JELENTÉS a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról

11.1.2013 - (COM(2011)0896 – C7‑0006/2012 – 2011/0438(COD)) - ***I

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Előadó: Marc Tarabella

Módosítások

• 001-253 (PDF - 824 KB)
• 001-253 (DOC - 1272 KB)
• 254-254 (PDF - 2141 KB)
• 254-254 (DOC - 1837 KB)
• 255-255 (PDF - 89 KB)
• 255-255 (DOC - 163 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról

(COM(2011)0896 – C7‑0006/2012 – 2011/0438(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0896),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, 62. cikkére és 114. cikkére, amelynek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7-0088/2012),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a brit Alsóház és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolással ellátott véleményekre, amelyek szerint a jogalkotásiaktus-tervezet nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 26-i véleményére[1],

–   tekintettel a Régiók Bizottságának 2012. október 9-i véleményére[2],

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire (A7-0007/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára.	(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, a nyilvánosság, az arányosság, az átláthatóság és a közpénzek hatékony kezelése elvének, valamint összhangban kell lennie a hatásköröknek az EUMSZ 14. cikkében, valamint a közérdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvben előírt megosztásával. A közbeszerzés uniós szabályozásának tiszteletben kell tartania az állami hatóságokat közszolgálati feladataik ellátása során megillető széles mérlegelési jogkört. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára.
Indokolás
A Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseihez való hozzáigazítás.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az ajánlatkérő szerveknek mindig körültekintően figyelembe kell venniük egy követelmény gazdasági szereplőkre gyakorolt hatását, mielőtt úgy határoznának, hogy az adott követelményt a részvételi felhívásban szerepeltetik. A túlzott követelmények megnövelik az ügyleti költségeket, továbbá gátolhatják különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.	(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése, a kedvező ár-érték arány, a kis- és középvállalkozások és mesteremberek közbeszerzéshez való egyenlő hozzáférésének és abban való méltányos részvételének előmozdítása érdekében – mind helyi szinten, mind az EU egésze szintjén –, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők jobban fel tudják használni a közbeszerzést a fenntartható termelés és fogyasztás támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Helyénvaló továbbá emlékeztetni arra, hogy ez az irányelv nem érintheti a tagállamok szociális biztonsági jogszabályait, és nem foglalkozhat sem a köz- vagy magánintézmények számára fenntartott általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációjával, sem a szolgáltatást nyújtó közintézmények privatizációjával. Ugyanígy arra is emlékeztetni kell, hogy a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy a kötelező szociális szolgáltatások és egyéb olyan szolgáltatások, mint például a postai szolgáltatások nyújtását általános gazdasági érdekű szolgáltatásokként, általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásokként vagy pedig ezek keverékeként szervezik meg. Célszerű egyértelműen meghatározni, hogy az általános érdekű nem gazdasági szolgáltatások nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Annak tisztázása is szükségessé vált, hogy mi tekintendő egyetlen beszerzésnek, ami azzal a hatással jár, hogy a szóban forgó beszerzés céljából megkötött összes szerződés együttes értékét kell figyelembe venni a jelen irányelv értékhatárai szempontjából, és hogy a beszerzést egységes egészként kell meghirdetni, lehetőség szerint részekre osztva. Az egyetlen beszerzés fogalma magában foglalja egy adott projekt – például egy építési beruházásra irányuló projekt vagy az építési beruházások, árubeszerzések és/vagy szolgáltatásmegrendelések összességének – megvalósításához szükséges összes árubeszerzést, építési beruházást és szolgáltatást. Egyetlen projekt létére utaló jelek lehetnek például az ajánlatkérő szerv által kidolgozott átfogó előzetes terv és koncepció, illetve az a tény, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy egyéb logikus módon kapcsolódnak egymáshoz, és egy rövid időtartamon belül valósítják meg őket.	(4) Annak tisztázása is szükségessé vált, hogy mi tekintendő egyetlen beszerzésnek, ami azzal a hatással jár, hogy a szóban forgó beszerzés céljából megkötött összes szerződés együttes értékét kell figyelembe venni a jelen irányelv értékhatárai szempontjából, és hogy a beszerzést egységes egészként kell meghirdetni, lehetőség szerint részekre osztva. Az egyetlen beszerzés fogalma magában foglalja egy adott projekt – például egy építési beruházásra irányuló projekt vagy az építési beruházások, árubeszerzések és/vagy szolgáltatásmegrendelések összességének – megvalósításához szükséges összes árubeszerzést, építési beruházást és szolgáltatást.
Indokolás
Ez a fogalom túl homályos, nem teremt jogbiztonságot, és ellentmond a szerződések részekre osztására vonatkozó elgondolásnak.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítésének céljából. Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.	(5) Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.
Indokolás
A Bizottság szövege egyszerűsíthető.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Még ha nem is vezet szükségszerűen korrupt magatartáshoz, a tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenség nagy eséllyel gyakorol helytelen hatást a közbeszerzési döntésekre, ezáltal torzítva a versenyt és veszélyeztetve az ajánlattevőkkel kapcsolatos egyenlő bánásmódot. Ezért hatékony mechanizmusokat kell bevezetni az összeférhetetlenség megelőzése, azonosítása és orvoslása érdekében.	(6) Még ha nem is vezet szükségszerűen korrupt magatartáshoz, a tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenség nagy eséllyel gyakorol helytelen hatást a közbeszerzési döntésekre, ezáltal torzítva a versenyt és veszélyeztetve az ajánlattevőkkel kapcsolatos egyenlő bánásmódot. Ezért hatékony mechanizmusokat kell bevezetni az összeférhetetlenség megelőzése, azonosítása és orvoslása érdekében. Ugyanakkor, az informátorok hatékony védelmének biztosítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a be nem jelentett összeférhetetlenségről jóhiszeműen bejelentést tevő alkalmazott védelmet élvezzen a megtorlással, zaklatással vagy ártalmas cselekedetekkel szemben. Ebben az összefüggésben megtorlásnak minősül az ilyen személlyel szemben az általa tett bejelentés miatt kilátásba helyezett, fenyegetésként közölt vagy végrehajtott közvetlen vagy közvetett, rá nézve hátrányos következményekkel járó cselekmény.
Indokolás
A tagállamoknak jól működő ellenőrző rendszert kell fenntartaniuk annak biztosítása érdekében, hogy e rendelkezéseknek meglegyen a hatása.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Az uniós közbeszerzési jogszabályok hatásának és hatékonyságának értékelése körében született eredmények azt jelezték, hogy felül kell vizsgálni, hogy bizonyos szolgáltatásokat ki kell-e zárni az irányelv teljes körű alkalmazásából. Ennek következtében az irányelv teljes körű alkalmazását több szolgáltatásra is kiterjesztették (például a szállodai és a jogi szolgáltatásokra, amelyek határokon átnyúló forgalma különösen nagyarányú).	törölve
Indokolás
Ez a nyilatkozat túl egyoldalú, még a Parlament zöld könyvre vonatkozó nyilatkozatát sem veszi figyelembe.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A szolgáltatások egyéb kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek a személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 500 000 EUR-s értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek17. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.	(11) Az „Értékelő jelentés – Az uniós közbeszerzési jogszabályok hatása és hatékonysága” című, 2011. június 27-i bizottsági munkadokumentumban foglalt eredmények megmutatták, hogy felül kell vizsgálni bizonyos szolgáltatásoknak az irányelv teljes körű alkalmazásából történő kizárását. A szolgáltatások egyes kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek például személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismertek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 750 000 eurós értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét. Ezt az irányelvet nem javasolt alkalmazni azokra a kipróbált tagállami eljárásokra, amelyek az igénybevevő szabad szolgáltatóválasztásán alapulnak (azaz az utalványrendszerre, a szabad választáson alapuló modellre, a háromoldalú kapcsolatokra), feltéve, hogy figyelembe veszik az egyenlő bánásmódra és az átláthatóságra vonatkozóan a Szerződésben rögzített általános elveket.
Indokolás
Az irányelvek egyszerűsítését célzó általános megközelítésnek megfelelően jelenleg nem lenne helyénvaló az irányelvek teljes körű alkalmazását a szolgáltatások egyéb kategóriáira is kiterjeszteni. Ezekre a szolgáltatásokra azonban a szociális és egyéb külön szolgáltatásokra vonatkozó külön szabályrendszert kellene alkalmazni, és a szabályrendszer alkalmazásának eredményeit az irányelv tagállami végrehajtásának dátumától számított három éven belül (a Bizottságnak) felül kellene vizsgálnia.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak.	(13) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre egyedi nemzetközi szabályok vonatkoznak. Az uniós intézményeknek figyelembe kell venniük különösen az ezen irányelvben előírt változtatásokat és e változások érvényesítése érdekében módosítaniuk kell saját beszerzési szabályaikat.
Indokolás
Számos uniós vállalkozás – különösen a kkv-k – vállalkozásaikat az uniós intézmények közbeszerzéseire alapozták. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a költségvetési rendeletnek át kellene vennie a modernizációs törekvés révén végrehajtott változtatásokat.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) Az egyes audiovizuális és rádióműsor-szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési eljárások során olyan kulturális és társadalmi jelentőségű szempontok figyelembevételét is lehetővé kell tenni, amelyek miatt a közbeszerzési szabályok alkalmazása nem megfelelő. Ezért kivételt kell megállapítani azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló, közbeszerzés keretében közvetlenül a médiaszolgáltatók által odaítélt szerződésekre, amelyek felhasználásra kész programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására vonatkoznak, mint amilyenek a programanyag gyártásához szükséges forgatókönyvre vagy művészi előadásra irányuló szerződések. Egyértelművé kell tenni, hogy ezeknek a kivételeknek egyaránt vonatkozniuk kell a műsorszolgáltatásokra és a lekérhető (nem lineáris) szolgáltatásokra. A kivétel azonban nem alkalmazandó az ilyen programanyagok gyártásához, közös gyártásához és terjesztéséhez szükséges műszaki berendezéssel való ellátásra.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 13 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13b) Ez az irányelv nem gátolhatja a tagállamokat abban, hogy fenntartsanak olyan intézkedéseket, melyek biztosítják az ilyen szolgáltatások folyamatosságát a felhasználók számára azon szolgáltatók révén, amelyek ezen irányelv közzétételét megelőzően nyújották azokat, valamint az ilyen szolgáltatások nyújtásában részt vevő személyzet megfelelőségét.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy az ajánlatkérő szervek által egymással kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók a közbeszerzési szabályok. E kérdés tisztázását az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott elveknek kell vezérelnie. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél ajánlatkérő szerv, nem zárja ki a közbeszerzési szabályok alkalmazását. A közbeszerzési szabályok ugyanakkor nem képezhetik annak akadályát, hogy a hatóságok szabadon dönthessenek arról, hogy hogyan szervezik meg közszolgáltatási feladataik megvalósítását. Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt szerződéseknek és a részt vevő ajánlatkérő szervek közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell a szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. Az irányelvnek annak biztosítására kell irányulnia, hogy a mentesített állami szervek közötti együttműködés ne torzítsa a versenyt a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban.	(14) Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy az ajánlatkérő szervek által egymással kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók a közbeszerzési szabályok. E kérdés tisztázását az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott elveknek kell vezérelnie. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél ajánlatkérő szerv, nem zárja ki a közbeszerzési szabályok alkalmazását. A közbeszerzési szabályok ugyanakkor nem akadályozhatják a hatóságokat azon joguk gyakorlásában, hogy szabadon döntsenek arról, hogyan szervezik meg közszolgáltatási feladataik végrehajtását. Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt szerződéseknek és a részt vevő ajánlatkérő szervek közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell a szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. Az irányelvnek annak biztosítására kell irányulnia, hogy a mentesített állami szervek közötti együttműködés ne torzítsa a versenyt a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban. Amennyiben a hatály alóli kizárásra vonatkozó együttes feltételek bármelyike a továbbiakban nem teljesül a közbeszerzési szabályok alól kizárt szerződés vagy együttműködés időtartama alatt, a folyamatban lévő szerződést vagy együttműködést a szokásos közbeszerzési eljárások szerint meg kell nyitni a verseny számára.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) Az eljárások gyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében a közbeszerzési eljárásokban való részvételre a lehető legrövidebb határidőket kell megállapítani, anélkül azonban, hogy indokolatlan akadályokat állítanának az egész belső piac gazdasági szereplői, és különösen a kkv-k hozzáférése elé. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidők meghatározásakor az ajánlatkérő szervnek ennek megfelelően figyelembe kell vennie a szerződés összetettségét és különösen az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, még akkor is, ha ez az irányelvben meghatározott minimumnál hosszabb határidők megállapításával járna. Másrészt viszont az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök használata, különösen a teljes beszerzési dokumentáció elektronikus hozzáférhetősége és az elektronikus úton folytatott kommunikáció fokozza az átláthatóságot, és időmegtakarítást eredményez. Ezért rendelkezni kell a minimális határidők csökkentéséről a WTO kormányzati beszerzési megállapodásában meghatározott szabályokkal összhangban és arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Továbbá lehetővé kell tenni az ajánlatkérő szervek számára, hogy tovább rövidítsék az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidőket azokban az esetekben, amikor sürgősség miatt a normál határidők már nem alkalmazhatók, de az eljárás közzététellel történő lefolytatása még lehetséges. Kizárólag azok a helyzetek tekinthetők kivételesnek, amelyekben a rendkívüli sürgősség előre nem látható – és az ajánlatkérő szervtől függetlenül bekövetkező – események miatt merül fel, és csak ilyen helyzetekben tekinthető úgy, hogy lehetetlen a normál eljárás akár rövidített határidőkkel történő lefolytatása. Ilyen esetekben – például amikor természeti vagy ember által előidézett katasztrófák azonnali intézkedést követelnek – az ajánlatkérő szerveknek, amikor csak lehetséges, a szerződéseket előzetes közzététel nélküli tárgyalásos eljárás útján kell odaítélni.
Indokolás
A rendes ajánlattételi időtartamok alóli kivételekre vonatkozó pontosítások, melyekre a közbeszerzés gyors és hatékony lebonyolításának biztosítása érdekében van szükség.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Széles körű igény mutatkozik a további rugalmasságra, különösen a tárgyalásokat lehetővé tevő közbeszerzési eljáráshoz való szélesebb körű hozzáférésre, amiről a Megállapodás kifejezetten rendelkezik, és a tárgyalást minden eljárásban megengedi. Ha az érintett tagállam joga másként nem rendelkezik, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni a tárgyalásos eljárás ezen irányelv szerinti alkalmazását különböző olyan helyzetekben, amikor a nyílt vagy a meghívásos eljárás tárgyalás nélkül valószínűleg nem vezet megfelelő beszerzési eredményre. Az eljárást olyan megfelelő biztosítékokkal kell kísérni, amelyek lehetővé teszik az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek betartását. Ez nagyobb mozgásteret ad az ajánlatkérő szerveknek, hogy olyan építési beruházást, árut és szolgáltatásokat vásároljanak, amelyek tökéletesen megfelelnek sajátos igényeiknek. Ugyanakkor növekednie kell a határokon átnyúló kereskedelemnek is, mivel az értékelés kimutatta, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban odaítélt szerződések körében különösen nagy a határokon átnyúló sikeres ajánlatok aránya.	(15) Az ajánlatkérő szervek további rugalmasságot igényelnek a közbeszerzési eljárások kiválasztásához. Az uniós közbeszerzési szabályokat hozzá kell igazítani a kormányzati beszerzési megállapodáshoz, amely a tárgyalást minden eljárásban megengedi. Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni a tárgyalásos eljárás ezen irányelv szerinti alkalmazását különböző olyan helyzetekben, amikor a klasszikus nyílt vagy a meghívásos eljárás tárgyalás nélkül valószínűleg nem hoz megfelelő eredményt. Az eljárást olyan megfelelő biztosítékokkal kell kísérni, amelyek lehetővé teszik az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek betartását. Ez nagyobb mozgásteret ad az ajánlatkérő szerveknek, hogy olyan építési beruházásokat, árukat és szolgáltatásokat vásároljanak, amelyek tökéletesen megfelelnek sajátos igényeiknek. Ugyanakkor élénkülnie kell a határokon átnyúló kereskedelemnek is, mivel az értékelés kimutatta, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások különösen nagy arányban vonzzák a határokon túlról érkező ajánlatokat.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15a) Építési beruházásra irányuló szerződéseknél az ilyen helyzetekbe beletartoznak a nem szabványos építési projektek, vagy az innovatív megoldás megtervezését magukban foglaló építési beruházások. Az átalakítást vagy tervezést kívánó szolgáltatási vagy áruszállítási szerződéseknél a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd valószínűleg hozzáadott értéket eredményez. Az ilyen átalakítási vagy tervezési követelmények különösen előnyösek olyan összetett beszerzések esetén, mint a fejlettebb termékek, a szellemi szolgáltatások vagy a jelentős IKT-projektek. Ezekben az esetekben tárgyalások lehetnek szükségesek annak biztosítására, hogy a kérdéses áruszállítás vagy szolgáltatásnyújtás megfeleljen az ajánlatkérő szerv igényeinek. A számos különböző gazdasági szereplő által nyújtható, felhasználásra kész szolgáltatásokkal vagy árukkal kapcsolatban a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd alkalmazása nem célszerű.
Indokolás
Ez a változtatás rugalmasságot visz a szabályokba, megengedve a tárgyalást minden eljárásban.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 15 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15b) A tárgyalásos eljárást kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a nyílt vagy meghívásos eljárás csak érvénytelen vagy elfogadhatatlan ajánlatokat eredményezett. Különösen azokat az ajánlatokat kell érvénytelennek tekinteni, amelyek nem felelnek meg a közbeszerzési dokumentumoknak, amelyek késve érkeztek, ahol bizonyított az összejátszás vagy a korrupció, vagy amelyekben az árat az ajánlatkérő szervek kirívóan alacsony összegűnek találták. Ugyancsak elfogadhatatlannak kell tekinteni azokat az ajánlatokat, amelyeket az előírt képesítésekkel nem rendelkező ajánlattevők nyújtottak be, és amelyben az ár túllépi az ajánlatkérő szerv által a közbeszerzési eljárás előtt közölt költségvetést.
Indokolás
Ez a változtatás rugalmasságot visz a szabályokba, megengedve a tárgyalást minden eljárásban.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 15 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15c) A tárgyalásos eljárást olyan megfelelő biztosítékokkal kell kísérni, amelyek biztosítják az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek betartását. Az ajánlatkérő szerveknek mindenekelőtt jelezniük kell a közbeszerzés jellegét meghatározó minimumkövetelményeket, amelyek a tárgyalások során nem változtathatók. Az összes gazdasági szereplőre vonatkozó egyenlő bánásmód garantálása érdekében az odaítélési szempontoknak és azok súlyozásának a teljes eljárás során változatlanoknak kell maradniuk, és azok nem képezhetik tárgyalás részét. A tárgyalásoknak az ajánlatok javítására kell irányulniuk, hogy lehetővé váljon az ajánlatkérő szervek számára a konkrét igényeik tekintetében ideális építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások beszerzése. A tárgyalások érinthetik a beszerzett építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások valamennyi aspektusát, beleértve például a minőséget, a mennyiségeket, a kereskedelmi feltételeket, valamint a társadalmi, környezeti és innovatív jellemzőket, amennyiben azok nem tartoznak a minimumkövetelmények közé. Az említett minimumkövetelmények azok a (különösen fizikai, funkcionális és jogi) feltételek és jellemzők, amelyeknek a jelen irányelv alapján minden ajánlatnak meg kell felelnie ahhoz, hogy az ajánlatkérő szerv a kiválasztott odaítélési szempont szerint ítélhesse oda a szerződést. A folyamat átláthatóságának biztosítása érdekében minden tárgyalási szakaszt dokumentálni kell az irányelvnek megfelelően, hogy az ajánlatkérő szerv írásban bizonyíthassa bármely jelölt vagy ajánlattevő kérésére, hogy biztosította az összes érintett gazdasági szereplő számára az egyenlő bánásmódot. Továbbá, az átláthatóság biztosítása érdekében az eljárások során minden ajánlatot írásban vagy elektronikus úton kell benyújtani.
Indokolás
Bizonyos biztosítékok szükségesek annak biztosítására, hogy a megnövelt rugalmasság az eljárások alkalmazása során ne eredményezzen visszaélést.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A kutatás és az innováció – ideértve az öko-innovációt és a társadalmi innovációt is – a jövőbeni növekedést befolyásoló fő tényezők közé tartozik, és központi szerepet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiában. A hatóságoknak a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk az innováció ösztönzése érdekében. Az innovatív áruk és szolgáltatások vásárlása kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában, és emellett jelentős társadalmi kihívásokra ad választ. Hozzájárul a közpénzek gazdaságilag legelőnyösebb elköltésének megvalósításához, valamint szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök eléréséhez, abban az értelemben, hogy új ötleteket szül, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, ezáltal pedig elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést. Az irányelv várhatóan hozzá fog járulni az innovációs közbeszerzés megkönnyítéséhez, és segíti a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében. Ezért rendelkezni kell egy külön közbeszerzési eljárásról, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára, hogy hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek valamely új, innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kialakítása, majd megvásárlása érdekében, feltéve, hogy a termékeket, építési beruházásokat, illetve szolgáltatásokat a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítik. A partnerséget úgy kell felépíteni, hogy képes legyen a szükséges „piaci húzóerő” generálására, a piac kizárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását.	(17) A kutatás és az innováció – ideértve az öko-innovációt és a társadalmi innovációt is – a jövőbeni növekedést befolyásoló fő tényezők közé tartozik, és központi szerepet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiában. A hatóságoknak a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk az innováció elősegítése érdekében. Az innovatív áruk és szolgáltatások vásárlása kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában, és emellett jelentős társadalmi kihívásokra ad választ. Hozzájárul a közpénzek gazdaságilag legelőnyösebb elköltésének megvalósításához, valamint szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök eléréséhez, abban az értelemben, hogy új ötleteket szül, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, és elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést. A Bizottság „Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében” című, 2007. december 14-i közleménye tartalmazza az innovatív beszerzési modell részletes leírását. A modell ösztönzi az irányelv hatálya alá nem tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások közbeszerzésbe való felvételét. A jelen irányelvbe beépített modellt elismerték, és mérlegelés céljából elérhető lesz valamennyi ajánlatkérő számára. Ez az irányelv ugyanakkor várhatóan általánosabb értelemben is hozzá fog járulni az innovációs közbeszerzések megkönnyítéséhez, és segíteni fogja a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében. Amennyiben valamely innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás fejlesztése iránti igény és az ebből származó eredmény későbbi beszerzése nem elégíthető ki a piacon már rendelkezésre álló megoldások révén, az ajánlatkérő szervek számára rendelkezésre kell állnia külön közbeszerzési eljárásnak az irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében. Ennek az új eljárásnak lehetővé kell tennie az ajánlatkérő szervek számára, hogy innovációs partnerséget létesítsenek új, innovatív termékek, szolgáltatások vagy építési beruházások kialakítása, majd megvásárlása érdekében, feltéve, hogy ezeket a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítik. Az eljárásnak a tárgyalásos eljárásra alkalmazandó szabályokra kell támaszkodnia és a szerződések a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhetők oda, amely a legalkalmasabb az ajánlatok innovatív megoldások tekintetében való összehasonlítására. Függetlenül attól, hogy az innovációs partnerség nagyon nagy vagy kisebb projektet érint, azt úgy kell felépíteni, hogy képes legyen a szükséges „piaci húzóerő” generálására, a piac kizárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldások kialakítását. Az ajánlatkérő szervek ezért nem élhetnek vissza az innovációs partnerségekkel a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából. Emellett az ajánlatkérő szervek a közbeszerzés feltételeinek meghatározásakor a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontként kiköthetik az innovatív jellemzők – köztük a rendelkezésre álló legjobb technikai eljárások – meglétét.
Indokolás
Ez a módosítás azt részletezi, hogy miként kell alkalmazni – a Bizottság eredeti javaslatát kiegészítve – az új innovációs partnerségi eljárást, kifejezetten összekapcsolva ezt az új eszközt a versenyeljárásra vonatkozó elvekkel, amennyiben az a legrelevánsabb. Ez a módosítás tisztázza továbbá a 2007. évi bizottsági közleményben meghatározott kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést, amelyet továbbra is alkalmazni kell függetlenül az új innovatív partnerségi eljárástól, és amelyet külön illesztették be egy új mentességbe.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját.	(19) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját. Az építési beruházásra irányuló szerződések esetében bátorítani kell továbbá az építési információk elektronikus modellező eszközökkel történő benyújtását a beszerzési eljárás modernizálása, valamint a jelen irányelv hatálya alá tartozó, építési beruházásokra irányuló közbeszerzések hatékonyságának fokozása érdekében, különösképp az életciklus-költségek és a fenntarthatósági kritériumok figyelembevétele vonatkozásában.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19a) Az eljárás során a titoktartás biztosítása érdekében az ajánlatkérő szervek nem hozhatnak nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek. E kötelezettség betartásának elmulasztása esetén – amennyiben a gazdasági szereplő egyértelműen bizonyítani tudja az ebből származó kárát – megállapítható az ajánlatkérő szerv felelőssége.
Indokolás
E módosítás célja, hogy szigorítsa az olyan információk bizalmas kezeléséről szóló rendelkezéseket, amelyeket a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők a közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő szervnek átadnak. A különleges adatok, így a műszaki és üzleti titkok nyilvánosságra hozatala maga után vonja az ajánlatkérő szerv felelősségének megállapítását.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Erőteljes tendencia mutatkozik az uniós közbeszerzési piacokon a közbeszerzők igényeinek aggregálására a méretgazdaságosság elérése céljából, ideértve az alacsonyabb árakat és ügyleti költségeket, valamint a beszerzési menedzsment fejlesztése és szakszerűbbé tétele érdekében. Ez a beszerzéseknek a részt vevő ajánlatkérő szervek száma vagy az adott idő alatti volumen és érték alapján történő összevonása útján érhető el. Ugyanakkor a beszerzések összevonását és központosítását gondosan figyelemmel kell kísérni az összejátszás és a vásárlóerő túlzott koncentrálódásának elkerülése végett, valamint az átláthatóság és a verseny, illetve a kis- és középvállalkozások piacra jutási lehetőségeinek megőrzése érdekében.	(20) Erőteljes tendencia mutatkozik az uniós közbeszerzési piacokon a közbeszerzők igényeinek aggregálására a méretgazdaságosság – többek között alacsonyabb árak és ügyleti költségek – elérése céljából –, valamint a beszerzési menedzsment fejlesztése és szakszerűbbé tétele érdekében. Ez a beszerzéseknek a részt vevő ajánlatkérő szervek száma vagy az adott idő alatti volumen és érték alapján történő összevonása útján érhető el. Ugyanakkor a beszerzések összevonását és központosítását gondosan figyelemmel kell kísérni az összejátszás és a vásárlóerő túlzott koncentrálódásának elkerülése végett, valamint az átláthatóság és a verseny, illetve a kis- és középvállalkozások piacra jutási lehetőségeinek megőrzése érdekében. A Bizottságnak útmutatást kell adnia a tagállamoknak és az ajánlatkérő szerveknek az összesített és központosított beszerzések szükséges mértékű figyelemmel kíséréséhez azzal a céllal, hogy elkerüljék a vásárlóerő túlzott koncentrálódását és az összejátszást.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) A keretmegállapodásokat széles körben alkalmazzák, és egész Európában hatékony beszerzési módszernek tekintik őket. Ezért azokat jórészt változatlan formában kell megőrizni. Ugyanakkor pontosítani kell egyes fogalmakat, különösen a keretmegállapodás olyan ajánlatkérők által történő használatának feltételeit, amelyek a megállapodásban nem szerepelnek félként.	(21) A keretmegállapodásokat széles körben alkalmazzák, és egész Európában hatékony beszerzési módszernek tekintik. Ezért ezt a módszert jórészt változatlan formában meg kell őrizni. Ugyanakkor pontosítani kell egyes fogalmakat, különösen a keretmegállapodás olyan ajánlatkérők által történő használatának feltételeit, amelyek a megállapodásban nem szerepelnek félként. Lehetővé kell tenni a keretszerződés keretében lehívásra jogosultak köre bővítésének a jelen irányelvben megállapított feltételek mellett történő engedélyezését.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) Az objektív feltételek, amelyek alapján eldönthető, hogy a keretmegállapodásban félként szereplő gazdasági szereplők közül melyik teljesítse az adott feladatot – például természetes személyek általi felhasználásra, illetve igénybevételre szánt áruk vagy szolgáltatások biztosítását – magukban foglalhatják az érintett természetes személyek igényeit vagy választását.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) A legtöbb tagállamban egyre gyakrabban alkalmazzák a központosított beszerzési technikákat. A központi beszerző szerveknek az a feladatuk, hogy beszerzéseket bonyolítsanak vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat kössenek más ajánlatkérő szervek nevében. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés szakszerűbbé tételét. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérő szervek által igénybe vett központi beszerző szervek uniós fogalommeghatározásáról, a kevésbé intézményesített és módszeres közös beszerzés folytatásának akadályozása nélkül, illetve az azon szolgáltatók igénybevételére vonatkozó bevett gyakorlat akadályozása nélkül, amelyek az ajánlatkérő szervek nevében és érdekében előkészítik és irányítják a beszerzési eljárásokat. Ezenkívül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek a központi beszerző szerv és a központi beszerző szerven keresztül beszerzést bonyolító ajánlatkérő szervek között a jelen irányelv szerinti kötelezettségek betartásával kapcsolatos felelősség megosztására vonatkoznak, a jogorvoslatokkal kapcsolatban is. Amennyiben a központi beszerző szerv kizárólagos felelősséggel rendelkezik a beszerzési eljárások lefolytatásáért, szintén kizárólagos és közvetlen felelősséggel tartozik az eljárások jogszerűségéért. Ha az ajánlatkérő szerv folytatja le az eljárás bizonyos részeit - például egy keretmegállapodás alapján újból megnyitja a versenyt vagy egy dinamikus beszerzési rendszer alapján egyedi szerződéseket ítél oda -, továbbra is felel az általa lebonyolított szakaszokért.	(24) A legtöbb tagállamban egyre gyakrabban alkalmazzák a központosított beszerzési technikákat. A központi beszerző szerveknek az a feladatuk, hogy beszerzéseket bonyolítsanak vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat kössenek más ajánlatkérő szervek nevében. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés szakszerűbbé tételét. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ilyen eljárások hozzáférhetők legyenek a kis- és középvállalkozások számára. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérő szervek által igénybe vett központi beszerző szervek uniós fogalommeghatározásáról, a kevésbé intézményesített és módszeres közös beszerzés folytatásának akadályozása nélkül, illetve az azon szolgáltatók igénybevételére vonatkozó bevett gyakorlat akadályozása nélkül, amelyek az ajánlatkérő szervek nevében és érdekében előkészítik és irányítják a beszerzési eljárásokat. Ezenkívül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek a központi beszerző szerv és a központi beszerző szerven keresztül beszerzést bonyolító ajánlatkérő szervek között a jelen irányelv szerinti kötelezettségek betartásával kapcsolatos felelősség megosztására vonatkoznak, a jogorvoslatokkal kapcsolatban is. Amennyiben a központi beszerző szerv kizárólagos felelősséggel rendelkezik a beszerzési eljárások lefolytatásáért, szintén kizárólagos és közvetlen felelősséggel tartozik az eljárások jogszerűségéért. Ha az ajánlatkérő szerv folytatja le az eljárás bizonyos részeit – például egy keretmegállapodás alapján újból megnyitja a versenyt vagy egy dinamikus beszerzési rendszer alapján egyedi szerződéseket ítél oda –, továbbra is felel az általa lebonyolított szakaszokért.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Az elektronikus kommunikációs eszközök különösen alkalmasak a központosított beszerzési gyakorlatok és eszközök támogatására, mivel lehetővé teszik az adatok újrafelhasználását és automatikus feldolgozását, valamint minimálisra csökkentik a tájékoztatási és az ügyleti költségeket. A szóban forgó elektronikus kommunikációs eszközök használatát ezért első lépésként kötelezővé kell tenni a központi beszerző szervek számára, és emellett az egész Európai Unióban elő kell segíteni a konvergáló gyakorlatokat. Ezt követően meg kell állapítani egy általános kötelezettséget, amely szerint az elektronikus kommunikációs eszközöket egy kétéves átmeneti időszak után valamennyi beszerzési eljárásban alkalmazni kell.	(25) Az elektronikus kommunikációs eszközök különösen alkalmasak a központosított beszerzési gyakorlatok és eszközök támogatására, mivel lehetővé teszik az adatok újrafelhasználását és automatikus feldolgozását, valamint minimálisra csökkentik a tájékoztatási és az ügyleti költségeket. A szóban forgó elektronikus kommunikációs eszközök használatát ezért első lépésként kötelezővé kell tenni a központi beszerző szervek számára, és emellett az egész Európai Unióban elő kell segíteni a konvergáló gyakorlatokat. Ezt követően meg kell állapítani egy általános kötelezettséget, amely szerint az elektronikus kommunikációs eszközöket egy kétéves átmeneti időszak után valamennyi beszerzési eljárásban alkalmazni kell. A jogbiztonság megőrzése érdekében e rendelkezések végrehajtása nem érintheti a jelen irányelvben meghatározott értékhatárok alatti közbeszerzésekkel kapcsolatban nemzeti szinten meglévő közzétételi szabályokat.
Indokolás
Az ebben az irányelvben meghatározott értékhatárok alatti közbeszerzések esetében az elektronikus kommunikációs eszközöknek az összes beszerzési eljárásban történő alkalmazására vonatkozó általános kötelezettség nem sértheti a közzététellel kapcsolatban nemzeti szinten meglévő rendelkezéseket.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási eszközök - például a gyártó műszaki dokumentációja - is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.	(27) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását, valamint a közbeszerzés keretében fenntarthatósági célok elérését. E célból lehetővé kell tenni a piacon jelen lévő műszaki megoldások, szabványok és műszaki leírások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, ideértve az építési beruházásokhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz kötődő gyártási folyamatok életciklusával és fenntarthatóságával kapcsolatos teljesítménykritériumokra épülő megoldásokat, szabványokat és előírásokat. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási eszközök – például a gyártó műszaki dokumentációja – is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére. Annak érdekében, hogy ne különböztessék meg hátrányosan azokat az ajánlattevőket, akik pénzt és időt fordítanak a tanúsítványokra vagy vizsgálati jelentésekre, az egyenértékű bizonyíték biztosításának terhét az egyenértékűséget állító ajánlattevőre kell hárítani.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más címkére, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektíve igazolható kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek - úgymint a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók és a környezetvédelmi szervezetek -, valamint elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen.	(28) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre vagy tanúsítványokra, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más címkére vagy tanúsítványra, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektíven igazolható kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek – úgymint a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók, szociális szervezetek, a környezetvédelmi szervezetek és a szociális partnerek –, valamint elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 29 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(29a) Az ajánlatkérőnek minden beszerzés esetén biztosítania kell, hogy a szerződés tárgyát képező termékek, szolgáltatások és építési beruházások megfeleljenek az adatvédelmi jogszabályok követelményeinek. Annak érdekében, hogy a személyes adatok feldolgozása tekintetében biztosítsák és igazolják az érintettek jogainak és szabadságjogainak védelmét, a személyes adatok feldolgozásának megtervezése idején az ajánlattevőknek belső politikákat kell elfogadniuk, továbbá megfelelő technikákat és szervezeti intézkedéseket kell végrehajtaniuk (beépített adatvédelem).
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzése érdekében az ajánlatkérő szerveket a szerződések részekre osztására kell buzdítani, valamint kötelezni kell őket annak megindoklására, ha nem így tesznek. Ha a szerződéseket részekre osztották, az ajánlatkérő szervek - például a verseny fenntartása vagy az ellátás biztonságának garantálása érdekében - korlátozhatják azoknak a részeknek a számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is.	(30) A közbeszerzésnek igazodnia kell a kis- és középvállalkozások (kkv-k) igényeihez. Az ajánlatkérő szerveknek használniuk kellene azt a bevált gyakorlatokat tartalmazó kódexet, amelyet a Bizottság „A legjobb gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről” című, 2008. június 25-i munkadokumentumában tett közzé, és amely iránymutatást nyújt az ajánlatkérők számára a tekintetben, hogy hogyan használhatják fel a közbeszerzés kereteit a kkv-k részvételét megkönnyítő módon. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzése és a verseny előmozdítása érdekében az ajánlatkérő szerveket buzdítani kell arra, hogy különösen a jóléti célú, s ekként minőségigényes termékek – például passzív fogyasztóknak szánt élelmiszerek (kórházi, iskolai közétkeztetés), gyermekek vagy más személyek gondozása – esetében vegye fontolóra a szerződések részekre osztását. Ha a szerződéseket részekre osztották, az ajánlatkérő szervek – például a verseny fenntartása vagy az ellátás biztonságának garantálása érdekében – korlátozhatják azoknak a részeknek a számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is.
	________________
	1 (SEC (2008)COM 2193)
Indokolás
Bár nyilvánvalóan szükség van annak ösztönzésére, hogy a kkv-k hozzáférhessenek a közbeszerzéshez, hibás megközelítés az ajánlatkérő szervek csaknem teljes kötelezése arra, hogy a szerződéseket részekre osszák. Továbbá, az ajánlatkérő szervek mérlegelési joggal való felruházása az egyes szállítók által elnyerhető részek számának korlátozására valószínűleg az innovatív és egyéb módon kompetitív kkv-k ellen hat, és fennáll a „kívülállók” hátrányos megkülönböztetése érdekében történő visszaélés súlyos veszélye. Előnyben kell részesíteni a „puha” intézkedéseket.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Több gazdasági szereplő - nem utolsósorban kkv-k - szerint a közbeszerzésben való részvételük egyik legnagyobb akadályát képezik az abból eredő adminisztrációs terhek, hogy jelentős számú tanúsítványt vagy a kizárási és a kiválasztási szempontokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumot kell bemutatni. Az ilyen jellegű követelmények korlátozása - például öntanúsítás segítségével - jelentős egyszerűsítést eredményezhet, amely mind az ajánlatkérő szerveknek, mind a gazdasági szereplőknek előnyére válik. Ugyanakkor attól az ajánlattevőtől, amelynek odaítélik a szerződést, meg kell követelni a megfelelő bizonyítékok benyújtását, az ajánlatkérő szervek pedig nem köthetnek szerződést olyan ajánlattevővel, amely erre nem képes. További egyszerűsítés érhető el a standardizált dokumentumok, mint például az európai közbeszerzési útlevél segítségével, amelyet minden ajánlatkérő szerv köteles elismerni, és amelyet a gazdasági szereplők széles körében népszerűsíteni kell, különösen a kkv-k körében, amelyek számára az említett dokumentumok lényegesen csökkenthetik az adminisztrációs terheket.	(32) Több gazdasági szereplő – nem utolsósorban kkv-k – szerint a közbeszerzésben való részvételük egyik legnagyobb akadályát képezik az abból eredő adminisztrációs terhek, hogy jelentős számú tanúsítványt vagy a kizárási és a kiválasztási szempontokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumot kell bemutatni. Az ilyen jellegű követelmények korlátozása – például öntanúsítás segítségével – jelentős egyszerűsítést eredményezhet, amely mind az ajánlatkérő szerveknek, mind a gazdasági szereplőknek előnyére válik. Ugyanakkor a szerződést elnyerő ajánlattevőtől meg kell követelni a megfelelő bizonyítékok benyújtását, az ajánlatkérő szervek pedig nem köthetnek szerződést olyan ajánlattevővel, amely erre nem képes. További egyszerűsítés érhető el a standardizált dokumentumok, mint például az európai közbeszerzési útlevél segítségével, amelyet minden ajánlatkérő szerv köteles elismerni, és amelyet a gazdasági szereplők széles körében népszerűsíteni kell, különösen a kkv-k körében, amelyek számára az említett dokumentumok lényegesen csökkenthetik az adminisztrációs terheket. Gazdasági szereplőket – különösen kkv-kat – tömörítő csoportok vagy konzorciumok számára is lehetővé kell tenni, hogy ajánlatot tegyenek, illetve hogy részvételre jelentkezzenek.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 32 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32a) A munkahelyteremtés nagymértékben függ a kkv-któl. A kkv-k még a gazdasági válság idején is képesek voltak új, fenntartható munkahelyeket kínálni. Mivel az állami hatóságok a GDP mintegy 18%-át fordítják közbeszerzésre, a közbeszerzést szabályozó jogalkotási rendszernek jelentős hatása van a kkv-k azon képességére, hogy továbbra is új munkahelyeket hozzanak létre. Ezért a közbeszerzési szerződéseket a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetővé kell tenni a kkv-k számára, az ezen irányelvben meghatározott értékhatárok felett és alatt is. Azon egyedi eszközökön túl, amelyek célja a kkv-k közbeszerzési piacra való bevonásának fokozása, erőteljesen ösztönözni kell a tagállamokat és az ajánlatkérő szerveket a kkv-barát közbeszerzési stratégiák létrehozására. „A legjobb gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről” című munkadokumentum segítséget kíván nyújtani a tagállamok számára a nemzeti stratégiák, programok és cselekvési tervek létrehozásában annak érdekében, hogy javítsák a kkv-k részvételét ezeken a piacokon. Az eredményes közbeszerzési politikának koherensnek kell lennie. A nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak szigorúan alkalmazniuk kell az irányelvben meghatározott szabályokat, másrészről pedig továbbra is rendkívül fontos – különösen a munkahelyteremtés szempontjából – az olyan általános politikák végrehajtása, amelyeket a kkv-k közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének javítására alakítottak ki.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését.	(34) Nem ítélhető oda közbeszerzési szerződés olyan gazdasági szereplők részére, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, emberkereskedelem és gyermekmunka révén történő kizsákmányolásban vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a jelen irányelv általános elvei között említett környezetvédelmi, szociális vagy munkajogi rendekezéseket.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” vagy „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.	(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szerveknek „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot” kell szerződés-odaítélési szempontként alkalmaznia, figyelembe véve, hogy a műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek keretében hivatkozniuk kell minőségi és fenntarthatósági standardokra.
Indokolás
40. és 66. cikk.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.	(38) A szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján odaítélő ajánlatkérő szervnek meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb az ár-érték arány. E – gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot is potenciálisan magukban foglaló – szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki előrásokban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatok ár-érték arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre, és biztosítaniuk kell a hatékony és tisztességes verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 38 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(38a) Különösen a kórházak, iskolák, gyermek- és idősgondozó intézmények számára történő élelmiszer közbeszerzése esetén kell biztosítani, hogy a passzív fogyasztók teljes mértékben hozzáférjenek a legjobb ár-érték arányt képviselő, minőségi és tápláló termékekhez.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 38 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(38b) E tekintetben az ajánlatkérő szervek számára engedélyezni kell, hogy az uniós joggal összhangban – többek között az odaítélési szempontok kialakítása során – szigorúbb környezetvédelmi megfontolásokat és gyártási módszertant vegyenek figyelembe.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(39) Az Európa 2020 stratégia a fenntartható fejlődésért célkitűzéseinek eléréséhez rendkívül fontos, hogy teljes mértékben kihasználják a közbeszerzésben rejlő lehetőséget. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében. Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) és az irodai berendezések (az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az életciklus-költségek meghatározásának közös módszereire vonatkozó definíciók terén. Helyénvalónak tűnik ezért az ezen az úton való továbbhaladás, az ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklus-költségek meghatározása európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását.	(39) A fenntartható fejlődést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében arra kell törekedni, hogy teljes mértékben kihasználják a közbeszerzésben rejlő lehetőségeket anélkül, hogy beavatkoznának az ajánlatkérő szervek hatáskörébe. A közbeszerzés különösen az innováció nélkülözhetetlen mozgatórugója, amely pedig nagy jelentőséggel bír Európa későbbi növekedése szempontjából. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében. Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) és az irodai berendezések (az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az életciklus-költségek meghatározásának közös módszereire vonatkozó definíciók terén. Helyénvalónak tűnik ezért az ezen az úton való továbbhaladás, az ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklus-költségek meghatározása európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(40) Ezeket az ágazatspecifikus intézkedéseket ki kell egészíteni a közbeszerzési irányelvek olyan átalakításával, amely felhatalmazza az ajánlatkérő szerveket, hogy beszerzési stratégiájukban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekedjenek. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek meghatározhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot és a legalacsonyabb költséget az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával, feltéve hogy a használt módszertan tárgyilagos és megkülönböztetésmentes módon kerül kialakításra és az minden érdekelt számára elérhető. Az életciklus-költségek meghatározásának fogalma magában foglalja az építési beruházások, az áruk vagy a szolgáltatások életciklusa során felmerülő összes költséget, mind a belső költségeket (úgymint a fejlesztési, termelési, használati, karbantartási és az életciklus végi ártalmatlanítási költségeket) és a külső költségeket, amennyiben azok pénzben kifejezhetők és nyomon követhetők. Az áruk vagy szolgáltatások egyes kategóriáihoz kapcsolódó, életciklus-költségek kiszámítására uniós szintű közös módszereket kell kialakítani; minden így kialakított módszert kötelezővé kell tenni.	(40) Ezeket az ágazatspecifikus intézkedéseket ki kell egészíteni a közbeszerzési irányelvek olyan átalakításával, amely felhatalmazza az ajánlatkérő szerveket, hogy beszerzési stratégiájukban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekedjenek. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek meghatározhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával, feltéve, hogy a használt módszertan tárgyilagos és megkülönböztetésmentes módon kerül kialakításra és minden érdekelt számára elérhető. Az életciklus-költségek meghatározásának fogalma magában foglalja az építési beruházások, az áruk vagy a szolgáltatások életciklusa során felmerülő összes költséget, mind a belső költségeket (úgymint a kutatási, fejlesztési, termelési, szállítási, használati, karbantartási és az életciklus végi ártalmatlanítási költségeket) és a külső költségeket, amennyiben azok pénzben kifejezhetők és nyomon követhetők.
(Lásd a 66. cikk módosításait.)
Indokolás
Az életciklus-költségek kiszámítását a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához alkalmazott egyik lehetséges módszernek kell tekinteni, de nem alkalmazható annak helyettesítésére.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a jellemzők csak a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel22 összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.	(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban, az odaítélési szempontokban és a szerződésteljesítési záradékokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra – ideértve például szociális és környezeti vonatkozásokat –, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A szociális megfontolások közbeszerzésbe való jobb beépítése érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy a munkakörülményekhez, illetve a foglalkoztatási és környezeti feltételekhez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessenek az odaítélési szempontok között és a szerződésteljesítési záradékokban, továbbá hogy megköveteljék olyan, független szervezetek által kiállított tanúsítványok/címkék bemutatását, melyek igazolják, hogy a gazdasági szereplő megfelel a fenti területekre megállapított, az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás és az árutermelés és -beszerzés helyén alkalmazandó szabályoknak és szabványoknak, a nemzetközi egyezményekben, uniós vagy nemzeti jogszabályokban, valamint az uniós jogot tiszteletben tartó nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban kötött kollektív szerződésekben előírtaknak megfelelően. Ezek a jellemzők többek között a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportokhoz tartozók társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel22 összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magukban foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében a legjobb ár-érték arányt képviselő ajánlat gazdasági értékére.
Indokolás
A Bizottság ajánlása nem foglalkozik elegendő mértékben a szociális megfontolásokkal. Ezek alkalmazását a beszerzési folyamat valamennyi fázisában lehetővé kell tenni, amennyiben azok egyértelműen a szerződés tárgyához kapcsolódnak.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 41 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(41a) Tekintettel az Európai Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatára, az ajánlatkérő szerveknek lehetővé kell tenni olyan odaítélési szempont alkalmazását is, amely azt vizsgálja, hogy a szóban forgó termék méltányos kereskedelemből származik-e, ideértve azt a követelményt is, hogy a termelőknek bizonyos minimumot és felárat kell fizetni.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(42) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy elejét vegyék az esetleges hátrányoknak a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szerv jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye.	(42) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy elejét vegyék az esetleges hátrányoknak a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szerv jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár a jelen irányelv általános elvei között említett szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.	(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, közvetlenül kapcsolódnak a szerződés tárgyához, valamint a közbeszerzés azon alapelvéhez, hogy az megfeleljen a környezetvédelmi és szociális jogi, valamint a munkajogi rendelkezéseknek, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés vagy szakmai továbbképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 43 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(43a) A Bizottságnak segítenie kell a tagállamoknak abban, hogy képzést és útmutatást nyújtsanak a kkv-knak a versenypárbeszédről, példákat adva annak alkalmazására és értékére, hogy ösztönözzék annak használatát.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 44 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(44) Azokat a – mind nemzeti, mind pedig uniós szintű – törvényeket, rendeleteket és kollektív szerződéseket, amelyek a munkavégzési feltételek és a munkahelyi biztonság terén hatályosak, alkalmazni kell a közbeszerzési szerződés teljesítése során, feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása megfelel az uniós jognak. Olyan esetben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló közbeszerzési szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvállapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartása az érintett gazdasági szereplő súlyos kötelességszegésének minősülhet, amely akár ahhoz is vezethet, hogy az adott gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból.	(44) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági szereplők eleget tesznek az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás vagy árutermelés, illetve -értékesítés helyszínén alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkaügyi jogszabályok előírásainak a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi egyezményekben, az uniós és nemzeti jogban, valamint az uniós jogot tiszteletben tartó nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban kötött kollektív szerződésekben előírtaknak megfelelően. Olyan esetben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló közbeszerzési szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv állapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartását az érintett gazdasági szereplő súlyos kötelességszegésének kell tekinteni, amely akár azt eredményezheti, hogy az adott gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 48 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(48a) Az ajánlatkérő szerveknek be kell tartaniuk a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott fizetési határidőket.
	1 HL L 148., 2011.2.23., 1. o.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 49 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(49) Az értékelés bemutatta, hogy a tagállamok nem kísérik következetesen és rendszeresen figyelemmel a közbeszerzési szabályok végrehajtását és működését. Ez negatív hatással van az irányelvekből eredő rendelkezések megfelelő végrehajtására, ami a költségek és a bizonytalanság fontos forrását jelenti. Több tagállam kijelölt egy központi nemzeti testületet, amely a közbeszerzéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, azonban az ilyen testületekre bízott feladatok jelentős mértékben eltérőek a különböző tagállamokban. A világosabb, következetesebb és hitelesebb megfigyelési és ellenőrzési mechanizmusok növelnék a közbeszerzési szabályok működésével kapcsolatos ismereteket, javítanák a jogbiztonságot a vállalkozások és az ajánlatkérő szervek számára, és hozzájárulnának az egyenlő versenyfeltételek kialakításához. Ezek a mechanizmusok – különösen az Unió által társfinanszírozott projektek vonatkozásában – a problémák felismerésének és korai szakaszban történő megoldásának, valamint a szerkezeti hiányosságok megállapításának eszközeként szolgálhatnának. Különösen nagy igény mutatkozik az említett mechanizmusok összehangolására a közbeszerzési politika következetes alkalmazásának, ellenőrzésének és figyelemmel kísérésének biztosítása, valamint a közbeszerzési politika eredményeinek az egész Unióra kiterjedő módszeres értékelése érdekében.	(49) Az értékelés rámutatott, hogy még jócskán van mit javítani az Unió közbeszerzési szabályainak alkalmazásán. A szabályok hatékonyabb és következetesebb alkalmazásának biztosítása céljából egyrészről elengedhetetlen, hogy megfelelő áttekintést nyerjünk a nemzeti közbeszerzési politikák lehetséges strukturális problémáiról és általános eljárási jellemzőiről, hogy célzottabban tudjunk foglalkozni a lehetséges gondokkal. Az áttekintést megfelelő nyomon követés útján kell megszerezni, és az eredményeket rendszeresen közzé kell tenni annak érdekében, hogy a közbeszerzési szabályok és gyakorlat javításának lehetőségeiről megfelelő információk birtokában folytatott vita alakulhasson ki. Másrészről, az ajánlatkérő szerveknek és a gazdasági szereplőknek nyújtott jobb útmutatás és segítség – a megfelelőbb ismeretek, a fokozott jogbiztonság és a közbeszerzési gyakorlat professzionális alkalmazása révén – nagyban hozzájárulhat a közbeszerzés hatékonyságának javításához. Az útmutatást minden szükséges esetben rendelkezésre kell bocsátani az ajánlatkérő szervek és a gazdasági szereplők számára a szabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok vagy szervezeti egységek hatásköre kiterjedjen a közbeszerzés felügyeletére, végrehajtására és ellenőrzésére.
Indokolás
Alternatív javaslatok az irányításra vonatkozóan.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 50 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(50) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy nemzeti hatóságot, amely a közbeszerzés felügyeletéért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felel. Ennek a központi szervnek közvetlen és időszerű információkkal rendelkeznie, különösen a közbeszerzési jogot érintő különböző problémákkal kapcsolatban. A szóban forgó testületnek képesnek kell lennie arra, hogy azonnali visszajelzést adjon a politika működéséről és potenciális gyenge pontjairól a nemzeti jogban és a gyakorlatban, és hozzájáruljon a megoldások gyors megtalálásához. A korrupció és a csalás elleni hatékony küzdelem érdekében mind a központi szerv, mind a nyilvánosság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megvizsgálják a megkötött szerződések szövegét. Ezért a nagy értékű szerződéseket el kell juttatni a felügyeleti testülethez, a jogos köz- és magánérdekeket nem veszélyeztető mértékig hozzáférést biztosítva az érdekelt személyeknek e dokumentumokhoz.	törölve
Indokolás
Ezek a cikkek szükségtelen adminisztratív terhet jelentenek. A tagállamok feladata belső közigazgatásuk megszervezése. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy európai szabályozás nélküli felügyeleti testületet (84. cikk) hoznak létre. A 84. cikk ellentétes a szubszidiaritás elvével.
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 52 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(52) A nyomon követési, felügyeleti és támogatási struktúrák vagy mechanizmusok nemzeti szinten már léteznek, és természetesen alkalmazhatók a közbeszerzés nyomon követésének, végrehajtásának és ellenőrzésének biztosítására, valamint az ajánlatkérő szervek és a gazdasági szereplők számára szükséges támogatás megadására.	(52) A közbeszerzési folyamatban a döntéshozatal nyomon követhetősége és átláthatósága elengedhetetlen a tisztességes eljárások biztosítása érdekében, beleértve a korrupció és a csalás elleni hatékony küzdelmet. Az ajánlatkérő szerveknek a nagy értékű szerződések esetében meg kell őrizniük a megkötött szerződések példányait, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés alkalmazandó szabályai szerint hozzáférést biztosíthassanak ezekhez a dokumentumokhoz az érdekelt felek számára. Továbbá, az egyedi beszerzési eljárások lényeges elemeit és az ezek keretében hozott döntéseket beszerzési jelentésben kell dokumentálni. Az adminisztratív terhek korlátozása érdekében a beszerzési jelentésnek hivatkoznia kell az eljárás eredményéről szóló tájékoztatókban található információkra. A tájékoztatók közzétételére szolgáló, a Bizottság által kezelt elektronikus rendszereket is tovább kell fejleszteni az adatbevitel megkönnyítése érdekében, egyúttal egyszerűsíteni kell a jelentések lekérését és a rendszerek közötti adatcserét.
Indokolás
Alternatív javaslatok az irányításra vonatkozóan.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 53 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(53) A következetes tanácsadás és gyakorlat biztosításához az egyes tagállamokban és az egész Unióban hatékony együttműködésre van szükség. A felügyeletre, végrehajtásra, ellenőrzésre és műszaki segítségnyújtásra kijelölt szerveknek képesnek kell lenniük az információk megosztására és az együttműködésre; ebben az összefüggésben az egyes tagállamok által kinevezett nemzeti hatóságok működnek elsődleges kapcsolattartási pontként a Bizottság szerveivel az adatgyűjtés, az információcsere és az uniós közbeszerzési jog végrehajtásának nyomon követése céljából.	törölve
Indokolás
Alternatív javaslatok az irányításra vonatkozóan.
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 53 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(53a) Ezen irányelv átültetése kiemelt jelentőséggel bír az egyszerűsítésre irányuló törekvések, valamint az uniós közbeszerzési szabályok értelmezésére és alkalmazására irányuló egységes megközelítés biztosítása szempontjából, ami hozzájárul a – különösen a központi szint alatti – ajánlatkérő szervek és a kkv-k számára szükséges jogbiztonság megteremtéséhez. A Bizottságnak és a tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy ez az irányelv a nemzeti közbeszerzési jogszabályok uniós forrásokhoz való hozzáférésre gyakorolt jelentős hatásának figyelembevételével kerüljön átültetésre. Ennélfogva elengedhetetlen, hogy a tagállamok a nemzeti szintű egyszerűsítés előmozdításával egyidejűleg lehetőség szerint kerüljék az eltérő értelmezéseket és alkalmazásokat.
Indokolás
Biztosítani kell, hogy az átültetés ne gátolja az egyszerűsítésre és a harmonizációra irányuló törekvéseket, elkerülve ezáltal a szabályok Unión belüli széttagoltságát, amely elsősorban a kkv-kat és a kisebb, helyi és regionális szintű ajánlatkérő szerveket érintené.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 56 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(56) Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni a hirdetmények közzétételére vonatkozó szabvány-formanyomtatványok, az európai közbeszerzési útlevél szabvány-formanyomtatványa és a felügyeleti testületek által a végrehajtási és a statisztikai jelentés összeállításához használandó közös sablon kialakítását illetően. Az említett hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásához, amelyek sem pénzügyi szempontból, sem a jelen irányelvből eredő kötelezettségek természetére és hatályára nincsenek hatással. Épp ellenkezőleg, ezek az aktusok pusztán adminisztrációs célúak, és a jelen irányelv által megállapított szabályok alkalmazásának megkönnyítését szolgálják.	(56) Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a hirdetmények közzétételére vonatkozó szabvány-formanyomtatványok és az európai közbeszerzési útlevél szabvány-formanyomtatványa kialakítása céljából végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni. Az említett hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásához, amelyek sem pénzügyi szempontból, sem a jelen irányelvből eredő kötelezettségek természetére és hatályára nincsenek hatással. Épp ellenkezőleg, ezek az aktusok pusztán adminisztrációs célúak, és a jelen irányelv által megállapított szabályok alkalmazásának megkönnyítését szolgálják.
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által történő megvásárlása vagy más formában történő megszerzése az említett ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől, függetlenül attól, hogy az építési beruházást, árukat vagy szolgáltatásokat közcélra szánták-e.	(2) Ezen irányelv értelmében beszerzés a jelen irányelvben említettek szerinti építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által történő megszerzése az említett ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől.
Ezen irányelv értelmében egyetlen beszerzésnek számít az építési beruházások, árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések összessége – még akkor is, ha azok beszerzése több szerződésen keresztül történik –, amennyiben a szerződések egyetlen projekt részét képezik.
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a és 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Ez az irányelv nem érinti bármely szintű hatóság jogát annak eldöntésére, hogy az általános érdekű szolgáltatásokról szóló, 26. számú jegyzőkönyv és az EUMSZ 14. cikke alapján saját maguk kívánják-e elvégezni a közfeladatokat, és ha igen, miként és milyen mértékben.
	(2b) Ez az irányelv nem érinti azt, hogy a tagállamok hogyan alakítják szociális biztonsági jogszabályaikat.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, vagy olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; e bekezdés alkalmazásában, amennyiben egy intézmény a szokásos piaci feltételek között működik, profitorientált, és a tevékenysége során felmerült veszteségeket maga viseli, akkor az nem olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;	a) kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, vagy olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az építmény típusa vagy tervezése felett meghatározó befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése;	c) az építmény típusa vagy tervezése felett meghatározó befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által megállapított követelményeknek megfelelő építmény kivitelezése;
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 15 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
15. „közbeszerzési dokumentumok”: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a beszerzés vagy az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve az ajánlati/részvételi felhívást, a pályázati felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztatót, a műszaki leírást, az ismertetőt, a javasolt szerződéses feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozó információt és minden egyéb dokumentumot;	15. „közbeszerzési dokumentumok”: bármely dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a beszerzés vagy az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve az ajánlati/részvételi felhívást, a pályázati felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztatót, a műszaki leírást, az ismertetőt, a javasolt szerződéses feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozó információt és minden egyéb dokumentumot;
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 22 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
22. „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;	22. „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő vagy egymással kapcsolatban álló szakasza – ideértve a kutatást, a fejlesztést, a gyártást, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 23 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	23a. „innováció”: olyan új vagy jelentős fejlesztésen átesett áru, szolgáltatás vagy folyamat, új marketingmódszer, vagy új szervezési mód igénybevétele az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külkapcsolatok terén, amely elősegíti a társadalmi kihívások leküzdését, illetve előmozdítja az intelligens, fenntartható és befogadó növekedést célzó Európa 2020 stratégia végrehajtását.
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) 500 000 EUR a XVI. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében.	d) 750 000 EUR a XVI. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében.
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 4. cikk a), b) és c) pontjában megállapított értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban előírt értékhatároknak, és szükség esetén módosítja azokat.	A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 4. cikk a), b) és c) pontjában megállapított értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Beszerzési Megállapodásban előírt értékhatároknak, és szükség esetén – az értékhatároknak bizonyos ágazatokra és szerződéstípusokra való alkalmazásáról a tagállamokkal folytatott egyeztetést követően – módosítja azokat. A Bizottság – amennyiben lehetséges – emeli az értékhatárokat, valamint amennyiben az értékhatárokat a Kormányzati Beszerzési Megállapodás tartalmazza, a Bizottság a következő tárgyalások során az értékhatárok emelését szorgalmazza.
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat 7 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	7a. cikk
	Rögzített árrendszer hatálya alá tartozó szerződések kizárása
	Ez az irányelv nem alkalmazandó jogszabály szerint rögzített ár hatálya alá tartozó olyan szerződésekre, amelyekben a gyártott termékek vagy szolgáltatások összetételüket vagy jellemzőiket tekintve nem térnek el jelentősen egymástól.
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat 7 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	7b. cikk
	Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések kizárása
	Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, amelyeket egy ajánlatkérő szerv egy másik ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérő szervek társulásának ítél oda olyan kizárólagos jog alapján, amelyet a Szerződésekkel összeegyeztethető, kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek.
Módosítás  64 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) műsorszolgáltatók által odaítélt, audiovizuális médiaszolgáltatásokra szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a audiovizuális médiaszolgáltatóknak odaítélt, a közvetítési időre vonatkozó szerződések;	b) médiaszolgáltatások céljára szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a közvetítésre vagy elosztásra és továbbításra vonatkozó szerződések; a jelen irányelv alkalmazásában a médiaszolgáltatások fogalma magában foglal minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást;
Módosítás  65 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás;	c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás és a következő jogi szolgáltatások bármelyike:
	i. ügyfél ügyvéd általi jogi képviselete bírósági vagy közigazgatási eljárásban bíróság, törvényszék vagy közhatóság előtt a 77/249/EGK irányelv 1. cikke értelmében;
	ii. megbízottak, kijelölt gyámok által nyújtott jogi szolgáltatások vagy egyéb olyan jogi szolgáltatások, amelyek nyújtóit az érintett tagállam bírósága vagy törvényszéke jelölte ki;
	iii. olyan egyéb jogi szolgáltatások, amelyek az érintett tagállamban hatósági hatáskör gyakorlásához kapcsolódnak;
	iv. dokumentumok közjegyző általi hitelesítése;
Módosítás  66 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;	d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, az ajánlatkérő szervek pénz- vagy tőkeszerzés céljából végzett ügyletei, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;
Módosítás  67 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) állampolgárok védelme, polgári védelmi szolgálatok és veszélymegelőzés;
Módosítás  68 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) nemzetközi segítségnyújtás, ideértve a fejlesztési segélyek nyújtását;
Módosítás  69 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első bekezdés b) pontjában említett audiovizuális médiaszolgáltatások magukban foglalnak minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást.	törölve
Módosítás  70 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A hatóságok közötti kapcsolat	A hatóságok közötti együttműködés
Módosítás  71 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;	a) az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely megfelel annak az ellenőrzésnek, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, vagyis döntő befolyást gyakorol az ellenőrzött jogi személy stratégiai célkitűzései és fontos döntései felett egyaránt.
Módosítás  72 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;	b) az érintett jogi személy átlagos teljes forgalmának legalább 80%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára bonyolítják le;
Módosítás  73 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.	c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a magánjogi érdekeltség ellenőrzési jogosultságokat nem érintő vagy olyan jogilag kötelező formáit – a Szerződéseknek megfelelően –, amelyek az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv döntéseire semmiféle befolyást nem keletkeztetnek.
Módosítás  74 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol ahhoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, mint amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.	törölve
Módosítás  75 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést.	(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha olyan ellenőrzött jogalany(ok), amely(ek) maga (maguk) is ajánlatkérő szerv(ek), szerződést ítél(nek) oda az őt (őket) ellenőrző intézmény(ek)nek vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést, kivéve a magánjogi érdekeltség ellenőrzési jogosultságokat nem érintő vagy olyan jogilag kötelező formáit – a Szerződéseknek megfelelően –, amelyek az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek döntéseire semmiféle befolyást nem keletkeztetnek.
Módosítás  76 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést.	(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás  77 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az az ajánlatkérő szerv, amely az (1) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet egy szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz:	(3) Az az ajánlatkérő szerv, amely ezen cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett mindazonáltal a jelen irányelv hatályán kívül is odaítélhet egy szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz:
Módosítás  78 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;	b) az érintett jogi személy átlagos teljes forgalmának legalább 80%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára bonyolítják le;
Módosítás  79 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.	c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a magánjogi érdekeltség ellenőrzési jogosultságokat nem érintő vagy jogilag kötelező formáit, a Szerződéseknek megfelelően, illetve az olyan magánjogi érdekelteket, amelyek semmiféle befolyással sem bírnak az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek határozataira.
Módosítás  80 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek képviselőiből állnak;	a) az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek képviselőiből állnak, egy képviselő pedig egy vagy több részt vevő ajánlatkérő szervet is képviselhet;
Módosítás  81 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;	c) az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek összeférhetetlenek a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeivel;
Módosítás  82 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérő szervekkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik.	törölve
Módosítás  83 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás nem tekinthető közbeszerzési szerződésnek a jelen irányelv 2. cikkének 6. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:	(4) A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás a jelen irányelv hatályán kívül esik az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;	a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett, a tárgya pedig közös közszolgálati feladat végrehajtásának biztosítása, vagy a saját feladataik ellátását szolgáló erőforrások közös kezelése;
b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;	b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;
c) a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;
d) a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek között;
e) egyik érintett ajánlatkérő szervben sincsenek magánjogi érdekeltek.	c) egyik érintett ajánlatkérő szervben sincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a magánjogi érdekeltség ellenőrzési jogosultságokat nem érintő vagy jogilag kötelező formáit, a Szerződéseknek megfelelően, illetve az olyan magánjogi érdekelteket, amelyek semmiféle befolyással sem bírnak az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek határozataira.
Módosítás  84 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;	(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás  85 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Ez az irányelv nem alkalmazandó a több ajánlatkérő vagy az ajánlatkérők csoportjai közötti olyan megállapodásokra, határozatokra és egyéb jogi eszközökre, amelyek valamely közfeladat ellátása érdekében a tagállamok belső intézményi és államigazgatási szervezeti felépítésének keretein belül és az alkalmazandó nemzeti jogszabály vagy rendelkezés értelmében a felek közötti hatáskör-átruházásról vagy közszolgáltatási feladat átruházásáról rendelkeznek.
	A részt vevő ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők egyikében sincsenek magánjogi érdekeltek.
Módosítás  86 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.	törölve
Módosítás  87 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkére figyelemmel, ez az irányelv alkalmazandó a közbeszerzési szerződések védelem és biztonság terén történő odaítélésére, valamint az e téren szervezett tervpályázatokra, az alábbi szerződések kivételével:	(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkére figyelemmel, ez az irányelv alkalmazandó a közbeszerzési szerződések védelem és biztonság terén történő odaítélésére, valamint az e téren szervezett tervpályázatokra, az alábbi szerződések kivételével:
a) a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések;	a) olyan szerződések, amelyek esetében ezen irányelv szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezne valamely tagállamot, amelynek felfedését alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek tart, illetve olyan szerződések, amelyek esetében a szerződés lefolytatását és megvalósítását valamely tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, amennyiben az adott tagállam úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó alapvető érdekeinek védelmét nem lehetséges kevésbé mélyreható – például a (2) bekezdésben említett – intézkedésekkel garantálni;
b) azok a szerződések, amelyekre a 2009/81/EK irányelv annak 8., 12. és 13. cikke értelmében nem alkalmazandó.	b) a 2009/81/EK irányelv 13. cikkének c) pontjában említett együttműködési program keretében odaítélt szerződések;
	ba) valamely kormány által katonai felszerelésekhez vagy érzékeny felszerelésekhez közvetlenül kapcsolódó építési beruházások és szolgáltatások, illetve kifejezetten katonai célú építési beruházások és szolgáltatások, illetve érzékeny építési beruházások és szolgáltatások tekintetében egy másik kormány számára odaítélt szerződések;
	bb) harmadik országoknak odaítélt szerződések, amelyek végrehajtására a haderőknek az Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e szerződéseket a műveletek körzetében tevékenykedő gazdasági szereplőkkel kössék meg.
Módosítás  88 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ez az irányelv csak az (1) bekezdésben említett közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra alkalmazandó, amennyiben a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható a jelen irányelvben meghatározott beszerzési eljárásban.	(2) Ez az irányelv csak az (1) bekezdésben említett közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra alkalmazandó, amennyiben a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható a jelen irányelvben meghatározott beszerzési eljárásban, illetve azokra a közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket ugyan az (1) bekezdés nem mentesít( a hatály alól), de amelyek esetében kevésbé mélyreható intézkedésekkel – például az ajánlatkérő szervek által a közbeszerzési eljárás során az irányelvben foglaltaknak megfelelően rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmét célzó követelmények megszabásával – a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható.
Módosítás  89 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.	(1) Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.
A beszerzést nem lehet azzal a céllal megtervezni, hogy az adott beszerzés kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt.	A beszerzést nem lehet azzal a céllal megtervezni, hogy az adott beszerzés kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt.
	(2) A tagállamok biztosítják, hogy a gazdasági szereplők eleget tesznek az építési beruházás kivitelezése, a szolgáltatásnyújtás vagy árutermelés, illetve -értékesítés helyszínén alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkaügyi jogszabályok előírásainak a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi egyezményekben, az uniós és nemzeti jogban, valamint az uniós jogot tiszteletben tartó nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban kötött kollektív szerződésekben előírtaknak megfelelően.
Módosítás  90 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.	Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak számát és megfelelő szakképesítési szintjét.
Indokolás
A jelenlegi szöveg alapján úgy tűnik, mintha a legnagyobb részben szakszemélyzet biztosításából álló szolgáltatások (például a mérnöki konzultáció) esetében a jelentkezőknek meg kellene határozniuk a projektcsapatokat a részvételi kérelemben. Ebben a szakaszban az ajánlattevő számára gyakorlatilag lehetetlen a kijelölt személyzet lekötése, figyelembe véve a kiválasztási és az odaítélési eljárás időtartamát.
Módosítás  91 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az ajánlatkérő szervek lehetővé teszik, hogy a gazdasági szereplők ideiglenes társulásai az összes technikai, jogi és pénzügyi követelményt a csoport tagjainak egyedi jellemzőit összegző egyetlen jogalanyként teljesítsék.
Módosítás  92 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Ez a cikk nem akadályozza a megkötött szerződések nem bizalmas részeinek közzétételét, beleértve azok esetleges további módosításait is.
Módosítás  93 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között a telefon;	törölve
Módosítás  94 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplők közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.	A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, hozzáférhetőnek kell lenniük a fogyatékkal élők számára, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplők közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.
Módosítás  95 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.	Az ajánlatkérő szervek a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések, valamint a 18. cikkben említett információk bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.
Módosítás  96 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A technikai formátumok, valamint a feldolgozási és továbbítási szabványok interoperabilitásának biztosítása érdekében, különösen határokon átnyúló összefüggésben, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes konkrét technikai standardok kötelező használatának előírására, legalább az elektronikus benyújtás, az elektronikus katalógusok és az elektronikus hitelesítési eszközök tekintetében.	A technikai formátumok, valamint a feldolgozási és továbbítási szabványok interoperabilitásának biztosítása érdekében, különösen határokon átnyúló összefüggésben, a Bizottság javaslatot tehet egyes konkrét technikai standardok kötelező használatára, legalább az elektronikus benyújtás, az elektronikus katalógusok és az elektronikus hitelesítési eszközök tekintetében.
	(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)
Módosítás  97 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni; utóbbi esetben a jelentkezés beérkezésére megállapított határidő lejárta előtt azt írásban meg kell erősíteni;	a) a közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban kell megtenni;
Módosítás  98 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 7 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Azon építési beruházásra vonatkozó szerződések esetében, amelyek értéke meghaladja a 4. cikkben előírt értékhatárt, a tagállamok mind az ajánlatkérő szervektől, mind pedig az ajánlattevőktől az elektronikus beszerzés végrehajtására vonatkozóan megkövetelhetik az építési információkat modellező elektronikus eszközök használatát, az első albekezdésben megállapított általános ütemezésnek megfelelően.
Módosítás  99 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok kötelesek olyan szabályokat előírni a jelen irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások - beleértve az eljárás megtervezését és előkészítését, a közbeszerzési dokumentáció összeállítását, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kiválasztását, valamint a szerződés odaítélését - lefolytatása során felmerülő összeférhetetlenség hatékony megelőzése, azonosítása és azonnali orvoslása érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a verseny torzulása, és hogy biztosítsák az ajánlattevőkkel való egyenlő bánásmódot.	(1) A tagállamok kötelesek olyan mechanizmusokat életbe léptetni a közbeszerzési eljárások lefolytatása során felmerülő összeférhetetlenség hatékony megelőzése, azonosítása és azonnali orvoslása érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a verseny torzulása, és hogy valamennyi gazdasági szereplő tekintetében biztosítsák az egyenlő bánásmódot.
Az összeférhetetlenség fogalma legalább azokat a helyzeteket magában foglalja, amelyekben a személyek fenti (2) bekezdésben említett kategóriáinak közvetve vagy közvetlenül személyes érdekeltsége fűződik a közbeszerzési eljárás végeredményéhez, ami láthatóan hátrányosan befolyásolhatja feladataik pártatlan és objektív ellátását.	Az összeférhetetlenség fogalma legalább azokat a helyzeteket magában foglalja, amelyekben az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérő szerv nevében eljáró közbeszerzési szolgáltatónak a közbeszerzési eljárás lefolytatásában részt vevő vagy annak eredményét befolyásolni képes alkalmazottai vagy döntéshozói közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes vagy közös érdekeltséggel rendelkeznek, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja a közbeszerzési eljárással kapcsolatos pártatlanságukat és a függetlenségüket.
E cikk alkalmazásában „személyes érdekeltséget” jelent a részvételre jelentkezőkkel vagy az ajánlattevőkkel meglévő bármilyen családi vagy érzelmi kapcsolat, gazdasági, politikai vagy egyéb közös érdekeltség, ideértve az összeférhetetlen szakmai érdekeltségeket is.
Módosítás  100 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 2, 3 és 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett szabályokat kell alkalmazni a személyeknek legalább az alábbi kategóriáit érintő összeférhetetlenségre:	törölve
a) az ajánlatkérő szerv, a közbeszerzési szolgáltatók, illetve a közbeszerzési eljárás lebonyolításában részt vevő egyéb szolgáltatók alkalmazottai;
b) az ajánlatkérő szerv vezetője, valamint az ajánlatkérő szerv döntéshozó testületeinek tagjai, akik, bár nem feltétlenül vesznek részt a közbeszerzési eljárás lebonyolításában, ettől függetlenül befolyásolhatják az eljárás eredményét.
(3) A tagállamok mindenekelőtt azt biztosítják, hogy
a) a (2) bekezdés a) pontjában említett alkalmazottak kötelesek legyenek közölni a részvételre jelentkezőkkel vagy az ajánlattevőkkel kapcsolatos összeférhetetlenséget, amint arról tudomást szereznek, annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szerv korrekciós intézkedéseket hozhasson.
b) a részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek a beszerzési eljárás kezdetekor be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot a (2) bekezdés b) pontjában említett személyekkel fennálló minden olyan kiváltságos kapcsolatukról, amely ezeket a személyeket valószínűleg összeférhetetlenségi helyzetbe hozza; az ajánlatkérő szerv köteles feltüntetni a 85. cikkben említett egyedi jelentésben, hogy volt-e olyan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, aki nyilatkozatot nyújtott be.
Összeférhetetlenség esetén az ajánlatkérő szerv köteles megfelelő intézkedéseket hozni. Az említett intézkedések azzal járhatnak, hogy az érintett alkalmazottat kizárják az adott közbeszerzési eljárásban való részvételből, vagy átszervezik a kötelességeit és a feladatait. Ha az összeférhetetlenség egyéb módon nem orvosolható hatékonyan, az érintett részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt kizárják az eljárásból.
Ha kiváltságos viszonyra derül fény, az ajánlatkérő szerv köteles haladéktalanul tájékoztatni a 84. cikk szerint kijelölt felügyeleti szervet, valamint köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az odaítélési folyamatot ne befolyásolják jogtalanul, valamint hogy biztosítsák a részvételre jelentkezőkkel és az ajánlattevőkkel való egyenlő bánásmódot. Ha az összeférhetetlenség egyéb módon nem orvosolható hatékonyan, az érintett részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt kizárják az eljárásból.
(4) A jelen a cikk alapján hozott összes intézkedést dokumentálni kell a 85. cikkben említett egyedi jelentésben.
Módosítás  101 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének I., II., IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében felsorolt nemzetközi szerződések, az ajánlatkérő szervek e megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az ajánlatkérő szervek betartják az említett megállapodásokat.	(1) Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének I., II., IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében felsorolt nemzetközi szerződések – köztük a kétoldalú kereskedelmi megállapodások keretében vállalt kötelezettségek –, az ajánlatkérő szervek e megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az ajánlatkérő szervek betartják az említett megállapodásokat.
Módosítás  102 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott innovációs partnerséget.	A tagállamok előírják, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott innovációs partnerséget.
Módosítás  103 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatnak a következő esetek bármelyikében:	A tagállamok előírják, hogy az ajánlatkérő szervek tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatnak a következő esetek bármelyikében:
Módosítás  104 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a tudásalapú szolgáltatások tekintetében;
Indokolás
Mivel a kreatív szolgáltatások eredménye nem határozható meg előre, ezek esetében kizárólag a tárgyalásos versenyeljárás elfogadható. Ennélfogva a „szellemi vagy tudásalapú szolgáltatásokat” (a fogalommeghatározást lásd az 1. cikkben) egyértelműen ekként kell feltüntetni, és kötelezően elő kell írni a tárgyalásos versenyeljárás átültetését.
Módosítás  105 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) amennyiben az építási beruházás, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások jellegéhez vagy összetettségéhez kapcsolódó sajátos körülmények vagy a kapcsolódó kockázatok miatt a szerződés előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda.	e) ha az ajánlatkérő szervek a pályázati felhívásban megindokolják, hogy az építési beruházás, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások jellegéhez, jogi vagy pénzügyi felépítéséhez vagy összetettségéhez kapcsolódó sajátos körülmények vagy a kapcsolódó kockázatok miatt a szerződés előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda.
Indokolás
Mivel a tárgyalásos eljárásokat kifejezetten hozzáférhetővé tették az összetett szerződések esetében, korlátozott mértékben ki kell szélesíteni a bizottsági javaslatban foglalt hatályt.
Módosítás  106 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) ha az ajánlatkérő szerv konkrét beszerzési szükségletei kizárólag szabványosított megoldások igénybevételével nem teljesíthetők.
Indokolás
Amennyiben a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szervek nem hagyatkozhatnak kizárólag szabványosított termékekre vagy szolgáltatásokra, lehetővé kell tenni számukra, hogy a tárgyalásos eljárást válasszák.
Módosítás  107 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok úgy határozhatnak, hogy a tárgyalásos eljárást, a versenypárbeszédet vagy az innovációs partnerséget nem ültetik át a nemzeti jogukba.	törölve
Módosítás  108 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A pályázati felhívás az alábbi módok valamelyikén tehető meg:	(2) A pályázati felhívást a 47. cikk szerinti hirdetmény útján teszik közzé.
a) ajánlati/részvételi felhívás útján a 47. cikknek megfelelően,
b) ha a szerződést egy központi szint alatti ajánlatkérő szerv ítéli oda meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, előzetes tájékoztató útján, a 46. cikk (2) bekezdésének megfelelően.
	Ha a szerződést egy központi szint alatti ajánlatkérő ítéli oda meghívásos vagy tárgyalásos eljárás keretében, a tagállamok e bekezdés első albekezdésének ellenére úgy rendelkeznek, hogy az eljárást megindító felhívást a 46. cikk (2) bekezdése szerinti előzetes tájékoztató útján is meg lehet tenni. A tagállamok fenntarthatják ezt a lehetőséget a központi szint alatti ajánlatkérő szervek bizonyos kategóriái számára is.
A b) pontban említett esetben azok a gazdasági szereplők, amelyek kinyilvánították érdeklődésüket az előzetes tájékoztató közzétételét követően, felhívást kapnak arra, hogy érdeklődésüket írásban is erősítsék meg a „szándék megerősítésére vonatkozó felhívás” segítségével az 52. cikknek megfelelően.	Ha a pályázati felhívást előzetes tájékoztató útján, a 46. cikk (2) bekezdésének megfelelően teszik közzé, azokat a gazdasági szereplőket, amelyek kinyilvánították érdeklődésüket az előzetes tájékoztató közzétételét követően, az 52. cikknek megfelelően a „szándék megerősítésére vonatkozó felhívás” révén felkérik arra, hogy érdeklődésüket írásban is erősítsék meg.
Indokolás
E módosítás rugalmasabbá teszi a tárgyalások alkalmazását.
Módosítás  109 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek csak a 30. cikkben kifejezetten megemlített különleges esetekben és körülmények között alkalmazhatják a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást.	(3) A 30. cikkben említett különleges esetekben és körülmények között a tagállamok előírják, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást. A tagállamok nem tehetik lehetővé ennek az eljárásnak a 30. cikkben említettektől eltérő esetekben történő alkalmazását.
Módosítás  110 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A központi szint alatti ajánlatkérő szervek az ajánlatok beérkezésére nyitva álló határidőt az ajánlatkérő szerv és a kiválasztott részvételre jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is megállapíthatják, feltéve, hogy minden részvételre jelentkező ugyanannyi idővel rendelkezik ajánlata benyújtására. Ha nem tudnak megegyezni az ajánlatok beérkezésének határidejéről, az ajánlatkérő szerv kitűz egy határidőt, amely legalább az ajánlati felhívás időpontjától számított 10 nap lesz.	(4) A tagállamok előírják, hogy a központi szint alatti ajánlatkérő szervek valamennyi kategóriája vagy meghatározott kategóriái az ajánlatok beérkezésére rendelkezésre álló határidőt az ajánlatkérő szerv és a kiválasztott részvételre jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is megállapíthatják, feltéve, hogy minden részvételre jelentkező ugyanannyi időt kap ajánlata benyújtására. Az ajánlatok beérkezési határidejéről szóló megállapodás hiányában az ajánlatkérő szerv kitűz egy határidőt, amely legalább 10 nappal az ajánlati felhívás időpontja után lesz.
Módosítás  111 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tárgyalásos eljárások során a pályázati felhívás alapján a minőségi kiválasztáshoz előírt információ benyújtásával bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét.	(1) A tárgyalásos eljárások során a VI. melléklet B. és C. részében előírt tájékoztatást tartalmazó pályázati felhívás alapján a minőségi kiválasztáshoz az ajánlatkérő szerv által kért információ benyújtásával bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét.
Módosítás  112 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek kötelesek részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban leírni a beszerzést, valamint részletezni a teljesítendő minimumkövetelményeket és az odaítélési szempontokat, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés jellegét és hatókörét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket a tárgyalásokban. Az ajánlatkérő szervek a műszaki leírásban jelzik, annak mely részei határozzák meg a minimumkövetelményeket.	Az ajánlatkérő szervek kötelesek a közbeszerzési dokumentációban leírni a teljesítendő minimumkövetelményeket és az odaítélési szempontokat. Ennek a leírásnak elég pontosnak kell lennie ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés pontos jellegét és hatókörét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket az eljárásban.
Módosítás  113 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott; a benyújtott írásbeli ajánlat képezi az ezt követő tárgyalások alapját. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.	(2) Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott; a benyújtott kezdeti ajánlat képezi az ezt követő tárgyalások alapját. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.
Módosítás  114 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tárgyalások során nem módosulhatnak az alábbiak:	A minimumkövetelmények, a beszerzés tárgya és az értékelési szempontok nem képezhetik tárgyalások részét.
a) a beszerzés leírása;
b) a műszaki leírásnak a minimumkövetelményeket meghatározó része;
c) az odaítélési szempontok.
Módosítás  115 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot alkalmaz. Ennek érdekében nem ad diszkriminatív módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna. Az ajánlatkérő szervnek különösen ügyelnie kell arra, hogy minden olyan ajánlattevő, amelyet nem zártak ki az (5) bekezdésnek megfelelően, írásbeli értesítést kapjon a műszaki leírásnak a minimumkövetelményeket meghatározó részén kívüli részek mindennemű módosításáról, megfelelő időben ahhoz, hogy az ajánlattevők e változtatásoknak megfelelően adott esetben módosíthassák ajánlataikat, illetve beadhassák módosított ajánlataikat.	(4) A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében biztosítja az egyenlő bánásmódot. Ennek érdekében nem ad diszkriminatív módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna. Az ajánlatkérő szerv minden olyan ajánlattevőt, amelyet nem zártak ki az (5) bekezdésnek megfelelően, írásban értesít a műszaki leírásnak vagy az egyéb beszerzési dokumentációnak a minimumkövetelményeket meghatározó részén kívüli részek mindennemű módosításáról, elegendő időt biztosítva ahhoz, hogy az ajánlattevők e változtatásoknak megfelelően módosíthassák ajánlataikat, illetve beadhassák módosított ajánlataikat.
Módosítás  116 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv a tárgyalásokon részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem azt a konkrét megoldások és egyéb bizalmas információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.	A 18. cikkel összhangban az ajánlatkérő szerv a tárgyalásokon részt vevő jelentkező által közölt bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem azt a konkrét információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.
Módosítás  117 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt a párbeszédben, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre. A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban.	Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt a párbeszédben, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. Az ajánlatkérő szerv saját személyzetén belül projektvezetőt nevez ki, hogy a párbeszéd egyes szakaszainak hatékony koordinálása révén biztosítsa az ésszerű határidők betartását. A 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozható azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a száma, akiket meghív az eljárásban való részvételre.
Módosítás  118 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv a párbeszédben részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem a konkrét megoldások és egyéb konkrét bizalmas információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.	A 18. cikkel összhangban az ajánlatkérő szerv a párbeszédben részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem azt a konkrét információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.
Módosítás  119 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is végbemehet annak érdekében, hogy a részvételi felhívásban vagy az ismertetőben meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. Az ajánlatkérő szerv köteles feltüntetni a részvételi felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban, hogy igénybe fogja-e venni ezt a lehetőséget.	(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás  120 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az ajánlatkérő szerv addig folytatja a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak).	(5) Az ajánlatkérő szerv:
	a) megszabhatja a párbeszéd időtartamát, amelyet megad a részvételi felhívásban; vagy
	b) addig folytathatja a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) igényei kielégítésére alkalmas(ak).
Módosítás  121 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv felkéri a résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.	(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv felkéri az egyes résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.
	Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek az ajánlatok pontosíthatók, konkretizálhatók és optimalizálhatók. Azonban az ajánlatok pontosítása, konkretizálása és optimalizálása, illetve a kiegészítő tájékoztatás nem változtathatja meg az ajánlat vagy a közbeszerzés lényegi aspektusait, ideértve az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben szereplő igényeket és követelményeket, amennyiben ezen aspektusok, igények és követelmények módosulása a verseny torzulását eredményezheti, vagy megkülönböztető hatással járhat.
Indokolás
A titoktartással kapcsolatos szempontokkal való összhang érdekében az ajánlattevők feltehetően nem azonos megoldást kínálnak majd, ami különösen fontos az innovatív megoldások terén.
Módosítás  122 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Szükség esetén - a pénzügyi kötelezettségvállalások vagy a szerződés egyéb feltételeinek véglegesítése érdekében - az ajánlatkérő szerv megtárgyalhatja a szerződés végleges feltételeit azzal az ajánlattevővel, amely a 66. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, feltéve, hogy ezek a tárgyalások nem járnak olyan hatással, amely módosítja az ajánlat vagy a közbeszerzés lényeges elemeit, ideértve a részvételi felhívásban és/vagy az ismertetőben meghatározott igényeket és követelményeket, valamint nem fenyegetnek a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.	Az ajánlatkérő szerv kérésére az az ajánlattevő, amely a 66. cikk (1) bekezdése alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, felkérhető arra, hogy pontosítsa az ajánlat elemeit, vagy erősítse meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásait, feltéve, hogy ez nem jár olyan hatással, amely módosítja az ajánlat vagy a közbeszerzés lényeges elemeit, ideértve a részvételi felhívásban vagy az ismertetőben meghatározott igényeket és követelményeket, valamint nem fenyeget a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.
Indokolás
A javasolt új megfogalmazás veszélyes, mivel lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő szerv a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat benyújtójaként azonosított ajánlattevőre nyomást gyakoroljon az ár tekintetében. Ezért a 2004/18/EK irányelv jelenlegi megfogalmazásának (29. cikk (7) bekezdés) alkalmazása – a bizottsági javaslathoz kissé hozzáigazított terminológiával – megfelelőbb lenne.
Módosítás  123 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet a versenypárbeszédben résztvevőket megillető díjakról vagy kifizetésekről.	(8) Az ajánlatkérő szerv rendelkezik a versenypárbeszédben résztvevőket a szerződésben meghatározott feltételek alapján megillető díjakról vagy kifizetésekről.
