JELENTÉS az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

24.6.2013 - (COM(2011)0873 – C7‑0506/2011 – 2011/0427(COD)) - ***I

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Jan Mulder


Eljárás : 2011/0427(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0232/2013
Előterjesztett szövegek :
A7-0232/2013
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0873 – C7‑0506/2011 – 2011/0427(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0873),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0506/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0232/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatot;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[1]*

a Bizottság javaslatához

az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

(…)

az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)         Az európai határőrizeti rendszer (a továbbiakban: EUROSUR) létrehozása a tagállamok nemzeti hatóságai között, illetve a ▌ 2007/2004/EK tanácsi rendelet[2]1 alapján létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel (Frontex) (a továbbiakban: az Ügynökség) folytatott információcsere és operatív együttműködés megerősítése érdekében szükséges. Az EUROSUR biztosítja e hatóságok és az Ügynökség számára azon infrastruktúrát és eszközöket, melyekre szükségük van a helyzetismeretük és reagálási képességük javításához az Európai Unió tagállamainak külső határain az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítése, megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint a migránsok élete védelmének és megmentésének biztosításához való hozzájárulás érdekében ▌.

(1a)       A tengeri hajózásra alkalmatlan, kisméretű hajók használata drámaian megnövelte a déli tengeri külső határokon életüket vesztő migránsok számát. Az EUROSUR-nak jelentős mértékben javítania kell az Ügynökség és a tagállamok operatív és technikai képességét ezen kisméretű hajók felfedésére, és javítania kell a tagállamok reagálási képességét, ezáltal hozzájárulva a migránsok körében bekövetkezett halálesetek számának csökkentéséhez.

(2)  A tagállamok nemzeti koordinációs központokat ▌ hoznak létre az egymás között és az Ügynökséggel a határőrizet terén folytatott együttműködés és információcsere javítása érdekében. Az EUROSUR megfelelő működése érdekében alapvetően fontos, hogy a nemzeti jogszabályok alapján a külső határőrizetért felelős valamennyi nemzeti hatóság a nemzeti koordinációs központokon keresztül folytasson együttműködést.

(3)         E rendelet nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy az általuk létrehozott nemzeti koordinációs központok feladatkörébe utalják a légi határok őrizetével és a határátkelőhelyeken történő ellenőrzésekkel kapcsolatos információcsere és együttműködés koordinálását is.

(3a)       E rendelet előírja, hogy az európai szinten már rendelkezésre álló, meglévő adatok, képességek és rendszerek – például az európai Föld-megfigyelési program – maximális kihasználása érdekében az Ügynökségnek javítania kell az egyéb uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, így az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel és az Európai Unió Műholdközpontjával folytatott együttműködést és információcserét.

(4)  Ez a rendelet a külső határok integrált határigazgatása európai modelljének és az Európai Unió belső biztonsági stratégiájának részét képezi. Az EUROSUR azáltal, hogy az Unión belül a különböző ágazatokban működő közigazgatási szervek közötti információcserén keresztül tágabb keretet biztosít a tengeri helyzetismerethez, hozzájárul az EU tengeri területeinek felügyeletét biztosító közös információmegosztási környezet (CISE) fejlesztéséhez is.

(4a)       Annak biztosítása érdekében, hogy az EUROSUR-ban szereplő információk a lehető legteljesebbek és legnaprakészebbek legyenek, különösen a harmadik országokban fennálló helyzetet illetően, az Ügynökségnek együtt kell működnie az Európai Külügyi Szolgálattal. E célból az Európai Unió küldöttségeinek és hivatalainak minden, az EUROSUR számára releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk.

(5)   Az Ügynökségnek biztosítania kell az EUROSUR fejlesztéséhez és működéséhez, valamint adott esetben a CISE fejlesztéséhez szükséges segítséget – beleértve a rendszerek interoperabilitásának elősegítését is –, elsősorban az EUROSUR keretének létrehozása, fenntartása és koordinálása révén.

(5a)       Az Ügynökség számára biztosítani kell az ahhoz szükséges megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat, hogy megfelelően el tudja látni az e rendelet szerinti többletfeladatait.

(6)  E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 6. cikke, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapelveket, nevezetesen az élethez való jogot, az emberi méltóságot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, az emberkereskedelem tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát, a menedékjogot, továbbá a kitoloncolással és a kiutasítással szembeni védelmet, a visszaküldés tilalmát, a megkülönböztetésmentességet, valamint a gyermekek jogait. E rendeletet a tagállamoknak és az Ügynökségnek e jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk.

(6a)       A 2007/2004/EK rendelet 26a. cikkének (4) bekezdésével összhangban az alapjogi tiszt és a konzultatív fórum az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos valamennyi információhoz hozzáféréssel rendelkezik az Ügynökségnek az EUROSUR keretén belül folytatott minden tevékenységével összefüggésben.

(6b)       E rendelet elismeri, hogy a migrációs útvonalakat nemzetközi védelemre szoruló személyek is igénybe veszik.

(7)  Az európai helyzetképben és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képben szereplő személyes adatok cseréjére továbbra is csak kivételes esetben kerülhet sor. Az adatok cseréjét a meglévő nemzeti és uniós jogszabályi rendelkezések alapján, valamint a vonatkozó különös adatvédelmi előírások betartásával kell lebonyolítani. Azon esetekben, amelyekre vonatkozóan a specifikusabb jogi aktusok, mint például a 2007/2004/EK rendelet, nem írnak elő teljes adatvédelmi rendszert, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv , a személyes adatok feldolgozására vonatkozó, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[3], valamint ▌– a rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében – a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat[4] alkalmazandó.

(8)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen az EUROSUR létrehozását a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés – terjedelme és hatása miatt – uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(9)         Az EUROSUR kiépítésének fokozatos földrajzi kiszélesítése érdekében a nemzeti koordinációs központok kijelölésére és működtetésére vonatkozó kötelezettségnek két ▌egymást követő szakaszban kell eleget tenni: először a tagállamok déli ▌és keleti ▌külső határainál elhelyezkedő tagállamokban, a második szakaszban pedig a fennmaradó többi tagállamban ▌.

(9a)  E rendelet rendelkezéseket tartalmaz a szomszédos harmadik országokkal való együttműködésről, hiszen az említett – és különösen a Földközi-tenger régiójában található – országokkal való jól kiépített és állandó együttműködés és információcsere kulcsfontosságú tényező az EUROSUR célkitűzései eléréséhez. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok és a szomszédos harmadik országok közötti mindenfajta együttműködésre és információcserére az alapvető jogok – és különösen a visszaküldés tilalmának elve – teljes körű tiszteletben tartása mellett kerüljön sor.

(9b)       E rendelet rendelkezéseket tartalmaz az Írországgal és az Egyesült Királysággal folytatott szoros együttműködés lehetőségéről, mely országok segítséget nyújthatnak az EUROSUR célkitűzéseinek jobb megvalósításához.

(9c)       Az Ügynökségnek és a tagállamoknak e rendelet végrehajtása során az emberi erőforrások és a technikai berendezések tekintetében a lehető leginkább a meglevő képességekre kell támaszkodniuk, uniós és nemzeti szinten egyaránt.

(9d)  A Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell e rendelet végrehajtásának eredményeit, hogy ennek alapján megállapítsa, milyen mértékben sikerült elérni az EUROSUR célkitűzéseit.

(10)       Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, ▌Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, ▌az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó ▌. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, ▌Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(11)       Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi ▌ , amelyekben az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal[5] összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, ▌ az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó ▌ .

(12)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi ▌ , amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[6] összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, ▌ az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó ▌ .

(13)       Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról ▌ szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[7] 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak. Norvégia tekintetében az 5. cikk (1) bekezdése 2013. december 2-ától alkalmazandó.

(14)  Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[8] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat[9] 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(15)       Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv[10] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EK tanácsi határozat[11] 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(16)  E rendelet végrehajtása nem sérti az Unió és a tagállamok közti hatáskörmegosztást, és nem érinti a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek az ENSZ Tengerjogi Egyezményéből, az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezményből, a tengeri felkutatásról és mentésről szóló nemzetközi egyezményből, az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéből és annak a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvéből, a menekültek jogállásáról szóló egyezményből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményből és más vonatkozó nemzetközi jogi eszközökből fakadnak.

(17)       E rendelet végrehajtása nem sérti sem a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexet, sem pedig a külső tengeri határoknak az Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében történő őrizetére vonatkozóan lefektetett szabályokat ▌ ,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍMÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikkTárgy

Ez a rendelet az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítése, megelőzése és leküzdése, valamint a migránsok életének védelméhez és megmentéséhez való hozzájárulás érdekében közös keretet (a továbbiakban: ▌ EUROSUR) hoz létre a tagállamok és az Ügynökség közötti információcseréhez és együttműködéshez, melynek segítségével javítható a helyzetismeret, és növelhető a reagálási képesség az Európai Unió tagállamainak külső határain.

2. cikkHatály

(1)         Ezt a rendeletet a tagállamok külső szárazföldi és tengeri határainak őrizetére kell alkalmazni, beleértve a jogellenes határátlépések ▌észlelését, felderítését, azonosítását, nyomon követését, megakadályozását és feltartóztatását, az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítése, megelőzése és az ellene való küzdelem céljával, valamint a migránsok élete védelmének és megmentésének biztosításához való hozzájárulás érdekében.

(1a)       E rendelet a légi határok őrizetére és a határátkelőhelyeken történő ellenőrzésekre is alkalmazható, ha a tagállamok önkéntesen erre vonatkozó információt adnak az EUROSUR-nak.

(2)  Ez a rendelet nem alkalmazandó azon jogi vagy közigazgatási intézkedésekre, amelyeket azt követően hoztak, hogy egy tagállam illetékes hatósága határokon átnyúló bűncselekményt leplezett le, illetve a külső határokat jogellenesen átlépő személyeket tartóztatott fel.

(3)         E rendelet alkalmazása során a tagállamok és az Ügynökség köteles tiszteletben tartani az alapvető jogokat, beleértve a visszaküldés tilalmának elvét, az emberi méltóságot és az adatvédelmi előírásokat is. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a gyermekek, a kísérő nélküli kiskorúak, az emberkereskedelem áldozatai, a sürgős orvosi segítségre szoruló személyek, a nemzetközi védelemre szoruló személyek, a tengeren bajba jutott személyek, továbbá a különösen veszélyeztetett helyzetben lévő személyek különleges szükségleteire.

3. cikkFogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

-a)         „Ügynökség”: a 2007/2004/EK rendelettel létrehozott, az Európai Unió tagállamai külső határain való operatív együttműködési igazgatásért felelős európai ügynökség;

a)          „helyzetismeret”: határokon átnyúló illegális tevékenységek észlelésének, felderítésének, azonosításának, nyomon követésének és megértésének képessége annak érdekében, hogy az új információk és a már meglévő tudás egyesítésével alapos indokokkal támasszák alá a reagálási intézkedéseket, és fokozottabban tudják csökkenteni a migránsok körében a külső határok közelében bekövetkező halálesetek számát;

b)          „reagálási képesség”: a határokon átnyúló illegális tevékenységek elleni, a tagállamok külső határain, azok mentén vagy azok közelében történő fellépésre való képesség, beleértve a megfelelő reagáláshoz szükséges eszközöket és határidőket ▌;

c)  „helyzetkép”: grafikus felület, amely a különböző hatóságok, szenzorok, platformok és egyéb források által biztosított olyan, közel valós idejű adatok és információk ▌ megjelenítésére szolgál, amelyeket más hatóságokkal megosztanak a kommunikációs és információs csatornákon keresztül a tagállamok külső határaira és a határok előtti területekre vonatkozó helyzetismeret kialakítása és a reagálási képesség támogatása érdekében;

d)          „határokon átnyúló bűnözés”: a tagállamok külső határain, azok mentén vagy azok közelében elkövetett minden, határokon átnyúló vonatkozású súlyos ▌ bűncselekmény ▌;

e)          „külső határszakasz”: egy tagállam külső szárazföldi vagy tengeri határának egésze, illetve annak egy része, a nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint, vagy a nemzeti koordinációs központ vagy egyéb illetékes nemzeti hatóság meghatározása alapján;

f)  „határok előtti területek”: a tagállamok külső határain túl elhelyezkedő földrajzi terület ▌;

fa)         „válsághelyzet”: bármely olyan, a tagállamok külső határain, azok mentén vagy azok közelében előforduló természeti vagy ember okozta katasztrófa, baleset, humanitárius vagy politikai válság vagy bármely egyéb, a tagállamok külső határain, azok mentén vagy azok közelében bekövetkező súlyos esemény, amely jelentős hatással lehet a külső határok ellenőrzésére;

fb)         „rendkívüli esemény”: a tagállamok külső határain, azok mentén vagy azok közelében kialakult, az illegális bevándorláshoz, a határokon átnyúló bűnözéshez vagy a migránsok életét fenyegető veszélyhez kapcsolódó helyzet.

II. CÍMKERET

I. FEJEZETAlkotóelemek

4. cikkAz EUROSUR kerete

(1)         A határőrizettel kapcsolatos információcseréhez és együttműködéshez – a már létező információcsere- és együttműködési mechanizmusok figyelembevételével – a tagállamok és az Ügynökség az EUROSUR keretét alkalmazza ▌, amely az alábbi elemekből áll:

a)      nemzeti koordinációs központok ▌;

b)     nemzeti helyzetképek;

c)  kommunikációs hálózat;

d)     európai helyzetkép;

e)      a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép;

f)      a megfigyelési eszközök közös alkalmazása

(2)         A nemzeti koordinációs központoknak a kommunikációs hálózaton keresztül biztosítaniuk kell a nemzeti helyzetképekből az Ügynökség számára az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép létrehozásához és fenntartásához szükséges ▌ információt.

(3)  Az Ügynökség a nemzeti koordinációs központok számára korlátlan hozzáférést biztosít a kommunikációs hálózaton keresztül az európai helyzetképhez és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képhez.

(4)         Az (1) bekezdésben felsorolt elemek létrehozása és fenntartása a mellékletben leírt alapelvekkel összhangban történik.

5. cikkNemzeti koordinációs központ

(1)         Valamennyi tagállam nemzeti ▌koordinációs központot jelöl ki, működtet és tart fenn ▌, amely biztosítja a külső határőrizetért felelős valamennyi nemzeti hatóság közötti, valamint a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel történő koordinációt és információcserét.. A tagállam értesíti a központ létesítéséről a Bizottságot, amely haladéktalanul tájékoztatja erről a többi tagállamot és az Ügynökséget.

(2)  A 16. cikk sérelme nélkül és az EUROSUR keretén belül a nemzeti koordinációs központ az egyedüli kapcsolattartó pont a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel folytatott információcsere és együttműködés tekintetében ▌.

(3)         A nemzeti koordinációs központnak az alábbi feladatokat kell ellátnia:

a)      biztosítja az időben történő információcserét és együttműködést a külső határőrizetért felelős valamennyi nemzeti hatósággal, valamint ▌ a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel;

aa)   biztosítja az időben történő információcserét a kutatással és mentéssel, bűnüldözéssel, menekültüggyel és bevándorlással foglalkozó nemzeti szintű hatóságokkal;

b)  hozzájárul az erőforrások és a személyzeti ügyek hatékony és eredményes kezeléséhez;

c)      kialakítja és rendszeresen frissíti a nemzeti helyzetképet a 9. cikkel összhangban;

d)     támogatja a ▌nemzeti határőrizeti tevékenységek tervezését és végrehajtását;

e)      koordinálja a nemzeti határőrizeti rendszert, ▌a nemzeti jogszabályokkal összhangban;

f)      e rendelet alkalmazásában hozzájárul a nemzeti határőrizeti tevékenységek hatásának rendszeres méréséhez;

g)      koordinálja a más tagállamokkal közösen tett operatív intézkedéseket az Ügynökség és a tagállamok hatáskörének sérelme nélkül.

(4)  A nemzeti koordinációs központ a hét minden napján, napi 24 órán át működik.

6. cikkAz Ügynökség

(1)         Az Ügynökség a következő feladatokat látja el:

a)       a 7. cikkel összhangban létrehozza a kommunikációs hálózatot az EUROSUR számára, és fenntartja azt;

b)     a 10. cikkel összhangban kialakítja és rendszeresen frissíti az európai helyzetképet;

c)  a 11. cikkel összhangban kialakítja és rendszeresen frissíti a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képet;

d)     a 12. cikkel összhangban koordinálja a megfigyelési eszközök közös alkalmazását.

(2)         Az (1) bekezdés alkalmazásában az Ügynökség a hét minden napján, napi 24 órán át működik.

7. cikkA kommunikációs hálózat

(1)         Az Ügynökség kommunikációs hálózatot létesít és tart fenn a kommunikációs és elemző eszközök biztosítása érdekében, valamint azért, hogy lehetővé tegye ▌a nem minősített különleges adatoknak és a minősített adatoknak az Ügynökség és a nemzeti koordinációs központok közötti, illetve ez utóbbiak egymás közötti biztonságos, közel valós idejű cseréjét. A hálózat a hét minden napján, napi 24 órán át működik, és az alábbiakat teszi lehetővé:

a)      közel valós idejű, két- és többoldalú információcsere;

b)     audio- és videokonferencia;

c)      a nem minősített különleges adatok biztonságos kezelése, tárolása, továbbítása és feldolgozása;

d)  az EU-minősített adatok biztonságos kezelése, tárolása, továbbítása és feldolgozása a RESTREINT UE/EU RESTRICTED („EU KORLÁTOZOTT”) szintig vagy az ezzel egyenértékű nemzeti minősítési szintekig, annak biztosításával, hogy a minősített adatok kezelése a kommunikációs hálózat különálló és megfelelően hitelesített részében történjen.

(2)         Az Ügynökség technikai támogatást nyújt és biztosítja, hogy a kommunikációs hálózat interoperábilis legyen az Ügynökség által irányított minden egyéb releváns kommunikációs és információs rendszerrel.

(3)         Az Ügynökség a nem minősített különleges adatok és a minősített adatok kommunikációs hálózaton belüli cseréjét, feldolgozását és tárolását a 2007/2004/EK rendelet 11d. cikkével összhangban végzi.

(3a)  A nemzeti koordinációs központoknak a nem minősített különleges adatok és a minősített adatok kommunikációs hálózaton belüli cseréjét, feldolgozását és tárolását az eljárási szabályzatának módosításáról szóló 2001/844/EK bizottsági határozatban foglaltakkal egyenértékű ▌szabályoknak és előírásoknak megfelelően kell végezniük.

(4)         A kommunikációs hálózatot igénybe vevő tagállami hatóságoknak, ügynökségeknek és egyéb szerveknek biztosítaniuk kell, hogy a minősített adatok kezelését az Ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályok és előírások betartása mellett végzik.

II. FEJEZETHelyzetismeret

8. cikkHelyzetképek

(1)         A nemzeti helyzetképek, az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép kialakítása információk gyűjtésén, kiértékelésén, összevetésén, elemzésén, értelmezésén, összeállításán, megjelenítésén és terjesztésén keresztül történik.

(2)  Az (1) bekezdésben említett képek a következő rétegekből állnak:

a)      ▌ eseményréteg;

b)     ▌ műveleti réteg;

c)      ▌ elemzési réteg.

9. cikkNemzeti helyzetkép

(1)         A nemzeti koordinációs központnak nemzeti helyzetképet kell kialakítania és rendszeresen frissítenie kell azt annak érdekében, hogy megfelelő, pontos és időszerű információkat biztosítson a külső határok ellenőrzéséért és különösen az őrizetükért nemzeti szinten felelős valamennyi hatóság számára ▌.

(2)  A nemzeti helyzetképnek az alábbi forrásokból összegyűjtött információkat kell tartalmaznia:

a)      a nemzeti határőrizeti rendszer ▌ a nemzeti jogszabályokkal összhangban;

b)     a külső határőrizetért felelős nemzeti hatóságok által működtetett álló és mobil szenzorok;

c)      határőrizeti őrjáratok és egyéb felügyeleti missziók;

d)     helyi, regionális és egyéb koordinációs központok;

e)      egyéb érintett nemzeti hatóságok és rendszerek, ideértve az összekötő tisztviselőket, a műveleti központokat és a kapcsolattartó pontokat;

f)  az Ügynökség;

g)      más tagállamok nemzeti koordinációs központjai ▌;

ga)   harmadik országok hatóságai, a 18. cikkben említett kétoldalú és többoldalú megállapodások alapján, illetve regionális hálózatokon keresztül;

i)      hajójelentési rendszerek a rájuk vonatkozó jogalapokkal összhangban;

j)      egyéb érintett európai és nemzetközi szervezetek;

k)     egyéb források.

(3)  A nemzeti helyzetkép eseményrétege az alábbi alrétegekből áll:

a)      a jogellenes határátlépéssel foglalkozó alréteg, amelybe beletartoznak a migránsok életét fenyegető kockázatokkal kapcsolatos rendkívüli eseményekre vonatkozóan a nemzeti koordinációs központ rendelkezésére álló információk is;

b)     a határokon átnyúló bűnözéssel foglalkozó alréteg ▌,

c)      a válsághelyzetekkel foglalkozó alréteg ▌,

d)     az egyéb eseményekkel foglalkozó alréteg, amely olyan információkat tartalmaz, amelyek az érintett tagállam külső határainál, azok mentén és azok közelében lévő azonosítatlan és gyanús járművekre, hajókra és egyéb vízi járművekre, illetve személyekre, valamint bármely egyéb, a külső határok ellenőrzésére jelentős hatást gyakorló eseményre vonatkoznak;

(4)  A nemzeti koordinációs központnak a nemzeti helyzetkép eseményrétegén belül minden egyes rendkívüli eseményhez egy egységes, indikatív hatásszintet kell rendelnie az „alacsony” és „közepes” szinttől a „magas” hatásszintig terjedően. Minden rendkívüli eseményről tájékoztatni kell az Ügynökséget.

(5)       A nemzeti helyzetkép műveleti rétege az alábbi alrétegekből áll:

a)      a saját eszközökkel foglalkozó alréteg – beleértve a bűnüldözési missziókat támogató katonai eszközöket és a műveleti területeket is – amely a saját eszközök helyzetére, ▌ állapotára és típusára, ▌ valamint az érintett hatóságokra vonatkozó információkat tartalmaz. A bűnüldözési missziókat támogató katonai eszközöket illetően a nemzeti koordinációs központ az ezen eszközökért felelős nemzeti hatóság kérésére úgy dönthet, hogy az ezekhez az információkhoz való hozzáférést a szükséges ismeret elve alapján korlátozza ;

c)      a környezeti információkkal foglalkozó alréteg, amely az érintett tagállam külső határainak terepfeltételeire és időjárási viszonyaira vonatkozó információkat tartalmaz, vagy hozzáférést biztosít azokhoz.

(5a)  A műveleti rétegben a saját eszközökre vonatkozó információk EU RESTRICTED minősítés alá esnek.

(6)         A nemzeti helyzetkép elemzési rétege az alábbi alrétegekből áll.

a)      a tájékoztatási alréteg, amely az e rendelet alkalmazásában releváns főbb fejleményeket és mutatókat tartalmazza;

b)     az analitikai alréteg, amely az e rendelet alkalmazásában releváns elemző jelentéseket, kockázatminősítési trendeket, regionális monitorrendszereket és tájékoztató közleményeket tartalmaz;

c)      a hírszerzési alréteg, amely az e rendelet alkalmazásában és különösen a külső ▌határszakaszok ▌ hatásszintjeinek ▌ meghatározásához releváns elemzett információkat tartalmaz.

d)  a képi és térbeli adatokkal foglalkozó alréteg, amely referenciaképeket, háttértérképeket, az elemzett információk megerősítését ▌ és változáselemzéseket (Föld-megfigyelési rendszer által készített képeket), valamint felderített változásokat, térbeli referenciaadatokat és a külsőhatár-átjárhatóságot mutató térképeket tartalmaz.

(7)         Az elemzési rétegben szereplő információk és a nemzeti helyzetkép műveleti rétegében szereplő környezeti információk az európai helyzetképből és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képből származó adatokra is épülhetnek.

(9)  A szomszédos tagállamok nemzeti koordinációs központjainak közvetlenül és közel valós időben meg kell osztaniuk egymással a szomszédos külső határszakaszok helyzetképét az alábbiakra vonatkozóan:

a)       ▌ rendkívüli események ▌, valamint az eseményrétegben szereplő egyéb jelentős események;

d)     az elemzési rétegben szereplő taktikai kockázatelemzési jelentés.

(9a)     A szomszédos tagállamok nemzeti koordinációs központjai közvetlenül és közel valós időben megoszthatják egymással a szomszédos külső határszakaszok helyzetképét a szomszédos külső határszakaszokon működtetett saját eszközök helyzetére, állapotára és típusára vonatkozóan, a műveleti rétegben foglaltak szerint.

10. cikkEurópai helyzetkép

(1)         Az Ügynökség európai helyzetképet alakít ki és rendszeresen frissíti azt annak érdekében, hogy hatékony, pontos és időszerű információkat és elemzéseket biztosítson a nemzeti koordinációs központok számára ▌.

(2)         Az európai helyzetkép az alábbi forrásokból gyűjtött információkat tartalmazza:

a)      nemzeti helyzetképek az e cikkben előírt mértékig ,

b)     az Ügynökség;

ba)   az Európai Bizottság, amely stratégiai információt nyújt a határellenőrzésről, többek között a külső határellenőrzés végzésében tapasztalt hiányosságokról is;

bb)  az Európai Unió küldöttségei és hivatalai;

c)      a 17. cikkben említett egyéb érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek;

d)     egyéb források.

(3)         Az európai helyzetkép eseményrétege az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmaz:

a)      ▌ a nemzeti helyzetkép eseményrétegében szereplő ▌ rendkívüli események;

b)     a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képben szereplő rendkívüli események és egyéb események;

c)      az Ügynökség által koordinált közös műveletek, kísérleti projektek vagy gyorsreagálású műveletek műveleti területén bekövetkező ▌ rendkívüli események.

(4)  Az Ügynökség azt a hatásszintet veszi figyelembe az európai helyzetképben, amelyet az adott rendkívüli eseményre vonatkozóan a nemzeti helyzetképben a nemzeti koordinációs központ megállapított.

(5)         A európai helyzetkép műveleti rétege az alábbi alrétegekből áll:

a)      a saját eszközökkel foglalkozó alréteg, amely az Ügynökség közös műveleteiben, kísérleti projektjeiben vagy gyorsreagálású műveleteiben részt vevő vagy azokban az Ügynökség rendelkezésére álló eszközök helyzetére, idejére, ▌ állapotára és típusára, valamint a bevetési tervre vonatkozó információkat tartalmaz, beleértve a műveleti területet, a járőrözés időrendi beosztását és a kommunikációs kódokat;

b)     a műveletekkel foglalkozó alréteg, amely az Ügynökség által koordinált közös műveletekre, kísérleti projektekre vagy gyorsreagálású műveletekre vonatkozó információkat tartalmaz, beleértve a megbízatást, a helyszínt, az állapotot, az időtartamot, a tagállamokra és egyéb érintett szereplőkre vonatkozó információkat, napi és heti helyzetjelentéseket, statisztikai adatokat és a média számára készült tájékoztatási csomagokat;

c)  a környezeti információkkal foglalkozó alréteg, amely a tagállamok külső határainak terepfeltételeire és időjárási viszonyaira vonatkozó információkat tartalmaz.

(5a)       Az európai helyzetkép műveleti rétegében a saját eszközökre vonatkozó információk EU RESTRICTED minősítés alá esnek.

(6)         Az európai helyzetkép elemzési rétegét a nemzeti helyzetképpel megegyező módon kell strukturálni.

11. cikkA határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép

(1)         Az Ügynökség a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képet alakít ki és rendszeresen frissíti azt annak érdekében, hogy a határok előtti területekről hatékony, pontos és időszerű információkat és elemzéseket biztosítson a nemzeti koordinációs központok számára ▌.

(2)         A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép az alábbi forrásokból összegyűjtött információkból áll:

a)      a nemzeti koordinációs központok, beleértve a tagállamok összekötő tisztviselőitől az illetékes tagállami hatóságokon keresztül kapott információkat és jelentéseket;

           ▌

ba)   az Európai Unió küldöttségei és hivatalai;

c)  az Ügynökség, beleértve az összekötő tisztviselőitől kapott információkat és jelentéseket;

d)     a 17. cikkben említett egyéb érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek;

e)      harmadik országok hatóságai, a 18. cikkben említett kétoldalú és többoldalú megállapodások alapján, illetve regionális hálózatokon keresztül, a nemzeti koordinációs központok közvetítésével;

f)      egyéb források.

(3)  A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép tartalmazhat a légi határok őrizete ▌és a külsőhatár-átkelőhelyeken történő ellenőrzések szempontjából lényeges információkat.

(4)         A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép eseményeit, valamint műveleti és elemzési rétegeit az európai helyzetképpel megegyező módon kell strukturálni.

(5)         Az Ügynökség a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép eseményrétegében minden egyes eseményhez egy egységes, indikatív hatásszintet rendel. Az Ügynökség tájékoztatja a nemzeti koordinációs központokat a határok előtti területeken bekövetkezett minden rendkívüli eseményről ▌.

12. cikkA megfigyelési eszközök közös alkalmazása

(1)         Az Ügynökség koordinálja a ▌ megfigyelési eszközök közös alkalmazását annak érdekében, hogy a nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség rendszeres, megbízható és költséghatékony módon jusson a külső határokra és a határok előtti területekre vonatkozó megfigyelési információkhoz.

(2)         Az Ügynökség a megkereső tagállam külső határaira és a határai előtti területekre vonatkozóan kérésre információkat bocsát a nemzeti koordinációs központok rendelkezésére, amely információk az alábbi forrásokból származhatnak:

a)      azon kijelölt harmadik országbeli kikötők és tengerpartok szelektív megfigyelése, amelyek kockázatelemzés, illetve információk alapján illegális bevándorlás vagy határokon átnyúló bűnözés céljaira felhasznált hajók és egyéb vízi járművek berakodási vagy tranzitpontjaként kerültek azonosításra;

b)  olyan hajó vagy egyéb vízi jármű nyílt tengeren való nyomon követése, amely esetében fennáll a gyanú, illetve megállapításra került, hogy illegális bevándorlás vagy határokon átnyúló bűnözés céljaira használják fel;

c)      kijelölt tengeri területek megfigyelése olyan hajók és egyéb vízi járművek felderítése, azonosítása és nyomon követése érdekében, amelyek esetében fennáll a gyanú, illetve megállapításra került, hogy illegális bevándorlás vagy határokon átnyúló bűnözés céljaira használják fel őket;

d)     kijelölt tengeri területeken és külső szárazföldi határterületeken a megfigyelési- és járőrtevékenységek optimalizálása érdekében végzett környezeti vizsgálat;

e)      olyan kijelölt, külső határ előtti területek szelektív megfigyelése, amelyekről kockázatelemzés, illetve információk alapján megállapították, hogy illegális bevándorlás vagy határokon átnyúló bűnözés kiindulási pontjai vagy tranzitterületei lehetnek.

(3)  Az Ügynökség az (1) bekezdésben említett tájékoztatást az alábbi rendszerek, szenzorok és platformok felhasználásával nyerhető adatok egyesítésével és elemzésével végzi:

a)      hajójelentési rendszerek a rájuk vonatkozó jogalapokkal összhangban;

b)     műholdképek;

c)      bármilyen ▌járműre, hajóra és egyéb vízi járműre felszerelt szenzorok.

(4)         Az Ügynökség visszautasíthatja a nemzeti koordinációs központ kérelmét technikai, pénzügyi vagy operatív indokokra való hivatkozással. Az elutasítás indokairól az Ügynökség kellő időben értesíti a nemzeti koordinációs központot.

(5)  Az Ügynökség saját kezdeményezésre igénybe veheti a (2) bekezdésben említett megfigyelési eszközöket a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képpel kapcsolatos információk összegyűjtéséhez.

12a. cikkA személyes adatok feldolgozása

(1)         Amennyiben a nemzeti helyzetképet személyes adatok feldolgozásához használják fel, az adatok feldolgozásának a 95/46/EK irányelvvel[12], a 2008/977/IB tanácsi kerethatározattal és a vonatkozó tagállami adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban kell történnie.

(2)         Az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép kizárólag a hajóazonosító számokkal kapcsolatos személyes adatok feldolgozására használható fel.

E személyes adatok feldolgozásának a 2007/2004/EK rendelet 11ca. cikkével összhangban kell történnie. Ezen adatok kizárólag hajók felderítésére, azonosítására és nyomon követésére, valamint a 2007/2004/EK rendelet 11c. cikkének (3) bekezdésében említett célokra használhatók fel. Az adatokat azt követően, hogy az Ügynökség megkapta őket, hét napon belül – illetve amennyiben a hajó nyomon követéséhez további idő szükséges, két hónapon belül – automatikusan törölni kell.

III. FEJEZETReagálási képesség

13. cikkA külső határszakaszok meghatározása

E rendelet alkalmazásában a külső szárazföldi és tengeri határait minden egyes tagállam határszakaszokra osztja, amelyekről értesíti az Ügynökséget.

14. cikkA külső határszakaszok hatásszintjének megállapítása

(1)         Az Ügynökség által végzett kockázatelemzés alapján és az érintett tagállamokkal egyetértésben, az Ügynökség a következő hatásszintekkel minősíti a tagállamok valamennyi külső szárazföldi és tengeri határszakaszát, illetve a minősítést ezek szerint módosítja:

a)      alacsony hatásszint, amennyiben a kérdéses határszakaszon előforduló illegális bevándorlással vagy határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események jelentéktelen hatást gyakorolnak a határbiztonságra;

b)     közepes hatásszint, amennyiben a kérdéses határszakaszon előforduló illegális bevándorlással vagy határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események mérsékelt hatást gyakorolnak a határbiztonságra;

c)      magas hatásszint, amennyiben a kérdéses határszakaszon előforduló illegális bevándorlással vagy határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események jelentős hatást gyakorolnak a határbiztonságra.

(2)  A nemzeti koordinációs központnak rendszeresen értékelnie kell, hogy a nemzeti helyzetkép adatainak figyelembevétele mellett szükséges-e bármely határszakasz hatásszintjének a módosítása.

(3)         Az Ügynökség biztosítja ▌a külső határokhoz rendelt hatásszintek képi megjelenítését az európai helyzetképben.

15. cikkA hatásszinteknek megfelelő reagálás

(1)         A tagállamok az alábbi módon biztosítják, hogy a külső határszakaszokon végzett felügyeleti ▌tevékenységek megfeleljenek az adott hatásszinteknek:

a)      amennyiben egy külső határszakasz alacsony hatásszintűnek minősül, a külső határőrizetért felelős nemzeti hatóságoknak kockázatelemzés alapján meg kell szervezniük a rendszeres felügyeletet, és biztosítaniuk kell, hogy a nyomon követéshez, azonosításhoz és feltartóztatáshoz elegendő személyzet és erőforrás álljon készenlétben a határ menti területen;

b)  amennyiben egy külső határszakasz közepes hatásszintűnek minősül, a külső határőrizetért felelős nemzeti hatóságoknak az a) pont értelmében tett intézkedéseken felül biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó határszakaszon megfelelő határőrizeti intézkedéseket alkalmazzanak. Ezen intézkedések meghozataláról ennek megfelelően értesíteni kell a nemzeti koordinációs központot. A nemzeti koordinációs központnak össze kell hangolnia az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően nyújtott támogatásokat;

c)      amennyiben egy külső határszakasz magas hatásszintűnek minősül, az érintett tagállam a b) pont értelmében hozott intézkedéseken felül – a nemzeti koordinációs központon keresztül – biztosítja, hogy a szóban forgó határszakaszon szolgálatot teljesítő nemzeti hatóságok megkapják a szükséges támogatást, és hogy megerősített határőrizeti intézkedések meghozatalára kerüljön sor. Az érintett tagállam az Ügynökségtől is kérhet támogatást, a 2007/2004/EK rendeletben a közös műveletek vagy a gyorsreagálású műveletek kezdeményezésére megállapított feltételek mellett.

(2)  A nemzeti koordinációs központnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Ügynökséget az (1) bekezdés ▌c) pontja alapján hozott nemzeti szintű intézkedésekről.

(3)         Amennyiben egy közepes vagy magas hatásszintűnek minősülő külső határszakasz egy másik tagállam vagy egy olyan ország határszakaszával szomszédos, amellyel a 17a. és a 18. cikkben említett megállapodás vagy regionális hálózat van érvényben, a nemzeti koordinációs központnak kapcsolatba kell lépnie az érintett szomszédos tagállam nemzeti koordinációs központjával, illetve az érintett szomszédos ország illetékes hatóságával, és törekednie kell a szükséges, határokon átnyúló intézkedések koordinálására.

(4)         Amennyiben egy tagállam kérelmet nyújt be az (1) bekezdés c) pontja szerint, az Ügynökség – e kérelem megválaszolásakor – különösen az alábbi módokon támogathatja az említett tagállamot:

a)  elsőbbségi elbánásban részesíti a megfigyelési eszközök közös alkalmazása terén;

b)     koordinálja az európai határőrcsapatok kiküldését a 2007/2004/EK rendelettel összhangban;

c)      biztosítja az Ügynökség rendelkezésére álló technikai eszközök kiküldését a 2007/2004/EK rendelettel összhangban;

d)     koordinálja a más tagállamok által felajánlott kiegészítő támogatást.

(5)         Az Ügynökség kockázatelemzési jelentéseiben – a tagállamokkal közösen – kiértékeli a megállapított hatásszinteket és az ezeknek megfelelően hozott nemzeti és uniós szintű intézkedéseket.

IV. CÍMKÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

16. cikkA feladatok átruházása a tagállamok egyéb

hatóságaira

(1)         A tagállamok megbízhatnak műveleti döntések meghozatalára jogosult regionális, helyi, funkcionális és egyéb ▌hatóságokat azzal, hogy saját hatáskörüknek megfelelően biztosítsák a vonatkozó helyzetismeretet és reagálási képességet – beleértve az 5. cikk (3) bekezdésének b), d) és e) pontjában említett feladatok és hatáskörök ellátását is.

(2)         A tagállam (1) bekezdésben említett döntése nem befolyásolja a nemzeti koordinációs központnak a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel folytatott együttműködésre és információcserére irányuló képességét.

(3)  Nemzeti szinten előre meghatározott esetekben a nemzeti koordinációs központ engedélyezheti az (1) bekezdésben említett hatóság számára, hogy egy másik tagállam regionális hatóságaival vagy nemzeti koordinációs központjával, illetve egy harmadik ország illetékes hatóságaival kommunikáljon, illetve információt cseréljen, azzal a feltétellel, hogy e kommunikációról, illetve információcseréről rendszeresen beszámol a saját nemzeti koordinációs központjának.

17. cikkAz Ügynökség együttműködése harmadik felekkel

(1)         Az Ügynökség hasznosítja a más uniós szerveknél, hivataloknál és ügynökségeknél, valamint nemzetközi szervezeteknél rendelkezésre álló meglévő információkat, képességeket és rendszereket, az ezekre vonatkozó jogi szabályozás keretein belül.

(2)  Az (1) bekezdéssel összhangban az Ügynökség együttműködést folytat különösen az alábbi uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel:

a)      az Európai Rendőrségi Hivatallal ▌(Europol) azzal a céllal, hogy a határokon átnyúló bűnözésre vonatkozóan információkat cseréljen az európai helyzetkép kialakítása érdekében;

b)     az Európai Unió Műholdközpontjával, az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal a megfigyelési eszközök közös alkalmazásának biztosítása során;

c)      az Európai Bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálattal és azon uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel ideértve az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt is –, amelyek az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép rendszeres aktualizálásához lényeges információkkal szolgálhatnak az Ügynökség számára;

d)  olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyek az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép rendszeres aktualizálásához lényeges információkkal szolgálhatnak az Ügynökség számára.

(2a)       Az (1) bekezdéssel összhangban az Ügynökség együttműködhet a kábítószerek tengeri felderítésének operatív elemzőközpontjával (MAOC-N) és a kábítószerek elleni küzdelem földközi-tengeri koordinációs központjával (CeCLAD-M), hogy a határokon átnyúló bűnözésre vonatkozóan információkat cseréljen az európai helyzetkép kialakítása érdekében.

(3)         Az Ügynökség és a (2), illetve a (2a) bekezdésben említett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek közötti információcseréhez a 7. cikkben említett kommunikációs hálózatot, illetve egyéb olyan kommunikációs hálózatokat kell igénybe venni, amelyek teljesítik az információk hozzáférhetőségére, bizalmas kezelésére és integritására vonatkozóan előírt kritériumokat.

(4)  Az Ügynökség és a (2), illetve a (2a) bekezdésben említett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek közötti együttműködés szabályozása munkamegállapodások keretében történik, a 2007/2004/EK rendelettel, valamint az érintett uniós szerv, hivatal, ügynökség vagy nemzetközi szervezet jogalapjával összhangban. A minősített adatok kezelésére vonatkozóan e megállapodások úgy rendelkeznek, hogy az érintett uniós szervnek, hivatalnak és ügynökségnek, valamint nemzetközi szervezetnek az Ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályoknak és normáknak kell megfelelniük.

(5)         A (2), illetve a (2a) bekezdésben említett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek az EUROSUR keretében kapott információkat kizárólag jogszabályi keretük határain belül és az alapvető jogok tiszteletben tartásával – ideértve az adatvédelmi követelményeket is – használják fel.

17a. cikkEgyüttműködés Írországgal és az Egyesült Királysággal

(1)         E rendelet alkalmazásában az Írországgal és az Egyesült Királysággal folytatott információcsere és együttműködés az Írország és az Egyesült Királyság, valamint egy vagy több szomszédos tagállam közötti két- vagy többoldalú megállapodások alapján vagy az ezen megállapodások értelmében létrehozott regionális hálózatokon keresztül történhet. Az EUROSUR-on belül Írország és az Egyesült Királyság megfelelő hatóságaival folytatott információcsere tekintetében a tagállamok nemzeti koordinációs központjai szolgálnak kapcsolattartó pontként. Az említett megállapodások megkötéséről értesíteni kell a Bizottságot.

(2)  Az (1) bekezdésben említett megállapodásoknak a tagállamok nemzeti koordinációs központjai, valamint Írország és az Egyesült Királyság közötti következő információcserére kell korlátozódniuk:

a)     a tagállamok nemzeti helyzetképében foglalt azon információk, amelyeket a tagállamok az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép kialakítása érdekében megküldtek az Ügynökség számára,

b)     az Írország és az Egyesült Királyság által gyűjtött, az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép elkészítéséhez releváns információk,

c)      a 9. cikk (9) bekezdésében foglalt információk.

(3)  Az (1) bekezdésben említett megállapodások keretében kizárólag akkor oszthatók meg információk Írországgal és az Egyesült Királysággal, ha ehhez valamennyi, az EUROSUR keretében információt biztosító és az említett megállapodásokban nem részes fél tagállam vagy az Ügynökség előzetesen hozzájárult.

(4)         Tilos az ezen cikk alapján kicserélt információk harmadik országok vagy más harmadik felek számára való továbbítása vagy másfajta átadása.

(5)         Az (1) bekezdésben említett megállapodások rendelkeznek Írországnak és az Egyesült Királyságnak az érintett megállapodások végrehajtásában való részvétele kapcsán felmerülő pénzügyi vonzatokról is.

18. cikkSzomszédos harmadik országokkal való együttműködés

(1)       E rendelet alkalmazásában a tagállamok információcserét és együttműködést folytathatnak egy vagy több szomszédos harmadik országgal. Erre az információcserére és együttműködésre két- vagy többoldalú megállapodások alapján vagy az ezen megállapodások értelmében létrehozott regionális hálózatokon keresztül kerül sor. A ▌szomszédos harmadik országokkal folytatott információcsere tekintetében a tagállamok nemzeti koordinációs központjai szolgálnak kapcsolattartó pontként.

(1aa)   Az (1) bekezdésben említett megállapodások megkötése előtt a tagállamok megküldik azokat a Bizottságnak, amely ellenőrzi, hogy a megállapodásoknak az EUROSUR-ra vonatkozó részei megfelelnek-e e rendeletnek. A megállapodások megkötéséről értesíteni kell a Bizottságot, amely tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az Ügynökséget.

(1a)  E megállapodásoknak összhangban kell állniuk az alapvető jogokra és a nemzetközi védelemre vonatkozó uniós és nemzetközi joggal, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját és a menekültek jogállásáról szóló egyezményt, különösen ami a visszaküldés tilalmát illeti.

(1b)       A személyes adatoknak az EUROSUR keretében harmadik országokkal megvalósuló cseréjét szigorúan az e rendelet céljaihoz feltétlenül szükséges mértékűre kell korlátozni. Az adatcserének a 95/46/EK irányelvvel[13], a 2008/977/IB tanácsi kerethatározattal és a vonatkozó tagállami adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban kell történnie.

(2)         Tilos az (1) bekezdés és a 9. cikk (2) bekezdésének ga) pontja szerinti információcserét folytatni, amennyiben ez valamely harmadik országot olyan információk birtokába juttatna, amelyek alkalmasak olyan személyek vagy csoportok azonosítására, akiknek/amelyeknek a nemzetközi védelem iránti kérelme elbírálás alatt áll, illetve akik/amelyek esetében fennáll a komoly veszélye annak, hogy kínzásnak, embertelen és megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik őket alá, illetve az alapvető jogaikat bármely más módon megsértik.

(3)  Az (1) bekezdés és a ▌9. cikk (2) bekezdésénekga) pontja szerinti információcserét a szomszédos harmadik országokkal kötött két- és többoldalú megállapodásokban rögzített feltételeknek megfelelően kell lebonyolítani.

(4)         Az (1) bekezdésben említett megállapodások, illetve a ▌9. cikk (2) bekezdésének (…) ga) pontjában említett hálózatok keretében csak akkor oszthatók meg információk harmadik országokkal, ha ehhez valamennyi olyan tagállam, illetve az Ügynökség előzetesen hozzájárult, amely az EUROSUR keretében információt biztosított, és az említett megállapodásokban és hálózatokban nem vesz részt. A tagállamokra és az Ügynökségre nézve kötelező az a kérelem, hogy az érintett harmadik országgal ne osszák meg a szóban forgó információt.

(4b)  Tilos az ezen cikk alapján kicserélt információk más harmadik országok vagy harmadik felek számára való továbbítása vagy másfajta átadása.

(5)         A harmadik országokkal való minden olyan információcserét, ahol az információkat a megfigyelési eszközök közös alkalmazása révén nyerték, az említett eszközöket és rendszereket szabályozó törvények és rendeletek alapján, valamint a 95/46/EK irányelv, a 45/2001/EK rendelet és a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell végezni.

19. cikkKézikönyv

(1)         Az Európai Bizottság – szoros együttműködésben a tagállamokkal és az Ügynökséggel, valamint minden egyéb érintett uniós szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel – az EUROSUR végrehajtásához és igazgatásához technikai és operatív iránymutatást, ajánlásokat és bevált módszereket nyújtó gyakorlati kézikönyvet (a továbbiakban: kézikönyv) bocsát rendelkezésre, amely kitér egyebek mellett a harmadik országokkal folytatandó együttműködésre is. Az Európai Bizottság a kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el.

(2)  Az Európai Bizottság a tagállamokkal és az Ügynökséggel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy a kézikönyv bizonyos részeit az eljárási szabályzatának módosításáról szóló 2001/844/EK bizottsági határozatban foglalt szabályoknak megfelelően EU RESTRICTED minősítéssel látja el.

20. cikkNyomon követés és értékelés

(1)         E rendelet alkalmazásában az Ügynökség és a tagállamok biztosítják hogy rendelkezésre álljanak olyan eljárások, amelyekkel a külső határokon elérni kívánt megfelelő helyzetismeretre és reagálási képességre irányuló célkitűzések tekintetében nyomon követhető az EUROSUR technikai és operatív működése és az alapvető jogok tiszteletben tartása, ideértve a visszaküldés tilalmát is.

(2)         Az Ügynökség 2015. december 1-jén, majd azt követően kétévenként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EUROSUR működéséről.

(3)  2016. december 1-jén, majd azt követően minden negyedik évben az Európai Bizottság átfogó értékelést nyújt az EUROSUR-ról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezen értékelés összeveti a célokat az elért eredményekkel ▌, értékeli az alapul szolgáló okok fennállásának folyamatosságát, az e rendeletnek a tagállamokban történő, illetve az Ügynökség általi alkalmazását ▌, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartását és az azokra gyakorolt hatást, továbbá egy költség-haszon elemzést. Az említett értékeléshez szükség esetén az e rendelet módosítására vonatkozó megfelelő javaslatokat kell csatolni.

(4)         A tagállamok az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a (2) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat. Az Ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (3) bekezdésben említett értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

20a. cikkA 2007/2004/EK rendelet módosításai

A 2007/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.          A 2. cikk (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„i)    egy európai határőrizeti rendszer kialakításához és működtetéséhez, valamint – adott esetben – egy, a rendszerek kölcsönös átjárhatóságát is lehetővé tevő közös információ-megosztási környezet kifejlesztéséhez szükséges támogatás biztosítása, különösen az EUROSUR keretének az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról szóló XXX európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő létrehozása, fenntartása és koordinálása révén.”

2.  A szöveg az alábbi új 11ca. cikkel egészül ki:

„11ca. cikkA személyes adatoknak az EUROSUR keretében történő feldolgozása

Az Ügynökség az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról szóló XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet 12a. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint dolgozhat fel személyes adatokat, amely rendeletet a 11a. cikkben említett intézkedésekkel összhangban kell alkalmazni. Ezen adatok feldolgozása során tiszteletben kell tartani a szükségesség és az arányosság elvét is, továbbá tilos az Ügynökség által feldolgozott személyes adatok harmadik országok számára történő továbbadása vagy egyéb kommunikálása”.

21. cikk Hatálybalépés és alkalmazhatóság

(1)         Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)         Ezt a rendeletet 2013. december 2-ától kell alkalmazni.

(3)         Az 5. cikk (1) bekezdését a déli ▌és keleti ▌külső határoknál elhelyezkedő tagállamokra vonatkozóan ▌(Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia) 2013. december 2-ától kell alkalmazni.

(4)  Az 5. cikk (1) bekezdését a többi tagállamra 2014. december 1-jétől ▌kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, […] -án/-én.

az Európai Parlament részéről                         a Tanács részéről

az elnök                                                         az elnök

MELLÉKLET

Az EUROSUR kerete különböző elemeinek kialakítása, működtetése és fenntartása a következő alapelvek figyelembevételével történik:

a)          Az érdekközösségek elve: A nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség az EUROSUR keretén belüli információmegosztáshoz és együttműködéshez külön érdekközösségeket alakítanak ki. Az érdekközösségeket a különböző nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség információcseréjének megszervezéséhez kell felhasználni, a közös célokat, elvárásokat és érdekeket szem előtt tartva.

b)          A következetes irányítás és a meglévő szerkezetek felhasználásának elve: Az Ügynökség biztosítja az EUROSUR keretének különféle elemei közötti koherenciát, beleértve a nemzeti koordinációs központok számára történő iránymutatást és támogatást, valamint az információk és a technológia interoperabilitásának elősegítését. Az EUROSUR keretén belül a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a már meglévő rendszereket és képességeket az uniós költségvetés felhasználásának optimalizálása és a párhuzamosságok elkerülése érdekében. Ennek érdekében az EUROSUR létrehozása teljes összhangban történik az EU tengeri területeinek felügyeletét biztosító közös információmegosztási környezetre (CISE) irányuló kezdeményezéssel, hozzájárulva ezáltal az uniós ágazatközi információcsere koordinált és költséghatékony megközelítéséhez és kihasználva annak előnyeit.

c)  Az információmegosztás és az információvédelem elve: Az EUROSUR keretén belül rendelkezésre álló adatokat elérhetővé kell tenni valamennyi nemzeti koordinációs központ és az Ügynökség számára, hacsak nem állapítottak meg külön korlátozásokat e tekintetben, illetőleg nem jött létre ilyen irányú megállapodás. A nemzeti koordinációs központoknak biztosítaniuk kell a nemzeti, európai és nemzetközi szinten kicserélendő információk hozzáférhetőségét, integritását és bizalmas kezelését. Az Ügynökség garantálja az európai és nemzetközi szinten kicserélendő információk hozzáférhetőségét, integritását és bizalmas kezelését.

d)          A szolgáltatásorientált megközelítés és a szabványosítás elve: A különféle EUROSUR-képességeket szolgáltatásorientált megközelítéssel kell alkalmazni. Az Ügynökség biztosítja, hogy az EUROSUR kerete – amennyire csak lehetséges – nemzetközileg elfogadott szabványokra épüljön.

e)          A rugalmasság elve: A szervezet, az információk és a technológia úgy kerül kialakításra, hogy lehetővé tegye az EUROSUR érdekelt felei számára a változó helyzetekre való rugalmas és strukturált reagálást.

A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET MELLÉKLETE

Az Európai Parlament nyilatkozata

Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy az EU intézményeinek semleges szóhasználatra kell törekedniük az olyan, harmadik országbeli állampolgárokat érintő jogalkotási szövegeikben, akiknek a tagállamok területén való jelenlétét a tagállamok hatóságai nem – vagy már nem – engedélyezik. Ezekben az esetekben az uniós intézményeknek – amennyiben létezik alternatív megfogalmazásmód – kerülniük kell az „illegális” szó használatát, személyekre történő utaláskor pedig minden esetben a „rendezetlen jogi helyzetű migránsok” kifejezést kell használni.

  • [1] * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
  • [2] 1          A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.).
  • [3]           HL L 8., 2001.1.12., 1. o. (magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 26. kötet, 102. o.)
  • [4]           HL L 350., 2008.12.30., 60. o.
  • [5]           HL L 131., 2000.6.1., 43. o. (magyar nyelvű különkiadás: 19. fejezet, 1. kötet, 178. o.)
  • [6]           HL L 64., 2002.3.7., 20. o. (magyar nyelvű különkiadás: 19. fejezet, 4. kötet, 211. o.)
  • [7]           HL L 176., 1999.7.10., 36. o. (magyar nyelvű különkiadás: 19. fejezet, 1. kötet, 1165. o.)
  • [8]           HL L 53., 2008.12.30., 52. o.
  • [9]           HL L 53., 2008.2.27., 1. o.
  • [10]           HL L 160., 2011.6.18., 21. o.
  • [11]           HL L 160., 2011.6.18., 19. o.
  • [12]          HL L 281., 1995.11.23., 31. o. (magyar nyelvű különkiadás: 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.)
  • [13]          HL L 281., 1995.11.23., 31. o. (magyar nyelvű különkiadás: 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.)

INDOKOLÁS

A szabad mozgás az Európai Unió egyik meghatározó alapelve, az pedig, hogy területén a belső határok határellenőrzés nélküli átlépésével utazhatunk, az Unió egyik legsikeresebb vívmánya. Sokan élnek ezzel a szabadsággal, és a közvélemény folyamatosan az Unió által biztosított legfontosabb előnyök egyikeként tartja számon az utazás szabadságát. A szabad mozgás gazdaságunk szempontjából is központi jelentőséggel bír az egységes piac sikerét illetően. A schengeni vívmányok nem fordíthatók vissza. Ellenkezőleg, az Unió külső határainak jobb igazgatása révén meg kell erősíteni azokat, ezzel biztosítva a tagállamok körében a teljes mértékű kölcsönös bizalmat.

Az előadó ezért általánosságban támogatja a Bizottság javaslatát. Az információcsere és a tagállamok, valamint az érintett ügynökségek közötti fokozott koordináció az Unió külső határainak igazgatása által jelentett terhek jobb megosztása irányában tett alapvető lépések. Alapvető segítséget nyújtanak továbbá a tagállamok számára abban, hogy tiszteletben tartsák a nemzetközi tengerjogi jogszabályokat és megmentsék a migránsok életét.

Az előadó a következő pontokat kívánja kiemelni:

1) Az irányelv hatálya

Az előadó támogatja a határok előtti területek, többek között a határátkelőhelyek/repülőterek EUROSUR-ba való felvételét, de véleménye szerint erre egy későbbi szakaszban kell sort keríteni. Jelenleg ezt a tagállamok szabad választására kell bízni. Támogatja emellett egy felülvizsgálati záradék beillesztését, amelynek értelmében egy jelentés mérné fel az említettek felvételének hatását, és adott esetben javaslatot tenne a rendelet módosítására.

2) Együttműködés más ügynökségekkel

Az előadó határozottan támogatja a más ügynökségekkel, különösen az Europollal, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EMTH), az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel (EMSA), az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal (EFCA) és az Európai Unió Műholdközpontjával (EUMK) való együttműködést.

3) Együttműködés harmadik országokkal

Az előadó véleménye szerint a migránsok életének védelme, a szabálytalan migráció megelőzése, valamint a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük a szomszédos harmadik országokkal. Az ilyen megállapodásokról értesíteni kell a Bizottságot.

4) Az Egyesült Királyság és Írország részvétele

Az előadó támogatja azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Királyság és Írország részt vehessenek az EUROSUR-ban. Az együttműködésnek az Írország és az Egyesült Királyság és egy vagy több szomszédos tagállam közötti két- vagy többoldalú megállapodás alapján kell történnie.

5) Személyes adatok

Az előadó kitart amellett, hogy a személyes adatok cseréjére és feldolgozására kizárólag ennek szükségessége esetén, a megfelelő óvintézkedések mellett és kellően indokolt esetben kerülhet sor. Ezen túlmenően véleménye szerint nem kerülhet sor a személyes adatok harmadik országokkal való cseréjére.

6) Fogalommeghatározások

Az előadó bizonyos módosításokat nyújtott be olyan fogalmak jobb meghatározása érdekében, mint a „rendkívüli esemény” vagy a „feltartóztatás”. Az előadó kitart a rendkívüli nyomást kiváltó helyzetek jobb meghatározása mellett és hangsúlyozza, hogy az „alacsony”, „közepes” és „magas” hatásszintet a Frontex szintjén kell értékelni.

7) Koordináció

Az előadó támogatja, hogy tagállamonként egyetlen, az EUROSUR-ral való együttműködéssel megbízott nemzeti koordinációs központot jelöljenek ki, egyidejűleg bizonyos rugalmasságot biztosítva a tagállamok regionális belső szervezeti rendszere tekintetében.

8) Alapjogok

Az előadó a feltartóztatást követően alkalmazandó, a menekültügyi és a visszatérésre (és azon belül a visszaküldés tilalmának elvére) vonatkozó uniós jogszabályokra való hivatkozásokat is felvesz a javaslatába.

9) Elszámoltathatóság

Az előadó támogatja egy felülvizsgálati záradék felvételét, amelynek értelmében az Európai Parlamenthez benyújtandó jelentés formájában négyévente felülvizsgálatra kerülne sor.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (17.10.2012)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0873 – C7‑0506/2011 – 2011/0427(COD))

A vélemény előadója: Dominique Riquet

RÖVID INDOKOLÁS

1. A javaslat hatálya

Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról szóló javaslat az Unió arra irányuló erőfeszítéseinek része, hogy növelje a tagállami határellenőrző hatóságok reagálási képességét a (schengeni) külső határokon. A rendszer célja, hogy segítse a tagállamokat a külső határaikon kialakuló helyzet teljes tudatosításában, és következetesebb és rendszeresebb módon fokozza a tagállamok közti, illetve a tagállamok és az Ügynökség közti információáramlást és együttműködést. A határigazgatás külső dimenziójának vonatkozásában az EUROSUR-nak támogatást kellene nyújtania a harmadik országokkal való együttműködés fokozásához és a határfelügyeleti és igazgatási képességek megerősítéséhez az olyan területeken, amelyek közvetlen hatással vannak az Európai Unióra (pl. az egyes országok rendszereinek és infrastruktúráinak az uniós rendszerekhez és infrastruktúrákhoz való hozzákapcsolása a rendszeres információcsere érdekében).

2. Végrehajtás

Az EUROSUR különböző komponenseit főleg az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX)[1] és a tagállamok fogják végrehajtani az EUROSUR 2008-as közleményében leírtak szerint.[2]

A két párhuzamos programtól („Belső Biztonsági Alap” és „Menekültügyi és Migrációs Alap”) eltérően az EUROSUR nem uniós alapként jönne létre, hanem közös műszaki keretet teremtene és az együttműködés ésszerűsítését célzó normákat hozna létre, valamint a hét minden napján 24 órában működő kommunikációt biztosítana a hatóságok (mind az uniós, mind a tagállami hatóságok) között. A javasolt EUROSUR-rendeletnek a tervek szerint 2013 végén kellene hatályba lépnie. A javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás[3] a 2014-2020-as időszakra korlátozódik, bár a rendelet indokolása a finanszírozást a jelenlegi többéves pénzügyi keretben is előirányozza, mivel az EUROSUR 2011-ben indult kísérleti projektként. A 2014-2020 közötti időszakra a finanszírozást nem egy külön költségvetési sorból irányozza elő, hanem két, az uniós költségvetésen belüli (már meglévő vagy még létrehozandó) forrásból:

· Jelenleg a tagállamokat az EU Külső Határok Alapjának előirányzataiból támogatják (18 02 06 költségvetési sor) a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig (2013 végéig). 2014-től az új költségvetési szerkezetben egy új költségvetési sort hoznak létre (18 02 XX XX - „Belső Biztonsági Alap - Határok és Vízumok”) a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret szerint, és ennek egy részéből finanszíroznák az EUROSUR különböző összetevőinek némelyikének fejlesztését (pl. a nemzeti koordinációs központok létrehozását).

· Másrészről a FRONTEX Ügynökségnek (18 02 03 02 költségvetési sor) a saját költségvetéséből kellene létrehoznia az EUROSUR rendszer kommunikációs hálózatát és egyéb horizontális elemeit, – pl. az európai helyzetképet és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képet – és szükség esetén ezt egészíti ki a Belső Biztonsági Alap keretében nyújtott támogatás (közvetlen vagy közvetett központosított pénzügyi irányítás).

Az uniós kiadásokra gyakorolt hatás hét éves időszakra vetítve (2014–2020) összesen mintegy 244,021 millió eurót tenne ki. Mintegy 112 millió eurót az új „Belső Biztonsági Alap - Határok és Vízumok” előirányzataiból fedeznének, további 132 millió eurót pedig a FRONTEX Ügynökség biztosítana (18 02 03 02 költségvetési sor), ami meglehetősen jelentős része a FRONTEX hét évre szóló, 614 millió euróra becsült költségvetésének.

Összehasonlításképpen, a Bizottság a jelenlegi 3A fejezet tekintetében 10 911 millió eurós teljes indikatív költségvetést javasolt a 2014 és 2020 közötti időszakra a többéves pénzügyi keretben.

Ez az összeg fedezi a pénzügyi programokkal és a belügyek terén tevékenykedő uniós ügynökségekkel kapcsolatos kiadásokat. Az ügynökségekkel kapcsolatos kiadások jelenlegi árakon 1,572 millió eurót tesznek ki.

A becslések szerint a keret végrehajtásához (az EUROSUR napi igazgatásának nyomon követése és támogatása) a Belügyi Főigazgatóságról csupán 2, AD besorolású alkalmazottra volna szükség a Bizottság központjában. A javaslat szerint az említett alkalmazottakat már kirendelték az intézkedés irányítására és/vagy átcsoportosították a szóban forgó főigazgatóságon belül. Amennyiben a források bármely további elosztására volna szükség, az előadó ragaszkodik hozzá, hogy arra csak az irányító főigazgatóság javára kerülhet sor, az éves elosztási eljárás keretében és a költségvetési korlátoknak megfelelően.

3. Az előadó álláspontja

Az előadó támogatja az EUROSUR fenntartását és fejlesztését, mivel a határfelügyelet olyan terület, ahol az uniós fellépés a tisztán nemzeti intézkedésekhez képest kétségtelenül európai hozzáadott értéket mutat. Az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés valóban olyan jelenség, amely természeténél fogva túllép a tagállami határokon.

Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az EUROSUR vonatkozásában javasolt finanszírozási rendszer rendkívül komplex. Ez a három lehetséges igazgatási szintből (központosított közvetlen igazgatás, központosított közvetett igazgatás és megosztott igazgatás), ugyanakkor a finanszírozás időkereteiből adódik (a jelenlegi többéves pénzügyi keret és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret), és ezért e két kereten belüli különböző előirányzatokban gyökerezik.

A 2013-ra vonatkozó költségvetés elfogadásáig nehézségekbe ütközik azon összegek elemzése, amelyeket a jelenlegi többéves pénzügyi keret értelmében az érintett költségvetési tételekből (Külső Határok Alap, Frontex, hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram és Fejlesztési Együttműködési Eszköz) kell finanszírozni. A költségek eloszlása megjelenik a Bizottság EUROSUR-ral kapcsolatos javaslatához csatolt hatásvizsgálatban[4], de maga a javaslat nem tartalmazza azt.

A 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret folyamán megvalósítandó kiadások tekintetében és a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások eredményeinek sérelme nélkül sajnálhatjuk, hogy a Bizottság nem tesz semmilyen költségvetési utalást az EUROSUR-ra vonatkozó javaslat jogilag kötelező részében.

Továbbá a nemzeti koordinációs központokkal és a szomszédos harmadik országokban végrehajtandó intézkedésekkel kapcsolatos kiadások vonatkozásában az előadó hangsúlyozza a forrásokra vonatkozó bármely elosztási kritérium hiányát.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

1 a bekezdés (új)

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

Módosítás

 

1a. emlékeztet a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalására1; megismétli, hogy elegendő kiegészítő forrást kell biztosítani a következő többéves pénzügyi keretben ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja meglévő politikai prioritásait és a Lisszaboni Szerződés által meghatározott új feladatait, valamint azért, hogy előre nem látható események esetén válaszlépéseket tudjon tenni; rámutat arra, hogy még ha legalább 5%-kal emelnénk is a 2013-as szinthez képest a következő többéves pénzügyi keret forrásainak szintjét, ez akkor is csak korlátozott mértékben járulna hozzá az elfogadott uniós célkitűzések és kötelezettségvállalások megvalósításához, illetve a közösségi szolidaritás elvéhez; felszólítja a Tanácsot, hogy amennyiben nem osztja ezt a megközelítést, határozza meg egyértelműen, hogy mely politikai prioritásait vagy projektjeit lehet teljes egészében elvetni annak ellenére, hogy európai hozzáadott értékük bebizonyosodott;

 

_______________

 

1 Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0266.

Módosítás  2

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

1 b bekezdés (új)

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

Módosítás

 

1b. Hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás1 47. pontját alkalmazni kell az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség („az Ügynökség”) megbízatásának meghosszabbítására; kiemeli, hogy a jogalkotási hatóság által e meghosszabbításra vonatkozó kedvező döntés nem sértheti a költségvetési hatóság által az éves költségvetési eljárás keretében hozott határozatokat;

 

________________

 

1 HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

Módosítás  3

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

1 c bekezdés (új)

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

Módosítás

 

1c. kéri, hogy a Bizottság terjesszen elő egy olyan, új pénzügyi kimutatást, amely teljes mértékben figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács között létrejött jogalkotási megállapodás eredményét az ügynökségi és bizottsági szolgálatok költségvetési és személyzeti követelményeinek való megfelelés érdekében;

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az európai határőrizeti rendszer (a továbbiakban: EUROSUR) létrehozása a tagállamok, valamint a Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete alapján létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) – a továbbiakban: az Ügynökség – közötti információcsere és operatív együttműködés megerősítése érdekében szükséges. Az EUROSUR biztosítja e hatóságok és az Ügynökség számára a helyzetismeretük és reagáló képességük javításához szükséges infrastruktúrát és eszközöket az Európai Unió tagállamainak külső határain zajló illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés nyomon követése és megelőzése, valamint a migránsok életének védelme során.

(1) Az európai határőrizeti rendszer (a továbbiakban: EUROSUR) létrehozása a tagállamok, valamint a Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete alapján létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) – a továbbiakban: az Ügynökség – közötti információcsere és operatív együttműködés megerősítése érdekében szükséges. Az EUROSUR biztosítja e hatóságok és az Ügynökség számára az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés nyomon követése és megelőzése során a helyzetismeretük és reagáló képességük javításához szükséges infrastruktúrát és eszközöket, ezáltal hozzájárulva a migránsok életének hatékonyabb védelméhez és megmentéséhez az Európai Unió tagállamainak külső határain.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) Az Ügynökség számára biztosítani kell az ahhoz szükséges megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat, hogy megfelelően el tudja látni az e rendelet szerinti többletfeladatait. E célból a 2007/2004/EK rendelet 29. és 30. cikkében meghatározottak szerint, a költségvetésének kidolgozására, végrehajtására és ellenőrzésére szolgáló eljárás során megfelelően figyelembe kell venni ezeket a feladatköröket. A költségvetési hatóságnak biztosítania kell a lehető legjobb hatékonysági normák érvényesülését.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a) Jobban össze kell hangolni az Unió és a tagállamok alapjaiból a belügyek terén eszközölt kiadásokat saját költségvetésük felhasználásának optimalizálása érdekében. Ezáltal kiadásaik hatékonyabbá és láthatóbbá válnának, továbbá erősödne kiegészítő jellegük. Az EUROSUR-nak a lehető legjobban ki kell használnia az emberi erőforrások és a műszaki felszerelések terén rendelkezésre álló képességeket mind uniós, mind nemzeti szinten, ugyanakkor ösztönöznie kell a polgári-katonai együttműködést.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

9 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9b) Az EUROSUR végrehajtásába uniós költségvetést bevonó mechanizmusoknak átláthatóknak és felelőseknek kell lenniük, és azok felett demokratikus ellenőrzést kell gyakorolni.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

9 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9c) Biztosítani kell a rendszerrel kapcsolatos hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, valamint a rendszer lehető leghatékonyabb módon történő alkalmazását, ugyanakkor meg kell őrizni a jogbiztonságot és a rendszer valamennyi szereplő számára való hozzáférhetőségét.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

9 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9d) A Bizottságnak egyértelmű, egyszerű és mérhető mutatók segítségével rendszeresen értékelnie kell az EUROSUR végrehajtásának eredményeit. E mutatószámok alapján kell megállapítani, hogy a rendszer célkitűzései milyen mértékben teljesültek.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E rendelet a tagállamok és az Európai Unió külső határokra vonatkozó helyzetismeretének és reagálási képességének javítása érdekében létrehozza a tagállamok és az Ügynökség közötti információcsere és együttműködés közös keretét (a továbbiakban: európai határőrizeti rendszer (EUROSUR)).

E rendelet a tagállamok és az Európai Unió külső határokra vonatkozó helyzetismeretének és reagálási képességének javítása érdekében létrehozza a tagállamok és az Ügynökség közötti információcsere és együttműködés közös keretét, ezáltal hozzájárulva a migránsok életének hatékonyabb védelméhez és megmentéséhez az Európai Unió tagállamainak külső határain (a továbbiakban: európai határőrizeti rendszer (EUROSUR)).

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – g pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

g) „az Ügynökség”: a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) kommunikációs hálózat;

c) adatcsere- és kommunikációs hálózat;

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

Melléklet – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) A következetes irányítás és a meglévő szerkezetek felhasználásának elve: Az Ügynökség biztosítja az EUROSUR keret különféle elemei közötti koherenciát, beleértve a nemzeti koordinációs központok számára történő iránymutatást és támogatást, valamint az információ és a technológia interoperabilitásának elősegítését. Az EUROSUR keretén belül a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a már meglévő rendszereket és képességeket. E tekintetben az EUROSUR létrehozása teljes összhangban történik az EU tengeri területeinek felügyeletét biztosító közös információmegosztási környezetre (CISE) irányuló kezdeményezéssel, hozzájárulva ezáltal az uniós ágazatközi információcsere koordinált és költséghatékony megközelítéséhez és élvezve annak előnyeit.

b) A következetes irányítás és a meglévő szerkezetek felhasználásának elve: Az Ügynökség biztosítja az EUROSUR keret különféle elemei közötti koherenciát, beleértve a nemzeti koordinációs központok számára történő iránymutatást és támogatást, valamint az információ és a technológia interoperabilitásának elősegítését. Az EUROSUR keretén belül a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a már meglévő rendszereket és képességeket az uniós költségvetés használatának optimalizálása és a párhuzamosságok létrejöttének elkerülése érdekében. E tekintetben az EUROSUR létrehozása teljes összhangban történik az EU tengeri területeinek felügyeletét biztosító közös információmegosztási környezetre (CISE) irányuló kezdeményezéssel, hozzájárulva ezáltal az uniós ágazatközi információcsere koordinált és költséghatékony megközelítéséhez és élvezve annak előnyeit.

ELJÁRÁS

Cím

Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozása

Hivatkozások

COM(2011)0873 – C7-0506/2011 – 2011/0427(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

2.2.2012

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

2.2.2012

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Dominique Riquet

15.2.2012

Az elfogadás dátuma

10.10.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

4

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marta Andreasen, Richard Ashworth, Francesca Balzani, Zuzana Brzobohatá, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ivars Godmanis, Lucas Hartong, Jutta Haug, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Ivailo Kalfin, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, George Lyon, Barbara Matera, Juan Andrés Naranjo Escobar, Nadezhda Neynsky, Dominique Riquet, Potito Salatto, Alda Sousa, Helga Trüpel, Derek Vaughan, Angelika Werthmann

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Alexander Alvaro, Jürgen Klute, Georgios Papastamkos, Nils Torvalds, Catherine Trautmann

  • [1]  Melyet a 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.) hozott létre.
  • [2]  A Bizottság 2008. február 13-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) kialakításának vizsgálatáról” - COM(2008)0068 végleges.
  • [3]  A javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás COM(2011)0873, 25.o.
  • [4]  SEC(2011)1536.

ELJÁRÁS

Cím

Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozása

Hivatkozások

COM(2011)0873 – C7-0506/2011 – 2011/0427(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

12.12.2011

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

2.2.2012

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

2.2.2012

DEVE

2.2.2012

BUDG

2.2.2012

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

AFET

6.3.2012

DEVE

25.1.2012

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Jan Mulder

9.2.2012

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

25.4.2012

3.9.2012

11.10.2012

27.11.2012

 

19.6.2013

 

 

 

Az elfogadás dátuma

19.6.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

8

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jan Philipp Albrecht, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Arkadiusz Tomasz Bratkowski, Salvatore Caronna, Philip Claeys, Carlos Coelho, Ioan Enciu, Tanja Fajon, Hélène Flautre, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Ágnes Hankiss, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford, Svetoslav Hristov Malinov, Véronique Mathieu Houillon, Anthea McIntyre, Nuno Melo, Roberta Metsola, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Renate Sommer, Rui Tavares, Nils Torvalds, Kyriacos Triantaphyllides, Axel Voss, Renate Weber, Josef Weidenholzer, Tatjana Ždanoka, Auke Zijlstra

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Elena Oana Antonescu, Dimitrios Droutsas, Monika Hohlmeier, Jan Mulder, Marco Scurria

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Jürgen Creutzmann, Jelko Kacin

Benyújtás dátuma

24.6.2013