JELENTÉS az Európai Parlament és az Európai Központi Bank közötti, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az Európai Központi Bankra ruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos demokratikus elszámoltatás és felügyelet gyakorlásának szabályairól szóló intézményközi megállapodás megkötéséről

    30.9.2013 - (2013/2198(ACI))

    Alkotmányügyi Bizottság
    Előadó: Carlo Casini
    (egyszerűsített eljárás – az Eljárási Szabályzat 46. cikkének (1) bekezdése)

    Eljárás : 2013/2198(ACI)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A7-0302/2013
    Előterjesztett szövegek :
    A7-0302/2013
    Viták :
    Elfogadott szövegek :

    AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

    az Európai Parlament és az Európai Központi Bank közötti, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az Európai Központi Bankra ruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos demokratikus elszámoltatás és felügyelet gyakorlásának szabályairól szóló intézményközi megállapodás megkötéséről

    (2013/2198(ACI))

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel elnöke 2013. szeptember 12-i levelére,

       tekintettel az Európai Parlament és az Európai Központi Bank közötti, az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az Európai Központi Bankra ruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos demokratikus elszámoltatás és felügyelet gyakorlásának szabályairól szóló intézményközi megállapodás tervezetére,

    –   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 127. cikke (6) bekezdésére, 284. cikke (3) bekezdése második albekezdésére, valamint 295. cikkére,

    –   tekintettel az EKB-nak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi rendelet elfogadása céljából 2013. szeptember 12-én elfogadott álláspontjára[1], valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, tovább az Alkotmányügyi Bizottságnak a rendeletre irányuló javaslatról szóló véleményére[2],

       tekintettel az Európai Parlament elnökének és az Európai Központi Bank elnökének 2013. szeptember 12-én, az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló .../2013/EU tanácsi rendelet[3] elfogadásáról az Európai Parlamentben tartott szavazáskor tett nyilatkozatára,

    –   tekintettel eljárási szabályzata 127. cikkének (1) bekezdésére és 46. cikkének (1) bekezdésére,

    –   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0302/2013),

    1.  egyetért a mellékelt megállapodás megkötésével, és e megállapodás tartalmát figyelembe véve úgy határoz, hogy azt mellékletként csatolja eljárási szabályzatához;

    2.  utasítja elnökét, hogy az Európai Központi Bank elnökével együtt írja alá a megállapodást, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

    3.  utasítja elnökét, hogy ezt a határozatot a melléklettel együtt továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, valamint a tagállamok parlamentjeinek.

    • [1]              P7_TA(2013)0372.
    • [2]              A7-0392/2012 (előadó Marianne Thyssen, vélemény előadója Andrew Duff).
    • [3]              Lásd az Európai Parlamentnek a rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2013. szeptember 12-i jogalkotási állásfoglalásának (P7_TA(2013)0372) mellékletét.

    MELLÉKLET: Intézményközi megállapodás-tervezet az Európai Parlament és az Európai Központi Bank között az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az Európai Központi Bankra ruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos demokratikus elszámoltatás és felügyelet gyakorlásának szabályairól

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK,

    –                 tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

    –                 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikkk (6) bekezdésére,

    –                 tekintettel a Parlament eljárási szabályzatára, és különösen annak 127. cikke (1) bekezdésére,

    –                 tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló …/2013/EU tanácsi rendeletre[1], különösen annak 20. cikke (8) és (9) bekezdésére,

    –                 tekintettel az Európai Parlament elnökének és az Európai Központi Bank elnökének a(z) .../2013/EU tanácsi rendelet elfogadásáról tartott parlamenti szavazáskor tett közös nyilatkozatára,

    A. mivel a …/2013/EU rendelet a hitelintézetek biztonságához és hatékony és eredményes működéséhez, valamint az Unión és az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamokon belül a pénzügyi rendszer stabilitásához való hozzájárulás céljából a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó szakpolitikákkal kapcsolatos külön feladatokkal bízza meg az Európai Központi Bankot (EKB);;

    B. mivel a(z) …/2013/EU rendelet kimondja, hogy a rendelkezései értelmében az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok végrehajtása tekintetében az EKB-t kell illetékes hatóságnak tekinteni;

    C. mivel a felügyeleti feladatokkal való megbízás jelentős felelősséget ró az EKB-ra az Unión belüli pénzügyi stabilitás előmozdítása és felügyeleti hatásköreinek a leghatékonyabb és leginkább arányos módon történő gyakorlása tekintetében;

    D. mivel felügyeleti hatáskörök uniós szintre történő átruházását minden esetben megfelelő elszámoltathatósági követelményekkel kell ellensúlyozni; a(z) …/2013/EU rendelet 20. cikke értelmében az EKB ezért e rendelet végrehajtását illetően elszámolással tartozik az Európai Parlament és a Tanács mint az uniós polgárokat és a tagállamokat képviselő, demokratikusan legitimált intézmények felé;

    E. mivel a(z) …/2013/EU rendelet 20. cikkének (9) bekezdése kimondja, hogy az EKB-nak lojálisan együtt kell működnie az Európai Parlament minden vizsgálata során, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) foglaltaknak megfelelően;;

    F. mivel a(z) …/2013/EU rendelet 20. cikkének (8) bekezdése kimondja, hogy az EKB felügyeleti testületének elnökének kérésre zárt ajtók mögött bizalmas szóbeli megbeszéléseket kell tartania az Európai Parlament illetékes bizottságának elnökével és alelnökével az EKB felügyeleti feladatairól, amennyiben ezek a megbeszélések szükségesek ahhoz, hogy az Európai Parlament gyakorolhassa az EUMSZ-ben foglalt hatásköreit; mivel ugyanezen cikk értelmében e megbeszéléseket oly módon kell megszervezni, hogy biztosított legyen az EKB-ra mint illetékes hatóságra vonatkozó, uniós jog alapján kirótt titoktartási kötelezettségek tiszteletben tartása;

    G. mivel az EUMSZ 15. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az uniós intézmények munkájukat a lehető legnagyobb nyitottság mellett végezzék; mivel azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén egy EKB-dokumentum bizalmasnak tekintendő, az EKB 2004/258/EK határozata[2] tartalmazza; mivel e határozat értelmében bármely uniós polgár vagy valamely tagállamban lakóhellyel/bejegyzett székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult hozzáférni az EKB dokumentumaihoz a határozatban meghatározott feltételek mellett és korlátok között; mivel a határozat szerint az EKB-nak el kell utasítania a közzétételt, amennyiben az ellentétes lenne bizonyos meghatározott köz- vagy magánérdekekkel;

    H. mivel a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó információk közzététele felől az EKB nem dönthet szabadon, tekintve, hogy arra kizárólag a Parlamentre és az EKB-ra egyaránt vonatkozó uniós jog által szabott feltételek mellett és korlátok között van lehetőség; mivel a központi bankok európai rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 37.2 cikke szerint a titoktartási kötelezettséget előíró uniós jogszabály hatálya alá tartozó adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személyek szintén az ilyen uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak;

    I. mivel a(z) …/2013/EU rendelet kimondja, hogy a Parlament felé teljesítendő beszámolási kötelezettségnek a megfelelő szakmai titoktartási előírások szerint kell eleget tenni; mivel az említett rendelet (74) preambulumbekezdése és 27. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felügyeleti testület tagjaira, az irányítóbizottságra, valamint az EKB azon alkalmazottaira és a részt vevő tagállamok által kirendelt azon alkalmazottakra, akik felügyeleti feladatokat látnak el a KBER alapokmányának 37. cikkében és a megfelelő uniós jogi aktusokban előírt szakmai titoktartási kötelezettségek vonatkoznak; mivel az EUMSZ 339. cikke és a KBER alapokmányának 37. cikke úgy rendelkezik, hogy az EKB és a nemzeti központi bankok irányítótestületeinek tagjait és személyzetét szakmai titoktartási kötelezettség köti;

    J. mivel a KBER alapokmánya 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az EKB Kormányzótanácsa üléseinek eseményei bizalmasan kezelendők;

    K. mivel a(z) …/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az EKB-nak az említett rendeletben rá ruházott feladatok elvégzése céljából alkalmaznia kell a teljes vonatkozó uniós joganyagot, és amennyiben a vonatkozó uniós joganyag irányelvekből áll, az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabályokat;

    L. mivel – a jelenlegi jogszabály esetleges módosításáig vagy ilyen vonatkozású jogszabály jövőbeli elfogadásáig – a bizalmasan kezelendőnek minősített információk kezelésére vonatkozó uniós jogi rendelkezések, különösen a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[3] 53–62. cikke szigorú szakmai titoktartási kötelezettséget ír elő az illetékes hatóságoknak és azok személyzetének a hitelintézetek felügyeletével összefüggésben; mivel az illetékes hatóságok valamennyi jelenlegi vagy korábbi munkatársát köti a szakmai titoktartási kötelezettség; mivel a hivatali kötelezettségeik teljesítése során e személyek tudomására jutó bizalmas információ csak olyan összefoglaló vagy összesített formában hozható nyilvánosságra, amelyből az egyes hitelintézeteket nem lehet azonosítani, a büntetőjog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül;

    M. mivel a(z) …/2013/EU rendelet 27. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a rendeletben rá ruházott feladatok ellátása céljából az EKB jogosult arra, hogy a vonatkozó uniós jogban megállapított korlátok között és feltételek szerint információt cseréljen nemzeti vagy európai hatóságokkal és szervekkel, amennyiben a vonatkozó uniós jog lehetővé tesz az illetékes nemzeti hatóságok számára információk ezen szervezetekkel való megosztását, illetve amennyiben a vonatkozó uniós jog értelmében a tagállamok rendelkezhetnek ilyenek közzétételről;

    N. mivel a felügyeleti információkkal kapcsolatos szakmai titoktartási kötelezettség megsértésének megfelelő szankciókat kell maga után vonnia; mivel a Parlamentnek megfelelő keretet kell létrehoznia a titoktartási kötelezettség képviselői vagy személyzete általi megsértése valamennyi esetének nyomon követésére;

    O. mivel az EKB felügyeleti feladatok végrehajtásában részt vevő személyzetének és a monetáris szakpolitikai feladatok végrehajtásában részt vevő személyzetének szervezeti elkülönítését oly módon kell megoldani, hogy biztosított legyen a(z) …/2013/EU rendelettal való teljes összhang;

    P. mivel ez a megállapodás nem terjed ki a monetáris politikával vagy az EKB egyéb olyan feladataival kapcsolatos bizalmas információk cseréjére, amelyek nem részei a(z) …/2013/EU rendelet keretében az EKB-nak adott megbízatásnak;

    Q. mivel ez a megállapodás nem sérti a nemzeti illetékes hatóságok nemzeti jog szerinti elszámoltathatóságát a nemzeti parlamentek felé;

    R. mivel ez a megállapodás nem érinti az egységes felügyeleti mechanizmusnak (EFM) a Tanács, a Bizottság vagy a nemzeti parlamentek felé fennálló elszámolási és beszámolási kötelezettségét;

    A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

    I. ELSZÁMOLTATHATÓSÁG, AZ INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, TITOKTARTÁS

    1. Jelentések

    § Az EKB évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek a(z) …/2013/EU rendeletben rá ruházott feladatok végrehajtásáról („éves jelentés”). Az éves jelentést az EKB felügyeleti testületének elnöke nyilvános meghallgatás keretében terjeszti a Parlament elé. Az éves jelentés tervezetét az Unió valamelyik hivatalos nyelvén a meghallgatást megelőzően négy munkanappal bizalmasan a Parlament rendelkezésére kell bocsátani. A jelentést később az Unió összes többi hivatalos nyelvére lefordítva is elérhetővé kell tenni. Az éves jelentés többek között a következőket tartalmazza:

    i. a felügyeleti feladatok végrehajtása

    ii. feladatok megosztása a nemzeti felügyeleti hatóságokkal

    iii. együttműködés más illetékes nemzeti vagy uniós hatóságokkal

    iv. monetáris politikai és felügyeleti funkciók elkülönítése

    v. a felügyeleti struktúra és a létszámterv alakulása, ideértve a kiküldött nemzeti szakértők létszámát és kiküldő országok szerinti összetételét

    vi. a magatartási kódex végrehajtása

    vii. a felügyeleti díjak kiszámításának módja és azok összegei

    viii. a felügyeleti feladatokra szánt költségvetés

    ix. a(z) …/2013/EU rendelet 23. cikke szerinti beszámolók terén szerzett tapasztalatok (jogsértések bejelentése).

