JELENTÉS a fiatalok munkanélküliségének kezelése: a kilábaláshoz vezető lehetséges utak
22.7.2013 - (2013/2045(INI))
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Joanna Katarzyna Skrzydlewska
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a fiatalok munkanélküliségének kezelése: a kilábaláshoz vezető lehetséges utak
Az Európai Parlament,
– tekintettel a fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférésének elősegítéséről, a gyakornokok és az ipari tanulók státuszának megerősítéséről szóló, 2010. június 14-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0933) és a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló 2012. május 24-i állásfoglalására[2], továbbá a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezéssel kapcsolatban a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésére[3],
– tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés végrehajtásáról szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0727),
– tekintettel a Bizottság „Mozgásban az ifjúság” című közleményére (COM(2010)0478),
– tekintettel az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításával történő megvalósításáról szóló, 2011. június 17-én Luxembourgban elfogadott tanácsi következtetésekre,
– tekintettel az Európai Tanácsnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 2013. február 7-i következtetéseire,
– tekintettel „A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréért: a szociális partnerek európai szintű konzultációjának második szakasza az EUMSZ 154. cikke értelmében” című, 2012. december 5-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0728),
– tekintettel az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2012. december 5-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0729),
– tekintettel az „Ifjúsági garancia: finnországi és svédországi tapasztalatok” című 2012. június 13-i Eurofound-jelentésre,
– tekintettel az ifjúsági garanciaprogramról szóló, 2013. január 16-i állásfoglalására[4],
– tekintettel az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásról a Tanács keretében elért, 2013. február 28-i politikai megállapodásra,
– tekintettel „Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése. Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére” című, 2009. április 27-i bizottsági közleményre (COM(2009)0200),
– tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat (COM(2011)0607) módosítására irányuló javaslatra,
– tekintettel az Európai Tanács tagjainak a „Cél a növekedésorientált konszolidáció és a munkahelyteremtést ösztönző növekedés” című, 2012. január 30-i nyilatkozatára,
– tekintettel a fogyatékossággal élő személyek mobilitásáról és befogadásáról, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2011. október 25-i állásfoglalására[5],
– tekintettel a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló európai chartára, amelyet az Európai Ifjúsági Fórum dolgozott ki a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel együttműködésben,
– tekintettel a „Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő NEET-fiatalok: jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában” című, 2012. október 22-i Eurofound-jelentésre[6],
– tekintettel „A fiatalok munkaerő-piaci részvételének fokozását célzó szakpolitikai intézkedések hatékonysága” című, 2012. december 21-i Eurofound-jelentésre[7],
– tekintettel „A fiatal munkavállalók segítése a válság idején: hogyan működnek közre a szociális partnerek és a közigazgatási szervek?” című, 2011. április 29-i Eurofound-jelentésre[8],
– tekintettel a migránsok integrációjáról, ennek munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának külső dimenziójáról szóló jelentésére (2012/2131(INI)),
– tekintettel a „Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) – Legfrissebb szakpolitikai fejlemények” című, 2012. február 7-i Eurofound-jelentésre[9],
– tekintettel „Az egészségügyi problémákkal küzdő vagy fogyatékossággal élő fiatalok aktív befogadása” című, 2013. január 15-i Eurofound-jelentésre[10],
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0275/2013),
A. mivel 2013 júniusában az aktív korú fiatalok 23,5%-ának nem volt munkahelye, ezen belül az arányuk Ausztriában és Németországban 10% vagy annál alacsonyabb volt, míg Görögországban elérte a 64,2%-ot, ami jelentős földrajzi különbségeket jelez a tagállamok között és a tagállamokon belül egyaránt; mivel a legfrissebb adatok és előrejelzések szerint néhány tagállamban a fiatalok helyzete tovább romlik;
B. mivel a 25 év alatti nők körében továbbra is nő a munkanélküliség – 2009 és 2012 között 18,8%-ról 22,1%-ra emelkedett –, és a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint jelenleg eléri a 22,9%-ot; mivel a munkával szembeni elbátortalanodás, önkirekesztés és kiábrándulás egyre inkább elterjedőben van; mivel a fiatal nők még mindig rosszabb munkaerő-piaci körülményekkel szembesülnek, mint a fiatal férfiak, és mivel ez az európai gazdasági növekedési potenciál jelentős mértékű csökkenését eredményezi azáltal, hogy nem hasznosulnak megfelelő mértékben a magasan képzett nők által szerzett készségek;
C. mivel 2011-ben a 15–24 éves fiatalok közül 7,5 millió, a 25–29 évesek közül pedig 6,5 millió olyan volt, aki sem oktatásban vagy képzésben, sem foglalkoztatásban nem részesült, köztük kiszolgáltatott csoportok tagjai is; mivel ez súlyos személyes és társadalmi következményekhez – például bizonytalan jövőbeni elhelyezkedési kilátásokhoz, szegénységhez és társadalmi kirekesztettséghez, vagy akár mentális és fizikai diszfunkciókhoz – vezethet; mivel ezek a problémák a közeljövőben várhatóan fokozódni fognak, és súlyos pénzügyi következményekkel járnak a tagállami jóléti rendszerekre nézve;
D. mivel az, hogy 14 millió nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal van, nagyobb erőfeszítést tesz szükségessé a tagállamok és az európai intézmények részéről a fiatalok munkaerő-piaci reintegrációja érdekében; mivel a fiatalok igényei Európa-szerte igen eltérőek, és ezért a munkaerő-piaci integrációra irányuló intézkedéseket mindig az adott csoport igényeihez kell igazítani, adott esetben személyes értékelési politikák bevonásával;
E. mivel a fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradásából eredő gazdasági veszteséget 2011-ben a tagállamokban 153 milliárd euróra becsülték, ami az uniós GDP 1,2%-ának felel meg[11]; mivel ez az összeg messze meghaladja azt a becsült 10 milliárd eurót, amibe 2 millió új munkahely fiatalok számára történő létrehozása kerülne[12]; és mivel ez súlyos, hosszú távú társadalmi és gazdasági terhet jelent az egész Európai Unió számára;
F. mivel a fiatalok munkanélkülisége nagymértékben hozzájárul a migráció számos tagállamban tapasztalható ugrásszerű növekedéséhez; mivel a mobilitást és a migrációt választók csak nagyon kis része teszi azt önkéntesen, és nem a kényszerítő gazdasági helyzetre válaszul;
G. mivel a növekedés és foglalkoztatás megteremtése, valamint a belső kereslet fokozása érdekében az Európai Unióban jelentős befektetésekre van szükség; mivel a tagállamok rövid távú gazdasági helyzetének és munkaerő-piaci körülményeinek jelentős javítása érdekében az uniós GDP 2%-ának megfelelő beruházási csomagra van szükség; mivel ez az intézkedés elsődlegesen a fiataloknak mint a válság által legsúlyosabban érintett csoportnak az érdekét szolgálná;
H. mivel gazdasági válságok idején a fiatalok különösen hátrányos helyzetben vannak, más csoportoknál is inkább; mivel sok fiatal esetében számítani lehet arra, hogy a jelenlegi munkanélküliség tartós munkanélküliséggé válik, ami nagyban növeli a társadalmi kirekesztés veszélyét; mivel ennek riasztó következményei vannak a fiatalok számára, mert rontja az önbecsülésüket, nem engedi megvalósulni az ambícióikat, csökkenti keresetüket és karrierlehetőségeiket, és késlelteti azt, hogy független felnőtt életet kezdhessenek, ideértve a családalapítást is, ebből eredően pedig a társadalmi következményei is súlyosak, mivel rövid és hosszú távon egyaránt hátrányosan befolyásolja az európai társadalmi, gazdasági és demográfiai helyzetet, növelve annak valószínűségét, hogy a fiatalok idős korukban szegénységben fognak élni, mivel aktív korukban nem tudnak folyamatosan nyugdíjjárulékot fizetni;
I. mivel az EK-Szerződés 13. cikke kifejezetten felhatalmazza a Közösséget arra, hogy küzdjön a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen; mivel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelv ellenére a fiatal nők továbbra is életkoron és nemen alapuló megkülönböztetéssel szembesülnek, amikor belépnek a munkaerőpiacra;
J. mivel a fiatalkori munkanélküliség általánosan magas szintje ellenére az Európai Unióban mintegy négymillió állás betöltetlen[13] a készségek nem megfelelő volta miatt; mivel bizonyos területeken, így az ikt és a K+F ágazatokban folyamatos és egyre nagyobb a kereslet a magasan képzett munkaerő iránt, amely nem áll rendelkezésre;
K. mivel az ILO az euróövezet kiadásainak 0,5%-át kitevő mértékű, 21 milliárd eurós költségvetést javasolt az ifjúsági garancia Unión belüli teljes körű megvalósításához;
L. mivel az Európa 2020 stratégia keretében az EU vállalta az iskolázottsági szintek növelését, az iskolai lemorzsolódási arány 10% alá csökkentését 2020-ig, a felsőfokú vagy azzal egyenértékű tanulmányokat elvégző 30–34 évesek arányának legalább 40%-ra, valamint a 20–64 évesek foglalkoztatási arányának 75%-ra történő emelését;
M. mivel a válság – főként a fiatalok körében – a bizonytalan foglalkoztatás terjedéséhez vezetett, és mivel a teljes munkaidős állásokat gyakran rövid, határozott idejű munkaszerződésekkel, részmunkaidős foglalkoztatással és fizetetlen munkával váltják fel;
N. mivel a fiatalok egyre gyakrabban kényszerülnek akár fizetetlen, akár fizetett szakmai gyakorlatot vállalni, és mivel e körülmény hátrányosan érinti a kevésbé jómódúakat; mivel fel kell ismerni a gyakornokok olcsó munkaerőként történő kizsákmányolásának problémáját, és ezért szükség van a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére;
O. mivel a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása szempontjából húzóerőnek számító kkv-knál és mikrovállalkozásoknál a gazdasági válság következtében több mint 3,5 millió munkahely szűnt meg, és jelentősen visszafogták a munkaerő-felvételt, a munkahelyek megszűnése pedig minden munkavállalóra kihatott, különös tekintettel a fiatalokra;
P. mivel a fiataloknak joguk van a készségeiknek megfelelő minőségi munkahelyhez; mivel az európai fiatalok méltósága és önállósága szempontjából alapvető fontosságú a minőségi munkahely;
Q. mivel a 2008-ban láthatóvá vált gazdasági válság a munkaerő-piaci keresletet és kínálatot egyaránt negatívan befolyásolta, ezáltal drámai mértékben fokozta a munkahelyi kilátások bizonytalanságát, és minden munkanélküli számára feltétlenül szükségessé tette a jobb tájékozódást a foglalkoztatási kilátásokról; mivel a leginkább rászorulók – köztük a fogyatékossággal élő fiatalok – számára gyakran elérhetetlen az oktatás, a képzés és a készségfejlesztés;
R. mivel – a gyakorlati készségek középpontba helyezése révén – az egyes tagállamokban létező, a tantermi oktatást a szakképzéssel ötvöző duális szakképzési rendszer és az egyszerre felsőfokú végzettséget és szakképesítést biztosító képzések a válság idején bizonyították értéküket; mivel a Bizottság többször is rámutatott arra, hogy a hatékony duális képzési rendszerek a fiatalok munkanélküliségi arányának alacsonyan tartása mellett biztosíthatják a képzett munkaerővel való folyamatos ellátást;
S. mivel az oktatásból a munka világába való átmenet a fiatalok életének olyan meghatározó fordulópontja, amely nagymértékben kihat későbbi karrierkilátásaikra, életük során elért keresetükre, valamint hosszú távú szociális helyzetükre; mivel ezzel összefüggésben az oktatáspolitika nem választható el a munkaerő-piaci politikától;
T. mivel a 2008-ban kezdődött gazdasági válság a munkaerő-piaci keresletet és kínálatot egyaránt negatívan befolyásolta, ezáltal drámai mértékben fokozta a munkahelyi kilátások bizonytalanságát, és feltétlenül szükségessé tette a tagállami munkahely-teremtési, képzési és oktatási beruházások kérdésének kezelését; mivel a válság következményeként fokozódhatnak a társadalmi konfliktusok és a társadalmi feszültségek;
U. mivel a foglalkoztatási szolgálatok központi szerepet játszanak a munkaerőpiacon, és ezért magas szintű minőségi előírásoknak kell megfelelniük, amit az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell; hangsúlyozza, hogy e minőségi előírásoknak és az ezekkel kapcsolatos ellenőrzések követelményének ugyanolyan mértékben kell vonatkozniuk az állami, mint a magán foglalkoztatási szolgálatokra;
V. mivel a munkanélküliség megoldásának része lehet a kiváló minőségű szakoktatási és -képzési rendszerek kialakítása magasan képzett tanárokkal és oktatókkal, innovatív tanulási módszerekkel, kiváló minőségű infrastruktúrával és létesítményekkel és nagy munkaerő-piaci relevanciával, utakat nyitva a továbbtanulás és a továbbképzés előtt;
W. mivel a fiatalok teszik ki az ideiglenes munkaszerződés keretében foglalkoztatottak 40%-át, miközben az összes foglalkoztatottnak mindössze 13%-át adják, és minden ötödik fiatal tart attól, hogy elveszti munkahelyét;
X. mivel néhány tagállamban növekvő különbség figyelhető meg a felsőfokú végzettségűek készségei és a munkaerőpiac által megkövetelt készségek között;
Y. mivel a munkaerő-piaci igények figyelembevétele nem zárja ki azt, hogy a gyermekek a lehető legszélesebb tudásalapot sajátítsák el, hiszen ez biztosítja a legjobban, hogy később képesek legyenek alkalmazkodni a munkaerőpiac változásaihoz és általában az élet kihívásaihoz; mivel a legtöbb tanulmány rámutat, hogy a magas színvonalú kisiskoláskori nevelés fontos az iskolai lemorzsolódás elkerülése és a leghátrányosabb szociális helyzetű gyermekek iskolarendszerbe történő teljes körű integrációjának biztosítása érdekében;
Z mivel a nyílt oktatási erőforrások javítják az oktatás minőségét, hozzáférhetőségét és méltányosságát, valamint az ikt és az új technológiák alkalmazása révén elősegítik az interaktív, kreatív, rugalmas és személyre szabott tanulási folyamatot; mivel a nyitott oktatás az egész életen át tartó tanulás támogatása révén elősegíti a folyamatos foglalkoztathatóságot;
AA. mivel az iskolai és egyetemi tanárok egyaránt a gyorsan változó globális gazdasági környezet példátlan kihívásaival szembesülnek, amely környezetben a fiatalok sikeres oktatása és foglalkoztathatósága szempontjából rendkívül fontos az új készségek és kompetenciák fejlesztése, valamint innovatív megközelítések és modern tanítási technikák kialakítása;
AB. mivel a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60%-a nő, akiket azonban gyakran alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkakörbe vagy kevesebb fizetésért alkalmaznak; mivel a fiatal nőket az inaktivitás és a munkakörülmények szempontjából fennálló, nemek közötti különbségek is érintik, amelyek (jelenleg 16,2%-os) bérszakadékot és nyugdíjkülönbségeket eredményeznek;
AC. mivel a női foglalkoztatást a férfiakéhoz képest nagyobb mértékben érinti a rugalmasság és a bizonytalanság: mivel 2012 harmadik negyedévében a 15 és 24 év közötti, részmunkaidőben dolgozó munkavállalók közel 60%-a nő volt, míg ugyanezen korcsoportban a felsőfokú (egyetemi vagy posztgraduális) végzettségű ideiglenes munkavállalók 64%-a a nők köréből került ki;
AD. mivel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelv 19. cikke ellenére a fiatal nők továbbra is életkoron és nemen alapuló megkülönböztetéssel szembesülnek, amikor belépnek a munkaerőpiacra; mivel a kiszolgáltatott társadalmi csoportokhoz – köztük etnikai kisebbségekhez – tartozó nők nagyobb nehézségekkel szembesülnek a hivatalos munkaerőpiachoz való hozzáférés területén;
AE. mivel a fiatal anyák esetében a gyermekvállalás gyakran akadálya a munkavállalásnak, és ez hozzájárul a nemek közötti foglalkoztatási különbségek növekedéséhez;
AF. mivel a fiatalokra irányuló foglalkoztatási intézkedéseket be kell építeni egy következetes, jövőorientált és beruházásorientált makrogazdasági stratégiába, amely képes megteremteni a fenntartható XXI. századi munkahelyek létrehozásának, valamint az oktatásból a foglalkoztatásba való eredményes átmenetnek a feltételeit;
1. hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatásának fellendítésére irányuló nemzeti és uniós szakpolitikai intézkedéseknek koherenseknek kell lenniük és kölcsönösen ki kell egészíteniük egymást, és különös hangsúlyt kell helyezniük a minőségi (szak)oktatásra, képzésre és munkatapasztalatok biztosítására, lehetővé téve ezáltal a fiatalok számára, hogy jó minőségű, stabil álláshoz jussanak; hangsúlyozza, hogy a méltányosan ellentételezett közérdekű szakmai gyakorlatok és önkéntes tevékenységek lehetőségének megteremtésével lehetővé válhat a fiatalok számára, hogy társadalmilag értékes tevékenységeket folytassanak és szakmai tapasztalatokat szerezzenek;
2. sajnálja, hogy a jelenlegi válságkezelési intézkedések, amelyek az állami kiadások csökkentésére irányulnak a válság által sújtott országokban, az oktatás, a munkahelyteremtés és a támogató szolgáltatások terén végrehajtott megszorítások révén már közvetlen negatív hatással jártak a fiatalokra;
3. hangsúlyozza, hogy a munkanélküli fiatalok különféle társadalmi csoportokhoz tartoznak, és ezért szükségleteik és képességeik alapján kell őket osztályozni, hogy a meghozott intézkedések végrehajtása hatékonyabb legyen; véleménye szerint fel kell tárni azokat a kulcskompetenciákat, amelyek lehetővé teszik e fiatalok munkaerőpiacra való gyorsabb, tartósabb és fenntarthatóbb belépését; úgy véli, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani azon fiatalokra, akik nem rendelkeznek semmilyen képesítéssel, nem foglalkoztatottak, és oktatásban vagy képzésben sem vesznek részt;
4. felszólítja a Bizottságot, hogy azokkal a tagállamokkal együttműködésben, ahol a régiókban a fiatalkorúak munkanélkülisége meghaladja a 25%-ot, dolgozzon ki egyéves segítségnyújtási tervet, amely az érintett fiatalok legalább 10%-a számára munkahelyeket teremtve kezeli a fiatalok munkanélküliségét;
5. hangsúlyozza a fiatalokra irányuló külön intézkedéseket tartalmazó, munkahelyteremtést célzó aktív, átfogó és integrált munkaerő-piaci politika szükségességét egyrészt a rendelkezésre álló források elherdálásának elkerülése, másrészt annak érdekében, hogy a fiatalok körében a munkanélküliség csökkenjen, ne pedig „visszaforgatódjon”; felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a más tagállamokban bevált módszerekre vonatkozó példák adott munkaerőpiacon való megvalósíthatóságát, és hogy éljenek azokkal az intézkedésekkel, amelyek megfelelőek a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemhez; rámutat a szakoktatással és -képzéssel, illetve duális oktatási rendszerekkel rendelkező országokban az oktatásból a munkába való átmenet javítása – és ezáltal a képzés során szerzett készségek és a munkaerő-piaci kereslet közötti szakadék áthidalása – terén szerzett jó tapasztalatokra; hangsúlyozza, hogy a Bizottság feladata, hogy tevékeny támogatást nyújtson ezekhez az erőfeszítésekhez, és felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést a szakképzési rendszerekkel kapcsolatos tagállami reformlépésekről; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a társadalmi kirekesztés magas kockázatának kitett veszélyeztetett csoportokra, köztük a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra;
6. felhívja a Bizottságot, hogy gyűjtsön össze a fiatalok képzésével kapcsolatos sikertörténeteket, és kézikönyv formájában tegye közzé őket más tagállamok számára;
7. felhívja a Bizottságot, hogy évente nyújtson be jelentést a szakképzési rendszerek tekintetében végrehajtott tagállami reformokról, és ezzel tegyen hosszú távú, strukturális hozzájárulást a fiatalok foglalkoztathatóságának javításához;
8. felhívja a Bizottságot, hogy egy tágan meghatározott, nem diplomához kötött európai alapszakmákat tartalmazó lista segítségével dolgozza ki a modern duális oktatási rendszer minőségi iránymutatásait;
9. hangsúlyozza a felsőoktatásban és szakoktatásban alkalmazott minőségi szabványok és a hozzáférhetőség javításának fontosságát; hasonlóképpen kiemeli a nyelvtanulás jelentőségét az oktatásban, valamint a szakoktatásban és -képzésben;
10. hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatását és foglalkoztathatóságát erősítő különféle intézkedések sikeres, integrált módon történő kialakításához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez elengedhetetlen az összes érdekelt fél helyi, regionális, nemzeti és európai szintű bevonása, ideértve a szociális partnereket, a foglalkoztatási szolgálatokat, a képzési és oktatási hatóságokat, az egyes munkáltatókat, a nem kormányzati szervezeteket, és különösen a hallgatói és ifjúsági szervezeteket; hangsúlyozza, hogy a fiatalok tartós és minőségi foglalkoztatását előmozdító intézkedéseknek rugalmasnak kell lenniük annak érdekében, hogy igazodni tudjanak a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez; megjegyzi, hogy rugalmas és ugyanakkor megbízható szerződéses viszonyokra, hatékony újrabeilleszkedési politikákra és modern szociális biztonsági rendszerekre van szükség; hangsúlyozza, hogy a fiatalok korai, a középfokú iskolai végzettség megszerzését jóval megelőző pályaorientációja különösen hasznos, mivel megkívánja, hogy a szülők és az iskolák fejlesszék arra irányuló képességeiket, hogy segítsék és tanácsokkal lássák el a diákokat tanulmányaikat és azt követő pályájukat illetően;
11. felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy a várható jövőbeli munkaerő-piaci fejleményekhez való igazodás érdekében az oktatási programokban prioritást kapjanak a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai területek;
12. hangsúlyozza, hogy a kollektív tárgyalás fontos szerepet játszik a fiatal munkavállalók munkakörülményeinek előmozdításában és javításában;
13. elismeri, hogy a megfelelő készségekbe való befektetés fontos tényező abban, hogy segítséget nyújtsanak a tagállamoknak az innovációhoz és versenyképességük visszanyeréséhez;
14. felszólítja a tagállamokat, hogy ismerjék el a gyorsan változó globális gazdasági környezet azon, példa nélkül álló kihívásait, amelyekkel az iskolai és egyetemi tanárok is szembesülnek; megjegyzi, hogy a fiatalok sikeres oktatásának és munkahelyi kilátásainak kulcstényezője az új készségek és a kompetenciakészlet, az innovatív megközelítések és az oktatás és tanulás korszerű módszereinek kialakítása;
15. felhívja a tagállamokat, hogy az oktatáson, valamint a civil társadalmi és – minőségi – ifjúsági kezdeményezéseken keresztül bátorítsák és támogassák a fiatalok, különösen a nők demokratikus életben való részvételét, és használják ki a meglévő és új eszközöket a politikák kidolgozásához való hozzájárulás érdekében, ezzel javítva a fiatalok fejlődését, jólétét és társadalmi integrációját;
16. komolyan aggódik az oktatás, képzés és ifjúságpolitika területén alkalmazott tagállami költségvetési megszorítások miatt, amelyek következtében a fiatalok az oktatáson és a foglalkoztatáson egyaránt kívül rekedhetnek, és emlékeztet arra, hogy az oktatás és a képzés költségvetési támogatása a jövőre irányuló szükséges és felbecsülhetetlen befektetést jelenti;
17. kéri az oktatói személyzet fokozott szakoktatását és -képzését, főként a korszerű oktatási módszertanra, valamint az új technológiák használatára vonatkozóan; rámutat, hogy az egész életen át tartó tanulás a kisgyermekkori neveléssel kezdődik, és hangsúlyozza, hogy ennek során mindenekelőtt a nyelvi kompetenciát kell élvezetes formában fejleszteni;
18. felhívja a figyelmet a javasolt uniós hitelgarancia-rendszer szerepére – amelyet az EU-ban és harmadik országokban nappali tagozatos mesterképzésben részt vevő hallgatók vehetnek igénybe –, amely még inkább elősegíti a fiatalok mobilitását és az egyetemek többdimenziós rangsorolását;
19. úgy véli, hogy a munkahelyek azonosításának lehetővé tétele érdekében figyelembe kell venni a helyi szükségleteket és a területi sajátosságokat, különösen az innovatív ágazatokban, így a „zöld” szegmensekben és a szociális vállalkozások terén, az integrált területfejlesztési stratégiák keretében;
20. felkéri a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy alakítsanak ki képzési és foglalkoztatási elemeket is magukban foglaló integrált területfejlesztési stratégiákat, kezdve a korai iskolaelhagyást megelőző intézkedésekkel, valamint hogy alakítsanak ki életpályamodelleket a fiatalok számára;
21. elismeri, hogy egyes régiók, ahol a fiatalok körében a munkanélküliség mértéke meghaladja a 25%-ot, különösen nehéz helyzetben vannak; üdvözli, hogy a fiatalok foglalkoztatását segítő uniós támogatást tovább fogja növelni a javasolt uniós ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amely a 2014–2020 közötti hétéves időszakra 8 milliárd eurós maximális költségvetéssel rendelkezik; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ILO szerint az ifjúsági garancia hatékony végrehajtásához csak az euróövezetben 21 milliárd euróra lenne szükség; egyetért azzal, hogy a fiataloknak szóló foglalkoztatási kezdeményezést támogató külön költségvetési előirányzatot és az ESZA-forrásokból előirányzott megfelelő összeget előre kell ütemezni;
22. hangsúlyozza a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség és a tartós munkanélküliség felszámolását célzó azonnali intézkedések szükségességét; hangsúlyozza továbbá a fiatalok tartós, fenntartható és színvonalas munkahelyekhez juttatásának szükségességét;
23. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fiatalokra vonatkozó nemzeti joganyagot és különösen a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK irányelven alapuló nemzeti jogszabályokat ne használják fel arra, hogy megkülönböztetést alkalmaznak a fiatal munkavállalók szociális juttatásokhoz való hozzáférése tekintetében; úgy véli, sokkal többet kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók tisztában legyenek az említett jogszabály szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel;
24. felszólítja a tagállamokat, hogy aktualizálják regionális fejlesztési stratégiáikat, hogy azok tükrözzék a foglalkoztatás ösztönzésére irányuló intézkedéseket, ideérve a fiatalok foglalkoztatását is;
25. üdvözli az EPSCO Tanács 2013. február 28-i határozatát, amellyel jóváhagyta az ifjúsági garancia végrehajtásáról szóló tanácsi ajánlást, és kéri a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket az ifjúsági garanciarendszerek nemzeti szintű ambiciózus megvalósítása érdekében; szorgalmazza a célcsoportok kiterjesztését a 30 éven aluli fiatalokra, köztük a diplomásokra és a képzési rendszereket végzettség nélkül elhagyókra; hangsúlyozza, hogy ezen intézkedés sikere nagymértékben függ egy sor olyan szakpolitikai intézkedéstől és keretfeltételtől, mint az oktatásba és képzésbe, az infrastruktúrába és a foglalkoztatási szolgálatok kapacitásába való megfelelő beruházás, a hallgatói és diplomás helyek elérhetősége, a minőségi tanulószerződéses gyakorlati képzések és szakmai gyakorlatok, valamint a munkahelyteremtést elősegítő általános politikák; megfelelő nyomon követésre szólít fel a tagállamok nemzeti reformprogramjain keresztül és az európai szemeszter keretében a nemzeti ifjúsági garanciarendszerek ellenőrzése, értékelése és folyamatos tökéletesítése érdekében; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciarendszereket integrálni kell a nemzeti aktív munkaerő-piaci intézkedések szélesebb keretébe;
26. tájékoztatja a tagállamokat, hogy a Parlament szorosan nyomon kívánja követni valamennyi tagállam tevékenységeit az ifjúsági garancia megvalósítása érdekében, és felkéri az ifjúsági szervezeteket, hogy rendszeresen tájékoztassák a Parlamentet a tagállami fellépésekről készített elemzésükről;
27. felszólítja a nemzeti parlamenteket, hogy az ifjúsági szervezetekkel együtt vonják felelősségre kormányaikat az ifjúsági garancia megvalósításával kapcsolatban, és biztosítsák, hogy minden (munkanélküli vagy a formális oktatásból kilépő) fiatal négy hónapon belül jó minőségű ajánlatot kapjon a foglalkoztatásra, az oktatás folytatására vagy szakmai gyakorlatra;
28. hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtására irányuló erőfeszítések és támogatások nem vethetik vissza a strukturális erőfeszítéseket és reformokat, amelyeknek alkalmassá kell tenniük egyes tagállamok oktatási rendszereit és munkaerőpiacait a jövőbeli kihívások kezelésére;
29. felszólítja a Bizottságot, hogy az Európa 2020 stratégia „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kiemelt kezdeményezésével összhangban álló integrált általános megközelítés alkalmazásával foglaljon bele a programjaiba kifejezetten a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére irányuló intézkedéseket is;
30. emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat az Európa 2020 stratégia keretében tett kötelezettségvállalásukra, miszerint a nők és férfiak körében egyaránt 75%-ra emelik a foglalkoztatottságot, és arra figyelmeztet, hogy az ifjúsági munkanélküliség jelenlegi szintje a nők egész generációjának munkaerőpiacról való kiszorulását eredményezheti, növelve láthatatlanságukat és kiszolgáltatottságukat;
31. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon és tegyék közzé az ifjúsági munkanélküliség felszámolását célzó szakpolitikákkal kapcsolatos valamennyi – többek között az ifjúsági garanciaprogram végrehajtásával kapcsolatos – adatot, a tagállamokra lebontva készítsenek regionális statisztikákat, és fordítsanak különös figyelmet a nemi dimenzióra;
32. szorgalmazza, hogy a Bizottság és a tagállamok dolgozzanak ki egyértelmű minőségi szabványokat és mutatókat a nemzeti ifjúsági garanciarendszerek kialakításával kapcsolatban, és fokozzák az ifjúsági garanciarendszerek megvalósításához nélkülözhetetlen szereplők – így a nemzeti szociális partnerek, a helyi és regionális hatóságok, a foglalkoztatási szolgálatok, valamint az oktatási és képzési hatóságok – számára nyújtott támogatást; felhív az ifjúsági garanciarendszerek pénzügyi ösztönzők révén történő előmozdítására, ideértve a közbeszerzés során alkalmazott ösztönzőket és a kihelyezett képzés finanszírozását, támogatva a vállalatokat abban, hogy magas színvonalú, tartós foglalkoztatást és képzést kínálhassanak, ami hatékony és célirányos befektetést jelent a fiatalokban rejlő potenciálba; hangsúlyozza, hogy a vállalkozásokat különös felelősség terheli az ilyen jellegű ajánlatok biztosítása terén;
33. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az érdekelt ifjúsági felekkel és a Parlamenttel együttműködésben dolgozzanak ki cselekvési tervet a fiatalok foglalkoztatásáról, azonosítva a rövid távú, középtávú és hosszú távú intézkedéseket; sajnálja, hogy a jelenlegi vitában a hosszú távú intézkedéseket rövid távú megoldásként mutatják be; hangsúlyozza, hogy a hangsúlyt rövid távon a válság azonnali enyhítésére kellene helyezni, mind a munkaerőpiacon kívül rekedtek, mind pedig a munkaerőpiacon jelen lévők tekintetében, a megélhetéshez szükséges jövedelem, valamint a munkaerő-piaci lehetőségek biztosítására összpontosítva; hangsúlyozza, hogy az oktatásba és képzésbe, a munkahelyteremtésbe és a tanulószerződéses gyakornoki képzésekbe való befektetések és a munkáltatókat célzó ösztönzők főként középtávú, de egyben hosszú távú intézkedések is, amelyekről valamennyi érintett szereplőnek meg kell állapodnia, és amelyeket legalább öt évig fenn kell tartani; hangsúlyozza, hogy különösen a duális oktatási rendszer kialakítása, a tanulószerződéses gyakorlati képzések, a munkahelyi képzés és a fiatalok munkaerő-piaci integrációja hosszú távú intézkedések, amelyek az eddiginél hosszabb távú kötelezettségvállalást igényelnek;
34. javasolja, hogy a duális képzési rendszerrel rendelkező tagállamokban több munkáltatós szakképzés formájában vezessenek be „alternatív tanulószerződéses gyakorlati képzést”, és ezáltal ifjúsági garanciarendszert azon 18 év alatti fiatalok számára, akik nem jutnak be a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe; azokban a tagállamokban, amelyek nem rendelkeznek duális képzési rendszerrel, lépéseket kell tenni egy megfelelő formában kiigazított rendszer megvalósítása érdekében;
35. hangsúlyozza, hogy a különböző korcsoportok különböző megközelítést igényelnek a foglalkoztatási kérdések kezelése érdekében, a fiatalabb korcsoportok munkaerőpiacra való belépésére, valamint az idősebb korcsoportok munkahelybiztonságának és szociális biztonságának javítására összpontosítva;
36. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a munka világa és a képzés közötti közeledést, például az elméleti tényanyagot a gyakorlati tapasztalattal összekötő, duálishoz hasonló képzési formák kialakítása érdekében, hogy felvértezzék a fiatalokat a szükséges általános készségekkel és konkrét tapasztalatokkal; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fektessenek be a szakképzéssel és a műszaki és vállalkozói tanulmányokkal kapcsolatos tudatosító kampányok támogatásába is;
37. felszólítja az európai intézményeket, hogy szolgáljanak jó példával a fizetetlen szakmai gyakorlatok hirdetéseinek weboldalaikról való eltávolításával, és a szakmai gyakorlat végzésének helye szerinti megélhetési költségeknek megfelelően fizessenek minimális juttatást;
38. felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a fiatalok tisztes befogadását és érdemi foglalkoztatását biztosító, befogadó és célzott új munkaerő-piaci szakpolitikákat, például ösztönző hálózatok, a szakmai gyakorlat helyéhez való költözést és az ottani életet lehetővé tévő pénzügyi támogatással kísért gyakornoki lehetőségek, nemzetközi karrierközpontok és az egyéni tanácsadásra szolgáló, különösen olyan területekkel foglalkozó ifjúsági központok létrehozásán keresztül, mint például a kollektív szervezés és a gyakornoksággal kapcsolatos jogi szempontok ismerete;
39. felhívja a tagállamokat, hogy az összes érintett szereplővel és érdekelt féllel együttműködve dolgozzanak ki a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat célzó további egyedi bevonási stratégiákat, ötvözve az iskolai oktatásból lemorzsolódók oktatásba vagy munkába való újbóli integrálásának eredményes formáit; felhívja ezért a tagállamokat, hogy az európai szemeszter keretében terjesszenek elő javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként kívánnak előrelépéseket tenni a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok ifjúsági garancián és más eszközökön keresztül történő jobb integrálása érdekében; hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulás előmozdítása és a szociális biztonsági rendszerek befogadóbbá és aktivizálóbbá tétele révén javítani kell a fiatalok foglalkoztathatóságát és részvételét; kéri az összetettebb szükségletekkel rendelkező vagy fogyatékossággal élő fiatalok által a munkaerőpiacra történő belépéskor tapasztalt gyakorlati és logisztikai akadályok megszüntetését;
40. felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a korai iskolaelhagyás mértékének csökkentését célzó erőfeszítéseiket a lemorzsolódási arány 2020-ig legfeljebb 10%-ra való csökkentésére vonatkozó, az Európa 2020 stratégiában kitűzött célkitűzés elérése érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy a korai iskolaelhagyás és az analfabetizmus megfékezésére vegyék igénybe az intézkedések széles skáláját, pl. csökkentsék az osztályok méretét, nyújtsanak segítséget az olyan tanulók számára, akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak a kötelező tanulmányok befejezését, erősítsék meg a tantervek gyakorlati irányultságát, minden iskolában vezessenek be mentorokat, valamint állítsák fel a korai iskolaelhagyók azonnali nyomon követő rendszerét; kiemeli Finnországot, amely az új iránykeresés lehetőségét a diákokkal együtt tanulmányozva sikerrel csökkentette a korai iskolaelhagyók arányát; felkéri a Bizottságot a bevált gyakorlatok cseréje projektjének koordinálására;
41. megállapítja, hogy játékos formában már a kisgyermekkori oktatás során a sikeres iskoláztatás irányába terelhetők a gyermekek, és hangsúlyozza, hogy különösen e tekintetben igen fontos a tanárok pedagógiai képzése és szakmai továbbképzése;
42. felszólítja a tagállamokat, hogy a válságból adódóan létrejött rendkívüli társadalmi körülményeket is figyelembe véve dolgozzanak ki – többek között pénzügyi – ösztönzőket nyújtó stratégiát a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó diákok számára ahhoz, hogy be tudják fejezni középfokú tanulmányaikat;
43. hangsúlyozza a minőségi állami kollégiumi hálózat fenntartásának jelentőségét;
44. támogatja az „Erasmus mindenkinek” program létrehozását és a külön ifjúsági fejezetek, valamint a vonatkozó külön költségvetési előirányzatok kialakítását, ideértve az azok számára nyújtott fokozott támogatást, akik az ifjúsági munka területén tevékenykednek akár intézményes, akár nem intézményes formában; úgy véli, hogy a készségek – különösen a transzverzális, például az ikt-hoz kapcsolódó készségek és a nyelvtudás – például külföldi tanulmányok, munkavégzés vagy önkéntesség révén történő elsajátítása elősegítheti a fiatalok társadalomban és ezáltal az európai integrációban való tevékeny részvételét, és javíthatja a munkaerő-piaci kilátásaikat, illetve általában véve a munkavállalók Unión belüli mobilitását;
45. hangsúlyozza, hogy az Európai Szociális Alapnak kulcsszerepet kell játszania a fiatalok munkanélküliségének leküzdésében, és felhívja a tagállamokat és az operatív programok irányító hatóságait, hogy biztosítsák az e cél elérésére irányuló intézkedések felvételét;
46. felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a nemzeti ifjúsági garanciarendszereikben szereplő intézkedéseket, szem előtt tartva a nemi szempontokat az intézkedések előkészítésének, programozásának és végrehajtásának valamennyi szakaszában; felhívja a tagállamokat, hogy a hosszú távú munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés elkerülése érdekében hozzanak létre megfelelően képzett személyzettel rendelkező munkaügyi központokat, amelyek alkalmasak hatékony tudatosító politikák végrehajtására és külön megoldások kidolgozására a nők számára;
47. rámutat, hogy az ifjúsági garancia megvalósításához tiszteletben kell tartani a kollektív bértárgyalásokat és az egyenlő vagy azonos értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvét;
48. hangsúlyozza az általános készségek – így például az ikt, a vezetői készségek, a kritikai gondolkodás, a nyelvi készségek és a vállalkozói készségek – többek között külföldi tanulmányok révén történő elsajátításának fontosságát annak érdekében, hogy javuljanak a fiatalok munkaerő-piaci kilátásai, és jobban képesek legyenek alkalmazkodni a jövőbeli munkaerő-piaci fejleményekhez; felszólítja a tagállamokat, hogy tanterveikben tulajdonítsanak fokozott jelentőséget e készségeknek;
49. elismeri, hogy a fiatalok nehézségekkel szembesülnek a saját vállalkozásuk alapításakor és fejlesztésekor; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése és egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a csődtörvények kiigazítása, valamint az általában véve kedvező feltételek megteremtése – például hatékony tanácsadás és mentorálás, illetve üzleti inkubátorházak biztosítása – révén támogassák a fiatal vállalkozókat és a fiatal önfoglalkoztatókat;
50. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a fiatal nők körében ösztönzik, elősegítik és támogatják az egyéni vállalkozás alapítását és az önfoglalkoztatást azáltal, hogy képzést és tanácsadást biztosítanak számukra, valamint – különösen a kkv-k esetében – könnyebbé teszik a kedvező feltételekkel és adókedvezményekkel párosuló hitelhez és mikrohitelhez való hozzájutást;
51. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak ilyen intézkedéseket, mivel szükség van ezekre azon sztereotípia ellensúlyozására, miszerint a vállalkozói tevékenység kockázatos és a férfiak által uralt terület; hangsúlyozza, hogy a nők általános munkaerő-piaci helyzetének megerősítése, valamint a vállalkozói tevékenység hatékonyabb előmozdítása érdekében támogatni kell a női vállalkozók közötti regionális és nemzetközi együttműködést, valamint ösztönözni kell a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjére szolgáló platformok hálózatainak kialakítását;
52. az önfoglalkoztatás fiatalok körében történő népszerűsítésével összefüggésben üdvözli a Progress mikrofinanszírozási eszköznek a 2014–2020 közötti időszakra szólóan „a foglalkoztatás és a szociális innováció programjában” (EaSI) rögzített utódját, amely a kereslet jobb kielégítésére szolgál, többek között a kisvállalkozást indítani kívánó fiatalok, köztük egyetemi hallgatók körében is; üdvözli az Európai Beruházási Bank az iránti elkötelezettségét, hogy különös figyelmet fordít azokra a beruházásokra, amelyek célja a fiatalok termelékeny munkahelyekhez való hozzájutási lehetőségeinek javítása; hangsúlyozza, hogy az EaSI program mindhárom tengelye lehetőségeket kínál az ifjúsági munkanélküliség leküzdésére;
53. kiemeli, hogy miközben az internetes gazdaság minden elvesztett „offline” munkahely helyett 2,6 munkahelyet teremt, fontos, hogy a fiatalok a programozási, tervezési és közösségi marketinggel kapcsolatos e-készségeket munkahelyekre váltsák a rendelkezésre álló európai és nemzeti finanszírozás felhasználásával;
54. nagyra törő, holisztikus politikai megközelítésmódra hív fel, európai és nemzeti szinten egyaránt, amely integrált rendszerben tekint a fiataloknak szóló különféle szintű oktatási, képzési, minőségi foglalkoztatási, önfoglalkoztatási és – munkavállalási célú – mobilitási kezdeményezésekre; sürgeti a tagállamokat, hogy kezdeményezzenek átfogó konzultációkat az egyetemekkel és más oktatási intézményekkel azzal a céllal, hogy képzési rendszerüket és tanterveiket jobban hozzáigazítsák a munkaerőpiac szükségleteihez; a következő, 2014–2020-as programozási időszak fényében felkéri a Bizottságot, hogy végezzen átfogó elemzést a 2007–2013-as programozási időszakban végrehajtott uniós programokról és az oktatásba, képzésbe és az ifjúsági munkanélküliség kezelésébe befektetett pénzügyi forrásokról, és tegyen jelentést erről a Parlamentnek és a Tanácsnak; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági munkanélküliség összefügg a legtöbb tagállamban tapasztalható alacsony gazdasági növekedéssel; ezért hangsúlyozza, hogy sürgősen prioritást kell kapniuk a munkahelybarát növekedési formáknak, amelyek a fiatalok javát is szolgálják, továbbá foglalkozni kell a fiatalok munkaerő-piaci belépése előtt álló strukturális akadályokkal;
55. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az Európai Ifjúsági Szolgálat programjának létrehozására azzal a céllal, hogy a 30 év alatti fiataloknak Európa-szerte lehetőségük legyen legfeljebb három hónapig önkéntes munkát végezni egy másik tagállamban; hangsúlyozza, hogy az Európai Ifjúsági Szolgálat mögött meghúzódó elképzelés az, hogy a fiatalok esélyt kapjanak az oktatás során megszerzett és társadalmi készségeik alkalmazására és fejlesztésére, és bővüljenek egy másik tagállammal kapcsolatos ismereteik, valamint Unió-szerte elő lehessen mozdítani a barátságot és integrációt; hangsúlyozza, hogy az Ifjúsági Szolgálaton belüli munkának önkéntesnek és díjazás nélkülinek kell lennie, és nem helyettesítheti a meglévő álláshelyeket a felkeresett országban; úgy véli, hogy az Ifjúsági Szolgálatot egy köz- és magánszféra közötti partnerségként kell felfogni, amelynek célja egy program létrehozása, ahol a fiatalok egyedi támogatást kaphatnak, amely legfeljebb három hónapos időszakra fedezi az utazási és megélhetési költségeiket;
56. úgy véli, hogy az oktatási és képzési intézményeknek a tanterven kívüli gyakornoki programokat kell biztosítaniuk hallgatóik számára, hogy ily módon tapasztalatokat szerezzenek az általuk választott szakterületen, és így megszilárdítsák tudásukat és kapcsolatokat építsenek ki a munka világával;
57. felszólítja a tagállamokat, hogy valamennyi szinten javítsák a vállalkozások és az oktatási ágazat közötti együttműködést és erősítsék meg a partnerségeket, a tanterveket szorosabban a munkaerő-piaci igényekhez igazítva, például az ágazati szakképzettség-fejlesztési és tudásfejlesztési szövetségek kiterjesztésével;
58. kiemeli a szakoktatás és-képzés minőségbeli javításának jelentőségét az oktatás és a munkaerő-piaci kereslet közötti megfelelő egyensúly kialakítása érdekében; úgy ítéli meg, hogy a szakoktatás és -képzés előmozdítása nem mehet a felsőoktatás rovására; hangsúlyozza, hogy a szakoktatás és a felsőoktatás közötti interakciót és átjárhatóságot javítani kell; hangsúlyozza, hogy rugalmasabb tantervekre van szükség annak érdekében, hogy a fiatalok könnyebben hozzáférjenek a munkaerőpiachoz, illetve jobban lehessen alkalmazkodni a jövőbeli munkaerő-piaci fejleményekhez;
59. felhívja a Bizottságot, hogy – a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló európai chartára vonatkozó korábbi javaslatára építve[14] – tegyen javaslatot a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére, belefoglalva a minőségi szakmai gyakorlat fogalommeghatározását, a megfelelő fizetésre, munkakörülményekre, valamint egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó kritériumokkal együtt; felhívja a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy biztosítsanak megfelelő minőségi normákat a szakmai gyakorlatokra vonatkozóan, gondoskodva arról, hogy a szakmai gyakorlatokat a fiatalok megfelelő készségek fejlesztésével kapcsolatos igényeihez szabják, kötelező ellenőrzés mellett, valamint biztosítsanak minőségi normákat a munkahelyi gyakorlatokra vonatkozóan, többek között a fiatalok olcsó munkaerőként való kizsákmányolásának megelőzése érdekében; hangsúlyozza, hogy ezeket a normákat tevékenyen népszerűsíteni kell és fel kell hívni rájuk a figyelmet;
60. felhívja a tagállamokat, hogy vegyék különösen figyelembe a munkanélküli fiatalok migránsok körében tapasztalható magas arányát, és helyezzék előtérbe a munkaerő-piaci integráció és az integrációs politikák általános érvényesítése tárgykörét, mivel a sikeres integráció kulcsa a foglalkoztatás; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a migráns fiatalok számára a pályaválasztási útmutatással kapcsolatban felmerülő nehézségeket, valamint ellenőrizni és értékelni kell a migráns fiatalok társadalmi és munkaerő-piaci integrációját;
61. felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az európai szociális partnereket, hogy alkalmazzanak ambiciózus megközelítést a tanulószerződéses gyakorlati képzést szolgáló, 2013 júliusában útjára induló európai szövetség kialakításával kapcsolatban, és támogassák a szakképzés megítélésének megváltoztatására irányuló európai, nemzeti, regionális és helyi kampányokat; úgy véli, a szövetségnek rendszeres vitafórumot kell szerveznie a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel kapcsolatos európai stratégia nyomon követéséről, bevonva az összes európai, nemzeti, regionális és helyi érdekelt felet; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a finanszírozáshoz való hozzáférést az olyan, határokon átnyúló képzési tevékenységek elősegítése érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalatok és a szociális partnerszervezetek számára a duális oktatási rendszerek kialakításában való részvételt;
62. felhívja a tagállamokat, hogy a Bizottság egyetértésével hozzanak intézkedéseket és állapítsanak meg kedvezményeket a tanulói szerződések vonatkozásában, valamint alkalmazzanak bónuszokat a 35 évnél fiatalabbak által alapított induló vállalkozások esetében;
63. hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a szociális partnerség és a vállalatok és cégek társadalmi felelősségvállalásának keretét, hogy azokba jobban be lehessen építeni a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló európai chartát és az ifjúsági garanciát;
64. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó döntéshozatal során irányozzanak elő szigorúbb és mérhetőbb kritériumokat a strukturális alapok célkitűzéseinek meghatározására, nyomon követésére és értékelésére vonatkozóan, külön célokat meghatározva az ifjúsági munkanélküliséggel szembeni küzdelem vonatkozásában, amelynek a nemek szempontjából is mérhetőnek kell lennie (a 2007 és 2011 közötti időszakban a strukturális alapok kedvezményezettjeinek 52%-a volt nő);
65. felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az európai strukturális alapok újabb kiigazítását annak érdekében, hogy további támogatást biztosítson a fiatal nők számára nyújtott képzés, a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és a gyermekgondozás területei számára;
66. úgy véli, hogy az uniós kohéziós politika azáltal, hogy fokozza és kiegészíti a gazdasági tevékenység fellendítésére, illetve a foglalkoztatás támogatására irányuló tagállami erőfeszítéseket, olyan alapvető eszköz, amelynek segítségével az Unió segíthet a jelenlegi helyzet megoldásában, mivel iránymutatást ad a szükséges strukturális reformok végrehajtásához, illetve alakítja azokat, a beruházásokat a kiemelt intézkedésekre összpontosítja a beruházás egy régió vagy tagállam társadalmi-gazdasági helyzetére gyakorolt hatásának maximalizálása érdekében, ösztönzi a gazdaságot és segít az új munkahelyek létrehozásában a fiatalok számára; ezért felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben és összehangolt módon használják ki a rendelkezésre álló uniós finanszírozást (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, EMVA és ETHA), lehetővé téve a fiatalok számára a tevékeny gazdasági és a társadalmi szerepvállalást; hangsúlyozza, hogy Unió-szerte figyelembe kell venni a regionális sajátosságokat, mivel ezeken múlhat a fiatalok kezdeményezéseinek sikere vagy bukása, különösen a leginkább hátrányos helyzetben lévő és a legkülső régiókban, ahol a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosításához beruházásra van szükség;
67. ösztönzi a tagállamokat, hogy helyben erősítsék a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit, és ezt egészítsék ki azzal, hogy megkönnyítik a fiatal munkavállalók számára a más uniós országokba vagy az Unión kívülre irányuló mobilitást[15]; intézkedéseket szorgalmaz a fiatalok képzésének és tapasztalatszerzésének előmozdítása érdekében, ideértve a határokon átnyúló tanulószerződéses gyakorlati képzések és szakmai gyakorlatok előtt álló akadályok lebontását; további előrelépést vár a képesítések és a készségek kölcsönös elismerése és a nemzeti szociális biztonsági rendszerek fokozott koordinációja területén, különösen a nyugdíjrendszerek tekintetében, valamint szorgalmazza a kisgyermekkortól kezdődő nyelvtanulásba történő további jelentős befektetéseket;
68. felhívja a tagállamokat, hogy folytassák a hatékony állami foglalkoztatási szolgálatok reformjának és fejlesztésének folyamatát, hogy a tevékenységeikkel és módszereikkel jobban elérjék a fiatalokat, ami alapvető eleme a nemzeti ifjúsági garanciára irányuló stratégiáknak; hangsúlyozza, hogy az EURES-nél reformokat kell bevezetni annak érdekében, hogy proaktívan törekedjen az álláskeresőknek és állásváltoztatóknak a betöltendő álláshelyekkel való összekapcsolására, és hogy ráirányítsák a figyelmet az EURES-re és annak tanácsadó hálózatára, valamint növeljék az EURES – mint a diákokat a meglévő munkalehetőségek megismerésében segítő karrier-tanácsadó rendszer – ismertségét és elérhetőségét; kiemeli az EURES és az állampolgároknak és vállalkozásoknak szóló más portálok (például „Az első EURES-állásod”, a Europe Direct információs pontok és a kkv-knak szóló Enterprise Europe Network) közötti erősebb koordináció szükségességét, hogy a nyújtott szolgáltatások hatékonyabbá és eredményesebbé váljanak; üdvözli az állami foglalkoztatási szolgálatok vezetői (HoPES) által végzett munkát, és támogatja annak intézményesülését;
69. a fiatalok migrációs hullámaira vonatkozó pontos adatok hiányában felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre mechanizmusokat e mobilitás kutatására, nyomon követésére és értékelésére, amelyek e jelenség jobb kezelése érdekében átvihetők az EURES-be;
70. hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy felhívják a fiatalok figyelmét az állami foglalkoztatási szolgálatok keretében kínált tanácsadás igénybevételére, erősítsék a partnerségeket az iskolákkal és egyetemekkel, valamint dolgozzanak az EURES-hálózattal való jobb integráción;
71. felhívja a tagállamokat, hogy megfelelően ismerjék el és hitelesítsék az informális és nem formális tanulást és oktatást és a megszerzett kompetenciákat, valamint az egyéb szakmai tapasztalatokat, ami a kompetenciák értékelésének egyik formája, hogy a fiatalok jobban igazolni tudják a munkaerőpiacra való sikeres belépéshez szükséges követelmények tekintetében meglévő képzettségüket és kompetenciáikat;
72. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a gyakorlatban alkalmazzák az átláthatóságot és a harmonizációt a képesítések Unión belüli elismerése terén, különösen az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszeren, az Europasson és az európai képesítési keretrendszeren keresztül, és teljes körűen hajtsák végre a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlást, különösen pedig biztosítsák a nem formális és az informális tanulás határokon átnyúló elismerését; rámutat e kezdeményezések időben történő végrehajtásának és a vonatkozó jelentéstételnek a fontosságára;
73. hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a „brain waste” („agypazarlás”) problémájával, mivel ha a magasan képzett fiatalok a képességeiktől messze elmaradó munkakörökben dolgoznak, a tényleges készségeik és képesítéseik kihasználatlanul maradnak, és ez társadalmi és pszichológiai téren rájuk is negatív hatással van;
74. elismeri, hogy a munkaerő határokon átnyúló mobilitása részben hatékony megoldás lehet a munkaerő-piaci kereslet és kínálat Unió-szerte történő megfeleltetésére; ugyanakkor felhívja a tagállamokat, hogy – olyan fenntartható intézkedések révén, amelyek biztosítják a magasan képzett munkavállalók saját országukon vagy régiójukon belüli foglalkoztatásának lehetőségét – tegyenek meg mindent az „agyelszívás” megelőzése érdekében;
75. megállapítja, hogy az oktatásból a munka világába való átmenet kulcsfontosságú momentum a fiatalok számára; hangsúlyozza a biztonságos átmenetet elősegítő intézkedések fontosságát; felhívja ezért a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki személyre szabott karrier-tanácsadást, és erősítsék meg az útmutatási és tanácsadási tevékenységeket, illetve a személyre szabott munkaerő-közvetítői szolgáltatásokat, már a középiskola első éveitől kezdve, hogy a fiatalok tájékozottan tudjanak dönteni a továbbtanulásukról, illetve a szakképzésben való részvételükről, egyúttal pedig vezessenek be olyan mechanizmusokat, amelyek nyomon követik a felkínált lehetőségeket, és értékelik az említett fiatalok későbbi munkába állásának sikerességi rátáját;
76. hangsúlyozza egy olyan rendszer létrehozásának szükségességét, amely arra ösztönöz valamennyi, bizonyos méretet elérő vállalkozást, hogy – hacsak nem küzd súlyos pénzügyi nehézségekkel – a duális képzési rendszer keretében képzési helyeket biztosítson, és a képzés befejeztével alkalmazza a gyakornokokat;
77. kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fiatalok – amennyiben ezt igénylik – hatékony segítségnyújtásban részesüljenek pályaválasztásukhoz, valamint tájékoztatást kapjanak jogaikról és minimális jövedelmükről;
78. felszólítja a tagállamokat, hogy az egyetemi tanrendekbe építsenek be az álláskeresési készségekre irányuló alapvető képzést;
79. megjegyzi, hogy az uniós oktatási rendszereknek támogatniuk kell a tisztességes és egyenlő esélyek elvét; felszólít az összes szükséges készség előmozdítására, előmozdítandó az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést, ami a tudásalapú társadalom nélkülözhetetlen feltétele;
80. hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélkülisége elleni aktív fellépésre fordított pénzügyi erőforrásokat minden esetben hatékonyan kell felhasználni; felhívja a tagállamokat, hogy a végrehajtott foglalkoztatási intézkedésekhez vezessenek be nyomon követő és értékelő rendszert, amelynek nyilvánosnak és a polgárok számára könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, valamint az intézkedések hatékonyságát ellenőrző rendszert, fokozottan törekedve az uniós szinten is megosztható, bizonyítékokon alapuló szakpolitikák kidolgozására; e tekintetben megjegyzi, hogy az eredmény- és hatásmutatók közös rendszerének kialakítása hozzájárulna a különböző programok keretében elért előrehaladás mennyiségi és minőségi értékeléséhez;
81. hangsúlyozza, hogy az ifjúsági szervezeteknek elismert szerepet kell kapniuk a fiatalok munkanélküliségének kezelésére irányuló szakpolitikák és kezdeményezések nyomon követésében és – adott esetben – végrehajtásában;
82. hangsúlyozza, hogy be kell fektetni a stabil és minőségi környezetbarát munkahelyek létrehozásába, lehetővé téve ekként a fiatalok számára, hogy tisztességes életet éljenek; felkéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozgósítsák az összes rendelkezésre álló forrást különösen a környezetbarát munkahelyekbe való befektetések ösztönzésére, azzal a céllal, hogy leküzdjék a fiatalok elfogadhatatlanul magas munkanélküliségét;
83. úgy véli, hogy vonzóbb, és jobb regionális kötődésű oktatási stratégiákra van szükség, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok régiók és tagállamok közötti cseréjére szolgáló platformok hálózatainak kialakítására, figyelembe véve a helyzetek sokféleségét és lehetővé téve a rugalmasságot, összhangban az egyes régiók egyedi szükségleteivel és jellegzetességeivel, kiemelt területeket meghatározva az egyes régiók fejlesztése tekintetében;
84. felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be a nemek közötti egyenlőtlenség elleni intézkedéseket, amelyek alkalmasak a kiszolgáltatott társadalmi csoportok, köztük a fogyatékossággal élők, a migránsok és az egyedülálló édesanyák figyelembevételére;
85. felhívja a tagállamokat, hogy olyan szakpolitikákat folytassanak, amelyek célja a nők részvételének ösztönzése azon ágazatokban és szakmákban, amelyekben alulreprezentáltak, így például a tudományos és technológiai területen (az Unióban 2009-ben a kutatók mindössze 33%-a került ki a nők köréből), valamint a gazdasági és pénzügyi területen, mivel az ilyen pályaválasztás növelné a nők versenyképességét a munkaerőpiacon;
86. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy küzdjenek a nemi alapú szegregáció ellen az oktatásban és a munkaerőpiacon egyaránt, és ehhez dolgozzanak ki olyan egyedi és támogatott oktatási és szakképzési kurzusokat, amelyek folyamatosan nyomon követik a fiatalokat, és amelyek figyelembe veszik a „Gondoljuk újra az oktatást” című, 2012. november 28-i bizottsági közlemény (COM(2012)0669) következtetéseit, amelyek az oktatási és képzési politikákat a fiatal nőkre irányuló, célzott foglalkoztatási politikákkal ötvözik, és amelyek a nők foglalkoztatását előmozdítják és ösztönzik a fejlődés tekintetében stratégiai jelentőségű ágazatokban;
87. felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a fiatal nők munkaerő-piaci hozzáférését, és – a foglalkoztatás minőségének javítását és a szakmai fejlődést előtérbe helyezve – hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a nők munkában maradását, továbbá küszöböljék ki a nők és a férfiak között a munka világában kezdetektől fogva fennálló, a pályakezdést, a pályafutást és a fizetést érintő különbségeket;
88. úgy véli, hogy a nők munkaerőpiacra való visszatérésének megkönnyítéséhez többdimenziós politikai megoldásokra van szükség, amelyek felölelik az egész életen át tartó tanulást, a bizonytalan foglalkoztatás visszaszorítását és a munkavállalói jogok érvényesülésének támogatását, valamint a nők kérésére differenciált munkaszervezési formákat annak érdekében, hogy a nők ne adják fel karrierjüket, illetve ne szakítsák meg pályájukat;
89. felkéri a tagállamokat, hogy az uniós és nemzeti jogszabályokkal teljes összhangban dolgozzanak ki megfelelő szakpolitikákat és vezessenek be egyedi intézkedéseket – ideértve a munkaorientált képzéseket és foglalkoztatási programokat is– annak érdekében, hogy a fiatal férfiak és nők számára egyaránt esélyegyenlőséget biztosítsanak a tényleges munkatapasztalat megszerzése terén;
90. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzák ki és vezessék be a nemi szempontok általános érvényesítését, valamint azon szakpolitikák nyomon követését, amelyek lehetővé teszik a munkanélküli polgárok állásközvetítő és szociális támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférését;
91. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0262.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0224.
- [3] O-000106/2012; B7-0113/2012.
- [4] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0016.
- [5] HL C 131. E, 2013.5.8., 9. o.
- [6] Eurofound (2012), NEETs: young people not in employment, education or training: Characteristics, costs and policy responses in Europe” (Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő NEET-fiatalok: Jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.
- [7] Eurofound (2012), Effectiveness of policy measures to increase the employment participation of young people (A fiatalok munkaerő-piaci részvételének fokozását célzó szakpolitikai intézkedések hatékonysága), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.
- [8] Eurofound (2011), Helping young workers during the crisis: contributions by social partners and public authorities (A fiatal munkavállalók segítése a válság idején: hogyan működnek közre a szociális partnerek és a közigazgatási szervek?), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.
- [9] Eurofound (2012), Recent policy developments related to those not in employment, education and training (NEETs) (Nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) – Legfrissebb szakpolitikai fejlemények), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg (http://www.eurofound.europa.eu/docs/erm/tn1109042s/tn1109042s.pdf).
- [10] Eurofound (2013), Active inclusion of young people with disabilities or health problems (Az egészségügyi problémákkal küzdő vagy fogyatékossággal élő fiatalok aktív befogadása), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg (http://www.eurofound.europa.eu/publications/htmlfiles/ef1226.htm).
- [11] Eurofound (2012), NEETs – Young people not in employment, education or training: Characteristics, costs and policy responses in Europe (Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő NEET-fiatalok: Jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában). Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.
- [12] Osztrák Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, 2012. január.
- [13] http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-380_hu.htm.
- [14] COM(2012)0728.
- [15] A MobiPro programhoz hasonló kezdeményezéseken keresztül.
INDOKOLÁS
A fiatalok jelenlegi munkaerő-piaci helyzete nagyon nehéz. A munkanélküliség az aktív korosztály egészében 11%-os szinten alakul, míg a fiatalok közt ez a mutató kétszer magasabb, 23%-os. Ma az egész Európai Unióban több mint 5,5 millió 25 év alatti fiatal munkanélküli. Az egyes tagállamokban jelentős eltérések figyelhetők meg – míg Németországban és Ausztriában az ifjúsági munkanélküliség nem haladja meg a 9%-ot, a válság által sújtott Görögországban és Spanyolországban már több mint 55%-ot ér el. A gazdasági válság, amely kisebb vagy nagyobb mértékben elérte és továbbra is sújtja az Unió egyes államait, azzal a következménnyel járt, hogy nem elég, hogy nem születnek új munkahelyek, de ráadásul a munkaadók takarékossági okokból a meglévő foglalkoztatást is csökkentik. Az elbocsátások pedig a leggyakrabban és legnagyobb mértékben a határozott idejű szerződéssel vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat érintik, vagyis az épp a munkaerőpiacra belépő, vagy ott rövid ideje jelen lévő fiatalokat. Az egész Európára kiterjedő statisztikák azt mutatják, hogy a határozott időre foglalkoztatottak 40%-a fiatal, míg a fiatalok összes foglalkoztatotthoz viszonyított aránya 13%. Mindehhez hozzászámítandó a tapasztalat hiánya és a munkaerő-piaci igényekhez nem illeszkedő végzettség. Mindez együtt kevéssé optimista perspektívát vetít a felnőtt életbe éppen belépő fiatalok elé. A munkahelyek hiánya és az, hogy nem várható a fiatalok számára kedvezőtlen kilátások közeljövőbeli megváltozása, Európa romló demográfiai helyzetében is tükröződik. A fiatalok a családalapításra és a gyermekvállalásra vonatkozó döntést közelebbről meg nem határozott jövőbeli időszakra halasztják, mivel a foglalkoztatás tekintetében bizonytalan jövő áll előttük.
A fentiekre tekintettel a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem céljából tett lépéseket össze kell hangolni az általános gazdaságélénkítő lépésekkel és a foglalkoztatáspolitikai reformokkal. Kezdeményezésekre van szükség a vállalkozások támogatására és a már létező munkahelyek minél nagyobb számban történő megőrzésére, valamint ezeken felül a munkáltatókat új munkahelyek létesítésére ösztönző lépéseket is kell tenni. A fiatalok helyzetének tényleges javulása nagymértékben függ az állam támogatásától, a munkaügyi hatóságok, munkaügyi tanácsadó szolgáltató szervezetek, képzési intézmények és ifjúsági támogató szolgálatok együttműködésének megerősítésétől, ideértve a szociális partnerek és az ifjúság képviselői vagy az ifjúsági szervezetek tevékeny részvételét is.
A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács által elfogadott ifjúsági garancia fontos politikai impulzus. E kezdeményezés lényege foglalkoztatás, továbbképzés, szakmai gyakorlat vagy gyakornoki program biztosítása fiatalok számára 25 éves korig. Úgy tűnik, hogy a fiatalok munkanélküliségének struktúráját bemutató vitathatatlan számszerű adatok fényében e támogatás kedvezményezettjeinek körét ki kell terjeszteni a 30 évnél fiatalabbakra. A fenti célra egy elkülönített költségvetési előirányzatból és az Európai Szociális Alapból fordítható összegek reális támogatást nyújtanak a tagállamoknak a válság nehéz időszakában. Fel kell ennek kapcsán hívni a figyelmet egyes fontos elemekre, amelyeknek megjelenése elengedhetetlen a kezdeményezés sikerre vitele érdekében, úgymint az állami és magán munkaügyi szolgálatok megfelelő struktúrája és kapacitása, valamint a képzések és szakmai gyakorlatok magas színvonalának biztosítása.
Ezen intézkedések összessége össze kell, hogy kapcsolódjon a vállalkozások és azon harmadik szektorbeli szervezetek támogatásával, amelyek – szorosan együttműködve az állami munkaügyi hatóságokkal – részt kívánnak venni az ifjúsági garanciaprogramban, adókedvezmények, az állandó munkáltatói költségekre adott támogatások és azon összegekhez való hozzáférés útján, amelyeket a magas színvonalú képzést nyújtó vállalkozások számára különítenek el. Fontos, hogy a tagállamok tevékenysége ne korlátozódjon az Európai Bizottság javaslatában felsorolt megoldásokra, hanem alkalmazzanak más tagállamokban hatékonynak bizonyult eszközöket is, amelyek lehetővé teszik az egyes munkaerőpiacok sajátosságaihoz való jobb alkalmazkodást.
A fiatal személyek helyzetéről szólva nem lehet elkerülni a NEET-fiatalok, vagyis a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok megemlítését. Arányuk Európában az utóbbi években nőtt, és jelenleg több mint 1,5%-ot tesz ki. A jelenséget közelebbről meg kell vizsgálni, annál is inkább, mert azok, akik tanulmányaikat az alapvető képzettségek megszerzése nélkül hagyják abba, társadalmi kirekesztettségre ítélik magukat. A tagállamoknak specifikusabb megközelítést kell kidolgozniuk a NEET-fiatalokkal kapcsolatban, ötvözve a tanulmányok idő előtti befejezése elleni fellépésre és az iskolát idő előtt elhagyók reintegrálására irányuló eredményes beavatkozást az iskolából a munkába való átmenet megkönnyítésére, a fiatalok foglalkoztathatóságának növelésére és az összetettebb igényű fiatalok előtt álló gyakorlati és logisztikai akadályok elhárítására irányuló intézkedésekkel.
A fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliség egyik legfontosabb oka – a tapasztalat hiánya mellett – kétségtelenül a munkaerő-piaci igényekhez nem illeszkedő végzettség. Erre tekintettel elkerülhetetlen az oktatási rendszer korszerűsítése, amelynek lényege az oktatáspolitika átalakítása a fiatalság jövőjébe való befektetés és a munkaerő-piaci helyzetük javítása alapvető eszközévé, az oktatási programoknak a jelenlegi és jövőbeli munkaerő-piaci igényekhez való hozzáigazítása útján. E cél eléréséhez nagy segítséget jelent a személyre szóló pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztett rendszere. Ennek már a középiskola szintjén elérhetőnek kell lennie, összekapcsolva egy jövőbeli állásajánlatokat figyelő rendszerrel, a jövőbeli foglalkoztathatóságra építve, ami lehetővé teszi, hogy a továbbtanulás irányaira vonatkozó döntések tudatosabbak és átgondoltabbak legyenek.
A fiatalok munkaerő-piaci belépésére vonatkozó politika egyik fontos eleme az önfoglalkoztatás ösztönzése. A vállalkozói szellem fejlesztésére, az egyéni kezdeményezések és egyéni tehetségek kibontakoztatására irányuló összes erőfeszítés folytatandó és támogatandó. A fiataloknak tudniuk kell, hogyan kezdjenek vállalkozásba, hová fordulhatnak adminisztratív segítségért, a létrehozandó kedvezmények és preferenciális feltételek rendszerének pedig – mentességek és adókedvezmények formájában – ösztönöznie kellene őket a vállalkozásra. Ezért nagyon fontos az, hogy az önfoglalkoztatás ösztönzésének és a vállalkozásindításhoz nyújtható támogatás igénybevétele megkönnyítésének elve a 2014–2020-ra szóló társadalmi változás és innováció programban is jelen lesz.
A szakmai mobilitás szintén a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliséggel szembeni küzdelem eszköze. Az Unióban több mint egymillió regisztrált állásajánlat van. Ezek a munkahelyek azonban nem kerülnek betöltésre, mivel ott, ahol elérhetőek, nincs irántuk érdeklődő. A saját származási országon kívüli életvitel nem népszerű. Megfigyelések szerint az Unió állampolgárainak csak 2%-a él az Unió más tagállamában, mint saját származási országa. Mivel a fiatalok nagyobb hajlandóságot és képességet mutatnak a munkakeresés közbeni helyváltoztatásra, ezt meg kell számukra könnyíteni. A végzettségek és képességek kölcsönös elismerése, valamint a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek, elsősorban a nyugdíjrendszerek koordinációja terén tett előrelépések, továbbá az idegennyelv-oktatásra fordított jelentős befektetések a mobilitás támogatásának elengedhetetlen elemei. Az EURES hálózat fejlesztése szintén előrelépés, amelynek köszönhetően a fiatalok információhoz jutnak, és aktívan tudnak munkahelyet keresni. Szükséges ennek további népszerűsítése, felismerhetőségének és hozzáférhetőségének javítása csakúgy, mint a pályaválasztási tanácsadási rendszer javítása.
Szintén kiemelésre érdemes az „Erasmus mindenkinek” program keretében az önálló ifjúsági szekció létrehozása külön költségvetési előirányzattal, valamint fiatalok azon csoportjainak támogatása, amelyek ifjúsági munkát végeznek, de nem intézményes keretek között. A különféle képességek akár nem formális módon történő megszerzése elősegíti a fiatalok társadalmi részvételét, és javítja versenyképességüket a munkaerőpiacon.
Rendkívül fontos, hogy a fiatal diplomások számára magas színvonalú szakmai gyakorlatok álljanak rendelkezésre, megfelelő anyagi támogatás kerüljön biztosításra azoknak az intézményeknek, amelyek ezeket a gyakorlatokat szervezik, és bevezetésre kerüljön egy kötelező rendszermonitoring, amely garantálja a gyakorlatok megfelelő színvonalon tartását és hatékonyságát. Szükséges a diplomásoknak szóló szakmai gyakorlatok további erőteljes népszerűsítése a munkáltatók körében, akiknek a rendszert egy személy adott munkakörre való felkészítésének kellene tekinteniük, ami lehetőséget kínál egy képzett és jó képesítéssel rendelkező munkavállaló megszerzésére és megtartására. Szintén támogatni kell a szakképzés további fejlesztését, európai és nemzeti kampányokat kell szervezni a szakképzés népszerűsítésére, valamint nyomon kell követni az európai tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó stratégiát.
Szintén nagyon fontos, hogy a tagállamok elismerjék és érvényesítsék a nem formális oktatást, vagyis a hivatalos oktatási rendszeren kívül szerzett képességeket. Ezek pozitívan járulnak hozzá a fiatalok személyes fejlődéséhez, növelik állampolgári aktivitásukat, erősítik társadalmi integrációjukat, és javítják munkaerő-piaci helyzetüket.
Szintén fel kell hívni a figyelmet az „agypazarlás” problémájára, amelynek lényege a jól képzett és alkalmas fiatalok rákényszerülése a jóval a képességeik alatti munka végzésére, ami társadalmi és személyes pszichológiai szempontból is negatív hatásokkal jár.
Összefoglalva, meg kell vizsgálni a tagállamok által tett összes lépés hatékonyságát, a bevezetett mechanizmusokat alakulásuk közben nyomon kell követni, a kiadásokat pedig hatékonyan ellenőrizni kell. A fiatalok rendkívül nehéz helyzete határozott beavatkozást és megfelelő pénzügyi források befektetését követeli meg, azonban a jelenlegi európai gazdasági helyzetben – amikor a pénzügyi konszolidáció politikája dominál – ezeket az összegeket csak jól célzottan lehet felhasználni, hogy a helyzet érzékelhető javulásához vezessenek.
VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (21.6.2013)
a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére
a fiatalok munkanélküliségéről: lehetséges megoldások
(2013/2045(INI))
A vélemény előadója: Luís Paulo Alves
JAVASLATOK
A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
1. Aggodalommal tölti el a fiatalok munkanélküliségének elfogadhatatlan szintje és különösen az Európai Unió egyes régiói és tagállamai között e téren tapasztalható jelentős eltérések, amelyek 10%-nál kisebb és 60%-nál nagyobb értékek között mozognak; szintén aggasztja az oktatásban, képzésben nem részesített vagy munkahellyel nem rendelkező fiatalok számára (14 millió, 15 és 30 év közötti életkorú fiatal nem folytat tanulmányokat, nem dolgozik, és nem vesz részt képzésben - NEET), valamint az a tény, hogy a fiatalok egy további jelentős hányadának foglalkoztatása bizonytalan, annak ellenére, hogy van munkája; úgy véli, hogy e két jelenség együttesen magát az európai projektet veszélyezteti, mivel fenyegetést jelent az élet minősége és a munkakörülmények vonatkozásában egységes Európa gazdasági fejlődésére és fenntarthatóságára, jövőbeli növekedési potenciáljára, valamint az EU-nak az EUMSZ 174. cikkében meghatározott gazdasági, társadalmi és területi kohéziójára; úgy véli továbbá, hogy ez hatékony, uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedéseket tesz szükségessé, így a városok és vidéki térségek vonatkozásában is, különös tekintettel az Unió előtt álló jelenlegi nehézségekre és kihívásokra, valamint arra a tényre, hogy az EU-nak soha nem volt ennyire szüksége az erős és innovatív fiatalságra;
2. úgy véli, hogy az Unióban a foglalkoztatás tekintetében – a társadalmi-gazdasági jellegzetességük miatt – a fiatalok alkotják az egyik leginkább kiszolgáltatott csoportot, különösen a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság idején, tekintettel nagy munkaerő-piaci létszámuk fontosságára és arra, hogy ők kerülnek szembe a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal; úgy véli, hogy az európai kohéziós politika azáltal, hogy fokozza és kiegészíti a gazdasági tevékenység fellendítésére, illetve az Unió-szerte a foglalkoztatás támogatására irányuló tagállami erőfeszítéseket, olyan alapvető eszköz, amelynek segítségével az Unió segíthet a jelenlegi helyzet megoldásában, mivel iránymutatást ad a szükséges strukturális reformok végrehajtásához, illetve alakítja azokat, a beruházásokat a kiemelt intézkedésekre összpontosítja a beruházás egy régió vagy tagállam társadalmi-gazdasági helyzetére gyakorolt hatásának maximalizálása érdekében, ösztönzi a gazdaságot és segít az új munkahelyek létrehozásában a fiatalok számára; ezért felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben és összehangolt módon használják ki a rendelkezésre álló uniós finanszírozást (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, EMVA és az ETHA), lehetővé téve a fiatalok számára a saját javukra történő aktív gazdasági és a társadalmi szerepvállalást, ugyanakkor – egyebek mellett – egy Európa egészére kiterjedő üzleti inkubátorprojekt révén támogatva a fiatal vállalkozókat, felkínálva számukra azt a lehetőséget, hogy vállalkozásaikat védett környezetben indítsák el; tovább azt javasolja, hogy hozzanak létre megfelelő feltételeket a kockázati tőke számára, valamint hangsúlyozza, hogy az EU egészében figyelembe kell venni a regionális sajátosságokat, mivel ezeken múlhat a fiatalok kezdeményezéseinek sikere vagy bukása, különösen a leginkább hátrányos helyzetben lévő és a legkülső régiókban, ahol a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosításához beruházásra van szükség;
3. hangsúlyozza, hogy az Európát sújtó gazdasági válságon túl egyebek mellett strukturális problémák is vannak, amelyek a javításra szoruló oktatási és foglalkoztatási szakpolitikákból erednek; úgy véli, hogy vonzóbb, és jobb regionális beilleszkedést eredményező oktatási stratégiákra van szükség, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok régiók és tagállamok közötti cseréjére szolgáló platformok hálózatainak kialakítására, amelyek figyelembe veszik a helyzetek sokféleségét és lehetővé teszik a rugalmasságot összhangban az egyes régiók egyedi szükségleteivel és jellegzetességeivel, kiemelt területeket határoznak meg az egyes régiók fejlesztése érdekében és előmozdítják az aktív életbe való átmenetet biztosító (az iskola és a munka közötti erős kapcsolatokkal, különösen kettős oktatási rendszerek vagy a tanulmányok ideje alatt a tantárgyakhoz kapcsolódó gyakornoki képzések révén) hatékonyabb stratégiák alkalmazását és a biztonságosabb szakmai pályafutások létrehozását; rámutat a gazdasági válságnak a fiatalok helyzetére gyakorolt aggasztó hatásaira; felhívja a tagállamokat, hogy a fontos területeken, például az oktatás, a kutatás és az innováció területén kerüljék a jelentős megszorításokat, mivel a gazdasági és pénzügyi válság más kedvezőtlen hatásaival együtt ezek komolyan akadályozzák a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet és gátolják a fiatalokat középpontba állító jövőbeli beruházási stratégiák megvalósulását;
4. úgy véli, hogy ha azt vesszük alapul, hogy a munkaerőpiacon számos különböző gazdasági ágazatban kerül sor munkahelyek felszámolására és munkahelyteremtésre, valamint hogy minden évben az álláshelyek 15%-a megszűnik és ugyanennyi álláshely keletkezik, a valóban hatékony foglalkoztatáspolitika részeként globális, a változásoknak elébe menő szemléletre van szükség; úgy véli, hogy olyan képesítési szakpolitikákra van szükség, amelyek ténylegesen képesek ösztönözni az élethosszig való képzéssel kapcsolatos erőfeszítéseket a minőségi átképzés elősegítése és a készségeknek a vállalatok és a gazdaság szükségleteihez való teljes körű hozzáigazítása révén az Unió valamennyi régiójában; ebben az összefüggésben hangsúlyozza az oktatás és a munkaerőpiac közti szakadék megszüntetésének fontosságát, az oktatás által biztosított képességek és a jelenleg kínált álláshelyekhez szükséges ismeretek közötti eltérést, valamint az éppen új lehetőségeket kereső munkanélküliek védelmére és támogatására irányuló intézkedések végrehajtásának fontosságát; véleménye szerint az intézkedéseknek szorosan kapcsolódniuk kell egymáshoz, hogy ily módon segítsék elő a termelékenység fellendítését, valamint a magán- és állami beruházások előmozdítását a magas növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban, valamint hogy megakadályozzák a további munkaerőhiányt az olyan ágazatokban, amelyek már most is ezzel a problémával küzdenek;
5. ösztönzi a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy növeljék az oktatáspolitikák és foglalkoztatáspolitikák hatékonyságát, melyeknek három pilléren kell nyugodniuk:
– előretekintő megközelítés, a munkaerőpiac változásainak jobb előrejelzése érdekében, valamint azért, hogy e szakpolitikák jobban igazodjanak az oktatáshoz és képzéshez,
– valamennyi állami és magánszektorbeli szereplő, nevezetesen tanárok, szülők, diákok, vállalatok, iskolák és ifjúsági szervezetek, köztük a nem kormányzati szervezetek nagyobb mértékű bevonása,
– olyan regionális megközelítés, amely gondoskodik a problémák jobb azonosítását célzó mechanizmusokról, biztosítja a döntéshozatal nagyobb hatékonyságát, és az érintettekkel való együttműködésben láthatóbbá teszi a képesítés terén felmerülő szükségleteket;
úgy véli, hogy a munkahelyek azonosításának lehetővé tétele érdekében figyelembe kell venni a helyi szükségleteket és területi sajátosságokat, különösen az innovatív ágazatokban, így a környezetvédelmi szegmensekben és a szociális vállalkozás terén, az integrált területfejlesztési stratégiák keretében;
6. az európai alapok, nevezetesen a kohéziós politikai eszközök, különösen az ESZA és az ERFA, együttes alkalmazására szólít fel a növekedést és a munkahelyek létrehozását célzó beruházások ösztönzése és a szóban forgó, aggasztó helyzet sürgős megoldása céljából; rámutat, hogy a kkv-k jelentik az európai gazdaság motorját, a foglalkoztatás alapját, és főszerepet játszanak a válság felszámolásában; úgy véli ezért, hogy javítani kell a finanszírozáshoz való hozzáférésüket és azt a vállalkozási környezetet, amelyben tevékenykednek; szorgalmazza, hogy az Európai Beruházási Bank eszközöljön a fiatalokat célzó munkahelyteremtésre irányuló beruházásokat, számolva a járulékos előnyökkel, feltéve, hogy elsősorban a kkv-k számára nyújt kölcsönöket; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet mindazon régiókra, amelyekben a legmagasabb a fiatalok munkanélküliségének aránya, és hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok segíthetik a vállalatokat, különösen a kkv-kat abban, hogy fiatalokat vegyenek fel, valamint a fiatalokat sújtó munkanélküliség felszámolásában, továbbá kéri a munkaerőpiac, az oktatás és képzés terén szükséges azon intézkedések meghozatalát, amelyek támogatják a munkavállalók helyi munkaerőpiac felé fordulását miközben új képesítéseket és álláshelyeket szereznek (ezek közé tartoznak többek között a zöld munkahelyek, a demográfiai tendenciák miatt szükségessé vált munkahelyek, az új technológiák és a vidéki területek foglalkoztatási diverzifikációja); felkéri a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy alakítsanak ki képzési és foglalkoztatási elemeket is magukban foglaló integrált területfejlesztési stratégiákat, kezdve a korai iskolaelhagyást megelőző intézkedésekkel, valamint hogy alakítsanak ki életpályamodelleket a fiatalok számára;
7. üdvözli a Bizottságnak a fiatalokat sújtó munkanélküliség felszámolására irányuló intézkedéseit, amelyeknek – együtt az EU ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésével és különösen az ifjúsági garanciával, valamint összhangban az EU 2020 stratégiával – olyan megoldásokat kellene szorgalmazniuk, amelyek ösztönzik a méltányos, minőségi és fenntartható álláshelyek létrehozását és a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését, előmozdítva a társadalmi befogadást, csökkentve az álláshelyek bizonytalanságát és a szegénység kockázatát, méltóságérzetet és a független élet lehetőségét adva a fiataloknak, valamint fellépve az agyelszívás ellen; – úgy véli, hogy ezeknek az intézkedéseknek ösztönözniük és erősíteniük kell a meglévő mobilitási programokat is és a készségek és képesítések Unión belüli jobb elismerését, valamint elő kell mozdítaniuk a fokozottabb, határokon átnyúló és régióközi együttműködést, korlátozva ugyanakkor a jelenlegi adminisztratív akadályokat és felszámolva a tanulószerződéses gyakorlati képzések, szakmai gyakorlatok és gyakornoki programok előtt álló jelenlegi akadályokat az álláshely kínálat és kereslet földrajzi eloszlásában mutatkozó egyenlőtlenségek elleni hatékonyabb, a gazdasági, társadalmi és területi kohézión nagyobb mértékben alapuló, gazdasági és monetáris unió jövőjére vonatkozó ütemterv keretében való fellépés érdekében; felszólítja a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre az ifjúsági garancia keretében kidolgozott intézkedéseket, és segítsék elő a fiatalok munkanélküliségének és a NEET csoportba tartozók számának csökkentése tekintetében kedvező tendenciákat eredményező, sikeres modellek cseréjét; megjegyzi ugyanakkor, hogy a fiatalokat sújtó munkanélküliség elleni küzdelem finanszírozása nem megfelelő, és hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatását célzó 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós kezdeményezés 6 milliárd EUR összegű finanszírozására irányuló javaslat messze nem elegendő a fiatalok helyzetére gyakorolt jelentős hatás eléréséhez.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
20.6.2013 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
35 4 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Francesca Barracciu, Jean-Jacob Bicep, Victor Boştinaru, John Bufton, Alain Cadec, Nikos Chrysogelos, Rosa Estaràs Ferragut, Brice Hortefeux, Danuta Maria Hübner, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Vincenzo Iovine, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Mojca Kleva Kekuš, Constanze Angela Krehl, Petru Constantin Luhan, Ramona Nicole Mănescu, Vladimír Maňka, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Ana Miranda, Jens Nilsson, Jan Olbrycht, Wojciech Michał Olejniczak, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Monika Smolková, Georgios Stavrakakis, Nuno Teixeira, Lambert van Nistelrooij, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Giommaria Uggias |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Susy De Martini, Miroslav Ouzký, Marit Paulsen |
||||
VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (20.6.2013)
a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére
a fiatalok munkanélküliségének kezelése: a kilábaláshoz vezető lehetséges utakról
(2013/2045(INI))
A vélemény előadója: Emilio Menéndez del Valle
JAVASLATOK
A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
A. mivel az oktatási és képzési politikák kulcsszerepet játszanak a magas szintű fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelemben; mivel több és célzottabb beruházásra van szükség a szakoktatás és-képzés, a felsőoktatás és a kutatás területén, valamint rugalmas tantervekre, illetve a vállalkozások és az oktatási ágazat közötti jobb együttműködésre ahhoz, hogy lépést lehessen tartani a gyorsan változó munkaerőpiaccal;
B. mivel a kettős oktatási rendszerek függnek a köz- és magánszektornak a szociális partnerek nagyfokú bevonásával megvalósuló szoros együttműködésétől; mivel azokban a tagállamokban, ahol az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kölcsönhatása intézményesített, feltűnően alacsony a fiatalkori munkanélküliség;
C. mivel a szakmai gyakorlatok olyan hasznos eszközök, amelyek elősegítik és ösztönzik a fiatalok oktatási rendszerből munkaerőpiacra való átmenetét; mivel a szakmai gyakorlatnak képzési stratégián kell alapulnia, a munkáltatók rendszeresen visszaélnek a szakmai gyakorlatokkal, hogy olcsó és kevésbé védett munkaerőt toborozzanak, és mivel egyre több európai fiatalnak kell fizetés nélkül vagy alacsony fizetésért gyakran több szakmai gyakorlatot is elvállalnia, mielőtt tartósan el tud helyezkedni;
D. mivel a pénzügyi válság további súlyosbodása és – különösen a gazdasági szempontból instabilabb tagállamokban – a költségvetés csökkentése és egyéb megszorító intézkedések aláásták az oktatás színvonalát, és negatívan befolyásolják a fiatalok oktatáshoz és foglalkoztatáshoz való hozzáféréssel, illetve a bennmaradással kapcsolatos kilátásait; mivel emellett számos tagállamban magasak a vállalkozásokat sújtó adóterhek;
E. mivel 2011-ben a 15-24 éves fiatalok közül 7,5 millió, a 25-30 évesek közül pedig 6,5 millió olyan volt, aki sem oktatásban vagy képzésben, sem foglalkoztatásban nem vett részt; mivel a tagállamoknak szociális védőhálót és tisztességes életkörülményeket kell biztosítaniuk a munkanélkülivé vált munkavállalók és azon fiatalok számára, akik nem találnak munkát;
F. mivel az Európai Beruházási Bank (EBB) finanszírozást nyújthat az olyan országokban eszközölt beruházásokhoz, ahol a fiatalkori munkanélküliség aránya meghaladja az uniós átlagot; mivel az EBB regionális szinten olyan stratégiai beruházásokra helyezhetné a hangsúlyt, amelyek a foglalkoztatási lehetőségek javítására és bővítésére, valamint az innovációs képességek fejlesztésére irányulnak;
G. mivel a munkaerő-piaci igények figyelembevétele nem gátolhatja azt, hogy a gyermekek a lehető legszélesebb tudásalapot sajátítsák el, hiszen ez biztosítja a legjobban, hogy később képesek legyenek alkalmazkodni a munkaerőpiac változásaihoz és általában az élet kihívásaihoz; mivel a legtöbb tanulmány rámutat, hogy a magas színvonalú kisiskoláskori nevelés fontos a korai iskolaelhagyás elkerülése és a leghátrányosabb szociális helyzetű gyermekek iskolarendszerbe történő teljes körű integrációjának biztosítása érdekében;
H. mivel a nyílt oktatási erőforrások javítják az oktatás minőségét, hozzáférhetőségét és méltányosságát, valamint az IKT és az új technológiák alkalmazása révén elősegítik az interaktív, kreatív, rugalmas és személyre szabott tanulási folyamatot; mivel a nyitott oktatás az egész életen át tartó tanulás támogatása révén elősegíti a folyamatos foglalkoztathatóságot;
I. mivel a korai iskolaelhagyás súlyosan hátráltatja az Unió gazdasági és társadalmi fejlődését, és integrált intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy teljesíteni lehessen az Európa 2020 stratégiának a korai iskolaelhagyás 10% alá csökkentésére vonatkozó célját; mivel a korai iskolaelhagyók gyakrabban válnak munkanélkülivé és gyakrabban fenyegeti őket a társadalmi kirekesztés; mivel a társadalomban való aktív részvételük előmozdítása érdekében második esélyt biztosító reintegrációs programok kidolgozása során külön figyelmet kell fordítani a társadalmi kirekesztés kockázatának nagymértékben kitett veszélyeztetett csoportokra;
J. mivel az iskolai és egyetemi tanárok egyaránt a gyorsan változó globális gazdasági környezet példátlan kihívásaival szembesülnek, amely környezetben a fiatalok sikeres oktatása és foglalkoztathatósága szempontjából rendkívül fontos új készségek és kompetenciák fejlesztése, valamint innovatív megközelítések és modern tanítási technikák kialakítása;
K. mivel az oktatás és az ifjúság területére irányuló uniós mobilitási programok, valamint a korai idegennyelv-tanulás serkentőleg hatnak a munkahelyi kilátásokra és ösztönzik a munkaerő-piaci mobilitást; mivel a 2014–2020 közötti időszakra szóló ifjúsági mobilitási programoknak valódi lehetőségeket kell kínálniuk az ismeretek és készségek elsajátítására, ezáltal elősegítve a fiatalok foglalkoztatási arányának növelését;
L. mivel a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret (TPK) fényében szükség van a 2007–2013-as programozási időszakban az oktatásra, képzésre és a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelemre fordított uniós források átfogó elemzésére; mivel a nemzeti és uniós finanszírozáshoz köthető különféle programok és erőforrások közötti integrált megközelítés és szinergia hozzájárul majd az ifjúsági foglalkoztatási intézkedések sikeres végrehajtásához; mivel az uniós politikákat helyi és nemzeti szinten is át kell venni, és azoknak konkrét intézkedésekben kell az adott helyen megnyilvánulniuk;
M. mivel a fiatalkori munkanélküliség általánosan magas szintje ellenére bizonyos ágazatokban – amilyen például az információs és kommunikációs technológiák (ikt), a kutatás és fejlesztés (K +F), illetve az egészségügy – egyre nagyobb nehézséget jelent a megüresedett állások képzett munkaerővel való betöltése;
1. komolyan aggódik a tagállamokban az oktatás, képzés és ifjúság területén alkalmazott költségvetési megszorítások miatt, amelyek következtében a fiatalok esetleg az oktatáson és a foglalkoztatáson egyaránt kívül rekednek, és emlékeztet arra, hogy az oktatás és a képzés költségvetési támogatása a jövőre irányuló szükséges és felbecsülhetetlen befektetést jelenti; felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy az uniós finanszírozást hatékonyabban mozgósítsák a fiatalok foglalkoztatását biztosító munkahelyek létrehozása érdekében;
2. arra kéri a tagállamokat, hogy a Bizottság támogatásával foglalkozzanak a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokkal (NEET-fiatal), színvonalas gyakornoki és képzési lehetőségeket kínálva számukra azzal a céllal, hogy a nehézségeikhez igazodó kurzusokon megszerezhessék a munkaerő-piaci beilleszkedésükhöz vagy az oktatási rendszerbe való visszailleszkedésükhöz szükséges készségeket és tapasztalatokat;
3. felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést az iskolai lemorzsolódás megelőzésére és az iskolából kimaradók arányának csökkentésére, valamint garantálják a lehető legmagasabb szintű, második esélyt nyújtó oktatást, amely csökkenti a tartós munkanélküliséggel szemben leginkább kiszolgáltatott NEET-fiatalok számát;
4. nyomatékosan hangsúlyozza, hogy mindenki számára biztosítani kell az oktatást és a képzést, felhívja a figyelmet arra, hogy a régiók fontos szerepet töltenek be a képzési, foglalkoztatási és mobilitási politikákban, és felszólít arra, hogy a régiók minden rendelkezésükre álló eszközt használjanak fel a fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférésének előmozdítására, valamint készségeik diverzifikálásának támogatására;
5. kéri az oktatói személyzet fokozott szakoktatását és -képzését, főként a korszerű oktatási módszertanra, valamint az új technológiák használatára vonatkozóan; rámutat, hogy az egész életen át tartó tanulás a kisgyermekkori neveléssel kezdődik, és hangsúlyozza, hogy ennek során mindenekelőtt a nyelvi kompetenciát kell játékos formában fejleszteni;
6. felszólítja a tagállamokat és az érintett intézményeket, hogy az aktuális munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében oktatási programjaikban tulajdonítsanak kiemelt fontosságot a természettudományok, a technológiák, a műszaki tudományok és a matematika területének;
7. felszólít az eredmény- és hatásmutatók közös rendszerének kialakítására a különféle programok keretében elért haladás értékelésére, a foglalkoztatási intézkedéseket nem csupán pénzügyi megvalósításuk, hanem hatékonyságuk és eredményességük szempontjából is vizsgálva;
8. felszólítja a tagállamokat, hogy segítsék elő a fiatalok közreműködését a szakmai fejlődésüket érintő ágazati szakpolitikák alakításában; hiszi, hogy tényleges közreműködésük – és nem csupán megfigyelőként és/vagy kedvezményezettként való részvételük – hozzájárul majd az ifjúsági politikák legitimitásának és hozzáadott értékének növeléséhez;
9. felszólít az elméleti és gyakorlati oktatást ötvöző, magas szintű kettős oktatási rendszerek fokozott használatára; hangsúlyozza a szociális partnereknek e rendszerek kiépítésébe való bevonásának fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy egy tágan meghatározott, nem diplomához kötött európai alapszakmákat tartalmazó lista segítségével dolgozza ki a modern kettős oktatási rendszer minőségi iránymutatásait;
10. felkéri a Bizottságot, hogy aktívan szorgalmazza a támogatást, a kezdeményezéseket és a magánszférával folytatott együttműködés egyéb formáit a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelemben, valamint ösztönöz a vállalatokkal kialakított partnerségekre, illetve a köz- és magánszféra közötti partnerségek létrehozására; üdvözli a Bizottságnak a tanulószerződéses gyakorlati képzést szolgáló európai szövetség végrehajtására irányuló javaslatát; és elvárja, hogy az Európai Bizottság az érintett szereplőkkel folytatott konzultáció után dolgozza ki a szakmai gyakorlatok átlátható európai minőségi keretrendszerét;
11. felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el egy kötelező érvényű minőségi keretrendszert a gyakorlati képzések, gyakornoki programok és szakmai gyakorlatok számára – a méltányos díjazást és a megszerzett tudás munkatapasztalatként való elismerését is ideértve –, valamint erősítsék meg a tanácsadó és a korai pályaválasztási szolgáltató szervezeteket annak érdekében, hogy a fiatalok nagyobb mértékben legyenek képesek megalapozott döntéseket hozni a jövőbeli karrierjükkel kapcsolatban;
12. felszólítja a tagállamokat, hogy valamennyi szinten javítsák a vállalkozások és az oktatási ágazat közötti együttműködést és erősítsék meg a partnerségeket, a tanterveket szorosabban a munkaerő-piaci igényekhez igazítva, például az ágazati szakképzettség-fejlesztési és tudásfejlesztési szövetségek kiterjesztésével;
13. sürgeti a tagállamokat, hogy számolják fel a határokon átnyúló gyakorlati képzések, gyakornoki programok és szakmai gyakorlatok előtti akadályokat annak érdekében, hogy hatékonyabban össze lehessen egyeztetni a fiatalok munkahelyi képzési lehetőségeihez fűződő kínálatot és keresletet, ezáltal növelve a mobilitást és a foglalkoztathatóságot, különösen a határ menti térségekben;
14. kiemeli a szakoktatás és-képzés minőségbeli javításának jelentőségét az oktatás és a munkaerő-piaci kereslet közötti megfelelő egyensúly kialakítása érdekében; úgy ítéli meg, hogy a szakoktatás és -képzés előmozdítása nem mehet a felsőoktatás rovására; hangsúlyozza, hogy a szakoktatás és a felsőfokú diplomát adó oktatás közötti interakciót és átjárhatóságot javítani kell; hangsúlyozza, hogy rugalmasabb tantervekre van szükség annak érdekében, hogy a fiatalok könnyebben férjenek hozzá a munkaerőpiachoz, illetve jobban lehessen alkalmazkodni a jövőbeli munkaerő-piaci fejleményekhez;
15. hangsúlyozza a felsőoktatásban és szakoktatásban alkalmazott minőségi szabványok és a hozzáférhetőség javításának fontosságát; hasonlóképpen kiemeli a nyelvtanulás jelentőségét az oktatásban, valamint a szakoktatásban és –képzésben, amely a további kapacitásépítés, a mobilitás és a fiatalok hatékonyabb munkaerő-piaci kiteljesedésének előfeltétele; felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék oktatási rendszereiken belül az idegen nyelvű tanulmányok folytatását;
16. felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a nem formális oktatás elismerését, mivel az létfontosságú szerepet játszik a fiatalok munkaerőpiacra való felkészítésében, a munkáltatók által megkövetelt elengedhetetlen interperszonális készségek fejlesztése révén; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mihamarabb elterjesszék azokat a helyes gyakorlatokat, amelyek a lányoknak és a nőknek a hagyományosan „férfiasabbnak” tartott képzésekhez való hozzáférésére vonatkoznak, különösen az új ikt-ágazatban;
17. hangsúlyozza az általános készségek – így például az ikt, a vezetői készségek, valamint a kritikai gondolkodás és a nyelvi készségek – többek között külföldi tanulmányok révén történő elsajátításának fontosságát annak érdekében, hogy javítsák a fiatalok munkaerő-piaci kilátásait, valamint a jövőbeli munkaerő-piaci fejleményekhez való alkalmazkodási képességüket; felszólítja a tagállamokat, hogy tanterveikben fokozott jelentőséget tulajdonítsanak e készségeknek;
18. felszólítja a tagállamokat, hogy a vállalkozói ismeretek oktatásának javítása révén támogassák az önfoglalkoztatást a fiatalok körében; hangsúlyozza, hogy a sikeres vállalkozói tevékenység előfeltételeként különös figyelmet kell fordítani a kockázatkerülés csökkentésére a fiatalok körében; a vállalkozói kultúra kialakítása és új munkahelyek létrehozása érdekében kéri továbbá, hogy biztosítsanak adókedvezményeket a fiatalok által alapított és irányított vállalkozások számára;
19. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák az átláthatóságot és a képesítések Unión belüli elismerését, különösen az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszeren, az Europasson és az európai képesítési keretrendszeren keresztül, és teljes körűen hajtsák végre a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlást, különösen pedig biztosítsák a nem formális és az informális tanulás határokon átnyúló elismerését; hangsúlyozza a szóban forgó kezdeményezések megvalósításával kapcsolatban a kellő időben történő végrehajtás és az erről szóló jelentéstétel fontosságát;
20. üdvözli az ifjúsági garanciát és felszólítja a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat a program hatékony és időben történő végrehajtása mellett, többek között az állami foglalkoztatási szolgálatok és oktatási intézmények közötti partnerségek kialakításával, ilyen módon támogatást nyújtva a fiatalok számára közvetlenül az oktatásból való kilépésüket követően; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy e garanciát minden 30 év alatti fiatalra ki kell terjeszteni;
21. hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciához megfelelő szintű – az Európai Szociális Alapból és más uniós strukturális alapokból történő – finanszírozást kell biztosítani, és emlékeztet arra, hogy a fiataloknak szánt munkahelyek létrehozása az ERFA-ból és az ESZA-ból támogatott kohéziós politika egyik kulcsfontosságú célkitűzése; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ezen erőfeszítések nem vethetik vissza a strukturális erőfeszítéseket és reformokat, amelyeknek alkalmassá kell tenniük egyes tagállamok oktatási rendszereit és munkaerőpiacait a jövőbeli kihívások kezelésére;
22. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki világos célkitűzéseket és mutatókat az ifjúsági garanciára vonatkozóan, annak érdekében, hogy ténylegesen mérhessék és értékelhessék e kezdeményezés hatásait;
23. hangsúlyozza a hallgatói mobilitási programok fontosságát és felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az ilyen jellegű programoknak a 2014–2020 közötti időszakra szóló új TPK keretében tervezett nagyobb szintű finanszírozását; felhívja a figyelmet a javasolt uniós hitelgarancia-rendszerének szerepére – amelyet az EU-ban és harmadik országokban teljes idejű mesterképzésben részt vevő hallgatók számára hoztak létre –, amely még inkább elősegíti a fiatalok mobilitását és az egyetemek többdimenziós rangsorolását;
24. felszólítja a Bizottságot, hogy az Európa 2020 stratégia „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kiemelt kezdeményezésével összhangban álló integrált általános megközelítés alkalmazásával a programokban szerepeljenek kifejezetten a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére irányuló intézkedések is;
25. felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak jobb hozzáférést a fiataloknak az állásajánlatokhoz és szakmai gyakorlatokra vonatkozó ajánlatokhoz, illetve az egyetemi tanrendekbe építsenek be álláskereső alapképzést;
26. megjegyzi, hogy az uniós oktatási rendszereknek támogatniuk kell a tisztességes és egyenlő lehetőségek elvét; felszólít az összes szükséges készség előmozdítására annak érdekében, hogy elősegítsék az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférést, ami a tudásalapú társadalom nélkülözhetetlen feltétele.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
18.6.2013 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
25 2 2 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Zoltán Bagó, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Mary Honeyball, Petra Kammerevert, Emma McClarkin, Emilio Menéndez del Valle, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Monika Panayotova, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Marco Scurria, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Milan Zver |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
François Alfonsi, Liam Aylward, Ivo Belet, Nadja Hirsch, Iosif Matula, Georgios Papanikolaou, Kay Swinburne, Inês Cristina Zuber |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Vasilica Viorica Dăncilă |
||||
VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (30.5.2013)
a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére
a „Fiatalok munkanélküliségének kezelése: lehetséges megoldások” témáról
(2013/2045(INI))
A vélemény előadója: Roberta Angelilli
JAVASLATOK
A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
A. mivel a (25 év alatti) fiatal nők körében továbbra is nő a munkanélküliség – 2009 és 2012 között 18,8%-ról 22,1%-ra emelkedett –, és a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint jelenleg eléri a 22,9%-ot; mivel a munkával szembeni elbátortalanodás, önkirekesztés és kiábrándulás egyre inkább elterjedőben van; mivel a fiatal nők továbbra is rosszabb munkaerő-piaci körülményekkel szembesülnek, mint a fiatal férfiak, és mivel ez az európai gazdasági növekedési potenciál jelentős mértékű csökkenését eredményezi azáltal, hogy nem hasznosulnak megfelelő mértékben a magasan képzett nők által szerzett készségek,
B. mivel az Unióban több mint 2 millió munkahelyet nem lehet betölteni; mivel a válság – többek között – a nők munkaerőpiacról történő jelentős mértékű kivonulását eredményezte, ami a humántőke és a készségek kihasználatlanságát jelenti; mivel a nők munkaerő-piaci részvételének növelése sürgős politikai cél,
C. mivel a gyermekgondozás gyakran magas költségei, valamint e szolgáltatás hiánya negatívan befolyásolja a fiatal anyák foglalkoztathatóságát;
D. mivel a fiatalok alkotják a jelenlegi munkaerő-piaci visszaesés által legsúlyosabban érintett csoportot, mert bár az előző nemzedékekhez képest magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, őket fenyegeti leginkább a munkanélküliség, a bizonytalan foglalkoztatás és az alacsony bérezés;
E. mivel növekszik a felsőfokú végzettségűek száma, akik a munkaerőpiacon elérhető szabad munkahelyekhez túlképzettek, vagy nem rendelkeznek elegendő munkatapasztalattal egy adott területen;
F. mivel a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60%-a nő, akiket azonban gyakran alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkakörbe vagy kevesebb fizetésért alkalmaznak; mivel a fiatal nőkre szintén kihatnak a munkanélküliség és a munkakörülmények szempontjából fennálló nemek közötti különbségek, ami (jelenleg 16,2%-os) bérszakadékot és nyugdíjkülönbségeket eredményez;
G. mivel a női foglalkoztatást a férfiakéhoz képest nagyobb mértékben érinti a rugalmasság és a bizonytalanság: 2012 harmadik negyedévében a 15 és 24 év közötti részmunkaidőben dolgozók közel 60%-a nő volt, és mivel ugyanezen korcsoportban a felsőfokú (egyetemi és posztgraduális) végzettségű ideiglenes munkavállalók 64%-a a nők köréből került ki;
H. mivel a jelenlegi válság kapcsán a nők helyzetével és a fizetési egyenlőtlenségekkel összefüggésben közzétett 2013. február 26-i Eurobarométer-jelentés szerint a munkaadók a nők esetében a szakmai hozzáértés és kompetencia rovására a nemi szempontokat helyezik előtérbe a munkaerő-felvétel során: a munkaadók kiválasztási szempontjai között az első helyet az anyaság (49%) foglalja el, ezt követi a munkavállalói rugalmasság (35%) és a külső megjelenés (33%), míg a férfiak esetében mindenekelőtt a szakmai tapasztalat (40%) és a szakmai képesítés (38%) számít;
I. mivel a NEET-fiatalok (akik nem dolgoznak, nem tanulnak és nem vesznek részt képzésben) száma eléri a 7,5 milliót, ami a 15 és 24 év közötti európai fiatalok 12,9%-át teszi ki, és mivel az ezzel összefüggésben felmerülő költségek az uniós GDP 1,2%-ának felelnek meg, és mivel a 25 évnél fiatalabb munkanélküliek több mint 30%-ának több mint 12 hónapja nincs állása; mivel a 15 és 24 év közötti NEET-nők aránya 2011-ben 12,9%-ról 13,4%-ra nőtt (míg a 15 és 24 év közötti férfiak esetében ez az arány 12,4%-ról 12,9%-ra nőtt);
J. mivel egyre növekszik annak a veszélye, hogy a fiatalok körében egy elveszett generáció alakul ki a jövőben, miközben a nők alkotják az egyik olyan kockázati csoportot, amely munkanélküliséggel szembesül,
K. mivel a nők nagyobb mértékben függnek a szociális ellátásoktól, amelyeket a gazdasági válság miatt éppen megnyirbálnak, és ez az ún. „új diszkriminációhoz” vezet; mivel a 18 és 24 év közötti nők 31,4%-át fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata (a férfiak esetében ugyanebben a korcsoportban ez az arány 28,3%);
L. mivel a válság következtében a fiatalok később lépnek be a munkaerőpiacra; mivel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelv 19. cikke ellenére a fiatal nők továbbra is életkoron és nemen alapuló megkülönböztetéssel szembesülnek, amikor belépnek a munkaerőpiacra; mivel elsősorban az etnikai kisebbségekhez tartozó nők nagyobb nehézségekkel szembesülnek a hivatalos munkaerőpiachoz való hozzáférés területén;
M. mivel az Európa 2020 stratégia céljai között szerepel, hogy gondoskodni kell arról, hogy a 20 és 64 év közötti személyek 75%-a vegyen részt a foglalkoztatásban, a korai iskolaelhagyás aránya 10% alá csökkenjen, valamint legalább 20 millió embernek ne kelljen szembenéznie a szegénység kockázatával;
N. mivel a fiatal anyák esetében a gyermekvállalás gyakran akadálya a munkavállalásnak, és ez hozzájárul a nemek között a foglalkoztatás terén fennálló aránytalanságok növeléséhez;
1. üdvözli az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló ajánlás Tanács általi elfogadását;
2. felhívja a – különösen a fiatalokat érintő munkanélküliség által leginkább sújtott – tagállamokat, hogy minden, legfeljebb 30 éves korú, különféle oktatási múltú és társadalmi hátterű fiatal esetében sürgősen hajtsák végre az ifjúsági garanciaprogramban szereplő intézkedéseket, szem előtt tartva a nemi szempontokat az előkészítés, a programozás és a végrehajtás valamennyi szakaszában; felhívja a tagállamokat, hogy a hosszú távú munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés elkerülése érdekében hozzanak létre megfelelően képzett személyzettel rendelkező munkaügyi központokat, amelyek alkalmasak hatékony tudatosító politikák végrehajtására és sajátos módszerek kidolgozására a nők számára;
3. hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia megvalósításához olyan állami beruházásokra van szükség, amelyek elősegítik a nettó munkahelyteremtést, tényleges munkaszerződésekkel alátámasztott állandó munkahelyeket hoznak létre, a béreket illetően biztosítják a kollektív szerződések tiszteletben tartását, valamint az egyenlő vagy azonos értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvét;
4. felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be a nemek közötti egyenlőtlenség elleni intézkedéseket, amelyek alkalmasak a kiszolgáltatott csoportok, köztük a fogyatékossággal élők, a migránsok és az egyedülálló édesanyák figyelembevételére;
5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a fiatal nők körében ösztönzik, elősegítik és támogatják az egyéni vállalkozás alapítását és az önfoglalkoztatást azáltal, hogy képzést és tanácsadást biztosítanak számukra, valamint – különösen a kkv-k számára – könnyebbé teszik a kedvező feltételeket és adókedvezményeket biztosító hitelhez és mikrohitelhez jutást;
6. felhívja a tagállamokat, hogy olyan szakpolitikákat folytassanak, amelyek célja a nők részvételének ösztönzése azon ágazatokban és szakmákban, amelyekben alulreprezentáltak: például a tudományos és technológiai területen (az Unióban 2009-ben a kutatók mindössze 33%-a került ki a nők köréből), valamint a gazdasági és pénzügyi területen, mivel az ilyen pályaválasztás növelné a nők versenyképességét a munkaerőpiacon;
7. felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák az egész életen át tartó tanulási programokat és a foglalkoztatás keretében rendelkezésre álló átképzési lehetőségeket, amelyek megkönnyítenék a női tanulók, illetve a munkaerőpiacon már elhelyezkedett nők számára a munkahelyek közötti gördülékenyebb átmenetet;
8. emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat az Európa 2020 stratégia keretében tett kötelezettségvállalásukra, miszerint a nők és férfiak körében egyaránt 75%-ra emelik a foglalkoztatottsági arányt, és arra figyelmeztet, hogy a fiatalkori munkanélküliség jelenlegi szintje a nők egész generációjának munkaerőpiacról való kiszorulását eredményezheti, növelve láthatatlanságukat és kiszolgáltatottságukat;
9. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy küzdjenek a nemi alapú szegregáció ellen az oktatásban és a munkaerőpiacon egyaránt, dolgozzanak ki olyan sajátos és támogatott oktatási és szakképzési kurzusokat, amelyek folyamatosan nyomon követik a fiatalokat, és amelyek figyelembe veszik a „Gondoljuk újra az oktatást” című, 2012. november 28-i bizottsági közlemény (COM(2012)0669) következtetéseit, amelyek az oktatási és képzési politikákat a fiatal nőkre irányuló, célzott foglalkoztatási politikákkal ötvözik, és amelyek a nők foglalkoztatását előmozdítják és ösztönzik a fejlődés tekintetében stratégiai jelentőségű ágazatokban; hangsúlyozza, hogy az ilyen tevékenységek célja a korai lemorzsolódás megelőzése, valamint annak biztosítása, hogy az elsajátított készségek a jelenlegi és jövőbeli munkaerő-piaci igényekkel összhangban legyenek;
10. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak kivizsgálására, hogy a fiatalkori – és különösen a fiatal nők körében fennálló – munkanélküliség elleni küzdelem nemzeti eszközei miért nem hatékonyak, illetve hogy segítsék elő az európai szinten pozitív eredménnyel járó helyes gyakorlatok és modellek cseréjét az iskolai lemorzsolódás csökkentése, az oktatásba való visszatérés, az oktatás és a munka világa közötti hatékony átmenet, a fiatalok munkanélküliségének csökkentése és a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalása terén;
11. hangsúlyozza, hogy az új munkalehetőségek létrehozásának elegendő, elérhető, megfizethető és minőségi gyermekgondozási létesítmények (például óvodák, bölcsődék és a gyermekeknek kínált állami szabadidős elfoglaltságok) biztosítása révén együtt kell járnia a munka és a családi élet összeegyeztetését, a háztartásban a nőkre, illetve a férfiakra háruló felelősség egyenlő eloszlását, illetve a fiatal anyák munkaerő-piaci visszailleszkedésének elősegítését célzó intézkedések végrehajtásával, valamint az eltartott felnőtteknek az állami és magánszektorban nyújtott szolgáltatások biztosításával; hangsúlyozza, hogy az ilyen intézkedésekkel elkerülhető annak kockázata, hogy az anyák szakmai karrierjüket feladják vagy megszakítsák, vagy lemondjanak a családalapításról vagy elodázzák azt, illetve elkerülhető, hogy a szakmai életből és a társadalomból kirekesztődjenek, és csökkenthető annak kockázata, hogy gyermekeiket az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés fenyegesse; ezzel összefüggésben felszólítja a Tanácsot, hogy alakítson ki közös álláspontot a Parlamenttel a szülési szabadságról szóló irányelvre vonatkozóan;
12. felhívja a tagállamokat, hogy a foglalkoztatás minőségének javítása és a szakmai fejlődés előtérbe helyezése révén hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a fiatal nők munkához jutását és a munkahelyük megőrzését, és kiküszöbölik a nők és a férfiak között a munka világában kezdetektől fogva fennálló, pályakezdést, pályafutást és fizetést érintő aránytalanságokat,
13. arra szólít fel, hogy fogadjanak el a sajátos igényekkel rendelkező fiatal nők – így a fogyatékossággal élő, a bevándorló, a kisebbségekhez tartozó vagy az alacsonyan képzett nők, valamint a nemi erőszak áldozataivá vált, a prostitúcióval felhagyó vagy börtönből szabadult nők – csoportjaira irányuló célzott intézkedéseket, akiknek még nehezebb tisztességes munkát találniuk;
14. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szervezzenek kampányokat és biztosítsanak kellő tájékoztatást a munkaerő-toborzás terén fennálló lehetőségekkel foglalkozó programokról, valamint a szociális és gyermekgondozási létesítményekhez való hozzáférésről;
15. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a távmunka alkalmazását a vállalkozások és a közigazgatás terén, és ezáltal tegyék lehetővé a fiatalok számára a kötetlen és dinamikus pályakezdést;
16. úgy véli, hogy a nők munkaerő-piaci visszatérésének megkönnyítéséhez összetett politikai megoldásokra van szükség, amelyek felölelik az élethosszig tartó tanulást, a bizonytalan foglalkoztatás visszaszorítását és a munkavállalói jogok érvényesülésének támogatását, a nők kérése alapján differenciált munkaszervezési formákat, annak érdekében, hogy megakadályozzák a munkavállalói életpálya elhagyását és megszakítását;
17. felkéri a tagállamokat, hogy az uniós és nemzeti jogszabályokkal teljes összhangban dolgozzanak ki megfelelő szakpolitikákat, hozzanak egyedi intézkedéseket – a munkaorientált képzéseket és foglalkoztatási programokat is ideértve – annak érdekében, hogy a fiatal férfiak és nők számára egyaránt esélyegyenlőséget biztosítsanak a valódi munkatapasztalat megszerzése terén;
18. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzák ki és vezessék be a nemi szempontok általános érvényesítését, valamint azon szakpolitikák nyomon követését, amelyek elősegítik a munkanélküli polgárok állásközvetítő és szociális támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférését;
19. felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák és ismerjék el az ifjúsági szervezetek keretében megvalósuló nem formális és informális tanulási formákat és tevékenységet olyan eszközként, amely létrehozza az első kapcsolódási pontokat a diákok és a munkaerőpiac között;
20. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon és tegyék közzé a fiatalok munkanélküliségének felszámolását célzó szakpolitikákkal kapcsolatos valamennyi – többek között az ifjúsági garanciaprogram végrehajtásával kapcsolatos – adatot, a tagállamokra lebontva készítsenek statisztikákat, és fordítsanak különös figyelmet a nemi dimenzióra;
kéri továbbá, hogy e szakpolitikák végrehajtása és nyomon követése kerüljön bele az európai szemeszterbe és az egyes országoknak szánt ajánlásokba;
21. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a 2014–2020-as programozási időszak meghatározása során irányozzanak elő szigorúbb és mérhetőbb kritériumokat a strukturális alapoknak a különösen fiatalok körében jellemző – többek között nemi alapú – mérhető munkanélküliség felszámolásával kapcsolatos célkitűzései érvényesítésére, nyomon követésére és értékelésére (a 2007 és 2011 közötti időszakban az európai strukturális alapok kedvezményezettjeinek 52 %-a volt nő);
22. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak ilyen intézkedéseket, mivel szükség van ezekre azon sztereotípia ellensúlyozására, miszerint a vállalkozói tevékenység kockázatos terület, amelyet a férfiak uralnak; hangsúlyozza, hogy a nők általános munkaerő-piaci helyzetének megerősítése, valamint a vállalkozói tevékenység hatékonyabb előmozdítása érdekében támogatni kell a női vállalkozók közötti regionális és nemzetközi együttműködést, valamint ösztönözni kell a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjére szolgáló platformok hálózatainak kialakítását;
23. felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az európai strukturális alapok újabb kiigazítását annak érdekében, hogy további támogatást biztosítson a fiatal nők foglalkoztatási területei számára, valamint támogatást nyújtson a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és a gyermekgondozás terén;
24. üdvözli a Bizottság bejelentését, miszerint a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben 6 milliárd eurót különít el az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, de emlékeztet, hogy a 2012 januárjában bejelentett, a fiatalok munkanélküliségével kapcsolatos kezdeményezésre átcsoportosítandó 82 milliárd euró fel nem használt uniós pénzeszközből csak 16 milliárdot használtak fel (2013. március); kéri, hogy valamennyi előirányzatot jobb és gyorsabb programozással kapcsolják össze, és sürgeti a Bizottságot, hogy e téren ösztönözze a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét; felszólítja a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb pénzügyi kötelezettségvállalással járuljanak hozzá a fiatalokat sújtó munkanélküliség elleni küzdelemhez – többek között a nemzeti költségvetésből származó források felhasználásával –, egyúttal figyelembe véve a nemi kérdést;
25. a Bizottság egyetértésével felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki kedvezményes adórendszert, amelynek célja az ifjúsági foglalkoztatás megvalósítása és a 35 évnél fiatalabbak vállalkozásának támogatása a vállalkozások – különösen a kkv-k – számára a fiatalok határozatlan idejű alkalmazásához nyújtott ösztönzők révén; e tekintetben a tagállamok – a foglalkoztatási csomagban megfogalmazott bizottsági javaslattal összhangban – alkalmazhatják a bértámogatást és az adóék – főként a munkáltatói társadalombiztosítási járulékok – csökkentését;
26. a Bizottság egyetértésével felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket és állapítsanak meg kedvezményeket a tanulói szerződések vonatkozásában, valamint alkalmazzanak bónuszt a 35 évnél fiatalabbak által alapított induló vállalkozások esetében; különösen fontos, hogy a tagállamok több és jobb minőségű támogató szolgáltatást nyújtsanak az induló vállalkozások számára, indítsanak tudatosító kampányokat az önfoglalkoztatással összefüggő lehetőségekről és kilátásokról, alakítsanak ki szélesebb körű együttműködést a foglalkoztatási szolgálatok között, és biztosítsák a vállalkozások – többek között (mikro)finanszírozáson keresztül történő – támogatását;
27. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék kötelezővé az ifjúsági szervezetek és a szociális partnerek bevonását a fiatalok munkanélküliségének felszámolására vonatkozó döntésekbe, politikákba és programokba, valamint az ifjúsági garanciaprogram, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és a tanulószerződéses gyakorlati képzést szolgáló európai szövetség végrehajtásába, nyomon követésébe és továbbfejlesztésébe, továbbá írják elő a velük folytatott konzultációt is; felszólítja a fiatal lányokat, hogy fokozottabban vegyenek részt az ifjúsági és diákszervezetek, ezt követően pedig a nem kormányzati szervezetek tevékenységeiben annak érdekében, hogy megerősítsék saját pozíciójukat, és növeljék befolyásukat;
28. felhívja a tagállamokat, hogy érvényesítsék a nemi sokszínűséget a munkacsoportokban és a munkahelyeken, ezáltal járulva hozzá a foglalkoztatás során elért jobb eredményekhez;
29. felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be ösztönző politikákat – különösen a fiatal nők számára – a munkában maradás ösztönzése érdekében.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
29.5.2013 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
28 0 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Regina Bastos, Edit Bauer, Marije Cornelissen, Edite Estrela, Iratxe García Pérez, Mikael Gustafsson, Mary Honeyball, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Constance Le Grip, Astrid Lulling, Barbara Matera, Elisabeth Morin-Chartier, Krisztina Morvai, Norica Nicolai, Siiri Oviir, Antonyia Parvanova, Joanna Senyszyn, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Marc Tarabella, Marina Yannakoudakis, Anna Záborská |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Roberta Angelilli, Rosa Estaràs Ferragut, Mariya Gabriel, Nicole Kiil-Nielsen, Katarína Neveďalová, Chrysoula Paliadeli, Antigoni Papadopoulou, Angelika Werthmann |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Martina Anderson |
||||
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
9.7.2013 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
37 1 7 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Regina Bastos, Edit Bauer, Heinz K. Becker, Jean-Luc Bennahmias, Phil Bennion, Pervenche Berès, Vilija Blinkevičiūtė, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Minodora Cliveti, Marije Cornelissen, Emer Costello, Andrea Cozzolino, Frédéric Daerden, Karima Delli, Sari Essayah, Richard Falbr, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Jean Lambert, Patrick Le Hyaric, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Ruža Tomašić, Traian Ungureanu, Inês Cristina Zuber |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Roberta Angelilli, Jan Kozłowski, Ria Oomen-Ruijten, Gabriele Zimmer |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Anneli Jäätteenmäki, Jacek Włosowicz |
||||