AJÁNLÁS a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és a jogorvoslatról szóló nagojai–Kuala Lumpur-i kiegészítő jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

19.12.2012 - (13582/2012 – C7‑0323/2012 – 2012/0120(NLE)) - ***

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Matthias Groote

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és a jogorvoslatról szóló nagojai–Kuala Lumpur-i kiegészítő jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(13582/2012 – C7‑0323/2012 – 2012/0120(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (13582/2012),

–   tekintettel a 2012. október 15-én a jegyzőkönyv részes feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Nagojában tartott ötödik Konferenciájának utolsó plenáris ülésén elfogadott és az Unió által 2011. május 11-én aláírt, a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és a jogorvoslatról szóló nagojai–Kuala Lumpur-i kiegészítő jegyzőkönyvre (13583/2012),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban a Tanács által előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0323/2012),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikke (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ajánlására (A7-0429/2012),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

INDOKOLÁS

A javaslat háttere

1993. december 29-án a Biológiai Sokféleség Egyezmény hatályba lépett. A Biológiai Sokféleség Egyezmény 19. cikkének (3) bekezdése értelmében, valamint több munkacsoportülést követően a Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvét 2000. január 29-én fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény kiegészítő megállapodásaként, és 2003. szeptember 11-én lépett hatályba. E nemzetközi szerződés az elővigyázatosság elve alapján kijelöli a modern biotechnológia által létrehozott azon élő, módosított szervezetek biztonságos szállításának, kezelésének és felhasználásának a kereteit, amelyek káros hatással lehetnek a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára, illetve amelyek veszélyt jelentenek az emberi egészségre.

A biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv 27. cikke azzal bízta meg a jegyzőkönyv részes feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciájának első találkozóját, hogy kezdeményezzen eljárást az élő, módosított szervezetek határokon átnyúló mozgásából eredő károkkal kapcsolatos felelősséggel és jogorvoslattal foglalkozó nemzetközi szabályok és eljárások részletes kidolgozására. A jegyzőkönyv Részes Feleinek Nagojában (Japán) tartott ötödik Konferenciáján az EU egyhangúlag támogatta a felelősségről és a jogorvoslatról szóló nagojai–Kuala Lumpur-i kiegészítő jegyzőkönyv kérdésében elért végleges kompromisszumot, tekintettel arra, hogy a javaslat tartalma megfelelt az elfogadott uniós álláspontnak és a Bizottságnak címzett tárgyalási irányelveknek. 2010. október 15-én a Részes Felek ötödik Konferenciájának utolsó plenáris ülésén sikeresen elfogadták a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és a jogorvoslatról szóló nagojai–Kuala Lumpur-i kiegészítő jegyzőkönyvet.

A Tanács 2010. december 20-án üdvözölte a nagojai–Kuala Lumpur-i kiegészítő jegyzőkönyv elfogadását. A 2011. május 6-i tanácsi határozattal összhangban az Unió 2011. május 11-én – a jegyzőkönyv későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel – aláírta a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és a jogorvoslatról szóló nagojai–Kuala Lumpur-i kiegészítő jegyzőkönyvet.

Célkitűzés

A Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyve a modern biotechnológia által létrehozott élő, módosított szervezetek egyik országból a másikba történő mozgását szabályozó nemzetközi szerződés. A jegyzőkönyv létrehozza a helyzet ismeretében történő előzetes egyetértési eljárást annak biztosítása érdekében, hogy az országok rendelkezzenek a tájékozott döntéshozatalhoz szükséges információkkal, mielőtt hozzájárulnak az ilyen szervezetek területükre történő behozatalához. A jegyzőkönyv hivatkozást tartalmaz az elővigyázatossági megközelítésre, továbbá megerősíti az elővigyázatosságnak a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat 15. elvében szereplő megfogalmazását. A jegyzőkönyv emellett létrehozza a biológiai biztonság kérdéseiben illetékes információs központot az élő, módosított szervezetekkel kapcsolatos információcsere elősegítése, valamint az egyes országoknak a jegyzőkönyv végrehajtásához nyújtott támogatás céljából.

A környezetről és a fejlődésről szóló 1992-es riói nyilatkozat 13. elve felszólítja az államokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti törvényeket a felelősségre és a kártalanítására, valamint hogy működjenek együtt további, a környezeti károk hátrányos hatásaival kapcsolatos felelősségre és kártérítésre vonatkozó nemzetközi jogszabályok kidolgozásában.

A felelősség és a jogorvoslat a Cartegna Jegyzőkönyv kontextusában azt a kérdést érinti, hogy mi történik, ha az élő, módosított szervezetek határokon átnyúló mozgása károkozással jár. A Részes Felek Nagojában, 2010-ben tartott ötödik Konferenciáján elfogadott, a felelősségről és a jogorvoslatról szóló kiegészítő jegyzőkönyv az élő, módosított szervezetek által a biológiai sokféleségben okozott károkkal kapcsolatos felelősségvállalásra és jogorvoslatra alkalmazandó nemzetközi szabályokat és eljárásokat ír elő.

A kiegészítő jegyzőkönyv főként az élő, módosított szervezetek által okozott azon károk esetén foganatosítandó válaszintézkedésekkel kapcsolatos közigazgatási eljárásokra és előírásokra összpontosít, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható használatára, figyelembe véve az emberi egészségre jelentett kockázatokat is.

A kiegészítő jegyzőkönyv arra kötelezi a feleket, hogy új vagy már hatályos nemzeti jogszabályban rendelkezzenek a kár kezelését célzó szabályokról és eljárásokról. A válaszintézkedéseknek a kár megelőzését vagy mérséklését, illetve a biológiai sokféleség helyreállítását kell szolgálniuk. A feleknek arra kell kötelezniük a kérdéses élő, módosított szervezet közvetlen vagy közvetett ellenőrzéséért felelős szereplőt, hogy megfelelő intézkedéseket hozzon válaszul a káreseményre vagy a káresemény kellőképpen valószínűsíthető előfordulásakor; ez különösen a fejlődő országok többségében jelent újdonságot.

Az Európai Unióban a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv rendelkezéseit a biológiai biztonságról szóló európai jogszabályok ültetik át, amelyeknek az elővigyázatosság elve a sarokköve. A nagojai–Kuala Lumpur-i kiegészítő jegyzőkönyvnek a felelősségre vonatkozó rendelkezéseit a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv foglalja magában, mely „a szennyező fizet” elvén alapuló jogi keretet hoz létre, amelynek értelmében környezeti károk bekövetkezésekor a költségeket az viseli, aki e károkat okozta.

A jegyzőkönyv részes feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek ötödik Konferenciája továbbá úgy határozott, hogy azon esetekben, amikor a kiegészítő jegyzőkönyvben előírt válaszintézkedések költségei nem fedezettek, járulékos és kiegészítő kompenzációs intézkedések hozhatóak, és ezek az intézkedések magukban foglalhatnak a jegyzőkönyv részes feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája által megteendő előkészületeket. A Részes Felek Konferenciája sürgette a feleket, hogy működjenek együtt a kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos emberi erőforrás és intézményi felkészültség fejlesztésében és/vagy megerősítésében, továbbá arra hívta fel őket, hogy mindezeket vegyék figyelembe a fejlődő partnerországoknak nyújtandó bilaterális, regionális és multilaterális segítségnyújtás kialakítása során.

Az Európai Unió nyilatkozata

A Biológiai Sokféleség Egyezmény 34. cikke értelmében a szóban forgó egyezményhez csatolt jegyzőkönyveket az államoknak és a regionális gazdasági integrációs szervezeteknek meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk, illetve jóvá kell hagyniuk. A fenti cikk (3) bekezdése értelmében a regionális gazdasági integrációs szervezetek nyilatkoznak illetékességi körükről a vonatkozó jegyzőkönyvben szabályozott ügyek tekintetében. E kötelezettség teljesítése érdekében a Bizottság elkészítette a javaslathoz mellékelt nyilatkozatot.

A nyilatkozatban az Európai Unió kijelenti, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és különösen annak 191. cikkével összhangban jogosult nemzetközi megállapodások megkötésére és az azokból eredő kötelezettségek teljesítésére.

Az Európai Unió továbbá kijelenti, hogy már elfogadta a kiegészítő jegyzőkönyv hatálya alá tartozó valamennyi ügyet szabályozó, tagállamaira nézve kötelező hatállyal bíró jogszabályokat.

Az előadó következtetései

A felelősségről és a jogorvoslatról szóló nagojai–Kuala Lumpur-i kiegészítő jegyzőkönyv nagymértékben hozzájárul a Biológiai Sokféleség Egyezmény és a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv célkitűzéseinek eléréséhez. A környezeti felelősségről szóló 2004-es uniós irányelvhez hasonlóan a kiegészítő jegyzőkönyv kifejezetten az élő, módosított szervezetek által a biológiai sokféleségben okozott károkkal kapcsolatos felelősségvállalással és jogorvoslattal foglalkozik.

Az előadó támogatja a felelősségről és a jogorvoslatról szóló nagojai–Kuala Lumpur-i kiegészítő jegyzőkönyvet az Európai Unió nevében jóváhagyó tanácsi határozatot az Unió hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatban.

Az előadó üdvözli, hogy a legtöbb tagállam aláírta a kiegészítő jegyzőkönyvet, és felszólítja őket arra, hogy mihamarabb ratifikálják azt.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.12.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	58 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sandrine Bélier, Milan Cabrnoch, Martin Callanan, Nessa Childers, Tadeusz Cymański, Esther de Lange, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Edite Estrela, Karl-Heinz Florenz, Gerben-Jan Gerbrandy, Matthias Groote, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Dan Jørgensen, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Jo Leinen, Peter Liese, Zofija Mazej Kukovič, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Antonyia Parvanova, Andres Perello Rodriguez, Pavel Poc, Frédérique Ries, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Dagmar Roth-Behrendt, Kārlis Šadurskis, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Salvatore Tatarella, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Marina Yannakoudakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Margrete Auken, Jutta Haug, Jiří Maštálka, Judith A. Merkies, Miroslav Mikolášik, Giancarlo Scottà, Alda Sousa, Andrea Zanoni
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Emine Bozkurt, Reinhard Bütikofer, Jean Lambert, Csaba Sógor, Josef Weidenholzer