JELENTÉS az Európa fenntartható jövőbeni mobilitását célzó európai közlekedéstechnológiai stratégia előmozdításáról

6.8.2013 - (2012/2298(INI))

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Michael Cramer

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európa fenntartható jövőbeni mobilitását célzó európai közlekedéstechnológiai stratégia előmozdításáról

(2012/2298(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a „Kutatás és innováció az európai mobilitás jövőjének szolgálatában – Egy európai közlekedéstechnológiai stratégia kialakítása” című bizottsági közleményre (COM(2012)0501),

–   tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramról szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0808),

–   tekintettel a Bizottság „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című 2011. évi fehér könyvére (COM(2011)0144),

–   tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–   tekintettel a 2011 és 2020 közötti európai közúti közlekedésbiztonságról szóló, 2011. július 8-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7‑0241/2013),

A. mivel a Bizottság azonosította Európa közlekedési innovációs rendszerének hiányosságait;

B.  mivel a közlekedési ágazatban a kutatásba és innovációba történő beruházás egyszersmind a gazdaságba történő beruházást és új munkahelyek teremtését is jelenti, és ezáltal hármas hatást érhet el;

C. mivel az innováció alapvető fontosságú a polgároknak szánt okosabb, biztonságosabb és intelligensebb közlekedési rendszer kialakításához, valamint a közlekedési ágazat előtti környezeti kihívások leküzdéséhez és az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság megvalósításához;

D. mivel az Európa 2020 stratégia éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzései szorosan kapcsolódnak a közlekedési innovációhoz: 1990-hez képest 20%-kal kisebb üvegházhatásúgáz-kibocsátás, az energia 20%-a megújuló forrásokból származzon, 20%-os növekedés az energiahatékonyság terén, illetve 50%-kal kevesebb közúti baleset okozta haláleset 2001-hez képest;

E.  mivel a felhasználók hozzáállásának és igényeinek alapvetően meg kell változnia annak érdekében, hogy számos vállalkozás és szolgáltató számára vonzóvá tegyék a paradigmaváltást és az olyan innovációs lehetőségek kiaknázását, amelyeket a Bizottság közleményének 5.3. pontjában (COM(2012)0501) felvázolt kreatív konvergenciák és újszerű gondolkodásmódok nyújtanak;

F.  mivel üdvözlik a közlekedésről szóló fehér könyvben meghatározott kezdeményezéseket, különösen a 3.2 szakaszban említetteket („Innováció a jövő szolgálatában: technológiák és magatartásformák”) a 7. („Multimodális áruszállítás: e-fuvarozás”) és a 22. („Háztól-házig tartó, zökkenőmentes mobilitás”) kezdeményezéssel együtt;

G. mivel az európai stratégia keretén belül biztosítani kell az egyensúlyt a közlekedés okozta környezetszennyezés csökkentésére és az Unión belüli szabad mozgás elvének tiszteletben tartására irányuló erőfeszítések között egy intermodális, egymással összekapcsolódó, integrált és erőforrás-hatékony egységes európai közlekedési térség megteremtése érdekében;

H. mivel 2012-ben még mindig több mint 31 000 ember veszítette életét és több mint 1 500 000 ember sérült meg – részben súlyosan – az Európai Unió közútjain,

I.   mivel már rendelkezésre állnak olyan technológiák, amelyek elősegítik az „európai közlekedésbiztonsági térség” céljainak megvalósulását, azonban ezeket még nem vezették be a piacon;

Általános elvek

1.  hangsúlyozza, hogy az Európa fenntartható jövőbeni mobilitását célzó európai közlekedéstechnológiai stratégiának elsősorban a szolgáltatás minőségét, az utasok és a vállalkozások kényelmét és a fenntartható mobilitás kihasználását kell elősegítenie, és hogy ezeknek az energiafogyasztás, közlekedési zaj, légszennyezés, nyersanyag-felhasználás és üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2020-ig, 2030-ig és 2050-ig történő csökkentésére, illetve az egészség és az életszínvonal javítására, a szolgáltatások minőségének javítására, a felhasználók igényeire adott minél inkább személyre szabott és kielégítő válaszra és a biztonság fokozására vonatkozó uniós célkitűzéseken és jogszabályokon kell alapulnia;

2.  a kutatás és innováció egész európai gazdaság szempontjából fontos szerepével kapcsolatban kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ismerje el a Horizont 2020 jelentőségét és biztosítson megfelelő finanszírozást számára;

3.  megerősíti a Bizottságnak a közlekedéskutatás és innováció jobb összehangolására vonatkozó célkitűzését az európai közlekedéspolitika egyes területeihez kapcsolódó céljaival és menetrendjével, de úgy véli, hogy a Bizottság közleményében javasolt megközelítést ki kell igazítani az alábbiakban meghatározott prioritások mentén;

4.  úgy véli, hogy a közlekedési technológia területén hatékony európai stratégiának magában kell foglalnia az Európai Unió összes régióját, hogy biztosítsa a személyek és áruk hatékony mozgását, elősegítve ezzel a valóban egységes európai piac létrehozását;

5.  úgy véli, hogy a kutatás és innováció hatékonyabb, egységesebb és célzottabb alkalmazása a közlekedéspolitika kialakítása és végrehajtása során kulcsfontosságú az új valósághoz történő alkalmazkodás szempontjából, a konvencionális gondolkodással való szakítással és az úttörő ötletekre történő összpontosítással együtt, hogy ezáltal képesek legyenek innovatív közlekedési megoldásokat nyújtani a felhasználók számára és kielégíteni igényeiket, illetve meg tudjanak felelni a rendelkezésre állás, nyereségesség, hitelesség, minőség és folyamatosság követelményeinek;

6.  megerősíti a Bizottságot abban, hogy a mobilitás és a szállítás valamennyi formájára érvényes méltányos, hatékony és innovatív árrendszerek kialakításán keresztül, különösen a külső költségek internalizálása révén és a „szennyező fizet”, illetve a „használó fizet” elv figyelembe vételével a kutatás és innováció számára kedvező keretet hozzanak létre;

7.  hasznosnak találja a Bizottság által javasolt közlekedési kutatási és innovációs felügyeleti és információs rendszert (TRIMIS), és arra ösztönöz, hogy a rendszerben vegyék figyelembe a felhasználó nézőpontját, mivel az kiváló eszköz arra, hogy kiderüljön, hogyan gátolja az innovációt a szokásokhoz való ragaszkodás, és hogy olyan lehetőségeket tárjanak fel és olyan új szolgáltatási lehetőségek terjesztését támogassák, amelyek elősegítik és kedvezően befolyásolják a társadalmi viselkedés változását a fenntartható közlekedés terén;

8.  hangsúlyozza, hogy a technológia túlzott leszűkítése a közlekedés innovációs lehetőségeinek teljes körű megvalósítása ellen hat, és gátolhatja az új innovatív ötletek kibontakozását; ezért úgy véli, hogy az uniós politikáknak technológiailag semlegeseknek kell lenniük az alternatív közlekedéstechnológiák szempontjából („technológiasemlegesség”), az adott közlekedési területek teljes életciklusa során nyújtott eredmények alapján elhatározott prioritásokkal és finanszírozással, és hogy a harmonizációs célú intézkedéseknek nem szabad gátolniuk a közlekedéssel kapcsolatos innovatív megoldások és alternatívák fejlesztését, az energiaszerkezet diverzifikációját és az intelligens kommunikációs technológiák alkalmazását;

9.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy támogassák a vállalkozások és állami szervek új megoldások és innovatív technológiák iránti befogadóképességét, nagyobb hatékonyságra van szükség az innovációs lánc során és több beruházásra az olyan intézkedések terén, mint például a kiépítés és a piaci felvevőképesség előtti akadályok felszámolására szolgáló gazdasági ösztönzők („mindenre kiterjedő kötelezettségvállalás”); ösztönzi ezért a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket azon elképzelésének megvalósítása felé, mely szerint a közlekedési ágazat innovációs lehetőségeinek teljes kiaknázása érdekében, valamint az innovatív vállalkozások támogatása érdekében a piaci bevezetést, demonstrálást és az új megoldások teljes körű végrehajtását is ösztönözni kellene, és a megfelelő irányítási és pénzügyi eszközök biztosíthatnák a kutatási eredmények gyors végrehajtását;

10. úgy véli, hogy minden európai régiónak és ezek munkaerőpiacainak részesülnie kell e stratégia előnyeiből, illetve hangsúlyozza a regionális sajátosságok és lehetőségek számbavételének szükségességét, különösen a tisztább közlekedési módok fejlesztése során; felszólítja a különböző szintű hatóságokat és az érdekelt feleket, hogy a fenntartható mobilitás területén hozzanak létre innovációs partnerségeket;

11. a kis- és középvállalkozások (kkv-k) kutatási és innovációs tevékenységeinek nagyobb támogatására szólít fel, mégpedig az uniós finanszírozáshoz való könnyebb hozzájutás és az adminisztratív teher csökkentése révén, valamint kiemeli a fenntartható növekedés, illetve a foglalkoztatás kutatás és innováció révén történő fenntartásának fontosságát;

12. fenntartja, hogy az uniós strukturális alapok keretében végrehajtott beruházások, illetve a beruházási alapok nagy lehetőségeket teremthetnek az európai régiókban a fenntartható mobilitás terén alkalmazott intelligens szakosodás fejlesztésére;

13. ösztönzi a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy dolgozzanak ki az intelligens szakosodás elképzelésén alapuló kutatási és innovációs stratégiákat annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen felhasználni a strukturális alapokat, és fokozni lehessen az állami és magánszféra beruházásai közötti szinergiákat;

14. emlékeztet ezzel kapcsolatban, hogy az innovatív technológiára vonatkozó stratégiát az érintett területek sajátosságai és különlegességei alapján kell kidolgozni, mivel ebben az összefüggésben az egyenmegoldások nem vezetnek eredményre; úgy véli például, hogy a sajátos területi hátrányoktól szenvedő – mint például a szigetes, hegyes, legkülső vagy ritkán lakott – régiók sajátos gazdasági és egyéb potenciállal bírnak, amely felszabadításához megfelelő és innovatív mobilitási megoldások szükségesek; ennek kapcsán rámutat, hogy megfelelő forrásokat kell biztosítani a fenntartható közlekedési infrastruktúra számára;

15. ragaszkodik ahhoz, hogy tovább kell egyszerűsíteni az európai, nemzeti, regionális, helyi és határokon átnyúló szintű kutatási és innovációs támogatásokhoz kapcsolódó adminisztratív eljárásokat egy világos és átlátható jogi keretrendszer létrehozása érdekében;

16. hangsúlyozza, hogy folytatni kell a közlekedési balesetek halálos áldozatai és sérültjei számának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket; nyomatékosan felhívja az Európai Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg és hajtsa végre a Parlament által jelentős többséggel elfogadott, a közúti közlekedés biztonságának javítását célzó javaslatokat;

17. úgy véli, hogy helyénvaló és fontos a közlekedéstechnológia változása; hangsúlyozza azonban, hogy ezt a változást nem tilalmak, hanem új, erőforrás-hatékony technikák alkalmazását elősegítő ösztönzők révén kell elérni;

18. hangsúlyozza, hogy nem szabad gátat szabni az újszerű közlekedési megoldásokra vagy a kipróbált és bevált eljárások új kombinációkban történő megvalósítására irányuló innovatív gondolatoknak;

Általános intézkedések

19. úgy véli, hogy a fenntartható mobilitás terén megvalósuló kutatásnak és innovációnak az integráció elvén kell alapulnia, különösen a határokon átnyúló kapcsolatok hiányának megszüntetése (összekapcsolódás), a rendszerek közötti és rendszereken belüli megfelelés növelése (interoperabilitás) és az adott útvonalon legmegfelelőbb és legfenntarthatóbb közlekedési módok kombinálására való áttérés célkitűzéseinek elérése révén (inter- és komodalitás);

20. emlékeztet, hogy az Uniónak valódi közös közlekedéspolitikát kell kialakítania, amely biztosítja az európai régiókon belüli és azok közötti megfelelő közlekedés alkalmazhatóságát és helyi, regionális, nemzeti és európai szintű koherenciáját; felkéri a tagállamokat és a régiókat annak biztosítására, hogy a modellek összetétele tükrözze, hogy a ténylegesen fenntartható mobilitás nagyobb prioritást kap;

21. hangsúlyozza, hogy e stratégiának olyan integráló modellen kell alapulnia, amelyben a régiók közötti kapcsolatoknak és a határokon átnyúló kapcsolatok hiányának nagy jelentőséget tulajdonítanak, többek között a földrajzilag széttagolt régiókban, illetve a multimodális közlekedés innovatív megoldásai csökkenthetik a regionális különbségeket és erősíthetik a területi kohéziót; tisztában van azzal, hogy a közlekedési hálózatok tekintetében jelenleg jelentős a különbség a régiók között, és felhívja a figyelmet arra, hogy a sajátos hátrányokkal bíró régiókban szükség van a fenntartható közlekedési technológiákba és megoldásokba való befektetésre, figyelembe véve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz lehetőségeit is;

22. hangsúlyozza, hogy a kutatásnak és az innovációnak fenntartható infrastrukturális elemek fejlesztésére kell összpontosítania annak érdekében, hogy támogassa megújuló elsődleges termékek, mint például fa vagy ötvözetek használatát a vasúti infrastrukturális elemekhez (pl. a felsővezeték-rendszerekhez vagy jelzőtáblákhoz használt oszlopokhoz, a peronokhoz vagy hidakhoz használt építőanyagokhoz); rámutat arra, hogy mindez vonatkozik a 2018-ban uniós előírások alapján megszűnő, talpfák impregnálására használt szer, a kreozot alternatívájának kidolgozására irányuló kutatási és innovációs tevékenységekre is;

23. hangsúlyozza, hogy az új mobilitási koncepciókat nem lehet erőltetni, és hogy a fenntarthatóbb magatartásformák ösztönzéséhez szükség van az ökoszociális ismeretek és a város- és területfejlesztés terén, illetve a mobilitási igények és magatartásváltozás terén használt, a forgalom jobb ellenőrzését célzó technológiákra vonatkozó kutatások megerősítésére, többek között a felhasználók igényeinek megfelelő innovatív mobilitáskezelési eszközök, háztól házig tartó, zökkenőmentes mobilitási láncok, környezettudatos és intelligens vezetési rendszerek, valamint valós idejű információs és kommunikációs technológiák alkalmazása révén;

24. úgy véli, hogy a közlekedés és a mobilitás terén elengedhetetlen a helyi és regionális hatóságok bevonása az innovációs politikák európai irányításába; rámutat, hogy e hatóságok tapasztalata és tudása mind a technológiák, infrastruktúra, járművek és utasok integrációja, mind pedig a mobilitást érintő új társadalmi szokások elősegítése terén hasznosnak bizonyulhat; megjegyzi, hogy a helyi és regionális hatóságok azonosítani tudják a legégetőbb mobilitási problémákat és meg vannak bízva a kezelésükkel, folyamatosan kísérleteznek, bevált gyakorlatokat és innovatív ötleteket alkalmaznak, és a számos különböző helyzetnek köszönhetően, amelyekkel szembesülnek, különösen tisztában vannak az innováció kérdéseivel;

25. hangsúlyozza, hogy a közlekedési ágazat terén szükség van a tisztességes intra- és intermodális versenyre, illetve a jelenlegi üzleti modellekben való érdekeltségek révén az ágazatban keletkező akadályokra vonatkozó kutatásra, beleértve a kabotázsra vonatkozó szabályok, a közúti közlekedést érintő szociális szabályozás és az ágazatban foglalkoztatott személyek munkafeltételei következetes és hatékony végrehajtásának és ellenőrzésének javítását szolgáló technológiai eszközöket;

26. kiemeli, hogy sürgető szükség van valamennyi közlekedési mód esetében a közlekedési zaj csökkentésére irányuló innovatív megoldásokra – különösen annak forrásánál – az uniós polgárok egészségének és életminőségének védelme, illetve annak érdekében, hogy ezek a közlekedési módok a lakosság körében elfogadottá váljanak; ezzel összefüggésben nyomatékosan emlékeztet az egységes európai közlekedési térségről szóló állásfoglalására, amely a vasúti járművek által kibocsátott zaj és rezgések, illetve azok energiafogyasztásának 20%-os csökkentésére hív fel 2020-ig a 2010-es referenciaértékekhez viszonyítva, emellett ismételten hangsúlyozza, hogy a zajkibocsátásnak a kezdetektől fontos szerepet kell játszania a közlekedéshez kapcsolódó új technológiák, stratégiák és infrastruktúra fejlesztése során;

27. meggyőződése, hogy az infrastruktúrák és a járművek közötti kölcsönhatással foglalkozó innovatív technológiák jelentős szerepet játszhatnak a balesetek, zaj és rezgések, energiafogyasztás, gázkibocsátás és az éghajlatra gyakorolt hatás csökkentésében;

28. megerősíti, hogy a közlekedéshez használandó tisztább energiák megvalósításának és a mobilitási technológiáknak hatékonyabb elképzelésekhez és jobb járműtervezéshez kellene kapcsolódniuk; kiemeli az innovatív ötletek, mint például a megújuló energiákon alapuló lehetőségeket és az alternatív üzemanyagok használatát kiaknázó energetikai hasznosítási intézkedések révén megvalósuló energiamegtakarításban rejlő lehetőségeket;

29. hangsúlyozza, hogy nem csak egy új közlekedési infrastruktúra kiépítésével kell foglalkozni, hanem a kutatásra és fejlesztésre irányuló stratégiák keretében különösen figyelembe kell venni a javítás, a karbantartás és a – pl. az intelligens közlekedésirányításhoz és az „autó-infrastruktúra“ technológiához szükséges komponensek felszerelése révén történő – korszerűsítés szempontjait;

30. felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fektessenek be az intelligens közlekedési rendszerekkel kapcsolatos kutatásba, és gondoskodjanak annak végrehajtásáról, a közlekedési dugók csökkentéséhez és az európai közlekedés ökohatékonyságához való hozzájárulás, valamint a fokozottabb közlekedési biztonság érdekében;

31. felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az interoperabilitásra és intermodalitásra vonatkozó célkitűzés elősegítése érdekében fontolja meg a konténerek és egyéb szállítótartályok, illetve valamennyi közlekedési módban a járművek méreteinek harmonizációját;

32. felszólítja az Európai Bizottságot, hogy bocsásson a tagállamok rendelkezésére egy olyan kézikönyvet, amely tartalmazza a levegőminőségi irányelvben meghatározott határértékek betartásához szükséges legjobb gyakorlatokat;

Különleges intézkedések

33. elismeri az egyéni mobilitás terén folytatott kutatás és innováció jelentőségét, és hangsúlyozza, hogy a közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevők magatartása meghatározó; a fenntartható, testmozgással összefüggő, biztonságos és egészséges közlekedési és mobilitási eszközök választását elősegítő ösztönzők létrehozására hív fel a környezetbarát tömegközlekedést, gyaloglást és kerékpározást elősegítő innovatív megközelítések kialakítása érdekében, amelyek figyelembe veszik a városi, elővárosi, külvárosi és vidéki területek igényeit és sajátosságait; fontosnak tartja a közlekedési szolgáltatások közötti interoperabilitás javítását, és alapvető fontosságúnak tartja, hogy az engedélyező hatóságok a műszaki-adminisztratív területen adott esetben felmerülő problémáknak különös és sürgős figyelmet szenteljenek, hogy az ezekkel a tulajdonságokkal rendelkező új alternatív közlekedési eszközöket forgalomba lehessen hozni;

34. kiemeli, hogy az uniós intézményeknek példát kell mutatniuk a jó gyakorlatok tekintetében saját mobilitáskezelési szolgálataikon belül, és hogy ezeknek az erőfeszítéseknek a végrehajtása és az abból fakadó eredmények fémjelzik az uniós intézményeket;

35. hangsúlyozza, hogy szükség van a fenntartható közlekedés terén sikeres gyakorlatok előmozdítására, illetve a hasonló fejlesztési potenciállal bíró régiók közötti együttműködésnek és a bevált gyakorlatok cseréjének fokozására; javasolja a helyi hatóságoknak, hogy a civil társadalommal folytatott intenzív konzultációval létrehozott fenntartható városi mobilitási tervek révén hasznosítsák a bevált gyakorlatok példáit;

36. úgy véli, hogy a Galileóhoz hasonló európai műholdas navigációs rendszereknek kell alkotniuk az intelligens és hatékony európai közlekedés kialakításának fő pillérét;

37. támogatja a járműtulajdonlástól a rendhagyó felhasználói magatartás és a közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatások új formái – mint például a járművek és a kerékpárok megosztása – felé való elmozdulást elősegítő kutatást és innovációt; ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozottabban támogassa az egyéni mobilitás kollektív formáit és a személyre szabott tömeg- és kollektív közlekedési rendszereket;

38. bátorítja a kutatásnak az adóügyi és igazgatási területekre való kiterjesztését, amelyeken belül az adók és illetékek, illetve nyilvános díjszabások vonatkozásában magánszemélyeket és gyártókat, valamint termékeket, szolgáltatást és/vagy tartalmat szolgáltatókat célzó kreatív ösztönzőket támogatnak, annak érdekében, hogy ösztönözzék a kerékpározást és a gyaloglást, adott esetben akár a tömegközlekedési eszközökkel és más fenntartható mobilitási formákkal összekapcsolva;

39. ismételten hangsúlyozza, hogy nyílt adatokon alapuló integrált és elektronikus információs és jegyrendszerek révén kell javítani és előmozdítani a multimodális közlekedést; emlékeztet arra, hogy az ezzel a területtel kapcsolatos kutatásnak és innovációnak különösen az akadálymentességre, az interoperabilitásra, a megfizethetőségre, az árak átláthatóságára, a felhasználóbarát kezelésre és a hatékonyságra kell összpontosítania;

40. hangsúlyozza, hogy olyan innovatív és hosszú élettartamú infrastruktúra-megoldások kifejlesztésére – többek között az információs, fizetési és foglalási rendszerek nagyobb fejlesztésére – van szükség, amelyek valamennyi utas, de különösen a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek – vagyis a kerekesszéket, babakocsit, kerékpárt használók vagy nehéz poggyásszal közlekedők – akadálymentes hozzáférését is figyelembe veszik;  41. felszólít a menetrendekkel és a tömegközlekedésben előforduló késésekkel kapcsolatos adatok díjmentes rendelkezésre bocsátására, hogy harmadik felek különböző telematikai alkalmazásokat – például egy adott úti cél különböző közlekedési módokkal igénybevett elérésével kapcsolatos valós idejű információ vagy a különböző közlekedési módok által megtett adott útvonal által hagyott ökológiai lábnyom összehasonlítása – fejleszthessenek ki az utasok kényelmének további javítása érdekében;

42. kiemeli, hogy a városi és lakott területek közlekedését és mobilitását érintő innováció kifejlesztése tekintetében az egészségre és az életminőségre kell helyezni a hangsúlyt, amibe beletartozik a méltányos terület mindenki számára való biztosítása, a zajcsökkentés és a tisztább levegő;

43. emlékezteti a Bizottságot, hogy sürgősen növelni kell valamennyi úthasználó – különösen a legveszélyeztetettebb személyek, vagyis a gyermekek, idősek, gyalogosok, kerékpárosok, illetve a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek– biztonságát; támogatja a technológiai megoldásokat és intelligens vezetőket és viselkedési megközelítéseiket egyesítő kutatást és innovációt;

44. úgy véli, hogy a városi területeken és a nagyon sűrűn lakott régiókban kialakuló közúti torlódások csökkentése érdekében fontos, hogy – párhuzamosan a már meglévő közlekedési eszközök hatékonyságának javításával – a technológiai fejlődés lehetővé tegye az alternatív közlekedési megoldásokat és ösztönözze ezek alkalmazását;

45. ösztönzi a Bizottságot, hogy határozottan támogassa az innovációt a szélből, napból és hullámokból származó megújuló energiákon alapuló és az üzemanyagcella-technológiához köthető nulla kibocsátású hajók, különösen a kompok, óceánjáró hajók és tengeri hajók területén;

46. felszólítja a Bizottságot, hogy a kutatási erőfeszítéseket összpontosítsa a valamennyi közlekedési eszközből származó kibocsátások által okozott egészségügyi és éghajlati hatások további csökkentésére;

47. úgy véli, hogy egy összefüggő és hatékony európai közlekedéstechnológiai stratégiának összhangban kell lennie az EU 2020 stratégiával (COM(2010)2020) és az 1990-es csökkentési célkitűzésekkel, illetve teljes mértékben meg kell felelnie az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című 2011. évi fehér könyvnek (COM(2011)0144) a területi kohézió és a kiegyensúlyozott fejlődés szempontjából; úgy véli, hogy ennek lehetővé kell tennie az energiafogyasztás, a közlekedési zaj, a közlekedési szükségletek, a légszennyezés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését; fenntartja, hogy az Uniónak e célból 2020-ra, 2030-ra és 2050-re vonatkozó szilárd célértékeket kell megállapítania;

48. hangsúlyozza, hogy a belvízi hajózás területén meg kell erősíteni a kutatási és innovációs tevékenységet, hogy sekélyvízi hajózásra alkalmas természetbarát hajókat és technológiákat – például a fenntartható belvízi hajózásban a folyókhoz igazított hajók (River-Adapted Ships for Sustainable Inland Navigation – RASSIN) – lehessen kialakítani, ami megtakarításokat tenne lehetővé a belvízi infrastruktúrában;

49. üdvözli a Bizottság közlekedési kutatási és innovációs felügyeleti és információs rendszer (TRIMIS) létrehozására tett javaslatát; kiemeli a regionális politikai döntéshozók rendszeres, ingyenes, könnyen hozzáférhető és megbízható információkkal való ellátásának fontosságát; sajnálja, hogy mind a mai napig igen bonyolult hozzáférni a közlekedési projektek uniós finanszírozására vonatkozó információkhoz;

50. javasolja, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki olyan kezdeményezéseket, amelyek azonosítják és megjutalmazzák a fenntartható városfejlesztési terveket, mint például a RegioStars-díj;

51. hangsúlyozza, hogy egy átfogó európai stratégiának alulról jövő támogatást kell élveznie, a helyi és regionális hatóságok, illetve a nemzeti kormányok által készített, megfelelően kidolgozott integrált közlekedési stratégiák révén; azon a véleményen van, hogy e stratégiák kidolgozását európai alapokból kell támogatni;

52. úgy véli, hogy minden állami támogatást a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban kell nyújtani, beleértve a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet, illetve a közlekedési és infrastrukturális tevékenységek finanszírozását szabályozó rendelkezéseket; úgy véli azonban, hogy az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályoknak megfelelően tekintetbe kell venniük az egyes régiókra jellemző sajátos hátrányokat.

53. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak javítania kell az érdekelt felhasználók (például kkv-k és kutatóintézetek) számára a kutatási és innovációs tevékenységekből származó ismeretek átadásával kapcsolatos tevékenységeit, oly módon, hogy létrehoz egy olyan összevont adatbázist, amely egyértelmű kategóriákba rendezett áttekintést nyújt az Unió által finanszírozott kutatási és innovációs projektekről;

54. hangsúlyozza, hogy a hatékonyabb áruszállítás tekintetében rendkívül fontosak a szállítási és logisztikai kapacitás összevonásához hasonló új kezdeményezések; felszólítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon az ilyen kezdeményezések előtt álló esetleges akadályokkal;

55. hangsúlyozza, hogy bizonyos közlekedési módok – például az autók – tekintetében rendkívül fontosak a kibocsátási szabványok; úgy véli, hogy hasonló megközelítést kell alkalmazni a légi közlekedés és a hajók tekintetében is;

56. támogatja a további kutatást és innovációt a közlekedési ágazat biztonsági megoldásai tekintetében, azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják az arányosság, a megkülönböztetésmentesség és az adatvédelem elvét;

57. megerősíti és támogatja az Európai Bizottság által javasolt, a közlekedési technológiára irányuló európai stratégiával kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó elképzelést; nyomatékosan hangsúlyozza azonban, hogy ez nem adhat jogalapot felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vagy azokkal egyenértékű jogszabályokra, és hogy a Bizottság által javasolt intézkedéseket csak együttdöntési eljárás keretében lehet elfogadni;

58. felszólítja a Bizottságot, hogy az európai stratégiai közlekedéstechnológiai terv és a jövőbeni fellépések lehetőségeinek kialakítása során vegye figyelembe az e jelentésben meghatározott prioritásokat;

59. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0408.

INDOKOLÁS

E jelentés a „Kutatás és innováció az európai mobilitás jövőjének szolgálatában – Egy európai közlekedéstechnológiai stratégia kialakítása” című, közelmúltbeli bizottsági közleményre vonatkozik.

Az előadó különösen az energiafogyasztás, a közlekedési zaj, a légszennyező anyagok, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a balesetek és a földhasználat csökkentésére vonatkozó uniós célkitűzések megvalósításával foglalkozik, amelyek által elérhető a közlekedés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentése, valamint az uniós polgárok egészségének és életminőségének a javítása.

Az előadó elismeri, hogy jelenleg is számos kihívás elé nézünk a kutatás és innováció közlekedési politikával való jobb összehangolása tekintetében. Hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani az olyan általános elveket, mint a technológiai semlegesség, a kiegészítő jelleg, az elszámoltathatóság és az átláthatóság. Az előadó különösen aggasztónak tartja, hogy a nemzeti és uniós szintű kutatási erőfeszítések akadályozhatják a sürgősen szükséges előrehaladást, és felszólít a kutatási és innovációs erőforrások hatékony és következetes használatára.

Az előadó úgy véli továbbá, hogy különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozásokra, és a kutatás terén nagyobb lehetőségeket kell számukra biztosítani, különösen az uniós támogatási rendszerekbe való jelentkezés eljárásainak egyszerűsítése és a kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése révén. A vállalkozásoknak valójában – hatékonyság és több befektetés révén nyújtott – segítségre van szükségük az új megoldások és innovatív technológiák befogadásához.

Az előadó aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban is, hogy az Unió más nemzetközi szereplőkkel szemben elveszítheti vezető szerepét a kutatás és technológia területén. Felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a koordinációs és befektetési erőfeszítéseiket, annak érdekében, hogy jobban kihasználhassák a közlekedési kutatás eredményeit, amivel ösztönözhetik a piac felvevőképességét és kiépítését. Felszólítja az uniós intézményeket, hogy a mobilitást kezelő saját szolgálataik keretében dolgozzanak ki több kísérleti projektet.

Az előadó meggyőződése, hogy Európa közlekedéstechnológiai stratégiáját sürgősen a lehető leghatékonyabbá kell tenni, hogy megvalósíthatók legyenek a fenntartható fejlődés és a munkahelyteremtés mozgatórugóiként működő gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi előnyök. Az Unió versenyképességét olyan kutatási projektek révén is lehet növelni, amelyek figyelembe veszik a „mindenre kiterjedő kötelezettségvállalásokat”.

Végezetül, az előadó határozottan támogatja a kutatás és innováció arra irányuló célkitűzését, hogy jobb területrendezés, kommunikációs stratégiák és új viselkedési megközelítés révén csökkentse a közlekedési igényeket. Az integrált információs és jegyrendszerek lehetőségét tovább kell vizsgálni, és lehetővé kell tenni, hogy a technológiát Európa-szerte telepítsék. A közlekedéstechnológiai stratégiában prioritást kell biztosítani továbbá a legsérülékenyebb polgárok egyszerű, fenntartható és biztonságos mobilitását támogató kutatásnak és innovációnak.

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (3.6.2013)

a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

az Európa fenntartható jövőbeni mobilitását célzó európai közlekedéstechnológiai stratégia előmozdításáról
(2012/2298(INI))

A vélemény előadója: Jean-Jacob Bicep

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet, hogy az EU-nak valódi közös közlekedéspolitikát kell kialakítania, amely biztosítja az európai régiókon belüli és azok közötti megfelelő közlekedés rendelkezésre állását és helyi, regionális, nemzeti és európai szintű koherenciáját; felkéri a tagállamokat és a régiókat annak biztosítására, hogy a modellek összetétele tükrözze, hogy a ténylegesen fenntartható mobilitás nagyobb prioritást kap;

2.  hangsúlyozza, hogy szükség van a fenntartható közlekedés terén sikeres gyakorlatok előmozdítására, illetve a hasonló fejlesztési potenciállal bíró régiók közötti együttműködésnek és a jó gyakorlatok cseréjének fokozására; javasolja a helyi hatóságoknak, hogy a civil társadalommal folytatott intenzív konzultációval létrehozott fenntartható városi mobilitási tervek révén dolgozzák ki a legjobb gyakorlatokat;

3.  úgy véli, hogy a közlekedési technológia területén hatékony európai stratégiának magában kell foglalnia az Európai Unió valamennyi régióját, hogy biztosítsa a személyek és áruk hatékony mozgását, elősegítve ezzel a valóban egységes európai piac létrehozását;

4.  úgy véli, hogy egy összefüggő, hatékony európai közlekedéstechnológiai stratégiának összhangban kell lennie az EU 2020 stratégiával (COM(2010)2020) és az 1990-es csökkentési célkitűzésekkel, illetve teljes mértékben meg kell felelnie az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című 2011. évi fehér könyvnek (COM(2011)0144) a területi kohézió és a kiegyensúlyozott fejlődés szempontjából; úgy véli, ennek lehetővé kellene tennie az energiafogyasztás, közlekedési zaj, légszennyezés és üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését; fenntartja, hogy az Európai Uniónak e célból 2020-ra, 2030-ra és 2050-ra vonatkozó szilárd célértékeket kell megállapítania;

5.  hangsúlyozza, hogy e stratégiának olyan integrált modellen kell alapulnia, amelyben a régiók közötti kapcsolatoknak és a határokon átnyúló kapcsolatok hiányának nagy jelentőséget tulajdonítanak, többek között a földrajzilag széttagolt régiókban, illetve a multimodális közlekedés innovatív megoldásai csökkenthetik a regionális különbségeket és erősíthetik a területi kohéziót; tisztában van azzal, hogy a közlekedési hálózatok tekintetében jelenleg jelentős a különbség a régiók között, és felhívja a figyelmet, hogy a sajátos hátrányokkal bíró régiókban szükség van a fenntartható közlekedési technológiákba és megoldásokba való befektetésre, figyelembe véve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz lehetőségeit is;

6.  úgy véli, hogy minden európai régiónak és ezek munkaerőpiacainak részesülnie kell e stratégia előnyeiből, illetve hangsúlyozza a regionális sajátosságok és lehetőségek számbavételének szükségességét, különösen a tisztább közlekedési módok fejlesztése során; felszólítja a különböző szintű hatóságokat és az érdekelt feleket, hogy a fenntartható mobilitás területének innovációja céljából hozzanak létre partnerségeket;

7.  fenntartja, hogy az uniós strukturális alapok keretében végrehajtott beruházások, illetve a beruházási alapok nagy lehetőségeket teremthetnek az európai régiókban a fenntartható mobilitásra alkalmazott intelligens szakosodás fejlesztésére;

8.  ösztönzi a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy dolgozzanak ki az intelligens szakosodáson alapuló kutatási és innovációs stratégiákat annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen felhasználni a strukturális alapokat és fokozni lehessen az állami és magánszféra beruházásai közötti szinergiákat;

9.  emlékeztet ezzel kapcsolatban, hogy az innovatív technológiára vonatkozó stratégiát a területek sajátosságai és különlegességei alapján kell átgondolni, mivel ebben az összefüggésben az egyenmegoldások nem vezetnek eredményre; úgy véli például, hogy a szigetes, hegyes, legkülső vagy ritkán lakott régiók sajátos potenciállal bírnak, amely olyan megfelelő és innovatív mobilitási megoldásokat kíván, amelyek révén a sajátos területi hátrányoktól szenvedő régiók gazdasági növekedési potenciálja felszabadul; ennek kapcsán rámutat, hogy megfelelő forrásokat kell biztosítani a fenntartható közlekedési infrastruktúra számára;

10. ragaszkodik ahhoz, hogy tovább kell egyszerűsíteni az európai, nemzeti, regionális, helyi és határokon átnyúló szintű kutatási és innovációs támogatásokhoz kapcsolódó adminisztratív eljárásokat világos és átlátható jogi keretrendszer létrehozása érdekében;

11. úgy véli, hogy a városi területeken és a nagyon sűrűn lakott régiókban kialakuló közúti torlódások csökkentése érdekében fontos, hogy – párhuzamosan a már meglévő közlekedési eszközök hatékonyságának javításával – a technológiai fejlődés lehetővé tegye az alternatív közlekedési megoldásokat és ösztönözze ezek alkalmazását;

12. hangsúlyozza, hogy egy átfogó európai stratégiának alulról jövő támogatást kell élveznie, a helyi és regionális hatóságok, illetve a nemzeti kormányok által készített, jól kidolgozott integrált közlekedési stratégiák révén; azon a véleményen van, hogy e stratégiák kidolgozását európai alapokból kell támogatni;

13. úgy véli, hogy egy európai közlekedéstechnológiai stratégia célja – a Partnerség a fenntartható város- és vidékfejlesztésért (RURBAN) programmal összhangban –, hogy biztosítsa minden régió mobilitását, különösen a legkülső régiókét és a leghátrányosabb helyzetben lévőkét elnéptelenedésük megelőzése és az integrált területi kohézió érdekében, és azzal a céllal, hogy felszabadítsa egész Európa növekedési potenciálját;

14. üdvözli a Bizottság közlekedési kutatási és innovációs felügyeleti és információs rendszer (TRIMIS) létrehozására tett javaslatát; kiemeli a regionális politikai döntéshozók rendszeres, ingyenes, könnyen hozzáférhető és megbízható információkkal való ellátásának fontosságát; sajnálja, hogy mind a mai napig igen bonyolult hozzáférni a közlekedési projektek uniós finanszírozására vonatkozó információkhoz;

15. javasolja, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki olyan kezdeményezéseket, amelyek azonosítják és kompenzálják a fenntartható városfejlesztési terveket, mint például a RegioStars-díj;

16. úgy véli, hogy minden állami támogatást a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban kell nyújtani, beleértve a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet, illetve a közlekedési és infrastrukturális tevékenységek finanszírozását szabályozó rendelkezéseket; úgy véli azonban, hogy az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályoknak megfelelően tekintetbe kell venniük az egyes régiókra jellemző sajátos hátrányokat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	30.5.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Luís Paulo Alves, Jean-Jacob Bicep, John Bufton, Nikos Chrysogelos, Francesco De Angelis, Danuta Maria Hübner, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Vincenzo Iovine, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Mojca Kleva Kekuš, Constanze Angela Krehl, Petru Constantin Luhan, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Ana Miranda, Jens Nilsson, Jan Olbrycht, Wojciech Michał Olejniczak, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Georgios Stavrakakis, Csanád Szegedi, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Joachim Zeller, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Martina Anderson, Vasilica Viorica Dăncilă, Karin Kadenbach, Lena Kolarska-Bobińska, Elisabeth Schroedter, Patrice Tirolien, Evžen Tošenovský, Giommaria Uggias, Manfred Weber, Iuliu Winkler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Albert Deß, Takis Hadjigeorgiou, Katarína Neveďalová

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.6.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Magdi Cristiano Allam, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Philip Bradbourn, Antonio Cancian, Michael Cramer, Joseph Cuschieri, Luis de Grandes Pascual, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Carlo Fidanza, Knut Fleckenstein, Jacqueline Foster, Mathieu Grosch, Jim Higgins, Dieter-Lebrecht Koch, Georgios Koumoutsakos, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Gesine Meissner, Hubert Pirker, Dominique Riquet, Petri Sarvamaa, David-Maria Sassoli, Brian Simpson, Keith Taylor, Silvia-Adriana Ţicău, Giommaria Uggias, Dominique Vlasto, Artur Zasada, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Phil Bennion, Spyros Danellis, Eider Gardiazábal Rubial, Gilles Pargneaux, Alfreds Rubiks, Sabine Wils