JELENTÉS a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

1.2.2013 - (COM(2011)0897 – C7‑0004/2012 – 2011/0437(COD)) - ***I

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Előadó: Philippe Juvin

Módosítások

• 001-281 (PDF - 982 KB)
• 001-281 (DOC - 1558 KB)
• 282-282 (PDF - 910 KB)
• 282-282 (DOC - 798 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2011)0897 – C7‑0004/2012 – 2011/0437(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság által a Parlament és Tanács elé terjesztett javaslatra (COM(2011)0897),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 53. cikkének (1) bekezdésére, valamint 62. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7-0004/2012),

-   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében a német Bundesrat, a spanyol képviselőház és az osztrák Szövetségi Tanács által benyújtott, indokolással ellátott véleményekre, amelyek hangsúlyozzák, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 26-i véleményére[1],

–   tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. július 19-i véleményére[2],

–   tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A7-0030/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 bevezető hivatkozás
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére, 62. és 114. cikkére,	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 14. cikkére, 53. cikke (1) bekezdésére, 62. és 114. cikkére, valamint 26. jegyzőkönyvére,
Indokolás
Az irányelv közérdekű szolgáltatásokra és azok sajátosságaira vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevétele.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó egyértelmű uniós szintű szabályok hiánya jogbizonytalanságot eredményez, akadályozza a szolgáltatások szabad mozgását a belső piacon és torzítja annak működését. Ennek következtében a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogai a belső piacon csorbulnak és fontos üzleti lehetőségeket szalasztanak el, miközben az állami hatóságok nem tudják a legjobb módon felhasználni a közpénzeket, úgy, hogy az uniós polgárok a legkedvezőbb áron jussanak minőségi szolgáltatáshoz. A koncessziók odaítélésére vonatkozó megfelelő jogi keret biztosítaná az összes uniós gazdasági szereplő számára a piacokhoz való hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférést, jogbiztonságot teremtene és előnyben részesítené az infrastruktúra és a polgároknak nyújtott stratégiai szolgáltatások terén eszközölt állami beruházásokat.	(1) A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó egyértelmű uniós szintű szabályok hiánya jogbizonytalanságot eredményez, akadályozza a szolgáltatások szabad mozgását a belső piacon és torzítja annak működését. Ennek következtében a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogai a belső piacon csorbulnak és fontos üzleti lehetőségeket szalasztanak el, miközben az állami hatóságok nem tudják a legjobb módon felhasználni a közpénzeket, úgy, hogy az uniós polgárok a legkedvezőbb áron jussanak minőségi szolgáltatáshoz. A koncessziók odaítélésére vonatkozó megfelelő, kiegyensúlyozott és rugalmas jogi keret biztosítaná az összes uniós gazdasági szereplő számára a piacokhoz való hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférést, jogbiztonságot teremtene és előnyben részesítené az infrastruktúra és a polgároknak nyújtott stratégiai szolgáltatások terén eszközölt állami beruházásokat. Ez a jogi keret a nemzetközi gazdasági szereplők számára is nagyobb jogbiztonságot nyújtana, és alapként, valamint eszközként szolgálhatna ahhoz, hogy a nemzetközi piacok még inkább megnyíljanak a közbeszerzések előtt, valamint hogy a nemzetközi kereskedelem megerősödjön. Uniós szinten be kell vezetni azt az általános elvet, amelynek lényege a kkv-k bevonása a koncessziós szerződések odaítélésébe, a koncessziós piachoz való hozzáférésük elősegítése céljából.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A koncessziók odaítélésére vonatkozó jogi keret rendelkezéseinek egyértelműeknek és világosaknak kell lenniük, és nem okozhatnak túlzott bürokratikus terheket.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) A koncessziók jellegéből adódik, hogy a koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó rendelkezések nem jelenthetik csupán a közbeszerzésre vonatkozó szabályok átvételét.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közbeszerzés fontos szerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Az építési koncessziók odaítélésére jelenleg az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott alapvető szabályok alkalmazandók, míg a több tagállamra kiterjedő szolgáltatási koncessziók odaítélésének meg kell felelnie a Szerződés alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgására, a letelepedés szabadságára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó elveknek, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. A Szerződés elveinek a nemzeti jogalkotók általi eltérő értelmezése és a különböző tagállamok jogszabályai közötti jelentős eltérések kapcsán fennáll a jogbizonytalanság veszélye. Ezt a kockázatot az Európai Unió Bíróságának kiterjedt ítélkezési gyakorlata megerősítette, ez azonban csak a koncessziós szerződések odaítélésének egyes aspektusaival foglalkozott. Így a Szerződés elveinek az összes tagállamban érvényesülő egységes meghatározására és eltérő értelmezésük megszüntetésére van szükség uniós szinten, a belső piac fennálló torzulásainak kiküszöbölése érdekében.	(2) A közbeszerzés fontos szerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ebben az összefüggésben a koncessziós szerződések fontos eszközei az infrastruktúra és a stratégiai szolgáltatások hosszú távú strukturális fejlesztésének. Következésképp megkönnyítik a belső piacon belüli versenyfeltételek javulását, miközben fokozzák a magánszféra szaktudását, illetve hatékonyságot és innovációt valósítanak meg.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az építési koncessziók odaítélésére jelenleg az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 meghatározott alapvető szabályok alkalmazandók, míg a határokon átnyúló érdekkel bíró szolgáltatási koncessziók odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgására, a letelepedés szabadságára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó elveknek, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Az EUMSZ elveinek a nemzeti jogalkotók általi eltérő értelmezése és a különböző tagállamok jogszabályai közötti jelentős eltérések kapcsán fennáll a jogbizonytalanság veszélye. Ezt a kockázatot az Európai Unió Bíróságának kiterjedt ítélkezési gyakorlata megerősítette, ez azonban csak a koncessziós szerződések odaítélésének egyes aspektusaival foglalkozott.
	_______________
	1 HL L 134., 2004.4.30., 114. o.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Ennélfogva ezen irányelv célja, hogy elérje a Szerződések elveinek egységes alkalmazását valamennyi tagállamban, a jogbiztonság biztosítása, a belső piac meglévő torzulásainak kiküszöbölése, a közkiadások hatékonyságának növelése, a koncessziós szerződések odaítélése kapcsán a kkv-k egyenlő hozzáférésének és tisztességes részvételének helyi és uniós szinten történő elősegítése és a fenntartható közérdekű politikai célkitűzések megvalósításának támogatása révén.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 2 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) A jelen irányelv 14. cikkében meghatározott, a versenynek közvetlenül kitett tevékenységek kizárására vonatkozó rendelkezések értelmében a 2004. március 31-i 2004/18/EK és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 rendelkezései nem alkalmazandók a jelen irányelvben meghatározott koncessziókra. Ugyanakkor a jelen irányelvben meghatározott szabályok nem alkalmazhatók az említett két irányelvben meghatározott odaítélési eljárás megkerülése céljából. __________ 1 HL L 134., 2004.4.30., 1. o.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az irányelv semmilyen módon nem befolyásolhatja a tagállamok vagy az állami hatóságok szabadságát az építési beruházások közvetlen megvalósítására vagy közszolgáltatások nyújtására, illetve e tevékenységek harmadik félnek történő kiszervezésére vonatkozó döntésben. A tagállamok vagy állami hatóságok közérdekű célkitűzéseik megvalósítása érdekében továbbra is szabadon határozhatják meg a nyújtandó szolgáltatások jellemzőit, többek között a szolgáltatások minőségére vagy árára vonatkozó feltételeket.	(3) Az irányelv elismeri és megerősíti a tagállamok és az állami hatóságok jogát arra, hogy döntsenek az építési beruházások teljesítésére és a felelősségi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására általuk legmegfelelőbbnek ítélt irányítási formáról. Az irányelvnek semmilyen módon nem szabad befolyásolnia a tagállamok és az állami hatóságok arra vonatkozó szabadságát, hogy közvetlenül valósítsanak meg építési beruházásokat vagy nyújtsanak közszolgáltatásokat, illetve e tevékenységeket kiszervezve azokkal harmadik feleket bízzanak meg. A tagállamoknak vagy állami hatóságoknak közérdekű célkitűzéseik megvalósítása érdekében továbbra is jogában áll meghatározni és pontosítani a nyújtandó szolgáltatások jellemzőit, többek között a szolgáltatások minőségére vagy árára vonatkozó feltételeket.
Indokolás
A hatóságok igazgatási szabadságának ismételt megerősítése, mellyel élve szabadon dönthetnek a rájuk bízott feladatok irányítási módjáról (saját maguk végzik el a feladatot vagy harmadik félre bízzák). Az irányelv nem kedvezményez egyetlen meghatározott irányítási formát sem, hanem szabályokat állapít meg arra az esetre, ha a feladatot harmadik félre bízzák (koncesszió).
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A bizonyos értéket meghaladó koncessziók esetében indokolt rendelkezéseket hozni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások minimális összehangolására vonatkozóan, amely rendelkezések a Szerződés elvein alapulnak annak érdekében, hogy a közbeszerzések verseny előtti megnyitását és a megfelelő jogbiztonságot garantálják. Az említett összehangoló rendelkezések nem léphetnek túl azon a szinten, amely a fent említett célok eléréséhez szükséges. A tagállamoknak azonban lehetőséget kell adni e rendelkezések kiegészítésére és továbbfejlesztésére, ha azt indokoltnak tartják, mindenekelőtt a fenti elvek jobb betartásának biztosítása érdekében.	(4) A bizonyos értéket elérő vagy meghaladó koncessziók esetében indokolt rendelkezéseket hozni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások minimális összehangolására vonatkozóan, amely rendelkezések a Szerződés elvein alapulnak annak érdekében, hogy a közbeszerzések verseny előtti megnyitását és a megfelelő jogbiztonságot garantálják. Az említett összehangoló rendelkezések nem léphetnek túl azon a szinten, amely a fent említett célok eléréséhez szükséges és garantálniuk kell egy bizonyos szintű rugalmasságot. Következésképp a tagállamoknak lehetőséget kell adni e rendelkezések kiegészítésére és továbbfejlesztésére, ha azt indokoltnak tartják, mindenekelőtt a fenti elvek jobb betartásának biztosítása érdekében.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A koncesszió egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások vagy szolgáltatások megszerzése, amelyek esetében az ellenszolgáltatás általában a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás hasznosítására vonatkozó jog. Az építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére meghatározott, kötelező erejű kötelezettségek vonatkoznak, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő határoz meg és amelyek jogilag érvényesíthetők. Ezzel szemben egyes állami aktusok, például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyek kapcsán az állam vagy egy állami hatóság megállapítja egy gazdasági tevékenység végzésének feltételeit, nem minősülhetnek koncessziónak. Ugyanez vonatkozik egyes megállapodásokra, amelyek tárgya a gazdasági szereplő joga bizonyos állami területek vagy erőforrások kiaknázására, például a földbérleti szerződésekre, amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve az ajánlatkérő csak a használat általános feltételeit határozza meg, konkrét építmény vagy szolgáltatás megszerzése nélkül.	(6) A koncesszió olyan visszterhes szerződés, amelyben egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő (a továbbiakban „koncessziót szolgáltatók”) a felelősségi körükbe tartozó tevékenységek elvégzésével vagy szolgáltatások nyújtásával egy vagy több gazdasági szereplőt bíznak meg, és amelynek alapján e megbízás ellenértékét a szerződés tárgyát képező építési beruházások vagy szolgáltatások hasznosításához való jog, adott esetben pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülő jog képezi. Az építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére meghatározott, kötelező erejű kötelezettségek vonatkoznak, amelyeket a koncessziót szolgáltató határoz meg és amelyek jogilag érvényesíthetők. Ezzel szemben egyes állami aktusok, például határozott időre megadott felhatalmazások vagy engedélyek, amelyek kapcsán az állam vagy egy állami hatóság megállapítja egy gazdasági tevékenység végzésének feltételeit, nem minősülhetnek koncessziónak. Ugyanez vonatkozik egyes megállapodásokra, amelyekben az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve az ajánlatkérő egy gazdasági szereplőre ruházza át bizonyos állami területek vagy erőforrások kiaknázásának jogát, például – különösen a tengeri vagy belvízi kikötőket – érintő, köz- vagy magánszféra érdekeltségű föld- vagy ingatlanbérleti szerződések, illetve szolgalmi jogok megadása esetében, amikor az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve az ajánlatkérő csak a használat általános feltételeit határozza meg, anélkül hogy a gazdasági szereplő által teljesített építési beruházások vagy specifikus szolgáltatások hasznából ő maga részesedne. Mind a köz- mind pedig a magánszféra érdekeltségű bérleti szerződések általános rendelkezésekként többek között előírásokat tartalmaznak különösen a bérlemény bérlőnek való átengedéséről, annak hasznosításáról (például a bérlemény leírása, a bérlemény megengedett használatára vonatkozó rendelkezések, a bérlemény optimális hasznosításáról szóló rendelkezések, mint például teljesítményindexek vagy környezeti normák), a bérlemény karbantartásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő mindenkori kötelezettségeiről, a bérleti szerződés időtartamáról és a bérlemény birtokjogának visszaengedéséről a bérbeadó felé, a bérleti díjról és a bérlő által viselendő járulékos költségekről (beleértve a kötbért).
Indokolás
A koncesszió fogalmának (lásd a 2. cikket) és a jelenlegi irányelv értelmében koncessziónak nem minősülő szerződéstípusok (különféle engedélyek, általános feltételeket építési munkálatokkal vagy szolgáltatásnyújtással való megbízás nélkül rögzítő szerződések) egyértelműsítése. A „koncesszió szolgáltatója” kifejezés használata a szöveg egyszerűsítését célozza azokban az esetekben, amikor a szöveg különbségtétel nélkül vonatkozik az ajánlatkérő szervre és az ajánlatkérőre.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A koncesszió és a közbeszerzési szerződés fogalmának értelmezésével kapcsolatos nehézségek folyamatos jogbizonytalanságot idéztek elő az érintett felek körében, aminek nyomán az Európai Unió Bírósága számos ítéletet hozott e tárgyban. A koncesszió fogalommeghatározását tehát – különösen a lényeges működési kockázat fogalmára való utalással – pontosítani kell. A koncesszió fő jellemzője, az építmény vagy szolgáltatás hasznosításának joga, mindig együtt jár a gazdasági kockázatnak a koncessziós jogosultra való átszállásával, ami magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a befektetés, illetve az odaítélt építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során felmerült költségek nem térülnek meg a koncessziós jogosult számára. A koncessziók odaítélésére vonatkozó speciális közbeszerzési szabályok alkalmazása nem lenne indokolt, ha az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő – minimális bevétel garantálásával, amelynek összege elérné vagy meghaladná azt a költséget, amelyet a vállalkozónak a szerződés teljesítéséhez vállalnia kell – mentesítené a vállalkozót minden lehetséges veszteségtől. Ugyanakkor egyértelművé kell tenni, hogy egyes, teljes mértékben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által finanszírozott megállapodásoknak koncessziónak kell minősülniük, amennyiben az építési beruházás kivitelezője vagy a szolgáltatás nyújtója által végrehajtott beruházás, illetve nála felmerült költség megtérülése a szolgáltatás vagy az eszköz tényleges keresletétől vagy rendelkezésre állásától függ.	(7) A koncesszió fogalmának értelmezésével kapcsolatos nehézségek folyamatos jogbizonytalanságot idéztek elő az érintett felek körében, aminek nyomán az Európai Unió Bírósága számos ítéletet hozott e tárgyban. A koncesszió fogalommeghatározását tehát – különösen a hasznosítási kockázat fogalmára való utalással – pontosítani kell. A koncesszió fő jellemzője, az építmény vagy szolgáltatás hasznosításának joga, mindig együtt jár a gazdasági kockázat jelentős részének a koncessziós jogosultra való átszállásával, ami magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a befektetés, illetve az odaítélt építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során felmerült költségek szokásos működési feltételek között nem térülnek meg a koncessziós jogosult számára. Az, hogy a kockázat kezdetben – főként a koncesszió tárgyát képező építési munkálatokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó közjogi szabályok alkalmazása folytán – nagyon alacsony fokú, nem zárja ki, hogy az adott szerződés koncessziónak minősüljön. A koncessziók odaítélésére vonatkozó speciális közbeszerzési szabályok alkalmazása nem lenne indokolt, ha a koncesszió szolgáltatója – minimális bevétel garantálásával, amelynek összege elérné vagy meghaladná azt a költséget, amelyet a vállalkozónak a szerződés teljesítéséhez vállalnia kell – mentesítené a koncesszió jogosultját minden lehetséges veszteségtől. Ugyanakkor egyértelművé kell tenni, hogy egyes, teljes mértékben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által finanszírozott megállapodásoknak koncessziónak kell minősülniük, amennyiben az építési beruházás kivitelezője vagy a szolgáltatás nyújtója által végrehajtott beruházás, illetve nála felmerült költség megtérülése a szolgáltatás vagy az eszköz tényleges keresletétől vagy rendelkezésre állásától függ.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) A működési kockázatnak a feleken kívül álló tényezőkből kell erednie, nem származhat tehát abból, hogy valamelyik fél nem megfelelően teljesíti a szerződést. A működési kockázat a piac változékonyságának való kitettség kockázatát jelenti, amely lehet akár a kereslet, akár a kínálat terén jelentkező kockázat, vagy a két kockázat együttesen. Működési kockázat lehet például annak kockázata, hogy a szolgáltatási kínálat nem fedi le a keresletet, az, hogy az erre kötelezettek nem tudnak majd fizetni a nyújtott szolgáltatásokért, vagy az, hogy a szolgáltatás működtetési költségét a bevétel nem fogja teljes mértékben fedezni;
Indokolás
A 2. cikk (2) bekezdésében említett „rendelkezésre állás kockázata” fogalommeghatározása és jelentése nem egyértelmű. A javasolt új preambulumbekezdés megpróbálja hozzákapcsolni e kockázathoz a koncessziós jogosultnak a koncesszió teljesítése során hozott saját beruházási döntéseit).
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A különleges, illetve kizárólagos jogok fogalma központi kérdés ezen irányelv hatályának meghatározásában, mivel azok a szervezetek, amelyek a 4. cikk (1) bekezdésének 1) pontja értelmében nem ajánlatkérők és nem közvállalkozások, csak annyiban tartoznak az irányelv hatálya alá, amennyiben ilyen jogok alapján folytatnak bizonyos tevékenységeket. Ezért helyénvaló tisztázni, hogy azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok, nevezetesen uniós jogszabályok alapján történt, ezen irányelv alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. Ezek közé a jogszabályok közé tartozik a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1998. június 22-i 98/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 20-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. A közszféra fellépésének egyre sokrétűbb megjelenési formái szükségessé tették a közbeszerzés fogalmának egyértelműbb meghatározását. A koncesszióra vonatkozó uniós szabályok olyan építési beruházás vagy szolgáltatás megszerzésére vonatkoznak, amelynek ellenszolgáltatása az említett építési beruházás vagy szolgáltatás hasznosítása. A megszerzés fogalma tágan értendő, a szóban forgó építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás előnyeinek megszerzése értelmében, amihez nem feltétlenül szükséges minden esetben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő részére történő tulajdonjog-átruházás. Továbbá egy tevékenységnek pusztán a finanszírozása – amelyhez gyakran kapcsolódik az átvett összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a szándékolt célokra – általában nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.	(9) A különleges, illetve kizárólagos jogok fogalma központi kérdés ezen irányelv hatályának meghatározásában, mivel azok a szervezetek, amelyek a 4. cikk (1) bekezdésének 1) pontja értelmében nem ajánlatkérők és nem közvállalkozások, csak annyiban tartoznak az irányelv hatálya alá, amennyiben ilyen jogok alapján folytatnak bizonyos tevékenységeket.
Indokolás
A 4. cikk módosított (3) bekezdésével való koherencia érdekében.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Szükségesnek bizonyult annak pontosítása is, mi értendő egyetlen beszerzés alatt, amelynek eredményeként az adott beszerzés céljából valamennyi koncesszió egybeszámított értékét kell figyelembe venni az ezen irányelvben meghatározott határérték szempontjából, és a beszerzést egészében kell közzétenni, lehetőleg részekre bontva. Az egyetlen beszerzés fogalma magában foglalja egy adott projekt megvalósításához szükséges összes árubeszerzést, építési beruházást és szolgáltatást. Egyetlen projekt létére utaló jelek lehetnek például az ajánlatkérő szerv átfogó előzetes tervezése és koncepciója, az, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy hogy más logikus módon kapcsolódnak egymáshoz.	(10) Az irányelv csak azokra a koncessziós szerződésekre alkalmazható, amelyeknek értéke elér vagy meghalad egy bizonyos olyan küszöbösszeget, amely más tagállamok gazdasági szereplői számára megjeleníti a koncesszióban megnyilvánuló transznacionális érdekeltséget. Ezért a koncessziós érték kiszámítási módszerének meghatározása kulcsfontosságú, és azonosnak kellene lennie az építési, illetve szolgáltatási koncessziók esetén, mivel a szerződések többsége vegyes jellegű. A meghatározásnak tekintetbe kellene vennie a szóban forgó koncesszióból eredő, adózás előtti, a koncesszió szolgáltatója által a szerződés időtartamára vonatkozóan becsült éves üzleti forgalmat. A koncesszió értékébe be kell számítani a szerződés tárgyát képező és ugyanazon koncessziós projekthez tartozó építési munkálatok és/vagy szolgáltatások egészének értékét. Egyetlen projekt létére utaló jelek lehetnek például a koncesszió szolgáltatójának átfogó előzetes tervezése és koncepciója, az, hogy a koncesszió különböző elemei egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy hogy más logikus módon kapcsolódnak egymáshoz, vagy hogy ugyanolyan típusú beruházásokat kívánnak meg a koncesszió jogosultjától.
Indokolás
Összhang megteremtése a módosított 5. és 6. cikkel.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a koncesszió-odaítélési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett szervezeteket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Biztosítani kell tehát azt, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód ne sérüljön. A Szerződés 345. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor.	(11) A piachoz való tényleges hozzáférés érdekében, valamint a koncesszió-odaítélési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett szervezeteket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell egyértelműen meghatározni. Biztosítani kell azt, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben biztosítsák az egyenlő bánásmódot. Az EUMSZ 345. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Olyan koncessziók ajánlatkérők általi odaítélésére is sor kerülhet, amelyek többféle tevékenységre vonatkozó, adott esetben különböző jogrendek alá tartozó követelmények teljesítését célozzák. Egyértelművé kell tenni, hogy abban az esetben, ha egyetlen koncesszió többféle tevékenységre irányul, a szerződés fő tárgyát képező tevékenységre vonatkozó szabályok fogják meghatározni az alkalmazandó jogi előírásokat. A koncesszió fő tárgyát képező tevékenységnek a meghatározása alapulhat az adott koncesszió révén teljesítendő követelményeknek az elemzésén, amelyet az ajánlattevő a koncessziós érték becslése és a koncesszió odaítéléséhez szükséges dokumentáció összeállítása céljából végzett. Egyes esetekben objektív módon lehetetlen meghatározni, mi a koncesszió fő tárgyát képező tevékenység. Rendelkezni kell az ilyen esetekre vonatkozó szabályokról.	(12) Olyan koncessziók koncesszió szolgáltatója általi odaítélésére is sor kerülhet, amelyek többféle tevékenységre vonatkozó, adott esetben különböző jogrendek alá tartozó követelmények teljesítését célozzák. Egyértelművé kell tenni, hogy abban az esetben, ha egyetlen koncesszió többféle tevékenységre irányul, a szerződés fő tárgyát képező tevékenységre vonatkozó szabályok fogják meghatározni az alkalmazandó jogi előírásokat. A koncesszió fő tárgyát képező tevékenységnek a meghatározása alapulhat az adott koncesszió révén teljesítendő követelményeknek az elemzésén, amelyet a koncesszió szolgáltatója a koncessziós érték becslése és a koncesszió dokumentációjának összeállítása céljából végzett. Egyes esetekben objektív módon lehetetlen meghatározni, mi a koncesszió fő tárgyát képező tevékenység. Rendelkezni kell az ilyen esetekre vonatkozó szabályokról.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Indokolt kizárni az irányelv alkalmazási köréből egyes szolgáltatásnyújtásra irányuló koncessziókat, amelyeket a gazdasági szereplőt kihirdetett nemzeti törvény vagy közigazgatási rendelkezés alapján megillető és annak a III. mellékletben meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó hálózati infrastruktúra irányítására vonatkozó, a Szerződésben és az uniós ágazati jogszabályokban foglalt előírásokkal összhangban odaítélt kizárólagos jog alapján olyan gazdasági szereplőnek ítéltek oda, amely maga is ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, mivel az ilyen kizárólagos jog lehetetlenné teszi versenytárgyalás alkalmazását. Ettől eltérve és az ezen irányelv hatálya alóli általános kizárás jogi következményeinek sérelme nélkül, a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott koncessziókra vonatkoznia kell annak a kötelezettségnek, hogy az alapvető átláthatóság biztosítása érdekében a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni, kivéve, ha ágazati jogszabály rendelkezik az említett átláthatóság feltételeiről.	(13) Indokolt kizárni az irányelv alkalmazási köréből egyes szolgáltatásnyújtásra irányuló – a III. mellékletben felsorolt tevékenységhez kapcsolódó – koncessziókat (beleértve a felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó hálózati infrastruktúra irányítására vonatkozó szolgáltatási koncessziókat), amennyiben ezeket a koncessziókat olyan gazdasági szereplőnek ítélték oda, aki kihirdetett nemzeti törvény, szabályozási vagy közigazgatási rendelkezés alapján, a Szerződésben vagy az uniós ágazati jogszabályokban foglalt előírásokkal összhangban odaítélt kizárólagos jogot élvez, mivel az ilyen kizárólagos jog lehetetlenné teszi versenytárgyalás alkalmazását. Ettől eltérve és az ezen irányelv hatálya alóli általános kizárás jogi következményeinek sérelme nélkül, az ilyen koncessziókra vonatkoznia kell annak a kötelezettségnek, hogy az alapvető átláthatóság biztosítása érdekében a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni, kivéve, ha ágazati jogszabály rendelkezik az említett átláthatóság feltételeiről. Az átláthatóság erősítése végett amennyiben egy tagállam a III. mellékletben felsorolt valamely tevékenység folytatása tekintetében kizárólagos jogot juttat egy gazdasági szereplőnek, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ki kell zárni az irányelv hatálya alól az olyan játéktevékenységekre irányuló koncessziókat, amelyek pénzösszegek szerencsejátékokban (sorsjátékok, fogadások) való kockáztatását vonják maguk után, és amelyeket nemzeti jogszabályok, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések útján egy vagy több tagállam által a Szerződéseknek megfelelően biztosított kizárólagos jogokkal rendelkező egy vagy több szervezet bonyolít le. A kizárást egyrészt az indokolja, hogy a nemzeti szinten egy vagy több szervezetnek biztosított kizárólagos jogok folytán a versenyeljárás nem alkalmazható, másrészt az, hogy meg kell őrizni a tagállamok lehetőségét a játékágazat nemzeti szintű szabályozására, összhangban a közrend és a társadalmi rend védelmével kapcsolatos kötelezettségeikkel.
Indokolás
Új preambulumbekezdés, mely tisztázza a játékágazat egy részének kizárását. A kizárólagos jogok biztosítása megakadályozza a versenyeljárások alkalmazását. Emellett a tagállamoknak is meg kell őrizniük valamennyi mozgásteret ebben az érzékeny ágazatban (a közrend és a társadalmi rend védelme). Valamely állam e téren meglévő cselekvési képességét nem korlátozhatják az ágazatban nem megfelelően alkalmazható szabályok (pl. egy szerencsejáték hasznosításának megszüntetése).
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 13 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13b) Az irányelv hatálya alól ki kell zárni a polgári védelemmel, katasztrófavédelemmel és -megelőzéssel kapcsolatos szolgáltatási szerződéseket. Ide tartozik különösen a sürgősségi mentőszolgálat, amelyet meg kell különböztetni a betegszállítási szolgáltatásoktól. Az eredményes polgári védelem és veszélyelhárítás polgárok érdekét szolgáló biztosításához elegendőnek kell lennie az elsődleges jog elvei alkalmazásának.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 13 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13c) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy a Szerződésekhez csatolt, a tagállamokban nyújtott közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló 29. jegyzőkönyvnek megfelelően a közszolgálati feladatokat valamely szolgáltatóra ruházzák, azokat meghatározzák és megszervezzék.
Indokolás
Be kell vezetni egy új preambulumbekezdést, amely kifejezetten hivatkozik az Amszterdami Jegyzőkönyvre mint elsődleges uniós jogi eszközre. E módosítás szándékában megegyezik a koncesszió közösségi jogi megítéléséről szóló bizottsági értelmező közleményben szereplő, az Amszterdami Jegyzőkönyvre történő hivatkozással.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Indokolt kizárni egyes, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló koncessziókat, amelyeket olyan, ajánlatkérőhöz kapcsolt vállalkozásnak ítélnek oda, amelynek fő tevékenysége ilyen szolgáltatás vagy építési beruházás teljesítése azon csoport részére, amelyhez tartozik, ahelyett, hogy azokat a piacon kínálná fel. Szintén indokolt kizárni egyes, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló koncessziókat, amelyeket az ajánlatkérő olyan közös vállalatnak ítélt oda, amelyet több ajánlatkérő az ezen irányelv által szabályozott tevékenységek végzése céljából hozott létre, és amelynek az adott ajánlatkérő is tagja. Helyénvaló azonban biztosítani, hogy ez a kizárás ne vezessen a versenynek az ajánlatkérőkhöz kapcsolt vállalkozások, illetve közös vállalatok javára történő torzulásához; indokolt megfelelő szabályrendszert megállapítani különösen azon felső határ tekintetében, amelyen belül a vállalkozások bevételük egy részét a piacon szerezhetik meg és amely felett elveszítenék annak lehetőségét, hogy pályázati felhívás nélkül koncessziót nyerjenek el, továbbá a közös vállalatok alapítása tekintetében, valamint e közös vállalatok és az azokat alkotó ajánlatkérők közötti kapcsolatok stabilitása tekintetében.	(14) Indokolt kizárni egyes, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló koncessziókat, amelyeket olyan, ajánlatkérőhöz kapcsolt, magánjogi érdekeltek részvételével vagy anélkül működő vállalkozásnak ítélnek oda, amelynek fő tevékenysége ilyen szolgáltatás vagy építési beruházás teljesítése azon csoport részére, amelyhez tartozik, ahelyett, hogy azokat a piacon kínálná fel. Szintén indokolt kizárni egyes, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló koncessziókat, amelyeket az ajánlatkérő olyan közös vállalatnak ítélt oda, amelyet több ajánlatkérő az ezen irányelv által szabályozott tevékenységek végzése céljából hozott létre, és amelynek az adott ajánlatkérő is tagja. Helyénvaló azonban biztosítani, hogy ez a kizárás ne vezessen a versenynek az ajánlatkérőkhöz kapcsolt vállalkozások, illetve közös vállalatok javára történő torzulásához; indokolt megfelelő szabályrendszert megállapítani különösen azon felső határ tekintetében, amelyen belül a vállalkozások bevételük egy részét a piacon szerezhetik meg és amely felett elveszítenék annak lehetőségét, hogy pályázati felhívás nélkül koncessziót nyerjenek el, továbbá a közös vállalatok alapítása tekintetében, valamint e közös vállalatok és az azokat alkotó ajánlatkérők közötti kapcsolatok stabilitása tekintetében.
Indokolás
Az irányelv kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó 11. cikkének egyértelművé tétele. E cikk szerint a magánjogi érdekeltek kapcsolt vállalkozásokban való részvétele engedélyezett, ellentétben az állami szervek közötti együttműködésről szóló 15. cikkel, amelynek értelmében az ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által ellenőrzött jogi személyen belül nem lehetnek magánjogi érdekeltek.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) A vízágazatban lehetnek olyan többes tevékenységet folytató ún. kapcsolt vállalkozások, amelyek különböző (pl. mind liberalizált, mind nem liberalizált) piaci környezetekben más ágazatokban is működnek, és amelyek szerkezeti problémákkal találhatják szemben magukat az irányelvben meghatározott mentességi követelmények alkalmazása során. Ezért annak érdekében, hogy ezek a kapcsolt vállalkozások vízágazati tevékenységeik folytatásának céljából koncessziókat működtethessenek, a mentesség tényleges felhasználhatósága érdekében 2020-ig átmeneti időszak alkalmazandó. Ezen időszak alatt bizonyos feltételek megléte esetén a fennálló koncessziók ezen irányelv alkalmazása nélkül meghosszabbíthatók. Ugyanis a 11. cikk értelmében ahhoz, hogy egy kapcsolt vállalkozás mentességet élvezhessen, átlagos üzleti forgalma 80%-ának annak a gazdasági csoportnak a tagjaival – közvetlenül velük vagy a nevükben fellépő magánszemélyekkel– folytatott tevékenységéből kell származnia, amelyhez tartozik. Ugyanakkor a vízágazatban többes tevékenységet folytató kapcsolt vállalkozások esetében nehéz teljesíteni az említett forgalmi hányadot, mert a szóban forgó vállalkozások mind liberalizált, mind nem liberalizált szektorokban is folytatnak tevékenységet. Az átmeneti időszak célja az, hogy az érintett kapcsolt vállalkozásoknak megfelelő idő álljon rendelkezésére ahhoz, hogy módosíthassák belső szervezetüket, esetleg oly módon, hogy könyvviteli rendszerükben a vízágazati tevékenységet különválasztják más tevékenységeikről. A verseny bármiféle potenciális korlátozásának megelőzése céljából az érintett szerződéseknek azonban 2020 júliusára be kell fejeződniük. Az átmeneti időszak befejeződése után a belső szervezet átalakításának lehetővé kell tennie a kapcsolt vállalkozások számára az irányelvben meghatározott mentességi feltételek teljesítését.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni az ajánlatkérők által odaítélt, a III. mellékletben említett tevékenység folytatására irányuló koncessziókra, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott, amit a [jelenlegi 2004/17/EK] irányelv 27. és 28. cikkével összhangban előírt eljárások alkalmazásával állapítanak meg. Ennek az eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az érintett szervezetek számára, valamint megfelelő döntéshozatali eljárást kell magában foglalnia, amely rövid határidőn belül teszi lehetővé az uniós jog e téren történő egységes alkalmazását.	(15) Az ajánlatkérők által odaítélt, a III. mellékletben említett tevékenység folytatására irányuló koncessziók, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott, a jelen irányelv értelmében nem tekintendők koncesszióknak, tehát ezekre a jelen irányelv nem vonatkozik. A közvetlen versenykitettséget a 2004/17/EK irányelv 27. és 28. cikkével összhangban kell megvizsgálni. Ennek az eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az érintett szervezetek számára, valamint megfelelő döntéshozatali eljárást kell magában foglalnia, amely rövid határidőn belül teszi lehetővé az uniós jog e téren történő egységes alkalmazását.
Indokolás
A módosított 14. cikk szerinti kiigazítás.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Az irányelv nem alkalmazandó olyan koncessziókra, amelyeket nemzetközi szervezetek saját nevükben és számlájukra hajtanak végre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben indokolt alkalmazni ezt az irányelvet azokra a koncesszió-odaítélésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak.	(16) Az irányelv nem alkalmazandó olyan koncessziókra, amelyeket nemzetközi szervezetek saját nevükben és számlájukra hajtanak végre. Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők nagyobb jogbiztonságot élvezhessenek, meg kell határozni, hogy milyen mértékben indokolt alkalmazni ezt az irányelvet azokra a koncesszió-odaítélésekre, amelyekre egyedi nemzetközi szabályok vonatkoznak. A belső és a nemzetközi piacok egyre inkább függenek egymástól; ennek következtében az átláthatóságra, a korrupció elleni elvi álláspontra, a kölcsönösség elvére, valamint a szociális és emberi jogok előmozdítására vonatkozó uniós értékeket megfelelő módon érvényre kell juttatni a szerződések odaítélési eljárásaiban is.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a koncesszió-odaítélési szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek vagy egyes ajánlatkérők is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Szükség van ezért annak egyértelművé tételére, hogy az említett szervek között létrejött koncessziók mely esetekben nem tartoznak az állami koncessziók odaítélésére vonatkozó szabályok alá. Ezt az egyértelműsítést a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában megállapított elveknek kell irányítaniuk. Az a tény, hogy a megállapodás mindkét részes fele a 4. cikk (1) bekezdésének 1) pontja szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, önmagában nem zárja ki a koncesszió-odaítélési szabályok alkalmazását. Mindazonáltal a koncesszió-odaítélési szabályok alkalmazása nem befolyásolhatja az állami hatóságok arra vonatkozó szabadságát, hogy eldöntsék, hogyan szervezik közérdekű feladataik ellátásának módját. Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt koncesszióknak és a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell a szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. Az irányelvnek annak biztosítására kell irányulnia, hogy az állami szervek közötti mentesített együttműködés ne torzítsa a versenyt a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban.	(17) Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a koncesszió-odaítélési szabályok. A tagállamok eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Szükség van ezért annak – az ítélkezési gyakorlattal összhangban történő – egyértelmű tisztázására, hogy az említett állami hatóságok között létrejött koncessziókra mely esetekben nem vonatkoznak jelen irányelv szabályai. Ezt az egyértelműsítést a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában megállapított elveknek kell irányítaniuk. Az a tény, hogy a megállapodás mindkét részes fele a 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontja szerinti ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő, önmagában nem zárja ki a koncessziós szabályok alkalmazását. A koncesszió-odaítélési szabályok alkalmazása nem befolyásolhatja az állami hatóságok arra vonatkozó jogát, hogy szabadon eldöntsék, hogyan szervezik közérdekű feladataik ellátásának módját. Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt koncesszióknak ezért a feltételek teljesülése esetén mentesülniük kell az irányelv alkalmazása alól. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban. Ennek elérése érdekében szigorúan kell értelmezni a szerződéseknek az ezen irányelv hatálya alól történő kizárására vonatkozó feltételeket. Amennyiben a hatály alóli kizárásra vonatkozó együttes feltételek bármelyike a továbbiakban nem teljesül a közbeszerzési szabályok alól kizárt szerződés vagy együttműködés időtartama alatt, a folyamatban lévő szerződést vagy együttműködést a szokásos koncesszió-odaítélési eljárások szerint meg kell nyitni a verseny számára.
Indokolás
A preambulumbekezdés egyértelművé tétele. A hatóságok közötti, közszolgálati feladat közös ellátására irányuló együttműködés kérdése egy elkülönített új preambulumbekezdés tárgya.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) A 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontja szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által egy másik jogi személynek odaítélt koncesszió nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: a) az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, vagyis annak, hogy döntő befolyást gyakorol a stratégiai célkitűzések és az ellenőrzött jogi személy fontos döntései felett egyaránt. Az ilyen jellegű ellenőrzés meglétének meghatározása érdekében ugyancsak figyelembe vehetők olyan szempontok, mint az ügyvezető, igazgató vagy felügyeleti szervekben való képviselet szintje és a szabályzatokban erre vonatkozóan meglévő pontosítások, vagy pedig a tulajdon kérdése. az irányelv értelmében nem szükséges, hogy az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérő vagy az ajánlatkérő szerv 100%-os tulajdonában legyen. A fent említett feltételeket megfelelően teljesíteni kell, ha egy ajánlatkérő szerv egy általa más ajánlatkérő szervekkel közösen ellenőrzött jogi személynek ítél oda közbeszerzési szerződést.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 17 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17b) A helyi hatóságok közötti, vagy helyi hatóságok és kizárólag helyi hatóságok által alkotott csoportosulások közötti, ugyanazon közfeladatoknak a köz érdekében és a tagállamok belső intézményi és közigazgatási szervezeti rendjében történő közös ellátására irányuló együttműködéseknek mentesülniük kellene jelen irányelv hatálya alól. Az uniós jog nem kötelezi a hatóságokat egy bizonyos jogi forma használatára a közszolgáltatási feladatok közös ellátása során. Ugyanígy, a közfeladatokkal kapcsolatos olyan hatáskör-átruházásokat, amelyek a teljes felelősség átruházását vonják maguk után a helyi hatóságok között, vagy a helyi hatóságok és kizárólag helyi hatóságok által alkotott csoportosulások között a tagállamok belső intézményi és közigazgatási szervezeti rendjén belül és az alkalmazandó nemzeti törvények és jogszabályok alapján, mentesülniük kellene jelen irányelv hatálya alól.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 17 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17c) A piac lezárásának és a verseny akadályozásának elkerülése érdekében a koncesszió időtartamát korlátozni kell.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlatkérők és az ajánlatkérő szervek által odaítélt, építési beruházásra vagy szolgáltatásra irányuló, bizonyos érték feletti koncessziók közzététele megfelelő legyen, e szerződések odaítélését meg kell előznie a koncessziós hirdetmény kötelező közzétételének az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A határértékeknek tükrözniük kell a koncessziók egyértelmű határokon átnyúló érdekeit a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplők szempontjából. A szolgáltatási koncesszió értékének kiszámításánál egy adott potenciális ajánlattevő szempontjából a koncessziós jogosult által teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét figyelembe kell venni.	(18) Annak biztosítása érdekében, hogy az építési beruházásra vagy szolgáltatásra irányuló, bizonyos határértéket elérő vagy e határérték feletti koncessziók közzététele megfelelő legyen, e szerződések odaítélését meg kell előznie a koncessziós hirdetmény kötelező közzétételének az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Indokolás
A határértéket és a számítási módszert a 10. preambulumbekezdés tárgyalja és magyarázza, összhangban a módosított 5. és 6. cikkel.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) A versenyre gyakorolt káros hatások miatt a pályázati felhívás közzététele nélküli koncesszió-odaítélést csak nagyon kivételes körülmények esetén szabad alkalmazni. Ezt a mentességet azokra az esetekre kell korlátozni, amelyeknél kezdettől fogva egyértelmű, hogy a közzététel nem vált ki nagyobb versenyt, nevezetesen azért, mert gyakorlatilag egyetlen gazdasági szereplő tudja teljesíteni a koncessziót. Az objektív kizárólagosságnak csupán azon esetei indokolhatják a pályázati felhívás nélküli koncesszió-odaítélést egy gazdasági szereplőnek, amelyekben a kizárólagossági helyzetet nem az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő idézte elő a jövőbeni odaítélési eljárásra tekintettel, és amelyekben nincsenek megfelelő helyettesítők – ezek elérhetőségét alaposan meg kell vizsgálni.	(19) A versenyre gyakorolt káros hatások miatt a pályázati felhívás közzététele nélküli koncesszió-odaítélést csak nagyon kivételes körülmények esetén szabad alkalmazni, és az ilyen odaítélést azokra az esetekre kell korlátozni, amelyeknél kezdettől fogva egyértelmű, hogy a közzététel nem vált ki nagyobb versenyt, nevezetesen azért, mert gyakorlatilag egyetlen gazdasági szereplő tudja teljesíteni a koncessziót, vagy amelyeknél a koncesszió tárgyát minimális határokon átnyúló hatással bíró, egyedi szolgáltatások alkotják.
Indokolás
Azon esetek egyértelműsítése, amikor nincs szükség koncessziós hirdetményre. A preambulumbekezdés frissítésére azért van szükség, mert a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások esetében a 26. cikk (3) bekezdésében eredetileg előírt előzetes tájékoztató hirdetmény kötelezettsége megszűnik.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Az úgynevezett elsődleges és nem elsődleges szolgáltatások (A és B szolgáltatások) Bizottság általi felülvizsgálata megállapította, hogy nem indokolt a szolgáltatások egy korlátozott csoportjára szűkíteni a közbeszerzési jog teljes körű alkalmazását. Ezért ezt az irányelvet alkalmazni kell egy sor olyan szolgáltatásra (például az étkeztetési és a vízellátási szolgáltatásokra) amelyek esetleg több országra kiterjedhetnek.	(20) A közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás reformjának keretében az úgynevezett elsődleges és nem elsődleges szolgáltatások („A” és „B” szolgáltatások) Bizottság általi felülvizsgálata megállapította, hogy nem indokolt a szolgáltatások egy korlátozott csoportjára szűkíteni a közbeszerzési jog teljes körű alkalmazását. Ezért ezt az irányelvet alkalmazni kell egy sor olyan szolgáltatásra, amelyek több országra is kiterjedhetnek.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) A Bizottság által a közbeszerzési szabályok reformjával összefüggésben elvégzett értékelés eredményeinek ismeretében helyénvalónak tűnik, hogy ezen irányelv teljes körű alkalmazásából csak olyan szolgáltatások kerüljenek kizárásra, amelyek korlátozott mértékben terjednek ki több országra, nevezetesen az úgynevezett személyeknek nyújtott szolgáltatások, például egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért e szolgáltatások koncessziójára egyedi szabályozást kell létrehozni, amely figyelembe veszi azt a tényt, hogy ezek újonnan szabályozottak. Az a kötelezettség, hogy az ebben az irányelvben meghatározott határértéknek megfelelő vagy azt meghaladó értékű koncessziókra vonatkozóan előzetes tájékoztatót vagy a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni, megfelelő módja annak, hogy az esetleges ajánlattevők információhoz jussanak az üzleti lehetőségekről, valamint az érdekelt feleknek odaítélt szerződések számáról és típusáról. Továbbá a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük az említett szolgáltatásokra irányuló koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozóan, azért, hogy biztosítsák az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elveinek betartását, miközben lehetővé teszik az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők számára, hogy figyelembe vegyék a szóban forgó szolgáltatások sajátosságait. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, a felhasználók különböző csoportjainak egyedi igényeit, a felhasználók bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt.	(21) A Bizottság által a közbeszerzési szabályok reformjával összefüggésben elvégzett értékelés eredményeinek ismeretében helyénvalónak tűnik, hogy ezen irányelv teljes körű alkalmazásából csak olyan szolgáltatások kerüljenek kizárásra, amelyek korlátozott mértékben terjednek ki több országra, nevezetesen az úgynevezett személyeknek nyújtott szolgáltatások, például egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért e szolgáltatások koncessziójára kevésbé kényszerítő szabályozást kell létrehozni, amely figyelembe veszi azt a tényt, hogy ezek újonnan szabályozottak. Az a kötelezettség, hogy az ebben az irányelvben meghatározott határértéknek megfelelő vagy azt meghaladó értékű koncessziókra vonatkozóan a koncessziós eljárás eredményéről tájékoztatót kell közzétenni, megfelelő módja az átláthatóság garantálásának, miközben lehetővé teszi, hogy a koncesszió szolgáltatója figyelembe vehesse a szóban forgó szolgáltatások sajátosságait. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a koncesszió szolgáltatója figyelembe vehesse, hogy biztosítani szükséges az innovációt, valamint – az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt 14. számú jegyzőkönyvnek megfelelően – a minőség és a biztonság magas szintjét, a hozzáférhetőség érdekében pedig az egyenlő bánásmódot, illetve elő kell mozdítani az egyetemleges hozzáférést és a felhasználói jogokat.
Indokolás
Az irányelvre irányuló javaslat nem gördít akadályt az elé, hogy a hatóságok a koncessziós szerződés keretében megfelelő minőségi szintet vagy közfeladatok ellátására irányuló kötelezettségeket határozzanak meg. Az irányelv a szerződések odaítélésének módját szabályozza, nem pedig azokat a célokat, amelyeket a hatóságok e szerződések által el kívánnak érni.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) Az irányelv nem érinti az állami hatóságok arra vonatkozó szabadságát, hogy közérdekű célkitűzéseik megvalósítása érdekében nemzeti szinten meghatározzák az általános gazdasági érdekű szolgáltatások körét és a nyújtandó szolgáltatás jellemzőit, többek között a szolgáltatások minőségére vonatkozó feltételeket. Az irányelv ezenkívül nem érinti a nemzeti, regionális és helyi hatóságok azon hatáskörét, hogy az EUMSZ 14. cikkével és a Szerződésekhez csatolt 26. jegyzőkönyvvel összhangban általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtsanak, hajtassanak végre és finanszírozzanak. Ezenkívül az irányelv nem foglalkozik az általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozásával vagy a tagállamok által – különösen szociális területen – az Unió versenyjogi szabályaival összhangban nyújtott támogatási rendszerekkel.
Indokolás
Utalás arra, hogy a Szerződések értelmében a nemzeti, regionális és helyi hatóságok szabadságában áll meghatározni az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat, valamint azokat nyújtani, végrehajtatni és finanszírozni.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv előírásai nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy egyedi minőségi feltételeket alkalmazzanak a szolgáltatásnyújtók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy az állami hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon koncessziós szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság, valamint a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.	(22) A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési joggal kell rendelkezniük arra, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv előírásai nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy egyedi minőségi feltételeket alkalmazzanak a szolgáltatásnyújtók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy az állami hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni őket, hogy az ne járjon koncessziós szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság, valamint a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(22a) A bizalmas jelleg megőrzése céljából az eljárás alatt a koncesszió szolgáltatója nem hozhatja nyilvánosságra a gazdasági szereplők által hozzá eljuttatott és bizalmasnak minősített információkat. E kötelezettség megszegése esetén a koncesszió szolgáltatója felelősséggel tartozik, amennyiben a gazdasági szereplő egyértelműen bizonyítja, hogy annak következtében kárt szenvedett. Ugyanígy, a gazdálkodók sem hozhatják nyilvánosságra a bizalmasként megjelölt információkat. E kötelezettség megszegése esetén a gazdasági szereplők felelősséggel tartoznak.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 22 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(22b) A koncessziós szerződések odaítélési eljárása több szakaszból áll, melyek a következők: a koncessziós hirdetmény közzététele, melynek révén a koncessziót odaítélni kívánó szereplő nyilvánosságra hozza ebbéli szándékát; az érdekelt gazdasági szereplők pályázati jelentkezése a hirdetmény nyomán; annak ellenőrzése, hogy a részvételre jelentkezők megfelelnek-e a részvételi feltételeknek; ajánlat benyújtása a pályázók részéről; a koncesszió szolgáltatója jogosult objektív odaítélési kritériumok alapján tárgyalni a pályázóval; végül a koncesszió szolgáltatójának döntése arról, hogy a koncessziós szerződést odaítéli a koncesszió jogosultjának, illetőleg az odaítélésről szóló hirdetmény közzététele. Lehetőséget kell biztosítani közbülső szakaszok beiktatására is, melyek lehetnek egyes, pályázat benyújtására felhatalmazott jelentkezők kiválasztása és pályázati meghívás küldése az így kiválasztott jelentkezők részére. A koncesszió szolgáltatója felkéréssel fordulhat olyan gazdasági szereplőkhöz is, akik a koncessziós hirdetmény nyomán nem nyújtottak be ajánlatot. Ezenkívül, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvének betartása mellett, egyes szakaszok sorrendjét fel lehet cserélni, többek között például a kiválasztási feltételek ellenőrzését megelőzheti a benyújtott ajánlatok vizsgálata. Jelen irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül, a koncesszió szolgáltatója számára nagy szabadságot kell engedni a koncesszió jogosultjának kiválasztásához vezető eljárás meghatározásában, csupán két kötelező elemet megtartva, melyek a koncessziós hirdetmény közzététele az eljárás kezdetén – kivéve azokat az eseteket, amikor az irányelv ezt nem követeli meg –, és az odaítélésről szóló hirdetmény közzététele az eljárás végén. Ezt a szabadságfokot az átláthatóság és a részvételre jelentkezőkkel és ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód követelménye ellensúlyozza.
Indokolás
Az odaítélési eljárás egyértelműsítése az eljárás lezajlására, az átláthatóságra és az eljárási garanciákra vonatkozó cikkek jobb érthetősége érdekében. Ki kell emelni, hogy a koncesszió szolgáltatója jogosult közbülső szakaszok beiktatására vagy a szakaszok sorrendjének megváltoztatására, az irányelv rendelkezéseinek és a koncessziós hirdetmény eljárás kezdetén, illetve végén történő közzétételére irányuló kötelezettségének sérelme nélkül.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 22 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(22c) Az odaítélési eljárás átláthatóságának és a valamennyi jelentkezővel és ajánlattevővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a tagállamok a csalás, a részrehajlás és a korrupció elleni küzdelmet, valamint az összeférhetetlenség megelőzését célzó szabályokat fogadnak el. Az elfogadott intézkedések keretében átfogó és gyakorlati figyelmeztető- és nyomon követési rendszereket hoznak létre és alkalmaznak a koncessziókkal kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és felszámolására.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) Annak érdekében, hogy minden érdeklődő gazdasági szereplő benyújthassa jelentkezését, az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők kötelesek a pályázatok beérkezésére minimális határidőt biztosítani.	(23) Annak érdekében, hogy minden érdeklődő gazdasági szereplő benyújthassa jelentkezését vagy ajánlatát, a koncesszió szolgáltatója köteles a pályázatok és ajánlatok beérkezésére minimális határidőt biztosítani.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Az arányos, megkülönböztetéstől mentes és pártatlan kiválasztási szempontok megválasztása és a gazdasági szereplőkkel szembeni alkalmazása döntő fontosságú abból a célból, hogy a gazdasági szereplők hatékonyan hozzáférhessenek a koncessziókkal kapcsolatos gazdasági lehetőségekhez. A kis- és középvállalkozások részvételének lehetővé tétele szempontjából döntő fontosságú lehet a pályázó azon lehetősége, hogy más szervezetek kapacitására is támaszkodhasson. Ezért indokolt az a rendelkezés, hogy a kiválasztási szempontok kizárólag a gazdasági szereplők műszaki, pénzügyi és gazdasági kapacitására irányuljanak, azokat közzé kell tenni a koncessziós hirdetményben, és nem zárható ki, hogy egy gazdasági szereplő más szervezetek kapacitására támaszkodjon – a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül –, ha az utóbbi bizonyítja az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő felé, hogy rendelkezik a szükséges erőforrásokkal.	(24) Az arányos, megkülönböztetéstől mentes és pártatlan kiválasztási szempontok megválasztása és a gazdasági szereplőkkel szembeni alkalmazása döntő fontosságú abból a célból, hogy a gazdasági szereplők hatékonyan hozzáférhessenek a koncessziókkal kapcsolatos gazdasági lehetőségekhez. A kis- és középvállalkozások részvételének lehetővé tétele szempontjából döntő fontosságú lehet a pályázó azon lehetősége, hogy más szervezetek kapacitására is támaszkodhasson. Ezért indokolt az a rendelkezés, hogy a világosan meghatározott és a szerződés tárgyához kapcsolódó kiválasztási szempontok kizárólag a pályázók szakmai, műszaki és pénzügyi kapacitására irányuljanak, azokat közzé kell tenni a koncessziós hirdetményben, és nem zárható ki, hogy egy pályázó más szervezetek kapacitására támaszkodjon – a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül –, ha az utóbbi bizonyítja a koncesszió szolgáltatója felé, hogy rendelkezik a szükséges erőforrásokkal.
Indokolás
A módosított 36. cikk szerinti kiigazítás.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a koncesszió odaítélésére vonatkozó feltételeknek mindig meg kell felelniük bizonyos általános szabványoknak. Ezeket előzetesen valamennyi lehetséges ajánlattevő számára közzé kell tenni, kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő számára. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményekkel kell összekapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. E szabványok betartása és a jogbiztonság egyidejű javítása érdekében a tagállamok előírhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételének alkalmazását.	(25) Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a koncesszió odaítélésére vonatkozó feltételeknek mindig meg kell felelniük bizonyos általános szabványoknak. Ezeket előzetesen valamennyi lehetséges pályázó vagy ajánlattevő számára közzé kell tenni, és kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan minimumkövetelményekkel kell összekapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik a pályázók vagy ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését a koncesszió szolgáltatója számára.
Indokolás
Az odaítélési szempontokról szóló új cikkel való összhang biztosítása.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(25a) A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a koncesszióba adó számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a munkakörülményekhez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessen az odaítélési szempontok között. Az említett jellemzők csak az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. A koncesszióba adó számára lehetővé kell tenni, hogy a koncessziós szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési feltételként használják, mivel ez hatással lehet a teljesítés minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére. Annak érdekében, hogy a nők és a férfiak számára egyenlő hozzáférést biztosítsanak a munkaerőpiachoz, a koncesszió szolgáltatója számára lehetővé kell tenni, hogy az odaítélési kritériumok között a nemek közötti egyenlőség előmozdításával kapcsolatos jellemzőket is szerepeltessen.
Indokolás
A preambulumbekezdések áthelyezése (a 29. preambulumbekezdés logikai kapcsolata az odaítélési kritériumokról szóló 25. preambulumbekezdéssel). A szociális megfontolások nyomatékosítása. A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériumára, a technikai feltételekre és a termék életciklusára való hivatkozások törlése, mivel ezek a koncessziók szempontjából nem bírnak jelentőséggel (ld. a „közbeszerzési” szókészletet). Ugyanakkor a koncesszió szolgáltatója – amennyiben óhajtja és a közösségi jogszabályok figyelembevételével – beilleszthet szociális megfontolásokat tartalmazó odaítélési kritériumokat (ld. az új 38a. és 38b. cikket).
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 25 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(25b) A technikai és funkcionális feltételek a koncesszió tárgyát képező építési munkák és/vagy szolgáltatások esetében megkívánt jellemzőket határozzák meg, így különösen a fogyatékkal élő személyek hozzáféréséhez vagy környezeti szempontú teljesítményszintekhez kapcsolódó követelményeket. A koncesszió dokumentumai tartalmazzák ezeket a technikai és funkcionális követelményeket, amelyek figyelembe veszik az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveit. A verseny mesterséges korlátozása céljából nem alkalmazhatók.
Indokolás
Pontosítások a koncesszió tárgyát képező munkák és/vagy szolgáltatások jellemzőit meghatározó technikai és/vagy funkcionális követelmények tekintetében. A koncessziók esetében e fogalom használata megfelelőbb, mint az irányelvjavaslatban eredetileg szereplő technikai jellemzők (alacsonyabb részletezettség, a koncesszió – a gazdasági kockázatnak a koncesszió jogosultjára való áthárításán alapuló – „szellemének” való megfelelés, miközben a jogosultnak a koncesszió szolgáltatójának megítélésétől függően rendelkeznie kell bizonyos szabadságfokkal).
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) Ha az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a koncessziót, meg kell állapítania azokat a gazdasági és minőségi szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Az említett szempontok meghatározása függ a koncesszió tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a koncesszió – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését.	törölve
Indokolás
A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra való hivatkozás törlése, mivel a koncessziós szerződések szempontjából ez nem releváns (ld. „közbeszerzési” szókészletet).
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) A koncessziók általában hosszú távú, összetett megállapodások, amelyekben a vállalkozó vállalja a hagyományosan az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők által viselt felelősséget és kockázatokat. Ezért az utóbbiaknak rugalmas mozgásteret kell biztosítaniuk az odaítélési eljárás megszervezése során, azt a lehetőséget is beleértve, hogy tárgyaljanak a pályázókkal a szerződés tartalmáról. Az odaítélési eljárás során az egyenlő bánásmód és az átláthatóság biztosítása érdekében azonban indokolt előírni bizonyos követelményeket az odaítélési eljárás szerkezetével kapcsolatban – a tárgyalásokat, az információ terjesztését és az írásos feljegyzések hozzáférhetőségét is beleértve. A potenciális pályázókkal szembeni tisztességtelen bánásmód megelőzése érdekében szükséges továbbá arról rendelkezni, hogy a koncessziós hirdetmény eredeti feltételeitől nem lehet eltérni.	(27) A koncessziók általában hosszú távú, összetett megállapodások, amelyekben a koncesszió jogosultja vállalja a hagyományosan a koncesszió szolgáltatója által viselt felelősséget és kockázatokat. Ezért a koncesszió szolgáltatójának a rugalmasság tekintetében valós mozgástérrel kell rendelkeznie az odaítélési eljárás megszervezése és a pályázókkal és ajánlattevőkkel a szerződés tartalmáról folytatott tárgyalások során, a teljes eljárásban biztosítva az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek tiszteletben tartását.
Indokolás
Az odaítélési kritériumokról és az eljárási aspektusokról szóló új cikkekkel való összhang megteremtése érdekében. A koncessziós szerződések odaítélési eljárása során a tárgyalásnak kell központi elemnek lennie. A koncesszió szolgáltatójának (az ajánlatkérőknek vagy az ajánlatkérő szervnek) az optimális döntések meghozatalához megfelelő mozgástérrel kell rendelkeznie.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) Az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a koncesszió-odaítélés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérőnek el kell bírálnia a más egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára elő lehet írni, hogy nyújtsanak be harmadik fél által ellenőrzött bizonyítékot; azonban más megfelelő bizonyítási eszközök – például a gyártó műszaki dokumentációja – is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.	törölve
Indokolás
A technikai jellemzőkre való hivatkozás törlése, mivel az a koncessziós szerződések tekintetében nem releváns (ld. a „közbeszerzési” szókészletet). Ugyanakkor meg lehet állapítani működési feltételeket.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Lehetővé kell tenni, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi előállítási folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen meghatározott folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a koncesszió tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a munkakörülményekhez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessenek az odaítélési szempontok között. Azonban ha az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételét alkalmazzák, ezek a jellemzők csak az előállítási folyamatban vagy a szolgáltatásnyújtásban közvetlenül részt vevő alkalmazottak munkakörülményeihez kapcsolódhatnak. Az említett jellemzők csak az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Ekkor az említett jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. Az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni – akkor is, ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételét alkalmazzák –, hogy a szóban forgó koncesszió teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési feltételként használják, mivel ez hatással lehet a koncesszió teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.	törölve
Indokolás
A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériumára, a technikai feltételekre és a termék életciklusára való hivatkozások törlése, mivel ezek a koncessziók szempontjából nem bírnak jelentőséggel (ld. a „közbeszerzési” szókészletet). Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a koncesszió szolgáltatója – amennyiben óhajtja és a közösségi jogszabályok figyelembevételével – beilleszthet szociális megfontolásokat tartalmazó odaítélési kritériumokat.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a koncesszió-odaítélési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A koncesszió-odaítélési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen ezen elektronikus eszközök használata esetére rendelkezni kell a minimális időszakok csökkentéséről, azzal a feltétellel azonban, hogy ezek az eszközök kompatibilisek az uniós szinten előirányzott meghatározott átviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját.	(30) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a koncesszió-odaítélési folyamatok hatékonyságát, gyorsaságát és átláthatóságát. A koncesszió-odaítélési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Kötelezővé kell tenni továbbá a koncessziós, illetve az odaítélési hirdetmények elektronikus továbbítását, valamint a koncessziós dokumentumok elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátását.
Indokolás
A módosított 25. cikk szerinti kiigazítás. Mivel a koncessziós szerződések bonyolult természetűek és központi elemük a tárgyalás, csak kis számú eljárás esetében képzelhető el az elektronikus úton történő hatékony lebonyolítás, kivéve a koncessziós és odaítélési hirdetmények továbbítását (módosított 28. cikk), valamint a koncessziós dokumentumok rendelkezésre bocsátását (módosított 30. cikk).
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) A különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők érdekeltek lehetnek az együttműködésben és állami koncessziók közös odaítélésében annak érdekében, hogy maximális előnyt kovácsoljanak a belső piacban rejlő lehetőségekből a méretgazdaságosság, valamint az előnyök és a kockázatok megosztása szempontjából, nevezetesen azon innovatív projektek esetében, amelyek több kockázattal járnak az egyetlen ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által ésszerűen viselhető kockázatnál. Ezért a határokon átnyúló közös koncesszió-odaítélés megkönnyítése érdekében az alkalmazandó jogot megjelölő új szabályokat kell megállapítani a határokon átnyúló közös koncesszió-odaítélésre vonatkozóan. Emellett a különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők a nemzeti vagy uniós jog hatálya alatt közös jogalanyokat hozhatnak létre. Az ilyen közös közbeszerzésekre különös szabályokat kell alkotni.	törölve
Indokolás
A 31. cikk törlésével összhangban.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(33) Nem ítélhető oda koncesszió olyan gazdasági szereplők részére, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik súlyosan megsértik a közérdek védelmére irányuló, a Szerződésnek megfelelő uniós vagy nemzeti előírásokat, vagy azokat a gazdasági szereplőket, amelyek jelentős vagy állandó hiányosságokkal teljesítettek korábbi, hasonló jellegű koncessziót vagy koncessziókat ugyanazon ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők számára.	(33) Nem ítélhető oda koncesszió olyan gazdasági szereplők részére, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell a koncesszió szolgáltatói számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértik a szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályokat, súlyosan megsértik – és e sérelem megtörténtét egy illetékes szerv megállapította – a közérdek védelmére irányuló, a Szerződéseknek megfelelő uniós vagy nemzeti előírásokat, illetve azokat a gazdasági szereplőket, amelyek jelentős vagy állandó hiányosságokkal teljesítettek korábbi, hasonló jellegű koncessziót vagy koncessziókat ugyanazon koncessziószolgáltató számára, súlyosan vagy ismételten megsértve a szociális, környezetvédelmi vagy munkaügyi jogszabályokat.
Indokolás
A módosított 36. cikk szerinti kiigazítás.
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve tisztázni kell azokat a feltételeket, amelyek esetén egy koncesszió teljesítés közben történő módosítása új odaítélési eljárást tesz szükségessé. Akkor van szükség új odaítélési eljárásra, ha lényeges változtatásokra kerül sor az eredeti koncesszióban, jelezve a felek szándékát a szóban forgó koncesszió lényeges feltételeinek újratárgyalására. Ez a helyzet mindenekelőtt akkor, ha a módosított feltételek befolyásolták volna az eljárás eredményét, ha szerepeltek volna az eredeti eljárásban. Indokolt, hogy a koncesszió időtartamának kivételes vagy átmeneti meghosszabbítása, ami szigorúan a szolgáltatásnyújtás folyamatosságát biztosítja az új koncesszió odaítéléséig, szokásos esetben ne minősüljön az eredeti koncesszió lényeges megváltoztatásának.	(34) Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve tisztázni kell azokat a feltételeket, amelyek esetén egy koncesszió teljesítés közben történő módosítása új odaítélési eljárást tesz szükségessé. Valamennyi folyamatban lévő koncesszió módosítható ezen irányelvnek megfelelő kiegészítő módosítás csatolásával. Ellenben új odaítélési eljárásra van szükség, ha lényeges változtatásokra kerül sor az eredeti koncesszióban, jelezve a felek szándékát a szóban forgó koncesszió lényeges feltételeinek újratárgyalására. Ez a helyzet mindenekelőtt akkor, ha a módosított feltételek befolyásolták volna az eljárás eredményét, ha szerepeltek volna az eredeti eljárásban. Indokolt, hogy a koncesszió időtartamának kivételes vagy átmeneti meghosszabbítása, ami szigorúan a szolgáltatásnyújtás folyamatosságát biztosítja az új koncesszió odaítéléséig, szokásos esetben ne minősüljön az eredeti koncesszió lényeges megváltoztatásának. A koncesszió szolgáltatója és a koncessziós jogosult azonban tartózkodik a szerződés olyan meghosszabbításától, amelyet a szerződés végrehajtásához nem nélkülözhetetlen beruházás indokolna, és amelynek egyetlen célja a koncesszió időtartamának meghosszabbítása lenne.
Indokolás
A módosított 42. cikk szerinti kiigazítás.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 34 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(34a) Mivel a koncessziók gyakran hosszú távú szerződések, értékük felbecsüléséhez elengedhetetlen, hogy valahányszor az értékelés szükségessége felmerül, a kérdéses mennyiségi adatokat aktualizálják. Ily módon a jogi keretek összhangba kerülhetnek a koncessziós szerződés gazdasági és pénzügyi helyzetével.
Indokolás
A cikkek módosításaival való koherencia érdekében szükséges módosítás.
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) Az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők olyan külső körülményekkel szembesülhetnek, amelyeket a koncesszió odaítélésekor nem láthattak előre. Ilyen esetben szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a koncessziót – új odaítélési eljárás nélkül – ezekhez a körülményekhez igazítsák. Az „előreláthatatlan körülmények” kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket a körültekintő ajánlatkérő szerv – figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét és jellemzőit, a szóban forgó terület bevált gyakorlatát, valamint az odaítélés előkészítése során elköltött források és annak várható értéke közötti megfelelő kapcsolat biztosításának igényét – az eredeti odaítélés ésszerű és gondos előkészítése ellenére nem tudott megjósolni. Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás a beszerzés általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal, hogy a beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a beszerzés fajtáját, mivel ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás.	(35) A koncesszió szolgáltatói szembesülhetnek olyan külső körülményekkel, amelyek a koncesszió odaítélésekor nem voltak előreláthatók. Ilyen esetben szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a koncessziót – új odaítélési eljárás nélkül – ezekhez a körülményekhez igazítsák. Az „előreláthatatlan körülmények” kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket a körültekintő koncessziószolgáltató – figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét és jellemzőit, a szóban forgó terület bevált gyakorlatát, valamint az odaítélés előkészítése során elköltött források és annak várható értéke közötti megfelelő kapcsolat biztosításának igényét – az eredeti odaítélés ésszerű és gondos előkészítése ellenére nem tudott megjósolni. Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás a koncesszió általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal, hogy az odaítélendő szerződés tárgyát képező, beszerzendő építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy olyan feltételeket vezetnek be, hogy feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás.
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(36) Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek megfelelően a sikeres ajánlattevő a koncessziós eljárás verseny előtti újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A koncessziót teljesítő sikeres ajánlattevőnél azonban előfordulhatnak bizonyos strukturális változások a koncesszió teljesítése alatt, például tisztán belső átszervezések, egyesülések és felvásárlások vagy fizetésképtelenség, illetve a szóban forgó ajánlattevő helyettesíthető valamennyi ajánlattevő számára ismert szerződéses záradék alapján az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvével összhangban. Az ilyen jellegű strukturális változások nem tesznek automatikusan szükségessé új odaítélési eljárásokat a szóban forgó vállalkozás által teljesített összes koncesszió tekintetében.	(36) Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek megfelelően a sikeres ajánlattevő a koncessziós eljárás verseny előtti újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A koncessziót teljesítő sikeres ajánlattevőnél azonban előfordulhatnak bizonyos strukturális változások a koncesszió teljesítése alatt, például tisztán belső átszervezések, egyesülések és felvásárlások, vagyon- vagy tulajdonrész-átruházások a vállalkozások között vagy fizetésképtelenség, illetve a szóban forgó ajánlattevő helyettesíthető valamennyi ajánlattevő számára ismert szerződéses záradék alapján az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvével összhangban. Az ilyen jellegű strukturális változások nem tesznek automatikusan szükségessé új odaítélési eljárásokat a szóban forgó vállalkozás által teljesített összes koncesszió tekintetében.
Indokolás
A módosított 42. cikk szerinti kiigazítás.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) Az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy magában a koncessziós szerződésben felülvizsgálati záradékok útján rendelkezzenek a koncesszió módosításáról, ezek a záradékok azonban nem biztosíthatnak számukra korlátlan döntési jogot. Ennek az irányelvnek ezért meg kell határoznia, hogy az eredeti koncesszióban milyen mértékben lehet rendelkezni a módosításokról.	(37) A koncesszió szolgáltatója számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy magában a koncessziós szerződésben felülvizsgálati záradékok útján rendelkezzen a koncesszió módosításáról, ezek a záradékok azonban nem biztosíthatnak számára korlátlan döntési jogot. Ennek az irányelvnek ezért meg kell határoznia, hogy az eredeti koncesszióban milyen mértékben lehet rendelkezni a módosításokról.
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) A gyors technikai és gazdasági fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságot a Szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására a jelen irányelv több, nem alapvető fontosságú eleme tekintetében. Az elektronikus átvételre szolgáló eszközök műszaki adatait és jellemzőit a technológiai fejlődésnek és az igazgatási igényeknek megfelelően naprakészen kell tartani; fel kell hatalmazni továbbá a Bizottságot, hogy kötelező erejű műszaki szabványokat fogadjon el az elektronikus kommunikációra vonatkozóan a technikai formátumok, folyamatok és továbbítás interoperabilitásának biztosítása érdekében az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával lebonyolított koncesszió-odaítélési eljárások során, figyelembe véve a technológiai fejlődést és az igazgatási igényeket. Emellett az Unió azon jogalkotási aktusainak listáját, amelyek közös módszereket alakítanak ki az életciklus-költségek kiszámítására, rövid úton módosítani kell annak érdekében, hogy szerepeljenek benne az ágazati alapon elfogadott intézkedések. Az említett igények kielégítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a jogalkotási aktusok jegyzékének folyamatos naprakészen tartására, ideértve az életciklus-vizsgálatok módszereit is.	(38) A gyors technikai és gazdasági fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságot az EUMSZ 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására a közös közbeszerzési szójegyzék (CPV) hivatkozási számainak – beleértve az I. és X. mellékletben felsoroltakat is – frissítése céljából, amennyiben a CPV-nómenklatúra változásai ezt szükségessé teszik. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.
Indokolás
Az összhang megteremtése a módosított 25. és 40. cikkel.
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(41) Az uniós közbeszerzési jogszabályok előírják a tagállamok számára, hogy az uniós jog hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében következetesen és rendszeresen kísérjék figyelemmel az említett közbeszerzési szabályok végrehajtását és működését. Így, ha a tagállamok egyetlen nemzeti hatóságot jelölnek ki a közbeszerzéssel összefüggő nyomonkövetési, végrehajtási és ellenőrzési feladatok ellátására, ez a hatóság ugyanezzel a hatáskörrel rendelkezhet a koncessziók tekintetében is. Egyetlen, átfogó feladatokkal felruházott testületnek kell gondoskodnia a fő végrehajtási problémák áttekintéséről, és ez az egy testület javasolhatja a szerkezeti problémák megfelelő orvoslását. Az említett testület azonnali visszajelzést is adhat a politika működéséről és potenciális gyenge pontjairól a nemzeti jogban és a gyakorlatban, ezáltal hozzájárulva a megoldások gyors megtalálásához és a koncesszió-odaítélési eljárások tökéletesítéséhez.	törölve
Indokolás
Az összhang megteremtése a közbeszerzésekről szóló irányelvek felülvizsgálata során felmerült egységes ellenőrző szervre történő hivatkozás törlésével.
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(42) Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell az alkalmazandó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időszerű és megfelelő módon történő eljuttatásáról.	törölve
Indokolás
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó elemek átkerültek a (38) preambulumbekezdésbe.
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(43) Az irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni a hirdetmények elkészítésére és továbbítására vonatkozó eljárások és a IV–VI. mellékletben említett adatok elküldésére és közzétételére vonatkozó eljárások, valamint az értékhatárok módosítása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni azon végrehajtási jogi aktusok elfogadásához, amelyek sem pénzügyi szempontból, sem a jelen irányelvből eredő kötelezettségek természetére és hatályára nincsenek hatással. Ezek az aktusok pusztán adminisztrációs célúak, és a jelen irányelv által megállapított szabályok alkalmazásának megkönnyítését szolgálják.	(43) Az irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni a hirdetmények elkészítésére és továbbítására vonatkozó eljárások és a IV–VI. mellékletben említett adatok elküldésére és közzétételére vonatkozó eljárások, valamint az értékhatárok módosítása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásához, amelyek sem pénzügyi szempontból, sem a jelen irányelvből eredő kötelezettségek természetére és hatályára nincsenek hatással. Ezek a jogi aktusok pusztán adminisztrációs célúak, és a jelen irányelvben megállapított szabályok alkalmazásának a megkönnyítését szolgálják.
Indokolás
A preambulumbekezdés kiigazítása a végrehajtási jogi aktusok szokásos szövegezése alapján. Az értékhatárok módosítására való hivatkozás törlése, mivel a módosítás nem végrehajtási jogi aktus révén történik.
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat I szakasz – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Fogalommeghatározások és hatály	Fogalommeghatározások, hatály, értékhatárok és a koncesszió értékének számítási módszerei
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők közbeszerzési eljárásaira azon koncessziók vonatkozásában, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja az 5. cikkben rögzített értékhatárokat.	(1) Ez az irányelv közbeszerzési szabályokat állapít meg építési beruházásokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó azon koncessziós szerződések odaítélési eljárásai vonatkozásában, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja a 6. cikkben rögzített értékhatárokat, és amelyeket gazdasági szereplőknek az alábbiak egyike odaítélt:
(2) Az irányelv építési beruházásoknak vagy szolgáltatásoknak – ideértve a koncesszió tárgya szempontjából mellékes beszerzéseket – az alábbiak valamelyike által kiválasztott gazdasági szereplőtől történő megszerzésére alkalmazandó:
a) ajánlatkérő szervek, függetlenül attól, hogy az építési beruházások vagy a szolgáltatások, ideértve a kapcsolódó beszerzéseket, közérdekű célt szolgálnak-e;	a) ajánlatkérő szervek;
b) ajánlatkérők, feltéve, hogy az építési beruházások vagy a szolgáltatások, ideértve a kapcsolódó beszerzéseket, célja a III. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatása.	b) ajánlatkérők, feltéve, hogy az építési beruházások vagy a szolgáltatások célja a III. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatása.
Indokolás
Az irányelv hatályának pontosítása és a közbeszerzési szókészletből átvett elemek törlése (közbeszerzési eljárások, építési beruházások/szolgáltatások és áruk beszerzése).
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat 1 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. cikk
	A hatóságok igazgatási szabadságának elve
	Ez az irányelv elismeri a hatóságok igazgatási szabadságának elvét a hatályos nemzeti jogszabályokkal összhangban. A hatóságok szabadon dönthetik el, hogy a jogalkotási intézkedésekkel összhangban mi a felelősségi körükbe tartozó építési beruházások és szolgáltatásnyújtás irányításának legjobb módja, és melyek az általuk leghatékonyabbnak ítélt módszerek különösen a minőség és a biztonság magas színvonalának, a biztonságnak, a megfizethetőségnek, az egyenlő bánásmódnak, illetve az általános hozzáférhetőség és a felhasználói jogok előmozdításának biztosítására a közszolgáltatások területén.
	Ennek megfelelően az ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek eldönthetik, hogy közérdekű feladataikat saját erőforrásaik felhasználásával vagy más ajánlatkérőkkel együttműködésben oldják meg, vagy pedig e feladatokkal gazdasági szereplőket bíznak meg.
Indokolás
A hatóságok igazgatási szabadságának ismételt megerősítése, mellyel élve szabadon dönthetnek a rájuk bízott feladatok irányítási módjáról (saját maguk végzik el a feladatot vagy harmadik félre bízzák). Az irányelv nem kedvezményez egyetlen meghatározott irányítási formát sem, hanem szabályokat állapít meg arra az esetre, ha a feladatot harmadik félre bízzák (koncesszió).
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat 1 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1b. cikk
	A hatóságok általi átláthatóság elvei
	A koncessziós szerződések részleteit – köztük a 2. cikk (1) bekezdése 2. pontjának harmadik albekezdésében meghatározott gazdasági kockázat jelentősebb részének átruházását és adott esetben a koncesszió szolgáltatója által a gazdasági szereplőnek teljesített kifizetéseket – a 24. cikk bizalmas jellegre vonatkozó rendelkezéseinek alapul vételével nyilvánossá és ellenőrizhetővé kell tenni.
	A szerződés minden későbbi módosítását szintén nyilvánosságra kell hozni.
Módosítás  64 Irányelvre irányuló javaslat 1 c cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1c. cikk
	Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározásának szabadsága
	Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy az uniós joggal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, és milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük.
Módosítás  65 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) „koncesszió”: ajánlatkérő szervvel kötött, építési beruházásra irányuló koncesszió, építésre irányuló koncesszió és szolgáltatásra irányuló koncesszió;	(1) „koncesszió”: építési beruházásra vagy szolgáltatásokra irányuló koncesszió, az alábbi a) és b) pont értelmében:
	a) „építésre irányuló koncesszió”: írásbeli visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv egy vagy több gazdasági szereplőt megbíz építési beruházás kivitelezésével, amelynek esetében a megbízásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve;
	b) „szolgáltatási koncesszió”: írásban kötött visszterhes szerződés, amelyben egy vagy több ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv szolgáltatások nyújtásával bíz meg egy vagy több gazdasági szereplőt, és amelynek esetében a megbízásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező szolgáltatás hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve.
	Az építmény vagy szolgáltatás koncesszióba adása együtt jár az építmény vagy szolgáltatás hasznosításához fűződő lényeges működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával, amit a piac szeszélyeinek való kitettség kockázatának neveznek, és amely a keresleti kockázatot és a rendelkezésre állás kockázatát egyaránt felöleli. A koncessziós jogosult részéről a működési kockázat lényeges részének felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése – a szokásos hasznosítási feltételek mellett és a szerződés rendelkezéseivel összhangban – nem garantált.
Indokolás
A koncesszió szolgáltatójának jellegétől (ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv) függő megkülönböztetés megszüntetése az építési beruházásra irányuló koncesszió és az építésre irányuló koncesszió között, mivel az önmagában semmiféle hozzáadott értéket nem képvisel a szövegben.
Módosítás  66 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) „ajánlatkérő szervvel kötött, építési beruházásra irányuló koncesszió”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások kivitelezése, amelyek esetében az elvégzendő építési beruházásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag az építmény hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve;	törölve
Indokolás
A koncesszió fogalmának és a közbeszerzéshez képest különleges jellegének tisztázása: a koncesszió szolgáltatójának felelősségi körébe tartozó feladat átruházása harmadik gazdálkodó félre; a koncesszió szolgáltatója által viselt kockázat átruházása a koncesszió jogosultjára; a koncesszió tárgyát képező építmények vagy szolgáltatások hasznosítási jogának átadása a koncessziós jogosult számára; pénzbeli ellenszolgáltatása nyújtása a koncessziós jogosult számára az építmények vagy szolgáltatások működtetése fejében. A működtetési kockázat – a piaci körülményeknek való kitettséggel járó kockázat – fogalmának pontosítása.
Módosítás  67 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) „gazdasági szereplő”: bármely természetes vagy jogi személy, vagy állami szerv, illetve e személyek és/vagy szervek csoportja, többek között vállalati konzorciumok, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;
Indokolás
A meghatározás áthelyezése a logikusabb elrendezés igényével. Eredetileg a bizottsági javaslat 2. cikkének 10. pontja.
Módosítás  68 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) „koncesszió szolgáltatója”: az az ajánlatkérő hatóság vagy ajánlatkérő szerv, amely egy gazdasági szereplőnek koncessziót ítél oda.
Indokolás
A „koncesszió szolgáltatója” fogalom bevezetése az ajánlatkérők és az ajánlatkérő szervek egységes megnevezése érdekében, amikor az utóbbi két fogalom együtt szerepel. A koncesszió szolgáltatója ítéli oda a koncessziót a koncesszió jogosultjának.
Módosítás  69 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) „részvételre jelentkező”: koncesszió-odaítélési eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy meghívást kapó gazdasági szereplő.
Indokolás
A meghatározás áthelyezése a logikusabb elrendezés igényével. Eredetileg a bizottsági javaslat 2. cikkének 8. pontja.
Módosítás  70 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2d) „ajánlattevő”: ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;
Indokolás
A meghatározás áthelyezése a logikusabb elrendezés igényével. Eredetileg a bizottsági javaslat 2. cikkének 11. pontja.
Módosítás  71 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 e pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2e) „koncessziós jogosult”: az a gazdasági szereplő, akinek, illetve amelynek koncessziót ítéltek oda;
Indokolás
A meghatározás áthelyezése a logikusabb elrendezés igényével. Eredetileg a bizottsági javaslat 2. cikkének 9. pontja.
Módosítás  72 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 f pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2f) „koncessziós dokumentum”: a koncesszió szolgáltatója által nyújtott minden olyan dokumentum, amelyre a koncessziós szerződés elemeinek, valamint a koncessziós szerződés odaítélési eljárása elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hivatkozik.
Indokolás
A „közbeszerzési szerződés” kifejezés eltávolítása; az egyszerűsített meghatározás áthelyezése a logikusabb elrendezés igényével. Eredetileg a bizottsági javaslat 2. cikkének 13. pontja.
Módosítás  73 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) „építésre irányuló koncesszió”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, amelynek esetében a végrehajtandó beruházásért kapott ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve;	törölve
Indokolás
A meghatározás módosítása és áthelyezése (vö. a 2. cikk új 2. pontjával).
Módosítás  74 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) „építési beruházás kivitelezése”: az I. mellékletben említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó építési beruházás kivitelezése, vagy tervezése és kivitelezése, vagy az építési beruházás típusa vagy tervezése felett meghatározó befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által megállapított követelményeknek megfelelő építési beruházás bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése;	(5) „építési beruházás kivitelezése”: az I. mellékletben említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó építési beruházás kivitelezése, vagy tervezése és kivitelezése, vagy az építési beruházás típusa vagy tervezése felett meghatározó befolyással rendelkező koncessziószolgáltató által megállapított követelményeknek megfelelő építési beruházás bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése;
Módosítás  75 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) „szolgáltatásra irányuló koncesszió”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által írásban kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya a 2. és a 4. pontban említettől eltérő szolgáltatás nyújtása, amelynek esetében a nyújtandó szolgáltatásért kapott ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve;	törölve
Indokolás
A meghatározás módosítása és áthelyezése (vö. a 2. cikk új 2. pontjával).
Módosítás  76 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) „részvételre jelentkező”: koncesszió-odaítélési eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy meghívást kapó gazdasági szereplő;	törölve
Indokolás
A meghatározás módosítása és áthelyezése (vö. a 2. cikk új 2c. pontjával).
Módosítás  77 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) „koncessziós jogosult”: az a gazdasági szereplő akinek, illetve amelynek koncessziót ítéltek oda;	törölve
Indokolás
A meghatározás módosítása és áthelyezése (vö. a 2. cikk új 2e. pontjával).
Módosítás  78 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) „gazdasági szereplő”: bármely természetes vagy jogi személy, vagy állami szerv, illetve e személyek és/vagy szervek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;	törölve
Indokolás
A meghatározás módosítása és áthelyezése (vö. a 2. cikk új 2a. pontjával).
Módosítás  79 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) „ajánlattevő”: ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;	törölve
Indokolás
A meghatározás módosítása és áthelyezése (vö. a 2. cikk új 2d. pontjával).
Módosítás  80 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) „elektronikus út”: elektronikus berendezés használata olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik;	(12) „elektronikus út”: elektronikus berendezés olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik; építésre irányuló koncesszió esetében az „elektronikus út” interoperábilis háromdimenziós ábrázolás használatát is jelenti az építmény vagy infrastruktúra tervezése, kivitelezése és működtetése tekintetében;
Indokolás
Ez az alapvető eszköz lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő szervek javítsák a döntéshozatali folyamat értékarányosságát és hatékonyságát. Ez az intézkedés pénzt takarít meg az adófizetők számára azzal, hogy biztosítja, az alternatív tervek viszonylag könnyen értékelhetők, és különösen azt, hogy az energia- és más életciklus-megtakarításokat pontos költség-kimutatásokkal látják el és összehasonlítják.
Módosítás  81 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) „különleges vagy kizárólagos jogok”: az érintett tagállam illetékes hatósága által törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések útján adott jogok, amelyek hatása az, hogy egy tevékenység gyakorlását egy vagy több gazdasági szereplő számára tartják fenn, és amelyek jelentősen befolyásolják más gazdasági szereplők e tevékenység végzésére vonatkozó lehetőségét.
Módosítás  82 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) „koncessziós dokumentum”: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő a beszerzés vagy az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve az ajánlati/részvételi felhívást, a műszaki leírást, a javasolt szerződéses feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozó információt és minden egyéb dokumentumot;	törölve
Indokolás
A meghatározás módosítása és áthelyezése (vö. a 2. cikk új 2f. pontjával).
Módosítás  83 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 14 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;	törölve
Indokolás
Az életciklus-költségek kiszámítására való hivatkozás törlése, a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kritériumának törlésével összefüggésben. A koncesszió szolgáltatója szabadon megválaszthatja a számára fontosnak tartott odaítélési szempontokat, amennyiben azok tiszteletben tartják az irányelv szabályait.
Módosítás  84 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a lényeges működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a lényeges működési kockázat felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált.	törölve
A gazdasági kockázat az alábbiak egyikét jelentheti:
a) az építmény használatával vagy a szolgáltatásnyújtással összefüggő kockázat; vagy
b) a koncessziós jogosult által rendelkezésre bocsátott vagy a felhasználóknak történő szolgáltatásnyújtáshoz felhasznált infrastruktúra meglétével összefüggő kockázat.
Indokolás
A kockázat fogalmának beillesztése a koncesszió meghatározásába a meghatározás világosabbá és érthetőbbé tétele céljából. A működtetési kockázat – a piaci körülményeknek való kitettséggel járó kockázat – fogalmának pontosítása.
Módosítás  85 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ezen irányelv alkalmazásában „ajánlatkérő szerv”: az állam, a regionális vagy helyi önkormányzat, közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen önkormányzat, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás, amely nem a III. mellékletben említett tevékenységek folytatása céljából koncessziót odaítélő szerv.	(A magyar nyelvű változatot nem érinti.)
Indokolás
(A magyar nyelvű változatot nem érinti.)
Módosítás  86 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) „Regionális önkormányzat”: az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott NUTS 1 és NUTS 2 alá tartozó közigazgatási egység minden közigazgatási szerve.	(A magyar nyelvű változatot nem érinti.)
Indokolás
(A magyar nyelvű változatot nem érinti.)
Módosítás  87 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) „Helyi önkormányzat”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 3 alá tartozó és annál kisebb közigazgatási egység minden közigazgatási szerve.	(A magyar nyelvű változatot nem érinti.)
Indokolás
(A magyar nyelvű változatot nem érinti.)
Módosítás  88 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) „Közjogi intézmény”: olyan intézmény, amelyre a következők mindegyike jellemző:	(A magyar nyelvű változatot nem érinti.)
Indokolás
(A magyar nyelvű változatot nem érinti.)
Módosítás  89 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az irányelv alkalmazásában „ajánlatkérők” a következők:	(1) Az irányelv alkalmazásában „ajánlatkérő” az a szervezet, amely a III. mellékletben felsorolt tevékenységek folytatása céljából koncessziót ítél oda, és egyike a következőknek:
(1) állami, regionális vagy helyi önkormányzatok, közjogi intézmények, a (3) cikk (2)–(4) bekezdése szerinti egy vagy több ilyen önkormányzat, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulások;	a) állami, regionális vagy helyi önkormányzatok, közjogi intézmények, a 3. cikk (2)–(4) bekezdése szerinti egy vagy több ilyen önkormányzat, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulások;
(2) közvállalkozások az e cikk (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően;	b) közvállalkozások az e cikk (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően;
(3) olyan szervezetek, amelyek nem ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, és amelyek egy adott tagállam illetékes hatósága által biztosított különleges vagy kizárólagos jog alapján működnek,	c) olyan szervezetek, amelyek nem ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, ám amelyek egy adott tagállam illetékes hatósága által biztosított különleges vagy kizárólagos jog alapján működve a III. mellékletben meghatározott tevékenységek valamelyikét folytatják.
amennyiben koncessziót ítélnek oda valamely, a III. mellékletben felsorolt tevékenység folytatására.
Indokolás
A bekezdés pontosítása az érthetőség biztosítása céljából.
Módosítás  90 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) „Különleges vagy kizárólagos jogok”: az érintett tagállam illetékes hatósága által törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések útján adott jogok, amelyek hatása az, hogy a III. mellékletben meghatározott említett tevékenységek gyakorlását egy vagy több szervezet számára tartják fenn, és jelentősen befolyásolják más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.	törölve
Azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok alapján történt, ezen irányelv értelmében nem tartoznak a „különleges, illetve kizárólagos jogok” körébe. Ide tartoznak:
a) az előzetes pályázati felhívással induló közbeszerzési eljárások a [2004/18/EK vagy a 2004/17/EK] irányelvnek, illetve ennek az irányelvnek megfelelően
b) megfelelő előzetes átláthatóságot biztosító, a XI. mellékletben felsorolt más uniós jogi aktusok alapján engedélyek megadását szolgáló eljárások.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós jogszabályok XI. mellékletben levő jegyzékének módosítása céljából, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok hatályon kívül helyezése miatt ilyen változtatás szükségesnek bizonyul.
Indokolás
A különleges vagy kizárólagos jogok meghatározása átkerült a 2. cikkbe.
Módosítás  91 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5 cikk	törölve
Értékhatárok
(1) Az irányelv a következő koncessziókra alkalmazandó, amennyiben értékük eléri vagy meghaladja az 5 000 000 EUR-t:
a) ajánlatkérők által kötött koncesszió a III. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatására;
b) ajánlatkérő szervek által kötött koncesszió.
(2) Az olyan, szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásra irányuló koncessziók esetében, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 2 500 000 EUR-t, de kisebb 5 000 000 EUR-nál, a 27. és a 28. cikknek megfelelően a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni.
Indokolás
A szöveg egyszerűsítése; ugyanis a szóban forgó koncessziók meghatározása már megtalálható az 1. cikkben és a 6. cikkel összevont 5. cikkben. A 2–2,5 millió eurós közbülső értékhatár törlése, mert az odaítélési hirdetmény közzétételét tenné szükségessé; ily módon egyszerűsíthető az irányelv, és elkerülhetők a további bürokratikus terhek.
Módosítás  92 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6 cikk	6 cikk
A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek	A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek és értékhatárok
	(-1) Az irányelv azokra a koncessziókra alkalmazandó, amelyeknek értéke eléri vagy meghaladja a 8 000 000 eurót.
(1) Valamely koncesszió becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul, amelybe beleértendő az opció és a szerződés időtartama meghosszabbításának minden formája.	(1) Valamely koncesszió becsült értékének kiszámítása a koncesszió szolgáltatója által becsült, a koncesszió adó nélkül számított és a szerződés időtartamára vetített kumulált forgalmán alapul, amely kiegészül a koncessziós jogosultnak a koncesszió célja érdekében nyújtott esetleges állami beruházási támogatásokkal.
	A becslés abban a pillanatban érvényes, amelyben a koncessziós hirdetményt elküldték, illetve amennyiben ilyen hirdetményről nem rendelkeztek, abban a pillanatban, amikor a koncesszió szolgáltatója megindítja a koncesszió-odaítélési eljárást.
	Amennyiben az odaítélési eljárással összefüggő tárgyalások eredményeképpen az érték módosul, a becsült érték a szerződés aláírásának időpontjában megállapított érték.
(2) A koncesszió becsült értéke az építési beruházások vagy szolgáltatások összességének értéke, akkor is, ha beszerzésük különböző szerződések alapján történik, amennyiben a szerződések egyetlen projekt részét képezik. Egyetlen projekt létére utaló jelek lehetnek az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által kidolgozott átfogó előzetes terv és koncepció, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy egyéb logikus módon kapcsolódnak egymáshoz.	(2) A koncesszió becsült értéke az ugyanazon koncessziós projekt tárgyát képező építési beruházások és/vagy szolgáltatások összességének értéke, beleértve a gazdasági szereplő által a koncesszió céljából elvégeztetett tanulmányokat is. A projekt egyedüli jellegére utaló jelek lehetnek például a koncesszió szolgáltatója által kidolgozott átfogó előzetes terv és koncepció, az, hogy a koncessziós projekt különböző elemei egyetlen gazdasági és technikai funkciót szolgálnak, vagy egyéb logikus módon kapcsolódnak egymáshoz.
Amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a koncesszió becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.
(3) A koncesszió becsült értékének kiszámításához használt módszer kiválasztása nem irányulhat az adott koncessziónak ezen irányelv hatálya alól történő kizárására. Egy építési projekt vagy a szolgáltatások összessége nem osztható tovább úgy, hogy az megakadályozza, hogy az adott projekt vagy szolgáltatás a jelen irányelv hatálya alá tartozzon, kivéve, ha azt objektív okok indokolják.	(3) A koncesszió értékének becslése nem irányulhat az adott koncessziónak ezen irányelv hatálya alól történő kizárására.
	(3a) A koncesszió becsült értékét objektív módszerrel kell kiszámítani.
(4) A becslés abban a pillanatban érvényes, amelyben a koncessziós hirdetményt elküldték, illetve amennyiben ilyen hirdetményről nem rendelkeztek, abban a pillanatban, amikor az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő megindítja a koncesszió-odaítélési eljárást, különösen a tervezett koncesszió elengedhetetlen tulajdonságainak meghatározása útján.
(5) Ami az építési beruházásra irányuló koncessziókat illeti, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a teljes becsült értékét, amelyeket az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők bocsátanak a vállalkozó rendelkezésére, feltéve, hogy azok szükségesek az építési beruházások kivitelezéséhez.
(6) Amennyiben egy javasolt építési projekt vagy valamely szolgáltatás igénybevétele egy időben odaítélt, több részből álló koncesszió odaítélését eredményezheti, az összes ilyen rész becsült összértékét figyelembe kell venni.
(7) Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 5. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.
(8) Az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők a jelen irányelvben foglalt eljárások alkalmazása nélkül is odaítélhetnek egyes részekre vonatkozó koncessziókat, feltéve, hogy az adott rész hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke 1 millió EUR-nál kevesebb. Az ilyen módon, ezen irányelv alkalmazása nélkül odaítélt részek összértéke azonban nem haladhatja meg az összes olyan rész összértékének 20 %-át, amelyekre a javasolt építési beruházást vagy szolgáltatások javasolt igénybevételét felosztották.
(9) A szolgáltatásra irányuló koncesszió értéke a koncessziós jogosult által a koncesszió teljes időtartama alatt nyújtandó szolgáltatás becsült összértéke, amelynek kiszámítása a koncessziós hirdetményben vagy a koncessziós dokumentumokban meghatározandó objektív módszertannak megfelelően történik.
A koncesszió becsült értéke kiszámításának alapja adott esetben a következő:
a) biztosítási szolgáltatások esetében: a fizetendő biztosítási díj és a díjazás egyéb módjai;
b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások esetén: a díjak, jutalékok, kamat és a díjazás egyéb módjai;
c) tervezési szolgáltatások esetén: a fizetendő díjak, jutalékok, és a díjazás egyéb módjai;
(10)A koncessziók értékébe a harmadik felektől beérkező becsült árbevételt és az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által fizetendő összegeket egyaránt be kell számítani.
Indokolás
A 6. cikk újrafogalmazása és az 5. cikk beillesztése az irányelv egyértelműsítése végett. A javasolt szabályok túlságosan bonyolultak, nem világosak és indokolatlanul tesznek különbséget az építési, illetve a szolgáltatási koncessziók között. Javaslat: Jobb, ha a számítási módszer egyszerű és azonos, bármi is legyen a koncesszió tárgya, minthogy ugyanazokat a szabályok kell alkalmazni az építési koncessziók és a szolgáltatási koncessziókra egyaránt, és mert sok koncesszió vegyes (építési munka és szolgáltatás), ami megnehezíti az alkalmazandó küszöbérték kiválasztását.
Módosítás  93 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
7 cikk	törölve
Általános elvek
Az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők a gazdasági szereplőket egyenlő bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el. A koncesszió-odaítélési eljárást nem lehet azzal a céllal megtervezni, hogy az adott koncesszió kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt.
Indokolás
A cikk megtartása és beillesztése az odaítélési eljárásra vonatkozó szabályoknak szentelt részbe (új -26a. cikk).
Módosítás  94 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az irányelv nem alkalmazandó ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által a gazdasági szereplőt kihirdetett nemzeti törvény vagy közigazgatási rendelkezés alapján megillető és a III. mellékletben meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó hálózati infrastruktúra irányítására vonatkozó, a Szerződésben és az uniós ágazati jogszabályokban foglalt előírásokkal összhangban odaítélt kizárólagos jog alapján olyan gazdasági szereplőnek odaítélt szolgáltatási koncesszióra, amely maga is ajánlatkérő vagy annak társulása.	(1) Az irányelv nem alkalmazandó a III. mellékletben meghatározott tevékenységekre vonatkozó szolgáltatási koncessziókra – ideértve az említett tevékenységekkel összefüggő, a hálózati infrastruktúra irányításához kapcsolódó, szolgáltatásokra vonatkozó koncessziókat is –, amennyiben ezeket a koncessziókat a gazdasági szereplőnek kihirdetett nemzeti törvény, rendelet vagy közigazgatási rendelkezések alapján őt megillető kizárólagos jog alapján és a Szerződésben és az uniós ágazati jogszabályokban foglalt előírásokkal összhangban ítélték oda.
	Az első albekezdéstől eltérve, ha az ezen albekezdésben említett ágazati jogszabály nem ír elő ágazatspecifikus átláthatósági követelményeket, a 27. cikk (1) és (3) bekezdése alkalmazandó.
	Amennyiben egy tagállam egy gazdasági szereplőnek kizárólagos jogot juttat a III. mellékletben meghatározott tevékenységek egyikének folytatására, erről a kizárólagos jog odaítélésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot.
Indokolás
A kizárólagos jog alapján odaítélt, nemzeti szinten szabályozott tarifát alkalmazó tevékenységre vonatkozó szolgáltatási koncessziók esetében előirányzott kizárás kiterjesztése (túlmenve a III. mellékletben meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó hálózati infrastruktúrák irányítására vonatkozó tevékenységeken). A visszaélések elkerülése végett ezekről a kizárólagos jogokról tájékoztatni kell a Bizottságot.
Módosítás  95 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, ha az e cikk (1) bekezdésében említett ágazati jogszabály nem ír elő ágazatspecifikus átláthatósági követelményeket, a 27. cikk (1) és (3) bekezdése alkalmazandó.	törölve
Indokolás
A bekezdés beillesztése a 8. cikk (1) bekezdésébe.
Módosítás  96 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Ezen irányelv nem alkalmazandó azokra a légi közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatási koncessziókra, amelyeket a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozott változat)1 szerint kiadott működési engedély alapján nyújtanak, valamint azon szolgáltatási koncessziók esetében, amelyek a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló, 2007. október 23-i 1370/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében utasszállítási közszolgáltatásokkal kapcsolatosak.
	_________________
	HL L 293., 2008.10.31., 3. o.
	HL L 315., 2007.12.3., 1. o.
Indokolás
Ez az új bekezdés a Bizottság javaslatában szereplő 8. cikk (5) bekezdésének f) és g) pontjából származik.
Módosítás  97 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az irányelv nem alkalmazandó olyan koncessziókra, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő az alábbiakban meghatározott közbeszerzési eljárásoknak megfelelően köteles odaítélni vagy megszervezni:	(3) Az irányelv nem alkalmazandó olyan koncessziókra, amelyeket a koncesszió szolgáltatója a szolgáltatási koncessziós szerződések alábbiakban meghatározott odaítélési eljárásainak megfelelően köteles odaítélni vagy megszervezni:
Indokolás
Az irányelv nem lényegi rendelkezéseinek egyszerűsítése és lerövidítése.
Módosítás  98 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződésnek megfelelően kötött, és az aláíró államok által egy projekt közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt;	a) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződésnek megfelelően kötött, és az aláíró államok által egy projekt közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó építési beruházásra vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt;
Indokolás
Az irányelv nem lényegi rendelkezéseinek egyszerűsítése és lerövidítése.
Módosítás  99 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés – 2 és 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első albekezdés a) pontjában említett minden megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 48. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal.	törölve
Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában, amennyiben egy koncessziót jelentős mértékben társfinanszíroz valamely nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény, a felek megállapodnak az alkalmazandó koncesszió-odaítélési eljárásokról, amelyeknek összhangban kell lenniük az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel.
Indokolás
Az irányelv nem lényegi rendelkezéseinek egyszerűsítése és lerövidítése.
Módosítás  100 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkére figyelemmel, ez az irányelv nem alkalmazandó koncesszióknak a védelem és biztonság terén történő odaítélésére, amennyiben az ebben az irányelvben előírt szabályok nem tudják garantálni a tagállamok lényeges védelmi érdekeit.	(4) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkére figyelemmel, ez az irányelv alkalmazandó koncesszióknak a védelem és biztonság terén történő odaítélésére a következők kivételével:
	a) olyan koncessziók, amelyek esetében az irányelv alkalmazása egy tagállamot megítélése szerint alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesen információ kiszolgáltatására kötelezne, vagy olyan koncessziók, amelyek esetében a beszerzésnek és a teljesítésnek a tagállamban hatályos törvények, szabályozások vagy közigazgatási rendelkezések szerint különleges biztonsági intézkedések kíséretében kell történnie, amennyiben a tagállam úgy döntött, hogy érintett alapvető érdekei kisebb súlyú intézkedésekkel nem garantálhatók, így például a (4a) bekezdésben hivatkozott esetben;
	b) olyan koncessziók, amelyeket a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 13. cikkének c) pontjában hivatkozott együttműködési program keretében ítéltek oda;
	c) egy kormány által egy másik kormánynak katonai felszerelésekhez vagy érzékeny felszerelésekhez közvetlenül kapcsolódó építési beruházások és szolgáltatások, illetve kifejezetten katonai célú építési beruházások és szolgáltatások, illetve érzékeny építési beruházások és szolgáltatások tekintetében odaítélt szerződések;
	d) azok a harmadik országokban odaítélt koncessziók, amelyekre a haderőknek az Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e szerződéseket a műveletek körzetében tevékenykedő gazdasági szereplőkkel kössék meg.
	_________ HL L 216., 2009.8.20., 76. o.
Indokolás
Ez a módosítás az annak biztosítását szolgáló csomag része, hogy ne legyenek átfedések ezen irányelv és a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2009/81/EK irányelv, valamint a Szerződés idevágó cikkei között.
Módosítás  101 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan koncessziókra sem, amelyeket ugyan az (4) bekezdés nem mentesít a hatály alól, de amelyek esetében kevésbé mélyreható intézkedésekkel – például a koncesszió szolgáltatója által a koncesszió odaítélési eljárása során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmét célzó követelmények megszabásával – a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható az ezen irányelvben meghatározott koncessziós eljárás során.
Indokolás
Ez a módosítás az annak biztosítását szolgáló csomag része, hogy ne legyenek átfedések ezen irányelv és a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2009/81/EK irányelv, valamint a Szerződés idevágó cikkei között.
Módosítás  102 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló koncessziók azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;	a) a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok az ajánlatkérő szervek, illetve ajánlatkérők általi, bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása, bérlése vagy lízingelése;
Indokolás
Pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó koncesszióról nincsenek rendelkezések. Az irányelv eredetileg nem tartalmazta a bérbeadás lehetőségét, ám azt figyelembe kell venni (kapcsolódva a (6) preambulumbekezdéshez).
Módosítás  103 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) műsorközvetítők által odaítélt, terjesztésre (azaz bármilyen elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbításra és elosztásra) szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a műsorközvetítőknek odaítélt, műsorterjesztési időre irányuló koncessziók;	b) médiaszolgáltatások számára műsorközvetítők által készített programanyagok és egyéb kapcsolódó előkészítő szolgáltatások megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a műsorközvetítőknek odaítélt, műsorterjesztési időre irányuló koncessziók sem; az irányelv alkalmazásában médiaszolgáltatásnak minősül bármilyen elektronikus hálózat igénybevételével történő műsortovábbítás és -elosztás;
Indokolás
A bekezdés megfogalmazása figyelembe veszi a média területén bekövetkezett műszaki fejlődést.
Módosítás  104 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;	d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott tranzakciók, továbbá az ajánlatkérő szervek számára történő pénz- vagy tőkeszerzés érdekében végrehajtott műveletek;
	____________ 1 HL L 145., 2004.4.30., 1. o.
Módosítás  105 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) munkaszerződések;	törölve
Indokolás
A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok puszta lemásolásából született irányelv egyszerűsítése. Az előadó tudomása szerint ilyen szolgáltatásokra nem létezik koncesszió.
Módosítás  106 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) működési engedély kiadásán alapuló légi közlekedési szolgáltatások az 1008/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében;	törölve
Indokolás
Az irányelv 8. cikkének újraszerkesztése az európai szövegeknek tulajdonítható ágazatkizárásokra való hivatkozással (az új (2) a) bekezdés).
Módosítás  107 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) személyszállítási szolgáltatások az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében.	törölve
Indokolás
Az irányelv 8. cikkének újraszerkesztése az európai szövegeknek tulajdonítható ágazatkizárásokra való hivatkozással (az új (2) a) bekezdés). A szolgáltatási koncesszió meghatározásának az 1370/2007/EK rendeletre alkalmazását a jelen irányelv 50. cikke garantálja.
Módosítás  108 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – g a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga) polgári védelem, katasztrófaelhárítás és veszélymegelőzés;
Módosítás  109 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első bekezdés b) pontjában említett terjesztés magában foglal minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást.	törölve
Indokolás
Ez a bekezdés átkerült a 8. cikk (5) bekezdésének b) pontjába.
Módosítás  110 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 a és 5 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Ki kell zárni az irányelv hatálya alól az olyan játéktevékenységekre irányuló koncessziókat, amelyek pénzösszegek szerencsejátékokban (sorsjátékok vagy fogadások) való kockáztatását vonják maguk után, és amelyeket nemzeti jogszabályok, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések útján egy vagy több tagállam által a Szerződéseknek megfelelően biztosított kizárólagos jogokkal rendelkező egy vagy több szervezet bonyolít le.
	(5b) Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan koncessziókra, amelyeket az ajánlatkérő a III. mellékletben leírt tevékenységei folytatásától eltérő célra, vagy ilyen tevékenységeknek valamely harmadik országban történő, az Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával nem járó körülmények között történő folytatására ítél oda.
Indokolás
Az irányelv átszerkesztése és egyszerűsítése (a 10. cikk (1) bekezdésének beolvasztása a 8. cikk új (5a) bekezdésébe).
Módosítás  111 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan koncessziókra, amelyek elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tegyék nyilvános távközlő hálózatok rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét, vagy a nyilvánosság részére egy vagy több elektronikus hírközlő szolgáltatás nyújtását.	Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan koncessziókra, amelyek elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tegyék az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 2. cikkének d) pontja szerinti nyilvános hírközlő hálózatok rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét, vagy a nyilvánosság részére egy vagy több elektronikus hírközlő szolgáltatás nyújtását az említett irányelv 2. cikkének c) pontja értelmében.
	________________
	HL L 108., 2002.4.24., 33. o.
Indokolás
Az irányelv egyszerűsítése a meghatározásoknak a megfelelő jogalkotási szintű (2002/21/EK irányelv) hivatkozásokkal való helyettesítése révén.
Módosítás  112 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) E cikk alkalmazásában:	törölve
a) „nyilvános hírközlő hálózat”: olyan elektronikus hírközlő hálózat, amelyet teljes egészében vagy túlnyomórészt a nyilvánosság számára hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használnak, és amely a hálózati végpontok közötti információtovábbítást támogatja;
b) „elektronikus hírközlő hálózat”: olyan átviteli rendszer, esetleg kapcsoló vagy útválasztó eszköz, valamint egyéb erőforrás, – ideértve a nem aktív hálózati elemeket is – amely lehetővé teszi a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött (vonal- és csomagkapcsolt, beleértve az internetet) és mobil földi hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra tekintet nélkül;
c) „hálózati végpont”: az a fizikai pont, amelyen az előfizetőnek hozzáférést biztosítanak egy nyilvános hírközlő hálózathoz; a kapcsolót vagy útválasztót tartalmazó hálózatok esetében a hálózati végpontot speciális hálózati cím segítségével azonosítják, amely egy előfizetői hívószámhoz vagy névhez kapcsolódhat;
d) „elektronikus hírközlési szolgáltatás”: olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely teljes egészében vagy nagyrészt elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből áll, beleértve a műsorterjesztő hálózatokon nyújtott távközlési szolgáltatásokat és átviteli szolgáltatásokat, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások segítségével történő tartalomszolgáltatást, illetve az ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést biztosító szolgáltatásokat; nem foglalja magában a 98/34/EK irányelv 1. cikkében meghatározott olyan, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt nem elektronikus hírközlő hálózaton történő jelátvitelből állnak.
Indokolás
Az irányelv egyszerűsítése a meghatározásoknak a megfelelő jogalkotási szintű (2002/21/EK irányelv) hivatkozásokkal való helyettesítése révén.
Módosítás  113 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
10 cikk	törölve
Ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra alkalmazandó kizárások
(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan koncessziókra, amelyeket az ajánlatkérő a III. mellékletben leírt tevékenységei folytatásától eltérő célra, vagy ilyen tevékenységeknek valamely harmadik országban történő, az Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával nem járó körülmények között történő folytatására ítél oda.
(2) Az ajánlatkérők a Bizottságot vagy a nemzeti felügyeleti testületet kérésére tájékoztatják mindazokról a tevékenységekről, amelyeket kizártnak tekintenek. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon tevékenységcsoportok jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan érzékeny üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.
Indokolás
A 10. cikk (1) bekezdésében szereplő rendelkezések újbóli beillesztése az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra alkalmazandó kizárásokra vonatkozó 8. cikkbe, a szöveg érthetőbbé és egyszerűbbé tételének szándékával. A 10. cikk (2) bekezdésében szereplő rendelkezések újbóli beillesztése az ajánlatkérők általi információ-közzétételre vonatkozó 13. cikkbe, a szöveg érthetőbbé és egyszerűbbé tételének szándékával.
Módosítás  114 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1, 2 és 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) E cikk alkalmazásában „kapcsolt vállalkozás” az a vállalkozás, amelynek éves beszámolóját a 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv követelményei szerint összevonják az ajánlatkérő beszámolójával.	(1) E rendelet alkalmazásában „kapcsolt vállalkozás”:
	a) az a vállalkozás, amelynek éves beszámolóját a 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv követelményei szerint összevonják az ajánlatkérő beszámolójával, vagy
(2) Az említett irányelv hatálya alá nem tartozó szervezetek esetében „kapcsolt vállalkozás” bármely olyan vállalkozás:	b) az a vállalkozás, amely az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
a) amely felett az ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve, ezen irányelv 4. cikkének második bekezdése értelmében meghatározó befolyást gyakorolhat;	i. olyan vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat;
b) amely meghatározó befolyást gyakorolhat az ajánlatkérő felett,	ii. meghatározó befolyást gyakorolhat az ajánlatkérő felett;
c) amely az ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, ez utóbbi tulajdonjogánál, pénzügyi részvételénél vagy a rá irányadó szabályoknál fogva.	iii. a közszolgáltató ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, ez utóbbi tulajdonjogánál, pénzügyi részvételénél vagy a rá irányadó szabályoknál fogva.
	A meghatározó befolyás fogalmát a 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdése határozza meg.
(3) A 15. cikk rendelkezései ellenére és feltéve, hogy teljesülnek a (4) bekezdésben foglalt feltételek, ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbi koncessziókra:	(2) A 15. cikk ellenére és feltéve, hogy teljesülnek az (1) és a (3) bekezdésben foglalt feltételek, ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbi koncessziókra:
a) ajánlatkérő által egy kapcsolt vállalkozásnak odaítélt koncesszió;	a) ajánlatkérő által egy kapcsolt vállalkozásnak odaítélt koncesszió; valamint
b) valamely, kizárólag ajánlatkérőkből álló, a III. mellékletben leírt tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalat által olyan vállalkozásnak odaítélt koncesszió, amely ezen ajánlatkérők valamelyikéhez kapcsolódik.	b) valamely, kizárólag két vagy több ajánlatkérőből álló, a III. mellékletben leírt tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalat által olyan vállalkozásnak odaítélt koncesszió, amely ezen ajánlatkérők valamelyikéhez kapcsolódik.
Indokolás
A cikk egészére kiterjedés átdolgozás és pontosítás annak érdekében, hogy világosabb legyen 1) a cikk tárgya (bizonyos szerződések kizárása); 2) a kapcsolt vállalkozás definíciója (korábban két külön bekezdésben szerepelt (12. cikk (1) és (2) bekezdés), és nem volt világos a két bekezdés közti kapcsolat); 3) a kizárásokra alkalmazandó feltételrendszer. A z „irányelv 4. cikke második bekezdésének értelmében” kifejezés törlésre került, illetve helyet változtatott annak világossá tétele érdekében, hogy mire is vonatkozik (az „ajánlatkérő” helyett a „meghatározó befolyásra”).
Módosítás  115 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés – a és b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) szolgáltatásnyújtásra irányuló koncessziókra akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80%-a e szolgáltatások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik;	a) szolgáltatásnyújtásra irányuló koncessziókra akkor kell alkalmazni, ha – figyelembe véve a vállalat által általános jelleggel nyújtott szolgáltatások összességét – a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80%-a e szolgáltatások azon ajánlatkérő részére történő teljesítéséből származik, amelyhez kapcsolódik, vagy amellyel közösen egy olyan másik vállalkozás meghatározó befolyása alá tartozik, amelyhez a koncessziótulajdonos kapcsolódik;
b) építési beruházásra irányuló koncessziókra akkor kell alkalmazni, ha az építési beruházások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80%-a ilyen építési beruházások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik.	b) építési beruházásra irányuló koncessziókra akkor kell alkalmazni, ha – figyelembe véve a vállalat által általános jelleggel elvégzett beruházások összességét – a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80%-a e beruházások azon ajánlatkérő részére történő teljesítéséből származik, amelyhez kapcsolódik, vagy amellyel közösen egy olyan másik vállalkozás meghatározó befolyása alá tartozik, amelyhez a koncessziótulajdonos kapcsolódik.
Indokolás
A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó kizárásokat tisztázni kell. Az átlagos forgalom 80%-ának kiszámításakor figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozás által nyújtott szolgáltatások összességét (az ajánlatkérő részére nyújtott szolgáltatások plusz egyéb szolgáltatások). A kapcsolt vállalkozás átlagos forgalmának 80%-a és a kapcsolt vállalkozásnak a koncessziót odaítélő ajánlatkérő között összefüggést kell teremteni, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő ténylegesen kapcsolt vállalkozás-e, vagy pedig egy, a kapcsolt vállalkozáshoz kapcsolt másik vállalat meghatározó befolyása alatt áll-e.
Módosítás  116 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha a vállalkozás – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja, hogy a (4) bekezdés a), vagy b) pontjában említett forgalmi adatok valószínűsíthetőek.	(5) Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó árbevételi adat, elegendő, ha a vállalkozás – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja, hogy a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában említett átlagos árbevételi adatok valószínűsíthetőek.
Indokolás
A bekezdés törlése, mivel rendelkezései visszaélésre adhatnak alkalmat.
Módosítás  117 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Amennyiben egynél több, az ajánlatkérőhöz kapcsolt vállalkozás ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatást nyújt, árut szállít, illetve építési beruházást kivitelez, a (4) bekezdésben említett százalékokat az e kapcsolt vállalkozások által teljesített szolgáltatásokból, áruszállításokból, illetve építési beruházásokból származó összforgalom figyelembevételével kell kiszámítani.	törölve
Indokolás
A cikk érthetővé tétele és egyszerűsítése érdekében törlendő rendelkezés.
Módosítás  118 Irányelvre irányuló javaslat 11 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	11a. cikk
	A 11. cikkhez fűződő átmeneti rendelkezések
	(1) A III. melléklet 3. pontjában említett tevékenységre irányuló és az irányelv hatálybalépésekor a 11. cikk szerinti kapcsolt vállalkozás által üzemeltetett szolgáltatási koncessziók időtartama ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül meghosszabbítható, ha a szerződés tárgyát képező és a III. melléklet 3. pontjában említett tevékenységeket érintő szolgáltatásnyújtás tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó összes forgalmának 100%-a ilyen szolgáltatások azon ajánlatkérők részére történő nyújtásából származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik. Amennyiben ezek a koncessziók kiterjednek a szomszédos települések területének egy részére, a kapcsolt vállalkozás teljes forgalmának el kell érnie a 90%-ot.
	(2) E cikk alkalmazásában a kapcsolt vállalkozás fogalma bármely olyan vállalkozásra is vonatkozik, amelyre az irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő szerv közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást gyakorolhat.
	(3) A szolgáltatásnyújtásra irányuló koncessziók (1) bekezdésben említett meghosszabbítására a 49. cikk (1) bekezdésében említett időponttól számított három éven belül kerülhet sor. Az ebből származó szerződés mindaddig érvényes, amíg teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételek, és érvényességük 2020. július 1-jén ér véget.
Indokolás
Ez az új rendelkezés bevezeti a vízügyi ágazatban és más területen tevékenykedő kapcsolt vállalkozások számára biztosított átmeneti időszakot, amelyek tevékenységei a 11. cikkben előírt feltételek tekintetében az összes forgalom kiszámításakor nem különíthetők el. Ennek köszönhetően az érintett vállalkozások anélkül alkalmazkodhatnak az új szabályokhoz, hogy ez átfogó struktúrájukat veszélyeztetné.
Módosítás  119 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – -1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) Az ajánlatkérők a Bizottságot vagy az illetékes nemzeti hatóságokat kérésükre tájékoztatják mindazokról a tevékenységekről, amelyeket nem tekintenek a 8. cikk (5b) bekezdése hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon tevékenységkategóriák jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre a közszolgáltató ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.
Indokolás
Az irányelv átszerkesztése és egyszerűsítése, azáltal, hogy e cikkbe kerül minden, az ajánlatkérők által az irányelvben előírt kizárások keretében közzétett tájékoztatásra vonatkozó rendelkezés (a meglévő 13. cikk fenntartása és kiegészítés a 10. cikk (2) bekezdésével).
Módosítás  120 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérők a 11. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 12. cikk alkalmazásával kapcsolatban a Bizottságot vagy a nemzeti felügyeleti testületet kérésére tájékoztatják a következőkről:	(2) Az ajánlatkérők a 11. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 12. cikk alkalmazásával kapcsolatban a Bizottságot vagy az illetékes nemzeti hatóságokat kérésükre tájékoztatják a következőkről:
Indokolás
Az irányelv átszerkesztése és egyszerűsítése, azáltal, hogy e cikkbe kerül minden, az ajánlatkérők által az irányelvben előírt kizárások keretében közzétett tájékoztatásra vonatkozó rendelkezés (a meglévő 13. cikk fenntartása és kiegészítés a 10. cikk (2) bekezdésével).
Módosítás  121 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) olyan bizonyítékok, amelyeket a Bizottság vagy a nemzeti felügyeleti testület szükségesnek ítél arra vonatkozóan, hogy a koncessziót elnyerő vállalkozás vagy közös vállalat és az ajánlatkérő közötti kapcsolat megfelel-e a 11. vagy a 12. cikk követelményeinek.	c) olyan bizonyítékok, amelyeket a Bizottság vagy az illetékes nemzeti hatóság szükségesnek ítél arra vonatkozóan, hogy a koncessziót elnyerő vállalkozás vagy közös vállalat és az ajánlatkérő közötti kapcsolat megfelel-e a 11. vagy a 12. cikk követelményeinek.
Indokolás
Az irányításról szóló rendelkezésekhez kapcsolódó változtatás.
Módosítás  122 Irányelvre irányuló javaslat 14 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az irányelv nem alkalmazandó ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra olyan esetekben, amikor abban a tagállamban, amelyben az említett koncesszió teljesítésére sor kerül, a tevékenység versenynek közvetlenül kitett, a(z) [2004/17/EK irányelvet felváltó irányelv] 27. és 28. cikkének megfelelően.	Az ajánlatkérők által odaítélt és egy olyan tagállamban teljesített koncessziók, amelyben a tevékenység a …/…/EU* irányelv 27. és 28. cikkének megfelelően versenynek közvetlenül ki van téve, nem minősülnek koncessziónak a jelen irányelv alkalmazásában.
	* HL: Kérem, illessze be a 2004/17/EK irányelvet felváltó irányelv számát, dátumát és a közzétételére vonatkozó hivatkozást.
Indokolás
A cikk érthetővé tétele. Az eredeti megfogalmazás látszólag arra utal, hogy amennyiben a speciális ágazatokban teljes a konkurencia, az irányelv nem alkalmazandó az érintett koncessziókra. A valóságban ilyen esetben nem koncesszióról van szó, hanem olyan szerződésről, amely alapján egy hatóság, egy közvállalkozás, vagy egy kizárólagos, vagy különleges jogokkal felruházott magánvállalat úgy jár el, mint a piac bármelyik gazdasági szereplője.
Módosítás  123 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A hatóságok közötti kapcsolat	A hatóságok közötti együttműködés
Módosítás  124 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;	a) az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol; ez azt jelenti, hogy döntő befolyást gyakorol a stratégiai célkitűzések és az ellenőrzött jogi személy fontos döntései felett egyaránt;
Indokolás
Az „in-house” fogalmát meghatározó és az ilyen szerződéseknek az irányelv alkalmazási köréből való kizárását indokoló kritériumok tisztázása. Az analóg ellenőrzés fogalma az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából származik és a koncesszió szolgáltatója által az ellenőrzött jogalany felett gyakorolt ellenőrzés követelményét erősíti meg. Az analóg ellenőrzés fogalmát az 1370/2007/EK rendeletben (személyszállítás) is szereplő szempontok is megnevezik, meghatározását megkönnyítendő.
Módosítás  125 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;	b) az érintett jogi személy átlagos teljes forgalmának legalább 80%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;
Indokolás
Az „in-house” kritériumainak pontosítása: A „tevékenységeinek legalább 90%-át” kifejezés tisztázza az ítélkezési gyakorlat egyik terminusát (a „tevékenységek lényegi része”), míg pontosítatlanul hagy egy másikat; ezért javasoljuk az „átlagos forgalmának legalább 90%-át” kifejezés bevezetését.
Módosítás  126 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.	c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a jog által előírt magánrészvétel formáit, a Szerződéseknek megfelelően, mely formák nem gyakorolnak semmilyen befolyást az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő döntéseire.
Módosítás  127 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő akkor gyakorol az első albekezdés a) pontja szerinti, a saját szervezeti egységei felett gyakorolthoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.	törölve
Indokolás
Az „in-house” fogalmát meghatározó és az ilyen szerződéseknek az irányelv alkalmazási köréből való kizárását indokoló kritériumok tisztázása. A hasonló ellenőrzés helyett az egyenértékű ellenőrzés alkalmazása és beiktatása a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjába.
