AJÁNLÁS az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
27.11.2012 - (14762/1/2011 – C7‑0287/2012 – 2011/0249(NLE)) - ***
Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Mário David
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
(COM(2011)0569 – C7‑0000/2012 – 2011/0249(NLE))
(Egyetértés)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a tanácsi határozattervezetre (14762/1/2011),
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás tervezetére (14764/2011),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével, 100. cikkének (2) bekezdésével, 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével és 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7–0287/2012),
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikke (7) bekezdésére,
– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására, valamint a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság véleményeire (A7-0388/2012),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Kolumbia és Peru kormányainak és parlamentjeinek.
INDOKOLÁS
1. Bevezetés
Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) az Európai Unió és az Andok Közösség közötti régóta tartó kapcsolat részeként jött létre. 2007-ben tárgyalások indultak egy régióközi társulási megállapodás megkötése céljából. Sajnálatos módon az Andok Közösség országai nem tudtak egyetértésre jutni számos, a megállapodásba belefoglalni tervezett kulcsfontosságú kereskedelmi kérdésről, ami a tárgyalások 2008. júniusi felfüggesztését eredményezte. Az immár csak Kolumbiával és Peruval folytatott újabb tárgyalásokat 2009 januárjában kezdték meg és 2010 májusára sikeresen befejezték. A megállapodást Kolumbia és Peru 2012. június 26-án aláírta, ugyanakkor a szöveg egy csatlakozási záradékot is tartalmaz az Andok Közösség többi országa számára (329. cikk).
Hatókörét és törekvéseit tekintve a megállapodást összhangban van az EU szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos politikájával, ahogy az a 2006-os „Globális Európa” politikában is megjelent, valamint ahogyan azt kereskedelemről, növekedésről és globális ügyekről szóló 2010. évi nyilatkozat is megerősítette. A megállapodás átfogó jellegű abból a szempontból, hogy az átmeneti időszakot követően gyakorlatilag minden vámot eltöröl, kiterjeszti a szolgáltatási kötelezettségvállalásokat jóval a GATS-en túlmenően, magában foglalja a (nagyrészt az eljárásokra vonatkozó) WTO-plusz rendelkezéseket a nem vámjellegű akadályokat illetően (a kereskedelem technikai akadályai, egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések), valamint a beruházásról, a közbeszerzésről, a versenyről és a kereskedelem megkönnyítéséről szóló négy szingapúri kérdést, megerősíti a szellemi tulajdonjog védelmét tükrözve Kolumbia és Peru szükségleteit, valamint intézményi rendelkezéseket is tartalmaz (vitarendezés, felügyeleti bizottságok és a nem vámjellegű és szabályozási akadályokra vonatkozó gyors felülvizsgálati mechanizmus).
Habár a megállapodás központi témáját tekintve gazdasági jellegű, tartalmaz egy végrehajtható emberi jogi záradékot (1. cikk), valamint egy fenntartható fejlődésről szóló címet is, amely lefedi az ILO alapvető munkaügyi előírásait és a többoldalú környezeti megállapodásokat.
A megállapodás lehetővé teszi az uniós vállalatok számára, hogy hozzáférjenek a viszonylag kicsi, de növekvő piacokhoz. 2006 és 2010 között az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelem 10%-kal növekedett. A megállapodás önmagában is ugródeszkának tekinthető a Közép- és Latin-Amerikával való szorosabb kapcsolatok kialakításához, különösen a kereskedelem tekintetében.
2. A kereskedelmi megállapodás kereskedelmi kedvezményei
A kolumbiai és perui piacokhoz való jobb hozzáférés a klasszikus uniós exportágazatok – nevezetesen a gépipar, a szállítóeszközök (ideértve különösen a gépjárműveket), a vegyipar és legfőképp a szolgáltatások – számára jár a legtöbb előnnyel. A feldolgozóipari ágazatok esetében a fent említett három ágazat teszi ki jelenlegi uniós export 80%-át. A szolgáltatások tekintetében a leginkább haszonélvező ágazatok a távközlés, az építőipar, a forgalmazás és a pénzügyi szolgáltatások.
