JELENTÉS az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról szóló tanácsi ajánlás (2009/C 151/01) végrehajtásáról szóló, a tagállamok jelentései alapján a Tanácshoz intézett bizottsági jelentésről

    4.10.2013 - (2013/2022(INI))

    Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
    Előadó: Oreste Rossi

    Eljárás : 2013/2022(INI)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A7-0320/2013
    Előterjesztett szövegek :
    A7-0320/2013
    Viták :
    Elfogadott szövegek :

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról szóló tanácsi ajánlás (2009/C 151/01) végrehajtásáról szóló, a tagállamok jelentései alapján a Tanácshoz intézett bizottsági jelentésről

    (2013/2022(INI))

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel a betegbiztonságról szóló, 2005. április 5-i luxemburgi nyilatkozatra,

    –   tekintettel az egészségügyi ellátásban a fertőzések ellenőrzésére létrehozott informális hálózat második ülésének jelentésére (2008. június),

    –   tekintettel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és ellenőrzését is magában foglaló betegbiztonságról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, 2008. december 15-i bizottsági közleményre (COM(2008)0837),

    –   tekintettel a Bizottság által készített (2008. decemberi) hatásvizsgálatra,

    –   tekintettel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatra vonatkozó, 2009. április 23-i állásfoglalására[1],

    –   tekintettel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról szóló 2009. június 9-i tanácsi ajánlásra,

    –   tekintettel az Eurobarométer 2010. áprilisban közzétett, „A betegbiztonság és az egészségügyi ellátás minősége” című tematikus felmérésére (No 327),

    –   tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „A fertőzésellenőrzési programok főbb vetületei” című jelentésére,

    –   tekintettel a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

    –   tekintettel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról szóló tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló, a tagállamok jelentései alapján a Tanácshoz intézett, 2012. novemberi bizottsági jelentésre,

    –   tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2008-ra és 2012-re vonatkozó éves epidemiológiai jelentésére,

    –   tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) „A fertőzések ellenőrzésével és a kórházi higiéniával kapcsolatos alapvető kompetenciák az Európai Unióban” című, 2013. március 26-án közzétett technikai jelentésére,

    –   tekintettel a Bizottságnak az antimikrobiális rezisztenciáról készített, 2009. november 18-i szolgálati munkadokumentumára (SANCO/6876/2009r6),

    –   tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) „Bakteriális kihívás: ideje reagálni” című, 2009. szeptember 17-én nyilvánosságra hozott közös technikai jelentésére, amely felhívást tartalmaz az Európai Unióban a multirezisztens baktériumok és az új antibakteriális szerek kifejlesztése közötti szakadék áthidalására,

    –   tekintettel az Eurobarométer 2010 áprilisában közzétett, az antimikrobiális rezisztenciáról szóló tematikus felmérésére,

    –   tekintettel az antibiotikum-rezisztenciáról szóló 2011. május 12-i európai parlamenti állásfoglalásra[2],

    –   tekintettel a „Mikrobiális kihívás – Az emberi egészséget fenyegető veszély” elnevezésű közös kutatási programozási kezdeményezésről szóló, 2011. október 27-i bizottsági ajánlásra (C(2011)7660),

    –   tekintettel a közegészséget fenyegető antimikrobiális rezisztenciáról szóló 2011. október 27-i állásfoglalására[3],

    –   tekintettel az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására szolgáló cselekvési tervről szóló, 2011. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2011)0748),

    –   tekintettel az antimikrobiális rezisztenciának a humán- és állat-egészségügyi ágazatban kifejtett hatásáról, valamint az „Egy egészség” megközelítésről szóló 2012. június 22-i tanácsi következtetésekre,

    –   tekintettel a „Mikrobiális kihívás – Az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok” (2012/2041) című, 2012. december 11-i állásfoglalására[4],

    –   tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

    –         tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0320/2013),

    Általános megjegyzések

    A. mivel a betegbiztonság[5] és a betegek jóléte az egészségügyi ellátások általános minőségének meghatározó tényezője, és a betegbiztonság javítására irányuló törekvések az eredményes és hosszú távú politikák és programok Európa-szerte történő alkalmazásától függenek;

    B. mivel a minőségi egészségügyi ellátás a minőségi egészségügyi rendszer alapját képezi, és mivel a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés az Európai Unió, annak intézményei és az európai polgárok által elismert alapvető jog;

    C. mivel a Szerződés 168. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberi fizikai és mentális egészséget fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul;

    D. mivel ezért a betegbiztonság terén az EU fellépésének lényege, hogy segítse a tagállamok ezzel kapcsolatos erőfeszítéseinek összehangolását, valamint támogassa fellépéseiket azokon a területeken, ahol az Unió beavatkozása hozzáadott értéket képviselhet;

    E. mivel alapvető fontosságú a polgárok európai uniós egészségügyi rendszerekbe vetett bizalmának fenntartása;

    F.  mivel az európai uniós tagállamok egészségügyi rendszereiben a nemkívánatos események előfordulására és hatására vonatkozó adatok[6] száma időben korlátozottan, de folyamatosan emelkedik;

    G. mivel a betegbiztonság kérdése világszerte, így Európában is egyre nagyobb aggodalomra ad okot az egészségügyi rendszerekben;

    H. mivel „A betegbiztonság és az egészségügyi ellátás minősége” című tematikus Eurobarométer-felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár az európai közvélemény részéről határozott figyelem irányul e kérdésre, a betegbiztonság terén jelentős információhiány tapasztalható;

    I.   mivel a beteg, illetve a magzatként fejlődő vagy jövőbeli leszármazottja számára nyújtott egészségügyi ellátásokkal összefüggő nemkívánatos események az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (HAI)[7], a gyógyszerekkel vagy az orvostechnikai eszközökkel összefüggő – köztük az indikáción túli gyógyszerhasználatra visszavezethető – események, téves diagnózis, valamint a sebészeti beavatkozások során vagy azt követően fellépő komplikációk formájában jelentkeznek;

    J. mivel miközben bizonyos nemkívánatos események az egészségügyi személyzet által szükségesnek ítélt beavatkozásokkal vagy gyógyszerekkel járó kockázatokhoz kapcsolódnak, más nemkívánatos eseményeket ellátási hibák, hiányosságok vagy az egészségügyi ellátási lánc olyan hibái okozzák, amelyek elkerülhetők lennének;

    K. mivel becslések szerint az Unióban kórházi ellátásban részesülő betegek 8–12%-ával történnek nemkívánatos események az egészségügyi ellátás során, legyen szó egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésről, gyógyszerelési hibákról, műtéti hibákról, hibás vagy nem megfelelően fertőtlenített orvostechnikai eszközökkel összefüggő problémákról, diagnosztikai tévedésekről vagy az orvosi vizsgálatot követő beavatkozás elmaradásáról;

    L. mivel a demográfiai változás következtében növekszik az idősebb betegek aránya, akiknek gyakran számos különböző gyógyszert írnak fel, de azok helyes alkalmazása gyakran túlzott terhet ró rájuk;

    M. mivel az időskorú és a csökkent immunitású betegek, valamint a krónikus betegségekben szenvedők és különösen a krónikus degeneratív betegségekben szenvedők szintén egy olyan csoportot alkotnak, amely különösen érzékeny az egészségügyi ellátással összefüggő nemkívánatos eseményekre; helytelen diagnózis; az orvosi vizsgálatot követően a megfelelő lépések elmulasztása, nem megfelelő – például forgalombahozatali engedély nélküli – gyógyszer felírása, a gyógyszerek helytelen adagolása vagy beadása, egymással nem kombinálható gyógyszerek együttes alkalmazása; az orvostechnikai eszközök hibája vagy nem megfelelő fertőtlenítése; és műtéti sebek elfertőződése;

    N. mivel nemzetközi tanulmányok becslései alapján a kórházi költségek 13–16%-a (azaz hét euróból egy euró) az egészségügyi ellátással összefüggő problémás eseményekre vezethető vissza;

    O. mivel másrészről becslések szerint a nemkívánatos események 30–40%-át a kórházi és az azon kívüli ágazatban (járóbeteg-ellátás) egyaránt rendszerjellegű tényezők okozzák, amelyek ezért elkerülhetők;

    P.  mivel többek között a pénzügyi és technológiai eszközök és az emberi erőforrások hiánya következtében nagyobb az egészségügyi ellátással összefüggő nemkívánatos események bekövetkeztének kockázata;

    Q. mivel a gazdasági válság és annak nyomán a közegészségügy prioritásainak megváltozása lelassította a tagállamok által 2009-ben megállapított intézkedések végrehajtását;

    R. mivel minden természetes és jogi személy jogosult jóhiszeműen és biztonságosan nyilvánosságra hozni vagy közzétenni egy adott tényre, adatra vagy intézkedésre vonatkozó információt, ha úgy ítéli meg, hogy e tény, adat vagy intézkedés ismeretének hiánya veszélyt jelent a közegészségre;

    S. mivel az említett betegbiztonság kiemelt kérdésként szerepel a politikai napirenden; mivel a tagállamok 2005-ben mechanizmust hoztak létre a betegbiztonsági kérdésekkel és az e területen zajló egyéb munkával kapcsolatos kérdések megvitatására; mivel a Bizottság a tagállamok munkájának és tevékenységeinek előmozdítása érdekében munkacsoportot állított fel, amelynek aktív tagjai az Egészségügyi Világszervezet (különösen a Betegbiztonsági Világszövetség közreműködésével), az Európa Tanács, az OECD, valamint a betegek, az orvosok, az ápolók, a gyógyszerészek, a fogorvosok és a kórházak európai egyesületei;

    T. mivel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések a betegek nem szándékos veszélyeztetésének leggyakoribb és legveszélyesebb okai közé tartoznak;

    U. mivel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, amelyek a kórházi ellátásban részesülő betegek átlagban 5%-át érintik, az Európai Unió országaiban jelentős közegészségügyi problémát jelentenek, amelyek nemcsak komoly közegészségügyi problémát okoznak, hanem egyúttal jelentős gazdasági terhet is rónak a szűkös egészségügyi forrásokra;

    V. mivel a 2011–2012-es időszakban a becslések szerint 3.2 millió volt azon betegek éves összesített száma, akik s az EU-ban sürgősségi kórházakban tartózkodásuk ideje alatt legalább egy alkalommal az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést kaptak[8].

    W. mivel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, amelyek jelentős hatással vannak a megbetegedések és halálozások arányára (az EU-ban 37 000 ember halálát okozza közvetlenül ilyen fertőzés) és a költségekre (amelyek uniós összesítésben a becslések szerint meghaladják az évi 5,5 milliárd eurót), jelentős közegészségügyi problémát jelentenek a tagállamokban;

    X. mivel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések az egészségügyi ellátást – például alapellátást, közösségi alapú gondozást, szociális ellátást, magángondozást, intenzív és hosszú távú ellátást – nyújtó bármely típusú környezetben való tartózkodás idején, bármely beteggondozási szolgáltatás keretében vagy otthoni egészségügyi kezelés következményeként bekövetkezhetnek (különösen a nem megfelelő adagolás, a gyógyszer csomagolásán előforduló hiba, az orvostechnikai műszerek vagy eszközök által közvetített fertőzés, illetve a betegekkel és az egészségügyi szakemberekkel való érintkezés miatt);

    Y. mivel előfordulhat, hogy a kórházi ellátás során kapott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés csak a beteg távozása után jelentkezik;

    Z. mivel a tagállamokban csökkent a kórházi tartózkodás átlagos időtartama;

    AA. mivel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) feladata, hogy nemzetközi szakértők bevonásával tudományos eredményeken alapuló intézkedésekre vonatkozó tudományos ajánlásokat dolgozzon ki az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések hatékony megelőzésére;

    AB. mivel az otthoni ápolást gyakran krónikus vagy degeneratív betegségekben szenvedő és kórházba fel nem vett betegeknek nyújtják;

    AC. mivel a krónikus vagy degeneratív betegségekben szenvedő egyes betegek állapota gyakran állandó és folyamatos egészségügyi ellátást igényel, amelynek különös jellemzője, hogy igen gyakran orvostechnikai eszközöket (szívritmus-szabályozók, lélegeztetőgépek, katéterek, húgyúti katéterek stb.) kell igénybe venni;

    AD. mivel az ilyen orvostechnikai eszközök használatakor fennáll a fertőzés kockázata;

    AE. mivel az alapvető humánhigiéniai elővigyázatosság hiánya – az egészségügyi intézményekben és otthon egyaránt – gyakran a kórokozók, különösen az antimikrobiális hatóanyagokkal szemben rezisztens kórokozók elszaporodásával jár;

    AF. mivel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére irányuló egyszerű és költséghatékony intézkedések, például egészségügyi oktatási programok (és különösen a kórházi higiénia javítására irányuló programok) már léteznek vagy azokat kísérleti jelleggel jelenleg tesztelik, és az eredmények ígéretesek, és mivel hasznos lenne felkutatni a lehetséges alternatív és költséghatékony módszereket az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések leküzdése érdekében;

    AG. mivel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket kiváltó mikroorganizmusok hosszú ideig képesek megtelepedni az emberi szervezetben, így azokat a betegek kórházi tartózkodásuk alatt vagy azt követően is terjeszthetik, és mivel ily módon az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések valamennyi egészségügyi létesítményben, a tartós és középtávú ellátást nyújtó intézményekben vagy akár a betegek otthonában is elterjedhetnek;

    AH. mivel mindössze 13 tagállam hozott létre nemzeti felügyeleti rendszert a Clostridium difficile baktérium okozta fertőzések[9] tekintetében, és e felügyeleti rendszerek közül mindössze három esetében vontak be gyakorlati szakembereket is az adatgyűjtésbe – e helyzeten tehát mindenképpen javítani kell;

    AI. mivel a fentieken kívül az is kedvez a rezisztens mikroorganizmusok tagállamok közötti gyors elterjedésének, hogy megnőtt a polgárok mobilitása az európai egészségügyi rendszereken belül és azok között, valamint az egészségügyi ellátások egyre inkább határokon átnyúló jelleget öltenek Európában, így bárki szabadon igénybe vehet az állandó lakhelye szerinti országon kívül nyújtott egészségügyi kezelést;

    AK. mivel az antimikrobiális rezisztencia kérdése súlyos és egyes országokban növekvő veszélyt jelent a betegbiztonságra, ami megnehezítheti a fertőzésekből való felépülést és a fertőzések kezelését, és növeli a nemzeti egészségügyi költségeket;

    AL. mivel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakran nehezen kezelhetők, mivel az azokat kiváltó mikroorganizmusok gyakran rezisztensek az antimikrobiális hatóanyagokkal szemben;

    AM. mivel az EU-ban, Izlandon és Norvégiában együttvéve éves szinten mintegy 400 000 fertőzés és 25 000 haláleset írható az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok számlájára, aminek következtében legalább 1,5 milliárd euróra tehető az ezzel összefüggő egészségügyi kiadások, valamint termeléskiesés miatti többletkiadás összege;

    AN. mivel Európában továbbra is nő az antibiotikum-rezisztencia, és egyes baktériumok esetében több tagállamban a 25%-os vagy azt meghaladó arányt is elérheti;

    AP. mivel a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulásában szerepet játszó baktériumok antibiotikum-rezisztencia markerei arra az általános tendenciára világítanak rá, hogy fokozódik a multirezisztencia jelensége, valamint különösen arra, hogy nő a harmadik generációs cefalosporinokkal szemben rezisztens, az Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok, illetve a meticilinnel szemben rezisztens Staphylococcus aureus aránya;

    AO. mivel egyre kevesebb új antimikrobiális szert fejlesztenek ki;

    AQ. mivel az antimikrobiális hatóanyagokkal szembeni rezisztencia kialakulása a használatuk természetes és elkerülhetetlen következménye, amely azonban korlátozható, ha alkalmazásuk körültekintően és ésszerűen történik;

    AR. mivel az antimikrobiális hatóanyagokkal szembeni rezisztencia kialakulását felgyorsíthatja többek között az, hogy a humán gyógyászatban szisztematikusan és mértéktelenül alkalmazzák ezeket a termékeket, ami az elégtelen higiéniával és fertőzésellenőrzéssel párosulva ronthatja a már így is csak korlátozott számban rendelkezésre álló antimikrobiális hatóanyagok hatékonyságát;

    AS. mivel új antibiotikumok/antimikrobiális hatóanyagok kifejlesztése híján döntő fontosságú, hogy a jelenlegi antimikrobiális hatóanyagokat a lehető leghosszabb ideig hatékonyan kiaknázzák;

    AT. mivel új antibakteriális gyógyszerek kifejlesztése híján az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központra (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szakértelmére támaszkodva együtt kellene működniük az ilyen termékek kifejlesztésének és rendelkezésre állásának támogatása érdekében;

    AU. mivel az állattartással kapcsolatos agrárpolitikák az élelmiszerláncon és a vízkörforgásba bekerülő állati ürüléken keresztül egyaránt hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához;

    AV. mivel az antibiotikumok alkalmazása nagyobb arányú az objektíve legkevésbé tájékozott személyek körében, és mivel az antibiotikumok objektív ismeretének javulása felelősebb magatartással párosul az antibiotikumok használata terén;

    AW. mivel egyes tagállamok nem rendelkeznek szilárd szabályozási és jogi keretrendszerrel ahhoz, hogy kötelezővé tegyék és támogassák az ésszerű gyógyszerhasználatot, és mivel az antibiotikumok alkalmazása terén a járóbeteg-ellátásban, de a kórházi ellátásban is jelentős különbségek vannak Európában;

    AX. mivel az antimikrobiális szerek használatában érintettek – többek között a politikai döntéshozók, az egészségügyi szakemberek és a lakosság – körében nevelésre és a tudatosság növelésére van szükség, hogy elősegítsék a készítményeket felíró és kiadó személyek és a polgárok magatartásában szükséges változásokat;

    AY. mivel a Tanács 2009-es ajánlása (2009/C 151/01) óta jelentős erőfeszítéseket tettek a tagállamokban a betegbiztonság javítása érdekében, különösen azzal, hogy a betegbiztonságot az Unió valamennyi tagállamában a közegészségügyi politika prioritásává emelték, a betegbiztonságért felelős illetékes hatóságot jelöltek ki (19 tagállamban), és az egészségügyi intézményekben támogatták a betegbiztonsági képzést (23 tagállamban);

    AZ. mivel a Tanács 2009-es ajánlása (2009/C 151/01) óta jelentős erőfeszítéseket tettek a tagállamokban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és leküzdésére irányuló (nemzeti vagy regionális) stratégiák elfogadása és végrehajtása terén, különösen az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és leküzdésére vonatkozó iránymutatások elfogadásával és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések aktív nemzeti felügyeleti rendszereinek bevezetésével (vagy a már meglévők megerősítésével);

    BA. mivel másrészt a tagállamokban a betegbiztonság javítása érdekében a Tanács 2009-es ajánlásában (2009/C 151/01) javasolt bizonyos intézkedéseket mindeddig csupán kevés tagállam hajtotta végre, és van még mit javítani mind a kórházi ellátás, mind pedig a kórházon kívüli ellátás területén, különösen a betegek tudatosságának növelése, az egészségügyi szakemberek és a szélesebb értelemben vett ápolók oktatásának terén, valamint a betegbiztonsággal kapcsolatos európai nómenklatúrák bevezetése vagy akár a betegbiztonsági előírásokra vonatkozó európai iránymutatások megállapítása terén;

    BB. mivel a tagállamokban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése és leküzdése érdekében a Tanács által javasolt bizonyos intézkedéseket mindeddig csupán kevés tagállam hajtotta végre, és van még mit javítani különösen a betegek egészségügyi intézmények általi tájékoztatása, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és leküzdésére irányuló kutatás támogatása terén;

    A Tanács ajánlásainak végrehajtása: komoly előrelépések történtek, azonban vannak még további teendők

    1.  üdvözli a tagállami szinten végrehajtott, elsősorban az általános betegbiztonság javítására és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulásának megelőzésére irányuló intézkedéseket, és különösen a következőket:

    – valamennyi tagállam betegbiztonsági szakpolitikákat dolgozott ki, és azokat számos tagország egészségügyi szakpolitikájának prioritásává emelte;

    – a tagállamok többségében a betegbiztonságért felelős illetékes hatóságot jelöltek ki;

    – fokozatosan jelentéstételi és tanulási rendszereket alakítottak ki;

    – az egészségügyi intézményekben általános jelleggel a betegbiztonsági képzéssel kapcsolatos intézkedéseket vezettek be;

    – Franciaország, Hollandia és Szlovákia határokon átnyúló betegbiztonsági stratégiát dolgozott ki (a nemzeti stratégián felül);

    – a Tanács által javasolt intézkedések megvalósítása érdekében létrejött, országok és régiók közötti együttműködés, amelyet 21 tagállam (és Norvégia) már végre is hajtott, számos esetben az EU által társfinanszírozott projektek részeként;

    ugyanakkor kéri, hogy sürgősen fokozzák ezeket az erőfeszítéseket;

    2.  üdvözli az Európai Bizottság fellépését az általános betegbiztonság terén, amely a tagállamok között előmozdítja a bevált gyakorlat cseréjét, valamint közös betegbiztonsági fogalommeghatározásokat és terminológiát javasol, és különösen üdvözli azt, hogy:

     az Európai Bizottság a betegbiztonsággal és az ellátás minőségével foglalkozó munkacsoport keretében támogatja a betegbiztonságra és az ellátás minőségére irányuló kezdeményezésekkel kapcsolatos információk cseréjét;

     az Európai Bizottság társfinanszírozást nyújt az egészségügyi ellátás minőségi mutatóival kapcsolatos OECD-projekthez, amelynek révén különösen a betegbiztonsággal kapcsolatos összehasonlítható mutatókat gyűjtöttek 11 országban;

     a hetedik kutatási keretprogramban az EU hat általános betegbiztonsági kutatási projektet társfinanszíroz;

     a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv nem pusztán a betegjogokat kívánja tisztázni azokban az esetekben, amikor a beteg az Európai Unió egy másik tagállamában részesül ellátásban, hanem azt is biztosítani kívánja, hogy az ilyen ellátás biztonságos és jó minőségű legyen;

    3. üdvözli az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése és leküzdése terén a Bizottság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által a tagállami egészségügyi hatóságokkal együttesen végzett munkát;

    4. üdvözli, hogy az Európai Bizottság fellép az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése és leküzdése területén, amely fellépés szorosan kapcsolódik a Bizottság által az antimikrobiális rezisztencia területén tett fellépésekhez; különösen üdvözli, hogy az Európai Bizottság kutatási projekteket finanszíroz az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, valamint az antimikrobiális rezisztencia területén, különösen az európai dimenzióval rendelkező projektek esetében, az IPSE-projekt (Improving Patient Safety in Europe), az IMPLEMENT-projekt (Implementing Strategies Bundles for Infection Prevention & Management) vagy a PROHIBIT-projekt (Prevention Of Hospital Infections By Intervention and Training) mintájára, amely utóbbi célja, hogy elemezze az európai kórházakban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos meglévő gyakorlati iránymutatásokat és tesztelje a centrális érkatéterekkel összefüggő véráramfertőzések megelőzésérése irányuló stratégiát (ezek a fertőzések különös aggodalomra adnak okot, mivel jelentős megbetegedési arány, valamint közvetlenül e fertőzéseknek tulajdonítható magas halálozási arány kapcsolódik hozzájuk);;

    5. üdvözli az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által végzett koordinációs és felügyeleti munkát, és különösen üdvözli az ECDC alábbi lépéseit:

    – az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket és különösen a műtéti sebfertőzéseket, az intenzív osztályokon kapott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket és az antibiotikumok alkalmazását a hosszú távú ellátást nyújtó intézmények tekintetében felügyelő európai hálózattal (HALT-2) kapcsolatban végzett koordinációs tevékenységek, valamint a Clostridium difficile baktérium okozta fertőzések felügyeleti kapacitásának kiépítését célzó uniós projekthez (ECDIS-Net) nyújtott támogatás;

    – az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések pontprevalenciájára és a sürgősségi kórházakban az antimikrobiális szerek alkalmazására irányuló uniós vizsgálat koordinációja;

    – a Clostridium difficile baktérium okozta fertőzések megelőzésére és leküzdésére vonatkozó iránymutatások kidolgozása;

    – a carbapenemeket termelő enterobaktériumok terjedésének megelőzését célzó ajánlások közzététele;

    – az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatos (strukturális és módszertani) mutatók és e fertőzések megelőzésére irányuló iránymutatások kidolgozásának támogatása.

    6. elismeri, hogy mindezidáig nem létezik európai uniós szinten olyan betegbiztonsági osztályozás vagy jelentési rendszer, amely lehetővé tenné a betegbiztonsághoz kapcsolódó tényezők azonosítását, megértését és elemzését, valamint ebből kiindulva az oktatást és a rendszerek javításának előmozdítását;

    7.  tudatában van, hogy jelenleg még túl kevés azon tagállamok száma, amelyek:

     a betegbiztonság témakörét felvették az egészségügyi szakemberek oktatásába és képzésébe;

     cselekvési tervekkel rendelkeznek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések leküzdésére;

     intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy az egészségügyi intézmények javulást érjenek el a betegek egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatos tájékoztatása terén;

     támogatást nyújtottak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó kutatások terén;

    8. felszólítja a tagállamokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a betegbiztonságra vonatkozó összehasonlítható mutatók összegyűjtését – a Bizottság támogatásával – valamennyi tagállamra kiterjesszék;

    9. felszólítja a tagállamokat, hogy a betegbiztonság terén nemzeti és/vagy regionális szinten folytassák és fokozzák a kétoldalú és többoldalú együttműködést;

    A betegbiztonság javítása Európában, többek között az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésével és leküzdésével: általános ajánlások

    10. javasolja, hogy a betegbiztonság, valamint különösen az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés megelőzése és leküzdése kiemelt helyet foglaljon el mind az EU politikai menetrendjében, mind nemzeti szinten a tagállamokban, mind pedig regionális és helyi szinten;

    a) A betegbiztonság javítására irányuló intézkedések

    11. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a betegbiztonság terén folytassák erőfeszítéseiket, valamint hozzanak további intézkedéseket – amennyiben ez még nem történt meg – annak érdekében, hogy a Tanács ajánlásainak teljes egészében megfeleljenek, beleértve az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések leküzdésére irányuló cselekvési tervek létrehozását is;

    12. különösen arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzák meg, illetve amennyiben azok már léteznek, erősítsék meg a következő intézkedéseket:

     a polgárok betegbiztonsággal kapcsolatos kezdeményezésekre vonatkozó ismereteinek a javítására, valamint a polgárok ezzel kapcsolatos tudatosságának növelésére irányuló intézkedések;

     az egészségügyi dolgozók világosan meghatározott standardok alapján történő, alapos és folyamatos képzésére irányuló intézkedések a betegek és az egészségügyi dolgozók biztonságára vonatkozóan, és különösen az egészségügyi szakemberek és ápolók számára tartandó, egy vagy több oktatási vagy képzési típus keretében a betegbiztonságra vonatkozó (különböző területekre, többek között az orvostechnikai eszközökre, a gyógyszerek helyes használatára is. kiterjedő) képzési modulok bevezetése, valamint a betegek és ápolóik betegbiztonsági oktatására és figyelmének a betegbiztonsági kérdések iránti felkeltésére irányuló intézkedések;

     határokon átnyúló betegbiztonsági intézkedések;

     a betegbiztonság kutatásának előmozdítására irányuló, tudományos eredményeken alapuló megközelítést alkalmazó intézkedések, különös tekintettel az olyan terapetikus formákra – többek között a fágterápiára –, amelyek alternatívát kínálnak az antibiotikumos kezelés helyett, és választ adnak az antibiotikum-rezisztenciára;

     a tagállami szintű betegbiztonsági programok részeként a multidiszciplináris sebkezelés támogatása;

     az antimikrobiális rezisztencia előfordulásának megelőzésére és terjedésének leküzdésére irányuló intézkedések, beleértve az új antimikrobiális szerek kifejlesztését is;

    13. felhívja az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA), hogy készítse el az indikáción túl alkalmazott azon gyógyszerek listáját, amelyeket annak ellenére alkalmaznak, hogy van engedélyezett alternatívájuk; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az egészségügyi személyzet és a betegek tájékoztatását a gyógyszerek indikáción túli használatáról;

    14. nyomatékosan kéri a Bizottságot és az érintett uniós ügynökségeket, hogy hozzanak létre, erősítsék meg, ismertessék meg a nyilvánossággal és tegyék könnyen használhatóvá a többek között a gyógyszerekkel és az orvostechnikai eszközökkel összefüggő nemkívánatos események jelzésére szolgáló központosított rendszereket, annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátási lánc hiányosságai esetén megállapíthatók legyenek a felelősségek, valamint hogy e hiányosságok alapján levonhatók legyenek a tanulságok, valamint biztosítsák valamennyi eljárás átláthatóságát;

    15. határozottan kéri a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a nemkívánatos események jelentésére szolgáló mechanizmusaikat, valamint mérjék fel, hogy a jelentéstétel „bűnbakkeresés” nélkül zajlik-e le, valamint biztosítsák, hogy az egészségügyi szakemberek őszintén, magukra nézve hátrányos következmények nélkül közölhessék az információkat;

    16. felszólítja a tagállamokat olyan intézkedések bevezetésére, amelyek célja a nemkívánatos eseményekkel kapcsolatos jelentési rendszerek minőségének – és nem csupán mennyiségének – javítása, oly módon, hogy e rendszerek tartalmazzák a biztonságot ténylegesen javítani képes információkat, és biztosítják, hogy egy teljes körű és módszeres értékelés céljából az adatok könnyen kinyerhetők legyenek;

    17. felszólítja a tagállamokat, hogy a jelenleginél szélesebb körben vegyék fel a betegek által szolgáltatott adatokat a betegbiztonsággal és a nemkívánatos eseményeket feldolgozó elektronikus rendszerekbe, és éppen a hibák megelőzése érdekében értékeljék módszeresen ezeket az adatokat;

    18. arra ösztönzi a tagállamokat, az Európai Bizottságot és az érintett uniós ügynökségeket, hogy minden vonatkozó technológiai és statisztikai eszközt vegyenek igénybe a nemkívánatos események leírásához és elemzéséhez;

    19. nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a polgárok betegbiztonsággal kapcsolatos kezdeményezésekre vonatkozó ismereteit és növeljék a polgárok ezzel kapcsolatos tudatosságát;

    20. kéri a Bizottságot, hogy a helyes gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének elősegítése érdekében ismételten fontolja meg azokat a kéréseket, amelyek a helyes gyakorlatokat tartalmazó adatbázis létrehozására vonatkoznak; úgy véli, hogy a nemkívánatos események összeírásával a jövőben elkerülhetők lennének az ilyen komplikációk, a szolgáltatókkal pedig megismertethetők lennének a bevált gyakorlatok példái;

    21. ösztönzi a tagállamokat, hogy adatalapú megközelítést alkalmazva osszák meg a legjobb gyakorlatokat, és különösen felhív arra, hogy esettanulmányok és visszajelzések alapján kerüljenek kidolgozásra az Unióban mindenütt alkalmazandó közös iránymutatások;

    22. felszólítja a tagállamokat, hogy lehetőség szerint ültessék át a kórházi betegbiztonsági stratégiákat és programokat a kórházi kereteken kívülre (különösen a tartós és középtávú ellátást nyújtó intézményekben, de otthon is);

    b) Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és csökkentésére irányuló intézkedések

    23. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fogalmazzanak meg az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések csökkentését célzó egyértelmű nemzeti célkitűzéseket, valamint, amennyiben még nem történt meg, hozzanak kiegészítő intézkedéseket az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és csökkentésére annak érdekében, hogy a Tanács ajánlásainak teljes egészében megfeleljenek, különösen a következők tekintetében:

     az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése mind a kórházi, mind pedig a kórházon kívüli ellátások esetében a „One Health” („Egy egészség” kezdeményezés módszeres bevezetése révén, amelynek keretében a humán-egészségügyi ágazat és az állat-egészségügyi ágazat szereplői egyaránt elkötelezik magukat a rezisztens fertőzések megelőzése és az antibiotikumok alkalmazásának csökkentése mellett;

     az egészségügyi intézmények által a betegeknek nyújtott tájékoztatás javítása, beleértve az adott intézményekben az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések prevalenciájával kapcsolatos tájékoztatást is;

     az egészségügyi ellátással összefüggő, különösen a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) és a Clostridium difficile okozta fertőzések és más, újonnan megjelenő, nehezen kezelhető fertőzések megelőzésére és leküzdésére irányuló kutatás támogatása, különös tekintettel az olyan terapetikus formákra – többek között a fágterápiára –, amelyek alternatívát kínálnak az antibiotikumos kezelés helyett, és választ adnak az antibiotikum-rezisztenciára;

    24. arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatosan a kórházi rendszerekben, valamint az otthoni ellátás keretében felmerülő problémák megelőzése és megoldása érdekében tárja fel a Bizottság és az egyes tagállamok közötti, illetve közvetlenül a tagállamok közötti partnerségi megállapodások létrehozásának lehetőségeit; felhívja a Bizottságot, hogy a következő uniós egészségügyi program révén továbbra is támogassa az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését szolgáló munkát;

    A betegbiztonság javítása Európában, többek között az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésével és leküzdésével: területek és konkrét ajánlások

    a) Megelőzés

    25. elismeri, hogy az Európai Unió nem avatkozhat be a tagállamok egészségüggyel kapcsolatos hatásköreinek a gyakorlásába, és tudatában van annak, hogy a tagállamok egészségügyi politikái és rendszerei tekintetében különbségek vannak, ugyanakkor azonban arra ösztönzi a tagállamokat és megbízott partnereiket, hogy:

     bocsássanak rendelkezésre elegendő humán, pénzügyi és technológiai erőforrást annak biztosítása érdekében, hogy a járóbeteg-ellátó rendszerekben és a kórházakban nyújtott egészségügyi ellátások a lehető legmagasabb színvonalúak legyenek, és különösen felhívja a tagállamokat, hogy a betegbiztonságra különítsenek el megfelelő költségvetést és biztosítsák, hogy a járóbeteg-ellátó rendszerekben és a kórházakban nyújtott egészségügyi ellátások a lehető legmagasabb színvonalúak legyenek;

     kezeljék kiemelt kérdésként a hatékony munkaerő-tervezést, mivel annak révén biztosítható, hogy elegendő számú személyzet álljon rendelkezésre a növekvő számú betegek ellátására és a fertőzésellenőrzési gyakorlatokat érintő várható negatív hatás kezelésére;

    26. felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy többek között tájékoztatási kampányokkal mozdítsák elő az általános helyes gyakorlatokat, különösen a higiénia területéhez kapcsolódóan (kézhigiénia, az orvostechnikai eszközök és készülékek sterilizálása és maximális fertőtlenítése stb.) a kórházakban, de a kórházakon kívül is (különösen a betegek és családjuk körében);;

    27. felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti iránymutatásokat a kézhigiéniára, valamint a kórházak és a gondozó intézmények általános tisztán tartására vonatkozóan;

    28. sürgeti a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a kórházi hibák elleni küzdelemre összpontosító megközelítést, például a WHO-nak a sebészeti beavatkozások biztonságosságát szolgáló ellenőrző listája alkalmazása révén;

    29. felszólít arra, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések terjedésének elkerülése érdekében növeljék a kutatások számát és biztosítsák azok jobb összehangolását;

    30. felhívja a tagállamokat azon erőfeszítések támogatására, amelyek célja megelőzési módszerek feltárása a járványok kórházakban történő kitörése és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések elterjedése tekintetében;

    31. bátorítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az antibiotikumok megfelelő alkalmazására vonatkozó nemzeti gyakorlatokat annak érdekében, hogy korlátozzák az antimikrobiális rezisztencia terjedését, valamint biztosítsák az antibiotikus kezelés hatásosságának fennmaradását;

    32. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki az egészségügyi adatok hordozhatóságát biztosító platformokat és protokollokat, biztosítva ennek során, hogy az említett tevékenységek megfeleljenek a vonatkozó európai adatvédelmi jogszabályoknak;

    33. felszólítja a tagállamokat, hogy a krónikus degeneratív és fogyatékosságot okozó, valamint a kórházi kereteken kívül (tartós és középtávú ellátást nyújtó intézményekben, de otthon is) biztosított folyamatos segítségnyújtást igénylő betegségekre vonatkozóan határozzanak meg konkrét biztonsági előírásokat;

    34. az otthoni egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban hangsúlyozza a következőket:

    - a visszaesések kockázatának értékelése és megelőzése érdekében a kórházi ellátást követően otthonukba távozó betegek (különösen az időskorú és a mozgáskorlátozott személyek) állapotát a kórház elhagyásakor alaposan elemezni kell;

    - a lehető legnagyobb mértékben elő kell mozdítani a maximálisan fertőtlenített, vagy a megfelelő szintű fertőtlenítés hiányában az egyszer használatos orvosi eszközök használatát;

    - a felhasznált eszközöknek eldobhatóknak kell lenniük vagy újrafelhasználásuk esetén azokat alapos fertőtlenítési eljárásoknak kell alávetni;

    - ösztönözni kell az alapvető óvintézkedések alkalmazását, különösen a gyógyszerek tárolása és használata terén, a betegek figyelmét pedig külön fel kell hívni a gyógyszerek forgalombahozatali engedély nélküli használatának veszélyeire;

    35. sürgeti a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot az egészségügyi szakemberek figyelmébe ajánlott oltási programokról, többek között az egészségügyi intézményeken belül elért oltottsági szintről;

    36. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák az egészségügyi szakemberek arra irányuló tájékoztatási tevékenységét, hogy a betegek miként kerülhetik el a nozokomiális betegségeket;

    37. határozottan felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be a betegek családjának nagyobb mértékű bevonására irányuló intézkedéseket a saját maguk vagy mások által elkövetett gyógyszerelési hibák megelőzése érdekében;

    b) Kommunikáció, oktatás és képzés

    38. javasolja, hogy a tagállamok az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatban hozzanak konkrét tájékoztatási és képzési intézkedéseket nemcsak az egészségügyi szakemberek (orvosok, ápolónők, kisegítő ápolók stb.), hanem például a hivatásos és nem hivatásos gondozók és a betegekkel érintkező kórházi önkéntesek számára is;

    39. határozottan felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be iránymutatásokat az egészségügyi szakemberek arra irányuló fellépésére vonatkozóan, hogy megtanítsák a betegeket az antibiotikumok helyes alkalmazására;

    40. felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak konkrét tájékoztatási és képzési intézkedéseket annak érdekében, hogy felhívják a betegek és az egészségügyi szakemberek figyelmét az antimikrobiális hatóanyagokkal szembeni rezisztencia problémájára;

    41. kéri a tagállamokat, hogy a legjobb gyakorlatok kialakítása során térképezzék fel a betegek tapasztalataira épülő szaktudást, és annak tulajdonítsanak megfelelő fontosságot;

    c) Betegjogok

    42. felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent a betegek egészségügyi rendszerek iránti bizalmának biztosítására, és különösen arra, hogy aktívan vonják be a betegeket a biztonságukkal kapcsolatos kérdésekbe;

    43. felhívja a tagállamokat, hogy vonják be a betegképviseleti szervezeteket az új jogszabályok és egészségügyi programok kidolgozásába;

    44. felszólítja a tagállamokat, hogy helyi szinten határozzanak meg egy hatóságot vagy egy kapcsolattartó személyt, amelynek, illetve akinek az a feladata, hogy a betegek számára a betegbiztonságot érintő információkkal és adatokkal szolgáljon annak érdekében, hogy megfelelő és érthető információk fokozott rendelkezésre állása révén megerősítsék a lakosságnak az egészségügyi rendszerek biztonságosságába vetett bizalmát;

    45. ösztönzi a tagállamokat, hogy annak érdekében, hogy a beteg a számára javasolt kezelésbe való beleegyezés előtt megfelelő tájékoztatást kapjon és általánosságban a betegbiztonság terén ismereteket szerezhessen, tájékoztassák a betegeket a kockázatokról, a biztonsági szintről és az egészségügyi ellátással összefüggő nemkívánatos események elkerülésére irányuló, hatályos intézkedésekről; elhívja a tagállamokat, hogy a betegeket a megfelelő szervezeti struktúrák segítségével tájékoztassák az egészségügyi ellátással összefüggő nemkívánatos események esetén fennálló panasztételi eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről (például betegjogi képviselőn keresztül);

    46. arra ösztönzi a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő nemkívánatos események bekövetkezése esetén a lehető legnagyobb mértékben részesítsék előnyben a közvetítésen alapuló megközelítéseket;

    47. kéri a tagállamokat, adjanak ösztönzést a háziorvosok számára ahhoz, hogy betegeiket tájékoztassák a jogaikról, valamint a panaszok benyújtása, illetve a tévedések és a nemkívánatos események bejelentése tekintetében előttük nyitva álló lehetőségekről;

    48. elismeri, hogy az Európai Unió nem avatkozhat be a tagállamok egészségüggyel kapcsolatos hatásköreinek a gyakorlásába?m ettől függetlenül kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre kollektív jogorvoslati mechanizmusokat azon határokon átnyúló esetekre, amelyekben egyazon okból keletkezett, egészségügyi ellátásokkal összefüggő nemkívánatos események több beteget is érintenek;

    d) Ellenőrzés, diagnosztika és nyomon követés

    49. kéri a Bizottságot, az érintett uniós ügynökségeket és a tagállamokat, hogy vegyenek fontolóra olyan intézkedéseket, amelyek nemcsak az egészségügyi dolgozók, hanem a betegek részéről is biztosítják a betegbiztonsággal kapcsolatos visszajelzéseket ; hangsúlyozza, hogy az egészségügyi dolgozók és a betegek bejelentéseinek minden szinten átláthatóknak kell lenniük;

    50. elhívja az ECDC harmonizált módszertana alapján az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó nemzeti pontprevalencia-vizsgálatokat folytató tagállamokat, hogy rendszeresen újítsák meg ezeket a vizsgálatokat, és valamennyi tagállamot ösztönzi, hogy vezessenek be ilyen vizsgálatokat; sürgeti a Bizottságot, hogy foglalkozzon behatóbban a Globális Mikrobiológiai Azonosító rendszerrel[10], amely világszerte számos kutató támogatását élvezi, és amely képes az egészségügyi ellátással összefüggő, veszélyt jelentő organizmusok észlelésének és bejelentésének felügyeletére, valamint a fertőzések (többek között határokon átnyúló) terjedésére adandó válaszhoz szükséges kapacitás fokozására;

    51. javasolja, hogy regionális vagy helyi szinten hozzanak létre a betegbiztonsággal kapcsolatos konkrét kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokat; javasolja, hogy ilyen munkacsoportok behatóan foglalkozhatnának például a balesetek megelőzésével, a műtéti kockázatok visszaszorításával vagy a gyógyszerelési hibák csökkentésével;

    52. határozottan felszólítja a tagállamokat, hogy fokozottan hívják fel a kórházak és a gondozó intézmények figyelmét a gondozást ellátó személyzet olyan alapvető feladataira, mint a betegek megfigyelése és a felfekvések értékelése, amely utóbbi általános, azonban gyakran rejtett problémát jelent a betegek és a fekvőbeteg-ellátásban részesülő személyek esetében;

    53. kéri az Európai Gyógyszerügynökséget, hogy az orvosi igények alapján és a betegek védelmének figyelembevételével dolgozzon ki iránymutatásokat az indikáción túli gyógyszerhasználatról;

    54. kéri az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC), hogy az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) együttműködve készítse el az antibiotikumokkal szemben rezisztens azon baktériumok listáját, amelyek ténylegesen vagy potenciálisan végzetes következményekkel járó fertőzéseket okoznak és komoly egészségügyi kockázatot jelentenek; kéri, hogy ezt a listát rendszeresen frissítsék az ECDC antimikrobás szerek felhasználását felügyelő európai hálózata (ESAC-net) és az ECDC antimikrobiális rezisztenciát felügyelő európai hálózata (EARS-net) által szolgáltatott adatokkal;

    55. javasolja, hogy az EMA-val és az ECDC-vel együttműködve állítsák össze az egészségügyi ellátással összefüggő azon fertőzések listáját, amelyeket szisztematikusan vizsgálni kell az uniós kórházi létesítményekben és az ellátást nyújtó egyéb intézményekben;

    e) Európai és nemzetközi együttműködés

    56. felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a WHO-val és az OECD-vel közösen fokozzák az együttműködést szabványosított fogalommeghatározások, terminológia és mutatók kidolgozása céljával a betegbiztonság területén, különösen annak biztosítása érdekében, hogy járvány- vagy határokon átnyúló veszély megjelenése esetén elkülöníthessék a fokozottan veszélyeztetett betegeket;

    57. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemzeti felügyeleti rendszerekből hatékony európai hálózat jöjjön létre, amely a Bizottság és a tagállamok által elfogadandó szabványosított kritériumok alapján azonosítja és ellenőrzi azokat a helyeket, ahol az egészségügyi ellátással összefüggő járvány üti fel a fejét (a kórházakon kívüli struktúrákra is kiterjedően), valamint azt, hogy miként történhetett meg a fertőzés terjedése; nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy az általános betegbiztonság és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés terén folytassák az összehasonlítható és naprakész referenciaadatok összegyűjtésére irányuló erőfeszítéseiket; kéri a tagállamokat, hogy évente tegyék közzé a szóban forgó adatokat;

    58. kéri a tagállamokat, hogy adott esetben osszák meg az általános betegbiztonsággal, és különösen az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és a multirezisztens baktériumok átvitelének megelőzésével és ellenőrzésével kapcsolatos helyes gyakorlatokat (például a kórház melegvízvezeték-rendszerében a legionellák elszaporodásának megelőzése területén);

    59. elismeri az ECDC antimikrobiális rezisztenciával és egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel foglalkozó programjának fontosságát (ARHAI), különös tekintettel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések felügyeletének támogatására és szabványosítására, a tudományos tanácsadás nyújtására, valamint a képzés és tájékoztatás biztosítására irányuló törekvéseire;

    60. felhívja a tagállamokat, hogy működjenek együtt az egészségügyi ellátásokkal összefüggő nemkívánatos eseményekre vonatkozó információk megosztását biztosító platformok létrehozásában, ösztönözve minden ezzel kapcsolatos információgyűjtési rendszert, és emellett biztosítsák, hogy e tevékenységek megfeleljenek az alkalmazandó európai adatvédelmi jogszabályoknak; hangsúlyozza, hogy a betegek kezelése során tiszteletben kell tartani az etikai elveket és a betegek személyes adatainak védelmét;

    61. felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy új antibakteriális gyógyszerek kifejlesztése érdekében működjenek együtt az ösztönző intézkedések végrehajtásában; úgy véli, hogy az ilyen kezdeményezéseket egy megfelelő uniós jogalkotási keret részévé kell tenni azzal a szándékkal, hogy megerősödjön az együttműködés az állami és a magánszektor között, és ezáltal új lendületet kapjon az antimikrobiális vonatkozású kutatás és fejlesztés;

    62. véleménye szerint a 2014-ben induló nyolcadik kutatási keretprogram keretében az általános betegbiztonsággal, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel és az antimikrobiális hatóanyagokkal szembeni rezisztenciával kapcsolatos kutatási projektek társfinanszírozására ösztönzi az Európai Uniót;

    f) Nyomon követés és jelentéstétel

    63. arra ösztönzi a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy legalább további két évvel hosszabbítsák meg az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságra vonatkozó ajánlás végrehajtása céljából foganatosított intézkedések nyomon követését;

    64. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése és leküzdése terén fokozzák az ECDC-vel folytatott együttműködésüket; különösen arra ösztönzi a nemzeti hatóságokat, hogy a helyszíni ellenőrzések végrehajtására rendszeresen kérjék fel az ECDC-t, és hozzák nyilvánosságra az ECDC által nekik átadott jelentéseket, valamint e tekintetben hangsúlyozza, hogy a jövőbeni pénzügyi tervek keretében biztosítani kell az ECDC megfelelő finanszírozását annak érdekében, hogy elláthassa koordinációs és felügyeleti feladatait;

    65. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és a tagállamoknak.

    • [1]  HL C 184E, 2010.7.8., 395. o.
    • [2]  HL C 377E., 2012.12.7., 131. o.
    • [3]  HL C 131., 2013.5.8., 116. o.
    • [4]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0483.
    • [5]  Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a betegbiztonság azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátás során a betegek nincsenek kitéve indokolatlan vagy potenciális ártalomnak.
    • [6]  A nemkívánatos esemény olyan esemény, amelynek eredményeképpen a beteget károsodás éri.
    • [7]  E jelentés alkalmazásában egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés minden olyan fertőzés, amely a betegek orvosi (diagnosztikai, terápiás vagy megelőző) kezelése során vagy következtében következik be, ha az a kezelés elején nem volt jelen, illetve nem volt lappangási időszakban. Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés esetén a szóban forgó fertőző mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok, paraziták és más átvihető kórokozók) származhatnak magától a betegtől, annak saját flórájából (belek, bőr stb.) vagy származhatnak a beteg környezetéből (exogén fertőzések vagy keresztfertőzések). Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések az egészségügyi rendszerrel és a különböző ellátási folyamatokkal összefüggő összes fertőzést felölelik. Magukban foglalják az (egészségügyi intézményekben, a kórházi kezelés során vagy a járóbeteg-ellátás során szerzett) kórházi fertőzéseket és az egészségügyi intézményeken kívül, a közösségi rendszerekben (például a tartós és középtávú ellátást nyújtó intézményekben, és különösen az időskorú személyeket befogadó intézményekben) vagy otthon nyújtott egészségügyi ellátások során szerzett fertőzéseket.
    • [8]  A Bizottságnak az E-004648/2013 számú, írásbeli választ igénylő kérdésre 2013. június 14-én adott válasz.
    • [9]  A Bizottság által az E-004649/2013 számú kérdésre adott válasz szerint a 13 ország: Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Magyarország, Németország, Spanyolország és Svédország. Lásd: http://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?reference=E-2013-004649&language=EN
    • [10]  http://www.globalmicrobialidentifier.org/

    INDOKOLÁS

    Betegbiztonság: az EU közegészségügyi politikájának központi kérdése

    A biztonságos egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés a minőségi egészségügyi rendszer alapját képezi, és egyben az Európai Unió, annak intézményei és az európai polgárok által elismert alapvető jogot is jelent. Következésképpen a betegek joggal várják el, hogy biztonságuk érdekében minden erőfeszítést megtegyenek.

    Az egészségügyi ágazat magas kockázatot jelentő terület abban az értelemben, hogy (nem a kezelt egészségügyi problémával, hanem) az egészségügyi ellátással összefüggő nemkívánatos események komoly sérüléssel, komplikációkkal, illetve szenvedéssel, vagy akár a kezelt betegek halálával is járhatnak. Miközben bizonyos nemkívánatos események a szükséges beavatkozásokkal vagy gyógyszerekkel járó kockázatokhoz kapcsolódnak, más nemkívánatos eseményeket ellátási hibák és hiányosságok vagy az egészségügyi ellátási lánc olyan hibái okozzák, amelyek elkerülhetők lennének.

    Az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos nemkívánatos eseményeknek a becslések szerint 30–40%-a megelőzhető, a járóbeteg- és a kórházi ellátásban egyaránt. Becslések szerint az Európai Unióban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések évente átlagosan a kórházi ellátásban részesülő betegek 5%-át, azaz 3,2 millió embert érintenek, és ebből közvetlenül 37 000 ember halálát okozzák. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések az esetek legalább 20%-ában elkerülhetők lennének. Az időskorú és csökkent immunitású személyek különösen érzékenyek az ilyen fertőzésekkel szemben, és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása gyakran megnehezíti az ezekkel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel szembeni küzdelmet.

    A betegbiztonság mindenekelőtt az életminőség javulásához járul hozzá. Az egészségügyi ellátással összefüggő nemkívánatos események által a betegeknek okozott károsodások a társadalomra is nehéz terhet rónak, amely a gazdasági válság időszakában még súlyosabb. Az Európában az összes egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés körülbelül 5%-át kitevő, és az ismételt kórházi kezelések 2%-áért felelős, Clostridium difficile baktérium okozta fertőzések előfordulása például bizonyos tagállamokban emelkedik, és az európai egészségügyi rendszerekre gyakorolt pénzügyi hatása a becslések szerint 2013-ban eléri a 3,7 millió EUR-t. Ezért a betegbiztonság területén végrehajtott minden befektetés – a betegek szempontjából egyértelmű előnyökön kívül – lehetséges takarékossági forrást is jelent. A betegbiztonság számára biztosított prioritás az egészségügyi ellátással összefüggő nemkívánatos események áldozatául esett betegek kezelési költségének csökkenését, és egyidejűleg a pénzügyi és humán erőforrások jobb kihasználását eredményezi. E célkitűzések eléréséhez a betegbiztonsági kultúra különböző módokon jelentősen megerősíthető.

    A Tanács betegbiztonsággal, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos ajánlásának összefoglalása

    2009 . június 9-i ajánlásában (2009/C 151/01) tehát a Tanács az Európai Unióban a betegbiztonság javítására irányuló bizonyos intézkedések végrehajtását tűzte ki célul.

    a)  az ajánlás általános betegbiztosításra vonatkozó első fejezete az egészségügyi ellátásban részesülő betegeket érő károsodás minimálisra csökkentését célzó intézkedések bevezetésére kéri fel a tagállamokat. A meghatározott intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

     a nemzeti betegbiztonsági szakpolitikák és programok létrehozásának és kidolgozásának támogatása,

     a betegek tudatosságának növelése,

     a nemkívánatos eseményekre vonatkozó, szankciómentes jelentéstételi és tanulási rendszerek létrehozása,

     az egészségügyi dolgozók betegbiztonsági oktatásának és képzésének előmozdítása;

     a szóban forgó témában a kutatás előmozdítása.

               Az ajánlás felkéri továbbá a tagállamokat, hogy osszák meg egymással az ismereteket, a tapasztalatokat és a bevált gyakorlatokat, valamint az egymással és a Bizottsággal, illetve a más érintett európai és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés révén uniós szinten osztályozzák és mérjék fel a betegbiztonságot.

    b)  A második fejezet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésével és leküzdésével foglalkozik: az ajánlás felkéri a tagállamokat, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és leküzdésére vonatkozóan megfelelő szintű stratégiát fogadjanak el és hajtsanak végre. Az ajánlás a javasolt stratégia keretében az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését célzó nemzeti és regionális szintű, illetve az egészségügyi intézmények szintjén végrehajtandó, meghatározott intézkedéseket tartalmaz (különösen aktív felügyeleti rendszerek létrehozása, iránymutatások kidolgozása és bevezetése, az egészségügyi dolgozók oktatására és képzésére irányuló programok létrehozása, a betegek tájékoztatására vonatkozó intézkedések és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés terén a kutatás támogatása).

    A Tanács betegbiztonsággal, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos ajánlásainak nyomon követésére vonatkozó előzetes felmérés

    A Bizottság a tagállamok jelentései alapján 2012 novemberében benyújtotta az ajánlásnak való megfelelés érdekében végrehajtott intézkedések mérlegét.

    A tagállamok többsége bejelentette, hogy a javasolt intézkedések egy részét bevezette:

     az általános betegbiztonságra vonatkozó ajánlások közül a legtöbb tagállam a betegbiztonság kérdésének mint kiemelt kérdéskörnek az egészségügyi szakpolitikákba való beágyazását valósította meg;

     a betegbiztonsági képzés terén az országok többsége az egészségügyi intézményekben hozott intézkedéseket;

     a meglévő jelentéstételi és tanulási rendszereket jelentős mértékben fejlesztették, de még tökéletesítésre várnak;

     a betegek tudatosságának növelése terén jelentős erőfeszítések történtek főként a kórházi ágazatban;

     a kutatás terén a jelentés arról számol be, hogy a betegbiztonságra vonatkozóan minden tagállamban nemzeti programokat vezettek be;

     az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése és ellenőrzése terén a tagállamok többsége az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és leküzdésére irányuló különböző intézkedéseket általában az antimikrobiális hatóanyagoknak a humán orvostudományban való körültekintő alkalmazását célzó stratégiákkal együtt hajtotta végre.

    Ezzel párhuzamosan európai szintű intézkedések történtek, különösen különböző kezdeményezések finanszírozása, különösen az egészségügy területén vagy a hetedik kutatási keretprogramhoz tartozó európai uniós program keretében (összesen 16 millió EUR összegben).

    A tagállamok által összeállított és a Bizottság által összefoglalt jelentések azt mutatják, hogy a 2009 óta elért előrehaladás ellenére vannak még javításra váró területek.

    Az előadó álláspontja és fő ajánlásainak összefoglalása

    Az előadó megjegyzi, hogy a tagállamokban a betegbiztonság javítása érdekében a Tanács által javasolt bizonyos intézkedéseket mindeddig csupán kevés tagállam hajtotta végre, és van még mit javítani mind a kórházi ellátás, mind pedig a kórházon kívüli ellátás területén, különösen a betegek tudatosságának növelése, az egészségügyi dolgozók és a szélesebb értelemben vett ápolók oktatásának terén. Megjegyzi továbbá, hogy szükség van a betegbiztonsággal kapcsolatos európai nómenklatúrák bevezetésére irányuló erőfeszítések folytatására, valamint a betegbiztonsági szabványokra vonatkozó európai iránymutatások létrehozására. Konkrétabban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatban az előadó megjegyzi továbbá, hogy a tagállamokban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése és leküzdése érdekében a Tanács által javasolt bizonyos intézkedéseket mindeddig csak kevés ország vezette be, és hogy van még mit javítani különösen a betegek tájékoztatása, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és leküzdésére irányuló kutatás támogatása terén.

    Különösen arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a betegbiztonság és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése és leküzdése terén hozzanak a polgárok tudatosságának növelésére irányuló intézkedéseket, az egészségügyi dolgozók, valamint a betegek és az őket segítők oktatására és képzésére irányuló intézkedéseket, határokon átnyúló intézkedéseket, valamint a betegek biztonságára és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó kutatás előmozdítására vonatkozó intézkedéseket (vagy meglévő intézkedések esetén erősítsék meg azokat). Felhívja a tagállamokat, hogy az osztályozások harmonizációja és az összehasonlítható mutatók összegyűjtése terén folytassák erőfeszítéseiket. Felhívja a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő nemkívánatos események bekövetkezése esetén a lehető legnagyobb mértékben részesítsék előnyben a közvetítésen alapuló megközelítéseket, és ösztönzi az európai uniós szinten harmonizált jogorvoslati rendszerek bevezetését.

    Az európai népesség elöregedésére és az antimikrobiális rezisztencia aggasztó fejlődésére tekintettel az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy a betegbiztonságnak, valamint különösen az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés megelőzésének és leküzdésének elsődleges helyet kell elfoglalnia mind az Európai Unió politikai menetrendjében, mind pedig nemzeti, regionális és helyi szinten. Különösen hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a betegbiztonságra elegendő eszközt, és különösen elegendő költségvetési eszközt kell biztosítaniuk. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése és leküzdése tekintetében hangsúlyozza az ECDC, és az általa végzett koordinációs és felügyeleti tevékenység által nyújtott hozzáadott értéket, valamint kiemeli, hogy a jövőbeni pénzügyi tervek keretében biztosítani kell az ECDC megfelelő és hosszú távú finanszírozását annak érdekében, hogy megfelelően el tudja látni koordinációs és felügyeleti feladatát.

    A tanácsi ajánlásban felkérték a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a javasolt intézkedések mennyire működnek hatékonyan a gyakorlatban. Tekintettel arra, hogy bizonyos intézkedéseket csupán a közelmúltban hoztak meg, vagy még nem vezettek be, az előadó támogatja a javaslatot, hogy 2014 júniusában dolgozzanak ki egy második eredményjelentést.

    A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

    Az elfogadás dátuma

    25.9.2013

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    58

    0

    0

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Elena Oana Antonescu, Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sergio Berlato, Lajos Bokros, Franco Bonanini, Biljana Borzan, Milan Cabrnoch, Spyros Danellis, Chris Davies, Jill Evans, Elisabetta Gardini, Matthias Groote, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Kartika Tamara Liotard, Zofija Mazej Kukovič, Linda McAvan, Vladko Todorov Panayotov, Gilles Pargneaux, Antonyia Parvanova, Andrés Perelló Rodríguez, Mario Pirillo, Pavel Poc, Frédérique Ries, Oreste Rossi, Dagmar Roth-Behrendt, Kārlis Šadurskis, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Salvatore Tatarella, Thomas Ulmer, Sabine Wils, Marina Yannakoudakis

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Margrete Auken, Erik Bánki, Mark Demesmaeker, Jutta Haug, Marusya Lyubcheva, Miroslav Mikolášik, Vittorio Prodi, Renate Sommer, Rebecca Taylor, Vladimir Urutchev, Anna Záborská, Andrea Zanoni

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

    Ioan Enciu, Sabine Lösing, Kerstin Westphal, Dubravka Šuica