Módosítás  124 Irányelvre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Bármely gazdasági szereplő kérheti a részvételét az innovációs partnerségekben olyan részvételi felhívás esetében, amelynek célja egy strukturált partnerség létrehozása egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő megvásárlása érdekében, feltéve, hogy azok megfelelnek a megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek.	(1) Bármely gazdasági szereplő kérheti a részvételét az innovációs partnerségekben olyan részvételi felhívás esetében, amelynek célja egy strukturált partnerség létrehozása egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő megvásárlása érdekében, feltéve, hogy azok megfelelnek a megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek. Az innovációs partnerséget létrehozó szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 66. cikk (1) bekezdésével összhangban.
Indokolás
A közbeszerzési eljárás egyszerűsítése és az új innovációs partnerségi eljárás javítása.
Módosítás  125 Irányelvre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, lehetőség szerint egészen az áru előállításáig vagy a szolgáltatások nyújtásáig. A partnerségnek rendelkeznie kell a partner által elérendő közbenső célokról, valamint a díjazás megfelelő részletekben történő kifizetéséről is. E célok alapján az ajánlatkérő szerv minden egyes szakasz után úgy határozhat, hogy megszünteti a partnerséget, és új közbeszerzési eljárást indít a fennmaradó szakaszok tekintetében, feltéve, hogy megszerezte a vonatkozó szellemitulajdon-jogokat.	(2) A partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, és magában foglalhatja az áru előállítását vagy a szolgáltatások nyújtását, illetve az építési beruházások megvalósítását. A partnerség meghatározza a partner által elérendő közbenső célokat, valamint rendelkezik a megfelelő részletekben történő díjazásról is. E célok alapján az ajánlatkérő szerv minden egyes szakasz után úgy határozhat, hogy megszünteti a partnerséget, és új közbeszerzési eljárást indít a fennmaradó szakaszok tekintetében, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentációban feltüntette azon körülményeket, amelyek között élhet a partnerség megszüntetésére vonatkozó e mérlegelési jogával.
Indokolás
A közbeszerzési eljárás egyszerűsítése és az innovációs partnerségi eljárás javítása.
Módosítás  126 Irányelvre irányuló javaslat 29 cikk – 3–3 f bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A szerződést a tárgyalásos eljárás 27. cikkben leírt szabályai szerint kell odaítélni.	(3) Az ajánlatkérő szervek kötelesek a közbeszerzési dokumentumokban leírni a teljesítendő minimumkövetelményeket és az odaítélési szempontokat. Ennek a leírásnak elég pontosnak kell lennie ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés jellegét és hatókörét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket az eljárásban.
	A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a részvételi felhívás, illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás feladásának időpontjától számított 35 nap. Az eredeti ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlati felhívás feladásától számított legalább 35 nap.
	(3a) Az ajánlatkérő szerv az eredeti és valamennyi azt követő ajánlatról tárgyalásokat folytat az ajánlattevőkkel a tartalom javítása céljából és annak biztosítására, hogy ezen ajánlatok jobban megfeleljenek a közbeszerzési dokumentációban részletezett odaítélési kritériumoknak.
	(3b) A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében biztosítja az egyenlő bánásmódot. Ennek érdekében nem ad diszkriminatív módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna. Az ajánlatkérő szerv minden olyan ajánlattevőt, amelyet nem zártak ki a (3e) albekezdésnek megfelelően, írásban értesít a beszerzési dokumentációnak a minimumkövetelményeket meghatározó részén kívüli részek mindennemű módosításáról. Az ajánlatkérő szerv elegendő időt biztosít ahhoz, hogy az ajánlattevőknek e változtatásoknak megfelelően módosíthassák ajánlataikat, illetve beadhassák módosított ajánlataikat.
	(3c) A 18. cikkel összhangban az ajánlatkérő szerv a tárgyalásokon részt vevő jelentkező által közölt bizalmas információt e jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem azt a konkrét információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.
	(3d) A minimumkövetelmények és az értékelési szempontok nem képezhetik tárgyalások részét.
	Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után, de még az ajánlatok megvizsgálása előtt, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása (MEAT) érdekében relatív súlyozást állapíthat meg egy előre meghatározott odaítélési szempont elemeihez kapcsolódóan, összhangban a 66. cikk (5) bekezdésével, feltéve, hogy:
	a) a szerződési dokumentációban vagy a részvételi felhívásban meghatározott odaítélési szempontok változatlanok;
	b) ez nem tartalmaz olyan új elemeket, amelyek az ajánlatok elkészítését érinthették volna; valamint
	c) egyik ajánlattevővel szemben sem ad teret megkülönböztetésnek.
	(3e) Az innovációs partnerségi eljárások egymást követő szakaszokban is végbemehetnek annak érdekében, hogy a részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó ajánlatok számát. Az ajánlatkérő szerv köteles világosan feltüntetni a részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban, hogy igénybe fogja-e venni ezt a lehetőséget.
A részvételre jelentkezők kiválasztása során az ajánlatkérő szerveknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az ajánlattevőknek a kutatás és a fejlesztés, valamint az innovatív megoldások terén meglévő kapacitásával és tapasztalatával kapcsolatos kritériumokra. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.	(3f) A részvételre jelentkezők kiválasztása során az ajánlatkérő szerveknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a részvételre jelentkezőknek a kutatás és a fejlesztés, valamint az innovatív megoldások terén meglévő kapacitásával kapcsolatos kritériumokra. Az ajánlatkérő szerv a 64. cikkben szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.
Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv által meghatározott - a létező megoldásokkal nem megoldható - igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban.	Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv által meghatározott – a létező megoldásokkal nem megoldható – igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott.
Indokolás
Kulcsfontosságú módosítás az innovációs partnerségre vonatkozóan, amely ugyan az eljárást tárgyalásos versenyeljáráshoz köti, az innovációs partnerségek esetében azonban több tárgyalási lehetőséget biztosít, mivel az új eljárás hatálya alá tartozó közbeszerzési típusok esetében erre van szükség. Ez megmagyarázza, hogy az átláthatóság és a méltányosság biztosítására irányuló 27. cikknek csak egyes legfontosabb részei alkalmazandók.
Módosítás  127 Irányelvre irányuló javaslat 29 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A partnerség felépítésének, különösen a különböző szakaszok tartamának és értékének tükröznie kell a javasolt megoldás innovatív jellegének fokát és a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez szükséges kutatási és innovációs tevékenységek sorát. A partnerség eredményeként létrejövő áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megvásárlására irányuló szerződés értékének és tartamának megfelelő határok között kell maradnia, figyelembe véve a költségek - ideértve az innovatív megoldás kifejlesztése során felmerült költségeket is - megtérítésének, valamint a megfelelő nyereség elérésének igényét.	(4) Az ajánlatkérő szerv biztosítja, hogy a partnerség felépítése, különösen a különböző szakaszok tartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovatív jellegének fokát és a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez szükséges kutatási és innovációs tevékenységek sorát. Az árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás becsült értéke nem lehet aránytalan a partnerség kialakításához szükséges befektetéshez képest.
Az ajánlatkérő szerv nem élhet az innovációs partnerséggel a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.
Indokolás
Ez a módosítás biztosítja az innovációs partnerség alkalmazásának értékarányosságát és az új eljárás fő célkitűzésének való megfelelőségét.
Módosítás  128 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződésnél az alábbi esetek valamelyikében:	(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás  129 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a és b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság, illetve a 84. cikknek megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti testületek részére - amennyiben kérik - jelentést küldenek;	a) amennyiben nyílt, meghívásos vagy előzetes versenyeztetéssel történő tárgyalásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság, illetve az illetékes tagállami testület részére – amennyiben kéri – jelentést küldenek;
b) ha a beszerzés célja egy műalkotás létrehozása vagy megszerzése;	b) ha a beszerzés célja egy műalkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy megszerzése;
Módosítás  130 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – iii pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iii. más kizárólagos jogok védelme.	iii. más kizárólagos jogok, többek között az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog védelme.
Módosítás  131 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a kivétel csak akkor alkalmazandó, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak eredménye, hogy mesterségesen korlátozták a közbeszerzés paramétereit;	Ez a kivétel csak akkor alkalmazandó, ha a verseny hiánya nem annak eredménye, hogy mesterségesen korlátozták a közbeszerzés paramétereit;
Módosítás  132 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) amennyiben feltétlenül szükséges, ha a vis maior által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be; a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók;	d) amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő szerv által előre nem látható események miatti rendkívüli sürgősség okán a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be; a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók;
Módosítás  133 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amennyiben az adott szerződés a jelen irányelv szerint szervezett tervpályázatot követően jön létre, és az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni; az utóbbi esetben mindegyik nyertest meg kell hívni a tárgyalásokra.	(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Indokolás
(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás  134 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható olyan új építési munkákat, illetve szolgáltatásokat illetően, amelyek attól a gazdasági szereplőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést a 24. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást követően ítélték oda. Az alapprojektnek utalnia kell a lehetséges további építési beruházások vagy szolgáltatások terjedelmére, és azokra a feltételekre, amelyek szerint azokat oda fogják ítélni.	(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás  135 Irányelvre irányuló javaslat 31 cikk – 1 bekezdés – 3 és 3 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával – indokolt kivételes eseteket.	A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg az öt évet, kivéve az alábbi esetekben:
	a) a keretmegállapodás tárgya öt évet meghaladó tartamú építési beruházás vagy szolgáltatás; vagy
	b) a gazdasági szereplőknek olyan beruházásokat kell elvégezniük, amelyek amortizációs ideje meghaladja az öt évet, vagy amelyek karbantartáshoz, a szerződés kivitelezésére képes személyzet felvételéhez vagy a szerződés kivitelezésének lehetővé tétele érdekében a személyzet képzéséhez kapcsolódnak.
	A keretmegállapodás tartamát az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások életciklusa alapján számítják ki.
Módosítás  136 Irányelvre irányuló javaslat 31 cikk – 2 bekezdés – 4 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A keretmegállapodás megkötését követően az ajánlatkérő szervek köre csak a következő feltételek teljesülése esetén bővíthető:
	a) a keretmegállapodást központi beszerző szerv kötötte meg;
	b) a bővítés lehetőségéről az ajánlati felhívás kifejezetten rendelkezik;
	c) a bővítés hatóköre egyértelmű feltételek alapján meghatározható; továbbá
	d) a keretmegállapodás valamennyi részes fele egyetért a bővítéssel.
Módosítás  137 Irányelvre irányuló javaslat 32 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A ajánlatkérő szervek azon gyakori beszerzések lebonyolítására, amelyek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek, dinamikus beszerzési rendszert használhatnak. A dinamikus beszerzési rendszert teljes mértékben elektronikus folyamatként kell működtetni, amely érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak.	(1) Az ajánlatkérő szervek azon gyakori termékekre, illetve szolgáltatásokra irányuló beszerzések lebonyolítására, amelyek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek, dinamikus beszerzési rendszert használhatnak. A dinamikus beszerzési rendszert teljes mértékben elektronikus folyamatként működtetik, amely érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak.
Módosítás  138 Irányelvre irányuló javaslat 32 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) pályázati felhívást tesz közzé, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz;	a) pályázati felhívást tesz közzé, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz, és leírja az eljárás menetét;
Módosítás  139 Irányelvre irányuló javaslat 32 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a dinamikus beszerzési rendszerben résztvevők terhére semmilyen díj nem számolható fel.	(7) Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a dinamikus beszerzési rendszerben résztvevők terhére semmilyen díj nem számolható fel a közbeszerzési eljárás során.
Módosítás  140 Irányelvre irányuló javaslat 33 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek elektronikus árlejtéseket is alkalmazhatnak, amelyekben új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket mutatnak be.	A gyakori termékek, illetve szolgáltatások esetében az ajánlatkérő szervek elektronikus árlejtéseket is alkalmazhatnak, amelyekben új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket mutatnak be.
Indokolás
Az elektronikus árlejtés a gyakori termékek és szolgáltatások esetében megfelelő lehet, összetett beszerzések lebonyolítására azonban rendszerint alkalmatlan, sőt hátráltathatja is az eljárást. Építési beruházások végrehajtására alapjában véve alkalmatlan.
Módosítás  141 Irányelvre irányuló javaslat 33 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az elektronikus árlejtés a következő feltételek valamelyikén alapul:	(3) Az elektronikus árlejtés az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett bizonyos ajánlati összetevők értékein alapul.
a) kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb költség alapján ítélik oda;
b) az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.
Módosítás  142 Irányelvre irányuló javaslat 33 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az ajánlatkérő szerv, mielőtt elektronikus árlejtést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal vagy szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.	(5) Az ajánlatkérő szerv, mielőtt elektronikus árlejtést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.
Módosítás  143 Irányelvre irányuló javaslat 33 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 66. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni kell.	(6) A felhíváshoz csatolják az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 66. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét.
Módosítás  144 Irányelvre irányuló javaslat 35 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A központosított beszerzési tevékenységek igénybevételével történő beszerzés esetén az ajánlatkérő szerv akkor teljesíti a jelen irányelv szerinti kötelezettségeit, ha az érintett közbeszerzési eljárásokat és azok teljesítését a központi beszerző szerv önállóan folytatja le azok minden szakaszában, a pályázati felhívás közzétételétől az ebből eredő szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig.	(3) A központosított beszerzési tevékenységek igénybevételével történő beszerzés esetén az ajánlatkérő szerv akkor teljesíti a jelen irányelv szerinti kötelezettségeit, ha az érintett közbeszerzési eljárásokat és azok teljesítését a központi beszerző szerv folytatja le azok minden szakaszában, a pályázati felhívás közzétételétől az ebből eredő szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig.
Módosítás  145 Irányelvre irányuló javaslat 37 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Egy vagy több ajánlatkérő szerv megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.	(1) Kettő vagy több ajánlatkérő szerv megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.
Módosítás  146 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az alkalmazandó nemzeti jog a) pont szerinti meghatározásakor az ajánlatkérő szervek bármely olyan tagállam nemzeti rendelkezéseit kiválaszthatják, amelyben legalább egy részt vevő hatóság működik.	Az alkalmazandó nemzeti jog a) pont szerinti meghatározásakor az ajánlatkérő szerveknek egy olyan tagállam nemzeti rendelkezéseit kell kiválasztaniuk, amelyben legalább egy részt vevő hatóság működik.
Indokolás
A felek jogválasztási lehetőségét a szerződés tárgyi szükségszerűségeihez kell kapcsolni.
Módosítás  147 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Ha nincs olyan szerződés, amely meghatározná az alkalmazandó közbeszerzési jogot, a szerződés odaítélésére vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:	(5) Ha nincs olyan, a (3) bekezdés alapján készített szerződés, amely meghatározná az alkalmazandó közbeszerzési jogot, a szerződés odaítélésére vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:
Indokolás
A szerződés hiányának azon konkrét esetét is meg kell határozni, amelyre ezt a bekezdést alkalmazni kell.
Módosítás  148 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E célból az ajánlatkérő szervek tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől, harmadik személyektől vagy piaci résztvevőktől, feltéve, hogy a tanácsadás nem jelenti a verseny akadályozását, és nem eredményezi a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértését.	E célból az ajánlatkérő szervek tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől, harmadik személyektől vagy piaci résztvevőktől.
Indokolás
A mondat második felét törölni kell, mert az problémákhoz vezet a gyakorlati alkalmazás során. Tulajdonképpen megfoghatatlan, hogy mely szempontok alapján lenne meghatározható, hogy egy adott tanács akadályozza-e a versenyt. Nem világos továbbá, hogy az ajánlatkérő szerv mikor (előzetesen vagy utólag) határozná ezt meg. A hatóságokra ezenkívül eleve vonatkozik a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság követelménye.
Módosítás  149 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az ajánlatkérő szerv:
	i. világossá teszi a piaci konzultációra vonatkozó részvételi felhívásban, hogy mely információt tekint relevánsnak és oszthat meg ebből kifolyólag valamennyi potenciális ajánlattevővel; továbbá
	ii. részletesen meghatározza a piaci konzultáció résztvevőinek jogait és azokat a számukra hozzáférhető eljárásokat, amelyek révén megvédhetik a bizalmas információkat.
Indokolás
Habár a Bizottság által a 39. cikk (2) bekezdésében javasolt intézkedések megteremtik a szükséges egyensúlyt a beszerzők piaci konzultációra való lehetősége és az ajánlattevők afelől való biztosítása között, hogy a megállapított feltételek betartása mellett történő részvételük nem jár kizárással, a gyakorlatban mégis potenciális nehézséget jelent, hogy minden egyes esetben azonosítani kell és meg kell egyezni az ajánlatkérő szervvel arról, hogy mi képez az előzetes piaci konzultáción megosztandó „releváns információt”, és mi az, amit bizalmasan kell kezelni. Amennyiben az ajánlatkérő szerv számára lehetővé válik, hogy világosan meghatározza mind a potenciálisan relevánssá váló információt, amelyet meg kell osztani, mind pedig a bizalmas információ védelmére szolgáló eljárásokat, a különböző felek világosabb képet kapnak és a gazdasági szereplők érdekei sem csorbulnak.
Módosítás  150 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.	A műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és arányban állnak annak értékével és célkitűzéseivel.
Módosítás  151 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – 4 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Valamennyi beszerzés esetében úgy kell összeállítani a műszaki leírást, hogy biztosítva legyen, hogy a szerződés tárgyát képező termékek, szolgáltatások és építési beruházások a személyes adatok feldolgozásának tervezésekor megfelelnek az adatvédelmi jog követelményeinek (beépített adatvédelem).
Módosítás  152 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha az Unió jogalkotási aktusban kötelező hozzáférhetőségi standardokat fogad el, a műszaki leírásokat - amennyiben a hozzáférhetőség szempontjait érintik - ezen aktusra való hivatkozással kell megállapítani.	Ha az Unió jogalkotási aktusban kötelező hozzáférhetőségi standardokat fogad el, a műszaki leírásokat – attól függően, hogy a tervek fogyatékkal élő személyek hozzáférését, vagy mindenkit érintő hozzáférhetőségi szempontokat érintenek – ezen aktusra való hivatkozással kell megállapítani.
Módosítás  153 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 3 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;	b) a műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben és a kidolgozás módja szerinti megkülönböztetés nélkül – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó európai szabványokat átültető nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;
Indokolás
A műszaki leírásoknak megkülönböztetésmenteseknek és műszaki szempontból semlegeseknek kell lenniük. Ezen alapvető elveket a szabványok és műszaki leírások beszerzések keretében történő felhasználása során egyaránt alkalmazni kell. A megkülönböztetésmentes, technológiasemleges leírások a legjobb megoldások megtalálásra irányuló versenyre ösztönzik a gazdasági szereplőket, ami az innováció és a gazdasági növekedés motorja. A technológiasemlegesség azt is biztosítja, hogy a legjobb ár-érték arány érdekében a hatóságok a termékek és szolgáltatások legszélesebb köréből válogathassanak.
Módosítás  154 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
41. cikk	41. cikk
Címkék	Tanúsítványok és címkék
Amennyiben az ajánlatkérő szervek valamely építési beruházással, szolgáltatással vagy áruval összefüggésben környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőket állapítanak meg a 40. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, megkövetelhetik, hogy a szóban forgó építési beruházás, szolgáltatás vagy áru meghatározott címkével legyen ellátva, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:	Amennyiben az ajánlatkérő szervek a műszaki leírásokban, a szerződés odaítélésének kritériumaiban vagy a szerződés teljesítési záradékaiban környezetvédelmi, szociális vagy egyéb követelményeket vagy kritériumokat állapítanak meg, megkövetelhetik, hogy egy külön címke vagy tanúsítvány tanúsítsa a szóban forgó építési beruházás, szolgáltatás vagy áru megfelelőségét e követelményeknek vagy kritériumoknak, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:
a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;	a) a címke vagy tanúsítvány elnyerése érdekében teljesítendő követelmények alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;
b) a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg, vagy azok egyéb objektív módon igazolható, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapulnak;	b) a címke vagy tanúsítvány elnyerése érdekében teljesítendő követelményeket tudományos adatok alapján állapítják meg, vagy azok egyéb objektív módon igazolható, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon és adatokon alapulnak;
c) a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket, fogyasztókat, gyártókat, forgalmazókat és környezetvédelmi szervezeteket – részt vehetett,	c) a címkét vagy tanúsítványt olyan nyílt és átlátható eljárás keretében dolgozzák ki, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket és a nem kormányzati szervezeteket is – jelentős szerepet kap;
d) a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;	d) a címkék vagy tanúsítványok valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;
e) a címkére vonatkozó kritériumokat a címkéért folyamodó gazdasági szereplőtől független harmadik fél határozza meg.	e) a címke vagy tanúsítvány elnyerése érdekében teljesítendő követelményeket a címkéért vagy tanúsítványért folyamodó gazdasági szereplőtől független harmadik fél határozza meg. A harmadik személy lehet konkrét nemzeti vagy kormányzati testület vagy szervezet.
A meghatározott címkét előíró ajánlatkérő szervek minden olyan egyenértékű címkét kötelesek elfogadni, amelyek teljesítik az ajánlatkérő szervek által feltüntetett címkére vonatkozó követelményeket. A címkével nem rendelkező termékek esetében az ajánlatkérő szervek a gyártó műszaki dokumentációját vagy más megfelelő bizonyítási eszközt is kötelesek elfogadni.	A meghatározott címkét vagy tanúsítványt előíró ajánlatkérő szervek minden olyan egyenértékű címkét kötelesek elfogadni, amelyek teljesítik az ajánlatkérő szervek által feltüntetett konkrét címkére vagy tanúsítványra vonatkozó követelményeket. Az ajánlatkérő szervek e követelményeket bizonyító egyéb megfelelő bizonyítási módot – többek között a gyártó műszaki dokumentációját vagy más megfelelő bizonyítási módot – is kötelesek elfogadni, amennyiben az adott gazdasági szereplőnek az említett tanúsítványhoz nincs hozzáférése, sem lehetősége arra, hogy a vonatkozó határidőig azt beszerezze, feltéve, hogy a hozzáférés hiánya nem az adott gazdasági szereplő hibája. A kért címkével való egyenértékűséget az ajánlattevőnek kell bizonyítania.
(2) Ha a címke megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjaiban előírt feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményeket is előír, az ajánlatkérő szervek a műszaki leírást az adott címke részletes leírására vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással is meghatározhatják.	(2) Ha a címke vagy tanúsítvány megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjaiban előírt feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményeket is előír, az ajánlatkérő szervek a műszaki leírást az adott címke vagy tanúsítvány részletes leírására vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással is meghatározhatják.
Módosítás  155 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplők a műszaki leírásnak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be egy elismert szervtől származó vizsgálati jelentést vagy egy ilyen szervtől származó tanúsítványt.	(1) Az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplők a műszaki leírásban, a szerződés odaítélésének kritériumaiban vagy a szerződés teljesítési záradékaiban meghatározott követelményeknek vagy kritériumoknak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be egy elismert szervtől származó vizsgálati jelentést vagy egy ilyen szervtől származó tanúsítványt.
Módosítás  156 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha az ajánlatkérő szervek előírják egy konkrét műszaki leírásnak való megfelelőséget igazoló, elismert szerv által készített tanúsítvány benyújtását, az ajánlatkérő szerveknek az ezzel egyenértékű más elismert szervek által kiadott tanúsítványokat is el kell fogadniuk.	Ha az ajánlatkérő szervek előírják egy konkrét megfelelőségértékelő szerv által készített tanúsítvány benyújtását, az ajánlatkérő szerveknek az ezzel egyenértékű más elismert szervek által kiadott tanúsítványokat is el kell fogadniuk.
Módosítás  157 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ajánlatkérő szervek az (1) bekezdésben említetteken kívül más megfelelő bizonyítási eszközöket - például a gyártó műszaki dokumentációját - is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.	(2) Az ajánlatkérő szervek az (1) bekezdésben említetteken kívül más megfelelő és egyenértékű bizonyítási módokat – többek között a gyártó műszaki dokumentációját – is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, feltéve, hogy a hozzáférés hiánya nem az adott gazdasági szereplő hibája. A kért vizsgálati jelentésekkel vagy tanúsítványokkal való egyenértékűséget az ajánlattevőnek kell bizonyítania.
Módosítás  158 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a műszaki követelményeknek való megfelelőség bizonyítására a 40. cikk (6) bekezdésének, a 41. cikknek és a jelen cikk (1)-(3) bekezdésének megfelelően benyújtott bizonyítékokkal és okiratokkal kapcsolatos. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást a 88. cikkel összhangban adják.	(4) A tagállamok kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a 40. cikk (6) bekezdésének, a 41. cikknek és a jelen cikk (1)–(3) bekezdésének megfelelően benyújtott bizonyítékokkal és okiratokkal kapcsolatos. A gazdasági szereplők letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást a 88. cikkel összhangban adják.
Módosítás  159 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő szervek felhatalmazhatják az ajánlattevőket változatok benyújtására. Az ajánlatkérő szerv az ajánlati/részvételi felhívásban - illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban - közli, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását. Változatok benyújtása ilyen tartalmú közlés nélkül nem megengedett.	(1) Az ajánlatkérő szervek felhatalmazzák az ajánlattevőket az alapjavaslatokhoz tartozó változatok benyújtására, feltéve, hogy azok a szerződés tárgyához kapcsolódnak.
	Kellően megindokolt esetben az ajánlatkérő szerv határozhat úgy, hogy nem engedélyezi változatok benyújtását, feltéve, hogy döntésének okait közzéteszi az ajánlati felhívásban, illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, akkor a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban.
Módosítás  160 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A változatokat engedélyező ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentációban meghatározza, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Az ajánlatkérő szervek arról is kötelesek gondoskodni, hogy a kiválasztott odaítélési szempontok a szóban forgó minimumkövetelményeknek megfelelő változatokra, valamint azokra a megfelelő ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek, amelyek nem változatok.	(2) Az ajánlatkérő szerv engedélyezheti változatok benyújtását a közbeszerzési dokumentációban, amely meghatározza, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen követelmények szerint kell elkészíteni. E minimumkövetelmények kötelezőek annak biztosítása érdekében, hogy a változatok ne befolyásolják a szerződés tárgyát. Az ajánlatkérő szervek arról is gondoskodnak, hogy a kiválasztott odaítélési szempontok a szóban forgó követelményeknek megfelelő változatokra, valamint azokra a megfelelő ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek, amelyek nem változatok.
Módosítás  161 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérő szervek, amelyek engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.	Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai esetében az ajánlatkérő szervek nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.
Módosítás  162 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közbeszerzési szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók. A 4. cikkben megállapított értékhatárokat elérő vagy meghaladó, 500 000 EUR-nál azonban nem alacsonyabb, az 5. cikk szerint megállapított értékű szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem tekinti helyénvalónak a részekre osztást, köteles a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban konkrét magyarázatot szolgáltatni.	(1) A közbeszerzések kis- és középvállalkozások általi nagyobb hozzáférhetőségének elősegítése érdekében a közbeszerzési szerződések részekre oszthatók.
Módosítás  163 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ha egynél több rész ítélhető oda ugyanannak az ajánlattevőnek, az ajánlatkérő szervek úgy rendelkezhetnek, hogy vagy minden egyes rész tekintetében külön szerződést ítélnek oda, vagy kevesebb számú szerződést ítélnek oda, amelyek több vagy valamennyi részre vonatkoznak.	törölve
Az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési dokumentumokban kijelentik, hogy fenntartják-e a jogot az ilyen választásra, és ha igen, mely részek rendezhetők egy csoportba, egyazon szerződés keretében.
Az ajánlatkérő szervek először minden egyes rész esetében megállapítják, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek a leginkább megfelelnek a 66. cikk szerint meghatározott odaítélési szempontoknak. Egynél több részről szóló szerződést is odaítélhetnek olyan ajánlattevőnek, amely nem áll a szerződés minden egyes része szempontjából az első helyen, amennyiben a 66. cikk szerint megállapított odaítélési szempontok az adott szerződés összes részére tekintettel megfelelőbben teljesülnek. Az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési dokumentumokban részletezik azokat a módszereket, amelyeket alkalmazni kívánnak az ilyen összehasonlításokra. Ezeknek a módszereknek átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük.
Indokolás
Az odaítélési szabályok egyszerűsítése.
Módosítás  164 Irányelvre irányuló javaslat 48 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítélésétől, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül tájékoztatót küld az eljárás eredményéről.	Az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítélésétől, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 14 napon belül tájékoztatót küld az eljárás eredményéről. Ha az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hiányos vagy következetlen, a Bizottság az eljárás eredményéről szóló tájékoztató kiegészítése és érthetővé tétele céljából kapcsolatba lép az ajánlatkérő szervvel.
Indokolás
A TED adatai nem megbízhatók, mivel az ajánlatkérő szerv gyakran elfelejti elküldeni az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót. A határidő lerövidítésével az adatgyűjtésnek e pillérét sokkal hatékonyabbá lehetne tenni. Sőt, az eljárás eredményéről szóló tájékoztatók gyakran hiányosak és következetlenek, a Bizottság pedig nem kéri tisztázásukat az ajánlatkérő szervtől. Hasznos lenne ezért egyértelmű kötelezettséget bevezetni a Bizottság számára az adatok teljességének és koherenciájának ellenőrzése vonatkozásában.
Módosítás  165 Irányelvre irányuló javaslat 51 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A (2) bekezdésben említett kiegészítő információt a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi ajánlattevő megkapja.
Módosítás  166 Irányelvre irányuló javaslat 52 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett felhívásnak hivatkoznia kell arra az elektronikus címre, amelyen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető és minden egyéb igazoló dokumentum elektronikus úton közvetlenül elérhető. Ezenkívül tartalmaznia kell a X. mellékletben meghatározott információt.	(2) Az (1) bekezdésben említett felhívásnak hivatkoznia kell arra az elektronikus címre, amelyen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető és minden egyéb igazoló dokumentum elérhető az ajánlattevő számára. Ezenkívül tartalmaznia kell a X. mellékletben meghatározott információt.
Indokolás
Annak tisztázása, hogy az információkat elegendő az interneten elérhetővé tenni. Az egyes ajánlattevők tájékoztatását nem kell előírni. Az ajánlattevőknek saját maguknak kell ezért felelősséget vállalniuk.
Módosítás  167 Irányelvre irányuló javaslat 54 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ajánlatkérő szervek határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.	(2) Az ajánlatkérő szervek nem ítélhetik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha világos és elégséges bizonyíték alapján megállapították, hogy az ajánlat nem tesz eleget a 15. cikk (2) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális vagy munkaügyi jogi előírásoknak.
Módosítás  168 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1 hatályába tartozó emberkereskedelemben és gyermekmunkában való részvétel miatt;
	_____________
	1 HL L 101., 2011.4.15.
Módosítás  169 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az a kötelezettség, amely szerint a részvételre jelentkezőt vagy az ajánlattevőt ki kell zárni valamely közbeszerzési szerződésben való részvételből, akkor is érvényesül, ha a jogerős elítélés a cégvezetőkre vagy bármely más, a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő tekintetében képviseleti, döntéshozó vagy ellenőrzési joggal rendelkező személyre vonatkozott.	Az a kötelezettség, amely szerint a részvételre jelentkezőt vagy az ajánlattevőt ki kell zárni valamely közbeszerzési szerződésben való részvételből, akkor is érvényesül, ha a jogerős elítélés a cégvezetőkre vagy bármely más, a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő tekintetében képviseleti, döntéshozó vagy ellenőrzési joggal rendelkező személyre vonatkozott. Amennyiben az (1) albekezdésben felsorolt kizáró okok a sikeres ajánlattevő kiválasztása során merülnek fel, az érintett vállalkozást akkor is ki kell zárni a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásából ezek alapján.
Módosítás  170 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről. Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is;	a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír a szociális, környezetvédelmi vagy munkaügyi jogszabályokkal kapcsolatos kötelezettségek a 15. cikk (2) bekezdése szerinti súlyos vagy ismételt megszegéséről;
Módosítás  171 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) ha a gazdasági szereplő fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, végelszámolás alatt áll, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;	b) ha a gazdasági szereplő fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, végelszámolás alatt áll, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van; az ajánlatkérő szerv nem zárhat ki a közbeszerzési szerződésben való részvételből olyan gazdasági szereplőt, amely hitelezőivel csődegyezséget kötött vagy végelszámolás alatt áll, amennyiben a gazdasági szereplő igazolni tudja, hogy képes a tevékenységének a szerződés tervezett tartamáig való folytatására;
Indokolás
Önmagában azt a helyzetet, amikor egy gazdasági szereplő a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, nem szabad kizárásra alapul szolgáló oknak tekinteni.
Módosítás  172 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) ha az ajánlatkérő szerv bármilyen módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő egyéb súlyos kötelességszegést követett el;	törölve
Indokolás
Tekintettel az odaítélési eljárásból való kizárás jelentős – az opcionális kizárási okokkal is kapcsolatos – jogkövetkezményére, a megfogalmazás nem eléggé egyértelmű. Ez különösen igaz annak fényében, hogy a Bizottság tervezete szerint a kötelességszegés „bármilyen módon” bizonyítható. A „súlyos kötelességszegés” fogalmát nem objektív módon határozza meg az irányelv, márpedig a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásból való kizárására vonatkozó bármely határozatnak objektív és mérhető kritériumokon kell alapulnia, és korlátozni kell az ajánlatkérő szerv mérlegelési jogkörét.
Módosítás  173 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) ha a gazdasági szereplő jelentős vagy ismétlődő hiányosságokról tett tanúbizonyságot az ugyanazon ajánlatkérő szervvel kötött valamely korábbi, hasonló jellegű szerződés, illetve szerződések bármely lényeges követelményének teljesítésével kapcsolatban.	d) ha a gazdasági szereplő – szándékosan vagy gondatlanságból – jelentős vagy ismétlődő hiányosságokról tett tanúbizonyságot valamely korábbi, hasonló jellegű szerződés, illetve szerződések bármely lényeges követelményének teljesítésével kapcsolatban.
Módosítás  174 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) ha az összeférhetetlenséget nem lehetett volna a 21. cikk (3) bekezdésében leírt eljárás szerint hatékonyan orvosolni;
Módosítás  175 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első albekezdés d) pontjában szereplő kizárási ok alkalmazása érdekében az ajánlatkérő szerveknek gondoskodniuk kell a szerződéses teljesítés értékelésének olyan módszeréről, amely objektív és mérhető szempontokon alapul, és amelyet rendszeres, következetes és átlátható módon alkalmaznak. A teljesítés értékelését közölni kell az érintett vállalkozóval, és biztosítani kell számára annak lehetőséget, hogy kifogást emelhessen a megállapítások ellen, illetve hogy bírói védelmet kérjen.	törölve
Módosítás  176 Irányelvre irányuló javaslat 56 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek a részvételi feltételeket azokra korlátozzák, amelyek indokoltak annak biztosítása szempontjából, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő szerződés teljesítéséhez szükséges jogi és pénzügyi kapacitásokkal, valamint kereskedelmi és műszaki képességekkel. Valamennyi követelménynek kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához, valamint azzal szigorúan arányosnak kell lennie, figyelembe véve a tényleges verseny biztosításának szükségességét.	Az ajánlatkérő szervek a részvételi feltételeket azokra korlátozzák, amelyek indokoltak annak biztosítása szempontjából, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő szerződés teljesítéséhez szükséges jogi és pénzügyi kapacitásokkal, valamint kereskedelmi és műszaki képességekkel. Valamennyi követelménynek kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához, figyelembe véve a tényleges verseny biztosításának szükségességét.
Módosítás  177 Irányelvre irányuló javaslat 56 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A minimális éves forgalom nem haladhatja meg a szerződés becsült értékének háromszorosát, kivéve az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk jellegéhez kapcsolódó különös kockázatokkal összefüggő, megfelelően indokolt körülmények esetén. Az ajánlatkérő szerv ezeket a kivételes körülményeket köteles feltüntetni a közbeszerzési dokumentumokban.	A minimális éves forgalom nem haladhatja meg a szerződés becsült értékének kétszeresét, kivéve az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk jellegéhez kapcsolódó különös kockázatokkal összefüggő, megfelelően indokolt körülmények esetén. Az ajánlatkérő szerv ezeket a kivételes körülményeket köteles feltüntetni a közbeszerzési dokumentumokban.
Indokolás
Az előírt minimális éves forgalom nem lehet túl magas, hogy ne korlátozza túlzottan a beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát.
Módosítás  178 Irányelvre irányuló javaslat 57 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Azon nyilatkozatok és bizonyítékok tekintetében, amelyeket az ajánlatkérő szerv felszólítására az ajánlattételi határidőig nem nyújtottak be, a határidő meghosszabbítható.
Indokolás
A hivatalos eljárásban lehetővé kell tenni kisebb változtatásokat és utólagos javításokat. Így az ajánlatkérő szervnek lehetősége lenne utólag bekérni a hiányzó dokumentumokat a vállalkozástól. Ilyen szabályozás hiányában az ajánlatkérő szervnek hivatalból akkor is ki kell zárnia egy alkalmas és ismert vállalkozás gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatát, ha csak egy dokumentum hiányzik vagy nem teljes az ajánlatkérő által az alkalmasság bizonyítására megkövetelt dokumentumok közül.
Módosítás  179 Irányelvre irányuló javaslat 57 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A részvételre jelentkezőktől és az ajánlattevőktől nem kérhető, hogy ismételten nyújtsák be azt a tanúsítványt vagy egyéb okirati bizonyítékot, amelyet a megelőző négy év során egy korábbi eljárásban már benyújtottak ugyanahhoz az ajánlatkérő szervhez, és még mindig érvényes.	A részvételre jelentkezőktől és az ajánlattevőktől nem kérhető, hogy ismételten nyújtsák be azt a tanúsítványt vagy egyéb okirati bizonyítékot, amelyet a megelőző két év során egy korábbi eljárásban már benyújtottak ugyanahhoz az ajánlatkérő szervhez, és még mindig érvényes. Az ajánlatkérő szerv azonban jogosult arra, hogy az ilyen tanúsítványok vagy igazolások vitatható érvényessége esetében frissebb bizonyítékot kérjen az eljárás során.
Módosítás  180 Irányelvre irányuló javaslat 59 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XIII. melléklet műszaki fejlődés miatti vagy adminisztratív okokból történő módosítása érdekében. Ezenkívül megállapítja az európai közbeszerzési útlevél szabvány-formanyomtatványát. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.	A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XIII. melléklet műszaki fejlődés miatti vagy adminisztratív okokból történő módosítása érdekében. Ezenkívül végrehajtási aktusok révén megállapítja az európai közbeszerzési útlevél szabvány-formanyomtatványát. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás  181 Irányelvre irányuló javaslat 59 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az útlevelet kiállító hatóság közvetlenül az illetékes hatóságoktól kéri be a vonatkozó információkat, kivéve, ha azt a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti szabályok megtiltják.	(3) Az útlevelet kiállító hatóság közvetlenül az illetékes hatóságoktól kéri be a vonatkozó információkat, kivéve, ha azt a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti szabályok megtiltják és kivéve, ha az információk csak magától a gazdasági szereplőtől szerezhetők be. Ezekben az esetekben a gazdasági szereplő szolgáltatja az információkat a hatóságnak a közbeszerzési útlevél megszerzése érdekében.
Indokolás
A közbeszerzési útlevél csökkenteni fogja a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos ügyleti költségeket, több információt kell azonban tartalmaznia annál, mint amit maguk a hatóságok össze tudnak gyűjteni. A gazdasági szereplőtől kell kérniük azon információkat, amelyek máshonnan nem szerezhetők be.
Módosítás  182 Irányelvre irányuló javaslat 59 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az európai közbeszerzési útlevelet minden ajánlatkérő szerv köteles az útlevél által lefedett részvételi feltételek teljesítésének bizonyítékaként elismerni, és az indokolás nélkül nem kérdőjelezhető meg. Az említett indokolás összefügghet azzal a ténnyel, hogy az útlevelet hat hónapnál régebben állították ki.	(4) Az európai közbeszerzési útlevelet minden ajánlatkérő szerv köteles az útlevél által lefedett részvételi feltételek teljesítésének bizonyítékaként elismerni, és az indokolás nélkül nem kérdőjelezhető meg. Az említett indokolás összefügghet az adott eset jellegével, illetve azzal a ténnyel, hogy az útlevelet egy évnél régebben állították ki. Ebben az esetben az ajánlatkérő szerv kérhet frissebb, vagy a XIII. mellékletben felsorolt adatokat feltüntető más típusú tanúsítványokat is.
	A gazdasági szereplő az európai közbeszerzési útlevél aláírásával igazolja az abban foglalt információ helyességét.
Módosítás  183 Irányelvre irányuló javaslat 61 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha az ajánlatkérő szerv környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet41 45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekre, illetve az akkreditált szervek vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványain alapuló egyéb környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. Azoktól gazdasági szereplőktől, amelyek nem férnek hozzá egyik ilyen tanúsítványhoz sem, illetve nincs lehetőségük azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia az egyenértékű környezetgazdálkodási intézkedések egyéb bizonyítékait is.	(2) Ha az ajánlatkérő szerv környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet41 45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekre, illetve az akkreditált szervek vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványain alapuló egyéb környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. Szolgáltatások esetében ez lehet ökocímke-tanúsítvány, amely környezetgazdálkodási kritériumokat is magában foglal. Azoktól a gazdasági szereplőktől, amelyek nem férnek hozzá egyik ilyen tanúsítványhoz sem, illetve nincs lehetőségük azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia az egyenértékű környezetgazdálkodási intézkedések egyéb bizonyítékait is. Annak érdekében, hogy ne különböztessék meg hátrányosan azokat az ajánlattevőket, akik pénzt és időt fordítanak a tanúsítványokra vagy vizsgálati jelentésekre, az egyenértékűség biztosításának terhe az egyenértékűséget állító ajánlattevőre hárul.
Módosítás  184 Irányelvre irányuló javaslat 64 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A meghívásos eljárásban, a tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovációs partnerségben az ajánlatkérő szerv korlátozhatja a kiválasztási szempontoknak megfelelő olyan jelentkezők számát, akiket, illetve amelyeket ajánlattételre vagy párbeszédben való részvételre fel fog hívni, feltéve, hogy elegendő számú alkalmas jelentkező van.	A meghívásos eljárásban, a tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovációs partnerségben az ajánlatkérő szerv korlátozhatja a kiválasztási szempontoknak megfelelő olyan jelentkezők számát, akiket, illetve amelyeket ajánlattételre vagy párbeszédben való részvételre fel fog hívni, feltéve, hogy biztosított a (2) bekezdés szerinti minimális számú alkalmas jelentkező.
Indokolás
A rendelkezések téves értelmezésének elkerülése érdekében a feltételt pontosítani kell és egyértelművé kell tenni.
Módosítás  185 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:	Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériuma alapján ítéli oda.
a) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;
b) a legalacsonyabb költség.
A költségeket az ajánlatkérő szerv választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés – mint például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelik.
Módosítás  186 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:	(2) Az (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az áron és költségeken kívül minőségi, környezetvédelmi és szociális szempontokat is magukban foglalhatnak, úgymint:
Módosítás  187 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés – a, b és c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;	a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, szociális és környezetvédelmi jellemzőket, valamint az innovatív jelleget, adott esetben beleértve a rövid távú közbeszerzés költséghatékonyságát, továbbá az életciklus során felmerülő összes költséget a 67. cikkel összhangban;
b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;	b) amennyiben releváns a szerződés kivitelezése szempontjából, az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány képesítése és tapasztalata;
c) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;	c) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás és a szállítás feltételei, például a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;
Módosítás  188 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződések bizonyos fajtái odaítélésének az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említettek szerint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton kell alapulnia.	törölve
Módosítás  189 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.	(5) Az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.
Módosítás  190 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az életciklus-költségek meghatározása egy termék, szolgáltatás vagy építési beruházás – 2. cikk 22. pontja szerinti – életciklusa során felmerült alábbi költségeket jelenti a releváns mértékig:	(1) Az életciklus-költségek meghatározása egy termék, szolgáltatás vagy építési beruházás – 2. cikk 22. pontja szerinti – életciklusa során felmerült, az ajánlatkérő szerv által viselt alábbi költségek egy részét vagy egészét jelenti a releváns mértékig:
Módosítás  191 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó külső környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük meghatározható és igazolható: ezek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.	b) külső költségek, például az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó szociális vagy környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük meghatározható és igazolható: ezek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.
Módosítás  192 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő szervek a költségeket az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer segítségével értékelik, a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük az életciklus-költségek kiszámításához alkalmazott módszert. Az alkalmazott módszernek teljesítenie kell az alábbi feltételek mindegyikét:	(2) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő szervek a költségeket az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer segítségével értékelik, a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük az ajánlattevők által szolgáltatandó adatokat és az életciklus-költségek meghatározásához az ajánlatkérő szerv által alkalmazandó módszert. Az alkalmazott módszernek az alábbi feltételek mindegyikét teljesítenie kell:
a) a módszer kidolgozása tudományos adatok alapján történt vagy egyéb, objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;	a) a módszer kidolgozása az érdekelt felekkel való részletes egyeztetést követően történt, és objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;
b) ismétlődő vagy folyamatos alkalmazásra hozták létre;
c) valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhető.	c) minden érdekelt fél számára hozzáférhető;
	ca) a kért adatokat az általában véve gondos gazdasági szereplők – köztük a harmadik országbeli szereplők – elfogadható erőfeszítéssel meg tudják adni.
Az ajánlatkérő szervnek lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők számára, hogy ajánlataik életciklus-költségeit más módszer segítségével számítsák ki, feltéve, hogy bizonyítják: a módszer megfelel az a), b) és c) pontban rögzített követelményeknek, és egyenértékű az ajánlatkérő szerv által jelzett módszerrel.
Módosítás  193 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben az Unió jogalkotási aktus részeként – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni, ha a 66. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.	(3) Az uniós jogalkotási aktus részeként – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – vagy az európai műszaki leírások részeként az életciklus-költségek kiszámítására elfogadott közös módszert úgy kell tekinteni, hogy teljesíti a (2) bekezdés kritériumait, és szerepeltethető a 66. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési szempontok között.
Módosítás  194 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:	(1) Az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek tekintetében, ha egy ajánlat a kivitelezendő építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony összegűnek tűnik.
a) a felszámított ár vagy költség több mint 50 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;
b) a felszámított ár vagy költség több mint 20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;
c) legalább öt ajánlatot benyújtottak.
Módosítás  195 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő szerv akkor is kérhet ilyen magyarázatot.	törölve
Módosítás  196 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:	(3) Az (1) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:
Módosítás  197 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 3 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;	d) a 15. cikk (2) bekezdésében említett szociális és környezetvédelmi jogi, valamint munkajogi rendelkezések betartása;
Módosítás  198 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) az alvállalkozásba adás tekintetében a 71. cikkben meghatározott szabályok betartása.
Módosítás  199 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.	Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget a 15. cikk (2) bekezdésében megállapított szociális, környezetvédelmi és munkajogi rendelkezéseknek vagy az adatvédelmi jogszabályoknak.
Módosítás  200 Irányelvre irányuló javaslat 69 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	69a. cikk
	Harmadik országokból származó termékekre vonatkozó ajánlatok
	(1) Ezt a cikket azokra az ajánlatokra kell alkalmazni, amelyek olyan harmadik országokból származó árukra vagy szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyekkel az Unió nem kötött olyan többoldalú vagy kétoldalú megállapodást, amely az uniós vállalkozások számára az e harmadik országok piacaihoz való összehasonlítható és tényleges hozzáférést biztosítana. E cikk nem sérti az Unió és a tagállamok harmadik országokkal szemben fennálló kötelezettségeit.
	(2) Az ajánlatkérő szervek tájékoztatást kérhetnek az ajánlattevőktől az ajánlatban szereplő termékek eredetéről, valamint értékéről. Az erről szóló öntanúsítások előzetes igazolásként fogadhatóak el. Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor kérheti a teljes dokumentációt vagy annak egy részét. Bármely, árubeszerzésre irányuló szerződés odaítélése érdekében tett ajánlat elutasítható, ha a harmadik országokból származó termékeknek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelettel összhangban meghatározott értéke meghaladja az ezen ajánlat részét képező termékek összértékének 50 %-át. E cikk alkalmazásában a távközlési hálózati berendezésekben alkalmazott szoftvereket termékeknek kell tekinteni.
	(3) E bekezdés második albekezdésére is figyelemmel, amennyiben a 66. cikkben meghatározott szerződés-odaítélési szempontok alapján két vagy több ajánlat egyenértékűnek tekinthető, azokat az ajánlatokat kell előnyben részesíteni, amelyeket a (2) bekezdés alapján nem lehet elutasítani. Az ezen ajánlatokban szereplő árakat e cikk alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni, amennyiben az árkülönbség nem haladja meg a 3%-ot.
	Egy ajánlat nem részesíthető előnyben egy másik ajánlattal szemben az első albekezdés értelmében, ha annak elfogadása esetén az ajánlatkérő szerv arra kényszerülne, hogy olyan, a meglévő felszereléstől eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező felszerelést szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, az üzemeltetésben és a karbantartásban műszaki nehézségeket, illetve aránytalanul nagy költségeket eredményezne.
	(4) E cikk alkalmazásában a harmadik országokból származó termékek (2) bekezdésben említett arányának meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a harmadik országokat, amelyekre az (1) bekezdésnek megfelelően ezen irányelv rendelkezéseinek hatályát tanácsi határozattal kiterjesztették.
	(5) A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére – első alkalommal az ezen irányelv hatálybalépését követő első év második félévében – éves beszámolót készít az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken az uniós vállalkozások harmadik országok piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott többoldalú vagy kétoldalú tárgyalások során elért előrelépésről, illetve minden olyan eredményről, amelyet ilyen tárgyalások útján értek el, továbbá a megkötött megállapodások gyakorlati végrehajtásáról.
	Az Európai Parlament és a Tanács e fejlemények fényében rendes jogalkotási eljárás keretében módosíthatja a cikk rendelkezéseit.
Indokolás
A kölcsönösségről szóló rendelet elfogadásáig helyénvaló átmenetileg fenntartani a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok jelenlegi rendelkezéseit.
Módosítás  201 Irányelvre irányuló javaslat 69 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	69b. cikk
	Harmadik országokkal építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében fennálló kapcsolatok
	(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan általános – akár jogi, akár ténybeli – nehézségről, amellyel vállalkozásaik építési beruházásra, árukra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések harmadik országokban történő elnyerése tekintetében szembesültek, és amelyekről beszámoltak.
	(2) A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére 2014. december 31-ig, majd azt követően rendszeres időközönként jelentést készít a harmadik országokbeli szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekhez való hozzájutásról és az ezen országokkal e tárgykörben, különösen a WTO keretében folyó tárgyalások során elért előrehaladásról.
	(3) A Bizottság az érintett harmadik ország megkeresése révén törekszik orvosolni a helyzetet, amennyiben – akár a (2) bekezdésben említett jelentések, akár más információk alapján – megállapítja, hogy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésével kapcsolatban valamely harmadik ország:
	a) nem biztosít az Unió területén székhellyel rendelkező vállalkozások számára olyan tényleges hozzáférést, amely hasonló ahhoz, amelyet az Unió biztosít a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozásoknak;
	b) nem biztosít az Unió területén székhelyel rendelkező vállalkozások számára nemzeti bánásmódot vagy a szóban forgó harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozások rendelkezésére álló versenylehetőségekkel azonos lehetőségeket; illetve
	c) az egyéb harmadik országokban székhellyel rendelkező vállalkozásokat kedvezőbb bánásmódban részesíti, mint az Unió területén székhellyel rendelkező vállalkozásokat.
	(4) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan – akár jogi, akár gyakorlati –, a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések be nem tartásából következő nehézségről, amellyel a területükön székhellyel rendelkező vállalkozások akkor szembesültek, amikor megpróbáltak harmadik országban szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzésben részt venni, és amelyekről e vállalkozások beszámoltak.
	(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett körülmények között a Bizottság bármikor javasolhatja a Tanácsnak, hogy hozzon olyan határozatot, amellyel a határozatban megállapítandó időtartamra felfüggeszti vagy korlátozza a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknek a következők részére történő odaítélését:
	a) az érintett harmadik ország joga által szabályozott vállalkozások;
	b) az a) pontban említett vállalkozásokhoz kapcsolt vállalkozásként működő, az Unióban bejegyzett székhellyel rendelkező, de tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban nem álló vállalkozások;
	c) az érintett harmadik országból származó szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatokat benyújtó vállalkozások.
	A Tanács haladéktalanul és minősített többséggel jár el.
	A Bizottság ezeket az intézkedéseket saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére javasolhatja.
	(6) E cikk nem sérti az Uniónak harmadik országokkal szemben fennálló, a közbeszerzésről szóló, különösen a WTO keretrendszerében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeit.
Módosítás  202 Irányelvre irányuló javaslat 70 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek szerepelnek a pályázati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezek a feltételek mindenekelőtt szociális és környezetvédelmi megfontolásokra vonatkozhatnak. Tartalmazhatnak arra vonatkozó követelményt is, hogy a gazdasági szereplők irányozzanak elő kompenzációt az áringadozásból (fedezeti ügylet) eredő olyan árnövekedési kockázatokra, amelyek jelentős hatással lehetnek a szerződések teljesítésére.	Az ajánlatkérő szerv különleges feltételeket állapíthat meg a szerződés tárgyával kapcsolatban és valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek szerepelnek a pályázati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges műszaki leírásban. Ezek a feltételek gazdasági, innovációval kapcsolatos, környezetvédelmi, szociális, illetve foglalkoztatási megfontolásokat foglalhatnak magukban.
Módosítás  203 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.	(1) A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő szerv kéri az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni.
Módosítás  204 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Kiválasztását követően az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv számára megadja az alvállalkozók nevét, elérhetőségét, valamint jogi képviselőjét és tájékoztat ezen adatoknak a szerződés teljesítése alatt bekövetkező változásairól. Az adatokat az alvállalkozói láncban található valamennyi alvállalkozó közvetlen szerződő fele révén juttatja el az ajánlattevő számára. Az adatokat valamennyi alvállalkozó naprakész állapotban tartja a szerződés ideje alatt.
Módosítás  205 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 3 a és 3 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A tagállamok biztosítják, hogy az alvállalkozók a szerződés teljesítési helye szerinti tagállamban hatályban lévő valamennyi kötelező erejű törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést – ideértve a 15. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségeket is – tiszteletben tartsák. E célból a tagállamok az alvállalkozói láncon belüli felelősségi rendszert írhatnak elő, hogy így az alvállalkozó közvetlen szerződő fele legyen felelős abban az esetben, ha az alvállalkozó nem teljesíti a szóban forgó előírásokat vagy fizetésképtelenné válik. Ha egy közvetlen szerződő fél fizetésképtelen, e rendszernek biztosítania kell, hogy az alvállalkozói láncban felfelé következő fizetésképes közvetlen szerződő fél – ideértve a fővállalkozót is – vállalja a felelősséget.
	(3b) A tagállamok a nemzeti jog alapján szigorúbb felelősségi szabályokat is előírhatnak.
Módosítás  206 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Egy szerződés módosítása annak tartama alatt akkor tekinthető lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, amennyiben a szerződés lényegesen megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez képest. Bármely esetben, a (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás akkor tekinthető lényegesnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:	(2) A (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás akkor tekinthető lényegesnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
Módosítás  207 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 2 bekezdés – -a és -a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	–a) megváltoztatja a szerződés jellegét;
	–aa) magában foglalja a szerződéses partner felváltását;
Indokolás
A jelenlegi szerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseket ki kell egészíteni (a szerződés jellegének megváltoztatása mindig alapvető módosítás) és egyértelművé kell tenni (a jelenlegi (3) bekezdés egyszerűsítés céljából a (2) bekezdésbe lett beleolvasztva, mivel itt a lényeges módosítás szintén fontos kérdés).
Módosítás  208 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a módosítás jelentősen megváltoztatja a szerződés hatályát, amely így olyan árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat is magában foglal, amelyek eredetileg nem szerepeltek benne.	c) a módosítás jelentősen megváltoztatja a szerződés tárgyát, amely így olyan árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat is magában foglal, amelyek eredetileg nem szerepeltek benne.
Módosítás  209 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A szerződéses partner felváltása az (1) bekezdés értelmében lényeges módosításnak tekintendő.	törölve
Indokolás
A bekezdést törölni kell a 72. cikk (2) bekezdéséhez (új c b bekezdés) benyújtott módosítással összhangban. Az eredeti szöveg egyértelműbbé tétele.
Módosítás  210 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ugyanakkor az első albekezdés nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza.	A (2) bekezdés –aa) pontja nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket, a vállalkozások közötti tőke- vagy eszközátruházást vagy valamely szerződő partner fizetésképtelenné válása utáni átvételét követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza, vagy a fővállalkozó aláírói státuszának az ajánlatkérő szerv általi átvétele esetén, a tagállami rendelkezéseknek megfelelően, a 71. cikkel összhangban.
Módosítás  211 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Azokban az esetekben, amikor a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 4. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának 5%-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.	(4) Azokban az esetekben, amikor a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 4. cikkben megállapított értékhatárokat, vagy ha az eredeti szerződés árának 10%-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.
Módosítás  212 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A szerződésmódosítások nem tekintendők lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha a közbeszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékokban vagy választási lehetőségekben rendelkeztek róluk. Ezek a záradékok megállapítják a lehetséges módosítások és opciók hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. Olyan módosításokról és opciókról nem rendelkeznek, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.	(5) A szerződésmódosítások nem tekintendők lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha a közbeszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékokban vagy választási lehetőségekben, vagy árfelülvizsgálati záradékban rendelkeztek róluk. Ezek a záradékok megállapítják a lehetséges módosítások és opciók hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. Olyan módosításokról és opciókról nem rendelkeznek, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.
Módosítás  213 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) E cikk (4) bekezdésében és (6) bekezdésének c) pontjában említett ár kiszámításának alkalmazásában az aktualizált ár a referenciaértéknek felel meg, amennyiben a szerződés tartalmaz indexálási záradékot.
Módosítás  214 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az ajánlatkérő szervek az alábbi esetekben nem vehetik igénybe a szerződés módosításának eszközét:	(7) Az ajánlatkérő szervek nem alkalmazhatják ennek a cikknek a szerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseit, amennyiben a módosítások célja az áringadozásból eredő olyan árnövekedési kockázatok kompenzálása, amelyekre a vállalkozó fedezeti ügyletet kötött.
a) amennyiben a módosítások célja a vállalkozó teljesítményében jelentkező olyan hiányosságok, illetve e hiányosságok olyan következményeinek orvoslása, amelyek a szerződéses kötelezettségek végrehajtása révén orvosolhatók;
b) amennyiben a módosítások célja az áringadozásból eredő olyan árnövekedési kockázatok kompenzálása, amelyekre a vállalkozó fedezeti ügyletet kötött.
Indokolás
Az a) pont törlésére vonatkozóan: problematikus – egy ajánlatkérő szerv sem tud könnyen eltekinteni a szerződő fél teljesítményének hiányosságaiból eredő követelésektől az új közbeszerzési eljárás elkerülése érdekében.
Módosítás  215 Irányelvre irányuló javaslat 73 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek - az alkalmazandó nemzeti kötelmi jog által meghatározott feltételek szerint - lehetőségük legyen a közbeszerzési szerződés felmondására annak tartama alatt, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:	(1) A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek – az alkalmazandó nemzeti kötelmi jog által meghatározott feltételek szerint – lehetőségük legyen a közbeszerzési szerződés felmondására annak tartama alatt, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:
Módosítás  216 Irányelvre irányuló javaslat 73 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a 11. cikkben szereplő kivételek már nem alkalmazandók, miután valamely jogi személybe, amelynek a 11. cikk (4) bekezdése szerint szerződést ítéltek oda, bevonódott a magánszféra;	a) a 11. cikkben szereplő kivételek már nem alkalmazandók, miután valamely jogi személybe, amelynek a 11. cikk (4) bekezdése szerint szerződést ítéltek oda, bevonódott a magánszféra, kivéve a magánjogi érdekeltség ellenőrzési jogosultságokat nem érintő vagy jogilag kötelező formáit;
Módosítás  217 Irányelvre irányuló javaslat 73 cikk – 2 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2) A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek – az alkalmazandó nemzeti kötelmi jog által meghatározott feltételek szerint – lehetőségük legyen a keretmegállapodás felmondására annak tartama alatt, ha a gazdasági szereplő jelentős vagy ismétlődő hiányosságokról tett tanúbizonyságot a megállapodás bármely lényeges követelményének teljesítésével kapcsolatban.
Módosítás  218 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést kíván odaítélni a 74. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, ezt a szándékát ajánlati/részvételi felhívásban teszi közzé.	(1) Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést kíván odaítélni a 74. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, ezt a szándékát előzetes tájékoztató révén teszi közzé, amelyet folyamatosan elérhetővé kell tenni, és amelynek a VI. melléklet H. részében meghatározott információkat kell tartalmaznia. Az előzetes tájékoztató tartalmazza azt, hogy a szerződést további közzététel nélkül ítélik oda, és felkéri az érdekelt gazdasági szereplőket, hogy részvételi szándékukat írásban közöljék.
Indokolás
A szociális és egyéb szolgáltatásokra vonatkozóan kompromisszumot javasló, kulcsfontosságú módosítás a B. részhez tartozó szolgáltatások ismételt bevezetésének elkerülése érdekében. A küszöbérték javasolt növelésével összefüggésben olvasandó.
Módosítás  219 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést ítélt oda a 74. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, a közbeszerzési eljárás eredményét az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban teszi közzé.	(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás  220 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett hirdetményeknek a VI. melléklet H. és I. részében említett információt kell tartalmazniuk, a szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően.	(3) A (2) bekezdésben említett hirdetménynek a VI. melléklet I. részében említett információt kell tartalmaznia, a szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően.
Módosítás  221 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamoknak olyan megfelelő eljárásokat kell bevezetniük a jelen fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére, amelyek biztosítják az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód elvének teljes körű betartását, valamint lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vegyék az adott szolgáltatások sajátosságait.	(1) A tagállamoknak a 75. cikk (1) bekezdésének megfelelően olyan megfelelő egyszerűsített eljárásokat kell bevezetniük a jelen fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére, amelyek biztosítják az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód elvének teljes körű betartását, valamint lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vegyék az adott szolgáltatások sajátosságait.
Módosítás  222 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriáinak sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a szolgáltatót nem pusztán a szolgáltatásnyújtás ára alapján kell kiválasztani.	(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vegyék a szolgáltatások magas minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, megfizethetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriáinak – ideértve a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok – sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt. A tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatót ne pusztán a szolgáltatásnyújtás ára alapján válasszák ki, hanem a szociális szolgáltatásoknál vegyék figyelembe a minőségi és a fenntarthatósági kritériumokat is.
Módosítás  223 Irányelvre irányuló javaslat 83 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
83. cikk	83. cikk
Végrehajtás	Átültetés és végrehajtás az illetékes hatóságok és szervezeti egységek által
A 89/665/EGK tanácsi irányelvvel összhangban a tagállamok kötelesek az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálatára alkalmazott rendszert kiegészítő, hatékony, elérhető és átlátható mechanizmusok útján biztosítani a jelen irányelv helyes alkalmazását.	(1) A pontos és hatékony végrehajtás tényleges biztosítása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy legalább az e cikkben említett feladatokat egy vagy több hatóság vagy szervezeti egység végrehajtja. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a szóban forgó feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező valamennyi hatóságról és szervezeti egységről.
	(1a) A tagállamok biztosítják, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazását nyomon követik, az Unió által társfinanszírozott projektek végrehajtását is beleértve, az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető veszélyek feltárása érdekében. Az ilyen ellenőrzésnek az esetleges közbeszerzési csalások, korrupció, összeférhetetlenség és egyéb súlyos szabálytalanságok megelőzését, azonosítását és megfelelő módon történő jelentését kell szolgálnia.
	Amennyiben a nyomon követő hatóságok vagy szervezeti egységek szabálysértést vagy visszatérő problémákat fedeznek fel, biztosítaniuk kell, hogy e problémákat a nemzeti ellenőrző hatóságokhoz, bíróságokhoz vagy törvényszékhez, illetve egyéb megfelelő hatóságokhoz vagy szervezeti egységekhez – például az ombudsmanhoz vagy a nemzeti parlamenthez vagy annak bizottságaihoz – utalják.
	(1b) A (2) bekezdés szerinti nyomon követő tevékenységet megfelelő tájékoztatási eszközök révén a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik. A tagállamok egyebek mellett legalább kétévente áttekintést tesznek közzé a helytelen alkalmazás vagy jogbizonytalanság leggyakoribb forrásairól, illetve a szabályok alkalmazásával kapcsolatos visszatérő problémákról, a csalás és egyéb illegális cselekmények lehetséges eseteiről.
	A tagállamok kétévente általános áttekintést juttatnak el a Bizottságnak a fenntartható nemzeti közbeszerzési politikáikról, leírva a megfelelő nemzeti cselekvési terveket és kezdeményezéseket, és amennyiben ismeretes, azok gyakorlati végrehajtását. Fel kell tüntetniük a kkv-t közbeszerzés terén elért sikerességének arányát is; amennyiben ez az arány 50%-nál alacsonyabb a kkv-knak odaítélt szerződések értékét tekintve, a tagállamoknak fel kell tüntetniük, hogy történtek-e kezdeményezések e sikerességi arány növelésére.
	A kapott adatok alapján a Bizottság rendszeres jelentést ad ki ezen politikák belső piaci végrehajtásáról és a bevált gyakorlatokról.
	(1c) A tagállamok biztosítják, hogy az uniós közbeszerzési jogszabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos iránymutatások térítésmentesen rendelkezésre álljanak az ajánlatkérő szerveknek és a gazdasági szereplőknek – különösen a kkv-knak – a közbeszerzési szabályok helyes alkalmazása terén való támogatása érdekében.
	(1d) A tagállamok – a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük fenntartott kapcsolatra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül – kapcsolattartót jelölnek ki, amelynek feladata a Bizottsággal való együttműködés az EUMSZ 17. és 317. cikke alapján az uniós jog alkalmazása és az uniós költségvetés végrehajtása területén.
	(1e) Az ajánlatkérő szervek – legalább a szerződés időtartama alatt – megőrzik minden olyan megkötött szerződés egy példányát, amelynek értéke legalább a következő:
	a) 1 000 000 EUR az árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;
	b) 10 000 000 EUR az építési beruházások esetében.
Indokolás
Alternatív javaslatok az irányításra vonatkozóan.
Módosítás  224 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
84. cikk	törölve
Közfelügyelet
(1) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy független testületet, amely a végrehajtási tevékenységek koordinálásáért és felügyeletéért felel (a továbbiakban: „a felügyeleti testület”). A tagállamok a kijelölt szervről tájékoztatják a Bizottságot.
A szóban forgó felügyelet minden ajánlatkérő szervre kiterjed.
(2) A végrehajtási tevékenységekben részt vevő illetékes hatóságokat az összeférhetetlenség elkerülésével kell megszervezni. A közfelügyeleti rendszernek átláthatónak kell lennie. E célból az iránymutatást és véleményeket tartalmazó dokumentumokat, valamint a jelen irányelvben lefektetett szabályok végrehajtását és alkalmazását bemutató éves beszámolót közzé kell tenni.
Az éves beszámolónak tartalmaznia kell a következőket:
a) a kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzésekkel kapcsolatos sikerességének arányát; amennyiben ez az arány 50 %-nál alacsonyabb a kkv-knak odaítélt szerződések értékét tekintve, a beszámolónak tartalmaznia kell egy elemzést ennek okairól;
b) átfogó rálátást kell biztosítania a fenntartható beszerzési politikák végrehajtására, többek között azon eljárások tekintetében, amelyek figyelembe veszik a környezetvédelmi és a társadalmi befogadással kapcsolatos megfontolásokat - ideértve a fogyatékkal élők hozzáférését is -, vagy támogatják az innovációt;
c) információt a közbeszerzési szabályok uniós költségvetésre hatással lévő megsértésének e cikk (3)–(5) bekezdésével összhangban történő monitoringjáról és nyomon követéséről;
d) központosított adatokkal kell szolgálnia a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a közbeszerzés területén megvalósult egyéb súlyos szabálytalanságok bejelentett eseteiről is, ideértve az uniós társfinanszírozásban részesülő projekteket érintő szabálytalanságokat is.
(3) A felügyeleti testület az alábbi feladatokért felel:
a) a közbeszerzési szabályoknak az ajánlatkérő szervek, különösen a központi beszerző szervek által történő alkalmazásának és az ehhez kapcsolódó gyakorlatnak a felügyelete;
b) jogi tanácsadás az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével, valamint a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben való alkalmazásával kapcsolatban;
c) saját kezdeményezésű véleménynyilvánítás és iránymutatás a közbeszerzési szabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdésekben, az ismétlődő kérdésekben és a közbeszerzési szabályok alkalmazásához kapcsolódó rendszeres problémák terén, a jelen irányelv rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve;
d) átfogó és gyakorlati figyelmeztetőrendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítésre;
e) az illetékes nemzeti intézmények - ideértve a vizsgálati hatóságokat is - figyelmének felhívása az egyes észlelt jogsértésekre és a rendszeresen előforduló problémákra;
f) az állampolgárok és a vállalkozások által a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben történő alkalmazásával kapcsolatban benyújtott kifogások kivizsgálása, és az elemzés továbbítása az illetékes ajánlatkérő szerveknek, amelyek azt döntéseik során kötelesek figyelembe venni, illetve amennyiben nem követik az elemzést, meg kell indokolniuk annak mellőzését;
g) a nemzeti bíróságok és hatóságok által azt követően hozott határozatok figyelemmel kísérése, hogy az Európai Unió Bíróságának a Szerződés 267. cikke alapján hozott döntése, illetve az Európai Számvevőszék megállapításai szerint megsértették az Unió közbeszerzési szabályait az Unió által társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban; a felügyeleti testület az uniós közbeszerzési szabályok minden olyan megsértéséről jelentést tesz az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, amelyek az Európai Unió által közvetlenül vagy közvetve finanszírozott szerződésekhez kapcsolódnak.
Az e) pontban említett feladatok nem sérthetik a jogorvoslati jognak a nemzeti jog vagy a 89/665/EGK irányelv által létrehozott rendszer szerinti gyakorlását.
A tagállamok felhatalmazzák a felügyeleti testületet, hogy a nyomon követési és tanácsadói tevékenysége során észlelt jogsértések tekintetében az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálata végett a nemzeti jog szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhassanak.
(4) A felügyeleti testület – a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük fenntartott kapcsolatra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül – különleges kapcsolattartó pontként működik a Bizottság számára, amikor az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke alapján figyelemmel kíséri az uniós jog alkalmazását és az uniós költségvetés végrehajtását. A felügyeleti testület jelentést tesz a Bizottságnak a jelen irányelv minden olyan megsértéséről, amely az Unió által közvetve vagy közvetlenül finanszírozott szerződések odaítélésére irányuló beszerzési eljárás során következik be.
Különösen olyan egyedi eseteket utalhat a Bizottság a felügyeleti testület elé, amelyekben még nem kötötték meg a szerződést, vagy még lehetőség van felülvizsgálati eljárás lefolytatására. Azokkal a megfigyelési tevékenységekkel is megbízhatja a felügyeleti testületet, amelyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák azon intézkedések végrehajtását, amelyek a tagállamokat az uniós közbeszerzési szabályok és a Bizottság által meghatározott elvek megsértésének orvoslására kötelezik.
A Bizottság előírhatja a felügyeleti szerv számára, hogy elemezze az uniós közbeszerzési szabályoknak az uniós költségvetésből társfinanszírozott projekteket érintő állítólagos megsértését. A Bizottság megbízhatja a felügyeleti testületet bizonyos esetek nyomon követésével, valamint annak biztosításával, hogy az uniós közbeszerzési szabályoknak a társfinanszírozott projekteket érintő megszegése kapcsán a nemzeti hatóságok meghozzák a megfelelő lépéseket – a nemzeti hatóságok kötelesek lesznek követni a felügyeleti testület utasításait.
(5) A felügyeleti testület által annak biztosítása érdekében elvégzett nyomozási és végrehajtási cselekmények, hogy az ajánlatkérő szervek döntései összhangban legyenek a jelen irányelvvel és a Szerződés elveivel, nem helyettesíthetik, illetve nem érinthetik a Bizottság intézményes szerepét mint a Szerződés védelmezője. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy egy egyedi ügyet a (4) bekezdés szerint a testület elé utal, fenntartja a beavatkozás jogát a Szerződés által ráruházott hatáskörrel összhangban.
(6) Az ajánlatkérő szervek eljuttatják a nemzeti felügyeleti testülethez a megkötött szerződések teljes szövegét, amennyiben az adott szerződés értéke legalább:
a) 1 000 000 EUR az árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;
b) 10 000 000 EUR az építési beruházások esetében.
(7) Az információhoz való hozzáférést szabályozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül és az adatvédelemről szóló nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban, a felügyeleti testület írásos kérésre díjmentesen teljes körű és korlátlan, közvetlen hozzáférést biztosít a (6) bekezdésben említett megkötött szerződésekhez. A szerződések egyes részeihez való hozzáférés megtagadható, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.
A közzétehető részekhez való hozzáférést ésszerű időn belül és a kérelem dátumától számított legfeljebb 45 napon belül kell biztosítani.
A valamely szerződéshez hozzáférést kérő jelentkezőnek nem kell bizonyítania, hogy közvetlen vagy közvetett kapcsolat fűzi az adott szerződéshez. Az információ címzettje számára lehetővé kell tenni annak nyilvánosságra hozatalát.
(8) A (2) bekezdésben említett éves beszámolónak tartalmaznia kell a felügyeleti testület által az (1)-(7) bekezdés szerint elvégzett tevékenységekről szóló összefoglalást.
Indokolás
A javasolt rendelkezés jelentősen megnövelné az adminisztratív terheket a tagállamok számára. Ezenkívül befolyásolja a tagállami igazgatás belső megszervezését. Az irányelv megfelelő alkalmazását biztosító tevékenységekkel kapcsolatos döntéseket és a felelős intézményeket tagállami hatáskörben kellene hagyni.
Módosítás  225 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv valamennyi szerződésről vagy keretmegállapodásról és minden olyan esetben, amikor dinamikus beszerzési rendszert hoznak létre, írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:	Az ajánlatkérő szerv minden olyan közbeszerzési szerződésről – amelynek értéke megegyezik ezen irányelv 4. cikkében meghatározott értékhatárral, vagy meghaladja azt – írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:
Módosítás  226 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 1 bekezdés – b, c és d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a sikeres jelentkezők vagy ajánlattevők neve és kiválasztásuk indokai;	b) adott esetben, a minőségi kiválasztás eredménye és a pályázók, az ajánlatok és a megoldások számának csökkentése a 64. és 65. cikk szerint, nevezetesen:
	i. a kiválasztott jelentkezők vagy ajánlattevők neve és kiválasztásuk indokai;
c) az elutasított jelentkezők vagy ajánlattevők neve és elutasításuk indokai;	ii. az elutasított jelentkezők vagy ajánlattevők neve és elutasításuk indokai;
d) a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak minősített ajánlatok elutasításának indokai;	d) a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak minősített ajánlatok elutasításának indokai;
Indokolás
Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.
Módosítás  227 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 1 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik személlyel szerződést kíván kötni;	e) a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik féllel szerződést kíván kötni, továbbá tájékoztatás alvállalkozóiról, ideértve azok nevét, kapcsolattartási adatait és jogi képviselőit;
Módosítás  228 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 1 bekezdés – e pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	e) tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd esetén az ezen eljárások alkalmazását indokoló, a 24. cikkben megállapított körülmények;
Módosítás  229 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 1 bekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) amennyiben szükséges, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy a keretmegállapodást, illetve nem hoz létre dinamikus beszerzési rendszert;	g) adott esetben, annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy a keretmegállapodást, illetve nem hoz létre dinamikus beszerzési rendszert;
Módosítás  230 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Amennyiben a 48. cikk szerinti, az eljárás eredményéről szóló tájékoztató tartalmazza az (1) bekezdésben foglalt információkat, az ajánlatkérő szervek hivatkozhatnak erre a tájékoztatóra.
Indokolás
Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.
Módosítás  231 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv dokumentálja az összes közbeszerzési eljárás menetét, függetlenül attól, hogy az eljárásokat elektronikus úton folytatják-e le. Ebből a célból az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszát dokumentálja, ideértve a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikációt és a belső tanácskozásokat, az ajánlatok elkészítését, az esetleges párbeszédet vagy tárgyalást, a kiválasztást és a szerződés odaítélését.	Az ajánlatkérő szerv dokumentálja az összes közbeszerzési eljárás menetét, függetlenül attól, hogy az eljárásokat elektronikus úton folytatják-e le. Ebből a célból az ajánlatkérő szerv gondoskodik arról, hogy rendelkezzen a megfelelő dokumentációval a közbeszerzési eljárás valamennyi szakasza során hozott határozatok alátámasztásához, például a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikációra és a belső tanácskozásokra, az ajánlatok elkészítésére, az esetleges párbeszédre vagy tárgyalásra, a kiválasztásra és a szerződés odaítélésére vonatkozóan.
Indokolás
Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.
Módosítás  232 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha a Bizottság vagy a nemzeti felügyeleti testület kéri, tájékoztatni kell őket a jelentésről vagy annak főbb elemeiről.	Ha a Bizottság vagy a 83. cikkben említett nemzeti hatóságok vagy szervezeti egységek kérik, tájékoztatni kell őket a jelentésről vagy annak főbb elemeiről.
Indokolás
Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.
Módosítás  233 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Nemzeti jelentéstétel és az ajánlatkérő szervek listái	Nemzeti jelentéstétel
Indokolás
Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.
Módosítás  234 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 84. cikknek megfelelően létrehozott vagy kijelölt szervek legkésőbb a következő év október hónapjának 31. napjáig minden évről végrehajtási és statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak egy szabvány-formanyomtatvány alapján.	(1) A tagállamok legkésőbb a következő év október hónapjának 31. napjáig minden évről statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak egy szabvány-formanyomtatvány alapján.
Indokolás
Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.
Módosítás  235 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – 2 bekezdés – a, b, c és d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) egy olyan teljes és naprakész listát, amely tartalmazza az összes központi kormányzati szervet, központi szint alatti ajánlatkérő szervet és közjogi intézményt – beleértve a közbeszerzési szerződéseket vagy keretmegállapodásokat odaítélő, központi szint alatti hatóságokat és az ajánlatkérő szervek társulásait is –, és amely minden egyes hatóság mellett feltünteti annak egyedi azonosítószámát, ha a nemzeti jog ilyen számról rendelkezik; a listát csoportosítani kell a hatóságok típusa szerint;	a) egy olyan listát, amely tartalmazza az összes központi kormányzati szervet, központi szint alatti ajánlatkérő szervet és közjogi intézményt, amelyek közbeszerzési szerződéseket ítéltek oda vagy keretmegállapodásokat kötöttek a szóban forgó év során, és amely minden egyes hatóság mellett feltünteti annak egyedi azonosítószámát, ha a nemzeti jog ilyen számról rendelkezik; a listát csoportosítani kell a hatóságok típusa szerint;
b) az összes központi beszerző szervet tartalmazó teljes és naprakész listát;	b) az összes olyan központi beszerző szervet tartalmazó listát, amelyek közbeszerzési szerződéseket ítéltek oda vagy keretmegállapodásokat kötöttek a szóban forgó év során;
c) a jelen irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárokat túllépő szerződések esetében:	c) a jelen irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárokat túllépő szerződések esetében az odaítélt szerződések számát és értékét a hatóságok minden típusa tekintetében az eljárás, valamint az építési beruházások, áruk és szolgáltatások szerinti bontásban.
i. az odaítélt szerződések számát és értékét a hatóságok minden típusa esetében az eljárás szerinti bontásban, illetve a CPV-nómenklatúra szerinti felosztás által meghatározott építési beruházások, áruk és szolgáltatások szerinti bontásban;
ii. ha a szerződés megkötése a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, az i. alpontban említett adatokat a 30. cikkben említett körülmények szerinti bontásban is meg kell adni, és az odaítélt szerződések számát és értékét a sikeres vállalkozó tagállama, illetve harmadik országa szerint kell meghatározni;
d) minden olyan szerződés esetében, amely a jelen irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárok alatt marad, viszont a jelen irányelv hatálya alá tartozna, ha az értéke meghaladná az adott értékhatárt, az odaítélt szerződések számát és értékét a hatóságok egyes típusai szerinti bontásban.
Indokolás
Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.
Módosítás  236 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A Bizottság kialakítja az (1) bekezdésben említett éves végrehajtási és statisztikai jelentés szabvány-formanyomtatványát. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.	(5) A Bizottság kialakítja az (1) bekezdésben említett éves statisztikai jelentés szabvány-formanyomtatványát. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Indokolás
Az irányításra (jelentéstétel) vonatkozó alternatív javaslatok.
Módosítás  237 Irányelvre irányuló javaslat 87 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Segítségnyújtás az ajánlatkérő szerveknek és a vállalkozásoknak	Segítségnyújtás az ajánlatkérő szerveknek
Módosítás  238 Irányelvre irányuló javaslat 87 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok kötelesek az ajánlatkérő szervek számára technikai támogatási struktúrákat elérhetővé tenni a beszerzési eljárások előkészítése és megvalósítása során, jogi és gazdasági tanács, iránymutatás és segítség nyújtása érdekében. A tagállamok ezenkívül kötelesek gondoskodni arról, hogy minden ajánlatkérő szerv megfelelő segítséget és tanácsot kaphasson az egyedi kérdésekkel kapcsolatban.	(1) A tagállamok kötelesek az ajánlatkérő szervek számára technikai támogatási struktúrákat elérhetővé tenni a beszerzési eljárások előkészítése és megvalósítása során, jogi és gazdasági tájékoztatás, iránymutatás és segítség nyújtása érdekében. A tagállamok ezenkívül kötelesek gondoskodni arról, hogy minden ajánlatkérő szerv technikai segítséget és tájékoztatást kaphasson az egyedi kérdésekkel kapcsolatban, különösen az 54., 55. és 71. cikkben foglalt rendelkezések vonatkozásában.
Módosítás  239 Irányelvre irányuló javaslat 87 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A gazdasági szereplők - különösen a kkv-k - közbeszerzéshez való hozzáférésének javítása céljából, valamint a jelen irányelvben szereplő rendelkezések pontos értelmezésének megkönnyítése érdekében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy megfelelő segítség álljon rendelkezésre, ideértve az elektronikus utat és az üzleti segítségnyújtásra szolgáló meglévő hálózatok alkalmazását.	törölve
Módosítás  240 Irányelvre irányuló javaslat 87 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A valamely más tagállam közbeszerzési eljárásában részt venni kívánó gazdasági szereplők számára egyedi igazgatási támogatást kell biztosítani. Ennek a támogatásnak legalább az érintett tagállam közigazgatási követelményeire, valamint az elektronikus beszerzéssel kapcsolatos lehetséges kötelezettségekre ki kell terjednie.	törölve
A tagállamok gondoskodnak róla, hogy az érdekelt gazdasági szereplők könnyen hozzáférhessenek az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózási, környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségekre vonatkozó megfelelő információhoz, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell.
Módosítás  241 Irányelvre irányuló javaslat 87 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében a tagállamok kijelölhetnek egy vagy több szervet vagy igazgatási struktúrát. A tagállamok gondoskodnak az e szervek és struktúrák közötti megfelelő koordinációról.	törölve
Módosítás  242 Irányelvre irányuló javaslat 88 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) E cikk alkalmazásában a tagállamok egy vagy több kapcsolattartó pontot jelölnek ki, amelyek elérhetőségéről tájékoztatják a többi tagállamot, a felügyeleti szerveket és a Bizottságot. A tagállamok közzéteszik és rendszeresen frissítik a kapcsolattartó pontok jegyzékét. A szóban forgó kapcsolattartó pontok koordinálásáért a felügyeleti testület felel.	törölve
Indokolás
Az irányításra (igazgatási együttműködés) vonatkozó alternatív javaslatok.
Módosítás  243 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – H rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
H. RÉSZ	H. RÉSZ
A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁSBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK	A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓKBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK
(75. cikk (1) bekezdés)	(75. cikk (1) bekezdés)
1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.	1. Az ajánlatkérő szerv neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, e-mail- és internetcíme.
2. Adott esetben az az e-mail vagy internetcím, amelyen a dokumentáció és minden kiegészítő dokumentum hozzáférhető.
3. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.
4. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös beszerzés valamely másik formájáról van szó.
5. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok); amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.	2. A szóban forgó szerződés rövid leírása a szerződés teljes becsült értékét és a CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási számo(ka)t is beleértve.
	3. Amennyiben már ismert:
6. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatás esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.	a) építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatás esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja;
7. A szolgáltatások meghatározása és adott esetben a beszerzendő mellékes építési beruházások és áruk.	b) az áruk szállításának vagy biztosításának, illetve az építési beruházás vagy a szolgáltatások teljesítésének időkerete, valamint a szerződés időtartama;
8. A szerződés(ek) teljes becsült értéke; amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.
9. Részvételi feltételek, köztük:	c) részvételi feltételek, köztük:
a) adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn vagy hogy az csak védett munkahely-teremtési programok keretében történik-e;	i. adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn vagy hogy az csak védett munkahely-teremtési programok keretében történik-e;
b) adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.	ii. adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn;
10. Határidő(k), ameddig az ajánlatkérő szervet értesíteni kell a részvételi szándékról.
11. Az alkalmazandó közbeszerzési eljárás főbb jellemzőinek rövid leírása.	d) az alkalmazandó közbeszerzési eljárás főbb jellemzőinek rövid leírása.
12. Bármely más lényeges információ.
Módosítás  244 Irányelvre irányuló javaslat VIII melléklet – 2 pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. „szabvány”: valamely elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljából elfogadott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik;	2. „szabvány”: ismételt vagy folyamatos használat céljából konszenzussal megállapított és valamely elismert szabványügyi szervezet által elfogadott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik;
Módosítás  245 Irányelvre irányuló javaslat VIII melléklet – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. „közös műszaki leírás”: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően vagy az európai szabványosításról [, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról] szóló [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikkének megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;	4. „közös műszaki leírás”: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően vagy – az információs és kommunikációs technológiák terén – az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 9. és 10. cikkének megfelelően állapítottak meg;
	_________________
	1 HL L 316., 2012.11.14., 12. o.
Módosítás  246 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a gazdasági szereplő azonosítója;	a) a gazdasági szerepőlő azonosítója, cégjegyzékszám, név, cím, banki adatok;
Módosítás  247 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) a gazdasági szereplő leírása, különös tekintettel az alapítás évére, a vállalkozási formára, a gazdasági szereplő tulajdonosára vagy tulajdonosaira, az igazgatótanács tagjaira, az ágazati kódra, a gazdasági szereplő főbb szolgáltatásainak rövid leírására;
Módosítás  248 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) annak igazolása, hogy a gazdasági szereplő teljesítette adófizetési és társadalombiztosítási kötelezettségeit az 55. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;
Módosítás  249 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) öntanúsítás a 22. cikkben foglaltaknak megfelelően;
Módosítás  250 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a gazdasági szereplő elmúlt három számviteli évre vonatkozó fő gazdasági mutatói – illetve az olyan gazdasági szereplő esetében, amely kevesebb mint három éve folytat üzleti tevékenységet, az üzleti tevékenység megkezdése óta rendelkezésre álló adatok alapján –: a bruttó értékesítés, a kamatfizetés és adózás előtti eredmény és a szolvenciamutató;
Módosítás  251 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – d b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	db) a gazdasági szereplő főbb szervezeti mutatói – illetve az olyan gazdasági szereplő esetében, amely kevesebb mint három éve folytat üzleti tevékenységet, az üzleti tevékenység megkezdése óta rendelkezésre álló adatok alapján –: az alkalmazottak átlagos száma az elmúlt három számviteli évben, az alkalmazottak száma az előző év végén;
Módosítás  252 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) az útlevél érvényességi idejének jelölése, amely nem lehet hat hónapnál rövidebb időtartam.	f) az útlevél érvényességi idejének jelölése, amely nem lehet tizenkét hónapnál rövidebb időtartam.
Módosítás  253 Irányelvre irányuló javaslat XVI melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
CPV-kód
Leírás
CPV-kód
Leírás
79611000-0 és
85000000-9-től 85323000-9-ig
(kivéve 85321000-5 és 85322000-2)
Egészségügyi és szociális szolgáltatások
79611000-0 75200000-8; 75231200-6; 75231240-8 és
85000000-9-től 85323000-9-ig
(kivéve 85321000-5 és 85322000-2), valamint
98133100-5 és 98200000-5
Egészségügyi, szociális és kapcsolódó szolgáltatások
75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5-től 79995200-7-ig; 80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1); 92000000-1-től 92700000-8-ig (kivéve 92230000-2, 92231000-9, 92232000-6)
Közigazgatási oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások
75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5-től 79995200-7-ig; 80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1); 92000000-1-től 92700000-8-ig (kivéve 92230000-2, 92231000-9, 92232000-6)
Közigazgatási oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások
75300000-9
Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások
75300000-9
Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások1
75310000-2, 75311000-9, 75312000-6,
75313000-3, 75313100-4, 75314000-0,
75320000-5, 75330000-8, 75340000-1
Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások
75310000-2, 75311000-9, 75312000-6,
75313000-3, 75313100-4, 75314000-0,
75320000-5, 75330000-8, 75340000-1
Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások
98000000-3
Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások
98000000-3, 55521100-9
Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások
98120000-0
Szakszervezetek által nyújtott szolgáltatások
98120000-0
Szakszervezetek által nyújtott szolgáltatások
98131000-0
Vallási szolgáltatások
98131000-0
Vallási szolgáltatások
79600000-0-tól 79635000-4-ig (kivéve 79611000-0, 79632000-3, 79633000-0), és 98500000-8-tól 98514000-9-ig
Személyzetelhelyezési és -ellátási szolgáltatások, kivéve a munkaszerződéseket
80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1)
Oktatási és szakképzési szolgáltatások
79100000-5-től 79140000-7-ig bezárólag
Jogi szolgáltatások,
amennyiben a 10. cikk c) pontja nem zárja ki azokat.
______________________
1 Ezen irányelv hatálya nem terjed ki e szolgáltatásokra, amennyiben azokat nem gazdasági jellegű általános szolgáltatásként szervezik. A tagállamok saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy a kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatásokat vagy más szolgáltatásokat általános érdekű szolgáltatásként vagy nem gazdasági jellegű általános szolgáltatásként szervezik-e meg.

• [1]  HL C 191., 2012.6.29., 84. o.
• [2]  HL C 391., 2012.12.18., 49. o.

INDOKOLÁS

Az előadó véleménye szerint a közbeszerzések odaítélésére vonatkozó irányelvek korszerűsítésében középutat kellene találni egyrészt a szabályok egyszerűsítése, másrészt az egészséges és hatékony, az innovációhoz és a fenntarthatósághoz kapcsolódó odaítélési kritériumokon alapuló eljárások között, biztosítva egyúttal a kkv-k nagyobb részvételét, és általánossá téve az on-line közbeszerzéseket.

Törekedni kell az egységes piacon belül a közbeszerzésekben rejlő lehetőség teljes kiaknázására, a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció elősegítése érdekében. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzések a gazdaság nem elhanyagolható részét (az Unió GDP-jének közel 19%-át) képviselik, a közbeszerzések odaítélési szabályainak sikeres új alapokra helyezése és végrehajtása jelentős mértékben hozzájárulna a reálgazdaságban a beruházások fellendítéséhez és az európai gazdasági válság leküzdéséhez.

Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatait, és úgy véli, hogy e javaslatok érdekes új gondolatokat és új elveket tartalmaznak. Mindazonáltal ezeken javítani kell a lehető legjobb eredmény elérése érdekében. Az előadó javaslatainak részletesebb kifejtése az e jelentéstervezet előtt az előadó által készített 2012. február 23-i munkadokumentumban (PE483.690) található.

§ A közbeszerzések hatékony és szociális szempontból fenntartható odaítélése

A szociális vetületeket tekintve az előadó szerint a Bizottság javaslata túlságosan gyenge. Következésképpen az előadó szeretné bevezetni a szociális normáknak a közbeszerzések odaítélésének valamennyi szakaszában történő betartását.

Ily módon az előadó kifejti a közbeszerzési dokumentumokban szereplő műszaki leírásokat, amelyek meghatározzák az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk megkövetelt jellemzőit, hogy ezek segítségével az ajánlatkérő elérhesse a fenntarthatósági célkitűzéseket, ha szeretné. A műszaki leírásoknak tehát tartalmazniuk kellene a teljesítményre (például a környezetvédelmi teljesítményre); a biztonságra – elsősorban a termékek minőségének értékelési módszereire –, a csomagolásra és a használati utasításokra; valamint az életciklusra vonatkozó követelményeket.

Az előadó továbbá megerősíti a kizárási okokat azáltal, hogy kötelezővé teszi minden olyan gazdasági szereplő kizárását a közbeszerzésből, aki elmulasztja teljesíteni a nemzeti és az európai jogszabályokban és az uniós jogszabályoknak megfelelően kötött kollektív szerződésekben meghatározott szociális jog és a munkajog, valamint a környezetvédelmi jog terén meglévő köztelezettségeit. Ugyanezen elgondolás mentén haladva, az ajánlatkérők nem ítélhetik oda a szerződést a legjobb ajánlatnak, amennyiben a gazdasági szereplő nem tudja bemutatni a szociális járulékok befizetésére vonatkozó naprakész információkat.

A közbeszerzések odaítélési szempontjainak szakaszához érve pedig az előadó úgy véli, hogy a legalacsonyabb ár fogalmát végleg törölni kell, és ahelyett a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat fogalmát kell használni. Mivel figyelembe veszi az árat is, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat lehetővé tenné az ajánlatkérő szervek számára, hogy a saját konkrét szükségleteiknek leginkább megfelelő döntéseket hozzák meg, és többek között tekintettel legyenek a stratégiai társadalmi szempontokra, a szociális és környezetvédelmi kritériumokra és különösképpen a méltényos kereskedelemre.

Ugyanakkor pontosítani kell, hogy a hatékonyság és a jogbiztonság miatt egyik odaítélési szempont sem adhat teljes döntési szabadságot az ajánlatkérőknek: a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat azonosításához megállapított odaítélési szempontoknak mindig a közbeszerzés tárgyához kell kapcsolódniuk, és biztosítaniuk kell a hatékony versenyt.

A közbeszerzések hatékony teljesítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak arra is kötelezniük kellene az ajánlatkérőket, hogy ellenőrizzék a közbeszerzésben nyertes gazdasági szereplő teljesítményét.

§ A kkv-k tényleges részvétele az egészséges alvállalkozás révén

Az előadó támogatja az alvállalkozást, amennyiben az lehetővé teszi a kkv-k fejlődését. Ugyanakkor néhány súlyosabb esetben az alvállalkozás gyakorlata a munkavállalók kihasználásához, ennek következtében pedig alacsonyabb minőségű közbeszerzésekhez vezet. Mind a vállalkozások, mind pedig az ajánlatkérők érdeke a közbeszerzések lebonyolítása során a munkajog tiszteletben tartásával elvégzett, jó minőségű munka biztosítása. Következésképp az előadó javasolja a felelősség elvének bevezetését az alvállalkozási lánc egészében annak érdekében, hogy minden láncszem felelősséget viseljen az alapvető jogok, a munkavállalók egészségének és biztonságának, valamint a hatályos munkajogi rendelkezések tiszteletben tartásáért.

Továbbá az ajánlatkérőnek kérnie kell az ajánlattevőt, hogy tüntesse fel ajánlatában a szerződésnek mindazokat a részeit, amelyekre nézve harmadik személlyel szerződést kíván kötni, valamint az ajánlott alvállalkozókat.

A kirívóan alacsony ajánlatokra vonatkozó rendelkezéseket szintén szigorítani kell minden olyan lehetőség megelőzésének érdekében, amikor az alvállalkozó nem tartja tiszteletben a munkajogot.

Az előadó támogatja a Bizottság azon javaslatát, amely az elektronikus közbeszerzési eljárások alkalmazásának általánossá tételét tűzi ki célul. A kkv-k részvétele egyszerűbbé válik, és ösztönözni fogják azt. Ugyanakkor fenn kívánja tartani a jelenleg a 2004/18/EK irányelv szerint alkalmazandó benyújtási határidőket. Úgy véli, hogy szükség van egy minimális időre ahhoz, hogy az ajánlattevők – elsősorban a kkv-k – megfelelő ajánlatot tudjanak kidolgozni.

Az előadó támogatja az elektronikus útlevél létrehozását is, ami kétségtelenül könnyebbé fogja tenni a kkv-k részvételét.

§ Egyszerűbb közbeszerzés az ajánlatkérők számára

Az előadó megkülönböztetett figyelmet szentel az ajánlatkérőknek, akiknek a feladata lesz a jövőbeli irányelv elemeinek a közbeszerzések odaítélése során történő alkalmazása. Ezért fontosnak tartja, hogy ne bonyolítsák a feladatot, és tegyék lehetővé számukra közösségük jólétére nézve hatékony közbeszerzések odaítélését.

Ezért az előadó nélkülözhetetlennek tartja azt, hogy az irányelvben előírt valamennyi eljárást ültessék át a tagállamok saját jogszabályaikba: minden ajánlatkérő számára rendelkezésre kell állnia egy olyan eszköztárnak, amelynek segítségével kiválaszthatja a szükségletei szempontjából leginkább megfelelő eljárást. Az előadó úgy véli, hogy kívánatos volna a tárgyalásos eljárás jövőbeli kiterjesztése.

Ezen túlmenően az előadó úgy véli, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ajánlatkérők számára azokat a technikai és pénzügyi eszközöket, amelyekkel alkalmazkodhatnak az on-line közbeszerzési eljárásokhoz, és elkészíthetik ajánlati felhívásaikat.

Az előadó rugalmasabbá kívánja tenni továbbá a hatóságok közötti kapcsolatokat, amint azt az Európai Bizottság is javasolta. A Bizottság ugyanis viszonylag korlátozó módon egységes szerkezetbe foglalja a jelenlegi ítélkezési gyakorlatot. Következésképpen a helyi önkormányzatok mozgástere erősen csökkenni fog a közbeszerzések általános hatékonyságának kárára. Ezért az előadó kivételeket határoz meg a magánszféra részvételének tilalmát megfogalmazó elv alól, hangsúlyozva ugyanakkor a közérdek szem előtt tartásának megkövetelését.

Az előadó támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint véget kell vetni az elsőbbségi és nem elsőbbségi szolgáltatások közötti különbségtételnek. Úgy véli, hogy indokolt egyedi rendszer létrehozása a szociális szolgáltatások vonatkozásában, annak konkrét jellemzőire tekintettel és a közbeszerzések stratégiai alkalmazásának biztosítása érdekében, mindazonáltal kevésbé szigorúvá kívánja tenni a rendszert azáltal, hogy az előzetes közzétételi kötelezettség helyére előzetes tájékoztatási kötelezettség kerül, mindeközben viszont nagy hangsúlyt fektet az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására.

A nemzeti kormányzati hatóságra vonatkozóan az előadó fontosnak tartja, hogy minden tagállam rendelkezzen a közbeszerzések megfelelő működéséért felelős hatóságokkal vagy szervezeti egységekkel. Ugyanakkor szeretné elkerülni az ajánlatkérők tevékenységét esetleg lassító valamennyi további adminisztrációs terhet.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (21.9.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0896 – C7‑0006/2012 – 2011/0438(COD))

A vélemény előadója: Gianluca Susta

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/18/EK irányelv, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásairól szóló 2004/17/EK irányelv korszerűsítésére. Ezenkívül előterjesztett egy, a koncessziós ágazat szabályozását célzó új irányelvre irányuló javaslatot, majd ezt követően a harmadik országokból származó termékeknek és szolgáltatásoknak az Európai Unió közbeszerzési belső piacához való hozzáféréséről, valamint a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról szóló rendeletre irányuló javaslatot.

Nemzetközi szinten a világkereskedelem jelentős hányadát teszik ki a közbeszerzések: a közbeszerzési ágazat a fejlett országokban átlagosan a GDP 15–20%-át adja. Fontossága ellenére azonban a közbeszerzések piaca továbbra is az egyik legzártabb (a Bizottság becslése szerint a közbeszerzések világpiacának több mint a fele még mindig nem nyílt meg a külföldi versenytársak előtt) és a nemzetközi kereskedelem területén ez az egyik legkevésbé szabályozott ágazat.

A többoldalú megállapodások tekintetében a jogi szabályozási referenciakeret a közbeszerzésekről szóló nemzetközi megállapodás (kormányzati beszerzési megállapodás), amely közelmúltbeli felülvizsgálata 2012 márciusában fejeződött be. A felülvizsgálat célja az átláthatóság és a nemzetközi közbeszerzési piacok nyitottságának fokozása, valamint az eljárások egyszerűsítése volt. E tekintetben a vélemény előadója üdvözli a felülvizsgálat folyamatát, és reméli, hogy az Európai Unió mihamarabb jóváhagyja a felülvizsgált megállapodást; ugyanakkor megállapítja, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mindössze 42 tagországa (amelyből 27 az Európai Unió tagállama) csatlakozott ehhez a nemzetközi megállapodáshoz, és erősen reméli, hogy ezután számos más ország is csatlakozhat, különösen a legfejlettebb országok és a feltörekvő gazdaságok, hogy a megállapodás nagyobb földrajzi területet fedhessen le, és ezáltal a nemzetközi kereskedelem e fontos ágazatában közös és egyetemesen érvényes szabályrendszer jöhessen létre.

A közbeszerzési ágazatra vonatkozóan konkrét rendelkezéseket tartalmaz továbbá egy másik WTO-megállapodás, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény is.

A kétoldalú kapcsolatok terén az Európai Uniót már terhelik olyan kötelezettségek, amelyeket néhány, már korábban (Albániával, Macedónia volt Jugoszláv Köztársasággal, a CARIFORUM-mal, Chilével, Horvátországgal, Mexikóval, Montenegróval, Dél-Koreával, és Svájccal) megkötött kétoldalú megállapodás keretében vállalt. A közbeszerzési ágazat a többi nemzetközi partnerrel kötendő lehetséges új kereskedelmi megállapodásokat előkészítő tárgyalások során is fontos és gyakran meglehetősen érzékeny fejezetet képez.

E nemzetközi környezetben a vélemény előadója kiemeli a közbeszerzési ágazat nemzetközi dimenziójának fontosságát. Hangsúlyozza továbbá, hogy a közbeszerzések nemzetközi piacát közös szabályrendszer alapján, a viszonosság, a méltányosság és a nemzetközi környezetvédelmi, szociális és munkaügyi normák tiszteletben tartása jegyében kell fokozatosan megnyitni. Az Európai Unió jelenleg saját közbeszerzési piacának jelentős mértékű nyitottságát biztosítja a nemzetközi szereplők számára, amely nyitottságot a fontos nemzetközi kereskedelmi partnerek gyakran nem viszonozzák.

Az előadó reméli tehát, hogy az EU a jogalkotási kezdeményezések és a tárgyalások során tanúsított következetes magatartása révén erőteljesebben lép fel ez ügyben annak érdekében, hogy nemzetközi szinten helyreálljon az egyensúly és valóban egyenlő feltételek alakulhassanak ki.

Ebből a szempontból a vélemény előadója sajnálja, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, nem kezd hozzá a közbeszerzési ágazat „külső dimenziójának” jogszabályi úton történő egységesítéséhez: veszélyes joghézag kialakulásának kockázatával fenyeget az a döntés, amely szerint az Európai Bizottság nem tesz újra javaslatot a külföldi árukat és szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatokra vonatkozóan a 2004/17/EK irányelvben már meglévő rendelkezésekre és ezt követően egy kiegészítő jellegű, de – a jogalkotási eljárás során is – teljes mértékben független jogalkotási kezdeményezés benyújtására – noha a kezdeményezés javasolt tartalma kedvező fogadtatásban részesült –, mivel megfosztja az európai jogalkotást attól, hogy szabályozhassa a harmadik országok áruinak, szolgáltatásainak és vállalkozásainak az Európai Unió közbeszerzési piacaihoz való hozzáférését.

Az előadó ezért rendkívül fontosnak tartja olyan konkrét szabályok újbóli bevezetését, amelyek célja, hogy szerves és kiterjedt módon szabályozzák, hogy milyen feltételek mellett lehet visszautasítani azokat az ajánlatokat, amelyekben túlsúlyban vannak a nemzetközi megállapodások által nem szabályozott áruk és szolgáltatások: e tekintetben az előadó szeretné kiigazítani az ugyanezen végrehajtó bizottság által a rendeletre irányuló, saját közelmúltbeli javaslatában javasolt jogalkotási mechanizmust.

Ezenkívül fontosnak tűnik az úgynevezett „kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokra” vonatkozó európai bizottsági jogszabályjavaslat korlátozásainak szigorítása egy – a többinél jelentősen alacsonyabb összegű ajánlatokra vonatkozó – automatikus kizárási mechanizmus lehetőségének bevezetésével, valamint a gazdasági szereplőktől való kiegészítő tájékoztatáskérés minimális feltételeinek kiterjesztésével.

Végezetül, a vélemény előadója szükségesnek tartja néhány olyan módosítás bevezetését, amelyek szélesebb körben jelölik ki az európai uniós jogszabályok működésének nemzetközi környezetét.

MÓDOSÍTÁSok

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.	(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. A közbeszerzés alapvető szerepet játszik az európai iparpolitika újradefiniálásában. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A belső piac és a nemzetközi piacok egyre több szálon kapcsolódnak egymáshoz, ezért a közbeszerzési intézkedések során is megfelelően támogatni kell az olyan európai uniós értékeket mint az átláthatóság, a korrupcióval való meggyőződéses szembehelyezkedés, a viszonosság elve, valamint a szociális és emberi jogok előmozdítása.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat alapján elfogadásra került a Kereskedelmi Világszervezet Kormányzati Közbeszerzési Megállapodása (a továbbiakban: a „Megállapodás”). A Megállapodás célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének létrehozása, a világkereskedelem liberalizálása és növekedése céljából. A Megállapodás, valamint az Európai Unió által aláírt egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérő szervek úgy teljesítik az említett egyezmények alapján fennálló kötelezettségeiket, hogy a jelen irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek az egyezmények részes felei.	(8) A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat alapján elfogadásra került a Kereskedelmi Világszervezet Kormányzati Közbeszerzési Megállapodása (a továbbiakban: a „Megállapodás”). A Megállapodás célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének létrehozása, a világkereskedelem liberalizálása és növekedése céljából. Ezt a Megállapodást felülvizsgálatnak vetették alá, amely 2012 márciusában zárult le; a Megállapodás felülvizsgálatának elsődleges célja az ágazaton belüli piacok nyitottságának fokozása, a Megállapodás hatályának kiterjesztése, a megkülönböztető jellegű intézkedések felszámolása, valamint az eljárások átláthatóságának fokozása volt. A Megállapodás, valamint az Európai Unió által aláírt egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérő szervek úgy teljesítik az említett megállapodások alapján fennálló kötelezettségeiket – ideértve a kétoldalú kereskedelmi megállapodások keretében vállalt kötelezettségeket is –, hogy a jelen irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek az egyezmények részes felei. Ebből a szempontból az Unió által a harmadik országokkal szemben a közbeszerzési piachoz való hozzáférés tekintetében vállalt nemzetközi kötelezettségeket oly módon kell átültetni az uniós jogrendbe, hogy biztosított legyen azok egységes és eredményes végrehajtása.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) A Kereskedelmi Világszervezet keretében és kétoldalú kapcsolatai révén az Unió a viszonosság és a kölcsönös előnyök szellemében szorgalmazza az Unió és kereskedelmi partnerei nemzetközi közbeszerzési piacainak ambiciózus megnyitását.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) Amennyiben az Európai Bizottság kereskedelmi megállapodásokról folytat tárgyalásokat a Megállapodásban nem részes államokkal, a közbeszerzéssel foglalkozó fejezetbe az árra vonatkozó szempontokat kiegészítő további kritériumokat is fel kell vennie. Az ajánlatkérő szervek számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – a Bizottság jóváhagyása mellett – kizárhassák az olyan harmadik országból származó gazdasági szereplőket, amelyek nem nyitják meg közbeszerzési piacaikat az európai uniós vállalkozások előtt. A Bizottságnak így lenne némi mozgástere a harmadik országokkal folytatott tárgyalásokban.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A Megállapodás bizonyos, az abban meghatározott, különleges lehívási jogként megjelenő értékhatár feletti szerződésekre vonatkozik. A jelen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a Megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai műveletek útján az euró különleges lehívási joghoz viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani.	(9) A Megállapodás bizonyos, az abban meghatározott, különleges lehívási jogként megjelenő értékhatár feletti szerződésekre vonatkozik. A jelen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a Megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai műveletek útján az euró különleges lehívási joghoz viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani. Helyénvaló továbbá, hogy az értékhatárok időszakos felülvizsgálatát az alapvető viszonosság elvének – a piacoknak az Európai Unió és a Megállapodás többi aláírója közötti megnyitása során történő – helyes alkalmazására vonatkozó előzetes értékelés alapján végezzék. Az alapvető viszonosság ilyenfajta felmérését azokra a harmadik országokra is ki kell terjeszteni, amelyek nem aláíró felei a Kormányzati Beszerzési Megállapodásnak, de hozzáférnek az európai közbeszerzési piachoz.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A szolgáltatások egyéb kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek a személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 500 000 EUR-s értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.	(11) A szolgáltatások bizonyos kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek – többek között – a személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 1 000 000 EUR-s értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak.	(13) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak. Az európai intézményeknek így különösen figyelembe kell venniük az ezen irányelv által hatályba léptetett változtatásokat, és saját közbeszerzési szabályaikat ennek megfelelően oly módon kell kiigazítaniuk, hogy tükrözzék e változásokat.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését.	(34) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását, valamint a környezetvédelmi, munkaügyi vagy a szociális kötelezettségek vagy az e területeken nemzetközileg elismert elvek, többek között a munkakörülényekre, a kollektív megállapodásokra és fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályok megsértését uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik olyan súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértése.
Indokolás
A munkavállalókkal való egyenlő bánásmód és a nemzeti jogszabályoknak való megfelelés a jelenlegi irányelvben is szerepel, ezek törlését semmi nem indokolja.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” vagy „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.	(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen meg kell engedni az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” alkalmazását.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.	(38) A közbeszerzési szerződésnek a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat részére történő odaítélése során az ajánlatkérő szervnek meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a jellemzők csak a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.	(41) A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltethessék a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a jellemzők csak a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(42) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy elejét vegyék az esetleges hátrányoknak a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szerv jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye.	(42) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy megakadályozzák az esetleges hátrányokat a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy kizárják a többi ajánlattevő által kért árnál kirívóan alacsonyabb árat kérő ajánlatot, és kötelezni kell őket arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szerv jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 48 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(48a) Az ajánlatkérő szervek betartják a 2011/7/EU irányelvben előírt fizetési határidőt.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 55 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(55) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.	(55) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és végrehajtása keretében a nemzeti szakértőkkel folytatott találkozóiról teljes körű tájékoztatást nyújt, és rendelkezésre bocsátja azok dokumentációit. E tekintetben a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Európai Parlamentet kellő mértékben bevonják – az egyéb politikai területeken szerzett korábbi tapasztalatokból eredő bevált gyakorlatokra alapozva – annak érdekében, hogy a lehető legjobb feltételek valósuljanak meg a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Európai Parlament általi, jövőbeli ellenőrzéséhez.
Indokolás
The directive foresees the use of delegated acts — among other things — to adapt the methodology for the calculation of the threshold levels to any change provided for by the Government Procurement Agreement (Article 6.5 classic, Article 12(4) utilities directive) and to change the list of international social and environmental law provisions in ANNEX XI (Article 54(2) classic directive, Article 70 utilities directive). As these are issues with a clear international trade dimension, the rapporteur feels that the same institutional procedures should apply as with ‘normal’ trade legislation. In line with OMNIBUS I and OMNIBUS II (alignment package in the Committee on International Trade (INTA)), the rapporteur proposes emphasising the need for the European Parliament to be duly involved in the preparation and implementation of delegated acts (Recital 55). This will facilitate the scrutiny of delegated acts and will ensure an efficient exercise of the delegation of power by avoiding objections from the European Parliament. The rapporteur deems it appropriate to limit in time (Article 89(2)) the conferral of powers on the Commission. Such a limitation brings about more parliamentary control, obliging the Commission to draw up a report in respect of the delegation of power no later than nine months before the end of the established period. On the other hand, tacit extension of the delegation for a period of identical duration prevents overburdening the legislators and facilitates the implementation of the common commercial policy. Considering the dynamics of parliamentary work, internal procedures and deadlines, it is important to assure that the legislator is given enough time to duly scrutinize a legislative act (Article 89(5)). All changes reflect changes brought about by the two Trade Omnibuses.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) 500 000 EUR a XVI. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében.	d) 1 000 000 EUR a XVI. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 4. cikk a), b) és c) pontjában megállapított értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban előírt értékhatároknak, és szükség esetén módosítja azokat.	(1) A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 4. cikk a), b) és c) pontjában megállapított értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban előírt értékhatároknak, és szükség esetén módosítja azokat.
A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság kiszámítja ezeket az értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, külön lehívási jogban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében.	A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság kiszámítja ezeket az értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, külön lehívási jogban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében. A Bizottság ezenkívül figyelembe veheti a Megállapodás többi aláírója által alkalmazott különböző értékhatárokat is.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) valamely nemzetközi szervezet egyedi eljárása;	c) valamely olyan nemzetközi szervezet egyedi eljárása, amelyet az adott tagállam befogadott.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Harmadik országok minden esetben csak a viszonosság és az arányosság elve alapján férhetnek hozzá az EU közbeszerzési piacainak egyes részeihez.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;	törölve
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének I., II., IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében felsorolt nemzetközi szerződések, az ajánlatkérő szervek e megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az ajánlatkérő szervek betartják az említett megállapodásokat.	(1) Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének I., II., IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében felsorolt nemzetközi szerződések – köztük a kétoldalú kereskedelmi megállapodások keretében vállalt kötelezettségek –, az ajánlatkérő szervek e megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az ajánlatkérő szervek betartják az említett megállapodásokat.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) ha a beszerzés célja egy műalkotás létrehozása vagy megszerzése;	b) ha a beszerzés célja egy műalkotás vagy történelmi vagy építészeti műemléki védelem alatt álló ingó vagy ingatlan vagyon létrehozása, felújítása, megőrzést célzó helyreállítása vagy megszerzése;
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E célból az ajánlatkérő szervek tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől, harmadik személyektől vagy piaci résztvevőktől, feltéve, hogy a tanácsadás nem jelenti a verseny akadályozását, és nem eredményezi a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértését.	E célból az ajánlatkérő szervek tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől, független harmadik személyektől vagy piaci résztvevőktől, feltéve, hogy a tanácsadás nem jelenti a verseny akadályozását, és nem eredményezi a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértését.
Indokolás
Az ajánlatkérő szervek inkább csak „konzultálnak” a piaci szereplőkkel, főként a különböző technikákkal és innovációval kapcsolatos információszerzés céljából. Hangsúlyozni kell, hogy a piaci szereplők – akik potenciális ajánlattevők – nem befolyásolhatják az ajánlatkérő szerveket.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A közbeszerzési szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók. A 4. cikkben megállapított értékhatárokat elérő vagy meghaladó, 500 000 EUR-nál azonban nem alacsonyabb, az 5. cikk szerint megállapított értékű szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem tekinti helyénvalónak a részekre osztást, köteles a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban konkrét magyarázatot szolgáltatni.	A verseny és a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférésének maximalizálása érdekében a közbeszerzési szerződések részekre oszthatók. Az 5. cikkben megállapított 500 000 EUR értékhatárt elérő vagy meghaladó szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem tekinti helyénvalónak a részekre osztást, köteles a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban konkrét magyarázatot szolgáltatni.
Indokolás
Mivel nő a lehetséges ajánlatok száma, a hatóságok is profitálnak az ajánlattevők közötti nagyobb versenyből, és a kkv-k is jobban hozzáférnek a közbeszerzésekhez. Az egyszerűsítés érdekében nem szükséges jelezni, hogy ez a cikk a 4. cikkben említett küszöbértékkel megegyező vagy azt meghaladó értékű szerződésekre vonatkozik, mivel ez nyilvánvaló.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek az ajánlati/részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban feltüntetik, hogy az ajánlatokat egy vagy több részre korlátozzák-e.	Ha az ajánlatkérő szervek az ajánlattételi lehetőséget egy vagy több részre korlátozzák, azt az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentációban feltüntetik.
Indokolás
Elegendőnek tűnik az ajánlatkérő szervet arra kötelezni, hogy a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban feltüntesse döntését arra vonatkozóan, hogy a szerződést nem osztja részekre. Az ajánlatkérő szervtől nem szabad konkrét magyarázatot elvárni ennek okait illetően. Nem világos, hogy ez a kötelezettség milyen hozzáadott értéket jelentene. A cikk szövegezésének kiigazítása az egyértelműsítést szolgálja.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ha egynél több rész ítélhető oda ugyanannak az ajánlattevőnek, az ajánlatkérő szervek úgy rendelkezhetnek, hogy vagy minden egyes rész tekintetében külön szerződést ítélnek oda, vagy kevesebb számú szerződést ítélnek oda, amelyek több vagy valamennyi részre vonatkoznak.	törölve
Az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési dokumentumokban kijelentik, hogy fenntartják-e a jogot az ilyen választásra, és ha igen, mely részek rendezhetők egy csoportba, egyazon szerződés keretében.
Az ajánlatkérő szervek először minden egyes rész esetében megállapítják, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek a leginkább megfelelnek a 66. cikk szerint meghatározott odaítélési szempontoknak. Egynél több részről szóló szerződést is odaítélhetnek olyan ajánlattevőnek, amely nem áll a szerződés minden egyes része szempontjából az első helyen, amennyiben a 66. cikk szerint megállapított odaítélési szempontok az adott szerződés összes részére tekintettel megfelelőbben teljesülnek. Az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési dokumentumokban részletezik azokat a módszereket, amelyeket alkalmazni kívánnak az ilyen összehasonlításokra. Ezeknek a módszereknek átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük.
Indokolás
Ez a bekezdés a javaslat céljával – nevezetesen a kkv-knak jobb hozzáférést biztosítani a közbeszerzési eljárásokhoz – ellentétes kimenetelt eredményezhet, mivel a közbeszerzési szerződések összevonásához vezethet, amivel kizárná a kkv-kat.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 54 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ajánlatkérő szervek határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.	(2) Az ajánlatkérő szervek nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Minden olyan gazdasági szereplőt – így az ellátási lánc tagjait is – ki kell zárni az ajánlati felhívásból, amelyek esetében az ajánlatkérő szerv tudomással bír az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről; az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről. Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is;	törölve
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:	Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat számára ítéli oda.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;	törölve
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a legalacsonyabb költség.	törölve
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A költségeket az ajánlatkérő szerv választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés – mint például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelik.	törölve
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:	(2) Az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az áron és – az ajánlatkérő szerv választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés, például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával értékelt – költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződések bizonyos fajtái odaítélésének az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említettek szerint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton kell alapulnia.	törölve
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.	Az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott kritérium tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 69. cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok	Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok
(1) Az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:	(1) Az ajánlatkérő szervek kizárhatják azokat az ajánlatokat, amelyek ára vagy az általuk felszámított költségek több mint 50%-kal alacsonyabbak az ajánlati felhívásban szereplő alapárnál.
a) a felszámított ár vagy költség több mint 50 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;	(2) Az ajánlatkérő szervek kötelesek magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha legalább három ajánlatot nyújtottak be és az alábbi feltételek egyike teljesül:
b) a felszámított ár vagy költség több mint 20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;	a) a felszámított ár vagy költség több mint 30 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;
c) legalább öt ajánlatot benyújtottak.	b) a felszámított ár vagy költség több mint 20%-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;
(2) Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő szerv akkor is kérhet ilyen magyarázatot.	c) az ajánlatban megjelölt ár vagy költség több mint 40%-kal alacsonyabb, mint az ajánlatkérő szerv által becsült, adókat is tartalmazó ár vagy költség;
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:	(3) Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő szerv mindenképpen magyarázatot kér.
a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;	(4) Az (2) és (3) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:
b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;	a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;
c) az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;	b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;
d) az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;	c) az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;
e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.	d) az uniós szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályok vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;
(4) Az ajánlatkérő szerv az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőrzi a megadott információkat. Csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a bizonyíték nem indokolja a felszámított ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve a (3) bekezdésben említett elemeket.	e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége, mind az ajánlat finanszírozása, mind az ajánlathoz kapcsolódó szolgáltatások, beszerzések és munkálatok finanszírozása tekintetében;
Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.	ea) olyan alvállalkozók alkalmazása, amelyek nem felelnek meg a d) és e) pontban említett környezetvédelmi, munkaügyi vagy a szociális kötelezettségeknek, illetve állami támogatásokkal kapcsolatos szabályoknak.
(5) Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás a Szerződés 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv köteles erről tájékoztatni a Bizottságot.	(5) Az ajánlatkérő szerv az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőrzi a megadott információkat. Elutasítja az ajánlatot, ha a bizonyíték nem indokolja a felszámított ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve különösen a (3) bekezdésben említett elemeket.
(6) A tagállamok a 88. cikknek megfelelően kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a (3) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos.	Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.
	(6) Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás a Szerződés 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv köteles erről tájékoztatni a Bizottságot.
	(7) A tagállamok a 88. cikknek megfelelően kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a (3) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 69 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	69a. cikk
	Jelen irányelvnek összhangban kell állnia a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról szóló rendelettel (COM/2012/0124 - 2012/0060 (COD)), valamint a 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikkében meghatározott feltételekkel, amelyek szerint elutasíthatók azok az ajánlatok, amelyek olyan harmadik országból származó termékekre vonatkoznak, amelyekkel az Európai Unió nem kötött olyan többoldalú vagy kétoldalú megállapodást, amely az uniós vállalkozások számára e harmadik országok piacaihoz való hasonló és tényleges hozzáférést biztosítana.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az alvállalkozónak származási országától függetlenül tiszteletben kell tartania a munkaügyi, szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, továbbá nem részesülhet olyan, a tisztességes versenyt veszélyeztető állami támogatásban, amely az ajánlat árát jelentős mértékben csökkenti.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 83 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A tagállamok az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető helyzetek azonosítása érdekében gondoskodnak a közbeszerzési szabályok alkalmazásának ellenőrzéséről, többek között az Unió által társfinanszírozott projektek végrehajtása során. Ennek az ellenőrzésnek az esetleges közbeszerzési csalások, korrupció, összeférhetetlenség és egyéb súlyos szabálytalanságok megelőzését, azonosítását és megfelelő módon történő jelentését kell szolgálnia.
	Az ellenőrző hatóságokat vagy szervezeteket fel kell hatalmazni, hogy konkrét jogsértések vagy rendszeres problémák észlelése esetén azokat jelentsék az ellenőrző hatóságoknak, bíróságoknak, illetve egyéb olyan hatóságoknak vagy szervezeteknek mint az ombudsman, a nemzeti parlament vagy annak bizottságai.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 89 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság a 6., 13., 19., 20., 23., 54., 59., 67. és 86. cikkben említett felhatalmazást [a jelen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től határozatlan időre kapja.	(2) A Bizottság a 6., 13., 19., 20., 23., 54., 59., 67., és 86. cikkben említett felhatalmazást …-tól (az irányelv hatálybalépésének napja) öt év időtartamra kapja. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen , akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 89 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A jelen cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.	(5) A jelen cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére négy hónappal meghosszabbodik.
Indokolás
The directive foresees the use of delegated acts - among other things - to adapt the methodology for the calculation of the threshold levels to any change provided for by the Government Procurement Agreement (Article 6(5) classic, Article 12(4) utilities directive) and to change the list of international social and environmental law provisions in ANNEX XI (Article 54(2) classic directive, Article 70 utilities directive). As these are issues with a clear international trade dimension, the rapporteur feels that the same institutional procedures should apply as with ‘normal’ trade legislation. In line with OMNIBUS I and OMNIBUS II (alignment package in the Committee on International Trade (INTA)), the rapporteur proposes emphasizing the need for the European Parliament to be duly involved in the preparation and implementation of delegated acts (Recital 55). This will facilitate the scrutiny of delegated acts and will ensure an efficient exercise of the delegation of power by avoiding objections from the European Parliament. The rapporteur deems it appropriate to limit in time (Article 89(2)) the conferral of powers on the Commission. Such a limitation brings about more parliamentary control, obliging the Commission to draw up a report in respect of the delegation of power no later than nine months before the end of the established period. On the other hand, tacit extension of the delegation for a period of identical duration prevents overburdening the legislators and facilitates the implementation of the common commercial policy. Considering the dynamics of parliamentary work, internal procedures and deadlines, it is important to assure that the legislator is given enough time to duly scrutinize a legislative act (Article 89(5)). All changes reflect changes brought about by the two Trade Omnibuses.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat XI. MELLÉKLET
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– az ILO közbeszerzési szerződések munkajogi kikötéseiről szóló C94. sz. egyezménye.

ELJÁRÁS

Cím	Közbeszerzés
Hivatkozások	COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Gianluca Susta 25.1.2012
Vizsgálat a bizottságban	25.4.2012	11.7.2012
Az elfogadás dátuma	18.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 5 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Nora Berra, David Campbell Bannerman, María Auxiliadora Correa Zamora, Christofer Fjellner, Metin Kazak, Franziska Keller, Bernd Lange, David Martin, Vital Moreira, Paul Murphy, Cristiana Muscardini, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Henri Weber, Jan Zahradil, Paweł Zalewski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Amelia Andersdotter, George Sabin Cutaş, Małgorzata Handzlik, Syed Kamall, Ioannis Kasoulides, Maria Eleni Koppa, Marietje Schaake, Jarosław Leszek Wałęsa, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Emilio Menéndez del Valle, Raimon Obiols

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (26.9.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0896 – C7‑0006/2012 – 2011/0438(COD))

Rapporteur: Birgit Sippel

RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság közbeszerzésről szóló irányelvjavaslata meghatározó szerepet játszik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia (COM(2010)2020) keretében. A közbeszerzésnek fokozottabban elő kell mozdítania a foglalkoztatás magas szintjét és más célok elérését is, mindenekelőtt a környezetvédelem és a szociálpolitika területén.

A Bizottság szándéka a javaslattal egyrészt a közkiadások hatékonyságának növelése a közpénzek gazdaságilag legelőnyösebb módon való felhasználásának elérése révén, másrészt „annak lehetővé tétele, hogy a beszerzők megfelelőbben alkalmazhassák a közbeszerzést az olyan közös társadalmi célok támogatására, mint például a környezetvédelem, [...] a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás elősegítése, valamint a lehető legjobb feltételek biztosítása a kiváló minőségű szociális szolgáltatások nyújtásához”. Ez a törekvés üdvözlendő, ugyanakkor a Bizottság javaslatai nem elég ambiciózusak, és joghatásuk is túl gyenge, főleg ami a társadalmi fenntarthatóságot illeti.

Az EU-ban a GDP mintegy 18%-a fordítódik árubeszerzésre, építésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló állami megbízásokra, ami azt jelenti, hogy a közbeszerzésre vonatkozó előírások reformja döntően előmozdíthatja a társadalmi fenntarthatóságot. Mivel itt közpénzekről van szó, különösen nagy a megbízó felelőssége abban, hogy ezt a pénzt ne rövidlátó módon adja ki, hanem úgy kezelje, mint a társadalomba való hosszú távú beruházás eszközét.

E cél eléréséhez azonban átfogóbb megközelítésre van szükség, amelyben különösen fontosak a következő szempontok:

– A legalacsonyabb árra vonatkozó kritériumot maradéktalanul el kell törölni. A „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kritériuma elég rugalmas ahhoz, hogy az ajánlathoz tartozó árat is magában foglalja. Annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, mi értendő „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” alatt, azt „gazdaságilag legelőnyösebb és leginkább fenntartható” ajánlatnak kellene nevezni.

– Az alkalmazható munkahelyi és szociális követelményekről nemcsak a preambulumokban, hanem a jogszabály cikkeiben is említést kellene tenni. Valamennyi, nemzetközi megállapodásokban és európai előírásokban, valamint nemzeti jogszabályokban, bírósági ítéletekben vagy kollektív szerződésekben rögzített munkahelyi előírást be kell tartatni – a határokon átnyúló szituációkban is.

– Továbbmenve biztosítani kell az ajánlatkérőnek a lehetőséget, hogy másfajta szociális kritériumokat is beépítsen a műszaki leírásba, és/vagy kiegészítő kritériumokat kössön ki, pl. a hátrányos helyzetű csoportok számára is megfelelő munkafeltételek biztosítása, az esélyegyenlőség, a továbbképzési lehetőségekhez való hozzáférés vagy a tisztességes kereskedelem tekintetében. Már az eljárás kezdetén tudni kellene értékelni, hogy az ajánlattevő ezeket a kritériumokat is teljesíteni tudja-e.   Ide kellene tartozniuk a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó külső társadalmi költségeknek is.

-  A különösen olcsó ajánlatok esetében szigorítani kell a kritériumokat, hiszen egy olyan ajánlat, amely a többi benyújtott ajánlatnál 25%-kal, vagy a következő legkedvezőbb ajánlatnál 10%-kal olcsóbb, kellően olcsó ahhoz, hogy bizonyos elemei magyarázatra szoruljanak.

– A bizottsági javaslat alvállalkozók bevonására vonatkozó előírásai nem elég szigorúak. Az ajánlattevőnek az ajánlatban nemcsak az alvállalkozó kérdésére kell kitérnie, hanem azt meg is kell neveznie és elérhetőségeinek, valamint jogi képviselőjének megjelölésével azonosíthatóvá kell tennie. Ezenkívül gondoskodni kell a fővállalkozó és valamennyi alvállalkozó büntethetőségéről a szociális és munkajogi, munka-egészségügyi és munkavédelmi előírások és munkafeltételek be nem tartása esetén.

– A szociális szolgáltatásokhoz biztosított új tőkének lehetővé kell tennie a személyeknek nyújtott szolgáltatások minőségének magasabb szintű védelmét. Ezért bizonyos minőségi kritériumok figyelembevételét kötelezővé kell tenni. Emellett az állami megbízásokat semmiképpen sem szabad pusztán a legalacsonyabb ár alapján odaítélni. Ezenkívül kiegészítésre szorul a kizárási kritériumokról, az alvállalkozók bevonásáról és a munkahelyen alkalmazandó munkahelyi és szociális követelmények tiszteletben tartásáról szóló fejezet.

– A helyes végrehajtás érdekében ki kell egészíteni az irányításról szóló IV. fejezetet is. Ennek megfelelően azokat a sikeres ajánlattevőket, amelyeknél jelentős és tartós hiányosságok tapasztalhatók a megbízások végrehajtása terén, nyilvántartásba kell venni, amely a közbeszerzésekben részt vevő vállalkozások számára hozzáférhető, e nyilvántartásba való bekerülést pedig kizárási okként kell meghatározni. Az állami szerződések odaítélésére vonatkozó előírások, különösen a munkahelyen alkalmazandó munkahelyi és szociális előírások betartásának nyomon követése szintén a közfelügyeleti hatóság feladata.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára.	(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió Szerződései alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének, valamint az EUMSZ 14. cikkének (1) bekezdésében és a 26. jegyzőkönyvben rögzített hatáskörmegosztásnak. A közbeszerzésről szóló európai rendeletnek tiszteletben kell tartania az állami hatóságokat közszolgálati feladataik ellátása során megillető széles mérlegelési jogkört. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.	(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell annak érdekében, hogy a beszerzők jobban fel tudják használni a közbeszerzést a fenntartható fejlődés, a szociális és munkahelyi jogok tiszteletben tartása, a társadalmi befogadás, az innováció – adott esetben –, és más közös társadalmi célok támogatására, növelve ezzel a közkiadások hatékonyságát, biztosítva az adott pénzért kapható legnagyobb értéket, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására, ami új, fenntartható munkahelyek teremtését is maga után vonja. Szükség van ezenkívül az uniós közbeszerzési szabályok egyszerűsítésére, különösen a fenntarthatósági célkitűzések elérésére használt módszer tekintetében, amit bele kellene foglalni a közbeszerzési politikába, továbbá az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére. Ez az irányelv kizárólag a beszerzés módjáról alkot jogszabályt.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítésének céljából. Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.	(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9., 10. és 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket és társadalmi megfontolásokat be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítése céljából. Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, és hogyan használhatják fel a mérlegelési jogkörüket a fenntartható közbeszerzés megvalósítására szolgáló műszaki leírások kiválasztására, ugyanakkor biztosítja a kapcsolatot szerződés tárgya és aközött, hogy szerződéseik keretében a legjobb ár-érték arányt képviselő szolgáltatást kapják. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikke szerint a megfelelő szociális védelemmel és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel kapcsolatos követelményeket figyelembe kell venni az uniós politikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során, különösen a magas foglalkoztatási szint elősegítésének céljából. Ez az irányelv részletezi továbbá, hogy az ajánlatkérő szervek hogyan járulhatnak hozzá a szociális kritériumok előmozdításához és a munkavállalói jogok jobb érvényesüléséhez, biztosítva, hogy szerződéseik keretében szociális értelemben a legjobb ár-érték arányt képviselő szolgáltatásokat kapják azáltal, hogy ösztönzik a fenntartható közbeszerzést, a szociális kritériumok tiszteletben tartását a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában, és az építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamban, régióban vagy helységben hatályos uniós és/vagy nemzeti jogszabályokban és/vagy kollektív szerződésekben foglalt szociális, foglalkoztatásvédelmi és munkavédelmi rendelkezések, vagy környezetvédelmi jogszabályok vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek tiszteletben tartását.
Indokolás
A Lisszaboni Szerződésbe új elemként beépített horizontális szociális záradékra való hivatkozás elengedhetetlen feltétele a fenntartható közbeszerzésnek, valamint annak, hogy a horizontális szociális kritériumokat a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszába beépítsék.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Ez az irányelv nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy megfeleljenek az ILO közbeszerzési szerződések munkaügyi záradékairól szóló 94. egyezményének, és ösztönzi munkajogi záradékok közbeszerzési szerződésekbe történő beépítését.
Indokolás
Az ILO 94. egyezménye kimondja, hogy a közbeszerzési szerződéseknek tartalmazniuk kell olyan munkajogi záradékokat, amelyek biztosítják a helyi munkavállalókkal szemben alkalmazottal egyenlő bánásmódot. Az ezen egyezményt ratifikáló tagállamok nem akadályozhatók e rendelkezések betartásában. Ez a kiegészítés különösen fontos a Bíróság C-346/06. sz. ügyének (Rüffert) ismeretében.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A szolgáltatások egyéb kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek a személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 500 000 EUR-s értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.	(11) A szolgáltatások egyéb kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek a személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezeket természetükből adódóan nehéz összeegyeztetni a közbeszerzésre alkalmazandó belső piaci szabályokkal. A közhatóságoknak ezért e szolgáltatások nyújtásának egyéb módjait kellene előnyben részesíteniük, azonban ha mégis közbeszerzési eljárás kiírása mellett döntenek, úgy biztosítaniuk kell a szociális szolgáltatások magas minőségét. A szerződések szerinti szolgáltatások minőségének javítása érdekében egy külön szabályrendszert kell kialakítani egy magasabb, 500 000 eurós értékhatárral. Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére, a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére, a szubszidiaritás elvére, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvre, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkére és az Alapjogi Charta 36. cikkére tekintettel a tagállamok széles körű mérlegelési joggal rendelkeznek ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon, az igénybevevők szükségleteihez a lehető legközelebb szervezhessék meg, figyelembe véve a felhasználók szükségleteinek és preferenciáinak különbségeit, amelyek az eltérő földrajzi, társadalmi és kulturális helyzetből adódhatnak, és hogy biztosítsák a szolgáltatások egyetemességét, folytonosságát és elérhetőségét az Unió valamennyi térségében. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervek képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek, amelyeket annak érdekében alakítottak ki, hogy biztosítsák a szolgáltatások magas színvonalát, folytonosságát, hozzáférhetőségét, megfizethetőségét, elérhetőségét és átfogó jellegét, a felhasználók – többek között a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok – különböző kategóriáinak sajátos szükségleteit, a felhasználók elégedettségét, a társadalmi befogadást, a felhasználók bevonását és önrendelkezését, és adott esetben az innovációt. A szociális és foglalkoztatási feltételekkel, munkahelyi egészséggel és biztonsággal, a szociális biztonsággal és a munkakörülményekkel kapcsolatos kritériumokat különösképp figyelembe kell venni. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat – ideértve a vertikális „házon belüli” szolgáltatásnyújtást vagy horizontális városok közötti (állami-állami) együttműködést – vagy bármely más módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat úgy, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például oly módon, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét. A Bíróság esetjoga, és különösen a C-70/95. sz. (Sodemare) ügyben hozott határozata szerint az ajánlatkérő szervek szerződéseket tarthatnak fenn nonprofit szervezetek számára, ha a nemzeti jog lehetővé tesz ilyen korlátozást, és ez összeegyeztethető az uniós joggal, és ha ez szükséges és arányos a nemzeti jóléti rendszer egyes társadalmi célkitűzéseinek megvalósításával.
Indokolás
The respect of basic principles ensuring the high quality of social services should be binding. The wide discretion of Member States or public authorities in providing public services must be underlined. Egyértelművé kell tenni, hogy e szolgáltatások nyújtásának léteznek olyan formái (pl.„házon belüli” szolgáltatásnyújtást vagy horizontális városok közötti együttműködés vagy egyedi nemzeti rendszerek mint pl. a német „sozialrechtliches Dreiecksverhältnis”), amelyek nem járnak közbeszerzési szerződések megkötésével, és megfelelnek az uniós jog előírásainak. A C-70/95. sz. (Sodemare) ügyben hozott bírósági határozatra való hivatkozás alapvető a szerződések nonprofit szervezetek számára történő fenntartása érdekében.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját.	(19) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, csökkenthetik az adminisztratív terheket, például a tranzakciós költségeket, különösen a kkv-k számára, és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(25a) A tagállamokat bátorítani kell egy szolgáltatásiutalvány-rendszer használatára, amely a közszolgáltatások megszervezésének új hatékony eszköze.
	A „szolgáltatási utalványok rendszere”: olyan rendszer, amelyben az ajánlatkérő szerv egy szolgáltatási utalványt ad az ügyfélnek, aki aztán szolgáltatásokat vásárolhat az ajánlatkérő szerv által az utalványrendszerbe felvett szolgáltatótól. A szolgáltatási utalvány értékének megfelelő összeget az ajánlatkérő szerv fizeti meg a szolgáltatónak.
	Előnyös a kkv-knak, mert az utalványrendszerbe való bekerülés nagyon egyszerű. A szolgáltatási utalványok rendszere választási szabadságot ad a polgárnak, aki különböző alternatívák közül választhatja ki a szolgáltatót. A szolgáltatási utalványok rendszere kedvez a hatóságnak is, mivel e rendszer kialakítása a klasszikus közbeszerzéshez képest sokkal egyszerűbb.
	A szolgáltatási utalványok rendszere nem tartozik sem az európai közbeszerzési rendszer, sem ezen irányelv hatálya alá.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási eszközök - például a gyártó műszaki dokumentációja - is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.	(27) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat az átláthatóság és megkülönböztetésmentesség elveivel összhangban kell alkalmazni és összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási eszközök - például a gyártó műszaki dokumentációja - is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más címkére, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektíve igazolható kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek - úgymint a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók és a környezetvédelmi szervezetek -, valamint elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen.	(28) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más címkére, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektíve igazolható kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek – például kormányzati szervek, fogyasztók, gyártók, forgalmazók, szociális szervezetek és környezetvédelmi szervezetek –, valamint elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 29 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(29a) Egyrészről hangsúlyozni kell az ajánlatkérő szervek és az egyéni szereplők személyzete képzésének fontosságát, másrészről pedig hosszú távú stratégiaként az ajánlati dokumentációban szerepelnie kell a készségekkel és képzésekkel kapcsolatos követelményeknek; hangsúlyozni kell azonban, hogy ez utóbbi intézkedéseknek közvetlen kapcsolatban kell állniuk a szerződés tárgyával, valamint arányosnak és gazdaságilag előnyösnek kell lenniük.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 32 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32a) A munkahelyteremtés nagymértékben függ a kis- és középvállalkozásoktól. A kkv-k még a gazdasági válság idején is képesek voltak új, fenntartható munkahelyeket kínálni. Mivel az állami hatóságok a GDP mintegy 18%-át használják közbeszerzésre, ennek a jogalkotási rendszernek jelentős hatása van a kkv-k azon képességére, hogy továbbra is új munkahelyeket hozzanak létre. Ezért a közbeszerzési szerződéseket a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetővé kell tenni a kkv-k számára, az ezen irányelvben meghatározott értékhatárok felett és alatt is. Azon egyedi eszközökön túl, amelyek célja a kkv-k közbeszerzési piacra való bevonásának fokozása, erőteljesen ösztönözni kell a tagállamokat és az ajánlatkérő szerveket a kkv-barát közbeszerzési stratégiák létrehozására. A Bizottság közzétette „A legjobb gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről” című munkadokumentumot (SEC (2008)COM 2193), amelynek célja segítséget nyújtani a tagállamok számára a nemzeti stratégiák, programok és cselekvési tervek létrehozásában annak érdekében, hogy javítsák a kkv-k részvételét ezeken a piacokon. Az eredményes közbeszerzési politikának koherensnek kell lennie. A nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak szigorúan alkalmazniuk kell az irányelvben meghatározott szabályokat, másrészről pedig a munkahelyteremtés szempontjából továbbra is rendkívül fontos az olyan általános politikák végrehajtása, amelyeket a kkv-k közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének javítására alakítottak ki.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését.	(34) A közbeszerzési szerződéseket nem szabad olyan gazdasági szereplők részére odaítélni, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vétségében bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a jelölteket vagy ajánlattevőket, akik nem tettek eleget a környezetvédelmi, munkaügyi vagy a szociális kötelezettségeiknek – ideértve a munkakörülményekre, a kollektív megállapodásokra és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére, illetve a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó szabályokat – vagy egyéb formában súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, például megsértették a versenyszabályokat vagy a szellemitulajdon-jogokat.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” vagy „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.	(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és a költség és minőség viszonylatában kifejezett hatékonyság elvének betartását, és a szociális normák tisztességes alkalmazását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek megfelelően az ajánlatkérő szerveknek szerződés-odaítélési szempontként kell tekinteniük „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kritériumára, az ajánlatkérő fenntarthatósági szempontjainak értékelése, valamint a nemzeti, európai és nemzetközi szociális normák alapvető tiszteletben tartása érdekében. Az ajánlatkérő szervek továbbá műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő fenntarthatósági és minőségi standardokat.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.	(38) Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb az ár-érték arány és a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a jellemzők csak a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.	(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra – ideértve például szociális és környezeti vonatkozásokat –, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A tárgyhoz való kapcsolódás szabálya tágan értelmezendő. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára ezért lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessenek a műszaki leírásban és az odaítélési szempontok között. Az említett jellemzők vonatkozhatnak például az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, a nemek egyensúlyára, a helyszíni szakképzéshez való hozzáférésre, a felhasználók bevonására és a velük való konzultációra, az emberi jogokra, a tisztességes kereskedelemre vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, illetve a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát szerepeltessék a műszaki leírásban vagy odaítélési szempontokként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.	(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, közvetlenül kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők, munkanélküli fiatalok, fogyatékossággal élő személyek, nők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek. .
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 44 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(44a) Az irányelv rendelkezései tiszteletben tartják a tagállamok eltérő munkaerő-piaci modelljeit, ideértve azokat is, ahol kollektív megállapodások vannak érvényben.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 44 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(44b) A tagállamoknak az átláthatóság elvének való megfelelés érdekében lehetőséget kell adni olyan szerződéses záradékok alkalmazására, amelyek rendelkeznek a kollektív megállapodások betartásáról, amennyiben ezt az ajánlatkérő szerv ajánlati felhívása vagy az ajánlati dokumentáció megemlíti.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 47 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(47) Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek megfelelően a sikeres ajánlattevő a verseny újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A szerződést teljesítő sikeres ajánlattevőnél azonban előfordulhatnak bizonyos strukturális változások a szerződésteljesítés alatt, például tisztán belső átszervezések, egyesülések és felvásárlások vagy fizetésképtelenség. Az ilyen jellegű strukturális változások nem tesznek automatikusan szükségessé új közbeszerzési eljárásokat a szóban forgó vállalkozás által teljesített összes közbeszerzési szerződés tekintetében.	(47) Az egyenlő bánásmód, az objektivitás és az átláthatóság elveinek megfelelően a sikeres ajánlattevő a verseny újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A szerződést teljesítő sikeres ajánlattevőnél azonban előfordulhatnak bizonyos strukturális változások a szerződésteljesítés alatt, például tisztán belső átszervezések, egyesülések és felvásárlások vagy fizetésképtelenség. Az ilyen jellegű strukturális változások nem tesznek automatikusan szükségessé új közbeszerzési eljárásokat a szóban forgó vállalkozás által teljesített összes közbeszerzési szerződés tekintetében.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Ez az irányelv nem érinti a közhatóságok annak eldöntésére irányuló, minden szinten érvényesülő jogát, hogy maguk kívánnak-e közfeladatokat ellátni, hogyan és milyen mértékben. A közhatóságok elláthatnak közérdekű feladatokat saját erőforrásaik felhasználásával, anélkül hogy kötelezve lennének külső gazdasági szereplők bevonására. Ezt más közhatóságokkal együttműködésben is tehetik.
Indokolás
Fontos tisztázni, hogy a tagállamok feladata marad eldönteni, hogy maguk akarják-e ellátni a közfeladatokat, és ha igen, milyen mértékben és hogyan akarják ezt megtenni. Ezt a szabadságot a Lisszaboni Szerződés is beépítette az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésébe, amely elismeri a regionális és helyi önkormányzathoz való jogot. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyv és az EUMSZ 14. cikke megerősíti a nemzeti és helyi hatásköröket az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtása, megbízásba adása és megszervezése terén.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 22 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
22. „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;	22. „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a szállítást, a telepítést, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás;	c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás, ideértve a vitarendezési szolgáltatásokat is;
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő szervek által egy másik jogi személynek odaítélt szerződés nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:	(1) Az ajánlatkérő szervek által egy másik jogi személynek odaítélt szerződés nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;	a) az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;	b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 80%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;
c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.	c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a magánjogi érdekeltség jogilag kötelező formáit.
Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol ahhoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, mint amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.	Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol ahhoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, mint amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.
(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést.	(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy intézményeinek vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést, kivéve a magánjogi érdekeltség jogilag kötelező formáit.
(3) Az az ajánlatkérő szerv, amely az (1) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet egy szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz:	(3) Az az ajánlatkérő szerv, amely nem gyakorol az (1) bekezdés értelmében vett ellenőrzést egy jogi személy felett, a jelen irányelv hatályán kívül odaítélhet szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz, a jogi személy pedig, amely felett az ajánlatkérő szerv vagy szervek ellenőrzést gyakorolnak, beszerezhet árukat és szolgáltatásokat ezektől az állami tulajdonosoktól ezen irányelv alkalmazás nélkül, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:
a) az ajánlatkérő szervek az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységeik felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorolnak;	a) az ajánlatkérő szervek az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységeik felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorolnak;
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;	b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 80%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;
c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.	c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a magánjogi érdekeltség jogilag kötelező formáit.
Az a) pont alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek közös ellenőrzést gyakorolnak valamely jogi személy felett, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:	Az a) pont alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek közös ellenőrzést gyakorolnak valamely jogi személy felett, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek képviselőiből állnak;	a) az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek képviselőiből állnak, miközben egy képviselő egy vagy több ajánlatkérő szervet is képviselhet;
b) az említett ajánlatkérő szervek ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;	b) az említett ajánlatkérő szervek ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;
c) az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;
d) az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérő szervekkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik.	d) az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérő szervekkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik.
(4) A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás nem tekinthető közbeszerzési szerződésnek a jelen irányelv 2. cikkének 6. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:	(4) A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás nem tekinthető közbeszerzési szerződésnek a jelen irányelv 2. cikkének 6. pontja értelmében, és így kívül esik ezen irányelv hatályán, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;	a) a partnerség célja a valamennyi részt vevő hatóságra átruházott közszolgáltatási feladatok ellátása;
b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;	b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;
c) a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;	c) a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 20%-ot;
d) a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek között;	d) a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek között;
e) egyik érintett ajánlatkérő szervben sincsenek magánjogi érdekeltek.	e) a feladatot egyedül az érintett hatóságok végzik el, és egyik érintett ajánlatkérő szervben sincs aktív magánjogi érdekeltség, kivéve a magánjogi érdekeltség jogilag kötelező formáit.
(5) A magánszféra (1)-(4) bekezdésben említett részvételének hiányát a szerződés odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.	(5) A magánszféra (1)–(4) bekezdésben említett aktív részvételének hiányát a szerződés odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.
Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.	Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik – kivéve a magánjogi érdekeltség jogilag kötelező formáit –, aminek eredményeként a folyamatban lévő szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Beszerzési elvek	A beszerzés célja és elvei
	(-1) Ezen irányelv célja a közforrások hatékony használatának biztosítása, a minőségi közbeszerzés előmozdítása, a verseny és a közbeszerzési piacok működésének megerősítése, valamint egyenlő feltételek biztosítása a vállalatok és más szolgáltatók számára az árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásokra irányuló szerződések közbeszerzési versenypályázati ajánlattételi eljárás útján történő odaítélése révén. A közbeszerzést az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésére, a közös társadalmi célok támogatására és a kiváló minőségű áruk és szolgáltatások nyújtására kell felhasználni. Az állami hatóságok jogosultak dönteni arról, hogy miként akarják megbízásba adni vagy megszervezni szolgáltatásaikat.
(1) Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el. A beszerzést nem lehet azzal a céllal megtervezni, hogy az adott beszerzés kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt.	(1) Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el. A közbeszerzési szerződések részleteit nyilvánossá kell tenni. A beszerzést nem szabad azzal a céllal megtervezni, hogy az adott beszerzés kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt.
	(1a) A gazdasági szereplők eleget tesznek az építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamban, régióban vagy helységben hatályos uniós és/vagy nemzeti jogszabályokban és/vagy kollektív szerződésekben foglalt szociális, foglalkoztatásvédelmi, és munkaügyi kötelezettségeknek, vagy környezetvédelmi jogszabályoknak vagy a nemzetközi jog XI. mellékletben felsorolt szociális és környezetvédelmi vonatkozású rendelkezéseinek. Ez az irányelv nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy eleget tegyenek az ILO közbeszerzési szerződések munkaügyi záradékairól szóló 94. sz. egyezményének. Az ajánlatkérő szervek ellenőrzik a vállalkozó jó hírnevét, és megbizonyosodnak arról, hogy az nem sértette meg súlyosan a nemzeti vagy nemzetközi környezetvédelmi, szociális, munkaügyi vagy más vonatkozó jogszabályokat.
	(1b) Az ajánlatkérő szervek közbeszerzési politikája a „legértékesebb ajánlat” kiválasztására irányul. Ez a cél úgy teljesül, ha a közbeszerzési szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb és legfenntarthatóbb ajánlatnak ítélik oda.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védett munkahelyteremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak több mint 30 %-a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló.	(1) A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védett munkahelyteremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak több mint 30%-a fogyatékkal élő és/vagy hátrányos helyzetű személy. „Hátrányos helyzetű személyek” többek között: a munkanélküli személyek, akik különös nehézséggel szembesülnek az beilleszkedésben, a kirekesztés által veszélyeztetett emberek, a kiszolgáltatott csoportok tagjai és a hátrányos helyzetű kisebbségek tagjai. Az ajánlati felhívás hivatkozhat erre a rendelkezésre.
Indokolás
A „hátrányos helyzetű személyek” fogalmát pontosítani kell, mivel az sokkal szélesebb, mint a jelenlegi irányelvekben említett „fogyatékos személyek” fogalma. Ez a meghatározás jogi szempontból egyértelműbb.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 29 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv által meghatározott - a létező megoldásokkal nem megoldható - igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban.	Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv által meghatározott – a létező megoldásokkal nem megoldható – igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjával és a 66. cikk (2) bekezdésével összhangban.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A követelményeknek a szerződés tárgyára kell korlátozódniuk, az ajánlatkérő szervnek pedig képesnek kell lennie annak nyomon követésére és ellenőrzésére, hogy a követelményeket teljesítik-e.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az uniós joggal összeegyeztethető kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást az alábbi módok valamelyikén kell kidolgozni:	Az uniós joggal összeegyeztethető kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül a műszaki leírást az alábbi prioritási sorrend szerint kell kidolgozni:
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 3 bekezdés – -1 pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1. a műszaki leírásra való hivatkozással és – az alábbi sorrendben – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 3 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;	törölve
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 3 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az a) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, a b) pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással;	c) az a) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, a -1. pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással;
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 3 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) egyes jellemzők tekintetében a b) pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.	d) egyes jellemzők tekintetében a -1. pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben az ajánlatkérő szervek valamely építési beruházással, szolgáltatással vagy áruval összefüggésben környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőket állapítanak meg a 40. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, megkövetelhetik, hogy a szóban forgó építési beruházás, szolgáltatás vagy áru meghatározott címkével legyen ellátva, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:	Amennyiben az ajánlatkérő szervek valamely építési beruházással, szolgáltatással vagy áruval összefüggésben környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőket állapítanak meg a 40. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, megkövetelhetik, hogy a szóban forgó építési beruházás, szolgáltatás vagy áru címkékkel legyen ellátva, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:
a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;	a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához vagy a szerződés tárgyának előállításához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;
b) a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg, vagy azok egyéb objektív módon igazolható, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapulnak;	b) a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg, vagy azok egyéb objektív módon igazolható, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapulnak;
c) a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket, fogyasztókat, gyártókat, forgalmazókat és környezetvédelmi szervezeteket – részt vehetett,	c) a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket, fogyasztókat, gyártókat, forgalmazókat, a szociális partnereket, valamint környezetvédelmi és társadalmi szervezeteket – részt vehetett,
d) a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;	d) a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;
e) a címkére vonatkozó kritériumokat a címkéért folyamodó gazdasági szereplőtől független harmadik fél határozza meg.	e) a címke odaítélését és ellenőrzését a címkéért folyamodó gazdasági szereplőtől független harmadik fél végzi el.
A meghatározott címkét előíró ajánlatkérő szervek minden olyan egyenértékű címkét kötelesek elfogadni, amelyek teljesítik az ajánlatkérő szervek által feltüntetett címkére vonatkozó követelményeket. A címkével nem rendelkező termékek esetében az ajánlatkérő szervek a gyártó műszaki dokumentációját vagy más megfelelő bizonyítási eszközt is kötelesek elfogadni.	A címkét előíró ajánlatkérő szervek minden olyan egyenértékű címkét kötelesek elfogadni, amelyek teljesítik az ajánlatkérő szervek által feltüntetett címkére vonatkozó követelményeket. A címkével nem rendelkező termékek esetében az ajánlatkérő szervek a gyártó műszaki dokumentációját vagy más megfelelő, egyenértékűséget bizonyító eszközt is elfogadhatnak. A meghatározott címkével való egyenértékűség bizonyításának terhét az egyenértékűséget állító ajánlattevőre kell hárítani.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 54 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ajánlatkérő szervek határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.	(2) Az ajánlatkérő szervek nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat – az alvállalkozói láncot is ideértve – nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés helyszínén alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályokban és/vagy kollektív szerződésekben foglalt szociális, foglalkoztatásvédelmi, munkavédelmi vagy környezetvédelmi rendelkezések, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek, feltéve, hogy ezek a szerződés tárgyához kapcsolódnak.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) emberkereskedelem, gyermekmunka igénybevétele és egyéb, emberi jogok elleni bűncselekmények.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Minden olyan gazdasági szereplőt ki kell zárni a szerződésben való részvételből, amelynek esetében az ajánlatkérő szerv tudomással bír egy olyan jogerős határozatról, amely megállapítja, hogy az adott gazdasági szereplő a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint nem tett eleget adófizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeinek.	(2) Minden olyan gazdasági szereplőt ki kell zárni a szerződésben való részvételből, amelynek esetében az ajánlatkérő szerv tudomással bír egy olyan jogerős határozatról, amely megállapítja, hogy az adott gazdasági szereplő nem tett eleget a letelepedése szerinti ország, illetve az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti ország jogi rendelkezései szerint reá háruló adó-, illetve bérfizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeknek vagy egyéb alapvető szociális, foglalkoztatás- és munkavédelmi kötelezettségeknek.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről. Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is;	a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított egyéb kötelezettségek megszegéséről. Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is;
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) ha az ajánlatkérő szerv bármilyen módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő egyéb súlyos kötelességszegést követett el;	c) ha az ajánlatkérő szerv bármilyen módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő egyéb súlyos kötelességszegést követett el, súlyosan megsérti a székhelye szerinti ország vagy az ajánlatkérő szerv helye szerinti ország nemzeti szociális, környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályait, illetve súlyosan figyelmen kívül hagyja a munkavállalók egészségvédelmét és biztonságát;
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Minden olyan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, amely az (1), (2) és (3) bekezdésekben említett valamely helyzetben van, olyan bizonyítékot szolgáltathat az ajánlatkérő szervnek, amely az adott kizárási ok fennállása ellenére tanúsítja megbízhatóságát.	Ha egy részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, amely az (1), (2) és (3) bekezdésekben említett valamely helyzetben van, olyan bizonyítékot szolgáltatat az ajánlatkérő szervnek, amely az adott kizárási ok fennállása ellenére tanúsítja megbízhatóságát vagy adott esetben alvállalkozóinak megbízhatóságát, az ajánlatkérő szerv felülvizsgálhatja az ajánlatból való kizárást.
Indokolás
Fontos, hogy megfordítsák e cikk működését. Nem a szereplőnek kell tisztáznia magát, hanem az ajánlatkérő szerven kell múlnia, hogy a bizonyítékok benyújtása esetén hoz-e döntést a kizárással szemben.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 60 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az ajánlattevő vagy a közbeszerzési eljárásban való részvételre jelentkező igazolást nyújt be arról, hogy ajánlata elkészítésénél figyelembe vette az építési beruházás, illetve a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamban, régióban vagy helységben hatályos adóügyi, környezetvédelmi, szociális, valamint foglalkoztatás- és munkavédelmi rendelkezésekkel kapcsolatos kötelezettségeket.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:	Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a gazdaságilag legelőnyösebb és leginkább fenntartható ajánlatnak ítéli oda.
a) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;
b) a legalacsonyabb költség.
A költségeket az ajánlatkérő szerv választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés – mint például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelik.	A költségeket egy költséghatékonysági megközelítés – mint például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelik
(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:	(2) A gazdaságilag legelőnyösebb és legfenntarthatóbb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az áron és költségeken (ideértve a 67. cikk szerinti életciklus-költségeket is) kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:
a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;	a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi és szociális jellemzőket, valamint az innovatív jelleget;
b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;	b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata, valamint bármely alvállalkozó szakképesítése és szakmai magatartása is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti, szakképesítési és tapasztalati szintet biztosítanak;
c) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;	c) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;
d) az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamata, illetve ezek – a 2. cikk 22. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó sajátos folyamat, amennyiben ezek a kritériumok a (4) bekezdéssel összhangban kerültek megállapításra és azok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, továbbá az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamatát jellemzik.	d) az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának egyedi folyamata, illetve ezek – a 2. cikk 22. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó egyedi folyamat, amennyiben ezek a kritériumok a (4) bekezdéssel összhangban kerültek megállapításra, és azok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, továbbá az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának egyedi folyamatát jellemzik.
(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződések bizonyos fajtái odaítélésének az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említettek szerint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton kell alapulnia.
(4) Az odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményeknek kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. Az ajánlatkérő szervnek az ajánlattevők által megadott információk és benyújtott bizonyítékok alapján ténylegesen ellenőriznie kell, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.	(4) Az odaítélési szempontok a szerződés tárgyához kapcsolódnak, biztosítják a tényleges és tisztességes verseny lehetőségét, és azokhoz olyan követelmények kapcsolódnak, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését. Az ajánlatkérő szervnek az ajánlattevők által megadott információk és benyújtott bizonyítékok alapján ténylegesen ellenőriznie kell, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.	(5) Az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb és legfenntarthatóbb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.
Ezek a súlyok megfelelő maximális terjedelem megadása mellett kifejezhetők tartományként.	Ezek a súlyok megfelelő maximális terjedelem megadása mellett kifejezhetők tartományként.
Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szervnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.	Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szervnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az életciklus-költségek meghatározása egy termék, szolgáltatás vagy építési beruházás – 2. cikk 22. pontja szerinti – életciklusa során felmerült alábbi költségeket jelenti a releváns mértékig:	(1) Az életciklus-költségek meghatározása egy termék, szolgáltatás vagy építési beruházás – 2. cikk 22. pontja szerinti – életciklusa során felmerült alábbi költségeket jelenti a releváns mértékig:
a) belső költségek, ideértve a megszerzéshez (például az előállítási költségek), a használathoz (például az energiafogyasztási és a karbantartási költségek) és az életciklus végéhez (például az elszállítási és újrahasznosítási költségek) kapcsolódó költségeket, valamint	a) belső költségek, ideértve a megszerzéshez (például az előállítási költségek), a használathoz (például az energiafogyasztási és a karbantartási költségek) és az életciklus végéhez (például az elszállítási és újrahasznosítási költségek) kapcsolódó költségeket, valamint
b) az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó külső környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük meghatározható és igazolható: ezek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.	b) külső költségek, például az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó szociális és/vagy környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük meghatározható és igazolható: ezek magukban foglalhatják a gyártás környezetre és a helyi közösségekre gyakorolt hatásaival járó költségeket vagy az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.
(2) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő szervek a költségeket az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer segítségével értékelik, a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük az életciklus-költségek kiszámításához alkalmazott módszert. Az alkalmazott módszernek teljesítenie kell az alábbi feltételek mindegyikét:	(2) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő szervek a költségeket az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer segítségével értékelik, a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük az életciklus-költségek kiszámításához alkalmazott módszert, és meg kell adniuk az életciklus-költségek kiszámításának módszerét minden ajánlattevőnek. Az alkalmazott módszert lehetőség szerint egyszerűsíteni kell, hogy hozzáférhető legyen a kkv-k számára, és annak teljesítenie kell az alábbi feltételek mindegyikét:
a) a módszer kidolgozása tudományos adatok alapján történt vagy egyéb, objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;	a) a módszer kidolgozása tudományos adatok alapján történt vagy egyéb, objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;
b) ismétlődő vagy folyamatos alkalmazásra hozták létre;
c) valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhető.	c) valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhető.
Az ajánlatkérő szervnek lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők számára, hogy ajánlataik életciklus-költségeit más módszer segítségével számítsák ki, feltéve, hogy bizonyítják: a módszer megfelel az a), b) és c) pontban rögzített követelményeknek, és egyenértékű az ajánlatkérő szerv által jelzett módszerrel.	Az ajánlatkérő szervnek lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők számára, hogy ajánlataik életciklus-költségeit más módszer segítségével számítsák ki, feltéve, hogy bizonyítják: a módszer megfelel az a), b) és c) pontban rögzített követelményeknek, és egyenértékű az ajánlatkérő szerv által jelzett módszerrel. Az ajánlatkérő szerv harmadik fél által tanúsított dokumentumot kérhet az egyenértékűség teljesítésének bizonyítékaként.
(3) Amennyiben az Unió jogalkotási aktus részeként – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni, ha a 66. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.	(3) Az uniós jogalkotási aktus részeként ágazatspecifikus jogszabályok alapján vagy az európai műszaki leírások részeként az életciklus-költségek kiszámítására elfogadott közös módszert úgy kell tekinteni, hogy teljesíti a (2) bekezdés kritériumait, és szerepeltethető a 66. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési szempontok között.
Az említett jogalkotási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felsorolása a XV. mellékletben található. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lista frissítésének tekintetében, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ilyen változtatás szükségesnek bizonyul.	Az említett jogalkotási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felsorolása a XV. mellékletben található. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lista frissítésének tekintetében, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ilyen változtatás szükségesnek bizonyul.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 3, 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:	(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel kapcsolatosak:
d) az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;	d) az uniós vagy nemzeti jogszabályokban és/vagy kollektív szerződésekben foglalt szociális, foglalkoztatásvédelmi, munkavédelmi vagy környezetvédelmi rendelkezések vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;
e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.	e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.
(4) Az ajánlatkérő szerv az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőrzi a megadott információkat. Csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a bizonyíték nem indokolja a felszámított ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve a (3) bekezdésben említett elemeket.	(4) Az ajánlatkérő szerv az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőrzi a megadott információkat. Elutasítja az ajánlatot, ha a bizonyíték nem indokolja a felszámított ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve a (3) bekezdésben említett elemeket, vagy ha a beérkezett indokolás elégtelen.
Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.	Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott rendelkezéseknek.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 70 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
70 cikk	70. cikk
Szerződésteljesítési feltételek	Szerződésteljesítési feltételek
Az ajánlatkérő szerv különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek szerepelnek a pályázati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezek a feltételek mindenekelőtt szociális és környezetvédelmi megfontolásokra vonatkozhatnak. Tartalmazhatnak arra vonatkozó követelményt is, hogy a gazdasági szereplők irányozzanak elő kompenzációt az áringadozásból (fedezeti ügylet) eredő olyan árnövekedési kockázatokra, amelyek jelentős hatással lehetnek a szerződések teljesítésére.	Az ajánlatkérő szerv különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek szerepelnek a pályázati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezek a feltételek mindenekelőtt szociális és környezetvédelmi megfontolásokra vonatkozhatnak, és magukban foglalják az építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamban, régióban vagy helységben hatályos uniós és/vagy nemzeti jogszabályokban és/vagy kollektív szerződésekben foglalt szociális, foglalkoztatásvédelmi, és munkaügyi kötelezettségek, vagy környezetvédelmi jogszabályok vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeket. Tartalmazhatnak arra vonatkozó követelményt is, hogy a gazdasági szereplők (különböző fedezeti stratégiákat alkalmazva, beleértve az árkiigazítási képletek használatát is) irányozzanak elő kompenzációt az áringadozásból eredő olyan árnövekedési kockázatokra, amelyek jelentős hatással lehetnek a szerződések teljesítésére.
Indokolás
A szociális és munkavédelmi, valamint a munkakörülményekre vonatkozó kötelezettségeket egyértelműen meg kell állapítani a szerződés teljesítésére vonatkozó záradékokban, hogy biztosítva legyen azok betartása.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.	(1) A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő szerv kéri az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezi az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat, tájékoztatást adva az alvállalkozó nevéről, kapcsolattartási adatairól és jogi képviselőiről.
	(1a) A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő szerv kiköti, hogy az ajánlattevőre alkalmazandó feltételek és követelmények azokra a harmadik felekre is alkalmazandók, akik alvállalkozóként a szerződés egy részét teljesítik.
	(1b) Az alvállalkozói lánc bármilyen változtatására a gazdasági szereplő tesz javaslatot, és azt az ajánlatkérő szervnek jóvá kell hagynia. Amennyiben a javasolt változtatás új alvállalkozó bevonását is magában foglalja, a fővállalkozó megadja annak nevét, kapcsolattartási adatait és jogi képviselőit.
	(1c) A javasolt változtatást elutasítják, ha az nem garantálja az 1a. pont tiszteletben tartását.
	(7) Az ajánlatkérő szerv a fővállalkozóval kötött szerződésében, és az összes köztes alvállalkozó az alvállalkozóival kötött szerződésekben előírja, hogy amennyiben okkal feltételezhetik, hogy alvállalkozójuk megsérti a második albekezdésben említett szabályokat, a közvetlen alvállalkozó haladéktalanul intézkedik a helyzet orvoslására, és ennek elmulasztása esetén a szerződést megszüntetik..
	(8) Amennyiben a szerződés megszüntetése és az érintett alvállalkozó leváltása a vállalkozás átruházása formájában történik a 2001/23/EK irányelvben meghatározottak szerint, akkor az említett irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ugyanakkor az első albekezdés nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza.	Ugyanakkor az első albekezdés nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza. Az első albekezdés nem alkalmazandó az ajánlatkérő szerv szerkezetátalakításakor sem, mivel az ajánlatkérő szerv jogosult átruházni a megállapodást egy harmadik félre, aki felelős az ajánlatkérő szerv feladataiért.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 73 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek - az alkalmazandó nemzeti kötelmi jog által meghatározott feltételek szerint - lehetőségük legyen a közbeszerzési szerződés felmondására annak tartama alatt, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:	A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a közbeszerzési szerződés felmondása esetén a nemzeti szerződési jogot alkalmazzák. A tagállamok, amikor lehetőséget adnak az ajánlatkérő szerveknek – az alkalmazandó nemzeti szerződési jog által meghatározott feltételek szerint – a közbeszerzési szerződés felmondására annak tartama alatt, megkövetelhetik, hogy a következő feltételek valamelyike teljesüljön:
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat III cím – 1 fejezet – 73a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok széles körű mérlegelési joggal rendelkeznek ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg, illetve maguk is szabadon nyújthatnak szociális szolgáltatásokat és egyéb egyedi szolgáltatásokat vagy szervezhetik meg ilyen szolgáltatások nyújtását közbeszerzési szerződések kötése nélkül. Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra az egyedi tagállami eljárásokra, amelyek a felhasználó szabad szolgáltatóválasztásán alapulnak (azaz az utalványrendszerre, a szabad választáson alapuló modellre, a háromoldalú kapcsolatokra), valamint amelyek azon az elven alapulnak, hogy a jogi formától függetlenül minden olyan, szociális vagy más egyedi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató tevékenységét engedélyezni kell, amely képes eleget tenni a korábban jogszabályban megállapított feltételeknek, feltéve, hogy tiszteletben tartják az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség általános elveit.
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamoknak olyan megfelelő eljárásokat kell bevezetniük a jelen fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére, amelyek biztosítják az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód elvének teljes körű betartását, valamint lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vegyék az adott szolgáltatások sajátosságait.	(1) A tagállamoknak olyan megfelelő eljárásokat kell bevezetniük a jelen fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönbözetésmentesség és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód elvének teljes körű betartását, valamint lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vegyék az adott szolgáltatások sajátosságait.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriáinak sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a szolgáltatót nem pusztán a szolgáltatásnyújtás ára alapján kell kiválasztani.	(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vegyék a szolgáltatások magas minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, megfizethetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, a felhasználók különböző kategóriáinak – ideértve a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok – sajátos igényeit, a felhasználók megelégedettségét, a társadalmi befogadást, a felhasználók bevonását és felhatalmazását, valamint – adott esteben – az innovációt. A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a szolgáltatót ne pusztán a szolgáltatásnyújtás ára alapján válasszák ki. A minőségi kritériumok kidolgozásakor az ajánlatkérő szervek utalhatnak a szociális szolgáltatások önkéntes európai minőségi keretének kritériumaira.
	(2a) Az ajánlatkérő szervek dönthetnek úgy, hogy a szociális és egészségügyi szolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési eljárásokban való részvételt nonprofit szervezetekre korlátozzák, feltéve, hogy az európai joggal összeegyeztethető nemzeti jog korlátozott hozzáférést ír elő bizonyos szolgáltatások tekintetében a nonprofit szervezetek javára, az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban. Az ajánlati felhívásban hivatkozni kell erre a rendelkezésre. Tiszteletben kell tartani az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveit.
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 8 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) Az éves jelentésnek tartalmaznia kell emellett a megadott árak és a már teljesített szerződések tényleges költségének éves összehasonlítását, továbbá a szolgáltatók által foglalkoztatott munkavállalókra gyakorolt esetleges hatásokat.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 1 albekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik személlyel szerződést kíván kötni;	e) a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és – ha ismeretes – a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik féllel szerződést kíván kötni, továbbá tájékoztatás alvállalkozóiról, ideértve azok nevét, elérhetőségeit és jogi képviselőit;
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 87 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok gondoskodnak róla, hogy az érdekelt gazdasági szereplők könnyen hozzáférhessenek az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózási, környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségekre vonatkozó megfelelő információhoz, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell.	A tagállamok gondoskodnak róla, hogy az érdekelt gazdasági szereplők könnyen hozzáférhessenek az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózási, környezetvédelmi, szociális, foglalkoztatásvédelmi és munkavédelmi kötelezettségekre vonatkozó megfelelő információhoz, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell. A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő szervek megadják, hogy a szerződés dokumentációjában hol találhatók meg az információk.
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat VIII melléklet – 2 pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
„szabvány”: valamely elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljából elfogadott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik;	„szabvány”: ismételt vagy folyamatos használat céljából konszenzussal megállapított és valamely elismert szabványügyi szervezet által elfogadott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik;
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat XVI melléklet – 6 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
- Szakszervezetek által nyújtott szolgáltatások	törölve
	- Sürgősségi egészségügyi szolgáltatások
	- Iskolások és hallgatók szállítása

ELJÁRÁS

Cím	Közbeszerzés
Hivatkozások	COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Birgit Sippel 16.2.2012
Vizsgálat a bizottságban	31.5.2012	10.7.2012	17.9.2012
Az elfogadás dátuma	18.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 1 11
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Edit Bauer, Heinz K. Becker, Phil Bennion, Vilija Blinkevičiūtė, Philippe Boulland, David Casa, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Marije Cornelissen, Emer Costello, Andrea Cozzolino, Frédéric Daerden, Karima Delli, Sari Essayah, Richard Falbr, Thomas Händel, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Martin Kastler, Ádám Kósa, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Nicole Sinclaire, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Georges Bach, Sergio Gutiérrez Prieto, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Jelko Kacin, Svetoslav Hristov Malinov, Ramona Nicole Mănescu, Emilie Turunen

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (2.8.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0896 – C7‑0006/2012 – 2011/0438(COD))

A vélemény előadója: Åsa Westlund

RÖVID INDOKOLÁS

A közbeszerzések fontos szerepet játszanak társadalmunkban mind gazdasági, mind társadalmi és környezetvédelmi szempontból. Európában a hatóságok a GDP-nek körülbelül a 18%-át költik el közbeszerzés révén árukra és szolgáltatásokra. A közbeszerzést az Európai Unió célkitűzéseinek végrehajtását szolgáló eszközként lehet és kell is felhasználni.

A közbeszerzés az ajánlatkérő szervek számára fontos eszköz ahhoz, hogy az adófizetők pénzét a lehető legjobban használják fel. Ebbe beletartozik a közbeszerzés felhasználása a fenntartható fejlődés megteremtése érdekében, többek között a pozitív irányú fejlődés elősegítésére például a környezetvédelem, az éghajlat, a megkülönböztetés elleni küzdelem, az állatjóllét és a fiatalok foglalkoztatottsága területén. Mivel a fenntartható fejlődés a Lisszaboni Szerződés célkitűzése, ezért fontos lehetővé tenni és ösztönözni, hogy valamennyi hatóság e cél elérésének eszközeként hajtsa végre a közbeszerzéseket.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ezen véleményét a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságnak fogja eljuttatni. A vélemény olyan kérdésekre összpontosít majd, mint a fenntartható közbeszerzés a környezetvédelmi, gazdasági és szociális kérdések terén.

Az előadó üdvözli a Bizottság közbeszerzésre irányuló új irányelvre vonatkozó javaslatát. A javaslat a közkiadások hatékonyságának javítására összpontosít, egyszerűsíti és rugalmasabbá teszi a jelenlegi szabályozást és hangsúlyozza a környezetvédelmi megfontolások jelentőségét. Ezenkívül további javaslatok vonatkoznak arra, hogy hogyan lehet a közbeszerzést az általános társadalmi célok szempontjából hasznosabbá tenni.

Az előadó külön hangsúlyozni kívánja az alábbi fontos kérdéseket:

-  egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek olyan követelményeket támaszthatnak, amelyek szigorúbbak, illetve egyes területeken meghaladják a jelenlegi európai uniós jogszabályokat;

-  a közbeszerzések során támogatni kell az innovatív megoldásokat. A közbeszerzőket arra kell ösztönözni, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat vásárolhassanak a fenntartható fejlődés célkitűzésének elérése érdekében. Új innovatív megoldásokra és ötletekre van szükség a környezetvédelem területén, és a közbeszerzést ezen igények kielégítését szolgáló eszközként kell felhasználni;

-  az életciklussal kapcsolatos kritériumokat fejleszteni kell. Figyelembe kell venni a teljes előállítási folyamat társadalmi és környezetvédelmi hatásait. Ezért az ajánlatkérő szervek számára további lehetőségeket kell biztosítani annak érdekében, hogy az előállítási folyamattal kapcsolatban is követelményeket támaszthassanak, és ne csak a konkrét termékkel kapcsolatban. Ez a közbeszerzés fenntarthatóságának javulását eredményezi;

-  közegészségügyi megfontolások alapján a foglalkoztatásra vonatkozó kollektív megállapodások és nemzetközi megállapodások alkalmazásának nem lehetőségnek, hanem követelménynek kell lennie a kiválasztott szerződő felek számára. A munkavállalók egészségének és munkahelyi környezetének védelme érdekében lehetővé kell tenni azon ajánlattevők kizárását és büntetését, amelyek nem követik a szociális és munkaügyi jogszabályokat. Azokat az országokat, amelyek ratifikálták az ILO 94. számú egyezményét, nem szabad hátráltatni az egyezmény végrehajtásában;

-  a szabványok használatát előnyben kell részesíteni a címkék használatával szemben. A szabványok azért hasznosak, mert azokat az adott területen jártas ajánlattevők könnyen megértik, valamint mert segítenek elkerülni, hogy az egyes ajánlatkérő szerveknek újra és újra meg kelljen fogalmazniuk a követelményeket. A szabványok használatának hangsúlyozásával az irányelv az ajánlatkérő szervek számára megkönnyíti a környezetvédelmi és szociális követelmények meghatározását;

-  az irányelv nem korlátozhatja az önkormányzatok azon lehetőségét, hogy együttműködhessenek bizonyos általános érdekű szolgáltatások biztosítása érdekében, mint amilyen például a hulladékkezelés és a szennyvízkezelés;

-  az irányelvnek bővítenie kell annak lehetőségeit, hogy a vállalkozói lánc minden egyes tagjával, azaz az alvállalkozókkal szemben is követelményeket támasszanak. Nemcsak a fővállalkozónak/fő ajánlattevőnek kell betartania az ajánlatkérő szerv által meghatározott szabályokat és rendelkezéseket, hanem azt az alvállalkozóktól is el kell várni. Olyan ellenőrző rendszerre van szükség, amely a vállalkozói lánc minden egyes elemére kiterjed.

Az előadó elkötelezett amellett, hogy megőrizzék az önkormányzatok, régiók és egyéb ajánlatkérő szervek önrendelkezését és autonómiáját. A rendeletnek egyértelműnek kell lennie az értelmezéssel kapcsolatos viták elkerülése érdekében. Az irányelv egyszerűsítése arra is ösztönözni fogja az ajánlatkérő szerveket, hogy közbeszerzési politikájukon belül egyértelmű fenntarthatósági célokat tűzzenek ki.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.	(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz, továbbá a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott, a fenntartható fejlődés célkitűzésének teljesítésében. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak és koncepciók tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.
Indokolás
A Lisszaboni Szerződésre vonatkozó szöveg a fenntartható fejlődés jelentőségének hangsúlyozása miatt szükséges.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.	(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a fenntartható fejlődés és más közös társadalmi célok támogatására, növelve ezáltal a közkiadások hatékonyságát, biztosítva a legjobb ár-érték arányt, és elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, illetve ösztönözve a helyi szintű közbeszerzést, valamint képessé téve a beszerzőket a közbeszerzés közös társadalmi célok támogatására való jobb felhasználására. Arra biztatjuk az ajánlatkérő szerveket, hogy olyan követelményeket támasszanak, amelyek szigorúbbak, illetve egyes területeken meghaladják a jelenlegi európai uniós jogszabályokat e közös célok elérése érdekében. Szükség van ezenkívül az irányelvek egyszerűsítésére, valamint az alapfogalmak és koncepciók tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére. Ez az irányelv a közbeszerzés módjáról rendelkezik, a közbeszerzés tárgya az ajánlatkérő szervek hatáskörébe tartozik. Arra biztatjuk az ajánlatkérő szerveket, hogy olyan követelményeket támasszanak, amelyek szigorúbbak, illetve egyes területeken meghaladják a jelenlegi európai uniós jogszabályokat a közös célok elérése érdekében.
Indokolás
Egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek támaszthatnak olyan követelményeket, amelyek szigorúbbak, illetve egyes területeken meghaladják a jelenlegi európai uniós jogszabályokat. Amennyiben már idejében rögzítjük az irányelv szerepét az éghajlattal, a környezettel és a társadalmi kohézióval kapcsolatos célok elérésében, az a későbbiekben hozzá fog járulni az e kérdésekkel kapcsolatos cikkekhez.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A közszféra fellépésének egyre sokrétűbb megjelenési formái szükségessé tették magának a beszerzés fogalmának a közelebbi meghatározását. Az uniós közbeszerzési szabályoknak nem céljuk, hogy a közpénzek kifizetésének minden formáját szabályozzák; pusztán azokra vonatkoznak, amelyek ellenérték fejében történő építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatásnyújtások megszerzésére irányulnak. A megszerzés fogalma tágan értendő, a szóban forgó építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás előnyeinek megszerzése értelmében, amihez nem feltétlenül szükséges az ajánlatkérő szerv részére történő tulajdonjog-átruházás. Továbbá egy tevékenységnek pusztán a finanszírozása – amihez gyakran kapcsolódik az átvett összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a szándékolt célokra – általában nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá.	(3) A közszféra fellépésének egyre sokrétűbb megjelenési formái szükségessé tették magának a beszerzés fogalmának a közelebbi meghatározását. Az uniós közbeszerzési szabályoknak nem céljuk, hogy a közpénzek kifizetésének minden formáját szabályozzák; pusztán azokra vonatkoznak, amelyek ellenérték fejében történő építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatásnyújtások megszerzésére irányulnak. A megszerzés fogalma tágan értendő, a szóban forgó építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás előnyeinek megszerzése értelmében, amihez nem feltétlenül szükséges az ajánlatkérő szerv részére történő tulajdonjog-átruházás. Továbbá egy tevékenységnek pusztán a finanszírozása – amihez gyakran kapcsolódik az átvett összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a szándékolt célokra –nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá. Amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek, a közbeszerzésre vonatkozó szabályok nem alkalmazandók az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt szerződésekre és a részt vevő ajánlatkérő szervek közötti, közszolgáltatási feladataik közös végrehajtására irányuló együttműködésre.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikke értelmében az Unió politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket. Ez az irányelv hozzájárul e célok eléréséhez azáltal, hogy ösztönzi a társadalmi szempontból fenntartható közbeszerzést, szociális kritériumokat beépítve a közbeszerzés valamennyi szakaszába, valamint tiszteletben tartva a meglévő, foglalkoztatási feltételekről, társadalombiztosításról és közegészségről szóló uniós, nemzeti és nemzetközi szintű kötelezettségeket.
Indokolás
Az (5) preambulumbekezdés hivatkozik az EUMSZ 11. cikkére, amely arról rendelkezik, hogy a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az összes uniós politikába. Ez az új preambulumbekezdés az EUMSZ szociális és egészségügyi célkitűzések valamennyi uniós politikába történő beillesztéséről rendelkező 9. cikke tekintetében törekszik ugyanerre.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4b) A 2008–2013. évre vonatkozó egészségügyi stratégia kulcsfontosságú elve az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevétele, illetve az egészségügyi szempontok beillesztése az összes uniós, nemzeti és regionális szintű politikába. Ezt a megközelítést a tagállamok az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevételére vonatkozó 2007. évi nyilatkozatukban támogatták. Ez az irányelv hozzájárul ehhez a megközelítéshez annak biztosítása által, hogy a közbeszerzési szabályok az ajánlatkérő szervek segítségére legyenek a közegészségügyi célok megvalósításában, és hogy a közegészségre, valamint a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó kritériumok a közbeszerzés valamennyi szakaszába beépíthetőek legyenek.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítésének céljából. Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.	(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9., 10. és 11. cikke szerint a környezetvédelmi és szociális szempontokat be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítésének céljából. Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, és tisztázza, hogyan használhatják fel a rájuk ruházott mérlegelési jogkörüket a fenntartható közbeszerzések megkötése érdekében az alkalmazandó műszaki leírás és odaítélési kritériumok kiválasztása tekintetében úgy, hogy eközben biztosítsák a szerződés tárgyával való kapcsolatot, valamint a legjobb ár-érték arányt szerződéseikben.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A közbeszerzés a globális GDP mintegy 19%-át teszi ki, ami majdnem 40-szer akkora összeg, mint amekkorát az uniós tagállamok hivatalos fejlesztési segélyként folyósítanak. Ennélfogva hatalmas lehetőségek rejlenek a közbeszerzésben arra, hogy az EUMSZ 208. cikkében említett fejlesztési célú politikai koherencia terén fennálló uniós kötelezettségek teljesítésének és a fenntartható kormányzati politikák mind az Unióban, mind a fejlődő országokban való végrehajtásának eszköze legyen.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5b) Az ajánlatkérő szervek széleskörű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a közbeszerzés tárgyát képező áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások műszaki leírásának meghatározását illetően. Az ajánlatkérő szervek ezen túlmenően széleskörű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a tekintetben, hogy mind a műszaki leírásokat, mind az odaítélési kritériumokat céljaik eléréséhez használják fel, ideértve a fenntarthatóbb közbeszerzést biztosító leírásokat és kritériumokat is. A – többek között a fenntarthatósági célkitűzésekhez kapcsolódó – műszaki leírásoknak és odaítélési kritériumoknak kapcsolódniuk kell a közbeszerzési szerződés tárgyához. Feltéve, hogy a tárgyhoz való kapcsolódás szabálya érvényesül, ez az irányelv nem kívánja tovább szűkíteni azon szempontok körét, amelyeket egy ajánlatkérő szerv a műszaki leírásban vagy az odaítélési kritériumokban meg kíván jeleníteni.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 5 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5c) A műszaki leírás, az odaítélési kritériumok és a szerződésteljesítési feltételek nem a tartalmuk, hanem a közbeszerzési eljárásban játszott szerepük miatt kapnak megkülönböztetett figyelmet. A műszaki leírásban az ajánlatkérő szerv a közbeszerzés abszolút követelményeit rögzíti. A műszaki leírások teljesítése a közbeszerzési eljárásban való részvételhez szükséges előfeltétel, így kizárólag az említett leírásoknak megfelelő árukat vagy szolgáltatásokat lehet figyelembe venni. Az odaítélési kritériumok ezzel szemben lehetőséget adnak az ajánlatkérő szervnek a különböző kritériumkombinációk relatív előnyeinek összevetésére. Az odaítélési kritériumokat súlyozzák, és a pályázatokat az egyes kritériumoknak való megfelelés alapján rangsorolják, de nem előfeltétel, hogy a pályázó az összes odaítélési feltételt teljesítse. Végezetül a szerződésbe a szerződés végrehajtásának mikéntjéről szóló szerződésteljesítési feltételeket lehet foglalni. Az ajánlatkérő szervek széleskörű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a tekintetben, hogy a műszaki leírások, az odaítélési szempontok és a szerződésteljesítési kritériumok révén a közbeszerzés bármely szakaszába beillesszék a fenntarthatósági célkitűzéseket.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A kutatás és az innováció – ideértve az öko-innovációt és a társadalmi innovációt is – a jövőbeni növekedést befolyásoló fő tényezők közé tartozik, és központi szerepet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiában. A hatóságoknak a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk az innováció ösztönzése érdekében. Az innovatív áruk és szolgáltatások vásárlása kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában, és emellett jelentős társadalmi kihívásokra ad választ. Hozzájárul a közpénzek gazdaságilag legelőnyösebb elköltésének megvalósításához, valamint szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök eléréséhez, abban az értelemben, hogy új ötleteket szül, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, ezáltal pedig elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést. Az irányelv várhatóan hozzá fog járulni az innovációs közbeszerzés megkönnyítéséhez, és segíti a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében. Ezért rendelkezni kell egy külön közbeszerzési eljárásról, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára, hogy hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek valamely új, innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kialakítása, majd megvásárlása érdekében, feltéve, hogy a termékeket, építési beruházásokat, illetve szolgáltatásokat a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítik. A partnerséget úgy kell felépíteni, hogy képes legyen a szükséges „piaci húzóerő” generálására, a piac kizárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását.	(17) A kutatás és az innováció – ideértve az ökoinnovációt és a társadalmi innovációt is – a jövőbeni növekedést befolyásoló fő tényezők közé tartozik, és központi szerepet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiában. A hatóságoknak a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk az innováció ösztönzése érdekében. Az innovatív áruk és szolgáltatások vásárlása kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában, és emellett jelentős társadalmi kihívásokra ad választ. Hozzájárul a közpénzek gazdaságilag legelőnyösebb elköltésének megvalósításához, valamint szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök eléréséhez, abban az értelemben, hogy új ötleteket szül, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, ezáltal pedig elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést. Az irányelv várhatóan hozzá fog járulni az innovációs közbeszerzés megkönnyítéséhez, és segíti a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében. Ezért rendelkezni kell egy külön közbeszerzési eljárásról, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára, hogy hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek valamely új, innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kialakítása, majd megvásárlása érdekében, feltéve, hogy a termékeket, építési beruházásokat, illetve szolgáltatásokat a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítik. A partnerséget úgy kell felépíteni, hogy képes legyen a szükséges „piaci húzóerő” generálására, a piac kizárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását. A közbeszerzési feltételek meghatározásakor ezen túlmenően választási lehetőséget kell biztosítani a hatóságok részére annak eldöntésére, hogy a gazdasági szempontból, vagy az innováció és fenntarthatóság szempontjából legelőnyösebb – adott esetben a műszaki szempontból legkorszerűbb – ajánlatot fogadják el, és e választásukat a hatóságoknak előre egyértelműen rögzíteniük kell az ajánlattételi felhívásban.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más címkére, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektíve igazolható kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek - úgymint a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók és a környezetvédelmi szervezetek -, valamint elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen.	(28) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, energiahatékonysággal kapcsolatos, szociális, állatjóléti vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más címkére, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektíve igazolható kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek – úgymint a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók és a környezetvédelmi szervezetek –, valamint elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen.
Indokolás
Tekintettel a környezetbarát tervezésről szóló irányelvre és annak termékeket érintő rendelkezéseire, az energiahatékonyságra és energiatakarékosságra való utalás elengedhetetlen.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését.	(34) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi, szociális vagy állatjóléttel kapcsolatos kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” vagy „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.	(37) A szerződéseket olyan objektív kritériumok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó kritériumoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési kritériumok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Következésképpen az ajánlatkérő szerveknek „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kritériumát kell elfogadniuk odaítélési kritériumként.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.	(38) Az ajánlatkérő szervnek meg kell állapítania azokat az odaítélési kritériumokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. A legjobb ár-érték arányt képviselő ajánlat kiválasztása érdekében az ajánlatkérő szerveknek a szerződés tárgyához kapcsolódó, objektív kritériumokat kell használniuk. Az odaítélési kritériumok azonban nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre. Az odaítélési eljárásnak inkább azt kell biztosítania, hogy az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének szigorú betartása révén valódi versenyhelyzet alakuljon ki. Ezen elvek érvényesüléséhez többek között az szükséges, hogy az ajánlattevők által benyújtott információkat hatékonyan és átlátható módon ellenőrizzék.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(39) Az Európa 2020 stratégia a fenntartható fejlődésért célkitűzéseinek eléréséhez rendkívül fontos, hogy teljes mértékben kihasználják a közbeszerzésben rejlő lehetőséget. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében. Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) és az irodai berendezések (az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az életciklus-költségek meghatározásának közös módszereire vonatkozó definíciók terén. Helyénvalónak tűnik ezért az ezen az úton való továbbhaladás, az ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklus-költségek meghatározása európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását.	(39) Az Európa 2020 stratégia a fenntartható fejlődésért célkitűzéseinek eléréséhez rendkívül fontos, hogy teljes mértékben kihasználják a közbeszerzésben rejlő lehetőséget. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében. Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) és az irodai berendezések (az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) ágazatában. Emellett folyamatos az előrelépés az életciklus-költségek meghatározásának közös módszereire vonatkozó definíciók terén, és az életciklus-költségek ágazat-specifikus alkalmazhatóságát folyamatosan fejlesztik, tesztelik és finomítják. Helyénvalónak tűnik ezért továbbra is az ágazati jogalkotásra hagyni a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek összefüggésében, előmozdítva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását. Ennek keretében törekedni kell az életciklus-költségek meghatározására irányuló megbízható módszerek ágazat-specifikus alkalmazására. A jelen irányelv többi rendelkezésével összhangban az ágazat-specifikus jogszabályok révén elfogadott kötelező közbeszerzési kritériumok magukban foglalhatnak olyan műszaki leírásokat és odaítélési kritériumokat is, amelyek kitérnek az általános szociális és környezeti előnyökkel és ártalmakkal kapcsolatos fenntarthatósági megfontolásokra, akkor is, ha ezek pénzben nincsenek kifejezve vagy nem fejezhetők ki, feltéve, hogy a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő védelem elvének minden tekintetben megfelelnek.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a jellemzők csak a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.	(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési kritériumokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzési szerződés tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat odaítélési kritériumai között. Ezek a jellemzők a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak munkakörülményeire, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési kritériumoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottak munkakörülményeit. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési kritériumként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.	(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem, a közegészség-védelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek, különösen a 94. sz. ILO-egyezmény tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.
Indokolás
Ez a módosítás hangsúlyozza a kifejezetten a közbeszerzést szabályozó 94. sz. ILO-egyezmény jelentőségét a közbeszerzési szerződések munkajogi záradékaira vonatkozóan. Az EU-nak el kell köteleznie magát az ILO normái mellett.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által történő megvásárlása vagy más formában történő megszerzése az említett ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől, függetlenül attól, hogy az építési beruházást, árukat vagy szolgáltatásokat közcélra szánták-e.	(2) Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által közbeszerzési szerződéseken keresztül történő megvásárlása az említett ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől.
Indokolás
Erre a változtatásra azért van szükség, hogy lehetővé tegyük az önkormányzatoknak, hogy hatékonyan együttműködhessenek bizonyos általános érdekű szolgáltatások biztosítása érdekében, mint amilyen például a hulladékkezelés és a szennyvízkezelés.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezen irányelv értelmében egyetlen beszerzésnek számít az építési beruházások, árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések összessége – még akkor is, ha azok beszerzése több szerződésen keresztül történik –, amennyiben a szerződések egyetlen projekt részét képezik.	törölve
Indokolás
Erre a változtatásra azért van szükség, hogy lehetővé tegyük az önkormányzatoknak, hogy hatékonyan együttműködhessenek bizonyos általános érdekű szolgáltatások biztosítása érdekében, mint amilyen például a hulladékkezelés és a szennyvízkezelés.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az ajánlatkérő szervek által egy másik jogi személynek odaítélt szerződés nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
	a) az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;
	b) az érintett jogi személy tevékenységeinek jelentős részét az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;
	c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek aktív magánjogi érdekeltek.
(A bizottsági javaslat 11. cikke (1) bekezdésének szövege – módosításokkal)
Indokolás
Erre a változtatásra azért van szükség, hogy lehetővé tegyük az önkormányzatoknak, hogy hatékonyan együttműködhessenek bizonyos általános érdekű szolgáltatások biztosítása érdekében, mint amilyen például a hulladékkezelés és a szennyvízkezelés. Ez a hatály kérdéséhez tartozik, ezért a bizottsági javaslat 11. cikkét módosításokkal együtt az 1. cikkbe kell áthelyezni.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Akkor is alkalmazandó a (2a) (új) bekezdés, ha egy vagy több olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést.
(A bizottsági javaslat 11. cikke (2) bekezdésének szövege – módosításokkal)
Indokolás
Lásd a 1. cikk (2a) (új) bekezdésének módosítását.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) Az az ajánlatkérő szerv, amely a (3) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett mindazonáltal a jelen irányelv hatályán kívül is odaítélhet egy szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz:
	a) az ajánlatkérő szervek az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységeik felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorolnak;
	b) az érintett jogi személy tevékenységeinek jelentős részét az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;
	c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek aktív magánjogi érdekeltek.
(A bizottsági javaslat 11. cikke (3) bekezdésének szövege – módosításokkal)
Indokolás
Lásd az 1. cikk (2a) (új) bekezdésének módosítását.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2d) A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás nem tekinthető közbeszerzési szerződésnek a jelen irányelv 2. cikkének (7) bekezdése értelmében, és így nem tartozik az irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
	a) a partnerség célja egy minden állami hatóság számára kötelező közszolgáltatási feladat ellátása;
	b) a tevékenységet kizárólag az érintett hatóságok látják el, azaz aktív magántőke bevonása nélkül.
(A bizottsági javaslat 11. cikke (4) bekezdésének szövege – módosításokkal)
Indokolás
Lásd az 1. cikk (2a) (új) bekezdésének módosítását.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 e bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2e) A közszférában működő szervezetek közötti feladatátruházás azonban a tagállamok államigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozik, és arra a közbeszerzésre vonatkozó szabályok nem alkalmazandók.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 22 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(22a) „társadalmi szempontból fenntartható termelési folyamat”: olyan termelési folyamat, amelynek során az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás és árubeszerzés megfelel a biztonsági és egészségvédelmi, szociális és munkaügyi jogszabályoknak, szabályoknak és szabványoknak, különösen az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás és árubeszerzés helyszínén alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve kollektív szerződésekben meghatározott munkahelyi egyenlő bánásmód elve tekintetében.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
11 cikk	törölve
A hatóságok közötti kapcsolat
(1) Az ajánlatkérő szervek által egy másik jogi személynek odaítélt szerződés nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;
c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.
Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol ahhoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, mint amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.
(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést.
(3) Az az ajánlatkérő szerv, amely az (1) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet egy szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz:
a) az ajánlatkérő szervek az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységeik felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorolnak;
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;
c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.
Az a) pont alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek közös ellenőrzést gyakorolnak valamely jogi személy felett, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek képviselőiből állnak;
b) az említett ajánlatkérő szervek ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;
c) az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;
d) az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérő szervekkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik.
(4) A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás nem tekinthető közbeszerzési szerződésnek a jelen irányelv 2. cikkének 6. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;
b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;
c) a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;
d) a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek között;
e) egyik érintett ajánlatkérő szervben sincsenek magánjogi érdekeltek.
(5) A magánszféra (1)-(4) bekezdésben említett részvételének hiányát a szerződés odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.
Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.
(A 11. cikkből eltávolított és részben az 1. cikkbe áthelyezett szöveg – lásd az 1. cikk módosításait:(2a–d) bekezdés [új])
Indokolás
A bizottsági javaslat 11. cikkének tartalma az irányelv hatálya miatt fontos, ezért azt a módosításokkal együtt az 1. cikkbe kell áthelyezni. Ennek megfelelően a bizottsági javaslat 11. cikkét törölni kell.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 11 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	11a. cikk
	Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések
	Ez az irányelv nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésre, amelyet egy ajánlatkérő szerv egy másik ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérő szervek társulásának ítél oda, olyan kizárólagos jog alapján, amelyet a Szerződéssel összeegyeztethető, kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek.
Indokolás
A jelenlegi 2004/18/EK irányelv 18. cikkének ismételt bevezetése. Ez a cikk fontos az olyan általános érdekű műveletek szempontjából, mint például a szerencsejátékok (államilag engedélyezett sorsolásos játékok), és a hulladékok ártalmatlanítása. Ez a cikk lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy bizonyos műveleteket speciális belső vállalatok számára tartsanak fenn. Az Európai Bíróság ezt a rendelkezést a C-360/96. sz. ügyben alkalmazta.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatnak a következő esetek bármelyikében:	A tagállamok arról is rendelkeznek, hogy az ajánlatkérő szervek az ezen irányelvben szabályozott tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatják a következő esetek bármelyikében:
Indokolás
Bizonyos esetekben csak tárgyalásos eljárás keretében lehet az összetettebb szerződéseket odaítélni. Az ajánlatkérő szervek számára ezért lehetővé kell tenni, hogy ehhez az eljárástípushoz folyamodjanak.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok úgy határozhatnak, hogy a tárgyalásos eljárást, a versenypárbeszédet vagy az innovációs partnerséget nem ültetik át a nemzeti jogukba.	törölve
Indokolás
Bizonyos esetekben csak tárgyalásos eljárás keretében lehet az összetettebb szerződéseket odaítélni. Az ajánlatkérő szervek számára ezért lehetővé kell tenni, hogy ehhez az eljárástípushoz folyamodjanak.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 34 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	34a. cikk
	Az elektronikus közbeszerzéshez használt központi weboldal
	Az átláthatóság érdekében a közigazgatási szervek a bekerülési összeg, a mennyiség és hasonló adatok feltüntetésével egy az e célra kialakított központi uniós weboldalon közzétehetnek információkat a már kivitelezett szerződésekről stb., azzal a céllal, hogy más közigazgatási szervek összehasonlíthassák a hasonló szerződésekért kifizetett összegeket és más hasonló paramétereket, és hogy ajánlattételi felhívásaikat ezen információk alapján készíthessék el; ily módon költségeket lehet megtakarítani, és fel lehet tárni a szerződések közötti jelentősebb árkülönbségeket.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.	(1) A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szerv használattal, fenntarthatósággal és állatjóléttel kapcsolatos célkitűzései megvalósíthatók legyenek.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Címkék	Harmadik fél által ellenőrzött szabvány szerinti címkék és tanúsítványok
Indokolás
A címkék használatát a szabványok használata érdekében törölni kell. A szabványok azért hasznosak, mert azokat az adott területen jártas ajánlattevők könnyen megértik, valamint mert segítenek elkerülni, hogy az egyes ajánlatkérő szerveknek újra és újra meg kelljen fogalmazniuk a követelményeket. A szabványok használatának hangsúlyozásával az irányelv az ajánlatkérő szervek számára megkönnyíti a környezetvédelmi és szociális követelmények meghatározását.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben az ajánlatkérő szervek valamely építési beruházással, szolgáltatással vagy áruval összefüggésben környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőket állapítanak meg a 40. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, megkövetelhetik, hogy a szóban forgó építési beruházás, szolgáltatás vagy áru meghatározott címkével legyen ellátva, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:	(1) Amennyiben az ajánlatkérő szervek valamely építési beruházással, szolgáltatással vagy áruval összefüggésben környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőket állapítanak meg a 40. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, megkövetelhetik, hogy a szóban forgó építési beruházás, szolgáltatás vagy áru harmadik fél által ellenőrzött szabvány szerinti meghatározott címkével, illetve tanúsítvánnyal legyen ellátva, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;	a) a harmadik fél által ellenőrzött szabvány szerinti címkére, illetve tanúsítványra vonatkozó követelmények olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg, vagy azok egyéb objektív módon igazolható, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapulnak;	b) a harmadik fél által ellenőrzött szabvány szerinti címke, és/vagy tanúsítvány követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg, vagy azok egyéb objektív módon igazolható, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon és adatokon alapulnak;
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az odaítélésre vonatkozó szabályok a szerződés jellegéhez mérten arányosak;
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket, fogyasztókat, gyártókat, forgalmazókat és környezetvédelmi szervezeteket – részt vehetett,	c) a harmadik fél által igazolt szabványban meghatározott címkét és/vagy tanúsítványt olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket, fogyasztókat, gyártókat, forgalmazókat és környezetvédelmi szervezeteket – részt vehetett;
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;	d) a harmadik fél által igazolt szabványban meghatározott címkék és/vagy tanúsítványok valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a címkére vonatkozó kritériumokat a címkéért folyamodó gazdasági szereplőtől független harmadik fél határozza meg.	e) a harmadik fél által igazolt szabványban meghatározott címkékre és/vagy tanúsítványokra vonatkozó kritériumokat a címkéért folyamodó gazdasági szereplőtől független harmadik fél határozza meg. A harmadik fél lehet konkrét nemzeti vagy kormányzati testület vagy szervezet.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha a címke megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjaiban előírt feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményeket is előír, az ajánlatkérő szervek a műszaki leírást az adott címke részletes leírására vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással is meghatározhatják.	(2) Ha a harmadik fél által ellenőrzött szabvány amiatt nem fel meg a VIII. melléklet 6. pontjában foglalt fogalommeghatározásnak, mert kritériumai előírnak a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményeket, az ajánlatkérő szervek a műszaki leírást az adott szabvány részletes leírására vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással is meghatározhatják.
Indokolás
E módosítás célja, hogy kiemelje harmadik felek szabványainak közbeszerzés során történő használatát. A harmadik fél által ellenőrzött szabvány alkalmazása révén az ajánlatkérő szervek és az ajánlattevők világos, megfelelő és hasznos eszközhöz jutnak. Az a tény, hogy egy termék vagy szolgáltatás megfelel a harmadik fél által ellenőrzött szabványnak, azt bizonyítja, hogy az ajánlatkérő szerv kritériumai teljesülnek.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az ajánlatkérő szerv műszaki leírásaiban feltüntetheti, hogy az ilyen szabványoknak megfelelő építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás a műszaki leírásnak megfelelőnek minősül. Az ajánlatkérő szervek elfogadhatnak minden olyan egyenértékű szabványt is, amely teljesíti az ajánlatkérő szerv által megállapított leírást. Azon építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében, amelyről harmadik személy nem igazolta, hogy az ilyen szabványnak megfelel, az ajánlatkérő szerv elfogadhatja a gyártó műszaki dokumentációját vagy más megfelelő eszközt, mint például tanúsítványokat és nyilatkozatokat.
Indokolás
A címkék használatát a szabványok használata érdekében törölni kell. A szabványok azért hasznosak, mert azokat az adott területen jártas ajánlattevők könnyen megértik, valamint mert segítenek elkerülni, hogy az egyes ajánlatkérő szerveknek újra és újra meg kelljen fogalmazniuk a követelményeket. A szabványok használatának hangsúlyozásával az irányelv az ajánlatkérő szervek számára megkönnyíti a környezetvédelmi és szociális követelmények meghatározását.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Minden olyan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, amely az (1), (2) és (3) bekezdésekben említett valamely helyzetben van, olyan bizonyítékot szolgáltathat az ajánlatkérő szervnek, amely az adott kizárási ok fennállása ellenére tanúsítja megbízhatóságát.	(4) Amennyiben az olyan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, amely az (1), (2) és (3) bekezdésekben említett valamely helyzetben van, olyan bizonyítékot szolgáltat az ajánlatkérő szervnek, amely az adott kizárási ok fennállása ellenére tanúsítja megbízhatóságát, az ajánlatkérő szerv felülvizsgálhatja a közbeszerzésből való kizárást.
Indokolás
Világosan és kétséget kizáróan elő kell írni, hogy az ajánlattevőknek meg kell felelniük az uniós, nemzeti és regionális jogszabályoknak és egyéb kötelező érvényű előírásoknak, és hogy az ajánlatkérő szerveknek egyértelműen jogukban áll kizárni az előírásokat nem teljesítő pályázókat.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 56 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) az uniós és a nemzeti jogszabályok, illetve kollektív megállapodások által meghatározott szabványok betartása az egészségvédelmi és biztonsági, a szociális, a munkaügyi és a környezetvédelmi jogszabályok terén.
Indokolás
A címkék használatát a szabványok használata érdekében törölni kell. A szabványok azért hasznosak, mert azokat az adott területen jártas ajánlattevők könnyen megértik, valamint mert segítenek elkerülni, hogy az egyes ajánlatkérő szerveknek újra és újra meg kelljen fogalmazniuk a követelményeket. A szabványok használatának hangsúlyozásával az irányelv az ajánlatkérő szervek számára megkönnyíti a környezetvédelmi és szociális követelmények meghatározását.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 56 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A műszaki és szakmai képesség tekintetében az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés megfelelő minőségi szabvány szerinti teljesítéséhez szükséges emberi és műszaki erőforrásokkal és tapasztalattal. Az ajánlatkérő szervek akkor juthatnak arra a következtetésre, hogy a gazdasági szereplők nem a megfelelő minőségben fogják teljesíteni a szerződést, ha az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy összeférhetetlenség áll fenn, amely hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.	(4) A műszaki és szakmai alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés megfelelő minőségi szabvány szerinti és – amennyiben az ajánlatkérő szerv kéri – a 70. cikkel összhangban meghatározott szerződési feltételeknek megfelelő teljesítésének biztosításához szükséges emberi és műszaki erőforrásokkal és tapasztalattal, illetve hogy az ezekhez való hozzáférés vagy ezek megszerzése érdekében előzetesen intézkedéseket tegyenek. Az ajánlatkérő szervek akkor juthatnak arra a következtetésre, hogy a gazdasági szereplők nem biztosítják a szükséges teljesítményt, ha az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy összeférhetetlenség áll fenn, amely hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.
Indokolás
A címkék használatát a szabványok használata érdekében törölni kell. A szabványok azért hasznosak, mert azokat az adott területen jártas ajánlattevők könnyen megértik, valamint mert segítenek elkerülni, hogy az egyes ajánlatkérő szerveknek újra és újra meg kelljen fogalmazniuk a követelményeket. A szabványok használatának hangsúlyozásával az irányelv az ajánlatkérő szervek számára megkönnyíti a környezetvédelmi és szociális követelmények meghatározását.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 56 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	E cikk (1)–(5) bekezdésének előírásait alkalmazni kell az alvállalkozásba adási eljárásokra és az alvállalkozókra.
Indokolás
A cél, hogy az ajánlatkérő szervek számára több lehetőséget biztosítsanak az alvállalkozók bevonásának figyelembe vételére.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 57 cikk – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A nemzeti hatóságok biztonságos online tanúsítványtárakat hoznak létre, ahová a vállalkozások kétévente beküldhetik az összes kapcsolódó dokumentációt. A dokumentációnak egy személyes azonosító szám megadása révén hozzáférhetőnek kell lennie minden szinten minden ajánlatkérő szerv számára.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 60 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásának igazolása főszabály szerint a XIV. melléklet 1. részében felsorolt egy vagy több dokumentummal történhet.	(2) A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi helyzetét, illetve az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás és az árubeszerzés helyén alkalmazandó kollektív szerződésekben meghatározott egészségvédelmi, biztonsági, szociális és munkajogi szabályoknak és előírásoknak való megfelelését főszabály szerint a XIV. mellékletben felsorolt egy vagy több dokumentummal igazolhatja.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 61 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Minőségbiztosítási és környezetgazdálkodási standardok	Minőségbiztosítási, környezetgazdálkodási és állatjóléti standardok
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 61 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok kötelesek a 88. cikknek megfelelően a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a jelen cikk (1) és (2) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos.	(3) A tagállamok kötelesek a 88. cikknek megfelelően a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a jelen cikk (1) és (2) bekezdésében említett minőségi, környezetvédelmi és állatjóléti standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:	(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériuma alapján ítéli oda.
a) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;
b) a legalacsonyabb költség.
A költségeket az ajánlatkérő szerv választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés – mint például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelik.
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint: a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;	(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos kritériumok alapján kell meghatározni. Ezek a kritériumok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb kritériumokat is magukban foglalnak.
b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;
c) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;
d) az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamata, illetve ezek – a 2. cikk 22. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó sajátos folyamat, amennyiben ezek a kritériumok a (4) bekezdéssel összhangban kerültek megállapításra és azok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, továbbá az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamatát jellemzik.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A (2) bekezdésben említett kritériumok a következőket foglalhatják magukban:
	a) minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást;
	b) innovációs jellemzők, köztük a rendelkezésre álló legjobb technikai eljárások;
	c) környezetvédelmi és fenntarthatósági kritériumok, többek között a 67. cikkben meghatározott életciklus-költségek, valamint a zöld közbeszerzésre vonatkozó kritériumok;
	d) a szociális szempontból fenntartható előállítási folyamat kritériumai, amelyek magukban foglalhatják a hátrányos helyzetű vagy kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó személyek foglalkoztatását is;
	e) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata, valamint bármely alvállalkozó kapacitása, képességei és szakmai hitele is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők és további alvállalkozók is csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával vonhatók be; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek, illetve a további alvállalkozók bevonása azonos szervezeti és minőségi szintet biztosít;
	f) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;
	g) az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának egyedi folyamata, illetve ezek – a 2. cikk 22. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó egyedi folyamat, amennyiben ezek a kritériumok a (4) bekezdéssel összhangban kerültek megállapításra, és azok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, továbbá az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának egyedi folyamatát jellemzik.
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződések bizonyos fajtái odaítélésének az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említettek szerint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton kell alapulnia.	törölve
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.	(5) Az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott kritérium tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a módszer kidolgozása tudományos adatok alapján történt vagy egyéb, objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;	a) a módszer kidolgozása az érdekeltekkel folytatott részletes egyeztetést követően történt, és tudományos adatokon vagy egyéb, objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) ismétlődő vagy folyamatos alkalmazásra hozták létre;	b) beszállítókkal tesztelték és ellenőrizték, és ismétlődő vagy folyamatos alkalmazásra hozták létre;
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) úgy kerül kialakításra, hogy a piacfelügyeleti hatóságok igazolni tudják, hogy a termék megfelel a bejelentett életciklus-költségeknek.
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben az Unió jogalkotási aktus részeként – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni, ha a 66. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.	(3) Amennyiben az Unió jogalkotási aktus részeként – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezeket a jogalkotási aktusokat az érdekeltekkel folytatott részletes egyeztetést követően fogadhatja csak el. Ilyen közös módszert kell alkalmazni, ha a 66. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési kritériumok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.	Az ajánlatkérő szerv elutasítja az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az uniós jogszabályok, a nemzeti törvények, rendeletek és egyéb kötelező érvényű előírások által a szociális, munkaügyi, környezetvédelmi vagy közegészségügyi területen vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.
Indokolás
Az ajánlatkérőnek jogában kell, hogy álljon a szerződéskötés megtagadása olyan ajánlattevőtől, amely nem felel meg a jogszabályoknak és rendeleteknek. Az e cikkben szereplő, rendeletekre való hivatkozás nem korlátozható az egyes szabályozási területekhez tartozó uniós jogszabályokra. A cikket ki kell egészíteni, hogy magában foglalja a nemzeti jogszabályokat és a munkaerőpiacot szabályozó rendszereket is.
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat 70 cikk – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megnevezheti – vagy valamely tagállam által kötelezhető arra, hogy megnevezze – azt a szervet vagy azokat a szerveket, amelytől, illetve amelyektől a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése területén szokásosan alkalmazott, adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekről, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell.
Indokolás
Ez a módosítás néhány kisebb változtatás mellett ismételten bevezeti a közbeszerzésről szóló jelenlegi, 2004/18/EK irányelv 27. cikke (1) bekezdését. E cikket a más országokból származó ajánlattevők közbeszerzésben való részvételének támogatásában betöltött fontos szerepe miatt, valamint a határokon átnyúló kereskedelem ösztönzése érdekében nem szabad törölni.
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat 70 bekezdés – 1 b albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást adó ajánlatkérő szerv felhívja az ajánlattevőket vagy a közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkezőket arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatásnyújtás helyén szokásosan alkalmazott környezetvédelmi és munkavédelmi rendelkezésekkel, valamint a munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket.
Indokolás
Ez a módosítás néhány kisebb változtatás mellett ismételten bevezeti a jelenlegi 2004/18/EK irányelv 27. cikke (2) bekezdését. E cikket a más országokból származó ajánlattevők közbeszerzésben való részvételének támogatásában betöltött fontos szerepe miatt, valamint a határokon átnyúló kereskedelem ösztönzése érdekében nem szabad törölni.
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének a kérdését.	(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének kérdését. Az egyetemleges felelősség rendszere meghatározza, hogy a teljes alvállalkozói lánc egyetemleges felelősséggel tartozik az alapvető jogok, valamint a környezetvédelmi, egészségvédelmi, biztonsági, szociális és foglalkoztatási szabályok tiszteletben tartásáért (a 2., a 22a (új), a 40., az 54., az 55. és az 56. cikkben meghatározottaknak megfelelően).
Indokolás
A cél, hogy az ajánlatkérő szervek számára több lehetőséget biztosítsanak az alvállalkozók bevonásának figyelembe vételére.
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy független testületet, amely a végrehajtási tevékenységek koordinálásáért és felügyeletéért felel (a továbbiakban: „a felügyeleti testület”). A tagállamok a kijelölt szervről tájékoztatják a Bizottságot.	(1) Amennyiben ilyen még nem létezik, a tagállamoknak ki kell jelölniük egy független testületet, amely a végrehajtási tevékenységek koordinálásáért és felügyeletéért felel (a továbbiakban: „a felügyeleti testület”). A tagállamok a kijelölt szervről tájékoztatják a Bizottságot.
Módosítás  64 Irányelvre irányuló javaslat VIII melléklet – 5 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) „harmadik fél által ellenőrzött szabvány”: az építési beruházás, szolgáltatás vagy árubeszerzés környezeti, társadalmi vagy más jellemzői (beleértve az életciklushoz és a társadalmi szempontból fenntartható előállítási eljáráshoz kapcsolódó jellemzőket) tekintetében létrehozott leírás, amely valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhető, és megköveteli a megfelelésnek az ajánlattevőktől független harmadik fél általi hitelesítését, és amelyben a leírás kritériumaira igaz, hogy:
	a) csak olyan jellemzőkre vonatkoznak, amelyek kapcsolódnak a szerződés tárgyához;
	b) kidolgozásuk tudományos adatok alapján történt vagy egyéb, objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;
	c) azokat olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél, köztük a kormányzati szervek, szakszervezetek, fogyasztók, gyártók, forgalmazók és környezetvédelmi szervezetek, részt vehettek;
	d) azokat a megfelelés tanúsítását kérő valamennyi gazdasági szereplőtől független harmadik fél határozta meg.
Indokolás
A szabványokkal kapcsolatos változtatások miatti módosítás.
Módosítás  65 Irányelvre irányuló javaslat XI melléklet – 1 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– a közbeszerzési szerződések munkajogi kikötéseiről szóló 94. sz. egyezmény
Indokolás
A fővállalkozó által foglalkoztatott munkaerő egészségére, biztonságára és jólétére vonatkozó minimális normák biztosítása érdekében.
Módosítás  66 Irányelvre irányuló javaslat XVI melléklet – 2 sor – 2 oszlop
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Egészségügyi és szociális szolgáltatások	Egészségügyi és szociális szolgáltatások, ideértve a betegszállítási szolgáltatásokat is

ELJÁRÁS

Cím	Közbeszerzés
Hivatkozások	COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Åsa Westlund 7.2.2012
Vizsgálat a bizottságban	29.5.2012
Az elfogadás dátuma	10.7.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	54 4 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Elena Oana Antonescu, Kriton Arsenis, Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Sandrine Bélier, Sergio Berlato, Martin Callanan, Yves Cochet, Tadeusz Cymański, Chris Davies, Esther de Lange, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Jill Evans, Karl-Heinz Florenz, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Jo Leinen, Corinne Lepage, Zofija Mazej Kukovič, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Gilles Pargneaux, Andres Perello Rodriguez, Mario Pirillo, Pavel Poc, Frédérique Ries, Oreste Rossi, Dagmar Roth-Behrendt, Kārlis Šadurskis, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Bogusław Sonik, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Glenis Willmott, Sabine Wils, Marina Yannakoudakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Margrete Auken, Erik Bánki, Christofer Fjellner, Gaston Franco, Julie Girling, Toine Manders, Miroslav Mikolášik, Vittorio Prodi, Alda Sousa, Marita Ulvskog

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (1.10.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0896 – C7‑0006/2012 – 2011/0438(COD))

A vélemény előadója: András Gyürk

RÖVID INDOKOLÁS

A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia céljainak elérése szempontjából. A Bizottság közbeszerzésről szóló új irányelvi javaslatának modernizálnia kell az európai jogszabályokat e területen. Lehetőséget kínál a jelenlegi eljárások egyszerűsítésére, átláthatóságuk növelésére és az áruk és szolgáltatások beszerzése során megfelelően figyelembe veszi az energiahatékonysággal kapcsolatos szempontokat.

Az előadó által javasolt módosítások a közbeszerzés során a tájékoztatás és a kommunikáció elektronikus formáinak kiterjedt alkalmazását ösztönzik, az ajánlattételi felhívástól egészen a szerződés végrehajtásának nyomon követéséig. Az információs technológia alkalmazása költségcsökkentő hatású, ezenkívül növeli a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) részvételét. A hiányos informatikai ismeretek negatív hatásainak elkerülése érdekében a tagállamokat arra biztatjuk, hogy biztosítsák a szükséges képzési lehetőségeket az elektronikus közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges készségek megszerzéséhez.

Az előadó javaslata, hogy javítsák a szerződések végrehajtási szakaszának nyomon követését, és biztosítsanak lehetőséget a szerződés súlyos megszegése esetén a szerződő féllel szemben további szankciók bevezetésére. A teljesítmény nyomon követése és a szankciók bevezetésének lehetősége jelentősen javíthatja a közbeszerzési kultúrát és biztosítja a közpénzek leghatékonyabb felhasználását.

Mivel megállapítást nyert, hogy a közbeszerzési eljárással járó pénzügyi terhek súlyos akadályt jelentenek a kkv-t számára az ajánlattételi felhívásokhoz való hozzáférés tekintetében, az előadó azt javasolja, hogy a Bizottság készítsen egész Európára irányuló leltárt a közbeszerzéshez kapcsolódó díjakról, mivel e díjak egyértelmű azonosítása lehetővé tenné az indokolatlan terhet jelentő tételek felülvizsgálatát. Ezenkívül az ajánlattételi felhívásokhoz való széles körű hozzáférés biztosítása érdekében a tagállamokat az objektív, hatékony és alacsony költségekkel járó eljárások kialakítására ösztönözzük. Mindezt figyelembe véve az előadó meggyőződése, hogy új felügyeleti testületek létrehozása helyett a közbeszerzési szerződések megkötéséért jelenleg felelős hatóságokat kell alkalmazni.

Végül, de nem utolsósorban, kiemelt hangsúlyt kell helyezni a zöld közbeszerzésre, valamint arra, hogy azt beépítsék a közbeszerzési ajánlattételi felhívások révén beszerzett áruk és szolgáltatások értékelési kritériumaiba. Ennek megfelelően a kiválasztási kritériumoknak magukban kell foglalniuk a teljes életciklus-elemzésen alapuló költséghatékonyságot, amely megfelelően figyelembe veszi az adott áruk vagy szolgáltatások egész életciklusa során jellemző energiahatékonysági teljesítményt.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára.	(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság, a közzététel, az átláthatóság és a nyilvánosság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára, minden esetben biztosítva a közpénzek hatékonyabb felhasználását. Ehhez a tagállamoknak – az eredményes és megfelelő megoldások előmozdítása érdekében – fokozott rugalmasságra van szükségük.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.	(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek jobban felhasználhassák a közbeszerzési eszközöket a fenntartható fejlődés és más közös társadalmi célok szolgálatában, lehetővé téve, hogy ily módon növekedjen a közkiadások hatékonysága, a legjobb eredményt biztosítva a költség-nyereség arány tekintetében, mind a hatóságok, mind a vállalkozások számára csökkentve a költségeket és elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az uniós szabályok egyszerűsítésére, különösen a tekintetben, hogy a fenntarthatósági célkitűzéseket hogyan lehet beépíteni a közbeszerzési eljárásokba, illetve az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítésének céljából. Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.	(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9., 10. és 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket és a „társadalmi szempontból fenntartható” előállítási folyamat fogalmait be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítése, valamint annak garantálása céljából, hogy az ellátási lánc minden szakaszában tiszteletben tartsák a közegészségügyi és közbiztonsági szempontot, valamint a munkajog terén érvényes szociális normákat, illetve a nemzeti és az európai jogszabályokat.
	Az irányelv meghatározza, hogyan járulnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, hogyan használják a rájuk ruházott mérlegelési jogkört a közbeszerzések társadalmi szempontból fenntartható odaítélésének megvalósítása céljából a legmegfelelőbb műszaki leírások és odaítélési szempontok kiválasztásával, ezáltal biztosítja számukra a kapcsolatot a beszerzés tárgyával, továbbá a legjobb ár-érték arányt.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Az ajánlatkérő szervek széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a közbeszerzés tárgyát képező áruk, szolgáltatások vagy munkálatok tartalmát meghatározó műszaki leírás kiválasztását illetően. Az ajánlatkérő szervek ezen túlmenően széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek abban a tekintetben, hogy a műszaki leírásokat és az odaítélési szempontokat egyaránt felhasználják céljaik eléréséhez, ideértve a fenntarthatóbb közbeszerzést biztosító műszaki leírásokat és kritériumokat is. A – többek között a fenntarthatósági célkitűzésekhez kapcsolódó – műszaki leírásoknak és odaítélési szempontoknak kapcsolódniuk kell a közbeszerzési szerződés tárgyához. Amennyiben a tárgyhoz való kapcsolódás szabálya érvényesül, ez az irányelv nem kívánja tovább szűkíteni azon szempontok körét, amelyeket egy ajánlatkérő szerv a műszaki leírásban vagy az odaítélési kritériumokban meghatározhat.
Indokolás
Az ajánlatkérő szerveket széles körű mérlegelési jogkörrel kell felruházni a közbeszerzés tárgyát képező árukhoz, szolgáltatásokhoz vagy építési beruházásokhoz kapcsolódó műszaki leírás és odaítélési szempontok kiválasztását illetően. E célból a műszaki leírás és az odaítélési szempontok tükrözhetik az ajánlatkérő szerv fenntarthatósági célkitűzéseit, valamint a működéssel kapcsolatos közbeszerzési céljait. A műszaki leírásban és az odaítélési szempontokban érvényesíthető fenntarthatósági célkitűzések körét és jellegét a tárgyhoz való kapcsolódás vizsgálata alapján korlátozni kell.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) Tekintettel arra, hogy ösztönözni kell az uniós gazdasági szereplők határokon átnyúló közbeszerzési eljárásokban való részvételét, a tagállamoknak megfelelően és időben át kell ültetniük és alkalmazniuk kell a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 rendelkezéseit.
	____________
	1 HL L 376., 2006.12.27., 36. o.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat alapján elfogadásra került a Kereskedelmi Világszervezet Kormányzati Közbeszerzési Megállapodása (a továbbiakban: a „Megállapodás”). A Megállapodás célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének létrehozása, a világkereskedelem liberalizálása és növekedése céljából. A Megállapodás, valamint az Európai Unió által aláírt egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérő szervek úgy teljesítik az említett egyezmények alapján fennálló kötelezettségeiket, hogy a jelen irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek az egyezmények részes felei.	(8) A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat alapján elfogadásra került a Kereskedelmi Világszervezet Kormányzati Közbeszerzési Megállapodása (a továbbiakban: a „Megállapodás”). A közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, a kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek e többoldalú keretrendszerében biztosítja az uniós és a harmadik országbeli gazdasági szereplők esélyeinek egyenlőségét az Unió és a harmadik országok piacain annak érdekében, hogy megkönnyítse a kis- és középvállalkozások (kkv-k) integrációját, valamint ösztönözzék a munkahelyteremtést és az innovációt az Unióban. A Megállapodás, valamint az Európai Unió által aláírt egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérő szervek úgy teljesítik az említett egyezmények alapján fennálló kötelezettségeiket, hogy a jelen irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek az egyezmények részes felei.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) Az Uniónak hatékony eszközre van szüksége ahhoz, hogy egyrészről – különösen az alapvető viszonosság Bizottság által elvégzendő értékelése révén – ösztönözze a viszonosság és egyensúly elvének való megfelelést az európai gazdasági szereplők számára egyenlő hozzáférést nem biztosító harmadik országok tekintetében, másrészről pedig világszerte tisztességes versenyt és egyenlő versenyfeltételeket biztosítson.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak.	(13) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Noha az uniós közbeszerzési piac túlnyomórészt nyitott, több harmadik ország vonakodik attól, hogy megnyissa közbeszerzési piacát a nemzetközi verseny előtt. A viszonosság elvének alkalmazása, valamint az uniós gazdasági szereplők korlátozó közbeszerzési intézkedésekkel védett harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének javítása érdekében különleges szabályokat kell bevezetni a COM(2012) 124 / 2012/0060(COD) dokumentumnak megfelelően.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Széles körű igény mutatkozik a további rugalmasságra, különösen a tárgyalásokat lehetővé tevő közbeszerzési eljáráshoz való szélesebb körű hozzáférésre, amiről a Megállapodás kifejezetten rendelkezik, és a tárgyalást minden eljárásban megengedi. Ha az érintett tagállam joga másként nem rendelkezik, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni a tárgyalásos eljárás ezen irányelv szerinti alkalmazását különböző olyan helyzetekben, amikor a nyílt vagy a meghívásos eljárás tárgyalás nélkül valószínűleg nem vezet megfelelő beszerzési eredményre. Az eljárást olyan megfelelő biztosítékokkal kell kísérni, amelyek lehetővé teszik az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek betartását. Ez nagyobb mozgásteret ad az ajánlatkérő szerveknek, hogy olyan építési beruházást, árut és szolgáltatásokat vásároljanak, amelyek tökéletesen megfelelnek sajátos igényeiknek. Ugyanakkor növekednie kell a határokon átnyúló kereskedelemnek is, mivel az értékelés kimutatta, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban odaítélt szerződések körében különösen nagy a határokon átnyúló sikeres ajánlatok aránya.	(15) Széles körű igény mutatkozik a további rugalmasságra, különösen a tárgyalásokat lehetővé tevő közbeszerzési eljáráshoz való szélesebb körű hozzáférésre, amiről a Megállapodás kifejezetten rendelkezik, és a tárgyalást minden eljárásban megengedi. Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni a tárgyalásos eljárás ezen irányelv szerinti alkalmazását. Az eljárást olyan megfelelő biztosítékokkal kell kísérni, amelyek lehetővé teszik az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek betartását. Ez nagyobb mozgásteret ad az ajánlatkérő szerveknek, hogy olyan építési beruházást, árut és szolgáltatásokat vásároljanak, amelyek tökéletesen megfelelnek sajátos igényeiknek. Ugyanakkor növekednie kell a határokon átnyúló kereskedelemnek is, mivel az értékelés kimutatta, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban odaítélt szerződések körében különösen nagy a határokon átnyúló sikeres ajánlatok aránya.
Indokolás
In reference to the Green Paper on the modernisation of EU public procurement policy (COM(2011) 15 final), and the European Parliament's report on modernisation of public procurement (2011/2048(INI)), negotiated procedures should be used without limitation in order to achieve the contract which is best suited to the specific needs of the contracting authority, as well as to achieve the best value for money. In order to achieve the highest possible level of transparency, adequate guarantees to counter market distortion - as a result of the application of this procedure - need to be elaborated.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A kutatás és az innováció – ideértve az öko-innovációt és a társadalmi innovációt is – a jövőbeni növekedést befolyásoló fő tényezők közé tartozik, és központi szerepet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiában. A hatóságoknak a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk az innováció ösztönzése érdekében. Az innovatív áruk és szolgáltatások vásárlása kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában, és emellett jelentős társadalmi kihívásokra ad választ. Hozzájárul a közpénzek gazdaságilag legelőnyösebb elköltésének megvalósításához, valamint szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök eléréséhez, abban az értelemben, hogy új ötleteket szül, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, ezáltal pedig elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést. Az irányelv várhatóan hozzá fog járulni az innovációs közbeszerzés megkönnyítéséhez, és segíti a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében. Ezért rendelkezni kell egy külön közbeszerzési eljárásról, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára, hogy hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek valamely új, innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kialakítása, majd megvásárlása érdekében, feltéve, hogy a termékeket, építési beruházásokat, illetve szolgáltatásokat a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítik. A partnerséget úgy kell felépíteni, hogy képes legyen a szükséges „piaci húzóerő” generálására, a piac kizárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását.	(17) A kutatás és az innováció – ideértve az öko-innovációt és a társadalmi innovációt is – a jövőbeni növekedést befolyásoló fő tényezők közé tartozik, és központi szerepet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiában. A hatóságoknak a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk a K+F és az innováció ösztönzése érdekében. A K+F megvásárlása, valamint az innovatív áruk és szolgáltatások bevezetése kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában, és emellett jelentős társadalmi kihívásokra ad választ. Hozzájárul a közpénzek gazdaságilag legelőnyösebb elköltésének megvalósításához, valamint szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök eléréséhez, abban az értelemben, hogy új ötleteket szül, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, ezáltal pedig elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést. Az irányelv várhatóan hozzá fog járulni a K+F-hez és az innovatív árukhoz és szolgáltatások kapcsolódó közbeszerzés megkönnyítéséhez, és segíti a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében, de nem írhat elő kötelező kvótákat az innovációs közbeszerzésre vonatkozóan, mivel ez korlátozná a versenyt és az ajánlatkérő szervek választási lehetőségeit. Helyénvaló tehát a lehető legpontosabban meghatározni a K+F, valamint az innovatív áruk és szolgáltatások közbeszerzésére kínálkozó lehetőségeket. Ezért rendelkezni kell egy külön közbeszerzési eljárásról, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szervek számára, hogy hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek valamely új, innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kialakítása, majd megvásárlása érdekében, feltéve, hogy a termékeket, építési beruházásokat, illetve szolgáltatásokat a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítik. A partnerséget úgy kell felépíteni, hogy képes legyen a szükséges „piaci húzóerő” generálására, a piac kizárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását.
Indokolás
A közbeszerzés jelentős szerepet játszhat a kutatás és az innováció ösztönzésében. Az irányelvnek ezért pontosabban kell rendelkeznie a K+F és az innovatív megoldások közbeszerzés révén történő előmozdításáról.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját.	(19) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen rendelkezni kell a minimum-határidők elektronikus eszközök használata esetében történő csökkentéséről, azonban arra a feltételre is figyelemmel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten előirányzott meghatározott adatátviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások, illetve a végrehajtási szakasz során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját. A dematerializálásra ésszerű határidőt kell meghatározni, hogy a szereplők elegendő időt kapjanak a képzésre.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) A közbeszerzési szerződéseknek a különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szervek által történő odaítélése jelenleg sajátos jogi nehézségekbe ütközik, különös tekintettel a nemzeti jogszabályok összeütközésére. Annak ellenére, hogy a 2004/18/EK irányelv hallgatólagosan megengedte a határokon átnyúló közös közbeszerzést, a gyakorlatban több nemzeti jogrendszer kifejezetten vagy hallgatólagosan jogilag bizonytalanná vagy lehetetlenné tette a határokon átnyúló közös beszerzést. A különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szervek érdekeltek lehetnek az együttműködésben és a közbeszerzési szerződések közös odaítélésében annak érdekében, hogy maximális előnyt kovácsoljanak a belső piacban rejlő lehetőségekből a méretgazdaságosság, valamint az előnyök és a kockázatok megosztása szempontjából, nem utolsósorban azon innovatív projektek esetében, amelyek több kockázattal járnak az egyetlen ajánlatkérő szerv által ésszerűen viselhető kockázatnál. Ezért az egységes piac ajánlatkérő szervei közötti együttműködés megkönnyítése érdekében az alkalmazandó jogot megjelölő új szabályokat kell megállapítani a határokon átnyúló közös beszerzésre vonatkozóan. Emellett a különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő szervek a nemzeti vagy uniós jog hatálya alatt közös jogalanyokat hozhatnak létre. Az ilyen közös közbeszerzésekre különös szabályokat kell alkotni.	(26) A közbeszerzési szerződéseknek a különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szervek által történő odaítélése jelenleg sajátos jogi nehézségekbe ütközik, különös tekintettel a nemzeti jogszabályok összeütközésére. Annak ellenére, hogy a 2004/18/EK irányelv hallgatólagosan megengedte a határokon átnyúló közös közbeszerzést, a gyakorlatban több nemzeti jogrendszer kifejezetten vagy hallgatólagosan jogilag bizonytalanná vagy lehetetlenné tette a határokon átnyúló közös beszerzést. A különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szervek érdekeltek lehetnek az együttműködésben és a közbeszerzési szerződések közös odaítélésében annak érdekében, hogy maximális előnyt kovácsoljanak a belső piacban rejlő lehetőségekből a méretgazdaságosság, valamint az előnyök és a kockázatok megosztása szempontjából, nem utolsósorban azon innovatív projektek esetében, amelyek több kockázattal járnak az egyetlen ajánlatkérő szerv által ésszerűen viselhető kockázatnál. Ezért az egységes piac ajánlatkérő szervei közötti együttműködés megkönnyítése érdekében az alkalmazandó jogot megjelölő új szabályokat kell megállapítani a határokon átnyúló közös beszerzésre vonatkozóan. Emellett a különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő szervek a nemzeti vagy uniós jog hatálya alatt közös jogalanyokat hozhatnak létre. Az ilyen közös közbeszerzésekre különös szabályokat kell alkotni. Ott, ahol feltehetően nem valósítható meg határokon átnyúló közbeszerzés, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerűbb rendszer alkalmazása érdekében eltérjenek az európai közbeszerzési szabályoktól.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási eszközök - például a gyártó műszaki dokumentációja - is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.	(27) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírások célja a valamely szerződés tárgya által betöltendő funkció meghatározása, és azokat minden esetben oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek el kell bírálnia az egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási eszközök - például a gyártó műszaki dokumentációja - is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28a) A bizonyos termékek és szolgáltatások beszerzése, valamint épületek vásárlása és bérlése tekintetében az építési beruházásokat, beszerzéseket vagy szolgáltatásokat közbeszerzési szerződések útján odaítélő központi kormányzatoknak példát kell mutatniuk, és döntéseik során szem előtt kell tartaniuk a beszerzések energiahatékonyságát. Ez azon igazgatási szervezeti egységekre vonatkozik, amelyek hatásköre az egész területre kiterjed. Amennyiben valamely tagállamban, illetve egy adott hatáskör vonatkozásában nem létezik olyan érintett igazgatási szervezeti egység, amelynek hatásköre kiterjed az egész területre, akkor a kötelezettségnek azokra az igazgatási egységekre kell vonatkoznia, amelyek hatásköre együttesen kiterjed az egész területre. Nem érintheti azonban ezen irányelv előírásait.
	A tagállamoknak az ezen irányelvben a beszerzésre vonatkozó energiahatékonysági követelmények hatálya alá tartozó termékektől eltérő termékek esetében ösztönözniük kell a közintézményeket a beszerzés energiahatékonyságának figyelembevételére.
Indokolás
Utalás az energiahatékonysági irányelv ITRE által elfogadott változatára (ITRE/7/06352).
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 29 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(29a) A kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) általában véve a közbeszerzéseken, és különösen az innovációs és a szolgáltatási ágazatban való alacsony részvételi aránya miatt meg kell hozni a jogalkotási téren szükséges intézkedéseket. Ennek keretében több intézkedést kellene fontolóra venni, például a megkülönböztetésmentesség tiszteletben tartását, az intézkedéseknek a vállalkozás honossága szempontjából való semlegességét, az ajánlatok versenyképességének figyelembevételét, a versenyképes kkv-k támogatását lehetővé tevő preferenciális intézkedéseket. Ellenőrzési és jelentéstételi intézkedéseket is be kell vezetni a kkv-knak odaítélt közbeszerzési szerződések ágazatonként és összeg szerint történő jobb statisztikai követésének biztosítása és annak érdekében, hogy az ajánlatkérők figyelmét felhívják a kkv-kra és arra, hogy azok milyen nehézségekbe ütköznek a közbeszerzésekhez való hozzáférés terén.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 29 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(29a) A közbeszerzésnek a „gondolkozz előbb kicsiben” elvet kell követnie, és a tagállamoknak teljes körűen végre kell hajtaniuk a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítésével kapcsolatos bevált gyakorlatok európai kódexét.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 29 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(29b) Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a nemzetközi kereskedelem terén fontos a viszonosság, valamint arra, hogy a közbeszerzésekről szóló többoldalú megállapodás fontos szerepet játszik abban, hogy a közbeszerzéseket (áruszállítás, szolgáltatásnyújtás, építési beruházás) a lehető legszélesebb körben megnyissák a külföldi verseny előtt, és átlátható, igazságos és megkülönböztetésmentes feltételeket biztosítsanak a magánjog hatálya alá tartozó ajánlattevők számára.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzése érdekében az ajánlatkérő szerveket a szerződések részekre osztására kell buzdítani, valamint kötelezni kell őket annak megindoklására, ha nem így tesznek. Ha a szerződéseket részekre osztották, az ajánlatkérő szervek - például a verseny fenntartása vagy az ellátás biztonságának garantálása érdekében - korlátozhatják azoknak a részeknek a számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is.	(30) A kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a civil társadalom közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzése érdekében az ajánlatkérő szerveket a szerződések részekre osztására kell buzdítani, valamint kötelezni kell őket annak megindoklására, ha nem így tesznek. Ha a szerződéseket részekre osztották, az ajánlatkérő szervek - például a verseny fenntartása vagy az ellátás biztonságának garantálása érdekében - korlátozhatják azoknak a részeknek a számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is. Ilyen részekre osztás azonban nem végezhető a jogszabályban előírt közbeszerzési eljárások megkerülése érdekében.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 31 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(31a) Annak érdekében, hogy a közbeszerzési szerződéseket − az uniós küszöbértékek alatt is − a lehető legkönnyebben hozzáférhetővé tegyék a kkv-k számára, a tagállamok további közbeszerzési intézkedéseket hozhatnak.
Indokolás
Az EU-n belül a közbeszerzéseknek több mint a fele az irányelv hatályán kívül esik, jelentős szerepet biztosítva a tagállamok számára a kkv-k részvételének elősegítése terén. A nemzeti szintű közbeszerzési szerződések jobb lehetőséget jelentenek, mivel e szerződések mérete megfelelőbb a kkv-k számára.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 32 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32a) A közbeszerzési eljárásokban való részvétel számos gazdasági szereplő számára jelentős pénzügyi terhet jelent. A kkv-k részvételének támogatása érdekében a beszerzési szakaszban, a végrehajtási szakaszban és a jogorvoslati szakaszban is jelentősen csökkenteni kell a pénzügyi terheket.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 32 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32a) Az ebben az irányelvben bevezetett azon új egyedi eszközökön túl, amelyek célja a kkv-k közbeszerzési piacra való bevonásának előmozdítása, a tagállamoknak és az ajánlatkérő szerveknek további kkv-barát közbeszerzési stratégiákat kell létrehozniuk. A kkv-k számára a jelenlegi rendszernél előnyösebb új szabályok végrehajtása és alkalmazása önmagában nem elegendő. A Bizottság közzétette „„A legjobb gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről” című munkadokumentumot (SEC (2008)COM 2193), amelynek célja a tagállamok ösztönzése a nemzeti stratégiák, programok és cselekvési tervek beindítására annak érdekében, hogy javítsák a kkv-k részvételét ezeken a piacokon. Ebben a szellemben a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak szigorúan alkalmazniuk kell az irányelvben foglalt szabályokat, és a kkv-k közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének fokozását célzó következetes, átfogó politikákat kell végrehajtaniuk.
Indokolás
Üdvözlendők az irányelvben szereplő új, kkv-barát szabályok. Ha azonban biztosítani kívánjuk, hogy a kkv-k élni tudjanak a közbeszerzési piacok által kínált jelentős előnyökkel, ennél többre van szükség. Valamennyi tagállamot, régiót és helyi hatóságot olyan stratégiák és politikák bevezetésére kell ösztönözni, amelyek uniós és nemzeti szinten egyaránt elősegítik a kkv-k szélesebb körű átfogó közreműködését ezeken a piacokon.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 32 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32b) A Bizottság elkészít és közzétesz egy az egész Unióra vonatkozó leltárt a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi díjról, a jogorvoslati díjakra és az jogorvoslathoz kapcsolódó egyéb költségekre összpontosítva.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” vagy „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.	(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” vagy „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben a szigorú szabványosítás tárgyát képező termékekre vonatkozóan műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(39) Az Európa 2020 stratégia a fenntartható fejlődésért célkitűzéseinek eléréséhez rendkívül fontos, hogy teljes mértékben kihasználják a közbeszerzésben rejlő lehetőséget. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében. Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) és az irodai berendezések (az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az életciklus-költségek meghatározásának közös módszereire vonatkozó definíciók terén. Helyénvalónak tűnik ezért az ezen az úton való továbbhaladás, az ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklus-költségek meghatározása európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását.	(39) Az Európa 2020 stratégia a fenntartható fejlődésért célkitűzéseinek elérése érdekében arra kell törekedni, hogy teljes mértékben kihasználják a közbeszerzésben rejlő lehetőséget anélkül, hogy beavatkoznának az ajánlatkérő szervek hatáskörébe. A közbeszerzés különösen az innováció nélkülözhetetlen mozgatórugója, amely pedig nagy jelentőséggel bír Európa későbbi növekedése szempontjából. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében. Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) és az irodai berendezések (az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az életciklus-költségek meghatározásának közös módszereire vonatkozó definíciók terén. Helyénvalónak tűnik ezért az ezen az úton való továbbhaladás, az ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklus-költségek meghatározása európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 40 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(40) Ezeket az ágazatspecifikus intézkedéseket ki kell egészíteni a közbeszerzési irányelvek olyan átalakításával, amely felhatalmazza az ajánlatkérő szerveket, hogy beszerzési stratégiájukban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekedjenek. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek meghatározhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot és a legalacsonyabb költséget az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával, feltéve hogy a használt módszertan tárgyilagos és megkülönböztetésmentes módon kerül kialakításra és az minden érdekelt számára elérhető. Az életciklus-költségek meghatározásának fogalma magában foglalja az építési beruházások, az áruk vagy a szolgáltatások életciklusa során felmerülő összes költséget, mind a belső költségeket (úgymint a fejlesztési, termelési, használati, karbantartási és az életciklus végi ártalmatlanítási költségeket) és a külső költségeket, amennyiben azok pénzben kifejezhetők és nyomon követhetők. Az áruk vagy szolgáltatások egyes kategóriáihoz kapcsolódó, életciklus-költségek kiszámítására uniós szintű közös módszereket kell kialakítani; minden így kialakított módszert kötelezővé kell tenni.	(40) Ezeket az ágazatspecifikus intézkedéseket ki kell egészíteni a közbeszerzési irányelvek olyan átalakításával, amely felhatalmazza az ajánlatkérő szerveket, hogy beszerzési stratégiájukban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekedjenek, például azáltal, hogy felmérik az áruk vagy szolgáltatások azok energiahatékonyságához viszonyított költségeit. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek meghatározhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot és a legalacsonyabb költséget az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával, feltéve hogy a használt módszertan tárgyilagos és megkülönböztetésmentes módon kerül kialakításra és az minden érdekelt számára elérhető. Az életciklus-költségek meghatározásának fogalma magában foglalja az építési beruházások, az áruk vagy a szolgáltatások életciklusa során felmerülő összes költséget, mind a belső költségeket (úgymint a fejlesztési, termelési, használati, karbantartási és az életciklus végi ártalmatlanítási költségeket) és a külső költségeket, amennyiben azok pénzben kifejezhetők és nyomon követhetők. Az áruk vagy szolgáltatások egyes kategóriáihoz kapcsolódó, életciklus-költségek kiszámítására uniós szintű közös módszereket kell kialakítani; minden így kialakított módszert kötelezővé kell tenni.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 40 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(40a) Amennyiben az energiahatékony áruk és szolgáltatások beszerzése érdekében az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszert alkalmaznak, az együttes vagy csoportos beszerzés energiahatékonyságának prioritást kell élveznie az egyes beszerzések energiahatékonyságával szemben, figyelembe véve a tervezett felhasználás technikai megfelelőségét.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a jellemzők csak a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.	(41) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a szerződésteljesítési feltételek között. Ezek a jellemzők csak a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az ilyen jellemzőket magukban foglaló valamennyi teljesítési feltételnek minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési szempontként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére és az ajánlat gazdasági értékére, és ennek következtében közvetlenül kapcsolódik a szerződés tárgyához.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.	(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, közvetlenül kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 55 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(55) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.	(55) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson az érintett szereplőkkel, például a helyi és regionális hatóságok képviselőivel, a civil társadalommal, az érdekeltekkel stb., többek között szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 22 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
22. „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;	22. „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a gyártás helyszínét, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az e küszöbértékek alatti építési beruházásokra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében a tagállamok a nyílt versenyre vonatkozó olyan nemzeti eljárásokat hajtanak végre, amelyek biztosítják az egyenlő hozzáférés, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság szerződésben foglalt elvének való megfelelést.
Indokolás
Növelni kell a helyi és regionális hatóságok árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseire vonatkozó jelenlegi küszöbértéket olyan gazdasági érték elérése érdekében, amely vonzerővel bír a határokon átnyúló beszállítók számára, és ezért valóban képes fellendíteni az egységes piacot. A küszöbértékek emelése azonban nem jelentheti azt, hogy az adott érték alatti szerződések nem bocsáthatók pályázati eljárásra, ezért a tagállamokat kötelezni kell az ilyen ajánlatok elfogadását lehetővé tevő nemzeti szabályok végrehajtására.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az európai uniós közbeszerzési jogi keret részét képező közbeszerzési megállapodás (GPA) gyakorlati végrehajtása annak előzetes értékelésén alapul, hogy az Európai Unió és a részes harmadik államok közötti piacnyitás tekintetében megfelelően alkalmazzák-e az alapvető viszonosság elvét. Az alapvető viszonosság ezen értékelése egyúttal azokra a harmadik országokra is kiterjed, amelyek nem aláírói a GPA-nak, de hozzáférnek az európai közbeszerzési piachoz.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 8 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	8a. cikk
	Különleges kizárások a postai szolgáltatások terén
	(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan közbeszerzési szerződésre, amelynek elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tegye postai szolgáltatások és a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások nyújtását.
	(2) E cikk alkalmazásában:
	a) a. „postai szolgáltatások”: olyan szolgáltatások, amelyek postai küldemények gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését foglalják magukban. Ide tartoznak mind a 97/67/EK irányelvnek megfelelően létrehozott egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartozó, mind az oda nem tartozó szolgáltatások;
	b)„postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások”: a következő területeken nyújtott szolgáltatások:
	i. postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a feladást megelőző és azt követő szolgáltatások, például a „mailroom management services”);
	ii. elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását);
	iii. az i. pontban nem szereplő postai küldeményekhez, így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez kapcsolódó szolgáltatások;
	iv. a közös közbeszerzési szójegyzékben (CPV) a 66100000-1 és 66720000-3 közötti hivatkozási számok alatt és a 19. cikk c) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve különösen a postai pénzesutalványokat és a postai elszámolási számlákról történő átutalásokat;
	v. bélyeggyűjtői szolgáltatások;
	vi. logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést és/vagy a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások).
Indokolás
Figyelembe véve, hogy a postai szolgáltatási ágazat liberalizációjára irányuló uniós szabályok bevezetését követően a postai szolgáltatási ágazatban hatékony piaci verseny alakult ki, ezen ágazat közbeszerzési szerződéseit ki kell zárni ennek az irányelvnek az alkalmazási köréből annyiban, amennyiben a szerződések elsődleges célja az, hogy lehetővé tegyék az ajánlatkérő szerv számára a postai szolgáltatási ágazatban bizonyos tevékenységek gyakorlását.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;	b) az érintett jogi személy tevékenységeit teljes körűen az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;
Indokolás
Ha a jogi személyek tevékenységük 10 %-át továbbra is a nyílt piacon végezhetik, az súlyos versenytorzulásokat eredményezhet és – különösen helyi szinten – hátrányosan érintheti a kkv-kat.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;	b) az érintett jogi személy tevékenységeit teljes körűen az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;
Indokolás
Ha a jogi személyek tevékenységük 10 %-át továbbra is a nyílt piacon végezhetik, az súlyos versenytorzulásokat eredményezhet és – különösen helyi szinten – hátrányosan érintheti a kkv-kat.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.	Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket az egyenlőség, a szabad verseny és a közzététel elvének egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el, mindenkor biztosítva a közpénzek leghatékonyabb felhasználását.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az ajánlatkérő szerveknek és egyéb érintett feleknek biztosítaniuk kell a bizalmas információk védelmét, és meg kell akadályozniuk az ilyen információkkal való bármifajta visszaélést.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Az elektronikus közbeszerzési rendszerek technikai szabványainak a 19. cikknek megfelelő kidolgozása során a Bizottság szorosan együttműködik az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó szabványok legmagasabb szintű biztosítása érdekében.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok a jelen irányelv 32., 33., 34. cikkében, 35. cikkének (2) bekezdésében, 49. cikkének (2) bekezdésében vagy 51. cikkében meghatározottaktól eltérő helyzetekben is kötelezővé tehetik az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazását.	A tagállamok a jelen irányelv 32., 33., 34. cikkében, 35. cikkének (2) bekezdésében, 49. cikkének (2) bekezdésében vagy 51. cikkében meghatározottaktól eltérő helyzetekben is kötelezővé tehetik az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazását, feltéve, hogy azok nem jelentenek leküzdhetetlen akadályt a kkv-k és a mikrovállalkozások számára.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.	Az ajánlatkérő szervek a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések, valamint a 18. cikkben említett információk bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 7 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok megfelelő időben lehetőséget biztosítanak az elektronikus közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges ismeretek és készségek megszerzésére.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
22. cikk	törölve
Jogellenes magatartás
A részvételre jelentkezők az eljárás kezdetekor kötelesek nyilatkozatot tenni, hogy az alábbiak egyikét sem tették, illetve teszik meg:
a) nem befolyásolják jogtalanul az ajánlatkérő szerv döntéshozatali folyamát, vagy nem szereznek meg olyan bizalmas információt, amely jogosulatlan előnyöket biztosítana számukra a közbeszerzési eljárásban;
b) nem kötnek a verseny torzítására irányuló megállapodást a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel;
c) nem szolgáltatnak szándékosan olyan félrevezető információt, amely lényegesen befolyásolhatja a kizárásra, a kiválasztásra vagy a szerződés odaítélésére vonatkozó döntéseket.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott innovációs partnerséget.	A tagállamok előírják, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott innovációs partnerséget.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 4 és 5 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatnak a következő esetek bármelyikében:	A tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatnak, feltéve, hogy az egyenlő esélyeket biztosít és megakadályozza a verseny torzulását.
a) az építési beruházásokat illetően, amennyiben az építési beruházásra irányuló szerződés tárgya az építési beruházás 2. cikk (8) bekezdés szerinti tervezése és kivitelezése együtt, vagy amennyiben tárgyalásokra van szükség a projekt jogi vagy pénzügyi felépítésének kialakításához;
b) az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések vonatkozásában a kizárólag kutatási vagy innovációs, tesztelési vagy fejlesztési céllal, és nem a nyereségesség biztosításának vagy a kutatási és fejlesztési költségek megtérülésének céljából végrehajtott építési beruházások esetében;
c) a szolgáltatás vagy árubeszerzés vonatkozásában, amennyiben a műszaki leírás nem állapítható meg kellő pontossággal a VIII. melléklet 2-5. pontja szerinti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással;
d) a 30. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti szabálytalan vagy elfogadhatatlan ajánlatok esetén;
e) amennyiben az építési beruházás, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások jellegéhez vagy összetettségéhez kapcsolódó sajátos körülmények vagy a kapcsolódó kockázatok miatt a szerződés előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda.
A tagállamok úgy határozhatnak, hogy a tárgyalásos eljárást, a versenypárbeszédet vagy az innovációs partnerséget nem ültetik át a nemzeti jogukba.
Indokolás
In reference to the Green Paper on the modernisation of EU public procurement policy (COM(2011) 15 final) and the European Parliament's report on modernisation of public procurement (2011/2048(INI)), negotiated procedures should be used without limitation in order to achieve the contract which is best suited to the specific needs of contracting authority, as well as to achieve the best value for money. In order to achieve the highest possible level of transparency, adequate guarantees to counter market distortion - as a result of the application of this procedure - need to be elaborated.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az ajánlatkérő öt nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésére az (1) bekezdés második albekezdésében előírt határidőt, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat a 19. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének megfelelően elektronikus úton is be lehessen nyújtani.	(4) Az ajánlatkérő három nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésére az (1) bekezdés második albekezdésében előírt határidőt, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat a 19. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének megfelelően elektronikus úton is be lehessen nyújtani.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 4 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok gondoskodnak arról, hogy szankciókkal sújtják azokat az ajánlatkérő szerveket, amelyek nem tesznek eleget a semlegesség elvének.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a részvételi felhívás feladásától számított 30 nap.	A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a részvételi felhívás feladásától számított 40 nap.
Indokolás
Az egyes eljárásokra vonatkozó minél egységesebb igazgatási szabályok biztosítása érdekében a részvételi jelentkezések beérkezése minimális határidejének a nyílt eljáráshoz hasonlóan 40 napnak kell lennie.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is végbemehet annak érdekében, hogy a részvételi felhívásban vagy az ismertetőben meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. Az ajánlatkérő szerv köteles feltüntetni a részvételi felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban, hogy igénybe fogja-e venni ezt a lehetőséget.	A módosítás a magyar változatot nem érinti.
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv felkéri a résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.	(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult és erről tájékoztatta a résztvevőket, az ajánlatkérő szerv felkéri az egyes résztvevőket, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.
Indokolás
A titoktartással kapcsolatos szempontokkal való összhang érdekében az ajánlattevők feltehetően nem azonos megoldást kínálnak majd, ami különösen fontos az innovatív megoldások terén.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Bármely gazdasági szereplő kérheti a részvételét az innovációs partnerségekben olyan részvételi felhívás esetében, amelynek célja egy strukturált partnerség létrehozása egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő megvásárlása érdekében, feltéve, hogy azok megfelelnek a megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek.	(1) Bármely gazdasági szereplő kérheti a részvételét az innovációs partnerségekben olyan részvételi felhívás esetében, amelynek célja egy strukturált partnerség létrehozása egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő megvásárlása érdekében, feltéve, hogy azok megfelelnek a megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek. Az ajánlatkérő szervnek a szerződési hirdetményben, az ismertetőben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban előzetesen, vagy később a szerződéssel kapcsolatos tárgyalások keretében egyértelműen közölnie kell, hogy a szerződés eredményeképpen mely szellemitulajdon-jogokhoz kíván hozzájutni (ha vannak).
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, lehetőség szerint egészen az áru előállításáig vagy a szolgáltatások nyújtásáig. A partnerségnek rendelkeznie kell a partner által elérendő közbenső célokról, valamint a díjazás megfelelő részletekben történő kifizetéséről is. E célok alapján az ajánlatkérő szerv minden egyes szakasz után úgy határozhat, hogy megszünteti a partnerséget, és új közbeszerzési eljárást indít a fennmaradó szakaszok tekintetében, feltéve, hogy megszerezte a vonatkozó szellemitulajdon-jogokat.	(2) A partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, lehetőség szerint egészen az áru előállításáig vagy a szolgáltatások nyújtásáig. A partnerségnek rendelkeznie kell a partner által elérendő közbenső célokról, valamint a díjazás megfelelő részletekben történő kifizetéséről is. E célok alapján az ajánlatkérő szerv úgy határozhat, hogy szakaszonként köt szerződést, ahol a folyamat egyes szakaszaiban más-más partnerek vehetnek részt vagy több szakaszban ugyanazzal a partnerrel vagy partnerekkel is szerződhet. Az ajánlatkérő szerv továbbá minden egyes szakasz után úgy is határozhat, hogy megszünteti a partnerséget, és új közbeszerzési eljárást indít a fennmaradó szakasz vagy szakaszok tekintetében, feltéve, hogy megszerezte a vonatkozó szellemitulajdon-jogokat, vagy a partnerrel vagy partnerekkel történt megállapodás szerint más megfelelő díjazást fizetett.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 29 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv által meghatározott - a létező megoldásokkal nem megoldható - igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban.	Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv által meghatározott igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban.
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 33 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, a felhívásban szereplő utasítások szerinti összeköttetés felhasználásával, a megjelölt időpontban. Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.	Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, a felhívásban szereplő utasítások szerinti összeköttetés felhasználásával, a megjelölt időpontban. Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások feladása után öt munkanappal kezdődhet meg.
Indokolás
Noha az időtartamok rövidíthetők, a két nap túlságosan rövidnek tűnik ahhoz, hogy a gazdasági szereplők, különösen a többnyire a közbeszerzésben való részvételre kevesebb emberi erőforrással rendelkező kkv-k érdemben reagálhassanak.
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 34 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerveknek megfelelő időt kell hagyniuk az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.	Az ajánlatkérő szerveknek megfelelő időt, legalább öt munkanapot kell hagyniuk az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.	A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru által teljesítendő funkciót.
Indokolás
A 40. cikket érintő valamennyi módosítás célja annak biztosítása, hogy az ajánlatkérő szervek az adott szerződés által teljesíteni hivatott funkcióra összpontosítsanak. Így a piac a lehető legnagyobb számú gazdasági szereplő és innovatív megoldás előtt nyílhat meg. Iránymutatásként és az ajánlatkérő szerv igényeinek ismertetése céljából természetesen konkrétabb műszaki követelmények is megfogalmazhatók. Ezenfelül egyes módosítások tovább kívánják pontosítani a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a műszaki követelmények nem alkalmazhatók a versenyt korlátozó módon.
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának vagy a 2. cikk 22. pontja szerinti életciklus bármely más szakaszának sajátos folyamatára.	Iránymutatásként a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának vagy a 2. cikk 22. pontja szerinti életciklus bármely más szakaszának sajátos folyamatára vonatkozóan részletesebb tulajdonságok határozhatók meg, ezek azonban egyetlen gazdasági szereplőt sem zárhatnak ki a közbeszerzési eljárásból.
Indokolás
A 40. cikket érintő valamennyi módosítás célja annak biztosítása, hogy az ajánlatkérő szervek az adott szerződés által teljesíteni hivatott funkcióra összpontosítsanak. Így a piac a lehető legnagyobb számú gazdasági szereplő és innovatív megoldás előtt nyílhat meg. Iránymutatásként és az ajánlatkérő szerv igényeinek ismertetése céljából természetesen konkrétabb műszaki követelmények is megfogalmazhatók. Ezenfelül egyes módosítások tovább kívánják pontosítani a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a műszaki követelmények nem alkalmazhatók a versenyt korlátozó módon.
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A műszaki leírás adott esetben tartalmazhat az alábbiakra vonatkozó követelményeket is:
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 a bekezdés – a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	a) teljesítmény, ideértve a környezeti és éghajlati teljesítményt, valamint a társadalmi szempontból fenntartható termelési folyamat tekintetében vett teljesítményt;
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 a bekezdés – b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	b) az életciklus jellemzői;
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 a bekezdés – c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	c) társadalmi szempontból fenntartható termelési folyamat;
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 a bekezdés – d pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	d) a szóban forgó szerződés teljesítésére kijelölt alkalmazottak szervezése, képesítései és tapasztalatai;
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 a bekezdés – e pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	e) biztonság és méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást;
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 a bekezdés – f pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	f) a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályok, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek, az építési eljárások, illetve technológiák, valamint minden olyan egyéb műszaki feltétel, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és az annak részét képező anyagok vagy alkatrészek tekintetében.
Módosítás  64 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;	a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához közvetlenül kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;
Módosítás  65 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ajánlatkérő szervek az (1) bekezdésben említetteken kívül más megfelelő bizonyítási eszközöket - például a gyártó műszaki dokumentációját - is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.	(2) Az ajánlatkérő szervek az (1) bekezdésben említetteken kívül más megfelelő és egyenértékű bizonyítási eszközöket – például a gyártó műszaki dokumentációját – is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.
Módosítás  66 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő szervek felhatalmazhatják az ajánlattevőket változatok benyújtására. Az ajánlatkérő szerv az ajánlati/részvételi felhívásban - illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban - közli, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását. Változatok benyújtása ilyen tartalmú közlés nélkül nem megengedett.	(1) Az ajánlatkérő szerveknek lehetőséget kell biztosítaniuk az ajánlattevők számára változatok benyújtására.
Módosítás  67 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérő szervek, amelyek engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.	Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai esetében az ajánlatkérő szervek nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.
Módosítás  68 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A közbeszerzési szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók. A 4. cikkben megállapított értékhatárokat elérő vagy meghaladó, 500 000 EUR-nál azonban nem alacsonyabb, az 5. cikk szerint megállapított értékű szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem tekinti helyénvalónak a részekre osztást, köteles a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban konkrét magyarázatot szolgáltatni.	A verseny ösztönzése és a kkv-k közbeszerzésbe történő bevonásának elősegítése érdekében a közbeszerzési szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók, az olyan közbeszerzés esetét kivéve, melynél az ajánlatkérő szerv nem tekinti helyénvalónak a részekre osztást.
Indokolás
Fontos, hogy az ajánlatkérő szerveket a szerződés részekre osztására ösztönözzük, megkönnyítve ezzel a kkv-k közbeszerzési pályázati eljárásokban való részvételét. A részekre osztás ugyanakkor nem tehető kötelezővé, mivel az ajánlatkérő szerv így olyan megállapodást is részekre oszthat, amelynek esetében ez nem előnyös. Ilyen például a legtöbb építési és informatikai tárgyú szerződés. Mindemellett a gyakorlatban az egyes részek mérete és értéke is nehezen meghatározható.
Módosítás  69 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az ajánlatkérő szervek előírhatják, hogy minden vállalkozó azon gazdasági szereplő irányítása alatt koordinálja a tevékenységeit, amelynek a teljes projekt koordinálását magában foglaló részt vagy ennek lényeges részeit odaítélték.	törölve
Indokolás
Nem megengedhető, hogy az ajánlatkérő szervek írják elő a magánvállalatok irányítási és tulajdonosi struktúráját. Amennyiben a szerződés részekre osztása e nélkül nem lehetséges, meg kell állapítani, hogy a szerződés nem alkalmas a felosztásra.
Módosítás  70 Irányelvre irányuló javaslat 46 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő szervek a tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékaikat előzetes tájékoztató közzététele útján közölhetik, amelyet a költségvetési év kezdetét követően a lehető leghamarabb közzé kell tenni. A tájékoztató a VI. melléklet B. részének I. szakaszában előírt információkat tartalmazza. A tájékoztatókat vagy a Bizottság vagy az ajánlatkérő szervek teszik közzé a IX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt „felhasználói oldalukon”. Amennyiben az ajánlatkérő szervek közzéteszik a tájékoztatót a felhasználói oldalukon, a felhasználói oldalukon való közzétételről értesítést küldenek a IX. melléklet 3. pontjának megfelelően.	(1) Az ajánlatkérő szervek a tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékaikat előzetes tájékoztató közzététele útján közlik, amelyet a költségvetési év kezdetét követően a lehető leghamarabb közzé kell tenni. A tájékoztató a VI. melléklet B. részének I. szakaszában előírt információkat tartalmazza. A tájékoztatókat vagy a Bizottság vagy az ajánlatkérő szervek teszik közzé a IX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt „felhasználói oldalukon”. Amennyiben az ajánlatkérő szervek közzéteszik a tájékoztatót a felhasználói oldalukon, a felhasználói oldalukon való közzétételről értesítést küldenek a IX. melléklet 3. pontjának megfelelően.
Módosítás  71 Irányelvre irányuló javaslat 47 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Minden ajánlatkérő valamennyi eljárás tekintetében jogosult ajánlati/részvételi felhívást használni a pályázati felhívás eszközeként. A hirdetményeknek a VI. melléklet C. részében meghatározott információt kell tartalmazniuk, és a 49. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell őket közzétenni.	Minden ajánlatkérő valamennyi eljárás tekintetében ajánlati/részvételi felhívást használ a pályázati felhívás eszközeként. A hirdetményeknek a VI. melléklet C. részében meghatározott információt kell tartalmazniuk, és a 49. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell őket közzétenni.
Módosítás  72 Irányelvre irányuló javaslat 54 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ajánlatkérő szervek határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.	(2) Az ajánlatkérő szervek úgy határoznak, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha bizonyítható, hogy az ajánlat nem tesz eleget az uniós jogszabályok vagy a nemzeti jogszabályok, illetve az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás vagy az árubeszerzés helyén alkalmazandó kollektív megállapodások vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi kötelezettségeknek.
Módosítás  73 Irányelvre irányuló javaslat 54 cikk – 3 bekezdés – 1a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az ajánlatkérő szervek figyelembe vehetik a kis- és középvállalkozásokat.
Módosítás  74 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1 szerinti emberkereskedelemben és gyermekmunkában való részvétel miatt;
	_____________
	1 HL L 101., 2011.4.15., 1. o.
Módosítás  75 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – e b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	eb) amelynek jogszabályai lehetővé teszik, hogy a kereskedelmi viszonosság elvét – amely minden uniós vállalkozás számára lehetővé teszi, hogy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő származási országában valamely közbeszerzésen ajánlatot nyújtson be – ne tartsák tiszteletben;
Módosítás  76 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről. Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is;	a) ha az ajánlatkérő bizonyítani tudja bír az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás helyén alkalmazandó kollektív megállapodásokban megállapított uniós szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályok vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegését, az ellátási láncot is beleértve; Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is;
Módosítás  77 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) ha a gazdasági szereplő olyan harmadik országból származik, amely saját közbeszerzési piacait nem nyitja meg az uniós vállalatok előtt;
Módosítás  78 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) ha az ajánlatkérő szerv bármilyen módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő egyéb súlyos kötelességszegést követett el;	c) ha az ajánlatkérő szerv bizonyítékokkal igazolja, hogy a gazdasági szereplő egyéb súlyos kötelességszegést követett el;
Módosítás  79 Irányelvre irányuló javaslat 56 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek a részvételi feltételeket azokra korlátozzák, amelyek indokoltak annak biztosítása szempontjából, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő szerződés teljesítéséhez szükséges jogi és pénzügyi kapacitásokkal, valamint kereskedelmi és műszaki képességekkel. Valamennyi követelménynek kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához, valamint azzal szigorúan arányosnak kell lennie, figyelembe véve a tényleges verseny biztosításának szükségességét.	Az ajánlatkérő szervek a részvételi feltételeket azokra korlátozzák, amelyek indokoltak annak biztosítása szempontjából, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő szerződés teljesítéséhez szükséges jogi és pénzügyi kapacitásokkal, valamint kereskedelmi és műszaki képességekkel. Valamennyi követelménynek közvetlenül kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához, valamint azzal szigorúan arányosnak kell lennie, figyelembe véve a tényleges verseny biztosításának szükségességét.
Módosítás  80 Irányelvre irányuló javaslat 59 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az útlevelet kiállító hatóság közvetlenül az illetékes hatóságoktól kéri be a vonatkozó információkat, kivéve, ha azt a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti szabályok megtiltják.	(3) Az útlevelet kiállító hatóság közvetlenül az illetékes hatóságoktól kéri be a vonatkozó információkat, kivéve, ha azt a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti szabályok megtiltják, valamint ha az információk kizárólag magától a gazdasági szereplőtől kérhetőek be. Ilyen esetekben a gazdasági szereplő a közbeszerzési útlevél megszerzéséhez eljuttatja a hatóságnak az adott információkat.
Módosítás  81 Irányelvre irányuló javaslat 59 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az európai közbeszerzési útlevelet minden ajánlatkérő szerv köteles az útlevél által lefedett részvételi feltételek teljesítésének bizonyítékaként elismerni, és az indokolás nélkül nem kérdőjelezhető meg. Az említett indokolás összefügghet azzal a ténnyel, hogy az útlevelet hat hónapnál régebben állították ki.	(4) Az európai közbeszerzési útlevelet minden ajánlatkérő szerv köteles az útlevél által lefedett részvételi feltételek teljesítésének bizonyítékaként elismerni, és az indokolás nélkül nem kérdőjelezhető meg. Az említett indokolás összefügghet azzal a ténnyel, hogy az útlevelet tizenkét hónapnál régebben állították ki.
Indokolás
A közbeszerzési útlevél az adminisztratív költségek csökkentésének fontos eszköze lehet, az érvényesség idejét azonban meg kell hosszabbítani, mivel a hat hónap ésszerűtlenül rövid, és a gazdasági szereplők – különösen a kkv-k – számára túlságosan drága lenne az útlevél évi kétszeri megújítása.
Módosítás  82 Irányelvre irányuló javaslat 62 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Tekintettel az 56. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó feltételekre, valamint az 56. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott műszaki és szakmai képességgel kapcsolatos feltételekre, egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását. A gazdasági és pénzügyi helyzettel kapcsolatban az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplő és ezek a jogalanyok egyetemleges feleljenek a szerződés teljesítéséért.	Tekintettel az 56. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó feltételekre, valamint az 56. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott műszaki és szakmai képességgel kapcsolatos feltételekre, egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.
Módosítás  83 Irányelvre irányuló javaslat 62 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, illetve valamely árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási és üzembe helyezési műveletek esetén az ajánlatkérő szervek előírhatják, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő, vagy olyan ajánlat esetében, amelyet a 6. cikk szerint a gazdasági szereplők egy csoportja nyújtott be, a csoport egyik tagja végezzen el.	törölve
Módosítás  84 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A költségeket az ajánlatkérő szerv választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés – mint például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelik.	törölve
Indokolás
A 66. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) és b) pontjának módosítása miatt törölve.
Módosítás  85 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:	(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyához közvetlenül kapcsolódó szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyához közvetlenül kapcsolódó egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:
Módosítás  86 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;	a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, az energiahatékonysági teljesítményt, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget, ezen belül többek között a szerződési hirdetményben, az ismertetőben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban meghatározott minimumkövetelményeken túlmutató, további innovatív megoldásokat;
Módosítás  87 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) társadalmi szempontból fenntartható termelési folyamat;
Módosítás  88 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) az igényelt építési beruházásokhoz, árubeszerzésekhez vagy szolgáltatásokhoz, illetve életciklusuk bármely más szakaszához kapcsolódó sajátos helyi eredet a szerződések alapelveinek tiszteletben tartása mellett.
Módosítás  89 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) belső költségek, ideértve a megszerzéshez (például az előállítási költségek), a használathoz (például az energiafogyasztási és a karbantartási költségek) és az életciklus végéhez (például az elszállítási és újrahasznosítási költségek) kapcsolódó költségeket, valamint	a) belső költségek, ideértve a megszerzéshez (például az előállítási költségek), a használathoz (például az energiafogyasztási és a karbantartási költségek, az erőforrás rendelkezésre állása) és az életciklus végéhez (például az elszállítási és újrahasznosítási költségek) kapcsolódó költségeket, valamint
Módosítás  90 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) legalább öt ajánlatot benyújtottak.	törölve
Módosítás  91 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) megfelelés az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás és az árubeszerzés helyén alkalmazandó kollektív megállapodásokban meghatározott biztonsági és egészségvédelmi, szociális és munkajogi szabályoknak és előírásoknak;
Módosítás  92 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 3 bekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) más olyan szempontok, amelyek kellően indokolják az ajánlat kirívóan alacsony költségét.
Módosítás  93 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás a Szerződés 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv köteles erről tájékoztatni a Bizottságot.	(5) Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot elutasítja, kivéve, ha az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül konzultáció során bizonyítani tudja, hogy a kérdéses támogatás a Szerződés 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv köteles erről tájékoztatni a Bizottságot.
Indokolás
Annak egyértelműsítése érdekében, hogy az állami támogatásban részesülő ajánlattevők kivételt kell képezniük, és csak a Szerződés 107. cikkével összhangban.
Módosítás  94 Irányelvre irányuló javaslat 70 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	70a. cikk
	A szerződés teljesítésével kapcsolatosan az ajánlatkérő szervek megfelelő gyakorlatot vezetnek be a teljesítmény nyomon követésére és a minőség biztosítására, és e gyakorlatot jelzik az ajánlattételi felhívásban. A szerződés teljesítésének nyomon követése terén a hatékonyság és az átláthatóság fokozása érdekében az elektronikus közbeszerzésnek elő kell segítenie ezen nyomon követési eljárásokat.
Indokolás
Amennyiben elmarad a szerződés teljesítésének nyomon követése, az olyan helyzethez vezethet, amelyet utólag kell orvosolni. Annak érdekében, hogy a lehető legkorábban rávilágítsanak a szerződés végrehajtásával kapcsolatosan a szabályok be nem tartására, nyomon kell követni a szerződés teljesítését és végrehajtását. Ez biztosítja a közpénzek leghatékonyabb felhasználását. Az elektronikus közbeszerzést arra is fel kell használni, hogy feltárják és javítsák a végrehajtási szakaszban elkövetett hibákat.
Módosítás  95 Irányelvre irányuló javaslat 70 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	70b. cikk
	A szerződésnek egyértelmű eljárást kell meghatároznia a teljesítménnyel és a szerződés végrehajtásával kapcsolatos mulasztás esetére.
Módosítás  96 Irányelvre irányuló javaslat 70 c cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	70c. cikk
	Hogy a lehető legtöbb piaci szereplő számára lehetővé tegyék a közbeszerzésben való részvételt, a tagállamok biztosítják az objektív, hatékony és alacsony költségekkel járó jogorvoslati eljárásokat.
Módosítás  97 Irányelvre irányuló javaslat 70 d cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	70d. cikk
	A szerződő fél által elkövetett súlyos szerződésszegés esetén az ajánlatkérő szerv szankciókat vezethet be a szerződő féllel szemben, hogy megelőzze a jövőbeli szerződésekre vonatkozó súlyos szerződésszegést.
Indokolás
Annak lehetősége, hogy a jövőben szankciókat alkalmazhassanak az olyan szerződő felekkel szemben, amelyek súlyos szerződésszegést követnek el, jelentősen javíthatja a közbeszerzési kultúrát és biztosítja a közpénzek leghatékonyabb felhasználását.
Módosítás  98 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.	(1) A közbeszerzési dokumentációban az ajánlattevő az ajánlatában köteles megjelölni az ajánlatkérő szerv részére a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.
Módosítás  99 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alvállalkozó kérésére - és ha a szerződés jellege azt megengedi - az ajánlatkérő szerv az esedékes kifizetéseket köteles közvetlenül az alvállalkozónak átutalni a fővállalkozó részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért. Ebben az esetben a tagállamok olyan megfelelő mechanizmusokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a fővállalkozó kifogást emeljen a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.	(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az alvállalkozó által a fővállalkozó részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért járó kifizetések azonnal esedékessé válnak, amennyiben
	a) az ajánlatkérő szerv a fővállalkozó felé teljesítette a szerződést vagy annak egy részét;
	b) az ajánlatkérő szerv a teljesített szolgáltatásokat, árukat vagy építési beruházásokat maradéktalanul teljesítettként elfogadta; vagy
	c) az alvállalkozó által a fővállalkozó részére az a) és b) pontban meghatározott körülményekről való tájékoztatásra vonatkozóan kitűzött ésszerű határidő eredménytelenül telt el.
Módosítás  100 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a módosítás a vállalkozó javára megváltoztatja a szerződés gazdasági egyensúlyát;	törölve
Módosítás  101 Irányelvre irányuló javaslat 73 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az Európai Unió Bírósága a Szerződés 258. cikke szerinti eljárásban megállapítja, hogy valamely tagállam elmulasztotta a Szerződések szerinti kötelezettségei teljesítését, mivel az adott tagállamhoz tartozó valamely ajánlatkérő szerv a szóban forgó szerződést a Szerződések és a jelen irányelv szerinti kötelezettségeinek betartása nélkül ítélte oda.	törölve
Módosítás  102 Irányelvre irányuló javaslat 76 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	76b. cikk
	Az ajánlatkérő szervnek megfelelő tapasztalattal kell rendelkezniük a zöld közbeszerzés teljes eljárásának lefolytatásához. A tagállamok megfelelő időben lehetőséget biztosítanak a zöld közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges ismeretek és készségek megszerzésére.
Módosítás  103 Irányelvre irányuló javaslat 81 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.	A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel. A bírálóbizottság összeállításánál törekedni kell a nemek egyenlőségének biztosítására.
Módosítás  104 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A felügyeleti testület az alábbi feladatokért felel:	Az illetékes hatóságok az alábbi feladatokért felelnek:
a) a közbeszerzési szabályoknak az ajánlatkérő szervek, különösen a központi beszerző szervek által történő alkalmazásának és az ehhez kapcsolódó gyakorlatnak a felügyelete;	a) a közbeszerzési szabályoknak az ajánlatkérő szervek, különösen a központi beszerző szervek által történő alkalmazásának és az ehhez kapcsolódó gyakorlatnak a felügyelete;
b) jogi tanácsadás az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével, valamint a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben való alkalmazásával kapcsolatban;	b) jogi tanácsadás az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével, valamint a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben való alkalmazásával kapcsolatban;
c) saját kezdeményezésű véleménynyilvánítás és iránymutatás a közbeszerzési szabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdésekben, az ismétlődő kérdésekben és a közbeszerzési szabályok alkalmazásához kapcsolódó rendszeres problémák terén, a jelen irányelv rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve;	c) saját kezdeményezésű véleménynyilvánítás és iránymutatás a közbeszerzési szabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdésekben, az ismétlődő kérdésekben és a közbeszerzési szabályok alkalmazásához kapcsolódó rendszeres problémák terén, a jelen irányelv rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve;
d) átfogó és gyakorlati figyelmeztetőrendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítésre;	d) átfogó és gyakorlati figyelmeztetőrendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítésre;
e) az illetékes nemzeti intézmények - ideértve a vizsgálati hatóságokat is - figyelmének felhívása az egyes észlelt jogsértésekre és a rendszeresen előforduló problémákra;	e) az illetékes nemzeti intézmények - ideértve a vizsgálati hatóságokat is - figyelmének felhívása az egyes észlelt jogsértésekre és a rendszeresen előforduló problémákra;
f) az állampolgárok és a vállalkozások által a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben történő alkalmazásával kapcsolatban benyújtott kifogások kivizsgálása, és az elemzés továbbítása az illetékes ajánlatkérő szerveknek, amelyek azt döntéseik során kötelesek figyelembe venni, illetve amennyiben nem követik az elemzést, meg kell indokolniuk annak mellőzését;	f) az állampolgárok és a vállalkozások által a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben történő alkalmazásával kapcsolatban benyújtott kifogások kivizsgálása, és az elemzés továbbítása az illetékes ajánlatkérő szerveknek, amelyek azt döntéseik során kötelesek figyelembe venni, illetve amennyiben nem követik az elemzést, meg kell indokolniuk annak mellőzését;
g) a nemzeti bíróságok és hatóságok által azt követően hozott határozatok figyelemmel kísérése, hogy az Európai Unió Bíróságának a Szerződés 267. cikke alapján hozott döntése, illetve az Európai Számvevőszék megállapításai szerint megsértették az Unió közbeszerzési szabályait az Unió által társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban; a felügyeleti testület az uniós közbeszerzési szabályok minden olyan megsértéséről jelentést tesz az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, amelyek az Európai Unió által közvetlenül vagy közvetve finanszírozott szerződésekhez kapcsolódnak.	g) a nemzeti bíróságok és hatóságok által azt követően hozott határozatok figyelemmel kísérése, hogy az Európai Unió Bíróságának a Szerződés 267. cikke alapján hozott döntése, illetve az Európai Számvevőszék megállapításai szerint megsértették az Unió közbeszerzési szabályait az Unió által társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban; a felügyeleti testület az uniós közbeszerzési szabályok minden olyan megsértéséről jelentést tesz az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, amelyek az Európai Unió által közvetlenül vagy közvetve finanszírozott szerződésekhez kapcsolódnak.
Az e) pontban említett feladatok nem sérthetik a jogorvoslati jognak a nemzeti jog vagy a 89/665/EGK irányelv által létrehozott rendszer szerinti gyakorlását.	Az e) pontban említett feladatok nem sérthetik a jogorvoslati jognak a nemzeti jog vagy a 89/665/EGK irányelv által létrehozott rendszer szerinti gyakorlását.
A tagállamok felhatalmazzák a felügyeleti testületet, hogy a nyomon követési és tanácsadói tevékenysége során észlelt jogsértések tekintetében az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálata végett a nemzeti jog szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhassanak.	A tagállamok felhatalmazzák az illetékes hatóságokat, hogy nyomon követési és tanácsadói tevékenységük során észlelt jogsértések tekintetében az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálata végett a nemzeti jog szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhassanak.
Indokolás
Mivel a közbeszerzés nyomon követése és szabályozása a tagállamokban már megvalósul, az ezen feladatokért jelenleg felelős hatóságoknak kell biztosítaniuk az információkat, elkészíteniük az éves jelentést és jelentést tenniük a Bizottságnak. A gazdasági válság idején fontos ezen adminisztratív feladatok összehangolása és a rendelkezésre álló rendszerek és közpénzek hatékony felhasználása.
Módosítás  105 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A felügyeleti testület – a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük fenntartott kapcsolatra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül – különleges kapcsolattartó pontként működik a Bizottság számára, amikor az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke alapján figyelemmel kíséri az uniós jog alkalmazását és az uniós költségvetés végrehajtását. A felügyeleti testület jelentést tesz a Bizottságnak a jelen irányelv minden olyan megsértéséről, amely az Unió által közvetve vagy közvetlenül finanszírozott szerződések odaítélésére irányuló beszerzési eljárás során következik be.	Az illetékes hatóságok – a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük fenntartott kapcsolatra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül – különleges kapcsolattartó pontként működnek a Bizottság számára, amikor az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke alapján, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke alapján figyelemmel kísérik az uniós jog alkalmazását és az uniós költségvetés végrehajtását. A felügyeleti testület jelentést tesz a Bizottságnak a jelen irányelv minden olyan megsértéséről, amely az Unió által közvetve vagy közvetlenül finanszírozott szerződések odaítélésére irányuló beszerzési eljárás során következik be.
Különösen olyan egyedi eseteket utalhat a Bizottság a felügyeleti testület elé, amelyekben még nem kötötték meg a szerződést, vagy még lehetőség van felülvizsgálati eljárás lefolytatására. Azokkal a megfigyelési tevékenységekkel is megbízhatja a felügyeleti testületet, amelyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák azon intézkedések végrehajtását, amelyek a tagállamokat az uniós közbeszerzési szabályok és a Bizottság által meghatározott elvek megsértésének orvoslására kötelezik.
A Bizottság előírhatja a felügyeleti szerv számára, hogy elemezze az uniós közbeszerzési szabályoknak az uniós költségvetésből társfinanszírozott projekteket érintő állítólagos megsértését. A Bizottság megbízhatja a felügyeleti testületet bizonyos esetek nyomon követésével, valamint annak biztosításával, hogy az uniós közbeszerzési szabályoknak a társfinanszírozott projekteket érintő megszegése kapcsán a nemzeti hatóságok meghozzák a megfelelő lépéseket – a nemzeti hatóságok kötelesek lesznek követni a felügyeleti testület utasításait.
Indokolás
Mivel a közbeszerzés nyomon követése és szabályozása a tagállamokban már megvalósul, az ezen feladatokért jelenleg felelős hatóságoknak kell biztosítaniuk az információkat, elkészíteniük az éves jelentést és jelentést tenniük a Bizottságnak. A gazdasági válság idején fontos ezen adminisztratív feladatok összehangolása és a rendelkezésre álló rendszerek és közpénzek hatékony felhasználása.
Módosítás  106 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A felügyeleti testület által annak biztosítása érdekében elvégzett nyomozási és végrehajtási cselekmények, hogy az ajánlatkérő szervek döntései összhangban legyenek a jelen irányelvvel és a Szerződés elveivel, nem helyettesíthetik, illetve nem érinthetik a Bizottság intézményes szerepét mint a Szerződés védelmezője. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy egy egyedi ügyet a (4) bekezdés szerint a testület elé utal, fenntartja a beavatkozás jogát a Szerződés által ráruházott hatáskörrel összhangban.	Az illetékes hatóságok által annak biztosítása érdekében elvégzett nyomozási és végrehajtási cselekmények, hogy az ajánlatkérő szervek döntései összhangban legyenek a jelen irányelvvel és a Szerződés elveivel, nem helyettesíthetik, illetve nem érinthetik a Bizottság intézményes szerepét mint a Szerződés védelmezője. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy egy egyedi ügyet a (4) bekezdés szerint a testület elé utal, fenntartja a beavatkozás jogát a Szerződés által ráruházott hatáskörrel összhangban.
Indokolás
Mivel a közbeszerzés nyomon követése és szabályozása a tagállamokban már megvalósul, az ezen feladatokért jelenleg felelős hatóságoknak kell biztosítaniuk az információkat, elkészíteniük az éves jelentést és jelentést tenniük a Bizottságnak. A gazdasági válság idején fontos ezen adminisztratív feladatok összehangolása és a rendelkezésre álló rendszerek és közpénzek hatékony felhasználása.
Módosítás  107 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 6 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek eljuttatják a nemzeti felügyeleti testülethez a megkötött szerződések teljes szövegét, amennyiben az adott szerződés értéke legalább:	Az ajánlatkérő szervek eljuttatják az illetékes hatóságokhoz a megkötött szerződések teljes szövegét, amennyiben az adott szerződés értéke legalább:
Indokolás
Mivel a közbeszerzés nyomon követése és szabályozása a tagállamokban már megvalósul, az ezen feladatokért jelenleg felelős hatóságoknak kell biztosítaniuk az információkat, elkészíteniük az éves jelentést és jelentést tenniük a Bizottságnak. A gazdasági válság idején fontos ezen adminisztratív feladatok összehangolása és a rendelkezésre álló rendszerek és közpénzek hatékony felhasználása.
Módosítás  108 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az információhoz való hozzáférést szabályozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül és az adatvédelemről szóló nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban, a felügyeleti testület írásos kérésre díjmentesen teljes körű és korlátlan, közvetlen hozzáférést biztosít a (6) bekezdésben említett megkötött szerződésekhez. A szerződések egyes részeihez való hozzáférés megtagadható, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.	Az információhoz való hozzáférést szabályozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül és az adatvédelemről szóló nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban, az illetékes hatóságok írásos kérésre díjmentesen teljes körű és korlátlan, közvetlen hozzáférést biztosítanak a (6) bekezdésben említett megkötött szerződésekhez. A szerződések egyes részeihez való hozzáférés megtagadható, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.
Indokolás
Mivel a közbeszerzés nyomon követése és szabályozása a tagállamokban már megvalósul, az ezen feladatokért jelenleg felelős hatóságoknak kell biztosítaniuk az információkat, elkészíteniük az éves jelentést és jelentést tenniük a Bizottságnak. A gazdasági válság idején fontos ezen adminisztratív feladatok összehangolása és a rendelkezésre álló rendszerek és közpénzek hatékony felhasználása.
Módosítás  109 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A (2) bekezdésben említett éves beszámolónak tartalmaznia kell a felügyeleti testület által az (1)-(7) bekezdés szerint elvégzett tevékenységekről szóló összefoglalást.	A (2) bekezdésben említett éves beszámolónak tartalmaznia kell az illetékes hatóságok testület által az (1)-(7) bekezdés szerint elvégzett tevékenységekről szóló összefoglalást.
Indokolás
Mivel a közbeszerzés nyomon követése és szabályozása a tagállamokban már megvalósul, az ezen feladatokért jelenleg felelős hatóságoknak kell biztosítaniuk az információkat, elkészíteniük az éves jelentést és jelentést tenniük a Bizottságnak. A gazdasági válság idején fontos ezen adminisztratív feladatok összehangolása és a rendelkezésre álló rendszerek és közpénzek hatékony felhasználása.
Módosítás  110 Irányelvre irányuló javaslat 84 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	84a. cikk
	A Bizottság 2013. végéig jelentést nyújt be a 12. cikkben megállapított küszöbértékek alatti közbeszerzések során alkalmazott különböző gyakorlatokról, különösen az eddig nem elsőbbséginek minősülő szolgáltatások esetében.
Módosítás  111 Irányelvre irányuló javaslat 87 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A gazdasági szereplők - különösen a kkv-k - közbeszerzéshez való hozzáférésének javítása céljából, valamint a jelen irányelvben szereplő rendelkezések pontos értelmezésének megkönnyítése érdekében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy megfelelő segítség álljon rendelkezésre, ideértve az elektronikus utat és az üzleti segítségnyújtásra szolgáló meglévő hálózatok alkalmazását.	(2) A gazdasági szereplők – különösen a kkv-k és a civil társadalom – közbeszerzéshez való hozzáférésének javítása céljából, valamint a jelen irányelvben szereplő rendelkezések pontos értelmezésének megkönnyítése érdekében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy megfelelő segítség álljon rendelkezésre, ideértve az elektronikus utat és az üzleti segítségnyújtásra szolgáló meglévő hálózatok alkalmazását. A támogatásba beletartoznak a különböző szereplők által tett közös ajánlatok is.
Módosítás  112 Irányelvre irányuló javaslat 91 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság munkáját a 71/306/EGK tanácsi határozattal létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.	(1) A Bizottság munkáját a 71/306/EGK tanácsi határozattal létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság. A bizottság összeállításánál törekedni kell a nemek közötti egyenlőség biztosítására.
Módosítás  113 Irányelvre irányuló javaslat 94 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság felülvizsgálja a belső piacra a 4. cikkben megállapított értékhatárok alkalmazása által a belső piacra gyakorolt gazdasági hatásokat, és ezekről 2017. június 30-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.	A Bizottság felülvizsgálja a belső piacra a 4. cikkben megállapított értékhatárok alkalmazása által a belső piacra gyakorolt gazdasági hatásokat, és ezekről 2015. június 30-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás  114 Irányelvre irányuló javaslat VIII melléklet – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében a dokumentációban szereplő azon leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, az áru vagy szolgáltatás teljes életciklusának szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket;	b) árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében a dokumentációban szereplő azon leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket;
Módosítás  115 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a gazdasági szereplő azonosítója;	a) a gazdasági szereplő azonosítója; cégjegyzékszám, név, cím és bank neve;
Indokolás
A gazdasági szereplő közbeszerzési dokumentumokban feltüntetett hivatalos adatainak fokozott szabványosítása elősegíti az ügyleti költségek csökkentését, ugyanakkor nem befolyásolja a versenyt, mivel ezek az információk csak az ajánlattevő megbízhatóságának ellenőrzéséhez szükségesek, az ajánlattevő kiválasztásában azonban nem játszanak központi szerepet.
Módosítás  116 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) A vállalat bemutatása: alapítás éve, vállalati forma, tulajdonos(ok), az igazgatóság tagjai, ágazati kód, a vállalat fő szolgáltatásainak és/vagy termékeinek rövid ismertetése;
Indokolás
A gazdasági szereplő közbeszerzési dokumentumokban feltüntetett hivatalos adatainak fokozott szabványosítása elősegíti az ügyleti költségek csökkentését, ugyanakkor nem befolyásolja a versenyt, mivel ezek az információk csak az ajánlattevő megbízhatóságának ellenőrzéséhez szükségesek, az ajánlattevő kiválasztásában azonban nem játszanak központi szerepet.
Módosítás  117 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) annak igazolása, hogy a gazdasági szereplő teljesítette adófizetési és társadalombiztosítási kötelezettségeit az adott tagállam jogszabályainak megfelelően stb.;
Indokolás
A gazdasági szereplő közbeszerzési dokumentumokban feltüntetett hivatalos adatainak fokozott szabványosítása elősegíti az ügyleti költségek csökkentését, ugyanakkor nem befolyásolja a versenyt, mivel ezek az információk csak az ajánlattevő megbízhatóságának ellenőrzéséhez szükségesek, az ajánlattevő kiválasztásában azonban nem játszanak központi szerepet.
Módosítás  118 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a gazdasági szereplő elmúlt három számviteli évre vonatkozó fő gazdasági mutatói: bruttó értékesítés, EBIT és szolvenciamutató. Az induló vállalkozások úgy teljesíthetik ezt a követelményt, ha közbeszerzési útlevelükben feltüntetik az alapítás napja és az aktuális nap között érvényes információkat;
Indokolás
A gazdasági szereplő közbeszerzési dokumentumokban feltüntetett hivatalos adatainak fokozott szabványosítása elősegíti az ügyleti költségek csökkentését, ugyanakkor nem befolyásolja a versenyt, mivel ezek az információk csak az ajánlattevő megbízhatóságának ellenőrzéséhez szükségesek, az ajánlattevő kiválasztásában azonban nem játszanak központi szerepet.
Módosítás  119 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – d b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	db) a gazdasági szereplő fő szervezeti mutatói: az alkalmazottak átlagos száma az elmúlt három évben, az alkalmazottak száma az előző év végén. Az induló vállalkozások úgy teljesíthetik ezt a követelményt, ha közbeszerzési útlevelükben feltüntetik az alapítás napja és az aktuális nap között érvényes információkat;
Indokolás
A gazdasági szereplő közbeszerzési dokumentumokban feltüntetett hivatalos adatainak fokozott szabványosítása elősegíti az ügyleti költségek csökkentését, ugyanakkor nem befolyásolja a versenyt, mivel ezek az információk csak az ajánlattevő megbízhatóságának ellenőrzéséhez szükségesek, az ajánlattevő kiválasztásában azonban nem játszanak központi szerepet.
Módosítás  120 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) az útlevél érvényességi idejének jelölése, amely nem lehet hat hónapnál rövidebb időtartam.	f) az útlevél érvényességi idejének jelölése, amely nem lehet tizenkét hónapnál rövidebb időtartam.
Indokolás
A közbeszerzési útlevél az adminisztratív költségek csökkentésének fontos eszköze lehet, az érvényesség idejét azonban meg kell hosszabbítani, mivel a hat hónap ésszerűtlenül rövid, és a gazdasági szereplők – különösen a kkv-k – számára túlságosan drága lenne az útlevél évi kétszeri megújítása.
Módosítás  121 Irányelvre irányuló javaslat XVI melléklet – 2 sor – 1 oszlop
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
79611000-0 és 85000000-9-től 85323000-9-ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2)	79611000-0 és 85000000-9-től 85323000-9-ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2, valamint 85143000-3)
Módosítás  122 Irányelvre irányuló javaslat XVI melléklet – 8 a sor (új) és 8 b sor (új)
74110000-3-tól 74114000-1-ig	Jogi szolgáltatások
	Egyéb szolgáltatás

ELJÁRÁS

Cím	Közbeszerzés
Hivatkozások	COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	András Gyürk 13.2.2012
Vizsgálat a bizottságban	31.5.2012
Az elfogadás dátuma	24.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 6 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Amelia Andersdotter, Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Vicky Ford, Robert Goebbels, Jacky Hénin, Edit Herczog, Kent Johansson, Romana Jordan, Philippe Lamberts, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Vittorio Prodi, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Daniel Caspary, António Fernando Correia de Campos, Ioan Enciu, Vicente Miguel Garcés Ramón, Elisabetta Gardini, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Cristina Gutiérrez-Cortines, Roger Helmer, Jolanta Emilia Hibner, Gunnar Hökmark, Eija-Riitta Korhola, Werner Langen, Pavel Poc, Vladimír Remek
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Jorgo Chatzimarkakis, Keith Taylor

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (21.9.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0896 – C7‑0006/2012 – 2011/0438(COD))

A vélemény előadója: Eva Lichtenberger

RÖVID INDOKOLÁS

A közbeszerzés fontos szerepet tölt be az Európai Unió általános gazdasági teljesítményében. A hatóságok a GDP-nek körülbelül a 18%-át költik el árubeszerzésre, építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra. A megrendelések mennyiségét tekintve a közbeszerzés hatékony mozgatórugóként használható az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést előmozdító egységes piac eléréséhez.

A közbeszerzés az említett célkitűzések eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszközként kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában azáltal, hogy az innováció érdekében fejleszti a gazdasági környezetet és az üzleti feltételeket, valamint ösztönzi a zöld közbeszerzés szélesebb körű alkalmazását azzal, hogy támogatja az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást. Az Európa 2020 stratégia ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési politikának biztosítania kell a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását, és azt, hogy a beszerzési piacokat uniós szinten nyitottan kell tartani.

Az előadó üdvözli a közbeszerzési irányelv modernizálására vonatkozó bizottsági javaslatot. Az ajánlatkérők oldaláról a jogalkotási javaslatnak a közbeszerzések egyszerűsítését és rugalmasabbá válását kell eredményeznie, a vállalkozások, különösen a kkv-k tekintetében pedig meg kell könnyítenie a hozzáférést. A jogszabályok felülvizsgálata során meg kell találni az egyensúlyt a szabályok egyszerűsítése és az innovatív, fenntartható odaítélési szempontokat alkalmazó, megbízható és eredményes eljárások között, és eközben biztosítani kell az e-közbeszerzés szélesebb körű alkalmazását.

A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. E szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szervek olyan kiváló minőségű építési beruházást, árubeszerzést és szolgáltatásnyújtást várnak el, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például ha a szerződés-odaítélési döntés kiterjed a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőkre is.

Az előadó szilárd meggyőződése, hogy az ajánlatkérő szerveknek a „gazdaságilag legelőnyösebb és leginkább fenntartható ajánlatot” kell odaítélési szempontként használni, és el kell vetniük a legalacsonyabb költségen alapuló alternatív kritériumot. Mivel a „gazdaságilag legelőnyösebb és leginkább fenntartható ajánlat” az árat is figyelembe veszi, az ajánlatkérő szervek az egyedi szükségleteiknek leginkább megfelelő módon választhatnak, a költségeket, a stratégiai társadalmi célokat, az innovatív megoldásokat, valamint a szociális és környezeti szempontokat is megfontolva.

A közbeszerzést az innováció ösztönzése eszközeként kell használni. A közbeszerzőket arra kell ösztönözni, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat vásárolhassanak a fenntartható fejlődés célkitűzésének elérése érdekében. Új, innovatív megoldásokra és ötletekre van szükség különösen a közlekedés terén, és a közbeszerzést ezen igények kielégítését szolgáló eszközként kell felhasználni.

Az életciklussal kapcsolatos szempontokat fejleszteni kell, továbbá a teljes előállítási folyamat társadalmi és környezetvédelmi hatásait is figyelembe kell venni. Az ajánlatkérő szervek számára további lehetőségeket kell biztosítani, hogy az előállítási folyamattal kapcsolatban is követelményeket támaszthassanak, ne csak a termékkel kapcsolatban. Ez a közbeszerzés fenntarthatóságának javítását eredményezi többek között a közlekedési ágazatban is.

Minden olyan beszerzés esetében, amelyet személyek általi felhasználásra szánnak, az ajánlatkérőnek olyan műszaki leírást kell megállapítania, amely figyelembe veszi a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást. Ez a tömegközlekedés és az idegenforgalom területén különösen fontos.

Az alvállalkozókra vonatkozó rendelkezéseket meg kell erősíteni. Az ajánlattevőt meg kell kérni, hogy tüntesse fel ajánlatában a szerződésnek mindazokat a részeit, amelyekre nézve harmadik személlyel szerződést kíván kötni, valamint bármely ajánlott alvállalkozót. Ezenkívül gondoskodni kell a fővállalkozó és valamennyi részt vevő alvállalkozó büntethetőségéről a jogszabályok be nem tartása esetén. Olyan ellenőrző rendszerre van szükség, amely a vállalkozói lánc minden egyes elemére kiterjed.

Az előadó számos módosítást terjesztett be a fent említett kérdések kezelésére. Néhány esetben szükségesnek bizonyult egyes, a Bizottság által javasolt rendelkezések eltörlése, mivel az előadó úgy véli, hogy – figyelembe véve az ágazati és regionális sajátosságokat – bizonyos kérdéseket hatékonyabban lehet kezelni nemzeti jogszabályokkal, a szubszidiaritás és a jobb szabályozás elveivel összhangban.

Végül, de nem utolsósorban, az előadó szeretné hangsúlyozni, hogy garantálni kell a közbeszerzési irányelvek jogbiztonságát és a közlekedési és postai szolgáltatások terén fennálló jelenlegi uniós jogszabályokkal való konzisztenciájukat.

MÓDOSÍTÁSOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 53 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(53) A következetes tanácsadás és gyakorlat biztosításához az egyes tagállamokban és az egész Unióban hatékony együttműködésre van szükség. A felügyeletre, végrehajtásra, ellenőrzésre és műszaki segítségnyújtásra kijelölt szerveknek képesnek kell lenniük az információk megosztására és az együttműködésre; ebben az összefüggésben az egyes tagállamok által kinevezett nemzeti hatóságok működnek elsődleges kapcsolattartási pontként a Bizottság szerveivel az adatgyűjtés, az információcsere és az uniós közbeszerzési jog végrehajtásának nyomon követése céljából.	(53) A következetes tanácsadás és gyakorlat biztosításához az egyes tagállamokban és az egész Unióban hatékony együttműködésre és átláthatóságra van szükség. A felügyeletre, végrehajtásra, ellenőrzésre és műszaki segítségnyújtásra kijelölt szerveknek képesnek kell lenniük az információk megosztására és az együttműködésre; ebben az összefüggésben az egyes tagállamok által kinevezett nemzeti hatóságok működnek elsődleges kapcsolattartási pontként a Bizottság szerveivel az adatgyűjtés, az információcsere és az uniós közbeszerzési jog végrehajtásának nyomon követése céljából.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 22 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
22. „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;	22. „életciklus”: lehetőség szerint a közbeszerzéssel kapcsolatos összes költség pénzben való kifejezése – ideértve a karbantartás és az erőforrás-hatékonyság (az energiatakarékosságot is beleértve) költségeit, az életciklus végén felmerülő újrahasznosítási költségeket, valamint a társadalmi hatás költségeit, amennyiben azok összefüggnek a szerződés teljesítésével. Az elektronikus eszközök hatékony formatervezése, tervezése és használata szintén szerepeltethető az életciklus pénzben való kifejezésében. A közbeszerzés szempontjából az életciklus a beszerzéstől egészen az építési beruházások, az árubeszerzések vagy szolgáltatások teljes élettartamán át tart, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat megállapítására irányuló számítás szerves és elválaszthatatlan részét képezi.
Indokolás
Bár az adófizetők érdekében az ajánlatkérő szervek felelősek annak biztosításáért, hogy bármely, közbeszerzéssel kiválasztott megoldás értékarányos legyen, és hosszú távon mindent összevéve ne legyen költségesebb a társadalom vagy a környezet számára, ez a felelősség ésszerűen a beszerzés időpontjától kell, hogy fennálljon.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplők közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.	A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, a fogyatékkal élők számára is hozzáférhetőnek kell lenniük, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplők közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 7 bekezdés – 1 és 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy legkésőbb két évvel a 92. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően a jelen irányelv szerinti valamennyi beszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök – különösen elektronikus benyújtás – útján bonyolítsanak le, a jelen cikk követelményeivel összhangban.	A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy 2017. január 1-jéig a jelen irányelv szerinti beszerzési eljárás legalább 70%-át elektronikus kommunikációs eszközök – különösen elektronikus benyújtás – útján bonyolítsák le, a jelen cikk követelményeivel összhangban.
	A tagállamok biztosítják, hogy 2020. január 1-jéig az ezen irányelv szerinti valamennyi beszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök – különösen elektronikus benyújtás – útján bonyolítsák le, e cikk követelményeivel összhangban.
Indokolás
Ez a kétlépcsős megközelítés reálisabbnak tűnik, mint a Bizottság által javasolt cél, ezenkívül elegendő időt biztosít az ajánlatkérő szerveknek a tervezésre és végrehajtásra.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E cikk alkalmazásában „személyes érdekeltséget” jelent a részvételre jelentkezőkkel vagy az ajánlattevőkkel meglévő bármilyen családi vagy érzelmi kapcsolat, gazdasági, politikai vagy egyéb közös érdekeltség, ideértve az összeférhetetlen szakmai érdekeltségeket is.	törölve
Indokolás
A kérdést eredményesebben lehet kezelni a nemzeti jogalkotás szintjén.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a (2) bekezdés a) pontjában említett alkalmazottak kötelesek legyenek közölni a részvételre jelentkezőkkel vagy az ajánlattevőkkel kapcsolatos összeférhetetlenséget, amint arról tudomást szereznek, annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szerv korrekciós intézkedéseket hozhasson.	törölve
Indokolás
A kérdést eredményesebben lehet kezelni a nemzeti jogalkotás szintjén.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Összeférhetetlenség esetén az ajánlatkérő szerv köteles megfelelő intézkedéseket hozni. Az említett intézkedések azzal járhatnak, hogy az érintett alkalmazottat kizárják az adott közbeszerzési eljárásban való részvételből, vagy átszervezik a kötelességeit és a feladatait. Ha az összeférhetetlenség egyéb módon nem orvosolható hatékonyan, az érintett részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt kizárják az eljárásból.	Összeférhetetlenség esetén az ajánlatkérő szerv köteles megfelelő intézkedéseket hozni.
Indokolás
Ezen intézkedések pontos jellegét nemzeti szinten kell meghatározni.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A jelen a cikk alapján hozott összes intézkedést dokumentálni kell a 85. cikkben említett egyedi jelentésben.	törölve
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A részvételre jelentkezők az eljárás kezdetekor kötelesek nyilatkozatot tenni, hogy az alábbiak egyikét sem tették, illetve teszik meg:	A tagállamok kötelesek meghozni a beszerzési eljárások – különösen a közbeszerzési dokumentáció összeállítása, az ajánlattevők kiválasztása, valamint a szerződés odaítélése – során felmerülő jogellenes magatartás és versenytorzulás eredményes megelőzése, beazonosítása és büntetése érdekében szükséges szabályokat.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) nem befolyásolják jogtalanul az ajánlatkérő szerv döntéshozatali folyamát, vagy nem szereznek meg olyan bizalmas információt, amely jogosulatlan előnyöket biztosítana számukra a közbeszerzési eljárásban;	törölve
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) nem kötnek a verseny torzítására irányuló megállapodást a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel;	törölve
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) nem szolgáltatnak szándékosan olyan félrevezető információt, amely lényegesen befolyásolhatja a kizárásra, a kiválasztásra vagy a szerződés odaítélésére vonatkozó döntéseket.	törölve
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatnak a következő esetek bármelyikében:	A tagállamok – amennyiben biztosítják minden ajánlattevő tekintetében az egyenlő bánásmódot – arról is rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szervek tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatnak a következő esetek bármelyikében:
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok úgy határozhatnak, hogy a tárgyalásos eljárást, a versenypárbeszédet vagy az innovációs partnerséget nem ültetik át a nemzeti jogukba.	törölve
Indokolás
A rugalmasságnak az eljárások kiválasztásában való előmozdítása és az innovatív beszerzési gyakorlat előmozdítása kiemelt szerepet kap e modernizációs gyakorlat során. Ezért az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az eljárás átültetése ne választható, hanem minden tagállamban egységes legyen.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság, illetve a 84. cikknek megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti testületek részére - amennyiben kérik - jelentést küldenek;	a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen;
Indokolás
A javasolt módosítás a 84. cikkhez javasolt módosításokhoz kapcsolódik.
Módosítás     16 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Minden olyan beszerzés esetében, amelynek a tárgyát személyek általi felhasználásra szánják – akár a nagyközönség, akár az ajánlatkérő szerv alkalmazottai általi felhasználásra –, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.	Minden olyan beszerzés esetében, amelynek a tárgyát személyek általi felhasználásra szánják – akár a nagyközönség, akár az ajánlatkérő szerv alkalmazottai általi felhasználásra –, a pályázati felhívásban feltüntetett, megfelelően indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A műszaki leírás adott esetben tartalmazhat az alábbiakra vonatkozó követelményeket is:
	a) teljesítmény, ideértve a környezetvédelemmel és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonalát és a társadalmi szempontból fenntartható termelési folyamattal kapcsolatos teljesítményt is;
	b) életciklus;
	c) társadalmi szempontból fenntartható termelési folyamat;
	d) a szóban forgó szerződés teljesítésére kijelölt személyzet szervezete, szakképzettsége és gyakorlata;
	e) biztonság és méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a vizsgálatot és a vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és a címkézést, a használati utasítást;
	f) a tervezésre és az árkalkulációra vonatkozó szabályok, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek, az építési eljárások, illetve technológiák, valamint minden olyan egyéb műszaki feltétel, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és az annak részét képező anyagok vagy alkatrészek tekintetében.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 53 cikk – 2 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatot tett, az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások és párbeszéd lebonyolításáról és haladásáról.	törölve
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 54 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ajánlatkérő szervek határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.	(2) Az ajánlatkérő szervek nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz eleget az uniós vagy nemzeti szintű szociális, munkaügyi, egészségügyi, biztonsági vagy környezetvédelmi jogszabályok, illetve az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás vagy az árubeszerzés helyén alkalmazandó kollektív megállapodások vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről. Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is;	a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír az uniós vagy nemzeti szintű szociális, munkaügyi, egészségügyi, biztonsági vagy környezetvédelmi jogszabályok, illetve az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás vagy az árubeszerzés helyén alkalmazandó kollektív megállapodások vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről. Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Minden olyan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, amely az (1), (2) és (3) bekezdésekben említett valamely helyzetben van, olyan bizonyítékot szolgáltathat az ajánlatkérő szervnek, amely az adott kizárási ok fennállása ellenére tanúsítja megbízhatóságát.	Minden olyan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, amely az (1), (2), (3) és (3a) bekezdésekben említett valamely helyzetben van, olyan bizonyítékot szolgáltathat az ajánlatkérő szervnek, amely az adott kizárási ok fennállása ellenére tanúsítja megbízhatóságát vagy adott esetben az alvállalkozó megbízhatóságát.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Ez a cikk alkalmazandó az alvállalkozásba adási eljárásokra és az alvállalkozókra.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 56 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) az uniós vagy nemzeti szintű szociális, munkaügyi, egészségügyi, biztonsági vagy környezetvédelmi jogszabályokban, illetve az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás vagy az árubeszerzés helyén alkalmazandó kollektív megállapodásokban vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek teljesítése;
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 56 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Ez a cikk alkalmazandó az alvállalkozásba adási eljárásokra és az alvállalkozókra.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 60 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásának igazolása főszabály szerint a XIV. melléklet 1. részében felsorolt egy vagy több dokumentummal történhet.	A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásának, valamint az uniós vagy nemzeti szintű szociális, munkaügyi, egészségügyi, biztonsági vagy környezetvédelmi jogszabályokban, illetve az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás és az árubeszerzés helyén alkalmazandó kollektív megállapodásokban meghatározott kötelezettségek teljesítésének igazolása főszabály szerint a XIV. mellékletben felsorolt egy vagy több dokumentummal történhet.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:	Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a gazdaságilag legelőnyösebb és leginkább fenntartható ajánlat szempontja alapján ítéli oda.
	(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;	törölve
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a legalacsonyabb költség.	törölve
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;	a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget a fogyatékkal élők számára, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;	b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető; a szerződés odaítélését követően helyettesített alkalmazottaknak azonos szervezeti és minőségi szintet kell biztosítaniuk, és erről értesíteni kell az ajánlatkérő szervet;
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az odaítélési szempontoknak biztosítaniuk kell a tényleges és tisztességes versenyt, és olyan követelményeknek kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk ajánlatkérő általi hatékony ellenőrzését annak megállapítása érdekében, hogy megfelelnek-e az ajánlattevők az odaítélési kritériumoknak.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok	Az ajánlatban megadott ár
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:	(1) Az ajánlatkérő szerv köteles részletes magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől az ajánlatukban felszámított ár vagy költségek tekintetében:
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a felszámított ár vagy költség több mint 50 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;	törölve
Indokolás
A kérdést eredményesebben lehet kezelni a nemzeti jogalkotás szintjén, figyelembe véve az ágazati és regionális sajátosságokat.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a felszámított ár vagy költség több mint 20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;	törölve
Indokolás
A kérdést eredményesebben lehet kezelni a nemzeti jogalkotás szintjén, figyelembe véve az ágazati és regionális sajátosságokat.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) legalább öt ajánlatot benyújtottak.	törölve
Indokolás
A kérdést eredményesebben lehet kezelni a nemzeti jogalkotás szintjén, figyelembe véve az ágazati és regionális sajátosságokat.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő szerv akkor is kérhet ilyen magyarázatot.	(2) Ha az ajánlatok kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak tűnnek, az ajánlatkérő szervnek az ajánlat elutasítása előtt további magyarázatot kell kérnie.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.	Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az uniós vagy nemzeti szintű szociális, munkaügyi, egészségügyi, biztonsági vagy környezetvédelmi jogszabályok, illetve az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás vagy az árubeszerzés helyén alkalmazandó kollektív megállapodások vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.	(1) A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat. Az alvállalkozói láncban bekövetkezett bármely változást, illetve bármely új alvállalkozót azonnal jelezni kell az ajánlatkérő szerv felé.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alvállalkozó kérésére - és ha a szerződés jellege azt megengedi - az ajánlatkérő szerv az esedékes kifizetéseket köteles közvetlenül az alvállalkozónak átutalni a fővállalkozó részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért. Ebben az esetben a tagállamok olyan megfelelő mechanizmusokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a fővállalkozó kifogást emeljen a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.	(2) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alvállalkozó kérésére - és ha a szerződés jellege azt megengedi - az ajánlatkérő szerv az esedékes kifizetéseket kellően indokolt esetekben közvetlenül az alvállalkozónak átutalhatja a fővállalkozó részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.
Indokolás
A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-án elfogadott 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazandó (2013 márciusától kezdődően) a vállalkozások és hatóságok, illetve a vállalkozások között lebonyolított ügyletekre.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján - ha az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna -, az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő részvételre jelentkezők kiválasztására vagy a szerződés más ajánlattevőnek történő odaítélésére lett volna lehetőség;	törölve
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Azokban az esetekben, amikor a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 4. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának 5%-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.	törölve
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
84. cikk	törölve
Közfelügyelet
(1) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy független testületet, amely a végrehajtási tevékenységek koordinálásáért és felügyeletéért felel (a továbbiakban: „a felügyeleti testület”). A tagállamok a kijelölt szervről tájékoztatják a Bizottságot.
A szóban forgó felügyelet minden ajánlatkérő szervre kiterjed.
(2) A végrehajtási tevékenységekben részt vevő illetékes hatóságokat az összeférhetetlenség elkerülésével kell megszervezni. A közfelügyeleti rendszernek átláthatónak kell lennie. E célból az iránymutatást és véleményeket tartalmazó dokumentumokat, valamint a jelen irányelvben lefektetett szabályok végrehajtását és alkalmazását bemutató éves beszámolót közzé kell tenni.
Az éves beszámolónak tartalmaznia kell a következőket:
a) a kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzésekkel kapcsolatos sikerességének arányát; amennyiben ez az arány 50 %-nál alacsonyabb a kkv-knak odaítélt szerződések értékét tekintve, a beszámolónak tartalmaznia kell egy elemzést ennek okairól;
b) átfogó rálátást kell biztosítania a fenntartható beszerzési politikák végrehajtására, többek között azon eljárások tekintetében, amelyek figyelembe veszik a környezetvédelmi és a társadalmi befogadással kapcsolatos megfontolásokat - ideértve a fogyatékkal élők hozzáférését is -, vagy támogatják az innovációt;
c) információt a közbeszerzési szabályok uniós költségvetésre hatással lévő megsértésének e cikk (3)–(5) bekezdésével összhangban történő monitoringjáról és nyomon követéséről;
d) központosított adatokkal kell szolgálnia a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a közbeszerzés területén megvalósult egyéb súlyos szabálytalanságok bejelentett eseteiről is, ideértve az uniós társfinanszírozásban részesülő projekteket érintő szabálytalanságokat is.
(3) A felügyeleti testület az alábbi feladatokért felel:
a) a közbeszerzési szabályoknak az ajánlatkérő szervek, különösen a központi beszerző szervek által történő alkalmazásának és az ehhez kapcsolódó gyakorlatnak a felügyelete;
b) jogi tanácsadás az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével, valamint a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben való alkalmazásával kapcsolatban;
c) saját kezdeményezésű véleménynyilvánítás és iránymutatás a közbeszerzési szabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdésekben, az ismétlődő kérdésekben és a közbeszerzési szabályok alkalmazásához kapcsolódó rendszeres problémák terén, a jelen irányelv rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve;
d) átfogó és gyakorlati figyelmeztetőrendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítésre;
e) az illetékes nemzeti intézmények - ideértve a vizsgálati hatóságokat is - figyelmének felhívása az egyes észlelt jogsértésekre és a rendszeresen előforduló problémákra;
f) az állampolgárok és a vállalkozások által a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben történő alkalmazásával kapcsolatban benyújtott kifogások kivizsgálása, és az elemzés továbbítása az illetékes ajánlatkérő szerveknek, amelyek azt döntéseik során kötelesek figyelembe venni, illetve amennyiben nem követik az elemzést, meg kell indokolniuk annak mellőzését;
g) a nemzeti bíróságok és hatóságok által azt követően hozott határozatok figyelemmel kísérése, hogy az Európai Unió Bíróságának a Szerződés 267. cikke alapján hozott döntése, illetve az Európai Számvevőszék megállapításai szerint megsértették az Unió közbeszerzési szabályait az Unió által társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban; a felügyeleti testület az uniós közbeszerzési szabályok minden olyan megsértéséről jelentést tesz az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, amelyek az Európai Unió által közvetlenül vagy közvetve finanszírozott szerződésekhez kapcsolódnak.
Az e) pontban említett feladatok nem sérthetik a jogorvoslati jognak a nemzeti jog vagy a 89/665/EGK irányelv által létrehozott rendszer szerinti gyakorlását.
A tagállamok felhatalmazzák a felügyeleti testületet, hogy a nyomon követési és tanácsadói tevékenysége során észlelt jogsértések tekintetében az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálata végett a nemzeti jog szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhassanak.
(4) A felügyeleti testület – a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük fenntartott kapcsolatra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül – különleges kapcsolattartó pontként működik a Bizottság számára, amikor az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke alapján figyelemmel kíséri az uniós jog alkalmazását és az uniós költségvetés végrehajtását. A felügyeleti testület jelentést tesz a Bizottságnak a jelen irányelv minden olyan megsértéséről, amely az Unió által közvetve vagy közvetlenül finanszírozott szerződések odaítélésére irányuló beszerzési eljárás során következik be.
Különösen olyan egyedi eseteket utalhat a Bizottság a felügyeleti testület elé, amelyekben még nem kötötték meg a szerződést, vagy még lehetőség van felülvizsgálati eljárás lefolytatására. Azokkal a megfigyelési tevékenységekkel is megbízhatja a felügyeleti testületet, amelyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák azon intézkedések végrehajtását, amelyek a tagállamokat az uniós közbeszerzési szabályok és a Bizottság által meghatározott elvek megsértésének orvoslására kötelezik.
A Bizottság előírhatja a felügyeleti szerv számára, hogy elemezze az uniós közbeszerzési szabályoknak az uniós költségvetésből társfinanszírozott projekteket érintő állítólagos megsértését. A Bizottság megbízhatja a felügyeleti testületet bizonyos esetek nyomon követésével, valamint annak biztosításával, hogy az uniós közbeszerzési szabályoknak a társfinanszírozott projekteket érintő megszegése kapcsán a nemzeti hatóságok meghozzák a megfelelő lépéseket – a nemzeti hatóságok kötelesek lesznek követni a felügyeleti testület utasításait.
(5) A felügyeleti testület által annak biztosítása érdekében elvégzett nyomozási és végrehajtási cselekmények, hogy az ajánlatkérő szervek döntései összhangban legyenek a jelen irányelvvel és a Szerződés elveivel, nem helyettesíthetik, illetve nem érinthetik a Bizottság intézményes szerepét mint a Szerződés védelmezője. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy egy egyedi ügyet a (4) bekezdés szerint a testület elé utal, fenntartja a beavatkozás jogát a Szerződés által ráruházott hatáskörrel összhangban.
(6) Az ajánlatkérő szervek eljuttatják a nemzeti felügyeleti testülethez a megkötött szerződések teljes szövegét, amennyiben az adott szerződés értéke legalább:
a) 1 000 000 EUR az árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;
b) 10 000 000 EUR az építési beruházások esetében.
(7) Az információhoz való hozzáférést szabályozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül és az adatvédelemről szóló nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban, a felügyeleti testület írásos kérésre díjmentesen teljes körű és korlátlan, közvetlen hozzáférést biztosít a (6) bekezdésben említett megkötött szerződésekhez. A szerződések egyes részeihez való hozzáférés megtagadható, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.
A közzétehető részekhez való hozzáférést ésszerű időn belül és a kérelem dátumától számított legfeljebb 45 napon belül kell biztosítani.
A valamely szerződéshez hozzáférést kérő jelentkezőnek nem kell bizonyítania, hogy közvetlen vagy közvetett kapcsolat fűzi az adott szerződéshez. Az információ címzettje számára lehetővé kell tenni annak nyilvánosságra hozatalát.
(8) A (2) bekezdésben említett éves beszámolónak tartalmaznia kell a felügyeleti testület által az (1)-(7) bekezdés szerint elvégzett tevékenységekről szóló összefoglalást.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 84. cikknek megfelelően létrehozott vagy kijelölt szervek legkésőbb a következő év október hónapjának 31. napjáig minden évről végrehajtási és statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak egy szabvány-formanyomtatvány alapján.	(1) A tagállamok illetékes szervei legkésőbb a következő év október hónapjának 31. napjáig minden évről végrehajtási és statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak egy szabvány-formanyomtatvány alapján.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 89 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság a 6., 13., 19., 20., 23., 54., 59., 67. és 86. cikkben említett felhatalmazást [a jelen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től határozatlan időre kapja.	(2) A Bizottság a 6., 13., 19., 20., 23., 54., 59., 67. és 86. cikkben említett felhatalmazást [a jelen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től öt évre kapja. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 14 melléklet – 1 bekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) megfelelő tanúsítványok vagy nyilatkozatok az uniós vagy nemzeti szintű jogszabályokban, illetve az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás és az árubeszerzés helyén alkalmazandó kollektív megállapodásokban meghatározott szociális, munkaügyi, egészségügyi, biztonsági vagy környezetvédelmi szabályok tiszteletben tartásáról;

ELJÁRÁS

Cím	Közbeszerzés
Hivatkozások	COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	TRAN 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Eva Lichtenberger 27.2.2012
Vizsgálat a bizottságban	10.7.2012	6.9.2012
Az elfogadás dátuma	18.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 4 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Magdi Cristiano Allam, Georges Bach, Erik Bánki, Izaskun Bilbao Barandica, Philip Bradbourn, Antonio Cancian, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Carlo Fidanza, Knut Fleckenstein, Jacqueline Foster, Mathieu Grosch, Jim Higgins, Juozas Imbrasas, Dieter-Lebrecht Koch, Georgios Koumoutsakos, Werner Kuhn, Jörg Leichtfried, Eva Lichtenberger, Marian-Jean Marinescu, Gesine Meissner, Hubert Pirker, Vilja Savisaar-Toomast, Olga Sehnalová, Debora Serracchiani, Brian Simpson, Keith Taylor, Silvia-Adriana Ţicău, Giommaria Uggias, Dominique Vlasto, Artur Zasada, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Spyros Danellis, Nathalie Griesbeck, Zita Gurmai, Sabine Wils, Janusz Władysław Zemke

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (17.10.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0896 – C7‑0006/2012 – 2011/0438(COD))

Előadó: Ramona Nicole Mănescu

RÖVID INDOKOLÁS

Az átlátható és hiteles közbeszerzés különösen fontos szerepet játszik a közkiadások hatékonyságában, illetve a közberuházásoknak a gazdaságra, különösen a fenntartható növekedésre és innovációra gyakorolt hatásában.

A közbeszerzési rendszer természetéből adódóan rendkívül összetett, különösen a kisebb helyi önkormányzatok és a kkv-k számára, ezért elengedhetetlen, hogy elsősorban a helyi és regionális szintű ajánlatkérő szervek, valamint a kkv-k szélesebb körben hozzáférjenek az uniós közbeszerzési szabályokkal kapcsolatos világos információkhoz és tanácsadáshoz. A közbeszerzési eljárások egyidejű egyszerűsítését, költségének csökkentését, valamint kkv- és felhasználóbarátabbá tételét kell kitűzni az uniós közbeszerzési jog továbbfejlesztésének céljául.

A Bizottság és a tagállamok fontos közös feladata a regionális és helyi önkormányzatok, valamint a kkv-k tájékoztatásához és támogatásához szükséges képzés és konzultáció biztosítása, valamint más érdekeltek bevonása a közbeszerzésben való tényleges tájékozott részvétel biztosítása, továbbá a hibák és szabálytalanságok gyakoriságának csökkentése érdekében, illetve azért, hogy a helyi és regionális hatóságok ajánlatkérő szervei megszerezzék a közbeszerzés megvalósításához szükséges szakértelmet.

A kkv-kban ugyanis számottevő lehetőségek rejlenek a munkahelyteremtés, a növekedés és az innováció terén, és a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben bennük rejlő gazdasági és innovatív potenciál maximális kiaknázása érdekében ösztönözni kell őket a helyi és regionális önkormányzatok által szervezett közbeszerzési eljárásokban való részvételre.

Amint azt az előadó – a bizottság támogatásával – a közbeszerzés korszerűsítéséről szóló véleményében egyértelműen jelezte, a közbeszerzés során a legalacsonyabb ár elvének követése helyett a fenntartható és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kell mérlegelni, az életciklus-költségekre is figyelemmel. Ezt a szabályt a következőben tovább kell erősíteni:

Ezzel egyidejűleg azonban tisztázni kell, hogy az európai szinten előírt közbeszerzési szabályok csak akkor lehetnek eredményesek és hatékonyak, ha e szabályok tagállami jogba történő átültetése rendezett és a lehető legegyszerűbb módon történik. A tagállamoknak tehát a Bizottság támogatásával és ellenőrzése mellett gondoskodniuk kell arról, hogy uniós szinten ne alakuljanak ki eltérő szabályok, és hogy az irányelvjavaslatokban szereplő szabályok igen összetett és részletes jellege ne gátolja a rendszerek egyszerűsítését.

Az irányelveket jogilag és gyakorlati szempontból feltétlenül pontosítani kell a közbeszerzési szabályok alkalmazása terén felmerülő további hiányosságok elkerülése érdekében. Ebben az összefüggésben az előadó bízik benne, hogy a közbeszerzési szabályoknak való megfelelés hiányának súlyos esetei – amelyeket a Számvevőszék az ERFA és a Kohéziós Alap keretében megvalósuló projektek végrehajtása során több ízben megállapított, és amelyek fő oka a közbeszerzési eljárások összetett jellege, az ezen eljárások közötti és a strukturális alapok és a Kohéziós Alap igénybevételét szabályozó eljárásokkal való következetesség hiánya, valamint az uniós jogszabály nemzeti jogba történő helytelen átültetése – végül rendeződnek és azokat a későbbi közbeszerzési szabályok értelmezési és alkalmazási keretében kellően figyelembe veszik.

MÓDOSÍTÁSOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára.	(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió Szerződései alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének, valamint az EUMSZ 14. cikkének (1) bekezdésében és a 26. jegyzőkönyvben rögzített hatáskörmegosztásnak. A közbeszerzésről szóló európai rendeletnek tiszteletben kell tartania az állami hatóságokat közszolgálati feladataik ellátása során megillető széles mérlegelési jogkört. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében meg kell fogalmazni a nemzeti beszerzési eljárásokat összehangoló rendelkezéseket annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és hogy a közbeszerzés megnyíljon a verseny számára.
Indokolás
Hozzáigazítás a Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseihez.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.	(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell annak érdekében, hogy a beszerzők jobban fel tudják használni a közbeszerzést a fenntartható fejlődés, a szociális és munkahelyi jogok tiszteletben tartása, és más közös társadalmi célok támogatására, valamint ezáltal a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében. Ezért elő kell segíteni és ösztönözni kell különösen a kis- és középvállalkozások részvételét, egyszerűsíteni kell a közbeszerzéshez való hozzáférésüket, lehetővé kel tenni, hogy a beszerzők képesek legyenek jobban felhasználni a közbeszerzést, az utóbbiak beszerzés és vásárlás tárgyával kapcsolatos önálló döntési jogának sérelme nélkül. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Ez az irányelv biztosítja a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23/EK irányelv végrehajtását a vállalkozások átruházása esetén az egyenlő versenyfeltételekre és a munkavállalók védelmére vonatkozó szabályok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Különösen azon jogot, hogy a vállalkozást átvevő jogalanytól megkövetelhető a munkavállalók átvétele.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Még ha nem is vezet szükségszerűen korrupt magatartáshoz, a tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenség nagy eséllyel gyakorol helytelen hatást a közbeszerzési döntésekre, ezáltal torzítva a versenyt és veszélyeztetve az ajánlattevőkkel kapcsolatos egyenlő bánásmódot. Ezért hatékony mechanizmusokat kell bevezetni az összeférhetetlenség megelőzése, azonosítása és orvoslása érdekében.	(6) Még ha nem is vezet szükségszerűen korrupt magatartáshoz, a tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenség nagy eséllyel gyakorol helytelen hatást a közbeszerzési döntésekre, ezáltal torzítva a versenyt, veszélyeztetve az ajánlattevőkkel kapcsolatos egyenlő bánásmódot és késleltetve a közbeszerzési eljárások végrehajtását. Ezért hatékony mechanizmusokat kell bevezetni az összeférhetetlenség megelőzése, azonosítása és orvoslása, illetve az eljárások végrehajtása előtti akadályok felszámolása érdekében.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A résztvevők által a beszerzési eljárásban tanúsított jogellenes magatartás, mint például a döntéshozatali folyamat helytelen befolyásolására vagy arra tett kísérletek, hogy más résztvevőkkel az eljárás eredményének manipulálására irányuló megállapodást kössenek, az uniós jog alapelveinek megsértését és a verseny súlyos torzulását eredményezheti. A gazdasági szereplőknek ezért be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy ilyen jogellenes tevékenységekben nem vesznek részt, és amennyiben ez a nyilatkozat hamisnak bizonyul, kizárják őket a részvételből.	(7) A résztvevők által a beszerzési eljárásban tanúsított jogellenes magatartás, mint például a döntéshozatali folyamat helytelen befolyásolására vagy arra tett kísérletek, hogy más résztvevőkkel az eljárás eredményének manipulálására irányuló megállapodást kössenek, az uniós jog alapelveinek megsértését és a verseny súlyos torzulását eredményezheti. A gazdasági szereplőknek ezért be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy ilyen jogellenes tevékenységekben nem vesznek részt, és amennyiben ez a nyilatkozat hamisnak bizonyul, kizárják őket a jelenlegi és a következő európai uniós beszerzési eljárásokból.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) A közbeszerzési szerződéseknek a különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szervek által történő odaítélése jelenleg sajátos jogi nehézségekbe ütközik, különös tekintettel a nemzeti jogszabályok összeütközésére. Annak ellenére, hogy a 2004/18/EK irányelv hallgatólagosan megengedte a határokon átnyúló közös közbeszerzést, a gyakorlatban több nemzeti jogrendszer kifejezetten vagy hallgatólagosan jogilag bizonytalanná vagy lehetetlenné tette a határokon átnyúló közös beszerzést. A különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szervek érdekeltek lehetnek az együttműködésben és a közbeszerzési szerződések közös odaítélésében annak érdekében, hogy maximális előnyt kovácsoljanak a belső piacban rejlő lehetőségekből a méretgazdaságosság, valamint az előnyök és a kockázatok megosztása szempontjából, nem utolsósorban azon innovatív projektek esetében, amelyek több kockázattal járnak az egyetlen ajánlatkérő szerv által ésszerűen viselhető kockázatnál. Ezért az egységes piac ajánlatkérő szervei közötti együttműködés megkönnyítése érdekében az alkalmazandó jogot megjelölő új szabályokat kell megállapítani a határokon átnyúló közös beszerzésre vonatkozóan. Emellett a különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő szervek a nemzeti vagy uniós jog hatálya alatt közös jogalanyokat hozhatnak létre. Az ilyen közös közbeszerzésekre különös szabályokat kell alkotni.	(26) A közbeszerzési szerződéseknek a különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szervek által történő odaítélése jelenleg sajátos jogi nehézségekbe ütközik, különös tekintettel a nemzeti jogszabályok összeütközésére. Annak ellenére, hogy a 2004/18/EK irányelv hallgatólagosan megengedte a határokon átnyúló közös közbeszerzést, a gyakorlatban több nemzeti jogrendszer kifejezetten vagy hallgatólagosan jogilag bizonytalanná vagy lehetetlenné tette a határokon átnyúló közös beszerzést. A különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szervek érdekeltek lehetnek az együttműködésben és a közbeszerzési szerződések közös odaítélésében annak érdekében, hogy maximális előnyt kovácsoljanak a belső piacban rejlő lehetőségekből a méretgazdaságosság, valamint az előnyök és a kockázatok megosztása szempontjából, nem utolsósorban azon innovatív projektek esetében, amelyek több kockázattal járnak az egyetlen ajánlatkérő szerv által ésszerűen viselhető kockázatnál. Ezért az egységes piac ajánlatkérő szervei közötti együttműködés megkönnyítése érdekében az alkalmazandó jogot megjelölő új szabályokat kell megállapítani a határokon átnyúló közös beszerzésre vonatkozóan. Emellett a különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő szervek a nemzeti vagy uniós jog hatálya alatt közös jogalanyokat hozhatnak létre. Az ilyen közös közbeszerzésekre különös szabályokat kell alkotni. Hasonlóképpen – a határokon átnyúló közbeszerzés érdekében – alapvető fontosságú a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos aspektusok pontosítása.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzése érdekében az ajánlatkérő szerveket a szerződések részekre osztására kell buzdítani, valamint kötelezni kell őket annak megindoklására, ha nem így tesznek. Ha a szerződéseket részekre osztották, az ajánlatkérő szervek - például a verseny fenntartása vagy az ellátás biztonságának garantálása érdekében - korlátozhatják azoknak a részeknek a számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is.	(30) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzése érdekében az ajánlatkérő szerveket a szerződések részekre osztására és a kkv-k részvételét ösztönző intézkedések végrehajtására kell buzdítani, valamint kötelezni kell őket annak megindoklására, ha nem így tesznek. Ha a szerződéseket részekre osztották, az ajánlatkérő szervek - például a verseny fenntartása vagy az ellátás biztonságának garantálása érdekében - korlátozhatják azoknak a részeknek a számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) A gazdasági és pénzügyi kapacitással kapcsolatos túlzott követelmények gyakran képezik a kkv-k közbeszerzésben való részvételének indokolatlan akadályát. Ezért nem kellene megengedni az ajánlatkérő szerveknek, hogy megköveteljék a gazdasági szereplőktől, hogy a szerződés becsült értékének háromszorosát meghaladó minimális forgalommal rendelkezzenek. Megfelelően indokolt körülmények esetén azonban szigorúbb követelmények is alkalmazhatók. Az ilyen körülmények a szerződés teljesítésével járó nagyobb kockázatokhoz kapcsolódhatnak vagy ahhoz, hogy a szerződés határidőn belül történő, hibátlan teljesítése kritikus fontosságú, például azért, mert más szerződések teljesítésének előfeltételét jelenti.	törölve
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Több gazdasági szereplő - nem utolsósorban kkv-k - szerint a közbeszerzésben való részvételük egyik legnagyobb akadályát képezik az abból eredő adminisztrációs terhek, hogy jelentős számú tanúsítványt vagy a kizárási és a kiválasztási szempontokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumot kell bemutatni. Az ilyen jellegű követelmények korlátozása - például öntanúsítás segítségével - jelentős egyszerűsítést eredményezhet, amely mind az ajánlatkérő szerveknek, mind a gazdasági szereplőknek előnyére válik. Ugyanakkor attól az ajánlattevőtől, amelynek odaítélik a szerződést, meg kell követelni a megfelelő bizonyítékok benyújtását, az ajánlatkérő szervek pedig nem köthetnek szerződést olyan ajánlattevővel, amely erre nem képes. További egyszerűsítés érhető el a standardizált dokumentumok, mint például az európai közbeszerzési útlevél segítségével, amelyet minden ajánlatkérő szerv köteles elismerni, és amelyet a gazdasági szereplők széles körében népszerűsíteni kell, különösen a kkv-k körében, amelyek számára az említett dokumentumok lényegesen csökkenthetik az adminisztrációs terheket.	(32) Több gazdasági szereplő – különösen kkv-k – szerint a közbeszerzésben való részvételük egyik legnagyobb akadályát képezik az abból eredő adminisztrációs terhek, hogy túlságosan sok tanúsítványt vagy a kizárási és a kiválasztási szempontokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumot kell bemutatni. Az ilyen jellegű követelmények korlátozása - például öntanúsítás segítségével - jelentős egyszerűsítést eredményezhet, amely mind az ajánlatkérő szerveknek, mind a gazdasági szereplőknek előnyére válik. Ugyanakkor a szerződést elnyerő ajánlattevőtől meg kell követelni a megfelelő bizonyítékok benyújtását, az ajánlatkérők pedig nem köthetnek szerződést olyan ajánlattevővel, amely erre nem képes. Standardizált dokumentumok, mint például az európai közbeszerzési útlevél bevezetésére van szükség, amelyet minden ajánlatkérő szerv köteles elismerni, és amelyet a gazdasági szereplők széles körében népszerűsíteni kell, különösen a kkv-k körében, amelyek számára az említett dokumentumok lényegesen csökkenthetik az adminisztrációs terheket.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” vagy „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.	(37) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérő szerveknek kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek, például abban az esetben, ha a választott szerződés-odaítélési szempontok a termelési folyamathoz kapcsolódó tényezőket tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérő szervek számára szerződés-odaítélési szempontként elsősorban „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”, majd „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.
Indokolás
A közbeszerzés során a legalacsonyabb ár elvének követése helyett a fenntartható és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kell mérlegelni.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) Ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. E szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.	(38) Az ajánlatkérő szervnek meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy – a környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalást is tekintetbe véve – megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. E szempontok meghatározása függ a szerződés vagy a termelés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés és a termelés – műszaki leírásban meghatározott – tárgyai ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre és biztosítaniuk kell a hatékony és tisztességes verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.
Indokolás
Az életciklussal kapcsolatos szempontokra vonatkozó kritériumokat fejleszteni kell, hogy magában foglalják a társadalmi és környezetvédelmi felelősségvállalás hozzáadott értékét a gazdasági előnyösség mellett.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.	(43) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, kapcsolódnak a szerződés és/vagy a termelés tárgyához, és feltüntették őket az ajánlati/részvételi felhívásban, a pályázati felhívásként használt előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Például megemlíthetők – többek között – a hosszú ideje állást keresők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek, különösen a 94. sz. ILO-egyezmény tényleges betartására – akkor is, ha ezeket az egyezményeket a nemzeti jogban nem hajtották végre – és a nemzeti jogszabályok által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányuló, a szerződés teljesítéséhez tartozó kötelezettségek.
Indokolás
Ez a módosítás hangsúlyozza a kifejezetten a közbeszerzést szabályozó 94. sz. ILO-egyezmény jelentőségét a közbeszerzési szerződések munkajogi záradékaira vonatkozóan. Az EU-nak el kell köteleznie magát az ILO normái mellett.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 49 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(49) Az értékelés bemutatta, hogy a tagállamok nem kísérik következetesen és rendszeresen figyelemmel a közbeszerzési szabályok végrehajtását és működését. Ez negatív hatással van az irányelvekből eredő rendelkezések megfelelő végrehajtására, ami a költségek és a bizonytalanság fontos forrását jelenti. Több tagállam kijelölt egy központi nemzeti testületet, amely a közbeszerzéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, azonban az ilyen testületekre bízott feladatok jelentős mértékben eltérőek a különböző tagállamokban. A világosabb, következetesebb és hitelesebb megfigyelési és ellenőrzési mechanizmusok növelnék a közbeszerzési szabályok működésével kapcsolatos ismereteket, javítanák a jogbiztonságot a vállalkozások és az ajánlatkérő szervek számára, és hozzájárulnának az egyenlő versenyfeltételek kialakításához. Ezek a mechanizmusok – különösen az Unió által társfinanszírozott projektek vonatkozásában – a problémák felismerésének és korai szakaszban történő megoldásának, valamint a szerkezeti hiányosságok megállapításának eszközeként szolgálhatnának. Különösen nagy igény mutatkozik az említett mechanizmusok összehangolására a közbeszerzési politika következetes alkalmazásának, ellenőrzésének és figyelemmel kísérésének biztosítása, valamint a közbeszerzési politika eredményeinek az egész Unióra kiterjedő módszeres értékelése érdekében.	(49) Az értékelés bemutatta, hogy a tagállamok nem ösztönzik és nem kísérik következetesen és rendszeresen figyelemmel a közbeszerzési szabályok végrehajtását és működését. Ez negatív hatással van az irányelvekből eredő rendelkezések megfelelő végrehajtására, ami a költségek és a bizonytalanság fontos forrását jelenti. Több tagállam kijelölt egy központi nemzeti testületet, amely a közbeszerzéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, azonban az ilyen testületekre bízott feladatok jelentős mértékben eltérőek a különböző tagállamokban. A világosabb, következetesebb és hitelesebb tájékoztatási, megfigyelési és ellenőrzési mechanizmusok növelnék a közbeszerzési szabályok működésével kapcsolatos ismereteket, javítanák a jogbiztonságot a vállalkozások és az ajánlatkérő szervek számára, és hozzájárulnának az egyenlő versenyfeltételek kialakításához. Ezek a mechanizmusok – különösen az Unió által társfinanszírozott projektek vonatkozásában – a problémák megelőzésének, felismerésének és korai szakaszban történő megoldásának, valamint a szerkezeti hiányosságok megállapításának eszközeként szolgálhatnának. Különösen nagy igény mutatkozik az említett mechanizmusok összehangolására a közbeszerzési politika következetes alkalmazásának, ellenőrzésének és figyelemmel kísérésének biztosítása, valamint a közbeszerzési politika eredményeinek az egész Unióra kiterjedő módszeres értékelése érdekében.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 50 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(50) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy nemzeti hatóságot, amely a közbeszerzés felügyeletéért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felel. Ennek a központi szervnek közvetlen és időszerű információkkal rendelkeznie, különösen a közbeszerzési jogot érintő különböző problémákkal kapcsolatban. A szóban forgó testületnek képesnek kell lennie arra, hogy azonnali visszajelzést adjon a politika működéséről és potenciális gyenge pontjairól a nemzeti jogban és a gyakorlatban, és hozzájáruljon a megoldások gyors megtalálásához. A korrupció és a csalás elleni hatékony küzdelem érdekében mind a központi szerv, mind a nyilvánosság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megvizsgálják a megkötött szerződések szövegét. Ezért a nagy értékű szerződéseket el kell juttatni a felügyeleti testülethez, a jogos köz- és magánérdekeket nem veszélyeztető mértékig hozzáférést biztosítva az érdekelt személyeknek e dokumentumokhoz.	(50) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy nemzeti hatóságot, amely a közbeszerzés felügyeletéért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felel. Ennek a központi szervnek közvetlen és időszerű információkkal kell rendelkeznie, különösen a közbeszerzési jogot érintő különböző problémákkal kapcsolatban, és a közbeszerzési szerződésekre kiírt pályázatok vitatása esetére követendő eljárásokat kell javasolnia. A szóban forgó testületnek képesnek kell lennie arra, hogy azonnali visszajelzést adjon a politika működéséről és potenciális gyenge pontjairól a nemzeti jogban és a gyakorlatban, és hozzájáruljon a megoldások gyors megtalálásához. A korrupció és a csalás elleni hatékony küzdelem érdekében mind a központi szerv, mind a nyilvánosság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megvizsgálják a megkötött szerződések szövegét. Ezért a nagy értékű szerződéseket el kell juttatni a felügyeleti testülethez, a jogos köz- és magánérdekeket nem veszélyeztető mértékig hozzáférést biztosítva az érdekelt személyeknek e dokumentumokhoz.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 51 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(51) Nem biztos, hogy minden ajánlatkérő szerv rendelkezik megfelelő belső szakértelemmel a gazdaságilag vagy műszakilag összetett szerződések lebonyolításához. Ilyen körülmények közepette a megfelelő szakmai támogatás hatékonyan kiegészítené a felügyeleti és az ellenőrzési tevékenységeket. Ez a célkitűzés egyrészt az ajánlatkérő szervek számára műszaki segítséget nyújtó, ismeretmegosztó eszközök (tudásközpontok) útján is elérhető; másrészt a vállalkozásoknak - nem utolsósorban a kkv-knek - adminisztrációs segítségnyújtásban kellene részesülniük, különösen akkor, ha határokon átnyúló alapon vesznek részt valamely közbeszerzési eljárásban.	(51) Néhány ajánlatkérő szerv – különösen regionális szinten – nem rendelkezik megfelelő belső szakértelemmel a gazdaságilag vagy műszakilag összetett szerződések lebonyolításához. Ilyen körülmények közepette a megfelelő szakmai támogatás hatékonyan kiegészíti a felügyeleti és az ellenőrzési tevékenységeket. Ez a célkitűzés egyrészt az ajánlatkérő szervek számára műszaki segítséget nyújtó, ismeretmegosztó eszközök (tudásközpontok) útján is elérhető; másrészt a vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak adminisztrációs segítségnyújtásban kellene részesülniük, különösen akkor, ha határokon átnyúló alapon vesznek részt valamely közbeszerzési eljárásban.
Indokolás
Kiemelt jelentőséggel bír a kkv-k közbeszerzésben játszott szerepének erősítése.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 53 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(53a) Ezen irányelv átültetése kiemelt jelentőséggel bír az egyszerűsítésre irányuló törekvések, valamint az uniós közbeszerzési szabályok értelmezésére és alkalmazására irányuló egységes megközelítés biztosítása szempontjából, ami hozzájárul a – különösen a központi szint alatti – ajánlatkérő szervek, egyúttal pedig a kkv-k számára szükséges jogbiztonság megteremtéséhez. A Bizottságnak és a tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy ezen irányelv átültetésekor figyelembe vegyék egyúttal a nemzeti közbeszerzési jogszabályok uniós forrásokhoz való hozzáférésre gyakorolt jelentős hatását. Ennélfogva elengedhetetlen, hogy a tagállamok a nemzeti szintű egyszerűsítés előmozdításával egyidejűleg lehetőség szerint kerüljék az eltérő értelmezéseket és alkalmazásokat.
Indokolás
Biztosítani kell, hogy az átültetés ne gátolja az egyszerűsítésre és a harmonizációra irányuló törekvéseket, elkerülve ezáltal a szabályok Unión belüli széttagoltságát, amely elsősorban a kkv-kat és a kisebb, helyi és regionális szintű ajánlatkérő szerveket érintetné.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 53 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(53b) Továbbá a Bizottságnak és a tagállamoknak időszakosan képzéseket és figyelemfelkeltő kampányokat kell folytatniuk, amelyek a regionális és helyi önkormányzatokra és a kkv-kra irányulnak, valamint be kell vonniuk más érdekelteket is a közbeszerzésben való tájékozott részvétel biztosítása és a hibák gyakoriságának csökkentése érdekében, illetve azért, hogy a helyi és regionális hatóságok ajánlatkérő szervei megszerezzék az innovatív közbeszerzés megvalósításához szükséges szakértelmet.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezen irányelv értelmében egyetlen beszerzésnek számít az építési beruházások, árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések összessége – még akkor is, ha azok beszerzése több szerződésen keresztül történik –, amennyiben a szerződések egyetlen projekt részét képezik.	törölve
Indokolás
Ez a fogalom túl általános és túl homályos.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A XVI. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások beszerzésére irányuló szerződésekre kizárólag ezen irányelv 74–76. cikke az irányadó.
Indokolás
A javasolt irányelv formája alapján a szociális és egyéb szolgáltatásokat kizárólag a 74−76. cikk szabályozza. Az egyértelműség érdekében ezt a javaslat szövegén belül a lehető legkorábban le kell szögezni.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – 2 b albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ez az irányelv egyik szinten sem sérti a hatóságok annak eldöntésére irányuló jogát, hogy maguk kívánnak-e közfeladatokat ellátni, és ha igen, hogyan és milyen mértékben. A közhatóságok elláthatnak közérdekű feladatokat saját erőforrásaik felhasználásával, anélkül hogy kötelezve lennének külső gazdasági szereplők bevonására. Ezt más közhatóságokkal együttműködésben is tehetik.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
11. „szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés”: a 8. pontban említett szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés;	11. „szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés”: a 8. pontban említett szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés; ide tartoznak a „tudásalapú” vagy szellemi, azaz olyan szolgáltatások, amelyek eredménye nem szükségszerűen azonos, mivel lényegük, hogy egy-egy feladat megoldását szellemi munkavégzés útján biztosítják. Az ilyen típusú szolgáltatások esetében – a szolgáltatás típusától függően – megadható a cél vagy a feladat leírása, ugyanakkor a szolgáltatás egyértelmű, teljes körű előzetes ismertetése (előre meghatározott paraméterekkel történő feladatleírás) nem lehetséges.
Indokolás
Az irányelvben foglalt egyes észrevételek és rendelkezések a szellemi szolgáltatások esetében irrelevánsak/értelmezhetetlenek lehetnek az ilyen szolgáltatások egyedi/sajátos jellege miatt: az eredmény a megvalósítást megelőzően nem határozható meg részletesen. Pl.: fordított árverések.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 22 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	22a. „társadalmi szempontból fenntartható termelési folyamat”: olyan termelési folyamat, amelynek során az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás és árubeszerzés a munkahelyi egyenlő bánásmód elve tekintetében megfelel a biztonsági és egészségvédelmi, szociális és munkajogi szabályoknak és szabványoknak. A munkahelyi egyenlő bánásmód elve az irányadó foglalkoztatási feltétételek betartására utal, beleértve az uniós és nemzeti jogszabályokban és az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás és az árubeszerzés helyén alkalmazandó kollektív megállapodásokban meghatározott biztonsági és egészségvédelmi, szociális- és munkajogi szabályokat és szabványokat;
Indokolás
Fontos, hogy lehetővé tegyük az ajánlatkérő szervek számára, hogy ösztönözzék a jó munkakörülményeket, és a közegészség védelme érdekében megállítsák a szociális dömpinget. E meghatározás célja, hogy az irányelv további cikkeiben a társadalmilag fenntartható termelési folyamatra hivatkozhassanak.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) 130 000 EUR a központi kormányzati szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; a honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében az említett értékhatár csak azokra a szerződésekre érvényes, amelyekben a III. mellékletben foglalt termékek szerepelnek;	b) 300 00 EUR a központi kormányzati szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; a honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében az említett értékhatár csak azokra a szerződésekre érvényes, amelyekben a III. mellékletben foglalt termékek szerepelnek;
Indokolás
A kiigazított értékhatárok biztosítják a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó adminisztratív terhek és az ellenőrzés közötti hatékonyabb egyensúlyt. A feltüntetett értékek a Bizottság becsléseinél reálisabbak.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) 200 000 EUR a központi szint alatti ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében;	c) 500 00 EUR a központi szint alatti ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében;
Indokolás
A kiigazított értékhatárok biztosítják a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó adminisztratív terhek és az ellenőrzés közötti hatékonyabb egyensúlyt. A feltüntetett értékek a Bizottság becsléseinél reálisabbak.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az értékhatárokat az Európai Gazdasági Térség harmonizált fogyasztói árindexében bekövetkező változások alapján évente kiigazítják.
Indokolás
A rögzített értékhatár nem tükrözi a tényleges vásárlóerő folyamatos változásait. Helyénvaló intézkedés az értékhatárokat valamely széles körben alkalmazott mutatóhoz viszonyítva kiigazítani.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 4. cikk a), b) és c) pontjában megállapított értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban előírt értékhatároknak, és szükség esetén módosítja azokat.	A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 4. cikk a), b) és c) pontjában megállapított értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban előírt értékhatároknak, és szükség esetén – az értékhatároknak bizonyos ágazatokra és szerződéstípusokra való alkalmazásáról a tagállamokkal folytatott egyeztetést követően – módosítja azokat.
Indokolás
Az egyes ágazatokra és szerződéstípusokra vonatkozó értékhatárok felülvizsgálatát megelőzően konzultálni kell a tagállamokkal.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A jelen cikk (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat elvégzésével egyidejűleg a Bizottság a következőket is felülvizsgálja:	(2) A jelen cikk (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat elvégzésével egyidejűleg, és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság a következőket is felülvizsgálja:
Indokolás
Az egyes ágazatokra és szerződéstípusokra vonatkozó értékhatárok felülvizsgálatát megelőzően konzultálni kell a tagállamokkal.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás;	c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás – ideértve a vitarendezési szolgáltatásokat is –, jogi szolgáltatás, valamint közjegyzői szolgáltatás;
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;	d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 44. cikkében meghatározott pénzügyi tervezési eszközök végrehajtásához szükséges pénzügyi szolgáltatások, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek és az ajánlatkérő szervek pénz- vagy tőkeszerzés céljából végzett ügyletei;
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) munkaviszony;	e) munkaviszony vagy kollektív megállapodások, amelyek hozzájárulnak a munka- és foglalkoztatási körülmények javításához;
Indokolás
E módosítás célja az Európai Bíróság 271/08. sz. Bizottság kontra Németország ügyben hozott ítélete nyomán kialakult aggodalmak kezelése. A javasolt szöveg az Európai Bíróság Albánia 67/97 sz. ügyben hozott ítélete 59. bekezdésén alapul, és célja a kollektív szerződések – amelyek hozzájárulnak a munkakörülmények és foglalkoztatási feltételek javításához –, és többek között a kiegészítő nyugdíjrendszerekről és biztosításokról szóló szerződések kizárása.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;	b) az érintett jogi személy tevékenységeinek egészét az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára, vagy általános érdekű szolgáltatások nyújtásával összefüggésben végzik;
Indokolás
Az általános érdekű szolgáltatások nyújtásának célja nem nyereségszerzés, hanem a polgárok igényeinek teljesítése. Ennélfogva figyelembe kell venni az általános érdekű szolgáltatások területén végzett tevékenységeket.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.	Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára, kivéve ha a magánszféra közreműködése az eredeti szerződéskötéskor jogilag biztosított.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Beszerzési elvek	A beszerzés célja és elvei
Indokolás
Egyes tagállamok jelezték, hogy az irányelv céljára utaló hivatkozást kell beilleszteni a szövegbe.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ezen irányelv célja a közpénzek hatékony felhasználásának védelmezése, a kiváló minőségű beszerzés előmozdítása, a verseny és a közbeszerzési piacok működésének erősítése, valamint az esélyegyenlőség biztosítása a vállalatok vagy egyéb szolgáltatók számára, amelyek kompetitív licitálási eljárás keretében árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket nyújtanak be. A közbeszerzést az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésére, a közös társadalmi célok támogatására és a kiváló minőségű áruk és szolgáltatások nyújtására kell felhasználni. Helyénvaló, hogy minden szinten az állami hatóságok döntenek arról, hogy miként akarják megbízásba adni vagy megszervezni szolgáltatásaikat.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A gazdasági szereplők alkalmazzák az építési beruházás, a szolgáltatásnyújtás és az árubeszerzés helyén alkalmazandó, szociális és foglalkoztatási védelemmel és a munkakörülményekkel kapcsolatos követelményeket a nemzeti jogszabályokban és/vagy kollektív megállapodásokban vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi munkajogi rendelkezésekben, különösen az ILO 94. sz. egyezményében meghatározottak szerint.
Indokolás
Ez a módosítás hangsúlyozza a kifejezetten a közbeszerzést szabályozó 94. sz. ILO-egyezmény jelentőségét a közbeszerzési szerződések munkajogi záradékaira vonatkozóan. Az EU-nak el kell köteleznie magát az ILO normái mellett.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.	Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak megfelelő szakképesítési szintjét.
Indokolás
A jelenlegi szöveg a jelek szerint arra utal, hogy a legnagyobb részben szakszemélyzet biztosításából álló szolgáltatások (például a mérnöki konzultáció) esetében a projektcsapatokat esetleg a jelentkezőknek kell meghatározniuk a részvételi kérelemben. A kiválasztási és odaítélési eljárás hosszát figyelembe véve gyakorlati szempontból lehetetlen már ebben a szakaszban kijelölni a pályázatban részt vevő alkalmazottakat.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védett munkahelyteremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak több mint 30 %-a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló.	A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják:
	a) védett műhelyek számára, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a közbeszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az érintett alkalmazottak többsége fogyatékossággal élő személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet vagy nehezen találnak munkát a rendes munkaerőpiacon;
	b) szociális vállalkozások és programok számára, ha azok elsődleges célja a hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, feltéve, hogy az ilyen vállalkozások vagy programok alkalmazottainak több mint 30%-a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személy.
Indokolás
Az esélyegyenlőség biztosítása és a társadalmi kohézió megerősítése érdekében figyelembe kell venni a fogyatékossággal élők vagy a hátrányos helyzetű munkavállalók sajátos helyzetét. A kétféle körülményt ugyanakkor külön kell választani és eltérő módon kell kezelni.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ha a jelen irányelv, vagy az információ megszerzésére vonatkozó egyéb nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségekre, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők jelen irányelv 48. és 53. cikkében előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait.	(1) Ha a jelen irányelv vagy az információ megszerzésére vonatkozó egyéb nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségekre, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők jelen irányelv 48. és 53. cikkében előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, függetlenül attól, hogy ezeket azok bizalmasnak minősítették-e; ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait, kivéve ha erre ezen irányelv vagy az alkalmazandó nemzeti jog alkalmazásában feltétlenül szükség van.
Indokolás
A vállalkozások – és különösen a kkv-k – számára fontos, hogy bármilyen rájuk vonatkozó adatot kizárólag indokolt esetben hozzanak nyilvánosságra.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy legkésőbb két évvel a 92. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően a jelen irányelv szerinti valamennyi beszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök - különösen elektronikus benyújtás - útján bonyolítsanak le, a jelen cikk követelményeivel összhangban.	A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy legkésőbb négy évvel a 92. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően a jelen irányelv szerinti valamennyi beszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök - különösen elektronikus benyújtás - útján bonyolítsanak le, a jelen cikk követelményeivel összhangban.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Nem érvényes ez a kötelezettség azokban az esetekben, amikor az elektronikus eszközök használatához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre valamennyi tagállamban a (3) bekezdés értelmében. Az ajánlatok benyújtására egyéb kommunikációs eszközt használó ajánlatkérő szervek felelőssége, hogy a közbeszerzési dokumentációban feltüntessék, hogy a gazdasági szereplőkkel kicserélendő információk sajátos jellege miatt az elektronikus út alkalmazásához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre valamennyi tagállamban.	Nem érvényes ez a kötelezettség azokban az esetekben, amikor az elektronikus eszközök használatához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre valamennyi tagállamban a (3) bekezdés értelmében.
Indokolás
A következő bekezdés kellő mértékben biztosítja, hogy az ajánlatkérő szervek csak korlátozott indokok alapján járhassanak el.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a tudásalapú szolgáltatások tekintetében;
Indokolás
A kreatív szolgáltatások esetében kizárólag a tárgyalásos versenyeljárás elfogadható, mivel azok eredménye nem határozható meg előre. Ennélfogva a „szellemi vagy tudásalapú szolgáltatásokat” (a fogalommeghatározást lásd az 1. cikkben) egyértelműen ekként kell feltüntetni, és kötelezően elő kell írni a tárgyalásos versenyeljárás átültetését.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított 40 nap.	Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított 52 nap.
Indokolás
Az új határidők gyakorlati szempontból túlságosan rövidek, különösen a kkv-k számára, és ezért korlátozhatják a versenyt.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a részvételi felhívás, illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás feladásától számított 30 nap.	A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a részvételi felhívás, illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás feladásától számított 37 nap.
Indokolás
Az új határidők gyakorlati szempontból túlságosan rövidek, különösen a kkv-k számára, és ezért korlátozhatják a versenyt.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlattételi felhívás feladásától számított 35 nap.	Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlattételi felhívás feladásától számított 40 nap.
Indokolás
Az új határidők gyakorlati szempontból túlságosan rövidek, különösen a kkv-k számára, és ezért korlátozhatják a versenyt.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes tájékoztatót tett közzé, amelyet nem a pályázati felhívás eszközeként alkalmaznak, az ajánlatok beérkezésének e cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti minimális határideje 15 napra csökkenthető, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:	(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes tájékoztatót tett közzé, amelyet nem a pályázati felhívás eszközeként alkalmaznak, az ajánlatok beérkezésének e cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti minimális határideje főszabály szerint 36 napra, és minden esetben legfeljebb 22 napra csökkenthető, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
Indokolás
Az új határidők gyakorlati szempontból túlságosan rövidek, különösen a kkv-k számára, és ezért korlátozhatják a versenyt.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 3 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az előzetes tájékoztatót a részvételi felhívás elküldése előtt legalább 45 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.	b) az előzetes tájékoztatót a részvételi felhívás elküldése előtt legalább 52 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.
Indokolás
Az új határidők gyakorlati szempontból túlságosan rövidek, különösen a kkv-k számára, és ezért korlátozhatják a versenyt.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok tartalmának javítása céljából tárgyalást folytat az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott ajánlatokról, azoknak az (1) bekezdés második albekezdésében említett odaítélési szempontoknak és minimumkövetelményeknek való nagyobb megfelelése érdekében.	Az ajánlatkérő szerv tárgyalást folytat az ajánlattevőkkel az ajánlat tartalmáról, amelynek meg kell felelnie az (1) bekezdés második albekezdésében említett minimumkövetelményeknek.
Indokolás
Pontosítani kell a tárgyalások menetének módját, a minimumkövetelmények pedig nem módosíthatók.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv a párbeszédben részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Az ilyen megállapodás nem öltheti az általános mentesség formáját, hanem a konkrét megoldások és egyéb konkrét bizalmas információ tervezett közlésére való hivatkozással kell megadni.	Az ajánlatkérő szerv messzemenően jóhiszeműen jár el, és a párbeszédben részt vevő jelentkező által közölt, javasolt megoldásokat és egyéb bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közöl a többi résztvevővel, e beleegyezést pedig nem írhatja elő a versenypárbeszédben való részvétel feltételeként.
Indokolás
Fontos biztosítani az ajánlattevő által az ajánlata keretében kínált megoldásokhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmét.
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 8 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A versenypárbeszéd maximális időtartama a pályázati felhívás közzétételétől számított 12 hónap.
Indokolás
A versenypárbeszéd eljárását a 2004. évi irányelv vezette be. Az eddigi tapasztalatok szerint a versenypárbeszéd során történő „kimazsolázás” kockázata miatt előfordulhat, hogy a pályázók nem szívesen juttatják el innovatív megoldásaikat a párbeszéd végső szakaszába, vagy teszik közzé azokat a végső ajánlatban. Következésképpen az eljárás szokatlanul hosszú időt vehet igénybe. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az előírt mérnöki hozzájárulás jelentős.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – i alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i. technikai okokból nincs verseny;	i. jogi vagy technikai okokból nincs verseny;
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) amennyiben feltétlenül szükséges, ha a vis maior által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be; a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók;	d) amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő szerv által előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be; a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók;
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható olyan új építési munkákat, illetve szolgáltatásokat illetően, amelyek attól a gazdasági szereplőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést a 24. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást követően ítélték oda. Az alapprojektnek utalnia kell a lehetséges további építési beruházások vagy szolgáltatások terjedelmére, és azokra a feltételekre, amelyek szerint azokat oda fogják ítélni.	Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható olyan új építési munkákat, illetve szolgáltatásokat illetően, amelyek attól a gazdasági szereplőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést a 24. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást követően ítélték oda.
Indokolás
Az alapprojektet kiegészítő esetleges új munkákat vagy szolgáltatásokat az „opció” eszközének keretében tüntetik fel. A további nyilatkozat ezért felesleges.
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 31 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával – indokolt kivételes eseteket.	A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg az egyes tagállamok nemzeti rendelkezéseiben bevezetett határidőt.
Indokolás
A jobb szabályozás szempontjából helyénvaló volna a maximális időtartamot az egyes tagállamok egyedi igényei alapján meghatározni.
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 33 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek elektronikus árlejtéseket is alkalmazhatnak, amelyekben új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket mutatnak be.	Kizárólag a szabványosított szolgáltatások és áruk esetében az ajánlatkérők elektronikus árlejtéseket is alkalmazhatnak, amelyekben új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket mutatnak be. A szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló egyes szerződések – amelyek tárgya szellemi teljesítmény, mint például egy építési beruházás terve – nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Ha nincs olyan szerződés, amely meghatározná az alkalmazandó közbeszerzési jogot, a szerződés odaítélésére vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:	(5) Ha nincs olyan szerződés, amely meghatározná a (3) bekezdés szerint alkalmazandó közbeszerzési jogot, a szerződés odaítélésére vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:
Indokolás
A (6) bekezdésben foglaltakhoz hasonlóan itt is meg kell határozni a szerződés hiányának azon konkrét esetét, amelyre ezt a bekezdést alkalmazni kell.
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezek közé az intézkedések közé tartozik a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek a beszerzési eljárás előkészítésében való részvételével kapcsolatban kicserélt, illetve abból származó releváns információ közlése a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel, valamint az ajánlatok beérkezésére megállapított megfelelő határidők. Az érintett részvételre jelentkező vagy ajánlattevő csak akkor zárható ki az eljárásból, ha nincs más eszköz arra, hogy az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség betartását biztosítsák.	Ezek közé az intézkedések közé tartozik a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek a beszerzési eljárás előkészítésében való részvételével kapcsolatban kicserélt, illetve abból származó releváns információ közlése a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel, valamint az ajánlatok beérkezésére megállapított megfelelő határidők. Az érintett részvételre jelentkező vagy ajánlattevő csak akkor zárható ki az eljárásból, ha az ajánlatkérő szerv bizonyítja, hogy nincs más eszköz arra, hogy az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség betartását biztosítsák.
Indokolás
To the legitimate mean of allowing companies that are involved with regards to a decision of exclusion founded on the risk of competition distortion, to be heard; the last subparagraph of point 2 reverses the burden of proof so that it falls on the company in question. Indeed in order to challenge a decision to exclude, the company must "prove" that its participation does not distort competition. In the absence of relevant proof, the decision to exclude will then be legitimised. In fact, it is up to the contracting authority, upon its intention to announce the exclusion of a company, to supply proof that the participation of such company would distort competition. The company in question should be able to challenge such a decision, provided that the inverted proof, that its participation would not distort competition, cannot fall under its responsibility.
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának vagy a 2. cikk 22. pontja szerinti életciklus bármely más szakaszának sajátos folyamatára.	E tulajdonságok utalnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának vagy a 2. cikk 22. és 22a. (új) pontja szerinti életciklus bármely más szakaszának sajátos folyamatára és a társadalmi szempontból fenntartható előállítási eljárásra.
Indokolás
Fontos, hogy az ajánlatkérők számára lehetővé váljon a szociális és környezetvédelmi szempontok figyelembevételének előmozdítása. Az ajánlatkérő szerv számára már lehetővé tették, hogy a műszaki leírásban magas környezetvédelmi és szociális követelményeket határozzon meg.
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A műszaki leírásnak meg kell határoznia továbbá, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására.	A műszaki leírásnak meg kell határoznia továbbá, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására, és ha igen, az ilyen jogok megszerzésének ellentételezésére vonatkozó feltételeket;
Indokolás
Promoting the innovation of companies relies on the confidence of the operators towards the internal market, and in particular when it comes to protecting their property rights. In order to ensure a perfect coherence between the European regulation ensuring the protection of intellectual property rights, such as the Directive 2004/48/EC of 29 April 2009 on measures and procedures on the reinforcement of intellectual property rights and the " public procurement" directives, it is important to underline that the acquisition of intellectual property rights must be based on the remuneration of the right holder.
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – 5 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A műszaki leírásban szerepelhetnek például az alábbiakkal kapcsolatos követelmények: teljesítmény, ideértve a környezeti és éghajlati teljesítményt, valamint a társadalmi szempontból fenntartható termelési folyamat tekintetében vett teljesítményt; a szóban forgó szerződés teljesítésére kijelölt alkalmazottak szervezése, képesítései és tapasztalatai; biztonság vagy méretek, beleértve a minőségbiztosításra, terminológiára, szimbólumokra, vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, csomagolásra, jelölésre és címkézésre, használati utasításra vonatkozó eljárások; az életciklusra vonatkozó jellemzők (a 2. cikk (22) pontjának megfelelően); a szociálisan fenntartható előállítási folyamatra vonatkozó jellemzők (a 2. cikk 22a. pontjának megfelelően); a tervezésre és az árkalkulációra vonatkozó szabályok, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek, az építési eljárások, illetve technológiák, valamint minden olyan egyéb műszaki feltétel, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és az annak részét képező anyagok vagy alkatrészek tekintetében.
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények alapján - ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is - feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérő szervek számára pedig a szerződés odaítélését;	a) a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények alapján – ideértve a társadalmi és környezetvédelmi jellemzőket is – feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérő szervek számára pedig a szerződés odaítélését; a fenti (1) bekezdéssel összhangban a műszaki leírások a munkálatok, az ellátás vagy a felhasznált szolgáltatások teljesítményére és műszaki követelményeire vonatkozó műszaki előírásokon kívül megfogalmazhatók a használatban lévő kért építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás életciklus – vagy társadalmi szempontból fenntartható gyártás eljárás jellemzőihez kapcsolódó teljesítmény – vagy funkcionális követelményekkel is;
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;	a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához vagy a szerződés tárgyának előállításához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;
Indokolás
Amikor a követelményeket a szerződés tárgyához kapcsolódó jellemzőkhöz kötik, nem marad hely olyan címkék számára, mint például a munkakörnyezet.
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat 46 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő szervek a tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékaikat előzetes tájékoztató közzététele útján közölhetik, amelyet a költségvetési év kezdetét követően a lehető leghamarabb közzé kell tenni. A tájékoztató a VI. melléklet B. részének I. szakaszában előírt információkat tartalmazza. A tájékoztatókat vagy a Bizottság vagy az ajánlatkérő szervek teszik közzé a IX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt „felhasználói oldalukon”. Amennyiben az ajánlatkérő szervek közzéteszik a tájékoztatót a felhasználói oldalukon, a felhasználói oldalukon való közzétételről értesítést küldenek a IX. melléklet 3. pontjának megfelelően.	(1) Az ajánlatkérő szervek a tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékaikat előzetes tájékoztató közzététele útján közlik, amelyet a költségvetési év kezdetét követően a lehető leghamarabb közzé kell tenni. A tájékoztató a VI. melléklet B. részének I. szakaszában előírt információkat tartalmazza. A tájékoztatókat vagy a Bizottság vagy az ajánlatkérő szervek teszik közzé a IX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt „felhasználói oldalukon”. Amennyiben az ajánlatkérő szervek közzéteszik a tájékoztatót a felhasználói oldalukon, a felhasználói oldalukon való közzétételről értesítést küldenek a IX. melléklet 3. pontjának megfelelően.
Indokolás
A hirdetmények közzétételét kötelezővé kell tenni az átláthatóság és a vállalkozások, különösen a kkv-k teljes körű tájékoztatása érdekében, elegendő időt biztosítva számukra ahhoz, hogy ajánlatukat jó előre elkészítsék.
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat 46 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A meghívásos és tárgyalásos eljárások esetében a központi szint alatti ajánlatkérő szervek a 24. cikk (2) bekezdése értelmében előzetes tájékoztatót alkalmazhatnak pályázati felhívásként, feltéve, hogy a tájékoztató az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:	A meghívásos és tárgyalásos eljárások esetében a központi szint alatti ajánlatkérő szervek a 24. cikk (2) bekezdése értelmében előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, feltéve, hogy a tájékoztató az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
Indokolás
A hirdetmények közzétételét kötelezővé kell tenni az átláthatóság és a vállalkozások, különösen a kkv-k teljes körű tájékoztatása érdekében, elegendő időt biztosítva számukra ahhoz, hogy ajánlatukat jó előre elkészítsék.
Módosítás  64 Irányelvre irányuló javaslat 54 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az ajánlat olyan ajánlattevőtől származik, amely nincs kizárva a részvételből a 21. és az 55. cikk szerint, és megfelel az ajánlatkérő szerv által az 56. cikkel összhangban megállapított kiválasztási szempontoknak, valamint adott esetben a 64. cikkben említett megkülönböztetésmentességi szabályoknak és szempontoknak.	b) az ajánlat olyan ajánlattevőtől származik, amely nincs kizárva a részvételből a 21. és az 55. cikk szerint, és megfelel az ajánlatkérő szerv által az 56. cikkel összhangban megállapított kiválasztási szempontoknak, valamint adott esetben a 64. cikkben és a 71. cikkben említett megkülönböztetésmentességi szabályoknak és szempontoknak.
Indokolás
A 71. cikk az alvállalkozók alkalmazására vonatkozik, amelyet szintén figyelembe kell venni.
Módosítás  65 Irányelvre irányuló javaslat 54 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ajánlatkérő szervek határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.	(2) Az ajánlatkérőszervek határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz eleget az uniós vagy nemzeti szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályok, rendeletek és egyéb kötelező érvényű előírások, a munkavégzés, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés helyszínén alkalmazandó kollektív szerződések vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek, feltéve, hogy ezek a szerződés tárgyához kapcsolódnak.
Módosítás  66 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv minden olyan gazdasági szereplőt kizárhat a közbeszerzési szerződésben való részvételből, amely tekintetében az alábbi feltételek bármelyike teljesül:	Az ajánlatkérő szerv minden olyan gazdasági szereplőt kizár a közbeszerzési szerződésben való részvételből, amely tekintetében az alábbi feltételek bármelyike teljesül:
Indokolás
Az alapos indokkal történő kizárást kivétel nélkül minden tagállamban kötelezően elő kell írni.
Módosítás  67 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről. Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is;	a) ha az ajánlatkérő szerv tudomással bír az uniós vagy nemzeti szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályok, kollektív megállapodások (például bérmegállapodások) vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megszegéséről. Az uniós jogszabályoknak vagy a nemzetközi rendelkezéseknek való megfelelés magában foglalja az egyenértékű módon való megfelelést is;
Módosítás  68 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) ha a gazdasági szereplő jelentős vagy ismétlődő hiányosságokról tett tanúbizonyságot az ugyanazon ajánlatkérő szervvel kötött valamely korábbi, hasonló jellegű szerződés, illetve szerződések bármely lényeges követelményének teljesítésével kapcsolatban.	d) ha a gazdasági szereplő jelentős vagy ismétlődő hiányosságokról tett tanúbizonyságot valamely korábbi, hasonló jellegű szerződés, illetve szerződések bármely lényeges követelményének teljesítésével kapcsolatban.
Indokolás
Az elhagyásra azért van szükség, hogy elkerüljük a visszaéléseket a tagállamok és a helyi önkormányzatok körében, amelyek valamennyien a közszektorhoz tartoznak.
Módosítás  69 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első albekezdés d) pontjában szereplő kizárási ok alkalmazása érdekében az ajánlatkérő szerveknek gondoskodniuk kell a szerződéses teljesítés értékelésének olyan módszeréről, amely objektív és mérhető szempontokon alapul, és amelyet rendszeres, következetes és átlátható módon alkalmaznak. A teljesítés értékelését közölni kell az érintett vállalkozóval, és biztosítani kell számára annak lehetőséget, hogy kifogást emelhessen a megállapítások ellen, illetve hogy bírói védelmet kérjen.	törölve
Módosítás  70 Irányelvre irányuló javaslat 56 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	E cikk (1)–(5) bekezdésének előírásait alkalmazni kell az alvállalkozásba adási eljárásokra és az alvállalkozókra.
Indokolás
A cél, hogy az ajánlatkérő szervek számára több lehetőséget biztosítsanak az alvállalkozók bevonásának figyelembe vételére.
Módosítás  71 Irányelvre irányuló javaslat 59 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Legkésőbb két évvel a 92. cikk (1) bekezdésében megállapított időpont után az útlevelet kizárólag elektronikus formában lehet majd megadni.	(2) Legkésőbb két évvel a 92. cikk (1) bekezdésében megállapított időpont után az útlevelet kizárólag elektronikus formában lehet majd megadni, kivéve ha az ajánlatkérő szervek technikai okok miatt igazoltan nem tudják tartani az említett határidőt.
Indokolás
Egyes ajánlatkérő szervek esetében előfordulhat, hogy több időre lesz szükségük e rendelkezés végrehajtásához, és számukra több időt kell biztosítani.
Módosítás  72 Irányelvre irányuló javaslat 64 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A meghívásos eljárásban, a tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovációs partnerségben az ajánlatkérő szerv korlátozhatja a kiválasztási szempontoknak megfelelő olyan jelentkezők számát, akiket, illetve amelyeket ajánlattételre vagy párbeszédben való részvételre fel fog hívni, feltéve, hogy elegendő számú alkalmas jelentkező van.	A meghívásos eljárásban, a tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovációs partnerségben az ajánlatkérő szerv korlátozhatja a kiválasztási szempontoknak megfelelő olyan jelentkezők számát, akiket, illetve amelyeket ajánlattételre vagy párbeszédben való részvételre fel fog hívni, feltéve, hogy biztosított a (2) bekezdés szerinti minimális számú alkalmas jelentkező.
Indokolás
A rendelkezések téves értelmezésének elkerülése érdekében a feltételt pontosítani kell és egyértelművé kell tenni.
Módosítás  73 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az a) pontban említett feltétel elsőbbséget élvez a b) pontban foglalt feltétellel szemben, kivéve ha indokolt az attól való eltérés.
Indokolás
Előnyben kell részesíteni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot, mivel ez biztosítja a gazdasági és társadalmi szempontból legjobb és legelőnyösebb ajánlat kiválasztását, valamint a jobb ár-érték arányt. Az ajánlatkérő szervek számára ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy alapos indok esetén a második feltételt alkalmazzák.
Módosítás  74 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:	(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával vagy annak előállításával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:
Indokolás
Egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítélésének kritériumai között a teljes előállítási folyamatot figyelembe veheti.
Módosítás  75 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;	a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a fenntartható növekedést és a foglalkoztatást elősegítő környezetvédelmi és társadalmi jellemzőket, valamint az innovatív jelleget; az életciklus folyamatával kapcsolatos kritériumok és a szociális szempontból fenntartható előállítási folyamat kritériumok, amelyek magukban foglalhatják a hátrányos helyzetű vagy kiszolgáltatott csoporthoz tartozó személyek foglalkoztatását;
Módosítás  76 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;	b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata, valamint bármely alvállalkozó kapacitása, képességei és szakmai hitele is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők és további alvállalkozók is csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával vonhatók be; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek, illetve a további alvállalkozók bevonása azonos szervezeti és minőségi szintet biztosít;
Indokolás
E módosítás célja, hogy az ajánlatkérő szervek számára tágabb hatásköröket biztosítsanak az alvállalkozások figyelembe vételére.
Módosítás  77 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a felszámított ár vagy költség több mint 50 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;	a) a felszámított ár vagy költség több mint 25 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;
Módosítás  78 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a felszámított ár vagy költség több mint 20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;	b) a felszámított ár vagy költség több mint 10 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;
Módosítás  79 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 3 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;	b) a választott műszaki megoldások és/vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;
Indokolás
A jelenlegi irányelv szövegének visszavonása.
Módosítás  80 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.	Az ajánlatkérő szerv köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy e területek nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.
Indokolás
Ez a módosítás ismételten bevezeti a közbeszerzési irányelv (2004/18/EK) 55. cikke (1) bekezdésének d) pontját. Az ajánlatkérőnek jogában kell, hogy álljon a szerződéskötés megtagadása olyan ajánlattevőtől, amely nem felel meg a jogszabályoknak és rendeleteknek. Az e cikkben szereplő, rendeletekre való hivatkozás nem korlátozható az egyes szabályozási területekhez tartozó uniós jogszabályokra. A cikket ki kell egészíteni, hogy magában foglalja a nemzeti jogszabályokat és a munkaerőpiacot szabályozó rendszereket is.
Módosítás  81 Irányelvre irányuló javaslat 70 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségek:
	a) Az ajánlatkérő szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megnevezheti – vagy valamely tagállam által kötelezhető arra, hogy megnevezze – azt a szervet vagy azokat a szerveket, amelytől, illetve amelyektől a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése területén szokásosan alkalmazott, adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekről, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell.
	b) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást adó ajánlatkérő szerv felhívja az ajánlattevőket vagy a közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkezőket arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatásnyújtás helyén rendszerint alkalmazott munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket.
	c) Azok a tagállamok, ahol (az állami szektoron belül) védik a visszaéléseket jelentő állami alkalmazottakat, kérhetik, hogy a gazdasági szereplő által alkalmazott munkavállaló ezzel egyenértékű védelemben részesüljön, ha a gazdasági szereplő államilag finanszírozott szolgáltatásokat lát el.
Indokolás
Ez a módosítás néhány kisebb változtatás mellett ismételten bevezeti a jelenlegi, 2004/18/EK közbeszerzési irányelv 27. cikkét. Ezt a lényeges cikket nem szabad elhagyni. Az informátorok védelmét tiszteletben kell tartani az olyan tagállamokban, amelyek rendelkeznek, vagy rendelkezni kívánnak ilyen természetű jogokkal.
Módosítás  82 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alvállalkozó kérésére - és ha a szerződés jellege azt megengedi - az ajánlatkérő szerv az esedékes kifizetéseket köteles közvetlenül az alvállalkozónak átutalni a fővállalkozó részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért. Ebben az esetben a tagállamok olyan megfelelő mechanizmusokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a fővállalkozó kifogást emeljen a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.	(2) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alvállalkozó kérésére – és ha a szerződés jellege azt megengedi – az ajánlatkérő szerv az esedékes kifizetéseket köteles közvetlenül az alvállalkozónak átutalni a fővállalkozó részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért. Ebben az esetben a tagállamok olyan megfelelő mechanizmusokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a fővállalkozó utólag kifogást emeljen a jogosulatlan kifizetések ellen, és olyan szabályozásról rendelkeznek, amelynek értelmében az ajánlatkérő szerv a folyamatos jogbiztonság érdekében, szükség esetén akár újrapályáztatás nélkül átveheti a fővállalkozó aláírói státuszát. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.
Indokolás
Szükség esetén (pl. ha a fővállalkozó fizetésképtelen) az ajánlatkérő szervnek képesnek kell lennie arra, hogy a jogbiztonság megőrzésével megszüntesse a megbízást. A nemzeti rendelkezéseknek ezért lehetővé kell tenniük az aláírói státusz átvételét és a szerződés vitatott pontjainak újratárgyalását. Ezenfelül a fővállalkozó kizárólag a szerződés teljesítését követően gyakorolhatja a jogosulatlan kifizetések elleni kifogásemelési jogát, ellenkező esetben az alvállalkozók végül meggátolnák a versenyt.
Módosítás  83 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ugyanakkor az első albekezdés nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza.	Ugyanakkor az első albekezdés nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket, tőke- vagy eszközátruházást, fizetésképtelenséget követően vagy szerződési feltétel alapján egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza.
Indokolás
Az ajánlatkérő szerv a Bíróság felügyelete mellett teljesen jogszerűen kifogást emelhet egy szerződéses partner helyettesítése ellen azon az alapon, hogy az új szerződő fél nem biztosít a helyettesített fél által nyújtottal megegyező pénzügyi és illetékességi garanciákat a szerződés változatlan feltételekkel zajló teljesítésére vonatkozóan.
Módosítás  84 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést kíván odaítélni a 74. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, ezt a szándékát ajánlati/részvételi felhívásban teszi közzé.	törölve
Módosítás  85 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az (1) és (2) bekezdésekben említett hirdetményeknek a VI. melléklet H. és I. részében említett információt kell tartalmazniuk, a szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően.	A (2) bekezdésben említett hirdetményeknek a VI. melléklet I. részében említett információt kell tartalmazniuk.
Módosítás  86 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság meghatározza ezeket a szabvány-formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.	törölve
Módosítás  87 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett hirdetményeket a 49. cikknek megfelelően teszik közzé.	(4) A (2) bekezdésben említett hirdetményeket a 49. cikknek megfelelően teszik közzé.
Indokolás
A szolgáltatások egyedi kezelése csak akkor indokolt, ha azt az összes hasonló jellegű szolgáltatásra alkalmazzák. A jogi szolgáltatásokra ugyanazok a titoktartási szabályok vonatkoznak, így azokat nem szabad megkülönböztetni.
Módosítás  88 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamoknak olyan megfelelő eljárásokat kell bevezetniük a jelen fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére, amelyek biztosítják az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód elvének teljes körű betartását, valamint lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vegyék az adott szolgáltatások sajátosságait.	törölve
Módosítás  89 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriáinak sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a szolgáltatót nem pusztán a szolgáltatásnyújtás ára alapján kell kiválasztani.	(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vegyék a szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférésnek, azok minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, megfizethetőségének, elérhetőségének, biztonságának és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriáinak sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt.
Indokolás
Ezek a jellemzők az általános érdekű szolgáltatások lényegi elemei, és azokat e kereten belül a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell.
Módosítás  90 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok szabadon előírhatják, hogy a XVI. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokat adott típusú gazdasági szereplőknek kell ellátniuk.
Indokolás
Annak elkerülése érdekében, hogy a szociális szolgáltatásokat olyan típusú vállalatok lássák el, amelyek célja a profit és nem az egyének gondozásának támogatása, a tagállamok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a szociális szolgáltatásokat bizonyos formájú vállalatok lássák el. A módosítás Európa régióinak azon lehetőségével kapcsolatos, hogy saját növekedési és fejlődési stratégiákat alakítsanak ki az inkluzív társadalmak létrehozása és annak érdekében, hogy az emberek számára vonzóbb helyekké váljanak.
Módosítás  91 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A XVI. mellékletben felsorolt, szociális és egyéb specifikus szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében az ajánlatkérő szervek elvárhatják a gazdasági szereplőktől, hogy ismételten fektessenek be az adott műveletbe az ugyanazon műveletből származó minden profitot, és csak non-profit szervezetektől fogadjanak el ajánlatokat.
Indokolás
Annak hangsúlyozása érdekében, hogy az ajánlatkérő szerveknek jogában áll olyan követelményeket támasztani, amelyek biztosítják, hogy az adófizetők szociális szolgáltatásokra elkülönített pénzét e célra használják fel akkor is, ha közbeszerzést alkalmazzák és nem csak a belső műveletek során. A módosítás Európa régióinak azon lehetőségével kapcsolatos, hogy saját növekedési és fejlődési stratégiákat alakítsanak ki az inkluzív társadalmak létrehozása és annak érdekében, hogy az emberek számára vonzóbb helyekké váljanak.
Módosítás  92 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) jogi tanácsadás az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével, valamint a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben való alkalmazásával kapcsolatban;	b) általános és célzott jogi tanácsadás és gyakorlati iránymutatás az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban;
Indokolás
Szakosodott központi szervként a független testületnek kell felelnie az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban nyújtott általános és célzott jogi tanácsadásért és gyakorlati iránymutatásért.
Módosítás  93 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) átfogó és gyakorlati figyelmeztetőrendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítésre;	d) átfogó és gyakorlati figyelmeztetőrendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség vagy bármilyen szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítésre;
Indokolás
Az ajánlatkérő szervek által szervezett eljárások szabályszerűségének további megerősítése érdekében és pedagógiai céllal mindennemű szabálytalanságra utalni kell, azok súlyosságától függetlenül.
Módosítás  94 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv valamennyi szerződésről vagy keretmegállapodásról és minden olyan esetben, amikor dinamikus beszerzési rendszert hoznak létre, írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:	Az ajánlatkérő szerv az értékhatárt túllépő valamennyi – akár szerződés, akár keretmegállapodás formájában megvalósuló – közbeszerzésről és minden olyan esetben, amikor dinamikus beszerzési rendszert hoznak létre, írásbeli jelentést készít, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:
Indokolás
A 85. cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban készített írásbeli jelentéseket csak „az értékhatárt túllépő közbeszerzések” esetében kell előírni. Az „értékhatár alatti közbeszerzések” esetében ez számottevő bürokratikus eljárásokat eredményezne. Az ilyen terheknek ésszerűen arányosnak kell lenniük az érintett pénzügyi értékkel.
Módosítás  95 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha a Bizottság vagy a nemzeti felügyeleti testület kéri, tájékoztatni kell őket a jelentésről vagy annak főbb elemeiről.	A Bizottságot vagy a nemzeti felügyeleti testületet tájékoztatni kell a jelentésről vagy annak főbb elemeiről.
Indokolás
Az ilyen jellegű jelentéstételi kötelezettség értelmét veszti, ha az eredmények benyújtása nem kötelező.
Módosítás  96 Irányelvre irányuló javaslat 87 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A gazdasági szereplők - különösen a kkv-k - közbeszerzéshez való hozzáférésének javítása céljából, valamint a jelen irányelvben szereplő rendelkezések pontos értelmezésének megkönnyítése érdekében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy megfelelő segítség álljon rendelkezésre, ideértve az elektronikus utat és az üzleti segítségnyújtásra szolgáló meglévő hálózatok alkalmazását.	(2) A gazdasági szereplők – különösen a kkv-k – közbeszerzéshez való hozzáférésének javítása céljából, valamint a jelen irányelvben szereplő rendelkezések pontos értelmezésének megkönnyítése érdekében a Bizottság és a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy megfelelő és időszerű tájékoztatás és segítség álljon rendelkezésre, ideértve az elektronikus utat és az üzleti segítségnyújtásra szolgáló meglévő hálózatok alkalmazását.
Indokolás
Tekintettel a szövegek fokozottan szakmai jellegére, ebben a feladatban a Bizottságnak is közre kell működnie. Lényeges továbbá, hogy a kkv-k időben hozzájuthassanak a számukra szükséges információkhoz.
Módosítás  97 Irányelvre irányuló javaslat 87 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A 46., 47. és 48. cikkben említett hirdetmények tartalmazzák az e cikk (4) bekezdésében említett testületre vagy testületekre vonatkozó információkat.
Indokolás
Az ajánlatkérő szerveknek és vállalkozásoknak segítséget nyújtó testületekről széles körű és könnyen hozzáférhető információkat kell közzétenni.
Módosítás  98 Irányelvre irányuló javaslat 88 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A tagállamok a Bizottság segítségével együttműködnek az ajánlatkérő szerveknek szóló, a határokon átnyúló érdekeltség egyes esetekben való fennállásának megállapítására vonatkozó iránymutatások kidolgozásában, különösen annak érdekében, hogy javítsák a kohéziós politika eszközeiből vagy más uniós eszközökből finanszírozott programok végrehajtásához kapcsolódó ráfordítások hatékonyságát.
Indokolás
Ez összhangban áll a Regionális Fejlesztési Bizottságnak a közbeszerzés korszerűsítéséről szóló véleményével és különösen annak 7. és 15. bekezdésével.
Módosítás  99 Irányelvre irányuló javaslat XVI a melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A következő jogi szolgáltatások:
	79112000-2 Jogi képviseleti szolgáltatások
	79100000-5 Jogi szolgáltatások
	79110000-8 Jogi tanácsadási és képviseleti szolgáltatások
	79111000-5 Jogi tanácsadási szolgáltatások
	79112100-3 Érdekeltek képviseletével kapcsolatos szolgáltatások
	79120000-1 Szabadalmi és szerzői jogi tanácsadó szolgáltatások
	79121000-8 Szerzői jogi tanácsadó szolgáltatások
	79121100-90 Szoftverrel kapcsolatos szerzői jogi tanácsadási szolgáltatások
	79130000-4 Jogi dokumentációs és hitelesítési szolgáltatások
	79131000-1 Dokumentációs szolgáltatások
	79132000-8 Hitelesítési szolgáltatások
	79140000-7 Jogi tanácsadói és információs szolgáltatások
Indokolás
A szolgáltatások egyedi kezelése csak akkor indokolt, ha azt az összes hasonló jellegű szolgáltatásra alkalmazzák. A jogi szolgáltatásokra ugyanazok a titoktartási szabályok vonatkoznak, így azokat nem szabad megkülönböztetni.

ELJÁRÁS

Cím	Közbeszerzés
Hivatkozások	COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	REGI 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Ramona Nicole Mănescu 26.1.2012
Az elfogadás dátuma	10.10.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 9 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Luís Paulo Alves, Charalampos Angourakis, Catherine Bearder, Victor Boştinaru, John Bufton, Alain Cadec, Salvatore Caronna, Nikos Chrysogelos, Francesco De Angelis, Tamás Deutsch, Rosa Estaràs Ferragut, Danuta Maria Hübner, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Vincenzo Iovine, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Mojca Kleva, Constanze Angela Krehl, Petru Constantin Luhan, Ramona Nicole Mănescu, Vladimír Maňka, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Ana Miranda, Jens Nilsson, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Ewald Stadler, Georgios Stavrakakis, Csanád Szegedi, Nuno Teixeira, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Joachim Zeller, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Karima Delli, Jens Geier, Heide Rühle, Czesław Adam Siekierski, Giommaria Uggias

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (16.10.2012)

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részérea közbeszerzésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0896 – C7‑0006/2012 – 2011/0438(COD))

A vélemény előadója: Giuseppe Gargani

RÖVID INDOKOLÁS

A közbeszerzéseknek hozzá kell járulniuk az egységes piac megvalósításához, valamint a tagállamok gazdasági növekedésének újraindításához. Európában a hatóságok a GDP-nek körülbelül a 18%-át költik el árubeszerzésre, építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra vonatkozó beszerzésre.

A vélemény előadója úgy véli, hogy a közbeszerzésekről szóló irányelvek naprakésszé tétele során a következő elveket kell figyelembe venni:

– az eljárások egyszerűsítése valamennyi gazdasági szereplő előnyére;

– a kkv-k részvételének ösztönzése;

– az ár-érték arány tekintetében a lehető legjobb eredmények biztosítása;

– a közpénzek hatékony és átlátható felhasználása.

A vélemény előadója szerint a Bizottság javaslata a jelek szerint megfelelő irányban halad, különösen a következő pontok vonatkozásában:

– Az eljárások modernizálása: az ajánlattevők a legpraktikusabb sorrendről az odaítélési szempontok megvizsgálása alapján dönthetnek – a kiválasztási feltételek megvizsgálása előtt –, és odaítélési szempontként figyelembe vehetik a szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét és minőségét.

– Az ajánlatkérő szervek jogosultak lesznek kizárni azokat a gazdasági szereplőket, amelyek a korábbi szerződések teljesítése során jelentős vagy ismétlődő hiányosságokról tettek tanúbizonyságot.

– Az ajánlatkérő szervek valamely kizárási ok fennforgása ellenére is elfogadhatják a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, ha azok megfelelően intézkedtek a jogellenes magatartás következményeinek orvoslásáról, és hatékonyan megakadályozzák e magatartás további előfordulását.

Az európai közbeszerzéseket szabályozó meglévő jogszabályok megerősítése és naprakésszé tétele érdekében a vélemény előadója néhány jogi erejű módosítást kíván benyújtani a Bizottság jogalkotási javaslatához.

A jogbiztonság megteremtése érdekében e vélemény rá kíván mutatni a javaslat szövegében szereplő néhány jogi jellegű problémára.

A vélemény előadója a következő problémákat emeli ki:

– A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak kivételt kell képeznie az irányelvben előírt eljárások széles köre alól, ezért olyan maximális összeghatárt kell megállapítani, amely felett ezen eljárások alkalmazására nincs lehetőség. (500 000 EUR az építési beruházások és 100 000 EUR a szolgáltatások esetén).

– A változat használata: ezen eszköz használatával való visszaélés elkerülése érdekében a változatok esetében is maximális árat kell meghatározni, amelyet szerepeltetni kell a közbeszerzési dokumentumok minimális feltételei között.

– A szerződések részekre osztásának lehetősége összhangban áll az irányelvekben szereplő, egyszerűsítésre és hatékonyságra vonatkozó célkitűzésekkel. Annak érdekében, hogy mindez ténylegesen megkönnyítse a közigazgatás tevékenységét, valamint – ezzel párhuzamosan – lehetővé tegye a kkv-knak a pályázati felhívásokban való részvételét, e lehetőség igénybevételének szükségességét előzetesen értékelni kell.

– Szükségesnek tartja továbbá, hogy kizárólag az anyagi természetű (gazdasági és pénzügyi) követelmények teljesítése érdekében korlátozzák a jogalanyokra történő támaszkodást. A fokozottabb gazdasági és jogbiztonság érdekében meg kell erősíteni a más jogalanyok kapacitásait igénybe vevő gazdasági szereplők és az említett jogalanyok közötti egyetemleges felelősséget. Ezáltal el lehetne kerülni az építési beruházások kivitelezésének bizonytalanságát, amely ezen intézmény sajátja. Állami beruházásokról lévén szó, a lehető legfokozottabban kell ügyelni a közpénzek hatékony felhasználására.

– Az Európai Unió Bírósága 2004. október 7-i, 76. sz. ítéletében úgy határozott, hogy a közbeszerzési szerződések egyetlen kizárólagos szempont alapján – absztrakt és általános módon – történő odaítélése nem csupán ellentétes a közösségi joggal, hanem meg is fosztja az ajánlatkérőket attól a lehetőségtől, hogy tekintettel legyenek az ilyen szerződések természetére és sajátosságára, és hogy azt a szempontot válasszák, amely a legalkalmasabb a szabad verseny biztosítására és annak garantálására, hogy a legjobb ajánlat kiválasztására kerül sor. Következésképpen kívánatos, hogy az ajánlatkérő szervek költséghatékonyságon alapuló megközelítést alkalmazzanak.

– Amennyiben a szerződés teljesítéséhez alvállalkozó igénybevételére van szükség, kötelezővé kell tenni, hogy az ajánlatkérő közvetlenül fizessen az alvállalkozónak. Ezáltal megszűnne a teljesített szolgáltatások kifizetésének elmaradása és kifejezetten biztosítva lenne a kkv-k fokozottabb gazdasági biztonsága.

– Amennyiben az érvényes szerződés lényegesen módosul, új közbeszerzési eljárásra van szükség. Az eredeti szerződés árának 5%-ában megállapított értékhatár esetleg nem alkalmas a szerződés lényeges módosításának megítéléséhez. A Bizottság javaslata szerint a módosítás abban az esetben jelentős, ha meghaladja az eredeti szerződés árának 5%-át, továbbá mentesíti a rendelkezés hatálya alól azokat az eseteket, amelyekben az esetleges áremelkedés nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Az értékhatárt az eredeti szerződés árának 10%-ára kell emelni.

                                                            MÓDOSÍTÁSOK

A Jogi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítésének céljából. Az irányelv meghatározza, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.	(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9., 10. és 11. cikke szerint a környezetvédelemmel, a foglalkoztatás magas szintjének előmozdításával, a megfelelő szintű szociális védelemmel, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel, valamint az oktatás, képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjével kapcsolatos követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába a társadalmi és környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlődés elősegítésének céljából. Az irányelv meghatározza, hogy az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési szerződések meghatározása és odaítélése során hogyan élhetnek a mérlegelési jogkörükkel a környezetvédelemhez, a társadalmi jóléthez és a fenntartható fejlődés előmozdításához való hozzájárulás érdekében, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Az uniós közbeszerzési jogszabályok hatásának és hatékonyságának értékelése körében született eredmények azt jelezték, hogy felül kell vizsgálni, hogy bizonyos szolgáltatásokat ki kell-e zárni az irányelv teljes körű alkalmazásából. Ennek következtében az irányelv teljes körű alkalmazását több szolgáltatásra is kiterjesztették (például a szállodai és a jogi szolgáltatásokra, amelyek határokon átnyúló forgalma különösen nagyarányú).	(10) Az uniós közbeszerzési jogszabályok hatásának és hatékonyságának értékelése körében született eredmények azt jelezték, hogy felül kell vizsgálni, hogy bizonyos szolgáltatásokat ki kell-e zárni az irányelv teljes körű alkalmazásából. Ennek következtében az irányelv teljes körű alkalmazását több szolgáltatásra is kiterjesztették (például a szállodai szolgáltatásokra, amelyek határokon átnyúló forgalma különösen nagyarányú).
Indokolás
Az irányelvre irányuló javaslat nem terjedhet ki a kifejezetten bizalmi jellegű és a tagállamok hagyományaihoz kapcsolódó jogi szolgáltatásokra, amelyek az ajánlatkérő egyedi igényeivel kapcsolatos szubjektív elemek értékelését teszik szükségessé.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy az ajánlatkérő szervek által egymással kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók a közbeszerzési szabályok. E kérdés tisztázását az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott elveknek kell vezérelnie. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél ajánlatkérő szerv, nem zárja ki a közbeszerzési szabályok alkalmazását. A közbeszerzési szabályok ugyanakkor nem képezhetik annak akadályát, hogy a hatóságok szabadon dönthessenek arról, hogy hogyan szervezik meg közszolgáltatási feladataik megvalósítását. Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt szerződéseknek és a részt vevő ajánlatkérő szervek közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell a szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. Az irányelvnek annak biztosítására kell irányulnia, hogy a mentesített állami szervek közötti együttműködés ne torzítsa a versenyt a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban.	(14) Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy az ajánlatkérő szervek által egymással kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók a közbeszerzési szabályok. E kérdés tisztázását az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott elveknek kell vezérelnie. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél ajánlatkérő szerv, nem zárja ki a közbeszerzési szabályok alkalmazását. A közbeszerzési szabályok ugyanakkor nem képezhetik annak akadályát, hogy a hatóságok szabadon dönthessenek arról, hogy hogyan szervezik meg közszolgáltatási feladataik megvalósítását. Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt szerződéseknek és a részt vevő ajánlatkérő szervek közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell a szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. A közszolgálati műsorszolgáltatók közötti, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatók és leányvállalataik közötti együttműködésnek a verseny torzulásának kizárása érdekében mentesülnie kell ezen előírások alól, amennyiben rájuk az egyedi európai versenyszabályok vonatkoznak. Az irányelvnek annak biztosítására kell irányulnia, hogy a mentesített állami szervek közötti együttműködés ne torzítsa a versenyt a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban.
Indokolás
Itt a versenyjognak kell elsőbbséget kapnia: az „in-house” ügyletekre vonatkozó közbeszerzési szabályok szerint az „ellenőrzött jogi személynek” költségtérítéses alapon kell gazdálkodnia, ami nem összeegyeztethető az európai versenyjog elveivel. Ezek alapján a közszolgálati szervezetek leányvállalatainak piackonform módon kell viselkedniük. Továbbá: a műsorszolgáltatás esetén a törvény különböző célmeghatározást ír elő a műsorszolgáltatók és a leányvállalatok számára a támogatási megállapodás végrehajtása tekintetében.
Módosítás     4 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) A versenyre gyakorolt káros hatások miatt a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokat csak nagyon kivételes körülmények között szabad alkalmazni. Az ilyen kivételnek azokra az esetekre kell korlátozódnia, amelyekben a közzététel vagy nem lehetséges vis maior miatt – az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően –, vagy kezdettől fogva nyilvánvaló, hogy a közzététel nem idézne elő nagyobb versenyt, nem utolsósorban azért, mert objektíve egyetlen egy olyan gazdasági szereplő van, aki képes teljesíteni a szerződést. Az objektív kizárólagosságnak csupán azon esetei indokolhatják a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását, amelyekben a kizárólagossági helyzetet nem az ajánlatkérő szerv idézte elő a jövőbeni közbeszerzési eljárásra tekintettel, és amelyekben nincsenek olyan megfelelő helyettesítők, amelyek elérhetőségét alaposan meg lehetne vizsgálni.	(18) A versenyre gyakorolt káros hatások miatt a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokat csak nagyon kivételes körülmények között és megfelelően indokolt esetben – az indokolásnak a 84. cikkben meghatározott irányító hatóság részére való megküldését követően – szabad alkalmazni. Az ilyen kivétel azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben a közzététel vagy nem lehetséges vis maior miatt – az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően –, vagy kezdettől fogva nyilvánvaló, hogy a közzététel nem idézne elő nagyobb versenyt, nem utolsósorban azért, mert objektíve egyetlen egy olyan gazdasági szereplő van, aki képes teljesíteni a szerződést. Az objektív kizárólagosságnak csupán azon esetei indokolhatják a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását, amelyekben a kizárólagossági helyzetet nem az ajánlatkérő szerv idézte elő a jövőbeni közbeszerzési eljárásra tekintettel, és amelyekben nincsenek olyan megfelelő helyettesítők, amelyek elérhetőségét alaposan meg lehetne vizsgálni.
Indokolás
A verseny súlyos torzulásának elkerülése érdekében a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának kivételt kell képeznie. Ebben a tekintetben maximális összeghatárt kell meghatározni, amely felett az adott eljárás nem alkalmazható.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzése érdekében az ajánlatkérő szerveket a szerződések részekre osztására kell buzdítani, valamint kötelezni kell őket annak megindoklására, ha nem így tesznek. Ha a szerződéseket részekre osztották, az ajánlatkérő szervek - például a verseny fenntartása vagy az ellátás biztonságának garantálása érdekében - korlátozhatják azoknak a részeknek a számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is.	(30) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzési piacon való részvételének ösztönzése érdekében az ajánlatkérő szerveket a szerződések részekre osztására kell buzdítani, valamint kötelezni kell őket annak megindoklására, ha így tesznek vagy ha nem így tesznek. Ha a szerződéseket részekre osztották, az ajánlatkérő szervek - például a verseny fenntartása vagy az ellátás biztonságának garantálása érdekében - korlátozhatják azoknak a részeknek a számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is.
Indokolás
A szerződések részekre osztását az ajánlatkérő szervnek előzetes és módszeres értékelésnek kell alávetnie. Mindazonáltal mind a részekre osztást, mind ennek elmaradását meg kell indokolni. A jelenlegi megfogalmazás szerint csupán a részekre osztás elmaradására irányuló határozatot kell megindokolni.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(42) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy elejét vegyék az esetleges hátrányoknak a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szerv jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye.	(42) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy elejét vegyék az esetleges hátrányoknak a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlat által kért árnak. Ha az ajánlat nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szervnek el kell utasítania az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben is, amelyekben az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár a különösen a szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi területen érvényes nemzeti, nemzetközi és az uniós szabályozás be nem tartásának eredménye.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 43 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(43a) A közbeszerzések megfelelő működésének biztosítása érdekében az alvállalkozók igénybevételét megfelelően kell szabályozni annak biztosítására, hogy a közbeszerzést az ajánlatnak megfelelően teljesítsék. Az e területre vonatkozó korlátozóbb nemzeti jogszabályok sérelme nélkül az alvállalkozók igénybevételét legfeljebb három, egymásnak vertikálisan alárendelt alvállalkozóra kell korlátozni.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 48 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(48 a) Az ajánlatkérő szerveknek be kell tartaniuk a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben a késedelmes fizetésre meghatározott rendelkezéseket1.
	_______________
	1 HL L 48., 2011.2.23., 1. o.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ez az irányelv semmilyen szinten nem sérti a közjogi hatóságok azon jogát, hogy eldöntsék, kívánnak-e, illetve hogyan és milyen mértékben kívánnak saját maguk közfeladatokat ellátni. A közjogi hatóságok közfeladataikat saját forrásokkal és külső gazdasági szereplő bevonása nélkül is végrehajthatják. Ezeket a feladatokat más közjogi hatóságokkal együttműködve is végrehajthatják.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) „közjogi intézmény”: olyan intézmény, amelyre a következők mindegyike jellemző:	(6) A magyar változatot nem érinti
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, vagy olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; e bekezdés alkalmazásában, amennyiben egy intézmény a szokásos piaci feltételek között működik, profitorientált, és a tevékenysége során felmerült veszteségeket maga viseli, akkor az nem olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;	a) kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, vagy olyan közérdekű célt szolgál, amely nem kizárólag ipari vagy kereskedelmi jellegű;
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 pont – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) jogi személyiséggel rendelkezik;	b) A magyar változatot nem érinti.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 10 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
10. „árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek adásvétele, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül. Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés mellékesen telepítési és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet;	10. „árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek adásvétele, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül. Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés több tételben történő szállításra is kiterjedhet. Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés mellékesen telepítési és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet;
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 8 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	8a. cikk
	Különleges kizárások a postai szolgáltatásokon kívüli egyéb szolgáltatások terén
	Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan közbeszerzési szerződésre, amelynek elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tegye postai szolgáltatásokon kívüli egyéb szolgáltatások nyújtását.
	Ezen irányelv alkalmazásában a „postai szolgáltatásokon kívüli egyéb szolgáltatások” az alábbi területeken nyújtott szolgáltatásokat jelentik:
	i. postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a feladást megelőző és azt követő szolgáltatások, például a „postakezelési szolgáltatások”);
	ii. elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását);
	iii. a közüzemi irányelv 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjában nem szereplő postai küldeményekhez, így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez vagy reklámanyaghoz kapcsolódó szolgáltatások;
	iv. a közös közbeszerzési szójegyzékben (CPV) a 66100000-1 és 66720000-3 közötti hivatkozási számok alatt és a 19. cikk c) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve különösen a postai pénzesutalványokat és a postai elszámolási számlákról történő átutalásokat;
	v. bélyeggyűjtői szolgáltatások;
	vi. logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést és/vagy a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások).
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) műsorszolgáltatók által odaítélt, audiovizuális médiaszolgáltatásokra szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a audiovizuális médiaszolgáltatóknak odaítélt, a közvetítési időre vonatkozó szerződések;	b) műsorszolgáltatók által odaítélt, audio-, valamint audiovizuális médiaszolgáltatásokra szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, valamint az ezekhez kapcsolódó előkészítő szolgáltatások, illetve médiaszolgáltatások sugárzására vagy elosztására és közvetítésére vonatkozó szerződések;
Indokolás
A technológiasemlegesség biztosítása érdekében a kivételnek a rádiós és internetes szolgáltatásokat is magában kell foglalnia.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) választottbírói és békéltetési szolgáltatás;	c) jogi, választottbírói és békéltetési szolgáltatás;
Indokolás
Tekintettel a jogi szolgáltatások egyedi megítéléssel járó és bizalmi jellegére, helyénvalónak tűnik kizárni azokat ezen irányelv hatásköréből.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;	d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, különös tekintettel az ajánlatkérő szervek által pénzeszközök vagy tőke előteremtése érdekében bonyolított ügyletekre, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;
Indokolás
Nem indokolt, hogy a települések általi hitelfelvétel az irányelv hatálya alá essen. Település hitelfelvétele esetén nincs szükség uniós szabályozásra a közbeszerzési eljárásra vonatkozóan, mivel a települések költségvetésére vonatkozó, nemzeti jog világosan szabályozza a hitelfelvétel elfogadhatóságát.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első bekezdés b) pontjában említett audiovizuális médiaszolgáltatások magukban foglalnak minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást.	Az első bekezdés b) pontjában említett audio- és audiovizuális médiaszolgáltatások magukban foglalnak minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást.
Indokolás
A technológiasemlegesség biztosítása érdekében ebben a bekezdésben nemcsak az audiovizuális, hanem az audio-médiaszolgáltatásoknak is szerepelniük kell.
.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A közbeszerzési szerződések adatait közzéteszik.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az (1) és (2) bekezdés nem akadályozza a megkötött szerződések és a későbbi változások közzétételét.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szerv csak a (2)–(5) bekezdésben megállapított esetekben ítélhet oda közbeszerzési szerződést hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében:	(1) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő szerv csak a (2)–(5) bekezdésben megállapított esetekben ítélhet oda közbeszerzési szerződést hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében. Ebben az esetben az ajánlatkérő szervnek megfelelő indokolással ellátott részletes jelentést kell a 84. cikkben említett felügyelő szerv rendelkezésére bocsátania.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság, illetve a 84. cikknek megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti testületek részére - amennyiben kérik - jelentést küldenek;	a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő szervek felhatalmazhatják az ajánlattevőket változatok benyújtására. Az ajánlatkérő szerv az ajánlati/részvételi felhívásban – illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban – közli, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását. Változatok benyújtása ilyen tartalmú közlés nélkül nem megengedett.	(1) Az ajánlatkérő szervek felhatalmazhatják az ajánlattevőket a megállapodás szerinti teljes ár 1/6-át meg nem haladó változatok benyújtására. Az ajánlatkérő szerv az ajánlati/részvételi felhívásban – illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban – közli, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását. Változatok benyújtása ilyen tartalmú közlés nélkül nem megengedett.
Indokolás
A változatok indokolatlan használata a verseny torzulásához vezet és jogbiztonsággal kapcsolatos problémákat vet fel. Különleges rendelkezést kell bevezetni, amely lehetővé teszi a változatok esetében engedélyezett maximális árnak az ajánlatkérő szervek által előre meghatározott minimumkövetelményként történő bevezetését. A nemzeti jog ebben a tekintetben referencia-paramétereket kínál, ezáltal megerősítve e rendelkezés hatékonyságát.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közbeszerzési szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók. A 4. cikkben megállapított értékhatárokat elérő vagy meghaladó, 500 000 EUR-nál azonban nem alacsonyabb, az 5. cikk szerint megállapított értékű szerződések esetében, amennyiben az ajánlatkérő szerv nem tekinti helyénvalónak a részekre osztást, köteles a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban konkrét magyarázatot szolgáltatni.	(1) A közbeszerzési szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók. A 4. cikkben megállapított értékhatárokat elérő vagy meghaladó, 500 000 EUR-nál azonban nem alacsonyabb, az 5. cikk szerint megállapított értékű szerződések esetében az ajánlatkérő szerv köteles a hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban konkrét magyarázatot szolgáltatni a részekre osztás vagy annak elmaradása okairól.
Indokolás
Ezen intézmény válogatás nélküli igénybevételének elkerülése érdekében a szerződések részekre bontását az ajánlatkérő szerveknek előzetes és módszeres értékelésnek kell alávetniük. Ebből kifolyólag mind a részekre osztást, mind a részekre nem osztást meg kell indokolni; a jelenlegi megfogalmazás szerint azonban csupán a részekre osztás elmaradására irányuló határozatot kell megindokolni.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 49 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 46. cikk (2) bekezdésében és a 47. cikkben említett hirdetményeket teljes terjedelmükben az Unió valamely, az ajánlatkérő szerv által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni. Ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni.	(3) A 46. cikk (2) bekezdésében és a 47. cikkben említett hirdetményeket teljes terjedelmükben az Unió valamely, az ajánlatkérő szerv által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni. Ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 53 cikk – 2 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatot tett, az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások és párbeszéd lebonyolításáról és haladásáról.	törölve
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 54 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XI. mellékletben szereplő lista módosítása tekintetében, ha újonnan megkötött nemzetközi egyezmények vagy meglévő nemzetközi egyezmények változásai alapján e módosítások szükségesnek bizonyulnak.	(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XI. mellékletben szereplő lista kiegészítése tekintetében, ha újonnan megkötött nemzetközi egyezmények vagy meglévő nemzetközi egyezmények változásai alapján e módosítások szükségesnek bizonyulnak.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1 hatálya alá tartozó emberkereskedelem és gyermekmunka kihasználásában való részvétel1
	___________
	1 HL L 101., 2011.4.15, 1. o.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető szöveg
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az ajánlatkérő szerv minden olyan gazdasági szereplőt kizárhat a közbeszerzési szerződésben való részvételből, amely tekintetében az alábbi feltételek bármelyike teljesül:	(3) Az ajánlatkérő szerv minden olyan gazdasági szereplőt kizár a közbeszerzési szerződésben való részvételből, amely tekintetében az alábbi feltételek bármelyike teljesül:
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 56 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Nem kötelesek a (2), (3) és (4) bekezdésben felsorolt összes feltétel előírására, azonban a felsoroltakon kívül egyéb követelményeket nem támaszthatnak.	Nem kötelesek a (2), (3) és (4) bekezdésben felsorolt összes feltétel előírására, és a felsoroltakon kívül egyéb követelményeket is támaszthatnak.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 56 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A műszaki és szakmai képesség tekintetében az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés megfelelő minőségi szabvány szerinti teljesítéséhez szükséges emberi és műszaki erőforrásokkal és tapasztalattal. Az ajánlatkérő szervek akkor juthatnak arra a következtetésre, hogy a gazdasági szereplők nem a megfelelő minőségben fogják teljesíteni a szerződést, ha az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy összeférhetetlenség áll fenn, amely hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.	A műszaki és szakmai képesség tekintetében az ajánlatkérő szervek megkövetelik, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés megfelelő minőségi szabvány szerinti, továbbá amennyiben az ajánlatkérő szervek ezt igénylik, a 70. cikkel összhangban előírt bármely egyedi szerződésteljesítési záradéknak megfelelő teljesítéséhez szükséges emberi és műszaki erőforrásokkal és tapasztalattal. Az ajánlatkérő szervek akkor juthatnak arra a következtetésre, hogy a gazdasági szereplők nem lesznek képesek biztosítani a szükséges teljesítményt, ha az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy összeférhetetlenség áll fenn, amely hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 62 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Tekintettel az 56. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó feltételekre, valamint az 56. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott műszaki és szakmai képességgel kapcsolatos feltételekre, egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását. A gazdasági és pénzügyi helyzettel kapcsolatban az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplő és ezek a jogalanyok egyetemleges feleljenek a szerződés teljesítéséért.	(1) Tekintettel az 56. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó feltételekre, valamint az 56. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott műszaki és szakmai képességgel kapcsolatos feltételekre, egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében csak egyéb szervezetek anyagi jellegű kapacitására támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függően. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását. Az ajánlatkérő szervek megkövetelik, hogy a gazdasági szereplő és ezek a jogalanyok egyetemleges feleljenek a szerződés teljesítéséért.
Indokolás
Az odaítélés és a szerződés teljesítése gazdasági és jogbiztonságának garantálására tekintettel korlátozni kell az anyagi jellegű követelmények teljesítése érdekében más jogalanyok kapacitásaira történő támaszkodást, valamint meg kell erősíteni és kötelezővé kell tenni a más jogalanyok kapacitását igénybe vevő gazdasági szereplők és az említett jogalanyok közötti egyetemleges felelősséget. A kapacitások rendelkezésre állása kizárólag a rendelkezésre bocsátó és az igénybe vevő közötti jogviszony keretében valósulhat meg.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 62 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A más jogalanyok kapacitásaira történő hivatkozást a rendelkezésre bocsátó és az igénybe vevő nem alkalmazhatja párhuzamosan.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 66 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:	(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda.
a) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;
b) a legalacsonyabb költség.
A költségeket az ajánlatkérő szerv választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés – mint például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni.	(2) Az (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő szervnek a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell értékelnie. .
Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:	Ezek a szempontok az áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak.
	A költségeket egy költséghatékonysági megközelítés – mint például a 67. cikkben előírt feltételek alapján az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelik.
	Az ár/költség lehet a döntő odaítélési szempont azon szabványosított termékek és szolgáltatások esetében, amelyeknek tartalma jellegüknél fogva előre megállapítható.
	Az egyéb szempontok magukban foglalhatják:
a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;	a) a minőséget, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi és szociális jellemzőket, valamint az innovatív jelleget;
b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;	b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képesítését és tapasztalatát is figyelembe kell venni, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;
c) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;	c) a vevőszolgálatot és a technikai segítségnyújtást, a szállítási határnapot vagy határidőt, illetve a teljesítési határidőt;
d) az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamata, illetve ezek – a 2. cikk 22. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó sajátos folyamat, amennyiben ezek a kritériumok a (4) bekezdéssel összhangban kerültek megállapításra és azok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, továbbá az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamatát jellemzik.	d) az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának egyedi folyamatát, illetve ezek – a 2. cikk 22. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó egyedi folyamatát, amennyiben ezek a kritériumok a (4) bekezdéssel összhangban kerültek megállapításra, és azok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, továbbá az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának egyedi folyamatát jellemzik.
3. A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződések bizonyos fajtái odaítélésének az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említettek szerint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton kell alapulnia.
4. Az odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményeknek kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. Az ajánlatkérő szervnek az ajánlattevők által megadott információk és benyújtott bizonyítékok alapján ténylegesen ellenőriznie kell, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.	4. Az odaítélési kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményeknek kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlatok által szolgáltatott információk hatékony ellenőrzését. Az ajánlatkérő szervnek az ajánlatok által szolgáltatott információk és bizonyítékok alapján ténylegesen ellenőriznie kell, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.
5. Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.	5. Az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, a beszerzési dokumentumokban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.
Ezek a súlyok megfelelő maximális terjedelem megadása mellett kifejezhetők tartományként.	Ez a súlyozás megfelelő maximális terjedelem megadása mellett kifejezhető tartományként.
Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szervnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.	Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szervnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3). Amennyiben az Unió jogalkotási aktus részeként – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni, ha a 66. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.	(3) Amennyiben az Unió jogalkotási aktus részeként – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni a 66. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési szempontnak megfelelően.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 1 - 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:	(1) Az ajánlatkérő szerv a hirdetményben kiköti, hogy az árengedmény nem haladhatja meg az ajánlati felhívásban szereplő összeg 25%-át.
a) a felszámított ár vagy költség több mint 50 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;	Az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha a felszámított ár vagy költség több mint 25%-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei.
b) a felszámított ár vagy költség több mint 20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;
c) legalább öt ajánlatot benyújtottak.
2. Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő szerv akkor is kérhet ilyen magyarázatot.	2. Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő szerv ilyen magyarázatot kér.
3. Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:	3. Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok a következőkkel kapcsolatosak:
a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;	a) az építési módszer, a gyártási folyamat vagy a nyújtott szolgáltatás gazdaságossága;
b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;	b) a választott műszaki megoldások, vagy az ajánlat szempontjából az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk szállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;
c) az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;	c) az ajánlat által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;
d) az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;	d) az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XI. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;
e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.	e) annak a lehetősége, hogy az ajánlat állami támogatást kap.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alvállalkozó kérésére - és ha a szerződés jellege azt megengedi - az ajánlatkérő szerv az esedékes kifizetéseket köteles közvetlenül az alvállalkozónak átutalni a fővállalkozó részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért. Ebben az esetben a tagállamok olyan megfelelő mechanizmusokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a fővállalkozó kifogást emeljen a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.	(2) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy ha az alvállalkozó kéri – és ha a szerződés jellege azt megengedi –, az ajánlatkérő szerv az esedékes kifizetéseket köteles közvetlenül az alvállalkozónak átutalni a fővállalkozó részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért. Ebben az esetben a tagállamok olyan megfelelő mechanizmusokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a fővállalkozó kifogást emeljen a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.
Indokolás
A közvetlen kifizetést először az alvállalkozó kérésére kell fontolóra venni, nem minden olyan esetben, ahol a szerződés jellege ezt megengedi. Annak előírása, hogy az ajánlatkérő szervek minden olyan esetben, amikor a szerződés jellege megengedi, közvetlenül az alvállalkozóknak teljesítsék a kifizetéseket, olyan adminisztratív terhet jelent, amelyet nem minden ajánlatkérő szerv képes teljesíteni.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Azokban az esetekben, amikor a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 4. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának 5%-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.	(4) Azokban az esetekben, amikor a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 4. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának 10%-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.
Indokolás
Az ajánlatkérő szervek túlzott korlátozásának, valamint ugyanazon építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás esetén az eljárásnak új közbeszerzési eljárások kiírásával történő megnehezítésének elkerülése érdekében e rendelkezés alkalmazási körét ki kell terjeszteni, és elő kell írni, hogy a szerződésmódosítás nem tekinthető lényegesnek és ezért nincs szükség új közbeszerzési eljárás kiírására, ha annak értéke az eredeti szerződés árának 10%-ánál kevesebb.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést kíván odaítélni a 74. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, ezt a szándékát ajánlati/részvételi felhívásban teszi közzé.	törölve
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett hirdetményeknek a VI. melléklet H. és I. részében említett információt kell tartalmazniuk, a szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően.	(3) A (2) bekezdésben említett hirdetményeknek a VI. melléklet I. részében említett információt kell tartalmazniuk.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság meghatározza ezeket a szabvány-formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 91. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.	törölve
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 75 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett hirdetményeket a 49. cikknek megfelelően teszik közzé.	(4) A (2) bekezdésben említett hirdetményeket a 49. cikknek megfelelően teszik közzé.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriáinak sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a szolgáltatót nem pusztán a szolgáltatásnyújtás ára alapján kell kiválasztani.	(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriáinak sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és felhatalmazását, az innovációt, a fogyasztók védelmét és a társadalmi befogadást. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a szolgáltatót nem pusztán a szolgáltatás ára alapján kell kiválasztani.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplők vonatkozásában teljes mértékben fizetőképesek, biztosítják továbbá hogy e szervek megelőző jelleggel olyan megfelelő garanciaeszközt hoznak létre, amely biztosítja a gazdasági szereplők követeléseinek kifizetését.
Indokolás
Elfogadhatatlan, hogy a közigazgatási szervek hosszabb időn keresztül nem tudnak fizetni a magánvállalkozások számára az építési beruházásokért és szolgáltatásnyújtásért. A tényleges kifizetések biztosítása érdekében nélkülözhetetlen egy olyan garanciaeszköz létrehozása, amely biztosítja a gazdasági szereplőknek a beruházás végrehajtását követő kifizetését.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy független testületet, amely a végrehajtási tevékenységek koordinálásáért és felügyeletéért felel (a továbbiakban: „a felügyeleti testület”). A tagállamok a kijelölt szervről tájékoztatják a Bizottságot.	(1) A tagállamoknak nemzeti, illetve szövetségi felépítésüknek megfelelően egy vagy több független testületet kell kijelölniük, amely(ek) a végrehajtási tevékenységek koordinálásáért és felügyeletéért felel(nek) (a továbbiakban: „a felügyeleti testület(ek)”). A tagállamok a kijelölt szerv(ek)ről tájékoztatják a Bizottságot.
	Azok a tagállamok, amelyekben már működnek független testületek, fenntarthatják ezeket a testületeket mindaddig, amíg teljesítik az alábbiakban részletezett valamennyi feladatot.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) jogi tanácsadás az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével, valamint a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben való alkalmazásával kapcsolatban;	törölve
Indokolás
A jogi szolgáltatások mind a mai napig a hivatást gyakorló személlyel létrehozott, ez utóbbi tényleges szakmai alkalmassága által meghatározott és szigorú szakmai etikai szabályok által biztosított bizalmi viszonyon alapulnak. Ezért nem lehet egy állami felügyeleti testület hatáskörébe utalni, sőt mi több, nem eshetnek ezen irányelv hatálya alá sem.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) saját kezdeményezésű véleménynyilvánítás és iránymutatás a közbeszerzési szabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdésekben, az ismétlődő kérdésekben és a közbeszerzési szabályok alkalmazásához kapcsolódó rendszeres problémák terén, a jelen irányelv rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve;	c) útmutató a közbeszerzési szabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdésekben, az ismétlődő kérdésekben és a közbeszerzési szabályok alkalmazásához kapcsolódó rendszeres problémák terén, a jelen irányelv rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve;
Indokolás
A javasolt új megfogalmazás jobban megfelel a lefektetett szabályok végrehajtásának és alkalmazásának felügyeletére kijelölt testület megbízatásának.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) átfogó és gyakorlati figyelmeztetőrendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítésre;	d) átfogó és gyakorlati figyelmeztető- és nyomon követő rendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok, továbbá az 54., 55. és 71. cikkben foglalt rendelkezések megsértésének megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítésre;
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni kívánó ajánlatkérő szervek által benyújtott jelentések vizsgálata;
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok felhatalmazzák a felügyeleti testületet, hogy a nyomon követési és tanácsadói tevékenysége során észlelt jogsértések tekintetében az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálata végett a nemzeti jog szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhassanak.	A tagállamok felhatalmazzák a felügyeleti testületet, hogy a nyomon követési tevékenysége vagy az ajánlatkérő szervek által a 30. cikk alapján benyújtott jelentések vizsgálata során észlelt jogsértések tekintetében az ajánlatkérő szervek által hozott határozatok felülvizsgálata végett a nemzeti jog szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhassanak.
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 87 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok kötelesek az ajánlatkérő szervek számára technikai támogatási struktúrákat elérhetővé tenni a beszerzési eljárások előkészítése és megvalósítása során, jogi és gazdasági tanács, iránymutatás és segítség nyújtása érdekében. A tagállamok ezenkívül kötelesek gondoskodni arról, hogy minden ajánlatkérő szerv megfelelő segítséget és tanácsot kaphasson az egyedi kérdésekkel kapcsolatban.	(1) A tagállamok kötelesek az ajánlatkérő szervek számára technikai támogatási struktúrákat elérhetővé tenni a beszerzési eljárások előkészítése és megvalósítása során, jogi és gazdasági tanács, iránymutatás és segítség nyújtása érdekében. A tagállamok ezenkívül kötelesek gondoskodni arról, hogy minden ajánlatkérő szerv megfelelő segítséget és tanácsot kaphasson az egyedi kérdésekkel kapcsolatban, különösen az 54., 55. és 71. cikkben említett rendelkezések tekintetében.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat XI melléklet – 1 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– a közbeszerzési szerződések munkajogi kikötéseiről szóló 94. sz. egyezmény;

ELJÁRÁS

Cím	Közbeszerzés
Hivatkozások	COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Giuseppe Gargani 13.2.2012
Vizsgálat a bizottságban	26.4.2012	30.5.2012	19.6.2012
Az elfogadás dátuma	11.10.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	13 9 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Gerald Häfner, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Piotr Borys, Eva Lichtenberger, József Szájer, Axel Voss
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Sylvie Guillaume, Salvatore Tatarella

ELJÁRÁS

Cím	Közbeszerzés
Hivatkozások	COM(2011)0896 – C7-0006/2012 – 2011/0438(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	20.12.2011
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 17.1.2012	INTA 17.1.2012	ECON 17.1.2012	EMPL 17.1.2012
	ENVI 17.1.2012	ITRE 17.1.2012	TRAN 17.1.2012	REGI 17.1.2012
	JURI 17.1.2012	LIBE 17.1.2012
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	AFET 17.4.2012	ECON 13.2.2012	LIBE 28.2.2012
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Marc Tarabella 30.11.2011
Vizsgálat a bizottságban	25.1.2012	29.2.2012	20.3.2012	30.5.2012
	18.9.2012	25.9.2012	5.11.2012	28.11.2012
	29.11.2012
Az elfogadás dátuma	18.12.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 8 7
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Cristian Silviu Buşoi, Jorgo Chatzimarkakis, Sergio Gaetano Cofferati, Birgit Collin-Langen, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Cornelis de Jong, Christian Engström, Vicente Miguel Garcés Ramón, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Thomas Händel, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Franz Obermayr, Sirpa Pietikäinen, Phil Prendergast, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Catherine Stihler, Gino Trematerra, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Raffaele Baldassarre, Jürgen Creutzmann, Frank Engel, Marc Tarabella, Sabine Verheyen
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Sylvie Guillaume, Francesco Enrico Speroni
Benyújtás dátuma	11.1.2013