Eljárás : 2011/0309(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0121/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0121/2013

Viták :

PV 20/05/2013 - 17
CRE 20/05/2013 - 17

Szavazatok :

PV 21/05/2013 - 6.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0200

JELENTÉS     ***I
PDF 1397kWORD 1322k
25.3.2013
PE 491.285v02-00 A7-0121/2013

on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on safety of offshore oil and gas prospection, exploration and production activities

(COM(2011)0688 – C7‑0392/2011 – 2011/0309(COD))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Ivo Belet

A vélemény előadói (*):

Justas Vincas Paleckis, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Eva Lichtenberger, Jogi Bizottság

(*) Társbizottság – az eljárási szabályzat 50. cikke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on safety of offshore oil and gas prospection, exploration and producion activities

(COM(2011)0688 – C7‑0392/2011 – 2011/0309(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0688),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0392/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. február 22-i véleményére(1),

–   a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A7-0121/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a tengeri olaj- és gáziparban végzett kutatási, feltárási és termelési tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. ▌cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)         Az EUMSZ 191. cikke célkitűzésként határozza meg a környezet minőségének megőrzését, védelmét és javítását, valamint a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítását. Továbbá előírja, hogy minden uniós fellépésnek törekednie kell a magas szintű védelem biztosítására, amelynek alapelvei az elővigyázatosság, a megelőző lépések megtétele, a környezeti károk lehetőség szerint forrásuknál történő helyrehozása, valamint a szennyező fizet elve.

(2)         Ezen irányelv célja a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekhez kötődő súlyos balesetek előfordulásának csökkentése és következményeinek enyhítése, amennyire lehetséges, ezen keresztül pedig a tengeri környezet és a partvidéki gazdaságok szennyezéssel szembeni védelmének javítása, a tengeri olaj- és gázfeltárás és -kitermelés ▌biztonságára vonatkozó minimumfeltételek rögzítése, az Unió belső energiatermelésében előforduló lehetséges zavarok megelőzése, valamint a balesetek esetén alkalmazandó válaszmechanizmusok javítása.

(3)         Az irányelv alkalmazási körét nemcsak a jövőbeli létesítményekre és tevékenységekre kell kiterjeszteni, hanem – átmeneti rendelkezések révén – a már meglévő létesítményekre is.

(3a)       A tengeri olaj- és gázipari tevékenységek kapcsán előforduló súlyos balesetek rendszerint súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel járnak a tengeri és a part menti környezetre nézve, és a part menti területek gazdaságának is nagy károkat okoznak.

(4)         A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos balesetek – különösen a Mexikói-öbölben 2010-ben történt baleset – hatására a közvélemény felfigyelt a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek veszélyeire, valamint megkezdődött a tengeri tevékenységek biztonságának szavatolását célzó szakpolitikai intézkedések felülvizsgálata. A Bizottság a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonsági kihívásainak kezeléséről szóló, 2010. október 13-án benyújtott közleményében elindította a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságára vonatkozó felülvizsgálatot, és kifejtette előzetes álláspontját. Az Európai Parlament 2010. október 7-én és 2011. szeptember 13-án foglalt állást a kérdésben. A tagállamok energiaügyi miniszterei az Energiaügyi Tanács 2010. december 3-i következtetéseiben fejtették ki álláspontjukat.

(5)  A súlyos tengeri olaj- és gázipari balesetek előfordulásának kockázata jelentős. Ezen irányelvnek a tengervízszennyezés kockázatának csökkentésével hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelmének biztosításához és különösen a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ▌ (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) 1. cikkének (1) bekezdésében megjelölt, legkésőbb 2020-ig megvalósítandó jó környezeti állapot eléréséhez, illetve fenntartásához.

(6)         A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv egyik központi célkitűzése a tengeri környezetet érintő valamennyi tevékenység kumulatív hatásainak kezelése, és az integrált tengerpolitika környezetvédelmi pillérét jelenti Az integrált tengerpolitika fontos szerepet játszik a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek szempontjából, hiszen a benne megfogalmazott elvárások között szerepel az egyes gazdasági ágazatok konkrét aggályainak és az óceánok, tengerek és tengerparti területek mélyreható megértésének mint általános célkitűzésnek az összehangolása azzal a céllal, hogy a tengerekre vonatkozóan létrejöjjön egy koherens megközelítés, amely minden gazdasági, környezeti és társadalmi szempontra kiterjed, és felhasználja a tengeri területrendezés gyakorlatát és a tengerrel kapcsolatos ismereteket.

(7)         A tengeri olaj- és gázipar az Unió számos régiójában képviselteti magát, és a jövőben újabb regionális fejlesztések várhatók az uniós vizeken, tekintettel arra, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően ma már problematikusabb környezetben is lehetséges az olajfúrás. A tengeri olaj- és gáztermelés az EU energiaellátásának biztonságában is fontos szerepet játszik.

(8)         A tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságára vonatkozó, jelen állapotában széttagolt és inkoherens európai szabályozási keret és az ágazati gyakorlatban jelenleg alkalmazott biztonsági intézkedések nem nyújtanak teljesen kielégítő garanciát arra, hogy a tengeri balesetek kockázata EU-szerte a lehető legkisebb legyen, mint ahogy arra sem, hogy az uniós vizeken bekövetkezett baleseteket követően a leghatékonyabb válaszmechanizmus ▌lépjen működésbe, méghozzá kellő időben. A meglévő felelősségi szabályok értelmében nem lehet minden esetben egyértelműen megállapítani a felelős fél kilétét, ▌és előfordulhat, hogy a felelős nem tudja kifizetni az általa okozott károkért járó kártérítés teljes összegét, vagy nem kötelezhető erre. A tengeri olaj- és gázipari tevékenységek megkezdése előtt mindig gondoskodni kell arról, hogy a felelős fél egyértelműen meghatározható legyen.

(9)  A szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 1994/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ▌ értelmében tengeri olaj- és gázipari tevékenységek csak engedély birtokában végezhetők az Unió területén. Ehhez kapcsolódóan a kizárólagos feltárási és termelési engedélyek kiadásakor az engedélyező hatóságnak meg kell vizsgálnia a műszaki és pénzügyi kockázatokat, valamint adott esetben azt, hogy a kérelmező felelősségteljesen végezte-e a korábbi tevékenységét. Szükséges biztosítani, hogy az engedélyes műszaki és pénzügyi alkalmasságának vizsgálatakor az engedélyező hatóság azt is alaposan megvizsgálja, hogy az engedélyes bármilyen előre látható körülmény mellett is képes-e folyamatosan garantálni a tevékenység biztonságos és hatékony végzését. A 94/22/EK irányelv szerinti engedélyért folyamodó vállalkozások műszaki és pénzügyi alkalmasságának felmérése során a tagállamoknak ellenőrizniük kell azt, hogy a vállalkozások megfelelően igazolták-e, hogy a súlyos balesetekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére vonatkozóan megfelelő céltartalékot képeztek vagy fognak képezni.

(10)       Egyértelművé kell tenni, hogy a 94/22/EK irányelv értelmében vett, a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező engedélyesek a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában felelős „gazdasági szereplőknek” minősülnek, és az ilyen irányú felelősségüket nem ▌ ruházhatják át velük szerződött harmadik felekre.

(11)       Jóllehet a 94/22/EK irányelvnek megfelelően kiadott általános engedélyek egy adott terület viszonylatában kizárólagos jogot biztosítanak az engedélyesek számára olaj és/vagy gáz feltárására és termelésére, az érintett területen folyó tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket a tagállamoknak szakértők által végzett, folyamatos szabályozói felügyelet hatálya alá kell vonniuk annak érdekében, hogy hatékony ellenőrzések révén megelőzhetők legyenek a súlyos balesetek, illetve korlátok közé lehessen szorítani a baleseteknek az embereket, a környezetet és az energiaellátás biztonságát érintő hatásait.

(11a)  Tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket kizárólag olyan üzemeltetők végezhetnek, melyeket az engedélyesek vagy az engedélyező hatóságok jelölnek ki. Üzemeltető lehet – a kereskedelmi szabályoktól vagy a nemzeti közigazgatási követelményektől függően – valamely harmadik fél, illetve az engedélyes vagy az engedélyesek egyike. Az üzemeltetőnek kell mindig a műveletek biztonságáért elsődlegesen felelős jogalanynak lennie, és mindig hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy e tekintetben eljárjon. Ez a szerep eltérő lehet az engedélyben szabályozott tevékenységek mindenkori szakasza szerint. Az üzemeltető szerepe ezért a feltárás szakaszában a kút üzemeltetése, a termelési szakaszban pedig a termelő létesítmény üzemeltetése. Egy adott engedélyezett terület vonatkozásában azonos lehet a kút üzemeltetője a feltárás szakaszában, illetve a termelő létesítmény üzemeltetője a termelés szakaszában.

(11b)     Az üzemeltetőknek az ésszerűen megvalósítható legalacsonyabb szintre kell csökkenteniük a súlyos balesetek kockázatát, amelyen a további kockázatcsökkentés költsége már nagymértékben aránytalan lenne az elért előnyökhöz képest. A kockázatcsökkentési intézkedések ésszerű kivitelezhetőségét az új tudományos és technológiai fejlemények fényében folyamatosan felül kell vizsgálni. Annak felmérése során, hogy az idő- és költségráfordítás, valamint az erőfeszítés nagyban aránytalan lenne-e a kockázat további csökkentésének előnyeihez képest, tekintetbe kell venni a vállalkozásnak megfelelő, a legjobb gyakorlatokban meghatározott kockázati szinteket.

(12)       Fontos annak biztosítása, hogy a lakosság idejekorán és ténylegesen lehetőséget kapjon az olyan tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételre, amelyek potenciálisan jelentős hatást gyakorolhatnak a környezetre az Európai Unióban. Ez a politika összhangban van az Unió olyan nemzetközi kötelezettségvállalásaival, mint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ/EGB-egyezmény (az Aarhusi Egyezmény). Az Aarhusi Egyezmény 6. cikke előírja az Egyezmény I. mellékletében felsorolt meghatározott tevékenységekre és a mellékletben nem felsorolt, de a környezetre esetleg jelentős hatást gyakorló tevékenységekre vonatkozó határozatok meghozatalában a nyilvánosság részvételét. Az Aarhusi Egyezmény 7. cikke a környezettel kapcsolatos terveket és programokat illetően előírja a nyilvánosság részvételét.

(12a)    A tervek és a projektek kidolgozásával kapcsolatban az uniós jogszabályok – különösen a 2001/42/EK, a 2003/35/EK, a 2012/18/EU és a 2011/92/EU irányelv – meghatároznak bizonyos követelményeket. Mindazonáltal a nyilvánosság részvételére vonatkozó meglévő uniós jogszabályok nem terjednek ki minden tengeri olaj- és gázipari feltáró tevékenységre. Ez többek között arra a döntéshozatalra is vonatkozik, amelynek a célja vagy esetleges eredménye az, hogy egy nem termelő létesítményből feltáró műveleteket indítanak. Az ilyen feltáró műveletek mindazonáltal bizonyos körülmények között potenciálisan jelentős hatást gyakorolhatnak a környezetre, és ezért vonatkozásukban lehetővé kell tenni a nyilvánosságnak az Aarhusi Egyezményben előírt részvételét.

(13)       A tengeri olaj- és gázipari tevékenységre irányuló tagállami szabályozói gyakorlat tekintetében már vannak követendő példák az Unión belül. Ezen gyakorlatok alkalmazása azonban nem egységes az Unió egészében, és egyetlen tagállam sem építette be az összes legjobb szabályozói gyakorlatot a súlyos tengeri balesetek megelőzését és az ezen balesetek által az emberi életre és egészségre, valamint a környezetre gyakorolt hatások mérséklését célzó jogszabályaiba. A bevált szabályozási gyakorlatokra szükség van egy olyan hatékony szabályozás kialakításához, amely biztosítja a legszigorúbb biztonsági normák érvényesülését és a környezet védelmét, és amely– többek között – úgy valósítható meg, hogy az e területhez kapcsolódó hatásköröket közös illetékes hatóság („az illetékes hatóság”) fogja össze, amely egy vagy egyszerre több tagállami szerv erőforrásaira támaszkodik.

(14a)     A 91/92/EGK irányelvvel összhangban a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot érintő ügyekben konzultálni kell a munkavállalókkal és/vagy képviselőikkel, és lehetővé kell tenni, hogy részt vehessenek a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot érintő bármilyen kérdésről folyó megbeszéléseken. Ezen túlmenően a legjobb uniós gyakorlatok szerint háromoldalú alapon működő konzultációs mechanizmusokat kell hivatalosan létrehozni a tagállamokban, amelyekben részt vesznek a munkaadók, a munkavállalók képviselői és az illetékes hatóság. Az ilyen hivatalos konzultáció példájaként említhető a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1976. évi 144. sz. egyezménye a háromoldalú egyeztetésekről (nemzetközi munkaügyi normák).

(15a)     A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az illetékes hatóság rendelkezzen az ahhoz szükséges jogi felhatalmazással és megfelelő erőforrásokkal, hogy képes legyen hatékony, arányos és átlátható jogérvényesítési intézkedések meghozatalára, ezen beül adott esetben a tevékenységek beszüntetésére, amennyiben az üzemeltető biztonsági teljesítménye és környezetvédelmi intézkedései nem megfelelőek.

(16a)    Ezen irányelv intézkedéseinek biztosítaniuk kell az illetékes hatóság függetlenségét és pártatlanságát. Ezzel kapcsolatban a súlyos tengeri balesetek kapcsán szerzett tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az egyes tagállamokon belül elkerülhető a közigazgatási hatáskörök közti összeférhetetlenség, amennyiben egyértelműen elkülönítik a tengeri biztonsággal és a környezettel kapcsolatos szabályozói és az ehhez kapcsolódó döntéshozatali hatásköröket a tengeri természeti erőforrások gazdasági fejlesztésével kapcsolatos szabályozói hatásköröktől, beleértve az engedélyezést és a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből befolyó bevételekkel való gazdálkodást. Ezt az összeférhetetlenséget úgy lehet a legjobban megelőzni, ha teljes mértékben különválasztják az illetékes hatóságot a tengeri természeti erőforrások gazdasági fejlesztéséért felelős hatásköröktől.

(16b)     Ha azonban valamely tagállamban a tengeri olaj- és gázipari tevékenység nem jelentős, akkor az illetékes hatóságnak a gazdasági fejlesztéstől való teljes szervezeti különválasztása aránytalan lenne. Ebben az esetben az érintett tagállamnak törekednie kell arra, hogy a lehető legjobb alternatív megoldással biztosítsa az illetékes hatóság függetlenségét és pártatlanságát.

(17)       A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekhez – különösen az üzemi folyamatbiztonsághoz, a szénhidrogének szivárgásának megakadályozásához, a szerkezeti integritáshoz, a tűz- és robbanásveszély megelőzéséhez, az evakuáláshoz, a meneküléshez és a mentéshez, valamint a súlyos balesetek környezeti hatásának mérsékléséhez – kapcsolódó összetett, súlyos veszélyek egyedi, a tengeri olaj- és gáziparra jellemző konkrét veszélyekre szabott szabályozást tesznek szükségessé.

(18)  Ezt az irányelvet a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmének és biztonságának területén hatályos uniós jogszabályok, különösen a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv , valamint az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről szóló, 1992. november 3-i 92/91/EGK tanácsi irányelv (tizenegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) sérelme nélkül kell alkalmazni.

(19)       A tengeri szabályozási rendszernek ki kell terjednie mind a rögzített, mind a mobil létesítményeken végzett tevékenységekre, valamint a feltárási és termelési tevékenységeknek a tervezéstől a leszerelésig, majd a termelésből való végleges kivonásáig tartó teljes időtartamára.

(20)       A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel összefüggő súlyos balesetek megelőzése terén a jelenlegi legjobb üzemeltetési gyakorlatokat a célkitűzéseket megállapító megközelítés, valamint a kívánt eredmények alapos kockázatértékelés és megbízható irányítási rendszerek alkalmazása révén történő elérése jellemzi.

(21)       Az Unió területén alkalmazott legjobb üzemeltetési gyakorlatok szerint a ▌ létesítmények engedélyeseinek és/vagy üzemeltetőinek hatékony vállalati biztonsági és környezetvédelmi stratégiát kell kialakítaniuk, a súlyos balesetek megelőzése céljából megfelelő eljárásokat kell létrehozniuk, valamint módszeresen meg kell határozniuk a súlyos veszélyhelyzetek valamennyi lehetséges forgatókönyvét – ideértve a súlyos balesetek környezeti hatásait is –, amelyek a létesítményben előforduló, veszélyt jelentő tevékenységek kapcsán előfordulhatnak. E legjobb gyakorlatok szerint a létesítmény átfogó biztonság- és környezetirányítási rendszerében és veszélyhelyzet-reagálási tervében értékelni kell az említett veszélyhelyzetek előfordulási valószínűségét és következményeit, és ezáltal azok kockázatát, továbbá a kezelésükhöz/ellenőrzésükhöz szükséges intézkedéseket és veszélyhelyzeti reagálást. A fentebb említett stratégiát és kockázatkezelési eljárásokat világosan meg kell fogalmazni és össze kell foglalni a súlyos veszélyekről szóló jelentésben. A súlyos veszélyekről szóló jelentésnek ki kell egészítenie a 92/91/EK irányelv szerinti biztonsági és egészségvédelmi dokumentumot, ezenkívül a környezeti kockázatok kezelésére és a veszélyhelyzeti tervekre vonatkozó intézkedéseket is kell tartalmaznia. A súlyos veszélyekről szóló jelentés elkészítésének megfelelő szakaszaiban konzultációt kell folytatni a munkavállalókkal. A súlyos veszélyekről szóló jelentést ezenkívül az illetékes hatóságnak alaposan értékelnie kell, és annak kell elfogadnia ▌.

(22)  Az uniós vizeken alkalmazott kockázatkezelési intézkedések hosszú távú eredményessége érdekében a súlyos veszélyekről szóló jelentést úgy kell elkészíteni, hogy kiterjedjen a termelő létesítmény életciklusának valamennyi lényeges aspektusára, ideértve a tervezést, az üzemeltetést, a más létesítményekkel együttesen történő üzemeltetést, a tagállami vizeken belüli áthelyezést, a létesítményben végrehajtott lényeges változtatásokat, végül pedig a termelésből való végleges kivonást. A súlyos veszélyekről szóló jelentést a nem termelő létesítmények tekintetében is el kell készíteni. Az uniós vizeken kizárólag abban az esetben üzemeltethető létesítmény, ha az üzemeltető vagy a nem termelő létesítmény tulajdonosa benyújtotta a súlyos veszélyekről szóló jelentést az illetékes hatóságnak, és az illetékes hatóság azt elfogadta. A súlyos veszélyekről szóló jelentésnek az illetékes hatóság általi elfogadása nem vonja maga után azt, hogy a súlyos veszélyek elhárításával kapcsolatos felelősség az üzemeltetőről az illetékes hatóságra hárulna.

(23)       Kútfúrást csak olyan létesítmény végezhet, amely technikailag alkalmas a fúrás helyszínén adott esetben előforduló valamennyi veszély elhárítására, és amelynek vonatkozásában már elfogadták a súlyos veszélyekről szóló jelentést.

(24)       Az ▌üzemeltetőnek a megfelelő létesítmény használatán túlmenően részletes tervet kell készítenie a kúttal végzett egyes tevékenységek kapcsán felmerülő konkrét körülményekről és kockázatokról, és a legjobb uniós gyakorlatokkal összhangban független szakértői véleményt kell beszereznie a kúttervről. Az ▌üzemeltetőnek értesítést kell küldenie az illetékes hatóságnak a kút üzemeltetésére vonatkozó tervekről, és kellő időt kell hagynia a hatóság számára ahhoz, hogy adott esetben megtehesse a kút tervezett üzemeltetésével kapcsolatban szükséges intézkedéseket. E tekintetben a tagállamok szigorúbb, a kút üzemeltetésének megkezdését megelőzően teljesítendő nemzeti követelményeket vezethetnek be.

(25)       A biztonságos tervezés és a tevékenységek folyamatos és biztonságos végzése érdekében az ágazat köteles figyelemmel kísérni az irányadó előírásokban és útmutatásokban meghatározott, rendelkezésre álló legjobb gyakorlatokat, amelyeket a folyamatos fejlődés érdekében időről időre frissíteni kell az újonnan szerzett ismeretekkel és innovációkkal; ennek érdekében az üzemeltetőknek és az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük, hogy a Deepwater Horizon-fúrótorony balesetének és más súlyos tengeri baleseteknek a tapasztalatai alapján meghatározzák az új vagy továbbfejlesztett előírások és útmutatások létrehozásának főbb irányvonalait, és haladéktalanul megbízást kell adniuk a legfontosabb útmutatások és előírások kidolgozására.

(26)  A tengeri olaj- és gázipari tevékenységek összetettségére való tekintettel ahhoz, hogy az üzemeltetők a legjobb gyakorlatokat alkalmazni tudják, független ▌hitelesítési rendszert kell alkalmazni a biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemek tekintetében a létesítmény teljes életciklusa során, ideértve a termelő és/vagy a rögzített létesítmények vonatkozásában a tervezési szakaszt is.

(27a)     Amennyiben a mobil tengeri fúrótornyok tengeri felségvizeken haladnak át és hajónak tekintendők, a nemzetközi tengerhajózási egyezmények, nevezetesen a SOLAS és a MARPOL előírásait, illetve a mobil tengeri fúrótornyok építésére és felszerelésére vonatkozó nemzetközi szabályzat (MODU CODE) vonatkozó változatának egyenértékű előírásait kell rájuk alkalmazni. A tengeri felségvizeken áthaladó mobil tengeri fúrótornyokra vonatkoznak továbbá a kikötő szerint illetékes állam által végzendő ellenőrzésre vonatkozó uniós jogszabályok és a lobogó szerinti állam előírásai is. Ez az irányelv abban az esetben alkalmazandó ezekre a fúrótornyokra, amikor azok tengeri felségvizeken, nem mozgó helyzetben fúrást, termelést vagy egyéb, tengeri olaj- és gázipari tevékenységekhezhez kötődő műveleteket végeznek.

(28)       A súlyos veszélyekről szóló jelentésben szereplő kockázatértékelésnek ki kell terjednie a környezetet érintő kockázatokra, valamint az éghajlati feltételeknek és az éghajlatváltozásnak a létesítmények hosszú távú ellenálló képességére gyakorolt hatására; és mivel az egyik tagállam területén folytatott tengeri olaj- és gázipari tevékenységek jelentős mértékű káros környezeti hatást idézhetnek elő egy másik tagállamban, szükség van az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ–EGB-egyezményben (az ún. espoo-i egyezmény) foglaltaknak megfelelő különös rendelkezések megállapítására és alkalmazására. Azokban a tengerparttal rendelkező tagállamokban, amelyek nem folytatnak tengeri olaj- és gázipari tevékenységet, kapcsolattartót kell kijelölni az ezzel kapcsolatos hatékony együttműködés megkönnyítése érdekében.

(28a)     Az üzemeltetőknek haladéktalanul tájékoztatniuk kell a tagállamokat súlyos balesetek előfordulása vagy küszöbön álló potenciális előfordulása esetén annak érdekében, hogy a tagállamok megkezdhessék a megfelelő reagálási intézkedéseket. Az üzemeltető ennek megfelelően az értesítésben releváns és kellően részletes információkat szolgáltat a ténylegesen bekövetkezett vagy küszöbön álló súlyos baleset helyszínéről, nagyságáról és jellegéről és az üzemeltető által hozott válaszintézkedésekről, valamint ismerteti a legrosszabb esetben előforduló eszkalálódásra vonatkozó, és a határon átnyúló esetleges következményekre is kiterjedő forgatókönyvet.

(29)  A hatékony veszélyhelyzet-reagálási képesség biztosítása érdekében az üzemeltetőknek a súlyos veszélyekről szóló jelentésben feltárt kockázatokon és veszélyhelyzeti forgatókönyveken alapuló és területspecifikus belső veszélyhelyzet-reagálási terveket kell létrehozniuk, azokat az illetékes hatóságnak be kell nyújtaniuk, és rendelkezniük kell a tervek veszélyhelyzetben való azonnali végrehajtásához szükséges erőforrásokkal. A veszélyhelyzeti reagáláshoz szükséges erőforrások megfelelő rendelkezésre állását a baleseti helyszínen való bevethetőségük alapján kell értékelni. Az üzemeltetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a veszélyhelyzeti erőforrások hatékonyak és bevetésre készek legyenek, és rendszeresen tesztelniük kell őket ebből a szempontból. Kellően indokolt esetben a reagálási eljárásokat úgy is ki lehet alakítani, hogy a reagálási felszerelést – például olajfogó kupolát – és az egyéb erőforrásokat távolabbi helyről szállítják gyorsan a helyszínre.

(29a)     A világszinten elterjedt legjobb gyakorlatok szerint az engedélyesek és az üzemeltetők vállalják elsődlegesen a felelősséget a tevékenységeik – köztük a nevükben a vállalkozók által végzett tevékenységek – által teremtett kockázatok elhárításáért, és ezért a súlyos balesetek megelőzését célzó vállalati stratégia keretében megfelelő mechanizmusok kialakításával és a stratégia lehető legnagyobb vállalati támogatottságának megteremtésével gondoskodniuk kell arról, hogy a stratégia a szervezet egészében – az EU területén és külföldön egyaránt – következetesen végrehajtható legyen.

(29b)     A felelős üzemeltetőktől és a nem termelő létesítmények tulajdonosaitól meg kell követelni azt, hogy tevékenységüket az egész világon a legjobb gyakorlatokkal és normákkal összhangban végezzék. Kötelezővé kell tenni az említett legjobb gyakorlatok és normák következetes alkalmazását az Unió területén, és kívánatos lenne, hogy a valamely tagállamban székhellyel rendelkező üzemeltetők a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó stratégiát az uniós vizeken kívüli működésük során is – az adott állam jogszabályai által megengedett legnagyobb mértékben – alkalmazzák.

(29c)     Bár ennek érvényesítése nem áll módjukban, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai az Unió területén kívül végzett tengeri olaj- és gázipari tevékenységeiket is feltüntessék a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó stratégiájuk dokumentumaiban.

(29d)  Az Unión kívüli tengeri műveletek során bekövetkezett súlyos balesetekről kapott információk segíthetnek e balesetek potenciális okainak pontosabb megértésében, a legfontosabb tanulságok leszűrésében és a szabályozási keret továbbfejlesztésében. Ezért minden tagállamnak – beleértve azokat is, amelyeknek nincsen tengerpartjuk, vagy amelyek tengeri felségvizein nem zajlik olaj- és gázipari tevékenység, illetve nem folytatnak engedélyezési tevékenységet – jelentést kell kérnie azokról a súlyos balesetekről, amelyekben a területükön székhellyel rendelkező vállalatok érintettek, és ezt az információt uniós szinten meg kell osztaniuk. A jelentéskérés nem zavarhatja a balesethez kapcsolódó veszélyhelyzeti reagálást és jogi eljárásokat. Ehelyett a jelentésekben a balesetnek az Unióban folyó tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságának továbbfejlesztésével kapcsolatos relevanciáját kell középpontba helyezni.

(29e)     A tagállamoknak el kell várniuk az üzemeltetőktől, hogy a legjobb gyakorlatok alkalmazása során alakítsanak ki hatékony együttműködést az illetékes hatósággal, támogatva az illetékes hatóság által alkalmazott legjobb szabályozási gyakorlatot, illetve, hogy proaktívan biztosítsák a legmagasabb szintű biztonságot, ideértve adott esetben azt, hogy felfüggesztik a tevékenységüket anélkül, hogy az illetékes hatóságnak be kellene avatkoznia.

(30)       A lényeges biztonsági aggályok elsikkadásának és figyelmen kívül hagyásának elkerülése érdekében fontos megteremteni az azok bizalmas bejelentésére és a bejelentést tevő személy védelmére szolgáló eszközöket, és ösztönözni ezek használatát. Bár a tagállamoknak az Unió területén kívül nincsen módjuk a jogszabályok érvényesítésére, ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy az Unión kívül zajló olaj- és gázipari tevékenységekben részt vevő személyek jelezzék aggályaikat.

(31)       Az összehasonlítható adatok tagállamok közötti cseréjét nehézkessé és megbízhatatlanná teszi a tagállamok körében egységes adatszolgáltatási formátum hiánya. A üzemeltetőktől a tagállamok felé irányuló jelentéstételre szolgáló egységes adatszolgáltatási formátum átláthatóvá tenné az üzemeltetők biztonsági és környezetvédelmi teljesítményét, biztosítaná a nyilvánosság hozzáférését a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságára vonatkozó fontos, uniós szinten összehasonlítható adatokhoz, és elősegítené a súlyos balesetekből és a balesetveszélyes helyzetekből nyert tanulságok megosztását.

(32)  Az információcsere egységes feltételeinek megteremtése és a tengeri ipari ágazat teljesítményének átláthatóbbá tétele érdekében indokolt a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel felruházni a nyilvánosságra hozandó és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teendő információk formátumának és részleteinek meghatározását illetően. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(3) összhangban kell gyakorolni.

(33)       A végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a tanácsadó bizottsági eljárást kell követni, mivel ezek a végrehajtási aktusok főként csupán gyakorlati jellegűek. Ennélfogva a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nem lenne indokolt.

(34)       Az egész Unióban folyó tengeri ipari tevékenységek szabályszerűségébe és integritásába vetett közbizalom megerősítése érdekében a tagállamoknak be kell számolniuk a területüket érintő tevékenységekről és eseményekről ▌, és haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot, és valamennyi tagállamot, amelynek területe vagy felségvize érintett, valamint az érintett nyilvánosságot a súlyos balesetekről; a Bizottságnak pedig rendszeresen beszámolókat kell közzétennie az EU-ban folyó tengeri ipari tevékenységek mértékéről, valamint az ágazat biztonsági és környezetvédelmi teljesítményében megfigyelhető tendenciákról.

(35)       A tapasztalatok szerint az illetékes hatóságok és az üzemeltetők közötti nyílt kommunikáció fenntartásához biztosítani kell az érzékeny adatok bizalmas kezelését. Ezért a tengeri létesítmények üzemeltetői és a tagállamok közti információcserét a környezettel kapcsolatos információkhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzetközi és uniós jogi aktusokban foglaltak szerint kell folytatni, kivéve ha ezen rendelkezéseket biztonsági és környezetvédelmi követelmények felülírják.

(36)  Az Északi-tengeri Tengerhatósági Fórum és a szabályozó hatóságok nemzetközi fóruma keretében zajló tevékenységek egyértelműen demonstrálják a tengeri hatóságok közötti együttműködés hozzáadott értékét. A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekért felelős illetékes uniós hatóságok munkacsoportja keretében hasonló együttműködés alakult ki uniós szinten, mégpedig a nemzeti képviselők és a Bizottság közötti együttműködés előmozdítása céljából, amely keretében sor kerül a legjobb gyakorlatok és az operatív információk terjesztésére, a normák szigorításával kapcsolatos prioritások megállapítására, valamint a Bizottság számára a szabályozási reformmal kapcsolatosan nyújtott tanácsadásra(4).

(37)       A tagállamok közötti, valamint a tagállamok és az ágazat közötti módszeres és tervezett együttműködés, valamint a több helyen felhasználható eszközök, mint például a szaktudás cseréje fokozza a súlyos tengeri balesetek esetén alkalmazandó veszélyhelyzet-reagálási intézkedések és intézkedési tervek hatékonyságát. Adott esetben az ilyen intézkedések keretében is felhasználhatóak lennének az Unióban máshol már meglévő eszközök és segítségnyújtás, elsősorban az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség közreműködésével és az uniós polgári védelmi mechanizmus révén. A tagállamok a 2007/779/EK tanácsi határozattal létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül is kérhetnek segítséget az Ügynökségtől.

(37a)     Az 1406/2002/EK rendelettel létrehozott Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) célja a tengeri védelem magas, egységes és hatékony szintjének biztosítása, valamint a hajók által okozott szennyezés megelőzése a Közösség területén belül, továbbá az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezésre való reagálás biztosítása.

(38)       Az ezen irányelvben előírt kötelezettségeik teljesítése során figyelembe kell venni, hogy a tagállamok felségterületéhez, illetve a joghatóságuk vagy szuverén jogaik hatálya alá tartozó tengervizek a 2008/56/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében felsorolt négy tengeri régió, nevezetesen a Balti-tenger, az Atlanti-óceán északkeleti térsége, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger szerves részét képezik. Ezen okból kiemelten fontos, hogy az Európai Unió megerősítse az együttműködést ▌az olyan harmadik országokkal, amelyek szintén szuverén jogokkal vagy joghatósággal rendelkeznek az említett tengeri régiók részét képező vizeken, vagy felségterületük ilyen vizekre is kiterjed. Megfelelő együttműködési forma egyebek mellett a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (10) bekezdésében meghatározott regionális tengeri egyezmény.

(39)  Ami a Földközi-tengert illeti, folyamatban van – az ezen irányelvhez is kapcsolódó – azon intézkedések elfogadása, amelyek szükségesek az Európai Uniónak a 77/585/EGK tanácsi határozattal jóváhagyott, a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének védelméről szóló egyezményhez (barcelonai egyezmény) csatolt, a Földközi-tengernek a kontinentális talapzat és tengerfenék és ezek alatti altalaj feltárásából és kiaknázásából eredő szennyezése elleni védelméről szóló jegyzőkönyvhöz (földközi-tengeri jegyzőkönyv) való csatlakozásához.

(40)       Az északi-sarkvidéki vizek az Európai Unió számára különös jelentőséggel bíró szomszédos tengeri környezetet jelentenek, amely kiemelkedő szerepet játszik az éghajlatváltozás enyhítésében. Az északi-sarkvidéki vizekkel kapcsolatos súlyos környezeti aggályok fokozott figyelmet érdemelnek, hiszen csak így biztosítható az északi-sarkvidéki környezet védelme a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek, többek között a feltárás okozta károkkal szemben, figyelembe véve a súlyos balesetek kockázatát és a hatékony reagálás szükségességét. Arra ösztönözzük az Északi-sarkvidéki Tanácsban tagsággal rendelkező tagállamokat, hogy tevékenyen mozdítsák elő, hogy e sebezhető és egyedülálló ökoszisztéma környezeti biztonságát a legszigorúbb előírások védjék, és ennek jegyében mozdítsák elő egy, a sarkvidéki tengeri olajszennyezéssel kapcsolatos felkészültségről és válaszadásról/reagálásról szóló nemzetközi jogi aktus létrehozását, és támaszkodjanak többek között az Északi-sarkvidéki Tanács által létrehozott csoport munkájára és az Északi-sarkvidéki Tanácsnak a tengeri kőolaj- és földgázkitermelésre vonatkozó hatályos irányelveire.

(41)       A tagállami külső veszélyhelyzet-reagálási terveknek kockázatelemzéseken kell alapulniuk, figyelembe véve a súlyos veszélyekről szóló jelentést. A balesetek továbbterjedésének megakadályozását célzó üzemspecifikus veszélyhelyzet-reagálási tervek kialakításakor figyelembe kell venni a katasztrófakezelésre vonatkozó kockázatértékelési és -feltérképezési iránymutatások (bizottsági szolgálati munkadokumentum: SEC(2010) 1626 végleges, 2010.12.21.) legfrissebb változatát.

(42)  A megfelelő veszélyhelyzet-reagálási képesség feltétele egyrészt az üzemeltető azonnali fellépése, másrészt a tagállami veszélyhelyzet-reagálási szervezetekkel való szoros együttműködés, mivel ezek koordináló szerepüknél fogva további veszélyhelyzet-reagálási erőforrásokat bocsáthatnak rendelkezésre, amennyiben a helyzet súlyosbodása ezt szükségessé teszi. Szintén feltétel a veszélyhelyzetek alapos kivizsgálása, amelyet az eseményt követően haladéktalanul meg kell kezdeni, hogy a lehető legkevesebb lényeges adat és bizonyíték vesszen el. Az eseményt követően a tagállamoknak le kell vonniuk a tanulságokat és meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket.

(42a)     Elengedhetetlen, hogy minden vonatkozó információ – ezen belül minden műszaki adat és paraméter – rendelkezésre álljon a későbbi vizsgálathoz. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tevékenységek során összegyűjtsék a vonatkozó adatokat, és hogy baleset esetén a releváns adatok védettek legyenek és az adatgyűjtés intenzitása megfelelő legyen. A tagállamoknak ezzel összefüggésben ösztönözniük kell a megfelelő technikai eszközök alkalmazását a rögzített adatok megbízhatóságának és az esetleges manipulálás elkerülésének érdekében.

