AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a Tanács első olvasatban kialakított álláspontjáról az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából
27.11.2012 - (10090/2/2012 – C7‑0329/2012 – 2010/0303(COD)) - ***II
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Knut Fleckenstein
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a Tanács első olvasatban kialakított álláspontjáról az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából
(10090/2/2012 – C7‑0329/2012 – 2010/0303(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (10090/2/2012 – C7‑0329/2012),
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 2011. február 16-i véleményére[1],
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatáról (COM(2010)0611) az első olvasat során elfogadott álláspontjára[2],
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzatának 72. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0387/2012),
1. jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;
2. megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;
3. utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdése értelmében, a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;
4. utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.
INDOKOLÁS
Bevezetés
Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (EMSA) az Erika nevű olajszállító tartályhajó elsüllyedése által okozott szennyezésre válaszul hozták létre. Működését 2003 márciusában kezdte meg. Ez az alapító rendelet negyedik módosítása.
Az Ügynökség többek között a vonatkozó uniós jog végrehajtásának nyomon követése és értékelése révén közbenjár a tengeri biztonság és védelem biztosítása, valamint a hajókból származó tengeri szennyezés megelőzése érdekében. Tevékenységének jelentős részét teszi ki a Bizottságnak és/vagy a tagállamoknak nyújtott tanácsadás. Az általános vélemény az, hogy hatékony, megfelelően irányított szervezet, amely európai szintű tevékenységéből adódó méretgazdaságossága révén jelentős megtakarításokat eredményez a tagállamok részére.
Az EMSA további feladatai
A felülvizsgált EMSA-rendelet kibővíti az Ügynökség jogköreit az olajszennyeződésekhez hasonló környezeti katasztrófák megelőzése és leküzdése terén. A EMSA a CleanSeaNet információs rendszer alkalmazásával fogja tudni nyomon követni a tengeri létesítményekből származó olajszennyezés hatását. Feladata továbbá, hogy a megelőzés és a legjobb gyakorlatok megszilárdítása, valamint a katasztrófákra adott válaszadás felgyorsítása érdekében javítsa a nemzeti hatóságok koordinációját.
A Parlament kérésére az Ügynökség a tengeri kalózkodás elleni küzdelemből is kiveszi a részét. Az EMSA rendelkezik olyan, elsősorban műholdas eszközökkel és adatokkal, amelyeket a tagállamok az illegális tengeri tevékenységek figyelemmel kísérésének keretében használhatnak. Jelenleg különösen nagy jelentőséggel bírnak az uniós tengeri haderő Atalanta művelete keretében folytatott információcserék az uniós lobogó alatt a Szomáli-félsziget közelében közlekedő hajók kalózkodás elleni védelme céljából.
A Parlament azt is biztosította, hogy az EMSA hangsúlyosabb szerephez jut a tengerészeknek szóló képzések színvonalának emelésében. Már régóta célkitűzés, hogy a tengerészeti munkaköröket vonzóbbá tegyék az uniós polgárok szemében. A felülvizsgált rendelet értelmében az Ügynökség megkönnyíti a tengerészeti képzés és oktatás legjobb gyakorlatainak cseréjét annak érdekében, hogy az megfeleljen az Európai Unióban a magasan képzett tengerészek iránt jelenleg és a jövőben mutatkozó keresletnek.
A Parlament másik régóta fennálló célkitűzése egy határok nélküli európai tengeri térség előmozdítása. Jelenleg az árukat közúton határellenőrzés nélkül lehet az Unió egyik szegletéből a másikba szállítani. Ezzel szemben a tengeri szállítást nemzetközi útvonalnak tekintik, amelyet ebbéli minőségében minden kikötőben ellenőrzés alá kell vonni. Az áruk és személyek tagállamok közötti, a közúti közlekedésnél nem több alaki követelményt támasztó tengeri szállításának lehetővé tételével elkerülhető lenne a verseny olyan torzulása, amely a kevésbé környezetbarát közlekedési módnak kedvez.
A felülvizsgált rendelet felszólítja az Ügynökséget arra, hogy a határok nélküli európai tengeri térség létrehozása érdekében maradéktalanul aknázza ki az európai műholdas navigációs rendszerek (EGNOS és Galileo), valamint a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési (GMES) program előnyeit. Az Ügynökség a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló kereskedelmi hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelmények enyhítése érdekében az eMaritime kezdeményezésben is szerepet vállal.
A jogszabály emellett az EMSA szomszédos országokkal folytatott munkájára irányuló képességét is megerősíti. Rendkívül kívánatos, hogy az EMSA nagyobb hatáskörrel rendelkezzen a szennyezési kockázatok csökkentése és a szennyezések elhárítása tekintetében a szomszédos országoknak történő segítségnyújtás vonatkozásában. Nem sok kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy ha szennyezés fordul elő a Földközi-tenger déli részén, akkor az olaj egy része végül eléri az uniós vizeket is. Ebben az esetben a megelőzés nyilvánvalóan jobb, mint a helyzet orvoslása. A rendelet kiigazítása annak kifejezett rögzítésével, hogy az EMSA támogathatja a Bizottságot és a tagállamokat az olajszennyezéssel foglalkozó regionális szervezetekben (például a barcelonai és helsinki egyezmény), előnyöket kínál a jogbiztonság és az átláthatóság szempontjából.
Ezen túlmenően az EMSA számos fontos szakpolitikai célkitűzéshez is hozzájárulhat, köztük környezetvédelmi kérdésekhez (mint a hajózás által okozott üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a tengervíz jó környezeti állapota), a tanúsítási feladatokat ellátó elismert szervezetek ellenőrzéséhez, valamint a belföldi vízi utakon zajló szállítással kapcsolatos feladatokhoz. Ez utóbbiak közé tartozik a belföldi vízi utakon közlekedő hajókat osztályozó társaságok ellenőrzése, valamint a tengeri és a belföldi vízi utakon alkalmazott információs rendszerek összekapcsolási lehetőségeinek feltérképezése.
E tevékenységek során az EMSA nem veszi át és nem ismétli meg a tagállamok által végzett munkát. Ehelyett a legjobb gyakorlatok koordinációjának és kicserélésének biztosításával hozzáadott értéket teremt.
Irányítás
Az EMSA irányításának tekintetében a rendelet felülvizsgált szövege az Ügynökség stratégiája és személyzeti politikája terén többéves tervezést, valamint egy legalább ötévente elvégzendő független külső értékelés elvégzését írja elő. Az Ügynökség ügyvezető igazgatójának kinevezésére vonatkozó eljárás pontosítása mellett a Parlamentnek arról is sikerült meggyőznie a Tanácsot, hogy a rendelet szövegébe foglalja bele a nemek kiegyensúlyozott képviseleti arányának célkitűzését az EMSA igazgatási tanácsában.
Alap az EMSA szerepkörének jövőbeni szélesítéséhez
Szem előtt tartva a jelenlegi gazdasági légkört, a Parlament tárgyalói a Tanács komoly ellenállásába ütköztek akkor, amikor az EMSA felelősségi köreinek további forrásokat igénylő kiterjesztéséről volt szó. Ebből kifolyólag a rendelet jelenlegi felülvizsgált változata egyes területeken lerakja az alapokat az EMSA szerepkörének a majdani politikai döntések függvényében történő későbbi bővítéséhez.
A szöveg megemlíti, hogy a nyílt tengeri fúrószigetek biztonságosságáról szóló új uniós szabályok elfogadása esetén az Ügynökség szerepet vállalhatna a tengeri olaj- és gázkitermelő létesítményekből származó szennyezés megelőzése terén. A költséghatékonyság tekintetében egyértelműnek tűnik, hogy új ügynökség létrehozása helyett az EMSA-t érdemes inkább felruházni a vonatkozó megelőzési és vizsgálati feladatkörökkel. Ez az egyik olyan kérdés, amelyet a Bizottság az Ügynökség célkitűzéseinek és feladatainak módosításáról szóló előrehaladási jelentésében tárgyalni fog.
A Bizottság emellett megvalósíthatósági tanulmány elkészítését is vállalta, amelyben értékeli a különböző partvédelmi szervek közötti koordináció és együttműködés megszilárdításának lehetőségeit, valamint a közös információmegosztási környezet jelenlegi fejleményeit. A Parlament – többek között a hajók által okozott szennyezésről szóló 2005/35/EK irányelv útján – évek óta szorgalmazza egy ehhez hasonló tanulmány elkészítését.
Költségvetési vonzatok
Nyilvánvaló, hogy ha egyszer a nemzeti közigazgatások helyett az EMSA végzi el a munkát, akkor csökkennek az európai adófizetőkre háruló költségek, és valódi európai hozzáadott érték jön létre. Ezt az EMSA tengeri felügyeleti rendszerei már bizonyították. Az önálló rendszerek létrehozásánál valószínűleg jóval költséghatékonyabb lenne, ha ezeket a rendszereket használnák az egyéb politikai területek számára értékes információk nyújtásához is.
Az EMSA további feladatainak reálisan tükröződnie kell a költségvetésében és személyzeti erőforrásaiban. Ellenkező esetben veszélybe kerülne a tengerbiztonság előmozdításával kapcsolatos alapvető funkciója. Ez ugyanakkor inkább az éves költségvetési eljárás, semmint e jogalkotási aktus feladata.
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosítása |
||||
|
Hivatkozások |
10090/2/2012 – C7-0329/2012 – 2010/0303(COD) |
||||
|
Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám |
15.12.2011 T7-0581/2011 |
||||
|
A Bizottság javaslata |
COM(2010)0611 - C7-0343/2010 |
||||
|
Az első olvasatbeli tanácsi álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja |
25.10.2012 |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
TRAN 25.10.2012 |
|
|
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Knut Fleckenstein 7.12.2010 |
|
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
6.11.2012 |
|
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
27.11.2012 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
34 2 2 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Magdi Cristiano Allam, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Erik Bánki, Izaskun Bilbao Barandica, Philip Bradbourn, Antonio Cancian, Michael Cramer, Joseph Cuschieri, Philippe De Backer, Luis de Grandes Pascual, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Carlo Fidanza, Knut Fleckenstein, Jacqueline Foster, Mathieu Grosch, Jim Higgins, Dieter-Lebrecht Koch, Werner Kuhn, Jörg Leichtfried, Bogusław Liberadzki, Gesine Meissner, Hubert Pirker, Olga Sehnalová, Brian Simpson, Keith Taylor, Giommaria Uggias, Peter van Dalen, Artur Zasada, Roberts Zīle |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Phil Bennion, Spyros Danellis, Markus Ferber, Dominique Riquet, Alfreds Rubiks, Sabine Wils |
||||