Majdnem minden kolumbiai és perui export már most is vámmentesen léphet be az Európai Unióba a GSP+ rendszer keretében. A megállapodás azonban azért fontos, mert a felülvizsgált GSP rendszerben Kolumbia és Peru elveszti ezt a hozzáférést. A kereskedelmi és beruházási szabályok megerősítése várhatóan szintén az uniós beruházások növekedéséhez vezethet. Az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések terén hozott eljárási szabályoknak lehetővé kell tenniük a perui és a kolumbiai exportőrök számára, hogy ténylegesen hozzáférjenek az uniós piachoz. Ezenkívül a gyümölcsre (különösen a banánra és a szőlőre), valamint a garnélarákra alacsonyabb vámot fognak kivetni. Egy független tanulmány szerint ez a megállapodás hosszú távon a kolumbiai GDP-t 1,3%-kal, a perui GDP-t pedig 0,7%-kal emelheti.
Másrészről átállási időszakokat irányoznak elő, hogy Kolumbia és Peru képes legyen eleget tenni a szociális és egyéb nemzeti szakpolitikai céloknak. A vámliberalizációt idővel fokozatosan vezetik be. Kolumbia és Peru horizontális mentességekkel is rendelkezik, melyek jogot biztosítanak bármilyen intézkedés elfogadására vagy fenntartására a szociálisan vagy gazdaságilag hátrányos helyzetű kisebbségi etnikai csoportoknak, illetve közösségi földterületeknek nyújtott jogokkal és kedvezményekkel kapcsolatban.
3. A megállapodás emberi jogokra és fenntartható fejlődésre vonatkozó szempontjai
A Kolumbiával és Peruval kötött kereskedelmi megállapodás egyike azon kevés uniós kereskedelmi megállapodásnak, melyek emberi jogi záradékot tartalmaznak. Az 1. cikk megállapítja, hogy „az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett demokratikus elvek és alapvető emberi jogok, valamint a jogállam tiszteletben tartása képezik a Felek belső és nemzetközi politikáinak alapját. Ezen alapelvek tiszteletben tartása e Megállapodás lényeges eleme”. Az emberi jogok és demokratikus elvek megsértése a kereskedelmi megállapodás súlyos megsértését jelentené, ami a nemzetközi közjog alapján megfelelő intézkedések foganatosításához vezethet, beleértve a megállapodás megszüntetésének, vagy részleges, illetve teljes felfüggesztésének lehetőségét. Mint ahogy arra az Európai Parlament több alkalommal is rámutatott az emberi jogi záradékokkal kapcsolatban, alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy valamennyi aláíró fél ellenőrizze az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint hogy az emberi jogi záradék végrehajtható legyen.
A megállapodás a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, beleértve a munkajogokat, amelyek részben átfedésben vannak az emberi jogokkal. A felek vállalják, hogy elősegítik az alapvető ILO-egyezmények hatékony végrehajtását, ideértve az egyesülés szabadságát, valamint a kollektív tárgyalásokhoz való jog hathatós elismerését. Vannak továbbá a többoldalú környezeti megállapodásokban szereplő kötelezettségek átültetésére vonatkozó kitételek is. A felek vállalják, hogy nem törekednek a környezetvédelem szintjének csökkentése által a befektetések vonzására, valamint hogy nem mulasztják el a munkaügyi és környezetvédelmi előírások érvényre juttatását oly módon, hogy az érintse a felek közötti kereskedelmet. Bár ez a fejezet jogilag kötelező érvényű, nem tartozik a vitarendezési mechanizmus alá.
Az elmúlt években mind Kolumbia, mind Peru jelentős erőfeszítéseket tett, hogy javítson az emberi jogok helyzetén. Ugyanakkor nem kétséges, hogy még mindig jelentős munka vár Kolumbiára és Perura. Kolumbiában évekig világszerte a legmagasabb volt a szakszervezeti tagok körében elkövetett gyilkosságok száma, habár a Human Rights Watch Kolumbiára vonatkozó 2012-es világjelentése szerint számuk az elmúlt években jelentősen – az 1990-es évek elejei évi 250 esetről 2011-re 26-ra – csökkent. Bár nagyon sok eset megoldatlan maradt, a kolumbiai kormány sokat fektetett a kiterjesztett védelmi programokba, valamint abba, hogy megnövelje a Főügyészi Hivatal nyomozóinak számát.
Bár a megállapodás a civil társadalom aktív szerepét irányozza elő, az előadó ezt a szerepet tovább kívánja erősíteni, különös tekintettel az emberi jogokat és a fenntartható fejlődést érintő előírások végrehajtásának figyelemmel követésére.
4. Következtetések
Az előadó véleménye szerint a Bizottságnak sikerült elérnie a magas vámtételek eltörlésére, a kereskedelem technikai akadályainak lebontására, a szolgáltatások piacának liberalizálására, az EU értékes földrajzi árujelzőinek védelmére, a közbeszerzési piacok megnyitására, a munkaügyi és környezetvédelmi szabványok érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségvállalások megállapodásba foglalására, valamint a hatékony és gyors vitarendezési eljárások biztosítására irányuló célokat, ezáltal egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a régió olyan versenytársaival, mint például az USA.
A megállapodás lehetőséget teremt arra is, hogy segítse Kolumbia és Peru reformjainak a globális gazdasági feltételekhez való igazítását, fokozza a jólétet, és megerősítse ezen országok növekedését azzal a céllal, hogy lakosságuk életkörülményei javuljanak.
Az emberi jogi aggályok továbbra is fennállnak. Ennélfogva alapvető fontosságú, hogy a felek gondoskodjanak a megfelelő technikai és pénzügyi kapacitásról a kereskedelemi megállapodásban meghatározott fenntartható előírások teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, valamint gondoskodjanak a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet végrehajtásának teljes felülvizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékeléséről.
Mindezek alapján az előadó úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek egyetértését kell adnia az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás megkötéséhez.
VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (20.9.2012)
a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(14762/1/2011 – C7-0287/2012 – 2011/0249(NLE))
A vélemény előadója: José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra
RÖVID INDOKOLÁS
A Peruval és Kolumbiával megkötendő kereskedelmi megállapodás az Európai Unió, illetve a latin-amerikai és karibi országok közötti kapcsolatok megszilárdítási folyamatának, valamint a biregionális társulás elmélyítésének képezi részét. E kapcsolatot nem csupán a szoros történelmi és kulturális szálak kötik össze, hanem a közös értékek is, amelyek a jelenlegi nemzetközi helyzet hasonló megközelítését feltételezik.
A megállapodás – az úgynevezett harmadik generációs megállapodásokban megszokott módon – demokratikus záradékot tartalmaz. Emellett a tekintetben is túlmutat az egyoldalú általános preferenciarendszeren alapuló jelenlegi kereskedelmi kereteken, hogy tartalmaz egy, az áruk és szolgáltatások cseréjének fokozatos liberalizálását, a közbeszerzéseket és a beruházások ösztönzését célzó kölcsönös, tárgyalásos úton kialakított szerkezetet is. A megállapodás ily módon biztonságos és kiszámítható jogi keretet alakít ki, amely a kereskedelem és beruházás fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen kölcsönös bizalmat erősíti. Végezetül nyitva hagyja a csatlakozás lehetőségét Andok Közösség többi országa előtt is, megerősítve azt az eredetileg kitűzött célt, hogy az Andok Közösség egészével jöjjön létre egy általános társulási megállapodás.
A Peruval és Kolumbiával elért megállapodás olyan lényeges elemeket tartalmaz, amelyek hozzájárulnak Európai Unió külső fellépésének az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében megállapított céljai eléréséhez, különösen az emberi jogok és a demokrácia fejlesztéséhez és megszilárdításához, a fenntartható gazdasághoz, illetve a társadalmi és környezeti fejlődéshez.
Ilyen értelemben a megállapodás 1. cikke a demokratikus alapelvek, az alapvető emberi jogok és a jogállamiság elvének tiszteletben tartását mint a megállapodás „alapvető elemeit” nevezi meg, és amennyiben a részes felek bármelyike nem teljesítené ezeket, akkor az akár a megállapodás részben vagy teljes egészében történő felfüggesztését jelenthető intézkedések meghozatalát is magával vonhatja. Mindenesetre nem szabad elfelejteni, hogy a megállapodás az Európai Unió, illetve Peru és Kolumbia közötti kétoldalú emberi jogi párbeszéd szélesebb kontextusába illeszkedik. Mindkét fél esetében az emberi jogok a politikai programok előterében állnak.
Másrészről ki kell emelni, hogy az Európai Unió egyéb kereskedelmi megállapodásához hasonlóan a 281. cikk megfelelő civil társadalmi konzultációs mechanizmusokat ír elő, illetve hogy a fenntartható fejlődés fontos szerepet kap a megállapodásban, hangsúlyozva a részes felek eltökéltségét a cselekvésre olyan kereskedelmi és befektetési politikákon keresztül, amelyek célja, hogy enyhítsék a közös globális kihívások – például az éghajlatváltozás – okozta hatásokat.
Hangsúlyozni kell azt is, hogy a megállapodás kötelezettséget vállal a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Peru és Kolumbia által ratifikált nyolc alapegyezményében előírt normák betartására és fejlesztésére.
A Peruval és Kolumbiával megkötendő kereskedelmi megállapodás nem tekinthető az Európai Unió és ezen országok közötti kapcsolat végső állomásának. Ellenkezőleg, az Európai Uniónak meg kell erősítenie az együttműködési mechanizmusokat ezen országokkal és az Andok Közösség többi államával, követve azt az átfogó és határozott elképzelést, hogy egyenrangú partnerként lépnek fel a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása, az inkluzív fejlődés, valamint a még mindig fennálló társadalmi, gazdasági és politikai kihívásokkal szembeni folyamatos küzdelem terén.
Amint erre az Európai Parlament számos alkalommal felszólított, az Európai Uniónak és Latin-Amerikának együttesen kell fellépnie az egymástól minden korábbinál szorosabban függő társadalmainkat fenyegető – többnyire globális és közös – kihívások kezelése érdekében. Éppen ezért az Európai Uniónak szilárdan ki kell tartania a Latin-Amerikával kialakítandó széles körű és mélyreható, a lehető legtöbb területet felölelő biregionális társulás célja mellett. A Peruval és Kolumbiával megkötendő kereskedelmi megállapodás ennélfogva ennek az irányába tett újabb lépésként tekinthető. Végezetül a megállapodás meg fogja erősíteni a részes felek közötti politikai és intézményi kapcsolatokat, újabb piacokat fog megnyitni mind a két oldal számára, illetve a gazdasági fejlődés, az integráció és a regionális fejlődés motorjaként hozzá fog járulni Peru és Kolumbia megszilárdításához.
******
A Külügyi Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy adja meg egyetértését.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
20.9.2012 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
54 9 1 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Franziska Katharina Brantner, Elmar Brok, Jerzy Buzek, Tarja Cronberg, Arnaud Danjean, Mário David, Michael Gahler, Marietta Giannakou, Andrzej Grzyb, Liisa Jaakonsaari, Jelko Kacin, Ioannis Kasoulides, Nicole Kiil-Nielsen, Evgeni Kirilov, Maria Eleni Koppa, Paweł Robert Kowal, Eduard Kukan, Vytautas Landsbergis, Krzysztof Lisek, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, Francisco José Millán Mon, María Muñiz De Urquiza, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Norica Nicolai, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Bernd Posselt, Hans-Gert Pöttering, Cristian Dan Preda, Libor Rouček, Tokia Saïfi, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Nikolaos Salavrakos, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Werner Schulz, Marek Siwiec, Sophocles Sophocleous, Laurence J.A.J. Stassen, Charles Tannock, Inese Vaidere, Johannes Cornelis van Baalen, Geoffrey Van Orden, Sir Graham Watson, Boris Zala |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Laima Liucija Andrikienė, Elena Băsescu, Marije Cornelissen, Jacek Protasiewicz, Teresa Riera Madurell, Carmen Romero López, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Alf Svensson, Indrek Tarand, Traian Ungureanu, Ivo Vajgl, Luis Yáñez-Barnuevo García, Joachim Zeller, Janusz Władysław Zemke |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Maria Badia i Cutchet, Ivari Padar |
||||
VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (20.6.2012)
a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére
az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
(14672/1/2011 – C7‑0287/2012 – 2011/0249(NLE))
A vélemény előadója: Pino Arlacchi
RÖVID INDOKOLÁS
Az EU és az Andok Közösség közötti, a politikai párbeszédre, az együttműködésre és a kereskedelemre is kiterjedő régióközi társulási megállapodásra irányuló tárgyalások 2007-ben kezdődtek meg. Sajnálatos módon az Andok Közösség országai számos kérdésben nem tudtak egyetértésre jutni, ami a tárgyalások 2008. júniusi felfüggesztését eredményezte.
A Bizottság ajánlást nyújtott be a Tanácshoz azzal a céllal, hogy a meglévő felhatalmazás úgy módosuljon, hogy a kereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalásokat folytathatni lehessen az Andok Közösség azon tagjaival, amelyek hajlandóak továbblépni. 2009 januárjában a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy többoldalú kereskedelmi megállapodás kialakítására irányuló tárgyalásokat folytasson Kolumbiával és Peruval azzal az általános uniós céllal, hogy kiegyensúlyozott és a WTO-val összeegyeztethető megállapodás szülessen.
Az előadó rámutat, hogy a Lisszaboni Szerződés 208. cikke előírja az EU számára, hogy vegye figyelembe a fejlesztési együttműködési célkitűzéseket. Úgy véli, hogy e megállapodás lehetőséget teremt arra, hogy elősegítse a Kolumbia és Peru globális gazdaságba való integrációját célzó reformokat, fokozza a jólétet, és megerősítse Kolumbia és Peru gazdasági növekedését. Az Andok Közösség többi tagját csatlakozási záradék bátorítja a kereskedelmi megállapodásban való részvételre, amennyiben készen állnak erre.
Az előadó elismeri, hogy a Bizottság az emberi jogok és a jogállamiság védelmére vonatkozó intézkedéseket, valamint a nemzetközi munkajogi és környezetvédelmi egyezmények végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásokat beépítette a megállapodásba.
Az előadó ugyanakkor a fenntarthatósági hatásvizsgálat tekintetében megállapítja, hogy megfelelő intézkedések hiányában a megállapodás végrehajtása hatással lehet az emberi jogokra, illetve a munkajogi és környezetvédelmi normákra is. Ennélfogva úgy véli, hogy az EU-nak tevékenyen hozzá kell járulnia a kísérő intézkedések végrehajtásához, érvényre juttatva a megállapodás valamennyi részes felének kötelezettségeit, továbbá hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentnek továbbra is szorosan figyelemmel kell kísérnie a meglévő nyomon követési és végrehajtási rendelkezések hatékonyságát.
Az előadó felhívja az EU-t, hogy a technikai segítségnyújtásra és kapacitásépítésre vonatkozó rendelkezéseket hatékony és átlátható módon hajtsa végre.
Az előadó tudomásul vette a civil társadalmi szervezetek által kifejezésre juttatott aggodalmakat, és úgy véli, hogy a végleges szövegben ezek tekintélyes részét megfelelően figyelembe vették.
******
A Fejlesztési Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy adja meg egyetértését.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
19.6.2012 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
16 7 5 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Thijs Berman, Michael Cashman, Véronique De Keyser, Nirj Deva, Leonidas Donskis, Charles Goerens, Catherine Grèze, Filip Kaczmarek, Michał Tomasz Kamiński, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Jean Roatta, Birgit Schnieber-Jastram, Michèle Striffler, Keith Taylor, Eleni Theocharous, Patrice Tirolien, Ivo Vajgl, Anna Záborská, Iva Zanicchi |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Gesine Meissner, Csaba Őry, Judith Sargentini, Patrizia Toia |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Ioan Enciu, Iliana Malinova Iotova, Gabriele Zimmer |
||||
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
27.11.2012 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
20 4 1 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Laima Liucija Andrikienė, Daniel Caspary, María Auxiliadora Correa Zamora, Christofer Fjellner, Metin Kazak, Franziska Keller, Bernd Lange, Paul Murphy, Cristiana Muscardini, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Gianluca Susta, Henri Weber, Jan Zahradil |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Josefa Andrés Barea, George Sabin Cutaş, Mário David, Elisabeth Köstinger, Marietje Schaake, Inese Vaidere |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Isabelle Durant, Francisco José Millán Mon, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Ivo Strejček, Renate Weber |
||||