JELENTÉS az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről

25.4.2013 - (2012/2306(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Antolín Sánchez Presedo

Eljárás : 2012/2306(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A7-0143/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0143/2013

Viták :

PV 11/06/2013 - 19
CRE 11/06/2013 - 19

Szavazatok :

PV 12/06/2013 - 8.19
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0268

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről

(2012/XXXX(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 101., 102. és 107. cikkére,

– tekintettel a Bizottság versenypolitikáról szóló 2011. évi jelentésére (COM(2012)0253) és a Bizottság szolgálatainak ehhez fűzött munkadokumentumára (SWD(2012)0141),

– tekintettel a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendeletre[1],

– tekintettel a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletre (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete)[2],

– tekintettel az „Az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazása” című, 2008. október 13-i bizottsági közleményre (a bankokról szóló közlemény)[3],

– tekintettel „A pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékok” című, 2008. december 5-i bizottsági közleményre (feltőkésítési közlemény)[4],

– tekintettel az értékvesztett eszközöknek a közösségi bankszektorban történő kezeléséről szóló, 2009. február 25-i bizottsági közleményre (az értékvesztett eszközökről szóló közlemény)[5],

– tekintettel „A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján” című 2009. július 23-i bizottsági közleményre (a szerkezetátalakításról szóló közlemény)[6],

– tekintettel az „Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” című, 2008. december 17-i bizottsági közleményre (az ideiglenes keretrendszer)[7],

– tekintettel az „Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” című, 2010. december 1-i bizottsági közleményre (a 2010. december 31-én lejáró helyébe lépő új ideiglenes keretrendszer)[8],

– tekintettel a magas szintű szakértői csoport 2012 október 2-i, az uniós bankszektor szerkezetének reformjáról szóló végleges jelentésére[9],

– tekintettel az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról szóló bizottsági közleményre[10],

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2011. december 20-i bizottsági határozatra[11],

– tekintettel „A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (2011)” című bizottsági közleményre[12],

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló bizottsági rendeletre[13],

– tekintettel a Parlament által megrendelt, „Állami támogatás – Válságszabályok a pénzügyi ágazat és a reálgazdaság számára” című, 2011. júniusi tanulmányra[14],

– tekintettel a Parlament által megrendelt, „A trösztellenes eljárások terén alkalmazott kollektív jogorvoslat” című, 2012. júniusi tanulmányra[15],

– tekintettel a „Nyilvános konzultáció: A kollektív jogorvoslattal kapcsolatos egységes európai megközelítés felé” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)0173),

– tekintettel „Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése” című bizottsági közleményre (COM(2012)0209),

– tekintettel a Számvevőszék 15/2011. számú, „A Bizottság eljárásai biztosítják-e az állami támogatások ellenőrzésének eredményes lebonyolítását?” című különjelentésére[16],

– tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2012 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekhez adott bizottsági iránymutatásra (a továbbiakban „a kibocsátás-kereskedelmi rendszerre vonatkozó iránymutatások”)[17],

– tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló 2010. november 20-i keretmegállapodásra (a továbbiakban: a keretmegállapodás)[18], és különösen annak (12)[19] és (16)[20] bekezdésére,

– tekintettel a 2012. június 29-i euróövezeti csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatra[21],

– tekintettel a Bizottság 2003. évi, versenypolitikáról szóló XXXIII. éves jelentéséről szóló, 2005. február 22-i állásfoglalására[22], a Bizottság versenypolitikáról szóló 2004. évi jelentéséről szóló, 2006. április 4-i állásfoglalására[23], a versenypolitikáról szóló 2005. évi jelentésről szóló, 2007. június 19-i állásfoglalására[24], a versenypolitikáról szóló 2006. és 2007. évi jelentésről szóló, 2009. március 10-i állásfoglalására[25], a versenypolitikáról szóló 2008. évi jelentésről szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására[26],a versenypolitikáról szóló 2009. évi jelentésről szóló, 2011. január 20-i állásfoglalására[27] és az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló 2012. február 2-i állásfoglalására[28],

– tekintettel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó uniós állami támogatási szabályok reformjáról szóló, 2011. november 15-i állásfoglalására[29],

– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, illetve a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0143/2013),

A. mivel a nyitott piacokat jellemző elvekre és a valamennyi ágazatban érvényesülő egyenlő versenyfeltételekre épülő uniós versenypolitika az EU „genetikai kódjának” részét képezi és az európai szociális piacgazdaság sarokköve, továbbá az európai fogyasztók szolgálatában álló eszköz ahhoz, hogy társadalmi és gazdasági szempontból egészséges belső piacot biztosítson, valamint fellépjen az egyes gazdasági szereplők által folytatott tisztességtelen gyakorlatok ellen, és kulcsszerepet tölt be a belső piac megfelelő működésének biztosításához;

B. mivel az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása alapvető fontosságú volt az európai növekedéshez;

C. mivel a gazdasági, pénzügyi és államadósság-válság 2008 őszén tört ki, és 2011-ben tovább mélyült, amely recesszióba juttatta az uniós gazdaságot;

D. mivel a Bizottság többek között az állami támogatásra vonatkozó különszabályok elfogadásával és a versenypolitika válságkezelő eszközként való alkalmazásával válaszolt a válságra; mivel ezt már akkor is és most is ideiglenes rendszernek szánják;

E. mivel a versenypolitika létfontosságú szerepet tölt be a válságra való reagálás, az Európa 2020 stratégia és az egységes piac támogatása, illetve a bankunió, és egy valódi gazdasági és monetáris unió és mélyebb integráció, valamint a konvergencia irányába tett előmenetel terén,

F. mivel a protekcionizmus csak tovább mélyítené és elnyújtaná a válságot, a versenyszabályok szigorú betartása pedig létfontosságú szerepet tölt be az európai gazdaság talpra állítása szempontjából;

G. mivel a versenypolitikáról szóló éves jelentésnek az Unió teljes versenyképességét előmozdító eszközként kell szolgálnia – kiterjesztve és új szereplők számára hozzáférhetővé téve a versenyt, kiszélesítve és megszilárdítva ezzel a belső piacot –, és nem kizárólag a versenypolitika Bizottság általi gyakorlati végrehajtásához kell kapcsolódnia;

H. mivel a verseny nem minden tagállamban működik ugyanolyan kielégítő mértékben,

I. mivel azok az ágazatok, ahol alacsonyabb szintű a verseny, gyakran pontosan ugyanazok, ahol a gazdasági teljesítmény tekintetében elmarad az elvárttól;

Általános észrevételek

1. tudomásul veszi a Bizottság versenypolitikáról szóló 2011. évi jelentését, és üdvözli, hogy az új tematikai keret foglalkozik a Parlament által felvetett kérdésekkel, és lehetővé teszi a prioritások, célkitűzések és megtett intézkedések egyértelmű azonosítását;

2. hangsúlyozza, hogy a versenypolitika az európai szociális piacgazdaság sarokköve; kiemeli a trösztellenes tevékenységekkel, az állami támogatással és az összefonódás-ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések szigorításának fontosságát annak érdekében, hogy hatékony gazdaságot, jól működő belső piacot és szociális előrehaladást lehessen biztosítani; hangsúlyozza továbbá, hogy a kkv-knak és a harmadik szektornak a belső piachoz való jobb hozzáférése, illetve az ebben való részvétele a meglévő akadályokat felszámoló, aktív versenypolitikát tesz szükségessé;

3. sürgeti az uniós versenypolitika és a valamennyi egyéb uniós politika, így például az ágazati szabályozás közötti konzisztenciát; annak biztosításához, hogy a termékek és a szolgáltatások belső piacának működése a polgárok, a környezet és a vállalkozások javát szolgálja;

4. felhívja a Bizottságot, hogy a nemzeti versenyhatóságokkal együttműködve alaposan vizsgálja meg a versenyben tapasztalható torzulásokat és azok gazdasági hatásait; felkéri a Bizottságot, hogy állapítsa meg a tagállamok között ezen a téren tapasztalható egyenlőtlenségeket és mutasson rá azok okaira is;

5. hangsúlyozza, hogy a versenypolitika tágabb értelemben vett végrehajtása nem szolgálhat a már kiépült vállalatok vagy áru- és egyéb szolgáltatók megerősítésére, ellenben az új szereplők piacra lépésének és az új ötletek és technológiai megoldások megjelenésének elősegítését kell átfogó célkitűzésének tekintenie, ilyen módon maximalizálva az uniós polgárok hasznát;

6. rámutat, hogy a rendkívüli állami támogatásokat nyújtó válságszabályozási rendszer kiterjesztése a körülmények tették szükségessé, és ez hozzájárult a pénzügyi és gazdasági instabilitás súlyosbodásának megelőzéséhez, a protekcionizmus megakadályozásához, továbbá mechanizmust biztosított a banki átszervezésekhez és a válságrendezéshez, s mindez különösen a programban részt vevő, súlyos problémákkal szembesülő országok számára bizonyult hasznosnak;

7. aggodalmát fejezi ki ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy noha az állami támogatásokat nyújtó rendszert ideiglenes jellegűnek szánták, úgy tűnik, hogy nem átmenetiek; megjegyzi, hogy a versenypolitikáról szóló harmadik soron következő éves jelentésében a Parlament hangsúlyozta, hogy ezeket az ideiglenes intézkedéseket a lehető leghamarabb meg kell szüntetni; sajnálja továbbá, hogy egyes esetekben a megközelítés kudarcot vallott, és ragaszkodik a korábbi beavatkozás tanulságainak levonásához, és a gyakorlatok ennek megfelelően történő elfogadásához;

8. fenntartja, hogy az állami támogatásban részesülő bankoknak üzleti modelljüket a tevékenységük életképes részére kell koncentrálniuk, javítaniuk kell a családok és a vállalkozások hitelhez jutását, valamint minimálisra kell csökkenteniük a támogatásban nem részesülő versenytársakra és az uniós adófizetőkre gyakorolt hatásukat; ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy fontolóra kell venni a magas szintű szakértői csoportnak az uniós bankszektor szerkezetének reformjára irányuló javaslatait;

9. hangsúlyozz, hogy a bankszektor folyamatban lévő konszolidációja ténylegesen növelte több jelentős pénzügyi intézmény piaci részesedését, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy kísérje szoros figyelemmel az ágazatot annak érdekében, hogy fokozza az európai banki piacon folyó versenyt;

10. emlékeztet a 2012. június 29-i euróövezeti csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatra; egyetért azzal, hogy elengedhetetlen a bankok és az államháztartások között kialakult ördögi kör megtörése, illetve kötelezettségvállalásuk sürgős kialakítása;

11. kéri a Bizottságot, hogy a jobban szabályozott, átlátható, nyitott és tisztességes pénzpiacok elérése érdekében szigorúan szerezzen érvényt a trösztellenes és az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó szabályoknak; méltányolja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán tett vizsgálatait, különösen a hitel-nemteljesítési csereügyletek (credit default swaps – CDs) kereskedelmi adatait és szolgáltatásait, a fizetési szolgáltatásokat, valamint a pénzügyi információk piacok számára történő közreadását illetően;

12. felszólítja az EU versenyhatóságait, hogy működjenek szorosan együtt más joghatóságokkal, és kövessék nyomon a jelentős pénzpiaci szereplők és oligopóliumok – például a hitelminősítő intézetek – viselkedését és piacra gyakorolt hatását, valamint kiemelt prioritásként vizsgálják ki a LIBOR, EURIBOR és TIBOR kamatlábak állítólagos manipulálásának ügyét;

13. véleménye szerint a fenti kérdést teljes mértékben ki kell vizsgálni például annak meghatározása érdekében is, hogy valamennyi uniós eszközt kimerítettek-e az ilyen események megelőzésére; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg e torzulásoknak az árak alakulására gyakorolt hatását olyan ágazatokban, mint például a jelzáloghitel;

A fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség támogatása

14. elismeri, hogy a versenypolitika az egységes piac továbbfejlesztése és megőrzése szempontjából alapvető eszköz, továbbá a termelékenység, a hatékonyság és a globális versenyképesség egyik fő mozgatóereje, és jelentős szerepet játszik a tisztességes és nyitott piacok, a rendezett államháztartások, illetve az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célját kitűző Európa 2020 előmozdításában;

15. hangsúlyozza, hogy az egységes piac, a gazdasági növekedéshez való visszatérés, az európai piac vonzerejének globális elmélyítéséhez, a digitális menetrend megvalósításához, a kutatás és az innováció ösztönzéséhez erős versenyre, a gazdasági szereplők egészséges sokféleségére és proaktív iparpolitikára van szükség; megjegyzi, hogy a trösztellenes, állami támogatási és összefonódás-ellenőrzési eszközök mind-mind létfontosságúak a piacszabályozás javításához, az átláthatóság ösztönzéséhez és a gazdaság újjáépítéséhez;

16. elvárja a Bizottságtól, hogy hathatósan erősítse meg a versenypolitikát és mozdítsa elő a környezetbarát technológiákat és erőforrásokat; hiszi, hogy a kibocsátás-kereskedelmi rendszerre vonatkozó iránymutatásoknak hozzá kell járulniuk a kibocsátásáthelyezés megelőzéséhez, az árjelzések fenntartásához és a torzulások minimalizálásához; úgy véli, hogy a jelenlegi alacsony kibocsátáskereskedelmi ár csak kis mértékben járul hozzá az éghajlatbarát technológiai megoldások alkalmazásának előmozdításához, és késlelteti az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást;

17. kiáll amellett, hogy a további károk elkerülésének és a jogaik visszaállításának egyedüli céljával a kiterjedt csalási és illegális pénzügyi gyakorlatok áldozatainak megsegítése érdekében elfogadott állami intézkedések nem tekinthetők állami támogatásnak;

Általános gazdasági érdekű szolgáltatások (ÁGÉSZ)

18. megjegyzi, hogy az európai polgárok a szükséges és fontos közszolgáltatások tekintetében kiváló minőségű, területi lefedettséget biztosító és megfizethető ellátást igényelnek, amely egyben fokozza a versenyt, és egyenlőbb versenyfeltételeket biztosít e köz- és magánszférabeli szolgáltatók számára; kiemeli, hogy ebből a célból a különféle szolgáltatók közötti verseny megőrzése kulcsfontosságú; hangsúlyozza, hogy az új ÁGÉSZ-csomag egyszerűbb, világosabb és rugalmasabb keretet eredményezhet e tekintetben; hangsúlyozza az EUMSZ versenyszabályai alapján a Bizottságra ruházott felelősséget annak biztosítása terén, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások számára adott kompenzáció összeegyeztethető legyen az uniós állami támogatási szabályokkal, és annak elkerülése érdekében, hogy ne nyújtsanak rossz minőségű, de drága közszolgáltatásokat; aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy túl sok szolgáltatás mentesül a versenyhatóságok ellenőrzése alól;

19. felszólítja az EU versenyhatóságait, hogy kövessék nyomon a gyógyszerészeti, egészségügyi és biztosítási szolgáltatások piacát (és különösen a generikus és innovatív gyógyszerek piacát), ismerjék fel a szabadalmi jogokkal való potenciális visszaéléseket és diszkriminatív piaci magatartásokat; megjegyzi, hogy ugyan az egészségügyi ágazat és a szociális védelem megszervezése elsősorban tagállami hatáskörbe tartozik, az államháztartás fenntarthatósága, a versenyjog betartása és az uniós polgárok jogainak megőrzése érdekében e szervezeteket is ellenőrzés alá kell vetni;

A fogyasztói jólét növelése: ágazati fejlemények

20. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2007 közepe óta az élelmiszerárak jelentős mértékben megemelkedtek, és a termelői árak nagymértékben ingadoznak, emlékeztet arra, hogy a fogyasztói élelmiszerárak jelentős mértékben hozzájárulnak az általános inflációhoz; hangsúlyozza, hogy az értékláncon belüli kollektív tárgyalások új keretét a termelő szervezetek versenybarát működtetése és egy, az élelmiszerárakat nyomon követő platform kell, hogy kísérje; arra sürgeti a Bizottságot – a nemzeti versenyhatóságokkal együttműködésben –, hogy a támogatás, az átláthatóság és a fogyasztói árak alakulásának tekintetében az értéklánc valamennyi szintjén alaposan vizsgálja meg a versenyt; emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-ágazatban a fogyasztók számára elérhető előnyök hasonló versenyképességi reformoknak a gazdaság valamennyi más ágazatában való végrehajtásával megsokszorozhatók;

21. hangsúlyozza, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások (ÁGÉSZ) és az általános érdekű szociális szolgáltatások (ÁÉSZSZ) egyaránt jelentős részét képviselik a tagállamokban nyújtott teljes szolgáltatásoknak, ami egyben azt jelenti, hogy jelentős eredmények érhetők el az ÁGÉSZ-ek és az ÁÉSZSZ-ek hatékonyabbá tételével; kiemeli, hogy ennek fényében alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az ÁGÉSZ-eket és az ÁÉSZSZ-eket szabályozó előírások elsősorban a fogyasztókat védjék;

22. hangsúlyozza az élelmiszer-piaci spekuláció áringadozásban megnyilvánuló, jelentős szerepét; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg e kérdést a versenypolitikáról szóló 2012. évi jelentésben és tegyen intézkedéseket az élelmiszer-piaci spekuláció felszámolása érdekében;

23. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg alaposabban a termelői szervezetek és szövetkezetek abban betöltött kedvező szerepét, hogy javítja a mezőgazdasági kistermelők jólétét és a beszállítóiparral szembeni tárgyalóerejüket;

24. várakozással tekint az Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN) e témával foglalkozó jelentése elé; megjegyzi, a trösztellenes ügyekben leggyakrabban vizsgált ágazatok a gabonafélék és a tejtermékek ágazata, és bátorítja a nemzeti versenyhatóságokat , hogy lépjenek fel kezdeményezőbben e területen; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az európai cukorágazatot, ahol 2011-ben és 2012-ben különösen nagy volt az árak inflációja;

25. ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen a belső energiapiaci csomag maradéktalan végrehajtására; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy mivel még nem sikerült maradéktalanul megvalósítani a nyitott és versenyképes egységes energiapiacot, aktívan kövesse nyomon a versenyt az energiapiacokon, különösen abban az esetben, ha a közművek privatizációja monopolisztikus vagy oligopolisztikus piaci rendszereket hoz létre;

26. felszólítja a Bizottságot a légi árufuvarozási és a gyorspostai szolgáltatások uniós piacának alapos vizsgálatára; megjegyzi, hogy az Egyesült Államokban egyfajta duopólium működik az expressz szolgáltatások piacán, és az elmúlt tíz évben gyakorlatilag bezárta a piacot az európai versenytársak előtt; megállapítja, hogy amennyiben az ágazatban további összeolvadásokra kerülne sor, akkor csupán egyetlen európai expressz és logisztikai nagyvállalat maradna versenyben, és ez jelentős mértékben befolyásolná a belső piaci árversenyt – a fogyasztók kárára;

27. hangsúlyozza, hogy az európai társaságok számára nem biztosítottak az egyenlő versenyfeltételek az amerikai légiközlekedési piacon, továbbá nyilvánvaló az egyensúlytalanság az uniós–amerikai légiközlekedési piacon még ma is, mivel az európai teherszállító légitársaságoktól megtagadják az amerikai belpiachoz való hozzáférést, és kedvezőtlen feltételek mellett kényszerülnek versenyezni; hangsúlyozza, hogy ez az egyenlőtlen piaci hozzáférés torzítja a versenyt, és végső soron árt az európai logisztikai iparnak és a fogyasztóknak;

A versenypolitika legitimitásának és hatékonyságának előmozdítása

28. támogatja a Parlament aktív – többek között társjogalkotói – szerepét a versenypolitika formálása során; véleménye szerint a Bizottságnak maradéktalanul elszámoltathatónak kell lennie és követnie kell a Parlament állásfoglalásait; célja, hogy megerősítse a folyamatban lévő strukturált párbeszédet;

29. felszólítja a Bizottságot, hogy a későbbiekben is részrehajlás nélkül és objektíven lépjen fel, és legyen nyitott a versenyeztetési eljárások javítása előtt; védelmébe veszi az eljárási jogokat, köztük a vállalkozások azon jogát, hogy meghallgatásuk előtt jogukban áll betekinteni a bizottsági aktába;

30. ösztönzi a Bizottságot, hogy az általános elvek meghatározásával és a vállalatok e területen végzett tevékenységeinek támogatásával a továbbiakban is mozdítsa elő a tisztességes verseny kultúráját, különösen azzal, hogy nagyobb érdeklődést és pozitívabb hozzáállást tanúsít a megfelelőség iránt, mivel ez jelentős megelőző hatást gyakorolna, ami pedig közérdek;

31. felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az alternatív vitarendezés alkalmazását, a rendes jogalkotási eljárás keretében nyújtsa be régóta esedékes javaslatát az uniós trösztellenes jogszabályok megszegésével a vállalatoknak és fogyasztóknak okozott károk miatt indított egyéni vagy kollektív magánkeresetek megkönnyítése érdekében; úgy véli, hogy egy ilyen javaslatnak a versenyt kell előmozdítania, s nem pedig a megalapozatlan pereskedésekre kell ösztönöznie, kis értékű és diffúz károk megtérítésére kell vonatkoznia és teljes összhangot kell biztosítania az Unió átláthatósági előírásaival, továbbá biztosítania kell azt, hogy az engedékenységi eljárások keretében tett valamennyi kivétel megfelelően és konkrétan indokolt legyen, és teljes összhangban a hatóságok általi jogérvényesítéssel;

32. ismételten hivatkozik az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentéséről szóló korábbi, 2012. február 2-i állásfoglalására és a kollektív jogorvoslatra irányuló esetleges bizottsági javaslat gondolatát;

33. kedvező álláspontot alakít ki az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN) belüli és a nemzeti bíróságokkal folytatott együttműködést illetően, a versenypolitikák uniós szintű hatékonyságának és összhangjának biztosítása érdekében; támogatja a felelősségnek az ECN tagjai közötti hatékony megosztását, mivel egyes piacok esetében az eltérő jogi, gazdasági és kulturális feltételek miatt nagyobb a nemzeti dimenzió, mint mások esetében; felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a többi joghatósággal való konvergenciára és együttműködésre irányuló megállapodásokat, amelyek rendelkeznek a vizsgálatok alatti – megfelelő körülmények között lebonyolított – információcseréről is;

34. tisztában van azzal, hogy a Bizottságra a versenyjog érvényesítése területén nagy és egyre növekvő munkateher hárul, ezért megismétli, hogy ahhoz, hogy a Bizottság e terhekkel proaktívan és hatékonyabban megbirkózhasson, több erőforrásra van szüksége, különösen a meglévő források elosztásán keresztül;

35. felkéri a Bizottságot, hogy az EU-n belül és nemzetközi szinten egyaránt mozdítsa elő a verseny kultúráját;

Bírságolási politika

36. javasolja a vitarendezési eljárás és adott esetben visszatartó erejű és arányos bírságok alkalmazását, elkerülve a bajba került vállalatok piaci kiszorításával járó kedvezőtlen gazdasági és társadalmi következményeket;

37. megjegyzi, hogy a bírságoknak nem szabadna megakadályozniuk a vállalatokat abban, hogy a szervezetükön belül felelősségre vonják a vezetőket vagy alkalmazottakat, illetve adott esetben a tagállamokat abban, hogy büntetőjogi felelősséggel járó ügyekben eljárjanak; felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra e szempontokat és erről készítsen jelentést;

38. aggodalmát fejezi ki a bírságok miatt, amelynek egyetlen eszközként való használata túl korlátozott lehet, tekintettel a fizetésképtelenség miatt bekövetkező lehetséges elbocsátásokra, és kifinomultabb eszközök széles skálájának kifejlesztésére szólít fel, többek között az egyéni felelősségre, a cégek átláthatóságára és elszámoltathatóságára, a rövidebb eljárásokra, a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jogra, az engedékenységi kérelmek hatékony működését biztosító mechanizmusokra (különösen az egyesült államokbeli árképzési folyamat okozta zavarok leküzdésére), vállalati megfelelési programokra és európai standardok kialakítására vonatkozóan; helyesli a „büntess és jutalmazz” elven alapuló megközelítést, amely büntetést ró ki, és hatékony elrettentésre szolgál, ösztönzi ugyanakkor a szabályoknak való megfelelést;

39. ismételten megjegyzi, hogy a bírságok kiszabásának módját egy nem jogalkotási eszköz, a 2006. évi bírságolási iránymutatások tartalmazzák, és ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy a jogszerűség elve alapján illessze be a bírságkiszámítás részletes alapjait és a bírságolás új elveit az 1/2003/EK rendeletbe;

40. megismétli felhívását a Bizottság bírságolási iránymutatásainak általános felülvizsgálatára a hat év alatt szerzett gyakorlati tapasztalatok fényében; úgy véli, hogy e felülvizsgálatnak meg kell vizsgálnia a megfelelési programok szerepét, olyan feltételeket kell szabnia, amelyek értelmében a leányvállalat felett döntő befolyást gyakorló anyavállalatot egyetemlegesen felelősségre lehetne vonni a leányvállalataik által elkövetett trösztellenes jogsértésekért, továbbá fontolóra kell vennie az engedékenység, a visszaesés, a forgalomkorlát, illetve a köz- és magántartozások közötti kölcsönhatás kérdéseit;;

41. megismétli, hogy egyre több kérelem érkezik a bírság fizetésképtelenség miatti csökkentésére, különösen az egytermékes vállalkozásoktól és a kkv-któl; ismételten úgy megerősíti, hogy a bírságok csökkentésének alternatívája lehet a késleltetett és/vagy megosztott fizetések rendszere, amelynek révén elkerülhető a vállalkozások csődje;

42. üdvözli, hogy a Bizottság (2012.03.28-i COMP/39452 sz.) határozatában figyelembe vette az egytermékes vállalkozások sajátos szükségleteit;

Ágazatspecifikus szempontok

43. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket az egységes közlekedési piac megvalósítása felé, biztosítva a nyílt és tisztességes versenyt a közlekedési, a postai és az idegenforgalmi ágazatban, valamint tiszteletben tartva a többi uniós szakpolitika célkitűzéseit, például a megfelelően működő közlekedési és mobilitási szolgáltatásokat, a közszolgáltatások, a társadalmi normák, a biztonság és a környezetvédelem területén kitűzött célokat, valamint az Uniónak a szén-dioxid-kibocsátás és az olajfüggőség csökkentésével kapcsolatban kitűzött céljait; üdvözli a második egységes piaci intézkedéscsomag bejelentését, melynek célja az egységes európai égbolt régóta várt kialakítása, a vasúti piac megnyitásának folytatása, valamint az egységes vasúti térség megvalósítása;

44. úgy véli, hogy az európai közlekedési ágazat versenyképességének javítása érdekében a Bizottságnak tovább kellene erősítenie a versenypolitika és a közlekedéspolitika közötti kapcsolatokat;

45. sürgeti a Bizottságot, hogy a nemzetközi tárgyalásokon legyen proaktívabb a versenyszabályok konvergenciájának előmozdításában annak érdekében, hogy a közlekedési ágazatban egyenlő feltételeket lehessen biztosítani az Unió és a harmadik országok között;

46. hangsúlyozza, hogy az egységes európai piac tényleges kiteljesítése, valamint a közlekedés területén a tisztességes verseny biztosítása érdekében fontos az európai közlekedési térség egységes fejlesztése, valamint a tagállamok közlekedési infrastruktúrái közötti fejlettségi különbségek felszámolása;

47. hangsúlyozza, hogy az adózási eltérések hatással vannak a különböző szállítási módok közötti versenyhelyzetre, és felszólítja a Bizottságot, hogy adjon áttekintést az egyes szállítási módokra vonatkozó adókról és különböző héarendszerekről;

48. hangsúlyozza, hogy a szabad és tisztességes európai szintű verseny kialakítása érdekében a tagállamok közötti fizikai, technikai és szabályozási akadályokat fel kell számolni, különösen együttműködtethető és hatékony transzeurópai hálózatok létrehozása révén;

49. elvben üdvözli a különböző szállítási módokban érvényesülő utasjogokról szóló bizottsági közleményt, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy minden egyes szállítási mód eredendően különböző, és hogy bármely bizottsági javaslatnak – amellett, hogy garantálja az utasok már meglévő jogait – arányos és rugalmas, a szállítási módok különbségeit elismerő megközelítést is kell biztosítania;

50. sürgeti az illetékes hatóságokat az EU–USA légi közlekedési megállapodás fényében, hogy fokozzák az együttműködésüket a légitársaságok szövetségére vonatkozó, versennyel kapcsolatos kérdéseket illető, összeegyeztethető szabályozási szemléletek kidolgozásában, valamint aktívan keressenek lehetőséget arra, hogy a főbb szövetségek hatékonyabban vehessék fel a versenyt a transzatlanti piacon belül;

51. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat egyrészt arra, hogy gyorsítsák fel az egységes európai égbolt jogszabályainak végrehajtását annak érdekében, hogy a szolgáltatások árképzése átláthatóbb legyen, és ezzel könnyebbé váljon a versenyszabályoknak való megfelelés nyomon követése, illetve fokozódjon az európai csomópontok versenyképessége és biztonsága, másrészt arra, hogy az európai repülőtereken továbbra is a gazdaság és az utasok javát szolgáló versenyhelyzet fokozása érdekében munkálkodjanak;

52. felkéri a Bizottságot, hogy készítsen bizonyítékokkal alátámasztott áttekintést azokról az esetekről, amikor a légi fuvarozók a számukra biztosított egyedi feltételek révén előnyökhöz jutnak más szolgáltatókkal szemben, vagy – mint azt állítják – egyes repülőtereken visszaélnek erőfölényükkel, különösen az egyetlen poggyászt engedélyező szabály és a kézipoggyász díjmentességét érintő egyéb korlátozások bevezetése révén;

53. úgy véli, hogy a kereskedelmi tevékenységek a repülőterek fontos bevételi forrásai, és az ilyen agresszív gyakorlatok a fuvarozó domináns helyzetével való visszaélésnek tekinthetők;

54. sürgeti a Bizottságot, hogy a tisztességes verseny biztosítása és az európai regionális összeköttetések védelme érdekében erősítse meg a résidőkereskedelem, -használat és -kiosztás ellenőrzését az európai repülőtereken;

55. felszólítja a Bizottságot, hogy ellenőrizze a fapados légi szolgáltatókat érintő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ezek az intézkedések ne szolgálják a tisztességtelen versenyt;

56. sürgeti a Bizottságot, hogy a légi közlekedés és a repülőterek állami támogatására vonatkozó uniós iránymutatások felülvizsgálata során biztosítsa, hogy a verseny torzulásmentes legyen, és valamennyi piaci szereplőre egyenlő feltételek legyenek érvényesek;

57. rámutat arra, hogy korlátozott előrelépések történtek Európa vasúti ágazatának liberalizációja tekintetében, valamint hogy ez a helyzet a többi szállítási móddal szemben hátrányba helyezi a vasutat, különös tekintettel az ágazat versenyképességével kapcsolatos, Európa-szerte tapasztalható problémákra;

58. sürgeti a Bizottságot az egységes európai vasúti térség kiteljesítésére annak biztosítása révén, hogy megfelelőek legyenek a feltételek az ágazat szabad és tisztességes verseny előtti megnyitása számára, beleértve az arra irányuló intézkedéseket, hogy a hatékony és innovatív vasúti társaságok korlátozás nélkül működhessenek, az infrastruktúrakezelők egyértelműen elkülönüljenek a vasúti vállalkozásoktól, erős nemzeti szabályozó szervek működjenek, és a személyzeti szabályzatokat harmonizálják; felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzeti vasúti személyszállítási ágazat megnyitásának előkészítése során vegye figyelembe a nemzeti vasútvállalatok eltérő működési módjait, valamint tegyen konkrét javaslatokat a verseny közvetett korlátozásának felszámolása érdekében, amely az egymással ellentmondó biztonsági, átjárhatósági és engedélyezési rendelkezésekből adódik;

59. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy a közszolgáltatások veszélyeztetése nélkül garantálják a vasúti közlekedési ágazat tisztességes verseny előtti megnyitását, és a biztosítsák a szolgáltatások minőségének javítását;

60. hangsúlyozza, hogy az uniós közúti árufuvarozási piac további megnyitása csak akkor fogadható el, ha valamennyi tagállamban garantáltak a közlekedési vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételek, valamint biztosított az utazó munkavállalókra vonatkozó szociális jogszabályok betartása és munkakörülményeik védelme;

61. hangsúlyozza a tisztességtelen verseny elkerülésének fontosságát a liberalizált közúti fuvarozási ágazaton belül annak biztosítása révén, hogy a szociális, biztonsági és környezetvédelmi szabályokat megfelelően alkalmazzák, különös figyelmet szentelve annak, hogy a piac kiszolgáltatottá válik a kabotázzsal és dömpinggel szemben;

62. kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve tegyen konkrét javaslatokat a közúti szállítással kapcsolatos közösségi jogszabályok súlyos megsértése esetén kiszabott büntetések tekintetében a tagállamok között meglévő jelentős különbségek felszámolása érdekében, és vessen véget e versenyt torzító hatásoknak;

63. felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a harmadik postai irányelvet; bátorítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a postai piac és az e területre vonatkozó egyetemes szolgáltatási kötelezettség liberalizálásának társadalmi következményeit, ideértve az egyetemes szolgáltatás finanszírozását is, és arról készítsen jelentést;

64. felhívja a Bizottságot – tekintettel a Lisszaboni Szerződésre, az új megerősített hatáskörökre és az EU idegenforgalommal kapcsolatos gazdasági lehetőségeire –, hogy könnyítse meg az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások közötti előremutató együttműködést, és tegye meg a szükséges intézkedéseket a kiemelt uniós idegenforgalmi úti célok világszintű versenyképességének biztosítására; felszólítja a Bizottságot, hogy az európai idegenforgalmi ágazatban a megfelelő versenyhelyzet biztosítása és a szabad piac egyértelmű garantálása érdekében gyorsítsa fel a szervezett utazásokra vonatkozó jogalkotási javaslattal kapcsolatos eljárásokat.

65. úgy véli, hogy az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok végrehajtása során az Európa 2020 stratégiában lefektetett célkitűzéseket kell követni, különösen a reálgazdaságba történő befektetések lehetővé tételével, és a forrásoknak a kutatás, az innováció és a fenntartható fejlődés területeire való nagyobb összpontosításával;

66. megjegyzi, hogy az elektronikus fizetési rendszerek európai piaca még mindig széttöredezett, a tagállamok között és azokon belül egyaránt; támogatja az ahhoz szükséges intézkedéseket és érvényre juttatásukat, hogy a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetési lehetőségek és mobil pénztárcák, valamint az átjárhatóság, a költségek és a hordozhatóság tekintetében valamennyi fogyasztó számára előnyökkel és választási lehetőséggel járó nyitottabb, átlátható, innovatív és versenyképes egységes piac jöjjön létre a fizetések terén; felkéri ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne új szereplőket bevonni a kártyás, internetes, és mobiltelefonos fizetés európai piacára, védelmet nyújtva a szektorban megjelenő jövőbeli technológiai újítások számára; úgy véli, hogy szigorítani kell a multilaterális bankközi díjak felügyeletét, és üdvözli a II. egységes piaci intézkedéscsomagnak a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára és a multilaterális banki díjakról szóló szabályozási kezdeményezésre vonatkozó javaslatait;

67. egyetért a Bizottság azon szándékával, hogy továbbra is szoros figyelemmel kísérje a pénzügyi piacok átláthatóságát, ám úgy véli, hogy fokozottabb erőfeszítés szükséges különösen a származékos termékek piacaira vonatkozó, naprakész, megbízható és jó minőségű információk biztosításához;

68. úgy véli, hogy a vállalkozások versenyének olyan keretek között kell zajlania, amelyek hatékonyan biztosítják a fogyasztói jogok tiszteletben tartását, ebben a tekintetben pedig nélkülözhetetlen egy kollektív jogorvoslati és egy alternatív vitarendezési rendszer megléte;

69. megítélése szerint bevett gyakorlat, hogy a Bizottság csak a vállalatok piaci pozícióval való visszaélését vizsgálja; úgy véli, hogy egyes piacokon ez nem elegendő a kartellmegállapodások kockázatának megelőzéséhez; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne minimalizálni a kartellek veszélyét és maximalizálni a versenyt; kéri a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg világos és átlátható versenypolitikai iránymutatásokat, amelyek tekintetbe veszik a fenti elveket;

70. sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen a belső energiapiaci csomag maradéktalan végrehajtására, mivel még nem sikerült maradéktalanul megvalósítani a nyitott és versenyképes egységes energiapiacot; továbbá ösztönzi, hogy aktívan kövesse nyomon a versenyt az energiapiacokon, különösen akkor, ha a közüzemek privatizációja monopolisztikus vagy oligopolisztikus piacokat hoz létre;

71. felhívja a figyelmet arra, hogy a versenyszabályok megsértéséből eredő károk kompenzálását szolgáló hatékony jogi rendelkezések hiánya hátrányos a fogyasztók számára, és az efféle szabálysértésekért fizetett büntetésekből kizárólag a tagállamok költségvetéseinek származik előnye;

72. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a gyártók és a forgalmazók alkupozíciójának egyensúlyát az új gépjárművek piacán, kiemelve a következőket:

– a vertikális korlátozások alóli csoportmentességről szóló rendelet (a Bizottság COM(2010)0330 rendelete) hatálya alá tartozó diszkriminatív gyakorlatok felszámolásának fontossága az online forgalmazás területén, amely hozzájárul ahhoz, hogy a forgalmazók innovatív forgalmazási módszereket alkalmazhassanak (pl.: online platformok), valamint, hogy a vásárlók nagyobb számát és körét érhessék el;

– a kereskedők fontossága az új gépjárművek piacán a Bizottság 1400/2002/EK rendeletének 2013. május 31-i hatályvesztését követően; felkéri a Bizottságot, hogy a gépjárműipari vertikális megállapodások vonatkozásában a részt vevő felek üzleti és szerződéses viszonyainak átláthatóbbá tétele érdekében sürgesse a gyártók és kereskedők közötti kapcsolatra érvényes magatartási szabályok kidolgozását, különös tekintettel szerződés felmondása esetén a beruházások védelmére, valamint az üzleti tevékenységnek a márkahálózat egy másik tagja számára történő átadásának lehetőségére.

