Eljárás : 2012/0242(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0392/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0392/2012

Viták :

PV 21/05/2013 - 11

Szavazatok :

PV 22/05/2013 - 7.6
CRE 22/05/2013 - 7.6
A szavazatok indokolása
PV 12/09/2013 - 13.5
CRE 12/09/2013 - 13.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0213
P7_TA(2013)0372

JELENTÉS     *
PDF 388kWORD 670k
3.12.2012
PE 497.794v02-00 A7-0392/2012

az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2012)0511 – C7-0314/2012 – 2012/0242(CNS))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Marianne Thyssen

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 I. MELLÉKLET
 II. MELLÉKLET
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

((COM(2012)0511 – C7-0314/2012 – 2012/0242(CNS)))

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0511),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (6) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0314/2012),

–   tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (C-83/230),

–   tekintettel a Jogi Bizottság levelére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság levelére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7–0392/2012),

1.  jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(1)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)      Az Unió az elmúlt évtizedekben jelentős eredményeket ért el a banki szolgáltatások belső piacának megteremtése terén. Ennek következtében számos tagállamban jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek a más tagállamokban letelepedett bankcsoportok, a hitelintézetek pedig földrajzilag diverzifikálták tevékenységüket, mind az euróövezeten belül, mind azon kívül.

(1a)    A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság miatt az európai bankrendszer az összeomlás szélére jutott. Az egységes pénznem és az egységes piac integritását a pénzügyi szektor széttöredezettsége veszélyezteti. Az európai egység védelme, a pénzügyi stabilitás helyreállítása és a gazdasági növekedés alapjainak megteremtése érdekében fokozni kell a banki ágazat integrációját.

(2)      Az uniós gazdasági növekedés és a reálgazdaság megfelelő finanszírozásának elősegítése érdekében elengedhetetlenül fontos a banki szolgáltatások belső piacának fenntartása és elmélyítése. Ez azonban egyre nagyobb kihívásnak bizonyul. Az adatok azt mutatják, hogy a bankpiacok integrálása nemsokára befejeződik az Unióban, és előrehalad a bankok újraállamosítása.

(3)      A bankfelügyeleteknek azon kívül, hogy szigorúbb jogszabályokat fogadnak el az EU-ban, fokozniuk kell felügyeleti tevékenységeiket is annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az elmúlt évek pénzügyi válságából levont tanulságokat, és képesek legyenek átlátni a rendkívül bonyolult és egymással összekapcsolódó piacokat és intézményeket.

(4)      Az egyes bankok felügyelete az Unióban a legtöbb esetben továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik. A felügyeleti szervek közötti koordináció létfontosságú, a válság azonban rámutatott, hogy a puszta koordináció nem elégséges, különösen az egységes pénznem összefüggésében. Európa pénzügyi stabilitásának megőrzése és a piaci integrációnak a növekedésre és a jólétre kifejtett pozitív hatásainak fokozása érdekében erősíteni kell a felügyeleti feladatok integrációját.

(4a)    Azzal, hogy a nagy és egymással összekapcsolódó bankcsoportok egyes bankjainak felügyeleti hatáskörét nemzeti szinten hagyják, kizárják annak lehetőségét, hogy zökkenőmentesen és szilárdan felügyeljék a teljes bankcsoportot és annak általános állapotát. Ez különböző értelmezésekhez és ellentmondásos döntésekhez vezethet az egyes szervezetek szintjén.

(5)      A hitelintézetek stabilitása sok esetben még mindig szorosan összefügg azzal, hogy melyik az adott hitelintézet letelepedési helye szerinti tagállam. Az államadóssággal, a gazdasági növekedés kilátásaival és a hitelintézetek életképességével kapcsolatos kételyek miatt egymást kölcsönösen erősítő negatív piaci tendenciák alakultak ki. Ez az összefüggés különösen az euró mint közös valuta használatát érinti, mivel pénzügyi széttöredezettséget okoz, ami az egyenlő versenyfeltételeket módosítva akadályozza a magán- és közszféra különböző szereplőit abban, hogy saját hitelességüknek megfelelően szerezzenek finanszírozást, és kockázatokat hordoz egyes hitelintézetek életképessége és a pénzügyi rendszer stabilitása tekintetében, valamint komoly terheket jelenthet az érintett tagállamok már amúgy is feszített államháztartása számára. A probléma konkrét kockázatot teremt az euróövezeten belül, ahol a közös valuta növeli annak valószínűségét, hogy egy tagállamon belüli negatív fejlemények kockázatot jelentsenek az euróövezet más tagállamai és következésképpen az euróövezet egészének gazdasági fejlődésére és stabilitására nézve, de a nem euróövezeti tagállamokéra is, ahol az euróövezeti bankok kiterjedt tevékenységet folytatnak.

(6)      Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(2) 2011-ben létrehozott Európai Bankhatóság (EBH), valamint az ugyanezen rendelet 2. cikkével, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU rendelet(3) 2. cikkével és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelet(4) 2. cikkével létrehozott Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere számottevő mértékben javította a bankfelügyeletek közötti együttműködést az Unión belül. Az EBH jelentős mértékben hozzájárul az uniós pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egységes szabályrendszer létrehozásához, valamint létfontosságú szerepet játszik a legfontosabb euróövezetbeli hitelintézetek – az Európai Tanács által 2011 októberében elfogadott – újratőkésítésének következetes módon történő megvalósításában, csakúgy, mint a független uniós versenyhatóság által az állami támogatásokkal összefüggésben végrehajtott iránymutatások és utasítások is.

(7)      Az Európai Parlament több alkalommal is felszólalt amellett, hogy hozzanak létre egy európai szervet, amely közvetlen felelősségi körrel rendelkezik a pénzintézetek feletti egyes felügyeleti tevékenységek vonatkozásában, kezdve „A pénzügyi piacok keretrendszerének megvalósítása: cselekvési terv” című bizottsági közleményről szóló, 2000. április 13-i állásfoglalásával(5) és az Európai Unió prudenciális felügyeleti szabályairól szóló, 2002. november 21-i állásfoglalásával.(6)

(8)      Az Európai Tanács 2012. június 29-i következtetéseiben felkérte az Európai Tanács elnökét, hogy dolgozza ki a valódi gazdasági és monetáris unió megvalósításának ütemtervét. Ugyanezen a napon az euróövezeti állam-, illetve kormányfők kiemelték, hogy miután az EKB bevonásával létrejött egy, az euróövezeti bankokra kiterjedő hatékony egységes felügyeleti mechanizmus, az Európai Stabilitási Mechanizmus révén hivatalos döntést követően lehetővé válik a bankok közvetlen újratőkésítése, a megfelelő feltételek betartása mellett, ideértve az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak való megfelelést is.

(8a)    Az Európai Tanács 2012. október 18-án azt a következtetést vonta le, hogy a mélyebb gazdasági és monetáris unió felé mutató folyamatnak az EU intézményi és jogi keretére kell épülnie, és a folyamatot a közös valutát nem használó tagállamokkal szembeni nyitottságnak és átláthatóságnak, valamint az egységes piac integritása tiszteletben tartásának kell jellemeznie. Az integrált pénzügyi keret egységes felügyeleti mechanizmussal (SSM) rendelkezik, amely a lehetséges mértékig nyitott a részt venni kívánó tagállamok előtt.

(9)      Ezért létre kell hozni a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának egészére vonatkozó, átfogó és részletes egységes szabályrendszerre épülő és egy egységes felügyeleti mechanizmusból, közös betétbiztosítási és bankszanálási rendszerből álló európai bankuniót. Tekintve a közös valutát használó tagállamok közötti kölcsönös függő viszonyt, a bankuniónak ki kell terjednie az összes euróövezeti tagállamra és minden további államra, amelyik az euróövezethez kíván csatlakozni és erre készül. Az ezt lehetővé tevő intézményi és jogi módozatoknak egyensúlyt kell teremteniük valamennyi részt vevő tagállam egyenlő jogállása és aközött, hogy ösztönzőket nyújtsanak a nem euróövezeti tagállamoknak a közös valutához való csatlakozásra. A belső piac fenntartása és elmélyítése céljából, valamint az intézményi keretek figyelembevételével, a bankuniónak a bankuniónak minden tagállamra ki kell terjednie, kivéve azokat, amelyek kifejezetten jelezték, hogy nem kívánnak részt venni.

(10)    A bankunió felé tett első lépésként egy egységes felügyeleti mechanizmusnak biztosítania kell, hogy a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos uniós szakpolitika koherens és hatékony módon valósul meg, valamint hogy a pénzügyi szolgáltatások egységes szabályrendszere ugyanúgy vonatkozik valamennyi érintett tagállamban lévő hitelintézetre, továbbá, hogy e hitelintézetek egyéb, nem prudenciális mérlegelésektől mentes, legmagasabb minőségű felügyelet alá tartoznak. Az egységes felügyeleti mechanizmusnak különösen összhangban kell lennie a pénzügyi szolgáltatások belső piacának működésével és a tőke szabad mozgásának elvével. Az egységes felügyeleti mechanizmus az alapja a bankunió irányába teendő következő lépéseknek is. Ez azon elvet követi, miszerint közös intervenciós mechanizmusok válság esetén történő esetleges bevezetése előtt – ideértve az európai stabilitási mechanizmushoz való közvetlen hozzáférést is – közös ellenőrzéseket kell végrehajtani, hogy csökkenteni lehessen annak a valószínűségét, hogy intervenciós mechanizmust kell alkalmazni.

(11)    Mivel az euróövezet központi bankjaként rendkívül nagy tapasztalattal rendelkezik a makrogazdaságot és a pénzügyi stabilitást érintő kérdésekben, számos információforráshoz fér hozzá, széles körben elismert szakértelemmel bír és a válság ideje alatt képes volt megőrizni hitelességét, az Európai Központi Bank (EKB) alkalmas az európai pénzügyi rendszer stabilitásának védelmére összpontosító, világosan meghatározott felügyeleti feladatok ellátására. A bankfelügyelet számos tagállamban már most is a központi bankok felelősségi körébe tartozik. Az EKB-t ezért külön feladatokkal kell felruházni a részt vevő tagállamokban lévő hitelintézetek felügyeletével kapcsolatban.

(12)    Az EKB-t kell megbízni azokkal a külön felügyeleti feladatokkal, amelyek lényegesek a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó uniós politika koherens és hatékony végrehajtásának biztosításához, míg a többi feladatot a nemzeti hatóságoknál kell hagyni. Indokolt, hogy a makroprudenciális stabilitás érdekében hozott intézkedések az EKB feladatai közé tartozzanak.

(13)    A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása szempontjából alapvető jelentőségű a nagy bankok biztonsága és megbízhatósága. A közelmúlt tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a kisebb bankok is veszélyt jelenthetnek a pénzügyi stabilitásra. Az EKB ezért mindenkor és minden körülmények között elláthatja a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokra ruházott hatásköröket, és elvégezhet minden egyedi felügyeleti feladatot.

(14)    A hitelintézetek tevékenységének megkezdésére vonatkozó előzetes engedélyezés kulcsfontosságú prudenciális technika annak biztosítására, hogy csak gazdaságilag szilárd alapokon álló piaci szereplők végezzék e tevékenységeket, amelyek szervezetileg képesek a betétgyűjtéssel és hitelezéssel járó egyedi kockázatok kezelésére, és amelyeket arra alkalmas igazgatók irányítanak. Ezért az EKB feladatai közé kell tartoznia annak, hogy kiadja és visszavonja a hitelintézetek engedélyeit, amelyek a nemzeti hatóságok szerepét tükröző külön megállapodások tárgyát képezik.

(15)    A hitelintézetek engedélyezésére vonatkozó uniós jogban foglalt feltételeken és ezen engedély visszavonásával kapcsolatos eseteken túlmenően a tagállamok további feltételeket szabhatnak az engedélyek megadására és az engedélyek visszavonásával kapcsolatos esetekre vonatkozóan. Az EKB-nak ezért a nemzeti jogszabályban foglalt vonatkozó feltételeknek való megfelelést értékelő, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság erre vonatkozó javaslata alapján kell végrehajtania a hitelintézetek engedélyezésével, illetve a nemzeti jognak való meg nem felelés esetén az engedély visszavonásával kapcsolatos feladatait. Amennyiben az uniós jogszabályokban előírt feltételek teljesülnek, az EKB a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság javaslatának kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül – e határidő kellően indokolt esetben egy alkalommal ugyanilyen időtartammal meghosszabbítható – megadja az engedélyt.

(16)    A hitelintézet-tulajdonosok folyamatos alkalmasságának és pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében, amennyiben új tulajdonos szándékozik jelentős részesedést szerezni egy hitelintézetben, úgy előzetesen meg kell vizsgálni a leendő új tulajdonos alkalmasságát. Az EKB mint uniós intézmény anélkül képes ilyen vizsgálatot végezni, hogy indokolatlan korlátozásokat szabna a belső piacra vonatkozóan. Az EKB-nak feladatul kell adni azt is, hogy értékelje a hitelintézetekben megvalósított jelentős részesedések megszerzését és megszűnését.

(17)    A hitelintézetek prudenciális megbízhatóságának előfeltétele az uniós jogszabályoknak való megfelelés arra vonatkozóan, hogy a hitelintézetek rendelkezzenek meghatározott mértékű tőkével a hitelintézetek tevékenységével együtt járó kockázatok fedezésére, korlátozzák az egyes partnereknek való kitettség mértékét, hozzák nyilvánosságra a pénzügyi helyzetükre vonatkozó információkat, rendelkezzenek elegendő mennyiségű likvid eszközzel a piaci stresszhelyzetek kezelése érdekében, valamint korlátozzák a tőkeáttételt. Az EKB-nak biztosítania kell az említett szabályoknak való megfelelést, szigorúbb prudenciális követelményeket kell előírnia, és további intézkedéseket kell alkalmaznia a hitelintézetekre vonatkozóan az uniós jogszabályokban kifejezetten meghatározott esetekben.

(18)    A megfelelő veszteségelnyelő képesség biztosításához szükséges kulcsfontosságú prudenciális eszközök a kiegészítő tőkepufferek, többek között a tőkemegőrzési puffer és az anticiklikus tőkepuffer; ezek biztosítják, hogy a hitelintézetek a gazdasági növekedés periódusaiban kellően megszilárdítsák a tőkehelyzetüket, és ezzel képesek legyenek fedezni a stresszidőszakokban jelentkező veszteségeket. Az EKB-ra kell bízni a feladatot, hogy ilyen puffereket írjon elő és biztosítsa, hogy a hitelintézetek megfeleljenek azoknak.

(19)    A hitelintézetek biztonsága és stabilitása a megfelelő mennyiségű, a lehetséges kockázatokat figyelembe vevő belső tőkeallokációtól, továbbá a megfelelő belső szervezeti struktúrák és vállalatirányítási rendszerek meglététől is függ. Az EKB-t ezért azzal is meg kell bízni, hogy alkalmazzon olyan követelményeket, amelyek biztosítják, hogy a hitelintézetekben megbízható irányítási rendszerek, eljárások és mechanizmusok működnek, ideértve a belső tőkemegfelelés értékelésére és fenntartására irányuló stratégiákat és eljárásokat. Hiányosságok esetén az EKB feladata a megfelelő intézkedések előírása is, ideértve az egyedi szavatolótőke-követelmények, egyedi közzétételi követelmények és egyedi likviditási követelmények meghatározását is.

(20)    A hitelintézetek biztonságát és stabilitását veszélyeztető kockázatok az egyes hitelintézet, a bankcsoport vagy a pénzügyi konglomerátum szintjén is felmerülhetnek. Az e kockázatok mérséklésére irányuló egyedi felügyeleti intézkedések lényegesek a hitelintézetek biztonságának és stabilitásának biztosításához. Az egyes hitelintézetek felügyeletén túlmenően az EKB feladatai közé kell tartozniuk a következőknek: összevont alapú felügyelet, kiegészítő felügyelet, pénzügyi holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok felügyelete.

(21)    A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében egy intézet pénzügyi és gazdasági helyzetének romlását orvosolni kell, mielőtt az intézet elérné azt a pontot, hogy a hatóságoknak – más megoldás híján – fel kell számolniuk, vagy az adófizetők pénzét kell felhasználniuk a beavatkozásra. Az EKB feladatai közé kell tartoznia a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározottak szerinti korai beavatkozási intézkedéseknek is. Ezeket az intézkedéseket azonban az EKB-nak össze kell hangolnia a szanálást végző szervezetek intézkedéseivel. A szanálási hatáskörök európai szervre történő átruházásáig az EKB-nak ezenfelül megfelelő módon együtt kell működnie az érintett nemzeti hatóságokkal, hogy biztosítsák a válsághelyzeti felelősségi körök egységes értelmezését, különösen a több országban tevékenykedő válságkezelői csoportokkal és az ilyen célokra a jövőben létrehozandó szanálási csoportokkal összefüggésben.

(22)    Az EKB-ra át nem ruházott felügyeleti feladatokat a nemzeti hatóságoknál kell hagyni. E feladatok közé tartoznak elsősorban a következőkre vonatkozó hatáskörök: a hitelintézetektől a letelepedés joggal és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó joggal kapcsolatban érkező értesítések fogadása, a hitelintézeteknek az uniós jogszabály szerinti meghatározása által nem érintett, de a nemzeti jogszabály szerint hitelintézetként felügyelt szervek feletti felügyelet, az EU-ban fióktelepet létesítő vagy határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó, harmadik országbeli hitelintézetek feletti felügyelet, a fizetési szolgáltatások feletti felügyelet, a hitelintézetek napi rendszerességű ellenőrzésének végrehajtása, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a hitelintézetek felett a pénzügyi eszközök piacai, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése tekintetében gyakorolt funkciójának betöltése.

(22a)  Az EKB teljes körű egyeztetést folytat a magas szintű fogyasztóvédelem és a pénzmosás elleni küzdelem biztosítása tekintetében hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal.

(23)    Az EKB-nak azzal a céllal kell végrehajtania a rá ruházott feladatokat, hogy az uniós pénzügyi szolgáltatások egységes szabálykönyvével összhangban biztosítsa a hitelintézetek biztonságát és stabilitását, valamint az Unió és az egyes részt vevő tagállamok pénzügyi rendszerének stabilitását, továbbá a belső piac egységét és integritását, garantálva ezzel a betétesek védelmét és a belső piac működésének javítását is. Az EKB-nak kellőképpen figyelembe kell vennie különösen az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elveit.

(23a)  Az EKB-nak a rábízott feladatok végzésekor, valamint a hitelintézetek biztonságának és stabilitásának biztosítását jelentő cél sérelme nélkül kellően tekintettel kell lennie a hitelintézetek különböző típusaira.

(24)    Az EKB felügyeleti feladatokkal történő megbízásának ▌összhangban kell lennie a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) 2010-ben létrehozott keretrendszerével, valamint azzal a célkitűzéssel, hogy egységes szabályrendszert kell kidolgozni és az Unió egészében fokozni kell a felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját. A közös érdekű kérdések kezeléséhez, valamint a biztosítási és az értékpapír-piaci szektorban is tevékenykedő hitelintézetek megfelelő felügyeletének biztosításához fontos, hogy a bankfelügyeletek, illetve a biztosítási és értékpapír-piaci felügyeletek együttműködjenek egymással. Az EKB-nak ezért a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének keretén belül szorosan együtt kell működnie az Európai Bankhatósággal, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal. Az EKB-nak feladatait az e rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban és Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere más résztvevői hatáskörének és feladatainak sérelme nélkül kell végeznie. Az EKB-nak ugyancsak együtt kell működnie az illetékes szanálási hatóságokkal és a közpénzből finanszírozott európai pénzügyi támogatási mechanizmusokkal.

(26)    Az EKB-nak feladatait az uniós jogszabályok függvényében és azoknak megfelelően kell végrehajtania, ideértve az elsődleges és másodlagos uniós jog egészét, az állami támogatásokra vonatkozó bizottsági határozatokat, a versenyszabályokat, az összefonódás-ellenőrzési szabályokat és az összes tagállamra vonatkozó egységes szabályrendszert. Az Unión belüli felügyeleti konvergenciát és a felügyeleti eredmények következetességét biztosító szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek, iránymutatások és ajánlások kidolgozása az EBH feladata. Az EKB-nak meg kell hagynia e feladatok EBH általi végrehajtását és ezért az EUMSZ 132. cikke szerinti, rendeletek elfogadására vonatkozó hatásköreit csak akkor gyakorolhatja, amennyiben az EBH által kidolgozott tervezetek alapján a Bizottság által elfogadott uniós jogi aktusok, illetve az EBH által kiadott iránymutatások és ajánlások nem érintenek bizonyos, az EKB feladatainak megfelelő elvégzéséhez elengedhetetlenül fontos szempontokat, vagy nem foglalkoznak azokkal kellő részletességgel.

(26a)  Szükség esetén az EKB egyetértési megállapodásokat köt a pénzügyi eszközök piacaiért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, amely megállapodásokban általánosan leírják, hogy milyen módon fognak együttműködni egymással a 2. cikkben meghatározott pénzügyi intézményekre vonatkozó, uniós jog szerinti felügyeleti feladataik végrehajtása során. E megállapodások megkülönböztetésmentesek, és hozzáférhetővé teszik azokat az Európai Parlament, az Európai Tanács és valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára.

(27)    Annak biztosítása érdekében, hogy a hitelintézetek, a pénzügyi holdingtársaságok és a vegyes pénzügyi holdingtársaságok alkalmazzák a felügyeleti szabályokat és határozatokat, azok megsértésének esetére hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell kiróni. Az EUMSZ 132. cikkének (3) bekezdésével és az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendelettel(7) összhangban az EKB pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki azokra a vállalkozásokra, amelyek nem tesznek eleget a rendeleteiből és határozataiból fakadó kötelezettségeknek. Ezenfelül annak lehetővé tétele érdekében, hogy az EKB hatékonyan végezhesse a közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályokban rögzített felügyeleti szabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatait, fel kell hatalmazni arra, hogy a szóban forgó szabályok megsértése esetén pénzbírságot róhasson ki a hitelintézetekre, a pénzügyi holdingtársaságokra és a vegyes pénzügyi holdingtársaságokra. Amennyiben uniós irányelveket átültető nemzeti jogszabályokból fakadó kötelezettségek nem teljesítéséről van szó, indokolt, hogy továbbra is a nemzeti hatóságoknak lehetőségük legyen szankciókat alkalmazni. Az EKB számára lehetővé kell tenni, hogy ha a feladatainak végrehajtása szempontjából helyénvalónak ítéli szankciók alkalmazását ilyen jogsértés esetén, akkor az ügyet a nemzeti hatóságok elé utalhassa.

(28)    A nemzeti bankfelügyeletek jelentős és hosszú múltra visszatekintő szakértelemre tettek szert a területükön működő hitelintézetek felügyelete terén, a gazdasági, szervezeti és kulturális jellegzetességeik vonatkozásában. E célból nagy létszámú, elhivatott és magasan képzett munkatársakból álló szervezeteket hoztak létre. Ezért a magas színvonalú európai felügyelet biztosítása érdekében a nemzeti bankfelügyeleteknek támogatniuk kell az EKB-t az EKB felügyeleti feladatainak gyakorlásához kapcsolódó jogszabályok előkészítésében és végrehajtásában.

(28a)  A folyamatos jelentéstételen kívül a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell az EKB-t bármely olyan hitelintézet biztonságával és megbízhatóságával kapcsolatos minden súlyos aggályról, amely tekintetében e hatóságok az EKB nevében feladatokat látnak el, vagy amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitását bármely olyan hitelintézet helyzete veszélyezteti vagy veszélyeztetheti, amely tekintetében e hatóságok az EKB nevében feladatokat látnak el.

(29)    Az euróövezeten belül és kívül egyaránt tevékenykedő bankok felügyeletét illetően az EKB-nak szorosan együtt kell működnie azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, amelyeknek pénzneme nem az euró. Az EKB-nak illetékes hatóságként eleget kell tennie az uniós jogszabályok szerinti, együttműködésre és információcserére vonatkozó kötelezettségeknek, és teljes mértékben részt kell vennie a felügyeleti kollégiumok munkájában. Ezen túlmenően – mivel a pénzügyi stabilitás és a fenntartható piaci integráció szempontjából egyértelmű előnyökkel jár az, ha a felügyeleti feladatokat egy európai intézmény látja el – az euroövezeten kívüli tagállamok számára is lehetővé kell tenni az új mechanizmusban való részvételt. A felügyeleti feladatok hatékony végrehajtásának azonban szükséges előfeltétele, hogy a felügyeleti határozatokat teljes mértékben és késedelem nélkül végrehajtsák. Azon tagállamoknak, amelyeknek pénzneme nem az euró, és amelyek részt kívánnak venni az új mechanizmusban, ezért vállalniuk kell annak biztosítását, hogy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaik betartják és meghozzák az EKB által a hitelintézetekre vonatkozóan kért intézkedéseket. Az EKB számára lehetővé kell tenni, hogy szoros együttműködést létesíthessen az euroövezeten kívüli tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival. Egyúttal elő kell írni, hogy ha az ebben a rendeletben meghatározott feltételek teljesülnek, akkor az EKB köteles legyen együttműködést létesíteni e hatóságokkal.

(29a)  Azon feltételeknek, amelyek mellett az eurótól eltérő pénznemmel rendelkező tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselői részt vesznek a felügyeleti tanács tevékenységében, teljes és egyenlő képviseletet kell biztosítaniuk. A bankfelügyeleti tanács hatáskörei az EKB felügyeleti feladatainak megtervezésére és végrehajtására terjednek ki. A bankfelügyeleti tanács hatáskörét annak teljes mértékű elismerése mellett gyakorolja, hogy az EKB igazgatótanácsa az EKB legfőbb végrehajtó testülete.

(30)    Feladatainak elvégzése érdekében az EKB-nak megfelelő felügyeleti hatáskörrel kell rendelkeznie. A hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos uniós jogszabályok rendelkeznek a tagállamok által e célokra kijelölt, hatáskörrel rendelkező hatóságokra ruházandó hatáskörökről. Olyan mértékben, amennyiben e hatáskörök az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok körébe tartoznak, a részt vevő tagállamok tekintetében az EKB-t kell illetékes hatóságnak tekinteni, ezért az EKB-nak kell az uniós jogszabállyal az illetékes hatóságokra ruházott hatáskörökkel rendelkeznie. Ide tartoznak az említett jogszabályokkal a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságaira ruházott hatáskörök és a kijelölt hatóságokra ruházott hatáskörök.

(31)    Felügyeleti hatáskörének eredményes végrehajtása érdekében az EKB számára lehetővé kell tenni, hogy valamennyi szükséges információt bekérhessen, vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezhessen, szükség esetén a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal együttműködésben. E hatásköröknek vonatkozniuk kell a felügyelt szervezetekre, az e szervezetek és az azokkal kapcsolatban álló harmadik felek tevékenységeiben részt vevő személyekre, és azon harmadik felekre, amelyekhez a szervezetek működési funkciókat vagy tevékenységeket szerveztek ki, továbbá azon személyekre, amelyek más módon szorosan és érdemben kapcsolódnak vagy kötődnek az említett szervezetek tevékenységeihez, ideértve a felügyelt szervezetek személyzetének olyan tagjait, akik közvetlenül nem vesznek részt a tevékenységekben, de a szervezeten belüli funkcióik miatt fontos információval rendelkezhetnek egy-egy meghatározott ügyre vonatkozóan, valamint azon vállalkozásokat is, amelyek szolgáltatásokat nyújtottak e szervezeteknek. Az EKB számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerű kérés formájában tarthasson igényt az információra, amely értelmében a címzett nem köteles megadni azt, ha azonban önként válaszol, nem nyújthat valótlan vagy félrevezető információkat, és azokat késedelem nélkül kell rendelkezésre bocsátania. Az EKB határozat útján is kérhet információt. Az EKB és a nemzeti felügyeleti hatóságok ugyanazokhoz az információkhoz kapnak hozzáférést, anélkül, hogy a hitelintézeteknek párhuzamos jelentéstételi követelményeknek kellene eleget tenniük.

(32)    Arra az esetre, ha a hitelintézetek élnek a letelepedésre vagy a más tagállamokban való szolgáltatásnyújtásra vonatkozó jogukkal, illetve ha egy csoport különböző tagállamokban letelepedett egységeket foglal magában, az uniós jogszabályok külön eljárásokról és az érintett tagállamok közötti hatáskörmegosztásról rendelkeznek. Amennyiben az EKB minden részt vevő tagállam tekintetében átvállal bizonyos felügyeleti feladatokat, az említett eljárásoknak és hatáskörmegosztásnak nem kell kiterjedniük a letelepedési jog gyakorlására, illetve a más részt vevő tagállamban történő szolgáltatásnyújtásra.

(33)    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés által létrehozott intézményként az EKB az Unió egészének intézménye. Ezért a döntéshozatali folyamat során az EKB-nak be kell tartania az uniós szabályokat, valamint a tisztességes eljárás és az átláthatóság általános elveit. Az EKB-határozatok címzettjeinek meghallgatáshoz való jogát, valamint az EKB-határozatokkal szemben az e rendeletben meghatározott szabályok szerinti fellebbezéshez való jogát teljes körűen tiszteletben kell tartani.

(34)    A felügyeleti feladatokkal való felruházás jelentős felelősséget ró az EKB-ra az Unión belüli pénzügyi stabilitás védelmezése és felügyeleti hatásköreinek a leghatékonyabb és leginkább arányos módon történő gyakorlása tekintetében. A felügyeleti hatásköröknek a tagállami szintről az uniós szintre történő átruházását megfelelő átláthatósági és elszámoltathatósági követelményekkel kell ellensúlyozni. Következésképpen, miközben az EKB a monetáris politika terén továbbra is független marad, e feladatok elvégzését illetően kötelező elszámolással tartozik az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa mint az európai népet és a tagállamokat képviselő, demokratikusan legitimált intézmények felé. Ebbe beletartozik a rendszeres jelentéstétel és a kérdésekre való válaszadás is. Amennyiben a nemzeti bankfelügyeletek e rendelet szerint járnak el, a nemzeti jog értelmében hozott elszámoltathatósági intézkedések továbbra is alkalmazandók.

(34a)  Felügyeleti feladatainak végrehajtásával összefüggésben az EKB felügyeleti tanácsának képviselőjét a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósággal együtt a részt vevő tagállamok parlamentjeinek kérésére az érintett nemzeti parlamentek hatáskörrel rendelkező bizottságai meghallgathatják. Tekintettel a felügyeleti intézkedéseknek az államháztartásra, a hitelintézetekre, ezek ügyfeleire és alkalmazottaira, valamint a részt vevő tagállamok piacaira gyakorolt lehetséges hatásaira, helyénvaló a demokratikus elszámoltathatóság e további megerősítése.

(34b)  E rendelet nem érinti az Európai Parlament azon jogát, hogy az EUMSZ 226. cikkének megfelelően ideiglenes vizsgálóbizottságot állítson fel az uniós jog alkalmazása során felmerülő állítólagos jogsértések és hivatali visszásságok kivizsgálása céljából.

(34c)   Az EUMSZ 263. cikke értelmében az Európai Unió Bíróságának felül kell vizsgálnia többek között az EKB harmadik személyekre nézve joghatások kiváltására irányuló jogi aktusainak jogszerűségét, az ajánlások és vélemények kivételével.

(34d)  Az EUMSZ 342. cikke értelmében az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló 1. rendeletet1 alkalmazni kell az EKB-ra.

(35)    Az EUMSZ 127. cikke (1) bekezdésének megfelelően az EKB felel az árstabilitás fenntartását célzó monetáris szakpolitikai funkciók végrehajtásáért. A felügyeleti feladatok ellátásának az a célja, hogy védje a hitelintézetek biztonságát és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer stabilitását. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében és annak biztosítására, hogy minden funkciót a megfelelő célkitűzéseknek megfelelően lásson el, az EKB-nak gondoskodnia kell a különböző funkciók egymástól teljesen elkülönítve történő ellátásáról. Az EKB belső szabályainak olyan gyakorlati intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek garantálják az EKB felügyeleti és monetáris feladatainak különválasztását és operatív függetlenségét. Az e rendelettel az EKB-ra ruházott feladatok elvégzésével foglalkozó személyzetet szervezetileg el kell különíteni az EKB egyéb személyzetétől, és rájuk külön beszámolási csatornáknak kell vonatkozniuk.

(36)    Az EKB-n belül mindenekelőtt létre kell hozni egy, a nemzeti bankfelügyeletek specifikus szakértelmét átfogó bankfelügyeleti tanácsot, amely felel a felügyeleti ügyekkel kapcsolatos határozatok előkészítéséért. A felügyeleti tanácsnak az EKB és a részt vevő tagállamok nemzeti hatóságainak képviselőiből kell állnia. Megfelelő figyelmet kell fordítani mind a bankfelügyeleti tanács tagjainak szakértelmére, mind pedig a nemek megfelelő képviseletére. Az Európai Bankhatóság tevékenységeivel és az Unió prudenciális politikáival való teljes körű koordináció biztosítása érdekében az Európai Bankhatóság és a Bizottság megfigyelő szerepet tölt be a felügyeleti tanácsban.

(36a)  A bankfelügyeleti tanácsnak feladatainak ellátása során figyelembe kell vennie a részt vevő tagállamokban fennálló valamennyi lényeges tényt és körülményt, feladatait pedig az Unió egészének érdekében kell elvégeznie. A részt vevő tagállamoknak a bankfelügyeleti tanácsban képviselt hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

(36b)  Az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó előkészítési munkát teljes egészében a bankfelügyeleti tanács végzi el, amely azután teljes mértékben kidolgozott határozattervezeteket nyújt be az EKB Kormányzótanácsának, melyeket ez utóbbinak kell elfogadnia az EKB eljárási szabályzatában megállapítandó eljárás szerint. A határozattervezetet elfogadottnak kell tekinteni, amennyiben a Kormányzótanács egy megadott – az eljárási szabályzatban meghatározandó – határidőn belül nem emel kifogást.

(36c)   A bankfelügyeleti tanács munkáját egy korlátozottabb összetételű irányítóbizottság segíti. Az irányítóbizottságnak kell előkészítenie a bankfelügyeleti tanács üléseit, feladatait kizárólag az Unió egészének érdekében kell végeznie, és teljes átláthatóságot biztosító módon együtt kell működnie a bankfelügyeleti tanáccsal. Az irányítóbizottságnak egyenlő megoszlásban az EKB képviselőiből, illetve a prudenciális felügyelet terén nagy tekintéllyel rendelkező más személyekből kell állnia.

(37)    Az EKB felügyeleti feladatokat ellátó bankfelügyeleti tanácsa, az irányítóbizottság és a személyzet köteles betartani a szakmai titoktartási követelményeket. Hasonló követelmények vonatkoznak a felügyeleti tevékenységekben részt nem vevő EKB-személyzettel folytatott információcserére is. Ez nem akadályozhatja az EKB-t a vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt határokon belül és feltételek szerint folytatott információcserében, többek között az Európai Bizottsággal az EUMSZ 107. és 108. cikke és a fokozott gazdasági és költségvetési felügyeletről szóló uniós jogszabály szerinti feladatai céljából.

(38)    Felügyeleti feladatainak eredményes végrehajtása érdekében az EKB-nak teljes függetlenségben, elsősorban a nem helyénvaló politikai befolyástól és az operatív függetlenségét érintő ágazati beavatkozástól mentesen kell végrehajtania a rá ruházott felügyeleti feladatokat. A bankfelügyeleti tanács volt tagjai esetében türelmi időszakot kell bevezetni.

(39)    Felügyeleti feladatainak eredményes végrehajtása érdekében az EKB-nak megfelelő forrásokkal kell rendelkeznie. E forrásokat oly módon kell előteremteni, hogy biztosítva legyen az EKB-nak a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok és piaci résztvevők által gyakorolt nem helyénvaló befolyástól való függetlensége, valamint a monetáris politikai és a felügyeleti feladatok szétválasztása. A felügyelet költségeit elsősorban a felügyelet tárgyát képező szervezeteknek kell viselniük. Ezért a felügyeleti feladatok EKB általi végrehajtását legalább részben a hitelintézeteknek felszámított díjból kell finanszírozni. Mivel jelentős felügyeleti feladatok kerülnek át a nemzeti hatóságoktól az EKB-hoz, a nemzeti szinten fizetendő felügyeleti díjak várhatóan ennek megfelelően csökkenthetők.

(40)    A motivált, jól képzett és pártatlan személyzet nélkülözhetetlen a hatékony felügyelethez. Egy valóban integrált felügyeleti mechanizmus létrehozása érdekében rendelkezni kell a személyzet megfelelő cseréjéről és kirendeléséről valamennyi nemzeti bankfelügyelet és az EKB között. Amennyiben az összeférhetetlenség elkerülése érdekében szükséges, különösen a nagy bankok felügyelete során, az EKB számára lehetővé kell tenni, hogy kérhesse, hogy a nemzeti felügyeleti csoportokba más részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból érkező szakembereket is bevonjanak, lehetővé téve a földrajzi sokszínűség szerint különleges szakértelemmel és profillal rendelkező felügyeleti csapatok felállítását. A személyzet megfelelő cseréje és kirendelése közös felügyeleti kultúrát teremt. Az EKB rendszeres tájékoztatást ad arról, hogy a tagállamok nemzeti hatóságainál alkalmazott személyi állomány hány tagja vesz részt az egységes felügyeleti mechanizmus működtetésében. Általános elv, hogy nem kerülhet sor európai és nemzeti felügyeleti szerkezetek olyan párhuzamos felállítására, amely a beszámolási csatornák megkettőzéséhez vezethet.

(41)    Tekintettel a banki szolgáltatások globalizációjára és a nemzetközi standardok fokozott fontosságára, az EKB-nak a nemzetközi standardok figyelembevételével és az Unión kívüli bankfelügyeletekkel konzultálva és szoros együttműködésben, az EBH nemzetközi szerepének duplikálása nélkül kell végrehajtania feladatait. Fel kell hatalmazni az EKB-t arra, hogy – az EBH-val egyeztetve, valamint a tagállamok és az uniós intézmények jelenlegi szerepének és adott hatásköreinek teljes körű tiszteletben tartása mellett – kapcsolatokat létesítsen és igazgatási megállapodásokat kössön harmadik országok felügyeleti hatóságaival és közigazgatásával, valamint nemzetközi szervezetekkel.

(42)    Az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) teljes mértékben alkalmazandó a személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására.

(43)    Az EKB-ra az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(10)alkalmazandó. Az EKB csatlakozott az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz is.

(44)    Annak biztosítása érdekében, hogy a hitelintézetek a legkiválóbb, egyéb nem prudenciális megfontolásoktól mentes felügyelet alá tartozzanak, valamint annak érdekében, hogy a piaci fejlemények bankokat és tagállamokat érintő, egymást kölcsönösen erősítő negatív hatásait időben és eredményesen lehessen kezelni, az EKB-nak a lehető leghamarabb meg kell kezdenie konkrét felügyeleti feladatainak végrehajtását. A felügyeleti feladatoknak a nemzeti bankfelügyeletektől az EKB-ra történő átruházása azonban bizonyos mértékű előkészületet igényel. Ezért megfelelő, fokozatos bevezetési időszakot kell előírni. A fokozatos bevezetési folyamatot legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül be kell fejezni.

(44a)  A prudenciális felügyelet terén a jogfolytonosság biztosítása érdekében biztosítani kell, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok által az e rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokhoz kapcsolódóan a rendelet hatálybalépése előtt hozott összes határozat mindaddig hatályban maradjon, amíg az EKB nem módosítja vagy hatályon kívül helyezi azokat.

(45)    A hitelintézetek prudenciális követelményeire és a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletére vonatkozó jelenlegi keretrendszert az irányelvek alkotják, amelyek a hatáskörrel rendelkező hatóságok hatásköreinek elhatárolása tekintetében a tagállamok számára számos lehetőségről és mérlegelési jogkörről rendelkeznek. Mivel még nem került sor azon új uniós jogszabályok elfogadására, amelyek megállapítják, az egyes hatáskörrel rendelkező hatóságok mely hatáskörrel rendelkeznek majd közvetlenül és a tagállami lehetőségekre és mérlegelési jogkörre való hivatkozás nélkül, az EKB nem hozhat közvetlenül alkalmazandó határozatokat a hitelintézetekre, a pénzügyi holdingtársaságokra vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaságokra vonatkozóan. Ebben az átmeneti szakaszban az EKB-nak ezért feladatait a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat cselekvésre történő felszólítás útján kell végrehajtania.

(46)    Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, nevezetesen a személyes adatok védelméhez, a vállalkozás szabadságához, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot; e rendeletet ezen jogokkal és elvekkel összhangban kell végrehajtani.

(47)    Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a hitelintézeteket érintő külön felügyeleti feladatoknak egy uniós intézmény általi elvégzéséhez szükséges eredményes és hatékony keretrendszer létrehozását, valamint a hitelintézetek egységes szabálykönyve következetes alkalmazásának biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a bankpiac páneurópai jellege és a bankcsődöknek a többi tagállamra gyakorolt hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

E rendelet az Európai Unión és az EU-ban részt vevő minden egyes tagállamon belül a hitelintézetek biztonságának és megbízhatóságának, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának fokozása céljából világosan meghatározott külön feladatokkal bízza meg az EKB-t a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatban, a belső piac egységességének és integritásának teljes mértékű, gondossági kötelezettség mellett történő figyelembevételével.

Az EKB-nak az e rendelet által rá ruházott feladatainak ellátása során kellően tekintettel kell lennie a hitelintézetek különböző típusaira és méretére.

E rendelet nem érinti a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak az azon felügyeleti feladatok végrehajtásával kapcsolatos felelősségét és hatásköreit, amelyeket ez a rendelet nem ruházott az EKB-ra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

(1)    „részt vevő tagállam”: olyan tagállam, amelynek hivatalos pénzneme az euro, vagy olyan tagállam, amelynek hivatalos pénzneme nem az euro, és amely a 6. cikkel összhangban úgy dönt, hogy részt vesz az egységes felügyeleti mechanizmusban;

(2)    „hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság”: a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (átdolgozott szöveg)(11), valamint a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (átdolgozott szöveg)(12) összhangban a részt vevő tagállam által kijelölt bármely, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság;

(3)    „hitelintézet”: a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

(4)    „pénzügyi holdingtársaság”: a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 19. pontjában meghatározott pénzügyi holdingtársaság;

(5)    „vegyes pénzügyi holdingtársaság”: a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló, 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) 2. cikkének 15. pontja szerinti vegyes pénzügyi holdingtársaság;

(6)    „pénzügyi konglomerátum”: a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének 14. pontjában meghatározott pénzügyi konglomerátum;

(6a)  „egységes felügyeleti mechanizmus”: az Európai Központi Bankból és a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaiból álló, az ezen rendelet 5. cikkében leírt európai pénzügyi felügyeleti rendszer.

3. cikk

Együttműködés

(1)         Az EKB felügyeleti kapacitásának keretei között és az egységes felügyeleti mechanizmuson belül betöltött szerepében szorosan együttműködik az Európai Bankhatósággal, az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal és az Európai Rendszerkockázati Testülettel, amelyek az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 2. cikkével létrehozott, az Unión belül megfelelő szintű szabályozást és felügyeletet biztosító Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) részét képezik.

Az EKB szükség esetén egyetértési megállapodásokat köt a tagállamok pénzügyi eszközök piacaiért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóságaival. E megállapodásokat hozzáférhetővé kell tenni az Európai Parlament, az Európai Tanács és valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára.

(2)         Az EKB feladatait e rendelettel összhangban és az egységes felügyeleti mechanizmus, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere más résztvevői hatáskörének és feladatainak sérelme nélkül végzi.

(3)         Az EKB szorosan együttműködik az európai pénzügyi stabilitási eszközzel, az európai stabilitási mechanizmussal vagy bármely egyéb, a jövőben létrehozandó európai pénzügyi támogatási eszközzel, különösen abban az esetben, ha egy hitelintézet az európai pénzügyi stabilitási eszköz vagy közpénzből finanszírozott más pénzügyi eszköz keretéből közvetlen vagy közvetett európai pénzügyi támogatásban részesült vagy valószínűség szerint részesülni fog.

4. cikk

Az EKB-ra ruházott feladatok

(1)         Az 5. cikk keretében – az uniós jogszabályok kapcsolódó rendelkezéseivel, valamint az EBH által készített egységes szabályrendszerrel és az egységes felügyeleti kódexszel összhangban – az EKB kizárólagos hatáskörébe tartozik a részt vevő tagállamokban létesített valamennyi hitelintézetre vonatkozó alábbi feladatok prudenciális felügyelet céljából történő végrehajtása:

a)          engedély megadása a hitelintézetek számára és a 13. cikk rendelkezéseinek tárgyát képező hitelintézetek számára megadott engedély visszavonása;

b)          a hitelintézetekben meglévő részesedések megszerzésére és eladására vonatkozó kérelmek értékelése;

c)          a hitelintézetekre vonatkozóan a szavatolótőke-követelmények, a nagykockázat-vállalási határértékek, a likviditásfedezet, a tőkeáttétel, valamint az ezen ügyekkel kapcsolatos jelentéstétel és ezen információk nyilvánosságra hozatala terén prudenciális követelményeket előíró uniós jogszabályok tiszteletben tartásának biztosítása;

d)          kizárólag az uniós jogszabályokban kifejezetten rögzített esetekben a hitelintézetekre vonatkozóan szigorúbb prudenciális követelmények előírása és további intézkedések alkalmazása;

e)          a hitelintézetek által tartandó tőkepufferek előírása a c) pontban említett szavatolótőke-követelményeken túlmenően, ideértve az anticiklikus tőkepufferráták meghatározását és olyan prudenciális intézkedések meghozatalát is, amelyek a rendszerszintű és makroprudenciális kockázatok kezelésére irányulnak az uniós jogszabályokban kifejezetten rögzített esetekben;

f)           hitelintézetekre vonatkozó, uniós jogi aktusokban kifejezetten előírt követelmények alkalmazása annak biztosítására, hogy megbízható irányítási rendszerek, eljárások és mechanizmusok, valamint hatékony belső tőkemegfelelőség-értékelési eljárások legyenek érvényben;

g)          annak meghatározása, hogy a hitelintézetek által bevezetett rendszerek, stratégiák, eljárások és mechanizmusok, valamint ezen intézetek szavatolótőkéje biztosítják-e kockázataik eredményes kezelését és fedezetét, továbbá a felügyeleti felülvizsgálat alapján további egyedi szavatolótőke-követelmények, egyedi közzétételi követelmények, egyedi likviditási követelmények és egyéb intézkedések bevezetése az uniós jogszabályokban kifejezetten rögzített esetekben;

h)          A felügyeleti felülvizsgálat támogatása érdekében        az EBH-val folytatott megfelelő együttműködés alá vetett felügyeleti stressztesztek végrehajtása a hitelintézetekre vonatkozóan, és szükség esetén a tesztek eredményeinek közzététele;

i)           összevont felügyelet gyakorlása hitelintézetek valamely részt vevő tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalatai felett, így többek között a pénzügyi holdingtársaságok és a vegyes pénzügyi holdingtársaságok felett is, valamint az összevont felügyeletben való részvétel – ideértve a felügyeleti kollégiumokban való részvételt is – olyan anyavállalatok esetében, amelyek nem valamely részt vevő tagállamban rendelkeznek székhellyel; a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok az EKB vezetésével megfigyelőként részt vesznek a felügyeleti kollégiumokban;

j)           pénzügyi konglomerátum és az abba bevont hitelintézetek feletti kiegészítő felügyeletben való részvétel, valamint koordinátori feladatok ellátása, amennyiben az EKB-t nevezik ki a vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott kritériumoknak megfelelően egy pénzügyi konglomerátum koordinátorának;

k)        a korai beavatkozással kapcsolatos felügyeleti feladatok elvégzése – az adott szanálási hatóságokkal az uniós joggal következetes összhangban álló módon együttműködve –, amennyiben egy hitelintézet nem teljesíti vagy valószínűleg megsérti az alkalmazandó prudenciális követelményeket, ideértve a rendezési terveket és a csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodásokat is;

la)      A 15. cikk rendelkezéseinek tárgyát képező közigazgatási szankciók alkalmazása.

(1a)    Az EKB biztosítja, hogy a 4. cikk (1) bekezdése d), e) és g) pontjában meghatározott feladatok teljesítése során garantálják a részt vevő tagállamokban működő hitelintézetek közötti azonos versenyfeltételek tiszteletben tartását.

(2)         A részt nem vevő tagállamban létrehozott, valamely részt vevő tagállamban fióktelepet létesítő vagy határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó hitelintézetek tekintetében az EKB az (1) bekezdésben említett azon feladatokat végzi, amelyekben a részt vevő tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságai rendelkeznek hatáskörrel.

(3)         A vonatkozó uniós jogi aktusok rendelkezéseinek és különösen a jogalkotási és nem jogalkotási aktusoknak, többek között az EBH által kialakított és a Bizottság által elfogadott technikai standardoknak megfelelően az EKB az e rendelettel rá ruházott feladatok végrehajtásához szükséges mértékben, és csak akkor, ha a szóban forgó uniós jogi aktusok nem vagy nem kellően részletesen foglalkoznak az EKB feladatainak megfelelő ellátásához szükséges bizonyos szempontokkal, rendeleteket és ajánlásokat fogadhat el, valamint határozatokat hozhat uniós jogszabályok végrehajtására vagy alkalmazására. Egy rendelet elfogadása előtt az EKB nyílt és nyilvános konzultációt folytat többek között az EBH-val és a Bizottsággal, amelynek keretében elemzi a rendelettel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot.

Amennyiben szükségesnek ítélik meg, az EKB-nak hozzá kell járulnia szabályozástechnikai standardok vagy végrehajtás-technikai standardok tervezetének az EBH általi kidolgozásához, vagy fel kell hívnia az EVH figyelmét arra, hogy terjesszen a Bizottság elé a meglévő szabályozástechnikai vagy végrehajtás-technikai standardokat módosító tervezeteket.

(3a)       Az e cikkben meghatározott feladatai végrehajtása során az EKB-nak biztosítania kell a részt vevő tagállamok tagállami jogai közötti megfelelő egyensúlyt. Az EKB-nak az érintett tagállamok tekintetében különösen figyelembe kell vennie a következő tényezőket:

i. i. a pénzügyi stabilitás fenntartása;

ii. a hitelellátás stabilitása;

iii. a makrogazdasági feltételek.

iv. az azonos versenyfeltételek megléte, a termelő tevékenységek reálgazdaság számára történő támogatása és megkönnyítése, valamint a rendszerszintű és erkölcsi kockázatok, illetve a csődökből és bankválságból fakadó költségvetési költségek megelőzése és elkerülése.

5. cikk

Egységes felügyeleti mechanizmus

(1)         Az EKB feladatait egy egységes felügyeleti mechanizmus keretében hajtja végre, amely magában foglalja az EKB-t és a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságait. Az egységes felügyeleti mechanizmuson belül mind az EKB-ra, mind pedig a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokra a jóhiszemű együttműködésre és információcserére irányuló kötelezettség vonatkozik.

(2)         Amennyiben az indokolt – az e rendeletben rá ruházott valamennyi feladat tekintetében az EKB-t terhelő felelősség és elszámoltathatóság sérelme nélkül – a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok a (3) bekezdésben említett keretrendszerben meghatározott feltételek mellett segítséget nyújtanak az EKB-nak a 4. cikkben említett feladatokhoz kapcsolódó bármilyen intézkedés előkészítésében és végrehajtásában.

(2a)       Amellett, hogy az EKB mindenkor biztosítja az egységes felügyeleti mechanizmuson belüli felügyelet következetességét, felkéri a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat, hogy segítsék az EKB-t a 4. cikk értelmében rá ruházott feladatok és a 8. cikk értelmében rá ruházott hatáskörök és kötelezettségek ellátásában, valamennyi hitelintézet vonatkozásában, különösen pedig azon hitelintézetek vonatkozásában, amelyek:

a)      nem kértek és nem kaptak közvetlen vagy közvetett európai pénzügyi támogatást az EFSF-től, az ESM-től vagy bármely egyéb közpénzből finanszírozott pénzügyi támogatási mechanizmustól; vagy

b)      önállóan vagy hitelintézetek, pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságok csoportjának részeként nem okoznak az uniós jog szerinti rendszerszintű kockázatot. E rendelkezés alkalmazása céljából az EKB-nak rendszeres kockázatértékelést kell végeznie;

A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak felügyeleti határozattervezeteket kell benyújtaniuk az EKB-hoz, amelyeket az EKB által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve abban az esetben, ha az EKB írásbeli indokolás kíséretében, a (3) bekezdésben említett keretrendszerben meghatározandó, de 10 munkanapot meg nem haladó határidőn belül visszautasítja azokat.

(2b)    Az EKB-nak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat.

A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak e célból rendszeresen jelentést kell tenniük az EKB részére a (2a) bekezdésben általuk végzendő feladatok végrehajtásáról. Az EKB emellett tájékoztatást kérhet a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoktól az általuk a (2a) bekezdés alapján végzendő feladatok végrehajtásáról, továbbá bármikor gyakorolhatja a 8–12. cikkben említett hatásköreit.

(2c)     A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok a következő esetekben haladéktalanul tájékoztatják az EKB-t:

a)        amennyiben valamely olyan hitelintézet biztonságosságával és/vagy stabilitásával kapcsolatban merülnek fel súlyos aggályok, amelyek részére az EKB nevében feladatokat végeznek;

b)        amennyiben azon hitelintézet helyzete, amelynek részére az EKB nevében feladatokat végeznek, veszélyeztetheti vagy feltehetően veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását;

(2d)    Az EKB bármikor és bármilyen körülmények között átveheti a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok (2a) bekezdés szerinti hatásköreit, és a felügyeleti feladatok összességét vagy egyes részeit közvetlenül is elláthatja.

(3)         Az EKB a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaival való konzultációt követően elfogadja és közzéteszi az e cikk végrehajtásának gyakorlati módszereinek megszervezéséhez szükséges keretet. Az EKB egyértelműen meghatározza azokat a kereteket és feltételeket, amelyek között az EKB és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok elvégzik az e cikk szerinti felügyeleti tevékenységeiket, amelyek során valamennyi részt vevő tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságát egyenlő bánásmódban kell részesíteni.

(3a)       Az EKB bankfelügyeleti tanácsa az összes felügyelt hitelintézet tekintetében egyedüli kapcsolattartóként jár el, kivéve ha ezt a feladatot a (3) bekezdésben említett felügyeleti keretrendszeren belül kifejezetten a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok látják el.

(4)    A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok az egységes felügyeleti mechanizmus szerves részeként a (3) bekezdés keretein belül járnak el, és az e cikk szerinti feladataik ellátása során követik az EKB által adott utasításokat. A megfelelő időben teljes körűen tájékoztatják az EKB-t az EKB támogatása érdekében folytatott tevékenységükről.

6. cikk

Azon tagállamok részvétele az egységes felügyeleti mechanizmusban, amelyek hivatalos pénzneme nem az euró

(„szoros együttműködés”)

(1)         Az EKB az e cikkben meghatározott korlátokon belül végrehajtja a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett feladatokat az azon részt vevő tagállamokban létesített hitelintézetek vonatkozásában, amelyek nem vezették be az eurót, amennyiben e cikknek megfelelően az EKB és a szóban forgó tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósága között szoros együttműködés jött létre. E célból az EKB iránymutatást vagy kérelmet adhat ki az adott tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósága részére.

(2)         Az EKB és a hivatalos pénznemként nem az eurót használó, de a részvétel mellett döntő tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósága közötti szoros együttműködés az EKB által elfogadott határozat útján jön létre, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)          az érintett tagállam értesíti a többi tagállamot, a Bizottságot, az EKB-t és az EBH-t arra vonatkozó kérelméről, hogy a 4. cikkben említett feladatoknak az érintett tagállamban székhellyel rendelkező valamennyi hitelintézet tekintetében való végrehajtását illetően szoros együttműködést alakíthasson ki az EKB-val;

b)          Az érintett tagállam az értesítésben vállalja:

 annak biztosítását, hogy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósága betartja az EKB által kiadott iránymutatásokat, és teljesíti az EKB által kiadott kérelmeket;

 a szóban forgó tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetekkel kapcsolatos minden olyan információ rendelkezésre bocsátását, amelyet az EKB esetlegesen bekér az említett hitelintézetek átfogó értékelésének végrehajtása céljából;

c)          Az érintett tagállam nemzeti jogszabályokat fogadott el annak biztosítására, hogy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósága az (5) bekezdésnek megfelelően köteles legyen elfogadni az EKB által a hitelintézetek vonatkozásában kért intézkedéseket.

(4)         A (2) bekezdésben említett határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A határozatot a közzétételt követő 14. naptól kell alkalmazni.

(5)         Amennyiben az EKB úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának egy hitelintézet, pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság tekintetében el kell fogadnia az (1) bekezdésben említett feladatokkal kapcsolatos intézkedést, arra konkrét határidőt meghatározva fel kell kérnie a szóban forgó hatóságot. Ez a határidő nem lehet 48 óránál rövidebb, kivéve, ha a korábbi elfogadás elengedhetetlen a helyrehozhatatlan károk elkerülése érdekében. Az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának a (2) bekezdés c) pontjában említett kötelezettségnek megfelelően meg kell hoznia minden szükséges intézkedést.

(6)         Amennyiben az érintett tagállam már nem tesz eleget a (2) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt feltételeknek, illetve amennyiben az illetékes hatósága nem a (2) bekezdés c) pontjában említett kötelezettségnek megfelelően cselekszik, az EKB határozhat úgy, hogy figyelmezteti az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, hogy amennyiben a tagállam nem hoz határozott korrekciós intézkedéseket, akkor az EKB felfüggeszti vagy megszünteti a szoros együttműködést. Amennyiben a figyelmeztetésről szóló értesítés napjától számított 10 napon belül nem kerül sor korrekciós intézkedésre, az EKB az általa meghatározandó időpontban felfüggesztheti vagy megszüntetheti a szóban forgó tagállammal létrejött szoros együttműködést.

A határozatról értesíteni kell az érintett tagállamot és azt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A határozatban a felügyeleti hatékonyság és a hitelintézetek jogos érdekeinek kellő figyelembevételével meg kell jelölni az alkalmazása kezdeti időpontját.

7. cikk

Nemzetközi kapcsolatok

A tagállamok és az uniós intézmények – többek között az EBH – hatásköreinek sérelme nélkül, az e rendelettel az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az EKB-ra ruházott feladatok vonatkozásában, az EKB – az EBH-val folytatott megfelelő együttműködés függvényében – kapcsolatokat alakíthat ki és igazgatási megállapodásokat köthet felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatásával. E megállapodások nem teremtenek az Unióra és a tagállamokra nézve jogi kötelezettségeket.

8. cikk

Felügyeleti és vizsgálati hatáskörök

(1)         A 4. cikk (1) és (2) bekezdésével rá ruházott feladatok ellátása céljából az EKB az uniós jog megfelelő jogi aktusaival összhangban a részt vevő tagállamokban hatáskörrel rendelkező hatóságnak minősül, és rendelkezik azokkal a hatáskörökkel és kötelezettségekkel, amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára az említett jogszabályok előírnak.

A 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett feladatok ellátása céljából az EKB az uniós jog megfelelő jogi aktusaival összhangban kijelölt hatóságnak minősül és rendelkezik azokkal a hatáskörökkel és kötelezettségekkel, amelyeket a kijelölt hatóságok számára az említett jogszabályok előírnak.

(2)         A 4. cikk (1) és (2) bekezdésével rá ruházott feladatok ellátása céljából az EKB rendelkezik az I. szakaszban meghatározott vizsgálati hatáskörökkel.

(2a)       Az EKB és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok a vizsgálati hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek.

9. cikk

Információkérés

(1)         Az EKB egyszerű kérés vagy határozat útján felkérheti a következő jogi vagy természetes személyeket, hogy minden olyan információt bocsássanak rendelkezésére, amely szükséges az e rendeletben rá ruházott feladatok végrehajtásához, ideértve a rendszeres időközönként és meghatározott formátumban, felügyeleti és kapcsolódó statisztikai célokra nyújtandó információkat is:

a)  hitelintézetek;

b)  pénzügyi holdingtársaságok;

c)  vegyes pénzügyi holdingtársaságok;

d)  vegyes tevékenységű holdingtársaságok;

e)  az a)–d) pontban említett szervezetek tevékenységeiben részt vevő személyek és érintett harmadik felek;

f)  azok a harmadik felek, amelyekhez az a)–d) pontban említett szervezetek operatív funkciókat vagy tevékenységeket szerveztek ki;

g)  azok a személyek, amelyek más módon, szorosan és érdemben kapcsolódnak vagy kötődnek az a)–d) pontban említett társaságok tevékenységeihez;

h)  a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok.

(2)         Az (1) bekezdésben említett személyeknek meg kell adniuk a kért információkat. A szakmai titoktartásra vonatkozó rendelkezések nem mentesítik e személyeket az információnyújtási kötelezettség alól. Az információ biztosítása nem tekinthető a szakmai titoktartás megszegésének.

(2a)       Amennyiben az EKB közvetlenül az (1) bekezdésben említett jogi vagy természetes személyektől szerez információt, ezt a kapott információt a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátja.

10. cikk

Általános vizsgálatok

(1)         Az EKB az e rendeletben rá ruházott feladatok ellátása érdekében a 9. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában említett személyek bármilyen szükséges vizsgálatát elvégezheti, a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal együttműködve. E célból az EKB-nek joga van a következőkhöz:

a) dokumentumok benyújtásának az előírása;

b) a 9. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában említett személyek üzleti könyveinek és nyilvántartásainak a megvizsgálása, valamint kivonatok és másolatok készítése ezen üzleti könyvekről és nyilvántartásokról;

c) a 9. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában említett bármely személytől, képviselőjétől vagy személyzetének tagjaitól szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése;

d) bármely egyéb olyan természetes vagy jogi személy meghallgatása, aki hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából meghallgassák.

(2)         A 9. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában említett személyek alávetik magukat az EKB határozata alapján indított vizsgálatoknak. Amennyiben valamely személy akadályozza a vizsgálatot, azon részt vevő tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, ahol az érintett üzlethelyiségek találhatók, megadja a szükséges segítséget, többek között hozzáférést biztosít az EKB számára a 9. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában említett jogi személyek üzlethelyiségeihez annak érdekében, hogy az EKB gyakorolhassa a fent említett jogokat.

11. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1)         Az EKB – adott esetben a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal együttműködve – az e rendeletben rá ruházott feladatai ellátása érdekében a 12. cikknek megfelelően minden szükséges helyszíni ellenőrzést elvégezhet a 9. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában említett személyek üzlethelyiségeiben. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő elvégzése és eredményessége ezt megköveteli, az EKB előzetes bejelentés nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést.

(2)         Az EKB tisztviselői és az EKB által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott más személyek beléphetnek az EKB vizsgálati határozatának a tárgyát képező személyek bármely helyiségébe és területére, továbbá rendelkeznek a 10. cikk (1) bekezdése szerinti minden hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely helyiséget, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3)         A 9. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában említett személyek alávetik magukat az EKB határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek.

(4)         Azon tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, ahol a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az EKB felügyelete és koordinációja mellett aktívan segítik az EKB tisztviselőit és az EKB által felhatalmazott más személyeket. E célból rendelkeznek a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörökkel. Az érintett részt vevő tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósága tisztviselőinek szükség esetén szintén részt kell venniük a helyszíni ellenőrzésen.

(5)         Amennyiben az EKB tisztviselői és az EKB által felhatalmazott más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk szerint elrendelt vizsgálatot, a részt vevő tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megadja számukra a szükséges segítséget.

12. cikk

Igazságügyi hatóság által adott engedély

(1)         Amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésében előírt helyszíni ellenőrzéshez vagy a 11. cikk (5) bekezdésében előírt segítségnyújtáshoz a nemzeti szabályok szerint igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, ezt az engedélyt kérelmezni kell.

(2)         Az (1) bekezdésben említett engedély kérelmezése esetén, és amennyiben az EKB az egységes felügyeleti mechanizmus keretében helyszíni ellenőrzés végrehajtásáról határozott, a nemzeti igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy az EKB határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerítő intézkedések a helyszíni ellenőrzés tárgyára figyelemmel nem önkényesek, illetve túlzottak-e. A kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzésekor a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az EKB-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az EKB az uniós jog megfelelő jogi aktusainak megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, továbbá arra vonatkozóan, hogy azon személy, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták, milyen módon érintett az ügyben. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az EKB dokumentációjában foglalt információkat. Az EKB határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül.

13. cikk

Engedélyezés

(1)         A valamely részt vevő tagállamban létesítendő hitelintézet tevékenységének megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet – a nemzeti jogszabályokban megállapított követelményekkel összhangban – azon tagállam illetékes nemzeti hatóságához kell benyújtani, ahol a hitelintézet székhelye lesz.

Amennyiben a hitelintézet a szóban forgó tagállam nemzeti jogszabályaiban az engedélyre vonatkozóan megállapított valamennyi feltételnek megfelel, a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság a nemzeti jogban előírt határidőn belül határozatot hoz, amelyben javasolja az EKB-nak az engedély megadását. A határozatról értesíteni kell az EKB-t és az érintett hitelintézetet. Amennyiben a hitelintézet nem felel meg a szóban forgó tagállam nemzeti jogszabályaiban megállapított valamennyi feltételnek, a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságnak az engedélyre irányuló kérelmet el kell utasítania.

Miután az EKB megkapta az illetékes nemzeti hatóságtól a második albekezdésben említett javaslatot, a javaslat kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül – amely időszak kellően indokolt esetekben egy alkalommal ugyanilyen időtartammal meghosszabbítható – az uniós jogban meghatározott feltételek teljesülése esetén megadja az engedélyt. A határozatról értesíteni kell az érintett hitelintézetet és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot, és a határozathoz magyarázatot kell fűzni.

(2)         Az uniós jogi aktusokban meghatározott esetekben az EKB saját kezdeményezésére vagy azon tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának javaslatára, amelyben a hitelintézet letelepedett, visszavonhatja az engedélyt.

Amennyiben az (1) bekezdés szerinti engedély megadására javaslatot tevő, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság úgy ítéli meg, hogy az engedélyt a nemzeti jog értelmében vissza kell vonni, e célból javaslatot terjeszt az EKB elé. Ebben az esetben az EKB, teljes körűen figyelembe véve az illetékes nemzeti hatóság által előterjesztett indokolást, határozatot hoz a javasolt visszavonásról.

14. cikk

A fogadó tagállam hatóságainak hatáskörei és együttműködés az összevont alapú felügyelet során

(1)         Az uniós jogi aktusokban azon esetekre vonatkozóan meghatározott eljárások, amikor valamely hitelintézet más tagállam területén szándékozik fiókot létrehozni, vagy tevékenységének más tagállam területén való végzésével kívánja gyakorolni a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint a székhely szerinti és a fogadó tagállam kapcsolódó hatáskörei a részt vevő tagállamok között csak azoknak a feladatoknak a vonatkozásában alkalmazandók, amelyeket e rendelet 4. cikke nem ruház az EKB-ra.

(2)         Az uniós jogi aktusokban a különböző tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között az összevont felügyelettel összefüggő együttműködésre vonatkozóan meghatározott rendelkezések nem alkalmazandók, amennyiben a hatáskörrel rendelkező érintett hatóságok részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai.

(2a)       A 4. cikkben meghatározott feladatai végrehajtása során az EKB-nak biztosítania kell a részt vevő tagállamok székhely szerinti és fogadó tagállami jogai közötti megfelelő egyensúlyt.

15. cikk

Szankciók vagy egyéb adminisztratív intézkedések

(1)         Amennyiben a hitelintézetek, pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságok szándékosan vagy hanyagságból megsértik a közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályok valamely olyan követelményét, amellyel kapcsolatban az uniós jog értelmében adminisztratív pénzbírság kiszabása áll a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére, az e rendelettel rá ruházott feladatok ellátása céljából az EKB az uniós jogban előírt adminisztratív pénzbírságot szabhat ki a nemzeti közigazgatási eljárásjoggal összhangban.

(2)         Amennyiben a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, az első albekezdésben említett teljes éves árbevétel a végső anyavállalat összevont beszámolóiból megállapítható, előző évi teljes éves árbevétel.

(3)         Az alkalmazott szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Annak meghatározása során, hogy alkalmazzon-e szankciót, illetve hogy mi lenne a megfelelő szankció, az EKB az uniós jogban meghatározott minden releváns körülményt figyelembe vesz.

(4)         Az EKB e cikket a 2532/98/EK tanácsi rendelet 3-5. cikkével összhangban alkalmazza.

(5)         Azon esetekben, amelyekre az (1) bekezdés nem terjed ki, amennyiben az e rendeletben rá ruházott feladatok ellátása céljából szükséges, az EKB előírhatja a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára, hogy indítsanak eljárást azon intézkedések meghozatalára, amelyekkel biztosítható a megfelelő szankcióknak a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban levő és a vonatkozó uniós jogi aktusoknak megfelelő kiszabása. A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok által alkalmazott szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

Az első albekezdés mindenekelőtt a vonatkozó uniós irányelveket átültető nemzeti jogszabályokat megsértő hitelintézetekre, pénzügyi holdingtársaságokra és vegyes pénzügyi holdingtársaságokra kiszabandó pénzügyi bírságra alkalmazandó, valamint bármely olyan közigazgatási szankcióra vagy intézkedésre, amely a hitelintézetek, pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságok igazgatótanácsi tagjaira vagy a nemzeti jog értelmében a hitelintézetek, pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságok jogsértéséért felelős bármely más személyre szabandó ki.

(6)         Az EKB az (1) bekezdésben említett szankciókat indokolatlan késedelem nélkül, a jogsértés típusára és természetére, valamint a jogsértésért felelős személy kilétére vonatkozó információkkal együtt közzéteszi, kivéve, ha a közzététel komolyan veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását.

(7)         Az (1)–(6) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, az e rendeletben rá ruházott feladatok ellátása céljából az EKB a 2532/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően szankciókat róhat ki az EKB rendeleteinek vagy határozatainak megsértése esetén.

15a. cikk

Fellebbviteli tanács

(1)       Az e rendelet értelmében egyedüli felügyeleti szervként eljáró EKB-nak az általa meghozott határozatok elleni fellebbezési ügyek intézésére igazgatási fellebbviteli tanácsot kell létrehoznia. A fellebbviteli tanács öt nagy tekintélyű, bizonyítottan megfelelő tudással és banki területen vagy más pénzügyi szolgáltatások területén kellően magas szinten szerzett szakmai ismeretekkel, többek közt felügyeleti ismeretekkel rendelkező személyből áll, akik nem tartoznak az EKB, a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy egyéb nemzeti vagy uniós intézmények jelenlegi alkalmazottai közé. A fellebbviteli tanácsnak megfelelő jogi szakértelemhez kell hozzáférnie ahhoz, hogy jogi szaktanácsadást biztosítson az EKB e rendelet szerinti hatáskörei gyakorlásának jogszerűségével kapcsolatban.

(2)       A fellebbviteli tanács tagjait és két póttagját az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett pályázati felhívást és a bankfelügyeleti tanáccsal folytatott konzultációt követően az EKB nevezi ki ötéves, egy alkalommal megújítható időtartamra. A fellebbviteli tanács meghatározza és közzéteszi a döntéshozatal módozatait. A fellebbviteli tanács tagjait semmilyen utasítás nem kötheti.

(3)       A fellebbezési tanács tagjai vállalják, hogy függetlenül, a közérdeknek megfelelően járnak el. E célból kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek, továbbá nyilvános nyilatkozatot tesznek érdekeltségeikről, megjelölve azon közvetlen vagy közvetett érdekeltségeiket, amelyek úgy tekinthetők, hogy függetlenségüket befolyásolhatják.

(4)       Bármely természetes vagy jogi személy – köztük a hatáskörrel rendelkező hatóságok – e rendelet értelmében fellebbezést nyújthat be az EKB olyan határozata ellen, amelynek ő a címzettje, vagy amely őt közvetlenül és egyénileg érinti. A fellebbviteli tanács a fellebbezésről az ügy sürgősségének megfelelő határidőn belül, de legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított három héten belül határoz. Az (1) bekezdés szerint benyújtott fellebbezésnek nincsen halasztó hatálya. A fellebbviteli tanács azonban a kifogásolt határozat végrehajtását felfüggesztheti, ha megítélése szerint a körülmények ezt megkövetelik. A fellebbviteli tanács megerősítheti az EKB által hozott határozatot vagy visszautalhatja az ügyet az EKB-hoz, amelynek intézkednie kell a határozat teljesítéséről vagy ki kell fejtenie a nem teljesítés okait.

(5)       A fellebbviteli tanács elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

(6)       A fellebbviteli tanács által hozott határozatokat meg kell indokolni és közzé kell tenni.

15b. cikk

Kereset benyújtása az Európai Unió Bíróságához

(1)       A fellebbviteli tanács határozatai, illetőleg – ha a fellebbviteli tanácshoz való fellebbezés joga nem áll fenn – az EKB-nak az egységes felügyeleti mechanizmus keretében hozott határozatai az EUMSZ 263. cikkével összhangban indított keresettel megtámadhatók az Európai Unió Bírósága előtt.

(2)       A tagállamok és az uniós intézmények, valamint természetes és jogi személyek az EUMSZ. 263. cikkével összhangban keresetet nyújthatnak be az Európai Unió Bíróságánál az EKB határozatai ellen.

(3)       Abban az esetben, ha az EKB az egységes felügyeleti mechanizmus keretében köteles eljárni és elmulasztja a döntéshozatalt, az EUMSZ 265. cikkével összhangban mulasztás miatti kereset nyújtható be az Európai Unió Bíróságához.

(4)       Az EKB-nak meg kell hoznia az Európai Unió Bírósága ítéletének betartásához szükséges intézkedéseket.

16. cikk

Függetlenség

(1)         Az e rendelettel rá ruházott feladatok ellátása során az EKB és az egységes felügyeleti mechanizmus keretében eljáró hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok függetlenül járnak el. A bankfelügyeleti tanács és az irányítóbizottság tagjai függetlenül és objektíven járnak el kizárólag az Unió egésze érdekeinek megfelelően, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől vagy szervektől, sem tagállami kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

(2)         Az Unió intézményei, szervei és hivatalai és ügynökségei, valamint a tagállamok kormányai és intézményei tiszteletben tartják az EKB (1) bekezdésben említett függetlenségét.

(2a)    Az EKB bankfelügyeleti tanácsa magatartási kódexet dolgoz ki, amely magában foglalja az alkalmazottaira és vezetőségére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

17. cikk

Elszámoltathatóság és jelentéstétel

(1)         E fejezetnek megfelelően a rendelet végrehajtása tekintetében az EKB elszámolási kötelezettséggel tartozik az Európai Parlament és a Tanács felé.

(2)         Az EKB éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az eurócsoportnak és a részt vevő tagállamok nemzeti parlamentjeinek az e rendelettel rá ruházott feladatok végrehajtásáról.

(3)         E jelentést az EKB bankfelügyeleti tanácsának elnöke nyilvánosan terjeszti az Európai Parlament és az eurócsoport elé, az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő valamennyi tagállam képviselőinek jelenlétében.

(4)         Felügyeleti feladatainak végrehajtásával – és többek között a beszedett díjakkal és a felmerült kiadásokkal – összefüggésben a felügyeleti tanács elnöke az Európai Parlament kérésére részt vesz az Európai Parlament illetékes bizottságai által tartott meghallgatáson.

(5)       Az EKB szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament,▐ az eurócsoport és a Tanács által feltett kérdésekre.

(6)       A bankfelügyeleti tanács elnöke kérésre zárt ülés keretében az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának rendelkezésére bocsátja a tanács feladatait érintő olyan bizalmas információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Európai Parlament gyakorolhassa a Szerződésben és e rendeletben foglalt hatásköreit.

(7)         Bármely részt vevő tagállam nemzeti parlamentjének kérésére a bankfelügyeleti tanács egyik képviselőjének a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság egyik képviselőjével együtt meg kell jelennie az említett parlament előtt, és választ kell adnia a felügyeleti feladatok ellátásával kapcsolatos kérdésekre.

(8)      E rendelet nem érinti az Európai Parlament azon jogát, hogy az EUMSZ 226. cikkének megfelelően ideiglenes vizsgálóbizottságot állítson fel az uniós jog alkalmazása során felmerülő állítólagos jogsértések és hivatali visszásságok kivizsgálása céljából, illetve azon jogát, hogy független vizsgálat indítását kérje az EKB olyan intézkedéseivel vagy mulasztásaival kapcsolatban, amelyek valamely hitelintézet pénzügyi stabilitása, a bele vetett bizalom vagy a hitelintézet csődje tekintetében jelentős esemény bekövetkezését okozták vagy okozhatták.

17a. cikk

A felügyeleti határozatok elfogadásának megfelelő folyamata és döntéshozatali eljárása

(1)      Mielőtt a 4. cikkel és a 2. szakasszal összhangban felügyeleti határozatot hozna, az EKB lehetőséget biztosít az eljárás alá vont személyek meghallgatására. E feltétel nem alkalmazandó, amennyiben a pénzügyi rendszerben okozott jelentős kár megelőzése érdekében sürgős intézkedésre van szükség. Ebben az esetben az EKB ideiglenes határozatot fogadhat el, és a határozatának meghozatalát követően a lehető leghamarabb meghallgatási lehetőséget biztosít az érintett személyeknek.

(2)      Az érintett személyek védekezéshez való jogát – adott esetben – az eljárás során maradéktalanul tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az EKB ügyirataiba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az ügyiratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra.

(3)       Az EKB határozatait indokolással kell ellátni.

17b. cikk

A jogsértések jelentése

Az EKB biztosítja, hogy az e rendelet megsértésének bejelentését ösztönző hatékony mechanizmusok – többek között a jogsértésekről szóló jelentések befogadását és nyomon követését szolgáló egyedi eljárások – álljanak rendelkezésre. Ezen eljárásoknak összhangban kell állniuk a vonatkozó uniós jogszabályokkal, és biztosítaniuk kell az alábbi elvek érvényesülését: a jogsértéseket bejelentő személyek megfelelő védelme, beleértve a teljes anonimitást, a személyes adatok védelme, a megvádolt személy megfelelő védelme, megfelelő védelem a kedvezőtlen munkahelyi bánásmód ellen.

18. cikk

A monetáris politikai funkcióktól való elkülönítés

(1)         Az e rendeletben rá ruházott feladatok ellátása során az EKB kizárólag az e rendeletben megállapított célokat követi.

(2)         Az EKB az e rendelettel rá ruházott feladatokat a monetáris politikával összefüggő feladataitól és egyéb feladatoktól elkülönítve látja el. Az EKB-ra e rendelet által ruházott feladatok nem befolyásolhatják az EKB monetáris politikához kapcsolódó feladatait. Az EKB-ra e rendeletben ruházott feladatok szintén nem befolyásolhatják az EKB az Európai Rendszerkockázati Testülethez kapcsolódó és az egyéb feladatait. Az EKB jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelkezésnek való megfelelés módjáról. Az EKB-ra e rendelet által ruházott feladatok nem befolyásolják a hitelfelvevőinek fizetőképességével kapcsolatban folyamatban levő ellenőrzést.

Az e rendelettel az EKB-ra ruházott feladatok elvégzésében érintett alkalmazottakat szervezeti szinten el kell különíteni, és külön beszámolási láncot kell alkotniuk.

(3)         Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában az EKB elfogadja a szükséges belső szabályokat, többek között a szakmai titoktartásra vonatkozó előírásokat, valamint a funkciók elkülönítését, illetve a felügyeleti funkció és az EKB egyéb funkcióinak operatív függetlenségét biztosító gyakorlati intézkedések meghozatalára vonatkozó szabályokat. Az elfogadott szabályokat és eljárásokat közzé kell tenni és az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani.

19. cikk

Bankfelügyeleti tanács

(1)         Az e rendelet értelmében az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok megtervezését és előkészítését egy belső szerv (a továbbiakban: „bankfelügyeleti tanács”) végzi, amely az EKB Igazgatósága által kinevezett négy EKB-képviselőből és a részt vevő tagállamok hitelintézeteinek felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok egy-egy képviselőjéből áll.

(2)         Emellett a bankfelügyeleti tanács tagja a Kormányzótanács által – érdemei, alkalmassága és a pénzügyi intézményekkel és a pénzügyi felügyelettel kapcsolatos mélyreható ismeretei alapján – nyílt kiválasztási eljárást és az Európai Parlament jóváhagyását követően kinevezett elnök is. A bankfelügyeleti tanács alelnökét az EKB Kormányzótanácsa választja meg saját tagjai közül, és ahhoz az Európai Parlament jóváhagyása szükséges.

(3)         Az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó előkészítési munkát teljes egészében a bankfelügyeleti tanács végzi el, amely azután teljes mértékben kidolgozott határozattervezeteket nyújt be az EKB Kormányzótanácsának, melyeket ez utóbbinak kell elfogadnia az EKB eljárási szabályzatában megállapítandó eljárás szerint. A határozattervezetet elfogadottnak kell tekinteni, amennyiben a Kormányzótanács a megadott határidőn belül nem emel ellene – indokolással ellátott – kifogást.

(3a)     Az e cikk szerinti feladatai ellátása során a bankfelügyeleti tanács figyelembe veszi a részt vevő tagállamokkal kapcsolatos valamennyi vonatkozó tényt és körülményt, és feladatait az Unió egészének érdekében végzi. A bankfelügyeleti tanács valamennyi tagja egyenlő szavazati joggal rendelkezik.

(4)       A bankfelügyeleti tanács ▌korlátozottabb összetételű irányítóbizottságot jelölhet ki, amely támogatást nyújt a tanács tevékenységeinek ellátásához. A bankfelügyeleti tanács üléseit az irányítóbizottság készíti elő. Az irányítóbizottság elnöki feladatait a bankfelügyeleti tanács elnöke látja el, tagságát pedig az elnökön kívül a tanács hat tagja alkotja. E hat tagból háromnak az EKB képviselőjének, háromnak pedig a bankfelügyeleti tanács által kijelölt, nagy tekintélyű, bizonyítottan megfelelő tudással és felügyeleti szakmai tapasztalattal rendelkező személynek kell lennie. Az irányítóbizottság előkészítő feladatait kizárólag az Unió egészének érdekében végzi, és teljes átláthatóságot biztosító módon működik együtt a bankfelügyeleti tanáccsal.]

(6)         Az európai bankhatóság elnöke és az Európai Bizottság tagja megfigyelőként részt vehet a bankfelügyeleti tanács ülésein.

(7)         A Kormányzótanács elfogadja és közzéteszi a bankfelügyeleti tanács eljárási szabályzatát, beleértve az elnök és az alelnök megbízatási időszakára vonatkozó előírásokat. Az elnök megbízatása öt éves, egy alkalommal megújítható időtartamra szól. Az alelnök megbízatása nem haladhatja meg az öt évet és nem megújítható. Az eljárási szabályzatnak biztosítania kell az egyenlő bánásmódot valamennyi részt vevő tagállammal szemben. A bankfelügyeleti tanács összetételében érvényesíteni kell a nemek egyensúlyának és a tapasztalatnak az elvét.

20. cikk

Szakmai titoktartás és információcsere

(1)         A bankfelügyeleti tanács azon tagjaira, az EKB azon alkalmazottaira és a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságai által kirendelt azon alkalmazottakra, akik felügyeleti feladatokat látnak el, valamint azon magánszemélyekre, akik e feladatok ellátásával összefüggésben közvetlenül vagy közvetett módon, állandó jelleggel vagy alkalomszerűen bármilyen szolgáltatást nyújtanak, a 4. jegyzőkönyv 37. cikkében és az uniós jog megfelelő jogi aktusaiban előírt szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók, megbízatásuk lejártát követően is.

(2)         Az e rendeletben ráruházott feladatok ellátása céljából az EKB felhatalmazást kap arra, hogy az uniós jog vonatkozó jogi aktusaiban megállapított kereteken belül és feltételek szerint információcserét folytasson nemzeti vagy európai hatóságokkal és szervekkel azokban az esetekben, amikor az uniós jog az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé teszi az információk e szervekkel való megosztását, illetve amikor az uniós jog értelmében a tagállamok rendelkezhetnek ilyen közzétételről.

22. cikk

Források

Az EKB biztosítja a szükséges mértékű erőforrásokat az e rendeletben rá ruházott feladatok ellátásához.

23. cikk

Költségvetés

(1)         Az EKB által az e rendeletben rá ruházott feladatok ellátására fordított kiadásokat az EKB költségvetésének különálló szakaszában kell szerepeltetni.

(2)         A 17. cikkben említett jelentés részeként az EKB részletes jelentést tesz a felügyeleti feladatokra vonatkozó költségvetésről. Az EKB részletes éves beszámolót tesz közzé e költségvetésről.

(2a)       A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyv 271. bekezdésével összhangban a költségvetés felügyelettel összefüggő szakaszairól szóló éves beszámoló audit tárgyát képezi.

24. cikk

Felügyeleti díjak

(1)         Az EKB felügyeleti minőségében eljárva feladataival összefüggő kiadásainak fedezése céljából díjat számít fel a részt vevő tagállamok hitelintézeteinek.

(2)         A hitelintézeteknek felszámított díj összege arányban áll az adott hitelintézet jelentőségével és kockázati profiljával.

(2a)       Az EKB az e cikknek megfelelően kivetett díjak összegére vonatkozóan rendszeresen frissített nyilatkozatot tesz közzé.

25. cikk

Személyzet és a személyzet cseréje

(1)         Az EKB – figyelembe véve az operatív feladatoknak az EKB és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok közötti megosztását – biztosítja a személyzet megfelelő cseréjét valamennyi részt vevő tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaival és azok között, illetve a személyzet hatóságokhoz történő kirendelését.

(2)         Az EKB adott esetben előírja, hogy az illetékes nemzeti hatóságok azon felügyeleti csoportjai, amelyek e rendeletnek megfelelően felügyeleti intézkedéseket hajtanak végre egy valamely részt vevő tagállamban található hitelintézet, pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság tekintetében, más részt vevő tagállamban működő nemzeti illetékes hatóságok személyzetét is bevonják.

(2a)       Az EKB állandó etikai bizottságot hoz létre az EKB felügyeleti feladatokat végző alkalmazottainak hivatali idejét követő elhelyezkedésekor felmerülő esetleges összeférhetetlenségek értékelésére. Ez a bizottság felel az átfogó és hivatalos értékelési eljárások kidolgozásáért. Az értékelések eredményét nyilvánosságra kell hozni.

(2b)       Az EKB korábbi alkalmazottai, akik felügyeleti feladatokat láttak el, és akik a hivatali idejük megszűnése utáni két éven belül kereső tevékenységbe kívánnak kezdeni, erről időben értesítik az etikai bizottságot. A bizottság az értesítéstől számított egy hónapon belül határozatot hoz arról, hogy az adott állásajánlat megfelel-e a személyzet feddhetetlenségére és függetlenségére vonatkozó követelményeknek. Az EKB korábbi alkalmazottai csak az etikai bizottság jóváhagyását követően helyezkedhetnek el.

(2c)       A bankfelügyeleti tanács tagjai a hivatali idejük megszűnését követő két évben nem vállalhatnak fizetett munkát olyan magánszektorbeli intézményekben, amelyek fölött az EKB felügyeleti jogkörrel rendelkezik.

26. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2015. december 31-ig jelentést tesz közzé e rendelet alkalmazásáról. A jelentésben értékelni kell többek között:

a) az EKB felügyeleti tevékenységének működését és az Unió egészének érdekeire, valamint a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának koherenciájára és integritására gyakorolt hatását, továbbá az egységes felügyeleti mechanizmus Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerén belüli működését;

aa) a feladatkörök egységes felügyeleti mechanizmuson belüli megosztását az EKB és hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok között;

b) a függetlenségre és az elszámoltathatóságra vonatkozó rendelkezések hatékonyságát;

c) az egységes felügyeleti mechanizmus, az Európai Rendszerkockázati Testület és az Európai Bankhatóság közötti együttműködést;

d) az irányítási rendelkezések megfelelőségét, beleértve a bankfelügyeleti tanács összetételét és szavazati eljárásait, valamint a tanács Kormányzótanácshoz való viszonyát, továbbá az euróövezeti tagállamok és az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő egyéb tagállamok közötti, a bankfelügyeleti tanácson belüli együttműködést;

da) az EKB és a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságai közötti együttműködést, és az egységes felügyeleti mechanizmus e tagállamokra gyakorolt hatásait;

db) az EKB határozatával szembeni belső fellebbezési eljárások hatékonyságát;

dc) az EKB felügyeleti és monetáris politikai funkciója elkülönítésének hatékonyságát, valamint annak lehetőségét, hogy a felügyeleti feladatokra szánt pénzügyi forrásokat leválasszák az EKB költségvetéséről, és azokat az Unió általános költségvetésébe építsék be;

dd) az egységes felügyeleti mechanizmus révén meghozott felügyeleti határozatok tagállamokra gyakorolt költségvetési hatásait, valamint annak lehetőségét, hogy egyfajta pénzügyi védőhálót kínáljanak a nem euró pénznemet használó részt vevő tagállamok számára;

de) az egységes felügyeleti mechanizmus továbbfejlesztésének lehetőségeit a meglévő szerződések bármely rendelkezése alapján vagy az egységes felügyeleti mechanizmus hatékonyabbá tételéhez esetleg szükséges szerződésmódosítások útján, ideértve az EBH és az egységes felügyeleti mechanizmust összevonásának valamint annak lehetőségét is, hogy a biztosítókat bevonják az egységes felügyeleti mechanizmus hatálya alá vagy az EBFH hatálya alá, utóbbi szerepének megerősítése mellett.

A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság adott esetben javaslatokat is csatol a jelentésekhez.

27. cikk

Átmeneti rendelkezések és hatálybalépés

(1)         Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2)         2014. január 1-jétől az EKB megkezdi az e rendelet által rá ruházott felügyeleti feladatok teljes körű végrehajtását.

(3)         Az EKB az érintett hitelintézetnek, pénzügyi holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak, valamint az érintett részt vevő tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságának címzett határozattal 2014. január 1-jét megelőzően megkezdheti az e rendelet által rá ruházott feladatok ellátását, különösen azon hitelintézetek esetében, amelyek az EFSF-ből, az ESM-ből vagy bármely közpénzből finanszírozott pénzügyi támogatást kértek vagy kaptak, illetve azon hitelintézetek esetében, amelyek önállóan vagy hitelintézetek, pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságok csoportjának részeként az uniós jog szerinti rendszerszintű kockázatot jelentenek.

(4)          Annak érdekében, hogy a fenti bekezdéseknek megfelelően elláthassa feladatait, az EKB e rendelet hatálybalépésétől kezdődően előírhatja a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai és a 9. cikkben említett személyek számára, hogy biztosítsanak minden releváns információt az EKB-nak a részt vevő tagállam hitelintézeteire vonatkozó átfogó értékelés elvégzéséhez. A hitelintézet és az illetékes hatóság köteles biztosítani a kért információkat.

(5)         A 4. cikk (3) bekezdésétől eltérve, e rendelet hatálybalépésétől és a 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséig és új uniós jogi aktusokkal történő felváltásáig az EKB az e rendelettel rá ruházott feladatokat a rájuk ruházott vonatkozó hatáskörök tekintetében a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak címzett utasítások révén látja el.

A 4. cikk (3) bekezdésétől eltérve, e rendelet hatálybalépésétől és az EKB számára a hatáskörrel rendelkező hatóságok hatásköreinek gyakorlását lehetővé tévő, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló jogalkotási aktusok hatálybalépéséig az EKB a 4. cikk (2) bekezdésének j) pontjával rá ruházott feladatokat a rájuk ruházott vonatkozó hatáskörök tekintetében a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak címzett utasítások révén látja el.

(6)         A részt vevő tagállamok által az (1) bekezdésben említett napon, illetve adott esetben a (2) és a (3) bekezdésben említett időpontokban engedélyezett hitelintézetek a 13. cikknek megfelelően engedélyezett hitelintézetnek minősülnek és folytathatják tevékenységüket. A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok e rendelet alkalmazásának kezdeti időpontját, illetve adott esetben a (2) és a (3) bekezdésben említett időpontokat megelőzően közlik az EKB-val a szóban forgó hitelintézetek azonosító adatait, amelyekhez mellékelnek az EKB számára egy, az érintett intézmények korábbi felügyeletére és kockázati profiljára vonatkozó jelentést, valamint az EKB által kért további információkat is. Az információkat az EKB által kért formátumban kell benyújtani.

(6a)       A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok által az e rendelet hatálybalépését megelőzően elfogadott bármely határozat és/vagy intézkedés, amely olyan területet érint, amelyen az EKB-re a 4. cikkben meghatározott prudenciális felügyeleti feladatokat ruháztak, továbbra is érvényben marad mindaddig, amíg azt az EKB e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem módosítja vagy vissza nem vonja.

(1)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(2)

          HL L 331., 2010.12.15., 12. o. (magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

(3)

          HL L 331., 2010.12.15., 37. o. (magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

(4)

          HL L 331., 2010.12.15., 84. o. (magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

(5)

          HL L 40., 2001.2.7., 453. o.

(6)

          HL C 25. E, 2004.1.29., 394. o.

(7)

          HL L 318., 27.11.98, 4. o. (magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

(8)

          HL L 281., 23.11.95, 31. o. (magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

(9)

          HL L 8., 12.01.01, 1. o. (magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

(10)

          HL L 136., 31.05.99, 1. o. (magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

(11)

         HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(12)

         HL L 177., 2006.6.30., 277. o.

(13)

         HL L 35., 2003.2.11., 1-27. o.


VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (27.11.2012)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2012)0511 – C7‑0314/2012 – 2012/0242(CNS))

Előadó: Andrew Duff

RÖVID INDOKOLÁS

Egy egységes felügyeleti mechanizmussal rendelkező bankunió létrehozása – melynek központja az Európai Központi Bank (EKB) lenne – rendkívül fontos alkotmányos kérdéseket vet fel, melyekre fel kell hívni a Parlament figyelmét.

Az Európai Tanács és az Európai Bizottság által választott jogalap az EUMSZ 127. cikkének (6) bekezdése:

6. Az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag eljárva elfogadott rendeletekben az Európai Központi Bankot a hitelintézetek és – a biztosítóintézetek kivételével – az egyéb pénzügyi szervezetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatban külön feladatokkal bízhatja meg.

Az előadó célja az Európai Unió általános kohéziójának és az uniós jogszabályok teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása, valamint egy eredményes, hatékony és egységes felügyeleti rendszer létrehozása. Ennek érdekében 41 módosítást nyújt be a Bizottság tanácsi rendeletre irányuló tervezetéhez, az alábbiak szerint.

Módosítások

Tartalom

1

A politikai kontextus meghatározása

4

Frissítés

5, 24, 33

A részvétel kötelezővé tétele az eurózónában; az eurózónához nem tartozó államok részvételt kell a normának tekinteni. Csak az Egyesült Királyság maradhat ki az euróból (15. jegyzőkönyv).

6

Az EKB használandó, mivel már van végrehajtási jogköre

7

A hatáskör kiterjesztése, hogy kivétel nélkül minden bankra vonatkozzon

12

Szerződéses megállapodások a nem az eurózónához tartozó részt vevő államokkal

8, 9, 10, 26, 28

Az Európai Bankhatóság és az egységes piac integritásának tiszteletben tartása

13, , 36, 42, 43

Egyforma státusz minden állam számára az egységes felügyeleti mechanizmusban

13, 21, 39

Kapcsolat az új felügyeleti tanács és az EKB kormányzótanácsa között

14, 29, 43, 44

Átláthatóság

15, 16,17, 20, 40, 42, 45, 46,47, 48

Az elnök Európai Parlament általi megválasztása és a felügyeleti tanács elszámoltathatósága

18

Jogi felülvizsgálat és fellebbezési eljárás

2, 30, 32, 34, 35, 46, 48

Javítások beillesztése

Az előadó felhívja a figyelmet, hogy a Parlamentnek szoros összhangba kell hoznia az e jogszabállyal kapcsolatos álláspontját (Thyssen-jelentés) és az Európai Bankhatóságról szóló rendelettervezetről szóló álláspontjával (Giegold-jelentés).

módosítások

Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

-1 preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1) A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság miatt az európai bankrendszer az összeomlás szélére jutott. Az egységes valuta és az egységes piac integritását a pénzügyi ágazat szétaprózódása fenyegeti. Az európai egység támogatása, a pénzügyi stabilitás helyreállítása és a gazdasági fellendülés alapjainak megteremtése érdekében most alapvetően fontos a banki ágazat integrációjának fokozása.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 2011-ben létrehozott Európai Bankhatóság (EBH), valamint az ugyanezen rendelet 2. cikkével, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU rendelet 2. cikkével és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelet 2. cikkével létrehozott Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere számottevő mértékben javította a bankfelügyeletek közötti együttműködést az Unión belül. Az EBH jelentős mértékben hozzájárul az uniós pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egységes szabályrendszer létrehozásához, valamint létfontosságú szerepet játszik a legfontosabb uniós hitelintézetek újratőkésítésének következetes módon történő megvalósításában, amelyet az Európai Tanács 2011 októberében fogadott el.

(6) Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 2011-ben létrehozott Európai Bankhatóság (EBH), valamint az ugyanezen rendelet 2. cikkével, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU rendelet 2. cikkével és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelet 2. cikkével létrehozott Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere számottevő mértékben javította a bankfelügyeletek közötti együttműködést az Unión belül. Az EBH jelentős mértékben hozzájárul az unióbeli pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egységes szabályrendszer létrehozásához, valamint létfontosságú szerepet játszik a legfontosabb uniós hitelintézetek újratőkésítésének következetes módon történő megvalósításában, amelyet az Európai Tanács 2011 októberében fogadott el.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7 a) Az európai intézmények közötti lojális együttműködés elve szerepel a Szerződésekben, különösen az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdésében.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a) 2012. október 18-án az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a gazdasági és monetáris unió elmélyítésének folyamatát az Unió intézményi és jogi keretére kell építeni, és azt – a nem az eurózónához tartozó tagállamok számára is – nyíltság és átláthatóság, valamint az egységes piac integritása tiszteletben tartása kell, hogy jellemezze. Az integrált pénzügyi keretnek egységes felügyeleti mechanizmusa lesz, amely a lehető legnagyobb mértékben nyitva fog állni valamennyi abban részt venni kívánó tagállam előtt.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Ezért létre kell hozni a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának egészére vonatkozó, valóban egységes szabályrendszerre épülő és egy egységes felügyeleti mechanizmusból, közös betétbiztosítási és bankszanálási rendszerből álló európai bankuniót. Tekintve a közös valutát használó tagállamok közötti szoros kapcsolatokat és interakciókat, a bankunióhoz legalább az összes euróövezeti tagállamnak csatlakoznia kell. A belső piac fenntartása és elmélyítése céljából, valamint az intézményi keretek figyelembevételével, a bankuniónak nyitottnak kell lennie a többi tagállam részvétele előtt is.

(9) Ezért létre kell hozni a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának egészére vonatkozó átfogó, részletes és egységes, az EBH által kidolgozott szabályrendszerre épülő és egy egységes felügyeleti mechanizmusból, közös betétbiztosítási és bankszanálási rendszerből álló európai bankuniót. Tekintve a közös valutát használó tagállamok közötti kölcsönös függő viszonyt, a bankuniónak ki kell terjednie legalább az összes euróövezeti tagállamra és minden más államra, amely az euróövezethez kíván csatlakozni és erre készül. A belső piac fenntartása és elmélyítése céljából, valamint az intézményi keretek figyelembevételével, a bankuniónak nyitottnak kell lennie a többi tagállam esetleges részvétele előtt is.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) Mivel az euróövezet központi bankjaként rendkívül nagy tapasztalattal rendelkezik a makrogazdaságot és a pénzügyi stabilitást érintő kérdésekben, az Európai Központi Bank (EKB) alkalmas az európai pénzügyi rendszer stabilitásának védelmére összpontosító felügyeleti feladatok ellátására. Számos tagállamban a bankfelügyelet jelenleg is a központi bankok felelősségi körébe tartozik. Az EKB-t ezért külön feladatokkal kell felruházni az euróövezet-beli hitelintézetek felügyeletével kapcsolatban.

(11) Mivel az euróövezet központi bankjaként rendkívül nagy tapasztalattal rendelkezik a makrogazdaságot és a pénzügyi stabilitást érintő kérdésekben és saját végrehajtási hatáskörrel rendelkezik, az Európai Központi Bank (EKB) alkalmas az európai pénzügyi rendszer stabilitásának védelmére összpontosító felügyeleti feladatok ellátására. Az EKB szerepvállalása a banki ágazat felügyeletében a jelenlegi gyakorlatot tükrözné, hiszen a legtöbb tagállamban a bankfelügyelet jelenleg is a központi bankok felelősségi körébe tartozik Az EKB-t ezért külön feladatokkal kell felruházni az euróövezet-beli hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatban.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) A nagy bankok biztonsága és megbízhatósága lényeges ahhoz, hogy biztosítható legyen a pénzügyi rendszer stabilitása. A közelmúlt tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a kisebb bankok is veszélyt jelenthetnek a pénzügyi stabilitásra. Az EKB-nak ezért a részt vevő tagállamok valamennyi bankjára kiterjedően el kell tudnia végezni felügyeleti feladatait.

(13) A nagy bankok biztonsága és megbízhatósága lényeges ahhoz, hogy biztosítható legyen a pénzügyi rendszer stabilitása. A közelmúlt tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a kisebb bankok is veszélyt jelenthetnek a pénzügyi stabilitásra. Az EKB-nak ezért a részt vevő tagállamok valamennyi bankjára kiterjedően – kivétel nélkül – el kell tudnia végezni felügyeleti feladatait.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) Az EKB felügyeleti feladatokkal történő megbízásának egyes tagállamok részéről összhangban kell lennie a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) 2010-ben létrehozott keretrendszerével, valamint azzal a célkitűzéssel, hogy egységes szabályrendszert kell kidolgozni és az Unió egészében fokozni kell a felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját. A bankfelügyeletek, valamint a biztosítási és értékpapír-piaci felügyeletek közötti együttműködés lényeges ahhoz, hogy foglalkozni tudjanak a közös érdekű kérdésekkel, és biztosíthassák a biztosítási és értékpapír-piaci szektorban is tevékenykedő hitelintézetek megfelelő felügyeletét. Az EKB-nak ezért a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének keretén belül szorosan együtt kell működnie az Európai Bankhatósággal, az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal.

(24) Az EKB felügyeleti feladatokkal történő megbízásának összhangban kell lennie a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) 2010-ben létrehozott keretrendszerével, valamint azzal a célkitűzéssel, hogy egységes szabályrendszert kell kidolgozni és az Unió egészében fokozni kell a felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját. A bankfelügyeletek, valamint a biztosítási és értékpapír-piaci felügyeletek közötti együttműködés lényeges ahhoz, hogy foglalkozni tudjanak a közös érdekű kérdésekkel, és biztosíthassák a biztosítási és értékpapír-piaci szektorban is tevékenykedő hitelintézetek megfelelő felügyeletét. Az EKB-nak ezért hatáskörük sérelme nélkül szorosan együtt kell működnie az Európai Bankhatósággal, az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(24 a) Az egységes pénzügyi piac integritásának megőrzése érdekében az EBH megtartja szerepét, továbbá valamennyi már meglévő hatáskörét és feladatát: továbbra is feladata a valamennyi tagállamra alkalmazandó egységes szabályrendszer kidolgozása és végrehajtásának biztosítása, valamint Unió-szerte a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának fokozása. Az EBH-ra kell emellett bízni az EU egységes szabályrendszerét kiegészítő és a bankfelügyelet konzisztenciáját biztosító egységes felügyeleti kódex elkészítését.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25) Az EKB-ra ruházott felügyeleti felelősségi körök és az EBH-n belüli döntéshozatali folyamat közötti következetesség biztosítása érdekében az EKB-nak a hatáskörébe tartozó ügyekben koordinálnia kell a részt vevő tagállamok nemzeti hatóságainak képviselői közötti közös álláspont kialakítását.

(25) Az egységes piac integritásának fenntartása érdekében az EKB-nak csak a hatáskörébe tartozó ügyekben kell koordinálnia a részt vevő tagállamok képviselői közötti álláspont kialakítását, és amennyiben a részt vevő tagállamok közvetlenül érintettek az adott kérdésben. Az EKB-nak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az Európai Bankfelügyelet szerepét az európai bankágazat egységes szabálykönyvének kidolgozása és a szabályok egész Unióban történő alkalmazásának ellenőrzése vonatkozásában.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26) Az EKB-nak feladatait az uniós jogszabályok függvényében és azoknak megfelelően kell végrehajtania, ideértve az elsődleges és másodlagos uniós jog egészét, az állami támogatásokra vonatkozó bizottsági határozatokat, a versenyszabályokat, az összefonódás-ellenőrzési szabályokat és az összes tagállamra vonatkozó egységes szabályrendszert. Az Európai Bankhatóság feladata a szabályozási technikaistandard-tervezetek, iránymutatások és ajánlások kidolgozása, biztosítva ezzel az Unión belül a felügyeleti konvergenciát és a felügyeleti teljesítmény következetességét. Az EKB-nak meg kell hagynia e feladatok EBH általi végrehajtását és ezért az EUMSZ 132. cikke szerinti, rendeletek elfogadására vonatkozó hatásköreit csak akkor gyakorolhatja, amennyiben az EBH által kidolgozott tervezetek alapján a Bizottság által elfogadott uniós jogi aktusok, illetve az EBH által kiadott iránymutatások és ajánlások nem érintenek bizonyos, az EKB feladatainak megfelelő elvégzéséhez elengedhetetlenül fontos szempontokat, vagy nem foglalkoznak azokkal kellő részletességgel.

(26) Az EKB-nak feladatait az uniós jogszabályok függvényében és azoknak megfelelően kell végrehajtania, ideértve az elsődleges és másodlagos uniós jog egészét, az állami támogatásokra vonatkozó bizottsági határozatokat, a versenyszabályokat, az összefonódás-ellenőrzési szabályokat, az összes tagállamra vonatkozó egységes szabályrendszert, és az EBH által kidolgozandó egységes felügyeleti kódexet. Az Európai Bankhatóság feladata a szabályozási technikaistandard-tervezetek, iránymutatások és ajánlások kidolgozása, biztosítva ezzel az Unión belül a felügyeleti konvergenciát és a felügyeleti teljesítmény következetességét. Az EKB-nak meg kell hagynia e feladatok EBH általi végrehajtását és ezért az EUMSZ 132. cikke szerinti, rendeletek elfogadására vonatkozó hatásköreit csak akkor gyakorolhatja, amennyiben az EBH által kidolgozott tervezetek alapján a Bizottság által elfogadott uniós jogi aktusok, illetve az EBH által kiadott iránymutatások és ajánlások nem érintenek bizonyos, az EKB feladatainak megfelelő elvégzéséhez elengedhetetlenül fontos szempontokat, vagy nem foglalkoznak azokkal kellő részletességgel.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29) Az euróövezeten belül és kívül egyaránt tevékenykedő bankok felügyeletét illetően az EKB-nak szorosan együtt kell működnie a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival. Az EKB-nak hatáskörrel rendelkező hatóságként eleget kell tennie az uniós jogszabályok szerinti együttműködésre és információcserére vonatkozó kötelezettségeknek és teljes mértékben részt kell vennie a felügyeleti kollégiumok munkájában. Ezen túlmenően mivel a felügyeleti feladatok európai intézmény általi végrehajtása egyértelmű előnyökkel jár a pénzügyi stabilitás és a fenntartható piaci integráció szempontjából, ezért az euróövezetben részt nem vevő tagállamok számára is lehetővé kell tenni az új mechanizmusban való részvételt. A felügyeleti feladatok hatékony végrehajtásának azonban szükséges előfeltétele, hogy a felügyeleti határozatokat teljes mértékben és késedelem nélkül végrehajtsák. Azon tagállamoknak, amelyek részt kívánnak venni az új mechanizmusban, ezért vállalniuk kell annak biztosítását, hogy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaik betartják és meghozzák az EKB által a hitelintézetekre vonatkozóan kért intézkedéseket. Az EKB számára lehetőséget kell adni arra, hogy szoros együttműködést létesítsen valamely, az euróövezetben részt nem vevő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival. Az EKB e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén köteles együttműködést létesíteni e hatóságokkal. Azon feltételeknek, amelyek mellett a szoros együttműködésben részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselői részt vesznek a felügyeleti tanács tevékenységében, e képviselők lehető legnagyobb mértékű bevonását kell lehetővé tenniük, figyelembe véve az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszerének alapokmányából eredő korlátokat, különösen a döntéshozatali folyamat integritása tekintetében.

(29) Az euróövezeten belül és kívül egyaránt tevékenykedő bankok felügyeletét illetően az EKB-nak szorosan együtt kell működnie a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival. Az EKB-nak hatáskörrel rendelkező hatóságként eleget kell tennie az uniós jogszabályok szerinti együttműködésre és információcserére vonatkozó kötelezettségeknek és teljes mértékben részt kell vennie a felügyeleti kollégiumok munkájában. Ezen túlmenően mivel a felügyeleti feladatok európai intézmény általi végrehajtása egyértelmű előnyökkel jár a pénzügyi stabilitás és a fenntartható piaci integráció szempontjából, ezért az euróövezetben részt nem vevő tagállamok számára is lehetővé kell tenni az új mechanizmusban való részvételt. A felügyeleti feladatok hatékony végrehajtásának azonban szükséges előfeltétele, hogy a felügyeleti határozatokat teljes mértékben és késedelem nélkül végrehajtsák. Azon tagállamoknak, amelyek részt kívánnak venni az új mechanizmusban, ezért vállalniuk kell annak biztosítását, hogy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaik betartják és meghozzák az EKB által a hitelintézetekre vonatkozóan kért intézkedéseket. Az EKB számára lehetőséget kell adni arra, hogy szoros együttműködést létesítsen valamely, az euróövezetben részt nem vevő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival. Az EKB e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén köteles együttműködést létesíteni e hatóságokkal. A feltételek közé tartozik többek között, hogy ezek a tagállamok vállalják, hogy gondoskodnak arról, hogy illetékes nemzeti hatóságaik kötelező erejűnek tekintik és elfogadják az EKB által előírt intézkedéseket a hitelintézetek tekintetében, illetve azt a kötelezettséget, hogy nemzeti jogi aktusokat fogadnak el, amelyek révén biztosítják, hogy illetékes nemzeti hatóságaik elfogadják a hitelintézetekre vonatkozó, az EKB által előírt intézkedéseket.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

29 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(29a) Oly módon kell kialakítani a nem euróövezeti tagállamok illetékes hatóságai képviselőinek a felügyeleti tanács tevékenységében való részvételére vonatkozó feltételeket, hogy azok is teljes jogú képviselettel rendelkezzenek a felügyeleti tanácsban és az euróövezeti tagállamok illetékes hatóságaival megegyező jogállással rendelkezzenek, beleértve a szavazati jogot is. A felügyeleti tanácsot fel kell hatalmazni az EKB felügyeleti feladatainak megtervezésére és végrehajtására. A felügyeleti tanács hatáskörét annak teljes mértékű elismerése mellett gyakorolja, hogy az EKB igazgatótanácsa az EKB legfőbb végrehajtó testülete.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33) A döntéshozatali folyamat során az EKB-nak be kell tartania az uniós szabályokat, valamint a tisztességes eljárás és az átláthatóság általános elveit. Az EKB-határozatok címzettjeinek meghallgatáshoz való jogát teljes körűen tiszteletben kell tartani.

(33) A döntéshozatali folyamat során az EKB-nak be kell tartania az uniós szabályokat, valamint a tisztességes eljárás és az átláthatóság általános elveit. Az EKB-határozatok címzettjeinek meghallgatáshoz való jogát teljes körűen tiszteletben kell tartani. A felügyeleti tanács közzéteszi jegyzőkönyveit.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34) A felügyeleti feladatokkal való felruházás azt jelenti, hogy az EKB jelentős felelősséget vállal az Unión belüli pénzügyi stabilitás garantálásáért és felügyeleti hatásköreinek a leghatékonyabb és legarányosabb módon történő alkalmazásáért. Az EKB ezért e feladatok elvégzését illetően elszámolással tartozik az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa, valamint az eurócsoport mint az európai népet és a tagállamokat képviselő, demokratikusan legitimált intézmények felé. Ebbe beletartozik a rendszeres jelentéstétel és a kérdésekre való válaszadás is. Amennyiben a nemzeti bankfelügyeletek e rendelet szerint járnak el, a nemzeti jog értelmében hozott elszámoltathatósági intézkedések továbbra is alkalmazandók.

(34) A felügyeleti feladatokkal való felruházás azt jelenti, hogy az EKB jelentős felelősséget vállal az Unión belüli pénzügyi stabilitás garantálásáért és felügyeleti hatásköreinek a leghatékonyabb és legarányosabb módon történő alkalmazásáért. Az EKB a monetáris politika vonatkozásában független marad, és felügyeleti hatáskörére új demokratikus elszámoltathatósági formák vonatkoznak majd. Ebbe beletartozik a rendszeres jelentéstétel és a kérdésekre való válaszadás is. Amennyiben a nemzeti bankfelügyeletek e rendelet szerint járnak el, a nemzeti jog értelmében hozott elszámoltathatósági intézkedések továbbra is alkalmazandók.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

34 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34a) A felügyeleti tanács éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A felügyeleti tanács képviselőit fel lehet kérni arra, hogy jelenjenek meg az Európai Parlament illetékes bizottságai előtt. Az Európai Parlament ideiglenes vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó joga a felügyeleti tanács tevékenységére is kiterjed.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

34 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34b) A részt vevő tagállamok parlamentjeinek kérésére az EKB felügyeleti tanácsának egy képviselőjét az adott parlament illetékes hatóságai meghallgathatják.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

34 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34c) Az EUMSZ 263. cikkének sérelme nélkül az Európai Bíróságot fel kell hatalmazni az EKB felügyeleti minőségében végzett azon tevékenységei jogszerűségének vizsgálatára, amelyek harmadik felekkel szemben joghatással járnak.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35) Az EUMSZ 127. cikke (1) bekezdésének megfelelően az EKB felel az árstabilitás fenntartását célzó monetáris szakpolitikai funkciók végrehajtásáért. A felügyeleti feladatok elvégzésének az a célja, hogy védje a hitelintézetek biztonságát és megbízhatóságát, valamint a pénzügyi rendszer stabilitását. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében és annak biztosítására, hogy az alkalmazandó célkitűzéseknek megfelelően minden funkciót végrehajtanak, az EKB-nak biztosítania kell, hogy a funkciók egymástól teljesen elkülönítve kerülnek végrehajtásra.

(35) Az EUMSZ 127. cikke (1) bekezdésének megfelelően az EKB felel az árstabilitás fenntartását célzó monetáris szakpolitikai funkciók végrehajtásáért. A felügyeleti feladatok elvégzésének az a célja, hogy védje a hitelintézetek biztonságát és megbízhatóságát, valamint a pénzügyi rendszer stabilitását. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében és annak biztosítására, hogy az alkalmazandó célkitűzéseknek megfelelően minden funkciót végrehajtanak, az EKB-nak biztosítania kell, hogy a funkciók egymástól teljesen elkülönítve kerülnek végrehajtásra. Az e rendelettel az EKB-ra ruházott feladatok elvégzésével foglalkozó személyzetet szervezetileg el kell különíteni az EKB egyéb személyzetétől, és rájuk külön beszámolási csatornáknak kell vonatkozniuk.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36) Az EKB-n belül mindenekelőtt létre kell hozni egy, a nemzeti bankfelügyeletek specifikus szakértelmét átfogó felügyeleti tanácsot, amely felel a felügyeleti ügyekkel kapcsolatos határozatok előkészítéséért. Az EKB és a nemzeti hatóságok képviselőiből álló felügyeleti tanács elnöki feladatait ezért az EKB Kormányzótanácsa által megválasztott elnök és alelnök látja el. A megfelelő rotáció lehetővé tétele, valamint az elnök és az alelnök teljes függetlenségének biztosítása érdekében kinevezésük időtartama nem haladhatja meg az öt évet, és mandátumuk nem hosszabbítható meg. Az Európai Bankhatóság tevékenységeivel és az Unió prudenciális politikáival való teljes körű koordináció biztosítása érdekében az Európai Bankhatóság és az Európai Bizottság megfigyelő szerepet tölt be a felügyeleti tanácsban. Az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok teljesítéséhez számos technikailag bonyolult jogszabály és határozat, többek között az egyes hitelintézetekre vonatkozó határozatok elfogadása szükséges. E feladatok eredményes és a monetáris politikához kapcsolódó feladatoktól való elkülönítés elvének megfelelő végrehajtása érdekében az EKB Kormányzótanácsa számára lehetővé kell tenni, hogy a Kormányzótanács felügyelete és felelőssége mellett bizonyos egyértelműen meghatározott feladatokat és a kapcsolódó határozatokat átruházzon a felügyeleti tanácsra, amely szervnek a Kormányzótanács utasításokat és iránymutatást adhat. A felügyeleti tanács munkáját segítheti egy korlátozottabb összetételű irányítóbizottság.

(36) Az EKB-n belül mindenekelőtt létre kell hozni egy, a nemzeti bankfelügyeletek specifikus szakértelmét átfogó felügyeleti tanácsot, amely felel a felügyeleti ügyekkel kapcsolatos határozatok előkészítéséért. A felügyeleti tanács elnöki feladatait ezért az EKB Kormányzótanácsa által az Európai Parlament jóváhagyását követően megválasztott elnök látja el. A tanács emellett az EKB és a nemzeti hatóságok képviselőiből áll. A megfelelő rotáció lehetővé tétele, valamint az elnök és az alelnök teljes függetlenségének biztosítása érdekében kinevezésük időtartama nem haladhatja meg az öt évet, és mandátumuk nem hosszabbítható meg. Az Európai Bankhatóság tevékenységeivel és az Unió prudenciális politikáival való teljes körű koordináció biztosítása érdekében az Európai Bankhatóság és az Európai Bizottság megfigyelő szerepet tölt be a felügyeleti tanácsban. A felügyeleti tanács feladatait annak teljes körű elismerése mellett végzi, hogy az EKB Kormányzótanácsa lesz továbbra is végső soron felelős a felügyeleti tanács döntéseiért. Az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok teljesítéséhez számos technikailag bonyolult jogszabály és határozat, többek között az egyes hitelintézetekre vonatkozó határozatok elfogadása szükséges. E feladatok eredményes és a monetáris politikához kapcsolódó feladatoktól való elkülönítés elvének megfelelő végrehajtása érdekében az EKB Kormányzótanácsa számára lehetővé kell tenni, hogy a Kormányzótanács felügyelete és felelőssége mellett bizonyos egyértelműen meghatározott feladatokat ruházzon a felügyeleti tanácsra, amely szervnek a Kormányzótanács utasításokat és iránymutatást adhat. A felügyeleti tanács munkáját segítheti egy korlátozottabb összetételű irányítóbizottság.

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

36 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(36a) A felügyeleti tanács felel az EKB Kormányzótanácsa döntéseinek előkészítéséért és végrehajtásáért. A felügyeleti tanács javaslatait a Kormányzótanácsnak el kell fogadnia, hacsak tagjainak minősített többsége el nem utasítja azokat. A Kormányzótanácsnak indokolnia kell a felügyeleti tanács által előkészített javaslatoktól és határozattervezetektől való eltérést.

 

 

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41) Tekintettel a banki szolgáltatások globalizációjára és a nemzetközi standardok fokozott fontosságára, az EKB-nak a nemzetközi standardok figyelembevételével és az Unión kívüli bankfelügyeletekkel konzultálva és szoros együttműködésben, az EBH nemzetközi szerepének duplikálása nélkül kell végrehajtania feladatait. Fel kell hatalmazni az EKB-t arra, hogy – az EBH-val egyeztetve, valamint a tagállamok és az uniós intézmények jelenlegi szerepének és adott hatásköreinek teljes körű tiszteletben tartása mellett – kapcsolatokat létesítsen és igazgatási megállapodásokat kössön harmadik országok felügyeleti hatóságaival és közigazgatásával, valamint nemzetközi szervezetekkel.

(41) Tekintettel a banki szolgáltatások globalizációjára és a nemzetközi standardok fokozott fontosságára, az EKB-nak a nemzetközi standardok figyelembevételével és az Unión kívüli bankfelügyeletekkel konzultálva és szoros együttműködésben, az EBH nemzetközi szerepének duplikálása vagy korlátozása nélkül kell végrehajtania feladatait. Fel kell hatalmazni az EKB-t arra, hogy – az EBH-val egyeztetve, valamint a tagállamok és az uniós intézmények jelenlegi szerepének és adott hatásköreinek teljes körű tiszteletben tartása mellett – kapcsolatokat létesítsen és igazgatási megállapodásokat kössön harmadik országok felügyeleti hatóságaival és közigazgatásával, valamint nemzetközi szervezetekkel.

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

47 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(47 a) Mivel a jelenleg is tartó pénzügyi válság rendkívüli mértékben hozzájárult az európai pénzügyi piacok széttöredezettségéhez, elengedhetetlen a közös integrált pénzügyi keret megerősítése. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a GMU integrációjának elmélyítése nem vezethet új, a Szerződésekben nem körvonalazott konvergenciakritériumokhoz, amelyek további akadályokat teremthetnek az ideiglenes eltérés hatálya alatt álló országok csatlakozása előtt.

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) „részt vevő tagállam”: olyan tagállam, amelynek hivatalos pénzneme az euró;

(1) „részt vevő tagállam”: olyan tagállam, amelynek hivatalos pénzneme az euró és minden olyan tagállam, amely úgy dönt, hogy részt vesz az egységes felügyeleti mechanizmusban;

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – -1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) „részt nem vevő tagállam”: olyan tagállam, amelynek hivatalos pénzneme nem az euró és úgy dönt, hogy nem vesz részt az egységes felügyeleti mechanizmusban;

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az EKB szorosan együttműködik az Európai Bankhatósággal, az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal és az Európai Rendszerkockázati Testülettel, amelyek az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 2. cikkével létrehozott Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének részét képezik.

Az EKB felügyeleti minőségében szorosan együttműködik az Európai Bankhatósággal, az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal és az Európai Rendszerkockázati Testülettel, amelyek az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 2. cikkével létrehozott Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének részét képezik. Az EKB feladatait az ESFS-ben részt vevő más szereplők hatásköreinek sérelme nélkül látja el.

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az EKB szorosan együttműködik az európai felügyeleti mechanizmussal, illetve az olyan részt vevő tagállamokra vonatkozó más hasonló eszközökkel, amelyek pénzneme nem az euró, és ahol valamely hitelintézet az említett eszközből pénzügyi támogatást kért vagy kapott.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – bevezető szöveg

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Az uniós jogszabályok kapcsolódó rendelkezéseivel összhangban az EKB kizárólagos hatáskörébe tartozik a részt vevő tagállamokban létesített valamennyi hitelintézetre vonatkozó alábbi feladatok prudenciális felügyelet céljából történő végrehajtása:

1. Az uniós jogszabályok kapcsolódó rendelkezéseivel, valamint az EBH által kidolgozott egységes szabályrendszerrel és az egységes felügyeleti kódexszel összhangban az EBH hatáskörének sérelme nélkül az EKB kizárólagos hatáskörébe tartozik a részt vevő tagállamokban létesített valamennyi hitelintézetre vonatkozó alábbi feladatok prudenciális felügyelet céljából történő végrehajtása:

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(h) a felügyeleti felülvizsgálat támogatása érdekében felügyeleti stressztesztek végrehajtása a hitelintézetekre vonatkozóan;

(h) a felügyeleti felülvizsgálat támogatása érdekében felügyeleti stressztesztek végrehajtása a hitelintézetekre vonatkozóan, és e tesztek eredményeinek közzététele;

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – l pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(l) a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó képviselők által az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsában és igazgatótanácsában való részvételük során képviselt közös álláspont koordinálása és kifejezésre juttatása az e rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokkal kapcsolatos kérdésekben.

(l) a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó képviselők által az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsában és igazgatótanácsában való részvételük során képviselt közös álláspont megfogalmazása a közvetlenül az e rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokkal kapcsolatos kérdésekben.

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. A vonatkozó uniós jogi aktusok rendelkezéseinek és különösen a jogalkotási és nem jogalkotási aktusoknak megfelelően az EKB az e rendelettel rá ruházott feladatok végrehajtásához szükséges mértékben rendeleteket és ajánlásokat fogadhat el, valamint határozatokat hozhat uniós jogszabályok végrehajtására vagy alkalmazására.

3. A vonatkozó uniós jogi aktusok rendelkezéseinek és különösen a jogalkotási és nem jogalkotási aktusoknak – köztük az EBH által kidolgozott egységes szabályrendszernek és egységes felügyeleti kódexnek, valamint az EBH által kidolgozott és a Bizottság által elfogadott technikai standardoknak – megfelelően az EKB az e rendelettel rá ruházott feladatok végrehajtásához szükséges mértékben, továbbá csak akkor, ha a szóban forgó uniós jogi aktusok nem vagy nem kellően részletesen foglalkoznak az EKB feladatainak megfelelő ellátásához szükséges bizonyos szempontokkal, rendeleteket és ajánlásokat fogadhat el, valamint határozatokat hozhat uniós jogszabályok végrehajtására vagy alkalmazására.

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. E rendelet nem érinti a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak az e rendeletben nem említett felügyeleti feladatok végrehajtására vonatkozó felelősségi körét és kapcsolódó hatásköreit.

4. E rendelet nem érinti a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak a nem az e rendeletben rájuk bízott felügyeleti feladatok végrehajtására vonatkozó felelősségi körét és kapcsolódó hatásköreit.

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival folytatott szoros együttműködés

Azon tagállamok részvétele az egységes felügyeleti mechanizmusban, amelyek hivatalos pénzneme nem az euró

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E célból az EKB iránymutatást vagy kérelmet adhat ki a részt nem vevő tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósága részére.

E célból az EKB iránymutatást vagy kérelmet adhat ki a tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósága részére.

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – bevezető szöveg

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Az EKB és a részt nem vevő tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósága közötti szoros együttműködés az EKB által elfogadott határozat útján jön létre, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

2. Az EKB és a hivatalos pénznemként nem az eurót használó, de a részvétel mellett döntő tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatósága közötti szoros együttműködés az EKB által elfogadott határozat útján jön létre, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. A (2) bekezdésben említett határozat az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmányának megfelelően meghatározza azon feltételeket, amelyek szerint az e cikkel összhangban szoros együttműködést létrehozó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselői részt vesznek a felügyeleti tanács tevékenységeiben.

3. A (2) bekezdésben említett határozat az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmányának megfelelően meghatározza azon feltételeket, amelyek szerint a hivatalos pénznemként nem az eurót használó részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselői teljes körűen és az eurót használó tagállamok képviselőivel megegyező feltételekkel részt vesznek a felügyeleti tanács tevékenységeiben.

Módosítás  37

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Az EKB az e rendelettel rá ruházott feladatokat a monetáris politikával összefüggő feladataitól és egyéb feladatoktól elkülönítve látja el. Az EKB-ra e rendelet által ruházott feladatok nem sérthetik az EKB monetáris politikához kapcsolódó és egyéb feladatait.

2. Az EKB az e rendelettel rá ruházott feladatokat a monetáris politikával összefüggő feladataitól és egyéb feladatoktól elkülönítve látja el. Az EKB-ra e rendelet által ruházott feladatok nem sérthetik az EKB monetáris politikához kapcsolódó és egyéb feladatait. Az e rendelettel az EKB-ra ruházott feladatok elvégzésével foglalkozó személyzetet szervezetileg elkülönül az EKB egyéb személyzetétől, és rájuk külön beszámolási csatornák vonatkoznak.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában az EKB elfogadja a szükséges belső szabályokat, többek között a szakmai titoktartásra vonatkozó előírásokat.

3. Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában az EKB elfogadja a szükséges belső szabályokat, többek között a szakmai titoktartásra vonatkozó előírásokat, valamint a „kínai falak” létesítését biztosító szabályokat.

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. Emellett a felügyeleti tanács tagja a Kormányzótanács által az Igazgatóság tagjai közül (az elnök kivételével) választott elnök, valamint az EKB Kormányzótanácsa által saját tagjai közül választott alelnök.

2. Emellett a felügyeleti tanács tagja az EKB Kormányzótanácsa által jelölt és az Európai Parlament – a jelölt illetékes bizottság általi meghallgatását követő – egyetértését követően a Tanács által jóváhagyott elnök. Az elnököt – érdemei, alkalmassága, a pénzügyi intézményekkel és piacokkal kapcsolatos ismeretei, valamint a pénzügyi felügyelet és szabályozás terén szerzett gyakorlata alapján – nyílt kiválasztási eljárást követően kell kiválasztani. A felügyeleti tanács alelnökét az EKB Kormányzótanácsa saját tagjai közül választja meg.

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. Az EKB Kormányzótanácsa – a Kormányzótanács felügyelete és felelősségvállalása mellett – egyes hitelintézeteket vagy több azonosítható hitelintézetet, pénzügyi holdingtársaságot, illetve vegyes pénzügyi holdingtársaságot illetően egyértelműen meghatározott felügyeleti feladatokat és azokhoz kapcsolódó határozatokat ruházhat át a felügyeleti tanácsra.

3. Az EKB Kormányzótanácsa – a Kormányzótanács felügyelete és felelősségvállalása mellett – egyes hitelintézeteket vagy több azonosítható hitelintézetet, pénzügyi holdingtársaságot, illetve vegyes pénzügyi holdingtársaságot illetően egyértelműen meghatározott felügyeleti feladatokat ruházhat a felügyeleti tanácsra.

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. A 6. cikk szerinti szoros együttműködésben részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságának képviselői az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmányának megfelelően a 6. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban elfogadott határozatban rögzített feltételek szerint részt vesznek a felügyeleti tanács tevékenységében.

5. A részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságának képviselői az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmányának megfelelően a 6. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban elfogadott határozatban rögzített feltételek szerint egyenlő alapon részt vesznek a felügyeleti tanács tevékenységében.

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7. A Kormányzótanács elfogadja a felügyeleti tanács eljárási szabályzatát, beleértve az elnök és az alelnök megbízatási időszakára vonatkozó előírásokat. A megbízatás nem haladhatja meg az öt évet és nem megújítható.

7. A Kormányzótanács elfogadja a saját és a felügyeleti tanács eljárási szabályzatát, és közzéteszi azt. A felügyeleti tanács eljárási szabályzata biztosítja a valamennyi tagjával szemben az egyenlő és kiegyensúlyozott bánásmódot. Az eljárási szabályzat megállapítja az elnök megbízatási időszakára vonatkozó előírásokat, amely megbízatás nem haladhatja meg az öt évet és nem megújítható.

Módosítás  43

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 7 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7a. A felügyeleti tanács közzéteszi jegyzőkönyveit.

Módosítás  44

Rendeletre irányuló javaslat

19 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cikk

 

Döntéshozatali eljárás

 

A felügyeleti tanács egyszerű többséggel határozattervezetek formájában javaslatokat tesz az EKB Kormányzótanácsa számára. A Kormányzótanács elfogadhatja e határozattervezeteket, visszaküldheti őket a felügyeleti tanácsnak vagy elutasíthatja őket. Amennyiben a Kormányzótanács elutasítja a felügyeleti tanács határozattervezeteit, szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével jár el a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 10. cikkének megfelelően. A Kormányzótanácsnak indokolnia kell a felügyeleti tanács által előkészített határozattervezetek visszaküldését vagy elutasítását. A határozattervezetek elfogadottnak minősülnek, ha a Kormányzótanács három héten belül nem dönt róluk.

Módosítás  45

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Az EKB évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az eurócsoportnak az e rendelettel rá ruházott feladatok végrehajtásáról.

1. Az EKB éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az eurócsoportnak és a részt vevő tagállamok nemzeti parlamentjeinek az e rendelettel rá ruházott feladatok végrehajtásáról.

Módosítás  46

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. E jelentést az EKB felügyeleti tanácsának elnöke terjeszti az Európai Parlament és az eurócsoport elé, azon részt nem vevő tagállamok képviselőinek jelenlétében, amelyek tekintetében a 6. cikk szerinti szoros együttműködés van életben.

2. E jelentést az EKB felügyeleti tanácsának elnöke terjeszti az Európai Parlament és az eurócsoport elé, a többi részt vevő tagállam képviselőinek jelenlétében.

Módosítás  47

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. Felügyeleti feladatainak végrehajtásával összefüggésben a felügyeleti tanács elnökét az Európai Parlament kérésére az Európai Parlament illetékes bizottságai meghallgatják.

3. Az Európai Parlament kérésére, felügyeleti feladatainak végrehajtásával összefüggésben a felügyeleti tanács elnöke részt vesz egy meghallgatáson az Európai Parlament illetékes bizottságai előtt.

Módosítás  48

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. Az EKB szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament és az eurócsoport által feltett kérdésekre.

4. Az EKB szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament és a Tanács által feltett kérdésekre.

Módosítás  49

Rendeletre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(d a) a feladatoknak az EKB és a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságai közötti megosztása;

ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízása

Hivatkozások

COM(2012)0511 – C7-0314/2012 – 2012/0242(CNS)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

22.10.2012

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFCO

22.10.2012

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Andrew Duff

19.11.2012

Vizsgálat a bizottságban

9.10.2012

19.11.2012

26.11.2012

 

Az elfogadás dátuma

27.11.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Andrew Henry William Brons, Andrew Duff, Ashley Fox, Roberto Gualtieri, Enrique Guerrero Salom, Gerald Häfner, Stanimir Ilchev, Constance Le Grip, Paulo Rangel, Algirdas Saudargas, József Szájer, Indrek Tarand, Rafał Trzaskowski, Manfred Weber, Luis Yáñez-Barnuevo García

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Elmar Brok, Sylvie Guillaume, Helmut Scholz, György Schöpflin, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Alexander Mirsky, Ramon Tremosa i Balcells


I. MELLÉKLET

IPOL-COM-LIBE  D (2012) 57338

Ms Sharon BOWLES

Chairwoman

Committee on Economic and Monetary affairs

BRUSSELS

Subject: Proposal for a Council Regulation conferring specific tasks on the European Central Bank concerning policies relating to the prudential supervision of credit institutions COM(2012) 511 final - 2012/0242(CNS)

Dear Ms Bowles,

I would like to inform you that the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs (LIBE) decided on 11 October 2012 to deliver an opinion to the Committee on Economic and Monetary affairs on the above-mentioned legislative proposal in the form of a letter due to the tight time schedule for the adoption of the corresponding report in your Committee.

The present opinion was adopted by the LIBE Committee on 6 November 2012 with 42 votes in favour, 1 vote against and 3 abstentions.

The Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs calls on your Committee, as the Committee responsible, to consider the following suggestions when examining the Commission' proposal and to modify it accordingly.

With a view to enabling the ECB to carry out its supervisory tasks, the Commission's proposal confers on it extensive investigatory powers. In particular, the ECB is entitled to request information, to require the submission of documents, to examine books and records and take copies or extracts thereof, to obtain written or oral explanation and to interview natural or legal persons who consent to be interviewed (Article 10 - General investigations).

The ECB is also entitled to conduct on-site inspections at the business premises of the supervised entities, including inspections without prior announcement. In the context of an inspection, the ECB has the power to seal any business premises and books or records and to request the assistance of national competent authorities in cases of opposition to the inspections (Article 11 - On-site inspections).

Although the draft Regulation refers to the authorisation by a judicial authority for conducting on-site inspections, it imposes the obligation to apply for such authorisation only if this is required by national rules (Article 12 - Authorisation by a judicial authority). It follows that the decision on the need for judicial authorisation as a condition for the adoption of coercive measures by the ECB is ultimately left to the Member States. Furthermore, considering that national rules vary from one Member State to another the reference to national law does not ensure that the inspections are carried out under equivalent conditions in the Member States.

Therefore, in the interest of legal certainty and in full compliance with the principle of due process the LIBE Committee suggests deleting the reference to national law and inserting in the draft Regulation a provision subjecting the adoption of any coercive measure by the ECB to judicial overview and prior authorisation.

In addition, the LIBE Committee suggests adding specific rules governing the possible interaction between administrative investigations and criminal proceedings. More specifically, where the facts discovered during the investigations or inspections could constitue a criminal offence, the Regulation should impose on the ECB the obligation to immediatly inform the competent judicial authority thereof. Taking account of the administraive nature of the investigatory powers of the ECB, to which the safeguards for suspects and accused persons in criminal proccedings do not apply, the Regulation should also stipulate that information and documents obtained by the ECB as a result of its investigations or inspections shall not be treated as evidence in the context of criminal proceedings.

On behalf of the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs, I would be grateful if your Committee could support and integrate these suggestions in its final report.

Yours sincerely,

Juan Fernando LÓPEZ AGUILAR


II. MELLÉKLET

ref. D(2012)57330

Ms Sharon Bowles

Chair

Committee on Economic and Monetary Affairs

BRUSSELS

Subject:           Proposal for a regulation of the Council conferring specific tasks on the European Central Bank concerning policies relating to the prudential supervision of credit institutions (COM(2012)0511 - 2012/0242(CNS))

and

Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EU) No 1093/2010 establishing a European Supervisory Authority (European Banking Authority) as regards its interaction with Council Regulation (EU) No…/… conferring specific tasks on the European Central Bank concerning policies relating to the prudential supervision of credit institutions (COM(2012)0512- 2012/0244(COD))

Dear Chair,

On account of the tight schedule in your Committee, and following a proposal by the JURI rapporteur, Mr Sergio Cofferati, the Committee on Legal Affairs decided at its meeting of 10 October 2012 to issue an opinion to your Committee on the above proposals in letter form in order to draw attention to some of the key aspects of the Commission's proposals concerning new specific tasks of the European Central Bank relating to the supervision of credit institutions, and the modified tasks of the European Banking Authority as regards its interaction with the new functions of the European Central Bank.

The present opinion in letter form was drafted by Mr Sergio Cofferati and was adopted (unanimously by the Committee with 00 votes in favour and no abstentions(1)) on 6 November 2012.

The Committee on Legal Affairs calls on the Committee on Economic and Monetary Affairs, as the Committee responsible, to pay particular attention to the following points when drawing up its report on the Commission proposals:

· The Legal Basis

Following a cursory examination, the rapporteur is satisfied with the choice of the legal basis. Regarding the Proposal for a regulation of the Council conferring specific tasks on the European Central Bank concerning policies relating to the prudential supervision of credit institutions, Article 127 TFEU was chosen as legal basis. It defines the legislative procedure for conferring "specific tasks upon the European Central Bank concerning policies relating to the prudential supervision of credit institutions and other financial institutions with the exception of insurance undertakings"; the Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EU) No 1093/2010 establishing a European Supervisory Authority (European Banking Authority) is based on Article 114 TFEU, since it amends Regulation (EU) No 1093/2010 which was adopted under that same legal basis.

· The Single Supervisory Mechanism (SSM)

The Commission assigns the role of head of the Single Supervisory Mechanism to the ECB. However, clarification is required concerning the nature of the relationship between the ECB and national supervisors. In particular, the role of national supervisors in micro-supervision in their respective Member States should be defined in greater detail. A mechanism for the resolution of internal disputes between the European supervisory authority and the national supervisor should be established.

· Geographical Scope of the Proposals

It is important to encourage those Member States whose currency is not the Euro to join the new SSM with the same duties and rights as those Member States whose currency is the Euro. In that regard, it is necessary to move beyond mere 'association status', derived from a close cooperation with the ECB, and to allow for 'full membership' for Member States whose currency is not the Euro and who wish to join the SSM and the Banking Union framework.

· The Practical Scope of the Proposals

The Regulation should clearly identify the tasks to be carried out by the ECB and those to be carried out by the national supervisors. It must be highlighted that, the Commission is proposing that, to be effective, the SSM should ensure universal coverage, and that the ECB should be ultimately responsible for all aspects of the supervision of all banks. A system must be established which would allow for differentiation of the tasks of the ECB and of the national supervisors on the basis of the risk profile and market impact of the banks in question. This could take into account factors such as cross-border activities, structure and governance, business model and interconnectivity as well as the relative size and dimension of an institution to a market.

· Governance

Given its new role as Supervisory Authority, the governance of the ECB needs to be clarified. The ECB´s decision-making and administrative procedures relating to its monetary tasks must be clearly separated from those procedures relating to its new supervisory tasks. The membership of the Supervisory Board should reflect, faithfully and in a balanced manner, both those Member States whose currency is the Euro and those Member States whose currency is not the Euro.

· Accountability and Transparency

The ECB has to play its role in maintaining independence and transparency in its actions, with complete accountability to democratic institutions. When carrying out supervisory tasks, the ECB must be fully accountable, though a system of regular reporting, to the European Parliament. Consideration should be given to involving the European Parliament in the appointment of the supervisory board.

On behalf of the Committee on Legal Affairs, I would be grateful if your Committee would take these points into account in its further work.

Furthermore, the Committee on Legal Affairs decided at its meeting of 10 October 2012 that, should your Committee decide to postpone the vote scheduled on 28 November 2012, the Committee on Legal Affairs would then deliver an ordinary legislative opinion on the above proposals.

Yours sincerely,

Klaus-Heiner Lehne

(1)

The following Members were present: Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Françoise Castex, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Evelyn Regner, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka, Christian Engström, Sylvie Guillaume, Sajjad Karim, Eva Lichtenberger, Jiří Maštálka, Francesco Enrico Speroni, József Szájer, Axel Voss, Zbigniew Ziobro,


ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízása

Hivatkozások

COM(2012)0511 – C7-0314/2012 – 2012/0242(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

27.9.2012

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

22.10.2012

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

22.10.2012

LIBE

22.10.2012

AFCO

22.10.2012

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

JURI

10.10.2012

LIBE

5.11.2012

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Marianne Thyssen

11.9.2012

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

26.9.2012

22.10.2012

19.11.2012

 

Az elfogadás dátuma

28.11.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

11

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Jean-Paul Besset, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Rachida Dati, Leonardo Domenici, Diogo Feio, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Othmar Karas, Jürgen Klute, Philippe Lamberts, Werner Langen, Hans-Peter Martin, Arlene McCarthy, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Sampo Terho, Marianne Thyssen, Corien Wortmann-Kool, Pablo Zalba Bidegain

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Marta Andreasen, Jean-Pierre Audy, Lajos Bokros, Philippe De Backer, Vicky Ford, Ashley Fox, Roberto Gualtieri, Sophia in ‘t Veld, Mojca Kleva, Thomas Mann, Marisa Matias, Gianni Pittella, Nils Torvalds

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Pilar Ayuso, Georges Bach, Birgit Collin-Langen, Jan Kozłowski

Benyújtás dátuma

3.12.2012

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat