JELENTÉS a Małgorzata Handzlik mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
4.6.2013 - (2012/2238(IMM))
Jogi Bizottság
Előadó: Dimitar Stoyanov
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
a Małgorzata Handzlik mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Małgorzata Handzlik mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, a varsói körzet főügyészi hivatalának VI DS 312/10. számú vizsgálata kapcsán a Lengyel Köztársaság főügyésze által 2012. július 3-án továbbított, a plenáris ülésen 2012. szeptember 10-én bejelentett kérelemre,
– miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghallgatta Małgorzata Handzlikot,
– miután meghallgatta továbbá Giovanni Kesslert, az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatóját, valamint Roger Vanhaerent, az Európai Parlament pénzügyi főigazgatóját,
– tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió Bírósága 1964. május 12-i, 1986. július 10-i, 2008. október 15-i és 21-i, valamint 2010. március 19-i és 2011. szeptember 6-i ítéleteire [1],
– tekintettel a Lengyel Köztársaság alkotmányának 105. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7‑0195/2013),
A. mivel a Lengyel Köztársaság főügyésze egy állítólagos bűncselekménnyel kapcsolatos vizsgálat és esetleges jogi eljárás okán kérte Małgorzata Handzlik európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését,
B. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;
C. mivel a Lengyel Köztársaság alkotmánya 105. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a parlamenti képviselők ellen csak a parlament hozzájárulásával lehet vádat emelni;
D. mivel a főügyész kérelme az 1997. június 6-i lengyel büntető törvénykönyvbe ütköző állítólagos bűncselekményre vonatkozó eljárással kapcsolatos;
E. mivel az érdemi állítás a törvénykönyv 270. cikkének csalással kapcsolatos (1) bekezdése, valamint 286. cikkének hamisított dokumentumok felhasználásával kapcsolatos (1) bekezdése megsértésének kísérletével kapcsolatos;
F. mivel Małgorzata Handzlikot lényegében azzal vádolják, hogy csalást próbált elkövetni az Unió pénzügyi érdekei rovására azzal, hogy állítólagosan hamis okmányokat nyújtott be azzal a céllal, hogy visszatérítést kapjon egy olyan nyelvtanfolyamon való részvétel költségei után, amelyen valójában nem is vett részt;
G. mivel az állítólagos cselekmények az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazásában nem tartoznak az európai parlamenti képviselő feladatának ellátása során kinyilvánított véleménye vagy leadott szavazatai közé;
H. mivel ugyanakkor tekintettel azokra a körülményekre, amelyek között a Małgorzata Handzlik elleni eljárást a különböző érintett hatóságok kezelték, valamint tekintettel arra, hogy alacsony összegről van szó, a bizonyítékok nem megbízhatóak, eredetük pedig kétséges, komoly kételyek merülnek fel az eljárással kapcsolatban;
I. mivel ezért úgy tűnik, hogy ebben az ügyben feltételezhető, hogy a fumus persecutionis esete áll fenn;
1. úgy határoz, hogy nem függeszti fel Małgorzata Handzlik mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését a Lengyel Köztársaság főügyészének és Małgorzata Handzliknak.
- [1] 101/63. sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964, 195. o.), 149/85. sz. Wybot kontra Faure és mások ügy (EBHT 1986, 2391. o.), T-345/05. sz. Mote kontra Parlament ügy (EBHT 2008, II-2849. o.), C-200/07. és C-201/07. sz. Marra kontra De Gregorio és Clemente egyesített ügyek (EBHT 2008, I-7929. o.), T-42/06. sz. Gollnisch kontra Parlament ügy (az EBHT-ban még nem jelent meg) és C-163/10. sz. Patriciello ügy (az EBHT-ban még nem jelent meg).
EXPLANATORY STATEMENT
1. Háttér
A 2012. szeptember 10-i plenáris ülésen az elnök az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében bejelentette, hogy kézhez kapta a Lengyel Köztársaság főügyészi hivatalának levelét, melyben Małgorzata Handzlik parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Az elnök az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta.
A Małgorzata Handzlik ellen felhozott vád az, hogy a vonatkozó rendelkezések alapján egy olyan nyelvtanfolyam költségeinek megtérítését kérelmezte az Európai Parlamenttől, amelyen nem is vett részt.
2. Az Európai Parlament képviselőinek mentelmi jogára vonatkozó jogszabályok és eljárás
Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. és 9. cikke a következőképpen rendelkezik:
„8. cikk
A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.
9. cikk
Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:
a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,
b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.
A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.
Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.”
A Lengyel Köztársaság Alkotmányának 105. cikke a következőképpen rendelkezik:
„105. cikk
1. A képviselő nem vonható felelősségre a képviselő mandátumán belül annak ideje alatt, vagy annak lejártát követően végzett tevékenységekért. Az ilyen tevékenységek tekintetében a képviselőt csak a Szejm előtt vonhatják felelősségre, illetve olyan esetben, amikor megsértette harmadik felek jogait, csak a Szejm hozzájárulásával lehet ellene bíróság előtt eljárást indítani.
2. A választások eredménye bejelentésének napjától mandátuma lejártának napjáig a képviselő nem vonható büntetőjogi felelősségre a Szejm beleegyezése nélkül.
3. A valamely személy ellen a képviselőként történő megválasztása előtti napon indított büntetőeljárást a Szejm kérésére a mandátum lejártáig fel kell függeszteni. Ilyen esetben a büntetőeljárással kapcsolatos elévülési időt az ennek megfelelő idővel meg kell hosszabbítani.
4. A képviselő hozzájárulhat ahhoz, hogy büntetőjogilag felelősségre vonják. Ilyen esetekben a (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók.
5. A képviselőt a Szejm hozzájárulása nélkül nem állíthatják elő és nem vehetik őrizetbe, kivéve, ha bűncselekmény elkövetése közben érték tetten, és amennyiben az eljárás megfelelő menetének biztosítása érdekében szükséges az őrizetbe vétele. Minden ilyen őrizetbe vételt haladéktalanul közölni kell a Szejm elnökével, aki elrendelheti a képviselő azonnali szabadon bocsátását.
6. A képviselők büntetőjogi felelősségre vonásának részletes elveit és az erre vonatkozó eljárásokat szabályzat állapítja meg.”
Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 6. és 7. cikke a következőképpen rendelkezik:
„6. cikk – A parlamenti mentelmi jog
1. Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament elsődlegesen arra törekszik, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során.
2. A tagállamok illetékes hatóságainak valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.
[...]
7. cikk – A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások
1. Az illetékes bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, a benyújtás sorrendjében vizsgálja meg.
2. A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.
3. A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére. Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat.
[...]
7. A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.
11. A bizottság ezeket az ügyeket és a rendelkezésre bocsátott dokumentumokat teljes mértékben bizalmasan kezeli.”
3. A javasolt határozat indokolása
A Lengyel Köztársaság főügyésze az Unió pénzügyi érdekeit sértő állítólagos csalással kapcsolatos vizsgálat és esetleges jogi eljárás okán kérte Małgorzata Handzlik európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését, a képviselő ugyanis állítólagosan hamis okmányokat nyújtott be azzal a céllal, hogy visszatérítést kapjon egy olyan nyelvtanfolyamon való részvétel költségei után, amelyen valójában nem is vett részt.
E tevékenység az 1997. június 6-i lengyel büntető törvénykönyv 270. cikkének csalással kapcsolatos (1) bekezdésébe, valamint 286. cikkének hamisított dokumentumok felhasználásával kapcsolatos (1) bekezdésébe ütközik.
Az állítólagos cselekmények az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazásában nem tartoznak az európai parlamenti képviselő feladatának ellátása során kinyilvánított véleménye vagy leadott szavazatai alá.
Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik. A Lengyel Köztársaság alkotmánya 105. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a parlamenti képviselők ellen csak a parlament hozzájárulásával lehet vádat emelni.
Handzlik asszonynak az eljárás folyamán két meghallgatás során nyílt lehetősége arra, hogy kifejezésre juttassa az eljárással kapcsolatos aggályait.
A bizottság meghallgatta továbbá Giovanni Kesslert, az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatóját, valamint Roger Vanhaerent, az Európai Parlament pénzügyi főigazgatóját.
Tekintettel a Małgorzata Handzlik ügyével kapcsolatos eljárás körülményeire, valamint arra, hogy alacsony összegről van szó, a bizonyítékok nem megbízhatóak, eredetük pedig kétséges, komoly kételyek merülnek fel az eljárással kapcsolatban. Ezért ebben az ügyben feltételezhető, hogy a fumus persecutionis esete áll fenn.
Małgorzata Handzlik parlamenti mentelmi jogát ezért nem kell függeszteni.
4. Összegzés
A fentiek, valamint a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése mellett, illetve ellen szóló okok mérlegelése alapján javasoljuk, hogy az Európai Parlament ne függessze fel Małgorzata Handzlik parlamenti mentelmi jogát.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
29.5.2013 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
10 0 3 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Dimitar Stoyanov, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Mary Honeyball, Eva Lichtenberger |
||||