JELENTÉS a bűnözéssel szembeni biztonságra vonatkozó európai statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
9.11.2012 - (COM(2011)0335 – C7‑0155/2011 – 2011/0146(COD)) - ***I
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Timothy Kirkhope
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a bűnözéssel szembeni biztonságra vonatkozó európai statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0335 – C7‑0155/2011 – 2011/0146(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0335),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0155/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0365/2012),
1. elutasítja a Bizottság javaslatát;
2. felhívja a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát és nyújtson be újat;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
INDOKOLÁS
Bevezető
Az európai szinten megosztott statisztikák alapvetően fontosak az uniós politikák kidolgozásához. Ez különösen igaz a megosztott hatáskörbe tartozó büntetőjogi területre (EUMSZ 4. cikk), amely tekintetében az EU-t köti a szubszidiaritás elve (EUSZ 5. cikk), és mivel a büntetőjog érinti a szabad társadalomban az alapvető jogokról kialakult szemléletet. Ezért kizárólag megbízható és koherens, közös statisztikai adatok és háttér-információk alapján szabad megfelelő és szükséges uniós eszközöket kidolgozni és elfogadni. A statisztikák fontosságát számos alkalommal kiemelték, többek között a bűnmegelőzésről szóló hágai programban[1] és a közelmúltbeli stockholmi programban[2]. Ez utóbbi megállapítja, hogy „A megfelelő, megbízható és összehasonlítható (időbeli, a tagállamokra és a régiókra vonatkozó) statisztikák előfeltételei többek között az intézkedések szükségességéről, a határozatok végrehajtásáról és az intézkedések hatékonyságáról szóló, megalapozott tényekre támaszkodó döntéseknek” (4.3.3. pont). Két cselekvési terv is kidolgozásra és elfogadásra került, az egyik a 2006–2010-ig[3], a legutóbbi pedig a 2011–2015-ig tartó időszakra szóló cselekvési terv[4].
Az ilyen adatok szükségessége ugyanakkor nem jelenti azt, hogy bármilyen javasolt eszköz automatikusan elfogadásra is kerül. A javasolt eszköznek módszertanilag megalapozottnak és koherensnek kell lennie, és megfelelő költség-haszon elemzésre kell épülnie a felhasznált pénzeszközök és a várt eredmények tekintetében. Ami azt illeti, a döntő többség azon a véleményen volt, hogy a javaslat számos alapvető kérdést vet fel, melyeket a Bizottság nem válaszolt meg, jóllehet az előadó és az árnyékelőadók átfogó konzultációt folytattak a Bizottsággal és kérdésekkel fordultak hozzá a LIBE bizottság ülései, valamint az előadó által szervezett külön ülések keretében.
Módszertan
A javaslat egyik aggályos pontja az alkalmazott módszertan, különösen ami a feltett kérdések típusát illeti, mivel számos kérdés érzékeny területet érint, és nehéz felbecsülni a válaszok hozzáadott értékét vagy hitelességét. Félreértelmezhetőként emelték ki például a válaszadó kábítószer-kitettségére, fegyvertartására és terrorizmustól való félelmére vonatkozó kérdéseket. Anélkül, hogy általános módszertani vitába bocsátkoznánk, ki kell jelenteni, hogy a Bizottság feladata, hogy egy teljes mértékben koherens és egyértelmű eszközt javasoljon, amelyet nem jellemeznek feltűnő módszertani problémák és következetlenségek. A viktimizációval foglalkozó felmérések szubjektívek, az emberek viktimizációs szintjét és a bűnözéssel kapcsolatban kialakult érzéseiket mérik. A kérdéseket ezért egyértelműen és pontosan kell megfogalmazni, hogy a lehető legegyértelműbb módon meg lehessen őket válaszolni, és e válaszok aztán felhasználhatók legyenek a jövőben a szakpolitikák kidolgozásához. A válaszoknak a lehető legkisebb teret kell hagyniuk az eltérő értelmezésekre, mivel a „bűnözéstől való statisztikai félelem” hamar félreérthető. Ilyen és hasonló aggályok merültek fel a képviselők részéről a Bizottsággal és az Eurostattal folytatott számos közös és kétoldalú találkozón. A válaszul kapott magyarázatokat a többség sajnos nem találta kielégítőnek. A felmérés véletlenszerű jellege is további kérdéseket vetett fel egyes képviselők számára.
Hozzáadott érték csak akkor biztosítható, ha az ilyen felméréseket valamennyi uniós tagállamban elvégzik, kivétel nélkül, ellentétben a jelenlegi gyakorlattal (lásd a 3. cikket, amely kimondja: „Franciaország és Írország kivételként nem köteles az ugyanazon háztartás tagjai közötti erőszakra vonatkozó adatok gyűjtésére.”). A képviselők többsége szerint megkérdőjeleződik egy költséges és bonyolult felmérés, ha azt nem átfogóan, valamennyi uniós tagállamra kiterjedően folytatják le. A többség számára továbbá nem volt világos, hogy milyen tényleges többletértéke lehet a felmérésnek, mivel nincs semmilyen kézzelfogható információ az eredmények jövőbeli jogalkotási javaslatokhoz való felhasználására nézve. Arra a kérdésünkre sem érkezett egyértelmű válasz, hogy milyen előnyöket nyújt a felmérés az uniós intézmények számára.
Finanszírozás
Ugyanakkor a jelzett 12 000 000 eurós kiadás mögött sincs egyértelmű és megfelelő magyarázat. E tekintetben a Bizottságnak meg kellene adnia az ilyen felmérést már folytató tagállamok számát, az általuk végzett felmérések költségeit, és össze kéne vetnie és elemeznie kéne a Bizottság társfinanszírozásával a múltban lefolytatott felmérések többletértékét és költségeit (ilyen pl. az európai bűnözési és biztonsági felmérés[5]) ahhoz, hogy felelni tudjon arra, megoldható-e a felmérés koordinálása jogalkotási aktus nélkül (pl. az Eurostat munkacsoporton keresztül stb.). A jogalkotási pénzügyi kimutatásban jelenleg szereplő magyarázat, mely szerint „a korábbi tapasztalatokból fontos tanulságok szűrődtek le” nem minősül kielégítő válasznak. Egy ilyen homályos utalás mellett egyértelmű indoklást tesz szükségessé a jelzett 12 millió eurós költség, különös tekintettel a mostani, pénzügyi válság és nélkülözés jellemezte időszakra, amelyben az uniós intézményeknek a közszférában példamutató módon el kellene végezniük a megfelelő költség-haszon elemzést.
Következtetés
Minthogy a felmérést támogató érvek korántsem nevezhetők meggyőzőnek, az előadó az árnyékelőadókkal folytatott kiterjedt egyeztetések, valamint a képviselőcsoportok többségének döntése alapján a fent említett jogalkotási javaslat elutasítását javasolja. Elvárjuk, hogy a Bizottság a szóban forgó tárgyat érintő új jogalkotási javaslatának kidolgozásakor reagáljon a felvetett problémákra és kérdésekre.
ELJÁRÁS
|
Cím |
A bűnözéssel szembeni biztonságra vonatkozó európai statisztikák |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2011)0335 – C7-0155/2011 – 2011/0146(COD) |
||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
8.6.2011 |
|
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
LIBE 9.6.2011 |
|
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
BUDG 9.6.2011 |
|
|
|
|
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
BUDG 6.7.2011 |
|
|
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Timothy Kirkhope 19.9.2011 |
|
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
12.1.2012 |
11.10.2012 |
6.11.2012 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
6.11.2012 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
31 1 19 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jan Philipp Albrecht, Edit Bauer, Mario Borghezio, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Arkadiusz Tomasz Bratkowski, Simon Busuttil, Philip Claeys, Carlos Coelho, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Ioan Enciu, Frank Engel, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Monika Flašíková Beňová, Hélène Flautre, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Ágnes Hankiss, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Svetoslav Hristov Malinov, Véronique Mathieu, Anthea McIntyre, Nuno Melo, Louis Michel, Claude Moraes, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Jacek Protasiewicz, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Nils Torvalds, Wim van de Camp, Axel Voss, Renate Weber, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka, Auke Zijlstra |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Michael Cashman, Stanimir Ilchev, Jean Lambert, Antonio Masip Hidalgo, Kārlis Šadurskis |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Martina Anderson |
||||
|
Benyújtás dátuma |
9.11.2012 |
||||