JELENTÉS a bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló európai parlament és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
20.5.2013 - (COM(2012)0085 – C7‑0075/2012 – 2012/0036(COD)) - ***I
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Monica Luisa Macovei
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló európai parlament és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2012)0085 – C7‑0075/2012 – 2012/0036(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0085),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 82. cikkének (2) bekezdésére és 83. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0075/2012),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. július 11-i véleményére[1],
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2012. december 4-i véleményére,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A7-0178/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A határokon átnyúló szervezett bűnözés fő indítéka az anyagi haszonszerzés. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságokat – hatékony működésük érdekében – el kell látni a bűncselekményekből származó jövedelem felkutatásához, befagyasztásához, kezeléséhez és elkobzásához szükséges eszközökkel. |
(1) A határokon átnyúló szervezett bűnözés – ideértve a maffiatípusú bűnszervezeteket is – fő indítéka az anyagi haszonszerzés. A megfelelő illetékes hatóságokat következésképp el kell látni a bűncselekményekből származó jövedelem felkutatásához, befagyasztásához, kezeléséhez és elkobzásához szükséges eszközökkel. Azonban a szervezett bűnözés eredményes megelőzésének és leküzdésének nem szabad a bűncselekményből származó jövedelem semlegesítésére korlátozódnia, hanem ezt egyéb esetekben ki kell terjeszteni a bűnöző tevékenységekhez kapcsolódó bármilyen vagyonra is. A bűncselekményből származó jövedelem lefoglalását és elkobzását elrendelő határozatok kölcsönös elismerése nem elég hatékony megoldás. A gazdasági bűncselekmények, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni eredményes küzdelem megköveteli a büntetőjogtól eltérő területeken vagy büntetőjogi elítélés nélkül egyéb módon, az 5. cikkben meghatározott körülmények fennállása esetén elfogadott intézkedések kölcsönös elismerését is, amelyek átfogóbban minden olyan vagyonra vagy jövedelemre vonatkoznak, amely valamely bűnszervezetnek vagy bűnszervezethez tartozással gyanúsított vagy megvádolt személynek tulajdonítható. |
Indokolás | |
Az anyagi haszonszerzés mint indíték nemcsak a határokon átnyúló szervezett bűnözést, hanem a legtöbb bűnelkövetést jellemzi. | |
A jelenlegi rendszer alacsony hatásfokát figyelembe véve minden eszközt biztosítani kell a bűncselekményekből származó jövedelem felkutatásához, befagyasztásához, kezeléséhez és elkobzásához. | |
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A szervezett bűnözői csoportok a határokon átnyúlóan fejtik ki tevékenységüket, és egyre nagyobb vagyonra tesznek szert különböző uniós tagállamokban és harmadik országokban. Egyre nagyobb szükség van a kölcsönös jogsegélyre és a vagyonvisszaszerzés terén a hatékony nemzetközi bűnüldözési együttműködésre. |
(2) A szervezett bűnözői csoportok a határokon átnyúlóan fejtik ki tevékenységüket, és egyre nagyobb vagyonra tesznek szert különböző uniós tagállamokban és harmadik országokban. Egyre nagyobb szükség van a kölcsönös jogsegélyre és a vagyonvisszaszerzés terén a hatékony nemzetközi bűnüldözési együttműködésre. A minimumszabályok elfogadása egységesíti a tagállamok befagyasztási és elkobzási rendszereit, előmozdítva a kölcsönös bizalmat és a határon átnyúló hatékony együttműködést. |
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) A szervezett bűnözés elleni harc legeredményesebb módszerei a hatékony felderítés, valamint a bűncselekményekhez használatos eszközök és az azokból származó haszon felderítése és elkobzása. Különösen hatékonynak bizonyul a kiterjesztett elkobzás. |
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) Jóllehet kevés statisztika áll rendelkezésre, úgy tűnik azonban, hogy a bűncselekményekből származó jövedelemhez képest nem elegendő az Unión belül visszaszerzett bűncselekményekből származó vagyoni eszközök értéke. Tanulmányok azt igazolták, hogy az uniós és nemzeti jogszabályokba foglalt szabályozás ellenére, továbbra sem alkalmazzák kellő mértékben az elkobzási eljárásokat. |
(3) Jóllehet kevés statisztika áll rendelkezésre, az Unión belül visszaszerzett, bűncselekményekből származó jövedelem értéke az ilyen jellegű becsült jövedelemhez képest rendkívül csekélynek tűnik. Tanulmányok azt igazolták, hogy az uniós és nemzeti jogszabályokba foglalt szabályozás ellenére továbbra sem alkalmazzák kellő mértékben az elkobzási eljárásokat, és a nemzeti szintű törvények között is eltérések vannak, emiatt megfelelő harmonizációt kell végrehajtani – többek között – az elkobzás maradéktalan végrehajtása érdekében. |
Indokolás | |
A lényeg nem az, hogy a visszaszerzett eszközök értéke nem kellően magas, hanem hogy a bűncselekmény révén szerzett jövedelem szintjéhez képest túl alacsony. A nemzeti jogszabályok sokféleségét az irányelvre irányuló javaslat egyik okaként hangsúlyozni kell. A széttartó szabályozás a hatékonyság és az együttműködés rovására megy, különösen a határokon átnyúló szervezett és egyéb bűnözés esetében. | |
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(7b) A tagállamok szabadon alkalmazhatnak bármilyen, azaz büntető-, polgári vagy közigazgatási bíróság előtt folyamatban lévő büntetőügyekhez kapcsolódó elkobzási eljárásokat. |
Indokolás | |
A módosítás hangsúlyozza, hogy a tagállamok a nemzeti rendszerükhöz illeszkedő bármilyen típusú bírósági eljárással végrehajthatják az irányelvet. | |
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9) Ezért az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények e tágabb fogalmára kell hivatkozni, amennyiben a bűncselekményhez használt eszközök és az abból származó jövedelem, vagy azzal egyenértékű vagyon elkobzására jogerős bírósági határozatot követően kerül sor. A 2001/500/IB kerethatározat arra kötelezi a tagállamokat, hogy a jogerős elítélést követően tegyék lehetővé a bűncselekmény eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az elkobzását, továbbá a bűncselekményből származó jövedelemmel azonos értékű vagyon elkobzását. Ezt a kötelezettséget fenn kell tartani az ezen irányelv hatályán kívüli bűncselekmények esetében. |
(9) Ezért az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények e tágabb fogalmára kell hivatkozni, amennyiben a bűncselekményhez használt eszközök és az abból származó jövedelem, vagy azzal egyenértékű vagyon elkobzására jogerős – büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleten alapuló vagy ilyen ítélet nélküli – bírósági határozatot követően kerül sor. A 2001/500/IB kerethatározat arra kötelezi a tagállamokat, hogy a jogerős ítéletet követően tegyék lehetővé a bűncselekmény eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az elkobzását, továbbá a bűncselekményből származó jövedelemmel azonos értékű vagyon elkobzását. Ezt a kötelezettséget fenn kell tartani az ezen irányelv hatályán kívüli bűncselekmények esetében, a bűncselekményből származó jövedelmek ezen irányelvben meghatározott fogalmát pedig ki kell terjeszteni az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó bűncselekményekre is. |
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(11) A non bis in idem elvének megfelelően helyénvaló kizárni a kiterjesztett elkobzást az olyan állítólagos bűnöző tevékenységből származó jövedelem esetében, amelyek tekintetében az érintett személyt egy korábbi eljárásban jogerősen felmentették, vagy egyéb esetekben, amikor a non bis in idem elve alkalmazandó. Akkor is ki kell zárni a kiterjesztett elkobzást, ha a hasonló bűnöző tevékenység esetében a nemzeti büntetőjog szerinti elévülés következtében nem indulhat büntetőeljárás. |
(11) A non bis in idem elvének megfelelően helyénvaló kizárni a kiterjesztett elkobzást az olyan állítólagos bűnöző tevékenységből származó jövedelem esetében, amelyek tekintetében az érintett személyt egy korábbi eljárásban jogerősen felmentették, vagy egyéb esetekben, amikor a non bis in idem elve alkalmazandó. |
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(12) Az elkobzási határozatok kiadásához általában büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletre van szükség. Annak érdekében, hogy megakadályozzák a bűncselekmények folytatását, és a bűncselekményekből származó haszon legális gazdaságba történő újra befektetést, egyes esetekben annak ellenére is lehetővé kell tennie a vagyoni eszközök elkobzását, hogy nem szabható ki büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet. Néhány tagállam lehetővé teszi az elkobzást, amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a büntetőeljárásban, ha a bíróság az esetek valószínűségét mérlegelve úgy ítéli meg, hogy a vagyon illegális eredetű, továbbá olyan helyzetekben is, amikor a gyanúsított vagy vádlott a büntetőeljárás elkerülése érdekében megszökik, vagy egyéb okokból nem képes részt venni az eljárásban, illetve a büntetőeljárás befejezése előtt elhalálozik. Mindez a nem elítélésen alapuló elkobzásban jelenik meg. Rendelkezést kell hozni, hogy legalább az utóbbi, korlátozott esetekben minden tagállamban lehetővé tegyék a nem elítélésen alapuló elkobzást. Mindez megfelel a korrupció elleni ENSZ-egyezmény 54. cikke (1) bekezdése c) pontjának, amely úgy rendelkezik, hogy mindegyik részes tagállamnak fontolóra kell vennie az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék illegálisan megszerzett vagyontárgy elkobzását büntetőjogi elítélés nélkül, beleértve az olyan eseteket, amikor az elkövetővel szemben nem lehet vádat emelni elhalálozás, szökés vagy távollét miatt. |
(12) Az elkobzási határozatok kiadásához általában büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletre van szükség. Annak érdekében, hogy megakadályozzák a bűncselekmények – pl. szervezett bűnözés vagy terrorista tevékenységek – folytatását, és a bűncselekményekből származó haszon legális gazdaságba történő újrabefektetését, egyes esetekben annak ellenére is lehetővé kell tenni a vagyoni eszközök elkobzását, hogy nem szabható ki büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet. Néhány tagállam lehetővé teszi az elkobzást, amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a büntetőeljárásban, ha a bíróság az esetek valószínűségét mérlegelve úgy ítéli meg, hogy a vagyon illegális eredetű, továbbá olyan helyzetekben is, amikor a gyanúsított vagy vádlott a büntetőeljárás vagy az ítélethozatal elkerülése érdekében megszökik, vagy egyéb okokból nem képes részt venni az eljárásban, illetve a büntetőeljárás befejezése előtt elhalálozik. Egyes tagállamok például olyan esetekben is lehetővé teszik az elkobzást, ha a büntetőjogi felelősség megállapítására irányuló eljrásra nem kerül sor vagy ilyen ítélet nem hozható, amennyiben a bíróság az elérhető bizonyítékok teljes körű mérlegelését követően – ideértve a birtokolt javaknak a bevallott jövedelemhez viszonyított aránytalan mennyiségét – megelégszik annak megállapításával, hogy a szóban forgó vagyon bűncselekményből származik. Ilyen esetekben ítélet nélküli elkobzásról beszélünk. Rendelkezést kell hozni az ítélet nélküli elkobzás lehetővé tételére valamennyi tagállamban. |
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(12a) Ez az irányelv kizárólag a büntetőjogi jellegűnek tekintett, ítélet nélküli elkobzásra vonatkozik. Az ilyen elkobzási határozat büntetőjogi jellegének megállapításához többek között a következő kritériumokat kell figyelembe venni: i. a jogsértés nemzeti jog szerinti besorolása ii. a jogsértés jellege és iii. az érintett személlyel szemben kiszabható szankció súlyossága. |
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(12b) Egyedi esetekben részben el lehet tekinteni a vagyonbefagyasztás elrendelésétől. Ilyen eset, amikor az intézkedés aránytalan terhet róna az érintett félre vagy emiatt megélhetését veszítené el. |
Indokolás | |
A Bizottság javaslata nem rendelkezik a méltánytalan nehézség eseteiről. Az elkobzás feltételeinek fennállása esetén az elkobzást szükségszerűen el kell rendelni. Az aránytalan következmények elkerülése érdekében sürgősen be kell vezetni egy „méltányossági kikötést”. | |
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 12 c preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(12c) Az elkobzás nem hátráltathatja vagy hiúsíthatja meg az elkobzással sújtott fél által elkövetett bűncselekmények áldozatainak jogos követeléseit. |
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(13) Általános és egyre inkább elterjedt az a gyakorlat, hogy a gyanúsított vagy vádlott az elkobzás elkerülése érdekében beavatott harmadik félre ruházza át a vagyont. A jelenlegi uniós jogi keret nem tartalmaz kötelező szabályokat a harmadik felekre átruházott vagyon elkobzása tekintetében. Ezért egyre inkább szükségessé válik, hogy lehetővé tegyék a harmadik felekre átruházott vagyon elkobzását, amire általában akkor kerülhet sor, ha a vádlott nem rendelkezik elkobozható vagyonnal. Helyénvaló rendelkezni a harmadik féltől történő elkobzásról, amire azt követően kerülhet sor bizonyos feltételek mellett, hogy egy, a konkrét tényeken alapuló értékelés szerint az elítélt, gyanúsított vagy vádlott vagyonának elkobzása valószínűsíthetően sikertelen volna, vagy pedig olyan helyzetben, amikor egyedi vagyontárgyakat kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosuknak. Ezenfelül a jóhiszemű harmadik felek érdekeinek védelme céljából ilyen elkobzásra kizárólag akkor van lehetőség, ha a harmadik fél tudta vagy tudnia kellett volna arról, hogy a vagyon bűncselekményből származik, vagy az elkobzás elkerülése érdekében ruházták át, továbbá ingyen jutott hozzá, illetve a piaci értékénél alacsonyabb összeg fejében ruházták rá. |
(13) Általános és egyre inkább elterjedt az a gyakorlat, hogy a gyanúsított vagy vádlott az elkobzás elkerülése érdekében beavatott harmadik félre ruházza át a vagyont. A jelenlegi uniós jogi keret nem tartalmaz kötelező szabályokat a harmadik felekre átruházott vagyon elkobzása tekintetében. Ezért egyre inkább szükségessé válik, hogy lehetővé tegyék a harmadik felekre átruházott vagy harmadik felek által szerzett vagyon elkobzását. A jóhiszemű harmadik felek érdekeinek védelme céljából ilyen elkobzásra kizárólag akkor van lehetőség, ha a harmadik fél tudta vagy tudnia kellett volna arról, hogy a vagyon bűnelkövetés eszköze vagy bűncselekményből származik, vagy az elkobzás elkerülése érdekében ruházták át, vagy ha ingyen jutott hozzá, illetve a piaci értékénél lényegesen alacsonyabb összeg fejében ruházták rá. Emellett a harmadik féltől való elkobzásnak akkor is lehetségesnek kell lennie, ha a gyanúsított vagy vádlott már kezdettől fogva egy másik természetes vagy jogi személy képviseletében járt el. |
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(13a) A bűnszervezetek és a súlyos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés érdekében a már meglévő tapasztalatokkal összhangban a tagállamoknak büntetőjogi rendszereikbe be kell vezetniük egy bűncselekményt az olyan magatartás megbüntetésére és büntetőeljárás alá vonására, amelynek célja a vagyon tulajdonjogának és hozzáférhetőségének fiktív módon harmadik felekre ruházása a lefoglalási és elkobzási intézkedések elkerülése érdekében. Az ilyen bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott segédletet is megfelelően büntetni kell. |
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 13 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(13b) A harmadik felektől való elkobzás szabályai természetes és jogi személyekre is vonatkoznak. |
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(15) A gyanúsítottak vagy vádlottak gyakran a büntetőeljárás teljes időtartama alatt elrejtik a vagyonukat. Ezért az elkobzást elrendelő határozatok nem hajthatók végre, így az azok hatálya alatt álló személyek – büntetésük letöltését követően – hozzájutnak a vagyonukhoz. Ennek megfelelően még a bűncselekmény miatti jogerős ítélet kiszabását követően is lehetővé kell tenni az elkobzandó vagyon pontos mértékének meghatározását, hogy akkor is lehetővé váljon az elkobzást elrendelő határozatok teljes körű végrehajtása, ha kezdetben nem bukkantak rá vagyonra vagy nem elegendő vagyont fedeztek fel, és az elkobzást elrendelő határozatot nem hajtották végre. Mivel a biztosítási intézkedések korlátozzák a tulajdonhoz való jogot, az ilyen ideiglenes intézkedések csak annyi ideig tarthatók fenn, ami a vagyon esetleges jövőbeni elkobzás céljára történő rendelkezésre állásának megőrzéséhez szükséges. Mindez rendszeres bírósági felülvizsgálatot tehet szükségessé annak érdekében, hogy érvényben maradjon a vagyon eltűnésének megelőzésére vonatkozó célkitűzés. |
(15) A gyanúsítottak vagy vádlottak gyakran a büntetőeljárás teljes időtartama alatt elrejtik a vagyonukat. Ezért az elkobzást elrendelő határozatok nem hajthatók végre, így az azok hatálya alatt álló személyek – büntetésük letöltését követően – hozzájutnak a vagyonukhoz. Ennek megfelelően még a bűncselekmény miatti jogerős ítélet kiszabását követően is lehetővé kell tenni az elkobzandó vagyon pontos mértékének meghatározását, hogy akkor is lehetővé váljon az elkobzást elrendelő határozatok teljes körű végrehajtása, ha kezdetben nem bukkantak rá vagyonra vagy nem elegendő vagyont fedeztek fel, és az elkobzást elrendelő határozatot nem hajtották végre. Mivel a biztosítási intézkedések korlátozzák a tulajdonhoz való jogot, az ilyen ideiglenes intézkedések csak annyi ideig tarthatók fenn, ami a vagyon esetleges jövőbeni elkobzás céljára történő rendelkezésre állásának megőrzéséhez szükséges. Mindez adott esetben bírósági felülvizsgálatot tehet szükségessé annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések a vagyon eltűnésének megelőzése céljából továbbra is indokoltak-e. |
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16) A későbbi elkobzás céljából befagyasztott vagyont megfelelően kell kezelni annak érdekében, hogy ne veszítse el gazdasági értékét. A tagállamoknak meg kell hozniuk az ilyen veszteségek minimálisra csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, a vagyon értékesítését vagy átruházását is beleértve. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk – így például központi nemzeti vagyonkezelési hivatalok vagy ezzel egyenértékű mechanizmusok létesítésével (például, ha az ilyen feladatok decentralizáltak), hogy az elkobzást megelőzően megfelelően kezeljék a befagyasztott vagyontárgyakat, és a bírósági döntés megszületéséig megőrizzék azok értékét. |
(16) A későbbi elkobzás céljából befagyasztott vagyont megfelelően kell kezelni annak érdekében, hogy ne veszítse el gazdasági értékét, hogy ösztönözzék annak szociális újrafelhasználását, és elkerüljék a bűnözésbe való további beszivárgásának kockázatát. E célból fontolóra kell venni egy uniós alap létrehozását, amely egybegyűjtené a tagállamokból elkobzott vagyon egy részét. Ennek az alapnak nyitva kell állnia az uniós polgárok, szövetségek, nem kormányzati szervezetek és egyéb civil társadalmi szervezetek kísérleti projektjei számára, hogy ösztönözze az elkobzott vagyon társadalmi újrafelhasználását, és bővítsék az Unió demokratikus funkcióit. A tagállamoknak meg kell hozniuk az ilyen veszteségek minimálisra csökkentéséhez és a társadalmi célok előnyben részesítéséhez szükséges intézkedéseket, a vagyon értékesítését vagy átruházását is beleértve. A tagállamoknak minden megfelelő – jogi vagy más jellegű – intézkedést meg kell hozniuk – így például központi nemzeti vagyonkezelési hivatalok vagy ezzel egyenértékű mechanizmusok létesítésével (például, ha az ilyen feladatok decentralizáltak), hogy az elkobzást megelőzően megfelelően kezeljék a befagyasztott vagyontárgyakat, és a bírósági döntés megszületéséig megőrizzék azok értékét. |
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(16a) Annak érdekében, hogy a civil társadalom határozottan érzékelhesse a tagállamok által a szervezett – többek között maffia típusú – bűnözés ellen tett intézkedéseket, és hogy a bűncselekményből származó jövedelmeket ténylegesen elvonják a bűnözőktől, közös intézkedéseket kell elfogadni annak megelőzésére, hogy az illegálisan szerzett vagyon visszakerülhessen a bűnszervezetek birtokába. Több tagállam bevált gyakorlata szerint hatékony eszközök a következők: vagyonkezelő hivatalok vagy hasonló mechanizmusok általi irányítás és kezelés, valamint az elkobzott vagyon bűncselekmények felderítésére és megelőzésére, valamint intézményi, állami vagy társadalmi célokra történő felhasználása. |
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 16 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(16b) Az elkobzott vagyon társadalmi célra történő hasznosításának gyakorlata előmozdítja a szabálykövető magatartás elterjedését és fenntartását, a bűncselekmények sértettjeinek nyújtott támogatást, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépést, ezáltal olyan – adott esetben nem kormányzati szervezetek közreműködésével megvalósuló – „nemes” mechanizmusokat elindítva, amelyek objektív kritériumok alapján a közösség érdekeit és egy adott terület társadalmi-gazdasági fejlődését szolgálják. |
Indokolás | |
A bűncselekményből származó vagyoni eszközök közcélra történő felhasználása már több tagállamban társadalmi szempontból és a bűnözés elleni fellépés terén is jelentős sikereket ért el. | |
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(17) A bűncselekményekből származó jövedelem befagyasztására és elkobzására vonatkozóan kevés megbízható adatforrás áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy értékelni lehessen ezt az irányelvet, össze kell gyűjteni a vagyon felkutatásával, az igazságügyi és a vagyon-elidegenítési tevékenységekkel kapcsolatos, megfelelő statisztikai adatok közös minimális körét. |
(17) A bűncselekményekből származó jövedelem befagyasztására és elkobzására vonatkozóan kevés megbízható adatforrás áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy értékelni lehessen ezt az irányelvet, össze kell gyűjteni a vagyon felkutatásával, az igazságügyi és a vagyonkezelési és -elidegenítési tevékenységekkel kapcsolatos, megfelelő statisztikai adatok megfelelő, közös minimális körét, egyidejűleg tiszteletben tartva az arányosság elvét. |
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(17a) Nyilvántartást kell vezetni a bűncselekményekkel közvetlenül vagy közvetve érintett áldozatok javára történő újrafelhasználásra szánt vagyon értékéről. |
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(18) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, különösen a tulajdonhoz való jogot, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot, az ugyanazon bűncselekmény miatti kétszeres büntetőeljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmát, valamint a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elveit. Ezen irányelvet az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani. |
(18) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában és az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, különösen a tulajdonhoz való jogot, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot, az ugyanazon bűncselekmény miatti kétszeres büntetőeljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmát, valamint a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elveit. Ezen irányelvet az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani. |
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 18 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(18a) Néhány tagállam már sikerrel alkalmaz bírósági ítélet nélküli elkobzási rendszereket. Az Emberi Jogok Európai Bírósága lényegében sohasem tekintette az alapvető jogok Európai Unió Alapjogi Chartájában és emberi jogok európai egyezményében szankcionált megsértésének azt, hogy magánszemélyek ilyen vagyonmegfosztási intézkedésnek vethetők alá. |
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(20) Mivel ezen irányelv célkitűzését, azaz a büntetőügyekben foganatosítandó vagyonelkobzás megkönnyítését a tagállamok nem tudják hatékonyan megvalósítani és az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke szerinti szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. |
(20) Mivel ezen irányelv célkitűzését, azaz a vagyonelkobzás megkönnyítését a tagállamok nem tudják hatékonyan megvalósítani és az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerzõdés 5. cikke szerinti szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. |
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg a vagyon esetleges későbbi elkobzás céljából történő befagyasztása, valamint a büntetőügyekben alkalmazandó vagyonelkobzás tekintetében. |
Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg a vagyon esetleges későbbi elkobzás céljából történő befagyasztása és a büntetőügyekkel összefüggésben alkalmazandó vagyonelkobzás tekintetében, valamint általános elveket tartalmazó ajánlásokat fogalmaz meg az elkobzott vagyon kezelése és elidegenítése vonatkozásában. |
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
1. „bűncselekményből származó jövedelem”: a bűncselekményből származó bármely gazdasági előny; ami a vagyon bármely fajtáját magában foglalhatja, beleértve a közvetlenül a bűncselekményből származó jövedelemnek a gyanúsított vagy vádlott általi későbbi újra befektetését vagy átalakítását, és bármely anyagi előnyt; |
1. „bűncselekményből származó jövedelem”: a bűncselekményből közvetlenül vagy közvetve származó bármely gazdasági előny; ami a vagyon bármely fajtáját magában foglalhatja, beleértve a közvetlenül a bűncselekményből származó jövedelemnek a gyanúsított vagy vádlott általi későbbi újrabefektetését vagy átalakítását, és bármely anyagi előnyt; |
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
2. „vagyon”: mindennemű vagyon, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan javakat, valamint az ilyen vagyonnal kapcsolatos jogcímet és az abban való érdekeltséget igazoló okiratokat és okmányokat; |
2. „vagyon”: mindennemű vagyon, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan javakat, valamint az ilyen vagyonnal kapcsolatos jogcímet és az abban való érdekeltséget igazoló okiratokat és okmányokat, továbbá a házastárssal közös tulajdonban lévő vagyon; |
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 4 pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4. „elkobzás”: bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás eredményeképpen bíróság által hozott szankció vagy intézkedés, amely végleges tulajdonvesztést eredményez; |
4. „elkobzás”: bűncselekménnyel összefüggésben az illetékes nemzeti bíróság által vagy bírósági eljárás eredményeképpen hozott szankció vagy intézkedés, amely bírósági ítélet alapján bekövetkező végleges tulajdonvesztést eredményez; |
Indokolás | |
Az EPLS szerint az intézkedésnek összefüggésben kell állnia bűncselekménnyel. Még ha a nemzeti jog polgári elkobzásként tartja is számon, az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése nem zárja ki az elkobzásnak ezt a típusát, amennyiben az büntetőjogi szankciónak minősíthető az EJEB által hozott Engel-ítéletben kifejtett kritériumok (büntetőjogi jelleg, a szankció súlyossága) alapján. A büntetőjogi jelleg ugyanis a feltétele annak, hogy az ilyen típusú elkobzás az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése alapján harmonizáció tárgyát képezhesse. (TJSZ 37. bek.) | |
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 pont – k a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ka) valamint bármely olyan jogi eszköz, amely kifejezetten előírja, hogy ezt az irányelvet kell alkalmazni az abban harmonizált bűncselekményekre. |
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet megszületését követően egészben vagy részben elkobozhassa az elkövetési eszközöket és a bűncselekményből származó jövedelmet. |
(1) Mindegyik tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket, amelyek kizárólag az igazságügyi hatóságok számára lehetővé teszik, hogy bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet alapján egészben vagy részben elkobozzák az elkövetési eszközöket és a bűncselekményből származó jövedelmet, illetve olyan vagyont, amelynek értéke megfelel az említett elkövetési eszközöknek és bűncselekményből származó jövedelemnek. |
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet megszületését követően elkobozhassa a bűncselekményből származó jövedelemnek megfelelő értékű vagyont. |
törölve |
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Mindegyik tagállam elfogadja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy egészben vagy részben elkobozhassa a bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy tulajdonában lévő vagyont, amennyiben a konkrét tények alapján a bíróság lényegesen valószínűbbnek tartja, hogy a kérdéses vagyon az elítélt hasonló bűnöző tevékenységéből, mintsem egyéb tevékenységből származik. |
(1) Mindegyik tagállam elfogadja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az igazságügyi hatóság egészben vagy részben elkobozhassa a bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy tulajdonában lévő vagyont, amennyiben a konkrét tények alapján – például amikor a vagyon értéke nincs arányban az elítélt személy jogszerű jövedelmével – a bíróság lényegesen valószínűbbnek tartja, hogy a szóban forgó vagyon bűnöző tevékenységekből származik. |
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az elkobzást ki kell zárni, amennyiben az (1) bekezdésben említett hasonló bűnöző tevékenység ügyében |
(2) Az elkobzást ki kell zárni, amennyiben az (1) bekezdésben említett hasonló bűnöző tevékenység ügyében már lefolytattak büntetőeljárást, ami az érintett személy jogerős felmentésével végződött, vagy egyéb esetekben, amikor a non bis in idem elve alkalmazandó. |
|
a) a nemzeti büntetőjog szerinti elévülés miatt nem folytatható le a büntetőeljárás; vagy |
|
|
b) már lefolytatták a büntetőeljárást, ami az adott személy jogerős felmentésével végződött, vagy egyéb esetekben a non bis in idem elve alkalmazandó. |
|
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1) Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az igazságügyi hatóság – az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkében foglalt rendelkezések és az Európai Unió Alapjogi Chartájának teljes körű tiszteletben tartása mellett – büntetőjogi szankcióképp büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet hiányában is elkobozhassa az elkövetési eszközöket és a bűncselekményből származó jövedelmet, amennyiben az igazságügyi hatóság a konkrét körülmények és valamennyi elérhető bizonyíték alapján meggyőzödött arról, hogy a szóban forgó vagyontárgyak bűnöző tevékenységből származnak. Az elkobzásnak ez a típusa többek között a következő kritériumok alapján tekinthető büntetőjogi jellegűnek: i. a jogsértés nemzeti jog szerinti besorolása ii. a jogsértés jellege és iii. az érintett személlyel szemben kiszabható szankció súlyossága. Az elkobzásnak ezek mellett összeegyeztethetőnek kell lennie az adott tagállam alkotmányos jogával. |
|
Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet hiányában is elkobozhassa az elkövetési eszközöket és a bűncselekményből származó jövedelmet, egy olyan eljárást követően, amely, ha a gyanúsított vagy vádlott meg tudna jelenni a bíróság előtt, büntetőjogi elítélését eredményezné, amennyiben |
(2) Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket is, hogy az igazságügyi hatóság a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet hiányában is elkobozhassa az elkövetési eszközöket és a bűncselekményből származó jövedelmet, egy olyan eljárást követően, amely, ha a gyanúsított vagy vádlott meg tudna jelenni a bíróság előtt, büntetőjogi elítélését eredményezné, amennyiben |
|
a) a gyanúsított vagy vádlott elhalálozása vagy tartós betegsége kizár bármely további büntetőeljárást; vagy |
a) a gyanúsított vagy vádlott elhalálozása, betegsége vagy tartós betegsége kizár bármely további büntetőeljárást, mivel annak következtében a személy nem tud részt venni az eljárásban; vagy |
|
b) a gyanúsított vagy vádlott betegsége, vagy a büntetőeljárás, illetve elítélés előli szökése kizárja a tényleges büntetőeljárás ésszerű határidőn belül történő lefolytatását, és annak komoly veszélye áll fenn, hogy erre a törvényes elévülési idők miatt nem kerülhet majd sor. |
b) a gyanúsított vagy vádlott betegsége, vagy a büntetőeljárás, illetve elítélés előli szökése kizárja a tényleges büntetőeljárás ésszerű határidőn belül történő lefolytatását, és fennáll annak komoly veszélye, hogy erre a törvényes elévülési idők miatt nem kerülhet majd sor. |
|
|
(3) Azon tagállamoknak, amelyek már bevezettek az (1) és (2) bekezdésben említett körülmények esetén alkalmazható, nem büntetőjogi eljárásokat, nem kell ezeket az eljárásokat a büntetőjogukba is bevezetni. |
Indokolás | |
Még ha a nemzeti jog polgári elkobzásként tartja is számon, az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése nem zárja ki az elkobzásnak ezt a típusát, amennyiben az büntetőjogi szankciónak minősíthető az EJEB által hozott Engel-ítéletben kifejtett kritériumok (büntetőjogi jelleg, a szankció súlyossága) alapján. A büntetőjogi jelleg ugyanis a feltétele annak, hogy az ilyen típusú elkobzás az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése alapján harmonizáció tárgyát képezhesse. (TJSZ 37. bek.) | |
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) az elítélt által vagy nevében, vagy a gyanúsított, illetve vádlott által az 5. cikk szerinti körülményeknek megfelelően harmadik személyekre átruházott, bűncselekményből származó jövedelem, vagy |
a) közvetlenül vagy közvetve harmadik személyekre átruházott vagy harmadik felek által szerzett, bűncselekményből származó jövedelem vagy elkövetési eszközök, vagy |
Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – b pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) az elítélt egyéb vagyona, amit harmadik személyekre ruháztak át a bűncselekményből származó jövedelem értékének megfelelő vagyon elkobzásának megakadályozása érdekében. |
b) egyéb vagyon, amit harmadik személyekre ruháztak át vagy harmadik személyek szereztek a bűncselekményből származó jövedelem értékének megfelelő vagyon elkobzásának megakadályozása érdekében. |
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A bűncselekményből származó jövedelem vagy az (1) bekezdésben említett vagyon elkobzására akkor van lehetőség, amennyiben a vagyont visszaszolgáltatják, vagy amennyiben |
(2) A bűncselekményből származó jövedelem vagy az (1) bekezdésben említett vagyon elkobzására akkor van lehetőség, amennyiben |
Indokolás | |
A (polgári jogi) visszaszolgáltatási igény fennállása nem támasztja alá a harmadik fél elkobzási jogát. Az államnak a jogtalanul szerzett vagyon elkobzására irányuló igényét és a sértett polgári jogi visszaszolgáltatási igényét szigorúan el kell választani egymástól, és ezek alapvetően egymással szemben álló, versengő igények. Minden esetben el kell kerülni e két igény összemosását. | |
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) az elítélttel, gyanúsítottal vagy vádlottal kapcsolatos, konkrét tényeken alapuló vizsgálat azt jelzi, hogy az elítélt vagy gyanúsított, illetve vádlott vagyonának az 5. cikk szerinti körülmények alapján történő elkobzása valószínűleg nem lenne eredményes, illetve hogy a vagyont visszaszolgáltatták, valamint |
törölve |
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b pont – bevezető rész | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) a jövedelmet vagy vagyont térítésmentesen vagy a piaci értékénél alacsonyabb összeg fejében ruházták át, amennyiben a harmadik fél: |
b) a jövedelmet vagy vagyont térítésmentesen vagy a piaci értékénél jelentősen alacsonyabb összeg fejében ruházták át; |
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b pont – i alpont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
i. bűncselekményből származó jövedelem esetén ismerte annak illegális eredetét, vagy amennyiben nem rendelkezett ilyen ismerettel, a helyzetében lévő ésszerű személy a konkrét tények és körülmények alapján gyanakodott volna arra, hogy a jövedelem illegális eredetű; |
törölve |
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b pont – ii alpont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ii. egyéb vagyon esetén, tudta, hogy a bűncselekményből származó jövedelemnek megfelelő értékű vagyon elkobzásának elkerülése érdekében ruházták át, vagy, ha nem volt erről tudomása, a helyzetében lévő személy a konkrét tények és körülmények alapján ésszerűen gyanakodott volna arra, hogy a vagyont az említett elkobzás elkerülése céljából ruházták át. |
törölve |
Indokolás | |
A fenti három módosítást azért nyújtjuk be, mert az érintett pontokban foglalt rendelkezések logikusan következnek a (2) bekezdés bevezető részéből. Kézenfekvő, hogy ha valaki ingyen vagy a piaci értékénél alacsonyabb áron jut valamilyen vagyonhoz, minden oka megvan rá, hogy gyanú ébredjen benne az adott vagyon eredetét illetően. | |
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ba) bűncselekményből származó jövedelem esetében a harmadik fél ismerte annak illegális eredetét, illetve ezen ismeret hiányában is elmondható, hogy a konkrét tények és körülmények alapján a helyében bárki ésszerűen gyanakodott volna arra, hogy a jövedelem illegális eredetű; |
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b b pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
bb) egyéb vagyon esetében a harmadik fél tudta, hogy a bűncselekményből származó jövedelemnek megfelelő értékű vagyon elkobzásának elkerülése érdekében ruházták át, vagy – ha nem volt erről tudomása – a konkrét tények és körülmények alapján a helyében bárki ésszerűen gyanakodott volna arra, hogy a vagyont az említett elkobzás elkerülése céljából ruházták át. |
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 6 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
6a. cikk |
|
|
Fiktív vagyonátruházás harmadik felekre |
|
|
Mindegyik tagállam jogalkotási intézkedéseket hoz olyan rendelkezések bevezetése érdekében, amelyek az olyan személyek büntetőeljárás alá vonását célozzák, akik fiktív módon harmadik felekre ruházzák a vagyon tulajdonjogát és hozzáférhetőségét a lefoglalási és elkobzási intézkedések elkerülése érdekében. |
Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az esetleges későbbi elkobzás céljából befagyassza azt a vagyont, amely esetében fennáll az eltüntetés, az elrejtés vagy a joghatósági területen kívülre továbbítás veszélye. Az ilyen intézkedéseket bíróságnak kell elrendelnie. |
Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy illetékes hatóságai az esetleges későbbi elkobzás céljából azonnal befagyasszák vagy lefoglalják a vagyont. Az e cikkben foglalt intézkedések által érintett személynek jogában áll bírósághoz fellebbezni. |
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy illetékes hatóságai haladéktalanul befagyaszthassák a vagyont, amennyiben jelentős a kockázata, hogy az említett vagyont a bírósági határozat megszületése előtt eltüntetik, elrejtik vagy átruházzák. A bíróságnak a lehető leghamarabb meg kell erősítenie ezeket az intézkedéseket. |
törölve |
Indokolás | |
A módosítás célja, hogy a szöveget összhangba hozza a 7. cikk (1) bekezdéséhez benyújtott módosítással. | |
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az ezen irányelv alapján előírt intézkedések révén érintett személyek – jogaik védelme érdekében – rendelkezzenek a hatékony jogorvoslathoz való joggal, továbbá hogy a gyanúsítottak rendelkezzenek a tisztességes eljáráshoz való joggal. |
(1) Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az ezen irányelv alapján bűncselekmény miatti eszköz- és vagyonelkobzással sújtott személyek – függetlenül attól, hogy az elkobzás pillanatában az említett javak tulajdonosai voltak-e – rendelkezzenek a hatékony jogorvoslathoz való joggal, ideértve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is. |
Indokolás | |
A módosítás tisztázza, hogy azok a személyek jogosultak a jogorvoslatra és a tisztességes bírósági eljárásra, akik az elkövetési eszközöket használták és/vagy a bűncselekményből származó jövedelemre szert tettek, függetlenül attól, hogy az elkobzás pillanatában ki a szóban forgó javak tulajdonosa. | |
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az érintett személyek – jogaik védelmében – az elkobzásról hozott jogerős határozat meghozatala előtt rendelkezzenek a hatékony jogorvoslathoz való joggal, ideértve a jogi képviselet igénybevételének lehetőségét is. |
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) A 4. cikkben említett eljárás során a gyanúsított vagy vádlott tényleges lehetőséggel rendelkezik arra, hogy vitassa annak valószínűsítését, hogy az érintett vagyon bűncselekményből származó jövedelemnek tekinthető. |
(4) A 4. cikkben említett eljárás során az elítélt tényleges lehetőséggel rendelkezik arra, hogy vitassa annak valószínűsítését, hogy az érintett vagyon bűncselekményből származó jövedelemnek tekinthető. |
Indokolás | |
A 4. cikk csak az elítéltekre vonatkozik, így nem helyes, ha „gyanúsítottra vagy vádlottra” hivatkoznak. | |
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5) Az 5. cikkben említett esetekben ügyvédnek kell képviselnie az eljárás során azt a személyt, akinek a vagyonát az elkobzást elrendelő határozat érinti, hogy érvényesíthető legyen a védelemhez való jog a bűncselekmény elkövetésének megállapítása, valamint a bűncselekményből származó jövedelem és az elkövetési eszközök meghatározása tekintetében. |
(5) Az 5. cikkben említett esetekben az a személy, akinek a vagyonát az elkobzást elrendelő határozat érinti, jogosult tájékoztatást kapni arról, hogy az eljárás során joga van az ügyvédi képviseletre, ehhez ügyvédet maga is választhat, vagy hivatalból is kirendelhetik a tagállamban érvényes szabályokkal összhangban, hogy érvényesíthető legyen a védelemhez való jog a bűncselekmény elkövetésének megállapítása, valamint a bűncselekménybõl származó jövedelem és az elkövetési eszközök meghatározása tekintetében. |
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Minden tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy azokban az esetekben, amikor bűncselekményből kifolyólag a sértetteknek követeléseik vannak a vádlottal szemben, az elkobzás ne veszélyeztesse e követelések érvényesítését. |
Indokolás | |
A sértett felek követeléseinek kezelését egységesen kell szabályozni. Az áldozatvédelmi kérdésekben a Bizottság további programjával ellentétes lenne, ha az európai elkobzási jog ahhoz vezetne, hogy a sértettek követelései meghiúsulnak. Garantálni kell, hogy az irányelvre irányuló javaslatban előírt elkobzás ne hiúsíthassa meg a sértettek követeléseit. | |
Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegye az elkobzandó vagyon pontos mértékének megállapítását azt követően, hogy jogerős büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet született a bűncselekmény tekintetében, vagy az 5. cikkben előirányzott eljárás elkobzást elrendelő határozattal végződött, valamint további intézkedéseket hozhasson az említett elkobzást elrendelő határozat hatékony végrehajtásához szükséges mértékben. |
Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegye az elkobzandó vagyon pontos mértékének megállapítását, valamint további intézkedéseket hozhasson az említett elkobzást elrendelő határozat hatékony végrehajtásához szükséges mértékben. |
Indokolás | |
A cikket a 3. és 5. cikkhez benyújtott módosításokkal való összhang érdekében módosítani kell. | |
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – cím | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A befagyasztott vagyon kezelése |
A befagyasztott és elkobzott vagyon kezelése |
Indokolás | |
A vagyonkezelést pontosabban meg kell határozni, ideértve az elkobzás esetét is, kitérve az elkobzott vagyoni eszközök társadalmi célra történő felhasználására. | |
Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, – így központi nemzeti hivatalok, vagy egyenértékű mechanizmusok létrehozását – hogy megfelelően kezeljék az esetleges későbbi elkobzás céljából befagyasztott vagyont. |
(1) Mindegyik tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, – például gondoskodik központi nemzeti hivatalok vagy egyenértékű mechanizmusok létrehozásáról – hogy megfelelően kezeljék az esetleges későbbi elkobzás céljából befagyasztott vagyont, valamint rendelkezik az elkobzott vagyon társadalmi célra történő felhasználásának lehetőségéről. |
Indokolás | |
A vagyonkezelést pontosabban meg kell határozni, ideértve az elkobzás esetét is, kitérve az elkobzott vagyoni eszközök társadalmi célra történő felhasználására. | |
Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) E tekintetben alapvető fontosságú a határokon átnyúló szoros együttműködés és a tagállamok rendőri, igazságügyi és pénzügyi hatóságai közötti hatékony információcsere. |
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Mindegyik tagállam gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedések optimalizálják e vagyon gazdasági értékét, ideértve a valószínűsíthetően csökkenő értékű vagyon értékesítését vagy átruházását is. |
(2) Mindegyik tagállam gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben a befagyasztott vagyonnal kapcsolatban említett intézkedések optimalizálják e vagyon gazdasági értékét, ideértve a valószínűsíthetően csökkenő értékű vagyon értékesítését vagy átruházását is, ha feltétlenül szükséges. Mindegyik tagállam megtesz minden szükséges intézkedést, hogy ebben a szakaszban megakadályozza a vagyon bűnözésbe való újbóli beszivárgását. |
Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) Minden tagállamnak a meglévő bevált gyakorlatok alapján és nemzeti jogával összhangban meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy rendelkezzen az elkobzott vagyon értékesítéséről és rendeltetéséről. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ilyen vagyont elsősorban bűnüldözési és bűnmegelõzési projektekre, valamint más közérdekű és társadalmi hasznú projektekre különítsék el. Továbbá minden tagállamnak meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy ebben a szakaszban megakadályozza a vagyon bűnözésbe vagy jogellenes tevékenységekbe való újbóli beszivárgását. |
Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2a) Minden tagállamnak lehetősége van olyan újratöltődő alap létrehozására, amely a befagyasztási és az elkobzási szakasz közötti időszakban – a vagyoni eszköznek az esetleges vandalizmustól és a rendelkezésre állását veszélyeztető tevékenységektől való megóvása érdekében – biztosítja e vagyoni eszköz védelmére szolgáló intézkedések finanszírozását. |
Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – bevezető rész | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok – elkobzási rendszereik hatékonyságának felülvizsgálta céljából – rendszeresen összegyűjtik és megőrzik az érintett hatóságoktól származó átfogó statisztikákat. Az érintett statisztikákat évente meg kell küldeni a Bizottságnak, és valamennyi bűncselekmény tekintetében tartalmazniuk kell az alábbi adatokat: |
A tagállamok – elkobzási rendszereik hatékonyságának felülvizsgálta céljából – rendszeresen összegyűjtik és megőrzik az érintett hatóságoktól származó átfogó statisztikákat. Az érintett statisztikákat évente meg kell küldeni a Bizottságnak, és az ezen irányelv alkalmazási körébe tartozó valamennyi bűncselekmény tekintetében tartalmazniuk kell az alábbi adatokat: |
Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – k a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ka) az elkobzott vagyoni eszközök felhasználásának jellege, és az, hogy ez mennyiben járult hozzá az adott terület és a helyi közösségek társadalmi-gazdasági növekedéséhez. |
- [1] HL C 299., 2012.10.4., 129. o.
INDOKOLÁS
Az Európai Parlament régóta kéri a Bizottságot, hogy a vagyonelkobzás tekintetében tegyen javaslatot új jogszabályra. Az Európai Parlament 2011. októberi saját kezdeményezésű jelentésében különösen hangsúlyozta, hogy szükség lenne a kiterjesztett elkobzás és a bírósági ítélet nélkül történő elkobzás hatékony alkalmazására vonatkozó szabályokra, valamint a bűncselekményből származó, harmadik személynek átruházott javak elkobzását lehetővé tévő szabályokra. Szorgalmazta továbbá olyan eszközök nemzeti jogrendbe való bevezetését, amelyek – az adott esettől függően a büntetőjog, a polgári jog vagy az adójog területén – könnyített bizonyítási eljárást tesznek lehetővé a szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűncselekménnyel vádolt személyek által birtokolt javak eredetét illetően.
A bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló európai parlament és tanácsi irányelve irányuló javaslatot az Európai Bizottság 2012. március 12-én elfogadta. Az irányelv a tagállamok számára minimumszabályokat állapít meg a bűncselekményekből származó vagyoni eszközök közvetlen elkobzás, értékelkobzás, kiterjesztett elkobzás, nem ítéleten alapuló elkobzás és harmadik féltől történő elkobzás révén történő befagyasztása és elkobzása tekintetében.
Az előadó általánosságban támogatja a Bizottság javaslatát. A minimumszabályok elfogadása egységesíti a tagállamok befagyasztási és elkobzási rendszereit, előmozdítva a kölcsönös bizalmat és a határon átnyúló hatékony együttműködést. Továbbá megerősíti a befagyasztásról és vagyonelkobzásról szóló határozatok kölcsönös elismerését, ami fontos tényező az EU-ban a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények és szervezett bűnözés ellen folytatott küzdelemben.
E jelentésben az előadó meg kívánja erősíteni a nem ítéleten alapuló elkobzásra és a kiterjesztett elkobzásra vonatkozó rendelkezéseket, hatékonyságuk növelése érdekében, hogy valóban elérjék céljukat, és megakadályozzák a bűncselekményből származó jövedelmek más bűncselekmények pénzelésére való felhasználását vagy jogszerű tevékenységekbe való újrabefektetését.
A nem ítéleten alapuló elkobzás tekintetében az előadó megjegyzi, hogy ez az elsőként az USA-ban alkalmazott rendszer ma világszerte egyre elterjedtebb. A nem ítéleten alapuló elkobzást a jogrendszerébe bevezető államok között megtaláljuk Olaszországot, Írországot, az Egyesült Királyságot, Albániát, Bulgáriát, Szlovákiát, Ausztráliát, Dél-Afrikát, valamint Kanada Alberta és Ontario tartományait. Európai szinten a nem ítéleten alapuló elkobzást lehetővé tévő meglévő rendszerekről mind a nemzeti bíróságok, mind az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyt már vita, és megállapítást nyert, hogy ezek összeegyeztethetők a nemzeti alkotmányos követelményekkel, valamint az Európai Bíróság követelményeivel, feltéve, hogy az ilyen határozatokat igazságügyi hatóság fogadja el a védelemhez való jog és a jóhiszemű harmadik feleket megillető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett, és hogy e határozatok bíróság előtt megtámadhatók. Ezen alapvető biztosítékok a jelen irányelv szövegében is megjelennek.
A kiterjesztett elkobzásra vonatkozó rendelkezések is megerősítésre kerültek oly módon, hogy egységes minimális normákat írjanak elő, amelyeknek el kell érniük legalább a 2005/212/IB kerethatározatban meghatározott szintet.
ELJÁRÁS
|
Cím |
A bűncselekményekből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztása és elkobzása |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2012)0085 – C7-0075/2012 – 2012/0036(COD) |
||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
12.3.2012 |
|
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
LIBE 15.3.2012 |
|
|
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Monica Luisa Macovei 25.4.2012 |
|
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
19.9.2012 |
10.1.2013 |
20.2.2013 |
6.5.2013 |
|
|
|
7.5.2013 |
|
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
7.5.2013 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
48 7 2 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jan Philipp Albrecht, Roberta Angelilli, Edit Bauer, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Arkadiusz Tomasz Bratkowski, Salvatore Caronna, Philip Claeys, Carlos Coelho, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Ioan Enciu, Frank Engel, Hélène Flautre, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Ágnes Hankiss, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford, Monica Luisa Macovei, Svetoslav Hristov Malinov, Véronique Mathieu Houillon, Nuno Melo, Louis Michel, Claude Moraes, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Csaba Sógor, Renate Sommer, Wim van de Camp, Renate Weber, Josef Weidenholzer, Tatjana Ždanoka, Auke Zijlstra |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Cornelis de Jong, Monika Hohlmeier, Petru Constantin Luhan, Antonio Masip Hidalgo, Siiri Oviir, Raül Romeva i Rueda, Salvador Sedó i Alabart, Joanna Senyszyn |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Metin Kazak, Evgeni Kirilov, Marit Paulsen, Cristian Dan Preda, Patrizia Toia, Jacek Włosowicz, Marina Yannakoudakis, Andrea Zanoni |
||||
|
Benyújtás dátuma |
20.5.2013 |
||||