73. üdvözli ebben a tekintetben az élelmiszer-ellátási lánc érintettjeinek az irányú erőfeszítéseit, hogy megegyezzenek a bevált gyakorlatok alapelveiről a vállalkozások közötti kapcsolatok és a végrehajtási intézkedések tekintetében, tiszteletben tartva a szabad és tisztességes versenyt; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is elkötelezetten és tevékenyen felügyelje ezen elvek betartását, ahogy a Parlament is tenni fogja éves Kiskereskedelmi Kerekasztala révén;

74. elismeri, hogy a kiélezett versenykörnyezetben a franchise a túlélés jó módszere az önálló kiskereskedők számára; kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a franchise-partnerek közötti kapcsolat alakulását, illetve biztosítsa az alkupozícióik tisztességes egyensúlyát, és adott esetben terjesszen elő jogalkotási javaslatot;

75. úgy véli, hogy a Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal fennálló kapcsolata mellett a Bizottságnak jobban kellene strukturálnia együttműködését a fogyasztói szervezetekkel, és a velük ápolt kapcsolatra a versenyjogi szabályok ellenőrzésének fontos elemeként kellene tekinteni; ezért bátorítani és fokozni kell a Versenypolitikai Főigazgatóság és az említett szervezetek közti párbeszédet;

76. üdvözli az állami támogatásokra vonatkozó politikát, amely a bankokra való alkalmazását követően hozzájárult a pénzügyi rendszer stabilizálásához; kéri az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac megfelelő működésének felügyeletét terjessze ki az állami, hosszú távra befektető befektetési bankokra – köztük az Európai Beruházási Bankra;

77. úgy véli, hogy a média tulajdonviszonyainak és irányításának átláthatónak és összefonódásoktól mentesnek kell lenniük; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a meglévő versenyjogi szabályok összeegyeztethetők-e a tagállamok kereskedelmi médiáinak növekvő koncentrációjával; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy alkalmazza a versenyjogi szabályokat, és túlzott médiakoncentráció észlelése, illetve a média sokszínűségének veszélyeztetése esetén lépjen közbe; kéri, hogy szülessen szabályozás az összeférhetetlenség megfelelő kezelésének és megoldásának biztosítására;

78. felhívja a Bizottságot, hogy jobban integrálja a versenypolitikát az Európa 2020 stratégia foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzései tekintetében, lehetővé téve a munkahelyteremtésben vezető szerepet betöltő kkv-k nagyobb támogatását;

79. kéri a Bizottságot, hogy jövőbeli éves jelentésekben tegyen kifejezett említést a versenypolitika által a foglalkoztatásra és a szociális ügyekre gyakorolt hatásokról;

80. hangsúlyozza, hogy az EU versenyképességét innovációval és magasan képzett munkavállalók hozzájárulásával lehet elérni, a bér- és/vagy nyugdíjszintek aláásása nélkül, magas szintű szociális normák ösztönzésével valamennyi tagállamban, valamint a belső kereslet fokozásával; felkéri ezért a tagállamokat, hogy erőteljesebben fektessenek be az oktatásba, a szakképzésbe, a kutatásba és a fejlesztésbe;

81. felszólítja a tagállamokat, hogy folytassanak aktív és integráló jellegű munkaerő-piaci politikát az Unió gazdaságai versenyképességének fokozása érdekében, valamint az álláskeresők számára biztosítsanak biztos, minőségi és fenntartható munkahelyeket;

82. üdvözli a Bizottság által alkalmazott megközelítést, amely úgy határozza meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat, hogy az állampolgárok egyedi érdekeit szolgáló szolgáltatások részeként intézkedéseket vezet be a dolgozók munkaerő-piaci beilleszkedése/visszailleszkedése érdekében;

83. felszólítja a Bizottságot, hogy tekintse elsődleges fontosságúnak a jövőbeni fejleményeknek a szerkezetátalakításon vagy privatizáción áteső vállalatok alkalmazottaira vonatkozó értékelését, arra emlékeztetve, hogy a privatizáció folyamán a foglalkoztatási elemnek kell a nemzeti kormány és a Bizottság központi szempontjának maradnia;

84. felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon az állami támogatási szabályok végrehajtását, mivel a válság tovagyűrűző hatásai még mindig érzékelhetőek, továbbá hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a tagállamokban az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat;

85. felszólítja a Bizottságot, hogy a továbbiakban is évente tegyen jelentést a Parlamentnek a versenypolitikával kapcsolatos fejleményekről és az általa gyakorolt hatásokról.

° °

86. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzetközi versenyhatóságoknak.

[1] H L 1., 2003.1.4., 1. o.
[2] H L 24., 2004.1.29., 1. o.
[3] HL C 270., 2008.10.25., 8. o.
[4] HL C 10., 2009.1.15., 2. o.
[5] HL C 72., 2009.3.26., 1. o.
[6] HL C 195., 2009.8.19., 9. o.
[7] HL C 16.,2009.1. 22., 1. o.
[8] HL C 6., 2011.1.11., 5. o.
[9] http://ec.europa.eu/internal_market/bank/docs/high-level_expert_group/report_en.pdf
[10] HL C 8., 2012.1.11., 4. o.
[11] H L 7., 2012.1.11., 3. o.
[12] HL C 8., 2012.1.11., 15. o.
[13] H L 114., 2012.4.26., 8. o.
[14] http://www.europarl.europa.eu/activities/committees/studies/download.do?language=en&file=42288
[15] http://www.europarl.europa.eu/committees/en/studiesdownload.html?languageDocument=EN&file=74351
[16] http://eca.europa.eu/portal/pls/portal/docs/1/10952771.PDF
[17] HL C 158., 2012.6.5., 4. o.
[18] H L 304., 2010.11.20., 47. o.
[19] „A Bizottság minden tagja gondoskodik arról, hogy a közte és az illetékes parlamenti bizottság elnöke közötti információáramlás rendszeres és közvetlen legyen.”
[20] „A parlamenti állásfoglalás elfogadását követő három hónapon belül a Bizottság írásban tájékoztatást ad a Parlamentnek a Parlament állásfoglalásaiban hozzá intézett kérdések alapján tett intézkedésekről, beleértve azokat az eseteket, amelyekben nem tudott a Parlament álláspontjának megfelelően eljárni.”
[21] http://consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/131359.pdf
[22] Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0032.
[23] Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0120.
[24] Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0263.
[25] Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0099.
[26] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0050.
[27] Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0023.
[28] Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0031.
[29] Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0494.

INDOKOLÁS

A versenypolitika az EU „genetikai kódjának” része. A Római Szerződésben napvilágot látott versenypolitika három (trösztellenes, illetve állami támogatásokkal és összefonódás-ellenőrzéssel foglalkozó) eszköze az egyenlő versenyfeltételeket és a nyitott, dinamikus piacot hivatott megőrizni. Ez arra ösztönzi a vállalatokat, hogy sikereiket érdemek – az ár, a minőség és az innováció – alapján érjék el, ahhoz, hogy ki tudják elégíteni a köztes és a végső fogyasztók szükségleteit, preferenciáit és kívánságait.

Az európai szociális piacgazdaság elképzelhetetlen lenne a verseny nélkül. A verseny teszi lehetővé a megfelelő árképzést, az erőforrások hatékony felosztását és felhasználását, valamint a társadalmi fejlődést. Stratégiai nézőpontból és a globalizáció kontextusába helyezve a verseny nélkülözhetetlen az európai vállalatok, gazdaság és társadalmi modell életben maradásához. A verseny értékekről – következésképpen hozzáadott értékről – szól.

2011 során az állampapírpiacokon újjáéledő feszültségek, a bankrendszerrel kapcsolatos aggodalmak, a magas olajáraknak és csökkenő globális teljesítménynek betudható gazdasági bizonytalanság az év vége felé mind hozzájárultak a bizalom hirtelen elvesztéséhez és a teljesítmény ezzel járó csökkenéséhez.

A pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság ötödik évében járunk. Egyesek azt állítják, hogy ilyen időkben félre kell tenni a versenypolitikát. Ezzel szemben a versenypolitika a válságokra adott válasz szükségszerű eszközének bizonyult. Visszafogta a protekcionista tendenciákat és a piac széttöredezését, olyan iránymutatást adott, amely elősegítette a pénzügyi stabilitást és a szerkezeti átalakításokat, valamint tisztességesebb versenyre ösztönzött átláthatóbb pénzpiacokon. Ezen évek alatt a versenypolitika volt az egyetlen eszköz a bankrendszer válságának európai szintű megoldásához, és a Bizottság által szerzett tapasztalatok bizonyára hasznosak lesznek a bankunió felé tett előmenetel során. A versenypolitika egyszersmind a tagállamokat is segítette az állami beavatkozás maximális hatékonyságának eléréséhez. A verseny mindenkor fontos, de nehéz időkben létfontosságú.

A gazdaság újjáélesztése a versenypolitikában találja meg legfőbb szövetségesét. A trösztellenes intézkedések, az állami támogatások, illetve az összefonódások ellenőrzése közvetlen hatást gyakorolnak a termelékenység és a versenyképesség mozgatórugóira. Erős versenyre van szükség az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésről szóló Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Ez biztosítja a pénzügyi integráció piaci feltételeit, teszi lehetővé a tagállamok számára a piaci hibák hatékony kiigazítását, illetve fekteti le az alapokat a polgároknak nyújtott magas színvonalú, általános gazdasági érdekű szolgáltatások biztosításához.

Az élelmiszerágazat 2011-ben a teljes háztartási kiadások 14%-áért felelt. A fogyasztói jólét növelése szempontjából ez az ágazat tekinthető a versenyhatósági hálózaton belüli együttműködés egyik legkiemelkedőbb példájának. A következő jelentésre vonatkozó információk azt mutatják, hogy trösztellenes ügyekben ez a leggyakrabban vizsgált ágazat. Az elmúlt 8 évben a versenyhatósági hálózat 170 trösztellenes üggyel és 1300 összefonódás-ellenőrzési üggyel foglalkozott, és hozzávetőleg 100 piacfigyelési intézkedést hozott az ellátási láncolat valamennyi szintjén. Az előadó javaslatokat tesz az e területre irányuló fellépés folytatására.

A siker érdekében a versenypolitikának nagyobb legitimitásra és hatékonyságra van szüksége. Ennek érdekében be kell vonni az Európai Parlamentet a versenypolitika kialakításába, elegendő erőforrásokat kell biztosítani a Bizottság számára, illetve növelni kell az érdekelt felek és a civil társadalom részvételét. Célunk, hogy európai és globális szinten egyaránt megerősítsük a verseny kultúráját.

55 év elteltével a verseny nem csak történelem, de az életút és a jövő is.

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (20.3.2013)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a versenypolitikáról szóló éves jelentésről
(2012/2306(INI))

A vélemény előadója: Traian Ungureanu

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikke szerint az európai uniós szakpolitikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell venni a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítását és a megfelelő szociális védelem biztosítását;

B. mivel az EUMSZ 147. cikke értelmében az uniós politikák és intézkedések meghatározásánál és végrehajtásánál figyelembe kell venni a foglalkoztatás magas szintjének célkitűzését;

C. mivel az EUMSZ 14. cikke és 26. jegyzőkönyve kifejezetten rendelkezik az általános érdekű szolgáltatásokról, amelyek magukban foglalják az általános érdekű szociális szolgáltatásokat; mivel bebizonyosodott, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságoké a vezető szerep, illetve hogy széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtása, megrendelése, finanszírozása és megszervezése tekintetében, és mivel a Szerződések nem érintik a tagállamok azon hatáskörét, hogy általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásokat nyújtsanak, megrendeljenek, azokat finanszírozzák, valamint megszervezzék;

1. felhívja a Bizottságot, hogy jobban integrálja a versenypolitikát az Európa 2020 stratégia foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzései tekintetében, lehetővé téve a munkahelyteremtésben vezető szerepet betöltő kkv-k nagyobb támogatását;

2. felkéri a Bizottságot, hogy valamennyi kkv-nál és nemzetközi vállalatnál mozdítsa elő a vállalati társadalmi felelősségvállalást (CSR) a fokozottabb társadalmi konvergencia és a tisztességes piaci verseny biztosítása érdekében;

3. sajnálatosnak tartja, hogy a versenypolitikáról szóló 2011. évi bizottsági jelentés nem tartalmaz külön szakaszt a versenypolitika által a foglalkoztatásra és a szociális ügyekre gyakorolt hatásokról; felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőbeni jelentésekben orvosolja ezt a hiányosságot;

4. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió versenyképességét innovációval és magasan képzett munkaerő segítségével kell elérni, a bér- és/vagy nyugdíjszintek aláásása nélkül, magas szintű szociális normák ösztönzésével valamennyi tagállamban, valamint a belső kereslet fokozásával; felkéri ezért a tagállamokat, hogy fektessenek több pénzt az oktatásba, a szakképzésbe, a kutatásba és a fejlesztésbe;

5. felszólítja a tagállamokat, hogy folytassanak aktív és integráló jellegű munkaerő-piaci politikát az Európai Unió gazdaságai versenyképességének fokozása érdekében, valamint biztosítsák a munkakeresők biztos minőségi és fenntartható munkahelyhez jutását;

6. üdvözli, hogy a 2011. decemberi, az általános gazdasági érdekű szolgáltatások állami támogatásával kapcsolatos csomag a kórházakról és a szociális lakásokról kiterjeszti a bejelentési kötelezettség alóli mentességet a szociális szükségletek kielégítésével foglalkozó szociális szolgáltatásokra, és különösen az egészségügyi és hosszú távú ellátásra, a gyermekgondozásra, a munkaerő-piaci beilleszkedésre és visszailleszkedésre, valamint a kiszolgáltatott csoportok szociális lakhatására, gondozására és társadalmi beilleszkedésére;

7. üdvözli a Bizottság által alkalmazott megközelítést, amely úgy határozza meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat, hogy az állampolgárok különös érdekeit szolgáló szolgáltatások részeként intézkedéseket vezet be a dolgozók munkaerő-piaci beilleszkedése/visszailleszkedése érdekében;

8. emlékeztet rá, hogy a szociális lakhatási ágazat alapvető szerepet játszik a társadalmi integráció és a munkahelyteremtés terén; sajnálatosnak tartja ezért, hogy a 2011. decemberi, az általános gazdasági érdekű szolgáltatások állami támogatásával kapcsolatos csomag csak hátrányos helyzetű állampolgárok és szociális szempontból kevésbé előnyös helyzetű csoportok esetében tesz kivételt az állami támogatással kapcsolatos szabályok alól a szociális lakhatás tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a tagállamok számára, hogy orvosolják a fenti meghatározásból, illetve a jelenlegi gazdasági és szociális válságból eredően a szociális lakhatás terén jelentkező nehézségeket;

9. felszólítja a tagállamokat, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározásakor vegyék figyelembe az EU jelenlegi gazdasági helyzetét, és értékeljék, hogy mely területek tudják biztosítani ezeket a polgárok számára kiemelkedő fontosságú gazdasági tevékenységeket;

10. felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a változásra való felkészülést és a szerkezetátalakítás társadalmilag felelős végrehajtását annak érdekében, hogy meg lehessen akadályozni a tagállamok versenyképességének csökkenéséből adódó elbocsátásokat;

11. felszólítja a Bizottságot, hogy a változásra való felkészülés és a szerkezetátalakítás társadalmilag felelős módon való végrehajtása mellett eseti alapon engedélyezzen időszakos eltéréseket az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályok alól bizonyos állami tulajdonban lévő, stratégiai fontosságú nemzeti ágazatok részét képező vállalatok számára, hogy vonzóvá válhassanak a külföldi befektetők szemében;

12. felszólítja a Bizottságot, hogy tekintse elsődleges fontosságúnak a jövőbeni fejleményeknek a szerkezetátalakításon vagy privatizáción áteső vállalatok dolgozóival közösen történő értékelését, mivel a privatizáció folyamán a foglalkoztatási elemnek kell a nemzeti kormány és a Bizottság központi szempontjának maradnia;

13. felhívja a Bizottságot, hogy alaposabban fontolja meg az állami támogatási szabályoktól való eltéréseket a vállalkozások alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásának védelme érdekében, hogy ezáltal támogassa a munkáltatókat a potenciálisan kiszolgáltatottá váló és az elbocsátás kockázatának kitett dolgozók munkaerő-piaci reintegrációjára irányuló intézkedések meghozatalában;

14. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alóli mentességet olyan vállalatok esetében, amelyeknek kutatás-fejlesztési tevékenységbe kell beruházniuk a zöld gazdaságra való átállás érdekében, figyelembe véve az Európa 2020 stratégia foglalkoztathatósággal és a munkahelyteremtésben vezető szerepet játszó kkv-k jobb támogatásával kapcsolatos célkitűzéseit;

15. hangsúlyozza, hogy a foglalkoztathatósági célkitűzésnek jobban kell összpontosítania az 55 év feletti idősebb munkavállalók és a fiatalok munkaerőpiacon tartására; felkéri a Bizottságot, hogy mérje fel, hogy az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályok alóli mentesség odaítélésekor azon vállalkozások esetében, amelyeknek kutatás-fejlesztési tevékenységbe kell beruházniuk a zöld gazdaságra való átállás érdekében, azt is figyelembe kelljen-e venni, hogy a munkáltató képes-e eleget tenni ennek a kritériumnak;

16. felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon az állami támogatási szabályok végrehajtását, mivel a válság tovagyűrűző hatásai még mindig érzékelhetőek; hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a tagállamokban az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat;

17. felszólítja a Bizottságot, hogy amennyiben egy társaság nem hajlandó eladni az EU területén található üzemét, amelyet be kíván zárni, indítson vizsgálatot a versenyjogi szabályozás esetleges megsértése miatt;

18. felszólítja a Bizottságot, hogy a továbbiakban is évente tegyen jelentést az Európai Parlamentnek a versenypolitikával kapcsolatos fejleményekről és az általa gyakorolt hatásokról.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	20.3.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	33 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Heinz K. Becker, Phil Bennion, Pervenche Berès, Vilija Blinkevičiūtė, Philippe Boulland, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Emer Costello, Andrea Cozzolino, Frédéric Daerden, Karima Delli, Sari Essayah, Thomas Händel, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Martin Kastler, Ádám Kósa, Jean Lambert, Verónica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Sergio Gaetano Cofferati, Jürgen Creutzmann, Philippe De Backer, Svetoslav Hristov Malinov, Birgit Sippel, Csaba Sógor

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (17.1.2013)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az EU versenypolitikájáról szóló 2011. évi éves jelentésről
(2012/2306(INI))

A vélemény előadója: Andreas Schwab

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. úgy véli, hogy az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok végrehajtása során az Európa 2020 stratégiában lefektetett célkitűzéseket kell követni, különösen a reálgazdaságba történő befektetések lehetővé tételével, és a forrásoknak a kutatás, az innováció és a fenntartható fejlődés területeire való nagyobb összpontosításával;

2. megjegyzi, hogy az elektronikus fizetési rendszerek európai piaca még mindig széttöredezett, a tagállamok között és azokon belül egyaránt; megjegyzi továbbá, hogy ez a széttöredezettség tartós maradhat, amennyiben a jelenlegi bankkártya-hálózatoknak és mobiltelefon-szolgáltatóknak lehetővé teszik e kialakulóban lévő új piacok feletti irányítás megszerzését; támogatja az ahhoz szükséges intézkedéseket és érvényre juttatásukat, hogy a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetési lehetőségek és mobil pénztárcák, valamint az átjárhatóság, a költségek és a hordozhatóság tekintetében valamennyi fogyasztó számára előnyökkel és választási lehetőséggel járó nyitottabb, átlátható, innovatív és versenyképes egységes piac jöjjön létre a fizetések terén; felkéri ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne új szereplőket – bankokat vagy nem bankokat – bevonni a kártyás, internetes, és mobiltelefonos fizetés európai piacára, védelmet nyújtva a szektorban megjelenő jövőbeli technológiai újítások számára; úgy véli, hogy szigorítani kell a multilaterális bankközi díjak felügyeletét, és üdvözli a II. egységes piaci intézkedéscsomagnak a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára és a multilaterális banki díjakról szóló szabályozási kezdeményezésre vonatkozó javaslatait;

3. egyetért a Bizottság azon szándékával, hogy továbbra is szoros figyelemmel kísérje a pénzügyi piacok átláthatóságát, ám úgy véli, hogy fokozottabb erőfeszítés szükséges különösen a származékos termékek piacaira vonatkozó, naprakész, megbízható és jó minőségű információk biztosításához;

4. úgy véli, hogy a vállalkozások versenyének olyan keretek között kell zajlania, amelyek hatékonyan biztosítják a fogyasztói jogok tiszteletben tartását, ebben a tekintetben pedig nélkülözhetetlen egy kollektív jogorvoslati és egy alternatív vitarendezési rendszer megléte;

5. felszólítja a Bizottságot a légi árufuvarozási és a gyorspostai szolgáltatások uniós piacán a közelmúltban lezajlott fejlemények mélyreható vizsgálatára; rámutat arra, hogy az Egyesült Államokban a gyorspostai szolgáltatások piacát maréknyi gazdasági szereplő uralja, és úgy véli, hogy ezért nem tudnak az európai szolgáltatók betörni az amerikai piacra; rámutat, hogy az EU ezzel szemben fokozatosan megnyitotta az áru- és csomagszállítási piacait a nem európai vállalatok előtt; szerinte emiatt kerülnek az európai vállalkozások versenyhátrányba; ennek megfelelően úgy véli, hogy az amerikai és európai gyorspostai szolgáltatók közötti minden egyesülés korlátozhatja a nagyobb gyorspostai és logisztikai vállalatok számát a világ piacain és az európai piacokon egyaránt; úgy véli, hogy ez károsan hatna az árversenyre, és különösen hátrányos lenne a belső piac fogyasztóira nézve; következésképpen kéri, hogy a Bizottság minden ehhez kapcsolódó vizsgálata átfogó legyen, és terjedjen ki a fogyasztókra gyakorolt hatások elemzésére is, összhangban a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerint megillető előjogokkal;

6. megítélése szerint bevett gyakorlat, hogy a Bizottság csak a vállalatok piaci pozícióval való visszaélését vizsgálja; úgy véli, hogy a csupán néhány szereplős piacokon fennáll a kartellmegállapodások kockázata; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan működnek a valóságban a mindössze néhány szereplőt felvonultató piacok, és készítsen elemzést arról, hány piaci szereplő szükséges a kartellek veszélyének minimalizálásához és a verseny maximalizálásához; kéri a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg világos és átlátható versenypolitikai iránymutatásokat, amelyek tekintetbe veszik a fenti elveket;

7. sürgeti a Bizottságot, hogy törekedjen a belső energiapiaci csomag maradéktalan végrehajtására, mivel még nem sikerült maradéktalanul megvalósítani a nyitott és versenyképes egységes energiapiacot; továbbá ösztönzi, hogy aktívan kövesse nyomon a versenyt az energiapiacokon, különösen akkor, ha a közüzemek privatizációja monopolisztikus vagy oligopolisztikus piacokat hoz létre;

8. felhívja a figyelmet arra, hogy a versenyszabályok megsértéséből eredő károk kompenzálását szolgáló hatékony jogi rendelkezések hiánya hátrányos a fogyasztók számára, és az efféle szabálysértésekért fizetett büntetésekből kizárólag a tagállamok költségvetéseinek származik előnye;

9. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a gyártók és a forgalmazók alkupozíciójának egyensúlyát az új gépjárművek piacán, kiemelve a következőket:

10. üdvözli ebben a tekintetben az élelmiszer-ellátási lánc érintettjeinek az irányú erőfeszítéseit, hogy megegyezzenek a bevált gyakorlatok alapelveiről a vállalkozások közötti kapcsolatok és a végrehajtási intézkedések tekintetében, tiszteletben tartva a szabad és tisztességes versenyt; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is elkötelezetten és tevékenyen felügyelje ezen elvek betartását, ahogy a Parlament is tenni fogja éves Kiskereskedelmi Kerekasztala révén;

11. elismeri, hogy a kiélezett versenykörnyezetben a franchise a túlélés jó módszere az önálló kiskereskedők számára; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kiskereskedőkkel kötött franchise-szerződések egyre szigorúbbak, tilthatják például azt, hogy az érintett fél a szerződés megszűnését követően egy-három évig új üzletet létesítsen ugyanabban az ágazatban; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a franchise-partnerek közti kiegyensúlyozott alkuerőt, a COM(2010)0330 bizottsági rendeletben lefektetett kötelezettségek egyensúlyának kiigazítása révén, valamint nyomon követve a franchise tulajdonosa és vevője közti kapcsolat alakulását;

12. úgy véli, hogy az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal fennálló kapcsolata mellett a Bizottságnak jobban kellene strukturálnia együttműködését a fogyasztói szervezetekkel, és a velük ápolt kapcsolatra a versenyjogi szabályok ellenőrzésének fontos elemeként kellene tekinteni; ezért bátorítani és fokozni kell a Versenypolitikai Főigazgatóság és az említett szervezetek közti párbeszédet;

13. üdvözli az állami támogatásokra vonatkozó politikát, amely a bankokra való alkalmazását követően hozzájárult a pénzügyi rendszer stabilizálásához; kéri az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac megfelelő működésének felügyeletét terjessze ki az állami, hosszú távra befektető befektetési bankokra – köztük az Európai Beruházási Bankra;

14. úgy véli, hogy a média tulajdonviszonyainak és irányításának átláthatónak és összefonódásoktól mentesnek kell lenniük; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a meglévő versenyjogi szabályok összeegyeztethetők-e a tagállamok kereskedelmi médiáinak növekvő koncentrációjával; felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazza a versenyjogi szabályokat, és túlzott médiakoncentráció észlelése, illetve a média sokszínűségének veszélyeztetése esetén lépjen közbe; kéri, hogy szülessen szabályozás az összeférhetetlenség megfelelő kezelésének és megoldásának biztosítására;

15. megállapítja, hogy a termékek árai a különböző tagállamokban még mindig eltérőek, mint például a gyógyszerek árai, melynek hátterében az egyes tagállamok gyógyszeriparral kötött különböző megállapodásai állnak; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezt a jelenséget, és tegyen javaslatokat az átláthatóbb belső piac létrehozásának érdekében, ahol a fogyasztók érdekében elkerülhetőek a szükségtelen árkülönbségek.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.12.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Cristian Silviu Buşoi, Jorgo Chatzimarkakis, Sergio Gaetano Cofferati, Birgit Collin-Langen, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia de Campos, Cornelis de Jong, Vicente Miguel Garcés Ramón, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Thomas Händel, Małgorzata Handzlik, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Hans-Peter Mayer, Sirpa Pietikäinen, Phil Prendergast, Robert Rochefort, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Raffaele Baldassarre, Marielle Gallo, María Irigoyen Pérez, Constance Le Grip, Emma McClarkin, Sylvana Rapti, Olle Schmidt, Patricia van der Kammen
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Oldřich Vlasák

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (30.1.2013)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről
(2012/2306(INI))

Syed Kamall

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket az egységes közlekedési piac megvalósítása felé, biztosítva a nyílt és tisztességes versenyt a közlekedési, a postai és az idegenforgalmi ágazatban, valamint tiszteletben tartva a többi európai uniós szakpolitika célkitűzéseit, például a megfelelően működő közlekedési és mobilitási szolgáltatásokat, a közszolgáltatások, a társadalmi normák, a biztonság és a környezetvédelem területén kitűzött célokat, valamint az Uniónak a szén-dioxid-kibocsátás és az olajfüggőség csökkentésével kapcsolatban kitűzött céljait; üdvözli a második egységes piaci intézkedéscsomag bejelentését, melynek célja az egységes európai égbolt régóta várt kialakítása, a vasúti piac megnyitásának folytatása, valamint az egységes vasúti térség megvalósítása;

2. úgy véli, hogy az európai közlekedési ágazat versenyképességének javítása érdekében a Bizottságnak tovább kellene erősítenie a versenypolitika és a közlekedéspolitika közötti kapcsolatokat;

3. sürgeti a Bizottságot, hogy a nemzetközi tárgyalásokon legyen proaktívabb a versenyszabályok konvergenciájának előmozdításában annak érdekében, hogy a közlekedési ágazatban egyenlő feltételeket lehessen biztosítani az Unió és a harmadik országok számára;

4. hangsúlyozza, hogy az egységes európai piac tényleges kiteljesítése, valamint a közlekedés területén a tisztességes verseny biztosítása érdekében fontos az európai közlekedési térség egységes fejlesztése, valamint a tagállamok közlekedési infrastruktúrái közötti fejlettségi különbségek felszámolása;

5. hangsúlyozza, hogy az adóügyi eltérések hatással vannak a különböző szállítási módok közötti versenyhelyzetre, és felszólítja a Bizottságot, hogy adjon áttekintést az egyes szállítási módokra vonatkozó adókról és különböző héarendszerekről;

6. tisztában van azzal, hogy a tagállamok az uniós jogszabályokat néha nem megfelelően hajtják végre; sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák ezzel kapcsolatos erőfeszítéseiket, és felszólítja a Bizottságot, hogy új jogszabályra irányuló javaslat benyújtása előtt állapítsa meg a nem megfelelő végrehajtást, valamint a jogszabályok jobb betartásának módjait; úgy véli, hogy az első vasúti csomag átdolgozott változatának megfelelő végrehajtása elengedhetetlen lesz a vasúti piacon zajló verseny fokozásához;

7. hangsúlyozza, hogy a szabad és tisztességes európai szintű verseny kialakítása érdekében a tagállamok közötti fizikai, technikai és szabályozási akadályokat fel kell számolni, különösen együttműködtethető és hatékony transzeurópai hálózatok létrehozása révén;

8. emlékeztet arra, hogy ha a különböző szállítási módok között tisztességes versenyt kívánunk teremteni, ahhoz valamennyi szállítási mód külső költségeinek internalizálását egységesen kell végezni;

9. elvben üdvözli a különböző szállítási módokban érvényesülő utasjogokról szóló bizottsági közleményt, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy minden egyes szállítási mód eredendően különböző, és hogy bármely bizottsági javaslatnak – amellett, hogy garantálja az utasok már meglévő jogait – arányos és rugalmas, a szállítási módok különbségeit elismerő megközelítést is kell biztosítania;

10. a menetjegyek foglalása és értékesítése céljából kéri egy multimodális rendszer létrehozását annak biztosítására, hogy az utasok ne szembesüljenek többé problémákkal a multimodális utazások megtervezése és lebonyolítása során;

11. sürgeti az illetékes hatóságokat az EU–USA légi közlekedési megállapodás fényében, hogy fokozzák az együttműködést a légitársaságok szövetségére vonatkozó, versennyel kapcsolatos kérdéseket illető, összeegyeztethető szabályozási szemléletek kidolgozásában, valamint aktívan keressenek lehetőséget arra, hogy a főbb szövetségek hatékonyabban vehessék fel a versenyt a transzatlanti piacon belül;

12. elismeri, hogy a repülőterekre vonatkozó csomagra (Airports Package) irányuló javaslat benyújtása során a Bizottság célja az volt, hogy a verseny fokozása mellett hozzájáruljon az uniós kapacitáshiány enyhítéséhez; úgy véli, hogy globális versenyképességének megtartásához az Európai Uniónak továbbra is több kapacitásra van szüksége, illetve fejlesztenie kell repülőtereit;

13. úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak innovatív megoldásokat kellene kidolgoznia az Európai repülőtereken tapasztalható kapacitáshiány lokalizált problémájának kezelésére, és ösztönöznie kellene a többletkapacitás jobb felhasználását a regionális repülőtereken, különösen a multimodalitásra és a közös menetjegyrendszerre irányuló európai keret kidolgozása révén;

14. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat egyrészt arra, hogy gyorsítsák fel az egységes európai égbolt jogszabályainak végrehajtását annak érdekében, hogy a szolgáltatások árképzése átláthatóbb legyen, és ezzel könnyebbé váljon a versenyszabályoknak való megfelelés nyomon követése, illetve fokozódjon az európai csomópontok versenyképessége és biztonsága, másrészt arra, hogy az európai repülőtereken továbbra is a gazdaság és az utasok javát szolgáló versenyhelyzet fokozása érdekében munkálkodjanak;

15. felkéri a Bizottságot, hogy készítsen bizonyítékokkal alátámasztott áttekintést azokról az esetekről, amikor a légi fuvarozók a számukra biztosított egyedi feltételek révén előnyökhöz jutnak más szolgáltatókkal szemben, vagy – mint azt állítják – egyes repülőtereken visszaélnek erőfölényükkel, különösen az egyetlen poggyászt engedélyező szabály és a kézipoggyász díjmentességét érintő egyéb korlátozások bevezetése révén;

16. úgy véli, hogy a kereskedelmi tevékenységek a repülőterek fontos bevételi forrásai, és az ilyen agresszív gyakorlatok a fuvarozó domináns helyzetével való visszaélésnek tekinthetők;

17. sürgeti a Bizottságot, hogy a tisztességes verseny biztosítása érdekében készítsen elemzést a légi közlekedési iparban a teljes bérlet és a járatmegosztás kérdéseiről;

18. sürgeti a Bizottságot, hogy a tisztességes verseny biztosítása és az európai regionális összeköttetések védelme érdekében erősítse meg a résidőkereskedelem, -használat és -kiosztás ellenőrzését az európai repülőtereken;

19. felszólítja a Bizottságot, hogy ellenőrizze a fapados légi szolgáltatókat érintő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ezek az intézkedések ne szolgálják a tisztességtelen versenyt;

20. sürgeti a Bizottságot, hogy a légi közlekedés és a repülőterek állami támogatására vonatkozó uniós iránymutatások felülvizsgálata során biztosítsa, hogy a verseny torzulásmentes legyen, és valamennyi piaci szereplőre egyenlő feltételek legyenek érvényesek;

21. kéri, hogy számolják fel a belső piaci belvízi szállítás optimalizálását megakadályozó korlátokat, az abban rejlő hatalmas lehetőségekre való tekintettel; felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a modern technológiák szélesebb körű alkalmazását a kommunikáció és az informatika terén, továbbá tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a lehető legsürgősebben hatékony és egységes, uniós szintű hajózási szabályokat vezessenek be;

22. sürgeti a Bizottságot, hogy a kikötőkről szóló új jogszabálycsomag előterjesztésekor vonjon le következtetéseket néhány tagállam privatizációs tapasztalataiból, valamint fogadjon el olyan piacorientált megközelítést, amely a kikötők közötti nyitott versenykörnyezet megteremtésére és a munkavállalók szociális körülményeinek garantálására összpontosít; felszólítja a Bizottságot, hogy a helyi és a regionális kikötői hatóságok számára a kikötői infrastruktúra korszerűsítésének, valamint a tengeri szállításban résztvevők számára a flotta korszerűsítésének és felújításának előmozdítása érdekében vegye fontolóra olyan pénzügyi ösztöntők és uniós programok létrehozásának lehetőségét, mint amilyen például a NAIADES program;

23. rámutat arra, hogy korlátozott előrelépések történtek Európa vasúti ágazatának liberalizációja tekintetében, valamint hogy ez a helyzet a többi szállítási móddal szemben hátrányba helyezi a vasutat, különös tekintettel a vasúti ágazat versenyképességével kapcsolatos, Európa-szerte tapasztalható problémákra;

24. sürgeti a Bizottságot az egységes európai vasúti térség kiteljesítésére annak biztosítása révén, hogy megfelelőek legyenek a feltételek az ágazat szabad és tisztességes verseny előtti megnyitása számára, azaz többek között hogy a hatékony és innovatív vasúti társaságok teljes körűen működhessenek, az infrastruktúrakezelők egyértelműen elkülönüljenek a vasúti vállalkozásoktól, erős nemzeti szabályozó szervek működjenek, és a személyzeti szabályzatokat harmonizálják; felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzeti vasúti személyszállítási ágazat megnyitásának előkészítése során vegye figyelembe a nemzeti vasútvállalatok eltérő működési módjait, valamint tegyen konkrét javaslatokat a verseny közvetett korlátozásának felszámolása érdekében, amely az egymással ellentmondó biztonsági, átjárhatósági és engedélyezési rendelkezésekből adódik;

25. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy a közszolgáltatások veszélyeztetése nélkül garantálják a vasúti közlekedési ágazat tisztességes verseny előtti megnyitását és a szolgáltatások minőségének javítását;

26. helyteleníti, hogy néhány tagállam fix összegű adókat vezetett be a nemzeti hálózatokat használó vállalkozások számára, miközben a hazai vállalkozások vállalkozási adóját eltörölték; úgy ítéli meg, hogy e gyakorlatok sértik a szabad verseny és a megkülönböztetésmentesség elvét; felhívja a Bizottságot, hogy teljesítse a Szerződések őreként rá háruló kötelezettségeket, és tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy valamennyi vállalkozás ugyanolyan feltételekkel használhassa a hálózatokat;

27. úgy véli, hogy az uniós közúti árufuvarozási piac fokozatos megnyitásából adódó növekvő verseny előnyös lehet a fogyasztók számára, azonban aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a hatályos jogszabályokat nem mindig alkalmazzák hatékonyan, miközben más jogszabályok kihatással vannak néhány fuvarozással foglalkozó kis- és középvállalkozásra; ezenkívül kéri, hogy körültekintőbben fontolják meg, milyen hatással lenne a nemzeti közúti árufuvarozási piacok további megnyitása a különféle méretű fuvarozóvállalatokra, valamint hogy milyen következményekkel járna a kabotázs a fuvarozóvállalatokra és azok dolgozóira;

28. hangsúlyozza, hogy az uniós közúti árufuvarozási piac további megnyitása csak akkor fogadható el, ha valamennyi tagállamban garantáltak a közlekedési vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételek, valamint biztosított az utazó munkavállalókra vonatkozó szociális jogszabályok betartása és munkakörülményeik védelme;

29. hangsúlyozza a tisztességtelen verseny elkerülésének fontosságát a liberalizált közúti fuvarozási ágazaton belül annak biztosítása révén, hogy a szociális, biztonsági és környezetvédelmi szabályokat megfelelően alkalmazzák, különös figyelmet szentelve annak, hogy a piac kiszolgáltatottá válik a kabotázzsal és dömpinggel szemben;

30. kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve tegyen konkrét javaslatokat a közúti szállítással kapcsolatos szociális rendelkezések súlyos megsértése esetén kiszabott büntetések tekintetében a tagállamok között meglévő jelentős különbségek felszámolása érdekében, és vessen véget e versenyt torzító hatásoknak;

31. felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a harmadik postai irányelvet; bátorítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a postai piac és az e területre vonatkozó egyetemes szolgáltatási kötelezettség liberalizálásának társadalmi következményeit, ideértve az egyetemes szolgáltatás finanszírozását is, és arról készítsen jelentést;

32. felhívja a Bizottságot – tekintettel a Lisszaboni Szerződésre, az új megerősített hatáskörökre és az EU idegenforgalommal kapcsolatos gazdasági lehetőségeire –, hogy könnyítse meg az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások közötti előremutató együttműködést, és tegye meg a szükséges intézkedéseket a kiemelt uniós idegenforgalmi úti célok világszintű versenyképességének biztosítására; felszólítja a Bizottságot, hogy az európai idegenforgalmi ágazatban a megfelelő versenyhelyzet biztosítása és a szabad piac egyértelmű garantálása érdekében gyorsítsa fel a szervezett utazásokra vonatkozó jogalkotási javaslattal kapcsolatos eljárásokat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	22.1.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 4 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Philip Bradbourn, Antonio Cancian, Michael Cramer, Joseph Cuschieri, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Carlo Fidanza, Jacqueline Foster, Mathieu Grosch, Jim Higgins, Juozas Imbrasas, Dieter-Lebrecht Koch, Georgios Koumoutsakos, Bogusław Liberadzki, Marian-Jean Marinescu, Gesine Meissner, Hubert Pirker, Petri Sarvamaa, David-Maria Sassoli, Vilja Savisaar-Toomast, Brian Simpson, Keith Taylor, Silvia-Adriana Ţicău, Giommaria Uggias, Peter van Dalen, Dominique Vlasto, Artur Zasada, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Spyros Danellis, Michel Dantin, Isabelle Durant, Eider Gardiazábal Rubial, Ádám Kósa, Dominique Riquet, Alfreds Rubiks, Ramon Tremosa i Balcells
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Karin Kadenbach

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	11.4.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Elena Băsescu, Jean-Paul Besset, Udo Bullmann, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Diogo Feio, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Liem Hoang Ngoc, Othmar Karas, Jürgen Klute, Arlene McCarthy, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Peter Simon, Sampo Terho, Ramon Tremosa i Balcells, Corien Wortmann-Kool, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Herbert Dorfmann, Sari Essayah, Ashley Fox, Robert Goebbels, Sophia in ‘t Veld, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Andreas Schwab, Nils Torvalds
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Oldřich Vlasák

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat