JELENTÉS a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

17.1.2013 - (COM(2011)0785 – C7‑0435/2011 – 2011/0370(COD)) - ***I

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Silvia Costa

Módosítások

• 001-112 (PDF - 466 KB)
• 001-112 (DOC - 611 KB)
• 113-113 (PDF - 435 KB)
• 113-113 (DOC - 248 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0785 – C7‑0435/2011 – 2011/0370(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0785),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 166. cikkének (4) bekezdésére és 167. cikkének (5) cikkére valamint 173. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0435/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28-i véleményére[1],

–   tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. július 18-i véleményére[2],

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0011/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  rámutat, hogy a jogalkotási javaslatban meghatározott pénzügyi keret csak jelzésértékű a jogalkotó hatóság felé, és nem rögzíthető mindaddig, amíg a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keretet létrehozó rendeletre irányuló javaslatról nem születik megállapodás;

3.  emlékeztet a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című 2011. június 8-i állásfoglalására[3]; ismételten hangsúlyozza, hogy elegendő kiegészítő forrást kell biztosítani a következő többéves pénzügyi keretben ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja meglévő politikai prioritásait és a Lisszaboni Szerződésben meghatározott új feladatait, valamint hogy előre nem látható események esetén válaszlépéseket tudjon tenni; felszólítja a Tanácsot, hogy amennyiben nem osztja ezt a megközelítést, határozza meg egyértelműen, hogy mely politikai prioritásait vagy projektjeit lehet teljes egészében elvetni annak ellenére, hogy európai hozzáadott értékük bebizonyosodott; rámutat arra, hogy még ha legalább 5%-kal emelkedne is a 2013-as szinthez képest a következő többéves pénzügyi keret forrásainak szintje, ez csak korlátozott mértékben járulna hozzá az elfogadott uniós célkitűzések és kötelezettségvállalások megvalósításához, illetve a közösségi szolidaritás elvéhez;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat Cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Javaslat a Kreatív Európa program létrehozására vonatkozó EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELETRE	Javaslat a Kreatív Európa keretprogram létrehozásáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELETRE
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit.	(1) Az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy járuljon hozzá a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezmény 167. cikkével összhangban támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására és előmozdítására, illetve Európa materiális és immateriális kulturális örökségének megóvására és továbbfejlesztésére tett intézkedéseit. Emellett ösztönöznie kell a kultúrát is mint a szabadság, a befogadás, a társadalmi kohézió, a kultúrák közötti párbeszéd és a kisebbségek felkarolása megnyilvánulásának egyik formáját.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A Szerződés azt a kötelezettséget rója az Unióra és a tagállamokra, hogy biztosítsák az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét, ideértve a nők és a férfiak közötti egyenlőséget is. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és kreatív ágazataik – kivált az audiovizuális ágazat – versenyképességének megerősítésére, valamint a folytonos változásokhoz – például a digitalizálódáshoz – különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az Unió által a kulturális és kreatív ágazatok számára nyújtott támogatás a következő programok és intézkedések végrehajtása során szerzett tapasztalatokon alapul: a Kultúra program létrehozásáról (2007–2013) szóló, 2006. december 12-i 1855/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, a harmadik országok audiovizuális szakembereivel folytatott együttműködés programjának létrehozásáról (MEDIA Mundus 2011–2013) szóló, 2009. október 21-i 1041/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat 2007–2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról szóló, 2011. október 24-i 1622/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat1, a(z) xy/2011 határozat (Európai Örökség cím).	(2) Az Unió által a kulturális és kreatív ágazatok számára nyújtott támogatás a következő programok és intézkedések végrehajtása során szerzett tapasztalatokon alapul: a Kultúra program létrehozásáról (2007–2013) szóló, 2006. december 12-i 1855/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, a harmadik országok audiovizuális szakembereivel folytatott együttműködés programjának létrehozásáról (MEDIA Mundus 2011–2013) szóló, 2009. október 21-i 1041/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat 2007–2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról szóló, 2006. október 24-i 1622/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, valamint az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat1.
__________________	__________________
1 HL L	1 HL L 303., 2011.11.22., 1. o.
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Tanács által 2007. november 16-i állásfoglalásában támogatott „Az Európai kulturális program a globalizálódó világban” című bizottsági közlemény meghatározza az Európai Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban végrehajtandó jövőbeni tevékenységek céljait. Célja a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása, a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása a növekedés és a munkahelyteremtés keretében, valamint a kultúrának mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása.	(3) Az Európai Parlament által a 2008. április 10-i állásfoglalásban1, a Tanács által pedig a 2007. november 16-i állásfoglalásban támogatott, „Az Európai kulturális program a globalizálódó világban” című bizottsági közlemény meghatározza az Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban végrehajtandó jövőbeni tevékenységek céljait. Célja a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása, a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása a növekedés és a munkahelyteremtés keretében, valamint a kultúrának mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása.
	__________________
	1 HL L 247 E., 2009.10.15., 32. o.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az Európai Parlament a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadításáról szóló 2011. május 12-i állásfoglalásában1 hangsúlyozta, hogy a kreatív és kulturális iparágak új gazdasági tevékenységek megjelenésének elősegítésével, új és fenntartható munkahelyek létrehozásával, valamint az európai régiók, városok és vidéki közösségek vonzerejének növelésével hozzájárulnak a helyi gazdaságok átszervezéséhez, ezáltal a társadalmi és területi kohézió érdekeit szolgálva. A kultúrára továbbá fontos szerep hárul a határokon átnyúló területek fenntartható fejlődésében. A kultúra és a kreativitás ösztönzése tehát a területi együttműködés szerves része, ezért azt erősíteni kell.
	__________________
	1 HL L 377 E., 2012.12.7., 142. o.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11. és 21. cikkére, a kulturális és kreatív ágazatok jelentős szerepet játszanak a megkülönböztetés valamennyi formája, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemben, és a szólásszabadság megteremtésének fontos színterét jelentik. A 22. cikk előírja a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletét.	(4) Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11. és 21. cikkére, a kulturális és kreatív ágazatok jelentős szerepet játszanak a megkülönböztetés valamennyi formája, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemben, és a véleménynyilvánítás szabadsága megteremtésének fontos színterét jelentik. A 22. cikk előírja a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletét.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A 2007. március 18-án hatályba lépett, a kulturális kifejezés sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménynek, amelyben az Unió az egyik szerződő fél, az a célja, hogy valamennyi ország kulturális kifejezésének támogatása érdekében erősítse a nemzetközi együttműködést – ideértve a nemzetközi koprodukciós és közös forgalmazási megállapodásokat –, valamint a szolidaritást.	(5) A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2007. március 18-án hatályba lépett UNESCO-egyezmény, amely a közösségi vívmányoknak is részét képezi, kiemeli, hogy a kulturális tevékenységek, javak és szolgáltatások mint identitás-, érték- és jelentéshordozók egyaránt gazdasági és kulturális természetűek, ezért nem kezelhetők úgy, mintha csupán kereskedelmi értékük lenne. Az egyezmény célja, hogy valamennyi ország és egyén kulturális kifejezésének támogatása érdekében erősítse a nemzetközi együttműködést – ideértve a nemzetközi koprodukciós és közös forgalmazási megállapodásokat –, valamint a szolidaritást. E tekintetben az egyezmény megállapítja azt is, hogy kellő figyelmet kell fordítani a különböző társadalmi csoportok sajátos körülményeire és igényeire, beleértve a kisebbségek tagjait is.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Az e rendelet által létrehozott keretprogram egyik általános célkitűzése, hogy óvja és továbbfejlessze Európa kulturális örökségét. Az ezen örökséghez való jogot az Európa Tanács kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, 2011. június 1-jén hatályba lépett egyezménye a kulturális életben való részvételhez való jog részeként ismeri el. Az egyezmény hangsúlyozza a kulturális örökség szerepét a békés és demokratikus társadalom építésében, a fenntartható fejlődést célzó folyamatokban, hangsúlyozza továbbá a kulturális sokféleség előmozdítását, a közös európai identitás kialakítását, valamint annak fontosságát, hogy ezen identitás megmaradjon az emberek emlékezetében.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5b) A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, 2003. évi UNESCO-egyezmény, valamint a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972. évi UNESCO-egyezmény értelmében az anyagi és eszmei kulturális örökség megőrzésének és előmozdításának az uniós feladatok szerves részét kell képeznie és ki kell terjednie emlékművekre, helyszínekre, műemlékekre, múzeumokra, tájegységekre és filmarchívumokra, kortárs művészeti projektek megvalósítása révén új értéket kölcsönözve az adott helyeknek, illetve előmozdítva az alkotói tevékenységet, egyúttal pedig elérve azt, hogy az emberek sajátjuknak érezzék a szóban forgó helyszínek és tárgyak történelmi múltját.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az EU 1995. január 1-je óta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja, amely így általános jelleggel kötelezi a WTO-megállapodásokban vállalt kötelezettségek betartására.	törölve
Indokolás
E preambulum jogilag irreleváns a javasolt rendelet szempontjából.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az Európai Bizottságnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló európai stratégiáról szóló közleménye (Európa 2020 stratégia)egy olyan stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az EU-t olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegye, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. E stratégiában a Bizottság megjegyezte, hogy az Uniónak még vonzóbb keretfeltételeket kell biztosítania az innováció és a kreativitás számára, például a tudásalapú vállalkozások növekedésének ösztönzésével és a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való fokozottabb hozzáférésének biztosításával.	(7) Az Európai Bizottságnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló európai stratégiáról szóló közleménye (Európa 2020 stratégia)egy olyan stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az EU-t olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegye, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. E stratégiában a Bizottság megjegyezte, hogy az Uniónak még vonzóbb keretfeltételeket kell biztosítania az innováció és a kreativitás számára, például a tudásalapú vállalkozások növekedésének ösztönzésével és a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való fokozottabb hozzáférésének biztosításával. Azonban a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedők működési képességét Európa-szerte komolyan korlátozza a tagállami forrásból származó támogatások csökkenése. Ezért a munkahelyteremtésre és a kulturális és kreatív iparágakra vonatkozó célkitűzések nem teljesíthetők, ha a kreatív ágazatokban dolgozó szakemberek mobilitására és az európai és nemzetközi szintű együttműködésre szánt támogatásokat nem növelik jelentősen.
Indokolás
A pénzügyi válság miatt csökkent a kreatív és kulturális ágazatok tagállami támogatása. E veszteségeket az európai támogatások részben ellentételezhetik.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A művészek és kulturális szakemberek céljait szolgáló mobilitási információs szolgálatokról szóló tanácsi következtetések1 az Unió számára, illetve az Európa 2020 stratégián belüli célkitűzéseinek elérése szempontjából egyaránt megerősítették a művészek és kulturális szakemberek mobilitásának fontosságát, és felszólították a tagállamokat és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükön belül és a szubszidiaritás elvét kellőképpen figyelembe véve segítsék elő azt, hogy átfogó és pontos tájékoztatást nyújtsanak az Unión belüli mobilitás lehetőségét kereső művészeknek és kulturális szakembereknek.
	_____________
	1 HL C 175., 2011.6.15., 5. o.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7b) Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlás1 prioritásként ismeri el a kulturális tudatosságot és kifejezőkészséget, és különösen hangsúlyozza az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát a különböző művészeti ágakban (zene, előadó-művészet, képzőművészet és irodalom), olyan kulcskompetenciaként, amellyel minden egyént fel kell vértezni annak érdekében, hogy sikeresen érvényesülni tudjon a tudásalapú társadalomban. Ezért úgy véli, hogy a kultúrában való részvétel és aktív közreműködés az innováció, a termelékenység és a versenyképesség fontos tényezője.
	_______________
	1 HL L 394., 2006.12.30., 10. o.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az ellenőrzések, értékelések és nyilvános konzultációk eredményei alapján megállapítható, hogy a Kultúra, a MEDIA és a MEDIA Mundus programok rendkívül fontos szerepet játszanak az európai kulturális és nyelvi sokféleség védelme és elősegítése terén, valamint hogy ezek a programok relevánsak a kulturális és kreatív ágazatok igényei szempontjából, azonban az is nyilvánvaló, hogy egy esetleges új program célkitűzéseit az Európa 2020 céljaihoz kell igazítani. Ezekből az értékelésekből és konzultációkból, valamint a különböző független tanulmányokból, különösen a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói dimenziójáról szóló tanulmányból az is kiderül, hogy a kulturális és kreatív ágazatok közös kihívásokkal, nevezetesen a nagymértékben széttagolt piaci háttérrel, a digitalizálódás és a globalizáció hatásával, a finanszírozáshoz való hozzáféréssel összefüggő nehézségekkel, valamint az összehasonlítható adatok hiányának problémájával néznek szembe, amelyek mind uniós szintű intézkedést igényelnek.	(9) Az ellenőrzések, értékelések és nyilvános konzultációk eredményei alapján megállapítható, hogy a Kultúra, a MEDIA és a MEDIA Mundus programok rendkívül fontos szerepet játszanak az európai kulturális és nyelvi sokféleség védelme és elősegítése terén. Ezekből az értékelésekből és konzultációkból, valamint a különböző független tanulmányokból, különösen a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói dimenziójáról szóló tanulmányból az is kiderül, hogy a kulturális és kreatív ágazatok közös kihívásokkal, nevezetesen a nagymértékben széttagolt piaci és szabályozási háttérrel, a digitalizálódás és a globalizáció hatásával, a finanszírozáshoz való hozzáféréssel összefüggő nehézségekkel, bürokratikus terhekkel, valamint az összehasonlítható adatok hiányának problémájával néznek szembe, amelyek mind uniós szintű intézkedést igényelnek.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Az európai kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén eredendően széttagoltak. A széttagoltság egyrészt kulturálisan sokszínű és nagymértékben független kulturális tájegységek kialakulását eredményezi, lehetővé téve a sokszínű európai kulturális örökségünkhöz tartozó, különböző kulturális hagyományok kifejeződését. Másrészt a széttagoltság miatt a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalma, valamint a szereplők mobilitása az Unión belül és kívül korlátozott mértékben és az optimálisnál alacsonyabb szinten valósul meg, földrajzi egyenlőtlenségek alakulnak ki, és ebből következően korlátozott választék áll a fogyasztók rendelkezésére.	(10) Az európai kulturális és kreatív környezet a működését és gazdasági hatását tekintve nem egységes. A nemzeti és nyelvi határvonalak mentén is eredendően széttagolt. Ez a helyzet egyrészt kulturálisan sokszínű és nagymértékben független kulturális terület kialakulását eredményezi, lehetővé téve a különböző kulturális hagyományok és kísérletek kifejeződését, egyúttal pedig valóra váltva a közös kulturális térséget Európa népei számára. Másrészt a széttagoltság olyan akadályokat jelent, amelyek gátolják a kulturális és kreatív alkotások országok közötti zavartalan forgalmát és mobilitását, valamint hátráltatják a kulturális és kreatív szereplők tevékenységét az Unión belül és kívül egyaránt, ami földrajzi egyenlőtlenségek kialakulásához vezethet a kulturális javakhoz való hozzáférés terén.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) E kihívások kezelése érdekében az ágazatnak javítania kell közönségfejlesztési készségeit, ami kulturális, társadalmi és gazdasági előnyökkel járhat: kulturális előnyökkel, elősegítve az európai alkotások nagyobb közönséghez való eljutását, és megkönnyítve a hasznos közreműködést; társadalmi előnyökkel, elősegítve a fiatalok és a hátrányos helyzetűek elérését; valamint gazdasági előnyökkel, hozzájárulva új bevételi források megteremtéséhez.
Indokolás
A közönségalakítás fogalmát a művészetekhez és kultúrához való hozzáférés, illetve a bennük való közreműködés (pl. a hátrányos helyzetű csoportok bevonása, a művészetek és a kultúrák ismerete), valamint a kínálat sokszínűsége (pl. a színházi előadások feliratozása) szempontjából kell értelmezni. Az oktatás kulcsfontosságú szerepet játszik a közönségfejlesztésben. Mindez összhangban áll az Európai Bizottság Kultúra programról szóló hatástanulmányában foglaltakkal.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások nagyszerű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a termékek forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához, valamint a digitalizálódás és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz.	(11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások számos lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok, és általában véve az európai társadalom számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, a nagyobb ás globális közönség, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a kulturális és művészi termékekhez való hozzáférést, és növelik e termékek forgalmát, és ezzel egy időben hozzájárulnak a társadalmi kohézió javításához. Ezeknek a lehetőségeknek a teljes körű kihasználásához a kulturális és kreatív ágazatoknak fejleszteniük kell irányítási és digitális készségeiket, illetve könnyebben hozzá kell jutniuk a számukra hasznos információkhoz, és ezért a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint saját tisztességes és kreatív üzleti modelljeik kidolgozása érdekében még nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) A technológiai konvergencia jelenleg zajló folyamata megváltoztatja a kulturális és kreatív alkotások létrehozásának, értékesítésének és használatba vételének módját. Ezért új egyensúlyt kell találni a kreatív és kulturális alkotások fokozott hozzáférhetősége, a jogtulajdonosok méltányos díjazása és az új üzleti modellek létrehozása között.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12b) Az európai kulturális és kreatív ágazatok kiválósága és versenyképessége a hagyományos és innovatív tehetséggel, formális és informális készségekkel megáldott művészek, alkotók és szakemberek erőfeszítéseinek köszönhető, ezért e tehetséget és készségeket meg kell őrizni, elő kell mozdítani és azokra építeni kell, mindenekelőtt képzési lehetőségek, tapasztalatcsere és mobilitás biztosítása révén, különös tekintettel a digitális és vállalkozói készségekre, adott esetben összekapcsolva az oktatási és továbbképzési programokkal.
Indokolás
Az alkotók és művészek alapvető szerepet játszanak a kulturális és kreatív iparágakban. Ezért biztosítani kell készségeik és kompetenciáik rendszeres megerősítését, és azt, hogy hozzáférjenek megfelelő képzési, valamint mobilitási és cserelehetőségekhez.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 12 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12c) A közönségnevelés, különösen a fiatalok körében, különleges kötelezettségvállalást igényel a tagállamok és az Unió részéről az iránt, hogy az iskolai tantervek és ad hoc programok keretében támogassák a művészeti, kulturális és kreatív nevelés, valamint a film- és médiaismeretek előmozdítását.
Indokolás
Be kell fektetni a művészeti, kulturális és kreatív nevelésbe annak érdekében, hogy a fiatalok körében kialakuljon a művészeti alkotások iránti fogékonyság.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 12 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12d) Új közönség eléréséhez a tagállamok és az Unió részéről az egyes társadalmi csoportok elérésének erősítésére, valamint részvételük és bevonásuk fokozására irányuló célzottabb erőfeszítésekre van szükség.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 12 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12e) Számos kulturális ágazat, például a képzőművészet, technológián alapul, ami miatt nehéz különválasztani a technikai és a művészeti szempontot; ennélfogva ezen ágazatok vonatkozásában lényeges, hogy a program rugalmas legyen.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő.	(13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) és nonprofit szervezetek számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához és fokozásához szükségük van, különös tekintettel az uniós forrásokra, a túlságosan bonyolult pályázati eljárások miatt. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az innováció érdekében pedig kénytelenek kockáztatni és kísérletezni. Fontos, hogy az egyes szereplők ilyen jellegű kockázatvállalását a pénzügyi intézmények is megértsék és támogassák.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó, jelenleg önállóan működő uniós programokat egyetlen, átfogó keretprogramban kell egyesíteni, amelynek révén a kulturális és kreatív szereplők hatékonyabb támogatást kaphatnak a digitalizálódás és a globalizáció által kínált lehetőségek kihasználásához, továbbá segítséget kaphatnak a piaci széttagoltsághoz vezető jelenlegi problémák megoldásához. A hatékonyság megteremtéséhez a programnak az egymástól független alprogramokon belüli, testre szabott megközelítéseken keresztül kell figyelembe vennie az ágak és különböző célcsoportjaik sajátosságait, valamint ezek egyedi szükségleteit.	(15) A jelenlegi „Kultúra”, „MEDIA” és „MEDIA Mundus” programok egyetlen, átfogó keretprogramban – kölcsönös függetlenségük csökkentése nélkül – történő egyesítése hatékonyabban támogatná a kulturális és kreatív ágazatokat abban, hogy kiaknázzák a digitalizálódás és a globalizáció által kínált lehetőségeket, és megoldják a piaci széttagoltsághoz vezető jelenlegi problémákat, különösen egy kultúrák közötti megközelítés révén. Ugyanakkor alapvetően fontos, hogy ez a keret két egymástól független programon belüli, testre szabott megközelítéseken keresztül figyelembe vegye a kulturális és kreatív ágazatok – kivált az audiovizuális ágazat – sajátosságait, valamint ezek egyedi szükségleteit.
Indokolás
A Kreatív Európa keretprogramon belül meg kell artani a Kultúra és a MEDIA programok függetlenségét, biztosítva ugyanakkor az összes kulturális és kreatív ágazatot érintő közös problémák megoldását célzó ágazatközi fellépések hatékony működését.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Az Európa kulturális fővárosa és az Európai Örökség cím segít a közös kulturális területhez való tartozás érzésének megerősítésében, és hozzájárul a kulturális örökség értékének növeléséhez. Ehhez a két uniós tevékenységhez pénzügyi forrásokat kell biztosítani.	(16) Finanszírozást kell biztosítani továbbá az Európa kulturális fővárosa és az Európai Örökség cím, valamint egyedi fellépések, például az európai kulturális díjak számára is, amelyek segítenek a közös kulturális területhez való tartozás érzésének megerősítésében, ösztönzik a kultúrák közötti párbeszédet és a kölcsönös megértést, és hozzájárulnak a kulturális örökség értékének növeléséhez.
Indokolás
Át kell fogalmazni a preambulumot annak még pontosabb hangsúlyozásához, hogy a javaslat kizárólag az Európa kulturális fővárosa és az Európai Örökség címekkel kapcsolatban a 2014–2020 közötti időszakban végrehajtott fellépések finanszírozására vonatkozik.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16a) A keretprogramnak tekintetbe kell vennie, hogy a kultúra önmagában olyan értéket képvisel, amely a kulturális javak és szolgáltatások gazdasági szempontjaitól függetlenül létezik. A keretprogram kidolgozása során szem előtt kell tartani ezt a kettősséget annak biztosítása érdekében, hogy a hangsúly ne kizárólag a gazdasági versenyképességre kerüljön.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A programban részt vehetnek az előcsatlakozási stratégiában kedvezményezett csatlakozó országok, tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános elveivel és szerződési feltételeivel összhangban; az EGT-megállapodásban részt vevő EFTA-országok, továbbá az Európával szomszédos területek országai, ezen országokkal együtt az uniós programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodások alapján meghatározott eljárásokkal összhangban. A Svájci Államszövetség részvétele az országgal kötött külön megállapodástól függ.	(17) A keretprogramban – az európai integráció keretein belül – részt vehetnek a tagállamok, az előcsatlakozási stratégiában kedvezményezett csatlakozó országok, a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános elveivel és szerződési feltételeivel összhangban; az EGT-megállapodásban részt vevő EFTA-országok, továbbá az Európával szomszédos területek országai, ezen országokkal együtt az uniós programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodások alapján meghatározott eljárásokkal összhangban. A Svájci Államszövetség részvétele az országgal kötött külön megállapodástól függ.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) A program a későbbiekben meghatározandó kiegészítő előirányzatok alapján nyitva áll az egyéb nem uniós tagállamokkal folytatott kétoldalú vagy többoldalú együttműködési tevékenységek előtt is.	(18) A keretprogram kiegészítő előirányzatok és az érintett felek által közösen meghatározandó egyedi eljárások alapján nyitva áll az egyéb nem uniós tagállamokkal folytatott kétoldalú vagy többoldalú együttműködési tevékenységek előtt is.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Támogatni kell a program és a nemzetközi szervezetek, például az UNESCO, az Európa Tanács és különösen az Eurimages, az OECD és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) közötti, kulturális és audiovizuális téren megvalósuló együttműködést.	(19) Támogatni kell a program és a nemzetközi szervezetek, például az UNESCO, az Európa Tanács és különösen az Eurimages, az „európai kulturális útvonalak”, az OECD és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), valamint az Európai Unió nemzeti kulturális intézetei (EUNIC) közötti, kulturális és audiovizuális téren megvalósuló együttműködést.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19a) Az Unió, a tagállamokkal kapcsolatot tartva, megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban megfelelő legyen az együttműködés a (korábbi MEDIA Mundus program alá tartozó) harmadik országokkal, a multilaterális és regionális szervezetekkel és testületekkel, többek között, de nem kizárólag az európai pénzügyi intézményekkel, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, az Egyesült Nemzetek ügynökségeivel, alapjaival és programjaival, magánalapítványokkal és a nem uniós donorokkal.
Indokolás
Mivel a következő többéves pénzügyi keretben a MEDIA Mundus program beolvad a közös keretbe, kiemelt céljait – a nemzetközi együttműködést és az európai kulturális termékek határokon túli terjesztését – meg kell tartani.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységeit és megfeleljen az EUMSZ 167. cikke (4) bekezdésének, valamint összhangban álljon az Unió egyéb, különösen az oktatás, a kutatás és innováció, az ipar- és kohéziós politika, az idegenforgalom és a külkapcsolatok terén végzett tevékenységeivel.	(20) Biztosítani kell, hogy a keretprogram égisze alatt végrehajtott valamennyi tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységeit és az Unió egyéb fellépéseit, például az oktatás és képzés, a foglalkoztatás, a kutatás és innováció, az ipar- és kohéziós politika, a szociális és egészségügyi politika, az idegenforgalom és a külkapcsolatok terén végzett, valamint a digitális menetrenddel kapcsolatos tevékenységeket, és megfeleljen az EUMSZ 167. cikkének, és különösen e cikk (4) bekezdésének.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(20a) A keretprogram eredményeit a lehető legszélesebb körben ismertté kellene tenni. Ösztönözni kell az erős európai dimenzióval rendelkező, és a keretprogram célkitűzései szempontjából releváns bevált gyakorlatok azonosítását és cseréjét, olyan korábbi kezdeményezések tapasztalataira építve, mint például az európai kulturális nagykövetek kezdeményezés.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 20 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(20b) Azon szervezetek számára, amelyeket ez idáig a 2007. évi Kultúra program keretében az európai kultúra nagyköveteivé választottak, és amelyek ennélfogva – a kulturális színtéren európai szinten kifejtett hatásuk okán – egyértelműen alkalmasak arra, hogy az európai kultúra „képviselői” legyenek, biztosítani kell a lehetőséget, hogy megtarthassák a címet a 2014–2020-as időszakban is.
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A program végrehajtása tekintetében figyelembe kell venni a kulturális és kreatív ágazatok egyedi jellegét, és különös gondot kell fordítani a közigazgatási és pénzügyi eljárások egyszerűsítésére.	törölve
Indokolás
A javasolt szöveg, valamint a Kultúra és MEDIA programok összevonásából esetlegesen eredő nehézségek és problémák fényében alapvetően fontos, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban meghatalmazáson alapuló jogi aktusok bevezetése révén biztosítva legyenek mindkét jogalkotó előjogai ezen új keretprogram végrehajtása tekintetében.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Az egész életen át tartó tanulás, a kultúra, az ifjúság és az uniós polgárság terén az európai programok jogalapját módosító európai parlamenti és tanácsi határozatok hatásáról szóló, 2010. július 30-i bizottsági jelentés megállapításai szerint az irányítási eljárásokra igénybe vett idő jelentős lerövidülése miatt a programok hatékonyabbá váltak. Továbbra is folytatni kell az eljárások ilyen jellegű egyszerűsítését.	törölve
Indokolás
E megállapodások már nem relevánsak, mivel időközben mind a programok, mind az eljárások megváltoztak. A javasolt szöveget figyelembe véve kulcsfontosságú a jogalkotók számára ellenőrzési jogaik fenntartása.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) Az e program végrehajtására vonatkozó egységes feltételek megteremtése érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra, amelyeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint kell gyakorolni.	törölve
(Lásd a (26a) preambulumbekezdéshez fűzött módosítást.)
Indokolás
Mivel az előadó javasolja a Bizottság felhatalmazását e rendelet nem alapvető elemeinek módosításával kapcsolatban, ideértve az éves programokat is, az EUMSZ 291. cikkében szabályozott végrehajtási jogi aktusokat érintő preambulumbekezdés immár nem releváns, ezért törlendő.
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 26 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(26a) E rendelet egyes nem alapvető elemeinek módosítása és kiegészítése céljából a Bizottság felhatalmazást kap az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti jogalkotási aktusok elfogadására az éves munkaprogramok, valamint a keretprogram értékeléséhez használt mennyiségi és minőségi mutatók elfogadása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája teljes ideje alatt – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumok egyidejű, kellő időben történő és megfelelő továbbításáról az Európai Parlament és a Tanács részére.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) A teljesítményre vonatkozó értékelés elveinek megfelelően a program ellenőrzésére és értékelésére szolgáló eljárásoknak részletes éves jelentéseket, valamint az e rendeletben meghatározott konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns és időben körülhatárolt célokat és mutatókat kell magukban foglalniuk.	(27) A teljesítményre vonatkozó értékelés elveinek megfelelően a keretprogram ellenőrzésére és értékelésére szolgáló eljárásoknak részletes éves jelentéseket, valamint az e rendeletben meghatározott konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns és időben körülhatárolt célokat és megfelelő mutatókat – többek között minőségi célokat és mutatókat – kell magukban foglalniuk.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A javasolt intézkedések országok közötti és nemzetközi jellegéből adódóan e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják önállóan kielégítően megvalósítani. Az intézkedések nagyságrendje és várható hatásai miatt uniós szintű intézkedéssel hatékonyabban elérhetők az országok közötti eredmények. Az Unió a Szerződés. 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvvel összhangban fogadhat el intézkedéseket. Az ebben a cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl a 2014. január 1–2020. december 31. közötti időszakban az európai kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésére és elősegítésére, valamint a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére irányuló célok elérésének támogatásához szükséges mértéket,	(30) A javasolt intézkedések országok közötti és nemzetközi jellegéből adódóan e rendelet célkitűzéseit, vagyis a 2014. január 1–2020. december 31. közötti időszakban az európai kulturális és nyelvi sokféleség fejlesztését, megőrzését és előmozdítását, Európa kulturális örökségének megőrzését és megerősítését, az európai identitás eszméjének az európai polgárok körében történő fejlesztését, az európai kulturális és kreatív ágazatok kapacitásainak erősítését, valamint az európai audiovizuális iparág versenyképességének elősegítését a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani. Az intézkedések nagyságrendje és várható hatásai miatt uniós szintű intézkedéssel hatékonyabban elérhetők az országok közötti eredmények. Az Unió a Szerződés. Az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvvel összhangban fogadhat el intézkedéseket. Az ebben a cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Tárgy	A keretprogram létrehozása és időtartama
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a rendelet a 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan létrehozza az európai kulturális és kreatív ágazatok támogatását célzó Kreatív Európa programot (a továbbiakban: program).	Ez a rendelet létrehozza az európai kulturális és kreatív ágazatok támogatását célzó Kreatív Európa keretprogramot (a továbbiakban: a keretprogram).
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A keretprogram a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig tartó időszakra szól.
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. „kulturális és kreatív ágazatok”: minden olyan ágazat, amelynek tevékenysége kulturális értékeken és/vagy a művészi és kreatív kifejezésmódon alapul, függetlenül attól, hogy piacorientált vagy nem piacorientált tevékenységekről van-e szó, és attól, hogy milyen struktúra keretében végzik ezeket a tevékenységeket. Ezek a tevékenységek magukban foglalják a kulturális, művészi vagy kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások létrehozását, gyártását, terjesztését és megőrzését, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat, például az oktatást, az irányítást vagy a szabályozást. A kulturális és kreatív ágazatok különösen a következőket foglalják magukban: építészet, archívumok és könyvtárak, művészi alkotások, audiovizuális termékek (többek között filmek, televíziós műsorok, videojátékok és multimédia), kulturális örökség, formatervek, fesztiválok, zene, előadó-művészet, kiadói tevékenység, rádió és képzőművészet;	1. „kulturális és kreatív ágazatok”: minden olyan ágazat, amelynek tevékenysége kulturális értékeken és/vagy a művészi és kreatív kifejezésmódon alapul, függetlenül attól, hogy piacorientált vagy nem piacorientált tevékenységekről van-e szó, és attól, hogy milyen struktúra keretében végzik ezeket a tevékenységeket. Ezek a tevékenységek magukban foglalják a kulturális, művészi vagy kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások létrehozását, gyártását, terjesztését és megőrzését, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat, például az oktatást vagy a szabályozást.
	E rendelet vonatkozásában a kulturális és kreatív ágazatok különösen a következőket foglalják magukban:
	– építészet, archívumok, könyvtárak és múzeumok, művészi alkotások, anyagi és eszmei kulturális örökség, divat, formatervek, fesztiválok, zene, irodalom, előadó-művészet, kiadói tevékenység, rádió és képzőművészet;
	– audiovizuális ágazat (többek között filmek, például dokumentumfilmek, játékfilmek, gyermek- és animációs filmek, televíziós műsorok, videojátékok és multimédia);
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. „szereplő”: a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő szakember, szervezet, vállalkozás vagy intézmény;	2. „kulturális és kreatív szereplő”: a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő szakember, szervezet (nyereségorientált vagy nonprofit), intézmény vagy vállalkozás, ideértve a kkv-kat is;
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. „pénzügyi közvetítők”: olyan pénzügyi intézmények, amelyek a kulturális és kreatív ágazatok számára hiteleszközöket vagy kiegészítő szakvéleményt nyújtanak vagy terveznek nyújtani.	3. „részt vevő pénzügyi közvetítők”: olyan – a(z) XX/2012/EU rendelettel [költségvetési rendelettel] összhangban a kulturális és kreatív ágazatok garancialapja által kiválasztott – pénzügyi intézmények, amelyek a kulturális és kreatív ágazatok számára hiteleszközöket vagy kiegészítő szakvéleményt nyújtanak vagy terveznek nyújtani.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. „kkv”: a kulturális és kreatív ágazatokban aktív, a mikro-, kis- és középvállalkozás fogalmának meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt meghatározás szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k)1.
	___________________
	1 HL L 124., 2003.5.20., 36. o.
Indokolás
A Bizottság eredeti szövegében „kis- és középvállalkozás” szerepel, ámbátor fogalommeghatározás nélkül. Ezért a fogalom a félreértések elkerülése végett tisztázandó.
Módosítás   48 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A program kizárólag olyan intézkedéseket és tevékenységeket támogat, amelyek lehetséges európai hozzáadott értéket képviselnek, és hozzájárulnak az Európai 2020 stratégiában és annak kiemelt kezdeményezéseiben meghatározott célkitűzések eléréséhez.	(1) A kultúra saját és gazdasági értékére való tekintettel a keretprogram olyan intézkedéseket és tevékenységeket támogat, amelyek európai hozzáadott értéket képviselnek.
(2) Az európai hozzáadott értéket különösen a következőkön keresztül kell biztosítani:	(2) Az európai hozzáadott értéket legalább a következő kritériumok egyike révén kell biztosítani:
a) a keretprogram tevékenységeinek országok közötti jellege, valamint e tevékenységek hatása, amely kiegészíti a nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat;	a) a regionális, nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat és szakpolitikákat kiegészíteni hivatott kulturális és kreatív intézkedések és tevékenységek országok közötti jellege, valamint az európai polgárokra és az európai polgárok más kultúrákkal kapcsolatos ismereteire kifejtett hatása;
	aa) a kultúrák közötti kapcsolatok és párbeszéd előmozdítása, amely lehetővé teszi az európai kulturális sokszínűség megerősítését, valamint – ezzel párhuzamosan – a kölcsönös megértés növelése, valamint az európai polgárok közös kulturális és kreatív térségének, illetve valódi kulturális fórumának kialakítását;
b) az uniós támogatással elérhető méretgazdaságosság és kritikus tömeg, amelyek révén további pénzforrások válhatnak hozzáférhetővé;	b) az uniós támogatással elérhető méretgazdaságosság és kritikus tömeg, amelyek révén további pénzforrások válhatnak hozzáférhetővé;
c) országok közötti együttműködés, amely ösztönözheti a globális kihívásokra való átfogóbb, gyorsabb és hatékonyabb reagálást, és hosszú távon rendszerszintű hatást gyakorolhat az ágazatra;	c) országok közötti együttműködés a kulturális és kreatív ágazatbeli szereplők, köztük a művészek körében, amely ösztönözheti a globális kihívásokra való átfogóbb, gyorsabb és hatékonyabb reagálást és innovációt, például tartós és inkluzív eredményeket hozva az egész ágazat számára az új üzleti modellek és fejlődés tekintetében;
d) az európai kulturális és kreatív ágazatokon belül egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása az alacsony produkciós kapacitású országok és/vagy a korlátozott földrajzi és nyelvi területtel rendelkező országok vagy régiók figyelembevételével.	d) az európai kulturális és kreatív ágazatokon belüli versenyfeltételek figyelembevétele, különös tekintettel az alacsony produkciós kapacitású tagállamok és/vagy a korlátozott földrajzi és/vagy nyelvi területtel rendelkező európai régiók helyzetére.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A program általános célkitűzései	A keretprogram általános célkitűzései
	(1) A keretprogramnak a különböző kulturális és kreatív ágazatokra kiterjedő koherens támogatási struktúrát kell létrehoznia, egy pénzügyi eszközzel kiegészített támogatási rendszer formájában.”
A program általános célkitűzései az alábbiak:	(2) A keretprogram általános célkitűzései az alábbiak:
a) a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésének és előmozdításának támogatása;	a) az európai kulturális és nyelvi sokféleség megőrzése, fejlesztése és előmozdítása, valamint az európai kulturális örökség megóvása és további gyarapítása, és egyfajta európai identitástudat kialakítása az európai polgárok körében;
b) a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítése az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében.	b) az európai kulturális és kreatív ágazatok kapacitásainak kiépítése és erősítése az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében, támogatva ezen ágazatokat az ipari és gazdasági kihívásokhoz való alkalmazkodásban, valamint elősegítve az európai audiovizuális ipar versenyképességét.
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A program egyedi célkitűzései	A keretprogram egyedi célkitűzései
A program egyedi célkitűzései az alábbiak:	A keretprogram egyedi célkitűzései az alábbiak:
a) az európai kulturális és kreatív ágazatok országok közötti működőképességének támogatása;	a) az európai kulturális és kreatív ágazatok országok közötti és nemzetközi működőképességének megerősítése, és az új kihívásoknak (pl. digitalizálódás) való megfelelés;
b) a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalmának és a szereplők mobilitásának elősegítése, valamint új közönség elérése Európában és Európán kívül;	b) az európai kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalmának és a kulturális és kreatív szereplők – különösen a művészek (kivált a nők és a fiatalok) – fent említett ágazatokon belüli mobilitásának elősegítése és fokozása, valamint szélesebb és új közönség elérése és a kulturális és kreatív alkotásokhoz való hozzáférés javítása az Unióban és azon kívül, különösen a fiatalok, a kisebbségek tagjai, a hátrányos helyzetű csoportok és a fogyatékossággal élők vonatkozásában;
c) a kulturális és kreatív ágazat, különösen a kis- és középvállalkozások és szervezetek pénzügyi kapacitásának megerősítése;	c) a kulturális és kreatív ágazat, valamint a kulturális és kreatív szereplők, különösen a kkv-k pénzügyi kapacitásának megerősítése, továbbá a női és férfi vállalkozók közötti egyenlőség biztosítása;
d) az országok közötti politikai együttműködés támogatása a szakpolitikák kialakítása, az innováció, a közönségalakítás és az új üzleti modellek támogatása érdekében.	d) az országok közötti politikai és művészeti együttműködés támogatása a kulturális és kreatív ágazatban az innováció, a kreativitás, a közönségszervezés és az új üzleti modellek támogatása terén.
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A program felépítése	A keretprogram felépítése
Módosítás   52 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A program a következő ágakból áll:	A keretprogram a következőkből áll:
a) kulturális-kreatív ág, amely valamennyi kulturális és kreatív ágazatot érinti;	a) kulturális-kreatív ág;
b) kultúraág, amely valamennyi kulturális és kreatív ágazatot érinti;	b) Kultúra program;
c) médiaág, amely az audiovizuális ágazatot érinti.	c) MEDIA program.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 6 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. cikk
	A programok logói
	(1) A Bizottság a 6. cikk b) és c) pontja szerinti programokhoz kapcsolódó külön logók használata révén biztosítja a keretprogram láthatóságát.
	(2) A Kultúra program kedvezményezettjei a kultúra programnak a Bizottság által kiválasztott logóját használják A Bizottság rögzíti a kultúra program logójának használatával kapcsolatos további részleteket, és tájékoztatja ezekről a kedvezményezetteket.
	(3) A MEDIA program kedvezményezettjei a MEDIA programnak az Ia. melléklet 1. pontja szerinti logóját használják. A Bizottság rögzíti a MEDIA program logójának használatával kapcsolatos további részleteket, és tájékoztatja ezekről a kedvezményezetteket.
	(4) A Bizottság és a 8b. cikkben említett Kreatív Európa tájékoztató irodák szintén jogosultak a logók használatára.
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat -7 cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-7. cikk
	A kulturális-kreatív ág célkitűzése
	A kulturális-kreatív ág célja létrehozni egy olyan garanciaeszközt, amely elősegíti a kulturális és kreatív ágazatban tevékenykedő, a 16. cikk (2a) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett országokban székhellyel rendelkező kkv-k és szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférését, támogatni a transznacionális szakpolitikai együttműködést, valamint kialakítani a Kreatív Európa tájékoztató irodák 8b. cikkben említett hálózatát.
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kulturális és kreatív ágazatok eszköze	A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze
(1) A Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatokat célzó, és a kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló uniós adósságinstrumentum keretén belül működő eszközt. Ezen eszköz a következő prioritásokkal fog működni:	(1) A Bizottság – az I. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően – létrehozza az Unió kulturális és kreatív ágazatait célzó garanciaeszközt. A garanciaeszköznek önálló eszközként kell működnie, létrehozásának és irányításának pedig a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kell megvalósulnia. Nyitottnak kell lennie a 16. cikk (2a) bekezdése a), c) és d) pontjában említett országok egyikében székhellyel rendelkező kulturális és kreatív kkv-k és szervezetek számára.
	A garanciaeszközt kísérleti projektként hozzák létre, és az kiegészíti a keretprogram-támogatás égisze alatt odaítélt támogatásokat.
	A garanciaeszköz általában véve lehetővé teszi a kulturális és kreatív ágazatok növekedését, és megfelelő ösztönzőkkel szolgál a fellépésekhez és az új lehetőségekhez.
	A Bizottság világos és pontos paramétereket határoz meg az Európai Beruházási Alap (EBA) számára, amelyek lehetővé teszik a megfelelő bankok és pénzügyi közvetítők kiválasztását arra a célra, hogy a kultúra, illetve a kulturális és kreatív projektek érdekében eljárjanak, valamint a 16. cikk (2a) bekezdése a), c) és d) pontjában említett tagállamokban gondoskodjanak az ágazatok és a támogatott kkv-k mérete szempontjából kiegyensúlyozott hitelportfólió biztosításáról.
	(1a) A garanciaeszköz a következő prioritások alapján működik:
a) az európai kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások és szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése;	a) az európai kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k és szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése, biztosítva egyszersmind, hogy az ilyen finanszírozás feltételeként a szereplőktől nem kérhetnek vagy várhatnak el további garanciákat sem személyes garanciák, sem a tulajdonjogok, így például a forgalmazási vagy előállítási jogok elidegenítésének formájában;
b) ennek érdekében a pénzügyi intézmények kulturális és kreatív projektek értékelésére vonatkozó képességének javítása, beleértve a műszaki segítségnyújtást és a hálózatépítési intézkedéseket.	b) a közreműködő pénzügyi közvetítők arra irányuló képességének és készségének javítása, hogy felmérjék a kulturális és a kreatív ágazatokban működő kkv-khoz és szervezetekhez, illetve azok projektjeihez fűződő kockázatokat, többek között figyelemfelkeltés, műszaki segítségnyújtási, ismeretnövelő és hálózatépítési intézkedések révén.
	(1b) A költségvetési rendelet 130. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság közvetett irányítási módszerrel valósítja meg a garanciaeszközt, az Európai Beruházási Alapra (EBA) ruházva a költségvetési rendelet 55. cikke (1) bekezdésének iv. pontjában említett feladatokat, a Bizottság és az EBA között megkötendő megállapodásban rögzített feltételek alapján.
(2) A prioritások végrehajtását az I. melléklet határozza meg.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – bevezető szöveg
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kulturális és kreatív ágazatokban a szakpolitikák kialakítása, az innováció, a közönségalakítás és az új üzleti modellek előmozdítása érdekében a Bizottság az országok közötti politikai együttműködés támogatására vonatkozóan a következő intézkedéseket hajtja végre:	(1) Az országok közötti szakpolitikai együttműködés előmozdítása érdekében a kulturális-kreatív ág keretében az alábbiak részesülnek támogatásban:
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az új üzleti modellekkel kapcsolatos tapasztalatok és szakismeretek országok közötti cseréje, a kulturális és kreatív ágazatok fejlesztésében részt vevő szereplők és politikai döntéshozók egymástól való tanulási tevékenységei és hálózatépítése;	a) az új gazdasági modellekkel kapcsolatos tapasztalatok és szakismeretek országok közötti cseréje, a kulturális és kreatív ágazatok fejlesztésében részt vevő szereplők – különösen a kisebb szereplők – és politikai döntéshozók egymástól való tanulási tevékenységei és hálózatépítése;
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) piaci adatok, tanulmányok, értékelések, illetve a készségek és munkahelyek összepárosítását segítő előrejelző eszközök, politikaelemzés és statisztikai felmérések támogatása;	b) piaci adatok gyűjtése, tanulmányok készítése, a munkaerő-piaci és készségbeli igények elemzése, európai és nemzeti kultúrpolitikai elemzések, valamint statisztikai felmérések az egyes ágazatokhoz kapcsolódó eszközök és kritériumok alapján;
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) hozzájárulási díj fizetése az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet tagjai számára, a kulturális és kreatív ágazatokban elvégzendő adatgyűjtés és -elemzés előmozdítása érdekében;	c) az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet uniós tagsági hozzájárulási díjának kifizetése, az audiovizuális ágazatban elvégzendő adatgyűjtés és -elemzés előmozdítása érdekében;
Indokolás
A Megfigyelő Intézet feladatköre jelenleg nem terjed ki az audiovizuális ágazat határain túlra. Lásd a 8. cikk ca) pontjához kapcsolódó módosítást.
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) egy – 2014. június 30-ig elvégzendő –megvalósíthatósági tanulmány, amely feltárja az adatok összegyűjtésének és elemzésének lehetőségeit az audiovizuális ágazattól eltérő kulturális és kreatív ágazatokban, és amelynek eredményeit ismertetni kell az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal;
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az alkotások finanszírozására, terjesztésére és pénzbeli kifejezésére irányuló új, ágazatok közötti megközelítések vizsgálata;	d) az alkotások finanszírozására, terjesztésére és pénzbeli kifejezésére irányuló új, ágazatok közötti megközelítések vizsgálata, ideértve a digitális technológiák felhasználásának innovatív módjait;
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) konferenciák, szemináriumok és szakpolitikai párbeszédek szervezése többek között a kulturális és médiaműveltség terén;	e) konferenciák, képzések, szemináriumok és szakpolitikai párbeszédek szervezése a kulturális,média- és digitális műveltséggel kapcsolatban, valamint mozgóképoktatás, többek között a médiaszervezetekkel, így például műsorsugárzó szervezetekkel, egyetemekkel és egyéb kulturális intézményekkel folytatott együttműködés keretében;
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) a kulturális és kreatív ágazatok szakmabeli szereplőinek képzése a kulturális, média- és digitális területekkel kapcsolatos készségeik javítása érdekében;
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat 8 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	8a. cikk
	Ágazatok közötti alkotás és kísérletezés
	A különböző kulturális és kreatív ágazatok közötti alkotás és kísérletezés elősegítése érdekében az Európai Bizottság – kísérleti projektek keretében – támogató intézkedéseket hajt végre, így növelve az együttműködés terén tapasztalattal nem rendelkező, vagy csupán korlátozott tapasztalattal rendelkező ágazatok közötti együttműködést.
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	8b. cikk
	A Kreatív Európa tájékoztató irodák hálózata
	(1) A keretprogramban részt vevő országok saját szabályaiknak, belső követelményeiknek és előírásaiknak megfelelően Kreatív Európa tájékoztató irodákat hoznak létre.
	(2) A kulturális kapcsolattartó pontok és a MEDIA tájékoztató irodák jelenlegi struktúrája és adott feladataik az egyes ágazatokban már felhalmozódott szaktudás és az egyes ágazatok sajátosságainak tiszteletben tartása érdekében megmaradnak. A közöttük megvalósuló együttműködés ugyanakkor egy hatékony hálózat kialakítása érdekében megerősítést kap.
	(3) A Bizottság a keretprogramban részt vevő országokkal együttműködve támogatja az összes MEDIA tájékoztató irodából és kulturális kapcsolattartó pontból álló Kreatív Európa tájékoztató irodák hálózatát.
f) támogatás a Kreatív Európa tájékoztató irodák hálózatának nemzeti tagjai számára az alábbi feladatok elvégzéséhez:	(4) A Kreatív Európa tájékoztató irodák az alábbi feladatokat végzik:
– a Kreatív Európa program nemzeti szinten történő előmozdítása;	a) a keretprogram előmozdítása és tájékoztatás róla saját területükön a részt vevő tagállamokban;
– segítségnyújtás a kulturális és kreatív ágazatok számára a Kreatív Európa programmal kapcsolatban, és információk szolgáltatása az uniós politika keretében elérhető, különböző típusú támogatásokról;	b) segítségnyújtás a keretprogrammal kapcsolatban a kulturális és kreatív ágazatok számára, és információk szolgáltatása az uniós politika keretében elérhető egyéb támogatási lehetőségekről;
– a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő szakemberek, intézmények, platformok és hálózatok közötti, határokon átnyúló együttműködés ösztönzése;	c) a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő szakemberek, intézmények, platformok és hálózatok közötti, határokon átnyúló együttműködés ösztönzése;
– a Bizottság munkájának támogatása a tagállamok kulturális és kreatív ágazataival kapcsolatos segítségnyújtás révén, például az ezekre az ágazatokra vonatkozó adatok szolgáltatásával;	d) a Bizottság munkájának támogatása a keretprogramban részt vevő országok kulturális és kreatív ágazataival kapcsolatos segítségnyújtás révén, például az ezekre az ágazatokra vonatkozó adatok szolgáltatásával, amely adatokat rendelkezésére bocsátják az érdekelt felek számára is;
– a Bizottság munkájának támogatása a program eredményeiről és hatásairól szóló megfelelő kommunikációval és tájékoztatással.	e) a Bizottság munkájának támogatása a keretprogram eredményeiről és hatásairól szóló megfelelő kommunikációval és tájékoztatással.
	f) annak ösztönzése, hogy a kulturális és kreatív ágazatok szereplői – a nekik szóló információk hatékony terjesztése és a közöttük folyó megfelelő hálózatépítési kezdeményezések eredményeképpen – a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a keretprogramban;
	g) szorosabb együttműködés kialakítása egymás között annak érdekében, hogy hatékony európai hálózatot építsenek ki a kulturális és kreatív ágazatokra irányuló szolgáltatásnyújtás céljából.
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat III fejezet – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kultúraág	A Kultúra program
Módosítás  67 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kultúraág prioritásai	A Kultúra program prioritásai
Módosítás  68 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ágazat kapacitásának megerősítése terén a következő prioritásokat határozzák meg:	(1) A Kultúra program prioritásai a következők:
a) olyan tevékenységek támogatása – beleértve a közönségalakításra és az üzleti modellekre irányuló új megközelítések vizsgálatát –, amelyek a szereplők számára a digitális technológiák alkalmazására ösztönző készségeket és szakismeretet nyújtanak;	a) olyan tevékenységek támogatása – beleértve a digitális technológiákhoz való alkalmazkodás ösztönzését –, amelyek a kulturális és kreatív ágazatbeli szereplők számára olyan készségeket, kompetenciákat és szakismeretet nyújtanak, amelyek hozzájárulnak a kulturális és kreatív ágazatok megerősítéséhez. Mindez magában foglalja a közönségfejlesztésre irányuló innovatív megközelítések vizsgálatát, valamint az új üzleti modellek és az új partnerségek tesztelését;
b) olyan tevékenységek támogatása, amelyek lehetővé teszik a szereplők számára, hogy nemzetközi karriert fussanak be Európában és Európán kívül;	b) olyan tevékenységek támogatása, amelyek lehetővé teszik a kulturális és kreatív szereplők számára a nemzetközi együttműködést, valamint azt, hogy hosszú távú stratégiák alapján nemzetközi tevékenységet folytassanak az Unióban és az Unión kívül;
c) az európai szereplők és nemzetközi kulturális hálózatok megerősítésének támogatása a szakmai lehetőségekhez való hozzáférés elősegítése érdekében.	c) az európai kulturális és kreatív szereplők, és különösen a szervezetek és nemzetközi hálózatok támogatása többek között digitális platformokon keresztül, a szakmai lehetőségekhez való hozzáférés elősegítése érdekében, azért, hogy tevékenységi és kísérleti területeiket fejleszthessék, egyúttal biztosítva az európai szintű szakpolitikák kidolgozásáról folytatott vitához való hozzájárulásukat.
(2) Az alkotások országok közötti forgalmának előmozdítása terén a következő prioritásokat határozzák meg:	(2) A mobilitás és az alkotások országok közötti forgalma terén a következő prioritásokat határozzák meg:
a) nemzetközi bemutatókörutak, rendezvények és kiállítások támogatása;	a) nemzetközi bemutatókörutak, rendezvények, kiállítások és fesztiválok támogatása;
b) az európai irodalom terjesztésének támogatása;	b) az európai irodalmi művek, illetve a művészetekhez, kézműves mesterségekhez és kultúrához kapcsolódóan megjelent művek terjesztésének támogatása a lehető legszélesebb körű hozzáférhetőségük biztosítása érdekében;
c) a közönségalakítás támogatása az európai kulturális alkotások iránti érdeklődés felkeltésének eszközeként.	c) a közönségfejlesztés támogatása az európai kulturális alkotások, valamint az anyagi és eszmei kulturális örökség iránt a lehető legtöbb polgárban az érdeklődés felkeltésének és hozzáférhetőségük javításának eszközeként, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem céljából;
Módosítás  69 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kultúraágat támogató intézkedések	A Kultúra programot támogató intézkedések
Módosítás  70 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kultúraág a következő intézkedésekhez nyújt támogatást:	(1) A 9. cikkben megállapított prioritások végrehajtása érdekében a Kultúra program a következőkhöz nyújt támogatást:
a) együttműködési intézkedések, amelyek ágazaton belüli vagy ágazatok közötti tevékenységek végrehajtása céljából összefogják a különböző országokból származó szereplőket;	a) transznacionális együttműködési projektek, amelyek ágazaton belüli vagy ágazatok közötti kulturális és kreatív tevékenységek végrehajtása céljából összefogják a különböző országokból származó kulturális és kreatív szereplőket;
b) a különböző országokból származó szereplők hálózatait tömörítő európai szervezetek tevékenységei;	b) a különböző országokból származó kulturális és kreatív szereplőket tömörítő európai hálózatok tevékenységei és az európai jellegű kulturális rendezvények;
c) újonnan megjelenő tehetségek fejlesztéséhez támogató európai színteret biztosító, valamint az alkotások forgalmát és a művészek mobilitását ösztönző szervezetek rendszerszintű és kiterjedt hatást előidéző tevékenységei;	c) újonnan megjelenő tehetségek fejlesztéséhez európai platformokat biztosító, valamint a művészek és a kulturális és kratív ágazatban működő szakemberek Európán belüli és azon kívüli mobilitását, illetve műalkotásaik forgalmát ösztönző és támogató szervezetek tevékenységei, amelyek magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy széles körben befolyásolják az egész ágazatot, és tartós hatást érjenek el;
d) a műfordítások támogatása;	d) műfordítások (drámák, regények, mesék, novellák, színművek, versek, képregények, stb.), valamint a művészetekhez, kézműves mesterségekhez és kultúrához kapcsolódó alkotások fordítása és azok további előmozdítása;
e) különleges intézkedések az európai kultúrák gazdagságának és sokféleségének fokozottabb népszerűsítésére, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és a kultúrák kölcsönös megismerésének ösztönzésére, például európai kulturális díjak, az Európai Örökség cím és az Európa kulturális fővárosa cím.	e) különleges intézkedések az európai kultúrák gazdagságának és sokféleségének fokozottabb népszerűsítésére, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és a kultúrák kölcsönös megismerésének ösztönzésére, például uniós kulturális díjak, az Európai Örökség cím és az Európa kulturális fővárosa cím.
	(1a) Az (1) bekezdésben megállapított támogató intézkedések elsősorban nonprofit projektek támogatását szolgálják.
Módosítás  71 Rendeletre irányuló javaslat IV fejezet – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A médiaág	A MEDIA program
Módosítás  72 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ágazat kapacitásának megerősítése terén a következő prioritásokat határozzák meg:	(1) Az európai audiovizuális ágazat kapacitásának megerősítése érdekében a MEDIA program a következőket támogatja:
a) a készségek megszerzésének és a hálózatok kialakításának megkönnyítése, illetve különösen a digitális technológiák használatának ösztönzése a piaci fejlődéshez való alkalmazkodás biztosítása érdekében;	a) az audiovizuális ágazatban szükséges készségek és kompetenciák megszerzése és tökéletesítése, valamint a hálózatok kialakítása, illetve különösen a digitális technológiák használata a piaci fejlődéshez való alkalmazkodás biztosítása érdekében;
b) az audiovizuális szereplők azon kapacitásának növelése, hogy Európában és Európán kívül forgalmazható audiovizuális alkotásokat fejlesszenek ki, illetve európai és nemzetközi koprodukciókat hozzanak létre például televíziós műsorszolgáltatókkal közösen;	b) az európai audiovizuális szereplők azon kapacitásának növelése, hogy az Unióban és az Unión kívül forgalmazható audiovizuális alkotásokat fejlesszenek ki, illetve európai és nemzetközi koprodukciókat hozzanak létre például televíziós műsorszolgáltatókkal közösen;
c) a vállalkozások közötti csere ösztönzése az audiovizuális szereplők piacokhoz és üzleti eszközökhöz való hozzáférésének elősegítése révén, projektjeik európai és nemzetközi piacokon való ismertségének növelése érdekében. d)	c) a vállalkozások közötti csere ösztönzése az audiovizuális szereplők piacokhoz és olyan üzleti eszközökhöz való hozzáférésének elősegítése révén, amelyek lehetővé teszik számukra a projektjeik uniós és nemzetközi piacokon való ismertségének fokozását;
	ca) a különösen az audiovizuális alkotásokra vonatkozó európai és nemzetközi koprodukciók létrehozását megkönnyítő intézkedések elfogadása.
(2) Az alkotások országok közötti forgalmának előmozdítása terén a következő prioritásokat határozzák meg:	(2) Az alkotások országok közötti forgalmának előmozdítása terén a következő prioritásokat határozzák meg:
a) a filmszínházi terjesztés támogatása az audiovizuális projektek országok közötti forgalomba hozatala, márkázása, terjesztése és bemutatása révén;	a) a filmszínházi terjesztés támogatása az audiovizuális alkotások országok közötti forgalomba hozatala, márkázása, terjesztése és bemutatása révén;
b) az országok közötti forgalomba hozatal és terjesztés online platformokon történő támogatása;	b) audiovizuális alkotások országok közötti forgalomba hozatalának és terjesztésének online platformokon történő előmozdítása;
c) a közönségalakítás támogatása az audiovizuális alkotások iránti érdeklődés felkeltésének eszközeként, különösen promóción, rendezvényeken, filmműveltség kialakításán és fesztiválokon keresztül.	c) a közönség európai audiovizuális alkotások iránti érdeklődésének felkeltése, különösen promóción, rendezvényeken, filmműveltség kialakításán és fesztiválokon keresztül;
	ca) a koprodukciókban részt vevő európai és nemzetközi partnerek együttműködésének elősegítése, és a koprodukcióban készült audiovizuális alkotások támogatása;
d) az új üzleti modellek megjelenésének lehetővé tétele érdekében az új terjesztési módok rugalmasságának elősegítése.	d) az új üzleti modellek megjelenésének lehetővé tétele érdekében az új terjesztési módok rugalmasságának elősegítése.
Módosítás  73 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A médiaágat támogató intézkedések	A MEDIA programot támogató intézkedések
Módosítás  74 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A médiaág a következő intézkedésekhez nyújt támogatást:	A 11. cikkben megállapított prioritások végrehajtása érdekében a MEDIA program a következőkhöz nyújt támogatást:
a) új készségek megszerzését, ismeretek megosztását és hálózatépítési kezdeményezéseket magában foglaló, átfogó kínálat kialakításának támogatása;	a) új készségek és kompetenciák audiovizuális szakemberek általi megszerzését és javítását előmozdító képzési intézkedések átfogó spektrumának biztosítása, valamint az ismeretek megosztására és a hálózatépítésre irányuló kezdeményezések, ideértve a digitális technológiák integrálását;
	aa) az audiovizuális alkotások feliratozása, szinkronizálása és hangalámondása;
b) az audiovizuális szereplők támogatása abban, hogy kedvezőbb határokon átnyúló forgalmazási lehetőségekkel rendelkező európai audiovizuális alkotásokat fejlesszenek ki;	b) az európai audiovizuális szereplőket abban segítő intézkedések, hogy kedvezőbb határokon átnyúló forgalmazási lehetőségekkel rendelkező európai audiovizuális alkotásokat fejlesszenek ki, továbbá különösen a filmek és európai televíziós programok – például játékfilmek, gyermek- és animációs filmek, dokumentumfilmek és rövidfilmek –, valamint az európai és nemzetközi piacra önálló audiovizuális alkotásként szánt interaktív alkotások, nevezetesen videojátékok előállítására vonatkozó projektek kidolgozásának támogatására;
c) olyan tevékenységek támogatása, amelyek célja az európai és nemzetközi koprodukciók elősegítése, például a televízió területén;	c) az európai audiovizuális produkciós vállalatok, és különösen a független vállalatok tevékenységeit támogató intézkedések, az audiovizuális alkotások – köztük televíziós alkotások – európai és nemzetközi koprodukcióinak elősegítése, valamint az Európában működő nemzetközi koprodukciós alapok támogatása érdekében;
d) az audiovizuális szakmai kereskedelmi rendezvényekhez és piacokhoz való hozzáférés elősegítése, valamint az online üzleti eszközök használatának lehetővé tétele Európán belül és Európán kívül;	d) az audiovizuális szakmai kereskedelmi rendezvényekhez és piacokhoz való hozzáférés elősegítésére, az online üzleti eszközök használatának különösen koprodukciós fórumok keretében történő, Európán belüli és Európán kívüli lehetővé tételére, valamint az európai audiovizuális projektek és alkotások európai és nemzetközi filmpiacokon egyaránt történő terjesztésére irányuló intézkedések;
e) támogatási rendszerek létrehozása a nem nemzeti európai filmek valamennyi platformon történő terjesztése és a nemzetközi értékesítési tevékenységek előmozdítása érdekében;	e) támogatási rendszerek létrehozására irányuló intézkedések a nem nemzeti európai audiovizuális alkotások mozihálózati platformon és minden egyéb platformon – köztük videofilm-lekérést támogató platformokon és mobilplatformokon – keresztül történő terjesztése és a nemzetközi értékesítési tevékenységek előmozdítása érdekében;
f) az európai filmek nemzetközi forgalmazásának és a nemzetközi filmek Európában történő forgalmazásának elősegítése valamennyi platformon;	f) az európai filmek nemzetközi forgalmazásának és a nemzetközi filmek Európában történő forgalmazásának elősegítésére irányuló intézkedések valamennyi platformon, az audiovizuális ágazat különböző szereplőinek (fesztiválok, értékesítési ügynökök, forgalmazók és valamennyi terjesztési platform) bevonásával zajló együttműködési projekteken keresztül;
g) támogatás nyújtása a nem nemzeti európai filmek jelentős részét bemutató európai filmszínház-tulajdonosok hálózatának, beleértve a digitális technológiák integrációját is;	g) a többségében európai, és azon belül nem nemzeti európai filmek jelentős részét bemutató európai filmszínház-tulajdonosok hálózatát támogató, valamint a digitális technológiák integrációját támogató intézkedések, különösen ezen üzemeltetők filmszínházainak digitalizációja ösztönzésén keresztül;
h) a különböző európai audiovizuális alkotások bemutatására és népszerűsítésére irányuló kezdeményezések támogatása;	h) a különböző európai audiovizuális alkotások, valamint az audiovizuális és mozgóképes örökség bemutatására és népszerűsítésére irányuló kezdeményezéseket, köztük fesztiválokat támogató intézkedések, növelve az európai és a nemzetközi közönség hozzáférését, többek között hálózatépítés és internetes platformok révén;
i) a közönség ismereteinek és érdeklődési körének bővítését célzó tevékenységek támogatása;	i) a közönség európai filmművészettel kapcsolatos ismereteinek és érdeklődési körének bővítését, különösen pedig a filmműveltség – elsősorban a fiatal közönség körében történő – előmozdítását célzó tevékenységeket támogató intézkedések;
j) olyan innovatív tevékenységek támogatása, amelyek célja a digitális technológiák bevezetése és használata által valószínűleg érintett területek új üzleti modelljeinek és eszközeinek vizsgálata.	j) olyan innovatív tevékenységeket támogató intézkedések, amelyek célja a digitális technológiák bevezetése és használata által valószínűleg érintett területek új üzleti modelljeinek és eszközeinek vizsgálata.
Módosítás  75 Rendeletre irányuló javaslat 12 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	12a. cikk
	Részvétel az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájában
	(1) Az Unió részvétele az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájában a MEDIA program szerves részét képezi és az alábbiakkal hozzájárul e program céljainak megvalósításához:
	a) ösztönzi az átláthatóságot és az egyenlő versenyfeltételeket a jogi és pénzügyi/piaci információkhoz való hozzáférés terén, valamint hozzájárul a jogi és statisztikai információk összehasonlíthatóságához;
	b) hasznos adatokat és piaci elemzéseket nyújt a MEDIA program cselekvési irányvonalainak kidolgozásához, valamint piaci hatásainak felméréséhez.
	(2) Az Uniót a Bizottság képviseli a Megfigyelő Intézetben folytatott munkában.
Módosítás  76 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – bevezető szöveg
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, biztosítja az általános összhangot és kiegészítő jelleget az alábbiakkal:	(1) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdésével összhangban biztosítja a keretprogram általános összhangját és kiegészítő jellegét, illetve az alábbi szakpolitikákkal és programokkal való szinergiáját, amelyek a kulturális sokszínűség tiszteletben tartása és előmozdítása érdekében teljes mértékben figyelembe veszik a Kreatív Európa program célkitűzéseit:
Módosítás  77 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) vonatkozó uniós szakpolitikák, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a kutatás és innováció, a vállalkozás, az idegenforgalom, az igazságügy és a fejlesztés területén;	a) vonatkozó uniós szakpolitikák, például az oktatás és képzés, a foglalkoztatás, a társadalmi és területi kohézió az egészségügy, a belső piac, az ifjúság, az állampolgárság, a külkapcsolatok, a kereskedelem, a kutatás és innováció, a vállalkozás, az idegenforgalom, az igazságügy, a bővítés és a fejlesztés területén;
Módosítás  78 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a kultúrára és médiára vonatkozó szakpolitikák területének más vonatkozó uniós finanszírozási forrásai, különösen az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a kutatási és innovációs programok, valamint az igazságügyhöz és az állampolgársághoz kapcsolódó pénzügyi eszközök, külső együttműködési programok és az előcsatlakozási programok. A végrehajtás szintjén a program és az intelligens specializációra irányuló nemzeti és regionális stratégiák közötti szinergiák biztosítása különösen fontos.	b) a kultúrára és médiára vonatkozó szakpolitikák területének más vonatkozó uniós finanszírozási forrásai, különösen az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint a kutatási és innovációs programok;
Módosítás  79 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az igazságügyhöz és az állampolgársághoz kapcsolódó pénzügyi eszközök, külső együttműködési programok és az előcsatlakozási programok;
Módosítás  80 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bb) egyéb uniós programok;
Módosítás  81 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – b c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bc) nemzeti, regionális és helyi stratégiák.
Módosítás  82 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ez a rendelet az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartásával alkalmazandó és hajtandó végre.	(2) Ez a rendelet az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül alkalmazandó és hajtandó végre.
Módosítás  83 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság a következő teljesítménymutatók figyelembevételével biztosítja a Kreatív Európa program rendszeres nyomon követését és külső értékelését. Figyelembe kell venni, hogy a teljesítménycélok elérése a kulturális és kreatív ágazatot érintő egyéb, európai és nemzeti szintű tevékenységek kiegészítő hatásának függvénye:	(1) A Bizottság az alábbi minőségi és mennyiségi teljesítménymutatók figyelembevételével biztosítja a keretprogram rendszeres nyomon követését és külső értékelését:
	Különös figyelmet kell szentelni a garanciaeszköznek. Kísérleti projektként az eszköz létrehozásának, működésének és eredményeinek teljes folyamatát nyomon követik és évente értékelik, a kialakítás különféle szakaszait követően, konkrétan a megállapodás megkötését a Bizottság és az EBA között, az ajánlattételi felhívás közzétételét a tagállamokban, egyfajta megállapodás létrejöttét az EBA és a kiválasztott bankok/pénzügyi közvetítők között, a személyi állomány képzését, egy közlemény eljuttatását magáról az eszközről a szereplők részére, valamint a hatásvizsgálatot, illetve az elért haladásról szóló jelentés kidolgozását a helyzet következő programozási időszakban történő tükrözése érdekében.
a) A 4. cikkben említett általános célkitűzések mutatói:	a) A 4. cikkben említett általános célkitűzések mutatói:
– az ágazatok aránya a foglalkoztatás és a GDP tekintetében;	– a kulturális és kreatív ágazatok szintje, változásai és aránya a foglalkoztatás és a bruttó hazai termék tekintetében;
– azon személyek százalékos aránya, akik a felmérésben adott válaszaik alapján hozzáférnek az európai kulturális alkotásokhoz.	–statisztikai adatok a tagállamokban a nem nemzeti európai kulturális és kreatív alkotásokhoz, különösen az audiovizuális alkotásokhoz való hozzáférésről;
	– statisztikai adatok a további részt vevő országokban és azokon kívül az európai kulturális és kreatív alkotásokhoz, különösen az audiovizuális alkotásokhoz való hozzáférésről.
b) Az 5. cikkben említett egyedi célkitűzések mutatói:	b) Az 5. cikkben említett egyedi célkitűzések mutatói:
Az 5. cikk a) pontjában említett, az európai kulturális és kreatív ágazatok kapacitásának támogatására vonatkozó célkitűzést illetően:	Az 5. cikk a) pontjában említett célkitűzést illetően:
– a kulturális szereplők nemzetközivé válása és a létrejött országok közötti partnerségek száma;	– a kulturális és kreatív szereplők nemzetközi tevékenységeinek mértéke és a létrejött, országok közötti partnerségek száma;
	– a keretprogramban támogatott, a kulturális és kreatív szereplők készségeit és kompetenciáit fejlesztő, és ezáltal foglalkoztatási esélyeiket növelő tevékenységek száma;
– a művészek/kulturális szereplők számára létrehozott, készségeiket fejlesztő és foglalkoztatási esélyeiket növelő tanulási lehetőségek száma.	– a művészek/kulturális szereplők számára létrehozott, készségeiket fejlesztő és foglalkoztatási esélyeiket növelő tanulási lehetőségek száma.
Az 5. cikk b) pontjában említett, a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalmának és a szereplők mobilitásának elősegítésére, valamint új európai és Európán kívül célközönség elérésére vonatkozó célkitűzést illetően:	Az 5. cikk b) pontjában említett célkitűzést illetően:
Kultúraág:	A Kultúra program:
– a program által támogatott projekteken keresztül közvetve és közvetlenül elért személyek száma.	– a keretprogram által támogatott projekteken keresztül elért személyek száma.
Médiaág:	A MEDIA program:
– az európai filmek nézőinek száma Európában és világszerte (a 10 legfontosabb nem európai piacon);	– az Unió területén a nemzeti és a nem nemzeti európai filmek, illetve világszerte az európai filmek nézőinek száma (a 10 legfontosabb nem európai piacon);
– a filmszínházakban, televíziós csatornákon és digitális platformokon bemutatott európai audiovizuális alkotások százalékos aránya.	– a filmszínházakban, televíziós csatornákon és digitális platformokon bemutatott európai audiovizuális alkotások százalékos aránya;
	– a fő játékplatformokon (a legfontosabb konzolos, mobil- és internetes platformokon) megjelent európai digitális játékok száma.
Az 5. cikk c) pontjában említett, az európai kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi kapacitásának megerősítésére vonatkozó célkitűzést illetően:	Az 5. cikk c) pontjában említett célkitűzést illetően:
– a pénzügyi eszköz keretében nyújtott hitelek mennyisége;	– a garanciaeszköz keretében nyújtott hitelek mennyisége, a kkv-k és szervezetek nemzeti hovatartozása, mérete és alágazatai szerint lebontva;
	– a pénzügyi közvetítők által nyújtott hitelek volumene, nemzeti hovatartozásuk szerint csoportosítva;
– a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való hozzáférését biztosító pénzügyi intézmények száma és földrajzi eloszlása;	– a pénzügyi közvetítők száma és földrajzi eloszlása;
– a pénzügyi eszközből részesülő végső kedvezményezettek száma, nemzeti hovatartozása és alágazatai.	– a garanciaeszközből részesülő kkv-k és szervezetek száma, nemzeti hovatartozása és alágazatai;
	– a hitelek átlagos nemteljesítési aránya, a kkv-k és szervezetek nemzeti hovatartozása, mérete és alágazatai szerint csoportosítva;
	– a pénzügyi eszköz végső kedvezményezettjeinek sajáttőke-helyzete.
Az 5. cikk d) pontjában említett, a transznacionális politikai együttműködés támogatására vonatkozó célkitűzést illetően:	Az 5. cikk d) pontjában említett célkitűzést illetően:
– a nyitott koordinációs módszer eredményeit nemzeti politikájuk kialakításában felhasználó tagállamok száma, valamint az új kezdeményezések száma.	– a nyitott koordinációs módszer eredményeit nemzeti politikájuk kialakításában felhasználó tagállamok száma, valamint az új kezdeményezések száma;
	– a kulturális kapcsolattartó pontokon és a MEDIA tájékoztató irodákban átvett pályázatok száma és minősége;
	– a kulturális kapcsolattartó pontok és a MEDIA tájékoztató irodák által a potenciális projektek koordinátorai számára nyújtott szolgáltatás minősége, amelynek értékelését egy független és külső szakértői iroda végzi.
Módosítás  84 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A keretprogram optimális nyomon követésének és értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben meghatározott minőségi és mennyiségi teljesítménymutatók kiigazítása céljából.
Módosítás  85 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A nyomonkövetési és értékelési folyamat eredményeit felhasználják a program megvalósításakor.	törölve
Módosítás  86 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés – bevezető szöveg
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az értékelést a megfelelő alkalmazási körre irányítva úgy kell időben végrehajtani, hogy az eredményei szerepelhessenek a döntéshozatali eljárásban.	törölve
Módosítás  87 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) A rendszeres nyomon követési folyamaton felül a Bizottság legkésőbb 2017 végéig külső jelentést készít a célkitűzések megvalósításának, valamint a program és az európai hozzáadott érték hatékonyságának értékelésére, azzal a céllal, hogy határozatot hozzon a program megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről. Az értékelés foglalkozik az egyszerűsítés kérdésével, annak belső és külső összeegyeztethetőségével, a célkitűzések további relevanciájával, valamint az intézkedéseknek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós feltételeihez való hozzájárulásával. Figyelembe veszi az 1855/2006/EK határozat, az 1718/2006/EK határozat, továbbá az 1041/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat hosszú távú hatásairól készült értékelés eredményeit.	(1b) A Bizottság gondoskodik a keretprogram rendszeres, külső és független értékeléséről. A célkitűzések megvalósításának, valamint a keretprogram hatékonyságának felmérése érdekében az értékelés foglalkozik a program egyszerűsítésének a lehetőségével, annak belső és külső összeegyeztethetőségével és a célkitűzések további relevanciájával. Az (1) bekezdésben említett mutatók figyelembevétele mellett az értékelés egyéb olyan lényeges tényezők értékelését is magában foglalja, mint például a garanciaeszköz keretében nyújtott hitelek átlagos kamatlába, illetve a kkv-k számára általában – rendes piaci feltételek mellett – nyújtott hitelek kamatlába közötti különbség. Egyúttal figyelembe veszik az 1855/2006/EK határozat, az 1718/2006/EK határozat, továbbá az 1041/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat hosszú távú hatásairól készült értékelés eredményeit. A Bizottság 2017. december 31-ig félidős értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás  88 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1c) Az (1b) bekezdésben meghatározott követelmények sérelme nélkül a tagállamoknak legkésőbb 2017. szeptember 30-ig jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz a keretprogram végrehajtásáról és a területükre gyakorolt hatásáról.
Módosítás  89 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1d) A Bizottságnak a keretprogram végső értékelését legkésőbb 2022. június 30-ig be kell nyújtania az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához.
Módosítás  90 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) A Bizottságnak úgy kell értékelnie az intézkedések hosszabb távú hatásait és azok fenntarthatóságát, hogy az hatással lesz a későbbi programok megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről szóló döntésekre is.	(1e) A Bizottság a többéves pénzügyi programok következő generációja szempontjából értékeli a keretprogram hosszabb távú hatásait és azok fenntarthatóságát.
Módosítás  91 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A Bizottság és az EBA gondoskodik arról, hogy a feladataik szempontjából lényeges információk eljussanak a 8b. cikkben említett Kreatív Európa tájékoztató irodákhoz.
Módosítás  92 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az odaítélt pénzügyi forrásokkal, valamint az adott országban elért eredményekkel kapcsolatos kommunikációt és tájékoztatást a 8. cikk f) bekezdésében említett Kreatív Európa tájékoztató irodák hálózata biztosítja.	(2) Az odaítélt pénzügyi forrásokkal, valamint az adott részt vevő országokban elért eredményekkel kapcsolatos kommunikációt és tájékoztatást a Kreatív Európa tájékoztató irodák hálózata biztosítja.
Módosítás  93 Rendeletre irányuló javaslat VI fejezet – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A programhoz való hozzáférés	A keretprogramhoz való hozzáférés
Módosítás  94 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A nem uniós tagállamokra és nemzetközi szervezetekre vonatkozó rendelkezések	A részt vevő országokra vonatkozó rendelkezések
Módosítás  95 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A program a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezménnyel összhangban nemzetközi szinten erősíti a kulturális sokféleséget.	(1) A keretprogram a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezménnyel összhangban nemzetközi szinten erősíti a kulturális sokféleséget.
Módosítás  96 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ágban a következő országok vehetnek részt, amennyiben az előírt feltételeknek megfelelnek, beleértve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakat, továbbá a kiegészítő előirányzatok kifizetése megtörténik:	(2) A keretprogram a (2a) bekezdésben említett országok vehetnek részt, amennyiben ezek az országok:
	– aláírták és megerősítették a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös UNESCO-egyezményt;
	– a MEDIA program tekintetében teljesítették a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt feltételeket;
	– kifizették a kiegészítő előirányzatokat.
	(2a) A (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően a keretprogramban – a 7. cikkben felsorolt intézkedések kivételével – az alábbi országok vehetnek részt:
	a) tagállamok;
a) az előcsatlakozási stratégiájában kedvezményezett csatlakozó országok, tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az ezen országok uniós programokban való részvételére vonatkozóan a keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban megállapított általános elvekkel és feltételekkel összhangban;	b) előcsatlakozási stratégiában részt vevő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, az ezen országok uniós programokban való részvételére vonatkozóan a releváns keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban megállapított általános elvekkel és feltételekkel összhangban;
b) az EGT-ben tagsággal rendelkező EFTA-országok, az EGT-megállapodás rendelkezéseivel összhangban;	c) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon országai, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), az EGT-megállapodás rendelkezéseivel összhangban;
c) a Svájci Államszövetség az országgal megkötendő kétoldalú megállapodás alapján;	d) a Svájci Államszövetség, az országgal megkötendő kétoldalú megállapodás alapján;
d) az Európával szomszédos területek országai, az ezen országokkal együtt az uniós programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodások alapján meghatározott eljárásokkal összhangban.	e) az európai szomszédság területéhez tartozó országok, az ezen országokkal együtt az uniós programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodások alapján meghatározott eljárásokkal összhangban.
	(2b) A (2a) bekezdés a), c) és d) pontjaiban említett országok a 7. cikkben meghatározottak szerint vesznek részt a garanciaeszközben.
Módosítás  97 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A program kiegészítő előirányzatok alapján nyitva áll egyes kiválasztott országokkal vagy régiókkal folytatott kétoldalú vagy többoldalú együttműködési tevékenységek előtt is.	(3) A keretprogram kiegészítő előirányzatok alapján nyitva áll egyes kiválasztott országokkal vagy régiókkal folytatott kétoldalú vagy többoldalú együttműködési tevékenységek előtt is.
Módosítás  98 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A program lehetővé teszi a programban részt nem vevő országokkal, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban működő nemzetközi szervezetekkel – például az UNESCO-val, az Európa Tanáccsal, az OECD-vel vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezetével – történő együttműködést és közös tevékenységeket a program célkitűzéseinek megvalósításában való közös részvétel alapján.	(4) A keretprogram lehetővé teszi a programban részt nem vevő országokkal, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban működő nemzetközi szervezetekkel – például az UNESCO-val, az Európa Tanáccsal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezetével – történő együttműködést és közös tevékenységeket a keretprogram célkitűzéseinek megvalósításában való közös részvétel alapján.
Módosítás  99 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
17. cikk	törölve
A program végrehajtása
A program végrehajtásának érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok útján a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott tanácsadói bizottsági eljárással összhangban éves munkaprogramokat fogad el. Az éves munkaprogramok meghatározzák a célkitűzéseket, a várható eredményeket, a végrehajtás módját, valamint a finanszírozási terv teljes összegét. Tartalmazzák továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, a megfelelő finanszírozási összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. Tartalmazzák ezen felül a támogatásokkal kapcsolatos prioritásokat, a legfontosabb értékelési kritériumokat, valamint a társfinanszírozás maximális arányát.
Módosítás  100 Rendeletre irányuló javaslat 17 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	17a. cikk
	Éves munkaprogramok
	(1) A Bizottság az éves munkaprogramokat meghatározó 17b. cikknek megfelelően jogosult felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
	(2) Az éves munkaprogramok különösen meghatározzák a követendő célkitűzéseket, a várható eredményeket, a végrehajtás módját, valamint a finanszírozási terv teljes összegét.
	(3) Az éves munkaprogramok tartalmazzák továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes szakaszokra elkülönített finanszírozási összegek megjelölését, valamint a végrehajtásuk tervezett menetrendjét. A támogatásokra vonatkozóan tartalmazzák a prioritásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozás maximális mértékét is.
	(4) A garanciaeszköz esetében az éves munkaprogram magában foglalja a pénzügyi közvetítők jogosultsági és kiválasztási kritériumait, a közreműködő pénzügyi közvetítőkhöz benyújtott projektek tartalmát érintő kizárási kritériumokat, az EBA éves előirányzatait, valamint a kapacitásépítő szolgáltatókra vonatkozó jogosultsági, kiválasztási és odaítélési kritériumokat.
Módosítás  101 Rendeletre irányuló javaslat 17 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	17b. cikk
	A felhatalmazás gyakorlása
	(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
	(2) A 14. cikk (1a) bekezdésében és a 17a. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására irányuló felhatalmazást az e rendelet hatálybalépésétől számított hétéves időszakra és a keretprogram időtartamára ruházzák a Bizottságra.
	(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 14. cikk (1a) bekezdésében és a 17a. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
	(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.
	(5) A 14. cikk (1a) bekezdése és a 17a. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő kéthónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás  102 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság munkáját a Kreatív Európa program bizottsága segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.	törölve
Módosítás  103 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.	törölve
Módosítás  104 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A program végrehajtására szolgáló pénzügyi keretösszeg az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszakra 1 801 000 000 EUR.	(1) A költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló …/…-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás [17.] pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során a költségvetési hatóság számára elsődleges hivatkozási alapot jelentő, a program végrehajtására szolgáló pénzügyi keretösszeget az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszakra 1 801 000 000 EUR-ban állapítják meg.
Módosítás  105 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A költségvetési előirányzatok megoszlása a MEDIA és a Kultúra programok, illetve a 6. cikkben említett kulturális-kreatív ág között az alábbiak szerint alakul:
	– a MEDIA program számára legalább 55%;
	– a Kultúra program számára legalább 30%;
	– a kulturális-kreatív ág számára legfeljebb 15%, amelyből legalább 4%-ot a 8. cikkben felsorolt transznacionális együttműködés intézkedések, valamint a 8. cikkben említett Kreatív Európa tájékoztató irodák hálózata számára különítenek el.
Módosítás  106 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Az évente rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet megállapító tanácsi rendelet és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló xxx/201z intézményközi megállapodás rendelkezéseinek sérelme nélkül.
Indokolás
A módosítás az Európai Parlament költségvetési hatóságként betöltött szerepét igyekszik megerősíteni az éves költségvetési eljárásban.
Módosítás  107 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1c) A kulturális-kreatív ág alatt a 7. cikkben megállapított intézkedések számára el nem osztott pénzeszközök a Kultúra és a MEDIA programok között kerülnek kiosztásra.
Módosítás  108 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A program pénzügyi keretéből fedezhetők a program irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítési, nyomonkövetési, ellenőrzési, könyvvizsgálati és értékelési műveletek kiadásai, különösen pedig a tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatási és közzétételi intézkedések kiadásai (beleértve az Európai Unió politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikációját is, amennyiben az e rendelet általános céljaihoz kapcsolódik), az informatikai hálózatokhoz adatfeldolgozási és adatcsere tekintetében kapcsolódó kiadások, továbbá minden olyan technikai és adminisztratív segítségnyújtásból adódó kiadás, amelyet a Bizottság a program irányítása céljából eszközöl.	(2) A keretprogram pénzügyi keretéből fedezhetők a keretprogram irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítési, nyomonkövetési, ellenőrzési, könyvvizsgálati és értékelési műveletek kiadásai; különösen pedig a tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatási és közzétételi intézkedések kiadásai (beleértve az Európai Unió politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikációját is, amennyiben az e rendelet általános céljaihoz kapcsolódik), az informatikai hálózatokhoz adatfeldolgozási és adatcsere tekintetében kapcsolódó kiadások, továbbá minden olyan technikai és adminisztratív segítségnyújtásból adódó kiadás, amelyet a Bizottság a keretprogram irányítása céljából eszközöl. Ezen előirányzatokat világosan meg kell határozni és láthatónak kell lenniük.
Módosítás  109 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint a program keretében uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.	(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint a program keretében uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult a keretprogram keretében biztosított finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.
Módosítás  110 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV ÁGAZATOK ESZKÖZÉRE VONATKOZÓ VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK	A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV ÁGAZATOK GARANCIAESZKÖZE
	(1) A garanciaeszköz olyan önálló adósságinstrumentum, amely biztosítékokat, technikai szakértelmet és a kockázatok értékelésére és fedezésére való képességet nyújt, valamint lehetőség szerint szavatoló tőkét a kulturális és kreatív ágazatokban megvalósuló projektek számára a pénzügyi közvetítőknek kínált tőkeáttételi lehetőségek révén.
	(1a) A költségvetési előirányzat a garanciaeszköz teljes költségét fedezi, beleértve a pénzügyi közvetítők felé történő fizetési kötelezettséget, például a garanciális veszteségeket, az uniós forrásokat kezelő EBA kezelési díjait, valamint minden más támogatható költséget és kiadást.
	(1b) A garanciaeszköz keretében nyújtott garanciák mennyiségének 2020-ra kitűzött célja 1 milliárd EUR értékben igénybe vett hitel.
A Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatokat célzó, és a kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló uniós adósságinstrumentum keretén belül működő eszközt. Az ily módon nyújtott pénzügyi támogatást a kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások és szervezetek számára különítik el.
(1) Feladatok
A kulturális és kreatív ágazatok eszköze a következő feladatokat látja el:	(1c) A garanciaeszköz az alábbiakat nyújtja:
a) garanciákat biztosít a Kreatív Európa programban részt vevő bármely országból származó, megfelelő pénzügyi közvetítők számára;	a) garanciákat a 16. cikk (2a) bekezdése a), c) és d) pontjában említett országok egyikéből származó, megfelelő pénzügyi közvetítők számára;
b) a pénzügyi közvetítőknek kiegészítő szakvéleményt nyújt, és lehetővé teszi számukra a kulturális és kreatív ágazatokban működő szereplőkkel kapcsolatos kockázatok értékelését;	b) a pénzügyi közvetítőknek kiegészítő szakértelmet és kapacitást a kkv-kkal és szervezetekkel, valamint ezek kulturális és kreatív projektjeivel kapcsolatos kockázatok értékeléséhez;
(2) A közvetítők kiválasztása	(2) A pénzügyi közvetítők kiválasztása
A közvetítőket a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelően kell kiválasztani, tekintettel az alábbiakra gyakorolt hatásra:	A pénzügyi közvetítőket a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelően kell kiválasztani, figyelembe véve a kockázatértékelés nehézségét a kulturális és kreatív projektek esetében, illetve tekintetbe véve a 7. cikkben említett általános célkitűzéseket.
	Elsőbbségben részesülnek azok a pénzügyi közvetítők, amelyek jelentős tapasztalattal rendelkeznek a kulturális és kreatív ágazatok kkv-inak finanszírozása terén.
	A kiválasztási kritériumok különösen a következőket foglalják magukban:
– a kulturális és kreatív szereplő számára elérhetővé tett adósságfinanszírozás mennyisége és/vagy	– a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k és szervezetek számára ezidáig elérhetővé tett adósságfinanszírozás mennyisége;
	– a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k és szervezetek számára elkülönített adósságfinanszírozás mennyisége;
– a kulturális és kreatív szereplő finanszírozáshoz való hozzáférése és/vagy
– az érintett közvetítő kockázatvállalása a kulturális és kreatív szereplő finanszírozásával.
	– a hitelezési műveletekkel kapcsolatos kockázatkezelési politika, különösen a kulturális és kreatív projektek tekintetében;
	– diverzifikált hitelportfólió kialakításának a képessége, valamint marketing- és promóciós tervek készítése a kkv-k számára a régiókon és alágazatokon keresztül.
(3) A kulturális és kreatív ágazatok eszközének időtartama	(3) A garanciaeszköz időtartama
Az egyes garanciák tervezett lejárata legfeljebb 10 év.	Az egyes garanciák tervezett lejárata legfeljebb 10 év.
Az XX/2012 rendelet (költségvetési rendelet) 18. cikkének (2) bekezdése szerint a garanciák bevételeit és visszafizetéseit a pénzügyi eszközhöz kell rendelni. A már az előző többéves pénzügyi keretben létrehozott pénzügyi eszközök esetében az előző időszakban kezdődött műveletek bevételeit és visszafizetéseit a jelenlegi időszak pénzügyi eszközéhez kell rendelni.	Az XX/2012 rendelet (költségvetési rendelet) 18. cikke (3) bekezdésének h) pontja szerint a garanciák bevételeit és visszafizetéseit a kötelezettségvállalás időtartamát plusz tíz évet nem meghaladó ideig a garanciaeszközhöz kell rendelni. A MEDIA program gyártásigarancia-alapja esetében a keretprogram által lefedett időszakot megelőző időszakban kezdődött műveletek bevételeit és visszafizetéseit a jelenlegi időszak garanciaeszközéhez kell rendelni.
(4) Kapacitásépítés	(4) Kapacitásépítés
A kulturális és kreatív ágazatok eszközének keretében történő kapacitásépítés alapvetően szakértői szolgáltatások nyújtását jelenti a kulturális és kreatív ágazatok eszköze alapján garanciakeret-megállapodást aláíró pénzügyi közvetítők számára azzal a céllal, hogy minden egyes pénzügyi közvetítő számára kiegészítő szakvéleményt nyújtsanak, és lehetővé tegyék számukra a kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos kockázatok értékelését. A kulturális és kreatív ágazatok résztvevői továbbá a kapacitásépítés előnyeit kihasználva fejleszthetik arra irányuló készségeiket, hogy üzleti terveket dogozzanak ki, valamint projektjeikre vonatkozóan pontos információkat állítsanak össze, amelyek segítségével a pénzügyi közvetítő hatékonyan értékelheti a kulturális és kreatív projekteket.	A garanciaeszköz keretében történő kapacitásépítés szakértelem nyújtását jelenti pénzügyi közvetítők számára, azzal a céllal, hogy azok jobban megértsék a kulturális és kreatív ágazatokat – a biztosítékként szolgáló eszközök immateriális jellegét, a kritikus tömeget el nem érő piac méretét, illetve a termékek és szolgáltatások prototípus-jellegét –, továbbá hogy az egyes pénzügyi közvetítők számára kiegészítő szakértelmet nyújtsanak a portfóliók kialakításához, valamint a kulturális és kreatív projektekhez kapcsolódó kockázatok értékeléséhez.
	A kapacitásépítésre előirányzott források a garanciaeszköz költségvetésének [10%]-ára korlátozódnak.
	Az EBA a garanciaeszköz nevében eljárva és a Bizottság felügyelete alatt, nyílt közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a kapacitásépítő szolgáltatókat, olyan kritériumok alapján, mint például a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozása terén szerzett tapasztalatok, a szakértelem, a földrajzi hatókör, a szolgáltatásnyújtási kapacitás és a piacismeret.
(5) A költségvetés
A költségvetési előirányzat az eszköz teljes költségét fedezi, beleértve a pénzügyi közvetítők felé történő fizetési kötelezettséget, például a garanciális veszteségeket, az uniós forrásokat kezelő EBA kezelési díjait, valamint minden más támogatható költséget és kiadást.
(6) Nyilvánosság és tudatosságnövelés	(5) Nyilvánosság és tudatosságnövelés
Az uniós támogatás számára minden közvetítőnek megfelelő szintű nyilvánosságot és átláthatóságot kell biztosítania, beleértve a program által elérhetővé tett pénzügyi lehetőségekről szóló megfelelő tájékoztatást.	A garanciaeszköz keretében nyújtott támogatás számára minden közvetítőnek megfelelő szintű nyilvánosságot és átláthatóságot kell biztosítania, beleértve a garanciaeszköz által elérhetővé tett pénzügyi lehetőségekről szóló megfelelő tájékoztatást.
Biztosítani kell, hogy a végső kedvezményezettek megfelelő tájékoztatást kapjanak a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekről.	Biztosítani kell, hogy a végső kedvezményezettek megfelelő tájékoztatást kapjanak a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekről.
	(6) Hiteltípusok
	A garanciaeszköz által biztosított hiteltípusok közé tartoznak különösen az alábbiakra vonatkozó hitelek:
	– tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás;
	– vállalkozások átruházása;
	– működő tőke (így például átmeneti finanszírozás, hiánycsökkentő finanszírozás, adóösztönzők, cash flow, hitelkeretek stb.).
	A működő tőke magában foglalhat rövid távú banki finanszírozási hiteleket is, amelyek révén a produkciós vállalkozások forrásai biztosíthatók.
Módosítás  111 Rendeletre irányuló javaslat I a melléklet (új) – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ia. melléklet
	A MEDIA program logója
Módosítás  112 Rendeletre irányuló javaslat I a melléklet (új) – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg   A Parlament módosítása 1. A MEDIA program logója a következő:

• [1]  HL C 181., 2012.6.21., 35. o.
• [2]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [3]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0266

INDOKOLÁS

Bevezetés

Az előadó úgy véli, hogy szükség van a kreativitás és a kultúra védelmére és előmozdítására ahhoz, hogy megerősítsük az európai egységet a sokféleségben, az európai pluralizmust, demokráciát, és békés együttélést, hogy megerősítsük Európa szociális modelljét, az innovációt, a társadalmi befogadást, a fenntartható fejlődést, a kultúrák közötti párbeszédet, és a harmadik országok irányában mutatott nyitottságot.

E megfontolásból az EU védi és előmozdítja a materiális és immateriális örökséget, és biztosítja a kulturális dimenzió figyelembevételét valamennyi szakpolitikai területen.

Az előadó elismeri a Bizottság annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy teljes mértékben kiaknázza a kreatív és kulturális ágazatokban rejlő növekedési, versenyképességi és munkahely-teremtési potenciált, valamint kihasználja ezen ágazatok képességét az európai kulturális és nyelvi sokféleség védelmére és előmozdítására.

A kulturális és kreatív ágazatok ma az európai GDP 2,6%-át adják, és több mint 5 millió embernek biztosítanak munkahelyet, ez a részesedés pedig növekvő tendenciát mutat, ami a mai válságos időkben megbecsülendő.

Külön figyelmet fordítottak arra, hogy a javasolt program összhangban legyen más uniós politikákkal és fellépésekkel (kivált az oktatás, a kohézió, a kutatás és a vállalkozások tekintetében), és azokat kiegészítse.

1. A program szerkezete (1–6. cikk)

Az előadó üdvözli a Bizottság arra irányuló igyekezetét, hogy hidat verjen a kulturális és audiovizuális ágazatok közé egy olyan kulturális-kreatív ág létrehozásával, amely elősegíti a jelenlegi globális kihívások – az európai piac nyelvi és kulturális sokféleség miatti felaprózottsága, a globalizációhoz való alkalmazkodás és a digitális átállás, az összevethető adatok hiánya, valamint a kulturális és kreatív kkv-k hitelhez való hozzájutását nehezítő akadályok – leküzdését, amely minden esetben uniós szintű fellépést tesz szükségessé.

Az előadó ugyanakkor úgy véli, hogy figyelembe kell venni az egyes ágazatok jellegét, sajátosságait és egyedi szükségleteit. A javasolt Kreatív Európa programot ezért keretprogramként kellene létrehozni (ld. 27. és 28. módosítás), mely két független programból (Kultúra program és MEDIA program) és egy kulturális-kreatív ágból tevődik össze, és mindegyik programhoz külön prioritásokat és célkitűzéseket, valamint értékelési kritériumokat kellene rendelni.

2. Fogalommeghatározások és célkitűzések (2–5. cikk)

Az előadó javasolja a kulturális és kreatív ágazatok (30. módosítás), valamint a kulturális és kreatív szereplők (31. módosítás) és kkv-k (32. módosítás) meghatározásának egyértelműsítését.

Ami az általános (4. cikk) és egyedi (5. cikk) célkitűzéseket illeti, az előadó javasolja az európai kulturális örökség megőrzésének és megerősítésének felvételét az általános célok közé (7. és 39. módosítás), valamint a művészi és kreatív kifejezés mobilitás, forgalom és partnerség révén történő támogatásának és a kulturális és kreatív szereplők – kivált a nők – támogatásának (44. módosítás), továbbá a kultúrához való lakossági hozzáférés javításának (46. módosítás) felvételét az egyedi célok közé.

3. A kulturális-kreatív ág (II. fejezet)

a. A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze (7. cikk és 1. melléklet)

Az előadó javasolja a garanciaeszköz működésének részletesebb leírását a 7. cikkben (56–61. módosítás) és az 1. mellékletben (175–195. módosítás). Különösen javasolja, hogy az eszközből nyújtott támogatásokban kizárólag a tagállamokban letelepedett kkv-k és szervezetek részesüljenek (57. módosítás).

Mivel nincsenek egyedi és egyértelmű rendelkezések a garanciaeszköz működéséről, az előadó javasolja a kiválasztási kritériumokkal és az ellenőrzési mechanizmusokkal kapcsolatos rendelkezések pontosítását (180-187. módosítások).

Az előadó kéri továbbá a portfóliókon belül a projektek kiegyensúlyozott kiválasztását (144-158. és 187. módosítás), valamint javasolja, hogy a 7. cikkhez kapcsolódó rendelkezések ki nem osztott forrásait irányítsák át a kultúra és médiaprogramokhoz (174. módosítás).

b. Transznacionális politikai együttműködés (8. cikk)

Az előadó javasolja a transznacionális politikai együttműködéssel kapcsolatos egyes pontok, például a digitális platformok előmozdítása, a strukturáltabb hálózatépítés, a szereplők és az egyetemek vagy kulturális intézmények között a kulturális, média- és digitális műveltség, valamint a filmismeret terén folytatott hatékonyabb koordináció kiemelését (68. módosítás). Az előadó ezen kívül külön támogatást javasol a kulturális és kreatív ágazatok szakmabeli szereplőinek képzése terén a digitális területekkel kapcsolatos készségeik javítása érdekében (69. módosítás).

Az előadó szerint megoldást kell találni arra a problémára, hogy nincsenek összehasonlítható adatok a kulturális és kreatív ágazatokat illetően, ezért javasolja, hogy készüljön megvalósíthatósági tanulmány, amely feltárja az audiovizuális szektoron kívüli kulturális és kreatív ágazatokban történő adatgyűjtés és -elemzés lehetőségeit (66. cikk).

Az előadó szerint az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetnek továbbra is csak az audiovizuális ágazatban kellene adatokat gyűjtenie (65. módosítás), valamint az új 12a. cikkben javasolja, hogy pontosítsák az Unió megfigyelőintézetben való részvételét (121. módosítás).

c. A Kreatív Európa tájékoztató irodák hálózata

Az előadó javaslat szerint e kérdéskört külön cikkben kell szabályozni, és a szubszidiaritás elve értelmében azt javasolja, hogy a tagállamok szabadon dönthessenek irodáik megszervezéséről (70-77. módosítás), biztosítva szerepük és kapacitásaik erősítését. A Bizottságnak is támogatnia kell a Kreatív Európa tájékoztató irodák hálózatát (71. módosítás).

4. Kultúra program (III. fejezet)

Nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális és kreatív alkotások és szereplők forgalmának fokozásával járó sokrétű pozitív hatások, amelyek a szélesebb közönség, különösen a gyermekek, fiatalok, fogyatékossággal élők és alulreprezentált csoportok javára szolgálhatnak (44. módosítás).

Az előadó úgy véli, a kultúra programnak csak abban az esetben kell az audiovizuális alkotások rendelkezésére állnia, ha azok hozzájárulnak célkitűzései megvalósításához (53. módosítás), valamint hangsúlyozza, hogy a kultúra programnak elsősorban a nonprofit projekteket kell támogatnia (96. módosítás).

Az előadó foglalkozik egyéb kérdésekkel is, ilyenek például a kreatív partnerségek és az aktív részvétel (81. módosítás), a fesztiválok (84. cikk), a kulturális kapcsolatokat és a kulturális és kreatív alkotások forgalmát szolgáló digitális platformok (87. módosítás), a művészek mobilitásának és képzésének előmozdítása (92. módosítás), valamint a kulturális és kreatív alkotások, különösen az irodalmi művek lefordítása, feliratozása és hangalámondása (94. módosítás).

5. Médiaprogram (IV. fejezet)

Ma a 30 000 európai mozi 38%-a még mindig celluloid filmeket vetít (forrás: Mediasalles), és a koprodukciók esetében háromszor akkora esély van a külföldi forgalmazásra, mint a nemzeti produkciók esetében (forrás: Eurimages).

Üdvözlendők a mozik digitális technológiák beszerzésére és javítására irányuló tevékenységei, illetve a nem nemzeti európai filmek terjesztésének támogatására szolgáló rendszerek kialakítását filmszínházi és egyéb, köztük műholdas platformok létrehozása, továbbá nemzetközi eladási tevékenységek révén célzó intézkedések, ideértve a mozis és televíziós koprodukciókat is (101. módosítás).

Az audiovizuális alkotások feliratozása, szinkronizálása és hangalámondása (110. módosítás) is ösztönzést kap, illetve támogatást kell nyújtani az európai digitális platformok létrehozásához (114. módosítás).

A jelentés a készségek megszerzése (109. módosítás) mellett a közönségszervezéssel (100. módosítás), az aktív részvétellel és a kreatív partnerségekkel (118. módosítás), a film- és médiaismeretek előmozdításával, illetve az ágazat szereplőinek egyetemekkel és más kulturális intézményekkel való együttműködésével (119. módosítás) is foglalkozik.

7. Teljesítményeredmények és tájékoztatás (V. fejezet)

Az előadó javasolja, hogy – az egyes programokra jellemző – mennyiségi és minőségi mutatókat egyaránt alkalmazzanak a keretprogram nyomon követéséhez (129. módosítás), illetve javasolja, hogy ezeket tisztázzák (30. és 152. módosítás).

8. A keretprogramhoz való hozzáférés (16. cikk)

Az előadó javasolja, hogy a részvételi feltételek enyhítésével a MEDIA program ugyanannyi ország számára legyen elérhető, mint a Kultúra program (160. módosítás).

9. Logók és láthatóság (új 6a. cikk)

Az előadó aggodalommal jegyzi meg, hogy a Kultúra és a MEDIA programok összevonása alááshatja azok láthatóságát, különösen annak a fényében, hogy a MEDIA program már széles körben ismert.

Ezért az előadó javasolja a MEDIA és a Kultúra programok meglévő logóinak megtartását (54. 197. és 198. módosítás). A Kreatív Európa keretprogram láthatósága érdekében az előadó javasolja továbbá a program vizuális identitásának kialakítását, köztük egy külön embléma létrehozását.

10. Éves munkaprogram és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (új 17a. cikk)

A javaslat nyílt és meglehetősen általános megfogalmazására vonatkozóan az előadó úgy véli, hogy a javasolt végrehajtási intézkedések nem garantálják a jogalkotók számára a végrehajtási folyamat megfelelő ellenőrzését és nyomon követését.

Nem megfelelő a Bizottság azon javaslata, hogy a program végrehajtásához a 182/2011/EU rendelet 4. cikke értelmében a tanácsadó bizottsági eljárást alkalmazzák, minthogy ezen eljárás keretében a Parlament nem jogosult a program bizottsági végrehajtásának ellenőrzésére, például nem gyakorolhatja az éves munkaprogramra vonatkozó információkhoz és ellenőrzéshez való jogot, amely munkaprogram részletesen meghatározza a kitűzött célokat, a várható eredményeket, a végrehajtás módját, a finanszírozási terv teljes összegét, a finanszírozandó tevékenységek leírását, a támogatásban részesülő egyes tevékenységekre elkülönített finanszírozási összegek megjelölését, a prioritásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozás maximális mértékét.

E tényezők az EUMSZ 290. cikke értelmében az alap jogi aktus nem alapvető elemeinek kiegészítésére irányulnak, és ebben az esetben vagy bele kell azokat foglalni az alap jog aktusba, vagy pedig felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kell azokat elfogadni.

Az előadó ezért azt javasolja, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat alkalmazzanak (24., 166., 167. módosítás), illetve töröljenek minden, a végrehajtási aktusokra vonatkozó rendelkezést (23., 165., 169., 170. módosítás).

11. Költségvetés (18. cikk)

Az előadó üdvözli a javasolt 1,801 milliárd eurós költségvetést, amely a MEDIA, MEDIA Mundus és Kultúra 2007–2013 programok jelenlegi költségvetései összevont összegének 37%-os tényleges megemelését jelenti.

A keretprogram hatálya ugyanakkor – a kulturális és kreatív ágazatok bevonásával, a kedvezményezettek és a részt vevő országok számának, illetve a végrehajtandó tevékenységek számának a növelésével – a korábbiakhoz képest szélesebb körre bővült ki.

Az előadó javaslatokat tesz a két program és a kulturális-kreatív ág közötti költségvetési bontásra (172. módosítás), valamint a társfinanszírozás maximális mértékére vonatkozóan (173. módosítás).

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (16.11.2012)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0785 – C7‑0435/2011 – 2011/0370(COD))

A vélemény előadója: Barbara Matera

RÖVID INDOKOLÁS

Előzmények

A Bizottság a következő, 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret vázlatos ismertetése szerint úgy határozott, hogy a kulturális és kreatív iparágak támogatása a következő pénzügyi csomagnak is alapvető eleme marad, és a „Kreatív Európa” elnevezésű keretprogram létrehozását javasolta, amely összefogja a jelenlegi Kultúra, MEDIA és MEDIA Mundus programokat, és olyan új pénzügyi eszközt foglal magába, amely elősegíti a kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) és szervezetek finanszírozáshoz jutását. Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása (2010/2156) szerint ezen ágazatok képezik az Európa 2020 stratégia és a következő többéves pénzügyi keret sarokköveit.

A kulturális és kreatív ágazatok különösen (de nem kizárólag) az építészetet és formatervezést, az iparművészetet, az audiovizuális és multimédia-ágazatot, a könyv- és sajtókiadást, a kulturális örökséget és az archívumokat, könyvtárakat, a zenét, az előadó-művészetet, videojátékokat és a képzőművészetet foglalják magukba. Ezen ágazatok jelentős mértékben hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez, tekintve hogy 2008-ban a teljes európai GDP 4,5%-át tették ki, és a munkaerő mintegy 3,8%-át foglalkoztatták (8,5 millió munkahely biztosításával). A GDP növeléséhez való közvetlen hozzájárulásuk mellett pozitív hatásuk továbbgyűrűzik más gazdasági ágazatokra, például az idegenforgalomra és az ikt-hoz ismeretanyagot biztosító ágazatokra is. Tágabb értelemben véve a kreativitás lényeges szerepet fog játszani a modern oktatásban, és hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez. Ösztönzőleg fog hatni az innovációra, a vállalkozásokra és az intelligens és fenntartható növekedésre, valamint elősegíti a társadalmi befogadást.

A költségvetés

A „Kreatív Európa” keret javasolt költségvetése a következő többéves pénzügyi keretben egyetlen tételben összesített 1,8 milliárd EUR, a jelenlegi többéves pénzügyi keretben a három külön programra (Kultúra – 400 millió EUR, MEDIA – 755 millió EUR és MEDIA Mundus – 15 millió EUR) előirányzott 1,17 milliárd EUR összeghez képest. Az új program három ágból tevődne össze, az alábbi tételek szerint: 15% jut a kulturális-kreatív ágnak, 30% a kultúraágnak és 55% a médiaágnak. Az előadó örömmel veszi tudomásul a kulturális és kreatív ágazatoknak szánt uniós szintű költségvetési keretösszeg növelését. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretné, hogy a támogatások elosztásának százalékarányát bele kell foglalni a jogszabály szövegébe, nem csupán a mellékletben szereplő pénzügyi kimutatásba. Hasonlóképpen a jogszabály szövegének ki kell terjednie az új, kulturális és kreatív ágazatnak szóló pénzügyi eszköz létrehozásának és végrehajtásának részletes leírására is. Az előadó rámutat továbbá arra, hogy a jogalkotási javaslatban meghatározott pénzügyi keretösszeg mindössze jelzésként szolgál a jogalkotó hatóság számára, és nem rögzíthető mindaddig, amíg a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslatról megállapodás nem születik;

Célkitűzések

A program általános céljai a következők: i. az európai kulturális és nyelvi sokféleség megőrzése és előmozdítása, valamint ii. az ágazat versenyképességének erősítése, amelyek révén hozzájárul az Európa 2020 stratégia és kiemelt kezdeményezései megvalósításához. Az egyedi célkitűzések a következők:

· az európai kulturális és kreatív ágazatok országok közötti működésének támogatása, amely magában foglalja az ágazatok szereplői közötti kapcsolatok és hálózatok erősítését;

· a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalmának és a szereplők mobilitásának elősegítése, valamint új közönség elérése Európában és Európán kívül;

· a kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi kapacitásának erősítése;

· a nemzetközi politikai együttműködés támogatása a politikák kialakítása, az innováció, a közönségalakítás és az új üzleti modellek előmozdítása érdekében.

Az előadó meggyőződése, hogy a kulturális és kreatív ágazatok nemzetközi szempontjai nem kaptak elegendő hangsúlyt a bizottsági javaslatban, ezért a MEDIA Mundus program jelentős részei elvesztek. Az előadó a világszintű együttműködés legfontosabb elemeit szeretné visszaemelni a jogszabályjavaslatba.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 a bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1a. rámutat, hogy a jogalkotási javaslatban meghatározott pénzügyi keretösszeg mindössze jelzésként szolgál a jogalkotó hatóság számára, és nem rögzíthető mindaddig, amíg a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretet megállapító rendeletre irányuló javaslatról megállapodás nem születik;
Indokolás
Azon elvnek megfelelően, hogy „amíg nem születik döntés minden területen, addig semmi sincs eldöntve”, a tematikus jogalapokban szereplő számadatok nem tekinthetők véglegesnek addig, amíg tartanak a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalások.
Módosítás  2 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 b bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1b. emlékeztet a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalására1; ismételten hangsúlyozza, hogy elegendő kiegészítő forrást kell biztosítani a következő többéves pénzügyi keretben ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja meglévő politikai prioritásait és a Lisszaboni Szerződésben meghatározott új feladatait, valamint hogy előre nem látható események esetén válaszlépéseket tudjon tenni; felszólítja a Tanácsot, hogy amennyiben nem ért egyet ezzel a megközelítéssel, határozza meg egyértelműen, hogy mely politikai prioritásokat vagy projekteket lehet teljes egészében elvetni annak ellenére, hogy európai hozzáadott értékük bebizonyosodott; rámutat arra, hogy a következő többéves pénzügyi keret forrásai szintjének a 2013-as szinthez képest legalább 5%-os emelése is csupán korlátozott mértékben járulna hozzá az elfogadott uniós célkitűzések és kötelezettségvállalások teljesítéséhez, illetve az uniós szolidaritás elvének érvényesítéséhez;
	______________
	1Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0266
Indokolás
Amennyiben a Tanács csökkenti a többéves pénzügyi keret összegeit, az EP nyomatékosan kéri, hogy – bizonyított hozzáadott értékük és az Unió által a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően teljesítendő új feladatok ellenére – határozzon meg „negatív prioritásokat”.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit.	(1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség előmozdítására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az Európai Bizottságnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló európai stratégiáról szóló közleménye (Európa 2020 stratégia)egy olyan stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az EU-t olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegye, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. E stratégiában a Bizottság megjegyezte, hogy az Uniónak még vonzóbb keretfeltételeket kell biztosítania az innováció és a kreativitás számára, például a tudásalapú vállalkozások növekedésének ösztönzésével és a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való fokozottabb hozzáférésének biztosításával.	(7) Az Európai Bizottságnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló európai stratégiáról szóló közleménye (Európa 2020 stratégia)egy olyan stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az EU-t olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegye, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. E stratégiában a Bizottság megjegyezte, hogy az Uniónak még vonzóbb keretfeltételeket kell biztosítania az innováció és a kreativitás számára, például a tudásalapú vállalkozások növekedésének ösztönzésével és a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való fokozottabb hozzáférésének biztosításával. Azonban a kultúra terén tevékenykedők működési képességét Európa-szerte komolyan korlátozza a tagállami forrásból származó támogatások csökkenése. Ezért a munkahelyteremtésre és a kreatív iparágakra vonatkozó célkitűzések nem teljesíthetők, ha a kreatív ágazatokban dolgozó szakemberek mobilitására és az európai és nemzetközi szintű együttműködésre szánt támogatásokat nem növelik jelentősen.
Indokolás
A pénzügyi válság miatt csökkent a kreatív és kulturális ágazatok tagállami támogatása. E veszteségeket az európai támogatások részben ellentételezhetik.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások nagyszerű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a termékek forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához, valamint a digitalizálódás és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz.	(11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások nagyszerű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a termékek forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a teljes mértékű kihasználásához, valamint a digitalizálódás és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő.	(13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához szükségük van annak érdekében, hogy megtartsák versenyképességüket, növekedésüket, illetve nemzetközi jelenlétüket. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19a) Az Unió, a tagállamokkal kapcsolatot tartva, megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban megfelelő legyen az együttműködés a harmadik országokkal (a korábbi MEDIA Mundus program), a multilaterális és regionális szervezetekkel és testületekkel, többek között, de nem kizárólag az európai pénzügyi intézményekkel, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, az Egyesült Nemzetek ügynökségeivel, alapjaival és programjaival, magánalapítványokkal és a nem uniós donorokkal.
Indokolás
Mivel a következő többéves pénzügyi keretben a MEDIA Mundus program beolvad a közös keretbe, kiemelt céljait – a nemzetközi együttműködést és az európai kulturális termékek határokon túli terjesztését – meg kell tartani.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) E rendelet a program teljes időtartamára olyan keretösszeget hoz létre, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött 201Z. YY XX-i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében elsődleges hivatkozási alapot jelent a költségvetési hatóság számára.	(21) E rendelet a program teljes időtartamára olyan keretösszeget hoz létre, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött 201Z. YY XX-i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében indikatív pénzügyi hivatkozási alapot jelent a költségvetési hatóság számára.
Indokolás
A módosítás összehangolja a preambulumbekezdést az 19. cikk (1) bekezdésével.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A program végrehajtása tekintetében figyelembe kell venni a kulturális és kreatív ágazatok egyedi jellegét, és különös gondot kell fordítani a közigazgatási és pénzügyi eljárások egyszerűsítésére.	(23) A program végrehajtása tekintetében figyelembe kell venni a kulturális és kreatív ágazatok egyedi jellegét. A programhoz hozzáférést kell biztosítani a kis- és középvállalkozások számára is, nem csupán a jelentős szereplők számára. A programnak nem kizárólag többéves projekteket, hanem rövid és középtávú vállalkozásokat is támogatnia kell. Külön gondot kell fordítani annak biztosítására, hogy egyszerűbbé váljanak az adminisztratív és pénzügyi eljárások.
Indokolás
A kulturális és kreatív ágazatok természetéből adódóan a kis- és középméretű projekteket és vállalkozásokat nem szabad kizárni a tervezet hatálya alól, mivel szintén hozzájárulnak a kreativitáshoz és a sokszínűséghez, melyek alapvetően fontosak az Európai kultúra virágzásához.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Rendelkezéseket kell hozni a Kultúra 2007, a MEDIA 2007 és a MEDIA Mundus programoktól az e rendelettel létrehozott programhoz vezető átmenetet szabályozó intézkedésekre vonatkozóan.	(29) Rendelkezéseket kell hozni a Kultúra 2007, a MEDIA 2007 és a MEDIA Mundus programoktól az e rendelettel létrehozott programhoz vezető átmenetet szabályozó intézkedésekre vonatkozóan. Azonban sem az átmeneti időszakban, sem pedig az új közös program működése során e programok (Kultúra, MEDIA és MEDIA Mundus) egyedi hangsúlyai és célkitűzései nem homályosulhatnak el.
Indokolás
Mivel a következő többéves pénzügyi keretben a MEDIA Mundus program beolvad a közös keretbe, kiemelt céljait – a nemzetközi együttműködést és az európai kulturális termékek határokon túli terjesztését – meg kell tartani.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kulturális és kreatív ágazatok eszköze	A kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi eszköze
Indokolás
A támogatási eszköz „pénzügyi” jellegét a címben egyértelművé kell tenni.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A prioritások végrehajtását az I. melléklet határozza meg.	(2) A pénzügyi eszköz olyan adósságinstrumentum, amely biztosítékokat, technikai szakértelmet és a kockázatok értékelésére és fedezésére való képességet nyújt, valamint lehetőség szerint szavatoló tőkét a kulturális és kreatív ágazatokban megvalósuló projektek számára a pénzügyi közvetítőknek kínált tőkeáttételi lehetőségek révén.
Indokolás
A pénzügyi eszközt részletesen le kell írni, főképpen a jogszabály szövegében, nem csupán a mellékletben vagy a pénzügyi kimutatásban.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A támogatásra kiválasztott pénzügyi közvetítők megfelelnek a legjobb piaci gyakorlatnak, tekintettel kockázatértékelés nehézségére a kreatív projektek esetében, és az alábbiak alapján kerülnek kiválasztásra: a kulturális vagy kreatív szereplők rendelkezésére bocsátott idegen tőkével történő finanszírozás mennyisége, a kulturális és kreatív szereplő finanszírozáshoz való hozzáférése, a pénzügyi közvetítő kockázatvállalása és a számára a kulturális és kreatív szereplők támogatására rendelkezésre álló további finanszírozás.
Indokolás
A pénzügyi eszközt részletesen le kell írni, főképpen a jogszabály szövegében, nem csupán a mellékletben vagy a pénzügyi kimutatásban.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Az egyes garanciák tervezett lejárata legfeljebb 10 év. [Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló] XX/2012/EU rendelet XX.X cikke szerint a garanciák bevételeit és visszafizetéseit a pénzügyi eszközhöz kell rendelni. Az előző többéves pénzügyi keretben már létrehozott pénzügyi eszközök esetében az előző időszakban kezdődött műveletek bevételeit és visszafizetéseit a jelenlegi időszak pénzügyi eszközéhez kell rendelni.
Indokolás
A pénzügyi eszközt részletesen le kell írni, főképpen a jogszabály szövegében, nem csupán a mellékletben vagy a pénzügyi kimutatásban.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) A pénzügyi eszköz keretében történő kapacitásépítés alapvetően szakértői szolgáltatások nyújtását jelenti a kulturális és kreatív ágazatok eszköze alapján garanciakeret-megállapodást aláíró pénzügyi közvetítők számára azzal a céllal, hogy minden egyes pénzügyi közvetítő számára kiegészítő szakvéleményt nyújtsanak, és lehetővé tegyék számukra a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozásával kapcsolatos kockázatok értékelését. A kulturális és kreatív ágazatok szereplői továbbá a kapacitásépítés előnyeit kihasználva fejlesztik arra irányuló készségeiket, hogy üzleti terveket dogozzanak ki, valamint projektjeikre vonatkozóan pontos információkat állítsanak össze, amelyek segítségével a pénzügyi közvetítő hatékonyan értékelheti a kulturális és kreatív projekteket.
Indokolás
A pénzügyi eszközt részletesen le kell írni, főképpen a jogszabály szövegében, nem csupán a mellékletben vagy a pénzügyi kimutatásban.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2d) A költségvetési előirányzat a pénzügyi eszköz teljes költségét fedezi, beleértve a pénzügyi közvetítők felé történő fizetési kötelezettséget, például a garanciális veszteségeket, az uniós forrásokat kezelő Európai Beruházási Alap kezelési díjait, valamint minden más támogatható költséget és kiadást.
Indokolás
A pénzügyi eszközt részletesen le kell írni, főképpen a jogszabály szövegében, nem csupán a mellékletben vagy a pénzügyi kimutatásban.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 e bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2e) Minden pénzügyi közvetítőnek biztosítania kell az uniós támogatás megfelelő szintű nyilvánosságát és átláthatóságát, beleértve a program által elérhetővé tett pénzügyi lehetőségekről szóló megfelelő tájékoztatást. Biztosítani kell, hogy a végső kedvezményezettek megfelelő tájékoztatást kapjanak a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekről.
Indokolás
A pénzügyi eszközt részletesen le kell írni, főképpen a jogszabály szövegében, nem csupán a mellékletben vagy a pénzügyi kimutatásban.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 f bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2f) A pénzügyi eszköz keretében nyújtott garanciák mennyiségének 2020-ra kitűzött célja 1 milliárd EUR értékben igénybe vett hitel.
Indokolás
A pénzügyi eszközt részletesen le kell írni, főképpen a jogszabály szövegében, nem csupán a mellékletben vagy a pénzügyi kimutatásban. Az eszköz összegszerű célkitűzését mennyiségi mutatóként kell megállapítani.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) az európai audiovizuális ipar versenyképességének és az európai alkotások Európán kívüli forgalmazásának javítása, valamint a kulturális szempontból sokszínű audiovizuális tartalmak iránti közönségigény növelése.
Indokolás
Az európai médiatermékek nemzetközi forgalmának támogatásán belül fontos az európai audiovizuális ipar versenyképességének támogatása és az audiovizuális tartalmak iránti igény növelése az Egyesült Államokból érkező verseny és az Ázsiából érkező egyre növekvő verseny elleni intézkedésként.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A program végrehajtására szolgáló pénzügyi keretösszeg az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszakra 1 801 000 000 EUR.	(1) A költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló …/…-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás [17.] pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során a költségvetési hatóság számára elsődleges hivatkozási alapot jelentő, a program végrehajtására szolgáló pénzügyi keretösszeg az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszakra 1 801 000 000 EUR.
Indokolás
A program három ágra való felosztását bele kell illeszteni a jogalkotási javaslatba, hogy minden prioritás megfelelően működjön.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az évente rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet megállapító tanácsi rendelet és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló xxx/201z intézményközi megállapodás rendelkezéseinek sérelme nélkül.
Indokolás
A módosítás az Európai Parlament költségvetési hatóságként betöltött szerepét igyekszik megerősíteni az éves költségvetési eljárásban.

ELJÁRÁS

Cím	A Kreatív Európa program
Hivatkozások	COM(2011)0785 – C7-0435/2011 – 2011/0370(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CULT 30.11.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 30.11.2011
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Barbara Matera 6.2.2012
Az elfogadás dátuma	15.11.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 2 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Zuzana Brzobohatá, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ivars Godmanis, Lucas Hartong, Jutta Haug, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Ivailo Kalfin, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, George Lyon, Barbara Matera, Jan Mulder, Juan Andrés Naranjo Escobar, Nadezhda Neynsky, Dominique Riquet, Alda Sousa, Derek Vaughan
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	François Alfonsi, Jürgen Klute, Peter Šťastný, Georgios Stavrakakis, Nils Torvalds

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (20.9.2012)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0785 – C7‑0435/2011 – 2011/0370(COD))

A vélemény előadója: Kinga Göncz

RÖVID INDOKOLÁS

Ma, amikor a pénzügyi válság és takarékossági intézkedéseink korábban nem tapasztalt drámai következményekkel járnak a foglalkoztatási és szociális ügyek tekintetében, és hosszú távú súlyos szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel fenyegetik polgárainkat, biztosítanunk kell, hogy jogalkotási javaslataink valóban megkönnyítsék polgáraink életét, és azt is garantálnunk kell, hogy ezek valamennyiük számára elérhetők legyenek, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek vagy milyen társadalmi háttérrel rendelkeznek.

Jelenleg 24,5 millió ember munkanélküli az Európai Unióban, azaz munkaképes korú polgáraink 10,2%-a, míg a fiataloknak több mint 22,4%-os vagy még annál is magasabb, megdöbbentő munkanélküliségi aránnyal kell megküzdeniük (több tagállamban majdnem 50%)[1] . Ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy lehetőségeket biztosítsunk és segítséget nyújtsunk a növekedési lehetőségeket felmutató ágazatoknak. A kulturális és kreatív ágazatokban könnyen felfedezhetők ezek a határozott növekedési és fejlődési lehetőségek, hiszen „2000 és 2007 között a foglalkoztatás ezekben az ágazatokban évente átlagosan 3,5%-kal nőtt, az EU-27 gazdaságának 1%-os növekedéséhez képest”.[2] 2008-ban ezek az ágazatok adták a teljes európai GDP 4,5%-át és a munkaerő mintegy 3,8%-át foglalkoztatták. Továbbá pozitív, ösztönző hatást gyakorolnak más ágazatokra, így az idegenforgalomra, informatikára, oktatásra stb. is.

A Kreatív Európa program (a továbbiakban: a program) újabb olyan keretprogram, amely jelentős előnyöket hozhat a kreatív és kulturális iparágak szereplői számára, de csak akkor, ha megfelelően kerül kialakításra és választ ad az ágazatok és azok valamennyi szereplője szükségleteire és az előttük álló kihívásokra.

Mindazonáltal a kulturális és kreatív ágazatok éppen olyan vegyesek és sokfélék, mint az EU egésze. Az Európai Bizottság javaslata már említi, hogy az uniós kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén széttagoltak, azonban nem hanyagolhatjuk el azt, hogy további különbségek vannak az ágazat szereplőinek azon esélye tekintetében, hogy beindítsák és fenntartsák tevékenységüket. Egyes olyan tagállamokban, amelyek termelési kapacitása alacsony, vásárlóereje és támogatási kapacitása korlátozott, a kulturális és kreatív ágazatok helyzete sokkal nehezebb, ezért az előadó azt javasolja, hogy ezen országok vonatkozásában külön erőfeszítéseket kell tenni a kulturális és kreatív ágazatok azon lehetőségeinek bővítésére, hogy elérjék a vásárlókat.

Másik figyelembe veendő tényező a hátrányos társadalmi helyzetű csoportokhoz tartozó ágazati szereplők (mint például fogyatékossággal élők, különböző kisebbségek tagjai stb.) azon, nagy kihívást jelentő feladata, hogy hozzáférjenek a programhoz és magához a finanszírozáshoz. Az előadó szeretné hangsúlyozni, hogy ezen emberek kulturális jogait védeni kell és elő kell mozdítani.

További szempont a mikrovállalkozások jelentősége. Az Európai Bizottság adatai szerint az uniós vállalkozások 99%-a kkv, melyek 90%-a jelenleg mikrovállalkozás (kevesebb mint 10 munkavállalóval, valójában átlagosan 5 embert foglalkoztatva). Ezek a mikrovállalkozások az európai munkaerő 53%-át foglalkoztatják, ezért gazdaságaink szempontjából nélkülözhetetlenek. Jelentős szerepet játszanak a kulturális és kreatív ágazatokban is, ezért alapvető jelentőségű annak biztosítása, hogy programunk előnyös legyen számukra.

A fiatal ágazati szereplőket sem szabad elhanyagolni: létfontosságú, hogy a lehető legnagyobb segítséget és legtöbb ösztönzőt kapják vállalkozásaik és szervezeteik létrehozásához, működtetéséhez és nemzetközivé tételéhez.

Az Európa 2020 stratégia megvalósítása céljából a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítése érdekében a programnak támogatnia kell ezen ágazatok országok közötti működését azáltal, hogy felruházza őket az ehhez szükséges kommunikációs és vállalkozási készségekkel, továbbá ösztönöznie kell az ágazatban működő szakemberek számára testre szabott vezetői, üzleti és vállalkozói képzések rendelkezésre állását annak érdekében, hogy pénzügyi függetlenségük erősödjön, és tevékenységük fenntartható legyen.

Az ágazatok jelentősebb előrelépéséhez biztosítani kell az átfogó következetességet és azt, hogy a program és egyéb, ezen a területen működő uniós finanszírozási források, mint például az ESZA, az EU társadalmi változás és innováció programja, az ERFA stb. kiegészítsék egymást.

Ahogy egyéb programok esetében is, létfontosságú az ellenőrzés és az értékelés, ezért jól megalapozott mutatókra van szükség. A helyzet és az ágazatok (program által előidézett) változásának árnyaltabb bemutatása érdekében nemcsak arról kell adatokat gyűjteni, hogy az ágazatok mekkora részt vállalnak a foglalkoztatásból, illetve a GDP mekkora részét adják, hanem az ágazatok változásából eredő olyan adatokat is, amelyek az ágazati szereplők tevékenységének fenntarthatóságával és a hátrányos társadalmi helyzetű szereplők programhoz való hozzáférésével kapcsolatosak. Továbbá, ami a kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi lehetőségeinek megerősítésére irányuló célt illeti, nemcsak a pénzügyi eszköz keretében nyújtott hitelek mennyiségét kell ellenőrizni és értékelni, hanem a kohéziós országokból érkező és a hátrányos társadalmi helyzetű csoportokhoz tartozó, a pénzügyi eszközből támogatásban részesülő kedvezményezettek számát is.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás                  1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit.	(1) Az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy járuljon hozzá a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, adott esetben figyelembe véve a versenyképességhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására és előmozdítására, az európai kulturális és kreatív ágazatok erősítésére a társadalmi és gazdasági fejlődéshez való hozzájárulásuk elősegítése érdekében, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés – alap- vagy továbbképzés – útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Tanács által 2007. november 16-i állásfoglalásában támogatott „Az Európai kulturális program a globalizálódó világban” című bizottsági közlemény meghatározza az Európai Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban végrehajtandó jövőbeni tevékenységek céljait. Célja a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása, a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása a növekedés és a munkahelyteremtés keretében, valamint a kultúrának mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása.	(3) A Tanács által 2007. november 16-i állásfoglalásában támogatott „Az Európai kulturális program a globalizálódó világban” című bizottsági közlemény meghatározza az Európai Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban végrehajtandó jövőbeni tevékenységek céljait. Célja a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása, a szakemberek mobilitásának ösztönzése, a kisebbségekhez tartozó és a társadalmilag kirekesztett emberek kulturális jogainak védelme és támogatása, a kultúrának mint a kreativitás és a társadalmi befogadás mozgatórugójának támogatása a növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló Európa 2020 stratégia keretében, valamint a kultúrának mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A 2007. március 18-án hatályba lépett, a kulturális kifejezés sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménynek, amelyben az Unió az egyik szerződő fél, az a célja, hogy valamennyi ország kulturális kifejezésének támogatása érdekében erősítse a nemzetközi együttműködést – ideértve a nemzetközi koprodukciós és közös forgalmazási megállapodásokat –, valamint a szolidaritást.	(5) A 2007. március 18-án hatályba lépett, a kulturális kifejezés sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménynek, amelyben az Unió az egyik szerződő fél, az a célja, hogy valamennyi ország és egyén kulturális kifejezésének támogatása érdekében erősítse a nemzetközi együttműködést – ideértve a nemzetközi koprodukciós és közös forgalmazási megállapodásokat –, valamint a szolidaritást. E tekintetben az egyezmény megállapítja, hogy kellő figyelmet kell fordítani a különböző társadalmi csoportokra, beleértve a kisebbségek tagjait is.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Az európai kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén eredendően széttagoltak. A széttagoltság egyrészt kulturálisan sokszínű és nagymértékben független kulturális tájegységek kialakulását eredményezi, lehetővé téve a sokszínű európai kulturális örökségünkhöz tartozó, különböző kulturális hagyományok kifejeződését. Másrészt a széttagoltság miatt a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalma, valamint a szereplők mobilitása az Unión belül és kívül korlátozott mértékben és az optimálisnál alacsonyabb szinten valósul meg, földrajzi egyenlőtlenségek alakulnak ki, és ebből következően korlátozott választék áll a fogyasztók rendelkezésére.	(10) Az európai kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén eredendően széttagoltak. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy léteznek olyan regionális és helyi szintű kulturális és kreatív ágazatok, amelyek határai nem mindig esnek egybe tagállamok nyelvi és országhatáraival, valamint a kulturális és kreatív ágazatok széttagoltságát abból a szempontból, hogy mekkora esélyük van arra, hogy eljussanak a szélesebb nyilvánossághoz. Ami az országok közötti különbségeket illeti, nem elhanyagolható, hogy egyes olyan tagállamokban, melyek termelési kapacitása alacsony, vásárlóereje és támogatási kapacitása korlátozott, a kulturális és kreatív ágazatok helyzete sokkal nehezebb; ezért külön erőfeszítéseket kell tenni a kulturális és kreatív ágazatok azon lehetőségeinek erősítésére, hogy elérjék a vásárlókat. A széttagoltság egyrészt kulturálisan sokszínű és nagymértékben független kulturális tájegységek kialakulását eredményezi, lehetővé téve a sokszínű európai kulturális örökségünkhöz tartozó, különböző kulturális hagyományok kifejeződését. Másrészt a széttagoltság miatt a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalma, valamint a szereplők mobilitása az Unión belül és kívül korlátozott mértékben és az optimálisnál alacsonyabb szinten valósul meg, földrajzi és társadalmi egyenlőtlenségek alakulnak ki, és ebből következően korlátozott választék áll a fogyasztók rendelkezésére.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások nagyszerű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a termékek forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához, valamint a digitalizálódás és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz.	(11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Biztosítja a kulturális javakhoz való könnyebb hozzáférést, valamint lehetővé teszi a kultúrák közötti kapcsolatok megerősödését. Ezek a változások nagyszerű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a termékek forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához, valamint a digitalizálódás és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz. Ezeket az új követelményeket nehezen tudják teljesíteni a hátrányos társadalmi háttérrel rendelkező ágazati szereplők; ezért külön figyelmet kell fordítani rájuk ezen a területen.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő.	(13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a nem kormányzati szervezetek vagy az egyesületek, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, tevékenységük elindításához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a mikrovállalkozások és kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységeit és megfeleljen az EUMSZ 167. cikke (4) bekezdésének, valamint összhangban álljon az Unió egyéb, különösen az oktatás, a kutatás és innováció, az ipar- és kohéziós politika, az idegenforgalom és a külkapcsolatok terén végzett tevékenységeivel.	(20) Biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységeit és megfeleljen az EUMSZ 167. cikke (4) bekezdésének, valamint összhangban álljon az Unió egyéb, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, a kutatás és innováció, a szociális politika, az ipar- és kohéziós politika, az idegenforgalom és a külkapcsolatok terén végzett tevékenységeivel.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) A teljesítményre vonatkozó értékelés elveinek megfelelően a program ellenőrzésére és értékelésére szolgáló eljárásoknak részletes éves jelentéseket, valamint az e rendeletben meghatározott konkrét, mérhető, megvalósítható, releváns és időben körülhatárolt célokat és mutatókat kell magukban foglalniuk.	(27) A teljesítményre vonatkozó értékelés elveinek megfelelően a program ellenőrzésére és értékelésére szolgáló eljárásoknak részletes éves jelentéseket, valamint az e rendeletben meghatározott mérhető, megvalósítható, releváns és időben körülhatárolt mennyiségi és minőségi célokat és mutatókat kell magukban foglalniuk. Az éves jelentéseket meg kell küldeni és be kell mutatni az Európai Parlamentnek.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 30 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(30a) A program végrehajtása keretében ügyelni kell a kulturális és kreatív ágazatokban létrehozott munkahelyek minőségére, mivel ezekben az ágazatokban jellemzőek a bizonytalan, ingatag munkaviszonyok.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 30 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(30b) A program végrehajtása során párbeszédet kell folytatni a kulturális és kreatív ágazatokban érdekelt valamennyi szereplővel, ideértve a civil társadalmat és a nonprofit szektort képviselő szereplőket.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a keretprogram tevékenységeinek országok közötti jellege, valamint e tevékenységek hatása, amely kiegészíti a nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat;	a) a keretprogram tevékenységeinek országok közötti és kultúraközi jellege, valamint e tevékenységek hatása, amely kiegészíti a nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat;
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az európai kulturális és kreatív ágazatokon belül egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása az alacsony produkciós kapacitású országok és/vagy a korlátozott földrajzi és nyelvi területtel rendelkező országok vagy régiók figyelembevételével.	d) az európai kulturális és kreatív ágazatokon belül egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása az alacsony produkciós kapacitású országok és/vagy a korlátozott földrajzi és nyelvi területtel rendelkező országok vagy régiók, valamint a hátrányos helyzetű csoportokból érkező ágazati szereplők figyelembevételével.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítése az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében.	b) a kulturális és kreatív ágazatok, versenyképességük és a társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos vetületük erősítése, az európai társadalmi és gazdasági fejlődésben való részvételük lehetővé tétele és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az európai kulturális és kreatív ágazatok országok közötti működőképességének támogatása;	a) az európai kulturális és kreatív ágazatok országok közötti működőképességének támogatása többek között az ágazati szereplőknek az ebben a környezetben szükséges kommunikációs és vállalkozási készségekkel való felruházása révén;
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a kulturális és kreatív ágazat, különösen a kis- és középvállalkozások és szervezetek pénzügyi kapacitásának megerősítése;	c) a kulturális és kreatív ágazat, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások és szervezetek, valamint a közszférába tartozó, nonprofit, hátrányos társadalmi helyzetű ágazati szereplők pénzügyi önállóságának és kapacitásának megerősítése és az ágazatban működő szakemberek számára testre szabott vezetői, üzleti és vállalkozói képzési programok rendelkezésre állásának ösztönzése, továbbá a meglévő oktatási programok – pl. élethosszig tartó tanulás, Erasmus stb. – fejlesztése;
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – bevezető szöveg
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatokat célzó, és a kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló uniós adósságinstrumentum keretén belül működő eszközt. Ezen eszköz a következő prioritásokkal fog működni:	(1) A Bizottság a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003/361/EK ajánlásával összhangban létrehozza a kulturális és kreatív ágazatokat célzó, és a mikro-, kis- és középvállalkozások, egyesületek és alapítványok támogatására szolgáló uniós adósságinstrumentum keretén belül működő eszközt. Ezen eszköz a következő prioritásokkal fog működni:
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – a pont
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
a) az európai kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások és szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése;	a) az európai kulturális és kreatív ágazatokban működő mikro-, kis- és középvállalkozások és szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése, különös tekintettel a fiatal és a hátrányos társadalmi helyzetű csoportokból érkező ágazati szereplőkre;
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az új üzleti modellekkel kapcsolatos tapasztalatok és szakismeretek országok közötti cseréje, a kulturális és kreatív ágazatok fejlesztésében részt vevő szereplők és politikai döntéshozók egymástól való tanulási tevékenységei és hálózatépítése;	a) az új üzleti modellekkel és a társadalmi beilleszkedési modellekkel kapcsolatos tapasztalatok és szakismeretek országok közötti cseréje, képzési programok, a kulturális és kreatív ágazatok fejlesztésében részt vevő szereplők és politikai döntéshozók egymástól való tanulási tevékenységei és hálózatépítése;
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – f pont – 1 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a Kreatív Európa program nemzeti szinten történő előmozdítása;	– a Kreatív Európa program nemzeti és regionális szinten történő előmozdítása;
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – f pont – 3 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő szakemberek, intézmények, platformok és hálózatok közötti, határokon átnyúló együttműködés ösztönzése;	– a kulturális és kreatív ágazatokban a szakemberek mobilitásának és a közöttük megvalósuló, határokon átnyúló együttműködésnek, valamint intézményi platformok és hálózatok létrehozásának ösztönzése;
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) a kulturális események és a művészek társadalmi integrációs tevékenységekben való részvételének támogatása;
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bb) a kulturális szereplők kreativitásának és kísérleti tevékenységeinek támogatása, függetlenül az érintett szervezet méretétől;
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az európai szereplők és nemzetközi kulturális hálózatok megerősítésének támogatása a szakmai lehetőségekhez való hozzáférés elősegítése érdekében.	c) az európai szereplők és nemzetközi kulturális hálózatok megerősítésének támogatása a szakmai lehetőségekhez, a szakképzéshez és a mobilitáshoz való hozzáférés elősegítése érdekében.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az európai irodalom terjesztésének támogatása;	b) az európai művek és a művészeti, illetve kulturális termékek nemzetek közötti terjesztésének támogatása;
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a közönségalakítás támogatása az európai kulturális alkotások iránti érdeklődés felkeltésének eszközeként.	c) a közönség kialakulása és a kultúrához való általános hozzáférés támogatása az európai kulturális alkotások iránti érdeklődés fokozása érdekében.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) együttműködési intézkedések, amelyek ágazaton belüli vagy ágazatok közötti tevékenységek végrehajtása céljából összefogják a különböző országokból származó szereplőket;	a) együttműködési intézkedések, amelyek ágazaton belüli vagy ágazatok közötti tevékenységek végrehajtása céljából összefogják a különböző országokból származó szereplőket, különös tekintettel a hátrányos társadalmi helyzetű ágazati szereplőkre;
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) újonnan megjelenő tehetségek fejlesztéséhez támogató európai színteret biztosító, valamint az alkotások forgalmát és a művészek mobilitását ösztönző szervezetek rendszerszintű és kiterjedt hatást előidéző tevékenységei;	c) újonnan megjelenő tehetségek fejlesztéséhez támogató európai színteret biztosító, valamint az alkotások és a művészek mobilitását előmozdító szervezetek tevékenységei; A művészek számára lehetővé kell tenni jogaik – különösen a szociális védelemhez, a munkanélküli státuszhoz vagy a nyugdíjhoz való joguk – hatékony gyakorlását mindennemű megkülönböztetés nélkül, függetlenül attól, hogy az EU mely tagállamában dolgoznak;
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az audiovizuális szereplők támogatása abban, hogy kedvezőbb határokon átnyúló forgalmazási lehetőségekkel rendelkező európai audiovizuális alkotásokat fejlesszenek ki;	b) az audiovizuális szereplők támogatása abban, hogy kedvezőbb határokon átnyúló forgalmazási lehetőségekkel rendelkező európai audiovizuális alkotásokat fejlesszenek ki, különös tekintettel a hátrányos társadalmi helyzetű ágazati szereplőkre;
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az audiovizuális szakmai kereskedelmi rendezvényekhez és piacokhoz való hozzáférés elősegítése, valamint az online üzleti eszközök használatának lehetővé tétele Európán belül és Európán kívül;	d) az audiovizuális szakmai kereskedelmi rendezvényekhez, piacokhoz és a továbbképzési tevékenységekhez való hozzáférés elősegítése, valamint az online üzleti eszközök használatának lehetővé tétele Európán belül és Európán kívül;
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) a különböző európai audiovizuális alkotások bemutatására és népszerűsítésére irányuló kezdeményezések támogatása;	h) a különböző európai audiovizuális alkotások, különösen a nyelvi sokféleségük bemutatására és népszerűsítésére irányuló kezdeményezések támogatása, a fordításhoz, szinkronizáláshoz vagy feliratozáshoz nyújtott támogatások révén;
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i) a közönség ismereteinek és érdeklődési körének bővítését célzó tevékenységek támogatása;	i) a közönség ismereteinek és érdeklődési körének bővítését célzó tevékenységek támogatása, a társadalmak sokrétű és összetett természetére való tekintettel;
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – j a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ja) a kisegítő technológiák kulturális központokban és oktatási intézményekben való bevezetésének támogatása a látás- és halláskárosultak kultúrához, oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférésének kiterjesztése érdekében.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) vonatkozó uniós szakpolitikák, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a kutatás és innováció, a vállalkozás, az idegenforgalom, az igazságügy és a fejlesztés területén;	a) vonatkozó uniós szakpolitikák, különösen a kultúra, az oktatás, a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az egészségügy, a kutatás és innováció, az ipar, a vállalkozás, a kereskedelem, az idegenforgalom, az igazságügy és a fejlesztés területén;
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a kultúrára és médiára vonatkozó szakpolitikák területének más vonatkozó uniós finanszírozási forrásai, különösen az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a kutatási és innovációs programok, valamint az igazságügyhöz és az állampolgársághoz kapcsolódó pénzügyi eszközök, külső együttműködési programok és az előcsatlakozási programok. A végrehajtás szintjén a program és az intelligens specializációra irányuló nemzeti és regionális stratégiák közötti szinergiák biztosítása különösen fontos.	b) a kultúrára és médiára vonatkozó szakpolitikák területének más vonatkozó uniós finanszírozási forrásai, különösen az Európai Szociális Alap, az Európai Unió társadalmi változás és innováció programja (különösen a Progress mikrofinanszírozási eszköz), az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a kutatási és innovációs programok és az Erasmus mindenkinek program, valamint az igazságügyhöz és az állampolgársághoz kapcsolódó pénzügyi eszközök, külső együttműködési programok és az előcsatlakozási programok. A végrehajtás szintjén a program és az intelligens specializációra irányuló nemzeti és regionális stratégiák közötti szinergiák biztosítása különösen fontos.
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– a különböző ágazati szereplők tevékenységének fenntarthatósága tekintetében tapasztalható ágazati változások;
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 b francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– a hátrányos társadalmi helyzetű szereplők programhoz való hozzáférésével kapcsolatos ágazati változások;
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – b pont– 1 albekezdés – 1 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– a kulturális szereplők nemzetközivé válása és a létrejött országok közötti partnerségek száma;	– a kulturális szereplők változatossága, nemzetközivé válása és mobilitása, és a létrejött, országok közötti partnerségek száma;
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 albekezdés – 3 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– az alacsony termelési kapacitású, korlátozott vásárlóerejű és korlátozott támogatási kapacitással rendelkező tagállamokból érkező végső kedvezményezettek száma;
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 albekezdés – 3 b francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– hátrányos társadalmi helyzetű csoportokhoz tartozó, a pénzügyi eszközből támogatásban részesülő végső kedvezményezettek száma.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) A rendszeres nyomon követési folyamaton felül a Bizottság legkésőbb 2017 végéig külső jelentést készít a célkitűzések megvalósításának, valamint a program és az európai hozzáadott érték hatékonyságának értékelésére, azzal a céllal, hogy határozatot hozzon a program megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről. Az értékelés foglalkozik az egyszerűsítés kérdésével, annak belső és külső összeegyeztethetőségével, a célkitűzések további relevanciájával, valamint az intézkedéseknek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós feltételeihez való hozzájárulásával. Figyelembe veszi az 1855/2006/EK határozat, az 1718/2006/EK határozat, továbbá az 1041/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat hosszú távú hatásairól készült értékelés eredményeit.	a) A rendszeres nyomon követési folyamaton felül a Bizottság legkésőbb 2017 végéig külső jelentést készít a célkitűzések megvalósításának, valamint a program és az európai hozzáadott érték hatékonyságának értékelésére, azzal a céllal, hogy határozatot hozzon a program megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről. Az értékelés foglalkozik az egyszerűsítés kérdésével, annak belső és külső összeegyeztethetőségével, a célkitűzések további relevanciájával, valamint az intézkedéseknek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós feltételeihez való hozzájárulásával. Figyelembe veszi az 1855/2006/EK határozat, az 1718/2006/EK határozat, továbbá az 1041/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat hosszú távú hatásairól készült értékelés eredményeit. A külső értékelő jelentést továbbítani kell és be kell mutatni az Európai Parlamentnek.
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatokat célzó, és a kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló uniós adósságinstrumentum keretén belül működő eszközt. Az ily módon nyújtott pénzügyi támogatást a kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások és szervezetek számára különítik el.	A Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatokat célzó, és a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló uniós adósságinstrumentum keretén belül működő eszközt. Az ily módon nyújtott pénzügyi támogatást a kulturális és kreatív ágazatokban működő mikro-, kis- és középvállalkozások és szervezetek számára különítik el.

ELJÁRÁS

Cím	A Kreatív Európa program
Hivatkozások	COM(2011)0785 – C7-0435/2011 – 2011/0370(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CULT 30.11.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 19.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Kinga Göncz 15.12.2011
Vizsgálat a bizottságban	31.5.2012	10.7.2012	17.9.2012
Az elfogadás dátuma	18.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 0 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Heinz K. Becker, Pervenche Berès, Vilija Blinkevičiūtė, Philippe Boulland, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Marije Cornelissen, Emer Costello, Frédéric Daerden, Sari Essayah, Thomas Händel, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Jean Lambert, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu, Andrea Zanoni, Inês Cristina Zuber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Kinga Göncz, Richard Howitt, Jan Kozłowski, Svetoslav Hristov Malinov, Anthea McIntyre, Antigoni Papadopoulou, Birgit Sippel, Csaba Sógor

• [1]  Az Eurostat sajtóközleménye, http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=STAT/12/52&
• [2]  Az Európai Bizottság sajtóközleménye, http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/11/1399

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (12.6.2012)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0785 – C7‑0435/2011 – 2011/0370(COD))

A vélemény előadója: Silvia-Adriana Ţicău

RÖVID INDOKOLÁS

A kulturális és kreatív ágazatok jelentősége

Ez a megközelítés elismeri ezeknek az ágazatoknak a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés terén betöltött fontos szerepét, tekintve, hogy 2008-ban a teljes európai GDP 4,5 %-át tették ki és a munkaerő mintegy 3,8 %-át foglalkoztatták. A kulturális és kreatív ágazatok jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdaság olyan egyéb ágazatainak − mint pl. a turizmus, az információs és kommunikációs technológiák − fejlődéséhez . Az intelligens, fenntartható növekedés részeként az innováció és a vállalkozó szellem ösztönzésével a kulturális és kreatív ágazatok hozzájárulnak a társadalmi integrációhoz.

Problémák és közös kihívások

A kulturális és kreatív ágazatok számos közös kihívással és nezésséggel néznek szembe, ilyenek például a széttöredezett piac, a globalizáció és a digitalizálódás, valamint az adatok és a magánszektorbeli beruházások hiánya. A kulturális és kreatív ágazatbeli kkv-kat és szervezeteket fokozottan érinti a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézsége. E nehézségek fő okai az alábbiak:

· eszközeik jelentős része immateriális – mint például a szerzői jogok;

· más ipari projektektől eltérően a kulturális műveket általában nem tömegtermeléssel állítják elő, hanem azok egyedi darabok, azonban a nyereségesség biztosításához hosszú távú befektetésre van szükség;

· a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói általában nem rendelkeznek a szükséges marketingkészségekkel, hogy projektjeiket a pénzügyi intézményeknél népszerűsítsék;

· a pénzügyi intézmények nem rendelkeznek elég ismeretekkel ezen ágazatokról, és nincsenek felkészülve az azokhoz kapcsolódó kockázatok felméréséhez szükséges ismeretek megszerzésébe való beruházásra;

· általában nem állnak megfelelően rendelkezésre a megbízható adatok, és ez az ágazaton belül korlátozza a kkv-k hitelhez jutási lehetőségeit.

A Kreatív Európa program leírása

A Kreatív Európa program egybefogja és továbbviszi a Kultúra, Média és a Média Mundus programokat. Az intézkedések (2014–2020) összköltségvetése 1,801 milliárd EUR, ami a kiadások jelenlegi szintjéhez képest 37%-os növekedést jelent. A Kreatív Európa program három ágból áll: kulturális-kreatív ág, amely valamennyi kulturális és kreatív ágazatot érinti (a program költségvetésének 15%-a); a kultúraág, amely valamennyi kulturális és kreatív ágazatot érinti (a program költségvetésének 30%-a); A médiaág, amely az audiovizuális ágazatot érinti (a program költségvetésének 55%-a).

A kulturális-kreatív ág a kulturális és kreatív ágazatok számára olyan mechanizmust biztosít, amely megkönnyíti a kulturális és kreatív ágazatbeli kkv-k és szervezetek számára a finanszírozáshoz való hozzáférést és javítja a pénzügyi intézmények kulturális és kreatív projektek értékelésére vonatkozó képességét. Ez a mechanizmus a strukturális alapok és a versenyképességi és innovációs program keretében működő egyéb európai uniós mechanizmusok kiegészítése lesz.

A kultúra és média program prioritásai és támogató intézkedései egyaránt a kulturális és kreatív ágazatok kapacitásainak megerősítését szolgálják az alábbi célkitűzésekkel: a digitális technológiák alkalmazásának ösztönzése a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás biztosítása érdekében; a digitális technológiákhoz való alkalmazkodás; új üzleti és terjesztési modellek; az országok közötti marketing és terjesztés online platformokon történő támogatása.

A program végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok útján a tanácsadói bizottsági eljárással összhangban éves munkaprogramokat fogad el. A Kreatív Európa program keretében odaítélt támogatások többségét az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) fogja irányítani, ajánlattételi felhívások révén. A rendelkezésre bocsátott pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a támogatott műveletek végső költségeinek 50%-át (ha az az éves programban másként nem szerepel). A Bizottság a program bizonyos részeit saját maga irányítja, mint például: a díjak odaítélése, a nemzetközi intézményekkel való együttműködés, a nemzetközi audovizuális koprodukció alapok, valamint az „Európa kulturális fővárosa” és „Európai Örökség cím” programok finanszírozása.

A Bizottság rendszeresen nyomon követi a Kreatív Európa programot a 14. cikkben foglalt teljesítménymutatók alapján, melyek közé tartozik: az ágazatok részesedése a foglalkoztatás és a GDP tekintetében; a kulturális szereplők nemzetközivé válásának foka és az országok közötti partnerségek száma; az európai filmek nézőinek száma Európában és világszerte; a filmszínházakban, televíziós csatornákon és digitális platformokon bemutatott európai audiovizuális alkotások százalékos aránya; a pénzügyi eszköz keretében nyújtott hitelek mennyisége.

Az előadó álláspontja

A javasolt módosításokban az ITRE Bizottság előadója a program olyan új specifikus célkitűzéseit támogatja, amelyek megerősítik a kulturális és kreatív ágazatok globalizációhoz és digitálizálódáshoz való alkalmazkodására vonatkozó elemeit. A változtatások célja elsősorban a kulturális anyagok online hozzáférhetősége, annak javítása, ahogy azokat digitálisan kezelik és megőrzik, valamint a kulturális intézmények és a magánszektor közötti olyan partnerségek támogatása, amelyek új módot kínálnak a kulturális anyagok digitalizálásának finanszírozására és az anyagok innovatív használatának ösztönzésére. Az előadó ezenkívül azt támogatja, hogy a fogyatékossággal élő személyek kulturális és kreatív ágazatok termékeihez való hozzáférése a program egyik speciális céljává váljon.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit.	(1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés és az egész életen át tartó tanulás útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A fogyatékossággal élő személyek továbbra is korlátozottan férnek hozzá a kulturális és kreatív termékekhez, és a Kreatív Európa program speciális célkitűzéseinek magában kell foglalniuk a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének megkönnyítésére irányuló célt.
Indokolás
Az európai nyelvi és kulturális sokféleség megóvása és előmozdítása, továbbá a kulturális és kreatív ágazat versenyképességének megszilárdítása érdekében a specifikus program speciális céljai közé fel kell venni a fogyatékossággal élő személyek kulturális és kreatív termékekhez való hozzáférésének megkönnyítése révén való fenntartható és inkluzív fejlődésre vonatkozó célt.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az Európai Bizottságnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló európai stratégiáról szóló közleménye (Európa 2020 stratégia)egy olyan stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az EU-t olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegye, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. E stratégiában a Bizottság megjegyezte, hogy az Uniónak még vonzóbb keretfeltételeket kell biztosítania az innováció és a kreativitás számára, például a tudásalapú vállalkozások növekedésének ösztönzésével és a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való fokozottabb hozzáférésének biztosításával.	(7) Az Európai Bizottságnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló európai stratégiáról szóló közleménye (Európa 2020 stratégia)egy olyan stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az EU-t olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegye, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. E stratégiában a Bizottság megjegyezte, hogy az Uniónak még vonzóbb keretfeltételeket kell biztosítania az innováció és a kreativitás számára, például a tudásalapú vállalkozások növekedésének ösztönzésével és a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való fokozottabb hozzáférésének biztosításával, valamint a magas szintű digitális műveltség és a hozzáférhetőség előmozdításával.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A kultúra kulcsszerepet játszik a gazdasági és pénzügyi válság idején, és kreatívan járul hozzá a szociálpolitikai célkitűzések eléréséhez, ösztönzi az innovációt és ezzel szociális eredményeket ér el.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az ellenőrzések, értékelések és nyilvános konzultációk eredményei alapján megállapítható, hogy a Kultúra, a MEDIA és a MEDIA Mundus programok rendkívül fontos szerepet játszanak az európai kulturális és nyelvi sokféleség védelme és elősegítése terén, valamint hogy ezek a programok relevánsak a kulturális és kreatív ágazatok igényei szempontjából, azonban az is nyilvánvaló, hogy egy esetleges új program célkitűzéseit az Európa 2020 céljaihoz kell igazítani. Ezekből az értékelésekből és konzultációkból, valamint a különböző független tanulmányokból, különösen a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói dimenziójáról szóló tanulmányból az is kiderül, hogy a kulturális és kreatív ágazatok közös kihívásokkal, nevezetesen a nagymértékben széttagolt piaci háttérrel, a digitalizálódás és a globalizáció hatásával, a finanszírozáshoz való hozzáféréssel összefüggő nehézségekkel, valamint az összehasonlítható adatok hiányának problémájával néznek szembe, amelyek mind uniós szintű intézkedést igényelnek.	(9) Az ellenőrzések, értékelések és nyilvános konzultációk eredményei alapján megállapítható, hogy a Kultúra, a MEDIA és a MEDIA Mundus programok rendkívül fontos szerepet játszanak az európai kulturális és nyelvi sokféleség védelme és elősegítése terén, valamint hogy ezek a programok relevánsak a kulturális és kreatív ágazatok igényei szempontjából, azonban az is nyilvánvaló, hogy egy esetleges új program célkitűzéseit az Európa 2020 céljaihoz kell igazítani. Ezekből az értékelésekből és konzultációkból, valamint a különböző független tanulmányokból, különösen a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói dimenziójáról szóló tanulmányból az is kiderül, hogy a kulturális és kreatív ágazatok közös kihívásokkal, nevezetesen a nagymértékben széttagolt piaci háttérrel, a digitalizálódás és a globalizáció hatásával, a finanszírozáshoz való hozzáféréssel összefüggő nehézségekkel, valamint az összehasonlítható adatok hiányának problémájával néznek szembe, amelyek mind uniós szintű intézkedést igényelnek. Mindazonáltal a digitalizálódást az egyéb kihívásoktól eltérően katalizátornak és egyben lehetőségnek kell tekinteni.
Indokolás
A technológia és a szélessávú infrastruktúra megléte új lehetőségeket teremt a városi és vidéki területeken az alkotók számára, hogy műveiket alacsonyabb költségek mellett készítsék el és terjesszék a szélesebb közönség körében, a fizikai és földrajzi korlátoktól függetlenül. Feltéve, hogy a kulturális tartalmak biztosítói teljes mértékben kihasználják az információs és kommunikációs technológiákat és felülvizsgálják az előállítás és a terjesztés hagyományos mintázatait, ez az alkotók számára potenciálisan nagyobb közönséget és piacot kínál, a polgárok számára pedig sokoldalúbb kulturális kínálatot jelent.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) A kulturális és kreatív ágazatokon belül a digitális váltás alapjaiban formálja át a hagyományos sémákat, alakítja át az értékláncot, és új üzleti modellek kialakítását követeli meg. A digitalizálásban, illetve a kulturális erőforrásokhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosításában hatalmas gazdasági potenciál rejlik, és ez alapvető feltétele annak, hogy Európa kulturális és kreatív kapacitásai bővüljenek, illetve hogy ezen a területen fokozódjon Európának az ágazaton belüli jelenléte.
Indokolás
Ezenkívül a digitalizált anyagok újra felhasználhatók kereskedelmi és nem kereskedelmi célokra egyaránt: például tanulási és oktatási tartalom fejlesztésére, illetve ismeretterjesztő anyagok, turisztikai alkalmazások, játékok, animációk és tervezési eszközök részeként, feltéve, hogy a szerzői és a szomszédos jogokat teljes mértékben tiszteletben tartják.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások nagyszerű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a termékek forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához, valamint a digitalizálódás és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz.	(11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások nagyszerű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok és általában véve az európai társadalom számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a termékek forgalmát, és ezzel egy időben hozzájárulnak a társadalmi kohézió javításához. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához, valamint a digitalizálódás és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz.
Indokolás
A helyi és regionális fejlesztési stratégiák számos területen sikeresen olvasztották magukba a kulturális és kreatív ágazatokat: a kulturális örökség üzleti célokra való felhasználásának elősegítése; a kulturális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése a fenntartható turizmus támogatásáért; a helyi vállalkozások klasztereinek kialakítása és partnerségek a kulturális és kreatív ágazatok és az ipar, a kutatás, az oktatás és egyéb ágazatok között; innovációs laboratóriumok létrehozása; fenntartható városfejlesztés,
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) A digitális anyagokat hatékonyan kell kezelni és karbantartani, annak érdekében, hogy a digitális formátumban lévő információk ne váljanak olvashatatlanná, amikor a tárolásukra szolgáló hardver vagy szoftver elavulttá válik, amikor a tárolóeszközök idővel elromlanak, és/vagy amikor az eszközök már nem képesek a nagy mennyiségű új és folyamatosan változó tartalmakat kezelni. Az innovatív internetes alapú tárolási technológiák fontos szerepet játszanak a kulturális és kreatív adatok megőrzésében, feltéve, hogy az adatbiztonságot, a digitális infrastruktúra rugalmasságát és az ezekhez az adatokhoz való hozzáférést lehetővé teszik, védelmezik és garantálják.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 11 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11b) Európa kulturális és kreatív ágazatainak fellendülése modern, hozzáférhető és a jogbiztonság szempontjából szilárd rendszert követel meg a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme terén.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A jelenlegi terjesztési gyakorlat támogatja a filmfinanszírozási rendszert. Egyre erősödik azonban a vonzó, jogszerű online ajánlatok megjelenítésének elősegítésére irányuló igény, valamint az innováció ösztönzésének szükségessége. Ezért alapvetően fontos az új terjesztési módok rugalmasságának támogatása annak érdekében, hogy új üzleti modellek jelenhessenek meg.	(12) A jelenlegi terjesztési gyakorlat támogatja a filmfinanszírozási rendszert. Egyre erősödik azonban a vonzó, jogszerű online ajánlatok megjelenítésének elősegítésére irányuló igény, valamint az innováció ösztönzésének szükségessége, különösen a mobil internet kapcsán. Ezért alapvetően fontos az új terjesztési módok rugalmasságának támogatása annak érdekében, hogy új üzleti modellek jelenhessenek meg. E jogi és attraktív online ajánlatok biztosítását átfogó, az egész EU-ra kiterjedő valamennyi érdekelt felet bevonó stratégiára kell alapozni. Ezen új legális online ajánlatoknak a művészi alkotás támogatását és alkotóik érdekeinek védelmét, valamint a kulturális és kreatív ágazatok termékeinek a lehető legnagyobb közönség számára való elérhetővé tételét kell célul tűzniük.
Indokolás
Mivel az interneteléréshez egyre gyakrabban használnak mobil eszközöket (telefonok, számítógépek stb.), ezért meg kell említeni a mobil internetes technológiákat, amelyek fontos szerepet játszanak a terjesztés új és rugalmas eszközeinek biztosítása terén. A legális és attraktív online ajánlatoknak a művészi alkotás támogatását és alkotóik érdekeinek védelmét, valamint emellett a kulturális és kreatív ágazatok termékeinek a lehető legnagyobb közönség számára való elérhetővé tételét kell célul tűzniük.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) Az Uniónak azonnali lépéseket kell tennie a digitalizálódásból eredő előnyök kihasználása és a digitális anyagok megőrzése érdekében. Ha a tagállamok nem fokozzák beruházásaikat ezen a területen, fennáll a kockázat, hogy a digitális átmenet kulturális és gazdasági előnyei nem Európában, hanem más földrészeken jelentkeznek.
Indokolás
A digitalizálás fontos eszköze annak, hogy az érdeklődők a kulturális anyagokat szélesebb körben is elérhessék és használhassák. Európa teljes kulturális örökségének digitalizálása igen magas költségekkel jár, amelyek pusztán közfinanszírozás útján nem fedezhetők. A digitalizálás magánfinanszírozása vagy az állami és magánszektor által létrehozott partnerségek révén a digitalizálásra irányuló törekvésekbe a magánszektor is bevonható és ezek további ösztönzést érdemelnek.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12b) A könyvek, a hírlapok és a folyóiratok a kulturális iparágak, valamint a plurális és sokszínű európai médiapaletta részét képezik. A digitális korszak kihívásokat állít ezen iparágak hagyományos ágazatainak fenntarthatósága elé, beleértve a könyvkiadást, a könyvértékesítést és a nyomtatott sajtót.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 12 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12c) A kulturális anyagok online elérhetősége Unió-szerte lehetővé teszi a polgárok számára, hogy szórakozásuk, tanulmányaik és munkájuk céljából hozzáférjenek a szóban forgó anyagokhoz, és felhasználják azokat. Ezáltal Európa sokszínű és soknyelvű öröksége tiszta formában jelenhet meg az interneten, az európai kulturális intézmények anyagainak digitalizálása pedig lehetővé teszi ezen intézmények számára, hogy továbbra is teljesíthessék feladatukat, azaz hozzáférhetővé tegyék és megőrizzék kulturális örökségünket a digitális környezetben.
Indokolás
A kulturális anyagok online elérhetősége EU-szerte lehetővé teszi a polgárok számára, hogy szórakozásuk, tanulmányaik és munkájuk céljából hozzáférjenek a szóban forgó anyagokhoz, és felhasználják azokat. Ezzel egy időben a kulturális anyagok online elérhetősége révén Európa sokszínű és soknyelvű öröksége tiszta formában jelenhet meg az interneten.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő.	(13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, a munkahelyteremtéshez, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, belső igényük, hogy az innováció érdekében kockázatot vállaljanak és kísérletezzenek, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó, jelenleg önállóan működő uniós programokat egyetlen, átfogó keretprogramban kell egyesíteni, amelynek révén a kulturális és kreatív szereplők hatékonyabb támogatást kaphatnak a digitalizálódás és a globalizáció által kínált lehetőségek kihasználásához, továbbá segítséget kaphatnak a piaci széttagoltsághoz vezető jelenlegi problémák megoldásához. A hatékonyság megteremtéséhez a programnak az egymástól független alprogramokon belüli, testre szabott megközelítéseken keresztül kell figyelembe vennie az ágak és különböző célcsoportjaik sajátosságait, valamint ezek egyedi szükségleteit.	(15) A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó, jelenleg önállóan működő uniós programokat egyetlen, átfogó keretprogramban kell egyesíteni, amelynek révén a kulturális és kreatív szereplők hatékonyabb támogatást kaphatnak a digitalizálódás és a globalizáció által kínált lehetőségek kihasználásához, továbbá segítséget kaphatnak a piaci széttagoltsághoz vezető jelenlegi problémák megoldásához. A hatékonyság megteremtéséhez a programnak az egymástól független alprogramokon belüli, testre szabott megközelítéseken keresztül kell figyelembe vennie az ágak és különböző célcsoportjaik sajátosságait, valamint ezek egyedi szükségleteit. Az ezzel járó változtatások során elsőbbséget kell adni a pénzügyi beszámolási eljárások alkalmazására és betartására irányuló folyamatok egyszerűsítésének, hogy se a kkv-kat, se a közösségi és az önkéntes szervezeteket ne terheljék túl az adminisztratív feladatokkal.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Az Európa kulturális fővárosa és az Európai Örökség cím segít a közös kulturális területhez való tartozás érzésének megerősítésében, és hozzájárul a kulturális örökség értékének növeléséhez. Ehhez a két uniós tevékenységhez pénzügyi forrásokat kell biztosítani.	(16) Az Európa kulturális fővárosai és sportfővárosai, valamint az Európai Örökség cím segítenek a közös kulturális területhez való tartozás érzésének megerősítésében, és hozzájárulnak a kulturális örökség értékének növeléséhez. Az Unió ezen fellépéseit a Kreatív Európa program révén fogják finanszírozni.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A program végrehajtása tekintetében figyelembe kell venni a kulturális és kreatív ágazatok egyedi jellegét, és különös gondot kell fordítani a közigazgatási és pénzügyi eljárások egyszerűsítésére.	(23) A program végrehajtása tekintetében figyelembe kell venni a kulturális és kreatív ágazatok egyedi jellegét, többek között azáltal, hogy a megfelelő csatornákon keresztül konzultálnak az ágazattal, és különös gondot kell fordítani a közigazgatási és pénzügyi eljárások egyszerűsítésére, különösen a kkv-k, valamint a közösségi és önkéntes szervezetek esetében.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Az egész életen át tartó tanulás, a kultúra, az ifjúság és az uniós polgárság terén az európai programok jogalapját módosító európai parlamenti és tanácsi határozatok hatásáról szóló, 2010. július 30-i bizottsági jelentés megállapításai szerint az irányítási eljárásokra igénybe vett idő jelentős lerövidülése miatt a programok hatékonyabbá váltak. Továbbra is folytatni kell az eljárások ilyen jellegű egyszerűsítését.	(25) Az egész életen át tartó tanulás, a kultúra, az ifjúság és az uniós polgárság terén az európai programok jogalapját módosító európai parlamenti és tanácsi határozatok hatásáról szóló, 2010. július 30-i bizottsági jelentés megállapításai szerint az irányítási eljárásokra igénybe vett idő jelentős lerövidülése miatt a programok hatékonyabbá váltak. Továbbra is folytatni kell az eljárások ilyen jellegű egyszerűsítését és további javítását, arra összpontosítva, rövidítsék a támogatások odaítélésének idejét, és nagyobb mértékben vegyék igénybe az elektronikus projektmenedzsment eszközöket.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) „kulturális és kreatív ágazatok”: minden olyan ágazat, amelynek tevékenysége kulturális értékeken és/vagy a művészi és kreatív kifejezésmódon alapul, függetlenül attól, hogy piacorientált vagy nem piacorientált tevékenységekről van-e szó, és attól, hogy milyen struktúra keretében végzik ezeket a tevékenységeket. Ezek a tevékenységek magukban foglalják a kulturális, művészi vagy kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások létrehozását, gyártását, terjesztését és megőrzését, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat, például az oktatást, az irányítást vagy a szabályozást. A kulturális és kreatív ágazatok különösen a következőket foglalják magukban: építészet, archívumok és könyvtárak, művészi alkotások, audiovizuális termékek (többek között filmek, televíziós műsorok, videojátékok és multimédia), kulturális örökség, formatervek, fesztiválok, zene, előadó-művészet, kiadói tevékenység, rádió és képzőművészet;	(1) „kulturális és kreatív ágazatok”: minden olyan ágazat, amelynek tevékenysége kulturális értékeken és/vagy a művészi és kreatív kifejezésmódon alapul, függetlenül attól, hogy piacorientált vagy nem piacorientált tevékenységekről van-e szó, és attól, hogy milyen struktúra keretében végzik ezeket a tevékenységeket. Ezek a tevékenységek magukban foglalják a kulturális, művészi vagy kreatív kifejezésmódot megtestesítő termékek és szolgáltatások létrehozását, gyártását, terjesztését és megőrzését, beleértve a szolgáltatások digitalizálását is, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat, például az oktatást, az irányítást vagy a szabályozást és a képzést. A kulturális és kreatív ágazatok például a következő ágazatokat foglalják magukban: építészet, archívumok és könyvtárak, művészi alkotások, audiovizuális termékek (többek között filmek, televíziós műsorok, rádió, videojátékok és multimédia), kulturális örökség, formatervek, zene, előadó-művészet, kiadói tevékenység, sport, képzőművészet és hangfelvételek;
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a keretprogram tevékenységeinek országok közötti jellege, valamint e tevékenységek hatása, amely kiegészíti a nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat;	a) a keretprogram tevékenységeinek országok közötti jellege, valamint e tevékenységek hatása, nevezetesen a tudásmegosztásra kifejtett hatása, amely kiegészíti a helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat;
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) országok közötti együttműködés, amely ösztönözheti a globális kihívásokra való átfogóbb, gyorsabb és hatékonyabb reagálást, és hosszú távon rendszerszintű hatást gyakorolhat az ágazatra;	c) országok közötti együttműködés, amely ösztönözheti a globális kihívásokra és az innovációra való átfogóbb, gyorsabb és hatékonyabb reagálást, és hosszú távon rendszerszintű hatást gyakorolhat az ágazatra;
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a társadalmi kohézió elősegítése azáltal, hogy javítják valamennyi uniós polgárnak, és különösen a fogyatékossággal élő személyeknek a kulturális és kreatív ágazatok termékeihez való hozzáférését;
Indokolás
Ha javítják valamennyi európai polgárnak, és különösen a fogyatékossággal élő személyeknek a kulturális és kreatív ágazatok termékeihez való hozzáférését, az nagyban elő fogja segíteni az EU-n belüli a társadalmi kohéziót.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítése az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében.	b) a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének és rugalmasságának erősítése az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalmának és a szereplők mobilitásának elősegítése, valamint új közönség elérése Európában és Európán kívül;	b) a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalmának és a szereplők mobilitásának lehetővé tétele, valamint új közönség elérése Európában és Európán kívül;
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a művészek körében a mobilitás, a kultúrák közötti párbeszéd és a művészeti oktatás előmozdítása;
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a kulturális és kreatív ágazat, különösen a kis- és középvállalkozások és szervezetek pénzügyi kapacitásának megerősítése;	c) a kulturális és kreatív ágazat, különösen a közkönyvtárak, a kis- és középvállalkozások, a mikrovállalkozások és a közösségi és önkéntes szervezetek pénzügyi kapacitásának megerősítése;
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az országok közötti politikai együttműködés támogatása a szakpolitikák kialakítása, az innováció, a közönségalakítás és az új üzleti modellek támogatása érdekében.	d) az országok közötti politikai együttműködés támogatása a szakpolitikák kialakítása, az innováció, a közönségalakítás, az új üzleti modellek és a vállalkozói tevékenység támogatása érdekében;
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a kulturális intézmények és a magánszektor közötti olyan partnerségek támogatása, amelyek új módot kínálnak a kulturális anyagok digitalizálásának finanszírozására és az anyagok innovatív használatának ösztönzésére, biztosítva ugyanakkor, hogy a köz- és a magánszféra igazságos és kiegyensúlyozott módon működjön együtt;
Indokolás
Az európai nyelvi és kulturális sokféleség megóvása és előmozdítása, továbbá a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének megszilárdítása érdekében a célkitűzésekbe bele kell venni a kulturális intézmények és a magánszektor közötti partnerségek elősegítését a kulturális anyagok digitalizálásához új módozatok kialakítása és ezen anyagok innovatív felhasználásának ösztönzése érdekében.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – d b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	db) a magas szintű digitális műveltség és a hozzáférhetőség támogatása valamennyi tagállamban, hogy esélyegyenlőséget tegyenek lehetővé annak érdekében, hogy a kulturális, művészeti és audiovizuális tartalmak elérhetővé váljanak az uniós polgárok számára.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – d c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	dc) a fenntartható foglalkoztatás ösztönzése a kulturális és kreatív ágazatokban, ami egyben pozitív foglalkoztatási mellékhatásokkal jár a kapcsolódó ágazatokban, például az idegenforgalomban és a digitális szektorban;
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – d d pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	dd) a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok digitalizálásához és online hozzáférhetőségéhez kapcsolódó feltételek javítása;
Indokolás
Az európai nyelvi és kulturális sokféleség megóvása és előmozdítása, továbbá a kulturális és kreatív ágazat versenyképességének megszilárdítása érdekében a célkitűzésekbe bele kell venni a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok digitalizálásához és azok online eléréséhez kapcsolódó feltételek javítását.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – d e pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	de) a digitális formátumú anyagok kezelésére és tárolására vonatkozó digitális infrastrukturális feltételek és jogalkotási keret javítása, hogy garantálják hosszú távú megőrzésüket.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – d f pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	df) a fenntartható és inkluzív növekedés támogatása a kulturális és kreatív termékeknek a fogyatékossággal élő személyek számára való hozzáférhetőségének javítása révén.
Indokolás
Az európai nyelvi és kulturális sokféleség megóvása és előmozdítása, továbbá a kulturális és kreatív ágazat versenyképességének megszilárdítása érdekében a specifikus program speciális céljai közé fel kell venni a fogyatékossággal élő személyek kulturális és kreatív termékekhez való hozzáférésének megkönnyítése révén való fenntartható és inkluzív fejlődésre vonatkozó célt.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatokat célzó, és a kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló uniós adósságinstrumentum keretén belül működő eszközt. Ezen eszköz a következő prioritásokkal fog működni:	(1) A Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatokat célzó, és a kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások, valamint a közösségi és önkéntes szervezetek támogatására szolgáló uniós adósságinstrumentum keretén belül működő eszközt. Ezen eszköz a következő prioritásokkal fog működni:
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az európai kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások és szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése;	a) az európai kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások, közkönyvtárak és közösségi és önkéntes szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése;
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) konferenciák, szemináriumok és szakpolitikai párbeszédek szervezése többek között a kulturális és médiaműveltség terén;	e) konferenciák, szemináriumok és szakpolitikai párbeszédek szervezése többek között a kulturális és médiaműveltség terén, amelyek célközönsége az érintett ágazatokban közvetlenül érintett érdekeltek;
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – f pont – 5 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– rendszeres visszajelzés a kis- és középvállalkozásokra és a közösségi és önkéntes szervezetekre háruló adminisztratív terhekről, valamint gyakorlati javaslatok e terhek csökkentésére.
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) olyan tevékenységek támogatása – beleértve a közönségalakításra és az üzleti modellekre irányuló új megközelítések vizsgálatát –, amelyek a szereplők számára a digitális technológiák alkalmazására ösztönző készségeket és szakismeretet nyújtanak;	a) olyan tevékenységek támogatása – beleértve a közönségalakításra és az üzleti modellekre irányuló új megközelítések vizsgálatát –, amelyek a szereplők számára – beleértve a közkönyvtárakat is – a digitális technológiák alkalmazására ösztönző készségeket és szakismeretet nyújtanak, többek között a közösségi médiaplatformok felhasználása révén; a mobil internetes technológiáknak e folyamat szerves részét kell képezniük, figyelembe véve azok egyre növekvő használatát;
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a közönségalakítás támogatása az európai kulturális alkotások iránti érdeklődés felkeltésének eszközeként.	c) az európai szereplők és nemzetközi kulturális hálózatok megerősítésének támogatása a szakmai lehetőségekhez való hozzáférés elősegítése érdekében, beleértve a közösségi médiaplatformok elősegítését is.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a közkönyvtáraknak az irodalmi alkotások digitalizálása, integrált online katalógusok elkészítése és a közkönyvtárak nemzeti és nemzetközi hálózatokba való integrálása terén végzett tevékenységei;
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) különleges intézkedések az európai kultúrák gazdagságának és sokféleségének fokozottabb népszerűsítésére, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és a kultúrák kölcsönös megismerésének ösztönzésére, például európai kulturális díjak, az Európai Örökség cím és az Európa kulturális fővárosa cím.	e) különleges intézkedések az európai kultúrák gazdagságának és sokféleségének fokozottabb népszerűsítésére, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és a kultúrák kölcsönös megismerésének ösztönzésére, például európai kulturális díjak, az Európai Örökség cím és az Európa kulturális fővárosa és sportfővárosa cím.
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a készségek megszerzésének és a hálózatok kialakításának megkönnyítése, illetve különösen a digitális technológiák használatának ösztönzése a piaci fejlődéshez való alkalmazkodás biztosítása érdekében;	a) a készségek megszerzésének és a hálózatok kialakításának megkönnyítése, illetve különösen a digitális technológiák és a közösségi média használatának ösztönzése a piaci fejlődéshez való alkalmazkodás biztosítása érdekében; a mobil internetes technológiáknak e folyamat szerves részét kell képezniük, figyelembe véve azok egyre növekvő használatát;
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) olyan projektek támogatása, amelyek több médiát és platformot átfogó fejlesztéseket hajtanak végre technikai és kreatív szempontból is;
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) kísérleti projektfejlesztés támogatása, valamint annak promóciója és bemutatása.
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – j a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ja) a kreatív iparágak sokrétű szempontjait figyelembe véve technikai és kreatív szinten is elő kell mozdítani az innovációt erősítő politikákat.
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) vonatkozó uniós szakpolitikák, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a kutatás és innováció, a vállalkozás, az idegenforgalom, az igazságügy és a fejlesztés területén;	a) vonatkozó uniós szakpolitikák, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a kutatás és innováció, a vállalkozás, az idegenforgalom, az igazságügy, a fejlesztés és a sport területén;
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a kultúrára és médiára vonatkozó szakpolitikák területének más vonatkozó uniós finanszírozási forrásai, különösen az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a kutatási és innovációs programok, valamint az igazságügyhöz és az állampolgársághoz kapcsolódó pénzügyi eszközök, külső együttműködési programok és az előcsatlakozási programok. A végrehajtás szintjén a program és az intelligens specializációra irányuló nemzeti és regionális stratégiák közötti szinergiák biztosítása különösen fontos.	b) a kultúrára és médiára vonatkozó szakpolitikák területének más vonatkozó uniós finanszírozási forrásai, különösen az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a kutatási és innovációs programok és az Erasmus mindenkinek program, valamint az igazságügyhöz és az állampolgársághoz kapcsolódó pénzügyi eszközök, külső együttműködési programok és az előcsatlakozási programok. A végrehajtás szintjén a program és az intelligens specializációra irányuló nemzeti és regionális stratégiák közötti szinergiák biztosítása különösen fontos.
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) A rendszeres nyomon követési folyamaton felül a Bizottság legkésőbb 2017 végéig külső jelentést készít a célkitűzések megvalósításának, valamint a program és az európai hozzáadott érték hatékonyságának értékelésére, azzal a céllal, hogy határozatot hozzon a program megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről. Az értékelés foglalkozik az egyszerűsítés kérdésével, annak belső és külső összeegyeztethetőségével, a célkitűzések további relevanciájával, valamint az intézkedéseknek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós feltételeihez való hozzájárulásával. Figyelembe veszi az 1855/2006/EK határozat, az 1718/2006/EK határozat, továbbá az 1041/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat hosszú távú hatásairól készült értékelés eredményeit.	a) A rendszeres nyomon követési folyamaton felül a Bizottság legkésőbb 2017 végéig külső jelentést készít a célkitűzések megvalósításának, valamint a program és az európai hozzáadott érték hatékonyságának értékelésére, azzal a céllal, hogy határozatot hozzon a program megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről. A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek a program eredményeiről és teljesítménymutatóiról. Az értékelés foglalkozik az egyszerűsítés kérdésével, annak belső és külső összeegyeztethetőségével, a célkitűzések további relevanciájával, valamint az intézkedéseknek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós feltételeihez való hozzájárulásával. Figyelembe veszi az 1855/2006/EK határozat, az 1718/2006/EK határozat, továbbá az 1041/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat hosszú távú hatásairól készült értékelés eredményeit.
Indokolás
A 14. cikk szerinti nyomon követés és értékelés alapján a Bizottság éves jelentést nyújt be az Parlamentnek, hogy a Parlament nyomon követhesse a program eredményeit és teljesítménymutatóit.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A program által támogatott projektek kedvezményezettjei biztosítják a kapott uniós forrásokkal és az elért eredményekkel kapcsolatos kommunikációt és tájékoztatást.	(1) A program által támogatott projektek kedvezményezettjei biztosítják a kapott uniós forrásokkal és az elért eredményekkel kapcsolatos kommunikációt és tájékoztatást, beleértve a megfelelő logók, nómenklatúra és szimbólumok jól látható helyen történő elhelyezését is.

ELJÁRÁS

Cím	A Kreatív Európa program
Hivatkozások	COM(2011)0785 – C7-0435/2011 – 2011/0370(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CULT 30.11.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 30.11.2011
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Silvia-Adriana Ţicău 27.1.2012
Vizsgálat a bizottságban	21.3.2012
Az elfogadás dátuma	31.5.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	54 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gabriele Albertini, Amelia Andersdotter, Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Zigmantas Balčytis, Ivo Belet, Jan Březina, Reinhard Bütikofer, Jürgen Creutzmann, Dimitrios Droutsas, Christian Ehler, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, Edit Herczog, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Marisa Matias, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Jens Rohde, Paul Rübig, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Patrizia Toia, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras, Henri Weber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Maria Badia i Cutchet, Francesco De Angelis, Ioan Enciu, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Roger Helmer, Jolanta Emilia Hibner, Seán Kelly, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Zofija Mazej Kukovič, Vladimír Remek
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	María Auxiliadora Correa Zamora, Franziska Keller

ELJÁRÁS

Cím	A Kreatív Európa program
Hivatkozások	COM(2011)0785 – C7-0435/2011 – 2011/0370(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	23.11.2011
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CULT 30.11.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 30.11.2011	DEVE 30.11.2011	BUDG 30.11.2011	EMPL 19.1.2012
	ITRE 30.11.2011	LIBE 30.11.2011	FEMM 30.11.2011
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	AFET 20.12.2011	DEVE 5.12.2011	LIBE 5.12.2011	FEMM 10.7.2012
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Silvia Costa 2.2.2012
Vizsgálat a bizottságban	9.7.2012	8.10.2012	27.11.2012
Az elfogadás dátuma	18.12.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Lorenzo Fontana, Mary Honeyball, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Emilio Menéndez del Valle, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Monika Panayotova, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Marco Scurria, Hannu Takkula, Helga Trüpel, Milan Zver
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Timothy Kirkhope, Iosif Matula, Raimon Obiols, Georgios Papanikolaou, Rui Tavares
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Leonardo Domenici
Benyújtás dátuma	14.1.2013