JELENTÉS az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
25.9.2013 - (COM(2012)0242 – C7‑0151/2012 – 2011/0254(NLE)) - *
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Thomas Ulmer
A vélemény előadója*:
Anthea McIntyre, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2012)0242 – C7‑0151/2012 – 2011/0254(NLE))
(Konzultáció)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0242),
– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 31. és 32. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0151/2012),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7‑0303/2012),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát az alábbi módosításokkal;
2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikke értelmében;
3. felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy az irányelv Tanács által módosított, végleges szövegében milyen módon vette figyelembe a Parlament módosításait;
4. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
5. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 bevezető hivatkozás | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 31. és 32. cikkére, |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, |
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A Szerződés 2. cikkének b) pontja szerint a lakosság és a munkavállalók egészségének védelme érdekében egységes biztonsági előírásokat kell megállapítani, míg a Szerződés 30. cikke meghatározza azokat az „alapvető előírásokat”, amelyeket a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozóan meg kell állapítani. |
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikke szolgáltatja a jogalapot a környezet megőrzéséhez, védelméhez és minőségének javításához, továbbá az emberi egészség – többek között az ionizáló sugárzásnak való kitettségből eredő kockázattal szembeni – védelméhez. |
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) Az EUMSZ 153. cikke a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme érdekében lehetővé teszi alapvető biztonsági előírások kidolgozását. |
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1b) Az EUMSZ 168. cikke lehetővé teszi a Közösségen belüli alapvető előírások megállapítását a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmére vonatkozóan. |
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(7) Ezen irányelvnek az ICRP 103. számú közleményében bevezetett, sugárterhelési helyzeteken alapuló megközelítést kell követnie, és különbséget kell tennie meglévő sugárterhelési helyzetek, tervezett sugárterhelési helyzetek és sugárterhelési veszélyhelyzetek között. E keret figyelembevételével az irányelvnek minden sugárterhelési helyzetre és a sugárterhelés valamennyi kategóriájára, tehát a foglalkozási, a lakossági és az orvosi sugárterhelésekre egyformán ki kell terjednie. |
(7) Ezen irányelvnek az ICRP 103. számú közleményében bevezetett, sugárterhelési helyzeteken alapuló megközelítést kell követnie, és különbséget kell tennie meglévő sugárterhelési helyzetek, tervezett sugárterhelési helyzetek és sugárterhelési veszélyhelyzetek között. Az előírások és követelmények alkalmazása érdekében ugyanakkor különbséget kell tennie a természetes sugárzással összefüggő meglévő sugárterhelési helyzetek és az emberi tevékenység által előidézett meglévő sugárterhelési helyzetek között. E keret figyelembevételével az irányelvnek minden sugárterhelési helyzetre és a sugárterhelés valamennyi kategóriájára, tehát a foglalkozási, a lakossági és az orvosi sugárterhelésekre egyformán ki kell terjednie. |
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(13) Az építőanyagok radioaktivitására vonatkozó új követelményeknek lehetővé kell tenniük az építőanyagok szabad mozgását. |
(13) Az építőanyagok természetes radioaktivitására vonatkozó új követelményeknek lehetővé kell tenniük az építőanyagok szabad mozgását, egyszersmind fokozottabb védelmet kell nyújtaniuk a radiológiai kockázatokkal szemben. |
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(15) A kozmikus sugárzás következtében a légi járművek személyzetét érő sugárterhelést tervezett sugárterhelési helyzetnek kell tekinteni. Az irányelv hatálya alá kell vonni az űrjárműveket, és a kapcsolódó sugárterhelést különleges engedélyeztetésnek kell alávetni. |
(15) A kozmikus sugárzás következtében a légi járművek személyzetét érő sugárterhelést tervezett sugárterhelési helyzetnek kell tekinteni. Az irányelv hatálya alá kell vonni az űrjárműveket, és a kapcsolódó sugárterhelést különleges engedélyeztetésnek kell alávetni. Ezenkívül nagyobb figyelmet kell szentelni a légi közlekedést gyakran használó polgárokat érintő, a kozmikus sugárzásból eredő potenciális kockázatoknak. Hasonlóan a légi járművek személyzetéhez, amelynek lehetősége van a nyilvántartásba vételre és a sugárzásból eredő kockázatokra összpontosító egészségügyi szűrővizsgálaton való részvételre, a légi közlekedést gyakran használó polgárok számára ugyancsak lehetőséget kellene biztosítani a nyilvántartásba vételre – például oly módon, hogy a vállalatokat felszólítják azon munkatársaik nyilvántartásba vételére, akik gyakran utaznak repülőgépen. |
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(16) A lakosság egészségének védelme szempontjából nem közömbös a radioaktív anyagok környezeti jelenléte. A közvetlen környezeti sugárterhelési útvonalak figyelembevétele mellett egységes, átfogó keretet kell alkalmazni a környezet egészének védelmére és különösen a növény- és az állatvilág sugárterheléssel szembeni védelmére. Annyiban, amennyiben az ember környezetének része, ez a megközelítés a hosszú távú egészségvédelem javát szolgálja. |
(16) A lakosság egészségére nézve következményekkel jár a radioaktív anyagok környezeti jelenléte. A közvetlen környezeti sugárterhelési útvonalak figyelembevétele mellett egységes, átfogó keretet kell alkalmazni a környezet egészének védelmére és különösen a növény- és az állatvilág sugárterheléssel szembeni védelmére. Annyiban, amennyiben az ember környezetének része, ez a megközelítés a hosszú távú egészségvédelem javát szolgálja. Mivel az élő szervezetek a belső és külső sugárzásra egyaránt érzékenyek, több erőforrást kell fordítani az ionizáló sugárázás által mind az emberiségre, mind pedig a környezetre gyakorolt hatás részletes vizsgálatára. |
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(27) Az országhatárokon átterjedő következményekkel járó nukleáris veszélyhelyzetek hatékony kezelése azt igényli, hogy a tagállamok a veszélyhelyzeti tervezés és intézkedés területén szorosabb együttműködést folytassanak egymással. |
(27) Az országhatárokon átterjedő következményekkel járó nukleáris veszélyhelyzetek hatékony kezelése azt igényli, hogy a tagállamok a veszélyhelyzeti tervezés és intézkedés területén szorosabb együttműködést folytassanak egymással, és fokozódjon az átláthatóság. |
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(30) Pontosítani kell a kibocsátási engedélyek kiadására és a kibocsátások figyelemmel kísérésére vonatkozó követelményeket. Az atomreaktorok és az újrafeldolgozó üzemek üzemszerű működése során a levegővel vagy folyadék formájában a környezetbe jutó radioaktív kibocsátással kapcsolatos egységesített információkról szóló, 2003. december 18-i 2004/2/Euratom bizottsági ajánlás meghatározta azokat az egységesített információkat, amelyekre az atomerőművekből és az újrafeldolgozó üzemekből származó kibocsátásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásnak ki kell terjednie. |
(30) Pontosítani kell a kibocsátási engedélyek kiadására és a kibocsátások figyelemmel kísérésére vonatkozó követelményeket, és megfelelő szankciókat kell bevezetni. Az atomreaktorok és az újrafeldolgozó üzemek üzemszerű működése során a levegővel vagy folyadék formájában a környezetbe jutó radioaktív kibocsátással kapcsolatos egységesített információkról szóló, 2003. december 18-i 2004/2/Euratom bizottsági ajánlás meghatározta azokat az egységesített információkat, amelyekre az atomerőművekből és az újrafeldolgozó üzemekből származó kibocsátásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásnak ki kell terjednie. |
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(31) A legutóbbi, a nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről szóló 2003/122/Euratom irányelv csak annyiban igényel jelentősebb változtatásokat, hogy egyes követelményeit valamennyi zárt sugárforrásra ki kell terjeszteni. A gazdátlan sugárforrásokkal kapcsolatban azonban még mindig vannak megoldatlan problémák, és a közelmúltban többször is előfordult, hogy harmadik országokból olyan fémeket hoztak be, amelyek jelentős mértékű radioaktív szennyeződést tartalmaztak. Ezért új követelményként kötelezővé kell tenni a gazdátlan sugárforrásokkal és a fémek radioaktív szennyeződésével kapcsolatos rendkívüli események bejelentését. Nemzetközi biztonsági szempontból az is fontos, hogy azok a határértékek, amelyek felett a sugárforrások nagy aktivitású zárt sugárforrásnak minősülnek, igazodjanak a NAÜ által megállapított határértékekhez. |
(31) A nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről szóló 2003/122/Euratom irányelv hatályát valamennyi zárt sugárforrásra vonatkozó követelmény tekintetében ki kell terjeszteni. A gazdátlan sugárforrásokkal, például fel nem robbant lőszerrel (lőszerekkel) kapcsolatban azonban még mindig állnak fenn megoldatlan problémák, és harmadik országokból több ízben olyan fémeket hoztak be, amelyek jelentős mértékű radioaktív szennyeződést tartalmaztak. Ezért új követelményként kötelezővé kell tenni a gazdátlan sugárforrásokkal és a fémek radioaktív szennyeződésével kapcsolatos rendkívüli események bejelentését. Nemzetközi biztonsági szempontból az is fontos, hogy azok a határértékek, amelyek felett a sugárforrások nagy aktivitású zárt sugárforrásnak minősülnek, igazodjanak a NAÜ által megállapított határértékekhez. |
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Ez az irányelv a munkavállalók, a lakosság, a betegek és az orvosi sugárterhelésnek kitett más személyek egészségének az ionizáló sugárzás veszélyeivel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírásokat határozza meg azzal a céllal, hogy azokat a tagállamok egységesen alkalmazzák. |
(1) Ez az irányelv a munkavállalók, a lakosság, a betegek és az orvosi sugárterhelésnek kitett más személyek egészségének az ionizáló sugárzás veszélyeivel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírásokat határozza meg azzal a céllal, hogy egységes védelmi minimumszintet biztosítson a tagállamokban. |
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Ez az irányelv követelményeket állapít meg a sugárforrások biztonságának és védelmének ellenőrzésére, valamint a sugárterhelési vészhelyzetben nyújtandó megfelelő tájékoztatásra vonatkozóan. |
(3) Ez az irányelv követelményeket állapít meg a sugárforrások biztonságának és védelmének ellenőrzésére, valamint a sugárterhelési veszélyhelyzetben nyújtandó kötelező tájékoztatásra vonatkozóan. |
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Ezt az irányelvet valamennyi olyan tervezett sugárterhelési helyzetre, meglévő sugárterhelési helyzetre és sugárterhelési veszélyhelyzetre alkalmazni kell, amely az ionizáló sugárzásból származó, a munkavállalók, a lakosság, a betegek és az orvosi sugárterhelésnek kitett más személyek egészségének védelme, illetőleg a környezetvédelem figyelembevételével sugárvédelmi szempontból figyelmen kívül nem hagyható mértékű sugárterhelés kockázatát hordozza magában. |
(1) Ezt az irányelvet valamennyi olyan tervezett sugárterhelési helyzetre, meglévő, baleseti sugárterhelési helyzetre vagy sugárterhelési veszélyhelyzetre alkalmazni kell, amely az ionizáló sugárzásból származó, a munkavállalók, a lakosság, a betegek és az orvosi sugárterhelésnek kitett más személyek egészségének védelme, illetőleg a környezetvédelem figyelembevételével sugárterhelés kockázatát hordozza magában. |
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) a radioaktív anyagok előállítására, feldolgozására, kezelésére, használatára, tárolására, birtoklására, szállítására, a Közösség területére történő behozatalára és onnan történő kivitelére, ártalmatlanítására; |
a) a radioaktív anyagok előállítására, feldolgozására, kezelésére, használatára, tárolására, birtoklására, szállítására, a Közösség területére történő behozatalára és onnan történő kivitelére, ártalmatlanítására, valamint a radioaktív hulladék ideiglenes vagy végleges tárolására; |
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – c pont – i alpont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
i) a légi jármű és az űrjármű üzemeltetésére; |
i) a munkavállalókat kozmikus sugárzásnak kitevő gyakorlati eljárásokra, beleértve a légi jármű és az űrjármű üzemeltetését, valamint a gyakori repülést; |
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
3. „veszélyhelyzet”: elsődlegesen emberek egészségét és biztonságát, az életminőséget, a tulajdont vagy a környezetet fenyegető veszély vagy kedvezőtlen következmények mérséklése céljából azonnali fellépést igénylő, rutinszerűen nem előálló helyzet vagy esemény. A fogalom kiterjed a nukleáris és a radiológiai veszélyhelyzetre is; |
3. „veszélyhelyzet”: elsődlegesen emberek egészségét és biztonságát, az életminőséget, a tulajdont vagy a környezetet fenyegető veszély vagy kedvezőtlen következmények mérséklése céljából azonnali fellépést igénylő helyzet vagy esemény, amely valamely baleset, üzemzavar, rosszhiszemű cselekmény, konfliktus vagy más, nem rutinszerű esemény következménye. A fogalom kiterjed a nukleáris és a radiológiai veszélyhelyzetre is; |
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 10 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
10. „radioaktív anyag”: elemi radioaktív anyagokat tartalmazó anyag; |
10. „radioaktív anyag”: bármely elemi radioaktív anyagokat tartalmazó, folyékony, légnemű vagy szilárd halmazállapotú anyag; |
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 22 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
22. „optimalizálás”: a megfelelő védintézkedések meghatározására irányuló, a tényleges körülményeket, a rendelkezésre álló választási lehetőségeket és a sugárterhelési helyzet jellegét figyelembe vevő olyan iteratív tervezési folyamat, amelynek célja annak biztosítása, hogy a sugárterhelés nagysága és valószínűsége, valamint a sugárterhelésnek kitett személyek száma olyan kicsi legyen, amilyen az ésszerűen csak lehetséges; |
22. „optimalizálás”: a megfelelő védintézkedések meghatározására irányuló, a tényleges körülményeket, a rendelkezésre álló választási lehetőségeket és a sugárterhelési helyzet jellegét figyelembe vevő olyan iteratív tervezési folyamat, amelynek célja annak biztosítása, hogy a sugárterhelés nagysága és valószínűsége, valamint a sugárterhelésnek kitett személyek száma a lehető legkisebb legyen; |
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 24 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
24. „foglalkozási sugárterhelés”: a munkavállalókat munkájuk végzése közben érő sugárterhelés; |
24. „foglalkozási sugárterhelés”: a munkavállalókat – ideértve az alkalmazottakat, az önfoglalkoztatókat, a gyakornokokat és az önkénteseket – munkájuk végzése közben érő sugárterhelés; |
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 25 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
25. „egészségkárosodás”: a sugárterhelés nyomán a népesség egy adott csoportjában bekövetkező élettartam- és életminőség-csökkenés becsült kockázata. A fogalom magában foglalja a szöveti károsodást, a rákbetegséget és a súlyos genetikai rendellenességeket is; |
25. „egészségkárosodás”: a sugárterhelés nyomán a népesség egy adott csoportjában bekövetkező élettartam- és életminőség-csökkenés becsült kockázata. Az ICRP 103. számú közleményében foglalt fogalommeghatározás az egészségkárosodást a szöveti károsodásra, a rákbetegségre és a (halálos betegségnek megfelelő) súlyos genetikai rendellenességekre korlátozza; |
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 35 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
35. „sugárterhelésnek kitett munkavállaló”: olyan személy, aki – akár önfoglalkoztatóként, akár munkáltató foglalkoztatásában – az ezen irányelvben előírt szabályozás hatálya alá tartozó gyakorlati eljárás részeként sugárterheléssel járó munkát végez, és valószínűsíthetően olyan dózist kap, amely a lakossági sugárterhelésre vonatkozó határértékek valamelyikét túllépi; |
35. „sugárterhelésnek kitett munkavállaló”: olyan személy, aki – beleértve a gyakornokokat és az önkénteseket – az ezen irányelvben előírt szabályozás hatálya alá tartozó gyakorlati eljárás részeként sugárterheléssel járó munkát végez, és valószínűsíthetően olyan dózist kap, amely a lakossági sugárterhelésre vonatkozó határértékek valamelyikét túllépi; |
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 38 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
38. „gyakornok”: adott szakmai készség begyakorlása céljából egy adott vállalkozásnál képzésben vagy oktatásban részesített személy; |
38. „gyakornok”: adott szakmai készség – amely alkalmazott esetében ionizáló sugárzással történő munkavégzésnek minősülő műveletekre is kiterjed – begyakorlása céljából egy adott vállalkozásnál képzésben vagy oktatásban részesülő, legalább 16 éves személy (beleértve a tanulókat és a diákokat is). |
Indokolás | |
A diákok és a gyakorlatukat töltő tanulók bevonása fontos a szöveg többi részével történő összehangolás érdekében. | |
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 42 a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
42a. „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság”: a tagállam által kijelölt bármely hatóság. |
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 46 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
46. „dózismérő szolgálat”: olyan magánszemély vagy szervezet, aki vagy .mely egyedi ellenőrző műszerek hitelesítését, azokkal méréseket vagy a mért eredmények értékelését végezheti, az emberi testben vagy biológiai mintákban radioaktivitást mérhet, vagy számítással meghatározhatja a dózis nagyságát, és akinek vagy amelynek ilyen irányú eljárási jogosultságát a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok elismerik; |
46. „dózismérő szolgálat”: olyan magánszemély vagy szervezet, aki vagy amely egyedi ellenőrző műszerek hitelesítését, azokkal méréseket vagy a mért eredmények értékelését végezheti, az emberi testben vagy biológiai mintákban radioaktivitást mérhet, vagy számítással meghatározhatja a dózis nagyságát, akinek vagy amelynek jogállása garantálja a sugárterhelésnek kitett munkavállalók munkáltatójától való függetlenséget, és akinek vagy amelynek ilyen irányú eljárási jogosultságát a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok elismerik; |
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 65 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
65. „anyagszintű mentesítési értékek”: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által vagy nemzeti jogszabályban megállapított olyan aktivitáskoncentráció-értékek, amelyek mellett és alatt a bejelentési kötelezettség alá eső, illetőleg az engedélyköteles gyakorlati eljárásból származó anyagok kivonhatók ezen irányelv követelményeinek alkalmazása alól; |
65. „anyagszintű mentesítési értékek”: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által vagy nemzeti jogszabályban az aktivitás koncentrációjaként és összaktivitásként megállapított értékek, amelyek mellett és alatt a bejelentési kötelezettség alá eső, illetőleg az engedélyköteles gyakorlati eljárásból származó anyagok kivonhatók ezen irányelv követelményeinek alkalmazása alól; |
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 71 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
71. „radonveszélyes terület”: olyan felmérések alapján meghatározott földrajzi vagy közigazgatási terület, amelyek azt jelzik, hogy az adott területen jelentősen nagyobb azon háztartások százalékos aránya, amelyek esetében a nemzeti referenciaszintek várhatóan nem fognak teljesülni, mint az ország más területein; |
71. „fokozottan radonveszélyes terület” olyan felmérések alapján meghatározott földrajzi vagy közigazgatási terület, amelyek azt jelzik, hogy az adott területen jelentősen nagyobb azon háztartások százalékos aránya, amelyek esetében a nemzeti referenciaszintek várhatóan nem fognak teljesülni, mint az ország más területein; |
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 74 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
74. „egyéni károsodás”: olyan, klinikailag megfigyelhető ártalmas hatás, amely egyénekben vagy azok utódaiban jelentkezik, megjelenése lehet azonnali vagy késleltetett, és ez utóbbi esetben valószínűséget, és nem bizonyosságot jelent; |
74. „egyéni károsodás”: olyan, klinikailag megfigyelhető ártalmas hatás, amely egyénekben vagy azok utódaiban jelentkezik, és amelynek megjelenése lehet azonnali vagy késleltetett; |
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 75 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
75. „intervenciós radiológia”: röntgensugaras képalkotó technikák alkalmazása ultrahangos vizsgálat, mágneses rezonanciavizsgálat vagy ionizáló sugárzást nem alkalmazó más vizsgálati technikák alkalmazása mellett abból a célból, hogy segítségével diagnosztikai vagy kezelési céllal a beteg testébe eszközöket vezessenek be és ott irányítsanak; |
75. „intervenciós radiológia”: röntgensugaras képalkotó technikák alkalmazása ultrahangos vizsgálat, mágneses rezonanciavizsgálat vagy ionizáló sugárzást nem alkalmazó más vizsgálati technikák alkalmazása mellett abból a célból, hogy segítségével diagnosztikai vagy kezelési céllal a beteg testébe eszközöket vezessenek be és ott irányítsanak. Ezen irányelv hatálya ugyanakkor csak a magas sugárdózisú eszközök körébe tartozó eszközökre terjed ki. Ide a 100 Gy*cm2-nél nagyobb energiadózisú eszközök tartoznak. |
Indokolás | |
Gerätschaften die für die interventionelle Radiologie verwendet werden, gehören in den Bereich der Medizinprodukte. Da sie als Medizinprodukte schon weitreichender gesetzlicher Kontrolle unterliegen, erscheint eine weitere Kontrolle hier nur für solche Gerätschaften im hochdosierten Bereich als sinnvoll. Die International Electrotechnical Commission (IEC) hat hierzu Anforderungen veröffentlicht, die eine gute Grundlage für die Einordnung bieten (siehe IEC/EN 60601-2-43: Medical electrical equipment - Part 2-43: Particular requirements for the basic safety and essential performance of X-ray equipment for interventional procedures). Das IEC schlägt in diesem Bereich Anforderungen vor, die international beachtet werden, die Europäische Union sollte hier keinen eigenen Weg gehen. | |
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 82 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
82. „reprezentatív személy”: az a személy, aki a népesség nagyobb sugárterhelésnek kitett egyedeire nézve reprezentatív dózist kap; |
82. „reprezentatív személy”: az a személy, aki ténylegesen vagy várhatóan a népesség nagyobb sugárterhelésnek kitett egyedeire nézve reprezentatív dózist kap. Az értékelések során a meglévő körülményeknél kedvezőtlenebb forgatókönyveket kell figyelembe venni, kivéve, ha kimutatható, hogy ilyen forgatókönyvek nem következhetnek be, vagy bekövetkezésük esetén azokat beazonosítanák és a sugárdózist újra meghatároznák; |
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 83 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
83. „sugárvédelmi felelős”: az egy adott vállalkozás által alkalmazott sugárvédelmi rendszabályok végrehajtásának felügyelete céljából az adott vállalkozás által kijelölt, az adott gyakorlati eljárások szempontjából releváns sugárvédelmi kérdésekben műszakilag felkészült személy; |
83. „sugárvédelmi felelős”: az egy adott vállalkozás által alkalmazott sugárvédelmi rendszabályok végrehajtásának felügyelete céljából az adott vállalkozás által kijelölt, az adott gyakorlati eljárások szempontjából releváns sugárvédelmi kérdésekben műszakilag felkészült személy; eljárási jogosultságát a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknak el kell ismerniük; |
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 91 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
91. „maradó dózis”: az a dózis, amely a védintézkedések maradéktalan alkalmazása után – vagy abban az esetben, ha olyan döntés született, hogy védintézkedést nem kell alkalmazni – az összes sugárterhelési útvonal figyelembevételével várhatóan érvényesülni fog; |
91. „maradó dózis”: az a dózis, amely a védintézkedések maradéktalan alkalmazása után az összes sugárterhelési útvonal figyelembevételével várhatóan érvényesülni fog; |
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 97 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
97. „rendes sugárterhelés”: létesítmény rendeltetésszerű üzeme vagy tevékenység helyes végrehajtása során várható sugárterhelés, ideértve a karbantartást, az ellenőrző vizsgálatot és a leszerelést, valamint azokat az esetleges kisebb, még ellenőrzés alatt tartható rendellenességeket is, amelyek normál üzemi körülmények között és az üzem közben várható helyzetekben bekövetkezhetnek; |
97. „rendes körülmények közötti sugárterhelés”: valamely létesítmény rendeltetésszerű üzeme vagy valamely tevékenység helyes végrehajtása során várható sugárterhelés, ideértve a karbantartást, az ellenőrző vizsgálatot és a leszerelést, valamint azokat az esetleges kisebb, még ellenőrzés alatt tartható rendellenességeket is, amelyek normál üzemi körülmények között és az üzem közben várható helyzetekben bekövetkezhetnek; |
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A tagállamok jogi követelményeket léptetnek hatályba és megfelelő hatósági ellenőrzési rendszert alakítanak ki egy olyan sugárvédelmi rendszer létrehozása érdekében, amely valamennyi sugárterhelési helyzet vonatkozásban az indokoltság, az optimalizálás és a dóziskorlátozás alábbiakban meghatározott tartalmú elvén nyugszik: |
A tagállamok jogi követelményeket léptetnek hatályba és megfelelő hatósági ellenőrzési rendszert alakítanak ki egy olyan sugárvédelmi rendszer létrehozása érdekében, amely valamennyi sugárterhelési helyzet vonatkozásában naprakész, szilárd tudományos alapokon nyugszik és az indokoltság, az optimalizálás, a dóziskorlátozás és a kártérítés elveit követi. |
Indokolás | |
Fontos, hogy bármely új módosítás naprakész, szilárd tudományos bizonyítékokon alapuljon. | |
Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) az indokoltság elve: a sugárforrás, sugárterhelési útvonal vagy tényleges sugárterhelés bevezetésére vagy módosítására vonatkozó döntéseknek indokoltnak kell lenniük abban az értelemben, hogy azzal a szándékkal kell őket meghozni, hogy a belőlük származó – egyénre vetített vagy társadalmi szintű – előnyök ellensúlyozzák esetleges káros következményeiket; |
a) az indokoltság elve: a személyek ionizáló sugárzásnak való kitettségét növelő döntéseknek indokoltnak kell lenniük abban az értelemben, hogy azzal a szándékkal kell őket meghozni, hogy a belőlük származó – egyénre vetített vagy társadalmi szintű – előnyök ellensúlyozzák esetleges káros következményeiket; |
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) az optimalizálás elve: a sugárvédelmet valamennyi sugárterhelési helyzetben úgy kell optimalizálni, hogy – gazdasági és társadalmi tényezőket is figyelembe véve – a sugárterhelés nagysága és valószínűsége, valamint a sugárterhelésnek kitett személyek száma olyan alacsony szinten maradjon, amilyen az ésszerűen csak lehetséges; az orvosi sugárterhelésnek kitett személyek védelmét az 55. cikknek megfelelően úgy kell továbbá optimalizálni, hogy igazodjék a sugárterhelés orvosi céljához. Ezt az elvet az effektív dózisok és a testi szervre vetített dózisok szintjén, olyan elővigyázatossági intézkedésként kell alkalmazni, amelyre azért van szükség, hogy a determinisztikus hatásokkal összefüggésben figyelembe lehessen venni a küszöbértékek alatti egészségkárosodással kapcsolatos bizonytalanságokat; |
b) az optimalizálás elve: a minimális sugárvédelmet valamennyi sugárterhelési helyzetben úgy kell meghatározni, hogy – gazdasági és társadalmi tényezőket is figyelembe véve – a sugárterhelés nagysága és valószínűsége, valamint a sugárterhelésnek kitett személyek száma a lehető legalacsonyabb szinten maradjon; az orvosi sugárterhelésnek kitett személyek védelmét az 55. cikknek megfelelően úgy kell továbbá optimalizálni, hogy igazodjék a sugárterhelés orvosi céljához. Ezt az elvet az effektív dózisok és a testi szervre vetített dózisok szintjén, olyan elővigyázatossági intézkedésként kell alkalmazni, amelyre azért van szükség, hogy a determinisztikus hatásokkal összefüggésben figyelembe lehessen venni a küszöbértékek alatti egészségkárosodással kapcsolatos bizonytalanságokat; |
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – c pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
c) a dóziskorlátozás elve: a tervezett sugárterhelési helyzetekben egy adott személyt az összes szabályozott sugárforrásból érő dózisok összege nem haladhatja meg a foglalkozási sugárterhelés vagy a lakossági sugárterhelés esetére megállapított dózishatárokat. Az orvosi sugárterhelések esetében dózishatárokat nem kell figyelembe venni. |
c) a dóziskorlátozás elve: a lakosság bármely tagját az összes szabályozott sugárforrásból és az emberi tevékenység által előidézett valamennyi meglévő sugárterhelési helyzetben érő dózisok összege nem haladhatja meg a lakossági sugárterhelésre vonatkozóan megállapított dózishatárokat. |
|
A sugárterhelésnek kitett munkavállalót az összes szabályozott sugárforrásból érő dózisok összege nem haladhatja meg a foglalkozási sugárterhelésre vonatkozóan megállapított dózishatárokat. |
|
Az orvosi sugárterhelések esetében dózishatárokat nem kell figyelembe venni. |
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – c a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ca) Kártérítés: nukleáris létesítmény létrehozásának engedélyezése vagy működési engedélyének meghosszabbítása előtt a tagállamok létrehoznak egy olyan eszközt, amely garantálja a létesítményben bekövetkezett veszélyhelyzet által esetlegesen okozott valamennyi anyagi kár és személyi sérüléssel összefüggő kár megtérítését. |
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A lakosság rendelkezésére kell bocsátani az indokoltságra és a dóziskorlátozásra vonatkozó információkat. |
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A foglalkozási sugárterheléshez tartozó megengedhető dózist az optimalizálás operatív eszközeként a vállalkozás állapítja meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok általános felügyelete mellett. Külső munkavállalók esetében a megengedhető dózist a munkáltató és a vállalkozás együtt állapítja meg. |
(1) A foglalkozási sugárterheléshez tartozó megengedhető dózist az optimalizálás operatív eszközeként a vállalkozás állapítja meg, konzultálva a munkavállalók képviselőivel. A döntést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felügyelik. Külső munkavállalók esetében a megengedhető dózist a munkáltató és a vállalkozás együtt, a munkavállalók képviselőivel konzultálva állapítja meg. |
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A lakossági sugárterheléshez tartozó megengedhető dózist arra az egyénre vetített dózisra vonatkozóan kell megállapítani, amelyet a lakosság tagjai egy meghatározott sugárforrás tervezett felhasználásából kifolyólag kapnak. A megengedhető dózis értékét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok állapítják meg oly módon, hogy az egyazon személyt valamennyi engedélyezett gyakorlati eljárás következtében terhelő dózisok összege ne haladja meg a dózishatárt. |
(2) A lakossági sugárterheléshez tartozó megengedhető dózist arra az egyénre vetített dózisra vonatkozóan kell megállapítani, amelyet a lakosság tagjai egy meghatározott sugárforrás tervezett felhasználásából vagy az emberi tevékenység által előidézett meglévő sugárterhelési helyzetből kifolyólag kapnak. A megengedhető dózis értékét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok állapítják meg oly módon, hogy biztosított legyen a lakosság egészségének védelme, és az egyazon személyt valamennyi engedélyezett gyakorlati eljárás, illetve a természetes sugárforrások és a maradékszennyezés következtében terhelő dózisok összege ne haladja meg a dózishatárt. A megengedhető dózisokra vonatkozóan megállapított értékékeket úgy kell közzétenni, hogy valamennyi polgár ellenőrizhesse, hogy a tervezett és az emberi tevékenység által előidézett összes meglévő sugárterhelési helyzet halmozódása folytán nincs-e kitéve a jogilag rögzített határértéket meghaladó dózisnak. |
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az optimalizált védekezési stratégiákat azzal a céllal kell megtervezni és végrehajtani, hogy az egyénre vetített dózisok a referenciaszintek alá csökkenjenek. A referenciaszint értékét a sugárterhelési helyzet függvényében kell megválasztani. |
(2) Az optimalizált védekezési stratégiákat azzal a céllal kell megtervezni és végrehajtani, hogy az egyénre vetített dózisok a referenciaszintek alatti lehető legalacsonyabb, ésszerűen elérhető szintre csökkenjenek. A referenciaszint értékét a sugárterhelési helyzetnek, a kockázat jellegének és a sugárterhelés-csökkentő intézkedésekhez és a védintézkedésekhez rendelkezésre álló eszközöknek a függvényében kell megválasztani. |
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3a) A sugárterhelési veszélyhelyzetek esetén végrehajtandó különböző ellenintézkedésekre vonatkozó beavatkozási szinteket meg kell határozni; e szinteket annak az effektív dózisnak vagy testi szervre vetített dózisnak kell megfeleltetni, amelynek elérésekor – a sugárterhelésnek kitett személyek által viselt kockázatok csökkentése érdekében – védintézkedéseket kell bevezetni. |
Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az effektív dózisra vonatkozó referenciaszintek megválasztása során figyelembe kell venni az I. melléklet 1. pontjában meghatározott referenciaszint-értéksávokat. |
(4) A tagállamok által a referenciaszintekre és a beavatkozási szintekre vonatkozóan meghatározott effektív dózisértékeket és szervre vetített egyenértékdózis-értékeket meg kell küldeni a Bizottságnak, és közzé kell tenni. A tagállamok ezen értékek meghatározásába bevonják az érdekelt feleket. |
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Attól az időponttól fogva, hogy a várandós nő a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban tájékoztatja állapotáról a vállalkozást, magzatát a lakosság tagjait megillető védelemmel azonos szintű védelem illeti meg. A várandós nőt olyan feltételek mellett kell foglalkoztatni, hogy a magzatot érő egyenértékdózis olyan alacsony legyen, amilyen az ésszerűen csak lehetséges, és valószínűtlen legyen, hogy – legalább a terhesség hátralevő ideje alatt – túllépje az 1 mSv értéket. |
(1) Attól az időponttól fogva, hogy a várandós nő a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban tájékoztatja állapotáról a vállalkozást, magzatát a lakosság tagjait megillető védelemmel egyenértékű védelem illeti meg. A várandós nőt olyan feltételek mellett kell foglalkoztatni, hogy a magzatot érő egyenértékdózis olyan alacsony legyen, amilyen az ésszerűen csak lehetséges, és valószínűtlen legyen, hogy – legalább a terhesség hátralevő ideje alatt – túllépje az 1 mSv értéket. |
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) a szemlencsére meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 20 mSv; |
a) a szemlencsére meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 15 mSv; |
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) a bőrre meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 150 mSv; ez a határérték a bőr tetszőleges, 1 cm2 nagyságú felületére számított átlagra vonatkozik, függetlenül a sugárzásnak kitett teljes felület nagyságától; |
b) a bőrre meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 50 mSv; ez a határérték a bőr tetszőleges, 1 cm2 nagyságú felületére számított átlagra vonatkozik, függetlenül a sugárzásnak kitett teljes felület nagyságától; |
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – c pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
c) a kézfejre, az alkarra, a lábfejre és a bokára meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 150 mSv. |
c) a kézfejre, az alkarra, a lábfejre és a bokára meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 50 mSv. |
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A lakossági sugárterheléshez tartozó effektív dózisra vonatkozó dózishatár értéke 1 mSv/év. |
(1) A lakossági sugárterheléshez tartozó effektív dózisra vonatkozó dózishatár értéke 1 mSv/év. E határértéket a valamennyi engedélyezett gyakorlati eljárás és az emberi tevékenység által előidézett meglévő sugárterhelési helyzetek következtében belső és külső sugárterhelésből adódó dózisok összegére vonatkoztatva kell meghatározni. |
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) a szemlencsére meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 15 mSv; |
a) a szemlencsére meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 3 mSv; |
Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A tagállamok olyan oktatási, képzési és továbbképzési rendszert alakítanak ki, amely lehetővé teszi a sugárvédelmi szakértők, az orvosfizikai szakértők, a munka-egészségügyi szolgálatok és a dózismérő szolgálatok elismerését. |
(2) A tagállamok olyan folyamatos oktatási, képzési és továbbképzési rendszert alakítanak ki, amely lehetővé teszi a sugárvédelmi szakértők, az orvosfizikai szakértők, sugárvédelmi felelősök, a munka-egészségügyi és a dózismérő szolgálatok elismerését, valamint amely támogatja a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét. Az oktatás, a képzés és a naprakész tájékoztatás minden formájának a felkészültséget kell fokoznia, és ezen a területen gyorsabb megelőző és/vagy válaszlépéseket kell lehetővé tennie. |
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok kötelezik a vállalkozást vagy a munkáltatót arra, hogy a sugárterhelésnek kitett munkavállalókat, valamint a foglalkozási sugárterhelésnek kitett gyakornokokat és tanulókat tájékoztassa: |
(1) A tagállamok kötelezik a vállalkozást vagy a munkáltatót arra, hogy a sugárterhelésnek kitett munkavállalókat, valamint a foglalkozási sugárterhelésnek kitett gyakornokokat és tanulókat kivétel nélkül tájékoztassa: |
Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
aa) a kockázatokat minimálisra csökkentő biztonságos munkaeljárásokról; |
Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
da) azon feltételekről, amelyek mellett a munkavállalók egészségügyi állapotfelmérésre jogosultak; |
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Adott esetben tájékoztatást kell nyújtani továbbá a gyakori repüléssel járó kockázatokról. |
Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) tanácsadásban és képzésben részesüljenek a sugárforrások és a sugárforrástartók felismeréséhez; |
b) tanácsadásban és képzésben részesüljenek a sugárforrások és a sugárforrástartók felismerését és az ezekről szóló jelentéstétel módját illetően; |
Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a veszélyhelyzet-elhárító személyek és minden más olyan személy, aki veszélyhelyzet esetén részt vehet a segítségnyújtás megszervezésében, megfelelő és rendszeresen aktualizált tájékoztatást kapjon az általa ellátandó feladatok egészségi kockázatairól és az ilyen esetben megteendő elővigyázatossági intézkedésekről. Ennek a tájékoztatásnak a lehetséges veszélyhelyzetek teljes spektrumára ki kell terjednie. |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a veszélyhelyzet-elhárító személyek és minden más olyan személy, aki veszélyhelyzet esetén részt vehet a segítségnyújtás megszervezésében, haladéktalanul teljes körű és rendszeresen aktualizált tájékoztatást kapjon az általa ellátandó feladatok egészségi kockázatairól és az ilyen esetben megteendő elővigyázatossági intézkedésekről. Ennek a tájékoztatásnak a lehetséges veszélyhelyzetek teljes spektrumára ki kell terjednie. |
Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 19 cikk – 5 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5a) Az ezen irányelvben előírt tájékoztatási követelményeknek az európai polgárok tekintetében az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén kell eleget tenni oly módon, hogy minden polgár megértse a részére nyújtott tájékoztatást. |
Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ionizáló sugárzásból származó sugárterheléssel járó új gyakorlati eljárások a jóváhagyás előtt meg legyenek indokolva. |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ionizáló sugárzásból származó sugárterheléssel járó új gyakorlati eljárások a jóváhagyás előtt meg legyenek indokolva és előzetes tesztelésen essenek át, valamint azokat a végrehajtás alatt rendszeresen ellenőrizzék. |
Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy a döntéshozatali folyamatban részt vegyen valamennyi érdekelt fél, különösen azok a személyek, akiknek az egészségére a gyakorlati eljárások – akár normál üzemi körülmények között, akár veszélyhelyzetben – hatással lehetnek. E személyek részvételét a döntéshozatal előtt kellőképpen meg kell szervezni az alternatív megoldások alapos tanulmányozása érdekében. |
Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 20 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A gyakorlati eljárások meglévő típusainak indokoltságát minden olyan esetben újból meg kell vizsgálni, amikor hatásosságukkal vagy lehetséges következményeikkel kapcsolatban lényeges új információk válnak ismertté. |
(3) A gyakorlati eljárások meglévő típusainak indokoltságát minden olyan esetben újból meg kell vizsgálni, amikor hatásosságukkal vagy lehetséges következményeikkel kapcsolatban lényeges új információk válnak ismertté, és/vagy amennyiben negatív eredményeket rögzítenek. Az Európai Bizottság és a tagállamok kidolgozzák a meglévő gyakorlati eljárások indokoltságának – akár uniós, akár nemzeti szinten végrehajtandó – hatékony felülvizsgálatát lehetővé tevő eljárásokat. A rendelkezéseknek biztosítaniuk kell különösen az e gyakorlati eljárásokkal járó ionizáló sugárzás veszélyeinek kitett csoportok és személyek – és különösen a lakosság és a munkavállalók – kezdeményezési jogát és a döntéshozatali folyamatban való részvételét. |
Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok megkövetelik mindazoktól a vállalkozásoktól, amelyek ionizáló sugárzást kibocsátó új típusú készüléket vagy terméket kívánnak gyártani, behozni vagy kivinni, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknak átadják mindazokat a III. melléklet A. szakaszában meghatározott információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az említett hatóságok az információknak a III. melléklet B. szakaszában meghatározott szempontok alapján végrehajtott értékelése keretében megítélhessék a kérdéses készülék vagy termék tervezett felhasználásának indokoltságát. |
(1) A tagállamok megkövetelik mindazoktól a vállalkozásoktól, amelyek ionizáló sugárzást kibocsátó új típusú készüléket vagy terméket kívánnak gyártani, behozni vagy kivinni, hogy a vállalkozás székhelye szerinti ország hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságainak átadják mindazokat a III. melléklet A. szakaszában meghatározott információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az említett hatóságok az információknak a III. melléklet B. szakasza értelmében végrehajtott értékelése keretében megítélhessék a kérdéses készülék vagy termék tervezett felhasználásának indokoltságát. |
Indokolás | |
Annak érdekében, hogy ezt az ellenőrzést ne kelljen minden tagállamban elvégezni, elegendő, ha csak egy országban végzik el. Ezen ellenőrzés eredményét ezután a többi tagállamban is el kell ismerni. E korlátozás a megkettőzött munkát hivatott elkerülni mind a hatáskörrel és illetőséggel rendelkező hatóságoknál, mind a vállalkozásoknál. | |
Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság az (1) bekezdés alapján megkapott információkat megosztja a többi tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságával annak érdekében, hogy ez utóbbi hatóságok saját maguk is megítélhessék a kérdéses készülék vagy termék tervezett felhasználásának indokoltságát. |
(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság az (1) bekezdés alapján megkapott információkat megosztja a többi tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságával annak érdekében, hogy ez utóbbi hatóságokat tájékoztassák a kérdéses készülék vagy termék tervezett felhasználásáról. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok ezen információkat az összes többi tagállam rendelkezésére bocsátják. |
Indokolás | |
Az új típus-jóváhagyási követelmények növelik a piacra jutás akadályait anélkül, hogy a biztonsági normák szintje emelkedne. Fennáll a veszélye, hogy a tagállamok egymáséitól eltérő engedélyezési eljárásokat vezetnek be. Ezért tagállami szinten információmegosztásra van szükség annak kizárása érdekében, hogy a hatóságokra vagy a vállalkozásokra az a fölösleges kötelezettség háruljon, hogy ugyanazt az eljárást kétszer hajtsák végre. | |
Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A tagállamok hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságai által e tárgyban meghozott döntésről a vállalkozást hat hónapon belül tájékoztatni kell. |
(3) A tagállamok hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságai által e tárgyban meghozott döntésről a vállalkozást négy hónapon belül tájékoztatni kell. |
Indokolás | |
A típus-jóváhagyásra váró vállalkozás számára hat hónap nagy anyagi megterhelést jelentene. Ez az eljárás különösen a kis- és középvállalkozások számára hátrányos, így a döntéshozatali határidő lerövidítését javasoljuk. | |
Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 21 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3a) A 22. cikkel összhangban e készülékeket és termékeket rendeltetésszerűen ellenőrzött környezetben kell alkalmazni. |
Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 22 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A tagállamok megtiltják az elemi radioaktív anyagok szándékos hozzáadását az élelmiszerek, a játékok, a személyes használatú díszítési célú tárgyak és a kozmetikai szerek gyártása során, valamint az ilyen termékek behozatalát és kivitelét. Az 1999/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv sérelme nélkül indokolatlannak kell tekinteni minden olyan gyakorlati eljárást, amely valamely anyag olyan gerjesztésével jár, amelynek eredményeképpen az érintett termékeknek nagyobb lesz az aktivitása. |
A tagállamok tiltják és szankcionálják az elemi radioaktív anyagoknak az élelmiszerek, a játékok, a személyes használatú dísztárgyak, a kozmetikai szerek és általában véve a fogyasztási cikkek gyártása során történő hozzáadását, valamint az ilyen termékek behozatalát és kivitelét. Az 1999/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv sérelme nélkül indokolatlannak kell tekinteni minden olyan gyakorlati eljárást, amely valamely anyag olyan gerjesztésével jár, amelynek eredményeképpen az érintett termékeknek nagyobb lesz a radioaktivitása. |
Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok biztosítják a nem orvosi képalkotási célú sugárterheléssel járó gyakorlati eljárások körének a IV. mellékletnek megfelelően, felmérések útján vagy más alkalmas módon történő meghatározását. |
(1) A tagállamok biztosítják a nem orvosi képalkotási célú, sugárterheléssel járó gyakorlati eljárások körének a IV. mellékletnek megfelelően, felmérések útján vagy más alkalmas módon történő meghatározását. A tagállamok évente meghatározzák az összeírásban szereplő egyes gyakorlati eljárások következtében az egyéneket és a csoportokat terhelő dózisokat, valamint a gyakorlati eljárások általános hatásait és időbeli alakulását. |
Módosítás 68 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nem orvosi képalkotási célú sugárterheléssel járó gyakorlati eljárások indokoltságának megállapítása különös figyelmet kapjon, és ezen belül: |
(2) A tagállamok ellenőrzik és biztosítják, hogy a nem orvosi képalkotási célú sugárterheléssel járó gyakorlati eljárások indokoltságának megállapítása különös figyelmet kapjon, és ezen belül: |
Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3a) A tagállamok felelősek az alternatív módszerek kutatásáért, kifejlesztéséért és bevezetéséért. |
Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat 24 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A tagállamok biztosítják a természetes eredetű radioaktív anyagok felhasználásával végzett mindazon gyakorlati eljárások azonosítását, amelyek a munkavállalókra vagy a lakosság tagjaira nézve sugárvédelmi szempontból figyelmen kívül nem hagyható mértékű sugárterhelést okoznak. Ezt az azonosítást felmérések útján vagy más alkalmas módon, az V. mellékletben felsorolt iparágak figyelembevételével kell végrehajtani. |
A tagállamok biztosítják a természetes eredetű radioaktív anyagok felhasználásával végzett mindazon gyakorlati eljárások azonosítását és nyilvánosságra hozatalát, amelyek a munkavállalókra vagy a lakosság tagjaira nézve sugárterhelést okoznak. Ezt az azonosítást felmérések útján vagy más alkalmas módon, különösen az V. mellékletben felsorolt iparágak figyelembevételével kell végrehajtani. |
Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 25 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) A tagállamok meghatározzák, hogy a vállalkozások pontosan milyen adatokat kötelesek szolgáltatni annak érdekében, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok értékelhessék a lakosság és a munkavállalók sugárterhelését, valamint a rendes körülmények között és a veszélyhelyzetben felmerülő radiológiai kockázatokat. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság a fentiek alapján és adott esetben kiegészítő vizsgálatokra támaszkodva meghatározza az alkalmazandó közigazgatási rendelkezéseket, valamint a bevezetendő hatósági ellenőrzési eszközöket. |
Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok minden bejelentett gyakorlati eljárás vonatkozásában megkövetelik olyan hatósági ellenőrzés alkalmazását, amely biztosítja az arányosság elvének érvényesülését egyfelől az egyes gyakorlati eljárásokhoz tartozó sugárterhelések nagyságának és valószínűségének figyelembevételével, másfelől pedig abból a szempontból, hogy a hatósági ellenőrzés milyen mértékben képes kihatni a sugárterhelés csökkenésére, illetőleg a létesítmények biztonságának javulására. |
(1) A tagállamok minden bejelentett gyakorlati eljárás vonatkozásában megkövetelik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság általi hatósági ellenőrzés alkalmazását. |
Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat 26 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A bejelentett gyakorlati eljárások mentesíthetők az engedélyezés alól (a továbbiakban: tevékenységszintű mentesítés). |
törölve |
Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Azokban az esetekben, amikor a sugárterhelés csekély kockázata nem teszi szükségessé minden egyes eset vizsgálatát és a gyakorlati eljárás végrehajtása az adott ország nemzeti jogában megállapított feltételeknek megfelelően történik, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok a hatósági ellenőrzést a gyakorlati eljárás nyilvántartásba vételére és megfelelő gyakoriságú ellenőrző vizsgálatok lefolytatására korlátozhatják. |
(1) Azokban az esetekben, amikor egy gyakorlati eljáráshoz mennyiségileg meghatározható dózishatár állapítható meg, a sugárterhelés csekély kockázata nem teszi szükségessé minden egyes eset vizsgálatát és a gyakorlati eljárás végrehajtása az adott ország nemzeti jogában megállapított feltételeknek megfelelően történik, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok a hatósági ellenőrzést a gyakorlati eljárás nyilvántartásba vételére és megfelelő gyakoriságú ellenőrző vizsgálatok lefolytatására korlátozhatják. Tevékenységengedély kérése csak akkor szükséges, ha az engedély a vállalkozás összes tevékenységére alkalmazandó. |
Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A tagállamok a következő gyakorlati eljárások esetében tevékenységengedély kiadásán alapuló engedélyezési eljárás lefolytatását követelik meg: |
(2) A tagállamok az alábbi tevékenységeket végző vállalkozások vonatkozásában tevékenységengedély kiadásán alapuló engedélyezési eljárás, vagy adott esetben az (1) bekezdésnek megfelelően nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatását követelik meg: |
Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) elemi radioaktív anyagok szándékos hozzáadása fogyasztási cikkek és más termékek előállítása és gyártása során, beleértve a gyógyszereket is, valamint az ilyen termékek behozatala, kivitele; |
törölve |
Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 3 bekezdés – f pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
f) a természetes előfordulású radioaktív anyagokat felhasználó, a tagállamok által a 24. cikk alapján azonosított olyan tevékenységek, amelyek a lakosság bármely tagjában évi 0,3 mSv vagy annál nagyobb effektív dózist okozhatnak. |
törölve |
Indokolás | |
Der in Artikel 13 festgelegte Wert von 1,0 mSv/a für die Exposition der Gesellschaft wird in diesem Artikel unterschritten. In der Praxis kann dies bedeuten, dass Deponien, welche eine Genehmigung für die Annahme- und Einlagerung für solche Stoffe in einer bestimmten Menge haben, ihr Potential nicht ausschöpfen und weniger annehmen als ihr Kapazität zuließe, um den Wert von 0,3 mSv/a nicht zu überschreiten. Daher müssten solche Stoffe, die beispielsweise in der Stahlindustrie anfallen, als radioaktive Abfälle entsorgt werden. Dabei würden die schon sehr begrenzten Kapazitäten für die Entsorgung radioaktiver Abfälle noch weiter belastet. | |
Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
aa) az ezen irányelv értelmében hozott intézkedésekre; |
Módosítás 79 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 5 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(5) A tagállamok megkövetelik a vállalkozástól, hogy haladéktalanul jelentsen be minden olyan jelentős eseményt, amely bárkinek a tevékenységengedélyben a foglalkozási vagy lakossági sugárterhelés vonatkozásában engedélyezett vagy a hatóságok által az orvosi sugárterhelés vonatkozásában meghatározott üzemeltetési korlátokból és feltételekből fakadó sugárterhelésnél nagyobb mértékű sugárterhelést okoz vagy okozhat. |
(5) A tagállamok megkövetelik a vállalkozástól, hogy haladéktalanul jelentsen be minden olyan jelentős eseményt, amely bárkinek a tevékenységengedélyben a foglalkozási vagy lakossági sugárterhelés vonatkozásában engedélyezett vagy a hatóságok által az orvosi sugárterhelés vonatkozásában meghatározott üzemeltetési korlátokból és feltételekből fakadó sugárterhelésnél nagyobb mértékű sugárterhelést okoz vagy okozhat. Szúrópróbaszerű hatósági ellenőrzéseket kell bevezetni. |
|
Az ionizáló sugárzással működő orvostechnikai eszközöket a 93/42/EGK irányelvvel összhangban kell kezelni1. A fenti irányelvben meghatározott információmegosztási rendszereket ki kell használni, és a többi hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot értesíteni kell. |
|
_________________ |
|
1 A Tanács 1993. június 14-i 93/42/EGK irányelve az orvostechnikai eszközökről (HL L 169., 1993.7.12., 50. o.). |
Indokolás | |
Die vorliegende Richtlinie regelt die Anforderungen an die Auslegung und Herstellung von Produkten, die ionisierende Strahlungen abgeben. Jedoch werden Medizinprodukte auch bei der Zulassung dahingehend geprüft. | |
Die Medizinprodukterichtlinie und die vorliegende Richtlinie haben zwei unterschiedliche Schwerpunkte bei der Herangehensweisen an die Problematik der ionisierenden Strahlung. Gerade daher soll in diesem Feld die Doppelarbeit vermieden werden, weshalb Medizinprodukte unter der Medizinprodukterichtlinie behandelt werden sollen, da diese Richtlinie eine umfassende Kontrolle und Überwachung vorschreibt. | |
Módosítás 80 Irányelvre irányuló javaslat 33 cikk – 3 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) meghatározni a légi járművek érintett személyzetének sugárterhelését; |
a) meghatározni a légi járművek érintett személyzete vagy a munkavállalók sugárterhelését; |
Módosítás 81 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) A kategória: azok a sugárterhelésnek kitett munkavállalók, akiknek sugárterhelése évi 6 mSv-nél nagyobb effektív dózist vagy a szemlencsére nézve évi 15 mSv-nél vagy a bőrre vagy a végtagokra nézve évi 150 mSv-nél nagyobb egyenértékdózist eredményezhet; |
a) A kategória: azok a sugárterhelésnek kitett munkavállalók, akiknek sugárterhelése évi 6 mSv-nél nagyobb effektív dózist vagy a szemlencsére nézve évi 15 mSv-nél vagy a bőrre vagy a végtagokra nézve évi 50 mSv-nél nagyobb egyenértékdózist eredményezhet; |
Módosítás 82 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A B kategóriába tartozó munkavállalókat legalább olyan ellenőrzéseknek kell alávetni, amelyek elegendőek a B kategóriába történő besorolásuk alátámasztásához. A tagállamok a B kategóriába tartozó munkavállalók körében is megkövetelhetik a dózismérő szolgálat által végzett személyenkénti ellenőrzést és – szükség esetén – személyenkénti méréseket. |
(2) A B kategóriába tartozó munkavállalókat legalább olyan ellenőrzéseknek kell alávetni, amelyek elegendőek a B kategóriába történő besorolásuk alátámasztásához. A tagállamok a B kategóriába tartozó munkavállalók körében is megkövetelik a dózismérő szolgálat által végzett személyenkénti ellenőrzést és – szükség esetén – személyenkénti méréseket. |
Módosítás 83 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az (1) bekezdésben említett információkat az ionizáló sugárzásból származó sugárterheléssel járó munkakörben történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt, majd azt követően mindaddig, amíg az adott személy be nem tölti vagy be nem töltötte volna a 75. életévét, de a sugárterheléssel járó foglalkoztatás megszűnésétől számítva legalább 30 évig meg kell őrizni. |
(3) Az (1) bekezdésben említett dózisnyilvántartást továbbítják a tagállamok által a VIII. melléklet rendelkezéseinek megfelelően létrehozott egyéni radiológiai ellenőrzési adatrendszerbe. Az (1) bekezdésben említett információkat az ionizáló sugárzásból származó sugárterheléssel járó munkakörben történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt, majd azt követően mindaddig, amíg az adott személy be nem tölti vagy be nem töltötte volna a 75. életévét, de a sugárterheléssel járó foglalkoztatás megszűnésétől számítva legalább 30 évig meg kell őrizni. |
Módosítás 84 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok megkövetelik, hogy a munkavállaló kérésre hozzáférhessen a rá vonatkozó személyenkénti ellenőrzés eredményeihez, beleértve azoknak az esetleges méréseknek az eredményeit is, amelyek az ellenőrzés eredményeinek becsléséhez alapul szolgáltak, valamint a munkahelyi mérések nyomán rá vonatkozóan végzett dózismeghatározás eredményeihez. |
(1) A tagállamok megkövetelik, hogy a munkavállaló saját kérésére és megfelelő időn belül hozzáférhessen a rá vonatkozó személyenkénti ellenőrzés eredményeihez, beleértve azoknak az esetleges méréseknek az eredményeit is, amelyek az ellenőrzés eredményeinek becsléséhez alapul szolgáltak, valamint a munkahelyi mérések nyomán rá vonatkozóan végzett dózismeghatározás eredményeihez. |
Módosítás 85 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3a) A munkavállalók kivizsgálásának munkaidő alatt és számukra költségmentesen kell történnie. |
Módosítás 86 Irányelvre irányuló javaslat 49 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációt, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételét a 89/391/EGK irányelv1 11. cikke szabályozza. |
|
_______________ |
|
1 A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 193., 1989.6.29., 1. o.). |
Módosítás 87 Irányelvre irányuló javaslat 50 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a személyenkénti radiológiai ellenőrzési rendszer azonos mértékű védelmet nyújtson a külső munkavállalók és a vállalkozás által állandó jelleggel foglalkoztatott munkavállalók számára. |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a személyenkénti radiológiai ellenőrzési rendszer azonos mértékű védelmet és azonos egészségügyi ellátást nyújtson a külső munkavállalók és a vállalkozás által állandó jelleggel foglalkoztatott munkavállalók számára. |
Módosítás 88 Irányelvre irányuló javaslat 54 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) A személyzetet rendszeresen képezni kell, és nyomon kell követni az alkalmazandó szabályoknak való megfelelést. |
Módosítás 89 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 3 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) a részt vevő személyek tájékoztatást kapjanak a sugárterhelés kockázatairól; |
b) a részt vevő személyek teljes körű tájékoztatást kapjanak a sugárterhelés kockázatairól; |
Módosítás 90 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 4 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(4) Az optimalizálásnak ki kell terjednie az alkalmazott felszerelés kiválasztására, a megfelelő diagnosztikai információk, illetve terápiás eredmények következetes előállítására, az orvosi sugárterhelési eljárások gyakorlati végrehajtására, a minőségbiztosításra, valamint a betegeket és a személyzetet érő dózisok vagy az alkalmazott aktivitások meghatározására és értékelésére, és gazdasági és társadalmi tényezőket is figyelembe kell vennie. |
(4) Az optimalizálásnak ki kell terjednie az alkalmazott felszerelés kiválasztására, a megfelelő diagnosztikai információk, illetve terápiás eredmények következetes előállítására, az orvosi sugárterhelési eljárások gyakorlati végrehajtására, a minőségbiztosításra – a személyzet megfelelő képzését is ideértve –, valamint a betegeket és a személyzetet érő dózisok vagy az alkalmazott aktivitások meghatározására és értékelésére, valamint gazdasági és társadalmi tényezőket is figyelembe kell vennie. |
Módosítás 91 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 5 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) a gondozók és ellátók sugárterhelésére vonatkozó megfelelő iránymutatás kidolgozását. |
b) a gondozók és ellátók sugárterhelésére, valamint a felszerelés helyes használatára vonatkozó megfelelő iránymutatás kidolgozását; |
Módosítás 92 Irányelvre irányuló javaslat 56 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) A felelős egészségügyi dolgozó a kellő tájékoztatáson alapuló beleegyezés lehetővé tétele érdekében biztosítja, hogy a beteg vagy annak törvényes képviselője megfelelő tájékoztatást kapjon az orvosi sugárterhelésből származó sugárdózis előnyeiről és kockázatairól. Ezt a tájékoztatást – az 55. cikk (5) bekezdésének b) pontjában előírt iránymutatás kíséretében – az ellátók és gondozók részére is meg kell adni. |
(3) A felelős egészségügyi dolgozó a kellő tájékoztatáson alapuló beleegyezés lehetővé tétele érdekében biztosítja, hogy a beteg vagy annak törvényes képviselője tömör és könnyen érthető tájékoztatást kapjon az orvosi sugárterhelésből származó sugárdózis előnyeiről és kockázatairól. Ezt a tájékoztatást – az 55. cikk (5) bekezdésének b) pontjában előírt iránymutatás kíséretében – az ellátók és gondozók részére is meg kell adni. |
Módosítás 93 Irányelvre irányuló javaslat 59 cikk – 2 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) valamennyi használatban lévő orvosradiológiai felszerelés szigorú sugárvédelmi felügyelet alatt álljon; |
a) valamennyi használatban lévő orvosradiológiai felszerelés szigorú sugárvédelmi felügyelet alatt álljon, és ártalmatlanításukra a hatályos jogszabályoknak megfelelően kerüljön sor; |
Módosítás 94 Irányelvre irányuló javaslat 59 cikk – 2 bekezdés – d pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
d) a felszerelésen orvosfizikai szakértő részvételével a klinikai célra történő első használatba vétel előtt átvételi vizsgálatot, később pedig rendszeresen és minden nagyobb karbantartás után üzemképességi vizsgálatot hajtsanak végre. |
d) a felszerelésen orvosfizikai szakértő részvételével a klinikai célra történő első használatbavétel előtt átvételi vizsgálatot, később pedig rendszeresen és minden nagyobb karbantartás után üzemképességi vizsgálatot hajtsanak végre. A tagállamok ennek során betartják az Európai Bizottság iránymutatásait (különösen az RP162. számú iránymutatást)1, valamint a radiológiai orvosi felszerelésekre érvényes mindenkori európai és nemzetközi szabványokat (a gyógyászati villamos berendezésekről szóló IEC TC 62-t, az IAEA szabványait és az ICRP iránymutatásait). |
|
_____________ |
|
1 Elfogadhatósági kritériumok a röntgendiagnosztikában, nukleáris medicinában és sugárterápiában alkalmazott orvosi radiológiai berendezésekhez. |
Indokolás | |
E cikk alapján a tagállamok külön-külön kialakíthatnák saját átvételi vizsgálataikat. Ez a jóváhagyás és a használatbavétel esetében további költségeket vonna maga után anélkül, hogy a biztonság tekintetében hozzáadott értéket teremtene. Ezért a vizsgálat alapját a már meglévő szabványoknak kell képeznie. | |
Módosítás 95 Irányelvre irányuló javaslat 62 cikk – d pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
d) a vállalkozás a lehetőségek szabta keretek között mihamarabb nyilatkozzék a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok előtt az e hatóságok meghatározása szerint jelentősnek minősülő események bekövetkezéséről, és ennek keretében átadja a kivizsgálás megállapításait, és beszámoljon az ilyen események megelőzését szolgáló korrekciós intézkedésekről. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok ezeket az információkat átadják az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK tanácsi irányelvvel az orvostechnikai eszközökre vonatkozóan létrehozott értékesítést követő felügyelet területén hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknak; |
d) a vállalkozás a lehetőségek szabta keretek között mihamarabb nyilatkozzék a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok előtt az e hatóságok meghatározása szerint jelentősnek minősülő események bekövetkezéséről, és ennek keretében adja át a kivizsgálás megállapításait, és számoljon be az ilyen események megelőzését szolgáló korrekciós intézkedésekről. Orvostechnikai eszközök esetében a vállalkozás vagy a felhasználó haladéktalanul továbbít minden információt a 93/42/EGK tanácsi irányelvvel létrehozott, értékesítést követő felügyelet területén hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknak. A hatóságok szükség esetén más hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokat is tájékoztatnak. |
Indokolás | |
Lásd a 8. módosításhoz fűzött indokolást. | |
Módosítás 96 Irányelvre irányuló javaslat 65 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság megállapítja a radioaktív környezeti szennyezőanyag-kibocsátások engedélyezett határértékeit. A radioaktív környezeti szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó engedélyeknek: |
(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság megállapítja és közzéteszi a radioaktív környezeti szennyezőanyag-kibocsátások engedélyezett határértékeit. A radioaktív környezeti szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó engedélyeknek: |
Módosítás 97 Irányelvre irányuló javaslat 65 cikk – 2 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) figyelembe kell venniük a lakossági sugárterhelésre vonatkozóan végrehajtott optimalizálás eredményeit; |
a) figyelembe kell venniük az emberi tevékenységgel összefüggő meglévő sugárterhelési helyzetek és egyéb tervezett tevékenységek következtében a lakosságot érő dózisokat és a lakossági sugárterhelésre vonatkozóan végrehajtott optimalizálás eredményeit; |
Módosítás 98 Irányelvre irányuló javaslat 68 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) optimális szintű védelmet alakítson ki és tartson fenn; |
a) maximális szintű közegészség- és környezetvédelmet alakítson ki és tartson fenn; |
Módosítás 99 Irányelvre irányuló javaslat 70 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok a gyakorlati eljárásért felelős vállalkozástól megkövetelik, hogy a létesítményében bekövetkezett és a tevékenységéhez másként kötődő veszélyhelyzetekről haladéktalanul értesítse a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot, és megtegyen minden megfelelő intézkedést a következmények mérséklésére. |
(1) A tagállamok a tevékenységengedély kiadásán alapuló engedélyezés hatálya alá tartozó gyakorlati eljárásért felelős vállalkozástól megkövetelik, hogy a létesítményében bekövetkezett és a tevékenységéhez másként kötődő veszélyhelyzetekről haladéktalanul értesítse a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot, és megtegyen minden megfelelő intézkedést a következmények mérséklésére. |
Indokolás | |
Az itt lefektetett rendelkezések a magas szintű kockázatot jelentő kategóriákba eső gyakorlati eljárásokra vonatkoznak, melyek így a tevékenységengedély kiadásán alapuló engedélyezés hatálya alá tartozó gyakorlati eljárások kategóriájába tartoznak. | |
Módosítás 100 Irányelvre irányuló javaslat 70 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) A tagállamoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell egymást a területükön felmerülő bármiféle sugárzási veszélyhelyzet esetén. |
Módosítás 101 Irányelvre irányuló javaslat 70 cikk – 3 bekezdés – c pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
c) az emberekkel kapcsolatban a sugárterhelés csökkentése érdekében. |
c) az emberekkel kapcsolatban a sugárterhelés csökkentése, valamint annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban, teljes körűen tájékozódjanak a bekövetkező veszélyhelyzet kockázatairól és lehetséges mellékhatásairól |
Módosítás 102 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a lakosság azon tagjai, akiket veszélyhelyzetek érinthetnek, tájékoztatást kapjanak a rájuk vonatkozó egészségvédelmi intézkedésekről és a veszélyhelyzetekben tanúsítandó magatartásról. |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a lakosság azon tagjai, akiket veszélyhelyzetek érinthetnek, tájékoztatást kapjanak a rájuk vonatkozó egészségvédelmi intézkedésekről és a veszélyhelyzetekben tanúsítandó magatartásról. Ez legalább azokra a személyekre vonatkozik, akik egy kockázatnak kitett berendezés 50 km-es körzetében élnek. |
Módosítás 103 Irányelvre irányuló javaslat 72 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
72a. cikk |
|
A lakosság tájékoztatása |
|
Amint a tagállamok valamilyen veszélyhelyzetről értesítést kapnak, biztosítják, hogy arról a lakosságot mihamarabb tájékoztassák. |
|
Közzé kell tenni a helyzet és annak alakulása értékeléséhez szükséges valamennyi adatot, különösképpen az időjárási viszonyokkal, a légkörben tapasztalható radioaktivitással és a felszíni szennyezettségi szintekkel, a beltéri dózisteljesítményekkel, a kritikus élelmiszerek szennyezettségi szintjeivel kapcsolatos adatokat és előrejelzéseket. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknak nyilvánosságra kell hozniuk a kritikus szerveket érő effektívdózis- vagy egyenértékdózis-előrejelzéseket, a tervezett és az elvégzett beavatkozásokat, valamint a várható és tényleges maradó dózisokat. |
Módosítás 104 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Sugárvédelmi jogszabályi keretükben, és különösen az emberi egészség védelmét szolgáló általános rendszerükön belül a tagállamok rendelkeznek a környezetben előforduló állat- és növényfajok sugárvédelméről. A tagállamok ebben a jogszabályi keretben olyan környezetvédelmi kritériumokat vezetnek be, amelyek az adott fajoknak az élővilágon belüli jelentőségére való tekintettel védelmet biztosítanak az állat- és a növényvilág érzékeny vagy reprezentatív fajai számára. Amennyiben szükségesnek látják, a tagállamok ebben a jogszabályi keretben meghatározzák a gyakorlati eljárások azon típusait, amelyeket e jogszabályi keret követelményeinek alkalmazása érdekében hatósági ellenőrzés alá kell vonni. |
Sugárvédelmi jogszabályi keretükben, és különösen az emberi egészség védelmét szolgáló általános rendszerükön belül a tagállamok rendelkeznek a környezetben előforduló állat- és növényfajok sugárvédelméről. A tagállamok ebben a jogszabályi keretben olyan környezetvédelmi kritériumokat vezetnek be, amelyek az adott fajoknak az élővilágon belüli jelentőségére való tekintettel védelmet biztosítanak az állat- és a növényvilág érzékeny vagy reprezentatív fajai számára. Amennyiben szükségesnek látják, a tagállamok ebben a jogszabályi keretben meghatározzák a gyakorlati eljárások azon típusait, amelyeket e jogszabályi keret követelményeinek alkalmazása érdekében hatósági ellenőrzés alá kell vonni. E célból a tagállamok megerősítik a szóban forgó területen folytatott kutatást, és frissítik a jogszabályi keretet annak érdekében, hogy az kellőképpen figyelembe vegye az új eredményeket. |
Módosítás 105 Irányelvre irányuló javaslat 78 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A tagállamok megkövetelik, hogy a vállalkozások megtegyék a szükséges technikai intézkedéseket annak érdekében, hogy a balesetek nyomán előálló környezetszennyezés következtében a környezet ne károsodjék jelentős mértékben, illetve a már bekövetkezett ilyen típusú károk mérsékelhetők legyenek. |
A tagállamok megkövetelik, hogy a vállalkozások megtegyék a szükséges technikai intézkedéseket annak érdekében, hogy a balesetek nyomán előálló környezetszennyezés következtében a környezet ne károsodjék jelentős mértékben, illetve a már bekövetkezett ilyen típusú károk mérsékelhetők legyenek. A nemzeti hatóságoknak elő kell írniuk a helyszínek vagy létesítmények, valamint a vállalkozások által alkalmazott gyakorlatok szúrópróbaszerű és rendszeres ellenőrzését annak biztosítása érdekében, hogy meghozzák vagy bevezessék a szóban forgó intézkedéseket. |
Módosítás 106 Irányelvre irányuló javaslat 79 cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Amikor környezetvédelmi monitoringprogramjaikat kialakítják vagy megkövetelik ilyen programok végrehajtását, a tagállamok hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságai figyelembe veszik a növény- és az állatvilág reprezentatív fajait, valamint a környezet azon elemeit, amelyek a lakossági sugárterhelés számára átviteli útvonalat biztosítanak. |
Amikor környezetvédelmi monitoringprogramjaikat kialakítják vagy megkövetelik ilyen programok végrehajtását, a tagállamok hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságai figyelembe veszik a növény- és az állatvilág reprezentatív fajait, valamint a környezet azon elemeit, amelyek a lakossági sugárterhelés számára átviteli útvonalat biztosítanak. A hozott intézkedések átláthatóságának és hatékonyságának növelése érdekében a tagállamok nemzeti hatóságainak meg kell valósítaniuk a környezeti radioaktivitás ellenőrzéséből származó adatok és információk rendszeres cseréjét, a friss adatok azonnali terjesztését is ideértve. |
Módosítás 107 Irányelvre irányuló javaslat 80 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok kijelölik az ezen irányelvben meghatározott feladatok végrehajtásában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot vagy hatóságokat. |
(1) A tagállamok kijelölik az ezen irányelv alapján elvégzendő szabályozási ellenőrzés végrehajtásában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot vagy hatóságokat; a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság(ok)nak függetlenül kell működniük a nukleáris energiát támogató vagy felhasználó létesítményektől. |
Módosítás 108 Irányelvre irányuló javaslat 80 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tagállami hatóság a nemzeti jogszabályoknak megfelelően lehetővé tegye a lakosság részvételét a dózishatárok megállapítása vagy módosítása során. |
Módosítás 109 Irányelvre irányuló javaslat 80 cikk – 1 b bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1b) A lakossági részvétellel kapcsolatos eljárások a különböző szakaszokra vonatkozó ésszerű időkereteket is magukban foglalják, elegendő időt hagyva a nyilvánosság tájékoztatására, valamint arra, hogy a lakosság felkészülhessen és hatékonyan közreműködhessen a döntéshozatal során. |
Módosítás 110 Irányelvre irányuló javaslat 80 cikk – 1 c bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1c) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság biztosítja, hogy a dózishatárokra vonatkozó döntéshozatalban kellőképpen figyelembe vegyék a lakossági részvétel eredményeit. |
Módosítás 111 Irányelvre irányuló javaslat 81 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
c) sugárvédelmi szakértők; |
c) sugárvédelmi szakértők és sugárvédelmi felelősök; |
Módosítás 112 Irányelvre irányuló javaslat 81 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A tagállamok megállapítják az e szolgálatok és szakértők szakmai felkészültségének folyamatos fenntartását biztosító rendelkezéseket. |
A tagállamok megállapítják az e szolgálatok és szakértők szakmai felkészültségének és függetlenségének folyamatos fenntartását biztosító rendelkezéseket. |
Módosítás 113 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – f a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
fa) a sugárterhelésnek kitett munkavállalók tájékoztatásához és képzéséhez használt, dokumentált eljárások kidolgozására. |
Módosítás 114 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – l a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
la) a sugárterhelésnek kitett munkavállalók tájékoztatásához és képzéséhez használt, dokumentált eljárások kidolgozására. |
Módosítás 115 Irányelvre irányuló javaslat 91 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyesek időtálló formában megjelöljék a tárolókat, és dokumentálják a nagy aktivitású zárt sugárforrásokhoz fűződő gyakorlatokat. A dokumentációnak a leltár vegyi, toxikológiai, radiológiai összetevőit, illetve a halmazállapot (szilárd, folyékony vagy gáz) megnevezését egyaránt tartalmaznia kell. |
Módosítás 116 Irányelvre irányuló javaslat 101 cikk – 2 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) a stratégia kitűzött céljait; |
a) a különösen a maradó dózis tekintetében kitűzött célok; |
Módosítás 117 Irányelvre irányuló javaslat 101 cikk – 2 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) az I. mellékletben meghatározott referenciaszint-értéksávok figyelembevételével a megfelelő referenciaszinteket. |
törölve |
Módosítás 118 Irányelvre irányuló javaslat 107 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [0000.00.00]-ig megfeleljenek. A IX. fejezetben foglalt környezetvédelmi rendelkezések átültetését legkésőbb [0000.00.00]-ig kell megvalósítani. E rendelkezések szövegét, valamint az azok és az ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal. |
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [0000.00.00]-ig megfeleljenek. A IX. fejezetben foglalt környezetvédelmi rendelkezések átültetését legkésőbb [0000.00.00]-ig kell megvalósítani. E rendelkezések szövegét, valamint az azok és az ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal. A Bizottság ezekről az értesítésekről beszámol az Európai Parlamentnek. |
Módosítás 119 Irányelvre irányuló javaslat 107 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Amennyiben egy tagállam az ebben az irányelvben megállapított előírásoknál szigorúbb előírások elfogadását tervezi, úgy erről tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat. |
Módosítás 120 Irányelvre irányuló javaslat 107 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében elfogadnak. |
(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében elfogadnak. A Bizottság összefoglalót készít ezekről az értesítésekről, és azt továbbítja az Európai Parlamentnek. |
Módosítás 121 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
I. MELLÉKLET |
törölve |
A lakossági sugárterhelés referenciaszintjeinek értéksávjai |
|
(1) A sugárterhelési veszélyhelyzetekben és a meglévő sugárterhelési helyzetekben érvényesülő lakossági sugárterhelés optimalizálását a következő értéksávokban meghatározott, egyszeri vagy éves effektív dózisként kifejezett, mSv mértékegységben megadott referenciaszint felhasználásával kell elvégezni: |
|
a) ál nagyobb, de legfeljebb 100; |
|
b) él nagyobb, de legfeljebb 20; |
|
c) legfeljebb 1. |
|
A referenciaszintet a 2–5. pontban található megfontolások alapján kell megválasztani. |
|
(2) A testi szervekre vonatkozó referenciaszintek alkalmazásának sérelme nélkül az effektív dózisként kifejezett referenciaszinteket a meglévő sugárterhelési helyzetekben az 1 mSv-től 20 mSv-ig terjedő tartományban, a sugárterhelési veszélyhelyzetekben a 20 mSv-től 100 mSv-ig terjedő tartományban kell megállapítani. |
|
(3) Egyedi helyzetekben a referenciaszint az 1. pontban meghatározott értéksávok alatt is megállapítható, így különösen: |
|
a) sugárterhelési veszélyhelyzetben 20 mSv-nél kisebb referenciaszint állapítható meg akkor, ha a megfelelő szintű védelem anélkül biztosítható, hogy a megfelelő ellenintézkedések aránytalan mértékű nem kívánt következményekkel járnának és túlzott költségeket igényelnének; |
|
b) meglévő sugárterhelési helyzetben szükség esetén 1 mSv-nél kisebb referenciaszint állapítható meg egyes forrásokból származó sugárterhelések vagy egyes sugárterhelési útvonalak esetére. |
|
(4) A sugárterhelési veszélyhelyzetről meglévő sugárterhelési helyzetre való áttérésre vonatkozó referenciaszinteket a hosszú távú ellenintézkedések, például a kitelepítések befejezése után kell megállapítani. |
|
(5) A megállapított referenciaszintnek az adott helyzet jellemzőit és társadalmi kritériumokat egyaránt figyelembe kell vennie, melyek kiterjedhetnek a következőkre: |
|
a) az 1 mSv-nél vagy 1 mSv/év-nél kisebb sugárterhelések esetében általános tájékoztatás a sugárterhelés szintjéről, az egyes személyeket érő sugárterhelések külön részletezése nélkül; |
|
b) a 20 mSv-ig vagy 20 mSv/év-ig terjedő tartományban konkrét tájékoztatás az egyes személyeket érő sugárterhelésekről saját sugárterhelésük ellenőrzés alatt tartásához; |
|
c) a 100 mSv-ig vagy 100 mSv/év-ig terjedő tartományban személyenkénti dózismeghatározás és konkrét tájékoztatás a sugárzás kockázatairól és a sugárterhelés csökkentésének lehetséges módjairól. |
|
Módosítás 122 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Készülékek és termékek forgalomba hozatala |
Ionizáló sugárzást kibocsátó készülékek és termékek forgalomba hozatala |
Módosítás 123 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – A rész – 5 a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5a) a készülékkel vagy a termékkel kapcsolatban esetlegesen előforduló működési rendellenességgel vagy balesettel összefüggő radiológiai kockázatok. |
Módosítás 124 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – B rész – 5 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
5. megfelelő-e a készülék vagy termék címkézése, és tartozik-e hozzá olyan vásárlói dokumentáció, amely tájékoztatást ad a helyes használatról és a végleges elhelyezés módjáról. |
5. megfelelő-e a készülék vagy termék címkézése, és tartozik-e hozzá olyan felhasználói dokumentáció, amely tájékoztatást ad a helyes használatról és a végleges elhelyezés módjáról. |
Módosítás 125 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet – B a rész (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Ba. Az illetékes hatóságok előzetesen és teljes körűen tájékoztatják a készülékek és a termékek potenciális felhasználóit, és biztosítják a döntéshozatali folyamatban való részvételüket. |
Módosítás 126 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 3 rész – 1 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A bejelentett gyakorlati eljárások mentesítésére, valamint az engedélyezett gyakorlati eljárásokból származó anyagok szabályozás alóli kivonására vonatkozó általános kritériumok a következők: |
A bejelentett gyakorlati eljárások mentesítésére, valamint az engedélyezett gyakorlati eljárásokból származó radioaktív anyagok szabályozás alóli kivonására vonatkozó általános kritériumok a következők: |
Módosítás 127 Irányelvre irányuló javaslat VI melléklet – 3 rész – 5 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A mesterséges radionuklidokra: |
A mesterséges radionuklidokra és a fisszilis, fertilis vagy radioaktív tulajdonságaik miatt használt természetes radionuklidokra: |
Módosítás 128 Irányelvre irányuló javaslat VIII melléklet – cím " Általános rendelkezések" – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A személyenkénti radiológiai ellenőrzési adatrendszert a tagállam vagy centralizált nemzeti hálózat, vagy nemzeti dózisnyilvántartás formájában hozza létre. A hálózatot vagy nyilvántartást kiegészítheti a külső munkavállalóknak kiadott személyi radiológiai ellenőrzési okmány. |
A személyenkénti radiológiai ellenőrzési adatrendszert a tagállam vagy centralizált nemzeti hálózat vagy nemzeti dózisnyilvántartás formájában hozza létre. A hálózatot vagy nyilvántartást kiegészíti a külső munkavállalóknak kiadott személyi radiológiai ellenőrzési okmány. |
Módosítás 129 Irányelvre irányuló javaslat X melléklet – A rész – 4 a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4a. Tájékoztatás azoknak a károknak a természetéről és nagyságáról, amelyek a különböző veszélyhelyzetekből származhatnak. |
Módosítás 130 Irányelvre irányuló javaslat X melléklet – A rész – 4 b pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4b. Tájékoztatás a veszélyhelyzetek során keletkező testi sérülések és anyagi károk kártérítési feltételeiről. |
Módosítás 131 Irányelvre irányuló javaslat X melléklet – A rész – 4 c pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
4c. Tájékoztatás a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok által biztosított stabiljód-tabletták eltarthatósági és felhasználási feltételeiről. |
Módosítás 132 Irányelvre irányuló javaslat X melléklet – B rész – 1 pont – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) a bekövetkezett veszélyhelyzet típusára és – amennyiben lehetséges – jellemzőire (például eredetére, kiterjedésére és várható változásaira) vonatkozó tájékoztatással; |
a) a bekövetkezett veszélyhelyzet típusára és jellemzőire (például eredetére, kiterjedésére és várható változásaira) vonatkozó tájékoztatással; |
INDOKOLÁS
A szóban forgó, az alapvető biztonsági előírásokról szóló tanácsi irányelv átdolgozására irányuló javaslat az előadó véleménye szerint újabb lépést jelent az ionizáló sugárzásnak való kitettséggel szembeni védelem javítása felé. A javaslat az Euratom-Szerződés 31. cikke alapján az orvosi irányelvet, a nagy aktivitású zárt sugárforrásokról szóló irányelvet, a külső munkavállalói irányelvet és a lakosság tájékoztatásáról szóló irányelvet fogja össze az alapvető biztonsági előírásokról szóló 96/29/Euratom irányelvvel.
Az átdolgozás egyik célja a meglévő jogi előírásokban rejlő ellentmondások feloldása. Ez a javaslat nagy részében sikerült, így kevéssé van szükség módosításokra. A sugárvédelemnek az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelvben tárgyalt szempontjai közül sok jól működik a gyakorlatban is, ami szintén arra utal, hogy jelen esetben nincs szükség sok módosításra.
A javaslat további célja a sugárvédelemmel kapcsolatos legújabb tudományos adatok és tapasztalatok figyelembevétele a szóban forgó jogszabályban. Az Euratom-előírások e tekintetben mindig is a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) tudományos ajánlásait követték. E bizottság a 2007-es 103. számú kiadványában a korábbi sugárvédelmi rendszer kiigazítását ajánlotta, amit a most javasolt irányelvben figyelembe is vettek.
Emellett a lakosság védelmének javítása érdekében első alkalommal a természetes sugárforrások is bekerülnek az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelvbe. Ez az eljárás üdvözlendő. Ugyanakkor a hulladékok lerakása területén előirányzott regisztrációs kötelezettségek a különböző radioaktív anyagok ártalmatlanítását érintő ellentétes célkitűzéseket eredményezhetnek. Ennek elkerülése érdekében az előadó a természetben előforduló radioaktív anyagokra vonatkozó előírások módosítását irányozza elő.
Az orvosi sugárterhelés területén az előadó kisebb módosításokra tesz javaslatot az ionizáló sugárzást kibocsátó orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos munka megkettőzésének megelőzésére. E téren fennáll a veszélye annak, hogy az ionizáló sugárzással működő orvostechnikai eszközök az orvostechnikai eszközökről szóló irányelv és az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelv hatálya alá is tartoznak egyszerre. Mivel a két irányelv más-más súlypontokkal bír, első látásra ésszerűnek tűnik a jelentéstételi kötelezettségek mindkét irányelvben való rögzítése. Ez ugyanakkor az ilyen eszközök gyártói és üzemeltetői számára a bürokratikus eljárások során késedelmeket eredményezhet. Ennek elkerülése érdekében az előadó javasolja, hogy ezeket az orvostechnikai eszközöket az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK irányelvnek megfelelően kezeljék, amely irányelv már átfogó ellenőrzési és felügyeleti eszközöket ír elő.
Az előadó alapvetően üdvözlendőnek tartja egy környezetvédelmi fejezetnek az irányelvbe való beillesztését. Ez esetben azonban fennáll a kikényszeríthetetlen jogalkotás veszélye. A környezetvédelmi kritériumokra vonatkozóan javasolt rendelkezések célja az, hogy az embertől eltérő fajokra kiterjedő szabályozás révén az ember védelmét is biztosítsák. Mivel azonban megalapozott tudományos bizonyítékok alapján nem lehet megállapítani a sugárzásnak az embertől eltérő fajokra kifejtett hatását, ilyen szabályozással az embert sem lehet jobban védeni. Az ICRP sem rendelkezik olyan adatokkal vagy értékekkel, amelyeket ilyen környezetvédelmi kritériumok bevezetésének tudományos alapjaként fel lehetne használni. Ezért e fejezetet a javaslatból törölni kell. Az előadó úgy véli, hogy amint elegendő, megerősített adat áll rendelkezésre, a környezet ionizáló sugárzással szembeni védelmére vonatkozóan külön jogi aktust lehet alkotni. Az ennek megfelelő javaslatot többek között a Lisszaboni Szerződés környezetpolitikai céljai alapján lehetne előterjeszteni, és együttdöntési eljárás keretében lehetne vizsgálni.
A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
Matthias Groote
elnök
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
BRÜSSZEL
Tárgy: Vélemény az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2012)0242) jogalapjáról
Tisztelt Elnök Úr!
2013. július 4-i levelében Ön az eljárási szabályzat 37. cikkével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a fenti rendeletre irányuló javaslat jogalapjának esetleges módosítását.
A Bizottság által javasolt jogalap az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (az „Euratom-Szerződés”) 31. és 32. cikke.
A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban 2013. július 4-én, a jelentéstervezetről tartott szavazásnál egy olyan módosítást fogadtak el, amely a jogalapot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (1) bekezdésére változtatja.
I – Háttér
A Bizottság javaslata szerint az Euratom-Szerződés alapján eddig számos jogszabály született a Szerződés által az alapvető biztonsági előírások körébe sorolt különböző sugárvédelmi kérdések kezelésére. Mivel ezek a rendelkezések eltérő időpontokban keletkeztek, a különböző jogi aktusok között óhatatlanul fennállnak következetlenségek, és a folyamatos átdolgozás miatt a hivatkozások egy része is elavult. A javaslat ezért ezeknek a következetlenségeknek a kiküszöbölését célozza, a Bizottságnak az európai jogszabályok egyszerűsítésére irányuló törekvéseivel összhangban.
A javaslat meglévő Euratom-jogszabályokat dolgoz át a legújabb tudományos ismeretek és alkalmazási tapasztalatok alapján, a követelmények egyértelműsítése és a közösségi vívmányokon belüli koherencia biztosítása, a nemzetközi ajánlásokkal való összhang biztosítása, valamint a sugárterhelési helyzetek és kategóriák teljes spektrumának lefedése révén.
II - A Szerződés vonatkozó cikkei
Az Euratom-szerződés „Egészségvédelem” című III. fejezetének következő cikkei szerepelnek a bizottsági javaslatban jogalapként (a kiemelés utólagos):
31. cikk
Az alapvető előírásokat a Tudományos és Műszaki Bizottság által kinevezett, a tagállamok tudományos szakértőiből, így különösen népegészségügyi szakértőkből álló szakértőcsoport véleményének kikérését követően a Bizottság dolgozza ki. A Bizottság az alapvető előírásokra vonatkozóan köteles kikérni a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét.
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, miután az eljuttatta hozzá e bizottságok véleményét, minősített többséggel elfogadja az alapvető előírásokat.
32. cikk
A Bizottság vagy a tagállamok valamelyikének kérelmére az alapvető előírások a 31. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően felülvizsgálhatók vagy kiegészíthetők.
A Bizottság a tagállamok által benyújtott minden kérést megvizsgál.
Az „alapvető előírások” kifejezést az Euratom-szerződés 30. cikke határozza meg (a kiemelés utólagos):
30. cikk
A Közösségen belül alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozóan.
Az „alapvető előírások”kifejezés alatt a következőket kell érteni:
a) azok a megengedett legmagasabb dózisok, amelyeknél biztosított a megfelelő biztonság,
b) a sugárterhelés és radioaktív szennyeződés legnagyobb megengedett szintje,
c) a munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatát szabályozó alapelvek.
Az ENVI bizottság szavazásán elfogadott jogalap szövegezése a következő (a kiemelés utólagos):
192. cikk
(1) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy az Uniónak milyen lépéseket kell tennie a 191. cikkben említett célok elérése érdekében.
[...]
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének a szövegezése a következő:
191. cikk
(1) Az Unió környezetpolitikája hozzájárul a következő célkitűzések eléréséhez:
– a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása;
– az emberi egészség védelme;
– a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása;
– a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.
(2) Az Unió környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem, figyelembe véve ugyanakkor az Unió különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket. Ez a politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a „szennyező fizet”-elven alapul.
Ebben az összefüggésben a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő harmonizációs intézkedések adott esetben egy védzáradékot foglalnak magukban, amely felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy nem gazdasági jellegű környezetvédelmi okokból uniós ellenőrzési eljárás alá tartozó ideiglenes intézkedéseket hozzanak.
[...]
III - A javasolt jogalapok
Az Euratom-Szerződés 31. cikke szolgáltatja a jogalapot a lakosság és a munkavállalók egészségének sugárzással szembeni védelmére vonatkozó alapvető előírások megállapításához. Az Euratom-Szerződés 32. cikke szolgáltatja a jogalapot az alapvető előírások és az azokat kiegészítő rendelkezések felülvizsgálatához. A Tanács egyhangúlag jár el, a Parlamenttel pedig konzultációra kerül sor.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikke szolgáltatja a jogalapot az Unió környezetpolitikai céljainak elérése érdekében tett intézkedésekhez. Ezen intézkedéseket a rendes jogalkotási eljárás keretében kell meghozni, ezért a Parlament társjogalkotó.
IV - Ítélkezési gyakorlat a jogalap terén
A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében „egy közösségi intézkedés jogalapja megválasztásának objektív, bírói úton ellenőrizhető tényezőkön kell alapulnia, amelyek között szerepel nevezetesen az aktus célja és tartalma”[1]. A nem megfelelő jogalap megválasztása ezért indokolhatja az érintett jogi aktus megsemmisítését.
Ebben az esetben ezért meg kell állapítani, hogy a javaslat:
1.kettős cél elérésére irányul-e, vagy két összetevőt foglal-e magában, és ezek egyike elsődleges célnak vagy összetevőnek mutatkozik, míg a másik csupán járulékos jellegű; vagy
2.egyidejűleg irányul több cél elérésére, illetve több, egymással elválaszthatatlanul összekapcsolódó összetevőből áll, anélkül, hogy bármelyik is másodlagos lenne, vagy közvetett kapcsolatban állna a másikkal.
A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az első esetben az aktust egyetlen jogalapra kell alapozni, nevezetesen a fő, vagy elsődleges cél vagy összetevő által megkívántra, míg a második esetben az aktust a különböző megfelelő jogalapokra kell alapozni.[2]
V. A javasolt rendelet célja és tartalma
A javaslat célja a meglévő Euratom-jogszabályok konszolidálása a munkavállalók, a lakosság, a betegek és az orvosi sugárterhelésnek kitett más személyek egészségének az ionizáló sugárzás veszélyeivel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások meghatározása érdekében azzal a céllal, hogy azokat a tagállamok egységesen alkalmazzák.
A javaslat tartalma igen kiterjedt, magában foglal a sugárvédelemre, az oktatásra, a szabályozási ellenőrzésre, számos embercsoport védelmére vonatkozó általános alapelvekről szóló fejezeteket, valamint egy új, a környezetvédelemről szóló fejezetet.
VI –A megfelelő jogalap meghatározása
Mint arra a Jogi Szolgálat helyesen rámutat, a javaslat által hatályon kívül helyezett jogszabályok mindegyike az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikkén alapul, és – a hatályon kívül helyezett jogszabályokkal összevetve – a környezetvédelemről szóló új rész hozzáadása nem változtat a javaslat elsődleges vagy meghatározó célján, illetve összetevőjén, nem utolsósorban a szöveg jelentős terjedelme miatt, amelynek ez a fejezet csupán elenyésző része.
A javaslat elsődleges célja és összetevője az ionizáló sugárzásból fakadó veszélyekkel szembeni védelemre vonatkozó alapvető biztonsági előírások kialakítása az Euratom-rendszer keretén belül, mivel az Unió környezetpolitikájára vonatkozó bármely szempont csupán járulékos jellegű, és ezért a javaslat egyedüli jogalapját az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikkének kell képeznie.
VII – Következtetés
A fenti elemzés alapján az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikke szolgáltatja a javaslat megfelelő jogalapját.
VIII – Ajánlás
A bizottság 2013. szeptember 17-i ülésén 13 szavazattal, 11 ellenében[3] úgy határozott, hogy az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat megfelelő jogalapjául az Euratom-Szerződés 31. és 32. cikkét ajánlja.
Tisztelettel:
Klaus-Heiner Lehne
- [1] C-45/86. sz. Bizottság kontra Tanács („Általános preferenciális vámkedvezmények”) ügy (EBHT 1987., I-1439. o., 5. pont); C-440/05 sz. Bizottság kontra Tanács ügy (EBHT 2007. I-9097. o.); C-411/06. sz. Bizottság kontra Parlament és Tanács ügy (2009. szeptember 8.) (HL C 267., 2009.11.7., 8. o.).
- [2] Lásd a fent említett C-411/06. sz. ügyet, 46–47. pont.
- [3] A következő képviselők voltak jelen a zárószavazáson: Raffaele Baldassarre (alelnök), Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu (alelnök), Françoise Castex (alelnök), Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne (elnök), Eva Lichtenberger, Antonio López-Istúriz White, Jiří Maštálka, Mészáros Alajos, Angelika Niebler, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner (alelnök), Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Szájer József, Alexandra Thein, Axel Voss, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka, Olle Schmidt (az eljárási szabályzat 187. cikke (2) bekezdésével összhangban).
VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (25.3.2013)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2012)0242 – C7‑0151/2012 – 2011/0254(NLE))
A vélemény előadója: Anthea McIntyre(*)
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke
RÖVID INDOKOLÁS
Az ionizáló sugárzás előfordul a természetben, de mesterségesen is előidézhető. A munkavállalók, a betegek és a társadalom más tagjai olyan szintű kibocsátásoknak lehetnek kitéve, melyek szervkárosodást okozhatnak.
Másrészről a radioaktív anyagok és a sugárzásgenerátorok használata számos olyan uniós iparág lényeges összetevőjét képezik, melyek viszont jelentős munkahelyforrást jelentenek, és emiatt a munkavállalók és a lakosság védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások 1959 óta rendelkezésre állnak.
A jelenleg hatályos rendelkezéseket a 96/29/Euratom tanácsi irányelv fekteti le, ezek tükrözik a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) ajánlásait, és időközben számos területen külön jogi aktusokkal egészültek ki, melyek mindegyike kihat a sugárvédelemre.
2011 szeptemberében a Bizottság új irányelvtervezetet nyújtott be a sugárvédelemmel kapcsolatos meglévő rendelkezések egyszerűsítése érdekében, egyetlen új, az alapvető biztonsági előírásokat tartalmazó irányelvben egyesítve valamennyi létező irányelvet. Ezen irányelv célja az ICRP legújabb ajánlásainak beépítése és az uniós rendszer harmonizálása a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség alapvető biztonsági előírásaival.
Az előadó határozottan támogatja a Bizottság koherensebb megközelítésre irányuló javaslatát, ugyanakkor továbbra is meggyőződése, hogy arányos kockázatalapú megközelítést kell követni.
Az előadó szerint bár az egyszerűsítés fontos, a javaslatban szereplő néhány javasolt módosítás nem biztosít további előnyöket a munkavállalók fokozottabb védelme szempontjából, ellenben aránytalan terheket ró a tagállamokra a végrehajtás kapcsán. Fontos megjegyezni, hogy a tagállamok szabályozási rendszerei jelentős mértékben eltérnek egymástól, ezért az egységes megközelítés nem megfelelő. A tagállamoknak megfelelő rugalmasságra van szükségük a jogalkotási aktusok saját bevált gyakorlataiknak megfelelő végrehajtása érdekében.
Az előadó véleménye szerint meg kell találni az egyensúlyt az alapvető üzleti felhasználás, a foglalkozási kockázatok és a társadalom komoly aggodalma között.
MÓDOSÍTÁSOK
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Ez az irányelv a munkavállalók, a lakosság, a betegek és az orvosi sugárterhelésnek kitett más személyek egészségének az ionizáló sugárzás veszélyeivel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírásokat határozza meg azzal a céllal, hogy azokat a tagállamok egységesen alkalmazzák. |
(1) Ez az irányelv a munkavállalók, a lakosság, a betegek és az orvosi sugárterhelésnek kitett más személyek egészségének az ionizáló sugárzás veszélyeivel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírásokat határozza meg azzal a céllal, hogy azokat a tagállamok alkalmazzák. |
Indokolás | |
Az egyes tagállamok szabályozási rendszere jelentősen eltér egymástól; ennélfogva nem reális egységes végrehajtást elvárni a tagállamoktól. A javasolt jogalkotási aktus kívánt célkitűzéseit egységes végrehajtás nélkül is el lehet érni. | |
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – c pont – i alpont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
i. a légi jármű és az űrjármű üzemeltetésére; |
i. a munkavállalókat kozmikus sugárzásnak kitevő gyakorlatokra, beleértve a légi jármű és az űrjármű üzemeltetését; |
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – 24 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
24. „foglalkozási sugárterhelés”: a munkavállalókat munkájuk végzése közben érő sugárterhelés; |
24. „foglalkozási sugárterhelés”: a munkavállalókat – ideértve az alkalmazottakat, az önfoglalkoztatókat, a gyakornokokat és az önkénteseket – munkájuk végzése közben érő sugárterhelés; |
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – 35 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
35. „sugárterhelésnek kitett munkavállaló”: olyan személy, aki – akár önfoglalkoztatóként, akár munkáltató foglalkoztatásában – az ezen irányelvben előírt szabályozás hatálya alá tartozó gyakorlati eljárás részeként sugárterheléssel járó munkát végez, és valószínűsíthetően olyan dózist kap, amely a lakossági sugárterhelésre vonatkozó határértékek valamelyikét túllépi; |
35. „sugárterhelésnek kitett munkavállaló”: olyan személy, aki – beleértve a gyakornokokat és az önkénteseket – az ezen irányelvben előírt szabályozás hatálya alá tartozó gyakorlati eljárás részeként sugárterheléssel járó munkát végez, és valószínűsíthetően olyan dózist kap, amely a lakossági sugárterhelésre vonatkozó határértékek valamelyikét túllépi; |
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 38 pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
38. „gyakornok”: adott szakmai készség begyakorlása céljából egy adott vállalkozásnál képzésben vagy oktatásban részesített személy; |
38. „gyakornok”: adott szakmai készség – amely alkalmazott esetében ionizáló sugárzással történő munkavégzésnek minősülő műveletekre is kiterjed – begyakorlása céljából egy adott vállalkozásnál képzésben vagy oktatásban részesülő, legalább 16 éves személy (beleértve a gyakornok tanulókat és a diákokat is). |
Indokolás | |
A diákok és a gyakorlatukat töltő tanulók bevonása fontos a szöveg többi részével történő összehangolás érdekében. | |
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A tagállamok jogi követelményeket léptetnek hatályba és megfelelő hatósági ellenőrzési rendszert alakítanak ki egy olyan sugárvédelmi rendszer létrehozása érdekében, amely valamennyi sugárterhelési helyzet vonatkozásban az indokoltság, az optimalizálás és a dóziskorlátozás alábbiakban meghatározott tartalmú elvén nyugszik: |
A tagállamok jogi követelményeket léptetnek hatályba és megfelelő hatósági ellenőrzési rendszert alakítanak ki egy olyan sugárvédelmi rendszer létrehozása érdekében, amely valamennyi sugárterhelési helyzet vonatkozásban az indokoltság, az optimalizálás és a dóziskorlátozás naprakész, szilárd tudományos bizonyítékokon alapuló alábbi elvein nyugszik: |
Indokolás | |
Fontos, hogy bármely új módosítás naprakész, szilárd tudományos bizonyítékokon alapuljon. | |
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A foglalkozási sugárterheléshez tartozó megengedhető dózist az optimalizálás operatív eszközeként a vállalkozás állapítja meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok általános felügyelete mellett. Külső munkavállalók esetében a megengedhető dózist a munkáltató és a vállalkozás együtt állapítja meg. |
(1) A foglalkozási sugárterheléshez tartozó megengedhető dózist az optimalizálás operatív eszközeként a vállalkozás állapítja meg, konzultálva a munkavállalók képviselőivel. A döntést az illetékes hatóságok felügyelik. Külső munkavállalók esetében a megengedhető dózist a munkáltató és a vállalkozás együtt, a munkavállalók képviselőivel konzultálva állapítja meg. |
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Attól az időponttól fogva, hogy a várandós nő a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban tájékoztatja állapotáról a vállalkozást, magzatát a lakosság tagjait megillető védelemmel azonos szintű védelem illeti meg. A várandós nőt olyan feltételek mellett kell foglalkoztatni, hogy a magzatot érő egyenértékdózis olyan alacsony legyen, amilyen az ésszerűen csak lehetséges, és valószínűtlen legyen, hogy – legalább a terhesség hátralevő ideje alatt – túllépje az 1 mSv értéket. |
(1) Attól az időponttól fogva, hogy a várandós nő a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban tájékoztatja állapotáról a vállalkozást, magzatát a lakosság tagjait megillető védelemmel egyenértékű védelem illeti meg. A várandós nőt olyan feltételek mellett kell foglalkoztatni, hogy a magzatot érő egyenértékdózis olyan alacsony legyen, amilyen az ésszerűen csak lehetséges, és valószínűtlen legyen, hogy – legalább a terhesség hátralevő ideje alatt – túllépje az 1 mSv értéket. |
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) a szemlencsére meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 20 mSv; |
a) a szemlencsére meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 15 mSv; |
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) a bőrre meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 150 mSv; ez a határérték a bőr tetszőleges, 1 cm2 nagyságú felületére számított átlagra vonatkozik, függetlenül a sugárzásnak kitett teljes felület nagyságától; |
b) a bőrre meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 50 mSv; ez a határérték a bőr tetszőleges, 1 cm2 nagyságú felületére számított átlagra vonatkozik, függetlenül a sugárzásnak kitett teljes felület nagyságától; |
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – c pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
c) a kézfejre, az alkarra, a lábfejre és a bokára meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 150 mSv. |
c) a kézfejre, az alkarra, a lábfejre és a bokára meghatározott egyenértékdózis éves határértéke 50 mSv. |
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok kötelezik a vállalkozást vagy a munkáltatót arra, hogy a sugárterhelésnek kitett munkavállalókat, valamint a foglalkozási sugárterhelésnek kitett gyakornokokat és tanulókat tájékoztassa: |
(1) A tagállamok kötelezik a vállalkozást vagy a munkáltatót arra, hogy a sugárterhelésnek kitett munkavállalókat, valamint a foglalkozási sugárterhelésnek kitett gyakornokokat és tanulókat kivétel nélkül tájékoztassa: |
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
aa) a kockázatokat minimálisra csökkentő biztonságos munkaeljárásokról; |
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
da) azon feltételekről, amelyek mellett a munkavállalók egészségi állapotukat ellenőriztethetik; |
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
adott esetben szintén tájékoztatás nyújtandó a gyakori repüléssel járó kockázatokról. |
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – b pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
b) tanácsadásban és képzésben részesüljenek a sugárforrások és a sugárforrástartók felismeréséhez; |
b) tanácsadásban és képzésben részesüljenek a sugárforrások és a sugárforrástartók felismerését és az ezekről szóló jelentéstétel módját illetően; |
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) Azokban az esetekben, amikor a sugárterhelés csekély kockázata nem teszi szükségessé minden egyes eset vizsgálatát és a gyakorlati eljárás végrehajtása az adott ország nemzeti jogában megállapított feltételeknek megfelelően történik, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok a hatósági ellenőrzést a gyakorlati eljárás nyilvántartásba vételére és megfelelő gyakoriságú ellenőrző vizsgálatok lefolytatására korlátozhatják. |
(1) Azokban az esetekben, amikor egy gyakorlati eljáráshoz mennyiségileg meghatározható dózishatár állapítható meg, a sugárterhelés csekély kockázata nem teszi szükségessé minden egyes eset vizsgálatát és a gyakorlati eljárás végrehajtása az adott ország nemzeti jogában megállapított feltételeknek megfelelően történik, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok a hatósági ellenőrzést a gyakorlati eljárás nyilvántartásba vételére és megfelelő gyakoriságú ellenőrző vizsgálatok lefolytatására korlátozhatják. Tevékenységengedély kérése csak akkor szükséges, ha az engedély a vállalkozás átfogó tevékenységeire alkalmazandó. |
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A tagállamok a következő gyakorlati eljárások esetében tevékenységengedély kiadásán alapuló engedélyezési eljárás lefolytatását követelik meg: |
(2) A tagállamok az alábbi tevékenységeket végző vállalkozások vonatkozásában tevékenységengedély kiadásán alapuló engedélyezési eljárás, vagy adott esetben az (1) bekezdésnek megfelelően nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatását követelik meg: |
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
aa) az ezen irányelv értelmében hozott intézkedésekre; |
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 33 cikk – 3 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) meghatározni a légi járművek érintett személyzetének sugárterhelését; |
a) meghatározni a légi járművek érintett személyzete vagy a munkavállalók sugárterhelését; |
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
a) A kategória: azok a sugárterhelésnek kitett munkavállalók, akiknek sugárterhelése évi 6 mSv-nél nagyobb effektív dózist vagy a szemlencsére nézve évi 15 mSv-nél vagy a bőrre vagy a végtagokra nézve évi 150 mSv-nél nagyobb egyenértékdózist eredményezhet; |
a) A kategória: azok a sugárterhelésnek kitett munkavállalók, akiknek sugárterhelése évi 6 mSv-nél nagyobb effektív dózist vagy a szemlencsére nézve évi 15 mSv-nél vagy a bőrre vagy a végtagokra nézve évi 50 mSv-nél nagyobb egyenértékdózist eredményezhet; |
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 39 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A B kategóriába tartozó munkavállalókat legalább olyan ellenőrzéseknek kell alávetni, amelyek elegendőek a B kategóriába történő besorolásuk alátámasztásához. A tagállamok a B kategóriába tartozó munkavállalók körében is megkövetelhetik a dózismérő szolgálat által végzett személyenkénti ellenőrzést és – szükség esetén – személyenkénti méréseket. |
(2) A B kategóriába tartozó munkavállalókat legalább olyan ellenőrzéseknek kell alávetni, amelyek elegendőek a B kategóriába történő besorolásuk alátámasztásához. A tagállamok a B kategóriába tartozó munkavállalók körében is megkövetelik a dózismérő szolgálat által végzett személyenkénti ellenőrzést és – szükség esetén – személyenkénti méréseket. |
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 41 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Az (1) bekezdésben említett információkat az ionizáló sugárzásból származó sugárterheléssel járó munkakörben történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt, majd azt követően mindaddig, amíg az adott személy be nem tölti vagy be nem töltötte volna a 75. életévét, de a sugárterheléssel járó foglalkoztatás megszűnésétől számítva legalább 30 évig meg kell őrizni. |
(3) Az (1) bekezdésben említett dózisnyilvántartást továbbítják a tagállamok által a VIII. melléklet rendelkezéseinek megfelelően létrehozott egyéni radiológiai ellenőrzési adatrendszerbe. Az (1) bekezdésben említett információkat az ionizáló sugárzásból származó sugárterheléssel járó munkakörben történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt, majd azt követően mindaddig, amíg az adott személy be nem tölti vagy be nem töltötte volna a 75. életévét, de a sugárterheléssel járó foglalkoztatás megszűnésétől számítva legalább 30 évig meg kell őrizni. |
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok megkövetelik, hogy a munkavállaló kérésre hozzáférhessen a rá vonatkozó személyenkénti ellenőrzés eredményeihez, beleértve azoknak az esetleges méréseknek az eredményeit is, amelyek az ellenőrzés eredményeinek becsléséhez alapul szolgáltak, valamint a munkahelyi mérések nyomán rá vonatkozóan végzett dózismeghatározás eredményeihez. |
(1) A tagállamok megkövetelik, hogy a munkavállaló saját kérésére és megfelelő időn belül hozzáférhessen a rá vonatkozó személyenkénti ellenőrzés eredményeihez, beleértve azoknak az esetleges méréseknek az eredményeit is, amelyek az ellenőrzés eredményeinek becsléséhez alapul szolgáltak, valamint a munkahelyi mérések nyomán rá vonatkozóan végzett dózismeghatározás eredményeihez. |
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 44 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3a) A munkavállalók megvizsgálásának munkaidő alatt és számukra költségmentesen kell történnie. |
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 49 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A munkavállalókkal és/vagy képviselőikkel való konzultációt, illetve részvételüket a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv1 11. cikke szabályozza. |
|
1 HL L 193., 1989.6.29., 1. o. |
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 50 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a személyenkénti radiológiai ellenőrzési rendszer azonos mértékű védelmet nyújtson a külső munkavállalók és a vállalkozás által állandó jelleggel foglalkoztatott munkavállalók számára. |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a személyenkénti radiológiai ellenőrzési rendszer azonos mértékű védelmet és azonos egészségügyi ellátást nyújtson a külső munkavállalók és a vállalkozás által állandó jelleggel foglalkoztatott munkavállalók számára. |
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 54 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) A személyzetet rendszeresen képezni kell, és nyomon kell követni az alkalmazandó szabályoknak való megfelelést. |
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 70 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok a gyakorlati eljárásért felelős vállalkozástól megkövetelik, hogy a létesítményében bekövetkezett és a tevékenységéhez másként kötődő veszélyhelyzetekről haladéktalanul értesítse a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot, és megtegyen minden megfelelő intézkedést a következmények mérséklésére. |
(1) A tagállamok a tevékenységengedély kiadásán alapuló engedélyezés hatálya alá tartozó gyakorlati eljárásért felelős vállalkozástól megkövetelik, hogy a létesítményében bekövetkezett és a tevékenységéhez másként kötődő veszélyhelyzetekről haladéktalanul értesítse a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot, és megtegyen minden megfelelő intézkedést a következmények mérséklésére. |
Indokolás | |
Az itt lefektetett rendelkezések a magas szintű kockázatot jelentő kategóriákba eső gyakorlati eljárásokra vonatkoznak, melyek így a tevékenységengedély kiadásán alapuló engedélyezés hatálya alá tartozó gyakorlati eljárások kategóriájába tartoznak. | |
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 85 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
fa) a sugárterhelésnek kitett munkavállalók tájékoztatásához és képzéséhez használt, dokumentált eljárások kidolgozására. |
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 86 cikk – 2 bekezdés – l a pont (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
la) a sugárterhelésnek kitett munkavállalók tájékoztatásához és képzéséhez használt, dokumentált eljárások kidolgozására. |
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 8 melléklet – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
A személyenkénti radiológiai ellenőrzési adatrendszert a tagállam vagy centralizált nemzeti hálózat, vagy nemzeti dózisnyilvántartás formájában hozza létre. A hálózatot vagy nyilvántartást kiegészítheti a külső munkavállalóknak kiadott személyi radiológiai ellenőrzési okmány. |
A személyenkénti radiológiai ellenőrzési adatrendszert a tagállam vagy centralizált nemzeti hálózat, vagy nemzeti dózisnyilvántartás formájában hozza létre. A hálózatot vagy nyilvántartást kiegészíti a külső munkavállalóknak kiadott személyi radiológiai ellenőrzési okmány. |
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
21.3.2013 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
40 1 2 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Regina Bastos, Edit Bauer, Heinz K. Becker, Jean-Luc Bennahmias, Phil Bennion, Vilija Blinkevičiūtė, Philippe Boulland, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Minodora Cliveti, Marije Cornelissen, Emer Costello, Andrea Cozzolino, Frédéric Daerden, Karima Delli, Richard Falbr, Thomas Händel, Danuta Jazłowiecka, Martin Kastler, Ádám Kósa, Jean Lambert, Patrick Le Hyaric, Verónica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Elisabeth Schroedter, Nicole Sinclaire, Jutta Steinruck |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Georges Bach, Jürgen Creutzmann, Edite Estrela, Sergio Gutiérrez Prieto, Anthea McIntyre, Ria Oomen-Ruijten, Csaba Sógor |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Fiona Hall, Angelika Werthmann |
||||
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
4.7.2013 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
53 0 4 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Martina Anderson, Elena Oana Antonescu, Kriton Arsenis, Sophie Auconie, Paolo Bartolozzi, Lajos Bokros, Franco Bonanini, Nessa Childers, Chris Davies, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Jill Evans, Karl-Heinz Florenz, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Jo Leinen, Corinne Lepage, Linda McAvan, Vladko Todorov Panayotov, Gilles Pargneaux, Antonyia Parvanova, Andrés Perelló Rodríguez, Mario Pirillo, Pavel Poc, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Carl Schlyter, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Bogusław Sonik, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Glenis Willmott, Sabine Wils, Marina Yannakoudakis |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Erik Bánki, Esther de Lange, Gaston Franco, James Nicholson, Alojz Peterle, Vittorio Prodi, Kārlis Šadurskis, Alda Sousa, Struan Stevenson, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Anna Záborská |
||||