JELENTÉS az EU 2010–2012. évi ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról

19.7.2013 - (2013/2073(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Georgios Papanikolaou

Eljárás : 2013/2073(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A7-0238/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0238/2013

Viták :

PV 10/09/2013 - 17
CRE 10/09/2013 - 17

Szavazatok :

PV 11/09/2013 - 5.16
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0364

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU 2010–2012. évi ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról

(2013/2073(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel „A Tanács és a Bizottság 2012. évi közös jelentéstervezete az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének végrehajtásáról (az EU ifjúsági stratégiája 2010–2018)” című, 2012. szeptember 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0495), valamint az ehhez tartozó bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0256),

– tekintettel „Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése”[1] című állásfoglalására,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkére,

– tekintettel az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az „Erasmus mindenkinek” létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2011. november 23-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0788),

– tekintettel a „Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében” című, 2012. november 20-i bizottsági közleményre (COM(2012)0669),

– tekintettel a „Mozgásban az ifjúság – Kezdeményezés a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítására az Európai Unióban megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében” című, 2010. szeptember 15-i bizottsági közleményre (COM(2010)0477),

– tekintettel „Az EU ifjúsági stratégiája: befektetés és az érvényesülés elősegítése – Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére” című, 2009. április 29-i bizottsági közleményre (COM(2009)0200), valamint a kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)0549),

– tekintettel „A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréért – a szociális partnerek európai szintű konzultációjának második szakasza” című, 2012. december 5-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0728),

– tekintettel az „Európa 2020: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

– tekintettel „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című, 2010. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2010)0758),

– tekintettel a Tanács 2009. május 12-i következtetéseire az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”)[2],

– tekintettel a „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram”[3] című, 2011. május 12-i állásfoglalására,

– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7–0238/2013),

A. mivel Európa jövője attól függ, hogy képes-e felszabadítani a fiatalokban rejlő potenciált;

B. mivel a válság oda vezetett, hogy a fiatalok körében emelkedett a bizonytalan formájú foglalkoztatás – a rövid távú és részmunkaidős szerződések – aránya, a meglévő munkahelyek újbóli betöltése során pedig túl gyakran folyamodnak a javadalmazásban nem részesülő munkavállalókat előnyben részesítő programokhoz;

C. mivel az Unióban az ifjúsági munkanélküliség aránya 23,5% volt 2013 februárjában; mivel 2011-ben 7,5 millió 15 és 24 év közötti fiatal és 6,5 millió 25 és 29 év közötti fiatal nem volt foglalkoztatott, illetve nem részesült oktatásban vagy képzésben;

D. mivel a fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradásából eredő gazdasági veszteséget 2011-ben 153 milliárd euróra becsülték, ami az uniós GDP 1,2%-ának felel meg[4];

E. mivel minden fiatal a társadalom szerves része és ekként kell őket elismerni; mivel az egyenlőtlenségek és a megkülönböztetés formái még mindig jelen vannak, és nagyban befolyásolják a fiatalok életét és későbbi fejlődésüket a társadalomban;

F. mivel a tartósan fennálló gazdasági válság súlyos hatást gyakorol a fiatalok életére, ami a jólétüket és a társadalmi befogadásukat, a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és képzéshez, a kulturális tevékenységekhez, a szabadidős és sporttevékenységekhez való hozzáférésüket illeti, és a válság következtében az Európai Unióban élő fiatalok soha nem látott mértékben nélkülözik a lehetőségeket; mivel fennáll annak a súlyos kockázata, hogy Európa jelentős részében kialakul egy „elveszett generáció”; mivel ez a riasztó helyzet sürgős intézkedéseket, szakpolitikákat, fellépést és strukturális reformokat tesz szükségessé; mivel a romló gazdasági feltételek következtében – különösen a válság által súlyosan érintett országokban – a fiatalok önkéntes migrációja figyelhető meg, amely a nagymértékű „agyelszívásban” nyilvánul meg, és amely közép- és hosszú távon csökkenti a származási ország növekedési, fejlesztési és innovációs potenciálját;

G. mivel a gazdasági válságra reagálva több tagállamban is súlyos megszorító intézkedéseket vezettek be, így többek között lényegesen csökkentették az oktatási, képzési és az egész életen át tartó tanulásra irányuló programokra fordított kiadásokat; mivel az említett intézkedések különösen a fiatalok foglalkoztatását érintik hátrányosan egyes – főként dél-európai – tagállamokban, ami az esetek többségében jelentős mértékű agyelszíváshoz vezet a szóban forgó régiókban, és ezáltal hangsúlyosabbá teszi az Unión belüli egyenlőtlenségeket;

H. mivel az uniós szinten meglévő eszközöket az új generáció előtt álló kihívások kezelése érdekében tovább kell fejleszteni, e tekintetben azonban mindeddig kevés intézkedésre került sor, noha ezeket még tovább lehet javítani; mivel az Unió ifjúsági stratégiája átfogó keretet kínál, a tagállamoknak pedig ezt teljes mértékben ki kell használniuk;

I. mivel Unió-szerte aggasztó mértékben megnőtt azon fiatalok száma, akik jelenleg sem oktatásban vagy képzésben, sem foglalkoztatásban nem vesznek részt; mivel a fiatalkori munkanélküliség aránya több tagállamban is elfogadhatatlanul magas és mivel az átlagos munkanélküliségi ráták Unió-szerte rekordmagasságokat érnek el és mivel a valódi számadatokat elfedheti a fiatalok kivándorlásának erőteljes növekedése, és egyre riasztóbb méreteket ölt, figyelembe véve a bizonytalan munkavállalási feltételeket és a nem bejelentett foglalkoztatást, és mivel a munkanélküliségben eltöltött időszakok egyre hosszabbodnak;

J. mivel a fiatal nők továbbra is borzalmas munkaerő-piaci körülményekkel szembesülnek, ugyanakkor ők teszik ki a részmunkaidőben dolgozók és az alkalmi munkavállalók döntő többségét;

K. mivel a fiatalok oktatásból, a munkaerőpiacról vagy a képzésekből való kimaradásából eredő gazdasági veszteséget 2011-ben 153 milliárd euróra becsülték, ami az uniós GDP 1,2%-ának felel meg[5]; mivel ez súlyos társadalmi és gazdasági terhet jelent;

L. mivel az Unióban fennálló gazdasági válság fokozza a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, ami különösen a fiatalabb nemzedékeket érinti; mivel a válság akadályozza a fiatalokat abban, hogy önállósuljanak, és szélsőséges esetekben alultápláltsághoz vagy mentális egészségügyi problémákhoz vezet;

M. mivel 2013 márciusában a 25. életévüket be nem töltött fiatalok körében a munkanélküliség elérte a 23,5%-ot, és Európában több mint 2 millió betöltetlen álláshely van a készségek kínálata és kereslete közötti eltérések miatt, különösen az ikt és az egészségügyi ellátás területén; üdvözli a Bizottság által elindított „európai készségkörkép” kezdeményezést;

N. mivel a munkaerő-piaci kereslet és a kínálat terén földrajzi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a tagállamokban és a tagállamok között;

O. mivel számos fiatal tölt be a képzettségéhez vagy pályacéljához nem kapcsolódó, hosszú távú kilátásokat nélkülöző informális, ideiglenes és bizonytalan álláshelyet; mivel sok fiatalnak nincs lehetősége a szakmai előmeneteléhez szükséges készségek és önbizalom megszerzésére;

P. mivel az oktatásból a munkába való átmenet során a fiatalok egyre több nehézséggel szembesülnek a meglévő oktatási programok és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok hiánya miatt; mivel az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó kezdeményezések és a nemzedékeken átívelő projektek hasznos eszközök, amelyek segítségével a fiatalok Unió-szerte megszerezhetik a munkaerőpiacra való belépéshez szükséges készségeket;

Q. mivel a vállalkozói népességben a fiatalok, a nők, a fogyatékkal élők és a bevándorlók alulképviselt demográfiai csoportok, különösen az induló vállalkozások alapítói körében;

R. mivel a fiatalok személyes és szociális fejlődése ugyanolyan fontos, mint a tanulmányi és szakmai fejlődésük; mivel a fiatalok tevékeny szerepet játszanak a tagállamok társadalmi szerkezetében, és a fenntartható és élettel teli közösségek központi elemei;

S. mivel a tagállamokban javítani kell a szélessávú hálózat kiépítését annak érdekében, hogy az iskolák digitálisan fel legyenek szerelve;

T. mivel a nyitott oktatási segédanyagok javítják az oktatás minőségét, hozzáférhetőségét és egyenlőségét, és az ikt és új technológiák alkalmazásával elősegítik az interaktív, kreatív, rugalmas és személyre szabott tanulási folyamatot; mivel a nyitott oktatás az egész életen át tartó tanulás támogatásával fokozza a fenntartható alkalmazhatóságot;

U. mivel a fiatalok eléréséhez, valamint a társadalmi részvételük és a politikai és társadalmi folyamatok befolyásolásához való képességük javításához fontos eszköz az új technológiák és a közösségi médiaplatformok felhasználása;

V. mivel a gazdasági és szociális problémák, amelyek a válságra adott, megszorító intézkedéseken alapuló uniós válasz miatt még inkább elmélyültek, erősítik az euroszkepticizmust a polgárok körében; mivel a fiatalok alkotják a társadalom legsérülékenyebb rétegét;

W. mivel a hatékony ifjúsági politikák hozzájárulhatnak a fiatalok polgári tudatosságának fejlesztéséhez, ami rendkívül fontos egyéni egyenjogúságukhoz és ahhoz, hogy a társadalomban aktív polgárként részt vegyenek;

X. mivel a strukturált párbeszédet a fiatalok, az ifjúsági szervezetek, valamint az uniós és nemzeti intézmények közötti hatékony és gyümölcsöző párbeszéd megteremtése felé tett első lépésnek kell tekinteni, amelyet folyamatosan javítani és fejleszteni kell;

Az uniós ifjúsági stratégia hatékonyságának értékelése

1. üdvözli az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének végrehajtásáról szóló bizottsági közleményt (az EU ifjúsági stratégiája 2010–2018);

2. emlékeztet arra a bizottsági javaslatra, hogy az új többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalásokkal összefüggésben növelni kell az ifjúsági és oktatáspolitikára fordított finanszírozást annak érdekében, hogy kezelni lehessen az aktuális és a jövőbeni problémákat; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági munkacsoportok közötti kommunikáció alapvető fontosságú és azt támogatni kell, csakúgy mint az eddigi intézkedésekkel és az elért eredményekkel kapcsolatos kommunikációt;

3. úgy véli, hogy a jövőbeni többéves pénzügyi keretben az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem céljára kijelölt költségvetés – 6 milliárd euró – nem elengedő, és azt a tárgyalások során jelentősen meg kell növelni;

4. felszólítja a Tanácsot, hogy fordítson még nagyobb figyelmet a fiatalokra azáltal, hogy általános prioritásként tekint rájuk a jövőbeni többéves pénzügyi keret alá tartozó valamennyi uniós programban;

5. sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Tanács által tett, a fiatalok bevonására vonatkozó nagyszabású bejelentésekhez nem kapcsolódnak ehhez illeszkedő pénzügyi kötelezettségvállalások; megjegyzi, hogy a 2012-ben bejelentett növekedési csomag nagy része a már megígért és lekötött strukturális alapok részbeni újraelosztását tartalmazta;

6. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács ambivalens módon egyrészt támogatja további források átcsoportosítását a fiatalok számára, ugyanakkor késlelteti a 2013-ra vonatkozó költségvetés-módosítás kifizetéseiről folytatott tárgyalásokat, amivel veszélybe kerülnek az Erasmus-ösztöndíjak kifizetései; felhívja a Tanácsot, hogy konstruktívabb megközelítést alkalmazzon, és ne szélesítse tovább a kifizetési és a kötelezettségvállalási előirányzatok közötti szakadékot minden költségvetési évben;

7. úgy véli, hogy a nyitott koordinációs módszer megfelelő eszköz az ifjúságpolitika meghatározására; ismételten felhív az uniós intézmények közötti szorosabb együttműködésre az ifjúságpolitikai kérdésekben; kéri az Európai Parlament nagyobb mértékű bevonását; hangsúlyozza, hogy a maximális eredmények elérése érdekében a nyitott koordinációs módszert a tagállamok részéről erős politikai akaratnak kell kísérnie;

8. csalódott amiatt, hogy bár a tagállamoktól az EU ifjúsági stratégiájának első ciklusában konkrét intézkedéseket kértek, eddig csak igen korlátozott előrehaladást sikerült elérni; megjegyzi, hogy a helyzet számos esetben inkább rosszabbodott és sok tagállam nem rendelkezik konkrét ifjúsági stratégiával;

9. tudomásul veszi az EU ifjúsági stratégiája első ciklusának (2010–2012) hatásait; hangsúlyozza, hogy a Bizottság, a tagállamok és az érdekelt felek ágazatközi bevonása megfelelő kezdeti lépés, a jövőben azonban meg kell azt erősíteni a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz és a képzéshez való hozzáférés elősegítésével, amivel fel lehet venni a harcot a szegénység és a kirekesztés ellen, ugyanakkor ágazatközi megközelítéssel, a bevált gyakorlatok terjesztése érdekében az érintett ágazatok között;

10. hangsúlyozza a strukturált párbeszéd fontosságát; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább a koncepciót és biztosítsák a fiatalok által a minisztériumi és intézményi kollégákkal együtt kidolgozott ajánlások jelentőségteljes és következetes nyomon követését; javasolja továbbá, hogy helyi és regionális szinten egyaránt törekedjenek arra, hogy az ifjúsági szervezeteket és a szervezethez nem tartozó fiatalokat közvetlen módon megszólítsák, és biztosítsák, hogy a fiatalok hangja ne vesszen el, és hogy minden végrehajtott politika a fiatalok pozitív fejlődéséhez és társadalmi szerepvállalásához vezessen;

11. úgy véli, hogy a fiatalok helyzetére és az ifjúsági politikákra vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát mutatók kidolgozását tovább lehetne fejleszteni – különösen ami a fiatalok függetlenségét és részvételét illeti – annak érdekében, hogy jobban értékelhessék az uniós ifjúsági stratégia keretében végzett intézkedések hatásait;

12. felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek közzé ismereteken és kutatási eredményeken alapuló jelentéseket a fiatalok szociális helyzetéről és életkörülményeiről, valamint készítsenek nemzeti akcióterveket és azokat hajtsák végre következetesen;

13. hangsúlyozza, hogy kisgyermekkortól kezdődően különös figyelmet kell fordítani a társadalmi kirekesztés magas kockázatának kitett veszélyeztetett csoportokra, beleértve a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) személyeket és a hátrányos helyzetű fiatalokat is, valódi és kézzelfogható foglalkoztatási lehetőségeket nyújtva nekik, illetve ösztönözve aktív társadalmi részvételüket és szerepvállalásukat;

14. elismeri, hogy az EU ifjúsági stratégiájában szereplő nyolc tevékenységi terület ágazatokon átívelő és kiegyensúlyozott megközelítésére van szükség; válságos időkben kéri a fiataloknak a véleménye és céljai alapján kialakított, illetve azok által vezérelt ifjúsági szakpolitika előnyben részesítését;

A következő ciklusban várható kihívások:

Oktatás, képzés, innováció és finanszírozás

15. üdvözli az EU új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramját; hangsúlyozza, hogy e program nagymértékű finanszírozást igényel, és az ifjúsági rész számára külön fejezetet és külön költségvetési előirányzatot kell biztosítani;

16. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és a vállalatoknak többet kellene befektetniük a keresett szakmák esetében elvárt készségekbe és változatosabbá kellene tenniük a képzési típusokat – különösen a technológiai ágazatokban – azáltal, hogy a jövőbeni munkaerő-piaci fejleményekhez való jobb alkalmazkodás érdekében rugalmasabb tanterveket hoznak létre, beépítve a vállalkozói és transzverzális készségeket; hangsúlyozza az ifjúsági mobilitás fokozásának fontosságát, különösen az idegen nyelvek korai tanulása révén; felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre kettős oktatási és szakképzési rendszereket, hiszen ez hatékony módszer az oktatás és a munkaerő-piaci kereslet összekapcsolására, valamint az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére;

17. felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a megszerzett szociális juttatások teljes átvihetőségét annak érdekében, hogy a mobilitást választó fiatal munkavállalók jóléte ne kerüljön veszélybe;

18. hangsúlyozza a tudásháromszög előnyeit és szorgalmazza, hogy a tagállamok indítsanak több kezdeményezést, és fokozzák a párbeszédet a tudásháromszög három oldala között, ekképpen biztosítva, hogy a kutatás, az oktatás és az innováció együttesen segíthessen a foglalkoztatás és a növekedés erősítésében;

19. elismeri, hogy az új „Horizont 2020” program megfelelő keretet biztosít a kutatás, az innováció és a tudományos kiválóság fellendítésére; figyelmeztet azonban, hogy az oktatás terén egyes tagállamokban végrehajtott költségcsökkentések veszélyeztetik a program céljait; felhívja a tagállamokat, hogy határozzák meg a program alá tartozó legfontosabb prioritásokat, és teljes mértékben használják ki a programot;

20. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, illetve tegyenek javaslatokat arra vonatkozóan, miként növelhető az innováció az iskolák szintjén a nemzeti tantervekben;

21. sürgeti a tagállamokat, hogy erősítsék meg a szakképzést, a pályaorientációt, a tanulószerződéses gyakorlati képzést és a szakmai gyakorlatot, és szüntessék meg az ezek előtt álló, határokon átnyúló akadályokat annak érdekében, hogy e képzési formákat egyenlően értékeljék, növeljék az egész életen át tartó tanulás tekintetében megvalósuló más oktatási módokkal való kapcsolatait, valamint jobban hangolják össze a fiatalok számára elérhető munkahelyi képzési lehetőségek keresletét és kínálatát, amivel javulna a mobilitás és a foglalkoztathatóság, különösen a határ menti régiókban;

22. kiemeli a tagállamokon belül és azok között a munkaerő-kínálat és –kereslet közötti területi eltérések kezelésének fontosságát, különösen az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja (EURES) átalakításán keresztül, a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek javítása érdekében;

23. kiemeli az uniós strukturális támogatások révén a regionális fejlesztés, a versenyképesség és a magas színvonalú tanulószerződéses gyakorlati képzések, a szakmai gyakorlatok, valamint a fenntartható és tartós munkahelyek területein megvalósuló stratégiai beruházások fontosságát, ami a lehető legszélesebb körű, a munkavállalók jogait tiszteletben tartó foglalkoztatási lehetőségeket biztosítaná a fiatalok számára valamennyi tagállamban a bizonytalan megélhetés és szegénység kockázatának jelentős mértékű csökkentése érdekében; kiemeli továbbá a magas hozzáadott értékkel dolgozó ágazatok irányába történő, lehetőség szerinti gazdasági diverzifikáció jelentőségét, valamint, hogy különös figyelmet kell fordítani a vidéki és hátrányos területekre;

24. úgy véli, hogy az ifjúsági munkanélküliség problémájának megoldásához alapvető fontosságú a regionális és helyi hatóságok részvétele a szakpolitikák helyes kombinációjának kialakításában és végrehajtásában;

25. úgy véli, hogy bizonyos tagállamokban elkerülhető lett volna a magas munkanélküliségi ráta, amennyiben intenzív nemzeti és regionális stratégiákkal fiatal munkaerő alkalmazására ösztönözték volna a vállalatokat;

26. megjegyzi, hogy az uniós foglalkoztatási stratégiák mellett a városok és régiók fontos szerepet játszanak a helyi munkaerőpiacok értékelésében, a fiatalok szükségleteinek feltérképezésében és az őket célzó programok kialakításában, valamint hangsúlyozza a fiatalok helyi közösségekben betöltött szerepének fontosságát; felhívja a helyi és a regionális hatóságokat az aktív polgári szerepvállalás előmozdítására, és annak biztosítására, hogy a fiatalok vagy az ifjúsági szervezetek képviselői részt vegyenek az Európai Unió által javasolt egyes kezdeményezésekben;

27. hangsúlyozza azt a jótékony szerepet, amelyet a nyitott oktatás és a nyitott egyetemek töltenek be a tanulási folyamatban, és abban, hogy felruházzák a hallgatókat – többek között a fiatal felnőtteket – a munkanélküliség elleni küzdelemhez alapvető fontosságú új készségekkel; hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulás a tanulás dinamikus formája, amely a résztvevők aktuális igényeit és érdeklődését elégíti ki;

28. hangsúlyozza a transzverzális készségek – például az ikt-készségek, a vezetői készségek, a kritikus gondolkodás és a nyelvi készségek – megszerzésének fontosságát, akár külföldi tanulás révén, a fiatalok munkaerő-piaci lehetőségeinek és a jövőbeni munkaerő-piaci fejleményekhez való alkalmazkodás képességének javítása érdekében;

29. kiemeli, hogy az informális és nem formális oktatás fontos szerepet játszik az értékek, a képességek és a készségek fejlesztésében a fiatalok esetében, valamint a polgársággal és a demokratikus szerepvállalással kapcsolatos ismeretszerzésben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy olyan rendszereket alakítsanak ki, amelyek elismerik az informális és a nem formális tanulás, önkéntesség, szakmai gyakorlat és szociális munka keretében megszerzett kompetenciákat, és az új oktatási, ifjúsági és polgársági programok keretében támogassák az ilyen tevékenységeket;

30. úgy véli, hogy az oktatás és a képzés terén még mindig lehet fejleszteni a társaktól való tanulást, a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje előmozdításának eszközeként;

31. üdvözli, hogy a közelmúltban a tagállamok és a Tanács kötelezettséget vállaltak pontos finanszírozási intézkedésekkel párosított új ifjúsági kezdeményezések elindítására; felszólítja a Tanácsot, hogy kezdeményezzen hasonló politikákat valamennyi tagállamban a fiatalokat megcélzó „New Deal” égisze alatt;

32. hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell a nőket az általában véve inkább „férfiasnak” tekintett pályák választására, különösen az információs technológiák terén;

33. úgy véli, hogy a korai beavatkozás és a proaktív munkaerő-piaci politikák a generációkon át húzódó problémák tüneti kezelésétől a kockázatok korai azonosítása és kezelése felé történő elmozdulást tükrözik, melyek célja a munkanélküliség megelőzése és az ismételt beilleszkedés megkönnyítése; külön felhívja a figyelmet a legkirekesztettebb és a munkanélküliség kockázatának leginkább kitett csoportokra;

34. felhívja a figyelmet az iskolai egyenlőtlenségek és az iskolakerülés Unió-szerte tapasztalható problémájára, valamint annak szükségességére, hogy az Unióban csökkenjen az iskolából való kimaradás aránya; hangsúlyozza a finanszírozás növelésének jelentőségét az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés és a korai iskolaelhagyás csökkentésének biztosítása érdekében; rámutat arra, hogy javítani kell az oktatás, a szakképzés és az ifjúsági munka szereplői közötti kapcsolatokat és együttműködést; rugalmas tanulási utakra hív fel, uniós és tagállami szinten egyaránt;

35. az oktatás és a munka közötti átmenetet a fiatalok életének különösen fontos időszakának tartja, mivel a karrierjük kezdete jelentős hatással van a későbbi fejlődésükre; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a kora gyermekkori fejlesztés fontos szerepet játszik a hátrányos helyzetű gyermekek alacsony humán fejlettségének generációról generációra átörökített ördögi körének megtörésében; felhívja a tagállamokat, hogy már korai szakasztól kezdve erősítsék meg a tanácsadási és iránymutatási szolgáltatások nyújtását a fiatalok azon képességének megerősítése érdekében, hogy megfelelő információkon alapuló döntést hozhassanak jövőbeli szakmai pályafutásukról, megkönnyítve ezzel a fiatalok számára, hogy elsajátítsák a szükséges készségeket, és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő munkát találjanak; hangsúlyozza a zöld gazdaság, az egészségügyi és szociális ágazat, valamint az ikt-ágazat munkahelyteremtő képességét;

36. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzések és szakmai gyakorlatok biztosítása révén javítsák az oktatásból a foglalkoztatásba való átmenet megkönnyítését célzó politikákat;

37. kéri a tagállamokat, hogy foglalkozzanak azokkal a fiatalokkal, akik sem oktatásban vagy képzésben, sem foglalkoztatásban nem vesznek részt, hogy színvonalas tanulást és képzést kínáljanak számukra, amelynek révén megszerezhetik a munkaerőpiacra való belépéshez szükséges készségeket és tapasztalatot, többek között – némelyikük esetében – az oktatási rendszerbe való visszalépésük elősegítésével;

38. kéri, hogy a társadalomba való visszailleszkedésük elősegítése érdekében fordítsanak különleges figyelmet a fiatal bebörtönzöttekre;

39. felhívja a Bizottságot, hogy a meglévő „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezést erősítse meg olyan új jelszavakkal, mint például az „Egy fiatal se maradjon ki az oktatásból” és „Egy fiatal se rekedjen kívül a munkaerőpiacon”;

40. emlékeztet arra a veszélyre, hogy számos tagállam elveszítheti tehetséges fiataljait, és ekképpen agyelszívás jöhet létre; hangsúlyozza, hogy ez meggátolhatja az érintett tagállamokat abban, hogy gazdaságukat fellendítsék és életképes növekedést teremtsenek; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ezt teljes mértékben vegye figyelembe a jövőbeni politikák előterjesztésekor és végrehajtásakor;

41. hangsúlyozza, hogy a kreatív ágazat további és új lehetőségeket kínálhat a fiatalok számára tehetségük és készségeik fejlesztésére; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy az új technológiák fokozzák a fiatalok kreativitását;

42. hangsúlyozza, hogy Európában a kultúra a GDP jelentős részét teszi ki, és felszólítja a tagállamokat, hogy még inkább ösztönözzék ebben az ágazatban a fiataloknak szóló, fenntartható munkahelyek létrehozására irányuló kezdeményezéseket;

A fiatalok foglalkoztatása és vállalkozása

43. kiemeli az Európai Unió EUMSZ 174. cikkében meghatározott társadalmi-gazdasági és területi kohéziójának fontosságát az EU ifjúsági stratégiája célkitűzéseinek teljesítése szempontjából, nevezetesen: több esély és az esélyegyenlőség megteremtése valamennyi fiatal számára, a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség és a szolidaritás előmozdítása valamennyi fiatal számára, a szegénység kockázatának csökkentése és a foglalkoztatottak arányának növelése a folyamatos adósságcsökkentő intézkedések, a növekvő fiatalkori munkanélküliség és az oktatás és képzés színvonalában tapasztalható különbségek közepette;

44. szorgalmazza, hogy a tagállamok teljes mértékben használják ki a 2007–2013 közötti időszakra szóló uniós strukturális alapokat, különösen az Európai Szociális Alapot (ESZA); felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamok által elért haladásról rendszeresen tájékoztassa az Európai Parlamentet;

45. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozgósítsák az összes – különösen a strukturális alapok keretében – rendelkezésre álló forrást egy olyan program kialakításához, amely ösztönözné a képzésbe és a munkahelyteremtésbe történő beruházást a fiatalkori munkanélküliség elfogadhatatlanul nagy arányának leküzdése érdekében, különösen támogatva a fiatalok vállalkozások révén történő üzleti fejlődését; üdvözli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, és sürgeti az érintett tagállamokat és régiókat, hogy teljes mértékben használják ki az ESZA és a külön juttatások nyújtotta finanszírozási lehetőségeket;

46. üdvözli az ifjúsági garanciarendszerre vonatkozó új uniós kezdeményezést, amelyet a 30 év alatti fiatalokra is ki kell terjeszteni, és amelynek biztosítania kell a fiatalok számára a munkaerőpiacon szükséges készségek kialakítását, valamint a minőségi, érdemi és relevanciával bíró lehetőségeket; felhívja a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat a rendszer hatékony és időszerű végrehajtása mellett és teljes körűen aknázzák ki az új többéves pénzügyi keretben rendelkezésre bocsátott, új ifjúsági foglalkoztatási alap keretében kínált lehetőségeket; felhívja a figyelmet arra, hogy a kezdeményezést az ESZA-n és az Unió egyéb múltbeli és jövőbeli strukturális alapján keresztül megfelelő szintű finanszírozásban kell részesíteni; a Tanács által a hétéves időszak tekintetében javasolt költségvetést elégtelennek tartja;

47. hangsúlyozza azonban, hogy az ifjúsági garanciarendszer nem helyettesítheti azokat a strukturális erőfeszítéseket és reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egyes tagállamok oktatási rendszerét és munkaerőpiacát alkalmassá tegyék a jövő kihívásainak való megfelelésre;

48. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson ösztönzőket és technikai támogatást a fiatalok önálló vállalkozásalapításához, azzal a jelszóval, hogy „ha nem találsz munkahelyet, teremts magadnak”;

49. javasolja, hogy a mikrohitelhez és a mikrofinanszírozási eszközökhöz való hozzáférés elősegítésével erősítsék a vállalkozói szellemet a fiatalok körében;

50. úgy véli, hogy az államháztartási konszolidáció végrehajtásának nem szabad kihatnia a fiatalok munkalehetőségeire; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak több ösztönzőt a fiatalok minőségi foglalkoztatásának támogatásához – így például kedvezményt az adók és a szociális járulékok terén –, valamint megfelelő munkaerő-piaci jogszabályok megalkotásához;

51. elismeri, hogy a szociális vállalkozások az európai fiatalok oktatásába és képzésébe történő befektetés révén fontos szerepet játszhatnak a minőségi munkahelyek támogatásában, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben;

52. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak biztonsági hálót kell nyújtaniuk az induló vállalkozások csődjének esetére; felhívja a tagállamokat a bürokrácia visszaszorítására;

Új technológiák és közösségi média

53. felhívja a Bizottságot, hogy indítson el egy felmérést annak nyomon követése érdekében, hogy miként hatnak az új technológiák és a közösségi média a fiatalok életére;

54. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak stratégiákat kell végrehajtaniuk a fiatalok ikt-hoz való hozzáférésének támogatására;

55. felhívja a Bizottságot, hogy használja ki a közösségi média dinamizmusának előnyeit az oktatásban, a képzésben és a fiatalok részvételének serkentésében, a foglalkoztathatóság növelése, valamint a vállalkozás, az innováció és a kultúra erősítése érdekében;

56. hangsúlyozza, hogy a fiatalokat meg kell védeni a visszaélés minden formájával szemben, ideértve az online támadásokat, valamint a személyes adataikat és az egészségüket érintő visszaéléseket is;

57. hangsúlyozza, hogy a közösségi hálózatokon, valamint az ifjúsági szervezetekkel és a fiatalok képviselőivel megvalósított erőteljesebb kapcsolattartáson keresztül hatékonyabban kell közvetíteni és jobban ki kell használni a Bizottság ifjúsági kezdeményezéseit (pl. az Európai Ifjúsági Portált);

58. üdvözli a „Megnyíló oktatás” című, bejelentett bizottsági közleményt, amelynek célja az oktatás, a képzés és az oktatási rendszerek hatékonyságának, hozzáférhetőségének és egyenlőségének javítása az ikt és az új technológiák oktatásba és képzésbe való beépítésének megerősítése révén; felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék az oktatás megnyitására irányuló kezdeményezéseket, például tömeges nyitott online tanfolyamok bevezetésével;

A fiatalok részvétele és az európai polgárság

59. üdvözli azt a fejleményt, hogy 2013 a polgárok európai éve lett; hangsúlyozza, hogy a fiatalokat jobban be kell vonni a döntésekbe, ehhez pedig arra kell biztatni őket, hogy osszák meg az Unió jövőjére vonatkozó elképzeléseiket;

60. felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az Európai Ifjúsági Kártyát, illetve fokozza ezt a támogatást, elősegítve ezzel az Európai Unió egész területén a fiatalok kultúrához való hozzáférését;

61. hangsúlyozza, hogy a sport, a testmozgás és a fiatalok részvételét előmozdító társas tevékenységek döntő fontosságú eszközök abban a tekintetben, hogy óriási hatást gyakorolhatnak a helyi közösségekre és segíthetnek a fiatalokat érintő számos társadalmi kihívás megoldásában, például a társadalmi kirekesztés leküzdésében és abban, hogy a fiatalok büszkének és értékesnek érezzék magukat; hangsúlyozza továbbá, hogy a testmozgás jótékony testi és lelki hatásai segítik, hogy a fiatalok alkalmasak legyenek a munkavégzésre;

62. hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak az ifjúságot előtérbe helyező, konkrét üzeneteket kell közvetítenie, tényleges politikákkal támogatva, figyelembe véve a 2014-es európai parlamenti választásokat;

63. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki több kezdeményezést az uniós integráció megerősítésére; szorgalmazza, hogy a tagállamok építsék be az oktatási tantervbe az európai tanulmányokat;

64. hangsúlyozza az információs és kommunikációs technológiák – többek között a közösségi hálózatok – alkalmazásának fontosságát, a részvétel elmélyítésének kifejezett célját szem előtt tartva;

65. hangsúlyozza, hogy több programot kell kidolgozni a marginalizálódott csoportok elérése érdekében, és támogatásokat kell nyújtani az ifjúsági ágazat számára, hogy létrehozhassa kommunikációs struktúráit és csatornáit, és így több fiatalt legyen képes megszólítani, különös tekintettel a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetettekre;

66. hangsúlyozza a „Fiatalok lendületben” program fontosságát, amely támogatja a fiatalok aktív polgári szerepvállalását, fejleszti a szolidaritást és előmozdítja a toleranciát a fiatalok körében;

67. hangsúlyozza az ifjúsági szervezeteknek a részvétel legfőbb csatornájaként betöltött szerepét, valamint az önkéntesek szerepét, amelyet tovább kell erősíteni támogatási mechanizmusokkal, megfelelő jogi keretekkel, valamint az önkéntesek tekintetében egyértelműen meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel, az önkéntesek jogairól szóló európai chartában meghatározottakkal összhangban; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ifjúsági munka, és különösen az uniós projektekben részt vevő ifjúsági szervezetek számára biztosítsanak politikai és pénzügyi támogatást;

68. úgy véli, hogy a fiatalok független életvitelének lehetősége mindennél fontosabb prioritás, amellyel az ifjúsági stratégiának az elkövetkező időszakban foglalkoznia kell; felszólítja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ifjúság terén folytatott együttműködés elsősorban a fiatalok függetlenségére és a fiatalok általános társadalmi részvételének megvalósítására összpontosítson;

Általános elvek

69. kiemeli a fiatalok közötti mindenfajta – többek között a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló – megkülönböztetés felszámolásának fontosságát;

70. hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségek és a nemi sztereotípiák elleni közdelemnek az eredményes ifjúsági politika szerves részét kell képeznie, különösen a nőkkel szembeni erőszak megakadályozása és felszámolása érdekében;

71. hangsúlyozza, hogy el kell ismerni az ifjúság – mint kiemelten fontos csoport – szerepét az Unió társadalmi jövőképében, és közvetlen kapcsolatokat kell velük létrehozni, ezáltal fokozva befolyásukat, fejlődésüket, jólétüket és társadalmi befogadásukat;

72. hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok számára hatékony és személyre szabott támogatást kell nyújtani;

o o

73. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] HL C 161. E, 2011.5.31., 21. o.
[2] HL C 119., 2009.5.28., 2. o.
[3] HL C 377., 2012.12.7., 77. o.
[4] Eurofound (2012), „NEETs – Young people not in employment, education or training: Characteristics, costs and policy responses in Europe” (Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő „NEET”-fiatalok: Jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.
[5] Eurofound (2012), „NEETs – Young people not in employment, education or training: (Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő „NEET”-fiatalok): Characteristics, costs and policy responses in Europe” (Jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában). Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.

INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság közleménye

A Bizottság 2009. április 27-én – első alkalommal – tette közzé az új uniós ifjúsági stratégiát meghatározó közleményt azzal a céllal, hogy az elkövetkező évtizedre megteremtse a keretet az ifjúsági ügyekben való együttműködéshez, valamint hogy a fiatalok számára több és jobb életlehetőségeket biztosítson. A stratégiát három, egyenlő hosszúságú munkaciklusra és nyolc tevékenységi területre osztották fel, mégpedig a következőkre: a) oktatás és képzés, b) foglalkoztatás és vállalkozói tevékenység, c) egészség és jólét, d) társadalmi befogadás, e) részvétel, f) önkéntesség, g) kultúra és kreativitás, h) az ifjúság és a világ. Mindegyik ciklus végén jelentést kell közzétenni az elért haladásról annak érdekében, hogy értékeljék a fejleményeket, és meghatározzák a következő munkaciklusra vonatkozó prioritásokat. A Bizottság 2012. szeptember 10-én közzé is tette az első jelentést az uniós ifjúsági stratégia első ciklusának végrehajtásáról.

Az első ciklus az ifjúsági kérdésekben és az ifjúságpolitika terén a tagállamok között folytatott együttműködés fokozását helyezte előtérbe. Az EU ifjúsági stratégiájának fő témái között szerepelt még a fiatalok foglalkoztathatósága, a vállalkozásalapítás ösztönzése és a fiatalok részvételének előmozdítása. Több tagállamban is jelentős előrelépést értek el az első ciklus egyik fő célja, a nemzeti ifjúsági stratégiai terv kialakítása terén. Az EU ifjúsági stratégiája alá tartozó intézkedéseket nyolc tevékenységi területre csoportosították, a tagállamok által elért haladás pedig országonként eltérő. A „foglalkoztatás és vállalkozói tevékenység” területén az első strukturált párbeszédben a fiatalok foglalkoztathatóságán volt a hangsúly, és különösen a növekvő fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem konkrét intézkedésein. A tagállamok szakpolitikáit egyúttal olyan uniós kezdeményezések is támogatják, mint az „ifjúsági garanciarendszer” és az ifjúsági támogatásoknak az „Erasmus mindenkinek” programon keresztül tervezett növelése a következő, 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben.

A vonatkozó bizottsági közlemény bemutatja a kezdeményezéseket és az összes tevékenységi területen (oktatás, foglalkoztatás stb.) elért előrehaladást.

Az EU ifjúsági stratégiájának új ciklusa (2013–2015)

A Bizottság javaslata szerint a következő ciklusban (2013–2015) is a fiatalok foglalkoztatása lesz a középpontban, és különösen azokat fogják megcélozni, akik nem vesznek részt sem foglalkoztatásban, sem pedig oktatásban vagy képzésben, az uniós finanszírozás teljes körű kiaknázásával. A Bizottság elismeri, hogy hatékonyabban kell foglalkozni a válság ifjúságra gyakorolt hatásával, mivel a fiatalok munkanélkülisége elfogadhatatlan méreteket ölt, különösen az Unió déli részén, azaz Görögországban (2013 januárjában 59,1%), Spanyolországban (55,9%), Olaszországban (38,4%) és Portugáliában (38,3%). A tagállamoknak a probléma kezelése érdekében teljes mértékben fel kellene használniuk a rendelkezésre álló uniós finanszírozást, és maximálisan ki kellene aknázniuk a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés által kínált lehetséges megoldásokat, azon fiatalok javára, akik nem vesznek részt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben. Az éves növekedési jelentésből továbbá az is kiderül, hogy egyértelműen nőtt a szegénységi küszöbhöz közelítők száma, különös tekintettel a gyermekszegénységre. A második ciklusban Európának ezzel a témával is foglalkoznia kell. Az EU ifjúsági stratégiájának e területen a veszélyeztetett fiatalok elérésére kell törekednie, amihez hangsúlyt kell helyeznie a fiatalok általában vett civil társadalmi részvételére, és enyhítenie kell a jelenlegi válság által a társadalmi befogadásra, valamint a fiatalok egészségére és jólétére gyakorolt hatásokat.

Az előadó észrevételei

A jelentés az adott terjedelmi korlátokon belül maradva arra tesz kísérletet, hogy felhívja a figyelmet a mai fiatal generáció előtt álló legégetőbb problémákra, valamint hogy megfelelő megoldásokat javasoljon és hozzájáruljon az ilyen megoldások kereséséhez. A fő cél továbbra is a tagállamok szakpolitikáinak erősítése, hogy a lehető legjobb eredményeket biztosítsák, és elérjék a kitűzött célokat. A jelentés mindemellett igyekszik rávilágítani azokra a kérdésekre, amelyek még nem szerepelnek az EU ifjúsági stratégiájában. Nem szabad elhanyagolni például az új technológiák és a közösségi média szerepét, mivel ezek manapság a fiatalok életének minden aspektusára egyre nagyobb hatással vannak (a foglalkoztatástól és a részvételtől kezdve a szórakozáson át a véleménynyilvánításig).

Kétségbevonhatatlan tény, hogy „Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése” című jelentés közzététele után három évvel az európai szociogazdasági mutatók jelentősen megváltoztak. Az akkori helyzet nem összemérhető azzal, amivel az Uniónak manapság kell megbirkóznia. Az Európán végigsöprő, elhúzódó gazdasági válság következtében a fiatalok lehetőségei minden eddiginél rosszabbak. Ezt a problémát sürgősen kezelni kell, mégpedig célzott intézkedésekkel és megfelelő finanszírozással, amint azt 2012 januárjában Barroso elnök is kijelentette, amikor vázolta a fiatalkori munkanélküliségre irányuló megfelelő bizottsági kezdeményezést. Az előadó a fenti tényeket hangsúlyozva szorgalmazza az Unió azonnal fellépését annak érdekében, hogy megelőzze a helyzet további romlását. Európa az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásával történelme során most először olyan eszközöket, szakpolitikákat és mechanizmusokat hozott működésbe, amelyek képesek arra, hogy integrált módon reagáljanak a mai fiatal generáció előtt álló kihívásokra. Ez csakugyan előrelépés, bár még nem elegendő a válság következményeinek megszüntetéséhez, mivel a válság maga esetenként gyorsabban terjedt, mint ahogy arra az Unió reagálni tudott volna. A Lisszaboni Szerződés az ifjúsági kérdésekben fenntartja a tagállamok fokozott hatáskörét (szubszidiaritás), így a döntéshozatal nem történhet teljes mértékben európai szinten. Vannak azonban bevált gyakorlatok, finanszírozási eszközök és egyedi opciók, amint az a Bizottság első értékelő jelentéséből is kitűnik.

Most az a legfontosabb, hogy ezen eszközöket – az új többéves pénzügyi kerettől és az új uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramtól kezdve egészen az új kezdeményezésekig (európai ifjúsági garanciarendszer stb.) – úgy alkalmazzuk, hogy az ifjúság számára optimális eredményeket biztosítsanak.

A fentiek fényében, és eltekintve attól, hogy az Unió az oktatásra, innovációra és a fiatalok vállalkozására fordított kiadások növelését kéri, a tagállamok jelentős részében a vonatkozó költségvetés komoly lefaragásaival nézünk szembe, ez a tény pedig nemcsak az EU ifjúsági stratégiájának hatékony végrehajtása szempontjából jelent komoly akadályt, hanem az „EU 2020” stratégia céljainak elhalasztásával is fenyeget. A tagállamok emellett az Unió strukturális alapjait csak részlegesen használták fel az oktatás, a foglalkoztatás vagy a képzés támogatására. A tagállamok tavaly az Európai Szociális Alapból (ESZA) származó forrásokból közel 30 milliárd eurót még mindig nem jelentettek be. Ez a szám elkeserítő. Ha figyelembe vesszük, hogy az új többéves pénzügyi keret tovább bővíti az említett területekre fordított befektetéseket, nyilvánvaló, hogy a tagállamoknak hatékonyabb eszközöket kell kidolgozniuk, és célzottabb intézkedéseket kell tenniük.

Emellett világosabban meghatározott eszközökre és mutatókra van szükség. Bár most már nyolc tagállamban működnek ifjúsági munkacsoportok, jelentős előrelépés egyelőre nem figyelhető meg, ez a tény pedig nyomatékosítja, hogy a munkacsoportok hatásköréről és megbízatásáról jobb tájékoztatás kell. A fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradásából eredő gazdasági veszteséget 2011-ben 153 milliárd euróra becsülték, ami az uniós GDP 1,2%-ának felel meg. Ez súlyos társadalmi-gazdasági terhet jelent. Néhány tagállamban ezzel egyidejűleg a magas munkanélküliségi ráták kivándorlásra kényszerítik a fiatalokat, növelve az agyelszívás és az említett fiatalok származási országát érő hátrányos következmények kockázatát, ugyanakkor megnehezítve az ilyen tagállamok versenyképességének visszanyerését és a magas képzettségen alapuló, fenntartható gazdasági növekedéshez való visszatérést. Ez a helyzet regionális szinten még hangsúlyosabban jelentkezik, amint az a Bizottság friss tanulmányaiból is látható.

Az előadó az álláskereslet és -kínálat közötti eltéréseket szintén kiemelten fontos problémának tartja. Bár van néhány fontos pozitív kezdeményezés – így például a készségek kereslete és kínálata közötti eltérések kezelésére szolgáló online eszköz, az „uniós készségkörkép” –, ezek azonban semmiképpen nem elegendőek. Az adatok alapján Európában 2 millió álláshelyet nem tudnak betölteni a készségek kereslete és kínálata közötti eltérések miatt, miközben a fiatalok körében magas munkanélküliség uralkodik. Ez óhatatlanul felveti azt a rendkívül aggasztó kérdést, hogy a nemzeti oktatási rendszerek mennyire képesek igazodni az aktuális munkaerő-piaci kereslethez. Valójában az Unió egész területén drámai mértékben megnőtt (22% feletti) azon fiatalok száma, akik jelenleg sem oktatásban vagy képzésben, sem pedig foglalkoztatásban nem vesznek részt, és ezt esetenként a társadalmi kirekesztés, a hajléktalanság és a szegénység is súlyosbítja; a tények alátámasztják az arra vonatkozó aggodalmakat, hogy fennáll a veszélye egy „elveszett generáció” kialakulásának.

Mindeközben új problémák is megjelentek. A válság hatásai nyomán megjelenő szélsőségesség és radikalizmus jó táptalajra talált. Ez a fejlemény mélyen érinti a fiatalokat, még olyan országokban is (amint azt az Eurobarométer-felmérések mutatják), ahol a válság kevésbé súlyos hatással járt. Az előadó úgy véli, hogy az uniós ifjúsági stratégia új ciklusában továbbra is foglalkozni kell ezzel az aspektussal, amihez a jelentésben szereplő pontos intézkedéseket és szakpolitikákat kell javasolni. E javaslatokat össze kell kapcsolni azzal a törekvéssel, hogy a fiatalok nagyobb arányban vegyenek részt az európai vitákban és megbeszélésekben. Az ágazatközi megközelítés eddig csakugyan sikeres eredményeket hozott, bár az előadó szerint nagyobb számú fiatalt kellene még bevonni (azaz egyéneket, nem pedig szervezetek tagjait).

Az előadó úgy véli, hogy az uniós ifjúsági stratégiának az új technológiákat és a közösségi médiának a fiatalok életében betöltött szerepét ugyancsak figyelembe kellene vennie. Való igaz, hogy a fiatalok foglalkoztathatóságához, vállalkozásindításához, képzéséhez és oktatásához korszerű, magas szintű készségekkel fémjelzett közeg kell. Elszomorító, hogy még mindig magas azon fiatalok száma, akik a számítógéphez csak nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem értenek, ugyanakkor a szélessávú hálózatok sem értek még el minden európai polgárhoz. A Bizottság szerint a középiskolai tanulók 20%-a még soha vagy szinte soha nem használt számítógépet a tanórán, és a 16 éves diákoknak csupán 50%-a jár digitálisan jól felszerelt iskolába. Mindeközben a 16–24 év közötti európai fiatalok 80%-a használja az internetet közösségi kapcsolattartásra, és az internet Európában közel 230 000 álláshely működését támogatja.

Az említett kihívásokon túl az Unió történelmi feladata továbbra is az, hogy a reményt megcsillantva közvetítse azt a világos, optimista üzenetet, miszerint Európa elkötelezetten törekszik a fent említett veszélyek elhárítására. Az előadó szerint ezt jobban el lehetne érni azzal, ha a következő ciklusban fontossági sorrendet állítanának fel a tevékenységi területek között, hogy a nyolc tevékenységi terület közül egyik se szoruljon háttérbe. Az előadó a jelentés szabta keretek között igyekszik rávilágítani arra, hogy mely területeken lenne szükség további intézkedésekre. Ezt a célt szem előtt tartva fontossági sorrendbe állítja az intézkedéseket, valamint új eszközöket és szakpolitikákat javasol a fiatalok rövid, közép- és hosszú távú megsegítésére. Kitart továbbá azon véleménye mellett, hogy az Európai Parlamentnek – az egyetlen olyan uniós intézményként, amelyet az európai polgárok demokratikusan választanak meg, és amely feléjük tartozik elszámolással – nagyobb szerepet kellene kapnia az EU ifjúsági stratégiájának kialakításában, végrehajtásában, ellenőrzésében és értékelésében.

Rendkívül fontos, hogy ebben a válságos időszakban az Unió továbbra is ösztönözze az ifjúságot: azáltal, hogy több lehetőséget nyújt az oktatásban és a képzés minden formájában, hogy befektet a fiatalokba és támogatja az innovatív vállalkozó szellemet, hogy bátran finanszírozza az ifjúsági programokat, és hisz abban, hogy minden egyes, a fiatal generációra fordított eurónak multiplikátor-hatása van az európai növekedésre, valamint a jövőbeni társadalmi kohézióra nézve. Az Uniónak megvannak a megfelelő eszközei és szakpolitikái ahhoz, hogy ezt valóra váltsa. A tagállamok határozott fellépése nélkül azonban semmit nem lehet elérni. Az EU ifjúsági stratégiájával világos üzeneteket közvetítünk, fontossági sorrendet alakítunk ki és iránymutatásokat adunk. Az viszont már a tagállamok – különösen a legsúlyosabb problémákkal küzdő tagállamok – feladata, hogy ezen iránymutatásokkal teljes mértékben, haladéktalanul és hatékonyan éljenek. Fel kell gyorsítanunk saját cselekvésünket, valamint ki kell javítanunk vagy további támogatással kell segítenünk a gyenge hatékonyságú kezdeményezéseket, és a továbbiakban is határozottan ki kell állnunk az Unió történelmi feladata mellett. A pesszimista becslések, a borús előrejelzések dacára tovább kell bíznunk a céljaink elérésében.

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (31.5.2013)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

az EU 2010–2012. évi ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról
(2013/2073(INI))

A vélemény előadója: Ole Christensen

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a válság oda vezetett, hogy a fiatalok körében emelkedett a bizonytalan formájú foglalkoztatás – a rövid távú és részmunkaidős szerződések – aránya, a meglévő munkahelyek újbóli betöltése során pedig túl gyakran folyamodnak a javadalmazásban nem részesülő munkavállalókat előnyben részesítő programokhoz;

B. mivel az Unióban az ifjúsági munkanélküliség aránya 23,5%-os volt 2013 februárjában, és mivel 2011-ben 7,5 millió 15 és 24 év közötti fiatal és 6,5 millió 25 és 29 év közötti fiatal nem volt foglalkoztatott, illetve nem részesült oktatásban vagy képzésben (NEET-fiatalok);

C. mivel a fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradásából eredő gazdasági veszteséget 2011-ben 153 milliárd euróra becsülték, ami az uniós GDP 1,2%-ának felel meg[1];

1. tudomásul veszi az EU ifjúsági stratégiája első ciklusának (2010–2012) hatásait; hangsúlyozza, hogy a Bizottság, a tagállamok és az érdekelt felek ágazatközi bevonása megfelelő kezdeti lépés volt, a jövőben azonban meg kell azt erősíteni a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz és a képzéshez való hozzáféréssel, amivel fel lehet venni a harcot a szegénység és a kirekesztés ellen, ugyanakkor ágazatközi megközelítéssel a bevált gyakorlatokat is lehet terjeszteni az érintett ágazatok között;

2. megjegyzi, hogy az ifjúsági stratégia foglalkoztatási szempontjai a jelenlegi válság, az ifjúsági munkanélküliség riasztóan magas szintje és az Unión belüli intézkedések elmaradásának becsült költségei miatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak; úgy véli, hogy az Unión belüli több mint 2 millió betöltetlen állás fényében a következő fázisnak (2013–2015) az ifjúsági munkanélküliség, az oktatás és képzés előtérbe helyezésével az ifjúsági stratégia két fő célkitűzését (vagyis a fiatalok számára a munkaerőpiacon az egyenlő esélyek megteremtését és a társadalmi befogadás elősegítését) kell támogatnia; hangsúlyozza, hogy kellően figyelembe kell venni a válság fiatalokra és a társadalomban való részvételükre gyakorolt következményeit; óva int a fiatalok munkaerő-piaci belépésének bármilyen eszközzel történő biztosításától, mivel ez magában hordozza azt a kockázatot, hogy figyelmen kívül hagyják az ilyen munka színvonalát és a fiatalokat a munkahelyen megillető jogokat, különösen a tisztességes jövedelemhez való jogot; hangsúlyozza ezért, hogy az ifjúsági stratégiának olyan, magas minőségi színvonalat képviselő munkahelyek létrehozását kell támogatnia, amelyek a fiatalok számára önálló és szegénységtől mentes életet tesznek lehetővé;

3. emlékeztet az Európa 2020 stratégia kiemelt céljaira, különösen azokra, amelyek szerint el kell érni a 20 és 64 év közöttiek 75%-ának foglalkoztatását, 10% alá kell csökkenteni a korai iskolaelhagyás mértékét, és legalább 20 millió embert ki kell emelni a szegénységből és a társadalmi kirekesztésből; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági stratégia következő fázisa végrehajtásának szorosan kapcsolódnia kell az Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak eléréséhez;

4. felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek közzé ismereteken és kutatási eredményeken alapuló jelentéseket a fiatalok szociális helyzetéről és életkörülményeiről, és készítsenek nemzeti akcióterveket, amelyeket hajtsanak végre következetesen;

5. hangsúlyozza, hogy kisgyermekkortól kezdődően különös figyelmet kell fordítani a társadalmi kirekesztés magas kockázatának kitett veszélyeztetett csoportokra, beleértve a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) személyeket és a hátrányos helyzetű fiatalokat is, valódi és kézzel fogható foglalkoztatási lehetőségek nyújtása, illetve aktív társadalmi részvételük és szerepvállalásuk ösztönzése révén;

6. hangsúlyozza, hogy küzdeni kell a korai iskolaelhagyás ellen; hangsúlyozza, hogy jelentősebb integrált fellépés nélkül nem teljesíthető az Európa 2020 stratégiának a korai iskolaelhagyás csökkentésével kapcsolatos célkitűzése; felhív minden szereplőt, hogy biztosítsa az oktatás és képzés és a munka világa közötti átmenetet az érintett személyek, az oktatási ágazat, a foglalkoztatási szolgálatok, valamint a szociális és családsegítő szolgálatok közötti párbeszéd révén, a második esélyt kínáló, a munkaerőpiacra történő újrabeilleszkedést segítő programok szükségleteit figyelembe vevő megfelelő képzés támogatása érdekében az alapfokú és a magasabb szintű szakképzési rendszer és a fiatalok foglalkoztatása közötti jobb kapcsolatok kialakítása segítségével, illetve a duális oktatási rendszerek bevezetésével;

7. az oktatás és a munka közötti átmenetet a fiatalok életének különösen fontos időszakának tartja, mivel a karrierjük kezdete jelentős hatással van a jövőbeli fejlődésükre; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a kora gyermekkori fejlesztés fontos szerepet játszik a hátrányos helyzetű gyermekek alacsony humán fejlettségének generációról generációra átörökített ördögi körének megtörésében; felhívja a tagállamokat, hogy már korai szakasztól kezdve erősítsék meg a tanácsadási és iránymutatási szolgáltatások nyújtását a fiatalok azon képességének megerősítése érdekében, hogy megfelelő információkon alapuló döntést hozhassanak jövőbeli szakmai pályafutásukról, megkönnyítve ezzel a fiatalok számára, hogy elsajátítsák a szükséges készségeket, és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő munkát találjanak; hangsúlyozza a zöld gazdaság, az egészségügyi és szociális ágazat, valamint az IKT-ágazat munkahelyteremtő képességét;

8. elismeri a – különösen a szakképesítés megszerzését szolgáló képzés vagy egyetemi kurzus keretében megvalósuló – szakmai gyakorlatok fontosságát abban, hogy segítenek a fiataloknak képzést és gyakorlatot szerezni; hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a fiatalok védelmét, és hogy a Bizottságnak javaslatot kell tennie a magas minőségű szakmai gyakorlat fogalmának meghatározására, amelybe fel kell venni a szociális védelemmel, a megfelelő bérrel és munkakörülményekkel (a nemzeti megközelítések megfelelő figyelembe vételével), valamint az egészségügyi és biztonsági előírásokkal kapcsolatos kritériumokat, a szakmai gyakorlat hosszától függetlenül;

9. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere, valamint a tanulószerződéses gyakorlati képzés szövetsége létrehozására, amelyek célja a diákok és a fiatalok számára elérhető magas minőségű szakmai gyakorlatok EU-szerte történő elősegítése; felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen hajtsák végre a 30 év alatti fiatalok számára elérhető ifjúsági garancia kezdeményezést, és azonnal indítsák el projektjeiket az ifjúsági munkanélküliség leküzdése érdekében, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elérhető 6 milliárd euró uniós forrás segítségével és elegendő saját forrás hozzáadásával; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson gyakorlati segítséget a tagállamoknak az ifjúsági garancia végrehajtására, emlékeztetve a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) fontosságára;

10. hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia sikere nagymértékben függ az aktív és befogadó munkaerő-piaci politikákat is magában foglaló más, már meglévő közpolitikáktól, amelyek biztosítják, hogy a foglalkoztatási szolgálatok rendelkezzenek a szükséges infrastruktúrával és képességgel, hogy testre szabott és személyre szóló szolgáltatásokat nyújtsanak a fiatalok számára; rámutat arra, hogy az ifjúsági garancia sikere emellett a munkáltatók erőfeszítésein, valamint a szociális partnerek és az ifjúsági szervezetek bevonásán is múlik;

11. hangsúlyozza, hogy az oktatás, a képzés és az egymástól való tanulás javítása, valamint a munkaerő-piaci kereslet és kínálat jobb összehangolása érdekében fokozni kell a fiatalok önkéntes mobilitását, többek között az EURES foglalkoztatási portál, az egész életen át tartó tanulás és a „Fiatalok lendületben” programok révén;

12. hangsúlyozza, hogy az európai források fontos kiegészítői lehetnek a tagállami költségvetésből finanszírozandó szükséges beruházásoknak, különösen a válság által leginkább sújtott és kiemelkedően magas ifjúsági munkanélküliségi aránnyal rendelkező tagállamokban és régiókban; felhívja a tagállamokat, hogy használják ki az Európai Szociális Alap (ESZA) nyújtotta lehetőségeket az ifjúsági stratégia végrehajtása során, emlékeztetve az ESZÁ-nak a társadalmi befogadásra, a szegénység elleni küzdelemre és a fenntartható munkahelyek támogatására irányuló céljaira; úgy véli ezért, hogy a kohéziós politikára elkülönített pénzügyi források legalább 25%-át az ESZA rendelkezésére kell bocsátani; kiemeli, hogy az ifjúsági munkanélküliség leküzdésére fordított forrásokat és finanszírozási kezdeményezéseket nem kiadásként, hanem hosszú távú és folyamatos, kulcsfontosságú befektetésként kell értelmezni, amelynek célja a fiatalokban rejlő lehetőségek maximalizálása a munkaerőpiac és a társadalom egésze tekintetében egyaránt; hangsúlyozza, hogy erős társadalmi, demokratikus és gazdasági érvek szólnak az ilyen befektetés mellett, és rámutat a képzésbe és a készségekbe történő befektetés magas „megtérülési rátájára”;

13. hangsúlyozza, hogy az ifjúsági stratégia sikeres végrehajtása megköveteli valamennyi érdekelt fél, különösen a szociális partnerek, az ifjúsági szervezetek és a nemzeti ifjúsági tanácsok képviselőinek folyamatos, következetes és összehangolt bevonását; felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a más tagállamokban bevált módszerekre vonatkozó példák saját munkaerőpiacukon való megvalósíthatóságát; véleménye szerint a strukturális párbeszéd a fiatalok döntéshozatalba való bevonásának és az ifjúsági stratégiával kapcsolatos fokozott felelősségvállalásának értékes módja; felhívja a tagállamokat, hogy az ifjúsági stratégia következő fázisa során vegyék igénybe az említett fórumot.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	30.5.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Edit Bauer, Heinz K. Becker, Jean-Luc Bennahmias, Phil Bennion, Pervenche Berès, Vilija Blinkevičiūtė, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Minodora Cliveti, Marije Cornelissen, Frédéric Daerden, Sari Essayah, Richard Falbr, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Martin Kastler, Ádám Kósa, Jean Lambert, Patrick Le Hyaric, Verónica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Csaba Őry, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Nicole Sinclaire, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Malika Benarab-Attou, Iliana Malinova Iotova, Svetoslav Hristov Malinov, Ria Oomen-Ruijten, Antigoni Papadopoulou

[1] Eurofound (2012), „NEET-fiatalok – A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok: Jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában”, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (3.6.2013)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

az EU 2010–2012. évi ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról
(2013/2073(INI))

A vélemény előadója: Martina Anderson

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. kiemeli az Európai Unió EUMSZ 174. cikkében meghatározott társadalmi-gazdasági és területi kohéziójának fontosságát az EU ifjúsági stratégiája célkitűzéseinek teljesítése szempontjából, nevezetesen: több esély és az esélyegyenlőség megteremtése valamennyi fiatal számára, a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség és a szolidaritás előmozdítása valamennyi fiatal számára, a szegénység kockázatának csökkentése és a foglalkoztatottak arányának növelése a folyamatos adósságcsökkentő intézkedések, a növekvő fiatalkori munkanélküliség és az oktatás és képzés színvonalában tapasztalható különbségek közepette;

2. úgy véli, hogy az Unió elsődleges prioritásává kell tenni az Európán belüli fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelmet; aggódik az oktatáson és foglalkoztatáson kívül eső fiatalok riasztóan magas száma miatt; úgy véli, hogy amennyiben az Unió nem tud megfelelő választ adni erre a problémára, a fiatalok kilátástalansága aláássa az európai projektbe vetett bizalmat;

3. kiemeli az uniós strukturális támogatások révén a regionális fejlesztés, a versenyképesség és a magas színvonalú tanulószerződéses gyakorlati képzések, a szakmai gyakorlatok, valamint a fenntartható és tartós munkahelyek területein megvalósuló stratégiai beruházások fontosságát, ami a lehető legszélesebb körű, a munkavállalók jogait tiszteletben tartó foglalkoztatási lehetőségeket biztosítaná a fiatalok számára valamennyi tagállamban a bizonytalan megélhetés és szegénység kockázatának jelentős mértékű csökkentése érdekében; kiemeli továbbá a magas hozzáadott értékkel dolgozó ágazatok irányába történő, lehetőség szerinti gazdasági diverzifikáció jelentőségét, valamint, hogy különös figyelmet kell fordítani a vidéki és hátrányos területekre;

4. kiemeli a tagállamokon belül és azok között a munkaerő-kínálat és –kereslet közötti területi eltérések kezelésének fontosságát, különösen az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja (EURES) átalakításán keresztül, a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek javítása érdekében;

5. úgy véli, hogy a korai beavatkozás és a proaktív munkaerő-piaci politikák a generációkon át húzódó problémák tüneti kezelésétől a kockázatok korai azonosítása és kezelése felé történő elmozdulást tükrözik, melyek célja a munkanélküliség megelőzése és az ismételt beilleszkedés megkönnyítése; külön felhívja a figyelmet a legkirekesztettebb és a munkanélküliség kockázatának leginkább kitett csoportokra;

6. javaslata szerint az előrelépés leghatékonyabb módja egy olyan keretrendszer kidolgozása, amely az eredményeket egyértelműen az ENSZ gyermekjogi egyezményének végrehajtásában történt előrelépésekhez köti, támogatva ezzel azt a véleményt, hogy az ifjúsági politikának erőteljesnek és mérhetőnek kell lennie;

7. megjegyzi, hogy az uniós foglalkoztatási stratégiák mellett a városok és régiók fontos szerepet játszanak a helyi munkaerőpiacok értékelésében, a fiatalok szükségleteinek feltérképezésében és az őket célzó programok kialakításában, valamint hangsúlyozza a fiatalok helyi közösségekben betöltött szerepének fontosságát; felhívja a helyi és a regionális hatóságokat az aktív polgári szerepvállalás előmozdítására, és annak biztosítására, hogy a fiatalok vagy az ifjúsági szervezetek képviselői részt vegyenek az Európai Unió által javasolt egyes kezdeményezésekben;

8. kiemeli, hogy az uniós programok, és különösen a strukturális és kohéziós alapok a leghatékonyabb eszközei a munkahelyteremtésnek és a vállalkozói készség fiatalok körében való előmozdításának;

9. sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Tanács által tett, a fiatalok bevonására vonatkozó nagyszabású bejelentésekhez nem kapcsolódnak ehhez illeszkedő pénzügyi kötelezettségvállalások; megjegyzi, hogy a 2012-ben bejelentett növekedési csomag nagy része elsősorban a már megígért és lekötött strukturális alapok részbeni újraelosztását tartalmazta;

10. sürgeti a tagállamokat, hogy szüntessék meg a határokon átnyúló tanulószerződéses gyakorlati képzés és szakmai gyakorlat előtt álló akadályokat a fiatalok számára elérhető munkahelyi képzési lehetőségek keresletének és kínálatának jobb összehangolása érdekében, amivel javulna a mobilitás és a foglalkoztathatóság, különösen a határ menti régiókban;

11. sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács ambivalens módon egyrészt támogatja további források átcsoportosítását a fiatalok számára, ugyanakkor késlelteti a 2013-ra vonatkozó költségvetés-módosítás kifizetéseiről folytatott tárgyalásokat, amivel veszélybe kerülnek az Erasmus-ösztöndíjak kifizetései; felhívja a Tanácsot, hogy konstruktívabb megközelítést alkalmazzon, és ne szélesítse tovább a kifizetési és a kötelezettségvállalási előirányzatok közötti szakadékot minden költségvetési évben;

12. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozgósítsák az összes – különösen a strukturális alapok keretében – rendelkezésre álló forrást egy olyan program kialakításához, amely ösztönözné a képzésbe és a munkahelyteremtésbe történő beruházásokat a fiatalkori munkanélküliség elfogadhatatlanul nagy arányának leküzdése érdekében, különösen támogatva a fiatalok vállalkozások révén történő üzleti fejlődését; üdvözli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, és sürgeti az érintett tagállamokat és régiókat, hogy teljes mértékben használják ki az Európai Szociális Alap (ESZA) és a külön juttatások nyújtotta finanszírozási lehetőségeket;

13. úgy véli, hogy bizonyos tagállamokban elkerülhető lett volna a magas munkanélküliségi ráta, amennyiben intenzív nemzeti és regionális stratégiákkal fiatal munkaerő alkalmazására ösztönözték volna a vállalatokat;

14. javasolja az ifjúsági garancia megfelelő finanszírozását az Európai Szociális Alap jobb felhasználásán keresztül;

15. hangsúlyozza, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés és a vállalkozásoknak szóló tanácsadás biztosítása révén fokozattan támogatni kell a vállalkozói készség fejlesztését a fiatalok körében;

16. úgy véli, hogy a fiatalok számára minőségi technológiai oktatást nyújtó új programokat kell kidolgozni, valamint elő kell mozdítani azt a lehetőséget, hogy valamely másik tagállam területén szakosodjanak és vállaljanak munkát;

17. elismeri, hogy a szociális vállalkozások az európai fiatalok oktatásába és képzésébe történő befektetés révén fontos szerepet játszhatnak a minőségi munkahelyek támogatásában, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	30.5.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Luís Paulo Alves, Jean-Jacob Bicep, John Bufton, Nikos Chrysogelos, Francesco De Angelis, Danuta Maria Hübner, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Vincenzo Iovine, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Mojca Kleva Kekuš, Constanze Angela Krehl, Petru Constantin Luhan, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Ana Miranda, Jens Nilsson, Jan Olbrycht, Wojciech Michał Olejniczak, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Georgios Stavrakakis, Csanád Szegedi, Nuno Teixeira, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Joachim Zeller, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Martina Anderson, Vasilica Viorica Dăncilă, Karin Kadenbach, Lena Kolarska-Bobińska, Elisabeth Schroedter, Patrice Tirolien, Evžen Tošenovský, Manfred Weber, Iuliu Winkler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Albert Deß, Takis Hadjigeorgiou, Katarína Neveďalová

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.6.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Zoltán Bagó, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Lorenzo Fontana, Mary Honeyball, Petra Kammerevert, Emma McClarkin, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Monika Panayotova, Gianni Pittella, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marco Scurria, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Milan Zver
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	François Alfonsi, Liam Aylward, Ivo Belet, Nadja Hirsch, Iosif Matula, Georgios Papanikolaou, Inês Cristina Zuber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Vasilica Viorica Dăncilă

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat