JELENTÉS a közös európai adásvételi jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

24.9.2013 - (COM(2011)0635 – C7‑0329/2011 – 2011/0284(COD)) - ***I

Jogi Bizottság
Előadók: Klaus-Heiner Lehne, Luigi Berlinguer
A vélemény előadói (*):
Evelyne Gebhardt, Hans-Peter Mayer, Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a közös európai adásvételi jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0635 – C7‑0329/2011 – 2011/0284(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0635),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0329/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az osztrák Szövetségi Tanács, a belga Szenátus, a német Bundesrat és a brit Lordok Háza által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–   tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 29-i véleményére[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A7-0301/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az említett szerződési joggal összefüggő akadályok leküzdése érdekében a feleknek lehetőséget kell biztosítani, hogy megállapodjanak arról, hogy szerződéseikre egy sajátos, egységes szerződési jogi szabályrendszert, az összes tagállamban azonos jelentéssel és értelmezéssel bíró közös európai adásvételi jogot alkalmazzák. A közös európai adásvételi jognak kiegészítő lehetőségként kell megjelennie, amely növeli a felek rendelkezésére álló alternatívákat, és amelyet minden alkalommal használhatnak, ha kölcsönösen úgy ítélik meg, hogy az segítséget jelentene a határon átnyúló kereskedelem megkönnyítésében, valamint az ügyleti és alternatív költségek, és a határon átnyúló kereskedelem egyéb, szerződési joggal összefüggő akadályainak csökkentésében. A közös európai adásvételi jog csak akkor válhat a szerződéses kapcsolat alapjává, ha a felek közösen így döntenek.	(8) A szerződési joggal összefüggő akadályok meggátolják a fogyasztókat és a kereskedőket a belső piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásában, és különösen jelentősek a távértékesítés területén, amelynek a belső piac egyik kézzelfogható eredményét kellene képeznie. A belső piac digitális dimenziója különösen létfontosságúvá válik mind a fogyasztók, mind a kereskedők számára, mivel a fogyasztók egyre többet vásárolnak az interneten keresztül, és egyre nagyobb számú kereskedő értékesíti termékeit online. Mivel az információs és kommunikációs technológiai eszközök folyamatosan fejlődnek és egyre inkább hozzáférhetővé válnak, az internetes értékesítések növekedési potenciálja igen magas. Tekintettel e háttérre, valamint az említett szerződési joggal összefüggő akadályok leküzdése érdekében a feleknek lehetőséget kell biztosítani, hogy megállapodjanak arról, hogy az egymás távollétében és különösen az online megkötött szerződésekre egy sajátos, egységes szerződési jogi szabályrendszert, az összes tagállamban azonos jelentéssel és értelmezéssel bíró közös európai adásvételi jogot alkalmazzák. E közös európai adásvételi jognak a távértékesítés és különösen az internetes kereskedelem egy kiegészítő lehetőségeként kell megjelennie, amely növeli a felek rendelkezésére álló alternatívákat, és amelyet minden alkalommal használhatnak, ha kölcsönösen úgy ítélik meg, hogy az segítséget jelentene a határon átnyúló kereskedelem megkönnyítésében, valamint az ügyleti és alternatív költségek, és a határon átnyúló kereskedelem egyéb, szerződési joggal összefüggő akadályainak csökkentésében. A közös európai adásvételi jog csak akkor válhat a szerződéses kapcsolat alapjává, ha a felek közösen így döntenek.
Indokolás
A preambulumbekezdés módosításai a közös európai adásvételi jog tárgyi hatályának javasolt módosításait tükrözik. Az egész EU-ra kiterjedő szabályrendszerként a közös európai adásvételi jog ideális eszközt nyújt a távkereskedelemhez, különösen az online kereskedelemhez, amely a belső piac gyorsan növekvő területe.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) E rendelet egy közös európai adásvételi jogot hoz létre. A rendelet a nemzeti szerződési jogok közelítését nem a már meglévő nemzeti szerződési jog módosításának előírásával valósítja meg, hanem – az e rendelet hatálya alá tartozó szerződések tekintetében – az egyes tagállamok nemzeti jogán belüli második szerződési jogi rendszer létrehozásával. E második rendszernek az egész Európai Unióban azonosnak kell lennie, és a már meglévő nemzeti szerződési joggal párhuzamosan fog létezni. A közös európai adásvételi jogot önkéntes alapon indokolt alkalmazni a határon átnyúló szerződésekre, a felek kifejezett megállapodása alapján.	(9) E rendelet a távollevők között kötött szerződésekre és különösen az online szerződésekre vonatkozó közös európai adásvételi jogot hoz létre. A rendelet a nemzeti szerződési jogok közelítését nem az első nemzeti szerződési jogi rendszer módosításának előírásával valósítja meg, hanem – az e rendelet hatálya alá tartozó szerződések tekintetében – egy második szerződési jogi rendszer létrehozásával. E közvetlenül alkalmazandó második rendszernek a tagállamok területén alkalmazandó jogrend szerves részét kell képeznie. Amennyiben hatálya lehetővé teszi és alkalmazásáról a felek érvényesen megállapodtak, a közös európai adásvételi jogot kell alkalmazni az említett jogrenden belüli első nemzeti szerződési jogi rendszer helyett. Ennek az egész Európai Unióban azonosnak kell lennie, és az a már meglévő nemzeti szerződési joggal párhuzamosan fog létezni. A közös európai adásvételi jogot önkéntes alapon indokolt alkalmazni a határon átnyúló szerződésekre, a felek kifejezett megállapodása alapján.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodásnak az alábbi jogszabályok szerint alkalmazandó, megfelelő nemzeti jog hatályán belüli választásként kell megvalósulnia: az 593/2008/EK rendelet, illetve a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségek vonatkozásában a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 864/2007/EK rendelet) vagy bármely más vonatkozó kollíziós jogi szabály. Ezért a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodás nem minősül a kollíziós jogi szabályok szerinti jogválasztásnak, és azokkal nem téveszthető össze, továbbá azokat nem érinti. Ezért e rendelet nem érinti a meglévő kollíziós jogi szabályokat.	(10) A közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodásnak az alábbi jogszabályok szerint az alkalmazandó jogként meghatározott, megfelelő nemzeti jogrenden belüli választásként kell megvalósulnia: az 593/2008/EK rendelet, illetve a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségek vonatkozásában a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 864/2007/EK rendelet) vagy bármely más vonatkozó kollíziós jogi szabály. A közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodás az egyazon nemzeti jogrenden belüli két különböző rendszer közötti választásból adódik. Ezért ez a választás nem minősül két nemzeti jogrend közötti, a kollíziós jogi szabályok szerinti választásnak és azzal nem tévesztendő össze, továbbá azokat nem érinti. Ezért e rendelet nem érinti a meglévő – így például az 593/2008/EK rendeletben foglalt – kollíziós jogi szabályokat.
Indokolás
A preambulumbekezdés módosításainak célja a közös európai adásvételi jog és a Róma I. rendelet közötti kapcsolat egyértelművé tétele.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A közös európai adásvételi jognak a teljes körűen összehangolt kötelező fogyasztóvédelmi szabályok teljes rendszerét tartalmaznia kell. A Szerződés 114. cikkének (3) bekezdésével összhangban, e szabályoknak a fogyasztóvédelem magas szintjét kell biztosítaniuk, hogy erősítsék a fogyasztóknak a közös európai adásvételi jogba vetett bizalmát, és így arra ösztönözzék őket, hogy ezen az alapon kössenek határon átnyúló szerződéseket. E szabályoknak fenn kell tartaniuk vagy fokozniuk kell a fogyasztók számára az uniós fogyasztóvédelmi jog által biztosított védelem szintjét.	(11) A közös európai adásvételi jognak tartalmaznia kell egy kötelező, egységes, átfogó fogyasztóvédelmi szabályrendszert. A Szerződés 114. cikkének (3) bekezdésével összhangban, e szabályoknak a fogyasztóvédelem magas szintjét kell biztosítaniuk, hogy erősítsék a fogyasztóknak a közös európai adásvételi jogba vetett bizalmát, és így arra ösztönözzék őket, hogy ezen az alapon kössenek határon átnyúló szerződéseket. E szabályoknak fenn kell tartaniuk vagy fokozniuk kell a fogyasztók számára az uniós fogyasztóvédelmi jog által biztosított védelem szintjét. Továbbá e rendelet elfogadása nem zárhatja ki a fogyasztóvédelmi irányelv felülvizsgálatát, melynek célja a fogyasztóvédelem legmagasabb szintű harmonizációja a tagállamokban.
Indokolás
Mint azt a fogyasztói szövetségek folyamatosan kérik, a fogyasztók jogairól szóló irányelv felülvizsgálatának feltétel nélküli célkitűzésnek kell maradnia ahhoz, hogy minden tagállamban a legmagasabb fokú fogyasztóvédelem valósulhasson meg.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) A fogyasztó fogalommeghatározásának azon természetes személyeket kell magában foglalnia, akik saját szakmájuk, üzleti tevékenységük vagy foglalkozásuk körén kívül eső területen járnak el. Kettős célú szerződések esetében azonban, amelyeknél a szerződést részben a személy szakmájába tartozó, részben pedig azon kívül eső célból kötik, és a kereskedési cél annyira korlátozott, hogy a teljesítés egésze szempontjából nem elsődleges, az adott személy szintén fogyasztónak tekintendő. Annak megállapítása érdekében, hogy egy természetes személy teljesen vagy részben kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár-e el, figyelembe kell venni, hogy a személy hogyan jár el a másik szerződő féllel szemben;
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Mivel a közös európai adásvételi jog a teljes körűen összehangolt fogyasztóvédelmi szabályok teljes rendszerét tartalmazza, e területen nem lesznek eltérések a tagállamok jogrendszerei között, amennyiben a felek a közös európai adásvételi jogot választják. Következtetésképpen az 593/2008/EK rendelet (6) cikkének (2) bekezdése, amely a tagállamok fogyasztóvédelmének szintjei közötti eltérést veszi alapul, nem bírhat gyakorlati jelentőséggel a közös európai adásvételi jog által szabályozott kérdésekben.	(12) Miután érvényes megállapodás jött létre a közös európai adásvételi jog alkalmazásáról, csak a közös európai adásvételi jog irányadó a hatálya alá tartozó ügyekben. Mivel a közös európai adásvételi jog tartalmazza az egységes, összehangolt, kötelező fogyasztóvédelmi szabályok átfogó rendszerét, e területen nem lesznek eltérések a tagállamok jogrendszerei között, amennyiben a felek a közös európai adásvételi jogot választják. Következtetésképpen az 593/2008/EK rendelet (6) cikkének (2) bekezdése, amely a tagállamok fogyasztóvédelmének szintjei közötti eltérést veszi alapul, nem bírhat gyakorlati jelentőséggel a közös európai adásvételi jog által szabályozott kérdésekben, mivel az két azonos második szerződési jogi rendszer kötelező rendelkezéseinek összehasonlítását jelentené.
Indokolás
A preambulumbekezdés módosításainak célja a közös európai adásvételi jog és a Róma I. rendelet közötti kapcsolat egyértelművé tétele.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A közös európai adásvételi jognak határon átnyúló szerződések tekintetében kell elérhetőnek lennie, mivel a nemzeti jogok közötti eltérések ezeket érintően vezetnek bonyodalmakhoz és többletköltségekhez, és tartják vissza a feleket a szerződéses kapcsolatok létesítésétől. A szerződés határon átnyúló jellegét a vállalkozások közötti szerződések esetén a felek szokásos tartózkodási helye alapján kell megítélni. Vállalkozások és fogyasztók közötti szerződések esetén megvalósul a határon átnyúló jelleg, ha akár a fogyasztó által megadott általános cím, akár áru kézbesítési címe vagy a fogyasztó által megadott számlázási cím egy tagállamban, azonban a kereskedő szokásos tartózkodási helyén kívüli államban található.	(13) A közös európai adásvételi jognak határon átnyúló szerződések tekintetében kell elérhetőnek lennie, mivel a nemzeti jogok közötti eltérések ezeket érintően vezetnek bonyodalmakhoz és többletköltségekhez, és tartják vissza a feleket a szerződéses kapcsolatok létesítésétől, és mivel a távkereskedelem, különösen az online kereskedelem jelentős potenciállal rendelkezik. A szerződés határon átnyúló jellegét a vállalkozások közötti szerződések esetén a felek szokásos tartózkodási helye alapján kell megítélni. Vállalkozások és fogyasztók közötti szerződések esetén megvalósul a határon átnyúló jelleg, ha akár a fogyasztó által megadott általános cím, akár áru kézbesítési címe vagy a fogyasztó által megadott számlázási cím egy tagállamban, azonban a kereskedő szokásos tartózkodási helyén kívüli államban található.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) A felhőalapú számítástechnika gyorsan fejlődik és nagy növekedési potenciállal rendelkezik. A közös európai adásvételi jog a távolsági termékkínálatra, különösen a digitális tartalmak és a kapcsolódó szolgáltatások online kínálatára szabott egységes szabályrendszert biztosít. E szabályok alkalmazását lehetővé kell tenni azokban az esetekben is, ha a digitális tartalmat vagy a kapcsolódó szolgáltatásokat számítástechnikai felhő segítségével biztosítják, különösen, ha a digitális tartalmat az értékesítő számítástechnikai felhőjéről lehet letölteni vagy átmenetileg a szolgáltató számítástechnikai felhőjében lehet tárolni.
Indokolás
Az új preambulumbekezdés célja annak tisztázása, hogy a közös európai adásvételi jog a felhőalapú számítástechnikához kapcsolódó mely szerződésekre terjed ki. A közös európai adásvételi jog az „értékesítés-szerű” felhőalapú számítástechnikai szerződésekre, valamint néhány kapcsolódó szolgáltatási szerződésre terjed ki, különösen azokra az esetekre, amelyekben a digitális tartalmat az értékesítő számítástechnikai felhőjéről lehet letölteni vagy átmenetileg a szolgáltató számítástechnikai felhőjében lehet tárolni.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) A digitális tartalom szolgáltatására gyakran nem vételár ellenében kerül sor, hanem külön fizetett árukhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, beleértve a nem pénzbeli ellentételezést is, mint például a személyes adatok megadása, vagy pedig ingyenesen történik egy marketingstratégia keretében, azzal a várakozással, hogy a fogyasztó később további vagy jobban kidolgozott digitális tartalmat megtestesítő termékeket fog vásárolni. Figyelemmel erre az egyedi piaci struktúrára és arra a tényre, hogy a szolgáltatott digitális tartalom hibái attól függetlenül sérthetik a fogyasztók gazdasági érdekeit, hogy azokat milyen feltételek alapján szolgáltatták, a közös európai adásvételi jog alkalmazása nem függhet attól, hogy az adott digitális tartalomért fizettek-e vételárat.	(18) A digitális tartalom szolgáltatására gyakran nem vételár ellenében kerül sor, hanem külön fizetett árukhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, beleértve a nem pénzbeli ellentételezést is, mint például a személyes adatok megadása, vagy pedig ingyenesen történik egy marketingstratégia keretében, azzal a várakozással, hogy a fogyasztó később további vagy jobban kidolgozott digitális tartalmat megtestesítő termékeket fog vásárolni. Figyelemmel erre az egyedi piaci struktúrára és arra a tényre, hogy a szolgáltatott digitális tartalom hibái attól függetlenül sérthetik a fogyasztók gazdasági érdekeit, hogy azokat milyen feltételek alapján szolgáltatták, a közös európai adásvételi jog alkalmazása nem függhet attól, hogy az adott digitális tartalomért fizettek-e vételárat. Ilyen esetekben azonban a vásárlót illető jogorvoslatnak a kártérítésre kell korlátozódnia. Másfelől biztosítani kell, hogy a vásárló – az árengedmény kivételével – a jogorvoslati lehetőségek teljes körét igénybe vehesse, még akkor is, ha a digitális tartalom szolgáltatásáért nem köteles fizetni, feltéve, hogy az általa nyújtott ellentételezés, például a személyes adatok megadása vagy az értékesítő számára kereskedelmi értékkel bíró egyéb előny a vételár megfizetésével egyenértékű, mivel az ilyen esetekben a digitális tartalmat valójában nem ingyenesen szolgáltatják.
Indokolás
A preambulumbekezdés módosításai a digitális tartalom nem vételár ellenében történő szolgáltatásáról szóló rendelkezések javasolt módosításait tükrözik. Helyénvaló lehet biztosítani a vásárló számára – aki nem pénzzel fizet, hanem egyéb ellentételezést nyújt, így például megadja személyes adatait vagy egyéb előnyt biztosít –, hogy igénybe vehesse a jogorvoslatok teljes körét, kivéve az árengedményt (amely – tekintve, hogy vételár fizetésére nem került sor – nem alkalmazandó).
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) A közös európai adásvételi jog által hozzáadott érték maximalizálása érdekében e jog tárgyi hatálya ki kell terjedjen az eladó által nyújtott bizonyos olyan szolgáltatásokra, amelyek közvetlenül és szorosan kapcsolódnak a közös európai adásvételi jog alapján szállított egyedi áruhoz vagy az így szolgáltatott digitális tartalomhoz, és amelyeket a gyakorlatban ugyanabban vagy egy kapcsolódó szerződésben ugyanakkor határoznak meg; ide tartozik nevezetesen az áru vagy a digitális tartalom javítása, karbantartása vagy üzembehelyezése.	(19) A közös európai adásvételi jog által hozzáadott érték maximalizálása érdekében e jog tárgyi hatálya ki kell terjedjen az eladó által nyújtott bizonyos olyan szolgáltatásokra, amelyek közvetlenül és szorosan kapcsolódnak a közös európai adásvételi jog alapján szállított egyedi áruhoz vagy az így szolgáltatott digitális tartalomhoz, és amelyeket a gyakorlatban ugyanabban vagy egy kapcsolódó szerződésben ugyanakkor határoznak meg; ide tartozik nevezetesen az áru vagy a digitális tartalom javítása, karbantartása vagy üzembe helyezése, illetve a digitális tartalom ideiglenes tárolása a szolgáltató számítástechnikai felhőjében.
Indokolás
A preambulumbekezdés kiegészítése rávilágít a közös európai adásvételi jog relevanciájára a felhőalapú számítástechnika területén, és különösen arra, hogy a kapcsolódó szolgáltatások tárolási szolgáltatást is magukban foglalnak.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19a) A közös európai adásvételi jog egy ugyanazon felek között létrejött másik szerződéshez kapcsolódó nem adásvételi, nem digitális tartalom nyújtásáról vagy kapcsolódó szolgáltatásról szóló szerződésre is alkalmazható. A kapcsolódó szerződésre a megfelelő kollíziós szabály értelmében alkalmazandó vonatkozó nemzeti jog az irányadó. A közös európai adásvételi jog alkalmazható olyan szerződésre is, amely az áru adásvételén, a digitális tartalom szolgáltatásán vagy a kapcsolódó szerződés nyújtásán túl bármely egyéb elemet is tartalmaz, feltéve, hogy ezek az elemek oszthatóak, és áruk elkülöníthető.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) A szerződő felek megállapodása elengedhetetlen a közös európai adásvételi jog alkalmazásához. A vállalkozások és a fogyasztók közötti ügyletek során szigorú követelményeket kell támasztani e megállapodással szemben. Mivel a gyakorlatban általában a kereskedő tesz javaslatot a közös európai adásvételi jog alkalmazására, a fogyasztóknak teljes mértékben tudatában kell lenniük annak a ténynek, hogy olyan szabályok alkalmazásába egyeznek bele, amelyek eltérnek a nemzeti jogban már meglévő szabályoktól. Ezért a fogyasztónak a közös európai adásvételi jog alkalmazásába történő beleegyezése csak akkor fogadható el, ha az egy olyan kifejezett nyilatkozat formájában történik, amely elkülönül a szerződés megkötésére vonatkozó megállapodásra vonatkozó jognyilatkozattól. Ezért nem lehetséges a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó javaslatot a megkötendő szerződés feltételei közé beilleszteni, különösen nem a kereskedő általános szerződési feltételei közé. A kereskedő köteles tartós adathordozón megerősíteni a fogyasztó felé a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodást.	(22) A szerződő feleknek a közös európai adásvételi jog alkalmazásáról szóló megállapodása elengedhetetlen a közös európai adásvételi jog alkalmazásához. A vállalkozások és a fogyasztók közötti ügyletek során szigorú követelményeket kell támasztani e megállapodással szemben. Mivel a gyakorlatban általában a kereskedő tesz javaslatot a közös európai adásvételi jog alkalmazására, a fogyasztóknak teljes mértékben tudatában kell lenniük annak a ténynek, hogy olyan szabályok alkalmazásába egyeznek bele, amelyek eltérnek a nemzeti jogban már meglévő szabályoktól. Ezért a fogyasztónak a közös európai adásvételi jog alkalmazásába történő beleegyezése csak akkor fogadható el, ha az egy olyan kifejezett nyilatkozat formájában történik, amely elkülönül a szerződés megkötésére vonatkozó megállapodásra vonatkozó jognyilatkozattól. Ezért nem lehetséges a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó javaslatot a megkötendő szerződés feltételei közé beilleszteni, különösen nem a kereskedő általános szerződési feltételei közé. A kereskedő köteles tartós adathordozón megerősíteni a fogyasztó felé a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodást.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(23a) Amennyiben a feleknek a közös európai adásvételi jog alkalmazásáról szóló megállapodása érvénytelen, vagy amennyiben a szabványos tájékoztató biztosítására vonatkozó követelmények nem teljesültek, a vonatkozó kollíziós szabályok szerint alkalmazandó megfelelő nemzeti jognak kell meghatároznia, hogy a szerződés megkötöttnek minősül-e, és milyen feltételek mellett.
Indokolás
Az új preambulumbekezdés a helyzet tisztázását szolgálja, mivel felmerült a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a feleknek a közös európai adásvételi jog alkalmazásáról szóló megállapodása nem érvényes, vagy ha a szabványos tájékoztatót nem biztosították megfelelően.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) A közös európai adásvételi jogban nem szabályozott valamennyi szerződéses és nem szerződéses jellegű kérdés tekintetében annak a nemzeti jognak a közös európai adásvételi jogon kívül eső, korábban meglévő szabályai irányadók, amelyet az 593/2008/EK és a 864/2007/EK rendelet, vagy bármely más vonatkozó kollíziós szabály alapján kell alkalmazni. E kérdések közé tartozik a jogi személyiség, a szerződésnek a cselekvőképesség hiányából eredő érvénytelensége, a szerződés jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközése, a szerződés nyelvének meghatározása, a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos kérdések, a képviselet, több személy megjelenése a hitelező vagy az adós oldalán, a felek módosulása, beleértve az engedményezést, a beszámítást és az egyesülést, a tulajdonjogi kérdések, beleértve a tulajdon átruházását, a szellemi tulajdonjog és a szerződésen kívüli károkozás joga. Ezen felül nem tartozik a közös európai adásvételi jog körébe a szerződéses és a szerződésen kívüli felelősségen alapuló párhuzamos követelések együttes érvényesíthetőségének kérdése.	(27) A közös európai adásvételi jogban nem szabályozott valamennyi szerződéses és nem szerződéses jellegű kérdés tekintetében annak a nemzeti jognak a közös európai adásvételi jogon kívül eső, korábban meglévő szabályai irányadók, amelyet az 593/2008/EK és a 864/2007/EK rendelet, vagy bármely más vonatkozó kollíziós szabály alapján kell alkalmazni. E kérdések közé tartozik a jogi személyiség, a szerződésnek a cselekvőképesség hiányából eredő érvénytelensége, a szerződés jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközése, kivéve, ha a jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközés kérdését a közös európai adásvételi jog szabályozza, a szerződés nyelvének meghatározása, a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos kérdések, a képviselet, több személy megjelenése a hitelező vagy az adós oldalán, a felek módosulása, beleértve az engedményezést, a beszámítást és az egyesülést, a tulajdonjogi kérdések, beleértve a tulajdon átruházását, a szellemi tulajdonjog, a szerződésen kívüli károkozás joga és a szerződéses és a szerződésen kívüli felelősségen alapuló párhuzamos követelések együttes érvényesíthetőségének kérdése. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a közös európai adásvételi jogban világosan meg kell határozni azokat a kérdéseket, amelyeket e jog szabályoz, valamint azokat is, amelyeket nem.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 27 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(27a) A közös európai adásvételi jog kiterjed a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvben)1 említett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra, amennyiben átfedésben vannak bizonyos szerződésjogi szabályokkal, köztük különösen azokkal, amelyek olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkoznak, amelyek a szerződés tévedés, csalás, fenyegetés vagy tisztességtelen kihasználás miatti megtámadásához vagy a tájékoztatási kötelezettség megszegésével kapcsolatos jogorvoslatokhoz vezethetnek. A szerződési jog szabályaival átfedésben nem lévő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok nem tartoznak a közös európai adásvételi jog hatálya alá.
	__________________
	1 HL L 149., 2005.06.11., 22. o.
Indokolás
Az új preambulumbekezdés egyértelművé teszi a 2005/29/EK irányelv és a közös európai adásvételi jog közötti kapcsolatot. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok például a fogyasztó hibájához vezethetnek vagy akár csalást, fenyegetést vagy tisztességtelen kihasználást is megtestesíthetnek; egyéb esetekben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a tájékoztatási kötelezettségek megszegéséhez vezetnek, például a végső ár tekintetében. Ezekre az esetekre a közös európai adásvételi jognak kell vonatkoznia. Az egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok e jog hatályán kívül esnek, különösen, ha nem kötöttek szerződést. Az általános nemzetközi magánjog alapján megállapítandó nemzeti jogszabályok alkalmazandók.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Miután érvényes megállapodás jött létre a közös európai adásvételi jog alkalmazásáról, csak a közös európai adásvételi jog irányadó a hatálya alá tartozó ügyekben. A közös európai adásvételi jogot autonóm módon kell értelmezni, összhangban az uniós jogszabályok értelmezésének kialakult alapelveivel. A közös európai adásvételi jog hatálya alá tartozó, de abban kifejezetten nem rendezett ügyekkel kapcsolatos kérdések kizárólag e jog szabályainak értelmezése útján válaszolhatók meg, bármely egyéb jog igénybevétele nélkül. A közös európai adásvételi jog szabályait az annak alapjául szolgáló célok és elvek, valamint e jog valamennyi rendelkezése alapján kell értelmezni.	(29) A közös európai adásvételi jogot autonóm módon kell értelmezni, összhangban az uniós jogszabályok értelmezésének kialakult alapelveivel. A közös európai adásvételi jog hatálya alá tartozó, de abban kifejezetten nem rendezett ügyekkel kapcsolatos kérdések kizárólag e jog szabályainak értelmezése útján válaszolhatók meg, bármely egyéb jog igénybevétele nélkül. A közös európai adásvételi jog szabályait az annak alapjául szolgáló célok és elvek, valamint e jog valamennyi rendelkezése alapján kell értelmezni.
Indokolás
A (12) preambulumbekezdés módosításából következő módosítás: a mondat a (12) preambulumbekezdésbe került.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) A jóhiszeműség és a tisztesség elve kell, hogy irányítsa a felek közötti együttműködés módját. Mivel egyes szabályok a jóhiszeműség és a tisztesség alapelve egyedi megnyilvánulásainak minősülnek, ezek elsőbbséget élveznek az alapelvvel szemben. Ezért az alapelv nem használható a felek egyedi szabályokban rögzített egyedi jogai és kötelezettségei módosításának eszközeként. A jóhiszeműség és a tisztesség elvéből eredő konkrét követelményeknek többek között a felek vonatkozó szakértelmétől kell függeniük, és ezért eltérők kell, hogy legyenek a vállalkozások és a fogyasztók közötti, valamint a vállalkozások közötti ügyletek során. Ebben az összefüggésben a kereskedők közötti ügyletekben az érintett konkrét helyzetben helyes kereskedelmi gyakorlatot kell irányadónak tekinteni.	(31) A jóhiszeműség és a tisztesség általános elve kell, hogy irányítsa a felek közötti együttműködés módját. Mivel egyes szabályok a jóhiszeműség és a tisztesség alapelve egyedi megnyilvánulásainak minősülnek, ezek elsőbbséget élveznek az alapelvvel szemben. Ezért az alapelv nem használható a felek egyedi szabályokban rögzített egyedi jogai és kötelezettségei módosításának eszközeként. A jóhiszeműség és a tisztesség általános elvéből eredő konkrét követelményeknek többek között a felek vonatkozó szakértelmétől kell függeniük, és ezért eltérők kell, hogy legyenek a vállalkozások és a fogyasztók közötti, valamint a vállalkozások közötti ügyletek során. Ebben az összefüggésben a kereskedők közötti ügyletekben az érintett konkrét helyzetben helyes kereskedelmi gyakorlatot kell irányadónak tekinteni. A jóhiszeműség és a tisztesség általános elvének meg kell határoznia egy olyan magatartási normát, amely biztosítja a becsületes, átlátható és tisztességes kapcsolatot. Miközben kizárja, hogy egy adott fél egy egyébként a rendelkezésére álló jogot, jogorvoslatot vagy védekezést gyakoroljon vagy ezekre támaszkodjon, ezen elv önmagában nem eredményez általános kártérítési jogosultságot. A közös európai adásvételi jognak a jóhiszeműség és a tisztesség általános elvének egyedi megnyilvánulásait képező szabályai, mint a csalás miatti megszűnés vagy egy implicit feltétel által létrehozott kötelezettség teljesítésének elmulasztása kártérítési jogot idézhetnek elő, ám csak kifejezetten egyedi esetekben.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) A Bizottság a vonatkozó jogerős határozatokat tartalmazó adatbázist hoz létre annak érdekében, hogy az Európai Unió Bírósága és a nemzeti bíróságok közös európai adásvételi jogot értelmező ítélkezési gyakorlatához, valamint e rendelet egyéb szabályaihoz való nyilvános hozzáférés biztosítása útján növelje a jogbiztonságot. E feladat ellátásának lehetővé tétele érdekében a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ilyen nemzeti ítéleteket gyorsan közöljék a Bizottsággal.	(34) A Bizottság a vonatkozó jogerős határozatokat tartalmazó adatbázist hoz létre annak érdekében, hogy az Európai Unió Bírósága és a nemzeti bíróságok közös európai adásvételi jogot értelmező ítélkezési gyakorlatához, valamint e rendelet egyéb szabályaihoz való nyilvános hozzáférés biztosítása útján növelje a jogbiztonságot. E feladat ellátásának lehetővé tétele érdekében a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ilyen nemzeti ítéleteket gyorsan közöljék a Bizottsággal. Könnyen hozzáférhető, teljes mértékben rendszerezett és könnyen kereshető adatbázist kell létrehozni. Az ítéletekkel szembeni, különféle Unión belüli megközelítésekből eredő problémák kiküszöbölése, valamint az adatbázis hatékony és gazdaságos működtetésének lehetővé tétele érdekében az ítéleteket az azokat kísérő szabványos összefoglalás útján kell közölni. Az összefoglalásnak tömörnek kell lennie, könnyen hozzáférhetővé téve azt. Az összefoglalásnak a közölt ítélet fő elemeinek megfelelően a következő öt szakaszból kell állnia: a tárgyalt ügy és a közös európai adásvételi jog vonatkozó cikke;a tényállás rövid összefoglalása; a főbb érvek rövid összefoglalása; a határozat; valamint a határozat indokolása, az alapelv egyértelmű megállapításával.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 34 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(34a) A közös európai adásvételi joghoz fűzött magyarázat hasznos eszköz lehet, mivel egyértelművé teheti e jogot, és iránymutatást adhat hozzá. A magyarázatnak a közös európai adásvételi jog cikkeinek világos és átfogó szövegmagyarázatával kell szolgálnia, amely adott esetben kiegészül az egyes cikkeket alátámasztó szakpolitikai döntési lehetőségek kifejtésével. E lehetőségek világos kifejtése lehetővé tenné a tagállamok bíróságai számára a közös európai adásvételi jog megfelelő értelmezését és alkalmazását, valamint az esetleges hiányosságok megszüntetését. Ily módon elősegíti a közös európai adásvételi jog következetes, egységes alkalmazásának kialakítását. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy ilyen magyarázat biztosításának lehetőségeit.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 34 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(34b) A határon átnyúló kereskedelem további akadálya a hatékony és megfizethető jogorvoslati eljárásokhoz való hozzáférés hiánya. Ezért a közös adásvételi jog alapján szerződést kötő fogyasztóknak és kereskedőknek fontolóra kell venniük annak lehetőségét, hogy a szerződésből eredő jogvitákat a 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1 4. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti meglévő alternatív vitarendezési szervezet elé utalják. Ez semmilyen formában nem érintheti a felek azon lehetőségét, hogy az illetékes bíróságokon eljárást kezdeményezzenek anélkül, hogy először alternatív vitarendezéshez folyamodnának.
	_______________
	1 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.06.18., 63. o.)
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 34 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(34c) A közös európai adásvételi jog alkalmazásának elősegítése érdekében a Bizottságnak munkálkodnia kell az európai szerződési mintafeltételek kidolgozásán egy olyan munkacsoport segítségével, amelyet elsősorban a fogyasztókat és a vállalkozókat képviselő csoportok alkotnak, valamint tudósok, illetve gyakorló szakemberek támogatnak. A szerződési mintafeltételek hasznosan kiegészíthetik a közös adásvételi jog szabályait egy adott szerződés egyedi jellemzőinek leírása során, és figyelembe vehetik a kérdéses kereskedelmi ágazat sajátosságait. Egyúttal választ kell adniuk az érdekelt felek igényeire, és le kell vonniuk a tanulságokat a közös európai adásvételi jog alkalmazása során szerzett első gyakorlati tapasztalatokból. A szerződési mintafeltételeket a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani, mivel azok hozzáadott értéket jelenthetnek azon kereskedők számára, akik úgy döntenek, hogy a közös európai adásvételi jog alkalmazásával kötnek határokon átnyúló szerződéseket. Annak érdekében, hogy e szerződési mintafeltételek eredményesen kiegészítsék a közös európai adásvételi jogot, a bizottsági munkát a lehető leghamarabb el kell kezdeni.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) Továbbá, ötévnyi működés után indokolt felülvizsgálni a közös európai adásvételi jognak vagy e rendelet bármely más rendelkezésének alkalmazását. A felülvizsgálatnak többek között figyelembe kell vennie a vállalkozások közötti szerződések tekintetében a hatály további kiterjesztésének szükségességét, és a digitális tartalom, valamint az uniós vívmányok jövőbeni fejlődése tekintetében megvalósuló piaci és technológiai fejlődést.	(35) Továbbá, ötévnyi működés után indokolt felülvizsgálni a közös európai adásvételi jognak vagy e rendelet bármely más rendelkezésének alkalmazását. A felülvizsgálatnak többek között figyelembe kell vennie a tulajdonjog-fenntartási kikötésekkel kapcsolatos további szabályok bevezetésének szükségességét, és a digitális tartalom, valamint az uniós vívmányok jövőbeni fejlődése tekintetében megvalósuló piaci és technológiai fejlődést. Emellett különös megfontolást érdemel az a kérdés, hogy a hatálynak a távollevők között kötött szerződésekre és különösen az online szerződésekre való korlátozása továbbra is megfelelő-e, vagy megvalósítható a hatály bővítése, az üzlethelyiségben kötött szerződéseket is ideértve.
Indokolás
A tulajdonjog jelenleg nem tartozik a közös európai adásvételi jog hatálya alá. Ami a tulajdonjog-fenntartási kikötéseket illeti, tekintettel azok gyakorlati jelentőségére, javasoljuk a felek kötelezettségeit meghatározó rendelkezés bevezetését. A javasolt módosítás figyelembe veszi azt az igényt, miszerint a rendelet jövőbeli felülvizsgálata során meg kell vizsgálni, hogy a közös európai adásvételi jog tárgyi hatályát ki kell-e terjeszteni a tulajdonjog-fenntartási kikötésekkel kapcsolatos szabályokra. A jövőbeli felülvizsgálat során meg kell továbbá vizsgálni, hogy megvalósítható-e a szóban forgó jog hatályának a távollevők közötti, különösen az online szerződéseken túlmutató kiterjesztése.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – Tartalomjegyzék
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A rendelkező rész elejére tartalomjegyzék kerül. A tartalomjegyzéket úgy módosítják, hogy az tükrözze a jogi eszköz tartalmát.
(Lásd azon módosítást, amely a Melléklet elejéről törli a tartalomjegyzéket.)
Indokolás
A módosítások célja a rendelet törzsszövegének és a mellékletnek az összevonása. A rendelet és a melléklet elkülönítése a jelek szerint zavart keltett, és nem tűnik szükségesnek.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat I cím (új) – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	I. cím
	Általános rendelkezések
Indokolás
A módosítások célja, hogy összevonja a rendelet törzsszövegét és a mellékletet. A rendelet és a melléklet elkülönítése a jelek szerint zavart keltett, és nem tűnik szükségesnek.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat -1 rész (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1. rész: A jogi eszköz alkalmazása
Indokolás
A módosítások célja, hogy összevonja a rendelet törzsszövegét és a mellékletet. A rendelet és a melléklet elkülönítése a jelek szerint zavart keltett, és nem tűnik szükségesnek.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ennek a rendeletnek az a célja, hogy javítsa a belső piac létrehozásának és működésének feltételeit azáltal, hogy elérhetővé teszi a szerződési jog szabályainak az I. mellékletben megállapított egységes rendszerét (a továbbiakban: a közös európai adásvételi jog). Ezek a szabályok a szerződő felek megállapodása esetén áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló határon átnyúló ügyleteknél használhatók.	(1) Ennek a rendeletnek az a célja, hogy javítsa a belső piac létrehozásának és működésének feltételeit azáltal, hogy az egyes tagállamok jogrendjén belül elérhetővé teszi a szerződési jog szabályainak az I. mellékletben megállapított egységes rendszerét (a továbbiakban: a közös európai adásvételi jog). Ezek a szabályok a szerződő felek megállapodása esetén áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló határon átnyúló, távolból, különösen online lebonyolított ügyleteknél használhatók.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ez a rendelet lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy minden határon átnyúló ügyletük során közös szabályokra támaszkodhassanak és ugyanazokat a szerződési feltételeket alkalmazhassák, ezáltal csökkenti a szükségtelen költségeket, és egyidejűleg magas szintű jogbiztonságot teremt.	(2) Ez a rendelet lehetővé teszi a kereskedők, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, hogy minden határon átnyúló ügyletük során közös szabályokra támaszkodhassanak, és ugyanazokat a szerződési feltételeket alkalmazhassák, ezáltal csökkenti a szükségtelen költségeket, és egyidejűleg magas szintű jogbiztonságot teremt.
Indokolás
Helyénvalónak tűnik az 1. cikkben egyértelműen kifejezni a kkv-k védelmének szándékát.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) „jóhiszeműség és tisztesség”: olyan magatartásforma, amelyre az őszinteség, a nyíltság és az adott ügyletben, illetve jogviszonyban részes másik fél érdekeinek figyelembe vétele jellemző;	törölve
(Lásd az új fe) pont alatti módosítást; a szöveg módosult.)
Indokolás
A módosítások egy része átrendezi a fogalommeghatározásokat, azok alábbi kategóriák szerinti csoportosítása érdekében: részt vevő személyek, általános szerződésjogi feltételek, szerződéstípusok, az egyedi szerződéstípusokkal kapcsolatos feltételek.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) „hátrány”: vagyoni hátrány és nem vagyoni hátrány, ez utóbbi alatt értve a fájdalmat és szenvedést. Nem minősülnek hátránynak a nem vagyoni hátrány olyan egyéb formái, mint az életminőség romlása és a jog élvezetének csökkenése;	törölve
(Lásd az új fg) pont alatti módosítást.)
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) „általános szerződési feltételek”: olyan szerződési feltételek, amelyeket előzetesen, különböző felekkel kötendő több ügylet tekintetében határoztak meg, és amelyeket a felek a közös európai adásvételi jog 7. cikke értelmében egyedileg nem tárgyaltak meg.	törölve
(Lásd az új ff) pont alatti módosítást.)
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) „kereskedő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el;	e) „kereskedő”: olyan természetes személy vagy olyan – akár magán-, akár köztulajdonban álló – jogi személy, aki vagy amely a szerződések vonatkozásában kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el;
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) „fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;	f) „fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el; amennyiben a szerződést részben a személy szakmájába tartozó, részben pedig azon kívül eső célból kötik, és a kereskedési cél annyira korlátozott, hogy a teljesítés egésze szempontjából nem elsődleges, az adott személy szintén fogyasztónak tekintendő;
(Lásd a 2011/83/EU irányelv (17) preambulumbekezdésének szövegét.)
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) „szolgáltatást nyújtó fél”: áru eladója vagy digitális tartalom szolgáltatója, aki vállalja, hogy a vásárló részére az adott áruhoz vagy digitális tartalomhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt;
(Lásd az n) pont alatti módosítást.)
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – f b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fb) „megrendelő”: olyan személy, aki kapcsolódó szolgáltatást vesz;
(Lásd az o) pont alatti módosítást.)
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – f c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fc) „hitelező”: olyan személy aki jogosult egy másik személy – az adós – számára pénzügyi vagy nem pénzügyi kötelezettséget teljesíteni;
(Lásd a w) pont alatti módosítást.)
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – f d pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fd) „adós”: olyan személy, akit pénzügyi vagy nem pénzügyi kötelezettség terhel egy másik személlyel – a hitelezővel – szemben
(Lásd az x) pont alatti módosítást.)
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – f e pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fe) „jóhiszeműség és tisztesség”: olyan magatartásforma, amelyre az őszinteség, a nyíltság és – amennyiben megvalósítható – az adott ügyletben, illetve jogviszonyban részes másik fél érdekeinek figyelembe vétele jellemző;
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – f f pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ff) „általános szerződési feltételek”: olyan szerződési feltételek, amelyeket előzetesen, különböző felekkel kötendő több ügylet tekintetében határoztak meg, és amelyeket a felek a közös európai adásvételi jog 7. cikke értelmében egyedileg nem tárgyaltak meg.
(Lásd a d) pont alatti módosítást.)
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – f g pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fg) „hátrány”: vagyoni hátrány és nem vagyoni hátrány, ez utóbbi alatt értve a fájdalmat és szenvedést. Nem minősülnek hátránynak a nem vagyoni hátrány olyan egyéb formái, mint az életminőség romlása és a jog élvezetének csökkenése;
(Lásd a c) pont alatti módosítást.)
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – g a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga) „kötelező szabály”: olyan rendelkezés, amelynek alkalmazását a felek nem zárhatják ki, attól nem térhetnek el, vagy nem módosíthatják annak joghatását;
(Lásd a v) pont alatti módosítást.)
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – g b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	gb) „kötelezettség”: olyan teljesítési kötelezettség, amellyel a jogviszony egyik részes fele tartozik a másik félnek, és amelynek kikényszerítésére a másik fél jogosult;
(Lásd az y) pont alatti módosítást.)
Indokolás
Az „és amelynek kikényszerítésére a másik fél jogosult” kiegészítés a kötelezettségek és az egyéb kötelességek közötti különbségtételt segíti.
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – g c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	gc) „kifejezett”: valamely nyilatkozat vagy megállapodás tekintetében azt jelenti, hogy a nyilatkozatra vagy megállapodásra más nyilatkozatoktól vagy megállapodásoktól függetlenül, aktív és egyértelmű magatartás révén került sor, többek között egy négyzet megjelölésével, egy gomb aktiválásával vagy más hasonló funkció segítségével;
Indokolás
Helyénvalónak tűnik a „kifejezett” fogalommeghatározásának beillesztése, mivel e kifejezés több helyen is előfordul a javaslatban.
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – j pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
j) „digitális tartalom”: digitális formában előállított és szolgáltatot adat, tekintet nélkül arra, hogy ez a vevő által megadott jellemzők szerint történik-e, ideértve az alábbiakat: mozgókép, hanganyag, kép vagy írott digitális tartalom; digitális játékok; szoftverek; valamint a meglévő hardver vagy szoftver személyre szabását lehetővé tevő digitális tartalom; kivételt képeznek az alábbiak:	(A magyar nyelvű változatot nem érinti)
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – m pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
m) „kapcsolódó szolgáltatás”: áruhoz vagy digitális tartalomhoz kapcsolódó bármely szolgáltatás, ideértve a beszerelést, a karbantartást, a javítást vagy bármilyen egyéb feldolgozást, amelyet az adásvételi szerződés, a digitális tartalom nyújtásáról szóló szerződés, vagy az ezek megkötésével egy időben kötött külön, kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés alapján az áru eladója vagy a digitális tartalom szolgáltatója nyújt; kivételt képeznek az alábbiak:	m) „kapcsolódó szolgáltatás”: áruhoz vagy digitális tartalomhoz kapcsolódó bármely szolgáltatás, többek között a tárolás vagy bármilyen egyéb feldolgozás, ideértve a beszerelést, a karbantartást, illetve a javítást, amelyet az adásvételi szerződés, a digitális tartalom nyújtásáról szóló szerződés, vagy az ezek megkötésével egy időben kötött külön, kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés alapján az áru eladója vagy a digitális tartalom szolgáltatója nyújt, illetve amelyet – akár csak opcióként – az adásvételi szerződés vagy a digitális tartalom nyújtásáról szóló szerződés szabályoz;kivételt képeznek az alábbiak:
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – m pont – ii alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii. képzési szolgáltatások,	törölve
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – m pont – iv alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iv. a pénzügyi szolgáltatások;	iv. a pénzügyi szolgáltatások, ideértve a fizetési szolgáltatásokat és az elektronikus pénz kibocsátását, valamint az akár árukra, akár digitális tartalmakra vagy másra vonatkozó bármiféle biztosítást;
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – n pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
n) „szolgáltatást nyújtó fél”: áru eladója vagy digitális tartalom szolgáltatója, aki vállalja, hogy a vásárló részére az adott áruhoz vagy digitális tartalomhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt.	törölve
(Lásd az fa) pont alatti módosítást.)
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – o pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
o) „megrendelő”: olyan személy, aki kapcsolódó szolgáltatást vesz;	törölve
(Lásd az fb) pont alatti módosítást.)
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – p pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
p) „távollevők között kötött szerződés”: kereskedő és fogyasztó közötti bármely olyan, távollevők közötti szervezett értékesítési rendszer alapján létrejött szerződés, amely a kereskedő és a fogyasztó, illetve amennyiben a kereskedő jogi személy, a kereskedőt képviselő természetes személy és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte nélkül jött létre egy vagy több távközlési eszköznek a szerződés megkötésének időpontjáig bezárólag történő kizárólagos használatával;	p) „távollevők között kötött szerződés”: kereskedő és fogyasztó vagy másik kereskedő közötti bármely olyan, távollevők közötti szervezett értékesítési rendszer alapján létrejött szerződés, amely a kereskedő és a fogyasztó, illetve amennyiben a kereskedő jogi személy, a kereskedőt képviselő természetes személy és a fogyasztó vagy a másik kereskedő egyidejű fizikai jelenléte nélkül jött létre egy vagy több távközlési eszköznek a szerződés megkötésének időpontjáig bezárólag történő kizárólagos használatával;
Indokolás
Következésképpen a közös európai adásvételi jog alkalmazásának a távollevők között kötött szerződésekre történő korlátozásának módosítása (lásd az 5. cikk (1) bekezdésének módosítását). A „távollevők között kötött szerződés” fogalommeghatározását – amely megfelel a közösségi vívmányokban alkalmazott meghatározásnak – a személyi hatály tekintetében módosítani kell, mivel a közös európai adásvételi jognak elérhetővé kell válnia a 7. cikkben említett felek számára. A „távollevők között kötött szerződés” lényegi jellemzői változatlanok maradnak. Amennyiben e módosítás megtörténik, a fogyasztók jogairól szóló irányelvet követő 2. és 4. fejezetben ajánlatos pontosítani, hogy a „távollevők között kötött szerződés” ott csak a vállalkozások és fogyasztók közötti szerződést jelenti.
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – q pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
q) „üzlethelyiségen kívül kötött szerződés”: kereskedő és fogyasztó között létrejött bármely olyan szerződés, amelynek:	törölve
i. megkötésekor a kereskedő – vagy amennyiben a kereskedő jogi személy, a kereskedőt képviselő természetes személy – és a fogyasztó egyidejűleg fizikailag jelen vannak egy olyan helyszínen, amely nem azonos a kereskedő üzlethelyiségével, vagy amelyet a fogyasztó ugyanilyen körülmények között tett ajánlata alapján kötöttek meg; vagy
ii. megkötésére a kereskedő üzlethelyiségében, illetve bármely távközlési eszköz használata útján kerül sor röviddel azt követően, hogy a kereskedő – vagy amennyiben a kereskedő jogi személy, a kereskedőt képviselő természetes személy – és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte mellett a fogyasztót személyesen és egyénileg megkeresték egy olyan helyszínen, amely nem azonos a kereskedő üzlethelyiségével; vagy
iii. megkötésére a kereskedő – vagy amennyiben a kereskedő jogi személy, a kereskedőt képviselő természetes személy – által szervezett utazás során kerül sor, amely utazás célja vagy hatása valamely áru, illetve kapcsolódó szolgáltatás vagy digitális tartalom nyújtásának a fogyasztóra irányuló promóciója vagy részére történő értékesítése;
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – r pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
r) „üzlethelyiség”:	törölve
i. bármely olyan ingatlan kiskereskedelmi üzlethelyiség, ahol a kereskedő állandó jelleggel tevékenységet fejt ki, vagy
ii. bármely olyan ingó kiskereskedelmi üzlethelyiség, ahol a kereskedő rendszerint tevékenységet fejt ki;
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – s pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
s) „kereskedelmi jótállás”: a kereskedő vagy a gyártó arra irányuló kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben a 106. cikk szerinti, szerződésszegés esetében fennálló kötelezettségén túl, hogy a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó reklámban feltüntetett tulajdonságoknak vagy a szerződés szerinti teljesítéshez nem kapcsolódó egyéb követelményeknek nem megfelelő áru vagy digitális tartalom vételárát visszatéríti, vagy az ilyen fogyasztási cikket kicseréli, kijavítja, vagy helyette más árut vagy digitális tartalmat szolgáltat;	s) „kereskedelmi jótállás”: a kereskedő vagy a gyártó („a jótállásra kötelezett”) arra irányuló kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben a jótállással kapcsolatosan fennálló kötelezettségén túl, hogy a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó reklámban feltüntetett tulajdonságoknak vagy a szerződés szerinti teljesítéshez nem kapcsolódó egyéb követelményeknek nem megfelelő áru vagy digitális tartalom vételárát visszatéríti, vagy az ilyen fogyasztási cikket kicseréli, kijavítja, vagy helyette más árut vagy digitális tartalmat szolgáltat;
Indokolás
A fogalommeghatározásnak meg kell egyeznie a fogyasztóvédelmi irányelv fogalommeghatározásával.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – s a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	sa) „kijavítás”: hiba esetén a hibás áru vagy digitális tartalom szerződésszerű állapotának helyreállítását célzó feldolgozás művelete;
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – v pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
v) „kötelező szabály”: olyan rendelkezés, amelynek alkalmazását a felek nem zárhatják ki, attól nem térhetnek el, vagy nem módosíthatják annak joghatását;	törölve
(Lásd a ga) pont alatti módosítást.)
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – w pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
w) „hitelező”: olyan személy, aki jogosult egy másik személy – az adós – számára pénzügyi vagy nem pénzügyi kötelezettséget teljesíteni;	törölve
(Lásd az fc) pont alatti módosítást.)
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – x pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
x) „adós”: olyan személy, akit pénzügyi vagy nem pénzügyi kötelezettség terhel egy másik személlyel – a hitelezővel – szemben	törölve
(Lásd az fd) pont alatti módosítást.)
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – y pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
y) „kötelezettség”: olyan teljesítési kötelezettség, amellyel a jogviszony egyik részes fele tartozik a másik félnek.	törölve
(Lásd a gb) pont alatti módosítást.)
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – y a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ya) „térítésmentes helyreállítás”: az áru szerződészerű állapotának helyreállítása során szükségszerűen felmerülő költségektől, különösen a postaköltségtől, a munkadíjtól és az anyagköltségtől mentes helyreállítás.
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A felek megállapodhatnak arról, hogy áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására, illetve kapcsolódó szolgáltatás nyújtására irányuló, határon átnyúló szerződéseikre – a 4–7. cikkben meghatározott területi, tárgyi és személyi hatályon belül – a közös európai adásvételi jogot alkalmazzák.	A felek – figyelemmel a 8. és 9. cikkben meghatározott követelményekre – megállapodhatnak arról, hogy áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására, illetve kapcsolódó szolgáltatás nyújtására irányuló, határon átnyúló szerződéseikre – a 4–7. cikkben meghatározott területi, tárgyi és személyi hatályon belül – a közös európai adásvételi jogot alkalmazzák.
Indokolás
Pontosítás.
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közös európai adásvételi jog a határon átnyúló szerződésekre alkalmazható.	(1) A közös európai adásvételi jog a távollevők között kötött határon átnyúló szerződésekre alkalmazható.
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A közös európai adásvételi jog az alábbi szerződésekre alkalmazható:	A közös európai adásvételi jog azokra a távollevők között kötött szerződésekre – egyebek mellett online szerződésekre – alkalmazható, amelyek:
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződések – akár birtokba vehető adathordozón nyújtják azt, akár nem –, amelyet a felhasználó tárolhat, feldolgozhat és újrafelhasználhat, vagy amelyhez hozzáférhet, függetlenül attól, hogy a digitális tartalom szolgáltatására ár megfizetése fejében került-e sor;	b) digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződések – akár birtokba vehető adathordozón, akár bármely más módon nyújtják azt –, amelyet a felhasználó tárolhat, feldolgozhat és újrafelhasználhat, vagy amelyhez hozzáférhet, függetlenül attól, hogy a digitális tartalom szolgáltatására ár megfizetése fejében vagy ár megfizetésétől eltérő más ellentételezés fejében, illetve bármilyen ellentételezés nélkül került-e sor;
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A vegyes szerződések és a fogyasztói hitelhez kapcsolódó szerződések kizárása	Kapcsolódó szerződések és vegyes szerződések
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közös európai adásvételi jog nem alkalmazható az olyan vegyes szerződésekre, amelyek az áru, a digitális tartalom és a kapcsolódó szolgáltatás 5. cikk értelmében vett adásvételén, szolgáltatásán, illetve nyújtásán túl bármely egyéb elemet is tartalmaznak.	(1) A közös európai adásvételi jog alkalmazható továbbá:
	a) az olyan esetekre, amikor a közös európai adásvételi jog hatálya alá tartozó szerződés az adásvételi szerződéstől, a digitális tartalom szolgáltatásáról szóló szerződéstől vagy a kapcsolódó szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződéstől eltérő szerződéshez kapcsolódik, vagy
	b) az olyan esetekre, amikor a szerződés az áru, a digitális tartalom vagy a kapcsolódó szolgáltatás 5. cikk értelmében vett adásvételén, szolgáltatásán, illetve nyújtásán túl bármely egyéb elemet is tartalmaz, feltéve, hogy ezen elemek oszthatóak, áruk pedig elkülöníthető.
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben a kapcsolódó szerződés az egyébként alkalmazandó jog hatálya alá tartozik.
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 b bekezdés – bevezető rész és a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben, és
	a) amennyiben a közös európai adásvételi jog hatálya alá tartozó szerződés összefüggésében bármely fél valamely jogot, jogorvoslatot vagy védekezést gyakorol, vagy a szerződés érvénytelen vagy nem kötelező erejű, a kapcsolódó szerződésre alkalmazandó nemzeti jog határozza meg a kapcsolódó szerződésre vonatkozó következményeket;
Módosítás  67 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 b bekezdés – b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	b) amennyiben a kapcsolódó szerződés összefüggésében bármely fél valamely jogot, jogorvoslatot vagy védekezést gyakorol, vagy a szerződés az arra alkalmazandó nemzeti jog alapján érvénytelen vagy nem kötelező erejű, a feleknek a közös európai adásvételi jog hatálya alá tartozó szerződés szerinti kötelezettségei változatlanok maradnak, kivéve, ha valamely fél a közös európai adásvételi jog hatálya alá tartozó szerződést a kapcsolódó szerződés hiányában nem kötötte volna meg, vagy azt alapvetően más feltételekkel kötötte volna meg, amely esetben e fél jogosult a közös európai adásvételi jog hatálya alá tartozó szerződés felmondására.
Módosítás  68 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1c) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben a szerződésbe foglalt egyéb elemek kapcsolódó szerződés alapján megállapított elemeknek tekintendők.
Indokolás
A javasolt szöveg tisztázza, hogy amennyiben egy vegyes szerződés a közös európai adásvételi jog hatályán kívül eső elemet tartalmaz – ilyenek például a szállítási szolgáltatások vagy az ügyfélszolgálati forródrót –, az ilyen elemet kapcsolódó szerződésként kell kezelni.
Módosítás  69 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közös európai adásvételi jog nem alkalmazható a kereskedő és a fogyasztó közötti olyan szerződésekre, amelyekkel a kereskedő a fogyasztó részére fizetési haladék, kölcsön vagy más hasonló pénzügyi megoldás formájában hitelt nyújt vagy erre ígéretet tesz. A közös európai adásvételi jog alkalmazható a kereskedő és a fogyasztó közötti olyan szerződésekre, amelyek értelmében az ugyanolyan árut, digitális tartalmat vagy kapcsolódó szolgáltatást folyamatosan szolgáltatják és a fogyasztó az ilyen áruért, digitális tartalomért vagy kapcsolódó szolgáltatásért a szolgáltatás tartama alatt részletekben fizet.	törölve
Módosítás  70 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
7. cikk	7. cikk
A szerződő felek	A szerződő felek
(1) A közös európai adásvételi jog kizárólag akkor alkalmazható, ha az áru eladója vagy a digitális tartalom szolgáltatója kereskedő. Amennyiben valamennyi szerződő fél kereskedő, a közös európai adásvételi jog akkor alkalmazható, ha a felek legalább egyike kis- vagy középvállalkozás (a továbbiakban: kkv).	A közös európai adásvételi jog kizárólag akkor alkalmazható, ha az áru eladója vagy a digitális tartalom szolgáltatója kereskedő.
(2) E rendelet alkalmazásában a kkv olyan kereskedő, amely
a) 250 főnél kevesebb személyt alkalmaz; valamint
b) éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy pedig éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, vagy az olyan kkv-k esetében, amelyek szokásos tartózkodási helye olyan tagállamban van, amelynek pénzneme nem az euró, vagy harmadik országban található, az adott tagállam vagy harmadik ország pénznemében ennek megfelelő összeget.
Módosítás  71 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A kereskedő és a fogyasztó közötti kapcsolatokban a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodás csak akkor lehet érvényes, ha a fogyasztónak a közös európai adásvételi jog alkalmazásába történő beleegyezését egy olyan egyértelmű nyilatkozat tartalmazza, amely elkülönül a szerződéskötési szándékot tartalmazó nyilatkozattól. A kereskedő a megállapodást a fogyasztónak tartós adathordozón átadott visszaigazolás útján erősíti meg.	(2) A kereskedő és a fogyasztó közötti kapcsolatokban a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodás csak akkor lehet érvényes, ha a fogyasztónak a közös európai adásvételi jog alkalmazásába történő beleegyezését egy olyan egyértelmű nyilatkozat tartalmazza, amely elkülönül a szerződéskötési szándékot tartalmazó nyilatkozattól, és ha a 9. cikk szerinti követelmények teljesültek. A kereskedő a megállapodást a fogyasztónak tartós adathordozón átadott visszaigazolás útján erősíti meg.
Módosítás  72 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A kereskedő és a fogyasztó közötti kapcsolatokban a közös európai adásvételi jog részben nem, csak teljes egészében választható.	(3) A kereskedő és a fogyasztó közötti kapcsolatokban a közös európai adásvételi jog részben nem, csak teljes egészében választható. A kereskedők közötti kapcsolatokban a közös európai adásvételi jog részben is választható, feltéve, hogy az nem tiltja a megfelelő rendelkezések kizárását.
Indokolás
A jelek szerint tisztázni kell, hogy a közös európai adásvételi jog a vállalkozások közötti szerződésekben részben is választható, azonban a felek továbbra sem mentesülnek a közös európai adásvételi jog kötelező szabályai alól.
Módosítás  73 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben a felek egy szerződés tekintetében érvényesen megállapodtak a közös európai adásvételi jog alkalmazásában, akkor azokban a kérdésekben, amelyekre a közös európai adásvételi jog szabályai kiterjednek, csak ez a jog alkalmazható. Amennyiben a szerződést megkötötték, a közös európai adásvételi jog alkalmazandó a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségek betartására és az e kötelezettségek megszegése esetében alkalmazható jogorvoslatokra is.	(1) Amennyiben a felek egy szerződés tekintetében érvényesen megállapodtak a közös európai adásvételi jog alkalmazásában, akkor azokban a kérdésekben, amelyekre a közös európai adásvételi jog szabályai kiterjednek, csak ez a jog alkalmazható azon szerződési jogi rendszer helyett, amely ilyen megállapodás hiányában a szerződésre irányadó lenne az alkalmazandó jogként meghatározott jogrenden belül.
Indokolás
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a közös európai adásvételi jog az egyes tagállamok jogrendjén belüli második rendszernek minősül. E módosítás a közös európai adásvételi jog és a Róma I. rendelet közötti kapcsolatot tisztázó módosítások sorába tartozik.
Módosítás  74 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Amennyiben a felek a közös európai adásvételi jogra való hivatkozással tárgyalásokat kezdenek, vagy egy szerződés megkötése érdekében más előkészítő lépéseket tesznek, a közös európai adásvételi jog szabályozza a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségek betartását és az ennek elmulasztásakor esedékes jogorvoslatokat, valamint a szerződés megkötése előtt időszerű egyéb kérdéseket.
	A közös európai adásvételi jognak az első albekezdés szerinti alkalmazása nem érinti a vonatkozó kollíziós szabályok szerint alkalmazandó jogot, amennyiben a kereskedő más jogi rendszerre is hivatkozott.
Indokolás
A javasolt szöveg kimondja, hogy attól a ponttól kezdve, amikor a felek a tárgyalások során a közös európai adásvételi jogra hivatkoznak, a szerződéskötést megelőző szakaszra a közös európai adásvételi jog alkalmazandó, szemben a bizottsági javaslat által választott megoldással, miszerint a közös európai adásvételi jogban foglalt, a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségek csak akkor alkalmazandók, ha a szerződést ténylegesen megkötötték, azaz visszamenőleges hatállyal. A második albekezdés tisztázza, hogy a kereskedőnek csak akkor kell mindkét szabályrendszert betartania, ha függőben hagyja, hogy a közös európai adásvételi jog vagy az egyébként alkalmazandó jog hatálya alatt kész a szerződéskötésre.
Módosítás  75 Rendeletre irányuló javaslat 11 a cikk (új) – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	11a. cikk
	A közös európai adásvételi jog hatálya alá tartozó kérdések
	(1) A közös európai adásvételi jog a következő kérdéseket szabályozza:
	a) szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségek;
	b) a szerződés megkötése, a formai követelményeket is ideértve;
	c) az elállási jog és jogkövetkezményei;
	d) a szerződések tévedés, csalás, fenyegetés vagy tisztességtelen kihasználás miatt történő megtámadása és ennek jogkövetkezményei;
	e) értelmezés;
	f) a szerződések – ezen belül a vonatkozó szerződés – tartalma és joghatásai;
	g) a szerződési feltételek tisztességtelenségének értékelése és annak jogkövetkezményei;
	h) a felek jogai és kötelezettségei;
	i) szerződésszegés esetén igénybe vehető jogorvoslatok;
	j) az eredeti állapot helyreállítása megtámadás és felmondás után vagy nem kötelező erejű szerződés esetén;
	k) a jogok elévülése és a jogvesztő határidők;
	l) az alkalmazásból eredő kötelezettségek és követelmények megszegése esetén rendelkezésre álló szankciók.
Módosítás  76 Rendeletre irányuló javaslat 11 a cikk (új) – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2) A közös európai adásvételi jogban nem szabályozott kérdésekben az 593/2008/EK és a 864/2007/EK rendelet értelmében alkalmazandó nemzeti jog vonatkozó szabályai, vagy bármely más vonatkozó kollíziós jogi szabályok az irányadók. E kérdések közé tartoznak az alábbiak:
	a) jogi személyiség;
	b) a szerződésnek a cselekvőképesség hiányából eredő érvénytelensége, illetve a szerződés jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközése, kivéve, ha a jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközést előidéző okokat a közös európai adásvételi jog szabályozza;
	c) a szerződés nyelvének meghatározása;
	d) a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos kérdések;
	e) képviselet;
	f) több személy megjelenése a hitelező vagy az adós oldalán, és a felek módosulása, beleértve az engedményezést;
	g) beszámítás és egyesülés;
	h) ingatlanok vagy ingatlanokkal kapcsolatos jogok megszerzése, illetve létrehozása vagy átruházása;
	i) szellemi tulajdonjog;valamint
	j) a szerződésen kívüli károkozás joga, ideértve a szerződéses és a szerződésen kívüli felelősségen alapuló párhuzamos követelések együttes érvényesíthetőségének kérdését is.
Módosítás  77 Rendeletre irányuló javaslat 11 a cikk (új) – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3) A cikk nem érinti a nem tagállamok azon kötelező szabályait, amelyek a vonatkozó kollíziós jogi szabályok szerint esetleg alkalmazandók.
Módosítás  78 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
14. cikk	törölve
Az e rendeletet alkalmazó ítéletekre vonatkozó tájékoztatás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bíróságaik által hozott, e rendelet szabályait alkalmazó jogerős ítéletekről a Bizottság késedelem nélkül tájékoztatást kapjon.
(2) A Bizottság létrehoz egy rendszert, amely lehetővé teszi az (1) bekezdésben említett ítéletekkel, valamint az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéleteivel kapcsolatos információk megtekintését. Ez a rendszer mindenki által elérhető.
(Lásd a 186a. cikk alatti módosítást; a szöveg módosult.)
Módosítás  79 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
15. cikk	törölve
Felülvizsgálat
(1) Az … [e rendelet alkalmazásának időpontját követő 4. év elteltével] a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e rendelet alkalmazásáról, különösen a közös európai adásvételi jog elfogadottságának mértékéről, arról, hogy a közös európai adásvételi jog rendelkezései mennyiben szolgáltak peres eljárások alapjául, és arról, hogy a fogyasztóvédelem szintje aktuálisan mennyiben különbözik a közös európai adásvételi jogban és a nemzeti jogban. A tájékoztatásnak ki kell térnie a közös európai adásvételi jog rendelkezéseit értelmező nemzeti bíróságok ítélkezési gyakorlatának átfogó áttekintésére is.
(2) Az … [e rendelet alkalmazásának időpontját követő 5. év elteltével] a Bizottság részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak e rendelet működésének felülvizsgálatáról, figyelembe véve többek között a vállalkozások közötti szerződések tekintetében a hatály további kiterjesztésének szükségességét, valamint a digitális tartalom és az uniós vívmányok jövőbeni fejlődése tekintetében a piaci és technológiai fejlődést.
(Lásd a 186b. cikk alatti módosítást.)
Módosítás  80 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
16. cikk	törölve
Hatályba lépés és alkalmazás
(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit [6 hónappal a hatálybalépése után]-tól/-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
(Lásd a 186f. cikk alatti módosítást.)
Módosítás  81 Rendeletre irányuló javaslat Tartalomjegyzék
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tartalomjegyzék törölve.
(Lásd azt a módosítást, amely a rendelkező rész elejére illeszti be a tartalomjegyzéket.)
Módosítás  82 Rendeletre irányuló javaslat II cím (új) – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	II. cím
	A közös európai adásvételi jog rendelkezései
Indokolás
A módosítások célja a rendelet törzsszövegének és a mellékletnek az összevonása. A rendelet és a melléklet elkülönítése a jelek szerint zavart keltett, és nem tűnik szükségesnek.
Módosítás  83 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 2 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) E kötelezettség megszegése azt eredményezheti, hogy a kötelességszegő fél nem gyakorolhat egy egyébként a rendelkezésére álló jogot, jogorvoslatot vagy védekezést, illetve ezekre nem támaszkodhat, továbbá felelőssé tehető az e szerződésszegés által a másik fél számára okozott hátrányért.	(2) E kötelezettség megszegése azt eredményezheti, hogy a kötelességszegő fél nem gyakorolhat egy egyébként a rendelkezésére álló jogot, jogorvoslatot vagy védekezést, illetve ezekre nem támaszkodhat, azonban közvetlenül nem ad okot a szerződésszegés miatti jogorvoslatokra.
Indokolás
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a közös európai adásvételi jog az egyes tagállamok jogrendjén belüli második rendszernek minősül. E módosítás a közös európai adásvételi jog és a Róma I. rendelet közötti kapcsolatot tisztázó módosítások sorába tartozik.
Módosítás  84 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 9 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Vegyes szerződések	A kapcsolódó szolgáltatás nyújtását magukban foglaló szerződések
Indokolás
A szóban forgó rendelkezés, illetve a közös európai adásvételi jogról szóló javasolt rendelet 6. cikkének hatálya alá tartozó esetek jobb megkülönböztethetősége érdekében e címet megváltoztattuk.
Módosítás  85 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 10 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ez a cikk a közös európai adásvételi jog és a szerződés szabályaiból következő, bármilyen célt szolgáló értesítésre alkalmazandó. „Értesítésnek” minősül minden olyan nyilatkozat közlése, amelynek célja joghatás kiváltása vagy jogi célú információátadás.	(1) „Értesítésnek” minősül minden olyan nyilatkozat közlése, amelynek célja joghatás kiváltása vagy jogi célú információátadás.
Indokolás
A szövegezés pontosítása. Az első mondat szükségtelennek tűnik, mivel a rendelkezés általános alkalmazása eleve annak tényéből következik, hogy azt az általános rendelkezések fejezete tartalmazza.
Módosítás  86 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 11 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) E cikk rendelkezéseit kell alkalmazni a határidők a közös európai adásvételi jog szerinti bármely célból történő számítására.	törölve
Indokolás
Egyszerűsítés. Az első bekezdés szükségtelennek tűnik, mivel a rendelkezés általános alkalmazása eleve annak tényéből következik, hogy azt az általános rendelkezések fejezete tartalmazza.
Módosítás  87 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 11 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Amennyiben egy napokban, hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidőt egy adott eseménytől, cselekménytől vagy időponttól kell számítani, akkor úgy kell tekinteni, hogy a határidőbe nem számít bele az a nap, amikor az esemény vagy cselekmény történik, illetve a meghatározott időpont elérkezik.
(Lásd a (3) bekezdés alatti módosítást.)
Indokolás
Javaslat a bekezdések sorrendjének módosítására az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően, amely az uniós jogban a határidők számítására vonatkozó általános szabályokat tartalmazza.
Módosítás  88 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 11 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben egy napokban, hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidőt egy adott eseménytől, cselekménytől vagy időponttól kell számítani, akkor a határidőbe nem számít bele az a nap, amikor az esemény vagy cselekmény történik, illetve a meghatározott időpont elérkezik.	törölve
(Lásd az (1a) bekezdés alatti módosítást.)
Módosítás  89 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 11 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Ha egy személy egy másik személynek olyan dokumentumot küld, amely határidőt tartalmaz a címzett általi válaszadásra vagy cselekvésre, de nem határozza meg, hogy ez a határidő mikor kezdődik, akkor ellenkező rendelkezés hiányában a határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a dokumentum megérkezik a címzetthez.	törölve
(Lásd a (7a) bekezdés alatti módosítást.)
Módosítás  90 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 11 cikk – 7 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) Ha egy személy egy másik személynek olyan dokumentumot küld, amely határidőt tartalmaz a címzett általi válaszadásra vagy cselekvésre, de nem határozza meg, hogy ez a határidő mikor kezdődik, akkor ellenkező rendelkezés hiányában a határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a dokumentum megérkezik a címzetthez.
(Lásd a (6) bekezdés alatti módosítást; a szöveg módosult.)
Módosítás  91 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 12 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az 59–65. cikket a szándékot kifejező egyoldalú nyilatkozatok értelmezése tekintetében a megfelelő módosításokkal kell alkalmazni.	törölve
(Lásd az 58. cikk (3a) bekezdése alatti módosítást.)
Módosítás  92 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 12 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az 5. fejezetben foglalt, akarathibákra vonatkozó szabályokat a szándékot kifejező egyoldalú nyilatkozatok értelmezése tekintetében a megfelelő módosításokkal kell alkalmazni.	törölve
(Lásd a -48. cikk (2) bekezdése alatti módosítást.)
Módosítás  93 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 13 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Tájékoztatási kötelezettség távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén	Tájékoztatási kötelezettség
Módosítás  94 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 13 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kereskedő által a fogyasztóval kötött, távollevők közötti vagy üzlethelyiségen kívüli szerződés esetén a szerződés megkötése vagy az ajánlat fogyasztóra nézve kötelezővé válása előtt a kereskedő köteles a fogyasztót világos és érthető módon a következőkről tájékoztatni:	(1) A kereskedő által a fogyasztóval kötött szerződés esetén a szerződés megkötése vagy az ajánlat fogyasztóra nézve kötelezővé válása előtt a kereskedő köteles a fogyasztót világos és érthető módon a következőkről tájékoztatni:
Módosítás  95 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 13 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Távollevők között kötött szerződés esetén az e cikk szerinti tájékoztatást:	(3) Az e cikk szerinti tájékoztatást:
Módosítás  96 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 13 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Üzlethelységen kívül kötött szerződés esetén az e cikk szerinti tájékoztatást:	törölve
a) papíron, vagy a fogyasztó beleegyezése esetén más tartós adathordozón kell nyújtani; valamint
b) olvashatóan, és egyértelmű, érthető nyelvezettel kell megfogalmazni.
Módosítás  97 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 13 cikk – 5 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) áruértékesítő automatából vagy automatizált üzlethelyiségből történő értékesítéshez kötődően jön létre;	törölve
Módosítás  98 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 13 cikk – 5 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) üzlethelyiségen kívül kötött szerződés, amennyiben az ár, vagy – egy időben kötött több szerződés esetén – a szerződések összára nem haladja meg a 50 eurót vagy ennek értékét a szerződéses ár tekintetében megjelölt pénznemben.	törölve
Módosítás  99 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 13 cikk – 5 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) okiratba foglalását a tagállamok jogszabályai szerint olyan köztisztviselő végzi, akinek törvényben előírt kötelezettsége, hogy független és pártatlan legyen és átfogó jogi felvilágosítás révén biztosítsa, hogy a fogyasztó a szerződést csak alapos jogi megfontolás után, jogi következményeinek ismeretében kösse meg;
Módosítás  100 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 17 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Tájékoztatási kötelezettség az elállási jogról távollevők közötti vagy üzlethelyiségen kívüli szerződés esetén	Tájékoztatási kötelezettség az elállási jogról
Módosítás  101 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 18 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
18. cikk	törölve
Kiegészítő tájékoztatási követelmények és visszaigazolás az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetében
(1) A kereskedőnek át kell adnia a fogyasztó részére a szerződés egy aláírt példányát vagy a szerződés visszaigazolását, beleértve adott esetben a 40. cikk (3) bekezdésének d) pontja szerinti fogyasztói beleegyezés és tudomásulvétel visszaigazolását is, papíron vagy – ha a fogyasztó beleegyezik – más tartós adathordozón.
(2) Ha a fogyasztó azt kéri, hogy a kapcsolódó szolgáltatás nyújtása a 42. cikk (2) bekezdésében előírt elállási időszakon belül kezdődjön meg, a kereskedőnek meg kell követelnie, hogy a fogyasztó tartós adathordozón közölje az erre vonatkozó kifejezett kérését.
Módosítás  102 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 19 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Kiegészítő tájékoztatási és egyéb követelmények a távollevők között kötött szerződések esetében	Kiegészítő tájékoztatási és egyéb követelmények
Módosítás  103 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 20 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
20. cikk	törölve
Tájékoztatási kötelezettség távollevők között kötött és üzlethelyiségen kívül kötött szerződéstől eltérő szerződések megkötése esetén
(1) Távollevők között kötött és üzlethelyiségen kívül kötött szerződéstől eltérő szerződések esetén a kereskedő köteles a szerződés megkötése előtt, vagy mielőtt a fogyasztót bármilyen ajánlat kötelezné, egyértelmű és érthető módon tájékoztatni a fogyasztót a következőkről, ha ezek az információk nem nyilvánvalóak a körülmények alapján:
a) az értékesítendő áru, szolgáltatandó digitális tartalom vagy a nyújtandó kapcsolódó szolgáltatás lényeges tulajdonságairól a közlési módnak, valamint az árunak, digitális tartalomnak vagy kapcsolódó szolgáltatásnak megfelelő terjedelemben;
b) a teljes árról és a további díjakról és költségekről, összhangban a 14. cikk (1) bekezdésével;
c) a kereskedő azonosító adatairól, például kereskedelmi neve, székhelyének címe és annak telefonszáma;
d) a szerződési feltételekről, összhangban a 16. cikk a) és b) pontjával;
e) adott esetben a kereskedő ügyfélszolgálatának, utószervizének, kereskedelmi jótállásának és panaszkezelési rendszerének meglétéről és feltételeiről;
f) adott esetben a digitális tartalom működéséről, ideértve az alkalmazandó technikai védelmi intézkedéseket; valamint
g) adott esetben a digitális tartalom hardverrel és szoftverrel való bármilyen lényeges együttes működtethetőségéről, amelyről a kereskedő tud vagy tőle elvárható, hogy tudjon.
(2) Ez a cikk nem alkalmazandó, ha a szerződés mindennapi ügyletre vonatkozik és a megkötésekor azonnal teljesül.
Módosítás  104 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 24 cikk – 3 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a szerződési feltételek.	e) azon feltételek, amelyek alapján a kereskedő kész megkötni a szerződést.
Módosítás  105 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 24 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A kereskedőnek a (3) bekezdés e) pontjában említett szerződési feltételeket betűvel vagy más érthető karakterekkel lejegyezve, tartós adathordozón kell rendelkezésre bocsátania olyan támogatás útján, amely lehetővé teszi a szövegben található információk elolvasását és rögzítését, valamint azok birtokba vehető formában történő megjelenítését.	(4) A fogyasztóval az 1. szakasznak megfelelően szerződő kereskedőre vonatkozó bármely szigorúbb követelmény sérelme nélkül a kereskedőnek a (3) bekezdés e) pontjában említett feltételeket betűvel vagy más érthető karakterekkel lejegyezve, tartós adathordozón kell rendelkezésre bocsátania olyan támogatás útján, amely lehetővé teszi a szövegben található információk elolvasását és rögzítését, valamint azok birtokba vehető formában történő megjelenítését.
Módosítás  106 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 24 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A kereskedőnek elektronikus úton késedelem nélkül vissza kell igazolnia a másik fél által küldött ajánlat vagy elfogadás beérkezését.	(5) A kereskedőnek elektronikus úton késedelem nélkül vissza kell igazolnia a másik fél által küldött ajánlat vagy elfogadás beérkezését. A visszaigazoláson meg kell jeleníteni az ajánlat vagy az elfogadás tartalmát.
Módosítás  107 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 29 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az a fél, amely az e fejezetben meghatározott bármely kötelezettségét megszegi, felelős az e mulasztással a másik félnek okozott bármilyen hátrányért.	(1) Az a fél, amely az e fejezetben meghatározott bármely kötelezettségét megszegi, a 16. fejezet szerint felelős az e mulasztással a másik félnek okozott bármilyen hátrányért.
Módosítás  108 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 30 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A megállapodás egy ajánlat elfogadásával jön létre. Az elfogadás kifejezett vagy egyéb nyilatkozat, illetve magatartás útján történhet.	(2) A megállapodás egy ajánlat elfogadásával jön létre.
Indokolás
A szövegezés pontosítása. A 34. cikk (1) bekezdése már kimondja, hogy az elfogadás történhet bármilyen nyilatkozat vagy magatartás formájában.
Módosítás  109 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 31 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) kellően egyértelmű és kellő tartalommal rendelkezik ahhoz, hogy szerződést hozzon létre.	b) kellően egyértelmű és kellő tartalommal rendelkezik ahhoz, hogy szerződést hozzon létre. A kereskedők és fogyasztók közötti kapcsolatokban egy ajánlat csak akkor minősül kellően egyértelműnek és kellő tartalommal rendelkezőnek, ha abban szerepel egy tárgy, egy mennyiség vagy időtartam, valamint egy ár.
Indokolás
A vállalkozások és fogyasztók közötti szerződések esetében a jelek szerint helyénvaló tisztázni, hogy egy ajánlatnak milyen minimális tartalommal kell rendelkeznie.
Módosítás  110 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 34 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A hallgatás vagy valamely magatartástól történő tartózkodás önmagában nem minősül elfogadásnak.	(2) A hallgatás vagy valamely magatartástól történő tartózkodás önmagában nem minősül elfogadásnak. Különösen az áru kéretlen szállítása, digitális tartalom kéretlen szolgáltatása vagy kapcsolódó szolgáltatás kéretlen nyújtása esetén a fogyasztói válasz hiánya nem jelent beleegyezést.
Módosítás  111 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 38 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A kereskedő és a fogyasztó között egy ajánlat címzettjének válasza, amely kifejezetten vagy hallgatólagosan kiegészítő vagy eltérő szerződéses elemeket tartalmaz, minden esetben az ajánlat elutasításának és új ajánlatnak minősül.
Módosítás  112 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 4 fejezet – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Elállási jog a távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött, kereskedők és fogyasztók közötti szerződések esetében	Elállási jog
Módosítás  113 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 40 cikk – 2 bekezdés – i a alpont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ia. olyan szerződésre, amelyet a tagállamok jogszabályai szerint köztisztviselő foglal okiratba, akinek törvényben előírt kötelezettsége, hogy független és pártatlan legyen és átfogó jogi felvilágosítás révén biztosítsa, hogy a fogyasztó a szerződést csak alapos jogi megfontolás után, jogi következményeinek ismeretében kösse meg;
Módosítás  114 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – -48 cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-48. cikk
	Hatály
	(1) Ez a fejezet a szerződés akarathibák vagy hasonló hibák miatti megtámadására vonatkozóan alkalmazandó.
	(2) Az e fejezetben foglalt szabályok alkalmazandók megfelelő kiigazításokkal valamely ajánlat, elfogadás vagy szándékot, illetve azzal egyenértékű magatartást kifejező egyéb egyoldalú nyilatkozat megtámadására vonatkozóan.
(A (2) bekezdésre vonatkozóan lásd a 12. cikk (4) bekezdése alatti módosítást.)
Indokolás
Pontosítás.
Módosítás  115 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 48 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a fél a tévedés hiányában nem kötötte volna meg a szerződést vagy azt alapvetően más feltételekkel kötötte volna meg, és ezt a másik fél tudta vagy elvárhatóan tudnia kellett volna; valamint	a) a fél a tévedés hiányában nem kötötte volna meg a szerződést vagy azt alapvetően más feltételekkel kötötte volna meg; valamint
Indokolás
Tévedés, pl. nyomtatási hiba esetén nem helyénvaló, hogy valamely felet kösse a másik fél társfelelősségének kötelezettsége.
Módosítás  116 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 48 cikk – 1 bekezdés – b pont – i alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i. okozta a tévedést;	i. okozta a tévedést; vagy
Módosítás  117 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 48 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii. elősegítette a tévedésen alapuló szerződés létrejöttét azáltal, hogy nem tartotta be a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó, a 2. fejezet 1–4. szakaszában foglalt valamely szabályt,	ii. elősegítette a tévedésen alapuló szerződés létrejöttét azáltal, hogy nem tartotta be a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó, a 2. fejezet 1–4. szakaszában foglalt valamely szabályt, vagy
Módosítás  118 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 49 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Annak meghatározása során, hogy a jóhiszeműség és a tisztesség elve szükségessé teszi-e, hogy a fél egy adott információt közöljön, minden körülményt figyelembe kell venni, beleértve a következőket:	(3) Annak meghatározása során, hogy a jóhiszeműség és a tisztesség elve szükségessé teszi-e, hogy a fél egy adott információt közöljön, minden körülményt mérlegelni kell, beleértve a következőket:
Indokolás
A szövegezés összhangba kerül (az árukra és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről szóló) 23. cikk (2) bekezdésével, amely hasonló felsorolást tartalmaz.
Módosítás  119 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 49 cikk – 3 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a másik fél számára mennyire fontos az információ; valamint	e) az információ valószínűsíthető fontossága a másik fél számára; valamint
Indokolás
A szövegezés összhangba kerül (az árukra és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről szóló) 23. cikk (2) bekezdésével, amely hasonló felsorolást tartalmaz. Semmi nem indokolja, hogy az információ fontosságának mértéke – a másik fél szempontjából – itt nagyobb legyen.
Módosítás  120 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 50 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	50a. cikk
	Harmadik felek
	(1) Amennyiben egy harmadik fél, akinek cselekedeteiért valamely személy felelős, vagy aki e személy hozzájárulásával részt vesz egy szerződés elkészítésében:
	a) tévedést okoz, vagy tud, illetve elvárhatóan tudhatna egy tévedésről, vagy
	b) csalásban, fenyegetésben vagy tisztességtelen kihasználásban vétkes,
	e fejezet értelmében ugyanúgy jogorvoslat áll rendelkezésre, mintha e magatartás vagy tudás a felelősséget viselő vagy a hozzájárulást adó személy magatartása vagy tudása lett volna.
	(2) Amennyiben egy harmadik fél, akinek cselekedeteiért valamely személy nem felelős, vagy aki nem rendelkezik e személy hozzájárulásával ahhoz, hogy részt vegyen egy szerződés elkészítésében, csalásban vagy fenyegetésben vétkes, e fejezet értelmében jogorvoslat akkor áll rendelkezésre, ha az adott személy tudott vagy ésszerű elvárások alapján tudhatott volna a vonatkozó tényekről, vagy a szerződés megtámadása idején nem a szerződés alapján járt el.
Indokolás
Mindeddig hiányzott a harmadik felek által elkövetett tévedésekre, csalásra, fenyegetésre vagy tisztességtelen kihasználásra vonatkozó szabály.
Módosítás  121 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 55 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az a fél, aki e fejezet alapján jogosult a szerződés megtámadására, vagy aki ilyen joggal rendelkezett mielőtt azt a határidő letelte vagy a szerződés megerősítése folytán elvesztette volna, a szerződés megtámadásától függetlenül kártérítésre jogosult a másik féltől a tévedés, csalás, fenyegetés vagy tisztességtelen kihasználás következtében elszenvedett hátrányért, feltéve hogy a másik fél a vonatkozó körülményeket ismerte vagy ismerhette volna.	Az a fél, aki e fejezet alapján jogosult a szerződés megtámadására, vagy aki ilyen joggal rendelkezett mielőtt azt a határidő letelte vagy a szerződés megerősítése folytán elvesztette volna, a szerződés megtámadásától függetlenül a 16. fejezet szerint kártérítésre jogosult a másik féltől a tévedés, csalás, fenyegetés vagy tisztességtelen kihasználás következtében elszenvedett hátrányért, feltéve hogy a másik fél a vonatkozó körülményeket ismerte vagy ismerhette volna.
Módosítás  122 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 58 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha a felek egyike a szerződés létrejöttének időpontjában különleges jelentést kívánt tulajdonítani a szerződésben használt valamely kifejezésnek, és a másik fél ismerte, vagy elvárható lett volna, hogy ismerje ezt a szándékot, az adott kifejezést az első fél szándéka szerint kell értelmezni.	(2) Ha a felek egyike a szerződés létrejöttének időpontjában különleges jelentést kívánt tulajdonítani a szerződésben használt valamely kifejezésnek vagy egyenértékű magatartásnak, és a másik fél ismerte, vagy elvárható lett volna, hogy ismerje ezt a szándékot, az adott kifejezést vagy egyenértékű magatartást az első fél szándéka szerint kell értelmezni.
Módosítás  123 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 58 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A szerződésben használt kifejezések a szerződés egésze alapján értelmezendők.
(Lásd a 60. cikk alatti módosítást; a szöveg módosult.)
Indokolás
E fejezet olvashatóságának és érthetőségének javítása érdekében több módosítás is az értelmezésről szóló rendelkezések átrendezésére irányul.
Módosítás  124 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 58 cikk – 3 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) Az e fejezetben foglalt szabályok alkalmazandók valamely ajánlat, elfogadás vagy szándékot, illetve azzal egyenértékű magatartást kifejező egyéb egyoldalú nyilatkozat értelmezésére vonatkozóan, a megfelelő módosításokkal.
(Lásd a 12. cikk (3) bekezdése alatti módosítást; a szöveg módosult.)
Módosítás  125 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 59 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a szerződés létrejöttének körülményei, ideértve az előzetes tárgyalásokat;	a) a szerződés létrejöttének körülményei;
Módosítás  126 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 59 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a felek magatartása, a szerződés létrejöttét követően is;	b) a felek magatartása, a szerződés létrejöttét megelőzően, az alatt és azt követően;
Indokolás
A szövegezés pontosítása.
Módosítás  127 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 59 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a felek által már korábban a szerződésben használt kifejezésekkel azonos vagy azokhoz hasonló szavak esetében adott értelmezés;	c) a szerződésben használt kifejezésekkel azonos vagy azokhoz hasonló kifejezésekhez a felek által korábban társított értelmezés;
Indokolás
A szövegezés pontosítása.
Módosítás  128 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 60 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
60. cikk	törölve
A szerződés egészére való hivatkozás
A szerződésben használt kifejezéseket a szerződés egésze alapján kell értelmezni.
(Lásd az 58. cikk (3a) bekezdése alatti módosítást.)
Módosítás  129 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 61 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ha a szerződés tekintetében a fogyasztó országában érvényes nyelvi változatot használták, ennek a változatnak kell irányadónak lennie. A felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e bekezdés alkalmazását, nem térhetnek el attól, és nem változtathatják meg annak joghatását.
Módosítás  130 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 61 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	61a. cikk
	A szerződési feltétel alkalmazását biztosító értelmezés elsőbbsége
	A szerződési feltétel alkalmazását biztosító értelmezés elsőbbséget élvez az olyan értelmezéssel szemben, amely ezt nem teszi lehetővé.
(Lásd a 63. cikk alatti módosítást.)
Módosítás  131 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 61 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	61b. cikk
	A fogyasztók érdekében történő értelmezés
	(1) Amennyiben kétséges a kereskedő és a fogyasztó közötti szerződés valamely feltételének értelme, a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó, kivéve ha a szóban forgó feltételt a fogyasztó fogalmazta meg.
	(2) A felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, illetve nem módosíthatják annak joghatását.
(Lásd a 64. cikk alatti módosítást.)
Módosítás  132 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 62 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az egyedileg megtárgyalt szerződési feltételek elsőbbsége	Az egyedileg nem megtárgyalt szerződési feltételek
Módosítás  133 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 62 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Ha egy, a 61b. cikk ellenére kétséges valamely, a 7. cikk értelmében egyedileg nem megtárgyalt szerződési feltétel jelentése, a feltétel azon értelmezése az irányadó, amely ellentétes a feltételt megfogalmazó fél álláspontjával.
(Lásd a 65. cikk alatti módosítást.)
Indokolás
A 65. cikk beépült a 62. cikkbe, mivel az egyedileg nem megtárgyalt szerződési feltételek értelmezésére vonatkozó rendelkezések egyetlen cikkbe történő csoportosításával a szöveg látszólag egyértelműbbé és olvashatóbbá vált. A szövegezés pontosítására került sor.
Módosítás  134 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 63 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
63. cikk	törölve
A szerződési feltétel alkalmazását biztosító értelmezés elsőbbsége
A szerződéses feltételeket alkalmazhatóvá tévő értelmezést előnyben kell részesíteni az olyan értelmezéssel szemben, amely nem teszik ezt lehetővé.
(Lásd a 61a. cikk alatti módosítást.)
Módosítás  135 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 64 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
64. cikk	törölve
A fogyasztók érdekében történő értelmezés
(1) Amennyiben kétséges a kereskedő és a fogyasztó közötti szerződés valamely feltételének értelme, a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó, kivéve ha a feltételt a fogyasztó fogalmazta meg.
(2) A felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, és nem változtathatják meg annak joghatását.
(Lásd a 61b. cikk alatti módosítást.)
Módosítás  136 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 65 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
65. cikk	törölve
A feltételt megfogalmazó fél érdekeivel ellentétes értelmezés
Ha egy, a 64. cikk hatályán kívüli szerződés esetében kétséges valamely, a 7. cikk értelmében egyedileg nem megtárgyalt szerződési feltétel jelentése, a feltétel azon értelmezése az irányadó, amely ellentétes a feltételt megfogalmazó fél álláspontjával.
(Lásd a 62. cikk (1a) bekezdése alatti módosítást.)
Módosítás  137 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – II cím – III rész – 7 fejezet – 1 szakasz (új) – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1. szakasz Általános rendelkezések
Módosítás  138 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 67 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A szokások és gyakorlatok nem kötik a feleket, annyiban amennyiben azok ellentétesek a szerződés egyedileg megtárgyalt feltételeivel vagy a közös európai adásvételi jog kötelező szabályaival.	(3) A szokások és gyakorlatok nem kötik a feleket, annyiban amennyiben azok ellentétesek a felek megállapodásával vagy a közös európai adásvételi jog kötelező szabályaival.
Indokolás
Pontosítás.
Módosítás  139 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 68 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazott bármely szerződési feltételnek lehetőség szerint azt kell érvényre juttatnia, amiben a felek valószínűsíthetően megállapodtak volna, ha rendelkeznek az adott kérdésben.	(2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazott bármely szerződési feltételnek lehetőség szerint azt kell érvényre juttatnia, amiben a felek valószínűsíthetően megállapodtak volna.
Indokolás
A szövegezés pontosítása.
Módosítás  140 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 69 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ha a kereskedő a szerződés létrejöttét megelőzően a másik fél előtt vagy nyilvánosan nyilatkozatot tesz szerződéses vállalásának tulajdonságairól, a nyilatkozat szerződéses feltételként beépül a szerződésbe, kivéve ha:	(1) Ha a kereskedő vagy a kereskedő hirdetési és marketing tevékenységét végző személy a szerződés létrejöttét megelőzően a másik fél előtt vagy nyilvánosan nyilatkozatot tesz szerződéses vállalásának tulajdonságairól, a nyilatkozat szerződéses feltételként beépül a szerződésbe, kivéve ha a kereskedő bebizonyítja, hogy:
a) a másik fél tudatában volt, vagy a szerződés létrejöttekor elvárhatóan tudatában kellett volna lennie annak, hogy a nyilatkozat hibás vagy egyéb okból nem lehet e feltételre hivatkozni; vagy	a) a másik fél tudatában volt, vagy a szerződés létrejöttekor elvárhatóan tudatában kellett volna lennie annak, hogy a nyilatkozat hibás vagy egyéb okból nem lehet e feltételre hivatkozni;
	aa) a nyilatkozatot a szerződéskötés időpontjáig helyesbítették; vagy
b) a másik fél szerződéskötésre vonatkozó döntését a nyilatkozat nem befolyásolhatta volna.	b) a másik fél szerződéskötésre vonatkozó döntését a nyilatkozat nem befolyásolhatta volna.
Módosítás  141 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 69 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, a kereskedő hirdetési és marketing tevékenységét végző személy által tett nyilatkozat a kereskedő által tett nyilatkozatnak tekintendő.	törölve
Módosítás  142 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 69 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ha a másik fél fogyasztó, az (1) bekezdés alkalmazásában a termelő vagy a szerződéshez vezető ügyleti lánc korábbi szakaszában szereplő más személy által tett nyilvános nyilatkozat a kereskedő által tett nyilatkozatnak tekintendő, kivéve ha a kereskedő a szerződés létrejöttekor nem ismerte, vagy nem lett volna elvárható, hogy ismerje azt.	(3) Ha a másik fél fogyasztó, az (1) bekezdés alkalmazásában a termelő vagy a szerződéshez vezető ügyleti lánc korábbi szakaszában szereplő más személy által tett nyilvános nyilatkozat a kereskedő által tett nyilatkozatnak tekintendő, kivéve, ha a kereskedő bebizonyítja, hogy a kereskedő a szerződés létrejöttekor nem ismerte, vagy nem lett volna elvárható, hogy ismerje azt.
Módosítás  143 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 70 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
70. cikk	törölve
Figyelemfelhívási kötelezettség egyedileg nem megtárgyalt szerződési feltételek esetén
(1) Az egyik fél által megfogalmazott, és a 7. cikk értelmében egyedileg nem megtárgyalt szerződési feltételek kizárólag akkor érvényesíthetők a másik féllel szemben, ha a másik fél ismerte azokat, vagy a feltételeket megfogalmazó fél a szerződés létrejöttekor vagy azt megelőzően ésszerű lépéseket tett annak érdekében, hogy a másik fél figyelmét felhívja az említett feltételekre.
(2) E cikk alkalmazásában egy kereskedő és egy fogyasztó közötti kapcsolatban úgy tekintendő, hogy nem hívják fel kellőképpen a fogyasztó figyelmét valamely szerződési feltételre pusztán azzal, hogy arra a szerződésben hivatkoznak, még akkor sem, ha a szerződést a fogyasztó aláírja.
(3) A felek nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, illetve nem módosíthatják annak joghatását.
(Lásd a 76a. cikk alatti módosítást; a szöveg módosult.)
Módosítás  144 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 71 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
71. cikk	törölve
További fizetések a kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésekben
(1) Nem köti a fogyasztót a kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt olyan feltétel, amely a fogyasztót a kereskedő fő szerződéses kötelezettségéért járó ellenszolgáltatáson túl bármely további fizetésre kötelezi, különösen akkor, ha a feltétel olyan alapértelmezett kikötés alkalmazásával vált a szerződés részévé, amelyet a fogyasztónak vissza kell utasítania, hogy a további fizetést elkerülje, kivéve ha a fogyasztó még azelőtt kifejezetten beleegyezett a további fizetésbe, mielőtt a szerződés rá nézve kötelezővé vált volna. Ha a fogyasztó már teljesítette a további kifizetést, jogosult azt visszakövetelni.
(2) A felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, és nem változtathatják meg annak joghatását.
(Lásd a 76b. cikk alatti módosítást.)
Módosítás  145 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 74 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A felek nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, illetve nem módosíthatják annak joghatását.	(2) Kereskedő és fogyasztó közti kapcsolatban a felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, illetve nem módosíthatják annak joghatását.
Indokolás
A vállalkozások közötti ügyletekben biztosított szerződési szabadság túlzott mértékű korlátozásának elkerülése érdekében a 74. cikket csak a vállalkozások és a fogyasztók közötti ügyletekre nézve kell kötelezővé tenni.
Módosítás  146 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – II cím – III rész – 7 fejezet – 2 szakasz (új) – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2. szakasz A kereskedők és a fogyasztók közötti szerződéseket szabályozó egyedi rendelkezések
Módosítás  147 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 76 a cikk (új) – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	76a. cikk
	Figyelemfelhívási kötelezettség egyedileg nem megtárgyalt szerződési feltételek esetén
Módosítás  148 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 76 a cikk – 1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1) A kereskedő által megfogalmazott, és a 7. cikk értelmében egyedileg nem megtárgyalt szerződési feltételek kizárólag akkor érvényesíthetők a fogyasztóval szemben, ha a fogyasztó ismerte azokat, vagy a kereskedő a szerződés létrejöttekor vagy azt megelőzően ésszerű lépéseket tett annak érdekében, hogy a fogyasztó figyelmét felhívja az említett feltételekre.
(Lásd a 70. cikk (1) bekezdése alatti módosítást.)
Indokolás
Az egyedileg nem megtárgyalt szerződési feltételekkel kapcsolatos figyelemfelhívási kötelezettséget elegendő csak a vállalkozások és a fogyasztók közötti szerződések esetében előírni. Mindez figyelembe veszi e szabálynak a vállalkozások közötti ügyletekre történő alkalmazásával kapcsolatban felmerült aggályokat.
Módosítás  149 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 76 a cikk – 2 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2) E cikk alkalmazásában úgy tekintendő, hogy nem hívják fel kellőképpen a fogyasztó figyelmét valamely szerződési feltételre, kivéve, ha azt:
	a) oly módon mutatják be, amely alkalmas arra, hogy a fogyasztó figyelmét felhívja az adott feltétel létezésére; valamint
	b) a kereskedő azt oly módon bocsátja a fogyasztó rendelkezésére, amely a fogyasztónak lehetőséget nyújt arra, hogy az adott feltételt a szerződés megkötése előtt megértse.
(Lásd a 70. cikk (2) bekezdése alatti módosítást; a szöveg módosult.)
Indokolás
Egyes bírálatok szerint a 70. cikk (2) bekezdése csak azt állapítja meg, hogy mely magatartás nem elegendő ahhoz, hogy a fogyasztó figyelmét kellőképpen felhívja a szerződési feltételekre. Az újonnan javasolt szöveg célja annak ismertetése, hogy mit kell tenni e kötelezettség teljesítése érdekében: az egyedileg nem megtárgyalt szerződési feltételeket kínáló kereskedő kizárólag akkor érvényesítheti e feltételeket a fogyasztóval szemben, ha azokat olyan módon mutatta be, amely alkalmas arra, hogy a fogyasztó figyelmét felhívja az adott feltételek létezésére, és amely a fogyasztónak lehetőséget nyújt arra, hogy azokat a szerződés megkötése előtt megértse.
Módosítás  150 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 76 a cikk – 3 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3) Úgy tekintendő, hogy nem hívták fel kellőképpen a fogyasztó figyelmét valamely szerződési feltételre pusztán azzal, hogy arra a szerződésben hivatkoznak, még akkor sem, ha ezt a szerződést a fogyasztó aláírja.
(Lásd a 70. cikk (2) bekezdése alatti módosítást.)
Módosítás  151 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 76 a cikk – 4 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4) A felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, illetve nem módosíthatják annak joghatását.
Indokolás
Lásd a 70. cikk (3) bekezdése alatti módosítást.
Módosítás  152 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 76 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	76b. cikk
	További fizetések a kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésekben
	(1) Nem köti a fogyasztót a kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt olyan feltétel, amely a fogyasztót a kereskedő fő szerződéses kötelezettségéért járó ellenszolgáltatáson túl bármely további fizetésre kötelezi, különösen akkor, ha a feltétel olyan alapértelmezett kikötés alkalmazásával vált a szerződés részévé, amelyet a fogyasztónak vissza kell utasítania, hogy a további fizetést elkerülje, kivéve ha a fogyasztó még azelőtt kifejezetten beleegyezett a további fizetésbe, mielőtt a szerződés rá nézve kötelezővé vált volna. Ha a fogyasztó anélkül teljesíti a további kifizetést, hogy ahhoz kifejezetten hozzájárult volna, jogosult azt visszakövetelni.
	(2) A felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, illetve nem módosíthatják annak joghatását.
(Lásd a 71. cikk alatti módosítást.)
Módosítás  153 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 80 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 2. szakasz nem alkalmazandó a szerződés fő tárgyának meghatározására vagy a fizetendő ár megfelelőségére, amennyiben a kereskedő eleget tett a 82. cikkben foglalt átláthatósági kötelezettségnek.	törölve
Indokolás
A 80. cikk (2) bekezdésének törlése arra törekszik, hogy a tisztességtelen feltételek ellenőrzését kiterjessze a „fő feltételekre”. Ez a fogyasztóvédelem legmesszemenőbb javulása. A legtöbb tagállamban a bíróságok nem ellenőrizhetik a lényeges feltételek (többek között az ár) tisztességes mivoltát, de bizonyos tagállamokban igen, általános jelleggel (lásd a „nagy általános záradékot, a skandináv szerződési jog 36. cikkét) vagy konkrét körülmények között (lásd a spanyolországi jelzálogszerződéseket, az Európai Bíróságon tárgyalt Caja de Madrid ügyet).
Módosítás  154 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 82 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben egy kereskedő olyan szerződési feltételeket fogalmaz meg, amelyeket a 7. cikk értelmében egyedileg nem tárgyaltak meg a fogyasztóval, biztosítania kell, hogy ezek megfogalmazása és közlése világos és érthető nyelvezeten történjen.	Amennyiben egy kereskedő szerződési feltételeket fogalmaz meg, biztosítania kell, hogy ezek megfogalmazása és közlése világos, egyértelmű és érthető nyelvezeten történjen.
Módosítás  155 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 83 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésben a kereskedő által megfogalmazott, a 7. cikk értelmében egyedileg nem megtárgyalt feltétel e szakasz alkalmazásában tisztességtelen, ha jelentős egyensúlytalanságot eredményez a felek jogai és kötelezettségei terén, és a jóhiszeműség és a tisztesség elvével ellentétesen hátrányos a fogyasztó számára.	(1) A kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésben a kereskedő által megfogalmazott feltétel e szakasz alkalmazásában tisztességtelen, ha jelentős egyensúlytalanságot eredményez a felek jogai és kötelezettségei terén, és a jóhiszeműség és a tisztesség elvével ellentétesen hátrányos a fogyasztó számára.
Módosítás  156 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 83 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a javasolt feltétel olyan meglepő-e, hogy a fogyasztó nem számíthatott rá;
Módosítás  157 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 84 cikk – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) helytelenül kizárja vagy korlátozza a kereskedővel vagy harmadik személlyel szemben a kereskedő szerződéses kötelezettségeinek megszegése esetére a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat;
Módosítás  158 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 84 cikk – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) korlátozza a fogyasztó rendelkezésére álló bizonyítékokat, vagy olyan bizonyítási terhet ró a fogyasztóra, amely jogszabály szerint a kereskedőt terhelné;
Módosítás  159 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 84 cikk – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) a szerződésben meghatározott érvényes ok nélkül jogosítja fel a kereskedőt a szerződési feltételek egyoldalú módosítására; ez nem érinti azokat a feltételeket, amelyek mellett a kereskedő fenntartja a jogát a határozatlan időre szóló szerződés feltételeinek egyoldalú módosítására, feltéve hogy a kereskedő ésszerű határidőben köteles a módosításról a fogyasztót értesíteni, és hogy a fogyasztó szabadon felmondhatja a szerződést, anélkül, hogy ez költséggel járna a számára;
Módosítás  160 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 84 cikk – f b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fb) feljogosítja a kereskedőt arra, hogy egyoldalúan, érvényes ok nélkül megváltoztassa a szállítandó áru, vagy a nyújtandó digitális tartalom vagy kapcsolódó szolgáltatás bármely tulajdonságát, vagy a teljesítés bármely más jellemzőjét;
Módosítás  161 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 84 cikk – f c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fc) lehetővé teszi a kereskedő számára, hogy a szerződéskötés időpontjában meghatározott ellenértéknél magasabb összeget követeljen a teljesítésért, kivéve ha a megállapodás tárgyát képező előfeltételek leszögezésekor a szerződés előírja a díjazás változását, többek között a díjcsökkentést is, úgy hogy a díj emelését kiváltó körülmények a szerződésben le vannak írva és objektív módon meg vannak indokolva, és előfordulásuk nem függhet a kereskedő akaratától;
Módosítás  162 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 84 cikk – g a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga) a szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítésére kötelezi a fogyasztót akkor is, ha a kereskedő nem teljesíti a saját kötelezettségeit;
Módosítás  163 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 84 cikk – g b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	gb) feljogosítja a kereskedőt, hogy szabad belátása szerint elálljon a szerződéstől vagy – a 8. cikk értelmében – azt felmondja, anélkül, hogy ugyanezt a jogot a fogyasztó számára is biztosítaná, vagy feljogosítja a kereskedőt, hogy megtartsa a még nem teljesített kapcsolódó szolgáltatásért kifizetett összeget abban az esetben, ha a kereskedő áll el a szerződéstől vagy mondja fel azt;
Módosítás  164 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 84 cikk – h a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ha) túlzott terhet ró a fogyasztóra a határozatlan időre kötött szerződés felmondása kapcsán;
Módosítás  165 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 85 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) korlátozza a fogyasztó rendelkezésére álló bizonyítékokat, vagy olyan bizonyítási terhet ró a fogyasztóra, amely jogszabály szerint a kereskedőt terhelné;	törölve
Módosítás  166 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 85 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) helytelenül kizárja vagy korlátozza a kereskedővel vagy harmadik személlyel szemben a kereskedő szerződéses kötelezettségeinek megszegése esetére a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat;	törölve
Módosítás  167 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 85 cikk – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) a fogyasztó adott viselkedését nyilatkozat adásának vagy nem adásának minősíti, kivéve ha a fogyasztó figyelmét az erre a célra előírt időtartam kezdetéig külön felhívják viselkedésének jelentése, és ha a kifejezett magyarázatnyújtásra indokolt határidőt kap;
Módosítás  168 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 85 cikk – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) feljogosítja a kereskedőt, hogy szabad belátása szerint elálljon a szerződéstől vagy – a 8. cikk értelmében – azt felmondja, anélkül, hogy ugyanezt a jogot a fogyasztó számára is biztosítaná, vagy feljogosítja a kereskedőt, hogy megtartsa a még nem teljesített kapcsolódó szolgáltatásért kifizetett összeget abban az esetben, ha a kereskedő áll el a szerződéstől vagy mondja fel azt;	törölve
Módosítás  169 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 85 cikk – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i) a szerződésben meghatározott érvényes ok nélkül jogosítja fel a kereskedőt a szerződési feltételek egyoldalú módosítására; ez nem érinti azokat a feltételeket, amelyek mellett a kereskedő fenntartja a jogát a határozatlan időre szóló szerződés feltételeinek egyoldalú módosítására, feltéve hogy a kereskedő ésszerű határidőben köteles erről a fogyasztót értesíteni, és hogy a fogyasztó szabadon felmondhatja a szerződést, anélkül, hogy ez költséggel járna a számára;	törölve
Módosítás  170 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 85 cikk – j pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
j) feljogosítja a kereskedőt arra, hogy egyoldalúan, érvényes ok nélkül megváltoztassa a szállítandó áru, vagy a nyújtandó digitális tartalom vagy kapcsolódó szolgáltatás bármely tulajdonságát, vagy a teljesítés bármely más jellemzőjét;	törölve
Módosítás  171 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 85 cikk – k pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
k) úgy rendelkezik, hogy az áru, a digitális tartalom vagy a kapcsolódó szolgáltatá árát az átadáskor, a szolgáltatáskor vagy a teljesítéskor határozzák meg, vagy felhatalmazza a kereskedőt arra, hogy az árat megemelje, anélkül, hogy a fogyasztó számára biztosítaná az elállás jogát abban az esetben, ha a megemelt ár túl magas a szerződéskötéskor elfogadott árhoz képest; ez nem érinti az árindexálásra vonatkozó kikötéseket, ha azok jogszerűek, feltéve hogy az ármódosítás módszerét kifejezetten meghatározták;	k) rendelkezik, hogy az áru, a digitális tartalom vagy a kapcsolódó szolgáltatá árát az átadáskor, a szolgáltatáskor vagy a teljesítéskor határozzák meg;
Módosítás  172 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 85 cikk – l pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
l) a szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítésére kötelezi a fogyasztót akkor is, ha a kereskedő nem teljesíti a saját kötelezettségeit;	törölve
Módosítás  173 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 85 cikk – n pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
n) megengedi a kereskedő számára, hogy, ha a megrendelt dolog nem áll rendelkezésre, azzal egyenértékű más dolgot szolgáltasson anélkül, hogy a fogyasztót kifejezetten értesítette volna erről a lehetőségről, továbbá arról a tényről, hogy a kereskedőnek kell viselnie azon dolog visszaszállításának a költségét, amelyet a fogyasztó a szerződés alapján kapott, ha a fogyasztó él a teljesítés visszautasításának jogával;	n) megengedi a kereskedő számára, hogy, ha a megrendelt dolog nem áll rendelkezésre, azzal egyenértékű más dolgot szolgáltasson anélkül, hogy a fogyasztót kifejezetten értesítette volna erről a lehetőségről, továbbá arról a tényről, hogy a kereskedőnek kell viselnie azon dolog visszaszállításának a költségét, amelyet a fogyasztó a szerződés alapján kapott, ha a fogyasztó él a teljesítés visszautasításának jogával, és anélkül, hogy a fogyasztó ezt kifejezetten kérte volna az egyenértékű más dolog szolgáltatását;
Módosítás  174 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 85 cikk – v pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
v) túlzott terhet ró a fogyasztóra a határozatlan időre kötött szerződés felmondása kapcsán;	törölve
Módosítás  175 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 86 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) alkalmazása a feltétel jellegénél fogva – a jóhiszeműség és a tisztesség elvével ellentétesen – nagymértékben eltér a helyes kereskedelmi gyakorlattól.	b) alkalmazása a feltétel jellegénél fogva – a jóhiszeműség és a tisztesség elvével ellentétesen – nagymértékben eltér a szokásos kereskedelmi gyakorlattól.
Módosítás  176 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 88 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az a fél, aki nem képes a teljesítésre, köteles gondoskodni arról, hogy az akadályról és az akadálynak a teljesítési képességére gyakorolt hatásáról szóló értesítés késedelem nélkül jusson el a másik félhez azt követően, hogy az előbbi fél tudomást szerez, vagy elvárhatóan tudomást szerezhet e körülményekről. A másik fél az e kötelezettség megszegéséből eredő hátránya miatt kártérítésre jogosult.	(3) Az a fél, aki nem képes a teljesítésre, köteles gondoskodni arról, hogy az akadályról és az akadálynak a teljesítési képességére gyakorolt hatásáról szóló értesítés késedelem nélkül jusson el a másik félhez azt követően, hogy az előbbi fél tudomást szerez, vagy elvárhatóan tudomást szerezhet e körülményekről. A másik fél az e kötelezettség megszegéséből eredő hátránya miatt a 16. fejezet szerint kártérítésre jogosult.
Módosítás  177 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 89 cikk – 3 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a károsult fél nem számított a körülmények változásának kockázatára, és ez ésszerűen nem is tételezhető fel róla.	c) a körülmények megváltozására hivatkozó károsult fél nem számított a körülmények változásának kockázatára, és ez ésszerűen nem is tételezhető fel róla.
Módosítás  178 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 91 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) átruházni az áru tulajdonjogát, ideértve azt a birtokba vehető adathordozót, amin a digitális tartalmat szolgáltatja;	b) átruházni az áru tulajdonjogát vagy vállalni annak átruházását, ideértve azt a birtokba vehető adathordozót, amin a digitális tartalmat szolgáltatja;
Indokolás
Tekintettel a tulajdonjog fenntartásáról szóló újonnan beillesztett 91a. cikkre, a kiegészítés tisztázza, hogy a tulajdonjogot nem kell azonnal átruházni (ami kizárná a tulajdonjog fenntartását).
Módosítás  179 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 91 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	91a. cikk
	A tulajdonjog fenntartása
	Ha a felek tulajdonjog-fenntartási kikötésben állapodtak meg, az eladó mindaddig nem köteles átruházni az áru tulajdonjogát, amíg a vevő a megállapodás szerint nem teljesíti a vételár kifizetésére vonatkozó kötelezettségét.
Indokolás
A tulajdonjog-fenntartási kikötés beillesztése gyakorlati igényt elégít ki. Az újonnan javasolt szöveg egyértelművé teszi, hogy a tulajdonjog-fenntartási kikötésekről akkor lehet megállapodni, ha a felek megegyeznek abban, hogy szerződésükre a közös európai adásvételi jogot alkalmazzák. A javasolt szöveg – a késedelmes fizetésekről szóló irányelv 9. cikkéhez hasonlóan – a tulajdonjog-fenntartási kikötéshez fűződő kötelezettségekre szorítkozik, míg a dologi jog annak hatályán kívül marad.
Módosítás  180 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 93 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az a hely, amely a szerződés megkötésének az időpontjában a vevő lakóhelye az olyan fogyasztói adásvételi szerződés, illetve a digitális tartalom szolgáltatásáról szóló szerződés esetén, amely távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül jön létre, illetve amelyben az eladó vállalta a küldemény továbbítását és a vevőnek történő kiszolgáltatását;	a) az a hely, amely a szerződés megkötésének az időpontjában a vevő lakóhelye fogyasztói adásvételi szerződés, illetve a kereskedő és a fogyasztó között kötött, digitális tartalom szolgáltatásáról szóló szerződés esetén;
Módosítás  181 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 94 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) olyan fogyasztói adásvételi szerződés vagy digitális tartalom szolgáltatásáról szóló szerződés esetén, amely távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül jött létre, illetve amelyben az eladó vállalta a vevőhöz történő szállítást, az áru vagy a digitális tartalom fizikai birtokának vagy a felettük való ellenőrzésnek a fogyasztóra ruházásával;	a) fogyasztói adásvételi szerződés vagy a kereskedő és a fogyasztó között kötött, digitális tartalom szolgáltatásáról szóló szerződés esetén, az áru vagy a digitális tartalom fizikai birtokának vagy a felettük való ellenőrzésnek a fogyasztóra ruházásával;
Módosítás  182 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 95 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ha az átadás időpontja másként nem határozható meg, az árut vagy a digitális tartalmat a szerződéskötést követően késedelem nélkül át kell adni.	(1) Ha az átadás időpontja másként nem határozható meg, az árut vagy a digitális tartalmat a szerződéskötést követően ésszerű határidőn belül át kell adni.
Indokolás
A javasolt módosítás összhangba hozza a rendelkezést a CISG 33. cikkének c) pontjával. A kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésekre vonatkozó, (2) bekezdésben foglalt rendelkezés – amely 30 napos átadási határidőt állapít meg – változatlan marad.
Módosítás  183 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 98 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
98. cikk	törölve
A kárveszély átszállásának joghatása
A 14. fejezet szabályozza az átadásnak a kárveszély átszállására gyakorolt hatását.
Indokolás
A rendelkezés nyilvánvaló dolgot állapít meg, ezért szükségtelen.
Módosítás  184 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 99 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Fogyasztói adásvételi szerződés esetén a 100., 102. és 103. cikk követelményeitől a fogyasztó hátrányára eltérő bármely megállapodás csak akkor érvényes, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó tudott az áru vagy a digitális tartalom konkrét állapotáról, és a szerződéskötéskor az árut vagy a digitális tartalmat a szerződésnek megfelelőként fogadta el.	(3) A kereskedő és a fogyasztó között kötött adásvételi szerződés esetén a 100., 101. és 102. cikk követelményeitől a fogyasztó hátrányára eltérő bármely megállapodás csak akkor érvényes, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó tudott az áru vagy a digitális tartalom konkrét állapotáról, és a szerződéskötéskor az árut vagy a digitális tartalmat a szerződésnek megfelelőként fogadta el.
Módosítás  185 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 100 cikk – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) rendelkeznie kell olyan minőségi és teljesítménybeli adottságokkal, amelyeket a vevő elvárhat. Annak megállapításakor, hogy a fogyasztó mire számíthat a digitális tartalom tekintetében, figyelembe kell venni, hogy a digitális tartalom szolgáltatására fizetség ellenében került-e sor.	g) rendelkeznie kell olyan minőségi és teljesítménybeli adottságokkal, amelyeket a vevő elvárhat, többek között a kinézet és a hibáktól való mentesség tekintetében. Annak megállapításakor, hogy a vevő mire számíthat a digitális tartalom tekintetében, figyelembe kell venni, hogy a digitális tartalom szolgáltatására fizetség vagy bármilyen ellentételezés ellenében került-e sor.
Módosítás  186 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 102 cikk – 3 és 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A vállalkozások közötti szerződésekben a (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a vevő a szerződés megkötésekor tudott, vagy ésszerűen tudhatott volna a szellemi tulajdonjogon alapuló jogokról vagy követelésekről.	(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó
	a) a kereskedők közötti szerződésekben, amennyiben a vevő a szerződés megkötésekor tudott, vagy ésszerűen tudhatott volna a szellemi tulajdonjogon alapuló jogokról vagy követelésekről;
(4) A kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésekben a (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a fogyasztó a szerződés megkötésekor tudott a szellemi tulajdonjogon alapuló jogokról vagy követelésekről.	b) a kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésekben, amennyiben a fogyasztó a szerződés megkötésekor tudott a szellemi tulajdonjogon alapuló jogokról vagy követelésekről.
Indokolás
A cikk szerkezetének egyszerűsítése.
Módosítás  187 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 103 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
103. cikk	törölve
A digitális tartalom megfelelőségének korlátozása
A digitális tartalom nem minősül a szerződésnek nem megfelelőnek pusztán amiatt a tény miatt, hogy a szerződés megkötését követően frissített digitális tartalom válik elérhetővé.
Indokolás
A rendelkezés a tisztázás helyett inkább félrevezető. A megfelelőség vagy nem megfelelőség megállapítása szempontjából a 100. cikk alkalmazandó általános rendelkezésként.
Módosítás  188 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 104 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Kereskedők közötti szerződésben az eladó nem felelős az áruk bármely hibájáért, ha a szerződés megkötésének időpontjában a vevő tudta vagy tudnia kellett volna a hibáról.	Az eladó nem felelős az áruk bármely hibájáért, ha a szerződés megkötésének időpontjában a vevő tudott azok hibájáról. Kereskedők közötti szerződésben ez akkor is érvényes, ha a vevőnek tudnia kellett volna a hibáról.
Indokolás
Ha a vevő a megvásárolandó áru állapotának ismeretében mégis fenntartás nélkül adásvételi szerződést köt, akkor később nem állíthatja, hogy az áru hibás volt. Az ellentmondásos magatartás eme tilalma a kereskedőre és a fogyasztóra egyaránt vonatkozik; ezért bővíteni kell a 104. cikk alkalmazási körét.
Módosítás  189 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 105 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Fogyasztói adásvételi szerződésben minden olyan hibáról, amely a kárveszély vevőre történő átszállásától számított hat hónapon belül válik ismertté, vélelmezhető, hogy fennállt a kárveszély átszállásának időpontjában, kivéve ha ez összeegyeztethetetlen az áru vagy a digitális tartalom természetével vagy a hiba jellegével.	(2) A kereskedő és a fogyasztó között kötött szerződésben minden olyan hibáról, amely a kárveszély vevőre történő átszállásától számított hat hónapon belül válik ismertté, vélelmezhető, hogy fennállt a kárveszély átszállásának időpontjában, kivéve ha ez összeegyeztethetetlen az áru vagy a digitális tartalom természetével vagy a hiba jellegével.
Módosítás  190 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 105 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ha a kereskedőnek a későbbiekben frissítenie kell a digitális tartalmat, gondoskodnia kell arról, hogy a digitális tartalom a szerződés teljes időtartama alatt megfeleljen a szerződésben foglaltaknak.	(4) Ha a kereskedőnek a későbbiekben frissítenie kell a digitális tartalmat vagy annak részeit a kereskedő külön szállítja, gondoskodnia kell arról, hogy a digitális tartalom a szerződés teljes időtartama alatt megfeleljen a szerződésben foglaltaknak.
Módosítás  191 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 106 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az eladó szerződésszegése esetén a vevő az alábbiak bármelyikét teheti:	(1) Az eladó szerződésszegése esetén a vevő – amennyiben teljesülnek a vonatkozó jogorvoslatok különös követelményei – az alábbiak bármelyikét teheti:
Módosítás  192 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 106 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a vevő jogai nem függenek az eladó szerződésszegésének orvoslásához való jogától; valamint	a) a vevő jogai nem függenek az eladó szerződésszegésének orvoslásához való jogától, kivéve, ha azok olyan árura vagy digitális tartalomra vonatkoznak, amelyet a fogyasztó egyéni kívánalmai szerint készítettek, állítottak elő vagy módosítottak, vagy amely egyértelműen személyre szabott; vagy
Módosítás  193 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 107 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A jogorvoslatok korlátozása abban az esetben, ha a digitális tartalom szolgáltatására nem ellenérték fejében kerül sor	A jogorvoslatok korlátozása abban az esetben, ha a digitális tartalom szolgáltatására nem ellenérték fizetése vagy egyéb ellentételezés fejében kerül sor
	(-1) Ha a digitális tartalom szolgáltatására az ellenérték fizetésétől eltérő ellentételezés fejében kerül sor, a vevő élhet a 106. cikk (1) bekezdésében említett bármely jogorvoslattal, kivéve a 106. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt árcsökkentést.
Ha a digitális tartalom szolgáltatására nem ellenérték fejében kerül sor, a vevő nem élhet a 106. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett jogorvoslatokkal. A vevő csak a 106. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti kártérítési igényét érvényesítheti a tulajdonában – ideértve a hardvert, a szoftvert és az adatokat – a digitális tartalom hibája által okozott hátrányok vagy károk tekintetében, ide nem értve azt az elmaradt hasznot, amitől a vevőt a kár fosztotta meg.	(1) Ha a digitális tartalom szolgáltatására nem bármely ellentételezés fejében kerül sor, a vevő nem élhet a 106. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett jogorvoslatokkal. A vevő csak a 106. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti kártérítési igényét érvényesítheti a tulajdonában – ideértve a hardvert, a szoftvert és az adatokat – a digitális tartalom hibája által okozott hátrányok vagy károk tekintetében, ide nem értve azt az elmaradt hasznot, amitől a vevőt a kár fosztotta meg.
Indokolás
A közös európai adásvételi jog olyan esetekre is kiterjed, amelyekben a digitális tartalmat nem ellenérték fizetése fejében nyújtják (5. cikk b) pont). A javasolt 107. cikk azonban túlságosan korlátozza a vevő jogorvoslati lehetőségeit, és nem veszi figyelembe azokat az eseteket, amikor a vevő pénzbeli ellenértéket nem fizet, viszont más ellentételezést kell nyújtania, például megadja személyes adatait. Az (1) bekezdés ilyen esetekben az árcsökkentés kivételével (mivel pénzfizetés nem történt) a közös európai adásvételi jog szerinti valamennyi jogorvoslatra lehetőséget biztosít. A (2) bekezdés fenntartja a jogorvoslatok kártérítésre való korlátozását, de csak azokban az esetekben, amikor a digitális tartalmat valóban ingyenesen szolgáltatták.
Módosítás  194 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 109 cikk – 4 bekezdés – - a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-a) ha a vevő fogyasztó, a vevő jogorvoslata a 106. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint nem függ az eladó szerződésszegésének orvoslásától;
Módosítás  195 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 109 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az eladónak ésszerű határidő áll rendelkezésre a szerződésszegés orvoslására.	(5) Az eladónak ésszerű határidő áll rendelkezésre a szerződésszegés orvoslására. A kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésekben az ésszerű határidő nem több 30 napnál.
Módosítás  196 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 109 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az orvoslás ellenére fennmarad a vevő joga arra, hogy kártérítést kérjen a késedelem, illetve minden olyan hátrány miatt, amelyet az orvoslás okozott vagy nem akadályozott meg.	(7) Az orvoslás ellenére fennmarad a vevő joga arra, hogy a 16. fejezet szerint kártérítést kérjen a késedelem, illetve minden olyan hátrány miatt, amelyet az orvoslás okozott vagy nem akadályozott meg.
Módosítás  197 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 110 cikk – 1 és 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A vevő jogosult az eladó kötelezettségei teljesítésének követelésére.	(1) A vevő jogosult az eladó kötelezettségei teljesítésének követelésére, amelybe beletartozik a hibás teljesítés térítésmentes orvoslása.
(2) A követelhető teljesítésbe beletartozik a hibás teljesítés térítésmentes orvoslása.
Indokolás
A rendelkezés szerkezetének egyszerűsítése.
Módosítás  198 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 111 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ha egy fogyasztói adásvételi szerződés esetén a kereskedőnek a 110. cikk (2) bekezdése szerint kell a hibát orvosolnia, a fogyasztó választhat a kijavítás és a kicserélés között, kivéve ha az általa választott megoldás jogellenes vagy lehetetlen lenne, vagy a másik lehetőséggel összehasonlítva aránytalan költséget róna az eladóra, figyelembe véve:	(1) Ha egy fogyasztói adásvételi szerződés esetén a kereskedőnek a 110. cikk szerint kell a hibát orvosolnia, a fogyasztó választhat a kijavítás és a kicserélés között, kivéve ha az általa választott megoldás jogellenes vagy lehetetlen lenne, vagy a másik lehetőséggel összehasonlítva aránytalan költséget róna az eladóra, figyelembe véve:
Módosítás  199 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 111 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha a fogyasztó az (1) bekezdéssel összhangban kijavítás vagy kicserélés formájában kérte a hiba orvoslását, a fogyasztó más jogorvoslattal csak akkor élhet, ha a kereskedő 30 napot meg nem haladó ésszerű határidőn belül nem végzi el a kijavítást vagy kicserélést. Ugyanakkor a fogyasztó ezalatt visszatarthatja a teljesítést.	(2) Ha a fogyasztó az (1) bekezdéssel összhangban kijavítás vagy kicserélés formájában kérte a hiba orvoslását, a fogyasztó más jogorvoslattal csak akkor élhet, ha:
	a) a kereskedő 30 napot meg nem haladó ésszerű határidőn belül nem végzi el a kijavítást vagy kicserélést;
	b) a kereskedő hallgatólagosan vagy kifejezetten megtagadta a megfelelőség hiányának orvoslását;
	c) a kijavítás vagy kicserélés után ugyanaz a hiba lép fel.
Módosítás  200 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 113 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A kereskedő és a fogyasztó közötti adásvételi szerződésben a teljesítés egésze visszatartható, kivéve, ha a teljesítés egészének visszatartása aránytalan a szerződésszegés mértékéhez képest.
Módosítás  201 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 119 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A vevő elveszíti az e szakasz szerinti felmondási jogát, ha a felmondásról szóló értesítést nem küldi el ésszerű határidőn belül azt követően, hogy e joga felmerült, vagy hogy a vevő tudomást szerzett, illetve elvárhatóan tudomást szerezhetett volna a szerződésszegésről, az előbbiek közül a későbbi időpontot alapul véve.	(1) A vevő elveszíti az e szakasz szerinti felmondási jogát, ha a felmondásról szóló értesítést nem küldi el két hónapon belül azt követően, hogy e joga felmerült, vagy hogy a vevő tudomást szerzett, illetve – ha a vevő kereskedő – e vevő elvárhatóan tudomást szerezhetett volna a szerződésszegésről, az előbbiek közül a későbbi időpontot alapul véve.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni:	(2) A (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha egyáltalán nem történt teljesítés.
a) ha a vevő fogyasztó; vagy
b) ha egyáltalán nem kínáltak fel teljesítést.
Módosítás  202 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 120 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az árat csökkentő vevő nem jogosult arra, hogy az így már kiegyenlített hátrányért kártérítést követeljen, azonban továbbra is kérhet kártérítést az esetlegesen elszenvedett további hátrányaiért.	(3) Az árat csökkentő vevő nem jogosult arra, hogy az így már kiegyenlített hátrányért a 16. fejezet szerint kártérítést követeljen, azonban továbbra is kérhet kártérítést az esetlegesen elszenvedett további hátrányaiért.
Módosítás  203 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 121 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Kereskedők közötti szerződésben a vevő feladata az áru megvizsgálása vagy megvizsgáltatása a körülményekhez képest az ésszerű legrövidebb időn belül, ami nem haladhatja meg az áru átadásának, a digitális tartalom szolgáltatásának vagy kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának napját követő 14 napot.	(1) Kereskedők közötti szerződésben a vevő feladata az áru vagy a digitális tartalom megvizsgálása vagy megvizsgáltatása a körülményekhez képest az ésszerű legrövidebb időn belül, ami nem haladhatja meg az áru átadásának, a digitális tartalom szolgáltatásának vagy kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának napját követő 14 napot.
Módosítás  204 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 122 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Kereskedők közötti szerződésekben a vevő nem hivatkozhat a hibára, ha ésszerű határidőn belül nem értesítette az eladót, megjelölve a hiba jellegét.	(1) Kereskedők közötti szerződésekben a vevő nem hivatkozhat a hibára, ha ésszerű határidőn belül nem értesítette az eladót, megjelölve a hiba jellegét. Ha azonban a vevőnek ésszerű mentsége van a megkívánt értesítés elmulasztására, úgy csökkentheti a vételárat vagy követelheti az elmaradt hasznok nélküli tényleges kárának megtérítését.
Indokolás
A kiegészítés megfelel a CISG 44. cikkének.
Módosítás  205 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 123 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem vonatkozik az olyan digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződésekre, ahol a digitális tartalom szolgáltatására nem ár megfizetése fejében kerül sor.	(2) Digitális tartalom nyújtásáról szóló szerződések esetén:
	a) az (1) bekezdés a) pontja nem vonatkozik az olyan digitális tartalomra, amelynek szolgáltatására nem ár megfizetése fejében kerül sor;
	b) az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó, amennyiben a digitális tartalmat nem birtokba vehető adathordozón nyújtják.
Indokolás
Helyénvalónak tűnik mentességet biztosítani a vevőnek az áru átvételére vonatkozó kötelezettsége alól olyan esetekben, amikor a digitális tartalmat nem birtokba vehető adathordozón nyújtják. Az ilyen digitális tartalmak kárt okozhatnak a vevőnek, az eladóra pedig nem hárulnak tárolási költségek. A vevőt ezért nem szabadna az áru átvételére kötelezni.
Módosítás  206 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 127 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ha az eladó az (1) vagy (2) bekezdésben említetteken kívüli körülmények mellett fogadja el a harmadik személy általi fizetést, akkor a vevő mentesül az eladóval szembeni kötelezettsége alól, de az eladó köteles az ilyen elfogadás következtében a vevőt érő bármely hátrány megtérítésére.	(4) Ha az eladó az (1) vagy (2) bekezdésben említetteken kívüli körülmények mellett fogadja el a harmadik személy általi fizetést, akkor a vevő mentesül az eladóval szembeni kötelezettsége alól, de az eladó a 16. fejezet szerint köteles az ilyen elfogadás következtében a vevőt érő bármely hátrány megtérítésére.
Módosítás  207 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 131 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A vevő szerződésszegése esetén az eladó az alábbi jogorvoslatok bármelyikét igénybe veheti:	(1) A vevő szerződésszegése esetén az eladó – amennyiben a vonatkozó jogorvoslatok különös követelményei teljesülnek – az alábbi jogorvoslatok bármelyikét igénybe veheti:
Módosítás  208 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 131 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha a vevő kimenti a szerződésszegését, az eladó az (1) bekezdésben említett jogorvoslatok bármelyikével élhet, kivéve a teljesítés követelését és a kártérítést.	(2) Ha a vevő kimenti a szerződésszegését, az eladó az (1) bekezdésben említett jogorvoslatok bármelyikével élhet, kivéve a kártérítést.
Indokolás
A módosítás a 106. cikk (4) bekezdésének kiigazítását tükrözi.
Módosítás  209 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 142 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződés kivételével az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a fogyasztó nem teljesíti az áruval vagy a digitális tartalommal kapcsolatos átvételi kötelezettségét és a szerződésszegést nem menti ki a 88. cikk szerint. Ebben az esetben a kárveszély abban az időpontban száll át, amikor a fogyasztó vagy a fogyasztó által kijelölt harmadik személy az áru birtokába lépett volna, vagy megszerezte volna a digitális tartalmat, ha az átvételi kötelezettség teljesült volna.	törölve
Módosítás  210 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 143 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kárveszély átszállásának időpontja	A kárveszély átszállása a kereskedők közötti szerződésekben
Módosítás  211 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 143 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdést a 144., 145. és 146. cikkre figyelemmel kell alkalmazni.	(2) Ha az árut vagy a digitális tartalmat a vevő rendelkezésére bocsátják és a vevő ennek tudatában van, a kárveszély abban az időpontban száll át a vevőre, amikor az árut vagy digitális tartalmat át kellett volna venni, kivéve ha a vevő jogosult volt az átvétel visszatartására a 113. cikk alapján.
	Ha az árut vagy digitális tartalmat az eladó telephelyétől eltérő helyen bocsátják a vevő rendelkezésére, a kárveszély akkor száll át, amikor az átadás esedékessé válik, és a vevő tudomást szerez arról, hogy az árut vagy digitális tartalmat az adott helyen a rendelkezésére bocsátották.
(Lásd a 144. cikk alatti módosítást.)
Indokolás
A 3. szakasz rendelkezéseit az egyszerűsítés érdekében egyetlen cikkben egyesítettük.
Módosítás  212 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 143 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Áru fuvarozását is magában foglaló adásvételi szerződésben, függetlenül attól, hogy az eladó jogosult-e az áruk feletti rendelkezést biztosító dokumentumok visszatartására:
	a) ha az eladó nem egy adott helyen köteles átadni az árut, a kárveszély akkor száll át, amikor az árut átadják az első fuvarozó részére, hogy azt a szerződéssel összhangban továbbítsa a vevőnek;
	b) ha az eladó egy adott helyen köteles átadni az árut a fuvarozónak, a kárveszély mindaddig nem száll át a vevőre, amíg az árut az adott helyen át nem adják a fuvarozónak.
(Lásd a 145. cikk alatti módosítást; a cikk szerkezete módosult.)
Módosítás  213 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 143 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Árutovábbítás során történő eladás esetén – a körülményektől függően – a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor az árut átadják az első fuvarozónak vagy amikor a szerződést megkötik. A kárveszély nem száll át a vevőre, ha a szerződés megkötésekor az eladó tudta vagy tudhatta volna azt, hogy az áru elveszett vagy megsérült, és erről nem tájékoztatta a vevőt.
(Lásd a 146. cikk alatti módosítást; a szöveg módosult.)
Módosítás  214 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 144 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
144. cikk	törölve
A vevő rendelkezésére bocsátott áru
(1) Ha az árut vagy a digitális tartalmat a vevő rendelkezésére bocsátják és a vevő ennek tudatában van, a kárveszély abban az időpontban száll át a vevőre, amikor az árut vagy digitális tartalmat át kellett volna venni, kivéve ha a vevő jogosult volt az átvétel visszatartására a 113. cikk alapján.
(2) Ha az árut vagy digitális tartalmat az eladó telephelyétől eltérő helyen bocsátják a vevő rendelkezésére, a kárveszély akkor száll át, amikor az átadás esedékessé válik, és a vevő tudomást szerez arról, hogy az árut vagy digitális tartalmat az adott helyen a rendelkezésére bocsátották.
(Lásd a 143. cikk (2) bekezdése alatti módosítást.)
Módosítás  215 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 145 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
145. cikk	törölve
Az áru fuvarozása
(1) Ez a cikk az olyan adásvételi szerződésre vonatkozik, amely az áru fuvarozását is magában foglalja.
(2) Ha az eladó nem egy adott helyen köteles átadni az árut, a kárveszély akkor száll át, amikor az árut átadják az első fuvarozó részére, hogy azt a szerződéssel összhangban továbbítsa a vevőnek.
(3) Ha az eladó egy adott helyen köteles átadni az árut a fuvarozónak, a kárveszély mindaddig nem száll át a vevőre, amíg az árut az adott helyen át nem adják a fuvarozónak.
(4) Az a tény, hogy az eladó jogosult az áruk feletti rendelkezést biztosító dokumentumok visszatartására, nem érinti a kárveszély átszállását.
(Lásd a 143. cikk (3) bekezdése alatti módosítást.)
Módosítás  216 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 146 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
146. cikk	törölve
Az árutovábbítás során eladott áruk
(1) Ez a cikk olyan adásvételi szerződésre vonatkozik, amely az áru árutovábbítás során történő eladását is magában foglalja.
(2) A kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor az árut átadják az első fuvarozónak. Ha azonban a körülmények erre utalnak, a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a szerződést megkötik.
(3) Ha a szerződés megkötésekor az eladó tudta vagy tudhatta volna azt, hogy az áru elveszett vagy megsérült, és erről nem tájékoztatta a vevőt, a kárveszélyt az eladó viseli.
(Lásd a 143. cikk (4) bekezdése alatti módosítást.)
Módosítás  217 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 150 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A szolgáltatást nyújtó fél a teljesítést más személyre bízhatja, kivéve ha általa történő személyes teljesítést kötöttek ki.	(A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.)
Módosítás  218 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 155 cikk – 1 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) kártérítést követelhet.	e) kártérítést követelhet a 16. fejezet szerint.
Módosítás  219 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 155 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül a megrendelő jogorvoslati lehetőségeit a szolgáltatást nyújtó fél szerződésszegés orvoslásához fűződő jogára is figyelemmel kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a megrendelő fogyasztó is egyben, vagy sem.	(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül a megrendelő jogorvoslati lehetőségeit a szolgáltatást nyújtó fél szerződésszegés orvoslásához fűződő jogára is figyelemmel kell alkalmazni.
Módosítás  220 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 155 cikk – 5 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a szolgáltatást nyújtó fél szerződésszegés orvoslási jogával kapcsolatban kereskedő és fogyasztó közötti szerződésekben a 109. cikk (5) bekezdése szerinti ésszerű határidő nem haladhatja meg a harminc napot;	törölve
Módosítás  221 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 155 cikk – 5 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a hibás teljesítés orvoslásával kapcsolatban a 111. és 112. cikk nem alkalmazható; valamint	törölve
Módosítás  222 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 157 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az ár után kamatot, illetve kártérítést követelhet.	d) a vételár után kamatot, illetve kártérítést követelhet a 16. fejezet szerint.
Módosítás  223 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 172 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az eredeti állapot helyreállítása megtámadás vagy felmondás esetén	Az eredeti állapot helyreállítása megtámadás, felmondás vagy érvénytelenség esetén
Indokolás
Mivel számos hiányosságra derült fény, több módosítás is az eredeti állapot helyreállításáról szóló fejezet átdolgozását célozza. A javaslatok célja következesebb és kiegyensúlyozottabb eredmények elérése, a rendelkezések kiegészítése és tisztázása, valamint gyakorlati megoldások biztosítása a digitális tartalom szolgáltatására, különösen, ha azt ellenérték fizetésétől eltérő ellentételezés fejében nyújtják.
Módosítás  224 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 172 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben egy szerződést valamelyik fél megtámadja vagy felmondja, mindegyik fél köteles visszaszolgáltatni azt, amit a fél (az átvevő) a másik féltől átvett.	(1) Amennyiben egy szerződést vagy a szerződés egy részét valamelyik fél megtámadja vagy felmondja, vagy az a megtámadástól vagy felmondástól eltérő okok miatt érvénytelen vagy nem kötelező erejű, mindegyik fél köteles visszaszolgáltatni azt, amit a fél (az átvevő) a másik féltől az érintett szerződés vagy annak egy része alapján átvett.
Indokolás
Pontosítások megtámadás vagy felmondás esetére (ld. 117. cikk), valamint azon esetekre, amikor a szerződés érvénytelen vagy nem kötelező erejű, mivel az eladó nem teljesítette valamely kötelezettségét, vagy mert valamely különös követelmény nem teljesült (pl. a 19. cikk (4) bekezdése, a 25. cikk (2) bekezdése, a 71. cikk (1) bekezdése, a 72. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk (2) bekezdése, a 167. cikk (3) bekezdése és a 170. cikk (1) bekezdése).
Módosítás  225 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 172 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az eredeti állapotot indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb a megtámadásról vagy felmondásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 14 napon belül helyre kell állítani. Ha az átvevő fogyasztó, e határidő akkor tekintendő teljesültnek, ha a fogyasztó a 14 napos időszak letelte előtt megteszi a szükséges lépéseket.
Indokolás
Az eredeti állapot helyreállításának határidejével kapcsolatos pontosítás. A javasolt megoldás megfelel az elállási jog gyakorlásáról szóló rendelkezéseknek (44. cikk (1) bekezdés és 45. cikk (1) bekezdés, a fogyasztók jogairól szóló irányelvvel összhangban).
Módosítás  226 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 172 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Az átvevő viseli a kapott dolog visszaszolgáltatásának költségét.
Indokolás
Az eredeti állapot helyreállításának költségével kapcsolatos pontosítás. A javasolt megoldás megfelel az elállási jog gyakorlásáról szóló rendelkezéseknek (44. cikk (2) bekezdés, a fogyasztók jogairól szóló irányelvvel összhangban).
Módosítás  227 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 172 cikk – 2 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) A fél visszatarthatja a visszaszolgáltatási kötelezettség teljesítését, amennyiben e félnek erre nézve jogos érdeke áll fenn, például ha meg kell állapítani egy hiba létezését.
Indokolás
Pontosítás.
Módosítás  228 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 172 cikk – 2 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2d) Abban az esetben, ha az e fejezet szerinti visszaszolgáltatási vagy fizetési kötelezettséget valamely fél nem teljesíti, a másik fél a 159–163. cikk alapján kártérítést követelhet.
Indokolás
Pontosítás.
Módosítás  229 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 172 a cikk (új) – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	172a. cikk
	Digitális tartalom visszaszolgáltatása és az ellentételezés visszaszolgáltatása digitális tartalom szolgáltatása esetén
Módosítás  230 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 172 a cikk (új) – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1) A digitális tartalom csak akkor tekintendő visszaszolgáltathatónak, ha:
	a) a digitális tartalmat birtokba vehető adathordozón nyújtották, és az adathordozó még a lezárt csomagolásban található vagy az eladó az átadás előtt nem helyezte azt lezárt csomagolásba; vagy
	b) egyéb okból kifolyólag nyilvánvaló, hogy a birtokba vehető adathordozót visszaküldő átvevő nem tarthatott meg a digitális tartalomról készült használható másolatot; vagy
	c) az eladó jelentős erőfeszítés vagy költség nélkül, például az átvevő felhasználói fiókjának törlésével, megakadályozhatja a digitális tartalom átvevő részéről történő további felhasználását.
Indokolás
A digitális tartalom visszaszolgáltathatónak tekintendő, ha a vevő nem tudja azt a továbbiakban felhasználni, többek között ha a birtokba vehető adathordozó még a lezárt csomagolásban található, ha a vevő nem tarthatott meg használható másolatot (például ha a tartalom valamilyen technikai védelmi intézkedés révén hozzáférhetetlen vagy azt a felhasználását lehetetlenné tevő hibával adták át), vagy ha az eladó jelentős erőfeszítés vagy költség nélkül (például az átvevő felhasználói fiókjának törlésével) megakadályozhatja a digitális tartalom vevő részéről történő további felhasználását. A felsorolt esetekben a vevőt nem szabadna a pénzbeli érték megtérítésére kötelezni.
Módosítás  231 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 172 a cikk (új) – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2) Úgy tekintendő, hogy a birtokba vehető adathordozón nyújtott, az (1) bekezdés a) és b) pontja értelmében visszaszolgáltatható digitális tartalom átvevője a birtokba vehető adathordozó visszaküldésével teljesítette visszaszolgáltatási kötelezettségét.
Indokolás
Annak tisztázása, hogy a birtokba vehető adathordozón nyújtott, visszaszolgáltatható digitális tartalom átvevőjének mit kell tennie ahhoz, hogy teljesítse az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségét (pl. visszaküldi a CD-t).
Módosítás  232 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 172 a cikk (új) – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3) Amennyiben a digitális tartalmat ellenérték fizetésétől eltérő ellentételezés – például személyes adatok megadása – fejében nyújtják és ez az ellentételezés nem visszaszolgáltatható, az ellentételezés átvevőjének tartózkodnia kell a kapott dolog felhasználásától, például törölnie kell az átvett személyes adatokat. Személyes adatainak törléséről a fogyasztót értesíteni kell.
Módosítás  233 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 173 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben a kapott dolog – beleértve adott esetben annak gyümölcseit is – nem szolgáltatható vissza, illetve a digitális tartalom esetében függetlenül attól, hogy azt birtokba vehető adathordozón nyújtották-e, az átvevő köteles megfizetni annak pénzbeli értékét. Ha lehetséges a visszaszolgáltatás, de az ésszerűtlen erőfeszítéssel vagy kiadással járna, az átvevő választhatja helyette a pénzbeli érték megfizetését is, amennyiben ez nem sérti a másik fél vagyoni érdekeit.	(1) Amennyiben a kapott dolog – beleértve adott esetben annak gyümölcseit is – nem szolgáltatható vissza, az átvevő köteles megfizetni annak pénzbeli értékét. Ha lehetséges a visszaszolgáltatás, de az ésszerűtlen erőfeszítéssel vagy kiadással járna, az átvevő választhatja helyette a pénzbeli érték megfizetését is, amennyiben ez nem sérti a másik fél vagyoni érdekeit.
Indokolás
Az új 172a. cikk bevezetése esetén a rendelkezés törölt része szükségtelen.
Módosítás  234 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 173 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Amennyiben az átvevő az áruért vagy digitális tartalomért cserébe helyettesítő pénzbeli vagy természetbeni dologra tett szert, és tudott vagy elvárhatóan tudhatott volna a megtámadási vagy felmondási jogalapról, a másik fél választhat, hogy a helyettesítő dolgot vagy annak pénzbeli értékét követeli. Az az átvevő, aki az áruért vagy digitális tartalomért cserébe helyettesítő pénzbeli vagy természetbeni dologra tett szert, és nem tudott vagy elvárhatóan nem tudhatott volna a megtámadási vagy felmondási jogalapról, dönthet úgy, hogy visszaadja a helyettesítő dolgot vagy annak pénzbeli értékét.	törölve
Indokolás
Az (5) bekezdés törlésre kerül, mivel véletlenszerű eredményekhez vezet, ha annak a vevőnek, aki nem tudja visszaszolgáltatni az árut (pl. mert ellopták, elajándékozták vagy az teljesen megsemmisült), az áru teljes pénzbeli értékét ki kell fizetnie ((1) bekezdés), míg annak a vevőnek, aki az árut piaci érték alatt eladta, csak az értékesítésből származó bevételt kell visszaszolgáltatnia ((5) bekezdés). A vevőnek mindkét esetben ki kellene fizetnie a pénzbeli értéket.
Módosítás  235 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 173 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Nem kerül sor az eredeti állapot helyreállítására, ha a digitális tartalom szolgáltatása nem ellenérték fejében történt.	(6) Amennyiben a digitális tartalom szolgáltatása nem ellenérték, hanem az ellenértéktől eltérő egyéb ellentételezés fejében vagy ellentételezés nélkül történt, a digitális tartalom pedig a 172a. cikk (1) bekezdése alapján nem tekinthető visszaszolgáltathatónak, a digitális tartalom átvevőjének nem kell megfizetnie annak pénzbeli értékét.
Indokolás
Szükséges pontosítás. Ha a vevő pénzbeli ellenérték fizetése nélkül jutott hozzá digitális tartalomhoz, az eredeti állapot helyreállításakor nem szabadna a pénzbeli érték megfizetésére kötelezni.
Módosítás  236 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 173 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A 172a. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a digitális tartalom szolgáltatása az ellenértéktől eltérő egyéb ellentételezés fejében történt és ez az ellentételezés nem visszaszolgáltatható, az ellentételezés átvevőjének nem kell megfizetnie annak pénzbeli értékét.
Indokolás
Szükséges pontosítás. A digitális tartalom szolgáltatása fejében kapott dolog visszaszolgáltatása igen gyakran nem lehetséges, és az ellentételezés pénzbeli értékét szintén nehéz – olykor pedig lehetetlen – meghatározni. Ilyen esetben a felek jogainak kiegyensúlyozására az a legmegfelelőbb megoldás, ha egyik szerződő félnek sem kell megfizetnie a kapott dolog pénzbeli értékét. Ez természetesen nem érintheti az ellentételezés átvevőjének a 172a. cikk (3) bekezdése szerinti azon kötelezettségét, hogy tartózkodik a kapott dolog (pl. személyes adatok) további felhasználásától.
Módosítás  237 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 174 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Használati díj és az átvett összeg utáni kamatfizetés	Használati díj, az átvett összeg utáni kamatfizetés és értékcsökkenés
Módosítás  238 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 174 cikk – 1-1b bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az az átvevő, aki az árut használta, köteles a másik félnek megfizetni az adott időre szóló használat pénzbeli értékét, amennyiben:	(1) Az az átvevő, aki az árut vagy a digitális tartalmat használta, köteles a másik félnek megfizetni az adott időre szóló használat pénzbeli értékét, amennyiben:
a) az átvevő adott okot a megtámadásra vagy felmondásra;	a) az átvevő adott okot a megtámadásra vagy felmondásra;
b) az adott időszak kezdetét megelőzően az átvevő tudatában volt a megtámadási vagy felmondási jogalapnak, vagy	b) az adott időszak kezdetét megelőzően az átvevő tudatában volt a megtámadási vagy felmondási jogalapnak, vagy
c) tekintettel az áru természetére, a használat jellegére és mértékére, valamint a felmondástól eltérő egyéb jogorvoslatok rendelkezésre állására, méltánytalan lenne engedélyezni az átvevő részére annak az adott időszakban történő ingyenes használatát.	c) tekintettel az áru a digitális tartalom természetére, a használat jellegére és mértékére, valamint a felmondástól eltérő egyéb jogorvoslatok rendelkezésre állására, méltánytalan lenne engedélyezni az átvevő részére annak az adott időszakban történő ingyenes használatát.
Módosítás  239 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 174 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) E fejezet alkalmazásában, az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott körülményektől eltérő bármely egyéb esetben az átvevő nem köteles az átvett dolog használatáért fizetni, illetve az átvett pénzösszeg után kamatot fizetni.	(3) E fejezet alkalmazásában, az (1), (1a) és (2) bekezdésekben meghatározott körülményektől eltérő bármely egyéb esetben az átvevő nem köteles az átvett áru vagy digitális tartalom használatáért fizetni, illetve az átvett pénzösszeg után kamatot fizetni.
Módosítás  240 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 174 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az átvevő a 159–163. cikk szerint, a szabályszerű használatból következő értékvesztésen felüli értékcsökkenés mértékéig felel az áru, a digitális tartalom vagy azok gyümölcseinek bármely értékcsökkenéséért.
Indokolás
E rendelkezést azért javasoljuk, mivel véletlenszerű eredményekhez vezet, ha annak a vevőnek, aki nem tudja visszaszolgáltatni az árut – pl. mert ellopták, elajándékozták vagy az teljesen megsemmisült –, az áru teljes pénzbeli értékét ki kell fizetnie (173. cikk (1) bekezdés), míg ha az áru súlyosan megrongálódott és értéke ebből adódóan jelentősen csökkent, ám az még visszaszolgáltatható, a vevőnek csak a sérült árut kell visszaszolgáltatnia (172. cikk (1)–(2) bekezdés). A vevőnek ez utóbbi esetben is kártérítést kellene fizetnie.
Módosítás  241 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 174 cikk – 3 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) A használati díj vagy az értékcsökkenésért fizetett összeg nem haladja meg az árura vagy a digitális tartalomra vonatkozóan megállapított vételárat.
Indokolás
Mivel az eredeti állapot helyreállításából egyik félnek sem származhat előnye, a használati díj vagy az értékcsökkenésért fizetett összeg az árura vagy a digitális tartalomra vonatkozóan megállapított vételárra korlátozódik.
Módosítás  242 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 174 cikk – 3 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3c) Amennyiben a digitális tartalom szolgáltatása nem ellenérték, hanem az ellenértéktől eltérő egyéb ellentételezés fejében vagy ellentételezés nélkül történt, a digitális tartalom átvevőjének nem kell megfizetnie a használati díjat vagy az értékcsökkenést.
Indokolás
Szükséges pontosítás. Ha a digitális tartalmat nem ellenérték fejében szolgáltatták, nem várható el az átvevőtől, hogy megfizesse a használati díjat vagy az értékcsökkenést.
Módosítás  243 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 174 cikk – 3 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3d) A 172a. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a digitális tartalom szolgáltatása az ellenértéktől eltérő egyéb ellentételezés fejében történt, az ellentételezés átvevőjének nem kell fizetnie a kapott dolog használatáért vagy az értékcsökkenéséért.
Indokolás
Szükséges pontosítás. A javasolt rendelkezés egyensúlyba hozza az eladó és a vevő érdekeit. Ha a vevő nem köteles fizetni a használatért vagy az értékcsökkenésért, az eladót sem kellene erre kötelezni. Ez természetesen nem érintheti az ellentételezés átvevőjének a 172a. cikk (3) bekezdése szerinti azon kötelezettségét, hogy tartózkodik a kapott dolog (pl. személyes adatok) további felhasználásától.
Módosítás  244 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 175 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ha az átvevőnek kiadásai merültek fel az áru vagy a digitális tartalom tekintetében, az átvevő jogosult ezek megtérítésére, amennyiben a kiadásból a másik félnek előnye származott, feltéve hogy a kiadásra akkor került sor, amikor az átvevő nem tudott és nem is tudhatott volna a megtámadás vagy felmondás jogalapjáról.	(1) Ha az átvevőnek kiadásai merültek fel az áru vagy a digitális tartalom vagy azok gyümölcsei tekintetében, az átvevő jogosult ezek megtérítésére, amennyiben a kiadásból a másik félnek előnye származott, feltéve hogy a kiadásra akkor került sor, amikor az átvevő nem tudott és nem is tudhatott volna a megtámadás vagy felmondás jogalapjáról.
Indokolás
Pontosítás.
Módosítás  245 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 175 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az az átvevő, aki tudott vagy elvárhatóan tudhatott volna a megtámadás vagy felmondás jogalapjáról, csak az olyan kiadásainak megtérítésére jogosult, amelyek az áru vagy a digitális tartalom elvesztése vagy értékcsökkenése megelőzésének érdekében voltak szükségesek, feltéve hogy az átvevőnek nem volt lehetősége a másik féltől tanácsot kérni.	(2) Az az átvevő, aki tudott vagy elvárhatóan tudhatott volna a megtámadás vagy felmondás jogalapjáról, csak az olyan kiadásainak megtérítésére jogosult, amelyek az áru vagy a digitális tartalom vagy azok gyümölcseinek elvesztése vagy értékcsökkenése megelőzésének érdekében voltak szükségesek, feltéve hogy az átvevőnek nem volt lehetősége a másik féltől tanácsot kérni.
Indokolás
Pontosítás.
Módosítás  246 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 177 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Kereskedő és fogyasztó közti kapcsolatban a felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e fejezet alkalmazását, nem térhetnek el attól, illetve nem módosíthatják annak joghatását.	Kereskedő és fogyasztó közti kapcsolatban, a megtámadásról vagy felmondásról szóló értesítés előtt, a felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e fejezet alkalmazását, nem térhetnek el attól, illetve nem módosíthatják annak joghatását.
Indokolás
A felek számára lehetővé kell tenni, hogy a megtámadásról vagy felmondásról szóló értesítés után eltérjenek az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó szabályoktól. Ez fontos lehet a kérdés békés rendezéséhez.
Módosítás  247 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 177 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	177a. cikk
	Kereskedelmi jótállás
	(1) A jótállás a jótállási nyilatkozatban meghatározott feltételekkel köti a kereskedőt. Ha nincs jótállási nyilatkozat, vagy ha a vonatkozó reklámhoz képest hátrányosabb feltételeket tartalmaz, a szerződéses jótállás a vonatkozó reklámban foglalt feltételekkel terheli annak vállalóját.
	(2) A jótállási nyilatkozatnak világosnak, közérthető nyelven megfogalmazottnak és olvashatónak kell lennie. A fogyasztóval kötött szerződéssel azonos nyelvűnek kell lennie, és a következőket kell tartalmaznia:
	a) a 11. fejezet rendelkezései értelmében a fogyasztót megillető jogok leírását, valamint egyértelmű nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy ezeket a jogokat a jótállás nem érinti,
	b) a kereskedelmi jótállás feltételei, különösen az annak időtartamával és területi hatályával, valamint a jótállás kötelezettjének nevével és címével kapcsolatos kötelezettségek, valamint – amennyiben az különbözik a jótállás kötelezettségétől – az a személy, aki ellen panaszt lehet benyújtani és az igény benyújtásának eljárásmódja.
	(3) Amennyiben a jótállás eltérően nem rendelkezik, a jótállás vonatkozik az áru összes tulajdonosára a jótállási időszak teljes egésze során, tekintet nélkül az áru elfogadására.
	(4) A fogyasztó kérésére a kereskedő a jótállási nyilatkozatot egy tartós adathordozón is rendelkezésre bocsátja.
	(5) A (2), (3) vagy (4) bekezdések be nem tartása nem érinti a jótállás érvényességét.
Módosítás  248 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 178 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kötelezettség teljesítésének kikényszerítésére vonatkozó jog és az ilyen joghoz kapcsolódó bármely járulékos jog az e fejezettel összhangban meghatározott idő elteltével elévül.	A kötelezettség teljesítésének kikényszerítésére vonatkozó jog és az ilyen joghoz kapcsolódó bármely járulékos jog, többek között a szerződésszegés miatti bármely jogorvoslat a teljesítés visszatartásának kivételével, az e fejezettel összhangban meghatározott idő elteltével elévül.
Indokolás
Annak egyértelművé tétele, hogy a szerződésszegés miatti jogorvoslatok elévülnek. E szövegezés összhangban van a 185. cikkel, amely viszont csak az elévülés joghatásait szabályozza. Az elévülés szabályai nem vonatkoznak a 2. cikk s) pontjában meghatározott kereskedelmi jótállásra.
Módosítás  249 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 179 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A hosszú elévülési idő tíz év, vagy, személyi sérülés miatti kártérítési jog esetén, harminc év.	(2) A hosszú elévülési idő hat év, vagy, személyi sérülés miatti kártérítési jog esetén, harminc év.
Módosítás  250 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 179 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az elévülés akkor lép hatályba, amikor a két időszak valamelyike letelt, bármelyik legyen is az, amelyik korábban letelik.
Módosítás  251 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – -181 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-181. cikk
	Nyugvás javítás vagy csere esetén
	(1) Amennyiben a szabálytalanságot javítás vagy csere révén orvosolják, a rövid elévülési idő nyugszik attól a pillanattól kezdve, hogy a hitelező értesíti az adóst a szabálytalanságról.
	(2) A nyugvás mindaddig tart, amíg a szabálytalanságot nem orvosolják.
Módosítás  252 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 183 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	183a. cikk
	Az elévülés nyugvása vis maior esetén
	(1) A rövid elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg a hitelező rajta kívül álló okoknál fogva – amelyek megakadályozása vagy leküzdése ésszerű módon tőle nem lett volna elvárható – a jog érvényesítésére szolgáló eljárás folytatásában akadályozott.
	(2) Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az akadály az elévülési idő utolsó hat hónapján belül keletkezik vagy marad fenn.
	(3) Amennyiben az akadály olyan időtartamú vagy természetű, hogy ésszerűen nem várható el a hitelezőtől, hogy a nyugvás megszűnését követően még folyamatban lévő elévülési idő leteltét megelőzően a joga érvényesítésére szolgáló eljárást kezdeményezzen, az elévülési idő nem telik le az akadály elhárulását követő hat hónapon belül.
Indokolás
A szöveg kiegészítése egy általános vis maior-szabállyal, összhangban a közös referenciakeret-tervezet (DCFR) III–7303. cikkével. A 183. cikk (a hitelező cselekvőképtelensége), valamint a jóhiszeműség és a tisztesség általános elve nem tűnik elegendőnek ahhoz, hogy megelőzze azokat az indokolatlanul súlyos következményeket, amelyeket a 181. cikk szerinti eljárások időben történő kezdeményezését gátló akadályok idéznek elő. Mivel a rendelkezés csak a rövid elévülési időre alkalmazandó, a jogbiztonságra gyakorolt hatása korlátozott.
Módosítás  253 Rendeletre irányuló javaslat III cím (új) – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	III cím
	Kísérő intézkedések
Módosítás  254 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 186 a cikk (új) – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	186a. cikk
	Az e rendeletet alkalmazó ítéletekre vonatkozó tájékoztatás
	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bíróságaik által hozott, e rendelet szabályait alkalmazó jogerős ítéletekről a Bizottság késedelem nélkül tájékoztatást kapjon.
Módosítás  255 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 186 a cikk (új) – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2) A Bizottság létrehoz egy rendszert, amely lehetővé teszi az (1) bekezdésben említett ítéletekkel, valamint az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéleteivel kapcsolatos információk megtekintését. Ez a rendszer mindenki által elérhető, továbbá teljes mértékben rendszerezett és könnyen kereshető.
Indokolás
Az adatbázis a közös európai adásvételi jog általános megértésének előmozdítását szolgáló fontos eszköz. Ezért annak könnyen alkalmazhatónak és felhasználóbarátnak kell lennie.
Módosítás  256 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 186 a cikk (új) – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3) Az (1) bekezdés szerint közölt ítéleteket a következő szakaszokból álló szabványos összefoglalásnak kell kísérnie:
	a) a tárgyalt ügy és a közös európai adásvételi jog vonatkozó cikke(i);
	b) a tényállás rövid összefoglalása;
	c) a főbb érvek rövid összefoglalása;
	d) a határozat; valamint
	e) a határozat indokolása, az alapelv egyértelmű megállapításával.
Indokolás
Az ítéletekkel szembeni különféle uniós megközelítésekből eredő problémák kiküszöbölése, valamint az adatbázis hatékony és gazdaságos működtetésének lehetővé tétele érdekében az ítélet összefoglalását szolgáló szabványos mintát kell alkalmazni, amelyet minimális szerkesztést követően be lehet építeni az adatbázisba. Az összefoglalást az ítélethez kell csatolni. Az összefoglalásnak tömörnek kell lennie, hogy könnyen hozzáférhető legyen és minimális fordítási költségekkel járjon, és annak a javasolt tartalommal kell rendelkeznie.
Módosítás  257 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 186 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	186b. cikk
	Alternatív vitarendezés
	(1) A fogyasztó és kereskedő közötti szerződések esetében a felek fontolják meg, hogy az olyan szerződésekből eredő jogvitákat, amelyekre vonatkozóan a közös európai adásvételi jog alkalmazásáról megállapodtak, a 2013/11/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott alternatív vitarendezési szervezet elé utalják.
	(2) E cikk nem zárja ki és nem korlátozza a felek azon jogát, hogy ügyüket bármikor bíróság vagy választottbíróság előtt rendezzék ahelyett, hogy jogvitájukat alternatív vitarendezési szervezet elé utalnák.
Indokolás
A határokon átnyúló kereskedelem további akadálya a hatékony és megfizethető jogorvoslati eljárásokhoz való hozzáférés hiánya. Az új fogyasztói AVR-irányelv dicséretes módon Unió-szerte biztosítja az alternatív vitarendezést. A közös európai adásvételi jog alkalmazása során a feleknek – különösen a kereskedőknek – fontolóra kell venniük annak lehetőségét, hogy a szerződésből eredő jogvitákat a fogyasztói AVR-irányelv 4. cikkének e) pontjában meghatározott alternatív vitarendezési szervezeten keresztül oldják meg. Ez nem érinti a felek igazságszolgáltatáshoz való jogát.
Módosítás  258 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 186 c cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	186c. cikk
	„Európai szerződési mintafeltételek” kidolgozása
	(1) A Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül szakértői csoportot hoz létre, amely segítséget nyújt számára a közös európai adásvételi jogon alapuló és azt kiegészítő európai szerződési mintafeltételek kidolgozásában, és előmozdítja azok gyakorlati alkalmazását.
	(2) A Bizottság a szakértői csoport segítségével arra törekszik, hogy az első európai szerződési mintafeltételeket az e rendelet hatálybalépését követő [xxx] belül előterjessze.
	(3) A szakértői csoport különösen az Európai Unió közös adásvételi jogát alkalmazók érdekeit képviselő tagokból áll. A szakértői csoport dönthet úgy, hogy a kereskedelmi tevékenység különálló területeivel foglalkozó szakosodott alcsoportokat hoz létre.
Indokolás
Nyomatékosítani kell, hogy a közös európai adásvételi joggal párhuzamosan az egész EU-ban érvényes szabványos mintaszerződések létrehozására van szükség. A mintaszerződések – különösen a Róma I. rendelet 6. cikkének (2) bekezdéséből kifolyólag – nem működnének a jelenlegi jogi helyzetben. Az előadók meggyőződése, hogy az efféle „felhasználásra kész” mintaszerződések döntően hozzájárulnak a közös európai adásvételi jog sikeréhez, ezért sürgetik a Bizottságot, hogy minél előbb kezdje meg azok kidolgozását, a jelenleg folyamatban lévő jogalkotási eljárással párhuzamosan. Az előadók úgy vélik, hogy a rendelkező szövegben kifejezetten utalni kell e mintaszerződésekre.
Módosítás  259 Rendeletre irányuló javaslat IV cím (új) – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	IV cím
	Záró rendelkezések
Módosítás  260 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 186 d cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	186d. cikk
	Felülvizsgálat
	(1) A tagállamok …-ig [négy évvel e rendelet alkalmazásának időpontját követően] tájékoztatják a Bizottságot e rendelet alkalmazásáról, különösen a közös európai adásvételi jog elfogadottságának mértékéről, továbbá arról, hogy a közös európai adásvételi jog rendelkezései mennyiben szolgáltak peres eljárások alapjául, és arról, hogy a fogyasztóvédelem szintje aktuális állás szerint mennyiben különbözik a közös európai adásvételi jogban és a nemzeti jogban. A tájékoztatásnak ki kell térnie a közös európai adásvételi jog rendelkezéseit értelmező nemzeti bíróságok ítélkezési gyakorlatának átfogó áttekintésére is.
	(2) A Bizottság … -ig [öt évvel e rendelet alkalmazásának időpontját követően] részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak e rendelet működésének felülvizsgálatáról, figyelembe véve egyebek mellett a vállalkozások közötti szerződések vonatkozásában a közös európai adásvételi jog hatálya további kiterjesztésének szükségességét, a digitális tartalom tekintetében a piaci és technológiai fejlődést, valamint az uniós vívmányokhoz fűződő jövőbeli fejleményeket. Egyúttal különös figyelmet kell fordítani arra a kérdésre, hogy a hatálynak a távollevők közötti szerződésekre és mindenekelőtt az online szerződésekre való korlátozása továbbra is megfelelő-e, illetve hogy megvalósítható-e a hatály kiterjesztése többek között az üzlethelyiségben kötött szerződésekre is.
(Lásd a 15. cikk alatti módosítást; a szöveg módosult.)
Módosítás  261 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 186 e cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	186e .cikk
	A 2006/2004/EK rendelet módosítása
	A 2006/2004/EK rendelet1 melléklete az alábbi ponttal egészül ki:
	'18. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös európai adásvételi jogról (HL L ***, ***, **. o.)”
	__________________
	1A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről”) (HL L 364., 2004.12.9., 1 o).
Indokolás
A 2006/2004/EK rendelet a harmonizált fogyasztóvédelmi jogszabályok betartásának biztosítása céljából létrehozza a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködési rendszert. Mivel a közös európai adásvételi jog a teljes körűen harmonizált, kötelező erejű fogyasztóvédelmi szabályok átfogó rendszerét tartalmazza, e rendeletnek szintén a 2006/2004/EK rendelet hatálya alá kell tartoznia.
Módosítás  262 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 186 f cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	186f. cikk
	Hatályba lépés és alkalmazás
	(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
	(2) Rendelkezéseit [6 hónappal a hatálybalépése után]-tól/-től kell alkalmazni.
	Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
(Lásd a 16. cikk alatti módosítást.)
Módosítás  263 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 függelék – 5 pont – b pont – 4 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– Ha üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetében az áru természeténél fogva rendes körülmények között nem küldhető vissza postai úton, és azt a szerződés megkötésekkor a fogyasztó otthonába szállították: „Saját költségünkön visszaszállítjuk az árut.”	törölve
Módosítás  264 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – Az Ön jogai a szerződés aláírását megelőzően
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kereskedő köteles tájékoztatni Önt a szerződéssel kapcsolatos fontos információkról, például a termékről és annak valamennyi adót és díjat tartalmazó áráról, továbbá a kereskedő elérhetőségéről. A tájékoztatásnak részletesebbek kell lennie, amennyiben Ön a kereskedő üzlethelyiségén kívül vásárol valamit, vagy ha egyáltalán nem találkozik személyesen a kereskedővel, ha például telefonon keresztül vagy az interneten vásárol. Ha ez a tájékoztatás hiányos vagy téves, Ön kártérítésre jogosult.	A kereskedő köteles tájékoztatni Önt a szerződéssel kapcsolatos fontos információkról, például a termékről és annak valamennyi adót és díjat tartalmazó áráról, továbbá a kereskedő elérhetőségéről. Ha ez a tájékoztatás hiányos vagy téves, Ön kártérítésre jogosult.

• [1]  HL C 181., 2012.6.21., 75. o.

INDOKOLÁS

I. Bevezetés

A Bizottság közös európai adásvételi jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslata (COM(2011)0635) úttörő kezdeményezés, amely kulcsfontosságú a fogyasztók és vállalkozások számára a belső piacon. Az eltérő nemzeti szerződésjogi rendelkezésekből fakadó belső piaci problémák megoldását célzó európai szerződésjogi kezdeményezés eredményeképpen jött létre, amelyről éveken keresztül folytak a megbeszélések, és amelyhez a Parlament többször is iránymutatást és támogatást nyújtott[1], legutóbb a bizottsági zöld könyvről szóló 2011. évi állásfoglalásában[2].

Az előadók a 2012. októberi munkadokumentumot követően most jelentéstervezet formájában ismertetik közös módosításaikat. Hangsúlyozni kívánják, hogy e dokumentum nem a teljesség igényével készült, hanem sokkal inkább meghatározza azokat a pontokat, amelyeket az előadók további vitára kívánnak bocsátani, és módosítás formájában terjeszti elő azokat.

Az előadók külön köszönetet szeretnének mondani az Európai Jogi Intézetnek a projekthez készített közleményéért[3], valamint mindazon szakértőknek és érdekelt feleknek, akik a Jogi Bizottság és a C. Tematikus Főosztály által 2012-ben rendezett eseményeken[4] számos hasznos hozzájárulással szolgáltak az előadók munkájához.

Ez az indokolás a jelentéstervezetben javasolt főbb módosításokat emeli ki. A részletes indokolások az egyes módosításoknál olvashatók.

II. A tárgyalt kérdések

Az előadók általános célja a szöveg javítása, hogy az fokozottan felhasználóbarát és egyértelmű legyen, és nagyobb összhangban álljon a közösségi vívmányokkal.

1. Szerkezet

A javaslat törzsszövegre és mellékletre történő felosztása sok szempontból zavart keltett. Az előadók ezért javasolják a rendelet és a melléklet összevonását, hogy ezáltal egységes szerkezetbe foglalt, integrált jogi eszköz jöhessen létre.

Az előadók annak is tudatában vannak, hogy szóba került a közös európai adásvételi jog szerkezetének mélyrehatóbb átalakítása. Konkrétabban az is elhangzott, hogy a kötelezettségekről és a jogorvoslatokról szóló IV. résznek jót tenne a szerkezetátalakítás a felhasználóbarát jelleg javítása érdekében. Az előadók valóban el tudnak képzelni egy olyan struktúrát, amelyben egy helyen csoportosulnak legalább a vevő és az eladó kötelezettségei, valamint a vevő és az eladó jogorvoslati lehetőségei. Végül azonban – alapos megfontolást követően, valamint a jelentéstervezettel és az előterjesztendő módosításokkal kapcsolatos munka elősegítése érdekében – tartózkodtunk a szöveg széles körű átalakítására irányuló javaslatoktól. Ahol a szerkezet kisebb egységeken – egy-egy rendelkezésen, szakaszon vagy fejezeten – belüli javítása megvalósíthatónak látszott, megtettük a megfelelő javaslatokat.

2. Hatály

Továbbra is nehéz eldönteni azt a kérdést, hogy a közös európai adásvételi jogot az online ügyletekre, illetve távértékesítésre kell-e korlátozni. Az előadók alapos megfontolás után a jelenlegi szakaszban azt javasolják, hogy a közös európai adásvételi jogot csak a távollevők közötti szerződésekre alkalmazzák. A „távollevők közötti szerződések” kifejezést az előadók azért javasolták, mert azt a közösségi vívmányok (a távértékesítési irányelv, a pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló irányelv, a fogyasztók jogairól szóló irányelv) már alkalmazzák. Az elsődlegesen megcélzott terület az internetes értékesítések gyorsan növekvő ágazata, ahol az opcionális eszköz gondolata komoly támogatást kapott, még olyan körökben is, ahol egyébként vonakodnak egy ilyen eszköz szélesebb körű alkalmazásától. Nyilvánvaló, hogy a közös európai adásvételi jog – mint az Unió-szerte érvényes szabályok gyűjteménye – ideális eszköz az online kereskedelem számára. A jelentéstervezet arra törekszik, hogy vitát indítson e kérdésről. Szándékosan nem rendelkezik a közös európai adásvételi jog távkereskedelemre történő teljes körű alkalmazásáról. Ehhez ugyanis további munkára és elemzésre volna szükség, amelyek eredményeit azután fel lehetne használni a folyamatban lévő jogalkotási eljárásban is. Bizonyos elemeket azonban már a jelenlegi szakaszban is integráltak a közös európai adásvételi jognak a távollevők közötti szerződésekre való alkalmazása érdekében, például ami a digitális tartalmat és a felhőalapú számítástechnikát illeti.

A tárgyi hatály tekintetében az előadók gyakorlatiasabb és fokozottan felhasználóbarát megoldást indítványoztak a vegyes szerződésekre és a hitelkomponenst tartalmazó szerződésekre vonatkozóan.

3. Kapcsolat a Róma I. rendelettel

Mivel a Róma I. rendelettel – különösen annak 6. cikkével – fennálló kapcsolat létfontosságú kérdés a közös európai adásvételi jog működése szempontjából, az előadók oly módon igyekeztek azt tisztázni, hogy a preambulumbekezdésekre és a cikkekre vonatkozóan egyaránt módosításokat dolgoztak ki. A cél elsősorban a közös európai adásvételi jognak az egyes tagállamok jogrendjén belüli második rendszerként történő egyértelmű meghatározása (lásd az 1. cikk és a 11. cikk (1) bekezdésének módosításait); másodsorban pedig annak nyilvánvalóvá tétele, hogy a közös európai adásvételi jog alkalmazásáról szóló megállapodás nem két jogrend közötti választás, hanem „az egyazon nemzeti jogrenden belüli két különböző rendszer közötti választás” (lásd a 10. preambulumbekezdés módosításait). Harmadsorban az előadók szükségesnek tartották bővebben kifejteni, hogy a Róma I. rendelet 6. cikke (2) bekezdésének miért nincs gyakorlati jelentősége, „mivel az két azonos második szerződési jogi rendszer kötelező rendelkezéseinek összehasonlítását jelentené” (lásd a (12) preambulumbekezdés módosítását).

4. Hivatkozások a nemzeti jogra

Az előadók úgy vélik, hogy az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a közös európai adásvételi jog rendelkező részében fontos egyértelműen rögzíteni, hogy e jog hatálya mely területekre terjed ki, valamint ismertetni kell azon kérdések listáját is, amelyekre az nem terjed ki (lásd az új 11a. cikket bevezető módosítást). Ami a közös európai adásvételi jog hatálya alá tartozó kérdéseket illeti, a jogalkotási eljárás későbbi szakaszában szükségesnek bizonyulhatnak a kiigazítások, különösen, ha a közös európai adásvételi jognak a távollevők közötti szerződések – és főként az online szerződések – szempontjából történő ésszerűsítése azokat megkívánja.

5. Jóhiszeműség és tisztesség

Az előadók úgy vélik, hogy a jóhiszeműség és tisztesség elve fontos eszköz ahhoz, hogy eseti alapon méltányos megoldásokat lehessen találni. Ugyanakkor gondosan megvizsgálták – többek között, bár nem kizárólag a szokásjog szemszögéből – az ott felmerülő aggályokat, ahol ez az elv nem ismert. Az előadók ezért egyrészről a fogalommeghatározás (lásd a 2b. cikk módosítását), másrészről pedig az általános elv kifejezésének (lásd az I. melléklet 2. cikkének módosítását) változtatását és pontosítását javasolják. Az eredetileg javasolt meghatározást eddig úgy értelmezték, hogy az gátolja a feleket saját érdekeik határozott érvényesítésében az alkufolyamatok során, ami különösen a vállalkozások közötti szerződéseknél adott okot aggodalomra. Annak tisztázása érdekében, hogy nem ez a szándék áll fenn, a javasolt szöveg kimondja, hogy a felek nem élhetnek vissza jogaikkal, amelyeket a „jóhiszeműség és tisztesség” szellemében kell gyakorolni. A változtatás a vállalkozások közötti tisztességtelen feltételek ellenőrzéséről szóló 86. cikk szempontjából is lényeges, és célja, hogy enyhítse az ehhez társuló aggodalmat, miszerint a szerződő feleknek a tárgyalás során esetleg nem nyílik lehetőségük saját érdekeik érvényesítésére. Az előadók továbbá úgy vélik, hogy a jóhiszeműség és tisztesség elvét a közös európai adásvételi jogon belül kizárólag az elv úgynevezett „védőpajzs-funkciójára” kell korlátozni – vagyis arra, hogy a kötelességszegő felet meggátolja abban, hogy valamely jogot, jogorvoslatot vagy védekezést gyakoroljon, illetve ezekre támaszkodjon –, az úgynevezett „kard-funkciót”, azaz a kártérítéshez való jogot pedig törölni kell.

6. A vevő rendelkezésére álló jogorvoslatok

Az előadók alaposan megvizsgálták a közös európai adásvételi jog által javasolt fogyasztóvédelmi jogorvoslatok rendszerét. Az egyik fő kérdés a nagyobb egyensúly megteremtése a jogorvoslatok szabad megválasztása terén, figyelembe véve az eladó általi orvoslás hiányát, továbbá a felmondásról szóló, bizonyos időn belüli értesítésre vonatkozó követelmény hiányát, valamint a használati díj fizetésének hiányára vonatkozó általános elvet. Az előadók emlékeztetni kívánnak a közös európai adásvételi jog által kínált igen magas fogyasztóvédelmi szintre, amely meghaladja a közösségi vívmányokban és különösen a fogyasztási cikkek adásvételéről szóló irányelvben meghatározott szintet. Ez a szint csaknem teljesen megegyezik a nemzeti jogok szintjével, vagy akár meg is haladja azokat, ami fontos, hiszen a Róma I. rendelet 6. cikke (2) bekezdése (lásd fent a 3. pont alatt) alkalmazásának elkerülése csak akkor tűnik kívánatosnak, ha célkitűzése – vagyis annak biztosítása, hogy a fogyasztó ugyanolyan védelemben részesüljön, mintha saját nemzeti joga védené – más módon teljesül. Másrészről a Melléklet 174. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés – amely azáltal, hogy követelésre ad lehetőséget olyan használat esetén, amikor az ingyenes használat „méltánytalan” lenne, a jelek szerint a használati díj nélküli felmondással kapcsolatos visszaélések eseteit hivatott korrigálni – nem egyértelmű és végső soron eltérítheti a fogyasztókat jogaik gyakorlásától. Kívánatosabb lenne – a fogyasztók érdekében is –, ha világosabb szabályok állnának rendelkezésre, miközben elvben fennmaradna a fogyasztóvédelem előírt szintje.

Mindezek ismeretében az előadók három alternatívát kívántak vitára bocsátani annak érdekében, hogy nagyobb egyensúly alakuljon ki a fogyasztók felmondási joga és az eladók orvosláshoz való joga között, ami az ismertetett bizonytalanságok korlátozása szempontjából is indokolt. Az előadók hangsúlyozni kívánták, hogy ezeket az opciókat egymás alternatíváiként, és semmi esetre sem együttesen javasolták megfontolásra.

- Első alternatívaként be lehetne vezetni a kárveszély vevőre történő átszállásától számított 6 hónapos határidőt, amelynek letelte után a vevőnek el kell fogadnia a szerződésszegés orvoslását (lásd a 106. cikk (3) bekezdése a) pontjának ii. alpontja alatti módosítási opciót). Az előadók tisztában vannak azzal, hogy a fogyasztási cikkek adásvételéről szóló irányelv – az 5. cikk (2) bekezdésében – a tagállamok számára lehetőséget biztosít a hibás teljesítés felismerésétől számított két hónapon belül esedékes értesítési kötelezettség bevezetésére, és hogy ezt a lehetőséget nem minden tagállam használta ki. Másrészről indokolható lenne az átadás utáni első hat hónap kiemelt időszakként történő kezelése, amelynek során a vevő az átadás időpontjában fennálló hiba tekintetében minden esetben részesül a bizonyítási teher megfordulásának előnyéből. A jogorvoslatok közötti szabad választásnak a kérdéses hat hónap utáni időszakra történő korlátozása korlátozott hatásúnak tekinthető, mivel hat hónap eltelte után a vevő számára minden esetben nehezebbé válik a hiba bizonyítása.

- Második alternatívaként be lehetne vezetni egy követelményt, miszerint a fogyasztónak a hiba első felismerését követő ésszerű határidőn belül felmondási értesítést kell küldenie. A határidő letelte után a felmondási jog elveszne, és a fogyasztónak más, kevésbé kiterjedt jogokhoz kellene folyamodnia, így például a kicseréléshez vagy a kijavításhoz. Kétségtelen, hogy ez korlátozást jelent a fogyasztó felmondási jogát illetően. Másfelől az is vitathatatlan, hogy miután felismerte a hibát, a fogyasztónak érdekében áll, hogy a lehető leghamarabb éljen felmondási jogával, különösen mivel az idő múlásával egyre kevésbé képes bizonyítani a hibát.

- Végül harmadik alternatívaként a fogyasztót használati díj fizetésére lehetne kötelezni abban az esetben, ha felmondja a szerződést (ellentétben a megtámadás eseteivel, amikor a szerződés megszüntetésének oka kevésbé tulajdonítható az egyik félnek: lásd a 174. cikk (1)–(1b) bekezdése alatti módosítást). Ezen opció értelmében a fogyasztó továbbra is szabadon választhatna a jogorvoslatok között, az eladó viszont az áru használatáért járó díj megfizetését követelhetné, amennyiben a vevő úgy dönt, hogy felmondja a szerződést ahelyett, hogy élne kevésbé kiterjedt jogaival – így például az áru cseréjével vagy javításával. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy amikor az áru átadásától számítva már eltelt bizonyos idő, a vevő számára gazdasági szempontból ésszerűbb valamely egyéb jogorvoslattal élni (pl. javítás, csere vagy árcsökkentés). Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a használat értékének kiszámítása nem mindig egyértelmű.

Az előadók igyekeztek nyíltan összefoglalni valamennyi opció előnyeit és hátrányait, és a fentiek alapján vitára hívtak fel. A párbeszéd eredményeképpen a második alternatíva került elfogadásra egy fontos módosítással: az „ésszerű határidő” kifejezést egy két hónapos fix határidő váltotta fel.

7. Az eredeti állapot helyreállítása

Az előadók javaslatot terjesztettek elő az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó szabályok újrafogalmazására és szerkezetátalakítására. A javaslat célja, hogy megoldást kínáljon a két oldal között egy működő egyensúly megteremtésére, hogy a fogyasztók számára egyértelmű és előre látható legyen, mit kell kifizetniük vagy visszaszolgáltatniuk, hogy magabiztosan gyakorolhassák jogaikat.

8. Digitális tartalom

A digitális tartalmat illetően az előadók megoldást javasolnak különösen azokra az esetekre, amikor a digitális tartalomért nem pénzzel, hanem például személyes adatok megadásával fizetnek. A vevő ezekben az esetekben kiterjedt védelemben részesül, mivel lehetővé kell tenni számára, hogy a rendelkezésére álló jogorvoslatok teljes skáláját igénybe vehesse (kivéve az árcsökkentést, hiszen pénzbeli ellenértéket nem fizetett). Az előadók továbbá az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó egyedi rendelkezéseket is javasolnak ilyen esetekre.

9. Elévülés

Az előadók tisztában vannak azzal, hogy a tízéves elévülési idő bírálatokat váltott ki, míg mások – köztük az Európai Bizottság – kifejtették, hogy annak gyakorlati jelentősége korlátozott. Az aggodalmak csökkentése érdekében, mindeközben pedig elfogadva azt, hogy a hosszú elévülési idő gyakorlati hatásai korlátozottak, az előadók hatéves elévülési időt javasolnak, amelyet – a tagállamokban létező hosszú elévülési idők fényében – megfelelő megoldásnak tartanak. Az előadók néhány további pontosítást is javasoltak az elévülésről szóló fejezetre vonatkozóan.

10. Kísérő intézkedések

Az előadók több kiegészítő rendelkezésre tettek javaslatot annak érdekében, hogy a kísérő intézkedéseket beillesszék a szöveg rendelkező részébe: ezek az ítéletek adatbázisára, az alternatív vitarendezéssel fennálló kapcsolatra, valamint az EU-szerte alkalmazandó mintaszerződések kidolgozására vonatkoznak.

C. Következtetés

Az előadók úgy vélik, hogy a közös európai adásvételi jog rengeteg potenciális előnyt nyújthat a fogyasztók és vállalkozások számára a belső piacon, különösen a digitális korszakban, és olyan lehetőséget kínál, amelyet nem szabad elszalasztani. Az előadók felkérik munkatársaikat, hogy alaposan mérlegeljék az előterjesztett módosításokat, mivel azok – véleményük szerint – biztosíthatják e jogi eszköz sikerét. Az előadók izgatottan várják e kérdések további megvitatását.

• [1]  Az Európai Parlament 1989. május 26-i (HL C 158., 1989.6.26., 400. o.), 1994. május 6-i (HL C 205., 1994.7.25., 518. o.), 2001. november 15-i (HL 140. E, 2002.6.13., 538. o.), 2003. szeptember 2-i (HL C 76. E, 2004.3.25, 95. o.), 2006. március 23-i (HL C 292. E, 2006.12.1., 109. o.), 2006. szeptember 7-i (HL C 305. E, 2006.12.14., 247. o.), 2007. december 12-i (HL C 323. E, 2008.12.18., 364. o.) és 2008. szeptember 3-i (HL C 295. E, 2009.12.4., 31. o.) állásfoglalása
• [2]  Az Európai Parlament 2011. június 8-i állásfoglalása a fogyasztók és a vállalkozások javára szolgáló európai szerződési jog felé történő előrehaladás szakpolitikai választási lehetőségeiről (P7_TA-PROV(2011)0262)
• [3] http://www.europeanlawinstitute.eu/fileadmin/user_upload/p_eli/Publications/S-2-2012_Statement_on_the_Proposal_for_a_Regulation_on__a_Common_European_Sales_Law.pdf.
• [4] http://www.europarl.europa.eu/committees/en/juri/events.html#menuzone

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről(*) (11.7.2013)

a Jogi Bizottság részére

a közös európai adásvételi jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0635 – C7‑0329/2011 – 2011/0284(COD))

A vélemény előadója (*): Evelyne Gebhardt, Hans-Peter Mayer

(*)       Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

1. Bevezető rész

Az Európai Bizottság 2011. október 11-én benyújtott egy, a közös európai adásvételi jogról szóló rendeletre irányuló javaslatot. A javaslat célja a belső piac megszilárdítása és működésének javítása a vállalkozások és fogyasztók közötti határokon átnyúló kereskedelem előmozdítása révén. Ez a célkitűzés úgy érhető el, ha rendelkezésre áll a közös európai adásvételi jog, vagyis egy olyan önálló, egységes jogi szabályrendszer, amely tartalmazza az áruk vagy digitális tartalmak kereskedelmével kapcsolatos szerződési jogi és fogyasztóvédelmi előírásokat, és amely az egyes tagállamok belső szerződési jogi rendszere mellett a második választható szerződési jogi rendszer szerepét tölti be.

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) rendkívül fontos szerepet játszik a jogalkotási javaslat belső piaci fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jelentősége tekintetében. Ennek megfelelően a bizottság nem csupán véleményt nyújt be a Jogi Bizottságnak (JURI) mint illetékes bizottságnak az Európai Parlament eljárási szabályzatának 50. cikke – „társbizottsági eljárás” – szerint, hanem egyes területeken kizárólagos hatáskörrel is rendelkezik.

Az illetékes bizottsághoz hasonlóan az IMCO bizottsághoz is két társelőadót jelöltek ki, akik – többek között nyilvános meghallgatás, valamint az Európai Bizottság hatásvizsgálata minőségi ellenőrzésének elvégzésére adott megbízatás révén – szorosan együttműködtek a vélemény elkészítése során.

A két szerződő fél közötti jogokat és kötelezettségeket szabályozó jogszabály szövegének a lehető legnagyobb mértékben egyértelműnek és pontosnak kell lennie. Ez a fogyasztókkal kapcsolatos szöveg esetében különösen fontos – az eltérő értelmezéseket lehetőleg kerülni kell. Biztosítani kell a hatályos rendelkezésekkel – különösen a fogyasztóvédelmi irányelvvel – való koherenciát is. Ezért a társelőadók olyan módosításokat javasoltak, amelyek tisztázzák és a meglévő fogalommeghatározásokhoz igazítják a használt kifejezéseket. A digitális tartalmak szerződésnek való megfelelősége tekintetében a „térítésmentesség” fogalma, illetve a felmondáskor a szerződésszegés orvoslására tett ajánlat tekintetében az előadók közös módosításokat javasolnak.

2. Lényegi módosítások indokolása

A szabadon választható eszközök alkalmatlansága a fogyasztóvédelmi jogban

Alapvető kétségek merülnek fel a bizottsági javaslat megfelelőségét illetően. A fogyasztóvédelmi jog területén a fogyasztónak az információ aszimmetrikus eloszlása miatt különös védelemre van szüksége, és az adásvételi szerződés megkötésekor magas szintű fogyasztóvédelmet kell számára biztosítani. Az uniós jogalkotónak ezért különösen a határokon átnyúló online kereskedelem területén kell a nemzeti jogszabályok harmonizálása révén megbízható jogszabályokat alkotnia. A múltban ez lényegében többek között a 2011/83/EU irányelv révén történt. Egy további szabadon választható eszköz, amely esetében a választás lehetősége a kereskedőé lenne, a jogi helyzetet tovább bonyolítaná, és különösen rontaná a fogyasztó helyzetét. A belső piac működését fenyegető esetleges jogbizonytalanság – amely a szabadon választható adásvételi jog bevezetését eredményezhetné – elkerülhető veszély. A társelőadó osztja számos szakértő aggodalmát, amely szerint egyértelmű jogi nyelvezet nélkül évekbe telne, amíg az Európai Bíróság a közös európai adásvételi joggal kapcsolatos kérdéseket kötelező erejűen eldöntené. Ezen kívül a szabadon választható eszköz alkalmazásával letérnénk a harmonizálás eddig sikeres útjáról.

A Bizottság hatásvizsgálatáról szóló kritika

A bizottság szerint a Bizottság hatásvizsgálatában a tranzakciós költségek számítása és a fogyasztói bizalommal kapcsolatos feltételezések nem meggyőzőek. A hatásvizsgálat így például figyelmen kívül hagyja a közelmúltban elfogadott 2011/83/EU irányelv harmonizációs hatásait, illetve az alternatív vitarendezési mechanizmusokra vonatkozó jogszabályokat (AVR és OVR) is. Ezért az egyik társelőadó javaslata alapján az illetékes JURI és IMCO bizottság kérdőívet nyújtott be az Európai Parlament hatásvizsgálati osztályának azzal a céllal, hogy a bizottsági hatásvizsgálatot minőségi ellenőrzés alá vessék. A társelőadó aggodalmát nagyrészt igazoló eredményeket 2013. január 22-én ismertették a JURI bizottságban. Az elemzés során előtérbe került módszertani hiányosságok oly mértékben torzítják a hatásvizsgálat hitelességét, hogy ezen az a tény sem javít, hogy mindeddig nem létezik általánosan elfogadott modell a tranzakciós díjak számítására.

A jótállással, a kapcsolódó szolgáltatásokkal és a digitális tartalmakkal kapcsolatos szempontok minimum harmonizációja

A bizottság ezért nem támogatja a szabadon válaszható közös európai adásvételi jogra irányuló bizottsági javaslatot. Mindazonáltal a bizottság meggyőződése, hogy a fogyasztóvédelem területén közös uniós jogszabályokra van szükség. A szabadon választható adásvételi jog megalkotása helyett a bizottság ezért inkább azt javasolja, hogy folytassák és teljesítsék az uniós fogyasztóvédelmi jog mindeddig sikere harmonizálását. A 2011/83/EU irányelv elfogadását követően a fogyasztóvédelmi jognak már csak néhány olyan területe maradt, amelyet a jelen irányelvre irányuló javaslat révén modernizálni lehetne. Ezen kívül figyelembe kell venni az online kereskedelemnek a digitális tartalmakról szóló szerződések bevonása által való fejlődését. A bizottság továbbá úgy véli, hogy az adásvételi szerződéssel való szoros kapcsolatuk miatt a kapcsolódó szolgáltatásokat is be kell vonni a javaslatba.

MÓDOSÍTÁSOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat Cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a közös európai adásvételi jogról	a fogyasztói adásvételi szerződésekhez kapcsolódó jótállás, a kapcsolódó szolgáltatások és a digitális tartalmak egyes vonatkozásainak harmonizációjáról
Indokolás
A Bizottsági javaslatot a fogyasztói adásvételi szerződésekhez kapcsolódó jótállás, a kapcsolódó szolgáltatások és a digitális tartalmak egyes vonatkozásainak minimális harmonizációjáról szóló irányelvvé kell átalakítani. Ez az irányelv a 2011/83/EU irányelv érdemi folytatása. A jogbiztonság érdekében azokat a rendelkezéseket, amelyeket a 2011/83/EU irányelv már tartalmaz, a jelen irányelvbe nem szabadna felvenni.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A határon átnyúló gazdasági tevékenységnek még mindig vannak olyan jelentős szűk keresztmetszetei, amelyek megakadályozzák, hogy a belső piac kiaknázza az összes növekedési és munkahely-teremtési lehetőségét. Jelenleg csak minden tizedik uniós kereskedő exportál árukat az Unión belül, és az exportálók többsége is csak néhány tagállamba. A határon átnyúló kereskedelem akadályai közül – ideértve többek között az adójogszabályokat, a közigazgatási előírásokat, a szállítási nehézségeket, valamint a nyelvi és a kulturális különbségeket – a kereskedők szerint a külföldi szerződési jog megismerésének nehézsége a vállalkozók és a fogyasztók, valamint a vállalkozók egymás közötti ügyleteinek legjelentősebb akadályai közé tartozik. Mindez amiatt is hátrányt okoz a fogyasztóknak, mert korlátozottan férnek hozzá az árukhoz. Ezért a különböző nemzeti szerződési jogok nehezítik az olyan alapszabadságok gyakorlását, mint az áruk és szolgáltatások nyújtásának szabadsága, és akadályt képeznek a belső piac működése és folyamatos kiépítése előtt. Versenykorlátozó hatásuk is van, különösen a kisebb tagállamok piacain.	(1) A határon átnyúló gazdasági tevékenységnek még mindig vannak olyan jelentős szűk keresztmetszetei, amelyek megakadályozzák, hogy a belső piac kiaknázza az összes növekedési és munkahely-teremtési lehetőségét. A határon átnyúló kereskedelem valamennyi akadálya közül az adójogszabályokat, a közigazgatási előírásokat, a szállítási nehézségeket, valamint a nyelvi és a kulturális különbségeket jelölték meg legfőbb akadályokként. A határon átnyúló kereskedelem legfőbb akadályaiként az adójogszabályokat, a közigazgatási előírásokat, a szállítási nehézségeket, valamint a nyelvi és a kulturális különbségeket jelölték meg. a fogyasztók jogairól szóló nemrégiben elfogadott, a távollevők között kötött szerződések fő vonatkozásait harmonizáló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1 ellenére továbbra is van néhány különbség a fogyasztói szerződésekre vonatkozó jogot érintő nemzeti szabályozások között. Ezek a különbségek a belső piac működése és folyamatos kiépítése előtt álló akadályoknak tekinthetők.
	______________
	1HL L 304., 2011.11.22., 64. o.
Indokolás
Az irányelvet az alábbiak szerint kell tagolni:1. fejezet: Az irányelv hatálya és fogalommeghatározások
2. fejezet: A szerződésnek való megfelelés és a fogyasztói jogorvoslati lehetőségek
3. fejezet: Szerződéses jótállás
4. fejezet: Kapcsolódó szolgáltatások
5. fejezet: Általános szabályok
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A szerződés minden gazdasági ügylethez elengedhetetlen jogi eszköz. Ugyanakkor, mivel a kereskedőknek azonosítaniuk kell az alkalmazandó jogot, vagy tárgyalniuk kell róla, meg kell ismerniük a külföldi alkalmazandó jog rendelkezéseit, ami gyakran fordítást tesz szükségessé, jogi tanácsot kell kérniük a követelmények között való eligazodás érdekében, és határon átnyúló ügyleteikben különböző alkalmazandó nemzeti jogokhoz kell hozzáigazítaniuk a szerződéseiket, a határon átnyúló kereskedelem a belföldi kereskedelemhez képest bonyolultabb és költségesebb. Ezért a szerződési joggal kapcsolatos akadályok komolyan hozzájárulnak ahhoz, hogy számos exportorientált kereskedő nem mer határon átnyúló kereskedelembe fogni, vagy tevékenységét több tagállamra kiterjeszteni. E tényezők visszatartó hatása különösen erős a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetén, amelyek tekintetében a több külföldi piacra való belépés költségei gyakran különösen magasak a forgalmukhoz viszonyítva. Ennek következtében a kereskedők elmulasztják azokat a költségmegtakarítási lehetőségeket, amelyekkel élhetnének, ha egy egységes szerződési jog alapján forgalmazhatnák a termékeiket és szolgáltatásaikat minden határon átnyúló ügyletük során, az online környezetben pedig egyetlen egységes weblapot használhatnának.	(2) A szerződés minden gazdasági ügylethez elengedhetetlen jogi eszköz. Ezért a 2011/83/EU irányelvet a fogyasztói adásvételi szerződésekhez kapcsolódó jótállás, a kapcsolódó szolgáltatások és a digitális tartalmak egyes vonatkozásait érintő jogi szabályozások modernizálása révén ki kell egészíteni. A modernizálás során figyelembe kell venni a digitális gazdaság szükségleteit, valamint az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A szerződési joggal kapcsolatos, jelentősnek bizonyuló ügyleti költségeknek, valamint a kötelező nemzeti fogyasztóvédelmi szabályok eltéréseiből származó jogi akadályoknak közvetlen hatásuk van a belső piac működésére a vállalkozások és a fogyasztók közötti ügyletek terén. A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 593/2008/EK rendelet) 6. cikke értelmében, amennyiben a kereskedő a tevékenységét egy másik tagállamban található fogyasztók tekintetében fejti ki, a fogyasztó szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam azon fogyasztóvédelmi rendelkezéseit, amelyek magasabb szintű védelmet nyújtanak, és amelyektől nem lehet megállapodással eltérni e tagállam joga értelmében, még akkor is alkalmazni kell, ha a felek más alkalmazandó jogot választottak. Ezért a kereskedőknek előzetesen kell megállapítaniuk azt, hogy a fogyasztó joga magasabb szintű védelmet nyújt-e, és gondoskodniuk kell arról, hogy a szerződésük összhangban legyen ezekkel a követelményekkel. Ezen túlmenően, az e-kereskedelemben további költségekkel jár a honlapok adaptálása, amelyeknek tükrözniük kell az alkalmazandó külföldi fogyasztói szerződési jog kötelező előírásait. A fogyasztóvédelmi jog jelenlegi uniós szintű harmonizációja bizonyos közelítést eredményezett egyes területeken. A tagállami jogrendszerek közötti különbségek azonban továbbra is jelentősek; a jelenlegi harmonizáció a tagállamok számára a lehetőségek széles körét hagyja meg arra nézve, hogy hogyan feleljenek meg az uniós jogszabályok követelményeinek, és hogy milyen legyen a fogyasztóvédelem szintje.	törölve
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az adott személy szintén fogyasztónak tekintendő, ha a szerződést részben a személy szakmájába tartozó, részben pedig azon kívül eső célból kötik (kettős célú szerződések), és a kereskedési cél annyira korlátozott, hogy a teljesítés egésze szempontjából nem elsődleges.
Indokolás
A fogyasztóvédelmi irányelv (17) preambulumbekezdésének átvétele.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos közösségi vívmányoknak az európai bizottsági zöld könyvvel 2004-ben megkezdődött felülvizsgálata keretében a nemrégiben elfogadott 2011/83/EU irányelv foglalkozik a fogyasztóknak történő távértékesítés és a házaló kereskedelem szerződési jogot érintő legfontosabb területeivel. A 2011/83/EU irányelv 2014 közepétől alkalmazandó, és egységes jogszabályi keretet fog nyújtani a vállalkozások és fogyasztók közötti ügyletekhez, valamint különösen a vállalkozások és a fogyasztók közötti elektronikus kereskedelemhez.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 3 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3c) A fogyasztói szerződésekre vonatkozó jog jogszabályi harmonizáció révén történő, minden piaci szereplő tekintetében magas szintű védelmet biztosító egymáshoz igazítása a legmegfelelőbb megközelítésmód a fogyasztói bizalom határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos erősítéséhez és az egész Unióra kiterjedő kereskedelem elősegítéséhez.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 3 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3d) A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos közösségi vívmányokat naprakésszé kell tenni, hogy megfeleljenek a – többek között a digitális gazdaságban bekövetkezett – társadalmi és gazdasági fejlemények által támasztott kihívásoknak. A fogyasztóknak szilárd jogokat biztosító keretrendszerre van szükségük ahhoz, hogy biztonságosan és méltányos körülmények között vásárolhassanak az egységes piacon. A 2011/83/EU irányelv elsősorban bizonyos értékesítési módszerek – konkrétan a távértékesítés és a házaló kereskedelem – vonatkozásában vizsgálta felül a fogyasztóvédelmi szabályokat. A jogi biztosítékok kérdése rendkívül fontos a fogyasztók és a vállalkozások számára egyaránt, és további közelítést és modernizálást tesz szükségessé, amelyekre a jelen irányelvvel kerül sor.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A szerződési joggal kapcsolatos akadályok, amelyek megakadályozzák, hogy a kereskedők teljes mértékben kihasználják a belső piac adta lehetőségeket, a fogyasztók kárára is jelentkeznek. A mérsékeltebb határokon átnyúló kereskedelem kevesebb importot és kisebb versenyt eredményez. A fogyasztókat hátrány érheti abból fakadóan, hogy magasabb áron szűkebb áruválaszték áll a rendelkezésükre, egyrészt azért, mert közvetlenül kevesebb külföldi kereskedő kínálja számukra az áruit és szolgáltatásait, másrészt közvetetten a vállalkozók közötti határokon átnyúló nagykereskedelem korlátozott volta miatt. Bár a határon átnyúló vásárlás jelentős gazdasági előnyökkel járhat a több és jobb árukínálat tekintetében, sok fogyasztó nehezen szánja rá magát, mert bizonytalan a jogait illetően. A fogyasztók fő aggodalmai közül néhány a szerződési joghoz kapcsolódik, például ahhoz, hogy hibás termék vásárlása esetén megfelelő védelmet élveznének-e. Ennek következtében számos fogyasztó még akkor is előnyben részesíti a belföldi vásárlást, ha emiatt kisebb választék áll a rendelkezésére vagy magasabb árat kell megfizetnie.	(4) Az európai fogyasztóvédelmi jogi vívmányoknak a szerződéses jótállás, a kapcsolódó szolgáltatások és a digitális tartalmak területét érintő modernizálásával biztosítható a magas szintű fogyasztóvédelem.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Ezen túlmenően, azok a fogyasztók, akik egy másik tagállam kereskedőjétől történő vásárlással ki akarják használni a tagállamok közötti árkülönbségekből adódó előnyt, gyakran akadályba ütköznek amiatt, hogy az adott kereskedő megtagadja az eladást. Bár az e-kereskedelem nagymértékben könnyítette az ajánlatok keresését, valamint az árak és egyéb feltételek összehasonlítását, függetlenül attól, hogy az adott kereskedőnek hol a székhelye, a külföldi vásárlók megrendeléseit gyakran visszautasítják azok a kereskedők, akik nem akarnak határon átnyúló ügyleteket folytatni.	törölve
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Tehát a nemzeti szerződési jogok különbözőségei olyan gátat képeznek, amely megakadályozza, hogy a fogyasztók és a kereskedők kihasználják a belső piac adta előnyöket. Az említett, szerződési joggal összefüggő akadályok lényegesen csökkenthetők volnának, ha a szerződéseket egyetlen egységes szabályrendszerre lehetne alapozni, függetlenül attól, hogy a felek székhelye hol található. Az ilyen egységes szerződési jogi szabályrendszernek le kellene fednie a szerződések teljes életciklusát, tehát ki kellene terjednie a szerződések megkötése szempontjából fontos szabályozási területekre, továbbá teljes körűen összehangolt fogyasztóvédelmi rendelkezéseket kellene tartalmaznia.	törölve
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A nemzeti szerződési jogok közötti különbségek és ezeknek a határon átnyúló kereskedelemre gyakorolt hatása a verseny korlátozását is szolgálja. A kis volumenű határon átnyúló kereskedelem miatt csökken a verseny, így a kereskedők is kevesebb ösztönzést kapnak arra, hogy innovatívabbá váljanak, és javítsák áruik minőségét vagy csökkentsék az árakat. Különösen a kisebb tagállamokban, ahol kevesebb belföldi versenytárs működik, a külföldi kereskedők azon döntése, hogy nem lépnek be e piacokra a költségek és a piacra lépés bonyolultsága miatt, korlátozhatja a versenyt, és ennek következtében érzékelhető hatást gyakorolhat a rendelkezésre álló termékek választékára és árszintjére. A határon átnyúló kereskedelem akadályai veszélyeztethetik továbbá a kkv-k és a nagyobb vállalatok közötti versenyt is. Figyelemmel az ügyleti költségeknek a forgalomra gyakorolt jelentős hatására, egy kkv sokkal inkább hajlamos arra, hogy tartózkodjon egy külföldi piacra történő belépéstől, mint egy nagyobb versenytársa.	törölve
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az említett szerződési joggal összefüggő akadályok leküzdése érdekében a feleknek lehetőséget kell biztosítani, hogy megállapodjanak arról, hogy szerződéseikre egy sajátos, egységes szerződési jogi szabályrendszert, az összes tagállamban azonos jelentéssel és értelmezéssel bíró közös európai adásvételi jogot alkalmazzák. A közös európai adásvételi jognak kiegészítő lehetőségként kell megjelennie, amely növeli a felek rendelkezésére álló alternatívákat, és amelyet minden alkalommal használhatnak, ha kölcsönösen úgy ítélik meg, hogy az segítséget jelentene a határon átnyúló kereskedelem megkönnyítésében, valamint az ügyleti és alternatív költségek, és a határon átnyúló kereskedelem egyéb, szerződési joggal összefüggő akadályainak csökkentésében. A közös európai adásvételi jog csak akkor válhat a szerződéses kapcsolat alapjává, ha a felek közösen így döntenek.	törölve
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) E rendelet egy közös európai adásvételi jogot hoz létre. A rendelet a nemzeti szerződési jogok közelítését nem a már meglévő nemzeti szerződési jog módosításának előírásával valósítja meg, hanem – az e rendelet hatálya alá tartozó szerződések tekintetében – az egyes tagállamok nemzeti jogán belüli második szerződési jogi rendszer létrehozásával. E második rendszernek az egész Európai Unióban azonosnak kell lennie, és a már meglévő nemzeti szerződési joggal párhuzamosan fog létezni. A közös európai adásvételi jogot önkéntes alapon indokolt alkalmazni a határon átnyúló szerződésekre, a felek kifejezett megállapodása alapján.	(9) Ez az irányelv minimumszabályokat kínál, amelyek jogi keretet biztosítanak a fogyasztási cikkek és a digitális tartalmak eladása, a szerződéses jótállás, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokra irányuló szerződések egyes vonatkozásaihoz. Mindezek keretében ez az irányelv oly módon harmonizálja a tagállamok szerződési jogát, hogy mindeközben nem gátolja a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítására irányuló, szigorúbb nemzeti szabályozások fenntartását vagy bevezetését az ezen irányelv által harmonizált területeken.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9a) A használt fogyasztási cikkek adásvételére nézve a tagállamok a fogyasztási cikkek adásvételéről szóló 1999/44/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében lehetővé tehetik, hogy az eladók a jótállási időt egy évre csökkentsék. Tekintettel arra, hogy használtcikk-piac a jelenlegi gazdasági válság idején egyre nagyobb jelentőséggel bír a fogyasztók számára, valamint szem előtt tartva a fenntarthatóbb fogyasztás előmozdításának szükségességét, a jogszabályi jótállás időszakának egy évre korlátozása már nem indokolt. A használt fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási időszakot inkább az áru, illetve a digitális tartalom megfelelőségével kapcsolatos követelmények meghatározása alapján kell értékelni, az ezen irányelvben foglaltaknak megfelelően.
Indokolás
A tagállamok a fogyasztási cikkek adásvételéről szóló 1999/44/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében lehetővé tehetik, hogy az eladók a jótállási időt egy évre csökkentsék. Ez egyrészt nem szükséges, amint azt az e lehetőséggel nem élő tagállamok példája mutatja, másrészt – a fenntartható fogyasztás összefüggésében – nem is kívánatos. Ez a szabályozási lehetőség ezért ebben az irányelvben többé nem áll fenn.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 9 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9b) A jogszabályi jótállással kapcsolatos szabályok jelentős szerepet játszanak a fenntartható termékek előmozdítása terén, és fontosak az integrált termékpolitikára vonatkozó uniós stratégiával összefüggésben. A fenntartható fogyasztás előmozdítása, valamint a fogyasztóknak a környezettudatos tervezéssel kapcsolatos jogszabályokban rögzített normák alapulvételével fejlesztett termékekbe vetett bizalmának erősítése érdekében biztosítani kell, hogy a fogyasztó a környezettudatos tervezéssel készült termék egész élettartama alatt számíthasson a jótállásra. Ezt az időtartamot a 2009/158/EK irányelv végrehajtási intézkedései alapján kell megállapítani, amelyek szerint értékelni kell a termék várható élettartamát.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodásnak az alábbi jogszabályok szerint alkalmazandó, megfelelő nemzeti jog hatályán belüli választásként kell megvalósulnia: az 593/2008/EK rendelet, illetve a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségek vonatkozásában a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 864/2007/EK rendelet) vagy bármely más vonatkozó kollíziós jogi szabály. Ezért a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodás nem minősül a kollíziós jogi szabályok szerinti jogválasztásnak, és azokkal nem téveszthető össze, továbbá azokat nem érinti. Ezért e rendelet nem érinti a meglévő kollíziós jogi szabályokat.	törölve
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A közös európai adásvételi jognak a teljes körűen összehangolt kötelező fogyasztóvédelmi szabályok teljes rendszerét tartalmaznia kell. A Szerződés 114. cikkének (3) bekezdésével összhangban, e szabályoknak a fogyasztóvédelem magas szintjét kell biztosítaniuk, hogy erősítsék a fogyasztóknak a közös európai adásvételi jogba vetett bizalmát, és így arra ösztönözzék őket, hogy ezen az alapon kössenek határon átnyúló szerződéseket. E szabályoknak fenn kell tartaniuk vagy fokozniuk kell a fogyasztók számára az uniós fogyasztóvédelmi jog által biztosított védelem szintjét.	(11) A Szerződés 114. cikkének (3) bekezdésével összhangban, e szabályoknak a fogyasztóvédelem magas szintjét kell biztosítaniuk, hogy erősítsék a fogyasztók bizalmát, és így arra ösztönözzék őket, hogy ezen az alapon kössenek határon átnyúló szerződéseket. E szabályoknak fenn kell tartaniuk vagy fokozniuk kell a fogyasztók számára az uniós fogyasztóvédelmi jog által biztosított védelem jelenlegi szintjét.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Mivel a közös európai adásvételi jog a teljes körűen összehangolt fogyasztóvédelmi szabályok teljes rendszerét tartalmazza, e területen nem lesznek eltérések a tagállamok jogrendszerei között, amennyiben a felek a közös európai adásvételi jogot választják. Következtetésképpen az 593/2008/EK rendelet (6) cikkének (2) bekezdése, amely a tagállamok fogyasztóvédelmének szintjei közötti eltérést veszi alapul, nem bírhat gyakorlati jelentőséggel a közös európai adásvételi jog által szabályozott kérdésekben.	törölve
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A közös európai adásvételi jognak határon átnyúló szerződések tekintetében kell elérhetőnek lennie, mivel a nemzeti jogok közötti eltérések ezeket érintően vezetnek bonyodalmakhoz és többletköltségekhez, és tartják vissza a feleket a szerződéses kapcsolatok létesítésétől. A szerződés határon átnyúló jellegét a vállalkozások közötti szerződések esetén a felek szokásos tartózkodási helye alapján kell megítélni. Vállalkozások és fogyasztók közötti szerződések esetén megvalósul a határon átnyúló jelleg, ha akár a fogyasztó által megadott általános cím, akár áru kézbesítési címe vagy a fogyasztó által megadott számlázási cím egy tagállamban, azonban a kereskedő szokásos tartózkodási helyén kívüli államban található.	törölve
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) A közös európai adásvételi jog alkalmazását nem kell csupán a tagállamok közötti, határon átnyúló kapcsolatokra korlátozni, hanem az a tagállamok és harmadik országok közötti kereskedelem előmozdítására is használható kell, hogy legyen. Harmadik országok fogyasztóinak érintettsége esetén a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodásra – ami a részükről külföldi jog választásának minősül – a vonatkozó kollíziós jogi szabályokat kell alkalmazni.	törölve
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A tisztán belföldi, valamint határon átnyúló ügyleteket is kötő kereskedők szintén hasznosnak ítélhetik, hogy valamennyi ügyletük esetében egyetlen, egységes szerződést használhatnak. Ezért a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy a közös európai adásvételi jog alkalmazását lehetővé teszik-e a felek számára azok kizárólagosan belföldi ügyletei során is.	törölve
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) A közös európai adásvételi jog alkalmazását különösen ingó dolgok eladása esetén kell biztosítani, beleértve az ilyen áruk előállítását vagy gyártását is, mert ez az a gazdaságilag legfontosabb egyedi szerződéstípus, amely kifejezett növekedési lehetőséget kínál a határon átnyúló kereskedelem tekintetében, különösen az e-kereskedelemben.	törölve
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A digitális gazdaság növekvő fontosságára reagálva a közös európai adásvételi jognak a digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződésekre is ki kell terjednie. Gyors ütemben növekszik a tárolási, feldolgozási vagy hozzáférési és ismételt felhasználási céllal történő digitálistartalom-szolgáltatás, mint például a zeneletöltés. A digitálistartalom-szolgáltatás még jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, ám továbbra is sokféle jogi szabályozás vonatkozik rá, és jelentős bizonytalanság övezi. Ezért a közös európai adásvételi jognak ki kell terjednie a digitális tartalom szolgáltatására, független attól, hogy a tartalmat birtokba vehető adathordozón szolgáltatják-e vagy sem.	(17) A digitális gazdaság növekvő fontosságára reagálva ezen irányelvnek a digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződésekre is ki kell terjednie. Gyors ütemben növekszik a tárolási, feldolgozási vagy hozzáférési és ismételt felhasználási céllal történő digitálistartalom-szolgáltatás, mint például a zeneletöltés. A digitálistartalom-szolgáltatás még jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, ám továbbra is sokféle jogi szabályozás vonatkozik rá, és jelentős bizonytalanság övezi. Ezért ennek az irányelvnek ki kell terjednie a digitális tartalom szolgáltatására, független attól, hogy a tartalmat birtokba vehető adathordozón szolgáltatják-e vagy sem.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) A digitális tartalom szolgáltatására gyakran nem vételár ellenében kerül sor, hanem külön fizetett árukhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, beleértve a nem pénzbeli ellentételezést is, mint például a személyes adatok megadása, vagy pedig ingyenesen történik egy marketingstratégia keretében, azzal a várakozással, hogy a fogyasztó később további vagy jobban kidolgozott digitális tartalmat megtestesítő termékeket fog vásárolni. Figyelemmel erre az egyedi piaci struktúrára és arra a tényre, hogy a szolgáltatott digitális tartalom hibái attól függetlenül sérthetik a fogyasztók gazdasági érdekeit, hogy azokat milyen feltételek alapján szolgáltatták, a közös európai adásvételi jog alkalmazása nem függhet attól, hogy az adott digitális tartalomért fizettek-e vételárat.	(18) A digitális tartalom szolgáltatására gyakran nem vételár ellenében kerül sor, hanem külön fizetett árukhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, beleértve a nem pénzbeli ellentételezést is, mint például a személyes adatok megadása, vagy pedig ingyenesen történik egy marketingstratégia keretében, azzal a várakozással, hogy a fogyasztó később további vagy jobban kidolgozott digitális tartalmat megtestesítő termékeket fog vásárolni. Figyelemmel erre az egyedi piaci struktúrára és arra a tényre, hogy a szolgáltatott digitális tartalom hibái attól függetlenül sérthetik a fogyasztók gazdasági érdekeit, hogy azokat milyen feltételek alapján szolgáltatták, a fogyasztók ezen irányelv által biztosított védelme nem függhet attól, hogy az adott digitális tartalomért fizettek-e vételárat.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 18 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) Miközben a 2011/83/EU irányelv szabályokat állapít meg a kárveszély áruk esetében történő átszállására vonatkozóan, továbbra is fennáll az igény, hogy ezek a szabályok hasonló rendelkezésekkel egészüljenek ki a digitális tartalmak tekintetében is, szem előtt tartva e termékek sajátosságait.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) A közös európai adásvételi jog által hozzáadott érték maximalizálása érdekében e jog tárgyi hatálya ki kell terjedjen az eladó által nyújtott bizonyos olyan szolgáltatásokra, amelyek közvetlenül és szorosan kapcsolódnak a közös európai adásvételi jog alapján szállított egyedi áruhoz vagy az így szolgáltatott digitális tartalomhoz, és amelyeket a gyakorlatban ugyanabban vagy egy kapcsolódó szerződésben ugyanakkor határoznak meg; ide tartozik nevezetesen az áru vagy a digitális tartalom javítása, karbantartása vagy üzembehelyezése.	(19) A szerződéses jótállással kapcsolatos meglévő szabályozások modernizálása által hozzáadott érték maximalizálása érdekében ezen irányelv tárgyi hatályának ki kell terjednie bizonyos olyan szolgáltatásokra is, amelyek közvetlenül és szorosan kapcsolódnak az egyedi áruhoz vagy digitális tartalomhoz, és amelyeket a gyakorlatban ugyanabban vagy egy kapcsolódó szerződésben ugyanakkor határoznak meg.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) A közös európai adásvételi jog nem terjedhet ki egyetlen olyan kapcsolódó szerződésre sem, amely révén a vevő harmadik személytől kap árut vagy szolgáltatást. Ez azért nem lenne helyes, mert a harmadik személy nem részese a közös európai adásvételi jog rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó, a szerződő felek közötti megállapodásnak. A harmadik személlyel fennálló kapcsolódó szerződésre az 593/2008/EK és a 864//2007/EK rendelet vagy bármely más vonatkozó kollíziós szabály szerint alkalmazandó nemzeti jog az irányadó.	(20) Amennyiben az áru, a kapcsolódó szolgáltatás vagy a digitális tartalom nem felel meg a szerződésnek, a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy válasszon a fogyasztó számára ezen irányelv által biztosított különféle jogorvoslati intézkedések közül. A fogyasztót fel kell jogosítani arra, hogy kérhesse a szerződésszegés kereskedő általi, bizonyos szolgáltatások nyújtásával történő megszüntetését; e szolgáltatások közé tartozik a javítás, illetve a kicserélés, a vételár csökkentése, a fogyasztó saját teljesítésének visszatartása, a szerződéstől való elállás és a kártérítés. Adott esetben lehetővé kell tenni az említett jogorvoslatok halmozását.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(20a) A tagállamok előírhatják, hogy a fogyasztó számára visszafizetendő összeg csökkenthető arra figyelemmel, hogy a fogyasztó az árut vagy digitális tartalmat használta, kivéve, ha a szerződés felmondása a kárveszély fogyasztóra történő átszállását követő hat hónapon belül történik, és feltéve, hogy méltánytalan lenne engedélyezni a fogyasztó részére az áru vagy digitális tartalom ezen időszakon túli ingyenes használatát, figyelembe véve a használat jellegét és időtartamát, valamint a felmondáson kívül rendelkezésre álló egyéb jogorvoslati lehetőségeket.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) A fennálló belső piaci és versenyproblémák célzott és arányos kezelése érdekében a közös európai adásvételi jog személyi hatályának azokra a felekre kell összpontosítania, akiket a nemzeti szerződési jogok sokfélesége jelenleg elrettent a külföldi kereskedelmi kapcsolatok létesítésétől, jelentősen hátráltatva ezáltal a határon átnyúló kereskedelmet. Ezért e jognak ki kell terjednie valamennyi vállalkozások közötti ügyletre, és azokra a szerződésekre, amelyeknél legalább a felek egyike – a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás értelmében – kkv. Ez azonban nem akadályozhatja meg azt, hogy a tagállamok olyan jogszabályokat fogadjanak el, amely a közös európai adásvételi jogot az olyan kereskedők közötti szerződésekre is alkalmazhatóvá teszi, amelyeknek egyike sem kkv. Mindenesetre a vállalkozások közötti ügyletekben a kereskedők teljes szerződési szabadságot élveznek, és ösztönzést kapnak arra, hogy szerződéses feltételeik megfogalmazásakor ötletet merítsenek a közös európai adásvételi jogból.	törölve
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) A szerződő felek megállapodása elengedhetetlen a közös európai adásvételi jog alkalmazásához. A vállalkozások és a fogyasztók közötti ügyletek során szigorú követelményeket kell támasztani e megállapodással szemben. Mivel a gyakorlatban általában a kereskedő tesz javaslatot a közös európai adásvételi jog alkalmazására, a fogyasztóknak teljes mértékben tudatában kell lenniük annak a ténynek, hogy olyan szabályok alkalmazásába egyeznek bele, amelyek eltérnek a nemzeti jogban már meglévő szabályoktól. Ezért a fogyasztónak a közös európai adásvételi jog alkalmazásába történő beleegyezése csak akkor fogadható el, ha az egy olyan kifejezett nyilatkozat formájában történik, amely elkülönül a szerződés megkötésére vonatkozó megállapodásra vonatkozó jognyilatkozattól. Ezért nem lehetséges a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó javaslatot a megkötendő szerződés feltételei közé beilleszteni, különösen nem a kereskedő általános szerződési feltételei közé. A kereskedő köteles tartós adathordozón megerősíteni a fogyasztó felé a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodást.	törölve
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó fogyasztói választásnak nem csak tudatosnak kell lennie, hanem megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia. A kereskedőnek ezért nem csak fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét a közös európai adásvételi jog tervezett alkalmazására, de tájékoztatást is kell nyújtania annak természetéről és legfontosabb jellemzőiről. A kereskedők e feladatát megkönnyítendő, és így elkerülve a szükségtelen adminisztratív terheket, továbbá a fogyasztókkal közölt tájékoztatás egységes szintjének és minőségének biztosításának érdekében a kereskedőknek az e rendeletben előírt – és így az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén könnyen elérhető – szabványos tájékoztatót kell átadniuk a fogyasztóknak. Ha nem lehetséges a tájékoztató átadása a fogyasztó részére, például telefonhívás esetén, vagy amennyiben a kereskedő elmulasztotta átadni a tájékoztatót, akkor a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodás mindaddig nem kötelezi a fogyasztót, amíg meg nem kapja a tájékoztatót a megállapodás visszaigazolásával együtt, és amíg ezt követően ki nem nyilvánította a beleegyezését.	törölve
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) A közös európai adásvételi jog bizonyos elemei szelektív alkalmazásának elkerülése érdekében – amely megzavarhatná a felek jogai és kötelezettségei közötti egyensúlyt és hátrányosan hathatna a fogyasztóvédelem szintjére – a választásnak a közös európai adásvételi jog egészére ki kell terjednie és nem csak annak bizonyos részeire.	törölve
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Amennyiben egyébként az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló egyezményét kellene alkalmazni a kérdéses szerződésre, akkor a közös európai adásvételi jogra vonatkozó választásnak tartalmaznia kell a szerződő feleknek az egyezmény kizárására vonatkozó megállapodását.	törölve
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) A közös európai adásvételi jog szabályainak ki kell terjednie a szerződési jog azon kérdéseire, amelyek a közös európai adásvételi jog tárgyi és személyi hatálya alá tartozó szerződéstípusok, különösen az interneten kötött szerződések életciklusa során gyakorlati jelentőséggel bírnak. A felek jogain és kötelezettségein, valamint a szerződésszegés esetén rendelkezésre álló jogorvoslatokon túl, a közös európai adásvételi jognak ezért szabályoznia kell a szerződést megelőző tájékoztatási kötelezettségeket, a szerződés megkötését (beleértve a formai követelményeket is), az elállás jogát és annak jogkövetkezményeit, a szerződés tévedés, csalás, fenyegetés vagy tisztességtelen kihasználás miatti megtámadását és az ilyen megtámadás jogkövetkezményeit, az értelmezést, a szerződés tartalmát és joghatásait, a szerződési feltételek tisztességtelenségének értékelését és annak jogkövetkezményeit, a megtámadás és a felmondás után az eredeti állapot helyreállítását, valamint a jogok elévülését és a jogvesztő határidőket. Szabályoznia kell az alkalmazásából eredő valamennyi kötelezettség és követelmény megszegése esetén rendelkezésre álló szankciókat.	törölve
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) A közös európai adásvételi jogban nem szabályozott valamennyi szerződéses és nem szerződéses jellegű kérdés tekintetében annak a nemzeti jognak a közös európai adásvételi jogon kívül eső, korábban meglévő szabályai irányadók, amelyet az 593/2008/EK és a 864/2007/EK rendelet, vagy bármely más vonatkozó kollíziós szabály alapján kell alkalmazni. E kérdések közé tartozik a jogi személyiség, a szerződésnek a cselekvőképesség hiányából eredő érvénytelensége, a szerződés jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközése, a szerződés nyelvének meghatározása, a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos kérdések, a képviselet, több személy megjelenése a hitelező vagy az adós oldalán, a felek módosulása, beleértve az engedményezést, a beszámítást és az egyesülést, a tulajdonjogi kérdések, beleértve a tulajdon átruházását, a szellemi tulajdonjog és a szerződésen kívüli károkozás joga. Ezen felül nem tartozik a közös európai adásvételi jog körébe a szerződéses és a szerződésen kívüli felelősségen alapuló párhuzamos követelések együttes érvényesíthetőségének kérdése.	(27) Az ezen irányelvben nem szabályozott valamennyi szerződéses és nem szerződéses jellegű kérdés tekintetében a nemzeti jog meglévő szabályai irányadók.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) A közös európai adásvételi jog nem szabályozhat semmiféle, a szerződési jog körén kívül eső kérdést. Ez a rendelet nem érinti az ilyen kérdésekre vonatkozó uniós vagy nemzeti jogot. Például nem tartozhat a közös európai adásvételi jog körébe az egészségvédelmi, biztonsági vagy környezetvédelmi okból előírt tájékoztatási kötelezettség. Ez a rendelet nem érinti továbbá a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanács irányelvben foglalt tájékoztatási kötelezettségeket.	törölve
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Miután érvényes megállapodás jött létre a közös európai adásvételi jog alkalmazásáról, csak a közös európai adásvételi jog irányadó a hatálya alá tartozó ügyekben. A közös európai adásvételi jogot autonóm módon kell értelmezni, összhangban az uniós jogszabályok értelmezésének kialakult alapelveivel. A közös európai adásvételi jog hatálya alá tartozó, de abban kifejezetten nem rendezett ügyekkel kapcsolatos kérdések kizárólag e jog szabályainak értelmezése útján válaszolhatók meg, bármely egyéb jog igénybevétele nélkül. A közös európai adásvételi jog szabályait az annak alapjául szolgáló célok és elvek, valamint e jog valamennyi rendelkezése alapján kell értelmezni.	törölve
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A közös európai adásvételi jogra irányadó alapelv a szerződési szabadság kell, hogy legyen. A felek autonómiája csak akkor és annyiban korlátozható, ha az elengedhetetlen, különösen a fogyasztóvédelem okán. Ha fennáll ilyen ok, a szóban forgó szabályok kötelező jellegét egyértelműen jelezni kell.	törölve
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) A jóhiszeműség és a tisztesség elve kell, hogy irányítsa a felek közötti együttműködés módját. Mivel egyes szabályok a jóhiszeműség és a tisztesség alapelve egyedi megnyilvánulásainak minősülnek, ezek elsőbbséget élveznek az alapelvvel szemben. Ezért az alapelv nem használható a felek egyedi szabályokban rögzített egyedi jogai és kötelezettségei módosításának eszközeként. A jóhiszeműség és a tisztesség elvéből eredő konkrét követelményeknek többek között a felek vonatkozó szakértelmétől kell függeniük, és ezért eltérők kell, hogy legyenek a vállalkozások és a fogyasztók közötti, valamint a vállalkozások közötti ügyletek során. Ebben az összefüggésben a kereskedők közötti ügyletekben az érintett konkrét helyzetben helyes kereskedelmi gyakorlatot kell irányadónak tekinteni.	törölve
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) A közös európai adásvételi jognak – lehetőség szerint, és ha az a felek jogos érdekeit figyelembe véve helyénvaló – az érvényes szerződés védelmét kell céloznia.	törölve
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(33) A közös európai adásvételi jognak a szerződésszegés esetén rendelkezésre álló jogorvoslatok meghatározása és érvényesítése terén kiegyensúlyozott megoldásokra kell törekednie, figyelemmel a felek jogos érdekeire. A vállalkozások és a fogyasztók közötti szerződésekben a jogorvoslati rendszernek tükröznie kell azt a tényt, hogy az áru, a digitális tartalom vagy a szolgáltatás hibája a kereskedő felelősségi körébe tartozik.	törölve
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) A Bizottság a vonatkozó jogerős határozatokat tartalmazó adatbázist hoz létre annak érdekében, hogy az Európai Unió Bírósága és a nemzeti bíróságok közös európai adásvételi jogot értelmező ítélkezési gyakorlatához, valamint e rendelet egyéb szabályaihoz való nyilvános hozzáférés biztosítása útján növelje a jogbiztonságot. E feladat ellátásának lehetővé tétele érdekében a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ilyen nemzeti ítéleteket gyorsan közöljék a Bizottsággal.	(34) A Bizottság a vonatkozó jogerős határozatokat tartalmazó adatbázist hoz létre annak érdekében, hogy az Európai Unió Bírósága és a nemzeti bíróságok ezen irányelvet értelmező ítélkezési gyakorlatához való nyilvános hozzáférés biztosítása útján növelje a jogbiztonságot. E feladat ellátásának lehetővé tétele érdekében a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ilyen nemzeti ítéleteket gyorsan közöljék a Bizottsággal.
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) Továbbá, ötévnyi működés után indokolt felülvizsgálni a közös európai adásvételi jognak vagy e rendelet bármely más rendelkezésének alkalmazását. A felülvizsgálatnak többek között figyelembe kell vennie a vállalkozások közötti szerződések tekintetében a hatály további kiterjesztésének szükségességét, és a digitális tartalom, valamint az uniós vívmányok jövőbeni fejlődése tekintetében megvalósuló piaci és technológiai fejlődést.	törölve
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(36) Mivel ennek a rendeletnek a célját – nevezetesen azt, hogy a határon átnyúló ügyletek során az egész Unióban alkalmazható egységes szerződési jogi szabályok rendelkezésre bocsátásával hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így ez az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.	(36) Mivel ennek az irányelvnek a célját – nevezetesen azt, hogy a fogyasztói adásvételi szerződésekhez kapcsolódó jótállás, a kapcsolódó szolgáltatások és a digitális tartalmak egyes vonatkozásainak harmonizációjával hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így ez az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) Ez a rendelet tiszteletben tartja mindazokat az alapjogokat és tekintettel van azokra az elvekre, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája ismer el, ezen belül annak 16., 38. és 47. cikke,	(37) Ezen irányelv tiszteletben tartja azon alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája állapít meg,
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 37 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(37a) Az átfedések elkerülése és a hatályos uniós jog kiegészítése érdekében ezen irányelvnek szem előtt kell tartania a 2011/83/EU irányelv alapelveit, amely harmonizálta a távollevők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre vonatkozó szabályokat, ideértve a szerződéskötést megelőzően tájékoztatást, a formai követelményeket, az elállási jogot, a szállítást, a kárveszély átszállását és a fizetési módokat. Ezáltal létre kell jönnie az árukat vagy digitális tartalmakat értékesítő vállalkozásokra vonatkozó európai szabályok szilárd jogi keretének.
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 37 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(37b) Ezen irányelv elfogadását követően a Bizottságnak munkacsoportot kell felállítania, elsősorban a fogyasztókat és a vállalkozókat képviselő csoportok részvételével, valamint tudósok, illetve gyakorló szakemberek támogatásával annak érdekében, hogy e rendelet és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos közösségi vívmányok – különösen a 2011/83/EU irányelv – előírásai alapján szabványos szerződési feltételeket dolgozzon ki a vállalkozók és a fogyasztók közötti online szerződésekre vonatkozóan.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ennek a rendeletnek az a célja, hogy javítsa a belső piac létrehozásának és működésének feltételeit azáltal, hogy elérhetővé teszi a szerződési jog szabályainak az I. mellékletben megállapított egységes rendszerét (a továbbiakban: a közös európai adásvételi jog). Ezek a szabályok a szerződő felek megállapodása esetén áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló határon átnyúló ügyleteknél használhatók.	(1) Ennek az irányelvnek az a célja, hogy javítsa a belső piac létrehozásának és működésének feltételeit azáltal, hogy a fogyasztók és vállalkozások között létrejött szerződésekre vonatkozó jótállás, kapcsolódó szolgáltatások és a digitális tartalmak egyes vonatkozásai tekintetében fennálló tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések egyes elemeit egymáshoz igazítva biztosítja a fogyasztóvédelem magas szintjét, figyelembe véve az új technológiákat is.
Indokolás
A Bizottsági javaslatot a fogyasztói adásvételi szerződésekhez kapcsolódó jótállás, a kapcsolódó szolgáltatások és a digitális tartalmak egyes vonatkozásainak minimális harmonizációjáról szóló irányelvvé kell átalakítani. Ez az irányelv a 2011/83/EU irányelv érdemi folytatása. A jogbiztonság érdekében azokat a rendelkezéseket, amelyeket a 2011/83/EU irányelv már tartalmaz, a jelen irányelvbe nem szabadna felvenni.
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ez a rendelet lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy minden határon átnyúló ügyletük során közös szabályokra támaszkodhassanak és ugyanazokat a szerződési feltételeket alkalmazhassák, ezáltal csökkenti a szükségtelen költségeket, és egyidejűleg magas szintű jogbiztonságot teremt.	törölve
Indokolás
Az irányelvet az alábbiak szerint kell tagolni:1. fejezet: Az irányelv hatálya és fogalommeghatározások
2. fejezet: A szerződésnek való megfelelés és a fogyasztói jogorvoslati lehetőségek
3. fejezet: Szerződéses jótállás
4. fejezet: Kapcsolódó szolgáltatások
5. fejezet: Általános szabályok
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A kereskedők és a fogyasztók közötti szerződésekkel kapcsolatban ez a rendelet a fogyasztóvédelmi szabályok átfogó rendszerét tartalmazza a fogyasztók magas szintű védelmének biztosítása érdekében, a fogyasztók belső piacba vetett bizalmának növelése és a határokon átnyúló fogyasztói vásárlások ösztönzése céljából.	(3) Ez az irányelv a fogyasztóvédelmi szabályok átfogó rendszerét tartalmazza a fogyasztók magas szintű védelmének biztosítása érdekében, a fogyasztók belső piacba vetett bizalmának növelése és a határokon átnyúló fogyasztói vásárlások ösztönzése céljából.
	(3a) Amennyiben ez az irányelv másképpen nem rendelkezik, a tagállamok az irányelv rendelkezéseitől eltérő, magasabb fokú fogyasztóvédelmet biztosító nemzeti jogszabályokat is fenntarthatnak vagy bevezethetnek.
	(3b) Amennyiben egy vagy több tagállam él a (3a) bekezdésben említett lehetőséggel, a szabályozásoknak összhangban kell állniuk az uniós Szerződésekkel, és közölni kell őket a Bizottsággal. A Bizottság ennek nyomán biztosítja, hogy ezek az információk – többek között egy külön weboldalon – könnyen hozzáférhetőek legyenek a fogyasztók és a vállalatok számára.
	(3c) Az ezen irányelv által harmonizált fogyasztói jogok nem érintik a kereskedők szerződéses vagy szerződésen kívüli kötelezettségeire vonatkozó egyéb nemzeti jogok érvényesítését.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) „jóhiszeműség és tisztesség”: olyan magatartásforma, amelyre az őszinteség, a nyíltság és az adott ügyletben, illetve jogviszonyban részes másik fél érdekeinek figyelembe vétele jellemző;	törölve
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) „hátrány”: vagyoni hátrány és nem vagyoni hátrány, ez utóbbi alatt értve a fájdalmat és szenvedést. Nem minősülnek hátránynak a nem vagyoni hátrány olyan egyéb formái, mint az életminőség romlása és a jog élvezetének csökkenése;	törölve
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) „általános szerződési feltételek”: olyan szerződési feltételek, amelyeket előzetesen, különböző felekkel kötendő több ügylet tekintetében határoztak meg, és amelyeket a felek a közös európai adásvételi jog 7. cikke értelmében egyedileg nem tárgyaltak meg.	törölve
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) „kereskedő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el;	e) „kereskedő”: olyan természetes vagy – akár magán-, akár köztulajdonban álló – jogi személy, aki önmaga vagy egy, a nevében vagy megbízásából eljáró másik természetes vagy jogi személy révén kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el;
Indokolás
Ez a fogalommeghatározás megfelel a fogyasztók jogairól szóló 83/2011/EK irányelv meghatározásának, különösen, ami a kereskedő nevében vagy javára eljáró harmadik felek tevékenységét illeti.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) „fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;	f) „fogyasztó”: bármely természetes személy, aki olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységi körén;
Indokolás
A fogalommeghatározásnak meg kell egyeznie a fogyasztóvédelmi irányelv fogalommeghatározásával.
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) „áru”: bármilyen birtokba vehető ingó dolog; kivételt képeznek az alábbiak:	h) „áru”: bármilyen birtokba vehető ingó dolog, kivéve a végrehajtás vagy más bírósági intézkedés alapján értékesített dolgokat; árunak minősül a víz, a gáz és az elektromos áram, feltéve, hogy korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben ajánlják fel értékesítésre;
i. a villamos energia és a földgáz; valamint
ii. a víz és a gáz egyéb típusai, kivéve, ha ezeket korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben ajánlják fel értékesítésre;
Indokolás
A fogalommeghatározásnak meg kell egyeznie a fogyasztóvédelmi irányelv fogalommeghatározásával, különös tekintettel a megnevezett áruk sorrendjére.
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – j pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
j) „digitális tartalom”: digitális formában előállított és szolgáltatott adat, tekintet nélkül arra, hogy ez a vevő által megadott jellemzők szerint történik-e, ideértve az alábbiakat: mozgókép, hanganyag, kép vagy írott digitális tartalom; digitális játékok; szoftverek; valamint a meglévő hardver vagy szoftver személyre szabását lehetővé tevő digitális tartalom; kivételt képeznek az alábbiak:	(A módosítás a magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – j pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
j) „digitális tartalom”: digitális formában előállított és szolgáltatott adat, tekintet nélkül arra, hogy ez a vevő által megadott jellemzők szerint történik-e, ideértve az alábbiakat: mozgókép, hanganyag, kép vagy írott digitális tartalom; digitális játékok; szoftverek; valamint a meglévő hardver vagy szoftver személyre szabását lehetővé tevő digitális tartalom; és kivételt képeznek az alábbiak:	j) „digitális tartalom”: digitális formában előállított és szolgáltatott adat, tekintet nélkül arra, hogy ez a vevő által megadott jellemzők szerint történik-e, és függetlenül attól, hogy letöltésen vagy valós idejű letöltésen (streaming) keresztül, tárgyi adathordozóról vagy más módon, térítés ellenében vagy nem pénzbeli ellentételezéssel – például a fogyasztó személyes adatainak rendelkezésre bocsátásával – érhető-e el, ideértve az alábbiakat: mozgókép, hanganyag, kép vagy írott digitális tartalom; digitális játékok; szoftverek; kivételt képeznek az alábbiak:
Indokolás
A digitális tartalom fogalommeghatározását ki kell igazítani, hogy az magában foglalja az ingyenes digitális tartalmat is.
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – j pont – iv alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iv. elektronikus kommunikációs szolgáltatások és hálózatok, valamint a kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások;	törölve
Indokolás
Nem szükséges ezeket kivonni a „digitális tartalom” fogalommeghatározása alól, ilyen kivétel a 2011/83/EU irányelvben sem szerepel. A két irányelv hatályának következetessége jegyében ezért ezt a kivételt törölni kell.
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – k pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
k) „adásvételi szerződés”: bármely olyan szerződés, amelynek alapján a kereskedő (az eladó) más személy (a vevő) részére az áru tulajdonjogát átruházza vagy erre kötelezettséget vállal, a vevő pedig megfizeti az árat vagy vállalja annak megfizetését; ide értendő az olyan szerződés is, amelynek tárgya áru legyártása vagy előállítása, ugyanakkor nem minősülnek adásvételi szerződésnek a végrehajtás során történő adásvételre irányuló szerződések, illetve az egyéb módon közhatalom gyakorlása útján létrejövő szerződések;	törölve
Indokolás
Ezt a 2011/83/EU irányelv már szabályozza.
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – m pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
m) „kapcsolódó szolgáltatás”: áruhoz vagy digitális tartalomhoz kapcsolódó bármely szolgáltatás, ideértve a beszerelést, a karbantartást, a javítást vagy bármilyen egyéb feldolgozást, amelyet az adásvételi szerződés, a digitális tartalom nyújtásáról szóló szerződés, vagy az ezek megkötésével egy időben kötött külön, kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés alapján az áru eladója vagy a digitális tartalom szolgáltatója nyújt; kivételt képeznek az alábbiak:	m) „kapcsolódó szolgáltatás”: áruhoz vagy digitális tartalomhoz kapcsolódó bármely szolgáltatás, ideértve a beszerelést, a karbantartást, a javítást vagy bármilyen egyéb feldolgozást, amelyet az adásvételi szerződés, a digitális tartalom nyújtásáról szóló szerződés, vagy az ezek megkötésével egy időben kötött külön, kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés alapján vagy azzal kapcsolatban az áru eladója vagy a digitális tartalom szolgáltatója nyújt; kivételt képeznek az alábbiak:
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – m pont – ii pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii. képzési szolgáltatások,	törölve
Indokolás
A képzési szolgáltatásokra ki kell terjednie az irányelv hatályának, mivel azok az áru vagy digitális tartalom (például számítógépes programok) vásárlásánál fontosak lehetnek a fogyasztó számára.
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – n pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
n) „szolgáltatást nyújtó fél”: áru eladója vagy digitális tartalom szolgáltatója, aki vállalja, hogy a vásárló részére az adott áruhoz vagy digitális tartalomhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt.	n) „szolgáltatást nyújtó fél”: olyan kereskedő, aki vállalja, hogy kapcsolódó szolgáltatást nyújt;
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – o pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
o) „megrendelő”: olyan személy, aki kapcsolódó szolgáltatást vesz;	törölve
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – p pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
p) „távollevők között kötött szerződés”: kereskedő és fogyasztó közötti bármely olyan, távollevők közötti szervezett értékesítési rendszer alapján létrejött szerződés, amely a kereskedő és a fogyasztó, illetve amennyiben a kereskedő jogi személy, a kereskedőt képviselő természetes személy és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte nélkül jött létre egy vagy több távközlési eszköznek a szerződés megkötésének időpontjáig bezárólag történő kizárólagos használatával;	törölve
Indokolás
Ezt a 2011/83/EU irányelv már szabályozza.
Módosítás  67 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – q pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
q) „üzlethelyiségen kívül kötött szerződés”: kereskedő és fogyasztó között létrejött bármely olyan szerződés, amelynek:	törölve
i. megkötésekor a kereskedő – vagy amennyiben a kereskedő jogi személy, a kereskedőt képviselő természetes személy – és a fogyasztó egyidejűleg fizikailag jelen vannak egy olyan helyszínen, amely nem azonos a kereskedő üzlethelyiségével, vagy amelyet a fogyasztó ugyanilyen körülmények között tett ajánlata alapján kötöttek meg; c. illessze be:
ii. megkötésére a kereskedő üzlethelyiségében, illetve bármely távközlési eszköz használata útján kerül sor röviddel azt követően, hogy a kereskedő – vagy amennyiben a kereskedő jogi személy, a kereskedőt képviselő természetes személy – és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte mellett a fogyasztót személyesen és egyénileg megkeresték egy olyan helyszínen, amely nem azonos a kereskedő üzlethelyiségével; vagy
iii. megkötésére a kereskedő – vagy amennyiben a kereskedő jogi személy, a kereskedőt képviselő természetes személy – által szervezett utazás során kerül sor, amely utazás célja vagy hatása valamely áru, illetve kapcsolódó szolgáltatás vagy digitális tartalom nyújtásának a fogyasztóra irányuló promóciója vagy részére történő értékesítése;
Módosítás  68 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – r pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
r) „üzlethelyiség”:	törölve
i. bármely olyan ingatlan kiskereskedelmi üzlethelyiség, ahol a kereskedő állandó jelleggel tevékenységet fejt ki, vagy
ii. bármely olyan ingó kiskereskedelmi üzlethelyiség, ahol a kereskedő rendszerint tevékenységet fejt ki;
Indokolás
Ezt a 2011/83/EU irányelv már szabályozza.
Módosítás  69 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – s pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
s) „kereskedelmi jótállás”: a kereskedő vagy a gyártó arra irányuló kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben a 106. cikk szerinti, szerződésszegés esetében fennálló kötelezettségén túl, hogy a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó reklámban feltüntetett tulajdonságoknak vagy a szerződés szerinti teljesítéshez nem kapcsolódó egyéb követelményeknek nem megfelelő áru vagy digitális tartalom vételárát visszatéríti, vagy az ilyen fogyasztási cikket kicseréli, kijavítja, vagy helyette más árut vagy digitális tartalmat szolgáltat;	s) „kereskedelmi jótállás”: a kereskedő vagy a gyártó („a jótállásra kötelezett”) a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettsége teljesítésén túlmenő bármely olyan kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben, amely alapján a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó, a szerződéskötés időpontjában vagy azt megelőzően elérhető reklámban feltüntetett tulajdonságoknak vagy a megfelelőséghez nem kapcsolódó bármely egyéb követelménynek nem megfelelő áru vagy digitális tartalom vételárát visszatéríti, vagy az ilyen árut kicseréli vagy kijavítja, illetve az áruhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt;
Indokolás
A fogalommeghatározásnak meg kell egyeznie a fogyasztóvédelmi irányelv fogalommeghatározásával.
Módosítás  70 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – s a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	sa) „javítás”: a szerződésnek nem megfelelő áru vagy digitális tartalom szerződésnek újból megfelelővé vagy megfelelővé tétele;
Módosítás  71 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – s b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	sb) „gyártó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely árut vagy digitális tartalmat állít vagy állíttat elő, aki az árut vagy digitális tartalmat az Unió területére behozó importőr, valamint aki az árun vagy digitális tartalmon elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel;
Indokolás
A fogyasztási cikkek adásvételéről szóló 1999/44/EK irányelv fogalommeghatározása.
Módosítás  72 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – t pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
t) „tartós adathordozó”: bármely olyan adathordozó, amely lehetővé teszi a fél számára a személyesen neki címzett információk tárolását oly módon, hogy az az adott információ céljának megfelelő ideig visszakereshető legyen, és amely lehetővé teszi a tárolt információk változatlan formában történő megjelenítését;	t) „tartós adathordozó”: bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a kereskedő számára a neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését;
Indokolás
A fogalommeghatározásnak meg kell egyeznie a fogyasztóvédelmi irányelv fogalommeghatározásával. A „személyesen” kifejezést mindenestre törölni kell, különben arra a következtetésre lehetne jutni, hogy folyamatosan egyetlen félnek szóló információkról van szó.
Módosítás  73 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – v pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
v) „kötelező szabály”: olyan rendelkezés, amelynek alkalmazását a felek nem zárhatják ki, attól nem térhetnek el, vagy nem módosíthatják annak joghatását;	törölve
Módosítás  74 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – w pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
w) „hitelező”: olyan személy aki jogosult egy másik személy – az adós – számára pénzügyi vagy nem pénzügyi kötelezettséget teljesíteni;	törölve
Módosítás  75 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – x pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
x) „adós”: olyan személy, akit pénzügyi vagy nem pénzügyi kötelezettség terhel egy másik személlyel – a hitelezővel – szemben;	törölve
Módosítás  76 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – y a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ya) „térítésmentes helyreállítás”: az áru szerződésnek újból megfelelővé vagy megfelelővé tételéhez kapcsolódó költségek, különösen a postaköltség, a munkadíj és az anyagköltség.
Módosítás  77 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. cikk	törölve
A közös európai adásvételi jog választható jellege
A felek megállapodhatnak arról, hogy áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására, illetve kapcsolódó szolgáltatás nyújtására irányuló, határon átnyúló szerződéseikre – a 4–7. cikkben meghatározott területi, tárgyi és személyi hatályon belül – a közös európai adásvételi jogot alkalmazzák.
Módosítás  78 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. cikk	törölve
Határon átnyúló szerződések
(1) A közös európai adásvételi jog a határon átnyúló szerződésekre alkalmazható.
(2) E rendelet alkalmazásában a kereskedők közötti szerződés akkor minősül határon átnyúló szerződésnek, ha a felek szokásos tartózkodási helye különböző országokban található, amelyek közül legalább az egyik tagállam.
(3) E rendelet alkalmazásában a kereskedő és fogyasztó közötti szerződés akkor minősül határon átnyúló szerződésnek, ha
a) akár a fogyasztó által megjelölt cím, akár az áru kézbesítési címe vagy a számlázási cím a kereskedő szokásos tartózkodási helyétől eltérő országban található; valamint
b) ezen országok közül legalább az egyik tagállam.
(4) E rendelet alkalmazásában a gazdasági társaságok és a jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli más szervezetek szokásos tartózkodási helye a központi ügyvezetés helye. A természetes személy kereskedő szokásos tartózkodási helye az adott személy üzleti tevékenységének székhelye.
(5) Amennyiben a szerződést egy kereskedő fióktelepe, telephelye vagy más létesítménye működésének keretében kötik, a kereskedő szokásos tartózkodási helyének az adott fióktelep, telephely vagy más létesítmény működésének helye minősül.
(6) Annak meghatározása szempontjából, hogy az adott szerződés határon átnyúló-e vagy sem, a közös európai adásvételi jog alkalmazásáról szóló megállapodás időpontja irányadó.
Módosítás  79 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. cikk	törölve
Azok a szerződések, amelyekre a közös európai adásvételi jog alkalmazható
A közös európai adásvételi jog az alábbi szerződésekre alkalmazható:
a) adásvételi szerződések;
b) digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződések – akár birtokba vehető adathordozón nyújtják azt, akár nem –, amelyet a felhasználó tárolhat, feldolgozhat és újrafelhasználhat, vagy amelyhez hozzáférhet, függetlenül attól, hogy a digitális tartalom szolgáltatására ár megfizetése fejében került-e sor;
c) kapcsolódó szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések, függetlenül attól, hogy a kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozóan külön árról állapodtak-e meg.
Módosítás  80 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. cikk	törölve
A vegyes szerződések és a fogyasztói hitelhez kapcsolódó szerződések kizárása
(1) A közös európai adásvételi jog nem alkalmazható az olyan vegyes szerződésekre, amelyek az áru, a digitális tartalom és a kapcsolódó szolgáltatás 5. cikk értelmében vett adásvételén, szolgáltatásán, illetve nyújtásán túl bármely egyéb elemet is tartalmaznak.
(2) A közös európai adásvételi jog nem alkalmazható a kereskedő és a fogyasztó közötti olyan szerződésekre, amelyekkel a kereskedő a fogyasztó részére fizetési haladék, kölcsön vagy más hasonló pénzügyi megoldás formájában hitelt nyújt vagy erre ígéretet tesz. A közös európai adásvételi jog alkalmazható a kereskedő és a fogyasztó közötti olyan szerződésekre, amelyek értelmében az ugyanolyan árut, digitális tartalmat vagy kapcsolódó szolgáltatást folyamatosan szolgáltatják és a fogyasztó az ilyen áruért, digitális tartalomért vagy kapcsolódó szolgáltatásért a szolgáltatás tartama alatt részletekben fizet.
Módosítás  81 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
7. cikk	törölve
A szerződő felek
(1) A közös európai adásvételi jog kizárólag akkor alkalmazható, ha az áru eladója vagy a digitális tartalom szolgáltatója kereskedő. Amennyiben valamennyi szerződő fél kereskedő, a közös európai adásvételi jog akkor alkalmazható, ha a felek legalább egyike kis- vagy középvállalkozás (a továbbiakban: kkv).
(2) E rendelet alkalmazásában a kkv olyan kereskedő, amely
a) 250 főnél kevesebb személyt alkalmaz; valamint
b) éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy pedig éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, vagy az olyan kkv-k esetében, amelyek szokásos tartózkodási helye olyan tagállamban van, amelynek pénzneme nem az euró, vagy harmadik országban található, az adott tagállam vagy harmadik ország pénznemében ennek megfelelő összeget.
Módosítás  82 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
8. cikk	törölve
A közös európai adásvételi jog alkalmazásáról szóló megállapodás
(1) A közös európai adásvételi jog alkalmazására a felek erre vonatkozó megállapodása esetén kerülhet sor. Az erre vonatkozó megállapodás fennállását és annak érvényességét e cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a közös európai adásvételi jog 9. cikke és rendelkezései alapján kell megítélni.
(2) A kereskedő és a fogyasztó közötti kapcsolatokban a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodás csak akkor lehet érvényes, ha a fogyasztónak a közös európai adásvételi jog alkalmazásába történő beleegyezését egy olyan egyértelmű nyilatkozat tartalmazza, amely elkülönül a szerződéskötési szándékot tartalmazó nyilatkozattól. A kereskedő a megállapodást a fogyasztónak tartós adathordozón átadott visszaigazolás útján erősíti meg.
(3) A kereskedő és a fogyasztó közötti kapcsolatokban a közös európai adásvételi jog részben nem, csak teljes egészében választható.
Módosítás  83 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
9. cikk	törölve
Szabványos tájékoztató a kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésekben
(1) A közös európai adásvételi jog által megállapított, a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségek mellett a kereskedő és a fogyasztó közötti kapcsolatokban a kereskedő a megállapodást megelőzően felhívja a fogyasztó figyelmét a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó szándékra, úgy, hogy a fogyasztónak figyelemfelhívó módon átadja a II. mellékletbe foglalt tájékoztatót. Amennyiben a közös európai adásvételi jog alkalmazására vonatkozó megállapodást telefonon keresztül, vagy bármely egyéb olyan módon kötik meg, amely nem teszi lehetővé a fogyasztó részére a tájékoztató átadását, a fogyasztót a megállapodás mindaddig nem köti, amíg nem kapja meg a 8. cikk (2) bekezdésében említett visszaigazolást és a tájékoztatót, és ezt követően kifejezetten bele nem egyezik a közös európai adásvételi jog alkalmazásába.
(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztató, amennyiben elektronikus formában adják át, olyan internetes hiperhivatkozást tartalmaz, vagy minden egyéb esetben feltüntet egy olyan weboldalt, amelyen keresztül a közös európai adásvételi jog szövege díjmentesen elérhető.
Indokolás
A tájékoztatási kötelezettségeket a 2011/83/EU irányelv már szabályozza.
Módosítás  84 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
10. cikk	törölve
A különös követelmények megsértésére vonatkozó szankciók
A tagállamok szankciókat állapítanak meg arra az esetre, ha a kereskedők a fogyasztókkal szemben megsértik a 8. és a 9. cikkben meghatározott követelményeket, továbbá valamennyi szükséges intézkedést megtesznek e szankciók alkalmazásának biztosítására. Az ily módon előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok a vonatkozó rendelkezésekről legkésőbb [az e rendelet alkalmazásának időpontjától számított 1 év] tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az azokat érintő minden későbbi módosítást is.
Módosítás  85 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
11.. cikk	törölve
A közös európai adásvételi jog alkalmazásának következményei
Amennyiben a felek egy szerződés tekintetében érvényesen megállapodtak a közös európai adásvételi jog alkalmazásában, akkor azokban a kérdésekben, amelyekre a közös európai adásvételi jog szabályai kiterjednek, csak ez a jog alkalmazható. Amennyiben a szerződést megkötötték, a közös európai adásvételi jog alkalmazandó a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségek betartására és az e kötelezettségek megszegése esetében alkalmazható jogorvoslatokra is.
Módosítás  86 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
12. cikk	törölve
A szolgáltatási irányelvből eredő tájékoztatási kötelezettségek
E rendelet nem sérti a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit átültető nemzeti jogszabályokban megállapított azon tájékoztatási kötelezettségeket, amelyek kiegészítik a közös európai adásvételi jogban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeket.
Módosítás  87 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
13. cikk	törölve
A tagállamok választási lehetőségei
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a közös európai adásvételi jogot az alábbi esetekben is elérhetővé teszik:
a) olyan szerződések, amelyeknél a kereskedők szokásos tartózkodási helye, vagy a kereskedő és a fogyasztó közötti szerződés esetén a kereskedő szokásos tartózkodási helye, a fogyasztó által megjelölt cím, az áru kézbesítési címe és a számlázási cím az adott tagállamban található; és/vagy
b) olyan szerződések, amelyeknél valamennyi fél kereskedő, de a 7. cikk (2) bekezdése értelmében egyikük sem minősül kkv-nek.
Módosítás  88 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az e rendeletet alkalmazó ítéletekre vonatkozó tájékoztatás	Az ezen irányelvet alkalmazó ítéletekre vonatkozó tájékoztatás
Módosítás  89 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bíróságaik által hozott, e rendelet szabályait alkalmazó jogerős ítéletekről a Bizottság késedelem nélkül tájékoztatást kapjon.	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bíróságaik által hozott, ezen irányelv szabályait alkalmazó jogerős ítéletekről a Bizottság késedelem nélkül tájékoztatást kapjon.
Módosítás  90 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
15. cikk	törölve
Felülvizsgálat
(1) Az… [e rendelet alkalmazásának időpontját követő 4. év elteltével] a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e rendelet alkalmazásáról, különösen a közös európai adásvételi jog elfogadottságának mértékéről, arról, hogy a közös európai adásvételi jog rendelkezései mennyiben szolgáltak peres eljárások alapjául, és arról, hogy a fogyasztóvédelem szintje aktuálisan mennyiben különbözik a közös európai adásvételi jogban és a nemzeti jogban. A tájékoztatásnak ki kell térnie a közös európai adásvételi jog rendelkezéseit értelmező nemzeti bíróságok ítélkezési gyakorlatának átfogó áttekintésére is.
(2) Az… [e rendelet alkalmazásának időpontját követő 5. év elteltével] a Bizottság részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak e rendelet működésének felülvizsgálatáról, figyelembe véve többek között a vállalkozások közötti szerződések tekintetében a hatály további kiterjesztésének szükségességét, valamint a digitális tartalom és az uniós vívmányok jövőbeni fejlődése tekintetében a piaci és technológiai fejlődést.
Módosítás  91 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.	(1) Ez az irányelv Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Módosítás  92 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Rendelkezéseit [6 hónappal a hatálybalépése után]-tól/-től kell alkalmazni.	törölve
Módosítás  93 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.	törölve
Módosítás  94 Rendeletre irányuló javaslat 16 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	16a. cikk
	Címzettek
	Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Módosítás  95 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – Cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
KÖZÖS EURÓPAI ADÁSVÉTELI JOG	törölve
Módosítás  96 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – Tartalomjegyzék
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  97 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – I rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  98 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – II rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  99 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – III rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  100 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 9 fejezet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  101 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 1 szakasz
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  102 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 2 szakasz
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  103 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az áru és a digitális tartalom megfelelősége	A szerződésnek való megfelelés és a fogyasztói jogorvoslati lehetőségek
Módosítás  104 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 99 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az áru vagy a digitális tartalom akkor szerződésszerű, ha:	(1) A kereskedő köteles az árut vagy digitális tartalmat a szerződés szerint átadni. Az áru vagy a digitális tartalom akkor szerződésszerű, ha:
Módosítás  105 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 99 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A szerződésszerűség érdekében az árunak vagy a digitális tartalomnak meg kell felelnie a 100., 101. és 102. cikkben foglalt feltételeknek, kivéve annyiban, amennyiben a felek eltérően állapodtak meg.	(2) A szerződésszerűség érdekében az árunak vagy a digitális tartalomnak meg kell felelnie a(z) […] cikkben foglalt feltételeknek (az áru és a digitális tartalom megfelelőségének feltételei; szakszerűtlen üzembe helyezés fogyasztói adásvételi szerződés keretében)..
Módosítás  106 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 99 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Fogyasztói adásvételi szerződés esetén a 100., 102. és 103. cikk követelményeitől a fogyasztó hátrányára eltérő bármely megállapodás csak akkor érvényes, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó tudott az áru vagy a digitális tartalom konkrét állapotáról, és a szerződéskötéskor az árut vagy a digitális tartalmat a szerződésnek megfelelőként fogadta el.	(3) A(z) […] cikk követelményeitől (az áru és a digitális tartalom megfelelőségének feltételei; szakszerűtlen üzembe helyezés fogyasztói adásvételi szerződés keretében) a fogyasztó hátrányára eltérő bármely megállapodás csak akkor érvényes, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó tudott az áru vagy a digitális tartalom konkrét állapotáról, és a szerződéskötéskor az árut vagy a digitális tartalmat a szerződésnek kifejezetten megfelelőként fogadta el.
Módosítás  107 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 99 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Fogyasztói adásvételi szerződésekben a felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki a (3) bekezdés alkalmazását, nem térhetnek el attól, és nem változtathatják meg annak joghatását.	törölve
Módosítás  108 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 100 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) meg kell felelnie bármely olyan adott célnak, amelyről az eladó a szerződés megkötésekor tudomást szerzett, kivéve, ha a körülmények arra utalnak, hogy a vevő nem bízott az eladó tudásában és ítélőképességében, vagy a vevő részéről az ilyen bizalom ésszerűtlen lett volna;	a) meg kell felelnie bármely olyan adott célnak, amelyről az eladó a szerződés megkötésekor tudomást szerzett, kivéve, ha az előadó bebizonyítja, hogy egy bizonyos célnak való megfelelésre vonatkozóan helyesbített;
Indokolás
Indokoltabb és felhasználóbarátabb, ha az eladó köteles egyértelműen helyesbíteni a vevőnek az áru bizonyos célra történő használatával kapcsolatban kinyilatkoztatott téves véleményét.
Módosítás  109 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 100 cikk – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) rendelkeznie kell azokkal a minőségi és teljesítménybeli adottságokkal, amelyeket a szerződéskötést megelőzően tett bármely olyan nyilatkozat tartalmaz, amely a 69. cikk értelmében a szerződési feltételek részének minősül; valamint	f) rendelkeznie kell azokkal a minőségi és teljesítménybeli adottságokkal, amelyeket a szerződéskötést megelőzően tett bármely nyilatkozat tartalmaz; valamint
Módosítás  110 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 100 cikk – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) rendelkeznie kell olyan minőségi és teljesítménybeli adottságokkal, amelyeket a vevő elvárhat. Annak megállapításakor, hogy a fogyasztó mire számíthat a digitális tartalom tekintetében, figyelembe kell venni, hogy a digitális tartalom szolgáltatására fizetség ellenében került-e sor.	g) rendelkeznie kell olyan minőségi és teljesítménybeli adottságokkal, amelyeket a fogyasztó elvárhat, többek között a tartósság, a kinézet és a kisebb hibáktól való mentesség tekintetében. Annak megállapításakor, hogy a fogyasztó mire számíthat a digitális tartalom tekintetében, figyelembe kell venni, hogy a digitális tartalom szolgáltatására fizetség ellenében került-e sor.
Módosítás  111 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 101 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, és nem változtathatják meg annak joghatását.	törölve
Módosítás  112 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 10 fejezet – 3 szakasz – 102 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
102. cikk	törölve
Harmadik személyek jogai vagy követelései
(1) Az árunak mentesnek kell lennie, illetve a digitális tartalmat mentesíteni kell harmadik személy bármely jogától vagy nem nyilvánvalóan megalapozatlan követelésétől.
(2) A szellemi tulajdonjogon alapuló jogok vagy követelések tekintetében, e cikk (3) és (4) bekezdésére figyelemmel, az árunak mentesnek kell lennie, illetve a digitális tartalmat mentesíteni kell harmadik személy bármely jogától vagy nem nyilvánvalóan megalapozatlan követelésétől
a) azon állam joga értelmében, amelyben a szerződés szerint az áru vagy a digitális tartalom felhasználásra kerül, vagy ilyen megállapodás hiányában a vevő telephelye, illetve kereskedő és fogyasztó közötti szerződés esetében a fogyasztó által a szerződés megkötésekor a fogyasztó tartózkodási helyeként feltüntetett hely szerinti állam joga értelmében; valamint
b) amelyről az eladó tudott vagy elvárhatóan tudnia kellett volna a szerződés megkötésekor.
(3) A vállalkozások közötti szerződésekben a (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a vevő a szerződés megkötésekor tudott, vagy ésszerűen tudhatott volna a szellemi tulajdonjogon alapuló jogokról vagy követelésekről.
(4) A kereskedő és a fogyasztó közötti szerződésekben a (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a fogyasztó a szerződés megkötésekor tudott a szellemi tulajdonjogon alapuló jogokról vagy követelésekről.
(5) Kereskedő és fogyasztó közötti szerződésben a felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, és nem változtathatják meg annak joghatását.
Módosítás  113 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 103 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
103. cikk	törölve
A digitális tartalom megfelelőségének korlátozása
A digitális tartalom nem minősül a szerződésnek nem megfelelőnek pusztán amiatt a tény miatt, hogy a szerződés megkötését követően frissített digitális tartalom válik elérhetővé.
Módosítás  114 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 104 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
104. cikk	törölve
A vevő tudomása a hibáról a kereskedők közötti szerződésekben
Kereskedők közötti szerződésben az eladó nem felelős az áruk bármely hibájáért, ha a szerződés megkötésének időpontjában a vevő tudta vagy tudnia kellett volna a hibáról.
Módosítás  115 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 105 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az eladó felelős minden olyan hibáért, amely akkor áll fenn, amikor a kárveszély a 14. fejezet szerint átszáll a vevőre.	(1) Az eladó felelős minden olyan hibáért, amely akkor áll fenn, amikor a kárveszély átszáll a fogyasztóra.
Indokolás
A jobb áttekinthetőség érdekében az irányelvhez igazított 105. cikknek sorrendben a 114. cikk és a […] cikk (Határidők) között kellene állnia.
Módosítás  116 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 105 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Fogyasztói adásvételi szerződésben minden olyan hibáról, amely a kárveszély vevőre történő átszállásától számított hat hónapon belül válik ismertté, vélelmezhető, hogy fennállt a kárveszély átszállásának időpontjában, kivéve, ha ez összeegyeztethetetlen az áru vagy a digitális tartalom természetével vagy a hiba jellegével.	(2) Fogyasztói adásvételi szerződésben vagy digitális tartalom nyújtásáról szóló szerződésben minden olyan hibáról, amely a kárveszély fogyasztóra történő átszállásától számított egy éven belül válik ismertté, vélelmezhető, hogy fennállt a kárveszély átszállásának időpontjában, kivéve, ha ez összeegyeztethetetlen az áru vagy a digitális tartalom természetével vagy a hiba jellegével.
Indokolás
A bizonyítási teher megfordulásának határideje jelenleg az 1999/44/EK irányelv szerint hat hónap. A gyakorlat azonban újra és újra azt mutatja, hogy a hat hónap elteltével fellépő hibákat nem ismerik el, holott a jótállás még érvényes. A költséges szakértői vélemény nélkül a felhasználó nincs abban a helyzetben, hogy bizonyítsa, a hiba már a vásárláskor létezett. A határidő meghosszabbítása ezért indokolt.
Módosítás  117 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 105 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ha a kereskedőnek a későbbiekben frissítenie kell a digitális tartalmat, gondoskodnia kell arról, hogy a digitális tartalom a szerződés teljes időtartama alatt megfeleljen a szerződésben foglaltaknak.	(4) Ha a kereskedőnek a későbbiekben frissítenie kell a digitális tartalmat vagy annak részeit külön szállítja, gondoskodnia kell arról, hogy a digitális tartalom a szerződés teljes időtartama alatt megfeleljen a szerződésben foglaltaknak.
Módosítás  118 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 10 fejezet – 3 szakasz – 105 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Kereskedő és fogyasztó közötti szerződésben a felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, és nem változtathatják meg annak joghatását.	törölve
Indokolás
A jobb áttekinthetőség érdekében az irányelvhez igazított 105. cikknek sorrendben a 114. cikk és a […] cikk (Határidők) között kellene állnia.
Módosítás  119 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A vevő rendelkezésére álló jogorvoslatok	Jogorvoslatok
Módosítás  120 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 106 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az eladó szerződésszegése esetén a vevő az alábbiak bármelyikét teheti:	(1) Az eladó szerződésszegése esetén a fogyasztó az alábbiak bármelyikét teheti:
Indokolás
A Bizottság javaslatában a jogorvoslatokra vonatkozó szabályok magas szintű védelmet biztosítanak a fogyasztóknak, ezért részben ebbe az irányelvbe is át kell venni őket.
Módosítás  121 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 106 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) követelheti a teljesítést e fejezet 3. szakasza szerint, amibe beletartozik a konkrét teljesítés, az áru vagy a digitális tartalom javítása vagy kicserélése;	a) követelheti a teljesítést, amibe beletartozik a konkrét teljesítés, az áru vagy a digitális tartalom javítása vagy kicserélése;
Módosítás  122 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 106 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) visszatarthatja a saját teljesítését e fejezet 4. szakasza szerint;	b) visszatarthatja a saját teljesítését;
Módosítás  123 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 106 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) felmondhatja a szerződést e fejezet 5. szakasza szerint, és követelheti az esetleg már kifizetett ár visszafizetését a 17. fejezet szerint;	c) felmondhatja a szerződést a […]. cikk (Szerződésszegés miatti felmondás) szerint, és követelheti az esetleg már kifizetett ár visszafizetését;
Módosítás  124 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 106 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) csökkentheti az árat e fejezet 6. szakasza szerint; valamint	d) csökkentheti az árat; valamint
Módosítás  125 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 106 cikk – 1 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) kártérítést követelhet a 16. fejezet szerint.	e) kártérítést követelhet.
Módosítás  126 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 106 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha a vevő kereskedő:	(2) Ha digitális tartalom térítésmentes szolgáltatásáról van szó, a fogyasztó az (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában felsorolt jogorvoslattal élhet.
a) a vevőnek a jogorvoslatok gyakorlására vonatkozó joga – a teljesítés visszatartásának kivételével – az eladónak az e fejezet 2. szakaszában meghatározott, szerződésszegés orvoslásához való jogától függ; valamint
b) a vevő hibára való hivatkozásra vonatkozó jogai az e fejezet 7. szakaszában meghatározott vizsgálati és értesítési követelményektől függnek.
Indokolás
A fogyasztók személyes adatainak gazdasági értéke van. Ezen adatok rendelkezésre bocsátásával konkrét ellenszolgáltatás történik. A fogyasztók ezért jogorvoslatra is igényt tarthatnak.
Módosítás  127 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 106 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Ha a vevő fogyasztó: a) a vevő jogai nem függenek az eladó szerződésszegésének orvoslásához való jogától; valamint b) az e fejezet 7. szakaszában meghatározott vizsgálati és értesítési követelményeket nem kell alkalmazni.	(3) A nem összeegyeztethetetlen jogorvoslatok halmozhatók.
Módosítás  128 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 106 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ha az eladó kimenti a szerződésszegését, a vevő élhet az (1) bekezdésben említett jogorvoslatok bármelyikével, kivéve a teljesítés és a kártérítés követelését.	(4) Ezen jogorvoslatok igénybevételére való jog átszáll az áru vagy digitális tartalom későbbi vevőjére is, amennyiben ez utóbbi fogyasztó.
Indokolás
Egyértelművé kell tenni, hogy a jogorvoslati igény a határidőn belül nem veszik el a tulajdonosváltással, hanem a következő vevőre száll át, amennyiben ez utóbbi fogyasztóként jár el.
Módosítás  129 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 106 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A vevő az (1) bekezdésben említett jogorvoslatok egyikével sem élhet abban a mértékben, amennyiben maga adott okot az eladó szerződésszegésére.	törölve
Módosítás  130 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 106 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A nem összeegyeztethetetlen jogorvoslatok halmozhatók.	törölve
Módosítás  131 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 107 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
107. cikk	törölve
A jogorvoslatok korlátozása abban az esetben, ha a digitális tartalom szolgáltatására nem ellenérték fejében kerül sor
Ha a digitális tartalom szolgáltatására nem ellenérték fejében kerül sor, a vevő nem élhet a 106. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett jogorvoslatokkal. A vevő csak a 106. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti kártérítési igényét érvényesítheti a tulajdonában – ideértve a hardvert, a szoftvert és az adatokat – a digitális tartalom hibája által okozott hátrányok vagy károk tekintetében, ide nem értve azt az elmaradt hasznot, amitől a vevőt a kár fosztotta meg.
Módosítás  132 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 1 szakasz – 108 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
108. cikk	törölve
Kötelező jelleg
Kereskedő és fogyasztó közötti szerződésben a felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e fejezet alkalmazását, nem térhetnek el attól, és nem változtathatják meg annak joghatását azt megelőzően, hogy a fogyasztó a hibát a kereskedő tudomására hozta volna.
Módosítás  133 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 2 szakasz – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az eladó általi orvoslás	A szolgáltatást nyújtó fél általi orvoslás
Módosítás  134 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 2 szakasz – 109 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az az eladó, amely felkínálta a korai teljesítést, de tájékoztatták arról, hogy a teljesítés hibás, új és megfelelő teljesítést kínálhat fel, ha arra lehetősége van a teljesítésre rendelkezésre álló határidőn belül.	(1) Az a szolgáltatást nyújtó fél, amely felkínálta a korai teljesítést, de tájékoztatták arról, hogy a teljesítés hibás, új és megfelelő teljesítést kínálhat fel, ha arra lehetősége van a teljesítésre rendelkezésre álló határidőn belül.
Indokolás
A jobb áttekinthetőség érdekében az irányelvhez igazított 109. cikknek sorrendben a 155. cikk (A fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek) és a 158. cikk (A fogyasztó joga a teljesítés elutasítására) között kellene állnia.
Módosítás  135 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 2 szakasz – 109 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben az eladó, aki felkínálta a hibás teljesítést – miután késedelem nélkül tájékoztatták a hibáról – felajánlhatja, hogy orvosolja azt a saját költségére.	(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a szolgáltatást nyújtó fél, aki felkínálta a hibás teljesítést – miután késedelem nélkül tájékoztatták a hibáról – felajánlhatja, hogy orvosolja azt a saját költségére.
Indokolás
A jobb áttekinthetőség érdekében az irányelvhez igazított 109. cikknek sorrendben a 155. cikk (A fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek) és a 158. cikk (A fogyasztó joga a teljesítés elutasítására) között kellene állnia.
Módosítás  136 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 2 szakasz – 109 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A szerződésszegés orvoslására tett ajánlatot nem zárja ki a felmondásról szóló értesítés.	törölve
Módosítás  137 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 2 szakasz – 109 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A vevő csak akkor utasíthat vissza egy orvoslásra tett ajánlatot, ha:	(4) A fogyasztó visszautasíthat egy orvoslásra tett ajánlatot, ha:
Indokolás
A jobb áttekinthetőség érdekében az irányelvhez igazított 109. cikknek sorrendben a 155. cikk (A fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek) és a 158. cikk (A fogyasztó joga a teljesítés elutasítására) között kellene állnia.
Módosítás  138 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 2 szakasz – 109 cikk – 4 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) nincs lehetőség az azonnali és a vevő részére jelentős kényelmetlenséggel nem járó orvoslásra;	a) nincs lehetőség az azonnali és a fogyasztó részére jelentős kényelmetlenséggel nem járó orvoslásra;
Indokolás
A jobb áttekinthetőség érdekében az irányelvhez igazított 109. cikknek sorrendben a 155. cikk (A fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek) és a 158. cikk (A fogyasztó joga a teljesítés elutasítására) között kellene állnia.
Módosítás  139 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 2 szakasz – 109 cikk – 4 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a vevő okkal tételezi fel, hogy az eladó jövőbeli teljesítésében nem bízhat; vagy	b) a fogyasztó okkal feltételezi, hogy a szolgáltatást nyújtó fél jövőbeli teljesítésében nem bízhat; vagy
Indokolás
A jobb áttekinthetőség érdekében az irányelvhez igazított 109. cikknek sorrendben a 155. cikk (A fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek) és a 158. cikk (A fogyasztó joga a teljesítés elutasítására) között kellene állnia.
Módosítás  140 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 2 szakasz – 109 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az eladónak ésszerű határidő áll rendelkezésre a szerződésszegés orvoslására.	(5) A szolgáltatást nyújtó félnek 30 napos határidő áll rendelkezésre a szerződésszegés orvoslására.
Indokolás
A jobb áttekinthetőség érdekében az irányelvhez igazított 109. cikknek sorrendben a 155. cikk (A fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek) és a 158. cikk (A fogyasztó joga a teljesítés elutasítására) között kellene állnia.
Módosítás  141 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 2 szakasz – 109 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A vevő az orvoslástól függően visszatarthatja a teljesítést, de a vevő azon jogai, amelyek összeegyeztethetetlenek azzal, hogy az eladó számára határidőt engedett az orvoslásra, felfüggesztésre kerülnek a szóban forgó határidő lejártáig.	törölve
Indokolás
A jobb áttekinthetőség érdekében az irányelvhez igazított 109. cikknek sorrendben a 155. cikk (A fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek) és a 158. cikk (A fogyasztó joga a teljesítés elutasítására) között kellene állnia.
Módosítás  142 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 2 szakasz – 109 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az orvoslás ellenére fennmarad a vevő joga arra, hogy kártérítést kérjen a késedelem, illetve minden olyan hátrány miatt, amelyet az orvoslás okozott vagy nem akadályozott meg.	(7) Az orvoslás ellenére fennmarad a fogyasztó joga arra, hogy kártérítést kérjen a késedelem, illetve minden olyan hátrány miatt, amelyet az orvoslás okozott vagy nem akadályozott meg.
Indokolás
A jobb áttekinthetőség érdekében az irányelvhez igazított 109. cikknek sorrendben a 155. cikk (A fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek) és a 158. cikk (A fogyasztó joga a teljesítés elutasítására) között kellene állnia.
Módosítás  143 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 3 szakasz – 110 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Ha a kereskedő hibás teljesítés esetén a fogyasztó kérése ellenére nem biztosítja a hiba orvoslását, hanem felajánlja, hogy a fogyasztó a szerződéses jótállás keretében kérjen jogorvoslatot, a kereskedőnek engedélyeznie kell, hogy a jótállás vonatkozásában folytatott eljárásokat, a fogyasztó és a jótállásra kötelezett nyilatkozataival együtt a kötelezettségei tekintetében ellene érvényesítsék.
Indokolás
A fogyasztó számára hátrányos lehet, ha a megvásárolt termék hibája esetén a gyártói jótállás és nem a 106. cikk szerinti adásvételi rendelkezések keretében kér jogorvoslatot. Például a jótállási jogok elévülhetnek, amíg a vevő hasztalan vitába bocsátkozik a gyártóval a jótállás érvényességéről. Az adásvételi szerződéstől való elállás tovább nehezül, ha a vevőnek a kijavításra tett sikertelen kísérletek után a gyártón keresztül ismét kijavítást kell kérnie az eladótól, mielőtt elállhatna a szerződéstől. Ez méltánytalan, ha a fogyasztó az eladó kezdeményezésére – aki így elkerüli a jótállás saját magával szemben való érvényesítését – a jótállás keretében kér jogorvoslatot. Ezért az eladónak engedélyeznie kell, hogy érvényesítsék ellene a fogyasztó és a jótállás kötelezettje eljárásait és nyilatkozatait.
Módosítás  144 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 3 szakasz – 111 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ha egy fogyasztói adásvételi szerződés esetén a kereskedőnek a 110. cikk (2) bekezdése szerint kell a hibát orvosolnia, a fogyasztó választhat a kijavítás és a kicserélés között, kivéve, ha az általa választott megoldás jogellenes vagy lehetetlen lenne, vagy a másik lehetőséggel összehasonlítva aránytalan költséget róna az eladóra, figyelembe véve:	(1) Ha az áru vagy a digitális tartalom nem felel meg a szerződésnek, a fogyasztó térítésmentes jogorvoslatot követelhet, úgy, hogy választ a kijavítás és a kicserélés között, kivéve, ha az általa választott megoldás jogellenes vagy lehetetlen lenne, vagy a másik lehetőséggel összehasonlítva aránytalan költséget róna az eladóra, figyelembe véve:
Módosítás  145 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 3 szakasz – 111 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ha a fogyasztó az (1) bekezdéssel összhangban kijavítás vagy kicserélés formájában kérte a hiba orvoslását, a fogyasztó más jogorvoslattal csak akkor élhet, ha a kereskedő 30 napot meg nem haladó ésszerű határidőn belül nem végzi el a kijavítást vagy kicserélést. Ugyanakkor a fogyasztó ezalatt visszatarthatja a teljesítést.	(2) Ha a fogyasztó az (1) bekezdéssel összhangban kijavítás vagy kicserélés formájában kérte a hiba orvoslását, a fogyasztó más jogorvoslattal csak akkor élhet, ha:
Indokolás
Annak biztosítása, hogy a kijavítás esetében a fogyasztó ne kerüljön a javítások végtelen sorába, konkrétan erősíti a fogyasztóvédelmet. Sok tagállamban az ítélkezési gyakorlat láthatóan abból indul ki, hogy a fogyasztó csak a második javítás után vehet igénybe másik jogorvoslatot. Az európai belső piacot részben jellemző távolságok és hosszú szállítási határidők miatt a fogyasztónak már akkor igénybe kell tudnia venni másik jogorvoslatot, ha másodszor lép fel ugyanaz a hiba.
Módosítás  146 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 3 szakasz – 111 cikk – 2 bekezdés – a–c pontok (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	a) a kereskedő 30 napot meg nem haladó ésszerű határidőn belül nem végzi el a kijavítást vagy kicserélést;
	b) a kereskedő hallgatólagosan vagy kifejezetten megtagadta a megfelelőség hiányának orvoslását;
	c) a kijavítás vagy kicserélés után ugyanaz a hiba lép fel.
Módosítás  147 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 3 szakasz – 112 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
112. cikk	törölve
Kicserélt tétel visszaadása
(1) Ha az eladó a hibát kicseréléssel orvosolta, jogosult és köteles a saját költségére visszavenni a kicserélt dolgot.
(2) A vevő nem köteles semmiféle díjat fizetni a kicserélt dolognak a kicserélést megelőző időszakban történő használatáért.
Módosítás  148 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 4 szakasz – 113 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
113. cikk	törölve
A teljesítés visszatartásának joga
(1) Az a vevő, aki az eladó teljesítésével egy időben vagy azt követően köteles teljesíteni, visszatarthatja a teljesítést mindaddig, amíg az eladó a teljesítést fel nem kínálja vagy nem teljesít.
(2) Az a vevő, akinek az eladó teljesítését megelőzően kell teljesíteni, és aki ésszerű okkal feltételezi, hogy az eladó nem fog teljesíteni, amikor az majd esedékessé válik, mindaddig visszatarthatja a teljesítését, amíg ez a megalapozott feltételezése fennáll.
(3) Az e cikk alapján visszatartható teljesítés a szerződésszegés által indokolt mértékben a teljesítés egésze vagy annak egy része lehet. Amennyiben az eladónak szerződéses kötelezettségeit különálló részekben kell teljesíteni, vagy azok egyébként oszthatóak, a vevő csak a nem teljesített résszel kapcsolatban tarthatja vissza saját teljesítését, kivéve, ha az eladó szerződésszegése olyan jellegű, ami indokolja a vevő egész teljesítésének visszatartását.
Módosítás  149 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 5 szakasz – 114 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A vevő a 8. cikk szerint felmondhatja a szerződést, ha az eladó szerződésszegése alapvető a 87. cikk (2) bekezdése értelmében.	(1) Adásvételi szerződés és digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződés esetén, ha a szerződésszegés oka az, hogy az áru vagy a digitális tartalom nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, a fogyasztó felmondhatja a szerződést, kivéve, ha a hiányosság jelentéktelen.
Módosítás  150 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 5 szakasz – 114 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Fogyasztói adásvételi szerződés és kereskedő és fogyasztó közötti digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződés esetén, ha a szerződésszegés oka az, hogy az áru hibás, a fogyasztó felmondhatja a szerződést, kivéve, ha a hiba jelentéktelen.	(2) Abban az esetben, ha digitális tartalom pénzbeli ellentételezés nélküli szolgáltatására irányuló szerződésről van szó, amelyet a fogyasztó azért mond fel, mert a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, a fogyasztó személyes adatait automatikusan törlik, és erről a fogyasztót értesítik.
Indokolás
A fogyasztók védelme érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a fogyasztónak abban az esetben is joga van a már megadott személyes adatainak törléséhez, ha felmondja a digitális tartalom pénzbeli ellentételezés nélküli szolgáltatására irányuló szerződést. Személyes adatainak törléséről a fogyasztót értesíteni kell.
Módosítás  151 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 5 szakasz – 114 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Abban az esetben, ha a szerződés felmondása a kárveszély fogyasztóra történő átszállását követő hat hónapon belül történik, a fogyasztó nem felel az áru vagy digitális tartalom használatáért.
Módosítás  152 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 5 szakasz – 115 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
115. cikk	törölve
Felmondás késedelmes átadás miatt a teljesítésre póthatáridőt biztosító értesítést követően
(1) A vevő önmagában nem alapvető átadási késedelem esetén is felmondhatja a szerződést, ha ésszerű hosszúságú póthatáridőt biztosít a teljesítésre, és az eladó e határidőn belül nem teljesít.
(2) Az (1) bekezdésben említett póthatáridő ésszerű hosszúságúnak tekinthető, ha az eladó késedelem nélkül nem emel vele szemben kifogást.
(3) Ha az értesítés automatikus felmondást tartalmaz arra az esetre nézve, ha az eladó nem teljesít az értesítésben megszabott határidőn belül, a határidő lejártával a felmondás további értesítés nélkül hatályba lép.
Módosítás  153 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 5 szakasz – 116 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
116. cikk	törölve
Várható szerződésszegés miatti felmondás
A vevő a teljesítés esedékessé válása előtt is felmondhatja a szerződést, ha az eladó kijelentette, vagy az egyébként egyértelmű, hogy szerződésszegés várható, és az olyan jellegű, amely a felmondást indokolja.
Módosítás  154 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 5 szakasz – 117 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
117. cikk	törölve
A felmondási jog terjedelme
(1) Amennyiben az eladónak a szerződéses kötelezettségét különálló részekben kell teljesítenie, vagy az más módon osztható, akkor, ha e szakasz szerint van jogalapja olyan rész felmondásának, amelynek az ára elkülöníthető, a vevő csak ezen adott rész vonatkozásában élhet a felmondás jogával.
(2) A (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a vevőtől nem várható el, hogy a többi rész teljesítését elfogadja, vagy a szerződésszegés olyan jellegű, amely a szerződés egészének a felmondását indokolja.
(3) Amennyiben az eladó szerződéses kötelezettségei nem oszthatók, vagy a vételár egy része nem különíthető el, a vevő csak akkor élhet a felmondás jogával, ha a szerződésszegés olyan jellegű, hogy az a szerződés egészének a felmondását indokolja.
Módosítás  155 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 5 szakasz – 118 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
118. cikk	törölve
A felmondásról szóló értesítés
Az e szakasz szerinti felmondási jog az eladóhoz intézett értesítés útján gyakorolható.
Módosítás  156 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 5 szakasz – 119 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
119. cikk	törölve
A felmondási jog elvesztése
(1) A vevő elveszíti az e szakasz szerinti felmondási jogát, ha a felmondásról szóló értesítést nem küldi el ésszerű határidőn belül azt követően, hogy e joga felmerült, vagy hogy a vevő tudomást szerzett, illetve elvárhatóan tudomást szerezhetett volna a szerződésszegésről, az előbbiek közül a későbbi időpontot alapul véve.
(2) A (1) bekezdést nem kell alkalmazni:
a) ha a vevő fogyasztó; c. illessze be:
b) ha egyáltalán nem kínáltak fel teljesítést.
Módosítás  157 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 6 szakasz – 120 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
120. cikk	törölve
Az ár csökkentéséhez való jog
(1) Az a vevő, aki a hibás teljesítést elfogadja, csökkentheti az árat. A csökkentésnek arányosnak kell lennie a tényleges teljesítés időpontjában kapott dolog azon dolog értékéhez viszonyított értékcsökkenésével, amely dolgot a szerződésszerű teljesítés esetén kellett volna kapnia a vevőnek.
(2) Az a vevő, aki az (1) bekezdés alapján árcsökkentésre jogosult és már kifizetett egy, a csökkentett árat meghaladó összeget, visszakövetelheti a túlfizetést az eladótól.
(3) Az árat csökkentő vevő nem jogosult arra, hogy az így már kiegyenlített hátrányért kártérítést követeljen, azonban továbbra is kérhet kártérítést az esetlegesen elszenvedett további hátrányaiért.
Módosítás  158 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 7 szakasz – 121 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
121. cikk	törölve
Az áru vizsgálata a kereskedők közötti szerződésekben
(1) Kereskedők közötti szerződésben a vevő feladata az áru megvizsgálása vagy megvizsgáltatása a körülményekhez képest az ésszerű legrövidebb időn belül, ami nem haladhatja meg az áru átadásának, a digitális tartalom szolgáltatásának vagy kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának napját követő 14 napot.
(2) Ha a szerződés áru szállítását is tartalmazza, a vizsgálat elhalasztható addig, amíg az áru meg nem érkezik a rendeltetési helyére.
(3) Ha az árut árutovábbítás során átirányítják, vagy a vevő az árut újra feladja, mielőtt ésszerű lehetősége lett volna annak megvizsgálására, és a szerződés megkötésekor az eladó tudott vagy tudhatott volna az ilyen átirányítás vagy újrafeladás lehetőségéről, a vizsgálat elhalasztható addig, amíg az áru meg nem érkezik az új rendeltetési helyére.
Módosítás  159 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 11 fejezet – 7 szakasz – 122 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
122. cikk	törölve
A hibára vonatkozó értesítési kötelezettség a kereskedők közötti adásvételi szerződésekben
(1) Kereskedők közötti szerződésekben a vevő nem hivatkozhat a hibára, ha ésszerű határidőn belül nem értesítette az eladót, megjelölve a hiba jellegét.
A határidő akkor kezdődik, amikor az árut átadták, vagy amikor a vevő felfedezte vagy elvárhatóan felfedezhette volna a hibát, az előbbiek közül a későbbi időpontot alapul véve.
(2) A vevő elveszíti a hibára történő hivatkozás jogát, ha az áru vevő részére történő szerződésszerű tényleges átadásától számított két éven belül nem értesíti az eladót a hibáról.
(3) Ha a felek megegyeztek abban, hogy az árunak meghatározott ideig alkalmasnak kell lennie egy adott célra vagy a szokásos rendeltetésére, akkor a (2) bekezdés szerinti értesítési kötelezettség nem jár le a megegyezés szerinti időszak végéig.
(4) A (2) bekezdés nem vonatkozik harmadik személyek a 102. cikkben említett követeléseire és jogaira.
(5) A vevőnek nem kell értesítenie az eladót arról, hogy nem adták át az összes árut, ha okkal feltételezheti, hogy a fennmaradó árukat is át fogják adni.
(6) Az eladó nem hivatkozhat e cikkre, ha a hiba olyan tényekre vonatkozik, amelyekről az eladó tudott vagy elvárhatóan tudhatott volna, és amelyeket nem közölt a vevővel.
Módosítás  160 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 12 fejezet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  161 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 13 fejezet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	törölve
Módosítás  162 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 1 szakasz – 140 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
140. cikk	törölve
A kárveszély átszállásának joghatása
A kárveszély vevőre történő átszállása után az árut vagy a digitális tartalmat érő hátrány vagy kár nem mentesíti a vevőt a vételár megfizetésének kötelezettsége alól, kivéve, ha az árut vagy a digitális tartalmat ért hátrány vagy azokban bekövetkezett kár az eladó cselekményének vagy mulasztásának a következménye.
Módosítás  163 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 1 szakasz – 141 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
141. cikk	törölve
A szerződéses áru vagy digitális tartalom azonosítása
A kárveszély nem száll át a vevőre mindaddig, amíg az árut vagy digitális tartalmat egyértelműen nem azonosítják mint a szerződés szerint teljesítendő árut vagy digitális tartalmat, akár az eredeti megállapodás, akár a vevő részére küldött értesítés útján, vagy más módon.
Módosítás  164 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 1 szakasz – 141 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	141a. cikk
	Határidők
	(1) A kereskedő felel a […] cikk (Szerződésszerűség) szerint, ha a hiba az áru átadásától számított hat éven belül ismertté válik.
	(2) Ha a kereskedő a hibát javítás vagy csere útján orvosolja, az (1) bekezdésben szereplő határidő felfüggesztésre kerül attól az időponttól kezdve, amikor a fogyasztó értesítette a kereskedőt a szerződésszerűség hiányáról, addig az időpontig, amikor újra a fogyasztó birtokába kerül a kicserélt vagy megjavított áru.
	(3) Ha a kereskedő a hibát javítás vagy csere útján orvosolja, az (1) bekezdésben szereplő határidő újraindul, amint a fogyasztó birtokába kerül a kicserélt vagy megjavított áru vagy digitális tartalom. Javítás esetében a javításra vonatkozó határidő újra kezdődik.
Indokolás
Jelenleg az 1999/44/EK irányelv szerint a határidő két év, de sok tagállamban hosszabb határidők vannak érvényben. Ezenkívül néhány tagállamban a határidők másféle kritériumokhoz is igazodnak, mint például az áru várható élettartama vagy a rejtett hibák.
Módosítás  165 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 1 szakasz – 141 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	141b. cikk
	A környezetbarát tervezésen alapuló termékekre vonatkozó jogszabályi felelősségi időtartam
	Az ezen irányelv hatálya alá tartozó, valamint az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló 2009/125/EK irányelv szerinti, környezetbarát tervezésen alapuló termékek megfelelési időszaka megegyezik a 2009/125/EK irányelv végrehajtási intézkedéseiben meghatározott időszakkal, amennyiben meghaladja a 6 évet.
Indokolás
A fenntartható fogyasztás előmozdítása, valamint a fogyasztóknak a környezettudatos tervezéssel kapcsolatos jogszabályokban rögzített normák alapulvételével fejlesztett termékekbe vetett bizalmának létrehozása révén biztosítani kell, hogy a fogyasztó a termék egész élettartama alatt számíthasson a jótállásra. Ezt az időtartamot a 2009/158/EK irányelv végrehajtási intézkedései alapján kell megállapítani, amelyek már előírják, hogy értékelni kell a termék várható élettartamát, vagyis annak a terméknek az állapotát, amely az első használatának végét elérte, egészen a megsemmisítéséig.
Módosítás  166 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 1 szakasz – 141 c cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	141c. cikk
	Közvetlen gyártói felelősség
	(1) A gyártó közvetlen kijavítási vagy kicserélési felelősséggel tartozik a fogyasztó felé olyan szerződésszegés esetében, amely a kárveszélynek a termék vagy digitális tartalom tekintetében a fogyasztóra való átszállása időpontjában a 10. cikkben meghatározott időszakon belül fennállt. A fogyasztónak joga van a 7. cikk (1) bekezdésében előírt feltételek mellett választani a kijavítás és a kicserélés között.
	(2) A gyártó kijavítja vagy kicseréli az árut, legkésőbb 30 nappal azután, hogy tájékoztatták a hibáról.
	(3) Ez a cikk nem érinti a felelősség más felekre – például az importőrre vagy a fuvarozóra – való kiterjesztésére vagy a jogorvoslatra vonatkozó nemzeti jogszabályokat.
Indokolás
A gyártó közvetlen felelőssége erősítheti a fogyasztói bizalmat. A fogyasztó adott esetben közvetlenül a saját országában székhellyel rendelkező gyártóhoz fordulhat, és nem kell a hibás terméket az egész EU területén oda-vissza küldözgetnie. Egy valódi belső piacon a fogyasztók számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy probléma esetén kihez fordulnak.
Módosítás  167 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 2 szakasz – 142 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kárveszély átszállása fogyasztói adásvételi szerződésekben	A kárveszély átszállása digitális tartalom birtokba vehető adathordozó nélküli szolgáltatásáról szóló szerződésekben
Indokolás
A kárveszély átszállásáról a 2011/83/EU irányelv már rendelkezik, ezt már csak egy a digitális tartalomra vonatkozó rendelkezéssel kell kiegészíteni.
Módosítás  168 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 2 szakasz – 142 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Fogyasztói adásvételi szerződés esetén a kárveszély akkor száll át, amikor a fogyasztó vagy a fogyasztó által e célból kijelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy fizikailag birtokba veszi az árut vagy azt a birtokba vehető adathordozót, amin a digitális tartalmat szolgáltatják.	törölve
Módosítás  169 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 2 szakasz – 142 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződés kivételével az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a fogyasztó nem teljesíti az áruval vagy a digitális tartalommal kapcsolatos átvételi kötelezettségét és a szerződésszegést nem menti ki a 88. cikk szerint. Ebben az esetben a kárveszély abban az időpontban száll át, amikor a fogyasztó vagy a fogyasztó által kijelölt harmadik személy az áru birtokába lépett volna, vagy megszerezte volna a digitális tartalmat, ha az átvételi kötelezettség teljesült volna.	törölve
Módosítás  170 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 2 szakasz – 142 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Ha a fogyasztó gondoskodik az áru vagy az birtokba vehető adathordozón szolgáltatott digitális tartalom fuvarozásáról, és a kereskedő nem ajánlja fel ezt a lehetőséget, a kárveszély az árunak vagy az birtokba vehető adathordozón szolgáltatott digitális tartalomnak a fuvarozó részére történő átadásával száll át, a fogyasztónak a fuvarozóval szembeni jogainak sérelme nélkül.	törölve
Módosítás  171 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 2 szakasz – 142 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, és nem változtathatják meg annak joghatását.	törölve
Módosítás  172 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 2 szakasz – 142 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	142a. cikk
	Szerződéses jótállás
	(1) A szerződéses jótállás a jótállási nyilatkozatban meghatározott feltételekkel köti a jótállót. Ha nincs jótállási nyilatkozat, vagy ha a vonatkozó reklámhoz képest hátrányosabb feltételeket tartalmaz, a szerződéses jótállás a vonatkozó reklámban foglalt feltételekkel terheli annak vállalóját.
	(2) A jótállási nyilatkozatnak világosnak, közérthető nyelven megfogalmazottnak és olvashatónak kell lennie. A fogyasztóval kötött szerződéssel azonos nyelvűnek kell lennie.
	Az alábbi elemeket tartalmazza:
	a) a fogyasztónak a […] cikk (A fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatok) alapján fennálló igényérvényesítési jogait és egyértelmű nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy ezeket a jogokat a jótállás nem érinti,
	b) a kereskedelmi jótállás tartalmának és a belőle eredő jogok érvényesítésének feltételeit nevezetesen a jótállás időtartamát és területi hatályát, valamint a jótállás kötelezettjének nevét és címét,
	c) azokat az előnyöket, amelyek a jótállás érvényesítéséből erednek a fogyasztó számára, és azt, hogy a jótállás térítésmentes vagy sem, és ha nem, milyen költségeket ró a fogyasztóra,
	d) azt a tájékoztatást, hogy a kereskedelmi jótállás átruházható a következő vásárlóra,
	e) azt a tájékoztatást, hogy a karbantartásnak és a pótalkatrészeknek a szerződés megkötését követően legalább hat évig rendelkezésre kell állniuk.
	(3) A kereskedő a jótállási nyilatkozatot egy tartós adathordozón bocsátja rendelkezésre.
	(4) A (2) és (3) bekezdések be nem tartása nem érinti a jótállás érvényességét.
Indokolás
A szerződéses jótállás szabályozására vonatkozó szöveg a fogyasztók jogairól szóló bizottsági javaslathoz igazodik. A hordozhatóság elvét be kell vezetni, az elektronikus kereskedelemben egyre inkább megjelenő használt áruk figyelembevétele érdekében. Továbbá olyan kötelezettséget is be kellene vezetni, amelynek megfelelően a gyártóknak a vásárlást követő legalább hat éven keresztül biztosítaniuk kell a szervizelést és a pótalkatrészek szállítását a fogyasztók részére.
Módosítás  173 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 3 szakasz – 143 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
143. cikk	törölve
A kárveszély átszállásának időpontja
(1) Kereskedők közötti szerződésben a kárveszély akkor száll át, amikor a vevő átveszi az árut, vagy a digitális tartalmat, illetve az árut bemutató dokumentumokat.
(2) Az (1) bekezdést a 144., 145. és 146. cikkre figyelemmel kell alkalmazni.
Módosítás  174 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 3 szakasz – 144 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
144. cikk	törölve
A vevő rendelkezésére bocsátott áru
(1) Ha az árut vagy a digitális tartalmat a vevő rendelkezésére bocsátják és a vevő ennek tudatában van, a kárveszély abban az időpontban száll át a vevőre, amikor az árut vagy digitális tartalmat át kellett volna venni, kivéve, ha a vevő jogosult volt az átvétel visszatartására a 113. cikk alapján.
(2) Ha az árut vagy digitális tartalmat az eladó telephelyétől eltérő helyen bocsátják a vevő rendelkezésére, a kárveszély akkor száll át, amikor az átadás esedékessé válik, és a vevő tudomást szerez arról, hogy az árut vagy digitális tartalmat az adott helyen a rendelkezésére bocsátották.
Módosítás  175 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 3 szakasz – 145 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
145. cikk	törölve
Az áru fuvarozása
(1) Ez a cikk az olyan adásvételi szerződésre vonatkozik, amely az áru fuvarozását is magában foglalja.
(2) Ha az eladó nem egy adott helyen köteles átadni az árut, a kárveszély akkor száll át, amikor az árut átadják az első fuvarozó részére, hogy azt a szerződéssel összhangban továbbítsa a vevőnek.
(3) Ha az eladó egy adott helyen köteles átadni az árut a fuvarozónak, a kárveszély mindaddig nem száll át a vevőre, amíg az árut az adott helyen át nem adják a fuvarozónak.
(4) Az a tény, hogy az eladó jogosult az áruk feletti rendelkezést biztosító dokumentumok visszatartására, nem érinti a kárveszély átszállását.
Módosítás  176 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 14 fejezet – 3 szakasz – 146 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
146. cikk	törölve
Az árutovábbítás során eladott áruk
(1) Ez a cikk olyan adásvételi szerződésre vonatkozik, amely az áru árutovábbítás során történő eladását is magában foglalja.
(2) A kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor az árut átadják az első fuvarozónak. Ha azonban a körülmények erre utalnak, a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a szerződést megkötik.
(3) Ha a szerződés megkötésekor az eladó tudta vagy tudhatta volna azt, hogy az áru elveszett vagy megsérült, és erről nem tájékoztatta a vevőt, a kárveszélyt az eladó viseli.
Módosítás  177 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 1 szakasz – 147 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
147. cikk	törölve
Az adásvételi szerződések bizonyos általános szabályainak alkalmazása
(1) A 9. fejezet szabályait e rész tekintetében alkalmazni kell.
(2) Az adásvételi szerződés vagy a digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződés felmondása esetén az esetlegesen kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződések is megszűnnek.
Módosítás  178 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 2 szakasz – 148 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Amennyiben a kereskedő és fogyasztó közötti szerződésben a kapcsolódó szolgáltatás áru üzembehelyezését tartalmazza, az üzembehelyezés eredményeként az árunak meg kell felelnie a szerződésnek a 101. cikk értelmében.	(4) Amennyiben a kereskedő és fogyasztó szerződésben a kapcsolódó szolgáltatás áru üzembehelyezését tartalmazza, az üzembehelyezés eredményeként az árunak meg kell felelnie a szerződésnek a […]. (Szakszerűtlen üzembehelyezés fogyasztói adásvételi szerződés keretében) cikk értelmében.
Módosítás  179 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 2 szakasz – 148 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A kereskedő és a fogyasztó kapcsolatában a felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki a (2) bekezdés alkalmazását, nem térhetnek el attól, illetve nem módosíthatják annak joghatását.	törölve
Módosítás  180 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 2 szakasz – 149 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) E cikk nem érinti a meglévő nemzeti jogszabályokban rögzített általános vagy konkrét kármegelőzési kötelezettségeket.
Módosítás  181 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 2 szakasz – 150 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A szolgáltatást nyújtó fél a teljesítést más személyre bízhatja, kivéve, ha általa történő személyes teljesítést kötöttek ki.	(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás  182 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 2 szakasz – 150 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
.	1a. A szolgáltatást nyújtó félnek meg kell szereznie a fogyasztó kifejezett hozzájárulását, mielőtt a teljesítést az (1) bekezdés értelmében más személyre bízza.
Indokolás
A jobb áttekinthetőség érdekében az irányelvhez igazított 150. cikknek sorrendben a 152. cikk (A váratlan vagy nem gazdasági költségekre való figyelmeztetés kötelezettsége) és a 155. cikk (A fogyasztói jogorvoslati lehetőségek) között kellene állnia.
Módosítás  183 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 2 szakasz – 150 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A kereskedő és a fogyasztó kapcsolatában a felek a fogyasztó hátrányára nem zárhatják ki a (2) bekezdés alkalmazását, nem térhetnek el attól, illetve nem módosíthatják annak joghatását.	törölve
Indokolás
A jobb áttekinthetőség érdekében az irányelvhez igazított 150. cikknek sorrendben a 152. cikk (A váratlan vagy nem gazdasági költségekre való figyelmeztetés kötelezettsége) és a 155. cikk (A fogyasztói jogorvoslati lehetőségek) között kellene állnia.
Módosítás  184 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 2 szakasz – 151 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha a kapcsolódó szolgáltatásért külön ár fizetendő, és az ár nem a szerződéskötéskor meghatározott átalányár, a szolgáltatást nyújtó fél köteles a megrendelő részére olyan számlát átadni, amely egyértelmű és érthető módon megmagyarázza, hogy hogyan számította ki az árat.	Ha a kapcsolódó szolgáltatásért külön ár fizetendő, és az ár nem a szerződéskötéskor meghatározott átalányár, a szolgáltatást nyújtó fél köteles a fogyasztó részére olyan számlát átadni, amely egyértelmű és érthető módon megmagyarázza, hogy hogyan számította ki az árat.
Módosítás  185 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 2 szakasz – 152 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A szolgáltatást nyújtó fél köteles figyelmeztetni a megrendelőt és a megrendelő beleegyezését kérni a folytatáshoz, ha:	(1) A szolgáltatást nyújtó fél köteles figyelmeztetni a fogyasztót és a fogyasztó beleegyezését kérni a folytatáshoz, amennyiben az a […] cikk (A fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatok) alapján nem él a szerződés felmondásához fűződő jogával, ha:
Módosítás  186 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 2 szakasz – 152 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a kapcsolódó szolgáltatás költsége magasabb lenne, mint amelyet a szolgáltatást nyújtó fél a megrendelőnek jelzett; vagy	a) a kapcsolódó szolgáltatás költsége magasabb lenne, mint amelyet a szolgáltatást nyújtó fél a fogyasztónak jelzett; vagy
Módosítás  187 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 2 szakasz – 152 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az a szolgáltatást nyújtó fél, amely az (1) bekezdéssel összhangban nem szerzi be a megrendelő beleegyezését, nem jogosult a már jelzett költségnél, vagy – adott esetben – az áru vagy a digitális tartalom kapcsolódó szolgáltatás nyújtása utáni értékénél magasabb árra.	(2) Az a szolgáltatást nyújtó fél, amely az (1) bekezdéssel összhangban nem szerzi be a fogyasztó beleegyezését, nem jogosult a már jelzett költségnél, vagy – adott esetben – az áru vagy a digitális tartalom kapcsolódó szolgáltatás nyújtása utáni értékénél magasabb árra.
Módosítás  188 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 2 szakasz – 152 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A kapcsolódó szolgáltatás tekintetében megjelölt költségszint kötelező erejű, ha kifejezetten másként nem rendelkeznek. E költségek kötelező erejű összegét nem szabad túllépni.
Indokolás
A fogyasztónak különösen magas szintű védelemre van szüksége a becsült költségekkel kapcsolatban. A nem kötelező erejű költségbecslés mellett – mely költségek a 152. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében adott esetben túlléphetők – a kötelező erejű költségbecslést is szabályozni kell. A kereskedőnek egyértelmű tájékoztatást kell adnia arról, hogy egy adott költségbecslés kötelező erejű-e.
Módosítás  189 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 3 szakasz – 153 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
153. cikk	törölve
Az ár megfizetése
(1) A megrendelő köteles megfizetni a szerződés szerint a kapcsolódó szolgáltatásért fizetendő árat.
(2) Az árat akkor kell megfizetni, amikor a kapcsolódó szolgáltatás teljesült, és a kapcsolódó szolgáltatás tárgyát a megrendelő rendelkezésére bocsátották.
Módosítás  190 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 3 szakasz – 154 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
154. cikk	törölve
Hozzáférés biztosítása
Ha a szolgáltatást nyújtó fél számára szükséges az, hogy hozzáférjen a megrendelő létesítményéhez a kapcsolódó szolgáltatás nyújtása érdekében, a megrendelő köteles ésszerű időpontokban biztosítani az ilyen hozzáférést.
Módosítás  191 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 155 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A megrendelő rendelkezésére álló jogorvoslatok	A fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatok
Módosítás  192 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 155 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A szolgáltatást nyújtó fél szerződésszegése esetén a megrendelő – az e cikkben meghatározott módosításokkal – ugyanazokkal a jogorvoslatokkal rendelkezik, mint amelyek a 11. fejezet alapján a vevő rendelkezésére állnak, nevezetesen:	(1) A szolgáltatást nyújtó fél általi, a szerződésnek nem megfelelő teljesítés esetén a fogyasztó a következő jogorvoslati lehetőségekkel rendelkezik:
Módosítás  193 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 155 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül a megrendelő jogorvoslati lehetőségeit a szolgáltatást nyújtó fél szerződésszegés orvoslásához fűződő jogára is figyelemmel kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a megrendelő fogyasztó is egyben, vagy sem.	(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül a fogyasztó jogorvoslati lehetőségeit a szolgáltatást nyújtó fél szerződésszegés orvoslásához fűződő jogára is figyelemmel kell alkalmazni a [...] cikknek (Az eladó általi orvoslás) megfelelően.
Módosítás  194 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 155 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 101. cikkben említettetek szerinti fogyasztói adásvételi szerződés keretében előforduló szakszerűtlen üzembehelyezés esetén a megrendelő rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket a szolgáltatást nyújtó fél szerződésszegés orvoslásához fűződő jogára tekintet nélkül kell alkalmazni.	(3) A [...] cikkben (Szakszerűtlen üzembe helyezés fogyasztói adásvételi szerződés keretében) említettetek szerinti szakszerűtlen üzembe helyezés esetén a megrendelő rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket a szolgáltatást nyújtó fél szerződésszegés orvoslásához fűződő jogára tekintet nélkül kell alkalmazni.
Módosítás  195 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 155 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A megrendelő – ha fogyasztó – jogosult felmondani a szerződést a nyújtott kapcsolódó szolgáltatás bármely hibája miatt, kivéve, ha a hiba jelentéktelen.	(4) A fogyasztó jogosult felmondani a szerződést a nyújtott kapcsolódó szolgáltatás bármely hibája miatt, kivéve, ha a hiba jelentéktelen.
Módosítás  196 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 155 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A 11. fejezetet a szükséges módosításokkal kell alkalmazni, így különösen:	törölve
a) a szolgáltatást nyújtó fél szerződésszegés orvoslási jogával kapcsolatban kereskedő és fogyasztó közötti szerződésekben a 109. cikk (5) bekezdése szerinti ésszerű határidő nem haladhatja meg a harminc napot;
b) a hibás teljesítés orvoslásával kapcsolatban a 111. és 112. cikk nem alkalmazható; valamint
c) a 122. cikk helyett a 156. cikket kell alkalmazni.
Módosítás  197 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 155 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) Az adásvételi szerződés vagy a digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződés felmondása esetén az esetlegesen kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződések is megszűnnek.
Módosítás  198 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 156 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
156. cikk	törölve
A hibára vonatkozó értesítési kötelezettség a kereskedők közötti kapcsolódó szolgáltatási szerződésekben
(1) Kereskedők közötti kapcsolódó szolgáltatási szerződésekben a megrendelő csak akkor hivatkozhat a hibára, ha ésszerű határidőn belül értesítette a szolgáltatást nyújtó felet, megjelölve a hiba jellegét.
A határidő akkor kezdődik, amikor a kapcsolódó szolgáltatást teljesítették, vagy amikor a megrendelő felfedezte vagy elvárhatóan felfedezhette volna a hibát, az előbbiek közül a későbbi időpontot alapul véve.
(2) A szolgáltatást nyújtó fél nem hivatkozhat e cikkre, ha a hiba olyan tényekkel áll összefüggésben, amelyekről tudott vagy elvárhatóan tudhatott volna, és amelyeket nem közölt a megrendelővel.
Módosítás  199 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 157 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
157. cikk	törölve
A szolgáltatást nyújtó fél rendelkezésére álló jogorvoslatok
(1) A megrendelő szerződésszegése esetén a szolgáltatást nyújtó fél– a (2) bekezdésben meghatározott módosításokkal – ugyanazokkal a jogorvoslatokkal rendelkezik, mint amelyek a 13. fejezet alapján az eladó rendelkezésére állnak, nevezetesen:
a) követelheti a teljesítést;
b) visszatarthatja a saját teljesítését;
c) felmondhatja a szerződést; valamint
d) az ár után kamatot, illetve kártérítést követelhet.
(2) A 13. fejezetet a szükséges módosításokkal kell alkalmazni. Különösen a 132. cikk (2) bekezdése helyett a 158. cikket kell alkalmazni.
Módosítás  200 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A megrendelő joga a teljesítés elutasítására	A fogyasztó joga a teljesítés elutasítására
Módosítás  201 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A megrendelő bármikor értesítheti arról a szolgáltatást nyújtó felet, hogy a kapcsolódó szolgáltatás teljesítésére vagy további teljesítésére a továbbiakban nincs igény.	(1) A fogyasztó bármikor értesítheti arról a szolgáltatást nyújtó felet, hogy a kapcsolódó szolgáltatás teljesítésére vagy további teljesítésére a továbbiakban nincs igény.
Módosítás  202 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés esetén:	törölve
Módosítás  203 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a fogyasztó – ha más rendelkezés szerint nincs jogalapja a felmondásnak – továbbra is köteles az ár megfizetésére, levonva abból azt a költséget, amelyet a szolgáltatást nyújtó fél megtakarított vagy elvárhatóan megtakaríthatott volna azáltal, hogy nem kellett befejeznie a teljesítést.	(A magyar nyelvi változatot nem érinti.)
Módosítás  204 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	158a. cikk
	Az irányelv kötelező jellege
	Ha a szerződésre alkalmazandó jog valamely tagállam joga, a fogyasztó nem mondhat le azokról a jogairól, amelyeket az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések biztosítanak számára.
	Azok a szerződési feltételek, amelyek szerint a fogyasztó közvetlenül vagy közvetve lemond az ezen irányelvből eredő jogokról, illetve elfogadja azok korlátozását, nem kötelezők a fogyasztóra nézve.
Indokolás
A 2011/83/EU irányelvvel való összhang biztosítása érdekében a megfelelően kiigazított formában át kell venni ezen irányelvbe a 2011/83/EU záró rendelkezéseit. Lásd a 2011/83/EU irányelv 25. cikkét.
Módosítás  205 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	158b. cikk
	Mintaszerződések
	A Bizottság ezen irányelv végrehajtását követően [egy éven] belül meghatározza a szabványos szerződési feltételeket.
Módosítás  206 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 c cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	158c. cikk
	Tájékoztató kampány
	A Bizottság tájékoztató kampányt folytat annak érdekében, hogy tagállami szinten tájékoztassa a vállalkozókat a fogyasztókkal kötött, uniós előírásokon alapuló online ügyletekre vonatkozó szabványos feltételekről.
Módosítás  207 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 d cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	158d. cikk
	A Bizottság jelentése a várható eltarthatósági időről
	[…]-ig a Bizottság:
	a) vizsgálatokat folytat, melyek révén meg kell állapítani, elemezni és értékelni kell, hogy a várható eltarthatósági idő milyen hatást gyakorol a termékek életciklusára, továbbá
	b) jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek ezen irányelv végrehajtásáról, valamint azokról az intézkedésekről, amelyek a termékek várható eltarthatósági idejével kapcsolatos problémák megoldásához szükségesek.
Indokolás
A várható eltarthatóságra vonatkozó jelenlegi gyakorlat célja, hogy csökkentse az egyes termékek életciklusát. A jelenlegi vívmányok ezzel a problémával nem foglalkoznak. Ezért értékelni kell azt, hogy ez a gyakorlat a meglévő jótállási jogok tekintetében hogyan befolyásolja a termék életciklusát (vagyis olyan termékek esetében, amelyek két év után meghibásodnak azokban a tagállamokban, amelyek a fogyasztási cikkek adásvételéről szóló 1999-es irányelvben meghatározott minimum időszakot átültették), és milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy visszaszorítsák vagy szankcionálják a várható eltarthatósági idő meghatározását.
Módosítás  208 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 e cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	158e. cikk
	Kártérítéshez való jog
	(1) Ha az utolsó eladó a gyártó, egy korábbi eladó vagy más közvetítő cselekménye vagy mulasztása miatt felel a fogyasztóval szemben, az utolsó eladó jogosult visszkeresetet érvényesíteni a szerződésláncon belül a felelős személlyel (személyekkel) szemben.
	(2) A tagállamok meghatározzák az (1) bekezdésben előírt jogorvoslati intézkedéseket és az igénybevétel feltételeit.
Indokolás
Ez a módosítás beilleszti a fogyasztási cikkek adásvételéről szóló 1999-es irányelv 4. cikkét.
Módosítás  209 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 f cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	158f. cikk
	Végrehajtás
	(1) A tagállamok gondoskodnak az irányelv betartását biztosító megfelelő és hatékony eszközökről.
	(2) Az (1) bekezdésben említett eszközök közé tartoznak azok a rendelkezések, amelyek alapján az alább felsorolt, nemzeti jog által meghatározott szerv vagy szervek az irányelv végrehajtására vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazásának biztosítása érdekében a nemzeti jogszabályokkal összhangban bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási hatóságokhoz folyamodhatnak:
	a) közszervezetek vagy azok képviselői;
	b) fogyasztói szervezetek, amelyeknek a fogyasztók védelméhez jogos érdeke fűződik;
	c) jogos érdekből eljáró szakmai szervezetek.
Indokolás
Lásd a 2011/83/EU irányelv 23. cikkét.
Módosítás  210 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 g cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	158g. cikk
	Szankciók
	(1) A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
	(2) A tagállamok ezekről a rendelkezésekről [...]-ig tájékoztatják a Bizottságot és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e szabályokat érintő minden későbbi módosítást is.
Indokolás
Lásd a 2011/83/EU irányelv 24. cikkét.
Módosítás  211 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 h cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	158h. cikk
	A szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló jelentés és azok felülvizsgálata
	[…]-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv alkalmazásáról az irányelv alkalmazási körébe tartozó különböző területek tekintetében, és adott esetben módosítási javaslatokat nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Indokolás
A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv horizontális uniós jogszabály, amely különböző területeken szabályozza a szerződési feltételeket. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos közösségi vívmányok felülvizsgálata keretében a Bizottságnak értékelnie kell e jogszabály alkalmazását, hogy azonosíthassa a különböző piacok (pl. a digitális tartalmak rendelkezésre bocsátása, távközlési szolgáltatások, energia stb.) fogyasztói szerződéseivel kapcsolatos problémákat, melyeket aztán a 93/13/EGK irányelv felülvizsgálata során kell megoldani.
Módosítás  212 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 i cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	158i. cikk
	A Bizottság jelentése és felülvizsgálat
	A Bizottság [...]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni az irányelvnek a fogyasztói jogok terén tapasztalható fejleményekhez való hozzáigazítása céljából.
Indokolás
A Bizottság számára konkrét jelentéstételi kötelezettséget kell meghatározni annak érdekében, hogy az EU jogalkotó szervei, a Tanács és az Európai Parlament megfelelő tájékoztatást kapjanak az irányelv végrehajtása és az azzal kapcsolatos fejlemények vonatkozásában és adott esetben további kiigazítási javaslatokat tehessenek.
Módosítás  213 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – V rész – 15 fejezet – 4 szakasz – 158 j cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	158j. cikk
	Végrehajtás
	(1) A tagállamok […]-ig elfogadják és közzéteszik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükségesek. Az ezen intézkedések szövegét dokumentumok formájában haladéktalanul közlik a Bizottsággal. A Bizottság e dokumentumokat használja fel a [...] cikkben (A Bizottság jelentése és felülvizsgálat) említett jelentéshez.
	Ezeket a rendelkezéseket [...]-tól/-től alkalmazza.
	A tagállamok által elfogadott intézkedéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésükkor ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
	(2) Ennek az irányelvnek a rendelkezéseit [...] követően kötött fogyasztói adásvételi szerződésekre kell alkalmazni.
Indokolás
Lásd a 2011/83/EU irányelv 28. cikkét.
Módosítás  214 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – VI rész – 16 fejezet – 1 szakasz
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  215 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – VI rész – 16 fejezet – 2 szakasz
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  216 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – VI rész – 16 fejezet – 3 szakasz
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  217 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – VII rész – 17 fejezet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  218 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – VIII rész – 18 fejezet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Módosítás  219 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 függelék
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve
Indokolás
Az elállási jogot a 2011/83/EU irányelv már szabályozza.
Módosítás  220 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 2 függelék
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Elállási formanyomtatvány	törölve
(csak a szerződéstől való elállási szándék esetén töltse ki is juttassa vissza)
– Címzett [ide a kereskedő nevét, címét, valamint – amennyiben rendelkezik ilyennel– faxszámát és e-mail címét kell beírnia]:
– Alulírott/ak* kijelenti/k, hogy alulírott/ak* eláll/nak az alábbi áruk adásvételétre/az alábbi digitális tartalom szolgáltatására/az alábbi kapcsolódó szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződéstől*
– Megrendelés időpontja*/átvétel időpontja*
– Fogyasztó(k) neve
– Fogyasztó(k) címe
– A fogyasztó(k) aláírása (kizárólag papíralapú értesítés esetén)
– Dátum
* A megfelelő rész törlendő.
Indokolás
Az elállási jogot a 2011/83/EU irányelv már szabályozza. Elállási formanyomtatvány-minta
Módosítás  221 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
[...]	törölve

ELJÁRÁS

Cím	Közös európai adásvételi jog
Hivatkozások	COM(2011)0635 – C7-0329/2011 – 2011/0284(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 25.10.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 25.10.2011
Társbizottság(ok) - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	24.5.2012
Vizsgálat a bizottságban	31.5.2012	24.9.2012	21.2.2013	21.3.2013
	30.5.2013	18.6.2013
Az elfogadás dátuma	9.7.2013