    § A(z) …/2013/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében említett kezdeti időszakban az EKB negyedévenként beszámolót nyújt be a Parlamentnek a rendelet operatív végrehajtásának előrehaladásáról, amely többek között a következőkre terjed ki:

    i. a munka belső előkészítése, megszervezése és megtervezése

    ii. a monetáris szakpolitikai és a felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó követelménynek való megfelelés érdekében tett konkrét intézkedések

    iii. együttműködés más illetékes nemzeti vagy uniós hatóságokkal

    iv. a felügyeleti feladatok előkészítése során az EKB által észlelt akadályok

    v. bárminemű, aggodalomra okot adó fejlemény vagy a magatartási kódex változásai

    § Az EKB az éves jelentést közzéteszi az EFM honlapján. Az EKB „információs e-mail forróvonala” kibővül a kimondottan az EFM-mel kapcsolatos kérdések kezelésére, és az EKB az e-mailen kapott visszajelzésekből egy „GYIK” rovatot hoz létre az EFM honlapján.

    2. Meghallgatások és bizalmas szóbeli megbeszélések

    § Az EKB felügyeleti testületének elnöke a Parlament illetékes bizottságának kérésére részt vesz a felügyeleti feladatok végrehajtásáról szóló rendes nyilvános meghallgatásokon. A Parlament illetékes bizottsága és az EKB közös megegyezéssel meghatároz két következő évi időpontot, amikor ilyen meghallgatásra kerül sor. A megállapodás szerinti időpontok módosítása később írásban kérelmezhető.

    § A Parlament illetékes bizottsága a felügyeleti kérdésekkel kapcsolatban további eseti eszmecseréket is kérhet a felügyeleti testület elnökétől.

    § Amennyiben a Parlamentnek az EUMSZ-ban és az uniós jogban rögzített hatásköre gyakorlásához szükséges, illetékes bizottságának elnöke indokolással ellátott írásos kérelemben külön bizalmas ülések megtartását kérheti a felügyeleti testület elnökétől. Az ilyen ülésekre a felek által közösen meghatározott időpontban kerül sor.

    § A külön bizalmas ülések valamennyi résztvevőjét a felügyeleti testület tagjaira és az EKB felügyeleti személyzetére vonatkozókkal egyenértékű titoktartási kötelezettségek kötik.

    § A felügyeleti testület elnökének vagy a Parlament illetékes bizottsága elnökének indokolással ellátott kérésére, és amennyiben erről a felek kölcsönösen megállapodnak, a rendes meghallgatásokon, az eseti eszmecseréken és a bizalmas üléseken részt vehetnek az EKB felügyeleti testületbe delegált képviselői vagy a felügyeleti személyzet vezető beosztású tagjai (főigazgatók vagy helyetteseik).

    § Az uniós intézményekre a Szerződés szerint vonatkozó nyitottság elve az EFM-ra is alkalmazandó. A külön bizalmas üléseken zajló megbeszélések a nyitottság elve alapján folynak, és céljuk a felmerült helyzet részletes elemzése. Sor kerül továbbá a felügyeleti feladatok végrehajtására vonatkozó bizalmas információk cseréjére az uniós jog által szabott határok között. A nyilvánosságra hozatalt jogszabályilag rögzített titoktartási szabályok korlátozhatják.

    § A Parlament és az EKB által alkalmazott személyek nem hozhatnak nyilvánosságra a(z) …/2013/EU rendeletben az EKB-ra ruházott feladatokkal kapcsolatos tevékenységük során szerzett információkat, még akkor sem, ha e tevékenyégek közben befejeződtek, vagy ha a szóban forgó személyek időközben távoztak az említett intézmények alkalmazásából.

    § A rendes meghallgatások, eseti eszmecserék és bizalmas ülések az EFM tevékenységének és működésének valamennyi, a(z) …/2013/EU rendeletben szabályozott aspektusára kiterjedhetnek.

    § A bizalmas ülésekről sem jegyzőkönyv, sem másfajta felvétel nem készül. Ezekkel kapcsolatban nem adnak ki sajtóközleményt sem a nyomtatott, sem másfajta médiának. A bizalmas megbeszélések minden egyes résztvevője minden alkalommal nyilatkozatot ír alá arról, hogy a megbeszéléseken elhangzottakat semmilyen harmadik személynek nem szivárogtatja ki.

    § A bizalmas üléseken kizárólag a felügyeleti testület elnöke, valamint a Parlament illetékes bizottságának elnöke és alelnöke vehet részt. A felügyeleti testület elnökét és a Parlament illetékes bizottságának elnökét/alelnökét elkísérheti az EKB, illetve a Parlament titkársága személyzetének két-két tagja.

    3. Kérdések megválaszolása

    § Az EKB írásban válaszol a Parlament által írásban hozzá intézett kérdésekre. E kérdések a Parlament illetékes bizottságának elnökén keresztül jutnak el a felügyeleti testület elnökéhez. A kérdéseket a lehető leghamarabb, de minden esetben legalább az EKB-hoz való továbbításuktól számított öt héten belül meg kell válaszolni.

    § Mind az EKB, mind a Parlament elkülönítik honlapjuk egy meghatározott részét a fent említett kérdések és válaszok közzétételére.

    4. Információkhoz való hozzáférés

    § Az EKB a felügyeleti testület intézkedéseiről legalább egy olyan átfogó és közérthető összefoglalót bocsát a Parlament illetékes bizottságának rendelkezésére, amely rávilágít a megbeszélések tartalmára, és tartalmazza a határozatok magyarázatokkal ellátott jegyzékét. Amennyiben a Kormányzótanács a(z) …/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésével összhangban kifogást emel a felügyeleti testület valamely határozattervezete ellen, az EKB elnöke a jelen megállapodásban említett titoktartási kötelezettségekkel összhangban tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságának elnökét a kifogás indokairól.

    § Egy hitelintézet felszámolása esetén az adott hitelintézetre vonatkozó, nem bizalmas jellegű információk közzétételére utólagosan kerül sor, amikor az adott információk közlésére vonatkozó, a titoktartási kötelezettségekből eredő esetleges korlátozások már nem alkalmazandók.

    § A felügyeleti díjakat és a kiszámításuk módjára vonatkozó megyarázatot az EKB honlapján közzé kell tenni.

    § Az EKB a honlapján tájékoztatást tesz közzé felügyeleti gyakorlatairól.

    5. Az EKB titkosított információinak és dokumentumainak védelme

    § A Parlament meghozza az EKB információi vagy dokumentumai érzékenységének mértéke szerint szükséges óvintézkedéseket, és ezekről tájékoztatja az EKB-t. A közölt információk vagy dokumentumok minden esetben csak a rendeltetésüknek megfelelő célokra használhatók fel.

    § A Parlament minden további személy vagy intézmény részére történő adatközléshez kikéri az EKB beleegyezését, és a két intézmény együttműködik minden olyan bírósági, közigazgatási vagy más eljárásban, amely az ilyen információkhoz vagy dokumentumokhoz való hozzáférésre irányul. Az EKB kérheti a Parlamentet, hogy a közölt információk vagy dokumentumok összessége vagy bizonyos kategóriái esetében tartson fenn listát azokról a személyekről, akik hozzáféréssel rendelkeznek ezen információkhoz vagy dokumentumokhoz.

    II. KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

    § Az EKB meghatározza és közzé teszi a felügyeleti testület elnökének kiválasztására alkalmazandó kritériumokat, ideértve a megkívánt készségeket, a pénzügyi intézmények és piacok ismeretét, valamint a pénzügyi és makroprudenciális felügyelet terén szerzett tapasztalatot. E kritériumok megállapításakor az EKB a legmagasabb szakmai követelmények teljesülésére törekszik, és szem előtt tartja, hogy biztosítani kell az egész Unió érdekeinek védelmét és a felügyeleti testület összetételének sokszínűségét.

    § Az EKB Kormányzótanácsa az elnök kiválasztása céljából általa alkalmazni kívánt „nyílt kiválasztási eljárás” részleteiről két héttel az álláshirdetés közzétételét megelőzően tájékoztatást nyújt a Parlament illetékes bizottságának, kitérve a kiválasztási kritériumokra és a meghatározott munkakör leírására.

    § Az EKB Kormányzótanácsa tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságát az elnöki posztra jelentkező jelöltek csoportjának összetételéről (pályázatok száma, szakmai készségek jelenléte, nemek aránya, állampolgársági arányok stb.), valamint azokról a módszerekről, amelyekkel a jelentkezők körét megszűrik egy legalább két jelöltet tartalmazó előválogatott lista felállítása céljából, és amelyekkel végül meghatározzák, hogy az EKB kit javasol az elnöki posztra.

    § Az EKB továbbítja a Parlament illetékes bizottságának a felügyeleti testület elnöki posztjára pályázó jelöltek előválogatott listáját. Az EKB ezt az előválogatott listát legalább három héttel az elnöki kinevezésre irányuló saját javaslatának előterjesztése előtt rendelkezésre bocsátja.

    § A Parlament illetékes bizottsága e tájékoztatás beérkezésétől számított egy héten belül kérdéseket terjeszthet az EKB elé a kiválasztási kritériumokra és a jelöltek előválogatott listájára vonatkozóan. Az EKB ezekre a kérdésekre két héten belül írásban válaszol.

    § A jóváhagyási eljárás az alábbi lépésekből épül fel:

    o Az EKB eljuttatja az elnöki és alelnöki posztra vonatkozó javaslatát a Parlamentnek, indokainak írásos kifejtésével.

    o Ezután sor kerül a felügyeleti testület javasolt elnökének és alelnökének nyilvános meghallgatására a Parlament illetékes bizottságában.

    o A Parlament az illetékes bizottsága ülésén és a plenáris ülésen tartott szavazással határoz az EKB által javasolt elnök- és alelnökjelölt jóváhagyásáról. A Parlament rendes körülmények között – naptárának függvényében – törekszik e határozatnak a javaslattételtől számított hat héten belül történő meghozatalára.

    § Amennyiben a javasolt elnökjelölt kinevezését nem hagyják jóvá, az EKB eldöntheti, hogy az eredetileg felállított jelöltlistáról állít új jelöltet vagy újraindítja a kiválasztási folyamatot egészen az új nyilvános álláshirdetés kidolgozásától és közzétételétől.

    § Amennyiben az EKB az elnököt vagy az alelnököt el kívánja távolítani hivatalából, az erre irányuló javaslatát – indokolással együtt – a Parlament elé kell terjesztenie.

    § Ennek jóváhagyása az alábbiak szerint történik:

    o a Parlament illetékes bizottsága állásfoglalás-tervezetet fogad el; és

    o a plenáris ülés szavazással dönt az állásfoglalás elfogadásáról vagy elutasításáról.

    § Amennyiben a Parlament vagy a Tanács arról tájékoztatja az EKB-t, hogy megítélése szerint teljesülnek a felügyeleti testület elnökének vagy alelnökének eltávolítására vonatkozó, a(z) …/2013/EU rendelet 26. cikkének (4) bekezdése szerinti feltételek, az EKB négy héten belül írásban kifejti ezzel kapcsolatos álláspontját.

    III. VIZSGÁLATOK

    § Amennyiben a Parlament az EUMSZ 226. cikkével és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozattal[4] összhangban vizsgálóbizottságot állít fel, az EKB az uniós jognak megfelelően és a lojális együttműködés szellemében segíti a vizsgálóbizottságot feladatainak végrehajtásában.

    § A vizsgálóbizottság EKB által támogatott minden tevékenysége a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozat hatályán belülre korlátozódik.

    § Az EKB a(z) …/2013/EU rendelet 20. cikkének (9) bekezdésében említett mindennemű parlamenti vizsgálatban lojálisan együttműködik a vizsgálóbizottságokra alkalmazandókkal azonos keretek között, és ugyanazon titoktartási feltételek mellett, melyeket a jelen megállapodás a bizalmas szóbeli megbeszélések tekintetében előír (I.2.).

    § A vizsgálatok keretében a Parlamentnek átadott információk valamennyi címzettjét a felügyeleti testület tagjaira és az EKB felügyeleti személyzetére vonatkozókkal egyenértékű titoktartási kötelezettségek kötik, és a Parlament és az EKB megállapodnak az említett információk védelmének biztosítása érdekében alkalmazandó intézkedésekről.

    § Amennyiben a 2004/258/EK határozatban elismert köz- vagy magánérdek védelme szükségessé teszi a titoktartás fenntartását, a Parlament gondoskodik e védelem folytonosságáról, és nem szivárogtatja ki az érintett információk tartalmát.

    § Az Unió intézményeire és testületeire vonatkozó, a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozatban foglalt jogok és kötelezettségek az EKB-ra is mutatis mutandis alkalmazandók.

    § Amennyiben a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozat helyébe más jogszabály áll, illetve a határozatot módosítják, a jelen megállapodás III. részét újra kell tárgyalni. A jelen megállapodás – csakúgy, mint a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozatnak a jelen megállapodás aláírása időpontjában hatályos változata – mindaddig érvényben marad, amíg a módosítással érintett részek tekintetében új megállapodás nem születik.

    IV. MAGATARTÁSI KÓDEX

    § A(z) .../20136EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott magatartási kódex elfogadását megelőzően az EKB tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságát a tervezett kódex főbb elemeiről.

    § A Parlament illetékes bizottságának írásos kérésére az EKB írásban tájékoztatja a Parlamentet a magatartási kódex alkalmazásáról. Az EKB továbbá tájékoztatja a Parlamentet, ha szükségessé válik a magatartási kódex módosítása.

    § A magatartási kódex foglalkozik az összeférhetetlenség kérdésével és biztosítja a felügyeleti és a monetáris politikai szerepkörök elkülönülésére vonatkozó szabályok tiszteletben tartását.

    V. AKTUSOK ELFOGADÁSA AZ EKB RÉSZÉRŐL

    § Az EKB megfelelően tájékoztatja a Parlament illetékes bizottságát az EKB azon rendeletek, határozatok, iránymutatások és ajánlások („aktusok”) elfogadására vonatkozóan létrehozott eljárásairól (beleértve az ütemezést is), amelyekről a(z) .../2013/EU rendelet értelmében nyilvános konzultációt kell folytatni.

    § Az EKB tájékoztatja a Parlamentet az aktusok és szakpolitikai ajánlások kidolgozása során általa általában használt alapelvekről, mutatószámokról és információkról is, ezzel is fokozva az átláthatóságot és a politikák következetességét.

    § Az EKB a nyilvános konzultációs eljárás megkezdése előtt továbbítja a Parlament illetékes bizottságának az aktusok tervezetét. Amennyiben a Parlament észrevételeket tesz az aktusok kapcsán, ezekről informális eszmecserékre kerülhet sor az EKB-val. Az ilyen informális eszmecserékre az EKB által a(z) .../20136EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében folytatott nyilvános konzultációkkal párhuzamosan kerül sor.

    § Amennyiben az EKB elfogad egy aktust, azt meg kell küldenie a Parlament illetékes bizottságának. Az EKB továbbá rendszeresen írásban tájékoztatja a Parlamentet, ha módosítani kell egy elfogadott aktust.

    VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

    1. E megállapodás gyakorlati végrehajtását a két intézmény háromévente értékeli.

    2. A megállapodás a(z) .../2013/EU rendelet hatálybalépésének időpontjában lép hatályba vagy a megállapodás aláírását követő napon, ha az később történik meg.

    3. A bizalmas információkkal kapcsolatos kötelezettségek a megállapodás megszűnését követően is kötik mindkét intézményt.

    4. Ezt a megállapodást az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

    Kelt Brüsszelben, [dátum]

    az Európai Parlament részéről                                                                az Európai Központi Bank részéről

    az elnök                                                                                                   az elnök

    Schulz úr                                                                                                 Draghi úr

    • [1]               HL L ...
    • [2]  Az Európai Központi Bank 2004. március 4-i 2004/258/EK határozata az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 80., 2004.3.18., 42. o.)
    • [3]  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
    • [4]  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1995. április 19-i 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozata az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről, HL L 78., 1995.4.6., 1. o.

    INDOKOLÁS

    A szóban forgó intézményközi megállapodás egy 2013 szeptember elején lezárult bonyolult tárgyalássorozat eredménye, és lehetővé tette, hogy az Európai Parlament pozitívan szavazzon az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendeletről[1].

    A 2012. június 28–29-i Európai Tanács sürgette egy három pilléren – egységes bankfelügyelet, európai szanálási alap (mechanizmus) (bankcsődök esetére) és egy európai betétbiztosítási rendszer – nyugvó bankunió létrehozását az euróövezet országai számára. 2012. szeptember 12-én fogadták el az egységes felügyeleti mechanizmusra vonatkozó bizottsági javaslatokat, amelyek az Európai Központi Bankra bízzák az euróövezet és a mechanizmusban részt venni kívánó tagállamok bankjainak felügyeletét.

    A Bizottság általi elfogadásukat követően egy nappal az Európai Parlament megszavazott egy állásfoglalást az európai bankunióra irányuló javaslatokról[2], hangsúlyozva, „hogy a felügyeletet érintő minden nagyobb változás esetén, beleértve más intézmények bevonását is, az intézmények parlamenti átláthatóságának és elszámoltathatóságának egyenértékű módon kell növekednie, ami magában foglalja a kérdezés teljes körű jogát és a teljes hatáskört a kinevezések és a költségvetési eljárás vonatkozásában”.

    Ezért a Parlament és a Tanács között az egységes felügyeleti mechanizmusról folyó tárgyalások során a Parlament kérte, hogy a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos politikák vonatkozásában az Európai Központi Bankot külön feladatokkal megbízó rendelet mellett a Parlament és az EKB kössön meg egy intézményközi megállapodást is. A hivatkozott rendelet 20. cikkének (9) bekezdése szerint az intézményközi megállapodás határozza meg „az EKB-ra háruló feladatok ellátása során alkalmazandó demokratikus elszámoltathatóság és felügyelet gyakorlati feltételeit”.

    A Parlament és az EKB közti intézményközi megállapodásról szóló tárgyalásokra 2013 májusa és szeptembere között került sor, és azok azt megelőzően lezárultak, hogy a Parlament 2013. szeptember 12-én szavazott volna a rendeletre irányuló javaslatról. A megállapodás az illetékes parlamenti bizottsággal való rendszeres véleménycsere, ugyanezen bizottság elnöki hivatalával folytatott zárt ajtós megbeszélések és az információkhoz – beleértve a felügyeleti tanács jegyzőkönyveinek nem titkos részeit is – való jobb hozzáférés révén erős parlamenti ellenőrzést biztosít az EKB felügyeleti feladatainak gyakorlása felett. Biztosítja továbbá a két intézmény teljes körű együttműködését a vizsgálatok során. Végül, az intézményközi megállapodás tervezete rendelkezik a felügyeleti tanács elnökének kiválasztására irányuló eljárás parlamenti ellenőrzéséről is.

    Az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló jogalkotási szövegekről szóló parlamenti szavazást a két intézmény elnökének nyilatkozata kísérte, akik leszögezték, hogy teljes mellszélességgel támogatják a szöveg tervezetét, és ezért felkérték a két intézményt, hogy a lehető leghamarabb fogadják el hivatalosan az intézményközi megállapodást.

    Ennek alapján 2013. szeptember 12-én az Elnökök Értekezlete egyhangúlag politikai hozzájárulását adta az Európai Parlament és az EKB közötti intézményközi megállapodás tervezetéhez.

    Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 127. cikke alapján a megállapodástervezetet az AFCO bizottsághoz utalták vizsgálatra. A vizsgálat a megállapodás abszolút pozitív intézményi jelentőségének globális értékelésére összpontosított a Szerződések fényében, valamint azt a kérdést vizsgálta, hogy a javasolt megállapodás feltételezi-e az Európai Parlament eljárási szabályzatának előzetes módosítását. Ez azonban nem bizonyult szükségesnek.

    Ennek kapcsán, és tekintettel az intézményközi megállapodás Európai Parlamentet érintő – nem csupán jogi – következményeire, szükséges annak közzététele az említett rendelet mellékleteként is.

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma

    17.9.2013

    Az elfogadás dátuma

    17.9.2013