Módosítás  128 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés akkor is alkalmazandó, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, koncessziót ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a koncessziót.	(2) Az (1) bekezdés akkor is alkalmazandó, ha egy olyan ellenőrzött jogalany vagy jogalanyok, amely(ek) maga (maguk) is a) a 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontja szerinti ajánlatkérő szerv(ek) vagy ajánlatkérő(k), koncessziót ítél(nek) oda az ellenőrző intézmény(ek)nek vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által ellenőrzött valamely más jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a koncessziót, kivéve a jog által előírt magánrészvétel formáit, a Szerződéseknek megfelelően, mely formák nem gyakorolnak semmilyen befolyást az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő döntéseire.
Indokolás
A szövegből kihagyott „ajánlatkérő”-re történő hivatkozás hozzáfűzése (fordított „in-house”).
Módosítás  129 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti azon ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, amely az (1) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet koncessziót olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel vagy ajánlatkérőkkel együtt ellenőriz:	(3) A 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontja szerinti azon ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, amely ezen cikk (1) bekezdése 1. albekezdésének a) pontja értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet koncessziót olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel vagy ajánlatkérőkkel együtt ellenőriz a 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontja alkalmazásában:
Indokolás
A közös „in-house” fogalmát meghatározó és az ilyen szerződéseknek az irányelv alkalmazási köréből való kizárását indokoló kritériumok tisztázása.
Módosítás  130 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90 %-át az ellenőrzést gyakorló, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;	b) az érintett jogi személy átlagos teljes forgalmának legalább 80%-át az ellenőrzést gyakorló, a 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontja szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;
Indokolás
A közös „in-house” fogalmát meghatározó és az ilyen szerződéseknek az irányelv alkalmazási köréből való kizárását indokoló kritériumok tisztázása. A „tevékenységeinek legalább 90%-át” kifejezés tisztázza az ítélkezési gyakorlat egyik terminusát (a „tevékenységek lényegi része”), míg pontosítatlanul hagy egy másikat; ezért javasoljuk az „átlagos forgalmának legalább 90%-át” kifejezés bevezetését.
Módosítás  131 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.	c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a jog által előírt magánrészvétel formáit, a Szerződéseknek megfelelően, mely formák nem gyakorolnak semmilyen befolyást az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő döntéseire.
Módosítás  132 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az a) pont alkalmazásában a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ellenőrző ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén jogi személy felett közös ellenőrzést gyakorlónak minősül:	Az a) pont alkalmazásában a 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontja szerinti, ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén jogi személy felett közös ellenőrzést gyakorlónak minősül:
a) az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő képviselőiből állnak;	a) az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő, a 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontja szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő képviselőiből állnak; egy képviselő egy vagy több részt vevő ajánlatkérő szervet is képviselhet;
b) a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;	b) a 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontja szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;
c) az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;	c) az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek ütköznének a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeivel;
d) az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérő szervekkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik;
Módosítás  133 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti két vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött megállapodás nem tekinthető koncessziónak a jelen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:	(4) A 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontja szerinti két vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött megállapodás nem esik jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
Módosítás  134 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;	(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás  135 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;	a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett, egy közös közszolgáltatási feladat teljesülése céljából;
Módosítás  136 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;	c) a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 20%-ot;
Módosítás  137 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők között;	törölve
Módosítás  138 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) egyik érintett ajánlatkérő szervben vagy ajánlatkérőben sincsenek magánjogi érdekeltek.	e) egyik érintett ajánlatkérő szervben vagy ajánlatkérőben sincsenek magánjogi érdekeltek, kivéve a jog által előírt magánrészvétel formáit, a Szerződéseknek megfelelően, mely formák nem gyakorolnak semmilyen befolyást az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő döntéseire.
Módosítás  139 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan, több – a 4. cikk (1) bekezdése 1. pontja szerinti – ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, illetve – a 4. cikk (1) bekezdése 1. pontja szerinti – ajánlatkérő szervekből vagy ajánlatkérőkből álló csoportosulások között kötött megállapodásra, ezek határozatára vagy más jogi eszközére, amely a tagállamok belső intézményi vagy közigazgatási szervezetének keretében és az alkalmazandó nemzeti jogszabályok vagy szabályozások alapján a felek között hatáskör-átruházást ír elő a közszolgálati feladat teljesítése érdekében.
Indokolás
A vízszintes együttműködés kifejezett kizárása (a 15. cikk (4) bekezdése) kételyeket támaszt a hatóságok közötti hatáskör-átruházást (a francia jogban „intercommunalité”) illetően, amely a maga részéről nem képezi explicit kizárás tárgyát. Következésképpen új bekezdést javaslunk a hatóságok közötti hatáskör-átruházásnak a jelen irányelv alkalmazási köréből való kizárására.
Módosítás  140 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A magánszféra (1)–(4) bekezdésben említett részvételének hiányát a koncesszió odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.	(5) A magánszféra (1)–(4a) bekezdésben említett részvételének hiányát a koncesszió odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.
Az ebben a cikkben meghatározott kivételek alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő koncessziókat a rendes koncessziós eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.
Módosítás  141 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A koncesszió időtartama a koncessziós jogosult számára a befektetések és az építési beruházási munkák vagy a szolgáltatások teljesítése során felmerült költségek megtérüléséhez és a befektetett tőke ésszerű hozamának eléréséhez szükséges becsült időtartam.	(1) A koncessziók időtartama korlátozott. A koncesszió szolgáltatója az igényelt építési beruházások vagy szolgáltatások függvényében felbecsüli az időtartamot.
	Amennyiben a beruházás költségeit a koncessziós jogosultnak kell viselnie, a koncesszió időtartamának tükröznie kell az érintett beruházás jellegét és mennyiségét – figyelembe véve a koncesszió életciklusa alatti kezdeti és további beruházásokat is –, és e feltételek mellett nem haladhatja meg a rendes értékcsökkenési időt.
	A koncesszió időtartama – attól függetlenül, hogy a koncesszió jogosultját terheli-e beruházás teljesítése – továbbá figyelembe veszi a szerződésben kitűzött célok eléréséhez, különösen az adott szolgáltatás teljesítését illetően szükségesnek vélt időt.
	(2) A rendes értékcsökkenési időtartam megfelel annak az időtartamnak, amelynek általában el kell telnie ahhoz, hogy a koncesszió jogosultja fedezni tudja beruházási költségeit és biztosíthassa a befektetett tőke utáni ésszerű jövedelmet.
Indokolás
A cikket annak kihangsúlyozása érdekében kell módosítani, hogy a koncesszió időben behatárolt. Az eredeti meghatározás egyébként csak „az építési beruházási munkák vagy a szolgáltatások teljesítése során felmerült költségeket” vette figyelembe, kizárva ezáltal a kezdeti beruházásokat és a feltételezhetően amortizálódó anyagi beruházások nélküli koncessziókat is (ezért kerülnek bevezetésre más, a szerződésben rögzített kritériumok, mint például a teljesítmény).
Módosítás  142 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A X. mellékletben felsorolt, ezen irányelv hatálya alá tartozó szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló koncessziókra a 26. cikk (3) bekezdésében és a 27. cikk (1) bekezdésében előírt kötelezettség vonatkozik.	Az ezen irányelv X. mellékletében felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló koncessziókra csak a 27. cikk (1) és (3) bekezdésében előírtak vonatkoznak.
Indokolás
A hangsúly azon van, hogy a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos koncessziókra csak a koncesszió odaítélésének közzétételére (átláthatóság) vonatkozó előírások érvényesek. Az eredeti szöveg kétértelmű volt az egyéb előírásoknak e szolgáltatásokra való alkalmazását illetően. Egyébként az előzetes tájékoztató hirdetmény kötelezettségét megszüntették a bürokratikusnak és az ilyen szolgáltatások számára hozzáadott érték nélkülinek ítélt rendelkezések egyszerűsítése szándékával.
Módosítás  143 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Vegyes koncessziók	Vegyes szerződések
Módosítás  144 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Azokat a szerződéseket, amelyeknek a tárgya szolgáltatásmegrendelés és árubeszerzés egyaránt, ezen irányelvnek megfelelően kell odaítélni, amennyiben a szóban forgó szerződés fő tárgya szolgáltatás, és amennyiben a 2. cikk (1) bekezdése 1. pontjának értelmében koncesszióról van szó.	(1) Amennyiben egy szerződés tárgya egyidejűleg a jelen irányelv hatálya alá tartozó koncesszió és a jelen irányelv hatálya alá nem tartozó árubeszerzés vagy más elem, a szerződés koncesszióra vonatkozó részét a jelen irányelv rendelkezéseinek megfelelően kell odaítélni.
	Amennyiben egy ilyen szerződés különféle részei nem különválaszthatóak, ezen irányelv alkalmazása az adott szerződés fő tárgyán alapul, amelyet a koncesszió, illetve a jelen irányelv hatályán kívül eső árubeszerzés vagy más elem értékének függvényében kell meghatározni.
Indokolás
Az új (1) bekezdésben összefoglalható vegyes szerződések összességére utaló cikk tisztázása és egyszerűsítése (abban az esetben, ha a szerződés a jelen irányelv hatálya alá tartozó koncesszióról és a jelen irányelv hatályán kívül eső beszerzésről vagy más elemről szól, konkrétan ideértve a közbeszerzéseket), valamint a módszer is, azokra az esetekre, amikor a szerződés különféle részei nem választhatók külön („a szerződés fő tárgya” szabály alkalmazása).
Módosítás  145 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Azokat a koncessziókat, amelyek a 17. cikk szerinti szolgáltatásokból és egyéb szolgáltatásokból állnak, az arra a szolgáltatástípusra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell odaítélni, amely az adott szerződés fő tárgyára jellemző.	(2) Amennyiben egy, a jelen irányelv hatálya alá eső szolgáltatásokról szóló koncessziós szerződés tárgyát a 17. cikk szerinti szolgáltatások, továbbá egyéb szolgáltatások képezik, a jelen irányelv vonatkozó rendelkezéseit a szóban forgó szerződés – az adott szolgáltatások értékei szerint meghatározott – fő tárgyára jellemző szolgáltatás típusának függvényében kell alkalmazni.
Indokolás
A szociális/egyéb meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos vegyes szerződésekre vonatkozó fejezet, valamint az alkalmazandó előírások meghatározásához alkalmazandó módszer tisztázása.
Módosítás  146 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett vegyes szerződések esetében a szerződés fő tárgyát az adott szolgáltatások vagy áruk értékének összevetése alapján kell megállapítani.	törölve
Indokolás
A 18. cikk új (1) és (2) bekezdéséhez fűzött rendelkezések.
Módosítás  147 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Olyan szerződések esetében, amelyek tárgya a jelen irányelv hatálya alá tartozó koncesszió, valamint olyan beszerzés vagy más elem, amely nem tartozik a jelen irányelv vagy a [2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvet felváltó irányelv], illetve a 2009/81/EK irányelv hatálya alá, a szerződés azon részét, amely a jelen irányelv hatálya alá tartozó koncessziót képez, annak rendelkezéseivel összhangban kell odaítélni. Ha azonban a szóban forgó szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, ezen irányelv alkalmazását az említett szerződés fő tárgya alapján kell megállapítani.	törölve
Indokolás
Az új (1) bekezdésben összefoglalható vegyes szerződések összességére utaló cikk tisztázása és egyszerűsítése (abban az esetben, ha a szerződés a jelen irányelv hatálya alá tartozó koncesszióról és a jelen irányelv hatályán kívül eső beszerzésről vagy más elemről szól, konkrétan ideértve a közbeszerzéseket), valamint a módszer is, azokra az esetekre, amikor a szerződés különféle részei nem választhatók külön („a szerződés fő tárgya” szabály alkalmazása).
Módosítás  148 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A jelen irányelv hatálya alá tartozó koncesszió, valamint a [2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv], illetve a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés esetében a szerződés azon részét, amely a jelen irányelv hatálya alá tartozó koncessziót képez, annak rendelkezéseivel összhangban kell odaítélni.	törölve
Ha a szóban forgó szerződések különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, ezen irányelv alkalmazását az említett szerződés fő tárgya alapján kell megállapítani.
Indokolás
Az új (1) bekezdésben összefoglalható vegyes szerződések összességére utaló cikk tisztázása és egyszerűsítése (abban az esetben, ha a szerződés a jelen irányelv hatálya alá tartozó koncesszióról és a jelen irányelv hatályán kívül eső beszerzésről vagy más elemről szól, konkrétan ideértve a közbeszerzéseket), valamint a módszer is, azokra az esetekre, amikor a szerződés különféle részei nem választhatók külön („a szerződés fő tárgya” szabály alkalmazása).
Módosítás  149 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Mindazonáltal az egyetlen koncesszió odaítélésére vagy több különböző koncesszió odaítélésére vonatkozó választás nem irányulhat az adott koncessziónak ezen irányelv hatálya alól történő kizárására.	Az egyetlen koncesszió odaítélésére vagy több különálló koncesszió odaítélésére vonatkozó választás nem irányulhat az adott koncessziónak ezen irányelv hatálya alól történő kizárására.
Módosítás  150 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben az ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozó koncesszió egyik tevékenysége a III. mellékletben felsorolt tevékenység, míg a másik nem tartozik ebben a mellékletbe, és objektíve lehetetlen meghatározni, melyik a koncesszió fő tevékenysége, a koncessziót az ajánlatkérő szervek által odaítélt koncessziókra alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban kell odaítélni.	(2) Amennyiben az ezen irányelv hatálya alá tartozó koncesszió egyik tevékenysége a III. mellékletben felsorolt tevékenység, míg a másik nem tartozik ebben a mellékletbe, és objektíve lehetetlen meghatározni, melyik a koncesszió fő tevékenysége, a koncessziót az ajánlatkérő szervek által odaítélt koncessziókra alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban, az uniós jog sérelme nélkül kell odaítélni.
Indokolás
Az ágazati jogszabályok figyelembevétele.
Módosítás  151 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben a szerződés vagy a koncesszió tárgyát képező tevékenységek egyike ezen irányelv hatálya alá tartozik és a másik nem tartozik sem ezen irányelv, sem a [2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv], illetve a 2009/81/EK irányelv hatálya alá, és objektíve lehetetlen meghatározni, melyik a szerződés vagy a koncesszió fő tevékenysége, a szerződést vagy a koncessziót ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni.	(3) Amennyiben a koncesszió tárgyát képező tevékenységek egyike ezen irányelv hatálya alá tartozik, a másik pedig nem, és objektíve lehetetlen meghatározni, melyik a koncesszió fő tevékenysége, a koncessziót ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni.
Módosítás  152 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – -1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) A koncessziós szerződések odaítélési eljárása során a gazdasági szereplők jogi személyisége nem szolgálhat érvényes elutasítási indítóokként.
Indokolás
Egyszerűsíteni kell a bekezdést, amely pusztán azt jelenti ki, hogy a gazdasági szereplők jogi személyisége egy koncesszió odaítélésének eljárása során nem adhat okot elutasításra.
Módosítás  153 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Azok a gazdasági szereplők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a koncesszió odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.	törölve
Indokolás
A bekezdést az előző bekezdéshez (a 22. cikk (-1) bekezdéséhez) kell fűzni a két rendelkezés között fennálló logikai összefüggés miatt.
Módosítás  154 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A jogi személyektől megkövetelhető azonban, hogy ajánlatukban vagy kérelmükben jelezzék a szóban forgó koncesszió teljesítésében személyesen közreműködő természetes személyek nevét és szakképesítését.	A jogi személyektől megkövetelhető azonban, hogy ajánlatukban vagy pályázatukban jelezzék a szóban forgó koncesszió teljesítésében személyesen közreműködő természetes személyek nevét és szakképesítését.
Módosítás  155 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre.	(3) Gazdasági szereplők csoportjai – köztük vállalkozásokból álló konzorciumok – szintén tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. A koncessziós szerződések odaítélési eljárásában való részvételük nem függhet az egyéni pályázókra nézve nem kötelező további feltételektől.
Módosítás  156 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A koncesszió szolgáltatói a koncesszió gazdasági szereplőkből álló csoport által történő teljesítésére vonatkozó külön feltételeket állapíthatnak meg, feltéve, hogy ezek a feltételek objektív okokkal indokolhatók és arányosak.
Módosítás  157 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek nem állapíthatnak meg a koncesszió-odaítélési eljárásokban való részvételre vonatkozó olyan külön feltételeket e csoportok számára, amelyek az egyéni részvételre jelentkezőkre nem érvényesek. E csoportok számára az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a jelentkezés érdekében.	törölve
Az ajánlatkérők és az ajánlatkérő szervek a koncesszió csoport által történő teljesítésére vonatkozó külön feltételeket állapíthatnak meg, feltéve, hogy ezek a feltételek objektív okokkal indokolhatók és arányosak. E feltételek a csoport számára előírhatják, hogy meghatározott társasági formát hozzon létre, miután a koncessziót elnyerte, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.
Indokolás
A bekezdés első részének hozzáfűzése a megelőző bekezdéshez (a 22. cikk új (2) bekezdése) a két rendelkezés között fennálló logikai összefüggés miatt (csoportok részvételének illetve ajánlattételének engedélyezése, és annak megtiltása, hogy e csoportokra olyan különleges feltételeket szabjanak ki, amelyek az egyéni jelentkezők vagy ajánlattevőkre nézve nem feltétlenül szükségesek).
Módosítás  158 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ha a jelen irányelv vagy az információ megszerzésére vonatkozó egyéb nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségekre, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők jelen irányelv 27. és 35. cikkében előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait.	(1) Ha a jelen irányelv vagy az információ megszerzésére vonatkozó egyéb nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt koncessziós szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségekre, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők jelen irányelv 27. és 35. cikkében előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések sérelme nélkül, a koncesszió szolgáltatója nem hozhatja nyilvánosságra a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, különösen a műszaki vagy üzleti titkokat.
	Ez a cikk nem akadályozza a megkötött szerződések bizalmasnak nem minősülő részeinek nyilvánosságra hozatalát, beleértve azok esetleges további módosításait is.
Indokolás
A részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők által az odaítélési eljárás során a koncesszió szolgáltatója felé közölt információk bizalmas jellegére vonatkozó rendelkezések megerősítése. E kötelezettség az ajánlatkérő szervekre és az ajánlatkérőkre egyaránt érvényesek. A bizalmas információk, mint például a műszaki és üzleti titkok nyilvánosságra hozatala a koncesszió szolgáltatójának felelősségre vonásával jár.
Módosítás  159 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek az általuk a koncesszió-odaítélési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmét célzó követelményeket támaszthatnak a gazdasági szereplőkkel szemben.	(2) A koncesszió szolgáltatója az általa a koncesszió-odaítélési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmét célzó követelményeket támaszthat a gazdasági szereplőkkel szemben.
Módosítás  160 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek minden kommunikáció és információcsere esetében az alábbi kommunikációs eszközök közül választhatnak, kivéve, ha ezen irányelv 28. cikkének (2) bekezdése vagy 30. cikke alapján kötelező az elektronikus út alkalmazása:	(1) A koncesszió szolgáltatója minden kommunikáció és információcsere esetében az alábbi kommunikációs eszközök közül választhat, kivéve, ha ezen irányelv 28. cikkének (2) bekezdése vagy 30. cikke alapján kötelező az elektronikus út alkalmazása:
Módosítás  161 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a (3), (4) és (5) bekezdés szerinti elektronikus eszközök;	a) elektronikus eszközök;
Indokolás
Az elektronikus kommunikációról szóló rendelkezések egyszerűsítése és azon koncessziók specifikus jellegéhez való igazítása, amelyek a közbeszerzésekkel ellentétben nem feltétlenül folyamodnak általános jelleggel az elektronikus kommunikációhoz, tekintettel a tárgyalás fontosságára az ilyen típusú szerződések esetében. Ellenben az eljárás megkönnyítése érdekében a koncessziós hirdetményeket és a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatókat elektronikus módon kell elküldeni, a koncessziós dokumentumokat pedig elektronikusan kell rendelkezésre bocsátani.
Módosítás  162 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között a telefon;	c) telefon, írásbeli megerősítés küldésének feltétele mellett;
Indokolás
Az elektronikus kommunikációról szóló rendelkezések egyszerűsítése és azon koncessziók specifikus jellegéhez való igazítása, amelyek a közbeszerzésekkel ellentétben nem feltétlenül folyamodnak általános jelleggel az elektronikus kommunikációhoz, tekintettel a tárgyalás fontosságára az ilyen típusú szerződések esetében. Ellenben az eljárás megkönnyítése érdekében a koncessziós hirdetményeket és a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatókat elektronikus módon kell elküldeni, a koncessziós dokumentumokat pedig elektronikusan kell rendelkezésre bocsátani.
Módosítás  163 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) személyes kézbesítés átvételi elismervény ellenében;
Indokolás
Más lehetséges kommunikációs mód figyelembevétele (személyes kézbesítés átvételi elismervény ellenében).
Módosítás  164 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a koncesszió-odaítélési eljáráshoz való hozzáférését.	(2) A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, nem lehetnek diszkriminatívak és nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a koncesszió-odaítélési eljáráshoz való hozzáférését. Az elektronikus eszközöknek ezenkívül kompatibiliseknek kell lenniük az általában használatos infokommunikációs technológiákkal.
Az ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és jelentkezések bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg az ajánlatok és a jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.	A koncesszió szolgáltatója a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során köteles biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint a jelentkezések és ajánlatok bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg a jelentkezések és az ajánlatok tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.
Indokolás
Az elektronikus kommunikációról szóló rendelkezések egyszerűsítése és azon koncessziók specifikus jellegéhez való igazítása, amelyek a közbeszerzésekkel ellentétben nem feltétlenül folyamodnak általános jelleggel az elektronikus kommunikációhoz, tekintettel a tárgyalás fontosságára az ilyen típusú szerződések esetében. Ellenben az eljárás megkönnyítése érdekében a koncessziós hirdetményeket és a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatókat elektronikus módon kell elküldeni, a koncessziós dokumentumokat pedig elektronikusan kell rendelkezésre bocsátani.
Módosítás  165 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetés-mentességet, valamint általánosan elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel interoperábilisnak kell lenniük, továbbá nem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a koncesszió-odaítélési eljáráshoz. Az elektronikus átvételhez használt, a jelen bekezdés első albekezdésével összhangban lévőnek minősülő eszközök műszaki adatait és jellemzőit a XII. melléklet tartalmazza.	törölve
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XII. mellékletben említett műszaki adatoknak és jellemzőknek a technikai fejlesztések vagy adminisztratív okok miatti módosítása tekintetében.
A technikai formátumok, valamint a feldolgozási és továbbítási szabványok interoperabilitásának biztosítása érdekében, különösen határokon átnyúló összefüggésben, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes konkrét technikai standardok kötelező használatának előírására, legalább az elektronikus benyújtás, az elektronikus katalógusok és az elektronikus hitelesítési eszközök tekintetében.
Indokolás
Az elektronikus kommunikációról szóló rendelkezések egyszerűsítése és azon koncessziók specifikus jellegéhez való igazítása, amelyek a közbeszerzésekkel ellentétben nem feltétlenül folyamodnak általános jelleggel az elektronikus kommunikációhoz, tekintettel a tárgyalás fontosságára az ilyen típusú szerződések esetében. Ellenben az eljárás megkönnyítése érdekében a koncessziós hirdetményeket és a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatókat elektronikus módon kell elküldeni, a koncessziós dokumentumokat pedig elektronikusan kell rendelkezésre bocsátani.
Módosítás  166 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek szükség esetén megkövetelhetik olyan eszközök alkalmazását, amelyek nem általánosan elérhetők, feltéve, hogy alternatív hozzáférési utat kínálnak.	törölve
Az ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek a következő esetek bármelyikében megfelelő alternatív hozzáférési utat kínálónak tekintendők:
a) elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínálnak ezekhez az eszközökhöz a hirdetmény IX. melléklet szerinti közzétételének vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésének időpontjától; a hirdetmény, illetve a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ezek az eszközök elérhetőek;
b) biztosítják, hogy az ajánlatkérő szerv székhelyétől eltérő tagállamokban székhellyel rendelkező ajánlattevők hozzáférhessenek a koncesszió-odaítélési eljáráshoz olyan ideiglenes vezérjelek használatával, amelyeket online, külön ellenszolgáltatás nélkül bocsátanak rendelkezésükre, vagy
c) alternatív csatornát tartanak fenn az ajánlatok elektronikus benyújtása számára.
Indokolás
Az elektronikus kommunikációról szóló rendelkezések egyszerűsítése és azon koncessziók specifikus jellegéhez való igazítása, amelyek a közbeszerzésekkel ellentétben nem feltétlenül folyamodnak általános jelleggel az elektronikus kommunikációhoz, tekintettel a tárgyalás fontosságára az ilyen típusú szerződések esetében. Ellenben az eljárás megkönnyítése érdekében a koncessziós hirdetményeket és a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatókat elektronikus módon kell elküldeni, a koncessziós dokumentumokat pedig elektronikusan kell rendelkezésre bocsátani.
Módosítás  167 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az ajánlatok, valamint a jelentkezések elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:	törölve
a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt – az adatvédelmi kódolást és a dátumbélyegzést is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani;
b) a hitelesítésre és az elektronikus aláírásra szolgáló eszközöknek és módszereknek meg kell felelniük a XII. melléklet követelményeinek;
c) az ajánlatkérőknek és ajánlatkérő szerveknek meg kell határozniuk a követett koncesszió-odaítélési eljárás különböző szakaszaiban az elektronikus kommunikációs eszközökkel szemben elvárt biztonsági szintet. A biztonsági szintnek arányosnak kell lennie a kapcsolódó kockázatokkal;
d) ahol az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírásokat írnak elő, az ajánlatkérők és az ajánlatkérő szervek a megbízható szolgáltatók 2009/767/EK bizottsági rendeletben előírt listájában említett minősített elektronikus tanúsítvánnyal alátámasztott, biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel vagy anélkül létrehozott aláírásokat is elfogadják, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:
i) a 2011/130/EU bizottsági határozatban rögzített formátumok alapján meg kell határozniuk a fokozott biztonságú aláírások előírt formátumát, és be kell vezetniük az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy képesek legyenek e formátumok technikai feldolgozására;
ii. ha egy ajánlatot olyan minősített tanúsítvány segítségével írtak alá, amely szerepel a megbízható szolgáltatók listájában, nem alkalmazhatnak további követelményeket, amelyek akadályozhatják az ajánlattevőket az ilyen aláírások használatában.
Indokolás
Az elektronikus kommunikációról szóló rendelkezések egyszerűsítése és azon koncessziók specifikus jellegéhez való igazítása, amelyek a közbeszerzésekkel ellentétben nem feltétlenül folyamodnak általános jelleggel az elektronikus kommunikációhoz, tekintettel a tárgyalás fontosságára az ilyen típusú szerződések esetében. Ellenben az eljárás megkönnyítése érdekében a koncessziós hirdetményeket és a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatókat elektronikus módon kell elküldeni, a koncessziós dokumentumokat pedig elektronikusan kell rendelkezésre bocsátani.
Módosítás  168 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A részvételi jelentkezések továbbítására a következő szabályokat kell alkalmazni:	törölve
a) a koncesszió-odaítélési eljárásban való részvételre való jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni; telefonos jelentkezés esetén az erre megadott határidőn belül írásos megerősítést kell küldeni;
b) amennyiben ez jogi bizonyítás céljából szükséges, az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv megkövetelheti, hogy a telefaxon küldött részvételi jelentkezést postai vagy elektronikus úton erősítsék meg.
A b) pont alkalmazásában az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek fel kell tüntetnie a koncessziós hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, hogy a faxon elküldött részvételi jelentkezéseket postán vagy elektronikus úton is meg kell erősíteni, valamint fel kell tüntetnie az ilyen információk elküldésére vonatkozó határidőt.
Indokolás
Az elektronikus kommunikációról szóló rendelkezések egyszerűsítése és azon koncessziók specifikus jellegéhez való igazítása, amelyek a közbeszerzésekkel ellentétben nem feltétlenül folyamodnak általános jelleggel az elektronikus kommunikációhoz, tekintettel a tárgyalás fontosságára az ilyen típusú szerződések esetében. Ellenben az eljárás megkönnyítése érdekében a koncessziós hirdetményeket és a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatókat elektronikus módon kell elküldeni, a koncessziós dokumentumokat pedig elektronikusan kell rendelkezésre bocsátani.
Módosítás  169 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy legkésőbb öt évvel a 49. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően a jelen irányelv szerinti valamennyi koncesszió-odaítélési eljárást e cikk követelményeivel összhangban elektronikus kommunikációs eszközök – különösen elektronikus benyújtás – útján bonyolítsanak le.	törölve
Nem érvényes ez a kötelezettség azokban az esetekben, amikor az elektronikus eszközök használatához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre valamennyi tagállamban a (3) bekezdés értelmében. Az ajánlatok benyújtására egyéb kommunikációs eszközt használó ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek felelőssége, hogy a koncessziós dokumentációban feltüntessék, hogy a gazdasági szereplőkkel kicserélendő információk sajátos jellege miatt az elektronikus út alkalmazásához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre valamennyi tagállamban.
A következő esetekben úgy tekintendő, hogy az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek jogos indoka van arra, hogy ne írja elő az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási folyamat során:
a) a műszaki leírás megjelenítése a koncesszió speciális természete miatt nem lehetséges az általánosan használt alkalmazások által támogatott fájlformátumok segítségével;
b) a műszaki leírás megjelenítésére alkalmas fájlformátumokat támogató alkalmazásokra védett engedélyezési rendszer vonatkozik, és az ajánlatkérő szerv nem tudja ezeket letöltésre vagy távoli használatra hozzáférhetővé tenni;
c) a műszaki leírás megjelenítésére alkalmas fájlformátumokat támogató alkalmazások olyan fájlformátumokat használnak, amelyeket semmilyen nyilvános vagy letölthető alkalmazás nem tud kezelni.
Indokolás
Az elektronikus kommunikációról szóló rendelkezések egyszerűsítése és azon koncessziók specifikus jellegéhez való igazítása, amelyek a közbeszerzésekkel ellentétben nem feltétlenül folyamodnak általános jelleggel az elektronikus kommunikációhoz, tekintettel a tárgyalás fontosságára az ilyen típusú szerződések esetében. Ellenben az eljárás megkönnyítése érdekében a koncessziós hirdetményeket és a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatókat elektronikus módon kell elküldeni, a koncessziós dokumentumokat pedig elektronikusan kell rendelkezésre bocsátani.
Módosítás  170 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A közbeszerzési eljárásokhoz elektronikusan feldolgozott adatokat az ajánlatkérő felhasználhatja arra, hogy a megfelelő eszközök kifejlesztése révén minden egyes szakaszban megelőzze, feltárja és korrigálja a hibákat.	törölve
Indokolás
Az elektronikus kommunikációról szóló rendelkezések egyszerűsítése és azon koncessziók specifikus jellegéhez való igazítása, amelyek a közbeszerzésekkel ellentétben nem feltétlenül folyamodnak általános jelleggel az elektronikus kommunikációhoz, tekintettel a tárgyalás fontosságára az ilyen típusú szerződések esetében. Ellenben az eljárás megkönnyítése érdekében a koncessziós hirdetményeket és a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatókat elektronikus módon kell elküldeni, a koncessziós dokumentumokat pedig elektronikusan kell rendelkezésre bocsátani.
Módosítás  171 Irányelvre irányuló javaslat II. cím – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉNEK SZABÁLYAI	A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉNEK SZABÁLYAI. ÁLTALÁNOS ELVEK, ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ELJÁRÁSI GARANCIÁK
Indokolás
A koncessziók odaítéléséről szóló II. cím átszerkesztése a szöveg egyszerűsítése és könnyebb olvashatósága érdekében. Új, az általános elvekre vonatkozó fejezet, ez után pedig egy, az átláthatóságról és egy, az eljárási garanciákról szóló fejezet hozzáfűzése.
Módosítás  172 Irányelvre irányuló javaslat II cím - -I fejezet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	I. fejezet
	Általános elvek
	-26 cikk
	A jelen irányelv rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett a koncesszió szolgáltatója szabadon szervezi meg a koncesszió jogosultjának kiválasztásához vezető eljárást.
	A jelen irányelv tiszteletben tartása mellett a koncesszió szolgáltatója szabadon szervezi meg a koncesszió jogosultjának kiválasztásához vezető eljárást, úgy, hogy csak két kötelező elemet kell megtartania, úgymint a koncessziós hirdetmény közzétételét az eljárás kezdetén – kivéve a 17. cikkben és a 26. cikk (5) bekezdésében említett eseteket –, és az odaítélésről szóló hirdetmény közzétételét az eljárás végén.
	A koncesszió szolgáltatója az odaítélési eljárás során rendelkezhet köztes lépésekről, mint például ajánlattételi felhívás küldéséről az adott esetben a koncessziós hirdetményre válaszoló jelentkezőknek.
	-26 a cikk
	Általános elvek
	(1) A koncessziós szerződések odaítélése a koncesszióba adó által a 38b. cikkel összhangban megállapított kritériumok alapján történik, feltéve hogy az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
	a) az ajánlat megfelel a koncessziós hirdetményben vagy az érdeklődés megerősítésére vonatkozó felhívásban, valamint a koncessziós dokumentációban meghatározott követelményeknek, feltételeknek és kritériumoknak;
	b) az ajánlatot olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki vagy amely:
	i) i. nincs kizárva az odaítélési eljárásból a 36. cikk (5) és (7) bekezdésével összhangban, a 36. cikk (8) bekezdésére is figyelemmel; és
	ii. teljesíti a koncesszió szolgáltatója által a 36. cikk (2) és (3) bekezdése szerint meghatározott kiválasztási kritériumokat.
	(2) A koncesszió-odaítélési eljárás során a koncesszióba adó a gazdasági szereplőket egyenlő bánásmódban részesíti, továbbá átlátható és arányos módon jár el. Különösen, nem ad megkülönböztető módon olyan tájékoztatást, amely egyes jelentkezőket vagy ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna. A koncesszió-odaítélési eljárást nem lehet azzal a céllal megtervezni, hogy az adott koncesszió kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt.
	(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a gazdasági szereplők tegyenek eleget a munkavégzés vagy szolgáltatásnyújtás helyszínén alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezéseknek a X.a. mellékletben felsorolt nemzetközi egyezményekben, az uniós és nemzeti jogban, illetve az uniós jogot tiszteletben tartó nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban megkötött kollektív szerződésekben előírtaknak megfelelően.
	(4) A koncesszió szolgáltatója nem ítélhet oda koncessziós szerződést a legjobb ajánlatot tévő pályázónak, amennyiben világos és elégséges bizonyíték alapján megállapították, hogy az ajánlattevő pályázó nem felel meg a jelen cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi előírásoknak.
	(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. mellékletben szereplő lista módosítása tekintetében, ha újonnan megkötött vagy meglévő nemzetközi egyezmények változásai alapján e módosítások szükségesnek bizonyulnak.
Indokolás
Az odaítélési eljárás egyértelműsítése a következő fejezet cikkeinek jobb érthetősége érdekében. Ki kell emelni, hogy a koncesszió szolgáltatója jogosult közbülső szakaszok beiktatására vagy a szakaszok sorrendjének megváltoztatására, az irányelv rendelkezéseinek és a koncessziós hirdetmény eljárás kezdetén, illetve végén történő közzétételére irányuló kötelezettségének sérelme nélkül. Az új 26a. cikk az eredeti 34. cikk újra beillesztése és konkrétan az eredeti 7. cikket visszaillesztő fejezet hozzátűzése nyomán jön létre.
Módosítás  173 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv, amely koncessziót kíván odaítélni, ezt a szándékát koncessziós hirdetményben teszi közzé.	(1) Az a koncesszió-szolgáltató, aki koncessziót kíván odaítélni, ezt a szándékát koncessziós hirdetményben teszi közzé a 28. cikkben előírtak szerint. A koncessziós hirdetmény tartalmazza a IV. mellékletben említett adatokat, valamint adott esetben minden más, a koncesszió szolgáltatója által hasznosnak ítélt adatot.
Indokolás
Az (1), (2) és (4) bekezdések összeolvasztása az irányelv egyszerűsítése és olvashatóbbá tétele szándékával. A közzététel módját illetően a 28. cikkre történik hivatkozás a szöveg egyszerűsítése, olvashatóbbá tétele és a fölösleges ismétlések elkerülése érdekében.
Módosítás  174 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A koncessziós hirdetmény tartalmazza a IV. melléklet részében említett adatokat, valamint adott esetben minden más, az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv által hasznosnak ítélt adatot a szabvány-formanyomtatványok formájával összhangban.	törölve
Indokolás
Az (1), (2) és (4) bekezdések összeolvasztása az irányelv egyszerűsítése és olvashatóbbá tétele szándékával. A közzététel módját illetően a 28. cikkre történik hivatkozás a szöveg egyszerűsítése, olvashatóbbá tétele és a fölösleges ismétlések elkerülése érdekében.
Módosítás  175 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A szociális és egyéb sajátos szolgáltatásokra koncessziót odaítélni kívánó ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek a tervezett koncesszió-odaítélési szándékukat előzetes tájékoztató közzététele révén a költségvetési év megkezdését követően a lehető leghamarabb ismertetik. Ezek a hirdetmények tartalmazzák a XIII. mellékletben meghatározott információt.	törölve
Indokolás
Az előzetes tájékoztató hirdetmény kötelezettségét a bürokratikusnak és az ilyen szolgáltatások számára hozzáadott érték nélkülinek ítélt rendelkezések egyszerűsítése céljából kell eltörölni.
Módosítás  176 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ezeket a szabvány-formanyomtatványokat a Bizottság határozza meg. A végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.	törölve
Indokolás
Az (1), (2) és (4) bekezdések összeolvasztása az irányelv egyszerűsítése és olvashatóbbá tétele szándékával. A közzététel módját illetően a 28. cikkre történik hivatkozás a szöveg egyszerűsítése, olvashatóbbá tétele és a fölösleges ismétlések elkerülése érdekében.
Módosítás  177 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az (1) bekezdéstől eltérve az ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek számára nem kötelező koncessziós hirdetmény közzététele az alábbi esetekben:	(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a koncesszió szolgáltatója számára nem kötelező koncessziós hirdetmény közzététele, amennyiben az érintett építési munkákat vagy szolgáltatásokat speciális vagy kizárólagos jogok létezése, a verseny technikai okokból, a szabadalmak, szerzői jogok, más szellemitulajdon-jogok védelme miatt fennálló hiánya következtében csak egy bizonyos gazdasági szereplő képes elvégezni, illetve nyújtani, és amennyiben nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítő termék, és a verseny hiányát nem a koncesszió-odaítélés feltételeinek szűkítése eredményezte;
a) amennyiben valamely koncessziós eljárásra válaszul nem nyújtottak be ajánlatot, megfelelő ajánlatot vagy jelentkezést, feltéve, hogy a koncessziós szerződés eredeti feltételei nem módosultak jelentős mértékben, valamint azzal a feltétellel, hogy kérésre jelentést küldenek a Bizottságnak vagy a(z) [a 2004/18/EK irányelv helyébe lépő] irányelv 84. cikke szerint kijelölt nemzeti felügyeleti testületnek;
b) amennyiben az érintett építési munkákat vagy szolgáltatásokat a verseny technikai okokból, a szabadalmak, szerzői jogok, más szellemitulajdon-jogok vagy más kizárólagos jogok védelme miatt fennálló hiánya következtében csak egy bizonyos gazdasági szereplő képes elvégezni illetve nyújtani, és amennyiben nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítő termék, és a verseny hiányát nem a koncesszió-odaítélés feltételeinek szűkítése eredményezte;
c) olyan új építési munkákat, illetve szolgáltatásokat illetően, amelyek attól a gazdasági szereplőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv már odaítélt egy korábbi, az (1) bekezdésben említett követelmény tárgyát képező koncessziót, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti koncessziót odaítélték. Az alapprojektnek meg kell említenie a lehetséges további építési beruházások vagy szolgáltatások terjedelmét, és azokat a feltételeket, amelyek szerint azokat oda fogják ítélni.
Amint az első projektre ajánlati felhívást tettek közzé, az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv az 5. cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor figyelembe veszi a későbbi építési munkák, illetve szolgáltatások becsült összköltségét.
Indokolás
A jelen bekezdésben explicit módon le nem írt két esettípus (amelyek következményeképpen nem tesznek közzé koncessziós hirdetményt) megkülönböztetése: az egyik az, amikor még semmilyen koncessziós hirdetményt nem tettek közzé (a 26. cikk (5) bekezdésének b) pontja eredetileg), a másik pedig az, amikor már megjelent egy koncessziós hirdetmény, de semmilyen új hirdetményre nincs szükség (a 26. cikk (5) bekezdésének a) és c) pontja eredetileg).
Módosítás  178 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Az (1) bekezdéstől eltérve a koncesszió szolgáltatója számára nem kötelező új koncessziós hirdetmény közzététele az alábbi esetekben:
	a) amennyiben az eredeti koncessziós eljárásra válaszul nem nyújtottak be egyetlen jelentkezést, ajánlatot vagy semmilyen megfelelő ajánlatot sem, feltéve, hogy a koncessziós szerződés eredeti feltételei nem módosultak jelentős mértékben, valamint azzal a feltétellel, hogy kérésre jelentést küldenek a Bizottságnak vagy az illetékes nemzeti felügyeleti hatóságoknak;
	b) olyan új építési munkákat, illetve szolgáltatásokat illetően, amelyek a koncesszió eredeti jogosultjától ugyanazon koncessziószolgáltató által megrendelt munkák vagy hasonló szolgáltatások megismétléséből állnak, az (1) bekezdésben említett kötelezettség tiszteletben tartása mellett, és azzal a feltétellel, hogy ezek a munkálatok, illetve szolgáltatások megfeleljenek egy olyan alapprojektnek, amely egy eredeti koncesszió tárgya volt. Az alapprojektnek meg kell említenie a lehetséges további építési beruházások vagy szolgáltatások terjedelmét, és azokat a feltételeket, amelyek szerint azokat oda fogják ítélni.
	Amint az első műveletre ajánlati felhívást tettek közzé, a koncesszió szolgáltatója a 6. cikk alkalmazásakor figyelembe veszi a későbbi építési munkák, illetve szolgáltatások becsült összköltségét.
Indokolás
A jelen bekezdésben explicit módon le nem írt két esettípus (amelyek következményeképpen nem tesznek közzé koncessziós hirdetményt) megkülönböztetése: az egyik az, amikor még semmilyen koncessziós hirdetményt nem tettek közzé (a 26. cikk (5) bekezdésének b) pontja eredetileg), a másik pedig az, amikor már megjelent egy koncessziós hirdetmény, de semmilyen új hirdetményre nincs szükség (a 26. cikk (5) bekezdésének a) és c) pontja eredetileg). Az új (5a) bekezdés a) és b) pontja a bizottsági javaslat 5. cikkének (a) és (b) bekezdésén alapul.
Módosítás  179 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor nem tekinthető megfelelőnek egy ajánlat, ha:	(6) Az (5a) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor nem tekinthető megfelelőnek egy ajánlat, ha egyáltalán nem releváns a koncesszió szempontjából, mivel nem képes teljesíteni a koncesszió szolgáltatójának a közbeszerzési dokumentációban meghatározott igényeit.
	;
- szabálytalan vagy elfogadhatatlan, és
- egyáltalán nem releváns a koncesszió szempontjából, mivel nem képes teljesíteni az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentációban meghatározott igényeit.
Az ajánlat szabálytalannak tekintendő, ha nem felel meg a koncessziós dokumentációnak, vagy ha az ajánlott árak védve vannak a szokásos piaci hatásoktól.
Az ajánlatok elfogadhatatlannak minősülnek az alábbi esetek bármelyikében:
a) amennyiben késedelmesen érkeztek be;
b) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki/amely nem rendelkezik az előírt képesítésekkel;
c) áruk meghaladja az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek a koncesszió-odaítélési eljárás megindítása előtt meghatározott és írásban dokumentált költségvetését;
d) a benne foglalt ellenszolgáltatás összegét kirívóan alacsonynak találták.
Indokolás
A három nem megfelelő ajánlat megkülönböztetése: a koncesszió szempontjából nem releváns ajánlat, szabálytalan ajánlat vagy elfogadhatatlan ajánlat. A meg nem felelő ajánlat nem mindig a koncesszió szempontjából nem releváns ajánlat (például lehet, hogy releváns a koncesszió tárgyára nézve, de határidőn túl érkezik meg, és ebben az esetben elfogadhatatlan). Az eredeti második bekezdést törölni kell, mert az elfogadhatatlan ajánlatról szóló c) és d) pontok már vonatkoznak rá (költségvetés túllépése, vagy rendellenesen magas ár).
Módosítás  180 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A koncesszió odaítélését követő 48 napon belül az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv tájékoztatót küld a koncesszió-odaítélési eljárás eredményeiről.	(1) A koncesszió odaítélését követő 48 napon belül a koncesszió szolgáltatója a 28. cikkben előírt módon tájékoztatót küld a koncesszió-odaítélési eljárás eredményeiről.
Módosítás  181 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett követelmény azon szolgáltatási koncessziókra is alkalmazandó, amelyeknek a 6. cikk (5) bekezdésében említett módszer szerint számított becsült értéke legalább 2 500 000 EUR; ez alól kizárólag a 17. cikkben említett szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások képeznek kivételt.	törölve
Indokolás
A köztes küszöbök és a rájuk vonatkozó rendelkezések törlése az irányelv egyszerűsítése és olvashatóbbá tétele céljából.
Módosítás  182 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) E hirdetmények tartalmazzák az V. mellékletben meghatározott adatokat, illetve a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó koncessziók esetében a VI. mellékletben meghatározott adatokat, közzétételük pedig a 28. cikk rendelkezéseivel összhangban történik.	(3) A koncesszió odaítéléséről szóló hirdetmények tartalmazzák az V. mellékletben meghatározott adatokat, illetve a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó koncessziók esetében a VI. mellékletben meghatározott adatokat, közzétételük pedig a 28. cikkel összhangban történik.
Módosítás  183 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 26. és 27. cikkben, valamint a 43. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett hirdetmények a szabvány-formanyomtatványok formájában (ideértve a helyesbítésekre vonatkozó szabvány-formanyomtatványokat is) tartalmazzák a IV–VI. mellékletben meghatározott adatokat.	(1) A koncessziós hirdetmények és a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatók, valamint a 42. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett hirdetmények a szabvány-formanyomtatványok formájában (ideértve a helyesbítésekre vonatkozó szabvány-formanyomtatványokat is) tartalmazzák a IV–VI. mellékletben meghatározott adatokat.
Módosítás  184 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A hirdetményeket a IX. mellékletnek megfelelően kell összeállítani, elektronikus úton továbbítani a Bizottságnak, valamint közzétenni. A hirdetményeket az elküldésüket követő öt napon belül közzé kell tenni. A hirdetmények Bizottság általi közzétételének költségeit az Európai Unió viseli.	(2) Az (1) bekezdésben említett hirdetményeket a IX. mellékletnek megfelelően kell összeállítani, elektronikus úton továbbítani a Bizottságnak, valamint közzétenni. A Bizottság visszaigazolja a koncesszió szolgáltatójának a hirdetmény átvételét, valamint az elküldött adatok közzétételét, jelezve e közzététel időpontját, egyben igazolva ezáltal a közzétételt. A hirdetményeket az elküldésüket követő öt napon belül közzé kell tenni. A hirdetmények Bizottság általi közzétételének költségeit az Európai Unió viseli.
Indokolás
A 28. és 29. cikkek összevonása és egyszerűsítése. Hozzáfűzésük a jelenlegi 28. cikk (4) bekezdéséhez.
Módosítás  185 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 26. cikkben említett hirdetmények teljes szövegét az Európai Unió egyik, az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni. Ez a nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni.	(3) A koncessziós hirdetmények teljes szövegét az Európai Unió egyik, a koncesszió szolgáltatója által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni. Ez a nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni.
Módosítás  186 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A koncessziós hirdetményeket és az odaítélésről szóló hirdetményeket nem hozzák nemzeti szinten nyilvánosságra a Bizottsághoz való elküldésük előtt. A nemzeti szinten közzétett koncessziós és odaítélésről szóló hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, és meg kell említeniük a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának időpontját.
Indokolás
Ez az új (3) a) bekezdés a Bizottság javaslatának 29. cikkéből származik. A 28. és 29. cikkek egyesítése az irányelv egyszerűsítése érdekében.
Módosítás  187 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.	törölve
A Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek a hirdetmény átvételét, valamint az elküldött adatok közzétételét, jelezve e közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.
Indokolás
A (4) bekezdés beillesztése a 28. cikk (2) bekezdésébe az irányelv egyszerűsítése érdekében.
Módosítás  188 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv közzétehet olyan koncessziós hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá, amennyiben a szóban forgó hirdetményeket a IX. mellékletben megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton továbbították a Bizottságnak.	törölve
Indokolás
A (4) bekezdés törlése az irányelv egyszerűsítése és megkönnyítése érdekében.
Módosítás  189 Irányelvre irányuló javaslat 29 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
29 cikk	törölve
Nemzeti szintű közzététel
(1) A 26. és 27. cikkben említett hirdetmény és az abban szereplő adatok a 28. cikk szerinti közzétételt megelőzően nemzeti szinten nem tehetőek közzé.
(2) A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, és meg kell említeniük a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának időpontját.
Indokolás
A 29. cikk átkerült a 28. cikk (3a) j bekezdés cf) pontjába. A 28. és 29. cikkek összevonása és egyszerűsítése. A koncesszióra, illetve az odaítélésére vonatkozó hirdetmények nem tehetőek közzé nemzeti szinten a Bizottsághoz való elküldésük napja előtt (és azok Bizottság általi közzétételének időpontjánál nem hamarabb), minthogy a nemzeti szintű közzététel gyakran gyorsabb, mint az uniós szintű.
Módosítás  190 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a hirdetmény 28. cikkel összhangban történő közzétételének vagy az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjától elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál a koncessziós dokumentációhoz. A hirdetmény, illetve az ilyen felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ez a dokumentáció elérhető.	(1) A koncesszió szolgáltatója a koncessziós hirdetmény közzétételének vagy az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjától elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál a koncessziós dokumentációhoz. A koncessziós hirdetmény, illetve az ilyen felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ez a dokumentáció elérhető.
Indokolás
A koncessziós dokumentációhoz való elektronikus hozzáférést a koncessziós hirdetmény közzétételének (hibás hivatkozás a 28. cikkre) vagy az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjától kell biztosítani.
Módosítás  191 Irányelvre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A koncessziós dokumentációra vonatkozó további információt, feltéve, hogy kellő időben kérték, az ajánlatkérő, az ajánlatkérő szerv vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal bocsátja rendelkezésre.	(2) A koncessziós dokumentációra vonatkozó további információt, feltéve, hogy kellő időben kérték, a koncesszió szolgáltatója az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal bocsátja rendelkezésre.
Indokolás
Az „illetékes szervezeti egységre” való hivatkozás homályos és félreérthető. A koncesszió szolgáltatójának feladata, hogy az információkat eljuttassa a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők részére.
Módosítás  192 Irányelvre irányuló javaslat 30 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cikk
	A korrupció elleni küzdelem és az összeférhetetlenség megelőzése
	Az odaítélési eljárás átláthatóságának és a valamennyi jelentkezővel és ajánlattevővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a tagállamok a csalás, a részrehajlás és a korrupció elleni küzdelmet, valamint az összeférhetetlenség megelőzését célzó szabályokat fogadnak el.
	Az összeférhetetlenségek vonatkozásában elfogadott intézkedések nem léphetik túl az esetleges összeférhetetlenségek megelőzéséhez vagy az azonosított összeférhetetlenség megszüntetéséhez feltétlenül szükséges mértéket. Ezek az intézkedések csak akkor teszik lehetővé valamely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárását az eljárásból, ha az összeférhetetlenség más módon nem orvosolható hatékonyan.
Indokolás
a 36. cikk (4) bekezdésének átvétele, annak láthatóbbá tétele érdekében.
Módosítás  193 Irányelvre irányuló javaslat II fejezet – cím – I szakasz – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
II. FEJEZET	II. FEJEZET
Az eljárás menete	Eljárási garanciák
I. szakasz
Közös koncessziók, határidők és műszaki leírás
Indokolás
A résztvevők kiválasztásáról és a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló eredeti II. fejezet II. szakasz átvétele. A jelen fejezet I. szakaszát törölték.
Módosítás  194 Irányelvre irányuló javaslat 31 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
31 cikk	törölve
Különböző tagállamok ajánlatkérőinek vagy ajánlatkérő szerveinek közös koncessziója
(1) A 15. cikk sérelme nélkül a különböző tagállamok ajánlatkérői vagy ajánlatkérő szervei közösen is odaítélhetnek állami koncessziókat a jelen cikkben leírt valamely módon.
(2) Több, különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv közösen is odaítélhet egy koncessziót. Ilyen esetben a részt vevő ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek megállapodást kötnek, amely meghatározza:
a) a koncessziós eljárásra alkalmazandó nemzeti rendelkezéseket;
b) a koncesszió-odaítélési eljárás belső megszervezését, ideértve az eljárás irányítását, a felelősség megosztását, a beszerzendő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások elosztását és a koncessziós szerződések megkötését.
Az alkalmazandó nemzeti jog a) pont szerinti meghatározásakor az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek bármely olyan tagállam nemzeti rendelkezéseit kiválaszthatják, amelyben legalább egy részt vevő szerv működik.
(3) Amennyiben több, különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv közös jogalanyt hozott létre, ideértve az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti európai területi együttműködési csoportosulásokat is, a részt vevő ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek a közös jogalany illetékes testületének döntése útján megállapodnak arról, hogy melyik alábbi tagállam nemzeti közbeszerzési szabályait alkalmazzák:
a) azon tagállam nemzeti rendelkezéseit, amelyben a jogalany székhelye található;
b) azon tagállam nemzeti rendelkezéseit, amelyben a jogalany a tevékenységét végzi.
A megállapodás létrehozható határozatlan időre, ha azt a közös jogalany létesítő okiratában rögzítik, határozott időre vagy a koncessziós szerződések meghatározott fajtáira, illetve egy vagy több egyedi koncessziós szerződés odaítélésére.
(4) Ha nincs olyan megállapodás, amely meghatározná az alkalmazandó koncessziós jogot, a koncesszió odaítélésére vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:
a) ha az eljárást egy részt vevő ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv bonyolítja le vagy irányítja a többiek nevében, ennek az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek a nemzeti rendelkezéseit kell alkalmazni;
b) ha az eljárást nem egy részt vevő ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv bonyolítja le vagy irányítja a többiek nevében, és
i) építési beruházásra irányuló koncesszióról van szó, az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amelyben az építési beruházások többsége végbemegy;
ii. szolgáltatásnyújtásra irányuló koncesszióról van szó, az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amelyben az szolgáltatások nagyobb részét nyújtják;
c) ha az alkalmazandó nemzeti jog nem határozható meg az a) vagy a b) pont alapján, az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek azon ajánlatkérő helye szerinti tagállam nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amely a költségek legnagyobb részét viseli.
(5) Ha nincs olyan megállapodás, amely a (3) bekezdés szerint meghatározná az alkalmazandó koncessziós jogot, a több, különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv által létrehozott közös jogalanyok által lebonyolított koncesszió-odaítélési eljárásokra vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:
a) ha az eljárást a közös jogalany illetékes szerve folytatja le vagy irányítja, annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezései alkalmazandók, amelyben a jogalany székhelye található;
b) ha az eljárást a közös jogalany valamely tagja bonyolítja le vagy irányítja a közös jogalany nevében, a (4) bekezdés a) és a b) pontjában meghatározott szabályok alkalmazandók;
c) ha az alkalmazandó nemzeti jog nem határozható meg a (4) bekezdés a) vagy a b) pontja alapján, az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek a jogalany székhelye szerinti tagállam nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák.
(6) Egy vagy több ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv egyedi szerződéseket egy másik tagállamban lévő ajánlatkérővel vagy ajánlatkérő szervvel, illetve azzal közösen kötött keretmegállapodás alapján is odaítélhet, amennyiben a keretmegállapodás olyan különös rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az adott ajánlatkérő(ke)t vagy ajánlatkérő szerv(ek)et feljogosítják az egyedi koncessziók odaítélésére.
(7) Azokra a döntésekre, amelyek a koncessziós szerződések határokon átnyúló koncesszió keretében történő odaítéléséről szólnak, az alkalmazandó nemzeti jog alapján rendelkezésre álló szokásos felülvizsgálati mechanizmusok vonatkoznak.
(8) A felülvizsgálati mechanizmusok hatékony működésének érdekében a tagállamok engedélyezik a 89/665/EGK tanácsi irányelv és a 92/13/EGK tanácsi irányelv szerinti, más tagállamban lévő felülvizsgálati testületek által hozott határozatoknak a hazai jogrendszerben történő teljes körű végrehajtását, amennyiben ezek a határozatok a területükön létrehozott olyan ajánlatkérőket vagy ajánlatkérő szerveket is érintenek, amelyek részt vesznek az adott, határokon átnyúló koncesszió-odaítélési eljárásban
Indokolás
A cikk törlése az irányelv egyszerűsítése és olvashatóságának megkönnyítése érdekében.
Módosítás  195 Irányelvre irányuló javaslat 32 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
32 cikk	törölve
Műszaki leírás
(1) A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a koncessziós dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.
E tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának vagy a 2. cikk 14. pontja szerinti életciklus bármely más szakaszának sajátos folyamatára.
A műszaki leírásnak meg kell határoznia továbbá, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására.
Minden olyan koncesszió-odaítélés esetében, amelynek a tárgyát személyek általi felhasználásra szánják – akár a nagyközönség, akár az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv alkalmazottai általi felhasználásra –, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.
Ha az Unió jogalkotási aktusban kötelező hozzáférhetőségi standardokat fogad el, a műszaki leírásokat – amennyiben a hozzáférhetőség szempontjait érintik – ezen aktusra való hivatkozással kell megállapítani.
(2) A műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell garantálnia a koncesszió-odaítélési eljáráshoz, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a koncesszió-odaítélés verseny előtti megnyitását.
(3) Az uniós joggal összeegyeztethető kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást az alábbi módok valamelyikén kell kidolgozni:
a) a teljesítményre vonatkozó, illetve a funkcionális követelmények alapján – ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is –, feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek számára pedig a szerződés odaítélését;
b) a VIII. mellékletben meghatározott műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben – az alábbiakra történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;
c) az a) pontban említett teljesítményre vonatkozó, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, a b) pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással;
d) egyes jellemzők tekintetében a b) pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban említett teljesítményre vonatkozó, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.
(4) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével, a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné; az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.
(5) Ha az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv él a (3) bekezdés b) pontjában említett leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások, áruk és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában bármely megfelelő eszközzel – ideértve a 33. cikkben említett bizonyítási eszközt is – bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek.
(6) Ha az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv él a teljesítménnyel, illetve a funkcionális követelményekkel kapcsolatos műszaki leírás megállapításának a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott lehetőségével, nem utasíthat vissza olyan, építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre vonatkozó, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.
Az ajánlattevőnek az ajánlatában bármely megfelelő eszközzel – ideértve a 33. cikkben említett bizonyítási eszközt is – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő építési beruházás, áru vagy szolgáltatás megfelel az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv teljesítményre vonatkozó, illetve funkcionális követelményeinek.
Indokolás
A „közbeszerzési logikát” a koncessziókra alkalmazó cikk törlése. Tekintve, hogy a gazdasági kockázat a koncesszió szolgáltatójáról a koncesszió jogosultjára hárul, ez utóbbi számára biztosítani kell bizonyos mértékű mozgásteret ahhoz, hogy teljesíteni tudja a koncesszió szolgáltatója által meghatározott célkitűzéseket és feltételeket. Másrészről viszont a koncesszió szolgáltatója meghatározhat műszaki és/vagy működési követelményeket, amennyiben szorosabb keretek közé szeretné tartani a koncesszió műszaki vonatkozásait (lásd a 38b. cikk indokolását).
Módosítás  196 Irányelvre irányuló javaslat 33 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
33 cikk	törölve
Vizsgálati jelentések, tanúsítás és egyéb bizonyítási eszközök
(1) Az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplők a műszaki leírásnak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be egy elismert szervtől származó vizsgálati jelentést vagy egy ilyen szervtől származó tanúsítványt.
Ha az ajánlatkérők előírják egy konkrét műszaki leírásnak való megfelelőséget igazoló, elismert szerv által készített tanúsítvány benyújtását, az ajánlatkérőknek az ezzel egyenértékű más elismert szervek által kiadott tanúsítványokat is el kell fogadniuk.
(2) Az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek más megfelelő bizonyítási eszközöket – például a gyártó műszaki dokumentációját – is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.
(3) Az elismert szervek e cikk értelmében olyan vizsgáló és kalibráló laboratóriumok, valamint tanúsító és ellenőrző szervek, amelyeket a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően akkreditáltak.
(4) A tagállamok kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a 32. cikkben és e cikkben említett műszaki követelményeknek való megfelelőség bizonyítására benyújtott bizonyítékokkal és okiratokkal kapcsolatos. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást a(z) (a 2004/18/EK irányelv helyébe lépő irányelv) 88. cikkével összhangban adják.
Indokolás
A „közbeszerzési logikát” a koncessziókra alkalmazó cikk törlése. Tekintve, hogy a gazdasági kockázat a koncesszió szolgáltatójáról a koncesszió jogosultjára hárul, ez utóbbi számára biztosítani kell bizonyos mértékű mozgásteret ahhoz, hogy teljesíteni tudja a koncesszió szolgáltatója által meghatározott célkitűzéseket és feltételeket. Másrészről viszont a koncesszió szolgáltatója meghatározhat funkcionális követelményeket, amennyiben szorosabb keretek közé szeretné tartani a koncesszió műszaki vonatkozásait (lásd az odaítélési szempontokról szóló 38a. cikket).
Módosítás  197 Irányelvre irányuló javaslat II szakasz – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
II. szakasz	törölve
A résztvevők kiválasztása és a koncessziós szerződések odaítélése
Indokolás
Az irányelv szerkezetének egyszerűsítése
Módosítás  198 Irányelvre irányuló javaslat 34 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
34 cikk	törölve
Általános elvek
A koncessziós szerződések odaítélése az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv által a 39. cikkel összhangban megállapított kritériumok alapján történik, feltéve, hogy az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
a) az ajánlat megfelel a koncessziós hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, valamint a koncessziós dokumentációban meghatározott követelményeknek, feltételeknek és kritériumoknak;
b) az ajánlatot olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki vagy amely:
i) a 36. cikk (4)–(8) bekezdésével összhangban nincs kizárva az odaítélési eljárásban való részvételből; és
ii. teljesíti az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv által a 36. cikk (1)–(3) bekezdése szerint meghatározott kiválasztási kritériumokat.
Indokolás
Átkerült a -26a. új cikkbe.
Módosítás  199 Irányelvre irányuló javaslat 35 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
35 cikk	törölve
Eljárási garanciák
(1) Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban jelzi az odaítélési szempontokat és a teljesítendő minimumkövetelményeket. Ennek az információnak lehetővé kell tennie a koncesszió jellegének és hatályának azonosítását annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők eldönthessék, részt kívánnak-e venni a koncesszió-odaítélési eljárásban. A tárgyalások során a leírás, az odaítélési szempontok és a minimumkövetelmények nem változtathatók.
(2) A tárgyalások során az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében egyenlő bánásmódot alkalmaz. Különösen tartózkodnia kell attól, hogy megkülönböztető módon adjon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttat.
(3) Ha az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv megfelelő szinten korlátozza a pályázók számát, ezt átlátható módon, továbbá az összes érdekelt gazdasági szereplő rendelkezésére álló objektív szempontok alapján kell végezni.
(4) A koncesszió-odaítélési eljárás szabályait – a kommunikációra, az eljárás szakaszaira és időbeli ütemezésére vonatkozó szabályokat is beleértve – előre meg kell állapítani, és közölni kell minden résztvevővel.
(5) Amennyiben a koncesszió-odaítélés tárgyalásokat is magában foglal, az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek a következő szabályoknak kell megfelelnie:
a) amennyiben a tárgyalásokra az ajánlatok benyújtását követően kerül sor, annak érdekében folytat tárgyalásokat az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott ajánlatokról, hogy azokat az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően feltüntetett kritériumokhoz és követelményekhez igazítsák;
b) a tárgyalásban részt vevő egyik jelentkező által javasolt megoldásokat és egyéb általa közölt bizalmas információt a jelentkező beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel. Ez a beleegyezés nem öltheti általános felmentés formáját, hanem tartalmaznia kell a konkrét megoldások vagy más bizalmas információk szándékolt közlésére való hivatkozást;
c) a tárgyalásokat egymást követő szakaszokra bontva is lefolytathatja annak érdekében, hogy az odaítélési szempontokat a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban alkalmazva csökkentse a tárgyalásba bevonandó ajánlattevők számát. Az ajánlatkérő a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban feltünteti, hogy élt-e ezzel a lehetőséggel;
d) a megtárgyalt ajánlatokat az eredetileg feltüntetett odaítélési szempontok alapján értékeli;
e) írásos feljegyzésben rögzíti a formai megfontolásokat és a koncesszió-odaítélési eljárás szempontjából lényeges egyéb lépéseket és eseményeket. Különösen a tárgyalások nyomon követhetőségét köteles megfelelő eszközökkel biztosítani.
(6) Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb tájékoztat minden pályázót és ajánlattevőt a koncesszió odaítélésével kapcsolatos döntésről, beleértve az eljárás megismétlésére vagy az azon szerződés oda nem ítélésére vonatkozó döntés indokolását, amelyre vonatkozóan koncessziós hirdetmény került közzétételre.
(7) Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő a lehető legrövidebb időn belül – de legfeljebb az írásbeli kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül – tájékoztatást ad:
a) a sikertelen részvételre jelentkezőnek jelentkezése elutasításának indokairól;
b) a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata elutasításának indokairól, beleértve – a 32. cikk (5) és (6) bekezdésében említett esetekben – az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítményre vonatkozó vagy funkcionális követelményeknek;
c) minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről;
d) minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatot tett, az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások és párbeszéd lebonyolításáról és haladásáról.
(8) Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy egyes, az (6) bekezdésben említett, szerződésre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.
Indokolás
A cikk törlése az egyszerűsítés érdekében. Részben átkerült a 36., 38b. és a 38c. cikkbe.
Módosítás  200 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése	A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kiválasztása és minőségi értékelése, valamint a kizárási okok
Indokolás
Az előadó 169. módosításának egyértelműbbé tétele.
Módosítás  201 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – -1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) A koncesszió szolgáltatója biztosítja a következőket:
	a) a koncessziós hirdetmény tartalmazza a koncesszió és a részvételi feltételek leírását;
	b) a koncessziós hirdetmény, az ajánlattételi felhívás és a koncessziós dokumentáció ismerteti az odaítélési szempontokat.
Indokolás
Az előadó 169. módosításának egyértelműbbé tétele. Az átláthatóság elvének tiszteletben tartása és a részvételre jelentkezőkkel és ajánlattevőkkel szembeni megkülönböztetésmentesség és egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a koncessziós hirdetménynek kötelező jelleggel tartalmaznia kell a koncesszió és a részvételi feltételek leírását.
Módosítás  202 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben pontosan meghatározza a részvételi feltételeket az alábbiak vonatkozásában:	(1) A koncesszió szolgáltatója ellenőrzi a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők szakmai, műszaki és pénzügyi alkalmasságára vonatkozó feltételeket, továbbá azt a referenciát vagy referenciákat, amelye(ke)t a koncessziós hirdetményben előírtaknak megfelelően bizonyítékként be kell nyújtani. Ezeknek a feltételeknek kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához, megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és szükség esetén azokhoz minimumkövetelmények kapcsolódhatnak.
a) a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság;
b) gazdasági és pénzügyi kapacitás;
c) műszaki és szakmai alkalmasság.
Az ajánlatkérő szerv a részvételi feltételeket azokra korlátozza, amelyek megfelelőek annak biztosításához, hogy a jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő koncesszió teljesítéséhez szükséges jogi, pénzügyi, kereskedelmi és műszaki feltételekkel. Minden követelménynek kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához és szigorúan arányosnak kell lennie azzal, figyelembe véve a valódi verseny biztosításának szükségességét.
Az ajánlatkérő vagy ajánlattévő szerv a koncessziós hirdetményben megadja továbbá azt a referenciát vagy referenciákat, amelye(ke)t a gazdasági szereplő kapacitásának bizonyítására be kell nyújtani. A referenciákra vonatkozó követelményeknek megkülönböztetéstől mentesnek és a koncesszió tárgyával arányosnak kell lenniük.
Indokolás
A 35. és a 36. cikk bizonyos rendelkezéseinek átvétele, elsősorban a részvételi feltételek (szakmai, műszaki és pénzügyi alkalmasság) jelentkezők és ajánlattevők általi teljesülésének ellenőrzését illetően.
Módosítás  203 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett kritériumokat illetően egyes koncessziókkal kapcsolatban a gazdasági szereplő adott esetben más jogalanyok kapacitására is támaszkodhat, a hozzájuk fűződő kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő felé, hogy a szükséges erőforrások a koncesszió teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett jogalanyok erre vonatkozó kötelezettségvállalását. A gazdasági és pénzügyi helyzet vonatkozásában az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplő és ezek a jogalanyok egyetemlegesen feleljenek a szerződés teljesítéséért.	(2) Az (1) bekezdésben megállapított részvételi feltételek teljesítése érdekében egyes koncessziókkal kapcsolatban a gazdasági szereplő adott esetben más jogalanyok kapacitására is támaszkodhat, a hozzájuk fűződő kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell a koncesszió szolgáltatója felé, hogy a szükséges erőforrások a koncesszió teljes időtartama alatt rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett jogalanyok erre vonatkozó kötelezettségvállalását. A pénzügyi helyzet vonatkozásában a koncesszió szolgáltatója megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplő és ezek a jogalanyok egyetemlegesen feleljenek a szerződés teljesítéséért.
Módosítás  204 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 22. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más jogalanyoknak a kapacitására.	törölve
Indokolás
A rendelkezés törlése az irányelv egyszerűsítése érdekében.
Módosítás  205 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A koncesszió szolgáltatója – átlátható módon és objektív kritériumok alapján –megfelelő szinten korlátozhatja a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők számát. A valódi verseny biztosítása érdekében elegendő számú jelentkezőt vagy ajánlattevőt kell meghívni.
Indokolás
A 35. és a 36. cikk egyes rendelkezéseinek átvétele, nevezetesen a jelentkezők száma korlátozásának lehetőségét illetően (ebben az esetben ajánlattételi felhívást a kiválasztott jelentkezők részére küldik el).
Módosítás  206 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az odaítélési eljárás átláthatóságának és a valamennyi ajánlattevővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a tagállamok a részrehajlás és a korrupció elleni küzdelmet, valamint az összeférhetetlenség megelőzését célzó szabályokat fogadnak el.	törölve
Az összeférhetetlenségek vonatkozásában elfogadott intézkedések nem léphetik túl az azonosított összeférhetetlenség megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez feltétlenül szükséges mértéket. Mindenekelőtt csak akkor tehetik lehetővé valamely ajánlattevő vagy jelentkező kizárását az eljárásból, ha az összeférhetetlenség más módon nem orvosolható hatékonyan.
Indokolás
Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések továbbfejlesztése és az új 30a. cikkbe való beépítése.
Módosítás  207 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1 szerinti emberkereskedelemben és gyermekmunkában való részvétel miatt;
	HL L 101., 2011.4.15., 1. o.
Módosítás  208 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A jelentkező vagy ajánlattevő koncesszióból való kizárására vonatkozó kötelezettség akkor is alkalmazandó, ha a jogerős ítélet vállalatvezetőkre vagy a jelentkező, ill. ajánlattevő vonatkozásában képviseleti, döntéshozatali vagy irányítási jogkörrel rendelkező bármely más személyre vonatkozik.	törölve
Módosítás  209 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) amennyiben az ajánlatkérő tudatában van a Szerződéssel összeegyeztethető közérdekek védelmét célzó európai uniós vagy nemzeti jogi rendelkezések bármely más súlyos megsértésének;	a) amennyiben az ajánlatkérő tudatában van a Szerződéssel összeegyeztethető közérdekek védelmét célzó európai uniós vagy nemzeti jogi rendelkezések bármely más súlyos megsértésének, feltéve, hogy egy illetékes szerv megállapította, hogy jogsértés történt;
Indokolás
Azon körülmények pontosítása, amelyek esetén ilyen kizárás alkalmazható a koncessziós szerződések arányosságának és az azokhoz való korlátlan hozzáférésnek a biztosítása érdekében.
Módosítás  210 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) amennyiben a gazdasági szereplő számottevő vagy tartós hiányosságot mutat ugyanazon ajánlatkérővel vagy ajánlatkérő szervvel kötött korábbi koncesszió vagy hasonló jellegű koncessziók valamely lényegi követelményének teljesítése terén.	c) amennyiben a gazdasági szereplő számottevő vagy tartós hiányosságot mutat korábbi, hasonló jellegű koncesszió vagy koncessziók valamely lényegi követelményének teljesítése terén.
Indokolás
A gazdasági szereplők kizárását akkor is lehetővé kell tenni, ha az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek tudomása van egy másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérő szervvel szembeni ilyen tartós hiányosságokról.
Módosítás  211 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) amennyiben tudomása van a környezetvédelmi, vagy munkaügyi előírások bárminemű súlyos vagy többszöri megsértéséről, ahogyan erre a 26a. cikk (3) bekezdése hivatkozik.
Módosítás  212 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Annak érdekében, hogy az első albekezdés c) pontjában említett kizárási ok alkalmazható legyen, az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek a szerződéses teljesítmény értékelésére szolgáló módszert kell biztosítania, amely objektív és mérhető kritériumokon alapul és szisztematikusan, következetes és átlátható módon kerül alkalmazásra. A gazdasági szereplőt minden teljesítményértékelésről tájékoztatni kell és lehetőséget kell biztosítani számára az észrevételek megkifogásolására és jogvédelem igénybe vételére.	törölve
Indokolás
A rendelkezés törlése az irányelv egyszerűsítése érdekben.
Módosítás  213 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 9 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A tagállamok pontosítják e cikk végrehajtási feltételeit. Kérésre az e cikkben felsorolt kizárási okokhoz kapcsolódó minden információt a többi tagállam rendelkezésére bocsátanak. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást a(z) [a 2004/18/EK irányelv helyébe lépő] irányelv 88. cikkének rendelkezéseivel összhangban adják.	törölve
Indokolás
A rendelkezés törlése az irányelv egyszerűsítése érdekben.
Módosítás  214 Irányelvre irányuló javaslat 37 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A koncesszióra való jelentkezés benyújtására és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv különös figyelmet fordít a koncesszió összetettségére és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időre, a 37. cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.	(1) A jelentkezés benyújtására vagy az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor a koncesszió szolgáltatója különös figyelmet fordít a koncesszió összetettségére és az ajánlatok vagy a jelentkezések elkészítéséhez szükséges időre.
Indokolás
Az időbeli korlátok kitűzéséről szóló, korábban a 37. és 38. cikkben tárgyalt rendelkezések most egyszerűsítési céllal a 37. cikkbe kerülnek együttesen.
Módosítás  215 Irányelvre irányuló javaslat 37 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben a jelentkezéseket vagy ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy a koncesszió-odaítélési dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, a koncesszióra való jelentkezés beérkezésének határidejét meg kell hosszabbítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen a jelentkezés vagy ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.	törölve
Indokolás
Az időbeli korlátok kitűzéséről szóló, korábban a 37. és 38. cikkben tárgyalt rendelkezések most egyszerűsítési céllal a 37. cikkbe kerülnek együttesen.
Módosítás  216 Irányelvre irányuló javaslat 37 cikk – 2 a és 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A jelentkezés benyújtására és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő nem lehet a koncessziós hirdetmény közzétételéről vagy az ajánlattételi felhívásról szóló értesítésnek a jelentkezők általi kézhezvétele időpontjától számított 30 munkanapnál rövidebb.
	(2b) Az ajánlatok beérkezésére megszabott határidő öt munkanappal lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő elfogadja az ajánlatok elektronikus úton történő benyújtását.
Indokolás
Az időbeli korlátok kitűzéséről szóló, korábban a 37. és 38. cikkben tárgyalt rendelkezések most egyszerűsítési céllal a 37. cikkbe kerülnek együttesen.
Módosítás  217 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
38 cikk	törölve
A koncesszióra való jelentkezések benyújtási határideje
(1) Ha az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv koncesszió kiírásához folyamodik, a koncesszióra való jelentkezés benyújtásának határideje a koncessziós hirdetmény feladásának napjától számított legalább 52 nap.
(2) Az ajánlatok beérkezésére megszabott határidő öt nappal lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő elfogadja az ajánlatok elektronikus úton, a 25. cikkel összhangban történő benyújtását.
Indokolás
Összevonás a 37. cikkel, az irányelv rendelkezéseinek egyszerűsítése és egyértelművé tétele érdekében.
Módosítás  218 Irányelvre irányuló javaslat 38 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cikk
	Műszaki és funkcionális követelmények
	(1) A műszaki és funkcionális követelmények meghatározzák a koncesszió tárgyát képező építési beruházás vagy szolgáltatások kívánt tulajdonságait. E követelményeket a koncessziós dokumentáció tartalmazza.
	(2) E követelményeknek garantálniuk kell valamennyi gazdasági szereplő számára a koncesszió-odaítélési eljáráshoz való egyenlő hozzáférés elvét, és nem lehetnek olyan hatásuk, amely indokolatlanul akadályozná a koncesszió-odaítélés verseny előtti megnyitását.
	Különösen pedig – a szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével – a műszaki és funkcionális követelmények nem hivatkozhatnak olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné; Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának kellően pontos és érthető leírása; a hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.
Indokolás
A 38a. cikk egyenértékű a bizottsági javaslat 32. cikkének (1) és (3b) bekezdésével. Olyan rendelkezés bevezetése, amely lehetővé teszi a koncesszió szolgáltatója számára az építési beruházások vagy szolgáltatások teljesítéséhez szükséges műszaki és/vagy funkcionális követelmények meghatározását. A koncesszió szolgáltatója pontosan meg tudja határozni a koncesszió tárgyát vagy speciálisabb követelményeket vezethet be, például a fogyatékkal élő személyek általi hozzáférés vagy környezetvédelmi teljesítmény tekintetében. Ezzel szemben a (32. cikkben szereplő) műszaki leírások túlságosan részletesek és ellentmondanak a kockázatátruházás elvének, amelynek mozgásteret kell biztosítania a koncessziós jogosult számára.
Módosítás  219 Irányelvre irányuló javaslat 38 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cikk
	Az odaítélés szempontjai
	(1) A koncesszió szolgáltatója szabadon szervezhet tárgyalásokat a részvételre jelentkezőkkel és az ajánlattevőkkel. A koncesszió szolgáltatója garantálja, hogy az eljárás főbb szakaszait – az általa alkalmasnak ítélt módon – megfelelően dokumentálja, az ezen irányelv 24. cikkének (1) bekezdésében foglaltak tiszteletben tartása mellett. A koncessziós szerződések odaítélése a koncesszióba adó által a -26a. cikk (2) bekezdésében szereplő elvekkel összhangban álló objektív odaítélési szempontok alapján történik.
	(2) A koncesszió tárgyát, az odaítélési feltételeket és a koncessziós dokumentációban meghatározott minimumkövetelményeket nem lehet a tárgyalások során önkényes vagy megkülönböztető módon módosítani. Minden módosítást azonnal az érintett jelentkezők és ajánlattevők tudomására kell hozni.
	(3) Az odaítélési szempontoknak kapcsolódniuk kell a koncesszió tárgyához. Ezek tartalmazhatnak többek között környezetvédelmi, társadalmi vagy innovációval kapcsolatos szempontokat is. A koncesszió szolgáltatója ellenőrzi, hogy az ajánlatok ténylegesen megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.
	(4) A koncesszióba adó a koncessziós hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban meghatározza az (1) bekezdésben említett szempontok rangsorát, ha van ilyen.
Indokolás
A korábbi 39. cikk. Az odaítélési szempontokra vonatkozó új cikk: (1) emlékeztet a tárgyalás fontosságára az odaítélési eljárás során; (2) az odaítélési szempontokat nem lehet önkényesen módosítani az eljárás során; (3) az odaítélési feltételek alkalmazási körének pontos meghatározása; (4) a koncesszió szolgáltatójának azon lehetősége, hogy a feltételeket rangsorolja. A súlyozást elvetették, mert az nem alkalmas a kellő rugalmasság biztosítására. A fontossági sorrend alkalmazása továbbra is szabadon választható, hogy lehetőség nyíljon az eredetileg nem tervezett innovációs megoldásokra is.
Módosítás  220 Irányelvre irányuló javaslat 38 c cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cikk
	A részvételre jelentkezőkkel és az ajánlattevőkkel folytatott kommunikáció
	(1) A koncesszió szolgáltatója a lehető leghamarabb tájékoztat minden jelentkezőt és ajánlattevőt a koncesszió odaítélésével kapcsolatos döntésről, beleértve a jelentkezésük vagy ajánlatuk elutasításának indokait, valamint az eljárás megismétlésére vagy az azon szerződés oda nem ítélésére vonatkozó döntés indokolását, amelyre vonatkozóan koncessziós hirdetmény került közzétételre.
	(2) A koncesszió szolgáltatója dönthet úgy is, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződésre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.
Indokolás
Ez az új (38) bekezdés a bizottsági javaslat 35. cikke (6) és (8) bekezdésén alapul.
Módosítás  221 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
39 cikk	törölve
Koncesszió-odaítélési szempontok
(1) A koncessziót olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, lehetővé téve az ajánlatkérőnél vagy ajánlatkérő hatóságnál jelentkező általános gazdasági előny azonosítását.
(2) E szempontoknak kapcsolódniuk kell a koncesszió tárgyához, és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv számára.
E szempontok kötelesek biztosítani a tényleges versenyt, és olyan követelményeknek kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. Az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek az ajánlattevők által megadott információk és benyújtott bizonyítékok alapján ténylegesen ellenőriznie kell, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.
(3) Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv köteles a koncessziós hirdetményben vagy dokumentációban feltüntetni az (1) bekezdésben meghatározott minden egyes szempont relatív súlyozását, illetve a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben.
(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a (2) bekezdéssel összhangban a koncesszió odaítélését a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat szempontjaira alapozza. Ezek a szempontok az ár vagy a költség mellett a következő kritériumok bármelyikét tartalmazhatják:
a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;
b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló koncessziók esetében az adott koncesszió teljesítésével megbízott személyzet szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a koncesszió odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők – az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;
c) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;
d) az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamata, illetve ezek – a 2. cikk (1) bekezdésének 14. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó sajátos folyamat, amennyiben a kritériumok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, és az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamatát jellemzik.
(5) A (4) bekezdésben említett esetben az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban pontosan meghatározza a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott kritériumokhoz rendelt relatív súlyt.
Ezek a súlyok megfelelő maximális terjedelem megadása mellett kifejezhetők tartományként.
Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.
Indokolás
Lásd az új 38b. cikket.
Módosítás  222 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
40 cikk	törölve
Az életciklus-költségek meghatározása
(1) Az életciklus-költségek meghatározása egy termék, szolgáltatás vagy építési beruházás – 2. cikk (1) bekezdésének 14. pontja szerinti – életciklusa során felmerült alábbi költségek összességét jelenti a releváns mértékig:
a) belső költségek, ideértve a megszerzéshez (például az előállítási költségek), a használathoz (például az energiafogyasztási és a karbantartási költségek) és az életciklus végéhez (például az elszállítási és újrahasznosítási költségek) kapcsolódó költségeket,
b) az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó külső környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük meghatározható és igazolható – ezek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.
(2) Amennyiben az ajánlatkérők a költségeket az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer segítségével értékelik, a koncessziós dokumentációban fel kell tüntetniük az életciklus-költségek kiszámításához alkalmazott módszert. Az alkalmazott módszernek az alábbi feltételek mindegyikét teljesítenie kell:
a) tudományos adatok alapján állapítják meg, vagy egyéb objektív módon igazolható, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapul;
b) ismételt vagy folyamatos alkalmazásra hozták létre;
c) minden érdekelt fél számára hozzáférhető.
Az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők számára, hogy ajánlataik életciklus-költségeit más módszer segítségével számítsák ki, feltéve, hogy bizonyítják: a módszer megfelel az a), b) és c) pontban rögzített követelményeknek, és egyenértékű az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv által jelzett módszerrel.
(3) Amennyiben az Európai Unió jogalkotási aktussal – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni, ha a 39. cikk (4) bekezdésében említett odaítélési szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.
Az említett jogalkotási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felsorolása a II. mellékletben található. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lista frissítésének tekintetében, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ilyen változtatás szükségesnek bizonyul.
Indokolás
Az életciklus-költségek kiszámítására vonatkozó hivatkozás törlése, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó kritérium eltörlésével összhangban. A koncesszió szolgáltatója szabadon megválaszthatja a számára fontosnak tartott odaítélési szempontokat, amennyiben azok tiszteletben tartják az irányelv szabályait.
Módosítás  223 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A koncessziós dokumentációban az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.	(1) A közbeszerzési dokumentációban a koncesszió szolgáltatója azt kéri az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni.
	(1a) Az ajánlattevő – kiválasztását követően – közli az ajánlatkérővel az alvállalkozók nevét, elérhetőségét és jogi képviselőit, illetve a szerződés időtartama alatt ezen információval kapcsolatosan felmerülő minden változást. Az alvállalkozási láncban az alvállalkozó közvetlen fővállalkozóján keresztül minden alvállalkozó megadja az ajánlattevőnek ezt az információt . A szerződés időtartama alatt minden vállalkozó naprakészen tartja ezt az információt.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének a kérdését.	(2) Az (1) bekezdés nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének a kérdését.
	(2a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az alvállalkozók a szerződéskötés helye szerinti tagállamban hatályos valamennyi kötelező jogi, szabályozói és adminisztratív előírást tiszteletben tartanak, ideértve a 26a. cikk (3) bekezdésében említett kötelezettségeket is. Ennek érdekében a tagállamok felelősségi rendszert alakíthatnak ki az egész alvállalkozói láncon keresztül annak érdekében, hogy egy alvállalkozó fővállalkozója viselje a felelősséget abban az esetben, ha az adott alvállalkozó nem teljesíti az előírások valamelyikét, vagy fizetésképtelenné válik. Egy ilyen felelősségi lánc előírná azt, hogy amennyiben egy fővállalkozó fizetésképtelen lesz, az alvállalkozói láncban felette következő fővállalkozó (ideértve a fő koncessziós jogosultat is) viselje a felelősséget.
	(2b) A tagállamok nemzeti jogukban a felelősségre vonatkozóan szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.
Módosítás  224 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ha egy koncesszió rendelkezéseit lényegesen módosítják annak időtartama alatt, az a jelen irányelv értelmében a koncesszió új odaítélését jelenti, ezért az irányelv rendelkezéseivel összhangban új koncesszió-odaítélési eljárást kíván.	(1) A lényeges módosítások kivételével lehetőség van valamely koncesszió kiegészítő megállapodással történő módosítására.
Indokolás
A cikk egyértelműbbé tételét célzó új bekezdés beillesztése, amely kimondja, hogy lehetséges a folyamatban lévő koncessziók módosítása (általános elv), azzal a kivétellel, ha lényeges módosításról van szó (kivétel).
Módosítás  225 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A koncesszió módosítása annak időtartama alatt akkor tekinthető lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha a koncesszió lényegesen megváltozik az eredetileg megkötött koncesszióhoz képest. Bármely esetben, a (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás akkor tekinthető lényegesnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:	(2) Ha egy koncesszió rendelkezéseit lényegesen módosítják annak tartama alatt, akkor az irányelv értelmében új koncesszió-odaítélési eljárásra van szükség. Egy módosítás akkor tekinthető lényegesnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
	-a) a módosítás megváltoztatja a koncesszió jellegét;
	-aa) a módosítás a koncesszió jogosultjának felváltását vonja maga után;
a) a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján – ha azok az eredeti koncesszió-odaítélési eljárás részét képezték volna – az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő részvételre jelentkezők kiválasztására vagy a koncesszió más jelentkezőnek vagy ajánlattevőnek történő odaítélésére lett volna lehetőség;	a) a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján – ha azok az eredeti koncesszió-odaítélési eljárás részét képezték volna – az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő részvételre jelentkezők kiválasztására vagy a koncesszió más jelentkezőnek vagy ajánlattevőnek történő odaítélésére lett volna lehetőség;
b) a módosítás a koncessziós jogosult javára változtatja meg a koncesszió gazdasági egyensúlyát;	b) a módosítás lényegesen megváltoztatja a koncesszió gazdasági egyensúlyát; vagy
c) a módosítás jelentősen megváltoztatja a koncesszió hatályát, amely így olyan árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat is magában foglal, amelyek eredetileg nem szerepeltek benne.	c) a módosítás jelentősen megváltoztatja a koncesszió hatályát, amely így olyan szolgáltatásokat vagy építési beruházásokat is magában foglal, amelyek eredetileg nem szerepeltek benne.
Indokolás
Az új odaítélési eljárás megindítását maga után vonó „lényeges módosítás” megfogalmazás tisztázása, illetve a 42. cikk (3) bekezdésének beépítése, amely szintén egy jelentős módosítással foglalkozik (a koncessziós jogosult felváltása), a szöveg egyértelművé tétele és egyszerűsítése érdekében.
Módosítás  226 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A koncessziós jogosult felváltása az (1) bekezdés értelmében lényeges módosításnak tekintendő.
Ugyanakkor az első albekezdés nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket vagy fizetésképtelenséget követően vagy szerződési feltétel alapján egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a koncesszió egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza.	E bekezdés első albekezdésének (-aa) pontja nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén,
	a) vállalati átszervezési műveleteket követően,
	b) vállalatok közötti vagyon- vagy eszközátruházás eredményeképpen,
	c) a koncessziós jogosult fizetésképtelenségét követően, annak felváltása nyomán, vagy szerződési feltétel alapján egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza.
Indokolás
A bekezdés beillesztése a 42. cikk (2) bekezdésébe az irányelv egyértelművé tétele és egyszerűsítése érdekében.
Módosítás  227 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Feltéve, hogy a koncesszió általános jellege nem változik, a koncesszió módosítása nem minősül lényegesnek, amennyiben:
	a) az eredeti koncessziós szerződésben olyan világos, pontos és egyértelmű, az uniós és a nemzeti jognak megfelelően megalkotott felülvizsgálati záradékokban vagy választási lehetőségekben rendelkeztek róluk, amelyek megállapítják a lehetséges módosítások hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók; vagy
	b) értéke az eredeti szerződés jelenértéke 10%-ánál kevesebb.
	Több egymást követő módosítás esetén az egymást követő módosítások értékét azok együttes jelenértéke alapján kell megállapítani.
Indokolás
A jelenlegi 42. cikk (4) és (5) bekezdésének átdolgozása, amelyek a nem lényegesnek minősülő módosítás két esetével foglalkoznak, amennyiben az nem változtatja meg a koncesszió jellegét felülvizsgálati záradékok vagy választási lehetőségek; az eredeti érték 5%-ára vonatkozó küszöb). A "közbeszerzési” terminológiát módosították („ár”). Az eredeti szerződés aktuális értékét – amely pontosabb értékmeghatározásnak bizonyul – kell figyelembe venni. A második albekezdést a 42. cikk (4) bekezdéséből vették át.
Módosítás  228 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Amennyiben a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg az 5. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának 5 %-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.	törölve
Indokolás
A szöveg a (2a) bekezdésben található.
Módosítás  229 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A koncessziómódosítások nem tekintendők lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha a koncessziós dokumentációban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékokban vagy választási lehetőségekben rendelkeztek róluk. Ezek a záradékok megállapítják a lehetséges módosítások és opciók hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. Olyan módosításokról és opciókról nem rendelkeznek, amelyek megváltoztatnák a koncesszió általános jellegét.	törölve
Módosítás  230 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) olyan körülmények miatt merült fel a módosítás igénye, amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv nem láthatott előre;	a) olyan körülmények miatt merült fel a módosítás igénye, amelyeket a koncesszió kellő gondossággal eljáró szolgáltatója nem láthatott előre;
Indokolás
A jelenlegi 42. cikk (6) bekezdésének módosítása, amely meghatározza azt a helyzetet, amikor a módosítás lényegi jellege ellenére nincs szükség új odaítélési eljárás lefolytatására.
Módosítás  231 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az ajánlatkérő szervek által odaítélt azon koncessziók esetében, ahol az árnövekedés nem haladja meg az eredeti koncesszió értékének 50 %-át.	c) az ajánlatkérő szervek által odaítélt azon koncessziók esetében, ahol a tervezett módosítás értéke nem haladja meg több mint 50%-kal az eredeti koncesszió aktualizált értékét.
Indokolás
A jelenlegi 42. cikk (6) bekezdésének módosítása, amely meghatározza azt a helyzetet, amikor a módosítás lényegi jellege ellenére nincs szükség új odaítélési eljárás lefolytatására. Az eredeti szerződés aktuális értékének figyelembevétele, amely pontosabb értékmeghatározásnak bizonyul. Emellett a "közbeszerzési” terminológiát („ár”) is módosították.
Módosítás  232 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek kötelesek ezekről a módosításokról hirdetményt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetménynek a VII. mellékletben meghatározott információt kell tartalmaznia, és azt a 28. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell közzétenni.	A koncesszió szolgáltatója köteles ezekről a módosításokról hirdetményt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetménynek a VII. mellékletben meghatározott információt kell tartalmaznia, és azt a 28. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell közzétenni.
Módosítás  233 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 7 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek a következő esetekben nem élhetnek a koncesszió módosításának lehetőségével:	(7) A koncesszió szolgáltatója a következő esetekben nem élhet a jelen cikk rendelkezései adta lehetőségekkel:
Módosítás  234 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 7 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) amennyiben a módosítások célja az áringadozásból eredő olyan árnövekedési kockázatok kompenzálása, amelyek jelentős hatással lehetnek a koncessziós jogosult teljesítményére, és amelyekre a koncessziós jogosult fedezeti ügyletet kötött.	b) amennyiben a módosítások célja a koncessziós jogosult által viselt működtetési kockázatok csökkentése;
Indokolás
A jelenlegi 42. cikk (7) bekezdésének egyértelművé tétele, amely két olyan módosítási esetre vonatkozik, amely során a koncesszió szolgáltatója nem élhet a jelen cikk rendelkezéseiben rejlő lehetőségekkel, a lehetséges visszaélések elkerülése érdekében (a változtatások a potenciálisan enyhébb rendelkezések – például az új 42. cikk (3) és (4) bekezdése – előnyeivel járó módosításoknak való minősítése olyan változtatások helyett, amelyek tekintetében új szerződés-odaítélési eljárást kellene igazából lefolytatni).
Módosítás  235 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérőknek vagy ajánlatkérő szerveknek – az alkalmazandó nemzeti kötelmi jog által meghatározott feltételek szerint – lehetőségük legyen a koncesszió felmondására annak időtartama alatt, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:	A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a koncesszió szolgáltatójának – az alkalmazandó nemzeti jog által meghatározott feltételek szerint – lehetősége legyen a koncesszió felmondására annak időtartama alatt, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:
Módosítás  236 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a 15. cikkben szereplő kivételek már nem alkalmazandók, miután valamely jogi személybe, amelynek a 15. cikk (4) bekezdése szerint szerződést ítéltek oda, bevonódott a magánszféra;	a) a 15. cikkben szereplő kivételek már nem alkalmazandók, miután valamely jogi személybe, amelynek a 15. cikk szerint szerződést ítéltek oda, bevonódott a magánszféra;
Indokolás
Az e bekezdés rendelkezéseinek kizárólag a 15. cikk (4) bekezdésére való korlátozása (horizontális együttműködés) nem logikus. E rendelkezéseket a 15. cikk (4) bekezdésében megnevezett minden olyan esetre alkalmazni kell, ahol az egyik feltétel a magánszféra részvételének hiánya.
Módosítás  237 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az Európai Unió Bírósága a Szerződés 258. cikke szerinti eljárásban megállapítja, hogy valamely tagállam elmulasztotta a Szerződések szerinti kötelezettségei teljesítését, mivel az adott tagállamhoz tartozó valamely ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a szóban forgó koncessziót a Szerződések és a jelen irányelv szerinti kötelezettségeinek betartása nélkül ítélte oda.	c) az Európai Unió Bírósága a Szerződés 258. cikke szerinti eljárásban megállapítja, hogy valamely tagállam elmulasztotta a Szerződések szerinti kötelezettségei teljesítését, mivel az adott tagállamhoz tartozó valamely koncesszió szolgáltatója a szóban forgó koncessziót a Szerződések és a jelen irányelv szerinti kötelezettségeinek betartása nélkül ítélte oda.
Módosítás  238 Irányelvre irányuló javaslat 43 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	43a. cikk
	Irányítás
	(1) Az irányelv helyes és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy egy vagy több hatóság vagy struktúra legalább az e cikkben meghatározott feladatokat ellássa. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e feladatok ellátása tekintetében hatáskörrel rendelkező valamennyi hatóságról és szervezetről.
	(2) A tagállamok biztosítják, hogy a koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazását nyomon követik, az Unió által társfinanszírozott projektek végrehajtását is beleértve, az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető veszélyek feltárása érdekében. A nyomon követés feladata a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más esetleges súlyos szabálytalanságok megelőzése, felderítése és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítés.
	Amennyiben a nyomon követő hatóságok vagy struktúrák a szabályok megsértését vagy visszatérő problémákat fedeznek fel, felhatalmazással kell rendelkezniük ahhoz, hogy e szabálysértéseket vagy problémákat a nemzeti ellenőrző hatóságokhoz, bíróságokhoz vagy törvényszékhez, illetve egyéb megfelelő hatóságokhoz vagy struktúrákhoz – például az ombudsmanhoz vagy a nemzeti parlamenthez vagy annak bizottságaihoz – utalják.
	(3) Az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők kérésre tájékoztatják az illetékes nemzeti hatóságokat mindazokról a tevékenységekről, amelyeket nem tekintenek a 8. cikk (5b) bekezdése hatálya alá tartozónak.
	(4) A (2) bekezdés szerint végzett nyomon követési tevékenységek eredményeit megfelelő tájékoztatási eszközök segítségével nyilvánosságra kell hozni. A tagállamok egyebek mellett legalább kétévente áttekintést tesznek közzé a koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok helytelen alkalmazása vagy a jogbizonytalanság leggyakoribb okairól, beleértve a szabályok alkalmazásával kapcsolatos lehetséges strukturális vagy visszatérő problémákat, többek között a csalás és egyéb illegális cselekmények lehetséges eseteit.
	(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy térítésmentesen hozzáférhető legyen a koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó uniós jog értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás, amely segítséget nyújt az ajánlatkérő szervek, az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők számára az uniós szabályok helyes alkalmazása terén.
Módosítás  239 Irányelvre irányuló javaslat 46 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság a 4. cikk (3) bekezdésében, a 21. cikk (3) bekezdésében, a 23. cikk (2) bekezdésében, a 25. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében és az 52. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást határozatlan időre kapja […-tól/-től][a jelen irányelv hatálybalépésének napja].	(2) A Bizottság …*-tól/-től kezdődően határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 21. cikk (3) bekezdésében és a 23. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
	________ * HL: kérjük, illessze be ezen irányelv hatálybalépésének időpontját.
Indokolás
Nem létező, rossz hivatkozás (52. cikk (2) bekezdése) törlése, illetve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó rendelkezések aktualizálása.
Módosítás  240 Irányelvre irányuló javaslat 46 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3) bekezdésében, a 21. cikk (3) bekezdésében, a 23. cikk (2) bekezdésében, a 25. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében és az 52. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.	(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 21. cikk (3) és a 23. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Indokolás
Nem létező, rossz hivatkozás (52. cikk (2) bekezdése) törlése, illetve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó rendelkezések aktualizálása.
Módosítás  241 Irányelvre irányuló javaslat 49 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok biztosítják, hogy ez az irányelv ne legyen alkalmazandó azokra a koncessziókra, amelyeket …* előtt ítéltek oda. Az irányelv alkalmazandó ugyanakkor a/az …* után módosított vagy megszüntetett szerződésekre.
	* HL: kérjük, illessze be ezen irányelv hatálybalépésének időpontját.
Módosítás  242 Irányelvre irányuló javaslat 51 cikk – 1 a és 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A Bizottság …*-ig, és azt követően ötévenként a tagállamok által biztosított információk alapján felülvizsgálja az irányelv működését, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
	A Bizottság a nyilvánosság számára elérhetővé teszi a (2) bekezdés alapján elvégzett felülvizsgálatok eredményeit.
	_____________
	* HL: kérjük, illessze be a következő dátumot: „ezen irányelvnek a 49. cikk(1) bekezdés első albekezdésében meghatározott átültetését [öt] évvel követő időpont”.
Módosítás  243 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
II. MELLÉKLET	törölve
A 40. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE
(1) 2009/33/EK irányelv
Indokolás
A 40. cikk törléséhez kapcsolódik.
Módosítás  244 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A gáz és hő tekintetében:	(1) A gáz, fűtés és hűtés tekintetében:
a) gáz termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése;	a) gáz, fűtés és hűtés termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése;
b) gáz vagy hő szállítása ilyen hálózatok számára.	b) gáz, fűtés és hűtés szállítása ilyen hálózatok számára.
Gáz vagy hő szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, a 4. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdésében említett ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:	Gáz, fűtés és hűtés szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, a 4. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdésében említett ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:
c) a gáznak vagy hőnek az érintett szervezet általi előállítása elkerülhetetlen következménye egy, az e melléklet (2)–(4) bekezdésében említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzésének;	c) a gáznak, fűtésnek és hűtésnek az érintett szervezet általi előállítása elkerülhetetlen következménye egy, az e melléklet (2)–(4) bekezdésében említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzésének;
d) a nyilvános hálózat részére történő szállítás kizárólag az ilyen termelés gazdasági hasznosítására irányul, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem haladja meg a szervezet forgalmának 20 %-át.	d) a nyilvános hálózat részére történő szállítás kizárólag az ilyen termelés gazdasági hasznosítására irányul, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem haladja meg a szervezet forgalmának 20 %-át.
Indokolás
A hűtéshez kapcsolódó kiegészítés, tekintve, hogy ugyanarról a rendszerről van szó, mint a fűtés esetén.
Módosítás  245 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 2 pont – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a villamos energia szállítása magában foglalja a villamos energia termelését és nagykereskedelmét.	Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a villamosenergia-ellátás magában foglalja a villamosenergia-termelést és -ellátást.
Indokolás
A villamos energiahálózatok ellátása nemcsak annak nagykereskedelmét, de (lakossági) kiskereskedelmét is magában foglalja.
Módosítás  246 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Egy földrajzi terület hasznosításával kapcsolatos olyan tevékenységek, amelyek célja repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére.	(5) Egy földrajzi terület hasznosításával kapcsolatos olyan tevékenységek, amelyek célja repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más általános infrastruktúra rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére.
Indokolás
A terminállétesítmények esetében nem olyan általános infrastruktúráról van szó, amelyet az ajánlatkérők tevékenysége magában foglal, hanem egyfajta felépítményről, amelyet a magánvállalkozók tevékenysége foglal magában.
Módosítás  247 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A KONCESSZIÓS HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK	A KONCESSZIÓS HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK
Módosítás  248 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A közbeszerzés leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme. Amennyiben a koncesszió több részből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.	(4) A szerződés leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, a szolgáltatás jellege és terjedelme.
Indokolás
A koncessziós hirdetményhez szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre (például a részekre, az áruk szállítására, stb.) vonatkozó információk törlése.
Módosítás  249 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok). Amennyiben a koncesszió több részből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.	(5) A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).
Indokolás
A koncessziós hirdetményhez szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre (például a részekre, az áruk szállítására, stb.) vonatkozó információk törlése.
Módosítás  250 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 6 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Építési beruházásra irányuló koncesszió esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, vagy szolgáltatásra irányuló koncesszió esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja; amennyiben a koncesszió részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.	(6) Építési beruházásra irányuló koncesszió esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, vagy szolgáltatásra irányuló koncesszió esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.
Indokolás
A koncessziós hirdetményhez szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre (például a részekre, az áruk szállítására, stb.) vonatkozó információk törlése.
Módosítás  251 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 7 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A koncesszió(k) becsült összértéke; amennyiben a koncesszió részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni, a koncesszió becsült összértékének kiszámításához használt részletes módszerrel együtt, a 6. cikknek megfelelően.	(7) A koncesszió(k) becsült összértéke;
Indokolás
A koncessziós hirdetményhez szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre (például a részekre, az áruk szállítására, stb.) vonatkozó információk törlése.
Módosítás  252 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 8 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) amennyiben a koncesszió több részre oszlik, annak megjelölése, hogy lehet-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni; valamint arról, hogy esetlegesen korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető részek száma.	törölve
Indokolás
A koncessziós hirdetményhez szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre (például a részekre, az áruk szállítására, stb.) vonatkozó információk törlése.
Módosítás  253 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 9 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az áruk szállításának, az építési beruházás, a szolgáltatások teljesítésének időkerete, valamint amennyire lehetséges, a koncesszió időtartama.	(9) A koncesszió teljesítésének időkerete; a koncesszió időtartama.
Indokolás
A közbeszerzésekre (például a részekre, az áruk szállítására, stb.) vonatkozó információk egyszerűsítése.
Módosítás  254 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 10 pont – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn; a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás,	törölve
Indokolás
A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó szabályozás egyszerűsítése.
Módosítás  255 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 11 pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Az alkalmazott odaítélési eljárás leírása, ha többszakaszos eljárásról van szó, azon részvételre jelentkezők száma, akik egy adott szakaszban részt vehetnek, vagy meghívást kapnak ajánlat benyújtására és a szóban forgó részvételre jelentkezők kiválasztásakor alkalmazandó objektív szempontok.	(11) Az alkalmazott odaítélési eljárás leírása:
Indokolás
A koncessziós hirdetményhez szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre (például a részekre, az áruk szállítására, stb.) vonatkozó információk törlése.
Módosítás  256 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 11 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) A jelentkezések benyújtásának határideje	a) A jelentkezések benyújtásának vagy az ajánlatok beérkezésének határideje;
Módosítás  257 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 14 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.	(14) Az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.
Módosítás  258 Irányelvre irányuló javaslat IV melléklet – 17 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) Egyszakaszos eljárás esetében:	törölve
a) az ajánlatok beérkezésének határideje, amennyiben eltér a jelentkezések benyújtásának határidejétől;
b) az ajánlati kötöttség időtartama;
c) az ajánlatok felbontásának napja, ideje és helye;
d) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosult személyek.
Indokolás
A koncessziós hirdetményhez szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre (például a részekre, az áruk szállítására, stb.) vonatkozó információk törlése.
Módosítás  259 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet – I rész – 5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A közbeszerzés leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme. Amennyiben a koncesszió több részből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.	(5) A szerződés leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, a szolgáltatás jellege és terjedelme.
Módosítás  260 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet – I rész – 7 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A 39. cikkben említett, a koncesszió vagy koncessziók odaítélésénél alkalmazott szempontok.	(7) A 38b. cikkben említett, a koncesszió vagy koncessziók odaítélésénél alkalmazott szempontok.
Módosítás  261 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet – I rész – 9 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A beérkezett ajánlatok száma minden koncesszió-odaítélés esetében, az alábbiak feltüntetésével:	törölve
a) azon gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatok száma, amelyek kis- és középvállalkozások;
b) a külföldről érkezett ajánlatok száma;
c) az elektronikusan benyújtott ajánlatok száma.
Indokolás
A koncesszió odaítélésére vonatkozó tájékoztatóhoz szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre (például a részekre, az áruk szállítására, stb.) vonatkozó információk törlése. Bizonyos információk irrelevánsak, ha korábban nem adtak ki tájékoztatót.
Módosítás  262 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet – I rész – 10 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Minden szerződés-odaítélés esetében a nyertes ajánlattevő(k) neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, feltüntetve, ha	(10) Minden szerződés-odaítélés esetében a nyertes ajánlattevő(k) neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme.
a) a nyertes ajánlattevő kis- és középvállalkozás,
b) a szerződést konzorciumnak ítélték oda.
Indokolás
A koncesszió odaítélésére vonatkozó tájékoztatóhoz szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre (például a részekre, az áruk szállítására, stb.) vonatkozó információk törlése. Bizonyos információk irrelevánsak, ha korábban nem adtak ki tájékoztatót.
Módosítás  263 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet – I rész – 11 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Az odaítélt koncesszió értéke és fő pénzügyi feltételei, többek között a díjak és árak.	(11) Az odaítélt koncesszió értéke és fő pénzügyi feltételei.
Indokolás
A koncesszió odaítélésére vonatkozó tájékoztatóhoz szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre (például a részekre, az áruk szállítására, stb.) vonatkozó információk törlése. Bizonyos információk irrelevánsak, ha korábban nem adtak ki tájékoztatót.
Módosítás  264 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet – I rész – 12 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Adott esetben, minden koncesszió-odaítélés esetében a koncesszió azon része és annak értéke, amely tekintetében valószínűleg harmadik személyekkel fognak szerződést kötni.	törölve
Indokolás
A koncesszió odaítélésére vonatkozó tájékoztatóhoz szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre (például a részekre, az áruk szállítására, stb.) vonatkozó információk törlése. Bizonyos információk irrelevánsak, ha korábban nem adtak ki tájékoztatót.
Módosítás  265 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet – I rész – 14 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) A felügyeleti szerv, valamint a jogorvoslatért felelős és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.	(14) Az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a jogorvoslatért felelős és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.
Indokolás
A jelentéstervezet további részével való összhang érdekében, a felügyeleti szervre való hivatkozások törlése.
Módosítás  266 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet – I rész – 17 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A koncesszió becsült összértéke kiszámításának részletes módszere, a 6. cikknek megfelelően.	törölve
Indokolás
A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó szabályozás egyszerűsítése; e rendelkezés ráadásul jogviták veszélyét jelentheti a kisebb ajánlatkérő szervek számára.
Módosítás  267 Irányelvre irányuló javaslat V melléklet – II rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
II. A 27. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN KÖZZÉTETT, KONCESSZIÓS ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK	törölve
(1) Az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő , valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog rendelkezik róla), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információkat lehet kérni.
(2) A közbeszerzés leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme. Amennyiben a koncesszió több részből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.
(3) A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).
(4) Az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő típusa és a fő tevékenység.
(5) A koncesszió odaítéléséről szóló döntés vagy döntések időpontja;
(6) Minden egyes koncesszió-odaítélés esetében azon gazdasági szereplők neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelyeknek koncessziót ítéltek oda.
(7) Az odaítélt koncesszió értéke és fő pénzügyi feltételei, többek között a díjak és árak.
(8) A koncesszió becsült összértéke kiszámításának részletes módszere, a 6. cikknek megfelelően.
Indokolás
A köztes küszöbértékekre vonatkozó koncessziós hirdetménnyel foglalkozó rész törlése (a 27. cikk (2) bekezdése törlésének következtében).
Módosítás  268 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok); amennyiben a szerződés több részre oszlik, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.	(3) A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).
Indokolás
A szociális és egyéb specifikus szolgáltatásokra irányuló koncessziók odaítélésére vonatkozó tájékoztatóhoz szükséges információk egyszerűsítése, konkrétan hivatkozás a részekre és a közbeszerzésekhez kapcsolódó információk törlése.
Módosítás  269 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A szolgáltatások, és adott esetben az építési beruházások és szállított áruk jellegének és mennyiségének legalább összefoglaló megjelölése.	(4) A koncesszió tárgyának összefoglaló megjelölése.
Indokolás
A szociális és egyéb specifikus szolgáltatásokra irányuló koncessziók odaítélésére vonatkozó tájékoztatóhoz szükséges információk egyszerűsítése, és a közbeszerzésekhez kapcsolódó információk törlése.
Módosítás  270 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 6 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az odaítélt koncesszió értéke és fő pénzügyi feltételei, többek között a díjak és árak.	(6) Az odaítélt koncesszió értéke és fő pénzügyi feltételei.
Indokolás
A szociális és egyéb specifikus szolgáltatásokra irányuló koncessziók odaítélésére vonatkozó tájékoztatóhoz szükséges információk egyszerűsítése, és a közbeszerzésekhez kapcsolódó információk törlése.
Módosítás  271 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Építési beruházásra vagy építményre irányuló koncesszió esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, vagy szolgáltatásra irányuló koncesszió esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.	(3) Építési beruházásra irányuló koncesszió esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, vagy szolgáltatásra irányuló koncesszió esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.
Indokolás
A koncesszió odaítélésére vonatkozó tájékoztatóhoz szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó információk törlése.
Módosítás  272 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A koncesszió módosítás előtti és módosítás utáni jellemzőinek leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme.	(4) A koncesszió módosítás előtti és módosítás utáni jellemzőinek leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, a szolgáltatás jellege és terjedelme.
Indokolás
A koncesszió odaítélésére vonatkozó tájékoztatóhoz szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó információk törlése.
Módosítás  273 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – 5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Adott esetben a koncesszió pénzügyi feltételeinek módosítása, többek között az ár vagy díj emelkedése a módosítás következtében.	(5) Adott esetben a koncesszió pénzügyi feltételeinek módosítása.
Indokolás
A koncesszió odaítélésére vonatkozó tájékoztatóhoz szükséges információk egyszerűsítése, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó információk törlése.
Módosítás  274 Irányelvre irányuló javaslat VII melléklet – 10 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A felügyeleti szerv, valamint a jogorvoslatért felelős és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.	(10) Az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a jogorvoslatért felelős és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.
Indokolás
A jelentéstervezet további részével való összhang érdekében, a felügyeleti szervre való hivatkozások törlése.
Módosítás  275 Irányelvre irányuló javaslat VIII melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
VIII. MELLÉKLET	törölve
EGYES MŰSZAKI LEÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA
Ezen irányelv alkalmazásában:
(1) a „műszaki leírás” az alábbiak egyikét jelenti:
a) építési beruházásra vagy építményre irányuló koncesszió esetében azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek különösen a koncessziós dokumentációban szerepelnek, amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő szerv által igényelt rendeltetésnek E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonala, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint az építmény teljes életciklusának szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokat és módszereket; tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal;
b) szolgáltatásnyújtásra irányuló koncesszió esetében a dokumentációban szereplő azon leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, az áru vagy szolgáltatás teljes életciklusának szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket;
(2) „szabvány”: valamely elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljából elfogadott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik;
a) nemzetközi szabvány: valamely nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;
b) európai szabvány: valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;
c) nemzeti szabvány: valamely nemzeti szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;
(3) „európai műszaki tanúsítvány”: valamely termék meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembehelyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul. Az európai műszaki tanúsítványt a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsátja ki;
(4) „közös műszaki leírás”: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;
(5) „műszaki referencia”: európai szabványügyi szervezet által a piaci szükségletek alakulásához igazított eljárásnak megfelelően kidolgozott bármely, az európai szabványoktól eltérő referencia.
Indokolás
A műszaki leírásokra vonatkozó melléklet törlése (a 32. cikk törlésének következtében).
Módosítás  276 Irányelvre irányuló javaslat IX melléklet – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az Európai Unió Kiadóhivatala a 28. cikk (5) bekezdésében említett visszaigazolást küld az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérőnek.	Az Európai Unió Kiadóhivatala a 28. cikk (2) bekezdésében említett visszaigazolást küld az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérőnek.
Módosítás  277 Irányelvre irányuló javaslat X melléklet – 1 oszlop – 1 és 2 sor
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
CPV-kód	CPV-kód
7511000-4 és	79611000-0 és
85000000-9-től 85323000-9-ig	85000000-9-től 85323000-9-ig
(kivéve 85321000-5 és 85322000-2)	(kivéve 85321000-5 és 85322000-2)
75121000-0, 75122000-7, 75124000-1	75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5-től 79995200-7-ig; 80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1); 92000000-1-től 92700000-8-ig (kivéve 92230000-9, -292231000-9, 92232000-6)
Indokolás
A könnyített rendszerbe tartozó szociális és egyéb specifikus szolgáltatások listájának aktualizálása, a közbeszerzési irányelvekre vonatkozó felülvizsgált javaslatokban szereplő lista alapján.
Módosítás  278 Irányelvre irányuló javaslat X a melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Xa. MELLÉKLET
	A 26a. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE
	– az ILO 87. számú egyezménye az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről;
	– az ILO 98. számú egyezménye a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról;
	– az ILO 29. számú egyezménye a kényszer- vagy kötelező munkáról;
	– az ILO 105. számú egyezménye a kényszermunka felszámolásáról;
	– az ILO 138. számú egyezménye a foglalkoztatás alsó korhatáráról;
	– az ILO 111. számú egyezménye a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről;
	– az ILO 100. számú egyezménye a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról;
	– az ILO 182. számú egyezménye a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról;
	– bécsi egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelméről és annak Montreali Jegyzőkönyve az ózonréteget lebontó anyagokról;
	– bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról (Bázeli Egyezmény);
	– Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról;
	– Rotterdami Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról és annak három regionális jegyzőkönyve.
Módosítás  279 Irányelvre irányuló javaslat XI melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
XI. MELLÉKLET	törölve
A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT EURÓPAI UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE
Azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok alapján történt, ezen irányelv értelmében nem tartoznak a „különleges, illetve kizárólagos jogok” körébe. A következő felsorolásban olyan, megfelelő előzetes átláthatóságot biztosító, az Európai Unió más jogi aktusai alapján engedélyek megadását szolgáló eljárások szerepelnek, amelyek nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe.
a) Földgázberendezések üzemeltetésére vonatkozó engedély megadása a 98/30/EK irányelv 4. cikke alapján.
b) Új villamosenergia-termelő létesítmények építésére vonatkozó engedély vagy ajánlati felhívás a 96/92/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban.
c) Nem fenntartott vagy nem fenntartandó postai szolgáltatással kapcsolatos engedélyek megadása a 97/67/EK irányelv (9) cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban.
d) A szénhidrogének kitermelését magában foglaló tevékenység folytatására vonatkozó engedély megadása a 94/22/EK irányelvvel összhangban.
e) Közszolgáltatási szerződések az 1370/2007/EK rendelet értelmében, amelyeket versenytárgyalási eljárás alapján ítéltek oda az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően.
Indokolás
A 4. cikk (3)bekezdésének törléséhez kapcsolódik.
Módosítás  280 Irányelvre irányuló javaslat XII melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
XII. MELLÉKLET	törölve
AZ AJÁNLATOK ÉS JELENTKEZÉSEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
(1) Az ajánlatok és jelentkezések elektronikus úton történő benyújtásához szükséges eszközöknek – műszakilag és megfelelő eljárások segítségével – biztosítaniuk kell legalább a következőket:
a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható;
b) ésszerű módon biztosítható, hogy a megállapított határidők előtt senki ne férhessen hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz;
c) amennyiben az említett hozzáférési tilalmat megsértik, ésszerű módon biztosítható a tilalom megsértésének egyértelmű felderíthetősége;
d) csak az arra jogosult személyek állapíthatják meg, illetve változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját;
e) a koncesszió-odaítélési eljárás különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges;
f) az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz;
g) az említett követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők, és
h) az ajánlatok hitelesítésének meg kell felelnie az ebben a mellékletben megállapított követelményeknek.
Indokolás
A 25. cikk törölt rendelkezéseire vonatkozó melléklet törlése.
Módosítás  281 Irányelvre irányuló javaslat XIII melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
XIII. MELLÉKLET	törölve
A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA IRÁNYULÓ KONCESSZIÓKRA VONATKOZÓ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓKBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK(26. cikk, (3) bekezdés)
(1) Az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.
(2) Adott esetben az az e-mail vagy internetcím, amelyen a dokumentáció és minden kiegészítő irat hozzáférhető.
(3) Az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő típusa és fő tevékenysége.
(4) A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok); amennyiben a szerződés több részre oszlik, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.
(5) A szolgáltatásra irányuló koncesszió fő teljesítési helyének NUTS-kódja.
(6) A szolgáltatások, és adott esetben a beszerzendő mellékes építési beruházások és áruk leírása
(7) A koncesszió(k) becsült összértéke; amennyiben a koncesszió részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.
(8) Részvételi feltételek.
(9) Adott esetben az(ok) a határidő(k), ameddig az ajánlatkérő szervet vagy az ajánlatkérőt értesíteni kell a részvételi szándékról.
(10) Adott esetben az alkalmazandó odaítélési eljárás főbb jellemzőinek rövid leírása.
(11) Bármely más lényeges információ.
Indokolás
A 26. cikk (3)bekezdésének törléséhez kapcsolódik.

• [1]  HL C 191., 2012.6.29., 84. o.
• [2]  HL C 277., 2012.9.13., 74. o.

INDOKOLÁS

Az állami megrendelések az EU gazdasági tevékenységének egy igen jelentős szeletét képviselik, s leggyakrabban közbeszerzés vagy koncesszió formáját öltik. A közbeszerzésre egyértelmű szabályok vonatkoznak. Ezzel szemben az építési koncessziókra kizárólag a hatályos közbeszerzési irányelvek (2004/17/EK és 2004/18/EK) alapvető rendelkezései vonatkoznak, a szolgáltatási koncessziókat pedig csak a Szerződésben megállapított általános elvek és kiterjedt ítélkezési gyakorlat igazgatják. Egy, a koncessziókra irányuló jogalkotási kezdeményezés azzal az előnnyel járna, hogy – tekintettel az Európai Bíróság egyre csak gyarapodó ítélkezési gyakorlatára – egyértelművé válna a meglévő jogszabályi keret, illetve – tekintettel a Szerződések egységes alkalmazásának hiányából eredő mozaik jellegű uniós jogi helyzetre – megerősítené a jogbiztonságot és a stabilitást. A szolgáltatások és építési beruházások koncessziójára vonatkozó világos szabályok emellett a közszolgálat fejlesztését és korszerűsítését célzó kiegészítő eszközt is nyújtanának azt ezt óhajtó közhatóságok számára. E szabályok serkentenék az EU-n belüli versenyt. Az eljárások átláthatóságának megerősítése végre hatékonyabban felvehetné a küzdelmet a közbeszerzések odaítélésekor tanúsított részrehajlással szemben.

A téma összetettségére tekintettel az előadó az eljárás legelején egyértelművé tette eltökélt szándékát, hogy mélyreható elemzést hajtson végre és a lehető legszélesebb körű konzultációt folytasson valamennyi érdekelt féllel – erről tanúskodik egy közzétett munkadokumentum[1], a 2012. március 31-én tartott nyilvános meghallgatás, a 2012. május 10-én tartott munkaértekezlet és az árnyékelőadókkal tartott több ülés, valamint az ügy konkrét szempontjaival (jogi keret, a „koncesszió” fogalommeghatározása, átláthatóság stb.) kapcsolatos feljegyzésekre irányuló kérések.

Az érdekelt felek széles körével folytatott mélyreható előzetes eszmecsere során két fő irányvonal bontakozott ki, amelyek mentén a jelentéstervezetet elkészítették:

- európai szintű kezdeményezésre van szükség legalább ahhoz, hogy a koncesszió fogalmát és az odaítélésük módját meg lehessen határozni, illetve a fenti indokokból kifolyólag;

           - „rugalmas” megközelítésre van szükség, amely elég szilárd ahhoz, hogy elkerülje az eltérő értelmezéseket, ugyanakkor nem jár a koncessziós szerződések odaítélésének a legapróbb részletekig menő beszabályozásával vagy adminisztrációs többletterhekkel.

2. E nézőpontból az előadó az alábbi négy célt tűzte ki:

- az irányelv egyértelművé tétele, átszervezése és egyszerűsítése egy hatékony, érthető, koherens és gyakorlatias jogi keret kialakítása;

- a közbeszerzéshez képest a koncesszió egyediségének megerősítése és rendelkezések e sajátosságokhoz való igazítása; a koncesszió ahhoz hasonlatos, amit a jogászok „még nem teljesített szerződésnek” hívnak.

- a közhatóságok teljes függetlenségének megerősítése a tevékenységeik jogi keretének megválasztása, a feladataik ellátásának szabad megszervezése, illetve a szolgáltatási szerződések esetén minőségi kritériumok meghatározása terén;

- megfelelő egyensúly megőrzése egyrészt a rugalmasság iránti igény és a közhatóságok döntéséhez rendelkezésre álló mérlegelési jogkör, másrészről pedig a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot garantáló átláthatóság között.

1. A koncesszió meghatározása és a teljesítés szabályai: a „nem teljes szerződés” sajátosságai

A koncesszió meghatározása alapvető fontosságú a jelenlegi jogi bizonytalanság (2000 óta az EB 25 ítéletéből 13 ezzel foglalkozott) és a 27 tagállam mozaikszerű jogi keretének felszámolása érdekében.

A koncesszió olyan irányítási módszer, ami egyértelműen eltér a közigazgatási felhatalmazástól, engedélytől vagy közbeszerzéstől, tekintve, hogy:

a) az ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők egy gazdasági szereplő részére átadnak egy olyan feladatot (építési beruházások kivitelezését, szolgáltatások nyújtását), amelyért felelősséggel tartoznak, valamint

b) az építmény vagy szolgáltatás hasznosításával járó gazdasági kockázatot a koncessziós jogosult viseli.

Számos javasolt módosítás célozza annak a téves elképezésnek az eloszlatását, hogy a koncesszió csupán a közbeszerzés egy formája: ilyen pl. a koncesszió meghatározásának újraforgalmazása; a terminológia módosítása és a közbeszerzésből kölcsön vett fogalmak (felosztás, keretszerződések, műszaki leírások stb.) törlése.

A koncesszió értékének kiszámítása alapvető fontosságú, minthogy ez alapján lehet meghatározni, hogy a szöveg milyen szerződésekre alkalmazandó (küszöbérték). Az irányelvben javasolt szabályok túlságosan is bonyolultak, nem túl világosak és szükségtelenül tesznek különbséget az építési beruházásokra és a szolgáltatásokra vonatkozó koncessziók között. Jobb, ha a számítási módszer egyszerű és azonos, bármi is legyen a koncesszió tárgya, minthogy ugyanazokat a szabályok kell alkalmazni az építési koncessziók és a szolgáltatási koncessziókra egyaránt, és mert sok koncesszió vegyes (építési munka és szolgáltatás), megnehezítve az alkalmazandó küszöbérték kiválasztását. Így a javasolt új számítási módszer lényegében a szerződés teljes időtartama alatt összesen lebonyolított átlagos forgalmon alapul, amelyből le kell vonni a koncessziós adót. Érdeme, hogy világos és azonos az építési koncessziók és a szolgáltatási koncessziók esetében egyaránt.

Az egyszerűsítés szándékával az előadó eltörölné a köztes küszöbértékek bevezetését, valamint az ezekre vonatkozó, túlbonyolítottnak és igazi többletérték nélkülinek tartott rendelkezéseket.

A koncesszió időtartamára vonatkozó rendelkezéseket azért kell módosítani, hogy hangsúlyozzuk az időbeli korlátokat, és olyan esetekről is rendelkezzünk, amikor nincsen a koncesszió jogosultjára háruló beruházás. Ilyenkor az időtartamot nem a beruházások értékcsökkenésének időtartamától, hanem más tényezőktől (például a szerződésben meghatározott céloktól) függően kell meghatározni.

A koncesszió a „nem teljes szerződés” gazdasági fogalmával rokon: a szerződés bonyolultsága, viszonylag hosszú időtartama, az újratárgyalás szükségessége, a fontos beruházások, a váratlan gazdasági fordulatok (a kihasználás kockázata), a bizonytalanság (a koncesszió működtetése alatt feltehetően előforduló események) révén. Tehát bizonyos fokú rugalmasságra mind a koncesszió odaítélési eljárása során, mind pedig a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályok tekintetében szükség van. A lehetőségekhez mérten az előadó ellenzi a szerződés lejárta előtt kevéssel, utolsó percben megvalósított beruházások által a végtelenségig generált meghosszabbításokat.

2. A közszolgáltatások minőségének fenntartása

Az elsődleges és nem elsődleges szolgáltatások közötti, a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvekben előforduló megkülönböztetés felszámolása a Bizottság által végzett elemzés következménye (v.ö. A közbeszerzési irányelvek felülvizsgálatának hatásvizsgálata). A koncessziókról szóló irányelv X. melléklete felfrissítésre került a közbeszerzési irányelvek felülvizsgálata nyomán javasoltakhoz viszonyítva.

Az előadó természetesen figyelembe vette a koncesszió tárgyát képező közszolgáltatások minőségét illetően hangoztatott aggodalmakat, összevetve azok „házon belüli” irányításával. Az előadó határozottan ellenzi a közszolgáltatások erőltetett privatizálását. A koncesszió csak egy a sok irányítási módszer közül, amelyekből a közhatóságok szabadon választhatnak. Az előadó a Bizottsággal egyetértésben kizárja az irányelv hatálya alól az „in-house” (házon belül) irányított munkálatokat és szolgáltatásokat, akárcsak az ajánlatkérő szervekhez kapcsolt vállalkozások tevékenységeinek egy részét.

A továbbiakban az irányelv szabad kezet biztosít a honfitársainak magas színvonalú szolgáltatást biztosítani szándékozó hatóságoknak olyan minőségi követelmények vagy közszolgálati kötelezettségek meghatározásához, amelyeket a koncesszió bármely jogosultjának teljesíteni kell. Az előadó ekképpen a hatóságok azon jogát erősíti meg, hogy bizonyos minőségi színvonalat vagy közszolgálati kötelezettségeket írjanak elő az EUMSZ-hez csatolt 26. jegyzőkönyvnek megfelelően.

3. Eljárási garanciák: a rugalmasság és az átláthatóság közötti pontos egyensúly

Eljárási szinten a „nem teljes szerződés” fogalmának elhárítása bizonyos fokú rugalmasság garantálásával jár, valamint fenntartja az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők mozgásterét, hogy ez utóbbiak a lehető legjobb döntést hozhassák. Az irányelv-javaslat túlságosan szigorú keretekbe szorítja a koncessziós szerződések odaítélését azáltal, hogy a közbeszerzésekre alkalmazandó szabályokon alapul.

Ezért az előadó az eljárási rendelkezések könnyített változatára tesz javaslatot, hangsúlyozva a tárgyalás központi jelentőségét, eltörölve azon rendelkezéseket, amelyek túlságosan korlátozzák a tárgyalást, amelynek meg kell hagyni a lendületét és az érdeklődést biztosító szabadságot (pl. az egyes szakaszok nyilvánosságra hozatala, a követelmények egyensúlyozása stb.), valamint korlátozva az odaítélési kritériumok keretek közé szorítását olyan általános elvek tiszteletben tartása mellett, mint az átláthatóság, a hátrányos megkülönböztetés kerülése vagy az egyenlő bánásmód elve.

A tárgyalás szabadsága ugyanakkor nem kérdőjelezheti meg azt, hogy a részvételre jelentkezők és ajánlattevők által szolgáltatott információk bizalmas jellegét garantálni kell.

Az előadó ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a rugalmasság ellenében az eljárás átláthatóságát kell garantálni tekintettel az egyenlő bánásmódra és az egy-egy ajánlat benyújtásához szükséges, gyakran jelentősnek tartott (pénzügyi, emberi stb.) beruházásokra. A gazdasági szereplőket teljes körűen és ugyanúgy kell tájékoztatni az odaítélési követelményekről, a tárgyalások során esetleg bekövetkező módosításokról stb.

A lehetőségekhez mérten fölösleges bürokratikus terhek nélkül kell elérni ezt az átláthatóságot, ezért javallott törölni a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások esetében az előzetes tájékoztató hirdetmény kötelezettségét, a koncessziós hirdetmény a Bizottságnak való elküldése utáni (és nem a HL-ban való megjelenése utáni) közzétételének kötelezettségét, illetve egyszerűsíteni a standard nyomtatványokat.

Végül pedig az előadó teljes mértékben támogatja a „felülvizsgált” irányelv rendelkezéseinek kiterjesztését a koncessziós szerződésekre is.

4. A közpolitikai célkitűzések figyelembevétele

Az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérő által meghatározott közpolitikai célkitűzések figyelembevétele érdekében a rugalmasság iránti igény azt is jelenti, hogy lehetőséget kell biztosítani a koncessziós jogosult számára, hogy környezeti, szociális vagy innovációval kapcsolatos odaítélési szempontokat is meghatározhassanak.

A koncesszió szolgáltatója emellett a koncesszió jellegét meghatározó műszaki és funkcionális követelményeket is szabadon előírhatja. Ilyen szempont lehet például a fogyatékkal élő személyek szükségleteinek kielégítése vagy a fenntartható fejlődést tükröző eszközök választása, vagy akár szociális megfontolások elismerése.

5. Kizárások

Az előadó támogatja a közintézmények közötti együttműködés kizárását, amely – jellegéből adódóan – nem tartozik az irányelv hatálya alá. Örvendetes az Európai Bíróság Teckal[2] és Coditel[3] ügyekben követett, a „házon belüli” és a közös „házon belüli” megoldásokra vonatkozó ítélkezési gyakorlata, azzal, hogy tisztázza a túlságosan is homályos szempontokat (a 15. cikk (1) és (3) bekezdése). Az előadó mindazonáltal javasolja a személyszállításról szóló 1307/2007/EK rendelet hatályos rendelkezései alapján a „hasonló ellenőrzés” fogalmának pontosabb meghatározását ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy léteznek-e ilyen ellenőrzések. Ezenkívül az ítélkezési gyakorlatban alkalmazott fogalmak csupán részleges tisztázását („a tevékenységek legalább 90 %-a” megfogalmazás a „tevékenységek lényegi része” helyett) az érvrendszer összhangja érdekében ki kell egészíteni a „tevékenység” (forgalmi adatok) pontosabb meghatározásával.

A horizontális együttműködés (önkormányzatok közötti együttműködés, 15. cikk (4) bekezdés) egyértelmű kizárása felvet bizonyos kétségeket az e kizárás alá nem eső közhatóságok közötti felelősség-átruházás helyzetét illetően. Ezért egy új bekezdés szerepel a javaslatban a közhatóságok közötti hatáskör-átruházásra vonatkozó megállapodások kizárása érdekében.

Az előadó támogatja azon koncessziók kizárását, amelyeket az ugyanazon csoporthoz tartozó vállalkozások közötti privilegizált kapcsolatból következően (konszolidált beszámoló vagy meghatározó befolyás gyakorlása) az ajánlatkérők kapcsolt vállalkozásoknak ítéltek oda. E cikket pontosították és átcsoportosították. Emellett a 80%-ra vonatkozó kritériumot is pontosították e kizárás visszaélésszerű használatának elkerülése érdekében, és a kapcsolt vállalkozás által az előző három év során nyújtott szolgáltatások összességéhez viszonyítva számították, beleértve a hozzá kapcsolódó ajánlatkérő részére és az e kapcsolaton kívül nyújtott szolgáltatásokat (és nem pedig csupán az ajánlatkérő számára nyújtott összes szolgáltatást, amely lehet, hogy csupán a végösszeg töredékét teszi ki). Ezen túlmenően ez a 80% a koncesszió tárgyát képező szolgáltatások vagy építési beruházások olyan ajánlatkérő részére történő teljesítéséből kell, hogy származzon, amelyhez a koncessziós vállalkozás kapcsolódik (11. cikk (2) bekezdés a) és b) pontja) vagy pedig amely egy másik – a koncessziós vállalkozáshoz kapcsolódó – vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll (11. cikk (2) bekezdés c) pontja).

Ami egyes ágazatok kizárását illeti, az előadó átszervezi és egyszerűsíti az irányelvet (a 8. és 10. cikkek összevonása, a koncesszió tárgyát nem képező szolgáltatásokra, például munkaszerződésekre való hivatkozások törlése stb.), illetve javasolja, hogy a kizárólagos jog alapján odaítélt szolgáltatási koncessziókra vonatkozó kizárást terjesszék ki a III. mellékletben említett és a jelen irányelv hatálybalépésének idején államilag szabályozott árú tevékenységekre is; és e rendelkezést a III. mellékletben felsorolt tevékenységek tekintetében nem szabad csak a hálózati infrastruktúra irányításához kapcsolódó tevékenységekre korlátozni (8. cikk (1) bekezdés). Egy államilag szabályozott ár megléte jelzi, hogy nincsen választási lehetőség a gazdasági szereplők között, azaz nincsen semmi indok a versenyeztetési eljárás lefolytatására.

A szerencsejátékok ágazatát e tevékenységek igen speciális jellege miatt zárták ki, illetve amiatt, hogy a tagállamok megőrizhessék az e tevékenységek feletti ellenőrzésüket a közérdekű célok (illegális szerencsejáték, csalás és pénzmosás, játékszenvedély elleni küzdelem) elérése érdekében. Ha a szerencsejáték az irányelv hatálya alá esne, az megfosztaná a tagállamokat a cselekvési képességük rugalmasságától, s emiatt a nemzeti lottójátékokhoz hasonló szerencsejátékokat kizárják az irányelvből.

Összegzés

Az előadó meggyőződése, hogy a koncesszió tárgyában európai jogalkotási javaslatra van szükség. A jogbiztonság hiánya, a szabadkézi vételi szerződések jelenléte az Európai Unió belső piaca alapjait jelentő nagyszabású alapelvek ellenére, illetve a tagállamok erre vonatkozó jogszabályainak mozaikszerű kavalkádja mind-mind egy európai szintű jogi keret kialakítását sürgetik. E keretnek ugyanakkor egy olyan „rugalmas” megközelítést kell követnie, amely egyértelmű, koherens, érthető és hatékony szabályok kialakítását teszi lehetővé. Az előadó reméli, hogy elérte e célkitűzést.

• [1]  PE483.644v01-00.
• [2]  C-107/98. sz. ítélet, 1999.
• [3]  C-324/07. sz. ítélet, 2008.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (7.11.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0897 – C7‑0004/2012 – 2011/0437(COD))

A vélemény előadója: Gianluca Susta

RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság nemrégiben nyújtott be módosítást a közbeszerzésekről szóló 2004/18/EK irányelv és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK irányelv átdolgozását illetően. A Bizottság ezen túlmenően javaslatot nyújtott be a koncessziók szabályozásáról szóló új irányelvre, valamint csak ezt követően a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról szóló rendeletre.

Nemzetközi szinten a közbeszerzések a világkereskedelem jelentős szeletét képezik: a fejlett országokban a közbeszerzések átlagban a GDP 15–20%-át teszik ki. Jelentősége ellenére azonban a közbeszerzés még mindig az egyik legzártabb (a Bizottság becslése szerint a közbeszerzési világpiac több mint fele még mindig el van zárva a külföldi konkurencia elől), ugyanakkor az egyik legkevésbé szabályozott piaci szegmens is a világkereskedelmen belül.

Multilaterális szinten az irányadó szabályozás a közbeszerzési megállapodás (GPA), amelynek felülvizsgálata 2012 márciusában zárult le. Az átdolgozás során az átláthatóság fokozása, valamint a nemzetközi közbeszerzési piac további nyitása és az eljárások egyszerűsítése volt a cél. Az előadó üdvözli az átdolgozott megállapodást, és reméli, hogy az EU mihamarabb jóváhagyja azt. Ugyanakkor rámutat, hogy a WTO-nak csak 42 tagja – ebből 27 uniós tagállam – ratifikálta ezt a nemzetközi megállapodást, és nagyon reméli, hogy számos másik ország is ratifikálni fogja, különös tekintettel a legfejlettebb országokra és a feltörekvő gazdaságokra, abból a célból, hogy a földrajzi lefedettség minél szélesebb legyen, és hogy így egy mindenki által elfogadott és általános szabályrendszer lépjen életbe a nemzetközi kereskedelem e fontos szegmensében.

Egy másik WTO-egyezményben, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános megállapodásban (GATS) is találunk a közbeszerzési piacokra vonatkozó szabályozást.

Ami a kétoldalú megállapodásokat illeti, az EU-t kötelezi néhány érvényben lévő kétoldalú megállapodás, melyeket Albániával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, a CARIFORUM-mal, Chilével, Horvátországgal, Mexikóval, Montenegróval, Dél-Koreával és Svájccal kötött. A közbeszerzés az új kereskedelmi megállapodások megkötése céljából a nemzetközi partnerekkel folytatott tárgyalások fontos és gyakran kényes fejezetét képezi.

E nemzetközi helyzet tükrében az előadó rávilágít a közbeszerzések nemzetközi dimenziójának jelentőségére, és hangsúlyozza, hogy közös szabályrendszer alapján, valamint a kölcsönösség, az egyenlőség és a nemzetközi környezeti, szociális és munkaügyi normák betartásának jegyében fokozatosan tágítani kell a közbeszerzések nemzetközi piacát. Az Európai Unió jelenleg meglehetősen széles körű bejutást enged közbeszerzési piacára a nemzetközi szereplők számára, amit sok más jelentős nemzetközi kereskedelmi partner gyakran nem viszonoz.

Az előadó ezért arra szólítja fel az Uniót, hogy jogalkotási kezdeményezések benyújtásával és koherens tárgyalási magatartást tanúsítva határozottabban lépjen fel annak érdekében, hogy az egyensúly helyreálljon, és hogy valóban egyenlő feltételek valósuljanak meg a nemzetközi szintéren.

Ennek fényében helyteleníti az Európai Bizottságnak azt a döntését, hogy a közbeszerzések külső dimenzióját illetően nem kíván egységes szabályozást kidolgozni, hogy a 2004/07/EK irányelvnek a külföldi árukat és szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatokra vonatkozó rendelkezéseit nem kívánja újból benyújtani, és hogy egy kiegészítő jellegű, mindazonáltal teljesen különálló, bár tartalmát illetően az előadó által helyeselt jogalkotási kezdeményezés ezt követő – külön eljárás részét képező – benyújtása révén veszélyes jogi vákuum kialakulását kockáztatja, amelyben a harmadik országbeli áruknak, szolgáltatásoknak és vállalkozásoknak az uniós közbeszerzési piachoz való hozzáférésére vonatkozóan nem lesz uniós szabályozás.

Ebből az okból kifolyólag az előadó igen fontosnak tartja olyan szabályok újbóli bevezetését, amelyek a lényeget érintően és átfogó módon szabályozzák, hogy miként lehet elutasítani a többségében a nemzetközi szerződések által nem lefedett javakat és szolgáltatásokat kínáló ajánlatokat. Ennek kapcsán az előadó a rendeletre irányuló, nemrégiben benyújtott bizottsági javaslatban szereplő jogalkotási mechanizmust ehhez kívánja igazítani.

Ezen túlmenően az előadó szerint az úgynevezett „kirívóan alacsony árajánlatokra” vonatkozó, az Európai Bizottság által javasolt szabályozást fontos lenne korlátozóbb jellegűvé tenni azáltal, hogy a többihez képest jelentősen alacsonyabb árú ajánlat esetén automatikus kizárási mechanizmus lehetőségét vezeti be, valamint hogy a gazdasági szereplőktől való kiegészítő tájékoztatás kérésére vonatkozó minimumfeltételeket kiterjeszti.

Végezetül az előadó néhány olyan módosítást is javasol, amelyekkel azt kívánja hangsúlyosabban érzékeltetni, hogy az uniós irányelveknek nemzetközi közegben kell megállniuk a helyüket.

MÓDOSÍTÁSOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó egyértelmű uniós szintű szabályok hiánya jogbizonytalanságot eredményez, akadályozza a szolgáltatások szabad mozgását a belső piacon és torzítja annak működését. Ennek következtében a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogai a belső piacon csorbulnak és fontos üzleti lehetőségeket szalasztanak el, miközben az állami hatóságok nem tudják a legjobb módon felhasználni a közpénzeket, úgy, hogy az uniós polgárok a legkedvezőbb áron jussanak minőségi szolgáltatáshoz. A koncessziók odaítélésére vonatkozó megfelelő jogi keret biztosítaná az összes uniós gazdasági szereplő számára a piacokhoz való hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférést, jogbiztonságot teremtene és előnyben részesítené az infrastruktúra és a polgároknak nyújtott stratégiai szolgáltatások terén eszközölt állami beruházásokat.	(1) A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó egyértelmű uniós szintű szabályok hiánya jogbizonytalanságot eredményez, akadályozza a szolgáltatások szabad mozgását a belső piacon és torzítja annak működését. Ennek következtében a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogai a belső piacon csorbulnak és fontos üzleti lehetőségeket szalasztanak el, miközben az állami hatóságok nem tudják a legjobb módon felhasználni a közpénzeket, úgy, hogy az uniós polgárok a legkedvezőbb áron jussanak minőségi szolgáltatáshoz. A koncessziók odaítélésére vonatkozó megfelelő jogi keret biztosítaná az összes uniós gazdasági szereplő számára a piacokhoz való hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférést, jogbiztonságot teremtene és előnyben részesítené az infrastruktúra és a polgároknak nyújtott stratégiai szolgáltatások terén eszközölt állami beruházásokat. Ez a jogi keret a nemzetközi gazdasági szereplők számára is nagyobb jogbiztonságot nyújtana, és alapként, valamint eszközként szolgálhatna ahhoz, hogy a nemzetközi piacok még inkább megnyíljanak a közbeszerzések előtt, valamint hogy a nemzetközi kereskedelem megerősödjön.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Az irányelv nem alkalmazandó olyan koncessziókra, amelyeket nemzetközi szervezetek saját nevükben és számlájukra hajtanak végre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben indokolt alkalmazni ezt az irányelvet azokra a koncesszió-odaítélésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak.	(16) Az irányelv nem alkalmazandó olyan koncessziókra, amelyeket nemzetközi szervezetek saját nevükben és számlájukra hajtanak végre. Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők nagyobb jogbiztonságot élvezhessenek, meg kell határozni, hogy milyen mértékben indokolt alkalmazni ezt az irányelvet azokra a koncesszió-odaítélésekre, amelyekre egyedi nemzetközi szabályok vonatkoznak. A belső és a nemzetközi piacok egyre inkább függenek egymástól; ennek következtében az átláthatóságra, a korrupció elleni elvi álláspontra, a kölcsönösség elvére, valamint a szociális és emberi jogok előmozdítására vonatkozó uniós értékeket megfelelő módon érvényre kell juttatni a szerződések odaítélési eljárásaiban is;
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(33) Nem ítélhető oda koncesszió olyan gazdasági szereplők részére, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik súlyosan megsértik a közérdek védelmére irányuló, a Szerződésnek megfelelő uniós vagy nemzeti előírásokat, vagy azokat a gazdasági szereplőket, amelyek jelentős vagy állandó hiányosságokkal teljesítettek korábbi, hasonló jellegű koncessziót vagy koncessziókat ugyanazon ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők számára.	(33) Nem ítélhető oda koncesszió olyan gazdasági szereplők részére, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását, valamint a közérdek védelmére irányuló, a Szerződésnek megfelelő uniós vagy nemzeti előírások súlyos megsértését uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik jelentős vagy állandó hiányosságokkal teljesítettek korábbi, hasonló jellegű koncessziót vagy koncessziókat ugyanazon ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők számára.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az irányelv a következő koncessziókra alkalmazandó, amennyiben értékük eléri vagy meghaladja az 5 000 000 EUR-t:	(1) Az irányelv a következő koncessziókra alkalmazandó:
a) ajánlatkérők által kötött koncesszió a III. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatására;	a) ajánlatkérők által kötött koncesszió a III. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatására;
b) ajánlatkérő szervek által kötött koncesszió.	b) ajánlatkérő szervek által kötött koncesszió.
	Az irányelv azokra a koncessziókra alkalmazandó, amelyek értéke eléri vagy meghaladja:
	a) a 2 500 000 eurót, szolgáltatási koncessziók esetén (a szociális szolgáltatások kivételével);
	b) az 5 000 000 eurót, építési koncessziók esetén;
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) ha a koncessziót teljes mértékben valamely nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény finanszírozza.	törölve
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában, amennyiben egy koncessziót jelentős mértékben társfinanszíroz valamely nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény, a felek megállapodnak az alkalmazandó koncesszió-odaítélési eljárásokról, amelyeknek összhangban kell lenniük az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel.	törölve
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;	b) az érintett jogi személy tevékenységeinek lényegi részét az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;
Indokolás
A módosítás az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában kialakított elvet követve a tevékenység „lényegi része” kifejezést vezeti be, ami nem jelenti szükségszerűen a tevékenység nagyobb részét.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90 %-át az ellenőrzést gyakorló, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;	b) az érintett jogi személy tevékenységeinek lényegi részét az ellenőrzést gyakorló, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;	törölve
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a szociális és környezetvédelmi jogszabályok tiszteletben tartása.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) a közérdek védelmére irányuló, a Szerződésnek megfelelő uniós vagy nemzeti jogi előírások bármely más súlyos megsértése;
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ha az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv koncesszió kiírásához folyamodik, a koncesszióra való jelentkezés benyújtásának határideje a koncessziós hirdetmény feladásának napjától számított legalább 52 nap.	(1) Ha az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv koncesszió kiírásához folyamodik, a koncesszióra való jelentkezés benyújtásának határideje a koncessziós hirdetmény feladásának napjától számított legalább 70 nap.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ajánlatok beérkezésére megszabott határidő öt nappal lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő elfogadja az ajánlatok elektronikus úton, a 25. cikkel összhangban történő benyújtását.	(2) Az ajánlatok benyújtására megszabott határidő öt nappal lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő elfogadja az ajánlatok elektronikus úton, a 25. cikkel összhangban történő benyújtását.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 4 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) az uniós vagy nemzetközi jogban előírt munkajogi és környezetvédelmi rendelkezések betartása;

ELJÁRÁS

Cím	Koncessziós szerződések odaítélése
Hivatkozások	COM(2011)0897 – C7-0004/2012 – 2011/0437(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Gianluca Susta 25.1.2012
Vizsgálat a bizottságban	25.4.2012	11.7.2012	18.9.2012
Az elfogadás dátuma	6.11.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	26 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	William (The Earl of) Dartmouth, Maria Badia i Cutchet, Marielle de Sarnez, Yannick Jadot, Metin Kazak, Franziska Keller, Bernd Lange, David Martin, Paul Murphy, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Henri Weber, Jan Zahradil
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Josefa Andrés Barea, Catherine Bearder, George Sabin Cutaş, Béla Glattfelder, Syed Kamall, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Edite Estrela, Jean-Paul Gauzès, Arlene McCarthy, Oldřich Vlasák

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (16.10.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0897 – C7-0004/2012 – 2011/0437(COD))

A vélemény előadója: Thomas Händel

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Parlament 2011-ben a Rühle-jelentésben kritikusan nyilatkozott egy, a koncessziókról szóló lehetséges jogi aktus követelményeiről.

A Bizottság irányelvtervezete ezzel szemben számos új problémát okozna.

Az állam feladatai

Az állam teljes struktúrájával szolgáltatásokat és javakat bocsát az emberek rendelkezésére.

A javaknak és szolgáltatásoknak több típusát különböztethetjük meg, többek között az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, az általános érdekű szociális szolgáltatásokat, az általános érdekű gazdasági szolgáltatásokat és az általános érdekű szolgáltatásokat[1].

Ezeket nehéz megkülönböztetni egymástól, és később gyakran bíróságok hozzák meg az erre vonatkozó döntést. A tervezet nem tesz különbséget ezek között.

Az állam feladatainak ellátásához megbízásokat ad a közbeszerzés keretein belül, részben koncessziók formájában. A tervezet nem határolja el ezeket egymástól, és nem nevez meg egymást kölcsönösen kizáró kritériumokat sem.

Az EUMSZ. 14 cikke, illetve az EUMSZ-hez csatolt 26. jegyzőkönyv szerint a helyi, regionális és nemzeti szintek önállóan döntik el, hogy az általános érdekű javakat és szolgáltatásokat önállóan állítják elő vagy megbízást adnak rá. A középpontban az emberek ellátása áll és nem a belső piac kritériumai. Ezért részletesen meg kellene határozni az alkalmazási területet.

Minden állami szint olyan feladatokat vállal, és olyan célkitűzések elérésén fáradozik, amelyek a közjót, a közösséget és az összetartást biztosítják.

A döntéshozók az odaítélés kritériumainak kiválasztásán keresztül gyakorlatilag egy „fűzőben” találják magukat, amely behatárolja a döntésüket.

A tervezet megnevezi a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat kritériumát.

Eszerint az ár és a költségek mellett még be lehet vonni a kiválasztásba bizonyos „technikai” kritériumokat. Az odaítélés tényéről való döntést ezáltal korlátozzák: a pénzügyi problémákkal küzdő államháztartások kényszerítve érezhetik magukat a közbeszerzésre, mivel az állami dolgozókat gyakran többe kerül foglalkoztatni, mint a magán üzemeltetőket.

Nem egy koncessziókra vonatkozó irányelv feladata, hogy ténylegesen az állami feladatok privatizációját sürgesse.

Az odaítélés „mikéntjét” is korlátozzák a behatárolt odaítélési kritériumok.

Mivel a tervezet nem tesz különbséget a szolgáltatások típusai között, az önrendelkezési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága összeütközésbe kerülhet egymással. Ezt csak bizonyos szolgáltatások kizárásával lehetne elkerülni.

Egy koncessziókról szóló szabályozásnak nem feladata az államháztartások talpra állítása. Az alacsony árak és költségek révén a kiadási oldalra való nyomásgyakorlás helyett ezt a bevételi oldal javításával kellene elérni.

Általános kritériumok

Az irányelvtervezet nem teremt jogbiztonságot. A koncessziók tervezetbeli meghatározása különbözik az Európai Bíróság meghatározásától. Ez új határozatokat eredményezne. Hiányzik a más szerződéses viszonyok, például a licencek és engedélyek elkülönítése.

A kockázat átvállalásának kritériuma nem kielégítő. Amennyiben a vízellátás egyik koncessziótulajdonosa csődbe menne, az államnak akkor is biztosítania kellene a vízellátást. A kockázatot sosem kellene teljes egészében a koncessziótulajdonosnak viselnie.

Az eljárás átláthatósága és egyszerűsége nincs biztosítva.

Nem világos, hogy ezek a szabályozások meddig maradnának érvényben. Nem lehet felmérni, hogy a jövőben milyen követelmények állnak elő, és szükségesek lesznek-e utólagos tárgyalások.

A minőségbiztosítás és az alacsony ár kritériuma ellentmond egymásnak.

Foglalkoztatási és szociális ügyek

Az alacsony ár kritériuma a tapasztalatok szerint nyomást jelent az üzemeltető és az alvállalkozók dolgozóinak számára és munkakörülményeire. Ez összeegyeztethetetlen az EUMSZ 9. cikkének horizontális szociális záradékával.

A leggazdaságosabb ajánlat kritériumában benne foglaltatik a társadalmi kritériumok támogatása. Egy kollektív szerződésről és más kritériumokról szóló záradék felvétele nem öleli fel ezt. Ezáltal az árverseny a dolgozókat sújtja.

A kritériumoknak való megfelelés tekintetében a nemzeti és európai munkajogi normák betartására mutatnak rá. A nemzeti normáknak ugyanakkor összhangban kell állniuk az európai joggal. Ezzel az „egyenlő munkáért egyenlő bért az összehasonlítható munkahelyeken” elvének beemelése valójában ki van zárva.

Hiányzik a konkrét hivatkozás arra, hogy egy országot sem akadályoznak az ILO 94. számú egyezményének betartásában, és hogy ezt az egyezményt minden tagállamnak ratifikálnia kell és be kell tartania.

A szociális szolgáltatások − leginkább helyi szinten −szorosan összefüggnek az emberek életével és egészségével. Ezeket teljesen külön kell kezelni, ugyanúgy, mint a munkavállalók szervezetei által biztosított szolgáltatásokat.

Gyakran nehéz elérni, hogy az alvállalkozók biztosítsák a kötelezően előírt munkakörülményeket. A fővállalkozó egyetemleges felelőssége sem szerepel a Bizottság javaslatában.

******

Mindezen okok alapján az előadó javasolta a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság számára a Bizottság javaslatának elutasítását. A bizottság azonban nem követte az előadó javaslatát, és módosításokat fogadott el.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikke értelmében az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.
	Ez az irányelv hozzájárul e célok eléréséhez azáltal, hogy ösztönzi a fenntartható koncessziós szerződéseket, a szociális kritériumoknak a koncessziós eljárás valamennyi szakaszába való beépítését, valamint a szociális és foglalkoztatási feltételekkel, a munkahelyi egészséggel és biztonsággal, a szociális biztonsággal és a munkakörülményekkel kapcsolatos, az uniós és nemzeti jogszabályokban, illetve nemzetközi munkajogi előírásokban, választottbírósági ítéletekben, kollektív megállapodásokban és szerződésekben rögzített kötelezettségek tiszteletben tartását.
	Ez az irányelv nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy megfeleljenek az ILO közbeszerzési szerződések munkaügyi záradékairól szóló 94. egyezményének, vagy hogy előírják a munkajogi záradékok koncessziós szerződésekbe való beépítését.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az EUMSZ 14 cikke és az EUMSZ-hez csatolt 26. jegyzőkönyv értelmében a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak széleskörű mérlegelési jogkörük van annak eldöntésére nézve, hogy önmaguk kívánnak-e közfeladatokat ellátni, és ha igen, hogyan és milyen mértékben.
	A hatóságok elláthatnak közérdekű feladatokat saját erőforrásaik felhasználásával, anélkül hogy kötelességük lenne külső gazdasági szereplők bevonása. Ezt más hatóságokkal együttműködésben is tehetik.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) A nemzeti, regionális és helyi hatóságok azzal kapcsolatos alapvető szerepe és széles mérlegelési jogköre, hogy hogyan gondoskodnak – a felhasználók igényeihez a lehető legjobban illeszkedve – az általános érdekű szolgáltatások nyújtásáról, koncesszióba adásáról, illetve megszervezéséről, összhangban áll az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2., 3., 4. és 14. cikkével, az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 26. jegyzőkönyvvel és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 36. cikkével.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Az úgynevezett elsődleges és nem elsődleges szolgáltatások (A és B szolgáltatások) Bizottság általi felülvizsgálata megállapította, hogy nem indokolt a szolgáltatások egy korlátozott csoportjára szűkíteni a közbeszerzési jog teljes körű alkalmazását.	törölve
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) A Bizottság által a közbeszerzési szabályok reformjával összefüggésben elvégzett értékelés eredményeinek ismeretében helyénvalónak tűnik, hogy ezen irányelv teljes körű alkalmazásából csak olyan szolgáltatások kerüljenek kizárásra, amelyek korlátozott mértékben terjednek ki több országra, nevezetesen az úgynevezett személyeknek nyújtott szolgáltatások, például egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért e szolgáltatások koncessziójára egyedi szabályozást kell létrehozni, amely figyelembe veszi azt a tényt, hogy ezek újonnan szabályozottak. Az a kötelezettség, hogy az ebben az irányelvben meghatározott határértéknek megfelelő vagy azt meghaladó értékű koncessziókra vonatkozóan előzetes tájékoztatót vagy a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni, megfelelő módja annak, hogy az esetleges ajánlattevők információhoz jussanak az üzleti lehetőségekről, valamint az érdekelt feleknek odaítélt szerződések számáról és típusáról. Továbbá a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük az említett szolgáltatásokra irányuló koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozóan, azért, hogy biztosítsák az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elveinek betartását, miközben lehetővé teszik az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők számára, hogy figyelembe vegyék a szóban forgó szolgáltatások sajátosságait. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, a felhasználók különböző csoportjainak egyedi igényeit, a felhasználók bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt.	(21) A Bizottság által a közbeszerzési szabályok reformjával összefüggésben elvégzett értékelés eredményeinek ismeretében helyénvalónak tűnik, hogy ezen irányelv teljes körű alkalmazásából csak olyan szolgáltatások kerüljenek kizárásra, amelyek korlátozott mértékben terjednek ki több országra, nevezetesen az úgynevezett személyeknek nyújtott szolgáltatások, például egyes oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért e szolgáltatások koncessziójára egyedi szabályozást kell létrehozni, amely figyelembe veszi azt a tényt, hogy ezek újonnan szabályozottak. Az a kötelezettség, hogy az ebben az irányelvben meghatározott határértéknek megfelelő vagy azt meghaladó értékű koncessziókra vonatkozóan előzetes tájékoztatót vagy a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni, megfelelő módja annak, hogy az esetleges ajánlattevők információhoz jussanak az üzleti lehetőségekről, valamint az érdekelt feleknek odaítélt szerződések számáról és típusáról. Továbbá a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük az említett szolgáltatásokra irányuló koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozóan, azért, hogy biztosítsák az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elveinek betartását, miközben lehetővé teszik az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők számára, hogy figyelembe vegyék a szóban forgó szolgáltatások sajátosságait. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, a felhasználók különböző csoportjainak egyedi igényeit, a felhasználók bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt.
Indokolás
A szociális és egészségügyi szolgáltatásokat is szabályozni kell.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a koncesszió odaítélésére vonatkozó feltételeknek mindig meg kell felelniük bizonyos általános szabványoknak. Ezeket előzetesen valamennyi lehetséges ajánlattevő számára közzé kell tenni, kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő számára. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményekkel kell összekapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. E szabványok betartása és a jogbiztonság egyidejű javítása érdekében a tagállamok előírhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételének alkalmazását.	(25) Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a koncesszió odaítélésére vonatkozó feltételeknek mindig meg kell felelniük bizonyos általános szabványoknak. Ezeket előzetesen valamennyi lehetséges ajánlattevő számára közzé kell tenni, kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő számára. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményekkel kell összekapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. E szabványok betartása és a jogbiztonság egyidejű javítása érdekében a tagállamok előírhatják a gazdaságilag legelőnyösebb és legfenntarthatóbb ajánlat feltételének alkalmazását.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) Ha az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a koncessziót, meg kell állapítania azokat a gazdasági és minőségi szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Az említett szempontok meghatározása függ a koncesszió tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a koncesszió – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését.	(26) Ha az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb és legfenntarthatóbb ajánlat alapján ítéli oda a koncessziót, meg kell állapítania azokat a gazdasági és minőségi szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Az említett szempontok meghatározása függ a koncesszió tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a koncesszió – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) Az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a koncesszió-odaítélés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérőnek el kell bírálnia a más egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára elő lehet írni, hogy nyújtsanak be harmadik fél által ellenőrzött bizonyítékot; azonban más megfelelő bizonyítási eszközök – például a gyártó műszaki dokumentációja – is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.	(28) Az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a koncesszió-odaítélés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat az átláthatóság és megkülönböztetésmentesség elveivel összhangban oly módon kell összeállítani és alkalmazni, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérőnek el kell bírálnia a más egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára elő lehet írni, hogy nyújtsanak be harmadik fél által ellenőrzött bizonyítékot; azonban más megfelelő bizonyítási eszközök – például a gyártó műszaki dokumentációja – is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Lehetővé kell tenni, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi előállítási folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen meghatározott folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a koncesszió tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a munkakörülményekhez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessenek az odaítélési szempontok között. Azonban ha az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételét alkalmazzák, ezek a jellemzők csak az előállítási folyamatban vagy a szolgáltatásnyújtásban közvetlenül részt vevő alkalmazottak munkakörülményeihez kapcsolódhatnak. Az említett jellemzők csak az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Ekkor az említett jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. Az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni – akkor is, ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételét alkalmazzák –, hogy a szóban forgó koncesszió teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési feltételként használják, mivel ez hatással lehet a koncesszió teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.	(29) Lehetővé kell tenni, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi előállítási folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen meghatározott folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a koncesszió tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a munkakörülményekhez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessenek az odaítélési szempontok között. Azonban ha az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők a gazdaságilag legelőnyösebb és legfenntarthatóbb ajánlat feltételét alkalmazzák, ezek a jellemzők csak az előállítási folyamatban vagy a szolgáltatásnyújtásban közvetlenül részt vevő alkalmazottak munkakörülményeihez kapcsolódhatnak. Az említett jellemzők csak az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Ekkor az említett jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. Az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni – akkor is, ha a gazdaságilag legelőnyösebb és legfenntarthatóbb ajánlat feltételét alkalmazzák –, hogy a szóban forgó koncesszió teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési feltételként használják, mivel ez hatással lehet a koncesszió teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 29 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(29a) A szociális megfontolások koncessziók odaítélésébe való jobb integrálása érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy szociális és foglalkoztatáspolitikai kritériumokat is szerepeltessenek az odaítélési szempontok között, ideértve az alábbiakat: szociális és foglalkoztatásvédelem, munkakörülmények, egészségügyi és biztonsági előírások, a tartósan munkanélküliek, az idősebb munkavállalók, a fiatalok és a gyakornokok, a hátrányos helyzetű csoportok tagjai, a fogyatékossággal élők és a bevándorlói háttérrel rendelkezők foglalkoztatásának előmozdítása, a tisztességes munkára vonatkozó normák, a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség, a helyszíni szakképzéshez való hozzáférés, az emberi jogok, valamint az etikus kereskedelem.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 29 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(29b) Ez az irányelv biztosítja a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23/EK irányelv alkalmazását a vállalkozások átruházása esetén az egyenlő versenyfeltételekre és a munkavállalók védelmére vonatkozó szabályok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 32 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32a) Amennyiben a koncessziós szerződés keretében munkavállalókat vesznek át egy hatóságtól, állami szerződő féltől vagy a korábbi koncesszióbirtokostól, a munkavállalókra a foglalkoztatási védelem és a munkakörülmények tekintetében a 2001/23/EK irányelvből eredő jogkövetkezmények érvényesek.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ez az irányelv egyik szinten sem befolyásolja a hatóságok annak eldöntéséhez való jogát, hogy maguk kívánnak-e közfeladatokat ellátni, és ha igen, hogyan és milyen mértékben. A hatóságok elláthatnak közérdekű feladatokat saját erőforrásaik felhasználásával, anélkül hogy kötelességük lenne (külső) gazdasági szereplők koncessziókon keresztüli bevonása. Ezeket a feladatokat más hatóságokkal közösen is elláthatják.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) a „visszterhes szerződés” olyan szerződés, amelynek tárgya kölcsönösen juttatott javakon alapszik, azaz mindkét fél hasznát látja az ügyletnek, és ez a haszon nem feltétlenül anyagi jellegű.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) munkaszerződések;	e) munkaszerződések vagy kollektív megállapodások, amelyek hozzájárulnak a munkakörülmények és foglalkoztatási feltételek javításához;
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A koncesszió időtartama a koncessziós jogosult számára a befektetések és az építési beruházási munkák vagy a szolgáltatások teljesítése során felmerült költségek megtérüléséhez és a befektetett tőke ésszerű hozamának eléréséhez szükséges becsült időtartam.	A koncesszió időtartama korlátozott. Az odaítélés tekintetében megfontolható tényezők között szerepelhet a koncessziós jogosult számára a befektetések és az építési beruházási munkák vagy a szolgáltatások teljesítése során felmerült költségek megtérüléséhez szükséges becsült időtartam. Figyelembe lehet venni továbbá más olyan objektív kritériumokat, mint a folyamatosan magas szintű, illetve környezeti és társadalmi szempontból fenntartható ellátáshoz fűződő közérdek és a koncessziós jogosult kiválasztása során felmerülő költségek, valamint az ajánlatkérő szerv által meghatározott teljesítménycélok eléréséhez szükséges becsült időtartam.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
17. cikk	törölve
Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások
A X. mellékletben felsorolt, ezen irányelv hatálya alá tartozó szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló koncessziókra a 26. cikk (3) bekezdésében és a 27. cikk (1) bekezdésében előírt kötelezettség vonatkozik.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy e koncessziókat a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak több mint 30 %-a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló.	A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják:
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	a) védett műhelyek számára, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a közbeszerzési szerződéseket védett munkahelyek létrehozására irányuló programok keretében kell teljesíteni, amennyiben az érintett alkalmazottak többsége fogyatékos személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet vagy nehezen találnak munkát a rendes munkaerőpiacon;
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	b) vállalkozások és programok számára, ha azok elsődleges célja a hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, feltéve, hogy az ilyen gazdasági szereplők által vagy ilyen programok keretében foglalkoztatott munkavállalók több mint 30%-a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személy.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 4 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4c) A gazdasági szereplőknek eleget kell tenniük az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés helyszínén alkalmazandó nemzeti jogszabályok és/vagy kollektív szerződések szociális, foglalkoztatásvédelmi és munkaügyi rendelkezései vagy az új XIIIa. mellékletben felsorolt nemzetközi munkajogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 4 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4d) A koncessziós szerződések részleteit nyilvánosságra kell hozni és azokba betekintést kell biztosítani.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A közbeszerzési eljárásokhoz elektronikusan feldolgozott adatokat az ajánlatkérő felhasználhatja arra, hogy a megfelelő eszközök kifejlesztése révén minden egyes szakaszban megelőzze, feltárja és korrigálja a hibákat.	(8) A koncessziós eljárásokhoz elektronikusan feldolgozott adatokat az ajánlatkérő felhasználhatja arra, hogy a megfelelő eszközök kifejlesztése révén minden egyes szakaszban megelőzze, feltárja és korrigálja a hibákat.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben pontosan meghatározza a részvételi feltételeket az alábbiak vonatkozásában:	Az ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben vagy dokumentumban pontosan meghatározza a részvételi feltételeket az alábbiak vonatkozásában:
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) a munkajogi, társadalombiztosítási vagy környezetvédelmi rendelkezések jogerős ítéletben megállapított, ismételt és/vagy súlyos megsértése.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Minden olyan gazdasági szereplőt ki kell zárni a koncesszióban való részvételből, amelynek vonatkozásában az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek tudomása van olyan jogerős határozatról, amely megállapítja, hogy az adott gazdasági szereplő nem tett eleget a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő, ill. ajánlatkérő szerv székhelye szerinti tagállam jogi rendelkezései szerinti, az adók és társadalombiztosítási járulékok megfizetésére vonatkozó kötelezettségeinek.	(6) Minden olyan gazdasági szereplőt ki kell zárni a koncesszióban való részvételből, amelynek vonatkozásában az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek tudomása van olyan jogerős határozatról vagy jogilag kötelező erejű közigazgatási határozatról, amely megállapítja, hogy az adott gazdasági szereplő nem tett eleget a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő, ill. ajánlatkérő szerv székhelye szerinti tagállam jogi rendelkezései szerinti, az adók és társadalombiztosítási járulékok megfizetésére vonatkozó kötelezettségeinek, vagy ha a gazdasági szereplő ellen munkajogi ügyben többször hoztak elmarasztaló ítéletet, illetve szabtak ki bírságot.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv zárjon ki a koncesszió-odaítélési eljárásból minden olyan gazdasági szereplőt, amely vonatkozásában teljesül az alábbi feltételek valamelyike:	A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv zárjon ki a koncesszió-odaítélési eljárásból minden olyan gazdasági szereplőt, amely vonatkozásában teljesül az alábbi feltételek valamelyike:
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a társadalombiztosítási, munkajogi, adózási vagy környezetvédelmi rendelkezések ismételt megsértése.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a (2) bekezdéssel összhangban a koncesszió odaítélését a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat szempontjaira alapozza. Ezek a szempontok az ár vagy a költség mellett a következő kritériumok bármelyikét tartalmazhatják:	(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a (2) bekezdéssel összhangban a koncesszió odaítélését a gazdasági szempontból legelőnyösebb és legfenntarthatóbb ajánlat szempontjaira alapozza. Ezek a szempontok az ár vagy a költség mellett a következő kritériumok bármelyikét tartalmazhatják:
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 4 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;	a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a szociális érdeket, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 4 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) szociális és foglalkoztatáspolitikai kritériumok;
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 4 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló koncessziók esetében az adott koncesszió teljesítésével megbízott személyzet szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a koncesszió odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők – az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;	b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló koncessziók esetében az adott koncesszió teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát, valamint az összes alvállalkozó szakképesítését és szakmai tapasztalatát is figyelembe kell venni, ami azzal a következménnyel jár, hogy a koncesszió odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő vagy az ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti, minőségi, képzettségi, illetve tapasztalati szintet biztosítanak;
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A (4) bekezdésben említett esetben az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban pontosan meghatározza a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott kritériumokhoz rendelt relatív súlyt.	A (4) bekezdésben említett esetben az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban pontosan meghatározza a gazdasági szempontból legelőnyösebb és legfenntarthatóbb ajánlat meghatározásához kiválasztott kritériumokhoz rendelt relatív súlyt.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A koncessziós dokumentációban az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.	(1) A koncessziós dokumentációban az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat, tájékoztatást adva az alvállalkozó nevéről, elérhetőségeiről és jogi képviselőiről. Az alvállalkozói láncot érintően bekövetkező mindenfajta változást – ideértve az alvállalkozók nevét, elérhetőségeit és jogi képviselőiket – haladéktalanul be kell jelenteni az ajánlatkérő szervnek.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségének a kérdését.	(2) Az (1) bekezdés nem érinti a fő gazdasági szereplő és az alvállalkozó felelősségének a kérdését.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 4 melléklet – 1 cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A KONCESSZIÓS HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK	A KONCESSZIÓS HIRDETMÉNYBEN VAGY A KONCESSZIÓS DOKUMENTÁCIÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 10 melléklet
CPV-kód	Leírás
7511000-4 és 85000000-9-től 85323000-9.ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2)	Egészségügyi és szociális szolgáltatások
75121000-0, 75122000-7, 75124000-1	Közigazgatási oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások
75300000-9	Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások
75310000-2, 75311000-9, 75312000-6, 75313000-3, 75313100-4, 75314000-0, 75320000-5, 75330000-8, 75340000-1	Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások
98000000-3	Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások
98120000-0	Szakszervezetek által nyújtott szolgáltatások
98131000-0	Vallási szolgáltatások
Módosítás
törölve

ELJÁRÁS

Cím	Koncessziós szerződések odaítélése
Hivatkozások	COM(2011)0897 – C7-0004/2012 – 2011/0437(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Thomas Händel 16.2.2012
Vizsgálat a bizottságban	10.7.2012	8.10.2012
Az elfogadás dátuma	9.10.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	42 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Heinz K. Becker, Jean-Luc Bennahmias, Phil Bennion, Pervenche Berès, Vilija Blinkevičiūtė, Philippe Boulland, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Minodora Cliveti, Emer Costello, Karima Delli, Sari Essayah, Richard Falbr, Thomas Händel, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Jean Lambert, Patrick Le Hyaric, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu, Andrea Zanoni
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Malika Benarab-Attou, Edite Estrela, Ria Oomen-Ruijten, Antigoni Papadopoulou, Csaba Sógor, Gabriele Zimmer

• [1]  Az Európai Bizottság COM(2011)0900 számú közleménye.

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (8.11.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0897 – C7‑0004/2012 – 2011/0437(COD))

A vélemény előadója: Werner Langen

RÖVID INDOKOLÁS

Az uniós tagállamokban a koncessziók a gazdasági tevékenység jelentős részét képezik. A jelenlegi jogi helyzet miatt ugyan nehezen végezhetők pontos mérések, azonban a tanulmányok abból indulnak ki, hogy Európában a köz- és magánszféra közötti partnerségek több mint 60%-a koncessziókon alapul.

Az építési koncesszió odaítélésére jelenleg néhány másodlagos jogi rendelkezés vonatkozik, míg a szolgáltatási koncesszió csak az EUMSZ általános elveinek hatálya alá tartozik. A javasolt irányelv ezt a joghézagot hivatott megszüntetni.

A jelenlegi helyzet nem kielégítő, hiszen – sem a vállalkozások, sem az ajánlatkérők számára – nincs megfelelő jogbiztonság, és az európai vállalkozások, főként a kkv-k számára korlátozott a koncessziókkal kapcsolatos gazdasági lehetőségekhez való hozzáférés.

Tekintettel ezenfelül a számos uniós tagállamban fennálló súlyos költségvetési megszorításokra, az állami források hatékony elosztása külön figyelmet érdemel, amihez jelentősen hozzájárulhat a koncessziók odaítélésekor a leghatékonyabb és legolcsóbb megoldásért folytatott verseny.

Az uniós szintű szabályozás semmiképp sem korlátozza az ajánlatkérő szervek arra vonatkozó szabadságát, hogy önállóan és saját eszközökkel teljesítsék feladataikat. Ha az ajánlatkérő szerv azonban úgy dönt, hogy harmadik felet bíz meg e feladatokkal, akkor a korrupció elkerülése érdekében, valamint annak érdekében, hogy a kialakult versenyben a leghatékonyabb és legolcsóbb megoldás jöjjön létre, valamennyi alkalmas vállalkozó számára tényleges hozzáférést kell biztosítani a piachoz.

Kifejezetten támogatják a koncessziókról szóló irányelv a Belső Piaci Bizottság 2012. február 20-i munkadokumentumában felsorolt előnyeit, különös tekintettel a meglévő jogi keret egyértelműsítésére, a verseny fokozását célzó ösztönzők megteremtésére, és az egyes módosítandó javasolt szempontok jellegzetességeire.

Az előadó lényegében támogatja a bizottsági javaslatot.

A szolgáltatási koncessziókra vonatkozóan javasolja az értékhatár 2,5 millió euróra csökkentését, így a Bizottság által javasolt kiegészítő bejelentési kötelezettség megszűnik.

A javasolt módosítások célja az is, hogy az életciklusra és az életciklusköltségek meghatározására irányuló módszerre vonatkozó túlzott szabályozást meggátolja, mivel az visszaélésekhez kapcsolódó kockázatokkal jár. Az ajánlatkérők számára ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a munkakörülményekhez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessenek az odaítélési szempontok között, és hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket, akikkel kapcsolatban tudomásuk van arról, hogy súlyosan megsértették a szociális, munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályokat. Az ezen irányelvben és a közbeszerzési irányelvben foglalt értékhatárok közötti nagy különbségek miatt továbbá szükség van annak a veszélynek az elhárítására, hogy a szerződés koncesszióként történő kialakításával megkerülik az irányelvet. Az elektronikus közbeszerzés bevezetésével kapcsolatban az átültetésre vonatkozó határidőt követő ötéves határidő túl hosszúnak tűnik, főként a közbeszerzési irányelv által előirányzott jelentősen rövidebb határidővel összehasonlítva. A magánszféra közvállalkozásokban való kismértékű, legfeljebb 10%-os részesedései eltérések keretében érvényesek.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó egyértelmű uniós szintű szabályok hiánya jogbizonytalanságot eredményez, akadályozza a szolgáltatások szabad mozgását a belső piacon és torzítja annak működését. Ennek következtében a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogai a belső piacon csorbulnak és fontos üzleti lehetőségeket szalasztanak el, miközben az állami hatóságok nem tudják a legjobb módon felhasználni a közpénzeket, úgy, hogy az uniós polgárok a legkedvezőbb áron jussanak minőségi szolgáltatáshoz. A koncessziók odaítélésére vonatkozó megfelelő jogi keret biztosítaná az összes uniós gazdasági szereplő számára a piacokhoz való hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférést, jogbiztonságot teremtene és előnyben részesítené az infrastruktúra és a polgároknak nyújtott stratégiai szolgáltatások terén eszközölt állami beruházásokat.	(1) A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó egyértelmű uniós szintű szabályok hiánya jogbizonytalanságot eredményez, akadályozza a szolgáltatások szabad mozgását a belső piacon és torzítja annak működését. Ennek következtében a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogai a belső piacon csorbulnak és fontos üzleti lehetőségeket szalasztanak el, miközben az állami hatóságok nem tudják a legjobb módon felhasználni a közpénzeket, úgy, hogy az uniós polgárok a legkedvezőbb áron jussanak minőségi szolgáltatáshoz. A koncessziók odaítélésére vonatkozó megfelelő, kiegyensúlyozott és rugalmas jogi keret biztosítaná az összes uniós gazdasági szereplő számára a piacokhoz való hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférést, jogbiztonságot teremtene és előnyben részesítené az infrastruktúra és a polgároknak nyújtott stratégiai szolgáltatások terén eszközölt állami beruházásokat.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) E jogi keret rendelkezéseinek egyértelműeknek és világosaknak kell lenniük, és nem okozhatnak túlzott bürokráciát.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) A koncessziók jellegéből adódik, hogy a koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó rendelkezések nem jelenthetik csupán a közbeszerzésre vonatkozó szabályok átvételét.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Lehetővé kell tenni, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi előállítási folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen meghatározott folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a koncesszió tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a munkakörülményekhez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessenek az odaítélési szempontok között. Azonban ha az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételét alkalmazzák, ezek a jellemzők csak az előállítási folyamatban vagy a szolgáltatásnyújtásban közvetlenül részt vevő alkalmazottak munkakörülményeihez kapcsolódhatnak. Az említett jellemzők csak az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Ekkor az említett jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. Az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni – akkor is, ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételét alkalmazzák –, hogy a szóban forgó koncesszió teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési feltételként használják, mivel ez hatással lehet a koncesszió teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.	(29) Lehetővé kell tenni, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi előállítási folyamatokra vagy a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a koncesszió tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy a munkakörülményekhez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessenek az odaítélési szempontok között. Azonban ha az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételét alkalmazzák, ezek a jellemzők csak az előállítási folyamatban vagy a szolgáltatásnyújtásban közvetlenül részt vevő alkalmazottak munkakörülményeihez kapcsolódhatnak. Az említett jellemzők csak az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Ekkor az említett jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. Az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni – akkor is, ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételét alkalmazzák –, hogy a szóban forgó koncesszió teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési feltételként használják, mivel ez hatással lehet a koncesszió teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) ajánlatkérő szervek, függetlenül attól, hogy az építési beruházások vagy a szolgáltatások, ideértve a kapcsolódó beszerzéseket, közérdekű célt szolgálnak-e;	a) az ezen irányelv 3. cikke szerinti ajánlatkérő szervek, függetlenül attól, hogy az építési beruházások vagy a szolgáltatások, ideértve a kapcsolódó beszerzéseket, közérdekű célt szolgálnak-e;
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A küszöbérték alatti koncessziókat kölcsönös megállapodás révén is oda lehet ítélni.
Indokolás
Ezen irányelv csak a belső piacot érintő koncessziókra vonatkozhat.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) ajánlatkérők, feltéve, hogy az építési beruházások vagy a szolgáltatások, ideértve a kapcsolódó beszerzéseket, célja a III. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatása.	b) az ezen irányelv 4. cikke szerinti ajánlatkérők, feltéve, hogy az építési beruházások vagy a szolgáltatások, ideértve a kapcsolódó beszerzéseket, célja a III. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatása.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
8. „részvételre jelentkező”: koncesszió-odaítélési eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy meghívást kapó gazdasági szereplő.	8. „részvételre jelentkező”: koncesszió-odaítélési eljárásban való részvételért folyamodó, vagy arra meghívott gazdasági szereplő;
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a lényeges működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a lényeges működési kockázat felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált.	Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a lényeges működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a működési kockázat lényeges részének felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált, kivéve, ha a megtérülés hiánya közvetlenül az ajánlatkérő hatóságnak tulajdonítható.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A gazdasági kockázat az alábbiak egyikét jelentheti:	A gazdasági kockázat különösen az alábbiak egyikét jelentheti:
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az irányelv a következő koncessziókra alkalmazandó, amennyiben értékük eléri vagy meghaladja az 5 000 000 EUR-t:	(1) Az irányelv a következő koncessziókra alkalmazandó, amennyiben legfeljebb 5 éves futamidejű koncessziós szerződés esetén értékük eléri vagy meghaladja az 5 000 000 EUR-t:
Indokolás
Concessions can have different lifespans. A hosszú távú koncesszióknál az 5 000 000 eurós küszöb nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy hatással legyen a belső piacra. Ezért a feltételek közé fel kell venni egy időkomponenst is.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az irányelv a következő koncessziókra alkalmazandó, amennyiben több mint 5 éves futamidejű koncessziós szerződés esetén értékük eléri vagy meghaladja a 10.000.000 EUR-t:
	a) ajánlatkérők által kötött koncesszió a III. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatására;
	b) ajánlatkérő szervek által kötött koncesszió.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az olyan, szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásra irányuló koncessziók esetében, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 2 500 000 EUR-t, de kisebb 5 000 000 EUR-nál, a 27. és a 28. cikknek megfelelően a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni.	(2) Az olyan, szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásra irányuló, legfeljebb 5 éves futamidejű koncessziók esetében, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 2 500 000 EUR-t, de kisebb 5 000 000 EUR-nál, a 27. és a 28. cikknek megfelelően a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni. Az olyan, szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásra irányuló, több mint 5 éves futamidejű koncessziók esetében, amelyek értéke eléri vagy meghaladja az 5 000 000 EUR-t, de kisebb 10 000 000 EUR-nál, a 27. és a 28. cikknek megfelelően a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Valamely koncesszió becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul, amelybe beleértendő az opció és a szerződés időtartama meghosszabbításának minden formája.	(1) Valamely koncesszió becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A koncesszió becsült értékének kiszámításához használt módszer kiválasztása nem irányulhat az adott koncessziónak ezen irányelv hatálya alól történő kizárására. Egy építési projekt vagy a szolgáltatások összessége nem osztható tovább úgy, hogy az megakadályozza, hogy az adott projekt vagy szolgáltatás a jelen irányelv hatálya alá tartozzon, kivéve, ha azt objektív okok indokolják.	(3) A koncesszió becsült értékének kiszámításához használt módszer kiválasztása nem irányulhat az adott koncessziónak ezen irányelv hatálya alól történő kizárására. Egy építési projekt vagy a szolgáltatások összessége nem osztható tovább úgy, hogy az megakadályozza, hogy az adott projekt vagy szolgáltatás a jelen irányelv hatálya alá tartozzon, kivéve, ha azt objektív okok, például a kkv-k figyelembevétele indokolják.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Ami az építési beruházásra irányuló koncessziókat illeti, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a teljes becsült értékét, amelyeket az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők bocsátanak a vállalkozó rendelkezésére, feltéve, hogy azok szükségesek az építési beruházások kivitelezéséhez.	(5) Ami a küszöbérték meghatározását illeti, a koncesszió becsült értékének meg kell egyeznie a becsült forgalommal az adók levonásával, a szerződés időtartamára vetítve.
Indokolás
A koncessziós szerződések nagyon gyakran építési munkákat és szolgáltatásokat is magukban foglalnak. Az építési koncessziók magukban foglalhatják a szolgáltatások biztosítását. A szolgáltatási koncessziók gyakran munkálatok elvégzését tehetik szükségessé a szerződés által lefedett időtartam során. A koncessziók értékének kiszámítási módja meg kell hogy egyezzen az építési és a szolgáltatási koncessziók esetén, és annak jobban kell tükröznie a koncesszió díjazását (forgalmát).
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 5. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.	(7) Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 5. cikkben meghatározott értékhatárokat, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők a jelen irányelvben foglalt eljárások alkalmazása nélkül is odaítélhetnek egyes részekre vonatkozó koncessziókat, feltéve, hogy az adott rész hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke 1 millió EUR-nál kevesebb. Az ilyen módon, ezen irányelv alkalmazása nélkül odaítélt részek összértéke azonban nem haladhatja meg az összes olyan rész összértékének 20 %-át, amelyekre a javasolt építési beruházást vagy szolgáltatások javasolt igénybevételét felosztották.	(8) Az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők a jelen irányelvben foglalt eljárások alkalmazása nélkül is odaítélhetnek egyes részekre vonatkozó koncessziókat, feltéve, hogy az adott rész hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke 500 000 EUR-nál kevesebb. Az ilyen módon, ezen irányelv alkalmazása nélkül odaítélt részek összértéke azonban nem haladhatja meg az összes olyan rész összértékének 20 %-át, amelyekre a javasolt építési beruházást vagy szolgáltatások javasolt igénybevételét felosztották.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Szintúgy nem lehet azzal a céllal kialakítani, hogy az kikerüljön a közbeszerzési irányelv hatálya alól.
Indokolás
Az ezen irányelvben és a közbeszerzési irányelvben foglalt értékhatárok közötti nagy különbségek miatt fennáll az a veszély, hogy annak érdekében, hogy a szerződéseket kivonják a közbeszerzési irányelv hatálya alól, azokat koncesszióként alakítják ki.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Azon szerződések odaítélése során, amelyek értékük alapján nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők kötelesek betartani az EUMSZ egyenlő bánásmódra, megkülönböztetésmentességre és átláthatóságra vonatkozó elveit.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az irányelv nem alkalmazandó ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által a gazdasági szereplőt kihirdetett nemzeti törvény vagy közigazgatási rendelkezés alapján megillető és a III. mellékletben meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó hálózati infrastruktúra irányítására vonatkozó, a Szerződésben és az uniós ágazati jogszabályokban foglalt előírásokkal összhangban odaítélt kizárólagos jog alapján olyan gazdasági szereplőnek odaítélt szolgáltatási koncesszióra, amely maga is ajánlatkérő vagy annak társulása.	(1) Az irányelv nem alkalmazandó ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által a gazdasági szereplőt kihirdetett nemzeti törvény vagy rendelet alapján megillető és a III. mellékletben meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó hálózati infrastruktúra irányítására vonatkozó, a Szerződésben és az uniós ágazati jogszabályokban foglalt előírásokkal összhangban odaítélt kizárólagos jog alapján a gazdasági szereplőnek odaítélt szolgáltatási koncesszióra.
Indokolás
A 8. cikk (1) bekezdése és az V. melléklet elismeri, hogy az egyéb ágazatspecifikus irányelvek által már lefedett tevékenységeket ki kell zárni. Ennek ellenére azonban a javaslat szövegezése azt sugallja, hogy a gazdasági szereplőnek szerződő félnek kell lennie, ami nem érvényes e tevékenységeket végző valamennyi gazdasági szereplőre. Ez a módosítás olyan szövegezést javasol, amely megfelel a javaslat alapvető céljának.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződésnek megfelelően kötött, és az aláíró államok által egy projekt közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt;	a) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződésnek megfelelően kötött, és az aláíró államok által egy projekt közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján történt, kivéve ha ehhez uniós pénzeszközöket használnak fel;
Indokolás
Uniós pénzeszközök felhasználása esetén be kell tartani ezen irányelv elveit.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában, amennyiben egy koncessziót jelentős mértékben társfinanszíroz valamely nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény, a felek megállapodnak az alkalmazandó koncesszió-odaítélési eljárásokról, amelyeknek összhangban kell lenniük az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel.	Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában, amennyiben egy koncessziót egynegyed arányt meghaladó mértékben társfinanszíroz valamely nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény, a felek megállapodnak az alkalmazandó koncesszió-odaítélési eljárásokról, amelyeknek összhangban kell lenniük az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Ez a rendelet nem vonatkozik olyan megállapodásokra, amelyek során az állam vagy az ajánlatkérő szerv valamely gazdasági szereplő számára jogot biztosít bizonyos állami területek vagy erőforrások kiaknázására, amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve az ajánlatkérő csak a használat általános feltételeit határozza meg, anélkül, hogy a gazdasági szereplő által biztosított specifikus építési munkálatok vagy szolgáltatások kedvezményezettjévé válna.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbi szolgáltatásokra irányuló koncessziókra:	Ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan szolgáltatásokra irányuló koncessziókra, amelyet az ajánlatkérő szerv egy másik ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérő szervek szövetségének ítél oda valamely, a Szerződéssel összhangban álló, közzétett törvény, rendelet vagy adminisztratív rendelkezés alapján járó kizárólagos jognak megfelelően.
	Nem alkalmazandó továbbá az alábbiakra sem:
Indokolás
A jelenlegi 2004/18/EK irányelv 18. cikkének szövegét tükrözi, amely egyértelművé teszi, hogy a tagállamok továbbra is biztosíthatnak ilyen kizárólagos jogokat a Szerződéssel összhangban.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;	d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, az ajánlatkérő szervek által pénzgyűjtés vagy tőkegyűjtés céljából végzett tranzakciók, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az európai stabilitási mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek;
Indokolás
Megalapozott azon aggodalom, hogy többek között az önkormányzatok számára ne legyen túl könnyű a kölcsönhöz jutás. Azonban már elegendő biztosíték áll rendelkezésre e célból és nincs szükség új szabályra európai szinten. Az önkormányzatoknak továbbra is biztosítaniuk kell egy bizonyos szintű rugalmasságot a kölcsönfelvétel tekintetében, és ezért továbbra is ki kell zárni az irányelv hatálya alól a pénzgyűjtési vagy tőkegyűjtési tranzakciókat.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) munkaszerződések;	törölve
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első bekezdés b) pontjában említett terjesztés magában foglal minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást.	törölve
Indokolás
A terjesztés fogalmának meghatározását már az 5. cikk b) pontja tartalmazza.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ajánlatkérők a Bizottságot vagy a nemzeti felügyeleti testületet kérésére tájékoztatják mindazokról a tevékenységekről, amelyeket kizártnak tekintenek. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon tevékenységcsoportok jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan érzékeny üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.	(2) Az ajánlatkérők a Bizottságot vagy a nemzeti felügyeleti testületet kérésére tájékoztatják mindazokról a tevékenységekről, amelyeket kizártnak tekintenek. A Bizottság tájékoztatás céljából 2013. július 1-jével kezdődően félévente közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon tevékenységcsoportok jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan érzékeny üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) szolgáltatásnyújtásra irányuló koncessziókra akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a e szolgáltatások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik;	a) szolgáltatásnyújtásra irányuló koncessziókra akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 60 %-a e szolgáltatások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik;
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) építési beruházásra irányuló koncessziókra akkor kell alkalmazni, ha az építési beruházások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a ilyen építési beruházások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik.	b) építési beruházásra irányuló koncessziókra akkor kell alkalmazni, ha az építési beruházások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 60 %-a ilyen építési beruházások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;	b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 80%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.	c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek összesen 10%-ot meghaladó arányú magánjogi érdekeltek.
Indokolás
A pontosításra az Európai Bíróság Altmark-ítélete alapján van szükség.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90 %-át az ellenőrzést gyakorló, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;	b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 80%-át az ellenőrzést gyakorló, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.	c) az ellenőrzött jogi személyben nincsenek összesen 10%-ot meghaladó arányú magánjogi érdekeltek.
Indokolás
A pontosításra az Európai Bíróság Altmark-ítélete alapján van szükség.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;	a) a partnerség célja a hatóságokra ruházott, a közérdeket szolgáló közszolgáltatási feladat biztosítása, vagy kiegészítő beszerzési tevékenységek végrehajtása a 2. cikk (17) bekezdése értelmében, amelyre a közszolgáltatási feladatnak a köz érdekében való végrehajtása érdekében van szükség. A feladatok csoportosítását olyan esetekben is megvalósultnak kell tekinteni amikor az önkormányzat kötelezettsége pusztán a kifizetés, feltéve, hogy az együttműködés lehetőveé teszi az önkormányzat számára, hogy saját kötelezettségének gazdaságosabban és hatékonyabban tegyen eleget.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;	b) a feladatot csak az érintett hatóság végzi, aktív magántőke közreműködése nélkül;
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;	törölve
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A magánszféra (1)–(4) bekezdésben említett részvételének hiányát a koncesszió odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.	A magánszféra (1)–(4) bekezdésben említett, összesen 10%-ot meghaladó arányú részvételének hiányát a koncesszió odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A koncesszió időtartama a koncessziós jogosult számára a befektetések és az építési beruházási munkák vagy a szolgáltatások teljesítése során felmerült költségek megtérüléséhez és a befektetett tőke ésszerű hozamának eléréséhez szükséges becsült időtartam.	A koncesszió időtartama kizárólag a koncessziós jogosult számára a befektetések és a kezdeti vagy későbbi építési beruházási munkák vagy a szolgáltatások teljesítése során felmerült költségek amortizálásához és a befektetett tőke ésszerű hozamának eléréséhez szükséges becsült időtartam.
Indokolás
Linguistic amendment
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Azokat a szerződéseket, amelyeknek a tárgya szolgáltatásmegrendelés és árubeszerzés egyaránt, ezen irányelvnek megfelelően kell odaítélni, amennyiben a szóban forgó szerződés fő tárgya szolgáltatás, és amennyiben a 2. cikk (1) bekezdése 1. pontjának értelmében koncesszióról van szó.	(1) Ez az irányelv a szolgáltatásokat és árubeszerzést egyaránt magában foglaló szerződésekre vonatkozik, amennyiben a szóban forgó szerződés fő tárgya szolgáltatás, és amennyiben a 2. cikk (1) bekezdése 1. pontjának értelmében koncesszióról van szó.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Mindazonáltal az egyetlen koncesszió odaítélésére vagy több különböző koncesszió odaítélésére vonatkozó választás nem irányulhat az adott koncessziónak ezen irányelv hatálya alól történő kizárására.	Mindazonáltal az egyetlen koncesszió odaítélésére vagy több különböző koncesszió odaítélésére vonatkozó választás nem irányul az adott koncessziónak ezen irányelv hatálya alól történő kizárására.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy e koncessziókat a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak több mint 30 %-a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló.	A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy e koncessziókat a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak több mint 50 %-a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy legkésőbb öt évvel a 49. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően a jelen irányelv szerinti valamennyi koncesszió-odaítélési eljárást e cikk követelményeivel összhangban elektronikus kommunikációs eszközök – különösen elektronikus benyújtás – útján bonyolítsanak le.	A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy legkésőbb három évvel a 49. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően a jelen irányelv szerinti valamennyi koncesszió-odaítélési eljárást e cikk követelményeivel összhangban elektronikus kommunikációs eszközök – különösen elektronikus benyújtás – útján bonyolítsanak le.
Indokolás
Az ötéves határidő túl hosszúnak tűnik, főként a közbeszerzési irányelv által előirányzott jelentősen rövidebb határidővel összehasonlítva.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A közbeszerzési eljárásokhoz elektronikusan feldolgozott adatokat az ajánlatkérő felhasználhatja arra, hogy a megfelelő eszközök kifejlesztése révén minden egyes szakaszban megelőzze, feltárja és korrigálja a hibákat.	törölve
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – 2 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– egyáltalán nem releváns a koncesszió szempontjából, mivel nem képes teljesíteni az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentációban meghatározott igényeit.	– nem releváns a koncesszió szempontjából, mivel nem teljesíti az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentációban meghatározott követelményeit.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlat szabálytalannak tekintendő, ha nem felel meg a koncessziós dokumentációnak, vagy ha az ajánlott árak védve vannak a szokásos piaci hatásoktól.	törölve
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 3 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatok elfogadhatatlannak minősülnek az alábbi esetek bármelyikében:	Az ajánlatokat elfogadhatatlannak tekintik az alábbi esetekben:
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 3 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki/amely nem rendelkezik az előírt képesítésekkel;	b) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki/amely nem rendelkezik az előírt képesítések megszerzéséről szóló tanúsítványokkal;
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 3 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) áruk meghaladja az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek a koncesszió-odaítélési eljárás megindítása előtt meghatározott és írásban dokumentált költségvetését;	c) áruk 20%-nál nagyobb mértékben meghaladja az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek a koncesszió-odaítélési eljárás megindítása előtt meghatározott és írásban dokumentált költségvetését;
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 3 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a benne foglalt ellenszolgáltatás összegét kirívóan alacsonynak találták.	d) a benne foglalt ellenszolgáltatás összege a többi ajánlat átlagánál vagy az írásban dokumentált költségvetésnél több mint 20%-kal alacsonyabb.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett követelmény azon szolgáltatási koncessziókra is alkalmazandó, amelyeknek a 6. cikk (5) bekezdésében említett módszer szerint számított becsült értéke legalább 2 500 000 EUR; ez alól kizárólag a 17. cikkben említett szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások képeznek kivételt.	törölve
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 32 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának vagy a 2. cikk 14. pontja szerinti életciklus bármely más szakaszának sajátos folyamatára.	E tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának sajátos folyamatára.
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 35 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban jelzi az odaítélési szempontokat és a teljesítendő minimumkövetelményeket. Ennek az információnak lehetővé kell tennie a koncesszió jellegének és hatályának azonosítását annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők eldönthessék, részt kívánnak-e venni a koncesszió-odaítélési eljárásban. A tárgyalások során a leírás, az odaítélési szempontok és a minimumkövetelmények nem változtathatók.	(1) Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban jelzi az odaítélési szempontokat és a teljesítendő minimumkövetelményeket. Ennek az információnak lehetővé kell tennie a koncesszió jellegének és hatályának azonosítását annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők eldönthessék, részt kívánnak-e venni a koncesszió-odaítélési eljárásban. Az ajánlatkérők az eljárás során, de még a pályázatok beérkezése előtt módosíthatják a minimumkövetelményeket és az odaítélési kritériumokat általánosan közzéteendő helyesbítés nélkül, ha a módosítás nincs hatással a pályázókra. Az ajánlatkérőknek erről értesíteniük kell a pályázókat, és megfelelően meg kell hosszabbítaniuk a benyújtási határidőt.
Indokolás
A koncesszióknak rugalmasnak kell lenniük. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a folyamat során kiegészítéseket fűzzenek a tenderhez.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 35 cikk – 5 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) írásos feljegyzésben rögzíti a formai megfontolásokat és a koncesszió-odaítélési eljárás szempontjából lényeges egyéb lépéseket és eseményeket. Különösen a tárgyalások nyomon követhetőségét köteles megfelelő eszközökkel biztosítani.	e) feljegyzésben rögzíti a formai megfontolásokat és a koncesszió-odaítélési eljárás szempontjából lényeges egyéb lépéseket és eseményeket a tárgyalások nyomon követhetőségének megfelelő eszközökkel történő biztosítása érdekében.
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalás miatt;	c) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti, valamint az ajánlatkérő szervre, illetve az ajánlatkérőre vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti csalás miatt;
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Minden olyan gazdasági szereplőt ki kell zárni a koncesszióban való részvételből, amelynek vonatkozásában az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek tudomása van olyan jogerős határozatról, amely megállapítja, hogy az adott gazdasági szereplő nem tett eleget a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő, ill. ajánlatkérő szerv székhelye szerinti tagállam jogi rendelkezései szerinti, az adók és társadalombiztosítási járulékok megfizetésére vonatkozó kötelezettségeinek.	(6) Minden olyan gazdasági szereplőt ki kell zárni a koncesszióban való részvételből, amelynek vonatkozásában az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek tudomása van olyan jogerős határozatról, amely megállapítja, hogy az adott gazdasági szereplő nem tett eleget a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő, ill. ajánlatkérő szerv székhelye szerinti tagállam jogi rendelkezései szerinti, az adók és társadalombiztosítási járulékok megfizetésére vonatkozó kötelezettségeinek, vagy közigazgatási úton tudomást szerez munkaügyi bíróság által hozott ítéletekről vagy jogerős hatósági határozatokról.
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) amennyiben az ajánlatkérő tudatában van a Szerződéssel összeegyeztethető közérdekek védelmét célzó európai uniós vagy nemzeti jogi rendelkezések bármely más súlyos megsértésének;	a) amennyiben az ajánlatkérő tudatában van a Szerződéssel összeegyeztethető közérdekek védelmét célzó európai uniós vagy nemzeti jogi rendelkezések bármely más súlyos megsértésének vagy a szociális, munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályok súlyos megsértésének;
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv köteles a koncessziós hirdetményben vagy dokumentációban feltüntetni az (1) bekezdésben meghatározott minden egyes szempont relatív súlyozását, illetve a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben.	(3) Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv, amennyiben szükségesnek tartja, a koncessziós hirdetményben vagy dokumentációban feltünteti az (1) bekezdésben meghatározott minden egyes szempont relatív súlyozását, illetve a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben.
Indokolás
A súlyozás önmagában nem jelent semmiféle garanciát az eljárás pártatlanságára nézve, és csak az ajánlatkérő szerv korlátozását szolgálja. Nem lehet biztosan tudni, hogy ez a változás milyen hatással jár a szükséges megújítási eljárásokra. A kritériumok súlyozása vagy fontosság szerinti kategorizálása ahhoz vezethet, hogy az odaítélő szerv számára a díjazás kritériuma az ajánlat energetikai és környezetvédelmi szempontjai elé kerül a hidroelektromos koncessziók esetében.
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő kizárja a nem európai uniós országában letelepedett gazdasági szereplőt a koncesszióban való részvételből, amennyiben a letelepedése szerinti tagállamban érvényes jogszabályok értelmében az Unióban letelepedett gazdasági szereplőket kizárják vagy korlátozzák a hasonló koncesszióban való részvétel esetén.
Indokolás
Ez a módosítás a koncessziókra való pályázás során a kölcsönösség elvének alkalmazását javasolja a nemzetközi kereskedelmi szabályoknak megfelelően. Kizár minden olyan gazdasági szereplőt, amelynek székhelye olyan nem európai uniós országban van, amely kizárja vagy korlátozza az európai uniós gazdasági szereplőket a koncessziókban való részvétel során.
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a (2) bekezdéssel összhangban a koncesszió odaítélését a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat szempontjaira alapozza. Ezek a szempontok az ár vagy a költség mellett a következő kritériumok bármelyikét tartalmazhatják:	(4) A tagállamok az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a (2) bekezdéssel összhangban a koncesszió odaítélését a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat szempontjaira alapozzák. Ezek a szempontok az ár vagy a költség mellett a következő kritériumok bármelyikét tartalmazhatják:
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 4 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;	a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a szociális kritériumokat, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 4 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamata, illetve ezek – a 2. cikk (1) bekezdésének 14. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó sajátos folyamat, amennyiben a kritériumok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, és az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamatát jellemzik.	d) az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamata.
Módosítás  64 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A (4) bekezdésben említett esetben az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban pontosan meghatározza a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott kritériumokhoz rendelt relatív súlyt.	A (4) bekezdésben említett esetben az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv szükség esetén a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban pontosan meghatározza a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott kritériumokhoz rendelt relatív súlyt.
Módosítás  65 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) belső költségek, ideértve a megszerzéshez (például az előállítási költségek), a használathoz (például az energiafogyasztási és a karbantartási költségek) és az életciklus végéhez (például az elszállítási és újrahasznosítási költségek) kapcsolódó költségeket,	a) belső költségek, ideértve a megszerzéshez, a használathoz (például az energiafogyasztási és a karbantartási költségek) és az életciklus végéhez (például az elszállítási és újrahasznosítási költségek) kapcsolódó költségeket,
Indokolás
Az életciklusköltségek kiszámításakor csak a koncesszió felhasználója számára keletkező költségeket, valamint a jogi szabályozáson alapuló külső környezetvédelmi költségeket kellene figyelembe venni.
Módosítás  66 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó külső környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük meghatározható és igazolható – ezek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.	b) az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó külső környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük meghatározható és igazolható – ezek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit.
Módosítás  67 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A koncessziós dokumentációban az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.	(1) A koncessziós dokumentációban az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat. A tagállamok biztosítják, hogy az alvállalkozók, illetve az ajánlattevők által alkalmazott személyek munkakörülményei és bére tekintetében ne történjen diszkrimináció.
Módosítás  68 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok kötelező jelleggel előírhatják az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget és a szerződés nagyságától és összetettségétől függően korlátozhatják az alvállalkozók számát is.
Módosítás  69 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a módosítás a koncessziós jogosult javára változtatja meg a koncesszió gazdasági egyensúlyát;	b) a módosítás a koncessziós jogosult javára változtatja meg a koncesszió gazdasági egyensúlyát, kivéve, ha ez a koncesszió gazdasági és pénzügyi egyensúlyának visszanyeréséből ered az ajánlatkérő hatóságok „fellépései” miatt bekövetkezett zavart követően;
Módosítás  70 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek kötelesek ezekről a módosításokról hirdetményt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetménynek a VII. mellékletben meghatározott információt kell tartalmaznia, és azt a 28. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell közzétenni.	törölve
Indokolás
Nem tűnnek ésszerűnek az olyan módosításokra vonatkozó hirdetmények, amelyek nem vonnak maguk után új közbeszerzési eljárást.
Módosítás  71 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A koncesszió felmondása	A koncesszió felmondása és új ajánlati felhívás
Módosítás  72 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a koncessziós szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésének elmulasztása;
Módosítás  73 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a 15. cikkben szereplő kivételek már nem alkalmazandók, miután valamely jogi személybe, amelynek a 15. cikk (4) bekezdése szerint szerződést ítéltek oda, bevonódott a magánszféra;	a) a 15. cikkben szereplő kivételek már nem alkalmazandók, miután valamely jogi személybe, amelynek a 15. cikk (4) bekezdése szerint szerződést ítéltek oda, 10%-ot meghaladó mértékben bevonódott a magánszféra;
Indokolás
Technical amendment, r.
Módosítás  74 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az Európai Unió Bírósága a Szerződés 258. cikke szerinti eljárásban megállapítja, hogy valamely tagállam elmulasztotta a Szerződések szerinti kötelezettségei teljesítését, mivel az adott tagállamhoz tartozó valamely ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a szóban forgó koncessziót a Szerződések és a jelen irányelv szerinti kötelezettségeinek betartása nélkül ítélte oda.	c) azokban az esetekben, amelyekben az Európai Unió Bírósága a Szerződés 258. cikke szerinti eljárásban megállapítja, hogy valamely tagállam elmulasztotta a Szerződések szerinti kötelezettségei teljesítését, mivel az adott tagállamhoz tartozó valamely ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a szóban forgó koncessziót a Szerződések és a jelen irányelv szerinti kötelezettségeinek betartása nélkül ítélte oda, kellő időben, fél éven belül új pályázati felhívást kell tenni a koncesszióra. A tagállamok kötelesek megteremteni ennek jogi feltételeit.
Indokolás
Technikai jellegű módosítás, a cikk átszövegezése.
Módosítás  75 Irányelvre irányuló javaslat 50 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelv módosításait legkésőbb ezen irányelv hatálybalépéséig be kell illeszteni a szövegekbe.
Módosítás  76 Irányelvre irányuló javaslat VIII melléklet – 1 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) építési beruházásra vagy építményre irányuló koncesszió esetében azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek különösen a koncessziós dokumentációban szerepelnek, amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő szerv által igényelt rendeltetésnek E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonala, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint az építmény teljes életciklusának szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokat és módszereket; tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal;	a) építési beruházásra vagy építményre irányuló koncesszió esetében azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek különösen a koncessziós dokumentációban szerepelnek, amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő szerv által igényelt rendeltetésnek E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonala, a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőség biztosítása és az uniós jogszabályoknak való megfelelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, valamint a használati utasítást; tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal;
Módosítás  77 Irányelvre irányuló javaslat VIII melléklet – 1 pont – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) szolgáltatásnyújtásra irányuló koncesszió esetében a dokumentációban szereplő azon leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, az áru vagy szolgáltatás teljes életciklusának szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket;	b) szolgáltatásnyújtásra irányuló koncesszió esetében azon írásban rögzített leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonalát, a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőség biztosítását, továbbá az uniós jognak való megfelelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, valamint a használati utasításra vonatkozó követelményeket;

ELJÁRÁS

Cím	Koncessziós szerződések odaítélése
Hivatkozások	COM(2011)0897 – C7-0004/2012 – 2011/0437(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Werner Langen 14.3.2012
Vizsgálat a bizottságban	12.7.2012
Az elfogadás dátuma	5.11.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 6 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gabriele Albertini, Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Jan Březina, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Vicky Ford, Adam Gierek, Fiona Hall, Jacky Hénin, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Béla Kovács, Angelika Niebler, Rolandas Paksas, Aldo Patriciello, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Michèle Rivasi, Amalia Sartori, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Britta Thomsen, Evžen Tošenovský, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Adina-Ioana Vălean, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Yves Cochet, Ioan Enciu, Roger Helmer, Jolanta Emilia Hibner, Gunnar Hökmark, Yannick Jadot, Werner Langen, Zofija Mazej Kukovič, Franck Proust, Algirdas Saudargas, Silvia-Adriana Ţicău
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Phil Bennion, Christian Engström

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (21.11.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0897 – C7‑0004/11 – 2011/0437(COD))

A vélemény előadója: Sabine Wils

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Parlament már a közbeszerzéseket érintő új fejleményekről szóló 2010. május 18-i állásfoglalásában ellenezte a szolgáltatási koncessziós szerződésekre vonatkozó európai jogi aktust.

A vélemény előadója véleménye szerint sincs szükség európai szintű jogi aktusra a szolgáltatási koncessziók odaítélésével kapcsolatban. Ezen kívül félő, hogy negatív következményekkel járna az általános érdekű szolgáltatások biztosítására és a szociális biztonság garantálására és továbbfejlesztésére nézve.

Az előadó az irányelvtervezet elutasítását javasolja.

Általános megjegyzések

A tervezet fő célkitűzéseként a fokozott jogbiztonság elérését említik. A szolgáltatási koncessziók jelenleg a 2004/18/EK (az odaítélési eljárások összehangolásáról szóló) irányelv 17. cikke és a 2004/17/EK (ágazati) irányelv 18. cikke értelmében ki vannak zárva a közbeszerzési jog hatálya alól. A szolgáltatási koncessziók odaítélését a jelenlegi elsődleges uniós jog, különösen az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság alapvető szabadságokból eredő alapelvei, valamint az Európai Bíróság állandó joggyakorlata megfelelő jogbiztonságot biztosítva szabályozza. Az építési beruházásokkal kapcsolatos koncessziók szabályozása is kielégítő (2004/18/EK irányelv).

Az előadó szerint – a Bizottság vélekedésétől eltérően – nincs joghézag. Nem várható nagyobb jogbiztonság az irányelvtől.

Továbbá bírálja, hogy a hatály meghatározása nem egyértelmű és túlságosan tág (1., 2. és 5. cikk), míg a kizárások megfogalmazása túlságosan szűkre szabott (8. cikk). A jelentés előadójának véleménye szerint ki kell zárni a teljes alkalmazási körből a szociális biztonság, a kultúra, a képzés, az állami infrastruktúra és más közhasznú szolgáltatások területét.

Az általános érdekű szolgáltatások megóvása a piacok megnyitása helyett

Míg az EUMSZ 14. cikke és az általános érdekű szolgáltatásokról szóló jegyzőkönyv hangsúlyozza az ajánlatkérő szervek tág jogkörét az általános érdekű szolgáltatások nyújtásának, más által való ellátásának és finanszírozásának tekintetében, az irányelvtervezet sehol nem hivatkozik az általános érdekű szolgáltatások szerepének elsődleges uniós jogban történő megerősítésére. Ezzel szemben a közbeszerzések verseny előtti megnyitására irányul ((1), (2) és (4) preambulumbekezdés), és csökkenti az ajánlatkérő szervek jogkörét, mivel nincs korlátlan választási szabadságuk az odaítélési kritériumok meghatározásában (39. cikk (2) bekezdés). Ezenkívül a szerződések odaítélése nem teszi kötelezővé a helyi szokásoknak megfelelő kollektív szerződések betartását (39. cikk, (29) és (32) preambulumbekezdés).

Az előadó helyteleníti, hogy a javaslat a közszolgáltatások tulajdonképpeni célját – általános, megkülönböztetésmentes, kiterjedt és megfizethető hozzáférést biztosítani az általános érdekű szolgáltatásokhoz a polgárok számára – nem veszi figyelembe. A Bizottság figyelme nem annyira az általános érdekű szolgáltatások megóvására irányul, mint inkább új piacok létrehozására. Ezért félő, hogy a közintézmények közötti együttműködés és a házon belüli ügyletek kivételesek lesznek. Szintén a tervezet célkitűzései között szerepel a jobb piaci hozzáférés biztosítása a vállalkozók számára és a köz- és magánszféra közötti partnerségek támogatása ((7) preambulumbekezdés). Az előadó különösen az utóbbit bírálja, mivel azon a véleményen van, hogy a magánszektor nem nyújt hatékonyabb, átláthatóbb és költséghatékonyabb szolgáltatásokat a közszféránál. Továbbá többnyire nem veszik figyelembe a – például a munkavállalókra gyakorolt – külső hatásokat.

Közlekedési ágazat

A javasolt irányelv a lakosság számára vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés, illetve postai szolgáltatás rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozik, amelyek alól kivételt képeznek a működési engedély kiadásán alapuló légi közlekedési szolgáltatások az 1008/2008/EK rendelet értelmében, valamint a személyszállítási szolgáltatások az 1370/2007/EK rendelet értelmében. A javasolt irányelv vonatkozik továbbá a földrajzi területek hasznosításával kapcsolatos olyan tevékenységekre, amelyek célja repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére.

MÓDOSÍTÁSOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

:Módosítás                1 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A koncesszió egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások vagy szolgáltatások megszerzése, amelyek esetében az ellenszolgáltatás általában a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás hasznosítására vonatkozó jog. Az építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére meghatározott, kötelező erejű kötelezettségek vonatkoznak, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő határoz meg és amelyek jogilag érvényesíthetők. Ezzel szemben egyes állami aktusok, például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyek kapcsán az állam vagy egy állami hatóság megállapítja egy gazdasági tevékenység végzésének feltételeit, nem minősülhetnek koncessziónak. Ugyanez vonatkozik egyes megállapodásokra, amelyek tárgya a gazdasági szereplő joga bizonyos állami területek vagy erőforrások kiaknázására, például a földbérleti szerződésekre, amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve az ajánlatkérő csak a használat általános feltételeit határozza meg, konkrét építmény vagy szolgáltatás megszerzése nélkül.	(6) A koncesszió egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások vagy szolgáltatások megszerzése, amelyek esetében az ellenszolgáltatás általában a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás hasznosítására vonatkozó jog. Az építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére meghatározott, kötelező erejű kötelezettségek vonatkoznak, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő határoz meg és amelyek jogilag érvényesíthetők. Ezzel szemben egyes állami aktusok, például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyek kapcsán az állam vagy egy állami hatóság megállapítja egy gazdasági tevékenység végzésének feltételeit, nem minősülhetnek koncessziónak. Ugyanez vonatkozik egyes megállapodásokra, például a bérleti vagy földbérleti szerződésekre, amelyekben a tagállamok, az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők a gazdasági szereplő részére ellentételezésért cserébe jogot biztosítanak bizonyos állami területek vagy erőforrások – köztük tengeri területek, belvízi vagy tengeri kikötők – kiaknázására, amelyek esetében főszabályként az ajánlatkérő szerv csak a használat általános feltételeit határozza meg anélkül, hogy az állam vagy az ajánlatkérő szerv konkrét építmény vagy szolgáltatás kedvezményezettjévé válna. Az e szerződések keretében az állami területek vagy erőforrások átadására, megengedett használatára és karbantartására, az állam vagy az ajánlatkérő általi újbóli birtokbavételére, a bérleti vagy földbérleti szerződés időtartamára, a bérlő által viselt bérleti és egyéb költségekre vonatkozó rendelkezések az állami terület vagy erőforrás hasznosításának szabályozására irányuló általános rendelkezéseknek tekintendők.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) Tekintettel arra, hogy a koncessziós jogosult lényeges működési kockázatot visel, biztosítani kell a számára, hogy szabadon válassza meg a szerződés teljesítésének általa legjobbnak ítélt módját, nevezetesen a teljesítés történhet általa, vagy testvérvállalatokkal együttműködve, illetve harmadik fél számára szabadon alvállakozásba adva.
Indokolás
A módosítás az irányelvmódosítás indokait kívánja tisztázni, amelynek célja a koncessziós jogosult megbízatásának továbbadása tekintetében a rugalmasság és az egyszerűség biztosítása, összhangban azzal, hogy a lényeges működési kockázat beazonosítása a koncesszió egyik meghatározó jellemzője. Tekintettel arra, hogy az említett kockázatott a koncessziós jogosult viseli, biztosítani kell számára, hogy szabadon válassza meg a szerződés teljesítésének módját: közvetlenül, testvérvállalatokkal együttműködve, illetve harmadik fél számára szabadon alvállakozásba adva.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a koncesszió-odaítélési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett szervezeteket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Biztosítani kell tehát azt, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód ne sérüljön. A Szerződés 345. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor.	(11) Biztosítani kell azt, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben biztosítsák az egyenlő bánásmódot. A Szerződés 345. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14 cikke, illetve az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó 26. jegyzőkönyve értelmében a nemzeti, regionális és helyi illetékes hatóságoknak széleskörű mérlegelési jogkörük van annak eldöntésére, hogy az általános érdekű szolgáltatások tekintetében megbízást adnak-e.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a koncesszió-odaítélési szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek vagy egyes ajánlatkérők is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Szükség van ezért annak egyértelművé tételére, hogy az említett szervek között létrejött koncessziók mely esetekben nem tartoznak az állami koncessziók odaítélésére vonatkozó szabályok alá. Ezt az egyértelműsítést a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában megállapított elveknek kell irányítaniuk. Az a tény, hogy a megállapodás mindkét részes fele a 4. cikk (1) bekezdésének 1) pontja szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, önmagában nem zárja ki a koncesszió-odaítélési szabályok alkalmazását. Mindazonáltal a koncesszió-odaítélési szabályok alkalmazása nem befolyásolhatja az állami hatóságok arra vonatkozó szabadságát, hogy eldöntsék, hogyan szervezik közérdekű feladataik ellátásának módját. Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt koncesszióknak és a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell a szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. Az irányelvnek annak biztosítására kell irányulnia, hogy az állami szervek közötti mentesített együttműködés ne torzítsa a versenyt a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban.	(17) A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek vagy egyes ajánlatkérők is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának az ajánlatkérő szervek közötti együttműködésre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Szükség van ezért annak egyértelművé tételére, hogy az említett szervek között létrejött koncessziók mely esetekben nem tartoznak az állami koncessziók odaítélésére vonatkozó szabályok alá. Ezt az egyértelműsítést az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában megállapított elveknek kell irányítaniuk. A koncesszió-odaítélési szabályok alkalmazása nem befolyásolhatja az állami hatóságok arra vonatkozó szabadságát, hogy eldöntsék, hogyan szervezik közérdekű feladataik ellátásának módját. Az ellenőrzött jogalanyoknak odaítélt koncesszióknak és a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők közszolgáltatási feladatainak közös végrehajtására irányuló együttműködésnek ezért mentesülnie kell a szabályok alkalmazása alól, amennyiben az irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek. Az irányelvnek annak biztosítására kell irányulnia, hogy az állami szervek közötti mentesített együttműködést – miközben az az állampolgárok számára közérdekű szolgáltatást biztosít – ne tekintsék a verseny torzulási lehetősége forrásának a magánszféra gazdasági szereplői tekintetében. A versenyt az sem torzíthatja, ha egy ajánlatkérő szerv ajánlattevőként vesz részt egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 37 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(37a) Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatával összhangban ezt az irányelvet a hatálybalépését követően odaítélt koncessziós szerződésekre is alkalmazni kell.
Indokolás
Tekintettel a tagállamokban hatályban lévő koncessziós szerződések sérthetetlenségi elvének jelentőségére, mindezt egyértelműen meg kell határozni az irányelvben.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Ez az irányelv semmilyen szinten nem befolyásolja a közhatóságok annak eldöntésére irányuló jogát, hogy maguk kívánnak-e közfeladatokat ellátni saját belső erőforrásaik felhasználásával anélkül, hogy kötelesek lennének külső gazdasági szereplőket koncessziókon keresztül bevonni. Ezek a feladatok más hatóságokkal együttműködésben is elvégezhetők.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a) „közbeszerzés”: a közbeszerzésről szóló, …-i 2013/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
	______________
	* HL: kérjük, illessze be az említett irányelv számát és dátumát.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. „ajánlatkérő szervvel kötött, építési beruházásra irányuló koncesszió”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások kivitelezése, amelyek esetében az elvégzendő építési beruházásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag az építmény hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve;	2. „ajánlatkérő szervvel kötött, építési beruházásra irányuló koncesszió”: olyan írásbeli visszterhes szerződés, melynek értelmében egy vagy több ajánlatkérő szerv a felelősségi körébe tartozó építési beruházás kivitelezését egy vagy több gazdasági szereplőre bízza, és amely szabályozza mindkét fél – vagy kizárólag a koncesszió tárgyát képező építmény hasznosítási jogából, vagy e jogból és azt kiegészítő pénzbeni ellenszolgáltatásból álló – jogait és kötelezettségeit;
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
7. „szolgáltatásra irányuló koncesszió”: és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által írásban kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya a 2. és a 4. pontban említettől eltérő szolgáltatás nyújtása, amelynek esetében a nyújtandó szolgáltatásért kapott ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve;	7. „szolgáltatásra irányuló koncesszió”: olyan írásban kötött visszterhes szerződés, amelyben egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő a felelősségi körébe tartozó, a 2. és a 4. pontban említettől eltérő szolgáltatás nyújtását egy vagy több gazdasági szereplőre bízza, amelynek esetében a nyújtandó szolgáltatásért kapott ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a lényeges működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a lényeges működési kockázat felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált.	(2) Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a gazdasági és működési kockázat lényeges részének a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a kockázat lényeges részének felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált.
A gazdasági kockázat az alábbiak egyikét jelentheti:	A gazdasági és működési kockázat az alábbiak egyikét jelentheti:
a) az építmény használatával vagy a szolgáltatásnyújtással összefüggő kockázat; vagy	a) az építmény használatával vagy a szolgáltatásnyújtással összefüggő kockázat; vagy
b) a koncessziós jogosult által rendelkezésre bocsátott vagy a felhasználóknak történő szolgáltatásnyújtáshoz felhasznált infrastruktúra meglétével összefüggő kockázat.	b) a koncessziós jogosult által rendelkezésre bocsátott vagy a felhasználóknak történő szolgáltatásnyújtáshoz felhasznált infrastruktúra meglétével összefüggő kockázat.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló koncessziók azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;	a) a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok, állami területek – beleértve a tengeri területeket és a belvízi és tengeri kikötőket is – bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése, lízingelése vagy átadása, amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve az ajánlatkérő csak a használat általános feltételeit határozza meg, építmény vagy szolgáltatás megszerzése nélkül; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló koncessziók azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A koncesszió időtartama a koncessziós jogosult számára a befektetések és az építési beruházási munkák vagy a szolgáltatások teljesítése során felmerült költségek megtérüléséhez és a befektetett tőke ésszerű hozamának eléréséhez szükséges becsült időtartam.	A koncesszió időtartama a koncessziós jogosult számára a befektetések és az építési beruházási munkák vagy a szolgáltatások teljesítése során felmerült költségek megtérüléséhez és a befektetett tőke ésszerű hozamának eléréséhez szükséges becsült – a koncessziós szerződésben pontosan meghatározott – időtartam.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 1 bekezdés – 3 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetmény közzétételekor köteles tiszteletben tartani az e cikkben foglalt feltételekből eredő valamennyi kötelezettséget.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv zárjon ki a koncesszió-odaítélési eljárásból minden olyan gazdasági szereplőt, amely vonatkozásában teljesül az alábbi feltételek valamelyike:	A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv zárjon ki a koncesszió-odaítélési eljárásból minden olyan gazdasági szereplőt, amely vonatkozásában teljesül az alábbi feltételek valamelyike:
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a társadalombiztosítási, munkajogi, adózási vagy környezetvédelmi rendelkezések ismételt megsértése.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A koncessziót olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, lehetővé téve az ajánlatkérőnél vagy ajánlatkérő hatóságnál jelentkező általános gazdasági előny azonosítását.	(1) A koncessziót olyan, a koncessziót szolgáltató által pontosan meghatározott, objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, lehetővé téve az ajánlatkérőnél vagy ajánlatkérő hatóságnál jelentkező általános gazdasági előny azonosítását.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a (2) bekezdéssel összhangban a koncesszió odaítélését a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat szempontjaira alapozza. Ezek a szempontok az ár vagy a költség mellett a következő kritériumok bármelyikét tartalmazhatják:	(4) A tagállamok az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a (2) bekezdéssel összhangban a koncesszió odaítélését a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat szempontjaira alapozzák. Ezek a szempontok az ár vagy a költség mellett a következő kritériumok bármelyikét tartalmazhatják:
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A koncessziós dokumentációban az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.	(1) A koncessziós dokumentációban az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, feltüntetve a javasolt alvállalkozók nevét, valamint egyetemleges felelősségüket. Ezeket az információkat a koncesszió időtartama alatt frissíteni és közölni kell az ajánlatkérő szervvel vagy ajánlatkérővel, megjelölve az esetleges helyettesítéseket vagy változásokat.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 42 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Feltéve, hogy a koncesszió általános jellege nem változik, a koncesszió módosítása nem minősül lényegesnek, amennyiben:
	a) az eredeti koncessziós szerződésben olyan világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékokban vagy választási lehetőségekben rendelkeztek róluk, amelyek megállapítják a lehetséges módosítások hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók;
	b) értéke nem haladja meg a 6. cikkben megállapított értékhatárokat, és az eredeti szerződés jelenértéke 5 %-ánál kevesebb.
	Több egymást követő módosítás esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes jelenértéke alapján kell megállapítani.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a koncessziós szerződésben lefektetett kötelezettségek nem teljesülnek;
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – 1 bekezdés – 5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. Egy földrajzi terület hasznosításával kapcsolatos olyan tevékenységek, amelyek célja repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére.	5. Egy földrajzi terület hasznosításával kapcsolatos olyan tevékenységek, amelyek célja repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más általános infrastruktúra rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére.

ELJÁRÁS

Cím	Koncessziós szerződések odaítélése
Hivatkozások	COM(2011)0897 – C7-0004/2012 – 2011/0437(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	TRAN 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Sabine Wils 27.2.2012
Vizsgálat a bizottságban	17.9.2012
Az elfogadás dátuma	6.11.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	39 1 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Magdi Cristiano Allam, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Philip Bradbourn, Antonio Cancian, Michael Cramer, Joseph Cuschieri, Philippe De Backer, Luis de Grandes Pascual, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Carlo Fidanza, Knut Fleckenstein, Jacqueline Foster, Mathieu Grosch, Jim Higgins, Dieter-Lebrecht Koch, Jaromír Kohlíček, Georgios Koumoutsakos, Jörg Leichtfried, Eva Lichtenberger, Marian-Jean Marinescu, Hubert Pirker, Petri Sarvamaa, David-Maria Sassoli, Vilja Savisaar-Toomast, Olga Sehnalová, Brian Simpson, Keith Taylor, Silvia-Adriana Ţicău, Giommaria Uggias, Peter van Dalen, Dominique Vlasto, Artur Zasada
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Michael Gahler, Petra Kammerevert, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Anna Rosbach, Ramon Tremosa i Balcells, Sabine Wils, Janusz Władysław Zemke
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Peter Simon, Patricia van der Kammen

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (3.12.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0897 – C7‑0004/2012 – 2011/0437(COD))

A vélemény előadója: Heide Rühle

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Ez az irányelv nem vezethet be olyan rendelkezést, amely sérti a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok annak eldöntésére irányuló jogát, hogy maguk kívánnak-e közfeladatokat ellátni, és ha igen, hogyan és milyen mértékben. A közigazgatási szervek valamennyi szinten elláthatnak közérdekű feladatokat saját erőforrásaik felhasználásával, anélkül hogy kötelezve lennének külső gazdasági szereplők bevonására. Ezeket a feladatokat más közjogi hatóságokkal együttműködve is végrehajthatják.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) Az irányelvnek nem kell foglalkoznia az általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozásával, és a tagállamok által – különösen szociális területen – a Közösség versenyjogi szabályaival összhangban nyújtott támogatások rendszereivel. A nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak fenn kell tartaniuk alapvető szerepüket és széles mérlegelési jogkörüket a tekintetben, hogy hogyan gondoskodnak – a felhasználók igényeihez a lehető legjobban illeszkedve és a közérdekű célkitűzések megvalósításával összhangban – az általános érdekű szolgáltatások nyújtásáról, koncesszióba adásáról, illetve megszervezéséről.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A koncesszió egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások vagy szolgáltatások megszerzése, amelyek esetében az ellenszolgáltatás általában a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás hasznosítására vonatkozó jog. Az építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére meghatározott, kötelező erejű kötelezettségek vonatkoznak, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő határoz meg és amelyek jogilag érvényesíthetők. Ezzel szemben egyes állami aktusok, például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyek kapcsán az állam vagy egy állami hatóság megállapítja egy gazdasági tevékenység végzésének feltételeit, nem minősülhetnek koncessziónak. Ugyanez vonatkozik egyes megállapodásokra, amelyek tárgya a gazdasági szereplő joga bizonyos állami területek vagy erőforrások kiaknázására, például a földbérleti szerződésekre, amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve az ajánlatkérő csak a használat általános feltételeit határozza meg, konkrét építmény vagy szolgáltatás megszerzése nélkül.	(6) A koncesszió egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások vagy szolgáltatások megszerzése, amelyek esetében az ellenszolgáltatás általában a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás hasznosítására vonatkozó jog. Az építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére meghatározott, kötelező erejű kötelezettségek vonatkoznak, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő határoz meg és amelyek jogilag érvényesíthetők. Ezzel szemben egyes állami aktusok, például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyek kapcsán az állam vagy egy állami hatóság megállapítja egy gazdasági tevékenység végzésének feltételeit, nem minősülhetnek koncessziónak. Ugyanez vonatkozik egyes megállapodásokra, amelyek tárgya a gazdasági szereplő joga bizonyos állami területek vagy erőforrások kiaknázására, például a – tengeri területekre is vonatkozó – földbérleti szerződésekre, amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve az ajánlatkérő csak a használat általános feltételeit határozza meg, konkrét építmény vagy szolgáltatás megszerzése nélkül.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Indokolt kizárni az irányelv alkalmazási köréből egyes szolgáltatásnyújtásra irányuló koncessziókat, amelyeket a gazdasági szereplőt kihirdetett nemzeti törvény vagy közigazgatási rendelkezés alapján megillető és annak a III. mellékletben meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó hálózati infrastruktúra irányítására vonatkozó, a Szerződésben és az uniós ágazati jogszabályokban foglalt előírásokkal összhangban odaítélt kizárólagos jog alapján olyan gazdasági szereplőnek ítéltek oda, amely maga is ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, mivel az ilyen kizárólagos jog lehetetlenné teszi versenytárgyalás alkalmazását. Ettől eltérve és az ezen irányelv hatálya alóli általános kizárás jogi következményeinek sérelme nélkül, a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott koncessziókra vonatkoznia kell annak a kötelezettségnek, hogy az alapvető átláthatóság biztosítása érdekében a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni, kivéve, ha ágazati jogszabály rendelkezik az említett átláthatóság feltételeiről.	(13) Indokolt kizárni az irányelv alkalmazási köréből egyes szolgáltatásnyújtásra irányuló koncessziókat, amelyeket a gazdasági szereplőt kihirdetett nemzeti törvény vagy közigazgatási rendelkezés alapján megillető és annak a III. mellékletben meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó hálózati infrastruktúra irányítására vonatkozó, a Szerződésben és az uniós ágazati jogszabályokban foglalt előírásokkal összhangban odaítélt kizárólagos jog alapján olyan gazdasági szereplőnek ítéltek oda, amely maga is ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő – például az állami tulajdonban lévő turisztikai és szabadidős célú tengeri területekre vonatkozó koncessziók esetében –, mivel az ilyen kizárólagos jog lehetetlenné teszi versenytárgyalás alkalmazását. Ettől eltérve és az ezen irányelv hatálya alóli általános kizárás jogi következményeinek sérelme nélkül, a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott koncessziókra vonatkoznia kell annak a kötelezettségnek, hogy az alapvető átláthatóság biztosítása érdekében a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni, kivéve, ha ágazati jogszabály rendelkezik az említett átláthatóság feltételeiről.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) A versenyre gyakorolt káros hatások miatt a pályázati felhívás közzététele nélküli koncesszió-odaítélést csak nagyon kivételes körülmények esetén szabad alkalmazni. Ezt a mentességet azokra az esetekre kell korlátozni, amelyeknél kezdettől fogva egyértelmű, hogy a közzététel nem vált ki nagyobb versenyt, nevezetesen azért, mert gyakorlatilag egyetlen gazdasági szereplő tudja teljesíteni a koncessziót. Az objektív kizárólagosságnak csupán azon esetei indokolhatják a pályázati felhívás nélküli koncesszió-odaítélést egy gazdasági szereplőnek, amelyekben a kizárólagossági helyzetet nem az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő idézte elő a jövőbeni odaítélési eljárásra tekintettel, és amelyekben nincsenek megfelelő helyettesítők – ezek elérhetőségét alaposan meg kell vizsgálni.	(19) A versenyre gyakorolt káros hatások miatt a pályázati felhívás közzététele nélküli koncesszió-odaítélést csak nagyon kivételes körülmények esetén szabad alkalmazni. Ezt a mentességet azokra az esetekre kell korlátozni, amelyeknél kezdettől fogva egyértelmű, hogy a közzététel nem vált ki nagyobb versenyt, nevezetesen azért, mert gyakorlatilag egyetlen gazdasági szereplő tudja teljesíteni a koncessziót, mint a koncesszióba átengedett területeken fürdőhelyeket üzemeltető vállalkozások tulajdonosai esetében. Az objektív kizárólagosságnak csupán azon esetei indokolhatják a pályázati felhívás nélküli koncesszió-odaítélést egy gazdasági szereplőnek, amelyekben a kizárólagossági helyzetet nem az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő idézte elő a jövőbeni odaítélési eljárásra tekintettel, és amelyekben nincsenek megfelelő helyettesítők – ezek elérhetőségét alaposan meg kell vizsgálni.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Az úgynevezett elsődleges és nem elsődleges szolgáltatások (A és B szolgáltatások) Bizottság általi felülvizsgálata megállapította, hogy nem indokolt a szolgáltatások egy korlátozott csoportjára szűkíteni a közbeszerzési jog teljes körű alkalmazását. Ezért ezt az irányelvet alkalmazni kell egy sor olyan szolgáltatásra (például az étkeztetési és a vízellátási szolgáltatásokra) amelyek esetleg több országra kiterjedhetnek.	törölve
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) A Bizottság által a közbeszerzési szabályok reformjával összefüggésben elvégzett értékelés eredményeinek ismeretében helyénvalónak tűnik, hogy ezen irányelv teljes körű alkalmazásából csak olyan szolgáltatások kerüljenek kizárásra, amelyek korlátozott mértékben terjednek ki több országra, nevezetesen az úgynevezett személyeknek nyújtott szolgáltatások, például egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért e szolgáltatások koncessziójára egyedi szabályozást kell létrehozni, amely figyelembe veszi azt a tényt, hogy ezek újonnan szabályozottak. Az a kötelezettség, hogy az ebben az irányelvben meghatározott határértéknek megfelelő vagy azt meghaladó értékű koncessziókra vonatkozóan előzetes tájékoztatót vagy a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni, megfelelő módja annak, hogy az esetleges ajánlattevők információhoz jussanak az üzleti lehetőségekről, valamint az érdekelt feleknek odaítélt szerződések számáról és típusáról. Továbbá a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük az említett szolgáltatásokra irányuló koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozóan, azért, hogy biztosítsák az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elveinek betartását, miközben lehetővé teszik az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők számára, hogy figyelembe vegyék a szóban forgó szolgáltatások sajátosságait. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, a felhasználók különböző csoportjainak egyedi igényeit, a felhasználók bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt.	(21) A Bizottság által a közbeszerzési szabályok reformjával összefüggésben elvégzett értékelés eredményeinek ismeretében helyénvalónak tűnik, hogy ezen irányelv teljes körű alkalmazásából olyan szolgáltatások kerüljenek kizárásra, amelyek korlátozott mértékben terjednek ki több országra, nevezetesen az úgynevezett személyeknek nyújtott szolgáltatások, például egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért e szolgáltatások koncessziójára egyedi szabályozást kell létrehozni, amely figyelembe veszi azt a tényt, hogy ezek újonnan szabályozottak. Az a kötelezettség, hogy az ebben az irányelvben meghatározott határértéknek megfelelő vagy azt meghaladó értékű koncessziókra vonatkozóan előzetes tájékoztatót vagy a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni, megfelelő módja annak, hogy az esetleges ajánlattevők információhoz jussanak az üzleti lehetőségekről, valamint az érdekelt feleknek odaítélt szerződések számáról és típusáról. Továbbá a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük az említett szolgáltatásokra irányuló koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozóan, azért, hogy biztosítsák az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elveinek betartását, miközben lehetővé teszik az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők számára, hogy figyelembe vegyék a szóban forgó szolgáltatások sajátosságait. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, a felhasználók különböző csoportjainak egyedi igényeit, a felhasználók bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) Az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők, a szabad közigazgatás elvét követve és az uniós szerződésekkel összhangban, szabadon dönthetnek arról, hogy hogyan tudják munkájuk elvégzését és a felelősségi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtását legjobban biztosítani, megszervezni és irányítani, azon jogi rendelkezések és módszerek szerint, amelyeket különösen a magas minőségi szint, magas fokú biztonság és megfizethetőség, az egyenlő bánásmód, valamint az egyetemes hozzáférés, illetve a közszolgáltatások során megvalósuló felhasználói jogok előmozdításának biztosításához a leghatékonyabbnak ítélnek.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy az uniós joggal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, és milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
7) „szolgáltatásra irányuló koncesszió”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által írásban kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya a 2. és a 4. pontban említettől eltérő szolgáltatás nyújtása, amelynek esetében a nyújtandó szolgáltatásért kapott ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve;	7) „szolgáltatásra irányuló koncesszió”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által írásban kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya a 2. és a 4. pontban említettől eltérő szolgáltatás nyújtása, amelynek esetében a nyújtandó szolgáltatásért kapott ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve, kivéve ha puszta engedélyezésről, különösen a közjavak vagy állami területek hasznosításának engedélyezéséről van szó;
Indokolás
Arra irányuló pontosítás, amely szerint az olyan egyszerű jóváhagyások, mint a szolgalmi jog nem tartoznak az irányelv hatálya alá.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a lényeges működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a lényeges működési kockázat felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált.	Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a lényeges működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a lényeges működési kockázat felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált; a kezdettől fogva korlátozott működési kockázat nem érinti ezt az elvet.
Indokolás
Az Európai Bíróság WAZV Gotha ügyében hozott C-206/08. számú ítélete szerinti ítélkezési gyakorlatot szem előtt tartó pontosítás, amelynek értelmében koncesszió akkor is létrejöhet, amikor a működtetőre háruló kockázat a közjogi kialakítás miatt a kezdetektől fogva korlátozott.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Ami az építési beruházásra irányuló koncessziókat illeti, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a teljes becsült értékét, amelyeket az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők bocsátanak a vállalkozó rendelkezésére, feltéve, hogy azok szükségesek az építési beruházások kivitelezéséhez.	(5) Ami az építési beruházásra irányuló koncessziókat illeti, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a teljes becsült értékét, amelyeket az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők bocsátanak a vállalkozó rendelkezésére, feltéve, hogy azok szükségesek az építési beruházások kivitelezéséhez. A közszolgáltatás nyújtására irányuló köztulajdonra vonatkozó koncessziók esetében a küszöbértéket évente meg kell becsülni és ki kell számítani.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők a gazdasági szereplőket egyenlő bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el. A koncesszió-odaítélési eljárást nem lehet azzal a céllal megtervezni, hogy az adott koncesszió kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt.	Az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők a gazdasági szereplőket egyenlő bánásmódban részesítik, továbbá átlátható módon járnak el. A koncesszió-odaítélési eljárást nem lehet azzal a céllal megtervezni, hogy az adott koncesszió kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt.
Indokolás
Az arányosság elvének bizonyos szervekre való alkalmazását kockázatos lenne bevenni egy irányelvjavaslat hatályába.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló koncessziók azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;	a) a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan – tengeri területeket is beleértve –, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló koncessziók azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) általános gazdasági érdekű szolgáltatások;
Indokolás
A Lisszaboni Szerződéshez csatolt 26. jegyzőkönyv kifejezetten elismeri a regionális és helyi hatóságok saját közszolgáltatásaik biztosítására vonatkozó jogát és széles mérlegelési jogkörét a tekintetben, hogy hogyan gondoskodnak – a felhasználók igényeihez a lehető legjobban illeszkedve – az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásáról, koncesszióba adásáról, illetve megszervezéséről. Az ilyen szolgáltatások következésképpen nem tartozhatnak ezen irányelv hatályába.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) polgári védelem, katasztrófamegelőzés és a mindennapi veszélymegelőzési szolgáltatások;
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) választottbírósági és egyeztető szolgáltatások;	c) választottbírósági és egyeztető szolgáltatások, jogi és közjegyzői szolgáltatás;
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;	d) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek, továbbá az ajánlatkérő szervek számára történő pénz- vagy tőkeszerzés érdekében végrehajtott műveletek;
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) munkaszerződések;	e) munkaszerződések és a kötelező szociális védelmi rendszer;
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) személyszállítási szolgáltatások az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet19 értelmében.	g) szállítási szolgáltatások, amennyiben azokat egyéb közösségi jogi eszköz szabályozza.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – g a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga) szociális szolgáltatások és egészségügyi szolgáltatások;
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;	a) az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol; ezen eset megvalósulásának minősül, amikor az előbbiek döntő befolyást gyakorolnak az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire; az ilyen jellegű ellenőrzés meglétének megállapításhoz olyan tényezők is figyelembe vehetők, mint az igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületekben való képviselet szintje, az alapszabály erre vonatkozó előírásai vagy a tulajdoni viszonyok; nem kötelező követelmény, hogy az ellenőrzött jogi személy teljes mértékben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő tulajdonában legyen;
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységei felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorol;	a) a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységei felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorol; ezen eset megvalósulásának minősül, amikor az előbbiek döntő befolyást gyakorolnak az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire; az ilyen jellegű ellenőrzés meglétének megállapításhoz olyan tényezők is figyelembe vehetők, mint az igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületekben való képviselet szintje, az alapszabály erre vonatkozó előírásai vagy a tulajdoni viszonyok; nem kötelező követelmény, hogy az ellenőrzött jogi személy teljes mértékben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő tulajdonában legyen;
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők között;	törölve
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben pontosan meghatározza a részvételi feltételeket az alábbiak vonatkozásában:	Az ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a részvételi feltételekben meghatározza a koncesszió jellemzőit és az odaítélési szempontokat az alábbiak vonatkozásában:
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az odaítélési eljárás átláthatóságának és a valamennyi ajánlattevővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a tagállamok a részrehajlás és a korrupció elleni küzdelmet, valamint az összeférhetetlenség megelőzését célzó szabályokat fogadnak el.	Az odaítélési eljárás átláthatóságának és a valamennyi ajánlattevővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a tagállamok a csalás, a részrehajlás és a korrupció elleni küzdelmet, valamint az összeférhetetlenség megelőzését célzó szabályokat fogadnak el.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) emberkereskedelem és gyermekmunka révén történő kizsákmányolásban való részvétel miatt, az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cikk törölve
Indokolás
A C-324/98. számú ügyben hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a tagállamoktól csak azt kell megkövetelni, hogy engedélyezzék a közbeszerzési eljárások pártatlanságának felülvizsgálatát.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 44 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	44a. cikk
	A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre az odaítélésről szóló döntés pártatlanságának ellenőrzésére.
Indokolás
A C-324/98. számú ügyben hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a tagállamoktól csak azt kell megkövetelni, hogy engedélyezzék a közbeszerzési eljárások pártatlanságának felülvizsgálatát.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 45 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cikk törölve

ELJÁRÁS

Cím	Koncessziós szerződések odaítélése
Hivatkozások	COM(2011)0897 – C7-0004/2012 – 2011/0437(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	REGI 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Heide Rühle 26.1.2012
Vizsgálat a bizottságban	10.10.2012
Az elfogadás dátuma	27.11.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	34 1 7
A zárószavazáson jelen lévő tagok	François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Victor Boştinaru, Salvatore Caronna, Nikos Chrysogelos, Francesco De Angelis, Tamás Deutsch, Rosa Estaràs Ferragut, Danuta Maria Hübner, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Mojca Kleva, Constanze Angela Krehl, Petru Constantin Luhan, Ramona Nicole Mănescu, Vladimír Maňka, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Miroslav Mikolášik, Jens Nilsson, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Monika Smolková, Ewald Stadler, Georgios Stavrakakis, Nuno Teixeira, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Joachim Zeller
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jan Březina, Andrea Cozzolino, Ivars Godmanis, Karin Kadenbach, Lena Kolarska-Bobińska, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Heide Rühle, Vilja Savisaar-Toomast, Elisabeth Schroedter

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (28.11.2012)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2011)0897 – C7–0004/2012 – 2011/0437(COD))

A vélemény előadója: Raffaele Baldassarre

RÖVID INDOKOLÁS

1. Bevezetés

A közbeszerzések fokozott jelentősége ellenére az uniós jogszabályok nem biztosítanak határozott jogi keretet a koncessziós szerződések odaítélése tekintetében[1]. A közös szabályok hiánya jelentős gazdasági hatékonysági problémákat okoz, és az érdekelt felek, így az ajánlatkérő szervek, valamint az ajánlatkérők, a gazdasági szereplők és a szolgáltatások felhasználói számára egyaránt hátrányos[2]. A gazdasági szereplők egyenlőtlen versenyfeltételekkel szembesülnek, ami visszaélésekhez és akár korrupcióhoz is vezethet[3].

Az irányelvre irányuló javaslat tehát két alapvető célkitűzést kíván megvalósítani: a jogbiztonság növelését és az európai vállalkozások számára a koncessziós piacokhoz való hozzáférés javítását. Ebben a tekintetben az irányelv egyértelművé teszi az alkalmazandó jogi keretet és szabályokat vezet be az eljárások nagyobb átláthatósága és pártatlansága érdekében.

2. A vélemény előadójának álláspontja

Előzetes megjegyzések és prioritások

A vélemény előadója egyetért a Bizottság által az irányelvre irányuló javaslatban kitűzött célokkal, és bizonyos álláspontokkal[4] szemben úgy véli, hogy érdemi európai jogszabályokra van szükség a szabályozási konvergencia, valamint az EU koncessziós piacaihoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében.

E tekintetben a vélemény előadója hangsúlyozza, hogy egyértelmű szabályokra van szükség, különösen a következő kérdések tekintetében:

– a koncessziós szerződések pontosabb meghatározása, különös tekintettel a működési kockázat fogalmára[5];

– az odaítélési eljárás során alkalmazandó konkrét és releváns[6];

– a koncessziók módosítására vonatkozó különleges szabályok[7]; valamint

– az eljárások nagyobb átláthatósága és pártatlansága érdekében tett megfelelő intézkedések.

Ilyen körülmények között a vélemény előadója szerint a szabályok hatékony és következetes alkalmazása érdekében kerülni kell a túlszabályozás minden formáját. E célból a vélemény előadója két célkitűzést említ:

- az irányelv által bevezetett rendelkezések egyszerűsítése, annak érdekében, hogy ezeket egyszerűbben és következetesebben lehessen végrehajtani; valamint

- megfelelő egyensúly biztosítása az egyenlő hozzáférés és bánásmód biztosítása, valamint a között, hogy az ajánlatkérők és az ajánlatkérő szervek megőrizzenek egy bizonyos fokú rugalmasságot[8] (lásd az 5–13. módosítást).

Javasolt módosítások

A vélemény előadója úgy véli, hogy a javaslat néha nem megfelelő módon szabályozza a koncessziós szerződéseket, mivel e szerződések tekintetében is a közbeszerzésre vonatkozó kritériumokat alkalmazza. Figyelembe véve a koncessziós szerződések eltérő jellegét, a vélemény előadója a következő rendelkezések módosítását javasolja:

- az 5. cikkben előírt köztes küszöbértékek eltörlése, amelyek nem képviselnek hozzáadott értéket és azzal a kockázattal járnak, hogy szükségtelenül megnehezítik az irányelv alkalmazási körének meghatározását (lásd a 17. és 30. módosítást);

- a számítási módszer egyszerűsítése az építési beruházásra irányuló és a szolgáltatásra irányuló koncessziók közötti különbségtétel eltörlésével, tekintettel arra, hogy több koncesszió „vegyes” jellegű, valamint a „becsült érték” kiszámítására vonatkozó közös elv bevezetésével, amely megegyezik a szerződés teljes ideje alatti, adózás előtti forgalommal (lásd a 8., 9., 18., 19., 20., 21., 22. és 23. módosítást).;

- a koncessziók időtartamának kifejezett korlátozása, valamint annak előírása, hogy ez a határérték nem lépheti túl a koncessziós jogosult számára a felmerült költségek megtérüléséhez és ésszerű hozam eléréséhez szükséges időtartamot (lásd a 10. és 24. módosítást);

- az odaítélési szempontok hozzáigazítása a koncessziós szerződések jellegzetességeihez, bizonyos fokú rugalmasságot biztosítva, amely ugyanakkor nem biztosít korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő vagy az ajánlatkérő szerv számára (lásd a 11., 12, 16., 35., 44., 46., 47. és 48. módosítást).

Az irányelv által bevezetett szabályok egyszerűsítése és a túlszabályozás bármely formájának elkerülése érdekében a vélemény előadója azt javasolja, hogy töröljék az összes szükségtelennek ítélt szabályt, és a különböző rendelkezéseket lehetőség szerint egyetlen cikkbe csoportosítsák (lásd a 26., 27., 28., 41. és 43. módosítást). E célból a vélemény előadója azt javasolja, hogy a jogbizonytalanság és a szükségtelen jogviták elkerülése érdekében az ajánlatkérő szervek, illetve a tagállamok ajánlatkérői számára tegyék kötelezővé a közös koncessziók tekintetében alkalmazandó szabályok és jogszabályok megválasztását (lásd a 31., 32. és 33. módosítást).;

Végezetül a vélemény előadója úgy véli, hogy ez az irányelv hozzájárulhat a magas szintű foglalkoztatottság elérésére, valamint a megfelelő szociális háló és a magas szintű oktatás, képzés és egészségügy biztosítására irányuló politikák megvalósításához (lásd az 1. és 3. módosítást). Ebben az értelemben a vélemény előadója javasolja, hogy a koncesszió szolgáltatójának adják meg a lehetőséget, hogy az odaítélési szempontok közé sorolhasson környezetvédelmi, társadalmi vagy innovációval, valamint adott esetben a fenntartható gazdasági növekedés és a fokozottabb társadalmi kohézió előmozdítására irányuló politikák megvalósításával kapcsolatos szempontokat (lásd a 4., 14. és 15. módosítást).

MÓDOSÍTÁS:

A Jogi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 bevezető hivatkozás
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére, 62. és 114. cikkére,	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 14. cikkére, 53. cikke (1) bekezdésére, valamint 62. és 114. cikkére, valamint 26. jegyzőkönyvére,
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közbeszerzés fontos szerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Az építési koncessziók odaítélésére jelenleg az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott alapvető szabályok alkalmazandók, míg a több tagállamra kiterjedő szolgáltatási koncessziók odaítélésének meg kell felelnie a Szerződés alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgására, a letelepedés szabadságára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó elveknek, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. A Szerződés elveinek a nemzeti jogalkotók általi eltérő értelmezése és a különböző tagállamok jogszabályai közötti jelentős eltérések kapcsán fennáll a jogbizonytalanság veszélye. Ezt a kockázatot az Európai Unió Bíróságának kiterjedt ítélkezési gyakorlata megerősítette, ez azonban csak a koncessziós szerződések odaítélésének egyes aspektusaival foglalkozott. Így a Szerződés elveinek az összes tagállamban érvényesülő egységes meghatározására és eltérő értelmezésük megszüntetésére van szükség uniós szinten, a belső piac fennálló torzulásainak kiküszöbölése érdekében.	(2) A közbeszerzés fontos szerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ebben az összefüggésben a koncessziós szerződések fontos eszközei az infrastruktúrák és a stratégiai szolgáltatások hosszú távú strukturális fejlesztésének. Következésképp, megkönnyítik a belső piacon belüli versenyfeltételek javulását, miközben fokozzák a magánszféra szaktudását, illetve hatékonyságot és innovációt valósítanak meg.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az építési koncessziók odaítélésére jelenleg az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 meghatározott alapvető szabályok alkalmazandók, míg a több tagállamra kiterjedő szolgáltatási koncessziók odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgására, a letelepedés szabadságára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó elveknek, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Az EUMSZ elveinek a nemzeti jogalkotók általi eltérő értelmezése és a különböző tagállamok jogszabályai közötti jelentős eltérések kapcsán fennáll a jogbizonytalanság veszélye. Ezt a kockázatot az Európai Unió Bíróságának kiterjedt ítélkezési gyakorlata megerősítette, ez azonban csak a koncessziós szerződések odaítélésének egyes aspektusaival foglalkozott.
	_______________
	1 HL L 134., 2004.4.30., 114. o.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Ennélfogva ezen irányelv célja, hogy elérje a Szerződés elveinek egységes alkalmazását valamennyi tagállamban, a jogbiztonság biztosítása, a belső piac meglévő torzulásainak kiküszöbölése, a közkiadások hatékonyságának növelése, a koncessziós szerződések odaítélése kapcsán a kkv-k egyenlő hozzáférésének és tisztességes részvételének helyi és uniós szinten történő elősegítése és a fenntartható közérdekű politikai célkitűzések megvalósításának támogatása révén.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 2 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) Továbbá az irányelv célja, hogy támogassa a magas szintű foglalkoztatás elősegítésére, a megfelelő szociális biztonság garantálására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó politikák végrehajtását. Következésképp az irányelv hozzájárul e célok eléréséhez annak biztosítása által, hogy a munkakörülményekhez, a szociális biztonsághoz és a közegészségügyhöz kapcsolódó szociális kritériumokat a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszába beillesszék.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az irányelv semmilyen módon nem befolyásolhatja a tagállamok vagy az állami hatóságok szabadságát az építési beruházások közvetlen megvalósítására vagy közszolgáltatások nyújtására, illetve e tevékenységek harmadik félnek történő kiszervezésére vonatkozó döntésben. A tagállamok vagy állami hatóságok közérdekű célkitűzéseik megvalósítása érdekében továbbra is szabadon határozhatják meg a nyújtandó szolgáltatások jellemzőit, többek között a szolgáltatások minőségére vagy árára vonatkozó feltételeket.	(3) Az irányelvnek biztosítania kell a tagállamok vagy az állami hatóságok szabadságát az építési beruházások közvetlen megvalósítására vagy közszolgáltatások nyújtására, illetve e tevékenységek harmadik félnek történő kiszervezésére vonatkozó döntésben. A tagállamok vagy állami hatóságok közérdekű célkitűzéseik megvalósítása érdekében továbbra is szabadon határozhatják meg a nyújtandó szolgáltatások jellemzőit – illetve azt, hogy maguk kívánnak-e közfeladatokat ellátni, és ha igen, hogyan és milyen mértékben – többek között a szolgáltatások minőségére vagy árára vonatkozó feltételeket. Következésképp ennek az irányelvnek nem szabad érintenie a tagállamok azon szabadságát, hogy az EUMSZ 14. cikkével és a Szerződéshez csatolt 26. jegyzőkönyvvel összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, és milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A bizonyos értéket meghaladó koncessziók esetében indokolt rendelkezéseket hozni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások minimális összehangolására vonatkozóan, amely rendelkezések a Szerződés elvein alapulnak annak érdekében, hogy a közbeszerzések verseny előtti megnyitását és a megfelelő jogbiztonságot garantálják. Az említett összehangoló rendelkezések nem léphetnek túl azon a szinten, amely a fent említett célok eléréséhez szükséges. A tagállamoknak azonban lehetőséget kell adni e rendelkezések kiegészítésére és továbbfejlesztésére, ha azt indokoltnak tartják, mindenekelőtt a fenti elvek jobb betartásának biztosítása érdekében.	(4) A bizonyos értéket meghaladó koncessziók esetében indokolt rendelkezéseket hozni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások minimális összehangolására vonatkozóan, amely rendelkezések a Szerződés elvein alapulnak annak érdekében, hogy a közbeszerzések verseny előtti megnyitását és a megfelelő jogbiztonságot garantálják. Az említett összehangoló rendelkezések nem léphetnek túl azon a szinten, amely a fent említett célok eléréséhez szükséges és garantálniuk kell egy bizonyos szintű rugalmasságot. Következésképp a tagállamoknak lehetőséget kell adni e rendelkezések kiegészítésére és továbbfejlesztésére, ha azt indokoltnak tartják, mindenekelőtt a fenti elvek jobb betartásának biztosítása érdekében.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A koncesszió és a közbeszerzési szerződés fogalmának értelmezésével kapcsolatos nehézségek folyamatos jogbizonytalanságot idéztek elő az érintett felek körében, aminek nyomán az Európai Unió Bírósága számos ítéletet hozott e tárgyban. A koncesszió fogalommeghatározását tehát – különösen a lényeges működési kockázat fogalmára való utalással – pontosítani kell. A koncesszió fő jellemzője, az építmény vagy szolgáltatás hasznosításának joga, mindig együtt jár a gazdasági kockázatnak a koncessziós jogosultra való átszállásával, ami magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a befektetés, illetve az odaítélt építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során felmerült költségek nem térülnek meg a koncessziós jogosult számára. A koncessziók odaítélésére vonatkozó speciális közbeszerzési szabályok alkalmazása nem lenne indokolt, ha az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő – minimális bevétel garantálásával, amelynek összege elérné vagy meghaladná azt a költséget, amelyet a vállalkozónak a szerződés teljesítéséhez vállalnia kell – mentesítené a vállalkozót minden lehetséges veszteségtől. Ugyanakkor egyértelművé kell tenni, hogy egyes, teljes mértékben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által finanszírozott megállapodásoknak koncessziónak kell minősülniük, amennyiben az építési beruházás kivitelezője vagy a szolgáltatás nyújtója által végrehajtott beruházás, illetve nála felmerült költség megtérülése a szolgáltatás vagy az eszköz tényleges keresletétől vagy rendelkezésre állásától függ.	(7) A koncesszió és a közbeszerzési szerződés fogalmának értelmezésével kapcsolatos nehézségek folyamatos jogbizonytalanságot idéztek elő, aminek nyomán az Európai Unió Bírósága számos ítéletet hozott e tárgyban. Azon tény alapján miszerint az építmény vagy szolgáltatás hasznosításának joga mindig együtt jár a gazdasági kockázatnak a koncessziós jogosultra való átszállásával, ami magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a befektetés, illetve az odaítélt építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során felmerült költségek nem térülnek meg a koncessziós jogosult számára, a koncesszió fogalmát egyértelműen kell meghatározni, és a lényeges gazdasági kockázat fogalmához kell kötni. A koncessziók odaítélésére vonatkozó speciális közbeszerzési szabályok alkalmazása nem lenne indokolt, ha az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő – minimális bevétel garantálásával, amelynek összege elérné vagy meghaladná azt a költséget, amelyet a vállalkozónak a szerződés teljesítéséhez vállalnia kell – mentesítené a vállalkozót minden lehetséges veszteségtől.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A lényeges működési kockázatra való utalással egyértelművé kell tenni, hogy egyes, teljes mértékben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által finanszírozott megállapodásoknak koncessziónak kell minősülniük, amennyiben az építési beruházás kivitelezője vagy a szolgáltatás nyújtója által végrehajtott beruházás, illetve nála felmerült költség megtérülése a szolgáltatás vagy az eszköz tényleges keresletétől vagy rendelkezésre állásától függ.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9a) A koncesszió becsült értéke alapvető fontosságú tényező a koncessziós szerződés odaítélésében. A szerződő felek közötti bizonytalanságok elkerülése érdekében szükségszerű meghatározni az ilyen érték kiszámítására vonatkozó általános elveket. Ezért a koncesszió becsült értékének a koncessziós szerződés kezdetétől a végéig tartó időszak kiegészítő éves forgalmán kell alapulni.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a koncesszió-odaítélési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett szervezeteket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Biztosítani kell tehát azt, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód ne sérüljön. A Szerződés 345. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor.	(11) A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a koncesszió-odaítélési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett szervezeteket a hatóságok által megállapított sajátos feladatokra tekintettel egyértelműen kell meghatározni. A Szerződés 345. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlatkérők és az ajánlatkérő szervek által odaítélt, építési beruházásra vagy szolgáltatásra irányuló, bizonyos érték feletti koncessziók közzététele megfelelő legyen, e szerződések odaítélését meg kell előznie a koncessziós hirdetmény kötelező közzétételének az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A határértékeknek tükrözniük kell a koncessziók egyértelmű határokon átnyúló érdekeit a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplők szempontjából. A szolgáltatási koncesszió értékének kiszámításánál egy adott potenciális ajánlattevő szempontjából a koncessziós jogosult által teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét figyelembe kell venni.	(18) Annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlatkérők és az ajánlatkérő szervek által odaítélt, építési beruházásra vagy szolgáltatásra irányuló, bizonyos érték feletti koncessziók közzététele megfelelő legyen, e szerződések odaítélését meg kell előznie a koncessziós hirdetmény kötelező közzétételének az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A határértékeknek tükrözniük kell a koncessziók egyértelmű határokon átnyúló érdekeit a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplők szempontjából.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19a) A hosszú időtartamú koncessziók nagy valószínűséggel vezetnek a piac lezárásához, ezáltal hátráltatják a szolgáltatások szabad mozgását és a szabad letelepedést. Mindazonáltal az ilyen időtartam indokolt lehet, amennyiben a koncessziós jogosult számára lehetővé kell tenni a koncesszió teljesítése érdekében tett beruházások – ideértve az előzetes költségeket – megtérülését, valamint azt, hogy a befektetett tőke olyan hozamot termeljen, aminek meg kell felelnie a rendes piaci feltételek mellett elvárható hozamnak.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv előírásai nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy egyedi minőségi feltételeket alkalmazzanak a szolgáltatásnyújtók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy az állami hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon koncessziós szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság, valamint a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.	(22) A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamok széles körű mérlegelési joggal rendelkeznek ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv előírásai nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy egyedi minőségi feltételeket alkalmazzanak a szolgáltatásnyújtók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy az állami hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, így valamennyi általános gazdasági érdekű szolgáltatást, hogy az ne járjon koncessziós szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság, valamint a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Az arányos, megkülönböztetéstől mentes és pártatlan kiválasztási szempontok megválasztása és a gazdasági szereplőkkel szembeni alkalmazása döntő fontosságú abból a célból, hogy a gazdasági szereplők hatékonyan hozzáférhessenek a koncessziókkal kapcsolatos gazdasági lehetőségekhez. A kis- és középvállalkozások részvételének lehetővé tétele szempontjából döntő fontosságú lehet a pályázó azon lehetősége, hogy más szervezetek kapacitására is támaszkodhasson. Ezért indokolt az a rendelkezés, hogy a kiválasztási szempontok kizárólag a gazdasági szereplők műszaki, pénzügyi és gazdasági kapacitására irányuljanak, azokat közzé kell tenni a koncessziós hirdetményben, és nem zárható ki, hogy egy gazdasági szereplő más szervezetek kapacitására támaszkodjon – a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül –, ha az utóbbi bizonyítja az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő felé, hogy rendelkezik a szükséges erőforrásokkal.	(24) Az arányos, megkülönböztetéstől mentes és pártatlan kiválasztási szempontok megválasztása és a gazdasági szereplőkkel szembeni alkalmazása döntő fontosságú abból a célból, hogy a gazdasági szereplők hatékonyan hozzáférhessenek a koncessziókkal kapcsolatos gazdasági lehetőségekhez. A kis- és középvállalkozások részvételének lehetővé tétele szempontjából döntő fontosságú lehet a pályázó azon lehetősége, hogy más szervezetek kapacitására is támaszkodhasson. Ezért indokolt az a rendelkezés, hogy a kiválasztási szempontok a gazdasági szereplők műszaki, pénzügyi és gazdasági kapacitására irányuljanak, az általános gazdasági érdekű szolgáltatások esetében azonban kiterjedjenek a környezetvédelmi, szociális és kohéziós rendelkezések betartására, valamint a magas minőségi szintre, a magas fokú biztonságra és megfizethetőségre, az egyenlő bánásmódra, továbbá az egyetemes hozzáférés és a felhasználói jogok előmozdítására, azokat közzé kell tenni a koncessziós hirdetményben, és nem zárható ki, hogy egy gazdasági szereplő más szervezetek kapacitására támaszkodjon – a közötte és e szervezetek között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül –, ha az utóbbi bizonyítja az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő felé, hogy rendelkezik a szükséges erőforrásokkal.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a koncesszió odaítélésére vonatkozó feltételeknek mindig meg kell felelniük bizonyos általános szabványoknak. Ezeket előzetesen valamennyi lehetséges ajánlattevő számára közzé kell tenni, kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő számára. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményekkel kell összekapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. E szabványok betartása és a jogbiztonság egyidejű javítása érdekében a tagállamok előírhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételének alkalmazását.	(25) Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a koncesszió odaítélésére vonatkozó feltételeknek mindig meg kell felelniük bizonyos általános szabványoknak. Ezeket előzetesen valamennyi lehetséges ajánlattevő számára közzé kell tenni, kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő számára. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményekkel kell összekapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) Ha az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a koncessziót, meg kell állapítania azokat a gazdasági és minőségi szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Az említett szempontok meghatározása függ a koncesszió tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a koncesszió – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését.	törölve
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) A koncessziók általában hosszú távú, összetett megállapodások, amelyekben a vállalkozó vállalja a hagyományosan az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők által viselt felelősséget és kockázatokat. Ezért az utóbbiaknak rugalmas mozgásteret kell biztosítaniuk az odaítélési eljárás megszervezése során, azt a lehetőséget is beleértve, hogy tárgyaljanak a pályázókkal a szerződés tartalmáról. Az odaítélési eljárás során az egyenlő bánásmód és az átláthatóság biztosítása érdekében azonban indokolt előírni bizonyos követelményeket az odaítélési eljárás szerkezetével kapcsolatban – a tárgyalásokat, az információ terjesztését és az írásos feljegyzések hozzáférhetőségét is beleértve. A potenciális pályázókkal szembeni tisztességtelen bánásmód megelőzése érdekében szükséges továbbá arról rendelkezni, hogy a koncessziós hirdetmény eredeti feltételeitől nem lehet eltérni.	(27) A koncessziók általában hosszú távú, összetett megállapodások, amelyekben a vállalkozó vállalja a hagyományosan az ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők által viselt felelősséget és kockázatokat. Ezért az utóbbiaknak rugalmas mozgásteret kell biztosítaniuk az odaítélési eljárás megszervezése során. Ez magában foglalja az odaítélési kritériumok rugalmasságát annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szerv elvégezhesse az ajánlat globális gazdasági és minőségi elemzését, azt a lehetőséget is beleértve, hogy tárgyaljanak a pályázókkal a szerződés tartalmáról. Az odaítélési eljárás során az egyenlő bánásmód és az átláthatóság biztosítása érdekében azonban indokolt előírni bizonyos követelményeket az odaítélési eljárás szerkezetével kapcsolatban – a tárgyalásokat, az információ terjesztését és az írásos feljegyzések hozzáférhetőségét is beleértve. A potenciális pályázókkal szembeni tisztességtelen bánásmód megelőzése érdekében szükséges továbbá arról rendelkezni, hogy a koncessziós hirdetmény eredeti feltételeitől nem lehet eltérni.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Lehetővé kell tenni, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi előállítási folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen meghatározott folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a koncesszió tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a munkakörülményekhez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessenek az odaítélési szempontok között. Azonban ha az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételét alkalmazzák, ezek a jellemzők csak az előállítási folyamatban vagy a szolgáltatásnyújtásban közvetlenül részt vevő alkalmazottak munkakörülményeihez kapcsolódhatnak. Az említett jellemzők csak az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Ekkor az említett jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. Az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni – akkor is, ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételét alkalmazzák –, hogy a szóban forgó koncesszió teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési feltételként használják, mivel ez hatással lehet a koncesszió teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.	(29) Lehetővé kell tenni, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi előállítási folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen meghatározott folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a koncesszió tárgyához. Ezek a szempontok tartalmazhatnak környezeti, szociális vagy innovációs kritériumokat, valamint a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió elősegítését célzó közérdekű politikai célkitűzésekkel kapcsolatos elemeket. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a munkakörülményekhez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessenek az odaítélési szempontok között. Azonban ha az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételét alkalmazzák, ezek a jellemzők csak az előállítási folyamatban vagy a szolgáltatásnyújtásban közvetlenül részt vevő alkalmazottak munkakörülményeihez kapcsolódhatnak. Az említett jellemzők az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, a foglalkoztatási és a munkakörülményekre, a kollektív szerződések betartására, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Ekkor az említett jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt, az ILO előírásainak megfelelő szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(33) Nem ítélhető oda koncesszió olyan gazdasági szereplők részére, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik súlyosan megsértik a közérdek védelmére irányuló, a Szerződésnek megfelelő uniós vagy nemzeti előírásokat, vagy azokat a gazdasági szereplőket, amelyek jelentős vagy állandó hiányosságokkal teljesítettek korábbi, hasonló jellegű koncessziót vagy koncessziókat ugyanazon ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők számára.	(33) Nem ítélhető oda koncesszió olyan gazdasági szereplők részére, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt – beleértve az emberkereskedelem és gyermekmunka révén történő kizsákmányolásban való részvételt –, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik súlyosan megsértik a közérdek védelmére irányuló, a Szerződésnek megfelelő uniós vagy nemzeti előírásokat, vagy azokat a gazdasági szereplőket, amelyek jelentős vagy állandó hiányosságokkal teljesítettek korábbi, hasonló jellegű koncessziót vagy koncessziókat ugyanazon ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők számára.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők közbeszerzési eljárásaira azon koncessziók vonatkozásában, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja az 5. cikkben rögzített értékhatárokat.	(1) Ez az irányelv szabályokat állapít meg az építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó azon koncessziós szerződések odaítélése vonatkozásában, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja az 5. cikkben rögzített értékhatárokat.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 1 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. cikk
	A hatóságok igazgatási szabadságának elve
	Ez az irányelv elismeri az ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek igazgatási szabadságának elvét a hatályos nemzeti jogszabályokkal és az uniós joggal összhangban. Az említett hatóságok szabadon dönthetnek arról, hogy melyik igazgatási módszert tartják a legmegfelelőbbnek a felelősségi körükbe tartozó építési beruházások végrehajtásához, és/vagy szolgáltatások teljesítéséhez.
	Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy az uniós joggal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, és milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) „koncesszió”: ajánlatkérő szervvel kötött, építési beruházásra irányuló koncesszió, építésre irányuló koncesszió és szolgáltatásra irányuló koncesszió;	(1) „koncesszió”: építésre irányuló és szolgáltatásra irányuló koncesszió;
Indokolás
A gyakorlatban nincs haszna az ajánlatkérő szervvel kötött, építési beruházásra irányuló koncesszió és az építésre irányuló koncesszió közötti különbségtételnek. A módosítás célja az egyszerűsítés.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) „építésre irányuló koncesszió”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, amelynek esetében a végrehajtandó beruházásért kapott ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve.	(4) „építési beruházásra irányuló koncesszió”: írásban kötött visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő megbíz építési beruházás kivitelezésével egy vagy több gazdasági szereplőt, amelynek esetében tehát az ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve;
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) „szolgáltatásra irányuló koncesszió”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által írásban kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya a 2. és a 4. pontban említettől eltérő szolgáltatás nyújtása, amelynek esetében a nyújtandó szolgáltatásért kapott ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve;	(7) szolgáltatásra irányuló koncesszió”: írásban kötött visszterhes szerződés, ami által egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő szolgáltatásnyújtással bíz meg egy vagy több gazdasági szereplőt, aminek ellenszolgáltatása vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező szolgáltatás hasznosítására vonatkozó jog, vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 14 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;	törölve
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a lényeges működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a lényeges működési kockázat felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált.	(2) Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a lényeges gazdasági kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a lényeges működési kockázat felvállalása akkor valósul meg, ha a szerződés tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált.
A gazdasági kockázat az alábbiak egyikét jelentheti:	A gazdasági kockázat a következőképpen értendő:
a) az építmény használatával vagy a szolgáltatásnyújtással összefüggő kockázat; vagy	a) a szerződés tárgyát képező építmény és szolgáltatások iránti tényleges kereslethez kapcsolódó kockázat; vagy
b) a koncessziós jogosult által rendelkezésre bocsátott vagy a felhasználóknak történő szolgáltatásnyújtáshoz felhasznált infrastruktúra meglétével összefüggő kockázat.	b) a koncessziós jogosult által rendelkezésre bocsátott vagy a felhasználóknak történő szolgáltatásnyújtáshoz felhasznált infrastruktúra meglétével összefüggő kockázat.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az olyan, szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásra irányuló koncessziók esetében, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 2 500 000 EUR-t, de kisebb 5 000 000 EUR-nál, a 27. és a 28. cikknek megfelelően a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni.	törölve
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. cikk	6. cikk
A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek	A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek
(1) Valamely koncesszió becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul, amelybe beleértendő az opció és a szerződés időtartama meghosszabbításának minden formája.	(1) Valamely koncesszió becsült értékének kiszámítása a koncesszió szolgáltatója által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli, a szerződés időtartama alatti teljes forgalom alapján történik. A becslés abban a pillanatban érvényes, amelyben a koncessziós hirdetményt közzétették, illetve – amennyiben ilyen hirdetményről nem rendelkeztek – abban a pillanatban, amikor az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő megindítja a koncesszió-odaítélési eljárást. Amennyiben az odaítélési eljárással összefüggő tárgyalások eredményeképpen az érték módosul, a becsült érték a szerződés aláírásának időpontjában megállapított érték.
(2) A koncesszió becsült értéke az építési beruházások vagy szolgáltatások összességének értéke, akkor is, ha beszerzésük különböző szerződések alapján történik, amennyiben a szerződések egyetlen projekt részét képezik. Egyetlen projekt létére utaló jelek lehetnek az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által kidolgozott átfogó előzetes terv és koncepció, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy egyéb logikus módon kapcsolódnak egymáshoz.	(2) A koncesszió becsült értéke az ugyanazon koncessziós projekt tárgyát képező építési beruházások és/vagy szolgáltatások összességének értéke, beleértve a tanulmányokat is. A projekt egyedi jellegére utalhat például az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által kidolgozott átfogó előzetes terv és koncepció megléte, az, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy egyéb logikus módon kapcsolódnak egymáshoz.
Amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a koncesszió becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.
(3) A koncesszió becsült értékének kiszámításához használt módszer kiválasztása nem irányulhat az adott koncessziónak ezen irányelv hatálya alól történő kizárására. Egy építési projekt vagy a szolgáltatások összessége nem osztható tovább úgy, hogy az megakadályozza, hogy az adott projekt vagy szolgáltatás a jelen irányelv hatálya alá tartozzon, kivéve, ha azt objektív okok indokolják.	(3) A koncesszió értékének megbecslése nem irányulhat az adott koncessziónak ezen irányelv hatálya alól történő kizárására. Egy építési projekt vagy a szolgáltatások összessége nem osztható tovább úgy, hogy az megakadályozza, hogy az adott projekt vagy szolgáltatás a jelen irányelv hatálya alá tartozzon, kivéve, ha azt objektív okok indokolják.
(4) A becslés abban a pillanatban érvényes, amelyben a koncessziós hirdetményt elküldték, illetve amennyiben ilyen hirdetményről nem rendelkeztek, abban a pillanatban, amikor az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő megindítja a koncesszió-odaítélési eljárást, különösen a tervezett koncesszió elengedhetetlen tulajdonságainak meghatározása útján.	(4) A koncesszió becsült értékének kiszámítása a koncessziós hirdetményben közzétett objektív módszer alapján történik.
(5) Ami az építési beruházásra irányuló koncessziókat illeti, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a teljes becsült értékét, amelyeket az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők bocsátanak a vállalkozó rendelkezésére, feltéve, hogy azok szükségesek az építési beruházások kivitelezéséhez.
(6) Amennyiben egy javasolt építési projekt vagy valamely szolgáltatás igénybevétele egy időben odaítélt, több részből álló koncesszió odaítélését eredményezheti, az összes ilyen rész becsült összértékét figyelembe kell venni.
(7) Ha a részek egybeszámított értéke eléri vagy meghaladja a 5. cikkben meghatározott értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélése tekintetében alkalmazni kell.
(8) Az ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők a jelen irányelvben foglalt eljárások alkalmazása nélkül is odaítélhetnek egyes részekre vonatkozó koncessziókat, feltéve, hogy az adott rész hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke 1 millió EUR-nál kevesebb. Az ilyen módon, ezen irányelv alkalmazása nélkül odaítélt részek összértéke azonban nem haladhatja meg az összes olyan rész összértékének 20 %-át, amelyekre a javasolt építési beruházást vagy szolgáltatások javasolt igénybevételét felosztották.
(9) A szolgáltatásra irányuló koncesszió értéke a koncessziós jogosult által a koncesszió teljes időtartama alatt nyújtandó szolgáltatás becsült összértéke, amelynek kiszámítása a koncessziós hirdetményben vagy a koncessziós dokumentumokban meghatározandó objektív módszertannak megfelelően történik.
A koncesszió becsült értéke kiszámításának alapja adott esetben a következő:
a) biztosítási szolgáltatások esetében: a fizetendő biztosítási díj és a díjazás egyéb módjai;
b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások esetén: a díjak, jutalékok, kamat és a díjazás egyéb módjai;
c) tervezési szolgáltatások esetén: a fizetendő díjak, jutalékok, és a díjazás egyéb módjai;
(10) A koncessziók értékébe a harmadik felektől beérkező becsült árbevételt és az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által fizetendő összegeket egyaránt be kell számítani.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;	b) az érintett jogi személy minden tevékenységét az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés akkor is alkalmazandó, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, koncessziót ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a koncessziót.	törölve
Indokolás
A Bizottság által javasolt fordított, egységen belüli szerződés-odaítélés túlmutat a Teckal-ítéleten, és túlzottan korlátozza a versenyt.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90 %-át az ellenőrzést gyakorló, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;	b) az érintett jogi személy minden tevékenységét az ellenőrzést gyakorló, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;	a) a megállapodás a részt vevő, illetékes hatóságként eljáró ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen biztosítsák ugyanazon közszolgáltatási feladat megszervezését;
Indokolás
A horizontális együttműködés pontosítása.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;	b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik, és nem piacorientált;
Indokolás
A horizontális együttműködés pontosítása.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;	c) a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők nem folytatnak tevékenységet a nyílt piacon;
Indokolás
Az előző módosításokkal összhangban.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A magánszféra (1)–(4) bekezdésben említett részvételének hiányát a koncesszió odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.	A magánszféra (1)–(4) bekezdésben említett részvételének hiányát és minden egyéb feltételt a koncesszió odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.
Indokolás
Az (1)–(4) bekezdésben említett összes feltételt igazolni kell az odaítélési szakaszban, nem csupán a magánszféra részvételét.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ebben a cikkben meghatározott kivételek alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő koncessziókat a rendes koncessziós eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.	Az ebben a cikkben meghatározott kivételek alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a felsorolt feltételek együttes teljesülése megszűnik, aminek eredményeként a folyamatban lévő koncessziókat a rendes koncessziós eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A koncesszió időtartama a koncessziós jogosult számára a befektetések és az építési beruházási munkák vagy a szolgáltatások teljesítése során felmerült költségek megtérüléséhez és a befektetett tőke ésszerű hozamának eléréséhez szükséges becsült időtartam.	Az öt évnél hosszabb koncessziók esetében a koncesszió megengedett leghosszabb időtartama nem haladhatja meg a koncessziós jogosult számára a befektetések és az építési beruházási munkák vagy a szolgáltatások teljesítése során felmerült költségek – beleértve az előzetes költségeket – megtérüléséhez és a befektetett tőke ésszerű, a rendes piaci feltételek mellett elvárható hozamnak megfelelő mértékű hozamának eléréséhez szükséges becsült időtartam.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre.	(3) Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. A gazdasági szereplők, nevezetesen a kis- és középvállalkozások (kkv-k), csoportjai vállalkozási konzorciumot alkothatnak.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv, amely koncessziót kíván odaítélni, ezt a szándékát koncessziós hirdetményben teszi közzé.	(1) Az az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv, amely koncessziót kíván odaítélni, ezt a szándékát a 28. cikk szerinti koncessziós hirdetményben teszi közzé.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ezeket a szabvány-formanyomtatványokat a Bizottság határozza meg. A végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.	törölve
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 5 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) amennyiben az érintett építési munkákat vagy szolgáltatásokat a verseny technikai okokból, a szabadalmak, szerzői jogok, más szellemitulajdon-jogok vagy más kizárólagos jogok védelme miatt fennálló hiánya következtében csak egy bizonyos gazdasági szereplő képes elvégezni illetve nyújtani, és amennyiben nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítő termék, és a verseny hiányát nem a koncesszió-odaítélés feltételeinek szűkítése eredményezte;	b) amennyiben az érintett építési munkákat vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos gazdasági szereplő képes elvégezni, illetve nyújtani a következő okok valamelyike miatt:
	i. a koncesszió célja egyedülálló művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy megvásárlása;
	ii. technikai okokból nincs verseny;
	iii. szabadalmak, szerzői jogok vagy egyéb szellemitulajdon-jogok, illetve egyéb kizárólagos jogok védelme;
	A ii. és iii. pontban meghatározott kivétel csak akkor alkalmazandó, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak eredménye, hogy mesterségesen korlátozták a koncesszió odaítélési paramétereit;
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor nem tekinthető megfelelőnek egy ajánlat, ha:	(6) Az (5) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor nem tekinthető megfelelőnek egy ajánlat, ha:
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett követelmény azon szolgáltatási koncessziókra is alkalmazandó, amelyeknek a 6. cikk (5) bekezdésében említett módszer szerint számított becsült értéke legalább 2 500 000 EUR; ez alól kizárólag a 17. cikkben említett szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások képeznek kivételt.	törölve
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 31 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az alkalmazandó nemzeti jog a) pont szerinti meghatározásakor az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek bármely olyan tagállam nemzeti rendelkezéseit kiválaszthatják, amelyben legalább egy részt vevő szerv működik.	Az alkalmazandó nemzeti jog a) pont szerinti meghatározásakor az ajánlatkérőknek vagy ajánlatkérő szerveknek bármely olyan tagállam nemzeti rendelkezéseit kell kiválasztaniuk, amelyben legalább egy részt vevő szerv működik.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 31 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ha nincs olyan megállapodás, amely meghatározná az alkalmazandó koncessziós jogot, a koncesszió odaítélésére vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:	törölve
a) ha az eljárást egy részt vevő ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv bonyolítja le vagy irányítja a többiek nevében, ennek az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek a nemzeti rendelkezéseit kell alkalmazni;
b) ha az eljárást nem egy részt vevő ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv bonyolítja le vagy irányítja a többiek nevében, és
i. építési beruházásra irányuló koncesszióról van szó, az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amelyben az építési beruházások többsége végbemegy;
ii. szolgáltatásnyújtásra irányuló koncesszióról van szó, az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amelyben az szolgáltatások nagyobb részét nyújtják;
c) ha az alkalmazandó nemzeti jog nem határozható meg az a) vagy a b) pont alapján, az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek azon ajánlatkérő helye szerinti tagállam nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amely a költségek legnagyobb részét viseli.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 31 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Ha nincs olyan megállapodás, amely a (3) bekezdés szerint meghatározná az alkalmazandó koncessziós jogot, a több, különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv által létrehozott közös jogalanyok által lebonyolított koncesszió-odaítélési eljárásokra vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:	törölve
a) ha az eljárást a közös jogalany illetékes szerve folytatja le vagy irányítja, annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezései alkalmazandók, amelyben a jogalany székhelye található;
b) ha az eljárást a közös jogalany valamely tagja bonyolítja le vagy irányítja a közös jogalany nevében, a (4) bekezdés a) és a b) pontjában meghatározott szabályok alkalmazandók;
c) ha az alkalmazandó nemzeti jog nem határozható meg a (4) bekezdés a) vagy a b) pontja alapján, az ajánlatkérők vagy ajánlatkérő szervek a jogalany székhelye szerinti tagállam nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 35 cikk – 5 bekezdés – -a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-a) a koncessziós dokumentációban fel kell tüntetnie, hogy mely elemekről lehet tárgyalást folytatni, illetve, hogy mely elemek határozzák meg az (1) bekezdésben említett minimumkövetelményeket;
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben pontosan meghatározza a részvételi feltételeket az alábbiak vonatkozásában:	(1) Az ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben pontosan meghatározza a részvételi feltételeket az alábbiak vonatkozásában:
a) a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság;	a) a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság;
b) gazdasági és pénzügyi kapacitás;	b) gazdasági és pénzügyi kapacitás;
c) műszaki és szakmai alkalmasság.	c) műszaki és szakmai alkalmasság.
Az ajánlatkérő szerv a részvételi feltételeket azokra korlátozza, amelyek megfelelőek annak biztosításához, hogy a jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő koncesszió teljesítéséhez szükséges jogi, pénzügyi, kereskedelmi és műszaki feltételekkel. Minden követelménynek kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához és szigorúan arányosnak kell lennie azzal, figyelembe véve a valódi verseny biztosításának szükségességét.	Minden követelménynek kapcsolódnia kell ahhoz és szigorúan arányosnak kell lennie azzal, hogy a koncesszióra jogosult számára szükséges biztosítani, hogy képes legyen teljesíteni a koncessziót, figyelembe véve a szerződés tárgyát, illetve a valódi verseny biztosításának célját.
Az ajánlatkérő vagy ajánlattévő szerv a koncessziós hirdetményben megadja továbbá azt a referenciát vagy referenciákat, amelye(ke)t a gazdasági szereplő kapacitásának bizonyítására be kell nyújtani. A referenciákra vonatkozó követelményeknek megkülönböztetéstől mentesnek és a koncesszió tárgyával arányosnak kell lenniük.	Az ajánlatkérő vagy ajánlattévő szerv a koncessziós hirdetményben megadja továbbá azt a referenciát vagy referenciákat, amelye(ke)t a gazdasági szereplő kapacitásának bizonyítására be kell nyújtani. A referenciákra vonatkozó követelményeknek megkülönböztetéstől mentesnek és a koncesszió tárgyával arányosnak kell lenniük.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az odaítélési eljárás átláthatóságának és a valamennyi ajánlattevővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a tagállamok a részrehajlás és a korrupció elleni küzdelmet, valamint az összeférhetetlenség megelőzését célzó szabályokat fogadnak el.	(4) Az odaítélési eljárás átláthatóságának és a valamennyi ajánlattevővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a tagállamok a részrehajlás, a korrupció, valamint az összeférhetetlenség megelőzését, meghatározását és haladéktalan orvoslását célzó szabályokat fogadnak el.
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 36 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	36a. cikk
	A részvételre jelentkezők kizárásának feltételei
	(ezen új cikk célja, hogy magában foglalja a 36. cikk (5)–(9) bekezdését)
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 5 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosás miatt.	e) a 2005/60/EK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosás és terrorizmus finanszírozása miatt.
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 5 bekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti emberkereskedelemben és gyermekmunkában való részvétel miatt.
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 36 cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Bármely, az (5)–(7) bekezdések egyikében lévő jelentkező vagy ajánlattevő bizonyító dokumentumokat nyújthat be az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek, alátámasztandó, hogy a kizárás releváns okának fennállása ellenére megbízható.	(8) Bármely, az (1)–(3) bekezdések egyikében említett jelentkező vagy ajánlattevő bizonyító dokumentumokat nyújthat be az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek, alátámasztandó, hogy a kizárás releváns okának fennállása ellenére ő, vagy – adott esetben – alvállalkozója megbízható.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 37 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A határidők megállapítása	A koncesszióra való jelentkezések benyújtási határideje
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 37 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A koncesszióra való jelentkezés benyújtására és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv különös figyelmet fordít a koncesszió összetettségére és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időre, a 37. cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.	(1) A koncesszióra való jelentkezés benyújtására és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv különös figyelmet fordít a koncesszió összetettségére és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időre, a (3) és (4) bekezdésben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
38. cikk
A koncesszióra való jelentkezések benyújtási határideje
(1) Ha az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv koncesszió kiírásához folyamodik, a koncesszióra való jelentkezés benyújtásának határideje a koncessziós hirdetmény feladásának napjától számított legalább 52 nap.	(3) Ha az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv koncesszió kiírásához folyamodik, a koncesszióra való jelentkezés benyújtásának határideje a koncessziós hirdetmény feladásának napjától számított legalább 52 nap.
(2) Az ajánlatok beérkezésére megszabott határidő öt nappal lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő elfogadja az ajánlatok elektronikus úton, a 25. cikkel összhangban történő benyújtását.	(4) Az ajánlatok beérkezésére megszabott határidő öt nappal lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő elfogadja az ajánlatok elektronikus úton, a 25. cikkel összhangban történő benyújtását.
(Elfogadása esetén a 38. cikk két bekezdése a 37. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe lép.)
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A koncessziót olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, lehetővé téve az ajánlatkérőnél vagy ajánlatkérő hatóságnál jelentkező általános gazdasági előny azonosítását.	(1) A koncessziót olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat, a gazdasági, környezeti, társadalmi és kohéziós előny azonosítását lehetővé téve bírálják el.
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) E szempontok nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv számára, és nem változtathatóak meg önkényesen vagy megkülönböztető módon a tárgyalások során. Minden változtatásról haladéktalanul értesíteni kell az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket.
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) E szempontoknak kapcsolódniuk kell a koncesszió tárgyához, és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv számára.	(2) E szempontoknak kapcsolódniuk kell a koncesszió tárgyához, és tartalmazhatnak környezeti, szociális vagy innovációs szempontokat, illetve – adott esetben – a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió elősegítését célzó közérdekű politikai indokokat.
E szempontok kötelesek biztosítani a tényleges versenyt, és olyan követelményeknek kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. Az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek az ajánlattevők által megadott információk és benyújtott bizonyítékok alapján ténylegesen ellenőriznie kell, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.	E szempontok kötelesek biztosítani a tényleges versenyt, és olyan követelményeknek kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését.
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a (2) bekezdéssel összhangban a koncesszió odaítélését a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat szempontjaira alapozza. Ezek a szempontok az ár vagy a költség mellett a következő kritériumok bármelyikét tartalmazhatják:	törölve
a) a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;
b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló koncessziók esetében az adott koncesszió teljesítésével megbízott személyzet szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a koncesszió odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv hozzájárulásával helyettesíthetők – az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;
c) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő;
d) az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamata, illetve ezek – a 2. cikk (1) bekezdésének 14. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó sajátos folyamat, amennyiben a kritériumok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, és az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamatát jellemzik.
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A (4) bekezdésben említett esetben az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban pontosan meghatározza a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott kritériumokhoz rendelt relatív súlyt.	törölve
Ezek a súlyok megfelelő maximális terjedelem megadása mellett kifejezhetők tartományként.
Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat 40 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
40 cikk	törölve
Az életciklus-költségek meghatározása
(1) Az életciklus-költségek meghatározása egy termék, szolgáltatás vagy építési beruházás – 2. cikk (1) bekezdésének 14. pontja szerinti – életciklusa során felmerült alábbi költségek összességét jelenti a releváns mértékig:
a) belső költségek, ideértve a megszerzéshez (például az előállítási költségek), a használathoz (például az energiafogyasztási és a karbantartási költségek) és az életciklus végéhez (például az elszállítási és újrahasznosítási költségek) kapcsolódó költségeket,
b) az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó külső környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük meghatározható és igazolható – ezek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.
(2) Amennyiben az ajánlatkérők a költségeket az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer segítségével értékelik, a koncessziós dokumentációban fel kell tüntetniük az életciklus-költségek kiszámításához alkalmazott módszert. Az alkalmazott módszernek az alábbi feltételek mindegyikét teljesítenie kell:
a) tudományos adatok alapján állapítják meg, vagy egyéb objektív módon igazolható, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapul;
b) ismételt vagy folyamatos alkalmazásra hozták létre;
c) minden érdekelt fél számára hozzáférhető.
Az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők számára, hogy ajánlataik életciklus-költségeit más módszer segítségével számítsák ki, feltéve, hogy bizonyítják: a módszer megfelel az a), b) és c) pontban rögzített követelményeknek, és egyenértékű az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv által jelzett módszerrel.
(3) Amennyiben az Európai Unió jogalkotási aktussal – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni, ha a 39. cikk (4) bekezdésében említett odaítélési szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.
Az említett jogalkotási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felsorolása a II. mellékletben található. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lista frissítésének tekintetében, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ilyen változtatás szükségesnek bizonyul.

ELJÁRÁS

Cím	Koncessziós szerződések odaítélése
Hivatkozások	COM(2011)0897 – C7-0004/2012 – 2011/0437(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Raffaele Baldassarre 1.3.2012
Vizsgálat a bizottságban	30.5.2012	17.9.2012	6.11.2012
Az elfogadás dátuma	27.11.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	14 3 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Evelyn Regner, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Cecilia Wikström
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Sergio Gaetano Cofferati, Eva Lichtenberger, Angelika Niebler, József Szájer, Axel Voss

• [1]  Az építési koncesszió odaítélésére tulajdonképpen az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelv alapvető rendelkezései vonatkoznak. Ezzel szemben a szolgáltatási koncessziót a teljesítés tekintetében egyedül a Szerződés gazdasági szabadságokra, a megkülönböztetés tilalmára, az átláthatóságra, az egyenlő bánásmódra, az arányosságra, valamint a kölcsönös elismerésre vonatkozó általános elvei szabályozzák.
• [2]  A Bizottság által végzett hatásvizsgálat szerint a jogbizonytalanság a koncesszió fogalommeghatározását és az alkalmazandó jogrendszert egyaránt érinti. Bár a Bíróság kifejtette, hogy az építmény vagy szolgáltatás hasznosításával együtt járó kockázat, amelyet a koncessziós jogosultnak kell viselnie, a koncesszió elengedhetetlen jellemzője, a fogalommeghatározás alapvető elemei – pl. a kockázat szintje és típusa – még mindig nincsenek meghatározva. Ezenkívül a Szerződésből fakadó, átláthatóságra és megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek pontos tartalma és alkalmazhatósága sem elég egyértelmű. A hatásvizsgálat teljes szövege a következő címen elérhető: http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/concessions/SEC2011_1588_en.pdf. A piac bezárásából eredő negatív gazdasági hatásokat illetően vö. Saussier, S. (2012): „An Economic Analysis of the Closure of Markets and other Dysfunctions in the Awarding of Concession Contracts”. A Parlament megbízásából készült tanulmány elérhető az alábbi linken:
  http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201206/20120626ATT47717/20120626ATT47717EN.pdf.
• [3]  vö. Soreide, Tina (2012): „Risks of Corruption and Collusion in the Awarding of Concessions Contracts”. A Parlament megbízásából készült tanulmány elérhető az alábbi linken: http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201206/20120626ATT47717/20120626ATT47717EN.pdf.
• [4]  A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikke szerint a nemzeti parlamentek indokolással ellátott véleményt nyújthatnak be, amely ismerteti, hogy miért vélik úgy, hogy az adott tervezet nem felel meg a szubszidiaritás elvének. Az Európai Parlamenthez a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelv tekintetében eddig három indokolással ellátott véleményt nyújtottak be: az osztrák Bundesrat, a német Bundesrat, valamint a Cortes Generales, a Spanyol Királyág parlamentje részéről.
• [5]  A Bíróság koncessziós szerződések odaítéléséről szóló 25 ítéletéből nem kevesebb, mint 13 érinti a koncesszió fogalmának pontosítását.
• [6]  Annak ellenére, hogy a Bíróság „Teleaustria” ügyben (C-324/98) hozott ítélete megerősítette, hogy az illetékes hatóságok a koncesszió odaítélési szakaszában kötelesek megfelelni a Szerződés elveinek, a Bíróság nem pontosította kellő mértékben e szabályozó elvek tartalmát.
• [7]  Amint az a Bizottság hatásvizsgálatából (op. cit., 13. o.) is kitűnik, a szerződések módosítására vonatkozó követelmények a szereplők közötti jogbizonytalanság határozott elemeit képezik.
• [8]  A koncessziós jogosult a beszerzőktől eltérő kockázatot vállal, amely nem korlátozódik egy termék vagy szolgáltatás mennyiségi és minőségi kritériumok teljesítése melletti biztosítására, hanem kiterjed a munka és/vagy a szolgáltatás valós jövedelmezőségére is. A koncessziós jogosultat íly módon a hasznossági függvény arányában vett üzleti kockázat vállalására kötelezik, végső soron az ajánlatkérőtől eltérő vonatkozásban: a fogyasztó tekintetében. Tekintettel arra, hogy a felhasználók viselkedése csak részben kiszámítható, és ez a koncessziós kapcsolat háromoldalúságából (koncessziós jogosult – ajánlatkérő – felhasználó) eredő konkrét piaci kockázattal jár (vö. Goisis: „Concessioni di costruzione e gestione di lavori e concessioni di servizi”, IUS Publicum, 2011. június, 2–9. o.).

ELJÁRÁS

Cím	Koncessziós szerződések odaítélése
Hivatkozások	COM(2011)0897 – C7-0004/2012 – 2011/0437(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	20.12.2011
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 17.1.2012
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 17.1.2012	INTA 17.1.2012	ECON 17.1.2012	EMPL 17.1.2012
	ENVI 17.1.2012	ITRE 17.1.2012	TRAN 17.1.2012	REGI 17.1.2012
	CULT 17.1.2012	JURI 17.1.2012	LIBE 17.1.2012
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	AFET 6.3.2012	ECON 13.2.2012	ENVI 24.1.2012	CULT 23.1.2012
	LIBE 28.2.2012
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Philippe Juvin 29.11.2011
Vizsgálat a bizottságban	6.2.2012	29.2.2012	21.3.2012	6.9.2012
	5.11.2012	29.11.2012	10.1.2013
Az elfogadás dátuma	24.1.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 10 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Adam Bielan, Preslav Borissov, Cristian Silviu Buşoi, Birgit Collin-Langen, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Cornelis de Jong, Christian Engström, Evelyne Gebhardt, Thomas Händel, Małgorzata Handzlik, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Claudio Morganti, Franz Obermayr, Phil Prendergast, Mitro Repo, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Olle Schmidt, Andreas Schwab, Emilie Turunen, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Raffaele Baldassarre, Françoise Castex, Frank Engel, Ashley Fox, Ildikó Gáll-Pelcz, Anna Hedh, Constance Le Grip, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Pier Antonio Panzeri, Antonyia Parvanova, Olga Sehnalová, Marc Tarabella, Wim van de Camp, Patricia van der Kammen, Sabine Verheyen
Benyújtás dátuma	1.2.2013