JELENTÉS az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament

21.3.2013 - (COM(2012)0436 – C7‑0225/2012 – 2012/2168(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Eva Ortiz Vilella

Módosítások

Eljárás : 2012/2168(DEC)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A7-0063/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0063/2013

Viták :

PV 16/04/2013 - 13
CRE 16/04/2013 - 13

Szavazatok :

PV 17/04/2013 - 4.3
CRE 17/04/2013 - 4.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0124

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament

(COM(2012)0436 – C7‑0225/2012 – 2012/2168(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[1],

– tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2012)0436 - C7-0225/2012)[2],

– tekintettel a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre – I. szakasz – Európai Parlament[3],

– tekintettel a belső ellenőr 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére,

– tekintettel a Számvevőszék 2011-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére az intézmények válaszaival együtt[4],

– tekintettel a Számvevőszék 2011-es pénzügyi évre vonatkozó, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára[5],

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére, valamint az Euratom Szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre[6] és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

– tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat[7] 13. cikkére,

– tekintettel a 966/2012/EU, Euratom rendelet 166. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden uniós intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek követésére,

– tekintettel a 2011-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló 2010. március 25-i állásfoglalására – I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakasz[8],

– tekintettel az Európai Parlament 2011-es pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatairól szóló, 2010. május 18-i állásfoglalására[9],

– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére, 80. cikkének (3) bekezdésére, valamint VI. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0063/2013),

A. mivel a számvevőszéki jelentés szerint a 2011. évi igazgatási kiadások tekintetében minden intézmény kielégítően működtette az 1605/2002/EC, Euratom rendeletben előírt felügyeleti és kontrollrendszereket,

B. mivel a főtitkár 2012. április 24-én igazolta, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében;

1. mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2011-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament

(COM(2012)0436 – C7‑0225/2012 – 2012/2168(DEC))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére[10],

– tekintettel az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2012)0436 - C7-0225/2012)[11],

– tekintettel a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre – I. szakasz – Európai Parlament[12],

– tekintettel a belső ellenőr 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére,

– tekintettel a Számvevőszék 2011-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére az intézmények válaszaival együtt[13],

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére, valamint az Euratom Szerződés 106a. cikkére,

– tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre[15] és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,

– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre[16] és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

– tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzat[17] 13. cikkére,

– tekintettel a 2011-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatásokról szóló 2010. március 25-i állásfoglalására – I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakasz[18],

– tekintettel az Európai Parlament 2011-es pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatairól szóló, 2010. május 18-i állásfoglalására[19],

– tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére, 80. cikkének (3) bekezdésére, valamint VI. mellékletére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0063/2013),

A. mivel az elnök 2012. július 11-én elfogadta a Parlament 2011-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolását,

B. mivel a Parlament számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy ésszerű bizonyosságra tett szert arra nézve, hogy a beszámoló a Parlament pénzügyi helyzetéről minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad, és hogy nincs tudomása olyan ügyekről, amelyek miatt fenntartását kellett volna kifejeznie;

C. mivel a főtitkár 2012. április 24-én igazolta, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében,

D. mivel ellenőrzése során a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a 2011. évi igazgatási kiadások tekintetében minden intézmény eredményesen működtette a költségvetési rendeletben előírt felügyeleti és kontrollrendszereket, és az 56 vizsgált kifizetés (3 előlegfizetés és 53 végleges kifizetés) 93%-a lényeges hibáktól mentes volt[20],

E. mivel a szokásos eljárásnak megfelelően a Parlament igazgatási szerveihez eljuttattak egy kérdőívet, és az arra adott válaszokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottság megkapta és a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a belső ellenőr jelenlétében megvitatta,

A Parlament mentesítési eljárásának hozzáadott értéke

1. hangsúlyozza a Parlament éves mentesítéséhez vezető parlamenti eljárás hozzáadott értékét; ismételten hangsúlyozza, hogy a Parlament mentesítése további lehetőség arra, hogy az intézmény pénzgazdálkodását nyilvánosan, kritikus szemmel felülvizsgálják, ezáltal is elősegítve azt, hogy az uniós polgárok megértsék a Parlament különleges irányítási szerkezetét és munkamódszereit, valamint a demokratikus Európa költségeit; ezért megismétli azon kérését, hogy kerüljön sor külön plenáris vitára a Parlament elnökével a Parlament mentesítéséről; kéri, hogy az első ilyen vitát ez év áprilisában tartsák meg;

2. felhívja az Elnökséget, hogy külön napirendi pontként májusra vagy júniusra – röviddel a plenáris ülésen történő elfogadás után – irányozza elő a mentesítésről szóló jelentés megvitatását;

3. hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatra szükség van a Parlament igazgatása elszámoltathatóságának biztosítása érdekében, valamint hogy – tekintettel az uniós polgárok és a közvélemény európai parlamenti mentesítési eljárás iránti nagyfokú érdeklődésére – a Parlamentnek feltétlenül el kell kerülnie a homályos gazdálkodás kockázatát, és következésképpen teljesen átlátható módon kell működnie annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok valós és pontos képet kapjanak arról, hogy miként használja fel a Parlament a rendelkezésére bocsátott forrásokat;

4. emlékeztet rá, hogy mivel a Parlament a mentesítésről szóló végső határozat meghozataláért felelős hatóság, rendkívül fontos, hogy a folyamatot a Parlament esetében példásan hajtsák végre, és hogy ezért még a legapróbb olyan hiányosságokat is meg kell előzni, amelyek csorbíthatják Európa demokratikus intézményének politikai eredményeit, valamint a fokozott átláthatóságra és hatékonyabb és eredményesebb pénzgazdálkodásra irányuló erőfeszítéseit;

5. hangsúlyozza, hogy ez az állásfoglalás elsősorban a 2011-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásával és az arra vonatkozó mentesítéssel foglalkozik, és hogy fő célja az adófizetők pénzéből származó közpénzek lehető legmegfelelőbb felhasználásának biztosítása, és egyúttal olyan területek kiemelése, ahol még előrelépéseket lehet elérni; ösztönzi a Parlament felelős szerveit, hogy továbbra is minden lehetséges szinten javítsák a Parlament mindennapi munkáját, folyamatosan arra törekedve, hogy még magasabb színvonalon szolgálják az uniós polgárokat;

6. megelégedéssel nyugtázza, hogy a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2013. január 22-én minőségi eszmecserét folytatott a Parlament 2011-re vonatkozó mentesítésével összefüggésben; ismételten hangsúlyozza, hogy az egész eljárás a Parlament igazgatásának elszámoltathatóságáról szól, és hogy az elmúlt évtizedben a Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítési jelentések és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tevékenységei fontos szerepet játszottak és olyan, rendkívül pozitív fejleményekhez vezettek a Parlament pénzgazdálkodásában, mint például a képviselői statútum és az asszisztensi szabályzat; eltökélt arra, hogy folytassa ezt a kedvező folyamatot, amely a közpénzekkel való gazdálkodás tekintetében kiválósághoz és átláthatósághoz vezet;

7. ismételten javasolja, hogy az Elnökség köröztessen a képviselők körében több „fehér könyvet” a közérdeklődésre számot tartó szakpolitikai kérdésekről, hogy a végső határozat meghozatala előtt alapos vitát lehessen folytatni róluk a képviselőcsoportokon belül;

A Parlament gazdálkodása 2011-ben

8. örömmel látja, hogy 2011. szeptember 22-én az Elnökség és a Költségvetési Bizottság képviselői további megtakarítási intézkedésekről állapodtak meg, melyeket a későbbiekben belefoglaltak a 2012-es költségvetésbe; határozottan úgy véli, hogy ezek az intelligens megtakarítási intézkedések – melyek majdnem 40 000 000 eurót tesznek ki – a Parlament tevékenységeinek hatékonyságára és az egyes képviselők számára biztosított erőforrásokra sem hatnak ki; felhívja a főtitkárt, hogy tájékoztassa a Tanácsot és a Bizottságot a Parlament által elért eredményekről, és ebből a célból szerezzen be információkat a két másik intézmény tevékenységeiről, és kéri, hogy tájékoztassák a kapott válaszokról; ugyanakkor rámutat, hogy a megtakarításokat a költekezés visszafogása révén, és nem pedig a kifizetések előrehozatala, illetve késleltetése, vagy a költségvetések közötti áthelyezések révén kell elérni;

9. emlékezteti elnökét és főtitkárát 2013. február 6-i állásfoglalására[21], amelyben „emlékeztet a plenáris ülésen hozott határozatra, melynek értelmében a Tanácsnak 2013 júniusáig útitervet kell bemutatnia az EP többszékhelyűségére vonatkozóan, és elvárja, hogy az érintett bizottságok, a főtitkár és az Elnökség aktuális adatokat és információkat szolgáltassanak a képviselők számára a többszékhelyűség pénzügyi és környezeti hatásaira vonatkozóan; javasolja, hogy az EP hatásvizsgálatokért felelős saját szolgálatai is vizsgálják meg ezt a kérdést, többek között például az EP jelenlétének vagy részleges jelenlétének az érintett közösségekre és régiókra gyakorolt hatását, és 2013 júniusáig nyújtsanak be elemzést, annak érdekében, hogy az eredményeket figyelembe lehessen venni a következő többéves pénzügyi keret kialakításakor”; rámutat, hogy 2013 júniusa vészesen közeledik;

10. megjegyzi, hogy a Parlamentet a Szerződés kötelezi arra, hogy három munkahelyszínről dolgozzon, és hogy ez többletköltségekkel jár; emellett tudomásul veszi, hogy a helyzet megváltoztatása nem a Parlament, hanem a tagállamok kezében van;

11. megjegyzi, hogy az új költségvetési rendelet (966/2012/EU, Euratom rendelet) és annak alkalmazási szabályai 2013. január 1-jén hatályba léptek, ami lényeges változásokat hozott a pénzgazdálkodás terén, így például még eredményesebb pénzgazdálkodást biztosít és garantálja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, valamint olyan pénzügyi mechanizmusokat vezet be, amelyek lehetővé teszik az uniós alapok harmadik személyek tulajdonában lévő alapokkal való kiegészítését és a bürokratikus terhek csökkentését, a papírmunkáról a teljesítményre helyezve a hangsúlyt; ösztönzi a Parlament szolgálatait, hogy – a költségvetési rendelet korábbi felülvizsgálataihoz hasonlóan – haladéktalanul hajtsák végre ezeket a szabályokat, a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolva a Parlament igazgatására; a 2012. évre vonatkozó mentesítési eljárás kezdete előtt tájékoztatást vár arról, hogy az új költségvetési rendelet nyomán csökkent-e a pénzgazdálkodáshoz szükséges személyzet;

12. üdvözli az európai parlamenti képviselők pénzügyi érdekeltségekre és összeférhetetlenségre vonatkozó új magatartási kódexének plenáris ülés általi, 2011. december 1-jei elfogadását; nyugtázza, hogy a képviselőknek nyilvánosságra kell hozniuk a Parlamenten kívüli díjazott tevékenységeiket, a jövedelmüket, továbbá minden olyan szerepvállalásukat, amely felvetheti az összeférhetetlenség gyanúját; megjegyzi továbbá, hogy a kódex kifejezetten megtiltja a képviselők számára, hogy pénzt vagy más adományt fogadjanak el a parlamenti döntéshozatalra gyakorolt befolyás ellenértékeként; megelégedéssel vesz tudomásul, hogy a kódex egyértelmű szabályokat állapít meg az ajándékok elfogadása és azon volt európai parlamenti képviselők szerepe vonatkozásában, akik lobbitevékenységet folytatnak; elvárja, hogy a végrehajtási szabályokat megfelelő módon közöljék a képviselőkkel, és a nyilatkozatokat mintavételen alapuló ellenőrzések révén ellenőrizzék;

13. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egy évvel a magatartási kódex hatálybalépése után még mindig nincsenek elfogadva a magatartási kódex 5. cikkének (3) bekezdésére vonatkozó, a képviselők harmadik felek által finanszírozott utazási, tartózkodási és szállásköltségei tekintetében biztosítandó átláthatóságra irányuló végrehajtási intézkedések; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy ezeket a végrehajtási intézkedéseket sürgősen el kell fogadni; határozott meggyőződése, hogy minden, 150 eurót elérő vagy azt meghaladó összegű, harmadik felek által fizetett utazási, tartózkodási és szállásköltséget nyilvánosságra kell hozni;

14. felhívja a Parlament igazgatását, hogy a Parlament weboldalán, a képviselők adatlapjainál évek szerinti bontásban, gép által olvasható formátumban tegye közzé a képviselők pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozatokat;

15. nyugtázza a Parlament humánerőforrással kapcsolatos helyzetébe értékes betekintést nyújtó szociális jelentés kiadását; kéri, hogy a 2012-es jelentést 2013. szeptember végéig adják ki; megjegyzi továbbá, hogy a Parlament létszámterve 2010 és 2011 között 4%-kal nőtt, főként a Lisszaboni Szerződés szerinti új feladatkörökből és megnövekedett munkateherből és Horvátország várható uniós csatlakozásából adódóan;

16. kéri, hogy a személyzet számára kínált képzéseket és különösen az intenzív nyelvtanfolyamokat jobban igazítsák hozzá a Parlamentnél dolgozó különböző alkalmazottak – köztük az akkreditált parlamenti asszisztensek – munkanaptárához;

17. javasolja a Számvevőszék azon ajánlásának nyomon követését, amely szerint biztosítani kell a személyzet tagjainak személyes adataiban bekövetkező változások kellő időben való nyilvántartásba vételét, valamint az ezen információk időben történő ellenőrzésére szolgáló rendszer bevezetését;

18. hangsúlyozza, hogy 2011 volt a második olyan teljes év, amelyben végrehajtásra került az új képviselői statútum és az új asszisztensi szabályzat (mindkettő 2009. július 14-én lépett hatályba); megjegyzi, hogy az asszisztensekre vonatkozó szabályzat végrehajtási intézkedéseit két év alatt négyszer módosították az átmeneti értékelő csoport és a főtitkár javaslatai alapján az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (CEOS) VII. címének és a végrehajtási intézkedéseknek az alkalmazása tekintetében; emlékeztet rá, hogy a CEOS VII. címe egységes rendszert vezetett be a Parlament három munkahelyén dolgozó, akkreditált parlamenti asszisztensek jogállására vonatkozóan, ami a szerződéses viszonyt, az adózást és a társadalombiztosítást illetően huszonhét különböző nemzeti rendszert váltott fel, és hogy jelenleg nincs arra irányuló bizonyíték, hogy a CEOS VII. címében rögzített, a parlamenti asszisztensekre vonatkozó szabályokat ki kellene igazítani; javasolja az asszisztensekre vonatkozó szabályzat teljes körű értékelését, beleértve a szabályoknak a következő európai választások előtti esetleges kiigazítását;

A költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentés[22]

19. megjegyzi, hogy 2011-ben a Parlament összesen 173 293 432 euró (2010-ben 243 094 204 euró) bevételhez jutott, amiből 23 815 077 euró címzett bevétel;

Az Európai Parlament elszámolásának bemutatása

20. tudomásul veszi az adatokat, melyek alapján a Parlament 2011-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

a) Rendelkezésre álló előirányzatok (euró)
2011-es előirányzatok:	1 685 829 393
a 2010-es pénzügyi évből nem automatikusan áthozott összegek:	9 240 000
a 2010-es pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek:	231 028 630
címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2011-ben:	23 815 077
címzett bevételeknek megfelelő áthozatal 2010-ből:	110 017 852
Összesen:	2 059 930 952
b) Az előirányzatok felhasználása a 2011-es pénzügyi évben (euró)
kötelezettségvállalások:	1 843 611 385
végrehajtott kifizetések:	1 580 302 842
automatikusan átvitt előirányzatok, beleértve a címzett bevételekből származókat:	330 492 631
nem automatikusan átvitt előirányzatok:	21 700 000
törölt előirányzatok:	126 481 634
c) Költségvetési bevételek (euró)
2011-ben kapott bevételek:	173 293 432
d) 2011. december 31-i teljes mérleg (euró)	1 565 534 440

21. megállapítja, hogy a Parlament 2011. évi nyitó költségvetésében engedélyezett előirányzatok összege 1 685 829 393 euró volt, ami a 2010. évi költségvetéshez képest (1 607 363 235 euró) 5%-os emelkedést jelent, és hogy 2010-zel szemben 2011-ben nem terjesztettek elő költségvetés-módosítást;

22. megállapítja, hogy 2011-ben a végleges előirányzatok 93%-át (2010-ben 96%-át) kötötték le, 6%-os törlési arány mellett (2010-ben 3%), és az előző évekhez hasonlóan magas szinten sikerült végrehajtani a költségvetést; megállapítja továbbá, hogy a törölt előirányzatok aránya gyorsan megemelkedett, főként abból adódóan, hogy 2011-ben a Tanács vonatkozó határozatát követően nem fizették ki a személyzet számára az 1,7%-os éves bérkiigazítást;

23. aggodalommal tekint a 2011-re átvitt előirányzatok jelentős mértékű emelkedésére (240 268 630 euró[23]), és felszólít a kiadások megtervezésének javítására; felhívja az igazgatást, hogy az európai választásokat megelőző időszakban fordítsa vissza ezt a trendet;

24. megállapítja, hogy az Unió 2011-re szóló költségvetésének teljes összege 141,9 milliárd euró volt a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében, amelyből a Parlament költségvetése 1 686 millió eurót tett ki; megállapítja továbbá, hogy ez az összeg az Unió költségvetésének alig több, mint 1%-a, és az összességében az uniós intézmények 2011-es igazgatási kiadásaira előirányzott 8 454 millió euró 20%-a, összhangban a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodással;

25. örömmel látja, hogy 2011 és 2012 között nem került sor globális átcsoportosításokra; ismételten felszólítja igazgatását, hogy továbbra is jobb és világosabb költségvetési tervezésre és fegyelemre törekedjen, és hogy a költségvetési tisztánlátás érdekében az ingatlanköltségeket és az ahhoz hasonló méretű, egyéb kiadásokat külön-külön vezessék be a költségvetésbe ahelyett, hogy az el nem költött összegekből finanszíroznák;

26. megállapítja, hogy 2011-ben a Parlament költségvetésének – az összes kötelezettségvállalás 70%-át adó – négy fő fejezete az alábbi volt: „Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak”, „Épületek és járulékos költségek”, „Az Európai Parlament képviselői” és „A parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolódó költségek”,

27. emlékeztet rá, hogy a Belgium által a Parlamentnek 2010 elején visszafizetett, és ingatlanprojektekre előirányzott 85,9 millió eurós összeget külső címzett bevételnek kell tekinteni a költségvetési rendelet 21. cikke értelmében;

A Parlament elszámolása

28. megállapítja, hogy a Parlament számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy ésszerű bizonyosságra tett szert arra nézve, hogy a beszámoló a Parlament pénzügyi helyzetéről minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad; tudomásul veszi továbbá a számvitelért felelős tisztviselő azon nyilatkozatát, mely szerint nincs tudomása olyan ügyekről, amelyek miatt fenntartását kellett volna kifejeznie;

29. emlékeztet az elnökének a 2011-es pénzügyi év elszámolásának elfogadására vonatkozó, 2012. július 11-i határozatára;

A főtitkár megbízhatósági nyilatkozata

30. üdvözli a főtitkárnak mint felhatalmazás által engedélyezésre jogosult vezető tisztviselőnek az engedélyezésre jogosult tisztviselők 2011. évi éves tevékenységi jelentéseivel összefüggésben tett 2012. április 24-i nyilatkozatát, amelyben igazolja, hogy megfelelő biztosítéka van arra, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenőrzési keret megfelelő biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló műveletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében;

A Számvevőszék 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentései

A Számvevőszék véleményei

31. örömmel látja, hogy ellenőrzése során a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy az igazgatási kiadások egészére vonatkozó, a költségvetési rendeletben előírt felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesek voltak, és hogy a 2011-es igazgatási kiadások kifizetéseit nem érintették lényeges hibák;

Szociális juttatások és járadékok folyósítása az alkalmazottaknak

32. nyugtázza a Számvevőszék 2011-es éves jelentéseiben kifejezetten a Parlamenttel kapcsolatosan tett azon megállapítást – a Parlament arra adott válaszaival együtt –, mely szerint a Parlament szolgálatainak az alkalmazottak személyes és családi helyzetével kapcsolatos információi vagy elavultak voltak, vagy pedig nem kerültek megfelelően feldolgozásra, és hogy egy esetben ez túlfizetéshez vezetett; nyugtázza, hogy a túlfizetések visszafizetése a kérdéses esetben 2011 novemberétől megkezdődött az érintett alkalmazott fizetéséből a megfelelő összeg levonásával;

Az akkreditált parlamenti asszisztensek (APA) alkalmazására vonatkozó szabályok

33. megjegyzi továbbá, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek alkalmazására vonatkozó belső szabályok értelmében az asszisztensek a szerződéskötéshez szükséges orvosi igazolást és egyéb dokumentumokat az első felvétel munkaszerződésének hatálybalépésétől számított három hónapon belül is benyújthatják, és hogy mivel ez az eltérés ellentmond az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 128. és 129. cikkében említett rendelkezéseknek, ezeket a cikkeket összhangba kell hozni az akkreditált asszisztensekre alkalmazandó szabályokkal; megállapítja, hogy a nyelvtudással kapcsolatos követelményeket illetően a tíz ellenőrzött esetből egyetlen alkalommal sem szerepeltek a nyilvántartásban dokumentumok arról, hogy a nyelvtudás ellenőrzését elvégezték-e;

34. támogatja a Számvevőszékkel folytatott egyeztető eljárás során adott parlamenti válaszokat;

A felvételi eljárások előzetes ellenőrzésének végrehajtása

35. nyugtázza a Számvevőszék megállapítását, mely szerint az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételével kapcsolatosan ellenőrzött eljárások esetében hiányoztak a felvételi dokumentumok előzetes ellenőrzését bizonyító dokumentumok; tudomásul veszi a Parlament illetékes szolgálatainak válaszát, mely szerint az ellenőrzőlisták átalakítását és keresztellenőrzések bevezetését követően az ilyen ellenőrzésekhez szükséges igazoló dokumentumokat már megtartják;

Közbeszerzés

36. sajnálja, hogy a Számvevőszék az épületfenntartáshoz és nyomdai szolgálatokhoz kapcsolódó, tíz ellenőrzött parlamenti közbeszerzési eljárásából kettő esetében hiányosságokat tárt fel a kiválasztási és odaítélési feltételek alkalmazása tekintetében; ismételten felhívja az Elnökséget, hogy a közbeszerzésre vonatkozó összes kontrollmechanizmust gondolja át, annak érdekében, hogy a legversenyképesebb árat biztosítsák az ajánlott szolgáltatásokért és termékekért;

37. sajnálja, hogy az adminisztratív terheknek a kis értékű szerződések vonatkozásában történő csökkentése miatt – amelynek célja az volt, hogy több kkv vegyen részt az ilyen szerződésekre vonatkozó pályázatokon – az igazgatásnak nem állnak rendelkezésére adatok arra vonatkozóan, hogy hány kkv jutott kis értékű szerződéshez; ezért a Főtitkárság nem tudja kimutatni, hogy az adminisztratív terhek csökkentése nyomán ténylegesen fokozódott-e a kkv-k részvétele, és ezáltal eredményesek voltak-e a megtett intézkedések; kéri a kis értékű szerződésekhez jutott kkv-k számának nyomon követését;

A belső ellenőr meghallgatása és éves jelentése

38. megállapítja, hogy az illetékes bizottság 2013. január 22-i ülésén a belső ellenőr ismertette a 2012. június 26-án aláírt éves jelentését és elmondta, hogy 2011-ben a Parlament igazgatása tekintetében az alábbi ellenőrzési tevékenységet végezte el:

- a belső ellenőrzési keretre vonatkozó specifikus vizsgálat;

- az Elnökségi Főigazgatóság (DG Presidency) közbeszerzési eljárásai ellenőrzésének nyomon követése;

- a parlamenti asszisztensi juttatások ellenőrzésének nyomon követése;

- a fizetési kérelmek feldolgozása ellenőrzésének nyomon követése;

- a közbeszerzési eljárás és a szerződésteljesítés ellenőrzése az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóságon (DG ITEC);

- a bérkifizetési rendszer kialakításának ellenőrzése;

- az ingatlanpolitika ellenőrzésének nyomon követése: a helyigények tervezése, értékelése és kezelése;

- a közbeszerzési eljárás ellenőrzése a Kommunikációs Főigazgatóságon (DG Communication);

39. rámutat arra, hogy a belső ellenőr éves jelentésének legfontosabb következtetései a következők:

– a parlamenti asszisztensi juttatás ellenőrzése feltárta, hogy az egyénileg alkalmazott – és képviselőnként igen eltérő számú – helyi asszisztensek javadalmazási keretét meg kell erősíteni, és több bizonyítékot kell beszerezni a szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokról;

- egyes igazgatóságok közbeszerzési eljárásai tekintetében jobban alá kell támasztani azt is, ha kivételesen tárgyalásos eljárásokra kerül sor, valamint biztosítani kell, hogy a tárgyalás kimenetele dokumentált elemzéseken alapuljon, és azok megfelelő összehasonlító adatokkal legyenek összevethetők a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat tekintetében;

- több esetben a közbeszerzések tekintetében alkalmazott értékelési módszer nem volt kellően dokumentálva az értékelő jelentésekben és jegyzőkönyvekben, illetve eltért az ajánlattételhez szükséges dokumentációkban említett módszertől, továbbá a dokumentációkban meghatározott értékelési módszernek biztosítania kell az árkritérium többi kritériumhoz képest történő megfelelő súlyozását és a legjobb ár/minőség arány alkalmazását;

40. tudomásul veszi és támogatja a belső ellenőr alábbi témákban megfogalmazott véleményét:

- fontos, hogy bizonyos szervezeti egységeknek végre kell hajtaniuk a bizalmi állásokra és a kockázatkezelésre vonatkozó új központi iránymutatásokat, teljesítménymutatókat kell kidolgozniuk, le kell zárniuk a belső irányítási és ellenőrzési eljárások dokumentációját, és csökkenteniük kell a költségvetési kiadások elszámolása terén tapasztalható késedelmeket;

- fontos annak biztosítása, hogy a közbeszerzési eljárás során az értékelő bizottság jelentésében átfogóan, világosan és érthetően megindokolja következtetéseit, és hogy az eljárás során ne merüljön fel a pályázókkal szembeni egyenlőtlen elbánás gyanúja;

A belső ellenőrzési keretrendszer ellenőrzése

41. emlékeztet rá, hogy a belső ellenőrzési keretrendszer első felülvizsgálata 2003-ban és 2004-ben 14 ellenőrzési jelentést eredményezett, melyek valamennyi szervezeti egységet és központi szolgálatot lefednek, és 452 elfogadott intézkedést tartalmaznak, amelyek célja az alábbiak általános szintjének javítása:

- az intézmény belső ellenőrzésre vonatkozó minimumszabályainak való megfelelés

- az intézmény fő ellenőrzési célkitűzéseinek (az alkalmazandó jogszabályoknak, szabályozásnak és politikáknak való megfelelés, a vezetői információk és a nyilvántartás megbízhatósága, a működés eredményessége és hatékonysága) megvalósítása;;

Végre nem hajtott intézkedések

42. emlékeztet rá, hogy a 452 intézkedés végrehajtását érintően 2005–2006, valamint 2007–2008 folyamán – valamint egy olyan szervezeti egységnél, ahol nagy volt a végre nem hajtott intézkedések aránya, 2009-ben is – nyomonkövetési ellenőrzésekre került sor; rámutat, hogy ezen ellenőrzések eredménye szerint a belső ellenőrzési keretrendszer első felülvizsgálatában foglaltak közül 2010 végéig 68 intézkedést nem hajtottak végre;

43. elégedetten nyugtázza, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat továbbra is prioritásként kezeli a belső ellenőrzési keretrendszer 2003-ban megkezdett felülvizsgálatát; nyugtázza, hogy a későbbi nyomonkövetési ellenőrzéseket követően 2011. szeptember 30-án az eredetileg meghatározott 452 intézkedés közül 38 intézkedés nem volt végrehajtva; üdvözli, hogy ezek közül a Belső Ellenőrzési Szolgálat egyet se minősített kritikusnak; felhívja a szervezeti egységek és a központi szolgálatok vezetését, hogy a jelenlegi jogalkotási ciklus vége előtt hajtsák végre a fennmaradó 38 esedékes, végre nem hajtott intézkedést;

44. üdvözli, hogy 2011 júniusában egy külső értékelő cég tanúsította, hogy a Parlament Belső Ellenőrzési Szolgálata megfelel a belső ellenőrzés fogalommeghatározásának, az etikai kódexnek és a standardoknak, és hogy ez a megfelelés legmagasabb szintjét jelenti; buzdítja a Belső Ellenőrzési Szolgálatot, hogy építsen a már meglévő jó alapokra, és igazítsa még inkább hozzá a Belső Ellenőrzési Szolgálatot a vezető gyakorlatokhoz; tudomásul veszi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2011 második felében már végrehajtotta a kapott javító célú ajánlások több fontos elemét, és hogy a fennmaradó cselekvési tervet a 2012 végéig terjedő időszakban végrehajtják;

45. hangsúlyozza, hogy az uniós polgárok irányában biztosítandó átláthatóságra irányuló politikákkal összhangban a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a megfogalmazott ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket bizonyos idő elteltével elérhetővé kell tenni a Parlament weboldalán; tájékoztatást kér arról, hogy ezek közül mely dokumentumokat nem tették még közzé, és miért;

A 2010. évi mentesítésről szóló állásfoglalás főtitkár általi nyomon követése

46. üdvözli a Költségvetési Ellenőrző Bizottság számára a 2010. évi mentesítésről szóló állásfoglalásra adott, 2012. november 16-i írásbeli válaszokat; sajnálja azonban, hogy nem kaphatta meg e válaszokat a 2011-es mentesítési eljárás megkezdése előtt; reméli, hogy a 2012-es mentesítési eljárás során lesz lehetőség eszmecserére a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság között 2013. október vége előtt;

47. üdvözli a 2011-ben 154 205 eurós kiadással járó újságírói díj további oda nem ítéléséről szóló hivatalos döntést, amit a Költségvetési Ellenőrző Bizottság javasolt, és amit a plenáris ülés a 2010. évi mentesítésről szóló jelentésben megszavazott; megjegyzi, hogy az újságírókkal fenntartott kapcsolatokat a tagállamokban erősítették a fővárosokban rendezett tematikus szemináriumok, amelyek a Parlament meglévő igazgatási kapacitását használták fel, és egyidejűleg lehetőséget biztosítottak az újságírók számára a képviselőkkel történő eszmecserére, valamint a Parlament szerkezeti felépítésének és jogalkotási folyamatban betöltött szerepének teljes körű megértésére;

48. a mentesítési eljárással kapcsolatos 2010-es első kérését követően immár másodszorra kér átfogó jelentést arról, hogy miként alakultak a Parlament ingyenes szoftverekkel kapcsolatos projektjei a parlamenti használat és felhasználók, a polgárok interakciója és a közbeszerzési tevékenységek szempontjából; másodszorra is kéri, hogy egy átfogó tanulmány keretében vizsgálják meg a Parlamentnek az eljárási szabályzat 103. cikke szerint fennálló kötelezettségeit az ingyenes szoftverek és a nyílt szabványok vonatkozásában; sajnálja, hogy a Parlament információs technológiai infrastruktúrájában nem használják szélesebb körben az ingyenes szoftvereket és a nyílt szabványokat;

49. tudomásul veszi a főtitkár válaszát, amely szerint 2011-ben 1599 akkreditált asszisztensi szerződés és 2868 helyi asszisztensi szerződés vonatkozásában fizettek európai parlamenti juttatásokat;

Az irányítás a Parlament igazgatási rendszerében

50. hangsúlyozza a Parlament tolmácsolási és fordítási szolgálatainak kiválóságát; megállapítja, hogy e szolgálatok továbbra is a Parlament költségvetésének jelentős részét teszik ki; megállapítja, hogy a tolmácsolás területén az erőforrás-hatékony teljes többnyelvűségről szóló, 2011-ben elfogadott elnökségi határozat növeli a tolmácsolási szolgáltatások erőforrás-hatékonyságát és csökkenti azok strukturális költségeit; kéri a Parlamentet, hogy készítsen részletes dokumentációt a fordítási és tolmácsolási költségek összetételéről, valamint a költségek további csökkentése és a szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében az általános minőség veszélyeztetése nélkül hozott intézkedésekről;

51. megjegyzi, hogy 192 alkalmazott igazgatók közbeiktatása nélkül tesz jelentést a főigazgatóknak; kéri a főtitkárt e helyzet felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy ne jöjjenek létre nem hivatalosan főigazgatói „hivatalok”; kéri a főtitkárt, hogy a felülvizsgálatba foglalja bele az említett alkalmazottak besorolási fokozatainak, hatásköreinek és felelősségi köreinek értékelését;

A főigazgatók tevékenységi jelentései

52. nyugtázza, hogy a főigazgatók évente beszámolnak feladataik ellátásáról a tevékenységi jelentéseikben, amelyek olyan belső irányítási eszköznek tekinthetők, amelyek elsődleges célja, hogy a főtitkár számára világos áttekintést nyújtsanak az igazgatás működéséről és különösen annak hiányosságairól; megállapítja, hogy a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves tevékenységi jelentések tekintetében egyetlen engedélyezésre jogosult tisztviselő sem foglalt bele fenntartásokat a forrásfelhasználás módjával kapcsolatban felmerülő jelentős problémák főigazgatók általi azonosításával, illetve a tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítását szolgáló ellenőrzési eljárások hiányosságáról kapcsolatos nyilatkozatába;

53. rámutat arra, hogy minden egyes főigazgatóság tevékenységi jelentéséhez az alkalmazandó rendeletektől és standard eljárásoktól való eltéréseket tételesen felsoroló, kivételeket tartalmazó mellékletet csatoltak; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes főigazgatóságok esetében az ilyen kivételek száma továbbra is nagy, és javasolja, hogy tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy elkerüljék ennek a szükségmegoldásnak az alkalmazását az anomáliák orvoslása érdekében;

Elnökségi Főigazgatóság

54. üdvözli az Elnökségi Főigazgatóságnak a pénzügyi gazdálkodás folyamatos javítása melletti elkötelezettségét, amelyet a költségvetés végrehajtása és a kapcsolódó eljárások különböző vetületeinek alapos vizsgálata révén valósít meg; kiemeli a személyzet közbeszerzési eljárásokkal és költségvetési műveletekkel kapcsolatos tudatosságának fejlesztésére irányuló törekvéseket;

55. ismételten hangsúlyozza, hogy a biztonság minden parlamentben rendkívül érzékeny területet jelent, és ez még inkább igaz egy olyan többnemzetiségű, jól ismert parlamentben, ahova folyamatosan érkeznek állam- és kormányfők; rámutat, hogy a Parlament brüsszeli épületeiben naponta átlagosan 12 000 ember tartózkodik;

56. nyugtázza, hogy az Elnökség 2011. július 6-án egyhangúlag elfogadta az „Új átfogó biztonsági koncepciót”, amelynek része az az elképzelés, hogy a Parlament különböző bejáratait az épülethasználók különböző kategóriái számára tartsák fenn; 2013 végéig tájékoztatást kér az „Új átfogó biztonsági koncepció” végrehajtásáról;

57. megjegyzi, hogy a Parlament várakozásai szerint a biztonsági szolgálatok saját hatáskörbe vonása a 2013-tól 2016-ig terjedő időszakban 11 250 000 euróval, azt követően pedig évi 5 640 000 euróval csökkenteni fogja a költségeket Brüsszelben és Strasbourgban; garanciát vár arra vonatkozóan, hogy – folyamatos képzési program segítségével – a legmagasabb szintű normákat vezetik be és tartják fent a megcélzott biztonsági szint tekintetében; kéri, hogy készítsenek éves jelentést, amelyben részletes információkat szolgáltatnak a biztonsági szolgálat költségeinek alakulásáról, beleértve az e szogálatoknál dolgozó személyzet nyugdíjához kapcsolódó elhatárolt költségeket, valamint a szolgálat tevékenységi körének és tevékenységei minőségének biztosítása érdekében hozott intézkedéseket;

58. ismételten hangot ad azon kívánságának, hogy a biztonság fokozása érdekében a képviselőknek elektronikus ellenőrzésen kelljen átmenniük a Parlament épületeibe való be- és kilépéskor;

59. kéri, hogy a főtitkár tájékoztassa a közös átláthatósági nyilvántartás értékelése tekintetében követendő eljárásról, minthogy az értékelést a 2011-es intézményközi megállapodás értelmében 2013-ban kell lefolytatni;

60. megállapítja, hogy a személyzet több mint 1 500 tagjának jár a gyermeke Európai Iskolába, ezért csodálkozik azon, hogy a Parlament semmilyen szerepet sem játszik az Európai Iskolák rendszerének irányításában;

61. kéri, hogy a főtitkár tanulmányozza, milyen szerepet tölthetne be a Parlament az Európai Iskolák rendszerének irányításában, tekintettel arra, hogy a személyzet jelentős része bízza a rendszerre a gyermeke oktatását, és év végéig készítsen erről jelentést az illetékes bizottság számára;

Pénzügyi Főigazgatóság

Utazási iroda

62. tudomásul veszi, hogy a jelenlegi utazási irodával kötött szerződés 2013. december 31-én lejár, és az új ajánlati felhívás előkészületei már megkezdődtek; sajnálja, hogy miközben a szerződés rendelkezett a pénzügyi ellenőrzés lehetőségéről, az utazási iroda felépítésének és teljesítményének ellenőrzésére vonatkozóan nincsen ilyen rendelkezés; kitart amellett, hogy a jövőbeni szerződésnek tartalmaznia kell az időközi és záró pénzügyi és teljesítményértékelés lehetőségét; a Költségvetési ellenőrző Bizottság kérésének megfelelően üdvözli, hogy az igazgatás külső szakértőket is be fog vonni az ajánlati dokumentáció kidolgozásánál és a kiválasztási eljárás folyamán, biztosítva ezáltal, hogy a Parlament a legjobb megoldást válassza, ami jelentős egyszerűsödést és költségmegtakarítást eredményez; hangsúlyozza, hogy az új szerződésnek figyelembe kell vennie a minőség és az ár közötti legjobb arányt és a versenyképes árak melletti legelőnyösebb ajánlatot;

Kommunikációs Főigazgatóság

A Parlament kommunikációs politikája

63. örömmel látja, hogy az Elnökség 2011. március 23-án véglegesítette a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja a Parlament felülvizsgált kommunikációs stratégiájának megvalósítása; nyugtázza, hogy a cselekvési terv a 2014-es parlamenti választásokra összpontosít, és 21 konkrét tevékenységet határoz meg annak érdekében, hogy tudatosítsák a polgárokban a Parlament jogalkotási munkáját, és ösztönözzék őket az abban való részvételre;

64. üdvözli, hogy az új látogatóközpont a tevékenysége első évében fogadott látogatók száma (253 000) alapján sikeresnek ítélhető;

65. ragaszkodik ahhoz, hogy a kommunikációs költségvetést kizárólag arra használják, hogy tényszerű információkat szolgáltassanak a polgároknak az uniós politikákról; hangsúlyozza, hogy ez a szociális médiát alkalmazó tevékenységekre is vonatkozik;

66. sajnálja, hogy az EuroparlTV nézettsége – noha 2011-ben magasabb volt, mint 2010-ben[24] – a közvetlen egyéni felhasználókat tekintve (nem számítva azokat, akik partnerségi megállapodások révén regionális televíziókon keresztül nézik az adást) a 2011-ben számára juttatott jelentős (mintegy 8 000 000 eurós) finanszírozás (3 2 4 6. jogcím) ellenére továbbra is nagyon alacsony; sajnálja továbbá, hogy a plenáris ülés 2010. évi mentesítésről szóló állásfoglalásában foglalt kérés ellenére nem került sor az EuroparlTV költség-haszon elemzésére; nyugtázza az Elnökség 2012. december 12-i határozatát, amely jelentős megtakarítások elérése érdekében több reformot is előirányoz; elvárja egy ilyen költség-haszon elemzés bemutatását a 2012-re vonatkozó mentesítési eljárás megkezdése előtt;

67. aggodalmának ad hangot a Lux-díj 2011-es költségnövekedése miatt[25]; sürgeti a díj költséghatékonyabb irányítását és javasolja, hogy a belső ellenőr e cél megvalósítása érdekében fontolja meg a díj igazgatásának felülvizsgálatát;

68. nyugtázza, hogy az Elnökség 2011. szeptember 26-án jóváhagyta a brüsszeli Európai Történelem Háza üzleti tervét, valamint hogy a Bizottság kinyilvánította, hogy meghatározatlan mértékben kész részt vállalni a projekt üzemeltetési költségeiből és 2013. nyár végéig közli a Parlamenttel hozzájárulásának feltételeit; sajnálja, hogy a Bizottságtól nem várnak hozzájárulást a projekt létrehozásához;

69. örömmel fogadja az új eljárást, amelynek segítségével a túlfizetéseket vissza lehet szerezni a látogatói csoportok fogadásával kapcsolatos kifizetéseket követően; sajnálatosnak tartja, hogy banki átutalás általi fizetés csak személyes számlákra lehetséges, és nem léteznek rendelkezések a szervezetek számára történő átutalásokról; aggodalmát fejezi ki az abban rejlő jelentős biztonsági kockázat miatt, hogy látogatói csoportoknak készpénzzel fizetnek, mivel a kérdéses összegek meghaladhatják a 30 000 eurót is, és a Parlament naponta akár 388 000 eurót is kifizethet; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[26] értemében különleges odafigyeléssel kell eljárni a több mint 15 000 eurót érintő tranzakciók esetén, márpedig ennél rendszeresen többet fizet a Parlament a látogatóknak;

Belső Politikák Főigazgatósága (DG IPOL)

70. hangsúlyozza, hogy a DG IPOL-on belül az Elnökség határozata alapján 2011 júliusában létrehozták az új Hatásvizsgálatok Igazgatóságát; megállapítja, hogy az igazgatóság fő célkitűzése az, hogy független hatásvizsgálatokkal lássa el a Parlamentet a jogalkotási munka támogatása érdekében; örömmel látja, hogy az igazgatóság létrehozása költségvetési szempontból semleges volt;

Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság

A Parlament információtechnológiai politikája

71. szorgalmazza, hogy egy független testület készítsen átfogó elemzést a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, az információtechnológia területén külső szolgáltatókkal kötött szerződések hatékonyságáról és eredményességéről, különös tekintettel a következőkre:

- a szükségletek felmérése;

- a kiválasztási módszer;

- a legalkalmasabb szerződéstípus;

- az irányítási ellenőrzés lehetséges elvesztése a túlzott kiszervezés miatt; és

- a díjak/számlázási mechanizmusok átláthatósága;

72. sajnálatának ad hangot a külső (műszaki) szakértelemtől való túlzott függőség miatt, amely különösen az információtechnológiai ágazatokban tapasztalható, és amely strukturális egyensúlyhiányokhoz vezet a belső és a külső erőforrások között; rámutat, hogy az információtechnológiai tevékenységek kiszervezésekor mindig biztosítani kell, hogy a funkció irányítása és ellenőrzése a Parlament hatáskörében maradjon, és hogy az adatok biztonságával és bizalmas voltával kapcsolatos kockázatokat értékeljék és enyhítsék;

Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság (DG INLO)

73. kéri a főtitkárt, hogy terjesszen az étkeztetési szolgáltatás javítására irányuló tervezetet az Elnökség elé – tekintettel a Parlamenten belüli étkezdék, éttermek és bárok megnövekedett forgalmára (a teljes tevékenység mintegy 150%-kal növekedett 2002 és 2011 között, a vendégek száma 2002-ben 1472 millió, 2011-ben viszont már 3711 millió fő volt);

A Parlament ingatlanpolitikája

74. a 2010-ben elfogadott középtávú ingatlanstratégia kapcsán említést tesz az Elnökség által 2011-ben hozott alábbi döntésekre, amelyek számos jelentős projekt megvalósítására irányulnak, amelyek célja az épületek következő parlamenti ciklus elejétől kezdődő használatba vétele,

- Brüsszelben: a Trebel épület megvásárlása és a Montoyer 70. szám alatti épületre vonatkozó, vételi opcióval ellátott hosszú távú bérleti szerződés,

- Strasbourgban: a Vaclav Havel épület megvásárlása, ahová átkerülnek az ombudsman szolgálatai, és így a központi épületekben a képviselők részére terület szabadul fel;

- Luxembourgban: A Konrad Adenauer épület felújításának és kibővítésének folytatása az Elnökség 2012. január 12-i határozatában szereplő feltételeknek megfelelően, a luxemburgi kormányt bevonó megerősített partnerségi megállapodással,

- Szófiában 2011. július 7-én aláírták a szófiai Európa Ház új épületének 9 millió euróért való megvásárlására vonatkozó előzetes megállapodást,

- a megerősített karbantartási politika végrehajtása Brüsszelben és Strasbourgban a maximális biztonság és az infrastruktúra optimális kihasználásának garantálása érdekében,

- tervszerű és szisztematikus felújítási politika elindítása, tekintettel a parlamenti ingatlanpark legrégebbi épületeinek korára;

75. nyugtázza, hogy 2011-ben új, a Bizottság által elfogadott rendelkezésekhez hasonló módszertan lépett életbe az ingatlanfelmérés és -beszerzés tekintetében; megállapítja, hogy az új módszertan keretében a közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentumok Hivatalos Lapban való közzététele révén tovább erősítik az átláthatóságot és a versenyt; megállapítja, hogy az Ingatlanbizottság a brüsszeli ingatlanfelmérés kapcsán, azaz az Eastman és a Monterey 63 épületek cseréje, valamint új épületek keresése tekintetében beérkezett pályázatok és ajánlatok vizsgálatára már az új módszertant alkalmazta;

76. rámutat arra, hogy mindenfajta ingatlan- és épületpolitikának figyelembe kell vennie a megvásárolt épületek növekvő fenntartási költségeit;

77. megjegyzi, hogy Konrad Adenauer ingatlanprojektre vonatkozó ajánlattételi felhívások tekintetében azért nem tudtak jelölteket választani, mert az ajánlattételi felhívásra válaszul beérkezett árajánlatok a becsléseknél lényegesen magasabbak voltak; támogatja a felhatalmazással engedélyezésre jogosult tisztviselő azon döntését, hogy a szerződést senkinek ne ítélje oda; elvárja, hogy a projekt ne haladja meg a 2011 októberében előirányzott 482,7 millió eurós összeget;

78. e tekintetben megjegyzi, hogy a Parlament által megvalósított építkezésre és épületek belő kialakítására vonatkozó valamennyi szerződést a lehető legtágabb alapokon, és mindig európai szinten kell megpályáztatni; azt ajánlja, hogy ha kivételesen a tárgyalásos eljárást alkalmazzák, az áraknak az építési költségeken kell alapulniuk, beleértve a gazdasági szereplők szigorúan ésszerű árrését;

79. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy második alkalommal strukturális hibát tártak fel a Parlament épületeiben, ez alkalommal a Parlament brüsszeli plenáris üléstermének mennyezeti fagerendáiban; kéri az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóságot, hogy végezze el a Parlament valamennyi épülete szerkezeti állapotának teljes felmérését, kezdve azokkal, amelyek esetében még érvényben van a projektfejlesztő általi garancia a rejtett hibák ellen, lehetőség szerint az egyes tagállamok nemzeti ingatlanpolitikai irodáiból kiválasztott néhány szakértő támogatásával, és teljes mértékben használja ki a házon belül felhalmozott tudást; kéri a főtitkárt, hogy hamarosan terjessze az Elnökség elé az e munkálatokra vonatkozóan minden technikai részletet és a kapcsolódó költségeket tartalmazó tervet;

Közbeszerzés

80. hangsúlyozza annak alapvető fontosságát, hogy a közbeszerzési eljárások a Parlament igényeivel összhangban legyenek, és segítsék azok kielégítését; hangsúlyozza, hogy azoknak meg kell felelniük a szabályozási követelményeknek, a közbeszerzésre vonatkozó alapvető elveknek, a szerződéses szabályoknak és a pályázatok értékelési folyamata során alkalmazott minden kritériumnak, és azokat megfelelő kontrollrendszereknek kell alávetni a keretszerződés alkalmazásával adott megrendelések teljesítésének nyomon követése érdekében;

81. felhívja a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési eljárások során különféle érdekek merülnek fel, azonban nem mindig valósul meg azoknak a köz- és magánszektor közötti összehangolása, és hogy a közbeszerzés magas kockázattal járó terület, amely folyamatosan kiemelt figyelmet igényel, és ahol kritikus jelentőségű a szükségletek előre történő tervezése;

82. hangsúlyozza, hogy az összetett jogi környezet és az adatokra vonatkozó rendkívül összetett szükségletek miatt a célok elérése tekintetében jelentős kockázatáll fenn a közbeszerzés eljárás minden szakaszában (elsőként a szükségletek értékelése, a pályázati felhívás előkészítése, a pályázati felhívás és az ajánlattételhez szükséges dokumentáció megszövegezése, a pályázókkal való kapcsolatfelvétel, a pályázatok felbontása, a pályázatok értékelése, a szerződés odaítélésére vonatkozó döntés meghozatala, a szerződés megkötése);

83. emlékeztet arra, hogy a közbeszerzés során az összeférhetetlenség valószínűségét nem szabad elvetni, hanem azzal megfelelően foglalkozni kell, és a megfelelő irányítás és az esetleges összeférhetetlenségek megelőzése érdekében a Parlamentnek meg kell erősítenie és fenn kell tartania verifikálási mechanizmusait;

84. megjegyzi, hogy 2011-ben és 2012-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat átfogó ellenőrzést végzett a DG ITEC-en belüli közbeszerzési eljárásokra és a szerződések végrehajtására vonatkozóan, és hogy a 2012 júniusában elfogadott végleges jelentés hat pontból álló cselekvési tervet fogalmazott meg a felmerült kérdések kezelése érdekében; megjegyzi továbbá, hogy a DG ITEC vezetőségével abban állapodtak meg, hogy a cselekvési tervet 2012. december 31-ig végrehajtják; rámutat arra, hogy a pályázati dokumentáció természeténél fogva rendkívül összetett mivel az több tételt, műszaki profilt és szerződés-végrehajtási módszert ötvöz;

85. üdvözli, hogy az említett ellenőrzés azt állapította meg, hogy a DG ITEC sikeresen orvosolt számos, a 2005-ös és 2006-os első transzverzális közbeszerzési ellenőrzés által feltárt eljárási hiányosságot; azonban sajnálattal jegyzi meg, hogy az alábbi hiányosságokat állapították meg:

- az ITS 08 közbeszerzési eljárás összetett jellege nem volt teljesen hatékony;

- jelentős tér mutatkozik a külső helyszínen biztosított informatikai szolgáltatások arányának bővítésére, és

- a kivételes tárgyalásos eljárásokhoz való folyamodást jobban alá kell támasztani, és hogy a tárgyalások kimenetele olyan dokumentált elemzéseken alapul, amelyek mérhető módon ütköznek a megfelelő ár-érték arányra vonatkozó referenciaértékekkel;

Az odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés

86. megállapítja, hogy a központi szolgálatok az engedélyezésre jogosult szervezeti egységektől kapott tájékoztatás alapján elkészítették az éves jelentést[27] a költségvetési hatóság részére a 2011-ben odaítélt szerződésekről, és hogy a 2011-ben és 2010-ben odaítélt szerződések lebontása a következő:

A szerződés típusa	2011		2010
1.	Darabszám	Százalék	Darabszám	Százalék
Szolgáltatások Árubeszerzés Munkálatok Épület	162 42 29 5	68 % 18 % 12 % 2 %	145 40 27 4	67 % 19 % 12 % 2 %
Összesen	238	100 %	216	100 %

A szerződés típusa	2011		2010
A szerződés típusa	Érték (euró)	Százalék	Érték (euró)	Százalék
Szolgáltatások Árubeszerzés Munkálatok Épület	367 969 100 158 467 814 33 142 238 15 881 213	64 % 27 % 6% 3 %	171 589 038 45 467 211 22 128 146 22 269 303	67 % 17 % 8% 9 %
Összesen	575 460 365	100 %	261 453 698	100 %
(A Parlament által 2011-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 5.o.)

87. megállapítja, hogy a 2010-ben és 2011-ben odaítélt szerződések alkalmazott eljárás szerinti lebontása a következő:

Az eljárás típusa	2011		2010
1.	Darabszám	Százalék	Darabszám	Százalék
Nyílt Meghívásos Tárgyalásos Pályáztatás Kivétel	89 11 133 2 3	37 % 5 % 56 % 1 % 1 %	72 6 138	33 % 3 % 64 %
Összesen	238	100 %	216	100 %

Az eljárás típusa	2011		2010
Az eljárás típusa	Érték (euró)	Százalék	Érték (euró)	Százalék
Nyílt Meghívásos Tárgyalásos Pályáztatás Kivétel	408 913 061 126 310 563 30 974 647 4 668 600 4 593 494	71 % 22 % 5 % 1 % 1 %	143 603 024 10 456 576 107 394 098	55 % 4 % 41 %
Összesen	575 460 365	100 %	261 453 698	100 %
(A Parlament által 2011-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 6–7.o.)

88. megállapítja, hogy 2011-ban összesen 238 szerződést ítéltek oda, amelyek közül 100 – 535 millió euró összértékben – nyílt és meghívásos eljárások alapján jött létre, míg 133 – 31 millió euró összértékben – tárgyalásos eljárásokon alapult;

Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)

89. tudomásul veszi, hogy 2011-ben a 4 0 0. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel:

Képviselő-csoport	2011					2010
Képviselő-csoport	Éves előirányzatok*	Saját források és átvitt előirányzatok	Kiadások	Az éves előirányzatok felhasználási szintje	A következő időszakra átvitt összegek	Éves előirányzatok	Saját források és átvitt előirányzatok	Kiadások	Az éves előirányzatok felhasználási szintje	A következő időszakra átvitt összegek (2011)
EPP (volt EPP-ED)	20 336	1 918	20 442	100,42 %	1 832	19 990	2 392	20 662	103,36 %	1 720
S&D (volt PSE)	14 302	5 499	13 696	95,76 %	6 105	14 011	4 629	13 359	95,35 %	5 281
ALDE	6 477	2 416	6 676	103,07 %	2 217	6 262	2 240	6 160	98,37 %	2 342
Verts/ALE	4 025	1 242	3 820	94,91 %	1 447	3 896	1 188	3 893	99,92 %	1 191
GUE/NGL	2 535	1 088	2 553	100,71 %	1 070	2 531	1 065	2 525	99,76 %	1 071
UEN	-					-
IND/DEM	-					-
ECR	3 831	720	3 375	88,09 %	1 176	3 648	398	3362	92,16 %	684
EFD	2 088	835	2 046	98,03 %	876	2 201	419	1799	81,74 %	821
Független képviselők	1 270	409	924	72,72 %	413	1 234	248	828	67,10 %	409
Összesen	54 866	14 126	53 514	97,53 %	15 137	53 773	12 579	52 588	97,80 %	13 519
* valamennyi összeg ezer euróban A 2009-es európai választásokat követően az UEN és az IND/DEM képviselőcsoportok megszűntek és két új képviselőcsoport (ECR és EFD) jött létre.

Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok

90. tudomásul veszi, hogy 2011-ben a 4 0 2. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel[28]:

Párt	Rövidítés	Saját források*	EP támogatás	Összes bevétel	EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)	Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba) vagy veszteség
Európai Néppárt	EPP	1 801	6 184	7 985	85 %	269
Európai Szocialisták Pártja	PES	939	4 118	5 057	85 %	51
Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt	ELDR	672	1 816	2 488	85 %	52
Európai Zöldek Pártja	EGP	686	1 299	1 985	84 %	204
Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége	AECR	204	633	837	85 %	0
Európai Baloldal Pártja	EL	241	847	1 088	85 %	64
Európai Demokrata Párt	EDP/PDE	73	371	444	85 %	0
Európai Szabad Szövetség	EFA	128	392	520	85 %	8
EUDemokraták	EUD	20	167	187	85 %	-19
Európai Keresztény politikai Mozgalom	ECPM	72	260	332	84 %	4
Európai Szövetség a Szabadságért	EAF	71	368	439	85 %	6
Összesen		4 907	16 455	21 362	85 %	639
(*) valamennyi összeg ezer euróban

91. tudomásul veszi, hogy 2011-ben a 4 0 3. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel[29]:

Alapítvány	Rövidítés	Kapcsolódó párt	Saját források*	EP támogatás	Összes bevétel	EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)
Európai Tanulmányok Központja	CES	EPP	711	3 865	4 575	85 %
Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa	FEPS	PES	514	2 709	3 223	85 %
Európai Liberális Fórum	ELF	ELDR	146	805	951	85 %
Zöld Európai Alapítvány	GEF	EGP	152	851	1 002	85 %
Európa Átalakítása	TE	EL	134	549	683	85 %
Európai Demokraták Intézete	IED	PDE	35	191	226	85 %
Az Európai Államközi Együttműködés Szervezete	OEIC	EUD	7	108	116	85 %
Maurits Coppieters Központ	CMC	EFA	44	250	294	85 %
Új Irány	ND	AECR	114	566	680	85 %
Európai Keresztény Politikai Alapítvány	ECPF	ECPM	25	115	140	82 %
Európai Alapítvány a Szabadságért	EFF	EAF	51	236	287	82 %
Összesen			1 933	10 244	12 177	85 %
(*) valamennyi összeg ezer euróban

Környezetbarát Parlament

92. megjegyzi, hogy a Parlament 10 parlamenti szolgálait kerékpárral rendelkezik, amelyek strasbourgi ülés idején a képviselők és a személyzet rendelkezésére állnak – a Strasbourg városa által rendelkezésre bocsátott 40 kerékpáron felül; ismételten hangsúlyozza azon kérését, hogy ezeket a számokat jelentősen növeljék – figyelembe véve az alacsony felmerülő költségeket és a jelentős igényt;

93. úgy véli, hogy figyelembe kellene venni annak lehetőségét, hogy egyszerre érjenek el környezetvédelmi javulást és ésszerű megtakarításokat a Parlament költségvetésében olyan eltérő munkamódszerek és modern technológiák – például távkonferenciák – révén, amelyek zöldebbek és olcsóbbak, miközben nem korlátozzák a parlamenti munkát.

94. kéri, hogy tájékoztassák a Parlament fotovoltaikus paneljei által óránként termelt energiamennyiségről;

95. ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja az e-bizottságra vonatkozó kísérleti projektet; határozottan javasolja, hogy a Parlament papírhasználatának jelentős mértékű csökkentése érdekében a képviselők számára e tekintetben adják meg a választási lehetőséget arra vonatkozóan, hogy a bizottsági üléseken megkapják-e papírformátumban a dokumentumokat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.3.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Jean-Pierre Audy, Inés Ayala Sender, Zuzana Brzobohatá, Andrea Češková, Ryszard Czarnecki, Tamás Deutsch, Martin Ehrenhauser, Jens Geier, Gerben-Jan Gerbrandy, Ingeborg Gräßle, Jan Mulder, Eva Ortiz Vilella, Monika Panayotova, Aldo Patriciello, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Bart Staes, Georgios Stavrakakis, Søren Bo Søndergaard
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jorgo Chatzimarkakis, Edit Herczog, Ivailo Kalfin, Markus Pieper, Olle Schmidt, Derek Vaughan
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Birgit Collin-Langen, Peter Jahr

[1] HL L 68., 2011.3.15.
[2] HL C 348., 2012.11.14., 1. o.
[3] HL C 164., 2012.6.9., 1. o.
[4] HL C 344., 2012.11.12., 1. o.
[5] HL C 348., 2012.11.14, 130. o.
[6] HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
[7] PE 349.540/Bur/ann/def.
[8] HL C 4. E, 2011.7.1., 20. o.
[9] HL C 161. E, 2011.5.31., 258. o.
[10] HL L 68., 2011.3.15.
[11] HL C 348., 2012.11.14, 1. o.
[12] HL C 164., 2012.6.9., 1. o.
[13] HL C 344., 2012.11.12., 1. o.
[14] HL C 348., 2012.11.14., 130. o.
[15] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
[16] HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
[17] PE 349.540/Bur/ann/def.
[18] HL C 4. E, 2011.7.1., 20. o.
[19] HL C 161. E, 2011.5.31., 258. o.
[20] HL C 344., 2002.11.12., 215. o.
[21] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0048.
[22] Költségvetési és pénzgazdálkodási jelentés – I. szakasz – Európai Parlament – 2011-es pénzügyi év (HL C 164., 2012.6.9., 1. o.).
[23] Automatikusan átvitt összegek: 231 028 630 euró, nem automatikusan átvitt összegek: 9 240 000 euró.
[24] Közvetlen látogatók a weboldalon havonta: 2010: 30 000; 2011: 39 559.
[25] A 2011-es számadat 573 722 euró, míg a 2010-es adat 380 666 euró.
[26] HL L 309., 2005.11.25., 15. o.
[27] Elérhető az alábbi helyen: http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201109/20110913ATT26546/20110913ATT26546EN.pdf
[28] Forrás: A következő elnökségi jegyzőkönyvek: i. 2012 június 26., 34. pont (a főtitkár D(2012)31558, PE469.487/BUR számú feljegyzése), valamint ii. 2012. augusztus 30., 26. pont (a főtitkár D(2012)42643 számú feljegyzése).
[29] Forrás: A következő elnökségi jegyzőkönyvek: i. 2012 június 26., 34. pont (a főtitkár D(2012)31558, PE469.487/BUR számú feljegyzése), valamint ii. 2012. augusztus 30., 26. pont (a főtitkár D(2012)42643 számú feljegyzése).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat