AJÁNLÁS a 354/83/EGK, Euratom rendeletnek az intézmények levéltári anyagainak a firenzei Európai Egyetemi Intézetben történő elhelyezése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
30.4.2013 - (06867/2013 – C7‑0081/2013 – 2012/0221(APP)) - ***
Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Doris Pack
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a 354/83/EGK, Euratom rendeletnek az intézmények levéltári anyagainak a firenzei Európai Egyetemi Intézetben történő elhelyezése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(06867/2013 – C7‑0081/2013 – 2012/0221(APP))
(Különleges jogalkotási eljárás– egyetértés)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanács rendelettervezetére (06867/2013),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7‑0081/2013),
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkének (1) bekezdésére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság ajánlására és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0156/2013),
1. jóváhagyja a tanácsi rendeletre irányuló tervezetet;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
INDOKOLÁS
Az Unió intézményeinek levéltára az Európai Unió történelmének és örökségének fontos információforrása. Alapvető fontosságú ezért a levéltári anyagokhoz való hozzáférés és az uniós intézményekről szóló információ megőrzésének biztosítása, valamint az európai integráció történelmére vonatkozó kutatások támogatása.
Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség archívumainak a nyilvánosság számára történt megnyitásáról szóló, 1983. február 1-jei 354/83/EGK, Euratom tanácsi rendelet[1] előírja az uniós intézmények számára, hogy hozzanak létre levéltárakat, és a 30 évnél régebbi dokumentumokat tegyék hozzáférhetővé a nyilvánosság számára. A rendelet nem határozza meg az uniós levéltári anyagok tárolásának helyszínét.
1984-ben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodtak, hogy levéltári anyagaikat a firenzei Európai Egyetemi Intézetben helyezik el, és 1984 decemberében az elhelyezés feltételeire vonatkozó külön megállapodás jött létre a Bizottság által képviselt Európai Közösségek és az Európai Egyetemi Intézet között. A szerződés azt is meghatározza, hogy az olasz kormány a levéltári anyagok tárolására ingyenesen állandó helyiségeket bocsát az Európai Egyetemi Intézet rendelkezésére.
A tanácsi rendeletre irányuló javaslat, amelyet az Európai Parlament jelenleg vizsgál az együttdöntési eljárás (eljárási szabályzata 81.cikkének (1) bekezdése) értelmében, még szilárdabb jogi és pénzügyi keretet biztosít az Unió és az Európai Egyetemi Intézet közötti együttműködéshez. Ugyanakkor megerősíti az Európai Egyetemi Intézet szerepét, amely ellátja az uniós intézmények levéltárainak kezelését.
Tartalmát tekintve a javaslat nem módosítja a 354/83/EGK rendelet kulcsfontosságú elemeit, úgymint a levéltár definícióját vagy azt, hogy mikor és mely dokumentumok válhatnak nyilvánossá. A javaslat a meglévő rendelethez valójában csak korlátozott számú módosítást tartalmaz, mint például valamennyi uniós intézmény (kivéve a Bíróság és az Európai Központi Bank) azon kötelezettségét, hogy levéltári anyagaikat az Európai Egyetemi Intézetnél helyezzék el, azt az alapelvet, hogy minden egyes intézmény megtartja a levéltárára vonatkozó tulajdonjogot, a levéltár finanszírozási rendszerét, a levéltárakban őrzött személyes adatok védelmét, valamint – lehetőség szerint – a levéltár anyagainak elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátását.
Az előadó ezúton is szeretné kiemelni a témában megvalósuló jó intézményközi együttműködést.
Különös figyelmet érdemel a javaslatban szereplő, a finanszírozást, az adatvédelmet és a digitalizációt érintő néhány olyan előrelépés, amelyet az előadó igen kedvezőnek értékel.
A javaslat egyértelműen tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy az Európai Egyetemi Intézetet az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni a levéltári anyagaikat ott elhelyező intézmények hozzájárulása révén, továbbá kimondja, hogy a pénzügyi hozzájárulások a levéltárak kezelésének költségét fedezik, de az épületek és a raktárak biztosításáról nem gondoskodnak – ez utóbbit az olasz kormány finanszírozza.
A javasolt, költségmegosztásos elképzelés azon a feltételen alapul, hogy a hozzájárulások mértéke „a levéltári anyagaikat elhelyező intézmények relatív létszámtervével arányos” (8. cikk (10) bekezdés). A feltétel meglehetősen kedvező az Európai Parlament számára, hiszen a méretéből adódóan nem fizet majd jelentős pénzügyi hozzájárulást, noha valószínűleg nagy mennyiségű történelmi levéltári anyagot fog az Intézetnél elhelyezni.
Az előadó örömmel vette azt a megfogalmazást, hogy „az intézmények levéltári anyagaikat lehetőség szerint elektronikus úton is elérhetővé teszik a nyilvánosság számára – ideértve a digitalizált és már digitális formában létrehozott levéltári anyagokat is –, valamint előmozdítják azok interneten történő kutatását” (9. cikk, (1) bekezdés). Ez a megfogalmazás figyelembe veszi a digitális archiválási folyamat jelenlegi helyzetét, amely nem egységes a különböző uniós intézményekben. Ugyanakkor, mivel az európai levéltáraknak ma már a digitális korszak kihívásainak kell megfelelniük, a javaslat az uniós intézményeket a digitalizáció irányába történő elmozdulásra ösztönzi.
Az adatvédelem kényes kérdésével kapcsolatban a javaslat egyértelműsíti a levéltárra alkalmazandó szabályokat. Arra az esetre, ha bármilyen személyes adat maradna a levéltárakban, a javaslat kiemeli, hogy a 45/2001/EK rendelet[2] értelmében az Európai Egyetemi Intézet szerepe a személyes adatok „feldolgozása”, a levéltári anyagaikat elhelyező uniós intézmények útmutatásai szerint eljárva.
A szöveg elismeri ugyanakkor, hogy a 45/2001 rendelet értelmében az európai adatvédelmi biztos rendelkezik az uniós intézmények feletti felügyeleti hatáskörrel.
A fentiekre tekintettel az előadó javasolja, hogy a plenáris ülés adja egyetértését a javasolt jogi aktushoz.
VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (16.4.2013)
a Kulturális és Oktatási Bizottság részére
a 354/83/EGK, Euratom rendeletnek az intézmények levéltári anyagainak a firenzei Európai Egyetemi Intézetben történő elhelyezése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendelet tervezetéről
(06867/2013 – C7‑0081/2013 – 2012/0221(APP))
A vélemény előadója: Carlo Casini
RÖVID INDOKOLÁS
A levéltárak mindig is jelentős szerepet játszottak a nyugati államok életében, melyek jó működésének alapját az írásos kultúra képezi. A Tabularium (a levéltári hivatal) épülete már az ókori római köztársaságban is a Forum Romanumon, a város szimbolikus központjában helyezkedett el.
Az uniós intézmények levéltára Európa kulturális örökségének részét képezi, a nyilvánosság számára történő megnyitása tudományos, oktatási és kulturális célokat és érdekeket szolgál. Ezeket az érdekeket az elsődleges jog védi, mivel az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”[1]. Az Alapjogi Charta értelmében „A művészet és a tudományos kutatás szabad. A tudományos élet szabadságát tiszteletben kell tartani”.[2]
Ezenfelül a 354/1983. rendelet (4) preambulumbekezdése szerint „a levéltárak feldolgozása és kritikai elemzése […] megkönnyíti a közösségi ügyekbe bevont testületek tevékenységét, és ezáltal hozzájárul a Közösség céljainak hatékonyabb megvalósításához”.
A bizottsági javaslat célja, hogy megerősítse az firenzei Európai Egyetemi Intézetnek (EUI) az intézmények levéltári anyagai kezelése terén betöltött szerepét, valamint hogy szilárd jogi és pénzügyi alapokra helyezze az EU és az EUI közötti partnerséget.[3] Ebből következően ellentétes volna a javaslat céljaival, ha az EUI a jogi aktus elfogadását követően a jelenleginél kedvezőtlenebb jogi vagy pénzügyi helyzetbe kerülne.[4]
A Bizottság Tanács által módosított javaslata (COM(2012)0456) az alábbi, a jelenlegi helyzet javítását célzó intézményi rendelkezéseket tartalmazza:
– A levéltári anyagok az EUI-be való elhelyezése az EU másodlagos joga értelmében kötelezővé válik az intézmények számára, beleértve az Európai Külügyi Szolgálatot is.
Az Európai Unió Bírósága és az Európai Központi Bank tevékenységeinek speciális jellege indokolja, hogy mentesüljenek a levéltári anyagaik az EUI-nél történő elhelyezésére vonatkozó kötelezettség alól. Mindazonáltal e két intézmény önkéntes alapon az EUI-re bízhatja levéltári anyagait.
Az intézmények levéltári anyagainak az EUI-nél történő elhelyezése nem érinti a levéltári anyagok tulajdonjogát vagy a Szerződéshez mellékelt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 2. cikke szerinti védelmét.
Minden egyes elhelyező intézmény jogosult tájékoztatást kérni levéltári anyagainak az EUI általi kezeléséről, és megvizsgálni az ott elhelyezett levéltári anyagait.
A levéltári anyagok kezelésének költségeit az EU költségvetéséből nyújtott hozzájárulások fedezik. A költségek intézmények közti eloszlását objektív kritériumok alapján határozzák meg.
Valamennyi intézmény belső szabályokat fogad el a jövőbeli rendelet alkalmazására.
A Bizottság köteles lesz az elhelyező intézmények nevében partnerségi keretmegállapodást kötni az EUI-vel, mely részletes szabályokat fogalmaz meg az uniós intézmények és az EUI kötelességei és szerepe vonatkozásában. E megállapodásnak meg kell felelnie a jövőbeli rendelet és a szerződések előírásainak.
Ezen okokból a vélemény előadója azt javasolja, hogy az Alkotmányügyi Bizottság kérje fel a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, javasolja a Parlamentnek, hogy járuljon hozzá a megállapodás megkötéséhez.
******
Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek hozzájárulása megadását.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
15.4.2013 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
18 1 1 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Andrew Henry William Brons, Carlo Casini, Andrew Duff, Roberto Gualtieri, Enrique Guerrero Salom, Daniel Hannan, Stanimir Ilchev, Constance Le Grip, Paulo Rangel, Rafał Trzaskowski, Manfred Weber, Luis Yáñez-Barnuevo García |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
John Stuart Agnew, Sandrine Bélier, Zuzana Brzobohatá, Dimitrios Droutsas, Marietta Giannakou, Helmut Scholz, György Schöpflin, Alexandra Thein |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
François Alfonsi, Syed Kamall, Georgios Koumoutsakos, Ioannis A. Tsoukalas |
||||
- [1] Az EUSZ. 3. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése.
- [2] 13. cikk
- [3] Lásd COM(2012)0456, Indokolás, 1.2. pont.
- [4] A helyzetet a Bizottság által képviselt Európai Közösségek és az EUI közötti, 1984. december 17-én kelt szerződés határozza meg.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
23.4.2013 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
22 0 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Zoltán Bagó, Lothar Bisky, Jean-Marie Cavada, Mary Honeyball, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emilio Menéndez del Valle, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Monika Panayotova, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Marco Scurria, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Sabine Verheyen |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Ivo Belet, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Seán Kelly |
||||