JELENTÉS az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, javadalmazási politikák és szankciók tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

29.4.2013 - (COM(2012)0350 – C7‑0178/2012 – 2012/0168(COD)) - ***I

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Sven Giegold


Eljárás : 2012/0168(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0125/2013

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, javadalmazási politikák és szankciók tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2012)0350 – C7‑0178/2012 – 2012/0168(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0350),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 53. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0178/2012),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0125/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, javadalmazási politikák és szankciók tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[1],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás[2] keretében,

mivel:

(1)       A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítására van szükség a piaci fejlemények és a piaci szereplők és felügyeletek eddigi tapasztalatainak figyelembevétele érdekében, különösen a letétkezelők feladataira és kötelezettségeire, javadalmazási politikájára és a szankciókra vonatkozó nemzeti rendelkezések eltéréseinek a kezelése érdekében.

(2)       Annak elkerülése érdekében, hogy a rosszul kidolgozott javadalmazási rendszerek esetleg káros hatást gyakoroljanak az eredményes kockázatkezelésre és az egyes személyek kockázatvállalási magatartásának ellenőrzésére, egyértelmű kötelezettséget kell előírni az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) alapkezelő társaságai számára arra vonatkozóan, hogy az általuk kezelt ÁÉKBV kockázati profiljára szakmai tevékenységük révén lényeges hatást gyakorló alkalmazotti kategóriák tekintetében a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló javadalmazási politikákat és gyakorlatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn. Ezen alkalmazotti kategóriáknak magukban kell foglalniuk az alapok és a részalapok szintjén a döntéshozatalért felelős bármely munkavállalót és alkalmazottat, az alapkezelőlet és azokat a személyeket, akik valódi befektetési döntéseket hoznak, azokat a személyeket, akiknek hatalmukban áll befolyásolni ezeket a munkavállalókat, ideértve a befektetéspolitikai tanácsadókat és elemzőket, a felső vezetést, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke tekintetében a felső vezetéssel és a döntéshozásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat. Ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni azokra az ÁÉKBV befektetési társaságokra is, amelyek nem jelölnek ki alapkezelő társaságot.

(3)       A javadalmazási politikákra nézve irányadó elvekben el kell ismerni, hogy az ÁÉKBV alapkezelő társaságok a méretüknek, az általuk kezelt ÁÉKBV-alapok méretének, belső szervezeti felépítésüknek, valamint tevékenységeik jellegének, körének és összetettségének megfelelően eltérően tudják alkalmazni e politikákat. Az ÁÉKBV alapkezelő társaságoknak azonban minden körülmények között biztosítaniuk kell, hogy egyszerre alkalmazzák az összes ilyen elvet.

(4)       Az ezen irányelvben megállapított hatékony és eredményes javadalmazási politikákra vonatkozó elveknek összhangban kell lenniük azokkal az elvekkel, amelyeket a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról szóló, 2009. április 30-i 2009/384/EK bizottsági ajánlás meghatározott, továbbá az FSB munkájával és a G20-aknak a pénzügyi szolgáltatási ágazatban kockázatmérséklésre vonatkozó kötelezettségvállalásaikkal, illetve ez utóbbiaknak ki kell egészíteniük azokat.

(4a)     A garantált változó javadalmazásnak kivételes jellegűnek kell lennie, mivel nincs összhangban sem a hatékony kockázatkezeléssel, sem a teljesítményarányos fizetés elvével, és nem képezheti részét a jövőbeli javadalmazási terveknek.

(4b)     Az alapból az alapkezelő társaságok részére fizetett javadalmazásnak, csakúgy mint az alapkezelő társaságok által a munkavállalók részére fizetett javadalmazásnak összhangban kell állnia a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel és a befektetők érdekeivel.

(4c)     Az arányos javadalmazás mellett, az alapkezelő társaság a befektetések fenntartásához és védelméhez közvetlenül kapcsolódó költségeket és kiadásokat – mint például a jogi intézkedések, a befektetők jogainak védelme vagy érvényesítése, az elveszett értékek visszaszerzése vagy kompenzációja – kiszámlázhatja az alapnak. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy melyek a tagállamokban a lakossági befektetési termékek vonatkozásában a termékekhez kapcsolódó általános költségek és kiadások. A Bizottságnak konzultációt kell indítania és hatásvizsgálatot kell lefolytatnia, amelyet – ha további harmonizációra van szükség – jogalkotási folyamatnak kell követnie.

(5)       A javadalmazási politikák és gyakorlatok értékelésével kapcsolatos felügyeleti konvergencia előmozdítása érdekében az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (EÉPH) gondoskodnia kell arról, hogy rendelkezésre álljon az eszközkezelési szektor hatékony és eredményes javadalmazási politikájáról szóló iránymutatás. Az iránymutatás kidolgozásában az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Bankhatóságnak (EBH) is segítenie kell az EÉPH-t. Az iránymutatásoknak különösen további utasításokat kell előírniuk az alapkezelő társaság és az általa kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljával, kockázatvállalási hajlandóságával és a stratégiájával összeegyeztethető javadalmazási elvek részleges semlegesítéséről. Az EÉPH által a javadalmazási politikákról készített iránymutatásokat lehetőség szerint, amennyire csak lehet, össze kell hangolni az ABAK-irányelvben szabályozott alapokra vonatkozó iránymutatásokkal. Emmellett az EÉPH-nak felügyelnie kell az iránymutatásnak a nemzeti hatóságok általi végrehajtását is. A belső piac egészében érvényesülő egyenlő versenyfeltételek védelme érdekében a veszteségeket haladéktalanul felügyeleti eljárás alá kell vonni.

(6)       A javadalmazásra vonatkozó rendelkezések nem sérthetik a Szerződések által garantált alapvető jogokat, a nemzeti szerződési jog és munkajog általános elveit, a részvényesek jogaira és részvételére, valamint az érintett intézmény igazgatási és felügyeleti szerveinek általános kötelezettségeire vonatkozó jogszabályokat, valamint adott esetben a szociális partnerek jogát kollektív szerződés kötésére és érvényesítésére a nemzeti jogszabályoknak és szokásoknak megfelelően.

(7)       Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a különböző tagállamokban a vonatkozó szabályozási előírások harmonizációjának szükséges szintjét, további szabályokat kell elfogadni, amelyek meghatározzák a letétkezelők feladatait és kötelezettségeit, kijelölik azokat a jogalanyokat, amelyeket letétkezelőként lehet kinevezni, és tisztázzák a letétkezelők felelősségét olyan esetekben, amikor az ÁÉKBV eszközei elvesznek a letéti elhelyezés során, vagy amikor a letétkezelők nem megfelelően teljesítik a felügyeleti kötelezettségeiket. E kötelezettségek nem megfelelő teljesítése eszközvesztést eredményezhet, de eredményezheti az eszközök értékének csökkenését is, ha például egy letétkezelő olyan befektetéseket is eltűrt, amelyek nem feleltek meg az alap szabályzatának, miközben ezzel váratlan vagy előre látható kockázatnak tette ki a befektetőt. További szabályoknak kell tisztázniuk a letétkezelői funkció átruházásának feltételeit is.

(8)       Szükséges annak tisztázása, hogy az ÁÉKBV-nek egyetlen letétkezelőt kell kijelölnie az ÁÉKBV eszközeinek általános felügyeletére. Egyetlen letétkezelő kinevezésének előírása révén azt kell biztosítani, hogy a letétkezelő áttekintéssel rendelkezzen az ÁÉKBV valamennyi eszköze felett, és mind az alap vezetői, mind a befektetők egy helyre fordulhassanak az eszközök letéti őrzésével vagy a felügyeleti funkció ellátásával kapcsolatos probléma esetén. Az eszközök letéti őrzése magában foglalja az eszközök letétben őrzését, vagy ahol az eszközök jellege miatt a letétben őrzés nem lehetséges, az eszközök tulajdonjogának ellenőrzését és nyilvántartás vezetését az eszközökről.

(9)       Feladatai ellátása során a letétkezelőnek becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ÁÉKBV, illetve az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia.

(10)     Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a letétkezelői kötelezettségek teljesítésének harmonizálását valamennyi tagállamban az ÁÉKBV jogi formájától függetlenül, szükséges a felügyeleti kötelezettségek egységes felsorolásának a bevezetése, amely mind a vállalati ÁÉKBV (befektetési társaság), mind a szerződéses ÁÉKBV esetében alkalmazandó.

