Eljárás : 2012/2322(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0218/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0218/2013

Viták :

Szavazatok :

PV 10/09/2013 - 11.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0348

JELENTÉS     
PDF 210kWORD 220k
11.6.2013
PE 506.088v02-00 A7-0218/2013

az online szerencsejátékok belső piaci helyzetéről

(2012/2322(INI))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Ashley Fox

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az online szerencsejátékok belső piaci helyzetéről

(2012/2322(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Bizottság „Úton az online szerencsejátékokra vonatkozó átfogó európai keretrendszer felé ” című, 2012. október 23-i közleményére (COM(2012)0345),

–   tekintettel az Európai Bizottságnak „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című, 2011. január 18-i közleményére (COM(2011)0012),

–   tekintettel a sportmérkőzések eredményének tiltott befolyásolásáról és a sporthoz kapcsolódó korrupcióról szóló, 2013. március11-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a sport európai dimenziójáról szóló, 2012. február 2-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel az online szerencsejátékok belső piaci helyzetéről szóló, 2011. november 15-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel az on-line szerencsejátékok tisztességességéről szóló 2009. március 10-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelemről szóló, 2012. szeptember 20-i nicosiai nyilatkozatra,

–   tekintettel az Európai Unió tagállamaiban a szerencsejátékokra és fogadásokra alkalmazandó keretről szóló, 2010. december 10-i tanácsi következtetésekre és a francia, svéd, spanyol és magyar elnökség által kidolgozott, az ezzel kapcsolatban elért haladásról szóló jelentésekre,

–   tekintettel az „Európai sportpartnerségek” elnevezésű előkészítő fellépésre, különösen az olyan projektek összeállítására, melyek fő célja a mérkőzések tiltott befolyásolásának az érintett érdekeltek oktatása és tájékoztatása révén történő megelőzése,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 51., 52. és 56. cikkére,

–   tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló, az EUMSZ-hez csatolt jegyzőkönyvre,

–   tekintettel az Európai Unió Bírósága által kialakított ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a szerencsejátékok szervezésének konkrét területén a Bíróság a fogyasztók védelmét, a csalás és a pénz szerencsejátékokra való elherdálására történő felbujtás megelőzését, továbbá a közrend fenntartásának általános igényét a szolgáltatásnyújtás szabadságára irányuló korlátozásokat esetlegesen igazoló, közérdeken alapuló nyomós indokként ismeri el(5),

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 2012. május 22-i véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Kulturális és Oktatási, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A6-0218/2013),

A.  mivel a szerencsejátékok esetleges negatív egészségügyi és társadalmi hatásaik miatt nem minősülnek szokásos gazdasági tevékenységnek, mely hatások között szerepelnek a következők: kóros játékszenvedély, melynek következményeit és költségeit megbcsülni is nehéz; szervezett bűnözés; pénzmosás; sportmérkőzések eredményeinek befolyásolása; mivel az online szerencsejáték a hagyományos offline szerencsejátékhoz képest – többek között az egyre könnyebb hozzáférhetőségnek és a társadalmi kontroll hiányának betudhatóan – a függőség súlyosabb kockázatával járhat, bár e tekintetben még további kutatásokra és adatgyűjtésre van szükség; megállapítja, hogy ezen okok miatt bizonyos belső piaci szabályok – beleértve a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a kölcsönös elismerés elvét – nem zárják ki többek között, hogy a tagállamok saját intézkedéseket határozzanak meg a játékosok védelme érdekében;

B.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikke megállapítja valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során az emberi egészség védelmének kötelezettségét;

C. mivel az EUMSZ 169. cikke kötelezi az Európai Uniót a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítására;

D. mivel az online szerencsejáték sajátos jellegénél fogva az uniós szintű ajánlások és a nemzeti jogalkotás során a fő irányadó elvnek az emberi egészségnek és a fogyasztók védelmének kell lennie;

E.  mivel megfelelően figyelembe véve a szubszidiaritás elvét, a tagállamoknak jogukban áll az online szerencsejátékok kínálatának szervezését és szabályozását saját értékeiknek és a közérdek céljainak megfelelően meghatározni, az uniós jog tiszteletben tartása mellett;

F.  mivel az online szerencsejátékok sajátos jellegénél és a szubszidiaritás elvének alkalmazásánál fogva az online szerencsejátékokkal kapcsolatos szolgáltatásokra nem vonatkozik uniós szintű ágazati szabályozás, továbbá a szerencsejáték nem tartozik a szolgáltatásokról és a fogyasztói jogokról szóló irányelvek hatálya alá, jóllehet egyes másodlagos uniós jogszabályok – adatvédelmi irányelv, elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv – hatálya kiterjed e területre is;

G. mivel a fogyasztóvédelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem tekintetében jelentett kockázat miatt az online szerencsejáték ágazat különbözik a többi piactól, amint azt az Európai Unió Bírósága több alkalommal is elismerte;

H. mivel a Bíróság megerősítette, hogy a szerencsejáték-szolgáltatások sajátos gazdasági tevékenységnek minősülnek, amellyel összefüggésben a nyomós közérdeken alapuló kényszerítő ok – úgymint a fogyasztóvédelem, a csalások megelőzése vagy a közrend és közegészség fenntartása – indokolhatja a korlátozásokat; mivel a bevezetett korlátozásoknak összhangban kell állniuk az EUMSZ rendelkezéseivel, vagyis a kitűzött célokkal arányosaknak, valamint megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük;

I.   mivel a tagállamoknak a jogellenes online szerencsejátéknak általánosságban a társadalmukra és nemzetgazdaságukra gyakorolt negatív hatása miatt minden korábbinál több közös aggályuk van, és alapvető célkitűzésük a kiskorúak és a kiszolgáltatott társadalmi rétegek védelme, valamint a függőség, a bűnözés és az adócsalás elleni küzdelem;

J.   mivel az online szerencsejáték határokon átnyúló jellege, valamint a fogyasztóvédelemmel, a csalások megelőzésével és az illegális tevékenységek, például a pénzmosás és a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni bűnüldözési fellépéssel kapcsolatos kockázatok uniós szinten jobban koordinált cselekvést tesznek szükségessé a tagállamok között és uniós szinten is;

K. mivel alapvető fontosságú, hogy a felügyeleti mechanizmusok mellett olyan mechanizmusok kerüljenek bevezetésre, amelyek alkalmasak a sportversenyek és a pénzmozgások ellenőrzésére;

L.  mivel szükségessé vált van az online szerencsejátékok ágazatának átfogó felügyelete az engedélyezett, illetve nem engedélyezett nemzeti, határokon átnyúló, EU-n belüli és globális kínálattal kapcsolatos információk és adatok tekintetében;

M. mivel az online szerencsejátékok reklámozási formáit a tagállamok eltérően – vagy egyáltalán nem – szabályozzák;

Az online szerencsejáték-ágazat sajátos jellege és a fogyasztóvédelem

1.  véleménye szerint – a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében, különösen a legkiszolgáltatottabb fogyasztókat illetően – az online szerencsejátékok tagállami szinten, az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott tisztességes és törvényes kínálata révén csökkenthető lenne a szerencsejátékok társadalmi költsége és káros hatásai;

2.  figyelmeztet arra, hogy a szerencsejáték veszedelmes függőséghez vezethet, és ez olyan probléma, amellyel a fogyasztók és a sport eme formájának tisztességessége érdekében minden vonatkozó jogalkotási javaslatnak foglalkoznia kell;

3.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek fel a tagállamok területéről szervezett illegális szerencsejátékok ellen; sürgeti e tekintetben a Bizottságot, hogy a fogyasztóvédelemről és a reklámozásról szóló tervezett ajánlásában szólítsa fel a tagállamokat arra, hogy rendvédelmi intézkedésekkel lépjenek fel az illegális szerencsejátékok kínálata ellen;

4.  véleménye szerint aggasztó összefüggés áll fenn a gazdasági válság legsúlyosabb időszakai és a szerencsejátékokban való növekvő arányú részvétel között; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági és társadalmi körülmények – különösen a lakosság legszegényebb rétegeinek körében – hozzájárultak a szerencsejátékok jelentős mértékű elterjedéséhez, és úgy véli, hogy ebből adódóan szükség van a szerencsejáték-függőség és a szerencsejáték-szenvedély szintjének folyamatos és állandó megfigyelésére;

5.  megállapítja, hogy az online szerencsejátékok a sport üzleti célú felhasználásának egyik formáját jelentik, a tagállamok pedig – miközben az online szerencsejáték-ágazat a technológiai innováció eredményeit felhasználva rendületlenül tovább erősödik – az internet sajátos természete következtében nehézségekbe ütköznek az ágazat ellenőrzése terén, ami a fogyasztói jogok esetleges sérelmével, illetve annak veszélyével jár, hogy az ágazat irányában a szervezett bűnözés elleni küzdelem keretében is vizsgálódni kell;

6.  ragaszkodik ahhoz, hogy bármely módon is szervezzék és szabályozzák a tagállamok az online szerencsejátékok nemzeti szintű kínálatát, a fogyasztóvédelem magas szintjét uniós szinten kell biztosítani; felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is próbáljon olyan uniós szintű intézkedéseket hozni, amelyek révén megvédhetők a kiszolgáltatott fogyasztók, ideértve a szabályozó hatóságok közötti hivatalos együttműködést; hangsúlyozza, hogy a szakértői csoportnak meg kell oldania, hogy kiskorúak ne férhessenek hozzá az online szerencsejátékokhoz; kéri a tagállamokat, hogy kötelezzék az engedélyükkel működő szolgáltatókat, hogy azok a szabályozó hatóság logóját, megbízhatósági jelét jól látható és fix módon helyezzék el weboldalukon;

7.  kéri a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy miként lehetne véget vetni annak a gyakorlatnak, mely szerint valamely másik tagállamban székhellyel rendelkező társaság – például műholdas csatornákon vagy reklámkampányokon keresztül – olyan tagállamban értékesíti online szerencsejáték-szolgáltatásait, melyekben ilyen szolgáltatások nyújtására nincs engedélye;

8.  kéri, hogy az üzemeltetők legyenek kötelesek világos, szembetűnő és egyértelmű figyelmeztetéssel jelezni a kiskorúaknak, hogy online szerencsejátékokban való részvételük törvénybe ütközik;

9.  véleménye szerint intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak megélhetését ne veszélyeztessék még a szerencsejátékok is;

10. úgy véli, hogy a kóros játékszenvedély fogalmának és a szerencsejáték különböző formáival járó kockázatok számszerűsítéséhez további kutatásokra és adatokra van szükség; kéri az összes tagállamot és a Bizottságot, hogy – összehangolt módon – készítsenek további tanulmányokat a szerencsejátékok problémájának jobb megértése céljából; megállapítja, hogy a szerencsejáték-szolgáltatók felelősséget viselnek a szerencsejáték-függőség megelőzéséhez való hozzájárulás tekintetében;

11. felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve és adott esetben szakértői csoport létrehozásán keresztül vizsgálja meg az – egyebek mellett önkizárásra, személyes veszteség- és időkorlát beállítására módot adó – nemzeti önkizárási nyilvántartások közötti uniós szintű kölcsönös átjárhatóság kialakításának lehetőségét, amelyhez hozzáférnének a nemzeti hatóságok és az engedélyezett szerencsejáték-szolgáltatók, és amelynek révén az a fogyasztó, aki kizárja magát valamely szolgáltató szerencsejátékaiból vagy túllépi beállított korlátait, automatikusan kizárhatná magát az összes többi engedélyezett szolgáltató szerencsejátékaiból is; hangsúlyozza, hogy a szerencsejáték-függőkre vonatkozó személyes információ megosztásának céljából kialakított minden mechanizmusra szigorú adatvédelmi szabályoknak kell vonatkozniuk; fontosnak tartja, hogy a szakértői csoport munkája a polgároknak a szerencsejáték-függőség elleni védelmére irányuljon;

felhívja rá a figyelmet, hogy annak érdekében, hogy a fogyasztók tudatában legyenek saját szerencsejáték-tevékenységüknek, e nyilvántartásnak a játék kezdetekor minden alkalommal meg kell mutatnia a vásárlónak az addigi szerencsejátékára vonatkozó összes információt;

12. ajánlja a szerencsejáték-tevékenység és az online szórakoztatás egyéb formái közötti egyértelmű különbségtételt; a szerencsejáték-ágazat megkülönböztető jellemzőit egyesítő szolgáltatásoknak a szerencsejátékokra vonatkozó megfelelő jogszabályok alá kell tartozniuk, és maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az életkor és a személyazonosság ellenőrzési mechanizmusait;

13. megállapítja, hogy az önszabályozásra irányuló kezdeményezések hasznosak lehetnek a közös normák tartalmának kidolgozásában; újólag megerősíti álláspontját, amely szerint a szerencsejátékhoz hasonló érzékeny területen az ágazati önszabályozás csupán kiegészítheti, de nem helyettesítheti a nemzeti jogszabályokat;

14. felkéri a Bizottságot, hogy – a kiskorúak vagy a hamis személyazonosságot használó személyek játékból történő kizárása érdekében – fontolja meg a személyazonosság harmadik fél általi kötelező ellenőrzésének végrehajtását; javasolja ennek megvalósítását többek között a társadalombiztosítási szám, a bankszámla-információ vagy más egyedi személyazonosító ellenőrzése révén, hozzátéve, hogy ennek az azonosításnak a szerencsejáték-tevékenység megkezdése előtt kell lezajlania;

15. meggyőződése, hogy fokozni kell az online szerencsejátékok során használt szoftverek biztonságát, és hogy az azonos feltételek és előírások alkalmazásának biztosítása érdekében uniós szintű, közös hitelesítési minimumfeltételeket kell megállapítani;

16. felhívja a figyelmet arra, hogy a fogadások felügyelete – tekintettel az online környezet gyors fejlődésére – megkívánja hatékony módszerek kidolgozását, és egyúttal figyelmeztet annak fontosságára, hogy a felhasználók személyes adatait meg kell védeni a csalások ellen;

17. úgy véli, hogy az online szerencsejátékokra vonatkozó közös szabványok kiterjedhetnek a szolgáltató és a fogyasztó jogaira és kötelezettségeire is, akár olyan intézkedések útján, amelyek biztosítják a fogyasztók, különösen a kiskorúak és egyéb kiszolgáltatott személyek magas szintű védelmét, valamint a félrevezető és túlzó hirdetések megakadályozását; ösztönzi a szerencsejáték-szolgáltatók európai szövetségeit, hogy dolgozzanak ki és alkalmazzanak önszabályozó magatartási kódexeket;

18. felkéri a Bizottságot, hogy ajánlásában térjen ki arra, hogy a regisztráció során és sorozatos vesztés esetén a szerencsejáték-szolgáltatók legyenek kötelesek aktívan előmozdítani az önkorlátozások alkalmazását;

19. javasolja egységes és egész Európára vonatkozó közös biztonsági szabványok bevezetését az elektronikus azonosításra és a határokon átnyúló e-azonosítási szolgáltatásokra vonatkozóan; üdvözli a Bizottság elektronikus személyazonosításról és hitelesítésről szóló irányelvre irányuló kezdeményezését, amely lehetővé teszi a meglévő nemzeti elektronikus személyazonosítási rendszerek közötti átjárhatóságot;

kéri ezért a regisztrációs és azonosítási eljárások összehangolását és hatékonyabbá tételét, nevezetesen hatékony azonosítási mechanizmusok biztosítása, valamint annak megelőzése érdekében, hogy az egyes játékosok több számlán keresztül is játszhassanak, továbbá hogy kiskorúak hozzáférhessenek az online szerencsejátékot kínáló weboldalakhoz; javasolja, hogy a tagállamok osszák meg egymás között az elektronikus azonosítással és az e-azonosítási szolgáltatásokkal, valamint a kényszerítő intézkedésekkel – így például az illegális szerencsejáték-honlapok fehér vagy feketelistára helyezésével és letiltásával, biztonságos és nyomon követhető fizetési módok közös meghatározásával, a tranzakciók letiltására szolgáló intézkedések végrehajthatóságával – kapcsolatban bevált gyakorlatokat, annak érdekében, hogy a fogyasztók ne kerüljenek illegális szolgáltatók markába;

20. felszólítja a tagállamokat és a szolgáltatókat, hogy szorgalmazzák az online szerencsejátékok felelős reklámozását; üdvözli a szerencsejátékok felelősségteljes reklámozásáról szóló ajánlás elfogadására irányuló bizottsági kezdeményezést; kéri a Bizottságot, hogy térjen ki azokra a közös minimumszabványokra is, amelyek megfelelő védelmet biztosítanak a kiszolgáltatott fogyasztók számára; ajánlja, hogy a reklámozás legyen felelősségteljes, tartalmazzon a szerencsejáték-függőség kockázatára utaló figyelmeztetéseket, ne legyen túlzó és ne jelenjen meg külön kiskorúaknak szánt tartalmakkal összefüggésben vagy ott, ahol nagy a kiskorúak elé kerülés veszélye, például a közösségi médiában alkalmazott hirdetésekben;

21. felszólít olyan intézkedések kidolgozására és végrehajtására, amelyek a gyermekeket és a fiatalokat képessé teszik a digitális műveltség megszerzésére és továbbfejlesztésére; véleménye szerint a helyes internethasználat fiatalokat célzó iskolai oktatásának bevezetése révén a felhasználók képesek lesznek jobban megvédeni magukat az online szerencsejáték-szolgáltatásoktól való függőségtől;

22. hangsúlyozza az oktatás, a tanácsadói szolgáltatások és a szülők általi tudatosító nevelés fontos szerepét az online szerencsejátékok és azok kiskorúakra gyakorolt következményei tekintetében;

23. felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be hatékony mechanizmusokat, amelyek felhívják különösen a fiatalok figyelmét a szerencsejáték-függőség veszélyeire;

24. kéri, hogy az internetes szerencsejátékokra vonatkozó, társadalmilag felelősségteljes hirdetéseket csak törvényes szerencsejáték-termékek esetében engedélyezzék; úgy véli, soha nem szabadna megengedni az internetes szerencsejátékok olyan reklámozását, amely eltúlozza a nyerési esélyeket, és ezáltal azt a hamis látszatot kelti, hogy a szerencsejáték ésszerű módja a pénzszerzésnek; véleménye szerint a reklámoknak egyértelmű módon figyelmeztetniük kell a kóros játékszenvedély következményeire;

25. hangsúlyozza, hogy a reklámok ártalmatlan formátumára és a terjesztésükre vonatkozó szabályozás kulcsszerepet játszik abban, hogy elejét vegyük a 18 év alatti fiatalok szerencsejátékokban való részvételének, illetve küzdjünk a problematikus szerencsejátékok és a kóros játékszenvedély ellen;

26. hangsúlyozza, hogy a polgárok és az engedéllyel nem rendelkező szolgáltatók közötti kapcsolat mérséklése érdekében a fogyasztóvédelmi intézkedéseket megelőző és korrekciós jogérvényesítési intézkedések kombinációjának kell kísérnie; hangsúlyozza a legális szerencsejáték-szolgáltató fogalma közös meghatározásának fontosságát annak érdekében, hogy a tagállamok az uniós szabályozásnak megfelelően csak a legalább az alábbi követelményeknek eleget tevő és így legálisnak minősülő szolgáltatók működését engedélyezzék:

     a) a szolgáltató a játékos tagállamában való működésre feljogosító engedéllyel rendelkezik,

     b) a szolgáltató egyetlen másik tagállamban alkalmazható jog szerint sem minősül illegálisnak;

27. úgy véli, hogy a regisztrációs eljárásnak – kötelező jelleggel – magában kell foglalnia egy bizonyos időszakra vonatkozóan a veszteségnek a játékos által megállapított és meghatározott felső határát; minimális szinten e funkciónak az alacsony gyakorisággal végzett játékokban is jelen kell lennie;

Az uniós joggal való összhang

28. hangsúlyozza, hogy egyfelől az online szerencsejáték-szolgáltatóknak minden esetben tiszteletben kell tartaniuk – a működésük helyszínéül szolgáló – tagállam nemzeti jogszabályait, másfelől pedig e tagállamoknak meg kell tartaniuk a jogot arra, hogy a nemzeti jogszabályok végrehajtása és az illegális szolgáltatók piacra lépésének megakadályozása érdekében kiszabják az illegális online szerencsejáték kezelése szempontjából általuk szükségesnek és indokoltnak tartott korlátozásokat;

29. elismeri, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamoknak jogukban áll meghatározni az online szerencsejátékok kínálatának nemzeti szinten történő szervezését és szabályozását, valamint jogukban áll meghozni az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket az illegális szerencsejátékkal szemben, amennyiben tiszteletben tartják az EU-Szerződés alapvető elveit; elismeri, hogy az ilyen jogalkotásnak arányosnak, következetesnek, átláthatónak és diszkriminációtól mentesnek kell lennie; megállapítja, hogy koherensebb uniós szakpolitikákra van szükség az online szerencsejátékok határokon átnyúló jellegének megragadása érdekében;

30. megállapítja, hogy a Bizottság leveleket intézett számos tagállamhoz, amelyekben a szerencsejátékokra vonatkozó hatályos jogszabályokról való részletes tájékoztatásra kérte azokat; felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is folytassa a párbeszédet a tagállamokkal; tudomásul veszi a Bizottság által az egyes tagállamokkal szembeni jogsértési eljárások és panaszok kapcsán végzett munkát; felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködésben továbbra is ellenőrizze és érvényesítse a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok uniós joggal való összhangját, valamint indítson jogsértési eljárást azon tagállamok ellen, amelyek vélhetően megsértik az uniós jogot; tiszteletben tartja a tagállamok ágazati monopóliumok létrehozásával kapcsolatos döntését, feltéve hogy ezek – a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban – szigorú állami ellenőrzés alatt állnak és biztosítják a fogyasztóvédelem különösen magas szintjét, tevékenységeik megfelelnek az általános érdekű célkitűzéseknek, valamint érdemben csökkentik a szerencsejáték-lehetőségek számát;

31. felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a szerencsejátékokkal foglalkozó szakértői csoportot, hogy az uniós piacon online szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújtó, de Európán belüli vagy azon kívüli adóparadicsomokban bejegyzett, engedéllyel rendelkező üzemeltetők adóelkerülése problémájának tanulmányozása és az e jelenség elleni fellépés érdekében hozzanak intézkedéseket, dolgozzanak ki összehangolt stratégiákat, valamint osszák meg a bevált gyakorlatokat;

32. tudatában van annak, hogy milyen kockázatokkal járhat, ha a fogyasztók illegális online szerencsejáték-szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az online szerencsejátékokkal foglalkozó szakértői csoport munkája keretében vitassák meg, hogy milyen szociális költségekkel jár a szabályozott szerencsejátékok engedélyezése, az illegális szolgáltatók igénybevételével összefüggésben a fogyasztókat érő káros hatásokkal összehasonlításban;

33. hangsúlyozza, hogy az online szerencsejátékok ágazatának megnyitása mellett döntő tagállamoknak átlátható és jogilag szilárd alapokon nyugvó engedélyezési eljárást kell biztosítaniuk, amely objektív és diszkriminációtól mentes kritériumokon alapul, az uniós jog teljes tiszteletben tartásával, az állampolgárok és a fogyasztók kellő és szigorú védelme mellett;

Igazgatási együttműködés

34. felszólítja a szerencsejátékokkal foglalkozó szakértői csoportot és a Bizottságot, hogy lehetőség szerint segítsék elő a tagállami szabályozók közötti adatáramlást annak érdekében, hogy megoszthassák a bevált gyakorlatokat és ismereteket a játékosok azonosítására szolgáló közös rendszer létrehozása, az illegálisan működő szolgáltatók elleni jogérvényesítési intézkedések bevezetése, a fogyasztóvédelem fokozása, a felelős reklámozás, a fehér- és feketelisták összeállítása, a mérkőzéseredmények befolyásolásának megakadályozása, valamint olyan önkizárási mechanizmusok kidolgozása érdekében, amelyek lehetővé teszik többek között az egész EU-ban érvényes személyes idő- és pénzkorlátok alkalmazását; felszólítja a Bizottságot, hogy intézkedjen arról, hogy a szakértői csoport a munkája során a lehető legszélesebb körű szakértelemre építhessen; sürgeti a tagállamokat, hogy a szolgáltatások létrehozásával foglalkozó tanácsi munkacsoport keretében folytassák az online szerencsejátékokra vonatkozó párbeszédet;

35. felszólítja a Bizottságot, hogy a szakértői csoportokba és konzultációkba minden esetben vonjon be olyan szakembereket, akik a problémás és kóros játékszenvedélyre specializálódtak;

36. úgy véli, hogy uniós szinten meg kell erősíteni az együttműködést és a bevált gyakorlatok megosztását a szociális és egészségügyi ágazat azon nemzeti szakértői között, akik a kóros és problémás játékszenvedély kérdésével foglalkoznak;

37. hangsúlyozza, hogy bár a sikeres jogérvényesítés szempontjából fontos a nyomozó testületek közötti hatékony információcsere, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni fellépésnek meg kell felelnie a nemzeti és európai adatvédelmi jogszabályoknak és rendeleteknek;

38. ösztönzi a tagállamokat, hogy a szakértői csoport munkájával összefüggésben szorosan működjenek együtt a Bizottsággal és egymással is a határokon átnyúló, engedély nélküli szerencsejáték-kínálat elleni fellépésre irányuló intézkedések összehangolása és az online szerencsejátékokról szóló bizottsági közleményben felvázolt cselekvési terv végrehajtása érdekében;

39. elismeri, hogy a tagállamok közötti együttműködés alapvetően fontos, ugyanakkor hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy a szerencsejátékokkal foglalkozó szakértői csoport szoros együttműködésben dolgozzon valamennyi érdekelt féllel, ideértve a szerencsejáték-ágazatot és a fogyasztói szervezeteket is;

40. rendkívül fontosnak tartja, hogy a szakértői csoport munkája átláthatóbb és egyszerűsített eljárások kidolgozására irányuljon, ezáltal csökkentve a tagállamok felesleges adminisztratív terheit, amelyek szükségtelen mértékben növelnék a legális online szolgáltatók költségeit azokban az országokban, ahol a piacnyitás mellett döntenek; megjegyzi, hogy az adminisztratív terhek csökkentése nem sodorhatja veszélybe a fogyasztók védelmét;

41. meggyőződése szerint intézkedéseket kell hozni a szerencsejátékokkal kapcsolatos adórendszerek közelítése érdekében, elkerülve ezáltal, hogy az aránytalan mértékű adóelőnyök hozzájáruljanak az online szerencsejátékok elterjedéséhez és koncentrációjához;

42. ösztönzi az engedélyezési rendszer bevezetése mellett döntő tagállamok nemzeti szabályozó hatóságait, hogy osszák meg egymással a nemzeti engedélyek alkalmazását elősegítő bevált gyakorlatokat, ideértve a játékhoz szükséges felszerelésekkel kapcsolatos technikai normákra vonatkozó megállapodást is; ösztönzi az illetékes nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy csak abban az esetben tegyék lehetővé joghatóságukban a szerencsejáték-vállalatok működését, ha a szóban forgó vállalat tevékenysége nem ellentétes valamely másik tagállam jogszabályaival, kivéve ha a Bíróság kimondta e jogszabályokról, hogy nem megfelelőek;

Pénzmosás

43. hangsúlyozza, hogy az online szerencsejáték nem készpénzalapú környezet, és a pénzügyi szolgáltató harmadik felek részvétele miatt további biztosítékokra van szükség a pénzmosással szemben; kiemeli a nemzeti szerencsejáték-hatóságok, a nemzeti rendőrségek és a nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti szoros együttműködés szükségességét a bűncselekmények megelőzésében;

44. felkéri a Bizottságot, a tagállamokat és a szerencsejátékokkal foglalkozó szakértői csoportot, hogy tegyenek hatékony lépéseket a pénzmosással szemben; üdvözli ezzel összefüggésben a pénzmosás elleni irányelv rendelkezéseinek a szerencsejáték valamennyi formájára való kiterjesztésére irányuló javaslatot, valamint felkéri az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy ezen irányelvvel összhangban biztosítsák a gyanítottan a pénzmosáshoz vagy egyéb bűncselekményhez kapcsolódó tranzakciók jelentését;

45. kéri a Tanácsot, hogy gyorsan és komoly célok mentén folytassa le a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatról (COM(2013)0045) szóló tárgyalásokat, és hogy az online sportfogadási tevékenységek bűnözői érdekcsoportok általi, pénzmosási célokra való kihasználásának visszaszorítása érdekében foglalkozzon a szerencsejátékok valamennyi formájával, ideértve az online szerencsejátékokat is;

46. hangsúlyozza, hogy a megbízható regisztráció és az egyértelmű azonosító rendszerek kulcsfontosságú eszközök az online szerencsejátékkal való visszaélés – például a pénzmosás – megelőzésében; megállapítja, hogy a személyazonosság ellenőrzésére használhatók a már meglévő és a fejlesztés alatt álló online struktúrák is, például az online bank- és hitelkártya-azonosító rendszerek;

47. álláspontja szerint az EU területén működő valamennyi online szerencsejáték-társaságot az EU-ban törvényes úton jogalanyként kell nyilvántartásba vetetni;

48. hangsúlyozza, hogy valamennyi tagállamnak meg kell határoznia és ki kell jelölnie az online szerencsejáték nyomon követésével megbízott hatóságot; hangsúlyozza, hogy a hatóság jogosult beavatkozni bármely gyanús online szerencsejáték előfordulása esetén; a szerencsejáték-társaságok pedig kötelesek tájékoztatni a hatóságot bármely gyanús szerencsejáték-tevékenységről;

A sport integritása

49. hangsúlyozza, hogy a mérkőzéseredmények befolyásolása elleni küzdelem hatékonyabb együttműködést igényel valamennyi érdekelt fél, köztük a közhatóságok, a bűnüldöző ügynökségek, a sportágazat, a szerencsejáték-szolgáltatók, a szabályozók, a sportolók és szurkolók között, mivel országhatárokon átnyúló jelenségről van szó, továbbá hangsúlyozni kell e tekintetben az oktatás és megelőző jellegű fellépéseket is; üdvözli e tekintetben a Bizottság 2012-es új előkészítő intézkedését, amely a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelem érdekében támogatja a transznacionális oktatási projekteket; megállapítja, hogy a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása az offline és az online szerencsejáték-piacokon egyaránt előfordul, és hogy az esetek többségében a mérkőzések eredményének online fogadással kapcsolatos tiltott befolyásolása az EU-n kívüli szabályozatlan piacokon letelepedett szerencsejáték-szolgáltatók révén történik;

50. egy önszabályozási kezdeményezés részeként felszólít egy olyan magatartási kódex létrehozására, amely általánosan tiltja, hogy a sporteseményekben érintett bármely olyan személy (különösen játékosok, edzők, játékvezetők, orvosi és technikai stáb, tulajdonosok és klubvezetők), aki közvetlen befolyással bírhat az adott sportesemény kimenetelére, fogadásokat tegyen az érintett mérkőzésekre vagy sporteseményekre; ezzel összefüggésben hangsúlyozza az életkor és a személyazonosság szigorú és megbízható ellenőrzésére szolgáló, tagállami szintű rendszerek kiépítésének szükségességét is; kéri a sportszervezeteket, hogy oktatási kampányokkal és magatartási kódexekkel tájékoztassák – már fiatal kortól – a sportolókat, a játékvezetőket és a hivatalos személyeket arról, hogy a sporteredmények manipulálása illegális;

51. elismeri, hogy a sportszervezetek korrupt tevékenységekben – például a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásában vagy pénzmosásban – való részvétele elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseknek, például a magatartási kódexeknek valamennyi érdekelt csoporttal (hivatalos személyekkel, tulajdonosokkal, menedzserekkel, ügynökökkel, játékosokkal, játékvezetőkkel és szurkolókkal), valamint valamennyi szervezettel (klubokkal, bajnokságokkal, szövetségekkel stb.) foglalkoznia kell;

52. felszólítja a tagállamokat, hogy tekintsék még fontosabb prioritásnak a sport területén jelentkező korrupcióval szembeni küzdelmet, valamint hangsúlyozza, hogy e területen még jobban kell összpontosítani a hatékony bűnüldözésre; kéri, hogy az összeférhetetlenség megelőzésének érdekében nemzeti szinten fogadjanak el hatékony intézkedéseket, nevezetesen annak megakadályozása révén, hogy a sportvilágban érintett szereplők részt vegyenek az őket érintő versenyekkel kapcsolatos fogadásokban; felszólítja a sportot irányító testületeket, hogy a helyes irányítási gyakorlatok melletti elkötelezettségükkel csökkentsék annak kockázatát, hogy áldozatául esnek a mérkőzések tiltott befolyásolásának; felkéri ezzel összefüggésben a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Európa Tanács által bizonyos fogadási típusok kockázatainak értékelése kapcsán végzett munkát, és vizsgálja meg a különálló játékelemekre való, a verseny/mérkőzés ideje alatt történő fogadás lehetséges kockázatait, és tegyen megfelelő lépéseket e tekintetben;

53. felszólítja a sporttal foglalkozó szervezeteket és a szerencsejátékok üzemeltetőit, hogy foglalják magatartási kódexbe az ún. negatív eseményekre – pl. sárga lapokra, büntetőkre vagy szabadrúgásokra – történő, mérkőzés vagy sportesemény ideje alatti fogadások tilalmát; kéri a tagállamokat és a szerencsejáték-üzemeltetőket, hogy tiltsák be az élő sportfogadás minden formáját, mivel a tapasztalatok szerint ezek esetében különösen fennáll a manipuláció veszélye, így kockázatot jelentenek a sport tisztaságára;

54. kéri a gyanút keltő tevékenységekkel kapcsolatos, a sporttestületek, az állami hatóságok, az Europol és az Eurojust közötti, nemzeti és európai szintű együttműködés és információcsere kötelezővé tételét a határokon átnyúló online szerencsejátékokat érintő bűnözői tevékenység felszámolása érdekében;

55. üdvözli, hogy a Bizottság a bevált gyakorlatok hatékonyabb megosztását kívánja előmozdítani a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelem terén; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Unió támogassa az Európa Tanácson belül annak érdekében folytatott munkát, hogy tárgyalások kezdődjenek egy, a sport integritásának védelméről és előmozdításáról szóló nemzetközi egyezmény megkötéséről; kiemeli, hogy a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása nem minden esetben fogadással kapcsolatos, valamint hogy a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása nem fogadással kapcsolatos – a sport tisztességének szintén problémát okozó – oldalával egyaránt foglalkozni kell; hangsúlyozza, hogy uniós és globális szinten megerősített együttműködésre van szükség a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelemben; felszólítja a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet az információ és a bevált gyakorlatok megosztására, valamint a szabályozók, a sportszervezetek, a rendőrségi és az igazságügyi hatóságok, valamint a szerencsejáték-szolgáltatók közötti közös megelőzés és bűnüldözési intézkedések koordinációjára szolgáló globális platform létrehozásában;

56. úgy véli, hogy a büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos következetes politika alapfeltétele az online szerencsejáték-ágazat szabályozásában alkalmazandó páneurópai szemléletmódnak, és ennek érdekében sürgeti a tagállamokat, hogy tiltsák be az eredmények nyereségvágyból vagy más jellegű előny megszerzése céljából történő csalárd manipulálását oly módon, hogy minősítsenek bűncselekménynek a versenyek tisztességességét fenyegető mindennemű cselekményt, ideértve a fogadási műveletekhez kapcsolódókat is. sürgeti, hogy a Bizottság uniós szinten tegyen lépéseket a szabályozatlan online szerencsejátékokkal szemben és a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelem támogatása terén;

57. elismeri, hogy egyes tagállamokban a szerencsejátékokból és lottójátékokból származó bevételek fontos jövedelmi forrást jelentenek, és ezeket fel lehet használni közhasznú és karitatív célokra, valamint kulturális tevékenységek, tömegsport, lóversenyek és általánosságban a lovas ágazat támogatására; nyomatékosítja továbbá e fenntartható hozzájárulás és sajátos szerep jelentőségét, amelyet az uniós szintű viták alkalmával is el kell ismerni; megismétli azon álláspontját, hogy a sportfogadások a sportversenyek kereskedelmi felhasználásának minősülnek; a tagállamok e téren meglévő jogköreinek teljes tiszteletben tartása mellett azt javasolja, hogy a sportversenyek élvezzenek védelmet a nem engedélyezett kereskedelmi célú felhasználással szemben, elismerve például a sportesemények szervezőinek tulajdonjogát nem csupán a profi és amatőr sport számára egyaránt fontos tisztességes pénzügyi bevételek biztosítása érdekében, hanem azért is, mert ily módon fokozni lehet a sporttal kapcsolatos csalások, elsősorban a mérkőzések tiltott befolyásolása elleni küzdelmet;

58. több együttműködést kér európai szinten a Bizottság koordinációja mellett a jogellenes tevékenységek – többek között sportmérkőzések eredményeinek tiltott befolyásolása („bundázás”) vagy kiskorúak szereplésével zajló junior versenyekre való fogadás – által érintett, online fogadásokat kínáló szolgáltatók azonosítása és betiltása érdekében, továbbá elvárja, hogy a szerencsejáték-ágazat önszabályozás útján tiszteletben tartsa e tilalmat;

59. arra bátorítja a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra a különálló játékelemekre – pl. szögletekre, szabadrúgásokra, partdobásokra és sárga lapokra – való fogadás minden formájának betiltását, mivel a tapasztalatok szerint ezek esetében különösen fennáll a manipuláció veszélye;

60. felszólítja a Bizottságot, hogy az eredmények befolyásolásával érintett sporteseményekkel összefüggő gyors információmegosztás érdekében telepítsen európai figyelmeztetőrendszert a fogadásszabályozók számára;

61. üdvözli a nemzetek feletti oktatási projekteket, amelyek a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni globális szintű fellépést célozzák;

62. hangsúlyozza, hogy a sportolóknak hatékony védelmi mechanizmusokra van szükségük ahhoz, hogy ellen tudjanak állni a korrumpáló hatásoknak; ide tartoznak a sportolók morális és fizikai sértetlenségének megőrzése, a megfelelő munkafeltételek, a fizetések vagy illetmények megóvása, azzal kiegészítve, hogy azokat a sportszervezeteket, amelyek a sportolóik felé vállalt említett kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, szankcióképp eltilthatják a különböző szintű versenyeken való részvételtől.

63. kiemeli, hogy a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával kapcsolatban a sportbíróságokon kívül gyakran a polgári bíróságok előtt is indulnak eljárások, és hogy mindkét eljárás keretében tiszteletben kell tartani a nemzetközi eljárási minimumszabályokat, az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkében foglaltakkal összhangban;

64. kéri – a tagállamok szintjén végzett értékelést követően – a szerencsejáték összes veszélyes formájának szigorú szabályozását vagy megtiltását;

65. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0098.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0025.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0492.

(4)

HL C 87. E, 2010.4.1., 30. o.

(5)

E tekintetben lásd a következő eseteket: C-275/92 Schindler, 57–60. pont; C-124/97 Läärä és mások, 32. és 33. pont; C-67/98 Zenatti, 30. és 31. pont; C-243/01 Gambelli és mások, 67. pont; C-42/07 Liga Portuguesa, 56. pont; C-316/07, C-358/08, C-360/07, C-409/07 és C-410/07 Markus Stoß és mások egyesített ügy, 74. pont; C-212/08 Zeturf Ltd, 38. pont; C-72/10 Costa, 71. pont; C-176/11 Hit Larix, 15. pont; C-186/11 és C-209/11 Stanleybet és mások egyesített ügy, 44. pont.


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (29.4.2013)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

az online szerencsejátékok belső piaci helyzetéről

(2012/2322(INI))

A vélemény előadója: Ivo Belet

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy továbbra is fő politikai prioritásnak kell tekinteni a kiskorúak megóvását az online szerencsejátékoknak való kitettségtől; kiemeli, hogy valamennyi tagállamban szigorú és megbízható – egyes tagállamokban már hatékonyan alkalmazott – szabványokat kell bevezetni az életkor és személyazonosság azonosítására, és gondoskodni kell a megfelelő ellenőrzésről annak megakadályozása érdekében, hogy kiskorúak hozzáférjenek távoli szerencsejáték-termékekhez, és ilyen játékokban részt vegyenek; hangsúlyozza az e területen bevált gyakorlatok Bizottság és tagállamok közötti megosztásának fontosságát;

2.  elutasítja a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó online szerencsejátékok belső piacának létrehozását és felhívja a figyelmet az Európai Unió Bíróságának következetes ítélkezési gyakorlatára; kétségbe vonja, hogy egy uniós szintű irányelv, amely meghatározza a játékosok és a kiskorúak védelmére vonatkozó minimumszabályokat, hozzáadott értékkel bírna; szorgalmazza azonban a már meglévő magas szintű szabályok érdemi tagállami végrehajtását, és a tagállami felügyeleti hatóságokat a bűnüldözés terén fokozottabb együttműködésre hívja fel;

3.  felszólít olyan intézkedések kidolgozására és végrehajtására, amelyek a gyermekeket és a fiatalokat képessé teszik a digitális műveltség megszerzésére és továbbfejlesztésére; véleménye szerint a helyes internethasználat fiatalokat célzó iskolai oktatásának bevezetése révén a felhasználók képesek lesznek jobban megvédeni magukat az online szerencsejáték-szolgáltatásoktól való függőségtől;

4.  hangsúlyozza az oktatás, a tanácsadói szolgáltatások és a szülők általi tudatosító nevelés fontos szerepét az online szerencsejátékok és azok kiskorúakra gyakorolt következményei tekintetében;

5.  kéri, hogy az üzemeltetők legyenek kötelesek világos, szembetűnő és egyértelmű figyelmeztetéssel jelezni a kiskorúaknak, hogy online szerencsejátékokban való részvételük törvénybe ütközik;

6.  emlékeztet rá, hogy az európai népesség 2%-a szerencsejáték-függőségben szenved; tart attól, hogy az online szerencsejátékokat működtető weboldalak könnyű elérhetősége várhatóan növeli ezt az arányt, különösen a fiatalok körében; ezért úgy véli, a veszélyeztetett fogyasztók védelmében hatékony megelőző intézkedéseket kell végrehajtani, például lehetővé kell tenni, hogy a játékos szigorú befizetési és veszteségre vonatkozó limiteket határozzon meg saját maga számára, továbbá a tagállamoknak el kell végezniük a szerencsejáték-üzemeltetők által kínált valamennyi online szerencsejáték-termék értékelését; ezen értékelési folyamatnak szigorúbb szabályozáshoz kell vezetniük, vagy akár a sebezhető fogyasztókra fenyegetést jelentő veszélyes szerencsejáték-termékek betiltásához is;

7.  kéri a tagállamokat, hogy vezessék be a szerencsejáték-termékek kötelező, átfogó engedélyeztetését, és hozzanak létre nemzeti szabályozó ügynökségeket az illegális szerencsejátékok és a sportot érintő korrupció megszüntetése és a szerencsejáték-termékekre vonatkozó engedélyek kiadása céljából; úgy véli, hogy ezeknek az ügynökségeknek nemzetközi szinten szorosan együtt kell működniük;

8.  hangsúlyozza, hogy az online játékosok anonimitása, az online szerencsejátékok folyamatos elérhetősége és mindennemű társadalmi ellenőrzés hiánya miatt az online szerencsejátékok különösen könnyen válnak szenvedéllyé, és hogy ezért jóval nagyobb veszélyt jelentenek a kiszolgáltatott fogyasztók és különösen a fiatalabb korosztályok számára; kiemeli, hogy e jellegzetességek miatt a függőségnek ez a válfaja kevésbé szembetűnő, mint a hagyományos szerencsejátékok miatt kialakult függőség; ezért sürgeti, hogy az üzemeltetők legyenek kötelesek a szerencsejáték-honlapokon elhelyezni egy olyan linket, amely lehetővé teszi a szerencsejáték-függőséggel kapcsolatos online információ, valamint a megfelelő szakmai segítség igénybevételére vonatkozó lehetőségek elérését;

9.  véleménye szerint intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak megélhetését ne veszélyeztessék még a szerencsejátékok is;

10. felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen vizsgálja meg egy közös, uniós szintű önkizáró mechanizmus bevezetésének lehetőségét, amelynek révén a játékosok önkéntesen és egyszerű módon kizárhatják magukat az EU-ban üzemelő valamennyi szerencsejáték-honlapról; ezt a lehetőséget valamennyi, online szerencsejáték-szolgáltatást nyújtó honlapon jól észrevehetően meg kell jeleníteni;

11. ajánlja, hogy a tagállamok a szerencsejátékokból származó bevétel egy meghatározott minimumát fordítsák azon szervezetek támogatására, amelyek törekszenek a függőség megelőzésére vagy azzal kapcsolatban tanácsadást végeznek;

12. véleménye szerint aggasztó összefüggés áll fenn a gazdasági válság legsúlyosabb időszakai és a szerencsejátékokban való növekvő arányú részvétel között; úgy véli, hogy ebből adódóan szükség van a szerencsejáték-függőség jelenségének és a szerencsejátékokhoz kapcsolódó megbetegedéseknek a folyamatos és állandó megfigyelésére;

13. javasolja a szerencsejáték-tevékenység és az online szórakoztatás egyéb formái közötti egyértelmű különbségtételt; a szerencsejáték-ágazat megkülönböztető jellemzőit egyesítő szolgáltatásoknak a szerencsejátékokra vonatkozó megfelelő jogszabályok alá kell tartozniuk, és maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az életkor és a személyazonosság ellenőrzési mechanizmusait;

14. felhívja a figyelmet arra, hogy a fogadások felügyelete – tekintettel az online környezet gyors fejlődésére – megkívánja hatékony módszerek kidolgozását, és egyúttal figyelmeztet annak fontosságára, hogy a felhasználók személyes adatait meg kell védeni a csalások ellen;

15. meggyőződése, hogy a szerencsejátékok gyakran megtévesztő és félrevezető reklámozása egészségtelen és káros magatartási formák kialakulásához vezethet; ezért úgy véli, hogy e tevékenységet felelősebb módon kell folytatni, és szabályozni kell legalattomosabb hatásainak kivédése céljából, amelyek először és elsősorban a legkiszolgáltatottabb embereket sújtják;

16. felhívja a Bizottságot, hogy a fiatalkorúak szerencsejátékban való részvételének megelőzése és a kiszolgáltatott személyek megóvása érdekében a felelősségteljes szerencsejáték-hirdetésekről szóló ajánlásai közé illessze be az internetes szerencsejáték-szolgáltatások fiatalkorúakat és más kiszolgáltatott személyeket megcélzó félrevezető hirdetéseire vonatkozó tilalmat, különösen a közösségi médiában;

17. felhív rá, hogy az internetes szerencsejátékokra vonatkozó, társadalmilag felelősségteljes hirdetéseket csak törvényes szerencsejáték-termékek esetében engedélyezzék; úgy véli, soha nem szabadna megengedni az internetes szerencsejátékok olyan reklámozását, amely eltúlozza a nyerési esélyeket, és ezáltal azt a hamis látszatot kelti, hogy a szerencsejáték ésszerű módja a pénzszerzésnek; véleménye szerint a reklámoknak egyértelmű módon figyelmeztetniük kell a kóros játékszenvedély következményeire;

18. hangsúlyozza, hogy a reklámok ártalmatlan formátumára és a terjesztésükre vonatkozó szabályozás kulcsszerepet játszik abban, hogy elejét vegyük a 18 év alatti fiatalok szerencsejátékokban való részvételének, illetve küzdjünk a problematikus szerencsejátékok és a kóros játékszenvedély ellen;

19. megállapítja, hogy miközben a szerencsejátékokból számos csatornán keresztül jut támogatás a sportnak, a kereskedelmi sportfogadás bevételeiből a sportszervezetek a legtöbb tagállamban aránylag csekély mértékben részesednek, jóllehet a sportfogadás alkotja az online fogadások fő tevékenységi területét; felszólítja a Bizottságot, hogy indítson kezdeményezést a sportverseny-szervezők tulajdonjogainak elismerése érdekében, hogy tisztességes pénzügyi hozamot biztosítson a sportszövetségek számára; ajánlja, hogy a tagállamok határozzanak meg olyan közös minimális százalékarányt, amely meghatározza, hogy a sportfogadásból származó bevételek méltányos részét a sportszövetségeknek kell visszajuttatni, amelyeknek gondoskodniuk kell az alulról szerveződő sporttevékenységek fenntartható finanszírozása és a különböző sportok közötti szolidaritás biztosításáról;

20. sürgősen kéri a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a szerencsejátékokból származó bevételek egy részét az alulról szerveződő sporttevékenységek finanszírozására különítsék el;

21. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szerencsejátékokból származó bevételekből közérdekű tevékenységeket (sport, kultúra, szociális projektek, kutatás és egyéb általános érdeket megtestesítő tevékenységek) finanszírozzanak; szorgalmazza, hogy ismerjék el a lottózás sajátos jellemzőit és a társadalom számára abból biztosított fenntartható hozzájárulást, valamint hogy ezt vegyék figyelembe minden uniós szintű koordinált megközelítés során; hangsúlyozza továbbá a lottójátékok fontosságát a közvetett munkahelyteremtés szempontjából;

22. fokozottabb európai szintű együttműködést kér a Bizottság koordinációjával a tagállamok, a szerencsejátékok üzemeltetői és a sportszervezetek között a jogellenes tevékenységek – pl. sportmérkőzések eredményeinek tiltott befolyásolása („bundázás”) – által érintett online fogadási irodák, valamint az engedéllyel nem rendelkező, így szerencsejáték-szolgáltatásokat illegálisan nyújtó üzemeltetők azonosítása és betiltása érdekében; hangsúlyozza, hogy e problémák megoldása létfontosságú az európai sport tisztaságának megőrzése érdekében;

23. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európa Tanács keretében a közeli jövőben kössenek jogilag kötelező erejű, ambiciózus megállapodást harmadik országokkal a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásában részt vevő bűnszervezetek elleni globális küzdelemről, a sporteredmények manipulálásának megszüntetése érdekében; javasolja egy, a sportmérkőzések eredményeinek tiltott befolyásolása elleni egység/központ felállítását, melynek feladata a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával, a sportot érintő csalással és a sportot érintő korrupció egyéb formáival kapcsolatos – akár európai, akár Európán kívüli sporteseményhez kötődő – tényadatok gyűjtése, megosztása, elemzése és terjesztése, valamint a sportot érintő korrupció elleni küzdelem bevált gyakorlatainak gyűjtése és a jó sportirányítási stratégiák előmozdítása;

24. megállapítja, hogy a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása minden tagállamban bűncselekménynek minősül, és az ilyen ügyekben indított büntetőeljárással kapcsolatos legfőbb hiányosságok operatív jellegűek; úgy véli, hogy a büntetőjogi szankciók közelítése alapvetően fontos az online szerencsejáték ágazat valamennyi tagállamban való szabályozása érdekében; ennek érdekében felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő uniós szintű jogalkotási javaslatokat, amelyek a felderítési arány javítása céljából – az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával – minimumszabályokat állapítanak meg a jogellenes online szerencsejátékokhoz és a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és a kapcsolódó bűncselekmények elleni uniós szintű küzdelemhez kapcsolódó bűncselekmények és szankciók nemzeti szintű meghatározása tekintetében;

25. hangsúlyozza, hogy a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és a sportot érintő csalás más formái elleni küzdelemnek a jogszabályok végrehajtására, az oktatásra és a megelőzésre, valamint a megfelelő irányítás, a pénzügyi és működési átláthatóság, valamint az elszámoltathatóság alapelvének érvényesítésére kell összpontosítania; elismeri, hogy a sporttal foglalkozó szervezetek (klubok, bajnokságok és szövetségek) fenntartható irányítása mérsékli az adott szervezetek „bundaügybe” keveredésének kockázatát;

26. egy önszabályozási kezdeményezés részeként felszólít egy olyan magatartási kódex létrehozására, amely általánosan tiltja, hogy a sporteseményekben érintett bármely olyan személy (különösen játékosok, edzők, játékvezetők, orvosi és technikai stáb, tulajdonosok és klubvezetők), aki közvetlen befolyással bírhat az adott sportesemény kimenetelére, fogadásokat tegyen az érintett mérkőzésekre vagy sporteseményekre; ezzel összefüggésben hangsúlyozza az életkor és a személyazonosság szigorú és megbízható ellenőrzésére szolgáló, tagállami szintű rendszerek kiépítésének szükségességét is; kéri a sportszervezeteket, hogy oktatási kampányokkal és magatartási kódexekkel tájékoztassák – már fiatal kortól – a sportolókat, a játékvezetőket és a hivatalos személyeket arról, hogy a sporteredmények manipulálása illegális;

27. elismeri, hogy a sportszervezetek korrupt tevékenységekben – például a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásában vagy pénzmosásban – való részvétele elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseknek, például a magatartási kódexeknek valamennyi érdekelt csoporttal (hivatalos személyekkel, tulajdonosokkal, menedzserekkel, ügynökökkel, játékosokkal, játékvezetőkkel és szurkolókkal), valamint valamennyi szervezettel (klubokkal, bajnokságokkal, szövetségekkel stb.) foglalkoznia kell;

28. emlékeztet rá, hogy a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelem az információterjesztéssel, valamint az ilyen fogadási csalások sportolókra, klubokra, bajnokságokra és a sport egészére gyakorolt hatásáról szóló oktatással kezdődik, ezért hangsúlyozza a sportban érdekeltek oktatásának fontosságát a sportfogadáshoz és a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásához kapcsolódó kockázatokról, és elismeri bizonyos szervezetek – pl. sportolói szakszervezetek és szurkolói hálózatok – bevonásának fontosságát;

29. üdvözli a nemzetek feletti oktatási projekteket, amelyek a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni globális szintű fellépést célozzák;

30. felszólítja a sportszövetségeket és a szerencsejáték-szolgáltatókat, hogy egy magatartási kódexbe illesszék be az úgynevezett negatív eseményekre – például sárgalapokra, büntetőkre vagy szabadrúgásokra – történő fogadás tilalmát; kéri a tagállamokat és a szerencsejáték-üzemeltetőket, hogy tiltsák be az élő sportfogadás minden formáját, mivel a tapasztalatok szerint ezek esetében különösen fennáll a manipuláció veszélye, így kockázatot jelentenek a sport tisztaságára;

31. kéri a Bizottságot, hogy az online szerencsejátékokról szóló ajánlásaiba fogalja bele a kiskorúak szereplésével zajló junior versenyekre való fogadás általános tilalmát, és elvárja, hogy a szerencsejáték-ágazat önszabályozás útján tiszteletben tartsa e tilalmat;

32. arra bátorítja a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra a különálló játékelemekre – pl. szögletekre, szabadrúgásokra, partdobásokra és sárga lapokra – való fogadás minden formájának betiltását, mivel a tapasztalatok szerint ezek esetében különösen fennáll a manipuláció veszélye;

33. kéri a gyanút keltő tevékenységekkel kapcsolatos, a sporttestületek, az állami hatóságok, az Europol és az Eurojust közötti, nemzeti és európai szintű együttműködés és információcsere kötelezővé tételét a határokon átnyúló online szerencsejátékokat érintő bűnözői tevékenység felszámolása érdekében;

34. kéri a Tanácsot, hogy gyorsan és komoly célok mentén folytassa le a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelvre(1) irányuló bizottsági javaslatról szóló tárgyalásokat, és hogy az online sportfogadási tevékenységek bűnözői érdekcsoportok általi, pénzmosási célokra való kihasználásának visszaszorítása érdekében foglalkozzon a szerencsejátékok valamennyi formájával, ideértve az online szerencsejátékokat is;

35. hangsúlyozza, hogy a sportolóknak hatékony védelmi mechanizmusokra van szükségük ahhoz, hogy ellen tudjanak állni a korrumpáló hatásoknak; ide tartoznak a sportolók morális és fizikai sértetlenségének megőrzése, a megfelelő munkafeltételek, a fizetések vagy illetmények megóvása, azzal kiegészítve, hogy azokat a sportszervezeteket, amelyek a sportolóik felé vállalt említett kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, szankcióképp eltilthatják a különböző szintű versenyeken való részvételtől.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

22.4.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zoltán Bagó, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Mary Honeyball, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Emilio Menéndez del Valle, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Monika Panayotova, Gianni Pittella, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Marco Scurria, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Gianni Vattimo, Sabine Verheyen, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Ivo Belet, Stephen Hughes, Seán Kelly

(1)

COM(2013)0045


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (29.4.2013)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

az online szerencsejátékok belső piaci helyzetéről

(2012/2322(INI))

A vélemény előadója: Piotr Borys

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli, hogy a Bizottság ismertette „Úton az online szerencsejátékokra vonatkozó átfogó európai keretrendszer felé” (COM(2012)0596) című közleményét, amely a fogyasztók biztonságos és megfelelően szabályozott online szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása felé tett lépés, és álláspontja szerint az online szerencsejáték hatékony szabályozásának különösen meg kell előznie a szerencsejáték-függőség kialakulásának veszélyét, valamint biztosítania kell, hogy a szerencsejáték megfelelő, tisztességes, felelős és átlátható módon folyjon;

2.  úgy ítéli meg, hogy az online szerencsejáték-ágazat hatékony szabályozása különösen a következőket eredményezi:

–   a népesség természetes játékösztönét a megfelelő mederbe tereli azáltal, hogy a potenciális játékosoknak a törvényes kínálat felé történő irányításához feltétlenül szükséges szintre korlátozza a reklámot, és előírja, hogy az online szerencsejátékokra vonatkozó minden reklámhoz módszeresen társítsanak olyan üzenetet, amely a túlzott vagy kóros mértékű szerencsejáték veszélyeire figyelmeztet;

–   küzdelmet folytat a törvénytelen szerencsejáték-ágazat ellen azáltal, hogy megerősíti az illegális szolgáltatók felderítését és szankcionálását célzó technikai és jogi eszközöket, és előmozdítja a kiváló minőségű szerencsejáték-szolgáltatások törvényes biztosítását, továbbá

–   a játékosok hatékony védelmét biztosítja, különös figyelmet fordítva a veszélyeztetett csoportokra, mindenekelőtt a kiskorúakra;

3.  rámutat, hogy az online szerencsejátékok olyan gazdasági tevékenységek, amelyekre a belső piac szabályai – vagyis a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága – nem alkalmazhatók korlátozás nélkül; kiemeli, hogy a tagállamoknak jogában áll saját szerencsejáték-piacaikat – különösen közrendvédelmi okokból – az európai belső piaci jogszabályokkal, az uniós szerződések elveivel és az EU Bírósága ítélkezési gyakorlatával összhangban – szabályozni és ellenőrizni;

4.  felhívja rá a figyelmet, hogy – saját történelmi, társadalmi és kulturális sajátosságaikból adódóan – az egyes tagállamoknak továbbra is meg kell tartaniuk önállóságukat a területükön folytatott szerencsejátékok szabályozása tekintetében, mert csak így lesznek képesek a közrend, a társadalom és a fogyasztók hathatós megvédésére;

5.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek fel a tagállamok területéről szervezett illegális szerencsejátékok ellen; sürgeti e tekintetben a Bizottságot, hogy a fogyasztóvédelemről és a reklámozásról szóló tervezett ajánlásában szólítsa fel a tagállamokat arra, hogy rendvédelmi intézkedésekkel lépjenek fel az illegális szerencsejátékok ellen;

6.  megállapítja, hogy az online szerencsejátékok a sport üzleti célú felhasználásának egyik formáját jelentik, a tagállamok pedig – miközben az ágazat a technológiai innováció eredményeit felhasználva rendületlenül tovább erősödik – az internet sajátos természete következtében nehézségekbe ütköznek az online szerencsejáték-ágazat ellenőrzése terén, ami a fogyasztói jogok esetleges sérelmével, illetve annak veszélyével jár, hogy az ágazat irányában a szervezett bűnözés elleni küzdelem keretében is vizsgálódni kell;

7.  hangsúlyozza az online szerencsejátékok üzemeltetői tekintetében a nemzeti engedélyek fontosságát; véleménye szerint e tekintetben – a szubszidiaritás elvével összhangban – a tagállamoknak kell hatáskörrel rendelkezniük;

8.  véleménye szerint egy olyan európai uniós jogalkotási aktus, amely azonos módon szabályozná a szerencsejátékok ágazatának egészét, egymagában – a szubszidiaritással összefüggő aggodalmak miatt – nem lenne megfelelő eszköz, de a nemzeti szabályozásokhoz járuló koordinált európai megközelítés – tekintettel az online szerencsejáték-szolgáltatások határokon átnyúló természetére – nyilvánvalóan hozzáadott értéket jelentene;

9.  elismeri azonban az Európai Unió Bíróságának következetes ítélkezési gyakorlatát, amely hangsúlyozza, hogy rendelkezni kell a nemzeti ellenőrzésekről, és azokat következetesen, arányosan és megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni, valamint hogy ezeknek összhangban kell lenniük a fogyasztók és a közrend védelmére, illetve a csalások megelőzésére irányuló jogi célokkal;

10. emlékezteti a Bizottságot, hogy az európai uniós jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosítása céljából alapvetően fontos, hogy erős rendvédelmi eszközökkel rendelkezzünk, és ennek megfelelően hatékony ellenőrzéseket kell folytatni annak garantálása érdekében, hogy az online szerencsejátékokra vonatkozó nemzeti szabályozás összhangban van az európai uniós joggal;

11. sürgeti ezért a Bizottságot, hogy a számos kötelezettségszegési eljárást és panasztételt – amelyek némelyike 2007 óta tart – juttassa végső fázisba még a jelen ciklus lejárta előtt, valamint tegyen konkrét intézkedéseket azokban az esetekben, amikor sor került a Szerződés és a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megsértésére;

12. felszólít a tagállamok és nemzeti hatóságok közötti együttműködés megerősítésére, különösen a korrekciós jogérvényesítési intézkedéseket és a pénzmosás megakadályozását illetően

13. elismeri, hogy a tagállamok közötti együttműködés alapvetően fontos, ugyanakkor hangsúlyozza annak fontosságát is, hogy a szerencsejátékokkal foglalkozó szakértői csoport szoros együttműködésben dolgozzon valamennyi érdekelt féllel, ideértve a szerencsejáték-ágazatot és a fogyasztói szervezeteket is;

14. megerősíti azon álláspontját, hogy a sportfogadás a sportversenyek kereskedelmi hasznosításának egy formáját képezi, és javasolja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok olyan modelleket dolgozzanak ki, amelyek védik a sportversenyeket a nem engedélyezett kereskedelmi hasznosítástól, nevezetesen azzal, hogy elismerik a sportszervezetek tulajdonjogát az általuk szervezett versenyek vonatkozásában, nemcsak azért, hogy biztosítsák a méltányos pénzügyi megtérülést a professzionális és amatőr sport minden szintje javára, hanem a mérkőzések eredményének befolyásolása elleni küzdelem erősítésének eszközeként is;

15. elismeri, hogy a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása súlyos aggodalmakra ad okot, és gyakorta összefonódik a szervezett bűnözéssel, ami súlyos fenyegetést jelent az Európai Unióban a sport integritására nézve; ezért kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg az együttműködést a főbb érdekeltek – pl. a rendőrség, sporttestületek és fogadóirodák – között a gyanút keltő fogadási jelenségek bejelentésének és kivizsgálásának erősítése érdekében;

16. kéri a Bizottságot, hogy bátorítsa a sportrendezvények szervezőit, a fogadóirodákat és az állami hatóságokat egy gyakorlati kódex kidolgozására, a sport tisztességességének megőrzéséhez szükséges mechanizmusok létrehozása végett, ideértve az e mechanizmusok finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket is;

17. rámutat, hogy a sportrendezvények szervezői, valamint az online szerencsejátékok és fogadások üzemeltetői közötti, jogi kötőerővel bíró megállapodások megkötése elősegítené a kettejük közötti kiegyensúlyozottabb viszony biztosítását, például azáltal, hogy egyértelműen rögzítik a fair play garantálásához nélkülözhetetlen mechanizmusokat, megszabva, hogy mely fogadások megengedettek és melyek nem, valamint gondoskodva a felek közötti információmegosztásról;

18. úgy véli, hogy a büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos következetes politika alapfeltétele az online szerencsejáték-ágazat szabályozásában alkalmazandó páneurópai szemléletmódnak, és ennek érdekében sürgeti a tagállamokat, hogy tiltsák be az eredmények nyereségvágyból vagy más jellegű előny megszerzése céljából történő csalárd manipulálását oly módon, hogy minősítsenek bűncselekménynek a versenyek tisztességességét fenyegető mindennemű cselekményt, ideértve a fogadási műveletekhez kapcsolódókat is. sürgeti, hogy a Bizottság uniós szinten tegyen lépéseket a szabályozatlan online szerencsejátékokkal szemben és a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelem támogatása terén;

19. figyelmeztet arra, hogy a szerencsejáték veszedelmes függőséghez vezethet, és ez olyan probléma, amellyel a fogyasztók és a sport eme formájának tisztességessége érdekében minden vonatkozó jogalkotási javaslatnak foglalkoznia kell;

20. tudomásul veszi az Európa Tanácsnak a sportesemények manipulációja elleni előzetes egyezménytervezet kidolgozására irányuló előkészítő munkáját, és arra bátorítja a tagállamokat, hogy támogassák ezt az értékes kezdeményezést;

21. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő válogatott jogalkotási javaslatokat olyan jogi keret kialakítása érdekében, amely jogbiztonságot teremt a jogszerűen működő európai vállalkozások számára, valamint hatékony együttműködési rendszereket hoz létre a tagállamok között a fogyasztók védelmének biztosítása érdekében;

22. hangsúlyozza, hogy bár a sikeres jogérvényesítés szempontjából fontos a nyomozó testületek közötti hatékony információcsere, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni fellépésnek meg kell felelnie a nemzeti és európai adatvédelmi jogszabályoknak és rendeleteknek;

23. felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be hatékony mechanizmusokat, amelyek felhívják különösen a fiatalok figyelmét a szerencsejáték-függőség veszélyeire;

24. kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy „fehér lista” kiadását, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára az engedéllyel rendelkező európai szolgáltatók és a nem európai szolgáltatók megkülönböztetését;

25. kiemeli, hogy a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával kapcsolatban a sportbíróságokon kívül gyakran a polgári bíróságok előtt is indulnak eljárások, és hogy mindkét eljárás keretében tiszteletben kell tartani a nemzetközi eljárási minimumszabályokat, az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkében foglaltakkal összhangban;

26. kéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egész Európában egységes, közös szabványokat az online elektronikus személyazonosság-ellenőrzési szolgáltatások tekintetében; megállapítja, hogy az online szerencsejáték-szolgáltatókra vonatkozó egységes regisztrációs eljárások létrehozása kulcsfontosságú az illegális szolgáltatások további terjedésének megakadályozása érdekében; kéri ezért az azonosítási és regisztrációs eljárások összehangolását és hatékonyabbá tételét.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

25.4.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Piotr Borys, Eva Lichtenberger, Angelika Niebler, József Szájer

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Jürgen Klute, Jacek Olgierd Kurski, Isabelle Thomas


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

30.5.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Claudette Abela Baldacchino, Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Preslav Borissov, Jorgo Chatzimarkakis, Birgit Collin-Langen, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia de Campos, Cornelis de Jong, Vicente Miguel Garcés Ramón, Evelyne Gebhardt, Małgorzata Handzlik, Edvard Kožušník, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Sirpa Pietikäinen, Phil Prendergast, Mitro Repo, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Barbara Weiler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Jürgen Creutzmann, Ashley Fox, Ildikó Gáll-Pelcz, Anna Hedh, Roberta Metsola, Marc Tarabella, Kyriacos Triantaphyllides, Sabine Verheyen, Josef Weidenholzer

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Stanimir Ilchev

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat