JELENTÉS az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

    18.6.2013 - (COM(2010)0517 – C7‑0293/2010 – 2010/0273(COD)) - ***I

    Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
    Előadó: Monika Hohlmeier


    Eljárás : 2010/0273(COD)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A7-0224/2013
    Előterjesztett szövegek :
    A7-0224/2013
    Elfogadott szövegek :

    AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

    az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

    (COM(2010)0517 – C7‑0293/2010 – 2010/0273(COD))

    (Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0517),

    –   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 83. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0293/2010),

    –   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

    –   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. május 4-i véleményére[1],

    –   tekintettel a Tanács képviselőjének xxx-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

    –   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

    –   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7‑0224/2013),

    1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

    2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

    3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

    Módosítás  129

    Irányelvre irányuló javaslat

    AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[2]*

    a Bizottság javaslatához

    ---------------------------------------------------------

    Javaslat

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

    az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat

    felváltásáról

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen

    annak 83. cikke (1) bekezdésére,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[3],

    a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

    tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[4],

    tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

    rendes jogalkotási eljárás keretében,

    mivel:

    (1)      Az irányelv célja, hogy közelítse a tagállamok büntető jogszabályait az információs rendszerek elleni támadások terén, azáltal, hogy minimumszabályokat állapít meg a bűncselekmények és a szankciók e területtel kapcsolatos meghatározását illetően, továbbá hogy javítsa a tagállamok ▌ illetékes hatóságai, így a rendőrség és az egyéb bűnüldözési szakszolgálatok, illetőleg az Unió illetékes szakosított ügynökségei – például az Eurojust, az Europol és annak a számítástechnikai bűnözés elleni európai központja, valamint az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) – közötti együttműködést.

    (1a)    Az információs rendszerek a politikai, a társadalmi és a gazdasági interakció kulcstényezői az Unióban. A társadalom nagy- és egyre növekvő mértékben függ e rendszerektől. E rendszerek zökkenőmentes működése és biztonsága az Unióban létfontosságú a belső piac fejlődése és a versenyképes és innovatív gazdaság szempontjából. Elengedhetetlen, hogy az információs rendszerek megfelelő szintű védelmének biztosítása részét képezze a számítástechnikai bűnözésre adott büntetőjogi válaszokat kísérő hatékony megelőző intézkedések átfogó keretének.

    (2)  Az EU-ban és világszinten egyaránt növekvő veszélyt jelentenek az információs rendszerek elleni támadások, különösen a szervezett bűnözéshez kapcsolódó támadások, és egyre nagyobb aggodalmat okoz a tagállamok és az Unió kritikus infrastruktúrájának részét képező információs rendszerek elleni terror- vagy politikai indíttatású támadások lehetősége. Ez veszélyezteti a biztonságosabb információs társadalom, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítását, ezért az Európai Unió szintjén kell fellépni ellene, nemzetközi szinten pedig jobb együttműködésre és koordinációra van szükség.

    (2a)    Az Unióban számos olyan kritikus infrastruktúra van, amelyek működési zavara vagy megsemmisítése több tagállamban is komoly következményekkel járna. A kritikus infrastruktúra védelmére irányuló uniós képességek növelésének igényéből adódóan az informatikai támadások elleni intézkedéseket olyan komoly büntetőjogi szankcióknak kell kiegészíteniük, amelyek tükrözik a támadások súlyosságát. Kritikus infrastruktúra alatt a tagállamokban lévő olyan eszközök, rendszerek, illetve azok részei értendők, amelyek elengedhetetlenek például a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az emberek egészségének, biztonságának, valamint gazdasági és társadalmi jólétének biztosításához – ilyenek például az erőművek, a közlekedési hálózatok és a kormányzati hálózatok –, és amelyeknek megzavarása vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban.

    (3)  Bizonyítékok állnak rendelkezésre egyre veszélyesebb, ismétlődő nagyszabású támadásokról, amelyeket a tagállamok számára, valamint a köz- és magánszféra bizonyos feladatai szempontjából gyakran létfontosságú információs rendszerek ellen intéztek. Ezt a tendenciát egyre kifinomultabb módszerek megjelenése, például az ún. „botnetek” létrehozása és használata kíséri, ami azt jelenti, hogy a bűncselekmény egymást követő fázisokból áll, és ezek a fázisok külön-külön is komoly veszélyt jelenthetnek a közérdekre. E tekintetben az irányelv többek között azt a célt szolgálja, hogy büntetőjogi szankciókat rójon ki a „botnet” létrehozásának fázisára, vagyis arra a szakaszra, amikor célzott informatikai támadások révén jelentős számú számítógép felett veszik át a távvezérelt irányítást oly módon, hogy rosszindulatú számítógépes programokkal fertőzik meg őket. A „botnetként” működő fertőzött számítógép-hálózat egy későbbi szakaszban a számítógépek tulajdonosainak tudta nélkül aktiválható, hogy olyan nagyszabású informatikai támadást hajtsanak végre róla, amely az ezen irányelvben említetteknek megfelelően általában komoly károkat képes okozni. Nemzeti jogszabályaiknak és gyakorlatuknak megfelelően a tagállamok határozhatják meg, mi minősül komoly kárnak, de ide tartozhat például a fontos és közérdekű rendszerszolgáltatások megszakadása, a jelentős költségek vagy a személyes, illetve különleges adatok elvesztése.

    (3a)  A nagyszabású támadások jelentős gazdasági károkat okozhatnak, az információs rendszerek és a kommunikáció megszakítása, valamint a kereskedelmi szempontból fontos bizalmas információ vagy más adatok elvesztése, illetve megváltoztatása révén. Különös figyelmet kell fordítani az innovatív kkv-k veszélyekkel és sebezhetőséggel kapcsolatos tájékozottságának növelésére, mivel azok nagymértékben függnek az információs rendszerek megfelelő működésétől és hozzáférhetőségétől, az információbiztonságra fordítható forrásaik pedig sok esetben korlátozottak.

    (4)      A tagállamok ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos következetes szemléletének biztosítása érdekében e téren fontos a közös fogalommeghatározások kialakítása.

    (5)      A bűncselekmények tényállási elemeivel kapcsolatos közös szemléletet kell kialakítani az információs rendszerhez való illegális hozzáférés, a rendszerekbe, illetve adatokba való jogosulatlan beavatkozás, valamint a jogosulatlan adatszerzés egységesen meghatározott bűncselekménytípusainak bevezetése révén.

    (5a)    Az adatok technikai eszközökkel való megszerzése magában foglalja a kommunikáció tartalmának lehallgatását, nyomon követését vagy megfigyelését, az adattartalmak közvetlenül, az információs rendszerhez való hozzáférés és a rendszer használata által történő, illetve közvetetten, elektronikus megfigyelő vagy lehallgató eszközök révén történő megszerzését, azonban nem feltétlenül korlátozódik csak az említettekre.

    (6)  A tagállamoknak szankciókat kell megállapítaniuk az információs rendszerek elleni támadások esetére. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és szabadságvesztést és/vagy pénzbírságot is magukban kell foglalniuk.

    (6a)    Az irányelv büntetőjogi szankciókat ír elő legalább a bűncselekmények jelentősebb esetei számára. A tagállamok megállapíthatják, mi minősül a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően kevésbé jelentős esetnek. Egy eset például kevésbé jelentősnek minősülhet, ha a bűncselekmény által a köz- vagy magánérdek számára – például egy számítógépes rendszer vagy bizonyos számítógépes adatok integritásában, egy személy integritásában, jogaiban vagy egyéb érdekeiben – okozott kár és/vagy jelentett kockázat jelentéktelen, vagy az eset a jellegéből adódóan nem teszi szükségessé a jogi határokon belüli büntetőjogi szankciók kiszabását vagy a büntetőjogi felelősségre vonást.

    (6b)    Az informatikai támadásokban rejlő veszélyeknek és kockázatoknak, továbbá az információs rendszerek ezzel összefüggő sebezhetőségének a felismerése és bejelentése fontos szerepet játszik az informatikai támadások hatékony megelőzésében és kezelésében, valamint az információs rendszerek biztonságának javításában. A biztonság terén fennálló hiányosságok bejelentését célzó ösztönzők nyújtása révén ennek hatása növelhető. A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy lehetőséget teremtsenek a biztonság terén fennálló hiányosságok jogi feltárására és bejelentésére.

    (7)  Helyénvaló súlyosabb szankciókat megállapítani, ha az információs rendszer elleni támadást a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat[5] értelmében vett bűnszervezetben követik el, vagy ha a támadás nagyszabású, azaz jelentős számú információs rendszert érint vagy komoly kárt okoz, ideértve azokat a támadásokat is, amelyek célja egy „botnet” létrehozása, vagy amelyeket „botnet” révén hajtanak végre, és ezáltal komoly kárt okoznak. Helyénvaló arra az esetre is súlyosabb szankciókat megállapítani, ha e támadás kritikus infrastruktúra ellen irányul.

    (7a)   A számítástechnikai bűnözésre alkalmazott integrált megközelítés egy másik fontos eleme a személyazonosság-lopás és a személyazonossághoz kapcsolódó egyéb bűncselekmények elleni hatékony intézkedések meghozatala. Amennyiben egy átfogó horizontális uniós eszköz szükségességének felmérésére kerül sor, annak során az ilyen típusú büntetendő magatartással szembeni uniós fellépés szükségessége is fontolóra vehető.

    (8)      A Tanács 2008. november 27–28-i következtetéseiben jelezte, hogy a tagállamokkal és a Bizottsággal közösen új stratégiát kell kidolgozni, figyelembe véve az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló 2001. évi egyezményét. Ez az egyezmény szolgál a számítástechnikai bűnözés, többek között az információs rendszerek ellen irányuló támadásokkal szembeni küzdelem jogi referenciakeretéül. Ez az irányelv az említett egyezményre épül. Kiemelten fontos ezért, hogy valamennyi tagállam esetében mihamarabb lezáruljon az egyezmény megerősítésére vonatkozó eljárás.

    (9)  Mivel a támadásokat a legkülönbözőbb módokon követik el, a hardverek és a szoftverek pedig gyorsan fejlődnek, ez az irányelv az „eszközök” fogalommal minden olyan eszközre utal, amelyet az ebben az irányelvben felsorolt bűncselekmények elkövetésére lehet használni. Ilyen eszközök például az informatikai támadások elkövetésére használt rosszindulatú számítógépes programok, köztük azok, amelyek botnetek létrehozására alkalmasak. Annak ellenére, hogy egy eszköz alkalmas, sőt kiváltképp alkalmas az említett bűncselekmények elkövetésére, az előállítása törvényes céllal is történhet. Mivel el kell kerülni a büntetni rendeltséget abban az esetben, ha a szóban forgó eszközöket törvényes céllal – például az információs technológiai termékek megbízhatóságának vagy az információs rendszerek biztonságának tesztelése céljából – állítják elő és hozzák forgalomba, az általános szándék-követelményen túl teljesülnie kell annak a közvetlen szándék-követelménynek is, hogy az ilyen eszközöket az irányelvben említett bűncselekmények elkövetésének céljára szándékoznak felhasználni.

    (10a)  Ez az irányelv nem kíván büntetőjogi felelősséget keletkeztetni abban az esetben, ha az ezen irányelvben felsorolt bűncselekmények objektív kritériumai teljesülnek, azonban a cselekményeket nem jogsértő szándékkal követték el, például ha az érintett személy nem tudott arról, hogy az adott hozzáférés jogosulatlan, vagy ha az információs rendszerek tesztelésével vagy védelmével bízták meg, pl. ha egy vállalat vagy egy forgalmazó kijelöl valakit a biztonsági rendszerének a tesztelésére. Ezen irányelvvel összefüggésben az információs rendszerekhez való hozzáférést felhasználói szabályzat vagy szolgáltatási feltételek révén korlátozó szerződéses kötelezettségek vagy megállapodások, valamint a munkáltató információs rendszereihez való magáncélú hozzáféréssel és azok magáncélú használatával kapcsolatos munkahelyi viták nem vonhatnak maguk után büntetőjogi felelősséget, amennyiben az említett körülmények közötti hozzáférés jogosulatlannak minősülne, és ezáltal a büntetőeljárás kizárólagos alapját képezné. Ez az irányelv nem sérti az információhoz való hozzáférésnek a nemzeti és az uniós jogszabályokban lefektetett, jogilag garantált jogát, ugyanakkor az információhoz való jogszerűtlen és önkényes hozzáférés indokolásakor nem szolgálhat mentségül.

    (10b)  Az informatikai támadásokat számos körülmény megkönnyítheti, például ha az elkövetőnek alkalmazotti minőségében hozzáférése van az érintett információs rendszerek részét képező biztonsági rendszerekhez. A nemzeti jog keretében a büntetőeljárás során megfelelően figyelembe kell venni az említett körülményeket.

    (10c)  A tagállamoknak a jogrendszerük által a súlyosbító körülményekre vonatkozóan megállapított szabályokkal összhangban súlyosbító körülményeket kell meghatározniuk a nemzeti jogukban. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a bírák az elkövető elítélésekor figyelembe vehessék e súlyosbító körülményeket. Továbbra is a bírák mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy e körülményeket a konkrét esetek egyéb tényállásával együtt miként értékelik.

    (10d)  Az irányelv nem szabályozza azokat a feltételeket, amelyeknek a 3–8. cikkben említett bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóság gyakorlásához teljesülniük kell, például az áldozat által a bűncselekmény elkövetésének helyén tett bejelentést, a bűncselekmény helye szerinti államtól érkező feljelentést, vagy azt, hogy az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésének helyén nem vonták büntetőeljárás alá.

    (10e)   Ezen irányelvvel összefüggésben az államok és a közjogi szervek továbbra is maradéktalanul kötelesek a hatályos nemzetközi kötelezettségekkel összhangban tiszteletben tartani az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat.

    (11)  Ez az irányelv megerősíti az olyan hálózatok fontosságát, mint amilyen a G8 és az Európa Tanács kapcsolattartó pontjainak a hét minden napján 24 órában működő hálózata. Ezeknek a kapcsolattartó pontoknak hatékony segítséget kell tudni nyújtaniuk, ezáltal elősegítve például a rendelkezésre álló vonatkozó információk cseréjét vagy a technikai segítségnyújtást vagy a jogi információk szolgáltatását a megkereső tagállam szempontjából releváns információs rendszereket és a bennük foglalt adatokat érintő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások vagy eljárások céljából. A hálózatok zavartalan működésének biztosítása érdekében valamennyi kapcsolattartó pontnak kapacitással kell rendelkeznie ahhoz, hogy egy másik tagállam kapcsolattartó pontjával gyorsított módon kommunikációt folytasson, amit többek között képzett és megfelelően felszerelt személyzet támogat. A nagyszabású informatikai támadások végrehajtásának sebességét figyelembe véve minden tagállamnak képesnek kell lennie arra, hogy haladéktalanul válaszoljon a kapcsolattartó pontok hálózatától érkező sürgős megkeresésekre. Ilyen esetekben célszerű lehet, ha az információkérést telefonos kapcsolatfelvétel is kíséri annak érdekében, hogy a megkeresett tagállam gyorsan eleget tudjon tenni a megkeresésnek, és 8 órán belül visszajelzést adhasson.

    (11a)  Az információs rendszerek elleni támadások megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem során nagyon fontos, hogy a hatóságok együttműködjenek a magánszférával és a civil társadalommal. Ösztönözni és javítani kell a szolgáltatók, a gyártók, a bűnüldöző szervek és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködést, a jogállamiság teljes mértékű tiszteletben tartása mellett. Az együttműködés kiterjedhet például a szolgáltatók által a potenciális bizonyíték megőrzéséhez, az elkövetők azonosítását segítő elemek biztosításához és legvégső esetben az ahhoz nyújtott segítségre is, hogy a nemzeti joggal összhangban – a nemzeti jogszabályokat és gyakorlatot is beleértve – teljes egészében vagy részben kiiktassák a fertőzött vagy a jogellenes célra használt információs rendszereket vagy funkciókat. A tagállamoknak fontolóra kell venniük azt is, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekményekkel kapcsolatos információk cseréje érdekében együttműködési és partnerségi hálózatokat alakítanak ki a szolgáltatókkal és a gyártókkal.

    (12a)  Az ezen irányelvben említett bűncselekményekre vonatkozóan összehasonlítható adatokat kell gyűjteni. A megfelelő adatokat az illetékes szakosított ügynökségek – például az Europol, valamint az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség – rendelkezésére kell bocsátani a feladataikkal és az információszükségleteikkel összhangban, hogy a hatékonyabb válaszlépések megtétele érdekében uniós szinten átfogóbb képet lehessen kialakítani a számítástechnikai bűnözés , illetve a hálózat- és információbiztonság problémájáról. A számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos stratégiai elemzéseknek és az általa való fenyegetettség értékelésének a 2009/371/IB tanácsi határozattal összhangban történő elvégzése céljából a tagállamoknak az elkövetők által alkalmazott módszerekre vonatkozó információkat be kell nyújtaniuk az Europolhoz és annak a számítástechnikai bűnözés elleni európai központjához. Az információszolgáltatás elősegítheti a jelen és a jövő veszélyeinek jobb megértését, és ezáltal hozzájárulhat az információs rendszerek ellen irányuló támadásokkal szembeni küzdelemmel és a megelőzésükkel kapcsolatos megfelelőbb és célzottabb döntéshozatalhoz.

    (12b)  Ezen irányelvvel összhangban a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az irányelv alkalmazásáról, és adott esetben az irányelv hatályának esetleges kiterjesztésével járó jogalkotási javaslatokat kell tennie, figyelembe véve a számítástechnikai bűnözés terén bekövetkező fejleményeket. E fejlemények közé tartozhatnak az olyan technológiai fejlesztések, amelyek például az információs rendszerek elleni támadások területén hatékonyabb bűnüldözést tesznek lehetővé, vagy amelyek megkönnyítik e támadások megelőzését vagy hatásuk minimalizálását. A Bizottságnak e célból figyelembe kell vennie az érintett szereplők – különösen az Europol és az ENISA – által készített, rendelkezésre álló elemzéseket és jelentéseket.

    (12c)  A számítástechnikai bűnözés elleni hathatós fellépés érdekében fontos az információs rendszerek megbízhatóságának annak révén történő fokozása, hogy az informatikai támadásokkal szembeni hatékonyabb védelmet célzó, megfelelő intézkedések meghozatalára kerül sor. A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a kritikus infrastruktúrák informatikai támadásokkal szembeni védelme érdekében, aminek részeként mérlegelniük kell az információs rendszereik és a bennük foglalt adatok védelmét. Az, hogy a jogi személyek gondoskodjanak az információs rendszerek megfelelő szintű védelméről és biztonságáról – például a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása esetében a magánélet védelméről, az elektronikus hírközlésről és az adatvédelemről szóló hatályos uniós jogszabályokkal összhangban –, nélkülözhetetlen része a számítástechnikai bűnözés elleni hatékony küzdelemre alkalmazott átfogó megközelítésnek. Az ésszerűen feltárható veszélyekkel és sebezhetőséggel szemben megfelelő mértékű védelmet kell biztosítani, az egyes ágazatokra vonatkozó legkorszerűbb technológiákkal és az adott adatfeldolgozási helyzetekkel összhangban. Az e védelemmel járó költségeknek és terheknek az érintettek számára az informatikai támadás által okozható kárral arányosaknak kell lenniük. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy felelősségre vonással járó, megfelelő intézkedéseket hozzanak arra az esetre, ha valamely jogi személy nyilvánvalóan nem biztosított megfelelő szintű védelmet az informatikai támadásokkal szemben.

    (13)  A tagállami jogszabályokban és büntetőeljárásokban az információs rendszerek elleni támadások területére ▌ vonatkozó szabályozottság mértékében és módjában fennálló jelentős különbségek akadályozhatják a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet, és megnehezíthetik a hatékony rendőrségi és igazságügyi együttműködést e területen. A modern információs rendszerek transznacionális és határok nélküli jellegéből adódóan az ilyen rendszerek elleni támadások szintén határokon átnyúló természetűek, így hangsúlyozottan sürgős szükség van a büntető jogszabályok e területen történő közelítését célzó további intézkedésekre. Emellett az információs rendszerek elleni támadások miatt indított büntetőeljárások összehangolását a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló 2009/948/IB tanácsi kerethatározat megfelelő átültetésével és alkalmazásával kell elősegíteni. Emellett a tagállamoknak az Európai Unióval együttműködve arra kell törekedniük, hogy javítsák a nemzetközi együttműködést az információs rendszerek, a számítógépes hálózatok és a számítógépes adatok területén. Az adatátvitel és az adattárolás biztonságára megfelelő figyelmet kell fordítani minden olyan nemzetközi megállapodásban, amely adatcserével jár.

    (13a)  A számítástechnikai bűnözés elleni hatékony fellépés szempontjából elengedhetetlen az Unió egészében az illetékes bűnüldöző szervek és igazságügyi hatóságok közötti együttműködés javítása. Ezzel összefüggésben ösztönözni kell az arra irányuló fokozott erőfeszítéseket, hogy az érintett hatóságok megfelelő képzésben részesüljenek a számítástechnikai bűnözéssel és annak hatásával kapcsolatos ismeretek bővítése, valamint az együttműködés és a legjobb gyakorlatok cseréjének előmozdítása érdekében, például az illetékes szakosított uniós ügynökségek útján. Az említett képzésnek többek között a különböző tagállami jogrendszerekkel, a bűnügyi nyomozás során esetleg felmerülő jogi és technikai kihívásokkal vagy az érintett nemzeti hatóságok közötti hatáskörmegosztással kapcsolatos tájékozottság növelését kell céloznia.

    (14)    Mivel ezen irányelv céljait – vagyis annak biztosítását, hogy az információs rendszerek elleni támadásokat minden tagállamban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal büntessék, valamint a lehetséges nehézségek kiküszöbölése révén javítsák és ösztönözzék az igazságügyi együttműködést – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert a szabályoknak egységesnek és összeegyeztethetőnek kell lenniük, és ezért e célok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Ezen irányelv nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

    (15a)  A személyes adatok védelme az EUMSZ 16. cikkének (1) bekezdése és az Alapjogi Charta 8. cikke értelmében alapvető jog. Ennélfogva a személyes adatok ezen irányelv végrehajtásával összefüggő feldolgozásának maradéktalanul meg kell felelnie a Szerződések alapján elfogadott, vonatkozó uniós adatvédelmi jogszabályoknak.

    (16)    Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető szabadságokat és jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben kifejezésre juttatott alapelveket, beleértve a személyes adatok védelmét, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot, valamint a bűncselekmények és a szankciók törvényességének és arányosságának az elveit. Ennek az irányelvnek a célja különösen az említett jogok és alapelvek teljes tiszteletben tartásának biztosítása, ezért ezt ennek megfelelően kell végrehajtani.

    (17)    Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően az Egyesült Királyság és Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában ▌.

    (18)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

    (19)    Ezen irányelv célja a 2005/222/IB kerethatározat rendelkezéseinek módosítása és kiterjesztése. Mivel érdemi számú és jellegű módosításra van szükség, az egyértelműség érdekében a kerethatározatot az ezen irányelv elfogadásában részt vevő tagállamok tekintetében teljes egészében fel kell váltani,

    ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

    1. cikkTárgy

    Ez az irányelv megállapítja az információs rendszerek elleni támadások terén elkövetett bűncselekmények és a kapcsolódó szankciók meghatározására vonatkozó minimumszabályokat. Célja továbbá az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzésének elősegítése, valamint az igazságügyi és egyéb illetékes hatóságok közötti együttműködés javítása.

    2. cikkFogalommeghatározások

    Ezen irányelv alkalmazásában:

    a)          „információs rendszer”: minden olyan eszköz, illetve összekapcsolt vagy kapcsolódó eszközökből álló eszközcsoport, amelyek közül egy vagy több valamely program alapján automatikus adatfeldolgozást hajt végre számítógépes adatokon, valamint a működése, használata, védelme és karbantartása céljából általa tárolt, feldolgozott, helyreállított vagy továbbított számítógépes adatokon;

    b)  „számítógépes adatok”: tények, információk vagy fogalmak megjelenítése olyan formában, amely alkalmassá teszi azokat egy információs rendszer általi feldolgozásra, beleértve azon programokat is, amelyek alkalmasak valamely funkciónak egy információs rendszer általi elvégeztetésére;

    c)          „jogi személy”: bármely jogalany, amely az alkalmazandó nemzeti jog szerint ilyen jogállással bír, kivéve az államokat, illetve az állami hatáskört gyakorló közjogi szervezeteket, valamint a nemzetközi közjogi szervezeteket;

    d)          „jogosulatlanul”: egy rendszerbe való belépés, beavatkozás, adatszerzés, vagy az ezen irányelvben említett egyéb olyan cselekmény, amelyet a rendszernek vagy a rendszer részének tulajdonosa vagy egyéb jogosultja nem engedélyezett, vagy amelyet a nemzeti jogszabályok nem tesznek lehetővé.

    3. cikkInformációs rendszerekhez való illegális hozzáférés

    A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a valamely információs rendszerhez vagy annak egy részéhez való, szándékosan elkövetett jogosulatlan hozzáférés legalább a jelentős esetekben bűncselekménynek minősüljön akkor, ha a bűncselekményt egy biztonsági intézkedés megsértésével követték el.

    4. cikkIllegális beavatkozás valamely rendszerbe

    A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a ▌ valamely információs rendszer működésének a számítógépes adatok bevitele, továbbítása, megrongálása, törlése, minőségi rontása, megváltoztatása, elrejtése vagy hozzáférhetetlenné tétele révén történő súlyos akadályozása vagy megszakítása, amennyiben azt szándékosan és jogosulatlanul követték el, legalább a jelentős esetekben bűncselekménynek minősüljön.

    5. cikkIllegális beavatkozás az adatokba

    A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a ▌ valamely információs rendszer számítógépes adatainak szándékosan és jogosulatlanul elkövetett törlése, megrongálása, minőségi rontása, megváltoztatása, elrejtése vagy hozzáférhetetlenné tétele legalább a jelentős esetekben bűncselekménynek minősüljön.

    6. cikkIllegális adatszerzés

    A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ▌ az információs rendszeren belülre, kívülre vagy azon belül továbbított, nem nyilvános számítógépes adatok – többek között az információs rendszerekből érkező, ilyen adatokat hordozó elektromágneses sugárzás – technikai eszközökkel szándékosan és jogosulatlanul elkövetett megszerzése legalább a jelentős esetekben bűncselekménynek minősüljön.

    7. cikkA bűncselekmények elkövetéséhez használt eszközök

    (1)         A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az alábbiak szándékos és jogosulatlan előállítása, árusítása, használatra történő beszerzése, behozatala, ▌ forgalomba hozatala vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétele bűncselekménynek minősüljön, amennyiben ennek célja a 3–6. cikkben említett bűncselekmények elkövetése, legalább akkor, ha az eset jelentősnek minősül:

    a)      ▌ olyan számítógépes programok, amelyek elsősorban a 3–6. cikkben említett bármely bűncselekmény elkövetésére készültek vagy lettek átalakítva;

    b)  olyan számítógépes jelszavak, belépési kódok vagy hasonló adatok, amelyekkel egy információs rendszerhez vagy annak egy részéhez hozzá lehet férni.

    8. cikk

    Felbujtás, bűnsegély, valamint bűnpártolás és kísérlet

    (1)         A tagállamok biztosítják, hogy a 3–7. cikkben említett bűncselekmények elkövetésére való felbujtás, a bűnsegély, valamint a bűnpártolás bűncselekménynek minősüljön.

    (2)         A tagállamok biztosítják, hogy a 4–5. cikkben említett bűncselekmények elkövetésére irányuló kísérlet bűncselekménynek minősüljön.

    9. cikkSzankciók

    (1)         A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 3–8. cikkben említett bűncselekményeket hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal sújtsák.

    (2)         A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 3–7. cikkben említett bűncselekményekért kiszabható maximális büntetés – legalább a jelentős esetekben – legalább két év szabadságvesztés legyen.

    (3)  A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 4–5. cikkben említett bűncselekményekért kiszabható maximális büntetés legalább három év szabadságvesztés legyen, ha azokat szándékosan követték el, továbbá ha a bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érintett és ahhoz a 7. cikk (1) bekezdésében említett, elsősorban ebből a célból készült vagy erre a célra átalakított eszközt használtak.

    (4)         A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 4–5. cikkben említett bűncselekményekért kiszabható maximális büntetés legalább öt év szabadságvesztés legyen, amennyiben:

    a)     azokat a 2008/814/IB kerethatározat értelmében vett bűnszervezet keretében hajtották végre, függetlenül a szankció ott meghatározott mértékétől, vagy

    b)     azok komoly kárt okoztak, vagy

    c)      azokat egy kritikus infrastruktúrához kapcsolódó információs rendszer sérelmére követték el.

    (5)  A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ha a 4–5. cikkben említett bűncselekményeket egy másik személy személyes adataival visszaélve követték el egy harmadik fél bizalmának elnyerése céljából, és ezáltal kárt okoztak a személyazonosság jogos tulajdonosának, akkor ezt a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban súlyosbító körülménynek lehessen tekinteni, kivéve, ha e körülmény már kapcsolódik egy másik, a nemzeti jogszabályok értelmében büntetendő bűncselekményhez.

    11. cikkA jogi személyek felelőssége

    (1)         A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek a 3–8. cikkben említett azon bűncselekményekért, amelyeket akár saját nevében, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva olyan személy követett el a jogi személy javára, aki a jogi személyen belül a következők egyikén alapuló vezető tisztséget tölt be:

    a)      a jogi személy képviseletének joga;

    b)  a jogi személy nevében történő döntéshozatal joga;

    c)      a jogi személyen belüli ellenőrzés joga.

    (2)         A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek, amennyiben az (1) bekezdésben említett személy részéről gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé, hogy az adott jogi személy javára egy neki alárendelt személy a 3–8. cikkben említett valamely bűncselekményt elkövesse.

    (3)         A jogi személyeknek az e cikk (1) és (2) bekezdése alapján fennálló felelőssége nem zárja ki a büntetőeljárást azon természetes személyek ellen, akik a 3–8. cikkben említett bármely bűncselekményben tettesként, felbujtóként vagy bűnsegédként működtek közre.

    12. cikkA jogi személyekkel szemben alkalmazandó szankciók

    (1)         A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 11. cikk (1) bekezdése alapján felelősséggel tartozó jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankcióval legyen sújtható, beleértve a büntetőjogi és nem büntetőjogi pénzbírságokat és egyéb szankciókat is, mint például:

    a)      kizárás az állami kedvezményekből és támogatásokból;

    b)  kereskedelmi tevékenység folytatásától való átmeneti vagy végleges eltiltás;

    c)       bírósági felügyelet alá helyezés;

    d)     bíróság által elrendelt felszámolás;

    e)      a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárása.

    (2)         A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 11. cikk (2) bekezdése értelmében felelősséggel tartozó jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal vagy intézkedésekkel legyen sújtható.

    13. cikkJoghatóság

    (1)         A tagállamok megállapítják joghatóságukat a 3–8. cikkben említett bűncselekmények tekintetében, amennyiben a bűncselekményt:

    a)      egészben vagy részben az érintett tagállam területén követték el; vagy

    aa)  az érintett tagállam egy állampolgára követte el, legalább azokban az esetekben, ha az elkövetés helyén a cselekmény bűncselekménynek minősül.

    (2)         Az (1) bekezdés a) pontja szerinti joghatóság megállapításakor a tagállamok biztosítják, hogy a joghatóság kiterjedjen azokra az esetekre, amelyekben

    a)      az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor fizikailag jelen van az érintett tagállam területén, függetlenül attól, hogy a bűncselekmény a területén található információs rendszer ellen irányul-e; vagy

    b)     a bűncselekmény az érintett tagállam területén található információs rendszer ellen irányul, függetlenül attól, hogy az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor fizikailag jelen van-e az adott tagállam területén.

    (3)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha úgy döntenek, hogy a 3–8. cikkben említett, a területükön kívül elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan további joghatóságot állapítanak meg, például amennyiben:

    a)     az elkövető szokásos tartózkodási helye az adott tagállam területén van; vagy

    b)     a bűncselekményt az adott tagállam területén székhellyel rendelkező jogi személy javára követték el.

    14. cikk Információcsere

    (1)         A tagállamok a 3–8. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozó információk cseréjének céljából gondoskodnak saját operatív nemzeti kapcsolattartó pontjuk létrehozásáról, és igénybe veszik a meglévő, a hét minden napján 24 órában rendelkezésre álló operatív kapcsolattartó hálózatot. A tagállamok olyan eljárások működését is biztosítják, amelyek lehetővé teszik, hogy sürgős megkeresés esetén legfeljebb 8 órán belül jelezni tudják, hogy teljesítik-e a segítségkérést, valamint hogy ezt milyen formában és várhatóan mikor teszik.

    (2)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 3–8. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozó információk cseréjére kijelölt kapcsolattartó pontjukról. A Bizottság továbbítja ezeket az információkat a többi tagállamnak, valamint az illetékes szakosított uniós ügynökségeknek és szerveknek.

    (3)         A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megfelelő jelentéstételi csatornák álljanak rendelkezésre annak elősegítéséhez, hogy az illetékes nemzeti hatóságok felé indokolatlan késedelem nélkül be lehessen jelenteni a 3–6. cikkben említett bűncselekményeket.

    15. cikkNyomon követés és statisztika

    (1)         A tagállamok biztosítják a 3–7. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozó statisztikai adatokat rögzítő, előállító és szolgáltató rendszer működését.

    (2)         Az (1) bekezdésben említett statisztikai adatoknak legalább a tagállamok által nyilvántartásba vett, a 3–7. cikkben említett bűncselekmények számára és ▌ a 3–7. cikkben említett bűncselekmények miatt büntetőeljárás alá vont és elítélt személyek számára vonatkozó, meglévő adatokat kell tartalmaznia.

    (3)  A tagállamok továbbítják a Bizottsághoz az e cikknek megfelelően gyűjtött adatokat. A Bizottság gondoskodik a statisztikai jelentések egységes áttekintésének közzétételéről, és annak az illetékes szakosított uniós ügynökségeknek és szerveknek történő megküldéséről.

    16. cikkA 2005/222/IB kerethatározat

    felváltása

    Ez az irányelv az elfogadásában részt vevő tagállamok vonatkozásában a 2005/222/IB kerethatározat helyébe lép, a kerethatározat nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

    Az ezen irányelv elfogadásában részt vevő tagállamok vonatkozásában a felváltott 2005/222/IB kerethatározatra való hivatkozásokat az ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni.

    17. cikkÁtültetés a nemzeti jogba

    (1)         A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek [az elfogadástól számított két év]-tól/-től megfeleljenek ▌.

    (3)  A tagállamok továbbítják a Bizottságnak azon rendelkezések szövegét, amelyek az ezen irányelvből eredő kötelezettségeket nemzeti jogukba átültetik.

    (4)         Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

    18. cikkJelentés

    A Bizottság [AZ ELFOGADÁSTÓL SZÁMÍTOTT NÉGY ÉV]-en belül jelentést nyújt be – szükség esetén jogalkotási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy a tagállamok milyen mértékben tették meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek. Ezzel összefüggésben a Bizottság figyelembe veszi a számítástechnikai bűnözés területére vonatkozó technikai és jogi fejleményeket is, különösen ezen irányelv hatályára való tekintettel.

    19. cikkHatálybalépés

    Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    20. cikkCímzettek

    Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

    _______________

    • [1]  HL C 218., 2011.7.23., 130. o.
    • [2] * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
    • [3]               HL C [...]., [...], [...]. o.
    • [4]               HL C [...]., [...], [...]. o.
    • [5]               HL L 300., 2008.11.11., 42. o.

    VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (28.11.2011)

    az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

    az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
    (COM(2010)0517 – C7‑0293/2010 – 2010/0273(COD))

    A vélemény előadója: Kristiina Ojuland

    RÖVID INDOKOLÁS

    Tekintve, hogy az információs rendszerek elleni esetleges támadások miatt egyre fokozódnak az aggályok, határozottan egyetértünk azzal, hogy az információs rendszerek biztonságát illetően a tagállamok között jobb információcserére van szükség. Egyre sürgetőbb, hogy a tagállamok közötti összehangolt fellépések útján uniós szinten is szembenézzünk az információs rendszerek biztonságának kérdésével.

    Hangsúlyozzuk, hogy a Bizottság jelentős szerepet játszik a már meglévő kezdeményezések előmozdításában és koordinálásában.

    A Külügyi Bizottság, valamint a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság úgy véli, hogy nagyon fontos a haladéktalan fellépés és a válaszlépések, kezdeményezések és programok uniós szintű koordinációjának sürgős megerősítése. Az információs rendszerek biztonságának fokozása érdekében támogatni kell a számítástechnikai katasztrófaelhárító csoportokhoz hasonló rendszerek fejlesztését és az összefogottabb koordinációt.

    Egyetértünk azzal, hogy a különböző európai fellépések és kezdeményezések uniós és azon belül intézményi szintű integrációja és koordinációja érdekében uniós rendszerbiztonsági koordinátort kell kinevezni.

    MÓDOSÍTÁSOK

    a Külügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

    Módosítás  1

    Irányelvre irányuló javaslat

    1 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (1) Az irányelv célkitűzése, hogy közelítse a tagállamok büntető jogszabályait az információs rendszerek elleni támadások terén, és javítsa a tagállamok igazságügyi és egyéb hatóságai – beleértve a rendőrséget és egyéb bűnüldözési szakszolgálatokat – közötti együttműködést.

    (1) Az irányelv célkitűzése, hogy közelítse a tagállamok büntető jogszabályait az információs rendszerek elleni támadások terén, és javítsa a tagállamok és az Unió igazságügyi és egyéb hatóságai – így a rendőrség és az egyéb bűnüldözési szakszolgálatok – közötti együttműködést. Ez a célkitűzés a szervezett bűnözés elleni fellépésre, az információs hálózatok biztonságának hatékonyabb védelmére, valamint a létfontosságú információs hálózatok és adatok védelmére irányuló általános uniós stratégia részét képezi.

    Módosítás  2

    Irányelvre irányuló javaslat

    1 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (1a) Az információs rendszerek létfontosságú szerepet töltenek be az Unió politikai, társadalmi és gazdasági életében. A társadalom egyre fokozottabban függ ezektől a rendszerektől. Jelentős hasznosságuk ellenére azonban összetettségük, valamint az információs rendszerek elleni támadásoknak való kitettségük miatt biztonságunkra nézve számos kockázatot is hordoznak magukban. Az információs rendszerek biztonságának kérdése ezért nem szűnő aggály, és arra tagállami és uniós szinten is hatékony válaszra van szükség.

    Módosítás  3

    Irányelvre irányuló javaslat

    2 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (2) Növekvő veszélyt jelentenek az információs rendszerek elleni támadások, különösen a szervezett bűnözésből eredő fenyegetések eredményeképpen, és egyre nagyobb aggodalmat okoz a tagállamok és az Unió kritikus infrastruktúrájának részét képező információs rendszerek elleni terror- vagy politikai indíttatású támadások lehetősége. Ez veszélyezteti a biztonságosabb információs társadalom, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítását, ezért az Európai Unió szintjén kell fellépni ellene.

    (2) Növekvő veszélyt jelentenek az információs rendszerek elleni támadások. A támadások származhatnak terrorizmusból vagy szervezett bűnözésből, és azokat elkövethetik államok vagy magánszemélyek. Egyre nagyobb aggodalmat okoz a tagállamok és az Unió kritikus infrastruktúrájának részét képező információs rendszerek elleni terror- vagy politikai indíttatású támadások lehetősége. Jelentősen növeli az ilyen támadások kockázatát az, hogy bizonyos jogsértések határokon átívelő jellegűek, valamint az, hogy az elkövetők viszonylag kis kockázat és költségek mellett jelentős bevételhez juthatnak, illetve nagy kárt tudnak okozni. Ez veszélyezteti a biztonságosabb információs társadalom, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítását, ezért nem csak az Európai Unió, hanem a nemzetközi közösség szintjén is fel kell lépni ellene.

    Módosítás  4

    Irányelvre irányuló javaslat

    3 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (3) Bizonyítékok állnak rendelkezésre egyre veszélyesebb, ismétlődő támadásokról, amelyeket a tagállamok számára, valamint a köz- és magánszféra bizonyos feladatai szempontjából kritikus információs rendszerek ellen intéztek. Ezt a tendenciát egyre kifinomultabb eszközök kifejlesztése kíséri, amelyeket a bűnelkövetők különféle számítógépes támadások indítására használhatnak fel.

    (3) Bizonyítékok állnak rendelkezésre egyre veszélyesebb, ismétlődő támadásokról, amelyeket a tagállamok és az Unió számára, valamint a köz- és magánszféra bizonyos feladatai, vagy az Unió szempontjából kritikus információs rendszerek ellen intéznek. Ezt a tendenciát a számítógépes technológia, és annak eredményeképpen egyre kifinomultabb eszközök gyors kifejlesztése kíséri, amelyeket a bűnelkövetők különféle, köztük jelentős gazdasági és társadalmi károkozással járó számítógépes támadások indítására használhatnak fel.

    Módosítás  5

    Irányelvre irányuló javaslat

    4 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (4a) Mindenre kiterjedő, megbízható és független értékelést kell végezni az információs rendszerek elleni támadások kockázatának általános szintjéről. Az uniós intézményeknek ehhez kellene igazítaniuk információs rendszereik biztonsági szintjét.

    Módosítás  6

    Irányelvre irányuló javaslat

    4 b preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (4b) A különböző kezdeményezések, programok és fellépések összehangolása érdekében uniós szintű koordinációra van szükség.

    Módosítás  7

    Irányelvre irányuló javaslat

    6 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (6) A tagállamoknak szankciókat kell megállapítaniuk az információs rendszerek elleni támadásokra. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

    (6) A tagállamoknak az ilyen jellegű támadásoktól való elrettentésre és az azokkal szembeni fellépésre irányuló, szélesebb értelemben vett nemzeti stratégiáik részeként szankciókat kell megállapítaniuk az információs rendszerek elleni támadásokra. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A fenyegetettség határokon átnyúló jellege miatt a tagállamoknak a szankciókat össze kell hangolniuk, és ezáltal csökkenteniük kell a jogsértések szankcionálása közötti Unión belüli különbségeket.

    Módosítás  8

    Irányelvre irányuló javaslat

    8 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (8a) A Tanácsnak és a Bizottságnak fel kell szólítania azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták az Európa Tanács számítógépes bűnözésről szóló egyezményét, hogy késlekedés nélkül tegyék ezt meg.

    Módosítás  9

    Irányelvre irányuló javaslat

    11 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (11a) Az információs rendszerek elleni támadások megelőzése és az azok elleni fellépés érdekében alapvető fontosságú a hatóságok, valamint a magánszféra és a civil társadalom közötti együttműködés. A számítógépet gyakorta használó felhasználókról lévén szó, valamint a megbízható és jól működő rendszerek biztosítására irányuló felelősség megosztásának szükségessége miatt folyamatos párbeszédre van szükség e felekkel. Az adatbiztonságot előtérbe helyező mentalitás kialakítása céljából a számítógépes rendszerekben érdekelt felek körében tudatosítani kell a problémát.

    Módosítás  10

    Irányelvre irányuló javaslat

    11 b preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (11b) A számítástechnikai rendszereket érő támadások elleni védekezéssel kapcsolatos közelmúltbeli, például az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) berkein belül indított kezdeményezéseket és projekteket a tagállamok védelmi képességeinek fokozása érdekében támogatni kell. Szorosabb együttműködést kell kialakítani mind az Európai Védelmi Ügynökséggel (EDA), mind a NATO Kibervédelmi Kiválósági Együttműködési Központjával (CCDCOE), különösen a kapacitásépítés és a képzés terén.

    Módosítás  11

    Irányelvre irányuló javaslat

    12 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (12) Ezen irányelv értelmében össze kell gyűjteni a bűncselekményekkel kapcsolatos adatokat, hogy uniós szinten átfogóbb képet lehessen kialakítani a problémáról a hatékonyabb válaszlépések megtétele érdekében. Az adatok továbbá a szakosított ügynökségeket, például az Europolt és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget segítenék abban, hogy alaposabban felmérjék a számítógépes bűnözés mértékét, illetve a hálózat- és információbiztonság helyzetét Európában.

    (12) Ezen irányelv értelmében össze kell gyűjteni a bűncselekményekkel kapcsolatos adatokat, hogy uniós szinten átfogóbb képet lehessen kialakítani a problémáról a hatékonyabb válaszlépések megtétele érdekében. A tagállamoknak a Bizottság és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség segítségével fokozniuk kell az információs rendszerek elleni támadásokra vonatkozó információk megosztását. Az adatok továbbá a szakosított ügynökségeket, például az Europolt és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget segítenék abban, hogy alaposabban felmérjék a számítógépes bűnözés mértékét és hatását, illetve a hálózat- és információbiztonság helyzetét Európában. A jelenlegi és várható kockázatok jobb ismerete révén hatékonyabb döntéseket lehet hozni az információs rendszerek elleni támadásoktól való elrettentés és az azok elleni fellépés, illetve a károk csökkentése tekintetében.

    Módosítás  12

    Irányelvre irányuló javaslat

    12 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (12a) Az állami és magánszereplők közötti és információcserével foglalkozó partnerség fontos szerepet játszik az információs rendszerek biztonságának fokozásában. A Bizottságnak ezért fontolóra kellene vennie annak megvalósíthatóságát, hogy keretet vagy eszközöket bocsát az állami és magánszereplők közötti partnerségek rendelkezésére annak érdekében, hogy azok az interoperabilitást szolgáló információs minőségi normák bevezetése, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartása, a hatalmi ágak elválasztása és a demokratikus ellenőrzés biztosítása érdekében nemzeti és európai szinten együttműködhessenek egymással.

    Módosítás  13

    Irányelvre irányuló javaslat

    13 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (13) A tagállami jogszabályokban az információs rendszerek elleni támadások területére vonatkozó szabályozottság mértékében és módjában fennálló jelentős különbségek akadályozhatják a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet, és megnehezíthetik a hatékony rendőrségi és igazságügyi együttműködést e területen. A modern információs rendszerek transznacionális és határok nélküli jellegéből adódóan az ilyen rendszerek elleni támadások szintén határokon átnyúló természetűek, így hangsúlyozottan sürgős szükség van a büntető jogszabályok e területen történő közelítését célzó további intézkedésekre. Emellett az információs rendszerek elleni támadások miatt indított büntetőeljárások összehangolását megkönnyíti majd a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló 2009/948/IB tanácsi kerethatározat elfogadása.

    (13) A tagállami jogszabályokban az információs rendszerek elleni támadások területére vonatkozó szabályozottság mértékében és módjában fennálló jelentős különbségek akadályozhatják a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet, és megnehezíthetik a hatékony rendőrségi és igazságügyi együttműködést e területen. A modern információs rendszerek transznacionális és határok nélküli jellegéből adódóan az ilyen rendszerek elleni támadások szintén határokon átnyúló természetűek, így hangsúlyozottan sürgős szükség van a büntető jogszabályok e területen történő közelítését célzó, uniós szintű további intézkedésekre. Az ENSZ-hez, a NATO-hoz, az Európa Tanácshoz vagy az EBESZ-hez hasonló, a témában érintett szervezetekkel, illetve egyéb nemzetközi érdekelt felekkel való szoros együttműködés révén az Uniónak az adathálózati biztonság tekintetében szélesebb körű nemzetközi együttműködésre kell törekednie. Emellett az információs rendszerek elleni támadások miatt indított büntetőeljárások összehangolását megkönnyíti majd a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló 2009/948/IB tanácsi kerethatározat elfogadása.

    Módosítás  14

    Irányelvre irányuló javaslat

    16 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (16) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartájában kifejezésre juttatott alapelveket, beleértve a személyes adatok védelmét, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot, valamint a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának az elveit. Ennek az irányelvnek a célja különösen az említett jogok és alapelvek teljes tiszteletben tartásának biztosítása, ezért ezt ennek megfelelően kell végrehajtani.

    (16) Ez az irányelv, és annak bármilyen gyakorlati alkalmazása tiszteletben tartja az alapvető jogokat, elsősorban a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartájában kifejezésre juttatott alapelveket, beleértve a személyes adatok védelmét, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot, valamint a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának az elveit. Ennek az irányelvnek a célja különösen az említett jogok és alapelvek teljes tiszteletben tartásának biztosítása, ezért ezt ennek megfelelően kell végrehajtani. Az internet szabad és nyílt jellegét ez az irányelv nem sértheti.

    Módosítás  15

    Irányelvre irányuló javaslat

    16 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (16a) A Tanácsnak és a Bizottságnak a harmadik országokkal folytatott tárgyalások és együttműködés során ragaszkodnia kell a számítástechnikai bűnözés, többek között az információs rendszerek elleni támadások megelőzését és az azokkal szembeni fellépést, valamint az információs rendszerek biztonságát szolgáló minimumelőírásokhoz.

    Módosítás  16

    Irányelvre irányuló javaslat

    16 b preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (16b) A Bizottságnak meg kellene találnia annak a módját, hogy hogyan lehetne a harmadik országok segítségére az információs rendszerek biztonságát és védelmét szolgáló kapacitások bővítésében.

    Módosítás  17

    Irányelvre irányuló javaslat

    14 cikk – 2 a bekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (2a) Az internet ellenálló képességének és stabilitásának, valamint az információbiztonság megvalósítására irányuló egyéb tevékenységek előmozdítása érdekében a Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak.

    Módosítás  18

    Irányelvre irányuló javaslat

    14 cikk – 2 b bekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (2b) A Tanács Tanácsnak pontosítania kell, hogy a Politikai és Biztonsági Bizottság, valamint egyéb szervei milyen szerepet töltenek be az információs rendszereket esetlegesen érő támadások elleni fellépésben.

    Módosítás  19

    Irányelvre irányuló javaslat

    14 cikk – 2 c bekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (2c) A tagállamoknak fokozniuk kell az információs rendszerek biztonságát érintő információcserét. A Bizottság segítségével a tagállamoknak keresniük kell a kapcsolatot különösen azokkal a harmadik országokkal, ahonnan a támadások legtöbbször kiindulnak.

    Módosítás  20

    Irányelvre irányuló javaslat

    15 cikk – 3 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (3) A tagállamok továbbítják a Bizottsághoz az e cikknek megfelelően gyűjtött adatokat. Biztosítják továbbá a statisztikai jelentések egységes áttekintésének a közzétételét.

    (3) A tagállamok továbbítják a Bizottsághoz az e cikknek megfelelően gyűjtött adatokat. Biztosítják továbbá a statisztikai jelentések egységes áttekintésének az Európai Parlamenthez történő benyújtását, és közzétételét.

    Módosítás  21

    Irányelvre irányuló javaslat

    15 cikk – 3 a bekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (3a) Az uniós kezdeményezések, programok és fellépések uniós intézményeken belüli integrációja és koordinációja érdekében uniós rendszerbiztonsági koordinátort kell kinevezni.

    ELJÁRÁS

    Cím

    Az információs rendszerek elleni támadások és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezése

    Hivatkozások

    COM(2010)0517 – C7-0293/2010 – 2010/0273(COD)

    Illetékes bizottság

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    LIBE

    7.10.2010

     

     

     

    Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    AFET

    7.4.2011

     

     

     

    Előadó(k)

           A kijelölés dátuma

    Kristiina Ojuland

    29.3.2011

     

     

     

    Az elfogadás dátuma

    22.11.2011

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    38

    8

    0

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Sir Robert Atkins, Frieda Brepoels, Elmar Brok, Marietta Giannakou, Andrzej Grzyb, Takis Hadjigeorgiou, Anna Ibrisagic, Othmar Karas, Ioannis Kasoulides, Tunne Kelam, Evgeni Kirilov, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Krzysztof Lisek, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, Barry Madlener, Francisco José Millán Mon, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Raimon Obiols, Justas Vincas Paleckis, Ioan Mircea Paşcu, Cristian Dan Preda, Libor Rouček, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, Werner Schulz, Marek Siwiec, Charles Tannock, Inese Vaidere, Kristian Vigenin, Sir Graham Watson

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Laima Liucija Andrikienė, Elena Băsescu, Tanja Fajon, Diogo Feio, Monica Luisa Macovei, Emilio Menéndez del Valle, György Schöpflin, Traian Ungureanu, Ivo Vajgl, Renate Weber, Janusz Władysław Zemke

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

    Luís Paulo Alves, Sylvie Guillaume, Vladimir Urutchev

    VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (11.11.2011)

    az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

    az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatról
    (COM(2010)0517 – C7‑0293/2010 – 2010/0273(COD))

    A vélemény előadója: Christian Ehler

    módosítások

    A Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

    Módosítás  1

    Irányelvre irányuló javaslat

    1 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (1) Az irányelv célkitűzése, hogy közelítse a tagállamok büntető jogszabályait az információs rendszerek elleni támadások terén, és javítsa a tagállamok igazságügyi és egyéb hatóságai – beleértve a rendőrséget és egyéb bűnüldözési szakszolgálatokat – közötti együttműködést.

    (1) A szervezett bűnözés elleni küzdelmet, a számítógépes hálózatok ellenállásának növelését, a kritikus informatikai infrastruktúrák és adatok védelmét szolgáló általános uniós stratégia részét képező, itt tárgyalt irányelv célkitűzése, hogy közelítse a tagállamok büntető jogszabályait az információs rendszerek elleni támadások terén, és javítsa a tagállamok igazságügyi és egyéb hatóságai – beleértve a rendőrséget, az egyéb bűnüldözési szakszolgálatokat –, továbbá a Bizottság, az Eurojust, az Europol, a nemzeti számítástechnikai katasztrófaelhárító csoportok és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség közötti együttműködést egy közös és átfogó uniós megközelítés érdekében.

    Módosítás  2

    Irányelvre irányuló javaslat

    1 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (1a) Az információs rendszerek a politikai, társadalmi és gazdasági interakció kulcstényezői Európában. A társadalom nagy- és egyre növekvő mértékben függ az ilyen rendszerektől. E rendszerek zökkenőmentes működése és biztonsága Európában létfontosságú a belső piac fejlődése és a versenyképes és innovatív gazdaság szempontjából. Ugyanakkor miközben az információs rendszerek hatalmas előnyökkel járnak, biztonságunkra nézve számos kockázatot is hordoznak összetettségük és a számítógépes bűnözés különböző típusainak való kiszolgáltatottságuk következtében. Az információs rendszerek biztonsága így állandó figyelmet követel, és szükségessé teszi a tagállamok és az Unió hatékony válaszintézkedéseit.

    Módosítás  3

    Irányelvre irányuló javaslat

    2 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (2) Növekvő veszélyt jelentenek az információs rendszerek elleni támadások, különösen a szervezett bűnözésből eredő fenyegetések eredményeképpen, és egyre nagyobb aggodalmat okoz a tagállamok és az Unió kritikus infrastruktúrájának részét képező információs rendszerek elleni terror- vagy politikai indíttatású támadások lehetősége. Ez veszélyezteti a biztonságosabb információs társadalom, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítását, ezért az Európai Unió szintjén kell fellépni ellene.

    (2) Információs rendszerek elleni támadásokat a legkülönfélébb szereplők, köztük terroristák, a szervezett bűnözés csoportjai, országok vagy elszigetelt egyének indíthatnak. Növekvő veszélyt jelentenek az uniós és a globális információs rendszerek működésére, és egyre nagyobb aggodalmat okoz a tagállamok és az Unió kritikus infrastruktúrájának részét képező információs rendszerek elleni terror- vagy politikai indíttatású támadások lehetősége. Bizonyos bűncselekmények határokon átnyúló jellege és az elkövetőkre háruló viszonylag alacsony kockázat és költség együtt a megszerezhető hatalmas haszonnal és a kárral, amelyet a támadások okozhatnak, jelentős mértékben növeli e fenyegetettséget. Ez veszélyezteti a biztonságosabb információs társadalom, valamint a szabadságon, a demokrácián, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítását, aláássa az európai egységes digitális piac megteremtését, ezért az Európai Unió szintjén kell fellépni ellene, valamint nemzetközi szinten, például az Európa Tanács számítógépes bűnözésről szóló 2001. évi egyezménye révén.

    Módosítás  4

    Irányelvre irányuló javaslat

    2 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (2a) Az európai hálózatok vagy információs rendszerek elleni legutóbbi informatikai támadások jelentős gazdasági és biztonsági kárt okoztak az Uniónak.

    Indokolás

    Utalás az európai intézmények elleni 2011. márciusi informatikai támadásokra, valamint az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer többszöri feltörésére, amelynek következtében több millió euró értékben loptak el kibocsátási egységeket.

    Módosítás  5

    Irányelvre irányuló javaslat

    3 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (3) Bizonyítékok állnak rendelkezésre egyre veszélyesebb, ismétlődő támadásokról, amelyeket a tagállamok számára, valamint a köz- és magánszféra bizonyos feladatai szempontjából kritikus információs rendszerek ellen intéztek. Ezt a tendenciát egyre kifinomultabb eszközök kifejlesztése kíséri, amelyeket a bűnelkövetők különféle számítógépes támadások indítására használhatnak fel.

    (3) Bizonyítékok állnak rendelkezésre egyre veszélyesebb, ismétlődő, többek között elosztott szolgáltatásbénító támadásokról, amelyeket nemzetközi szervezetek, országok és az Unió számára, valamint a köz- és magánszféra bizonyos feladatai szempontjából kritikus információs rendszerek ellen intéztek. Az efféle támadások jelentős gazdasági károkat okozhatnak, az információs rendszerek és a kommunikáció megszakítása, és a kereskedelmi szempontból fontos bizalmas információ vagy más adatok elvesztése, illetve megváltoztatása révén. Különösen az innovatív kkv-k a legérintettebbek, amelyek az információs rendszerek megfelelő működésétől és hozzáférhetőségétől függenek, ugyanakkor az információbiztonságra potenciálisan kevesebb forrást tudnak biztosítani. Ezt a tendenciát az információs technológia gyors fejlődése és ebből adódóan az egyre kifinomultabb eszközök kifejlesztése kíséri, amelyeket a bűnelkövetők különféle számítógépes támadások indítására használhatnak fel, amelyek közül néhány jó eséllyel gazdasági és társadalmi károkat okozhat.

    Módosítás  6

    Irányelvre irányuló javaslat

    4 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (4) A kerethatározat alkalmazása során a tagállamok következetes szemléletének biztosítása érdekében fontos a közös meghatározások kialakítása e téren, különösen az információs rendszerek és a számítógépes adatok vonatkozásában.

    (4) A kerethatározat alkalmazása során a tagállamok következetes és egységes szemléletének biztosítása érdekében alapvető a közös meghatározások kialakítása e téren, különösen az információs rendszerek és a számítógépes adatok, továbbá az információs rendszereket és a számítógépes adatokat érintő bűncselekmények vonatkozásában.

    Módosítás  7

    Irányelvre irányuló javaslat

    6 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (6) A tagállamoknak szankciókat kell megállapítaniuk az információs rendszerek elleni támadásokra. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

    (6) A tagállamok, az Unió és a magánszektor által hozott, az információs rendszerek biztonságának és integritásának növelését, valamint a támadások megakadályozását és hatásuk minimalizálását szolgáló intézkedéseken túlmenően a tagállamoknak az ilyen támadások megakadályozása érdekében hatékony intézkedéseket és harmonizált szankciókat kell megállapítaniuk az információs rendszerek elleni támadásokat illetően, és ezeket tágabb nemzeti stratégiák keretében kell elfogadniuk, hogy e támadásokat elhárítsák, és velük szemben felvegyék a küzdelmet. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Tekintettel a fenyegetések gyakran határokon átnyúló jellegére, a tagállamok által alkalmazott szankciók és büntetések konvergenciájára van szükség, amelynek célja a tagállamok közötti eltérések csökkentése az Unión belül elkövetett bűncselekmények kezelése terén.

    Módosítás  8

    Irányelvre irányuló javaslat

    6 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (6a) A tagállamoknak, az Uniónak és a magánszektornak az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel együttműködve intézkedéseket kell hoznia az információs rendszerek biztonságának és integritásának növelése, a támadások megelőzése és a támadások hatásainak minimálisra csökkentése érdekében.

    Módosítás  9

    Irányelvre irányuló javaslat

    8 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (8) A Tanács 2008. november 27–28-i következtetése jelezte, hogy a tagállamokkal és a Bizottsággal közösen új stratégiát kell kidolgozni, figyelembe véve az Európa Tanács számítógépes bűnözésről szóló 2001. évi egyezményét. Ez az egyezmény szolgál a számítástechnikai bűnözés, többek között az információs rendszerek ellentámadások leküzdésének jogi referenciakeretéül. Ez az irányelv az említett egyezményre épül.

    (8) A Tanács 2008. november 27–28-i következtetése jelezte, hogy a tagállamokkal és a Bizottsággal közösen új stratégiát kell kidolgozni, figyelembe véve az Európa Tanács számítógépes bűnözésről szóló 2001. évi egyezményét. A Tanácsnak és a Bizottságnak szorgalmaznia kell, hogy az összes olyan tagállam, amely még nem ratifikálta az egyezményt, ezt haladéktalanul tegye meg. Ez az egyezmény szolgál a számítástechnikai bűnözés, többek között az információs rendszerek ellentámadások leküzdésének jogi referenciakeretéül. Ez az irányelv figyelembe veszi az említett egyezmény vonatkozó rendelkezéseit.

    Módosítás  10

    Irányelvre irányuló javaslat

    10 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (10) Ez az irányelv nem kívánja büntetőjogi felelősség alá vonni azokat a cselekményeket, amelyeket nem jogsértő szándékkal követtek el, mint például az információs rendszerek jóváhagyott tesztelése vagy védelme.

    (10) Ez az irányelv nem terjed ki az információs rendszerek biztonságát szolgáló intézkedésekre, például hogy az információs rendszer alkalmas legyen az irányelvben meghatározott bűncselekmények megakadályozására vagy az ilyen tevékenységekre használt vagy használni tervezett eszközök eltávolítására. Továbbá nem kívánja büntetőjogi felelősség alá vonni azokat a cselekményeket, amelyek esetében az irányelvben felsorolt bűncselekmények objektív kritériumai teljesülnek, de a cselekményt nem jogsértő szándékkal követték el, mint például az információs rendszerek jóváhagyott tesztelése vagy védelme.

    Indokolás

    Figyelembe véve a rosszindulatú és nem rosszindulatú hozzáférés (automatikus frissítések stb.) közötti gyakran homályos határvonalat, a módosítás célja világossá tenni, hogy például a vírusirtó szoftverek vagy víruseltávolító eszközök működése vagy a fertőzött eszközök karanténba helyezése teljes mértékben az irányelv hatályán kívül esik.

    Módosítás  11

    Irányelvre irányuló javaslat

    11 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (11) Ez az irányelv megerősíti az olyan, információcserére használt hálózatok fontosságát, mint amilyen a G8 és az Európa Tanács kapcsolattartó pontjainak a hét minden napjának 24 órájában működő hálózata, amelyek azonnali segítséget nyújtanak az információs rendszereket és adatokat érintő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz, illetve a bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékok elektronikus formában történő gyűjtéséhez. A nagyszabású támadások végrehajtásának sebességét figyelembe véve minden tagállamnak képesnek kell lennie arra, hogy haladéktalanul válaszoljon a kapcsolattartó pontok hálózatától érkező kérésekre. A segítségnyújtás magában foglalja a következő intézkedések elősegítését vagy közvetlen elvégzését: technikai tanácsadás, adatok megőrzése, bizonyítékok gyűjtése, jogi információk nyújtása és a gyanúsítottak hollétének a megállapítása.

    (11) Ez az irányelv megerősíti az olyan, információcserére használt hálózatok fontosságát, mint amilyen a G8 és az Európa Tanács kapcsolattartó pontjainak a hét minden napjának 24 órájában működő hálózata, amelyek azonnali segítséget nyújtanak az információs rendszereket és adatokat érintő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz, illetve a bűncselekményekkel vagy bűncselekmények elkövetésének szándékával kapcsolatos bizonyítékok gyűjtéséhez. A nagyszabású támadások végrehajtásának sebességét figyelembe véve minden tagállamnak, az Európai Uniónak és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségnek képesnek kell lennie arra, hogy haladéktalanul és hatékonyan válaszoljon a kapcsolattartó pontok hálózatától érkező kérésekre. A segítségnyújtás magában foglalja a következő intézkedések elősegítését vagy közvetlen elvégzését: technikai segítségnyújtás, többek között az információs rendszer funkcióinak helyreállítására vonatkozóan, adatok megőrzése a személyes adatok védelmével kapcsolatos elvekkel összhangban, bizonyítékok gyűjtése, jogi információk nyújtása, a veszélyeztetett és/vagy a megszerzett információk beazonosítása és a gyanúsítottak hollétének és személyazonosságának a megállapítása.

    Módosítás  12

    Irányelvre irányuló javaslat

    11 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (11a) az információs rendszerek elleni támadások megelőzése és leküzdése során nagyon fontos, hogy a hatóságok együttműködjenek a magánszférával és a civil társadalommal. Folyamatos párbeszédet kell kialakítani ezekkel a partnerekkel, mivel széles körben igénybe veszik az információs rendszereket, valamint azért, mert a rendszerek stabil és megfelelő működése érdekében meg kell osztani a felelősséget. Az informatikai biztonság kultúrájának megteremtéséhez fontos, hogy valamennyi érdekelt fél figyelmét felhívjuk az információs rendszerek tudatos alkalmazására.

    Módosítás  13

    Irányelvre irányuló javaslat

    12 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (12) Ezen irányelv értelmében össze kell gyűjteni a bűncselekményekkel kapcsolatos adatokat, hogy uniós szinten átfogóbb képet lehessen kialakítani a problémáról a hatékonyabb válaszlépések megtétele érdekében. Az adatok továbbá a szakosított ügynökségeket, például az Europolt és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget segítenék abban, hogy alaposabban felmérjék a számítógépes bűnözés mértékét, illetve a hálózat- és információbiztonság helyzetét Európában.

    (12) Ezen irányelv értelmében össze kell gyűjteni a bűncselekményekkel kapcsolatos adatokat, hogy uniós szinten átfogóbb képet lehessen kialakítani a problémáról a hatékonyabb válaszlépések megtétele érdekében. A tagállamoknak a Bizottság és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség támogatásával fokozniuk kell az információs rendszerek elleni támadásokkal kapcsolatos információcserét. Az adatok továbbá a szakosított testületeket és ügynökségeket, például a tagállami CERT-eket, az Europolt és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget segítenék abban, hogy alaposabban felmérjék a számítógépes bűnözés mértékét, illetve a hálózat- és információbiztonság helyzetét az Unióban, és támogassák a tagállamokat az információs rendszerek biztonságát érintő eseményekre adandó válaszintézkedések elfogadásában. A jelenlegi és jövőbeli kockázatok megfelelőbb ismerete elősegíti, hogy az információs rendszerek elleni támadások által okozott károk megakadályozására, leküzdésére vagy korlátozására vonatkozóan megfelelőbb döntések szülessenek.

    Módosítás  14

    Irányelvre irányuló javaslat

    12 a preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (12a) Míg a büntetőjogban ennek az irányelvnek szigorú követelményeknek kell megfelelnie a jogbiztonság és az előreláthatóság tekintetében, ahhoz, hogy hozzá lehessen igazítani a jövőbeni fejlesztésekhez, ami elvezethet az irányelv hatályának kiterjesztéséhez is, rugalmas mechanizmusra van szükség, ami az irányelvnek az adatgyűjtésre és információcserére vonatkozó rendelkezései, valamint a Bizottság azon kötelezettsége révén teljesül, hogy az irányelv alkalmazásáról rendszeresen jelentést kell készítenie, és amennyiben szükséges, javaslatokat kell tennie. A jövőbeni fejlesztések közé tartoznak az olyan technológiai fejlesztések, amelyek például az információs rendszerek elleni támadások területén hatékonyabb végrehajtást tesznek lehetővé, vagy amelyek megkönnyítik az ilyen támadások megelőzését vagy enyhítését.

    Indokolás

    Jóllehet a büntetések bevezetését értékelik, a számítástechnikai bűnözés legyőzését célzó átfogó uniós megközelítésnek nemcsak a hatékony bűnüldözésre kell összpontosítani, hanem olyan stratégiák és eszközök kidolgozására, amelyek ezeket a bűncselekményeket megakadályozzák.

    Módosítás  15

    Irányelvre irányuló javaslat

    12 b preambulumbekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (12b) Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségnek stratégiai szerepet kell játszania a tagállamok és az uniós intézmények erőfeszítéseinek összehangolásában. Az Ügynökséget meg lehet bízni például a köztük zajló információcsere felügyeletével, és így egyetlen kapcsolattartó pontként, illetve az Unió számítógépes biztonságát érintő események nyilvántartójaként működne. Az ezen irányelvben említett bűncselekményekre vonatkozó adatok összegyűjtésével is meg lehet bízni az Ügynökséget, valamint azzal, hogy az adatok alapján készítsen jelentéseket az információs rendszerek és a számítástechnikai adatok biztonságának az Unió egészében kialakult helyzetéről.

    Módosítás  16

    Irányelvre irányuló javaslat

    13 preambulumbekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (13) A tagállami jogszabályokban az információs rendszerek elleni támadások területére vonatkozó szabályozottság mértékében és módjában fennálló jelentős különbségek akadályozhatják a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet, és megnehezíthetik a hatékony rendőrségi és igazságügyi együttműködést e területen. A modern információs rendszerek transznacionális és határok nélküli jellegéből adódóan az ilyen rendszerek elleni támadások szintén határokon átnyúló természetűek, így hangsúlyozottan sürgős szükség van a büntető jogszabályok e területen történő közelítését célzó további intézkedésekre. Emellett az információs rendszerek elleni támadások miatt indított büntetőeljárások összehangolását megkönnyíti majd a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló 2009/948/IB tanácsi kerethatározat elfogadása.

    (13) A tagállami jogszabályokban az információs rendszerek elleni támadások területére vonatkozó szabályozottság mértékében és módjában fennálló jelentős különbségek akadályozhatják a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet, és megnehezíthetik a hatékony rendőrségi és igazságügyi együttműködést e területen. A modern információs rendszerek transznacionális és határok nélküli jellegéből adódóan az ilyen rendszerek elleni támadások szintén határokon átnyúló természetűek, így hangsúlyozottan sürgős szükség van a nemzeti büntető jogszabályok e területen történő közelítését célzó, uniós szintű további intézkedésekre. Az Uniónak a hálózati és információs rendszerek biztonsága terén hasonlóképpen fokoznia kell a nemzetközi együttműködést, és abba be kell vonnia minden érintett nemzetközi partnert. Emellett az információs rendszerek elleni támadások miatt indított büntetőeljárások összehangolását megkönnyíti majd a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló 2009/948/IB tanácsi kerethatározat elfogadása.

    Módosítás  17

    Irányelvre irányuló javaslat

    1 cikk – 1 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    Ezen irányelv meghatározza a bűncselekményi tényállásokat az információs rendszerek elleni támadások terén, és létrehozza az ilyen bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételekhez kapcsolódó szabályozási minimumokat. További célja, hogy közös rendelkezéseket vezessen be ezen a területen az említett támadások megelőzése és az európai büntetőjogi együttműködés javítása érdekében.

    Ezen irányelv meghatározza a bűncselekményi tényállásokat az információs rendszerek elleni támadások terén, és létrehozza az ilyen bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételekhez kapcsolódó harmonizált szabályozási minimumokat. További célja, hogy közös rendelkezéseket vezessen be az említett támadások megelőzése és az ellenük való küzdelem, valamint az e területen – különösen a büntetőjog vonatkozásábanmegvalósuló európai együttműködés javítása érdekében.

    Módosítás  18

    Irányelvre irányuló javaslat

    2 cikk – d pont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    d) „jogosulatlanul”: olyan módon történő hozzáférés vagy beavatkozás a rendszerbe, amelyet a rendszernek vagy a rendszer részének tulajdonosa vagy egyéb jogosultja nem engedélyezett, vagy amelyet a nemzeti jogszabályok nem tesznek lehetővé.

    d) „jogosulatlanul”: olyan módon történő hozzáférés vagy beavatkozás a rendszerbe, amelyet a rendszernek vagy a rendszer részének tulajdonosa vagy egyéb jogosultja nem engedélyezett, vagy amelyet a nemzeti vagy az uniós jogszabályok nem tesznek lehetővé.

    Módosítás  19

    Irányelvre irányuló javaslat

    7 cikk – b pont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    b) olyan számítógépes jelszavak, hozzáférési kódok vagy hasonló adatok, amelyekkel egy információs rendszerhez vagy annak egy részéhez hozzá lehet férni.

    b) olyan számítógépes jelszavak, hozzáférési kódok, digitális vagy fizikai biztonsági tokenek vagy hasonló adatok, amelyekkel egy információs rendszerhez vagy annak egy részéhez hozzá lehet férni.

    Módosítás  20

    Irányelvre irányuló javaslat

    8 cikk – 1 a bekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (1a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy bűncselekménynek minősüljön az azonosító adatok olyan személyeknek történő engedély nélküli továbbítása, akiknek célja a 3–7. cikkben említett bármely tevékenység folytatása.

    Módosítás  21

    Irányelvre irányuló javaslat

    8 cikk – 1 b bekezdés (új)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

     

    (1b) A tagállamok biztosítják, hogy ha a 3–7. cikk szerinti jogsértést egy olyan személy követi el, akinek alkalmazotti minőségében hozzáférése van az információs rendszerek részét képező biztonsági rendszerekhez, akkor az súlyosbító körülménynek és bűncselekménynek minősüljön.

    Módosítás  22

    Irányelvre irányuló javaslat

    10 cikk – 2 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (2) A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 3–6. cikkben említett bűncselekményekért járó szabadságvesztés maximális időtartama legalább öt év legyen, amennyiben azokat olyan eszközök felhasználásával követték el, amelyek jelentős számú információs rendszert érintő, vagy például a megszakadó rendszerszolgáltatásokból, a költségekből és a személyes adatok elvesztéséből kifolyólag tetemes kárt okozó támadások indítására alkalmasak.

    (2) A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 3–6. cikkben említett bűncselekményekért járó szabadságvesztés maximális időtartama legalább öt év legyen, amennyiben azokat olyan eszközök felhasználásával követték el, amelyek jelentős számú információs rendszert érintő, vagy például a megszakadó rendszerszolgáltatásokból, a költségekből és a személyes vagy különleges adatok elvesztéséből kifolyólag tetemes kárt okozó támadások indítására alkalmasak.

    Módosítás  23

    Irányelvre irányuló javaslat

    13 cikk – 1 bekezdés – c pont

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    c) olyan jogi személy javára követték el, amelynek az érintett tagállam területén van a székhelye.

    c) az érintett tagállam területén bejegyzett jogi személy javára követték el.

    Módosítás  24

    Irányelvre irányuló javaslat

    14 cikk – 1 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (1) A tagállamok igénybe veszik a 3–8. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozó információk cseréjének céljából és az adatvédelmi szabályokkal összhangban, a meglévő, a hét minden napjának 24 órájában rendelkezésre álló operatív kapcsolattartó hálózatot. A tagállamoknak továbbá olyan eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek segítségével legfeljebb nyolc órán belül válaszolni tudnak a sürgős kérésekre. A válasznak tartalmaznia kell legalább azt, hogy tudják-e teljesíteni a segítségkérést, és ha igen, milyen formában, illetve mikor.

    (1) A tagállamok a 3–8. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozó információk cseréjének céljából és az adatvédelmi szabályokkal összhangban gondoskodnak saját operatív nemzeti kapcsolattartó pont létrehozásáról, és igénybe veszik a meglévő, a hét minden napjának 24 órájában rendelkezésre álló operatív kapcsolattartó hálózatot, valamint továbbítják az ilyen információkat a Bizottságnak és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségnek. A tagállamoknak továbbá olyan eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek segítségével legfeljebb nyolc órán belül válaszolni tudnak a sürgős kérésekre. A válasznak hatékonynak kell lennie, és adott esetben magában kell foglalnia a következő intézkedések megkönnyítését vagy közvetlen végrehajtását: technikai tanácsadás, többek között az információs rendszer funkcióinak helyreállítására vonatkozóan, adatok megőrzése a személyes adatok védelmével kapcsolatos elvekkel összhangban, bizonyítékok gyűjtése, jogi információk nyújtása és a gyanúsítottak hollétének és személyazonosságának a megállapítása. A kapcsolattartó pontoknak jelezniük kell, hogy a segítségkérést milyen formában és határidővel tudják teljesíteni.

    Módosítás  25

    Irányelvre irányuló javaslat

    14 cikk – 2 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot 3–8. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozó információk cseréjére kijelölt kapcsolattartó pontjukról. A Bizottság továbbítja ezeket az információkat a többi tagállamnak.

    (2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az Eurojustot és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget a 3–8. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozó információk cseréjére kijelölt kapcsolattartó pontjukról. A Bizottság továbbítja ezeket az információkat a többi tagállamnak.

    Módosítás  26

    Irányelvre irányuló javaslat

    15 cikk – 3 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (3) A tagállamok továbbítják a Bizottsághoz az e cikknek megfelelően gyűjtött adatokat. Biztosítják továbbá a statisztikai jelentések egységes áttekintésének a közzétételét.

    (3) A tagállamok továbbítják a Bizottsághoz, az Europolhoz és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséghez az e cikknek megfelelően gyűjtött adatokat, biztosítják továbbá a statisztikai jelentések időszakosan történő, egységes áttekintésének a közzétételét.

    Módosítás  27

    Irányelvre irányuló javaslat

    18 cikk – 1 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (1) A Bizottság az ezen irányelv tagállami alkalmazásáról – az esetleges javaslatokat is tartalmazó – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak [AZ ELFOGADÁSTÓL SZÁMÍTOTT NÉGY ÉV] elteltével és azt követően háromévente.

    (1) Az összes érdekelt féllel való konzultációt követően a Bizottság az ezen irányelv tagállami alkalmazásáról – az esetleges javaslatokat is tartalmazó – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak [AZ ELFOGADÁSTÓL SZÁMÍTOTT NÉGY ÉV] elteltével és azt követően háromévente. Valamennyi jelentés megállapítja, és bármely szükséges javaslatra tekintettel figyelembe is veszi azokat a műszaki megoldásokat, amelyek az információs rendszerek elleni támadások esetében lehetővé teszik az Unión belüli hatékonyabb végrehajtást, beleértve az olyan műszaki megoldásokat, amelyek megakadályozhatják vagy enyhíthetik az ilyen támadásokat.

    Módosítás  28

    Irányelvre irányuló javaslat

    18 cikk – 2 bekezdés

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Módosítás

    (2) A tagállamok továbbítják a Bizottság részére az (1) bekezdésben említett jelentésnek az elkészítéséhez szükséges valamennyi információt. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések a részletes ismertetését.

    (2) A tagállamok és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség továbbítják a Bizottság részére az (1) bekezdésben említett jelentésnek az elkészítéséhez szükséges valamennyi információt. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések a részletes ismertetését.

    ELJÁRÁS

    Cím

    Az információs rendszerek elleni támadások és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezése

    Hivatkozások

    COM(2010)0517 – C7-0293/2010 – 2010/0273(COD)

    Illetékes bizottság

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    LIBE

    7.10.2010

     

     

     

    Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    ITRE

    7.10.2010

     

     

     

    Előadó(k)

           A kijelölés dátuma

    Christian Ehler

    24.11.2010

     

     

     

    Vizsgálat a bizottságban

    13.4.2011

    6.10.2011

     

     

    Az elfogadás dátuma

    10.11.2011

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    49

    0

    1

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Ioan Enciu, Adam Gierek, Norbert Glante, Robert Goebbels, Fiona Hall, Jacky Hénin, Kent Johansson, Romana Jordan Cizelj, Lena Kolarska-Bobińska, Béla Kovács, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Marisa Matias, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Michèle Rivasi, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Michael Theurer, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Niki Tzavela, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Antonio Cancian, Jolanta Emilia Hibner, Yannick Jadot, Ivailo Kalfin, Bernd Lange, Werner Langen, Markus Pieper, Mario Pirillo, Hannes Swoboda, Silvia-Adriana Ţicău

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

    Eider Gardiazábal Rubial

    ELJÁRÁS

    Cím

    Az információs rendszerek elleni támadások és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezése

    Hivatkozások

    COM(2010)0517 – C7-0293/2010 – 2010/0273(COD)

    Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

    30.9.2010

     

     

     

    Illetékes bizottság

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    LIBE

    7.10.2010

     

     

     

    Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    AFET

    7.4.2011

    BUDG

    7.10.2010

    ITRE

    7.10.2010

     

    Nem nyilvánított véleményt

           A határozat dátuma

    BUDG

    20.10.2010

     

     

     

    Előadó(k)

           A kijelölés dátuma

    Monika Hohlmeier

    9.12.2010

     

     

     

    Vizsgálat a bizottságban

    3.2.2011

    25.5.2011

    12.1.2012

    28.2.2012

     

    27.3.2012

    21.6.2012

    6.6.2013

     

    Az elfogadás dátuma

    6.6.2013

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    36

    8

    0

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Jan Philipp Albrecht, Emine Bozkurt, Arkadiusz Tomasz Bratkowski, Philip Claeys, Carlos Coelho, Ioan Enciu, Frank Engel, Cornelia Ernst, Kinga Gál, Kinga Göncz, Sylvie Guillaume, Sophia in ‘t Veld, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford, Monica Luisa Macovei, Svetoslav Hristov Malinov, Véronique Mathieu Houillon, Nuno Melo, Roberta Metsola, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Jacek Protasiewicz, Carmen Romero López, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Rui Tavares, Nils Torvalds, Wim van de Camp, Axel Voss, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka, Auke Zijlstra

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Dimitrios Droutsas, Mariya Gabriel, Evelyne Gebhardt, Stanimir Ilchev, Franziska Keller, Jean Lambert, Jan Mulder

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

    Jens Nilsson, Sabine Verheyen

    Benyújtás dátuma

    19.6.2013