(11)     A letétkezelő felel az ÁÉKBV pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséért, és különösen annak biztosításáért, hogy az ÁÉKBV tulajdonát képező befektetői pénzt és készpénzt helyesen könyveljék el az ÁÉKBV, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró letétkezelő nevére nyitott számlákon. Ezért részletes rendelkezéseket kell elfogadni a pénzmozgások nyomon követésére vonatkozóan a hatékony és egységes szintű befektetővédelem biztosítása érdekében. A letétkezelőnek a befektető pénzének készpénzszámlákon történő könyvelésekor figyelembe kell vennie a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK bizottsági irányelv 16. cikkében megállapított elveket.

(12)     A csalárd készpénzátutalások megelőzése érdekében elő kell írni, hogy a letétkezelő tudomása nélkül ne lehessen az alap ügyleteivel kapcsolatos készpénzszámlákat nyitni.

(13)     Az ÁÉKBV számára letéti kezelésében lévő pénzügyi eszközöket el kell különíteni a letétkezelő saját eszközeitől, és minden esetben az ÁÉKBV tulajdonaként kell azonosítani; ennek az előírásnak a célja további biztonsági háló nyújtása a befektetők számára a letétkezelő mulasztása esetére.

(14)     Az ÁÉKBV tulajdonát képező eszközök letéti őrzésének jelenlegi kötelezettségén túlmenően, meg kell különböztetni azokat az eszközöket, amelyek letéti őrzése lehetséges, azoktól az eszközöktől, amelyeké nem, és amelyekre ehelyett a nyilvántartási és tulajdonjog-ellenőrzési követelmény vonatkozik. A letétben őrizhető eszközök csoportját világosan el kell különíteni, mivel az elveszett eszközök megtérítésének a kötelezettsége csak erre a konkrét pénzügyieszköz-kategóriára érvényes.

(14a)   A letétkezelő által letétben őrzött pénzügyi eszközöket nem szabad a letétkezelőnek vagy a letétkezelői funkcióval megbízott harmadik félnek saját céljaira újra hasznosítani.

(15)    Meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyekkel a letétkezelő a letéti őrzési kötelezettségeit harmadik félre ruházhatja át. Az átruházást és a továbbruházást objektíven meg kell indokolni és azokra szigorú követelményeket kell előírni az átruházott funkcióval megbízott harmadik fél megfelelőségét, valamint azt illetően, hogy a letétkezelő kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal járjon el a harmadik fél kiválasztása, kinevezése és ellenőrzése során. Az egységes piaci feltételek és az ugyanilyen magas szintű befektetővédelem megvalósítása céljából, ezeket a feltételeket össze kell hangolni az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint alkalmazandóakkal. Rendelkezéseket kell elfogadni annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik felek rendelkezzenek a feladataik teljesítéséhez szükséges eszközökkel, és elkülönítsék az ÁÉKBV-k eszközeit.

(16)    Az eszközök megőrzésének a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései szerinti rábízása értékpapír-elszámolási rendszer működtetőjére, vagy a hasonló szolgáltatások nyújtásának harmadik országbeli értékpapír-elszámolási rendszerekre történő rábízása nem tekinthető a letétkezelői funkciók átruházásának.

(17)    A harmadik fél, amelyre az eszközök biztonságos megőrzését átruházták, gyűjtőszámlát tarthat fenn elkülönített közös számlaként az ÁÉKBV-k részére.

(18)    A letétkezelés harmadik félre történő átruházása esetében annak biztosítására is szükség van, hogy a harmadik félre vonatkozzanak a hatékony prudenciális szabályozás és felügyelet konkrét előírásai. Ezenkívül rendszeres külső ellenőrzést kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi eszközök annak a harmadik félnek a birtokában legyenek, amelyre a letétkezelést átruházták.

(19)    A befektetővédelem egységesen magas szintjének biztosítása érdekében a működésre és az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell elfogadni, és azokat minden helyzetben alkalmazni kell, beleértve a letéti őrzési feladatok átruházásának esetét. Ezen szabályoknak különösen biztosítaniuk kell a letétkezelő, az ÁÉKBV és az alapkezelő társaság feladatainak és funkcióinak egyértelmű elhatárolását.

(20)    A befektetővédelem magas szintjének biztosítása és a prudenciális szabályozás és folyamatos felügyelet megfelelő szintjének garantálása érdekében kimerítő listát kell készíteni azokról a jogalanyokról, amelyek jogosultak letétkezelői tevékenység folytatására oly módon, hogy csak a hitelintézetek és befektetési társaságok számára szabad engedélyezni az ÁÉKBV letétkezelői tevékenység folytatását. Annak érdekében, hogy a korábban esetlegesen ÁÉKBV letétkezelői tevékenység folytatására jogosult más szervezetek átalakulhassanak erre jogosult jogalanyokká, átmeneti rendelkezéseket kell hozni az ilyen jogalanyokra vonatkozóan.

(21)    Szükséges az ÁÉKBV-letétkezelő felelősségének meghatározása és tisztázása a letétbe helyezett pénzügyi eszköz elvesztése esetére. A letétkezelő legyen köteles a letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget az ÁÉKBV rendelkezésére bocsátani. Az eszközök elvesztése esetére a kötelezettség alóli további mentesítés előírása nem indokolt, kivéve, ha a letétkezelő bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan „érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény” miatt következett be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna”. Ebben az összefüggésben a letétkezelő – kimentendő magát a felelőssége alól – nem hivatkozhat bizonyos belső körülményekre, mint például egy munkavállaló által elkövetett csalásra.

(22)    Ha a letétkezelő letétkezelési feladatokat ruház át, és a harmadik fél által őrzött pénzügyi eszközök elvesznek, a felelősséget a letétkezelőnek kell viselnie. Azt is meg kell állapítani, hogy letétben őrzött eszközök elvesztése esetén a letétkezelő köteles ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget rendelkezésre bocsátani, még akkor is, ha az eszközök elvesztése egy alletétkezelőnél történt. A letétkezelő csak akkor mentesül ez alól a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt és olyan következménnyel következett be, amely minden ellenkező erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen volt. Ebben az összefüggésben a letétkezelő – kimentendő magát a felelőssége alól – nem hivatkozhat bizonyos belső körülményekre, mint például egy munkavállaló által elkövetett csalásra. Nem lehetséges szerződéses vagy szabályozási felelősség alóli mentesítés azokban az esetekben, amikor egy letétkezelő vagy alletétkezelője veszíti el az eszközöket.

(23)    Minden ÁÉKBV-alapba befektetőnek biztosítani kell a jogot, hogy a letétkezelője kötelezettségeivel kapcsolatos követelésekkel élni tudjon közvetlenül vagy közvetve az alapkezelő társaságon keresztül. A letétkezelő elleni jogorvoslat nem függhet az ÁÉBV jogi (vállalati vagy szerződéses) formájától, sem pedig a letétkezelő, az alapkezelő társaság és a befektetők között fennálló jogviszony természetétől.

(24)     2010. július 12-én a Bizottság javasolta a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3-i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítását. Fontos a 2010. július 12-i javaslat kiegészítése oly módon, hogy tisztázza az ÁÉKBV-letétkezelő és alletétkezelő kötelezettségeit és felelősségi körét annak érdekében, hogy az ÁÉKBV-befektetők számára magas szintű védelmet biztosítson, amennyiben a letétkezelő nem tudja teljesíteni az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségeit.

(24a)   Ezen irányelvnek a letétkezelők feladatait és felelősségeit meghatározó rendelkezéseinek fényében, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy mely helyzetekben vezethet egy ÁÉKBV-letétkezelő vagy egy alletétkezelő csődje – a befektetéseik nettó eszközértékének csökkenése vagy más okok által – az ÁÉKBV-befektetőknek az említett rendelkezések szerint nem behajtható veszteségéhez, és amelyek így olyan biztosítás vagy valamely olyan kártalanítási rendszer igénybevételét teszik szükségessé, amely fedezetet nyújt a letétkezelőnek az alletétkezelő csődje esetére. Az elemzésnek azt is vizsgálnia kell, hogy ilyen helyzetekben hogyan lehet biztosítani a befektetők egyenértékű, a befektető és a csőd által érintett átruházható értékpapírok közötti közvetítési lánctól független védelmét vagy az átláthatóságot. A fenti elemzést – szükség esetén jogalkotási javaslatok kíséretében – be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(25)    Gondoskodni kell arról, hogy a letétkezelőkre ugyanazok a követelmények vonatkozzanak függetlenül az ÁÉKBV jogi formájától. A követelmények egységességének fokoznia kell a jogbiztonságot, növelnie a befektetővédelmet, és hozzá kell járulnia egységes piaci viszonyok kialakításához. A Bizottság nem kapott értesítést arról, hogy bármilyen befektetési vállalkozás eltérést vett volna igénybe azon általános kötelezettség tekintetében, hogy eszközeit egy letétkezelőre bízza. Ezért a 2009/65/EK irányelvnek a befektetési vállalkozások letétkezelőjére vonatkozó előírásai redundánsnak tekintendők.

(26)    A pénzügyi szolgáltató szektor szankciórendszerének megerősítéséről szóló, 2010. december 8-i bizottsági közleménnyel összhangban az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni olyan pénzbírságok alkalmazására, amelyek kellően magas szintűek ahhoz, hogy visszatartó erővel rendelkezzenek és arányosak legyenek, és ellensúlyozzák a szabálysértő magatartástól elvárt előnyöket.

(27)    A minden tagállamban történő következetes alkalmazás biztosítása érdekében a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírságok szintjének meghatározása során a tagállamok számára elő kell írni, hogy biztosítsák az összes lényeges körülmény illetékes hatóságok általi figyelembevételét.

(28)    A nyilvánosságra gyakorolt visszatartó hatás erősítése és a befektetők védelmére negatívan ható szabálysértésekről szóló tájékoztatás érdekében a szankciókat – jól meghatározott körülmények kivételével – közzé kell tenni. Az arányosság elve betartásának biztosítása érdekében a szankciókat az anonimitás megőrzésével kell közzétenni, ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek.

(29)    A potenciális jogsértések feltárása érdekében az illetékes hatóságokat fel kell ruházni a szükséges vizsgálati hatáskörökkel és hatékony mechanizmusokat kell létrehozni, amelyekkel ösztönzik a lehetséges vagy tényleges jogsértés bejelentését.

(30)    Ez az irányelv nem sérti a tagállamok büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos jogának rendelkezéseit.

(31)     Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, amint azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés rögzíti.

(32)     Ezen irányelv céljainak elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. A Bizottságot fel kell hatalmazni mindenekelőtt olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek rendelkeznek a letétkezelő és az alapkezelő társaság vagy befektetési társaság közötti típusmegállapodásban feltüntetendő adatokról, a letétkezelői funkció ellátásának feltételeiről, ideértve a pénzügyi eszközök típusait, amelyeknek szerepelniük kell a letétkezelő letétkezelői kötelezettségei körében, azokról a feltételekről, amelyekkel a letétkezelő gyakorolhatja a letétkezelői feladatait a központi letétkezelőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök tekintetében, és azokról a feltételekről, amelyek alapján a letétkezelőnek a névre szólóan kibocsátott és a kibocsátónál vagy a könyvvezetőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök letéti őrzését végeznie kell, a letétkezelők átvilágítási kötelezettségeiről, az elkülönített kezelési kötelezettségről, azokról a feltételekről és körülményekről, amelyek esetében a letétbe helyezett pénzügyi eszközöket elveszettnek kell tekinteni, arról, hogy mit lehet „minden ellenkező erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen, ésszerű befolyásán túlmenő külső eseménynek” tekinteni. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak legalább olyan szintű befektetői védelmet kell nyújtaniuk, mint a 2011/61/EU irányelvben elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára egyidejűleg, időben és megfelelően történő eljuttatásáról.

(33)    A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása.

(34)    A tagállamok egymástól függetlenül eljárva nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani azon intézkedések célját, amelyek a letétkezelők kötelezettségeire és felelősségére, valamint az alapkezelő társaságok és befektetési társaságok javadalmazási politikájára vonatkozó követelmények megerősítése, valamint az irányelv rendelkezései megsértésének fontosabb eseteire vonatkozó szankciók egységes standardjainak bevezetése révén a befektetők ÁÉKBV-vel kapcsolatos bizalmának javítására irányulnak. Mivel a megállapított problémákat csak európai szintű intézkedéssel lehet kezelni és az ilyen fellépés uniós szinten jobban megvalósítható, az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően el kell fogadnia a szükséges intézkedéseket. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(35)     Ezért a 2009/65/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

1. cikk

A 2009/65/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(1) Az irányelv a következő 14a. és 14b. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

(1)    A tagállamok kötelezik az alapkezelő társaságokat, hogy olyan hatékony és eredményes kockázatkezelést előmozdító és azzal összhangban álló javadalmazási politikákat alkalmazzanak, amelyek nem ösztönzik a kezelésükben lévő ÁÉKBV kockázati profiljával, alapszabályával vagy létesítő okiratával össze nem egyeztethető kockázatvállalást.

(2)    A javadalmazási politikák és gyakorlatok a fizetések és a nem kötelező nyugdíjjuttatások rögzített és változó összetevőire vonatkoznak.

(3)    A javadalmazási politikák és gyakorlatok azon alkalmazotti kategóriákra alkalmazandóak – köztük bármely munkavállaló és alkalmazott, mint például, de nem kizárólag az ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottak – az alapok és a részalapok szintjén, akik:

-       alapkezelők

-       más személyek, akik az alap kockázati pozícióját befolyásoló befektetési döntéseket hoznak;

-       más személyek, akiknek hatalmukban áll befolyásolni ezeket az alkalmazottakat, ideértve a befektetéspolitikai tanácsadókat és elemzőket;

-       felső vezetés, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottak; vagy

-       bármely más olyan munkavállaló vagy alkalmazott, mint például, de nem kizárólag az ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottak, akik a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a döntéshozatalért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartoznak, és akik az alapkezelő társaság kockázati profiljára vagy a kezelésükben lévő ÁÉKBV kockázati profiljára szakmai tevékenységük révén lényeges hatást gyakorolnak.

(4)    Az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke szerint az EÉPH az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat bocsát ki, amelyek megfelelnek a 14b. cikknek. Ezen iránymutatások figyelembe veszik a 2009/384/EK bizottsági ajánlásban meghatározott hatékony javadalmazási politikákra vonatkozó elveket, az alapkezelő társaság és az általa kezelt ÁÉKBV méretét, azok belső szervezeti felépítését, valamint tevékenységeik jellegét, körét és összetettségét. Az iránymutatások kidolgozása folyamán az EÉPH szorosan együttműködik az Európai Bankhatósággal (EBH) a pénzügyi szolgáltatások más szektoraira – különösen hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra – kidolgozott követelmények összhangjának biztosítása érdekében.

14b. cikk

(1)    A 14a. cikkben említett javadalmazási politika meghatározásakor és alkalmazásakor az alapkezelő társaságok a méretüknek, belső szervezetüknek és tevékenységük jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben betartják az alábbi elveket:

a)      a javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel és előmozdítja azt, továbbá nem ösztönzi a kezelésükben lévő ÁÉKBV kockázati profiljával, alapszabályával vagy létesítő okiratával össze nem egyeztethető kockázatvállalást;

b)      a javadalmazási politika összhangban áll az alapkezelő társaság és a kezelésében lévő ÁÉKBV és az ilyen ÁÉKBV befektetőinek üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és érdekeivel, valamint összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz;

(c)     az alapkezelő társaság felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete elfogadja és rendszeres időközönként felülvizsgálja a javadalmazási politika általános elveit, és felelős annak végrehajtásáért, illetve ellenőrzi azt. A javadalmazási rendszert elsősorban nem a vezérigazgató és a vezetés ellenőrzi. Az irányító testület vezetői feladatokat ellátó tagjai nem határozhatják meg a javadalmazási politikát. Az érintett testület javadalmazási politika meghatározásában és végrehajtásában részt vevő tagjainak, illetve a javadalmazási politika meghatározásában és végrehajtásában részt vevő munkavállalóknak függetlennek kell lenniük, és rendelkezniük kell kockázatkezelési és javadalmazási tapasztalatokkal.

d)      a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente egyszer központi és független belső felülvizsgálatnak kell alávetni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelel-e a vezető testület által a felügyeleti funkciója ellátása keretében elfogadott javadalmazási politikáknak és eljárásoknak;

da)    tartós adathordozón vagy egy weboldalon minden érdekelt fél átfogó, pontos és időszerű információkban részesül a javadalmazási gyakorlatokról, kérésre pedig ingyenesen egy nyomtatott példányt is kapnak;

e)      az ellenőrzési feladatokat ellátó alkalmazottak a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésével összhangban álló javadalmazást kapnak, függetlenül az általuk ellenőrzött tevékenységi területek teljesítményétől;

f)       a kockázatkezeléssel és megfelelőség-ellenőrzéssel foglalkozó vezető tisztviselők javadalmazását közvetlenül a javadalmazási bizottság felügyeli;

g)      amennyiben a javadalmazást a teljesítményhez kötik, a javadalmazás teljes összege az egyén és az érintett szervezeti egység vagy ÁÉKBV kockázattal kiigazított teljesítményének együttes értékelésén, valamint az alapkezelő társaság kockázattal kiigazított általános eredményein alapul, az egyéni teljesítmény értékelése során pedig pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokat is figyelembe vesznek;

h)      a teljesítményértékelésre az alapkezelő társaság kezelésében lévő ÁÉKBV életciklusának megfelelő többéves kereten belül kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapja a hosszabb távú teljesítmény legyen, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek tényleges kifizetése egy olyan időszakra legyen elosztva, amelynél figyelembe veszik a kezelésében lévő ÁÉKBV visszaváltással kapcsolatos politikáját és befektetési kockázatait;

i)       a garantált változó javadalmazás kivételes jellegű, csak új alkalmazottak felvételével összefüggésben kerül rá sor, és az első évre korlátozódik;

j)       a teljes javadalmazás rögzített és változó összetevői megfelelő egyensúlyban vannak; a rögzített összetevő a teljes javadalmazás kellően nagy hányadát teszi ki, hogy a javadalmazás változó összetevőjével kapcsolatban teljes mértékben rugalmas politika érvényesülhessen, többek között lehetőség legyen arra, hogy változó összetevőt egyáltalán ne fizessenek;

ja)     az illetékes hatóságok meghatározzák a teljes javadalmazás rögzített és változó összetevői közötti megfelelő arányokat, a változó összetevő pedig egy időben nem haladja meg a teljes javadalmazás rögzített összetevőjét;

k)      a szerződés idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az adott időszakban elért teljesítményt tükrözik és kialakításuk olyan, hogy nem jutalmazza a teljesítmény elmaradását;

l)       a változó javadalmazási összetevők vagy a változó javadalmazási összetevők összességének kiszámításához használt teljesítménymérés átfogó kiigazítási mechanizmust foglal magában minden releváns jelenlegi és jövőbeni kockázattípus figyelembevétele céljából;

m)     az ÁÉKBV jogi felépítésétől, az azt létesítő okiratoktól vagy az alapszabályától függően, bármely változó javadalmazási összetevő jelentős része, azaz legalább 50 %-a az érintett ÁÉKBV befektetési jegyeiből vagy részvényeiből, vagy egyenértékű tulajdoni részesedésből, vagy részvényekhez kapcsolt eszközökből vagy egyenértékű, készpénztől eltérő eszközből áll, kivéve, ha az ÁÉKBV vezetése az alapkezelő társaság által kezelt teljes portfóliónak csak kevesebb mint 50 %-áért felelős, amely esetben az 50 %-os minimum nem érvényes.

Az e pontban szereplő eszközökre megfelelő visszatartási politika vonatkozik, amelynek célja, hogy az ösztönzőket összehangolja az alapkezelő társaság, az általa kezelt ÁÉKBV és ezen ÁÉKBV befektetőinek érdekeivel. A tagállamok, illetve az illetékes hatóságaik szükség szerint korlátozásokat rendelhetnek el ezen eszközök bizonyos típusaira és konstrukcióira, vagy adott esetben betilthatnak egyes eszközöket. Ez a pont a változó javadalmazási összetevőnek mind az n) ponttal összhangban halasztott részére, mind a nem halasztott részére alkalmazandó;

n)      egy jelentős részt – amely a változó javadalmazási összetevő legalább 25 %-a – halasztva, az adott ÁÉKBV életciklusához és visszaváltással kapcsolatos politikájához igazított időtartamra elosztva fizetnek ki, és azt megfelelően összehangolják az adott ÁÉKBV kockázatainak jellegével.

Ennek az időszaknak legalább háromtól öt évig kell tartania, kivéve, ha az érintett ÁÉKBV életciklusa rövidebb; a halasztási szabályok szerinti javadalmazási jogosultság legfeljebb időarányosan illeti meg az alkalmazottat; különösen magas összeg változó javadalmazási összetevőjének esetében az összeg legalább 60 %-át halasztva kell kifizetni;

o)      a változó javadalmazás a halasztott kifizetésű résszel együtt csak akkor kerül kifizetésre vagy akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az az alapkezelő társaság egészének pénzügyi helyzetét figyelembe véve fenntartható, valamint az adott szervezeti egység, az alapkezelő társaság és az egyén teljesítménye alapján megfelelően indokolt.

A változó javadalmazás teljes összegét általában jelentős mértékben csökkentik, amennyiben az érintett alapkezelő társaság vagy ÁÉKBV pénzügyi teljesítménye a vártnál gyengébb vagy negatív, figyelembe véve az aktuális juttatásokat és a korábban szerzett összegek kifizetésének csökkentését, például malus vagy visszatérítések formájában;

p)      a nyugdíjpolitika összhangban van az alapkezelő társaság és az általa kezelt ÁÉKBV üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel.

Ha az alkalmazott nyugdíjba vonulás előtt távozik az alapkezelő társaságtól, az alapkezelő társaságnak öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat az m) pontban említett eszközök formájában. Amennyiben az alkalmazott eléri a nyugdíjkorhatárt, a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat ki kell fizetni a számára az m) pontban említett eszközök formájában, figyelembe véve az ötéves visszatartási időszakot;

q)      az alkalmazottaknak vállalniuk kell, hogy a javadalmazásukra vonatkozó megállapodásban foglalt felelősségteljes kockázatvállalás hatásának gyengítésére nem alkalmaznak egyéni fedezeti stratégiákat, illetve a javadalmazásra és a felelősségre vonatkozó biztosítást;

r)      a változó javadalmazást nem olyan csatornákon keresztül, illetve nem oly módon fizetik ki, hogy megkönnyítsék ezen irányelv követelményeinek kikerülését.

(1a)     Az EÉPH az illetékes hatóságokkal együttműködésben figyelemmel kíséri a 14a. cikkben említett javadalmazási politikákat. Ezen irányelv megsértése esetén az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkében meghatározott hatáskörének megfelelően járhat el, pontosabban ajánlást intézhet a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, hogy azok ideiglenesen betiltsák vagy korlátozzák az egyes javadalmazási politikák alkalmazását.

(2)       Az (1) bekezdésben meghatározott elveket alkalmazni kell az alapkezelő társaságok által kifizetett bármilyen típusú javadalmazásra és az ÁÉKBV befektetési jegyeinek vagy részvényeinek bármilyen formában történő átadására, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a kockázati profilra vagy a kezelésükben lévő ÁÉKBV kockázati profiljára.

(3)       A méretük vagy a kezelésükben lévő ÁÉKBV mérete, a belső szervezeti felépítésük, valamint tevékenységeik jellege, köre és összetettsége szempontjából jelentős alapkezelő társaságok javadalmazási bizottságot hoznak létre. A javadalmazási bizottságot úgy kell kialakítani, hogy hozzáértő és független módon ítélhesse meg a javadalmazási politikákat és gyakorlatokat, valamint a kockázat kezelésére létrehozott ösztönzőket.

A javadalmazási bizottság – amennyiben az ilyen testület létrehozása ésszerű az EÉPH iránymutatásai szerint – felelős a javadalmazásra vonatkozó, többek között az érintett alapkezelő társasággal vagy ÁÉKBV-val kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre hatással lévő és a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testület által meghozandó döntések előkészítéséért. A javadalmazási bizottság elnöke az irányító testület egyik olyan tagja, aki az érintett alapkezelő társaságban nem lát el vezetői feladatot. A javadalmazási bizottság tagjai az irányító testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett alapkezelő társaságban nem látnak el vezetői feladatokat. A javadalmazási bizottság magában foglalja az alkalmazottak képviselőit is, és biztosítja, hogy szabályai lehetővé tegyék a részvényesek számára az összehangolt fellépést. Az ilyen döntések előkészítésekor a javadalmazási bizottság figyelembe veszi a részvényesek és a befektetők hosszú távú érdekeit, valamint a közérdeket.”

(2) A 20. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) a 22. cikk (2) bekezdésében említett letétkezelővel kötött írásbeli szerződés;

(3) A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

(1)    A befektetési társaság, valamint az általa kezelt közös alapok mindegyike tekintetében az alapkezelő társaság biztosítja, hogy egyetlen letétkezelőt jelöljenek ki ezen fejezet rendelkezései szerint.

(2)    A letétkezelő kijelölése írásbeli szerződés formájában történik.

A szerződés tartalmazza azon információáramlást létrehozó szabályokat, amelyet szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a letétkezelő el tudja látni a funkcióját azon ÁÉKBV tekintetében, amely letétkezelőjének kijelölték a jelen irányelvben és az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban a letétkezelőkre vonatkozó más jogszabályokban, rendeletekben és közigazgatási rendelkezésekben meghatározottak szerint.

(3)    A letétkezelő:

a)  biztosítja, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek eladása, kibocsátása, visszavásárlása, visszaváltása és bevonása a vonatkozó nemzeti jognak és az alap alapszabályának vagy létesítő okiratának megfelelően történjen;

b)  biztosítja, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek az értékét a vonatkozó nemzeti jognak és az alap szabályzatának vagy létesítő okiratának megfelelően számítsák ki;

c)  biztosítja, hogy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság utasításait végrehajtsák, amennyiben azok nem ellentétesek a vonatkozó nemzeti joggal és az alap szabályzatával vagy létesítő okiratával;

d)  gondoskodik arról, hogy az ÁÉKBV az eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;

e)  biztosítja, hogy az ÁÉKBV a bevételét az alkalmazandó nemzeti joggal és az alap szabályzatával vagy létesítő okiratával összhangban használja fel.

(4)    A letétkezelő gondoskodik az ÁÉKBV készpénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és különösen arról, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzése során a befektetők által vagy nevében történt valamennyi befizetés beérkezzen, és hogy az ÁÉKBV készpénzállománya olyan készpénzszámlákon legyen könyvelve, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

a)  az ÁÉKBV nevében vagy az ÁÉKBV javára tevékenykedő alapkezelő társaság nevében vagy az ÁÉKBV javára tevékenykedő letétkezelő nevében nyitották meg;

b)  a 2006/73/EK bizottsági irányelv(*) 18. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett jogalanynál nyitották meg és;

c)  a 2006/73/EK irányelv 16. cikkében meghatározott elvek szerint vezetik őket.

Az első albekezdés b) pontjában említett jogalany készpénzét és a letétkezelő saját készpénzét nem lehet az ÁÉKBV nevében eljáró letétkezelő nevére nyitott készpénzszámlákon nyilvántartani.

(5)    Az ÁÉKBV eszközeit letéti őrzés céljából a letétkezelőre kell bízni az alábbiak szerint:

a)      a [pénzügyi eszközök piacairól szóló (MIFIR)] 2013/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, letétbe helyezhető pénzügyi eszközök esetében:

i.   a letétkezelő őrzi a letétkezelő könyveiben nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható összes pénzügyi eszközt, valamint a letétkezelőhöz fizikailag leszállítható összes pénzügyi eszközt;

ii.    a letétkezelő gondoskodik arról, hogy a letétkezelő könyveiben nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható összes pénzügyi eszköz a 2006/73/EK irányelv 16. cikkében megállapított elvekkel összhangban az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság nevében a letétkezelő könyveiben nyitott külön számlán legyen nyilvántartva annak érdekében, hogy az alkalmazandó jog szerint az eszközöket mindenkor egyértelműen az ÁÉKBV tulajdonaként lehessen azonosítani.

b)        egyéb eszközök esetében:

i.   a letétkezelő meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság tulajdonát képezik, annak megállapításával, hogy fennáll-e az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság tulajdonjoga, az ÁÉKBV vagy az alapkezelő társaság által nyújtott tájékoztatás vagy dokumentumok és adott esetben külső bizonyítékok alapján;

ii.  nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyekre vonatkozóan teljesül, hogy az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság a tulajdonos, és a nyilvántartást naprakészen tartja.

(5a)  A letétkezelő rendszeres időközönként átfogó leltárt ad az alapkezelő társaságnak az ÁÉKBV nevében tartott összes eszközről.

(5b)  A letétkezelő által letétben őrzött pénzügyi eszközöket nem szabad a letétkezelőnek vagy a letétkezelői funkcióval megbízott harmadik félnek saját céljaira újra hasznosítani.

E cikk alkalmazásában újbóli hasznosításnak minősül egy tranzakció során egy másik tranzakció fedezésére szolgáló pénzügyi eszköz bármiféle használata, beleértve többek között az átruházást, zálogjoggal megterhelést, eladást és kölcsönadást.

(6)    A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő és/vagy az ÁÉKBV-hez tartozó pénzügyi eszközöket letétben őrző bármely szabályozott jogalany fizetésképtelensége esetén az ÁÉKBV-k e letétben őrzött pénzügyi eszközeit ne lehessen a letétkezelő vagy a szabályozott jogalany hitelezői között felosztani, vagy azok javára értékesíteni.

(7) A letétkezelő a (3) és (4) bekezdésben említett funkcióit harmadik felekre nem ruházhatja át.

A letétkezelő az (5) bekezdésben említett feladatait csak akkor ruházhatja át harmadik felekre, ha

a)      a feladatokat nem azzal a céllal ruházza át, hogy elkerülje az ezen irányelv előírásainak való megfelelést,

b)     a letétkezelő bizonyítani tudja, hogy az átruházásnak objektív oka van;

a letétkezelő a megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal választja ki és jelöli ki a harmadik felet, akire feladatai egy részét átruházni szándékozik, és időről időre megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal rendszeresen ellenőrzi és folyamatosan felügyeli a harmadik felet, akire feladatai egy részét átruházta, valamint a rá átruházott feladatok ellátása érdekében a harmadik fél által tett lépéseket.

A letétkezelő az (5) bekezdésben említett funkcióit csak olyan harmadik félre ruházhatja át, amely a rá átruházott feladatok teljesítése során mindenkor

a)     az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság rábízott eszközei természetének és összetettségének megfelelő és azzal arányos struktúrákkal és szakértelemmel rendelkezik;

b)     az (5) bekezdés a) pontjában említett őrzési feladatok átruházása esetében az érintett jogrendszerben hatékony prudenciális szabályozás – ideértve a minimális tőkekövetelményeket is – és felügyelet hatálya alá tartozik;

c)     az (5) bekezdésben említett letétkezelési feladatok tekintetében rendszeres külső ellenőrzésnek veti alá magát annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszközök a birtokában legyenek;

d)     a letétkezelő ügyfeleinek eszközeit saját eszközeitől és a letétkezelő eszközeitől oly módon elkülöníti, hogy az eszközöket mindenkor egyértelműen a letétkezelő ügyfeleinek tulajdonaként lehessen azonosítani;

e)     megfelelő intézkedéseket tesz az EÉPH iránymutatásai alapján, hogy a harmadik fél fizetésképtelensége esetén a harmadik félnél letétbe helyezett ÁÉKBV-eszközöket ne lehessen a letétkezelő hitelezői között felosztani vagy azok javára értékesíteni;

f)      a 25. cikkben és az (5) bekezdésben meghatározott általános kötelezettségeket és korlátozásokat teljesíti.

Az e) pont alkalmazásában az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat bocsát ki a harmadik fél fizetésképtelensége esetén érvényes megfelelő intézkedésekről.

A harmadik albekezdés b) pontja ellenére, amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi jogalanynál helyezzenek letétbe, és az e pontokban említett átruházási előírásoknak megfelelő helyi jogalany nincs az országban, a letétkezelő csak a harmadik ország joga által előírt mértékben és csak addig ruházhatja át funkcióit egy ilyen helyi jogalanyra, amíg nincsenek olyan helyi jogalanyok, melyek megfelelnek az átruházási előírásoknak, továbbá csak ott, ahol:

a)     az adott ÁÉKBV befektetőit a befektetésüket megelőzően megfelelően tájékoztatják a harmadik ország joga által előírt jogi korlátozás miatti átruházásról és az átruházást igazoló körülményekről, valamint az ilyen átruházás kockázatairól;

b)     az ÁÉKBV, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság utasítja a letétkezelőt, hogy a pénzügyi eszközök megőrzését ruházza át egy ilyen helyi jogalanyra.

Ugyanezen követelmények teljesítése mellett a harmadik fél továbbruházhatja e funkciókat. Ilyen esetben a 24. cikk (2) bekezdése értelemszerűen érvényes az adott felekre.

Az első öt albekezdés alkalmazásában a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott szolgáltatások nyújtása a 98/26/EK irányelv alkalmazásában kijelölt értékpapír-elszámolási rendszerek révén, illetve hasonló szolgáltatások nyújtása harmadik országok értékpapír-elszámolási rendszerei révén nem minősül a letétkezelői funkció átruházásának.

(4) A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)      A (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A letétkezelő lehet:

a)     a 2006/48/EK irányelv értelmében engedélyezett hitelintézet;

b)     az Unióban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, amelyre vonatkoznak a 2006/49/EK irányelv 20. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tőkemegfelelési követelmények, beleértve a működési kockázatokra vonatkozó tőkekövetelményeket, és amelyet a 2004/93/EK irányelvvel összhangban engedélyeztek, és amely a 2004/39/EK irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontjával összhangban a pénzügyi eszközöknek az ügyfelek számlájára történő megőrzésére és nyilvántartására irányuló kiegészítő szolgáltatást is nyújt; a szóban forgó befektetési vállalkozásoknak minden esetben legalább a 2006/49/EK irányelv 9. cikkében meghatározott indulótőkével megegyező saját tőkével kell rendelkezniük;

ba)   a nemzeti bankok és minden más olyan intézménykategória, amely a prudenciális szabályozás hatálya alá tartozik és folyamatos felügyelet alatt áll, feltéve hogy az a) és b) pont szerinti jogalanyokra vonatkozókkal azonos hatású tőkekövetelmények, valamint prudenciális és szervezeti követelmények vonatkoznak rá.

Azon befektetési társaságoknak vagy az általuk kezelt ÁÉKBV nevében tevékenykedő alapkezelő társaságoknak, amelyek a [dátum: a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében megjelölt átültetési határidő] előtt letétkezelőként egy olyan intézményt jelöltek ki, amely nem teljesíti az ebben a bekezdésben meghatározott követelményeket, olyan letétkezelőt kell kijelölniük, amely [dátum: a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti határidő után 1 évvel] előtt teljesíti ezeket a követelményeket.

(3)    A tagállamok határozzák meg azoknak a (2) bekezdés ba) albekezdésében említett intézményeknek a körét, amelyek jogosultak letétkezelői tevékenységet folytatni.”

b)      A (4), (5) és (6) bekezdést el kell hagyni.

(5) A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő feleljen az ÁÉKBV-val és az ÁÉKBV befektetőivel szemben a letétkezelő vagy azon harmadik fél veszteségeiért, amelyre a 22. cikk (5) bekezdése szerint letétbe helyezett pénzügyi eszközök letéti őrzését átruházták.

A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsásson az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság rendelkezésére. A letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ellenkező erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.

A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő feleljen továbbá az ÁÉKBV-val és az ÁÉKBV befektetőivel szemben is a letétkezelő jelen irányelv szerinti kötelezettségei megfelelő teljesítésének gondatlan vagy szándékos elmulasztása következtében elszenvedett minden más veszteségért.

(2)    A letétkezelő felelősségét nem érinti a 22. cikk (7) bekezdésében említett bármely átruházás.

(3)    Az (1) bekezdésben említett letétkezelői felelősséget nem lehet megállapodás révén kizárni vagy korlátozni.

(4)    Minden olyan megállapodás érvénytelen, amely ellentétes a (3) bekezdés rendelkezésével.

(5)    Az ÁÉKBV befektetői a letétkezelővel szembeni felelősséget közvetlenül vagy közvetve, az alapkezelő társaságon keresztül is érvényesíthetik.

(5a)  E cikk rendelkezései nem akadályozhatják a letétkezelőt abban, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerinti felelősségeinek való megfelelés céljából intézkedéseket tegyen, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem korlátozzák vagy csökkentik a felelősségeket, illetve nem eredményezik a letétkezelő kötelezettségeinek késedelmes teljesítését.”

(6) A 25. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Saját feladatkörében az alapkezelő társaság és a letétkezelő becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ÁÉKBV, valamint az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el.

A letétkezelő vagy megbízottjai nem végezhetnek olyan tevékenységeket az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság részére, amelyek az ÁÉKBV, annak befektetői, az alapkezelő társaság és a letétkezelő között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő biztosítja, hogy megvalósuljon esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől a működési és hierarchiai szempontból történő elválasztás, és az esetleges összeférhetetlenségeket megfelelően meghatározza, kezeli, nyomon követi és az ÁÉKBV befektetői számára közzéteszi.”

(7) A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

(1)    Az alapkezelő társaság és a letétkezelő leváltásának feltételeit jogszabályban vagy a közös alap szabályzatában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek leváltás esetén biztosítják a befektetők védelmét.

(2)    Az alapkezelő társaság és a letétkezelő leváltásának feltételeit jogszabályban vagy a befektetési társaság létesítő okiratában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek leváltás esetére biztosítják a befektetők védelmét.”

(8) Az irányelv a következő 26a. és 26b. cikkel egészül ki:

„26a. cikk

A letétkezelő kérésre illetékes hatóságai rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely a feladatai végrehajtása során a birtokába jutott, és amely szükséges lehet az ÁÉKBV illetékes hatóságai vagy az ÁÉKBV alapkezelő társaságának illetékes hatóságai számára. Ha az ÁÉKBV illetékes hatóságai vagy az ÁÉKBV alapkezelő társasága illetékes hatóságai nem egyeznek meg a letétkezelő illetékes hatóságaival, a letétkezelő illetékes hatóságai késedelem nélkül megosztanak minden kapott információt az ÁÉKBV és az alapkezelő társaság illetékes hatóságaival.

26b. cikk

(1)    A Bizottságot a 112. cikknek megfelelően és figyelemmel a 112a. és 112b. cikkben foglalt feltételekre, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fel kell hatalmazni olyan intézkedések elfogadására, amelyekben meghatározza a következőket:

a)     a 22. cikk (2) bekezdésében említett, írásba foglalt szerződés ezen irányelvvel kapcsolatos, szükséges tartalmi elemeit;

b)     a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdése értelmében vett letétkezelői funkciók ellátására vonatkozó feltételeket, ideértve:

i. a pénzügyi eszközök azon fajtáit, amelyeket a 22. cikk (5) bekezdésének a) pontja értelmében a letétkezelő őrzési feladatkörébe kell sorolni;

ii. azokat a feltételeket, amelyek alapján a letétkezelő őrzési feladatát gyakorolhatja egy központi letétkezelőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök tekintetében;

iii. azokat a feltételeket, amelyek alapján a letétkezelő a 22. cikk (5) bekezdésének b) pontja értelmében őrzi a névre szóló és a kibocsátónál vagy a könyvvezetőnél nyilvántartott pénzügyi eszközöket;

c)     a letétkezelőnek a 22. cikk (7) bekezdése második albekezdésének c) pontjából fakadó átvilágítási kötelezettségeit;

d)     a 22. cikk (7) bekezdése harmadik albekezdésének d) pontjában említett elkülönítési kötelezettséget;

e)     azon feltételeket és körülményeket, amelyek alapján a letétbe helyezett pénzügyi eszközt elveszettnek kell tekinteni a 24. cikk alkalmazásában;

f)      azt, hogy a 24. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában mit lehet minden ellenkező irányú ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen következményekkel járó, érdemleges befolyáson túlmenő külső eseménynek tekinteni;

fa)    a függetlenségi követelmények teljesítésének feltételeit.

(9) A 30. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 13., 14., 14a. és 14b. cikk értelemszerűen alkalmazandó azokra a befektetési társaságokra, amelyek nem jelöltek ki egy, a jelen irányelv szerint felhatalmazott alapkezelő társaságot.”

(10) Az V. fejezet 3. szakaszát el kell hagyni.

(11) A 69. cikk (3) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az éves jelentés tartalmazza az alábbiakat is:

a)     az adott pénzügyi évre vonatkozó javadalmazás teljes összege, az alapkezelő társaság és a befektetési társaság által az alkalmazottak számára kifizetett rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban, a kedvezményezettek száma, és adott esetben az ÁÉKBV által kifizetett nyereségrészesedések;

b)     a javadalmazás teljes összege az alapkezelő társaság és adott esetben a befektetési társaság olyan, a pénzügyi csoport 14a. cikk (3) bekezdésében említett személyzeti kategóriái szerinti, vagy pedig olyan bontásban, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol az ÁÉKBV kockázati profiljára.”

(11a)     A 78. cikk (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) az ÁÉKBV és az illetékes hatóság meghatározása;”

(11b)     A 90. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A jogszabályok, az alap szabályai vagy a befektetési társaság alapító okirata gondoskodik arról, hogy az ilyen javadalmazás, kiadások vagy költségek összhangban álljanak a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel és előmozdítsák azt, és ne ösztönözzék az ÁÉKBV kockázati profiljával, illetve az ÁÉKBV üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és érdekeivel, valamint az ÁÉKBV befektetőinek érdekeivel össze nem egyeztethető kockázatvállalást.

A változó összetevő csak az alap méretének vagy a kezelt eszközök értékének arányában változik, kivéve, ha az ÁÉKBV-t kizárólag szakmai ügyfelek részére juttatják el a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének tizenegyedik albekezdésében előírtak szerint.

Bármely más változó összetevőnek a következő feltételeknek kell

   megfelelnie:

a)     megfelelő, az ÁÉKBV portfólióját a lehető legpontosabban reprodukáló referenciaérték alapján kell kiszámítani;

b)     a referencia-időszaknak legalább egy évnek kell lennie;

c)      szimmetrikusan tükrözniük kell a referenciaértékhez viszonyított teljesítményt, és ennek megfelelően a referenciaérték túlteljesítése esetén nyújtott kiegészítő javadalmazásnak egyeznie kell az alulteljesítés esetén alkalmazott egyaránt magas levonásokkal; valamint

d)     a prospektusban és a kiemelt befektetői tájékoztatóban a változó összetevők kiszámításának módjáról tömör, a szakmai nyelvet nélkülöző módon kell információt biztosítani a befektetőknek, és ezen információ révén be kell mutatni azt, hogy a változó összetevőt hogyan befolyásolja szimmetrikusan az ÁÉKBV jó vagy gyenge teljesítménye, illetve hogyan számítják ki ezt az összetevőt, az információnak továbbá tartalmaznia kell realisztikus példákat is az egy év során felhalmozott abszolút összegekről;

A Bizottság a 112. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az olyan referenciaportfóliókra és indexekre vonatkozóan, amelyek megfelelően összevethetők az ÁÉKBV-vel, valamint a tartási időkre és arra vonatkozóan, hogy miként határozzák meg a jó és gyenge teljesítmény szimmetrikus hatását.

Az ilyen arányos javadalmazás és egyéb változó javadalmazás mellett az alapkezelő társaság csak a befektetések fenntartásához és védelméhez közvetlenül kapcsolódó költségeket számlázhatná ki az alapnak.”

(12) A 98. cikk a következőképpen módosul:

             a) a (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének b) pontja szerint az ÁÉKBV, alapkezelő társaságok, befektetési társaságok vagy letétkezelők birtokában levő meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartások bekérése, amennyiben alapos gyanú áll fenn, hogy ezek a vizsgálat tárgyához kapcsolódó nyilvántartások fontosak lehetnek annak bizonyításához, hogy az ÁÉKBV, alapkezelő társaságok, befektetési társaságok vagy letétkezelők megszegték a jelen irányelv szerinti kötelezettségeiket; ezek a nyilvántartások azonban nem érintik annak a közlésnek a tartalmát, amelyre vonatkoznak.”

A cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)      Amennyiben a nemzeti szabályok szerint a (2) bekezdés d) pontjában említett távbeszélő és adatforgalmi nyilvántartások bekéréséhez igazságügyi szerv engedélye szükséges, akkor az engedélyt kérvényezni kell. Az engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérvényezhető.”

(13) A 99. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„99. cikk

(1) Az illetékes hatóságok 98. cikk szerinti felügyeleti hatásköreinek és a tagállamok büntetőjogi szankciók előírására és kiszabására vonatkozó jogának sérelme nélkül a tagállamok – hogy ha az ezen irányelv átültetése során elfogadott nemzeti rendelkezések nem teljesülnek megfelelő közigazgatási szankciókra és intézkedésekre vonatkozó szabályokat hozhatnak és biztosítják, hogy alkalmazásuk megtörténjen. A szankcióknak és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)    A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ÁÉKBV, alapkezelő társaságok, befektetési társaságok vagy letétkezelők számára kötelezettségek állnak fenn, akkor azok megszegése esetén szankciókat vagy intézkedéseket alkalmazhassanak a vezetői testület tagjaira és bármely más személyre, aki a nemzeti jog alapján felelős a jogsértésért.

(3)    Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges. Az illetékes hatóságok hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók vagy intézkedések elérjék a kívánt hatást, és több tagállamra kiterjedő esetek kezelése során koordinálják intézkedéseiket.”

(14) Az irányelv a következő 99a., 99b., 99c., 99d. és 99e. cikkel egészül ki:

„99a. cikk

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik szankciókat határozzanak meg a következők tekintetében:

a)  az ÁÉKBV tevékenységeit az 5. cikk megsértésével engedély nélkül folytatja;

b)  az alapkezelő társaság üzletmenetét a 6. cikk megsértésével előzetes engedély nélkül folytatja;

c)  a befektetési társaság üzletmenetét a 27. cikk megsértésével előzetes engedély nélkül folytatja;

d)  a 11. cikk (1) bekezdését megsértve, egy alapkezelő társaságban befolyásoló részesedés közvetett vagy közvetlen megszerzése, vagy egy alapkezelő társaságban befolyásoló részesedés további növelése olyan módon, aminek következtében a szavazati jogok vagy a birtokolt tőkerészesedés aránya eléri vagy meghaladja a 20 %, 30 % vagy 50 %-ot, vagy aminek következtében az alapkezelő társaság a leányvállalatává (továbbiakban: javasolt felvásárlás) válik anélkül, hogy írásban értesítenék azon alapkezelő társaság illetékes hatóságait, amelyben a felvásárló kéri a befolyásoló részesedés megszerzését vagy annak növelését;

e)  a 11. cikk (1) bekezdését megsértve, egy alapkezelő társaságban befolyásoló részesedés közvetett vagy közvetlen elidegenítése vagy a befolyásoló részesedés csökkentése, aminek következtében a szavazati jogok vagy a birtokolt tőkerészesedés aránya 20 %, 30 % vagy 50 % alá csökkenne, vagy aminek következtében a hitelintézet megszűnne leányvállalat lenni, anélkül, hogy az illetékes hatóságokat írásban értesítenék;

f)  a 7. cikk (5) bekezdésének b) pontját megsértve, az alapkezelő társaság valótlan nyilatkozatok révén vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

g)  a 29. cikk (4) bekezdésének b) pontját megsértve, a befektetési társaság valótlan nyilatkozatok révén vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

h)  a 11. cikk (1) bekezdését megsértve, az alapkezelő társaság tudomására jut, hogy a tőkéjében lévő részesedés megszerzése vagy elidegenítése azt eredményezi, hogy a tőkerészesedés a 2004/39/EK irányelv 11. cikk (10) bekezdésében említett határértéket meghaladja vagy az alá esik, és elmulasztja tájékoztatni az illetékes hatóságokat az ilyen megszerzésről vagy elidegenítésről;

i)  a 11. cikk (1) bekezdését megsértve, az alapkezelő társaság elmulasztja legalább évente egyszer tájékoztatni az illetékes hatóságokat a befolyásoló részesedést birtokló részvényesek és tagok nevéről és az ilyen tőkerészesedés nagyságáról;

j)  az alapkezelő társaság nem teljesíti a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontját végrehajtó nemzeti rendelkezések szerint elrendelt eljárásokat vagy intézkedéseket;

k)  az alapkezelő társaság nem teljesíti a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontját végrehajtó nemzeti rendelkezések szerint elrendelt strukturális vagy szervezeti előírásokat;

l)  a befektetési társaság nem teljesíti a 31. cikket végrehajtó nemzeti rendelkezések szerint elrendelt eljárásokat vagy intézkedéseket;

m)  az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság nem teljesíti a 13. és 30. cikket végrehajtó nemzeti rendelkezések szerint elrendelt előírásokat, amelyek funkciói harmadik felek részére történő átruházására vonatkoznak;

n)  az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság nem teljesíti a 14. és 30. cikket végrehajtó nemzeti rendelkezések szerint elrendelt működési szabályokat;

o)  a letétkezelő nem hajtja végre a 22. cikk (3)–(7) bekezdését végrehajtó nemzeti rendelkezések szerinti feladatait;

p)  a befektetési társaság, valamint az általa kezelt közös alapok mindegyike tekintetében az alapkezelő társaság ismételten nem teljesíti az ÁÉKBV befektetési politikájára vonatkozóan a VII. fejezetet végrehajtó nemzeti rendelkezésekben meghatározott kötelezettségeit;

q)  az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság nem alkalmaz az 51. cikk (1) bekezdését végrehajtó nemzeti rendelkezésekben meghatározott kockázatkezelési eljárást vagy a tőzsdén kívüli származtatott termékek értékének pontos és független becslésére vonatkozó eljárást;

r)  a befektetési társaság, valamint az általa kezelt közös alapok mindegyike tekintetében az alapkezelő társaság ismételten nem teljesíti a 68–82. cikket végrehajtó nemzeti rendelkezések szerint elrendelt, befektetők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeit;

s)      az alapkezelő társaság vagy az általa kezelt ÁÉKBV-befektetéseket nem az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban értékesítő befektetési társaság nem teljesíti a 93. cikk (1) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségét.

(2)    A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett esetekben az alkalmazható közigazgatási szankciók és intézkedések magukban foglalják legalább a következőket:

a)        nyilvános figyelmeztetés vagy nyilatkozat, amely megnevezi a természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét;

b)        végzés kibocsátása, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

c)        alapkezelő társaság vagy ÁÉKBV esetében az alapkezelő társaság vagy az ÁÉKBV engedélyének a visszavonása;

d)        ideiglenes vagy állandó tilalom elrendelése az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság vezető testülete bármely tagjával vagy más olyan természetes személlyel szemben, aki ezekben vagy más társaságokban funkciókat lát el;

e)        jogi személy esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási pénzbírság ▌;

f)         természetes személy esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási pénzbírság ▌;

g)        közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb tízszereséig, ha azok meghatározhatók;

99b. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az ezen irányelv átültetése során elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén kiszabott szankciókat vagy intézkedéseket haladéktalanul közzétegyék, beleértve a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személyek személyazonosságára vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását. Ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek, az illetékes hatóságok az anonimitás megőrzésével teszik közzé a szankciókat vagy intézkedéseket.

99c. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírság szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok biztosítsák, hogy ezek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, valamint vegyenek figyelembe minden lényeges körülményt, többek között:

a)        a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b)        a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértékét;

c)        a felelős természetes vagy jogi személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi erejét;

d)        a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét, más személyek kárát, valamint adott esetben a piacok működésében vagy a szélesebb értelemben vett gazdaságban keletkezett kárt, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)        a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintjét;

f)         a felelős természetes vagy jogi személy általi korábbi jogsértéseket.

(2)    Az EÉPH az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat bocsát ki a közigazgatási intézkedések és szankciók típusáról és a közigazgatási pénzbírságok szintjéről.

99d. cikk

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok hatékony mechanizmusokat hozzanak létre annak ösztönzése érdekében, hogy ezen hatóságok értesüljenek az ezt az irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértéséről, valamint hogy az illetékes hatóságok biztosítsanak egy vagy több biztonságos kommunikációs csatornát az ilyen megsértéseket bejelentő személyek számára. A tagállamok biztosítják, hogy az ezeken a csatornákon keresztül ilyen bejelentéseket tevő személyek személyazonosságát kizárólag az illetékes nemzeti hatóság ismerje.

(2)    Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a)        a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b)        a befektetési társaságok és alapkezelő társaságok vállalaton belül elkövetett jogsértéseket jelentő munkavállalóinak megfelelő védelme;

c)        személyes adatok védelme mind a jogsértést bejelentő személy, mind a jogsértésért állítólagosan felelős természetes személy vonatkozásában a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott elveknek megfelelően.

(2a)  Az EÉPH egy vagy több biztonságos kommunikációs csatornát biztosít az ezt az irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértéseinek bejelentése céljából. A tagállamok biztosítják, hogy az ezeken a csatornákon keresztül ilyen bejelentést tevő személyek személyazonosságát kizárólag az EÉPH ismerje.

(2b)  Az EÉPH-nak vagy az illetékes hatóságnak az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértéséről a (2a) bekezdés szerint jóhiszeműen tett bejelentés nem minősül az információátadás bármely, szerződésben vagy bármely jogalkotási, szabályozási, vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és nem jár a bejelentő semmilyen felelősségével az ilyen bejelentéssel kapcsolatban.

(3)    A tagállamok előírják az intézmények számára, hogy legyenek megfelelő eljárásaik, amelyekkel az alkalmazottaik egy meghatározott csatornán keresztül belsőleg jelenthetik a jogsértéseket.

99e. cikk

(1)    A tagállamok minden évben összesítő tájékoztatást bocsátanak az EÉPH rendelkezésére a 99. cikkel összhangban kiszabott valamennyi intézkedésről és szankcióról. Az EÉPH a kapott információkat éves jelentésben teszi közzé.

(2)    Ha az illetékes hatóság nyilvánosságra hozott egy intézkedést vagy szankciót, erről a tényről egyidejűleg az EÉPH-t is értesíti. Amennyiben a közzétett intézkedés vagy szankció egy alapkezelő társaságra vonatkozik, az EÉPH az alapkezelő társaságoknak a 6. cikk (1) bekezdése szerint közzétett jegyzékében hivatkozást tüntet fel a közzétett szankcióra vagy intézkedésre vonatkozóan.

(3)    Az EÉPH végrehajtási technikaistandard-tervezeteket dolgoz ki az e cikkben említett információk benyújtásának eljárásairól és formáiról.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az EÉPH az említett végrehajtási technikaistandard-tervezetet [dátum beírandó]-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

(15) Az irányelv a következő 104a. cikkel egészül ki:

„104a. cikk

(1)    A tagállamok a személyes adatok ezen irányelv szerinti kezelése során a 95/46/EK irányelvet alkalmazzák.

(2)    A tagállamok a személyes adatok ezen irányelv szerinti, EÉPH általi kezelése során a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet alkalmazzák.”

(16) A 112. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság a 2011. január 4-ét követő négyéves időtartamra felhatalmazást kap a 12., 14., 43., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 95. és 111. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság a 2011. július 21-ét követő négyéves időtartamra felhatalmazást kap az 50a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság a […]-t követő négyéves időszakra felhatalmazást kap a 26b. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legalább hat hónappal a négyéves időtartam lejárta előtt jelentést készít az átruházott hatáskörökről. A felhatalmazás a korábbival azonos időtartamra automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a 112a. cikkel összhangban visszavonja azt.”

(17) A 112a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12., 14., 26b., 43., 50a., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 95. és 111. cikkben említett felhatalmazás átruházását.”

(18) Az I. melléklet ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1)         A tagállamok legkésőbb […]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Az említett rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamoknak […]-tól alkalmazniuk kell az (1) bekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)         A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

Amennyiben a tagállamok által küldött, átültető intézkedésekről szóló értesítéshez mellékelt dokumentumok nem elégségesek ahhoz, hogy mindenre kiterjedően értékelni lehessen azt, hogy az átültető rendelkezések megfelelnek-e ezen irányelv egyes cikkeinek, a Bizottság az EBH-nak az 1095/2010/EU rendelet alkalmazásán alapuló kérésére, vagy saját kezdeményezésére előírhatja a tagállamoknak, hogy nyújtsanak részletesebb tájékoztatást a szóban forgó rendelkezések végrehajtásáról és ezen irányelv átültetéséről.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt...,

Az Európai Parlament részéről                    A Tanács részéről

Az elnök                                                        Az elnök

MELLÉKLET

Az I. melléklet A. listájának 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2. A letétkezelőre vonatkozó információk:

2.1. az ÁÉKBV letétkezelőjének a megnevezése és feladatainak leírása;

2.2. A letétkezelő által átruházott letéti őrzési funkciók leírása és az ilyen átruházásból esetlegesen származó összeférhetetlenség meghatározása.

Az alap eszközei tekintetében a letétkezelői szolgáltatások nyújtásában részt vevő összes jogalanyra, illetve az esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó adatok kérésre elérhetőek a letétkezelőtől.

  • [1]           HL C...
  • [2]           Az Európai Parlament ... álláspontja

ELJÁRÁS

Cím

Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letéteményesek feladatai, a javadalmazási politika és a szankciók tekintetében történő módosítása

Hivatkozások

COM(2012)0350 – C7-0178/2012 – 2012/0168(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

3.7.2012

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

11.9.2012

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

11.9.2012

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

JURI

18.9.2012

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Sven Giegold

10.5.2011

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

19.9.2012

22.1.2013

 

 

Az elfogadás dátuma

21.3.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

5

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Elena Băsescu, Sharon Bowles, Udo Bullmann, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Liem Hoang Ngoc, Gunnar Hökmark, Othmar Karas, Wolf Klinz, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Astrid Lulling, Hans-Peter Martin, Arlene McCarthy, Sławomir Nitras, Alfredo Pallone, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Peter Simon, Peter Skinner, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Marianne Thyssen, Pablo Zalba Bidegain

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Sophie Auconie, Lajos Bokros, Herbert Dorfmann, Ashley Fox, Anne E. Jensen, Eva Joly, Thomas Mann, Marisa Matias

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Luís Paulo Alves, Minodora Cliveti, Jens Geier

Benyújtás dátuma

29.4.2013