JELENTÉS a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

20.8.2013 - (COM(2011)0126 – C7‑0093/2011 – 2011/0059(CNS)) - *

Jogi Bizottság
Előadó: Alexandra Thein

Módosítások

• 001-113 (PDF - 361 KB)
• 001-113 (DOC - 587 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0126 – C7‑0093/2011 – 2011/0059(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0126),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikke (3) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0093/2011),

–   tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében az olasz Szenátus által benyújtott, indokolással ellátott véleményre, amely azt hangsúlyozza, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0253/2013),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) E rendelet a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Nem érinti a „házasság” fogalmát, amelyet a tagállamok nemzeti joga határoz meg.	(10) E rendelet a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Nem érinti a „házasság” fogalmát, amelyet a tagállamok nemzeti joga határoz meg. E fogalomhoz inkább semlegesen viszonyul. A rendelet nem érinti a házasság fogalmának tagállamok nemzeti jog szerinti meghatározását.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) E rendelet hatályának ki kell terjednie a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos valamennyi olyan polgári jogi kérdésre, amely a házastársak vagyonának mindennapi kezelését, valamint annak – a pár különválásából vagy a házastársak egyikének halálából fakadó – megosztását érinti.	(11) E rendelet hatályának ki kell terjednie a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos valamennyi olyan polgári jogi kérdésre, amely a házastársak vagyonának mindennapi kezelését, valamint annak – a pár különválásából, a házasság felbontásávól vagy a házastársak egyikének halálából fakadó – megosztását érinti.
(A 650/2012/EU rendelet (9) preambulumbekezdésének felel meg.)
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) E rendelet azonban nem alkalmazandó a polgári jog házassági vagyonjogi rendszerektől eltérő területeire. Az egyértelműség érdekében a rendelet hatálya alól egyértelműen ki kell zárni néhány olyan kérdést, amely a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatosnak tekinthető.
(A 650/2012/EU rendelet (11) preambulumbekezdésének felel meg.)
Indokolás
Az új preambulumbekezdés kiemeli, hogy a hatályt pontosan kell meghatározni, és egyértelművé kell tenni a többi jogterülethez képest fennálló határokat. Az öröklési jogról szóló rendelet (11) preambulumbekezdése ennek megfelelő rendelkezést tartalmaz.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Mivel a házastársak között fennálló tartási kötelezettségekkel a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet, az ajándékozás érvényességét és hatásait érintő kérdésekkel pedig a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza, azokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól.	(12) Mivel a házastársak között fennálló tartási kötelezettségekkel a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet, az öröklést érintő kérdésekkel pedig az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 szabályozza, azokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól.
	______________
	1 HL L 201., 2012.7.27., 107. o.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Továbbá, a tagállamok nemzeti jogában esetlegesen létező dologi jogok jellegével – például e jogok nyilvánosságával – kapcsolatos kérdéseket – [az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési tanúsítvány bevezetéséről szóló …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez] hasonlóan – e rendelet hatálya alól is ki kell zárni. Így azon tagállam bíróságai, amelynek területén az egyik vagy mindkét házastárs vagyontárgya található, a dologi jog hatálya alá tartozó – nevezetesen az adott vagyontárgy átruházásának a nyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos – intézkedéseket hozhatnak, amennyiben az említett tagállam joga ezt előírja.	(13) A 650/2012/EU rendelet mintájára e rendelet nem érinti a néhány tagállamban korlátozott számban (numerus clausus) létező dologi jogokat sem. A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy elismerjék az adott tagállamban található tulajdonhoz kapcsolódó dologi jogokat, ha a szóban forgó dologi jog nem ismert a jogukban.
(Részben a 650/2012/EU rendelet (15) preambulumbekezdésének felel meg.)
Indokolás
A dologi jog elhatárolását az öröklési jogról szóló rendeletnek megfelelően egyértelműbbé tettük. Az új preambulumbekezdés az öröklési jogról szóló rendelet (15) preambulumbekezdésén alapul.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) Annak érdekében azonban, hogy a kedvezményezettek valamely más tagállamban élhessenek a házassági vagyonjogi rendszerek megszüntetése révén keletkezett vagy rájuk átszállt jogokkal, e rendeletnek elő kell írnia, hogy az ismeretlen dologi jogot a másik tagállam jogában létező, az eredetihez legközelebb álló dologi joghoz kell hozzáigazítani. Az ilyen hozzáigazítás keretében figyelembe kell venni az adott dologi jog célját, valamint az ahhoz fűződő joghatást. Az eredetihez legközelebb álló nemzeti dologi jog megállapítása céljából az házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazott jog szerinti állam hatóságaihoz vagy illetékes személyeihez lehet fordulni az adott jog jellegével és joghatásával kapcsolatos további információkért. Ebből a célból a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén meglévő hálózatokat, valamint a külföldi jog megértését elősegítő, egyéb rendelkezésre álló eszközöket lehet igénybe venni.
(A 650/2012/EU rendelet (16) preambulumbekezdésének felel meg.)
Indokolás
A házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a dologi jogok elismerését tekintve hasonló problémakör áll elő, mint az örökösödési ügyekben. Az új preambulumbekezdés az öröklési jogról szóló rendelet (16) preambulumbekezdésén alapul.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 13 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13b) E rendelet hatálya nem terjedhet ki az ingatlannal vagy ingósággal kapcsolatos jogok nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményekre. Ezért a nyilvántartás helye szerinti tagállam jogának (ingatlan esetén a lex rei sitae-nek) kell meghatároznia, hogy milyen jogi feltételekkel és hogyan kell elvégezni a bejegyzést, és mely hatóságok – földhivatalok vagy közjegyzők – feleljenek annak ellenőrzéséért, hogy minden követelmény teljesül-e, és hogy a benyújtott vagy összeállított dokumentáció elegendő-e, illetve hogy tartalmazza-e a szükséges adatokat.
(Részben a 650/2012/EU rendelet (18) preambulumbekezdésének felel meg.)
Indokolás
Az öröklési jogról rendelethez hasonlóan a rendelet hatálya alól ki kell venni az ingatlannal vagy ingósággal kapcsolatos jogok bejegyzésére vonatkozó követelményeket. Az új preambulumbekezdés az öröklési jogról szóló rendelet (18) preambulumbekezdésén alapul.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 13 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13c) Valamely jog nyilvántartásba vételének joghatásai szintén nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Ezért a nyilvántartás helye szerinti tagállam jogának kell meghatároznia azt, hogy például a nyilvántartásba vétel deklaratív vagy konstitutív hatályú-e. Így például, ha a nyilvántartás szerinti tagállam joga szerint a nyilvántartás erga omnes joghatásának biztosítása vagy a jogügyletek védelme érdekében az ingatlanon történő jogszerzéshez nyilvántartásba vétel szükséges, akkor az ilyen jogszerzés időpontjára annak a tagállam joga kell, hogy irányadó legyen.
(A 650/2012/EU rendelet (19) preambulumbekezdésének felel meg.)
Indokolás
Az öröklési jogról szóló rendelethez hasonlóan valamely jog nyilvántartásba vételének joghatásait szintén ki kell venni e rendelet hatálya alól. Az új preambulumbekezdés az öröklési jogról szóló rendelet (19) preambulumbekezdésén alapul.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 13 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13d) Az e rendelet hatályát meghatározó „házassági vagyonjogi rendszerek” fogalmának valamennyi olyan vagyonjogi szabályozást fel kell ölelnie, amely a a házasság révén és annak felbontása után a házastársak között, illetve harmadik személyekkel való kapcsolataik révén alkalmazandók. Ide tartoznak nemcsak az alkalmazandó jog kötelező erejű szabályai, hanem azok a fakultatív szabályok is, amelyekről a házastársak az alkalmazandó joggal összhangban megállapodhatnak.
Indokolás
Pontosítás.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 13 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13e) A 650/2012/EU rendelethez hasonlóan e rendeletnek tiszteletben kell tartania a tagállamokban a vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyek rendezésére alkalmazott eltérő rendszereket. E rendelet alkalmazásában a „bíróság” fogalmát ennélfogva tágan kell értelmezni, hogy abba ne csak a szó szoros értelmében vett, igazságügyi feladatokat ellátó bíróságok tartozzanak bele, hanem egyes tagállamokban azon közjegyzők vagy nyilvántartó hivatalok is, akik vagy amelyek bizonyos vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a bírósághoz hasonlóan igazságügyi feladatokat látnak el, továbbá azon közjegyzők és jogi szakemberek, akik egyes tagállamokban bíróság felhatalmazásával konkrét vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyben igazságügyi feladatokat látnak el. Az e rendeletben meghatározott valamennyi bíróság a rendeletben foglalt joghatósági szabályok hatálya alá tartozik. Ezzel szemben a „bíróság” fogalmába nem tartoznak bele a tagállamoknak a nemzeti jog szerint vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben való eljárásra fejogosított nem igazságügyi hatóságai, például a közjegyzők a tagállamok többségében, ahol általában nem látnak el igazságszolgáltatási feladatokat.
(A 650/2012/EU rendelet (20) preambulumbekezdésének felel meg.)
Indokolás
Ésszerűnek tűnik átvenni a „bíróság” öröklési jogról szóló rendelet szerinti fogalommeghatározását annak figyelembevétele érdekében, hogy a tagállamok a vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben is különböző szervezeti modelleket alkalmaznak. Az új preambulumbekezdés az öröklési jogról szóló rendelet (20) preambulumbekezdésén alapul.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) A párok házas életük alatti egyre növekvő mobilitásának figyelembe vétele érdekében, valamint a megfelelő uniós igazságszolgáltatás előmozdítása céljából, az e rendeletben foglalt joghatósági szabályok előírják, hogy a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos kérdésekkel – ideértve a házassági vagyonjogi rendszernek a házasság felbontásához, a házaspárok különválásához és a házasság érvénytelenítéséhez kapcsolódó megszüntetését is – kapcsolatban a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerint a házasság felbontása, a házaspárok különválása és a házasság érvénytelenítése ügyében hatáskörrel rendelkező tagállami bíróságok járnak el.	(14) A párok házas életük alatti egyre növekvő mobilitásának figyelembevétele érdekében, valamint a megfelelő uniós igazságszolgáltatás előmozdítása céljából az e rendeletben foglalt joghatósági szabályok előírják, hogy a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos kérdésekkel – ideértve a házassági vagyonjogi rendszernek a házasság felbontásához, a házaspárok különválásához és a házasság érvénytelenítéséhez kapcsolódó megszüntetését is – kapcsolatban a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerint a házasság felbontása, a házaspárok különválása és a házasság érvénytelenítése ügyében hatáskörrel rendelkező tagállami bíróságok járnak el, amennyiben a házastársak az érintett bíróságok joghatóságát kifejezetten vagy más módon elismerték.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Amennyiben a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos kérdések nem kapcsolódnak sem házasságfelbontáshoz, sem különváláshoz, sem házasság érvényesítéséhez, sem az egyik házastárs halálához, a házastársak a házassági vagyonjogi rendszerüket érintő kérdéseket azon tagállam bíróságai elé vihetik, amelynek jogát a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogként választották meg. E döntésüket egymás közötti megállapodás formájában fejezik ki, amelyet bármikor – az eljárás folyamán is – megköthetnek.	(16) Amennyiben a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos kérdések nem kapcsolódnak sem házasságfelbontáshoz, sem különváláshoz, sem házasság érvényesítéséhez, sem az egyik házastárs halálához, a házastársak a házassági vagyonjogi rendszerüket érintő kérdéseket azon tagállam bíróságai elé vihetik, amelynek jogát a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogként választották meg. Ehhez a házastársak közötti megállapodás szükséges, amelyet legkésőbb a bíróság megkereséséig, azt követően pedig a megkeresett bíróság szerinti tagállam jogának megfelelően köthetnek meg.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) E rendeletnek lehetővé kell tennie a tagállami bíróságok területi joghatóságának fenntartását a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos – a házaspárok különválásának vagy az egyik házastárs halálának eseteitől eltérő – keresetek elbírálására, és az igazságszolgáltatás megtagadásának helyzetét elkerülendő elő kell főleg írnia egy forum necessitatis-t.	(17) E rendeletnek fenn kell tartania a tagállamok bíróságainak területi joghatóságát a házaspárok különválásának vagy az egyik házastárs halálának eseteitől eltérő, vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos keresetek elbírálására, olyan kritériumok alapján, amelyek szoros kapcsolat meglétét biztosítják a házastársak és a joghatósággal rendelkező bíróság helye szerinti tagállam között.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) E rendeletben – különösen az olyan helyzetek orvoslására, amelyekben az igazságszolgáltatás megtagadása áll fenn – rendelkezni kell a forum necessitatis elvének alkalmazásáról, amely valamely tagállam bírósága számára lehetővé teszi, hogy kivételes esetekben egy harmadik államhoz szorosan kapcsolódó, vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyben határozatot hozzon. Ilyen kivételes eset állhat fenn, ha az érintett harmadik államban például polgárháború miatt nincs lehetőség az eljárás lefolytatására, vagy ha a kedvezményezettől ésszerűen nem várható el, hogy az említett államban eljárást kezdeményezzen, vagy abban részt vegyen. A forum necessitatis elvén alapuló joghatóság azonban kizárólag abban az esetben gyakorolható, ha a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos ügy a megkeresett bíróság szerinti tagállammal elegendően szoros kapcsolatban áll.
(A 650/2012/EU rendelet (31) preambulumbekezdésének felel meg.)
Indokolás
A szöveg pontosítja a forum necessitatis eseteit, különösen pedig azt, hogy itt kivételes esetekről van szó. Az öröklési jogról szóló rendelet (31) preambulumbekezdését veszi alapul.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Az alkalmazandó jog megválasztásának hiányában, valamint az előreláthatóság és jogbiztonság szükségességének összeegyeztetése érdekében – mindenek előtt figyelembe véve a házaspár tényleges élethelyzetét – e rendelet összehangolt kollíziós szabályokat vezet be rangsorolt kapcsoló tényezők alapján, ezzel lehetővé teszi a házastársak teljes vagyonára alkalmazandó jog meghatározását. Így tehát a házastársak házasságkötést követő első közös szokásos tartózkodási helye képei az első kapcsoló tényezőt, a házastársak házasságkötéskor közös állampolgársága szerinti jog előtt. Amennyiben egyetlen kapcsoló tényező sem volt alkalmazható, illetve a házasságkötéskor kettős állampolgársággal rendelkező párok első közös szokásos tartózkodási helyének hiányában, harmadik kapcsoló tényezőként azon tagállam jogát kell alkalmazni, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt, főleg a házasságkötés helyét. Meg kell jegyezni, hogy e szoros kötelékeket a házasság létrejöttekor kell figyelembe venni.	(21) Az alkalmazandó jog megválasztásának hiányában, valamint az előreláthatóság és jogbiztonság szükségességének összeegyeztetése érdekében – mindenek előtt figyelembe véve a házaspár tényleges élethelyzetét – e rendelet összehangolt kollíziós szabályokat vezet be rangsorolt kapcsoló tényezők alapján, ezzel lehetővé teszi a házastársak teljes vagyonára alkalmazandó jog meghatározását. Így tehát a házastársak házasságkötéskori közös tartózkodási helye, illetve a házasságkötést követő első közös szokásos tartózkodási helye képezi az első kapcsoló tényezőt, a házastársak házasságkötéskor közös állampolgársága előtt. Amennyiben egyetlen kapcsoló tényező sem volt alkalmazható, illetve a házasságkötéskor kettős állampolgársággal rendelkező párok első közös szokásos tartózkodási helyének hiányában, harmadik kapcsoló tényezőként azon tagállam jogát kell alkalmazni, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt; e szoros kötelékeket a házasságkötés időpontja szerint kell figyelembe venni.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(22a) E rendelet alkalmazásában, azaz amennyiben a rendelet valamely állam jogának alkalmazása tekintetében az állampolgárságot jelöli meg kapcsoló tényezőnek, annak megítélésére, hogy a többes állampolgárság esetében hogyan kell eljárni, valamint hogy egy személy valamely államnak állampolgára-e, arra – adott esetben nemzetközi egyezményekkel együtt – a nemzeti jog irányadó, amelynek azonban teljes mértékben figyelembe kell vennie az Európai Unió általános elveit.
Indokolás
Pontosítás. A rendelkezés a „Róma III.” rendelet (22) preambulumbekezdésén és az öröklési jogról szóló rendelet (41) preambulumbekezdésén alapul.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Tekintettel a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog megválasztásának fontosságára, a rendeletnek bizonyos garanciákkal kell biztosítania, hogy a házastársak vagy leendő házastársak tudatában vannak választásuk következményeinek. Az alkalmazandó jog megválasztása a választott állam joga, vagy az aktus kiállításának helye szerinti állam joga által a házassági szerződésre előírt formában történik, de mindenképpen írásban, keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva. Továbbá, tiszteletben kell tartani a választott állam joga, vagy az aktus kiállításának helye szerinti állam joga által az ilyen szerződések érvényességét, nyilvánosságát vagy bejegyzését illetően előírt további alaki szabályokat.	(24) Tekintettel a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog megválasztásának fontosságára, e rendeletnek bizonyos garanciákkal kell biztosítania, hogy a házastársak vagy leendő házastársak tudatában legyenek választásuk következményeinek. A jog megválasztására vonatkozó megállapodást legalább írásba kell foglalni, dátummal kell ellátni, és azt mindkét házastársnak alá kell írnia. A jog megválasztásának olyan formában kell történnie, amilyet a házassági vagyonjogi rendszerekre alkalmazandó jog vagy a megállapodás megkötése szerinti állam joga előír.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 24 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(24a) A tagállamok egyes – többek között a családi otthon védelmét, valamint a használati jogosultság házastársak közötti szabályozását érintő – jogi normáinak figyelembevétele érdekében e rendelet nem akadályozhatja meg, hogy a megkeresett bíróság imperatív rendelkezéseket alkalmazzon, azaz lehetővé kell tennie, hogy valamely tagállam a külföldi jog alkalmazását saját joga javára megtagadja. Ezzel összefüggésben az imperatív rendelkezéseknek olyan kötelező erejű előírásokat kell jelentenie, amelyek betartását valamely ország a közérdek – mint például politikai, társadalmi vagy gazdasági rendjének megőrzése – szempontjából döntő fontosságúnak ítéli. Így a családi otthon védelmének biztosítása érdekében annak a tagállamnak, amelynek területén e családi otthon található, lehetőséget kell kapnia saját szabályainak alkalmazására, az érintett tagállamban alkalmazandó jogügyletvédelmi előírások sérelme nélkül, amelyek elsőbbségét a 35. cikk biztosítja.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) Mivel e rendelet egyik célkitűzése a tagállamokban hozott határozatok kölcsönös elismerése, a 44/2001/EK rendelet alapján meghatározott szabályokat kell tartalmaznia a határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatban, amelyeket szükség szerint az e rendelet által felölelt tárgykör konkrét követelményeihez kell igazítani.	(27) Mivel e rendelet egyik célkitűzése a tagállamokban a vagyonjogi rendszerekkel kapcsolas ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése, a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén meglévő más uniós jogi eszközökhöz hasonló szabályokat kell tartalmaznia a határozatok elismerésével, végrehajthatóságával és végrehajtásával kapcsolatban.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) Annak figyelembe vétele érdekében, hogy a tagállamok eltérő módon szabályozzák a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos kérdéseket, e rendeletnek biztosítania kell a közokiratok elismerését és végrehajtását. Mindazonáltal a közokiratok elismerésük tekintetében nem vehetők a bírósági határozatokkal egy tekintet alá. A közokiratok elismerése azt jelenti, hogy az okiratok tartalmukat illetően ugyanolyan bizonyító erővel és ugyanolyan hatásokkal bírnak, mint a kiállításuk helye szerinti tagállamban, és vonatkozik rájuk az érvényesség vélelme, amely megtámadás esetén megszűnhet.	(28) A házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyek rendezésére szolgáló, eltérő tagállami rendszerek figyelembevétele érdekében e rendeletnek valamennyi tagállamban biztosítania kell a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyben kiállított közokiratok elfogadását és végrehajthatóságát.
(A 650/2012/EU rendelet (60) preambulumbekezdésének felel meg.)
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28a) E rendeletnek különösen a 650/2012/EU rendelet alapján kell rendelkezéseket magában foglalnia a bírósági határozatok elismerése, végrehajthatósága és végrehajtása, továbbá a közokiratok elfogadása és végrehajthatósága, valamint a bírósági egyezségek végrehajthatósága tekintetében.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Mindazonáltal, mennyiben a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jognak az egyik házastárs és egy harmadik személy közötti jogviszonyt is szabályoznia kell, e jog érvényesítési feltételeit – a harmadik személy védelmének biztosítása érdekében – az egyik házastárs vagy a harmadik személy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam joga állapíthatja meg Így tehát e tagállam joga előírhatja, hogy az említett házastárs csak akkor érvényesítheti házassági vagyonjogi rendszere jogát az említett harmadik személlyel szemben, ha az említett tagállamban előírt bejegyzési és nyilvánossági feltételeket tiszteletben tartották, kivéve, ha a harmadik személy ismeri vagy ismernie kellene a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot.	(29) Az egyik házastárs és egy harmadik személy közötti jogviszonyra a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó, e rendelet szerinti jogot kell alkalmazni. A házastársak egyike és egy harmadik fél között fennálló jogviszonyban ugyanakkor a harmadik fél védelmének biztosítása érdekében a házastársak egyike sem érvényesítheti e házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot, ha a harmadik féllel jogviszonyban álló házastárs és a harmadik fél szokásos tartózkodási helye ugyanazon államban található, amely azonban eltér attól az államtól, amelynek joga a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó. Kivételt kell képeznie annak, ha a harmadik személy nincs kiszolgáltatott helyzetben, tehát az alkalmazandó jogot ismeri vagy ismernie kellene, illetve ha az adott államban a nyilvántartásba vételre vagy nyilvánosságra vonatkozó követelményeket betartották.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 30 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(30a) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a határozatok, perbeli egyezségek és közokiratok végrehajthatóvá nyilvánításával kapcsolatos tanúsítványok és formanyomtatványok meghatározása és későbbi módosítása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban kell gyakorolni;
	_____________
	1 HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(A 650/2012/EU rendelet (78) preambulumbekezdésének felel meg.)
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 30 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(30b) Tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az e rendeletben előírt tanúsítványok és formanyomtatványok létrehozásáról és a későbbiekben azok módosításáról szóló végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 182/2011/EU rendelet 4. cikkében foglalt eljárás keretében.
(A 650/2012/EU rendelet (79) preambulumbekezdésének felel meg.)
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket, különösen a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint (9. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk), a megkülönböztetés valamennyi formájának tilalmát (21. cikk), valamint a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot (47. cikk). A tagállamok bíróságainak e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazni ezt a rendeletet.	(32) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 9., 17., 20., 21., 23. és 47. cikkében foglalt elveket, nevezetesen a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint, a tulajdonhoz való jogot, a törvény előtti egyenlőséget, a megkülönböztetés valamennyi formájának tilalmát, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. A tagállamok bíróságainak e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazniuk ezt a rendeletet.
(Részben a 650/2012/EU rendelet (81) preambulumbekezdésének felel meg.)
Indokolás
Az előadó elismeri a Bizottság által az alapvető jogok tekintetében végzett hatásvizsgálat eredményeit, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a rendelet bíróságok általi alkalmazása során különös figyelmet kell szentelni a törvény előtti egyenlőség (az Alapjogi Charta 20. cikke), a megkülönböztetésmentesség (a Charta 20. cikke), valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség (a Charta 23. cikke) elveinek.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a házastársak cselekvőképessége,	a) a házastársak általános cselekvőképessége,
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) a házasság létezése, érvényessége vagy elismerése,
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a házastársak közötti ajándékozás,	törölve
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a túlélő házastárs öröklési jogai,	d) az örökléssel kapcsolatos kérdések a túlélő házastársra való tekintettel,
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a házastársak között létrehozott társaságok,	e) a társasági jog, az egyesületi jog és a jogi személyek jogával kapcsolatos kérdések,
(A 650/2012/EU rendelet 1. cikk h) pontjának felel meg.)
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) valamely vagyontárgyra vonatkozó dologi jogok természete, valamint e jogok nyilvánossága.	f) a dologi jogok természete,
(A 650/2012/EU rendelet 1. cikk k) pontjának felel meg.)
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) az ingatlannal vagy ingósággal kapcsolatos jogok nyilvántartásba vétele – beleértve az e nyilvántartásba vételre vonatkozó jogi követelményeket is – és az ilyen jogok nyilvántartásba vételének vagy a nyilvántartásba vétel elmulasztásának a joghatásai, és
(A 650/2012/EU rendelet 1. cikk l) pontjának felel meg.)
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – f b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fb) a házasság felbontása esetén a házasság során szerzett nyugdíj- vagy rokkantságinyugdíj-jogosultságok házastársak vagy volt házastársak közötti átvitelére vagy kiigazítására való jogosultsággal kapcsolatos kérdések.
Indokolás
A rendelet hatálya alól ki kell venni a nyugdíjjogosultságok német jog szerinti kiigazítását és amennyiben léteznek, más tagállamok hasonló intézményeit is.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) „házassági vagyonjogi rendszer”: a házastársak egymás közötti, illetve harmadik személyekkel szemben fennálló vagyonjogi viszonyaival kapcsolatos szabályok összessége;	a) „házassági vagyonjogi rendszer”: a házastársak egymás közötti, illetve harmadik személyekkel fennálló, házasság következtében létrejött vagyonjogi viszonyaival kapcsolatos szabályok összessége;
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) „házassági szerződés”: valamennyi olyan megállapodás, amelyben a házastársak vagyonjogi viszonyaikat rendezik egymás között vagy harmadik személyekkel szemben;	b) „házassági szerződés”: valamennyi olyan megállapodás, amelyben a házastársak vagy leendő házastársak házassági vagyonjogi rendszerüket szabályozzák;
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – c pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) „közokirat”: az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban az alaki követelményeknek megfelelően közokiratként kiállított vagy bejegyzett okirat,	c) „közokirat”: az alaki követelményeknek megfelelően valamely tagállamban közokiratként kiállított vagy bejegyzett, vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos irat, amelynek hitelessége:
(A 650/2012/EU rendelet 3. cikk (1) bekezdése i) pontjának felel meg.)
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) „határozat”: házassági vagyonjogi rendszer ügyében valamely tagállam bírósága által hozott határozat, elnevezésére való tekintet nélkül, ideértve az ítéletet, a végzést, a meghagyást vagy végrehajtási intézkedést, valamint az eljárási költségek hivatalvezető általi meghatározását;	d) „határozat”: házassági vagyonjogi rendszer ügyében valamely tagállam bírósága által hozott határozat, elnevezésére való tekintet nélkül, ideértve a költségeknek vagy kiadásoknak valamely bírósági tisztviselő általi meghatározására vonatkozó határozatot;
(A 650/2012/EU rendelet 3. cikk (1) bekezdése g) pontjának felel meg.)
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) az „eredeti eljárás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az adott esettől függően a határozatot meghozták, a házassági szerződést megkötötték, a közokiratot vagy a közös vagyon elosztásáról szóló aktust, illetve az igazságügyi hatóság által vagy előtt, illetve az általa adott felhatalmazás alapján készített okmányt kiállították.	e) az „eredeti eljárás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben a határozatot meghozták, a közokiratot kiállították, a perbeli egyezséget jóváhagyták vagy megkötötték;
(A 650/2012/EU rendelet 3. cikk (1) bekezdése e) pontjának felel meg.)
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) „megkeresett tagállam”: az a tagállam, amelyben a határozat, a házassági szerződés, a közokirat, a perbeli egyezség, a közös vagyon megosztásáról szóló aktus vagy egyéb vagy a hatóság által vagy előtt kiállított, illetve az általa adott felhatalmazás alapján kiállított minden egyéb aktus elismerését és/vagy végrehajtását kérik;	f) „Végrehajtás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, ahol a határozatot, perbeli egyezséget vagy közokiratot el kell ismerni, végrehajthatóvá kell nyilvánítani vagy végre kell hajtani;
(A 650/2012/EU rendelet 3. cikk (1) bekezdése f) pontjának felel meg.)
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) a tagállamok bármely hatáskörrel rendelkező bírói hatósága, amely a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben igazságszolgáltatási feladatot lát el, valamint minden egyéb nem igazságügyi hatóság vagy személy, amelyet hatáskör-átruházás vagy kijelölés útján bírósági hatáskörbe tartozó egyes feladatok ellátásával bízott meg, az e rendeletben meghatározottak szerint.	törölve
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) E rendelet alkalmazásában „bíróság” minden olyan igazságügyi hatóság és minden egyéb olyan, házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben hatáskörrel rendelkező hatóság és jogi szakember, amely/aki igazságszolgáltatási feladatot lát el, vagy igazságügyi hatóság felhatalmazása alapján vagy igazságügyi hatóság ellenőrzése alatt jár el, feltéve, hogy ezek az egyéb hatóságok és jogi szakemberek szavatolják a pártatlanságot és a felek meghallgatáshoz való jogát, valamint feltéve, hogy a tevékenységük helye szerinti tagállam joga értelmében:
	a) határozataik ellen jogorvoslattal lehet élni, vagy azokat igazságügyi hatóság felülvizsgálhatja; valamint
	b) határozataik hasonló érvénnyel és hatállyal bírnak, mint az igazságügyi hatóságok által ugyanilyen ügyben hozott határozatok.
	A tagállamok az első albekezdésben említett egyéb hatóságokról és jogi szakemberekről a 37a. cikkel összhangban értesítik a Bizottságot.
(Ez a rendelkezés az 650/2012 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének felel meg.)
Indokolás
Ésszerűnek tűnik átvenni a „bíróság” öröklési jogról szóló rendelet szerinti fogalommeghatározását annak figyelembevétele érdekében, hogy a tagállamok a vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben is különböző szervezeti modelleket alkalmaznak. A javaslat az öröklési jogról szóló rendelet 3. cikke (2) bekezdésén alapul.
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat -3 cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-3. cikk
	Hatáskör vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a tagállamokon belül
	Ez a rendelet nem érinti a tagállami hatóságoknak a házasságivagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos, tagállamon belüli hatáskörét.
Indokolás
A rendelkezés az öröklési jogról szóló rendelet 2. cikkének felel meg. Ésszerű pontosítást tartalmaz a vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozóan is.
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Azon tagállam bíróságai, amelyeket [az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési tanúsítvány bevezetéséről szóló …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet] alkalmazásában az egyik házastárs halálából fakadó öröklésre irányuló kérelem ügyével keresnek meg, hatáskörrel rendelkeznek a házassági vagyonjogi rendszer e kérelemmel kapcsolatos kérdéseit érintő határozathozatalra is.	Azon tagállam bíróságai, amelyeket a 650/2012/EU rendelet alkalmazásában az egyik házastárs halálából fakadó öröklés ügyében keresnek meg, hatáskörrel rendelkeznek az ezen öröklési üggyel kapcsolatos házassági vagyonjogi renszereket érintő kérdésekben való határozathozatalra is.
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 2201/2003/EK rendelet alkalmazásában a házasság felbontására, különválásra, vagy a házasság érvényesítésére vonatkozó keresettel megkeresett tagállami bíróságok – a házastársak beleegyezése esetén – hatáskörrel rendelkeznek a keresettel kapcsolatos házassági vagyonjogi rendszert érintő kérdések elbírálására is.	A 2201/2003/EK rendelet alkalmazásában a házasság felbontására, különválásra, vagy a házasság érvényesítésére vonatkozó keresettel megkeresett tagállami bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a keresettel kapcsolatos házassági vagyonjogi rendszert érintő kérdések elbírálására is, amennyiben a házastársak az érintett bíróságok joghatóságát kifejezetten vagy más visszavonhatatlan módon elismerték.
E beleegyezésüket bármikor – az eljárás folyamán is – megadhatják. Amennyiben még az eljárás előtt beleegyezésüket adják, azt írásban kell megtenni keltezéssel, valamint a felek aláírásával ellátva.
A házastársak beleegyezésének hiányában a joghatóságra az 5. és azt követő cikkek irányadók.	Az (1) bekezdésben említett bíróság joghatósága elismerésének hiányában a joghatóságra az 5. és az azt követő cikkek irányadók.
Indokolás
Ésszerűnek tűnik, hogy ne írjunk elő automatikus joghatóság-koncentrációt a házasság felbontásával kapcsolatos ügyekben a kapcsolódó, vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan is, az érintettek érdekének megfelelőbb védelme, illetve annak biztosítása érdekében, hogy azok a házasság felbontására hatáskörrel rendelkező bíróság joghatóságát elismerjék. A javasolt rendelkezés a „Brüsszel II.” rendelet 12. cikk (1) bekezdés b) pontjának felel meg.
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 4 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4a. cikk
	A joghatóságra vonatkozó megállapodás
	(1) A házastársak megállapodhatnak arról, hogy a házassági vagyonjogi rendszerüket érintő kérdésekben azon tagállam bíróságai rendelkezzenek joghatósággal, amelynek jogát a 16. cikkel összhangban a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogként választották meg. Ez a joghatóság kizárólagos.
	A harmadik albekezdés sérelme nélkül a joghatóság megválasztására vonatkozó megállapodás bármely időpontban, legkésőbb azonban a bíróság megkeresésekor megköthető vagy módosítható.
	Amennyiben az eljáró bíróság országa szerinti jog úgy rendelkezik, a házastársak a bíróság megkeresése után is kijelölhetik a joghatósággal rendelkező bíróságot. Ebben az esetben az eljáró bíróság a saját jogának megfelelően jegyzőkönyvbe veszi a kijelölés tényét.
	Amennyiben még az eljárás előtt megállapodnak, a megállapodást írásba kell foglalni, dátummal kell ellátni, és azt a házastársaknak alá kell írniuk. A megállapodás tartós rögzítését biztosító, elektronikus módon történő bármely közlés az „írásos” formával egyenértékű.
	(2) A házastársak megállapodhatnak arról is, hogy azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek jogát a 17. cikk értelmében jogválasztás hiányában alkalmazni kell.
Indokolás
Az (1) bekezdés a „Róma III.” rendelet 5. cikk (2) és (3) bekezdésének ésszerű szabályozását veszi át. A (2) bekezdés gyakorlati szükségletet elégít ki.
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 4 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4b. cikk
	Az alperes megjelenésén alapuló joghatóság
	(1) Az e rendelet egyéb rendelkezéseiből eredő egyéb joghatóságon kívül azon tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal, amelynek jogát a 16. cikk szerint választották, vagy amelynek joga a 17. cikk szerint alkalmazandó, és amely előtt az alperes megjelenik. E szabály nem alkalmazható, amennyiben az alperes a bíróság joghatóságának kifogásolása céljából jelent meg a bíróságon, vagy amennyiben a 3., a 4. vagy a 4a. cikk alapján más bíróság rendelkezik joghatósággal.
	(2) A bíróságnak, mielőtt az (1) bekezdés alapján megállapítaná joghatóságát, gondoskodnia kell arról, hogy az alperest tájékoztassák a joghatóság kifogásolásához fűződő jogáról, valamint a perbe bocsátkozás, illetve a perbe nem bocsátkozás következményeiről.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 3. és 4. cikkben említett eseteken kívül, a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos ügyben azon tagállam bíróságai járhatnak el,	Amennyiben egyetlen bíróság sem rendelkezik a 3., 4. és 4a. cikk szerinti joghatósággal, a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos ügyekben azon tagállam bíróságai járhatnak el,
a) amelynek területén a házastársak közös szokásos tartózkodási helye található, vagy ennek hiányában	a) amelynek területén a házastársak szokásos tartózkodási helye található a bíróság megkeresésekor, vagy ennek hiányában
b) amelynek területén a házastársak legutóbb közös szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben egyikük még mindig ott tartózkodik, vagy ennek hiányában	b) amelynek területén a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben a bíróság megkeresésekor egyikük még mindig ott tartózkodik, vagy ennek hiányában
c) amelynek területén az alperes közös szokásos tartózkodási helye található, vagy ennek hiányában	c) amelynek területén az alperes szokásos tartózkodási helye található a bíróság megkeresésekor, vagy ennek hiányában
d) amelynek mindkét házastárs állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében mindkét házastárs ott rendelkezik közös lakóhellyel (domicile).	d) amelynek a bíróság megkeresésekor mindkét házastárs állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében ott rendelkeznek közös „lakóhellyel”, vagy ennek hiányában
(2) A két házastárs arról is megállapodhat, hogy azon tagállam bíróságai, amelynek jogát a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogként választották meg, a 16. és 18. cikkel összhangban a házassági vagyonjogi rendszerüket érintő kérdésekben is eljárhat.	da) amelynek az alperes az állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében ahol szokásos lakhellyel rendelkezik.
E beleegyezésüket bármikor – az eljárás folyamán is – megadhatják. Amennyiben még az eljárás előtt beleegyezésüket adják, azt írásban kell megtenni keltezéssel, valamint a felek aláírásával ellátva.
(A (2) bekezdéshez lásd a 4a. (új) cikkhez fűzött módosítást; a szöveg változott.)
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben a 3., 4. és 5. cikk alapján egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal, az egyik tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek, amennyiben az egyik vagy mindkét házastársnak a vagyontárgya vagy vagyontárgyai e tagállam területén helyezkednek el, amely esetben a megkeresett bíróság csak e vagyontárggyal vagy vagyontárgyakkal kapcsolatban hoz határozatot.	Amennyiben egyetlen tagállam bíróságai sem rendelkeznek a 3., 4., 4a. és 5. cikk alapján joghatósággal, valamely tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek annyiban, amennyiben az egyik vagy mindkét házastárs ingatlan vagyontárgya vagy nyilvántartásba vett vagyontárgyai e tagállam területén található(k); ebben az esetben azonban a megkeresett bíróság csak a szóban forgó ingatlan vagyontárggyal vagy nyilvántartásba vett vagyontárgyakkal kapcsolatban hozhat határozatot.
	Ezzel összefüggésben valamely tagállam bíróságai csak csak az azon ingatlan vagyontárgyakkal vagy nyilvántartásba vett vagyontárgyakkal kapcsolatos határozathozatalra rendelkeznek joghatósággal, amelyek a szóban forgó tagállamban találhatók.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Forum necessitatis	Forum necessitatis
Amennyiben a 3., 4., 5. és a 6. cikk alapján egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal, az egyik tagállam bíróságai – kivételes esetben, és amennyiben az ügy elegendő mértékben kötődik e tagállamhoz – eljárhatnak a házassági vagyonjogi rendszer ügyében, amennyiben egy harmadik államban az eljárás megindítása vagy lefolytatása ésszerűtlen vagy lehetetlen lenne.	Amennyiben a 3., 4., 4a., 5. és 6. cikk alapján egyik tagállam bíróságai sem rendelkeznek joghatósággal, kivételes esetben az egyik tagállam bíróságai határozatot hozhatnak a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos ügyben, amennyiben az eljárás megindítása vagy lefolytatása lehetetlen lenne egy olyan harmadik államban, amelyhez az ügy szorosan kötődik.
	Az ügynek kielégítő mértékben kell kapcsolódnia azon tagállamhoz, amelynek bíróságához fordultak.
(A 650/2012/EU rendelet 11. cikkének felel meg.)
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 3., 4., 5., 6. vagy 7. cikk alapján megkeresett azon bíróság, amely előtt az eljárás függőben van, hatáskörrel rendelkezik a viszontkereset megvizsgálására is, amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozik.	Az a bíróság, amely előtt a 3., 4., 4a., 5., 6. vagy 7. cikk értelmében az eljárás folyik, szintén rendelkezik joghatósággal a viszontkereset vizsgálatára, amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozik.
	Amennyiben a bírósághoz a 6. cikk alapján fordultak, a viszontkereset vizsgálatára vonatkozó joghatósága az ügy érdemét képező ingatlan vagyontárgyakra vagy nyilvántartásba vett vagyontárgyakra korlátozódik.
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A bíróság megkeresettnek tekintendő:	E fejezet alkalmazásában valamely bírósági eljárás az alábbi időpontokban tekintendő megkezdettnek:
a) az eljárást megindító irat, illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontjában, feltéve, hogy a felperes ezt követően nem mulasztja el megtenni az alperes részére történő kézbesítés érdekében előírt intézkedéseket;	a) az eljárást megindító irat, illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontjában, feltéve, hogy a felperes ezt követően nem mulasztja el megtenni az alperes részére történő kézbesítés érdekében előírt intézkedéseket,
b) ha az iratot a bírósághoz történő benyújtást megelőzően kell kézbesíteni, abban az időpontban, amikor azt a kézbesítésére hatáskörrel rendelkező intézmény megkapja, feltéve, hogy a felperes ezt követően nem mulasztja el megtenni az irat bírósághoz történő benyújtása érdekében előírt intézkedéseket.	b) ha az iratot a bírósághoz történő benyújtást megelőzően kell kézbesíteni, abban az időpontban, amikor azt a kézbesítésére illetékes hatóság megkapja, feltéve, hogy a felperes ezt követően nem mulasztja el az iratnak a bírósághoz történő benyújtása érdekében számára előírt intézkedések megtételét, vagy
	ba) ha a bíróság hivatalból indít eljárást, abban az időpontban, amikor a bíróság meghozza az eljárás megindításáról szóló határozatát, vagy ha nem kötelező ilyen határozatot hozni, abban az időpontban, amikor a bíróság iktatja az ügyet.
(A 650/2012/EU rendelet 14. cikkének felel meg.)
Indokolás
E rendelkezés az öröklési jogról szóló rendelet 14. cikkén alapul.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben azonos jogalapból származó, azonos felek között folyó eljárásokat különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.	(1) Amennyiben különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak ugyanabból a ténybeli alapból származó, házastársak között folyó eljárásokat, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.
(A 650/2012/EU rendelet 17. cikkének felel meg.)
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Összefüggő eljárások	(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben ezen eljárások első fokú bíróság előtt vannak folyamatban, a később megkeresett bíróság valamely fél kérelmére megszüntetheti az eljárást, amennyiben az említett peres eljárásokra az elsőként megkeresett bíróság rendelkezik joghatósággal, és joga az eljárások egyesítését lehetővé teszi.	(2) Amennyiben a keresetek tekintetében első fokon folyik az eljárás, a később megkeresett bíróság a házastársak egyikének kérelmére megállapíthatja a joghatóság hiányát, feltéve, hogy a keresetek tekintetében az elsőként megkeresett bíróság joghatósággal rendelkezik, és a rá vonatkozó jog az eljárások egyesítését lehetővé teszi.
(A 650/2012/EU rendelet 18. cikkének felel meg.)
Indokolás
E rendelkezés az öröklési jogról szóló rendelet 17. cikkén alapul.
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 13 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	13a. cikk
	Információszolgáltatás a házastársak számára
	Az illetékes hatóság ésszerű időn belül köteles tájékoztatni a házastársat/házastársakat minden ellene/ellenük kezdeményezett, a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos eljárásról.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Valamely tagállam bíróságainál a tagállam joga alapján rendelkezésre álló ideiglenes intézkedések, beleértve a biztosítási intézkedéseket is, még akkor is kérelmezhetőek, ha e rendelet alapján az ügy érdemére más tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal.	A valamely tagállam joga alapján rendelkezésre álló ideiglenes intézkedések – beleértve a biztosítási intézkedéseket is – a tagállam bíróságainál kérelmezhetők, még akkor is, ha e rendelet alapján az ügy érdemi elbírálására más tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal.
(A 650/2012/EU rendelet 19. cikkének felel meg.)
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 16., 17. és 18. cikk értelmében a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog a házastársak teljes vagyonára alkalmazandó.	(1) A 16. és a 71. cikk értelmében a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog az e rendszer hatálya alá tartozó valamennyi vagyontárgyra alkalmazandó, függetlenül azok fellelhetőségi helyétől.
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az 1. cikk (3) bekezdése f) és fa) pontjának sérelme nélkül a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog szabályozza többek között az alábbiakat:
	a) a házastársak vagyonának házasság előtti és utáni kategóriákba való felosztása;
	b) a vagyon egyik kategóriából a másikba való átvezetése;
	c) adott esetben felelősségvállalás a házastárs tartozásaiért;
	d) a házastársak házasság idején fennálló rendelkezési jogosultságai;
	e) a házassági vagyonjogi rendszer megszüntetése és felszámolása, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetése a házasság felbontása során;
	f) a házassági vagyonjogi rendszernek a házastársak és harmadik személyek közötti jogviszonyra gyakorolt hatásai, a 35. cikk alapján;
	g) a házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó megállapodás anyagi érvényessége.
Indokolás
A pozitív lista – mint az öröklési jogról szóló rendelet esetében – a hatály pontosítására szolgál.
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 15 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	15a. cikk
	Egyetemes alkalmazás
	Az e rendelet által meghatározott jogot arra való tekintet nélkül alkalmazni kell, hogy az egy tagállam joga-e vagy sem.
(Lásd a 21. cikkhez tartozó módosítást; a szöveg változott.)
Indokolás
Ezt az általános rendelkezést a fejezet elejére kellene helyezni; a szöveg korábban a 21. cikkben szerepelt.
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A házastársak vagy leendő házastársak megválaszthatják a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogot, amennyiben az alábbi jogok egyikéről van szó:	(1) A házastársak vagy leendő házastársak megállapodhatnak a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogról vagy annak megváltoztatásáról, amennyiben az alábbi jogok egyikéről van szó:
a) azon állam joga, amelyben a házastársak vagy leendő házastársak közös szokásos tartózkodási helye található, vagy
b) azon állam joga, ahol a házastársak vagy leendő házastársak e választás megtételekor szokásos tartózkodási helye található, vagy	a) azon állam joga, amelynek területén a házastársak vagy leendő házastársak vagy egyikük szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek, illetve rendelkezik a megállapodás megkötésének időpontjában, vagy
c) azon tagállam joga, amelynek állampolgárságával a házastársak vagy a leendő házastársak egyike e választás megtételekor rendelkezik.	b) azon állam joga, amelynek a házastársak vagy leendő házastársak egyike a megállapodás megkötésének időpontjában állampolgára.
	(1a) Amennyiben a házastársak nem állapodnak meg másként, a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jognak a házasság ideje alatt történő megváltoztatása csak jövőbeli hatállyal bír.
	(1b) Ha a házastársak visszamenőleges hatályt kívánnak adni az alkalmazandó jog e megválasztásának, e visszamenőleges hatály sem az addig alkalmazandó jog alapján kötött korábbi aktusok érvényességét, sem a harmadik személyek előzőleg alkalmazandó jogból fakadó jogait nem érinti.
Indokolás
A szabályozás szerkezetének és egyértelműségének javítása érdekében a 16. és 18. cikket egyesítettük.
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben a házastársak nem élnek a jogválasztás lehetőségével, a házassági vagyonjogi rendszerre az alábbi jogot kell alkalmazni:	(1) A 16. cikk szerinti jogválasztás hiányának esetén a házassági vagyonjogi rendszerre azon állam jogát kell alkalmazni:
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) azon állam jogát, amelyben a házastársak házasságkötés utáni első közös szokásos tartózkodási helye található, vagy ennek hiányában,	a) azon állam jogát, amelyben a házastársaknak a házasságkötés időpontjában szokásos közös tartózkodási helye található, illetve amelyben a házastársak házasságkötés utáni első közös szokásos tartózkodási helyüket létesítik, vagy ennek hiányában,
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) azon állam jogát, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt, főleg a házasságkötés helyét.	c) azon állam jogát, amelyhez a házastársakat a házasságkötés időpontjában együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt, a házasságkötés helyére való tekintet nélkül.
Indokolás
Pontosítások.
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
18. cikk	törölve
Az alkalmazandó jog megváltoztatása
A házastársak a házasság ideje alatt bármikor kérhetik, hogy házassági vagyonjogi rendszerükre az addig alkalmazott jog helyett egy másik jogot alkalmazzanak. Csak az alábbi jogok egyikét jelölhetik ki:
a) azon állam joga, ahol az egyik házastárs e választás megtételekor szokásos tartózkodási helye található,
b) azon tagállam joga, amelynek állampolgárságával az egyik házastárs e választás megtételekor rendelkezik.
Amennyiben a házastársak nem fejezik ki ezzel ellentétes szándékukat, a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jognak a házasság ideje alatt történő megváltoztatása csak a jövőre nézve van kihatással.
Ha a házastársak visszamenőleges hatályt kívánnak adni az alkalmazandó jog e megválasztásának, e visszamenőleges hatály sem az addig alkalmazandó jog alapján kötött korábbi aktusok érvényességét, sem a harmadik személyek előzőleg alkalmazandó jogból fakadó jogait nem érinti.
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az alkalmazandó jog megválasztása a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog által vagy a házassági szerződés megfogalmazásának helye szerint állam joga által meghatározott formában történik.	(1) A 16. cikkben említett, a joghatóságra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni, dátummal kell ellátni, és azt mindkét házastársnak alá kell írnia. A megállapodás tartós rögzítését biztosító, elektronikus módon történő bármely közlés egyenértékű az írásos formával.
(2) Az (1) bekezdés ellenére a választásnak kifejezettnek kell lennie, és írásban kell készülnie keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva.	(2) E megállapodásnak meg kell felelnie a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogban vagy a megállapodás megkötésének helye szerinti állam jogában előírt alaki követelményeknek.
(3) Továbbá, ha az a tagállam, amelyben a két házastárs az (1) bekezdésben említett választás megtételekor közös szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, további alaki feltételeket ír elő a házassági szerződésre vonatkozóan, e feltételeket tiszteletben kell tartani.	(3) Amennyiben azonban annak az államnak a joga, amelyben az alkalmazandó jogról szóló megállapodás megkötésének időpontjában mindkét házastárs szokásos tartózkodási helye található, további alaki követelményeket ír elő az ilyen típusú jogválasztásra vagy ennek hiányában a házassági szerződésekre vonatkozóan, e követelményeket kell alkalmazni.
	(3a) Amennyiben a megállapodás megkötésének időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási helye különböző államokban van, és ezen államok jogai különböző alaki követelményeket írnak elő, alaki szempontból érvényes a megállapodás, ha megfelel az ezen államok egyikének jogában rögzített követelményeknek.
	(3b) Amennyiben a megállapodás megkötésének időpontjában csak az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye található valamely tagállamban, és ez az állam kiegészítő alaki előírásokat határoz meg az ilyen típusú megállapodások tekintetében, ezeket a követelményeket kell alkalmazni.
(A 650/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdéséhez hasonlóan.)
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A házassági szerződés formájára alkalmazandó jog	A házassági szerződés alaki követelményei
(1) A házassági szerződést a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog vagy a házassági szerződés megfogalmazásának helye szerint állam joga határozza meg.	A házassági szerződés formájára a 19. cikket megfelelően alkalmazni kell. A 19. cikk (3) bekezdése szerinti kiegészítő alaki követelmények e cikkel összefüggésben kizárólag a házassági szerződésekre vonatkoznak.
(2) Az (1) bekezdés ellenére a házassági szerződésnek írásban kell készülnie keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva.
(3) Továbbá, ha a két házastárs e házassági szerződés megkötésekor közös szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam joga további alaki feltételeket ír elő a házassági szerződésre vonatkozóan, e feltételeket tiszteletben kell tartani.
Módosítás  67 Rendeletre irányuló javaslat 20 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	20a. cikk
	Dologi jogok egymáshoz igazítása
	Ha egy személy a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog alapján őt megillető dologi jogra hivatkozik, azonban azon tagállam jogában, ahol e jogra hivatkozik, nem létezik ilyen dologi jog, a szóban forgó jogot – szükség esetén és amennyire lehetséges – az említett állam jogában létező, az eredetihez legközelebb álló dologi joghoz kell igazítani, figyelembe véve az adott dologi jog célját, valamint az ahhoz fűződő érdekeket és joghatást.
(A 650/2012/EU rendelet 31. cikkének felel meg.)
Indokolás
A házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a dologi jogok elismerését tekintve hasonló problémakör áll elő, mint az örökösödési ügyekben. Az új rendelkezés az öröklési jogról szóló rendelet 31. cikkének felel meg.
Módosítás  68 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
21. cikk	törölve
A kollíziós szabályok egyetemessége
Az e fejezet rendelkezései alapján meghatározott jog akkor is alkalmazandó, ha ez a jog nem egy tagállam joga.
Módosítás  69 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E rendelet rendelkezései nem sérthetik az imperatív rendelkezések alkalmazását, amelyek betartását valamely ország a közérdek – mint például politikai, társadalmi vagy gazdasági rendjének megőrzése – szempontjából döntő fontosságúnak ítéli, és megköveteli a hatálya alá tartozó valamennyi tényállásra történő alkalmazását, függetlenül attól, hogy e rendelet a házassági vagyonjogi rendszerre mely jog alkalmazását írja elő.	(1) Az elsőbbséget élvező kötelező rendelkezések olyan rendelkezések, amelyek figyelmen kívül hagyása az érintett tagállam közrendjével nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen lenne. Az illetékes hatóságok a közrendre vonatkozó kivételt nem értelmezhetik az Európai Unió Alapjogi Chartájával és különösen annak a megkülönböztetés valamennyi formáját tiltó 21. cikkével ellentétes módon.
	(1a) E rendelet nem korlátozza az eljáró bíróság országának joga szerint az elsőbbséget élvező kötelező rendelkezések alkalmazását, a 35. cikk szerint alkalmazandó jogügyletvédelmi előírások sérelme nélkül.
Módosítás  70 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az e rendeletben meghatározott jog valamely rendelkezésének alkalmazása csak abban az esetben tagadható meg, ha az ilyen alkalmazás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az eljáró bíróság országának közrendjével.	Valamely állam e rendelet által meghatározott joga szerinti endelkezésének alkalmazása csak akkor tagadható meg, ha az alkalmazás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen a megkeresett bíróság szerinti állam közrendjével.
(A 650/2012/EU rendelet 35. cikkének felel meg.)
Módosítás  71 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Valamely állam e rendelet szerint alkalmazandó anyagi joga alatt az adott államban hatályban lévő jogszabályokat kell érteni, a nemzetközi magánjogi jogszabályok kizárásával.	Valamely állam jogának az e rendelet szerinti alkalmazása az érintett államban a nemzetközi magánjogi szabályokon kívüli, hatályos jogi előírások alkalmazását jelenti.
Indokolás
A „Róma II.” rendelet 20. cikkéhez hasonlóan.
Módosítás  72 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Egynél több jogrendszerrel rendelkező államok – a területi jogszabályok ütközése	Az egynél több jogrendszerrel rendelkező államok – területközi kollízió
	(1) Amennyiben az e rendelet által meghatározott jog olyan államé, amely több olyan területi egységből áll, amelyek mindegyike saját jogszabályokkal rendelkezik a házassági vagyonjogi rendszerek vonatkozásában, akkor az adott állam belső kollíziós szabályai határozzák meg azt a releváns területi egységet, amelynek jogszabályait alkalmazni kell.
Ha egy állam több olyan területi egységből áll, amelyek mindegyike saját jogrendszerrel vagy a rendelet által tárgyalt kérdésekre vonatkozóan saját szabályokkal rendelkezik:	(1a) Ilyen belső kollíziós szabályok hiányában:
a) az adott államra történő valamennyi hivatkozást – az e rendelet alapján alkalmazandó jog megállapítása céljából – az érintett területi egységben hatályos jogra való hivatkozásként kell értelmezni;	a) az alkalmazandó jognak a házastársak szokásos tartózkodási helyére vonatkozó rendelkezések szerinti meghatározásához az (1) bekezdésben említett állam jogára való hivatkozásokat azon területi egység jogára való hivatkozásként kell értelmezni, amelyben a házastársak szokásos tartózkodási helye található;
b) az adott állambeli szokásos tartózkodási helyre való hivatkozást a valamely területi egységen belüli szokásos tartózkodási helyre való hivatkozásként kell értelmezni;	b) az alkalmazandó jognak a házastársak állampolgárságára vonatkozó rendelkezések szerinti meghatározásához az (1) bekezdésben említett állam jogára való hivatkozásokat azon területi egység jogára való hivatkozásként kell értelmezni, amelyhez a házastársakat a legszorosabb kapcsolat fűzi;
c) az állampolgárságra való hivatkozást az adott állam joga szerinti területi egységre, vagy alkalmazandó jog hiányában a felek által választott területi egységre, vagy választás hiányában a házastársat vagy a házastársakat legszorosabb kötelékkel fűző területi egységre történő hivatkozásként kell értelmezni.	c) az alkalmazandó jognak az egyéb tényezőkre kapcsoló elvként hivatkozó egyéb rendelkezések szerinti meghatározásához az (1) bekezdésben említett állam jogára való hivatkozásokat azon területi egység jogára való hivatkozásként kell értelmezni, amelyben az adott tényező található.
(A 650/2012/EU rendelet 36. cikkének felel meg.)
Indokolás
Az öröklési jogról szóló rendelet 36. cikkéhez hasonlóan.
Módosítás  73 Rendeletre irányuló javaslat 25 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	25a. cikk
	Az egynél több jogrendszerrel rendelkező államok – személyközi kollízió
	Olyan államok esetében, amelyek a házassági vagyonjogi rendszer tekintetében a személyek különböző kategóriáira vonatkozóan két vagy több jogrendszerrel vagy szabályrendszerrel rendelkeznek, az állam jogára történő hivatkozás az adott állam hatályos szabályai által kijelölt jogrendszerre vagy szabályrendszerre vonatkozik. Ilyen szabályok hiányában az a jogrendszer vagy szabályrendszer alkalmazandó, amelyhez a házastársakat a legszorosabb kapcsolat fűzi.
Indokolás
Az öröklési jogról szóló rendelet 37. cikkéhez hasonlóan.
Módosítás  74 Rendeletre irányuló javaslat 25 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	25b. cikk
	E rendelet alkalmazásának mellőzése belső kollízió esetén
	Azon tagállam, amely több olyan területi egységből áll, amelyek mindegyike saját jogszabályokkal rendelkezik a házassági vagyonjogi rendszerek vonatkozásában, nem köteles e rendeletet alkalmazni a kizárólag e területi egységek jogai között fennálló kollízió esetén.
(A 650/2012/EU rendelet 38. cikkének felel meg.)
Indokolás
Az öröklési jogról szóló rendelet 38. cikkéhez hasonlóan.
Módosítás  75 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az az érdekelt fél, aki valamely jogvita tárgyává teszi az elismerést, a 44/2001/EK [38–56.] cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően kérelmezheti annak megállapítását, hogy a határozat elismerhető.	(2) Az az érdekelt fél, aki valamely jogvita tárgyává valamely határozat elismerését teszi, a 31b.–31o. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kérelmezheti a határozat elismerésének megállapítását.
(A 650/2012/EU rendelet 39. cikkének felel meg.)
Módosítás  76 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az ilyen elismerés nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, ahol az elismerést kérik;	a) az elismerés nyilvánvalóan ellentétes azon tagállam közrendjével, amelyben az elismerést kérelmezik;
(A 650/2012/EU rendelet 40. cikkének felel meg.)
Módosítás  77 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot nem kézbesítették az alperes részére megfelelő időben ahhoz, hogy védelméről gondoskodhasson, kivéve, ha az alperes elmulasztotta a határozatot megtámadó eljárás kezdeményezését, annak ellenére, hogy lehetősége lett volna rá;	(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás  78 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) összeegyeztethetetlen az azonos felek közötti jogvitában abban a tagállamban hozott határozattal, amelyben az elismerést kérik;	c) összeegyeztethetetlen egy, az azonos felek közötti eljárásban abban a tagállamban hozott határozattal, amelyben az elismerést kérelmezik;
(A 650/2012/EU rendelet 40. cikkének felel meg.)
Módosítás  79 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) összeegyeztethetetlen más tagállamban vagy harmadik államban, azonos jogalapból származó, azonos felek közötti eljárásban hozott korábbi határozattal, feltéve, hogy a korábbi határozat a megkeresett tagállamban az elismerés feltételeinek megfelel.	d) összeegyeztethetetlen egy másik tagállamban vagy harmadik államban, azonos jogalapból származó, azonos felek közötti eljárásban hozott korábbi határozattal, feltéve, hogy a korábbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, amelyben az elismerést kérelmezik.
(A 650/2012/EU rendelet 40. cikkének felel meg.)
Módosítás  80 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A külföldi határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül.	A valamely tagállamban hozott határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül.
(A 650/2012/EU rendelet 41. cikkének felel meg.)
Módosítás  81 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Annak a tagállamnak a bírósága, amely előtt egy másik tagállamban hozott határozat elismerését kérik, felfüggesztheti az eljárást, ha a határozat ellen rendes jogorvoslati kérelmet nyújtottak be.	Annak a tagállamnak a bírósága, amely előtt egy másik tagállamban hozott határozat elismerését kérik, felfüggesztheti az eljárást, amennyiben a határozat ellen rendes jogorvoslatot nyújtottak be az eredeti tagállamban.
(A 650/2012/EU rendelet 42. cikkének felel meg.)
Módosítás  82 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Valamely tagállamban hozott és ebben az államban végrehajtható határozatot más tagállamban a 44/2001/EK rendelet [38–56. és 58.] cikkének megfelelően kell végrehajtani.	A valamely tagállamban hozott és az adott államban végrehajtható határozat egy másik tagállamban is végrehajtható, amennyiben azt a 31b–31o. cikkben meghatározott eljárás keretében bármely érdekelt fél kérelmére ott végrehajthatóvá nyilvánították.
(A 650/2012/EU rendelet 43. cikkének felel meg.)
Módosítás  83 Rendeletre irányuló javaslat 31 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31a. cikk
	A lakóhely meghatározása
	Annak megállapításához, hogy a 31b–31o. cikkben meghatározott eljárás céljából az adott fél rendelkezik-e lakóhellyel a végrehajtás helye szerinti tagállamban, a megkeresett bíróság e tagállam belső jogát alkalmazza.
(A 650/2012/EU rendelet 44. cikkének felel meg.)
Módosítás  84 Rendeletre irányuló javaslat 31 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31b. cikk
	A tagállami bíróságok hatásköre és illetékessége
	(1) A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet a végrehajtás helye szerinti tagállam azon bíróságához vagy illetékes hatóságához kell benyújtani, amelyről az adott tagállam a 37. cikk alapján a Bizottságot tájékoztatta.
	(2) Az illetékességet annak a félnek a lakóhelye alapján határozzák meg, akivel szemben a végrehajtást kérték, vagy pedig a végrehajtás helye alapján.
(A 650/2012/EU rendelet 45. cikkének felel meg.)
Módosítás  85 Rendeletre irányuló javaslat 31 c cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31c. cikk
	Eljárás
	(1) A kérelmezési eljárásra a végrehajtás helye szerinti tagállam joga az irányadó.
	(2) A kérelmező nem köteles a végrehajtás helye szerinti tagállamban sem postacímmel, sem meghatalmazott képviselővel rendelkezni.
	(3) A kérelemhez a következő okiratokat kell csatolni:
	a) a határozatnak a hitelessége megállapításához szükséges feltételeknek megfelelő másolatát;
	b) az eredeti tagállam bírósága vagy illetékes hatósága által – a 37c. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében meghatározott – formanyomtatványon kiállított tanúsítványt, a 31d. cikk sérelme nélkül.
(A 650/2012/EU rendelet 46. cikkének felel meg.)
Módosítás  86 Rendeletre irányuló javaslat 31 d cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31d. cikk
	A tanúsítvány bemutatásának elmulasztása
	(1) Ha a 31c. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett tanúsítványt nem mutatják be, a bíróság vagy illetékes hatóság annak bemutatására határidőt szabhat, elfogadhat azzal egyenértékű okiratot, vagy, ha úgy véli, hogy elegendő információval rendelkezik, eltekinthet annak bemutatásától.
	(2) A bíróság vagy illetékes hatóság kérelmére be kell mutatni az okiratok fordítását. A fordítást a tagállamok valamelyikében fordítások készítésére jogosult személynek kell készítenie.
(A 650/2012/EU rendelet 47. cikkének felel meg.)
Módosítás  87 Rendeletre irányuló javaslat 31 e cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31e. cikk
	Végrehajthatóvá nyilvánítás
	A határozatot a 31c. cikk szerinti alaki követelmények teljesítését követően haladéktalanul – a 27. cikk szerinti vizsgálat nélkül – végrehajthatóvá kell nyilvánítani. Az a fél, aki ellen a végrehajtást kérték, az eljárásnak ebben a szakaszában a kérelemre észrevételt nem tehet.
(A 650/2012/EU rendelet 48. cikkének felel meg.)
Módosítás  88 Rendeletre irányuló javaslat 31 f cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31f. cikk
	Értesítés a végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló kérelem tárgyában hozott határozatról
	(1) A végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló kérelem tárgyában hozott határozatot haladéktalanul a kérelmező tudomására kell hozni a végrehajtás helye szerinti tagállam joga által megállapított eljárás keretében.
	(2) A végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozatot kézbesítik annak a félnek, aki ellen a végrehajtást kérték, a végrehajthatóvá nyilvánított határozattal együtt, amennyiben azt a fél részére még nem kézbesítették.
(A 650/2012/EU rendelet 49. cikkének felel meg.)
Módosítás  89 Rendeletre irányuló javaslat 31 g cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31g. cikk
	A végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló kérelem tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslat
	(1) A végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló kérelem tárgyában hozott határozat ellen bármely fél jogorvoslatot nyújthat be.
	(2) A jogorvoslatot ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelyről az érintett tagállam a 37. cikk alapján a Bizottságot tájékoztatta.
	(3) A jogorvoslatot a kontradiktórius eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elbírálni.
	(4) Amennyiben az a fél, aki ellen a végrehajtást kérték, a kérelmező által benyújtott jogorvoslatot érintő eljárásban nem jelenik meg a jogorvoslat tárgyában eljáró bíróság előtt, a 11. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni még abban az esetben is, ha az a fél, aki ellen a végrehajtást kérték, egyik tagállamban sem rendelkezik lakóhellyel.
	(5) A végrehajthatóvá nyilvánítás elleni jogorvoslatot a végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. Ha annak a félnek, akivel szemben a végrehajtást kérik, más tagállamban van a lakóhelye, mint ahol a végrehajthatóságot megállapították, a jogorvoslatra nyitva álló időtartam a személyes kézbesítés vagy a lakóhelyen történő kézbesítés időpontjától számított 60 nap. A határidő a távolságra tekintettel nem hosszabbítható meg.
(A 650/2012/EU rendelet 50. cikkének felel meg.)
Módosítás  90 Rendeletre irányuló javaslat 31 h cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31h. cikk
	A jogorvoslat tárgyában hozott határozat megtámadására vonatkozó eljárás
	A jogorvoslat tárgyában hozott határozat kizárólag azon eljárás keretében támadható meg, amelyről az érintett tagállam a 37. cikk alapján a Bizottságot tájékoztatta.
(A 650/2012/EU rendelet 51. cikkének felel meg.)
Módosítás  91 Rendeletre irányuló javaslat 31 i cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31i. cikk
	A végrehajthatóvá nyilvánítás megtagadása vagy visszavonása
	Az a bíróság, amelynél a 31g. vagy 31h. cikk alapján jogorvoslatot nyújtottak be, kizárólag a 27. cikkben meghatározott okok egyike alapján utasíthatja el vagy vonhatja vissza a végrehajthatóságot megállapító határozatot. A bíróság késedelem nélkül határozatot hoz.
(A 650/2012/EU rendelet 52. cikkének felel meg.)
Módosítás  92 Rendeletre irányuló javaslat 31 j cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31j. cikk
	Az eljárás felfüggesztése
	Az a bíróság, amelynél a 31g. vagy 31h. cikk alapján jogorvoslatot nyújtanak be, felfüggeszti az eljárást annak a félnek a kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kérik, ha az eredeti tagállamban a határozat végrehajthatóságát jogorvoslati kérelem benyújtása miatt felfüggesztik.
(A 650/2012/EU rendelet 53. cikkének felel meg.)
Módosítás  93 Rendeletre irányuló javaslat 31 k cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31k. cikk
	Ideiglenes intézkedések, beleértve a biztosítási intézkedéseket
	(1) Amennyiben a határozatot e fejezetnek megfelelően el kell ismerni, a kérelmező a végrehajtás helye szerinti tagállam jogának megfelelően, a 31e. cikk szerinti végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül is minden esetben igénybe vehet ideiglenes intézkedéseket, beleértve a biztosítási intézkedéseket is.
	(2) A végrehajthatóvá nyilvánítás jogszabály erejénél fogva feljogosít biztosítási intézkedések megtételére.
	(3) A végrehajthatóvá nyilvánítás elleni jogorvoslatra a 31g. cikk (5) bekezdésében meghatározott időtartam alatt, és amíg az ilyen jogorvoslatot el nem bírálták, annak a félnek a vagyona ellen, akivel szemben a végrehajtást kérték, a biztosítási intézkedés kivételével végrehajtási intézkedés nem tehető.
(A 650/2012/EU rendelet 54. cikkének felel meg.)
Módosítás  94 Rendeletre irányuló javaslat 31 l cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31l. cikk
	Részleges végrehajthatóság
	(1) Amennyiben a határozatot több tárgyban hozták, és a végrehajthatóság nem állapítható meg valamennyi tárgy tekintetében, a bíróság vagy illetékes hatóság azt egy vagy több tárgy tekintetében állapítja meg.
	(2) A kérelmező a határozat egyes részeire korlátozva is kérelmezheti a végrehajthatóvá nyilvánítást.
(A 650/2012/EU rendelet 55. cikkének felel meg.)
Módosítás  95 Rendeletre irányuló javaslat 31 m cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31m. cikk
	Jogi segítségnyújtás
	Az a kérelmező, aki az eredeti tagállamban teljes vagy részleges költségtérítésben vagy a költségek és kiadások alóli mentességben részesült, bármely végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás során jogosult a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alapján járó legkedvezőbb elbánásra a jogi segítségnyújtás vagy a költségek és kiadások alóli mentesség terén.
(A 650/2012/EU rendelet 56. cikkének felel meg.)
Módosítás  96 Rendeletre irányuló javaslat 31 n cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31n. cikk
	Biztosíték, óvadék vagy letét tilalma
	A valamely tagállamban egy másik tagállamban hozott határozat elismerését, végrehajthatóvá nyilvánítását vagy végrehajtását kérelmező fél nem kötelezhető semmilyen biztosíték, óvadék vagy letét – függetlenül annak elnevezésétől – megfizetésére azzal az indokkal, hogy külföldi állampolgár, vagy hogy nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel a végrehajtás helye szerinti tagállamban.
(A 650/2012/EU rendelet 57. cikkének felel meg.)
Módosítás  97 Rendeletre irányuló javaslat 31 o cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31o. cikk
	Díj- és illetékmentesség
	A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásban a végrehajtás helye szerinti tagállamban semmiféle, a tárgy értéke alapján kiszámított díj vagy illeték nem számítható fel.
(A 650/2012/EU rendelet 58. cikkének felel meg.)
Módosítás  98 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Közokiratok elismerése	A közokiratok elfogadása
(1) A valamely tagállamban az alaki követelményeknek megfelelően kiállított közokiratokat más tagállamokban el kell ismerni, kivéve, ha ezen okiratok érvényességét az alkalmazandó jognak megfelelően megtámadják, és feltéve, hogy a szóban forgó elismerés nem nyilvánvalóan ellentétes a megkeresett tagállam közrendjével.	(1) A valamely tagállamban kiállított közokirat ugyanolyan bizonyító erővel bír egy másik tagállamban, mint az eredeti tagállamban, vagy az azzal a lehető legnagyobb mértékben egyező bizonyító erővel bír, feltéve, hogy ez nem nyilvánvalóan ellentétes az érintett tagállam közrendjével.
	A közokiratot egy másik tagállamban felhasználni szándékozó személy kérheti a közokiratot az eredeti tagállamban kiállító hatóságot, hogy töltse ki a 37c. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében meghatározott formanyomtatványt, és ennek során azt is részletezze, hogy milyen bizonyító erővel rendelkezik a közokirat az eredeti tagállamban.
	(1a) A közokirat hitelessége kizárólag az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bíróságai előtti eljárás útján támadható meg, és arról az említett tagállam joga alapján kell dönteni. A megtámadott közokirat más tagállamban mindaddig nem rendelkezik bizonyító erővel, amíg az illetékes bíróság előtt folyamatban van ennek elbírálása.
	(1b) A közokiratba foglalt jogügyletekkel vagy jogviszonyokkal kapcsolatban kizárólag az e rendelet alapján joghatósággal rendelkező bíróságok előtt emelhető kifogás, és arról a III. fejezet értelmében alkalmazandó jog, illetve a 36. cikk értelmében meghatározott jog alapján kell dönteni. A megtámadott közokirat a vitatott kérdést illetően az eredeti tagállamtól eltérő tagállamban mindaddig nem rendelkezik bizonyító erővel, amíg az illetékes bíróság előtt folyamatban van ennek elbírálása.
	(1c) Amennyiben egy tagállam bíróságán folyó eljárás kimenetele vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyet érintő közokiratban foglalt jogügyletekre vagy jogviszonyokra vonatkozó előkérdés eldöntésétől függ, az említett bíróság joghatósággal rendelkezik e kérdés eldöntésére.
(2) A közokiratok elismerése azt jelenti, hogy azoknak tartalmukat illetően bizonyító erővel bírnak, valamint vonatkozik rájuk az érvényesség megdönthető vélelme.
(A 650/2012/EU rendelet 59. cikkének felel meg.)
Módosítás  99 Rendeletre irányuló javaslat 33 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az alaki követelményeknek megfelelően elkészített vagy közokiratként nyilvántartásba vett és valamely tagállam területén végrehajtható okiratot más tagállamok területén végrehajthatónak kell nyilvánítani a 44/2001/EK rendelet [38–57.] cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően.	(1) Az eredeti tagállamban végrehajtható közokiratot valamely más tagállamban bármely érdekelt fél kérelmére végrehajthatóvá kell nyilvánítani a 31b–31o. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően.
	(1a) A 31c. cikk (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a közokiratot kiállító hatóság bármely érdekelt fél kérelmére a 37c. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében meghatározott formanyomtatványon tanúsítványt állít ki.
(2) Az a bíróság, amely előtt a 44/2001/EK rendelet [43. és 44.] cikke alapján jogorvoslatot nyújtottak be, a végrehajthatóság megállapítását kizárólag abban az esetben utasítja el vagy vonja vissza, ha az okirat végrehajtása nyilvánvalóan ellentétes volna a megkeresett tagállam közrendjével.	(2) Az a bíróság, amely előtt a 31g. vagy 31h. cikk alapján jogorvoslatot nyújtottak be, a végrehajthatóság megállapítását kizárólag abban az esetben tagadja meg vagy vonja vissza, ha a közokirat végrehajtása nyilvánvalóan ellentétes lenne a végrehajtás helye szerinti tagállam közrendjével.
(A 650/2012/EU rendelet 60. cikkének felel meg.)
Módosítás  100 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A perbeli egyezségek elismerése és végrehajthatósága	A perbeli egyezségek végrehajthatósága
Az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban végrehajtható perbeli egyezséget valamely más tagállamban bármely érdekelt fél kérelmére el kell ismerni és végrehajthatóvá kell nyilvánítani a közokiratokra vonatkozókkal megegyező feltételek mellett. Az a bíróság, amely előtt a 44/2001/EK rendelet [42. vagy 44.] cikke alapján jogorvoslatot nyújtottak be, a végrehajthatóság megállapítását kizárólag abban az esetben utasítja el vagy vonja vissza, ha a perbeli egyezség végrehajtása nyilvánvalóan ellentétes volna a végrehajtás helye szerinti tagállam közrendjével.	(1) Az eredeti tagállamban végrehajtható perbeli egyezséget valamely más tagállamban bármely érdekelt fél kérelmére végrehajthatóvá kell nyilvánítani a 31b–31o. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően.
	(1a) A 31c. cikk (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában azon bíróság, amely az egyezséget jóváhagyta vagy amely előtt azt megkötötték, bármely érdekelt fél kérelmére a 37c. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében meghatározott formanyomtatványon tanúsítványt állít ki.
	(1b) Az a bíróság, amely előtt az 31g. vagy 31h. cikk alapján jogorvoslatot nyújtottak be, a végrehajthatóvá nyilvánítást kizárólag abban az esetben tagadja meg vagy vonja vissza, ha a perbeli egyezség végrehajtása nyilvánvalóan ellentétes a végrehajtás helye szerinti tagállam közrendjével.
(A 650/2012/EU rendelet 61. cikkének felel meg.)
Módosítás  101 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Harmadik személyekkel szembeni joghatások	Harmadik felek védelme
Módosítás  102 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Mindazonáltal valamely tagállam joga előírhatja, hogy az egyik házastárs csak akkor érvényesítheti a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot egy harmadik személlyel szemben, ha egyikük szokásos tartózkodási helye az adott tagállam területén található, és ha tiszteletben tartották az ezen állam joga által előírt bejegyzési és nyilvánossági feltételeket, kivéve, ha a harmadik személy ismerte vagy ismernie kellett volna a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot.	(2) A házastársak egyike és egy harmadik fél között fennálló jogviszonyban ugyanakkor a házastársak egyike sem érvényesítheti a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot, ha a harmadik féllel jogviszonyban álló házastárs és a harmadik fél szokásos tartózkodási helye egyazon államban található, amely azonban eltér attól az államtól, amelynek joga a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó. Ilyen esetben az utóbbi házastárs és a harmadik fél szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam joga alkalmazandó a házassági vagyonjogi rendszer harmadik felet érintő joghatásai tekintetében.
Módosítás  103 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az ingatlan helye szerinti tagállam joga a (2) bekezdésben szereplőhöz hasonló szabályt írhat elő az egyik házastárs és egy harmadik személy között ezen ingatlan tekintetében fennálló jogviszonyra.	(3) Az (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha:
	a) a harmadik fél ismerte vagy ismernie kellett volna a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot, vagy
	b) a harmadik fél és a harmadik féllel jogviszonyban álló házastárs szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga szerint a házassági vagyonjogi rendszer közzétételére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények teljesültek, vagy
	c) az ingatlan vagyontárgyakkal kapcsolatos ügyekben az ingatlan vagyontárgyak fellelhetőségi helye szerinti állam joga szerinti, az ingatlan javak tekintetében a házassági vagyonjogi rendszer közzétételére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények teljesültek.
Módosítás  104 Rendeletre irányuló javaslat -36 cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-36. cikk
	A szokásos tartózkodási hely
	(1) E rendelet alkalmazásában a társaságok és a jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli más szervezetek szokásos tartózkodási helye a központi ügyvezetés helye.
	A saját üzleti tevékenysége körében eljáró természetes személy szokásos tartózkodási helye e személy üzleti tevékenységének fő üzletviteli helye.
	(2) A fióktelep, képviselet vagy más telephely működése keretében létrejött jogviszony esetén, vagy ha a szerződés szerint a teljesítésre egy ilyen fióktelep, képviselet vagy más telephely kötelezett, úgy a szokásos tartózkodási helynek a fióktelep, képviselet vagy más telephely helye tekintendő.
	(3) A szokásos tartózkodási hely meghatározása szempontjából a lényeges időpont a jogviszony létrejöttének időpontja.
Indokolás
A rendelkezés különösen a harmadik felek védelmét célzó rendelkezésekre való tekintettel tűnik ésszerűnek. A „Róma I.” rendelet 19. cikkén alapul.
Módosítás  105 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a 31b. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott, végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmek és az ilyen kérelmekkel kapcsolatos határozatok ellen a 31g. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtott fellebbezések elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok és hatóságok neve és elérhetőségei;
(A 650/2012/EU rendelet 78. cikk (1) bekezdése a) pontjának felel meg.)
Módosítás  106 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bb) a 31h. cikkben említett, a jogorvoslat tárgyában hozott határozat megtámadására vonatkozó eljárások;
Módosítás  107 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a fenti rendelkezésekben bekövetkező utólagos változásokról.	(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás  108 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság megfelelő eszközök útján, vagyis a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat többnyelvű honlapján a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően közzétett információkat.	(3) A Bizottság megfelelő eszközök útján, különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat többnyelvű honlapján egyszerű módon a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően a részére megküldött információkat.
	A tagállamok biztosítják, hogy az ezen többnyelvű honlapon szereplő információk elérhetők legyenek bármely általuk létrehozott hivatalos honlapon keresztül, különösen azáltal, hogy a Bizottság honlapjára mutató linket helyeznek el rajta.
(A 650/2012/EU rendelet 78. cikk (3) bekezdésének felel meg.)
Módosítás  109 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A Bizottság tájékoztatási és képzési eszközt vezet be az illetékes bírósági tisztviselők és gyakorló jogászok számára, az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén működő interaktív honlap létrehozása révén, amely többek között a szakmai ismeretek és eljárások megosztását is szolgálja.
Módosítás  110 Rendeletre irányuló javaslat 37 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	37a. cikk
	A 2. cikk (1a) bekezdésében említett információkat tartalmazó jegyzék összeállítása és későbbi módosításai
	(1) A Bizottság a tagállamoktól kapott értesítések alapján összeállítja a 2. cikk (1a) bekezdésében említett egyéb hatóságok és jogi szakemberek jegyzékét.
	(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az említett jegyzékben szereplő információkban bekövetkezett későbbi változásokról. A Bizottság ennek megfelelően módosítja a jegyzéket.
	(3) A Bizottság a jegyzéket annak későbbi módosításaival együtt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
	(4) A Bizottság az (1) és (2) bekezdéssel összhangban közölt valamennyi információt bármely egyéb megfelelő eszközön – elsősorban a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózaton – keresztül közzéteszi.
(A 650/2012/EU rendelet 79. cikkének felel meg.)
Módosítás  111 Rendeletre irányuló javaslat 37 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	37b. cikk
	A 31c., 32., 33. és 34. cikkben említett tanúsítványok, bizonyítványok és formanyomtatványok kidolgozása és későbbi módosítása
	A Bizottság végrehajtási aktusok elfogadásával dolgozza ki, illetve a későbbiekben módosítja a 31c., 32., 33. és 34. cikkben említett tanúsítványokat, bizonyítványokat és formanyomtatványokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 37c. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.
(A 650/2012/EU rendelet 80. cikkének felel meg.)
Módosítás  112 Rendeletre irányuló javaslat 37 c cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	37c. cikk
	Bizottsági eljárás
	(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
	(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.
(A 650/2012/EU rendelet 81. cikkének felel meg.)
Módosítás  113 Rendeletre irányuló javaslat 39 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A III. fejezet rendelkezéseit csak azon házastársakra kell alkalmazni, akik e rendelet alkalmazásának megkezdése után kötöttek házasságot vagy jelölték ki a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogot.	(3) A III. fejezet rendelkezéseit csak azon házastársakra kell alkalmazni, akik e rendelet alkalmazásának megkezdése után:
	a) kötöttek házasságot vagy
	b) jelölték ki a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogot.
	Az [e rendelet alkalmazása megkezdésének időpontja] előtt megkötött, joghatóságra vonatkozó megállapodás is érvényes, amennyiben megfelel a III. fejezetben foglalt feltételeknek, vagy ha a hatályos nemzetközi magánjogi szabályok értelmében a jogválasztási megállapodás megkötésének időpontjában alkalmazandó jog értelmében érvényes.

INDOKOLÁS

A. A probléma

2007-ben[1] az EU-ban valamivel több mint minden hetedik házasság (16 millió) több tagállamot érintett[2], és ugyanez volt igaz valamivel több mint minden hetedik házasságkötésre (310 000) és házasságfelbontásra (137 000) is. 390 000 nemzetközi házasságnak vetett véget az egyik házastárs halála. Összesen kb. 637 000 olyan eset volt, amikor a határokon átnyúló vonatkozású házasságnak válás vagy haláleset vetett véget.

Mindezen esetekben vagyonjogi rendszerek felszámolására van szükség. Az érintettek bonyolult kérdésekkel szembesülnek, különösen az alkalmazandó jog és a bíróságok joghatósága tekintetében. Vagyonjogi kérdések merülnek fel a házasság alatti vagyonkezelés során is; emellett harmadik felek érintettsége is felmerülhet, például ingatlan- és hitelügyletek esetében.

A tagállamok házassági vagyonjoga rendkívül eltérő, ahogy a joghatóság szabályozása is. A gyakorlatban ezért fordulhat elő, hogy az egyik tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága ugyanazt az ügyet vagyonjogilag máshogy ítéli meg, mint egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága. Különösen jelentősebb vagyon esetében ennek a „bíróságra rohanás” lehet a következménye, azaz az adott fél ahhoz a bírósághoz fordul, amely a számára kedvezőnek ítélt vagyonjog alkalmazását ígéri. A jogilag tájékozottabb fél így egyértelműen előnybe kerül. Mindemellett összességében jelentős jogi bizonytalanság és költségkockázat is előáll.

B. A Bizottság javaslata

A Bizottság 2011 májusában két párhuzamos javaslatot terjesztett elő a házasságokra és a bejegyzett élettársi közösségekre vonatkozó vagyonjogi kérdéseket illetően, amelyek a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és az okiratok elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

Az előadó alapjában üdvözli a házassági vagyonjogi rendszerek területére vonatkozó javaslatot. A gyakorlatban lényegesen javítható a jogi helyzet az érintett házastársak szempontjából. Ez egybecseng a Parlament azon követelésével is, hogy a polgári igazságszolgáltatás terén alakítsanak ki „egyértelműbb és jobban hozzáférhető” eljárásokat[3]. A mobilitás növekedése miatt a jövőben még több házaspár válik érintetté.

Az előadó különösen fontosnak tekinti a jogbiztonságot és a szabályozás egyértelműségét, továbbá a szabályozás összhangját a más uniós jogi aktusokkal, különös tekintettel az öröklési jogról szóló rendeletre[4], illetőleg a „Brüsszel I.” rendeletre[5].

C. Jelentéstervezet

Az előadó a jelentéstervezetet a 2011. november 11-i munkadokumentumával[6] kapcsolja össze, és különösen a már említett polgári jogi eszközökre való tekintettel tesz átdolgozási javaslatokat.

1. Hatály és fogalommeghatározások

Az előadó számos módosítási javaslatot terjeszt elő a hatály pontosítását illetően. Különösen az egyéb jogterületekhez képesti elhatárolásnak kell egyértelműnek lennie. Nevezetesen:

-     a házasság úgynevezett „személyi aspektusait” a házassági vagyonjogi rendelet a hatály meghatározásakor nem említi, míg a bejegyzett élettársi közösségekre vonatkozó javaslat hatályából kifejezetten kizárják. Ésszerű olyan kiigazítást tenni, hogy a hatály ezekre is kiterjedjen.

-     az „ajándékozást” nem kellene kivonni a hatály alól, ha már az adásvétellel vegyes ajándékozást, a részben ellenérték fejében történő vagyonátruházást és a házasságon belüli juttatásokat szintén nem vonták ki alóla;

-     az öröklési jogtól való elhatárolás a megfelelő módosító javaslat révén egyértelműbbé válik;

-     a társasági jogi kérdésekre vonatkozó kivétel az öröklési jogról szóló rendeleten alapul;

-     javasoljuk kivonni a hatály alól – már pusztán a hatály összetettsége miatt is – az ellátások német jog szerinti kiegyenlítését és amennyiben léteznek, más tagállamok hasonló intézményeit is.

A dologi jogi kérdéseket illetően az előadó szorosan az öröklési jogról szóló rendeletben meghatározott megoldáshoz tartja magát. A korlátozott számban meghatározott („numerus clausus”) dologi jogokat az egyes tagállamok joga számára kell fenntartani, és ezért ki kell vonni a rendelet hatálya alól, ahogyan az azon jogok nyilvántartásba vételével, annak feltételeivel és joghatásaival kapcsolatos kérdéseket is, amelyek a lex rei sitae alá tartoznak. Hasonlóan szorosan követik az öröklési jogról szóló rendeletet a dologi jogok egymáshoz igazítását célzó javaslatok is. E téren a vagyoni rendszerekkel kapcsolatos ügyekben az öröklési joghoz hasonló szükségletek állnak fenn. Ahogyan azon a területen is, itt is elképzelhető, hogy egy dologi jogot – akár egy vagyonjogi rendszer felszámolása következtében – egy olyan tagállamban kell érvényesíteni, amelyben az nem ismert. Ésszerűnek tűnik az öröklési jogban talált kompromisszumos megoldást a vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekre is adaptálni.

Az előadó üdvözli, hogy a javaslat a „házasság” fogalmát illetően semleges marad, mivel néhány tagállamban a különböző nemű társakon túl ezt a fogalmat használják az azonos nemű társak kapcsolatára is. Javasolja, hogy ezt a vonatkozó preambulumbekezdés átfogalmazása révén tegyék még egyértelműbbé.

2. Joghatóság

A joghatósági szabályozás keretében javasolt módosítások túlnyomórészt technikai jellegűek.

Az előadó nem változtat azokon a feltételeken, amelyek mellett a vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyeket ugyanaz a bíróság vizsgálhatja meg, mint amely az öröklési ügyekkel foglalkozik. Házasság felbontásával kapcsolatos ügyekben javasolja előírni, hogy a házastársaknak el kell ismernie a joghatóságot az érintettek érdekének megfelelőbb védelme, illetve annak biztosítása érdekében, hogy azok a házasság felbontására hatáskörrel rendelkező bíróság joghatóságát elismerjék. Emellett a perbeli egyezségre vonatkozó rendelkezések kiegészültek az egyezség módozatait illetően. Ezenfelül az előadó javasolja, hogy a házastársak a gyakorlati szükségletüknek megfelelően lehetőséget kapjanak arra, hogy (absztrakt módon) azon tagállam bíróságainak joghatóságában állapodjanak meg, amelynek joga alkalmazandó.

Javasolja egy, a megjelenés alapján meghatározott joghatóságra vonatkozó rendelkezés beillesztését. Annak érdekében, hogy a kevésbé tájékozott házastársat megóvjuk a nem tudatos, számára kedvezőtlen és ezáltal nem kívánt joghatóság választásába való hallgatólagos beleegyezéstől, ésszerűnek tűnik előírni a megjelenésre és annak jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatást is.

A 6. cikkben foglalt szubszidiáris joghatósági szabály esetében az előadó egyértelműbb megfogalmazást javasolt. A forum necessitatis 7. cikkben foglalt szabályozását illetően egy preambulumbekezdésben kellene kikötni, hogy az csak rendkívüli, kivételes esetekre lehet érvényes.

Az előadó javasolja, hogy a 8–13. cikk rendelkezései nagymértékben az öröklési jogról szóló rendelethez igazodjanak. Az összehangolás azonban csak olyan mértéket ölthet, ami ésszerű: arra az esetre, ha ugyanazzal a követeléssel különböző tagállamok bíróságait keresték meg, a 12. cikk (2) bekezdése vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben fontos, hiszen ilyenkor gyakran sürgősséget kérnek. Ezért javasoljuk e rendelkezés megtartását.

3. Alkalmazandó jog

Az előadó támogatja a Bizottság által javasolt, „az alkalmazandó jog egységére” és az egyetemes alkalmazásra vonatkozó elveket.

Az alkalmazandó jog terjedelmének meghatározására pozitív listát javasol, amely – az öröklési jogról szóló rendelethez hasonlóan – példákat sorol fel azon kérdésekre, amelyek a rendelet alapján meghatározandó alkalmazandó jog hatálya alá tartoznak. Ez a gyakorló szakemberek gyakorta kinyilvánított óhajának felel meg, és megkönnyíti az alkalmazást.

a) Az alkalmazandó jog megválasztása

A joghatóságra vonatkozó megállapodáshoz fűzött módosítások célja a 16. és 18. cikk egyesítése a bizottsági javaslat strukturális és rendszerszerű gyengeségeinek kiküszöbölése érdekében.

Az alkalmazandó jog utólagos megváltoztatására a 18. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt védintézkedések megmaradnak, és egyértelműbb megfogalmazást nyertek. Alapvetően az alkalmazandó jog ex nunc hatályú megváltoztatásából indulnak ki, és megengedik az – akár részleges – visszamenőleges hatályt olyan megállapodás alapján, amely nem befolyásolja a korábbi jogcselekmények érvényességét, illetve harmadik felek jogait. Ez a megoldás biztosítja a legnagyobb rugalmasságot a házastársak számára, illetve a jogbiztonságot harmadik felek részére.

b) Az alkalmazandó jog meghatározása választás hiányában

Sor került a választás hiányában meghatározandó alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezés átdolgozására annak érdekében, hogy egyfelől például a jelentőséggel bíró időpontok tekintetében egyértelműbb megfogalmazást nyerjen, másfelől pedig jobban igazodjon a gyakorlati körülményekhez, például a házasságkötés helyének a közös legszorosabb kötelék meghatározása tekintetében való figyelmen kívül hagyása révén, mivel annak a gyakorlatban semmilyen jelentősége nincsen.

c) Egyebek

Az előadó javasolja az alaki követelményekre vonatkozó rendelkezések egyértelműbb megfogalmazását és átszerkesztését. A 19. cikk tárgya ennek nyomán csak a joghatóságra vonatkozó megállapodás, a 20. cikk pedig csak azt rögzíti, hogy az e rendelet értelmében vett házassági szerződésekre – azaz a házastársak vagy leendő házastársak között létrejött, a házassági vagyonjogi rendszerüket szabályozó megállapodásokra – ugyanezek az alaki előírások érvényesek.

Az előadó javasolja továbbá, hogy a 22. cikkben (imperatív rendelkezések) és a 23. cikkben (közrend) foglalt rendelkezések a vonatkozó mintákhoz igazodjanak, és ekképpen egyértelműbb megfogalmazást nyerjenek. Egy preambulumbekezdés hivatott egyértelművé tenni, hogy az imperatív rendelkezések alkalmazásának egyik fontos esete a családi otthon védelme és a használati jogosultság házastársak közötti szabályozásának kérdése.

3. Elismerés, végrehajthatóság és végrehajtás

Az előadó e téren az eljárások összetettsége miatt javasolja a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás fenntartását és következésképpen az öröklési jogról szóló rendelet megfelelő rendelkezéseinek átvételét. Mivel a vagyonjogban az öröklési tanúsítványnak nincs megfelelője, még nagyobb jelentőségűnek tűnik a tagállami okiratok elismerésének és végrehajthatóságának megfelelő és működőképes szabályozása.

• [1]  A számadatok a következő dokumentumból származnak: A Bizottság 2011. március 16-i szolgálati munkadokumentuma (Hatásvizsgálat), SEC(2011)0327.
• [2]  Vö. SEC(2011)0327, 12. o., I. melléklet.
• [3]  2009. november 25-i állásfoglalás (HL C 285E., 2010.10.21., 12. o.).
• [4]  Az Európai Parlament 2012. március 13-i jogalkotási állásfoglalása az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési tanúsítvány bevezetéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (P7_TA-PRO(2012)0068; PE-CONS 14/12., 2012. május 23.)
• [5]  A Tanács 2000.december 22-i 44/2000/EK rendelete (HL L 12., 2001.1.16., 1. o.); A Bizottság 2010. december 14-i javaslata (átdolgozás, COM(2010)0748). A 2012. június 1-i 10609/12. sz. tanácsi dokumentum.
• [6]  PE 475.882v01-00.

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (6.9.2012)

a Jogi Bizottság részére

a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0126 – C7‑0093/2011 – 2011/0059(CNS))

A vélemény előadója: Evelyne Gebhardt

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság javaslatának célja a jogalkotás és az alkalmazandó jog szabályozása, mivel kihatnak mind a házastársi vagyonnal kapcsolatos mindennapos ügyek kezelésére, mind pedig arra, hogy miként történjen a vagyoni eszközök megosztása határokon átnyúló helyzetekben, amikor a házastársi kapcsolat a házasság felbontása, különválás vagy elhalálozás miatt megszűnik. A Bizottság célja nagyobb jogbiztonság biztosítása a felek számára a párhuzamos eljárások megelőzése érdekében, valamint a felperesek azon gyakorlattól (az úgynevezett „forum shopping”) való eltántorítására, hogy ügyeiket a vélelmezésük szerint számukra kedvezőbb ítéletet hozó bíróság elé vigyék.

A házasság felbontása és a házastárs elhalálozása különbözőképpen kezelt körülmény. A házassági kapcsolatban élőknek meg kell egyezniük egymással abban, hogy a házasság felbontására irányuló eljárást lefolytató, illetve a különválást vagy a házasság semmisnek nyilvánítását kimondó joghatóság a válást követő vagyonjogi atásokkal is foglalkozhat, az öröklési ügyekben illetékes joghatóság pedig mindig rendelkezik jogi hatáskörrel e tekintetben, jóllehet némileg bizonytalan, hogy kizárólagos jogkörrel rendelkezik-e. Másképpen a joghatóság kapcsoló tényezők rangsorán alapszik

A 16. cikk újítást jelent, ugyanis lehetővé teszi a házastársak számára a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jog közös megállapodással történő megjelölését. Az előadó támogatja annak lehetőségét, hogy a házastársak az aktuális vagy múltbeli közös szokásos lakóhelyük szerinti tagállam, illetve az egyik házastárs állampolgársága szerinti tagállam joga között választhassanak. Ezenkívül az előadó szeretné, hogy a házastársak több lehetőséggel rendelkezzenek a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jog megválasztása tekintetében.

Emellett ügyelni kell arra, hogy a felek választása a tények és körülmények teljes ismeretében történjen, tehát mindkét házastárs megfelelő információkkal rendelkezzen döntésének konkrét következményeiről. Ebben a tekintetben el kell gondolkodni arról, hogy mi a legjobb mód annak biztosítására, hogy a joghatóságról való megállapodást aláíró felek teljes körű és megbízható információt kapjanak az aktus aláírása előtt. Az is fontos, hogy az információkhoz való hozzáférést a házastársak egyéni anyagi helyzetétől függetlenül biztosítsák. Biztosítani kell, hogy mindkét házastárs átfogó információt kapjon a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jog megválasztásából fakadó következményekről, mivel az egyes tagállamok alkalmazandó joga között nagy eltérések vannak.

Emellett mivel a jogszabályok módosulnak, előfordulhat, hogy az alkalmazandó jog megjelöléséről egy adott időpontban aláírt megállapodás már nem felel meg a felek jogos elvárásainak akkor, amikor hatását kifejti, mivel a szóban forgó állam jogszabályai időközben megváltoztak. Az előadó ezért üdvözli a Bizottság e tekintetben tett javaslatát, amely szerint a házassági kapcsolatban élő párok a házasság ideje alatt megállapodást köthetnek a házassági vagyonjogi helyzetüket szabályozó jog megváltoztatásáról, és e döntésüknek visszamenőleges hatályt adhatnak. Ugyanakkor itt is helyénvaló lenne a 16. cikkben foglalt választási lehetőségekkel megegyező választási lehetőségek felkínálása.

Amennyiben nem került sor az alkalmazandó jog megválasztására, ismét a kapcsoló tényezők rangsora lépne életbe, kezdve a szokásos lakhellyel, majd folytatva a közös állampolgársággal, és ezután következne a pár életében a legerősebb kötelékeket képviselő ország joga. Az előadó véleménye szerint a házasságkötés helyének önálló kritériumnak kell lennie, mivel egy országnak a felek által a házasságkötés helyéül történő megválasztása úgy tekintendő, hogy hajlandók elfogadni az adott ország jogát is.

A rendelet előírja, hogy a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog a házastársak ingó és ingatlan vagyontárgyainak összességére alkalmazandó, függetlenül attól, hogy azok hol találhatók

A javaslat tárgyát képező rendelet egységes eljárást ír elő a másik tagállamból származó, a házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó határozatok, közokiratok és perbeli egyezségek elismerésére és végrehajtására.

Az előadó üdvözli, hogy a joghatóságra, az alkalmazandó jogra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok követik az egyéb jogi eszközökben foglalt előzményeket. Az európai polgárok számára a javaslat valószínűleg tovább növeli az előnyöket, például a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog kiszámíthatósága és a vagyonjogi ügyekben hozott határozatok elismerésének és végrehajtásának biztosíthatósága következtében, amelyek eddig az egyes tagállamok nemzetközi magánjogi jogszabályai alá estek, és adott esetben a vagyoni jogok végrehajtásával kapcsolatos rendkívüli késedelmekhez és kiadásokhoz vezettek.

Az előadó végül rendkívül sajnálja, hogy házassági vagyonjogi rendszerekre, illetve a bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi hatásaira vonatkozóan két különböző rendeletre irányuló javaslat készült, valamint hogy ezek között lényegi különbségek állnak fenn- Az előadó szerint ez az elkülönítés kimeríti a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) E rendelet hatályának ki kell terjednie a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos valamennyi olyan polgári jogi kérdésre, amely a házastársak vagyonának mindennapi kezelését, valamint annak – a pár különválásából vagy a házastársak egyikének halálából fakadó – megosztását érinti.	(11) E rendelet hatályának ki kell terjednie a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos valamennyi olyan polgári jogi kérdésre, amely a házastársak vagyonának, ingóságainak és ingatlanjainak mindennapi kezelését, valamint annak – a pár különválásából vagy a házastársak egyikének halálából fakadó – megosztását érinti.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) E rendelet hatályának ki kell terjednie a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos valamennyi olyan polgári jogi kérdésre, amely a házastársak vagyonának mindennapi kezelését, valamint annak – a pár különválásából vagy a házastársak egyikének halálából fakadó – megosztását érinti.	(11) E rendelet hatályának ki kell terjednie a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos valamennyi olyan polgári jogi kérdésre, amely a házastársak vagyonának mindennapi kezelését, valamint annak – a pár különválásából, a házasság semmissé nyilvánításából, válásból vagy a házastársak egyikének halálából fakadó – megosztását érinti.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) A házastársak vagyonkezelésének megkönnyítése érdekében e rendelet – vagyonuk jellegétől és elhelyezkedésétől függetlenül – lehetővé teszi a házastársak számára a vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jog megválasztását azon jogok köréből, amelyhez tartózkodási helyük vagy közös állampolgárságuk alapján szoros kötelékek fűzik őket. E választás lehetőségével – a házasság megkötésekor és a házasság folyamán – bármikor élhetnek.	(19) A házastársak vagyonkezelésének megkönnyítése érdekében e rendelet – vagyonuk jellegétől és elhelyezkedésétől függetlenül – lehetővé teszi a házastársak számára a vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jog megválasztását azon jogok köréből, amelyhez tartózkodási helyük vagy közös állampolgárságuk alapján szoros kötelékek fűzik őket. E választás lehetőségével – a házasság megkötésekor, a házasság folyamán vagy után – bármikor élhetnek.
Indokolás
Mivel a házasság felbontására irányuló eljárásokra és a házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó határozatra nem szükségszerűen ugyanott és ugyanakkor kerül sor, az alkalmazandó jog megválasztásának ki kell terjednie a házasság utáni időre is.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Az alkalmazandó jog megválasztásának hiányában, valamint az előreláthatóság és jogbiztonság szükségességének összeegyeztetése érdekében – mindenek előtt figyelembe véve a házaspár tényleges élethelyzetét – e rendelet összehangolt kollíziós szabályokat vezet be rangsorolt kapcsoló tényezők alapján, ezzel lehetővé teszi a házastársak teljes vagyonára alkalmazandó jog meghatározását. Így tehát a házastársak házasságkötést követő első közös szokásos tartózkodási helye képei az első kapcsoló tényezőt, a házastársak házasságkötéskor közös állampolgársága szerinti jog előtt. Amennyiben egyetlen kapcsoló tényező sem volt alkalmazható, illetve a házasságkötéskor kettős állampolgársággal rendelkező párok első közös szokásos tartózkodási helyének hiányában, harmadik kapcsoló tényezőként azon tagállam jogát kell alkalmazni, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt, főleg a házasságkötés helyét. Meg kell jegyezni, hogy e szoros kötelékeket a házasság létrejöttekor kell figyelembe venni.	(21) Az alkalmazandó jog megválasztásának hiányában, valamint az előreláthatóság és jogbiztonság szükségességének összeegyeztetése érdekében – mindenek előtt figyelembe véve a házaspár tényleges élethelyzetét – e rendelet összehangolt kollíziós szabályokat vezet be rangsorolt kapcsoló tényezők alapján, ezzel lehetővé teszi a házastársak teljes vagyonára alkalmazandó jog meghatározását. Így tehát a házastársak házasságkötést követő első közös szokásos tartózkodási helye képei az első kapcsoló tényezőt, a házastársak házasságkötéskor közös állampolgársága szerinti jog előtt. Amennyiben egyetlen kapcsoló tényező sem volt alkalmazható, illetve a házasságkötéskor kettős állampolgársággal rendelkező párok első közös szokásos tartózkodási helyének hiányában, harmadik kapcsoló tényezőként azon tagállam jogát kell alkalmazni, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt.
Indokolás
Minden egyes esetben egyedi körülményeket kell figyelembe venni „a legszorosabb kötelékek” megállapítása érdekében. Tekintettel arra, hogy a házasságkötés helyét általában az alkalmazandó jogtól eltérő okokból választják, nincs értelme hangsúlyozni e választás valószínűsítését.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) A „szokásos tartózkodási hely” kifejezés jelentését e rendelet céljával összhangban kell értelmezni. A jelentését a bírónak kell eseti jelleggel meghatároznia a tényállás alapján. E kifejezés nem a nemzeti jog szerinti fogalomra utal, hanem egy önálló uniós jogi fogalomra.
Indokolás
A szokásos tartózkodási hely meghatározását úgy kell megadni, hogy az önkényes értelmezés lehetőleg elkerülhető legyen. Természetesen a bíróságnak a meghatározás alkalmazása előtt minden releváns tényt meg kell vizsgálnia.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Tekintettel a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog megválasztásának fontosságára, a rendeletnek bizonyos garanciákkal kell biztosítania, hogy a házastársak vagy leendő házastársak tudatában vannak választásuk következményeinek. Az alkalmazandó jog megválasztása a választott állam joga, vagy az aktus kiállításának helye szerinti állam joga által a házassági szerződésre előírt formában történik, de mindenképpen írásban, keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva. Továbbá, tiszteletben kell tartani a választott állam joga, vagy az aktus kiállításának helye szerinti állam joga által az ilyen szerződések érvényességét, nyilvánosságát vagy bejegyzését illetően előírt további alaki szabályokat.	(24) Tekintettel a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog megválasztásának fontosságára, a rendeletnek bizonyos garanciákkal kell biztosítania, hogy a házastársak vagy leendő házastársak tudatában vannak választásuk következményeinek. Az alkalmazandó jog megválasztása vagy a választott állam joga, vagy az aktus kiállításának helye szerinti állam joga által a házassági szerződésre előírt formában történik, de mindenképpen írásban, keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva. Továbbá, tiszteletben kell tartani a választott állam joga, vagy az aktus kiállításának helye szerinti állam joga által az ilyen szerződések érvényességét, nyilvánosságát vagy bejegyzését illetően előírt további alaki szabályokat.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket, különösen a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint (9. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk), a megkülönböztetés valamennyi formájának tilalmát (21. cikk), valamint a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot (47. cikk). A tagállamok bíróságainak e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazni ezt a rendeletet.	(32) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket, különösen a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint (9. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk), a törvény előtti egyenlőséget (20. cikk), a megkülönböztetés valamennyi formájának tilalmát (21. cikk), a nők és a férfiak közötti egyenlőséget (23. cikk), valamint a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot (47. cikk). A tagállamok bíróságainak az Alapjogi Chartában foglalt e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazni ezt a rendeletet, különös tekintettel a törvény előtti egyenlőségre, a nemen vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmára, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőségre.
Indokolás
Az előadó elismeri a Bizottság által az alapvető jogok tekintetében végzett hatásvizsgálat eredményeit, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a rendelet bíróságok általi alkalmazása során különös figyelmet kell szentelni a megkülönböztetésmentesség (az Alapjogi Charta 20. cikke), valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség (21. cikk) elveinek.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket, különösen a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint (9. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk), a megkülönböztetés valamennyi formájának tilalmát (21. cikk), valamint a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot (47. cikk). A tagállamok bíróságainak e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazni ezt a rendeletet.	(32) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket, különösen a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint (9. cikk), a tulajdonhoz való jogot (17. cikk), a törvény előtti egyenlőséget (20. cikk), a megkülönböztetés valamennyi formájának tilalmát (21. cikk), a nők és a férfiak közötti egyenlőséget (23. cikk), a fiatalkorúak jogait (24. cikk), valamint a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot (47. cikk). A tagállamok bíróságainak e jogok és elvek tiszteletben tartásával kell alkalmazni ezt a rendeletet.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 2201/2003/EK rendelet alkalmazásában a házasság felbontására, különválásra, vagy a házasság érvényesítésére vonatkozó keresettel megkeresett tagállami bíróságok – a házastársak beleegyezése esetén – hatáskörrel rendelkeznek a keresettel kapcsolatos házassági vagyonjogi rendszert érintő kérdések elbírálására is.	A 2201/2003/EK rendelet alkalmazásában a házasság felbontására, különválásra, vagy a házasság érvényesítésére vonatkozó keresettel megkeresett tagállami bíróságok – a házastársak beleegyezése esetén – hatáskörrel rendelkeznek a házassági vagyonjogi rendszert érintő kérdések elbírálására is.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 2201/2003/EK rendelet alkalmazásában a házasság felbontására, különválásra, vagy a házasság érvényesítésére vonatkozó keresettel megkeresett tagállami bíróságok – a házastársak beleegyezése esetén – hatáskörrel rendelkeznek a keresettel kapcsolatos házassági vagyonjogi rendszert érintő kérdések elbírálására is.	A 2201/2003/EK rendelet alkalmazásában a házasság felbontására, különválásra, vagy a házasság érvényesítésére vonatkozó keresettel megkeresett tagállami bíróságok – a házastársak beleegyezése esetén – hatáskörrel rendelkeznek a keresettel kapcsolatos házassági vagyonjogi rendszert érintő kérdések elbírálására is. A házastársak közötti, vagyoni kérdésekről kötött megállapodás nem sértheti a fiatalkorú gyermekek érdekeit.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E beleegyezésüket bármikor – az eljárás folyamán is – megadhatják. Amennyiben még az eljárás előtt beleegyezésüket adják, azt írásban kell megtenni keltezéssel, valamint a felek aláírásával ellátva.	E beleegyezésüket bármikor – az eljárás folyamán is – megadhatják. E beleegyezést írásban kell megtenni keltezéssel, valamint a felek aláírásával ellátva.
Indokolás
Mivel a házasság felbontására irányuló eljárásokra és a házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó határozatra nem szükségszerűen ugyanott és ugyanakkor kerül sor, az alkalmazandó jog megválasztásának ki kell terjednie a házasság utáni időre is.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 3. és 4. cikkben említett eseteken kívül, a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos ügyben azon tagállam bíróságai járhatnak el,	(1) A 3. és 4. cikkben említett eseteken kívül, a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos ügyben azon tagállam bíróságai járhatnak el (csökkenő sorrendben), amelyek:
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) amelynek az alperes az állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében ahol szokásos lakhellyel rendelkezik.
Indokolás
A 3. és 4. cikkben említett esetektől eltérő esetekben a joghatóság kiterjesztése a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos ügyekben lefolytatott eljárási szabályokra az ezen javaslat 6. és 7. cikkeinek kevésbé gyakori alkalmazásához vezet.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E beleegyezésüket bármikor – az eljárás folyamán is – megadhatják. Amennyiben még az eljárás előtt beleegyezésüket adják, azt írásban kell megtenni keltezéssel, valamint a felek aláírásával ellátva.	E beleegyezésüket bármikor – az eljárás folyamán is – megadhatják. E beleegyezést írásban kell megtenni keltezéssel, valamint a felek aláírásával ellátva.
Indokolás
Jogbiztonsági okokból az 5. cikkel összhangban adott minden beleegyezést írásban kell megtenni keltezéssel, valamint a felek aláírásával ellátva.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 16., 17. és 18. cikk értelmében a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog a házastársak teljes vagyonára alkalmazandó.	A 16., 17. és 18. cikk értelmében a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog a házastársak teljes vagyonára, ingóságaira és ingatlanjaira alkalmazandó, bárhol is helyezkedjenek el azok.
Indokolás
Hivatkozás az egységes rendszer választására, amely lehetővé teszi, hogy a házastársak vagyonával kapcsolatos valamennyi kérdést egyetlen eljárásban rendezzék.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) azon állam joga, amelyben a házasságot kötötték, vagy
Indokolás
A házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog elismert választható lehetőségévé kell tenni annak az államnak a jogát is, amelyben a házasságot kötötték.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cb) azon állam joga, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, vagy
Indokolás
A házastársaknak a javaslat hatályán belül alkalmazandó jog tekintetében széles választási lehetőséget kell nyújtani.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – c c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cc) azon állam joga, amelyben a legutolsó szokásos tartózkodási hely található, vagy
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – c d pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cd) azon állam joga, amelyben a házastársak házasságkötés utáni első közös szokásos tartózkodási helye található.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	a „szokásos tartózkodási hely” fogalma a kérdéses személy rendes lakóhelyét jelenti.
Indokolás
A szokásos tartózkodási hely meghatározását úgy kell megadni, hogy az önkényes értelmezés lehetőleg elkerülhető legyen. Természetesen a bíróságnak a meghatározás alkalmazása előtt minden releváns tényt meg kell vizsgálnia.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben a házastársak nem élnek a jogválasztás lehetőségével, a házassági vagyonjogi rendszerre az alábbi jogot kell alkalmazni:	(1) Amennyiben a házastársak nem élnek a jogválasztás lehetőségével, a házassági vagyonjogi rendszerre az alábbi jogot kell alkalmazni, csökkenő sorrendben:
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) azon állam jogát, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt, főleg a házasságkötés helyét.	c) azon állam jogát, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt, illetve, ha az alkalmazandó jog nem megállapítható.
Indokolás
Minden egyes esetben egyedi körülményeket kell figyelembe venni „a legszorosabb kötelékek” megállapítása érdekében. Tekintettel arra, hogy a házasságkötés helyét általában az alkalmazandó jogtól eltérő okokból választják, nincs értelme hangsúlyozni e választás valószínűsítését.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) annak az államnak a joga, amelyben a házasságot kötötték;
Indokolás
A házasságkötés országának a felek általi megválasztását arra való utalásnak lehet tekinteni, hogy valószínűleg elfogadják az adott ország törvényeit.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) a „szokásos tartózkodási hely” fogalma a kérdéses személy rendes lakóhelyét jelenti.
Indokolás
A szokásos tartózkodási hely meghatározását úgy kell megadni, hogy az önkényes értelmezés lehetőleg elkerülhető legyen. Természetesen a bíróságnak a meghatározás alkalmazása előtt minden releváns tényt meg kell vizsgálnia.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A házastársak a házasság ideje alatt bármikor kérhetik, hogy házassági vagyonjogi rendszerükre az addig alkalmazott jog helyett egy másik jogot alkalmazzanak. Csak az alábbi jogok egyikét jelölhetik ki:	A házastársak a házasság ideje alatt bármikor kérhetik, hogy házassági vagyonjogi rendszerükre az addig alkalmazott jog helyett egy másik jogot alkalmazzanak. Az e rendelet 16. cikkében felsorolt jogok közül kizárólag egyet jelölhetnek ki.
a) azon állam joga, ahol az egyik házastárs e választás megtételekor szokásos tartózkodási helye található,
b) azon tagállam joga, amelynek állampolgárságával az egyik házastárs e választás megtételekor rendelkezik.
Indokolás
Amikor a házastársak megváltoztatják a vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogot, akkor ugyanazokkal a választási lehetőségekkel kell rendelkezniük, mint amelyek a vagyonjogi rendszer eredeti megválasztásáról rendelkező 16. cikkben szerepelnek.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben a házastársak nem fejezik ki ezzel ellentétes szándékukat, a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jognak a házasság ideje alatt történő megváltoztatása csak a jövőre nézve van kihatással.	Amennyiben a házastársak másképpen nem rendelkeznek, a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jognak a házasság ideje alatt történő megváltoztatása csak a jövőre nézve van kihatással.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés ellenére a választásnak kifejezettnek kell lennie, és írásban kell készülnie keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva.	(2) Az (1) bekezdés ellenére a választásnak kifejezettnek kell lennie, és írásban kell készülnie keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva, valamint hitelesítve, továbbá közös akaratukat kifejezve.
Indokolás
Mindkét fél védelme érdekében annak biztosítása céljából, hogy a döntést közös megegyezéssel hozzák meg.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Továbbá, ha az a tagállam, amelyben a két házastárs az (1) bekezdésben említett választás megtételekor közös szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, további alaki feltételeket ír elő a házassági szerződésre vonatkozóan, e feltételeket tiszteletben kell tartani.	(3) Ha az (1) bekezdésben említett tagállam joga további alaki feltételeket ír elő a házassági szerződésre vonatkozóan, e feltételeket tiszteletben kell tartani.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés ellenére a házassági szerződésnek írásban kell készülnie keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva.	(2) Az (1) bekezdés ellenére a házassági szerződésnek írásban kell készülnie keltezéssel, a házastársak aláírásával ellátva és hitelesítve, továbbá közös akaratukat kell kifejeznie.
Indokolás
Mindkét fél védelme érdekében annak biztosítása céljából, hogy a döntést közös megegyezéssel hozzák meg.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
22. cikk	törölve
Imperatív rendelkezések
Indokolás
Az e cikk által lehetővé tett kivételek köre elvileg korlátlan, és megengedi a tagállamoknak, hogy a rendeletben foglalt bármely rendelkezéstől eltekintsenek. Mivel a 23. cikk már előírja a különleges esetekben alkalmazandó, a közrendre vonatkozó kivételt, így ez a cikk törlendő.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság megfelelő eszközök útján, vagyis a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat többnyelvű honlapján a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően közzétett információkat.	(3) A Bizottság megfelelő eszközök útján, egyszerű módon a nyilvánosság rendelkezésére bocsát minden információt egy olyan többnyelvű internetes honlapon, amely a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat többnyelvű honlapjához kapcsolódik, biztosítva, hogy az élet- és házastársak tájékozott módon gyakorolhassák jogaikat.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A Bizottság tájékoztatási és képzési eszközt vezet be az illetékes bírósági tisztviselők és gyakorló jogászok számára, az Unió valamennyi hivatalos nyelvén működő interaktív honlap létrehozása révén, amely többek között a szakmai ismeretek és eljárások megosztását is szolgálja.

ELJÁRÁS

Cím	A házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos határozatok
Hivatkozások	COM(2011)0126 – C7-0093/2011 – 2011/0059(CNS)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 10.5.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 10.5.2011
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Evelyne Gebhardt 24.5.2011
Vizsgálat a bizottságban	21.3.2012	3.9.2012
Az elfogadás dátuma	3.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	45 4 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Philipp Albrecht, Edit Bauer, Simon Busuttil, Philip Claeys, Carlos Coelho, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Ioan Enciu, Frank Engel, Cornelia Ernst, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford, Monica Luisa Macovei, Véronique Mathieu, Anthea McIntyre, Louis Michel, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Rui Tavares, Nils Torvalds, Axel Voss, Renate Weber, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Auke Zijlstra
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Anna Maria Corazza Bildt, Cornelis de Jong, Evelyne Gebhardt, Monika Hohlmeier, Franziska Keller, Ádám Kósa, Marian-Jean Marinescu, Antonio Masip Hidalgo, Jan Mulder, Raül Romeva i Rueda, Glenis Willmott
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Justas Vincas Paleckis, Iuliu Winkler

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (7.5.2012)

a Jogi Bizottság részére

a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0126 – C7‑0093/2011 – 2011/0059(CNS))

A vélemény előadója: Marina Yannakoudakis

RÖVID INDOKOLÁS

Bevezetés

A személyek uniós tagállamokon belüli mobilitásának fokozódásával természetes módon megnőtt az olyan eltérő állampolgárságú felek házasságainak száma, ahol a pároknak több tulajdonuk is van. Ezenkívül a halál időpontjában eltérő tagállamokban tartózkodó párok nehézségekkel szembesülhetnek vagyoni eszközeik helyzetével kapcsolatosan, amikor azok több különböző jogrendszer hatálya alá tartoznak.

Becslések szerint „2007-ben az egész EU területén bekövetkezett 1 040 000 válás közül az eltérő állampolgárságú házastársak közötti válások száma 140 000 volt (13%)”[1]. Ezért alapvető fontosságú annak tisztázása, hogy ilyen válások esetében melyik tagállam joga legyen alkalmazandó a házastársak vagyonára.

Ezt a véleményt a FEMM bizottság készítette, és elvárja a kiszolgáltatottabb házastárs védelmét, ugyanakkor elismeri a férfiak és nők törvény előtti egyenlőségét is. A vélemény fő célkitűzése a nők tudatosságának növelése, hogy amennyiben szembe kell nézniük a házassági vagyonjogi rendszer jogi következményeivel, az elkerülhetetlenül nehéz helyzetben is megalapozott és elfogulatlan döntéseket tudjanak hozni. A vélemény gyakorlati megoldásokat javasol a házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozóan, ugyanakkor fenntartja a tagállamok szuverén jogrendszereinek tiszteletben tartását.

Fogalommeghatározás és hatály

Az előadó megjegyzi, hogy a „házassági vagyonjogi rendszer” meghatározása a különböző uniós országokban eltérő. Ezért rendkívül fontos elkülöníteni azon vagyoni eszközök körét, melyekre a javaslat kiterjed. Egyes tagállamokban például a tartásdíjak a házassági vagyonjogi rendszer hatálya alá tartoznak, míg másokban nem.

Az előadó tudatában van annak, hogy a bizottsági szövegtervezet hatálya csak a házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozik, a bejegyzett élettársi kapcsolatokat pedig egy különálló, de kapcsolódó bizottsági javaslat vizsgálja[2]. Az előadó azonban szeretné kiemelni, hogy valamennyi uniós polgárt ugyanaz az egyenlőség és ugyanazok a jogok illetik meg, függetlenül a kapcsolat jellegétől, ugyanakkor kellő figyelemmel az egyes tagállamok nemzeti jogszabályaira.

A főbb kihívások

Ez a vélemény két különböző esetet vizsgál fő kihívásként. Az első eset a házastárs halála, a második pedig a válás. Mindkét esetet bonyolítja a szubszidiaritás elve, mivel az egyes tagállamok házassági vagyonjogi rendszereire néha két- vagy többoldalú egyezmények vonatkoznak. Ez sokszínűséget eredményezett a tagállamok jogrendszereiben, melynek tiszteletben tartását és fenntartását kéri az előadó a Bizottság javaslatának igen szűk hatáskörén belül.

A vélemény elkészítésekor az előadó szem előtt tartotta, hogy nem minden tagállam sorakozott fel ezen irányelvtervezet mögött, ezért élt a remény, hogy akik nem sorakoztak fel mögé, azok számára a javaslat lehetővé teszi álláspontjuk felülvizsgálatát. Ezenkívül a tagállamoknak nem sikerült egyértelműen megállapodniuk az öröklésről és a végrendeletekről szóló kapcsolódó bizottsági javaslatról[3], amelyet jelenleg a Tanács vizsgál.

A kiszolgáltatott házastárs és/vagy harmadik felek támogatása

Az előadó megérti, hogy a válás során a nők néha, de nem feltétlenül minden esetben a kiszolgáltatottabb házastársak, mivel gyakran a férfiak a pénzügyi jövedelem fő forrásai a házasságban és/vagy családi egységben. Ennélfogva az előadó azt kéri, hogy e nehéz időkben megfelelően támogassák a nőket. Ezenkívül védelmet kell nyújtani harmadik feleknek is, különösen eltartott gyermekek esetén. E megközelítéssel összhangban külön figyelmet kell szentelni a családi otthonnak, megtiltva e vagyoni eszköz eladását mindaddig, amíg az illetékes bíróság ítéletet nem hoz, hogy a kiszolgáltatott házastársnak és eltartottjainak biztosan tető legyen a feje fölött.

Az Európai Bizottság javaslata foglalkozik a tulajdonjogok kérdésével válás esetén, és rugalmasan biztosítja a házastársak számára annak a házassági vagyonjogi rendszernek az elfogadását, amely alatt közös megegyezés érhető el. Amennyiben viszont nincs ilyen megállapodás, a javaslatnak a gyengébb felet kell védenie, és figyelembe kell vennie a házasságon belüli változó körülményeket.

A házastárs halála esetén

Az előadó véleménye szerint probléma abban az esetben merül fel, amikor az egyik házastárs elhalálozik, a túlélő házastárs viszont nem választhatja meg, hogy milyen jogszabályok legyenek alkalmazandók. Ezekkel a kérdésekkel a fent említett, öröklésről és végrendeletekről szóló jelentéstervezet foglalkozik, de amennyiben nincs érvényes végrendelet, meg kell próbálni biztosítani a túlélő házastárs védelmét, és rugalmasan, a túlélő házastárs kívánságait figyelembe véve kell kezelni a vagyont.

Adózás

A vagyoni eszközök utáni adózás kérdésének tagállami hatáskörben kell maradnia, mivel a szokásos tartózkodási hely kritériuma határozza meg a joghatóságot. Ugyanakkor nem minden tagállam rendelkezik érvényes két- vagy többoldalú adóügyi megállapodással, ami azt jelenti, hogy amennyiben az egyik házastárs elhalálozik, meg kell bizonyosodni arról, hogy nem kerül sor kettős adózásra.

MÓDOSÍTÁSOK

a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) E rendelet hatályának ki kell terjednie a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos valamennyi olyan polgári jogi kérdésre, amely a házastársak vagyonának mindennapi kezelését, valamint annak – a pár különválásából vagy a házastársak egyikének halálából fakadó – megosztását érinti.	(11) E rendelet hatályának ki kell terjednie a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos valamennyi olyan polgári jogi kérdésre, amely a házastársak vagyonának mindennapi kezelését, valamint annak – a pár különválásából, válásból vagy a házastársak egyikének halálából fakadó – megosztását érinti.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Az alkalmazandó jog megválasztásának hiányában, valamint az előreláthatóság és jogbiztonság szükségességének összeegyeztetése érdekében – mindenek előtt figyelembe véve a házaspár tényleges élethelyzetét – e rendelet összehangolt kollíziós szabályokat vezet be rangsorolt kapcsoló tényezők alapján, ezzel lehetővé teszi a házastársak teljes vagyonára alkalmazandó jog meghatározását. Így tehát a házastársak házasságkötést követő első közös szokásos tartózkodási helye képei az első kapcsoló tényezőt, a házastársak házasságkötéskor közös állampolgársága szerinti jog előtt. Amennyiben egyetlen kapcsoló tényező sem volt alkalmazható, illetve a házasságkötéskor kettős állampolgársággal rendelkező párok első közös szokásos tartózkodási helyének hiányában, harmadik kapcsoló tényezőként azon tagállam jogát kell alkalmazni, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt, főleg a házasságkötés helyét. Meg kell jegyezni, hogy e szoros kötelékeket a házasság létrejöttekor kell figyelembe venni.	(21) Az alkalmazandó jog megválasztásának hiányában, valamint az előreláthatóság és jogbiztonság szükségességének összeegyeztetése érdekében – mindenek előtt figyelembe véve a házaspár tényleges élethelyzetét – e rendelet összehangolt kollíziós szabályokat vezet be rangsorolt kapcsoló tényezők alapján, ezzel lehetővé teszi a házastársak teljes vagyonára alkalmazandó jog meghatározását. Így tehát a házastársak házasságkötést követő első közös szokásos tartózkodási helye képei az első kapcsoló tényezőt, a házastársak házasságkötéskor közös állampolgársága szerinti jog előtt. Amennyiben egyetlen kapcsoló tényező sem volt alkalmazható, illetve a házasságkötéskor kettős állampolgársággal rendelkező párok első közös szokásos tartózkodási helyének hiányában, harmadik kapcsoló tényezőként azon tagállam jogát kell alkalmazni, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt. Meg kell jegyezni, hogy e szoros kötelékeket a házasság létrejöttekor kell figyelembe venni.
Indokolás
Sok pár külföldre utazhat házasságot kötni, ami bizonytalan hatással járna a „legszorosabb kötelék” kritériuma vonatkozásában.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) Előfordulhat, hogy a kiszolgáltatott házastárs adott körülmények, például gazdasági vagy pénzügyi függőség, fizetésbeli különbség, az információkhoz vagy jogi tanácsadáshoz való hozzáférés hiánya, vagy betegséggel vagy családon belüli erőszakkal összefüggő körülmények miatt nem tud szabadon és méltányosan dönteni a házastársi vagyon vonatkozásában.
Indokolás
A jogválasztási lehetőség hiányával már foglalkozik a házastársi vagyonjogról szóló javaslat (21) preambulumbekezdése. Mivel a javaslat szabályokat ír elő arra az esetre, ha a házastársak nem választanak alkalmazandó jogot, a javasolt módosítás csak néhány olyan körülményt említ, amikor nem lehetséges az alkalmazandó jog megválasztása. Emiatt törlésre került a preambulumbekezdés eredeti szövegéből a „jogválasztási lehetőség hiányában” rész.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Tekintettel a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog megválasztásának fontosságára, a rendeletnek bizonyos garanciákkal kell biztosítania, hogy a házastársak vagy leendő házastársak tudatában vannak választásuk következményeinek. Az alkalmazandó jog megválasztása a választott állam joga, vagy az aktus kiállításának helye szerinti állam joga által a házassági szerződésre előírt formában történik, de mindenképpen írásban, keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva. Továbbá, tiszteletben kell tartani a választott állam joga, vagy az aktus kiállításának helye szerinti állam joga által az ilyen szerződések érvényességét, nyilvánosságát vagy bejegyzését illetően előírt további alaki szabályokat.	(24) Tekintettel a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog megválasztásának fontosságára, a rendeletnek bizonyos garanciákkal kell biztosítania, hogy a házastársak vagy leendő házastársak tudatában vannak választásuk következményeinek, ideértve az ingyenes jogi tanácsadást is, ha a házastársak egyike pénzügyi nehézségekkel küzd. Az alkalmazandó jog megválasztása a választott állam joga, vagy az aktus kiállításának helye szerinti állam joga által a házassági szerződésre előírt formában történik, de mindenképpen írásban, keltezéssel, a házastársak aláírásával ellátva és hitelesítve. A kiszolgáltatott házastárs vagy jövendőbeli házastárs megfelelő védelmének biztosítása érdekében az alkalmazandó jog megválasztása előtt a házastársakat egy jogásznak külön-külön előzetesen tájékoztatnia kell e választás jogkövetkezményeiről. Továbbá, tiszteletben kell tartani a választott állam joga, vagy az aktus kiállításának helye szerinti állam joga által az ilyen szerződések érvényességét, nyilvánosságát vagy bejegyzését illetően előírt további alaki szabályokat.
Indokolás
A házastársak független jogi tanácshoz való hozzáférése elvileg lehetővé tesz egy olyan önálló és megalapozott választást, amely védelmet biztosít az esetleg kiszolgáltatott helyzetbe kerülő házastársnak.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 24 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(24a) A nemzetközi vonatkozásokkal bíró házasság feleinek vagy jövendőbeli feleinek előzetesen hozzá kell férniük a házassági vagyonjogi rendszer megválasztásának következményeivel kapcsolatos információkhoz, és tájékoztatást kell kapniuk azokról a jogászokról, akikkel a házassági vagyonjogi rendszerről való döntés meghozatala előtt kétség vagy kiszolgáltatott helyzet esetén konzultálni lehet. A házassági vagyonjogi rendszerekre vonatkozó információkat bele lehet foglalni egy házastársak részére készülő csomagba, melyet a házastársak igény szerint kézhez kaphatnak, amikor a nemzeti rendszernek megfelelően kapcsolatba lépnek nagykövetségükkel, illetve nemzeti vagy helyi hatóságaikkal. A nemzetközi vonatkozásokkal bíró házasság feleit külön-külön előre tájékoztatni kell a házassági vagyonjogi rendszer megválasztásának előnyeiről, amikor külföldön ingatlant vásárolnak. Minden esetben fenn kell tartani a tagállamok nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályait.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Kivételes körülmények között, közérdekű megfontolások alapján a tagállami bíróságok számára lehetővé kell tenni a külföldi jog figyelmen kívül hagyását, ha valamely konkrét esetben annak alkalmazása nyilvánvalóan ellentétes lenne az eljáró bíróság országának közrendjével. A bíróságok azonban nem alkalmazhatják a közrendre vonatkozó kivételt egy másik tagállam jogának figyelmen kívül hagyására, vagy egy másik tagállamban hozott határozat, ott kiállított közokirat, létrejött perbeli egyezség elismerésének vagy végrehajtásának megtagadására, ha a közrendre vonatkozó kivétel alkalmazása ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával, különösen annak a megkülönböztetés valamennyi formáját tiltó 21. cikkével.	(25) Kivételes körülmények között, közérdekű megfontolások alapján a tagállami bíróságok számára lehetővé kell tenni a külföldi jog figyelmen kívül hagyását, ha valamely konkrét esetben annak alkalmazása nyilvánvalóan ellentétes lenne az eljáró bíróság országának közrendjével. A bíróságok azonban nem alkalmazhatják a közrendre vonatkozó kivételt egy másik tagállam jogának figyelmen kívül hagyására, vagy egy másik tagállamban hozott határozat, ott kiállított közokirat, létrejött perbeli egyezség elismerésének vagy végrehajtásának megtagadására, ha a közrendre vonatkozó kivétel alkalmazása ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával, különösen annak a megkülönböztetés valamennyi formáját tiltó 21. cikkével és a nők és férfiak közötti egyenlőség valamennyi területen történő biztosítását előíró 23. cikkével.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a következőkre:	(3) Az egyensúlyra és a tisztességre vonatkozó megfontolások sérelme nélkül, e rendelet hatálya nem terjed ki a következőkre:
Indokolás
Néhány tagállamban a vagyoni eszközöket együttesen, egyetlen kérdéskörként kezelik, figyelembe véve az egyensúlyt és a tisztesség szándékát a két házastárs védelme során, mivel általában a nő az, aki adott esetben nagyobb valószínűséggel a gyermekek elsődleges gondozója. Más tagállamokban az egyes vagyoni eszközöket külön-külön ítélik meg.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) nyugdíjjogosultságok, hacsak az alkalmazandó nemzeti jog elő nem írja, hogy a házasság ideje alatt szerzett nyugdíjjogosultságot válás esetén fel kell osztani.
Indokolás
Amennyiben a vagyoni eszközökről külön-külön ítélnek, amint azt a Bizottság javaslata körvonalazza, meg kell vizsgálni azt is, hogy a javasolt irányelv hatályából kizárják a családtagoktól származó ajándékokat, a nyugdíjjogosultságokat, a biztosítási kötvényeket és a nyugdíjalapokat.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés – f b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fb) biztosítási kötvények és nyugdíjalapok.
Indokolás
Amennyiben a vagyoni eszközökről külön-külön ítélnek, amint azt a Bizottság javaslata körvonalazza, meg kell vizsgálni azt is, hogy a javasolt irányelv hatályából kizárják a családtagoktól származó ajándékokat, a nyugdíjjogosultságokat, a biztosítási kötvényeket és a nyugdíjalapokat.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) „házassági szerződés”: valamennyi olyan megállapodás, amelyben a házastársak vagyonjogi viszonyaikat rendezik egymás között vagy harmadik személyekkel szemben;	b) „házassági szerződés”: valamennyi olyan megállapodás, amelyben a házastársak házasságkötéskor vagy a házasság alatt vagyonjogi viszonyaikat rendezik egymás között vagy harmadik felekkel szemben;
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) „bíróság”: a tagállamok bármely hatáskörrel rendelkező bírói hatósága, amely a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben igazságszolgáltatási feladatot lát el, valamint minden egyéb nem igazságügyi hatóság vagy személy, amelyet hatáskör-átruházás vagy kijelölés útján bírósági hatáskörbe tartozó egyes feladatok ellátásával bízott meg, az e rendeletben meghatározottak szerint.	g) „bíróság”: minden olyan hatóság és jogi szakember, amely/aki a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben igazságügyi feladatok ellátására illetékes, bíróság felhatalmazásával vagy annak hatáskörében jár el, feltéve, hogy ezek a hatóságok és jogi szakemberek garanciákat nyújtanak a pártatlanság és a felek meghallgatáshoz való joga tekintetében, valamint feltéve, hogy a tevékenységük helye szerinti tagállam joga alapján:
	– határozataik ellen jogorvoslattal lehet élni, vagy azokat valamely igazságügyi hatóság felülvizsgálhatja; valamint
	– határozatai hasonló érvénnyel és hatállyal bírnak, mint az igazságügyi hatóságok által ugyanilyen tárgykörben hozott határozatok;
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E beleegyezésüket bármikor – az eljárás folyamán is – megadhatják. Amennyiben még az eljárás előtt beleegyezésüket adják, azt írásban kell megtenni keltezéssel, valamint a felek aláírásával ellátva. A házastársak beleegyezésének hiányában a joghatóságra az 5. és azt követő cikkek irányadók.	E beleegyezésüket bármikor – az eljárás folyamán is – megadhatják. Amennyiben még az eljárás előtt beleegyezésüket adják, azt írásban kell megtenni keltezéssel, a felek aláírásával ellátva és hitelesítve. A megállapodás megkötése előtt a házastársakat egy jogász külön-külön tájékoztatja e választás jogkövetkezményeiről.
Indokolás
A házastársak független jogi tanácshoz való hozzáférése elvileg lehetővé tesz egy olyan önálló és megalapozott választást, amely védelmet biztosít az esetleg kiszolgáltatott helyzetbe kerülő házastársnak.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E beleegyezésüket bármikor – az eljárás folyamán is – megadhatják. Amennyiben még az eljárás előtt beleegyezésüket adják, azt írásban kell megtenni keltezéssel, valamint a felek aláírásával ellátva.	E beleegyezésüket bármikor – az eljárás folyamán is – megadhatják. Amennyiben még az eljárás előtt beleegyezésüket adják, azt írásban kell megtenni keltezéssel, valamint a felek aláírásával ellátva, és azt a beleegyezés hivatalossá tétele szerinti tagállamban előírt eljárásnak megfelelően nyilvántartásba kell venni.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 13 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	13a. cikk
	Információszolgáltatás a házastársak számára
	Az illetékes hatóság ésszerű időn belül köteles tájékoztatni a házastársat/házastársakat minden ellene/ellenük kezdeményezett, a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos eljárásról.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 14 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	14a. cikk
	Különleges védelmi intézkedések
	Az illetékes bíróságról szóló döntés megszületésének pillanatáig különleges védelmet kell biztosítani a családi otthonnak, például e vagyoni eszköz elidegenítésének az illetékes bíróság által hozott ítélet megszületéséig történő, a megkeresett tagállam jogszabályaival összhangban álló tilalma révén.
Indokolás
A kiszolgáltatott házastárs és harmadik felek, például eltartottak védelme érdekében fontos a családi otthon a megkeresett tagállam jogszabályaival összhangban történő védelme a gyors értékesítéssel szemben, amíg az illetékes bíróság ítéletet nem hoz. Ez biztosítja, hogy – adott esetben – a bírósági eljárás ideje alatt a kiszolgáltatott házastársnak és eltartottjaiknak biztosan tető legyen a feje fölött.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 16., 17. és 18. cikk értelmében a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog a házastársak teljes vagyonára alkalmazandó.	A 16., 17. és 18. cikk értelmében a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog a házastársak közös vagyonára alkalmazandó.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) azon állam jogát, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt, főleg a házasságkötés helyét.	c) azon állam jogát, amelyhez a házastársakat együtt a legszorosabb kötelékek fűzik, figyelembe véve valamennyi körülményt, de figyelmen kívül hagyva a házasságkötés helyét.
Indokolás
Sok pár külföldre utazhat házasságot kötni, ami bizonytalan hatással járna a „legszorosabb kötelék” kritériuma vonatkozásában.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az (1) bekezdés ellenére a házastárs halála esetén, és amennyiben nem választották meg az alkalmazandó házassági vagyonjogi rendszert, adott esetben a túlélő házastárs kívánságát kell prioritásként kezelni és fenntartani.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha a házastársak visszamenőleges hatályt kívánnak adni az alkalmazandó jog e megválasztásának, e visszamenőleges hatály sem az addig alkalmazandó jog alapján kötött korábbi aktusok érvényességét, sem a harmadik személyek előzőleg alkalmazandó jogból fakadó jogait nem érinti.	Ha a házastársak visszamenőleges hatályt kívánnak adni az alkalmazandó jog e megválasztásának, e visszamenőleges hatály sem az addig alkalmazandó jog alapján kötött korábbi aktusok érvényességét, sem a harmadik személyek előzőleg alkalmazandó jogból fakadó jogait nem érinti. A házastársakat egy jogásznak külön-külön előzetesen tájékoztatnia kell e választás jogkövetkezményeiről.
Indokolás
A visszamenőleges hatályú döntések nem vezetnek a harmadik felek nagyobb jogbiztonságához, és a házastársak magasabb jogi költségeihez vezethetnek.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés ellenére a választásnak kifejezettnek kell lennie, és írásban kell készülnie keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva.	(2) Az (1) bekezdés ellenére a választásnak kifejezettnek kell lennie, és írásban kell készülnie keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva, valamint hitelesítve. Az alkalmazandó jog megválasztása előtt a házastársakat egy jogász külön-külön tájékoztatja e választás jogkövetkezményeiről.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés ellenére a házassági szerződésnek írásban kell készülnie keltezéssel és a házastársak aláírásával ellátva.	(2) Az (1) bekezdés ellenére a házassági szerződésnek írásban kell készülnie keltezéssel, a házastársak aláírásával ellátva és hitelesítve.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) összeegyeztethetetlen más tagállamban vagy harmadik államban, azonos jogalapból származó, azonos felek közötti eljárásban hozott korábbi határozattal, feltéve, hogy a korábbi határozat a megkeresett tagállamban az elismerés feltételeinek megfelel.	d) összeegyeztethetetlen más tagállamban, azonos jogalapból származó, azonos felek közötti eljárásban hozott korábbi határozattal, feltéve, hogy a korábbi határozat a megkeresett tagállamban az elismerés feltételeinek megfelel.
Indokolás
Harmadik államokkal nincs garancia a kölcsönös elismerésre. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat, hogy az uniós tagállamok igazságszolgáltatásának meg kell tanulnia és alkalmaznia kell a nem uniós harmadik államok külföldi jogát, ami jelentős költségekhez, időbeli késedelmekhez és csökkent jogbiztonsághoz vezet a felperes és harmadik felek szempontjából.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Mindazonáltal valamely tagállam joga előírhatja, hogy az egyik házastárs csak akkor érvényesítheti a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot egy harmadik személlyel szemben, ha egyikük szokásos tartózkodási helye az adott tagállam területén található, és ha tiszteletben tartották az ezen állam joga által előírt bejegyzési és nyilvánossági feltételeket, kivéve, ha a harmadik személy ismerte vagy ismernie kellett volna a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot.	(2) Mindazonáltal valamely tagállam joga előírhatja, hogy az egyik házastárs csak akkor érvényesítheti a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot egy harmadik személlyel szemben, ha egyikük szokásos tartózkodási helye az adott tagállam területén található, és ha tiszteletben tartották az ezen állam joga által előírt bejegyzési és nyilvánossági feltételeket, kivéve, ha a harmadik személy ismerte a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogot.
Indokolás
Nehéz lehet megbizonyosodni arról, hogy egy harmadik félnek „ismernie kellett volna”-e valamit, különösen, ha figyelembe vesszük a legtöbb házastársi tulajdoni jogvita nemzetközi jellegét. Ez a mondatrész törlésre került, mivel hatálya nem egyértelmű.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság megfelelő eszközök útján, vagyis a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat többnyelvű honlapján a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően közzétett információkat.	(3) A Bizottság megfelelő eszközök útján, különösen, de nem kizárólag a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat többnyelvű honlapján a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően közzétett információkat.
Indokolás
Az információk más módokon is közzétehetők, például többnyelvű telefonos segélyvonalon keresztül.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A tagállamok megvizsgálják azon megfelelő intézkedések elfogadását, melyek biztosítják, hogy a nemzetközi vonatkozással bíró házasság felei hozzáférjenek a házassági vagyonjogi rendszer megválasztásának következményeivel kapcsolatos információkhoz, és tájékoztatást kapjanak azokról a jogászokról, akikkel konzultálhatnak.

ELJÁRÁS

Cím	A házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos határozatok
Hivatkozások	COM(2011)0126 – C7-0093/2011 – 2011/0059(CNS)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 10.5.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	FEMM 10.5.2011
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Marina Yannakoudakis 19.4.2011
Vizsgálat a bizottságban	27.2.2012
Az elfogadás dátuma	24.4.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 0 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Emine Bozkurt, Andrea Češková, Iratxe García Pérez, Zita Gurmai, Mikael Gustafsson, Mary Honeyball, Sophia in ‘t Veld, Lívia Járóka, Nicole Kiil-Nielsen, Silvana Koch-Mehrin, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Astrid Lulling, Barbara Matera, Elisabeth Morin-Chartier, Angelika Niebler, Siiri Oviir, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Marc Tarabella, Britta Thomsen, Marina Yannakoudakis, Anna Záborská, Inês Cristina Zuber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Franziska Katharina Brantner, Christa Klaß, Ana Miranda, Mariya Nedelcheva, Antigoni Papadopoulou

• [1]  „2010. évi jelentés az uniós polgárságról: Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok felszámolása”, 5. oldal, http://ec.europa.eu/justice/citizen/files/com_2010_603_en.pdf ” (2010.10.27.)
• [2]  A bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)0127).
• [3]  Javaslat az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok és közokiratok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési tanúsítvány bevezetéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (COM(2009)0154)

ELJÁRÁS

Cím	A házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos határozatok
Hivatkozások	COM(2011)0126 – C7-0093/2011 – 2011/0059(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	7.4.2011
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 10.5.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 10.5.2011	FEMM 10.5.2011
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Alexandra Thein 12.4.2011
Vizsgálat a bizottságban	21.6.2011	21.11.2011	17.9.2012	11.10.2012
	18.12.2012
Az elfogadás dátuma	20.6.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 0 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Sergio Gaetano Cofferati, Vytautas Landsbergis, Eva Lichtenberger, Angelika Niebler, Axel Voss
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Frédérique Ries, Nikolaos Salavrakos, Jacek Włosowicz
Benyújtás dátuma	12.7.2013