JELENTÉS az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló …/…/EU tanácsi rendelettel való kölcsönhatásai tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

3.12.2012 - (COM(2012)0512 – C70289/2012 – 2012/0244(COD)) - ***I

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Sven Giegold

Módosítások

• 001-001 (PDF - 232 KB)
• 001-001 (DOC - 172 KB)
• 002-002 (PDF - 281 KB)
• 002-002 (DOC - 210 KB)
• 003-003 (PDF - 273 KB)
• 003-003 (DOC - 211 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló …/…/EU tanácsi rendelettel való kölcsönhatásai tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2012)0512 – C7-0289/2012 – 2012/0244(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0512),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0289/2012),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. november 15-i véleményére[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság levelére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0393/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  hangsúlyozza, hogy az Európai Bankhatóság megbízatásának meghosszabbítása tekintetében alkalmazni kell a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról szóló, 2006. május 17-én az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás 47. pontját; kiemeli, hogy a jogalkotási hatóság meghosszabbításra irányuló döntése nem sértheti a költségvetési hatóság által az éves költségvetési eljárás keretében hozott határozatokat;

3.  kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy olyan pénzügyi kimutatást, amely teljes körűen figyelembe veszi a Parlament és a Tanács által a Bankhatóság, a Bizottság szolgálatai, és lehetőség szerint az Európai Központi Bank költségvetési és személyzeti igényeinek kielégítése érdekében kötött jogalkotási megállapodást;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló …/…/EU tanácsi rendelettel való kölcsönhatásai tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) 2012. június 29-én az euróövezeti tagállamok állam- és kormányfői felkérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat egy, az Európai Központi Bank (EKB) részvételével működő egységes bankfelügyeleti mechanizmusra vonatkozóan. 2012. június 29-i következtetéseiben az Európai Tanács felkérte az Európai Tanács elnökét, hogy a Bizottság, az eurócsoport és az EKB elnökével szorosan együttműködve dolgozza ki a valódi gazdasági és monetáris unió megvalósításának konkrét, határidőket is tartalmazó ütemtervét, amely a pénzügyi szolgáltatások belső piaca egységességének és integritásának megőrzésére vonatkozó konkrét javaslatokat tartalmaz. ▌

(1a)     Rendkívül fontos, hogy a bankunió keretében demokratikus elszámoltathatósági mechanizmusok álljanak rendelkezésre. Figyelembe kell venni a nemzeti parlamentek szerepét.

(2) Az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozása az első lépés egy európai bankunió megvalósítása felé, amely bankunió a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó valóban egységes szabályrendszeren alapul, és amelynek további része a különböző nemzeti betétbiztosítási rendszerek harmonizációja és egy bankszanálási rendszer.

(2a)     A bankuniónak az uniós és nemzeti szintű politikai intézmények és az uniós, illetve nemzeti szinten felügyeleti hatásköröket gyakorló szervek közötti megfelelő fékeken és ellensúlyokon, valamint elszámoltathatósági mechanizmusokon kell alapulnia.

(2b)     A bankunió végrehajtásának valamennyi szakaszában biztosítani kell, hogy kellően figyelembe vegyék az euróövezeti bankunió euróövezeten kívüli tagállamokra gyakorolt potenciális kölcsönös továbbgyűrűző hatásait. E célból megfelelő megelőző intézkedéseket kell hozni a belső piac lehetséges zavarainak elkerülése érdekében. Különösen fel kell szólítani az Európai Központi Bankot annak biztosítására, hogy felügyeleti feladatait megkülönböztetéstől mentesen és a belső piac megfelelő működésével összhangban lássa el.

(3) Annak érdekében, hogy az EKB szakszerűen vegyen részt az egységes felügyeleti mechanizmusban, a(z) …/…/EU tanácsi rendelet [a 127. cikk (6) bekezdése szerinti rendelet] külön feladatokat ruház az EKB-ra az euróövezeti tagállamokban működő hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatban. Lehetővé teszi továbbá, hogy más tagállamok is szoros együttműködést alakítsanak ki az EKB-val. A rendelet szerint az EKB feladata, hogy koordinálja e tagállamoknak az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsa által hozandó, az EKB feladatainak körébe tartozó határozatokkal kapcsolatos álláspontját. A részt vevő hatóságok ennek során függetlenül, és kizárólag az Európai Unió érdekében járnak el.

(4) A bankfelügyeleti feladatoknak az Unió tagállamai egy része tekintetében az EKB-ra történő átruházása semmilyen módon nem akadályozhatja a belső piac működését a pénzügyi szolgáltatások területén. Az EBH ezért megtartja szerepét és megőrzi jelenlegi hatásköreit és feladatait: továbbra is az EBH dolgozza ki az összes tagállamra alkalmazandó egységes szabálykönyvet és biztosítja annak végrehajtását, illetve megerősíti a felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját az egész Unióban.

(4a)     Azon kockázat kivédése érdekében, hogy a csak egyes tagállamokra kiterjedő felügyeleti mechanizmus létrehozása a felügyeleti gyakorlatok felaprózódásához vezessen, alapvető fontosságú, hogy az egységes szabálykönyvet az EBH által a nemzeti felügyeleti hatóságokkal konzultálva elkészített európai felügyeleti kézikönyv is kísérje a felügyeleti módszertanok és folyamatok legmagasabb színvonalú uniós felügyeleti gyakorlatainak azonosítása érdekében azért, hogy a bázeli és az uniós alapelvek ne sérüljenek. A kézikönyv nem korlátozhatja a belátáson alapuló felügyeletet, valamint adott esetben és az EBH hatáskörén belül ki kell terjednie a fogyasztóvédelem és a pénzmosás elleni erőfeszítések területére is. A kézikönyvnek az ágazati jogszabályok – köztük a szabályozástechnikai standardok – végrehajtására vonatkozó egyértelmű iránymutatásokon túlmenően meg kell határoznia a kockázatértékelés mértékegységeit és módszertanait, a korai figyelmeztetések azonosítását és a felügyeleti intézkedés kritériumait. Az illetékes hatóságoknak a kézikönyvet szigorúan alkalmazniuk kell és azt nem kezelhetik pusztán „kipipálható” gyakorlatként. A gyakorlataik közötti minden eltérést a jogsértés vagy az uniós jogba ütközés lényeges elemeként kell értékelni.

(4b)     A közelmúlt tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy biztosítani kell, hogy a hitelintézetek teljes körűen teljesítsék az európai felügyeleti hatóságok stressztesztekkel és az e rendelettel rájuk ruházott más feladatokkal kapcsolatos információkéréseit. Ezért szigorítani kell az ilyen kérésekre vonatkozó szabályokat, egyszerűsíteni kell azokkal kapcsolatos eljárásokat, akadályozás vagy más meg nem felelés esetében pedig helyénvaló, hogy az érintett tagállamok megadják az EBH-nak az ahhoz szükséges segítséget, hogy megkapja a kért információkat, beleértve a vonatkozó információkat birtokló hitelintézet vagy más jogi személy – köztük például azok, amelyeknek a hitelintézet egyes feladatokat kiszervezett – helyiségeibe történő bejutást.

(4c)     Biztosítani kell az egységes piacot és az Unión belüli kohéziót. E tekintetben egyes szempontokat, például az EBH-n belüli kormányzást és szavazási szabályokat körültekintően át kell gondolni, és szavatolni kell az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő és a többi tagállammal szembeni egyenlő bánásmódot.

(4d)     Szem előtt tartva, hogy az EBH – amelynek tevékenységében minden tagállam egyenlő jogokkal vesz részt – azzal a céllal jött létre, hogy kidolgozza az egységes szabályrendszert, és gondoskodjon a felügyeleti gyakorlat harmonizációjáról az EU-n belül, valamint tekintettel az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozására, amelyben az EKB vezető szerepet játszik, az EBH-t megfelelő eszközökkel kell ellátni, amelyek révén eredményesen végre tudja hajtani a pénzügyi szolgáltatások terén az egységes piac integritására vonatkozó, rábízott feladatokat.

(4e)     A szabályozástechnikai vagy végrehajtás-technikai standardok által nem szabályozott területeken lehetővé kell tenni, hogy a Hatóság iránymutatásokat és ajánlásokat bocsásson ki az uniós jog alkalmazásáról. Az átláthatóság érdekében, és annak biztosítására, hogy az EKB felügyeleti tanácsa és az Európai Unió nemzeti illetékes hatóságai fokozottan betartsák ezen iránymutatásokat és ajánlásokat, lehetővé kell tenni a Hatóság számára annak közzétételét, hogy a felügyeleti hatóságok milyen okból nem tartják be az iránymutatásokat és ajánlásokat.

(4f)     Az EBH-nak az e rendelet értelmében ráruházott hatáskörén belül iránymutatást kell biztosítania az EKB felügyeleti tanácsa és más európai uniós illetékes hatóságok számára, amennyiben azok valamely uniós jogi aktusban kifejezetten meghatározott diszkrecionális prudenciális követelményt írnak elő.

(5) A …/…/EU rendelet [a 127. cikk (6) bekezdése szerinti rendelet] által az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatokra tekintettel biztosítani kell, hogy az EBH az EKB vonatkozásában is elláthassa feladatait ugyanúgy, mint más hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok vonatkozásában.

(5a)     Az EBH vitarendezési megbízatása – amely a prudenciális felügyeletet érintő kérdésekben az EKB részvételével jár – abból a tényből következik, hogy mind az EBH létrehozása, mind a külön felügyeleti feladatok EKB-ra ruházása másodlagos jog útján történt.

(6) Annak érdekében, hogy minden tagállam érdekét megfelelően figyelembe lehessen venni, és hogy biztosítható legyen az EBH-nak a pénzügyi szolgáltatások belső piacának fenntartása és elmélyítése érdekében kifejtett megfelelő működése, ki kell igazítani a felügyeleti tanácsi szavazási eljárásokat ▌.

(7) Az uniós jog megsértésével és a nézeteltérések rendezésével kapcsolatos határozatokat a felügyeleti tanács szavazásra jogosult tagjaiból álló, a felügyeleti tanács által kinevezett független munkacsoportnak – melynek tagjai esetében nem áll fenn összeférhetetlenség – és megfelelően képzett szakértőknek kell megvizsgálniuk. A munkacsoport által a felügyeleti tanácsnak elfogadásra javasolt határozatokat ▌az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamok és a mechanizmusban részt nem vevő tagállamok szavazatainak egyszerű többségével kell elfogadni. Ezen túlmenően a tagállamok az egész EU-ra kiterjedő, egységes felügyeleti mechanizmusban való szorosabb integrációjához szükséges ösztönzők fenntartása érdekében, amennyiben a székhely szerinti és a fogadó illetékes hatóságok között nézeteltérés merül fel, a döntéshozatali folyamatban az egyensúlyt meg kell őrizni annak biztosítása céljából, hogy a fogadó tagállam szigorúbb prudenciális standardok alkalmazására vonatkozó képessége ne sérüljön, különösen akkor, ha a fogadó tagállam jogalanya rendszerszintű jelentőséggel bír vagy ilyen méretű.

(8) ▌Az EBH-nak eljárási szabályokat kell kialakítania, amelyek biztosítják a munkacsoport függetlenségét és objektivitását.

(9) Az igazgatótanácsnak kiegyensúlyozott összetételűnek kell lennie, és biztosítani kell az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamok, a szoros együttműködést kialakító tagállamok és az egységes felügyeleti mechanizmusban részt nem vevő tagállamok megfelelő képviseletét.

(9a)     Az igazgatótanács elnöke nem lehet a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének valamely vezetője.

(9b)     Az EBH-ra, az EBFH-ra és az EÉPH-ra vonatkozó rendeletek 2014. évi felülvizsgálta során felül kell vizsgálni az igazgatótanács összetételét, és meg kell vizsgálni, hogy szükséges és lehetséges-e egy a bankszanálási mechanizmus ellenőrzésével foglakozó, az európai alapot is magában foglaló uniós testületet létrehozni.

(10)     Az EBH megfelelő működését és valamennyi tagállam megfelelő képviseletét biztosítandó, a szavazási eljárásokat, az igazgatótanács és a független munkacsoport összetételét megfelelő időszak elteltével, amely e rendelet hatálybalépését követő 2 év, a tapasztalatokat és a további fejleményeket figyelembe véve felül kell vizsgálni.

(10a)   Nemzeti betétbiztosítási rendszerek összeolvadásakor azok a 21. cikk szerinti felügyeleti kollégium felügyelete alá kerülnek.

(10b)   A Hatóságnak a belső piac működésének – különösen az Unión belüli eredményes szintű szabályozás és hatékony felügyelet biztosításával történő – javítását szem előtt tartva kell eljárnia. A Hatóságnak meg kell védenie a közös értékeket, például a pénzügyi rendszer stabilitását, a piacok és pénzügyi termékek átláthatóságát, valamint a betétesek és befektetők védelmét. A Hatóságnak továbbá meg kell előznie a szabályozási arbitrázst és egyenlő versenyfeltételeket kell szavatolnia, valamint az uniós gazdaság, többek között a pénzügyi intézmények és a fogyasztók érdekében meg kell erősítenie a nemzetközi felügyelet koordinációját. A tagállamok Szerződések előtti egyenlőségének alapelvével összhangban a Hatóságnak tiszteletben kell tartania az illetékes hatóságok által bevezetett felügyeleti kultúra eltéréseit. E tekintetben sem közvetlenül, sem közvetve, sem a valutájukra történő hivatkozás útján, sem más módon nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést valamely tagállammal vagy tagállamok csoportjával – mint pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó helyszínnel – szemben. A Hatóságnak figyelembe kell vennie, hogy az illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük eredményes és megfontolt döntéshozatalra azért, hogy meghatározzák a különleges körülmények között meghozandó megfelelő intézkedéseket. A Hatóság feladatai közé kell tartoznia továbbá a felügyeleti konvergencia előmozdításának és az uniós intézményeknek szóló tanácsadásnak a banki és a fizetési rendszerekre és az elektronikus pénzre vonatkozó szabályozás és felügyelet, valamint a kapcsolódó vállalatirányítási, könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási kérdések területén.

(10c)   Az Európai Bankhatóság számára biztosítani kell az ahhoz szükséges megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat, hogy megfelelően el tudja látni az e rendelet szerinti többletfeladatait. E célból a 1093/2010/EU rendelet 63. és 64. cikkében meghatározottak szerint, a költségvetésének kidolgozására, végrehajtására és ellenőrzésére szolgáló eljárás során megfelelően figyelembe kell venni ezeket a feladatköröket. A költségvetési hatóságnak biztosítania kell a lehető legjobb hatékonysági normák érvényesülését.

(11)     Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a prudenciális szabályozás és felügyelet leginkább eredményes, következetes és méltányos végrehajtásának valamennyi tagállamban történő biztosítását, a pénzügyi szolgáltatások belső piaca integritásának, hatékonyságának és szabályos működésének védelmét, a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés terjedelme miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(11a)   Az eredményes, egész Unióra kiterjedő, egységes felügyeleti mechanizmusnak nemcsak egy olyan hatóságot kell magában foglalnia, amely rendelkezik az egységes szabálykönyv kialakításához és következetes uniós szintű végrehajtásának biztosításához szükséges hatáskörökkel, hanem az egységes szabálykönyv illetékes hatóságok általi harmonizált végrehajtását is. Noha az egységes felügyeleti mechanizmus EKB-komponense egyes tagállamok tekintetében ezt a feladatot el tudja látni, ez nem megvalósítható mindegyik tagállam vonatkozásában, hiszen intézményi akadályok állnak fenn a nem euróövezeti résztvevőkkel való egyenlő bánásmód biztosítása tekintetében, valamint fennáll az ütközés lehetősége az euróövezeti monetáris politika és egy egész EU-ra kiterjedő felügyeleti szakpolitika között. Ennélfogva az egységes felügyeleti szerv révén történő harmonizált végrehajtás kizárólag más eszközökkel valósítható meg. Rendkívül fontos, hogy amennyiben ütközés áll fenn az euróövezeti monetáris politika és egy egész Unióra kiterjedő felügyeleti szakpolitika között, az euróövezet monetáris politikáját ne kényszerítsék rá az euróövezeten kívüli tagállamokra, ha az saját monetáris politikájukra káros következményekkel járna. Az ilyen ütközés vizsgálatát nem végezheti kizárólag az EKB, hanem azt többek között az ERKT elé kell utalni. Az EKB monetáris politikáját független módon kell megvalósítani.

(11b)   Mivel képesnek kell lenniük arra, hogy felülvizsgálják a meglehetősen összetett és egymással összekapcsolt piacokat és intézményeket – ideértve a konglomerátumokat –, ami szoros és napi kommunikációt igényel, a felügyeleti tanácsot, az EBH-t és az EBFH-t az EKB székhelyén, Frankfurt am Mainban kell elhelyezni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1093/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

-1.       Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Hatóság az e rendelettel, az (EKB külön feladatokkal történő megbízásáról szóló) …/…./EU tanácsi rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban a 2006/48/EK irányelv, a 2006/49/EK irányelv, a 2002/87/EK irányelv, az 1781/2006/EK rendelet, a 94/19/EK irányelv, továbbá – amennyiben e jogi aktusok alkalmazandók a hitelintézetekre, a pénzügyi intézményekre és az őket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokra – a 2005/60/EK irányelv, a 2002/65/EK irányelv, a 2007/64/EK irányelv és a 2009/110/EK irányelv vonatkozó részeinek hatályán belül, valamint az ezeken alapuló valamennyi irányelv, rendelet és határozat, és a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további jogi kötőerővel bíró uniós aktus hatályán belül jár el.”

b) az (5) bekezdés a b) pont után a következő ponttal egészül ki:

„ba) előmozdítja az Európai Központi Bank felügyeleti részlegének az európai felügyeleti hatóságok rendszerébe történő integrációját;”

c) az (5) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„E célok érdekében a Hatóság hozzájárul a (2) bekezdésében említett aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosításához, elősegíti a felügyeleti konvergenciát, véleményeket készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint közgazdasági piacelemzéseket készít abból a célból, hogy hozzájáruljon a Hatóság céljainak eléréséhez.”

d) az (5) bekezdés negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatóság feladatai elvégzése során függetlenül és objektíven, megkülönböztetéstől mentesen és kizárólag az Unió egészének érdekeit szem előtt tartva jár el, és:

a) figyelembe veszi, hogy az illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük eredményes és megfontolt döntéshozatalra azért, hogy meghatározzák a különleges körülmények között meghozandó megfelelő intézkedéseket;

b) figyelembe veszi a pénzügyi szolgáltatások nemzetközi jellegét és az Unió versenyképessége fenntartásának szükségességét.”

-1a.     A 2. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„fa) az Európai Központi Bank mint az egységes felügyeleti mechanizmuson belül a prudenciális felügyelet illetékes hatósága.”

-1b.     A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

3. cikk

„A Hatóságok elszámoltathatósága

A 2. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett Hatóságok, köztük a PFER, valamint a(z) …/…/EU tanácsi rendelet [az EUMSZ 127. cikkének (6) bekezdése szerinti tanácsi rendelet] értelmében rá ruházott feladatkörök tekintetében az EKB elszámolási kötelezettséggel tartozik az Európai Parlament és a Tanács felé.

A 2. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett illetékes vagy felügyeleti hatóságokra az első bekezdés a nemzeti parlamenteknek való elszámoltathatóságuk sérelme nélkül vonatkozik.

Az Európai Központi Bankra ez az EUMSZ 130. cikkének sérelme nélkül vonatkozik, és csak az (EKB külön feladatokkal történő megbízásáról szóló) …/…./EU tanácsi rendelettel ráruházott feladatokkal kapcsolatos kérdésekben.”

1.        A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„(1) »pénzügyi intézmények«: a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott »hitelintézetek«, a 2006/49/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott »befektetési vállalkozások« és a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének (14) bekezdésében meghatározott »pénzügyi konglomerátumok«, valamint a 94/19/EK irányelvvel bevezetett és hivatalosan elismert »betétbiztosítási rendszerek« azzal a kivétellel, hogy a 2005/60/EK irányelv tekintetében a »pénzügyi intézmények« az azon irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott hitelintézeteket és pénzügyi intézményeket jelentik;”

b) a 2. i. alpontja helyébe az alábbi szöveg lép:

i. A 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvben meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóságok, köztük a(z) …/…/EU tanácsi rendelet [az EUMSZ 127. cikkének (6) bekezdése szerinti tanácsi rendelet]* által ráruházott feladatokkal kapcsolatos ügyek tekintetében az EKB, valamint a 2007/64/EK irányelv meghatározása szerinti és a 2009/110/EK irányelvben említett hatáskörrel rendelkező hatóságok.

1a. A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Székhely

A Hatóság székhelye Frankfurt am Main.”

1b. A 8. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„1. A Hatóság ellátja a következő feladatokat:

a) kialakítja a magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardokat és gyakorlatokat, különösen az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokon alapuló iránymutatások, ajánlások, technikai standardok és más határozatok kidolgozásához való hozzájárulás révén;

aa) biztosítja az egységes felügyeleti szabálykönyv valamennyi felügyeleti hatóság általi és valamennyi uniós pénzügyi intézmény vonatkozásában történő végrehajtását;

ab) az üzleti gyakorlatok és piaci struktúrák változásaira figyelemmel kidolgoz és naprakésszé tesz egy az Unió egészére vonatkozó egységes felügyeleti szabálykönyvet, amely tartalmazza a bankokkal kapcsolatos kockázatok megállapításához és értékeléséhez szükséges alapvető módszereket és eljárásokat;

b) gondoskodik a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásáról, különösen a közös felügyeleti kultúra kialakítása, az 1. cikk (2) bekezdésében említett aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérések esetén közvetítés és vitarendezés, a pénzügyi intézmények hatékony és következetes felügyeletének biztosítása, a felügyeleti kollégiumok koherens működésének biztosítása és többek között vészhelyzetekben való fellépés révén;

c) előmozdítja az illetékes hatóságok között a feladatok és felelősségi körök átruházását;

d) szorosan együttműködik az ERKT-val, különösen azáltal, hogy ellátja a feladatai teljesítéséhez szükséges információkkal és biztosítja az ERKT figyelmeztetéseinek és ajánlásainak megfelelő nyomon követését;

e) a felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében megszervezi és lefolytatja az illetékes hatóságok partneri felülvizsgálatait, beleértve az iránymutatások és ajánlások kibocsátását és a bevált gyakorlatok megállapítását;

f) a hatáskörébe tartozó területen megfigyeli és értékeli a piaci fejleményeket, beleértve adott esetben különösen a háztartási hitelek és a kkv-knak nyújtott hitelek tendenciáit;

g) a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében gazdasági elemzést készít a piacokról;

h) elősegíti a betétesek és a befektetők védelmét;

i) biztosítja a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működését, a rendszerszintű kockázat nyomon követését, értékeléséhez és méréséhez, a rendezési és szanálási tervek kidolgozását és koordinálását, magas szintű védelmet nyújt az Unió egész területén a betétesek és a befektetők számára, továbbá hozzájárul a fizetésképtelen pénzügyi intézmények szanálására irányuló mechanizmusok és a megfelelő finanszírozási eszközök iránti igény felmérésének kidolgozásához, a 21–26. cikkel összhangban;

j) elvégez minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy más jogalkotási aktusokban meghatározott feladatot;

k) honlapján közzéteszi és rendszeresen naprakésszé teszi a tevékenységi területére vonatkozó információkat – különösen a hatáskörébe tartozó területeken, a nyilvántartott pénzügyi intézmények vonatkozásában –, hogy könnyen hozzáférhető tájékoztatást biztosítson a nyilvánosságnak;

ka) elősegíti a határokon átnyúló intézmények olyan válságának kezelését végző hatóságok közötti együttműködést, amely rendszerszintű kockázatot kelthet;

kb) biztosítja, hogy e rendelet alkalmazása során figyelembe vegyék az intézmény tevékenységeinek jellegét, mértékét és összetettségét, valamint az üzleti modelljében rejlő kockázatokat, megőrizzék az európai banki ágazat pluralista jellegét és különösen tiszteletben tartsák a kis hitelintézetek üzleti modelljeit.”

b) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az e bekezdésben ráruházott hatáskörök gyakorlása és az (1) bekezdésben említett feladatok elvégzése során a Hatóság megfelelő figyelmet fordít a helyes szabályozás elvére, többek között az e rendelet követelményeivel összhangban elvégzett költség-haszon elemzés eredményeire.”

1c.      A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„4. A Hatóság saját szerves részeként létrehozhat egy valamennyi releváns hatáskörrel rendelkező hatóságot összefogó pénzügyi innovációs bizottságot annak érdekében, hogy koordinált megközelítést alakítson ki az új, illetve innovatív pénzügyi tevékenységek szabályozási és felügyeleti kezelése tekintetében, továbbá tanáccsal szolgáljon a Hatóságnak, amelyet az az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé tud terjeszteni.”

b) az (5) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„5. Az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott esetekben és feltételek mellett, vagy amennyiben az vészhelyzet miatt szükségessé válik, a 18. cikknek megfelelően és az abban meghatározott feltételek szerint a Hatóság ideiglenesen betilthat vagy korlátozhat az EÉPH hatáskörébe nem tartozó bizonyos olyan pénzügyi tevékenységeket, amelyek veszélyeztetik a pénzügyi piacok rendes működését és épségét, vagy az Unión belüli pénzügyi rendszer egy részének vagy egészének stabilitását.”

c) az (5) bekezdés negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatóság felmérheti annak szükségességét, hogy betiltsa vagy korlátozza a pénzügyi tevékenység bizonyos típusait, és amennyiben az szükségesnek bizonyul, a betiltás vagy korlátozás bevezetésének megkönnyítése céljából tájékoztatja a Bizottságot és az Európai Központi Bank felügyeleti részlegét.”

1d. A 16. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1. A PFER keretében következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok létrehozása, és az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából a Hatóság az EKB felügyeleti részlegének és más európai uniós hatáskörrel rendelkező hatóságoknak vagy a pénzügyi intézményeknek címzett iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki.”

1e.      A 17. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3. A Hatóság ajánlást intézhet az érintett hatáskörrel rendelkező hatósághoz, amelyben meghatározza az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. Az ajánlás meghatározza azt a határidőt, amelyre a hatóságnak az ajánlásnak meg kell felelnie. Sürgős esetektől eltekintve a határidő nem lehet az ajánlást illetékes hatóság általi átvételét követő 10 napnál rövidebb.

A hatáskörrel rendelkező hatóság az első albekezdésben említett határidőn belül tájékoztatja a Hatóságot az uniós jognak való megfelelés érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről.”

b) a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„4. Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg az uniós jognak a (3) bekezdésben említett határidőn belül, a Bizottság a Hatóságtól kapott tájékoztatást követően vagy saját kezdeményezésére hivatalos véleményt adhat ki, amelyben előírja a hatáskörrel rendelkező hatóság számára, hogy hozza meg az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A Bizottság hivatalos véleményében figyelembe veszi a Hatóság ajánlásait.”

2.          A 18. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„1. Káros fejlemények esetén, amelyek komolyan veszélyeztethetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását, a hatóság aktívan elősegíti, és ha szükséges, koordinálja az érintett hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok által hozott intézkedéseket.

A Hatóságot – annak érdekében, hogy be tudja tölteni ezt a segítő és koordináló szerepet – minden vonatkozó fejleményről teljes körűen tájékoztatni kell, és ▌meg kell hívni az érintett hatáskörrel rendelkező nemzeti felügyeleti hatóságok minden ezzel kapcsolatos találkozójára.”

aa) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2. A Tanács vagy a Bizottság a Hatóság, az Európai Központi Bank felügyeleti részlege vagy az ERKT kérése nyomán, illetve saját kezdeményezésére az ERKT-vel és adott esetben az EFH-val konzultálva a Hatóságnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja e rendelet alkalmazásában a vészhelyzet fennállását. A Tanács a Bizottsággal együttműködve kellő időközönként, de havonta legalább egyszer felülvizsgálja e határozatot. Amennyiben a határozat egy hónap elteltével nem kerül meghosszabbításra, automatikusan hatályát veszti. A Tanács a Bizottsággal egyetértésben bármikor bejelentheti a vészhelyzet megszűnését.

Amennyiben az ERKT vagy a hatóság úgy ítéli meg, hogy vészhelyzet alakulhat ki, titkos ajánlást intéznek a Tanácshoz és a Bizottsághoz, amelyhez helyzetelemzést csatolnak. A Tanács és a Bizottság ekkor felméri, hogy szükséges-e megbeszélést összehívni. Az eljárás során kellő módon garantálni a titoktartást.

Amennyiben a Tanács vagy a Bizottság vészhelyzet fennállását állapítja meg, arról megfelelő módon és késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet.”

ab) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3. Ha a Tanács vagy a Bizottság a (2) bekezdés szerinti határozatot fogadott el, valamint kivételes körülmények esetén, amikor a nemzeti hatóságok koordinált intézkedése szükséges a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását komolyan veszélyeztető káros fejlemények kezelése céljából, a Hatóság egyedi határozatokat hozhat, amelyben előírja a nemzeti hatóságok számára, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokkal összhangban hozzák meg az ezen fejlemények kezeléséhez szükséges intézkedéseket, annak biztosításával, hogy a pénzügyi intézmények és a nemzeti hatóságok teljesítik az adott jogszabályokban meghatározott előírásokat.”

b) a (3) bekezdés után a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„3a.     Ha a Hatóság a (3) bekezdésnek megfelelően felkéri a hatáskörrel rendelkező hatóságot a szükséges intézkedés végrehajtására vagy valamely intézkedéstől való tartózkodásra, a hatáskörrel rendelkező hatóság végrehajtja a határozatot, vagy legkésőbb 48 órán belül megfelelően indokolja a Hatóság számára a végre nem hajtás okát. A határozathozatal fokozottabb átláthatósága érdekében az indokolást haladéktalanul el kell juttatni az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.”

ba) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„4. Az EUMSZ 258. cikke szerinti bizottsági hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg a Hatóság (3) és (3a) bekezdésben említett határozatának az abban meghatározott időtartamon belül, a Hatóság – amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok, ideértve az azon aktusokkal összhangban elfogadott szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardokat, közvetlenül alkalmazandók a pénzügyi intézményekre – a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az említett jogszabály szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve a tevékenység megszüntetését is. Mindez kizárólag olyan helyzetekre vonatkozik, amikor valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem alkalmazza az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogalkotási aktusokat, ideértve az azon aktusokkal összhangban elfogadott szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardokat, illetve azokat a szóban forgó aktusok nyilvánvaló megsértésével alkalmazza, és amennyiben a mielőbbi korrekció elengedhetetlen az Unión belül a pénzügyi piacok rendes működésének és épségének, illetve a pénzügyi rendszer egésze vagy egy része stabilitásának a helyreállításához.”

(3)       A 19. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1. A 17. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem ért egyet egy másik hatáskörrel rendelkező hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy az eljárásának hiányával az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban meghatározott esetekben, a Hatóság egy vagy több érintett hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban segíti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a megállapodás elérésében.”

(3a)     A 20. cikket követően a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„20a. cikk

A 2. pillér konvergenciája

A Hatóság biztosítja, hogy a felügyeleti vizsgálat és értékelési folyamat („2. pillér”) – amelynek értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóságok a(z) …/…/EU irányelvvel (a tőkekövetelményekről szóló 4. irányelv, CRD4) összhangban magasabb szavatolótőke-követelményeket határoznak meg – kellően összehangolt legyen ahhoz, hogy szigorú felügyeleti standardokat eredményezhessen az Unión belül.”

(3b)     A 21. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„1. A Hatóság biztosítja a 2006/48/EK irányelvben említett felügyeleti kollégiumok hatékony, eredményes és következetes működésének ösztönzését és nyomon követését, valamint az uniós jog minden felügyeleti kollégiumot átfogóan egységes alkalmazásának elősegítéséhez. A legjobb felügyeleti gyakorlatok közelítésének céljából a Hatóság előmozdítja a közös felügyeleti terveket és a közös vizsgálatokat, és a Hatóság személyzetének lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyen a felügyeleti kollégiumoknak a két vagy több hatáskörrel rendelkező hatóság által közösen végzett tevékenységeiben, ideértve a helyszíni vizsgálatokat is.”

b) a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„2. A Hatóság saját kezdeményezésre vezető szerepet tölthet be a felügyeleti kollégiumokban, figyelembe véve a 23. cikkben említett pénzügyi intézmények jelentette rendszerkockázatot.”

(3c)     a 22. cikk a (1) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

„1a. A Hatóság az egész Unióra kiterjedő stressztesztet végez legalább évente a 32. cikknek megfelelően, és rendelkezik az egyes részt vevő pénzügyi intézmények eredményeinek megfelelő közzétételéről.”

(3d)     A 25. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1. A Hatóság biztosítja, hogy valamennyi pénzügyi intézmény számára a hatékony és következetes rendezési és szanálási terveket és vészhelyzet esetén követendő eljárásokat dolgoznak ki és azokat naprakész állapotban tartják. Az uniós jogszabályokban foglaltak szerint adott esetben a Hatóság segítséget nyújt a csődök rendszerszintű hatásának legkisebbre szorítása érdekében a vészhelyzet esetén követendő eljárások és megelőző intézkedések kidolgozásában.”

(3e)     A 26. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1. A Hatóság – az e rendeletben ráruházott hatáskörök alapján eljárva – hozzájárul a betétbiztosítási rendszerek európai rendszerének megerősítéséhez a 94/19/EK irányelv megfelelő alkalmazásának a célból történő biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi intézmények, köztük – a 94/19/EK irányelvben előírtaknak megfelelően – az Unión kívüli székhellyel rendelkező, de az Unióban letelepedett és betéteket gyűjtő pénzügyi intézmények járulékai megfelelő módon finanszírozzák az összes betétbiztosítási rendszert, továbbá hogy e betétbiztosítási rendszerek az Unió egészében harmonizált keretek között magas szintű védelmet nyújtanak valamennyi betétes részére, meghagyva a kölcsönös garanciarendszerek stabilitásmegőrző szerepét, feltéve hogy azok megfelelnek az uniós jogszabályoknak.”

(3f)     A 27. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„2. A Hatóság a koordinált nemzeti vagy multinacionális válságkezelési rendszerekhez kapcsolódó megfelelő pénzügyi eszközökkel felméri az egységes, szilárd és megbízható finanszírozási mechanizmusra irányuló rendszer iránti igényt.”

(3g)     A 29. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés b) és c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b) ösztönzi a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatékony, kétoldalú és többoldalú információcserét;

c) hozzájárul a magas színvonalú és egységes felügyeleti standardok kialakításához, beleértve a közzétételi és jelentéstételi előírásokat is;”

b) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ebből a célból a Hatóság egységes európai felügyeleti szabálykönyvet ad ki a felügyeleti módszertanok és folyamatok tekintetében legjobb minőségűnek tekintett gyakorlatok azonosítása érdekében.”

(3h)    A 30. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3. A partneri felülvizsgálatok alapján a Hatóság a 16. cikkben foglaltakkal összhangban iránymutatásokat és ajánlásokat bocsáthat ki. A hatáskörrel rendelkező hatóságok a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban törekednek ezen iránymutatások és ajánlások betartására. A Hatóság a szabályozástechnikai vagy végrehajtás-technikai standardtervezetek 10–15. cikk szerinti kidolgozásakor figyelembe veszi a partneri felülvizsgálatok eredményét, és a feladatainak ellátása során szerzett minden más információt a legmagasabb színvonalú standardok és gyakorlatok konvergenciájának biztosítása érdekében.”

b) a (3) bekezdés után a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„3a. A Hatóság véleményt intéz a Bizottsághoz minden esetben, ha a partneri felülvizsgálat vagy a feladatainak ellátása során beszerzett más információk azt mutatják, hogy jogalkalmazási kezdeményezés szükséges a prudenciális fogalommeghatározások és szabályok teljes harmonizációjának biztosításához. A véleményt a felügyeleti tanács fogadja el.”

(3i)     A 31. cikk második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatóság koordinált uniós válaszra törekszik, többek között az alábbiak révén:

a) a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti információcsere koordinálása;

b) az érintett illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk körének meghatározása és ha lehetséges megbízhatóságának ellenőrzése;

c) a 19. cikk sérelme nélkül, a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti közvetítés;

d) az ESRB, a Tanács és a Bizottság haladéktalan értesítése a potenciális vészhelyzetekről.

e) valamennyi megfelelő intézkedés meghozatala olyan fejlemények esetén, amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok működését, a szükséges intézkedések koordinációja érdekében;

f) az intézmények szabályozás szerinti jelentéstételi kötelezettségéből eredő, a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól a 21. és a 35. cikkel összhangban kapott információk központi kezelése. A Hatóság megosztja az információkat a többi érintett illetékes hatósággal.”

fa) a felügyeleti tanács albizottságainak szükség szerinti létrehozása;

fb) az egységes európai felügyeleti kézikönyv kiadása.”

3j.       A 32. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2. A Hatóság az ERKT-vel együttműködve az egész Unióra kiterjedő értékelést kezdeményez és koordinál, amelynek célja a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szemben mutatott rugalmasságának felmérése. E céloknak megfelelően kialakítja az alábbiakat:

a) különböző gazdasági forgatókönyvek által az intézmények pénzügyi helyzetére gyakorolt hatások értékelésére szolgáló közös módszertan;

b) a pénzügyi intézmények rugalmasságára vonatkozó értékelések eredményeinek közzétételére vonatkozó egységes megközelítés.

c) az egyes termékek és a forgalmazási folyamatok által valamely intézményre gyakorolt hatások értékelését szolgáló közös módszertan; valamint

ca) a stresszteszt céljaira szükségesnek ítélt eszközértékelés közös módszertanai, együttműködve a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.”

b) a (3) bekezdés után a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„3a. Az egész Unióra kiterjedő kockázatértékelés e cikk szerinti lefolytatásához a Hatóság az összes szükséges információt a pénzügyi intézményektől kérheti be. Az értékelés során a Hatóság közvetlenül érintkezhet a pénzügyi intézményekkel, közvetlenül kérhet tőlük információkat, és előírhatja az illetékes hatóságoknak célzott felülvizsgálatok – köztük a Hatóság részvételével történő helyszíni vizsgálatok – elvégzését, a módszerek, gyakorlatok és eredmények összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében. A pénzügyi intézmények és az illetékes hatóságok teljesítik a Hatóság kéréseit.”

„3b. A Hatóság kérésére az illetékes hatóságok kötelezik a pénzügyi intézményeket, hogy vessék alá magukat külső, a Hatóság által meghatározott, a (3a) bekezdésben hivatkozott konkrét szempontokat követő független könyvvizsgálatnak.”

4.        A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. A Hatóság kérésére a tagállamok illetékes hatóságai a Hatóság rendelkezésére bocsátják az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges a meghatározott formátumban feltüntetett összes információt, amennyiben a címzett jogszerűen hozzáférhet a szóban forgó adatokhoz▐. A tájékoztatásnak pontosnak, átfogónak, teljes körűnek és időszerűnek kell lennie.

(2) A Hatóság kérheti, hogy az információt rendszeres időközönként és a megadott formátumban vagy a Hatóság által jóváhagyott összehasonlítható sablonokban bocsássák rendelkezésére. E kérelmeket lehetőség szerint egységes jelentéstételi formátumban kell benyújtani.

(3) Valamely hatáskörrel rendelkező hatóság kellően indokolt kérésére a Hatóság az ágazati jogszabályokban és a 70. cikkben megállapított szakmai titoktartási szabályokkal összhangban átad minden olyan információt, amelyre a hatáskörrel rendelkező hatóságnak feladatai elvégzéséhez szüksége van.

(4) Mielőtt e cikk alapján információt kér, a jelentési kötelezettségek megkettőzésének elkerülése érdekében a Hatóság figyelembe vesz minden rendelkezésre álló vonatkozó statisztikát, melyet az Európai Statisztikai Rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere készített és tett közzé.

(5) Ha az információ nem áll rendelkezésre vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságok nem bocsátották kellő időben rendelkezésre, a Hatóság kérést intézhet az érintett tagállam egyéb felügyeleti hatóságaihoz, a pénzügyekért felelős minisztériumához – amennyiben az rendelkezik prudenciális információkkal –, nemzeti központi bankjához vagy statisztikai hivatalához.

(6) Ha az információ nem elérhető, vagy az kellő időben nem érkezik be, a Hatóság egyszerű kéréssel vagy határozattal kérhet az információkat:

- az érintett pénzügyi intézményektől,

- holdingtársaságoktól és/vagy egy érintett pénzügyi intézmény fiókjaitól,

- egy pénzügyi csoporton vagy konglomerátumon belüli, szabályozás alá nem tartozó operatív szervezetektől, amelyek az érintett pénzügyi intézmények pénzügyi tevékenységei vonatkozásában jelentősek,

- az érintett pénzügyi intézmény tevékenységében részt vevő személyektől,

- könyvvizsgálóktól, hitelminősítő intézetektől, pénzügyi infrastruktúráktól és bármely harmadik féltől, amely szolgáltatást nyújtott, vagy amelyhez a pénzügyi intézmények működési funkciókat vagy tevékenységeket szerveztek ki.

A kérések címzettjei haladéktalanul és indokolatlan késlekedés nélkül megadják a Hatóságnak a világos, pontos és teljes körű információkat.

A Hatóság e bekezdéssel és az (5) bekezdéssel összhangban tájékoztatja az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokat a kérésekről.

A Hatóság kérésére a hatáskörrel rendelkező hatóságok segítik a Hatóságot az említett információk megszerzésében.

(7) A Hatóság csak az e rendeletben ráruházott feladatok elvégzése érdekében használhatja fel az e cikk alapján beérkező bizalmas információkat.

(7a) A Hatóság a rábízott feladatok ellátása érdekében szükséges információk beszerzése érdekében elvégezheti a (6) bekezdésben említett személyek minden szükséges vizsgálatát. Ebből a célból a Hatóság kérheti iratok benyújtását, megvizsgálhatja a könyvelést és nyilvántartásokat, a könyvekről és a nyilvántartásokról másolat készítését, valamint írásbeli vagy szóbeli magyarázat nyújtását. Amennyiben az e cikk szerinti információkérés címzettjei akadályozzák a vizsgálat végzését, az érintett helyiség fekvése vagy személy tartózkodási helye szerinti tagállam megadja a szükséges segítséget, beleértve a Hatóság hivatalos helyiségekbe való bejutását.”

(4a)     A 36. cikk a következőképpen módosul:

a) a (4) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a Hatóság egy ajánlás nyomán nem hoz intézkedést, ennek okairól magyarázatot kell adnia az ERKT, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára.”

b) Az (5) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A hatáskörrel rendelkező hatóság a legnagyobb mértékben figyelembe veszi a felügyeleti tanács álláspontját, amikor az 1092/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban tájékoztatja a Tanácsot és az ERKT-t. Amennyiben az illetékes hatóság értesíti a Tanácsot és az ERKT-t, értesítenie kell a Bizottságot is.”

(4b)     A 37. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A banki érdekképviseleti csoport – az általa szükségesnek tartott esetben – saját kezdeményezésére, de legalább évente négyszer ülésezik.”

b) A (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„4. A Hatóság – a 70. cikkben meghatározott szakmai titoktartásra is figyelemmel – minden szükséges információt megad, és megfelelő titkársági támogatást biztosít a banki érdekképviseleti csoport számára. A megfelelő ellentételezést biztosítani kell a banki érdekképviseleti csoport nem nyereségérdekeltségű szervezeteket képviselő tagjai számára, kivéve a piaci szereplők képviselőit. Az ellentételezés legalább egyenértékű a tisztviselőkre az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata V. mellékletének 2. szakasza szerint vonatkozó megtérítési aránnyal. A banki érdekképviseleti csoport szakmai kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokat hozhat létre. A banki érdekképviseleti csoport tagjainak megbízatása két és fél éves időtartamra szól, amelyet követően új pályázati eljárásra kerül sor.”

(4c)     A 38. cikk az (5) bekezdés után a következő bekezdésekkel egészül ki:

„5a. Ez a cikk nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyekre az (EKB külön feladatokkal történő megbízásáról szóló) …/…./EU tanácsi rendelet vonatkozik.

(5b) Amennyiben a Tanács visszavonja a Hatóság határozatát, a Hatóság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.”

(4d)     A 39. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1. Az e rendeletben előírt határozatok meghozatala előtt és lehetőség szerint a Hatóság tájékoztatja bármely megnevezett címzettet a határozat elfogadására irányuló szándékáról, és az ügy sürgősségének, összetettségének és lehetséges következményeinek figyelembevételével meghatároz egy határidőt, amelyen belül a címzett kifejtheti az üggyel kapcsolatos álláspontját. Értelemszerűen így kell eljárni a 17. cikk (3) bekezdésében említett ajánlások esetében is.”

(4e)     A 40. cikk (1) bekezdése d) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„d) az Európai központi Bank egy képviselője, aki az (EKB külön feladatokkal történő megbízásáról szóló) …/…./EU rendelettel ráruházott feladatoktól eltérő tevékenységeit képviseli, és ki nem szavaz;”

(5)       A 41. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés után a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„1a. A 17. cikk alkalmazásában a felügyeleti tanács független munkacsoportot hív össze, amely az elnökből és a felügyeleti tanács hat olyan tagjából áll, akik nem lehetnek az uniós jogot állítólagosan megsértő, hatáskörrel rendelkező hatóság képviselői, és akiknek semmilyen érdekük nem fűződik az ügyhöz és nem állnak közvetlen kapcsolatban az érintett hatáskörrel rendelkező hatósággal.

A munkacsoport minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.

A munkacsoport akkor hozhat határozatot, ha a munkacsoport legalább 5 tagja szavazatával támogatja a határozatot.

b) a (2), (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2. A 19. cikk alkalmazásában a felügyeleti tanács független munkacsoportot hív össze a nézeteltérés átfogó, tisztességes és pártatlan rendezésének elősegítésére, amely az elnökből, két megfelelően kvalifikált független szakértőből és a felügyeleti tanács legalább két olyan tagjából áll, akik nem a nézeteltérésben érintett hatáskörrel rendelkező hatóság képviselői, és semmilyen érdekük nem fűződhet a vitához és nem állhatnak közvetlen kapcsolatban az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.

Ha a 19. cikk szerinti vitarendezési eljárás vonatkozik illetékes hatóságként az Európai Központi Bankra és egy olyan tagállamra, amely az (EKB külön feladatokkal történő megbízásáról szóló) …/…./EU rendelettel összhangban nem részt vevő tagállam és az Európai Központi Bankkal az említett rendelet értelmében szoros együttműködésre nem lépett, a független munkacsoport legalább egy tagja a (EKB külön feladatokkal történő megbízásáról szóló) …/…./EU rendelettel összhangban nem részt vevő és az említett rendelet értelmében szoros együttműködésre nem lépett tagállamból kell származzon.

(3) A munkacsoportok tagjai független módon és a 42. bekezdésnek megfelelően tárgyilagosan járnak el, és esetükben nem állhat fenn összeférhetetlenség. . A munkacsoportok javaslatot tesznek a felügyeleti tanács által a 44. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében megállapított eljárással véglegesen elfogadandó határozatra.

(4) A felügyeleti tanács elfogadja a (2) bekezdésben említett munkacsoportok eljárási szabályait, köztük a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott követelmény végrehajtására vonatkozó szabályokat.”

▐

(7)       A 44. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1. A felügyeleti tanács tagjainak egyszerű többségével határoz. Minden tag egy szavazattal rendelkezik.

Az e bekezdés első albekezdésében foglaltaktól eltérve a felügyeleti tanács az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikke (4) bekezdésének, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően tagjainak minősített többségével hozza meg döntéseit a 10–16. cikkben meghatározott intézkedések, a 9. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében, valamint a VI. fejezet értelmében elfogadott valamennyi intézkedés és határozat esetében. Amennyiben az (EKB külön feladatokkal történő megbízásáról szóló) .../.../EU rendelet alapján öt vagy annál több tagállam nem vesz részt az EKB felügyeleti mechanizmusában, a minősített többséghez az EKB felügyeleti mechanizmusában részt vevő tagállamok legalább fele, továbbá az abban részt nem vevő tagállamok legalább fele szükséges. Blokkoló kisebbség semmilyen esetben nem állhat csak három vagy kevesebb illetékes hatóságból.

A 17. és a 19. cikk szerinti határozatok esetében eltérve e bekezdés első albekezdésétől a munkacsoport által javasolt határozat akkor tekintendő elfogadottnak, ha azt nem utasítja el tagjainak egyszerű többsége. Amennyiben az (EKB külön feladatokkal történő megbízásáról szóló) .../.../EU rendelet alapján öt vagy annál több tagállam nem vesz részt az EKB felügyeleti mechanizmusában, az egyszerű többséghez az EKB felügyeleti mechanizmusában részt vevő tagállamok legalább fele, továbbá az abban részt nem vevő tagállamok legalább fele szükséges. Blokkoló kisebbség semmilyen esetben nem állhat csak három vagy kevesebb illetékes hatóságból.

A munkacsoport határozatának tárgyát képező tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát vezető tanácstag nem szavazhat.

▐

A munkacsoportnak a 41. cikk (2) bekezdése szerinti összetétele tekintetében a felügyeleti tanács konszenzusra törekszik. Konszenzus hiányában a felügyeleti tanács tagjainak háromnegyedes többségével határoz. Minden tag egy szavazattal rendelkezik.”

(8)       A 45. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1. Az igazgatótanács az elnökből és az Európai Parlament által a – Tanács által a pénzügyi területen elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkező személyek közül javasolt – jelentkezők meghallgatását követően kijelölt hat másik személyből áll. A jelöltek listája nemileg kiegyensúlyozott és a szakértelem és a földrajzi egyensúly alapján kellőképpen diverzifikált kell legyen.”

b) az (1) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A felügyeleti tanács által választott tagok megbízatása két és fél évre szól. A megbízatás egyszer meghosszabbítható. Az igazgatótanács összetétele kellőképpen diverzifikált a szakértelem, a nemek és a földrajzi származás alapján, és az Unió egészét tükrözi. Az igazgatótanácsnak legalább két tagja olyan tagállamot képvisel, amely az (EKB külön feladatokkal történő megbízásáról szóló) .../.../EU rendelet szerinti részt nem vevő tagállam és nem alakított ki az EKB-val az említett rendelet szerinti együttműködést. További egy tag olyan tagállamot képvisel, amely az (EKB külön feladatokkal történő megbízásáról szóló) .../.../EU rendelet szerinti részt nem vevő tagállam, és nem alakított ki az EKB-val az említett rendelet szerinti együttműködést, amennyiben az ilyen államok száma alacsonyabb ötnél. A megbízatások átfedik egymást, és megfelelő rotációs rendszert kell alkalmazni.”

(8a)     a 48. cikk a (2) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

„2a. Vészhelyzetben a felügyeleti tanács dönthet arról, hogy az elnök részére bizonyos döntéshozatali hatásköröket ruház. A hatáskör-átruházásra és annak visszavonására vonatkozó szabályokat a felügyeleti tanács által elfogadott eljárási szabályzatban állapítják meg.”

(8b)     Az 53. cikket követően a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„53a. cikk

Az elnök-vezérigazgató nyilvánosságra hozza a megtartott üléseket és a kapott vendéglátást. A kiadásokat az Európai Bizottság személyzeti szabályzatának megfelelően nyilvánosan kell vezetni.”

(8c)     A 60. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„5. A fellebbviteli tanács megerősítheti a Hatóság hatáskörrel rendelkező testülete által hozott határozatot vagy visszautalhatja a Hatóság hatáskörrel rendelkező testületéhez az ügyet. Ez a testület megerősíti a fellebbviteli tanács határozatát, és módosított határozatot fogad el az adott ügyben vagy a Hatóság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.”

(8d)     A 63. cikk (7) bekezdését el kell hagyni.

(8e)     A 81. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„3. A páneurópai szintű intézmények, illetve infrastruktúrák közvetlen felügyeletének kérdését illetően a Bizottság a piaci fejleményeket, a belső piac stabilitását és az Unió egészének kohézióját figyelembe véve éves értékelési jelentést készít az e téren felügyeleti hatáskörökkel rendelkező hatóságról. A jelentés meghatározza, hogy az EUMSZ 114. cikke a Hatóság szerepének jövőbeli változásait követően továbbra is megfelelő jogalapja-e e Hatóságot létrehozó rendeletnek.”

(8f)     A 81. cikket követően a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„81a. cikk

Az egységes felügyeleti mechanizmus fiókokra és leányvállalatokra gyakorolt hatásának áttekintése

A Hatóság szigorúan nyomon követi az egységes felügyeleti mechanizmusnak a bankfiókokra és banki leányvállalatokra gyakorolt hatását, és a tendenciózus változásokról jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. A jelentést a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak is meg kell küldeni.”

2. cikk

Az 1093/2010/EU rendelet 81. cikkének sérelme nélkül a Bizottság 2016. január 1-jéig jelentést tesz közzé e rendelet rendelkezéseinek az alábbiakkal kapcsolatos alkalmazásáról:

a)        a szavazási eljárások megfelelő mivoltát;

b)        az igazgatótanács összetételét; ▐

c)        a 17. és 19. cikk alkalmazásában hozandó határozatokat előkészítő független munkacsoport összetételét és

ca)      az EBH és az egységes felügyeleti mechanizmus közti kapcsolatot

A jelentés figyelembe veszi különösen az euróövezethez tartozó vagy a …/…/EU rendelet 6. cikkének megfelelően szoros együttműködést kialakító tagállamok számában bekövetkező változásokat, és megvizsgálja, hogy e fejlemények fényében szükséges-e e rendelkezések további módosítása annak biztosításához, hogy az EBH határozatai továbbra is a pénzügyi szolgáltatások belső piacának fenntartásával és megszilárdításával kapcsolatos érdeket szolgálják.

A jelentést a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság kiegészítő javaslatokat tesz, beleértve adott esetben a Szerződés szükséges módosítását is, de nem kizárólag arra korlátozódva.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, ...-án/-én.

az Európai Parlament részéről                                   a Tanács részéről

az elnök                                                                             az elnök

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (7.11.2012)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló …/…/EU tanácsi rendelettel való kölcsönhatásai tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2012)0512 – C7‑0289/2012 – 2012/0244(COD))

Előadó: Jutta Haug

RÖVID INDOKOLÁS

2008-ban, amikor a pénzügy válság átterjedt Európára, itt 27 különböző, nemzeti szabályokon és nemzeti mentési mechanizmusokon alapuló bankszabályozási rendszer volt érvényben. Létezett valamiféle európai koordináció, de ez az információcserékre és inkább informális együttműködési eljárásokra korlátozódott, és – amint azt az Unióban az utóbbi évek tapasztalatai is igazolták – nem bizonyult elegendőnek a pénzügyi szektor válságának megoldásához. Megtörténtek az első lépések a problémák orvoslására, melyek magukban foglalták szigorúbb szabályok bevezetését a pénzügy szolgáltatások terén, valamint új pénzügyi felügyeleti hatóságok, köztük az Európai Bankhatóság felállítását.

Az Európai Bankhatóság 2011-ben jött létre a nemzeti szabályozók munkájának összehangolása és az uniós szabályok következetes alkalmazásának biztosítása céljából. A bankok tulajdonképpeni felügyelete ugyanakkor elsősorban a nemzeti szabályozók hatáskörében maradt. Az Európai Bankhatóság minősített tanácsadást végez az uniós intézmények részére, végrehajtotta a bankszektor stressztesztjét, és nyomon követte az uniós bankok közelmúltbeli feltőkésítését.

Jóllehet a pénzügyi felügyeleti hatóságok még csak most kezdték meg működésüket, így tevékenységük még nem teljes körű, az Európai Tanács júniusban további intézkedéseket kért a bankfelügyelet megerősítésére, melyeket az Európai Bizottság szeptemberben ismertetett. Miután a Parlament 2002 óta szorgalmazza a nemzetek feletti bankfelügyelet létrehozását, elmondható, hogy az Európai Tanács és a Bizottság végre elindult a Parlament által megjelölt irányba.

A javasolt bankunió meg fogja változtatni az euróövezeti bankok felügyeletének módját azáltal, hogy egyetlen felügyeleti mechanizmus alá vonja őket, mely az Európai Központi Bank keretei között jön létre.

Miközben támogatja az egyetlen euróövezeti felügyeleti mechanizmus létrehozását, az előadó kiemeli, hogy az Európai Bankfelügyelet megfelelő működésének biztosítása mellett szükséges annak további megerősítése is, a belső piac pénzügyi szolgáltatások terén való elmélyítése, valamint annak elkerülése érdekében, hogy az euróövezethez tartozó és azon kívüli tagállamok között szakadás következzen be a pénzügyi ágazatra alkalmazandó piaci szabályok terén.

Ahhoz, hogy az Európai Bankhatóság teljesen működőképes legyen az új bankunión belül is –amely egészen bizonyosan tovább növeli annak munkaterhét –, elegendő költségvetési és emberi erőforrást kell biztosítani a számára.

A bankunióval kapcsolatos összes bizottsági javaslat tágabb kontextusában az előadó úgy véli, hogy az EKB költségvetésének az új felügyeleti tevékenységeire elkülönített részét költségvetési hatóságként a Parlamentnek és a Tanácsnak kellene meghatároznia, mivel e feladatok nem az EKB-nak a független monetáris politika végrehajtására vonatkozó elsődleges megbízatásához kapcsolódnak. A Szerződés azon rendelkezései, melyek értelmében az EKB költségvetése nem része az EU költségvetésének, csupán az EKB monetáris politika terén érvényesítendő függetlenségét célozzák. A belső piac hatálya alá tartozó új feladatköröket költségvetési szempontból ezért az EU költségvetéséhez tartozóként kell kezelni, és ezekkel kapcsolatban ennek megfelelő döntéshozatali eljárást is kell követni.

MÓDOSÍTÁS

A Költségvetési Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 a bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1a. Hangsúlyozza, hogy az Európai Bankhatóság megbízatásának meghosszabbítása tekintetében alkalmazni kell a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról szóló, 2006. május 17-én az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás1 47. pontját; kiemeli, hogy a jogalkotási hatóság meghosszabbításra irányuló döntése nem sértheti a költségvetési hatóság által az éves költségvetési eljárás keretében hozott határozatokat;
	_______________
	1 HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
Módosítás  2 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 b bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1b. Kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy olyan pénzügyi kimutatást, amely teljes körűen figyelembe veszi a Parlament és a Tanács által a Bankhatóság, a Bizottság szolgálatai, és lehetőség szerint az Európai Központi Bank költségvetési és személyzeti igényeinek kielégítése érdekében kötött jogalkotási megállapodást;
Módosítás  3 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 c bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1c. Emlékezteti a fogadó államot az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-én aláírt együttes nyilatkozatára és annak mellékletére, különösen a nyilatkozat (8) és (9) bekezdésére;
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) Az Európai Bankhatóság számára biztosítani kell az ahhoz szükséges megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat, hogy megfelelően el tudja látni az e rendelet szerinti többletfeladatait. E célból a 1093/2010/EU rendelet 63. és 64. cikkében meghatározottak szerint, a költségvetésének kidolgozására, végrehajtására és ellenőrzésére szolgáló eljárás során megfelelően figyelembe kell venni ezeket a feladatköröket. A költségvetési hatóságnak biztosítania kell a lehető legjobb hatékonysági normák érvényesülését.

ELJÁRÁS

Cím	Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló …/…/EU tanácsi rendelettel való kölcsönhatásai tekintetében történő módosítása
Hivatkozások	COM(2012)0512 – C7-0289/2012 – 2012/0244(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 22.10.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 22.10.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Jutta Haug 26.9.2012
Az elfogadás dátuma	6.11.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	27 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Francesca Balzani, Reimer Böge, Jean Louis Cottigny, Jean-Luc Dehaene, Göran Färm, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Lucas Hartong, Jutta Haug, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Ivailo Kalfin, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, Claudio Morganti, Jan Mulder, Juan Andrés Naranjo Escobar, Dominique Riquet, Alda Sousa, Helga Trüpel, Derek Vaughan, Angelika Werthmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	François Alfonsi, Alexander Alvaro, Peter Jahr, Georgios Stavrakakis, Nils Torvalds
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Jens Nilsson

VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (27.11.2012)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló …/…/EU tanácsi rendelettel való kölcsönhatásai tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2012)0512 – C7‑0289/2012 – 2012/0244(COD))

A vélemény előadója: Paulo Rangel

RÖVID INDOKOLÁS

2012. szeptember 12-én a Bizottság javaslatcsomagot fogadott el egységes felügyeleti mechanizmus létrehozásáról, amelynek részei:

· az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat (az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló javaslat) valamint

· az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló …/…/EU tanácsi rendelettel való kölcsönhatásai tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (EBH-javaslat).

E vélemény témája az EBH-javaslat, amely az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBH) létrehozásáról szóló hatályos 1093/2010 rendeletet igazítja hozzá a bankfelügyelet módosított keretéhez.

Az 1093/2010 rendeletbe bevezetendő módosítások száma és terjedelme azonban az egységes felügyeleti mechanizmus tényleges formájától és az EBH e mechanizmusban játszott szerepétől függ.

Ezért a két javaslatot párhuzamosan kell megvizsgálni és átfogó módon kell szemlélni a bankfelügyeletre vonatkozó jogalkotási csomagot.

Az egységes felügyeleti mechanizmus és az EBH szerepe

A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság nyomatékosította, hogy az Európai Uniónak fejlődnie kell és tovább kell lépnie a szorosabb gazdasági és politikai integráció felé.

A valódi gazdasági és monetáris unió felé haladó folyamat keretében alapvető fontosságúnak tekinthető egy integrált pénzügyi keret – az úgynevezett európai bankunió – létrehozása a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, az ágazat megbízhatóságának helyreállítása és a hitelintézetek megbízhatóságának elősegítése érdekében.

A bankunió egyik kulcseleme az Európai Központi Bank által működtetendő egységes felügyeleti mechanizmus létrehozása, amely az euróövezetre terjed ki, de az euróövezeten kívüli tagállamok számára is nyitott. A felügyeleti feladatok EKB-ra történő átruházása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (6) bekezdése alapján történik, amely szerint az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően a Tanács egyhangúlag eljárva „az Európai Központi Bankot a hitelintézetek és – a biztosítóintézetek kivételével – az egyéb pénzügyi szervezetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatban külön feladatokkal bízhatja meg”.

Számos indok szól azon tervezet mellett, hogy az EKB legyen a bankfelügyelettel megbízott intézmény. Valójában amellett, hogy az EUMSZ 127. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felügyeleti feladatokat az EKB-re lehet ruházni, úgy véljük, hogy az EKB bevonása – figyelembe véve szakértelmét a pénzügyi stabilitás terén – javítani fogja az egységes felügyeleti mechanizmus megbízhatóságát és hatékonyságát. Másfelől a tagállamok többségében központi bankok felelősek a bankfelügyeletért, és így – az erősebb gazdasági és monetáris unióra vonatkozó hosszú távú elképzelés részeként – az is fontos, hogy megragadjuk ezt az alkalmat az EKB valódi központi banki szerepének megerősítésére. E megoldás előnye továbbá – a bankfelügyeletért felelős új európai hatóság jövőbeni létrehozására irányuló javaslatokkal összevetve –, hogy nem bonyolítja tovább az EU intézményi felépítését.

Az egységes felügyeleti mechanizmusnak az EKB égisze alatt történő létrehozása azonban felvet bizonyos intézményi kérdéseket, különösen azon tagállamok helyzetét illetően, amelyek nem vezették be az eurót, ám részt kívánnak venni a bankunióban.

Elsősorban azért, mert az EUMSZ 139. cikke nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyek eltérhetnek az EUMSZ 132. cikkének alkalmazásától, tehát az EKB által elfogadott jogi aktusok – köztük az ajánlások és a vélemények – csak az euróövezetbe tartozó tagállamokra vonatkoznak, ezért kérdés, teljesen összeegyeztethető-e a Szerződéssel az euróövezeten kívüli tagállamok részvétele. E tekintetben az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló javaslat 6. cikke úgy rendelkezik, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok szoros felügyeleti együttműködést kezdhetnek az EKB-val bizonyos feltételek teljesítése esetén. A feltételek közé tartozik többek között, hogy ezek a tagállamok vállalják, hogy gondoskodnak arról, hogy illetékes nemzeti hatóságaik kötelező erejűnek tekintik és elfogadják az EKB által előírt intézkedéseket a hitelintézetek tekintetében, illetve azt a kötelezettséget, hogy nemzeti jogi aktusokat fogadnak el, amelyek révén biztosítják, hogy illetékes nemzeti hatóságaik elfogadják a hitelintézetekre vonatkozó, az EKB által előírt intézkedéseket. Az EKB által elfogadott jogi aktusokat így önkéntes alapon tartják be, ami teljesen megfelel a Szerződés rendelkezéseinek.

A másik probléma a csatlakozó euróövezeten kívüli tagállamok döntéshozatali eljárásban való részvételéhez kapcsolódik.

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló javaslat szerint e tagállamok képviselői részt vesznek a rendelet által létrehozott felügyeleti tanácsnak az EKB a hitelintézetek prudenciális felügyelete terén végzett feladatai tervezését és végrehajtását előkészítő tevékenységében. Azon feltételeknek, amelyek mellett e képviselők részt vesznek a felügyeleti tanács tevékenységében, „e képviselők lehető legnagyobb mértékű bevonását kell lehetővé tenniük, figyelembe véve az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszerének alapokmányából eredő korlátokat, különösen a döntéshozatali folyamat integritása tekintetében” ((29) preambulumbekezdés).

A hatályos Szerződések értelmében azonban a felügyeleti tanács csak előkészítési feladatokkal megbízott testület lehet, nem hozhat végleges határozatokat a bankfelügyelettel kapcsolatosan. Az EKB kormányzótanácsa felel döntéseiért, összetételét pedig nem lehet másodlagos jogszabályok révén megváltoztatni azért, hogy kizárják az euróövezeten kívüli tagállamok központi bankjainak elnökeit.

E korlátozások feloldása érdekében középtávon szükséges lesz a Szerződés megváltoztatása. A Szerződés e módosítása az alábbiakat foglalhatná magában:

· a Központi Bankok Európai Rendszere és az EKB alapokmányába új rendelkezés illesztése, amely a felügyeleti tanácsot teszi meg a bankfelügyelet döntéshozó szervévé; vagy

· az EUMSZ 283. cikkének és az alapokmány 10.1 cikkének módosítása, amely a kormányzótanács sajátos összetételéről rendelkezik, megszabva, mely euróövezeten kívüli tagállamok rendelkezzenek képviselettel, az EUMSZ 127. cikkének (6) bekezdése értelmében átruházott hatáskör gyakorlására alkalmazva, az ECOFIN és az eurócsoport működésének fejleményeivel összhangban.

Eközben ideiglenes megoldásként a nem euróövezeti tagállamoknak teljes és egyenlő részvételt biztosítanak a felügyeleti tanácsban, beleértve a szavazati jogokat is. Ebből a szempontból fontos a felügyeleti tanács szerepét is a lehető leginkább megerősíteni, előírva például a kormányzótanács számára, hogy indokolja meg a felügyeleti tanács által készített javaslatoktól és határozattervezetektől való eltéréseket.

Ezenkívül – ismét az egységes pénzügyi piac integritásának megőrzése érdekben – az EBH megtartja szerepét és megőrzi minden meglévő hatáskörét és feladatát: továbbra is az EBH dolgozza ki az összes tagállamra alkalmazandó egységes szabálykönyvet és biztosítja annak végrehajtását, illetve megerősíti a felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját az egész Unióban. Ezenkívül az EBH-t kell megbízni azzal a feladattal, hogy elkészítse az egységes uniós szabálykönyvet kiegészítő egységes felügyeleti kézikönyvet és biztosítsa a következetességet a bankfelügyelet terén. E célból alapvető fontosságú, hogy biztosítsák az EBH döntéshozatali eljárásának kiegyensúlyozottságát, valamint hogy az EKB-ból hatáskörrel rendelkező hatóság legyen az euróövezeten kívüli tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai mintájára. Tulajdonképpen – tekintve, hogy az egységes felügyeleti mechanizmushoz csatlakozni kívánó euróövezeten kívüli tagállamoknak lehetetlen azonos beleszólási jogot adni az EKB felügyeleti határozatai tekintetében – a „tartsd be vagy indokold” előírásának eltörlése ezen országok kiegyensúlyozottabb helyzetét biztosító középtávú megoldásnak tekinthető addig, ameddig a Szerződés módosítása meg nem szünteti a problémát.

Az EKB monetáris politikája és felügyeleti hatásköre világos elkülönítésének és az új közös felügyeleti szerv demokratikus elszámoltathatóságának problémáit alkotmányos szempontból alaposan meg kell vizsgálni.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozása az első lépés egy európai bankunió megvalósítása felé, amely bankunió a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó valóban egységes szabályrendszeren alapul, és amelynek további része egy közös betétbiztosítási és bankszanálási rendszer.	(2) Az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés elfogadását követően az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozása kulcsfontosságú lépés a bankok és az állami források közötti ördögi kör megszakításához, a bankok közvetlen feltőkésítésének lehetőségéhez. Ez az első lépés egy európai bankunió megvalósítása felé is, amely a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó valóban egységes, uniós szintű szabályrendszeren alapul, és amelyet a bankszanálást biztosító és az ügyfélbetéteket szavatoló közös mechanizmusokkal kell kiegészíteni.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az egységes felügyeleti mechanizmus kialakítása érdekében a …/…/EU tanácsi rendelet [a 127. cikk (6) bekezdése szerinti rendelet] külön feladatokat ruház az EKB-ra az euróövezeti tagállamokban működő hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatban. Lehetővé teszi továbbá, hogy más tagállamok is szoros együttműködést alakítsanak ki az EKB-val. A rendelet szerint az EKB feladata, hogy koordinálja e tagállamoknak az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsa által hozandó, az EKB feladatainak körébe tartozó határozatokkal kapcsolatos álláspontját.	(3) Az egységes felügyeleti mechanizmus kialakítása érdekében a …/…/EU tanácsi rendelet [a 127. cikk (6) bekezdése szerinti rendelet] külön feladatokat ruház az EKB-ra az euróövezeti tagállamokban működő hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatban. Lehetővé teszi továbbá, hogy más tagállamok is szoros együttműködést alakítsanak ki az EKB-val. A rendelet szerint az EKB feladata, hogy koordinálja e tagállamoknak az Európai Bankhatóság felügyeleti tanácsa által hozandó, az EKB feladatainak körébe tartozó határozatokkal kapcsolatos álláspontját, amennyiben e tagállamokat közvetlenül érinti a szóban forgó ügy.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A bankfelügyeleti feladatoknak az Unió tagállamai egy része tekintetében az EKB-ra történő átruházása semmilyen módon nem akadályozhatja a belső piac működését a pénzügyi szolgáltatások területén. Biztosítani kell ezért, hogy az EBH e feladatátruházást követően is megfelelően működhessen.	(4) A bankfelügyeleti feladatoknak az Unió tagállamai egy része tekintetében az EKB-ra történő átruházása semmilyen módon nem akadályozhatja a belső piac működését a pénzügyi szolgáltatások területén. Az EBH-nak ezért meg kell tartania szerepét és meg kell őriznie jelenlegi hatásköreit és feladatait: továbbra is az EBH-nak kell kidolgoznia az összes tagállamra alkalmazandó egységes szabálykönyvet és biztosítania annak végrehajtását, illetve meg kell erősítenie a felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját az egész Unióban.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Annak érdekében, hogy biztosítsa a felügyeleti gyakorlat következetességét az egész Unióban, az EBH el kell készítenie az egységes uniós szabálykönyvet kiegészítő egységes felügyeleti kézikönyvet.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4 a) Szem előtt tartva, hogy az EBH – amelynek tevékenységében minden tagállam egyenlő jogokkal vesz részt – azzal a céllal jött létre, hogy kidolgozza az egységes szabályrendszert, és gondoskodjon a felügyeleti gyakorlat harmonizációjáról az Unión belül, valamint tekintettel az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozására, amelyben az EKB vezető szerepet játszik, az EBH-t megfelelő eszközökkel kell ellátni, amelyek révén eredményesen végre tudja hajtani a pénzügyi szolgáltatások terén az egységes piac integritására vonatkozó, rábízott feladatokat.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A …/…/EU rendelet [a 127. cikk (6) bekezdése szerinti rendelet] által az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatokra tekintettel biztosítani kell, hogy az EBH az EKB vonatkozásában is elláthassa feladatait. A meglévő vitarendezési mechanizmusok és vészhelyzeti eljárások további eredményes működését biztosítandó külön eljárásról kell rendelkezni. Ennek megfelelően kötelezni kell az EKB-t arra, hogy amennyiben nem tesz eleget az EBH vitarendezésre vagy vészhelyzet kezelésére irányuló intézkedésének, ezt indokolja. Ebben az esetben az EBH-nak az érintett pénzügyi vállalkozásnak címzett egyedi határozatot kell elfogadnia, amennyiben közvetlenül alkalmazandó uniós jog szerinti követelmények alapján erre lehetősége van.	(5) A …/…/EU rendelet [a 127. cikk (6) bekezdése szerinti rendelet] által az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatokra tekintettel biztosítani kell, hogy az EBH az EKB vonatkozásában is elláthassa feladatait ugyanúgy, mint a hatáskörrel rendelkező más hatóságok vonatkozásában.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Annak érdekében, hogy minden tagállam érdekét megfelelően figyelembe lehessen venni, és hogy biztosítható legyen az EBH-nak a pénzügyi szolgáltatások belső piacának fenntartása és elmélyítése érdekében kifejtett megfelelő működése, ki kell igazítani a felügyeleti tanácsi szavazási eljárásokat, különösen az EBH egyszerű többséggel meghozandó határozatai tekintetében.	(6) Annak érdekében, hogy minden tagállam érdekét megfelelően figyelembe lehessen venni, és hogy biztosítható legyen az EBH-nak a pénzügyi szolgáltatások belső piacának fenntartása és elmélyítése érdekében kifejtett megfelelő működése, elengedhetetlen minden tagállam megfelelő képviseletének biztosítása az EBH döntéshozatali eljárása során. A felügyeleti tanácsi szavazási eljárásokat ki kell igazítani, különösen az EBH egyszerű többséggel meghozandó határozatai tekintetében.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1. A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:
	„A hatóságok elszámoltathatósága
	A 2. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett hatóságok, valamint az EKB a(z) …/…/EU tanácsi rendelet [az EUMSZ 127. cikkének (6) bekezdése szerinti tanácsi rendelet] szerint rájuk ruházott felügyeleti feladatok ellátása során elszámolási kötelezettséggel tartoznak az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. A 8. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
	„(k) a változó üzleti gyakorlatot és piacszerkezetet figyelembe véve az egész Unióra érvényes egységes felügyeleti kézikönyvet dolgoz ki és tart naprakészen, amelynek módszertana középpontjában a banki kockázatok azonosítása és felmérése, a banki politikákban rejlő kockázatok vizsgálata és az esetleges korrekciós intézkedések meghatározásának kritériumai állnak.”
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – -a a pont (új) 1093/2010/EU rendelet 18 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   aa) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „3. Ha a Tanács a (2) bekezdés szerinti határozatot fogadott el, valamint kivételes körülmények esetén, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóságok koordinált intézkedése szükséges a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását komolyan veszélyeztető káros fejlemények kezelése céljából, a Hatóság egyedi határozatokat hozhat, amelyben előírja a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogszabályokkal összhangban hozzák meg az ezen fejlemények kezeléséhez szükséges intézkedéseket, annak biztosításával, hogy a pénzügyi intézmények és a hatáskörrel rendelkező hatóságok teljesítik az adott jogszabályokban meghatározott előírásokat.”
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont 1093/2010/EU rendelet 18 cikk – 3 a bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) a (3) bekezdés után a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: törölve „(3a) Ha a Hatóság a (3) bekezdésnek megfelelően felkéri az EKB-t mint hatáskörrel rendelkező hatóságot a szükséges intézkedés végrehajtására, az EKB végrehajtja a határozatot, vagy legkésőbb 48 órán belül megfelelően indokolja a Hatóság számára a végre nem hajtás okát.”
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új) 1093/2010/EU rendelet 19 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2a. A 19. cikk (1) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:   „1. A 17. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem ért egyet egy [...] hatáskörrel rendelkező másik hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy az eljárásának hiányával az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban meghatározott esetekben, a Hatóság egy vagy több érintett hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a megállapodás elérésében.   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogszabályokban meghatározott esetekben és amennyiben objektív kritériumok alapján megállapítható a [...] hatáskörrel rendelkező különböző hatóságok közötti nézetkülönbség, a Hatóság saját kezdeményezésére a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a megállapodás elérésében.”
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 1093/2010/EU rendelet 19 cikk – 3 a bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 3. A 19. cikk a (3) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki: törölve „3a. Ha a Hatóság a (3) bekezdésnek megfelelően felkéri az EKB-t mint hatáskörrel rendelkező hatóságot valamely intézkedés végrehajtására vagy valamely intézkedéstől való tartózkodásra, az EKB végrehajtja a kérést, vagy annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül megfelelően indokolja a Hatóság számára a végre nem hajtás okát.”
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. A 27. cikk (2) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
	„2. A hatóság részt vesz a bankok szanálására vonatkozó közös mechanizmusok kidolgozásában, beleértve egy olyan európai hatóság létrehozását, mely egy európai védőháló révén forrásokat mozgósíthat.”

ELJÁRÁS

Cím	Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló …/…/EU tanácsi rendelettel való kölcsönhatásai tekintetében történő módosítása
Hivatkozások	COM(2012)0512 – C7-0289/2012 – 2012/0244(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 22.10.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFCO 22.10.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Paulo Rangel 19.11.2012
Vizsgálat a bizottságban	9.10.2012	19.11.2012	26.11.2012
Az elfogadás dátuma	27.11.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Andrew Henry William Brons, Andrew Duff, Ashley Fox, Roberto Gualtieri, Enrique Guerrero Salom, Gerald Häfner, Stanimir Ilchev, Constance Le Grip, Paulo Rangel, Algirdas Saudargas, József Szájer, Indrek Tarand, Rafał Trzaskowski, Manfred Weber, Luis Yáñez-Barnuevo García
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Elmar Brok, Sylvie Guillaume, Helmut Scholz, György Schöpflin, Rainer Wieland
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Alexander Mirsky, Ramon Tremosa i Balcells

ANNEX

ref. D(2012)57330

Ms Sharon Bowles

Chair

Committee on Economic and Monetary Affairs

BRUSSELS

Subject:           Proposal for a regulation of the Council conferring specific tasks on the European Central Bank concerning policies relating to the prudential supervision of credit institutions (COM(2012)0511 - 2012/0242(CNS))

and

Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EU) No 1093/2010 establishing a European Supervisory Authority (European Banking Authority) as regards its interaction with Council Regulation (EU) No…/… conferring specific tasks on the European Central Bank concerning policies relating to the prudential supervision of credit institutions (COM(2012)0512- 2012/0244(COD))

Dear Chair,

On account of the tight schedule in your Committee, and following a proposal by the JURI rapporteur, Mr Sergio Cofferati, the Committee on Legal Affairs decided at its meeting of 10 October 2012 to issue an opinion to your Committee on the above proposals in letter form in order to draw attention to some of the key aspects of the Commission's proposals concerning new specific tasks of the European Central Bank relating to the supervision of credit institutions, and the modified tasks of the European Banking Authority as regards its interaction with the new functions of the European Central Bank.

The present opinion in letter form was drafted by Mr Sergio Cofferati and was adopted (unanimously by the Committee with 00 votes in favour and no abstentions[1]) on 6 November 2012.

The Committee on Legal Affairs calls on the Committee on Economic and Monetary Affairs, as the Committee responsible, to pay particular attention to the following points when drawing up its report on the Commission proposals:

· The Legal Basis

Following a cursory examination, the rapporteur is satisfied with the choice of the legal basis. Regarding the Proposal for a regulation of the Council conferring specific tasks on the European Central Bank concerning policies relating to the prudential supervision of credit institutions, Article 127 TFEU was chosen as legal basis. It defines the legislative procedure for conferring "specific tasks upon the European Central Bank concerning policies relating to the prudential supervision of credit institutions and other financial institutions with the exception of insurance undertakings"; the Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EU) No 1093/2010 establishing a European Supervisory Authority (European Banking Authority) is based on Article 114 TFEU, since it amends Regulation (EU) No 1093/2010 which was adopted under that same legal basis.

· The Single Supervisory Mechanism (SSM)

The Commission assigns the role of head of the Single Supervisory Mechanism to the ECB. However, clarification is required concerning the nature of the relationship between the ECB and national supervisors. In particular, the role of national supervisors in micro-supervision in their respective Member States should be defined in greater detail. A mechanism for the resolution of internal disputes between the European supervisory authority and the national supervisor should be established.

· Geographical Scope of the Proposals

It is important to encourage those Member States whose currency is not the Euro to join the new SSM with the same duties and rights as those Member States whose currency is the Euro. In that regard, it is necessary to move beyond mere 'association status', derived from a close cooperation with the ECB, and to allow for 'full membership' for Member States whose currency is not the Euro and who wish to join the SSM and the Banking Union framework.

· The Practical Scope of the Proposals

The Regulation should clearly identify the tasks to be carried out by the ECB and those to be carried out by the national supervisors. It must be highlighted that, the Commission is proposing that, to be effective, the SSM should ensure universal coverage, and that the ECB should be ultimately responsible for all aspects of the supervision of all banks. A system must be established which would allow for differentiation of the tasks of the ECB and of the national supervisors on the basis of the risk profile and market impact of the banks in question. This could take into account factors such as cross-border activities, structure and governance, business model and interconnectivity as well as the relative size and dimension of an institution to a market.

· Governance

Given its new role as Supervisory Authority, the governance of the ECB needs to be clarified. The ECB´s decision-making and administrative procedures relating to its monetary tasks must be clearly separated from those procedures relating to its new supervisory tasks. The membership of the Supervisory Board should reflect, faithfully and in a balanced manner, both those Member States whose currency is the Euro and those Member States whose currency is not the Euro.

· Accountability and Transparency

The ECB has to play its role in maintaining independence and transparency in its actions, with complete accountability to democratic institutions. When carrying out supervisory tasks, the ECB must be fully accountable, though a system of regular reporting, to the European Parliament. Consideration should be given to involving the European Parliament in the appointment of the supervisory board.

On behalf of the Committee on Legal Affairs, I would be grateful if your Committee would take these points into account in its further work.

Furthermore, the Committee on Legal Affairs decided at its meeting of 10 October 2012 that, should your Committee decide to postpone the vote scheduled on 28 November 2012, the Committee on Legal Affairs would then deliver an ordinary legislative opinion on the above proposals.

Yours sincerely,

Klaus-Heiner Lehne

• [1]  The following Members were present: Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Françoise Castex, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Evelyn Regner, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka, Christian Engström, Sylvie Guillaume, Sajjad Karim, Eva Lichtenberger, Jiří Maštálka, Francesco Enrico Speroni, József Szájer, Axel Voss, Zbigniew Ziobro,

ELJÁRÁS

Cím	Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló …/…/EU tanácsi rendelettel való kölcsönhatásai tekintetében történő módosítása
Hivatkozások	COM(2012)0512 – C7-0289/2012 – 2012/0244(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	12.9.2012
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 22.10.2012
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 22.10.2012	JURI 22.10.2012	AFCO 22.10.2012
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	JURI 18.9.2012
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Sven Giegold 11.9.2012
Vizsgálat a bizottságban	26.9.2012	22.10.2012	19.11.2012
Az elfogadás dátuma	28.11.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	34 7 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Burkhard Balz, Jean-Paul Besset, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Rachida Dati, Leonardo Domenici, Diogo Feio, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Othmar Karas, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Hans-Peter Martin, Arlene McCarthy, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Sampo Terho, Marianne Thyssen, Corien Wortmann-Kool, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Marta Andreasen, Lajos Bokros, Philippe De Backer, Vicky Ford, Ashley Fox, Roberto Gualtieri, Sophia in ‘t Veld, Mojca Kleva, Marisa Matias, Gianni Pittella, Nils Torvalds
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Jan Kozłowski
Benyújtás dátuma	3.12.2012