JELENTÉS az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló 1100/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
26.6.2013 - (COM(2012)0413 – C7‑0202/2012 – 2012/0201(COD)) - ***I
Halászati Bizottság
Előadó: Isabella Lövin
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló 1100/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2012)0413 – C7‑0202/2012 – 2012/0201(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0413),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0202/2012),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. november 14-i véleményére[1],
– tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére,
– tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7-0242/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat -1 preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(-1) A tagállamok által benyújtandó információk alapján a Bizottságnak jelentést kell készítenie az angolnagazdálkodási tervek végrehajtásának kimeneteléről és amennyiben szükséges, sürgősen javaslatot kell tennie olyan megfelelő intézkedésekre, amelyek segítségével az európai angolnaállomány nagy valószínűséggel helyreállítható. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(2) Az 1100/2007/EK rendelet értelmében a Bizottságra ruházott hatásköröket a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkével. |
(2) Az 1100/2007/EK rendelet értelmében a Bizottságra ruházott hatásköröket a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikkével. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(3) Az 1100/2007/EK rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, hogy felléphessen abban az esetben, ha az állománypótlásra használt angolnák átlagos piaci ára jelentősen csökkenne az egyéb célokra használt angolnák átlagos piaci árához képest. |
(3) Az 1100/2007/EK rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, hogy felléphessen abban az esetben, ha az állománypótlásra használt angolnák átlagos piaci ára jelentősen csökkenne az egyéb célokra használt angolnák átlagos piaci árához képest. Különösen fontos, hogy a Bizottság a legutóbbi tudományos tanácsadáson és tudományos ajánlásokon alapuló előkészítő munkája során – különösen szakértői szinten – megfelelő konzultációt folytasson annak biztosítása érdekében, hogy tárgyilagos, pontos, teljes körű és naprakész információk álljanak rendelkezésére. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz való, kellő időben történő egyidejű továbbításáról. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(5) A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. |
törölve | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(6) Az 1100/2007/EK rendeletben foglalt, az angolnagazdálkodási tervek műszaki és tudományos értékelés alapján történő, Bizottság általi jóváhagyására vonatkozó rendelkezések végrehajtásának egységes feltételei biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell ruházni a Bizottságra. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. |
(6) Az 1100/2007/EK rendeletben foglalt, az angolnagazdálkodási tervek a rendelkezésre álló legjobb és legfrissebb műszaki és tudományos ismeretek alapján történő, Bizottság általi jóváhagyására vonatkozó rendelkezések végrehajtásának egységes feltételei biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell ruházni a Bizottságra. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(6a) Az ICES-nek 2013-ban új és átfogóbb szakvéleményt kell adnia az angolnaállományok helyzetéről. Az ilyen tanácsok előkészítésekor az ICES-nek ki kell térnie az angolnaállomány csökkenése mögött meghúzódó valamennyi okra, többek között az ívóhelyekkel kapcsolatosakra is. Amennyiben az ICES újfent megerősíti, hogy az angolnaállomány állapota továbbra is kritikus, a Bizottságnak a lehető legrövidebb időn belül új rendeletre irányuló javaslatot kell előterjesztenie az európai angolnaállomány helyreállításáról. E rendeletnek ki kell terjednie az olyan hosszú távú megoldásokra is, mint például a migrációs útvonalak felszabadítása. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(7a) Rendkívül fontos, hogy a Bizottság szankciókat alkalmazzon azon tagállamokkal szemben, amelyek nem küldik meg és nem elemzik a rendelkezésükre álló minden olyan adatot, amely alapján lehetővé válna az európai angolnaállomány helyzetének kimerítő és tudományosan megalapozott elemzése. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(11a) Mindaddig, amíg a migrációs útvonalak nem átjárhatók, az állománypótlás az egyetlen ideiglenes intézkedés, amely az angolnaállomány helyreállítása céljából rendelkezésre áll. Ha az üvegangolnák átszállítására az elérhető bevált gyakorlatoknak megfelelően, például az angolnaállomány fenntarthatóságára vonatkozó előírás szerint kerül sor, akkor az átszállítás az angolnaállomány helyreállítása előmozdításának hatékony módját jelenti. Az ezüstangolnák visszajutásának előmozdítását szolgáló másik ideiglenes intézkedés abban áll, hogy emberi beavatkozással szállítják át az angolnákat a töltések, a vízerőművek és a vízszivattyúk jelentette akadályokon. Akkor, amikor a halászok alternatív munkalehetőséget keresnek, hasznosítani lehetne képességeiket az európai angolnaállomány gyorsabb ütemű helyreállítása érdekében. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 a pont (új) 1100/2007/EK rendelet 2 cikk – 1 bekezdés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új) 1100/2007/EK rendelet 2 cikk – 10 bekezdés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új) 1100/2007/EK rendelet 5 cikk – 4 bekezdés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 b pont (új) 1100/2007/EK rendelet 5 cikk – 7 bekezdés (új) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont 1100/2007/EK rendelet 7 cikk – 6 és 7 bekezdések | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 a pont (új) 1100/2007/EK rendelet 7 cikk – 8 bekezdés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont 1100/2007/EK rendelet 9 cikk | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 a pont (új) 1100/2007/EK rendelet 9 a cikk (új) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 1100/2007/EK rendelet 12 a cikk – 2 bekezdés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében mindig konkrét határidőt kell megállapítani. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. |
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 20. napon lép hatályba. A rendeletet a hatálybalépését követő egy hónapon belül egységes szerkezetbe kell foglalni azzal a rendelettel, amelyet módosít. |
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
INDOKOLÁS
Bevezetés
Az európai angolnaállománynak számtalan problémával kell megküzdenie: a túlhalászással, legfontosabb élőhelyeik eltűnésével, a környezetszennyezéssel, élősködőkkel, az óceáni áramlatok globális éghajlatváltozás miatt bekövetkező változásaival stb. A megoldás nem egyszerű, mivel a problémának sem csak egy oka van.
Hogy tovább bonyolítsuk ezt az eleve összetett problémát, az angolnák biológiája és az angolnagazdálkodás számos lényeges szempontjával kapcsolatban még mindig sok ismeretlen tényezővel állunk szemben. Nincsenek például egyértelmű adatok az állomány méretéről, nem értjük pontosan, milyen körülmények határozzák meg a nemeket, és hogy a telepített angolnák sikeresen ívnak-e – csak hogy néhányat említsünk.
Ezenkívül hiányosak az angolnahalászat nyomon követésével és ellenőrzésével kapcsolatos ismereteink, a különböző adatbázisokban nem egyeznek a fogásokra és a kivitelre vonatkozó adatok, a kifogott angolnamennyiség jelentős részének sorsa ismeretlen, továbbá tudomásunk van az angolna nemzetközi feketepiacáról, bár számadatok nem állnak rendelkezésre.
A Halászati Bizottság egy tagja nemrég azt mondta, hogy az angolna érdekes vitákat váltott ki, mert rendkívül romantikus kép alakult ki ezekről az állatokról: követik a teliholdat, több ezer mérföldet úsznak, hogy szaporodjanak, majd közvetlenül az ívás után elpusztulnak az Atlanti-óceán közepén. Ezzel szemben áll egy legkevésbé sem romantikus tény, amely az angolna állományainak kiaknázását gerjeszti: a világszintű exportkereskedelem, amelynek értékét az 1997 és 2007 közötti időszakban több mint 10 milliárd euróra becsülték (Crook, 2010).
Az európai angolnaállomány állapota
A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) legutóbbi, az európai angolnára vonatkozó tudományos szakvéleménye (ICES, 2012) szerint az állomány állapota továbbra is kritikus és sürgős fellépésre van szükség. Az állomány kívül esik a biztonságos biológiai határértékeken, és a jelenlegi halászat nem fenntartható. Az ICES azt javasolja, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a halászatot és az állományt befolyásoló egyéb emberi tevékenységeket, törekedve azok szinte teljes beszüntetésére. Az ICES angolnákkal foglalkozó munkacsoportja (WGEEL, 2012) szerint „több jel is arra mutat, hogy az angolnaállomány hanyatlása 2012-ben is folytatódott. A WGEEL állomány-megújulási mutatója jelenleg soha nem látott alacsony szinten van: az Északi-tenger esetében kevesebb mint 1%, és 5% az egyéb elterjedési helyeken, az 1960 és 1979 közötti időszakban”.
A tudósok gyakran hangsúlyozzák, hogy még igen hiányosak az angolnákkal kapcsolatos ismereteink. De persze a bizonytalanságok feloldása kétféle hatást is kifejthet: az új ismeretek optimistábbá is tehetnek bennünket, de az is előfordulhat, hogy még súlyosabb aggályokat keltenek. A WGEEL 2012 például megjegyzi, hogy „számos jel mutat arra, hogy az angolnák esetében az állomány-megújulás csökkenő tendenciájú lehet, amit az jelez, hogy gyorsabb az állomány csökkenése, mint a megújulása”. Az ICES munkacsoportja szerint „ha ez igaz, az jelentősen megváltoztatná az állomány állapotával és a megfelelő referenciapontokkal kapcsolatos nézetet, és alátámasztaná a szakvélemény sürgősségét és súlyát”.
A kereskedelmi adatok értelmezése valódi rémálom lehet. Az EU-nak csak négy angolna vámkódja létezik a harmonizált rendszerben (míg Tajvanban 25). Ez sok esetben lehetetlenné teszi az üvegangolna és a bronzangolna közötti különbségtételt. Az ICES megjegyzi, hogy „a felszámított árakból úgy tűnik, hogy egyes exporttételeket nem helyesen címkéznek fel”, és a 2011. szeptember és 2012. június közötti időszakban jelentős eltérések fedezhetők fel Spanyolország és Franciaország két bejelentett adatkészlete között (Spanyolország tekintetében: az országjelentésben nincsenek adatok, míg az Eurostat adatai 2,4 t mennyiséget jeleznek; Franciaország tekintetében az országjelentés 9 tonnát tartalmaz, míg az Eurostat adatai 24 tonnát jeleznek). Franciaország esetében a 2011–2012 közötti időszakban a 34,3 t kirakodott angolnamennyiségből 7,2 tonnával „nem tudnak elszámolni”, ami „a kifogás utáni elhullás és/vagy a tényleges fogásoknál kisebb mennyiség bejelentése és az illegális kereskedelem együttes hatásának” is betudható. Ami Spanyolországot illeti, az ICES becslése szerint 8,5 t mennyiséggel nem számoltak el.
A halászat természetesen nem az egyedüli probléma. Nyolc országban 314 megfigyelésből mintaként kifogott angolnák 38%-a esetében a nem dioxinjellegű PCB-k szintje meghaladta az élelmiszerekre vonatkozó határértéket. Ez egyre több halászterület megszüntetését teszi szükségessé, mivel ezek az angolnák fogyasztásra nem alkalmasak.
A Tanács 1100/2007/EK rendelete
A fentiekre figyelemmel az előadó határozott véleménye, hogy az 1100/2007/EK tanácsi rendelet nem volt elegendő az európai angolnaállomány helyreállításának biztosításához.
Az egyik legfontosabb probléma az, hogy a rendelet az állománypótlást az angolnagazdálkodási tervek egyik központi elemévé tette, miközben semmilyen feltételt nem szabott és semmilyen iránymutatást nem adott annak biztosítására, hogy az állománypótlás maximalizálja a helyreállítás esélyeit. Nem készült megfelelő értékelés arról, hogy az állománypótlás milyen körülmények között válhat hatékony állományvédelmi intézkedéssé. A rendelet nem írja elő értékelés elvégzését annak biztosítása érdekében, hogy állománypótlásra csak olyan területekről származó üvegangolnákat használjanak fel, ahol állománytöbblet fennállását állapították meg, nem azonosítja azokat a megfelelő területeket, ahol a telepített angolnáknak nagyobb esélyük van a jövőbeni ívásra, és nem állapít meg korlátokat a telepítésre szánt egyedek begyűjtési helye és az állománypótlás helye közötti távolságra vonatkozóan (7. cikk). A rendelet ezenkívül nem állapít meg minimális túlélési arányt az üvegangolna állománypótlás céljából végzett befogása és szállítása tekintetében.
Az angolnagazdálkodási tervek hatálybalépésének eredményeként növekedett az állomány, „megközelítőleg 22 millió üvegangolnával és 10 millió, 2012-ben telepített, főként növendék bronzangolnával, és az üvegangolna-kirakási adatok 2010-ben és 2011-ben magasabbak voltak a 2009-es adatoknál (WGEEL, 2012). Miképpen a fentiekben említésre került, a nyomon követés terén súlyos problémák állnak fenn. A 45,4 t kifogott üvegangolnából 36,5 tonna mennyiséget lehetett „exportként, a származási országban történt belső felhasználásként és lefoglalásokból származóként” elszámolni.
Jóllehet egyre átfogóbban és növekvő mértékben alkalmazzák az állománypótlást állományvédelmi intézkedésként, az ICES hevesen bírálta annak hatékonyságát (2011). Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a Bizottság felülvizsgálja az európai angolnára vonatkozó állománypótlási intézkedések végrehajtását annak megállapítása érdekében, hogy azok valóban hozzájárultak-e a szaporodóképes állomány biomasszájának növeléséhez.
A meglévő jelentési kötelezettségekről pedig úgy gondoljuk, hogy azok nem elég ambiciózusak. Semmi sem indokolja, hogy miért ne lehetne évente jelentést készíteni a fogásokról, a halászati erőkifejtésekről, az elhullásról és általában véve a tervben foglalt rendelkezések végrehajtásáról (9. cikk (1) bekezdés). Ezenkívül úgy véljük, hogy figyelembe véve az angolna halászatával kapcsolatos lényeges statisztikai problémákat, a bejelentett adatok pontosságának és relevanciájának biztosítása érdekében a jelentéstételt a vízgyűjtők szintjére kell korlátozni (2. cikk (1) bekezdés).
A Bizottságnak nem csak a tagállamok által benyújtott gazdálkodási terveket kell megvizsgálnia, hanem a különböző adatkészleteket is (országjelentések, EUROSTAT, CITES, FAOSTAT), különös hangsúlyt fektetve a kereskedelemre, annak érdekében, hogy azonosítsák a lehetséges ellentmondásokat és javaslatokat tegyenek az angolnaállomány nyomon követésének és ellenőrzésének javítására. A Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG MARE) megállapította, hogy „a jelek szerint az elmúlt 1–2 évben jelentős mértékben nőtt az illegális kereskedelem mértéke”.
Egy új rendelet elemei
A fentiekben említett okok alapján az előadó úgy véli, hogy sürgősen új rendeletre van szükség. Egy olyan rendeletre, amely megfelelő összefüggésekbe helyezi az állománypótlást, és amely kiemelten kezeli a helyszínek kiválasztását és azt, hogy megfelelően értékeljék, hogy a 20 cm-nél rövidebb, telepített angolnák mekkora valószínűséggel érik el a szaporodóképes kort. Az egyértelműen meghatározott, tudományos alapokon álló iránymutatások alapján történő, földrajzilag behatárolt állománypótlások biztosítják, hogy ne terjedjenek a betegségek, és amennyiben lehetséges, a fiatal angolnák helyi állományfölöslegéből származzanak.
Nagyon eltérő megközelítés lenne például, ha a tagállamok olyan, megfelelő helyszíneket választanának az állománypótlásra, ahol nincsenek korlátozások, alacsony a szennyező anyagok szintje és jók lennének az angolnák túlélési esélyei. A tagállamok – a fent említett iránymutatásokat követve – állománypótlást hajthatnának végre ezeken a területeken, és kifejezetten megtilthatnák az angolnahalászatot e vízgyűjtőkben az adott állomány védelmét célzó legfontosabb intézkedésként. Ezek a telepítési területek oly módon működhetnének, mint tengeri környezetben a tengeri rezervátumok.
De semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az angolnaállomány kritikus állapotban van, és az angolnahalászat teljes felfüggesztését kell az első lehetőségként kezelni, az ICES 2013-as szakvéleményétől függően.
Következtetés
Egyetlen közös európai angolnaállomány létezik. Ugyanabban az évben, 2007-ben, amikor elfogadták az angolnaállomány helyreállítására irányuló uniós tervet, az európai angolnát (Anguilla anguilla) felvették a CITES II. függelékébe. A lista 2009-ben lépett hatályba, és a szakértők egyértelmű véleménye volt, hogy a faj megfelel az I. függelék feltételeinek. 2010-ben az európai angolnát az IUCN „kritikusan veszélyeztetett” fajként sorolta be, és 2011-ben az ICES első alkalommal jelentette ki, hogy az üvegangolna-telepítési programok valószínűleg nem segítik az állomány helyreállítását.
Az ICES legutóbbi, 2013-ra vonatkozó tudományos szakvéleménye szerint az állomány még soha nem volt ilyen alacsony szinten, és semmi sem mutat arra, hogy az állomány helyreállna. Az ICES ezenkívül soha sem értékelte az uniós helyreállítási tervben szereplő 40%-os visszajutási célt és tíz évre e veszélyeztetett állat teljes fogási tilalmát ajánlotta.
Figyelembe véve a fentieket, valamint az üvegangolna egyre növekvő mértékű illegális kivitelére utaló riasztó jeleket, az előadó azt kérdezi, hogy ha e konkrét állomány állapota nem elég súlyos ahhoz, hogy beszüntessék a halászatát, az EU szerint mikor lesz eléggé komoly a helyzet egy ilyen nehéz döntés meghozatalához?
Két európai ország – Írország és Norvégia – már betiltotta az angolna halászatát. Az előadó véleménye szerint az európai angolna halászatát fel kell függeszteni mindaddig, amíg meg nem hozzák azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az angolnaállomány felduzzadjon és biológiailag biztonságos szinten helyreálljon.
Összehangolás az EUMSZ-szel
Az előadó álláspontja
Az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1100/2007/EK tanácsi rendelet jelenleg a Bizottságra ruház egyes hatásköröket, amelyeket – a Bizottság véleménye szerint – át kell sorolni felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási jellegű intézkedésekké.
Fontos jogilag jól megalapozott megoldást találni a Parlament azon jogainak megőrzésére, amelyeket az EUMSZ hozott létre.
Az előadó egyetért a Bizottság javaslatával annyiban, amennyiben az végrehajtási aktusok alkalmazását javasolja az angolnagazdálkodási tervek jóváhagyására.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra való hivatkozás azonban törlésre került, mivel az előadó nem ért egyet azzal a politikával, amelyet felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell végrehajtani, és annak teljes törlését javasolta.
Az előadó ezenkívül a bizottsági javaslat tekintetében néhány technikai jellegű módosítást javasolt.
ELJÁRÁS
Cím |
Az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló 1100/2007/EK tanácsi rendelet módosítása |
||||
Hivatkozások |
COM(2012)0413 – C7-0202/2012 – 2012/0201(COD) |
||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
26.7.2012 |
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
PECH 11.9.2012 |
|
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Isabella Lövin 6.9.2012 |
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
9.10.2012 |
22.1.2013 |
18.2.2013 |
|
|
Az elfogadás dátuma |
18.6.2013 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
16 9 0 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
John Stuart Agnew, Antonello Antinoro, Kriton Arsenis, Alain Cadec, Chris Davies, João Ferreira, Carmen Fraga Estévez, Pat the Cope Gallagher, Dolores García-Hierro Caraballo, Marek Józef Gróbarczyk, Ian Hudghton, Werner Kuhn, Isabella Lövin, Guido Milana, Maria do Céu Patrão Neves, Crescenzio Rivellini, Ulrike Rodust, Raül Romeva i Rueda, Struan Stevenson, Isabelle Thomas, Nils Torvalds |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jean-Paul Besset, Diane Dodds, Barbara Matera, Mario Pirillo |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Salvador Garriga Polledo |
||||
Benyújtás dátuma |
27.6.2013 |
||||