IDŐKÖZI JELENTÉS az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

8.11.2012 - (16395/2011 – C7‑0182/2012 – 2011/0303(NLE))

Külügyi Bizottság
Előadó: José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra
A vélemény előadója (*): Pablo Zalba Bidegain, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(16395/2011 – C7‑0182/2012 – 2011/0303(NLE))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozattervezetre (16395/1/2011),

–   tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásra (16394/2011),

–   tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0182/2012),

–   tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás kereskedelemről szóló fejezetére,

–   tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatokat célzó globális partnerségről és közös stratégiáról szóló 2001. november 15-i állásfoglalására[1], az Európai Unió és Latin-Amerika közötti megerősített partnerségről szóló 2006. április 27-i állásfoglalására[2], valamint az Európai Unió és a latin-amerikai és karibi országok Limában megtartott V. csúcstalálkozójáról szóló, 2008. április 24-i állásfoglalására[3],

–   tekintettel „a kereskedelemről és a szegénységről: kereskedelempolitikák tervezése a kereskedelemnek szegénység enyhítéséhez való legnagyobb mértékű hozzájárulása érdekében” című 2006. június 1-i[4], az EU „segély a kereskedelemért” programjáról szóló 2007. május 23-i[5], az Unió Latin-Amerikával fenntartott kereskedelmi kapcsolatairól szóló 2010. október 21-i[6], valamint a Latin-Amerikával folytatott új fejlesztési együttműködés meghatározásáról szóló 2012. június 12-i állásfoglalására[7],

–   tekintettel az európai kis- és középvállalkozások nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének megerősítéséről szóló 2009. február 5-i[8], a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról szóló 2010. november 25-i[9], a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló 2010. november 25-i[10], valamint az Európa 2020 stratégia keretében kialakítandó új európai kereskedelempolitikáról szóló 2011. szeptember 27-i állásfoglalására[11],

–   tekintettel a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2010. május 5-i[12], valamint és az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tételéről szóló 2011. július 5-i állásfoglalására[13],

–   tekintettel az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés (EuroLat) állásfoglalásaira és különösen a 2011. május 18–19-én az uruguayi Montevideóban megtartott ötödik rendes plenáris ülésen elfogadott, az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásairól szóló és az elsősorban a nők és a fiatalok munkahelyeire vonatkozó munkahelyvédelmi és munkahely-teremtési stratégiákról, valamint az Európai Unió és Latin-Amerika között a biztonság és védelem terén fennálló kapcsolatokról szóló állásfoglalásaira,

–   tekintettel a Tanácshoz intézett, az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a közép-amerikai országok közötti társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalási felhatalmazásról szóló 2007. március 15-i ajánlására[14],

–   tekintettel az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség állam- és kormányfőinek Rio de Janeiróban (1999. június 28–29.), Madridban (2002. május 17–18.), Guadalajarában (2004. május 28–29.), Bécsben (2006. május 12–13.), Limában (2008. május 16–17.) és Madridban (2010. május 17–18.) megtartott hat csúcstalálkozójának nyilatkozataira,

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság időközi jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0360/2012),

A. mivel az Európai Unió és Közép-Amerika közötti társulási megállapodás jelentős precedenst teremt, tekintve, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta ez az első biregionális társulási megállapodás, amelyet az EU aláír;

B.  mivel az Európai Unió és Latin-Amerika között létrejött kétoldalú regionális stratégiai partnerség kulcsfontosságú célkitűzése a kétoldalú és szubregionális társulási megállapodások megkötésével alátámasztott regionális, társadalmi, gazdasági és kulturális integráció,

C.  mivel ahhoz, hogy az EU és Latin-Amerika közötti társulási kapcsolatok fejlődése mindkét fél hasznára váljon és mindenki számára előnyös legyen, feltétlenül figyelembe kell venni – mint a politikai párbeszéd alapvető elemeit – a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a társadalom valamennyi tagját megillető emberi jogok teljes körű érvényesülését;

D. mivel a 2010. májusi madridi csúcstalálkozó eredményeként újraindult a Latin-Amerikával folytatott valamennyi olyan kereskedelmi tárgyalás, amely az elmúlt néhány évben már holtponton állt, lezárva ezzel az e társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokat,

E.  mivel a Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatok fejlődése kölcsönös érdek, és minden uniós tagállam számára előnyöket hordoz,

F.  mivel „az asszonygyilkosságokról (feminicídiumokról) Közép-Amerikában és Mexikóban és az Európai Unió szerepéről az e jelenség elleni küzdelemben” című 2007. október 11-i állásfoglalásában[15] a Parlament aggodalmának adott hangot a nők elleni erőszak miatt,

G. mivel Közép-Amerikában az EU a legnagyobb befektető, a második legfontosabb kereskedelmi partner és a fejlesztési segélyek legjelentősebb adományozója,

H. mivel a demokrácia, a jogállamiság, valamint a két régió állampolgárainak emberi, polgári és politikai jogainak tiszteletben tartása a megállapodás alappillérei közé tartoznak,

I.   mivel a megállapodás tartalmaz egy emberi jogokra vonatkozó záradékot, amely az aláíró feleket kölcsönösen kötelezi az emberi jogok megfelelő ellenőrzésére és a záradék gyakorlatban történő végrehajthatóságának biztosítására,

J.   mivel a közép-amerikai régiót a nagymértékű szegénység, a társadalmi kirekesztettség és a társadalmi-környezeti sérülékenység feltételei jellemzik,

K.  mivel a társulási megállapodás egyfelől az EU, másfelől a régió és annak különböző országai között politikai és gazdasági társulást feltételez, amely figyelembe veszi a két régió között, illetve az egyes közép-amerikai országok között fennálló aszimmetriákat és egyenlőtlenségeket,

L.  mivel célja szerint a társulási megállapodásnak elő kell mozdítania többek között a fenntartható fejlődést, a társadalmi kohéziót és a regionális integrációt,

M. mivel az EU együttműködés útján hozzá tud járulni a régió biztonságának garantálását célzó megoldások megtalálásához, mert a biztonság hiánya Közép-Amerikában súlyos aggodalmak forrása,

N. mivel a társulási megállapodás megfelel az Unió azon célkitűzésének, hogy a kereskedelem révén mozdítsa elő a regionális integrációt, ami a Bizottság „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek” című közleményében (COM(2010)0612) is szerepel, és az Európa 2020 stratégiával összhangban a versenyképesség, a fejlődés és a munkahelyteremtés motorjának tekinti a kereskedelmet,

O. mivel a társulási megállapodás kiterjedt kereskedelmi fejezete révén minőségileg és mennyiségileg is kibővül a szabadkereskedelmi övezet előnyeiből részesülő áruk és szolgáltatások köre, továbbá olyan keret jön létre a jogbiztonság szempontjából, amely bizonyosan ösztönzi az áruk, szolgáltatások és beruházások áramlását,

P.  mivel az előrejelzések szerint a társulási megállapodás kereskedelmi fejezete ágazatonként megkönnyíti a vámtarifák aszimmetrikus alapon történő, azonnali vagy fokozatos csökkentését egy stabil és kiszámítható rendszeren alapuló biregionális szabadkereskedelmi övezet létrehozásának céljából, ami előmozdítaná a termelő beruházásokat, a közép-amerikai régió mélyebb beágyazódását a világkereskedelembe, az erőforrások hatékony felhasználását és a versenyképesség növekedését,

Q. mivel a társulási megállapodás egyik fő célkitűzése, hogy hozzájáruljon Közép-Amerika nagyobb fokú regionális integrációjához és stabilitásához, ami sikerülni is fog, amennyiben a részes országok (Panamát is beleértve) egyértelmű politikai akaratról tesznek tanúbizonyságot, és elkötelezik magukat a nehézségek leküzdése és az integráció területén történő további dinamikus előrelépés mellett, hatékony, egyenértékű és megfelelő intézkedéseket fogadva el a kölcsönös előnyökkel járó szinergiák kialakítására és a társulási megállapodásban foglaltak megerősítésére, hozzájárulva ezzel a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődéshez,

R.  mivel a jogbiztonság megerősítésére szolgáló keret kialakítása mindkét fél számára pozitív hatással jár, ösztönzi a kereskedelem és a beruházások volumenének növekedését, valamint az ágazati és földrajzi diverzifikációt; mivel az Unió számára a leginkább kézzelfogható előny a vámok fokozatos csökkenéséből vagy megszűnéséből eredő megtakarítás, illetve a stabil keretben és kölcsönös bizalmi légkörben zajló kereskedelem és beruházás könnyebbé válása lesz, kiemelve, hogy mindkét régió kötelezettséget vállalt a nemzetközi normák, különösen a Kereskedelmi Világszervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáinak tiszteletben tartására; mivel Közép-Amerika számára ez nagyobb nemzetközi jelenlétet, egy stabil piaccal való stratégiai partnerséget és a diverzifikáció lehetőségét, továbbá hosszú távon produktív beruházások vonzását jelenti,

S.  mivel a társulási megállapodás kereskedelmi fejezetének aszimmetrikus jellege többek között a két régió számára különböző átmeneti időszakok megállapításában nyilvánul meg, lehetővé téve, hogy a termelői struktúrákat hozzáigazítsák a megállapodás végrehajtásából eredő új gazdasági és kereskedelmi valósághoz,

T.  mivel az alapelvek közül a demokratikus elvek és az alapvető emberi jogok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása megerősíti mindkét fél hazai és nemzetközi politikáit; mivel hangsúlyt kap a fenntartható és kiegyensúlyozott, a felek közötti és a partnerrégiókon belüli különbségeket csökkentő fejlődés célkitűzésével összeegyeztethető, a „Fenntartható kereskedelemmel és fejlődéssel” foglalkozó külön cím felvételének fontossága, utalva a munkaügyi, környezetvédelmi és kormányzással kapcsolatos nemzetközi normákra és megállapodásokra, ily módon jelentős precedenst teremtve a későbbi tárgyalásokhoz; mivel a várakozások szerint a kereskedelem előmozdítja a gazdasági fejlődést, a zöld növekedést és a társadalmi kohéziót; mivel üdvözlendő az olyan intézményi és nyomon követési mechanizmusok felvétele, mint a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság, valamint a civil társadalmi párbeszéd fórum,

U. mivel kiemelten kezelik a két régiónak a földrajzi árujelzőkre és a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó, a nemzetközi normáknak megfelelő kötelezettségvállalását,

V. mivel Közép-Amerika valamennyi állama részesül az általános preferenciarendszer (GSP +) előnyeiből, melynek alkalmazása azonban 2013. december 31-én megszűnik; mivel az új általános preferenciarendszer kivétel nélkül kizárja majd a Világbank meghatározása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó valamennyi országot, ami azt jelenti, hogy Costa Rica és Panama elveszti jogát arra, hogy részesüljön e rendszer előnyeiből; mivel az általános preferenciarendszer egyoldalú, ideiglenes, felülvizsgálható, továbbá a termékek szűkebb körére vonatkozik és kizárja a mezőgazdasági termékek jelentős részét; mivel a társulási megállapodás javítja valamennyi közép-amerikai állam kereskedelmi pozícióját, mivel új, átfogóbb, biztonságosabb és kölcsönösen előnyös jogi keretet határoz meg; mivel üdvözlendő, hogy az áruk és szolgáltatások cseréje, a közbeszerzés, valamint a beruházások előmozdítása terén ez az új rendszer lehetővé teszi a fokozatos liberalizációt,

1.  kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vegyék figyelembe a következő ajánlásokat:

Bevezetés

a)   meg kell könnyíteni meg a társulási megállapodás eljárását, megkötését és ratifikálását;

b)   rámutat arra, hogy az Európai Unió, illetve Latin-Amerika és a karibi országok 2006. májusi bécsi csúcstalálkozóján az Európai Unió és egyes közép-amerikai köztársaságok állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a két régió között megkötendő társulási megállapodásról, melyeket hivatalosan 2007 októberében indítottak el;

c)   emlékeztet arra, hogy Panama, amely kezdetben megfigyelőként vett részt a tárgyalásokon, 2010 januárjában a tárgyalásokhoz való csatlakozását kérelmezte, amit az Európai Unió 2010. március 10-én hivatalosan is elfogadott;

d)   rámutat arra, hogy tárgyalásokat 2010 májusában sikeresen lezárták, majd – a jogi felülvizsgálati szakaszt követően – a társulási megállapodás szövegét 2011. március 22-én parafálták és 2012. június 28-án Tegucigalpában aláírták;

e)   emlékeztet arra, hogy a 2010. májusában kötött társulási megállapodás három fő pillére a politikai párbeszéd, az együttműködés és a kereskedelem;

A politikai párbeszéd mint a kétoldalú regionális partnerség kialakításának kulcsfontosságú eleme

f)    hangsúlyozza, hogy ez az első átfogó, régiók közötti társulási megállapodás, mely az Unió egyértelmű politikai akaratának gyümölcseként jött létre; a partnerség határozott hozzájárulást jelent a közép-amerikai integrációhoz, és sokkal több mindenre terjed ki, mint pusztán a szabad kereskedelem kérdéseire;

g)   kiemeli, hogy a Közép-Amerikával kötött társulási megállapodás logikus eredménye a régió békefolyamatát, stabilitását és demokratizálódását támogató uniós politikának, mely a különböző békemegállapodások és a contadorai békefolyamat révén kifejezett alapvető politikai elköteleződéssel indult meg a nyolcvanas években;

h)   üdvözli azt a rendkívüli, új lendületet, amelyet a társulási megállapodásban előírt politikai párbeszéd kínál a két régió közötti kapcsolat számára a kormányok, a parlamentek és a civil társadalom közötti párbeszéd révén, ami minőségi ugrást jelent az 1984-ben megkezdett San José-i párbeszéd korábbi folyamatához képest;

i)    kiemeli a társulási megállapodás parlamenti dimenzióját, mely az európai parlamenti és közép-amerikai parlamenti képviselőkből álló társulási parlamenti bizottság létrehozása révén valósul meg, melyet tájékoztatni kell a Társulási Tanács határozatairól, és amely ajánlásokat terjeszthet elő és információt kérhet a megállapodás alkalmazásáról;

j)    gondoskodni kell a társulási megállapodás optimális végrehajtásáról, külön figyelmet fordítva a Parlament által ezen jelentésben kiemelt pontokra és a társulási megállapodás végrehajtási rendeletében előírtakra, valamint hogy támogatni kell a társulási parlamenti bizottság tevékenységét;

k)   hangsúlyozza, hogy a Közép-Amerikával elért társulási megállapodás számos olyan lényeges elemet tartalmaz, amely hozzájárul Európai Unió külső fellépésének az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében megállapított céljai eléréséhez, többek között az emberi jogok és a demokrácia fejlesztéséhez és megszilárdításához, a fenntartható gazdasághoz, illetve a társadalmi és környezeti fejlődéshez;

l)    hangsúlyozza, hogy a társulási megállapodás első cikke „alapvető fontosságú elemként” hivatkozik a demokratikus elvek, az alapvető emberi jogok és a jogállamiság elvének tiszteletben tartására, ami azt jelenti, hogy azoknak bármelyik fél általi megszegése intézkedéseket von maga után, ami akár a megállapodás felfüggesztéséhez is vezethet; ellenben úgy véli, hogy a társulási megállapodás emberi jogokról szóló záradékának tiszteletben tartásához és teljesüléséhez konkrét mechanizmusok létrehozására van szükség;

m)  javasolja, hogy a Bizottság évente nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek, melynek révén nyomon követi a társulási megállapodás egészét, és amelyben kitér a demokratikus elvekkel és az emberi jogokkal kapcsolatos szempontokra is;

n)   kiemeli, hogy a Közép-Amerikával létrejött társulási megállapodást egy olyan ideális keretnek kell tekinteni, mely a két felet egyenlő partnernek tekintve összehangolja az erőfeszítéseket a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység elleni harc, az inkluzív fejlesztés előmozdítása, valamint a még fennálló társadalmi, gazdasági és politikai kihívások kezelése érdekében;

o)   üdvözli a multilateralizmus iránti elkötelezettséget, melyet a közös értékek, elvek és célok határozott védelme, valamint a globális kihívásokkal való hatékony szembeszállás ígérete támaszt alá;

p)   megállapítja, hogy az új társulási megállapodás új és érdekes lehetőségeket nyit meg a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni harcra vonatkozó párbeszéd számára, a közép-amerikai államfők által aláírt regionális biztonsági stratégiával összhangban; üdvözli a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések összehangolását célzó különböző kötelezettségvállalásokat;

q)   véleménye szerint elő kell mozdítani a civil társadalom megfelelő részvételét mind az EU-ban, mind Közép-Amerikában, elősegítve aktív részvételét a fórumokon, valamint az ágazati bizottságokban és albizottságokban; ennek megfelelően üdvözli az európai uniós és közép-amerikai civil társadalmak konzultatív vegyes bizottságának létrehozását;

Hatékony együttműködés a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében

r)    hangsúlyozza, hogy a társadalmi kohézió a regionális együttműködésre vonatkozó politikák egyik elsődleges célja; kiemeli, hogy ez a kohézió csak akkor jöhet létre, ha – megfelelő oktatás, például szakképzés révén – csökkentik a szegénység, az egyenlőtlenség, a társadalmi kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának arányát; hangsúlyozza, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket az utóbbi évek során nem csökkentették kellő mértékben, és a közbiztonság hiánya nagy aggodalomra ad okot Közép-Amerikában;

s)   kiemeli a társulási megállapodásban rejlő lehetőségeket a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés javítása szempontjából, amely tényezők kulcsfontosságúak a gazdasági növekedés, a társadalmi stabilitás és demokratikus elkötelezettség megszilárdításában;

t)    kiemeli az állam és a közigazgatás korszerűsítésére, az adóbehajtási rendszer és az átláthatóság javítására, a korrupció és a büntetlenség elleni harcra, valamint az igazságszolgáltatási rendszer megerősítésére és a civil társadalom közéletbe való bevonása terén történő együttműködésre vonatkozó kötelezettségvállalásokat;

u)   hangsúlyozza a két régió között létrejött, környezetvédelemre vonatkozó megállapodást, melynek céljai között szerepel a környezetminőség javítása, a fenntartható fejlődés, a természeti katasztrófák kezelésére vonatkozó együttműködés, valamint az éghajlatváltozás, az erdőirtás és az elsivatagosodás elleni küzdelem, illetve a biológiai sokféleség megőrzése;

v)   hozzá kell járulni a két régió közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítéséhez és megerősítéséhez, valamint a termelési hálózatok integrálásához azzal a céllal, hogy a társulási megállapodás alkalmazásával az előnyöket maximalizálni lehessen, és elő lehessen mozdítani a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést, amely új gazdasági, kereskedelmi és beruházási lehetőségek megjelenéséhez vezet, és lehetővé teszi Közép-Amerika fokozottabb belső és külső integrációját a nemzetközi kereskedelmi struktúrába;

w)  gondoskodni kell a társulási megállapodásban foglalt feltételek teljesítéséről, nagyobb fokú szinergiákra törekedve a két régió között, ugyanakkor nem sértve az általános érdekeket – többek között a földrajzi árujelzők és a szellemitulajdon-jogok területén –, sem az EU gazdasági és kereskedelmi prioritásait;

x)   megfelelő technikai és pénzügyi eszközökkel ösztönözni kell az együttműködést a két régió stratégiai ágazataiban, különösen a kereskedelem és a fenntartható fejlődés, valamint a tudományos és műszaki fejlődés területén, például az intézményi kapacitást, a szabályozási harmonizációt, a vámügyi és statisztikai eljárásokat, a szellemtulajdon-jogokat, a szolgáltatásnyújtást, a közbeszerzést, az elektronikus kereskedelmet, az ipari fejlődést, az erőforrások fenntartható kezelését, az egészségügyi és növény-egészségügyi normákat, a kkv-k és a diverzifikáció támogatását illetően; el kell ismerni a modernizáció és a technológiai innováció jelentőségét, és ezek megvalósításának eszközeként kell használni a társulási megállapodást;

y)   meg kell szervezni és elő kell segíteni az évente megrendezésre kerülő biregionális civil társadalmi párbeszéd fórumát; fel kell kérni a magánszektort és a civil társadalmat, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalási politika révén vállaljanak szerepet, ami akadálymentes kapcsolatot eredményezne a két fél között, és magasabb szintű fenntartható gazdasági fejlődést eredményezne Közép-Amerikában;

z)   elő kell mozdítani a két régió szereplői között a társulási megállapodás megismertetését célzó fellépéseket, és támogatni kell kereskedelmi vásárok szervezését mindkét régióban, hogy lehetőségeket teremtsenek a kapcsolatfelvételre és az együttműködési megállapodások megkötésére, különösen a kkv-k között;

aa) támogatni kell a versenyképes, hozzáadott értékkel rendelkező termelési központok létrehozását Közép-Amerikában; javasolni kell regionális kereskedelmi akadémiák felállítását mind a latin-amerikai régióban, mind az uniós tagállamokban, ahol a mezőgazdasági termékek, áruk és szolgáltatások partnerrégióval folytatott kereskedelmének előfeltételeiről tartott képzéseken keresztül a kkv-k kapacitásépítése folyna;

Következtetések

ab) kiemeli, hogy a társulási megállapodás hozzájárul az Unió külső tevékenységének az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzéseihez; hangsúlyozza, hogy a demokratikus elvek, az emberi jogok és jogállam tisztelete a megállapodás alapvető fontosságú elemeit képezik;

ac) hangsúlyozza, hogy az egyoldalú általános preferenciarendszeren alapuló, ideiglenes jellegű jelenlegi kereskedelmi rendelkezéseket fokozatosan felváltja egy kölcsönös jellegű, tárgyalásokon alapuló rendszer, melynek célja a közbeszerzésnek, valamint az áruk és szolgáltatások kereskedelmének fokozatos liberalizációja, valamint a beruházások előmozdítására irányuló fellépések előmozdítása, valamint hogy mindez egy jogbiztonságot teremtő, kiszámítható kerethez vezet majd, amely erősíteni képes a kereskedelem és beruházás fejlődéséhez elengedhetetlen kölcsönös bizalmat;

ad) hangsúlyozza, hogy a társadalmi kohézió a regionális együttműködési politika kiemelt célkitűzése, valamint hogy az elsődleges cél a szegénység, az egyenlőtlenség, a társadalmi kirekesztés vagy a hátrányos megkülönböztetés bármely formájának csökkentése;

ae) kiemeli, hogy a Közép-Amerikával kötött társulási megállapodás hatékonyan hozzájárul a regionális, társadalmi és politikai integrációs erőfeszítésekhez, valamint az EU és Latin-Amerika közötti kétoldalú regionális stratégiai társuláshoz mint végső célhoz;

af) sürgeti a Társulási Tanácsot, hogy a társulási megállapodás alkalmazásának első öt évét követően végezze el a megállapodás értékelését, és adott esetben az említett értékelés eredményei és a benne feltárt hatások alapján vizsgálja felül a megállapodást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  HL C 140. E, 2002.3.16., 569. o.
• [2]  HL C 296. E, 2006.12.6., 123. o.
• [3]  HL C 259. E, 2009.10.29., 64 o.
• [4]  HL C 298. E, 2006.12.8., 261 o.
• [5]  HL C 102. E, 2008.4.24., 291 o.
• [6]  HL C 70. E, 2012.3.8., 79 o.
• [7]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0235.
• [8]  HL C 67. E, 2010.3.18., 101. o.
• [9]  HL C 99. E, 2012.4.3., 31 o.
• [10]  HL C 99. E, 2012.4.3., 101 o.
• [11]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0412.
• [12]  HL C 81. E, 2011.3.15., 54 o.
• [13]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0320.
• [14]  HL C 301. E, 2007.12.13., 233 o.
• [15]  HL C 227. E, 2008.9.4., 140 o.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (19.9.2012)

a Külügyi Bizottság részére

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulást létrehozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
(16395/2011) – C7-0182/2012 – 2011/0303(NLE))

A vélemény előadója (*): Pablo Zalba Bidegain

(*)       Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:

–   tekintettel 2010. október 21-i állásfoglalására az Unió Latin-Amerikával fenntartott kereskedelmi kapcsolatairól[1], 2007. május 23-i állásfoglalására az EU „segély a kereskedelemért” programjáról, 2006. április 27-i állásfoglalására az Európai Unió és Latin-Amerika közötti megerősített partnerségről[2], 2006. június 1-jei állásfoglalására a kereskedelemről és a szegénységről (a kereskedelmi politikák meghatározása a kereskedelemnek a szegénység enyhítéséhez való legnagyobb mértékű hozzájárulása érdekében)[3], 2012. június 12-i állásfoglalására a Latin-Amerikával folytatott új fejlesztési együttműködés megállapításáról,

–   tekintettel az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek (EuroLat) az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatok perspektíváiról szóló, 2011. május 19-i állásfoglalására,

–   tekintettel az Európa 2020 stratégia keretében kialakítandó új európai kereskedelempolitikáról szóló, 2011. szeptember 27-i állásfoglalására, a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására, a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására és az európai kis- és középvállalkozások nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének megerősítéséről szóló, 2009. február 5-i állásfoglalására,

–   tekintettel az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség állam- és kormányfőinek Rio de Janeiróban (1999. június 28–29.), Madridban (2002. május 17–18.), Guadalajarában (2004. május 28–29.), Bécsben (2006. május 12–13.), Limában (2008. május 16–17.) és Madridban (2010. május 17–18.) megtartott hat csúcstalálkozójának nyilatkozataira,

–   tekintettel az Európai Parlament által a Tanácshoz intézett, az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a közép-amerikai országok közti társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalási felhatalmazásról szóló ajánlásra,

–   tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulási megállapodás kereskedelemről szóló fejezetére,

A. mivel az Európai Unió és Közép-Amerika közötti társulási megállapodás jelentős precedenst teremt, tekintve, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta az első biregionális társulási megállapodás, amelyet az EU aláírt;

B.  mivel a 2010. májusi, madridi csúcstalálkozó eredményeként újraindult minden olyan kereskedelmi tárgyalás, amely az elmúlt néhány évben már holtponton állt, lezárva ezzel az e társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokat, melyet a jogi felülvizsgálatot követően 2011. március 22-én parafáltak, és 2012. június 29-én, Tegucigalpában írtak alá,

C. mivel a társulási megállapodás megfelel az Unió azon célkitűzésének, hogy a kereskedelem révén mozdítja elő a regionális integrációt, ami a Bizottság „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek” című közleményében is szerepel, és az Európa 2020 stratégiával összhangban a versenyképesség, a fejlődés és a munkahelyteremtés motorjának tekinti a kereskedelmet;

D. mivel a társulási megállapodás kereskedelmi részének nagysága minőségileg és mennyiségileg is kibővíti a szabadkereskedelmi övezet előnyeiből részesülő áruk és szolgáltatások körét, továbbá olyan keretet teremt a jogbiztonság szempontjából, amely ösztönzi az áruk, szolgáltatások és beruházások áramlását;

E.  mivel az előrejelzések szerint a társulási megállapodás kereskedelmi pillére ágazatonként megkönnyíti a vámtarifák aszimmetrikus alapon történő, azonnali vagy fokozatos csökkentését egy stabil és kiszámítható rendszeren alapuló biregionális szabadkereskedelmi övezet létrehozásának céljából, ami előmozdítaná a termelő beruházásokat, a közép-amerikai régió mélyebb beágyazódását a világkereskedelembe, az erőforrások hatékony felhasználását és a versenyképesség növekedését;

F.  mivel a társulási megállapodás egyik fő célkitűzése, hogy hozzájáruljon Közép-Amerika nagyobb fokú regionális integrációjához és stabilitásához, ami sikerülni is fog, amennyiben a részes országok egyértelmű politikai akaratról tesznek tanúbizonyságot, és elkötelezik magukat a nehézségek leküzdése és az integráció területén történő előrelépés mellett (Panamát is beleértve), hatékony, egyenértékű és megfelelő intézkedéseket fogadva el a kölcsönös előnyökkel járó szinergiák kialakítására és a társulási megállapodásban foglaltak megerősítésére, hozzájárulva ezzel a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődéshez;

G. mivel a jogbiztonság megerősítésére szolgáló keret kialakítása mindkét fél számára pozitív hatással jár, ösztönzi a kereskedelem és a beruházások volumenének növekedését, valamint az ágazati és földrajzi diverzifikációt; mivel az Unió számára a leginkább kézzelfogható előny a vámok fokozatos csökkenéséből vagy megszűnéséből eredő megtakarítás, illetve a stabil keretben és kölcsönös bizalmi légkörben zajló kereskedelem és beruházás könnyebbé válása lesz, kiemelve, hogy mindkét régió kötelezettséget vállalt a nemzetközi normák, különösen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normáinak tiszteletben tartására; mivel Közép-Amerika számára ez nagyobb nemzetközi jelenlétet, egy stabil piaccal való stratégiai partnerséget és a diverzifikáció lehetőségét, továbbá hosszú távon produktív beruházások vonzását jelenti;

H. mivel a társulási megállapodás aszimmetrikus jellege többek között a két régió számára különböző átmeneti időszakok megállapításában nyilvánul meg, lehetővé téve, hogy a termelői struktúrákat hozzáigazítsák a megállapodás végrehajtásából eredő új gazdasági és kereskedelmi valósághoz;

I.   mivel a demokratikus elvek és az alapvető emberi jogok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása megerősíti mindkét fél hazai és nemzetközi politikáit; mivel hangsúlyt kap a fenntartható és kiegyensúlyozott, a felek közötti és a partnerrégiókon belüli különbségeket csökkentő fejlődés célkitűzésével összeegyeztethető, a „Fenntartható kereskedelemmel és fejlődéssel” foglalkozó külön cím felvételének fontossága, utalva a munkaügyi, környezetvédelmi és kormányzással kapcsolatos nemzetközi normákra és megállapodásokra, ily módon szilárdítva meg a későbbi tárgyalások egy jelentős precedensét; mivel a várakozások szerint a kereskedelem előmozdítja a gazdasági fejlődést, a zöld növekedést és a társadalmi kohéziót; mivel üdvözlendő az olyan intézményi és nyomon követési mechanizmusok felvétele, mint a kereskedelmi és fenntartható fejlődési bizottság, valamint a civil társadalmi párbeszéd fórum;

J.   mivel kiemelten kezelik a két régió azon kötelezettségvállalását, hogy a földrajzi árujelzőket és a szellemitulajdon-jogokat a nemzetközi normáknak megfelelően tiszteletben tartják;

K. mivel a Közép-Amerikához tartozó valamennyi állam részesül az általános preferenciarendszer (GSP +) előnyeiből, melynek alkalmazása azonban 2013. december 31-én megszűnik; mivel az új általános preferenciarendszer kivétel nélkül kizárja majd a Világbank meghatározása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó valamennyi országot, ami azt jelenti, hogy Costa Rica és Panama elveszti jogát arra, hogy részesüljön e rendszer előnyeiből; mivel az általános preferenciarendszer egyoldalú, ideiglenes, felülvizsgálható és a termékek szűkebb körére vonatkozik, továbbá kizárja a mezőgazdasági termékek jelentős részét, mivel a társulási megállapodás javítja valamennyi közép-amerikai állam kereskedelmi pozícióját, mivel új, átfogóbb, biztonságosabb és kölcsönösen előnyös jogi keretet határoz meg; mivel üdvözli, hogy ez az új rendszer lehetővé teszi a liberalizációt az áruk és szolgáltatások cseréje, a közbeszerzés, valamint a beruházások előmozdítása terén, továbbá mivel fokozott kötelezettségvállalásról van szó, annak a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem erősítésére, valamint a millenniumi fejlesztési célok megvalósítására kell irányulnia, valamint az emberi jogok és a szociális, munkaügyi és környezetvédelmi téren létező nemzetközi normák tiszteletben tartása terén elért eredményekre;

1.  kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vegyék figyelembe a következő ajánlásokat:

i.   könnyítsék meg a társulási megállapodás eljárását, ratifikálását és megkötését;

ii.   járuljanak hozzá a két régió közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítéséhez és megerősítéséhez, valamint a termelési hálózatok integrálásához azzal a céllal, hogy a társulási megállapodás alkalmazásával az előnyöket maximalizálni lehessen, és elő lehessen mozdítani a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést, amely új gazdasági, kereskedelmi és beruházási lehetőségek megjelenéséhez vezet, és lehetővé teszi Közép-Amerika fokozottabb belső és külső integrációját a nemzetközi kereskedelmi struktúrába;

iii.  gondoskodjanak a társulási megállapodásban foglalt feltételek teljesítéséről, a lehető legnagyobb fokú szinergiákra törekedve a két régió között, ugyanakkor nem sértve az általános érdekeket – többek között a földrajzi árujelzők és a szellemitulajdon-jogok területén –, sem az EU gazdasági és kereskedelmi prioritásait;

iv.  megfelelő technikai és pénzügyi eszközökkel ösztönözzék az együttműködést a két régió stratégiai ágazataiban, különösen a kereskedelem és a fenntartható fejlődés, valamint a tudományos és műszaki fejlődés területén, például az intézményi kapacitást, a szabályozási harmonizációt, a vámügyi és statisztikai eljárásokat, a szellemi tulajdont, a szolgáltatásnyújtást, a közbeszerzést, az elektronikus kereskedelmet, az ipari fejlődést, az erőforrások fenntartható kezelését, az egészségügyi és növény-egészségügyi normákat, a kkv-k és a diverzifikáció támogatását illetően; ismerjék el a modernizáció és a technológiai innováció jelentőségét, és ezek megvalósításának eszközeként használják ki a társulási megállapodást;

v.  szervezzék meg és segítsék elő az évente megrendezésre kerülő, biregionális civil társadalmi párbeszéd fórumát; kérjék fel a magánszektort és a civil társadalmat, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával foglalkozó politika révén vállaljanak szerepet, ami akadálymentes kapcsolatot eredményezne a két fél között, és magasabb szintű fenntartható gazdasági fejlődést eredményezne Közép-Amerikában, előmozdítva a társadalmi kohéziót, a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelmet, megvalósítva a millenniumi fejlesztési célokat és a gazdasági növekedést, továbbá garantálva a szociális, környezetvédelmi és munkaügyi normák tiszteletben tartását, valamint a természeti erőforrások, különösen a talaj és a víz hatékony és eredményes kezelését;

vi.  mozdítsák elő a két régió szereplői között a társulási megállapodás megismertetését célzó fellépéseket, és mozdítsák elő kereskedelmi vásárok szervezését mindkét régióban, hogy lehetőségeket teremtsenek a kapcsolatfelvételre és az együttműködési megállapodásokra, különösen a kkv-k között;

vii. kérjék fel az Európai Uniót és a közép-amerikai államokat, hogy figyelmesen kövessék nyomon a bányászati tevékenységeket, és különösen azok környezetre és a helyi lakosság foglalkoztatási helyzetére gyakorolt hatását a régióban;

viii. támogassák hozzáadott értékkel rendelkező versenyképességi termelési központok létrehozását Közép-Amerikában; javasolja regionális kereskedelmi akadémiák felállítását mind a latin-amerikai régióban, mind az uniós tagállamokban, ahol a mezőgazdasági termékek, áruk és szolgáltatások partnerrégióval folytatott kereskedelmének előfeltételeiről tartott képzéseken keresztül a kkv-k kapacitásépítése folyna;

ix.  gondoskodjanak a társulási megállapodás megfelelő végrehajtásáról, külön figyelmet fordítva a Parlament által e jelentésben kiemelt pontokra és a társulási megállapodás végrehajtásáról szóló rendeletben előírtakra, továbbá támogassák a társulás parlamenti bizottságának tevékenységét, amelyben – tekintettel a társulási megállapodás jelentős és összetett kereskedelmi és gazdasági rendelkezéseire – arányosan részt kell venniük a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tagjainak, hogy szorosan nyomon követhessék a megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 4 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	William (The Earl of) Dartmouth, Nora Berra, David Campbell Bannerman, María Auxiliadora Correa Zamora, Christofer Fjellner, Metin Kazak, Franziska Keller, Bernd Lange, David Martin, Vital Moreira, Paul Murphy, Cristiana Muscardini, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Henri Weber, Jan Zahradil, Paweł Zalewski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Amelia Andersdotter, George Sabin Cutaş, Syed Kamall, Marietje Schaake, Jarosław Leszek Wałęsa, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Emilio Menéndez del Valle, Raimon Obiols

• [1]  HL C 12. E, 2011.1.15., 245. o.
• [2]  HL C 296. E, 2006.12.6, 123. o.
• [3]  HL C 298. E, 2006.12.8., 261. o.

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (19.9.2012)

a Külügyi Bizottság részére

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulást létrehozó megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
(16395/1/2011 – C7‑0182/2012 – 2011/0303(NLE))

A vélemény előadója: Eva Joly

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. Rámutat, hogy Közép-Amerika kiszolgáltatott, nagyfokú egyenlőtlenséggel és szegénységgel küzdő régió, ahol a lakosságnak körülbelül 50,3%-a él szűkös körülmények között; emlékeztet, hogy a 2010. májusában az Unió és Közép-Amerika között létrejött társulási megállapodás három fő pillére a politikai párbeszéd, az együttműködés és a kereskedelem;

2. üdvözli, hogy a társulási megállapodás magasabb szintű integráció ösztönzését tűzi ki célul a két régió között, illetve a közép-amerikai régión belül is; kiemeli a megállapodásban rejlő lehetőségeket a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés javítása szempontjából, amely tényezők kulcsfontosságúak a gazdasági növekedés, a társadalmi stabilitás és demokratikus elkötelezettség megszilárdításában;

3. hangsúlyozza, hogy jelentős haszna származik Közép-Amerikának a kereskedelmi kedvezményekből, figyelembe véve, hogy a GSP+ meghaladása egy társulási megállapodás érdekében olyan, időbeli korlátok nélküli, kétoldalú kötelezettségvállalások rendszerét hozza magával, amely természetszerűen növelni fogja a beruházásokat, a javak és szolgáltatások cseréjének fokozatos liberalizálását, illetve a közbeszerzéseket a felek között.

4. üdvözli, hogy a megállapodás számos helyen utal az emberi jogokra, azok konszolidálásának fontosságára és a demokratikus elvek tiszteletben tartására, és rámutat annak jelentőségére, hogy a megállapodás ezen cikkeit mindkét fél szigorúan betartsa; hangsúlyozza, hogy a társulási megállapodás első cikke kimondja, hogy a demokratikus elvek, valamint az alapvető emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartása létfontosságú elemét képezi a megállapodásnak;

5. üdvözli, hogy a régió valamennyi államában a jogállam megszilárdítása, az emberi jogok védelme és előmozdítása és a környezet védelme továbbra is prioritást élveznek az EU és Közép-Amerika közötti kapcsolatokban, a politikai párbeszéd és az együttműködés szintjén, az állami és regionális intézményekkel, illetve a civil társadalom szereplőivel való együttműködés érdekében egyaránt, kiemelve e tekintetben az európai uniós és közép-amerikai civil társadalmak konzultatív vegyes bizottságát, továbbá a társulás parlamenti bizottságának létrehozását;

6. üdvözli, hogy a megállapodás figyelembe veszi a két blokk között fennálló aszimmetriát; kiemeli, hogy minden bizonnyal Közép-Amerika az a régió, amely tekintetében az EU a világon a legmagasabb egy főre jutó összeggel vállalt és továbbra is vállal kötelezettséget a szolidaritás és fejlesztési együttműködés mellett.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 5 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Michael Cashman, Véronique De Keyser, Leonidas Donskis, Charles Goerens, Catherine Grèze, Eva Joly, Filip Kaczmarek, Miguel Angel Martínez Martínez, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Maurice Ponga, Jean Roatta, Birgit Schnieber-Jastram, Alf Svensson, Keith Taylor, Eleni Theocharous, Patrice Tirolien, Ivo Vajgl, Anna Záborská, Iva Zanicchi
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Santiago Fisas Ayxela, Isabella Lövin
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	María Irigoyen Pérez, Claudiu Ciprian Tănăsescu

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	25.10.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	53 12 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pino Arlacchi, Elmar Brok, Jerzy Buzek, Tarja Cronberg, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Marietta Giannakou, Ana Gomes, Andrzej Grzyb, Anna Ibrisagic, Liisa Jaakonsaari, Anneli Jäätteenmäki, Jelko Kacin, Ioannis Kasoulides, Tunne Kelam, Nicole Kiil-Nielsen, Evgeni Kirilov, Maria Eleni Koppa, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Vytautas Landsbergis, Ryszard Antoni Legutko, Krzysztof Lisek, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, Mario Mauro, Willy Meyer, Alexander Mirsky, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Norica Nicolai, Raimon Obiols, Ria Oomen-Ruijten, Justas Vincas Paleckis, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Bernd Posselt, Hans-Gert Pöttering, Cristian Dan Preda, Fiorello Provera, Libor Rouček, Tokia Saïfi, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Nikolaos Salavrakos, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Werner Schulz, Laurence J.A.J. Stassen, Charles Tannock, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Kristian Vigenin, Sir Graham Watson, Boris Zala, Karim Zéribi
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Laima Liucija Andrikienė, Charalampos Angourakis, Jean-Jacob Bicep, Véronique De Keyser, Diogo Feio, Hélène Flautre, Antonio López-Istúriz White, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Renate Weber