(43)       Az ezen irányelvben foglalt követelmények eredményes végrehajtása érdekében hatékony és arányos szankciókat kell bevezetni.

(44)       Bizonyos mellékleteknek – a technikai fejlődés következtében esetlegesen szükségessé váló újabb információk beépítését célzó – kiigazítása érdekében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni az ezen irányelv bizonyos mellékleteiben foglalt követelmények módosítására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.

(46)       A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő továbbításáról.

(46a)  A vizekben okozott károk fogalmának a 2004/35/EK irányelvben foglalt meghatározását módosítani kell annak érdekében, hogy az engedélyeseknek az irányelvben meghatározott felelőssége vonatkozzon a 2008/56/EK irányelvben meghatározott tagállami tengeri vizekre is.

(46b)     Nem minden tagállam rendelkezik tengeri felségvizekkel, és ezért az ezen irányelvben foglalt rendelkezések nem relevánsak Ausztria, a Cseh Köztársaság, Luxemburg, Magyarország és Szlovákia szempontjából. Mindazonáltal helyénvaló, hogy e tagállamok is előmozdítsák a harmadik államokkal, illetve a nemzetközi szervezetekkel fennálló kétoldalú kapcsolataikban a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságára vonatkozó uniós jogszabályokban szereplő alapelveket és magas szintű normákat.

(46c)     A tengeri felségvizekkel rendelkező tagállamok közül nem mindegyik engedélyezi az ezen irányelv értelmében vett tengeri tevékenységeket a joghatósága alá tartozó területen. E tagállamok nem vesznek részt az említett tevékenységek engedélyezésében és a tevékenységekből eredő súlyos balesetek megelőzésében. Ennélfogva aránytalan és szükségtelen kötelezettség lenne az, ha e tagállamoknak is át kellene ültetniük és végre kellene hajtaniuk az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseket. A tengeri tevékenységekből eredő balesetek mindazonáltal e tagállamok partjaira is hatással lehetnek. Ezért e tagállamoknak egyebek mellett készen kell állniuk arra, hogy a súlyos balesetek esetén reagáljanak és vizsgálatot indítsanak, és kapcsolattartókon keresztül együtt kell működniük más érintett tagállamokkal és harmadik államokkal.

(46d)     A tengerparttal nem rendelkező tagállamok földrajzi helyzetüknél fogva nem vesznek részt sem a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek engedélyezésében, sem pedig az ezekkel kapcsolatos balesetek megelőzésében, és potenciálisan a más tagállamok vizein bekövetkező, ilyen jellegű balesetek sem érintik őket. Ezért az irányelv rendelkezéseinek többségét nem kell átültetniük. Ha azonban valamely vállalat, amelynek székhelye tengerparttal nem rendelkező tagállamban van, saját maga vagy a leányvállalatai révén az Unió területén kívül tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket végez, akkor annak érdekében, hogy az Unióban valamennyi érintett gazdasági szereplő számára hasznosíthatók legyenek az Unión kívüli tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből bekövetkező balesetekből nyert tapasztalatok, a tengerparttal nem rendelkező érintett tagállamnak jelentést kell kérnie a vállalat ezen tevékenységével kapcsolatos balesetekről, amelyek uniós szinten megoszthatók.

(47)  A Bizottságnak az ezen irányelvben bevezetett intézkedéseken túlmenően meg kell vizsgálnia, hogy milyen egyéb eszközök léteznek a tengeri tevékenységekhez kapcsolódó ▌ súlyos balesetek hatékonyabb megelőzésére és hatásainak enyhítésére.

(48)       Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy elegendő fizikai, emberi és pénzügyi erőforrás álljon rendelkezésükre egy nagyobb baleset hatásának minimálisra csökkentéséhez és a kárfelszámoláshoz. Tekintve azonban, hogy nem létezik olyan pénzügyi biztosíték és közös kockázatviselési intézkedés, amely lefedné egy különösen súlyos baleset minden lehetséges következményét, a Bizottságnak továbbra is vizsgálnia kell, hogy milyen intézkedésekkel lehetne biztosítani egy, a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből eredő károk fedezetére szolgáló megbízható felelősségi rendszer létrehozását, valamint a pénzügyi alkalmasságra, ezen belül a célnak megfelelően kialakított pénzügyi biztosítékokra vagy egyéb megoldásokra vonatkozó követelmények megállapítását. Ez magában foglalhatja egy kölcsönös kártérítési rendszer megvalósíthatóságának vizsgálatát is. A Bizottságnak jelentést kell tennie a vizsgálata eredményeiről és adott esetben javaslatokat kell előterjesztenie.

(49)       Fontos, hogy a műszaki előírások uniós szinten egészüljenek ki nemcsak a nem mobil termelő létesítményekre, hanem az uniós vizeken üzemelő valamennyi tengeri ipari létesítményre alkalmazandó megfelelő termékbiztonsági jogi kerettel. Ezért a Bizottságnak folytatnia kell a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre alkalmazandó termékbiztonsági előírások elemzését,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)         Ez az irányelv minimumkövetelményeket határoz meg a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből eredő súlyos balesetek megelőzése, illetve a súlyos balesetek következményeinek enyhítése érdekében ▌.

(5)         Ezen irányelv rendelkezései a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét érintő uniós jogszabályok ▌, különösen a 89/391/EGK és a 92/91/EGK tanácsi irányelv sérelme nélkül alkalmazandók.

(6)         Ez az irányelv a 94/22/EK, a 2001/42/EK ▌, a 2003/4/EK, a 2003/35/EK, a 2010/75/EU és a 2011/92/EU irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

(1a)       „elfogadható”: valamely kockázattal kapcsolatosan a kockázat azon szintje, amelyen a kockázat további csökkentését célzó idő- és költségráfordítás vagy erőfeszítés a kockázathoz képest nagymértékben aránytalan lenne. Annak felmérése során, hogy az idő- és költségráfordítás, illetve a kifejtett erőfeszítés nagymértékben aránytalan lenne-e a kockázat további csökkentésének előnyeihez képest, tekintetbe kell venni azt, hogy a legjobb gyakorlatokban meghatározott kockázati szintek összeegyeztethetők-e a vállalkozással.

(2)         „elfogadás”: az illetékes hatóság által az üzemeltetőnek vagy a nem termelő létesítmény tulajdonosának küldött írásbeli tájékoztatás arról, hogy a súlyos veszélyekről szóló jelentés, amennyiben a benne foglaltaknak megfelelően valósítják meg, megfelel az ezen irányelvben megállapított követelményeknek. Az elfogadás nem jár azzal a következménnyel, hogy a súlyos veszélyek elhárításával kapcsolatos bármely felelősség az illetékes hatóságokra hárul.

(4)         „együttes üzemeltetés”: valamely létesítményről más létesítménnyel (létesítményekkel) együtt végzett tevékenység ez utóbbi létesítménnyel (létesítményekkel) kapcsolatos céllal oly módon, amelynek következtében a személyi biztonsági vagy a környezetvédelmi kockázat a létesítmények bármelyikén vagy mindegyikén jelentősen megváltozik;

(5)         „tevékenység megkezdése”: az az időpont, amikor a létesítmény vagy az összekapcsolt infrastruktúra első ízben vesz részt azon tevékenységekben, amelyek elvégzésére tervezték;

(6)         „illetékes hatóság”: az ezen irányelv szerint kijelölt és az ezen irányelv szerint ráruházott feladatokért felelős hatóság. Az illetékes hatóságot egy vagy több közjogi szerv alkothatja;

(6a)       „engedélyező hatóság”: a 90/531/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hatóság, amelynek feladata a 94/22/EK irányelv szerinti engedélyek megadása és/vagy a felhasználásuk ellenőrzése;

(7a)       „kapcsolódó infrastruktúra”: a tagállam saját döntése alapján a biztonsági övezeten belül vagy egy ahhoz közeli, a létesítménytől nagyobb távolságra lévő övezeten belül:

minden kút és a hozzá kapcsolódó szerkezeti elemek, kiegészítő egységek és berendezések, amelyek össze vannak kapcsolva a tengeri létesítménnyel;

minden olyan készülék vagy szerkezet, amely a tengeri alaplétesítményen található vagy ahhoz van rögzítve;

minden kapcsolódó csővezeték vagy szerkezet;

(8a)       „vállalkozó”: minden olyan jogalany, amelyet az üzemeltető arra szerződtet, hogy a nevében konkrét feladatokat végezzen;

(8b)  „jogalany”: bármely természetes vagy jogi személy vagy ilyen személyek csoportja;

(9a)       „biztonsági övezet”: a tagállam által meghatározott, a létesítmény bármely részétől 500 méteres távolságon belül lévő terület.

(10a)     „feltárás”: fúrás valamely potenciális olaj- vagy gázlelőhelyen, továbbá a termeléshez kapcsolódó tevékenységeket megelőzően szükséges valamennyi kapcsolódó tengeri olaj- és gázipari tevékenység;

(11)       „külső veszélyhelyzet-reagálási terv”: helyi, nemzeti vagy regionális stratégia, amelynek célja a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből eredő súlyos balesetek eszkalálódásának megelőzése, illetve következményeinek enyhítése, mégpedig a belső veszélyhelyzet-reagálási tervben meghatározottak értelmében az üzemeltető rendelkezésére álló minden ▌erőforrás és a tagállamok által esetlegesen rendelkezésre bocsátott minden kiegészítő erőforrás felhasználásával;

(12)       „független ▌hitelesítés”: meghatározott írásbeli nyilatkozatok érvényességének értékelése és megerősítése, amelyet az üzemeltetőnek vagy a nem termelő létesítmény tulajdonosának egyik olyan szerve vagy szervezeti egysége végez, amely nem tartozik a nyilatkozatot felhasználó szerv vagy szervezeti egység ellenőrzése alá, illetve nem áll annak befolyása alatt;

(13)       „iparág”: olyan jogalanyok, amelyek közvetlenül részt vesznek az ezen irányelv szerinti tengeri olaj- és gázipari tevékenységekben, vagy amelyek tevékenysége ezekhez szorosan kapcsolódik;

(14a)     „létesítmény”: helyhez kötött – rögzített vagy mobil – létesítmény, illetve hidakkal vagy egyéb szerkezetekkel tartósan összekapcsolt létesítményegyüttes, amelyet tengeri olaj- és gázipari tevékenységek végzésére vagy ezzel összefüggésben használnak; idetartoznak a tengeri mobil fúrótornyok is, amikor azok nyílt tengeren, nem mozgó helyzetben fúrást, termelést vagy egyéb, tengeri olaj- és gázipari tevékenységekhez kötődő műveleteket végeznek.

(15)  „belső veszélyhelyzet-reagálási terv”: az üzemeltető által ezen irányelv követelményeinek megfelelően készített dokumentum azon intézkedésekről, amelyek a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos balesetek eszkalálódásának megelőzését, illetve következményeinek enyhítését célozzák ▌;

(15a)     „engedély”: a 94/22/EK irányelv szerinti, tengeri olaj- és gázipari tevékenységek végzésére vonatkozó engedély;

(16)       „engedélyezett terület”: az a földrajzi terület, amelyre az engedély vonatkozik;

(17)       „engedélyes”: az engedély birtokosa vagy együttes birtokosai;

(18a)     „súlyos baleset”: a létesítményekkel vagy a kapcsolódó infrastruktúrákkal kapcsolatosan előforduló következő események valamelyike:

a)     robbanás, tűzeset, a kútellenőrző rendszer meghibásodása, olaj, gáz vagy veszélyes anyagok kibocsátása, amely halálesetekkel vagy súlyos személyi sérüléssel vagy ezek jelentős potenciális kockázatával jár;

b)     a létesítmény vagy a kapcsolódó infrastruktúrák súlyos károsodásához vezető esemény, amely halálesetekkel vagy súlyos személyi sérüléssel vagy ezek jelentős potenciális kockázatával jár;

c)       bármilyen olyan egyéb esemény, amelynek következtében legalább öt, a veszélyforrás helyét képező tengeri létesítményen tartózkodó, illetve a létesítményen vagy a kapcsolódó infrastruktúrákon zajló vagy azokkal kapcsolatban lévő tevékenységet folytató személy életét veszti vagy súlyosan megsérül, vagy

d)     az a)–c) pontban foglaltak következtében bekövetkező minden súlyos környezeti esemény.

Amennyiben egy létesítményen rendszerint nem tartózkodik senki, az a), a b) és a d) pontban foglaltakat úgy kell alkalmazni, mintha a létesítményen tartózkodnának.

(18b)  „súlyos környezeti esemény”: olyan esemény, amely – a 2004/35/EK irányelv szerinti jelentőség értelmében – jelentős, kedvezőtlen változásokat okoz vagy valószínűsíthetően okozni fog a környezetben;

(19)       „súlyos veszély”: olyan helyzet, amely nagy valószínűséggel súlyos balesetet eredményez;

(19a)     „lényeges változtatás”:

a)     a súlyos veszélyekről szóló jelentések esetében az eredeti jelentés elfogadásának alapját érintő változtatás, ideértve többek között a fizikai módosításokat, az új ismeretek vagy technológia elérhetővé válását és az üzemeltetési igazgatást érintő változásokat;

b)     a kút üzemeltetéséről vagy az együttes üzemelésről szóló értesítés esetében az eredeti értesítés benyújtásának alapját érintő változtatás, ideértve többek között a fizikai módosításokat, az új ismeretek vagy technológia elérhetővé válását és az üzemeltetési igazgatást érintő változásokat;

(20)       „nem termelő létesítmény”: az olaj- vagy gáztermelő létesítményektől eltérő létesítmény;

(20a)     „tengeri”: a tagállamoknak az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) értelmében vett parti tengerén, kizárólagos gazdasági övezetében vagy kontinentális talapzatán elhelyezkedő;

(21a)     „tengeri olaj- és gázipari tevékenységek”: valamely létesítménnyel vagy kapcsolódó infrastruktúrával kapcsolatos összes tevékenység, ideértve a formatervezést, a tervezést, az építkezést, az üzemeltetést és a leszerelést, a feltárás és a termelés vonatkozásában. Mindez nem foglalja magában az olaj és a gáz egyik partról a másikra juttatását;

(22a)  „üzemeltető”: az engedélyes vagy az engedélyező hatóság által tengeri olaj- és gázipari tevékenységek folytatására felhatalmazott jogalany, beleértve a kútüzemeltetés tervezését és tényleges végzését, vagy a termelő tevékenység irányítását és ellenőrzését;

(24)       „nem termelő létesítmény tulajdonosa”: a nem termelő létesítmény üzemeltetésének ellenőrzésére jogszerűen felhatalmazott jogalany;

(25)       „termelés”: tengeri olaj- és gázkitermelés ▌az engedélyezett terület felszíne alatti talajrétegekből, ideértve az olaj és a gáz tengeri feldolgozását és a kapcsolódó infrastruktúra segítségével történő továbbítását ▌;

(26)       „termelő létesítmény”: termelésre használt létesítmény ▌;

(28)       „nyilvánosság”: egy vagy több jogalany, valamint a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei, illetve csoportjai;

(30a)     „kockázat”: valamely esemény valószínűségének és következményeinek a kombinációja;

(30b)     „biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemek”: valamely létesítménynek és üzemének azon részei – köztük a számítógépes programok –, amelyeknek a rendeltetése a súlyos balesetek megelőzése vagy azok következményeinek enyhítése, illetve amelyeknek a meghibásodása súlyos balesetet okozhat vagy ahhoz jelentős mértékben hozzájárulhat;

(31)       „megfelelő”: valamely adott követelmény vagy helyzet tekintetében – mérlegelve az erőfeszítések és a költségek arányosságát is – helyes és minden szempontból helyénvaló, továbbá objektív bizonyítékokon alapuló, és elemzés, megfelelő szabványokkal való összehasonlítás, vagy hasonló helyzetekben más hatóságok vagy ágazati szereplők által alkalmazott egyéb megoldások által igazolt;

(31a)  „háromoldalú egyeztetés”: az illetékes hatóság, az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai, valamint a munkavállalói képviselők közötti párbeszédet és együttműködést lehetővé tévő hivatalos találkozási forma;

(32)       „kút üzemeltetése”: a kúttal kapcsolatos minden olyan tevékenység, amely potenciálisan súlyos balesetet okozó anyagok nem szándékos kibocsátásával járhat, beleértve a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekhez kapcsolódó kútfúrást, a kút javítását vagy módosítását, a tevékenység felfüggesztését vagy a kút végleges kivonását a termelésből;

(33a)     „olajszennyezés-elhárítási hatékonyság”: a szennyezéselhárítási rendszereknek az olajszennyezés elhárítása terén tapasztalható hatékonysága, az elhárítást kizáró környezeti feltételek gyakoriságának, időtartamának és előfordulási időpontjának elemzése alapján. Az olajszennyezés-elhárítási hatékonyságot annak az időnek a százalékos arányában kell kifejezni, amikor a fentebb említett feltételek nem állnak fenn, és e hatékonyság értékelésében ismertetni kell azokat az üzemeltetési korlátozásokat, amelyeket az értékelés eredményeképpen vezettek be a létesítményben.

II. FEJEZETA TENGERI OLAJ- ÉS GÁZIPARI

TEVÉKENYSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ SÚLYOS

BALESETEK MEGELŐZÉSE

3. cikkA tengeri olaj- és gázipari

tevékenységekkel kapcsolatos kockázatkezelés általános elvei

(1)         A tagállamok előírják, hogy az üzemeltetők gondoskodjanak a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből eredő súlyos balesetek megelőzését célzó valamennyi megfelelő intézkedés meghozataláról. ▌

(2)         A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltetőket ne mentesítse az ezen irányelv alapján rájuk háruló kötelezettségek alól az a tény, hogy a súlyos balesetet ▌okozó vagy annak előidézéséhez hozzájáruló tevékenységet vagy mulasztást a vállalkozók végezték, illetve követték el.

(3)         Ha mégis bekövetkezik valamilyen súlyos baleset, a tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetők ▌minden megfelelő intézkedést meghozzanak annak érdekében, hogy enyhítsék e balesetnek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásait ▌.

(4)         A tagállamok előírják az üzemeltetők számára annak biztosítását, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket rendszeres kockázatkezelés alapján folytassák annak érdekében, hogy a súlyos balesetek maradékkockázata a személyek, a környezet és a tengeri berendezések tekintetében elfogadható legyen.

4. cikk

Az engedélyekhez kapcsolódó biztonsági és környezetvédelmi megfontolások

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyek megadásáról vagy átruházásáról szóló döntések során figyelembe vegyék a kérelmezők képességét az engedély hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos, a vonatkozó uniós jogban – és különösen ebben az irányelvben – meghatározott követelményeknek való megfelelésre.

(2)         A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedély kérelmezőjének műszaki és pénzügyi alkalmassága értékelésekor különösen a következőket kell kellőképpen figyelembe venni:

i.  az érintett kérelmezővel és engedélyezett területtel kapcsolatos kockázatok, veszélyek és egyéb releváns információk, többek között – adott esetben – a tengeri környezet állapotromlásának a 2008/56/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett költségvonzata;

ii.      a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek mindenkori állása;

iii.    a kérelmező pénzügyi kapacitása, ideértve a szóban forgó tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből esetlegesen adódó felelősségvállalás fedezetéül szolgáló pénzügyi biztosítékokat; ennek ki kell terjednie az esetleges gazdasági károkkal kapcsolatos felelősségre, amennyiben a nemzeti jog előírja ilyen felelősségvállalást;

iv.     a kérelmező biztonsági és környezeti teljesítményével kapcsolatban rendelkezésre álló információk, többek között nagyobb eseményeket illetően, ahogyan az az engedélykérelem tárgyát képező tevékenységek tekintetében megfelelő lehet.

Engedély megadását vagy átruházását megelőzően az engedélyező hatóságnak – amennyiben szükséges – konzultálnia kell az illetékes hatósággal.

(2a)       A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyező hatóság csak abban az esetben adjon engedélyt, ha a kérelmező kielégítő módon igazolta, hogy – a tagállamok által meghatározott szabályoknak megfelelően – megfelelő céltartalékot képezett vagy képez majd a tengeri olaj- és gázipari tevékenységeiből adódó esetleges kötelezettségek fedezésére. E céltartaléknak a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek megkezdésétől ténylegesen rendelkezésre kell állnia. A tagállamok előírják a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyt kérelmező jogalanyok számára, hogy megfelelő módon igazolják pénzügyi és technikai kapacitásukat, és adjanak meg az érintett területre és a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek mindenkori állására vonatkozóan minden egyéb releváns információt.

a)          Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmező elegendő pénzügyi forrással rendelkezzen a hatékony reagáláshoz, az azt követő kárfelszámoláshoz szükséges valamennyi intézkedés azonnali meghozatalához és azok megszakítás nélküli fenntartásához, a tagállamok értékelik a (2a) bekezdés szerinti céltartalékok megfelelőségét.

b)  A tagállamok elősegítik olyan fenntartható pénzügyi eszközök és egyéb intézkedések alkalmazását, amelyek elősegítik, hogy a kérelmezők igazolják a (2a) bekezdés szerinti pénzügyi kapacitásukat.

c)          A tagállamok minimmkövetelményként olyan eljárásokat alakítanak ki, amelyek biztosítják a kártérítési keresetek haladéktalan és megfelelő kezelését, ideértve a határokon átnyúló események miatt fizetendő kártérítéseket is.

d)          A tagállamok előírják, hogy az engedélyes kielégítő mértékű kapacitást tartson fenn az ezen irányelv hatálya alá tartozó tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos felelősségéből adódó pénzügyi kötelezettségei teljesítésére.

(2b)       Az engedélyező hatóságnak vagy az engedélyesnek kell kijelölnie az üzemeltetőt. Amennyiben az üzemeltetőt az engedélyesnek kell kijelölnie, az engedélyező hatóságot erről előre értesítenie kell. Az engedélyező hatóság – szükség esetén a 8. cikk szerint kijelölt illetékes hatósággal konzultálva – kifogást emelhet az üzemeltető kijelölésével kapcsolatban. Amennyiben ilyen kifogás merül fel, a tagállamok előírják, hogy az engedélyes jelöljön ki megfelelő alternatív üzemeltetőt, vagy vállalja az ezen irányelv szerinti üzemeltetői felelősséget.

(3a)        Az ugyanazon engedélyezett területhez tartozó tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyezési eljárásokat úgy kell lebonyolítani, hogy a feltárás során gyűjtött adatokat a tagállam a termelési tevékenységek megkezdése előtt meg tudja vizsgálni.

(4a)  A kérelmező műszaki és pénzügyi alkalmasságának értékelésekor különös figyelmet kell szentelni az ökológiai szempontból érzékeny tengeri és partvidéki környezetekre, különösen az olyan ökoszisztémákra, amelyek fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésében és az azokhoz való alkalmazkodásban (pl. sós mocsarak és tengeri fűágyak), valamint a tengeri védett területekre, így például az élőhelyekről szóló irányelv szerinti különleges természetvédelmi területekre, a vadon élő madarakról szóló irányelv szerinti különleges védett területekre, továbbá az azon nemzetközi, illetve regionális megállapodások szerinti tengeri védett területekre, amelyeknek az Unió vagy az érintett tagállamok részes felei.

5. cikk

A nyilvánosság részvétele a tervezett tengeri olaj- és gázipari feltárási tevékenységeknek a környezetre gyakorolt hatása vonatkozásában

(1)          Nem termelő létesítményről kutatófúrás csak abban az esetben kezdhető meg, ha a tagállam megfelelő hatóságai előzőleg biztosították a nyilvánosság korai szakasztól kezdődő és érdemi részvételét a tervezett tengeri olaj- és gázipari tevékenységeknek a környezetre gyakorolt esetleges hatásai vonatkozásában, egyéb uniós jogszabályoknak – különösen a 2001/42/EK vagy a 2011/92/EK irányelvnek – megfelelően. Ez a cikk nem alkalmazandó az ezen irányelv hatálybalépését megelőzően engedélyezett területekre.

(1a)       Amennyiben nem az (1) bekezdés szerint kerül sor a nyilvánosság részvételére, a tagállamok gondoskodnak az alábbi intézkedések meghozataláról:

a)     a nyilvánosság tájékoztatása közérdekű hirdetmények révén vagy más megfelelő módon – például elektronikus média útján – arról, hogy a tervek szerint hol kerül sor feltárási tevékenységekre;

b)     a nyilvánosság érintett részének beazonosítása, beleértve a nyilvánosság azon részét, amely érintett, vagy feltehetőleg érintett lesz, illetve érdekelt a feltárási tevékenységek engedélyezésére vonatkozó döntésben, többek között a releváns nem kormányzati szervezetek, például a környezetvédelmet ösztönző és egyéb hasonló szervezetek;

c)  az ilyen tervezett tevékenységekkel kapcsolatos releváns információk nyilvánosságra hozatala, beleértve többek között a döntéshozatalban való részvételhez való jogot, valamint az azzal kapcsolatos információkat, hogy hová lehet benyújtani az észrevételeket, illetve a kérdéseket;

d)     a nyilvánosságnak jogában álljon észrevételeket tenni és véleményt nyilvánítani, abban a szakaszban, amikor a feltárás engedélyezésére vonatkozó döntések meghozatala előtt még minden opció nyitott;

e)      a döntések meghozatalakor a nyilvánosság részvétele alapján nyert következtetések kellő figyelembevétele;

f)      a nyilvánosság által tett észrevételek és kifejezésre juttatott vélemények megvizsgálását követően a tagállam tájékoztatja a nyilvánosságot a meghozott döntésekről és az ezek alapjául szolgáló indokokról és megfontolásokról, beleértve a nyilvánosság részvételének folyamatáról történő tájékoztatást;

g)     ésszerű időkeret biztosítása, amely lehetővé teszi, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a nyilvánosság részvételét biztosító folyamat minden egyes szakaszához;

()      .

6. cikkTengeri

olaj- és gázipari tevékenységek az engedélyezett területeken

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy a termelő létesítményeket és a kapcsolódó infrastruktúrákat kizárólag a 4. cikk (2b) bekezdése szerint erre kijelölt üzemeltetők üzemeltessék az engedélyezett területeken.

(1a)       A tagállamok megkövetelik az engedélyestől annak biztosítását, hogy az üzemeltetők rendelkezzenek az engedély hatálya alá tartozó konkrét tevékenységekre vonatkozó követelmények teljesítéséhez szükséges kapacitással.

(1b)       A tagállamok megkövetelik az engedélyestől, hogy a tevékenységek végrehajtása során minden ésszerű lépést megtegyen annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltető megfeleljen az ezen irányelv szerinti követelményeknek, elvégezze az ezen irányelv szerinti feladatait és teljesítse az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit.

(1c)  Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy az üzemeltető már nem rendelkezik az ezen irányelv szerinti releváns követelmények teljesítéséhez szükséges kapacitással, erről értesítenie kell az engedélyező hatóságot. Az engedélyező hatóságnak ezt követően értesítenie kell erről az engedélyest, az engedélyesnek pedig felelősséget kell vállalnia az érintett kötelezettségek végrehajtására, és haladéktalanul ki kell neveznie egy új üzemeltetőt.

(3a)       A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a termelő és nem termelő létesítményekhez kötődő tevékenységek megkezdésére vagy folytatására ne kerüljön sor anélkül, hogy az illetékes hatóság elfogadta volna az ezen irányelv szerinti, súlyos veszélyekről szóló jelentést.

(4)         A tagállamok gondoskodnak arról, hogy kút üzemeltetése vagy együttes üzemeltetés ne kezdődjön meg vagy ne folytatódjon anélkül, hogy az érintett létesítményekre vonatkozóan benyújtották volna a súlyos veszélyekről szóló jelentést, és azt e cikk (3a) bekezdésének megfelelően elfogadták volna. Ezenkívül nem kezdhetők meg vagy nem folytathatók ilyen tevékenységek mindaddig, amíg a 9. cikk szerinti, a kút üzemeltetésére vagy az együttes üzemeltetésre vonatkozó értesítést be nem nyújtották az illetékes hatóságnak, vagy ha az illetékes hatóság az értesítés tartalma ellen kifogást emel.

(5)         A tagállamok biztosítják, hogy a létesítmények körül kialakításra kerüljön egy biztonsági övezet, amelybe hajók nem léphetnek be, illetve amelynek területén hajók nem tartózkodhatnak.

Ez a tilalom nem alkalmazandó, amennyiben a biztonsági övezetbe belépő vagy az ott tartózkodó hajó:

a)     ezt tenger alatti vezetéknek vagy csővezetéknek a biztonsági övezetben vagy annak közelében való lefektetésével, vizsgálatával, tesztelésével, javításával, karbantartásával, módosításával, korszerűsítésével vagy eltávolításával összefüggésben teszi;

b)     a biztonsági övezetben lévő létesítmények számára szolgáltatást nyújt, onnan vagy oda személyeket vagy árut szállít, vagy a tagállam felügyelete alatt a létesítmény vizsgálatát végzi;

c)      ezt élet vagy tulajdon védelmével, vagy erre való kísérlettel összefüggésben teszi;

d)     ezt az időjárási körülmények miatt teszi, vagy

e)      vészhelyzetben van, vagy

f)      az üzemeltető vagy a tagállam hozzájárult ehhez.

(6)         A tagállamok kialakítanak egy olyan mechanizmust, amely biztosítja a súlyos balesetek megelőzését célzó előírások és stratégiák kidolgozása során az érintett munkáltatók, munkavállalók és az illetékes hatóság között folytatandó háromoldalú egyeztetésekben való hatékony részvételt.

7. cikkFelelősségvállalás a környezeti károkért

A 2004/35/EK irányelv alapján a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében fennálló felelősség hatályának sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják, hogy az engedélyes pénzügyi felelősséggel tartozzon az engedélyes vagy az üzemeltető által vagy nevében végzett tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből eredő, az említett irányelvben meghatározott környezeti károk megelőzéséért és felszámolásáért.

8. cikk

Az illetékes hatóság kijelölése

(1)         A tagállamok kijelölik az ezen irányelv alapján fennálló alábbi szabályozói feladatokért felelős illetékes hatóságot:

a)     a súlyos veszélyekről szóló jelentések értékelése és elfogadása, a létesítménytervek értékelése, továbbá a kút üzemeltetéséről és az együttes üzemeltetésről szóló értesítések, valamint a részére benyújtott egyéb hasonló dokumentumok értékelése;

b)     az ezen irányelvnek való megfelelés felügyelete, ideértve az ellenőrzéseket, a vizsgálatokat és a végrehajtási intézkedéseket;

c)      tanácsadás egyéb hatóságoknak, illetve szerveknek, beleértve az engedélyező hatóságot is;

d)     a 20. cikknek megfelelően éves tervek készítése;

e)      jelentések készítése;

f)      együttműködés az illetékes hatóságokkal és a más tagállamokban a 32a. cikknek megfelelően kijelölt kapcsolattartókkal.

(3a)       A tagállamok minden esetben biztosítják, hogy az illetékes hatóság függetlenül és objektíven végezze szabályozói feladatait, különösen az (1) bekezdés a)–c) pontja tekintetében. Ennek megfelelően meg kell előzni, hogy összeférhetetlenség alakuljon ki egyrészt az illetékes hatóság szabályozói feladatai, másrészt pedig a természeti erőforrások gazdasági fejlesztésével, a tagállami tengeri olaj- és gázipari tevékenységek engedélyezésével, valamint az e tevékenységekkel kapcsolatos bevételek beszedésével és kezelésével (a továbbiakban: gazdasági fejlesztés) összefüggő szabályozói feladatok között.

(3b)       A (3a) bekezdésben meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében a tagállamok előírják, hogy az illetékes hatóságnak az ezen irányelv alapján fennálló feladatait olyan hatóság lássa el, amely független a tagállamnak a gazdasági fejlesztéssel kapcsolatban fennálló összes feladatkörétől.

(3c)       Mindazonáltal, amennyiben 6-nál kevesebb olyan létesítmény van, amelyen rendszeresen tartózkodnak, az érintett tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a (3b) bekezdést. Ez a döntés nem érinti a (3a) bekezdés alapján fennálló kötelezettségeit.

(3d)       A tagállamok a nyilvánosság részére elérhetővé teszik az illetékes hatóság felépítésének leírását, beleértve az illetékes hatóság létrehozási módjának megindokolását és azt, hogy a tagállamok hogyan biztosították az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását és a (3a) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítését.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal rendelkezzen az ezen irányelv szerinti feladatai ellátásához. Ezeknek az erőforrásoknak arányosaknak kell lenniük a tagállamok tengeri olaj- és gázipari tevékenységeivel.

(4a)       A tagállamok hivatalos megállapodásokat köthetnek harmadik felekkel – többek között uniós ügynökségekkel és egyéb megfelelő szervekkel, ha vannak ilyenek – annak érdekében, hogy biztosítsák az illetékes hatóság számára a feladatainak ellátásához szükséges szakismereteket. E bekezdés alkalmazásában nem minősülne megfelelőnek az a szerv, amelynek összeférhetetlenség miatt megkérdőjelezhető az objektivitása.

(4b)       A tagállamok létrehozhatnak olyan mechanizmusokat, amelyekkel az engedélyesekkel, az üzemeltetőkkel vagy a nem termelő létesítmények tulajdonosaival meg lehet téríttetni az illetékes hatóság ezen irányelv szerinti feladatainak ellátása során felmerülő költségeket.

(5a)       Amennyiben az illetékes hatóság egynél több szervből áll, a tagállamok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szabályozói feladatok terén e szervek között ne legyenek átfedések. A tagállamok e szervek közül kijelölhetnek egy vezető szervet, amely felelős az ezen irányelv szerinti feladatok koordinálásáért, és azért, hogy jelentést tegyen a Bizottságnak.

(5b)       A tagállamok felügyelik az illetékes hatóság tevékenységeit, és meghoznak minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az illetékes hatóság hatékonyabban lássa el az (1) bekezdésben meghatározott szabályozói feladatait.

8a. cikkAz illetékes hatóság működése

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság:

a)     az ezen irányelv szerinti feladataihoz nem kapcsolódó szakpolitikáktól, szabályozási döntésektől, illetve egyéb megfontolásoktól függetlenül járjon el;

b)     egyértelműen meghatározza felelősségi és feladatkörét, valamint az üzemeltetőnek a 18. cikk szerinti felelősségét a súlyos veszélyek kockázatának kezelését illetően;

c)      a tagállam joghatósága alá tartozó területen kialakítsa a 9. cikk szerinti, súlyos veszélyekről szóló jelentések és értesítések részletes értékelésére, valamint az ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelés felügyeletére, vizsgálatára és érvényre juttatására szolgáló stratégiákat, folyamatokat és eljárásokat;

(cc)   az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai számára elérhetővé tegye a c) pont szerinti stratégiákat, folyamatokat és eljárásokat, a nyilvánosság számára pedig hozzáférhetővé tegye az azokról készült összefoglalót;

d)     szükség esetén koordinált vagy közös eljárásokat dolgozzon ki és hajtson végre a többi hatósággal az ezen irányelv szerinti feladatainak teljesítése érdekében, valamint

e)      stratégiáját, szervezeti felépítését és működési eljárásait a III. mellékletben meghatározott elvekre alapozza.

8b. cikkAz Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség feladatai

(1)         Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) az 1406/2002/EK rendelet alapján fennálló megbízatásával összhangban műszaki és tudományos segítséggel látja el a Bizottságot és a tagállamokat.

(2)         Ennek keretében az ügynökségnek:

i.      felkérés esetén segítenie kell a Bizottságot és az érintett tagállamot az olaj- vagy gázszennyezések észlelésében és kiterjedésének nyomon követésében;

ii.     felkérés esetén segítenie kell a tagállamoknak a veszélyhelyzet-reagálási tervek kidolgozásában és végrehajtásában, különösen az uniós vizeken vagy az azokon túl jelentkező, határokon átnyúló hatásokkal kapcsolatban;

iii.    a tagállamokkal és az üzemeltetőkkel együtt el kell készítenie a veszélyhelyzeti terveik alapján rendelkezésre álló, veszélyhelyzetben használandó felszerelések és szolgáltatások katalógusát.

(3)         Felkérés esetén az ügynökség:

i.      segítséget nyújthat a Bizottságnak a tagállamok veszélyhelyzeti terveinek értékelésében annak ellenőrzése céljából, hogy azok összhangban vannak-e ezen irányelvvel;

ii.     felülvizsgálhatja a határokon átnyúló, illetve uniós veszélyhelyzet-reagálási mechanizmusok tesztelésére irányuló gyakorlatokat.

