JELENTÉS a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

26.7.2013 - (COM(2012)0595 – C7‑0337/2012 – 2012/0288(COD)) - ***I

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Corinne Lepage
A vélemény előadója (*):
Alejo Vidal-Quadras, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

Módosítások

• 001-122 (PDF - 527 KB)
• 001-122 (DOC - 853 KB)
• 123-131 (PDF - 152 KB)
• 123-131 (DOC - 235 KB)
• 132-141 (PDF - 142 KB)
• 132-141 (DOC - 219 KB)
• 142-150 (PDF - 150 KB)
• 142-150 (DOC - 228 KB)
• 151-159 (PDF - 149 KB)
• 151-159 (DOC - 223 KB)
• 152-152/REV1 (DOC - 175 KB)
• 160-165 (PDF - 145 KB)
• 160-165 (DOC - 249 KB)
• 166-166 (PDF - 91 KB)
• 166-166 (DOC - 158 KB)
• 167-167 (PDF - 99 KB)
• 167-167 (DOC - 169 KB)
• 168-168/REV1 (DOC - 166 KB)
• 168-173 (PDF - 153 KB)
• 168-173 (DOC - 225 KB)
• 174-177 (PDF - 119 KB)
• 174-177 (DOC - 181 KB)
• 178-180 (PDF - 140 KB)
• 178-180 (DOC - 218 KB)
• 181-185 (PDF - 124 KB)
• 181-185 (DOC - 199 KB)
• 184-184/REV1 (DOC - 159 KB)
• 186-190 (PDF - 141 KB)
• 186-190 (DOC - 214 KB)
• 188-188/REV1 (DOC - 160 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2012)0595 – C7‑0337/2012 – 2012/0288(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0595),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 19(2) cikkének (1) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7 0337/2012),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. április 17-i véleményére[1],

–   a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságvéleményére (A7 0279/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/28/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. E cél elérésének egyik és várhatóan leginkább alkalmazott módja a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása.	(1) A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/28/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. Különösen fontos az energiafogyasztás csökkentése a közlekedési ágazatban, mivel a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó kötelező százalékos célérték egyre nehezebben lesz fenntartható módon teljesíthető, ha a közlekedési ágazat általános energiaigénye tovább nő. A tagállamok számára e cél eléréséhez rendelkezésre álló egyéb módszer a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia, valamint a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás nulla vagy alacsony kockázatát hordozó bioüzemanyagok keverékének használata. Világszerte nő a mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet, és a piaci ingadozások a jövőben tovább nőnek majd.
Indokolás
A közlekedésre vonatkozó 10%-os cél elérése érdekében a közlekedési ágazatban a teljes fogyasztás csökkentésének és az energiahatékonyság növelésének szükségességére már a megújuló energiáról szóló meglévő irányelv is rámutatott. Ez a módosítás újra megfogalmazza ezt és hangsúlyozza a megújuló villamos energia, valamint az újszerű bioüzemanyagok fejlesztésének fontosságát abból a szempontból, hogy az Unió és a tagállamok fenntartható módon meg tudják valósítani ezt a közlekedési célkitűzést.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Tekintettel az üvegházhatású gázkibocsátás további csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekre, valamint arra a tényre, hogy a kibocsátás jelentős hányada a közúti közlekedéshez használt üzemanyagokból származik, a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 98/70/EK irányelv 7a. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi a forgalmazókat, hogy 2020. december 31-ig legalább 6 %-kal csökkentsék az EU-ban a közúti gépjárművekben, a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben, a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban, valamint a vízre nem bocsátott, kedvtelési célú vízi járművekben használt üzemanyagokból származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást (ÜHG-kibocsátási intenzitást). A fosszilis üzemanyagok forgalmazói számára a fosszilis üzemanyagok ÜHG-kibocsátási intenzitásának csökkentésére rendelkezésre álló módszerek egyike a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása.	(2) Tekintettel az üvegházhatású gázkibocsátás további csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekre, valamint arra a tényre, hogy a kibocsátás jelentős hányada a közúti közlekedéshez használt üzemanyagokból származik, a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 98/70/EK irányelv 7a. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi a forgalmazókat, hogy 2020. december 31-ig legalább 6 %-kal csökkentsék az EU-ban a közúti gépjárművekben, a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben, a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban, valamint a vízre nem bocsátott, kedvtelési célú vízi járművekben használt üzemanyagokból származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást (ÜHG-kibocsátási intenzitást). A fosszilis üzemanyagok forgalmazói számára a fosszilis üzemanyagok ÜHG-kibocsátási intenzitásának csökkentésére rendelkezésre álló módszerek egyike a nulla vagy alacsony ÜHG-kibocsátású bioüzemanyagot és az elkerülhetetlen hulladékgázból szén-dioxid-leválasztás útján nyert egyéb üzemanyagokat tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása és közlekedési célú felhasználása.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 2009/28/EK irányelv 17. cikke fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában, amelyek betartása a megújuló forrásokból előállított energia arányára vonatkozó célkitűzés teljesítésének részeként való elszámolás, valamint az állami támogatási programokban való részvételi jogosultság feltétele. A kritériumok többek között meghatározzák a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elérhető, a fosszilis üzemanyagok használatához viszonyított üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás minimális mértékét. A 98/70/EK irányelv 7b. cikke ugyanilyen fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok tekintetében.	(3) A 2009/28/EK irányelv 17. cikke fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában, amelyek betartása a megújuló forrásokból előállított energia arányára vonatkozó célkitűzés teljesítésének részeként való elszámolás, valamint az állami támogatási programokban való részvételi jogosultság feltétele. E kritériumok követelményeket tartalmaznak a magas fokú biológiai sokféleséget mutató és a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek védelme tekintetében is. A kritériumok emellett meghatározzák a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elérhető, a fosszilis üzemanyagok használatához viszonyított üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás minimális mértékét is. A 98/70/EK irányelv 7b. cikke ugyanilyen fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok tekintetében. Ezeket a kritériumokat a lépcsőzetes felhasználást garantáló és a hulladékhierarchiát tiszteletben tartó biztosítékokkal kell kiegészíteni.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Annak ellenére, hogy a 98/70/EK irányelv és a 2009/28/EK irányelv a „bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra”vonatkozik, rendelkezéseik – a vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat is beleértve – a bennük foglalt valamennyi megújuló forrásból származó üzemanyagra alkalmazandók.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) A bioüzemanyag-termelés ösztönzőkön alapuló serkentése nemcsak az Unióban vezetett a bioüzemanyag-termelés növekedéséhez, hanem a harmadik országokban is a bioüzemanyag-termelés bővülését eredményezte. Noha a harmadik országokban a bioüzemanyag-termelésre használt és átsorolt földterület pontos mennyiségével kapcsolatos adatok eltérőek, néhány jelentés megállapította, hogy 2009 és 2013 között európai vállalatok egyedül Afrikában 6 millió hektárnyi földterületet használtak bioüzemanyag-termelésre. Az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó egy 2013. áprilisi feljegyzésben kiemelte az Unió bioüzemanyag-politikája által az élelemhez, földhöz és vízhez való jogra gyakorolt hátrányos hatásokat. E negatív hatások leküzdése érdekében a Bizottságnak javasolnia kellene a 2009/98/EK irányelv 17. cikkében és a 98/70/EK irányelv 7b. cikkében rögzített fenntarthatósági kritériumok módosítását és szigorítását.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ha egy korábban élelmiszer-, takarmány- és rostnövény előállítására szolgáló legelőt vagy mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti kereslet ugyanúgy fennmarad, és azt vagy a termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Az utóbbi esetben beszélünk a földhasználat közvetett megváltozásáról, és amikor nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterületről van szó, a változás jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után. A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért indokolt olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásának kérdését szabályozzák, mivel a bioüzemanyagokat ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő.	(4) Ha egy korábban élelmiszer-, takarmány- és rostnövény előállítására szolgáló legelőt vagy mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti kereslet ugyanúgy fennmarad, és azt továbbra is ki kell elégíteni. Ezt a keresletet vagy a termelés intenzitásának a mezőgazdasági termelékenység fokozása révén történő növelésével lehet kielégíteni – még akkor is, ha ez negatív környezeti hatásokkal járhat, beleértve a biodiverzitás csökkenését, a vízhiányt, a talajeróziót és a víz- és talajszennyezést, valamint a kritikus ökoszisztéma-szolgáltatások elvesztését –, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával. Az utóbbi esetben beszélünk a földhasználat közvetett megváltozásáról, és amikor nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterületről van szó, a változás jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után, valamint a bidovierzitás tekintetében magas értékkel rendelkező földek esetében a biodiverzitás csökkenését eredményezheti. A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért indokolt olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásának kérdését szabályozzák, mivel a bioüzemanyagokat ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő. A kibocsátások mennyiségét a növények életciklusával összevetve az olajnövények sokkal magasabb kibocsátási értékekkel rendelkeznek, mint a cukornövények és a keményítőben gazdag növények. Annak érdekében, hogy a környezet szempontjából a lehető leghatékonyabban lehessen előnyt elérni, a hangsúlyt a bioüzemanyagok, különösen pedig a leginkább káros környezeti hatással járó bioüzemanyagok korlátozására kell helyezni. Ezért fontos, hogy elsősorban az olajnövények használata ellenében hozzanak intézkedéseket.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (6) bekezdése és a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy figyelembe kell venni a földhasználat közvetett megváltozásának az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására gyakorolt hatását, valamint hogy megfelelő lépéseket kell tenni a szóban forgó hatás kezelésére, egyszersmind megfelelő intézkedéseket hozva a beruházások biztonságának szavatolása és a már meglévő beruházások védelmének biztosítása érdekében.
Indokolás
Az uniós politikának következetesnek kell lennie.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátásmegtakarítást. Mindez annak tudható be, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Az ilyen jellegű kibocsátás csökkentése vonatkozásában indokolt különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a gabonafélék, a cukornövények és a keményítőtartalmú növények között.	(5) A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösíti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátáscsökkentést. Mindez annak tudható be, hogy a termőföldalapú bioüzemanyagok nagy összegű állami támogatást kaptak (évente 10 milliárd euró), és ezért 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Az élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyag hozzájárul továbbá az élelmiszerárak volatilitásához, és jelentős kedvezőtlen társadalmi hatással járhat a megélhetés és az emberi jogok – köztük a harmadik országokban szegénységben élő helyi közösségek az élelmezéshez vagy a földhöz jutáshoz fűződő jogainak – érvényesítése tekintetében. Az ilyen jellegű kibocsátás és a kedvezőtlen társadalmi hatás csökkentése, valamint ezen élelmezésbiztonságra gyakorolt negatív hatások mérséklése érdekében a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelvben említett fenntarthatósági kritériumok értelmében előírt ÜHG-kibocsátáscsökkentések kiszámításakor indokolt elsősorban a termőföldön előállított bioüzemanyagok tervezett használatának csökkentésére összpontosítani, valamint figyelembe kell venni a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátásokat. Ezenfelül a közép- és hosszú távú megoldások megtalálása érdekében ösztönözni kell az olyan, újszerű bioüzemanyagokkal foglalkozó ágazatokon belüli kutatásokat és fejlesztéseket, amelyek nem jelentenek konkurenciát az élelmiszernövények számára, valamint tovább kell tanulmányozni az egyes terménycsoportok hatását a földhasználat közvetlen és közvetett megváltozására.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A földhasználat megváltozására gyakorolt közvetett hatások között környezeti és társadalmi hatásokat is találunk, amelyek további nyomást gyakorolnak a földhasználatra, különösen a fejlődő országokban, ami kedvezőtlen következményekkel jár a helyi lakosság – és különösen a nők – élelmiszerrel való ellátottságának biztonságára.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10 %-os célértékének teljesítésében. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak azok az újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek esetében nem jár számottevő hatással a földhasználat közvetett megváltozása, és az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg. A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért:	(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból, maradékanyagokból, algákból vagy baktériumok révén előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni azzal, hogy a közlekedési ágazat számára előállított bioüzemanyagok tekintetében külön célt határoznak meg, valamint bizonyos újszerű bioüzemanyagok súlyozását növelik a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest, hogy teljesítsék a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10%-os célértékét. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak azok a technológiai szempontból újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek esetében nem jár számottevő hatással a földhasználat közvetett megváltozása, és az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, valamint amelyek megfelelnek a szóban forgó fenntarthatósági kritériumoknak.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Az – elsősorban az újszerű bioüzemanyagok kiemelt támogatására irányuló – ösztönző intézkedések hatékonyságának garantálása érdekében helyénvaló, hogy a bioüzemanyag-termékek valódi eredetét illető csalások és hamis bejelentések, illetve ugyanazon volumenek két vagy több nemzeti rendszer, vagy nemzetközi akkreditációs rendszerek alatt történő többszörös bejelentésének elkerülése érdekében a tagállamok által kialakított támogatási politikák és rendszerek rendelkezzenek a bioüzemanyagok volumenét illetően az azonosításáról, az eredetiség ellenőrzéséről és a minőségellenőrzésről.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6b) Bár a hulladékból és maradékanyagokból előállított bioüzemanyagokkal és folyékony bio-energiahordozókkal az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában nagy megtakarítás érhető el, amelyek ugyanakkor alacsony hátrányos környezeti, társadalmi és gazdasági hatást váltanak ki, helyénvaló tovább értékelni a rendelkezésre állásukat, hasznukat és kockázataikat, többek között a 2020 utáni politikához nyújtott tájékoztatás érdekében. Ugyanakkor további információkra van szükség mind a hagyományos, mind pedig az újszerű bioüzemanyagokkal kapcsolatos energiabiztonsági előnyökről, különösen, ha közvetlenül vagy közvetve fosszilis tüzelőanyagokat használnak fel előállításukhoz. A Bizottságot azzal a feladattal kell megbízni, hogy jelentés nyújtson be és adott esetben tegyen javaslatokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e kérdésekkel kapcsolatban. Annak biztosítása érdekében, hogy a jelentés az összes pozitív és negatív hatást tükrözze, a jelentésnek figyelembe kell vennie annak az alternatív környezeti, társadalmi és gazdasági költségeit, ha az alapanyagokat a bioüzemanyag és a folyékony bio-energiahordozó előállításától eltérő célra használják fel.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 6 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6c) A hagyományos és újszerű bioüzemanyagoknak az összes tagállamban konzisztens módon és jó minőségben elérhetőeknek kell lenniük a piacon. E cél megvalósítása érdekében a Bizottságnak késlekedés nélkül egyértelmű mandátummal kell felruháznia az Európai Szabványügyi Bizottságot, hogy technikai teljesítménynormákat dolgozzon ki az újszerű bioüzemanyagok és üzemanyag-keverékek tekintetében, valamint hogy szükség esetén dolgozza át a hagyományos bioüzemanyagokra vonatkozó normákat annak biztosítása érdekében, hogy a végső üzemanyagtermék ne csökkentse a járművek CO2-kibocsátási teljesítményét vagy összességében vett működési teljesítményét.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat.	(7) A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének és a beruházások stabil szabályozási környezetének biztosítása érdekében, összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák az újszerű bioüzemanyagokat és a bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat. Hasonlóan fontos annak biztosítása, hogy a hulladékkal kapcsolatos uniós politikák koherensek maradjanak, valamint hogy e hulladékok tekintetében alkalmazásra kerüljön a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchia. Nem szabad semmilyen negatív, a szóban forgó irányelv megfelelő alkalmazását gátló ösztönzőt létrehozni.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A biomasszán alapuló erőforrások használata jelentős alternatív költségekkel jár, amelyek az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítéséhez vagy megszűnéséhez kapcsolódnak. A tagállamoknak tartózkodniuk kell a nyersanyagok energia-előállítási célú felhasználásának támogatásától vagy ösztönzésétől, amennyiben azok meglévő felhasználásoktól való átirányítása negatív hatást gyakorolna a földhöz való jogra, az élelemhez való jogra, a biológiai sokféleségre, a talajra vagy a teljes szén-dioxid-egyensúlyra. A politikai intézkedéseknek biztosítaniuk kell a biomassza egymásra épülő felhasználását is, garantálva azt, hogy nem irányítják át az erőforrásokat a magas társadalmi hozzáadott értékkel rendelkező alkalmazásoktól az alacsony értékű energetikai felhasználásokhoz.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7b) A szinergiák kihasználása és a jogbiztonság javítása érdekében tökéletesíteni kell a 98/70/EK irányelv, a 2009/28/EK irányelv és az uniós politika más területein hozott jogszabályok közötti koherenciát. A hulladéknak és a maradékanyagoknak a 98/70/EK irányelv és a 2009/28/EK irányelv alkalmazásában érvényes fogalommeghatározásait össze kell hangolni a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv meghatározásaival¹. A 98/70/EK irányelvben és a 2009/28/EK irányelvben felsorolt hulladék- és maradékanyag-áramokat a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozattal² létrehozott európai hulladékjegyzék hulladékkódjainak segítségével jobban meg kell határozni az említett irányelvek illetékes tagállami hatóságok általi alkalmazásának megkönnyítése érdekében. A bioüzemanyagoknak és a folyékony bio-energiahordozóknak a 98/70/EK irányelv és a 2009/28/EK irányelv szerinti népszerűsítése összhangban kell, hogy álljon a 2008/98/EK irányelv célkitűzéseivel és rendeltetésével. Az újrafeldolgozó társadalom felé történő elmozdulásra irányuló uniós cél elérése érdekében maradéktalanul alkalmazni kell a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiát. Ennek elősegítése érdekében a 2008/98/EK irányelv V. fejezetével összhangban a tagállamok által kidolgozott hulladékgazdálkodási tervek és hulladékmegelőzési programok részévé kell tenni a hulladéknak és a maradékanyagoknak a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállításához való felhasználását. A 98/70/EK irányelv és a 2009/28/EK irányelv alkalmazása nem veszélyeztetheti a 2008/98/EK irányelv maradéktalan végrehajtását.
	_______________
	HL L 312., 2008.11.2(2), 3. o.
	HL L 226., 2000.9.6., 3. o.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) A megújuló energiaforrások és üzemanyagok piaca fejlesztésének elősegítése során az éghajlatváltozás mellett figyelembe kell venni a regionális és helyi fejlesztési és foglalkoztatási lehetőségekre gyakorolt hatásokat is. A második generációs és az újszerű bioüzemanyagok előállításában munkahelyteremtő és növekedést serkentő potenciál rejlik, különösen a vidéki területeken. A megújuló energiaforrások és üzemanyagok piacának fejlesztésével összefüggésben a régiók energetikai önellátása és ellátási biztonsága szintén cél.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. Az említett bioüzemanyagok használatának általános korlátozása nélkül a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítése szempontjából elszámolható részarányát indokolt a fogyasztás 2011. évi részarányára korlátozni.	(9) Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott élelmiszer- és energianövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben és a 98/70/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. Az említett bioüzemanyagok használatának általános korlátozása nélkül a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből, olajnövényekből és más, földterületen termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítése szempontjából elszámolható részarányát indokolt a 2020-as végső, közlekedési célú energiafelhasználás 5,5%-ára korlátozni.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A 3. cikk (4) bekezdésének új d) pontjában meghatározott 5%-os korlát nincs hatással arra, hogy az egyes tagállamok milyen általuk választott úton érik el, hogy teljesüljön a hagyományos bioüzemanyagoknak az általános 10%-os célértéken belüli arányára vonatkozó előírás. Ennek köszönhetően a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piaca továbbra is teljesen nyitott marad. Ez az irányelv-módosítás tehát nincs hatással az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jogos elvárásaira.	(10) A 3. cikk (4) bekezdésének új d) pontjában meghatározott 5,5%-os korlát nincs hatással arra, hogy az egyes tagállamok milyen általuk választott úton érik el, hogy teljesüljön a hagyományos bioüzemanyagoknak az általános 10%-os célértéken belüli arányára vonatkozó előírás. Ennek köszönhetően a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piaca továbbra is teljesen nyitott marad. Ez az irányelv-módosítás tehát nincs hatással az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jogos elvárásaira.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mennyiségéről a bioüzemanyagokból származó ÜHG-kibocsátás kapcsán a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv szerint végzett jelentéstétel alkalmával indokolt beszámolni. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.	(11) A 98/70/EK irányelv 7a. cikkének (2) bekezdésében megállapított célkitűzések eléréséhez szükség van a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások elszámolására az olyan bioüzemanyagok ösztönzése érdekében, amelyek csak kisebb mértékben eredményezik a földhasználat közvetett megváltozását, és azért, hogy a teljes életciklusra vonatkozó ÜHG-kibocsátás csökkentési célértékének pontosságát és hitelességét biztosítsák. Annak biztosítása érdekében, hogy az ÜHG-kibocsátás csökkentésére és a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós célokat ésszerűen és hatékonyan meg lehessen valósítani, a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelvek szerinti fenntarthatósági kritériumok értelmében előírt ÜHG-kibocsátáscsökkentések kiszámításakor figyelembe kell venni a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátásokat. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) A megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseknek a közlekedés területén való, a földhasználat változásához kötődő negatív hatások csökkentése mellett történő elérése érdekében ösztönözni kell a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia használatát, az energiahatékonyságot és az energiamegtakarítási intézkedéseket. Ösztönzőket kell kialakítani a megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési ágazaton belüli használatának élénkítése érdekében.
	A tagállamoknak tehát az energiahatékonyság fokozására és a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztásának csökkentésére kell törekedniük, egyúttal támogatva az elektromos járművek piaci térnyerését és a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia használatának a közlekedési rendszerekben való elterjedését.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 11 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11b) Engedélyezni kell a tagállamok számára a jelenleg az energia-részarányuk részben vagy egészben a gabonafélékből, keményítőben, cukorban gazdag növényekből, olajnövényekből és egyéb, szántóföldön termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagok révén történő elérésére szolgáló forrásaik átcsoportosítását a megújuló energiák részarányának növelése felé, különös tekintettel a bizonyítottan megújuló és fenntartható szélenergiára, napenergiára, árapály-energiára és geotermikus energiára.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 11 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11c) Az Európai Bizottság által elismert önkéntes rendszerek a gazdasági szereplők által a 98/70/EK irányelv 7b. cikkében és a 2009/28/EK irányelv 17. cikkében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelőségük igazolására használt fő eszközök. Nincsenek azonban olyan kritériumok, amelyeket e rendszereknek teljesíteniük kell az elismerés megszerzése érdekében. Ezért egyértelműbb szabályokat kell meghatározni. Csak olyan rendszereket szabad az ezen irányelvnek megfelelőnek tekinteni, amelyek az ellenőrzések megbízhatóságát és a helyi és bennszülött közösségek bevonását garantáló hatékony mechanizmusokat biztosítanak. E rendszereknek továbbá egyértelmű és szigorú szabályokat kell tartalmazniuk a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók szállítmányainak a rendszerből való kizárására, amennyiben nem felelnek meg a rendelkezéseiknek. A rendszerek hatékony működésének nyomon követése és érvényre juttatása érdekében a Bizottságnak lehetőséget kell kapnia a jogellenes gyakorlatokkal kapcsolatos aggályokat felvető releváns dokumentumokhoz való hozzáférésre és azok közzétételére.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 11 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11d) A 98/70/EK irányelv és a 2009/28/EK irányelv nem tartalmaz rendelkezéseket ezen önkéntes rendszerek elismerési folyamatával kapcsolatban, és ezzel elmulasztja biztosítani, hogy a rendszerek hatékonyan garantálják a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést, és átláthatóak legyenek. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság kötelező érvényű minimumkövetelményeket határozzon meg ezekre a rendszerekre, amelyek betartása esetén vélelmezhető a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 11 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11e) A földek bioüzemanyag-termelési célú felhasználása nem vezethet a helyi közösségek és őslakosok elvándorlásához. Ezért az őslakos közösségek földjeit védő különleges intézkedések bevezetésére van szükség.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 11 f preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11f) Az erdők széles körű környezeti, gazdasági, társadalmi és alapvető szolgáltatási előnyöket biztosítanak az emberiség számára, így a biodiverzitás és az ökoszisztémák fenntartását, valamint az éghajlati rendszer védelmét. Az erdei biomassza iránti egyre növekvő igény, melyet a világ számos régiójában az intézmények és a kormányzás nem megfelelő működése súlyosbít, veszélyezteti a fenntartható erdőgazdálkodást, és erdőpusztuláshoz, erdőirtáshoz és a biológia sokféleség csökkenéséhez vezethet. Hasonló problémák merülnek fel a vizes élőhelyek esetében is. A 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat nem e kockázatok kezelésére hozták létre. Biztosítékokat kellene bevezetni annak szavatolása érdekében, hogy ezen irányelvek alkalmazásakor az ültetvényeken termelt nyersanyagból előállított bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat csak abban az esetben veszik figyelembe, ha azokat olyan erdőkből termelték ki, ahol fenntartható gazdálkodás folyik. E biztosítékokat nemzeti hatáskörüknek és az erdészetre vonatkozó eszközeiknek és politikáiknak megfelelően a tagállamoknak kell bevezetniük, szem előtt tartva az Unió erdészeti stratégiáját. A szilárd biomasszára vonatkozó fenntarthatósági kritériumokról szóló tervezett bizottsági javaslat szintén foglalkozik e kérdésekkel, ezért azt késedelem nélkül elő kell terjeszteni a jogbiztonság szavatolása érdekében. Mivel a bioüzemanyagok termelését célzó ültetvények a földhasználat közvetett megváltoztatásából eredő kibocsátásokat generálhatnak, ezzel a kockázattal is foglalkozni kell.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 11 g preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11g) A 98/70/EK és 2009/28/EK irányelvek különböző módon kezelik az alapanyagokat, attól függően, hogy azok a hulladék, a maradvány vagy a társtermék kategóriájába tartoznak-e. Ugyanakkor e kategóriák definíciójának jelenlegi hiánya bizonytalanságot szül, ami a hatékony alkalmazás és megfelelés gátjává válhat. Ezért el kellene készíteni a szóban forgó különböző kategóriákba tartozó alapanyagok tájékoztató jellegű jegyzékét.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A Bizottságnak a technikai és tudományos haladás fényében célszerű felülvizsgálnia azt a módszertant, amely alapján a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás tekintetében meghatározza a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletében foglalt tényezők becsült értékét. E célból, és ha azt a tudomány legfrissebb állása szerinti bizonyítékok indokolják, helyénvaló, hogy a Bizottság mérlegelje a földhasználat közvetett megváltozása következtében keletkező kibocsátás növénycsoportok szerint meghatározott értékének felülvizsgálatát, illetve újabb kategóriákon belül további tényezőket és értékeket határozzon meg, ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon.	(12) A Bizottságnak a technikai és tudományos haladás fényében és a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékok és a kulcsfontosságú feltételezésekkel kapcsolatos legfrissebb információk alapján célszerű felülvizsgálnia azt a módszertant, amely alapján a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás tekintetében meghatározza a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletében foglalt tényezők becsült értékét. Az első ilyen felülvizsgálatot legkésőbb 2016-ig el kell végezni. Ha azt a tudomány legfrissebb állása szerinti bizonyítékok indokolják, helyénvaló, hogy a Bizottság mérlegelje a földhasználat közvetett megváltozása következtében keletkező kibocsátás növénycsoportok szerint meghatározott értékének felülvizsgálatát, illetve újabb kategóriákon belül további tényezőket és értékeket határozzon meg, ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) A közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célérték teljesítése, és ezzel egyidejűleg a földhasználat megváltozásából eredő negatív hatások lehető legnagyobb mértékű csökkentése céljából ösztönözni kell a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát, a modális váltást, a tömegközlekedés fokozottabb használatát és az energiahatékonyságot. A közlekedésről szóló fehér könyvvel összhangban ezért a tagállamoknak az energiahatékonyság fokozására és a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztásának csökkentésére kell törekedniük, egyúttal előmozdítva az elektromos járművek piaci térnyerését és a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia használatának elterjedését a közlekedési rendszerekben.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Ezen irányelv céljait, nevezetesen a közúton közlekedő gépjárművekben és a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben felhasznált üzemanyagok egységes piacának fenntartását és az üzemanyagok felhasználásával összefüggésben a környezet minimális szintű védelmét a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és ezért e célok uniós szinten jobban megvalósíthatók, ezért az EU az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.	(15) Ezen irányelv céljainak garantálniuk kell a közlekedési ágazatban felhasznált üzemanyagok egységes piacának fenntartását és az üzemanyagok felhasználásával összefüggésben a környezet minimális szintű védelmét, valamint az ilyen üzemanyagok előállításával és felhasználásával kapcsolatban az élelmiszerbiztonságra és a földhasználatra gyakorolt negatív következmények elkerülését. Mivel ezeket a célokat a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, ezért az EU az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
Indokolás
Az irányelv célkitűzéseit úgy kell megfogalmazni, hogy azok tükrözzék az irányelvhez fűzött módosításokat is.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15a) A bioüzemanyagokra vonatkozó állami ösztönzők jelentős többletkeresletet idéznek elő az árupiacokon, és ennélfogva lényegesen befolyásolják az árakat a nemzetközi piacokon és a nettó élelmiszer-importáló országok hazai piacain. Ez különösen komoly gondot jelent a szegények számára, akik a háztartásonkénti jövedelem jelentős hányadát költik élelmiszerre. Az Unió bioüzemanyag-politikája állítólag a nagyüzemi mezőgazdasági termelési modelleknek kedvez, amelyek nyilvánvalóan kevés előnyt nyújtanak a helyi lakosság számára.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Annak érdekében, hogy a 2009/28/EK irányelvben foglaltak a tudományos és technikai haladással mindenkor lépést tartsanak, a Bizottságot célszerű felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából többször beszámítható bioüzemanyag-alapanyagok listája, a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalma, a legelőterületek különösen fajgazdag területté való minősítésének kritériumai és földrajzi behatárolása, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás számításának módszertana, és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesülésének értékeléséhez szükséges módszertani elvek és értékek.	(19) Annak érdekében, hogy a 2009/28/EK irányelvben foglaltak a tudományos és technikai haladással mindenkor lépést tartsanak, a Bizottságot célszerű felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából többször beszámítható bioüzemanyag-alapanyagok listája, a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalma, a hulladékhierarchia tiszteletben tartására vonatkozó szabályok, a legelőterületek különösen fajgazdag területté való minősítésének kritériumai és földrajzi behatárolása, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás számításának módszertana, és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesülésének értékeléséhez szükséges módszertani elvek és értékek.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Helyénvaló, hogy a Bizottság a mindenkori legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás korlátozásában, és a hatások minimalizálása érdekében további módszereket határozhat meg, adott esetben a fenntarthatósági rendszerbe 2021. január 1-jei hatállyal bevezetve a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátási tényezők alkalmazását.	(20) Helyénvaló, hogy a Bizottság a mindenkori legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás korlátozásában, és a hatások minimalizálása érdekében további módszereket határozhat meg, adott esetben a fenntarthatósági rendszerbe 2021. január 1-jei hatállyal bevezetve a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátási tényezők alkalmazását, valamint a korszerű bioüzemanyagok fenntarthatóságának biztosítását célzó intézkedéseket.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 pont (új) 98/70/EK irányelv 2 cikk – 9 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „9a. „nem élelmezési célú, cellulóztartalmú anyagok”: bioenergia-termelés céljára földön termesztett, nem élelmiszer célú energianövények, pl. az energianád (Miscanthus), az egyéb energiafüvek, a cirok és az ipari kender egyes fajtái, a magas lignintartalmú fajok – pl. fák – kivételével.”
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 a pont (új) 98/70/EK irányelv 2 cikk – 9 b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1a. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „9b.„nem élelmezési célú, lignocellulóz tartalmú anyagok”: termesztett fás szárú energianövények, például rövid életciklusú sarjerdők vagy rövid élettartamú szilvikultúrák.”
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 b pont (új) 98/70/EK irányelv 2 cikk – 9 c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1b. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „9c. „a földhasználat közvetlen megváltozása”: a földhasználat megváltozása az IPCC által használt hat földterület-kategória (erdészeti földterület, legelőterület, szántóföld, vizes élőhely, település vagy egyéb földterület), továbbá az évelő növényi kultúrákat magában foglaló hetedik kategória között, mely utóbbiba az olyan, többnyári növényi kultúrák tartoznak, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente, pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 c pont (új) 98/70/EK irányelv 2 cikk – 9 d pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1c. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „9d. „nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok”: a bioüzemanyagok kivételével azon gáznemű vagy folyékony üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyek a közlekedés területén kerülnek felhasználásra.”
Indokolás
Az előadó azon, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok státuszának egyértelművé tételét javasolja, amelyek tekintetében a Bizottság négyszeres beszámítást javasol. Ugyanis a „Power-to-Gas” vagy „Power-to-Liquid” technológiák a jövőben kulcsfontosságú szerepet fognak játszani a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítésében.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 d pont (új) 98/70/EK irányelv 3 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1d. A 3. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:   „(3) A tagállamok előírják a forgalmazóknak, hogy biztosítsák a 2,7%-os maximális oxigéntartalmú és 5%-os maximális etanoltartalmú benzin 2018 végéig történő forgalmazását, és amennyiben szükségesnek ítélik, hosszabb időszakot írhatnak elő az ilyen benzin forgalomba hozatalára. A tagállamok biztosítják a fogyasztók megfelelő¸közvetlenül az üzemanyagtöltőnél történő tájékoztatását a benzin bioüzemanyag-tartalmával és különösen a különféle benzinkeverékek megfelelő használatával kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban az EN228: 2012 szabvány jelölési ajánlásait kell követni valamennyi, üzemanyagot forgalmazó kúton Unió-szerte.”
Indokolás
Figyelembe véve a 3. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit, biztosítani kell, hogy az E-10 benzin felhasználására nem képes járművek számára hosszabb ideig elérhető maradjon a védett benzinkategória. Biztosítani kell azt is, hogy a fogyasztók közvetlenül az üzemanyagtöltőnél kapjanak megfelelő tájékoztatást.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 e pont (új) 98/70/EK irányelv 4 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -1e. A 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „Amennyiben a dízelbe kevert FAME-tartalom a 7 térfogatszázalékot meghaladja, a tagállamok közvetlenül az üzemanyagtöltőnél biztosítják a fogyasztók megfelelő tájékoztatását a FAME-tartalommal kapcsolatban.”
Indokolás
Figyelemmel a 2009/28/EK irányelv 21. cikkének javasolt elhagyására, szükségesnek tűnik a 2009/30/EK irányelvvel módosított 98/70/EK irányelvbe azon kötelezettség beiktatása, hogy az üzemanyagtöltőn jelzést kell elhelyezni a 7%-nál nagyobb FAME-tartalmú biodízel jelölésére.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont – -a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 a cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -a) Az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:   A légi közlekedésben használt bioüzemanyagok beszállítói számára a tagállamok lehetővé teszik, hogy hozzájáruljanak a (2) bekezdésben meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettséghez, amennyiben az általuk szállított bioüzemanyag megfelel a 7b. cikkben lefektetett fenntarthatósági kritériumnak.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont – -a a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 a cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -aa) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „(2) A tagállamok előírják a forgalmazók számára, hogy a fokozatosság szempontját szem előtt tartva 2025. december 31-ig az (5) bekezdés b) pontjában említett, tüzelőanyagokra az alapkövetelményekhez képest maximum 13%-kal csökkentsék a forgalmazott tüzelőanyagból és energiából származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást. E csökkentésnek az alábbiakból kell állnia:   a) 9% 2025. december 31-ig. E csökkentés tekintetében a tagállamok megkövetelik a forgalmazóktól, hogy tartsák be az alábbi időközi célértékeket: 4% 2017. december 31-ig és 6% 2020. december 31-ig;   b) további indikatív 2%-os célérték 2020. december 31-ig a 9. cikk (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel, amely cél az alábbi módszerek valamelyikének vagy együttesének alkalmazásával valósítandó meg:   i. a bármilyen típusú közúti járműben, nem közúti gépjárművekben (köztük a belvízi hajókban), mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokban vagy kedvtelési célú vízi járművekben való felhasználásra szolgáló közlekedési célú energia forgalmazása;   ii. bármely technológia felhasználása (beleértve a szén-dioxid megkötését és tárolását vagy a szén-dioxid megkötését és közlekedési célú felhasználását), amely képes csökkenteni a forgalmazott tüzelőanyagokból vagy energiából származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást;   c) a Kiotói Jegyzőkönyv tiszta fejlesztési mechanizmusa szerinti kibocsátási egységek vásárlása révén elérendő további indikatív 2%-os csökkentési célérték 2020. december 31-ig, figyelemmel a 9. cikk (1) bekezdés i) pontjára, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételek szerint, a tüzelőanyag-forgalmazási ágazatban történő csökkentése érdekében.   A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés céljából a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből vagy az e célra termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagok maximális részaránya nem haladja meg a 2009/28/EK irányelv 3. cikk (4) bekezdése d) pontjában meghatározott maximális részarányt.”
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont – a pont 98/70/EK irányelv 7 a cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (6) A forgalmazók minden év március 31-ig jelentést tesznek a tagállam által kijelölt hatóság felé a bioüzemanyagok előállítási módjáról, a forgalmazott mennyiségről, a teljes életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról, s ezen belül a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátások becsült értékéről, az V. melléklet szerint. A tagállamok ezeket az adatokat eljuttatják a Bizottsághoz.” (6) 2015-től a forgalmazók minden év március 31-ig jelentést tesznek a tagállam által kijelölt hatóság felé a bioüzemanyagok előállítási módjáról, a forgalmazott mennyiségről, a teljes életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatásúgáz-kibocsátásról, s ezen belül a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátások becsült értékéről, az V. melléklet szerint. A tagállamok ezeket az adatokat eljuttatják a Bizottsághoz.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – -a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -aa) Az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „Az Va. melléklet tartalmazza a hulladékkategóriák, maradványok és társtermékek tájékoztató célú jegyzékét.”
Indokolás
Ez az új melléklet egyértelművé teszi a különböző felhasználható hulladékok, maradványok és társtermékek státuszát.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – a pont 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2014. július 1-je után üzembe állt létesítményekben előállított bioüzemanyagok vonatkozásában. Egy létesítmény akkor „üzemel”, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítását. (2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett ÜHG-kibocsátáscsökkenésnek legalább 60%-nak kell lennie a 2014. július 1-je után üzembe állított létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor „üzemel”, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítását. A 2014. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 50 %-nak kell lennie. A 2014. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett ÜHG-kibocsátáscsökkenésnek 2017. december 31-ig legalább 35%-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 60%-nak kell lennie. A bioüzemanyagok használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 7d. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.” A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő ÜHG-kibocsátáscsökkenést a 7d. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.”
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(4a) Az (1) bekezdésben említett célok tekintetében figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem állíthatók elő az élelmiszernövényektől vagy erdészeti termékektől eltérő biotikus forrásokból előállított nyersanyagokból (beleértve a hulladékokat, maradékanyagokat, társtermékeket és mezőgazdasági maradványanyagokat is), kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy ez nem vonja maga után a biodiverzitás vagy az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítését vagy megszűnését, illetve amennyiben megakadályoznak minden olyan, a meglévő felhasználásoktól való eltérést, amely negatív közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolna a biológiai sokféleségre, a talajra vagy a teljes szén-dioxid-egyensúlyra.”
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b b pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 4 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bb) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(4b) Az (1) bekezdésben említett célokból figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem készülhetnek hulladékokból vagy maradékanyagokból, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a 2008/98/EK irányelvben felvázoltak szerint használatuk megfelel a hulladékhierarchiának, azaz az energetikai hasznosítás előtti megelőzésnek, újrahasználatra való előkészítésnek és újrafeldolgozásnak és a lépcsőzetes felhasználásnak.   Különösen az (1) bekezdésben említett célok tekintetében figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem készülhetnek olyan hulladékokból vagy maradványanyagokból, amelyek a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően újrahasznosítási és újrafeldolgozási célértékek alá tartoznak.   A 2008/98/EK irányelv V. fejezetének rendelkezéseivel összhangban a tagállamok által kidolgozott hulladékgazdálkodási terveknek és a hulladékok keletkezésének megelőzésére irányuló programoknak figyelembe kell venniük a hulladéknak és a maradékanyagoknak bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításához való felhasználását.”
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b c pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 4 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bc) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(4c) Az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat nem lehet jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületekről származó nyersanyagból előállítani, azaz olyan földterületekről, amelyek az alábbi besorolások egyikébe tartoznak:   a) vizes élőhelyek, azaz tartósan vagy az év jelentős részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterületek, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy e nyersanyagok kitermelése kedvezően hat a biológiai sokféleségre;   b) egyéb természetesen helyreállított és telepített erdők, azaz több mint fél hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb, többségükben őshonos vagy betelepített fajokat képviselő fákkal és 10%-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület, ahol az emberi beavatkozás nyomai tisztán kivehetők, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az érintett erdőterületen fenntartható gazdálkodás folyik, valamint hogy ez nem vonja maga után a biodiverzitás vagy az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítését vagy megszűnését, illetve amennyiben megakadályoznak minden olyan, a meglévő felhasználásoktól való eltérést, amely negatív közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolna a biológiai sokféleségre, a talajra vagy a teljes szén-dioxid-egyensúlyra.   c) telepített erdők, vagyis nagyobbrészt ültetés és/vagy szándékolt oltás útján létrejött egyedekből álló erdők, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az érintett erdőterületen fenntartható gazdálkodás folyik, valamint hogy ez nem vonja maga után a biodiverzitás vagy az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítését vagy megszűnését, illetve amennyiben megakadályoznak minden olyan, a meglévő felhasználásoktól való eltérést, amely negatív közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolna a biológiai sokféleségre, a talajra vagy a teljes szén-dioxid-egyensúlyra.”
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b d pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 4 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bd) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(4d) Az (1) bekezdésben említett célok tekintetében figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem állíthatók elő ültetvényeken termelt nyersanyagból – ideértve a rövid életciklusú sarjerdőket vagy a rövidtávú szilvikultúrát is – mindaddig, amíg megállapításra nem kerül a lignocellulóz-tartalmú alapanyagok tekintetében a földhasználat közvetett változására vonatkozó egyedi érték a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók üvegházhatású gázok kibocsátására gyakorolt hatásának a 7d. cikkben előírt kiszámítása céljából.”
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b e pont (új) 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 4 e bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   be) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(4e) Az (1) bekezdésben említett célok tekintetében figyelembe vett bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat nem lehet földterületekről származó nyersanyagból előállítani, kivéve, ha tiszteletben tartották a harmadik személyek törvényes használati és tulajdonjogait, többek között azáltal, hogy az érintettek szabadon, előzetesen és tájékozott módon, és az őket képviselő intézmények részvételével kinyilvánították beleegyezésüket.”
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b f pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bf) a (7) bekezdésben a második albekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:   „A Bizottság kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy milyen hatással van a bioüzemanyag iránti fokozott kereslet a társadalmi fenntarthatóságra az Unióban és a harmadik országokban, mennyiben befolyásolja a bioüzemanyag-termelésnek az EU-n belüli növényifehérje-hiány csökkentésében játszott szerepét, valamint milyen hatással van az Unió bioüzemanyag-politikája az elérhető árú élelmiszereknek különösen a fejlődő országok [...] lakossága számára történő rendelkezésre állására, továbbá [...] a tágabb értelemben vett fejlesztési kérdésekről.”
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 c cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2a. A 7c. cikk a következőképpen módosul:
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) – a pont 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   a) a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „(1) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be, és […] a tagállam rendelkezésére bocsássák az információk előállításához használt adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek pontosak, megbízhatóak és kizárják a csalás lehetőségét. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, valamint az adatok megbízhatóságát.”
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) – b pont 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   b) a (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „A Bizottság összeállítja az e bekezdés első két albekezdésében említett azon megfelelő és lényeges információk jegyzékét, amelyeket a tagállamok a 11. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadói bizottsági eljárásnak megfelelően kérnek a gazdasági szereplőktől. A Bizottság törekszik arra, hogy biztosítsa az e bekezdésből fakadó anyagi kötelezettségek teljes körű betartását, ugyanakkor igyekszik minimalizálni a szereplőkre, elsősorban a kisebb szereplőkre háruló adminisztratív terheket.”
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) – c pont 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 3 bekezdés – 5 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   c) a (3) bekezdés ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „A tagállamok összesített formában benyújtják a Bizottság részére az e bekezdés első albekezdésében említett adatokat, beleértve a független ellenőrök által készített jelentéseket is. A Bizottság közzéteszi ezeket az információkat a 2009/28/EK irányelv 24. cikkében említett átláthatósági platformon […].”
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) – d pont 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   d) a (4) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „(1) Az Unió törekszik arra, hogy harmadik országokkal olyan két- vagy többoldalú megállapodásokat kössön, amelyek a fenntarthatósági kritériumokra vonatkozóan az ezen irányelvben foglaltaknak megfelelő rendelkezésekre kötelező kötelezettségvállalásokat tartalmaznak. A megállapodásoknak annak biztosításáról is rendelkezniük kell, hogy a harmadik országok vámeljárásai ne vezessenek csaláshoz a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kivitele és behozatal során, illetve kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is tartalmazniuk kell. Az Unió arra is törekszik, hogy olyan megállapodásokat kössön harmadik országokkal, amelyek kötelezettségvállalást tartalmaznak a 7b. cikk (7) bekezdésében említett ILO-egyezmények és multilaterális környezetvédelmi megállapodások ratifikálására és végrehajtására. Amennyiben az Unió olyan megállapodásokat kötött, amelyek a 7b. cikk (2)–(5) bekezdésében megállapított fenntarthatósági kritériumok hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó rendelkezésekre kötelező kötelezettségvállalásokat tartalmaznak, a Bizottság dönthet úgy, hogy ezek a megállapodások bizonyítják, hogy az említett országokban termelt nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók megfelelnek a szóban forgó fenntarthatósági kritériumoknak. E megállapodások megkötése során kellő figyelmet kell fordítani az olyan területek megőrzése céljából hozott intézkedésekre, amelyek kritikus helyzetben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak (mint például a vízgyűjtővédelem, eróziógátlás), a talaj, a víz és a levegő védelme, a talajhasználat közvetett megváltoztatása, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése tekintetében, és a 7b. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdésekre.”
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) – e pont 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   e) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „(5) A Bizottság a (4) bekezdés alapján csak akkor fogad el határozatot, ha a szóban forgó megállapodás vagy rendszer megfelel a megbízhatóság, átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normáknak és megfelelően védi harmadik személyek jogait.   E bekezdés alkalmazásában a „harmadik felek” a helyi és őslakos közösségek vagy a műveletek által érintett bármely más személy, amennyiben azon föld tekintetében tulajdonjoggal vagy földhasználati joggal rendelkeznek, amelyről a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók előállításához használt alapanyagok származnak.   A megállapodás vagy rendszer nem tekinthető az első albekezdésben említett normáknak megfelelőnek, amennyiben nem írja elő a következőket:   a) harmadik felek jogainak védelme   i. Mielőtt a műveleteket egy megállapodás vagy rendszer keretében elfogadják, felmérik a harmadik felek jogait. A felmérést dokumentálják.   ii. E felek szabad, előzetes és tájékozott hozzájárulását a műveletek megkezdése előtt beszerzik.   iii. A harmadik felek jogait tiszteletben tartják.   iv. Azon harmadik felek, akiknek jogait a műveletek hátrányosan érintik, megfelelő kártérítést kapnak.   b) A megbízhatóságra és a független ellenőrzésre vonatkozó minimumszabályok   v. Az ellenőrök a vonatkozó nemzetközi standardok szerint akkreditáltak.   vi. Az ellenőrök és a gazdasági szereplők közötti összeférhetetlenséget egyértelmű és hatékony eljárások révén azonosítják, kezelik és feloldják.   vii. A helyszíni ellenőrzéseket legalább évente elvégzik egyértelmű, dokumentált és nyilvánosságra hozott eljárásoknak megfelelően. Az ellenőrzések dokumentáltak.   viii. Az ellenőrzések során konzultálnak a harmadik felekkel. A konzultációkat dokumentálják.   ix. A jogsértő helyzeteket egyértelmű és hatékony eljárások révén azonosítják, kezelik és megoldják. Ezeknek az eljárásoknak részét képezik a megfelelési határidők, és előírják az egyedi bioüzemanyag- vagy bio-energiahordozó-műveletek vagy -szállítmányok megállapodásból vagy rendszerből való kizárását arra az esetre, ha a megfelelés a határidőn belül nem valósul meg.   c) Átláthatósági minimumszabályok   x. A megállapodást vagy rendszert egy weboldalon közzéteszik. A megállapodás vagy rendszer valamennyi alkotórésze egy dokumentumban szerepel.   xi. A megállapodás vagy rendszer hatálya alá tartozó gazdasági szereplők listáját ugyanazon weboldalon közzéteszik, a vonatkozó tanúsítványok listájával együtt.   xii. A Bizottság (4) bekezdés alapján elfogadott határozatait ugyanazon a weboldalon közzéteszik.   A x–xii. pontokban említett valamennyi dokumentum fordítását rendelkezésre bocsátják, különösen a harmadik felek számára, azon országok hivatalos nyelvén/nyelvein, amelyekből a nyersanyagok származnak.   A harmadik feleket képviselőik segíthetik az i–iii. és a viii. alpontban említett tevékenységek során.   Az i., vii. és viii. pontokban említett dokumentumokat legalább öt évig megőrzik és kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják.   A megállapodás vagy rendszer olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy gyakorolja a 7c. cikk (6d) bekezdésének első bekezdésében hivatkozott hatásköröket.   Az ÜHG-kibocsátáscsökkentés mérésére létrehozott rendszereknek meg kell továbbá felelniük az V. mellékletben meghatározott módszertani követelményeknek. A 7b. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő területek esetében az ilyen területek jegyzékének meg kell felelniük az objektivitási normáknak, összhangban kell állniuk a nemzetközileg elismert normákkal, és megfelelő fellebbezési eljárásokat kell lehetővé tenniük.”
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) – f pont 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   f) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „(6) A (6a) bekezdésnek megfelelően a (4) bekezdés alapján meghozott határozatokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni, figyelembe véve a nyilvánosságtól a (6a) bekezdés alapján kapott észrevételeket. A (6d) bekezdés sérelme nélkül az ilyen határozatok legfeljebb ötéves időtartamra érvényesek.   Amikor a Bizottság előirányozza, hogy a (4) bekezdés szerint határozat elfogadható, akkor a megállapodást vagy rendszert közzéteszi a 2009/28/EK irányelv 24. cikkében említett átláthatósági platformon. A megállapodás vagy program valamennyi alkotórészének egy dokumentumban kell szerepelnie. A Bizottság felhívást tesz közzé, amelyben felkéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a megállapodással vagy rendszerrel kapcsolatban. Az észrevételek benyújtására nyitva álló időszak nem lehet kevesebb a felhívás időpontjától számított két hónapnál.   A Bizottság az átláthatósági platformon teszi közzé a megállapodást vagy rendszert. A Bizottság a jelentés elkészítésekor harmadik felek szakértelmére hagyatkozhat. A jelentés elkészítésében részt vevő bármely személlyel kapcsolatos összeférhetetlenséget azonosítani kell és fel kell oldani.   A (4) bekezdés szerinti határozat elfogadása után a megállapodást vagy rendszert az átláthatósági platformon teszik közzé. A megállapodás vagy program valamennyi alkotórészének egy dokumentumban kell szerepelnie.   A (4) bekezdés szerinti határozatnak fel kell tüntetnie, hogy bármely olyan természetes vagy jogi személy indokolt észrevételeket nyújthat be a Bizottsághoz a megállapodás vagy a rendszer működésével kapcsolatban. A Bizottság két hónapon belül válaszol, jelezve, hogy kíván-e további intézkedést tenni.   Amennyiben a rendelkezésre álló információk kétséget ébresztenek azzal kapcsolatban, hogy valamely megállapodás vagy rendszer, amellyel kapcsolatban a (4) bekezdés szerinti határozatot fogadtak el, továbbra is megfelel-e az (5) bekezdés követelményeinek, a Bizottság értékeli a megállapodás vagy rendszer gyakorlati működését. E célból a Bizottság felhatalmazást kap a megállapodás vagy rendszer működése céljából készített vagy tárolt valamennyi vonatkozó dokumentumba való betekintésre.   Amennyiben a megállapodás vagy rendszer működésében jelentkező súlyos hiányosságok előzetes bizonyítékai azt indokolttá teszik, a Bizottság késedelem nélkül felfüggeszti a (4) bekezdés szerinti határozatokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadói bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktussal. A felfüggesztés ugyanilyen módon visszavonható, ha a Bizottság értékelése azt a következtetést vonja le, hogy az ügyet megoldották.”
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) – g pont 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 9 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   g) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:   „(9a) A Bizottság [ezen irányelv hatálybalépésétől számított egy éven] belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felülvizsgálja azon megállapodások vagy önkéntes rendszerek működését, amelyekre vonatkozóan a (4) bekezdésben határozatot fogadtak el, és azonosítja a bevált gyakorlatokat. A jelentés a legjobb elérhető információkon – az érdekelt felekkel folytatott konzultációból származó információkat is beleértve –, továbbá a megállapodások vagy rendszer alkalmazása során szerzett gyakorlati információkon alapul. A jelentés figyelembe veszi a nemzetközileg elismert vonatkozó szabványokat és iránymutatásokat, ideértve a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet és az ISEAL Alliance által kidolgozottakat is. Az egyes megállapodásokkal és rendszerekkel kapcsolatban a jelentés elemzi többek között a következőket:   – az ellenőrzések függetlensége, módja és gyakorisága;   – elérhetőség és a meg nem felelés azonosítására és kezelésére szolgáló módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok;   – átláthatóság, különösen a rendszer hozzáférhetőségével kapcsolatban, az alapanyagok származási országainak és régióinak hivatalos nyelvein elkészült fordítások elérhetősége, a tanúsított üzemeltetők és a kapcsolódó tanúsítványok listájának hozzáférhetősége, az ellenőrzési jelentések hozzáférhetősége;   – az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel az őslakos és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések során folytatott konzultációra;   – a rendszer általános megbízhatósága, különösen az ellenőrök és a rendszer megfelelő szerveinek akkreditálására, képesítésére és függetlenségére vonatkozó szabályok fényében;   – a rendszer piaci aktualizálása.   A Bizottság – ha a jelentés alapján indokolt – javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv önkéntes rendszerekre vonatkozó rendelkezéseinek a bevált gyakorlatok előmozdítása céljából történő módosítására.”
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – h pont 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 9 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   h) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:   „(9b) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében foglalt hulladékhierarchiának való megfelelés független ellenőrzésére és tanúsítására vonatkozó részletes szabályokat illetően. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. június 30-ig kell elfogadni.
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – -a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „(1) A 7a. cikk és a 7b. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában egy adott bioüzemanyag teljes életciklusra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az alábbiak szerint kell kiszámítani:   a) ha a IV. melléklet A. vagy B. része tartalmazza az adott bioüzemanyag-előállítási módra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkenés alapértelmezett értékét, és a IV. melléklet C. részének 7. pontja szerint e bioüzemanyagokra vonatkozóan kiszámított el érték nulla vagy annál kisebb, és ahol a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátás ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával az V. melléklet B. részével összhangban nulla;   b) a IV. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások V. mellékletben meghatározott becsült értékeivel növelve;   c) a IV. melléklet C. részének 1. pontjában említett képlet tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, ahol egyes tényezők esetében a IV. melléklet D. vagy E. részében szereplő, részekre bontott alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig az IV. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók, hozzáadva a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások V. mellékletben meghatározott becsült értékeit.   A 7a. cikk alkalmazásában 2000-től a bioüzemanyagok használatából származó teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást az V. mellékletben szereplő értéknek az első albekezdésben foglaltak szerint kapott eredményhez való hozzáadásával kell kiszámítani.”
Indokolás
A számítási módszer kiigazítása az ILUC-becslések figyelembevétele érdekben, az üzemanyag-minőségi irányelv újonnan javasolt V. mellékletével összhangban.
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – -a a pont (új) 2009/28/EK irányelv 7 d cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -aa) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítására szolgáló eljárás IV. mellékletbe való beillesztése tekintetében, melynek célja annak ellenőrzése, hogy e kibocsátások megfelelnek-e a 7b. cikkben foglaltaknak. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2015. december 31-ig kell elfogadni.”
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – a pont 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (5) A Bizottság legkésőbb 201(2) december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít a IV. melléklet B. és E. részének becsült jellemző és alapértelmezett értékeiről, különös figyelmet fordítva a közlekedésből és a feldolgozásból származó kibocsátásokra. (5) A Bizottság legkésőbb 2012. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít és tesz közzé a IV. melléklet B. és E. részének becsült jellemző és alapértelmezett értékeiről, különös figyelmet fordítva a közlekedésből és a feldolgozásból származó kibocsátásokra.
Indokolás
A jelentés Európai Bizottság általi közzététele hozzáférhetőbbé teszi ezeket az adatokat, ami javítani fogja a gázkibocsátások csökkentésére irányuló jövőbeni munkát.
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – a pont 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálata révén, adott esetben a kategóriák további (például alapanyagfajta szerinti) bontásával és új értékek megállapításával, illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásával, a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán nullás kibocsátással jellemzett bioüzemanyagok kategóriáinak felülvizsgálatával, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításával. (6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, beleértve a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálatát is. A Bizottság a földhasználat közvetett megváltozásához kapcsolódó ezen értékek felbecsüléséhez használt gazdasági modellek értékelése céljából felülvizsgálatában a legfrissebb rendelkezésre álló, a modellezési eredményeket befolyásoló kulcsfontosságú feltételezésekkel kapcsolatos információkat is felhasználja, többek közt a mezőgazdasági terméshozamok és termelékenység tekintetében mért tendenciákat, a társtermékek hozzárendelését, a megfigyelt globális fölhasználat-változást és az erdőirtás arányát. A Bizottság biztosítja, hogy az érdekelt feleket bevonják a szóban forgó felülvizsgálati folyamatba. Az első ilyen felülvizsgálatot legkésőbb 2016. június 30-ig el kell végezni.   A Bizottság adott esetben a földhasználat közvetett megváltozásához kapcsolódó új értékeket javasolhat a kategóriák további bontásával, illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásával, a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán nullás kibocsátással jellemzett bioüzemanyagok kategóriáinak felülvizsgálatával, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításával.   „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy belefoglalja az V. mellékletbe a földhasználat közvetett változásából eredő kibocsátásoknak megfelelő, a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó értékeket, és beépíti ezeket az értékeket a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók üvegházhatású gázok kibocsátására gyakorolt hatásának az e cikkben előírtak szerinti számításába. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. június 30-ig kell elfogadni.”
Módosítás  64 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – a a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   aa) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:   „(6a) A már végrehajtott beruházások biztonságának garantálása érdekében a földhasználat közvetett változásából eredő, a jelen irányelv V. mellékletében említett kibocsátásokat 2017. december 31-ig nem kell figyelembe venni a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből, illetve más, energiatermelés céljából földön termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok fogyasztásának az egyes tagállamokban 2010-ben mért fogyasztási szintnek megfelelő része tekintetében az (1) bekezdésben foglalt számítás céljából, feltéve, hogy e bioüzemanyagok lehetővé teszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 45%-os csökkentését. A tagállamok e mentesség végrehajtásának módját a bioüzemanyagokat gyártó egyes üzemek szintjén határozzák meg, az üzemek által a 2010–201(2) közötti időszakban teljesített átlagos termelés alapján. A tagállamok évenként beszámolnak a Bizottságnak e végrehajtási módozatokról, valamint a bioüzemanyagok mennyiségéről, amelyre e végrehajtási szabályok vonatkoznak.”
Indokolás
Védelmezni kell a már megtörtént beruházásokat, és a szóban forgó üzemekben termelt bioüzemanyagot 2017-ig mentesíteni kell a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (6) bekezdése szerinti, a földhasználat közvetett változását mérő tényezőkre vonatkozó követelmények alól.
Módosítás  65 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – c a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 8 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ca) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:   „(8a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet C. részének 9. pontjában említett kategóriák tekintetében előírt részletes fogalommeghatározások, köztük a műszaki előírások megállapítása céljából.”
Módosítás  66 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 5 a pont (új) 98/70/EK irányelv 9 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5a. A 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(2a) A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a bioüzemanyagok teljesítményét az Unióban előforduló valamennyi éghajlati feltétel mellett annak biztosítására, hogy a járművekben használt bioüzemanyagok ne eredményezzék a szennyezőanyag- vagy szén-dioxid-kibocsátás, illetve a járművek általános teljesítményének romlását.   A Bizottság szükség esetén felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az irányelv I. és II. melléklete szerinti konkrét paraméterek, vizsgálati határértékek és vizsgálati módszerek bevezetése érdekében.”
Indokolás
Helyénvaló a hagyományos bioüzemanyag-szabványok felülvizsgálata annak biztosítására, hogy a fogyasztók kiváló minőségű termékekhez jussanak hozzá. Szükség esetén a 98/70/EK irányelvben meg kell határozni a bioüzemanyagok minőségét biztosító fontos paramétereket.
Módosítás  67 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 98/70/EK irányelv 10 a cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „10a. cikk „10a. cikk A felhatalmazás gyakorlása A felhatalmazás gyakorlása (1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. (1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. (2) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazás ezen irányelv hatálybalépésének napjától fogva határozatlan időre szól. (2) A Bizottság 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7c. cikk (9b) bekezdése, a 7d. cikk (1a), (5), (6), (7) és (8a) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése, a 9. cikk (2a) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazása [e módosító jogi aktus hatálybalépésének napjától] számított 5 évre szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. (3) A 7a. cikk (5) bekezdésében, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében, a 8a. cikk (3) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3) A 7a. cikk (5) bekezdésében, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 7c. cikk (9b) bekezdésében, a 7d. cikk (1a), (5), (6), (7) és (8a) bekezdésében, a 8a. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (2a) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.” (5) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7c. cikk (9b) bekezdése, a 7d. cikk (1a), (5), (6), (7) és (8a) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése, a 9. cikk (2a) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.”
Indokolás
Az Európai Parlament felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó szabványos szövegezésével összhangban.
Módosítás  68 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont 2009/28/EK irányelv 2 cikk – p pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „p) „hulladék”: a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti anyag. Nem tartoznak ebbe a kategóriába az említett meghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy szennyezett anyagok.” „p) „hulladék”: a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti minden anyag vagy tárgy, amelytől tulajdonosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles, és amelynek az említett irányelv 4. cikkében foglalt hulladékhierarchiának vagy azzal összehasonlítható hulladék-megelőzési és hulladékgazdálkodási programnak való megfelelőségét független ellenőrzés keretében kell ellenőrizni és tanúsítani. Nem tartoznak ebbe a kategóriába az említett meghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy szennyezett anyagok.”
Indokolás
Azon túlmenően, hogy a hulladék fogalmát a hulladékokról szóló keretirányelvnek megfelelően kell meghatározni, e hulladékokra az említett irányelv 4. cikkében foglalt hulladékhierarchiának kell vonatkoznia. Továbbmenve, a független ellenőrzés és a megfelelőségi tanúsítvány az EU-ban és külföldön egyaránt szükséges, különösen a használt étkezési olajok csalárd felhasználásával kapcsolatos aggodalmak fényében.
Módosítás  69 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 a pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – p a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1a. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „pa) „nem élelmezési célú, cellulóztartalmú anyagok”: bioenergia-termelés céljára földön termesztett, nem élelmiszer célú energianövények, pl. az energianád (Miscanthus), az egyéb energiafüvek, a cirok és az ipari kender egyes fajtái, a magas lignintartalmú fajok – pl. fák – kivételével.”
Módosítás  70 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 b pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – p b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1b. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „pb) „nem élelmezési célú, lignocellulóz-tartalmú anyagok”: földön termesztett, fás szárú energianövények, pl. rövid életciklusú sarjerdők és rövid élettartalmú szilvikultúrák.”
Módosítás  71 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 c pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – p c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1c. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „pc) „társtermékek”: kereskedelmi értékkel rendelkező vagy alternatív felhasználási lehetőségeket kínáló nyersanyagok, valamint olyan anyagok, amelyek fontos részét képezik valamely eljárásnak vagy gazdasági érték szempontjából, vagy azért, mert a fő eljárást szándékosan megváltoztatták nagyobb mennyiségű vagy más minőségű anyag előállítása céljából, az elsődleges termék kárára.”
Módosítás  72 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 d pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – p d pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1d. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „pd) „nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok”: megújuló energiaforrásokból előállított és a közlekedésben használt gáznemű vagy folyékony üzemanyagok, a bioüzemanyagok kivételével.”
Indokolás
Az előadó azon, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok státuszának egyértelművé tételét javasolja, amelyek tekintetében a Bizottság négyszeres beszámítást javasol. Ugyanis a „Power-to-Gas” vagy „Power-to-Liquid” technológiák a jövőben kulcsfontosságú szerepet fognak játszani a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítésében.
Módosítás  73 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 e pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – p e pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1e. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „pe) „megújuló üzemanyagok”: bioüzemanyagok és nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű megújuló üzemanyagok.”
Módosítás  74 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 f pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – p f pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1f. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „pf) „a földhasználat közvetlen megváltozása”: a földhasználat megváltozása az IPCC által használt hat földterület-kategória (erdészeti földterület, legelőterület, szántóföld, vizes élőhely, település vagy egyéb földterület), továbbá az évelő növényi kultúrákat magában foglaló hetedik kategória között, mely utóbbiba az olyan, többnyári növényi kultúrák tartoznak, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente, pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma.”
Módosítás  75 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 g pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – p g pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1g. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „pg)„közlekedési célú szén-dioxid-megkötés és -hasznosítás”: az a folyamat, amely nem megújuló energiaforrásokból származó szénben (CO/CO2) gazdag hulladékot és maradékokat tartalmazó gázáramokat köt meg, és azokat a közlekedési ágazatban használt üzemanyagokká alakítja át;”
Módosítás  76 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 h pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – p h pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1h. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „ph) „feldolgozási maradvány”: olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárás révén közvetlenül előállítani szándékozott végtermék. A feldolgozási eljárásnak csak mellékterméke, és előállításához az eljárást külön nem módosították.”
Indokolás
A maradékot Európában többféleképpen értelmezik. Az egyértelműség érdekében a szövegben pontos meghatározásnak kell szerepelnie. Ez a fogalommeghatározás a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók európai uniós fenntarthatósági rendszerének gyakorlati végrehajtásáról és a bioüzemanyagokra vonatkozó számítási szabályokról szóló bizottsági közleményben szerepel (2010/C 160/2).
Módosítás  77 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – b pont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés keretében a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített részaránya nem haladhatja meg a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott maximális részaránynak megfelelő energiamennyiséget. Az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés keretében a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, olajnövényekből és más, földterületen termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített részaránya nem haladhatja meg a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott maximális részaránynak megfelelő energiamennyiséget.
Módosítás  78 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – -i pont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -i. Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „(4) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10%-a legyen. Egy adott tagállam eltérhet e céltól, ha teljesülnek a következő feltételek:   – a tagállam eléri az (1) és (2) bekezdésben rögzített célkitűzéseket;   – a tagállamban a közlekedési célra felhasznált teljes energiafogyasztás nem haladja meg a megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervben előirányzott mértéket;”
Módosítás  79 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – i pont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás i. a b) pont a következő mondattal egészül ki: i. A b) pont helyébe a következő szöveg lép: „Ez a pont nem érinti a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának és a 3. cikk (4) bekezdése d) pontjának alkalmazását.” „b) Az első albekezdés alkalmazásában a számláló kiszámításánál, vagyis a közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból és a szén-dioxid- megkötésből és -hasznosításból előállított energia mennyiségének kiszámításánál a IX. mellékletben meghatározott alapanyagokból származó megújulóenergia-típusokat, megújuló villamos energiát és a szén-dioxid- megkötésből és -hasznosításból előállított energia minden típusát be kell számítani. Ez a pont nem érinti a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának és a 3. cikk (4) bekezdése d) pontjának alkalmazását.”
Indokolás
A fejlett bioüzemanyagok, megújuló villamos energia és a közlekedési célú szén-dioxid-megkötés és -hasznosítás (pl. az elkerülhetetlen ipari hulladékgázok folyékony vagy gáznemű tüzelőanyag mikrobiális erjesztéssel való előállításához való felhasználása) beszámítana a fejlett közlekedési célú energiaforrásokra vonatkozó 3%-os célértékbe.
Módosítás  80 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – -i a pont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – c pont – második mondat
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ia. A c) pont második mondatának helyébe a következő szöveg lép:   „Ezenkívül az elektromos közúti és nem közúti járművek által fogyasztott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-hányad energiatartalma négyszeresének tekintendő. Az villamosított vasút által fogyasztott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-hányad energiatartalma kétszeresének tekintendő.”
Módosítás  81 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – ii pont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás d) a számláló kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2011 végén megbecsült 2020. évi mértékének 5%-át. d) a számláló kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor-, olaj- és egyéb földön termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2020. évi mértékének 5,5%-át; a IX. melléklet A. és C. részében felsorolt újszerű bioüzemanyagok adta energia részaránya eléri a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2020. évi mértékének 2%-át.
Módosítás  82 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – iii pont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „A részarányok a következőképpen számítandók: „e) A részarányok a következőképpen számítandók: i. a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese; i. a IX. melléklet A. és B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese; ii. a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese;   iii. a nem biológiai eredetű, folyékony és gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese. iii. a IX. melléklet C. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese; A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az i.–iii. alpontokba való besorolhatóság céljából a nyersanyagok szándékos módosítására ne kerüljön sor. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az i.–iii. alpontokba való besorolhatóság céljából a nyersanyagok szándékos módosítására ne kerüljön sor.   Az egyes szállítmányok Unión belüli többszöri elszámolása kockázatának minimalizálása érdekében a tagállamok és a Bizottság a nemzeti rendszerek közötti, valamint a nemzeti rendszerek és a 18. cikk szerint létrehozott önkéntes rendszerek közötti együttműködés megerősítésére törekednek, amely adott esetben adatmegosztást is magában foglal. Annak elkerülése végett, hogy egyes anyagokat szándékosan módosítsanak annak érdekében, hogy a IX. melléklet hatálya alá essenek, a tagállamok ösztönzik olyan rendszerek kifejlesztését és használatát, amelyek az értéklánc teljes hosszában nyomon követik az alapanyagokat és a belőlük készült bioüzemanyagokat. A tagállamok biztosítják, hogy csalás esetén megfelelő intézkedésre kerüljön sor. A IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája a tudományos és technikai haladás fényében kiigazítható, hogy biztosított legyen az ebben az irányelvben rögzített elszámolási szabályok megfelelő alkalmazása. A Bizottság a 25b. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája vonatkozásában.” A IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája a tudományos és technikai haladás fényében kiigazítható, hogy biztosított legyen az ebben az irányelvben rögzített elszámolási szabályok megfelelő alkalmazása. A Bizottság a 25b. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája vonatkozásában.”
Módosítás  83 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c a pont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ca) A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:   „(4a) A (4) bekezdésben rögzített célkitűzés elérése érdekében a tagállamok csökkentik a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztását, ezáltal legalább 12%-kal növelve az ágazat energiahatékonyságát a közlekedési ágazat 2020. évi teljes energiafelhasználásával kapcsolatos jelenlegi előrejelzéseikhez képest.”
Indokolás
A közlekedési ágazatban 12%-os energiahatékonysági célkitűzést kell megállapítani szinergiák kialakítása érdekében a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátását csökkentő intézkedéseken keresztül, valamint azért, hogy a tagállamokban ösztönözzék a közlekedési politika átgondolását.
Módosítás  84 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c b pont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   cb) A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:   „(4b) A (4) bekezdésnek való megfelelés érdekében a tagállamok biztosítsák, hogy a közlekedési ágazatban felhasznált, megújuló forrásokból származó villamos energia részaránya 2020-ra elérje a közelekedési ágazatban felhasznált teljes energiamennyiség 2%-át.”
Módosítás  85 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 a pont (új) 2009/28/EK irányelv 4 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2a. A 4. cikk a következő szöveggel egészül ki:   „(3a) Valamennyi tagállam legkésőbb [egy évvel ezen irányelv hatálybalépése után] közzétesz és a Bizottság tudomására hoz egy előzetes dokumentumot, amely tartalmazza, hogy milyen intézkedéseket tervez meghozni annak érdekében, hogy megfeleljen a 3. cikk (4a) bekezdésében rögzített célkitűzésnek.”
Módosítás  86 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 b pont (új) 2009/28/EK irányelv 4 cikk – 3 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2b. A 4. cikk a következő szöveggel egészül ki:   „(3b) Valamennyi tagállam legkésőbb [egy évvel ezen irányelv hatálybalépése után] közzétesz és a Bizottság tudomására hoz egy előzetes dokumentumot, amely tartalmazza, hogy milyen intézkedéseket tervez meghozni annak érdekében, hogy megfeleljen a 3. cikk (4b) bekezdésében rögzített célkitűzésnek.”
Módosítás  87 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 c pont (új) 2009/28/EK irányelv 4 cikk – 3 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2c. A 4. cikk a következő szöveggel egészül ki:   „(3c) Minden tagállam [az ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követő egy évvel] közzéteszi a 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében meghatározott célérték teljesítése érdekében meghozni kívánt lépéseket bemutató előrejelző dokumentumot, és erről értesíti a Bizottságot.”
Módosítás  88 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 4 a pont (új) 2009/28/EK irányelv 15 cikk – 2 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   4a. A 15. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „A származási garancia nem kapcsolódik a tagállamok 3. cikk (1) bekezdésének való megfeleléséhez. A származási garanciák átruházása – az energia fizikai átadásától különállóan vagy azzal együttesen – nem érinti a célok teljesítése céljából a tagállamok által a statisztikai átruházás, a közös projektek és a közös támogatási rendszerek alkalmazásáról hozott határozatokat, sem pedig a megújuló energiaforrásból származó energia teljes bruttó fogyasztásának az 5. cikk szerinti számítási mód alapján történő kiszámítására vonatkozó tagállami határozatokat.”
Indokolás
Annak bizonyítása érdekében, hogy a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak, például a megújuló forrásokból származó villamos energia felhasználásával és az üvegházhatást okozó gázok csökkentett kibocsátásával kapcsolatos kritériumoknak, a termelők rendelkezésére kellene bocsátani a származásigarancia-rendszert.
Módosítás  89 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – -a pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -a) Az (1) bekezdés első albekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:   „(1) Tekintet nélkül arra, hogy a nyersanyagokat a Közösség területén belül vagy kívül termesztették-e, a bioüzemanyagokat és a folyékony bio-energiahordozókat az a), b) és c) pontban említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(7) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat és nem haladják meg a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott részarányokat:”
Módosítás  90 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – -a a pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -aa) Az (1) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „A IXa. melléklet tartalmazza a hulladékkategóriák, maradványok és társtermékek tájékoztató célú jegyzékét.”
Indokolás
Ez az új melléklet egyértelművé teszi a különböző felhasználható hulladékok, maradványok és társtermékek státuszát.
Módosítás  91 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – a pont 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2014. július 1-je után üzembe állított létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor „üzemel”, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítását. (2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2014. július 1-je után üzembe állított létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor „üzemel”, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítását. A 2014. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 50 %-nak kell lennie. A 2014. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett ÜHG-kibocsátáscsökkentésnek 2017. december 31-ig legalább 35%-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 60%-nak kell lennie. A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani. A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő ÜHG-kibocsátáscsökkentést a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.
Módosítás  92 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b a pont (új) 2009/28/EK irányelv
17 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(4a) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem állíthatók elő az élelmiszernövényektől vagy erdészeti termékektől eltérő biotikus forrásokból előállított nyersanyagokból (beleértve a hulladékokat, maradékanyagokat, társtermékeket és mezőgazdasági maradványanyagokat is), kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy ez nem vonja maga után a biodiverzitás vagy az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítését vagy megszűnését, illetve amennyiben megakadályoznak minden olyan, a meglévő felhasználásoktól való eltérést, amely negatív közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolna a biológiai sokféleségre, a talajra vagy a teljes szén-dioxid-egyensúlyra.”
Módosítás  93 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b b pont (új) 2009/28/EK irányelv
17 cikk – 4 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(4b) Az (1) bekezdésben említett célokból figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem készülhetnek hulladékokból vagy maradékanyagokból, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a 2008/98/EK irányelvben foglaltak szerint használatuk megfelel a hulladékhierarchiának, vagyis az energetikai hasznosítás előtti megelőzésnek, újrahasználatra való előkészítésnek és újrafeldolgozásnak és a lépcsőzetes felhasználásnak.   Különösen az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem készülhetnek olyan hulladékokból vagy maradványanyagokból, amelyek a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően újrahasznosítási és újrafeldolgozási célértékek alá tartoznak.   A 2008/98/EK irányelv V. fejezetének rendelkezéseivel összhangban a tagállamok által kidolgozott hulladékgazdálkodási terveknek és hulladékmegelőzési programoknak figyelembe kell venniük a hulladéknak és a maradékanyagoknak bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításához való felhasználását.”
Módosítás  94 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b c pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 4 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bc) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(4c) Az (1) bekezdés a), b), és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat nem lehet jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületekről származó nyersanyagból előállítani, azaz olyan földterületekről, amelyek az alábbi besorolások egyikébe tartoznak:   a) vizes élőhelyek, azaz tartósan vagy az év jelentős részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterületek, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy e nyersanyagok kitermelése kedvezően hat a biológiai sokféleségre;   b) egyéb természetesen helyreállított és telepített erdők, azaz több mint fél hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb, többségükben őshonos vagy betelepített fajokat képviselő fákkal és 10%-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület, ahol az emberi beavatkozás nyomai tisztán kivehetők, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az érintett erdőterületen fenntartható gazdálkodás folyik, valamint hogy ez nem vonja maga után a biodiverzitás vagy az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítését vagy megszűnését, illetve amennyiben megakadályoznak minden olyan, a meglévő felhasználásoktól való eltérést, amely negatív közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolna a biológiai sokféleségre, a talajra vagy a teljes szén-dioxid-egyensúlyra.   c) telepített erdők, vagyis nagyobbrészt ültetés és/vagy szándékolt oltás útján létrejött egyedekből álló erdők, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az érintett erdőterületen fenntartható gazdálkodás folyik, valamint hogy ez nem vonja maga után a biodiverzitás vagy az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítését vagy megszűnését, illetve amennyiben megakadályoznak minden olyan, a meglévő felhasználásoktól való eltérést, amely negatív közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolna a biológiai sokféleségre, a talajra vagy a teljes szén-dioxid-egyensúlyra.”
Módosítás  95 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b d pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 4 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bd) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(4d) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem állíthatók elő ültetvényeken termelt nyersanyagból – ideértve a rövid életciklusú sarjerdőket vagy a rövidtávú szilvikultúrát is – mindaddig, amíg megállapításra nem kerül a lignocellulóz-tartalmú alapanyagok tekintetében a földhasználat közvetett változására vonatkozó egyedi érték a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók üvegházhatású gázok kibocsátására gyakorolt hatásának a 7d. cikkben előírt kiszámítása céljából.”
Módosítás  96 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b e pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 4 e bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   be) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(4e) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat nem lehet földterületekről származó nyersanyagból előállítani, kivéve, ha tiszteletben tartották a harmadik személyek törvényes használati és tulajdonjogait, többek között azáltal, hogy az érintettek szabadon, előzetesen és tájékozott módon, és az őket képviselő intézmények részvételével kinyilvánították beleegyezésüket.”
Módosítás  97 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b f pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bf) A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(5a) Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók olyan fenntartható földgazdálkodási gyakorlatokkal előállított nyersanyagokból készülnek, amelyek fenntartják az ökoszisztémák szénkészletének növekedését, óvják a biológiai sokféleséget, a talaj termékenységét és szerves összetételét, elkerülik a talajeróziót, valamint előmozdítják a vízminőség, illetve a víz tápanyag- és ásványianyag-egyensúlyának megőrzését.”
Módosítás  98 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 a pont (új) 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5a. A 18. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(2a) Az Eurostat részletes kereskedelmi vonatkozású információkat gyűjt és tesz közzé az élelmiszernövényekből – például a gabonafélékből és más, magas keményítőtartalmú növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből – előállított bioüzemanyagokról. A rendelkezésre álló információknak az etanol és a biodízel szerint is bontott kereskedelmi adatoknak kell lenniük, mivel a jelenlegi adatokat összesített formában, az etanol- és biodízel-behozatalt és -kivitelt bioüzemanyagként címkéző egyetlen adatkészletben teszik közzé. A behozatali és kiviteli adatoknak tartalmazniuk kell a tagállamok által importált és felhasznált bioüzemanyagok típusait és mennyiségét. Az adatok megadják a származási országot vagy az e termékeket az Unióba exportáló országot is. A biotakarmányok és félkész termékek behozatalára és kivitelére vonatkozó adatok minőségét javítani kell úgy, hogy az Eurostat információkat gyűjt és tesz közzé a takarmányok kiviteléről, típusáról és származási országáról, ideértve a belső forgalomba hozott takarmányokat vagy a félkész termékként forgalmazott takarmányokat is.”
Indokolás
Az új bekezdés jobb adatgyűjtést tesz lehetővé, és javítja a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat.
Módosítás  99 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 b pont (új) 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5b. A 18. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(2b) Az Eurostat részletes foglalkozási vonatkozású információkat gyűjt és tesz közzé az Unió bioüzemanyag-ágazata által teremtett közvetlen, közvetett és indukált foglalkoztatáshoz kapcsolódó számadatokról, időtartamról és bérekről. Az Európai Bizottságnak közös módszertant kell létrehoznia a munkahelyek mérésére, amely rendszerezetten értékeli és nyomon követi a foglalkoztatási szinteket a tagállamokban és uniós szinten. A foglalkoztatási számadatokat etanol és biodízel ágazatok szerint bontani kell, illetve tisztázni kell, hol helyezkedik el az adott munkahely a bioüzemanyagok ellátási láncában. Jelenleg a hivatalos statisztikák nem tartalmazzák a bioüzemanyagokkal kapcsolatos foglalkoztatási adatokat és a politikai döntéshozók rendelkezésére álló foglalkoztatási becslések az alapul szolgáló tanulmány meghatározásai vagy módszertana és az alkalmazott munkahelyszámítási megközelítés alapján változnak, illetve annak alapján, mennyire kapcsolják a tanulmányok a mezőgazdasági tevékenységet a bioüzemanyag-ágazathoz. Az információk rendelkezésre állását javítaná egy olyan hivatalos eljárás, amely megkövetelné, hogy a foglalkoztatási adatokat az alapul szolgáló adatokkal és átlátható feltételezésekkel támasszák alá.”
Módosítás  100 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 c pont (új) 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5c. A 18. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „(4) Az Unió törekszik arra, hogy harmadik országokkal olyan két- vagy többoldalú megállapodásokat kössön, amelyek a fenntarthatósági kritériumokra vonatkozóan az ezen irányelvben foglaltaknak megfelelő rendelkezésekre kötelező kötelezettségvállalásokat tartalmaznak. A megállapodásoknak annak biztosításáról is rendelkezniük kell, hogy a harmadik országok vámeljárásai ne vezessenek csaláshoz a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kivitele és behozatal során, illetve kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is tartalmazniuk kell. Az Unió arra is törekszik, hogy olyan megállapodásokat kössön harmadik országokkal, amelyek kötelezettségvállalást tartalmaznak a 17. cikk (7) bekezdésében említett ILO-egyezmények és multilaterális környezetvédelmi megállapodások ratifikálására és végrehajtására. Amennyiben az Unió olyan megállapodásokat kötött, amelyek a 17. cikk (2)–(7) bekezdésében megállapított fenntarthatósági kritériumok hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó rendelkezésekre kötelező kötelezettségvállalásokat tartalmaznak, a Bizottság dönthet úgy, hogy ezek a megállapodások bizonyítják, hogy az említett országokban termelt nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók megfelelnek a szóban forgó fenntarthatósági kritériumoknak. E megállapodások megkötése során kellő figyelmet kell fordítani az olyan területek megőrzése céljából hozott intézkedésekre, amelyek kritikus helyzetben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak (mint például a vízgyűjtővédelem, az eróziógátlás), a talaj, a víz és a levegő védelme, a talajhasználat közvetett megváltoztatása, a leromlott állapotú földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése tekintetében, továbbá a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett problémákra.”
Módosítás  101 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 pont 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „A Bizottság határozhat úgy, hogy a biomasszatermékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 17. cikk (2) bekezdésének céljaira, vagy hogy ezek használatával bizonyítható, hogy a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak. A Bizottság határozhat úgy, hogy az említett rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a kritikus helyzetben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat (mint például a vízgyűjtővédelem és az eróziógátlás) biztosító területek megőrzése, a talaj, a víz és a levegő védelme, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára, és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdések kapcsán. A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jegyzékeiben szereplő ritka vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.” „A Bizottság úgy határoz, hogy a biomasszatermékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 17. cikk (2) bekezdésének céljaira, vagy hogy ezek használatával bizonyítható, hogy a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3)–(5a) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és hogy az anyagokat nem módosították szándékosan úgy, hogy a 3. cikk (4) bekezdése e) pontjának i–iii. alpontja hatálya alá tartozzanak. A Bizottság határozhat úgy, hogy az említett rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a kritikus helyzetben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat (mint például a vízgyűjtővédelem és az eróziógátlás) biztosító területek megőrzése, a talaj, a víz és a levegő védelme, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára, és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdések kapcsán. A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jegyzékeiben szereplő ritka vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.”
Módosítás  102 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 a pont (új) 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 4 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   6a. A 18. cikk (4) bekezdése a második albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:   „A Bizottság és a tagállamok biztosítják a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelőséget garantáló vizsgálati rendszerek kölcsönös elismerését, amennyiben ezeket az érintett rendszereket ezen irányelvvel összhangban fogadták el.”
Módosítás  103 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 b pont (új) 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 9 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   6b. A 18. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(9a) A Bizottság [ezen irányelv hatálybalépésétől számított] három éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felülvizsgálja azon önkéntes rendszerek működését, amelyekre vonatkozóan a (4) bekezdésben határozatot fogadtak el, és azonosítja a bevált gyakorlatokat. A jelentés a legjobb elérhető információkon alapul, beleértve az érdekelt felekkel folytatott konzultációból származó információkat is, továbbá a rendszer alkalmazása során szerzett gyakorlati információkon alapul. A jelentés figyelembe veszi az idevágó nemzetközileg elismert szabványok és iránymutatások fejlődését, ideértve a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet és az ISEAL Alliance által kidolgozottakat is. Az egyes rendszerekkel kapcsolatban a jelentés elemzi többek között a következőket:   – az ellenőrzések függetlensége, módja és gyakorisága;   – elérhetőség és a nem megfelelőség azonosítására és kezelésére szolgáló módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok;   – átláthatóság, különösen a rendszer hozzáférhetőségével kapcsolatban, az alapanyagok származási országainak és régióinak hivatalos nyelvein elkészült fordítások elérhetősége, a tanúsított üzemeltetők és a kapcsolódó tanúsítványok listájának hozzáférhetősége, az ellenőrzési jelentések hozzáférhetősége;   – az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel az őslakos és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések során folytatott konzultációra;   – a rendszer általános megbízhatósága, különösen az ellenőrök és a rendszer megfelelő szerveinek akkreditálására, képesítésére és függetlenségére vonatkozó szabályok fényében;   – a rendszer piaci aktualizálása.   A Bizottság, amennyiben a jelentés fényében az helyénvaló, javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 18. cikk (5) bekezdésében felsorolt kritériumok módosítására.”
Módosítás  104 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 c pont (új) 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 9 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   6c. A 18. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(9b) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében foglalt hulladékhierarchiának való megfelelés független ellenőrzésére és tanúsítására vonatkozó részletes szabályokat illetően. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. június 30-ig kell elfogadni.”
Módosítás  105 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont – -a pont (új) 2009/28/EK irányelv 19 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -a) a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „(1) A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 17. cikk (2) alkalmazásában a következők szerint kell kiszámítani:   a) ahol az előállítási módra vonatkozó üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke az V. melléklet A. vagy B. részében került meghatározásra, és ahol az e bioüzemanyagokra vagy bio-energiahordozókra az V. melléklet C. része 7. pontjával összhangban számított el értéke nulla vagy annál kevesebb, és ahol a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült ÜHG-kibocsátás nulla a VIII. melléklet B. részével összhangban, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával;   b) az V. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával, hozzáadva a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások VIII. mellékletben meghatározott becsült értékeit;   c) az V. melléklet C. részének 1. pontjában említett képlet tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, ahol egyes tényezők esetében az V. melléklet D. vagy E. részében szereplő, részekre bontott alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig az V. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók, hozzáadva a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások VIII. mellékletben meghatározott becsült értékeit.”
Módosítás  106 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont – -a a pont (új) 2009/28/EK irányelv 19 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -aa) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:   „(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kiszámítására szolgáló eljárás V. mellékletbe való beillesztése tekintetében, melynek célja annak ellenőrzése, hogy e kibocsátások megfelelnek-e a 17. cikkben foglaltaknak. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2015. december 31-ig kell elfogadni.”
Módosítás  107 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont – c pont 2009/28/EK irányelv 19 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálatáról, adott esetben a kategóriák további (például alapanyagfajta szerinti) bontásáról és új értékek megállapításáról, illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásáról, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításáról. (6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása vonatkozásában, beleértve a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálatát is. A Bizottság a földhasználat közvetett megváltozásához kapcsolódó ezen értékek felbecsüléséhez használt gazdasági modellek értékelése céljából felülvizsgálatában a legfrissebb rendelkezésre álló, a modellezési eredményeket befolyásoló kulcsfontosságú feltételezésekkel kapcsolatos információkat is felhasználja, többek közt a mezőgazdasági terméshozamok és termelékenység tekintetében mért tendenciákat, a társtermékek hozzárendelését, a megfigyelt globális fölhasználat-változást és az erdőirtás arányát. A Bizottság biztosítja, hogy az érdekelt feleket bevonják a szóban forgó felülvizsgálati folyamatba. Az első ilyen felülvizsgálatot legkésőbb 2016. június 30-i el kell végezni.   A Bizottság adott esetben a földhasználat közvetett megváltozásához kapcsolódó új értékeket javasolhat a kategóriák további bontásával, a nyersanyagok szállításához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás figyelembevételével; illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásával, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításával.   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy belefoglalja a VIII. mellékletbe a földhasználat közvetett változásából eredő kibocsátásoknak megfelelő, a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó értékeket, és beépíti ezeket az értékeket a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók üvegházhatású gázok kibocsátására gyakorolt hatásának az e cikkben előírtak szerinti számításába. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. június 30-ig kell elfogadni.”
Módosítás  108 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 9 pont 2009/28/EK irányelv 22 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „(2) A bioüzemanyagok használatának betudható várható nettó üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás becsléséhez az (1) bekezdésben említett jelentések céljára a tagállam használhatja az V. melléklet A. és B. részében megadott jellemző értékeket, amelyekhez hozzá kell adnia a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátásoknak a VIII. mellékletben meghatározott, becsült értékét.” „(2) A bioüzemanyagok használatának betudható várható nettó üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás becsléséhez az (1) bekezdésben említett jelentések céljára a tagállam használhatja az V. melléklet A. és B. részében megadott jellemző értékeket, amelyekhez 2015-től hozzá kell adnia a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátásoknak a VIII. mellékletben meghatározott, becsült értékét.”
Módosítás  109 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 9 a pont (új) 2009/28/EK irányelv 23 cikk – 8 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   9a. A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(8a) A Bizottság legkésőbb 2015. december 31-ig jelentést ad ki a hulladékokból, maradékokból, társtermékekből és a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból előállított bioüzemanyagok pozitív és negatív környezeti és gazdasági hatásairól. Különösen a következő környezeti hatásokat vizsgálja: üvegházhatást okozó gázkibocsátás, biodiverzitás, víz és talajtermékenység. Figyelembe kell venni ezen alapanyagok egyéb – különösen termékek előállítására való – felhasználásának lehetséges vagy megsemmisült előnyeit. A vizsgált gazdasági hatások magukban foglalják az előállítási költségeket, az említett alapanyagok más célú felhasználásának alternatív költségeit, valamint az alapanyagok bioüzemanyagok és fejlett folyékony bio-energiahordozók előállítására való felhasználásával elért energetikai befektetés megtérülését az egész életcikluson keresztül.”
Módosítás  110 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 11 pont 2009/28/EK irányelv 25 b cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „25b. cikk „25b. cikk A felhatalmazás gyakorlása A felhatalmazás gyakorlása (1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. (1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. (2) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdése szerinti felhatalmazás [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdve határozatlan időre szól. (2) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 18. cikk (9a) bekezdése, a 19. cikk (1a), (5), (6), valamint (7) bekezdése szerinti felhatalmazás [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdve 5 évre szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. (3) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdésében, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdésében, a 18. cikk (9a) bekezdésében, a 19. cikk (1a), (5), (6), valamint (7) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.” (5) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 18. cikk (9a) bekezdése, a 19. cikk (1a), (5), (6), valamint (7) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.”
Módosítás  111 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, hogy az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések mennyire hatékonyan korlátozzák a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátást, és erről legkésőbb 2017. december 31-ig jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat is kíséri, amely a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján 2021. január 1-jétől beilleszti a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás becslésen alapuló tényezők alkalmazását, illetve felülvizsgálat készül a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerinti ösztönzők hatékonyságáról.	A Bizottság a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, hogy az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések mennyire hatékonyan korlátozzák a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátást, és erről legkésőbb 2017. december 31-ig jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat is kíséri, amely a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján 2021. január 1-jétől beilleszti a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás becslésen alapuló tényezők alkalmazását.
	A jelentés tartalmazza a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerinti ösztönzők hatékonyságáról szóló áttekintést. Tartalmaz továbbá egy értékelést az ilyen bioüzemanyagok rendelkezésre állásáról és környezeti, gazdasági és szociális hatásairól. Értékeli többek között azt, hogy milyen hatást gyakorol a bioözemanyag-termelés a faerőforrások rendelkezésre állására és a biomasszát felhasználó ágazatokra.
	A jelentést adott esetben olyan jogalkotási javaslat kíséri, amely megfelelő fenntarthatósági kritériumokat határoz meg a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagokra vonatkozóan.
	A befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy a bioüzemanyagok előállítási technológiái továbbra is fejlesztés alatt állnak, és a későbbiekben további intézkedések fogadhatók el a negatív hatások enyhítése érdekében.
Módosítás  112 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – a pont (új) 98/70/EK irányelv IV melléklet – C rész – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -a) az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:   „1. A bioüzemanyagok előállítása és használata által kiváltott üvegházhatásúgáz-kibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:   E = eec + el + eiluc + ep + etd + eu – esca – eccs – eccr – eee   ahol:   E = az üzemanyag használata során keletkező összes kibocsátás;   eec = a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások;   el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások;   eiluc = a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások;   ep = a feldolgozás során keletkező kibocsátások;   etd = a szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások;   eu = az üzemanyag használatából eredő kibocsátások;   esca = a jobb mezőgazdasági gazdálkodás révén a talaj szénmegkötő képességéből eredő kibocsátás-csökkentés;   eccs = a szén megkötéséből és geológiai tárolásából eredő kibocsátás-csökkentés;   eccr = a szén megkötéséből és helyettesítéséből eredő kibocsátás-csökkentés; és   eee = a kogenerációból származó villamosenergia-többletből eredő kibocsátás-csökkenés.   A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem kell figyelembe venni.”
Módosítás  113 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – b a pont (új) 98/70/EK irányelv IV melléklet – C rész – 19 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:   „19a. A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátást (eiluc) az V. melléklet szerint kell kiszámítani.”
Indokolás
A számítási mód megváltoztatása, melynek célja a földhasználat közvetett változását mérő tényező figyelembevétele.
Módosítás  114 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – b b pont (új) 2009/28/EK irányelv IV melléklet – C rész – 19 b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bb) a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:   „19b. A kinyerés vagy termelés során keletkező (eec), a földhasználat közvetlen megváltozásából (el) és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő (eiluc) kibocsátást hozzá kell rendelni a társtermékekhez, azok energiatartalma alapján. A társtermékekhez hozzárendelt kibocsátások a főterméknek tulajdonított kibocsátások kiegészítésének tekintendők.”
Módosítás  115 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 2 pont 98/70/EK irányelv V melléklet – B rész – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) forgalomba nem hozott alapanyagok, amelyeket helyi szinten termeltek meg elsősorban a mezőgazdasági üzem belső céljaira használt közúti gépjárművek és nem közúton közlekedő, mozgó munkagépek üzemeltetése céljából;
Módosítás  116 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 2 a pont (új) 98/70/EK irányelv V a melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2a. A szöveg a következő Va. melléklettel egészül ki:   „Va. melléklet   Hulladékkategóriák, maradványok és társtermékek   A. Mezőgazdasági maradékanyagok tájékoztató jellegű jegyzéke   a) szalma;   b) kukoricaszár, háncs (burok) és kukoricacsövek;   c) pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja;   d) olajpogácsa, mint a szója- és repcepogácsa;   e) szőlőből, olajbogyóból és egyéb gyümölcsből készült törköly és borseprő;   f) kipréselt cukornád;   g) dióhéj;   B. Erdészeti maradékanyagok tájékoztató jellegű jegyzéke   a) lomb;   b) ágak;   c) fatörzsek;   d) levelek;   e) fűrészpor;   f) faforgács;   g) facellulóz.   C. Akvakultúrából vagy halászati maradványokból származó maradékanyagok tájékoztató jellegű jegyzéke   a) algák;   b) pikkelyek, halakból eltávolított zsigerek és hulladékok.   D. A feldolgozás során keletkező maradványok tájékoztató jellegű jegyzéke   a) nyers glicerin;   b) tallolaj-szurok;   c) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok.   E. Hulladékkategóriák tájékoztató jellegű jegyzéke   a) használt sütőolaj;   b) vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék;   c) ipari hulladék biomasszahányada;   d) állati eredetű trágya és szennyvíziszap.   F. Társtermékeknek minősülő hulladékkategóriák és maradványok tájékoztató jellegű jegyzéke   a) mezőgazdasági maradékanyagok;   b) erdészeti maradékanyagok;   c) az 1774/2002/EK rendelet szerint III. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok;   d) állati eredetű trágya;   e) nyers glicerin.”
Indokolás
Ez az új melléklet egyértelművé teszi a fejlett bioüzemanyagok előállítására potenciálisan felhasználható különböző hulladékok, maradványok és társtermékek státuszát.
Módosítás  117 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 1 pont – -a pont (új) 2009/28/EK irányelv V melléklet – C rész – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -a) az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:   „1. A bioüzemanyagok előállítása és használata által kiváltott üvegházhatásúgáz-kibocsátást a következők szerint kell kiszámítani:   E = eec + el + eiluc + ep + etd + eu – esca – eccs – eccr – eee   ahol:   E = az üzemanyag használata során keletkező összes kibocsátás;   eec = a nyersanyagok kinyerése vagy termelése során keletkező kibocsátások;   el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások;   eiluc = a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások;   ep = a feldolgozás során keletkező kibocsátások;   etd = a szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások;   eu = az üzemanyag használatából eredő kibocsátások;   esca = a jobb mezőgazdasági gazdálkodás révén a talaj szénmegkötő képességéből eredő kibocsátás-csökkentés;   eccs = a szén megkötéséből és geológiai tárolásából eredő kibocsátás-csökkentés;   eccr = a szén megkötéséből és helyettesítéséből eredő kibocsátás-csökkentés; valamint   eee = a kogenerációból származó villamosenergia-többletből eredő kibocsátás-csökkenés.   A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem kell figyelembe venni.”
Módosítás  118 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 1 pont – b a pont (új) 2009/28/EK irányelv V melléklet – C rész – 19 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) a bekezdés a következő ponttal egészül ki:   „19a. A földhasználat közvetett megváltozása által okozott kibocsátásokat – eiluc – a VIII. melléklet szerint kell kiszámítani.”
Indokolás
A számítási mód megváltoztatása, melynek célja a földhasználat közvetett változását mérő tényező figyelembevétele.
Módosítás  119 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 1 pont – b b pont (új) 2009/28/EK irányelv V melléklet – C rész – 19 b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bb) a bekezdés a következő ponttal egészül ki:   „19b. A kinyerés vagy termelés során keletkező (eec), a földhasználat közvetlen megváltozása által okozott (el), valamint a földhasználat közvetett megváltozásából eredő (eiluc) kibocsátásokat a társtermékekhez kell hozzárendelni, energiatartalmuk alapján. A társtermékekhez hozzárendelt kibocsátások a főterméknek tulajdonított kibocsátások kiegészítésének tekintendők.”
Módosítás  120 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont 2009/28/EK irányelv VIII melléklet – B rész – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) forgalomba nem hozott alapanyagok, amelyeket helyi szinten termeltek meg elsősorban a mezőgazdasági üzem belső céljaira használt közúti gépjárművek és nem közúton közlekedő, mozgó munkagépek üzemeltetése céljából;
Módosítás  121 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 3 pont 2009/28/EK irányelv IX melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 3. Az irányelv a következő IX. melléklettel egészül ki: „IX. melléklet 3. Az irányelv a következő IX. melléklettel egészül ki: „IX. melléklet „IX melléklet „IX. melléklet A. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából négyszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája A. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó, és a 3. cikk d) pontja i. alpontjában meghatározott célérték teljesítéséhez hozzájáruló, hulladékokból és maradékanyagokból származó alapanyagok listája a) algák   b) vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék; b) vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 11. cikke (1) bekezdésében meghatározott újrahasznosítási célok vagy elkülönített gyűjtés hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék; a tagállamok mentességet kaphatnak a külön gyűjtött biohulladékra vonatkozóan, amennyiben a feldolgozás egyaránt lehetővé teszi komposzt és bioüzemanyagok előállítását. c) ipari hulladék biomasszahányada; c) ipari hulladék, kis- és nagykereskedelmi hulladék biológiailag lebomló hányada, a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésében meghatározott elkülönített gyűjtés hatálya alá tartozó hulladék kivételével, amennyiben tiszteletben tartják a hulladékhierarchiát és a kaszkádhasznosítás elvét. d) szalma; d) szalma; e) állati eredetű trágya és szennyvíziszap; e) állati eredetű trágya és szennyvíziszap; f) pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja;   g) tallolaj-szurok; g) tallolaj-szurok; h) nyers glicerin; h) nyers glicerin; i) kipréselt cukornád; i) kipréselt cukornád; j) szőlőtörköly és borseprő; j) szőlőtörköly és borseprő; k) dióhéj; k) dióhéj; l) háncs és héj; l) háncs és héj; m) kukoricacső; m) kukoricacső; n) fakéreg, ágak, levelek, fűrészpor és faforgács. n) fakéreg, ágak, levelek, fűrészpor és faforgács. B. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája B. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó hulladékból és maradékanyagokból származó alapanyagok listája a) használt sütőolaj; a) használt sütőolaj; b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok; b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok; c) nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok;   d) lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével.”     C. rész A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából négyszeres energiaértéken beszámítandó, és a 3. cikk d) pontja i. alpontjában meghatározott célérték teljesítéséhez hozzájáruló alapanyagok listája   a) (autotróf) algák;   b) nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásból származó folyékony és gáznemű üzemanyagok   c) Szén-dioxid- megkötés és közlekedési célú felhasználás   d) Baktériumok
Módosítás  122 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 3 a pont (új) 2009/28/EK irányelv IX a melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   3a. A szöveg a következő melléklettel egészül ki:   „IXa. melléklet   Hulladékkategóriák, maradványok és társtermékek   A. Mezőgazdasági maradékanyagok tájékoztató jellegű jegyzéke   a) szalma;   b) kukoricaszár, háncs (burok) és kukoricacsövek;   c) pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja;   d) olajpogácsa, mint a szója- és repcepogácsa;   e) szőlőből, olajbogyóból és egyéb gyümölcsből készült törköly és borseprő;   f) kipréselt cukornád;   g) dióhéj.   B. Erdészeti maradékanyagok tájékoztató jellegű jegyzéke   a) lomb;   b) ágak;   c) fatörzsek;   d) levelek;   e) fűrészpor;   f) faforgács;   g) facellulóz.   C. Akvakultúrából vagy halászati maradványokból származó maradékanyagok tájékoztató jellegű jegyzéke   a) algák;   b) pikkelyek, halakból eltávolított zsigerek és hulladékok.   D. A feldolgozás során keletkező maradványok tájékoztató jellegű jegyzéke   a) nyers glicerin;   b) tallolaj-szurok;   c) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok.   E. Hulladékkategóriák tájékoztató jellegű jegyzéke   a) használt sütőolaj;   b) vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék;   c) ipari hulladék biomasszahányada;   d) állati eredetű trágya és szennyvíziszap.   F. Társtermékeknek minősülő hulladékok és maradványok tájékoztató jellegű jegyzéke   a) mezőgazdasági maradékanyagok;   b) erdészeti maradékanyagok;   c) az 1774/2002/EK rendelet szerint III. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok;   d) állati eredetű trágya;   e) nyers glicerin.”
Indokolás
Ez az új melléklet egyértelművé teszi a fejlett bioüzemanyagok előállítására potenciálisan felhasználható különböző hulladékok, maradványok és társtermékek státuszát.

• [1]  HL C 198., 2013.7.10., 56. o.

INDOKOLÁS

A megújuló energiákról szóló irányelv értelmében 2020-ig el kell érni, hogy az EU-ban a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya összességében 20%, a közlekedésben pedig 10% legyen. Ezzel párhuzamosan az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv azt a kötelező érvényű célikitűzést fogalmazta meg, hogy 6%-kal mérsékelni kell a közúton közlekedő gépjárművekben és a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben használt üzemanyagok ÜHG-intenzitását.

Ami a bioüzemanyagok e célkitűzések megvalósításában játszott szerepét illeti, a két irányelv az üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentésre vonatkozó minimális küszöbértékeket is magukban foglaló fenntarthatósági kritériumokat állapít meg, valamint a kezdetektől fogva előírták a földhasználat közvetett megváltozásának figyelembevételét. 2008-ban a Parlament egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a földhasználat közvetett megváltozását figyelembe kell venni a bioüzemanyagoknak köszönhető ÜHG-kibocsátáscsökkentés kiszámításakor. A Tanáccsal való tárgyalásokat követően a végső szöveg ezen álláspont alapján felhatalmazza a Bizottságot egy a földhasználat közvetett megváltozásának figyelembevételét lehetővé tevő módszer kifejlesztésére.

A földhasználat közvetett megváltozásának jelensége közvetlenül nem megfigyelhető, ezért annak mértékét csak modellek segítségével lehet megállapítani. Különböző modellek különböző eredményeket adnak, a tanulmányozott hipotézisek függvényében, de valamennyi vizsgálat rámutat, hogy a földhasználat közvetett megváltozása valós jelenség, melynek mértéke a használt alapanyagok szerint változik, valamint hogy e változás a bioüzemanyagokhoz és a folyékony bio-energiahordozókhoz köthető ÜHG-kibocsátáscsökkentések egy jelentős részét közömbösíthetik. Nevezetesen valamennyi tanulmány rámutat arra, hogy a földhasználat közvetett megváltozása jelentősebb a biodízel előállításához használt alapanyagok vonatkozásában, mint az etanol termeléséhez használtakéban.

Mivel modellezésről van szó, a különböző tanulmányok eredményei soha nem adnak teljes képet a valóságról. Hangsúlyozni kell, hogy az IFPRI által készített tanulmány, amelyre a Bizottság az általa megadott értékeket alapozza, a földhasználat közvetett megváltozását illetően a többi tanulmányhoz képest a legalacsonyabb értékeket állapítja meg, nevezetesen azért, mert a mezőgazdasági termelékenység emelkedésével számol, amit mások optimista feltételezésnek tartanak. Az IFPRI által használt MIRAGE modell a földhasználat közvetlen és közvetett megváltozására vonatkozó tényező tekintetében a leggyengébb átlagértéket alkalmazza (38,4 gCO2 eq/MJ a bioüzemanyag vonatkozásában, miközben a legmagasabb érték 107). Az ADEME-INRA (a földhasználat megváltozásának a bioüzemanyagok környezeti mérlegére gyakorolt hatását értékelő tanulmányok kritikai szemléje) 2012-ben megjelent száma 49 e tárgyban készült tanulmányt vizsgálva létrehozott egy metamodellt, amely 72 gCO2 eq/MJ átlagértéket állapított meg a földhasználat közvetett megváltozását mérő tényező tekintetében.

Mi több, a bioüzemanyagok iránti európai kereslet többletnyomást gyakorol az élelmiszerek árára, ami azt eredményezheti, hogy egyes lakossági csoportok élelmiszerekhez való hozzáférése szűkül.

Végezetül pedig figyelembe kell venni az elsőgenerációs bioüzemanyagok gyártásával foglalkozó vállalkozások által esetlegesen már végrehajtott beruházásokat a megtérülés, valamint a munkahelyek és a tevékenység fenntartásának garantálása érdekében.

A BIZOTTSÁG JAVASLATA

A Bizottság elismeri a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatos jelenség valódiságát, ám e tényezőnek az ÜHG-kibocsátáscsökkentés számításába történő beépítése helyett az élelmezési céllal termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok tekintetében egy 5%-os felső küszöb bevezetését javasolja. Ez a korlátozási szándék ugyan dicséretes, ám van egy lényegi hiányossága: semmilyen módon nem tesz különbséget a földhasználat jelentős közvetett megváltozását eredményező bioüzemanyagok és az e téren jobb eredményeket nyújtó bioüzemanyagok között. Az üzemanyagok minőségéről szóló irányelvben a Bizottság előírná ugyan a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátásokról történő jelentéstételt, de e kibocsátásokat nem venné figyelembe a 6%-os ÜHG-kibocsátáscsökkentési célkitűzés elérése szempontjából.

A Bizottság javasolja továbbá a korszerűbb – hulladékokból és maradékokból előállított – bioüzemanyagokra való áttérés felgyorsítását, mivel ezek előállítása nem vonja maga után a földhasználat megváltozását. Javaslata szerint létre kell hozni a kétszeres vagy négyszeres beszámításra jogosult nyersanyagok listáját, amelynek további ösztönzést kell adnia a szükséges beruházásokhoz.

Végezetül a Bizottság az új létesítményekben előállított bioüzemanyagok ÜHG-kibocsátáscsökkentésére vonatkozó minimális küszöbértékek megemelését már 2014. július 1-jétől javasolja, a korábbi 2018. január 1-jei időpont helyett.

AZ ELŐADÓ JAVASLATA

Az előadó úgy értékeli, hogy a földhasználat közvetett megváltozásának figyelmen kívül hagyása nem egyeztethető össze az éghajlatváltozás elleni küzedelem keretében kitűzött uniós célokkal. Az ÜHG-kibocsátások csökkentését célul kitűző politika nem alapozható egy hiányos elszámolásra, és nem mozdíthatja elő olyan gyakorlatok támogatását, amelyek a valóságban növelik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Elvi alapon kulcsfontosságú az üveházhatású gázok kibocsátásának korrekt elszámolása. Érdemes tehát integrálni a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátásokat fenntarthatósági kritériumokba, valamint kötelezővé tenni a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátások figyelembevételét.

A földhasználat közvetett megváltozásából eredő hatások kiszámítása mögött meghúzódó tudományos bizonyítékok kellően szilárdak ahhoz, hogy a szabályozás részét képezzék. A modellezésből eredő természetes bizonytalanság nem szolgáltathat ürügyet a probléma tagadásához és a további tétlenséghez.

A földhasználat közvetett megváltozásának integrálása azzal a további előnnyel is jár, hogy nem differenciálatlanul kezelnénk az összes bioüzemanyagot, hanem olyan bioüzemanyagok termelését ösztönözhetnénk, amelyek miatt csak kis mértékben változik meg a földhasználat.

Ahogyan a Bizottság javasolja, a korábban nem megművelt új földterületeken (például marginális vagy degradálódott földeken) termelt bioüzemanyagokhoz nem kapcsolnának a földhasználat közvetett megváltozása miatti kibocsátást.

A jövőben a földhasználat közvetett megváltozása miatti kibocsátást kell rendelni a nem élelmezési célú energianövények termesztéséhez is, mivel ez közvetve vagy közvetlenül a földhasználat megváltozását eredményezi.

Az első generációs bioüzemanyagok termelésére irányuló befektetések és az általuk létrehozott munkahelyek védelme érdekében ugyanakkor mentesíteni kell a földhasználat közvetett változását mérő tényező figyelembevétele alól a 2012. évi termelésnek megfelelő termelési volument, ami nagyjából a célkitűzés 5%-át tenné ki (illetve 80%-ot a biodízel esetében). Az előadó javasolja továbbá, hogy az eredetileg 2017-ig tartó határidőnél hosszabb, 2020-ig tartó határidőt szabjanak ezen iparág számára, a 2008-as termelési szint alapján.

Konszenzus alakult ki a fejlett bioüzemanyagokra való átállás felgyorsítását illetően, és ez a jelenlegi javaslat egyik célja. Feltétlenül egyértelmű jeleket kell adni az ipar számára az Európai Unió fejlett bioüzemanyagokkal kapcsolatos megközelítését illetően annak érdekében, hogy hosszú távú befektetések születhessenek. Ezzel összefüggésben a Bizottság által javasolt többszörös beszámítással számos érintett fél egyetért.

Ugyanakkor az is rendkívül fontos, hogy ne ismételjük meg az első generációval kapcsolatban elkövetett hibákat. Jelenleg kevés megbízható adat áll rendelkezésünkre a második generációs bioüzemanyagok termeléséhez szükséges nyersanyagok meglétéről, fenntarthatóságáról és egyéb, konkurens felhasználási módjairól. Fontos tehát, hogy ne legyen inkoherencia a biüzemanyagokkal és a hulladékokkal kapcsolatos európai szakpolitikai választások között, ezért az előadó javasolja egy új, X. melléklet hozzáadását a szöveghez. Fenntarthatósági korlátokat és kritériumokat kell kidolgozni a fejlett bioüzemanyagokra vonatkozóan, a kedvezőtlen gazdasági és környezeti következmények elkerülése érdekében.

Az erdei biomassza felhasználására különös figyelmet kell fordítani. Az újabb tudományos bizonyítékok megkérdőjelezik az energetikai célú fafelhasználásból származó ÜHG-kibocsátások csökkenését (az EU Közös Kutatóközpontjának műszaki jelentése, Az erdei bioenergia szénelszámolása, 2013). A szilárd biomasszára vonatkozó fenntarthatósági kritériumok hiányában nem lehet ösztönözni a földterületek telepített energiaerdőkké való átalakítását. A fa bioüzemanyag-előállítás céljából való felhasználása csak azokon a területeken indokolt, melyeken az erdészeti növekedés a jelenlegi felhasználáshoz és a további kereslethez elégséges, anélkül, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás veszélyeztetve lenne.

A megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés közlekedési ágazatban való ösztönzésére az előadó javasolja az 1,5% részcélkitűzés bevezetését a villamosenergiára vonatkozóan. Ez a célkitűzés reális, hiszen a tagállamok már előírnak egy 1,4%-os szintű nemzeti előrejelzést 2020-ra.

Az előadó továbbá azon nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok státuszának egyértelművé tételét javasolja, amelyek tekintetében a Bizottság négyszeres beszámítást javasol. Ugyanis a „Power-to-Gas” vagy „Power-to-Liquid” technológiák a jövőben kulcsfontosságú szerepet fognak játszani a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítésében.

A közlekedési ágazatban 12%-os energiahatékonysági célkitűzést kell megállapítani szinergiák kialakítása érdekében a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátását csökkentő intézkedéseken keresztül, valamint azért, hogy a tagállamokban ösztönözzék a közlekedési politika átgondolását.

Végezetül, az üzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelvben megállapított 6%-os ÜHG-kibocsátáscsökkentési célkitűzés elérésének az üzemanyag-forgalmazók számára történő megkönnyítése érdekében az előadó javasolja a szóban forgó célkitűzés határidejét (2020-ról) 2025-re kitolni.

Az előadó úgy véli, hogy a Bizottság szövegére vonatkozóan javasolt módosítások lehetővé teszik azon célkitűzés elérését, hogy a közlekedésben 2020-ig a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya legalább 10% legyen úgy, hogy ez ne veszélyeztesse sem az európai politika éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó integritását, sem az ÜHG-kibocsátáscsökkentési célkitűzést.

MELLÉKLET

Jogalkotási lábnyom

Az előadó és munkatársai a véleménytervezet elkészítése során a következő érintett felek képviselőivel találkoztak:

Ethanol Europe, Neste Oil, Copa-Cogeca, Franciaország állandó képviselete, Confederation of European Paper Industries (CEPI), Transport & Environment (T&E) - European Environmental Bureau (EEB) - Birdlife, Oxfam - Peuples Solidaires - Réseau Action Climat (RAC), Association générale des producteurs de maïs (AGPM) - Association générale des producteurs de blé (AGPB) - Confédération Générale des Planteurs de Betteraves (CGB), Sofiproteol, European Biodiesel Board (EBB), az Egyesült Királyság állandó képviselete, TOTAL, Kanadai Nagykövetség, Brazil Nagykövetség, Svédország állandó képviselete, ePure, IFPRI, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Action Aid, Exxon Mobil, Írország állandó képviselete, UPM, Client Earth, Carlyle/Ensus, Novozymes, UNICA, DONG Danish Energy Association, European Panel Federation (EPF) - European Confederation of Woodworking Industries (CEI-Bois), Pangea African Bioenergy Association, Scania, WWF, Food Drink Europe, Südzucker, Renault-PSA-Renault Trucks, Shell, European Biomass Association (AEBIOM), st1 1st Biofuel, Conseil Européen des Fédérations de l'Industrie Chimique (CEFIC), Pannonia Ethanol, Arizona Chemical, Dánia állandó képviselete, Hart Energy, Carbon Recycling International, Solvay, Preem, Europia, Lyondell, Boeing, Confederation of the French Pulp, Paper and Broad (COPACEL), GECAM

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (4.7.2013)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2012)0595 – C7‑0337/2012 – 2012/0288(COD))

A vélemény előadója (*): Alejo Vidal-Quadras

(*)       Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

I. Bevezetés

A bioüzemanyagok támogatása az energia és éghajlatváltozás területén folytatott uniós politika egyik alapvető eleme. E mögött különböző ésszerű indokok állnak: a bioüzemanyagok nemcsak fokozzák a közlekedés fenntarthatóságát, hanem az energiaellátás biztonságát is javítják, valamint támogatják a gazdasági fejlődést azáltal, hogy új bevételi forrásokat teremtenek a vidéki területeken.

A fejlesztésük mögött álló legfontosabb hajtóerő az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Mivel a közlekedési ágazat felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának csaknem 20%-áért, és ezzel az energiaszektor mögött a második helyen áll a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó ágazatok között, a közlekedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós erőfeszítések kiemelt területe. Bár a bioüzemanyagok nem kizárólagos eszközei az ágazat fokozatos szén-dioxid-mentesítésének, a gyakorlatban ezek az üzemanyagok a legfontosabbak a fosszilis üzemanyagok helyett a megújuló energián alapuló közlekedésre való átállás terén, a légi és tengeri közlekedés esetén pedig ezek az üzemanyagok jelentik az egyetlen lehetőséget.

A bioüzemanyagok ezenkívül lehetőséget kínálnak az Unió jelenlegi 50%-os – és várhatóan fokozódó – energiafüggőségének csökkentésére és az európai mezőgazdasági ágazat fejlesztésének előmozdítására egyaránt.

Figyelembe véve ezeket az előnyöket az Unió elfogadta a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló 2003/30/EK irányelvet („bioüzemanyag-irányelv”) és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelvet („megújulóenergia-irányelv”), amelyek fokozták a bioüzemanyag-előállításra irányuló beruházásokat. A bioüzemanyag-irányelv nem kötelező célként határozta meg, hogy a bioüzemanyagok részesedése a közlekedési ágazatban 2010-re elérje legalább az 5,75%-ot. A bioüzemanyag-irányelvet hatályon kívül helyező megújulóenergia-irányelv kötelező célt határozott meg: a a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányának a közlekedési ágazatban el kell érnie a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 10%-át. Ez a rendelkezés kiegészíti az üzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelvben meghatározott azon kötelező célt, amely szerint 6%-kal kell mérsékelni a közúton közlekedő gépjárművekben és a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben használt üzemanyagok kibocsátásintenzitását.

A bioüzemanyagoknak ugyanakkor bármely más energiaforráshoz hasonlóan vannak bizonyos káros hatásai. Ezt elismerve és a megújulóenergia-irányelvben foglaltakra válaszul a Bizottság javasolja az említett, valamint az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv módosítását annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a földhasználat közvetett megváltozásának az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra gyakorolt hatását.[1]

II. Főbb pontok az előadó szerint

Az előadó elismeri, hogy kezelni kell a földhasználat közvetett megváltozásának jelenségét, mivel az káros hatást gyakorol a környezetre és gátolja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló uniós politika érvényesülését. Az előadó véleménye szerint ugyanakkor a bioüzemanyagokkal kapcsolatban elfogadott intézkedéseknek kiegyensúlyozott, a különböző érdekeket figyelembe vevő megközelítésen kell alapulniuk.

a) A földhasználat közvetett megváltozásának tényezői

Az előadó egyetért a Bizottsággal abban, hogy a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatos tudományos ismeretek pontatlanok, mivel ez a jelenség nem figyelhető meg vagy mérhető közvetlenül, és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás mértékét – e folyamatok jobb megértése és a közelmúltbeli tudományos eredmények ellenére – nehezen lehet pontosan megbecsülni a különböző növényfajták termesztéséhez köthető közvetett földhasználat-változásából eredő kibocsátások konkrét értékének megállapítására használt modellek hiányosságai és korlátai miatt. Ezért nem áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték ahhoz, hogy a földhasználat közvetett megváltozásának tényezőit beépítsék az uniós jogszabályokba.

Ezenfelül a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatos tényezők alkalmazása jelentős káros hatásokat gyakorolna. Alkalmazásuk egyrészt az Unió biodízel-ágazatának a végét jelentené, ami a nyilvánvaló gazdasági következményeken túl figyelmen kívül hagyná az európai járműpark dízelüzeműre való folyamatban lévő átállását, valamint ellehetetlenítené a megújulóenergia-irányelv és az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv céljainak teljesítését. Másrészt bizonytalanságot eredményezne az ipar számára azáltal, hogy folyamatosan naprakésszé kellene tenni az értékeket, ami gátolná a hagyományos bioüzemanyagok bármely fajtájára irányuló beruházásokat, és ezáltal korlátozná az etanoltermelést is.

Az előadó szerint ezért a bizottsági javaslattal ellentétben az irányelvből – sőt a jelentéstételi kötelezettségből is – ki kell hagyni a földhasználat közvetett megváltozásának tényezőjét.

b) A hagyományos bioüzemanyagok részesedésének 5%-os szinten történő maximalizálása

Ez az intézkedés jelentősen módosítaná azokat a jogszabályokat, amelyek stabil és kiszámítható szabályozási keretet hoztak létre, és amelyek utolsó mérföldkövét a 2009-ben elfogadott megújulóenergia-irányelv jelenti. Az 5%-os maximalizálás hátrányos lenne mindazok számára, akik a megújuló energiáról szóló irányelvben bízva arra számítottak, hogy technológiai szempontból egyedül a bioüzemanyagok jelentik majd azokat az üzemanyagokat, amelyek révén a tagállamok megfelelhetnek a 2020-ra kitűzött céloknak. Mivel az 5% az Unió átlagos termelési szintjére utal, ez az intézkedés nagyobb hatással lenne számos olyan tagállamra – köztük Németországra, Spanyolországra és Franciaországra –, amelyekben a hagyományos bioüzemanyagok jelenlegi kvótája meghaladja az 5%-ot.

Ezenfelül ha felső korlátot állapítanak meg a kereskedelmi forgalomban elérhető bioüzemanyagokra, a megújuló energiákkal kapcsolatos 10%-os cél és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos 6%-os cél sem lesz elérhető, mivel az egyéb alternatívák, köztük az újszerű bioüzemanyagok, jelenleg nem tudnák betölteni ezt a szakadékot.

Ezen okok miatt és figyelembe véve, hogy a bioüzemanyagok átlagosan még mindig kisebb kibocsátással járnak, mint a fosszilis üzemanyagok, az előadó javaslata szerint konstruktívabb, az újszerű bioüzemanyagokra vonatkozóan egy külön célt meghatározó megközelítést kell alkalmazni. Ez a részcélkitűzés ösztönözné az újszerű bioüzemanyagok előállítását, és ezáltal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást, valamint erőteljes üzenetet jelentene a hagyományosról az újszerű bioüzemanyagokra való fokozatos, a technológiai fejlődés keretei között történő átállás támogatása mellett, mindeközben mérsékelve az európai iparra gyakorolt káros hatásokat.

Az előadó véleménye szerint emellett a bizottsági javaslat nem veszi figyelembe a földhasználat közvetett megváltozásából fakadó kibocsátások mérséklését célzó olyan intézkedéseket, mint például a művelés alatt nem álló vagy degradálódott földterületeken való termelést, a terméshozam növekedését és a társtermékek (különösen az állatok takarmányozását szolgáló fehérje, amelyben Európa hiányt szenved) termelését. Ösztönözni kell azon alapanyagok előállítását, amelyek esetében bebizonyosodik, hogy a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata csökkent vagy megszűnt.

Végül az előadó egyetért a Bizottsággal abban, hogy meg kell erősíteni az új létesítményekben előállított bioüzemanyagok fenntarthatósági kritériumait annak előírásával, hogy a 2014. július 1-jét követően működésbe lépő létesítményeknek 60%-kal csökkenteniük kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

c) Többszörös beszámítás

A második és harmadik generációs bioüzemanyagok többszörös beszámítása dicséretesen azt a célt szolgálja, hogy a tagállamok megfeleljenek a megújuló energiára vonatkozó 10%-os célkitűzésnek, mivel azokat kétszeresen vagy négyszeresen számíthatnák be, ezzel betöltve az 5%-os maximalizálás által hagyott szakadékot. Ugyanakkor ha megszüntetik a fent említett maximalizálást és az újszerű bioüzemanyagokra vonatkozóan részcélkitűzést határoznak meg, nem lesz többé szükség a többszörös beszámításra.

Ezenfelül a többszörös beszámítás a céljával ellentétes hatást érhet el, mivel ekkor kevesebb újszerű bioüzemanyagot alkalmaznak. A kvótába kétszeresen vagy négyszeresen beszámított bioüzemanyagok ugyanis kétszer vagy négyszer kisebb mennyiségű felhasználást jelentenének, a különbséget pedig fosszilis üzemanyagokkal töltenék be. Emellett visszaesnének a termelési kapacitásra irányuló beruházások is, mivel a piac jelenlegi mérete a kétszerestől akár a négyszeresig terjedő mértékű csökkenést szenvedne.

A közvetett földhasználat-változás jelenségének mérséklése érdekében le kell tennünk arról a célkitűzésről, hogy a megújuló energia részaránya a közlekedés energiafogyasztásán belül elérje a 10%-ot.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/28/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. E cél elérésének egyik és várhatóan leginkább alkalmazott módja a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása.	(1) A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/28/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10%-a legyen. E cél elérésének egyik és várhatóan leginkább alkalmazott módja a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása. A célkitűzés teljesítésének egyéb módszerei között szerepel egyrészt az energiafogyasztás csökkentése, ami létfontosságú, mivel a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó kötelező százalékos célérték egyre nehezebben lesz fenntartható módon teljesíthető, ha a közlekedési ágazat általános energiaigénye tovább nő, másrészt a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia felhasználása.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ha egy korábban élelmiszer-, takarmány- és rostnövény előállítására szolgáló legelőt vagy mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti kereslet ugyanúgy fennmarad, és azt vagy a termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Az utóbbi esetben beszélünk a földhasználat közvetett megváltozásáról, és amikor nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterületről van szó, a változás jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után. A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért indokolt olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásának kérdését szabályozzák, mivel a bioüzemanyagokat ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő.	(4) Ha egy korábban élelmiszer-, takarmány- és rostnövény előállítására szolgáló legelőt vagy mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti kereslet ugyanúgy fennmarad, és azt vagy a termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Az utóbbi esetben beszélünk a földhasználat közvetett megváltozásáról, és amikor nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterületről van szó, a változás jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Emellett az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az Unióban a szántóföldi növényeken alapuló bioüzemanyag-termelés hozzájárul az Uniót jellemző növényifehérje-hiány csökkentéséhez.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4b) A 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (7) bekezdése és a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy megfelelő intézkedéseket kell tenni a földhasználat közvetett megváltozásának az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására gyakorolt hatásai kezelésére, kellőképpen figyelembe véve a már meglévő beruházások védelmének szükségességét is.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátásmegtakarítást. Mindez annak tudható be, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Az ilyen jellegű kibocsátás csökkentése vonatkozásában indokolt különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a gabonafélék, a cukornövények és a keményítőtartalmú növények között.	(5) A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján fennáll a kockázata, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű lehet. Mindez annak tudható be, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. E kockázat rövid, közép- és hosszú távon történő elkerülése érdekében indokolt ösztönözni az olyan újszerű bioüzemanyagok előállítását elősegítő kutatásokat és fejlesztéseket, amelyek nem jelentenek közvetlen konkurenciát az élelmiszernövények számára.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10 %-os célértékének teljesítésében. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak azok az újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek esetében nem jár számottevő hatással a földhasználat közvetett megváltozása, és az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg.	(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból, maradékanyagokból, algákból, mikroorganizmusokból és baktériumok által történő biológiai lebontásból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10%-os célértékének teljesítésében. A közlekedési ágazatban felhasznált újszerű bioüzemanyagok tekintetében fokozatosan ambiciózusabb kötelező célokat kell megállapítani, mivel ez egyértelműen jelzi uniós szintű támogatásukat. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben különösen azok az újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek esetében az előrejelzések szerint nem jár számottevő hatással a földhasználat közvetett megváltozása, és az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, feltéve ha ez nem eredményezi azt, hogy a tagállamok még nagyobb mértékben függenek majd a külső forrásból származó energiahordozóktól és nyersanyagoktól. A piactorzulás és az újszerű bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos csalások elkerülése érdekében azonban az újszerű bioüzemanyagoknak is meg kell felelniük a vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat.	(7) A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat vagy azon biomassza-alapanyagokat, amelyek nem vonnak el földet vagy vizet az élelmiszer-növényektől és így nem járnak a helyi ökoszisztémát veszélyeztető környezeti hatásokkal.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. Az említett bioüzemanyagok használatának általános korlátozása nélkül a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítése szempontjából elszámolható részarányát indokolt a fogyasztás 2011. évi részarányára korlátozni.	(9) Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló az újszerű bioüzemanyagokkal kapcsolatos kötelező célok fokozatos és a befektetők számára kiszámíthatóságot és stabilitást biztosító menetrendnek megfelelő megállapítása, továbbá korlátozni az élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. Az említett bioüzemanyagok használatának általános korlátozása nélkül a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben a közlekedés esetében meghatározott 10%-os célérték teljesítése szempontjából elszámolható részarányát indokolt korlátozni az ilyen bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó 6,5%-os felső határ bevezetésével. A 10%-os célértékből 1% a megújuló energia elektromos közlekedésben történő felhasználásának vagy a hidrogén közlekedésben történő felhasználásának beszámításával is elérhető.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9a) Figyelembe véve, hogy az Unióban jelenleg bevezetett hagyományos etanoltermelő kapacitás az energiát tekintve a várható 2020-as benzinpiac 6%-ának felel meg, és jogosan merül fel az igény a hagyományos bioüzemanyag-termelő kapacitás terén jóhiszeműen végrehajtott meglévő beruházások védelmére, továbbá meg kell kezdeni a lignocellulózból előállított etanol kereskedelmi értékesítését, egy külön célértéket kell bevezetni, amelynek értelmében 2020-ra a közlekedésben a benzinalapú végső energiafogyasztás legalább 7,5%-ának megújuló energiából kell származnia, amelynek 8%-a cukorból és keményítőtartalmú növényekből előállított bioüzemanyagokból származik.
Indokolás
The emerging science confirms that ethanol makes a strong contribution to the decarbonisation of road transport. A 5% ceiling on conventional biofuels, as proposed by the Commission, is not a sufficient safeguard for investments undertaken in European bioethanol, since all of the ceiling can be incorporated into biodiesel. To avoid factory closures, there needs to be a separate target for petrol. Existing EU bioethanol capacity is equal to at least 6% of the expected petrol market by 2020 (according to the European Commission (DG JRC) and the European auto and oil industries). Imports (on average 20-25% of the market) need to be added to this 6%. By allowing a consumption of conventional biofuel from sugars and starch crops of maximum 8% in petrol and targeting at least 7,5% renewable energy in petrol, a market is created for the commercialisation of new production technology that converts lignocellulose into bioethanol.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A 3. cikk (4) bekezdésének új d) pontjában meghatározott 5%-os korlát nincs hatással arra, hogy az egyes tagállamok milyen általuk választott úton érik el, hogy teljesüljön a hagyományos bioüzemanyagoknak az általános 10%-os célértéken belüli arányára vonatkozó előírás. Ennek köszönhetően a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piaca továbbra is teljesen nyitott marad. Ez az irányelv-módosítás tehát nincs hatással az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jogos elvárásaira.	(10) A 3. cikk (4) bekezdésének új d) pontjában meghatározott 6,5%-os korlát nincs hatással arra, hogy az egyes tagállamok milyen általuk választott úton érik el, hogy teljesüljön a hagyományos bioüzemanyagoknak az általános 10%-os célértéken belüli arányára vonatkozó előírás. Ennek köszönhetően a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piaca továbbra is teljesen nyitott marad. Ez az irányelv-módosítás tehát nincs hatással az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jogos elvárásaira, és nem veszélyezteti a már végrehajtott beruházásokat.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) Ösztönzőket kell kialakítani a megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési ágazaton belüli használatának élénkítése érdekében. Emellett ösztönözni kell a közlekedési ágazaton belüli energiahatékonysági és energiamegtakarítási intézkedéseket.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mennyiségéről a bioüzemanyagokból származó ÜHG-kibocsátás kapcsán a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv szerint végzett jelentéstétel alkalmával indokolt beszámolni. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.	(11) A Bizottság által végzett hatásvizsgálat kimutatta, hogy a bioüzemanyag-előállításnak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátásával kapcsolatos becslésekre használt modellek jelentős eltérésekkel, korlátozásokkal és bizonytalanságokkal járó eredményekhez vezetnek. A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások modellezésének eredményei ezért még mindig túl bizonytalanok ahhoz, hogy jogszabályba foglalják őket. 2015. december 31-ig a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatos tényezőkre vonatkozó tudományos bizonyítékok megbízhatósága terén történő előrelépésről, amely tartalmazza a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatos, más országokban megvalósított és valamennyi érintett féllel szoros együttműködésben kidolgozott modellekből származó tapasztalatokat; a jelentést adott esetben jogalkotási javaslat is kíséri, amely 2016 szeptemberével kezdődően rendszeres jelentéstételi kötelezettséget vezet be az üzemanyag-forgalmazók számára az általuk forgalmazott bioüzemanyagoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő megbecsült kibocsátásáról a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatos tényezők alapján.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) A földek bioüzemanyag-termelési célú felhasználása nem vezethet a helyi közösségek és őslakosok elvándorlásához. E célból csak az olyan bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekinthetők fenntarthatónak, amelyek előállítása nem sérti a helyi és bennszülött közösségek jogait.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A Bizottságnak a technikai és tudományos haladás fényében célszerű felülvizsgálnia azt a módszertant, amely alapján a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás tekintetében meghatározza a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletében foglalt tényezők becsült értékét. E célból, és ha azt a tudomány legfrissebb állása szerinti bizonyítékok indokolják, helyénvaló, hogy a Bizottság mérlegelje a földhasználat közvetett megváltozása következtében keletkező kibocsátás növénycsoportok szerint meghatározott értékének felülvizsgálatát, illetve újabb kategóriákon belül további tényezőket és értékeket határozzon meg, ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon.	(12) A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a földhasználat közvetett megváltozásából eredő megbecsült kibocsátásra vonatkozó tényezőkel kapcsolatos módszertant és az elérhető újszerű bioüzemanyagok IX. mellékletben meghatározott listáját, figyelembe véve a konszolidált, kölcsönös felülvizsgálatnak alávetett műszaki és tudományos haladást, és folyamatosan be kell számolnia a földhasználat közvetett megváltozása következtében keletkező kibocsátás becslésére használt modellek fejlesztéséről.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) Ezen eljárás felülvizsgálatakor és kiigazításakor figyelembe kell venni, hogy a vállalkozások már jelentős beruházásokat hajtottak végre az aktuális jogszabályok alapján;
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (8) bekezdése és a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (8) bekezdése – a földhasználat közvetett megváltozásának hatását enyhítendő – ideiglenes intézkedésként ösztönzi a bioüzemanyagok alapanyagainak súlyosan degradálódott vagy erősen szennyezett földterületeken való termesztését. Ezek a rendelkezések jelenlegi formájukban már nem felelnek meg az irányelv céljainak, így azokat ezen irányelv szemléletéhez illeszkedve úgy szükséges megállapítani, hogy a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás minimalizálása érdekében végrehajtott lépések koherensek maradjanak.	(13) Article 19(8) A 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (8) bekezdése és a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (8) bekezdése a földhasználat közvetett megváltozásának hatását enyhítő intézkedésként ösztönzi a bioüzemanyagok alapanyagainak súlyosan degradálódott vagy erősen szennyezett földterületeken való termesztését. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a földhasználat közvetett megváltozásának hatásait mérséklő egyéb intézkedéseket – így a társtermékek alkalmazását, a terméshozam növelését, a gyártás termelékenységét és a sérülékeny, elhagyott vagy művelés alatt nem álló földterületeken való növénytermesztést, azzal a céllal, hogy azokra kedvezményeket állapítson meg az irányelvekben, a 98/70/EK irányelv IV. melléklete C. részének 7. pontjához, valamint a 2009/28/EK irányelv V. melléklete C. részének 7. pontjához hasonlóan, amelyek ilyen kedvezményről rendelkeznek a helyreállított degradálódott földterületről nyert biomassza tekintetében.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) A közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célérték teljesítése, és ezzel egyidejűleg a földhasználat megváltozásából eredő negatív hatások lehető legnagyobb mértékű csökkentése céljából ösztönözni kell a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát, a modális váltást, a tömegközlekedés fokozottabb használatát és az energiahatékonyságot. A közlekedésről szóló fehér könyvvel összhangban ezért a tagállamoknak az energiahatékonyság fokozására és a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztásának csökkentésére kell törekedniük, egyúttal előmozdítva az elektromos járművek piaci térnyerését és a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia használatának közlekedési rendszerekben való elterjedését.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Annak érdekében, hogy a 98/70/EK irányelvben foglaltak a tudományos és technikai haladással mindenkor lépést tartsanak, a Bizottságot célszerű felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének nyomon követését és csökkentését célzó mechanizmus, a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesülésének értékeléséhez szükséges módszertani elvek és értékek, a legelőterületek különösen fajgazdag területté való minősítésének kritériumai és földrajzi behatárolása, a teljes életciklusra vetített ÜHG-kibocsátás kiszámításának és jelentésének módszertana, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás számításának módszertana, az üzemanyagok megengedett fémadalék-tartalmának szintje, valamint az üzemanyagokra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos engedélyezett elemző módszerek és a bioetanol tartalmú benzin esetében engedélyezett gőznyomáseltérés.	(18) Annak érdekében, hogy a 98/70/EK irányelvben foglaltak a tudományos és technikai haladással mindenkor lépést tartsanak, a Bizottságot célszerű felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének nyomon követését és csökkentését célzó mechanizmus, a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesülésének értékeléséhez szükséges módszertani elvek és értékek, a legelőterületek különösen fajgazdag területté való minősítésének kritériumai és földrajzi behatárolása, a teljes életciklusra vetített ÜHG-kibocsátás kiszámításának és jelentésének módszertana, az üzemanyagok megengedett fémadalék-tartalmának szintje, valamint az üzemanyagokra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos engedélyezett elemző módszerek és a bioetanol tartalmú benzin esetében engedélyezett gőznyomáseltérés.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Annak érdekében, hogy a 2009/28/EK irányelvben foglaltak a tudományos és technikai haladással mindenkor lépést tartsanak, a Bizottságot célszerű felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából többször beszámítható bioüzemanyag-alapanyagok listája, a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalma, a legelőterületek különösen fajgazdag területté való minősítésének kritériumai és földrajzi behatárolása, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás számításának módszertana, és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesülésének értékeléséhez szükséges módszertani elvek és értékek.	(19) Annak érdekében, hogy a 2009/28/EK irányelvben foglaltak a tudományos és technikai haladással mindenkor lépést tartsanak, a Bizottságot célszerű felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az újszerű bioüzemanyagok listája, a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalma, a legelőterületek különösen fajgazdag területté való minősítésének kritériumai és földrajzi behatárolása és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesülésének értékeléséhez szükséges módszertani elvek és értékek.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Helyénvaló, hogy a Bizottság a mindenkori legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás korlátozásában, és a hatások minimalizálása érdekében további módszereket határozhat meg, adott esetben a fenntarthatósági rendszerbe 2021. január 1-jei hatállyal bevezetve a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátási tényezők alkalmazását.	(20) Helyénvaló, hogy a Bizottság a mindenkori legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás korlátozásában, és a hatások minimalizálása érdekében további módszereket határozhat meg, amelyeknek magukban kell foglalniuk az újszerű bioüzemanyagok által teljesítendő fenntarthatósági kritériumokat. A Bizottságnak felül kell vizsgálnia a hatásmérséklő intézkedéseket is, mint például a társtermékek alkalmazását, a terméshozam-növelést, a gyártáshatékonyságot és az elhagyott, művelésen kívüli vagy sérülékeny földterületen folytatott termelést. A Bizottság ezenkívül felmérheti a biomasszát felhasználó ágazatokra gyakorolt hatást.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Különösen fontos, hogy a Bizottság az ezen irányelv kapcsán végzett előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és kidolgozásakor gondoskodnia kell arról, hogy a releváns dokumentumok egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljussanak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.	(21) Különösen fontos, hogy a Bizottság az ezen irányelv kapcsán végzett előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között az erdészeti és mezőgazdasági szakértők és az érdekelt felek szintjén is, beleértve az érintett iparágakat. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és kidolgozásakor gondoskodnia kell arról, hogy a releváns dokumentumok egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljussanak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont – a pont 98/70/EK irányelv 7 a cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A forgalmazók minden év március 31-ig jelentést tesznek a tagállam által kijelölt hatóság felé a bioüzemanyagok előállítási módjáról, a forgalmazott mennyiségről, a teljes életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról, s ezen belül a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátások becsült értékéről, az V. melléklet szerint. A tagállamok ezeket az adatokat eljuttatják a Bizottsághoz.”	(6) A forgalmazók minden év március 31-ig – az adminisztratív terhek elkerülését célzó eljárás szerint – jelentést tesznek a tagállam által kijelölt hatóság felé a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésében hivatkozott, a bioüzemanyagokra vonatkozó kötelező célértékek elérése felé fett előrelépésről. A forgalmazók dokumentálják, hogy a bioüzemanyagok előállítása az újszerű bioüzemanyagok 2009/28/EK irányelv 2. cikkében foglalt fogalommaghatározásának megfelelő alapanyagokból történik, amely magában foglalja különösen a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból történő előállítást. A tagállamok ezeket az adatokat eljuttatják a Bizottsághoz.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) A cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:   „(4a) Az olyan országokból vagy régiókból származó bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat, amelyekben a földhasználat-változásból adódó kibocsátások mennyisége meghaladja az egész országra vagy régióra vonatkozóan a IV. melléklet C. részének 7. pontjával összhangban kiszámított fosszilistüzelőanyag-kibocsátás 35%-át (30 g CO2eq/MJ), nem veszik figyelembe az (1) bekezdésben említett célok tekintetében.”
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) A szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:   „(5a) A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítására felhasznált nyersanyagokat nem szabad a 7a. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett célokból figyelembe venni, ha a nyersanyag előállításának évében a (4) és (5) bekezdés hatálya alá tartozó földterületek használata jelentősen megváltozott.”
Indokolás
Raw materials, produced at land that used to be forest areas and peat bogs, are according to estimates accounting for more than 70% of the total greenhouse gas emissions from biofuels and bioliquids. If EU decides not to use biofuels and bioliquids from countries where such a considerably change in use of forest areas and peat bogs have taken place the majority of European greenhouse gas emissions caused by indirect land-use changes can be prevented. Such measure will strengthen already existing European legislation. In this directive, Article 7c paragraph 4, there is already arranged sustainability conditions for entering bilateral or multilateral agreements with third countries that will be reinforced by adding the suggested paragraph 5a. In accordance with Articles 2.1 and 2.2 of the WTO Agreement on Technical Barriers to Trade (TBT Agreement) such an exclusion from promotion in the European Union is permissible under WTO regulations.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) A (7) bekezdés második albekezdésének első mondata a következőképpen módosul:   „A Bizottság kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy milyen hatással van a bioüzemanyag iránti fokozott kereslet a társadalmi fenntarthatóságra az Unióban és a harmadik országokban, mennyiben befolyásolja a bioüzemanyag-termelésnek az EU-n belüli növényifehérje-hiány csökkentésében játszott szerepét, valamint milyen hatással van az Unió bioüzemanyag-politikája az elérhető árú élelmiszereknek különösen a fejlődő országok lakossága számára történő rendelkezésre állására, továbbá a tágabb értelemben vett fejlesztési kérdésekről.”
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – a pont 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálata révén, adott esetben a kategóriák további bontásával és új értékek megállapításával, illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásával, a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán nullás kibocsátással jellemzett bioüzemanyagok kategóriáinak felülvizsgálatával, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításával.” törölve
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – c a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 8 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ca) A (8) bekezdés után a cikk a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:   „(8a) A Bizottság legkésőbb 2015. december 31-ig jogalkotási javaslatot nyújt be olyan további, a földhasználat közvetett megváltoztatása hatásainak enyhítését célzó intézkedéseknek az irányelvbe való felvétele érdekében, mint a társtermékek alkalmazása, a terméshozam növelése, a gyártás termelékenysége és az elhagyott, művelésen kívüli vagy veszélyeztetett földterületeken való növénytermesztés, a IV. melléklet C. részének 8. pontjában foglalt feltételek mellett a földterületekről nyert biomasszára vonatkozókhoz hasonló kedvezmények megállapítása révén.”
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 98/70/EK irányelv 10 a cikk (új)
A felhatalmazás gyakorlása A felhatalmazás gyakorlása (1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. (1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. (2) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazás ezen irányelv hatálybalépésének napjától fogva határozatlan időre szól. (2) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (7) és (8b) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazás ezen irányelv hatálybalépésének napjától fogva határozatlan időre szól. (3) A 7a. cikk (5) bekezdésében, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében, a 8a. cikk (3) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3) A 7a. cikk (5) bekezdésében, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 7d. cikk (5), (7) és (8b) bekezdésében, a 8a. cikk (3) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.” (5) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (7) és (8b) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 a pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – k pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1a. A 2. cikk k) pontja a következőképpen módosul:   „k) „ k) „támogatási rendszer”: egy tagállam vagy tagállamok egy csoportja által alkalmazott olyan eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló forrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével vagy a megújuló forrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével; ez magában foglalja a beruházási támogatásokat, az adómentességet vagy adókedvezményeket, az adóvisszatérítést, a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettséghez kapcsolódó – többek között zöld bizonyítványokat alkalmazó – támogatási rendszereket, valamint a közvetlen ártámogatás rendszerét, beleértve a betáplálási tarifát és a támogatások kifizetését, de nem korlátozódik az említettekre; a támogatási rendszerek nem torzíthatják az ugyanazon nyersanyagot hagyományosan felhasználó más ipari ágazatok nyersanyagpiacait.”
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 b pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – o a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1b. A 2. cikk az alábbi oa) ponttal egészül ki:   „oa) „újszerű bioüzemanyag”: olyan alapanyagokból előállított bioüzemanyag, amelyek nincsenek közvetlen versenyhelyzetben az élelmiszer- és takarmánynövényekkel, mint például a hulladékok, maradékanyagok és algák. Az újszerű bioüzemanyagok nem kimerítő listáját a IX. melléklet tartalmazza. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon e lista tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.”
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás c) a (4) bekezdés a következőképpen módosul: c) a (4) bekezdés a következőképpen módosul:   -i. az első bekezdés a következő mondattal egészül ki:   „A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból előállított energia benzinben felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban benzinből felhasznált végső energiafogyasztás 7,5%-a legyen.   -ii. az első albekezdést követően a következő albekezdések kerülnek beillesztésre:   „2016-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 0,5%-át fejlett bioüzemanyagok adta energiából kell fedezni.   2020-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 2,5%-át újszerű bioüzemanyagok adta energiából kell fedezni.   2025-ben a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 4%-át fejlett bioüzemanyagok adta energiából kell fedezni.” i. a b) pont a következő mondattal egészül ki: i. a b) pont a következő mondattal egészül ki: „Ez a pont nem érinti a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának és a 3. cikk (4) bekezdése d) pontjának alkalmazását.” „Ez a pont nem érinti a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának és a 3. cikk (4) bekezdése d) pontjának alkalmazását.” ii. a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: ii. a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: d) a számláló kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2011 végén megbecsült 2020. évi mértékének 5%-át. d) a számláló kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2020. évi mértékének 6,5%-át, az újszerű bioüzemanyagokból származó energia részaránya pedig nem lesz kevesebb, mint a közlekedési célra felhasznált 2020. évi végső energiafogyasztás 2,5%-a. iii. a bekezdés szövege a következő új, e) ponttal egészül ki: iii. a bekezdés szövege a következő új, e) ponttal egészül ki: A részarányok a következőképpen számítandók:   Azon anyagok, amelyeket a hulladékként való beszámíthatóság érdekében szándékosan módosítottak, nem vehetők figyelembe az e cikkben foglalt célértékek elérése tekintetében. A tagállamok biztosítják, hogy csalás esetén megfelelő intézkedést tesznek. i. a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese;   ii. a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese;   iii. a nem biológiai eredetű, folyékony és gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az i.–iii. alpontokba való besorolhatóság céljából a nyersanyagok szándékos módosítására ne kerüljön sor. A IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája a tudományos és technikai haladás fényében kiigazítható, hogy biztosított legyen az ebben az irányelvben rögzített elszámolási szabályok megfelelő alkalmazása. A Bizottság a 25b. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája vonatkozásában.”
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c a pont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ca) a cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:   „(4a) A Bizottság [egy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően] ajánlásokat tesz azon kiegészítő intézkedésekre, amelyeket a tagállamok megtehetnek a közlekedési ágazatban az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás előmozdítása és ösztönzése érdekében. Az ajánlások tartalmazzák az egyes intézkedések végrehajtásával megtakarítható becsült energiamennyiséget. Az adott tagállam által végrehajtott intézkedéseknek megfelelő energiamennyiséget figyelembe kell venni a b) pontban említett számítás céljából.”
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c a pont (új) 2009/28/EK irányelv 4 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ca) A 4. cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:   „(3a) „Minden tagállam [az ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követő egy évvel] közzéteszi a 3. cikk (4a) bekezdésével összhangban meghozni kívánt kiegészítő intézkedéseket bemutató előrejelző dokumentumot, és erről értesíti a Bizottságot.”
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c b pont (új) 2009/28/EK irányelv 4 cikk – 3 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   cb) A 4. cikk a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:   „(3b) Minden tagállam [az ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követő egy évvel] közzéteszi a 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében meghatározott célérték teljesítése érdekében meghozni kívánt lépéseket bemutató előrejelző dokumentumot, és erről értesíti a Bizottságot.”
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b a pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) A cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:   „(4a) Az olyan országokból vagy régiókból származó bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat, amelyekben a földhasználat-változásból adódó kibocsátások mennyisége meghaladja az egész országra vagy régióra vonatkozóan a V. melléklet C. részének 7. pontjával összhangban kiszámított fosszilistüzelőanyag-kibocsátás 35%-át (30 g CO2eq / MJ), nem veszik figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében.”
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b b pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bb) a szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:   „(5a) A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítására felhasznált nyersanyagokat nem szabad az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból figyelembe venni, ha a nyersanyag előállításának évében a (4) és (5) bekezdés hatálya alá tartozó földterületek használata jelentősen megváltozott.”
Indokolás
Raw materials, produced at land that used to be forest areas and peat bogs, are according to estimates accounting for more than 70% of the total greenhouse gas emissions from biofuels and bioliquids. If EU decides not to use biofuels and bioliquids from countries where such a considerably change in use of forest areas and peat bogs have taken place the majority of European greenhouse gas emissions caused by indirect land-use changes can be prevented. Such measures will strengthen already existing European legislation. In this directive, Article 18 paragraph 4, there is already arranged sustainability conditions for entering bilateral or multilateral agreements with third countries that will be reinforced by adding the suggested paragraph 5a. In accordance with Articles 2.1 and 2.2 of the WTO Agreement on Technical Barriers to Trade (TBT Agreement) such an exclusion from promotion in the European Union is permissible under WTO regulations.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont 2009/28/EK irányelv 19 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás c) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: c) a (6) bekezdést el kell hagyni. „(6)„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálatáról, adott esetben a kategóriák további (például alapanyagfajta szerinti) bontásáról és új értékek megállapításáról, illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásáról, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításáról.”
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont 2009/28/EK irányelv 19 cikk – 8 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   f) a (8) bekezdést követően a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(8a) A Bizottság legkésőbb 2015. december 31-ig jogalkotási javaslatot nyújt be olyan további, a földhasználat közvetett megváltoztatása hatásainak enyhítését célzó intézkedéseknek az irányelvbe való felvétele érdekében, mint a társtermékek alkalmazása, a terméshozam növelése, a gyártás termelékenysége és az elhagyott, művelésen kívüli vagy veszélyeztetett földterületeken való növénytermesztés, a IV. melléklet C. részének 8. pontjában foglalt feltételek mellett a földterületekről nyert biomasszára vonatkozókhoz hasonló kedvezmények megállapítása révén.”
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 9 pont 2009/28/EK irányelv 22 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 9. A 22. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: törölve „(2) A bioüzemanyagok használatának betudható várható nettó üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás becsléséhez az (1) bekezdésben említett jelentések céljára a tagállam használhatja az V. melléklet A. és B. részében megadott jellemző értékeket, amelyekhez hozzá kell adnia a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátásoknak a VIII. mellékletben meghatározott, becsült értékét.”
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 11 pont 2009/28/EK irányelv 25 b cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 11. A szöveg a következő 25b. cikkel egészül ki: 11. A szöveg a következő 25b. cikkel egészül ki: 25 b. cikk 25b. cikk A felhatalmazás gyakorlása A felhatalmazás gyakorlása (1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. (1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. (2) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdése szerinti felhatalmazás [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdve határozatlan időre szól. (2) A 2. cikk oa) pontja, a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (7) és (8) bekezdése szerinti felhatalmazás [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdve határozatlan időre szól. (3) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdésében, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3) A 2. cikk oa) pontjában, a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdésében, a 19. cikk (5), (7) és (8) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (4) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.” (5) A 2. cikk oa) pontja, a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (7) és (8) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, hogy az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések mennyire hatékonyan korlátozzák a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátást, és erről legkésőbb 2017. december 31-ig jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat is kíséri, amely a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján 2021. január 1-jétől beilleszti a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás becslésen alapuló tényezők alkalmazását, illetve felülvizsgálat készül a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerinti ösztönzők hatékonyságáról.	A Bizottság a tudományos módszernek megfelelő bizonyítékok alapján elemzi, hogy az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések mennyire hatékonyan korlátozzák a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátást, és erről legkésőbb 2018. december 31-ig jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a bioüzemanyag-termelés által a faiparra és a fa elérhetőségére gyakorolt hatások vizsgálatát. 2015. december 31-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatos tényezőkre vonatkozó tudományos bizonyítékok megbízhatósága terén történőt előrelépésről, amely tartalmazza a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatos, más országokban megvalósított és valamennyi érintett féllel szoros együttműködésben kidolgozott modellekből származó tapasztalatokat; a jelentést adott esetben jogalkotási javaslat is kíséri, amely 2016 szeptemberével kezdődően rendszeres jelentéstételi kötelezettséget vezet be az üzemanyag-forgalmazók számára az általuk forgalmazott bioüzemanyagoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő megbecsült kibocsátásáról a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatos tényezők alapján.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
I. melléklet	törölve
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 1 pont 2009/28/EK irányelv V melléklet - C rész
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) Az V. melléklet C. része a következőképpen módosul: törölve a) a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:   "7. A földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások számítása során a következő szabályt kell alkalmazni:   el = (CSR – CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P,   ahol:   el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (a bioüzemanyagból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve);   CSR = a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008 januárjában vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítása előtt 20 évvel aktuális földhasználat;   CSA = a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a haszonnövény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja; valamint   P = a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból vagy folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente előállított energia).”   b) a 8. és a 9. pontot el kell hagyni.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont 2009/28/EK irányelv VIII MELLÉKLET (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) Az irányelv a következő VIII. melléklettel egészül ki: törölve VIII. melléklet   A. rész: A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mértéke Alapanyagcsoport A földhasználat megváltozásából eredő becsült kibocsátás (gCO2eq/MJ) Gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények 12 Cukornövények 13 Olajnövények 55 B. rész: A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemlegesnek tekinthető bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók Az alábbiakban felsorolt alapanyag-kategóriákból előállított bioüzemanyagoknál úgy kell tekinteni, hogy nem merül fel kibocsátás a földhasználat közvetett megváltozásából eredően: a) az e melléklet A. részében nem szereplő alapanyagok; b) a földhasználat közvetlen megváltozását eredményező alapanyagok, amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe szántóföld és évelő növényekkel borított földterület lép.1 Ebben az esetben a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátás értékét (el) az V. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani.” __________________   HL L 273., 2002.10.10., 1. o.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 3 pont 2009/28/EK irányelv IX melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) Az irányelv a következő IX. melléklettel egészül ki: „IX. melléklet (3) Az irányelv a következő IX. melléklettel egészül ki: „IX. melléklet IX melléklet IX melléklet A. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából négyszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája Újszerű bioüzemanyagok listája   A következő alapanyagokból származó bioüzemanyagok újszerű bioüzemanyagoknak minősülnek: a) algák; a) algák; b) vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék; b) vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék; c) ipari hulladék biomasszahányada; c) ipari hulladék biomasszahányada és biológiailag lebontható része; d) szalma; d) szalma; e) állati eredetű trágya és szennyvíziszap; e) állati eredetű trágya és szennyvíziszap; f) pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja; f) pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja; g) tallolaj-szurok; g) a cellulóz- és papíripar feldolgozási maradványai, például a szulfit szennylúg, nyers szulfátszappan, nyers tallolaj és tallolaj-szurok. h) nyers glicerin; h) nyers glicerin; i) kipréselt cukornád; i) kipréselt cukornád; j) szőlőtörköly és borseprő; j) szőlőtörköly és borseprő; k) dióhéj; k) dióhéj; l) háncs és héj; l) háncs és héj; m) kukoricacső; m) kukoricacső; n) fakéreg, ágak, levelek, fűrészpor és faforgács. n) fakéreg, ágak, gyérítési termékek, levelek, fűrészpor és faforgács. B. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája   a) használt sütőolaj;   b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok;[2]   p) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint I., II. és III. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok; c) nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok; q) nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok; d) lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével. r) lignocellulóz-tartalmú anyagok a fûrészrönkök és furnérrönkök kivételével.   s) az olajkémiai, biodízel-, növényolaj-finomító, élelmiszer-feldolgozó és állatizsír-feldolgozó iparágakból származó trigliceridek, szabad zsírsavak és zsírsav-desztillátumok, valamint az előírásoknak nem megfelelő olajok;   t) nem emberi fogyasztásra szánt zsírok;   u) technikai kukoricaolaj;   w) a halfeldolgozó iparból származó hulladékzsír;   y) nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásból származó folyékony és gáznemű üzemanyagok

ELJÁRÁS

Cím	Az üzemanyag-minőségről szóló irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv módosítása (a földhasználat közvetett megváltozása )
Hivatkozások	COM(2012)0595 – C7-0337/2012 – 2012/0288(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 19.11.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 19.11.2012
Társbizottság(ok) - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	14.3.2013
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Alejo Vidal-Quadras 21.11.2012
Vizsgálat a bizottságban	19.3.2013	24.4.2013	30.5.2013
Az elfogadás dátuma	20.6.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	47 8 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Fabrizio Bertot, Jan Březina, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Jürgen Creutzmann, Pilar del Castillo Vera, Dimitrios Droutsas, Vicky Ford, Adam Gierek, Robert Goebbels, Fiona Hall, Jacky Hénin, Edit Herczog, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Philippe Lamberts, Marisa Matias, Judith A. Merkies, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Vittorio Prodi, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Jens Rohde, Paul Rübig, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Ioannis A. Tsoukalas, Niki Tzavela, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Antonio Cancian, Ioan Enciu, Andrzej Grzyb, Roger Helmer, Jolanta Emilia Hibner, Gunnar Hökmark, Seán Kelly, Bernd Lange, Hannu Takkula
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Pilar Ayuso, Nikos Chrysogelos, Bas Eickhout, Indrek Tarand, Keith Taylor

• [1]  Ha a bioüzemanyagokat meglévő mezőgazdasági területen állítják elő és nem változik az élelmiszerek és takarmányok iránti kereslet, az arra sarkallhat más szereplőket, hogy több élelmiszert és takarmányt termeljenek más területeken. Ez magában foglalhatja a földhasználat megváltozását (például az erdők mezőgazdasági művelés alá vonását), ami jelentős mennyiségű szén-dioxid légköri kibocsátását vonja maga után.
• [2]           HL L 273., 2002.10.10., 1. o.

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (26.6.2013)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelve irányuló javaslatról
(COM(2012)0595 – C7‑0337/2012 – 2012/0288(COD))

A vélemény előadója: Filip Kaczmarek

RÖVID INDOKOLÁS

Az éghajlatváltozás egyre nagyobb károkat okoz az emberiségnek és bolygónknak, és különösen a fejlődő országoknak. Az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése égetően szükséges. en az EU elkötelezte magát, hogy 1990-hez képest 2020-ra legalább 20%-kal csökkenti a kibocsátást. A megújuló energiák használata nagyban hozzájárulna a csökkentés megvalósításához. Az egyik 2020-as célkitűzés az, hogy a közlekedési ágazaton belüli megújuló energia részaránya 10% legyen. Ezzel párhuzamosan azt a célt is kitűzték, hogy az üzemanyagokból származó, teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás 2020-ig 6%-ra csökkenjen. Mindkét célkitűzés kötelező a tagállamokra nézve.

A támogatásokkal együtt ezek a célkitűzések a bioüzemanyag-termelés és -fogyasztás gyors emelkedéséhez vezettek. Ez az emelkedés most több okból kifolyólag veszélyesebbnek tűnik a fejlődő országokra nézve, mint amennyi hasznot várunk tőle.

Először is a bioüzemanyagok általi kibocsátáscsökkenés jóval szerényebb, mint reméltük. Ennek egyik oka, hogy a bioüzemanyaghoz szükséges biomassza előállítása vagy az áttelepített élelmiszertermelés céljából folytatott erdőirtás következtében a szén-dioxid-készletek elvesznek. Ez a földhasználat megváltozása (LUC) és a földhasználat közvetett megváltozása (ILUC) által kifejtett hatás. A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás az uniós célkitűzések és támogatások szempontjából jelenleg nem számít bele a bioüzemanyagok ÜHG-kibocsátásmegtakarítási mutatóiba. ÜHG-kibocsátás keletkezik továbbá a műtrágyatermelés, a biomassza-begyűjtés, a biomassza bioüzemanyaggá történő átalakítása és az ezek során igénybe vett szállítás során. A bioüzemanyagok esetén a „megújuló” kifejezés nem feltétlenül jelent környezet- és éghajlatbarát energiaforrást. Olykor a bioüzemanyag-használat serkentésének merő ötlete is teljesen helytelennek tűnik.

Másodsorban a kukoricához és búzához hasonló élelmiszernövények üzemanyaggá történő átalakítása során élelmiszer vész el. Felmerül az „élelmiszer vagy üzemanyag” probléma, ami csak akkor oldódik meg, ha a bioüzemanyagokat nem élelmiszernövényekből, hanem például termesztett fából állítják elő. A biomassza majdnem teljes egészében termőföldi eredetű. A termőföldet ehelyett élelmiszertermelésre lehetne használni. A verseny tehát folytatódik.

A 2008-as drámai élelmiszerválság és az a tény, hogy az élelmiszerárak azóta is igen magasak és ingadozóak, felhívták a figyelmet erre a problémára. Általánosan elismert tény, hogy az EU bioüzemanyag-politikája fontos szerepet tölt be, de annak mértéke erősen vitatott. Az Európai Bizottság szerint annak, hogy az EU népszerűsíti a bioüzemanyagokat, igen mérsékelt hatása van az élelmiszerárakra[1]. A kutatási eredményekből és a témával foglalkozó nagyobb nemzetközi szervezetek nyilatkozataiból leszűrhető konklúzió kevésbé megnyugtató[2].

Harmadszor, a bioüzemanyag célú biomasszatermelés megkezdése – amellett, hogy a földhasználat megváltozása és közvetett megváltozása révén ÜHG-kibocsátásokhoz vezet és az élelmiszer-előállítással verseng – némely esetben azon földhasználati jogok megvonásával is jár, amelyektől az emberek megélhetése függ. A fejlődő országokban élő gazdálkodóknak általában semmilyen jogcímük nincs az általuk művelt vagy legeltetésre használt földterületre vonatkozóan. A külföldi vállalatok által kötött megállapodások, amelyekben az államok formális tulajdonosokként szerepelnek, illetve amelyekben a helyi vezetőket a helyi közösségekétől eltérő érdekek vezérlik, földfoglalásnak minősülhetnek, amelyek következtében szegény embereket üldözhetnek el erőszakkal földjeikről[3].

Az úgynevezett marginális területek jellemzően kevéssé vonzóak a biomasszatermelést fontolgató befektetők számára. Amennyiben a biomasszatermelés e földekre összpontosul, az a helyi emberek megélhetését továbbra is igen súlyosan érintheti. Az ültetvények felélhetik a szegényes vízkészleteket, a műtrágyák használata pedig súlyos szennyezést vonhat maga után. Ellehetetlenülhet a tűzifa és az építőanyag, valamint az élelmiszerként vagy gyógyszerként használt növények gyűjtése. Megszűnhetnek ökoszisztéma-szolgáltatások, és az erdőirtás révén megváltozhat a helyi éghajlat, amely emellett a globális éghajlatváltozáshoz is hozzájárul.

Nem kormányzati szervezetek beszámolói szerint a Szubszaharai-Afrikában jelentős arányúak a földfoglalások, amelyeket a Matrix elnevezésű adatbázis alapján dokumentálnak is[4]. A Bizottság ezt az adatbázist megbízhatatlanságra hivatkozva elutasítja, ugyanakkor kevés kísérletet tesz arra, hogy a folyamatban lévő fejleményekbe nagyobb betekintést nyerjen.

A megújulóenergia-irányelv és az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv felülvizsgálata során biztosítani kell, hogy az EU bioüzemanyagokkal kapcsolatos politikája:

-    ne legyen káros az élelmezésbiztonság szempontjából, hanem maradéktalanul tiszteletben tartsa az emberek élelemhez való jogát,

-    ne járjon a kiszolgáltatott emberek megélhetésének tönkretételével a földhasználati jogok megvonása vagy más fejlesztések által,

-    kizárólag azon bioüzemanyagok fejlesztését és használatát ösztönözze, amelyek hatékonyan csökkentik az ÜHG-kibocsátásokat, és megfelelnek a fenti követelményeknek.

A Fejlesztési Bizottság számára természetszerű, hogy az első két pontra összpontosítson. Az e véleménytervezetben foglalt módosításoknak az „élelmiszer vagy üzemanyag” kérdés, illetve a földhasználati jogok megvonásához kapcsolódó problémák megoldását kell elősegíteniük. E módosítások fenntartják az EP vonatkozó állásfoglalásaiban kifejtett álláspontot[5]. A Fejlesztési Bizottság számára az ÜHG-kibocsátás kérdése kiemelten fontos, és azzal jelentéstervezete részletesen foglalkozik.

MÓDOSÍTÁSOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Különösen fontos az energiafogyasztás csökkentése a közlekedési ágazatban, mivel valószínű, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó százalékos célérték egyre nehezebben lesz fenntartható módon teljesíthető, ha a közlekedési ágazat általános energiaigénye tovább nő. A tagállamok számára e cél eléréséhez rendelkezésre álló egyéb módszer a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia, valamint a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás nulla vagy alacsony kockázatát hordozó bioüzemanyagok keverékének használata.
Indokolás
A meglévő megújulóenergia-irányelv már kiemelte, hogy csökkenteni kell a fogyasztást és növelni kell az energiahatékonyságot a közlekedési ágazatban. Ez a módosítás újra megfogalmazza ezt, hangsúlyozva a megújuló villamos energia, valamint az újszerű bioüzemanyagok fejlesztésének fontosságát abból a szempontból, hogy az Unió és a tagállamok csökkenteni tudják a közlekedési ágazat szénlábnyomát.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Tekintettel az üvegházhatású gázkibocsátás további csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekre, valamint arra a tényre, hogy a kibocsátás jelentős hányada a közúti közlekedéshez használt üzemanyagokból származik, a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 98/70/EK irányelv 7a. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi a forgalmazókat, hogy 2020. december 31-ig legalább 6 %-kal csökkentsék az EU-ban a közúti gépjárművekben, a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben, a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban, valamint a vízre nem bocsátott, kedvtelési célú vízi járművekben használt üzemanyagokból származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást (ÜHG-kibocsátási intenzitást). A fosszilis üzemanyagok forgalmazói számára a fosszilis üzemanyagok ÜHG-kibocsátási intenzitásának csökkentésére rendelkezésre álló módszerek egyike a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása.	(2) Tekintettel az üvegházhatású gázkibocsátás további csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekre, valamint arra a tényre, hogy a kibocsátás jelentős hányada a közúti közlekedéshez használt üzemanyagokból származik, a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 98/70/EK irányelv 7a. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi a forgalmazókat, hogy 2020. december 31-ig legalább 6 %-kal csökkentsék az EU-ban a közúti gépjárművekben, a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben, a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban, valamint a vízre nem bocsátott, kedvtelési célú vízi járművekben használt üzemanyagokból származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást (ÜHG-kibocsátási intenzitást). A fosszilis üzemanyagok forgalmazói számára a fosszilis üzemanyagok ÜHG-kibocsátási intenzitásának csökkentésére rendelkezésre álló módszerek egyike a nulla vagy alacsony, közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátású bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A földvásárlásra irányuló legtöbb nagyszabású beruházás a fejlődő országokban zajlik. Ezek közül is a szubszaharai Afrika kiemelt célterületet jelent, különösen a bioüzemanyagok mezőgazdasági nyersanyagainak termesztése céljából. Európai vállalatok 2009 és 2013 között becslések szerint 6 millió hektár területet vásároltak fel exportra szánt mezőgazdasági-energianövények termesztése céljából.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátásmegtakarítást. Mindez annak tudható be, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Az ilyen jellegű kibocsátás csökkentése vonatkozásában indokolt különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a gabonafélék, a cukornövények és a keményítőtartalmú növények között.	(5) A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátáscsökkentést. Mindez annak tudható be, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Ezért figyelembe kell venni a földhasználat közvetett megváltozását annak biztosítása érdekében, hogy az uniós politikák megújuló energiákkal és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseit ne ássák alá e potenciális kibocsátási források. A földhasználat közvetett megváltozásának és a földszerzésnek a csökkentése érdekében ezért indokolt különbséget tenni egyrészt a termőföldalapú energianövények (az olajnövények, a gabonafélék, a cukornövények és a keményítőtartalmú növények), másrészt a termőföldalapú bioüzemanyagok között. Az élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyag használatának elterjedése hozzájárul továbbá az élelmiszerárak volatilitásához, és jelentős kedvezőtlen társadalmi hatással járhat a megélhetés és az emberi jogok – köztük a harmadik országokban szegénységben élő helyi közösségek az élelmezéshez vagy a földhöz jutáshoz fűződő jogainak – érvényesítése tekintetében. Az ilyen jellegű kibocsátások és a kedvezőtlen társadalmi hatás csökkentése érdekében indokolt elsősorban a termőföldön előállított bioüzemanyagok tervezett használatának csökkentésére összpontosítani.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A földhasználat megváltozására gyakorolt közvetett hatások között környezeti és társadalmi hatásokat is találunk, amelyek további nyomást gyakorolnak a földhasználatra, különösen a fejlődő országokban, ami kedvezőtlen következményekkel jár a helyi lakosság – és különösen a nők – élelmiszerrel való ellátottságának biztonságára.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10 %-os célértékének teljesítésében. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak azok az újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek esetében nem jár számottevő hatással a földhasználat közvetett megváltozása, és az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg.	(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben nincs a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10 %-os célértékének teljesítésében. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak azok az újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek eleget tesznek a fenntarthatósági kritériumoknak, a termőföld szempontjából nem versengenek az élelmiszernövényekkel, a vízzel vagy más erőforrással, és amelyek várhatóan nem gyakorolnak közvetett hatást a földhasználatra, és amelyek esetében az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat.	A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat, amelyek energia-előállítási célból csak a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiával összhangban használnak fel hulladék anyagokat, amelyek nem versengenek a földterület- és vízhasználatért, és így óvják a földterülethez és élelemhez való jogot, és amelyek nem csökkentik a talaj szervesanyag-tartalmát, ami a helyi ökoszisztémát érintő negatív környezeti hatást eredményezne.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A biomasszán alapuló erőforrások használata jelentős alternatív költségekkel jár, amelyek az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítéséhez vagy megszűnéséhez kapcsolódnak. A tagállamoknak tartózkodniuk kell a nyersanyagok energia-előállítási célú felhasználásának támogatásától vagy ösztönzésétől, amennyiben azok meglévő felhasználásoktól való átirányítása negatív hatást gyakorolna a földhöz való jogra, az élelemhez való jogra, a biológiai sokféleségre, a talajra vagy a teljes szén-dioxid-egyensúlyra. A politikai intézkedéseknek biztosítaniuk kell a biomassza egymásra épülő felhasználását is, garantálva azt, hogy nem irányítják át az erőforrásokat a magas társadalmi hozzáadott értékkel rendelkező alkalmazásoktól az alacsony értékű energetikai felhasználásokhoz.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. Az említett bioüzemanyagok használatának általános korlátozása nélkül a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítése szempontjából elszámolható részarányát indokolt a fogyasztás 2011. évi részarányára korlátozni.	(9) A földhöz való jogra és a földspekulációra, az élelemhez való jogra és az élelmiszerárakra, a biológiai sokféleségre, a talajra gyakorolt negatív hatások és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott élelmiszer- és egyéb energianövényekből nyert bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók mennyiségét.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) Tudatában kell lenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás a bioüzemanyagok használata révén történő jelentős csökkentése tekintetében felmerülő, a vártnál súlyosabb nehézségeknek, valamint azoknak az aggasztó tényeknek, hogy a bioüzemanyag-termelés a fejlődő országokban veszélyezteti a kiszolgáltatott emberek élelmezésbiztonságát és földhasználati jogait. A 2009/28/EK irányelvben említett 10%-os megújulóenergia-célkitűzés alkalmazását ezért attól kell függővé tenni, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását jelentős mértékben csökkenteni lehet-e, és hogy el lehet-e kerülni az élelmezésbiztonságra és a földhasználati jogokra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.
Indokolás
Nem szabad szigorúan ragaszkodni a 10%-os célkitűzéshez, ha az nem járul hozzá hatékonyan az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A célkitűzés továbbá nem élvezhet előnyt a kiszolgáltatott emberek élelmezésbiztonságának és földhasználati jogainak tiszteletben tartásával szemben.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mennyiségéről a bioüzemanyagokból származó ÜHG-kibocsátás kapcsán a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv szerint végzett jelentéstétel alkalmával indokolt beszámolni. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.	(11) Annak biztosítása érdekében, hogy az ÜHG-kibocsátás csökkentésére és a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós célokat ésszerűen és hatékonyan meg lehessen valósítani, a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelvek szerinti fenntarthatósági kritériumok értelmében előírt ÜHG-kibocsátáscsökkentések kiszámításakor figyelembe kell venni a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátásokat. A 98/70/EK irányelv 7a. cikkének (2) bekezdésében megállapított célkitűzések eléréséhez is szükség van a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások elszámolására az olyan bioüzemanyagok termelésének ösztönzése érdekében, amelyek csak kisebb mértékben eredményezik a földhasználat közvetett megváltozását. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból és maradékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni, amennyiben eleget tesznek a megfelelő fenntarthatósági kritériumoknak.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) A földterületek bioüzemanyag-előállítás céljából történő megművelése nem vezethet helyi vagy őslakos közösségek elvándorlásához, ezért ennek megakadályozása céljából különleges földterület-védelmi intézkedéseket kell bevezetni az Unióban és a harmadik országokban. Csak az olyan bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekinthetők fenntarthatónak, amelyek előállítása nem sérti a helyi és bennszülött közösségek jogait.
Indokolás
A bioüzemanyagok negatív társadalmi hatásáról elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a földhöz és az élelemhez való jog tekintetében, különösen a fejlődő országokban élő nők esetében. Meg kell akadályozni, hogy helyi és őslakos közösségeknek el kelljen hagyniuk lakóhelyüket a bioüzemanyag-ültetvények telepítése miatt.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Ezen irányelv céljait, nevezetesen a közúton közlekedő gépjárművekben és a nem közúton közlekedő, mozgó munkagépekben felhasznált üzemanyagok egységes piacának fenntartását és az üzemanyagok felhasználásával összefüggésben a környezet minimális szintű védelmét a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és ezért e célok uniós szinten jobban megvalósíthatók, ezért az EU az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.	(15) Ezen irányelv céljainak garantálniuk kell a közlekedési ágazatban felhasznált üzemanyagok egységes piacának fenntartását és az üzemanyagok felhasználásával összefüggésben a környezet minimális szintű védelmét, valamint az ilyen üzemanyagok előállításával és felhasználásával kapcsolatban az élelmiszerbiztonságra és a földhasználatra gyakorolt negatív következmények elkerülését. Mivel ezeket a célokat a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, ezért az EU az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.
Indokolás
Az irányelv célkitűzéseit úgy kell megfogalmazni, hogy azok tükrözzék az irányelvhez fűzött módosításokat is.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15a) A bioüzemanyagokra vonatkozó állami ösztönzők jelentős többletkeresletet idéznek elő az árupiacokon, és ennélfogva lényegesen befolyásolják az árakat a nemzetközi piacokon és a nettó élelmiszer-importáló országok hazai piacokon. Ez különösen komoly gondot jelent a szegények számára, akik a háztartásonkénti jövedelem jelentős hányadát költik élelmiszerre. Az Unió bioüzemanyag-politikája a nagyüzemi mezőgazdasági termelési modelleknek kedvez, amelyek nyilvánvalóan kevés előnyt nyújtanak a helyi lakosság számára.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont – b a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 a cikk – 2 bekezdés – utolsó albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) a (2) bekezdés a c) pont után a következő albekezdéssel egészül ki:   „A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés céljából a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből vagy az e célra termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagok maximális részaránya nem haladja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2011 végén megbecsült 2020. évi mértéke 5%-ának megfelelő energiamennyiséget.”
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:   „(5a) Az (1) bekezdés alkalmazásában a bioüzemanyagok a törvény szerinti vagy bevett földhasználati jog megkérdőjelezése vagy megsértése esetén, illetve a helyi lakosságot képviselő intézmények részvételével történő, szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló hozzájárulás hiányában az Unióban vagy harmadik országban termőföldön nem állíthatók elő.”
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b b pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 5 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bb) A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:   „(5b) Az (1) bekezdésben említett célokból figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem készülhetnek hulladékokból, kivéve, ha független vizsgálat megállapítja, hogy a 2008/98/EK irányelvben felvázoltak szerint megfelelnek a hulladékhierarchiának, azaz az energetikai hasznosítás előtti megelőzésnek, újrafelhasználásra való előkészítésnek és újrafeldolgozásnak.”
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – -a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -a) A (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „(1) A 7a. cikk és a 7b. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában egy adott bioüzemanyag teljes életciklusra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az alábbiak szerint kell kiszámítani:   a) amennyiben az előállítási módra vonatkozó ÜHG-kibocsátáscsökkentés alapértelmezett értékét a IV. melléklet A. vagy B. részében állapították meg, és ha az e bioüzemanyagokra vagy bio-energiahordozókra a IV. melléklet C. részének 7. pontjával összhangban számított értéke nulla vagy annál kevesebb, és amennyiben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült ÜHG-kibocsátás ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával az V. melléklet B. részével összhangban nulla;   b) a IV. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával, hozzáadva a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások V. mellékletben meghatározott becsült értékeit;   c) a IV. melléklet C. részének 1. pontjában említett képlet tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, ahol egyes tényezők esetében a IV. melléklet D. vagy E. részében szereplő, részekre bontott alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig az V. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók, hozzáadva a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások V. mellékletben meghatározott becsült értékeit.”
Indokolás
A számítási módszer kiigazítása az ILUC-becslések figyelembevétele érdekben, az üzemanyag-minőségi irányelv újonnan javasolt V. mellékletével összhangban.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – b pont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „Az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés keretében a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített részaránya nem haladhatja meg a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott maximális részaránynak megfelelő energiamennyiséget.” „Az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés keretében a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből vagy az e célra termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített részaránya nem haladhatja meg a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott maximális részaránynak megfelelő energiamennyiséget.”
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – -i alpont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -i. az első albekezdés a következőképpen módosul:   „A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen, és elkerülik mindazokat a forrásokat, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásban nem eredményeznek jelentős csökkenést, mind pedig a bioüzemanyag-termelés által a fejlődő országokban az élelmezésbiztonságra és a kiszolgáltatott emberek földhasználati jogaira gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.”
Indokolás
A több fenti módosításban, különösen a 6. módosításban elmondottak beépítése.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – ii alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – d pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „d) a számláló kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2011 végén megbecsült 2020. évi mértékének 5%-át. „d) a számláló kiszámításánál az élelmiszernövényekből és az e célra termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2011 végén megbecsült 2020. évi mértékének 5%-át.”
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – iii alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – e pont – ii alpont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás ii. a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese; ii. a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese, környezeti és társadalmi fenntarthatóságuk előzetes tudományos értékelését követően;
Indokolás
A IX. mellékletben felsorolt alapanyagok tekintetében az energiatartalom kétszeresét kell figyelembe venni.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – iii alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – e pont – 2 albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az i.–iii. alpontokba való besorolhatóság céljából a nyersanyagok szándékos módosítására ne kerüljön sor. A hulladékként való beszámítás érdekében szándékosan módosított anyagok nem sorolhatók be az i.–iii. alpontokba. A tagállamok biztosítják, hogy csalás észlelése esetén az érintett alapanyagot vagy bioüzemanyagot ne számítsák be a 3. cikk (4) bekezdésében említett célérték elérésébe, és az újabb csalárd tevékenységek megakadályozása érdekében biztosítják a megfelelő intézkedés megtételét.
Indokolás
Az ezen irányelv előnyeinek kihasználása érdekében szándékosan módosított bioüzemanyagokat vagy alapanyagokat feltétlenül ki kell zárni a megújulóenergia-irányelv és az üzemanyag-minőségi irányelv hatálya alól is.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – -a pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -a) az (1) bekezdés vége a következő albekezdéssel egészül ki:   „Az a), b) és c) pontban említett célokból figyelembe vett a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből vagy e célra termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók adta energia nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2011 végén megbecsült 2020. évi mértékének 5%-át.”
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b a pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(5a) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem készülhetnek hulladékokból, kivéve, ha független vizsgálat megállapítja, hogy a 2008/98/EK irányelvben felvázoltak szerint megfelelnek a hulladékhierarchiának, azaz az energetikai hasznosítás előtti megelőzésnek, újrahasználatra való előkészítésnek és újrafeldolgozásnak.”
Indokolás
A hulladékokra a hulladékokról szóló keretirányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchia alkalmazandó, azaz az energetikai (bioüzemanyagként vagy folyékony bio-energiahordozóként való) hasznosítás előtt megelőzési intézkedéseket kell hozni, elő kell készíteni az újrafelhasználást és el kell végezni az újrafeldolgozást. Ezen túlmenően a megfelelőség független ellenőrzését is meg kell követelni.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b b pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 5 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bb) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:   „(5b) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjának céljából figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nem állíthatók elő termőföldön termesztett nyersanyagokból az Unióban vagy harmadik országokban, ahol a földhöz való törvényes vagy általános jogot kétségbe vonják vagy megsértik, vagy ahol az illetékes képviseleti intézmények részvétele és az érintett közösségekkel való konzultációk nyomán nem kerül sor megfelelő önkéntes, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezés megadására.”
Indokolás
Figyelembe véve az EU megújulóenergia-irányelvének hatását a földhöz való jogra, különösen az EU-n kívüli országokban, fontos biztosítani, hogy a bioüzemanyagok európai piac számára való előállítása ne járjon e jogok megsértésével.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 pont 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „A Bizottság határozhat úgy, hogy a biomasszatermékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 17. cikk (2) bekezdésének céljaira, vagy hogy ezek használatával bizonyítható, hogy a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak. A Bizottság határozhat úgy, hogy az említett rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a kritikus helyzetben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat (mint például a vízgyűjtővédelem és az eróziógátlás) biztosító területek megőrzése, a talaj, a víz és a levegő védelme, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára, és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdések kapcsán. A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jegyzékeiben szereplő ritka vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.” „A Bizottság úgy határoz, hogy a biomasszatermékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 17. cikk (2) bekezdésének céljaira, vagy hogy ezek használatával bizonyítható, hogy a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3)–(5a) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és hogy az anyagokat nem módosították szándékosan úgy, hogy a 3. cikk (4) bekezdése e) pontjának i–iii. alpontja hatálya alá tartozzanak. A Bizottság határozhat úgy, hogy az említett rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a kritikus helyzetben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat (mint például a vízgyűjtővédelem és az eróziógátlás) biztosító területek megőrzése, a talaj, a víz és a levegő védelme, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára, és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdések kapcsán. A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség jegyzékeiben szereplő ritka vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.”
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont – -a pont (új) 2009/28/EK irányelv 19 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „(1) A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 17. cikk (2) bekezdése alkalmazásában a következők szerint kell kiszámítani:   a) ahol az előállítási módra vonatkozó üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke az V. melléklet A. vagy B. részében került meghatározásra, és ahol az e bioüzemanyagokra vagy bio-energiahordozókra az V. melléklet C. része 7. pontjával összhangban számított el értéke nulla vagy annál kevesebb, és ahol a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült ÜHG-kibocsátás nulla a VIII. melléklet B. részével összhangban, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával;   b) az V. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával, hozzáadva a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások VIII. mellékletben meghatározott becsült értékeit;   c) az V. melléklet C. részének 1. pontjában említett képlet tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, ahol egyes tényezők esetében az V. melléklet D. vagy E. részében szereplő, részekre bontott alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig az V. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók, hozzáadva a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások VIII. mellékletben meghatározott becsült értékeit.”
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 1 melléklet – 2 pont 98/70/EK irányelv V melléklet – A rész – új sor a táblázatban (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   az A. részben szereplő táblázat egy újabb sorral egészül ki. A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagai esetében a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mértéke:   Alapanyagcsoport: Nem élelmezési célú energianövények   A földhasználat megváltozásából eredő becsült kibocsátás (gCO2eq/MJ): 15
Indokolás
A nem élelmezési célú energianövények hozzájárulhatnak a földhasználat közvetett megváltozásához, ha termesztésük élelmiszer-termelésre használt területen folyik. A hatásvizsgálat (26. o.) 15 gCO2/MJ-ban határozza meg a földhasználat közvetett megváltozásából eredő átlagos becsült kibocsátásokat ezekre a földterület használatát igénylő egyéb alapanyagokra vonatkozóan.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 1 melléklet – 2 pont 98/70/EK irányelv V melléklet – B rész – b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) a földhasználat közvetlen megváltozását eredményező alapanyagok, amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe szántóföld és évelő növényekkel borított földterület lép. Ebben az esetben a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátás értékét (el) a IV. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani. b) olyan alapanyagok, amelyeket nem szántóföldön, évelő növényeknek szánt földterületen, vagy az IPCC szerinti egyéb földterület-kategóriákhoz tartozó és élelmiszer-termelésben használt földterületen (erdőterület, füves terület, vizes élőhely) termelnek, legyen ez a földterület akár gondozott, akár nem, például mezőgazdasági vagy legeltetési rendszer.
Indokolás
Fontos, hogy a földhasználat közvetlen megváltozását okozó termeléshez a földhasználat közvetett változását mérő tényezőt rendeljenek, hangsúlyozni kell azonban, hogy a földhasználat közvetett és közvetlen megváltozása nem feltétlenül zárja ki kölcsönösen egymást minden esetben.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 2 melléklet – 2 pont 2009/28/EK irányelv VIII melléklet – A rész – új sor a táblázatban (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   az A. részben szereplő táblázat egy újabb sorral egészül ki. A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagai esetében a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mértéke:   Alapanyagcsoport: Nem élelmezési célú energianövények   A földhasználat megváltozásából eredő becsült kibocsátás (gCO2eq/MJ): 15
Indokolás
A nem élelmezési célú energianövények hozzájárulhatnak a földhasználat közvetett megváltozásához, ha termesztésük élelmiszer-termelésre használt területen folyik. A hatásvizsgálat (26. o.) 15 gCO2/MJ-ban határozza meg a földhasználat közvetett megváltozásából eredő átlagos becsült kibocsátásokat ezekre a földterület használatát igénylő egyéb alapanyagokra vonatkozóan.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 2 melléklet – 2 pont 2009/28/EK irányelv VIII melléklet – B rész – b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) a földhasználat közvetlen megváltozását eredményező alapanyagok, amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe szántóföld és évelő növényekkel borított földterület lép. Ebben az esetben a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátás értékét (el) az V. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani.” b) olyan alapanyagok, amelyeket nem szántóföldön, évelő növényeknek szánt földterületen, vagy az IPCC szerinti egyéb földterület-kategóriákhoz tartozó és élelmiszer-termelésben használt földterületen (erdőterület, füves terület, vizes élőhely) termelnek, legyen ez a földterület akár gondozott, akár nem, például mezőgazdasági vagy legeltetési rendszer.
Indokolás
Fontos, hogy a földhasználat közvetlen megváltozását okozó termeléshez ne rendeljenek a földhasználat közvetett változását mérő tényezőt, hangsúlyozni kell azonban, hogy a földhasználat közvetett és közvetlen megváltozása nem feltétlenül zárja ki kölcsönösen egymást minden esetben.

ELJÁRÁS

Cím	Az üzemanyag-minőségről szóló irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv módosítása (a földhasználat közvetett megváltozása )
Hivatkozások	COM(2012)0595 – C7-0337/2012 – 2012/0288(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 19.11.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 19.11.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Filip Kaczmarek 16.1.2013
Vizsgálat a bizottságban	28.5.2013
Az elfogadás dátuma	24.6.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 1 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Thijs Berman, Michael Cashman, Leonidas Donskis, Charles Goerens, Catherine Grèze, Mikael Gustafsson, Eva Joly, Michał Tomasz Kamiński, Norbert Neuser, Bill Newton Dunn, Maurice Ponga, Jean Roatta, Keith Taylor, Patrice Tirolien, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Kriton Arsenis, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Fiona Hall, Edvard Kožušník, Krzysztof Lisek, Csaba Őry, Patrizia Toia
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Luigi Berlinguer, Claudiu Ciprian Tănăsescu

• [1]  SWD(2013)0102, Staff working document accompanying a recently published Renewable Energy Progress Report, 22–24. o.
• [2]  Lásd például a Production and use of biofuels in developing countries, című, az EP által 2009-ben megrendelt tanulmányt, továbbá a Price Volatility in Food and Agricultural Markets: Policy Responses című, a FAO, az IFAD, az IMF, az OECD, az UNCTAD, a WFP, a Világbank, a WTO, az IFPRI és az ENSZ magas szintű munkacsoportja által 2011. június 2-án kiadott dokumentumot (A 27. oldalon található 6. sz. ajánlás szerint fel kell számolni a bioüzemanyagok előállítására és felhasználására vonatkozó támogatásokat és kötelező célkitűzéseket („mandátumokat”), lásd még Q & A: What are the impacts of agrofuels on the right to food? az ENSZ „Right to Food and ActionAid” programjáért felelős különmegbízottjának honlapja: Adding Fuel to the Flame: The real impact of EU biofuels policy on developing countries, 2013. március, 5. o.
• [3]  Az EP Fejlesztési Bizottsága számára 2012-ben készített, Impact of EU bioenergy policy on developing countries, (Az EU bioenergia-politikájának hatása a fejlődő országokra) című tanulmány 10. oldala ezzel összefüggésben Kamerunt és Ghánát említi problémás területként.
• [4]  Lásd például a GRAIN Land Grabbing for Biofuels Must Stop: EU biofuel policies are displacing communities and starving the planet c. cikkét (Véget kell vetni a bioüzemanyag-célú földfoglalásnak: az EU bioüzemanyag-politikája közösségeket kényszerít lakóhelyük elhagyására, és a bolygót éhezésre kárhoztatja) – 2013. február
• [5]  Többek között: Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0320, Az EU fejlesztéspolitikájának hatékonyabbá tétele, 2011. július 5., (67) bekezdés; P7_TA(2011)0430 Rio+20 Föld-csúcstalálkozó, 2011. szeptember 9., (51) és (55) bekezdés, P7_TA(2012)0399, 2011. évi uniós jelentés a politikák fejlesztési célú koherenciájáról, 2012. október 25., (74) és (77) bekezdés, valamint P7_TA(2012)0238, Energiapolitikai együttműködés kezdeményezése a határainkon túli partnerekkel, 2012. június 12., (86) és (87) bekezdés.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (21.6.2013)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelve irányuló javaslatról
(COM(2012)0595 – C7‑0337/2012 – 2012/0288(COD))

A vélemény előadója: Josefa Andrés Barea

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Parlament tudatában van annak, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a külső energiaforrásoktól való uniós függőség csökkentése szempontjából mennyire fontos a megújuló energiák használatának előmozdítása. A megújuló energiákról szóló 2009/28/EK irányelvnek és az üzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelvnek pontosan az a célja, hogy ezeket a célokat a megújuló energiákra vonatkozó, a bioüzemanyagok iránti kereslet növelését eredményező célok kitűzése révén valósítsa meg. A két irányelv fő célját azonban veszélybe sodorhatja a földhasználat közvetett megváltozásából eredő hatás, amely közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető – az általuk helyettesített fosszilis üzemanyagok használatakor jelentkező kibocsátáshoz viszonyított – ÜHG-kibocsátásmegtakarítást.

A vélemény egyrészről elismeri, hogy az ÜHG-kibocsátás éves csökkentésének biztosítása érdekében számítani kell a földhasználat közvetett megváltozásából eredő hatással, és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő hatást nem okozó újszerű bioüzemanyagok használatát kell népszerűsíteni. Másrészről az a cél, hogy védjük az uniós ipar uniós ösztönzőkön alapuló befektetését a hagyományos bioüzemanyagokba.

A vélemény a Bizottság által a hagyományos és az újszerű bioüzemanyagok tekintetében 2020. december 31-ig kitűzött célokat veszi szemügyre.

A javaslat szerint 2020-ra a közlekedésben használt megújuló energiák 10%-os célkitűzésén belül a hagyományos bioüzemanyagok részesedésének minden tagállamban 5%-ról megközelítőleg 6,5%-ra kellene emelkednie, míg a maradék 3,5%-ot az újszerű bioüzemanyagok és a megújuló elektromos áram tennék ki. Ezek az arányok tekintetbe veszik az Unió 2020-ig tervezett előállítási kapacitását a hagyományos bioüzemanyagokat illetően, vagyis védik az ágazat már meglévő befektetéseit, különösen a napjainkat jellemző nagyfokú munkanélküliség és a gazdasági válság tükrében. Másrészről tekintetbe veszik azt is, hogy jelenleg az Unió csak igen korlátozott mértékben képes újszerű bioüzemanyagokat előállítani, és hogy ezért nem reális a Bizottság által javasolt 5%-os célkitűzés.

A hagyományos bioüzemanyagok végső felhasználása során az etanol alkvóta bevezetésével a javaslat rávilágít ez utóbbinak a biodízel-üzemanyagoknál nagyobb környezeti hatékonyságára.

MÓDOSÍTÁSOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 a bevezető hivatkozás (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), különösen annak 21. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 208. cikkére a 2009/28/EK irányelv 17. cikkével és a 98/70/EK irányelv 7b. cikkével összefüggésben,
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10 %-os célértékének teljesítésében. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak azok az újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek esetében nem jár számottevő hatással a földhasználat közvetett megváltozása, és az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg. A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért:	(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott célértékének teljesítésében, mégpedig az újszerű bioüzemanyagokra egy külön, legalább 2,5%-os célérték bevezetésével. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak a bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyekkel az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg.
Indokolás
A megújuló energiaforrásokból előállított, a közlekedésben felhasznált villamosenergia-fogyasztás tekintetében meghatározott 10%-os általános célértékén belül az újszerű bioüzemanyagok számára megállapított 2,5%-os célérték olyan küszöbérték, amelyet az Unió ipari termelése reálisan teljesíteni tud. Tény, hogy az uniós ipar 2019 előtt nem kezdi meg az újszerű bioüzemanyagok kereskedelmét.
Továbbá az uniós ipar által a hagyományos bioüzemanyagokba fektetett beruházásokat meg kell védeni. Az Unió termelési kapacitása jelenleg 5% felett van és a behozatalokat is figyelembe kell venni.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat.	(7) A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) mivel a bioüzemanyagok előállítása és az Európai Unióba való behozatala nem járulhat hozzá az erdőirtáshoz és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságához az előállító országokban;
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) A Bizottság a kereskedelmet védő uniós eszközökre vonatkozó szabályoknak megfelelően megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az Unióba irányuló bioüzemanyagok harmadik országbeli exportőrei betartsák a tisztességes verseny szabályait.
Indokolás
Bizonyos harmadik országok tisztességtelen gyakorlatokat folytatnak a bioüzemanyag-piacon (pl. 2013. február 18-án az EU dömpingellenes vámot vetett ki az USA-ból származó bioetanol behozatalára, 2012. augusztus 29-én pedig a Bizottság dömpingellenes vizsgálatot indított az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára). Ezért fontos annak hangsúlyozása, hogy a bioüzemanyag-piacon biztosítani kell a tisztességes versenyt.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. Az említett bioüzemanyagok használatának általános korlátozása nélkül a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítése szempontjából elszámolható részarányát indokolt a fogyasztás 2011. évi részarányára korlátozni.	(9) Az újszerű és fenntartható bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak az ezekben az irányelvekben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. A gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a célértékek teljesítése szempontjából elszámolható vagy a 2009/28/EK irányelv alapján állami finanszírozásban részesülő részarányát indokolt a fogyasztás 2011. évi részarányára korlátozni. A harmadik országokból importált bioüzemanyagokat és bio-energiahordozókat elszámolják a célértékek teljesítése szempontjából. Ugyanebből az okból, és a hasonló hatású alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és bio-energiahordozók közötti egyenlőtlen bánásmód elkerülése érdekében helyénvaló ugyanazt az elbánást alkalmazni az újszerű bioüzemanyagokra.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9a) tekintettel arra, hogy különösen a közúti közlekedés esetében az etanol jelentős mértékben hozzájárul az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez, számára a hagyományos bioüzemanyag közlekedésben felhasznált általános fogyasztásából egy legalább 30%-os külön célértéket kell megállapítani;
Indokolás
Az tudomány jelenlegi állása megerősíti, hogy az etanol jelentősen hozzájárul a közúti közlekedés dekarbonizációjához. Ezért annak elkerülése érdekében, hogy a hagyományos bioüzemanyagok teljes részarányát főleg a biodízel fedezze, külön alkvótát kell meghatározni az etanol vonatkozásában.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A 3. cikk (4) bekezdésének új d) pontjában meghatározott 5%-os korlát nincs hatással arra, hogy az egyes tagállamok milyen általuk választott úton érik el, hogy teljesüljön a hagyományos bioüzemanyagoknak az általános 10%-os célértéken belüli arányára vonatkozó előírás. Ennek köszönhetően a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piaca továbbra is teljesen nyitott marad. Ez az irányelv-módosítás tehát nincs hatással az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jogos elvárásaira.	(10) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott 6,5%-os korlát lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megfeleljenek az általános 10%-os célértéknek anélkül, hogy kockáztatnák a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piacához való teljes hozzáférést. Ez az irányelv-módosítás tehát nincs hatással az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jogos elvárásaira.
Indokolás
A hagyományos bioüzemanyagokra megállapított 6,5%-os korlát nem kockáztatja a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piacához való hozzáférést.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 11 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11c) A földek bioüzemanyag-termelési célú felhasználása nem vezethet a helyi közösségek és őslakosok elvándorlásához. A földeket ezért egyedi védelem alá kellene vonni.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A Bizottságnak a technikai és tudományos haladás fényében célszerű felülvizsgálnia azt a módszertant, amely alapján a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás tekintetében meghatározza a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletében foglalt tényezők becsült értékét. E célból, és ha azt a tudomány legfrissebb állása szerinti bizonyítékok indokolják, helyénvaló, hogy a Bizottság mérlegelje a földhasználat közvetett megváltozása következtében keletkező kibocsátás növénycsoportok szerint meghatározott értékének felülvizsgálatát, illetve újabb kategóriákon belül további tényezőket és értékeket határozzon meg, ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon.	(12) A Bizottságnak a technikai és tudományos haladás fényében célszerű felülvizsgálnia azt a módszertant, amely alapján a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás tekintetében meghatározza a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletében foglalt tényezők becsült értékét. E célból, és ha azt a legmegbízhatóbb tudományos modellen alapuló legfrissebb bizonyítékok alapján indokolt, helyénvaló, hogy a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amennyiben azt mérlegeli, hogy a földhasználat közvetett megváltozása következtében keletkező kibocsátás növénycsoportok szerint meghatározott értékére irányuló javaslatot átdolgozza, illetve újabb kategóriákon belül további tényezőket és értékeket határozzon meg, ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon.
Indokolás
Alapvető fontosságú a legmegbízhatóbb tudományos modellek alkalmazása a földhasználat közvetett megváltozását mutató értékek kiszámításához.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) A 7b. cikk a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:   „5a. Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe vett bioüzemanyagok nem készülhetnek mezőgazdasági alapanyagokból előállított nyersanyagokból, kivéve, ha bizonyítják, hogy ez nem vezet a mezőgazdasági földterületek és az ökoszisztéma működésének romlásához. Az ökológiai céllal kötelezően a talajon megtartandó mezőgazdasági maradványanyagok mennyiségét a helyi bio-geográfiai jellemzők alapján kell meghatározni, ideértve többek között a talaj szerves összetételét, termékenységét, valamint vízmegtartó és szénmegkötő képességét. A növények élelmiszerré vagy egyéb termékekké történő, a termőhelytől eltérő helyszínen végzett feldolgozása során keletkező mezőgazdasági maradványanyagokból előállított nyersanyagok nem tartoznak e bekezdés hatálya alá.”
Indokolás
A cikk egy új albekezdéssel egészül ki.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b b pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bb) A 7b. cikk a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:   „5b. Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe vett bioüzemanyagok nem készülhetnek olyan földterületen előállított nyersanyagból, amelynek birtoklását vitatják, vagy a birtoklás sérti harmadik felek, nevezetesen a helyi közösségek jogait a földbirtoklással és -használattal kapcsolatban. Az alapanyagok termesztésének és betakarításának megkezdése előtt be kell szerezni az érintett harmadik felek szabad, előzetes és ismeretek birtokában adott beleegyezését. Az érintett harmadik feleket vagy a felek által elismert képviselőket be kell vonni a szabad, előzetes és ismeretek birtokában adott beleegyezés megadásába.”
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) – a a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2a) A 7c. cikk a következőképpen módosul:   (aa) a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „1. A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be, és […] a tagállam rendelkezésére bocsássák az információk előállításához használt adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, valamint az adatok megbízhatóságát.”
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) – a b pont (új) 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ab) a (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „A Bizottság összeállítja az e bekezdés első két albekezdésében említett azon megfelelő és lényeges információk jegyzékét, amelyeket a tagállamok a 11. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadói bizottsági eljárásnak megfelelően kérnek a gazdasági szereplőktől. A Bizottság törekszik arra, hogy biztosítsa e bekezdés anyagi kötelezettségeinek teljes körű betartását, ugyanakkor igyekszik minimalizálni a szereplőkre, elsősorban a kisebb szereplőkre háruló adminisztratív terheket.”
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új)– a c pont (új) 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 3 bekezdés – 5 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ac) a (3) bekezdés ötödik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:   „A tagállamok összesített formában benyújtják a Bizottság részére az e bekezdés első albekezdésében említett adatokat, beleértve a független ellenőrök által készített jelentéseket is. A Bizottság közzéteszi ezeket az információkat a 2009/28/EK irányelv 24. cikkében említett átláthatósági platformon […].”
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) – a d pont (új) 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 4 bekezdés – első albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ad) a (4) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „1. Az EU törekszik arra, hogy harmadik országokkal olyan két- vagy többoldalú megállapodásokat kössön, amelyek a fenntarthatósági kritériumokra vonatkozóan az ezen irányelvben foglaltaknak megfelelő rendelkezésekre kötelező kötelezettségvállalásokat tartalmaznak. A megállapodásoknak annak biztosításáról is rendelkezniük kell, hogy a harmadik országok vámeljárásai ne vezessenek csaláshoz a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kivitele és behozatal során, illetve kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is tartalmazniuk kell. Az EU arra is törekszik, hogy olyan megállapodásokat kössön harmadik országokkal, amelyek kötelezettségvállalást tartalmaznak a 7b. cikk (7) bekezdésében említett ILO-egyezmények és multilaterális környezetvédelmi megállapodások ratifikálására és végrehajtására. Amennyiben az EU olyan megállapodásokat kötött, amelyek a 7b. cikk (2)–(5) bekezdésében megállapított fenntarthatósági kritériumok hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó rendelkezésekre kötelező kötelezettségvállalásokat tartalmaznak, a Bizottság dönthet úgy, hogy ezek a megállapodások bizonyítják, hogy az említett országokban termelt nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók megfelelnek a szóban forgó fenntarthatósági kritériumoknak. E megállapodások megkötése során kellő figyelmet kell fordítani az olyan területek megőrzése céljából hozott intézkedésekre, amelyek kritikus helyzetben alapökoszisztémáknak nyújtanak segítséget (mint például a vízgyűjtővédelem, eróziógátlás), a talaj, a víz és a levegő védelme, a talajhasználat közvetett megváltoztatása, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében hozott intézkedésekre, és a 7b. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdésekre.”
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) – a e pont (új) 98/70/EK irányelv 7 c cikk – 9 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ae) a 7c. cikk a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:   „9a. A Bizottság [ezen irányelv hatálybalépésétől számított] három éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felülvizsgálja azon önkéntes rendszerek működését, amelyekre vonatkozóan a (4) bekezdésben határozatot fogadtak el, és azonosítja a bevált gyakorlatokat. A jelentés a legjobb elérhető információkon alapul, beleértve az érdekelt felekkel folytatott konzultációból származó információkat is, továbbá a rendszer alkalmazása során szerzett gyakorlati információkon alapul. A jelentés figyelembe veszi az idevágó nemzetközileg elismert szabványok és iránymutatások fejlődését, ideértve a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet és az ISEAL Alliance által kidolgozottakat is. Az egyes rendszerekkel kapcsolatban a jelentés elemzi többek között a következőket:   – az ellenőrzések függetlensége, módja és gyakorisága;   – elérhetőség és a nem megfelelőség azonosítására és kezelésére szolgáló módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok;   – átláthatóság, különösen a rendszer hozzáférhetőségével kapcsolatban, az alapanyagok származási országainak és régióinak hivatalos nyelvein elkészült fordítások elérhetősége, a tanúsított üzemeltetők és a kapcsolódó tanúsítványok listájának hozzáférhetősége, az ellenőrzési jelentések hozzáférhetősége;   – az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel a bennszülött és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések során folytatott konzultációra;   – a rendszer általános megbízhatósága, különösen az ellenőrök és a rendszer megfelelő szerveinek akkreditálására, képesítésére és függetlenségére vonatkozó szabályok fényében;   – a rendszer piaci aktualizálása.   A Bizottság, amennyiben a jelentés fényében az helyénvaló, javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 7c. cikk (5) bekezdésében felsorolt kritériumok módosítására.”
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – b pont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) az (1) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki: törölve „Az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés keretében a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített részaránya nem haladhatja meg a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott maximális részaránynak megfelelő energiamennyiséget.”
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – - i pont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -i. a (4) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   (4) A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10%-a legyen, és tekintettel arra, hogy különösen a közúti közlekedés esetében az etanol jelentős mértékben hozzájárul az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez, az etanol részaránya a hagyományos bioüzemanyag általános fogyasztásának legalább 30%-át képezze.
Indokolás
Az tudomány jelenlegi állása megerősíti, hogy az etanol jelentősen hozzájárul a közúti közlekedés dekarbonizációjához. Ezért annak elkerülése érdekében, hogy a hagyományos bioüzemanyagok teljes részarányát főleg a biodízel fedezze, külön alkvótát kell meghatározni az etanol vonatkozásában.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – i a pont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – második albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ia) a 3. cikk (4) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:   A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ra legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2%-a legyen.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – ii alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás d) a számláló kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2011 végén megbecsült 2020. évi mértékének 5%-át. d) a számláló kiszámításánál   i. a IX. mellékletben felsorolt takarmányból előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2020. évi mértékének legalább 2,5%-a; és   ii. az élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya eléri legalább a végső energiafogyasztás 6,5%-a.
Indokolás
A megújuló energiaforrásokból előállított, a közlekedésben felhasznált villamosenergia-fogyasztás tekintetében meghatározott 10%-os általános célértékén belül az újszerű bioüzemanyagok számára megállapított 2,5%-os célérték olyan küszöbérték, amelyet az Unió ipari termelése reálisan teljesíteni tud. Tény, hogy az uniós ipar 2019 előtt nem kezdi meg az újszerű bioüzemanyagok kereskedelmét.
Továbbá az uniós ipar által a hagyományos bioüzemanyagokba fektetett beruházásokat meg kell védeni. Az Unió termelési kapacitása jelenleg 5% felett van és a behozatalokat is figyelembe kell venni.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c pont – iii alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – e pont – iii pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás iii. a nem biológiai eredetű, folyékony és gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese. törölve
Indokolás
Ahogy az 1. cikk is megfogalmazza, a megújuló energiáról szóló irányelv „közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására”. Ezért semmi sem indokolja, hogy az irányelvet kiterjesszék a nem megújuló energiával előállított, takarmányalapú üzemanyagokra.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – - a a pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -aa) a 17. cikk (1) bekezdésének bevezető része a következőképpen módosul:   „1. Tekintet nélkül arra, hogy a nyersanyagokat a Közösség területén belül vagy kívül termesztették-e, a bioüzemanyagokat és a folyékony bio-energiahordozókat az a), b) és c) pontban említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(7) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat:”
Indokolás
E módosítás az a), b) és c) pontban említett célokból figyelembe veendő feltételként bevezeti a (7) bekezdésbe a fenntarthatósági kritériumokat.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – - a b pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   -ab) az (1) bekezdésben a második albekezdést el kell hagyni.
Indokolás
Az újszerű bioüzemanyagok ugyanolyan ösztönzőkben részesülnek, mint a hagyományos bioüzemanyagok, ezért az egyenlő feltételek megteremtése érdekében adott esetben ugyanolyan követelményeknek kell megfelelniük.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b a pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) a 17. cikk a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:   „Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe vett bioüzemanyagok nem készülhetnek mezőgazdasági alapanyagokból előállított nyersanyagokból, kivéve, ha bizonyítják, hogy ez nem vezet a mezőgazdasági földterületek és az ökoszisztéma működésének romlásához. Az ökológiai céllal kötelezően a talajon megtartandó mezőgazdasági maradványanyagok mennyiségét a helyi bio-geográfiai jellemzők alapján kell meghatározni, ideértve többek között a talaj szerves összetételét, termékenységét, valamint vízmegtartó és szénmegkötő képességét. A növények élelmiszerré vagy egyéb termékekké történő, a termőhelytől eltérő helyszínen végzett feldolgozása során keletkező mezőgazdasági maradványanyagokból előállított nyersanyagok nem tartoznak e bekezdés hatálya alá.”
(ez a módosítás a 98/70/EK irányelv 7b. cikkének (5) bekezdésére is alkalmazandó)
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b b pont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 5 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   bb) a 17. cikk a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:   „Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe vett bioüzemanyagok nem készülhetnek olyan földterületen előállított nyersanyagból, amelynek birtoklását vitatják, vagy a birtoklás sérti harmadik felek, nevezetesen a helyi közösségek jogait a földbirtoklással és -használattal kapcsolatban. Az alapanyagok termesztésének és betakarításának megkezdése előtt be kell szerezni az érintett harmadik felek szabad, előzetes és ismeretek birtokában adott beleegyezését. Az érintett harmadik feleket vagy a felek által elismert képviselőket be kell vonni a szabad, előzetes és ismeretek birtokában adott beleegyezés megadásába.”
(ez a módosítás a 98/70/EK irányelv 7b. cikkének (5) bekezdésére is alkalmazandó)
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 a pont (új) 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5a) a 18. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:   „Az Eurostat részletes kereskedelmi vonatkozású információkat gyűjt és tesz közzé az élelmiszernövényekből, például a gabonafélékből és más, magas keményítőtartalmú növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagokról. A rendelkezésre álló információknak az etanol és a biodízel szerint is bontott kereskedelmi adatoknak kell lenniük, mivel a jelenlegi adatokat összesített formában, az etanol- és biodízel-behozatalt és -kivitelt bioüzemanyagként címkéző egyetlen adatkészletben teszik közzé. A behozatali és kiviteli adatoknak azonosítaniuk kell az EU tagállamai által importált és felhasznált bioüzemanyagok típusait és mennyiségét. Az adatok megadják a származási országot vagy az ezeket a termékeket az EU-ba exportáló országot is. A biotakarmányok és félkész termékek behozatalára és kivitelére vonatkozó adatok minőségét javítani kell úgy, hogy az Eurostat információkat gyűjt és tesz közzé a takarmányok kiviteléről, típusáról és származási országáról, ideértve a belső forgalomba hozott takarmányokat vagy a félkész termékként forgalmazott takarmányokat is.”
Indokolás
Az új bekezdés jobb adatgyűjtést tesz lehetővé, és javítja a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 b és 5 e pontok 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 3 és 3 a bekezdések (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5b) a 18. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „3. A tagállamok nemzeti szintű jelentéstételi mechanizmusokat alakítanak ki annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be, és […] a tagállam rendelkezésére bocsássák az információk előállításához használt adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, valamint az adatok megbízhatóságát.”   5c) A 18. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „A Bizottság összeállítja az e bekezdés első két albekezdésében említett azon megfelelő és lényeges információk jegyzékét, amelyeket a tagállamok a 25. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadói bizottsági eljárásnak megfelelően kérnek a gazdasági szereplőktől. A Bizottság törekszik arra, hogy biztosítsa e bekezdés anyagi kötelezettségeinek teljes körű betartását, ugyanakkor igyekszik minimalizálni a szereplőkre, elsősorban a kisebb szereplőkre háruló adminisztratív terheket.”   5d) a 18. cikk (3) bekezdésének ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „A tagállamok összesített formában benyújtják a Bizottság részére az e bekezdés első albekezdésében említett adatokat, beleértve a független ellenőrök által készített jelentéseket is. A Bizottság közzéteszi ezeket az információkat a 24. cikkben említett átláthatósági platformon […].”   5e) A 18. cikk a (3) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:   „(3a) A Bizottság a nemzeti szinten kialakított jelentéstételi és ellenőrzési mechanizmusokon keresztül biztosítja, hogy a bioüzemanyagokra és egyéb folyékony bio-energiahordozókra, különösen az importált bioüzemanyagokra és egyéb folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumok betartásának ellenőrzésére szolgáló kötelezettségeket és intézkedéseket helyesen végrehajtsák. A Bizottság a kereskedelmet védő uniós eszközökre vonatkozó szabályoknak megfelelően megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az Unióba irányuló bioüzemanyagok harmadik országbeli exportőrei betartsák a tisztességes verseny szabályait.”
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 f pont (új) 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 4 bekezdés – első albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   5f) a 18. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:   „4. Az EU törekszik arra, hogy harmadik országokkal olyan két- vagy többoldalú megállapodásokat kössön, amelyek a fenntarthatósági kritériumokra vonatkozóan az ezen irányelvben foglaltaknak megfelelő rendelkezésekre kötelező kötelezettségvállalásokat tartalmaznak. A megállapodásoknak annak biztosításáról is rendelkezniük kell, hogy a harmadik országok vámeljárásai ne vezessenek csaláshoz a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kivitele és behozatal során, illetve kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is tartalmazniuk kell. Az EU arra is törekszik, hogy olyan megállapodásokat kössön harmadik országokkal, amelyek kötelezettségvállalást tartalmaznak a 17. cikk (7) bekezdésében említett ILO-egyezmények és multilaterális környezetvédelmi megállapodások ratifikálására és végrehajtására. Amennyiben az EU olyan megállapodásokat kötött, amelyek a 17. cikk (2)–(7) bekezdésében megállapított fenntarthatósági kritériumok hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó rendelkezésekre kötelező kötelezettségvállalásokat tartalmaznak, a Bizottság dönthet úgy, hogy ezek a megállapodások bizonyítják, hogy az említett országokban termelt nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók megfelelnek a szóban forgó fenntarthatósági kritériumoknak. E megállapodások megkötése során kellő figyelmet kell fordítani az olyan területek megőrzése céljából hozott intézkedésekre, amelyek kritikus helyzetben alapökoszisztémáknak nyújtanak segítséget (mint például a vízgyűjtővédelem, eróziógátlás), a talaj, a víz és a levegő védelme, a talajhasználat közvetett megváltoztatása, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében hozott intézkedésekre, és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdésekre.”
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 a pont (új) 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 4 bekezdés – harmadik albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   6a) a 18. cikk (4) bekezdése a következő új harmadik albekezdéssel egészül ki:   „A Bizottság és a tagállamok biztosítják a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelőséget garantáló vizsgálati rendszerek kölcsönös elismerését, amennyiben ezeket az érintett rendszereket ezen irányelvvel összhangban fogadták el.”
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 b pont (új) 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 9 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   6b) a 18. cikk a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:   „9a. A Bizottság [ezen irányelv hatálybalépésétől számított] három éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felülvizsgálja azon önkéntes rendszerek működését, amelyekre vonatkozóan a (4) bekezdésben határozatot fogadtak el, és azonosítja a bevált gyakorlatokat. A jelentés a legjobb elérhető információkon alapul, beleértve az érdekelt felekkel folytatott konzultációból származó információkat is, továbbá a rendszer alkalmazása során szerzett gyakorlati információkon alapul. A jelentés figyelembe veszi az idevágó nemzetközileg elismert szabványok és iránymutatások fejlődését, ideértve a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet és az ISEAL Alliance által kidolgozottakat is. Az egyes rendszerekkel kapcsolatban a jelentés elemzi többek között a következőket:   – az ellenőrzések függetlensége, módja és gyakorisága;   – elérhetőség és a nem megfelelőség azonosítására és kezelésére szolgáló módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok;   – átláthatóság, különösen a rendszer hozzáférhetőségével kapcsolatban, az alapanyagok származási országainak és régióinak hivatalos nyelvein elkészült fordítások elérhetősége, a tanúsított üzemeltetők és a kapcsolódó tanúsítványok listájának hozzáférhetősége, az ellenőrzési jelentések hozzáférhetősége;   – az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel a bennszülött és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések során folytatott konzultációra;   – a rendszer általános megbízhatósága, különösen az ellenőrök és a rendszer megfelelő szerveinek akkreditálására, képesítésére és függetlenségére vonatkozó szabályok fényében;   – a rendszer piaci aktualizálása.   A Bizottság, amennyiben a jelentés fényében az helyénvaló, javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 18. cikk (5) bekezdésében felsorolt kritériumok módosítására.”
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 9 pont 2009/28/EK irányelv 22 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) A bioüzemanyagok használatának betudható várható nettó üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás becsléséhez az (1) bekezdésben említett jelentések céljára a tagállam használhatja az V. melléklet A. és B. részében megadott jellemző értékeket, amelyekhez hozzá kell adnia a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátásoknak a VIII. mellékletben meghatározott, becsült értékét.” (2) A bioüzemanyagok használatának betudható várható nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás becsléséhez az (1) bekezdésben említett jelentések céljára a tagállam használhatja az V. melléklet A. és B. részében megadott jellemző értékeket.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 2 melléklet – 2 pont 2009/28/EK irányelv VIII melléklet – B rész – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) a földhasználat közvetlen megváltozását eredményező alapanyagok, amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe szántóföld és évelő növényekkel borított földterület lép. Ebben az esetben a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátás értékét (el) az V. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani.” b) olyan alapanyagok, amelyeket nem szántóföldön, évelő növényeknek szánt földterületen, vagy az IPCC szerinti egyéb földterület-kategóriákhoz tartozó és élelmiszer-termelésben használt földterületen (erdőterület, legelőterület, vizes élőhely) termelnek, legyen ez a földterület akár gondozott, akár nem, például mezőgazdasági vagy legeltetési rendszer.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 2 melléklet – 3 pont 2009/28/EK irányelv IX melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából négyszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája A 3. cikk (4) bekezdése d) pontjának i. alpontjában meghatározott 2,5%-os célérték teljesítéséhez hozzájáruló alapanyagok listája a) algák; a) algák; b) vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék; b) vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék; c) ipari hulladék biomasszahányada; c) ipari hulladék biomasszahányada; d) szalma; d) szalma; e) állati eredetű trágya és szennyvíziszap; e) állati eredetű trágya és szennyvíziszap; f) pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja; f) pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja; g) tallolaj-szurok; g) tallolaj-szurok; h) nyers glicerin; h) nyers glicerin; i) kipréselt cukornád; i) kipréselt cukornád; j) szőlőtörköly és borseprő; j) szőlőtörköly és borseprő; k) dióhéj; k) dióhéj; l) háncs és héj; l) háncs és héj; m)kukoricacső; m) kukoricacső; n) fakéreg, ágak, levelek, fűrészpor és faforgács. n) fakéreg, ágak, levelek, fűrészpor és faforgács. B. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája   a) használt sütőolaj; na) használt sütőolaj; b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok; nb) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok; c) nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok; nc) nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok; d) lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével. nd) lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével.

ELJÁRÁS

Cím	Az üzemanyag-minőségről szóló irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv módosítása (a földhasználat közvetett megváltozása )
Hivatkozások	COM(2012)0595 – C7-0337/2012 – 2012/0288(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 19.11.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA 19.11.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Josefa Andrés Barea 26.11.2012
Vizsgálat a bizottságban	20.3.2013	24.4.2013	28.5.2013
Az elfogadás dátuma	18.6.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	14 8 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Maria Badia i Cutchet, David Campbell Bannerman, María Auxiliadora Correa Zamora, George Sabin Cutaş, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Metin Kazak, Franziska Keller, Bernd Lange, David Martin, Vital Moreira, Paul Murphy, Cristiana Muscardini, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Henri Weber, Iuliu Winkler, Paweł Zalewski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Josefa Andrés Barea, Catherine Bearder, Albert Deß, Elisabeth Köstinger, Emma McClarkin, Mario Pirillo, Miloslav Ransdorf, Peter Skinner, Jarosław Leszek Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Paul Rübig

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (20.6.2013)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelve irányuló javaslatról
(COM(2012)0595 – C7‑0337/2012 – 2012/0288(COD))

A vélemény előadója: Sabine Wils

RÖVID INDOKOLÁS

1. Introduction

Az elmúlt tíz évben a bioüzemanyagok használata folyamatosan bővült az EU arra irányuló politikájának az eredményeképpen, hogy korlátozza a közlekedési ágazat környezeti hatásait és csökkentse Európa olajalapú üzemanyagoktól való függőségét. Míg az üzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv 6%-os célértéket állapított meg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében, a megújuló energiákról szóló 2009/28/EK irányelv 2020-ra a megújuló energia kötelező 20%-os részarányát írta elő az EU-ban és 10%-ost a közlekedésben.

Mindkét irányelv tartalmaz a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumokat, amelyek a földhasználat közvetett megváltozása következtében kialakult okok miatt elégtelennek bizonyultak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megkívánt csökkentésének eléréséhez. Tudományos adatok számottevő különbségeket jeleznek a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás mértékében az egyes alapanyagok általuk helyettesített fosszilis üzemanyagok használatakor jelentkező kibocsátás tekintetében, valamint azt, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátásmegtakarítást.

A Bizottság javaslata mind az üzemanyagok minőségéről szóló irányelvet, mind a megújuló energiákról szóló irányelvet módosítani kívánja az olyan bioüzemanyagokra való átállás megkezdése érdekében, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült hatással együtt számítva is ÜHG-kibocsátásmegtakarítást eredményeznek.

2. A javaslat közlekedési vonatkozásai

A javaslat a közlekedés vonatkozásában új rendelkezéseket vezet be a 2009/28/EK irányelvbe, különösen azt, hogy az élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok részarányát 5%-ra kell korlátozni.

3. Az előadó megjegyzései

Az előadó először is azt szeretné hangsúlyozni, hogy a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén mihamarabb előrehaladást kell elérni, nemcsak üzemanyag-helyettesítés révén, hanem a járművek energiahatékonyságának növelése és az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére irányuló egyéb intézkedések révén is. Ezért az előadó javasolja, hogy az irányelvbe foglalják bele a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatát a vasúti közlekedésben, valamint energiahatékonysági és energiatakarékossági intézkedéseket a közlekedési ágazatban a megújuló energia 10%-os célértékén belül.

Az előadó szeretné hangsúlyozni, hogy a közlekedési ágazat környezeti hatásai nem oldódnak meg kizárólag az üzemanyagtípus helyettesítése révén, hanem olyan alapvető társadalmi változásokra van szükség, amelyek egy fenntartható társadalom kialakítására és a közlekedés korszerűsítésére irányulnak. A közlekedés csökkentése, a területrendezés javítása és az egyéni közlekedéssel kapcsolatos magatartásbeli változások elérése érdekében intézkedéseket kell hozni. Az előadó szerint figyelembe kell venni a globális társadalmi hatásokat, mint például a gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények árának az emelkedését, a biodiverzitás, az esőerdők és más értékes földterületek csökkenését és mindennek a helyi lakosságra kifejtett hatásait.

A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) számításai szerint a világon az alultápláltak száma több mint 870 millió. Az előadó szilárd meggyőződése, hogy az európai mobilitást nem lehet a világ alultáplált embereinek a kárára biztosítani. Termőföldalapú bioüzemanyagok használatának növekedését ezért le kell állítani, mivel azok előállítása versenyzik az élelmiszer- és takarmánytermékek előállításával.

A fentiek figyelembevételével az előadó üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy csökkentsük az élelmiszernövényekből (például gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajos magvakból) előállított bioüzemanyagok részarányát a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben rögzített célértékek teljesítése keretében.

Az előadó ugyanakkor aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az irányelv nem szab gátat a termőföldalapú bioüzemanyagok használatának további növekedésének. Figyelembe véve az Európai Unión belüli jelenlegi beruházásokat és a harmadik országok gazdaságára gyakorolt hatásokat, az előadó úgy véli, hogy a termőföldalapú bioüzemanyagok részarányát a jelenlegi termelési szinten meg kell állítani, és a vonatkozó támogatásokkal egyetemben fokozatosan fel kell számolni. mőföldalapú bioüzemanyagok használatát fejlett bioüzemanyagokkal kell felváltani, technológiai fejlettségüktől függő, megfelelő környezetvédelmi garanciák mellett, a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók által okozott kibocsátásokra vonatkozó 5%-os korlát növelése nélkül.

Ezenfelül a közlekedési ágazaton belüli megújuló energia részarányára vonatkozó 10%-os általános célkitűzés támogatása mellett az előadó úgy véli, hogy a Bizottság javaslata nem megfelelően kezeli a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése jelentette kihívást, mivel néhány, a fosszilis üzemanyagokhoz képest a szén-dioxid-kibocsátást feltehetőleg növelő bioüzemanyag még mindig támogatható a megújuló energiára vonatkozó 10%-os célkitűzésen belül. Ezért az előadó a Parlament 2008. évi kérését felidézve javasolja az ÜHG-kibocsátásmegtakarítási küszöbérték megemelését az összes működésben lévő létesítmény esetében, valamennyi bioüzemanyag legjobb teljesítményének ösztönzése érdekében.

MÓDOSÍTÁSOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/28/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. E cél elérésének egyik és várhatóan leginkább alkalmazott módja a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása.	(1) A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/28/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. Különösen fontos az energiafogyasztás csökkentése a közlekedési ágazatban, mivel a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó kötelező százalékos célérték egyre nehezebben lesz fenntartható módon teljesíthető, ha a közlekedési ágazat általános energiaigénye tovább nő. A tagállamok számára e cél eléréséhez rendelkezésre álló egyéb módszer a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia, valamint a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás nulla vagy alacsony kockázatát hordozó bioüzemanyagok keverékének használata.
Indokolás
A közlekedésre vonatkozó 10%-os cél elérése érdekében a közlekedési ágazatban a teljes fogyasztás csökkentésének és az energiahatékonyság növelésének szükségességére már a megújuló energiáról szóló meglévő irányelv is rámutatott. Ez a módosítás újra megfogalmazza ezt, és hangsúlyozza a megújuló villamos energia és az újszerű bioüzemanyagok fejlesztésének fontosságát is, ha az Unió és a tagállamok fenntartható módon kívánják elérni ezt a közlekedéssel kapcsolatos célkitűzést.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (7) bekezdése és a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy figyelembe kell venni a földhasználat közvetett megváltozásának az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására gyakorolt hatását, valamint hogy megfelelő lépéseket kell tenni a szóban forgó hatás kezelésére, kellően figyelembe véve a már meglévő beruházások védelmének szükségességét is.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátásmegtakarítást. Mindez annak tudható be, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Az ilyen jellegű kibocsátás csökkentése vonatkozásában indokolt különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a gabonafélék, a cukornövények és a keményítőtartalmú növények között.	(5) A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátásmegtakarítást. Mindez annak tudható be, hogy a termőföldalapú bioüzemanyagok nagy összegű állami támogatást kaptak (évente 10 milliárd euró), és ezért 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. A bizottsági hatásvizsgálat szerint figyelembe kell venni a földhasználat közvetett megváltozását e potenciális kibocsátási források megelőzése érdekében. A földhasználat közvetett megváltozásának csökkentése érdekében indokolt különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a gabonafélék, a cukornövények és a keményítőtartalmú növények között. Ezenfelül a közép- és hosszú távú megoldások megtalálása érdekében ösztönözni kell az olyan, újszerű bioüzemanyagokkal foglalkozó ágazatokon belüli kutatásokat és fejlesztéseket, amelyek nem jelentenek konkurenciát az élelmiszernövények számára, valamint a tovább kell tanulmányozni az egyes terménycsoportok hatását a földhasználat közvetlen és közvetett megváltozására.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10 %-os célértékének teljesítésében. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak azok az újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek esetében nem jár számottevő hatással a földhasználat közvetett megváltozása, és az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg. A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért:	(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben.
	További ösztönzést kell adni a IX. mellékletben felsorolt, takarmányból előállított újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, amelyek részaránya a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2020. évi mértékének legfeljebb 3%-a lehet;
	Ösztönzőket kell továbbá teremteni más megújuló energiaforrások, valamint a közlekedés valamennyi formájára kiterjedő energiahatékonysági és energiamegtakarítási intézkedések számára is.
	Míg az élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékekből származó bioüzemanyagok részarányát 2020-ig 6,5%-ra kellene korlátozni, meg kell szüntetni az ösztönzők biztosítását azon bioüzemanyagok előállítására, amelyek használata nem mentesít jelentős mértékű üvegházhatásúgáz-kibocsátástól, és amelyek élelmiszer- vagy takarmánynövényekből készülnek.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat.	(7) A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének és a meglévő és új beruházások stabil szabályozási környezetének biztosítása érdekében, valamint összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, kötelezettséget kell vállalni arra, hogy a bioüzemanyagoknak a 2009/28/EK irányelvben ösztönzött szintjeit a 2020 utáni években is fenntartják. A lignocellulóz-tartalmú maradékanyagok a tagállamokban nagy mennyiségben rendelkezésre álló ritka biomasszák közé tartoznak. A lignocellulóz-alapú bioüzemanyagok felhasználására vonatkozó részcélkitűzés bevezetésével a befektetők előtt nyilvánvalóvá válnának az ilyen bioüzemanyagokban rejlő lehetőségek.
Indokolás
A lignocellulóz-alapú bioüzemanyagok felhasználására vonatkozó részcélkitűzés az újszerű biodízel előállításának köszönhetően segít csökkenteni a dízelüzemanyagok behozatalát, valamint ösztönzi Európában az ígéretesnek mutatkozó biomassza-előállításba történő beruházást.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az új létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítására vonatkozó minimális küszöbértékeket az általános ÜHG-mérleg javítása érdekében indokolt 2014. július 1-jei hatállyal megemelni, illetve visszaszorítani az alacsony ÜHG-teljesítményű létesítményekkel kapcsolatos további beruházásokat. A küszöbérték megemelése a 19. cikk (6) bekezdése második albekezdésének megfelelően biztosítékot jelent a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítási kapacitásaiba történő beruházásokhoz.	(8) Az új, működő létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók üvegházhatású gázkibocsátására vonatkozó minimális küszöbértékeket az általános ÜHG-mérleg javítása érdekében indokolt 2015. július 1-jei hatállyal megemelni, illetve ösztönözni kell a magas ÜHG-teljesítményű létesítményekkel kapcsolatos további beruházásokat. Egy 60%-os minimális küszöbérték a 19. cikk (6) bekezdése második albekezdésének megfelelően biztosítékot jelent a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítási kapacitásaiba történő beruházásokhoz.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) A Bizottság a kereskedelmet védő eszközökre vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az Unióba irányuló bioüzemanyagok harmadik országbeli exportőrei betartsák a tisztességes verseny szabályait.
Indokolás
Bizonyos harmadik országok tisztességtelen gyakorlatokat folytatnak a bioüzemanyag-piacon (pl. 2013. február 18-án az EU dömpingellenes vámot vetett ki az USA-ból származó bioetanol behozatalára, 2012. augusztus 29-én pedig a Bizottság dömpingellenes vizsgálatot indított az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára). Ezért fontos annak hangsúlyozása, hogy a bioüzemanyag-piacon biztosítani kell a tisztességes versenyt.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. Az említett bioüzemanyagok használatának általános korlátozása nélkül a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítése szempontjából elszámolható részarányát indokolt a fogyasztás 2011. évi részarányára korlátozni.	(9) Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló az újszerű bioüzemanyagokkal kapcsolatos kötelező célok megállapítása a befektetők számára kiszámíthatóságot és stabilitást biztosító menetrendnek megfelelően.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) Ösztönzőket kell kialakítani a megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési ágazaton belüli használatának élénkítése érdekében. Emellett ösztönözni kell a közlekedési ágazaton belüli energiahatékonysági és energiamegtakarítási intézkedéseket.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mennyiségéről a bioüzemanyagokból származó ÜHG-kibocsátás kapcsán a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv szerint végzett jelentéstétel alkalmával indokolt beszámolni. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.	(11) A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátásnak a jelenlegi tudományos ismeretek alapján megbecsült értéke nem eléggé megbízható adat ahhoz, hogy a szakpolitikai döntéshozatal alapját képezze. Tekintettel arra, hogy az uniós bioüzemanyag-ipar fejlődése elsősorban a szakpolitika függvénye, különösen fontos a következetesség biztosítása, valamint az, hogy a jogszabályi változtatásokra szilárd tudományos tények alapján kerüljön sor.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A Bizottságnak a technikai és tudományos haladás fényében célszerű felülvizsgálnia azt a módszertant, amely alapján a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás tekintetében meghatározza a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletében foglalt tényezők becsült értékét. E célból, és ha azt a tudomány legfrissebb állása szerinti bizonyítékok indokolják, helyénvaló, hogy a Bizottság mérlegelje a földhasználat közvetett megváltozása következtében keletkező kibocsátás növénycsoportok szerint meghatározott értékének felülvizsgálatát, illetve újabb kategóriákon belül további tényezőket és értékeket határozzon meg, ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon.	(12) Bár a földhasználat megváltozásából eredő kibocsátás ismert jelenség, mérésére még nincsen objektív és összehangolt eljárás. A Bizottságnak ezért a technikai és tudományos haladás fényében célszerű rendszeresen felülvizsgálnia azt a módszertant, amely alapján a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás tekintetében meghatározza a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletében foglalt tényezők becsült értékét. E célból, és ha azt a legmegbízhatóbb tudományos modellen alapuló legfrissebb bizonyítékok alapján indokolt, helyénvaló, hogy a Bizottság mérlegelje a földhasználat közvetett megváltozása következtében keletkező kibocsátás növénycsoportok szerint javasolt értéke felülvizsgálatának lehetőségét, illetve újabb kategóriákon belül további tényezőket és értékeket határozzon meg, ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon. A bioüzemanyag-előállításba történő beruházásokkal kapcsolatos jogbiztonság növelése érdekében a Bizottságnak objektív és összehangolt módszertant kellene kidolgoznia a földhasználat megváltozásából eredő kibocsátás tényezőinek felbecslésére.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) Ezen eljárás felülvizsgálatakor és kiigazításakor figyelembe kell venni, hogy a vállalkozások már jelentős beruházásokat hajtottak végre az aktuális jogszabályok alapján;
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (8) bekezdése és a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (8) bekezdése – a földhasználat közvetett megváltozásának hatását enyhítendő – ideiglenes intézkedésként ösztönzi a bioüzemanyagok alapanyagainak súlyosan degradálódott vagy erősen szennyezett földterületeken való termesztését. Ezek a rendelkezések jelenlegi formájukban már nem felelnek meg az irányelv céljainak, így azokat ezen irányelv szemléletéhez illeszkedve úgy szükséges megállapítani, hogy a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás minimalizálása érdekében végrehajtott lépések koherensek maradjanak.	(13) A 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (8) bekezdése és a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (8) bekezdése a földhasználat közvetett megváltozásának hatását enyhítő intézkedésként ösztönzi a bioüzemanyagok alapanyagainak súlyosan degradálódott vagy erősen szennyezett földterületeken való termesztését. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a földhasználat közvetett megváltozásának hatásait mérséklő egyéb intézkedéseket – így a társtermékek alkalmazását, a terméshozam növelését, a gyártás termelékenységét és az elhagyott vagy művelés alatt nem álló földterületeken való növénytermesztést –, annak érdekében, hogy azokra kedvezményeket állapítson meg az irányelvekben, a 98/70/EK irányelv IV. melléklete C. részének 7. pontjához, valamint a 2009/28/EK irányelv V. melléklete C. részének 7. pontjához hasonlóan, amelyek ilyen kedvezményről rendelkeznek a helyreállított degradálódott földterületről nyert biomassza tekintetében. Továbbra is támogatni kell azonban, hogy a degradálódott földterületeket bioüzemanyag-alapanyag termesztésére használják, amennyiben az nem idézi elő a földhasználat közvetett megváltozását.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) A közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célérték teljesítése, és ezzel egyidejűleg a földhasználat megváltozásából eredő negatív hatások lehető legnagyobb mértékű csökkentése céljából ösztönözni kell a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát, a modális váltást, a tömegközlekedés fokozottabb használatát és az energiahatékonyságot. A közlekedésről szóló fehér könyvvel összhangban ezért a tagállamoknak az energiahatékonyság fokozására és a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztásának csökkentésére kell törekedniük, egyúttal előmozdítva az elektromos járművek piaci térnyerését és a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia használatának elterjedését a közlekedési rendszerekben.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 14 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14b) A közlekedési ágazatban ösztönözni kell a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia használatát. A tagállamoknak tehát arra kell törekedniük, hogy idővel növeljék a megújuló energiaforrásból származó villamos energia arányát az energiaágazaton belül, miközben ösztönzik az elektromos járművek piaci térnyerését.
	Továbbá engedélyezni kell a tagállamok számára, hogy a gabonafélékből, keményítőben és cukorban gazdag növényekből, olajnövényekből és egyéb, szántóföldön termesztett energianövényekből előállított bioüzemanyagokból nyert energia részarányának részleges vagy teljes megvalósítására irányuló pénzügyi forrásokat megújuló energiaforrásokra – különösen a bizonyítottan megújuló és fenntartható szél-, nap-, hullám- és geotermikus energiára – fordítsák.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Helyénvaló, hogy a Bizottság a mindenkori legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás korlátozásában, és a hatások minimalizálása érdekében további módszereket határozhat meg, adott esetben a fenntarthatósági rendszerbe 2021. január 1-jei hatállyal bevezetve a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátási tényezők alkalmazását.	(20) Helyénvaló, hogy a Bizottság a mindenkori legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás korlátozásában, és a hatások minimalizálása érdekében további módszereket határozhat meg.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont – 1 a pont (új) 98/70/EK irányelv 1 cikk – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) továbbá ez az irányelv lehetővé teszi, hogy a légi közlekedésben használt bioüzemanyagot figyelembe vegyék a b) pontban említett cél tekintetében.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont – a a alpont (új) 98/70/EK irányelv 7 a cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   A légi közlekedésben használt bioüzemanyagok beszállítói számára a tagállamok lehetővé teszik, hogy hozzájáruljanak a (2) bekezdésben meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettséghez, amennyiben az általuk szállított bioüzemanyag megfelel a 7b. cikkben lefektetett fenntarthatósági kritériumnak.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – a a pont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   a (1) bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni;
Indokolás
Azokat a fenntarthatósági kritériumokat, amelyeknek a bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak azért kell megfelelniük, hogy elszámolhatóak legyenek célkitűzés teljesítésének részeként és állami támogatásban részesülhessenek, a hulladékból és maradékanyagból nyert bioüzemanyagokra is alkalmazni kell. Minden további mentesítés torzíthatja a versenyfeltételeket.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – a alpont 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2014. július 1-je után üzembe állított létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor „üzemel”, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítását. „(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2015. július 1-je után üzembe állított létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor „üzemel”, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítását. A 2014. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 50 %-nak kell lennie. A 2015. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 60 %-nak kell lennie. A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 7d. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.” A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 7d. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.”
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – a alpont 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „(5) A Bizottság legkésőbb 2012. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít a IV. melléklet B. és E. részének becsült jellemző és alapértelmezett értékeiről, különös figyelmet fordítva a közlekedésből és a feldolgozásból származó kibocsátásokra. „(5) A Bizottság legkésőbb 2012. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít és tesz közzé a IV. melléklet B. és E. részének becsült jellemző és alapértelmezett értékeiről, különös figyelmet fordítva a közlekedésből és a feldolgozásból származó kibocsátásokra.
Indokolás
A jelentés Európai Bizottság általi közzététele hozzáférhetőbbé teszi ezeket az adatokat, ami javítani fogja a gázkibocsátások csökkentésére irányuló jövőbeni munkát.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – a alpont 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálata révén, adott esetben a kategóriák további bontásával és új értékek megállapításával, illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásával, a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán nullás kibocsátással jellemzett bioüzemanyagok kategóriáinak felülvizsgálatával, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításával. „(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálata révén; adott esetben a kategóriák további bontásával és új értékek megállapításával; ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásával, a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán nullás kibocsátással jellemzett bioüzemanyagok kategóriáinak felülvizsgálatával; valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításával, amennyiben mindez ösztönzi az innovatív technológiák kutatását és fejlesztését a tagállamokban, valamint tükrözi annak szükségességét, hogy javítsák a piac dízel típusú üzemanyagokkal való ellátásának biztonságát.
Indokolás
A beruházási kedvet csökkentő bizonytalanság kialakulásának megakadályozása érdekében a tervezett intézkedések törekedni fognak a kutatás és a fejlesztés ösztönzésére a tagállamokban és a piaci igények kielégítésére.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – c a alpont (új) 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 8 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ca) a cikk a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:   „8 a. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon a IV. melléklet C. részének 9. pontjában említett kategóriák tekintetében előírt részletes fogalommeghatározások, köztük a műszaki előírások megállapításáról.”
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 98/70/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazás ezen irányelv hatálybalépésének napjától fogva határozatlan időre szól. (2) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6), (7) és (8a) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazás ezen irányelv hatálybalépésének napjától fogva határozatlan időre szól.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 98/70/EK irányelv 10 a cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) A 7a. cikk (5) bekezdésében, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében, a 8a. cikk (3) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3) A 7a. cikk (5) bekezdésében, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 7d. cikk (5), (6), (7) és (8a) bekezdésében, a 8a. cikk (3) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 98/70/EK irányelv 10 a cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (5) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik. (5) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6), (7) és (8a) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 a pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – o a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1a. A 2. cikk új, oa) ponttal egészül ki:   „oa) „újszerű bioüzemanyag”: olyan alapanyagokból előállított bioüzemanyag, amelyek nincsenek közvetlen versenyhelyzetben az élelmiszer- és takarmánynövényekkel. Az újszerű bioüzemanyagok nem kimerítő listáját a IX. melléklet tartalmazza. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon e lista tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.”
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – b alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „Az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés keretében a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített részaránya nem haladhatja meg a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott maximális részaránynak megfelelő energiamennyiséget.” Az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés keretében a növényi olajból, cukorból nyert etanolból, gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített részaránya nem haladhatja meg a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott maximális részaránynak megfelelő energiamennyiséget.
Indokolás
A bioüzemanyagok előmozdítják a biotechnológiai és növénykémiai innovációt, ezért annak valamennyi ígéretes területén elő ösztönözni kell a kutatást és fejlesztést.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – i a alpont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás c) a (4) bekezdés a következőképpen módosul: c) a (4) bekezdés a következőképpen módosul:   a 3. cikk (4) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:   „Minden tagállam biztosítja, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2%-a legyen.”
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – i a alpont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ia. a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:   (4) „Az egyes tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10%-a legyen, és tekintettel arra, hogy különösen a közúti közlekedés esetében az etanol jelentős mértékben hozzájárul az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez, az etanol részaránya a hagyományos bioüzemanyag fogyasztásának átlagosan legalább 3%-át képezze.”
Indokolás
A tudomány jelenlegi állása megerősíti, hogy az etanol jelentősen hozzájárul a közúti közlekedés dekarbonizációjához. Ezért, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a hagyományos bioüzemanyagok által képviselendő teljes részarányt főleg a biodízel tegye ki, külön alkvótát kell meghatározni az etanol vonatkozásában.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – ii alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás ii. a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: ii. a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: „d) a számláló kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2011 végén megbecsült 2020. évi mértékének 5%-át.” „d) a számláló kiszámításánál az energia részaránya a következő lesz:   – a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagokból származó energia részaránya 2020-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 6,5%-a;   – a IX. mellékletben felsorolt takarmányból előállított újszerű bioüzemanyagok adta energia részaránya a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2020. évi mértékének legfeljebb 3%-a;   – más megújuló energiaforrások felhasználásából, valamint a közlekedés valamennyi formájára kiterjedő energiahatékonysági és energiamegtakarítási intézkedésekből.”
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – iii a francia bekezdés (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   iiia. a szöveg a következő f) ponttal egészül ki:   f) az a) és b) pont alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított és bármilyen típusú vasúti közlekedés során fogyasztott villamos energia hozzájárulásának kiszámításánál a tagállamok használhatják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányának közösségi vagy saját országbeli átlagát. Ezenkívül a bármely típusú vasúti közlekedés során fogyasztott megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-input energiatartalma 2,5-szeresének tekintendő.
Indokolás
Ösztönözni kell a vasúti ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia felhasználását, és annak tükröznie kell a nagyobb energiahatékonyságot.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c a alpont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ca) A szöveg az alábbi (4a) bekezdéssel egészül ki:   (4a) A (4) bekezdésben meghatározott célkitűzés könnyebb megvalósítása érdekében valamennyi tagállam ösztönzi és elősegíti az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot.   A Bizottság 2014. december 31-ig az első albekezdés alkalmazásában az energiahatékonyság és az energiamegtakarítások javítását célzó megfelelő intézkedésekre vonatkozóan ajánlásokat tesz. Az ajánlásoknak becsléseket kell magukban foglalniuk az energiahatékonysági és energiamegtakarítási intézkedések végrehajtásában rejlő potenciálra vonatkozóan. A tagállamoknak ennek alapján nemzeti cselekvési terveket kell kidolgozniuk ezen intézkedések elfogadása céljából, és dönthetnek úgy, hogy kiszámítják a b) bekezdés alkalmazásában elért energiahatékonyságot és energiamegtakarítást.
Indokolás
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését nemcsak az üzemanyagok helyettesítése révén, hanem energiahatékonysági és energiamegtakarítási intézkedések révén is el kell érni.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – ii a alpont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   iia. A (4) bekezdés a következő da) ponttal egészül ki:   „da) A tagállamok a 2020 utáni években a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányát legalább az első albekezdésben meghatározott szinten tartják.”
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – iii alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás iii. a bekezdés szövege a következő új, e) ponttal egészül ki: iii. a bekezdés szövege a következő új, e) ponttal egészül ki: „A részarányok a következőképpen számítandók: „A részarányok a következőképpen számítandók: i. a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese; i. a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese; ii. a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese; ii. a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom 1,2-szerese; iii. a nem biológiai eredetű, folyékony és gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az i.–iii. alpontokba való besorolhatóság céljából a nyersanyagok szándékos módosítására ne kerüljön sor. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az i.–iii. alpontokba való besorolhatóság céljából a nyersanyagok szándékos módosítására ne kerüljön sor.   a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított újszerű bioüzemanyagok részarányának 2020-ra 3%-nak kell lennie a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztáson belül. A IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája a tudományos és technikai haladás fényében kiigazítható, hogy biztosított legyen az ebben az irányelvben rögzített elszámolási szabályok megfelelő alkalmazása. A Bizottság a 25b. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája vonatkozásában.” A IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája a tudományos és technikai haladás fényében kiigazítható. A Bizottság a 25b. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája vonatkozásában, amennyiben azok ösztönzik az innovatív technológiák kutatását és fejlesztését a tagállamokban.   Az Európai Bizottság harmonizált megoldásokat javasol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a bekezdés e) pontjában meghatározott kritériumok elégtelen alkalmazásából eredő kettős elszámolási csalások kezelésére.”
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – a alpont 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2014. július 1-je után üzembe állított létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor „üzemel”, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítását. „(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2015. július 1-je után üzembe állított létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor „üzemel”, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítását. A 2014. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 50 %-nak kell lennie. A 2015. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításnak 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-jétől pedig legalább 60 %-nak kell lennie. A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.” A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.”
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b a alpont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   (6) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból figyelembe vett, a Közösségben termesztett mezőgazdasági nyersanyagokból előállított, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályaiban és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerekben említett rendelkezések szerinti követelményekkel és szabványokkal, valamint 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet alapján meghatározott jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó minimumkövetelményekkel összhangban kinyert bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók megfelelnek a 17. cikk (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont – e a pont (új) 2009/28/EK irányelv 19 cikk – 8 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ea) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(8a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon az V. melléklet C. részének 9. pontjában említett kategóriák tekintetében előírt részletes fogalommeghatározások, köztük a műszaki előírások megállapításáról.”
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont – e b pont (új) 2009/28/EK irányelv 19 cikk – 8 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   eb) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:   „(8b) A Bizottság legkésőbb 2015. december 31-ig jogalkotási javaslatot nyújt be olyan további, a földhasználat közvetett megváltoztatása hatásainak enyhítését célzó intézkedéseknek az irányelvbe való felvétele érdekében, mint a társtermékek alkalmazása, a terméshozam növelése, a gyártás termelékenysége és az elhagyott földterületeken való növénytermesztés, az V. melléklet C. részének 8. pontjában foglalt feltételek mellett a földterületekről nyert biomasszára vonatkozókhoz hasonló kedvezmények megállapítása révén.”
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 11 pont 2009/28/EK irányelv 25 b cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdése szerinti felhatalmazás [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdve határozatlan időre szól. (2) A 2. cikk oa) pontja, a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), (7) és (8a) bekezdése szerinti felhatalmazás [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdve négy évre szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négyéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbinak megfelelő időtartamra, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt kifogást emel a meghosszabbítás ellen.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 11 pont 2009/28/EK irányelv 25 b cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdésében, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3) A 2. cikk oa) pontjában, a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában, az 5. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdésében, a 19. cikk (5), (6), (7), valamint (8) bekezdése a) pontjában említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 11 pont 2009/28/EK irányelv 25 b cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (5) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik. (5) A 2. cikk oa) pontja, a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), (7), valamint (8a) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, hogy az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések mennyire hatékonyan korlátozzák a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátást, és erről legkésőbb 2017. december 31-ig jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.	A Bizottság a legmegbízhatóbb tudományos modellen alapuló, legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján legkésőbb 2017. december 31-ig elemzi és jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések mennyire hatékonyan:
	a) korlátozzák a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátást;
	b) ösztönzik az újszerű bioüzemanyagok olyan új gyártási módjaira vonatkozó kutatást és fejlesztést, amelyek nem jelentenek konkurenciát az emberi vagy állati fogyasztásra szánt termények számára.
	c) ösztönzik a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátással kapcsolatos megbízható és összehasonlítható adatok gyűjtését;
A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat is kíséri, amely a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján 2021. január 1-jétől beilleszti a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás becslésen alapuló tényezők alkalmazását, illetve felülvizsgálat készül a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerinti ösztönzők hatékonyságáról.	A jelentést adott esetben a legmegbízhatóbb tudományos modellen alapuló bizonyítékokkal alátámasztott jogalkotási javaslat is kíséri, amely beilleszti a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás becslésen alapuló tényezők alkalmazását, illetve felülvizsgálat készül a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerinti ösztönzők hatékonyságáról. figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátásra vonatkozó becsléseket, 2021. január 1-jét követően megszűnik az ösztönzők biztosítása azon bioüzemanyagok előállítására, amelyek használata nem mentesít jelentős mértékű üvegházhatásúgáz-kibocsátástól, és amelyek élelmiszer- vagy takarmánynövényekből készülnek.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 3 pont 2009/28/EK irányelv IX melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 3. Az irányelv a következő IX. melléklettel egészül ki: 3. Az irányelv a következő IX. melléklettel egészül ki: „IX. melléklet „IX. melléklet A. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából négyszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája A. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája a) algák; a) algák; b) vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék; b) vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék; c) ipari hulladék biomasszahányada; c) ipari hulladék biomasszahányada; d) szalma;   e) állati eredetű trágya és szennyvíziszap; e) állati eredetű trágya és szennyvíziszap; f) pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja;   g) tallolaj-szurok; g) tallolaj-szurok; h) nyers glicerin; h) nyers glicerin; i) kipréselt cukornád;   j) szőlőtörköly és borseprő; j) szőlőtörköly és borseprő; k) dióhéj;   l) háncs és héj;   m) kukoricacső;   n) fakéreg, ágak, levelek, fűrészpor és faforgács.     o) használt sütőolaj;   p) lignocellulóz-tartalmú anyag, beleértve a szalmát, a kipréselt cukornádat, a dióhéjat, háncsot és héjat, kukoricacsövet, valamint kivéve a fűrészport, a fűrészrönköket és furnérrönköket. B. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája B. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából 1,2-szeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája a) használt sütőolaj;   b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok; b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok; c) nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok;   d) lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 3 pont – B a rész (új) 2009/28/EK irányelv IX melléklet – B a rész (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   Az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy a IX. mellékletben meghatározott együtthatók értéke nem minden termék esetében megfelelő, és a jogbizonytalanságok megelőzése érdekében a kérdés további megvitatására van szükség.

ELJÁRÁS

Cím	Az üzemanyag-minőségről szóló irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv módosítása (a földhasználat közvetett megváltozása )
Hivatkozások	COM(2012)0595 – C7-0337/2012 – 2012/0288(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 19.11.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	TRAN 19.11.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Sabine Wils 12.12.2012
Vizsgálat a bizottságban	6.5.2013	17.6.2013
Az elfogadás dátuma	18.6.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 6 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Magdi Cristiano Allam, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Philip Bradbourn, Antonio Cancian, Michael Cramer, Joseph Cuschieri, Luis de Grandes Pascual, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Carlo Fidanza, Knut Fleckenstein, Jacqueline Foster, Mathieu Grosch, Jim Higgins, Dieter-Lebrecht Koch, Georgios Koumoutsakos, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Gesine Meissner, Hubert Pirker, Dominique Riquet, Petri Sarvamaa, David-Maria Sassoli, Brian Simpson, Keith Taylor, Silvia-Adriana Ţicău, Giommaria Uggias, Dominique Vlasto, Artur Zasada, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Phil Bennion, Spyros Danellis, Eider Gardiazábal Rubial, Gilles Pargneaux, Ioan Mircea Paşcu, Alfreds Rubiks, Sabine Wils

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (21.6.2013)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2012)0595 – C7‑0337/2012 – 2012/0288(COD))

A vélemény előadója: Riikka Manner

RÖVID INDOKOLÁS

A 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv megállapítja, hogy a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés gyakran a helyi és regionális kis- és középvállalkozások tevékenységén alapul. A megújuló energia és a közlekedésben használt bioüzemanyagok jelentős hatást gyakorolnak az Európai Unió régióira, és erről a jogszabályok kidolgozása során nem szabad megfeledkezni.

Kutatások szerint a bioüzemanyag-termelésnek ugyanakkor negatív hatásai is észlelhetők az élelmiszerek árát és az éghajlatváltozást illetően. A földhasználat úgynevezett közvetett megváltozása jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátással járhat. E probléma megoldására korlátozásokat javasoltak bevezetni az úgynevezett hagyományos bioüzemanyagokra vonatkozóan, amelyek alapanyagai élelmiszernövények.

Noha a Bizottság javaslata nem teljes mértékben zárja ki a hagyományos bioüzemanyagok termelését, figyelembe kell venni a javaslat által az ágazatra gyakorolt jelentős hatásokat. A bizottsági hatásvizsgálat megállapítja, hogy a javaslat hatással van a gazdasági beruházások stabilitására, mivel korlátozásokat állapít meg a hagyományos bioüzemanyagok nyersanyagaira vonatkozóan. A javaslatnak így jelentős hatása lehet a jelenlegi bioüzemanyag-iparra nézve, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az első generációs bioüzemanyagokat előállító ipar állítja elő a második generációs bioüzemanyagokat is.

A megújuló energia és a bioüzemanyagok előmozdítása terén fontos cél a vidék és a régiók fejlesztése. A Bizottság javaslata hatással van a vidék és a régiók életképességére, mivel a javaslat korlátozza az energianövények termesztését. A javaslat befolyásolhatja Európa fehérje-önellátását is, mivel a fehérjedús takarmányok számos bioüzemanyag-üzem melléktermékei. Jóllehet az új generációs bioüzemanyagok fejlesztése gerjeszti a keresletet az egyéb mezőgazdasági és erdészeti üzemekből származó bioüzemanyag-nyersanyagok, így a szalma és a fa iránt. A fabiomassza bioüzemanyagok nyersanyagaként való felhasználása a régiók energetikai önellátását is elősegíti. Tekintetbe kell venni továbbá a mezőgazdasági hulladékokban és maradékanyagokban, mint biogáz- és bioüzemanyag-nyersanyagokban rejlő tekintélyes lehetőségeket is.

Mivel a javaslat várhatóan jelentős hatást gyakorol a jelenlegi bioüzemanyag-termelésre és annak révén a régiók foglalkoztatására is, a Bizottságnak az eddigieknél alaposabban meg kellene vizsgálnia a javaslat társadalmi és gazdasági hatásait mind magára az ágazatra, mind pedig a mezőgazdasági és egyéb régiókra nézve.

A fejlett bioüzemanyagok növekedést gerjesztenek

A bizottsági hatásvizsgálat szerint fennáll a kockázata, hogy a megújuló energiáról szóló irányelv közlekedésre vonatkozó célkitűzései nem teljesülnek, amennyiben a műszaki fejlődés nem biztosít komoly növekedést a fejlett bioüzemanyagok bevezetése számára. A Regionális Fejlesztési Bizottság megítélése szerint az Európai Uniónak számos módon erőfeszítéseket kell tennie a fejlett, második generációs bioüzemanyagok termelésének és az irántuk való keresletnek a növelése érdekében, mivel az Unió nem mondhat le azon nagyratörő céljáról, amelyet 2020-ra tűzött ki maga elé a közlekedési ágazatban alkalmazott bioüzemanyagok tekintetében. Ezen irányelv mellett az új generációs bioüzemanyagok termelésének fejlesztése terén meg kellene könnyíteni az Európai Unió strukturális és kutatási alapjainak felhasználását is. Nem szabad elfelejteni, hogy a fejlett, második generációs bioüzemanyagok termelését és az irántuk való keresletet a Bizottság által javasoltnál átfogóbb módon kell serkenteni. A gépjárműállomány és a jelenlegi termelőüzemek infrastruktúrája nem változik egyik pillanatról a másikra, hanem például a berendezések magasabb bioetanolszintre való átállítását célzó intézkedésekre és egyéb kiigazító fellépésekre van szükség.

Jóvá kell hagyni a Bizottság javaslatát, amelynek célja a fejlett bioüzemanyagok támogatása a kötelezettségek teljesítésében betöltött súlyuk növelése révén, noha a csupán az arányt érintő, 10%-os cél elérése nem lehet az irányelv egyetlen célkitűzése. The directive should promote as much as possible more advanced second generation biofuels and their production. A jelenlegi bizottsági javaslat még módosításra szorul annak érdekében, hogy az irányelv a lehető legösztönzőbb legyen. A többszörös számítás körébe tartozó nyersanyagoknak a Bizottság által ismertetett kategorikus és kimerítő jegyzéke nem teljesen indokolt, mivel jelenleg még nem ismerhetjük a közeljövőben hasznosítandó összes nyersanyagot. A regionális fejlesztés szempontjából elsődleges fontosságú az új generációs bioüzemanyagok termelése, mivel becslések szerint a termelés növekedése jelentős mennyiségű új munkahelyet teremt.

Végezetül a Regionális Fejlesztési Bizottság hangsúlyozni kívánja a hosszú távú uniós politika fontosságát. Az Európai Unió jogszabályainak a lehető legstabilabb működési környezetet kell biztosítaniuk, és a politikának kiszámíthatónak kell lennie ahhoz, hogy a vállalkozások merjenek befektetni Európában, és ezáltal munkahelyeket és gazdasági növekedést teremtsenek.

MÓDOSÍTÁSOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ha egy korábban élelmiszer-, takarmány- és rostnövény előállítására szolgáló legelőt vagy mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti kereslet ugyanúgy fennmarad, és azt vagy a termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Az utóbbi esetben beszélünk a földhasználat közvetett megváltozásáról, és amikor nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterületről van szó, a változás jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után. A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért indokolt olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásának kérdését szabályozzák, mivel a bioüzemanyagokat ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő.	(4) Ha egy korábban élelmiszer-, takarmány- és rostnövény előállítására szolgáló legelőt vagy mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti kereslet ugyanúgy fennmarad, és azt vagy a termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Az utóbbi esetben beszélünk a földhasználat közvetett megváltozásáról, és amikor nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterületről van szó, a változás jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után. A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért indokolt olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásának kérdését szabályozzák, mivel a bioüzemanyagokat ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő. Az európai régiók egyedi vonásai következtében e változások regionális szinten erős hatással járhatnak, ezért ajánlatos, hogy a lehető leghamarabb hatásvizsgálat készüljön ezen irányelv regionális szinten érvényesülő esetleges gazdasági és szociális hatásairól. Ha a kibocsátott mennyiségeket a teljes életciklus során összehasonlítják, a cukor- és keményítőtartalmú növények, illetve az olajtartalmú növények környezeti teljesítményük tekintetében különböznek. Annak érdekében, hogy a környezet szempontjából a lehető leghatékonyabb hasznot lehessen elérni, a hangsúlyt a bioüzemanyagok korlátozására és a legkevésbé káros környezeti hatással járó termelésre kell helyezni.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátásmegtakarítást. Mindez annak tudható be, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Az ilyen jellegű kibocsátás csökkentése vonatkozásában indokolt különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a gabonafélék, a cukornövények és a keményítőtartalmú növények között.	(5) A megújuló energiaforrásokból előállított energia összarányára vonatkozó 20%-os, illetve a közlekedési ágazatban elérendő 10%-os uniós célkitűzés, továbbá a bioüzemanyag iránti várható kereslet uniós szinten központosított tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátásmegtakarítást. Mindez annak tudható be, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. E gyakorlatok kedvezőtlenül hathatnak a fejlődő országok helyi közösségeire, különösen a fejlődő országokban. A kibocsátáscsökkentési stratégiáknak ezért figyelembe kell venniük a szociális hatásokat. Az ilyen jellegű kibocsátás csökkentése vonatkozásában indokolt különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a gabonafélék, a cukornövények és a keményítőtartalmú növények között.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10 %-os célértékének teljesítésében. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak azok az újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek esetében nem jár számottevő hatással a földhasználat közvetett megváltozása, és az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg. A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért:	(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez a folyékony megújuló energiaforrások egyre fontosabbak lesznek. Számos bioüzemanyag ÜHG-megtakarítása a földhasználat közvetett megváltozásából eredő hatások figyelembevételével is továbbra is jelentős a fosszilis üzemanyagokéhoz képest. Az újszerű, például hulladékokból, fakitermelési maradékanyagokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10 %-os célértékének teljesítésében. Ez az irányelv ugyanakkor nem eredményezheti azt, hogy a közlekedés ÜHG-kibocsátása a becsültnél kisebb mértékben csökkenjen. Annak érdekében, hogy a tagállamok rugalmasan fejleszthessenek ki innovatív és új nyersanyagokat, és elősegítsék azok bioüzemanyag-termelésben való alkalmazását, ezen irányelvben a második generációs és az újszerű bioüzemanyagok alapanyagai tekintetében általános elveket és meghatározásokat lenne fontos rögzíteni. Ez lehetőséget nyújtana a tagállamok és ezáltal a régiók számára is arra, hogy a nyersanyagok megítéléséről saját erősségeik alapján döntsenek. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak azok az újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek esetében nem jár számottevő hatással a földhasználat közvetett megváltozása, és az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg. A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért:
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat.	(7) A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előmozdítsák a biomassza-alapanyagok használatát és előnyhöz juttassák a második generációs és az újszerű bioüzemanyagok használatát. Az EU strukturális alapjainak jelentős szerepet kell játszaniuk a második generációs és az újszerű bioüzemanyagok előmozdításában és fejlesztésében.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) Ehhez hasonlóan további támogatásra van szükség mind az állami források, mind pedig az európai kutatási, regionális és strukturális programok részéről, és a magánberuházásoknak a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén történő ösztönzésén keresztül, ami segíteni fogja a kutatási és az innovációs erőfeszítések, valamint az európai ipar jövőbeli igényei közötti koherencia növelését.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) A megújuló energiaforrások és üzemanyagok piaca fejlesztésének elősegítése során az éghajlatváltozás mellett figyelembe kell venni a regionális és helyi fejlesztési és foglalkoztatási lehetőségekre gyakorolt hatásokat is. A második generációs és az újszerű bioüzemanyagok előállításában munkahelyteremtő és növekedést serkentő potenciál rejlik, különösen a vidéki területeken. A megújuló energiaforrások és üzemanyagok piacának fejlesztésével összefüggésben a régiók energetikai önellátása és ellátási biztonsága szintén cél.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. Az említett bioüzemanyagok használatának általános korlátozása nélkül a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítése szempontjából elszámolható részarányát indokolt a fogyasztás 2011. évi részarányára korlátozni.	(9) Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. E korlátozásnak elsősorban azon bioüzemanyagokra kell összpontosítania, amelyek a környezetre és az éghajlatra nézve a leginkább károsak. Az említett bioüzemanyagok használatának általános korlátozása nélkül az olajnövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítése szempontjából korlátozni kell.
Indokolás
Mivel a földhasználat közvetett megváltozása által okozott számított kibocsátás gabonafélék és keményítőben gazdag növények esetében 12 gCO2eq/MJ, cukor esetében pedig 13 gCO2eq/MJ, míg olajnövények esetében 55 gCO2eq/MJ, helyénvaló először azon növények használatát korlátozni, amelyek a legnagyobb környezeti hatást fejtik ki.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mennyiségéről a bioüzemanyagokból származó ÜHG-kibocsátás kapcsán a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv szerint végzett jelentéstétel alkalmával indokolt beszámolni. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.	(11) A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mennyiségéről a bioüzemanyagokból származó ÜHG-kibocsátás kapcsán a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv szerint végzett jelentéstétel alkalmával indokolt beszámolni. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból és maradékanyagokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.
Indokolás
A szöveget azért kell a „maradékanyag” szóval kiegészíteni, mert például az ipari melléktermékek és maradékanyagok hasznosításában még rengeteg lehetőség rejlik.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) A földhasználat bioüzemanyag-termelési célból történő megváltoztatása nem vezethet a helyi közösségek és őslakosok elvándorlásához.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Helyénvaló, hogy a Bizottság a mindenkori legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás korlátozásában, és a hatások minimalizálása érdekében további módszereket határozhat meg, adott esetben a fenntarthatósági rendszerbe 2021. január 1-jei hatállyal bevezetve a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátási tényezők alkalmazását.	(20) Helyénvaló, hogy a Bizottság a mindenkori legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás korlátozásában, valamint felülvizsgálja azok hatásait minden területen, és a hatások minimalizálása érdekében további módszereket határozhat meg, adott esetben a fenntarthatósági rendszerbe 2021. január 1-jei hatállyal bevezetve a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátási tényezők alkalmazását. A Bizottságnak felül kell vizsgálnia a javaslat uniós régiókra, vidéki területekre és a meglévő bioüzemanyag-termelők működésére kifejtett szélesebb körű gazdasági és társadalmi hatásait.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Különösen fontos, hogy a Bizottság az ezen irányelv kapcsán végzett előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és kidolgozásakor gondoskodnia kell arról, hogy a releváns dokumentumok egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljussanak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.	(21) Különösen fontos, hogy a Bizottság az ezen irányelv kapcsán végzett előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között kutatókkal, végfelhasználókkal, politikai döntéshozókkal és a civil társadalommal is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és kidolgozásakor gondoskodnia kell arról, hogy a releváns dokumentumok egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljussanak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) Ajánlatos olyan regionális munkacsoportokat is létrehozni, amelyek segítik a szinergiák kialakítását, a regionális politikák közötti fokozott koherencia kialakítását és a legjobban bevált gyakorlati megoldások szorgalmazását az Unión belül.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont – iii pont 2009/28/EK 3 cikk – 4 bekezdés – e pont – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás i. a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese; i. a IX. melléklet A. részében példaként felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese;
Indokolás
Az a módszer, miszerint a mellékletben aprólékosan felsorolunk minden egyes nyersanyagot, amelyekből az előállított bioüzemanyagot négyszeresen vagy kétszeresen számoljuk, nem helyes, mivel nehéz elkülöníteni valamennyi nyersanyagot, amelyek most vagy a jövőben felhasználhatók, és amelyek nem vonják magukkal a földhasználat közvetett megváltozásával (ILUC) járó veszélyeket. A négyszeres súlyozás oda vezethet, hogy a fejlett üzemanyagok valóságos mennyisége a vártnál alacsonyabb szinten marad és ily módon a régiókra kifejtett becsült hatások is kisebbek lesznek.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont – iii pont 2009/28/EK 3 cikk – 4 bekezdés – e pont – ii pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás ii. a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese; ii. a IX. melléklet B. részében példaként felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében közvetlenül az energiatartalomnak megfelelően;
Indokolás
Az a módszer, miszerint a mellékletben aprólékosan felsorolunk minden egyes nyersanyagot, amelyekből az előállított bioüzemanyagot négyszeresen vagy kétszeresen számoljuk, nem helyes, mivel nehéz elkülöníteni valamennyi nyersanyagot, amelyek most vagy a jövőben felhasználhatók, és amelyek nem vonják magukkal a földhasználat közvetett megváltozásával (ILUC) járó veszélyeket. A négyszeres súlyozás oda vezethet, hogy a fejlett üzemanyagok valóságos mennyisége a vártnál alacsonyabb szinten marad és ily módon a régiókra kifejtett becsült hatások is kisebbek lesznek.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont – iii pont 2009/28/EK 3 cikk – 4 bekezdés – e pont – iii alpont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás iii. a nem biológiai eredetű, folyékony és gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese. iii. a nem biológiai eredetű, folyékony és gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese.
Indokolás
A négyszeres súlyozás oda vezethet, hogy a fejlett üzemanyagok valóságos mennyisége a vártnál alacsonyabb szinten marad és ily módon a régiókra kifejtett becsült hatások is kisebbek lesznek.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, hogy az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések mennyire hatékonyan korlátozzák a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátást, és erről legkésőbb 2017. december 31-ig jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat is kíséri, amely a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján 2021. január 1-jétől beilleszti a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás becslésen alapuló tényezők alkalmazását, illetve felülvizsgálat készül a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerinti ösztönzők hatékonyságáról.	A Bizottság a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, hogy az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések mennyire hatékonyan korlátozzák a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátást, illetve bármely szinten milyen hatást fejtenek ki, és erről legkésőbb 2017. december 31-ig jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés értékeli az irányelvnek a meglévő bioüzemanyag-ipar működésére kifejtett hatásait is, valamint az irányelv szélesebb körű gazdasági és társadalmi hatásait. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat is kíséri, amely a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján 2021. január 1-jétől beilleszti a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás becslésen alapuló tényezők alkalmazását, illetve felülvizsgálat készül a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerinti ösztönzők hatékonyságáról.
Indokolás
Hatásvizsgálatában a Bizottság elég tömören foglalkozott a javaslat szélesebb körű gazdasági és társadalmi hatásaival kapcsolatban annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv egyik fontos célkitűzése a régiók és a vidék fejlesztése. Ezért az irányelv hatálybalépésekor átfogóbban kell megvizsgálni a javaslat gazdasági és társadalmi hatásait, mint például a foglalkoztatásra kifejtett hatásokat.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 2 melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – b a pont (új) 2009/28/EK V melléklet – C rész – 11 pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) A (11) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:   „Amennyiben az üzemanyag-előállító üzemben máshol előállított, a 15. cikkben említett származási garancia körébe tartozó megújuló villamosenergiát használnak, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás intenzitását nullának kell tekinteni. Az előállító üzemben előállított megújuló villamosenergia üvegházhatásúgázkibocsátás-intenzitását is nullának kell tekinteni.”
Indokolás
Támogatni kell az előállító üzemeket, hogy energiaforrásként megújuló energiát használjanak, amennyiben az üzem máshol előállított energiát használ. Ebből a régió megújuló energiát használó üzemeinek is haszna lenne, mert nőne a megújuló energia iránti kereslet.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 2 melléklet 2009/28/EK irányelv IX melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 3. Az irányelv a következő IX. melléklettel egészül ki: 3. Az irányelv a következő IX. melléklettel egészül ki: „IX. melléklet „IX. melléklet A. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából négyszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája A. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája   Valamennyi hulladékon, algán, maradékanyagon és biológiai anyagon alapuló alapanyag, amelynek esetében a releváns alternatív felhasználások jelentős metán- vagy dinitrogén-oxid-kibocsátással járnak anélkül, hogy hasznosítható energia jönne létre, az alábbiakat is beleéertve: a) algák; a) algák; b) vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok hatálya alá tartozó, külön gyűjtött háztartási hulladék; b) vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, többek között külön gyűjtött biohulladék, amelynek nem képezi részét a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célok hatálya alá tartozó, külön gyűjtött egyéb háztartási hulladék és visszanyert papír; c) ipari hulladék biomasszahányada; c) ipari hulladék biomasszahányada, kis- és nagykereskedelmi hulladék, valamint termelési hulladék d) szalma; d) szalma; e) állati eredetű trágya és szennyvíziszap; e) állati eredetű trágya és szennyvíziszap; f) pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja; f) pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja; g) tallolaj-szurok; g) Szennylúg és származékai, például nyers szulfátszappan, lignin, nyers tallolaj és tallolaj-szurok. h) nyers glicerin; h) nyers glicerin; i) kipréselt cukornád; i) kipréselt cukornád; j) szőlőtörköly és borseprő; j) szőlőtörköly és borseprő; k) dióhéj; k) dióhéj; l) háncs és héj; l) háncs és héj; m) kukoricacső; m) kukoricacső; n) fakéreg, ágak, levelek, fűrészpor és faforgács. n) fakitermelési hulladék, például fakéreg, ágak, lombkorona, kisméretű fa, levelek, fűrészpor és faforgács   na) nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok;   nb) lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével. B. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája B. rész: A 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából közvetlenül az energiatartalmuknak megfelelő energiaértéken beszámítandó alapanyagok listája a) használt sütőolaj; a) használt sütőolaj; b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok; b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint I. és II. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok; c) nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok;   d) lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével.
Indokolás
Az a módszer, miszerint a mellékletben aprólékosan felsorolunk minden egyes nyersanyagot, amelyekből az előállított bioüzemanyagot négyszeresen vagy kétszeresen számoljuk, nem helyes, mivel nehéz elkülöníteni valamennyi nyersanyagot, amelyek most vagy a jövőben felhasználhatók, és amelyek nem vonják magukkal a földhasználat közvetett megváltozásával (ILUC) járó veszélyeket. A négyszeres súlyozás oda vezethet, hogy a fejlett üzemanyagok valóságos mennyisége a vártnál alacsonyabb szinten marad és ily módon a régiókra kifejtett becsült hatások is kisebbek lesznek.

ELJÁRÁS

Cím	Az üzemanyag-minőségről szóló irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv módosítása (a földhasználat közvetett megváltozása )
Hivatkozások	COM(2012)0595 – C7-0337/2012 – 2012/0288(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 19.11.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	REGI 19.11.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Riikka Pakarinen 27.11.2012
Vizsgálat a bizottságban	22.4.2013
Az elfogadás dátuma	20.6.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	34 6 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Francesca Barracciu, Jean-Jacob Bicep, Victor Boştinaru, John Bufton, Alain Cadec, Nikos Chrysogelos, Rosa Estaràs Ferragut, Brice Hortefeux, Danuta Maria Hübner, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Vincenzo Iovine, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Mojca Kleva Kekuš, Constanze Angela Krehl, Petru Constantin Luhan, Ramona Nicole Mănescu, Vladimír Maňka, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Ana Miranda, Jens Nilsson, Jan Olbrycht, Wojciech Michał Olejniczak, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Monika Smolková, Georgios Stavrakakis, Nuno Teixeira, Lambert van Nistelrooij, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Joachim Zeller, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Giommaria Uggias
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Susy De Martini, Miroslav Ouzký, Marit Paulsen

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (21.6.2013)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2012)0595 – C7‑0337/2012 – 2012/0288(COD))

Előadó: Béla Glattfelder

MÓDOSÍTÁSOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A mezőgazdasági termékek iránti globális kereslet és a volatilis piaci helyzet ellen csak a terméshozam növelésével lehet fellépni. Az EU-12-ben még nem bontakoztatták ki a terméshozamban és a meg nem művelt a szántóföldekben rejlő teljes potenciált. A szántóföldi növényeket felhasználó bioüzemanyag-termelés csökkenti a fehérjehiányt, stabilizálja a piacot, és növeli az Unió mezőgazdasági termelési kapacitását. Az EU-ban a bioüzemanyag-fogyasztásához kapcsolódó munkahelyek száma nagyjából 220 000.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) A Bizottságnak az ILUC témájában egy átfogóbb megközelítést kell követnie, és kétoldalú és többoldalú keretek között kell előmozdítania a földhasználat-változás által érintett harmadik országokban a társadalmi és ökológiai szempontok megfelelő védelmét.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 2009/28/EK irányelv 17. cikke fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában, amelyek betartása a megújuló forrásokból előállított energia arányára vonatkozó célkitűzés teljesítésének részeként való elszámolás, valamint az állami támogatási programokban való részvételi jogosultság feltétele. A kritériumok többek között meghatározzák a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elérhető, a fosszilis üzemanyagok használatához viszonyított üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás minimális mértékét. A 98/70/EK irányelv 7b. cikke ugyanilyen fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok tekintetében.	(3) A 2009/28/EK irányelv 17. cikke fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában, amelyek betartása a megújuló forrásokból előállított energia arányára vonatkozó célkitűzés teljesítésének részeként való elszámolás, valamint az állami támogatási programokban való részvételi jogosultság feltétele. A kritériumok többek között meghatározzák a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elérhető, a fosszilis üzemanyagok használatához viszonyított üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás minimális mértékét. A 98/70/EK irányelv 7b. cikke ugyanilyen fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok tekintetében. Ezeket a kritériumokat a lépcsőzetes felhasználást garantáló és a hulladékhierarchiát tiszteletben tartó biztosítékokkal kell kiegészíteni.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ha egy korábban élelmiszer-, takarmány- és rostnövény előállítására szolgáló legelőt vagy mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti kereslet ugyanúgy fennmarad, és azt vagy a termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Az utóbbi esetben beszélünk a földhasználat közvetett megváltozásáról, és amikor nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterületről van szó, a változás jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után. A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért indokolt olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásának kérdését szabályozzák, mivel a bioüzemanyagokat ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő.	(4) Ha egy korábban élelmiszer-, takarmány- és rostnövény előállítására szolgáló legelőt vagy mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti kereslet ugyanúgy fennmarad, és azt vagy a termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Ezt a mezőgazdasági termelés vagy a mezőgazdasági termelékenység fokozásával lehet elérni. Az utóbbi esetben beszélünk a földhasználat közvetett megváltozásáról, és amikor nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterületről van szó, a változás jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után. A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért indokolt olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásának kérdését szabályozzák, mivel a bioüzemanyagokat ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A jelen irányelv végrehajtása és értelmezése során tekintetbe kell venni, hogy a földhasználatnak a növekvő bioüzemanyag-kereslet vezérelte árhatás értelmében vett közvetett megváltozása a gyakorlatban nem kellően precíz tényező a jogalkotáshoz szükséges előrejelzések kialakításához. Ezt a jelen irányelv végrehajtási rendelkezéseit elfogadó jogalkotóknak is figyelembe kell venniük.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Helyénvaló ezért felhatalmazni a tagállamokat arra, hogy a földhasználat közvetett megváltozásával nem járó biomassza mérése és tanúsítása céljából nemzeti tanúsítási rendszereket dolgozzanak ki.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető ÜHG-kibocsátásmegtakarítást. Mindez annak tudható be, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Az ilyen jellegű kibocsátás csökkentése vonatkozásában indokolt különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a gabonafélék, a cukornövények és a keményítőtartalmú növények között.	törölve
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Amennyiben az újabb adatgyűjtések, tanulmányok és helytálló modellezés tükrében a Bizottság úgy véli, hogy korlátozni kell a bioüzemanyagok bizonyos élelmiszernövényekből történő előállítását, a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet módosítani lehet. A modellezés helytállóságát egyértelmű tudományos és gazdasági adatoknak kell alátámasztaniuk.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért. További ösztönzést kell adni az újszerű bioüzemanyagok súlyozásának növelésével is, hogy a hagyományos bioüzemanyagokhoz képest nagyobb arányban vegyenek részt a 2009/28/EK irányelv közlekedéssel kapcsolatban meghatározott 10 %-os célértékének teljesítésében. Ennek kapcsán arra kell törekedni, hogy a megújuló energiaforrásokat szabályozó 2020 utáni politikai keretben csak azok az újszerű bioüzemanyagok részesüljenek támogatásban, amelyek esetében nem jár számottevő hatással a földhasználat közvetett megváltozása, és az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg. A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért:	(6) A közlekedési ágazat ÜHG-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. Az újszerű, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával az üvegházhatást okozó gázok nagy mennyiségének kibocsátása takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével, Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak, a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat.	(7) A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének és befektetési biztonságának, valamint a meglévő és új beruházások stabil szabályozási környezetének biztosítása érdekébe, és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. évi közleménnyel és az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervével – Európa-szerte támogatást adva az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítóknak – a 2009/28/EK irányelvben előrevetített ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy ösztönözzék a biomassza-alapanyagok forráshatékony felhasználását és előnyben részesítsék a második generációs bioüzemanyagokat. Ösztönözni kell az arra irányuló kötelezettségvállalást, hogy a bioüzemanyagok 2009/28/EK irányelvben előírt szintjeit a 2020 utáni években is fenntartják.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az új létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítására vonatkozó minimális küszöbértékeket az általános ÜHG-mérleg javítása érdekében indokolt 2014. július 1-jei hatállyal megemelni, illetve visszaszorítani az alacsony ÜHG-teljesítményű létesítményekkel kapcsolatos további beruházásokat. A küszöbérték megemelése a 19. cikk (6) bekezdése második albekezdésének megfelelően biztosítékot jelent a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítási kapacitásaiba történő beruházásokhoz.	(8) A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítására vonatkozó minimális küszöbértékeket a 2009/28/EK irányelvben meghatározott szinten kell tartani, mert a hatályos rendelkezések javított általános ÜHG-mérleget biztosítanak.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az újszerű bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások 2020-ig történő minimalizálásához helyénvaló korlátozni a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének A. részében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletének A. részében meghatározott élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét. Az említett bioüzemanyagok használatának általános korlátozása nélkül a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítése szempontjából elszámolható részarányát indokolt a fogyasztás 2011. évi részarányára korlátozni.	törölve
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A 3. cikk (4) bekezdésének új d) pontjában meghatározott 5%-os korlát nincs hatással arra, hogy az egyes tagállamok milyen általuk választott úton érik el, hogy teljesüljön a hagyományos bioüzemanyagoknak az általános 10%-os célértéken belüli arányára vonatkozó előírás. Ennek köszönhetően a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piaca továbbra is teljesen nyitott marad. Ez az irányelv-módosítás tehát nincs hatással az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jogos elvárásaira.	törölve
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mennyiségéről a bioüzemanyagokból származó ÜHG-kibocsátás kapcsán a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv szerint végzett jelentéstétel alkalmával indokolt beszámolni. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.	törölve
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A Bizottságnak a technikai és tudományos haladás fényében célszerű felülvizsgálnia azt a módszertant, amely alapján a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás tekintetében meghatározza a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletében, illetve a 98/70/EK irányelv V. mellékletében foglalt tényezők becsült értékét. E célból, és ha azt a tudomány legfrissebb állása szerinti bizonyítékok indokolják, helyénvaló, hogy a Bizottság mérlegelje a földhasználat közvetett megváltozása következtében keletkező kibocsátás növénycsoportok szerint meghatározott értékének felülvizsgálatát, illetve újabb kategóriákon belül további tényezőket és értékeket határozzon meg, ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon.	törölve
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Annak érdekében, hogy a 2009/28/EK irányelvben foglaltak a tudományos és technikai haladással mindenkor lépést tartsanak, a Bizottságot célszerű felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítése szempontjából többször beszámítható bioüzemanyag-alapanyagok listája, a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalma, a legelőterületek különösen fajgazdag területté való minősítésének kritériumai és földrajzi behatárolása, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás számításának módszertana, és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesülésének értékeléséhez szükséges módszertani elvek és értékek.	(19) Annak érdekében, hogy a 2009/28/EK irányelvben foglaltak a tudományos és technikai haladással mindenkor lépést tartsanak, a Bizottságot célszerű felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalma, a legelőterületek különösen fajgazdag területté való minősítésének kritériumai és földrajzi behatárolása, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátást nem okozó biomassza-mennyiség számításának módszertana, és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kritériumok teljesülésének értékeléséhez szükséges módszertani elvek és értékek.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Helyénvaló, hogy a Bizottság a mindenkori legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás korlátozásában, és a hatások minimalizálása érdekében további módszereket határozhat meg, adott esetben a fenntarthatósági rendszerbe 2021. január 1-jei hatállyal bevezetve a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátási tényezők alkalmazását.	(20) Helyénvaló, hogy a Bizottság a mindenkori legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás korlátozásában, és a hatások minimalizálása érdekében további módszereket határozhat meg.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont – a alpont 98/70/EK irányelv 7 a cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás a) a cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki: törölve „(6) A forgalmazók minden év március 31-ig jelentést tesznek a tagállam által kijelölt hatóság felé a bioüzemanyagok előállítási módjáról, a forgalmazott mennyiségről, a teljes életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról, s ezen belül a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátások becsült értékéről, az V. melléklet szerint. A tagállamok ezeket az adatokat eljuttatják a Bizottsághoz.”
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – a alpont 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2014. július 1-je után üzembe állított létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor „üzemel”, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítását. „(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításnak legalább 35%-nak kell lennie (de az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem lehet több, mint 54,47 gCO2eq/MJ). A 2014. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 50 %-nak kell lennie. 2017. január 1-jétől kezdődő hatállyal a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításnak legalább 50%-nak kell lennie (de az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem lehet több mint 41,9 gCO2eq/MJ). január 1-jétől a 2017. január 1-jén vagy azt követően üzembe helyezett létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60%-nak kell lennie (de az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem lehet több, mint 33,52 gCO2eq/MJ). A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.” A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.”
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b alpont 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: törölve A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon kritériumok és földrajzi térségek tekintetében, amelyek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjed ki az első albekezdés c) pontjának hatálya.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – b a alpont (új) 98/70/EK irányelv 7 b cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) Az (7) bekezdés második albekezdésének első mondata a következőképpen módosul:   „A Bizottság kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy milyen hatással van a bioüzemanyag iránti fokozott kereslet a szociális fenntarthatóságra az Unióban és harmadik országokban, milyen hatással van az uniós bioüzemanyag-politika a növényi fehérjék az Unióban tapasztalható hiányának csökkentését célzó hozzájárulásra, az elérhető árú élelmiszereknek – különösen a fejlődő országok lakossága számára történő – rendelkezésre állására, továbbá a szélesebb értelemben vett fejlesztési kérdésekről.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – a alpont 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet B. és E. részében ismertetett becsült jellemző és alapértelmezett értékek kiigazítására vonatkozóan. törölve
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – a alpont 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálata révén, adott esetben a kategóriák további bontásával és új értékek megállapításával, illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásával, a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán nullás kibocsátással jellemzett bioüzemanyagok kategóriáinak felülvizsgálatával, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításával.” törölve
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – b alpont 98/70/EK irányelv 7 d cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között olyan értékek hozzáadásával, amelyek az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazható újabb bioüzemanyag-előállítási módokra vonatkoznak, valamint a C. részben foglalt módszertan módosításával.” „(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között olyan értékek hozzáadásával, amelyek az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazható újabb bioüzemanyag-előállítási módokra vonatkoznak.”
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 6 pont 98/70/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I., a II. és a III. mellékletben említett engedélyezett analitikai módszereknek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.” „(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az I., a II. és a III. mellékletben említett engedélyezett analitikai módszereknek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.”
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 98/70/EK irányelv 10 a cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazás ezen irányelv hatálybalépésének napjától fogva határozatlan időre szól. (2) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7d. cikk (5) és (7) bekezdése és a 8a. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazás ezen irányelv hatálybalépésének napjától fogva ötéves időszakra szól.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 98/70/EK irányelv 10 a cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) A 7a. cikk (5) bekezdésében, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében, a 8a. cikk (3) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3) A 7a. cikk (5) bekezdésében, a 7d. cikk (5) és (7) bekezdésében és a 8a. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 98/70/EK irányelv 10 a cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (5) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7b. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, a 7d. cikk (5), (6) és (7) bekezdése, a 8a. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik. (5) A 7a. cikk (5) bekezdése, a 7d. cikk (5) és (7) bekezdése és a 8a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 a pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – p a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1a. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „pa) »a földhasználat közvetett megváltozása nélkül előállított biomassza«: a VIII. mellékletben meghatározott kritériumok egyikének megfelelő biomassza.”
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 b pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – p b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1b. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „pb) »hagyományos bioüzemanyag«: bármilyen növényi olajból álló bioüzemanyag, vagy keményítőből (hulladékból is), növényi olajból (hulladékból is), állati zsírból (hulladékból is) vagy cukorból előállított bioüzemanyag.”
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 c pont (új) 2009/28/EK irányelv 2 cikk – p c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1c. A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:   „pc) „újszerű bioüzemanyag”: a rendszerint második generációs vagy harmadik generációs jelzővel illetett bioüzemanyag, amely nem foglal magában semmilyen hagyományos bioüzemanyagot. A hagyományos növényekben vagy a hagyományos bioüzemanyagok előállítási folyamata során keletkező melléktermékekben lévő cellulóztartalmú anyagból előállított bioüzemanyag újszerű bioüzemanyagnak minősül.”
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – b alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) az (1) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki: törölve „Az első albekezdésben említett célértéknek való megfelelés keretében a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített részaránya nem haladhatja meg a 3. cikk (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott maximális részaránynak megfelelő energiamennyiséget.”
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – b a alpont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) az (1) bekezdés a következő 2a. albekezdéssel egészül ki:   „A megújuló forrásokból származó energia más felhasználási területein alkalmazott kötelező nemzeti céloknak és intézkedéseknek összhangban kell állniuk a többi ágazati politikával. Így a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részarányának kiszámítása során nem szabad jelentősen leminősíteni ezt a számot.”
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – - i alpont (új) és i alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás c) a (4) bekezdés a következőképpen módosul: c) a (4) bekezdés a következőképpen módosul:   -i. Az első mondat helyébe a következő szöveg lép:   „A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen.” i. a b) pont a következő mondattal egészül ki: i. a b) pont a következő mondattal egészül ki: „Ez a pont nem érinti a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának és a 3. cikk (4) bekezdése d) pontjának alkalmazását.” „Ez a pont nem érinti a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának és a 3. cikk (4) bekezdése d) pontjának alkalmazását.” ii. a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: ii. a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: d) a számláló kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2011 végén megbecsült 2020. évi mértékének 5%-át. d) a számláló kiszámításánál   i. a IX. mellékletben felsorolt takarmányból előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2020. évi mértékének legalább 2%-a; és   ii. az élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya eléri legalább a végső energiafogyasztás 8%-a.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – i a alpont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ia. a c) pont helyébe a következő szöveg lép:   „c) az a) és b) pont alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított és bármilyen típusú elektromos közúti jármű által fogyasztott villamos energia hozzájárulásának kiszámításánál a tagállamok használhatják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányának a szóban forgó évnél két évvel korábbi uniós vagy saját országbeli átlagát. Ezenkívül az elektromos közúti járművek által fogyasztott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-input energiatartalma 4-szeresének tekintendő.”
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – ii alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás ii. a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: törölve „d) a számláló kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyagok adta energia részaránya nem haladhatja meg a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 2011 végén megbecsült 2020. évi mértékének 5%-át.”
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – iii alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás iii. a bekezdés szövege a következő új, e) ponttal egészül ki: törölve A részarányok a következőképpen számítandók:   i. a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese;   ii. a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese;   iii. a nem biológiai eredetű, folyékony és gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az i.–iii. alpontokba való besorolhatóság céljából a nyersanyagok szándékos módosítására ne kerüljön sor.   A IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája a tudományos és technikai haladás fényében kiigazítható, hogy biztosított legyen az ebben az irányelvben rögzített elszámolási szabályok megfelelő alkalmazása. A Bizottság a 25b. cikkel összhangban hatáskört kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a IX. mellékletben meghatározott alapanyagok listája vonatkozásában.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – ii alpont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   iia. a (4) bekezdés a következő, da) ponttal egészül ki:   „da) A tagállamok a 2020 utáni években a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányát legalább az első albekezdésben meghatározott szinten tartják.”
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – iii alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás iii. a bekezdés szövege a következő új, e) ponttal egészül ki: törölve A részarányok a következőképpen számítandók:   i. a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese;   ii. a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok tekintetében az energiatartalom kétszerese;   iii. a nem biológiai eredetű, folyékony és gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok tekintetében az energiatartalom négyszerese.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – iii a alpont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   iiia. a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „A Bizottság 2014. június 30-ig [...] olyan javaslatot nyújt be, amely – bizonyos feltételek teljesülése esetén – lehetővé teszi a megújuló energiaforrásokból előállított, bármilyen típusú elektromos jármű meghajtására használt villamos energia teljes mennyiségének beszámítását.”
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – iii b alpont (új) 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   iiib. a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „A Bizottság [...] 2014. június 30-ig javaslatot nyújt be a megújuló energiaforrásokból származó hidrogénnek az üzemanyagok teljes összetételében képviselt aránya kiszámítására vonatkozó módszerre.”
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 pont – c alpont – iii alpont 2009/28/EK irányelv 3 cikk – 4 bekezdés – e pont – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az i.–iii. alpontokba való besorolhatóság céljából a nyersanyagok szándékos módosítására ne kerüljön sor. A Bizottság olyan eljárást javasol, amelynek értelmében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az i–iii. alpontokba való besorolhatóság céljából a nyersanyagok szándékos módosítására ne kerüljön sor.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 3 pont 2009/28/EK irányelv 5 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közlekedési célú üzemanyagok III. mellékletben meghatározott energiatartalmának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási aktusokat fogadjon el a közlekedési célú üzemanyagok III. mellékletben meghatározott energiatartalmának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – a alpont 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „(2) A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60 %-nak kell lennie a 2014. július 1-je után üzembe állított létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor „üzemel”, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítását. „(2) A bioüzemanyagok és egyéb folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 35%-nak kell lennie (de az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem lehet több, mint 54,47 gCO2eq/MJ). A 2014. július 1-jén vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-től pedig legalább 50 %-nak kell lennie. 2017. január 1-jétől kezdődő hatállyal a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok alkalmazásában figyelembe vett üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításnak legalább 50%-nak kell lennie (de az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem lehet több mint 41,9 gCO2eq/MJ). január 1-jétől a 2017. január 1-jén vagy azt követően üzembe helyezett létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatával elért üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításnak legalább 60%-nak kell lennie (de az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem lehet több, mint 33,52 gCO2eq/MJ). A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.” A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítást a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.”
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b alpont 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: törölve A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közlekedési célú üzemanyagok III. mellékletben meghatározott energiatartalmának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b a alpont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:   „Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból figyelembe vett, az Unióban termesztett mezőgazdasági nyersanyagokból előállított, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályaiban és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerekben említett rendelkezések szerinti követelményekkel és szabványokkal, valamint a 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet alapján meghatározott jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó minimumkövetelményekkel összhangban kinyert bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók megfelelnek a 17. cikk (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak.”
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 5 pont – b a alpont (új) 2009/28/EK irányelv 17 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés – első mondat
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   ba) A (7) bekezdés második albekezdésének első mondata a következőképpen módosul:   „A Bizottság kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy milyen hatással van a bioüzemanyag iránti fokozott kereslet a szociális fenntarthatóságra az Unióban és harmadik országokban, milyen hatással van az uniós bioüzemanyag-politika a növényi fehérjék Unióban tapasztalható hiányának csökkentését célzó hozzájárulásra, az elérhető árú élelmiszereknek – különösen a fejlődő országok lakossága számára történő – rendelkezésre állására, továbbá a szélesebb értelemben vett fejlesztési kérdésekről.”
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 6 pont 2009/28/EK irányelv 18 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás „A Bizottság határozhat úgy, hogy a biomasszatermékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 17. cikk (2) bekezdésének céljaira, vagy hogy ezek használatával bizonyítható, hogy a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak. A Bizottság határozhat úgy, hogy az említett rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a kritikus helyzetben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat (mint például a vízgyűjtővédelem és az eróziógátlás) biztosító területek megőrzése, a talaj, a víz és a levegő védelme, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára, és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdések kapcsán. A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jegyzékeiben szereplő ritka vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.” „A Bizottság a 21a. cikk sérelme nélkül határozhat úgy, hogy a biomasszatermékek termelésével kapcsolatban szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 17. cikk (2) bekezdésének céljaira, vagy hogy ezek használatával bizonyítható, hogy a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak. A Bizottság határozhat úgy, hogy az említett rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a kritikus helyzetben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat (mint például a vízgyűjtővédelem és az eróziógátlás) biztosító területek megőrzése, a talaj, a víz és a levegő védelme, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára, és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdések kapcsán. A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jegyzékeiben szereplő ritka vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.”
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont – b pont 2009/28/EK irányelv 19 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás b) az (5) bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: törölve „Ebből a célból a Bizottság felhatalmazást kap a 25b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.”
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont – c pont 2009/28/EK irányelv 19 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás c) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: törölve „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között a földhasználat közvetett megváltozása vonatkozásában növénycsoportonként meghatározott kibocsátási értékek felülvizsgálatáról, adott esetben a kategóriák további (például alapanyagfajta szerinti) bontásáról és új értékek megállapításáról, illetve ha új bioüzemanyag-alapanyagok jelennének meg a piacon, további értékek meghatározásáról, valamint a nem élelmezési célú, cellulóztartalmú és lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra vonatkozó tényezők megállapításáról.”
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 7 pont – d pont 2009/28/EK irányelv 19 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás d) a (7) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: törölve „(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében, többek között olyan értékek hozzáadásával, amelyek az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazható újabb bioüzemanyag-előállítási módokra vonatkoznak, valamint a C. részben foglalt módszertan módosításával.”
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 8 pont 2009/28/EK irányelv 21 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 8. A 21. cikket el kell hagyni. 8. A 21. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 8 pont – a alpont (új) 2009/28/EK irányelv 21 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   8a. A szöveg a következő cikkel egészül ki:   „21a. cikk   A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemleges bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók   (1) A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán az alábbi esetekben kell úgy tekinteni, hogy nem merül fel a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás:   a) hagyományos bioüzemanyagok a 2020-ban és a rákövetkező években közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legfeljebb 5%-ának megfelelő mennyiségig;   b) az e bekezdés a) pontjában meghatározott mennyiséget túllépő hagyományos bioüzemanyagok, ha ezeket a VIII. mellékletben meghatározott, a földhasználat közvetett megváltozása nélkül előállított biomasszából állítják elő;   c) újszerű bioüzemanyagok.   (2) A Bizottság 2014. december 31-ig iránymutatásokat határoz meg és tesz közzé a földhasználat közvetett megváltozása nélkül előállított biomassza tanúsítványának az ilyen biomassza termesztői vagy termelői számára történő kibocsátására szolgáló nemzeti rendszerekről. 2014. december 31-ig minden tagállam benyújtja a földhasználat közvetett megváltozása nélkül előállított biomassza tanúsítványának az ilyen biomassza termesztői vagy termelői számára történő kibocsátására szolgáló nemzeti rendszerét, a Bizottság pedig értékeli a nemzeti rendszereket, különösen a tagállam által előirányzott intézkedések megfelelőségét arra tekintettel, hogy ezeket a tanúsítványokat be kell építeni a Bizottság által jóváhagyott önkéntes fenntarthatósági rendszerekbe.”
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 9 pont 2009/28/EK irányelv 22 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 9. A 22. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: törölve „(2) A bioüzemanyagok használatának betudható várható nettó üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás becsléséhez az (1) bekezdésben említett jelentések céljára a tagállam használhatja az V. melléklet A. és B. részében megadott jellemző értékeket, amelyekhez hozzá kell adnia a földhasználat közvetett megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátásoknak a VIII. mellékletben meghatározott, becsült értékét.”
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 11 pont 2009/28/EK irányelv 25 b cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdése szerinti felhatalmazás [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdve határozatlan időre szól. (2) A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (5) bekezdése, a 17. cikk (3) bekezdése c) pontjának harmadik albekezdése, a 19. cikk (5), (6), valamint (7) bekezdése szerinti felhatalmazás [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdve öt évre szól.
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján felülvizsgálja, hogy az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések mennyire hatékonyan korlátozzák a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátást, és erről legkésőbb 2017. december 31-ig jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat is kíséri, amely a legfrissebb irányadó tudományos bizonyítékok alapján 2021. január 1-jétől beilleszti a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé a földhasználat közvetett megváltozásából eredő ÜHG-kibocsátás becslésen alapuló tényezők alkalmazását, illetve felülvizsgálat készül a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerinti ösztönzők hatékonyságáról.	törölve
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.	törölve
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 pont 98/70/EK irányelv IV melléklet – C rész
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) A IV. melléklet C. része a következőképpen módosul: törölve a) a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:   „(7) A földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások számítása során a következő szabályt kell alkalmazni:   el = (CSR – CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P,   ahol:   el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (a bioüzemanyagból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve);   CSR = a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt figyelembe véve). A referencia-földhasználat a 2008 januárjában vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítása előtt 20 évvel aktuális földhasználat;   CSA = a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a haszonnövény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja; valamint   P = a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból egységnyi területen évente előállított energia).”   b) a 8. és a 9. pontot el kell hagyni.
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 2 pont 98/70/EK irányelv V melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 2. Az irányelv a következő V. melléklettel egészül ki: törölve „V. melléklet
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 1 pont 2009/28/EK irányelv V melléklet – C rész
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás 1. Az V. melléklet C. része a következőképpen módosul: törölve a) a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:   „(7) A földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások számítása során a következő szabályt kell alkalmazni:   el = (CSR – CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P,   ahol:   el = a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő éves kibocsátások (a bioüzemanyagból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve);   CSR = a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008 januárjában vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítása előtt 20 évvel aktuális földhasználat;   CSA = a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a haszonnövény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja; valamint   P = a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból egységnyi területen évente előállított energia).”   b) a 8. és a 9. pontot el kell hagyni.
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont 2009/28/EK irányelv VIII melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg
(2) Az irányelv a következő VIII. melléklettel egészül ki:
„VIII. melléklet
A. rész: A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült mértéke
Alapanyagcsoport A földhasználat megváltozásából eredő becsült kibocsátás (gCO2eq/MJ) Gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények 12 Cukornövények 13 Olajnövények 55
B. rész: A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemlegesnek tekinthető bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók
Az alábbiakban felsorolt alapanyag-kategóriákból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán úgy kell tekinteni, hogy nem merül fel kibocsátás a földhasználat közvetett megváltozásából eredően:
a)    az e melléklet A. részében nem szereplő alapanyagok;
b)    a földhasználat közvetlen megváltozását eredményező alapanyagok, amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe szántóföld és évelő növényekkel borított földterület1 lép. Ebben az esetben a földhasználat megváltozása által okozott szénkészletváltozásokból eredő kibocsátás értékét (el) az V. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani.”
________________________
1 Az évelő növények olyan többnyári növényi kultúrák, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma), a 2010/C 160/02 dokumentumban foglaltak szerint.
Módosítás
törölve
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 2 a pont (új) 2009/28/EK irányelv VIII a melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás
(2a) Az irányelv a következő VIIIa. melléklettel egészül ki:
„A. A jóváhagyott nemzeti rendszerben – a Bizottság által jóváhagyott eljárásokon keresztül – a következőket kell a földhasználat közvetett megváltozása nélkül előállított biomasszának minősíteni:
1. másodvetésként olyan területen termesztett biomassza, amelyet korábban nem használtak másodvetésű növény termesztésére;
2. az e melléklet B. részében részletesen leírt, olyan hozamnövekedésből származó biomassza, amely a bioüzemanyag-ágazat keresletének hiányában nem jönne létre;
B. A termesztési intenzitás növekedésének elemzése
1.  A nemzeti rendszerben a biomassza az adott tagállam (vagy nemzeti rendszert benyújtani kívánó harmadik ország) szántóföldjeinek legalább 1%-án termesztett egyes növényfajták esetében legfeljebb olyan mennyiségben tanúsítható a földhasználat közvetett megváltozása nélkül előállított biomasszaként, amennyivel az adott növény B.4. részben meghatározott mennyisége meghaladja annak a B.3. részben meghatározott mennyiségét.
2.  Az állam minden olyan növényfajta esetében, amelyet 2008-ban az adott tagállam (vagy nemzeti rendszert benyújtani kívánó harmadik ország) szántóföldjeinek legalább 1%-án termesztettek, kiszámítja az adott növénynek az ország területén elért éves hozamnövekedését, oly módon, hogy a kiinduló hároméves gördülő átlag és a végső hároméves gördülő átlag segítségével kiszámítja a megnövekedett hozamot.
a) A kiinduló hároméves gördülő átlag az adott növény 1997-es, 1998-as és 1999-es hektáronkénti átlagos mennyisége.
b) A végső hároméves gördülő átlag az adott növény 2006-os, 2007-es és 2008-as hektáronkénti átlagos mennyisége.
c) A vélelmezett éves hozam az a hozamnövekedés (százalékban kifejezve), amely a hozamnak a kiinduló hároméves gördülő átlagról kilenc év alatt a végső hároméves gördülő átlagra való növekedéséből következne. Ha e számítás eredménye nulla vagy negatív szám, a vélelmezett éves hozam az adott növény tekintetében nulla.
3.  Minden tagállam (vagy nemzeti rendszert benyújtani kívánó harmadik ország) táblázatot készít minden olyan növényfajtáról, amelyet az adott országban 2008-ban a szántóföldek legalább 1%-án termesztettek; ebben a táblázatban abból a feltevésből indulnak ki, hogy a 2007-es hozam az adott növény esetében a végső hároméves gördülő átlaggal egyezik meg, majd az adott növény várható hozamait úgy számítják ki 2008-tól kezdődően 2020-ig minden évre, hogy a hozamot évente megnövelik az adott növény vélelmezett éves hozamával. A tagállam (vagy nemzeti rendszert benyújtani kívánó harmadik ország) ezt az adott évre vonatkozó becsült hozamot megszorozza azon szántóföldek tényleges nagyságával, amelyeken az adott évben az adott növényt termesztik.
4.  Valamely növény tényleges hozama minden évben a tagállam (vagy nemzeti rendszert benyújtani kívánó harmadik ország) által az adott növény tekintetében a területén elért, véglegesen megállapított átlagos hektáronkénti hozam. Az állam ezt az adott évre vonatkozó tényleges hozamot megszorozza azon szántóföldek tényleges nagyságával, amelyen az adott évben az adott növényt termesztik.”
________________________
1          A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók európai uniós fenntarthatósági rendszerének gyakorlati végrehajtásáról és a bioüzemanyagokra vonatkozó számítási szabályokról szóló bizottsági közleményben (2010/C 160/02) foglalt fogalommeghatározás szerint az évelő növények olyan többnyári növényi kultúrák, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet – 3 pont 2009/28/EK irányelv IX melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) Az irányelv a következő IX. melléklettel egészül ki: törölve „IX. melléklet

ELJÁRÁS

Cím	Az üzemanyag-minőségről szóló irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv módosítása (a földhasználat közvetett megváltozása)
Hivatkozások	COM(2012)0595 – C7-0337/2012 – 2012/0288(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 19.11.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AGRI 19.11.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Béla Glattfelder 21.11.2012
Vizsgálat a bizottságban	4.3.2013	24.4.2013
Az elfogadás dátuma	19.6.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 7 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Eric Andrieu, Liam Aylward, Luis Manuel Capoulas Santos, Vasilica Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Herbert Dorfmann, Robert Dušek, Iratxe García Pérez, Julie Girling, Béla Glattfelder, Martin Häusling, Esther Herranz García, Elisabeth Jeggle, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Agnès Le Brun, Gabriel Mato Adrover, James Nicholson, Marit Paulsen, Britta Reimers, Ulrike Rodust, Alfreds Rubiks, Giancarlo Scottà, Czesław Adam Siekierski, Sergio Paolo Francesco Silvestris, Alyn Smith, Ewald Stadler, Csaba Sándor Tabajdi, Marc Tarabella, Janusz Wojciechowski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Luís Paulo Alves, Margrete Auken, María Auxiliadora Correa Zamora, Marian Harkin, Sandra Kalniete, Astrid Lulling, Maria do Céu Patrão Neves, Valdemar Tomaševski, Milan Zver

ELJÁRÁS

Cím	Az üzemanyag-minőségről szóló irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv módosítása (a földhasználat közvetett megváltozása )
Hivatkozások	COM(2012)0595 – C7-0337/2012 – 2012/0288(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	17.10.2012
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 19.11.2012
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 19.11.2012	INTA 19.11.2012	ITRE 19.11.2012	IMCO 19.11.2012
	TRAN 19.11.2012	REGI 19.11.2012	AGRI 19.11.2012
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	IMCO 6.11.2012
Társbizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 14.3.2013
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Corinne Lepage 21.11.2012
Vizsgálat a bizottságban	6.5.2013	19.6.2013
Az elfogadás dátuma	11.7.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	43 26 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Martina Anderson, Kriton Arsenis, Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sergio Berlato, Franco Bonanini, Biljana Borzan, Milan Cabrnoch, Martin Callanan, Nessa Childers, Tadeusz Cymański, Chris Davies, Esther de Lange, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Edite Estrela, Jill Evans, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Nick Griffin, Matthias Groote, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Zofija Mazej Kukovič, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Vladko Todorov Panayotov, Gilles Pargneaux, Antonyia Parvanova, Andrés Perelló Rodríguez, Pavel Poc, Frédérique Ries, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Dagmar Roth-Behrendt, Kārlis Šadurskis, Horst Schnellhardt, Theodoros Skylakakis, Bogusław Sonik, Glenis Willmott, Sabine Wils
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Nikos Chrysogelos, Julie Girling, Romana Jordan, Marusya Lyubcheva, Judith A. Merkies, James Nicholson, Justas Vincas Paleckis, Vittorio Prodi, Renate Sommer, Alda Sousa, Struan Stevenson, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Fabrizio Bertot, Jean-Paul Besset, Albert Deß, Ingeborg Gräßle, Nicole Kiil-Nielsen, Csaba Őry
Benyújtás dátuma	29.7.2013