JELENTÉS a Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
25.6.2013 - (2012/2325(IMM))
Jogi Bizottság
Előadó: Cecilia Wikström
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
a Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, a lyoni fellebbviteli bíróság főügyészétől érkezett 2012. november 7-i kérvény kapcsán a Francia Köztársaság igazságügy-minisztere által 2012. november 26-án továbbított, és a plenáris ülésen 2012. december 10-én bejelentett kérelemre,
– tekintettel Bruno Gollnisch európai parlamenti képviselő Marine Le Pen nevében történő, az eljárási szabályzat 7. cikkének (3) bekezdése szerinti meghallgatására,
– tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió Bírósága 1964. május 12-i, 1986. július 10-i, 2008. október 15-i és 21-i, 2010. március 19-i, 2011. szeptember 6-i, valamint 2013. január 17-i ítéleteire[1],
– tekintettel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0236/2013),
A. mivel a lyoni fellebbviteli bíróság főügyésze egy állítólagos bűncselekménnyel kapcsolatos jogi eljárás okán kérte Marine Le Pen európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését;
B. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;
C. mivel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikke kimondja, hogy a francia parlament egyetlen képviselőjét sem vethetik bűnvádi eljárás alá a hivatalának gyakorlása közben általa nyilvánított véleményért vagy leadott szavazatokért;
D. mivel Marine Le Pent meghatározott csoporttal szembeni, vallási hovatartozáson alapuló gyűlöletre, diszkriminációra, illetve erőszakra való uszítással vádolják, amely cselekedet a francia jog – nevezetesen az 1881. július 29-i törvény 24. cikkének (8) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 42 cikke, valamint az 1982. július 29-i 82-652. számú törvény 93. cikkének (3) bekezdése – szerint bűncselekménynek minősül, és amelynek büntetési tételeit az 1881. július 29-i törvény 24. cikkének (8), (10), (11) és (12) bekezdése, valamint a büntető törvénykönyv 131-26. cikkének (2) és (3) bekezdése rögzíti;
E. mivel az állítólagos bűncselekmény nem áll közvetlen, illetve nyilvánvaló kapcsolatban Marine Le Pen európai parlamenti képviselői feladatainak ellátásával, és az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének alkalmazásában nem minősül az európai parlamenti képviselői feladatainak ellátása során kinyilvánított véleménynek vagy leadott szavazatnak;
F. mivel a vád nem kapcsolódik Marine Le Pen európai parlamenti képviselői tisztségéhez;
G. mivel nincs ok feltételezni a fumus persecutionis fennállását;
1. úgy határoz, hogy felfüggeszti Marine Le Pen mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Francia Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának és Marine Le Pennek.
- [1] 101/63. sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391. o.), T-345/05 sz. Mote kontra Parlament ügy (EBHT 2008., II-2849. o.), C-200/07. és C-201/07. sz. Marra kontra De Gregorio és Clemente egyesített ügyek (EBHT 2008., I-7929. o.), T-42/06. sz. Gollnisch kontra Parlament ügy (az EBHT-ban még nem tették közzé), C-163/10. sz. Patriciello-ügy (az EBHT-ban még nem tették közzé), valamint T-346/11. és T-347/11. sz. Gollnisch kontra Parliament egyesített ügyek (EBHT 2010., II-1135. o.).
INDOKOLÁS
1. Háttér
A 2012. december 10-i plenáris ülésen az elnök az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése szerint bejelentette, hogy kézhez kapta a lyoni fellebbviteli bíróság főügyészének levelét, amelyben kéri Marine Le Pen parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését. Az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében az elnök a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta.
Marine Le Pent meghatározott csoporttal szembeni, vallási hovatartozáson alapuló gyűlöletre, diszkriminációra, illetve erőszakra való uszítással – azaz az 1881. július 29-i törvény 24. cikkének (8) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 42 cikke, valamint az 1982. július 29-i 82-652. számú törvény 93. cikkének (3) bekezdése szerinti bűncselekménnyel – vádolják, amelynek büntetési tételeit az 1881. július 29-i törvény 24. cikkének (8), (10), (11) és (12) bekezdése, valamint a büntető törvénykönyv 131-26. cikkének (2) és (3) bekezdése rögzíti.
2. Az Európai Parlament képviselőinek mentelmi jogával kapcsolatos jog és eljárás
Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. és 9. cikke a következőképpen rendelkezik:
„8. cikk
A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.
9. cikk
Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai:
a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;
b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.
A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyszínére utaznak, illetve onnan visszatérnek.
Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.”
A francia alkotmány 26. cikke[1] az alábbiak szerint rendelkezik:
„A Parlament egyetlen képviselőjét sem vethetik bűnvádi eljárás alá, nem körözhetik, nem tartóztathatják le, nem tarthatják fogva és nem ítélhetik el a hivatalának gyakorlása közben általa nyilvánított véleményért vagy leadott szavazatokért.
A Parlament egyetlen képviselőjét sem lehet – sem bűncselekményben, sem egyéb bűnvádi eljárással – letartóztatni vagy szabadságától bármely egyéb intézkedéssel megfosztani, illetve abban korlátozni, kivéve, ha erre az őt magába foglaló nemzetgyűlés elnöksége engedélyt ad. Erre az engedélyre nincsen szükség köztörvényes bűnelkövetés, tettenérés vagy jogerős bírósági ítélet esetén.
A parlamenti képviselő fogva tartását, szabadságától történő megfosztását vagy szabadságának korlátozását, illetve az ellene folytatott bűnvádi eljárást az ülésszak idejére felfüggesztik, amennyiben az érintett képviselőt magába foglaló nemzetgyűlés ezt kérelmezi.
Az érintett nemzetgyűlés teljes joggal ül össze kiegészítő ülésekre annak érdekében, hogy – adott esetben – a megelőző bekezdés alkalmazása lehetségessé váljon.”
Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 6. és 7. cikke a következőképpen rendelkezik:
„6. cikk – A parlamenti mentelmi jog
(1) Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament elsődlegesen arra törekszik, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során.
(2) A tagállamok illetékes hatóságainak valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.
[...]
7. cikk – A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások
(1) Az illetékes bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, a benyújtás sorrendjében vizsgálja meg.
(2) A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.
(3) A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére. Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat.
[...]
(7) A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.
[...]
(11) A bizottság ezeket az ügyeket és a rendelkezésre bocsátott dokumentumokat teljes mértékben bizalmasan kezeli.”
3. A javasolt határozat indokolása
A lyoni fellebbviteli bíróság főügyészi hivatala egy – meghatározott csoporttal szembeni, vallási hovatartozáson alapuló gyűlöletre, diszkriminációra, illetve erőszakra való uszítás állítólagos elkövetése miatt indítandó – esetleges jogi eljárás okán kérvényezte Marine Le Pen európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügy az alábbi tényeken alapul: A Nemzeti Front támogatóinak 2010. december 10-én Lyonban tartott nyilvános találkozója során Marine Le Pen beszédet mondott, amelyet a rádió is sugárzott, és amelyről a sajtó is beszámolt. Az összejövetelre és a beszédre a Nemzeti Front elnöki tisztségének betöltéséért folytatott választási kampány folyamán került sor; erre a tisztségre Marine Le Pent választották meg, aki 2011. január 16-án lépett hivatalába. A beszédben a meghatározott csoporttal szembeni, vallási hovatartozáson alapuló gyűlöletre, diszkriminációra, illetve erőszakra való uszítás vádjára indokot adva az alábbi állítások hangzottak el: „Tizenöt évvel ezelőtt elkezdtek megjelenni utcáinkon a fátylak, aztán egyre több lett belőlük. Később elkezdtek megjelenni a burkák, aztán egyre több lett belőlük. Ezután jöttek a köztéri imák (…), most pedig már 10–15 olyan hely is van, ahol ezek az emberek összegyűlnek, elvéve tőlünk a tereinket (…). Egyesek nagyon szeretnek a második világháborúról és a megszállásról beszélni, úgyhogy engedtessék meg nekem, hogy megszállásról beszéljek, mert itt most ez történik (...). Nincsenek tankok, nincsenek katonák, de attól még ez megszállás, és sújtja az embereket”.
A jelenlegi igazságügyi vizsgálatot a lyoni államügyész indította meg 2012. január 13-án egy panasz nyomán, amelynek keretében az Association de défense des droits de l’homme 2011. december 1-jén kártérítési keresetet nyújtott be. A panaszt azt követően nyújtották be, hogy a lyoni államügyész úgy határozott, hogy lezárja az ugyanebben az ügyben hozzá beérkezett panaszok nyomán általa elvégzett előzetes vizsgálatot.
A vizsgálóbíró 2012. október 12-ére beidézte Marine Le Pent. Le Pen asszony ügyvédje azonban a mentelmi jogra hivatkozva kijelentette, hogy védence nem fog megjelenni a bíróság előtt. A vizsgálóbíró ugyanezen a napon továbbította az ügyiratokat az ügyészséghez azzal a kéréssel, hogy kérelmezzék Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztését annak érdekében, hogy meg lehessen őt hallgatni, hozzátéve, hogy e célból szükség esetén elfogatóparancsot adnak ki.
Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik. A francia alkotmány 26. cikke értelmében a Parlament egyetlen képviselőjét sem vethetik bűnvádi eljárás alá a hivatalának gyakorlása közben általa nyilvánított véleményért vagy leadott szavazatokért. Le Pen képviselőasszony büntetőeljárásának folytatásához tehát e Parlament határozatára van szükség.
A francia parlament képviselői számára biztosított mentelmi jog terjedelme valójában megfelel az európai parlamenti képviselők számára az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikkében biztosított mentelmi jog terjedelmével, és a hivatal gyakorlása közben nyilvánított véleményeket foglalja magában. Amint azt a Bíróság a megállapította, „az európai parlamenti képviselő által az Európai Parlamenten kívül tett olyan nyilatkozat, amelynek következtében az e képviselő származása szerinti tagállamban hamis vád bűncselekménye miatt büntetőeljárás indult, csak akkor minősül a parlamenti képviselői feladatok ellátása során kifejtett, az e rendelkezés szerinti mentelmi jog hatálya alá tartozó véleménynek, ha e nyilatkozat olyan szubjektív értékelésnek számít, amely közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatot mutat az ilyen feladatok ellátásával”[2] (utólagos kiemelés). A Bíróság nemrégiben a Gollnisch-üggyel[3] kapcsolatban is emlékeztetett ítélkezési gyakorlatára, amely szerint az európai parlamenti képviselők (széles értelemben vett) véleménye csak akkor esik az uniós jog alapján megállapított mentelmi jog hatálya alá, ha a vélemény a feladataik „ellátása” során hangzott el, ami azt jelenti, hogy kapcsolatnak kell fennállnia a kinyilvánított vélemény és a parlamenti feladatok ellátása között. Ennek a kapcsolatnak közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie.
A szóban forgó ügy tényállása alapján semmi nem indokolja a szükséges közvetlen és nyilvánvaló kapcsolat fennállásának megállapítását. Az ügy nem tartozik Marine Le Pen európai parlamenti képviselői tevékenységeinek körébe, mivel kizárólag nemzeti, illetve regionális jellegű tevékenységeket érint, tekintettel arra, hogy a beszéd a Nemzeti Front elnöki posztjáért folytatott kampány részeként hangzott el a lyoni választók előtt, és ezáltal elkülönült az európai parlamenti képviselői tevékenységektől. Az állítólagos bűncselekmény tehát nem áll közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatban Marine Le Pen európai parlamenti képviselői feladatainak ellátásával, és az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének alkalmazásában nem minősül az európai parlamenti képviselői feladatainak ellátása során kinyilvánított véleménynek vagy leadott szavazatnak. A vád nem áll összefüggésben Marine Le Pen európai parlamenti képviselői tisztségével.
Marine Le Pen a Parlament eljárási szabályzata 7. cikkének (3) bekezdése szerint lehetőséget kapott a meghallgatására, és ugyanezen cikkel összhangban Marine Le Pen nevében képviselője, Bruno Gollnisch szólalt fel, az elhangzott magyarázatok alapján pedig nincs ok feltételezni a fumus persecutionis fennállását.
4. Következtetés
A fentiek, valamint a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése mellett és ellene szóló érvek mérlegelése alapján javasoljuk, hogy az Európai Parlament függessze fel Marine Le Pen parlamenti mentelmi jogát.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
19.6.2013 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
11 1 4 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Françoise Castex, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Bernhard Rapkay, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Eva Lichtenberger |
||||