III. FEJEZETA TENGERI OLAJ- ÉS GÁZIPARI TEVÉKENYSÉGEK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS VÉGZÉSE

9. cikkA tengeri olaj- és gázipari

tevékenységek végzéséhez és a létesítmények ▌ üzemeltetéséhez benyújtandó dokumentumok

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltető ▌vagy a nem termelő létesítmény tulajdonosa benyújtsa az illetékes hatóságnak a következő dokumentumokat:

-a)    üzemeltető esetében a 18. cikk (1) és (4) bekezdése szerinti, súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó vállalati stratégia másolata vagy megfelelő ismertetése;

-aa)  a 18. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti, a létesítményre vonatkozó vállalati biztonság- és környezetirányítási rendszer másolata vagy megfelelő ismertetése;

a)      tervezett termelő létesítmény esetében a II. melléklet 1. részében foglalt követelményeknek megfelelő létesítményterv;

b)     a 10. és a 11. cikk szerinti, súlyos veszélyekről szóló jelentés;

ba)   a 12. és a 29. cikk szerinti ▌belső veszélyhelyzet-reagálási terv másolata vagy megfelelő ismertetése;

bb)   a 15. cikk (1) bekezdése és (3) bekezdésének a) pontja szerinti független hitelesítési rendszer ismertetése;

bc)    együttes üzemeltetés esetén az érintett üzemeltetőknek és nem termelő létesítmények tulajdonosainak az egyike által az illetékes hatóságnak benyújtott, a 14. cikk szerinti együttes üzemeltetésről szóló értesítés;

bd)   üzemeltetés céljából új termelési helyszínre áthelyezendő, meglévő termelő létesítmény esetében a II. melléklet 1. részében meghatározott követelményeknek megfelelően az áttelepítésről szóló értesítés;

be)  az illetékes hatóság által kért bármely más releváns dokumentum.

(1a)       Az (1) bekezdés -a), -aa), ba) és bb) pontjában előírt dokumentumokat bele kell foglalni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, súlyos veszélyekről szóló jelentésbe.

(1b)       Lényeges változtatás, így például a létesítmény 10. és 11. cikk szerinti felszámolása esetén az (1) bekezdés b) pontjával összhangban be kell nyújtani a súlyos veszélyekről szóló jelentés módosított változatát.

(1c)       Kút üzemeltetése esetén a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kút üzemeltetője benyújtsa az illetékes hatóságnak a 13. cikk szerinti, kút üzemeltetéséről szóló értesítést és a kút üzemeltetésével kapcsolatos információkat, amelyeket a 15. cikk (1) bekezdésével és (3) bekezdésének b) pontjával összhangban készített.

(2)         A ▌létesítménytervet a tervezett tevékenységekkel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló jelentés tervezett benyújtása előtt, az illetékes hatóság által megállapított időpontig kell benyújtani az illetékes hatóságnak.

(2a)       Az illetékes hatóságnak észrevételeket kell fűznie a létesítménytervhez, amelyeket figyelembe kell venni a súlyos veszélyekről szóló jelentésben.

(2b)       Az illetékes hatóságnak a javasolt fejlesztés megfelelően korai szakaszában kézhez kell kapnia az áttelepítésről szóló értesítést, hogy az üzemeltető figyelembe tudjon venni minden olyan kérdést, amelyet az illetékes hatóság a súlyos veszélyekről szóló jelentés elkészítése során felvetett.

(2c)       Amennyiben meglévő termelő létesítmény valamely tagállam vizeire belépni vagy onnan kilépni készül, a termelő létesítménynek a tagállam vizeire való belépése vagy az onnan történő kilépése tervezett időpontja előtt írásban értesíteni kell az illetékes hatóságot.

(2d)  Amennyiben a súlyos veszélyekről szóló jelentés benyújtását megelőzően lényeges változtatást hajtottak végre a létesítménytervről vagy az áttelepítésről szóló értesítésben, a lehető leghamarabb értesíteni kell az illetékes hatóságot e változtatásról.

(3)         A súlyos veszélyekről szóló jelentést ▌a tevékenység tervezett megkezdésének időpontja előtt, az illetékes hatóság által megállapított határidőig be kell nyújtani az illetékes hatóságnak.

10. cikk

Jelentés a termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről

(1)         A termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló jelentésnek tartalmaznia kell a II. melléklet 2. és 5. részében meghatározott információkat, és azokat adott esetben – vagy amennyiben az illetékes hatóság előírja – naprakésszé kell tenni.

(1a)       A tagállamok biztosítják, hogy a termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló jelentés elkészítésének megfelelő szakaszaiban konzultációt folytassanak a munkavállalók képviselőivel, és ezt igazolják a II. melléklet 2. részének 2. pontjával összhangban.

(2)         Az illetékes hatóság beleegyezése alapján termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló jelentés készíthető a létesítmények egy csoportjára vonatkozóan is.

(3)         Amennyiben ▌a termelő létesítményben lényeges változtatást eredményező módosításokat kell végrehajtani, vagy valamely helyhez kötött termelő létesítmény felszámolását tervezik, a II. melléklet 6. részével összhangban módosítani kell a termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló jelentést, és a módosított jelentést be kell nyújtani az illetékes hatóságnak.

(4a)       Amennyiben további információkra van szükség a súlyos veszélyekről szóló jelentés elfogadásához, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltető benyújtsa ezeket az információkat az illetékes hatóság kérésére, és megtegye a súlyos veszélyekről szóló jelentés benyújtásával kapcsolatos, szükséges változtatásokat.

(5)  A valamely termelő létesítménnyel kapcsolatos, a (3) bekezdés szerinti, súlyos veszélyekről szóló módosított jelentést az illetékes hatóság által megadott határidőig be kell nyújtani az illetékes hatóságnak ▌. A tagállamok biztosítják, hogy a tervezett módosítások nem lépnek életbe, illetve adott esetben a felszámolás nem kezdődik meg mindaddig, amíg az illetékes hatóság el nem fogadta a termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló módosított jelentést.

(6)         A termelő létesítménnyel kapcsolatos,▌súlyos veszélyekről szóló jelentést az üzemeltető rendszeres időközönként – legalább ötévente, vagy amikor azt az illetékes hatóság előírja –, részletekbe menően felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményéről értesíteni kell az illetékes hatóságot.

11. cikk

Jelentés a nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről

(1)         A nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló jelentésnek tartalmaznia kell a II. melléklet 3. és 5. részében meghatározott információkat, és azt adott esetben, vagy amennyiben az illetékes hatóság előírja, naprakésszé kell tenni.

(1a)       A tagállamok biztosítják, hogy a termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló jelentés elkészítésének megfelelő szakaszaiban konzultációt folytassanak a munkavállalók képviselőivel, és ezt igazolják a II. melléklet 3. részének 2. pontjával összhangban.

(2)         Amennyiben ▌a nem termelő létesítményben lényeges változtatást eredményező módosításokat kell végrehajtani, vagy valamely helyhez kötött nem termelő létesítmény felszámolását tervezik, a II. melléklet 6. részével (a 4. pont kivételével) összhangban módosítani kell a nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló jelentést, és a módosított jelentést be kell nyújtani az illetékes hatóságnak.

(3)  A valamely helyhez kötött nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, a (2) bekezdés szerinti, súlyos veszélyekről szóló módosított jelentést az illetékes hatóság által megadott határidőig be kell nyújtani az illetékes hatóságnak. A tagállamok biztosítják, hogy a tervezett módosítások nem lépnek életbe, illetve adott esetben a felszámolás nem kezdődik meg mindaddig, amíg az illetékes hatóság el nem fogadta a nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló módosított jelentést.

(4)         A valamely mobil nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, a (2) bekezdés szerinti, súlyos veszélyekről szóló módosított jelentést az illetékes hatóság által megadott határidőig be kell nyújtani az illetékes hatóságnak. A tagállamok biztosítják, hogy a tervezett módosítások nem lépnek életbe mindaddig, amíg az illetékes hatóság el nem fogadta a mobil nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló módosított jelentést.

(5)         Amennyiben további információkra van szükség a súlyos veszélyekről szóló jelentés elfogadásához, a tagállamok előírják, hogy az üzemeltető vagy a nem termelő létesítmény tulajdonosa benyújtsa ezeket az információkat az illetékes hatóság kérésére, és megtegye a súlyos veszélyekről szóló jelentés benyújtásával kapcsolatos, szükséges változtatásokat.

(6)         A nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló jelentést az üzemeltető vagy a nem termelő létesítmény tulajdonosa rendszeres időközönként – legalább ötévente, vagy amikor azt az illetékes hatóság előírja –, részletekbe menően felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményéről értesíteni kell az illetékes hatóságot.

12. cikkBelső veszélyhelyzet-reagálási terv

(1)         A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltetők a 29. cikkben foglalt követelményekkel összhangban és a súlyos veszélyekről szóló legutóbbi jelentés idején készült, a súlyos balesetekre vonatkozó kockázatértékelés figyelembevételével belső veszélyhelyzet-reagálási terveket készítsenek. E tervekben szerepelnie kell egy, az olajszennyezés elhárításának hatékonyságáról készített elemzésnek. Mobil nem termelő létesítményről történő kútfúrás esetén a létesítmény belső veszélyhelyzet-reagálási tervében figyelembe kell venni a kút üzemeltetéséről szóló értesítés elkészítése során elvégzett kockázatértékelést.

(3)         Amennyiben valamely nem termelő létesítmény kút üzemeltetését fogja végezni és a belső veszélyhelyzet-reagálási tervet a kút sajátos jellege vagy elhelyezkedése miatt módosítani kell, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kút üzemeltetője benyújtsa az illetékes hatóságnak a kút üzemeltetéséről szóló, vonatkozó értesítés alátámasztásául a módosított belső veszélyhelyzet-reagálási terv másolatát vagy megfelelő ismertetését.

(3a)       Amennyiben valamely nem termelő létesítmény együttes üzemeltetést fog végezni, a belső veszélyhelyzet-reagálási tervet módosítani kell annak érdekében, hogy az együttes üzemeltetésre is kiterjedjen, és azt az együttes üzemeltetésről szóló, vonatkozó értesítés alátámasztásául be kell nyújtani az illetékes hatóságnak.

13. cikkÉrtesítés kút üzemeltetéséről

és információnyújtás a kút üzemeltetésével kapcsolatban

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy a ▌kút üzemeltetője a kút üzemeltetésének megkezdése előtt, az illetékes hatóság által megállapított határidőig értesítést küldjön az illetékes hatóságnak, amely tartalmazza a kút tervével és tervezett üzemeltetésével kapcsolatos, a II. melléklet 4. része szerinti követelményeknek megfelelő információkat. Ebben az értesítésben szerepelnie kell egy, az olajszennyezés elhárításának hatékonyságáról készített elemzésnek is.

(2)         Az illetékes hatóságnak meg kell vizsgálnia az értesítést, és – szükség esetén – a kút üzemeltetésének megkezdése előtt ▌ megfelelő intézkedéseket kell hoznia, amelyek az üzemeltetés megkezdésének tilalmát is magukban foglalhatják.

(3)         A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kút üzemeltetője bevonja a független hitelesítőt a 15. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti, a kút üzemeltetéséről szóló értesítésben szereplő információkat érintő lényeges változtatás megtervezésébe és előkészítésébe, és hogy haladéktalanul értesítse az illetékes hatóságot a kút üzemeltetésére vonatkozóan benyújtott értesítésben szereplő információkban történt lényeges változtatásokról. Az illetékes hatóságnak meg kell vizsgálnia ezeket a változtatásokat, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket kell hoznia.

(3a)  A tagállamok biztosítják, hogy a kút üzemeltetője benyújtsa az illetékes hatóságnak a IIa. melléklet szerinti követelményeknek megfelelő, a kút üzemeltetéséről szóló jelentéseket. A jelentéseket a kútüzemeltetés megkezdésének napjától kezdve heti rendszerességgel, vagy az illetékes hatóság által meghatározott időközönként kell benyújtani.

14. cikkÉrtesítés együttes üzemeltetésről

(1)         A tagállamok gondoskodnak arról, hogy együttes üzemeltetésben érintett üzemeltetők és nem termelő létesítmények tulajdonosai közösen készítsenek értesítést, amely tartalmazza az együttes üzemeltetéssel kapcsolatos, a II. melléklet 7. pontja szerinti követelményeknek megfelelő információkat. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az érintett üzemeltetőknek és nem termelő létesítmények tulajdonosainak az egyike benyújtsa az illetékes hatóságnak az együttes üzemeltetésről szóló értesítést. Az értesítést az együttes üzemeltetés megkezdése előtt, az illetékes hatóság által megállapított határidőig kell benyújtani.

(2)         Az illetékes hatóságnak meg kell vizsgálnia az értesítést, és – szükség esetén – az együttes üzemeltetés megkezdése előtt megfelelő intézkedéseket kell hoznia, amelyek az üzemeltetés megkezdésének tilalmát is magukban foglalhatják.

(3)         A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az értesítést elkészítő üzemeltető haladéktalanul ▌tájékoztassa az illetékes hatóságot a benyújtott értesítést érintő lényeges változtatásokról. Az illetékes hatóságnak meg kell vizsgálnia ezeket a változtatásokat, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket kell hoznia.

15. cikkFüggetlen

▌hitelesítés

(1)         A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai létrehozzanak ▌független hitelesítésre szolgáló rendszereket, ▌és belefoglalják azokat a 9. cikk szerinti, a súlyos veszélyekről szóló jelentés részét alkotó, biztonság- és környezetirányítási rendszerről szóló ismertetésbe.

(1a)       A független hitelesítés eredményei nem érintik az üzemeltetőnek vagy a nem termelő létesítmény tulajdonosának a hitelesítés alatt álló felszerelések és rendszerek helyes és biztonságos működésének biztosítására vonatkozó felelősségét.

(2)         A független ▌hitelesítő kiválasztásának, valamint a független hitelesítési rendszerekre vonatkozó tervnek meg kell felelnie a II. melléklet 5. részében meghatározott kritériumoknak.

(3)         A független ▌ hitelesítési rendszerek ▌ célja a következő::

a)      a létesítményeket illetően független biztosítékot nyújtani arra nézve, hogy a létesítmény kockázatértékelése során beazonosított, a súlyos veszélyekről szóló jelentésben ismertetett, ▌biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemek megfelelőek, valamint hogy a biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemek vizsgálati és ellenőrzési menetrendje megfelelő, naprakész és rendeltetésszerűen működik;

b)     a kút üzemeltetéséről szóló értesítéseket illetően független biztosítékot nyújtani arra nézve, hogy a kútterv és a kútellenőrző rendszerre vonatkozó intézkedések mindenkor megfelelnek a kút feltételezett állapotának.

(3a)       A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai reagáljanak a független hitelesítő véleményére, és e vélemény alapján megfelelő intézkedéseket hozzanak.

(4)  A tagállamok megkövetelik az üzemeltetőktől és a nem termelő létesítmények tulajdonosaitól, hogy gondoskodjanak arról, hogy az illetékes hatóság számára elérhető legyen az e cikk (3a) bekezdése alapján a független hitelesítőtől kapott vélemény, valamint az e véleményre való reagálás és az e vélemény alapján hozott intézkedések, továbbá hogy az érintett tengeri olaj- és gázipari tevékenységek befejezését követően hat hónapig őrizzék meg azokat.

(5)         A tagállamok megkövetelik a kútüzemeltetőktől, hogy gondoskodjanak arról, hogy a független hitelesítőnek az e cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti megállapításai és észrevételei, valamint az ezen megállapításokra és észrevételekre való reagálás és az ezek alapján hozott intézkedések szerepeljenek a kút üzemeltetéséről szóló, 13. cikk szerinti értesítésben.

(6)         Termelő létesítmények esetében a hitelesítési rendszert a tervezés befejezését megelőzően kell létrehozni. Nem termelő létesítmény esetében a hitelesítési rendszert azt megelőzően kell létrehozni, hogy a nem termelő létesítményt uniós vizeken üzemeltetnék.

16. cikk

Az illetékes hatóság jogköre a létesítményekben végzett tevékenységek vonatkozásában

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság:

a)     megtiltsa a létesítmény vagy a kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetését vagy üzembe helyezését, amennyiben elégtelennek találja 9. cikk szerinti, a súlyos veszélyekről szóló jelentésben a súlyos balesetek megelőzésére, illetve azok hatásainak enyhítésére javasolt, intézkedéseket az irányelvben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés tekintetében;

b)     kivételes helyzetekben, és abban az esetben, ha nem látja veszélyeztetve a biztonságot és a környezet védelmét, lerövidítse a 9. cikk szerinti, a súlyos veszélyekről szóló jelentés, illetve a 9. cikk szerinti értesítés benyújtási határidejét;

c)  megkövetelje az üzemeltetőtől, hogy hozza meg azokat az arányos intézkedéseket, amelyeket az illetékes hatóság szükségesnek ítél a 3. cikk (1) bekezdésének való megfelelés helyreállítása érdekében;

d)     amennyiben a 6. cikk (1c) bekezdése alkalmazandó, hozzon megfelelő intézkedéseket az üzemeltetés folyamatos biztonságának szavatolása érdekében;

e)      rendelkezzen felhatalmazással arra, hogy elrendelje a létesítmények vagy létesítményrészek, vagy a kapcsolódó infrastruktúra állagának javítását, és – szükség esetén – megtiltsa azok további üzemeltetését, amennyiben valamely ellenőrzés eredménye, a 6. cikk (1c) bekezdése szerint tett megállapítás, a 9. cikk szerinti, súlyos veszélyekről szóló jelentés időszakos felülvizsgálata vagy a 9. cikk szerinti értesítések módosítása arra utal, hogy nem teljesülnek az ezen irányelvben foglalt követelmények, vagy jogos aggályok merülnek fel a tevékenységek vagy a létesítmények biztonságával kapcsolatban.

17. cikkHatárokon átterjedő hatások

IV. FEJEZET

MEGELŐZÉSI STRATÉGIA ÉS MEGFELELÉS

18. cikkA súlyos baleseteknek az üzemeltetők

és a nem termelő létesítmények tulajdonosai általi megelőzése

(1)         A tagállamok megkövetelik az üzemeltetőktől és a nem termelő létesítmények tulajdonosaitól, hogy állítsanak össze egy dokumentumot, amelyben ismertetik a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó vállalati stratégiájukat, és gondoskodjanak arról, hogy az végrehajtásra kerüljön ▌a tengeri olaj- és gázipari tevékenységeik valamennyi területén, többek között a stratégia hatékonyságát biztosító megfelelő nyomon követési intézkedések révén.

(1a)       A súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó stratégiában figyelembe kell venni azt, hogy az üzemeltetők viselik az elsődleges felelősséget többek között azon súlyos veszélyek kockázatainak kezeléséért, amelyek tevékenységeikből erednek, valamint e kockázatok kezelésének folyamatos javításáért, ezáltal biztosítva mindenkor a védelem magas szintjét.

(2)         Az (1) bekezdésben említett dokumentum másolatát vagy megfelelő ismertetését a 9. cikk szerinti, súlyos veszélyekről szóló jelentés vagy a kút üzemeltetéséről szóló, 9. cikk szerinti értesítés részeként ▌be kell nyújtani az illetékes hatóságnak.

(3)         A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai a biztonság- és környezetirányítási rendszer keretében ismertessék a súlyos veszélyek kezelésével kapcsolatos szervezeti intézkedéseiket, beleértve a 9. cikk szerinti, súlyos veszélyekről szóló jelentések, illetve adott esetben a kút üzemeltetéséről szóló, 9. cikk szerinti értesítések elkészítésére és benyújtására vonatkozó intézkedéseket, valamint a 15. cikk és a II. melléklet 5. része szerinti független ▌hitelesítési ▌rendszereiket.

(3a)  A tagállamok lehetőséget teremtenek az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai számára, hogy hozzájárulhassanak a 6. cikk (6) bekezdése szerint létrehozott, hatékony háromoldalú egyeztetési mechanizmusokhoz. Adott esetben az üzemeltető ilyen mechanizmusok iránti elkötelezettsége feltüntethető a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó, az (1) bekezdés alapján kialakított stratégiában.

(4)         A súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó stratégiát, valamint a biztonság- és környezetirányítási rendszereket a II. melléklet 8. és 9. részében, valamint a IV. mellékletben foglalt követelményekkel összhangban kell kidolgozni. A következő feltételeknek kell teljesülniük:

a)     a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó stratégiát írásban kell rögzíteni, abban szerepelniük kell a súlyos balesetek előfordulásának veszélyét kezelő intézkedések általános céljainak és szervezési vetületeinek, valamint ezen intézkedések vállalati szinten való alkalmazási módjának;

b)     a biztonság- és környezetirányítási rendszernek az üzemeltető és a nem termelő létesítmény tulajdonosa általános irányítási rendszerének részét kell képeznie, és ki kell terjednie a súlyos veszélyekkel foglalkozó stratégia meghatározásával és végrehajtásával kapcsolatos szervezeti felépítésre, felelősségi körökre, gyakorlatokra, eljárásokra, folyamatokra és erőforrásokra.

(4a)       A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai teljes körű nyilvántartást készítsenek és vezessenek a tengeri olaj- és gázipari tevékenységeikhez kötődő veszélyhelyzet-reagálási felszereléseikről.

(5)         A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai az illetékes hatósággal konzultálva, továbbá alkalmazva a 27. cikk (1) bekezdésében előírt ismeretmegosztást, valamint információ- és tapasztalatcserét, a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek teljes tervezési és üzemeltetési ciklusára nézve előírásokat és útmutatást dolgozzanak ki a súlyos tengeri veszélyek kezelésének legjobb gyakorlataira vonatkozóan, és felülvizsgálják azokat, továbbá minimumkövetelményként betartsák a IVb. mellékletben foglaltakat.

(6a)  A tagállamok megkövetelik az üzemeltetőktől és a nem termelő létesítmények tulajdonosaitól annak biztosítását, hogy az (1) bekezdésben említett, a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó vállalati stratégiájukról szóló dokumentumban szerepeljenek az Unión kívüli termelő és nem termelő létesítményeik.

(7)         Amennyiben valamely üzemeltető vagy nem termelő létesítmény tulajdonosa által végzett tevékenység közvetlen veszélyt jelent az emberi egészségre vagy jelentős mértékben növeli a súlyos baleset bekövetkezésének kockázatát, a tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltető, illetve a nem termelő létesítmény tulajdonosa megfelelő intézkedéseket hozzon, ideértve szükség esetén az adott tevékenység felfüggesztését mindaddig, amíg a fennálló veszélyt vagy kockázatot megfelelően el nem hárították.

(8)         A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (7) bekezdésében említett intézkedések meghozatala esetén az üzemeltető, illetve a nem termelő létesítmény tulajdonosa haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesítse erről az illetékes hatóságot.

(9)         A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetők adott esetben megfelelő intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy megfelelő technikai eszközök vagy eljárások alkalmazásával előmozdítsák a rögzített fúrási paraméterek gyűjtésének megbízhatóságát, és megakadályozzák azok esetleges manipulálását.

18a. cikkAz Unión kívül folytatott tengeri olaj- és gázipari tevékenységek

(1)         A tagállamok megkövetelik a területükön bejegyzett és az Unión kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként – saját maguk vagy leányvállalatokon keresztül – tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket folytató vállalatoktól, hogy kérésre készítsenek jelentést nekik azon súlyos balesetek körülményeiről, amelyekben érintettek voltak.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti, jelentéstételre vonatkozó felkérésében az érintett tagállam meghatározza, hogy pontosan minek kell szerepelnie a tájékoztatásban. Ezeket a jelentéseket a 27. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján meg kell osztani. Azok a tagállamok, amelyek sem illetékes hatósággal, sem pedig kapcsolattartóval nem rendelkeznek, az e cikk szerint kapott jelentéseket benyújtják az Európai Bizottságnak.

19. cikkAz illetékes hatóságokra vonatkozó követelmények

20. cikkA súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó szabályozási keretnek való megfelelés biztosítása

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai betartsák ▌a súlyos veszélyekről szóló jelentésben, valamint a kút üzemeltetéséről szóló értesítésben és az együttes üzemeltetésről szóló értesítésben említett tervekben meghatározott intézkedéseket ▌.

(1a)       A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai ésszerű időn belül a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekben érintett létesítményhez vagy hajóhoz szállítsák, illetve a létesítménytől vagy a hajóról elszállítsák az illetékes hatóságok munkatársait vagy az illetékes hatóságok utasítására eljáró bármely más személyt (és azok felszereléseit), továbbá szállást, étkezést és a létesítmények meglátogatásához kapcsolódó egyéb más ellátást biztosítanak számukra az illetékes hatóság felügyeleti feladatai ellátásának megkönnyítése céljából, ideértve az ellenőrzéseket, a vizsgálatokat és az ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelés betartatását.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a súlyos veszéllyel járó tevékenységek hatékony – ellenőrző látogatásokat is magában foglaló – felügyeletére vonatkozóan kockázatkezelésen alapuló éves terveket dolgozzanak ki, és abban megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a 9. cikk értelmében hozzájuk benyújtott, súlyos veszélyekről szóló jelentéseknek, belső veszélyhelyzet-reagálási terveknek, a kút üzemeltetéséről szóló értesítéseknek és az együttes üzemeltetésről szóló értesítéseknek való megfelelésre. A tervek hatékonyságát rendszeresen felül kell vizsgálni és az illetékes hatóságnak meg kell tennie minden szükséges intézkedést a tervek tökéletesítése érdekében.

21. cikkBiztonsági aggályok

bizalmas bejelentése

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság mechanizmusokat dolgozzon ki az alábbiak vonatkozásában:

a)     tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos biztonsági és ▌környezetvédelmi aggályoknak bármely forrásból származó bizalmas bejelentése, valamint

b)     e bejelentéseknek az érintett egyének névtelenségének megőrzése melletti kivizsgálása.

(2)         A tagállamok megkövetelik az üzemeltetőktől és a nem termelő létesítmények tulajdonosaitól, hogy részletesen tájékoztassák alkalmazottaikat, valamint a tevékenységekben érintett vállalkozókat és alvállalkozókat és azok alkalmazottait az (1) bekezdés szerinti nemzeti intézkedésekről, és ▌gondoskodjanak arról, hogy a vonatkozó képzések és tájékozatók kitérjenek a bizalmas bejelentés lehetőségére.

V. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS AZ INFORMÁCIÓK MEGOSZTÁSA

22. cikk

Az információk megosztása

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai legalább a VI. mellékletben előírt információkat eljuttassák az illetékes hatóságnak.

(2)         A Bizottság végrehajtási aktus útján meghatározza az egységes adatszolgáltatási formátumot és a megosztandó információkra vonatkozó részleteket. A végrehajtási aktust a 36. cikk (2) bekezdésében említett ▌eljárással összhangban kell elfogadni.

23. cikk

Átláthatóság

(1)         A tagállamok a nyilvánosság számára elérhetővé teszik a VI. ▌ mellékletben említett információkat ▌.

(2)         A Bizottság végrehajtási aktus útján meghatározza az egységes közzétételi formátumot, amely megkönnyíti az adatok határokon átnyúló összehasonlítását. A végrehajtási aktust a 36. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az egységes közzétételi formátumnak lehetővé kell tennie a nemzeti ▌ gyakorlatok e cikk és a 24. cikk szerinti megbízható összehasonlítását.

24. cikk

Jelentés a biztonságról és a környezeti hatásokról ▌

(1)         A tagállamok a VI. melléklet 2a. részében meghatározott információkat tartalmazó éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

(2)         A tagállamok kijelölnek egy, a 22. cikk szerinti információcseréért és az információk 23. cikk szerinti közzétételéért felelős hatóságot ▌.

(3)         ▌A Bizottság a tagállamok által az (1) bekezdés szerint közölt információk alapján éves jelentést tesz közzé.

25. cikk

Súlyos balesetet követő vizsgálat

(2)         A tagállamok kezdeményezik a súlyos balesetek átfogó kivizsgálását ▌.

(3)         Az e cikk (2) bekezdése szerinti megállapítások összefoglalóját a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a vizsgálat vagy adott esetben a bírósági eljárás lezárultakor. A tagállamok a nyilvánosság számára közzéteszik a megállapítások nem bizalmas változatát.

(4)         A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés szerinti vizsgálatot követően az illetékes hatóság végrehajtsa a vizsgálat azon ajánlásait, amelyek a hatáskörébe tartoznak.

26. cikk

Bizalmas adatkezelés

VI. FEJEZET

KOORDINÁCIÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

27. cikk

A tagállamok közötti együttműködés

(1)         Az egyes tagállamok gondoskodnak arról, hogy illetékes hatóságuk rendszeresen folytasson információ- és tapasztalatcserét más illetékes hatóságokkal (többek között a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekért felelős illetékes uniós hatóságok munkacsoportján [EUOAG] keresztül), illetve azokkal kölcsönösen megossza az ismereteket, valamint hogy egyeztetéseket folytasson az iparággal, más érdekeltekkel és a Bizottsággal a releváns nemzeti és uniós jogi keretek alkalmazásáról. Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 32a. cikk (1) bekezdésének megfelelően kapcsolattartót jelöltek ki, meg kell kapniuk ezt a tájékoztatást.

(2)         Az (1) bekezdés szerinti információcserének vonatkoznia kell különösen a következőket érintő intézkedések hatásosságára: az Unió területén, valamint adott esetben azon kívül folytatott tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos kockázatkezelés, baleset-megelőzés, megfeleléshitelesítés és veszélyhelyzeti reagálás.

(3)         Az egyes tagállamok gondoskodnak arról, hogy illetékes hatóságuk részt vegyen az útmutatások és a szabványok elkészítésére és naprakésszé tételére irányadó egyértelmű közös prioritások kidolgozásában a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek bevált gyakorlatainak meghatározása és azok végrehajtásának és következetes alkalmazásának elősegítése érdekében.

(3a)       A Bizottság az ezen irányelv elfogadásától számított 1 év elteltével jelentést nyújt be a tagállamoknak, melyben értékeli, hogy a nemzeti szakértői bázis megfelelő-e az ezen irányelv szerinti szabályozási feladatok ellátásához, és amelyben szükség esetén javaslatokat tesz annak biztosítására vonatkozóan, hogy valamennyi tagállam megfelelő szakértői bázissal rendelkezzen.

(3b)  Az ezen irányelv Hivatalos Lapban való közzétételétől számított 3 év elteltével a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról a nemzeti intézkedéseikről, amelyeket az ismeretekhez, eszközökhöz és szakértői bázishoz történő – többek között a 8. cikk (4a) bekezdése szerinti – hozzáférésre vonatkozóan hoztak.

28. cikk

A tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságára vonatkozó, nemzetközi szintű összehangolt megközelítés

VII. FEJEZET

VESZÉLYHELYZETI FELKÉSZÜLTSÉG ÉS REAGÁLÁS

29. cikk

A belső veszélyhelyzet-reagálási tervre vonatkozó követelmények

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltető, illetve a nem termelő létesítmény tulajdonosa olyan belső veszélyhelyzet-reagálási terveket készítsen,

a)       ▌ amelyeket valamely létesítményt vagy kapcsolódó infrastruktúrát érintő súlyos balesetre való reagálás céljából, vagy ilyen baleset közvetlen kockázata esetén aktiválnak, valamint

b)     amelyek összhangban állnak a külső veszélyhelyzet-reagálási tervvel ▌.

(2)         A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltető, illetve a nem termelő létesítmény tulajdonosa a belső veszélyhelyzet-reagálási terv szempontjából fontos berendezéseket és szakismereteket mindenkor hozzáférhetővé tegye, és szükség esetén a külső veszélyhelyzet-reagálási terv végrehajtása során megossza az érintett tagállam hatóságaival.

(3)         A belső veszélyhelyzet-reagálási tervet a II. melléklet 10. pontjának rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni, és a súlyos veszélyekről szóló jelentésben vagy a II. mellékletnek megfelelően benyújtott értesítésekben végrehajtott minden lényeges változtatást követve frissíteni kell. A frissítéseket a 9. cikknek megfelelően be kell nyújtani az illetékes hatóságnak, továbbá azokról értesítést kell küldeni az érintett területre vonatkozó külső veszélyhelyzet-reagálási tervek elkészítéséért felelős megfelelő hatóságnak vagy hatóságoknak.

(4)         A személyes biztonság megfelelő szintjének és a jó túlélési esélynek a biztosítása érdekében a belső veszélyhelyzet-reagálási tervet egyesíteni kell más olyan intézkedésekkel, amelyek a személyzet védelmére és a veszélyhelyzetben lévő létesítményről való kimentésére vonatkozik.

30. cikk

Külső veszélyhelyzet-reagálási terv és veszélyhelyzeti felkészültség

(1)         A tagállamok külső veszélyhelyzet-reagálási terveket készítenek a joghatóságuk alá tartozó valamennyi tengeri olaj- és gázipari létesítmény vagy azokhoz kapcsolódó infrastruktúra és potenciálisan érintett terület tekintetében. A tagállamok pontosan meghatározzák az engedélyeseknek és az üzemeltetőknek a külső veszélyhelyzet-reagálási fellépésben játszott szerepét és a pénzügyi kötelezettségeiket, és ezekre az információkra hivatkozniuk kell a külső veszélyhelyzet-reagálási tervekben.

(2)         A külső veszélyhelyzet-reagálási terveket a tagállamok az érintett üzemeltetőkkel és a nem termelő létesítmények érintett tulajdonosaival, valamint adott esetben az engedélyesekkel és az illetékes hatósággal együttműködve készítik el, továbbá azokban figyelembe kell venni az érintett területen lévő vagy tervezett létesítmények, illetve kapcsolódó infrastruktúrák belső veszélyhelyzet-reagálási terveit. Figyelembe kell venni továbbá a belső veszélyhelyzet-reagálási tervek üzemeltetők általi frissítéseit.

(3)         A külső veszélyhelyzet-reagálási terveket az ▌V. melléklet rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni, és elérhetővé kell tenni a Bizottság, a potenciálisan érintett többi tagállam és a nyilvánosság számára. Külső veszélyhelyzet-reagálási terveik közzétételekor a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közzétett információk ne veszélyeztessék a tengeri olaj- és gázipari létesítmények vagy tevékenységek védelmét és biztonságát, valamint ne sértsék a tagállamok gazdasági érdekeit, illetve ne jelentsenek kockázatot a tagállami tisztviselők személyes biztonságára és jóllétére nézve.

(4)         A tagállamok megteszik a ▌megfelelő intézkedéseket a tagállamok veszélyhelyzet-reagálási berendezései és szakismeretei nagyfokú kompatibilitásának és interoperabilitásának megteremtéséért egy adott földrajzi régióban vagy szükség esetén azon kívül is. A tagállamoknak szorgalmazniuk kell, hogy az iparág e bekezdés szellemében kompatibilis veszélyhelyzet-reagálási berendezéseket és szolgáltatásokat fejlesszen ki.

(6)  A tagállamok az Va. melléklet 1. pontjának megfelelően ▌ nyilvántartást vezetnek a veszélyhelyzet-reagálási berendezésekről és szolgáltatásokról. Ezeknek a nyilvántartásoknak ▌elérhetőknek kell lenniük a potenciálisan érintett többi tagállam és a Bizottság, valamint – kölcsönösségi alapon – a szomszédos harmadik országok számára ▌.

(7)         A tagállamok ▌, az üzemeltetők és a nem termelő létesítmények tulajdonosai rendszeresen ellenőrzik felkészültségüket a tekintetben, hogy a tengeri olaj- és gázipari balesetekre a tagállamok megfelelő hatóságaival szorosan együttműködve hatékonyan reagáljanak.

(8)         A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok és az érintett tagállami kapcsolattartók együttműködési forgatókönyveket dolgozzanak ki a veszélyhelyzetekre. Ezeket a forgatókönyveket rendszeresen ki kell értékelni, szükség esetén pedig frissíteni kell.

31. cikk

Veszélyhelyzeti reagálás

(1)         A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltető, illetve a nem termelő létesítmény tulajdonosa haladéktalanul értesítse a megfelelő hatóságokat, ha súlyos baleset történt, vagy ha súlyos baleset közvetlen kockázata áll fenn. Az értesítésnek ki kell terjednie a körülményekre, ideértve – amennyiben lehetséges – a helyzet kialakulásának okát, valamint a helyzetnek a környezetet érintő lehetséges hatásait és lehetséges jelentősebb következményeit.

(2)         A tagállamok gondoskodnak arról, hogy súlyos baleset esetén az üzemeltető és a nem termelő létesítmény tulajdonosa megtegye a megfelelő intézkedéseket a baleset eszkalálódásának megelőzésére és a következmények enyhítésére. Az üzemeltetőt a tagállamok felelős hatóságai segíthetik, és további forrásokat is biztosíthatnak a számára.

(4)         A veszélyhelyzetre való reagálás során a tagállam összegyűjti a 25. cikk (2) bekezdése szerinti alapos kivizsgáláshoz szükséges információkat.

VIIa. FEJEZET

HATÁROKON ÁTNYÚLÓ HATÁSOK

32. cikk

Azon tagállamok határokon átnyúló veszélyhelyzeti felkészültsége és veszélyhelyzeti reagálása, amelyek joghatósága alá tartozó területen tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytatnak

(1)         Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy valamely, a joghatósága alá tartozó területen folytatott tengeri olaj- és gázipari tevékenységhez kapcsolódó súlyos veszély valószínűleg jelentősen ki fog hatni a környezetre egy másik tagállamban is, akkor az a tagállam, amelynek a joghatósága alá tartozó területen az érintett tevékenységet végezni fogják, a tevékenység megkezdése előtt megküldi a potenciálisan érintett tagállamnak az érdemi információkat, és a potenciálisan érintett tagállammal közösen kármegelőző intézkedések elfogadására törekszik.

A magát potenciálisan érintettnek tartó tagállam minden esetben kérheti azt a tagállamot, amelynek a joghatósága alá tartozó területen az érintett tevékenységet végezni fogják, hogy továbbítsa részére az összes érdemi információt. Az érintett tagállamok a 8. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában foglalt követelmények sérelme nélkül közösen értékelhetik az intézkedések eredményességét.

(1a)       A balesetekre való közös reagálás hatékonyságának elősegítése érdekében az (1) bekezdésnek megfelelően azonosított veszélyeket figyelembe kell venni a belső és a külső veszélyhelyzet-reagálási tervekben is.

(1b)       Amennyiben valószínűsíthető, hogy valamely tengeri olaj- és gázipari baleset hatása az országhatárokon túlra is átterjed, és harmadik országokat is érinthet, a tagállamok – kölcsönösségi alapon – tájékoztatást nyújtanak az érintett harmadik országoknak.

(2)         A tagállamok koordinálják egymás között az Unió joghatóságán kívüli területekre vonatkozó intézkedéseket a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből adódó lehetséges kedvezőtlen hatások kialakulásának megelőzése érdekében.

(3)  A tagállamok a potenciálisan érintett tagállamokkal, az érintett uniós ügynökségekkel és – kölcsönösségi alapon – a potenciálisan érintett harmadik országokkal együttműködve a balesetekre való hatékony reagálás tekintetében rendszeresen ellenőrzik felkészültségüket. A Bizottság részt vehet a határokon átnyúló veszélyhelyzet-reagálási mechanizmusok ellenőrzésére irányuló gyakorlatokban.

(4)         Olyan súlyos baleset bekövetkezése vagy olyan baleset azonnali veszélye esetén, amelynek határokon átnyúló hatása van, vagy amely ilyen hatás okozására alkalmas, az a tagállam, amelynek joghatósága alá tartozó területen a baleset bekövetkezett, illetve annak veszélye fennáll, késedelem nélkül értesíti a Bizottságot és azokat a tagállamokat és harmadik országokat, amelyeket a veszélyhelyzet érinthet, valamint folyamatosan rendelkezésükre bocsátja a hatékony veszélyhelyzeti reagálás szempontjából lényeges információkat.

32a. cikk

Azon tagállamok veszélyhelyzeti felkészültsége és reagálása, amelyek joghatósága alá tartozó területen nem folytatnak tengeri olaj- és gázipari tevékenységet

(1)         Azok a tagállamok, amelyek joghatósága alá tartozó területen nem folytatnak tengeri olaj- és gázipari tevékenységet, kapcsolattartót jelölnek ki az érintett szomszédos tagállamokkal folytatandó információcsere céljára.

(2)         Azok a tagállamok, amelyek joghatósága alá tartozó területen nem folytatnak tengeri olaj- és gázipari tevékenységet, a 30. cikk (4) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazzák annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő reagálási képességgel rendelkezzenek arra az esetre, ha valamely tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos baleset kihatással lenne rájuk.

(3)         Azok a tagállamok, amelyek joghatósága alá tartozó területen nem folytatnak tengeri olaj- és gázipari tevékenységet, a szükséges mértékben összehangolják a tengeri környezetre vonatkozó nemzeti készenléti tervezésüket a többi érintett tagállammal, hogy súlyos baleset esetén a lehető leghatékonyabban tudjanak reagálni.

(4)  Amennyiben valamely súlyos baleset kihatással van egy olyan tagállamra, amelynek joghatósága alá tartozó területen nem folytatnak tengeri olaj- és gázipari tevékenységet, e tagállam:

a)     a (3) bekezdésben említett tervvel összhangban megtesz minden szükséges intézkedést;

b)     gondoskodik arról, hogy a 25. cikk szerinti kivizsgálást végző tagállam – kérésére – megkapja azokat az információkat, amelyek a súlyos baleset teljes körű kivizsgálása szempontjából lényegesek lehetnek, illetve hozzáférjen azokhoz, amennyiben ezek az információk a birtokában vannak, és a joghatósága alatt rendelkezésre állnak.

32b. cikk

A tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságára vonatkozó, nemzetközi szintű összehangolt megközelítés

(1)         A Bizottság – a vonatkozó nemzetközi megállapodások sérelme nélkül – a tagállamokkal szoros együttműködésben előmozdítja az együttműködést azon harmadik országokkal, amelyek ugyanazokban a tengeri régiókban folytatnak tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket, mint a tagállamok.

(2)         A Bizottság segíti az információcserét a tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató tagállamok és a hasonló tevékenységet folytató szomszédos harmadik országok között, a megelőző intézkedések és regionális veszélyhelyzet-reagálási tervek előmozdítása érdekében.

(3)         A Bizottság a megfelelő globális és regionális fórumokon szigorú biztonsági előírások bevezetését szorgalmazza a nemzetközi szintű tengeri olaj- és gázipari tevékenységek terén, ideértve a sarkvidéki vizeken folytatott tevékenységet is.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről legkésőbb ezen irányelv hatálybalépése után két évvel, az ezeket érintő későbbi módosításokról pedig késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot.

34. cikk

A Bizottság felhatalmazása

(1)         A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II., a IIa., a IVb. és az V. melléklet módosítása érdekében, hogy a technikai fejlődés következtében esetlegesen szükségessé váló újabb információkkal kiegészíthesse azokat. Az ilyen kiigazítások nem eredményezhetnek lényegi változásokat az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségekre nézve.

35. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)         A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság az ezen irányelv hatálybalépését követő ötéves időtartamra kap ▌felhatalmazást a 34. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező újabb időtartamra, kivéve ha az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb az aktuális időszak vége előtt négy hónappal kifogást emel a meghosszabbítás ellen.

(3)         Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 34. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)         A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az elfogadásról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)         A 34. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az arról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást ellene, illetve ha az említett időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

36. cikk

Bizottsági eljárás

(1)         A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)         Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

37. cikk

A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló,2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítása

(1)         Az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)    vizekben okozott károk, vagyis minden olyan kár, amely jelentősen kedvezőtlen hatást gyakorol:

i.       az érintett vizek ökológiai, kémiai és/vagy mennyiségi állapotára és/vagy ökológiai potenciáljára a 2000/60/EK irányelvben meghatározottak szerint, kivéve azokat a kedvezőtlen hatásokat, amelyek esetében az említett irányelv 4. cikkének (7) bekezdése alkalmazandó; vagy

ii.      a 2008/56/EK irányelv szerinti, érintett tengervizek környezeti állapotára, amennyiben a tengeri környezet környezeti állapotának bizonyos aspektusaira a 2000/60/EK irányelv nem terjed ki;”.

(2)         A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a fenti bekezdésnek az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül megfeleljenek. E rendelkezésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

37a. cikk

Jelentések az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

(1)         A Bizottság 2014. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi biztosítékok rendelkezésre állásáról és a kártérítési igények kezeléséről, amely jelentéssel együtt szükség esetén javaslatokat is benyújthat.

(2)         A Bizottság az ezen irányelv hatálybalépését követő két év elteltével jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, melyben értékeli, hogy mennyire volt eredményes az Unióban a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek által okozott károkra vonatkozó felelősségi szabályok alkalmazása. A jelentésben értékelnie kell azt is, hogy indokolt-e a felelősségre vonatkozó rendelkezések kiterjesztése. A jelentést szükség szerint javaslatoknak kell kísérnie.

(3)         A Bizottság megvizsgálja, hogy indokolt-e a súlyos balesethez vezető bizonyos cselekményeket a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelv hatálya alá vonni. A Bizottság 2014. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére vizsgálatának eredményéről, és – a tagállamok által rendelkezésre bocsátott megfelelő információkra figyelemmel – szükség esetén jogalkotási javaslatokat is benyújt.

37b. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

(1)         A Bizottság a 38b. cikk szerinti átmeneti időszakok végétől számított három éven belül, az illetékes hatóságok erőfeszítéseinek és tapasztalatainak megfelelő figyelembevételével értékeli az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat.

(2)         A Bizottság jelentést nyújt be az értékelés eredményeiről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek az irányelv módosítására irányuló esetleges javaslatokat is tartalmaznia kell.

38. cikk

Átmeneti rendelkezések

38a. cikk

Átültetés

(1)         A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított 24 hónapon belül megfeleljenek. E rendelkezésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)         A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb intézkedéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(3)         A tengeri felségvizekkel rendelkező azon tagállamoknak, amelyek joghatósága alá tartozó területen nem folytatnak tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket, és amelyek nem is tervezik ilyen tevékenységek engedélyezését, erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot, és csak azokat az intézkedéseket kell hatályba léptetniük, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 18a., a 32a. és a 33. cikk szerinti követelményeknek megfeleljenek. E tagállamok mindaddig nem engedélyezhetnek ilyen tevékenységeket, amíg ezen irányelv fennmaradó rendelkezéseit nemzeti jogukba át nem ültették, azokat végre nem hajtották, és a Bizottságot minderről nem tájékoztatták.

(4)         A tengerparttal nem rendelkező tagállamoknak csak azokat az intézkedéseket kell hatályba léptetniük, amelyek a 18a. cikkben foglalt követelményeknek való megfeleléshez szükségesek.

(4a)  Ha ezen irányelv kihirdetésének napján a (3) vagy a (4) bekezdés hatálya alá tartozó valamely tagállamban nincs bejegyezve olyan vállalat, amely a 18a. cikk szerinti tevékenységet folytat, a 18a. cikkre vonatkozó átültetési kötelezettség legkésőbb az annak az időpontjától számított 12 hónap múlva alkalmazandó, hogy egy ilyen vállalatot az adott tagállamban bejegyeztek.

38b. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)         A nem termelő létesítmények tulajdonosai tekintetében a tagállamok a 38a. cikk alapján elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket az átültetéstől számított 12 hónapon belül alkalmazzák.

(2)         A tervezett termelő létesítmények üzemeltetői tekintetében a tagállamok a 38a. cikk alapján elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket az átültetéstől számított 12 hónapon belül alkalmazzák.

(3)         Az üzemeltetők tervezett, illetve tényleges kútüzemeltetése tekintetében a tagállamok a 38a. cikk alapján elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket az átültetéstől számított 12 hónapon belül alkalmazzák.

(4)         A meglévő létesítmények tekintetében a tagállamok a 38a. cikk alapján elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket a kockázatértékelési dokumentáció rendszeres felülvizsgálatára beütemezett időponttól kezdődően, de legfeljebb az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 60 hónapon belül alkalmazzák.

39. cikk

Hatálybalépés

(1)         Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

39a. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről                                   a Tanács részéről

az elnök                                                                       az elnök

I. MELLÉKLET

A nyilvánosság részvétele a 94/22/EK irányelv szerinti engedélyezési folyamatban

_____________________

II. MELLÉKLET

Az illetékes hatóságnak a 9. cikk szerint benyújtott dokumentumokban feltüntetendő információk

1.          A termelő létesítmény létesítménytervéről vagy áttelepítéséről szóló értesítésben BENYÚJTANDÓ információk

A 9. cikknek megfelelően a termelő létesítményeknek legalább az alábbi információkat meg kell adniuk a létesítménytervükről és az áttelepítésükről szóló értesítéseikben:

(1)         a létesítmény üzemeltetőjének neve és címe;

(2)         a termelési tevékenységek és rendszerek tervezési folyamatának ismertetése a kezdeti elképzeléstől a benyújtott tervekig vagy egy meglévő létesítmény kiválasztásáig, az alkalmazott szabványok, valamint a folyamat során felmerült tervkoncepciók;

(3)         a kiválasztott tervkoncepció ismertetése az adott létesítményt vagy helyszínt érintő súlyos veszélyek forgatókönyveinek viszonylatában, valamint az elsődleges kockázatkezelési módok jellemzése;

(4)         annak igazolása, hogy a tervkoncepció hozzájárul a súlyos veszélyek kockázatainak elfogadható ▌szintre csökkentéséhez;

(5)         a létesítmény és a tervezett helyszínre jellemző feltételek ismertetése;

(5a)       a tevékenységek biztonságát korlátozó környezeti, meteorológiai, valamint a tengerfenék állapotával kapcsolatos tényezők, továbbá a tengerfenéki és tengeri veszélyforrások (például csővezetékek és a szomszédos létesítmények horgonyzóhelyei) kockázatainak beazonosítására szolgáló intézkedések részletes leírása;

(6)         a súlyos veszélyek kockázatát magukban hordozó, végezni kívánt tevékenységek típusainak ismertetése;

(7)         a súlyos veszélyek kockázatának kezelésére szolgáló tervezett intézkedések folyamatos hathatósságát biztosító biztonság- és környezetirányítási rendszer általános ismertetése ▌;

(7a)  a független hitelesítési rendszerek ismertetése, valamint a biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemeket és azok teljesítménykövetelményét tartalmazó kezdeti lista;

(7b)       amennyiben egy meglévő létesítményt új helyszínre kívánnak áthelyezni eltérő termelési tevékenység ellátása céljából, annak igazolása, hogy a létesítmény alkalmas a javasolt termelési tevékenység ellátására;

(7c)       amennyiben nem termelő létesítményt termelő létesítménnyé kívánnak átalakítani, az azt alátámasztó indokolás, hogy a létesítmény alkalmas a termelő létesítménnyé való átalakításra.

2.  A TERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK ÜZEMELTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS, SÚLYOS VESZÉLYEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉSBEN BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK

A termelő létesítményekkel kapcsolatos súlyos veszélyekről szóló, a 10. cikk szerinti jelentésben legalább az alábbi információknak kell szerepelniük:

(1)         a létesítménytervről szóló értesítésre adott hatósági visszajelzés figyelembevételének ismertetése;

(1a)       a létesítmény üzemeltetőjének neve és címe;

(2)         összefoglaló a súlyos veszélyekről szóló jelentés ▌elkészítésében való munkavállalói részvételről;

(3)         a létesítmény leírása, megnevezve más létesítményekkel vagy kapcsolódó infrastruktúrával ▌– ezen belül kutakkal – ▌fennálló minden összeköttetést;

(4)         annak igazolása, hogy az összes súlyos veszély beazonosításra került, felmérték előfordulásuk valószínűségét és lehetséges következményeiket – ezen belül a tevékenységek biztonságát korlátozó környezeti, meteorológiai, valamint a tengerfenék állapotával kapcsolatos tényezőket –, és hogy a kezelésükre szolgáló intézkedések – ezen belül a biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus, kapcsolódó elemek – megfelelőek a személyi és környezeti károkat okozó súlyos veszélyhelyzeti események kockázatának elfogadható szintre való csökkentésére; ennek az igazolásnak tartalmaznia kell egy, az olajszennyezés-elhárítási hatékonyságról készített értékelést;

(5)         a súlyos veszélyek előfordulásának lehetőségét magukban hordozó tevékenységek típusainak részletes ismertetése, azt is megadva, hogy egyszerre legfeljebb hány személy tartózkodhat a létesítmény területén;

(6)         a kútellenőrzést, a folyamatbiztonságot, a veszélyes anyagok zárt rendszerben tartását, a tüzek és robbanások megelőzését, a munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni védelmét, valamint a környezetnek az esetlegesen fellépő súlyos veszélyhelyzeti eseményekkel szembeni védelmét biztosító felszerelések és szabályozás részletes ismertetése ▌;

(7)  a létesítményen dolgozóknak a súlyos veszélyektől való védelmét, valamint biztonságos menekülését, evakuálását és kimentését biztosító intézkedések, továbbá a teljes személyzet evakuálása esetén a létesítmény és a környezet károsodását megakadályozó ellenőrző rendszerek működésének fenntartását szolgáló intézkedések részletes ismertetése;

(8)         a létesítmény felépítésekor és üzembe állításakor alkalmazott kódok, szabványok és útmutatók;

(9)         az üzemeltető által alkalmazott biztonság- és környezetirányítási rendszerre vonatkozó, a termelő létesítmény szempontjából releváns információk;

(9a)       a belső veszélyhelyzet-reagálási terv egy példánya vagy megfelelő ismertetése;

(10)       a független hitelesítési rendszerre vonatkozó részletes adatok ▌;

(11)       bármely egyéb releváns információ, például arról, ha két vagy több létesítmény olyan módon működik egymással összekapcsoltan, hogy az befolyásolja a súlyos veszélyek előfordulásának lehetőségét valamelyik vagy az összes létesítmény esetében;

(12)       a 92/91/EGK irányelvben a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozóan meghatározott követelmények alapján gyűjtött, az ezen irányelv szerinti egyéb követelmények tekintetében releváns információk;

(12a)      a létesítményről végzendő tevékenységeket illetően, az ezen irányelv szerinti egyéb követelmények szempontjából releváns, a 2011/92/EU irányelv szerint szerzett minden olyan információ, amely a környezet jelentős vagy súlyos károsodását előidéző súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos;

(13)       ▌a súlyos baleset következtében a szennyező anyagoknak a tárolók meghibásodásából eredő kijutása okozta beazonosított potenciális környezeti hatások értékelése és az e hatások megelőzésére, csökkentésére vagy ellensúlyozására előirányzott műszaki és egyéb intézkedések ismertetése, a nyomon követést is beleértve.

3.  A NEM TERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS, SÚLYOS VESZÉLYEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉSBEN BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK

A nem termelő létesítményekkel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló, a 9. cikk szerinti jelentésekben legalább az alábbi információknak kell szerepelniük:

(1)         a nem termelő létesítmény tulajdonosának a neve és címe;

(2)         összefoglaló a súlyos veszélyekről szóló jelentés elkészítésében való munkavállalói részvételről ▌;

(3)         a létesítmény bemutatása, illetve – mobil létesítmény esetében – a létesítménynek a különböző helyszínek közötti közlekedését biztosító eszközöknek és a létesítmény pozíciómegtartási rendszerének a részletes ismertetése;

(4)         a súlyos veszélyek előfordulásának lehetőségét magában hordozó összes olyan tevékenységtípus részletes ismertetése, amelynek elvégzésére a létesítmény képes, azt is megadva, hogy egyszerre legfeljebb hány személy tartózkodhat a létesítmény területén;

(5)         annak igazolása, hogy az összes súlyos veszély beazonosításra került, felmérték előfordulásuk valószínűségét és lehetséges következményeiket – ezen belül a tevékenységek biztonságát korlátozó környezeti, meteorológiai, valamint a tengerfenék állapotával kapcsolatos tényezőket –, és hogy a kezelésükre szolgáló intézkedések – ezen belül a biztonsági és környezetbiztonsági szempontból kritikus, kapcsolódó elemek – megfelelőek a személyi és környezeti károkat okozó súlyos veszélyhelyzeti események kockázatának elfogadható szintre való csökkentésére; ennek az igazolásnak tartalmaznia kell egy, az olajszennyezés-elhárítási hatékonyságról készített értékelést;

(6)         a kútellenőrzést, a folyamatbiztonságot, a veszélyes anyagok zárt rendszerben tartását, a tüzek és a robbanások megelőzését, a munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni védelmét, valamint a környezetnek az esetlegesen fellépő súlyos veszélyhelyzeti eseményekkel szembeni védelmét biztosító létesítményelemek és szabályozás részletes ismertetése ▌;

(7)  a létesítményen dolgozóknak a súlyos veszélyektől való védelmét, valamint biztonságos menekülését, evakuálását és kimentését biztosító intézkedések, továbbá a teljes személyzet evakuálása esetén a létesítmény és a környezet károsodását megakadályozó ellenőrző rendszerek működésének fenntartását szolgáló intézkedések részletes ismertetése;

(8)         a létesítmény felépítésekor és üzembe állításakor alkalmazott kódok, szabványok és útmutatók;

(9)         annak igazolása, hogy minden olyan tevékenységgel kapcsolatban, amelyet a létesítmény képes végrehajtani, az összes súlyos veszély beazonosításra került, továbbá a személyi és környezeti károkat okozó súlyos veszélyhelyzeti események kockázata elfogadható szintre csökkent;

(10)       a tevékenységek biztonságát korlátozó környezeti, meteorológiai, valamint a tengerfenék állapotával kapcsolatos tényezők, továbbá a tengerfenéki és tengeri veszélyforrások (például csővezetékek és a szomszédos létesítmények horgonyzóhelyei) kockázatainak beazonosítására szolgáló intézkedések részletes leírása;

(11)       a biztonság- és környezetirányítási rendszerre vonatkozó, a nem termelő létesítmény szempontjából releváns információk;

(11a)     a belső veszélyhelyzet-reagálási terv egy példánya vagy megfelelő ismertetése;

(12)       a független hitelesítési rendszerre vonatkozó részletes adatok ▌;

(13)       bármely egyéb releváns információ, például arról, ha két vagy több létesítmény olyan módon működik egymással összekapcsoltan, hogy az befolyásolja a súlyos veszélyek előfordulásának lehetőségét valamelyik vagy az összes létesítmény esetében;

(13a)      a létesítményről végzendő tevékenységeket illetően, az ezen irányelv szerinti egyéb követelmények szempontjából releváns, a 2011/92/EU irányelv szerint szerzett minden olyan információ, amely a környezet jelentős vagy súlyos károsodását előidéző súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos;

(14)       ▌a súlyos baleset következtében a szennyező anyagoknak a tárolók meghibásodásából eredő kijutása okozta beazonosított potenciális környezeti hatások értékelése és az e hatások megelőzésére, csökkentésére vagy ellensúlyozására előirányzott műszaki és egyéb intézkedések ismertetése, a nyomon követést is beleértve.

4.  A KÚT ÜZEMELTETÉSÉRŐL SZÓLÓ ÉRTESÍTÉSBEN BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK

A kút üzemeltetésével kapcsolatban ▌a 9. cikk alapján benyújtott értesítésben legalább az alábbi információknak kell szerepelniük:

(1)         a kút ▌üzemeltetőjének neve és címe;

(2)         a használni kívánt létesítmény elnevezése, valamint a létesítmény üzemeltetőjének neve és címe;

(3)         a kút azonosításához szükséges adatok, feltüntetve a létesítményekkel és a kapcsolódó infrastruktúrákkal fennálló minden kapcsolatot;

(4)         a kút fúrási munkatervére vonatkozó információk, ezen belül az üzemeltetés időszakának megadása, a kútellenőrző rendszer védőelemeire vonatkozó részletes adatok és azok hitelesítése (berendezések, fúróiszap és -cement stb.), a furat lefutását ellenőrző ferdeségmérésnek, valamint a kockázatkezeléshez igazodó biztonságos üzemeltetés korlátainak az ismertetése;

(4a)       meglévő kút esetében az előtörténettel és az állapottal kapcsolatos információk;

(5)         a létesítménnyel kapcsolatos ▌súlyos veszélyekről szóló aktuális jelentésében nem ismertetett, üzembe állítandó biztonsági felszerelések részletes ismertetése;

(6)         az alábbiak leírását tartalmazó kockázatértékelés:

a)      a kút üzemeltetésével összefüggő sajátos veszélyek, ezen belül a tevékenységek biztonságát korlátozó környezeti, meteorológiai, valamint a tengerfenék állapotával kapcsolatos tényezők;

b)     veszélyforrások a felszín alatti közegben;

c)  a súlyos veszélyhelyzetek egyidejű előfordulásának lehetőségét magukban hordozó felszíni vagy tenger alatti ▌tevékenységek;

d)     megfelelő ellenőrző intézkedések;

(8)         a kútkiképzésre vonatkozó részletes adatok a tevékenységek beszüntetését (azaz a kút termelésből való végleges vagy ideiglenes kivonását) követően, és amennyiben jövőbeli használat céljából termeléshez való felszereléssel látták el a kutat;

(10)       a kút üzemeltetéséről szóló, korábban benyújtott értesítés módosítása esetén az értesítés hiánytalan aktualizálásához szükséges elegendő adat;

(11)       amennyiben a kutat nem termelő létesítmény keretében építik ki, módosítják vagy tartják fenn, az alábbi kiegészítő információk:

a)      a tevékenységek biztonságát korlátozó környezeti, meteorológiai, valamint a tengerfenék állapotával kapcsolatos tényezők, továbbá a tengerfenéki és tengeri veszélyforrások (például csővezetékek és a szomszédos létesítmények horgonyzóhelyei) kockázatainak beazonosítására szolgáló intézkedések részletes leírása;

b)     a létesítmény belső veszélyhelyzet-reagálási tervében figyelembe vett környezeti feltételek ismertetése;

c)      a veszélyhelyzet-reagálási rendelkezések ismertetése a súlyos veszélyekről szóló jelentésben nem említett, a környezetre kiható súlyos balesetek esetére is kitérve ▌, valamint

d)     annak az ismertetése, hogy a ▌kút üzemeltetője, illetve a nem termelő létesítmény tulajdonosa ▌által alkalmazott irányítási rendszereket miképpen kell összehangolni ahhoz, hogy a súlyos veszélyek mindenkori hathatós ellenőrzése biztosított legyen;

(12)  a független kútvizsgálat eredményeiről készített jelentés, amely tartalmazza a független hitelesítő által végzett független kútvizsgálat eredményeiről szóló jelentés mérlegelését követően tett kútüzemeltetői nyilatkozatot is arról, hogy a kút kiviteli tervével kapcsolatos kockázatkezelés és a kútellenőrző rendszer védőelemei minden előre látható feltétel mellett és körülmény esetén megfelelőek;

(13)       a 92/91/EGK irányelvben a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozóan meghatározott követelmények alapján gyűjtött, ezen irányelv tekintetében releváns információk;

(14)       a kút üzemeltetését illetően, az ezen irányelv alapján fennálló egyéb követelmények tekintetében releváns, a 2011/92/EU irányelv szerint gyűjtött minden olyan információ, amely a környezet jelentős vagy komoly károsodását előidéző súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos.

5.  A HITELESÍTÉSI RENDSZERREL KAPCSOLATBAN BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK

(5)         ▌Létesítmény esetében, az adott létesítmény hitelesítési rendszerével kapcsolatban az illetékes hatóságnak benyújtott információknak tartalmazniuk kell az alábbiakat:

a)      a független ▌hitelesítő jelentésének mérlegelését követően, termelő létesítmény esetén az üzemeltető, illetve nem termelő létesítmény esetén a tulajdonos nyilatkozata arról, hogy a súlyos veszélyekről szóló jelentésben meghatározott, biztonsági szempontból kritikus elemeknek és azok karbantartási rendszerének ▌az adatai ▌megfelelőek vagy megfelelőek lesznek;

b)     a hitelesítési rendszernek, és azon belül a független ▌hitelesítők kiválasztási eljárásának, valamint azon hitelesítési módszernek az ismertetése, amellyel meg lehet bizonyosodni a rendszer biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemeinek, illetve bármely meghatározott üzemének a folyamatos karbantartottságáról és jó állapotáról;

c)      az 5. pont b) alpontjában említett hitelesítési módszer ismertetése, amelyben szerepelnie kell azon elvek részletezésének, amelyeket a rendszer keretében szükséges feladatok ellátására, valamint a rendszernek a létesítmény teljes életciklusa során való folyamatos felülvizsgálatára kell alkalmazni, beleértve a következőket:

i.      biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemek független és arra hatáskörrel rendelkező hitelesítők általi vizsgálata és tesztelése ▌;

ii.     terv, szabvány, tanúsítvány vagy a biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemek megfelelőségét igazoló egyéb rendszer hitelesítése ▌;

iii.    a folyamatban lévő munka vizsgálata;

iv.    a követelményeknek való meg nem felelés jelentése ▌;

v.      az üzemeltető által végrehajtott korrekciós intézkedések.

6.  LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS LÉNYEGES VÁLTOZTATÁS, ÍGY PÉLDÁUL RÖGZÍTETT LÉTESÍTMÉNYEK ELTÁVOLÍTÁSA ESETÉN BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK

Amennyiben valamely létesítménnyel kapcsolatban lényeges változtatások végrehajtására van szükség, a 9. cikk alapján az illetékes hatóságnak benyújtott információknak legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk:

(1)         az üzemeltetőnek, illetve a nem termelő létesítmény tulajdonosának neve és címe;

(2)         összefoglaló a súlyos veszélyekről szóló felülvizsgált jelentés elkészítésében való munkavállalói részvételről;

(3)          ▌elegendő adat a létesítményre vonatkozó, súlyos veszélyekről szóló korábbi jelentés és a hozzá kapcsolódó belső veszélyhelyzet-reagálási terv hiánytalan aktualizálásához, valamint annak igazolásához, hogy a súlyos veszélyek kockázata elfogadható szintre csökkent;

(4)         rögzített termelő létesítmény használaton kívül helyezése esetén:

a)      az összes veszélyes anyag elkülönítésének módja, valamint – ha a létesítményhez kutak kapcsolódnak – a kutaknak a létesítménytől és a környezettől való végleges elszigetelésének módja;

b)     a létesítmény leszereléséhez kapcsolódó, a munkavállalókat és a környezetet érintő súlyos veszélyek kockázatainak, a teljes érintett lakosságnak és a kockázatkezelési intézkedéseknek az ismertetése;

c)      a személyzet biztonságos evakuálását és kimentését biztosító, valamint súlyos környezeti baleset megelőzésére szolgáló ellenőrzési rendszerek folyamatos működését célzó veszélyhelyzet-reagálási intézkedések.

7.  AZ EGYÜTTES ÜZEMELTETÉSRŐL SZÓLÓ ÉRTESÍTÉSBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

A 9. cikk szerinti, együttes üzemeltetésről szóló értesítésben legalább az alábbi információknak kell szerepelniük:

(1)         az értesítést benyújtó üzemeltető neve és címe;

(2)         amennyiben más üzemeltetők, illetve nem termelő létesítmények tulajdonosai is részt vesznek az együttes üzemeltetésben, nevük és címük, beleértve annak megerősítését, hogy egyetértenek az értesítés tartalmával;

(3)         a dokumentum valamennyi részes fele által engedélyezett áthidaló dokumentum formájában annak ismertetése, hogy az együttes üzemeltetésben érintett létesítmények irányítási rendszerei hogyan lesznek összehangolva annak érdekében, hogy a súlyos balesetekből eredő kockázatok elfogadható szintre csökkenjenek;

(4)         az együttes üzemeltetéssel összefüggésben használt minden olyan felszerelés részletezése, amely nem szerepel az együttes üzemeltetésben érintett valamelyik létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyekről szóló aktuális jelentésben;

(5)         az együttes üzemeltetésben részt vevő valamennyi üzemeltető, valamint az együttes üzemeltetésben részt vevő valamennyi nem termelő létesítmény tulajdonosa által elvégzett kockázatértékelés összefoglalása, amelyben a következőknek kell szerepelniük:

a)      az együttes üzemeltetés során végrehajtott azon tevékenységek ismertetése, amelyek valamely létesítményen belül vagy azzal kapcsolatban súlyos balesetek előfordulásának kockázatával járó veszélyeket hordozhatnak magukban;

b)     a kockázatértékelés nyomán bevezetett kockázatkezelési intézkedések ismertetése;

(6)         az együttes üzemeltetés és azon munkaprogram ismertetése, amely ▌keretében az együttes üzemeltetés várhatóan megkezdődik ▌.

8.  A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉRE VONATKOZÓ STRATÉGIÁVAL KAPCSOLATBAN BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK

A létesítmények és a kutak vonatkozásában a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó vállalati stratégiával kapcsolatban benyújtott adatok között – nem kizárólagos jelleggel – a következőknek kell szerepelniük:

(1)         a vállalat vezetőtestülete szintjén annak folyamatos jelleggel történő biztosítására vonatkozó felelősség, hogy a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó stratégia megfelelő legyen, azt végrehajtsák és a célnak megfelelően működjön;

(2)         erős biztonsági kultúra kiépítését és fenntartását célzó intézkedések, amelyek nagy valószínűséggel biztosítják a folyamatos és biztonságos üzemeltetést;

(3)         a folyamatauditálás mélysége és gyakorisága;

(4)         a kívánatos magatartásformák jutalmazását és elismerését célzó intézkedések;

(5)         a vállalat képességeinek és céljainak értékelése;

(6)         a biztonságra és a környezetvédelemre vonatkozó normák mint vállalati alapértékek fenntartását célzó intézkedések;

(7)         hivatalos irányítási és ellenőrzési rendszerek a vállalat vezetőtestülete és felső vezetése tagjainak részvételével;

(8)         a kompetencia megközelítése a vállalat minden szintjén;

(9)         a vállalkozás által az Unió területén kívül folytatott tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre milyen mértékben vonatkoznak az 1–8. pontban szereplő információk.

9.  A BIZTONSÁG- ÉS KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZERREL KAPCSOLATBAN BENYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK

A biztonság- és környezetirányítási rendszerrel kapcsolatban a 9. cikk alapján benyújtott adatok között – nem kizárólagos jelleggel – a következőknek kell szerepelniük:

(1)         szervezeti felépítés, a személyzet tagjainak szerepe és feladatköre;

(2)         a súlyos veszélyeknek, azok előfordulási valószínűségének és következményeinek a beazonosítása és értékelése;

(3)         a környezeti hatás beépítése a súlyos veszélyekről szóló jelentésben szereplő, súlyos balesetekre vonatkozó kockázatértékelésekbe;

(4)         a szokványos üzemelés során jelentkező súlyos veszélyek kezelésére szolgáló rendszerek;

(5)         a változások kezelése;

(6)         veszélyhelyzeti tervezés és reagálás;

(7)         a környezetkárosodás enyhítése;

(8)         a teljesítmény nyomon követése;

(9)         ellenőrzési és felülvizsgálati intézkedések, valamint

(10)       a háromoldalú egyeztetéseken való részvételre, valamint az ezek alapján születő tevékenységek végrehajtásának módjára vonatkozó hatályos intézkedések.

10.  AZ ÜZEMELTETŐK BELSŐ VESZÉLYHELYZET-REAGÁLÁSI TERVEIBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

A belső veszélyhelyzet-reagálási tervekben – nem kizárólagos jelleggel – az alábbiaknak kell szerepelniük:

(1)         a veszélyhelyzeti eljárások kezdeményezésére jogosult személyek, valamint a belső veszélyhelyzeti reagálást irányító személy neve és tisztsége;

(2)         a külső veszélyhelyzet-reagálási tervért felelős hatósággal vagy hatóságokkal való kapcsolattartásért felelős személy neve vagy tisztsége;

(3)         a tervet csatolmányként tartalmazó, a súlyos veszélyekről szóló jelentésben szereplő összes olyan előre látható körülmény vagy esemény ismertetése, amely súlyos balesethez vezethet;

(4)         a vonatkozó körülmények vagy események kezelése, valamint hatásaik enyhítése érdekében meghozandó intézkedések ismertetése;

(5)         a rendelkezésre álló – ezen belül az esetleges szivárgások elfojtását szolgáló – felszerelések és források ismertetése;

(6)         a létesítmény területén tartózkodó személyeket és a környezetet érintő kockázatok enyhítésére irányuló intézkedések, beleértve a figyelmeztetések módját és a figyelmeztetett személyektől elvárt magatartást;

(7)         a súlyos veszélyekről szóló jelentésben ismertetett – például a II. melléklet 2. és 3. részének 7. pontjában említett –, a menekülésre, az evakuálásra és a mentésre vonatkozó intézkedések koordinálását szolgáló intézkedések, amelyek súlyos baleset bekövetkezésekor jó túlélési esélyeket biztosítanak a létesítmény területén tartózkodó személyeknek;

(7a)  az olajszennyezés-elhárítási hatékonyságra vonatkozó becslés. Az ilyen elhárítás elemzéséhez egyebek közt az alábbi környezeti feltételeket kell figyelembe venni:

i.      időjárás, ezen belül szél, látási viszonyok, csapadék és hőmérséklet;

ii.     a tenger állapota, ár–apály viszonyok és áramlások;

iii.    jég és törmelék jelenléte;

iv.     a napsütéses órák száma, valamint

v.      egyéb ismert környezeti feltételek, amelyek befolyásolhatják az elhárításra szolgáló felszerelés hatékonyságát vagy az elhárítási erőfeszítések általános eredményességét;

(8)         a külső veszélyhelyzet-reagálási terv aktiválásáért felelős hatóságnak vagy hatóságoknak a balesetre való korai figyelmeztetésére vonatkozó intézkedések, azon tájékoztatás jellege, amelyet az első figyelmeztetésnek tartalmaznia kell, valamint a további információk ismertté válásakor nyújtandó részletesebb tájékoztatás szabályai;

(9)         a személyzet számára a várhatóan elvégzendő feladatoknak megfelelő képzést biztosító intézkedések, és – adott esetben – ennek összehangolása a külső veszélyhelyzeti reagálásért felelős szolgálatokkal;

(10)       a belső és a külső veszélyhelyzeti reagálást összehangoló intézkedések;

(11)       a diszpergáló szerként használt vegyi anyagok előzetes értékelésének igazolása, amely értékelést a közegészségügyi következmények és a további környezeti károk minimálizálása érdekében végeztek el.

________________________

IIa. MELLÉKLET

A 13a. cikk alapján, kút üzemeltetésekor benyújtandó információk

A 9. cikk szerint benyújtandó, kút üzemeltetésével kapcsolatos információk között legalább az alábbiaknak kell szerepelniük:

(1)         a kút üzemeltetőjének neve és címe;

(2)         a létesítmény elnevezése, valamint a létesítmény üzemeltetőjének neve és címe;

(3)         a kút azonosításához szükséges adatok, feltüntetve a létesítményekkel vagy kapcsolódó infrastruktúrával fennálló minden összeköttetést;

(4)         összefoglaló a tevékenység megkezdése vagy az előző jelentés óta végzett tevékenységekről;

(5)         a következők átmérője, valamint valós vertikális és mért mélysége:

a)     minden furat, valamint

b)     minden telepített béléscső;

(6)         a fúróiszap sűrűsége a jelentés készítésekor, valamint

(7)         meglévő kút üzemeltetése esetén a kút aktuális működési állapota.

________________________

III. MELLÉKLET

Az illetékes hatóságnak a 8., illetve a 8a. cikk szerinti kijelöléséhez és feladataihoz kapcsolódó rendelkezések

1.          A TAGÁLLAMOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

(1)         Az ezen irányelv 8. cikkében szereplő feladatokat ellátó illetékes hatóság kijelölése céljából a tagállamok legalább a következőket vállalják ▌:

a)      az ezen irányelvben az illetékes hatóság számára kijelölt feladatok eredményes teljesítését lehetővé tevő szervezeti intézkedések megtétele, beleértve a biztonság és a környezetvédelem méltányos szabályozásához szükséges intézkedéseket is;

b)     szakpolitikai nyilatkozat a felügyelet és a végrehajtás céljairól, valamint az illetékes hatóság arra vonatkozó kötelezettségeiről, hogy a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek szabályozásában átláthatóságot, következetességet, arányosságot és tárgyilagosságot biztosítson.

(2)         A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a fenti 1. pontban szereplő intézkedések életbe léptetése érdekében, többek között az alábbiak tekintetében:

a)      az illetékes hatóságnál vagy hivatalos megállapodások révén harmadik feleknél, illetve mindkét módon rendelkezésre álló elegendő szaktudás finanszírozása annak érdekében, hogy az illetékes hatóság ellenőrizhesse és kivizsgálhassa a tevékenységeket, végrehajtási intézkedést hozzon és kezelje a súlyos veszélyekről szóló jelentéseket és az értesítéseket;

b)     külső forrásokból biztosított szaktudás igénybevétele esetén elegendő írásbeli útmutatás elkészítésének a finanszírozása, továbbá a szemlélet következetességének fenntartását és annak biztosítását célzó felügyelet, hogy a jogszerűen kijelölt illetékes hatóság viselje az ezen irányelvből fakadó teljes körű felelősséget;

c)  az alapvető képzés, a kommunikáció, a technológiákhoz való hozzáférés, az illetékes hatóság személyzetének a feladatai ellátásához szükséges utazási és tartózkodási költségeinek, valamint annak a finanszírozása, hogy könnyebbé váljon az illetékes hatóságok között a 27. cikk szerinti együttműködés;

d)     adott esetben annak előírása, hogy az üzemeltetők, illetve a nem termelő létesítmények tulajdonosai megtérítsék az illetékes hatóságnak az ezen irányelvből fakadó feladatai ellátásával járó költségeket;

e)      az illetékes hatóságnak az ezen irányelvből fakadó feladatai ellátásához szükséges kutatások finanszírozása és ösztönzése;

f)      az illetékes hatóság által készített jelentések finanszírozása.

2.  AZ ILLETÉKES HATÓSÁG FELADATAIVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

(1)         Az illetékes hatóságnak a 8a. cikk szerinti feladatai hatékony ellátása érdekében az alábbiakat kell elkészítenie:

a)     írásos stratégia, amely ismerteti az illetékes hatóság feladatait, kiemelt cselekvési területeit (például a létesítmények kialakítása és üzemeltetése, az igazgatás integritása, valamint a veszélyhelyzeti felkészültség és a veszélyhelyzeti reagálás terén), illetve ezek megszervezésének módját;

b)     működési eljárások, amelyek ismertetik, hogy az illetékes hatóság hogyan fogja ellenőrizni és betartatni az üzemeltetőknek, illetve a nem termelő létesítmények tulajdonosainak az ezen irányelvből fakadó kötelezettségei végrehajtását, így például, hogy hogyan fogja kezelni, értékelni és jóváhagyni a súlyos veszélyekről szóló jelentéseket, hogyan fogja kezelni a kutak üzemeltetéséről szóló értesítéseket, valamint hogy hogyan kell meghatározni valamely létesítmény vagy tevékenység vonatkozásában a súlyos (akár környezetkárosító) veszélyek kockázatának kezelésére irányuló intézkedések ellenőrzésének gyakoriságát;

c)      az illetékes hatóság feladatainak ellátására vonatkozó eljárások, a hatóság olyan egyéb feladatainak sérelme nélkül, mint például a szárazföldi olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos feladatok, továbbá a 92/91/EK irányelvben említett intézkedések;

d)     amennyiben az illetékes hatóság egynél több szervből áll, az illetékes hatóság szervei együttes működésének szabályozásához szükséges mechanizmusokat rögzítő hivatalos megállapodás, amelyben többek között a következők szerepelnek: a felső vezetés által gyakorolt felügyelet, monitoring és felülvizsgálat, együttes tervezés és ellenőrzés, a súlyos veszélyekről szóló jelentések kezelésével kapcsolatos feladatok megosztása, közös tényfeltárás, belső kommunikáció és együttesen, külső csatornákon keresztül közzéteendő jelentések.

(2)  A súlyos veszélyekről szóló jelentések értékelésének részletes eljárásait illetően elő kell írni, hogy az üzemeltető, illetve a nem termelő létesítmény tulajdonosa megadjon az ezen irányelv alapján előírt minden tényszerű információt és egyéb adatot. Az illetékes hatóságnak legalább arról kell gondoskodnia, hogy az alábbiakkal kapcsolatos információk benyújtásra kerüljenek, és hogy az ezekkel kapcsolatos követelményeket egyértelműen meghatározzák az üzemeltetőknek, illetve a nem termelő létesítmények tulajdonosainak szánt iránymutatásban:

a)     környezeti balesetet is magában foglaló, súlyos baleset előfordulásának lehetőségét magában hordozó valamennyi előrelátható veszély, a kockázatuk értékelése és a kockázatok mérséklésére irányuló intézkedések meghatározása, ideértve a veszélyhelyzeti reagálásra vonatkozó intézkedéseket is;

b)     a biztonság- és környezetirányítási rendszer megfelelő ismertetése az ezen irányelvben szereplő követelményeknek való megfelelés igazolására;

c)      megfelelő intézkedések megjelölése a független hitelesítés és az üzemeltető által végzett ellenőrzés tekintetében.

(3)         A súlyos veszélyekről szóló jelentések alapos értékelésekor az illetékes hatóságnak biztosítania kell a következőket:

a)     valamennyi szükséges tényszerű adat átadásra kerüljön;

b)     az üzemeltető, illetve a nem termelő létesítmény tulajdonosa meghatározza az összes ésszerűen előre látható, a létesítménnyel és annak működésével kapcsolatos súlyos baleseti veszélyt, a lehetséges kiváltó eseményekkel együtt, továbbá érthetően kifejtse a súlyos balesetek kockázatának kezelése tekintetében elfogadott módszereket és értékelési kritériumokat, így például az elemzésben szereplő bizonytalansági tényezőket;

c)      a kockázatkezeléskor figyelembe vegyék a létesítmény életciklusának valamennyi releváns szakaszát, és mérlegeljék az összes előrelátható helyzetet, ideértve a következőket:

i.  a létesítménytervről szóló értesítésben említett tervezési döntések során hogyan vették figyelembe a kockázatkezelést a vonatkozó biztonsági és környezetvédelmi elvek érvényesítése;

ii.     hogyan kell irányítani az üzemelő létesítményből a kút üzemeltetését;

iii.    hogyan kell üzemeltetni a kutat, és a kút üzemeltetését hogyan kell ideiglenesen felfüggeszteni a termelésnek valamely termelő létesítményről való megkezdése előtt;

iv.    hogyan kell végrehajtani az együttes üzemeltetést másik létesítménnyel;

v.      hogyan zajlik majd a létesítmény leszerelése;

d)     hogyan tervezik végrehajtani a kockázatkezelés keretében meghatározott kockázatcsökkentési intézkedéseket, amennyiben a kockázatokat elfogadható szintre kell csökkenteni;

e)      az elfogadható kockázati szint eléréséhez szükséges intézkedések meghatározása során az üzemeltető egyértelműen igazolta-e, hogy hogyan vette figyelembe a megbízható műszaki ismereteken, a legjobb irányítási gyakorlatokon, valamint az emberi és szervezeti tényezőkkel kapcsolatos elveken alapuló releváns bevált gyakorlatokat;

f)      a veszélyhelyzet észlelésére, valamint az arra való gyors és hatékony reagálásra irányuló intézkedéseket és rendelkezéseket egyértelműen meghatározták és indokolták-e;

g)     a menekülési, evakuálási és mentési rendelkezéseket és az esemény eszkalálódásának mérséklését és a környezeti hatás csökkentését célzó intézkedéseket hogyan integrálták logikus és szisztematikus módon, figyelembe véve azokat a valószínűsíthető veszélyhelyzeti körülményeket, amelyek között azok végrehajtására majd sor kerül;

h)     hogyan integrálták a követelményeket a belső veszélyhelyzet-reagálási tervekbe, és benyújtották-e az illetékes hatóságnak a belső veszélyhelyzet-reagálási terv egy példányát vagy megfelelő ismertetését;

i)  a súlyos veszélyekről szóló jelentésben ismertetett biztonság- és környezetirányítási rendszer megfelelő-e arra, hogy a létesítmény életciklusának minden egyes szakaszában biztosítsa a súlyos veszélyek kockázatának kezelésétés az összes vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek való megfelelést, és hogy tartalmaz-e ajánlásokat az ellenőrzésre és az ellenőrzés végrehajtására vonatkozóan;

j)      a független hitelesítési rendszert egyértelműen kifejtették-e.

________________________

IV. MELLÉKLET

Az üzemeltetőknek és a nem termelő létesítmények tulajdonosainak a 18. cikk szerinti rendelkezései súlyos balesetek megelőzésére

(3)    A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltetők, illetve a nem termelő létesítmények tulajdonosai:

a)     különös figyelmet fordítsanak a biztonsági és környezetbiztonsági szempontból kritikus valamennyi rendszer megbízhatósági és integritási követelményeinek értékelésére, és hogy ellenőrzési és karbantartási rendszereiket a biztonsági és környezeti integritás előírt szintjének elérésére alapozzák;

b)     megfelelő intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy az ésszerű kivitelezhetőség keretein belül biztosítsák, hogy a csővezetékekből, a vízi járművekből és a biztonságos elkülönítésre szolgáló rendszerekből ne távozzanak véletlenszerűen káros anyagok. Ezen túlmenően az üzemeltetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy ▌a védőelemek semmilyen meghibásodása ne vezethessen súlyos balesethez;

c)      leltárt készítsenek a rendelkezésre álló berendezésekről, azok tulajdonosairól, helyéről, a létesítménybe való szállításuk és telepítésük módjáról, valamint a belső veszélyhelyzet-reagálási terv végrehajtásában érintett valamennyi jogalanyról. A leltárban meg kell nevezni azokat a hatályos intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a berendezések és az eljárások üzemképes állapotban maradjanak;

d)     biztosítsák, hogy megfelelő keretekkel rendelkezzenek az összes releváns jogszabályi rendelkezésnek való megfelelés nyomon követéséhez oly módon, hogy a súlyos veszélyek kezelésével és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeiket beépítik szabványos működési eljárásaikba, valamint

e)      külön figyelmet fordítsanak arra, hogy szilárd biztonsági kultúrát építsenek ki és tartsanak fenn, amely nagy valószínűséggel biztosítja a folyamatos és biztonságos üzemeltetést, beleértve a munkavállalók közötti együttműködés biztosítását, többek között az alábbiak révén:

i.  látható kötelezettségvállalás a háromoldalú megbeszélésekre és az azokból eredő lépések;

ii.     események és balesetveszélyes helyzetek jelentésének ösztönzése és jutalmazása;

iii.    hatékony együttműködés a választott biztonsági képviselőkkel;

iv.    a bejelentést tevő személy védelme.

(7)         A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az iparág együttműködjön ▌az illetékes hatóságokkal egy szabványok, útmutatók és szabályok kidolgozását célzó prioritásterv meghatározásában és végrehajtásában, amely érvényesíti majd a súlyos balesetek megelőzésére, azok bekövetkezése esetén pedig következményeik enyhítésére vonatkozó bevált gyakorlatokat. ▌

________________________

IVa. MELLÉKLET

A 151. cikk szerinti független hitelesítési rendszerrel kapcsolatos információk

(1)         A független hitelesítőnek az üzemeltetőtől, illetve a nem termelő létesítmény tulajdonosától való függetlensége tekintetében az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a)     feladatai nem követelik meg, hogy bármilyen aspektusból megvizsgáljon olyan biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemeket, illetve üzemekett, amelyekben az ellenőrzési tevékenységet megelőzően maga is érintett volt, illetve amelyek esetében tárgyilagosságához kétség férhet;

b)     annak biztosítása érdekében, hogy rendszerbeli feladatait objektív módon végezze el, kellő mértékben független azon irányítási rendszertől, amely a független hitelesítés vagy kútvizsgálat rendszerelemeinek bármely aspektusáért bármilyen mértékben felel vagy felelt.

(2)         A tagállamok előírják az üzemeltetőnek, illetve a nem termelő létesítmény tulajdonosának, hogy biztosítsa, hogy a független hitelesítő meg tudjon felelni a szakértelmével kapcsolatban támasztott alábbi követelményeknek:

a)     műszaki szaktudás, beleértve a megfelelően képzett, kellő számú és elegendő gyakorlattal rendelkező személyzetet is;

b)     a független hitelesítő megfelelő módon osztja ki a feladatokat az elvégzésükre alkalmas személyzetnek;

c)      megfelelő rendszer az üzemeltető és a független hitelesítő közötti információáramláshoz;

d)     az üzemeltető elegendő hatáskörrel ruházza fel a független hitelesítőt feladatainak megfelelő végrehajtásához.

(3)         A független hitelesítőt a további hitelesítés elvégzése érdekében tájékoztatni kell minden lényeges változtatásról, a további hitelesítés eredményeit pedig – erre irányuló felkérés esetén – közölni kell az illetékes hatósággal.

________________________

IVb. MELLÉKLET

Az üzemeltetők, a nem termelő létesítmények tulajdonosai és az illetékes hatóságok közötti, a 18. cikk (5) bekezdése szerinti együttműködésre vonatkozó prioritásokhoz kapcsolódó információk

1.          Azoknak a kérdéseknek, amelyeket a normák és iránymutatások kidolgozására vonatkozó prioritások megállapításakor kell megvizsgálni, gyakorlati hatást kell elérniük a súlyos balesetek megelőzése és azok következményeinek enyhítése terén. Ezeknek a kérdéseknek többek között az alábbiakra kell kiterjedniük:

a)     a kút integritásának, valamint a kút ellenőrzését biztosító berendezéseknek és védőelemeknek a fejlesztése, továbbá hatékonyságuk figyelemmel kísérése;

b)     az elsődleges elzárás javítása;

c)      kezdődő súlyos baleset – beleértve a kútkitörés – eszkalálódását korlátozó másodlagos elzárás javítása;

d)     megbízható döntéshozatal;

e)      súlyos veszélyekkel járó tevékenységek irányítása és felügyelete;

f)      a fő tisztségviselők szakmai rátermettsége;

g)     hatékony kockázatkezelés;

h)     a biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus rendszerek megbízhatóságának értékelése;

i)      fő teljesítménymutatók;

j)      a biztonság- és környezetirányítási rendszerek hatékony integrálása az üzemeltetők, valamint a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekben érintett egyéb jogalanyok között.

________________________

V. MELLÉKLET

A 30. cikk szerinti veszélyhelyzet-reagálási tervekben feltüntetendő információk

(2)         A 30. cikk szerinti külső veszélyhelyzet-reagálási tervekben – nem kizárólagos jelleggel – az alábbiaknak kell szerepelniük:

a)      a veszélyhelyzeti eljárások kezdeményezésére, valamint a külső veszélyhelyzeti reagálás irányítására jogosult személyek neve és tisztsége;

b)     balesetekkel kapcsolatos korai figyelmeztetés fogadására vonatkozó intézkedések, valamint az ehhez kapcsolódó riasztásra és veszélyhelyzeti reagálásra vonatkozó eljárások;

c)      a külső veszélyhelyzet-reagálási terv végrehajtásához szükséges erőforrások koordinálására vonatkozó intézkedések;

d)     a belső veszélyhelyzeti reagálás támogatására vonatkozó intézkedések;

e)      a külső veszélyhelyzet-reagálási intézkedések részletes ismertetése;

f)      a balesetekben valószínűsíthetően érintett személyek és szervezetek megfelelő tájékoztatását és baleseti tanácsokkal való ellátását biztosító intézkedések;

g)      más tagállamok sürgősségi segélyszolgálatainak és a Bizottságnak a tájékoztatását biztosító intézkedések olyan súlyos balesetek kapcsán, amelyek következményei több tagállamot is érinthetnek;

h)      mind a szárazföldi, mind pedig a tengeri vadon élő állatokra és növényekre gyakorolt kedvezőtlen hatások enyhítésére szolgáló intézkedések, többek között azokban az esetekben is, amikor az olajjal szennyezett állatok előbb érnek partot, mint maga az olajszennyezés.

________________________

Va. MELLÉKLET

A 30. cikk szerinti külső veszélyhelyzet-reagálási tervek elkészítésekor figyelembe veendő információk

1.          A veszélyhelyzeti reagálás koordinálásáért felelős hatóságnak vagy hatóságoknak az alábbiakat kell rendelkezésre bocsátania/bocsátaniuk:

a)      leltár a rendelkezésre álló berendezésekről, azok tulajdonosairól, helyéről, a baleset helyszínére való szállításuk és telepítésük módjáról;

b)     azon hatályos intézkedések ismertetése, amelyek biztosítják, hogy a berendezések és az eljárások üzemképes állapotban maradjanak;

c)      leltár a veszélyhelyzet esetén elérhető, iparági tulajdonban lévő berendezésekről;

d)     a tengeri olaj- és gázipari veszélyhelyzetekre érvényes általános szabályok ismertetése, beleértve az összes részt vevő fél, valamint az ezen szabályok érvényesítéséért felelős szervek hatáskörét és feladatait is;

e)      olyan intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a berendezések, a személyzet és az eljárások mindenkor rendelkezésre álljanak és naprakészek legyenek, valamint állandóan elegendő számú szakképzett személyzet álljon rendelkezésre;

f)      diszpergáló szerként használni tervezett vegyi anyagok előzetes környezeti és egészségi értékelésének igazolása.

(2)    A külső veszélyhelyzet-reagálási tervekben egyértelműen meg kell jelölni a hatóságok, a veszélyhelyzeti reagálásért felelős szolgálatok, a koordinátorok és a veszélyhelyzeti reagálásban tevékenyen részt vevő egyéb érintettek szerepét annak érdekében, hogy minden veszélyhelyzetben biztosított legyen az együttműködés.

(3)  A szabályoknak olyan súlyos balesetekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazniuk kell, amelyek vélhetőleg meghaladják az érintett tagállam képességeit vagy átlépik annak országhatárait, nevezetesen az alábbiak tekintetében:

a)      a külső veszélyhelyzet-reagálási tervek megosztása a szomszédos tagállamokkal és a Bizottsággal;

b)     határokon átnyúló szintű leltár összeállítása az iparági, illetve az állami tulajdonban lévő reagálási eszközökről, valamint a szomszédos országok és tagállamok berendezéseinek és eljárásainak kompatibilitását biztosító összes szükséges végrehajtandó változtatásról;

c)      (a 2007/779/EK tanácsi határozattal kialakított) uniós polgári védelmi mechanizmus igénybevételére vonatkozó eljárások;

d)          határokon átnyúló külső veszélyhelyzet-reagálási gyakorlatok szervezése ▌.

________________________

VI. MELLÉKLET

Információcsere és átláthatóság

(1)         A súlyos veszélyt jelző mutatók ▌közlésére szolgáló egységes adatszolgáltatási formátumnak lehetőséget kell nyújtania az illetékes hatóságok és az egyes üzemeltetők információinak összehasonlítására.

(2)         Az illetékes hatóság és az üzemeltetők között megosztandó információk között szerepelniük kell az alábbiakhoz kapcsolódó adatoknak:

a)       ▌kőolaj, földgáz vagy más veszélyes anyagok nem szándékolt kibocsátása, függetlenül attól, hogy égő állapotban vannak-e vagy sem;

b)      ▌a kútellenőrzés megszűnése, amely szükségessé teszi a kútellenőrző berendezés működésbe hozatalát, illetve a védőelem cserét vagy javítást igénylő meghibásodása;

c)      valamely biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elem meghibásodása;

d)     a szerkezeti integritás jelentős sérülése, a tűz- és robbanásvédelem megszűnése, illetve mobil létesítmény esetében a stabil helyzetből való elmozdulás;

e)      tengeri létesítmények felé ütközési pályán haladó vízi járművek, továbbá vízi járművek tényleges ütközései tengeri létesítménnyel;

f)      helikopterbalesetek tengeri létesítményeken vagy azok közelében ▌;

g)      minden halálos kimenetelű baleset;

h)      minden 5 vagy több személyt érintő súlyos sérülés egyazon baleset során;

i)       a személyzet ▌evakuálása;

j)      súlyos környezeti esemény.

(2a)  A tagállamok által a 24. cikk alapján benyújtandó éves jelentésekben legalább a következő információknak kell szerepelniük:

a)     a létesítmények száma, kora és helye;

b)     az elvégzett ellenőrzések és vizsgálatok száma és típusa, esetleges végrehajtási intézkedések és megindított büntetőeljárások;

c)      az eseményekre vonatkozó, a 22. cikkben előírt egységes adatszolgáltatási rendszer szerinti adatok;

d)     a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek szabályozási keretét illetően végrehajtott minden lényeges változtatás;

e)      a súlyos balesetek megelőzésével és az előforduló súlyos balesetek következményeinek enyhítésével összefüggésben folytatott tengeri olaj- és gázipari tevékenységek.

(3)         A 2. pontban említett információk között az olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos tényszerű információknak és elemzési adatoknak egyaránt szerepelniük kell, és ezeknek egyértelműeknek kell lenniük. A benyújtott információknak és adatoknak lehetővé kell tenniük az egyes üzemeltetők teljesítményének nemcsak a saját tagállamukon belüli, hanem az iparág egészét figyelembe vevő, tagállamok közötti összehasonlítását.

(4)         A ▌2. pontban említett, összegyűjtött és egységes szerkezetbe foglalt információknak lehetővé kell tenniük, hogy előzetes figyelmeztetést lehessen kiadni a biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus védőelemek állapotának lehetséges romlásáról, és lehetővé kell tenniük proaktív korrekciós intézkedések meghozatalát. Az információknak igazolniuk kell továbbá az egyes üzemeltetők és az iparág egésze által végrehajtott intézkedések és ellenőrzések általános hatékonyságát, különösen a súlyos balesetek megelőzése és a környezeti kockázatok minimalizálása tekintetében.

(5)         A 23. cikkben foglalt követelmények teljesítése érdekében egyszerűsített, a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető és az adatok országhatárokon átnyúló összehasonlítását megkönnyítő formátumot kell kidolgozni a 2. pont szerinti releváns adatok közzétételének megkönnyítésére és a 24. cikk szerinti jelentések elkészítéséhez.

________________________

(1)

             HL C 143., 2012.5.22., 107 o.

(2)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket a ▌jel mutatja.

              HL C 143., 2012.5.22., 125. o.

(3)

              HL L 55, 2011.2.28., 13. o.

(4)

              HL C 18., 2012.1.21., 8. o.


INDOKOLÁS

2010. április 20-án a Deepwater Horizon robbanása 11, a fúrótornyon dolgozó munkás halálát okozta, valamint 4,9 millió hordónyi (780 000 m³) nyersolaj tengerbe ömlését eredményezte. A kutat 3 hónap múltán sikerült lezárni és csak további két hónap múlva befejezni a helyreállítási munkálatokat, valamint biztosítani a teljes szivárgásmentességet. Az Egyesült Államok által végzett vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a „katasztrófa az ipar és a kormányzat több éven át tanúsított felelőtlen hozzáállásának és a biztonsági szempontok elhanyagolásának szinte elkerülhetetlen következménye volt. ... Mivel egyre mélyebb és kockázatosabb vizeken végzik a fúrásokat, hiszen ilyen helyeken található Amerika olajának nagy része, csakis a kormányzat és az ágazat által végrehajtott rendszerszintű reformok révén lehet megelőzni a jövőbeni hasonló kataszrtófákat.” (William K. Reilly, az olajkatasztrófával foglalkozó bizottság társelnöke, Landmark Report)..

A baleset következtében sor került az uniós politika felülvizsgálatára is: az Európai Bizottság azonnal megkezdte az európai vizeken végzett tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságosságának értékelését. Arra a következtetére jutott, hogy további lépésekre van szükség a bizonyos tagállamok szabályozási rendszereiben már kialakult legjobb gyakorlatok egész EU-ban való elterjesztése érdekében, egy világos, korszerű, uniós szintű keret segítségével.

A tengeri olaj- és gáziparban végzett kutatási, feltárási és termelési tevékenységek biztonságáról szóló rendeletre irányuló, a Parlamentnek 2011 októberében bemutatott javaslatában a Bizottság olyan konkrét intézkedésekre összpontosít, amelyek révén orvosolhatók az egyes tagállamok gyakorlatai és szabályozásai között a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek terén fennálló különbségek és a széttöredezettség.

A javaslat célja a fokozott kockázatok kezelése annak biztosítása révén, hogy az ágazat az egész EU-ban alkalmazza a súlyos veszélyhelyzetekre irányuló ellenőrzéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat, továbbá megerősítve uniós készenléti és elhárítási kapacitásokat, valamint egyértelművé téve a felelősséggel és a kártérítéssel kapcsolatos hatályos jogi keretet.

Az előadó az alábbi kérdéseket tartja különösen fontosnak:

Jogi forma

A rendelet előnye a közvetlen alkalmazhatóság és az, hogy ennek megfelelően azonos feltételeket teremt, azonban kérdések merültek fel azzal kapcsolatosan, hogy a rendelet következtében az azonos kérdéskörre vonatkozó nemzeti szabályozásoket vissza kellene vonni vagy jelentős mértékben módosítani kellene. Ez a munka elvonná az amúgyis szűkös erőforrásokat a biztonsági értékelésektől és ellenőrzésektől. Az előadó ezzel összefüggésben úgy véli, érdemesebb megváltoztatni a jogi formát és arra összpontosítani, hogy egy irányelv keretében jöjjön létre szilárd jogi keret.

A hatóságok függetlensége

„A kormánynak független ügynökséget kell létrehoznia a tengeri fúrások valamennyi biztonsági vonatkozásának szabályozása céljából annak érdekében, hogy az USA vezető szerepet tölthessen be e téren. Csakis egy valóban független, az engedélyezés gyakorlati és politikai részétől teljes mértékben elkülönült szövetségi biztonsági ügynökség biztosíthatja, hogy a szabályozók ne legyenek ismét kiszolgáltatva az ágazati ipari szereplőknek. ”(Bob Graham, az olajkatasztrófával foglalkozó bizottság társelnöke, Landmark Report)

A Macondói balesetek legfőbb tanulsága, hogy mennyire fontos biztosítani a műveletek biztonsági és környezeti kockázatait értékelő hatóságok és a fúrási engedélyeket kiadó hatóságok elkülönítését.

A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekért felelős illetékes uniós hatóságok munkacsoportja (EU hatósági munkacsoport) és az ESMA bevonása

A tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonsági kihívásainak kezeléséről szóló 2011. szeptember 13-i európai parlamenti állásfoglalás (Ford-jelentés) alapján az előadó úgy véli, hogy meg kell erősíteni a tagállamok közötti együttműködést és információcserét. Teljes mértékben ki kell aknázni az uniós hatóságok nemrég létrehozott munkacsoportjában rejlő lehetőségeket. Ez ugyanis ideális fóruma a jelentős balesetek megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcserének és a szakértelem terjesztésének, továbbá szerepet kell játszania a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályi keret alkalmazásának és végrehajtásának ellenőrzésében.

Figyelembe kell venni továbbá az Európai Tengerbiztonsági Ügynökségen (EMSA) kibővített feladatkörét: be kell vonni az EMSA-t a katasztrófaelhárítási készültséggel és a katasztrófaelhárítással kapcsolatos tevékenységekbe minden olyan esetben, amikor a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek előreláthatólag határokon átnyúló hatásokkal járhatnak. A tagállamok katasztrófaelhárítási terveit és erőforrásait az EMSA rendelkezésére kell bocsátani, az ESMA pedig kezdeményezhessen olyan időszakos gyakorlatokat, amelyek révén tesztelhetők a határokon átnyúló vészhelyzeti mechanizmusok.

Harmadik fél által végzett hitelesítés

A Parlament egyértelműen ragaszkodott a harmadik fél által végzett hitelesítéshez is. Az előadó tudatában van annak, hogy milyen gyakorlatok alakultak ki az ágazaton belül a független hitelesítés kapcsán, és úgy véli, a kérdés további figyelmet igényel.

Uniós normák a globális műveletekre vonatkóan

Valóban vannak problémák ennek betartatásával kapcsolatosan, azonban egyértelműen elvárják az uniós székhellyel rendelkező vállalatoktól, hogy globálisan is az uniós normák szerint tevékenykedjenek. Ezeket a magas szintű normákat nem csupán nemzetközi szinten kell előmozdítani a megfelelő globális és regionális fórumokon, hanem azt is meg kell vizsgálni, milyen mechanizmusok révén biztosítható e normák alkalmazása.


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (24.9.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a tengeri olaj- és gáziparban végzett kutatási, feltárási és termelési tevékenységek biztonságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0688 – C7‑0392/2011 – 2011/0309(COD))

A vélemény előadója (*): Justas Vincas Paleckis

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

A Deepwater Horizon fúrótoronyból a Mexikói-öbölbe jutott olajszennyezés és legutóbb az Elgin olaj- és gázfúrótoronyból az Északi-tengerbe szivárgó gáz okozta szennyezés fokozottan rávilágított arra, hogy szükség van a tengeri olaj- és gázkitermelő létesítmények biztonságát érintő kérdések megoldására és súlyos balesetek esetén az EU tengeri környezetének védelmére.

Az előadó tehát üdvözli a Bizottság javaslatát, mivel az alapvető eszköz a szükséges biztonsági és környezeti előírások Unión belüli biztosításához. Mindazonáltal az előadó úgy véli, hogy a javaslat számos módon továbbfejleszthető azt biztosítandó, hogy a kitűzött célok ténylegesen megvalósuljanak.

A javaslatnak egyértelműbben elő kell írni az üzemeltetők számára, hogy olyan pénzügyi garanciákat léptessenek életbe, amelyek súlyos baleset esetén a szennyeződésmentesítés és a kártérítés költségeinek fedezéséhez szükségesek. Az előadó meggyőződése, hogy mindez összhangban áll az EU környezetvédelmi jogszabályainak egyik kulcsfontosságú elvével, azaz a szennyező fizet elvével.

Ezen túlmenően a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseket meg kell erősíteni az e területen meglévő nemzetközi és uniós jogszabályokkal összhangban, továbbá rendelkezni kell arról, hogy az érintett nyilvánosságot tájékoztassák a súlyos balesetekről, valamint a környezetet és az emberi egészséget érintő károk korlátozása érdekében tett lépésekről.

Az engedélyező hatóságokat kötelezni kell arra, hogy szenteljenek különös figyelmet az ökológiai szempontból érzékeny tengeri és partvidéki környezeteknek, amikor tengeri olaj- és gáztevékenységek folytatásához szükséges engedélyek odaítéléséről döntenek, továbbá az alkalmazottak számára magasabb szintű védelmet kell biztosítani a biztonsági és környezetvédelmi aggodalomra okot adó események jelentése során.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az EUMSZ 191. cikke célkitűzésként határozza meg a környezet minőségének megőrzését, védelmét és javítását, továbbá előírja, hogy minden uniós fellépésnek – a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása mellett – szem előtt kell tartania a magas szintű védelem biztosítását, és az elővigyázatosság és a megelőzés elvén kell alapulnia.

(1) Az EUMSZ 191. cikke célkitűzésként határozza meg a környezet minőségének megőrzését, védelmét és javítását, valamint a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítását. Továbbá előírja, hogy minden uniós fellépésnek szem előtt kell tartania az elővigyázatosság, a megelőző lépések megtételének, a környezeti károk lehetőség szerint forrásuknál történő helyrehozásának, valamint a szennyező fizet elvén alapuló magas szintű védelem biztosítását.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A tengeri olaj- és gázipari tevékenységek egyre nagyobb kihívást jelentő környezetekben és szélsőséges feltételek között zajlanak, amely körülmények között a balesetek valószínűleg pusztító és visszafordíthatatlan következményeket gyakorolnak a tengeri és part menti környezetre, valamint jelentős káros hatással vannak a part menti területek gazdaságára.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A súlyos tengeri olaj- és gázipari balesetek előfordulásának kockázata jelentős. A jelen kezdeményezésnek a tengervízszennyezés kockázatának csökkentésével hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelméhez és különösen a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) 1. cikkének (1) bekezdésében megjelölt, legkésőbb 2020-ig megvalósítandó jó környezeti állapot eléréséhez.

(5) A súlyos tengeri olaj- és gázipari balesetek előfordulásának kockázata jelentős. A jelen irányelvnek a tengervízszennyezés kockázatának csökkentésével hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelmének biztosításához és különösen a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) 1. cikkének (1) bekezdésében megjelölt, legkésőbb 2020-ig megvalósítandó jó környezeti állapot eléréséhez és fenntartásához.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) A súlyos tengeri olaj- vagy gázipari baleset jelentős kockázata mellett továbbra is problémát jelent a tengeri környezetbe jutó állandó olajszennyezés, továbbá a tengeri gáztermelésben a rendeltetésszerű üzemelés során még valamennyi biztonsági intézkedés figyelembevétele mellett is a tengerbe és a légkörbe kerülő gázszivárgások.

Indokolás

A fúrószigetek a rendes üzemelés során is folyamatosan olajjal és gázzal szennyezik a tengert és a légkört. A szivárgás, a fúrási iszap és a finomítói szennyvizek révén évente több millió tonna olaj kerül a tengerbe.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv, amely előírja a tengeri környezetet érintő valamennyi tevékenység kumulatív hatásainak kezelését, az integrált tengerpolitika környezetvédelmi pillére. Az integrált tengerpolitika fontos szerepet játszik a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek szempontjából, hiszen a benne megfogalmazott elvárások között szerepel az egyes gazdasági ágazatok konkrét aggályainak és az óceánok, tengerek és tengerparti területek mélyreható megértésének mint általános célkitűzésnek az összehangolása azzal a céllal, hogy a tengeri területrendezés gyakorlata és a tengerrel kapcsolatos ismeretek felhasználása révén létrejöjjön egy tengerekkel kapcsolatos, minden gazdasági, környezeti és társadalmi szempontra kiterjedő koherens megközelítésmód.

(6) A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv célja, hogy egyik központi célkitűzéseként előírja a tengeri környezetet érintő valamennyi tevékenység kumulatív hatásainak kezelését, és az integrált tengerpolitika környezetvédelmi pillére. Az integrált tengerpolitika fontos szerepet játszik a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek szempontjából, hiszen a benne megfogalmazott elvárások között szerepel az egyes gazdasági ágazatok konkrét aggályainak az óceánok, tengerek és tengerparti területek mélyreható megértése biztosításának átfogó célkitűzésével való összekapcsolása azzal a céllal, hogy a tengeri területrendezés gyakorlata és a tengerrel kapcsolatos ismeretek felhasználása révén létrejöjjön egy tengerekkel kapcsolatos, minden gazdasági, környezeti és társadalmi szempontra kiterjedő koherens megközelítésmód.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a) A tengeri szénhidrogének termelése és felhasználása hozzájárul a globális felmelegedéshez, és megnehezíti az Unió számára az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseinek elérését és azt, hogy az éghajlatváltozást az iparosodás előtti szinthez viszonyítva 2°C-os szinten tartsa. Az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy az 1990-es szinthez képest 2050-re 80–95%kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, a fejlődő országok csoportját tekintve az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPPC) szerint szükségesnek ítélt csökkentésekkel összhangban. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának az Európai Parlament által jóváhagyott bizottsági ütemterve elismeri azt is, hogy a villamosenergia-ágazat tiszta és megújuló energiák kifejlesztésre révén történő szén-dioxid-mentesítésére van szükség.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) Tisztázni szükséges, hogy a 94/22/EK irányelv értelmében tengeri ipari tevékenységek végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező engedélyesek a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában potenciálisan felelős „gazdasági szereplőknek” minősülnek, és nem engedhető meg, hogy ilyen irányú felelősségeiket velük szerződött harmadik felekre ruházzák át.

(10) Tisztázni szükséges, hogy a 94/22/EK irányelv értelmében tengeri ipari tevékenységek végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező engedélyesek a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában felelős „gazdasági szereplőknek” minősülnek, és nem engedhető meg, hogy ilyen irányú felelősségeiket velük szerződött harmadik felekre ruházzák át.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) A tengeri olaj- és gázfeltáró és -kitermelő tevékenységekre is alkalmazandó módosított 85/337/EGK irányelv értelmében a többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetében az engedély megadását megelőzően hatásvizsgálatot kell végezni. A 85/337/EGK irányelvben foglaltak értelmében az engedélyköteles tevékenységek esetében – a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ európai gazdasági bizottsági (UNECE) egyezménynek megfelelően – biztosítani kell a nyilvánosság érdemi részvételét a döntéshozatalban.

(12) A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 keretében a tagállamoknak részletes szabályokat kell meghatározniuk az energiára vonatkozóan készített tervekkel és programokkal kapcsolatos, tényleges lakossági részvétel tekintetében. Ezenfelül az egyebek közt a tengeri olaj- és gázfeltáró és -kitermelő tevékenységekre is alkalmazandó az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetében az engedély megadását megelőzően hatásvizsgálatot kell végezni. Az Århusi Egyezményben és a 2011/92/EU irányelvben foglaltak értelmében az engedélyköteles tevékenységek esetében – a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ európai gazdasági bizottsági (UNECE) egyezménynek megfelelően – biztosítani kell a nyilvánosság korai és érdemi részvételét a döntéshozatalban. A nyilvánosság érintett tagjai számára biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot, hozzájárulva ily módon az emberi egészség és a jólét követelményeinek megfelelő környezetben való élet jogához.

 

____________

 

1 HL L 197., 2001.7.21., 30. o.

 

2 HL L 26., 2012.1.28., 1. o.

Indokolás

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó rendelkezéseit tükrözve.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a) Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, módosított 85/337/EGK irányelv1 általános minimumkövetelmények bevezetésével harmonizálta a projektek környezeti hatásvizsgálatának elveit. A Bizottságnak mérlegelnie kellene iránymutatás kidolgozását valamennyi tengeri projektszakasz hatásainak értékelésére, beleértve a feltárást, az üzemeltetést és a leszerelést, valamint a szélsőséges üzemelési feltételekre vonatkozó egyedi követelmények kidolgozását.

 

___________

 

1 OJ L 175, 5.7. 85, p. 40.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre irányuló tagállami szabályozói gyakorlat tekintetében már vannak követendő példák az Unión belül. Ezeket a gyakorlatokat azonban nem alkalmazzák az Unió egész területén, illetve egyetlen tagállam sem alkalmazza egy időben az összes bevált módszert a súlyos tengeri balesetek megelőzésére és a baleseteknek az embereket és a környezetet érintő hatásainak mérséklésére irányuló jogszabályaiban. A bevált szabályozási gyakorlatok révén növelhető lenne a biztonságra és a környezetre vonatkozó szabályozás eredményessége, ehhez azonban az szükséges, hogy az egymással összefüggő hatásköröket közös illetékes hatóság („az illetékes hatóság”) fogja össze, amely egy vagy egyszerre több tagállami ügynökség eszközeire támaszkodik.

(13) A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre irányuló tagállami szabályozói gyakorlat tekintetében már vannak követendő példák az Unión belül. Ezeket a gyakorlatokat azonban nem alkalmazzák az Unió egész területén, illetve egyetlen tagállam sem alkalmazza egy időben az összes bevált módszert a súlyos tengeri balesetek megelőzésére és a baleseteknek az emberi életet és egészséget és a környezetet érintő hatásainak mérséklésére irányuló jogszabályaiban. A bevált szabályozási gyakorlatok szükségesek az eredményes szabályozáshoz, amely a legmagasabb szintű biztonsági normákat és a környezet védelmét biztosítja, és amely– többek között – megvalósítható úgy, hogy az egymással összefüggő hatásköröket közös illetékes hatóság („az illetékes hatóság”) fogja össze, amely egy vagy egyszerre több tagállami ügynökség eszközeire támaszkodik.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) Az illetékes hatóságot indokolt jogérvényesítő jogkörrel és megfelelő tagállami eszközökkel ellátni annak érdekében, hogy miután az engedélyes megkapta az olaj- és gázfeltárásra vagy -kitermelésre vonatkozó jogokat, a munkavállalók és a környezet megfelelő védelme érdekében a hatóság elrendelhesse akár az engedélyes tevékenységének beszüntetését is.

(14) Az illetékes hatóságot indokolt jogérvényesítő jogkörrel és megfelelő tagállami eszközökkel ellátni annak érdekében, hogy miután az engedélyes megkapta az olaj- és gázfeltárásra vagy -kitermelésre vonatkozó jogokat, a munkaerő védelmének biztosítása, illetve a környezet vagy az emberi élet és egészség védelme érdekében a hatóság elrendelhesse akár az engedélyes tevékenységének beszüntetését is.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Az, hogy az illetékes hatóság milyen eredményesen képes az engedélyes vagy az üzemeltető súlyos veszélyhelyzetek kezelésére szolgáló rendszerének megfelelőségét hitelesíteni, közvetlenül az illetékes hatóság által a súlyos veszélyhelyzetekre vonatkozóan alkalmazott stratégiától és rendszerektől, valamint a rendelkezésére álló szakismeretektől függ. Az illetékes hatóságot célszerű felruházni olyan jogkörrel, hogy a munkavállalók és a környezet megfelelő védelme érdekében adott esetben elrendelhesse az olaj- és gázfeltárásra vagy -kitermelésre vonatkozó jogokkal már rendelkező engedélyes tevékenységének beszüntetését is. Az említett hatáskörök gyakorlásához az illetékes hatóságot a tagállamnak indokolt ellátni megfelelő eszközökkel.

(15) Az, hogy az illetékes hatóság milyen eredményesen képes az engedélyes vagy az üzemeltető súlyos veszélyhelyzetek kezelésére szolgáló rendszerének megfelelőségét hitelesíteni, közvetlenül az illetékes hatóság által a súlyos veszélyhelyzetekre vonatkozóan alkalmazott stratégiától és rendszerektől, valamint a rendelkezésére álló szakismeretektől függ. Az illetékes hatóságot célszerű felruházni olyan jogkörrel, hogy a munkaerő védelmének biztosítása, illetve a környezet vagy az emberi élet és egészség védelme érdekében adott esetben elrendelhesse az olaj- és gázfeltárásra vagy -kitermelésre vonatkozó jogokkal már rendelkező engedélyes tevékenységének beszüntetését is. Az említett hatáskörök gyakorlásához az illetékes hatóságot a tagállamnak indokolt ellátni megfelelő eszközökkel.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28) A súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésben szereplő kockázatértékelésnek ki kell terjednie a környezetet érintő kockázatokra, valamint az éghajlati feltételeknek és az éghajlatváltozásnak a létesítmények hosszú távú ellenálló képességére gyakorolt hatására; és mivel az egyik tagállam területén folytatott tengeri olaj- és gázipari tevékenységek jelentős mértékű káros környezeti hatást fejthetnek ki egy másik tagállamban, szükség van az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményben foglaltaknak megfelelő különös rendelkezések megállapítására és alkalmazására.

(28) A súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésben szereplő kockázatértékelésnek ki kell terjednie az emberi életet és egészséget, valamint a környezetet érintő kockázatokra, valamint az éghajlati feltételeknek és az éghajlatváltozásnak a létesítmények hosszú távú ellenálló képességére gyakorolt hatására; és mivel az egyik tagállam területén folytatott tengeri olaj- és gázipari tevékenységek jelentős mértékű káros környezeti hatást fejthetnek ki egy másik tagállamban, szükség van az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ-EGB egyezményben (úgy is mint espoo-i egyezmény) foglaltaknak megfelelő különös rendelkezések megállapítására és alkalmazására.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34) Az egész Unióban folyó tengeri ipari tevékenységek szabályszerűségébe és integritásába vetett közbizalom megerősítése érdekében a tagállamoknak célszerű jelentést készíteniük a területüket érintő tevékenységekről és balesetekről, és haladéktalanul tájékoztatni a Bizottságot a súlyos balesetekről; a Bizottságnak pedig célszerű rendszeresen beszámolókat közzétennie az EU-ban folyó tengeri ipari tevékenységek mértékéről, valamint az ágazat biztonsági és környezetvédelmi teljesítményében megfigyelhető tendenciákról.

(34) Az egész Unióban folyó tengeri ipari tevékenységek szabályszerűségébe és integritásába vetett közbizalom megerősítése érdekében a tagállamoknak célszerű jelentést készíteniük a területüket érintő tevékenységekről és balesetekről, és haladéktalanul tájékoztatni a Bizottságot, és valamennyi tagállamot, amelynek területe vagy felségvize érintett, valamint az érintett nyilvánosságot a súlyos balesetekről; a Bizottságnak pedig célszerű rendszeresen beszámolókat közzétennie az EU-ban folyó tengeri ipari tevékenységek mértékéről, valamint az ágazat biztonsági és környezetvédelmi teljesítményében megfigyelhető tendenciákról.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

37 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(37a) A leg utóbb módosított 1406/2002/EK rendelet értelmében az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) kötelezettsége a szóban forgó rendelet 1. cikkének értelmében, hogy a tengerbiztonság és a tengerhajózási biztonság magas és hatékony szintjét biztosítsa, valamint a hajókról történő szennyezést megelőzze és elhárítsa, továbbá az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezést elhárítsa. E célkitűzés megvalósítása érdekében az ügynökségnek a következőket kell tennie:

 

a) műszaki és tudományos segítséget kell nyújtania a tagállamok és illetékes hatóságaik számára a tengeri olaj- és gázműveletek biztonságával kapcsolatos kockázatok minimalizálása és az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében;

 

b) segíti a tagállamokat és a Bizottságot az olajszennyezések kiterjedésének és környezeti hatásának, valamint az ezek körül működő létesítmények vagy hajók által jelentett biztonsági kockázatok észlelésében és nyomon követésében;

 

c) a tagállamok kérésére, súlyos baleset, ezen belül az EU vizein túli, országhatárokat átlépő hatások esetén segíti e tagállamok helyreállításra és szennyeződésmentesítésre irányuló erőfeszítéseit és a határokon átnyúló vészhelyzeti válaszintézkedések összehangolását;

 

d) segíti a tagállamokat a tengeri olaj- és gázipari létesítményekkel kapcsolatos balesetekre irányuló vizsgálatok során, beleértve a korrekciós intézkedések szűrését is.

 

___________

 

1 HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38) Az e rendeletben előírt kötelezettségeik teljesítése során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy a felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó tengervizek a 2008/56/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében felsorolt négy tengeri régió, nevezetesen a Balti-tenger, az Atlanti-óceán észak-keleti térsége, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger szerves részét képezik. Ezen okból meg kell erősíteni az együttműködést az olyan harmadik országokkal, amelyek szintén joghatósággal rendelkeznek az említett tengeri régiók részét képező vizeken, vagy felségterületük ilyen vizekre is kiterjed. Megfelelő együttműködési forma egyebek mellett a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (10) bekezdésében meghatározott regionális tengeri egyezmény.

(38) Az ezen irányelvben előírt kötelezettségeik teljesítése során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy a felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó tengervizek a 2008/56/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében felsorolt négy tengeri régió, nevezetesen a Balti-tenger, az Atlanti-óceán észak-keleti térsége, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger szerves részét képezik. Ezen okból meg kell erősíteni az együttműködést az olyan harmadik országokkal, amelyek szintén joghatósággal rendelkeznek az említett tengeri régiók részét képező vizeken, vagy felségterületük ilyen vizekre is kiterjed. Megfelelő együttműködési forma egyebek mellett a 2008/56/EK irányelv 3. cikkének (10) bekezdésében és 4. cikkében előírt regionális tengeri egyezmény.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39) Ami a Földközi-tengert illeti, folyamatban van – az e rendelethez is kapcsolódó – azon intézkedések elfogadása, amelyek szükségesek az Európai Uniónak a 77/585/EGK tanácsi határozattal jóváhagyott, a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének védelméről szóló egyezményhez (barcelonai egyezmény) csatolt, a Földközi-tengernek a kontinentális talapzat és tengerfenék és ezek alatti altalaj feltárásából és kiaknázásából eredő szennyezése elleni védelméről szóló jegyzőkönyvhöz (földközi-tengeri jegyzőkönyv) való csatlakozásához.

(39) A Földközi-tengert illetően, illetve az ezen irányelvben foglalt kötelezettségeken túlmenően, folyamatban volt vagy van azon intézkedések elfogadása, amelyek szükségesek az Európai Uniónak a 77/585/EGK tanácsi határozattal jóváhagyott, a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének védelméről szóló egyezményhez (barcelonai egyezmény) csatolt, a Földközi-tengernek a kontinentális talapzat és tengerfenék és ezek alatti altalaj feltárásából és kiaknázásából eredő szennyezése elleni védelméről szóló jegyzőkönyvhöz (földközi-tengeri jegyzőkönyv) való csatlakozásának biztosításához.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40) Külön figyelmet követelnek a Közösség számára különös jelentőséggel bíró szomszédos tengeri környezettel, a sarkvidéki vizekkel kapcsolatos súlyos környezeti aggodalmak, hiszen csak így biztosítható a sarkvidéki környezet védelme a tengeri ipari tevékenységek, többek között a feltárás okozta károk ellen.

(40) A sarkvidéki vizek az Európai Unió számára egyedülálló és kivételes jelentőséggel bíró szomszédos tengeri környezet, amely kiemelkedő szerepet játszik az éghajlatváltozás enyhítésében. Tagadhatatlan, hogy súlyosan és vélhetőleg visszafordíthatatlanul károsodik a sarkvidéki vizek környezete és sérülékeny ökoszisztémája. Külön figyelmet kell tehát szentelni a sarkvidéki környezet védelmének biztosítására. Mindaddig, amíg nem garantálható a sarkvidéki körülmények között bekövetkező esetleges balesetek eredményes elhárítása, a tagállamoknak tartózkodniuk kell a területen végzett tengeri ipari tevékenységek, többek között a feltárás engedélyezésétől. Az Északi-sarkvidéki Tanácsba tartozó tagállamoktól elvárják, hogy a Bizottsággal szorosan együttműködve tevékenyen mozdítsák elő e sebezhető és egyedülálló ökoszisztéma környezeti biztonságával kapcsolatos legmagasabb szintű előírásokat és a sarkvidéki tengeri olajszennyezés megelőzéséről és a szennyezéssel kapcsolatos felkészültségről és válaszadásról szóló nemzetközi – lehetőleg kötelező erejű – eszköz létrehozását.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

41 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(41a) Az esetleges szivárgások elfojtását szolgáló eszközöknek a katasztrófaelhárítási tervek alapvető részét kell képezniük, és a létesítmények közelében azonnal rendelkezésre kell állniuk, hogy azok időben történő és eredményes alkalmazása súlyos baleset esetén lehetséges legyen.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

48 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48) Tekintve, hogy nem létezik olyan pénzügyi biztosíték és közös kockázatviselési intézkedés, amely lefedné egy különösen súlyos baleset minden lehetséges következményét, kívánatos, hogy a Bizottság folytassa a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből eredő károk fedezéséhez kellőképpen robusztus felelősségmegosztási rendszer létrehozására, a pénzügyi alkalmasságra, ezen belül a célnak megfelelően kialakított pénzügyi biztosítékokra vonatkozó követelmények megállapítására alkalmas intézkedések elemzését és tanulmányozását.

(48) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fennhatóságuk alá tartozó gazdasági szereplők pénzügyi biztosíték nyújtása révén igazolják, hogy képesek a tengeri műveleteik által okozott károk megtérítésére, valamint meg kell határozniuk, hogy mely eszközök (tönbbek között alapok, banki garanciák, biztosítás és/vagy közös kockázatviselés) felelnek meg e célra. Tekintve, hogy nem létezik olyan pénzügyi biztosíték és közös kockázatviselési intézkedés, amely lefedné egy különösen súlyos baleset minden lehetséges következményét, kívánatos, hogy a Bizottság folytassa a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből eredő károk fedezéséhez robusztus felelősségmegosztási rendszer létrehozására, a pénzügyi alkalmasságra, ezen belül a célnak megfelelően kialakított pénzügyi biztosítékokra vagy egyéb rendelkezésekre vonatkozó követelmények megállapítására alkalmas intézkedések elemzését és tanulmányozását. A Bizottságnak ezen irányelv elfogadását követően egy éven belül jelentést kell tennie a megállapításokról és javaslatokról.

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

48 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(48a) Ellentmondás esetén az engedélyező hatóság véleménye nem élvez elsőbbséget az egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi illetékes hatóságok véleményével szemben.

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

Cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete a tengeri olaj- és gáziparban végzett kutatási, feltárási és termelési tevékenységek biztonságáról (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve* a tengeri olaj- és gáziparban végzett kutatási, feltárási és termelési tevékenységek biztonságáról (EGT-vonatkozású szöveg)

 

Ez a módosítás a szöveg egészére vonatkozik. Ennek megfelelően a „rendelet” szó helyére az „irányelv” szó kerül.

Indokolás

Ez a módosítás a szöveg egészére vonatkozik. Ennek megfelelően a „rendelet” szó helyére az „irányelv” szó kerül.

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Ez a rendelet a 85/337/EK, a 2008/1/EK és a 2003/4/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

(6) Ez az irányelv a 2011/92/EU, a 2008/1/EK, a 2003/4/EK és a 2001/42/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

Indokolás

A kiválasztott fúrási szekvencia és a tervezett furatok száma, helye és jellegzetességei lehetséges környezeti hatásuk miatt nem kockázatmentesek, ezért ezekről az üzemeltető nem dönthet egyoldalúan, hanem a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálatot kell végrehajtania a tagállamok általi szükségszerű engedélyezés előtt, a 2011/92/EU irányelvvel – amely nem kizárja, hanem kiegészíti a fenti rendelkezéseket – összhangban lévő fúrási műveletek kapcsán elvégzett külön környezeti hatásvizsgálatok sérelme nélkül.

Módosítás 24

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. „elfogadható”: a súlyos balesetekkel kapcsolatos kockázat enyhítésének az a szintje, amelyen túl a további idő-, eszköz- és költségráfordítás már nem jelentene lényeges kockázatcsökkenést;

1. „eltűrhető”*: olyan üzemelési feltételek, amelyek esetén rendelkezésre állnak elhárító és nem mértéktelenül költséges intézkedések, amelyek ugyanakkor a súlyos balesetekkel kapcsolatos kockázatot a lehető legnagyobb mértékben csökkentik olyan szintre, amelyen túl a további idő-, eszköz- és pénzeszközráfordítás már nem jelentene lényeges kockázatcsökkenést.

 

* Ez a módosítás a szöveg egészére vonatkozik. Ennek megfelelően az „elfogadható” szó helyére az „eltűrhető” szó kerül.

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 13 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

13. „ágazati szereplők”: magántársaságok, amelyek közvetlenül részt vesznek az e rendelet szerinti tengeri olaj- és gázipari tevékenységekben, vagy amelyek tevékenysége ezekhez szorosan kapcsolódik;

13. „ágazati szereplők”: magán- vagy állami társaságok, amelyek közvetlenül részt vesznek az ezen irányelv szerinti tengeri olaj- és gázipari tevékenységekben, vagy amelyek tevékenysége ezekhez szorosan kapcsolódik;

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 17 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

17. „engedélyes”: a 94/22/EK irányelv szerinti, tengeri ipari tevékenységek végzésére vonatkozó engedély jogosultja;

17. „engedélyes”: a 94/22/EK irányelv szerinti, tengeri olaj- és gázipari tevékenységek végzésére vonatkozó engedély jogosultja;

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 18 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

18. „súlyos baleset”: olyan rendkívüli esemény, mint például tűz vagy robbanás, a kútellenőrző rendszer jelentős működési zavara vagy jelentős mennyiségű szénhidrogén környezetbe kerülése, a létesítményt vagy a rajta lévő berendezéseket ért jelentős kár, vagy a létesítmény szerkezeti integritásának sérülése, illetve bármilyen egyéb történés, amely során legalább öt, a létesítményben vagy annak közvetlen környezetében dolgozó személy életét veszti vagy súlyosan megsérül;

18. „súlyos baleset”:

 

a) tűz, robbanás, a kútellenőrző rendszer működési zavara, szénhidrogén vagy veszélyes vegyi anyagok környezetbe kerülése, amely halálesetekkel vagy súlyos személyi sérüléssel jár;

 

b) a létesítmény vagy a rajta lévő berendezések súlyos károsodásához vezető baleset, amely halálesetek vagy súlyos személyi sérülés közvetlenül fenyegető kockázatával jár;

 

c) bármilyen egyéb esemény, amely során legalább öt, a veszélyforrás helyét képező tengeri létesítményen tartózkodó vagy ehhez kapcsolódó tevékenységet folytató személy súlyosan megsérül;

 

d) a környezet jelentős károsodása.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 19 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

19a. „az olajszennyezés-elhárítási rés”: olyan helyzet, amelyben az olajszennyezés lehetőségét magában rejtő tevékenységeket akkor végzik, amikor nincs lehetőség hatékony válaszlépésre, mert a rendelkezésre álló technológiák nem hatékonyak vagy bevetésük a környezeti feltételek vagy más korlátozó tényezők miatt nem megvalósítható.

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 20 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

20. „nem termelő létesítmény”: a termelő létesítménytől eltérő létesítmény, amelyet feltáró fúrásokhoz vagy termelést támogató létesítményként alkalmaznak;

20. „nem termelő létesítmény”: a termelő létesítménytől eltérő létesítmény, amelyet feltáró fúrásokhoz vagy olaj- és gáztermelést támogató létesítményként alkalmaznak;

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 21 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

21. „tengeri olaj- és gázipari tevékenységek”: a tengeri olaj és gáz feltárásával, kitermelésével és feldolgozásával összefüggő valamennyi tevékenység, beleértve az olaj és gáz szállítását valamely létesítménnyel vagy tenger alatti létesítménnyel összekapcsolt tengeri infrastruktúrán keresztül;

21. „tengeri olaj- és gázipari tevékenységek”: a tengeri olaj és gáz feltárásával, kitermelésével és feldolgozásával, illetve egy olaj- vagy gáztermelő létesítmény leszerelésével összefüggő valamennyi tevékenység, beleértve az olaj és gáz szállítását valamely létesítménnyel vagy tenger alatti létesítménnyel összekapcsolt tengeri infrastruktúrán keresztül;

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 22 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

22. „üzemeltető”: a termelő létesítmény üzemeltetője vagy a nem termelő létesítmény tulajdonosa, valamint kút üzemeltetése esetén a kútüzemeltető. Mind az üzemeltetőre, mind az engedélyesre vonatkozik a 2004/35/EK irányelv 2. cikkének (6) bekezdése szerinti meghatározás;

22. „üzemeltető”: olyan természetes vagy jogi személy, aki egy létesítményt üzemeltet vagy irányít, illetve aki a létesítmény műszaki üzemeltetése felett meghatározó gazdasági vagy döntéshozatali befolyással rendelkezik;

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 25 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

25. „olaj- és gáztermelés”: kereskedelmi célú olaj- és gázkitermelés az engedélyezett terület felszíne alatti talajrétegekből, amelyhez hozzátartozik olaj és gáz tengeri feldolgozása és szállítása összekapcsolt infrastruktúra segítségével, ideértve a csöveket, szerkezeteket és tengerfenéki kútfejeket, és/vagy a gáz felszín alatti közegekben történő tárolása későbbi visszanyerés céljából;

25. „olaj- és gáztermelés”: kereskedelmi célú olaj-, gáz-, palagáz- és metán-hidrát-kitermelés az engedélyezett terület felszíne alatti talajrétegekből, amelyhez hozzátartozik a tengeri feldolgozás és szállítás összekapcsolt infrastruktúra segítségével, ideértve a csöveket, szerkezeteket és tengerfenéki kútfejeket, és/vagy a gáz felszín alatti közegekben történő tárolása későbbi visszanyerés céljából;

Indokolás

A szénhidrogének új forrásai egyre fontosabb szerepet töltenek be, miközben a súlyos balesetek előidézése terén ugyanolyan potenciállal bírnak, mint a hagyományos olaj- és gázfúrás. Therefore it is necessary to involve these sources in the new legislation from the very beginning.

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 28 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

28a. „érintett nyilvánosság”: az ezen irányelvben szereplő bármely ügyben ténylegesen vagy valószínűsíthetően érintett, illetve abban érdekelt nyilvánosság; e fogalommeghatározás alkalmazásában érdekeltnek tekintendők a környezetvédelem ügyének előmozdítása érdekében a nemzeti jogban előírt követelményeknek megfelelően működő nem kormányzati szervezetek is;

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 29 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

29. „felelős hatóság” (a tengeri ipari balesetekkel kapcsolatos katasztrófaelhárítás összefüggésében): egy tagállam elsődleges katasztrófaelhárítási szervezete, amely egy súlyos tengeri olaj- és gázipari baleset bekövetkezése esetén a katasztrófaelhárítási intézkedések meghozataláért felel;

29. „felelős hatóság” (a tengeri ipari balesetekkel kapcsolatos katasztrófaelhárítás összefüggésében): egy tagállam elsődleges katasztrófaelhárítási szervezete, amely egy súlyos tengeri olaj- és gázipari baleset bekövetkezése esetén a katasztrófaelhárítási intézkedések meghozataláért és koordinálásáért felel;

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 32 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

32. „kút üzemeltetése”: kút fúrása feltárási vagy termelési céllal, ideértve a tevékenység felfüggesztését, a kút karbantartását vagy módosítását, végleges kivonását a termelésből, vagy a kúttal kapcsolatos bármely olyan tevékenységet, amely folyadékok szándékolatlan kibocsátásával vagy súlyos baleset kockázatával járhat;

32. „kút üzemeltetése”: kút fúrása feltárási vagy termelési céllal, ideértve a tevékenység felfüggesztését, a kút karbantartását, módosítását, elszigetelését vagy lezárását, végleges kivonását a termelésből, vagy a kúttal kapcsolatos bármely olyan tevékenységet, amely folyadékok szándékolatlan kibocsátásával vagy súlyos baleset kockázatával járhat;

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 33 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

33. „kútüzemeltető”: az engedélyes által a kút üzemeltetésének megtervezésére és végzésére kijelölt személy.

33. „kútüzemeltető”: a kút üzemeltetésének megtervezésére és végzésére kijelölt személy.

Módosítás  37

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 33 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

33a. „szélsőséges üzemeltetési feltételek”: az üzemeltetési területen fellelhető olyan feltételek, amelyek növelik a tengeri fúrási és termelési tevékenységek kockázati szintjét, valamint korlátozzák a katasztrófaelhárítási berendezések és személyzet beavatkozási, az olajjal vagy veszélyes anyagokkal kapcsolatos szennyeződésmentesítési vagy megszüntetési képességét. Ezek – nem kizárólagos jelleggel – magukban foglalják a terület fizikai, földrajzi, ökológiai, gazdasági és társadalmi feltételeit.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 33 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

33b. „sarkvidék”: a sarkkört (66° 33'É) és a 10°C-os nyári izoterma határvonalát magában foglaló földrajzi terület.

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Ha mégis bekövetkezik egy súlyos baleset, az üzemeltetők és az illetékes hatóság minden megfelelő intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy enyhítsék e balesetnek az emberi egészségre és a környezetre háruló kedvezőtlen hatásait, és hogy lehetőség szerint biztosítsák az olaj- és gáztermelés zavartalanságát az Unióban.

(3) Ha mégis bekövetkezik egy súlyos baleset, az üzemeltetők és a balesetben érintett tagállamok illetékes hatóságai minden megfelelő intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy enyhítsék e balesetnek az emberi egészségre és a környezetre irányuló kedvezőtlen hatásait.

Indokolás

A baleset esetén elvégzendő intézkedések felelősségének az üzemeltetőket kell terhelnie, az illetékes hatóságok feladata pedig annak biztosítása, hogy az üzemeltetők megtegyék ezeket az intézkedéseket (ezzel a 8. és 19. cikk foglalkozik). A termelés zavarának szempontja nem szoríthatja háttérbe a súlyos baleset elhárítását, amelynél az elsődleges prioritás az emberi egészség, ezt pedig a környezetre gyakorolt hatás követi.

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Súlyos baleset esetén azon tagállam illetékes hatóságai, amelynek vizeiben a baleset bekövetkezett, késedelem nélkül értesítik a Bizottságot, a többi érintett tagállamot és illetékes hatóságaikat, valamint az érintett nyilvánosságot a balesetről, valamint a környezetet és az emberi egészséget érintő károk korlátozása érdekében tett lépésekről.

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az e rendelet hatálya alá tartozó tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket a veszélyt jelentő események bekövetkezésének és azok hatásai fellépésének valószínűségére és az ellenőrző intézkedések végrehajtására vonatkozó szisztematikus elemzés alapján kell végezni annak érdekében, hogy a súlyos balesetek kockázatának szintje a személyek, a környezet és a tengeri ipari berendezések tekintetében elfogadható legyen.

(4) Az e rendelet hatálya alá tartozó tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket a veszélyt jelentő események bekövetkezésének és azok hatásai fellépésének valószínűségére és az ellenőrző intézkedések végrehajtására vonatkozó szisztematikus elemzés alapján kell végezni annak érdekében, hogy a súlyos balesetek kockázata a személyek, a környezet és a tengeri ipari berendezések tekintetében a minimálisan eltűrhető szintre csökkenjen.

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) Az üzemeltetők biztosítják, hogy a szélsőséges üzemelési feltételek mellett végzett műveleteik sem a balesetmegelőzést, sem a károk felszámolását ne veszélyeztessék. Amennyiben a kockázatok nem kerülhetők el, vagy nem érhető el, hogy eltűrhető szintre csökkenjenek, az illetékes hatóság elutasítja az engedélyezést. Az engedélyek megadásakor kellően figyelembe kell venni a balesetmegelőzés eredményességét és a katasztrófaelhárítási kapacitásokat, egyebek közt az olajszennyezés-elhárítási rés elemzési modelljeinek alkalmazása révén. Az üzemeltetők a balesetmegelőzés és kárfelszámolás terén biztosítják a legmagasabb szintű teljesítményt, legalább a legjobb gyakorlat rendes üzemelési feltételek melletti teljesítésével egyenlő mértékben, beleértve a források elegendő voltát, a mobilizációval kapcsolatos biztonság szintet, a telepítési időket, valamint az olajtól és gáztól való megtisztítást és a helyreállítás mértékét.

Módosítás  43

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 4 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b) Az elővigyázatosság elve alapján és figyelembe véve a fennmaradó olajszennyezés-elhárítási rést és a tényleges beavatkozási kapacitások hiányát, a tagállamok tartózkodnak a sarkvidéki és a sarkvidékre kiterjedő területeken a tengeri szénhidrogén-feltáró és -kitermelő műveletek engedélyezésétől.

Módosítás  44

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyt kérelmező jogalanyok műszaki és pénzügyi képességének értékelésekor mindenekelőtt kellőképpen figyelembe kell venni az adott területtel kapcsolatos kockázatokat, veszélyeket és egyéb releváns információkat, a feltárási és termelési tevékenységek mindenkori állását, valamint a kérelmező pénzügyi képességeit, ideértve a pénzügyi biztosítékot és a szóban forgó tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből adódó esetleges felelősségek vállalásának képességét, különös tekintettel a környezeti károkkal kapcsolatos felelősségre.

(2) A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyt kérelmező jogalanyok műszaki és pénzügyi képességének értékelésekor mindenekelőtt kellőképpen figyelembe kell venni az adott területtel kapcsolatos kockázatokat, veszélyeket és egyéb releváns információkat, a bevált gyakorlatokat követő feltárási és termelési tevékenységek mindenkori állását, valamint a kérelmező pénzügyi képességeit, ideértve a pénzügyi biztosítékot és a szóban forgó tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből adódó esetleges összes felelősség vállalásának képességét, különös tekintettel a környezeti károkkal kapcsolatos felelősségre. Figyelembe kell venni a kérelmezőt érintő korábbi balesetekkel kapcsolatban az egész világra kiterjedően fennálló vállalati felelősségvállalást is, beleértve az esetleges elhárító intézkedések átláthatóságát és eredményességét.

Módosítás  45

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyező hatóság kizárólag akkor ad engedélyt, ha a kérelmező a tagállamok által elfogadott rendelkezések alapján, bizonyította a pénzügyi biztosíték meglétét a szóban forgó tengeri olaj- és gázipari tevékenységeiből adódó esetleges felelősségek fedezésére, különös tekintettel a környezeti károkra vonatkozó felelősségre. A pénzügyi biztosítéknak a kutakkal kapcsolatos műveletek megkezdése előtt érvényesnek és hatályosnak kell lenniük.

Módosítás  46

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A (3) bekezdés sérelme nélkül a kitermelési vagy termelési tevékenységre irányuló engedély odaítélése során az illetékes hatóság megfelelően figyelembe veszi a tengeri olaj- és gázkitermelési tevékenységet végző kérelmező kérelmét.

Módosítás  47

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) Az előzetes szeizmikus, geofizikai és geokémiai vizsgálatokból nyert információk alapján a kutatási műveletekre vonatkozó engedélyeket a 2001/42/EK irányelv szerinti környezeti vizsgálat alá kell vonni.

Indokolás

A kiválasztott fúrási szekvencia és a tervezett furatok száma, helye és jellegzetességei lehetséges környezeti hatásuk miatt nem kockázatmentesek, ezért ezekről az üzemeltető nem dönthet egyoldalúan, hanem a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálatot kell végrehajtania a tagállamok általi szükségszerű engedélyezés előtt, a 2011/92/EU irányelvvel – amely nem kizárja, hanem kiegészíti a fenti rendelkezéseket – összhangban lévő fúrási műveletek kapcsán elvégzett külön környezeti hatásvizsgálatok sérelme nélkül.

Módosítás  48

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A 94/22/EK irányelv szerinti engedélyező hatóságok a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyt kérelmező jogalanyok műszaki és pénzügyi képességének értékelésekor figyelembe veszik az adott helyszínnel kapcsolatos kockázatokat, veszélyeket és egyéb releváns információkat, valamint a feltárási és termelési tevékenységek mindenkori állását.

(4) A 94/22/EK irányelv szerinti engedélyező hatóságok a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyt kérelmező jogalanyok műszaki és pénzügyi képességének értékelésekor figyelembe veszik az adott helyszínnel kapcsolatos kockázatokat, veszélyeket és egyéb releváns információkat, valamint a feltárási és termelési tevékenységek mindenkori állását a 85/337/EGK módosított irányelv szerint végrehajtott környezeti hatásvizsgálat alaján, illetve biztosítja, hogy többek között a súlyos balesethez vagy balesethez kapcsolódó lehetséges kötelezettségekre vonatkozó pénzügyi biztosítékok arányosak legyenek a tevékenységekkel járó kockázatokkal, valamint elegendőek legyenek a szennyeződésmentesítés és kártérítés teljes költségének fedezésére. Ebben az esetben különösen figyelembe veszik a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken jelen levő sérülékeny erőforrásokra gyakorolt bármely és lehetséges hatásokat és veszélyeket, a halászati, idegenforgalmi tevékenységeket, valamint a tengervíz sótalanítás és a lakosság ellátása céljából való kivonását.

Indokolás

Feltáró és kitermelő kutak fúrása, baleset bekövetkeztekor, kritikus hatással lehet bizonyos partvidéki és tengeri tevékenységekre és a kapcsolódó természeti erőforrásokra. Ezért, „az adott helyszínnel kapcsolatos kockázatokra, veszélyekre és egyéb releváns információkra” való általános utalást a javasolt módosítás által érintett tevékenységekre és erőforrásokra vonatkozó konkrét információvak kell kiegészíteni, ami alapvető fontosságú a baleset hatása által esetleg érintett part menti közösségek és a Natura 2000 hálózat részeként különleges védelemre kijelölt területek természeti öröksége és biológiai sokfélesége számára.

Módosítás  49

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) Az engedélyező hatóságok – amikor a 94/22/EK irányelv szerinti tengeri olaj- és gáztevékenységek folytatásához szükséges engedélyek odaítéléséről döntenek – különös figyelmet szentelnek az ökológiai szempontból érzékeny tengeri és partvidéki környezeteknek, különösen az olyan ökoszisztémáknak, amelyek fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésében és az azokhoz való alkalmazkodásban (pl. sós mocsarak és fűágyak); valamint a tengeri védett területeknek, így az élőhelyekről szóló irányelv és a madarakra vonatkozó irányelv szerinti különleges természetvédelmi területeknek, továbbá az Unió vagy az érintett tagállamok által az általuk aláírt nemzetközi és regionális megállapodások szerinti tengeri védett területeknek.

Módosítás  50

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b) A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyt kérelmező jogalanyok maradéktalanul felfedik a pénzügyi és műszaki képességeikre vonatkozó bizonyítékokat, valamint az adott területtel és a feltárási és termelési tevékenységek adott állásával kapcsolatos esetleges egyéb, vonatkozó információkat. Az illetékes hatóságok ezt az információt a 2003/4/EK irányelvvel összhangbannyilvánosságra hozzák.

Módosítás  51

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4c) A Bizottság 2013. december 20-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi biztosítékok rendelkezésre állásáról, amelyhez javaslatokat mellékel a pénzügyi biztosíték nyújtásának elősegítését szolgáló rendelkezésekről.

Módosítás  52

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nyilvánosság kellő időben érdemi lehetőséget kapjon a joghatóságuk alá tartozó engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos eljárásokban való részvételre az e rendelet I. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelően. Az alkalmazott eljárások a 2003/35/EK irányelv II. mellékletében meghatározott eljárások.

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nyilvánosság a lehető leghamarabb tájékoztatást kapjon a 4. cikk szerinti engedélykérelmek benyújtásáról és kellő időben érdemi lehetőséget kapjon a joghatóságuk alá tartozó tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos eljárásokban való részvételre az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelően. Az alkalmazott eljárások a 2003/35/EK irányelv II. mellékletében meghatározott eljárások.

Módosítás  53

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A nyilvánosság részvételét oly módon kell megszervezni, hogy az információk kiszolgáltatása és a nyilvánosság bevonása ne járhasson együtt biztonsági és védelmi kockázattal a tengeri olaj- és gázipari létesítmények és azok üzemeltetése tekintetében.

törölve

Indokolás

A bizalmas, kereskedelmi szempontból érzékeny és védett információ tiszteletben tartásának szükségessége nem veszélyeztetheti a nyilvánosság részvételét az engedélyezési folyamat során.

Módosítás  54

Rendeletre irányuló javaslat

5 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a. cikk

 

Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz

 

(1) A tagállamok biztosítják, hogy vonatkozó nemzeti jogrendszerükkel összhangban az érintettek körébe tartozó személyeknek joguk van ahhoz, hogy az engedélyezési eljárások keretében felmerülő határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségével kapcsolatos kifogás esetén bíróság vagy jogszabályban létrehozott, más független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljárás lefolytatását kérjék, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

 

a) kellő mértékben érdekeltek;

 

b) jogsérelemre hivatkoznak, amennyiben a tagállam közigazgatási eljárásjoga ezt előfeltételként írja elő.

 

(2) A tagállamok meghatározzák, hogy az eljárás melyik szakaszában kezdeményezhető a határozatok, jogi aktusok és mulasztások kifogásolása.

 

(3) Azt, hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, a tagállamok határozzák meg, összhangban azzal a célkitűzéssel, amely szerint biztosítják az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széleskörű jogát.

 

Ebből a célból a környezetvédelem ügyének előmozdítására törekvő és a nemzeti jog követelményeit teljesítő nem kormányzati szervezet érdekeltségét a (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni.

 

E szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának az alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.

 

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés rendelkezései nem zárják ki a közigazgatási hatóság előtt folytatott előzetes felülvizsgálati eljárás lehetőségét, és nem érintik a bírósági felülvizsgálati eljárások kezdeményezését megelőzően a közigazgatási felülvizsgálati eljárások kimerítésének a követelményét, amennyiben a nemzeti jog alapján ilyen követelmény fennáll.

 

Az eljárásnak igazságosnak, méltányosnak és gyorsnak kell lennie, és nem lehet mértéktelenül drága.

 

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokról gyakorlati információk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére.

Indokolás

Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 25. cikke rendelkezéseinek megismétlése, az Arhusi Egyezménnyel fennálló összhang biztosítása céljából.

Módosítás  55

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A létesítményeket az engedélyezett területen csak az engedélyesek vagy a velük szerződött, erre a célra kijelölt és a tagállamok által jóváhagyott jogalanyok üzemeltethetik.

(1) A létesítményeket az engedélyezett területen csak az engedélyesek vagy a velük szerződött, erre a célra kijelölt és az érintett tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott jogalanyok üzemeltethetik.

Módosítás  56

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) ellenőrzések végzése, vizsgálatok végrehajtása és végrehajtási intézkedések foganatosítása;

b) felülvizsgálat vagy ellenőrzések végzése, vizsgálatok végrehajtása és végrehajtási intézkedések foganatosítása;

Módosítás  57

Rendeletre irányuló javaslat

8 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8a. cikk

 

A tengeri biztonság ügynökségi ellenőrzése

 

(1) Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA, a továbbiakban: az Ügynökség) műszaki és tudományos segítséget nyújt a Bizottság és a tagállamok számára a tengeri olaj- és gázműveletek biztonságával kapcsolatos kockázatok minimalizálása és az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében.

 

(2) Az Ügynökség megvizsgálja az ezen irányelv szerint kiadott engedélyeket, és felügyeli az ellenőrzéseket, valamint a tagállamok katasztrófavédelmi intézkedéseit.

Módosítás  58

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A 39. cikk átmeneti rendelkezéseire is figyelemmel, egy termelő vagy nem termelő létesítmény üzemeltetője az illetékes hatóság részére a következő dokumentumokat nyújtja be:

(1) A 38. cikk átmeneti rendelkezéseire is figyelemmel, egy termelő vagy nem termelő létesítmény üzemeltetője az illetékes hatóság részére a következő dokumentumokat nyújtja be:

Módosítás  59

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) az üzemeltető pénzügyi biztosítékára vonatkozó bizonyítékot.

Módosítás  60

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentés

A termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentés

 

*Ez a módosítás a magyar változatot nem érinti.

Indokolás

Ez a módosítás a szöveg egészére vonatkozik.

Módosítás  61

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésnek tartalmaznia kell a II. melléklet 2. és 5. pontjában meghatározott információkat.

(1) A termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésnek tartalmaznia kell a II. melléklet 2. és 5. pontjában meghatározott információkat, valamint bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a személyzettel konzultáltak.

Módosítás  62

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Ha a termelő létesítményen jelentős változtatásokat eszközölnek vagy annak felszámolását tervezik, a termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentést a II. melléklet 6. pontjával összhangban módosítani kell, és a módosított jelentést be kell nyújtani az illetékes hatósághoz.

(3) Ha a termelő létesítményen jelentős változtatásokat eszközölnek vagy annak felszámolását és/vagy leszerelését tervezik, a termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentést a II. melléklet 6. pontjával összhangban módosítani kell, és a módosított jelentést be kell nyújtani az illetékes hatósághoz.

Módosítás  63

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésnek tartalmaznia kell a II. melléklet 3. és 5. pontjában meghatározott információkat.

(1) A nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésnek tartalmaznia kell a II. melléklet 3. és 5. pontjában meghatározott információkat, valamint bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a személyzettel konzultáltak.

Módosítás  64

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ha a nem termelő létesítményen jelentős változtatásokat eszközölnek vagy annak felszámolását tervezik, a nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentést a II. melléklet 6. pontjával összhangban (de a (4) bekezdés figyelmen kívül hagyásával) módosítani kell, és a módosított jelentést be kell nyújtani az illetékes hatósághoz.

(2) Ha a nem termelő létesítményen jelentős változtatásokat eszközölnek vagy annak felszámolását és/vagy leszerelését tervezik, a nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentést a II. melléklet 6. pontjával összhangban (de a (4) bekezdés figyelmen kívül hagyásával) módosítani kell, és a módosított jelentést be kell nyújtani az illetékes hatósághoz.

Módosítás  65

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy a (3) bekezdés b) pontja szerinti független kútvizsgáló megállapításai és észrevételei belekerüljenek a kút üzemeltetéséről szóló, 13. cikk szerinti értesítésbe.

(5) Az üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy a (3) bekezdés b) pontja szerinti független kútvizsgáló megállapításai és észrevételei, valamint az üzemeltető által a független kútvizsgáló megállapításai nyomán tett válaszlépések és intézkedések belekerüljenek a kút üzemeltetéséről szóló, 13. cikk szerinti értesítésbe.

Módosítás  66

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 7 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a) A Bizottság az Ügynökséggel együttműködésben összeállítja, és rendszeresen naprakésszé teszi a termelő létesítmények 35. cikk szerinti független hitelesítését végző harmadik felekként elismert szervezetek jegyzékét.

Módosítás  67

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Ha egy tagállam úgy látja, hogy egy kút vagy létesítmény üzemeltetésekor bekövetkező baleset jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna egy másik tagállam vizeire, vagy ha e jelentős hatásnak valószínűleg kitett tagállam ezt kéri, akkor az a tagállam, amelynek joghatósága alatt az üzemeltetést végzik, megküldi az érintett tagállamnak a vonatkozó információkat, és közös megelőző intézkedések elfogadására törekszik a károk megelőzése érdekében.

(1) Ha egy tagállam úgy látja, hogy a joghatósága alá tartozó tengeri olaj- és gázipari művelettel kapcsolatos bármely súlyos baleset valószínűleg jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna egy másik tagállamban található környezetre, vagy ha e jelentős hatásnak valószínűleg kitett tagállam ezt kéri, akkor az a tagállam, amelynek joghatósága alatt az üzemeltetést végzik, az uniós jogszabályok vonatkozó rendelkezései szerint megküldi az érintett tagállamnak, a Bizottságnak és az Ügynökségnek a vonatkozó információkat.

 

Az érintett tagállam kérésére az a tagállam, amelynek joghatósága alatt az üzemeltetést végezni fogják, engedélyezi a kútüzemeltetés vagy az érintett tagállam létesítményeinek közös vizsgálatát, és egyeztetett közös megelőző intézkedések elfogadására törekszik a környezetet és az emberi egészséget érintő károk megelőzése érdekében.

Módosítás  68

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A stratégiának és a biztonságirányítási rendszernek, melyeket a IV. mellékletben foglalt követelményekkel összhangban kell elkészíteni, egyértelművé kell tennie az üzemeltetőnek a tevékenysége folytán előállt súlyos veszélyhelyzet kezeléséért viselt elsődleges felelősségét.

(4) A súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó stratégiának és a biztonságirányítási rendszernek, melyeket a IV. mellékletben foglalt minimumkövetelményekkel összhangban kell elkészíteni, egyértelművé kell tennie az üzemeltetőnek a tengeri olaj- és gázipari műveletekkel kapcsolatos súlyos veszélyhelyzet kezeléséért viselt elsődleges felelősségét.

Módosítás  69

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Az uniós székhellyel rendelkező engedélyesek, üzemeltetők és nagyobb szerződő felek az Unión kívüli tengeri olaj- és gázipari tevékenységük végzése során törekszenek az e rendeletben meghatározott elvek betartására.

(6) Az uniós székhellyel rendelkező engedélyesek, üzemeltetők és nagyobb szerződő felek az Unión kívüli tengeri olaj- és gázipari tevékenységük végzése során betartják az e cikk szerint, valamint és 21. és 23. cikknek megfelelően rájuk vonatkozó kötelezettségeket. A Bizottság 2013. december 20-ig jelentést nyújt be az annak biztosítását szolgáló megfelelő mechanizmusokról, hogy az uniós székhellyel rendelkező társaságok globálisan ezen irányelv követelményeivel összhangban működjenek.

Módosítás  70

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 6 a és 6 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a) Amennyiben valamely üzemeltető tevékenysége közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget, vagy jelentős mértékben növeli súlyos baleset bekövetkeztének kockázatát, az üzemeltető azonnal megteszi a lehető legbiztonságosabb mérséklő intézkedéseket, amelyek közé tartozhat a létesítmény üzemeltetésének felfüggesztése, mindaddig, amíg a fennálló vagy fenyegető veszélyt el nem hárították.

 

(6b) Az e cikk (6a) bekezdésében említett intézkedések bevezetésekor az üzemeltető haladéktalanul, a biztonság veszélyeztetése nélkül értesíti erről az illetékes hatóságot.

Indokolás

A (6a) bekezdés a 20. cikk (2) bekezdésén alapul, és a 18. cikkbe helyezik át, mivel ez a cikk foglalkozik az üzemeltető elhárító intézkedéseivel. A módosítások azt tükrözik, hogy az üzemeltetés teljes felfüggesztése nem feltétlenül mindig a legbiztonságosabb lehetőség, és néhány esetben növelheti a súlyos baleset kockázatát. A (6b) bekezdés a 20. cikk (3) bekezdésén alapul, és a 18. cikkbe helyezik át, mivel ez a cikk foglalkozik az üzemeltető elhárító intézkedéseivel.

Módosítás  71

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az illetékes hatóság megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség egyfelől a biztonsági és környezetvédelmi szabályozás, másfelől a tagállamok gazdasági fejlődésével kapcsolatos funkciók között, különös tekintettel a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek engedélyezésére és a kapcsolódó állami bevételeket érintő politikára, illetve e bevételek begyűjtésére.

(1) Azok a tagállamok, amelyek joghatósága alatt tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytatnak, megfelelő intézkedéseket hoznak az illetékes hatóságok függetlenségének biztosítása érdekében, valamint annak biztosítására, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség egyfelől a biztonsági és környezetvédelmi szabályozás, másfelől a tagállamok gazdasági fejlődésével kapcsolatos funkciók között, különös tekintettel a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek engedélyezésére és a kapcsolódó állami bevételeket érintő politikára, illetve e bevételek begyűjtésére. Az illetékes hatóságok különösen funkcionális tekintetben függetlenek a tagállamoknak a 94/22/EK irányelv szerinti engedélyek kiadásáért, valamint a kapcsolódó bevételekre vonatkozó politika meghatározásáért és e bevételek beszedéséért felelős szerveitől.

Módosítás  72

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltakkal való megfelelés hiánya közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget, vagy a biztonságra és/vagy a környezetre irányuló jelentős kedvezőtlen hatás közvetlen előidézésével fenyeget, az üzemeltetőnek meg kell szakítania a létesítmény vagy a releváns létesítményrész üzemeltetését mindaddig, amíg a megfelelés helyre nem áll.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés hiánya üzemeltető által végzett bármilyen tevékenyésg kapcsán merül fel és közvetlenül veszélyezteti az emberi egészséget, vagy a biztonságra és/vagy a környezetre irányuló jelentős kedvezőtlen hatás közvetlen előidézésével fenyeget, az üzemeltető azonnal megteszi a lehető legbiztonságosabb mérséklő intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatják a létesítmény üzemeltetésének felfüggesztését mindaddig, amíg a fennálló vagy fenyegető veszélyt el nem hárították és az üzemeltető nem bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés helyre nem állt.

Módosítás  73

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A (2) bekezdésben említett intézkedések bevezetésekor az üzemeltető haladéktalanul értesíti erről az illetékes hatóságot.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén az üzemeltető haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedésekről.

Módosítás  74

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az illetékes hatóság a hatékony felügyelet érdekében kockázatalapú, ellenőrzéseket magukban foglaló éves terveket dolgoz ki a veszélyhelyzeti intézkedésekre, megkülönböztetett figyelemmel kísérve és hitelesítve a 9. cikk értelmében hozzá benyújtott dokumentumoknak való megfelelést, valamint nyomon követi a felügyelet hatékonyságát, és megtesz minden szükséges intézkedést annak javítása érdekében.

(4) Az illetékes hatóságok éves terveket dolgoznak ki és készítenek a veszélyhelyzetekkel járó tevékenységek hatékony felügyelete érdekében. E tervek rendelkeznek az említett tevékenységek rendszeres nyomon követéséről és ellenőrzéséről. A terveknek kockázat alapúnak kell lenniük és külön figyelmet kell fordítaniuk a 9. cikk értelmében benyújtott dokumentumoknak való megfelelés ellenőrzésére. A tervek hatékonyságát rendszeresen felül kell vizsgálni és az illetékes hatóság megtesz minden szükséges intézkedést annak javítása érdekében.

Módosítás  75

Rendeletre irányuló javaslat

20 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) Az a tagállam, amelynek joghatósága alatt tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytatnak, folyamatosan ellenőrzi az illetékes hatóság hatékonyságát, valamint megtesz minden szükséges intézkedést a hatékonyság fokozása érdekében.

Módosítás  76

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az illetékes hatóság eljárásokat dolgoz ki a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos biztonsági és/vagy környezetvédelmi aggályok névtelenséget garantáló bejelentésére. Az illetékes hatóság továbbá az érintett egyének névtelenségét fenntartó eljárásokat dolgoz ki e bejelentések kivizsgálására.

(1) Az illetékes hatóság eljárásokat dolgoz ki az ezen irányelv szerinti tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos biztonsági vagy környezetvédelmi aggályok névtelenséget garantáló bejelentésére. Az illetékes hatóság továbbá eljárásokat dolgoz ki e bejelentések kivizsgálására, miközben biztosítja az érintett egyének névtelenségének fenntartását. Kizárólag az illetékes hatóság jogosult ismerni az ilyen bejelentések forrását. Ezek az eljárások az Unión kívüli műveletek keretében tevékenykedő alkalmazottak előtt is nyitva állnak. Az illetékes hatóságok információcserét folytatnak az ilyen eljárásokkal kapcsolatban.

Módosítás  77

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az üzemeltetők részletesen tájékoztatják alkalmazottaikat és az érintett alvállalkozók alkalmazottait az (1) bekezdés szerinti nemzeti intézkedésekről, és gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó képzések és ismertetések kitérjenek a névtelenséget garantáló bejelentések megtételére.

(2) Az üzemeltetők részletesen tájékoztatják alkalmazottaikat, az üzemeltetéshez kapcsolódó vállakozókat és alvállalkozókat és bármely érintett alvállalkozó alkalmazottait az illetékes hatóságok által az (1) bekezdés szerint meghozott nemzeti intézkedésekről, és gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó képzések és ismertetések, valamint az alkalmazott munkaszerződése említést tegyen a névtelenséget garantáló bejelentésekről.

Módosítás  78

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok naprakészen tartják a joghatóságuk alá tartozó köz- és magánszférabeli jogalanyok rendelkezésére álló katasztrófaelhárítási erőforrásokkal kapcsolatos információkat. Ezeket az információkat elérhetővé kell tenni más tagállamok vagy esetlegesen érintett harmadik országok, valamint a Bizottság részére.

(3) A tagállamok naprakészen tartják a joghatóságuk alá tartozó köz- és magánszférabeli jogalanyok rendelkezésére álló katasztrófaelhárítási erőforrásokkal kapcsolatos információkat. Ezeket az információkat elérhetővé kell tenni más tagállamok vagy esetlegesen érintett harmadik országok, az Ügynökség, valamint a Bizottság részére.

Módosítás  79

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a VI. mellékletben meghatározott információkat a környezeti információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatban alkalmazandó uniós rendelkezésekben előírt kérelmezés nélkül.

(1) Az illetékes hatóság a nyilvánosság számára elérhetővé teszi a 22–25. cikk és a VI. melléklet szerinti információkat a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban álló kérelmezés nélkül.

Módosítás  80

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság végrehajtási intézkedés útján meghatározza az egységes közzétételi formátumot is, amely megkönnyíti az adatok határokon átnyúló összehasonlítását. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 182/2011/EU rendelet 4. cikkében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az egységes közzétételi formátumot a nyilvánosság hozzáférésének megtartásával úgy kell kidolgozni, hogy e cikk és a 24. cikk szerint lehetővé váljon a nemzeti üzemeltetési és szabályozási gyakorlatok összehasonlítása.

(2) A Bizottság az Ügynökség segítségével végrehajtási intézkedés útján meghatározza az egységes közzétételi formátumot is, amely megkönnyíti az adatok határokon átnyúló összehasonlítását. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 182/2011/EU rendelet 4. cikkében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az egységes közzétételi formátumot a nyilvánosság hozzáférésének megtartásával úgy kell kidolgozni, hogy e cikk és a 24. cikk szerint lehetővé váljon a nemzeti üzemeltetési és szabályozási gyakorlatok összehasonlítása.

Módosítás  81

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Bizottság kétévente közzétesz egy, a tagállamok és az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség által közölt adatokon alapuló jelentést az Unióban folyó tengeri ipari tevékenységek biztonságáról. A 26. cikknek megfelelően az érintett tagállamok segítik a Bizottságot e feladata elvégzésében.

(3) A Bizottság kétévente a szóban forgó év március 31-éig közzétesz egy, a tagállamok és az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség által közölt adatokon alapuló jelentést az Unióban folyó tengeri ipari tevékenységek biztonságáról. A 26. cikknek megfelelően az Ügynökség és az érintett tagállamok segítik a Bizottságot e feladata elvégzésében.

Módosítás  82

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Súlyos balesetet követően az üzemeltető haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot a releváns információkról, köztük a baleset körülményeiről és hatásairól.

(1) Súlyos balesetet követően az üzemeltető haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot az összes releváns információról, köztük a baleset körülményeiről és hatásairól. Amennyiben a baleset érintheti egy másik tagállam területét (ideértve a vizeket is) azon tagállam illetékes hatóságai, amelynek vizeiben vagy területén a baleset bekövetkezett, késedelem nélkül értesítik az érintett tagállam illetékes hatóságait, valamint az érintett nyilvánosságot a balesetről, valamint a környezetet és az emberi egészséget érintő károk korlátozása érdekében tett lépésekről.

Módosítás  83

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok elvégzik a jelentős (személyi és környezeti) károkkal vagy nagyobb eszközvesztéssel járó súlyos baleset átfogó kivizsgálását. A vizsgálati jelentésnek magában kell foglalnia egy értékelést az érintett létesítményre vonatkozó illetékes hatósági szabályozás hatékonyságáról a balesetet megelőző időszakban, valamint szükség esetén ajánlásokat a releváns szabályozási gyakorlat megfelelő módosításához.

(2) A tagállamok elvégzik a jelentős (személyi és környezeti) károkkal vagy nagyobb eszközvesztéssel járó súlyos baleset átfogó kivizsgálását. A vizsgálati jelentésnek magában kell foglalnia egy értékelést az érintett létesítményre vonatkozó illetékes hatósági felügyelet hatékonyságáról a balesetet megelőző időszakban, valamint szükség esetén ajánlásokat a releváns szabályozási gyakorlat megfelelő módosításához.

Módosítás  84

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A (2) bekezdés szerint elkészített vizsgálati jelentés összefoglalását a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a vizsgálat lezárultakor vagy a bírósági eljárás lezárultakor, attól függően, hogy melyik időpont a későbbi. A 22. és 23. cikk értelmében elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a jelentés speciális változatát, amelyben figyelembe vételre kerülnek az esetleges jogi korlátozások.

(3) A (2) bekezdés szerint elkészített vizsgálati jelentés összefoglalását és az értékelő jelentést a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a vizsgálat lezárultakor vagy a bírósági eljárás lezárultakor, attól függően, hogy melyik időpont a későbbi. Az esetleges jogi korlátozásokra is figyelemmel elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a jelentés azon változatát, amely tartalmazza a VI. melléklet szerinti információkat. A jelentésben szereplő környezeti információnak összhangban kell állnia a 2003/4/EK irányelvvel.

Módosítás  85

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A (2) bekezdés szerinti vizsgálatát követően az illetékes hatóság végrehajtja a vizsgálat azon ajánlásait, amelyek a hatáskörébe tartoznak.

(4) A (2) bekezdés szerinti vizsgálatot követően az illetékes hatóság végrehajtja a vizsgálat azon ajánlásait, amelyek a hatáskörébe tartoznak.

Módosítás  86

Rendeletre irányuló javaslat

26 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A (2) bekezdés értelmében, illetve a nyilvánosság 5. cikkben említett részvétele érdekében az üzemeltető a dokumentum bizalmas információt nem tartalmazó változatát az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja, illetve a nyilvánosság számára elérhetővé teszi.

(3) A (2) bekezdés értelmében, illetve a nyilvánosság 5. cikkben említett részvétele érdekében az üzemeltető a kért dokumentum bizalmas információt nem tartalmazó változatát benyújtja az illetékes hatóságnak, illetve a nyilvánosság számára elérhetővé teszi.

Módosítás  87

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság a tagállamokkal karöltve elősegíti az együttműködést – adott esetben regionális tengeri egyezmények keretében is – azon harmadik országokkal, amelyek ugyanazokon a tengeri területeken folytatnak tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket, mint a tagállamok.

(1) A Bizottság a tagállamokkal karöltve intézkedéseket tesz az együttműködés biztosítására – adott esetben regionális tengeri egyezmények vagy más nemzetközi együttműködési mechanizmusok keretében is – azon harmadik országokkal, amelyek ugyanazokon a tengeri területeken folytatnak tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket, mint a tagállamok.

Módosítás  88

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Bizottság a megfelelő globális és regionális fórumokon szigorú biztonsági előírások bevezetését szorgalmazza a nemzetközi szintű tengeri olaj- és gázipari tevékenységek terén, ideértve a sarkvidéki vizeken folytatott tevékenységet is.

(3) A Bizottság a megfelelő globális és regionális fórumokon szigorú biztonsági előírások bevezetését szorgalmazza a nemzetközi szintű tengeri olaj- és gázipari tevékenységek terén. A Bizottság ezenkívül a megfelelő helyeken fellép a sarkvidéki vizeken folytatott tengeri olaj- és gázipari tevékenységek moratóriuma mellett is. A Bizottság az EU szomszédságpolitikáját a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi normák támogatásának eszközeként használja fel.

Indokolás

A Bizottság értékelése szerinti az uniós vizeken igen nagy a súlyos tengeri balesetek előfordulásának valószínűsége. A sarkvidéki vizeken a kockázatok többszörösen nagyok. A vállalkozásoknak nincsenek tapasztalataik a sarkvidéki tengeri fúrások területén. Egy jeges-tengeri baleset katasztrofális és ellenőrizhetetlen következményekkel járna. A kifolyó olajat csak a jég felolvadása után lehetne biztonságba helyezni. Az EU-nak ezért határozottan kell fellépnie a moratórium mellett.

Módosítás  89

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) segítségével megakadályozza egy kialakuló súlyos baleset bekövetkezését a létesítményben vagy a tagállam által a létesítmény vagy a tenger alatti kútfej körül meghatározott tilalmi zónában;

a) segítségével megelőzze egy tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos baleset eszkalálódását vagy enyhítse e balesetek következményeit a tagállam által a létesítmény, a tenger alatti kútfej vagy a csővezeték körül meghatározott tilalmi zónában;

Módosítás  90

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A üzemeltető rendszeresen ellenőrzi a belső katasztrófaelhárítási terv hatékonyságát.

(5) Az üzemeltető évente ellenőrzi a belső katasztrófaelhárítási tervet a katasztrófaelhárítási berendezései és képességei hatékonyságának bizonyítása érdekében azzal a céllal, hogy garantálni lehessen az evakuálási, elszigetelési és ellenőrzési, mentési, tisztítási és ártalmatlanítási műveletek magas szintű biztonságát.

Módosítás  91

Rendeletre irányuló javaslat

30 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok külső katasztrófaelhárítási terveket készítenek a joghatóságuk alá tartozó valamennyi tengeri olaj- és gázipari létesítmény, valamint esetlegesen érintett terület tekintetében.

(1) A tagállamok külső katasztrófaelhárítási terveket készítenek a joghatóságuk alá tartozó valamennyi tengeri olaj- és gázipari létesítmény vagy összekapcsolt infrastruktúra, valamint esetlegesen érintett terület tekintetében. A külső katasztrófaelhárítási tervekben pontosítani kell az üzemeltető külső katasztrófaelhárítási fellépésben játszott szerepét, valamint az üzemeltető felelősségét a külső katasztrófaelhárítási költségeket illetően.

Módosítás  92

Rendeletre irányuló javaslat

30 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A külső katasztrófaelhárítási terveket az érintett üzemeltetőkkel és – adott esetben – engedélyesekkel együttműködve kell elkészíteni, és össze kell hangolni az érintett területen lévő vagy tervezett létesítmények belső katasztrófaelhárítási terveivel. A belső tervek üzemeltető által bejelentett frissítéseit figyelembe kell venni.

(2) A külső katasztrófaelhárítási terveket az érintett üzemeltetőkkel és – adott esetben – engedélyesekkel együttműködve kell elkészíteni, és össze kell hangolni az érintett területen meglévő vagy tervezett létesítmények, vagy azokhoz kapcsolódó infrastruktúrák aktuális belső katasztrófaelhárítási terveivel. A belső tervek üzemeltető által bejelentett frissítéseit figyelembe kell venni.

Módosítás  93

Rendeletre irányuló javaslat

30 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tagállamok megtesznek minden megfelelő intézkedést a tagállamok katasztrófaelhárítási felszerelései és szakismeretei nagy fokú kompabilitásának és interoperabilitásának megteremtéséért egy adott földrajzi régióban vagy szükség esetén azon kívül is. A tagállamoknak szorgalmazniuk kell, hogy az ágazati szereplők e bekezdés szellemében kompatibilis katasztrófaelhárítási eszközöket fejlesszenek ki.

(4) Azok a tagállamok, amelyeknek joghatósága alatt tengeri olaj- és gázipari tevékenységek zajlanak, megtesznek minden megfelelő intézkedést a tagállamok katasztrófaelhárítási felszerelései és szakismeretei nagy fokú kompatibilitásának és interoperabilitásának megteremtéséért egy adott földrajzi régióban vagy szükség esetén azon kívül is. Az érintett tagállamoknak szorgalmazniuk kell, hogy az ágazati szereplők e bekezdés szellemében kompatibilis katasztrófaelhárítási berendezéseket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki.

Módosítás  94

Rendeletre irányuló javaslat

30 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A tagállamok naprakészen tartják a területükön lévő vagy joghatóságuk alá tartozó köz- és magánszférabeli jogalanyok rendelkezésére álló katasztrófaelhárítási erőforrásokkal kapcsolatos információkat. Ezeket az információkat elérhetővé kell tenni más tagállamok vagy – kölcsönösségi alapon – szomszédos harmadik országok, valamint a Bizottság részére.

(6) A tagállamok naprakészen tartják a területükön lévő vagy joghatóságuk alá tartozó köz- és magánszférabeli jogalanyok rendelkezésére álló katasztrófaelhárítási erőforrásokkal kapcsolatos információkat. Ezeket az információkat kérésre elérhetővé kell tenni más tagállamok, a Bizottság vagy – kölcsönösségi alapon – szomszédos harmadik országok részére.

Módosítás  95

Rendeletre irányuló javaslat

31 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az üzemeltető haladéktalanul értesíti a felelős hatóságot a súlyos balesetről vagy a súlyos baleset közvetlen kockázatával járó helyzetről. Szükség esetén a felelős hatóság segítséget nyújt az érintett üzemeltetőnek a kockázat vagy baleset eszkalálódásának megelőzésében.

(1) Az üzemeltető haladéktalanul értesíti a felelős hatóságot a súlyos balesetről, ideértve annak eredetét, valamint a környezetet és az emberi életet és egészséget érintő lehetséges hatásait, vagy a súlyos baleset közvetlen kockázatával járó helyzetről. Szükség esetén a felelős hatóság segítséget nyújt az érintett üzemeltetőnek a kockázat vagy baleset eszkalálódásának megelőzésében. Az értesítés tartalmazza a baleset körülményeit és annak várható következményeit.

Módosítás  96

Rendeletre irányuló javaslat

31 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Baleset bekövetkezése esetén a felelős hatóság az érintett üzemeltetővel együttműködésben megteszi a szükséges intézkedéseket a baleset eszkalálódásának megelőzésére és a hatások mérséklésére.

(2) Súlyos baleset bekövetkezése esetén az üzemeltető az érintett üzemeltetőkkel együttműködésben megteszi a szükséges intézkedéseket a baleset eszkalálódásának megelőzésére és a hatások mérséklésére. Az üzemeltetőt a felelős hatóságok segíthetik, amelyek további forrásokat biztosíthatnak.

Módosítás  97

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Amennyiben valószínűsíthető, hogy a tengeri olaj- és gázipari baleset országhatárokon átterjedő hatásokkal jár, a tagállamok tájékoztatást nyújtanak a Bizottság és az esetlegesen érintett tagállamok vagy – kölcsönösségi alapon – harmadik országok részére, és a külső katasztrófaelhárítási terv kidolgozásánál figyelembe veszik a beazonosított kockázatot. A szóban forgó tagállamok összehangolják katasztrófaelhárítási terveiket a baleset közös elhárításának előmozdítása érdekében.

(1) Amennyiben valószínűsíthető, hogy a tengeri olaj- és gázipari baleset országhatárokon átterjedő hatásokkal jár, az érintett tagállamok tájékoztatást nyújtanak a Bizottság és az esetlegesen érintett tagállamok vagy – kölcsönösségi alapon – harmadik országok részére, és a külső katasztrófaelhárítási terv kidolgozásánál figyelembe veszik a beazonosított kockázatot. A szóban forgó tagállamok összehangolják katasztrófaelhárítási terveiket a baleset közös elhárításának előmozdítása érdekében. Amennyiben valószínűsíthető, hogy a szárazföldi olaj- és gázipari baleset országhatárokon átterjedő hatásokkal jár, és kockázatot jelent harmadik országokra nézve, a tagállamok a Bizottság, valamint kölcsönösségi alapon a harmadik országok rendelkezésére bocsátják az információt.

Módosítás  98

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok koordinálják az Unió határain túli területekre vonatkozó intézkedéseket a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből adódó lehetséges kedvezőtlen hatások kialakulásának megelőzése érdekében.

(2) Az érintett tagállamok koordinálják az Unió határain túli területekre vonatkozó intézkedéseket a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből adódó lehetséges kedvezőtlen hatások kialakulásának megelőzése érdekében.

Módosítás  99

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok az esetlegesen érintett tagállamokkal, érintett uniós ügynökségekkel és harmadik országokkal együttműködve rendszeresen ellenőrzik készültségüket a balesetek hatékony elhárítása tekintetében. A Bizottság részt vehet a határokon átnyúló és uniós katasztrófaelhárítási mechanizmusok ellenőrzésére irányuló gyakorlatokban.

(3) Az érintett tagállamok az esetlegesen érintett egyéb tagállamokkal, érintett uniós ügynökségekkel és szomszédos harmadik országokkal együttműködve rendszeresen ellenőrzik készültségüket a balesetek hatékony elhárítása tekintetében. A Bizottság részt vehet a határokon átnyúló és uniós katasztrófaelhárítási mechanizmusok ellenőrzésére irányuló gyakorlatokban.

Módosítás  100

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Olyan súlyos baleset bekövetkezése vagy ezzel fenyegető helyzet esetén, amelynek határokon átnyúló hatása van, vagy amely ilyen hatások kiváltására alkalmas, az a tagállam, amelynek joghatósága alatt a katasztrófahelyzet előállt, késedelem nélkül értesíti a Bizottságot és azokat a tagállamokat, amelyeket a katasztrófahelyzet érinthet.

(4) Olyan súlyos baleset bekövetkezése vagy ezzel fenyegető helyzet esetén, amelynek határokon átnyúló hatása van, vagy amely ilyen hatások kiváltására alkalmas, az a tagállam, amelynek joghatósága alatt a katasztrófahelyzet előállt, késedelem nélkül értesíti azokat a tagállamokat vagy harmadik országokat, amelyeket a katasztrófahelyzet érinthet, valamint a Bizottságot.

Módosítás  101

Rendeletre irányuló javaslat

37 cikk – 1 bekezdés

2004/35/EK irányelv

2 cikk – 1 pont – b pont – ii alpont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii. az érintett, 2008/56/EK irányelv szerinti tengervizek környezeti állapotára, amennyiben a tengeri környezet környezeti állapotának bizonyos aspektusaira a 2000/60/EK irányelv már nem terjed eleve ki;

ii. az érintett, a 2008/56/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti tengervizek környezeti állapotára, amennyiben a tengeri környezet környezeti állapotának bizonyos aspektusaira a 2000/60/EK irányelv már nem terjed eleve ki;

Módosítás  102

Rendeletre irányuló javaslat

37 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

37a. cikk

 

A környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelv1 módosítása

 

A 2008/99/EK irányelv a következőképpen módosul:

 

(1) A 3. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

„h) bármely magatartás, amely valamely védett területen található élőhely jelentős állagromlását okozza, beleértve a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek okozta súlyos balesetet is;”

 

„j) jelentős olajszennyezéssel járó baleset.”

 

(2) Az A. melléklet a következő francia bekezdéssel egészül ki:

 

„– az Európai Parlament és a Tanács XX/XX/EU rendelete a tengeri olaj- és gáziparban végzett kutatási, feltárási és termelési tevékenységek biztonságáról”

 

„– az Európai Parlament és a Tanács XX/XX/EU irányelve a tengeri olaj- és gáziparban végzett kutatási, feltárási és termelési tevékenységek biztonságáról”

 

____________

 

1 HL L 328., 2008.12.6., 28. o.

Módosítás  103

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1) Az e mellékletben meghatározott tájékoztatási követelmények minimumkövetelmények. Az illetékes hatóságok figyelembe veszik a legjobb gyakorlat terén végbement fejleményeket, és bármikor további információt kérhetnek az esetlegesen figyelembe veendő, lényeges anyagi, technikai vagy felszerelési változások tükrözése érdekében.

Módosítás  104

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 rész – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. a létesítmény üzemeltetőjének neve és címe;

1. a létesítmény üzemeltetőjének és – amennyiben eltérő – a tulajdonosának neve és címe;

Módosítás  105

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 rész – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. a létesítmény és a tervezett helyszínre jellemző feltételek ismertetése;

5. a létesítmény és a tervezett helyszínre jellemző feltételek, ideértve az adott helyszínen végzendő tevékenység lehetséges fizikai, földrajzi, meteorológiai vagy környezeti korlátainak ismertetése;

Módosítás  106

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 2 rész – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. annak igazolása, hogy az összes létező súlyos veszélyhelyzet meghatározásra került, felmérték előfordulásuk valószínűségét és lehetséges következményeit, és a kezelésükre szolgáló ellenőrzési intézkedések alkalmasak a személyi és környezeti károkat okozó súlyos veszélyhelyzeti események kockázatának elfogadható szintre való csökkentésére;

4. annak igazolása, hogy az összes létező súlyos veszélyhelyzet meghatározásra került, felmérték előfordulásuk valószínűségét és lehetséges következményeit, és a kezelésükre szolgáló ellenőrzési intézkedések, ezen belül a biztonsági szempontból kritikus elemek alkalmasak és a későbbiekben is alkalmasak lesznek a személyi és környezeti károkat okozó súlyos veszélyhelyzeti események kockázatának eltűrhető szintre való csökkentésére;

Módosítás  107

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 2 rész – 13 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

13. a várhatóan jelentős mértékben érintett környezeti tényezők leírása és a beazonosított potenciális környezeti hatások értékelése, különös tekintettel a szennyező anyagok kibocsátására; továbbá a környezetszennyezés megelőzésére, csökkentésére vagy ellensúlyozására tervezett műszaki és egyéb intézkedések ismertetése, a nyomon követést is beleértve.

13. a várhatóan jelentős mértékben érintett környezeti tényezők leírása és a beazonosított potenciális környezeti hatások értékelése, különös tekintettel a vegyi anyagok, az egyéb veszélyes anyagok és a szennyező anyagok kibocsátására; továbbá a környezetszennyezés megelőzésére, csökkentésére vagy ellensúlyozására tervezett műszaki és egyéb intézkedések ismertetése, a nyomon követést is beleértve.

Módosítás  108

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 3 rész – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. a létesítmény üzemeltetőjének neve és címe;

1. a létesítmény üzemeltetőjének és – amennyiben eltérő – a tulajdonosának neve és címe;

Módosítás  109

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 3 rész – 14 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14. a várhatóan jelentős mértékben érintett környezeti tényezők leírása és a beazonosított potenciális környezeti hatások értékelése, különös tekintettel a szennyező anyagok kibocsátására; továbbá a környezetszennyezés megelőzésére, csökkentésére vagy ellensúlyozására tervezett műszaki és egyéb intézkedések ismertetése, a nyomon követést is beleértve.

14. a várhatóan jelentős mértékben érintett környezeti tényezők leírása és a beazonosított potenciális környezeti hatások értékelése, különös tekintettel a vegyi anyagok, az egyéb veszélyes anyagok és a szennyező anyagok kibocsátására; továbbá a környezetszennyezés megelőzésére, csökkentésére vagy ellensúlyozására tervezett műszaki és egyéb intézkedések ismertetése, a nyomon követést is beleértve.

Módosítás  110

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 4 rész – 11 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a létesítmény belső katasztrófavédelmi tervében figyelembe vett környezeti feltételek;

b) a létesítmény belső katasztrófavédelmi tervében foglalt környezeti feltételek részletei;

Módosítás  111

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 4 rész – 11 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a katasztrófavédelmi rendelkezések ismertetése a súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésben nem említett súlyos környezeti katasztrófák esetére is kitérve; valamint

c) a katasztrófavédelmi rendelkezések ismertetése a súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésben nem említett, a környezetet vagy az emberi egészséget érintő súlyos katasztrófák vagy balesetek esetére is kitérve; valamint

Módosítás  112

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 5 rész – 1 bekezdés – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a) független jogalany;

Módosítás  113

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 5 rész – 1 bekezdés – -a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-aa) a független harmadik fél és a létesítmény üzemeltetője vagy a kút üzemeltetője között semmilyen összeférhetetlenség nem áll fenn;

Módosítás  114

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 5 rész – 1 bekezdés – -a b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-ab) a független harmadik fél és az azt segítő személyek semmilyen kereskedelmi vagy anyagi érdekkel nem rendelkeznek az üzemeltető által elvégzendő tevékenységekben.

Módosítás  115

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 5 rész – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) ahhoz, hogy rendszerbeli funkcióját objektív módon be tudja tölteni, kellő mértékben független azon irányítási rendszerektől, amelyek a független harmadik fél által végzett hitelesítés vagy kútvizsgálat rendszerelemeinek bármely aspektusáért bármilyen mértékben feleltek vagy felelnek;

b) ahhoz, hogy rendszerbeli funkcióját objektív módon be tudja tölteni, független azon irányítási rendszerektől, amelyek a független harmadik fél által végzett hitelesítés vagy kútvizsgálat rendszerelemeinek bármely aspektusáért bármilyen mértékben feleltek vagy felelnek;

Módosítás  116

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 6 rész – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. a létesítmény üzemeltetőjének neve és címe;

1. a létesítmény üzemeltetőjének és – amennyiben eltérő – a tulajdonosának neve és címe;

Módosítás  117

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 3 bekezdés – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i) a katasztrófaelhárítási felszerelések rendelkezésre állásának, valamint a hatékony használatukra vonatkozó eljárások megfelelőségének értékelése.

i) a katasztrófaelhárítási felszerelések rendelkezésre állásának, kielégítő és megfelelő voltának és helyes működésének, valamint a hatékony használatukra vonatkozó eljárások megfelelőségének értékelése, adott esetben beleértve az olajszennyezés-elhárítási rés elemzését;

Módosítás  118

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 3 bekezdés – i a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ia) az üzemeltető katasztrófaelhárítási kapacitása hatékonyságának értékelése, beleértve a legrosszabb eset szerinti szennyezés esetén fennálló bevetési és mentési teljesítményt.

Módosítás  119

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1) Az ebben a mellékletben meghatározott rendelkezések minimumrendelkezések. Az illetékes hatóságok figyelembe veszik a legjobb gyakorlat terén végbement fejleményeket, és bármikor további rendelkezéseket kérhetnek az üzemeltetőktől annak biztosítása érdekében, hogy szükség esetén a lényeges anyagi, technikai vagy felszerelési változásokat figyelembe vehessék.

Módosítás  120

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az üzemeltetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a veszélyes anyagok mindenkor a csővezetékek, vízi járművek és a biztos elkülönítésre szolgáló berendezések zárt rendszerein belül maradjanak. Ezen túlmenően az üzemeltetők felelőssége biztosítani, hogy a védőelemek semminemű kiesése ne vezethessen súlyos veszélyhelyzeti eseményhez.

(4) Az üzemeltetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a vegyi anyagok és egyéb veszélyes anyagok mindenkor a csővezetékek, vízi járművek és a biztos elkülönítésre szolgáló berendezések zárt rendszerein belül maradjanak. Ezen túlmenően az üzemeltetők felelőssége biztosítani, hogy a védőelemek semminemű kiesése ne vezethessen súlyos veszélyhelyzeti eseményhez, amely különösen a környezetet vagy az emberi életet és egészséget érinti.

Módosítás  121

Rendeletre irányuló javaslat

V melléklet – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1) Az ebben a mellékletben meghatározott követelmények minimumkövetelmények. Az illetékes hatóságok figyelembe veszik a legjobb gyakorlat terén végbement fejleményeket, és bármikor további követelményeket vezethetnek be annak biztosítása érdekében, hogy szükség esetén a lényeges anyagi, technikai vagy felszerelési változásokat figyelembe vehessék.

Módosítás  122

Rendeletre irányuló javaslat

V melléklet – 1 rész – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) az anyagkibocsátás legrosszabb esetére vonatkozó forgatókönyv, amely részletezi a lehetséges napi mennyiséget, terjedési irányt, valamint az érintett területeket az anyagkibocsátásból származó szennyeződés legrosszabb esetéből eredő szabályozatlan kitörés során. Továbbá a forgatókönyvnek tartalmaznia kell a lehetséges válaszlépésekre vonatkozó információkat és az anyagkibocsátás legrosszabb esetére vonatkozó forgatókönyv végrehajtásának lehetséges késését szélsőséges üzemeltetési körülmények között.

Módosítás  123

Rendeletre irányuló javaslat

V melléklet – 1 rész – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) a rendelkezésre álló felszerelések és források leírása;

e) a rendelkezésre álló – ezen belül az esetleges szivárgások elfojtását szolgáló – felszerelések és források leírása;

Módosítás  124

Rendeletre irányuló javaslat

V melléklet – 1 rész – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea) a diszpergáló szerként alkalmazott esetleges vegyi anyagok előzetes értékelésének bizonyítéka, amelyet a közegészségügyi következmények és további környezeti károk minimálisra csökkentése érdekében végeztek el.

Módosítás  125

Rendeletre irányuló javaslat

V melléklet – 1 rész – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g) a súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésben ismertetett – például a II. melléklet 2. pontjának (7) bekezdése és 3. pontjának (7) bekezdése szerinti – mentési intézkedések koordinálását szolgáló intézkedések, amelyek súlyos baleset bekövetkeztekor jó túlélési esélyeket biztosítanak a létesítmény területén tartózkodó személyek számára;

g) a súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésben ismertetett – például a II. melléklet 2. pontjának (7) bekezdése és 3. pontjának (7) bekezdése szerinti – a környezeti károk minimalizálását és a mentési intézkedések koordinálását szolgáló intézkedések, amelyek súlyos baleset bekövetkeztekor jó túlélési esélyeket biztosítanak a létesítmény területén tartózkodó személyek számára;

Módosítás  126

Rendeletre irányuló javaslat

V melléklet – 1 rész – 1 bekezdés – i a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ia) az olajszennyezés-elhárítási rés becslése, az idő százalékában kifejezve, valamint az érintett létesítményekben fennálló műveleti korlátok leírása. A rés fenti elemzése magában foglalja a szennyezéselhárító rendszerek maximális elhárítási műveleti korlátainak kiszámítását egy sor környezeti és biztonsági tényezőre nézve, valamint azon feltételek gyakoriságának, időtartamának és időpontjának elemzését, amelyek kizárnák az elhárítást egy adott helyen. Az ilyen elhárítás kiszámításához egyebek közt az alábbi környezeti feltételeket kell figyelembe venni:

 

i. időjárás, ezenbelül szél, látási viszonyok, csapadék és hőmérséklet;

 

ii. a tenger állapota, ár-apály viszonyok és áramlások;

 

iii. jég és törmelék jelenléte;

 

iv. napsütéses órák száma; továbbá

 

v. egyéb ismert környezeti feltételek, amelyek befolyásolhatják az elhárító felszerelés hatékonyságát vagy az elhárítási erőfeszítések általános eredményességét.

Módosítás  127

Rendeletre irányuló javaslat

V melléklet – 1 rész – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Az üzemeltetők rendszeresen tesztelik katasztrófaelhárítási terveiket a katasztrófaelhárítási berendezéseik és képességeik bizonyítására, és az evakuálási, szennyeződéskontrollálási és szabályozási, mentési, szennyeződésmentesítési és ártalmatlanítási műveletek magas szintű biztonságának és teljesítményének biztosítására.

Módosítás  128

Rendeletre irányuló javaslat

V melléklet – 2 rész – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) a diszpergáló szerként használni tervezett esetleges vegyi anyagok előzetes környezeti és egészségi értékelésének bizonyítéka,

ELJÁRÁS

Cím

A tenger alatti kőolaj- és földgázlelőhelyek felkutatásának, feltárásának és kitermelésének biztonságossá tétele

Hivatkozások

COM(2011)0688 – C7-0392/2011 – 2011/0309(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

17.11.2011

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

17.11.2011

Társbizottság(ok) - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

24.5.2012

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Justas Vincas Paleckis

10.1.2012

Vizsgálat a bizottságban

10.7.2012

6.9.2012

 

 

Az elfogadás dátuma

19.9.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

55

10

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Martina Anderson, Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sergio Berlato, Lajos Bokros, Milan Cabrnoch, Martin Callanan, Nessa Childers, Tadeusz Cymański, Esther de Lange, Bas Eickhout, Edite Estrela, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Matthias Groote, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Dan Jørgensen, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Zofija Mazej Kukovič, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Antonyia Parvanova, Andres Perello Rodriguez, Mario Pirillo, Pavel Poc, Frédérique Ries, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Dagmar Roth-Behrendt, Kārlis Šadurskis, Carl Schlyter, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Bogusław Sonik, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Salvatore Tatarella, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Glenis Willmott, Marina Yannakoudakis

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Margrete Auken, Nikos Chrysogelos, José Manuel Fernandes, Gaston Franco, Justas Vincas Paleckis, Michèle Rivasi, Marita Ulvskog, Kathleen Van Brempt, Andrea Zanoni

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Andrzej Grzyb, Jacek Włosowicz, Inês Cristina Zuber


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (19.9.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a tengeri olaj- és gáziparban végzett kutatási, feltárási és termelési tevékenységek biztonságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0688 – C7‑0392/2011 – 2011/0309(COD))

A vélemény előadója (*): Eva Lichtenberger

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

A tengeri olaj- és gáziparban végzett kutatási, feltárási és termelési tevékenységek biztonságáról szóló javasolt rendelet (2011/0309 (COD)) rendkívül fontos jogszabály, amely egyedülálló esélyt kínál az EU számára, hogy orvosolja a súlyos hiányosságokat, és mindenekfelett, hogy valódi uniós biztonsági kultúrát hozzon létre. Az előadó megfelelőnek találja a rendeletet, mivel annak jogalapja szavatolja a következetes, gyors és közvetlen végrehajtást valamennyi tagállamban. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a nemzeti/regionális értelmezések lehetőségének csökkentése révén hatékonyan megvalósítható a rendelet kitűzött célja, amely végső soron az ipar, a nemzeti kormányzatok és az uniós polgárok javát szolgálja. Az eladó ugyanakkor meg van győződve arról, hogy átfogóbb reformokra és a kockázatos tevékenységek vonatkozásában szigorúbb előírásokra van szükség. A szakpolitikai lehetőségek közül való választást illetően úgy véli, hogy intézményesítettebb megközelítést kell alkalmazni, hogy Európa nagyobb szerepet kapjon a tengeri olaj- és gáziparban végzett műveletek felügyeletében (3. szakpolitikai lehetőség), lehetőleg az Európai Tengerbiztonsági Ügynökségen (EMSA) keresztül. E tekintetben az Ügynökség szerepét nem szabadna csupán a vészhelyzeti műveletekre szűkíteni. Ellenkezőleg, Európának támaszkodnia kellene az EMSA olajszennyezés-megelőzés (auditok, észlelés, ellenőrzések és képzések) és az uniós szabályok megfelelő végrehajtásának nyomon követése terén szerzett tapasztalataira. Általánosságban a vélemény előadója felhívja az Európai Parlamentet, mint társjogalkotót, hogy tegye a szöveget kiegyensúlyozottabbá a part menti közösségek, a munkavállalók és a környezetvédelmi megfontolások tekintetében.

MÓDOSÍTÁSOK

A Jogi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az EUMSZ 191. cikke célkitűzésként határozza meg a környezet minőségének megőrzését, védelmét és javítását, továbbá előírja, hogy minden uniós fellépésnek – a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása mellett – szem előtt kell tartania a magas szintű védelem biztosítását, és az elővigyázatosság és a megelőzés elvén kell alapulnia.

(1) Az EUMSZ 191. cikke célkitűzésként határozza meg a környezet minőségének megőrzését, védelmét és javítását, továbbá előírja, hogy minden uniós fellépésnek – a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása mellett – szem előtt kell tartania a magas szintű védelem biztosítását, és az elővigyázatosság és a megelőzés elvén kell alapulnia. A 191. cikk (2) bekezdésének értelmében az e rendelet szerinti tevékenységek által okozott bármely kárral kapcsolatos teljes körű felelősségvállalás esetén be kell tartani a szennyező fizet alapelvet.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) E rendelet célja a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekhez kötődő súlyos balesetek számának csökkentése és azok hatásainak enyhítése, ezen keresztül pedig a tengeri környezet és a partvidéki gazdaságok szennyezéssel szembeni védelmének javítása, a tengeri olaj- és gázkutatás, -feltárás és -kitermelés biztonságára vonatkozó minimumfeltételek rögzítése, az uniós energiatermelésben előforduló zavarok megelőzése, valamint a balesetek esetén alkalmazandó válaszmechanizmusok javítása.

(2) E rendelet célja a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekhez kötődő súlyos balesetek megelőzése, számának csökkentése és azok hatásainak enyhítése, ezen keresztül pedig a tengeri környezet és a partvidéki gazdaságok szennyezéssel szembeni védelmének javítása, a tengeri olaj- és gázkutatás, -feltárás és -kitermelés biztonságára vonatkozó minimumfeltételek rögzítése, az uniós energiatermelésben előforduló zavarok megelőzése, valamint a balesetek esetén alkalmazandó válaszmechanizmusok javítása.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) A tengeri ipari tevékenységek biztonságára vonatkozó, jelen állapotában széttagolt európai szabályozási keret és az ágazati gyakorlatban jelenleg alkalmazott biztonsági intézkedések nem nyújtanak kellő garanciát arra, hogy a tengeri balesetek kockázata EU-szerte a lehető legkisebb legyen, mint ahogy arra sem, hogy az uniós vizeken bekövetkezett baleseteket követően a leghatékonyabb válaszmechanizmus lépjen életbe, méghozzá kellő időben. A meglévő felelősségi szabályok értelmében nem lehet minden esetben egyértelműen megállapítani a felelős fél kilétét, és/vagy előfordulhat, hogy a felelős nem tudja kifizetni az általa okozott károkért járó kártérítés teljes összegét, vagy nem kötelezhető erre.

(8) A tengeri ipari tevékenységek biztonságára vonatkozó, jelen állapotában széttagolt európai szabályozási keret és az ágazati gyakorlatban jelenleg alkalmazott biztonsági intézkedések nem nyújtanak kellő garanciát arra, hogy a tengeri balesetek kockázata EU-szerte a lehető legkisebb legyen, mint ahogy arra sem, hogy az uniós vizeken bekövetkezett baleseteket követően a leghatékonyabb válaszmechanizmus lépjen életbe, méghozzá kellő időben. Biztosítani kell, hogy a meglévő felelősségi szabályok értelmében a felelős fél kiléte minden esetben egyértelműen megállapítható legyen a műveletek megkezdése előtt, és képesnek kell lennie az általa okozott károkért járó kártérítés teljes összegének megfizetésére, végső esetben kölcsönös kártérítési rendszerek révén.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) Tisztázni szükséges, hogy a 94/22/EK irányelv értelmében tengeri ipari tevékenységek végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező engedélyesek a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában potenciálisan felelős „gazdasági szereplőknek” minősülnek, és nem engedhető meg, hogy ilyen irányú felelősségeiket velük szerződött harmadik felekre ruházzák át.

(10) Tisztázni szükséges, hogy a 94/22/EK irányelv értelmében a tengeri ipari tevékenységek végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező engedélyes a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában „gazdasági szereplőnek” minősül, és nem jogosult arra, hogy ilyen irányú felelősségeit vele szerződött harmadik felekre ruházza át.

 

Egyéb felelősségek tekintetében még a tengeri tevékenységek megkezdése előtt tisztázni kell és egyértelműen meg kell állapítani a felelős felek kilétét.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

48 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48) Tekintve, hogy nem létezik olyan pénzügyi biztosíték és közös kockázatviselési intézkedés, amely lefedné egy különösen súlyos baleset minden lehetséges következményét, kívánatos, hogy a Bizottság folytassa a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből eredő károk fedezéséhez kellőképpen robusztus felelősségmegosztási rendszer létrehozására, a pénzügyi alkalmasságra, ezen belül a célnak megfelelően kialakított pénzügyi biztosítékokra vonatkozó követelmények megállapítására alkalmas intézkedések elemzését és tanulmányozását.

(48) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fennhatóságuk alá tartozó gazdasági szereplők pénzügyi biztosíték nyújtása révén igazolják, hogy képesek a műveleteik által okozott károk megtérítésére, valamint meg kell határozniuk, hogy mely eszközök (alapok, banki garanciák, biztosítás és/vagy közös kockázatviselés) felelnek meg e célra. Tekintve, hogy nem létezik olyan pénzügyi biztosíték és közös kockázatviselési intézkedés, amely lefedné egy különösen súlyos baleset minden lehetséges következményét, kívánatos, hogy a Bizottság folytassa a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből eredő károk fedezéséhez egy robusztus felelősségmegosztási rendszer létrehozására, a pénzügyi alkalmasságra ezen belül pénzügyi biztosítékok rendelkezésre állásának javítására vonatkozó követelmények megállapítására alkalmas intézkedések elemzését és tanulmányozását.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyt kérelmező jogalanyok műszaki és pénzügyi képességének értékelésekor mindenekelőtt kellőképpen figyelembe kell venni az adott területtel kapcsolatos kockázatokat, veszélyeket és egyéb releváns információkat, a feltárási és termelési tevékenységek mindenkori állását, valamint a kérelmező pénzügyi képességeit, ideértve a pénzügyi biztosítékot és a szóban forgó tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből adódó esetleges felelősségek vállalásának képességét, különös tekintettel a környezeti károkkal kapcsolatos felelősségre.

(2) A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyt kérelmező jogalanyok műszaki és pénzügyi képességének értékelésekor mindenekelőtt kellőképpen figyelembe kell venni az adott engedélyezett területtel kapcsolatos kockázatokat, veszélyeket és egyéb releváns információkat, a feltárási és termelési tevékenységek mindenkori állását, valamint a kérelmező pénzügyi képességeit, ideértve a pénzügyi biztosítékot és a szóban forgó tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből adódó esetleges összes felelősség vállalásának képességét, különös tekintettel a környezeti károkkal kapcsolatos felelősségre. Figyelembe kell venni azokat a baleseteket vagy incidenseket is, amelyekkel kapcsolatban bebizonyosodott a kérelmező felelőssége vagy hanyagsága, valamint az esetleges válaszintézkedések átláthatóságát és eredményességét.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A kérelmező bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújtott a tengeri olaj- és gázipari tevékenységeiből adódó esetleges felelősségek mindegyikének fedezésére, különös tekintettel a környezeti károkra vonatkozó felelősségre. A pénzügyi biztosítéknak a kutakkal kapcsolatos műveletek megkezdése előtt érvényesnek és hatályosnak kell lennie.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az engedélyező hatóság csak abban az esetben adjon engedélyt, ha a kérelmező kielégítő módon bizonyította, hogy a tagállamok által meghatározandó szabályok alapján, pénzügyi biztosíték nyújtásával megfelelő tartalékot képezett vagy képez majd a szóban forgó tengeri olaj- és gázipari tevékenységeiből adódó kötelezettségek fedezésére, különös tekintettel a környezeti károkra vonatkozó felelősségre. A pénzügyi biztosítéknak a kutakkal kapcsolatos műveletek megkezdése előtt érvényesnek és hatályosnak kell lennie.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A 94/22/EK irányelv szerinti engedélyező hatóságok a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyt kérelmező jogalanyok műszaki és pénzügyi képességének értékelésekor figyelembe veszik az adott helyszínnel kapcsolatos kockázatokat, veszélyeket és egyéb releváns információkat, valamint a feltárási és termelési tevékenységek mindenkori állását.

(4) A 94/22/EK irányelv szerinti engedélyező hatóságok a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyt kérelmező jogalanyok műszaki és pénzügyi képességének értékelésekor figyelembe veszik az adott helyszínnel kapcsolatos kockázatokat, veszélyeket és egyéb releváns információkat, valamint a feltárási és termelési tevékenységek mindenkori állását. Az engedélyező hatóságok biztosítják, hogy a kötelezettségekre vonatkozó, (2a) bekezdés szerint nyújtott pénzügyi biztosítékok arányosak a szóban forgó, az adott helyszínnel és a műveletek adott szakaszával kapcsolatos kockázatokkal, veszélyekkel és egyéb releváns információkkal.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A tagállamok ösztönzik és elősegítik a fenntartható pénzügyi biztosítékok létrehozását.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b) A Bizottság [egy évvel a rendelet elfogadását követően] jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a pénzügyi biztosíték funkcióját ellátó termékek és olyan megállapodásokra vonatkozó javaslatok rendelkezésre állásáról, melyek a pénzügyi biztosítékok (2a) bekezdésnek megfelelő nyújtásának elősegítését célozzák.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4c) A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyt kérelmező jogalanyok maradéktalanul felfedik a pénzügyi és műszaki képességeikre vonatkozó bizonyítékokat, valamint az adott területtel és a feltárási és termelési tevékenységek adott állásával kapcsolatos egyéb, vonatkozó információkat, és ezeket a bizonyítékokat elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 d bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4d) Különös figyelmet kell szentelni az ökológiai szempontból érzékeny tengeri és partvidéki környezeteknek, különösen az olyan ökoszisztémáknak, amelyek fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésében és az azokhoz való alkalmazkodásban (pl. sós mocsarak és fűágyak); valamint a tengeri védett területeknek, így az élőhelyekről szóló irányelv szerinti különleges természetvédelmi területeknek, a madarakra vonatkozó irányelv szerinti különleges védett területeknek, továbbá a Közösség vagy az érintett tagállamok által az általuk aláírt nemzetközi és regionális megállapodások szerinti tengeri védett területeknek.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az engedélyes vagy a tevékenységekben a vele kötött szerződés alapján részt vevő bármely jogalany által végzett tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből származó, a 2004/35/EK irányelv szerinti környezeti károk megelőzéséért és felszámolásáért az engedélyes felel. A tevékenységekre vonatkozó, e rendelet szerinti jóváhagyási eljárás nem érinti az engedélyes felelősségét.

Az engedélyes vagy a tevékenységekben a vele kötött szerződés alapján részt vevő bármely jogalany által végzett tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből származó, a 2004/35/EK irányelv szerinti környezeti károk megelőzéséért és felszámolásáért az engedélyes felel. A tevékenységekre vonatkozó, e rendelet szerinti jóváhagyási eljárás biztosítja, hogy az engedélyesek garanciát nyújtsanak arra vonatkozóan, hogy képesek fedezni bármely felmerülő kötelezettséget.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az engedélyes vagy a tevékenységekben a vele kötött szerződés alapján részt vevő bármely jogalany által végzett tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből származó, a 2004/35/EK irányelv szerinti környezeti károk megelőzéséért és felszámolásáért az engedélyes felel. A tevékenységekre vonatkozó, e rendelet szerinti jóváhagyási eljárás nem érinti az engedélyes felelősségét.

(1) Az engedélyes vagy a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekben a vele kötött szerződés alapján részt vevő bármely üzemeltető által végzett tengeri olaj- és gázipari műveletekből származó, a 2004/35/EK irányelv szerinti környezeti károk megelőzéséért és felszámolásáért az engedélyes felel, és ő minősül az irányelv meghatározása szerinti üzemeltetőnek. A tevékenységekre vonatkozó, e rendelet szerinti jóváhagyási eljárás nem érinti az engedélyes felelősségét.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

8 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8a. cikk

 

A tengeri biztonság ügynökségi ellenőrzése

 

(1) Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA, a továbbiakban: „az Ügynökség”) műszaki és tudományos segítséget nyújt a Bizottság és a tagállamok számára a tengeri olaj- és gázműveletek biztonságával kapcsolatos kockázatok minimalizálása és az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében.

 

(2) Az Ügynökség felülvizsgálja az e rendelet szerint kiadott engedélyeket, ellenőrzi az illetékes hatóságokat, és felügyeli az ellenőrzéseket, valamint a tagállamok katasztrófavédelmi intézkedéseit.

 

(3) Az Ügynökség ezenfelül az alábbi feladatokat látja el:

 

i. a tagállamok és a Bizottság segítése az olajszennyezések kiterjedésének és környezeti hatásának, valamint az ezek körül működő létesítmények vagy hajók által jelentett biztonsági kockázatok észlelésében és nyomon követésében;

 

ii. jelentős baleset esetén a tagállamok segítése a katasztrófaelhárítási tervek kidolgozásában és végrehajtásában, különösen határokon átnyúló hatások esetén, beleértve az uniós vizeken túli hatásokat is;

 

iii. súlyos baleset, ezen belül az EU vizein túli, országhatárokat átlépő hatások esetén a tagállamok segítése a helyreállítás és a szennyeződésmentesítés tekintetében és a határokon átnyúló katasztrófaelhárító intézkedések összehangolása;

 

iv. a tagállamok segítése a tengeri olaj- és gázipari létesítményekkel kapcsolatos balesetekre irányuló vizsgálatok során, beleértve a korrekciós intézkedések szűrését is;

 

Az Ügynökség megfelelő regionális és globális fórumokon ösztönzi a magas szintű biztonsági előírások és a legjobb gyakorlatok nemzetközi alkalmazását a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek vonatkozásában.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésnek tartalmaznia kell a II. melléklet 2. és 5. pontjában meghatározott információkat.

(1) A termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésnek tartalmaznia kell a II. melléklet 2. és 5. pontjában meghatározott információkat, és bizonyítania kell, hogy a munkavállalói képviseletek és a környezetvédő csoportok véleményét figyelembe vették.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésnek tartalmaznia kell a II. melléklet 3. és 5. pontjában meghatározott információkat.

(1) A nem termelő létesítménnyel kapcsolatos, súlyos veszélyhelyzetekről szóló jelentésnek tartalmaznia kell a II. melléklet 3. és 5. pontjában meghatározott információkat, és bizonyítania kell, hogy a munkavállalói képviseletek és a környezetvédő csoportok véleményét figyelembe vették.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A Bizottság és az Unió Tengerhatósági Fóruma és az illetékes hatóságok együttműködnek az egyéb nemzetközi fórumokkal és az uniós ágazati szereplőkkel a lehető legszigorúbb biztonsági és környezeti normák globális alkalmazásának ösztönzése érdekében.

Indokolás

Jelentős végrehajtási problémákat okoz az uniós székhellyel rendelkező vállalatok arra való utasítása, hogy globálisan is az uniós normák szerint tevékenykedjenek, különösen mivel a szereplőknek meg kell felelniük a tevékenységük szerinti ország/joghatóság jogi kereteinek. Ugyanakkor a gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy valamennyi tevékenységük során az elismert legjobb gyakorlatokat alkalmazzák, betartva a helyi jogi kereteket is, és mindezt a Bizottságnak és az EU Tengerhatósági Fórumának gondosan nyomon kell követnie.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A üzemeltető rendszeresen ellenőrzi a belső katasztrófaelhárítási terv hatékonyságát.

(5) Az üzemeltető a nyilvánosság számára elérhetővé teszi a belső katasztrófa-elhárítási terveket, beleértve a reagálási kapacitások hatékonysági vizsgálatának eredményeit is.

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

30 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A külső katasztrófaelhárítási terveket az I. és V. melléklet rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni, és elérhetővé kell tenni a Bizottság, valamint megfelelő esetben a nyilvánosság számára.

(3) A külső katasztrófaelhárítási terveket az I. és V. melléklet rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni, és elérhetővé kell tenni a Bizottság, valamint megfelelő esetben a nyilvánosság számára, kellően szem előtt tartva az adatvédelmi szempontokat.

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

33 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E rendelet előírásainak ágazati szereplők általi megsértése esetére a tagállamok alkalmazandó szankciókat határoznak meg, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok megállapítják az e rendelet előírásainak ágazati szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és a régiók között a szankciók mértékében mutatkozó különbségek létrejöttének elkerülése érdekében megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

37 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(5a) „tengervizek”: a 2008/56/EK irányelv hatálya alá tartozó valamennyi víz;”

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

37 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

37a. cikk

 

A környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelv módosítása

 

(1) A 3. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

„ia) jelentős olajszennyezéssel járó baleset.”.

 

(2) Az A. melléklet a következő francia bekezdéssel egészül ki:

 

„ - Az Európai Parlament és a Tanács XX/XX/EU rendelete a tengeri olaj- és gáziparban végzett kutatási, feltárási és termelési tevékenységek biztonságáról.”.

ELJÁRÁS

Cím

A tenger alatti kőolaj- és földgázlelőhelyek felkutatásának, feltárásának és kitermelésének biztonságossá tétele

Hivatkozások

COM(2011)0688 – C7-0392/2011 – 2011/0309(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

17.11.2011

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

17.11.2011

Társbizottság(ok) - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

24.5.2012

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Eva Lichtenberger

19.12.2011

Vizsgálat a bizottságban

31.5.2012

10.7.2012

 

 

Az elfogadás dátuma

18.9.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Piotr Borys, Eva Lichtenberger, Angelika Niebler, Dagmar Roth-Behrendt, József Szájer

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Jacek Włosowicz


ELJÁRÁS

Cím

A tenger alatti kőolaj- és földgázlelőhelyek felkutatásának, feltárásának és kitermelésének biztonságossá tétele

Hivatkozások

COM(2011)0688 – C7-0392/2011 – 2011/0309(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

27.10.2011

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

17.11.2011

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

17.11.2011

EMPL

17.11.2011

ENVI

17.11.2011

JURI

17.11.2011

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

BUDG

18.1.2012

EMPL

15.12.2011

 

 

Társbizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

24.5.2012

JURI

24.5.2012

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Ivo Belet

24.1.2012

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

30.5.2012

11.7.2012

24.9.2012

 

Az elfogadás dátuma

19.3.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Amelia Andersdotter, Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Jan Březina, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Jürgen Creutzmann, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Vicky Ford, Adam Gierek, Norbert Glante, Robert Goebbels, Fiona Hall, Jacky Hénin, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Michèle Rivasi, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Ioan Enciu, Françoise Grossetête, Jolanta Emilia Hibner, Yannick Jadot, Holger Krahmer, Bernd Lange, Werner Langen, Vladko Todorov Panayotov, Mario Pirillo, Vladimír Remek

Benyújtás dátuma

25.3.2013

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat