JELENTÉS az Európai Unió Bírósága alapokmányáról szóló jegyzőkönyvnek a Törvényszék bírái számának növelésével történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről
10.7.2013 - (02074/2011 – C7‑0126/2012 – 2011/0901B(COD)) - ***I
Jogi Bizottság
Előadó: Alexandra Thein
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az Európai Unió Bírósága alapokmányáról szóló jegyzőkönyvnek a Törvényszék bírái számának növelésével történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről
(02074/2011 – C7‑0126/2012 – 2011/0901B(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bíróság kérelmére, amelyet benyújtottak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz (02074/2011),
–
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 254. cikkének (1) bekezdésére és 281. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a jogalkotási aktus tervezetét benyújtották a Parlamentnek (C7–0126/2012),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) és (15) bekezdésére,
– tekintettel a Bizottság véleményére (COM(2011)0596),
– tekintettel a Bíróság 2012. május 8-i levelére,
– tekintettel a Bizottság 2012. május 30-i levelére,
– tekintettel az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv[1] és I. melléklete módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről szóló, 2012. július 5-i jogalkotási állásfoglalásának 2. és 3. pontjára,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0252/2013);
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bíróságnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[2]*
a Bíróság tervezetéhez
---------------------------------------------------------
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Unió Bírósága alapokmányáról szóló jegyzőkönyvnek a Törvényszék bírái számának növelésével történő módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 19. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 254. cikke első bekezdésére és 281. cikkének második bekezdésére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkének első bekezdésére,
tekintettel a Bíróság kérelmére,
tekintettel a Bizottság véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
▌
(5) A Törvényszék előtt indított eljárások száma, hatáskörének a létrehozása óta történő fokozatos bővítése miatt, jelenleg folyamatosan növekszik.
(6) Az ezen igazságszolgáltatási fórumhoz érkező ügyek száma évről évre egyre nő, aminek következtében az előtte folyamatban lévő ügyek mennyisége tartósan megnőtt, az eljárások időtartama pedig meghosszabbodott.
(7) Az eljárások időtartamának meghosszabbodása a peres felek szempontjából nem tűnik elfogadhatónak, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkében meghatározott követelmények fényében.
(8) A Törvényszék jelen helyzete olyan strukturális okokkal magyarázható, hogy az Európai Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek jogalkotási és szabályozási tevékenysége intenzívebbé és változatosabbá vált, valamint a Törvényszékhez érkező ügyek száma és összetettsége nőtt, különösen a versenyjog és az állami támogatások ellenőrzése terén.
(9) Következésképpen el kell fogadni azokat az intézkedéseket, amelyekkel ez a helyzet orvosolható, és a Szerződések által biztosított azon lehetőség, hogy a Törvényszéket alkotó bírák száma növelhető, biztosítja, hogy rövid időn belül csökkenjen mind a folyamatban lévő ügyek mennyisége, mind az ezen igazságszolgáltatási fórum előtti eljárások túl hosszú időtartama.
(9a) Ezeknek az intézkedéseknek olyan szabályozást is tartalmazniuk kell, amely tartós megoldást nyújt a bírák származásának kérdésére, mivel a bírói álláshelyek tagállamok közötti jelenlegi felosztása nem alkalmazható analóg módon arra a helyzetre, amelyben a bírák száma meghaladja a tagállamok számát.
(9b) Az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (2) bekezdése szerint a Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll. Mivel ez már szavatolja a megfelelő földrajzi egyensúlyt és a nemzeti jogrendszerek képviseletét, a további bírákat kizárólag szakmai és személyes alkalmasságuk alapján kell kinevezni, figyelembe véve az Európai Unió és az egyes tagállamok jogrendszerével kapcsolatos ismereteiket. Ugyanakkor tagállamonként két bírónál többet nem lehet kinevezni.
▌
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
▌
(6a) A 47. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„A 9a. cikket, a 14. és 15. cikket, a 17. cikk első, második, negyedik és ötödik bekezdését, valamint 18. cikket a Törvényszékre és annak tagjaira is alkalmazni kell.”
(7) ▌A 48. cikk ▌helyébe a következő szöveg lép:
„A Törvényszék bírói kara tagállamonként egy bíróból és tizenkét további bíróból áll. Tagállamonként nem lehet több mint két bírót kinevezni.
Minden bírónak azonos a jogállása, valamint azonosak a jogaik és a kötelezettségeik.
A bírói kar részleges megújítása, amelyre háromévente kerül sor, páros számú bíró esetén felváltva mindig a bírák felét érinti, páratlan számú bíró esetén pedig felváltva páros számú bírót vagy eggyel kisebb páratlan számú bírót érint.”
(7a) A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:
„48a. cikk
A tagállamonkénti bírói álláshelyek tekintetében a javaslattétel joga az adott tagállam kormányát illeti meg.”
(7b) A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:
„48b. cikk
(1) A további bírói álláshelyeket a pályázók meghatározott tagállamból való származásától függetlenül töltik be.
(2) A tizenkét további bírói álláshely közül egy vagy több betöltésére irányuló eljárás keretében valamennyi tagállam kormánya javasolhat jelölteket. Emellett a Törvényszék kilépő bírái személyesen, írásban jelentkezhetnek jelöltként az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke szerinti bizottság elnökénél.
(3) A tizenkét további bírói álláshely közül egy vagy több betöltésére irányuló eljárás keretében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke szerinti bizottság véleményt ad ki a jelölteknek törvényszéki bíróként a hivatal betöltésére való alkalmasságáról. A bizottság a pályázók alkalmasságára vonatkozó ezen véleményéhez csatolja a legmagasabb szintű tapasztalattal rendelkező pályázók rangsorolt listáját. Ez a lista legalább kétszer annyi pályázót tartalmaz, mint amennyi a tagállami kormányok által kölcsönös egyetértésben kinevezendő bírók száma, amennyiben elegendő olyan pályázó van, aki megfelel a kritériumoknak.”
▌
▌
3. cikk
(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2) Az e rendelet alapján annak hatálybalépését követően kinevezett tizenkét bíró eskütétele után azonnal hivatalba lép.
Hat, sorsolással kiválasztott bíró megbízatása a Törvényszék e rendelet hatálybalépését követő első részleges megújítása után hat évvel jár le. A másik hat bíró megbízatása a Törvényszék e rendelet hatálybalépését követő második részleges megújítása után hat évvel jár le.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt …,…
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0294.
- [2] * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
INDOKOLÁS
1. A jogalkotási eljárás két részre bontása
Ez a jelentés a Bíróság alapokmányának módosítására irányuló jogalkotási eljárás második része. A javasolt módosítások egy részét – a bírák számának növelését – illetően 2012 tavaszán világossá vált, hogy a Tanácsban nem sikerül konszenzust elérni. Alapvetően ugyan egyetértés van abban, hogy növelni kell a bírák számát. Mivel azonban a további bírák száma mindenképpen kevesebb lesz 27-nél, nem mindegyik tagállam küldhet ki további bírát. A kiválasztási kritériumok emiatt szükségszerűen ahhoz fognak vezetni, hogy a jövőben csak néhány tagállam küldhet két bírát. A további bírák kiválasztásának kritériumait ennek megfelelően vita övezi.
A Jogi Bizottság ezért a rendeletjavaslat két részre bontása mellett döntött. Az alapokmány módosításáról szóló, nem vitás részről 2012 nyara előtt szavaztak, és az jogszabállyá vált. A most megvitatandó második részben a Törvényszék további bíráinak számát és kiválasztási kritériumait illetően kell megoldást találni.
2. A Törvényszék munkaterhének folyamatos növekedése
A Törvényszék által elbírált ügyek száma az utóbbi években rendszeresen elmaradt az újonnan beérkezett ügyek számától. A folyamatban lévő ügyek száma ezért állandóan nőtt. Ez a tendencia csak 2012-ben szakadt meg, amikor összesen 617 ügy volt folyamatban, és 688 ügyet bíráltak el. 2012. december 31-én összesen pontosan 1237 ügy volt függőben. Összehasonlításképpen: 2007-ben 522 ügyet indítottak el és 397 ügyet bíráltak el. 2007. december 31-én 1154 ügy volt folyamatban. Az adatokból az derül ki, hogy egyrészről az ügyek száma folyamatosan nő, másodrészről pedig a Törvényszék termelékenysége a belső szervezeti reformoknak köszönhetően jelentősen javult.
A Törvényszék jelentős erőfeszítései ellenére sem képes már elviselni a növekvő munkaterhet. A számok nem mutatják a gyorsított eljárás iránti kérelmek vagy az ideiglenes bírói védelem iránti kérelmek számát, amelyek azonban szintén erőforrás-igényes feladatot jelentenek.
A munkateher jelenlegi növekedése a következőkre vezethető vissza: a) a megengedett keresettípusok számának növekedése; b) az ügyek számának a 2004-es és 2007-es csatlakozások nyomán történő emelkedése; c) az európai integráció elmélyüléséből adódó ügyek, amelynek következtében az Unió szerveinek, intézményeinek és egyéb hivatalainak jogalkotási és szabályozási tevékenysége intenzívebbé és változatosabbá vált; d) a közösségi védjegyek bejelentésével kapcsolatos ügyek számának növekedése. Ki kell emelni, hogy az említett okok közül több nem volt előrelátható.
3. A Törvényszék válaszlépései
A Törvényszék nem tétlenkedett e megnövekedett terhelést illetően. Először is módosította az eljárási rendet annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos ügyekben szóbeli eljárás nélkül is dönteni lehessen. Ezek az ügyek így gyorsabban lezárhatók.
Másrészt 2007-ben a Törvényszéket átszervezték, és nyolc különböző ítélkező testületet és egy fellebbezési tanácsot hoztak létre. A Törvényszék emellett bevezetett egy dinamikus ügykezelési rendszert is. Harmadrészt a tárgyalásra szóló jelentést már minden esetben összegzés formájában készítik el. Negyedrészt az elnök az új ügyeket azon tanácsok elé utalhatja, amelyek más, hasonló jogi kérdésekkel kapcsolatos ügyekkel foglalkoznak. Ötödrészt hatékonyabb módszereket vezettek be az ítéletek és végzések megszövegezésére. Hatodrészt pedig nagy teljesítményű számítógépes alkalmazásokat vezettek be az iratanyag azonnali elérésének biztosítása, valamint a kabinetek közötti, illetve a kabinetek, a hivatal és a Törvényszék különböző főosztályai közötti gyors információcsere lehetővé tétele érdekében.
4. Lehetséges megoldások
Az eljárások lefolytatásában bevezetett fenti javítások ellenére a Törvényszék feltétlenül szükségesnek tart valamilyen strukturális megoldást. A Szerződések alapján a reform kétféleképpen valósítható meg:
(a) különös hatáskörű törvényszékek létrehozása;
(b) a törvényszéki bírák számának növelése az alapokmány 48. cikkének módosítása révén.
A jogalkotási eljárás első részének keretében a Bíróság elutasította a Törvényszék formálisan szakosodott tanácsainak létrehozását. A Törvényszék munkaterhére így csak a bírák számának növelésével lehet válaszolni.
Az előadó ezzel összefüggésben 2013. január 17-én Luxemburgba utazott, hogy megbeszélje ezeket a kérdéseket a Törvényszék elnökével, hivatalvezetőjével és bíráival, valamint a Bíróság elnökével. A kérdésről 2013. április 24-én Brüsszelben meghallgatást is tartottak.
5. A további bírák száma
A Bíróság azt javasolta, hogy a Törvényszék bíráinak számát emeljék tizenkét fővel 39 főre. Az előadó igazoltnak látja, hogy a Törvényszéknek további bírákra van szüksége. A pontos szám nehezen határozható meg és támasztható alá. A Költségvetési Bizottság elemzéséből[1] az derült ki, hogy a titkárok stb. költségeivel együtt minden további bírói álláshely mintegy évi 1 millió EUR költséggel jár. Az előadó az EU, illetve a tagállamok rendkívül feszített költségvetési helyzetére tekintettel 12 további bírói álláshelyet tart megfelelőnek. A bírói karnak képesnek kell lennie arra, hogy gyakorolja ellenőrzési funkcióját, mégpedig megfelelő időn belül. Ezt a jogállamiság elvének védelmében a polgárok is elvárják.
6. A bírák kiválasztásának problémája
A Bíróság a javaslatban nem nyilatkozik arról, hogy a további bírákat kinevezésük előtt hogyan választanák ki. Ez hagyományosan a tagállamok ügye, hiszen a Szerződés 19. cikkének (2) bekezdése csak annyit ír elő, hogy a Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll. Az eddigi tárgyalásokból világosan kiderült, hogy a tagállamok számára rendkívül érzékeny státuszkérdésről van szó.
Elvileg két megoldás lehetséges. Először is ki lehetne választani a bírákat az eddigiekhez hasonlóan a valamely tagállamból való származásuk alapján. Mivel a fent leírtak szerint nem minden tagállam küldhet mindig további bírát, egy rotációs rendszerre lenne szükség.
Másodszor a pótlólagos bírákra javaslatot lehetne tenni kizárólag szakmai alkalmasságuk alapján. A Bizottság is ezt a megközelítést részesíti előnyben.
7. Lehetséges rotációs rendszerek
Az előadó úgy véli, hogy sürgősen megoldást kell találni. Annál a kérdésnél, hogy milyen kiválasztási rendszer fog érvényesülni, fontosabb a további bírák gyors rendelkezésre bocsátása a Törvényszék számára. Az előadó ezért nyitott – különösen a Bíróság vagy a Törvényszék – minden kompromisszumos javaslatára. A két megoldási lehetőséggel kapcsolatban azonban a következő észrevételeket szeretné tenni.
Az intézmények és a tagállamok közötti megbeszélések keretében többféle különböző rotációs rendszerre tettek javaslatot:
a) teljes mértékben az egyenlőségen alapuló rotáció, amelynek keretében valamennyi tagállamnak egyformán jogában áll, hogy második bírát adjon;
b) olyan rotáció, amelynek keretében a tagállamok nagysága alapján megkülönböztetést alkalmaznak: a nagyobb tagállamok a kisebbeknél gyakrabban állíthatnának második bírát;
c) olyan rotáció, amelyben valamennyi tagállam részt vesz, de a nagyobb tagállamok bíráit két hivatali időre nevezik ki;
d) vegyes rotáció, amelynek keretében a nagyobb tagállamok mindig küldenek második bírát, a kisebbek pedig csak időnként;
e) véletlenszerű rotáció: amelynek keretében a betöltendő bírói álláshelyek mindegyike tekintetében sorshúzással döntenek arról, hogy mely tagállam jogosult a kinevezésre;
f) a fent ismertetett rendszerek egyike, amelynek keretében azonban a további bírói álláshelyeket először csak határozott időtartamra, pl. hat évre hozzák létre.
8. A szakmai alkalmasság elfelejtett kritériuma
Összességében megjegyzendő, hogy a fent említett rotációs lehetőségek egyike sem meggyőző. Az eddigi, jelenlegi jogszabály értelme, amely szerint minden tagállam egy bírót küld, egy bizonyos egyensúly megőrzése a tagállamok és a jogi kultúrák között. Bizonyos fokig ennek is megvan a létjogosultsága.
Végső soron azonban az a döntő, hogy a bírói álláshelyre ne valamely meghatározott tagállamból származó alkalmas jogtudóst javasoljanak, hanem az egész Unióból a legalkalmasabbnak látszó jogtudóst. Különösen fontos, hogy a polgárok bízhassanak abban, hogy érdekeikről a legalkalmasabb (és nem csak egyszerűen alkalmas) bírák döntenek.
A Közszolgálati Törvényszék bíráinak kiválasztása tekintetében ezt már jogszabályba foglalták. Az alapokmány melléklete 3. cikkének (4) bekezdése szerint az illetékes kiválasztó bizottság nemcsak véleményt ad a pályázók alkalmasságáról, hanem e véleményéhez csatolja a tapasztalataik alapján a legalkalmasabbnak látszó pályázók listáját is.
E lista összeállítását a Törvényszék számára a jövőben az EUMSZ 255. cikke szerinti bizottság végezhetné. Ennek a bizottságnak eddig csak az volt a feladata, hogy megvizsgálja a tagállamok által javasolt pályázók alkalmasságát. Egyes esetekben már megtörtént, hogy pályázókat alkalmatlannak nyilvánítottak. A tagállamok kormányaira nézve a vizsgálóbizottság ajánlásai nem kötelezőek, azonban eddig minden esetben követték őket. Valóban nehézkes lenne egy alkalmatlanként „megbélyegzett” bírót kinevezni.
Azzal sem kell számolni, hogy egy tagállamból összesen kettőnél több bírót neveznének ki. Ezt mutatják a Közszolgálati Törvényszék pályázói listájával szerzett tapasztalatok. Az EUMSZ 253. cikkében előírt, tagállami kormányok közötti kölcsönös egyetértés miatt az azonos tagállamból származó több, a listán szereplő legalkalmasabbnak tűnő pályázó közül csak egyet neveztek ki, a listán szereplő többi pályázót pedig egyszerűen átugrották. Ezért szükséges az is, hogy a lista a pályázók szükséges számánál bővebb legyen.
9. Az előadó javaslata
A rendszert az előadó megítélése szerint a következőképpen kellene kialakítani: a már jelenleg is érvényes rendszernek megfelelően neveznének ki tagállamonként egy bírót, amivel teljesülne a földrajzi egyensúly követelménye, és kellően figyelembe vennék az egyes állami jogrendszereket. A „további” bírákat kizárólag az alkalmasságuk szerinti sorrendben, állampolgárságuktól függetlenül kell kiválasztani. Valamennyi tagállam kormánya javasolhatna pályázókat. Ez objektíven indokolt és megfelel a polgárok akaratának.
Azt elkerülendő, hogy veszendőbe menjenek a kilépő bírák tapasztalatai – esetleg azért, mert az őket delegáló tagállamok szerint kormányaiktól túlságosan függetlennek bizonyultak –, az előadó emellett azt javasolja, hogy a kilépő bírák maguk közvetlenül a bizottságnál pályázhassanak.
E javaslatok értelmében a 255. cikk szerinti bizottság lehetséges jövőbeli szerepéről a bizottság jelenlegi elnökével, Jean-Marc Sauvéval a 2013. május 30-i meghallgatáson tárgyaltak. Az elnök általánosságban támogatta az elképzelést, ugyanakkor tett néhány javítást célzó javaslatot – ezek nagy részével a végleges jelentés foglalkozik.
10. Az előadó záró értékelése
Az előadó meggyőzőnek tartja a Törvényszék által előadott érveket, és jogosnak tartja a további bírói álláshelyek szükségességét. Kiemelten fontos, hogy a Törvényszék képes legyen megfelelő időn belül lezárni az eljárásokat.
A nagy problémát mégis a bírák kinevezése jelenti. Ez a kérdés már az első indítvány esetében is késlekedéshez vezetett. Az előadó ezzel a jelentéssel konkrét javaslatot terjeszt elő, amely nincs tekintettel a további bírák állampolgárságára. A pozíciókat előtérbe helyező nemzetállami gondolkodás nem terhelheti az Unióban a jogállamiságot.
A gyors megegyezés érdekében az előadó mindazonáltal azt javasolja, hogy a Parlament legyen nyitott a Tanács és a Bíróság kompromisszumos javaslataira, mivel a bírói álláshelyek számának növelése nagyon sürgető. Bármilyen megegyezés jobb a további késlekedésnél. A jelenlegi hosszú törvényszéki eljárási idő az emberi jogok európai egyezményét sértő állapot fennmaradásával fenyeget.
A bizottság ezért arra kéri a Tanácsot, hogy a lehető legrövidebb időn belül válaszoljon az e jelentéstervezetben foglalt javaslatokra, és ne rontsa további késlekedéssel az Unió törvényszéki rendszerének hatékonyságát.
- [1] A 2012. január 27-i vélemény, előadó: Angelika Werthmann..
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az Európai Unió Bírósága alapokmányának a Törvényszék bírái számának növelése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat |
||||
|
Hivatkozások |
02074/2011 – C7-0126/2012 – 2011/0901B(COD) |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 12.6.2012 |
|
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFCO 12.6.2012 |
|
|
|
|
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
AFCO 17.9.2012 |
|
|
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Alexandra Thein 8.6.2012 |
|
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
18.9.2012 |
26.11.2012 |
19.3.2013 |
30.5.2013 |
|
|
Az elfogadás dátuma |
20.6.2013 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
23 1 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Tadeusz Zwiefka |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Sergio Gaetano Cofferati, Eva Lichtenberger, Angelika Niebler |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Frédérique Ries, Nikolaos Salavrakos, Jacek Włosowicz |
||||
|
Benyújtás dátuma |
10.7.2013 |
||||