Eljárás : 2011/0394(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0420/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0420/2012

Viták :

PV 20/11/2013 - 13
CRE 20/11/2013 - 13

Szavazatok :

PV 21/11/2013 - 8.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0503

JELENTÉS     ***I
PDF 1422kWORD 1361k
13.12.2012
PE 489.639v04-00 A7-0420/2012

a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0834 – C7‑0463/2011 – 2011/0394(COD))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Jürgen Creutzmann

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0834 – C7‑0463/2011 – 2011/0394(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0834),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 173. és 195. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0463/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

- tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 29-i véleményére(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Nőjogi- és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0420/2012),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  rámutat, hogy a jogalkotási javaslatban meghatározott pénzügyi keretösszeg mindössze jelzésként szolgál a jogalkotó hatóság számára, és nem rögzíthető mindaddig, amíg a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet megállapító rendeletről megállapodás nem születik;

3.  emlékeztet a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalására; megismétli, hogy elegendő további forrást kell biztosítani a következő többéves pénzügyi keretben ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja meglévő politikai prioritásait és a Lisszaboni Szerződésben meghatározott új feladatait, valamint hogy előre nem látható események esetén válaszlépéseket tudjon tenni; felszólítja a Tanácsot, hogy amennyiben nem osztja ezt a megközelítést, határozza meg egyértelműen, hogy mely politikai prioritásait vagy projektjeit lehet teljes egészében elvetni annak ellenére, hogy európai hozzáadott értékük bebizonyosodott; rámutat arra, hogy még ha legalább 5%-kal emelnénk is a 2013-as szinthez képest a következő többéves pénzügyi terv forrásainak szintjét, ez csak korlátozott mértékben járulna hozzá az elfogadott uniós célkitűzések és kötelezettségvállalások megvalósításához, illetve az uniós szolidaritás elvéhez;

4.  megerősíti 2011. június 8-i állásfoglalásában kifejtett álláspontját, amely szerint a következő pénzügyi keretben fokozni kell a kkv-k segítését célzó összes program és eszköz, különösen ezen program és a kisvállalkozói intézkedéscsomag támogatását;

5.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság 2010 márciusában elfogadta az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményt (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia). A közleményt az Európai Tanács 2010 júniusában jóváhagyta. Az Európa 2020 stratégia választ ad a gazdasági válságra, és célja Európa felkészítése a következő évtizedre. A stratégia öt, 2020-ig teljesítendő ambiciózus célkitűzést fogalmaz meg az éghajlatra és energiára, a foglalkoztatásra, az innovációra, az oktatásra és a társadalmi befogadásra vonatkozóan, valamint az Európa dinamikusabbá és versenyképesebbé tételét célzó kulcsfontosságú eszközöket határoz meg. Ezenkívül hangsúlyozza az európai gazdasági növekedés megerősítése mellett a nagyfokú foglalkoztatás, a kis szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás- és energiahatékony gazdaság és a társadalmi kohézió fontosságát is.

(1) A Bizottság 2010 márciusában elfogadta az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményt (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia). A közleményt az Európai Tanács 2010 júniusában jóváhagyta. Az Európa 2020 stratégia választ ad a gazdasági válságra, és célja Európa felkészítése a következő évtizedre. A stratégia öt, 2020-ig teljesítendő ambiciózus célkitűzést fogalmaz meg az éghajlatra és energiára, a foglalkoztatásra, az innovációra, az oktatásra és a társadalmi befogadásra vonatkozóan, valamint az Európa dinamikusabbá és versenyképesebbé tételét célzó kulcsfontosságú eszközöket határoz meg. Ezenkívül hangsúlyozza az európai gazdasági növekedés megerősítése mellett a nagyfokú foglalkoztatás, a kis szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás- és energiahatékony gazdaság és a társadalmi kohézió fontosságát is. A kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában. Szerepüket tükrözi az is, hogy a kkv-k hétből hat kiemelt kezdeményezésben szerepelnek.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások központi szerepet töltsenek be az európai gazdasági növekedésben, a Bizottság 2010 októberében elfogadta az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – a versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című közleményt, amelyet az Európai Tanács 2010. decemberi ülésén jóváhagyott. Ez az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése. A közlemény meghatározza azt a stratégiát, amelynek célja a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése az erős, diverzifikált és versenyképes európai ipari bázis támogatásának fenntartásával, amit elsősorban a vállalkozások működésének keretfeltételei javításával, valamint az egységes piac számos aspektusának, így többek között a üzletviteli szolgáltatások megerősítésével lehet elérni.

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások központi szerepet töltsenek be a kiemelt prioritást élvező európai gazdasági növekedésben, a Bizottság 2010 októberében elfogadta az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – a versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című közleményt, amelyet az Európai Tanács 2010. decemberi ülésén jóváhagyott. Ez az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése. A közlemény meghatározza azt a stratégiát, amelynek célja a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése az erős, diverzifikált és versenyképes európai ipari bázis támogatásának fenntartásával, amit elsősorban a vállalkozások működésének keretfeltételei javításával, valamint az egységes piac számos aspektusának, így többek között az üzletviteli szolgáltatások megerősítésével lehet elérni.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Az egységes piac hiányosságai, töredezettsége és a szükségtelen bürokrácia akadályozza abban a polgárokat, fogyasztókat és vállalkozásokat, különösen a kkv-kat, hogy teljes mértékben kiaknázzák annak előnyeit. Sok kkv például folyamatos nehézségekkel szembesül, amikor határokon átnyúlóan próbál kereskedni. Ezért a végrehajtási, jogalkotási és tájékoztatási hiányosságok kezelése érdekében sürgős szükség van a Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok összehangolt erőfeszítésére. Az arányosság elvével összhangban a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük a kkv-kra háruló túlzott adminisztratív, pénzügyi és szabályozási terhek csökkentése érdekében is.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképessége és fenntarthatósága javításának, a tudásalapú társadalom előmozdításának és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fejlődésnek az elősegítése érdekében létre kell hozni egy, a vállalkozások versenyképességét és a kkv-kat segítő programot (a továbbiakban: a program).

(6) Az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének és fenntarthatóságának megerősítése, a meglévő kkv-k támogatása, a vállalkozási kultúra ösztönzése, valamint a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése érdekében létre kell hozni egy, a vállalkozások versenyképességét és a kkv-kat segítő programot (a továbbiakban: a program). A programnak különösen könnyen hozzáférhetőnek kell lennie a kkv-k, elsősorban a kisvállalkozások és a mikrovállalkozások számára anélkül, hogy tagállami szinten egymást átfedő programok alakulnának ki.

Indokolás

A COSME programnak elsősorban a már meglévő kkv-kat kell támogatnia.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a) Az uniós alapok és a tagállamok alapjainak a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességének segítésére való ráfordítását jobban össze kellene hangolni a kiegészítő jelleg, a jobb hatékonyság és láthatóság, valamint a jobb költségvetési szinergia elérése érdekében. A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME program) pénzügyi kerete reálértéken nem lehet alacsonyabb a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP program) számára előirányzott összegnél.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b) Célkitűzéseinek megvalósítása és a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtásának támogatása érdekében a 2014–2020-ra szóló többéves pénzügyi keret összköltségvetésének legalább 0,5%-át e program végrehajtására kell fordítani.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Az Unió versenyképességi politikájának célja, hogy létrehozza azokat az intézményi és szakpolitikai kereteket, amelyek megteremtik a vállalkozások fenntartható növekedéséhez szükséges feltételeket. A jobb termelékenység fő forrása a fenntartható bevételnövekedés, ami viszont hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez is. A versenyképesség azon is múlik, hogy a vállalatok képesek-e teljes mértékben kihasználni a lehetőségeket, például az európai egységes piacot. Ez különösen fontos a kkv-k számára, amelyek az Unióban működő vállalkozások 99 %-át, a magánszférában a meglévő munkahelyek kétharmadát, valamint az újonnan létrehozott állások 80 %-át adják, valamint az uniós vállalkozások által előállított teljes hozzáadott érték több mint felét biztosítják. A kkv-k a gazdasági növekedés, a foglalkozatás és a társadalmi integráció fő mozgatórugói közé tartoznak.

(8) Az Unió versenyképességi politikájának célja, hogy létrehozza azokat az intézményi és szakpolitikai kereteket, amelyek megteremtik a vállalkozások létrehozásához és fenntartható növekedéséhez szükséges feltételeket. A versenyképesség és a fenntarthatóság megteremtése maga után vonja a vállalkozások gazdasági versenyképességének elérésére és fenntartására való képességet, összhangban a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel. A jobb termelékenység – különösen az erőforrás- és energiatermelékenység – a fenntartható növekedés fő forrása, ami viszont hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez is. A versenyképesség azon is múlik, hogy a vállalatok képesek-e teljes mértékben kihasználni a lehetőségeket, például az európai egységes piacot. Ez különösen fontos a kkv-k számára, amelyek az Unióban működő vállalkozások 99%-át, a magánszférában a meglévő munkahelyek kétharmadát, valamint az újonnan létrehozott állások 80%-át adják, valamint az uniós vállalkozások által előállított teljes hozzáadott érték több mint felét biztosítják. A kkv-k a gazdasági növekedés, a foglalkozatás és a társadalmi integráció fő mozgatórugói közé tartoznak.

Indokolás

A 3. módosítás (jelentéstervezet) módosítása: az „ipar” szót a „vállalkozások” kifejezés váltja fel, mivel ez a kifejezés magában foglalja az összes gazdasági ágazat vállalkozásait.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a) A Bizottság „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című közleményének1 becslése szerint a zöld gazdaság felé való átmenetet elősegítő politikák – például az erőforrás-hatékonysági, energiahatékonysági és éghajlat-változási politikák – több mint ötmillió munkahelyet hozhatnának létre 2020-ig, különösen a kkv-szektorban. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a munkahelyteremtés az ökoiparágakban sok más ágazattól eltérően pozitívan alakult a recesszió alatt, és az előrejelzések szerint az elkövetkező években is szilárd marad. E program részét kell képeznie – különösen a kkv-k tekintetében – a zöld növekedés foglalkoztatási potenciáljának kiaknázását elősegítő uniós szintű kezdeményezéseknek.

 

_______________

 

COM(2012)0173.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A versenyképesség az elmúlt években került az uniós politikai döntéshozatal középpontjába az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességét csökkentő piaci, politikai és intézményi hiányosságok miatt.

(9) A versenyképesség az elmúlt években került az uniós politikai döntéshozatal középpontjába az uniós vállalkozások, különösen az indulásukkor még mindig túlzott adminisztratív terhekkel szembesülni kényszerülő kkv-k versenyképességét csökkentő piaci, politikai és intézményi hiányosságok miatt.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) A programnak ezért kezelnie kell azokat a piaci hiányosságokat, amelyek globálisan érintik az Unió versenyképességét főként olyan problémák miatt, amelyek rontják a vállalkozások versenyképességét a világ többi részén működő társaikkal szemben.

(10) A programnak ezért kezelnie kell azokat a piaci hiányosságokat, amelyek globálisan érintik az Unió versenyképességét főként olyan problémák miatt, amelyek rontják a vállalkozások versenyképességét a világ többi részén működő társaikkal szemben, továbbá a programnak támogatnia kell az Európa 2020 stratégia prioritásainak, úgymint az innovációnak, a zöld gazdaságnak és a fiatal munkaerő toborzásának végrehajtását is, valamint alkalmaznia kell a kisvállalkozói intézkedéscsomag elveit, biztosítania kell a többi európai programmal való koordinációt, figyelembe kell vennie a kkv-k szükségleteit, végül pedig egyszerűsítenie és csökkentenie kell a kkv-kat érintő adminisztratív terheket. Az említett hiányosságok közé tartoznak az Unió és versenytársai közötti, a piacra jutás feltételeit érintő viszonosság hiányával kapcsolatos problémák.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a) A pénzügyi keretösszegen felül a Bizottság által az uniós versenyjogot megsértő vállalkozásokra kivetett bírságokból befolyó összegeket is a programra kell fordítani.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) A programnak elsősorban azokkal a kkv-kkal kell foglalkoznia, amelyeket a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlás határoz meg. Külön figyelmet kell szánni a mikrovállalkozásokra, a kézműipari tevékenységet folytató vállalkozásokra és a szociális vállalkozásokra. Figyelmet kell fordítani a fiatal vállalkozók, az új és lehetséges vállalkozók, és a vállalkozó nők, valamint a specifikus célcsoportok, például a migránsok és a hátrányos társadalmi helyzetben lévő vagy veszélyeztetett vállalkozók, például a fogyatékkal élők sajátos jellemzőire és elvárásaira. A programnak ösztönöznie kell az idősebb állampolgárokat is arra, hogy vállalkozásba kezdjenek, illetve vállalkozók maradjanak, és azt, hogy a vállalkozók kaphassanak második esélyt.

(11) A programnak elsősorban azokkal a kkv-kkal kell foglalkoznia, amelyeket a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlás határoz meg. E rendelet alkalmazásában a Bizottság az összes érintett féllel konzultációt folytat. Külön figyelmet kell szánni a bármilyen tevékenységi ágazatban működő mikrovállalkozásokra, kézműipari tevékenységet folytató vállalkozásokra, önfoglalkoztatókra, szabadfoglalkozásúakra és szociális vállalkozásokra. Figyelmet kell fordítani a fiatal vállalkozók, az új és lehetséges vállalkozók, és a vállalkozó nők, valamint a specifikus célcsoportok, például a migránsok és a hátrányos társadalmi helyzetben lévő vagy veszélyeztetett vállalkozók, például a fogyatékkal élők sajátos jellemzőire és elvárásaira. A programnak ösztönöznie kell az idősebb állampolgárokat is arra, hogy vállalkozásba kezdjenek, illetve vállalkozók maradjanak, és azt, hogy a vállalkozók kaphassanak második esélyt.

Indokolás

A program korlátozott erőforrásait a vállalkozók leginkább releváns kategóriáira kell összpontosítani. A második esély politikáját az alábbi módosított (16) preambulumbekezdés említi.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a) Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata négy prioritásának megfelelően a program konkrét célkitűzéseinek az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképessége és fenntarthatósága keretfeltételeinek javítására kell törekedniük a vállalkozó kedv ösztönzése, valamint a finanszírozáshoz, illetve az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása érdekében. A program konkrét célkitűzései szerinti fellépéseknek hozzá kell járulniuk az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtásához.

Indokolás

A program korlátozott erőforrásait a vállalkozók leginkább releváns kategóriáira kell összpontosítani.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b) A kkv-k klaszterekbe szervezése kulcsfontosságú eszköz, amelynek segítségével erősíteni lehet arra való képességüket, hogy képesek legyenek az innovációra és a tengerentúli piacokra való belépésre. Megfelelő szakpolitikákkal és eszközökkel kell támogatni a vállalkozások közötti együttműködési formákat, úgymint a klasztereket, az üzleti hálózatokat és az exportkonzorciumokat.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

11 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11c) A nők vállalkozó készsége és a női kkv-k jelentős mértékben hozzájárulnak a nők foglalkoztatási arányának emeléséhez és ezáltal a nők képzettségi szintjének nagyobb fokú kihasználásához. A nők vállalkozói készsége ezenkívül biztosítja az üzleti dinamizmust és az innovációt, amely potenciál még messze nincs kiaknázva az Európai Unióban, továbbá a női vállalkozók magasabb aránya összességében kedvező hatást gyakorol, és azonnali hozzájárulást nyújt a gazdaság számára. A nők különösen motiváltak abban a tekintetben, hogy önállósítsák magukat, mivel saját vállalkozás vezetése révén lehetőségük nyílik arra, hogy maguk határozzák meg a munkaidőt, és ezáltal jobban összeegyeztessék a munkát a családi élettel. Bizonytalan gazdasági helyzetben a női vállalkozók támogatását célzó intézkedéseket könnyen elhanyagolják.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) Az Unió versenyképességgel kapcsolatos problémái közül sok érinti a kkv-k forráshoz jutásának bonyolultságát, mivel nehezen tudják igazolni hitelképességüket, illetve csak körülményesen jutnak kockázati tőkéhez. Ez kedvezőtlenül hat az újonnan létrehozott vállalkozások szintjére és minőségére, illetve a meglévők növekedésére. Az Unió számára a javasolt pénzügyi eszközök hozzáadott értékét többek között a kockázati tőke egységes piacának megerősítése és egy páneurópai kkv-finanszírozási piac kialakítása jelenti. Az uniós intézkedéseknek kiegészítő jellegűeknek kell lenniük a tagállamok által a kkv-kkal kapcsolatban használt pénzügyi eszközökhöz képest. Az intézkedések végrehajtásával megbízott szervezeteknek addicionalitást kell biztosítaniuk, és el kell kerülni, hogy az uniós forrásokból a párhuzamos finanszírozás történjen.

(12) Az Unió versenyképességgel kapcsolatos problémái közül sok érinti a kkv-k forráshoz jutásának bonyolultságát, mivel nehezen tudják igazolni hitelképességüket, illetve csak körülményesen jutnak kockázati tőkéhez. Ez kedvezőtlenül hat az újonnan létrehozott vállalkozások szintjére és minőségére, illetve a meglévők növekedésére és fennmaradási arányára, valamint elrettenti az új vállalkozókat attól, hogy vállalkozás átadása/megöröklése esetén átvegyenek életképes vállalatokat. A 2007 és 2013 között létrehozott uniós pénzügyi eszközök, különösen a kkv-garanciakeret, bizonyították hozzáadott értéküket, és pozitív hozzájárulást nyújtottak legalább 120 000 kkv számára, ezzel hozzájárulva 851 000 munkahely megtartásához a pénzügyi válság 2008-as kezdete óta. Az Unió számára a javasolt pénzügyi eszközök fokozott hozzáadott értékét többek között a kockázati tőke egységes piacának megerősítése, egy egyszerűsített és átláthatóbb páneurópai kkv-finanszírozási piac kialakítása, valamint a tagállamok által nem kezelhető piaci hiányosságok kezelése jelenti. Az uniós intézkedéseknek koherenseknek, következeteseknek és kiegészítő jellegűeknek kell lenniük a tagállamok által a kkv-kkal kapcsolatban használt pénzügyi eszközökhöz képest, a tagállamoknak pedig minden tőlük telhetőt meg kell tenniük ezen eszközök területükön való láthatóságának és hozzáférhetőségének fokozása érdekében. Az intézkedések végrehajtásával megbízott szervezeteknek addicionalitást kell biztosítaniuk, és el kell kerülni, hogy az uniós forrásokból a párhuzamos finanszírozás történjen. A programnak elő kell mozdítania a kkv-k finanszírozáshoz jutását azok induló, növekedési és átruházási fázisaiban. Továbbá az exportnövekedés kulcsa a kis- és mikrovállalkozások több országban és pénznemben igénybe vehető, megfizethető banki szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésének biztosítása.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a) Kutatások azt is kimutatták, hogy nem csak a pénzügyi forrásokhoz, hanem a készségekhez, többek között a vezetői készséghez és tudáshoz való hozzáférés is rendkívül fontos tényező a kkv-k számára a meglévő alapokhoz való hozzájutás, valamint az innováció, a versenyképesség és a növekedés szempontjából. Ezért a pénzügyi eszközök nyújtását megfelelő mentorálási és tanácsadási programok kifejlesztésének és tudásalapú üzleti szolgáltatások nyújtásának kell kísérnie.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

12 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12b) A mikrohitelezést (azaz a 25 000 euró alatti hiteleket) a pénzügyi közvetítők garanciarendszeren keresztül nyújtják. A program nem rendelkezik külön a mikrohitelezésről, mivel ez átfedést jelentene a Bizottság által 2011. október 6-án javasolt „Társadalmi változás és innovációs programmal”, amely kifejezetten kiterjed a mikrohitelezésre.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

12 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12c) Kezdeményezést kell indítani annak felmérése érdekében is, hogy hogyan tudnának profitálni az új vállalkozók és kkv-k az innovatív finanszírozási kezdeményezésekből, úgymint közösségi finanszírozásból, és amennyiben szükséges, hogyan kellene ezeket ösztönözni uniós szinten, illetve hogy van-e szükség jogi keretre az ilyen gyakorlatok tekintetében;

Indokolás

A közösségi finanszírozás a kisebb befektetők széles köre számára lehetővé teszi, hogy projektekbe és kisebb vállalkozásokba fektessenek be általában internetes oldalakon keresztül. Az Egyesült Államokban a vállalkozások indítására vonatkozó törvényt (JOBS Act) azzal a szándékkal fogadták el, hogy ösztönözzék a kisvállalkozások támogatását, valamint jogi keretet biztosítsanak a közösségi finanszírozás számára, kiegyensúlyozva a befektetők védelmét a gazdasági növekedés elősegítésével.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) A vállalkozástámogatás egyablakos rendszerével az Enterprise Europe Network igazolta a hozzáadott értékét az európai kkv-k számára azzal, hogy segítette a vállalkozásokat versenyképességük javításában, valamint az egységes piacon belüli és azon kívüli üzleti lehetőségek feltárásában. A módszertanok és munkamódszerek hatékonyabbá tételét, a vállalkozástámogatási szolgáltatások európai dimenzióba helyezését csak uniós szinten lehet megvalósítani. A hálózat különösen segítette a kkv-kat abban, hogy együttműködési és technológiaátadási partnereket találjanak, valamint tanácsot kapjanak a finanszírozási forrásokkal, a szellemi tulajdonnal, és az ökoinnovációval és fenntartható termeléssel kapcsolatos kérdésekben. A hálózat visszajelzéseket gyűjt az uniós jogi szabályozás és a szabványok tekintetében is. Páratlan szaktudása különösen fontos az információs aszimmetria leküzdésében és a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos tranzakciós költségek mérséklésében.

(13) A vállalkozástámogatási szolgáltatások egyablakos rendszerével az Enterprise Europe Network (a továbbiakban: „a hálózat”) igazolta a hozzáadott értékét az európai kkv-k számára azzal, hogy segítette a vállalkozásokat versenyképességük javításában, valamint az egységes piacon belüli és a harmadik országokban rejlő üzleti lehetőségek feltárásában. A módszertanok és munkamódszerek hatékonyabbá tételét, a vállalkozástámogatási szolgáltatások európai dimenzióba helyezését csak uniós szinten lehet megvalósítani. A hálózat különösen segítette a kkv-kat abban, hogy együttműködési és technológiaátadási partnereket találjanak az egységes piacon és harmadik országokban egyaránt, valamint tanácsot kapjanak a finanszírozási forrásokkal, a szellemi tulajdonnal, és az ökoinnovációval és fenntartható termeléssel kapcsolatos kérdésekben. A hálózat visszajelzéseket gyűjt az uniós jogi szabályozás és a szabványok tekintetében is. Páratlan szaktudása különösen fontos az információs aszimmetria leküzdésében és a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos tranzakciós költségek mérséklésében. A hálózat teljesítményét ugyanakkor – különös tekintettel a kínált szolgáltatások kkv-k általi igénybevételére – tovább kell optimalizálni, elsősorban a hálózat, valamint a Horizont 2020 program nemzeti kapcsolattartó pontjai közötti szorosabb együttműködés, a nemzetköziesítés és az innovatív szolgáltatások további integrálása, a hálózat más érdekelt felekkel és már meglévő támogatási rendszerekkel való együttműködésének előmozdítása, a fogadó szervezetekkel való konzultáció fokozása, a bürokrácia csökkentése, az informatikai támogatás javítása, valamint a hálózat profiljának megerősítése és földrajzi lefedettségének tökéletesítése révén. A hálózat teljesítményének további javítása érdekében a Bizottságnak számba kell vennie az Unión belül létező különböző irányítási struktúrákat, és elő kell segítenie a hálózat és az érdekelt felek – köztük a kkv-kat képviselő szervezetek és az innovációs ügynökségek – közötti együttműködést. A hálózat feladatait, úgymint az egységes piacon és harmadik országokon belüli, tájékoztatási, visszacsatolási, valamint a vállalkozások együttműködésére és a nemzetköziesítésre vonatkozó szolgáltatásokat, az innovációs szolgáltatásokat, valamint a kkv-knak a Horizont 2020 programban való részvételét ösztönző szolgáltatásokat – a hetedik keretprogram során szerzett pozitív tapasztalatokra építve – a programban rögzíteni kell.

 

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) A versenyképességet befolyásolja, hogy a kkv-k nemzetközi tevékenysége korlátozott Európán belül is és kívül is. Egyes becslések szerint jelenleg az uniós kkv-k 25 %-a végez, illetve az elmúlt három évben végzett valamikor kiviteli tevékenységet, és ezeknek csupán 13 %-a exportál rendszeresen az Unió területén kívülre is, illetve mindössze 2 %-uk fektetett be külföldön. Összhangban a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal, amely felkérte az Uniót és a tagállamokat arra, hogy támogassák és ösztönözzék a kkv-kat az Unión kívüli piacok növekedéséből adódó előnyök kiaknázására, az EU több mint húsz külföldi piacon támogatja az európai üzleti szervezetek hálózatát. Az EU pénzügyi segítséget nyújt az EU-Japán Ipari Együttműködési Központnak, hongkongi, malajziai és szingapúri üzleti testületeknek, valamint az Indiában működő Európai Üzleti és Technológiai Központnak, a kínai és thaiföldi uniós kkv-központoknak és a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos kínai kkv-információs szolgálatnak. Európai hozzáadott értéket az adott területen kifejtett nemzeti erőfeszítések összefogásával, az átfedések elkerülésével, az együttműködés előmozdításával, valamint olyan szolgáltatások nyújtásával lehet létrehozni, amelyeknél nemzeti szinten nem érhető el a kritikus tömeg.

(14) A versenyképességet befolyásolja, hogy a kkv-k nemzetközi tevékenysége korlátozott Európán belül is és kívül is. Egyes becslések szerint jelenleg az uniós kkv-k 25%-a végez, illetve az elmúlt három évben végzett valamikor kiviteli tevékenységet, és ezeknek csupán 13%-a exportál rendszeresen az Unió területén kívülre is, illetve mindössze 2%-uk fektetett be külföldön. Emellett a 2012-es Eurobarométer felmérés rámutat a kkv-k Unión belüli és kívüli zöld piacokon való növekedésének kiaknázatlan lehetőségére a nemzetköziesedés és a közbeszerzésekhez való hozzáférés szempontjából. Összhangban a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal, amely felkérte az Uniót és a tagállamokat arra, hogy támogassák és ösztönözzék a kkv-kat az Unión kívüli piacok növekedéséből adódó előnyök kiaknázására, az EU több mint húsz külföldi piacon támogatja az európai üzleti szervezetek hálózatát. Az EU pénzügyi segítséget nyújt az EU-Japán Ipari Együttműködési Központnak, hongkongi, malajziai és szingapúri üzleti testületeknek, valamint az Indiában működő Európai Üzleti és Technológiai Központnak, a kínai és thaiföldi uniós kkv-központoknak és a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos kínai kkv-információs szolgálatnak. Európai hozzáadott értéket az adott területen kifejtett nemzeti erőfeszítések összefogásával, az átfedések elkerülésével, az együttműködés előmozdításával, valamint olyan szolgáltatások nyújtásával lehet létrehozni, amelyeknél nemzeti szinten nem érhető el a kritikus tömeg. Az ilyen szolgáltatások körébe tartoznak – többek között – a szellemi tulajdonjogokra, standardokra és közbeszerzési szabályokra és lehetőségekre vonatkozó információk.

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Az európai vállalkozások, elsősorban a kkv-k versenyképességének javítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak kedvező üzleti környezetet kell teremteniük. Külön figyelmet kell fordítani a kkv-k érdekeire és azokra az ágazatokra, amelyekben a legaktívabbak. Uniós szintű kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a kkv-k számára, illetve ahhoz, hogy európai szinten meg lehessen osztani az információkat és a tudást.

(15) Az európai vállalkozások, elsősorban a kkv-k versenyképességének javítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag elveivel, különösen a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvvel összhangban kedvező üzleti környezetet kell teremteniük. Uniós szintű kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a kkv-k számára, illetve ahhoz, hogy európai szinten meg lehessen osztani az információkat és a tudást. A Bizottságnak konzultálnia kell az összes érdekelt féllel, köztük a kkv-k érdekeit képviselő szervezetekkel.

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a) A programnak támogatnia kell továbbá a kkv-kkal kapcsolatos szakpolitikák kidolgozását, valamint a döntéshozók és a kkv-kat képviselő szervezetek közötti együttműködést. Az ilyen tevékenységeknek a kkv-k programokhoz való hozzáférésének megkönnyítésére és az őket érintő összes adminisztratív teher, köztük a szabályozásból eredő terhek csökkentésére kell összpontosítaniuk. A kérdést folyamatként kell kezelni, amely magában foglalja a kkv-kkal és megfelelő szakértői csoportokkal való széles körű konzultációt az egyszerűsítés és a jobb szabályozás előmozdítása céljából, biztosítva egyidejűleg a belső piacon belüli egyenlő versenyfeltételeket és az egyéb közérdekeket szolgáló célokkal való összhangot. A már meglévő struktúrákat, például a kkv-megbízottak hálózatát a lehető legnagyobb mértékben igénybe kell venni. A COSME programnak hozzá kell járulnia e célok eléréséhez, valamint az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó rendszeres eredménytábla létrehozására irányuló uniós erőfeszítésekhez. Az eredménytáblának mérnie kell, hogy milyen hatással van az adott uniós rendelet a vállalkozások, különösen a kkv-k keretfeltételeire. A fellépésnek hozzá kell járulnia a Bizottság arra irányuló tágabb stratégiájához, hogy – megfelelő mutatók és módszertanok kidolgozása alapján – mérhetően csökkenjenek az adminisztratív terhek.

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

15 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15b) Kedvező üzleti környezetet kell kialakítani az uniós vállalkozások számára a politikák kidolgozásának, végrehajtásának és értékelésének javítására irányuló, valamint a politikai döntéshozatalban való részvételre és a bevált gyakorlatok cseréjére ösztönző intézkedések révén. Ezen intézkedések körébe tartozhatnak tanulmányok, hatásvizsgálatok, értékelések és konferenciák.

(Lásd a 6. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontját)

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

15 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15c) Az európai vállalkozások versenyképességének további fokozása érdekében az európai közbeszerzési piacnak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie a kkv-k számára. A Bizottság e-közbeszerzésre vonatkozó stratégiáról szóló közleményének1 és a közbeszerzésről szóló irányelvnek2 megfelelően a költségcsökkentés elérése és a kkv-k részvételének növelése érdekében támogatni kell az elektronikus közbeszerzést.

 

_______________

 

1 COM(2012)0179.

 

2 COM(2011)0896.

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

15 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15d) Azzal, ha a Bizottság és a tagállamok megfelelően végrehajtanák, érvényesítenék és nyomon követnék a fogyasztói jogvitákra vonatkozó alternatív vitarendezést, a jogviták rendezése gyorsabb, olcsóbb és kevésbé bürokratikus lenne mind a fogyasztók, mind pedig a kereskedők számára, és így ösztönözné a kkv-kat a teljesebb mértékű egységes piaci részvételre, továbbá növelné versenyképességüket.

Módosítás     27

Rendeletre irányuló javaslat

15 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15e) Mivel az elektronikus azonosítás kulcsfontosságú része az európai kereskedelemnek, ezen erőforrások hatékony használatának biztosítása érdekében ösztönözni kell az elektronikus azonosítás, hitelesítés, aláírás és saját kulcsú rendszerek (PKI) kölcsönös elismerését és interoperabilitását.

Indokolás

Ezek az e-kormányzati intézkedések különösen hasznosak a kkv-k számára, amelyek súlyos nehézségekkel szembesülnek a határokon átívelő kereskedelemben.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

15 f preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15f) A program a leginkább versenyképes üzleti modellek, jobb termékek és folyamatok, szervezeti struktúrák, valamint módosított értékláncok alapján támogathatja továbbá a versenyképes és fenntartható iparágak létrejöttét felgyorsító kezdeményezéseket. Miközben a programnak ágazatok közötti kezdeményezésekre kell összpontosítania, támogathat ágazatspecifikus kezdeményezéseket is olyan ágazatokban, amelyekben a kkv-k a leginkább tevékenyek, és amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós GDP-hez, így például az idegenforgalom területén, ahol az uniós szintű hozzáadott érték bizonyítható.

(Lásd a 6. cikk (3) bekezdéséhez fűzött módosítást.)

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

15 g preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15g) A Bizottság „Az elektronikus számlázás előnyeinek kiaknázása Európában” című közleményének1 értelmében az elektronikus számlázás kulcsfontosságú eszköz az európai vállalkozások számára ahhoz, hogy csökkentsék a számlázás költségét és növeljék a hatékonyságukat. Az elektronikus számlázás további előnyei közé tartoznak a megnövekedett hatékonyság, a rövidebb fizetési határidők, a kevesebb hibalehetőség, az áfa hatékonyabb beszedése és az alacsonyabb költségek.

 

_______________

 

1 COM(2010)0712.

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) A versenyképességet befolyásoló másik tényező a viszonylag gyenge vállalkozókedv az Unióban. Az uniós polgároknak csupán 45 %-a (és a nők kevesebb mint 40 %-a) szeretne önálló vállalkozó lenni, szemben az Egyesült Államokban mért 55 %-kal és a Kínában mért 71 %-kal. A demonstráció és az ösztönző hatások, például az európai vállalkozói díjak és a konferenciák, valamint a koherenciát és összehangoltságot fokozó intézkedések, így az összehasonlító elemzések és a legjobb gyakorlatok megosztása nagy európai hozzáadott értéket teremtenek.

(16) A versenyképességet befolyásoló másik tényező a viszonylag gyenge vállalkozókedv az Unióban. Az uniós polgároknak csupán 45%-a (és a nők kevesebb mint 40%-a) szeretne önálló vállalkozó lenni, szemben az Egyesült Államokban mért 55%-kal és a Kínában mért 71%-kal. Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag szerint a vállalkozó kedvnek leginkább kedvező üzleti környezetnek megfelelő keretfeltételeket kell biztosítania a vállalkozók előtt álló minden helyzetre, köztük az indulásra, a növekedésre, az átruházásra és a csődre (második esély). A koherenciát és összehangoltságot fokozó intézkedések, így az összehasonlító elemzések és a legjobb gyakorlatok megosztása nagy európai hozzáadott értéket teremtenek.

(Lásd a 7. cikkhez fűzött módosítást)

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a) A kkv-k az ajánlati felhívások túlzott bürokratikus terhei miatt gyakran akadályoztatva vannak a közbeszerzési piacokra való belépésben. A Bizottságnak és a tagállamoknak egyszerűsíteniük kell ezeket a követelményeket a versenyképesség fellendítése és a kkv-k számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében.

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) A globális verseny, a demográfiai változások, a szűkülő erőforrások és a megjelenő társadalmi tendenciák kihívásokat és lehetőségeket teremtenek néhány ágazat számára. Például a globális kihívásokkal szembenéző és a kkv-k nagy arányával jellemzett, tervezésen alapuló ágazatoknak kell alkalmazkodniuk, hogy kihasználhassák azokat az előnyöket, illetve azokat a lehetőségeket, amelyeket a személyre szabott, inkluzív termékek iránti nagyfokú kereslet jelent. Mivel ezek a kihívások az ezekben az ágazatokban működő összes uniós kkv-ra vonatkoznak, összehangolt uniós erőfeszítésre van szükség.

(17) A globális verseny, a demográfiai változások, a szűkülő erőforrások és a megjelenő társadalmi tendenciák kihívásokat és lehetőségeket teremtenek sok olyan ágazat számára, amelyek globális kihívásokkal szembesülnek, és amelyeket a kkv-k nagy aránya jellemez. Például a tervezésen alapuló ágazatoknak alkalmazkodniuk kell annak érdekében, hogy kihasználhassák azokat a lehetőségeket, amelyeket a személyre szabott, inkluzív termékek iránti nagyfokú kereslet jelent. A tervezésen alapuló fogyasztási cikkek fontos gazdasági ágazatot jelentenek az Unióban, vállalkozásai pedig jelentős mértékben hozzájárulnak a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Mivel ezek a kihívások az ezekben az ágazatokban működő összes uniós kkv-ra vonatkoznak, összehangolt uniós erőfeszítésre van szükség a további növekedéshez.

Indokolás

A tervezésen alapuló fogyasztási cikkek fontos gazdasági ágazatot jelentenek az Unióban, vállalkozásai pedig jelentős mértékben hozzájárulnak a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Ezért a programnak támogatnia kell a kkv-k nagyarányú jelenlétével jellemezhető ágazatban működő vállalkozásokat.

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a) A programnak specifikus tevékenységeket is támogatnia kell a kkv-k figyelmét a környezettel és az energiával kapcsolatos problémákra felhívó, a kisvállalkozói intézkedéscsomagban foglalt kezdeményezés végrehajtása érdekében, valamint segítenie kell a kkv-kat a jogszabályok végrehajtásában, értékelnie kell környezeti és energetikai teljesítményüket, és fejlesztenie kell képességeiket és képesítéseiket.

Indokolás

A kisvállalkozói intézkedéscsomagban rögzített 9. elv: „Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák át”.

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) Amint azt a Bizottság 2010. június 30-i, „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című – az Európai Tanács 2010. októberi következtetéseiben jóváhagyott – közleményében, megállapította, az idegenforgalom az Unió gazdaságának fontos ágazata. Ennek az ágazatnak a vállalkozásai lényeges mértékben hozzájárul az Unió bruttó hazai termékéhez (GDP) és a munkahelyteremtéshez, és jelentős potenciállal rendelkeznek a vállalkozói tevékenység fejlesztéséhez, mivel azt főként kkv-k végzik. A Lisszaboni Szerződés elismeri az idegenforgalom jelentőségét és ismerteti az ezen a területen meglévő specifikus uniós kompetenciákat, amelyek kiegészítik a tagállamok intézkedéseit. Az uniós szintű idegenforgalmi kezdeményezés egyértelmű hozzáadott értéket jelent, elsősorban az adatszolgáltatás és elemzés, a nemzetközi promóciós stratégiák kidolgozása és a legjobb gyakorlatok megosztása tekintetében.

(18) Amint azt a Bizottság 2010. június 30-i, „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című – az Európai Tanács 2010. októberi következtetéseiben jóváhagyott – közleményében, megállapította, az idegenforgalom az Unió gazdaságának fontos ágazata. Ennek az ágazatnak a vállalkozásai lényeges mértékben hozzájárul az Unió bruttó hazai termékéhez (GDP) és a munkahelyteremtéshez, és jelentős potenciállal rendelkeznek a vállalkozói tevékenység fejlesztéséhez, mivel azt főként kkv-k végzik. A Lisszaboni Szerződés elismeri az idegenforgalom jelentőségét és ismerteti az ezen a területen meglévő specifikus uniós kompetenciákat, amelyek kiegészítik a tagállamok intézkedéseit. A programnak támogatnia kell az uniós GDP-hez 10%-ban és a teljes uniós foglalkoztatáshoz 12%-ban hozzájáruló idegenforgalom területét érintő, egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkező kezdeményezéseket, elsősorban az adatszolgáltatás és elemzés, a minőségi szolgáltatásnyújtással kapcsolatos közös megközelítés kidolgozása, valamint a nemzeteken átívelő együttműködés és a legjobb gyakorlatok megosztásának elősegítése tekintetében.

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18a) A munkaprogram szerinti intézkedések mellett a Bizottságnak rendszeresen támogató intézkedéseket kell elfogadnia az uniós vállalkozások versenyképességének előmozdítása érdekében. A szakpolitikák elemzése és kidolgozása mellett az ilyen intézkedések körébe tartozik többek között a vállalkozások – főként a kkv-k – versenyképessége szempontjából különösen fontos uniós intézkedések hatásvizsgálata is. A hatásvizsgálatoknak foglalkozniuk kell a politikai javaslatok által az üzleti tevékenység költségeire, az érintett ágazatok innovációs képességére és azok nemzetközi versenyképességére gyakorolt hatásokon keresztül a vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatással („a versenyképességre gyakorolt hatás ellenőrzése”). A hatásvizsgálatoknak a várhatóan érintett vállalkozások előzetes vizsgálatából, a kkv-kra gyakorolt hatás méréséből (költség-haszon elemzés) és – adott esetben – enyhítő intézkedésekből álló, a kkv-kra vonatkozó külön részt kell tartalmazniuk („kkv-teszt”). A kkv-tesztnek különös figyelmet kell fordítania a mikrovállalkozásokra.

(Lásd a 11. cikk (1c) bekezdéséhez fűzött módosítást)

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

18 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18b) Az Unió a nemzetközi beutazásokat tekintve a világ első számú turisztikai célpontja, és ezt a vezető szerepet meg kell erősíteni az egyrészt a fokozottabb globális verseny és a folyamatosan változó piaci kereslet, másrészt a jobb és tartósabb fenntarthatóság biztosítása iránti igény teremtette kihívásokkal való szembenézés révén.

Indokolás

Lásd fent.

Módosítás  37

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) A programnak tartalmaznia kell a célkitűzésekhez rendelt intézkedéseket, a célkitűzések teljesítéséhez szükséges teljes pénzügyi keretet, különböző típusú végrehajtó intézkedéseket, valamint az ellenőrzési és értékelési, illetve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló szabályokat.

(19) A programnak tartalmaznia kell a célkitűzésekhez rendelt intézkedéseket, a célkitűzések teljesítéséhez szükséges teljes pénzügyi keretet, különböző típusú végrehajtó intézkedéseket, valamint az ellenőrzési és értékelési, illetve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló átlátható szabályokat.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) A programnak ki kell egészítenie más uniós programokat úgy, hogy közben elismeri, hogy az egyes eszközöknek a saját eljárásaik szerint kell működniük. Ugyanazok a támogatható költségek így nem részesülhetnek kétszeres finanszírozásban. Az uniós finanszírozás lényeges befolyásolását célul kitűző versenyképességi és kkv-program szoros szinergiákat fog kialakítani a program, más uniós programok és a strukturális alapok között.

(20) A programnak ki kell egészítenie más uniós programokat úgy, hogy közben elismeri, hogy az egyes eszközöknek a saját eljárásaik szerint kell működniük. Ugyanazok a támogatható költségek így nem részesülhetnek kétszeres finanszírozásban. Az uniós finanszírozás lényeges befolyásolását célul kitűző versenyképességi és kkv-program szoros szinergiákat fog kialakítani a program, más uniós programok – különösen a Horizont 2020 – és a strukturális alapok között. Ezek a szinergiák építhetnek az Eureka és a Eurostars alulról felfelé építkező nemzeti és regionális tapasztalataira a kkv-k innovációs és kutatási tevékenységeinek támogatása terén.

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a) Fontos a program hatását maximalizálni a köz- és magánszféra pénzügyi forrásainak mobilizálásával, egyesítésével és megtöbbszörözésével.

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21a) A valamely kkv számára nyújtandó pénzügyi támogatással kapcsolatos határozathozatalt átlátható eljárásnak kell megelőznie. Az ilyen támogatás odaítélésének és kifizetésének átláthatónak, bürokráciamentesnek és a közös szabályoknak megfelelőnek kell lennie.

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

21 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21b) A programnak arra kell irányulnia, hogy megkönnyítse a technikai, tudományos, üzleti és támogatási hálózatokhoz történő hozzáférést, valamint megfelelő útmutatást kell biztosítania a kkv-alapításban érdekelt valamennyi személy, különösen a fiatalok és nők számára a képzési, támogatási és mentori programokról, a vállalkozási készségek, az ismeretek, a vállalkozói szellem és a bizalom fejlesztése érdekében.

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

23 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(23a) A programnak biztosítania kell az uniós költségvetést érintő innovatív finanszírozási eszközök és mechanizmusok lehető legnagyobb mértékű átláthatóságát, elszámoltathatóságát és demokratikus ellenőrzését, különösen ami az uniós célkitűzésekhez való elvárt és tényleges hozzájárulásukat illeti.

Módosítás  43

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) Az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról szóló megállapodás és a társulási megállapodások jegyzőkönyvei rendelkeznek az érintett tagállamoknak az uniós programokban való részvételéről. Más harmadik országok részvételét abban az esetben kell lehetővé tenni, ha ezek a megállapodások és eljárások ezt tartalmazzák.

(24) Az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról szóló megállapodás és a társulási megállapodások jegyzőkönyvei rendelkeznek az érintett tagállamoknak az uniós programokban való részvételéről. Más harmadik országok részvételét abban az esetben kell lehetővé tenni, ha ezek a megállapodások és eljárások ezt tartalmazzák. A programban való részvételnek harmadik országokban letelepedett jogalanyok számára is nyitottnak kell lennie, ők azonban főszabály szerint nem részesülhetnek uniós pénzügyi hozzájárulásban.

Módosítás  44

Rendeletre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(24a) Fontos gondoskodni a program pénzgazdálkodásának hatékony és eredményes voltáról, valamint minél hatékonyabb és felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról, emellett biztosítani kell a jogbiztonságot és valamennyi résztvevő programhoz való hozzáférését is.

Módosítás  45

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25) A programot ellenőrizni és értékelni kell az esetleges kiigazítások lehetővé tétele érdekében.

(25) A programot ellenőrizni és értékelni kell az esetleges kiigazítások lehetővé tétele érdekében. A program végrehajtásáról éves jelentést kell készíteni, bemutatva az elért eredményeket és a tervezett tevékenységeket. A jelentést be kell mutatni az Európai Parlament illetékes hatóságának.

Módosítás  46

Rendeletre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25a) A program végrehajtását az eredmények és a hatások értékelésére szolgáló kulcsfontosságú mutatószámok segítségével évente ellenőrizni kell. A mutatószámoknak – köztük a vonatkozó kiindulási alapértékeknek – kell képezniük a minimális alapot annak értékeléséhez, hogy milyen mértékben teljesültek az eszköz célkitűzései.

Módosítás  47

Rendeletre irányuló javaslat

1 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a. cikk

 

Fogalommeghatározás

 

E rendelet alkalmazásában „kkv-k” a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban1 meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások;

 

_______________

 

1 HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

Módosítás  48

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A programnak hozzá kell járulnia az alábbi általános célkitűzésekhez, külön figyelmet fordítva a kkv-k sajátos szükségleteire európai és globális szinten:

(1) A programnak hozzá kell járulnia az alábbi általános célkitűzésekhez, külön figyelmet fordítva az európai kkv-k sajátos szükségleteire:

a) az uniós vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is;

a) az uniós vállalkozások – és különösen a kkv-k – versenyképességének és fenntarthatóságának a megerősítése;

b) a vállalkozási kultúra támogatása, a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése.

b) a vállalkozási kultúra támogatása, a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése.

(2) Az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósítását a következő mutatók mérik:

(2) Az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósítását a következő mutatók mérik:

a) Az uniós ipari ágazat százalékos növekedése a teljes bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez képest,

a) az uniós ipari és szolgáltatási ágazat százalékos növekedése a teljes bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez képest,

 

aa) az új és már létező kkv-k adminisztrációs terheinek változásai,

b) Az uniós ipari termelés növekedése a környezetipari ágazatokban,

b) A kkv-k növekedése hozzáadott érték szempontjából, többek között a környezetipari ágazatokban

 

ba) a kkv-k foglalkoztatási rátájának változásai

c) a kkv-k adminisztrációs terheinek változásai,

c) az önfoglalkoztatóvá válni kívánó polgárok arányában bekövetkező változások.

d) A kkv-k növekedése hozzáadott érték és a foglalkoztatottak száma szempontjából,

 

e) és a kkv-k fluktuációja.

 

 

(2a) Az e cikk (2) bekezdésében említett mutatókra vonatkozó méréssel és teljesítménycélokkal kapcsolatos részleteket az I. melléklet tartalmazza.

(3) A program támogatja az Európa 2020 stratégia végrehajtását, és hozzájárul az „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” célkitűzésének megvalósításához. A program különösen hozzájárul a foglalkoztatással kapcsolatos kiemelt cél teljesítéséhez.

(3) A program támogatja az Európa 2020 stratégia végrehajtását, és hozzájárul az „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” célkitűzésének megvalósításához. A program különösen hozzájárul a foglalkoztatással kapcsolatos kiemelt cél teljesítéséhez.

Módosítás  49

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A program konkrét célkitűzései:

(1) A program konkrét célkitűzései:

a) Az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása;

a) az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása, többek között az idegenforgalmi ágazatban;

 

aa) a kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában;

b) A vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében;

b) A vállalkozókedv és a vállalkozási kultúra ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében;

c) a kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában;

 

d) Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása.

d) a piacokhoz való hozzáférés javítása az Unión belül, de globális szinten is.

 

(1a) A konkrét célkitűzések szerinti intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Bizottság „Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című 2008. június 25-i közleményében foglalt „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv végrehajtásához.

(2) A program megvalósításával támogatni kell a kkv-kat abban, hogy alkalmazkodjanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, energia- és erőforrás-hatékony gazdaság követelményeihez.

(2) A program megvalósításával támogatni kell a kkv-kat abban, hogy alkalmazkodjanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, energia- és erőforrás-hatékony gazdaság követelményeihez.

(3) A program által az (1) bekezdésben említett konkrét célkitűzések megvalósítására gyakorolt hatást teljesítménymutatók mérik. Ezeket a mutatókat az I. melléklet tartalmazza.

(3) A program által az (1) bekezdésben említett konkrét célkitűzések megvalósítására gyakorolt hatást teljesítménymutatók mérik. Ezeket a mutatókat az I. melléklet tartalmazza.

Módosítás  50

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A program végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2,522 milliárd euró, amely összegből mintegy 1,4 milliárd euró pénzügyi eszközökre van elkülönítve.

(1) A program végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg [2,522 milliárd] euró, amely összeg legalább 60%-a pénzügyi eszközökre van elkülönítve. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján dönthet úgy, hogy jelentős keresleti/kínálati egyensúlyhiányok esetén, vagy ha más forrásokból további alapok állnak rendelkezésre megnöveli a pénzügyi eszközök részesedését.

Módosítás  51

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az e rendeletben meghatározott pénzügyi keretből fedezhetők a program irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, monitorozó, ellenőrző, auditálási és értékelő tevékenységekkel kapcsolatos kiadások is, így különösen a tanulmányok, szakértői egyeztetések, tájékoztatási és kommunikációs intézkedések, beleértve az uniós szakpolitikai prioritások intézményesített kommunikációját – feltéve hogy ezek e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak –, az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatok kiadásai, valamint minden egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadás, amely a Bizottság számára felmerül a program irányításával összefüggésben.

(2) Az e rendeletben meghatározott pénzügyi keretből fedezhetők a program irányításához és a célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, monitorozó, ellenőrző, auditálási és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos kiadások is, így különösen:

 

– tanulmányok,

 

– szakértői találkozók,

 

– tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, beleértve az uniós szakpolitikai prioritások intézményesített kommunikációját ,feltéve hogy ezek e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak,

 

– az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatok kiadásai,

 

– egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadás, amely a Bizottság számára felmerül a program irányításával összefüggésben. Ezek a kiadások nem haladhatják meg a pénzügyi keret 5%-át.

Módosítás  52

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a) az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozatban(„Tengerentúli Társulási Határozat”)1 szereplő tengerentúli országok és területek;

 

_______________

 

1 HL L 314., 2001.11.30., 1. o.

Módosítás  53

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított feltételek nem teljesülnek, vagy ha az említett országok úgy döntenek, hogy nem vesznek részt a programban, az említett bekezdésben szereplő országokban vagy más harmadik országokban bejegyzett szervezetek részt vehetnek az e program szerinti intézkedésekben.

(2) Azok a szervezetek, amelyeknek székhelye az (1) bekezdésben említett országok valamelyikében van, részt vehetnek a program azon részeiben, amelyekben az adott ország részt vesz az (1) bekezdésben említett vonatkozó megállapodásban előírt feltételeknek megfelelően.

Módosítás  54

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az ilyen szervezetek nem részesülhetnek uniós pénzügyi hozzájárulásban, kivéve ha az elengedhetetlenül szükséges a program számára, különösen az uniós vállalkozások versenyképessége és piachoz való hozzáférése szempontjából. Ez a kivétel nem vonatkozik a nyereségorientált szervezetekre.

törölve

(Lásd az 5 a. cikket (új).)

Módosítás  55

Rendeletre irányuló javaslat

5 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a. cikk

 

A programban részt nem vevő országok szervezeteinek részvétele

 

(1) Nem vehetnek részt az adott országban bejegyzett szervezetek a program azon részeiben, amelyekben az 5. cikkben említett valamely ország nem vesz részt. Az egyéb harmadik országokban székhellyel rendelkező országok is részt vehetnek a program keretébe tartozó intézkedésekben.

 

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezetek nem jogosultak arra, hogy uniós pénzügyi hozzájárulásban részesüljenek, kivéve ha az – különösen az uniós vállalkozások versenyképessége és piacra jutása tekintetében – elengedhetetlen a programhoz. E kivétel nem alkalmazható nyereségorientált szervezetek esetében.

(Lásd az 5. cikk (2) bekezdését.)

Módosítás  56

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az uniós vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának keretfeltételeit javító intézkedések

Az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének és fenntarthatóságának keretfeltételeit javító intézkedések

Módosítás  57

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság támogatja az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének és fenntarthatóságának jobbítására és erősítésére irányuló intézkedéseket annak érdekében, hogy javítsa a versenyképességet, fenntarthatóságot, és az európai vállalkozások növekedését előmozdító nemzeti szakpolitikák eredményességét, koherenciáját és összehangoltságát.

(1) A Bizottság támogatja az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k fenntarthatóságát és versenyképességét szolgáló keretfeltételek jobbítására irányuló intézkedéseket annak érdekében, hogy – a kisvállalkozói intézkedéscsomag elveivel összhangban – javítsa a fenntartható versenyképességet és az európai vállalkozások növekedését előmozdító nemzeti szakpolitikák eredményességét, koherenciáját és összehangoltságát, külön figyelmet fordítva a nagy növekedési lehetőséget rejtő vállalatokra.

(2) A Bizottság támogathatja az új versenyképességi stratégiák kidolgozására irányuló intézkedéseket. Ilyen intézkedések lehetnek a következők:

(2) A Bizottság támogathatja az új versenyképességi és vállalkozásfejlesztési stratégiák kidolgozására irányuló intézkedéseket is. Ilyen intézkedések lehetnek a következők:

a) a vállalkozások versenyképességet és a fenntarthatóságot – ideértve a katasztrófák hatásaival szembeni ellenállóképességet is – érintő szakpolitikák tervezésének, végrehajtásának és értékelésének javítását, valamint a megfelelő infrastruktúrák, világszínvonalú klaszterek és üzleti hálózatok, keretfeltételek fejlesztését és fenntartható termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztését biztosító intézkedések;

a) a vállalkozások versenyképességét és a fenntarthatóságot érintő szakpolitikák tervezésének, végrehajtásának és értékelésének javítását, valamint az üzleti hálózatokat, a klaszterek nemzetközi működését és együttműködését és fenntartható termékek, technológiák, szolgáltatások és folyamatok kifejlesztését támogató intézkedések;

 

aa) különösen az adminisztrációs terhek csökkentésének segítségével a vállalkozásokra vonatkozó keretfeltételek javítását célzó intézkedések. Ezen intézkedések között szerepelhetnek többek között:

 

– olyan rendszeres eredménytábla létrehozásának támogatása, amely méri az adott uniós rendelet által a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra vonatkozó keretfeltételekre gyakorolt hatást,

 

– olyan független szakértői csoport felállítása vagy támogatása, amely tanácsot ad a Bizottságnak az adminisztrációs terhek csökkentésével és az uniós szabályozás egyszerűsítésével kapcsolatban,

 

– a kkv-tesztnek az uniós jogszabályok nemzeti jogba való átültetése esetén történő szisztematikus alkalmazásával kapcsolatos információk és a legjobb gyakorlatok cseréje;

b) a tagállamok, a programban részt vevő más országok és az Unió fő versenytársai között a szakpolitikai döntéshozatal területén való együttműködést és a helyes gyakorlatok megosztását ösztönző, illetve a versenyképességi politikák nemzetközi szempontjaival foglalkozó intézkedések;

b) a tagállamok, a programban részt vevő más országok és az Unió fő globális kereskedelmi partnerei között a szakpolitikai döntéshozatal területén való együttműködést és a helyes gyakorlatok megosztását ösztönző, illetve a versenyképességi politikák nemzetközi szempontjaival foglalkozó intézkedések;

c) a kkv-kkal kapcsolatos szakpolitikák kidolgozásának és a döntéshozók közötti együttműködés támogatása, külön tekintettel arra, hogy a kkv-k könnyebben részt vehessenek a programokban és intézkedésekben.

c) a kkv-kkal kapcsolatos, bizonyítékokon alapuló szakpolitikák kidolgozásának és a döntéshozók és a kkv-kat képviselő szervezetek közötti együttműködés támogatása, külön tekintettel az uniós, regionális és nemzeti szintű programokban való könnyebb részvételre, beleértve a „Horizont 2020” keretprogramot és a strukturális alapokat és a kkv-kra vonatkozó intézkedések támogatására.

(3) A Bizottság támogathatja azokat az intézkedéseket, amelyek felgyorsítják az ágazatok közötti tevékenységeken alapuló versenyképes iparágak létrehozását a kkv-k nagy számával és az uniós GDP-hez való nagyarányú hozzájárulással jellemezhető területeken. Az ilyen kezdeményezéseknek ösztönözniük kell az új piacok kialakulását, valamint az áruk és szolgáltatások biztosítását a legversenyképesebb üzleti modellek vagy módosított értékláncok alapján, Tartalmazniuk kell a termelékenység, az erőforrás-hatékonyság, a fenntarthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalás javítását célzó kezdeményezéseket.

(3) A Bizottság támogathatja azokat az intézkedéseket, amelyek felgyorsítják az adott esetben az ágazatok közötti tevékenységeken alapuló versenyképes iparágak létrehozását a kkv-k nagy számával és az uniós GDP-hez való nagyarányú hozzájárulással jellemezhető területeken. Az ilyen kezdeményezéseknek ösztönözniük kell az új piacok kialakulását, valamint az új üzleti modellek alkalmazását és az új termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó megfelelő ötletek kereskedelmi hasznosítását. Tartalmazniuk kell a termelékenység, az erőforrás- és energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalás javítását célzó kezdeményezéseket.

 

(3a) A Bizottság e célból ágazatspecifikus tevékenységeket is támogathat olyan területeken, ahol magas a kkv-k aránya, és amelyek nagymértékben hozzájárulnak az Unió GDP-jéhez, mint amilyen az idegenforgalom ágazata.

Módosítás  58

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság hozzájárul a vállalkozókedv előmozdításához az annak fejlődését érintő keretfeltételek javításával. A Bizottság támogatja a vállalkozások fejlődésének és növekedésének kedvező üzleti környezet kialakítását.

(1) A Bizottság hozzájárul a vállalkozókedv és a vállalkozási kultúra előmozdításához a vállalkozásalapítás akadályainak csökkentésével és a vállalkozások fejlődését érintő keretfeltételek javításával. A Bizottság támogatja a vállalkozások fenntartható indulásának, fejlődésének, növekedésének, a tevékenység átruházásának és a második esélynek kedvező üzleti környezet kialakítását.

Módosítás  59

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés – 1a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Létre kell hozni a vállalkozói készségek és magatartások fejlesztését célzó „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot.

Módosítás  60

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Bizottság támogathatja, különösen a potenciális és az új vállalkozók körében, a vállalkozói képzés, készségek és magatartások kialakítását célzó tagállami intézkedéseket.

(3) A Bizottság támogathatja, különösen az oktatás és a képzés terén, valamint a potenciális és az új vállalkozók körében a vállalkozói képzés, készségek, gondolkodásmód és magatartások kialakítását célzó tagállami intézkedéseket.

Módosítás  61

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A Bizottság intézkedéseket hozhat, amelyek erősítik az egész életen át tartó tanulás vagy az „Erasmus mindenkinek” program, különösen az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program keretében a lehetséges vállalkozók számára technológiai kapacitásaik és vállalkozásirányítási készségeik javítása érdekében biztosított oktatást.

Módosítás  62

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása az indulás és a növekedés szakaszában, és amelyek kiegészítik a tagállamok által a kkv-kra szánt nemzeti és regionális szintű pénzügyi eszközöket. A kiegészítő jelleg biztosításához ezeket az intézkedéseket szorosan koordinálni kell azokkal, amelyeket a kohéziós politika keretében és tagállami szinten valósítanak meg. Ezek az intézkedések a tőke- és a hitelfinanszírozás ösztönzését egyaránt megcélozzák.

(1) A Bizottság támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése és javítása az indulás, a növekedés és az átruházás szakaszában, és amelyek kiegészítik a tagállamok által a kkv-kra szánt nemzeti és regionális szintű pénzügyi eszközöket. A kiegészítő jelleg biztosításához ezeket az intézkedéseket szorosan koordinálni kell azokkal, amelyeket a kohéziós politika, a Horizont 2020 keretében és tagállami vagy regionális szinten valósítnak meg. Ezek az intézkedések a hitel- és tőkefinanszírozás – amelybe beletartozhat a magvető finanszírozás, az angyalfinanszírozás, a tőke- és a kvázitőke-finanszírozás – biztosításának és igénybevételének ösztönzését egyaránt megcélozzák. A Bizottság az uniós támogatás ismertsége és elismertsége érdekében figyelmet fordít a kkv-knak nyújtott közösségi finanszírozás láthatóvá tételére.

(2) Az (1) bekezdésben ismertetett fellépések részeként a Bizottság a piaci igényektől függően intézkedéseket dolgoz ki a határokon átnyúló és több országot érintő finanszírozás javítására, ezzel segítve a kkv-kat üzleti tevékenységeik nemzetközivé tételében az uniós jognak megfelelően.

(2) Az (1) bekezdésben ismertetett fellépések részeként a Bizottság a piaci igényektől függően intézkedéseket dolgoz ki a határokon átnyúló és több országot érintő finanszírozás javítására, ezzel segítve a kkv-kat üzleti tevékenységeik nemzetközivé tételében az uniós jognak megfelelően.

 

A Bizottság a piaci kereslet alapján megvizsgálhatja továbbá más innovatív pénzügyi eszközök, például a közösségi finanszírozás kidolgozásának lehetőségét is.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket részletesen a II. melléklet tartalmazza.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket részletesen a 14a. és a 14b. cikk tartalmazza.

Módosítás  63

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az uniós vállalkozások versenyképességének és piacokhoz való hozzáférésének további javítása érdekében a Bizottság folytatja az Enterprise Europe Network támogatását.

(1) Az uniós vállalkozások versenyképességének és piacokhoz való hozzáférésének további javítása érdekében a Bizottság a 9a. cikkben foglaltaknak megfelelően folytatja az Enterprise Europe Network támogatását.

(2) A Bizottság támogathat olyan intézkedéseket, amelyek javítják a kkv-k hozzáférését az egységes piachoz, beleértve az információszolgáltatást és a tudatosság növelését.

(2) A Bizottság támogat olyan intézkedéseket, amelyek javítják a kkv-k hozzáférését az egységes piachoz, beleértve az uniós kezdeményezésekre, programokra és jogszabályokra vonatkozó információszolgáltatást és a tudatosság növelését többek között az uniós követelményeknek és standardoknak való megfelelés megkönnyítése érdekében.

(3) Konkrét intézkedések célozzák a kkv-k Unión kívüli piacokhoz való hozzáférésének elősegítését, valamint az ezeken a piacokon már meglévő támogató szolgáltatások erősítését. A program segítséget nyújthat a kkv-knak a kiemelten kezelt harmadik országokban alkalmazott szabványok és szellemitulajdon-jogok kérdésében.

(3) Konkrét intézkedések célozzák a kkv-k Unión kívüli piacokhoz való hozzáférésének elősegítését, valamint az ezeken a piacokon már meglévő támogató szolgáltatások erősítését. A program segítséget nyújthat a kkv-knak a kiemelten kezelt harmadik országokban a piacra jutás előtt álló akadályokkal, a közbeszerzésekkel, az ezen országokban alkalmazott szabványokkal, szellemitulajdon-jogokkal és vámeljárásokkal kapcsolatos információk kérdésében. Az ilyen intézkedések kiegészítik, de nem ismétlik meg a kereskedelmet elősegítő létező tevékenységeket.

(4) A programba tartozó intézkedések célja lehet a nemzetközi ipari együttműködés ösztönzése, beleértve a harmadik országokkal az ipar és a szabályozás területén folytatott párbeszédet. Konkrét intézkedéseknek lehet célja az, hogy csökkentsék az Unió és más országok között az ipari termékek keretszabályozása, az iparpolitika és az üzleti környezet javítása tekintetében fennálló különbségeket.

(4) A programba tartozó intézkedések célja lehet a nemzetközi együttműködés ösztönzése, beleértve a harmadik országokkal az ipar és a szabályozás területén folytatott párbeszédet. Konkrét intézkedéseknek lehet célja az, hogy csökkentsék az Unió és más országok között a termékek keretszabályozása, a vállalkozás- és iparpolitika és az üzleti környezet javítása tekintetében fennálló különbségeket.

Módosítás  64

Rendeletre irányuló javaslat

9 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9a. cikk

 

Enterprise Europe Network

 

(1) A Bizottság biztosítja, hogy az Enterprise Europe Network (a hálózat) tevékenységeit folytassák és növeljék. A hálózat integrált üzleti támogatási szolgáltatást nyújt azoknak az uniós kkv-knak, amelyek fel kívánják tárni az egységes piac és a harmadik országok lehetőségeit.

 

Tekintettel a már létező, vállalkozásokat támogató nemzeti hálózatok tapasztalataira és szakmai ismereteire, a hálózat keretében végzett tevékenységek többek között az alábbiakat foglalhatják magukban:

 

a) tájékoztatás és tanácsadás többek között a nemzetköziesítésre vonatkozó szolgáltatásokról az egységes piacon és harmadik országokban, az üzleti együttműködésről, a visszacsatolásról, a finanszírozási lehetőségekről, a finanszírozáshoz való hozzáférésről és az ezzel kapcsolatos mentorálási és felkészítési programokról;

 

b) az innovációra, valamint a technológia- és az ismeretátadásra vonatkozó szolgáltatások; a kkv-k energiahatékonysággal, éghajlatváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos szakismereteinek bővítésére irányuló szolgáltatások;

 

c) a kkv-k uniós programokban – köztük a Horizont 2020-ban és a strukturális alapokban – való részvételét ösztönző szolgáltatások;

 

d) az vezetői kapacitások növelésének támogatása a kkv-k versenyképességének javítása érdekében;

 

(3) A hálózat által más uniós programok nevében nyújtott szolgáltatásokat az adott programok finanszírozzák.

 

(4) A hálózat a kkv-k vállalkozási támogatásában aktív létező szervezetek tevékenységeit nem helyettesítheti, és nem is tarthat fenn azokkal párhuzamos tevékenységeket, hanem csak kiegészítheti azokat. A hálózat teljesítményét javító további intézkedések elfogadására tekintettel a Bizottság értékeli hatékonyságát, irányítását és földrajzi eloszlását, figyelemmel a javasolt szolgáltatások kkv-k általi igénybevételének javítására, valamint a kiegyensúlyozottabb földrajzi megoszlás biztosítására.

Módosítás  65

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1, 1 a (új) és 1 b (új) bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság a program végrehajtására éves munkaprogramot fogad el a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban. Az éves munkaprogramok meghatározzák az elérendő célokat, a várható eredményeket, a megvalósítás módját és a teljes összegüket. tartalmazzák a finanszírozandó intézkedések leírását, az egyes intézkedésekre elkülönített közelítő összegeket és egy indikatív megvalósítási ütemtervet, valamint az eredmények és a célok elérésének eredményességét nyomon követő megfelelő mutatókat. pénzügyi támogatások esetében tartalmazzák a prioritásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozási arány felső határát.

(1) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén éves munkaprogramot fogad el a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően. Az éves munkaprogramok meghatározzák az előzetes konzultációkon alapuló elérendő célokat, a várható eredményeket, a megvalósítás módját és a teljes összegüket, továbbá az eredmények és a célok elérésének eredményességét nyomon követő megfelelő mutatókat. pénzügyi támogatások esetében tartalmazzák a prioritásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozási arány felső határát.

 

(1a) A Bizottság az alábbiak révén végrehajtja az (1) bekezdésben említett éves munkaprogramot:

 

a) a finanszírozandó tevékenységek ismertetése;

 

b) az egyes tevékenységekhez rendelt összegek meghatározása;

 

c) indikatív megvalósítási ütemterv készítése.

 

(1b) Az (1a) bekezdésben említett intézkedéseket a 16. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás  66

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c) A Bizottság támogathatja a kkv-k számára fontos programokról tájékoztatást nyújtó integrált és felhasználóbarát online rendszerek kialakítását, miközben biztosítania kell, hogy e rendszerek ne ugyanazokat a feladatokat végezzék, mint a már létező portálok.

Módosítás  67

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A 10. cikkben említett munkaprogram intézkedései mellett a Bizottság rendszeresen vállal támogató intézkedéseket, például:

(1) A 10. cikkben említett munkaprogram intézkedései mellett a Bizottság rendszeresen vállal támogató intézkedéseket, például:

a) az ágazati és ágazatok közötti versenyképességi kérdések elemzése és monitorozása;

a) az ágazati és ágazatok közötti versenyképességi kérdések elemzése és monitorozása;

b) a helyes gyakorlatok és szakpolitikai megközelítések azonosítása és továbbfejlesztése;

b) bevált gyakorlatok és szakpolitikai megközelítések azonosítása, terjesztése és továbbfejlesztése;

c) a vállalkozások versenyképessége szempontjából különösen fontos uniós intézkedések hatásvizsgálata azzal a céllal, hogy azonosítsák a hatályos jogi szabályozás egyszerűsítést igénylő területeit, illetve azokat a területeket, ahol javaslatokat kell tenni új jogalkotási intézkedésekre;

c) a meglévő jogszabályok alkalmassági vizsgálata és a vállalkozások versenyképessége szempontjából különösen fontos új uniós intézkedések hatásvizsgálata azzal a céllal, hogy azonosítsák a hatályos jogi szabályozás egyszerűsítést igénylő területeit, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k terhei a lehető legkisebbek legyenek azokon területeken, ahol javaslatokat tesznek új jogalkotási intézkedésekre; A kkv-kra vonatkozó enyhébb rendszerekre vagy a mikrovállalkozások egyedi mentességeire a kkv-teszt rámutat, és ezek nem ütközhetnek az alapvető uniós egészségügyi és munkabiztonsági előírásokba, az uniós munkavállalók alapvető jogaiba vagy az EU környezetvédelmi jogszabályainak alapelveibe

d) a vállalkozásokat, a konkrét ágazati szakpolitikát és a versenyképességgel kapcsolatos intézkedéseket érintő jogszabályok értékelése;

d) a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat, az ágazati szakpolitikákat és a versenyképességgel kapcsolatos intézkedéseket érintő jogszabályok értékelése.

 

da) a Bizottság „Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című 2008. június 25-i közleményében foglalt „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv végrehajtásának nyomon követése és értékelése.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogató intézkedések nem feltétlenül képezik a 10. cikkben említett éves munkaprogram részét.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogató tevékenységeknek nem feltétlenül képezik a 10. cikkben említett éves munkaprogram részét, költségük pedig nem haladhatja meg a program pénzügyi keretének [2,5 %]-át.

Módosítás  68

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság éves nyomon követési jelentést készít, amelyben megvizsgálja a támogatott intézkedések hatékonyságát és eredményességét a pénzügyi végrehajtás, az eredmények és – amennyiben lehetséges – a hatások szempontjából. A jelentés információkat tartalmaz az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások összegéről és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásának hatásairól, olyan mértékben, hogy ezeknek az információknak az összegyűjtése ne jelentsen indokolatlan adminisztrációs terhet a kkv-k számára.

(2) A Bizottság éves nyomon követési jelentést készít, amelyben megvizsgálja a támogatott intézkedések hatékonyságát és eredményességét a pénzügyi végrehajtás, az eredmények és – amennyiben lehetséges – a hatások szempontjából. A jelentés alapvető információkat tartalmaz a támogatások kedvezményezettjeiről és névtelen alapvető információkat a támogatásért jelentkezőkről, ha rendelkezésre állnak ilyenek. A jelentés információkat tartalmaz továbbá az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások összegéről és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásának hatásairól, olyan mértékben, hogy ezeknek az információknak az összegyűjtése ne jelentsen indokolatlan adminisztrációs terhet a kkv-k számára. Az éves jelentést az Európai Parlament illetékes bizottsága elé terjesztik és nyilvánosságra hozzák.

Indokolás

A támogatások kedvezményezettjeire és a támogatásért jelentkezőkre vonatkozó információk hasznosak lennének a program keretében nyújtott támogatások értékelése szempontjából.

Módosítás  69

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Értékelő jelentést készít az intézkedések hosszú távú hatásairól és azok fenntarthatóságáról, és az eredményeket felhasználják a további intézkedések esetleges megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről szóló döntés meghozatalakor.

(4) Utólagos értékelő jelentést készít az intézkedések hosszú távú hatásairól és azok fenntarthatóságáról.

Módosítás  70

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Kidolgozzák a főbb teljesítménymutatókat, amelyek alapot nyújtanak a program keretében támogatott intézkedések célkitűzéseinek megvalósítását értékelő eljáráshoz. A célkitűzések megvalósítását előre meghatározott, az intézkedések végrehajtása előtti helyzetet tükröző kiindulási mutatókhoz képest mérik.

törölve

Indokolás

Mivel a mutatókat a társjogalkotók határozzák meg ebben a rendeletben, további mutatók kidolgozása nem szükséges.

Módosítás  71

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a) Annak érdekében, hogy a pénzeszközök valóban eljussanak a kkv-khoz, nyomon követési rendszert kell felállítani annak biztosítására, hogy a bankok a pénzeszközöket és a garanciákat a kkv-knak nyújtott kölcsönök növelésére fordítsák. Ez magában foglalhatja a kkv-knak kölcsönt nyújtó bankok számára kialakított jelentéstételi rendszerek és magatartási kódex alkalmazását. A nyomon követési rendszer azt is biztosítja, hogy ne csak középvállalkozások, hanem kis- és mikrovállalkozások is kapjanak hiteleket az uniós alapokból.

Módosítás  72

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A programban meghatározott pénzügyi eszközök használatának célja a növekedésorientált kkv-k finanszírozáshoz jutásának elősegítése. A pénzügyi eszközök egy tőkefinanszírozási eszközt és egy hitelgarancia-eszközt tartalmaznak.

(1) A programban meghatározott pénzügyi eszközök használatának célja a kkv-k finanszírozáshoz jutásának elősegítése az indulási, növekedési és átruházási szakaszban a tevékenységi körön vagy a piac méretén alapuló megkülönböztetés nélkül. A pénzügyi eszközök egy tőkefinanszírozási eszközt és egy hitelgarancia-eszközt tartalmaznak.

Módosítás  73

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A növekedésorientált kkv-knak szánt pénzügyi eszközök adott esetben ötvözhetők a tagállamok és irányító hatóságaik által a [a(z) XXX/201X/EU rendelet [a strukturális alapokról szóló új rendelet] 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint létrehozott egyéb pénzügyi eszközökkel vagy az Unió által – akár e rendelet szerint – finanszírozott támogatásokkal.

(2) A kkv-knak szánt pénzügyi eszközök adott esetben ötvözhetők a tagállamok és irányító hatóságaik által a [a(z) XXX/201X/EU rendelet [a strukturális alapokról szóló új rendelet] 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint létrehozott egyéb pénzügyi eszközökkel vagy az Unió által – akár e rendelet szerint – finanszírozott támogatásokkal.

Módosítás  74

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A tőkefinanszírozási eszköznek és a hitelgarancia-eszköznek kiegészítő jellegűeknek kell lenniük a tagállamok által a kohéziós politika keretében a kkv-kkal kapcsolatban felhasznált pénzügyi eszközökhöz és a tagállamok által a nemzeti támogatási programok keretében a kkv-kkal kapcsolatban felhasznált pénzügyi eszközökhöz képest.

Indokolás

Az egyértelműség érdekében ezt a szöveget át kell helyezni a II. mellékletből a 14. cikkbe. Az eszközöknek továbbá kiegészítő jellegűnek kell lenniük a kkv-kkal kapcsolatban a nemzeti támogatási programok keretében felhasznált pénzügyi eszközökhöz képest is.

Módosítás  75

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) A tőkefinanszírozási eszköz és a hitelgarancia-eszköz adott esetben lehetővé teheti pénzforrások összevonását olyan tagállamokkal és/vagy régiókkal, amelyek hajlandók a [strukturális alapokról szóló rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint] a strukturális alapokból kapott összeg egy részét erre fordítani.

Módosítás  76

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A tőkefinanszírozási és a hitelgarancia-eszközöknek meg kell felelniük az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK tanácsi rendeletben1 és a végrehajtási szabályokat felváltó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban szereplő pénzügyi eszközökre vonatkozó rendelkezéseknek.

 

______________

 

1 HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

Indokolás

Az egyértelműség érdekében ezt a szöveget át kell helyezni a II. mellékletből a 14. cikkbe.

Módosítás  77

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) A program szerinti pénzügyi eszközöket a Horizont 2020 keretprogramhoz tartozó tőke- és adósságfinanszírozó eszközükkel való széles körű koordinációval kell működtetni, figyelemmel a közvetítőknek szánt egységes eszköz létrehozására és annak lehetővé tételére, hogy a kkv-k egyetlen közös információforrás révén tudják azonosítani az igényeiknek leginkább megfelelő programot.

Indokolás

Ez annak tisztázására szolgál, hogy – noha a pénzügyi közvetítőktől nem várható el az, hogy a COSME és a Horizont 2020 szerinti pénzügyi eszközökre egyaránt jelentkezzenek – mindkét programot szorosan kell koordinálni ahhoz, hogy egységes eszközt kínáljanak a közvetítőknek, és hogy a kkv-kat az egyetlen, egységes információforrás, pl. egy kifejezetten erre szolgáló uniós webhely révén az igényeiknek leginkább megfelelő támogatási programhoz lehessen irányítani.

Módosítás  78

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3c) A Bizottság és a tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökre vonatkozó információknak a kkv-k és a közvetítők körében történő terjesztése érdekében.

Módosítás  79

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 d bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3d) A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat1 szerinti gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz második ablakával kapcsolatos bevételeket és visszafizetéseket e program pénzügyi eszközeihez kell rendelni.

 

______________

 

1 HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

Indokolás

Az egyértelműség érdekében ezt a szöveget át kell helyezni a II. mellékletből a 14. cikkbe. A GIF 2-vel kapcsolatos bevételeket és visszafizetéseket e program pénzügyi eszközeihez kell rendelni.

Módosítás  80

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 e bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3e) A kkv-knak szánt pénzügyi eszközöket az állami támogatásra vonatkozó uniós jognak megfelelően kell alkalmazni. A pénzügyi eszközöknek az állami támogatásra vonatkozó szabályokból való esetleges kizárásának feltételeit egyértelműen fel kell tüntetni a program iránymutatásaiban és útmutatójában.

Indokolás

Az eljárások egyszerűsítése és a COSME programhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a pénzügyi eszközöknek az állami támogatásra vonatkozó szabályokból való esetleges kizárásának feltételeit (például a minimális küszöbértéket vagy a szerződéses feltételeket) egyértelműen fel kell tüntetni a COSME program iránymutatásaiban és útmutatóiban.

Módosítás  81

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A(z) XXXX/2012/EU [az új költségvetési rendelet] 18. cikke (4) bekezdésével összhangban, egy adott pénzügyi eszköz által generált bevételeket és visszafizetéseket ugyanahhoz a pénzügyi eszközhöz kell rendelni. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben már létrehozott pénzügyi eszközök esetében az adott időszakban elkezdett tevékenységek által generált bevételeket és visszafizetéseket a 2014 és 2020 közötti időszak pénzügyi eszközéhez rendelik hozzá.

(4) A(z) XXXX/2012/EU [az új költségvetési rendelet] 18. cikke (3) bekezdésének h) pontjával összhangban, egy adott pénzügyi eszköz által generált bevételeket és visszafizetéseket ugyanahhoz a pénzügyi eszközhöz kell rendelni. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben már létrehozott pénzügyi eszközök esetében az adott időszakban elkezdett tevékenységek által generált bevételeket és visszafizetéseket a 2014 és 2020 közötti időszak pénzügyi eszközéhez rendelik hozzá.

Módosítás  82

Rendeletre irányuló javaslat

14 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

14a. cikk

 

A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz

 

(1) A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköznek (EFG) olyan alapokat kell megcéloznia, amelyek: kockázati tőkét és mezzanine finanszírozást, például alárendelt és osztalékra jogosító kölcsönöket biztosítanak terjeszkedési és növekedési fázisban lévő vállalkozásoknak, különösen azoknak, amelyek határokon átnyúlóan tevékenykednek, ugyanakkor lehetőség van befektetésre korai fázisban lévő vállalkozásokba fektető alapokba, a Horizont 2020 keretprogram kutatási, fejlesztési és innovációs tőkefinanszírozási eszközével együttesen, és üzleti angyaloknak társbefektetési konstrukciók kínálására. A korai szakaszban lévő vállalkozásokba fektető alapokba történő befektetések esetében az EFG-ből származó befektetés nem haladhatja meg a teljes uniós befektetés 20%-át, kivéve azon alapokat, amelyek különböző szakaszban lévő vállalkozásokba fektetnek, ahol az EFG-ből és a kutatási, fejlesztési és innovációs tőkefinanszírozási eszközből származó finanszírozás arányos alapon történik az alapok befektetési politikájától függően. A Bizottságnak kerülnie kell a kivásárlási, és a megszerzett vállalkozás megszüntetésére irányuló kiváltási tőkejuttatást. A Bizottság a változó piaci feltételektől függően dönthet a 20%-os küszöb módosításáról.

 

(2) Az EFG-t az uniós vállalkozások növekedését és a kutatást, fejlesztést és innovációt a korai fázistól (beleértve a „magvetést” is) a növekedési fázisig támogató egyetlen uniós tőkefinanszírozási eszköz egyik elemeként kell bevezetni, a Horizont 2020 keretprogram és a program pénzügyi támogatásával.

 

A Horizont 2020 keretprogramban létrehozandó EFG és a kutatást, fejlesztést és innovációt támogató tőkefinanszírozási eszköz ugyanazt a megvalósítási mechanizmust használja.

 

(3) Az EFG-ből származó támogatást az alábbi befektetési formák egyikével kell megvalósítani:

 

a) közvetlenül az Európai Beruházási Alap (EBA) vagy a Bizottság nevében a végrehajtással megbízott más szervezetek által; vagy

 

b) határokon átnyúló, köz- vagy magánszférabeli „befektetési alapba fektető alapok” („funds-of-funds”) vagy befektetési eszközök révén, amelyeket az EBA vagy a Bizottság nevében a végrehajtással megbízott más szervezetek magánbefektetőkkel és/vagy állami pénzügyi intézményekkel és regionális és helyi szinten működő kockázati tőketársaságokkal közösen hoznak létre;

 

(4) Az EFG a jellemzően a terjeszkedő és növekedő szakaszban lévő kkv-kba befektető közvetítő kockázati tőkealapokba történő befektetéseket foglalja magában. Az EFG keretében történő befektetéseknek hosszú távúnak kell lenniük, általában 5–15 éves pozíciót jelentenek a kockázati tőkealapokban. Az EFG keretében történő befektetések időtartama egyetlen esetben sem haladhatja meg a Bizottság és a végrehajtással megbízott szervezet közötti megállapodás aláírásától számított 20 évet.

Módosítás  83

Rendeletre irányuló javaslat

14 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

14b. cikk

 

A hitelgarancia-eszköz

 

(1) A hitelgarancia-eszközt (LGF) az EIF vagy a végrehajtással megbízott más szervezet kezeli a Bizottság nevében. Az eszköz az alábbiakat nyújtja:

 

a) viszontgarancia és más kockázatmegosztási konstrukciók garanciarendszerek számára;

 

b) közvetlen garanciák és más kockázatmegosztási konstrukciók az alkalmassági kritériumokat teljesítő minden más pénzügyi közvetítő számára.

 

(2) Az LGF-et az uniós vállalkozások növekedését és a kutatást, fejlesztést és innovációt támogató egyetlen uniós hitelfinanszírozási eszköz részeként kell bevezetni, ugyanazt a megvalósítási mechanizmust használva, mint a Horizont 2020 keretprogram garanciafinanszírozási eszközének kkv-kra vonatkozó, keresletorientált kerete (RSI II).

 

(3) Az LGF a következőket nyújtja:

 

a) kölcsönökön (ideértve az alárendelt és az osztalékra jogosító kölcsönt is) vagy lízingen keresztül történő hitelfinanszírozás, amely csökkenti azokat a nehézségeket, amelyekkel a kkv-k szembesülnek a finanszírozáshoz jutás során vagy a feltételezett nagy kockázat, vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt;

 

b) a kkv-k hitelfinanszírozási portfóliójának értékpapírosítása, ami kiegészítő hitelfinanszírozást mozgósít a kkv-k számára a célintézményekkel kötött megfelelő kockázatmegosztási megállapodások alapján. E tranzakciók támogatásának feltétele a hitelnyújtó intézmények arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy az ilyen módon szerzett likvid eszközök vagy a mozgósított tőke jelentős részét ésszerű időn belül új kkv-hitelezésre fordítják. Ezen új hitelfinanszírozás összegét a garanciával biztosított portfóliókockázat összegéhez viszonyítva kell kiszámítani. Ezt az összeget és a futamidőt az egyes intézményekkel külön-külön kell megtárgyalni.

 

(4) Az értékpapírosított portfolióban lévő kölcsönök kivételével az LGF legfeljebb 150.000 eurós és legalább 12 hónapos futamidejű kölcsönöket fedez. Az LGF 150 000 EUR összeget meghaladó és legalább 12 hónapos futamidejű kölcsönöket is fedez azokban az esetekben, ha a kkv-k nem felelnek meg a Horizont 2020 keretprogram hitelfinanszírozási eszközének a kkv-kra vonatkozó keretéből történő támogatásra vonatkozó támogathatósági kritériumoknak. A Bizottság kommunikációs tevékenységeket indíthat, amelyek célközönsége a kkv-k.

 

(5) Az LGF-et úgy kell kialakítani, hogy adatokat szolgáltasson a támogatott kkv-kről mind a számukat, mind a kölcsönök nagyságát illetően.

Módosítás  84

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság felhatalmazást kap az e rendelet II. mellékletében meghatározott konkrét intézkedések részleteinek megváltoztatására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 18. cikk szerinti elfogadására, ha ezt a gazdasági és piaci fejlemények megkívánják, vagy pedig a versenyképességi és innovációs keretprogram hitelgarancia-eszköz (LGF) és a kockázatmegosztó pénzügyi mechanizmus (RSFF) esetében a hetedik keretprogram kockázatmegosztó eszköze által elért eredményeknek megfelelően.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap a 2. cikk (2) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott mutatók megváltoztatására, a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi eszközök költségvetésének megváltoztatására, valamint maguknak a 14., 14a. és 14b. cikkekben meghatározott pénzügyi eszközöknek a megváltoztatására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 18. cikk szerinti elfogadására, ha ezt a gazdasági és piaci fejlemények megkívánják, vagy pedig a versenyképességi és innovációs keretprogram hitelgarancia-eszköz (LGF) és a kockázatmegosztó pénzügyi mechanizmus (RSFF) esetében a hetedik keretprogram kockázatmegosztó eszköze által elért eredményeknek megfelelően.

(Lásd a 4. cikk (1) bekezdését, és a 14. cikket, 14a. cikket (új) és 14b. cikket (új))

Módosítás                85

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1. Általános célkitűzés

Általános célkitűzés:

1. Az uniós vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is;

Hatásmutató

Jelenlegi helyzet

Hosszú távú cél és mérföldkő (2020)

Ipari versenyképesség növekedése

2009: -3,1%, 2008: -0,3%, 2007: +0,7%

1 %-os éves növekedés, és 5 %-os növekedés 2015-ben

A kkv-kra háruló adminisztratív terhek változása (új vállalkozás alapításához szükséges napok száma)

2009: -3,1 % Új kkv alapításához szükséges napok száma: 7 munkanap

Új kkv alapításához szükséges napok számának csökkenése: 3 munkanap 2020-ban.

Az uniós ipari termelés növekedése a környezetipari ágazatokban (%-os változás az előző évhez képest)

6-7 %-os éves növekedés az elmúlt években

Átlagosan 8 %-os éves növekedés a következő évtizedben; 2015-re a termelés 50 %-os növelése a cél

 

Módosítás

Általános célkitűzés:

1. Az uniós vállalkozások – és különösen a kkv-k – versenyképességének és fenntarthatóságának a megerősítése.

Hatásmutató

Jelenlegi helyzet

Hosszú távú cél és mérföldkő (2020)

Az uniós ipari és szolgáltatási ágazat százalékos növekedése a teljes bruttó hazai termékhez (GDP) képest,

2009: -3,1%, 2008: -0,3%, 2007: +0,7%

1 %-os éves növekedés

Az új és már létező kkv-kra háruló adminisztratív és szabályozási terhek változása (új vállalkozás alapításához szükséges napok száma és költség nagysága, a vállalkozás adott tevékenységének vállalásához és teljesítéséhez szükséges engedélyek és hozzájárulások megszerzéséhez szükséges idő)

Új kkv alapításához szükséges napok száma 2011-ben: 6,5 munkanap.

3 munkanap.

 

Az alapítás költsége: € 379.

Az alapítási költségek 100 euróra csökkentése.1

 

A vállalkozás konkrét tevékenységének beindításához és elvégzéséhez szükséges engedélyek (például a környezetvédelmi engedélyek) beszerzéséhez szükséges idő csökkentésére irányuló kisvállalkozói intézkedéscsomagban megfogalmazott célt elérő tagállamok száma: 2

A vállalkozás konkrét tevékenységének beindításához és elvégzéséhez szükséges engedélyek (például a környezetvédelmi engedélyek) beszerzéséhez szükséges idő csökkentésére irányuló kisvállalkozói intézkedéscsomagban megfogalmazott célt elérő tagállamok száma: 242

 

Az induló üzleti vállalkozások számára egyablakos rendszert azzal a céllal fenntartó tagállamok száma 2009-ben, hogy a vállalkozók valamennyi szükséges eljárást (pl. a regisztrációval, adóval, héával és társadalombiztosítással kapcsolatos ügyeket) egyetlen vagy fizikai (pl. hivatali), vagy virtuális (internetes), vagy pedig mindkét típusú kapcsolattartó pontban tudják elvégezni: 18

Az induló üzleti vállalkozások számára egyablakos rendszert fenntartó tagállamok számának 28-ra való növekedése3

Az uniós ipari termelés növekedése a környezetipari ágazatokban (%-os változás az előző évhez képest)

6-7 %-os éves növekedés az elmúlt években

Átlagosan 8 %-os éves növekedés a következő évtizedben; 2015-re a termelés 50 %-os növelése a cél

 

 

__________________

 

 

1 A Versenyképességi Tanács 2011. május 31-i következtetései felszólították a tagállamokat, hogy 2012-ig csökkentsék az új vállalkozások elindításához szükséges időtartamot 3 napra, a költségeket pedig 100 euróra.

 

 

2Az SBA felülvizsgálata felszólította a tagállamokat, hogy „2013 végéig csökkentsék egy hónapra a vállalkozás konkrét tevékenységének beindításához és elvégzéséhez szükséges engedélyek (beleértve a környezetvédelmi engedélyek) beszerzéséhez szükséges időt.” 24 tagállam már 3 hónapra csökkentette ezt az időtartamot.

 

 

3 A Tanács 2006. tavaszi következtetései szerint „valamennyi tagállamnak egyablakos rendszerrel vagy ahhoz hasonló megoldással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a vállalkozás elindításához szükséges valamennyi formalitásnak egy helyen lehessen eleget tenni.”

Módosítás  86

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2. Általános célkitűzés

Általános célkitűzés:

2. A vállalkozási kultúra támogatása, a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése.

Hatásmutató

Jelenlegi helyzet

Hosszú távú cél és mérföldkő (2020)

A kkv-k növekedése hozzáadott érték és a foglalkoztatottak száma szempontjából

2010-ben a kkv-k az EU teljes forgalmának (bruttó hozzáadott érték, GVA) több mint 58 %-át adták;

Cél a kkv-k által előállított bruttó hozzáadott érték évi 4 %-os növelése;

A kkv-k és más végső kedvezményezettek visszajelzése a program hozzáadott értékéről, hasznosságáról és jelentőségéről (a program értékelésében kell mérni) az Európai Vállalkozások Hálózata (EEN) és online felmérések segítségével

Kkv-k által foglalkoztatott személyek száma: 87,5 millió (az uniós magánszféra munkahelyeinek 67 %-a)

A kkv-k által foglalkoztatott munkavállalók számának évi 1 %-os növekedése

A kkv-k fluktuációja (alapítások és felszámolások)

78 %-os elégedettség és pozitív visszajelzés az EEN hozzáadott értékéről

Az EEN hozzáadott értékével kapcsolatos elégedettség növelése több mint 80 %-ra

 

Módosítás

Általános célkitűzés:

2. A vállalkozási kultúra támogatása, a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése.

Hatásmutató

Jelenlegi helyzet

Hosszú távú cél és mérföldkő (2020)

A kkv-k növekedése hozzáadott érték szempontjából (Eurostat)

2010-ben a kkv-k az EU teljes forgalmának (bruttó hozzáadott érték, GVA) több mint 58 %-át adták;

Cél a kkv-k által előállított bruttó hozzáadott érték évi 4 %-os növelése;

A kkv-k foglalkoztatási rátájának változásai (Eurostat)

Kkv-k által foglalkoztatott személyek száma 2010-ben: 87,5 millió (az uniós magánszféra munkahelyeinek 67 %-a)

a kkv-k által foglalkoztatott munkavállalók számának évi 1 %-os növekedése

Az önfoglalkoztatóvá válni kívánó polgárok arányában bekövetkező változások.

A 2007 és 2009 közötti időszak adatai stabilan 45 %-on állnak

Az önfoglalkoztatóvá válni kívánó uniós polgárok arányának 50–55%-ra növekedése

Módosítás  87

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – Konkrét célkitűzés: Az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása – A versenyképességet javító intézkedések

Konkrét célkitűzés:

Az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása

Eredménymutató

Legutóbbi mért eredmény

Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

A versenyképességet javító intézkedések

 

 

Az elfogadott egyszerűsítő intézkedések száma

A Bizottság egyszerűsítési programját 2010-ben korszerűsítették, és úton van afelé, hogy 2012-re 25 %-kal csökkentse a bürokráciát. 2010-ig 5 egyszerűsítési intézkedésre került sor évente.

Kb. 7 egyszerűsítési intézkedés évente.

A tevékenységek minőségével és hozzáadott értékével kapcsolatos alkalmassági vizsgálatok száma

Négy, az érdekeltek bevonásával végzett alkalmassági vizsgálatot indítottak el 2010-ben a környezetvédelmi, közlekedési, foglalkoztatási és iparpolitikában. A visszajelzés észrevételeket tartalmazott a jogszabályokról és a tevékenységek hozzáadott értékéről.

Az alkalmassági vizsgálatokat tartalmazó visszajelzési módszert kiterjesztik más szakpolitikákra is, és az az iparra kedvező hatást kifejtő egyszerűsítéseket fog eredményezni. A tervek szerint akár tizenkét alkalmassági vizsgálatra is sor kerülhet, amelyek célja a szabályozás javítása.

Milyen mértékben alkalmazzák a vállalatok az „európai fenntartható termelés és termék” eszközt, ideértve az EMAS-t, az ökocímkét és az ökotervezést

Közel 35 000 ISO 14001 szerinti EMS-tanúsítvány és 4500 EMAS-regisztráció, 18 000 engedély az uniós ökocímke használatára

Jelentős számú vállalat méri a teljesítményét, környezetközpontú irányítási rendszereket alkalmaz és javítja az erőforrás-hatékonyságát és környezeti teljesítményét. A termelés jelentős része erőforrás-hatékony és környezetbarát termékeket állít elő

 

Módosítás

Konkrét célkitűzés:

Az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása, többek között az idegenforgalmi ágazatban;

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (2017)

Hosszú távú cél (2020-ig)

A versenyképességet javító intézkedések

 

 

 

Az elfogadott egyszerűsítő intézkedések száma

A Bizottság folyamatban lévő egyszerűsítési programja minden évben beépül a Bizottság munkaprogramjának II. mellékletébe. Az elmúlt években évente átlagban 5–10 egyszerűsítési intézkedésre került sor.

Kb. 7 egyszerűsítési intézkedés évente.

Kb. 7 egyszerűsítési intézkedés évente.

Az iparpolitikákkal/ipari termékekkel kapcsolatos jogszabályokra vonatkozó alkalmassági vizsgálatok száma

2012-ben az iparpolitikák területén egy alkalmassági vizsgát indítottak el (gépjárművek típusjóváhagyása)

Legfeljebb 3 alkalmassági vizsga elindítása

Legfeljebb 5 alkalmassági vizsga elindítása

A versenyképességi tesztet alkalmazó tagállamok száma:

A versenyképességi tesztet alkalmazó tagállamok száma: 0

A versenyképességi tesztet alkalmazó tagállamok száma: 10

A versenyképességi tesztet alkalmazó tagállamok száma: 28

Milyen mértékben alkalmazzák a vállalatok az „európai fenntartható termelés és termék” eszközt, ideértve az EMAS-t, az ökocímkét és az ökotervezést

Közel 35 000 ISO 14001 szerinti EMS-tanúsítvány és 4500 EMAS-regisztráció, 18 000 engedély az uniós ökocímke használatára

Jelentős mértékben nő azon vállalatok száma, amelyek mérik teljesítményüket, és környezetközpontú irányítási rendszereket alkalmaznak.

Jelentős mértékben nő azon vállalatok száma, amelyek mérik teljesítményüket, és környezetközpontú irányítási rendszereket alkalmaznak.

Módosítás  88

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – Konkrét célkitűzés: Az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása – Kkv-kkal kapcsolatos szakpolitika kidolgozása

Konkrét célkitűzés:

Az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása;

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

Kkv-kkal kapcsolatos szakpolitika kidolgozása

 

 

Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma

Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma: 15 MS

Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma: 21 MS

Az Európai Vállalkozások Díja ismertségének növelése az Unió egész területén, médiamegjelenéssel/újságcikkekkel valamennyi tagállamban

Médiamegjelenések/újságcikk-kivágások száma a tagállamokban összesen: 2010-ben 60.

Médiamegjelenések/újságcikk-kivágások száma a tagállamokban összesen: 80

A vállalkozásindítás időtartamának és bonyolultságának csökkentése az új vállalkozások esetében

A vállalkozásindítási időtartamának csökkenése: 7 munkanap

A vállalkozásindítási időtartamának csökkenése: 5 munkanap

 

Módosítás

Konkrét célkitűzés:

Az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása, többek között az idegenforgalmi ágazatban;

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (2017)

Hosszú távú cél (2020-ig)

Kkv-kkal kapcsolatos szakpolitika kidolgozása

 

 

 

Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma

Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma: 15

Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma: 21

Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma: 28

Módosítás  89

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – Konkrét célkitűzés: Az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása – Új üzleti koncepciók

Konkrét célkitűzés:

Az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása;

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

Új üzleti koncepciók

 

 

A piacon kínált új termékek/szolgáltatások száma

E tevékenység elemzése eddig korlátozott mértékű volt.

Cél, hogy az új termékek/szolgáltatások kumulatív száma 5 legyen 2017-ben (ami 2018-ra 15-re, 2019-re 25-re emelkedik).

A többletkivitel szintje és az annak megfelelő pénzösszegek

 

A kivitel tekintetében 2017-ig nem várható semmilyen hatás. A részt vevő kkv-k első generációjának tulajdonítható kivitel aránya 2018-ban jelenik meg, a célul kitűzött növekedés 20 %.

Érdekeltek visszajelzése a tevékenységek minőségéről és hozzáadott értékéről

 

A 2014-ben részt vevő kkv-k legalább 70 %-a a forgalmukat illetően kedvező hatásról számol be a 2017 végén végzett felmérésben

 

Módosítás

Konkrét célkitűzés:

Az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása, többek között az idegenforgalmi ágazatban;

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (2017)

Hosszú távú cél (2020-ig)

Új üzleti koncepciók

 

 

 

A piacon kínált új termékek/szolgáltatások száma

E tevékenység elemzése eddig korlátozott mértékű volt.

Cél, hogy az új termékek/szolgáltatások kumulatív száma 5 legyen 2017-ben.

Cél, hogy az új termékek/szolgáltatások kumulatív száma 30 legyen 2020-ban.

A többletkivitel szintje és az annak megfelelő pénzösszegek

E tevékenység elemzése eddig korlátozott mértékű volt.

A kivitel tekintetében 2017-ig nem várható semmilyen hatás. A részt vevő kkv-k első generációjának tulajdonítható kivitel aránya 2018-ban jelenik meg, a célul kitűzött növekedés 20 %.

A részt vevő kkv-knak tulajdonítható kivitel aránya 2020-ban eléri a 25%-os célt.

Érdekeltek visszajelzése a tevékenységek minőségéről és hozzáadott értékéről

E tevékenység elemzése eddig korlátozott mértékű volt.

A 2014-ben részt vevő kkv-k legalább 70 %-a a forgalmukat illetően kedvező hatásról számol be a 2017 végén végzett felmérésben

A 2014-ben részt vevő kkv-k legalább 80%-a a forgalmukat illetően kedvező hatásról számol be a 2020 végén végzett felmérésben.

Módosítás  90

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – Konkrét célkitűzés: Az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása – Idegenforgalom

Konkrét célkitűzés:

Az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása;

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

Idegenforgalom

 

 

Finanszírozási pályázatok száma

Finanszírozási pályázatok száma (minden pályázati felhívásra) összesen: kb. 75 évente (2011. évi átlag)

Finanszírozási pályázatok száma (minden pályázati felhívásra) összesen: több mint 100 évente

A kkv-k aránya (és ennek tendenciája) az idegenforgalommal kapcsolatos finanszírozási lehetőségekre pályázatot benyújtók között

Eddig nem címeztek pályázati felhívást közvetlenül a kkv-knak

A pályázati felhívások 30 %-a közvetlenül a kkv-knak szól

Az „európai minőségi turizmus” címkét alkalmazó szervezetek száma

Eddig még egy cég sem alkalmazza az „európai minőségi turizmus” címkét (kidolgozás alatt álló intézkedés)

Az értékelési rendszerek által 50 %-ban lefedett vállalkozások részt vehetnek az „európai minőségi turizmus” címke programban

A „Kiemelt európai úti célok” programban népszerűsített fenntartható turizmusfejlesztési modelleket alkalmazó úti célok száma

Az odaítélt „Kiemelt európai úti célok” címek száma összesen 98 (átlagosan 20 évente – 2007-ben 10, 2008-ban 20, 2009-ben 22, 2010-ben 25, 2011-ben 21)

200-nál több úti cél alkalmazza a „Kiemelt európai úti célok” programban népszerűsített fenntartható turizmusfejlesztési modelleket (évente akár 30).

Módosítás

Konkrét célkitűzés: :

Az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása, többek között az idegenforgalmi ágazatban;

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

Idegenforgalom

 

 

Az „európai minőségi turizmus” címkét alkalmazó szervezetek száma

Eddig még egy cég sem alkalmazza az „európai minőségi turizmus” címkét (kidolgozás alatt álló intézkedés)

Az értékelési rendszerek által 50 %-ban lefedett vállalkozások részt vehetnek az „európai minőségi turizmus” címke programban

A „Kiemelt európai úti célok” programban népszerűsített fenntartható turizmusfejlesztési modelleket alkalmazó úti célok száma

Az odaítélt „Kiemelt európai úti célok” címek száma összesen 98 (átlagosan 20 évente – 2007-ben 10, 2008-ban 20, 2009-ben 22, 2010-ben 25, 2011-ben 21)

200-nál több úti cél alkalmazza a „Kiemelt európai úti célok” programban népszerűsített fenntartható turizmusfejlesztési modelleket (évente akár 30).

 

 

 

 

 

Módosítás  91

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – Konkrét célkitűzés: A vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében – A vállalkozókedv támogatása

Konkrét célkitűzés:

A vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

A vállalkozókedv támogatása

 

 

Visszajelzés a vállalkozókedvvel kapcsolatos közfelfogásról (azon uniós polgárok százalékos aránya, akik az Eurobarometer mérése szerint önfoglalkoztatók szeretnének lenni)

A 2007 és 2009 közötti időszak adatai stabilan 45 %-on állnak

Azon uniós polgárok arányának növelése 50 %-ra, akik önfoglalkoztatók szeretnének lenni

Azon államok száma, amelyek uniós szinten kidolgozott, a vállalkozókedvvel kapcsolatos megoldásokat alkalmaznak

Azon államok száma, amelyek uniós szinten kidolgozott, a vállalkozókedvvel kapcsolatos megoldásokat alkalmaznak: 2010-ben 22.

Azon államok száma, amelyek uniós szinten kidolgozott, a vállalkozókedvvel kapcsolatos megoldásokat alkalmaznak: 25

A nemzeti hatóságok által működtetett, más tagállamok kkv-i számára is hozzáférhető programok száma

A nemzeti hatóságok által működtetett, más tagállamok kkv-i számára is hozzáférhető programok száma: 5

A nemzeti hatóságok által működtetett, más tagállamok kkv-i számára is hozzáférhető programok száma: 10

A kkv-kkal kapcsolatban elfogadott egyszerűsítő intézkedések száma

5 egyszerűsítési intézkedés évente (2010).

Kb. 7 egyszerűsítési intézkedés évente.

 

Módosítás

Konkrét célkitűzés:

A vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (2017)

Hosszú távú cél (2020-ig)

A vállalkozókedv támogatása

 

 

 

Azon tagállamok számának növekedése, amelyek a vállalkozó kedvvel kapcsolatos és a programon keresztül azonosított legjobb gyakorlatokon alapuló megoldásokat alkalmaznak.

Azon tagállamok száma, amelyek a vállalkozó kedvvel kapcsolatos megoldásokat alkalmaznak: 22 (2010)

Azon tagállamok száma, amelyek a vállalkozó kedvvel kapcsolatos megoldásokat alkalmaznak: 25

Azon tagállamok száma, amelyek a vállalkozó kedvvel kapcsolatos megoldásokat alkalmaznak: 28.

A nemzeti hatóságok által működtetett, más tagállamok kkv-i számára is hozzáférhető programok számának növekedése

A nemzeti hatóságok által működtetett, más tagállamok kkv-i számára is hozzáférhető programok száma: 5

A nemzeti hatóságok által működtetett, más tagállamok kkv-i számára is hozzáférhető programok száma: 10

A nemzeti hatóságok által működtetett, más tagállamok kkv-i számára is hozzáférhető programok száma: 15.

Módosítás  92

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – Konkrét célkitűzés: A kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában – Növekedést támogató pénzügyi eszközök

Konkrét célkitűzés:

A kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

Növekedést támogató pénzügyi eszközök

 

 

Kölcsön- (hitel-) garanciában részesülő cégek száma és a kölcsön értéke

A javasolt pénzügyi eszközöket még nem indították el, azok nem azonosak a jelenlegi eszközökkel, így az utóbbiakkal kapcsolatos adatok nem hasonlíthatók össze

Kölcsön- (hitel-) garanciában részesülő cégek száma (+/- 95 000) és a kölcsön értéke (+/- 10,7 milliárd euró)

Kockázati tőkéből támogatott cégek száma és a befektetések értéke (ezen belül a határokon átnyúló ügyletek)

 

Kockázati tőkéből támogatott cégek száma: (+/- 180) és a befektetések értéke (+/- 220 millió euró)

 

Módosítás

Konkrét célkitűzés:

A kkv-k forráshoz jutásának javítása

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (2017)

Hosszú távú cél (2020-ig)

Növekedést támogató pénzügyi eszközök

 

 

 

A program szerinti garancia alapján kölcsönben (hitelben ) részesülő cégek száma és a kölcsön értéke

2011. december 31-én 10,2 milliárd euró értékű mozgósított hitel 171 000 kkv részére (SMEG).

Garancia alapján kölcsönben (hitelben) részesülő cégek száma (+/- 145 000) és a kölcsön értéke (+/- 9,6 milliárd euró)

Garancia alapján kölcsönben (hitelben) részesülő cégek száma (+/- 344 000) és a kölcsön értéke (+/- 22 milliárd euró)

A programból kockázati tőkebefektetésben részesülő cégek száma és a teljes befektetett összeg.

2011. december 31-én 1,9 milliárd euró értékű mozgósított kockázati tőke 194 kkv részére (GIF).

A programból kockázati tőkebefektetésben részesülő cégek száma és a teljes befektetett összeg. (+/- 240) és a bejektetések átfogó értéke (+/- 2 milliárd euró)

A programból kockázati tőkebefektetésben részesülő cégek száma és a teljes befektetett összeg. (+/- 560) és a bejektetések átfogó értéke (+/- 4,7 milliárd euró)

Módosítás  93

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – Konkrét célkitűzés: Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása – Enterprise Europe Network

Konkrét célkitűzés:

Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

Enterprise Europe Network

Enterprise Europe Network

Enterprise Europe Network

Aláírt partnerségi megállapodások száma

Aláírt partnerségi megállapodások száma: 1 950 (2010)

Aláírt partnerségi megállapodások száma: 3.000 évente

A hálózati márka és márkakultúra nagyobb ismertsége (pl. márkatudatosság a kkv-k körében)

A hálózati márka és márkakultúra ismertségének növelése: még nem volt mérve

A hálózati márka és márkakultúra ismertségének növelése: a kkv-k 30 %-a ismeri

Ügyfél-elégedettségi arány (egy adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya)

Ügyfél-elégedettségi arány (egy adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya): 78%

Ügyfél-elégedettségi arány (egy adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya): >80%

Támogató szolgáltatásokat igénybe vevő kkv-k száma:

Támogatási szolgáltatatásban részesülő kkv-k száma: 435 000 (2010)

Támogató szolgáltatásokat igénybe vevő kkv-k száma: évente 500 000.

Közvetítői rendezvényeken és vállalati küldetéseken részt vevő kkv-k száma

Közvetítői rendezvényeken és vállalati küldetéseken részt vevő kkv-k száma: 45 000 (2010)

Közvetítői rendezvényeken és vállalati küldetéseken részt vevő kkv-k száma: 60 000 évente

 

Módosítás

Konkrét célkitűzés:

Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (2017)

Hosszú távú cél (2020-ig)

Enterprise Europe Network

 

 

 

Aláírt partnerségi megállapodások száma

Aláírt partnerségi megállapodások száma: 1 950 (2010)

Aláírt partnerségi megállapodások száma: 2.200 évente

Aláírt partnerségi megállapodások száma: 2 500 évente

A hálózati márka nagyobb ismertsége a kkv-k körében (pl. márkatudatosság a kkv-k körében)

A hálózati márka ismertségének növelése a kkv-k körében: még nem volt mérve. Felmérés fog indulni.

A hálózati márka ismertségének növelése a kkv-k körében: az első felmérés eredményeihez viszonyítva a kkv-k 20 %-a ismeri

A hálózati márka ismertségének növelése a kkv-k körében: az első felmérés eredményeihez viszonyítva a kkv-k 30%-a ismeri

Ügyfél-elégedettségi arány (egy adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya)

Ügyfél-elégedettségi arány (egy adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya): 78%

Ügyfél-elégedettségi arány (egy adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya): >80%

Ügyfél-elégedettségi arány (egy adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya): >82%

Támogató szolgáltatásokat igénybe vevő kkv-k száma:

Támogatási szolgáltatatásban részesülő kkv-k száma: 435 000 (2010)

Vállalkozástámogatási szolgáltatásokat igénybe vevő kkv-k száma 470.000 évente

Vállalkozástámogatási szolgáltatásokat igénybe vevő kkv-k száma 500 000 évente

Közvetítői rendezvényeken és vállalati küldetéseken részt vevő kkv-k száma

Közvetítői rendezvényeken és vállalati küldetéseken részt vevő kkv-k száma: 45 000 (2011)

Közvetítői rendezvényeken és vállalati küldetéseken részt vevő kkv-k száma: 48.000 évente

Közvetítői rendezvényeken és vállalati küldetéseken részt vevő kkv-k száma: 50.000 évente

A kkv-export százalékos aránya az egységes piacon

A kkv-k 25%-a az egységes piacra exportál

A kkv-k 27%-a az egységes piacra exportál

A kkv-k 30%-a az egységes piacra exportál

Módosítás  94

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – Konkrét célkitűzés: Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása – Kkv-k üzleti támogatási az Unión kívüli piacokon

Konkrét célkitűzés:

Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

Kkv-k üzleti támogatása az Unión kívüli piacokon

 

 

Az Unión kívül nemzetközi tevékenységekben (kivitel, behozatal, közetlen külföldi befektetések és más tevékenységek) részt vevő kkv-k aránya (%)

13 % (2009)

17 % (2017)

 

Módosítás

Konkrét célkitűzés:

Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (2017)

Hosszú távú cél (2020-ig)

Kkv-k üzleti támogatása az egységes piacon és az Unión kívüli piacokon

 

 

 

Az Unión kívülre exportáló kkv-k százalékos aránya

13% (a 2006–2008-as időszakban)

17 %

20%

Módosítás  95

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – Konkrét célkitűzés: Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása – Nemzetközi ipari együttműködés

Konkrét célkitűzés:

Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

Nemzetközi ipari együttműködés

 

 

Az uniós és harmadik országok között az ipari termékekkel kapcsolatos szabályozás összehangolásának javítása – esetek száma

A becslések szerint a fő kereskedelmi partnerekkel (Egyesült Államok, Japán, Kína, Brazília, Oroszország, Kanada, India) folytatott szabályozási együttműködésben átlagosan 2 olyan érintett terület van, ahol a technikai szabályozások jelentős mértékű összehangolására került sor

3 releváns terület a fő kereskedelmi partnerekkel (Egyesült Államok, Japán, Kína, Brazília, Oroszország, Kanada, India) folytatott technikai szabályozások jelentős mértékű összehangolását illetően (2017)

Az EU kisvállalkozói intézkedéscsomagjában azon területek és helyes gyakorlatok száma, amelyeket bevezettek a szomszédos és a tagjelölt országokban

A becslések szerint átlagosan a három szakpolitikai régióban (tagjelölt országok régiója, keleti szomszédos országok régiója és földközi-tengeri szomszédos országok régiója) az SBA 10 szakpolitikai területéből legalább hármat szabályoztak az adott országokban.

Az SBA 5 szakpolitikai területe a három szakpolitikai régióban (tagjelölt országok régiója, keleti szomszédos országok régiója és földközi-tengeri szomszédos országok régiója) (2017)

 

Módosítás

Konkrét célkitűzés:

Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása

Eredménymutató

Legfrissebb ismert eredmény

Középtávú cél (2017)

Hosszú távú cél (2020-ig)

Nemzetközi ipari együttműködés

 

 

 

Az uniós és harmadik országok között az ipari termékekkel kapcsolatos szabályozás összehangolásának javítása – esetek száma

A becslések szerint a fő kereskedelmi partnerekkel (Egyesült Államok, Japán, Kína, Brazília, Oroszország, Kanada, India) folytatott szabályozási együttműködésben átlagosan 2 olyan érintett terület van, ahol a technikai szabályozások jelentős mértékű összehangolására került sor

3 releváns terület a fő kereskedelmi partnerekkel (Egyesült Államok, Japán, Kína, Brazília, Oroszország, Kanada, India) folytatott technikai szabályozások jelentős mértékű összehangolását illetően (2017).

4 releváns terület a fő kereskedelmi partnerekkel (Egyesült Államok, Japán, Kína, Brazília, Oroszország, Kanada, India) folytatott technikai szabályozások jelentős mértékű összehangolását illetően (2017)

Az EU kisvállalkozói intézkedéscsomagjában azon területek és helyes gyakorlatok száma, amelyeket bevezettek a szomszédos és a tagjelölt országokban

A becslések szerint átlagosan a három szakpolitikai régióban (tagjelölt országok régiója, keleti szomszédos országok régiója és földközi-tengeri szomszédos országok régiója) az SBA 10 szakpolitikai területéből legalább hármat szabályoztak az adott országokban.

Az SBA 5 szakpolitikai területe a három szakpolitikai régióban (tagjelölt országok régiója, keleti szomszédos országok régiója és földközi-tengeri szomszédos országok régiója) (2017).

Az SBA 5 szakpolitikai területe a három szakpolitikai régióban (tagjelölt országok régiója, keleti szomszédos országok régiója és földközi-tengeri szomszédos országok régiója) (2017)

Módosítás  96

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Melléklet törölve

(1)

HL C 0., 0000.0.0., 0. o.


INDOKOLÁS

BEVEZETÉS

Az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) globális versenyképességét a piaci, szakpolitikai és intézményi hiányosságok – köztük a finanszírozáshoz és piacok való hozzáférés hiánya, illetve a szabályozói teher – ássák alá. Ennek következtében az európai kkv-k kisebb termelékenységet és lassúbb növekedést mutatnak, mint a világ más részein működő versenytársaik, továbbá kevésbé tudnak olyan sikeresen alkalmazkodni a változásokhoz, mint az európai nagyvállalatok. E nehézségeket tovább súlyosbította a 2008-as gazdasági válság, amely aránytalanul érintette a kkv-kat.

A jelenlegi többéves pénzügyi keretben – a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) három pillére egyikének számító vállalkozási és innovációs programon (EIP) keresztül – az Unió a vállalkozó kedv és az innováció támogatására, valamint a kkv-k fejlődésének és növekedésének előmozdítására irányuló intézkedéseket finanszíroz. A jövőbeli többéves pénzügyi keret (2014–2020) alapján az EIP-et a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) váltja fel. A kutatás és innováció közelítésére irányuló határozatát követve az Európai Bizottság a Horizont 2020 keretprogram alapján a jelenlegi EIP keretében végzett, innovációval kapcsolatos tevékenységeknek az új kutatási és innovációs keretprogram alá történő áthelyezésére tett javaslatot. A COSME tehát a versenyképességre, a növekedésre és a vállalkozó kedvre összpontosít majd.

Az előadó határozottan üdvözli a COSME programra irányuló javaslatot, amely az egyetlen, kifejezetten a kkv-k fellendítését célzó uniós kiadási program. A javaslat további jobbítása érdekében az előadó a következő általános és konkrét megjegyzéseket adja elő:

Általános megjegyzések

1.   Az adminisztrációs terhek csökkentésére, a finanszírozáshoz való hozzáférésre és a piacra jutásra fordított figyelem

Korlátozott költségvetésére figyelemmel a COSME programnak a legnagyobb hatással és áttétellel járó intézkedésekre kell összpontosítania. Az előadó javaslata szerint három területre kell összpontosítani: az adminisztrációs terhek csökkentése, a finanszírozáshoz való hozzáférés és a piacra jutás

Az adminisztratív terhek Európai Unión belüli csökkentésére irányuló sikeres cselekvési programot követően az EU-nak új, még nagyobbra törő csökkentési célkitűzésre van szüksége 2020-ra, a COSME program keretében pedig továbbra is támogatni kell a független érdekképviselőkből álló, adminisztratív terhekkel foglakozó magas szintű munkacsoport munkáját.

A pénzügyi és gazdasági válság kibontakozásával a finanszírozáshoz való hozzáférés lett az európai kkv-k legfontosabb nehézsége, mivel a bankok egyre inkább vonakodnak a hitelezéstől, a befektetők pedig kockázatkerülőbbé váltak. Az EIP pénzügyi eszközei sikeresen segítették a kkv-kat finanszírozás biztosításában, jelentős tőkeáttételi hatással, és a forgalom növekedésével és munkahelyekkel jártak, így azokat folytatni kell a COSME program keretében is.

Az európai és harmadik országokbeli piacra jutásnak kell a COSME program harmadik kiemelt területének lennie. Az Enterprise Europe Network további jelentős kiaknázatlan lehetőségeket rejt e tekintetben. A Hálózat irányítását tovább kell javítani, a láthatóságát pedig növelni kell.

2.        Minden kkv megcélzása

A COSME programnak nem csak a határokon átnyúló tevékenységeket folytató kkv-kra, hanem a helyi, regionális és nemzeti szinten tevékeny kkv-kra kell összpontosítania kell, ha az uniós hozzáadott érték bizonyított. Az uniós hozzáadott érték állhat a tagállamok által egyedül nem kezelhető piaci hiányosságok kezelésében is.

3.        Erősebb kapcsolat a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal

A COSME program intézkedéseinek végrehajtása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kisvállalkozói intézkedéscsomag tíz elvére, amelyek első alkalommal vezetnek be átfogó politikai keretet az EU és tagállamai számára a „Gondolkozz előbb kicsiben!” megközelítésen alapuló politikák kidolgozásának és végrehajtásának irányítása céljából.

4.        A kkv-kat képviselő szervezetek fokozott részvétele

A COSME program kifejezetten a kkv-kkal foglalkozik. A program célkitűzéseinek eléréséhez elengedhetetlen a kkv-kat képviselő szervezetekkel való szorosabb együttműködés. Az Európai Bizottságnak támogatnia kell például a kkv-k szervezetivel való közös munkát a kkv-kra vonatkozó szakpolitika kidolgozása során. Az Európai Bizottságnak – adott esetben – konzultálnia kell továbbá a kkv-k szervezeteivel a mutatók kidolgozása során, valamint az éves munkaprogram célkitűzéseinek meghatározását megelőzően.

5.        A vállalkozás-átruházások támogatása

A vállalkozás-átruházások fontosak a kkv-k növekedése és fejlődése szempontjából. A vállalkozás-átruházás rendszerének hiányosságai miatt minden évben 150.000 vállalkozás és 600.000 munkahely elvesztésének veszélye fenyeget. A COSME programnak foglalkoznia kell ezzel a piaci hiányossággal.

6.        Nagyobb költségvetés a kkv-k számára

Közismert tény a politikai döntéshozók körében, hogy a 23 millió kkv az Unióban a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés jelentős forrását képezi. A kkv-k politikai jelentőségét azonban – sajnálatos módon – nem tükrözi a COSME program költségvetése: 2,5 milliárd euróval a javasolt többéves pénzügyi keretnek csupán 0,2%-át különítik el a COSME program számára. Javaslatainak támogatása érdekében – amelyek szerint a pénzügyi eszközöknek a vállalkozás-átruházást is támogatniuk kell

és a hitelgarancia-eszköz 150.000 euró összegű, nem innovatív kkv-k esetében irányadó korlátját el kell törölni –, az előadó úgy véli, a javasolt költségvetés nem megfelelő a nagyra törő célkitűzések eléréséhez. Ennélfogva a költségvetésnek a többéves pénzügyi keret 0,5%-ára történő felemelését javasolja. Ez megmutatná, hogy az Unió valóban komolyan gondolja a kkv-k fellendítését.

Részletes megjegyzések

1.  Általános célkitűzések

1.1.       Fenntartható versenyképesség (2. cikk (1a) bekezdés)

Az első általános célkitűzésnek az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k fenntartható versenyképességének kell lennie. A versenyképesség és a fenntarthatóság nem tekinthető különálló célkitűzésnek, mivel a versenyképesség hosszú távon a fenntarthatóságtól függ, a politikáknak pedig hosszú távú stratégián kell alapulniuk. A fenntartható versenyképesség az ipar gazdasági versenyképességének fenntartható fejlődési célkitűzésekkel összhangban történő elérésére és fenntartására irányuló képességet tükrözi.

1.2.      Idegenforgalom (2. cikk (1a) bekezdés, 3. cikk (1a) bekezdés)

Az előadó álláspontja szerint a kkv-k jelentős százalékát foglalkoztató és a GDP-hez jelentős mértékben hozzájáruló más ágazatokhoz hasonlóan az idegenforgalmi ágazatot érintő kezdeményezések is akkor jogosultak a COSME program alapján támogatásra, ha bizonyítani tudják az uniós szintű hozzáadott értéket. A COSME program azonban nem alkalmazhat megkülönböztetést már a kezdetektől az egyes ágazatok között. Nem tűnik ezért megfelelőnek a program célkitűzései közül kiemelni az idegenforgalmi ágazatot. Az idegenforgalmi ágazatot azonban – figyelemmel arra a tényre, hogy az csupán a közelmúltban lett része az Unió megosztott hatásköreinek – ki kell emelni a konkrét intézkedések között.

2.  Konkrét célkitűzések

2.1.      A fenntartható versenyképesség keretfeltételeinek javítására irányuló intézkedések (6. cikk):

A korlátozott erőforrásokra figyelemmel, a támogató intézkedéseknek a kkv-k legnagyobb körének kedvező ágazatok közötti kezdeményezésekre kell összpontosítaniuk. Az Európai Bizottságnak ugyanakkor képesnek kell lennie a kkv-k jelentős hányadát foglalkoztató és az uniós GDP-hez jelentős mértékben hozzájáruló ágazatokra irányuló ágazatspecifikus kezdeményezések támogatására, ha bizonyítani tudják a kezdeményezés uniós szintű hozzáadott értékét.

2.2.      A vállalkozó kedvet előmozdító intézkedések (7. cikk)

A vállalkozó kedvnek kedvező üzleti környezetnek megfelelő keretfeltételeket kell biztosítani a vállalkozók előtt álló minden helyzetnek. Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag szerint ide nemcsak a növekedési szakasz tartozik, hanem az indulás, az átruházás és a csőd (második esély) szakasza is.

2.3.      A kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítását célzó intézkedések (8. cikk)

A kkv-knak nemcsak az indulás, hanem a növekedés és az átruházás szakaszában is finanszírozáshoz kell jutniuk (lásd fent). Ez vonatkozik a pénzügyi eszközökre is.

2.4.      A piaci hozzáférést javító intézkedések (9. cikk)

Az előadó egyetért az Európai Bizottsággal, hogy fenn kell tartani az Enterprise Europe Network (EEN) támogatását. A Hálózat teljesítménye folyamatosan javult, és számos, egyértelmű európai hozzáadott értéket képviselő vállalkozástámogatási szolgáltatást nyújt. A különböző irányítási struktúrák és a tagállamok általi felvétel elemzése alapján azonban tovább kell javítani a teljesítményét.

Mindaddig támogatni kell a kkv-k kiemelt harmadik országok piacaihoz történő hozzáférését megkönnyítő konkrét intézkedéseket – például a kkv-k szellemitulajdon-jogaival foglalkozó kínai ügyfélszolgálat (China IPR SME Helpdesk) –, amíg azok nem jelentik a tagállamok vagy az EEN által nyújtott szolgáltatások megkettőzését. Az előadó támogatja továbbá a harmadik országokbeli standardokkal és közbeszerzéssel kapcsolatos támogatást is. Új intézkedések bevezetése előtt az Európai Bizottságnak számba kell vennie a rendelkezésre álló támogató intézkedéseket.

3.   Pénzügyi eszközök (4. és 14. cikk, II. melléklet)

Az előadó üdvözli a kkv-k hitelhez és tőkefinanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítésére irányuló javasolt pénzügyi eszközöket. Aggasztja azonban, hogy a COSME és a Horizont 2020 tervezett elválasztása újabb hatékonysági problémákhoz és adminisztrációs terhekhez vezethet. Elengedhetetlen ezért, hogy a két program eszközeit egyetlen eszközként hajtsák végre, amelyhez a kkv-k és a közvetítők egyablakos rendszerben férhetnek hozzá.

Az előadó üdvözli, hogy a költségvetés 55,5%-át pénzügyi eszközökre különítik el. A túlzott mértékű keresletre és a magas tőkeáttételi hatásokra figyelemmel az előadó a program költségvetése legalább 55,5%-ának elkülönítését javasolja pénzügyi eszközökre. Ha azonban a pénzügyi eszközök kínálata a keresletet meghaladná, az Európai Bizottság számára lehetővé kell tenni a küszöbérték módosítását. Noha az egyes eszközökre a költségvetésből történő elkülönítés csupán jelzés értéke, a források különböző eszközökre történő elkülönítésének figyelemmel kell lennie a piaci keresletre.

3.1      A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz (14. cikk, II. melléklet)

Az előadó üdvözli a kkv-k növekedési szakaszában számukra nyújtott tőkefinanszírozási eszközre irányuló javaslatot, amely kiegészíti a Horizont 2020 keretprogram szerinti, az induló vállalkozásokra összpontosító tőkefinanszírozási eszközt. A mezzanine finanszírozás nyújtása különösen fontos, mivel a kkv-k tulajdonosai számára tulajdonjoguk feladása nélkül nyújt tőkéhez való hozzáférést.

3.2      A hitelgarancia-eszköz (14. cikk, II. melléklet)

Az Európai Bizottság javaslata szerint a hitelgarancia-eszköznek legfeljebb 150 000 euró összegű hiteleket kellene fedeznie, mivel a nagyobb összegű hiteleket a Horizont 2020 keretprogram szerinti RSI II fedezné, amelyre kizárólag innovatív vállalkozások jogosultak. Finanszírozási szakadék van azonban kkv-knak nyújtott, 150 000 euró összeget meghaladó kölcsönök – különösen vállalkozás-átruházás – esetén is, amelyet, az előadó véleménye szerint az LGF-nek kezelnie kell. Az előadó ezért azt javasolja, hogy a hitelgarancia-eszköz fedezzen 150 000 euró összeget meghaladó hiteleket is akkor, ha a kkv-k nem felelnek meg az RSI II szerinti jogosultsági kritériumoknak.

4.   Mutatók (I. melléklet)

Az előadó álláspontja szerint több és jobb mutatóra van szükség a teljesítmény érvényes és megbízható méréséhez. A teljesítményi céloknak továbbá nagyobbra törőnek kell lenniük, a konkrét célkitűzések tekintetében pedig két külön célt kell meghatározni, hogy lehetséges legyen 2017-ben a közbenső értékelés, illetve 2020-ban lehetséges legyen összehasonlító elemzés készítése.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (18.9.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0834 – C7‑0463/2011 – 2011/0394(COD))

A vélemény előadója: Paul Rübig

RÖVID INDOKOLÁS

Az európai kis- és középvállalkozások bizonyítottan fontos szerepet játszanak a növekedésben, valamint biztosítják az uniós munkahelyek számának növekedését és azok jobb minőségét. A kkv-k az „Európa 2020” stratégia középpontjában állnak, és hatékonyan hozzájárulnak a stratégia célkitűzésének, az intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődésnek a megvalósításához. A jelenlegi gazdasági helyzetben ez nagyon is időszerű, mivel a kis- és középvállalkozások jelenthetik a kiutat az elhúzódó gazdasági és foglalkoztatási válságból. Összességében elmondható, hogy a 2002 és 2010 között újonnan létrejött uniós munkahelyek 85%-a a kis- és középvállalkozásoknak köszönhető.

Az ilyen nagyszabású feladatok megvalósítása érdekében az Uniónak támogatnia kell az európai kkv-ket mind politikai, mind költségvetési szempontból. Az Unió jelenleg nagy részben felelős a kkv-k versenyképességét súlyosan aláásó piaci és politikai elégtelenségek orvoslásáért, valamint a kkv-k növekedési potenciáljának felszabadításáért. Ez magában foglalja a bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentését, ami megkönnyíti a kkv-k számára a pénzügyi forrásokhoz és a piachoz való hozzáférést. A Bizottság bemutatta a 2014 és 2020 közötti következő többéves pénzügyi kereten belül megvalósuló COSME programot, amelynek célja, hogy az uniós vállalatok keretfeltételeinek fejlesztése, és a vállalkozói készség ösztönzése által határozott választ adjon az említett problémákra.

A COSME program számára előirányzott összköltségvetés 2,5 milliárd euró. A következő többéves pénzügyi keret folyamatban lévő küzdelmes tárgyalásainak fényében az előadó szeretné hangsúlyozni, hogy az alapokat érintő megszorítások esetén sem lesz indokolt a csökkentés az olyan programok esetében, mint a COSME, amelyek az európai versenyképesség és foglalkoztatottság mozgatórugói. Tulajdonképpen az előadó úgy véli, hogy a COSME programra vonatkozó pénzügyi keretösszeg tényleges értéke nem lehet kevesebb, mint a CIP programra jelenleg kiosztott összeg. Ehhez hasonlóan, és a források e területen való lehető legmagasabb arányú kiosztásának biztosítása érdekében az előadó határozottan szorgalmazza, hogy a Bizottság által az uniós versenyjogot megsértő vállalkozásokra kivetett esetleges bírságokból befolyó összeget is e programra fordítsák.

Az új program keretében a hangsúlyt elsősorban a fiatal vállalkozókra kell fektetni. Az előadó azt javasolja, hogy külön intézkedésként építsék bele az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot a COSME programba. Ezt a programot eredetileg az Európai Parlament javasolta mint előkészületi tevékenységet, és sikeresen meg is valósította az évek során, ezáltal vált lehetővé a fiatal vállalkozók számára, hogy tanuljanak és építkezzenek a más tagállamokban tapasztalt élményekből és bevált gyakorlatokból. Az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” igazi sikertörténet, ezért megérdemli, hogy külön helyet kapjon az új programban azzal a célkitűzéssel, hogy fejlessze a vállalkozói készségeket és szellemet a fiatalok körében.

Ami a COSME programban megjelölt pénzügyi eszközökből visszafolyó összeget illeti, az előadó teljes mértékben támogatja azt a bizottsági javaslatot, amely szerint az egy adott pénzügyi eszköz által generált jövedelmet és visszafizetést ugyanabba az eszközbe kellene fektetni. Úgy véli, hogy az eszközök multiplikátor hatása képes lehet garantálni a kkv-k számára az élhetőbb és fenntarthatóbb jövőt.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) rámutat, hogy a jogalkotási javaslatban meghatározott pénzügyi keretösszeg mindössze jelzésként szolgál a jogalkotó hatóság számára, és nem rögzíthető mindaddig, amíg a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet megállapító rendeletről megállapodás nem születik;

Módosítás  2

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b) emlékeztet a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalására1; megismétli, hogy elegendő további forrást kell biztosítani a következő többéves pénzügyi keretben ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja meglévő politikai prioritásait és a Lisszaboni Szerződésben meghatározott új feladatait, valamint hogy előre nem látható események esetén válaszlépéseket tudjon tenni; felszólítja a Tanácsot, hogy amennyiben nem osztja ezt a megközelítést, határozza meg egyértelműen, hogy mely politikai prioritásait vagy projektjeit lehet teljes egészében elvetni annak ellenére, hogy európai hozzáadott értékük bebizonyosodott; rámutat arra, hogy még ha a 2013-as szinthez képest legalább 5%-kal emelnék is a következő többéves pénzügyi keret forrásainak szintjét, ez csak korlátozott mértékben járulna hozzá az elfogadott uniós célkitűzések és kötelezettségvállalások, valamint az Unió szolidaritási elvének megvalósításához;

 

_______________

 

1 Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0266.

Módosítás  3

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c) megerősíti 2011. június 8-i állásfoglalását, amely szerint a következő pénzügyi keretben fokozni kell a kkv-k segítését célzó összes program és eszköz, különösen ezen program és a kisvállalkozói intézkedéscsomag támogatását;

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a) Az uniós alapok és a tagállamok alapjainak a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességének segítésére való ráfordítását jobban kellene felügyelni a kiegészítő jelleg, a jobb hatékonyság és láthatóság, valamint a jobb költségvetési szinergia elérése érdekében; A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME program) pénzügyi kerete reálértéken nem lehet alacsonyabb a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP program) számára előirányzott összegnél.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a) A pénzügyi keretösszegen felül a Bizottság által az uniós versenyjogot megsértő vállalkozásokra kivetett bírságokból befolyó összeget is a programra kell fordítani.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) A programnak elsősorban azokkal a kkv-kkal kell foglalkoznia, amelyeket a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlás határoz meg. Külön figyelmet kell szánni a mikrovállalkozásokra, a kézműipari tevékenységet folytató vállalkozásokra és a szociális vállalkozásokra. Figyelmet kell fordítani a fiatal vállalkozók, az új és lehetséges vállalkozók, és a vállalkozó nők, valamint a specifikus célcsoportok, például a migránsok és a hátrányos társadalmi helyzetben lévő vagy veszélyeztetett vállalkozók, például a fogyatékkal élők sajátos jellemzőire és elvárásaira. A programnak ösztönöznie kell az idősebb állampolgárokat is arra, hogy vállalkozásba kezdjenek, illetve vállalkozók maradjanak, és azt, hogy a vállalkozók kaphassanak második esélyt.

(11) A programnak elsősorban azokkal a kkv-kkal kell foglalkoznia, amelyeket a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlás határoz meg. Külön figyelmet kell szánni a mikrovállalkozásokra, a kézműipari tevékenységet folytató vállalkozásokra és a szociális vállalkozásokra. Figyelmet kell fordítani a fiatal vállalkozók, az önálló vállalkozók, az új és lehetséges vállalkozók, és a vállalkozó nők, valamint a specifikus célcsoportok, például a migránsok és a hátrányos társadalmi helyzetben lévő vagy veszélyeztetett vállalkozók, például a fogyatékkal élők sajátos jellemzőire és elvárásaira A programnak ösztönöznie kell az idősebb állampolgárokat is arra, hogy vállalkozásba kezdjenek, illetve vállalkozók maradjanak, és azt, hogy a vállalkozók kaphassanak második esélyt. Különleges figyelmet kell fordítani a fiatal vállalkozókra, elsősorban az „Erasmus fiatal vállalkozóknak”program létrehozásával.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) Az Unió versenyképességgel kapcsolatos problémái közül sok érinti a kkv-k forráshoz jutásának bonyolultságát, mivel nehezen tudják igazolni hitelképességüket, illetve csak körülményesen jutnak kockázati tőkéhez. Ez kedvezőtlenül hat az újonnan létrehozott vállalkozások szintjére és minőségére, illetve a meglévők növekedésére. Az Unió számára a javasolt pénzügyi eszközök hozzáadott értékét többek között a kockázati tőke egységes piacának megerősítése és egy páneurópai kkv-finanszírozási piac kialakítása jelenti. Az uniós intézkedéseknek kiegészítő jellegűeknek kell lenniük a tagállamok által a kkv-kkal kapcsolatban használt pénzügyi eszközökhöz képest. Az intézkedések végrehajtásával megbízott szervezeteknek addicionalitást kell biztosítaniuk, és el kell kerülni, hogy az uniós forrásokból a párhuzamos finanszírozás történjen.

(12) Az Unió versenyképességgel kapcsolatos problémái közül sok érinti a kkv-k forráshoz jutásának bonyolultságát, mivel nehezen tudják igazolni hitelképességüket, illetve csak körülményesen jutnak kockázati tőkéhez. Ez kedvezőtlenül hat az újonnan létrehozott vállalkozások szintjére és minőségére, illetve a meglévők növekedésére, valamint elrettenti az új vállalkozókat attól, hogy átvegyenek életképes vállalatokat a vállalkozás átadása/megöröklése esetén. A 2007 és 2013 között létrehozott uniós pénzügyi eszközök, különösen a kkv-garanciakeret, bizonyították hozzáadott értéküket és pozitív hozzájárulást nyújtottak legalább 120 000 kkv számára, ezzel hozzájárulva 851 000 munkahely megtartásához a pénzügyi válság 2008-as kitörése óta. Az Unió számára a javasolt pénzügyi eszközök nagyobb hozzáadott értékét többek között a kockázati tőke egységes piacának megerősítése és egy páneurópai kkv-finanszírozási piac kialakítása jelenti. Az uniós intézkedéseknek kiegészítő jellegűeknek kell lenniük a tagállamok által a kkv-kkal kapcsolatban használt pénzügyi eszközökhöz képest, a tagállamoknak pedig meg kell tenniük minden tőlük telhetőt ezen eszközök területükön lévő láthatóságának és hozzáférhetőségének javítása érdekében. Az intézkedések végrehajtásával megbízott szervezeteknek addicionalitást kell biztosítaniuk, és el kell kerülni, hogy az uniós forrásokból a párhuzamos finanszírozás történjen.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a) Fontos a program hatását maximalizálni a köz- és magánszféra pénzügyi forrásainak mobilizálásával, egyesítésével és megtöbbszörözésével.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

23 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(23a) A programnak biztosítania kell az uniós költségvetést igénybe vevő innovatív finanszírozási eszközök és mechanizmusok esetében a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot, elszámoltathatóságot és demokratikus ellenőrzést, különösen ami az uniós célkitűzésekhez való várt és elért hozzájárulásukat illeti.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(24a) Fontos gondoskodni a program pénzgazdálkodásának hatékony voltáról, valamint minél hatékonyabb és felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról, emellett biztosítani kell a jogbiztonságot és valamennyi résztvevőnek az eszközhöz való hozzáférését is.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25a) A program végrehajtását az eredmények és a hatások értékelésére szolgáló kulcsfontosságú mutatószámok segítségével évente ellenőrizni kell. A mutatószámoknak – többek között a vonatkozó kiindulási alapértékeknek – kell képezniük a minimális alapot annak értékelésére, hogy az eszköz célkitűzései milyen mértékben teljesültek.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E rendelet a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig tartó időszakra létrehoz egy programot a vállalkozások versenyképességének javítását célzó uniós intézkedésekről, külön hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) (a továbbiakban: a program).

E rendelet programot hoz létre a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig tartó időszakra a vállalkozások versenyképességének javítását célzó uniós intézkedésekre, külön hangsúlyt fektetve az önfoglalkoztatókra, a mikro-, kis-, kézműipari és középvállalkozásokra (kkv-k) (a továbbiakban: a program).

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) az újonnan létrehozott kkv-k és a már létező kkv-k száma közötti különbség,

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) A vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében;

b) A vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében, különösen a fiatal vállalkozók körében;

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A program végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2,522 milliárd euró, amely összegből mintegy 1,4 milliárd euró pénzügyi eszközökre van elkülönítve.

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló xxx/201z. intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében a program végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg annak teljes időtartamára a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felső határainak [...] %-a, amely összeg mintegy 60%-a pénzügyi eszközökre van elkülönítve. Az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti a költségvetési hatóság számára az elsődleges referenciát.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A pénzügyi eszközökre az (1) bekezdés szerint elkülönített összeg tájékoztató jellegű a költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül. A II. mellékletben foglalt különböző pénzügyi eszközök végrehajtása során elért eredmények függvényében az összeg az éves költségvetési eljárás keretében felfelé vagy lefelé módosítható.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Létre kell hozni a vállalkozói készségek és magatartások fejlesztését célzó „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Bizottság támogathatja, különösen a potenciális és az új vállalkozók körében, a vállalkozói képzés, készségek és magatartások kialakítását célzó tagállami intézkedéseket.

(3) A Bizottság támogathatja, különösen az oktatás és a képzés terén, valamint a potenciális és az új vállalkozók körében a vállalkozói képzés, készségek, gondolkodásmód és magatartások kialakítását célzó tagállami intézkedéseket.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A(z) XXXX/2012/EU [az új költségvetési rendelet] 18. cikke (4) bekezdésével összhangban, egy adott pénzügyi eszköz által generált bevételeket és visszafizetéseket ugyanahhoz a pénzügyi eszközhöz kell rendelni. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben már létrehozott pénzügyi eszközök esetében az adott időszakban elkezdett tevékenységek által generált bevételeket és visszafizetéseket a 2014 és 2020 közötti időszak pénzügyi eszközéhez rendelik hozzá.

(4) A(z) XXXX/2012/EU [az új költségvetési rendelet] 18. cikke (3) bekezdésének h) pontjával összhangban, egy adott pénzügyi eszköz által generált bevételeket és visszafizetéseket ugyanahhoz a pénzügyi eszközhöz kell rendelni. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben már létrehozott pénzügyi eszközök esetében az adott időszakban elkezdett tevékenységek által generált bevételeket és visszafizetéseket a 2014 és 2020 közötti időszak pénzügyi eszközéhez rendelik hozzá.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – „A hitelgarancia-eszköz (LGF)” szakasz – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. Az értékpapírosított portfolióban lévő kölcsönök kivételével az LGF legfeljebb 150.000 eurós és legalább 12 hónapos futamidejű kölcsönöket fedez. Az LGF-et úgy kell kialakítani, hogy adatokat szolgáltasson a támogatott innovatív kkv-kről, mind a számukat, mind a kölcsönök nagyságát illetően.

3. Az értékpapírosított portfolióban lévő kölcsönök kivételével az LGF legfeljebb 250 000 eurós és legalább 12 hónapos futamidejű kölcsönöket fedez. Egy vállalkozás átadásának finanszírozása esetén e kölcsön összege akár 1 000 000 euróra is rúghat. Az LGF-et úgy kell kialakítani, hogy adatokat szolgáltasson külön a vállalkozások beindításáról, a vállalkozások átadásáról, a meglévő vállalatok bővítéséről és a támogatott innovatív kkv-kről, mind a számukat, mind a kölcsönök nagyságát illetően

ELJÁRÁS

Cím

A vállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességét elősegítő program (2014-2020)

Hivatkozások

COM(2011)0834 – C7-0463/2011 – 2011/0394(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

13.12.2011

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

13.12.2011

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Paul Rübig

6.2.2012

Vizsgálat a bizottságban

20.6.2012

 

 

 

Az elfogadás dátuma

6.9.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marta Andreasen, Richard Ashworth, Reimer Böge, Zuzana Brzobohatá, Jean Louis Cottigny, Jean-Luc Dehaene, James Elles, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Lucas Hartong, Jutta Haug, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Giovanni La Via, George Lyon, Claudio Morganti, Jan Mulder, Juan Andrés Naranjo Escobar, Dominique Riquet, Derek Vaughan, Angelika Werthmann

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Burkhard Balz, Maria Da Graça Carvalho, Edit Herczog, Peter Jahr, Jürgen Klute, Paul Rübig, Peter Šťastný, Georgios Stavrakakis

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Luigi Berlinguer


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (10.7.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0834 – C7‑0463/2011 – 2011/0394(COD))

A vélemény előadója: Emma McClarkin

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó üdvözi a Bizottság által a 2014–2020-as időszakra javasolt COSME programot, melynek célja az uniós vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának megerősítése, az Európa 2020 stratégia végrehajtásának támogatása, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzés eléréséhez való hozzájárulás. Az előadó úgy véli, hogy a programnak valóban az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének és növekedésének ösztönzésére kellene összpontosítania. Célul kell kitűznie továbbá a pénzeszközökhöz való hozzáférés megkönnyítését és a vállalkozó szellem erősítését, többek között az olyan célcsoportok, mint a fiatalok és a nők körében. További kulcsfontosságú célkitűzés a piacra jutás megkönnyítése elsősorban uniós, de globális szinten is.

Az előadó úgy véli, hogy az önfoglalkoztatás és a vállalkozások fejlesztése uniós szinten a növekedés és a munkahelyteremtés jelentős forrása lehet. Ezért javítani kell a vállalkozók, különösen a kkv-k, valamint a vállalkozni kívánó polgárok számára biztosított feltételeket. E vélemény kidolgozása során az előadó néhány olyan kulcsfontosságú területre összpontosított, amely segítheti e célkitűzés megvalósítását:

· új, versenyképes üzleti modellek, valamint a kkv-k közötti együttműködés előmozdítása új értékláncok mentén és új piacokon;

· a kkv-k pénzeszközökhöz való hozzáférésének javítása a növekedési és az indulási szakaszban;

· az időigényes korlátozások csökkentése és egyszerűsítése a kkv-k számára;

· a COSME programmal és a kkv-knak nyújtott finanszírozással kapcsolatos tájékoztatás előmozdítása annak érdekében, hogy a kkv-k ismerjék a rendelkezésükre álló pénzügyi lehetőségeket;

· az Enterprise Europe Network finanszírozása elsősorban azon uniós programok meghatározása érdekében, amelyek javíthatják az egységes piacon működő vállalkozások versenyképességét és növekedését;

· a kkv-k támogatása többek között a kiemelten kezelt harmadik országokban a piacra történő belépés előtt álló akadályokkal, az üzleti lehetőségekkel, a szabványokkal és a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos kérdésekről szóló tanácsok és információk nyújtása révén;

· a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos információnyújtás előmozdítása;

· nyomon követési rendszert kell felállítani annak biztosítására, hogy a bankok a pénzeszközöket és a garanciákat a kkv-knak nyújtott kölcsönök növelésére fordítsák.

Az előadó úgy véli, hogy az Európai Uniónak nem kellene megkettőznie azokat az intézkedéseket, amelyeket a tagállamok már meghoztak. Ezért türelmetlenül várja a Bizottság által jelenleg végzett felmérés eredményeit. Alapvető fontosságú, hogy a COSME hozzáadott értéket teremtsen, valamint hogy a programra költött pénzt növekedésserkentő intézkedésekre fordítsák.

A támogató intézkedések és az egyszerűsítés kapcsán az előadó hangsúlyozza az intelligens szabályozás értékét, ideértve a már meglévő jogszabályok alkalmasságának ellenőrzését, valamint a vállalkozások versenyképessége és növekedése szempontjából kiemelt jelentőségű uniós intézkedésekre irányuló hatásvizsgálatokat is. A vállalkozások felszabadítása és szükség esetén a növekedés elősegítése érdekében jogszabályokat kell egyszerűsíteni vagy visszavonni, és a jövőbeli jogszabályokban a kkv-kra háruló terheket a minimálisra kell csökkenteni.

Az előadó egyetért a Bizottság azon megközelítésével, mely szerint a mikrovállalkozásokat fel kell menteni az uniós jogszabályok hatálya alól, hacsak ennek az ellenkezője nem indokolt. A terhek csökkentése érdekében kulcsfontosságú a kkv-tesztek alkalmazásának ösztönzése és a versenyképességre gyakorolt hatások vizsgálata, melyet a tagállamoknak kell elvégezniük.

Az előadónak kétségei vannak afelől, hogy az idegenforgalmi ágazatot kiemelten kell-e kezelni, miközben egyéb szektorokat – például a növekedés szempontjából rendkívül jelentős közbeszerzési és szolgáltatási ágazatot – nem. Az előadó úgy véli, hogy elengedhetetlen a COSME értékelése – ideértve többek között a munkahelyteremtésre és a növekedésre gyakorolt hatásait is –, annak nyomon követése érdekében, hogy a program célkitűzései mennyire valósultak meg.

MÓDOSÍTÁSOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság 2010 márciusában elfogadta az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményt (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia). A közleményt az Európai Tanács 2010 júniusában jóváhagyta. Az Európa 2020 stratégia választ ad a gazdasági válságra, és célja Európa felkészítése a következő évtizedre. A stratégia öt, 2020-ig teljesítendő ambiciózus célkitűzést fogalmaz meg az éghajlatra és energiára, a foglalkoztatásra, az innovációra, az oktatásra és a társadalmi befogadásra vonatkozóan, valamint az Európa dinamikusabbá és versenyképesebbé tételét célzó kulcsfontosságú eszközöket határoz meg. Ezenkívül hangsúlyozza az európai gazdasági növekedés megerősítése mellett a nagyfokú foglalkoztatás, a kis szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás- és energiahatékony gazdaság és a társadalmi kohézió fontosságát is.

(1) A Bizottság 2010 márciusában elfogadta az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményt (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia). A közleményt az Európai Tanács 2010 júniusában jóváhagyta. Az Európa 2020 stratégia választ ad a gazdasági válságra, és célja Európa felkészítése a következő évtizedre. A stratégia öt, 2020-ig teljesítendő ambiciózus célkitűzést fogalmaz meg az éghajlatra és energiára, a foglalkoztatásra, az innovációra, az oktatásra és a társadalmi befogadásra vonatkozóan, valamint az Európa dinamikusabbá és versenyképesebbé tételét célzó kulcsfontosságú eszközöket határoz meg. Ezenkívül hangsúlyozza az európai gazdasági növekedés megerősítése mellett a nagyfokú foglalkoztatás, a kis szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás- és energiahatékony gazdaság és a társadalmi kohézió fontosságát is, például a kkv-kon keresztül, amelyeknek fontos szerepük van e célkitűzések elérésében.

Indokolás

A kkv-knak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében betöltött fontos szerepét az is tükrözi, hogy a hét kiemelt kezdeményezésből hat megemlíti őket. Következésképpen a program ismertetésében hangsúlyozni kell a kkv-k szerepét.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások központi szerepet töltsenek be az európai gazdasági növekedésben, a Bizottság 2010 októberében elfogadta az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – a versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című közleményt12, amelyet az Európai Tanács 2010. decemberi ülésén jóváhagyott. Ez az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése. A közlemény meghatározza azt a stratégiát, amelynek célja a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése az erős, diverzifikált és versenyképes európai ipari bázis támogatásának fenntartásával, amit elsősorban a vállalkozások működésének keretfeltételei javításával, valamint az egységes piac számos aspektusának, így többek között a üzletviteli szolgáltatások megerősítésével lehet elérni.

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások központi szerepet töltsenek be a kiemelt prioritást jelentő európai gazdasági növekedésben, a Bizottság 2010 októberében elfogadta az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – a versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című közleményt12, amelyet az Európai Tanács 2010. decemberi ülésén jóváhagyott. Ez az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése. A közlemény meghatározza azt a stratégiát, amelynek célja a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése az erős, diverzifikált és versenyképes európai ipari bázis támogatásának fenntartásával, amit elsősorban a vállalkozások működésének keretfeltételei javításával, valamint az egységes piac számos aspektusának, így többek között az üzletviteli szolgáltatások megerősítésével lehet elérni.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Az egységes piac hiányosságai, töredezettsége és a szükségtelen bürokrácia akadályozza a polgárokat, fogyasztókat és vállalkozásokat, különösen a kkv-kat, hogy teljes mértékben kiaknázzák annak előnyeit. Sok kkv-k például folyamatos nehézségekkel szembesül, amikor határokon átnyúlóan próbál kereskedni. Ezért a végrehajtási, jogalkotási és tájékoztatási hiányosságok kezelése érdekében sürgős szükség van a Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok összehangolt erőfeszítésére. Az arányosság elvével összhangban a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük a kkv-kra háruló túlzott adminisztratív, pénzügyi és szabályozási terhek csökkentése érdekében is.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképessége és fenntarthatósága javításának, a tudásalapú társadalom előmozdításának és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fejlődésnek az elősegítése érdekében létre kell hozni egy, a vállalkozások versenyképességét és a kkv-kat segítő programot (a továbbiakban: a program).

(6) Az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképessége és fenntarthatósága javításának, a tudásalapú társadalom előmozdításának és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fejlődésnek az elősegítése érdekében létre kell hozni egy, a vállalkozások versenyképességét és a kkv-kat segítő programot (a továbbiakban: a program). A programnak kifejezetten könnyen hozzáférhetőnek kell lennie a kkv-k, különösen a kisvállalkozások és a mikrovállalkozások számára anélkül, hogy tagállami szinten egymást átfedő programok alakulnának ki.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Az Unió versenyképességi politikájának célja, hogy létrehozza azokat az intézményi és szakpolitikai kereteket, amelyek megteremtik a vállalkozások fenntartható növekedéséhez szükséges feltételeket. A jobb termelékenység fő forrása a fenntartható bevételnövekedés, ami viszont hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez is. A versenyképesség azon is múlik, hogy a vállalatok képesek-e teljes mértékben kihasználni a lehetőségeket, például az európai egységes piacot. Ez különösen fontos a kkv-k számára, amelyek az Unióban működő vállalkozások 99 %-át, a magánszférában a meglévő munkahelyek kétharmadát, valamint az újonnan létrehozott állások 80 %-át adják, valamint az uniós vállalkozások által előállított teljes hozzáadott érték több mint felét biztosítják. A kkv-k a gazdasági növekedés, a foglalkozatás és a társadalmi integráció fő mozgatórugói közé tartoznak.

(8) Az Unió versenyképességi politikájának célja, hogy létrehozza azokat az intézményi és szakpolitikai kereteket, amelyek megteremtik a vállalkozások létrehozásához és fenntartható növekedéséhez szükséges feltételeket. A jobb termelékenység fő forrása a fenntartható bevételnövekedés, ami viszont hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez is. A versenyképesség azon is múlik, hogy a vállalatok képesek-e teljes mértékben kihasználni a lehetőségeket, például az európai egységes piacot. Ez különösen fontos a kkv-k számára, amelyek az Unióban működő vállalkozások 99 %-át, a magánszférában a meglévő munkahelyek kétharmadát, valamint az újonnan létrehozott állások 80 %-át adják, valamint az uniós vállalkozások által előállított teljes hozzáadott érték több mint felét biztosítják. A kkv-k a gazdasági növekedés, a foglalkozatás és a társadalmi integráció fő mozgatórugói közé tartoznak.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) A programnak elsősorban azokkal a kkv-kkal kell foglalkoznia, amelyeket a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlás határoz meg. Külön figyelmet kell szánni a mikrovállalkozásokra, a kézműipari tevékenységet folytató vállalkozásokra és a szociális vállalkozásokra. Figyelmet kell fordítani a fiatal vállalkozók, az új és lehetséges vállalkozók, és a vállalkozó nők, valamint a specifikus célcsoportok, például a migránsok és a hátrányos társadalmi helyzetben lévő vagy veszélyeztetett vállalkozók, például a fogyatékkal élők sajátos jellemzőire és elvárásaira. A programnak ösztönöznie kell az idősebb állampolgárokat is arra, hogy vállalkozásba kezdjenek, illetve vállalkozók maradjanak, és azt, hogy a vállalkozók kaphassanak második esélyt.

(11) A programnak elsősorban azokkal a kkv-kkal kell foglalkoznia, amelyeket a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlás határoz meg. Külön figyelmet kell szánni a mikrovállalkozásokra és a kézműipari tevékenységet folytató vállalkozásokra. Figyelmet kell fordítani a célcsoportok, például a fiatal vállalkozók, az új és lehetséges vállalkozók, és a vállalkozó nők sajátos jellemzőire. Célzott tájékoztatást kell nyújtani a specifikus csoportoknak, például a migránsoknak és a fogyatékkal élőknek. A programnak ösztönöznie kell az idősebb állampolgárokat is arra, hogy vállalkozásba kezdjenek, illetve vállalkozók maradjanak, valamint elő kell mozdítania a vállalkozások átadását, a hasznosító vállalkozásokat és azt, hogy a vállalkozók kaphassanak második esélyt.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) Az Unió versenyképességgel kapcsolatos problémái közül sok érinti a kkv-k forráshoz jutásának bonyolultságát, mivel nehezen tudják igazolni hitelképességüket, illetve csak körülményesen jutnak kockázati tőkéhez. Ez kedvezőtlenül hat az újonnan létrehozott vállalkozások szintjére és minőségére, illetve a meglévők növekedésére. Az Unió számára a javasolt pénzügyi eszközök hozzáadott értékét többek között a kockázati tőke egységes piacának megerősítése és egy páneurópai kkv-finanszírozási piac kialakítása jelenti. Az uniós intézkedéseknek kiegészítő jellegűeknek kell lenniük a tagállamok által a kkv-kkal kapcsolatban használt pénzügyi eszközökhöz képest. Az intézkedések végrehajtásával megbízott szervezeteknek addicionalitást kell biztosítaniuk, és el kell kerülni, hogy az uniós forrásokból a párhuzamos finanszírozás történjen.

(12) Az Unió versenyképességgel kapcsolatos problémái közül sok érinti a kkv-k forráshoz jutásának bonyolultságát, mivel nehezen tudják igazolni hitelképességüket, illetve csak körülményesen jutnak kockázati tőkéhez. Ez kedvezőtlenül hat az újonnan létrehozott vállalkozások szintjére és minőségére, a meglévők növekedésére, valamint a tulajdonjog-átruházás vagy a nemzedékek közötti átadás sikerére. Az Unió számára a javasolt pénzügyi eszközök hozzáadott értékét többek között a kockázati tőke egységes piacának megerősítése és egy egyszerűsített és átláthatóbb páneurópai kkv-finanszírozási piac kialakítása jelenti. Az uniós intézkedéseknek és programoknak összhangban kell állniuk a tagállamok által a kkv-kkal kapcsolatban használt pénzügyi eszközökkel, és ki kell egészíteniük azokat. Az intézkedések végrehajtásával megbízott szervezeteknek addicionalitást kell biztosítaniuk, és el kell kerülni, hogy az uniós forrásokból a párhuzamos finanszírozás történjen.

Indokolás

A vállalkozások átadási feltételeinek biztosítása rendkívül fontos elem a finanszírozás elérhetőségének biztosításában. Az egyik legfontosabb vállalkozáspolitikai kihívás a tőke elérhetősége a tulajdonjog megváltozásakor.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) A vállalkozástámogatás egyablakos rendszerével az Enterprise Europe Network igazolta a hozzáadott értékét az európai kkv-k számára azzal, hogy segítette a vállalkozásokat versenyképességük javításában, valamint az egységes piacon belüli és azon kívüli üzleti lehetőségek feltárásában. A módszertanok és munkamódszerek hatékonyabbá tételét, a vállalkozástámogatási szolgáltatások európai dimenzióba helyezését csak uniós szinten lehet megvalósítani. A hálózat különösen segítette a kkv-kat abban, hogy együttműködési és technológiaátadási partnereket találjanak, valamint tanácsot kapjanak a finanszírozási forrásokkal, a szellemi tulajdonnal, és az ökoinnovációval és fenntartható termeléssel kapcsolatos kérdésekben. A hálózat visszajelzéseket gyűjt az uniós jogi szabályozás és a szabványok tekintetében is. Páratlan szaktudása különösen fontos az információs aszimmetria leküzdésében és a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos tranzakciós költségek mérséklésében.

(13) Az Enterprise Europe Networknek továbbra is hozzáadott értéket kell képviselnie az európai kkv-k számára oly módon, hogy meghatározza a megfelelő uniós vállalkozástámogatási programokat és szolgáltatásokat versenyképességük javítása, valamint az egységes piacon belüli és azon kívüli üzleti lehetőségek feltárása érdekében. A módszertanok és munkamódszerek hatékonyabbá tételét, a vállalkozástámogatási szolgáltatások európai dimenzióba helyezését csak uniós szinten lehet megvalósítani. A hálózat különösen segíti a kkv-kat abban, hogy együttműködési és technológiaátadási partnereket találjanak, valamint tanácsot kapjanak az uniós finanszírozási forrásokkal, a szellemi tulajdonnal, valamint az ökoinnovációt és fenntartható termelést ösztönző uniós programokkal kapcsolatos kérdésekben. A hálózat visszajelzéseket gyűjt az uniós jogi szabályozás és a szabványok tekintetében is, és sikeresen ösztönzi a kkv-k részvételét az uniós finanszírozási programokban, például a hetedik keretprogramban. Páratlan szaktudása különösen fontos az információs aszimmetria leküzdésében és a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos tranzakciós költségek mérséklésében. A hálózatot lehetőség szerint tovább kell optimalizálni a nemzeti kapcsolattartási pontokhoz fűződő jobb kapcsolatokon és a tagállamokban az arculat javításán keresztül.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a) Az ezen a területen folytatott tevékenységek egyenlő versenyfeltételeket teremthetnek a kkv-k számára, amikor a székhely szerinti országukon kívül terveznek üzleti tevékenységet kezdeni. E tevékenységek felölelhetik többek között a szellemi tulajdonjogokkal és a műszaki szabványokkal kapcsolatos tájékoztatást.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Az európai vállalkozások, elsősorban a kkv-k versenyképességének javítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak kedvező üzleti környezetet kell teremteniük. Külön figyelmet kell fordítani a kkv-k érdekeire és azokra az ágazatokra, amelyekben a legaktívabbak. Uniós szintű kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a kkv-k számára, illetve ahhoz, hogy európai szinten meg lehessen osztani az információkat és a tudást.

(15) Az európai vállalkozások, elsősorban a kkv-k versenyképességének javítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak a jogszabályi terhek csökkentése révén kedvező üzleti környezetet kell teremteniük. Külön figyelmet kell fordítani a kkv-k érdekeire. Uniós szintű kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a kkv-k számára, hogy európai szinten meg lehessen osztani az információkat és a tudást, továbbá hogy támogassák egy európai hozzáadott értékkel rendelkező közös uniós kkv-politika kialakítását. E területen a digitális szolgáltatások különösen költséghatékonyak lehetnek.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a) Azzal, ha a Bizottság és a tagállamok megfelelően végrehajtanák, érvényesítenék és nyomon követnék a fogyasztói jogvitákra vonatkozó alternatív vitarendezést, a jogviták rendezése gyorsabb, olcsóbb és kevésbé bürokratikus lenne mind a fogyasztók, mind pedig a kereskedők számára, és így ösztönözné a kkv-kat, hogy teljesebb körben vegyenek részt az egységes piacban, továbbá növelné versenyképességüket.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) A versenyképességet befolyásoló másik tényező a viszonylag gyenge vállalkozókedv az Unióban. Az uniós polgároknak csupán 45 %-a (és a nők kevesebb mint 40 %-a) szeretne önálló vállalkozó lenni, szemben az Egyesült Államokban mért 55 %-kal és a Kínában mért 71 %-kal. A demonstráció és az ösztönző hatások, például az európai vállalkozói díjak és a konferenciák, valamint a koherenciát és összehangoltságot fokozó intézkedések, így az összehasonlító elemzések és a legjobb gyakorlatok megosztása nagy európai hozzáadott értéket teremtenek.

(16) A versenyképességet befolyásoló másik tényező a viszonylag gyenge vállalkozókedv az Unióban. Az uniós polgároknak csupán 45 %-a (és a nők kevesebb mint 40 %-a) szeretne önálló vállalkozó lenni, szemben az Egyesült Államokban mért 55 %-kal és a Kínában mért 71 %-kal. A demonstráció és az ösztönző hatások, valamint a koherenciát és összehangoltságot fokozó intézkedések, így az összehasonlító elemzések és a legjobb gyakorlatok megosztása nagy európai hozzáadott értéket teremtenek.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a) A kkv-k az ajánlati felhívások túlzott bürokratikus terhei miatt gyakran akadályoztatva vannak a közbeszerzési piacokra való belépésben. A Bizottságnak és a tagállamoknak egyszerűsíteniük kell ezeket a követelményeket a versenyképesség fellendítése és a kkv-k számára az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) A globális verseny, a demográfiai változások, a szűkülő erőforrások és a megjelenő társadalmi tendenciák kihívásokat és lehetőségeket teremtenek néhány ágazat számára. Például a globális kihívásokkal szembenéző és a kkv-k nagy arányával jellemzett, tervezésen alapuló ágazatoknak kell alkalmazkodniuk, hogy kihasználhassák azokat az előnyöket, illetve azokat a lehetőségeket, amelyeket a személyre szabott, inkluzív termékek iránti nagyfokú kereslet jelent. Mivel ezek a kihívások az ezekben az ágazatokban működő összes uniós kkv-ra vonatkoznak, összehangolt uniós erőfeszítésre van szükség.

(17) A globális verseny, a demográfiai változások, a természeti erőforrások korlátozott jellege és a megjelenő társadalmi tendenciák kihívásokat és lehetőségeket teremtenek sok olyan ágazat számára, amely globális kihívásokkal szembesül, és amelyet a kkv-k nagy aránya jellemez. Például a tervezésen alapuló ágazatoknak alkalmazkodniuk kell annak érdekében, hogy kihasználhassák a személyre szabott, inkluzív termékek iránti nagyfokú kereslet kiaknázatlan lehetőségeit. A tervezésen alapuló fogyasztási cikkek fontos gazdasági ágazatot jelentenek az Unióban, vállalkozásai pedig jelentős mértékben hozzájárulnak a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Mivel ezek a kihívások az ezekben az ágazatokban működő összes uniós kkv-ra vonatkoznak, összehangolt uniós erőfeszítésre van szükség a további növekedéshez.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) Amint azt a Bizottság 2010. június 30-i, „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című – az Európai Tanács 2010. októberi következtetéseiben jóváhagyott – közleményében, megállapította, az idegenforgalom az Unió gazdaságának fontos ágazata. Ennek az ágazatnak a vállalkozásai lényeges mértékben hozzájárul az Unió bruttó hazai termékéhez (GDP) és a munkahelyteremtéshez, és jelentős potenciállal rendelkeznek a vállalkozói tevékenység fejlesztéséhez, mivel azt főként kkv-k végzik. A Lisszaboni Szerződés elismeri az idegenforgalom jelentőségét és ismerteti az ezen a területen meglévő specifikus uniós kompetenciákat, amelyek kiegészítik a tagállamok intézkedéseit. Az uniós szintű idegenforgalmi kezdeményezés egyértelmű hozzáadott értéket jelent, elsősorban az adatszolgáltatás és elemzés, a nemzetközi promóciós stratégiák kidolgozása és a legjobb gyakorlatok megosztása tekintetében.

(18) Amint azt a Bizottság 2010. június 30-i, „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című – az Európai Tanács 2010. októberi következtetéseiben jóváhagyott – közleményében, megállapította, az idegenforgalom az Unió gazdaságának fontos ágazata. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés ismerteti az Unió konkrét hatásköreit e területen. Ennek az ágazatnak a vállalkozásai lényeges mértékben hozzájárulnak az Unió bruttó hazai termékéhez (GDP) és a munkahelyteremtéshez, és jelentős potenciállal rendelkeznek a vállalkozói tevékenység fejlesztéséhez, mivel azt – az üzleti ágazatok többségéhez hasonlóan – főként kkv-k végzik. A programnak támogatnia kell az idegenforgalmi ágazat kezdeményeseit, amennyiben uniós szinten egyértelmű hozzáadott érték állapítható meg.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) A programnak tartalmaznia kell a célkitűzésekhez rendelt intézkedéseket, a célkitűzések teljesítéséhez szükséges teljes pénzügyi keretet, különböző típusú végrehajtó intézkedéseket, valamint az ellenőrzési és értékelési, illetve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló szabályokat.

(19) A programnak tartalmaznia kell a célkitűzésekhez rendelt intézkedéseket, a célkitűzések teljesítéséhez szükséges teljes pénzügyi keretet, különböző típusú végrehajtó intézkedéseket, valamint az ellenőrzési és értékelési, illetve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló átlátható szabályokat.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) A programnak ki kell egészítenie más uniós programokat úgy, hogy közben elismeri, hogy az egyes eszközöknek a saját eljárásaik szerint kell működniük. Ugyanazok a támogatható költségek így nem részesülhetnek kétszeres finanszírozásban. Az uniós finanszírozás lényeges befolyásolását célul kitűző versenyképességi és kkv-program szoros szinergiákat fog kialakítani a program, más uniós programok és a strukturális alapok között.

(20) A programnak ki kell egészítenie más uniós programokat úgy, hogy közben elismeri, hogy az egyes eszközöknek a saját eljárásaik szerint kell működniük. Ugyanazok a támogatható költségek így nem részesülhetnek kétszeres finanszírozásban. Az uniós finanszírozás lényeges befolyásolását célul kitűző versenyképességi és kkv-program szoros szinergiákat fog kialakítani a program és más uniós programok, például a Horizont 2020 és a strukturális alapok között.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az uniós vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is;

a) az uniós vállalkozások – különösen a kkv-k – versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése;

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a vállalkozási kultúra támogatása, a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése.

b) a vállalkozó szellem és a vállalkozási kultúra támogatása, a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a kkv-k adminisztrációs terheinek változásai,

c) a kkv-k adminisztrációs és szabályozási terheinek csökkentése,

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) és a kkv-k fluktuációja.

e) és a kkv-k indulása, növekedése és a kudarcot valló kkv-k számának csökkenése.

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) Az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása;

a) Az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességéhez, növekedéséhez, nemzetközi tevékenységeinek előmozdításához és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása, ideértve a szolgáltatási és az idegenforgalmi ágazatot, a közbeszerzést és az új vállalkozásokat is;

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) A vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében;

b) A vállalkozó kedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok, például a fiatalok és a nők körében;

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában;

c) a kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás, különösen kockázati tőke formájában;

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása.

d) Elsősorban az uniós, továbbá a globális piacokhoz való hozzáférés javítása.

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a vállalkozások versenyképességet és a fenntarthatóságot – ideértve a katasztrófák hatásaival szembeni ellenállóképességet is – érintő szakpolitikák tervezésének, végrehajtásának és értékelésének javítását, valamint a megfelelő infrastruktúrák, világszínvonalú klaszterek és üzleti hálózatok, keretfeltételek fejlesztését és fenntartható termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztését biztosító intézkedések;

a) a vállalkozások versenyképességet és a fenntarthatóságot – ideértve a katasztrófák hatásaival szembeni ellenálló képességet is – érintő szakpolitikák tervezésének, végrehajtásának és értékelésének javítását, valamint a megfelelő infrastruktúrák, világszínvonalú klaszterek és üzleti hálózatok, keretfeltételek fejlesztésével kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásának és fenntartható termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztésének előmozdítását biztosító intézkedések;

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a kkv-kkal kapcsolatos szakpolitikák kidolgozásának és a döntéshozók közötti együttműködés támogatása, külön tekintettel arra, hogy a kkv-k könnyebben részt vehessenek a programokban és intézkedésekben.

c) a kkv-kkal kapcsolatos szakpolitikák kidolgozásának és a döntéshozók közötti együttműködés támogatása, külön tekintettel arra, hogy a kkv-k könnyebben részt vehessenek a programokban és intézkedésekben, és csökkentsék számukra az adminisztratív és a szabályozási terheket.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését előmozdító intézkedések, különösen az ajánlattétellel és a korszerűsített uniós jogi keret által kínált lehetőségekkel kapcsolatos jobb tájékoztatáson és iránymutatáson, valamint a bevált gyakorlatok cseréjén, képzések szervezésén és az ajánlatkérők és a kkv-k részvételével tartott eseményeken keresztül;

Indokolás

A közpolitikai eszközöket hozzá kell igazítani a kkv-k igényeihez. Ehhez fel kell használni a bevált gyakorlatok kódexét, amely iránymutatást ad az ajánlatkérőknek, hogy miként alkalmazhatják a közbeszerzési keretet a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételét elősegítő módon. A kisvállalkozói intézkedéscsomag V. elvének („A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit”) végrehajtása érdekében a COSME programnak a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését előmozdító intézkedéseket kell finanszíroznia.

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Bizottság támogathatja azokat az intézkedéseket, amelyek felgyorsítják az ágazatok közötti tevékenységeken alapuló versenyképes iparágak létrehozását a kkv-k nagy számával és az uniós GDP-hez való nagyarányú hozzájárulással jellemezhető területeken. Az ilyen kezdeményezéseknek ösztönözniük kell az új piacok kialakulását, valamint az áruk és szolgáltatások biztosítását a legversenyképesebb üzleti modellek vagy módosított értékláncok alapján, Tartalmazniuk kell a termelékenység, az erőforrás-hatékonyság, a fenntarthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalás javítását célzó kezdeményezéseket.

(3) A Bizottság támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek felgyorsítják az ágazatok közötti tevékenységeken alapuló versenyképes iparágak létrehozását a kkv-k nagy számával és az uniós GDP-hez való nagyarányú hozzájárulással jellemezhető területeken. Az ilyen kezdeményezéseknek ösztönözniük kell az új, versenyképes üzleti modellek elterjedését, a kkv-k közötti együttműködést új értékláncok mentén, valamint új piacok kialakulását, és támogatnia kell a továbbfejlesztett termékeket és folyamatokat, valamint a rugalmas szervezeti struktúrákat. Tartalmazhatnak a termelékenység, az erőforrás-hatékonyság, a fenntarthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalás javítását célzó kezdeményezéseket. A tevékenységek ösztönzik az új üzleti modellek elfogadását, valamint ezzel kapcsolatban az új termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó ötletek kereskedelmi hasznosítását. A Bizottság e célból ágazatspecifikus tevékenységeket is támogathat olyan területeken, ahol magas a kkv-k aránya, és amelyek nagymértékben hozzájárulnak az Unió GDP-jéhez, mint amilyen az idegenforgalmi ágazat, amennyiben megfelelően bizonyítható az uniós szintű hozzáadott érték.

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság hozzájárul a vállalkozókedv előmozdításához az annak fejlődését érintő keretfeltételek javításával. A Bizottság támogatja a vállalkozások fejlődésének és növekedésének kedvező üzleti környezet kialakítását.

(1) A Bizottság hozzájárul a vállalkozó szellem előmozdításához a vállalkozó kedv fejlődését érintő keretfeltételek javításával. A Bizottság támogatja a vállalkozások, indításának, fejlődésének, átadásának, növekedésének és a vállalkozások második esélye megteremtésének kedvező üzleti környezet kialakítását.

Indokolás

A kkv-k érzékenyek a gyorsan változó piaci körülményekre, és a források elosztásakor fontos egy rugalmassági intézkedés fenntartása.

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása az indulás és a növekedés szakaszában, és amelyek kiegészítik a tagállamok által a kkv-kra szánt nemzeti és regionális szintű pénzügyi eszközöket. A kiegészítő jelleg biztosításához ezeket az intézkedéseket szorosan koordinálni kell azokkal, amelyeket a kohéziós politika keretében és tagállami szinten valósítanak meg. Ezek az intézkedések a tőke- és a hitelfinanszírozás ösztönzését egyaránt megcélozzák.

(1) A Bizottság támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása és az időigényes korlátozások csökkentése és egyszerűsítése az indulás, a növekedés és az átadás szakaszában, anélkül, hogy további adminisztratív és szabályozási terheket rónának rájuk, és amelyek kiegészítik a tagállamok által a kkv-kra szánt nemzeti és regionális szintű pénzügyi eszközöket. A kiegészítő jelleg biztosításához ezeket az intézkedéseket szorosan koordinálni kell azokkal, amelyeket a kohéziós politika keretében és tagállami szinten valósítanak meg. Ezek az intézkedések a tőke- és a hitelfinanszírozás ösztönzését egyaránt megcélozzák.

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az uniós vállalkozások versenyképességének és piacokhoz való hozzáférésének további javítása érdekében a Bizottság folytatja az Enterprise Europe Network támogatását.

(1) Az uniós vállalkozások versenyképességének és piacokhoz való hozzáférésének további javítása érdekében a Bizottság finanszírozást nyújt az Enterprise Europe Network számára azon uniós programok meghatározására, amelyek javíthatják e vállalkozások versenyképességét és növekedését, különösen az egységes piacon, egyúttal elkerülve a tagállamok által tett erőfeszítések megkettőzését.

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság támogathat olyan intézkedéseket, amelyek javítják a kkv-k hozzáférését az egységes piachoz, beleértve az információszolgáltatást és a tudatosság növelését.

(2) A Bizottság támogat olyan intézkedéseket, amelyek javítják a kkv-k hozzáférését az egységes piachoz, beleértve a (többek között digitális szolgáltatásokon keresztül folytatott) információszolgáltatást és a tudatosság növelését többek között a határokon átnyúló üzleti lehetőségekkel kapcsolatban. Ezen intézkedések a fennálló jogi és szabályozási korlátok felszámolására is irányulhatnak. Az intézkedések magukban foglalhatják annak biztosítását, hogy az Enterprise Europe Network és a Europe Direct szolgáltatás kapcsolattartási pontjait megfelelő információkkal és szükség esetén képzéssel lássák el annak érdekében, hogy magas szolgáltatási színvonalat nyújtsanak a kkv-k számára, továbbá hogy az Enterprise Europe Network ezentúl a kkv-knak szóló célzott és testre szabott támogatásra összpontosítson.

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Konkrét intézkedések célozzák a kkv-k Unión kívüli piacokhoz való hozzáférésének elősegítését, valamint az ezeken a piacokon már meglévő támogató szolgáltatások erősítését. A program segítséget nyújthat a kkv-knak a kiemelten kezelt harmadik országokban alkalmazott szabványok és szellemitulajdon-jogok kérdésében.

(3) Konkrét intézkedések célozzák a kkv-k Unión kívüli piacokhoz való hozzáférésének elősegítését, valamint az ezeken a piacokon már meglévő támogató szolgáltatások erősítését. A program segítséget, tanácsot és tájékoztatást nyújthat a kkv-knak többek között a kiemelten kezelt harmadik országokban a piacra jutás előtt álló akadályok, az üzleti lehetőségek, az alkalmazott szabványok és a szellemitulajdon-jogok kérdésében. Ezek az intézkedések kiegészítik, de nem kettőzhetik meg a tagállamok által a kereskedelem ösztönzése terén folytatott alapvető tevékenységeket.

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság a program végrehajtására éves munkaprogramot fogad el a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban. Az éves munkaprogramok meghatározzák az elérendő célokat, a várható eredményeket, a megvalósítás módját és a teljes összegüket. tartalmazzák a finanszírozandó intézkedések leírását, az egyes intézkedésekre elkülönített közelítő összegeket és egy indikatív megvalósítási ütemtervet, valamint az eredmények és a célok elérésének eredményességét nyomon követő megfelelő mutatókat. pénzügyi támogatások esetében tartalmazzák a prioritásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozási arány felső határát.

(1) A Bizottság a program végrehajtására éves munkaprogramot fogad el a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban. Az éves munkaprogramok előzetes konzultáció alapján meghatározzák az elérendő célokat, a várható eredményeket, a megvalósítás módját és a teljes összegüket. Tartalmazzák a finanszírozandó intézkedések leírását, az egyes intézkedésekre elkülönített közelítő összegeket és egy indikatív megvalósítási ütemtervet, valamint az eredmények és a célok elérésének eredményességét nyomon követő megfelelő mutatókat. A pénzügyi támogatások esetében tartalmazzák a prioritásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozási arány felső határát.

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a vállalkozások versenyképessége szempontjából különösen fontos uniós intézkedések hatásvizsgálata azzal a céllal, hogy azonosítsák a hatályos jogi szabályozás egyszerűsítést igénylő területeit, illetve azokat a területeket, ahol javaslatokat kell tenni új jogalkotási intézkedésekre;

c) a már meglévő jogszabályok alkalmasságának ellenőrzése és a vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképessége és növekedése szempontjából különösen fontos uniós intézkedések hatásvizsgálata azzal a céllal, hogy azonosítsák a hatályos jogi szabályozás egyszerűsítést vagy visszavonást igénylő területeit, illetve hogy gondoskodjanak arról, hogy a kkv-kra háruló terhek a minimálisra csökkenjenek azokon a területeken, ahol új jogalkotási intézkedésekre irányuló javaslatokat terjesztenek elő;

Módosítás  37

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) a vállalkozásokat, a konkrét ágazati szakpolitikát és a versenyképességgel kapcsolatos intézkedéseket érintő jogszabályok értékelése;

d) a vállalkozásokat, és különösen a kkv-kat, a konkrét ágazati szakpolitikát és a versenyképességgel kapcsolatos intézkedéseket érintő jogszabályok értékelése;

Indokolás

A program ismertetésében következetesen hangsúlyozni kell a kkv-k szerepét.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság éves nyomon követési jelentést készít, amelyben megvizsgálja a támogatott intézkedések hatékonyságát és eredményességét a pénzügyi végrehajtás, az eredmények és – amennyiben lehetséges – a hatások szempontjából. A jelentés információkat tartalmaz az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások összegéről és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásának hatásairól, olyan mértékben, hogy ezeknek az információknak az összegyűjtése ne jelentsen indokolatlan adminisztrációs terhet a kkv-k számára.

(2) A Bizottság éves nyomon követési jelentést készít, amelyben megvizsgálja a támogatott intézkedések hatékonyságát és eredményességét a pénzügyi végrehajtás, az eredmények és a hatások szempontjából, különös tekintettel a munkahelyteremtésre és a növekedésre. A jelentés információkat tartalmaz az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások összegéről és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásának hatásairól, olyan mértékben, hogy ezeknek az információknak az összegyűjtése ne jelentsen indokolatlan adminisztrációs terhet a kkv-k számára.

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Legkésőbb 2018-ra a Bizottság értékelő jelentést készít a program keretében támogatott valamennyi intézkedés célkitűzéseinek eléréséről az eredmények és hatások szintjén, az erőforrások felhasználásának hatékonyságáról és a létrehozott európai hozzáadott értékről, és ennek alapján dönt az intézkedések megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről. Az értékelő jelentés emellett kiterjed az egyszerűsítés körére, belső és külső koherenciájára, arra, hogy a célkitűzések továbbra is relevánsak-e, és hogy az intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos prioritásaihoz. Az értékelés figyelembe veszi a korábbi hasonló intézkedések hosszú távú hatásai felmérésének eredményeit.

(3) Legkésőbb 2018-ra a Bizottság értékelő jelentést készít – amelyet minden harmadik évben közzé kell tenni – a program keretében támogatott valamennyi intézkedés célkitűzéseinek eléréséről az eredmények és hatások szintjén – különös tekintettel a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre –, az erőforrások felhasználásának hatékonyságáról és a létrehozott európai hozzáadott értékről, és ennek alapján dönt az intézkedések megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről. Az értékelő jelentés emellett kiterjed az egyszerűsítés körére, belső és külső koherenciájára, arra, hogy a célkitűzések továbbra is relevánsak-e, és hogy az intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos prioritásaihoz. Az értékelés figyelembe veszi a korábbi hasonló intézkedések hosszú távú hatásai felmérésének eredményeit.

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a) Annak érdekében, hogy a pénzeszközök valóban eljussanak a kkv-khoz, nyomon követési rendszert kell felállítani annak biztosítására, hogy a bankok a pénzeszközöket és a garanciákat a kkv-knak nyújtott kölcsönök növelésére fordítsák. Ez magában foglalhatja a kkv-knak kölcsönt nyújtó bankok számára kialakított jelentéstételi rendszerek és magatartási kódex alkalmazását. A nyomon követési rendszer azt is biztosítja, hogy ne csak középvállalkozások, hanem kis- és mikrovállalkozások is kapjanak hiteleket az uniós alapokból.

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A programban meghatározott pénzügyi eszközök használatának célja a növekedésorientált kkv-k finanszírozáshoz jutásának elősegítése. A pénzügyi eszközök egy tőkefinanszírozási eszközt és egy hitelgarancia-eszközt tartalmaznak.

(1) A programban meghatározott pénzügyi eszközök használatának célja a kkv-k finanszírozáshoz jutásának elősegítése az indulási, növekedési és átadási szakaszban. A pénzügyi eszközök egy tőkefinanszírozási eszközt és egy hitelgarancia-eszközt tartalmaznak.

Indokolás

A kkv-k érzékenyek a gyorsan változó piaci körülményekre, és a források elosztásakor fontos egy rugalmassági intézkedés fenntartása.

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A növekedésorientált kkv-knak szánt pénzügyi eszközök adott esetben ötvözhetők a tagállamok és irányító hatóságaik által a [a(z) XXX/201X/EU rendelet [a strukturális alapokról szóló új rendelet] 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint létrehozott egyéb pénzügyi eszközökkel vagy az Unió által – akár e rendelet szerint – finanszírozott támogatásokkal.

(2) A kkv-knak szánt pénzügyi eszközök adott esetben ötvözhetők a tagállamok és irányító hatóságaik által a [a(z) XXX/201X/EU rendelet [a strukturális alapokról szóló új rendelet] 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint létrehozott egyéb pénzügyi eszközökkel vagy az Unió által – akár e rendelet szerint – finanszírozott támogatásokkal.

Módosítás  43

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 általános célkitűzés – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Az uniós vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is;

1. Az uniós vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése

Módosítás  44

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 általános célkitűzés – 2 hatásmutató

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kkv-kra háruló adminisztratív terhek változása (új vállalkozás alapításához szükséges napok száma)

A kkv-kra háruló adminisztratív és szabályozási terhek csökkenése (új vállalkozás alapításához szükséges napok száma)

Módosítás  45

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 1 konkrét célkitűzés – Kkv-kkal kapcsolatos szakpolitika kidolgozása – 1 eredménymutató

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma

A kkv-tesztet, valamint a versenyképességre gyakorolt hatásokat vizsgáló tesztet alkalmazó tagállamok száma

Módosítás  46

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – 2 konkrét célkitűzés – A vállalkozókedv támogatása – 5 középtávú cél (eredmény) 2017-ig

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Kb. 7 egyszerűsítési intézkedés évente.

Legalább 7 egyszerűsítési intézkedés elfogadása évente.

Módosítás  47

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 2 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. Az EFG-nek főként olyan alapokat kell megcéloznia, amelyek kockázati tőkét és köztes finanszírozást, mint például alárendelt és osztalékra jogosító kölcsönöket biztosítanak terjeszkedési és növekedési fázisban lévő vállalkozásoknak, különösen azoknak, melyek határokon átnyúlóan tevékenykednek, ugyanakkor lehetőségük van befektetésre a vállalkozás korai fázisában, a Horizont 2020 keretprogram szerinti kutatási, fejlesztési és innovációs tőkefinanszírozási eszközével együttesen. Ez utóbbi esetben az EFG-ből származó befektetés nem haladhatja meg a teljes uniós befektetés 20 %-át, kivéve a többfokozatú alapokat, ahol az EFG-ből és a kutatási, fejlesztési és innovációs tőkefinanszírozási eszközéből származó finanszírozás arányos alapon történik, az alapok befektetési politikájától függően. Az EFG-nek kerülnie kell a kivásárlási, és a megszerzett vállalkozás megszüntetésére irányuló kiváltási tőkejuttatást. A Bizottság, a változó piaci feltételek függvényében módosíthatja a 20 %-os küszöbértéket.

1. Az EFG-nek főként olyan alapokat kell megcéloznia, amelyek kockázati tőkét és köztes finanszírozást, mint például alárendelt és osztalékra jogosító kölcsönöket biztosítanak terjeszkedési és növekedési fázisban lévő vállalkozásoknak (beleértve a terjeszkedési és növekedési fázisban lévő innovatív vállalkozásokat), különösen azoknak, melyek határokon átnyúlóan tevékenykednek, ugyanakkor lehetőségük van befektetésre a vállalkozás korai fázisában, a Horizont 2020 keretprogram szerinti kutatási, fejlesztési és innovációs tőkefinanszírozási eszközével együttesen. Ez utóbbi esetben az EFG-ből származó befektetés nem haladhatja meg a teljes uniós befektetés 20 %-át, kivéve a többfokozatú alapokat, ahol az EFG-ből és a kutatási, fejlesztési és innovációs tőkefinanszírozási eszközéből származó finanszírozás arányos alapon történik, az alapok befektetési politikájától függően. Az EFG-nek kerülnie kell a kivásárlási, és a megszerzett vállalkozás megszüntetésére irányuló kiváltási tőkejuttatást. A Bizottság, a változó piaci feltételek függvényében módosíthatja a 20 %-os küszöbértéket.

ELJÁRÁS

Cím

A vállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességét elősegítő program (2014-2020)

Hivatkozások

COM(2011)0834 – C7-0463/2011 – 2011/0394(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

13.12.2011

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

13.12.2011

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Emma McClarkin

29.2.2012

Vizsgálat a bizottságban

25.4.2012

30.5.2012

9.7.2012

 

Az elfogadás dátuma

10.7.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Sergio Gaetano Cofferati, Birgit Collin-Langen, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia de Campos, Cornelis de Jong, Vicente Miguel Garcés Ramón, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Edvard Kožušník, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Sirpa Pietikäinen, Phil Prendergast, Mitro Repo, Robert Rochefort, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Catherine Stihler, Emilie Turunen, Barbara Weiler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Raffaele Baldassarre, Jürgen Creutzmann, María Irigoyen Pérez, Emma McClarkin, Sabine Verheyen, Anja Weisgerber


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (25.9.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0834) – C7‑0463/2011 – 2011/0394(COD))

A vélemény előadója: Marina Yannakoudakis

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Unió egészét érintő gazdasági válság fényében elengedhetetlen, hogy erőforrásainkat megfelelően használjuk fel, a lehető legjobban kiaknázva előnyeiket. A legnagyobb értéket valamennyi vállalat számára a munkavállalók, valamint az innovatív és nem innovatív kis- és középvállalkozásokat (kkv) indító vállalkozók jelentik. Ezek a munkavállalók, valamint az általuk alkotott kkv-k mentőövként szolgálnak az európai gazdaság számára.

A nők kkv-khoz való hozzájárulásában rejlő lehetőségek teljes kiaknázása még várat magára(1), és annak biztosításán kell munkálkodnunk, hogy emelkedjen a nők szerepvállalása e téren, ugyanakkor olyan gyakorlati ajánlásokat kell tennünk, amelyek figyelembe veszik az üzleti és gazdasági élet versenypiaci körülmények közötti realitásait.

Miközben valamennyi üzleti ágazatnak egyenlő hozzáféréssel kell rendelkeznie a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő 2014–2020-as jövőbeli programhoz (COSME), gondoskodnunk kell arról is, hogy e vállalkozásokon belül kellő figyelmet fordítsunk a nemek közötti egyenlőség szükségességére oly módon, hogy a javaslatban elismerjük a nemi dimenzió jelentőségét.

Fontos ezenkívül annak biztosítása, hogy továbbra is erkölcsi kötelességünknek érezzük a szegénység és a társadalmi kirekesztés Unió-szerte történő csökkentéséhez való hozzájárulást, ugyanis 2010-ben a 27 tagállam lakosságának 16%-át fenyegette a szegénység, mivel rendelkezésre álló jövedelmük nem érte el a kockázati küszöböt(2). Ez a statisztikai adat tisztán mutatja, milyen értéket és jelentőséget hordoz az életkor, háttér és végzettség szempontjából heterogén csoportot alkotó női vállalkozók számának emelése.

Mivel az európai gazdasági válság még nem ért véget, rendkívül fontos, hogy az uniós kezdeményezésekbe történő befektetéseink megtérüljenek, mivel azok a munkahelyeken belül a gazdasági és szociális növekedés támogatását szolgáló fontos eszközök. Az előadó ebből kiindulva arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet a már létező finanszírozási lehetőségek – például a mikrofinanszírozási eszközök, a különleges támogatások és a kockázati tőke – használatára, hangsúlyozva a nemek közötti egyenlőség kérdését.

Az előadó úgy véli, hogy a nehézkes uniós jogszabályok nem a legpraktikusabb módját jelentik az előrelépésnek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a foglalkoztatáspolitika tagállami hatáskörbe tartozik. Az előadó véleménye szerint a bevált gyakorlatokra vonatkozó ajánlások megosztása a leghatékonyabb módja annak, hogy elősegítsük a fenntartható versenyt és a vállalkozói szellemet. Ennek megvan az a kettős előnye, hogy támogatja a női vállalkozókat, ugyanakkor viszonylag alacsony költségekkel jár.

A bevált gyakorlatokra vonatkozó ajánlások

A probléma valós feltárása érdekében lényegre törő, pontos és időszerű adatokat kell szerezni, az adatvédelmi szabályok betartása mellett. Ezeket az adatokat nem, etnikai hovatartozás, életkor, terület, méret és a vállalkozás élettartama alapján történő bontásban kell megadni. Ennek révén biztosítható, hogy a pénzeszközöket azon megfelelő területek felé tereljék, amelyek a leghatékonyabban biztosítják a növekedést és a nők támogatását a kkv-kban.

A vélemény ezenkívül azt is felismeri, hogy a nemek közötti egyenlőséget leginkább olyan jó színvonalú oktatáson keresztül lehet elérni, amely pártatlanságra nevel, és a kiteljesedésre ösztönzi a nőket, bármely munkaterületről legyen is szó. Az előadó üdvözli az olyan mentori támogatási rendszerek létrejöttét, mint amilyen a női vállalkozók képviselőinek – a Bizottság égisze alatt futó – európai hálózata, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e kezdeményezés hatóerejének növelése érdekében a tagállamoknak a rendszer befogadásához és működtetéséhez a meglévő uniós létesítményeket kell használniuk.

Az információs és kommunikációs technológiák (ikt) fejlődése szintén hozzájárulhat a kkv-k zökkenőmentes működéséhez, mivel rugalmasabbá teheti a munkahelyeket. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az ikt kiaknázásával olyan internetes portálokon és blogokon keresztül növeljék a tudatosságot és nyújtsanak kapcsolatépítési támogatást a nőknek, amelyek elérhetővé teszik számukra a fontosabb női vállalkozói kapcsolattartókat, képviselőket és eseményeket. Az internet és az online segítségnyújtás továbbá alternatívát jelent azon nők számára is, akik otthonról dolgoznak, vagy akik távoli területeken élnek. A támogatásnak nemzeti és regionális szinten is meg kell valósulnia, és különböző kommunikációs csatornákon keresztül elérhetőnek kell lennie.

Összegzés

A nemek közötti egyenlőség üzleti életben tapasztalható növekedése olyan többoldalú megközelítést tesz szükségessé, amely a bevált gyakorlatokra vonatkozó ajánlások révén nyújt alternatívát, rugalmasságot és lehetőségeket a nők számára. Ennek eléréséhez lényegre törő, pontos és időszerű adatokra, a mikrofinanszírozáshoz való hozzájutásra, jó színvonalú oktatásra, támogatási rendszerekre, követendő példákra, valamint információs és kommunikációs technológiákra van szükség, melyeknek a befektetés arányában értéket kell teremteniük. Ezen intézkedések azért szükségesek, mert erkölcsi kötelességünk a szegénység és a társadalmi kirekesztés Unió-szerte történő csökkentéséhez való hozzájárulás.

A COSME program használható menetrendet biztosít az elkövetkező öt évre, és az előadó reméli, hogy a végleges szöveg figyelembe veszi majd, hogy az üzleti életben részt vevő nők egyedülálló módon járulhatnak hozzá a növekedés előmozdításához és ösztönzéséhez, ami elengedhetetlen az Európát és a szélesebb körű globális gazdaságot sújtó jelenlegi súlyos gazdasági válság enyhítéséhez.

MÓDOSÍTÁSOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság 2010 márciusában elfogadta az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményt (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia). A közleményt az Európai Tanács 2010 júniusában jóváhagyta. Az Európa 2020 stratégia választ ad a gazdasági válságra, és célja Európa felkészítése a következő évtizedre. A stratégia öt, 2020-ig teljesítendő ambiciózus célkitűzést fogalmaz meg az éghajlatra és energiára, a foglalkoztatásra, az innovációra, az oktatásra és a társadalmi befogadásra vonatkozóan, valamint az Európa dinamikusabbá és versenyképesebbé tételét célzó kulcsfontosságú eszközöket határoz meg. Ezenkívül hangsúlyozza az európai gazdasági növekedés megerősítése mellett a nagyfokú foglalkoztatás, a kis szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás- és energiahatékony gazdaság és a társadalmi kohézió fontosságát is.

(1) A Bizottság 2010 márciusában elfogadta az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményt (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia). A közleményt az Európai Tanács 2010 júniusában jóváhagyta. Az Európa 2020 stratégia választ ad a gazdasági válságra, és célja Európa felkészítése a következő évtizedre. A stratégia öt, 2020-ig teljesítendő ambiciózus célkitűzést fogalmaz meg az éghajlatra és energiára, a foglalkoztatásra, az innovációra, az oktatásra és a társadalmi befogadásra vonatkozóan, valamint az Európa dinamikusabbá és versenyképesebbé tételét célzó kulcsfontosságú eszközöket határoz meg. Ezenkívül hangsúlyozza az európai gazdasági növekedés megerősítése mellett a férfiak és nők számára egyaránt biztosított nagyfokú foglalkoztatás, a kis szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás- és energiahatékony gazdaság és a társadalmi kohézió fontosságát is.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) 2008 júniusában a Bizottság elfogadta a „Gondolkozz előbb kicsiben! Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című közleményt, amelyet az Európai Tanács 2008 decemberében jóváhagyott. A kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása érdekében a kisvállalkozói intézkedéscsomag (a továbbiakban: SBA) átfogó szakpolitikai keretet biztosít a kkv-k számára, ösztönzi a vállalkozókedvet, és rögzíti a „gondolkozz előbb kicsiben!” elvet a jogalkotásban és a szakpolitikában. Az SBA tíz elvet határoz meg, valamint a kkv-k növekedési és munkahely-teremtési potenciálját növelő szakpolitikai és jogalkotási lépéseket fogalmaz meg. Az SBA végrehajtása hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréshez. A kkv-kkal kapcsolatos intézkedések közül többet már meghatározták a kiemelt kezdeményezésekben.

(3) 2008 júniusában a Bizottság elfogadta a »Gondolkozz előbb kicsiben!« Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című közleményt, amelyet az Európai Tanács 2008 decemberében jóváhagyott. A kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása érdekében a kisvállalkozói intézkedéscsomag (a továbbiakban: SBA) átfogó szakpolitikai keretet biztosít a kkv-k számára, ösztönzi a vállalkozó kedvet, törekszik a fiatalok és nők vállalkozó kedvében rejlő lehetőségek jobb kihasználására, és rögzíti a „gondolkozz előbb kicsiben!” elvet a jogalkotásban és a szakpolitikában. Az SBA tíz elvet határoz meg, valamint a kkv-k növekedési és munkahely-teremtési potenciálját növelő szakpolitikai és jogalkotási lépéseket fogalmaz meg. Az SBA végrehajtása hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréshez. A kkv-kkal kapcsolatos intézkedések közül többet már meghatározták a kiemelt kezdeményezésekben.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A 2011. június 29-én elfogadott, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatában a Bizottság jogalkotási javaslat- és dokumentumcsomagot határoz meg az Unió 2014 és 2020 közötti költségvetésére vonatkozóan. A többéves pénzügyi keret ismerteti az európai növekedés és munkahelyteremtés fokozására, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, környezettudatosabb gazdaság és a nemzetközileg kiemelkedő Európa megteremtésére irányuló szakpolitikai célok megvalósításának módjait.

(5) A 2011. június 29-én elfogadott, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatában a Bizottság jogalkotási javaslat- és dokumentumcsomagot határoz meg az Unió 2014 és 2020 közötti költségvetésére vonatkozóan. A többéves pénzügyi keret ismerteti az európai növekedés és a férfiak és nők számára egyaránt biztosított munkahelyteremtés fokozására, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, környezettudatosabb gazdaság és a nemzetközileg kiemelkedő Európa megteremtésére irányuló szakpolitikai célok megvalósításának módjait.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a) A nők vállalkozó kedve és női kkv-k jelentős mértékben hozzájárulnak a nők foglalkoztatási arányának emeléséhez és ezáltal a nők képzettségi szintjének nagyobb fokú kihasználásához. A női vállalkozói szellem ezenkívül biztosítja az üzleti dinamizmust és az innovációt, amely potenciál még messze nincs kiaknázva az Európai Unióban, továbbá a női vállalkozók magasabb aránya összességében kedvező hatást gyakorol, és azonnali hozzájárulást nyújt a gazdaság számára. A nők különösen motiváltak abban a tekintetben, hogy önállósítsák magukat, mivel saját vállalkozás vezetése révén lehetőségük nyílik arra, hogy maguk határozzák meg a munkaidőt, és ezáltal jobban összeegyeztessék a hivatást a családdal. Bizonytalan gazdasági helyzetben a női vállalkozók támogatását célzó intézkedéseket könnyen mellőzhetik.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b) Figyelembe véve a női vállalkozók alacsony arányát (Európában mindössze 30%), a programnak elő kell segítenie és meg kell könnyítenie, hogy a nők vállalkozzanak, mivel a női vállalkozók jelentős hatással vannak a gazdaságra, nemcsak azáltal, hogy saját maguk számára munkahelyeket hoznak létre, hanem mások számára is. A jelenlegi globális gazdasági körülmények erőteljesen kiemelik a nők vállalkozói szerepének azon jelentős vetületét, amelyet feltörekvő gazdasági erőként képviselnek, illetve annak elősegítésének szükségességét.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

11 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11c) A programnak ki kell emelnie, hogy mennyire fontos elősegíteni, hogy a vállalkozások tulajdonosi szerkezete ne nemi alapú elkülönítés szerint alakuljon, hangsúlyoznia kell továbbá az oktatás, a képzés, a kutatás és a támogatás fontosságát oly módon, hogy a releváns információkat a rendszeren át valamennyi érdekelt fél részére el kell juttatni, valamint a kampányok indítása és közösségi médiahálózatok útján. A programnak az egyetemeken, uniós intézményeken, oktatási minisztériumokon és a tagállami szakpolitika kidolgozóin keresztül egyaránt támogatnia kell a női vállalkozó szellemet mint a mindkét nem számára az oktatás korai szakaszaitól kezdve érdeklődésre számot tartó területet, illetve a női vállalkozókról mint példaképről kialakított képet.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a) A mikrohitelezést (azaz a 25.000 euró alatti hiteleket) a pénzügyi közvetítők garanciarendszeren keresztül nyújtják. A program nem rendelkezik külön a mikrohitelezésről, mivel ez átfedést jelentene a Bizottság által 2011. október 6-án javasolt, konkrétan a mikrohitelezéssel is foglalkozó „Társadalmi változás és innovációs programmal”.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) A versenyképességet befolyásoló másik tényező a viszonylag gyenge vállalkozókedv az Unióban. Az uniós polgároknak csupán 45 %-a (és a nők kevesebb mint 40 %-a) szeretne önálló vállalkozó lenni, szemben az Egyesült Államokban mért 55 %-kal és a Kínában mért 71 %-kal. A demonstráció és az ösztönző hatások, például az európai vállalkozói díjak és a konferenciák, valamint a koherenciát és összehangoltságot fokozó intézkedések, így az összehasonlító elemzések és a legjobb gyakorlatok megosztása nagy európai hozzáadott értéket teremtenek.

(16) A versenyképességet befolyásoló másik tényező a viszonylag gyenge vállalkozói kedv az Unióban, amit innovatív és különböző módszerekkel kell ösztönözni az adott célcsoportok, különösen a fiatalok és a nők megszólítása révén. Az uniós polgároknak csupán 45 %-a (és a nők kevesebb mint 40 %-a) szeretne önálló vállalkozó lenni, szemben az Egyesült Államokban mért 55 %-kal és a Kínában mért 71 %-kal. A demonstráció és az ösztönző hatások, például az európai vállalkozói díjak és a vállalkozói konferenciák, projektek, műhelyek és mentori programok, valamint a koherenciát és összehangoltságot fokozó intézkedések, így az összehasonlító elemzések és a legjobb gyakorlatok megosztása nagy európai hozzáadott értéket teremtenek. A nőkkel kapcsolatos kontextuális akadályok, hagyományos nézetek és sztereotípiák leküzdése, valamint a nők mint vállalkozók hitelességének növelése különösen fontos ahhoz, hogy a nőket a vállalkozásra ösztönözzék, hogy vállalkozóként kialakított karrierjüket megtartsák és hogy még inkább követendő példaként szolgálhassanak.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a) Amennyiben a gyakorlatban lehetséges, az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló európai alapítvány és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének segítségével nem, etnikai hovatartozás, életkor, terület, méret és a vállalkozás élettartama alapján történő bontásban, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó tagállami szabályokkal összhangban össze kell gyűjteni és szét kell válogatni azon adatokat, amelyek a célkitűzések megvalósításának méréséhez mutatóként szolgálnak. Ha lehetséges, az ilyen adatokat úgy kell összegyűjteni, hogy az ne jelentsen többletterhet a kkv-kra, és segíteniük kell abban, hogy a döntéshozók világosabb képet kaphassanak azokkal a problémákkal kapcsolatban, amelyekkel a női vállalkozók szembesülnek.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) A programnak ki kell egészítenie más uniós programokat úgy, hogy közben elismeri, hogy az egyes eszközöknek a saját eljárásaik szerint kell működniük. Ugyanazok a támogatható költségek így nem részesülhetnek kétszeres finanszírozásban. Az uniós finanszírozás lényeges befolyásolását célul kitűző versenyképességi és kkv-program szoros szinergiákat fog kialakítani a program, más uniós programok és a strukturális alapok között.

(20) A programnak ki kell egészítenie más uniós programokat úgy, hogy közben elismeri, hogy az egyes eszközöknek a saját eljárásaik szerint kell működniük. Ugyanazok a támogatható költségek így nem részesülhetnek kétszeres finanszírozásban. Az uniós finanszírozás lényeges befolyásolását célul kitűző versenyképességi és kkv-program szoros szinergiákat fog kialakítani a program, más uniós programok és a strukturális alapok között. Külön intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a nők számára egyszerűsítsék a vállalkozások finanszírozásához szükséges pénzekhez való hozzájutást.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a) A vállalkozói szellem nők körében történő előmozdítása és növelése érdekében a programnak különleges támogatások és kockázati tőke segítségével a női vállalkozók számára meg kell könnyítenie a rendelkezésre bocsátott finanszírozáshoz való hozzáférést.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

20 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20b) A programnak támogatást kell nyújtania azon női vállalkozók számára, akik – társadalmi tényezők miatt – kevésbé tájékozottak a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekről, illetve kevés pénzügyi igazgatási tapasztalattal rendelkeznek, és akiknek nemcsak a vállalkozásindítás szakaszában, hanem a vállalkozás teljes élettartama során és adott esetben annak megszűnésekor is segítségre van szükségük.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21) Az átláthatóság és a nemek közötti esélyegyenlőség elvét a program által lefedett valamennyi vonatkozó kezdeményezésben és intézkedésben figyelembe kell venni. Ezekben a kezdeményezésekben és intézkedésekben figyelembe kell venni a minden polgárt megillető emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását.

(21) A program által lefedett valamennyi vonatkozó kezdeményezésben és intézkedésben figyelembe kell venni az átláthatóság elvét, elő kell mozdítani a férfiak és nők közötti egyenlőséget, valamint tekintettel kell lenni az olyan, a vállalkozást a nők számára még kevésbé vonzóvá és megvalósíthatóvá tevő további tényezőkre és akadályokra, mint például a család és a munka összeegyeztethetetlenségét, a követendő példák és mentorok hiányát, a társadalmi sztereotípiákat, valamint az oktatási vállalkozói készségek szintjét. Ezekben a kezdeményezésekben és intézkedésekben figyelembe kell venni a minden polgárt megillető emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21a) A programnak arra kell irányulnia, hogy a vállalkozási készségek, az ismeretek, a vállalkozói szellem és az önbizalom fejlesztése érdekében megkönnyítse az olyan, technikai, tudományos, üzleti és támogatási hálózatokhoz törtnő hozzáférést –megfelelő útmutatást biztosítva a kkv alapításban érdekelt valamennyi ember, különösen a fiatalok és nők számára a képzési, támogatási és mentori programokról –, mint amilyen például a női vállalkozók képviselőinek európai hálózata, amely rávilágít arra a szerepre, amelyet a nők játszhatnak a munkahelyteremtésben és a versenyképesség előmozdításában azáltal, hogy iskolai, egyetemi, közösségi és médiatevékenységeken keresztül más nőket és fiatal lányokat saját vállalkozásuk felépítésére ihletnek.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

21 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21b) A vállalkozók számára nemtől függetlenül lehetőséget kellene biztosítani a személyiségfejlesztésre, az informatikai továbbképzésre és a nyelvtudás javítására többek között annak érdekében, hogy ezáltal a nemzetközi piacon is használható készségeket fejlesszenek ki.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

21 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21c) A nők korlátokba ütközhetnek a vidéki területeken az információs támogatáshoz, valamint a pénzügyi és technológiai eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, ami súlyosan korlátozhatja képességüket vállalkozásuk beindításában vagy kiterjesztésében. Ezért e javaslatnak földrajzi szempontból befogadónak kell lennie az „üzenet terjesztése révén” olyan proaktív marketingkampányok útján, amelyek jobb értékarányt biztosíthatnak az európai adófizetők számára, és megfiatalíthatják a lecsúszott vidéki közösségeket.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa) hozzájárulás a nemek közötti egyenlőség átfogó prioritásának megvalósításához, valamint a nők előrehaladásához és felelősséggel való felruházásához, továbbá fellépés a női vállalkozók előtt jelenleg álló akadályok leküzdésére, beleértve a finanszírozási csatornákhoz, a képzéshez és az információs technológiához való hozzáférés hiányát, a munkahely és a magánélet közötti egyensúly elérésének nehézségét, valamint a női vállalkozókkal kapcsolatos negatív kulturális beidegződéseket és sztereotípiákat;

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a vállalkozási kultúra támogatása, a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése.

b) a nemek közötti megkülönböztetés nélküli vállalkozási kultúra támogatása és a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése többek között olyan konkrét célcsoportok körében, mint a fiatalok, a nők és a hátrányos helyzetű közösségek.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) A kkv-k növekedése hozzáadott érték és a foglalkoztatottak száma szempontjából,

d) a kkv-k növekedése hozzáadott érték és a foglalkoztatottak száma szempontjából, nem, etnikai hovatartozás, életkor, terület, méret és a vállalkozás élettartama alapján történő bontásban, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó tagállami szabályokkal összhangban,

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) a női munkavállalók számának emelkedése, különösen a kkv-k vezetésében és stratégiai irányításában,

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A program támogatja az Európa 2020 stratégia végrehajtását, és hozzájárul az „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” célkitűzésének megvalósításához. A program különösen hozzájárul a foglalkoztatással kapcsolatos kiemelt cél teljesítéséhez.

(3) A program támogatja az Európa 2020 stratégia végrehajtását, és hozzájárul az „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” célkitűzésének megvalósításához. A program különösen hozzájárul a foglalkoztatással kapcsolatos kiemelt cél teljesítéséhez, mely mind a férfiak, mind a nők esetében 75%-os foglalkoztatottságot jelent.

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) A vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében;

b) A vállalkozó kedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok, például a fiatalok és a nők, valamint a hátrányos helyzetű közösségek körében;

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában;

c) a kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában, valamint a potenciális kedvezményezettek – többek között az olyan konkrét csoportok, mint a fiatalok és a nők és a hátrányos helyzetű közösségek – tájékoztatása és ismereteinek bővítése;

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a vállalkozások versenyképességet és a fenntarthatóságot – ideértve a katasztrófák hatásaival szembeni ellenállóképességet is – érintő szakpolitikák tervezésének, végrehajtásának és értékelésének javítását, valamint a megfelelő infrastruktúrák, világszínvonalú klaszterek és üzleti hálózatok, keretfeltételek fejlesztését és fenntartható termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztését biztosító intézkedések;

a) a vállalkozások versenyképességét és fenntarthatóságát – ideértve a katasztrófák hatásaival szembeni ellenálló képességet is – érintő szakpolitikák tervezésének, végrehajtásának és értékelésének javítását, a városi és a vidéki térségek megfelelő infrastruktúráinak kialakítását, világszínvonalú klaszterek és üzleti hálózatok, keretfeltételek fejlesztését, valamint fenntartható termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztését biztosító intézkedések;

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Külön figyelmet kell fordítani a fiatal vállalkozókra, az új és a potenciális vállalkozókra, a vállalkozó nőkre, valamint a különleges célcsoportokra.

(2) Külön figyelmet kell fordítani a fiatal vállalkozókra, a hátrányos helyzetű közösségek vállalkozóira, az új és a potenciális vállalkozókra, akár nők, akár férfiak, valamint az olyan különleges célcsoportokra, mint a fiatal férfiak és nők.

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Bizottság támogathatja, különösen a potenciális és az új vállalkozók körében, a vállalkozói képzés, készségek és magatartások kialakítását célzó tagállami intézkedéseket.

(3) A Bizottság támogathatja, különösen a potenciális és az új vállalkozók és vállalkozó nők körében, a vállalkozói képzés, készségek és magatartások kialakítását célzó tagállami intézkedéseket. Ennek során különösen a nőket kell támogatni a vidéki területeken.

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság. A bizottság összetételének tükröznie kell a nemekre vonatkozó kvóták végrehajtásával a nemek egyensúlyát.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – Konkrét kitűzés: A vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében – 3 oszlop

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Azon uniós polgárok arányának növelése 50 %-ra, akik önfoglalkoztatók szeretnének lenni

Azon uniós polgárok arányának növelése 50 %-ra, akik önfoglalkoztatók szeretnének lenni (a férfiak és a nők körében egyenlő mértékben)

ELJÁRÁS

Cím

A vállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességét elősegítő program (2014-2020)

Hivatkozások

COM(2011)0834 – C7-0463/2011 – 2011/0394(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

13.12.2011

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

FEMM

13.12.2011

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Marina Yannakoudakis

20.12.2011

Vizsgálat a bizottságban

10.7.2012

 

 

 

Az elfogadás dátuma

19.9.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Regina Bastos, Marije Cornelissen, Edite Estrela, Iratxe García Pérez, Mikael Gustafsson, Mary Honeyball, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Nicole Kiil-Nielsen, Silvana Koch-Mehrin, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Astrid Lulling, Barbara Matera, Krisztina Morvai, Norica Nicolai, Joanna Senyszyn, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Britta Thomsen, Marina Yannakoudakis, Anna Záborská, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Minodora Cliveti, Silvia Costa, Mariya Gabriel, Kent Johansson, Christa Klaß, Ulrike Lunacek, Ana Miranda, Doris Pack, Antigoni Papadopoulou, Licia Ronzulli, Angelika Werthmann

(1)

Marina Yannakoudakis képviselő asszony „A női vállalkozókról a kis- és középvállalkozások világában” című 2011. szeptember 13-i európai parlamenti állásfoglalása szerint míg az Unióban 4 férfiból 1 vállalkozóként dolgozik, a nőknél ez az arány csupán egy a tízhez.

(2)

Eurostat, 2012. február 8.


ELJÁRÁS

Cím

A vállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességét elősegítő program (2014-2020)

Hivatkozások

COM(2011)0834 – C7-0463/2011 – 2011/0394(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

30.11.2011

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

13.12.2011

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

13.12.2011

ECON

13.12.2011

EMPL

13.12.2011

IMCO

13.12.2011

 

TRAN

13.12.2011

FEMM

13.12.2011

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ECON

17.1.2012

EMPL

15.12.2011

TRAN

19.12.2011

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Jürgen Creutzmann

17.1.2012

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

18.6.2012

18.9.2012

 

 

Az elfogadás dátuma

29.11.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

49

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Zigmantas Balčytis, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Jan Březina, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Jürgen Creutzmann, Pilar del Castillo Vera, Dimitrios Droutsas, Vicky Ford, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Edit Herczog, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Alejo Vidal-Quadras

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Antonio Cancian, Ioan Enciu, Roger Helmer, Jolanta Emilia Hibner, Seán Kelly, Bernd Lange, Zofija Mazej Kukovič, Alajos Mészáros, Vladimír Remek, Silvia-Adriana Ţicău, Henri Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Keith Taylor

Benyújtás dátuma

11.12.2012

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat