JELENTÉS a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterrõl: a 2013. évi prioritások végrehajtása

8.10.2013 - (2013/2134(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Elisa Ferreira
A vélemények elõadói (*):
Catherine Trautmann, Költségvetési Bizottság;
Veronica Lope Fontagné, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

Módosítások

• 001-002 (PDF - 92 KB)
• 001-002 (DOC - 289 KB)
• 003-003 (PDF - 95 KB)
• 003-003 (DOC - 288 KB)
• 004-004/REV1 (DOC - 299 KB)
• 005-005 (PDF - 93 KB)
• 005-005 (DOC - 285 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterrõl: a 2013. évi prioritások végrehajtása

(2013/2134(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel „A gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszter: a 2012. évi prioritások végrehajtása” címû, 2012. október 26-i állásfoglalására,[1],

–   tekintettel az Európai Tanács 2013. március 14–15-i ülésének következtetéseire,

–   tekintettel az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdésre, és különösen annak a 121. cikke (2) bekezdésével együtt értelmezett 136. cikkére,

–   tekintettel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerzõdésre,

–   tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerõsítésérõl és a gazdaságpolitikák felügyeletérõl és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

–   tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekrõl szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre[3],

–   tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekrõl szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

–   tekintettel a túlzott hiány esetén követendõ eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre[5],

–   tekintettel a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelõzésérérõl és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6],

–   tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítésérõl szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7],

–   tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdõ vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerõsítésérõl szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[8],

–   tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekrõl szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[9],

–   tekintettel a 2013. évi éves növekedési jelentésrõl szóló, 2012. november 28-i bizottsági közleményre (COM(2012)0750),

–   tekintettel a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterrõl – a 2013. évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulásról – szóló, 2013. február 7-i állásfoglalására[10],

–        tekintettel „Az EU igazságügyi eredménytáblája – A hatékony igazságszolgáltatás és a növekedés elõmozdításának eszköze” címû, 2013. március 27-i bizottsági közleményre (COM(2013)0160),

–   tekintettel a Bizottság 2013. évi országspecifikus ajánlásai tervezetét kísérõ, „2013. évi európai szemeszter: országspecifikus ajánlások – Európa kivezetése a válságból” címû, 2013. május 29-i közleményére (COM(2013)0350),

–   tekintettel az európénznemû tagállamok gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatások végrehajtásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2013. május 29-i bizottsági ajánlásra (COM(2013)0379), illetve az Európai Unió egyes tagállamaihoz intézett tanácsi ajánlásokra irányuló, 2013. május 29-i bizottsági javaslatra,

–    tekintettel „Az európai szemeszter folyamatának a nemek közötti egyenlõség perspektívájából történõ értékeléséhez szükséges adatok” címû 2012. évi tanulmányra[11],

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottság véleményére (A7-0322/2013),

A. mivel a gazdasági, szociális, pénzügyi és államadósság-válság továbbra sem enyhül, és a kiegyensúlyozottabb, erõteljesebb, stabilabb és integráltabb gazdasági és monetáris unió (GMU) célkitûzésének megvalósítása még mindig nem zárult le;

B.  mivel az euróövezetet érintõ államadósság-válság jelentõs hatással van az európénzpiacra és az eurórendszerrel kapcsolatos rendkívüli politikai intézkedésekre is;

C. mivel a Bizottság országspecifikus ajánlásai hasznos és részletes meglátásokat tartalmaznak, de összességében, különösen a több szakpolitikai területen átívelõ politikai utasítások mérlegét tekintve egyes tagállamok vonatkozásában további pontosítást és továbbfejlesztést igényelnek; mivel a nemzeti reformprogramok értékelésére és az országspecifikus ajánlások nyomon követésére szolgáló módszerek tekintetében is lehetõség van a javulásra;

D. mivel továbbra is a kkv-k alkotják az euróövezet gazdaságának gerincét, minthogy õk teszik ki az euróövezeten belüli összes vállalkozás 98%-át, õk foglalkoztatják az euróövezetben dolgozók háromnegyedét, valamint õk teremtik meg a hozzáadott érték hozzávetõlegesen 60%-át;

E.  mivel fontos, hogy az európai szemeszter megvalósítása során megõrizzék a szociális partnerek szerepét és tiszteletben tartsák a bérképzéssel kapcsolatos eltérõ nemzeti gyakorlatokat és intézményeket;

F.  mivel számos területen sürgõs fellépésre van szükség, többek között a reálgazdaságnak és a kkv-knak történõ hitelezés helyreállítása – amely magában foglalja alternatív finanszírozási források kialakítását –, az üzleti környezet versenyképességének növelése, az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem, a fenntartható államháztartás helyreállítása, illetve a munkanélküliség hatásos európai megoldásainak megtalálása terén, ily módon teljes egészében integrált munkaerõpiacot hozva létre és jelentõsen erõsítve a GMU szociális dimenzióját is;

G. mivel az európai szemeszter gazdaságirányításának demokratikus legitimációja az európai és nemzeti szintû parlamenti elõjogok, valamint a Szerzõdésekben és az uniós jogszabályokban meghatározott európai bizottsági elõjogok valós és elkötelezett tiszteletben tartását igényli, szembemenve az uniós szintû és euróövezeten belüli döntéshozatal parlamentet egyre inkább figyelmen kívül hagyó és kormányközi kultúrájának tendenciájával;

H. mivel a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonása alapvetõ fontosságú ahhoz, hogy társadalmi szempontból a helyszínen értékeljék a válság hatását, és ezáltal megfelelõ intézkedéseket hozzanak;

I.   mivel tekintettel arra, hogy már hatályba léptek az úgynevezett kettõs csomaggal bevezetett új rendelkezések, az országspecifikus ajánlások jelentõsége megnõtt, minthogy a nemzeti reformprogramoknak és stabilitási programoknak azokkal összeegyeztethetõnek kell lenniük;

J.   mivel – noha a pénzügyi támogatási program hatálya alatt álló tagállamok esetében szigorúan alkalmazták az ajánlásokat – a korábbi országspecifikus ajánlások többi tagállam általi betartása alacsony szintû;

K. mivel a kettõs csomag a közösségi módszeren belül szabályokat határoz meg a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdõ vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok vonatkozásában;

L.  mivel biztosítani kell az egységes piacot és az Unió kohézióját;

M. mivel az új technológia lehetõvé teszi mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára a munka oly módon történõ megszervezését, hogy az lehetõvé tegye a munka és a magánélet közötti egyensúly javítását, és ezáltal elõsegítse a nõk jobb munkaerõ-piaci integrációját;

N. mivel 2013. szeptember 17-én a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága a nemzeti parlamenti képviselõkkel együtt ülést tartott, amelyen a Tanács által elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtását vitatták azzal a céllal, hogy nagyobb mértékben vegyék figyelembe az ajánlások hatékonyságát és az Unión belüli esetleges átgyûrûzõ hatásokat;

1.  üdvözli a Bizottság országspecifikus ajánlásait, amelyeket a Tanács elfogadott; hangsúlyozza, hogy szükség van további elõrelépésekre; üdvözli, hogy ezek az ajánlások a korábbiakhoz képest sokkal részletesebbek, és nagyobb betekintést engednek abba, hogy a tagállamok mennyire igyekeztek eleget tenni a korábban elfogadott kötelezettségeknek; üdvözli a Bizottság azon nyilatkozatát, miszerint „egy szakpolitika sikerességéhez nem elég, ha az kellõen átgondolt – politikai és társadalmi támogatottság is szükséges hozzá”, és hogy Európának és a tagállamoknak a költségvetési konszolidáción túlmenõen valóban fenntartható és társadalmi szempontból kiegyensúlyozott növekedéshez vezetõ strukturális reformokra, fenntartható foglalkoztatásra, a versenyképesség megerõsítésére, valamint konkrét és sürgõs fellépésre van szükségük a munkanélküliség, különösen az ifjúsági munkanélküliség elfogadhatatlanul magas szintjének leküzdéséhez; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy ellenõrizze, vajon minden tagállami jelentés megfelel-e az Európa 2020 stratégia célkitûzéseinek, azaz a szegénység csökkentésével és a foglalkoztatással kapcsolatos céloknak, valamint gondosan vizsgálja meg a szakpolitikák közötti kapcsolatokat és összefüggéseket;

2.  üdvözli a Bizottság azon nyilatkozatát, miszerint a „deficites” országoknak meg kell erõsíteniük versenyképességüket, a „többlettel rendelkezõ” országoknak pedig lehetõség szerint a keresletüket, mégpedig arányos és fenntartható módon, hozzájárulva ezáltal az euróövezet stabilitásához és növekedéséhez;

3.  úgy véli, hogy meg kell erõsíteni az uniós gazdaság egészének a világgazdaságon belüli versenyképességét, különösen azáltal, hogy a termelékenység növelése és az árak csökkentése érdekében növelik a versenyt a termékek és a szolgáltatások piacán, a munkaerõköltségeket pedig összhangban tartják a termelékenységgel; hangsúlyozza, hogy az Unió nem versenyezhet csupán a költségek terén, hanem nagyobb beruházásokra van szükség a kutatás és a fejlesztés, az oktatás és a készségek, valamint az erõforrás-hatékonyság terén;

4.  üdvözli, hogy a Bizottság és a Tanács törekszenek arra, hogy az országspecifikus ajánlásokban kerüljék a szabványmegoldásokat, és biztosítsák, hogy az ajánlások pontosítása az érintett tagállam nemzeti sajátosságainak és szükségleteinek megfelelõen megtörténjen, ugyanakkor továbbra is összpontosítsanak a növekedést ösztönzõ szakpolitikákra és a költségvetési stabilitásra; felhívja a tagállamokat, hogy értékeljék a gazdasági és strukturális reformtervek társadalmi hatásait, valamint hogy a szakpolitikák közötti koordináció hatékonyságának növelése és a pontosítás érdekében biztosítsák azok végrehajtásának valódi értékelését;

5.  rámutat, hogy a kormányzatok és a pénzügyi intézmények az alacsony növekedés által jellemzett környezetben tartósan sebezhetõnek mutatkoznak;

6.  rámutat, hogy a Bizottság a mintegy 400 országspecifikus ajánlásnak csupán 15%-ában állapított meg jelentõs mértékû elõrehaladást az elõzõ évekhez képest;

7.  üdvözli, hogy a Bizottság ajánlásai nemcsak a tagállamokhoz, hanem az euróövezet egészéhez is szólnak; úgy véli, hogy a tagállamoknak szóló ajánlásoknak jobban figyelembe kell venniük az uniós gazdaságok erõs kölcsönös függõségét, különösen az euróövezeten belül, illetve a riasztási mechanizmusról szóló jelentésben szereplõ minden lényeges információt is;

8.  hangsúlyozza az országspecifikus ajánlások nyomon követésének és végrehajtásának, a többoldalú felügyeletnek, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének, valamint a szakértõi értékeléseknek a jelentõségét;

9.  kéri, hogy vizsgálják meg mélyrehatóbban a tagállamok versenyképessége, költségvetési kiigazítása és gazdasági teljesítménye terén az egységes valuta mûködésébõl eredõen mutatkozó belsõ különbség jelentõs és jól érzékelhetõ növekedésének okait, és különösen a közös politikák aszimmetrikus hatását;

10. felhív a „lassú kilábalást” jelzõ növekedési mutatók óvatos értelmezésére, és ajánlja különösen a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg, valamint az államháztartási hiány terén tapasztalt javulás fenntarthatóságának és a strukturális reformok elõrehaladásának közelebbi vizsgálatát; felhív a gazdasági elõrejelzések megbízhatóságának közelebbi vizsgálatára, mivel a korábbi bizottsági elõrejelzéseket többnyire lefelé módosították; hangsúlyozza, hogy az elérendõ célokkal ellentétes és prociklikus hatások elkerülése érdekében inkább óvatos, mint optimista feltevések és forgatókönyvek alapján kell kialakítani a támogatási programokat;

11. nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos nemzeti célkitûzéseket foglalja bele a gazdasági kiigazítási programban részt vevõ országokra vonatkozó ajánlásokba, hogy e célkitûzések teljesítése során fordítsanak kellõ figyelmet e kiigazító programok által teremtett korlátokra; felszólít továbbá e programok demokratikus legitimitásának támogatására és megerõsítésére;

12. üdvözli, hogy egyes tagállamok esetenként a célkitûzések megvalósítására irányuló konkrét projekteket is felvázoló jelentéseket nyújtottak be az Európa 2020 stratégia célkitûzéseivel kapcsolatban tett elõrelépésükrõl; felhívja az összes tagállamot, hogy foglalják bele ezeket a jelentéseket a 2014. évi európai szemeszterrel kapcsolatos hozzájárulásaikba; sajnálja, hogy a Bizottság nem nyújtott be az Európa 2020 stratégiára vonatkozó eredményjelentést; kéri a Bizottságot, hogy évente nyújtson be erre vonatkozó jelentést;

13. sajnálatosnak tartja, hogy egy országspecifikus ajánlás sem foglalkozik a munkabéreket terhelõ adók hosszú távú beruházásokra és a munkahelyteremtésre gyakorolt hatása által jelentett kihívással;

14. üdvözli a Bizottság azon nyilatkozatát, miszerint Európa versenyképessége „nem alapozható pusztán a költségekre, és nem is azon fog alapulni”; ezenfelül rámutat, hogy elengedhetetlen a termelékenység – ezen belül is a tõke, az erõforrások és az energia termelékenységének – növelése, a társadalmi befogadás, az oktatásba és az egész életen át tartó tanulásba, a kutatásba és az innovációba, illetve az erõforrás-hatékonyságba való beruházás, az Európa 2020 stratégia céljaival összhangban; az Európa 2020 stratégia célkitûzései terén további elõrelépést szorgalmaz, különösen a foglalkoztatással kapcsolatban; kéri, hogy a fentiek megfelelõen tükrözõdjenek a „deficites” országok országspecifikus ajánlásaiban, mivel ezek azok a tagállamok, amelyek számára elengedhetetlenül szükséges versenyképességük fellendítése;

15. üdvözli a Bizottság környezetvédelmi adózás területét érintõ országspecifikus ajánlásait és ezek munkahely-teremtési potenciálját, és felszólítja a Bizottságot, hogy ezeket vegye figyelembe a következõ éves növekedési jelentésben; kiemeli a munkabérek megadóztatásától a környezetvédelmi adózás irányába történõ elmozdulásnak a költségvetésre, a foglalkoztatásra, a társadalomra és a környezetvédelemre gyakorolt kedvezõ hatásait;

16. sajnálja, hogy késve valósult meg a 120 milliárd eurós Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum, amelyrõl 2012 júniusában született megállapodás, a 2012 novemberében útjára indított projektkötvény-kezdeményezés és az EBB 180 milliárd eurós további beruházása; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg és gyorsan szüntessék meg az e kezdeményezések teljes körû végrehajtása elõtt tornyosuló akadályokat;

17. felhívja a Bizottságot, hogy az európai költségvetési kapacitás felé vezetõ elsõ lépésként, illetve az Európa 2020 stratégia célkitûzésein alapuló uniós szemeszteren belüli valódi konvergenciafolyamat létrehozása céljából sürgõsséggel nyújtson be jogalkotási javaslatokat, amelyek kiterjednek a tagállamokat a strukturális reformok végrehajtásában támogató ösztönzõre, például a versenyképességi és konvergencia-instrumentumra, valamint a közösségi módszeren alapuló, elõzetes gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó rendelkezésekre is;

18. emlékeztet arra az álláspontjára, hogy a konvergencia- és versenyképességi eszközöket az uniós költségvetés szerves részeként a közösségi módszer alapján létrehozott és kezelt új finanszírozási eszközzel, azonban a többéves pénzügyi keret felsõ korlátain felül kellene finanszírozni; egyetért a Bizottsággal abban, hogy a konvergencia- és versenyképességi eszközök a szolidaritást, a kohéziót, illetve a strukturális reformokat ösztönzõ fenntartható növekedés végrehajtását támogató valódi költségvetési kapacitás elsõ építõkövei;

19. felhívja a Bizottságot, hogy a versenyképességi és konvergencia-instrumentum strukturális reformok támogatását szolgáló pénzügyi támogatásába vegye fel azokat a területeket, amelyek gátolják a gazdasági dinamizmust és hatékonyságot;

20. üdvözli, hogy a Bizottság kihasználja a módosított Stabilitási és Növekedési Paktum által kínált rugalmasságot a túlzott hiány korrekciójára megadott határidõ hét eljárásban történõ meghosszabbítására; egyetért azzal, hogy e határidõ-hosszabbítás megkönnyíti majd az érintett országok számára a szükséges strukturális reformok végrehajtását; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a költségvetési korrekciós pálya tartalmát és menetrendjét igazítsák az egyes országok sajátosságaihoz, és különösen a „deficites” országok esetében foglalják bele a fent említett mozgásteret, az európai strukturális és beruházási alapok teljes körû hasznosítását, a szilárd és fenntartható strukturális reformokat és a versenyképesség fellendítéséhez szükséges beruházások megnevezését (az országspecifikus ajánlásokba); üdvözli a Bizottság nyilatkozatát, miszerint már a költségvetés végrehajtása idei évre vonatkozó értékelésének, valamint a 2014-re vonatkozó nemzeti költségvetések elemezésének keretében, a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágán belül – bizonyos feltételek mellett – megpróbálja az államháztartás fenntarthatóságára bizonyított hatást gyakorló, egyszeri állami beruházási programokat beilleszteni, az Unió költségvetési felügyeleti keretének maradéktalan tiszteletben tartása mellett; várakozással tekint a Bizottságnak a konkrét mûködési keretrõl szóló, a kettõs csomaghoz csatolt nyilatkozat értelmében a Parlamentnek hamarosan benyújtandó közleményére;

21. tudomásul veszi a 473/2013/EU rendelet keretében iránymutatásként elfogadott, az euróövezeti költségvetésiterv-javaslatokra és adósságkibocsátási jelentésekre vonatkozó harmonizált keretrõl szóló bizottsági közleményt; várakozással tekint a Bizottsággal az ezen iránymutatások tartalmáról folytatandó gazdasági párbeszéd elé;

22. üdvözli, hogy figyelembe vették a következõkre irányuló jelentéstételre vonatkozó iránymutatásokat: azon jelzések, hogy a költségvetésiterv-javaslatokban szereplõ intézkedések milyen formában foglalkoznak az országspecifikus ajánlásokkal és az Európa 2020 stratégiában megállapított célokkal, a fõ kiadási és bevételi intézkedések várható elosztási hatása, valamint az államháztartási kiadásokra vonatkozó részletes információk funkciók szerint; hangsúlyozza, hogy ezek az iránymutatások meg fogják könnyíteni az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos nemzeti célkitûzések elérése érdekében hozott költségvetési intézkedések nyomon követését;

23. várakozással tekint a Bizottság és a tagállamok paramétereinek és módszertani mutatóinak, köztük a makrogazdasági kilátásaikat alátámasztó, költségvetési multiplikátorok használatával készült becslések küszöbön álló – a kettõs csomag eredményeként elfogadott – közzététele elé;

24. megjegyzi, hogy a béreknek a „többlettel rendelkezõ” országokban a közelmúltban tapasztalható alakulása hozzájárult a fenntartható kereslethez, valamint kedvezõ tovagyûrûzõ hatásokkal jár az EU más területein is; üdvözli a Bizottság nyilatkozatát, miszerint a kellõ költségvetési mozgástérrel és „többlettel rendelkezõ” országok fontos szerepet töltenek be a jelenlegi válságból való kilábalásban, többek között az adók és a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentésével, valamint a fenntartható belföldi kereslet élénkítse érdekében a fizetések emelésével, figyelembe véve a nemzetközi versenyképességet; a „többlettel rendelkezõ” országok emellett – vásárlóerejüknél fogva – növekedést ösztönzõ új beruházási lehetõségeket mozdíthatnának elõ, különösen az oktatás, a kutatás és a fejlesztés, az energia és az infrastruktúra terén, korszerûsíthetnék az egészségügyi- és nyugdíjrendszerüket, valamint megnyithatnák szolgáltatási szektoraikat; hangsúlyozza azoknak a pozitív tovagyûrûzõ hatásoknak a fontosságát, amelyeket ezek az intézkedések az Unióban mindenütt elõidézhetnek, különösen akkor, ha azokat a legnagyobb uniós nemzetgazdaságok végrehajtják;

25. szorgalmazza, hogy a Bizottság alakítson ki a versenyképesség és az innováció elõmozdítására épülõ, valóban európai iparpolitikát, amelynek középpontjában az európai ipar versenyképességének helyreállítása, valamint a vállalatok Unión kívülre telepedését elõidézõ politikák leépítése áll; szorgalmazza, hogy a Bizottság alakítson ki egy koherens európai külkereskedelmi politikát a kölcsönösség és a közös minimumnormák alapján, különösen szociális és környezeti kérdésekben; meggyõzõdése, hogy csak a globalizációs kapcsolódás intelligens kezelésével garantálhatja Európa a növekedést és a munkahelyeket, a fogyasztók védelmét, a nemzetközi és európai jogszabályok és emberi jogi normák betartását és több tagállam esetében az erõforrások nem kereskedelemképes ágazatoktól a kereskedelemképes ágazatokba való ajánlott fokozatos átcsoportosítását;

26. elismerõen nyilatkozik a Bizottság azon nyilatkozatáról, miszerint a tagállami és az uniós pénzügyi támogatási intézkedéseknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a reformok elosztási hatására, és felhívja a Bizottságot, hogy végezze el az összes újonnan ajánlott reform rövid és hosszú távú hatásainak alapos elõzetes értékelését, valamint vonja le a korábbi ajánlásokból az összes szükséges következtetést, ideértve a pénzügyi támogatási programok hatálya alatt álló tagállamoknak szóló ajánlásokat is;

27. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatokat a GMU kiteljesítésére, beleértve a szociális pillért is, valamint hozzon létre európai szociális paktumot a Parlament 2012. november 20-i, „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” címûállásfoglalásának megfelelõen, mivel az automatikus nemzeti stabilizátorokat pont azokban a tagállamokban korlátozzák, ahol azokra a legnagyobb szükség van; ebbõl a szempontból sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre egy külön eredménytáblát a GMU társadalmi dimenziójával kapcsolatban; azt javasolja, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásban rögzített részletes vizsgálatok keretében rendszeresen felülvizsgálhatják a foglalkoztatási és szociális politikát azzal a céllal, hogy meghatározzák a társadalmi problémákat mérséklõ és a foglalkoztatást elõmozdító szakpolitikai intézkedéseket; meggyõzõdése, hogy ez a fokozott ellenõrzési rendszer segítené a szakpolitikák hatékonyabb összehangolását annak érdekében, hogy idõben azonosítsák és kezeljék a fõ kihívásokat, valamint a foglalkoztatási és szociális szempontok jobban érvényesüljenek a politika minden területén;

28. egyetért azzal, hogy az EKB fellépése – amely a strukturális reformok és az államháztartási konszolidáció kiegészítése – „döntõen hozzájárult az euróövezet stabilitásához”; elismeri, hogy e kezdeményezés néhány tagállamban az értékpapír-piaci program keretében csökkentette a nem fenntartható, magas finanszírozási költségeket, valamint a végleges értékpapír-adásvételi mûveleteken keresztül az államadósság-piacok számára likviditási védõhálót biztosított, megelõzte a bankszektor összeomlását, segítette a bankok és az állam kettéválasztását, korlátozta az államadósság-spekulációt, valamint átmenetileg csökkentette az államadósság-különbözeteket; megítélése szerint azonban számos tagállamban a fenntartható növekedés hiánya és a magas (és még mindig növekvõ) magán- és államadósságszint arra utal, hogy „körültekintõen irányított tõkeáttétel-csökkentésre” van szükség; egyetért a Bizottsággal abban, hogy továbbra is prioritásként kell kezelni a bankszektor helyzetének javítását; üdvözli, hogy a Bizottság –a Parlamentnek a kettõs csomaghoz csatolt nyilatkozatban tett kötelezettségvállalása értelmében – Gertrude Tumpel-Gugerell elnökletével mûködõ magas szintû munkacsoportot hozott létre a nemzeti adósságkibocsátás adósság-visszaváltási alapok és eurókötvények közös kibocsátása révén történõ részleges kiváltására irányuló elemzés elmélyítése és alapos értékelése céljából, az e mellett és ellen szóló érvek figyelembevételével; várakozással néz a magas szintû csoport jelentése elé;

29. hangsúlyozza, hogy a reálgazdaság – és különösen a kkv-k – finanszírozása nem állt helyre az Unió perifériáin; rámutat arra, hogy a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásban mutatkozó lényeges eltérések tovább növelik a belsõ különbségeket az Unióban és különösen az euróövezetben, valamint az egyenlõtlen versenyfeltételek révén torzítják a belsõ piacot; hangsúlyozza, hogy a banki portfóliók konszolidációja elõfeltétel, és hangsúlyozza, hogy a kedvezõtlen gazdasági kilátások csak részben indokolnak ilyen megszorító hitelkorlátozásokat; felhív az új prudenciális szabályok alkalmazásának és a banki szektorban a reálgazdaság – és különösen a gazdaságilag életképes kkv-k – finanszírozása terén követett gyakorlatok szorosabb figyelemmel kísérésére; ezzel kapcsolatban elismeri, hogy az új, innovatív finanszírozási eszközök fontos szerepet tölthetnek be a különféle uniós programokban és a kohéziós politikában, elõmozdítva az állami és magánberuházásokat, valamint sürgeti a Bizottságot, hogy idõben, még a 2014–2020-as programozási idõszak megkezdése elõtt garantálja az új pénzügyi eszközökkel kapcsolatos végrehajtás jogi egyértelmûségét és átláthatóságát; az árnyékbankrendszer és a reálgazdaságra gyakorolt hatásainak mélyrehatóbb elemzését és fokozottabb ellenõrzését szorgalmazza; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje kiemelt helyen a kkv-k alternatív és diverzifikált finanszírozási forrásaira irányuló erõfeszítéseket, különösen a pénzügyi piacok, az európai strukturális és beruházási alapok, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap és az állami fejlesztési bankok révén;

30. hangsúlyozza, hogy a különbözõ pénzügyi szereplõknek a nemzeti piacokra történõ visszahúzódása arra utal, hogy a belsõ piac felaprózódása a túlzott koncentráció révén gyengíti e szereplõket, mûködésképtelenné teszi a bankközi piacot és megszünteti a belsõ piac elõnyeit, nevezetesen a kockázatok diverzifikációját és a lehetõségek megsokszorozódását;

31. hangsúlyozza, hogy folytatni kell az arra irányuló programokat, hogy a fiatalok körében különleges vállalkozásindítási lehetõségek biztosításával, továbbá az európai támogatásokhoz és az üzleti tanácsadáshoz való hozzáférés javításával ösztönözzék a vállalkozói szellemet;

32. üdvözli az (egységes európai hatóságot és az ágazat által finanszírozott egységes európai alapot magában foglaló) egységes szanálási mechanizmus létrehozására irányuló bizottsági jogalkotási javaslatot, amely elengedhetetlen a bankunió kiteljesítéséhez; szorgalmazza, hogy a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament mihamarabb állapodjanak meg egy egységes szanálási mechanizmus létrehozásáról; szorgalmazza, hogy a Tanács sürgõsen fejezze be a Parlamenttel a betétgarancia-rendszerekrõl szóló irányelvrõl, illetve a banki helyreállítási és szanálási irányelvrõl folyó tárgyalásokat (amelyeket párhuzamosan kell lefolytatni);

33. felszólal annak érdekében, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) általi közvetlen banki feltõkésítés legyen rögtön elérhetõ, amint az egységes felügyeleti mechanizmus az euróövezet állam-, illetve kormányfõinek 2012. júniusi nyilatkozatában bejelentettek szerint hatályba lép; tekintve az egységes felügyeleti mechanizmust kiegészítõ egységes szanálási alap meglétének sürgõsségét, támogatja, hogy azonnal vezessenek be egy óvintézkedési mechanizmust, az ágazat számára megtérítési idõszak elõírásával; arra kéri a Bizottságot, hogy terjesszen be egy javaslatot, amely az ESM-et a közösségi vívmányok alá vonja, ugyanakkor az Európai Parlament részérõl mindenre kiterjedõ demokratikus elszámoltathatóságot biztosít;

34. üdvözli a Bizottság adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem megerõsítésére irányuló cselekvési tervét, és „a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények uniós tagállamok és harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekre” és az „agresszív adótervezésre” vonatkozó, 2012. december 6-án elfogadott ajánlásait; emlékeztet az adócsalás, az adóelkerülés és az adóparadicsomok elleni küzdelemrõl szóló, 2013. május 21-i parlamenti állásfoglalásra, amely további szükséges intézkedéseket azonosított az adócsalás, az adóelkerülés, az agresszív adótervezés és az adóparadicsomok terén; hangsúlyozza, hogy a tehermegosztás méltányossága és igazságossága érdekében az adócsalással és adóelkerüléssel kapcsolatos megközelítés szigorítására van szükség; az adózáshoz kapcsolódó összes megakadt vagy függõben lévõ ügyben a Bizottságtól – az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelem érdekében – sürgõs fellépést és konkrét jogalkotási intézkedéseken alapuló, átfogó stratégiát, a Tanácstól pedig egyértelmû támogatást kér;

35. felhívja a Tanácsot, hogy fejezze be a pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó tárgyalásokat, és sürgesse annak európai szintû bevezetését, valamint sürgõsséggel tûzze napirendre az adórés bezárására, az adóparadicsomok kezelésére, és az Unión belüli adórendszerek konvergenciájával kapcsolatos munkára irányuló intézkedéseket;

36. úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó megerõsített együttmûködés keretében megvalósítandó bevezetését az adó globális szintû bevezetése felé tett elsõ lépésnek kell tekinteni;

37. felhív a hatos és a kettõs csomag teljes és sürgõs alkalmazására a trojka ad-hoc rendszerének a közösségi jogon alapuló, jogilag szilárd struktúrává való átalakítása céljából, amely biztosítja a demokratikus elszámoltathatóságot; sürgeti a trojkát, hogy vizsgálja felül kommunikációs stratégiáját, amely ismételten katasztrofálisnak bizonyult; hangsúlyozza, hogy középtávon elõnyben kell részesíteni egy kizárólag európai szintû rendszert, valamint a Bizottságnak javaslatokat kell kidolgoznia a trojka-rendszer megfelelõ átalakítására vonatkozóan;

38. emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Parlamenthez intézett 2012. február 1-jei észrevételeiben megerõsítette, hogy az ESM keretében végzett mûveletek az Európai Parlament ellenõrzése alá fognak tartozni; ebbõl a szempontból várakozással tekint az eurócsoporttal kötendõ megállapodást célzó tárgyalások elé, amely többek között lehetõséget biztosítana arra, hogy meghallgatásokat szervezzenek, valamint írásbeli választ igénylõ kérdéseket címezzenek az ESM fõigazgatójához és Kormányzótanácsához;

39. hangsúlyozza, hogy az európai szemeszter semmiképpen nem sértheti az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek elõjogait; szorgalmazza, hogy a Bizottság biztosítsa az Európai Parlament megfelelõ hivatalos részvételét az európai szemeszter folyamatának valamennyi lépésében, az összes polgárt érintõ döntések legitimitásának növelése érdekében; arra kéri a Bizottságot, hogy találjon módot a folyamat láthatóságának növelésére;

40. hangsúlyozza, hogy erõsíteni kell az euróövezet mûködésének alapvetõ elemeivel – így az ESM-mel, az eurócsoport döntéseivel, valamint a pénzügyi támogatási programok figyelemmel kísérésével és értékelésével – kapcsolatban az Európai Parlamenttel és a nemzeti parlamentekkel szembeni demokratikus elszámoltathatóságot; ezzel összefüggésben arra kéri a Bizottságot, hogy ajánlásaival és a trojkában való részvételével kapcsolatban végezzen utólagos belsõ értékeléseket, és tegye közzé azokat;

41. szorgalmazza, hogy a tagállamok tevékenyen vonják be a nemzeti parlamenteket, a szociális partnereket és a civil társadalmat az európai szemeszter egészének és különösen a nemzeti reformprogramok kialakításának, megvitatásának, figyelemmel kísérésének és értékelésének folyamatába; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa e felek bevonását; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen bevonni az összes érdekelt felet a szükséges reformok kidolgozásába, mert csak így biztosítható azok sikeres megvalósulása;

42. hangsúlyozza az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti párbeszéd fontosságát abból a célból, hogy megvalósuljon az európai szemeszter teljesen mûködõképes folyamata, és az elérje a demokratikus elszámoltathatóság szükséges szintjét az összes érintett vonatkozásában; hangsúlyozza a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere európai parlamenti hetének (EPW 2013) hasznosságát;

43. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság által javasolt országspecifikus ajánlásokról szóló tanácsi állásfoglalást nem valós idõben tették közzé; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanácsnak az országspecifikus ajánlásokról szóló tanácsi állásfoglalással kapcsolatos tanácskozásait nem valós idõben tették közzé;

44. hangsúlyozza, hogy egyértelmûen szét kell választani az uniós és nemzeti szintû hatásköröket, valamint hogy uniós szinten az Európai Parlament az elszámoltathatóság központja; kéri, hogy amennyiben új hatásköröket ruháznak át uniós szintre vagy alakítanak ki uniós szinten, illetve új uniós intézményeket hoznak létre, biztosítani kell az Európai Parlament által gyakorolt megfelelõ demokratikus ellenõrzést és a felé való elszámoltathatóságot;

Ágazati részvétel a 2013. évi európai szemeszter végrehajtásában

Foglalkoztatás és szociálpolitika

45. úgy véli, hogy kedvezõ, a költségvetési konszolidációs folyamatot igazságosabb alapon felgyorsító fejlemény a Bizottság arra vonatkozó felismerése, hogy csökkenteni kell a foglalkoztatási adókat más forrásból származó bevételek javára;

46. elismeri, hogy az ez évi országspecifikus ajánlások különösen nagy jelentõségûek, mivel a tagállamok a következõ többéves pénzügyi kereten belül határozzák meg a kohéziós politikával kapcsolatos beruházási prioritásaikat; ebben az összefüggésben szorgalmazza, hogy növeljék az Európa 2020 stratégia valamennyi prioritási területének finanszírozását, különösen a növekedési és foglalkoztatási politika – többek között a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség és a tartós munkanélküliség elleni küzdelem – révén, továbbá szorgalmazza tartós, nem bizonytalan munkahelyek teremtését, amelyek kötelezõ jelleggel megfizetik a társadalombiztosítási járulékokat és megfelelõ díjazást biztosítanak; aggodalmát fejezi ki a tagállamok közötti társadalmi és gazdasági különbségek növekedése miatt;

47. megjegyzi, hogy több tagállam jelentõs munkaerõ-piaci reformokat fogadott el, amelyek célja a munkaerõpiac ellenállóbbá tétele, nagyobb belsõ és külsõ rugalmasság bevezetése, a töredezettség csökkentése, valamint a munkahelyek közötti átjárhatóság megkönnyítése; hangsúlyozza, hogy a munkaügyi reformokat a szociális partnerek közötti megfelelõ konszenzussal kell végrehajtani;

48. kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy politikai iránymutatásaikban és országspecifikus ajánlásaikban biztosítsák, hogy a szükséges munkaerõ-piaci rugalmasság ne akadályozza a szociális védelem rendkívül magas szintjét, ami az európai szociális modell sarokköve, és hogy a munkaerõ-piaci reformok elõmozdítsák a minõségi munkát, javítsák a társadalmi kockázatkezelést, és érjenek el haladást a kiszolgáltatott helyzetben lévõ csoportok munkaerõ-piaci integrációja, az aktív keresõk szegénységének csökkentése, a nemek közötti egyenlõség elõmozdítása, az atipikus szerzõdéssel foglalkoztatottak jogainak megerõsítése és az önálló vállalkozók szociális védelmének javítása terén;

49. megjegyzi, hogy valamennyi tagállam kapott a munkaerõ-piaci részvételre vonatkozó ajánlást; felhívja az alacsony munkaerõ-piaci részvétellel rendelkezõ tagállamokat arra, hogy a szociális partnerekkel egyeztetve fokozzák az olyan aktív, átfogó és mindenre kiterjedõ munkaerõ-piaci intézkedéseket, mint a képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos szolgáltatások, és vezessenek be további reformokat a minõségi munkaerõpiacra való belépés megkönnyítése, a munka és a magánélet összeegyeztethetõségének elõsegítése, a munkaerõpiacról történõ korai visszavonulás megelõzése, a versenyképesség javítása, a munkaerõ-piaci szegmentáció leküzdése, valamint a munkavállalók készségeinek munkaerõ-piaci igényekhez történõ igazítása céljából;

50. rámutat, hogy a munkanélküli fiatalok helyzete különösen aggasztó, és sürgõs fellépésre van szükség; kéri egy európai ifjúsági foglalkoztatási paktum megvalósítását, amely az ifjúsági munkanélküliség elleni harc érdekében életbe léptetné azokat az intézkedéseket, amelyekrõl már régen megállapodtak, valamint kéri olyan új intézkedésekrõl és forrásokról való gondoskodást, amelyek csökkentenék a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülõ („NEET”) fiatalok számát, illetve a fiatalkorúak szegénységi szintjét, figyelembe véve a legelemibb munkaügyi szabványokat tiszteletben tartó tisztességes munka minõségi szempontjait;

51. várja az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés elõrehozatalát, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságnak az országspecifikus ajánlásokhoz fûzött módosításaiban szereplõ felhívással összhangban;

52. üdvözli az „ifjúsági garancia” kezdeményezés Tanács általi elfogadását, és 6 milliárd EUR elkülönítését a következõ többéves pénzügyi keretben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára; felszólítja a tagállamokat az ifjúsági garanciarendszerek sürgõs megvalósítására, valamint a megfelelõ források hatékony felhasználására annak érdekében, hogy az intézkedések a legnehezebb helyzetben lévõkre összpontosulhassanak;

53. megelégedéssel veszi tudomásul, hogy ezek a források felhasználhatóak a következõ többéves pénzügyi keret elsõ két évében; hangsúlyozza, hogy ez az összeg hosszú távon nem elégséges a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemben, és e küzdelemben felhasználandó indulóösszegnek kell tekinteni; rámutat, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) számításai szerint egyedül az eurózónában 21 milliárd euróra van szükség a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség leküzdését célzó hatékony program végrehajtására;

54. ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az ifjúsági munkanélküliséggel foglalkozó munkacsoportok keretében végzett munkát és nyújtson segítséget a legmagasabb ifjúsági munkanélküliségi rátával rendelkezõ tagállamoknak abban, hogy az uniós strukturális alapoknak a 2007–2013 közötti idõszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret céljaira felhasználható forrásainak átcsoportosítása révén azok összegét a fiatalokra fordítsák; üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portáljára (EURES) építve erõsítse és bõvítse tevékenységét, és különösen, hogy elõmozdítsa az ifjúkori mobilitást; megjegyzi azonban, hogy a mobilitásnak önkéntesnek kell maradnia, és hogy emiatt nem szabad korlátozni a munkahelyteremtésre és a képzési helyek helyszínen történõ létrehozására irányuló erõfeszítéseket;

55. kéri a Bizottságot és a Tanácsot annak megfontolására, hogy túlzottdeficit-eljárás alatt álló tagállamok is rendelkezzenek az ezen intézkedések használatához szükséges költségvetési mozgástérrel, különösen, ha a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség leküzdését célzó intézkedések tagállami társfinanszírozását ideiglenesen kiveszik a túlzott hiány kiszámítása alól;

56. kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan keretre, amely színvonalas képzési formákat tesz lehetõvé, és többek között kritériumokat tartalmaz a megfelelõ bérezésre, a tanulási folyamat eredményeire, a munkakörülményekre, valamint az egészségügyi és biztonsági normákra vonatkozóan; kéri a Bizottságot, a tagállamokat és az uniós szociális partnereket, hogy ambiciózus módon éljenek a tanulószerzõdéses gyakorlati képzés európai szövetsége által kínált lehetõségekkel;

57. úgy véli, hogy – tekintettel az országukat elhagyó és munkavállalási lehetõségek reményében más uniós tagállamokba költõzõ munkavállalók, fõleg fiatalok magas számára – sürgetõ szükség van az uniós jog felülvizsgálatát célzó olyan megfelelõ intézkedések kidolgozására, amelyek garantálják a nyugdíjjogosultság átvihetõségét, illetve – legalább három hónapos idõszakra – a munkavállalói juttatások folyamatosságát a másik tagállamban való munkahely-keresés közben; üdvözli az európai mobilitási portál tökéletesítésére irányuló intézkedéseket, és kéri, hogy a tagállamok bevonásával kerüljön sor egyedi stratégia kidolgozására e portálra vonatkozóan;

58. üdvözli, hogy az országspecifikus ajánlások most elsõ ízben foglalkoznak a tagállamokban a szegénység tekintetében tapasztalható konkrét helyzettel; határozottan elítéli, hogy egyetlen országspecifikus ajánlás sem foglalkozik kifejezetten azzal az esettel, amikor a nõket kirekesztik a munkaerõ-piacról, és nem történik intézkedés ennek orvoslása érdekében;

59. hangsúlyozza, hogy konkrét fellépésre van szükség a nõk, az idõsebb korú és a fogyatékossággal élõ munkavállalók munkaerõ-piaci részvételének növelése érdekében, amelynek keretében biztosítani kell, hogy hatékony ösztönzõk álljanak rendelkezésre a munka világába való visszatérésre, illetve a hosszú távú munkavégzésre; emlékeztet arra, hogy a koragyermekkori neveléshez, a gyermekgondozáshoz és az idõsek gondozásához kapcsolódó szolgáltatások minõsége, megfizethetõsége és hozzáférhetõsége kulcsszerepet játszik ebben;

60. hangsúlyozza, hogy a tartós munkanélkülieket támogatni kell, mégpedig új munkahelyeket teremtve, integrált aktív befogadási megközelítéseket és ezek keretében többek között az aktív munkára ösztönzõ intézkedéseket – például személyre szabott útmutatást és „welfare-to-work” („vissza a szociális hálóból a munkaerõpiacra”) programokat – alkalmazva, megfelelõ juttatási rendszereket mûködtetve és színvonalas szolgáltatásokhoz biztosítva hozzáférést, ekképpen segítve õket a munkaerõpiacra való visszatérésben és a jó minõségû munkalehetõségekhez való hozzáférésben;

61. kéri a Bizottságot, hogy készítsen zöld könyvet az euróövezetben alkalmazandó minimumszintû munkanélküli segélyrõl, figyelembe véve a Parlament plenáris ülésén a GMU szociális dimenziójáról folytatott vitát és a Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága által szervezett, 2013. július 9-én tartott meghallgatás eredményeit;

62. emlékeztet arra, hogy a rendelkezésre álló készségek számos régióban és ágazatban nem megfelelõek, vagy a megfelelõ készségek teljes egészében hiányoznak, illetve hogy bizonyos oktatási és képzési rendszerek képtelenek az ebben az összefüggésben felmerülõ piaci igények és munkavállalói szükségletek kielégítésére; üdvözli, hogy több tagállam szakképzési és képzési rendszerre vonatkozó reformot hajtott végre annak érdekében, hogy a készségeket és kompetenciákat – különösen a fiatalok készségeit és kompetenciáit – a munkaerõ-piaci igényekhez és a jövõbeli munkavállalók szükségleteihez igazítsák; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a duális képzési rendszerek elõnyeit; emlékeztet arra, hogy csaknem valamennyi tagállamnak további lépéseket és beruházásokat kell tennie az oktatás, a képzés, a kutatás, az innováció és a fejlesztés területén;

63. megjegyzi, hogy a szakképzett munkaerõ hiányával és a demográfiai változással összefüggõ kihívások kezeléséhez az oktatási és képzési ágazat reformján túlmenõen hosszútávon fenntartható, világos kritériumokon alapuló bevándorlási stratégiára is szükség van;

64. megjegyzi, hogy a válság súlyosan és tartósan befolyásolta a tagállamok munkanélküliségi rátáit és a tagállamokon belül fennálló szociális helyzetet, ami a szegénység és társadalmi kirekesztés, többek között a gyermekszegénység, a hajléktalanság, a társadalmi egyenlõtlenség, az aktív keresõk elszegényedése és a háztartások túlzott eladósodása tarthatatlan mértékû növekedéséhez vezetett; felszólítja e tekintetben a tagállamokat, hogy erõsítsék meg biztonsági hálójukat és biztosítsák az érintettekkel foglalkozó jóléti rendszerek hatékonyságát, valamint fektessenek be megelõzõ intézkedésekbe;

Költségvetési politikák

65. emlékeztet, hogy az EU gazdasági jólétéhez képest abszolút és relatív módon is túl szerény mérete ellenére az uniós költségvetés fontos hozzáadott értéket képvisel az Európa 2020 célkitûzések elérésének eszközeként, mint a beruházások ösztönzõje;

66. sajnálja, hogy a tagállamok továbbra is alulértékelik az uniós költségvetés szerepét és hozzájárulását a gazdasági kormányzás és az Európai Unió egészének költségvetési koordinációja megerõsítése terén, ezért felhívja a tagállamokat, hogy ne tekintsék az uniós költségvetéshez való hozzájárulásukat konszolidációs erõfeszítéseik egyik kiigazítható változójának, és ne próbálják mesterségesen csökkenteni az uniós költségvetésben szereplõ növekedésösztönzõ kiadások mértékét; ezzel összefüggésben és kellõ tekintettel a Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012 decemberében aláírt közös nyilatkozatra, valamint a Parlamentnek a 2014–2020 közötti idõszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretrõl szóló politikai megállapodásra irányuló, 2013. július 3-án elfogadott állásfoglalására, sürgeti a Tanácsot, hogy fogadja el a Bizottság által 2013-ra benyújtott valamennyi 2013-as költségvetés-módosítást, amelyekre a jelenlegi többéves pénzügyi keret tiszta mérleggel történõ lezárása érdekében az év során esetleg még szükség lehet;

67. hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács 2013. február 8-án tartott ülésén a 2014–2020-as idõszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretrõl született kompromisszum nem felel meg a Parlament elvárásainak; leszögezi, hogy csak akkor fogadható el egy ilyen alacsony összeget tartalmazó megállapodás, ha a 2013. július 3-i állásfoglalásában foglalt feltételek teljesülnek;

68. meggyõzõdése, hogy a jelenlegi válság felszámolása érdekében történõ hiteles uniós hozzájárulásnak az uniós költségvetés finanszírozásának alapvetõ megváltoztatásán kell alapulnia, elmozdulva a valódi saját forrásokból történõ finanszírozás irányába;

69. sürgeti a tagállamokat, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy idõben döntsenek a strukturális és kohéziós alapok nemzeti programozásáról, hogy elkerülhetõ legyen a késedelem a növekedés és a munkahelyteremtés támogatását célzó alapok felhasználása során;

70. hangsúlyozza a tudomány és az innováció jelentõségét a versenyképesség és ennélfogva a munkahelyteremtés európai szintû stratégiai fejlesztése szempontjából a gazdasági és pénzügyi válság leküzdése érdekében;

Belsõ piac

71. emlékeztet arra, hogy az egységes piac a növekedés és munkahelyteremtés egyik kulcsfontosságú hajtóereje, és nélkülözhetetlen szerepet kell játszania az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia célkitûzéseinek megvalósításában; megjegyzi azonban, hogy ez a lehetõség sok tekintetben kihasználatlan marad;

72. emlékeztet arra, hogy a szolgáltatási ágazatban rejlõ hatalmas gazdasági és foglalkoztatási potenciál továbbra sincs teljesen kihasználva; felszólít az uniós szolgáltatási irányelv teljes mértékben és megfelelõen történõ végrehajtására, és ezzel párhuzamosan azon közszolgáltatási kötelezettségek fenntartására, amelyek egyetemes hozzáférést biztosíthatnak a magas színvonalú és megfizethetõ szolgáltatásokhoz mindenki számára; kéri a tagállamokat, hogy fektessenek be különösen a jó minõségû szociális szolgáltatásokba, megjegyzi ugyanakkor, hogy a bérezési és szociális normáknak eleget kell tenni; felszólítja a tagállamokat a kiskereskedelmet akadályozó korlátok felszámolására, valamint a szakmai szolgáltatásokat és a szabályozott szakmákat túlzottan korlátozó megkötések megszüntetésére; felszólít ugyanakkor a munkavállalók szabad mozgását gátló akadályok felszámolására a mobilitás növelése, valamint az emberi tõke optimális uniós felhasználása érdekében;

73. üdvözli, hogy az éves növekedési jelentést most elõször – a 2013. évi európai szemeszterben – jelentés támasztja alá az egységes piaci integráció helyzetérõl;

74. sajnálattal veszi azonban tudomásul, hogy bár szilárd bizonyítékok támasztják alá, hogy az egységes piac fontos szerepet játszik a válságból való kilábalásban, a 2013. évi országspecifikus ajánlásokban nem kap elég hangsúlyt az egységes piacra vonatkozó szabályok megfelelõ végrehajtásában és érvényesítésében rejlõ, a növekedéssel, a fogyasztói bizalom erõsítésével és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos potenciál;

75. helyesli, hogy az ez évi országspecifikus ajánlásokban hangsúlyozták a szolgáltatási ágazatba való belépésre vonatkozó indokolatlan megszorítások és akadályok elhárításának jelentõségét; sürgeti az érintett tagállamokat, hogy a lehetõ legalaposabban fontolják meg ezeket az ajánlásokat és sürgõsen, prioritásként kezelve a kérdést szüntessék meg az egységes piac növekedésének ezen akadályait;

76. felhívja a Bizottságot, hogy a következõ éves növekedési jelentésben és a 2014. évi európai szemeszter során kezelje elsõrendû kérdésként az egységes piac irányítását, valamint hogy a következõ országspecifikus ajánlások kidolgozásakor teljes mértékben vegye figyelembe a növekedés kulcsfontosságú területeit – amelyeket a szolgáltatási, az energia- és a közlekedési ágazatként, illetve az egységes digitális piacként azonosítottak –, illetve az I. és a II. egységes piaci intézkedéscsomagban foglalt intézkedéseket;

77. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a nemzeti és uniós beruházások hiánya hátráltatja a „Helyzetkép az egységes piaci integrációról – 2013: Hozzájárulás a 2013. évi éves növekedési jelentéshez” címû jelentésben az energia, a közlekedés és a digitális piac kulcsfontosságú területein megállapított elsõbbségi célok és célkitûzések megvalósítását;

78. sürgeti eközben a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák az egységes piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtatására és a végrehajtás ellenõrzésére irányuló erõfeszítéseiket, többek között összehangolt, uniós szintû ellenõrzési intézkedések (ún. „EU sweeps”) révén;

79. rendkívül aggasztja a magánbefektetõk – elsõsorban a tartós egységes piaci felaprózódás jellemezte termelékenységi szabványok és az iparpolitika változásai következményeként jelentkezõ – tartós bizonytalansága, bizalmatlansága és vonakodása a befektetésektõl; sajnálatosnak tartja, hogy a válság következményeként kialakult alacsony bizalmú környezet mind a magánbefektetõket, mind a pénzügyi ágazat intézményeit kifejezetten kockázatkerülõvé teszi, és megerõsíti, hogy a bankszektor megerõsítését célzó munkának folytatódnia kell;

Regionális politikák

80. komoly aggodalommal tölti el a termelékeny gazdaság – különösen helyi és regionális szinten végbemenõ – köz- és magánbefektetéseiben történt súlyos visszaesés; álláspontja szerint határozott intézkedések szükségesek a termék- és munkaerõpiacok megreformálásához, az óvatos bérpolitikák elfogadásához és az innováció jövõbeli növekedési modelljének megalapozásához, valamint a termelésnek a hozzáadott értékkel bíró tevékenységek irányába való elmozdításához; véleménye szerint a fenntartható gazdaságpolitikához a vállalkozásindításhoz biztosított rendkívül kedvezõ feltételekre van szükség; kifejezi azon szilárd meggyõzõdését, hogy a strukturális és beruházási alapok a fenti szempontok tekintetében igen fontosak a hiány megelõzésében és mérséklésében, valamint a közberuházások növelésében; rámutat azon lehetõségekre, amelyeket a tagállamokban ki lehetne használni a strukturális alapokból finanszírozott közberuházások támogatására azáltal, hogy bizonyos mértékû rugalmasságot biztosítanak ezen alapok pénzügyi eljárásaiban, például a kiigazítási programba belépõ és uniós pénzügyi segítségnyújtásban részesülõ államokra vonatkozó társfinanszírozási arányok növelése vagy a 2007–2013 közötti programozási idõszakban a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabály valamennyi tagállam számára egy évvel történõ meghosszabbítása (ahogyan az a 2014–2020 közötti programozási idõszakban is történik majd) révén;

81. emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretrõl folyó tárgyalások keretében az Európai Unió strukturális és beruházási alapjaira vonatkozó makrogazdasági feltételrendszerrel szemben foglalt állást, miután az – a regionális és tagállami szintû szakpolitikai teljesítmény közötti kapcsolat létrehozása nélkül – a gazdasági kormányzási eljárásoknak való megfeleléssel kapcsolatos nemzeti szinten bekövetkezett esetleges mulasztások miatt büntetné a régiókat;

82. úgy véli, hogy fokozni kell a regionális és helyi hatóságoknak a vonatkozó programok, különösen az Európa 2020 stratégia tervezésébe és végrehajtásába való bevonását, ezáltal minden szinten növelve a stratégia céljaiért érzett felelõsséget, egyúttal pedig biztosítva helyi szinten a stratégia célkitûzéseinek és eredményeinek jobb ismertségét;

A nõk jogai és a nemek közötti egyenlõség

83. üdvözli a gyermekgondozási létesítmények javítására, a második keresõk foglalkoztatását hátráltató tényezõk megszüntetésére, a férfiak és nõk törvényes nyugdíjkorhatárának harmonizálására, a szakmai és a magánélet összeegyeztetésével kapcsolatos szükségletek – különösen az új technológiákhoz, illetve az új technológiák használatával kapcsolatos képzésekhez való hozzáférés javítása révén történõ – kielégítésére, valamint a nemek közötti és a nyugdíjszakadékok megszüntetésére irányuló országspecifikus ajánlásokat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezen ajánlások közül sokat már 2012-ben megállapítottak, ami azt jelzi, hogy ezeket a tagállamokban elmulasztották végrehajtani;

84. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak javítaniuk kell a gyermekek és fiatal felnõttek oktatási rendszerekben való részvételi arányán, és nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a korai iskolaelhagyás problémájára, különösen a jelenség fõ okaival kapcsolatos információk összegyûjtése révén annak érdekében, hogy politikákat tudjanak elfogadni és végrehajtani a megelõzés érdekében;

85. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzeti foglalkoztatási programokban kellõképpen vegyék figyelembe a nemekkel összefüggõ célokat, különös hangsúlyt helyezve az idõs hozzátartozókat gondozó nõkre, az egyedülálló anyákra és a fogyatékossággal élõ gyermekeket nevelõ anyákra; felszólít továbbá a korai iskolaelhagyás jelenségének kellõ figyelembevételére, ugyanis az oktatási rendszerbõl 10 és 16 éves koruk között lemorzsolódó gyermekek száma erõs emelkedést mutat, és ez az egész Unió számára egyértelmû erõforrás-veszteséget jelent;

86. felkéri a Bizottságot, hogy a következõ éves növekedési jelentésében vesse fel a nemek közötti különbségek csökkentésével kapcsolatos konkrét politikai iránymutatások kérdését, különös tekintettel a nemek közötti bérszakadék felszámolására – amely gyakran oda vezet, hogy a nõk életüknek egy késõbbi szakaszában a szegénységi küszöb alatt találják magukat – és a nyugdíjszakadék megszüntetésére, a nõk munkaerõ-piaci részvételének növelésére, illetve a munkaerõpiacon tapasztalható nemi szegregáció leküzdésére vonatkozó iránymutatásokra, mivel az EU jövõbeli gazdasági prosperitása elsõsorban azon képességétõl függ, hogy teljes mértékben ki tudja-e használni munkaerõforrásait;

87. rámutat a nemek közötti egyenlõség szempontját érvényesítõ költségvetés-tervezés fontosságára annak érdekében, hogy meg lehessen vizsgálni a kormányzati programokat és politikákat, azok forráselosztásra gyakorolt hatásait, valamint a nõk és férfiak közötti egyenlõséghez való hozzájárulásukat.

88. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a tagállamok kormányainak, az Európai Bizottságnak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Európai Központi Banknak.

• [1]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0408
• [2]  HL L 306., 2011.11.23., 12. o.
• [3]  HL L 306., 2011.11.23., 41. o.
• [4]  HL L 306., 2011.11.23., 8. o.
• [5]  HL L 306., 2011.11.23., 33. o.
• [6]  HL L 306., 2011.11.23., 25. o.
• [7]  HL L 306., 2011.11.23., 1. o.
• [8]  HL L 140., 2013.5.27., 1. o.
• [9]  HL L 140., 2013.5.27, 11. o.
• [10]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0052.
• [11]  Európai Parlament, Belső Politikák Főigazgatósága, C. Tematikus Főosztály.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (*) (18.9.2013)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről:a 2013. évi prioritások végrehajtása
(2013/2134(INI))

A vélemény előadója (*): Catherine Trautmann

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  ismét hangsúlyozza az uniós költségvetés fontos szerepét a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésében, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiány csökkentésében az EU-ban;

2.  emlékeztet, hogy az EU gazdasági jólétéhez képest abszolút és relatív módon is túl szerény mérete ellenére az uniós költségvetés fontos hozzáadott értéket képvisel az Európa 2020 célkitűzések elérésének eszközeként, figyelembe véve katalizátor szerepét is a beruházások vonatkozásában;

3.  sajnálja, hogy a tagállamok továbbra is alulértékelik az uniós költségvetés szerepét és hozzájárulását a gazdasági kormányzás és az Európai Unió egészének költségvetési koordinációja megerősítése terén, ezért felhívja a tagállamokat, hogy ne tekintsék az uniós költségvetéshez való hozzájárulásukat konszolidációs erőfeszítéseik egyik kiigazítható változójának, és ne próbálják mesterségesen csökkenteni az uniós költségvetésben szereplő növekedésösztönző kiadások mértékét; emiatt, és kellő tekintettel a Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012 decemberében aláírt közös nyilatkozatra, valamint a Parlament „Politikai megállapodás a többéves pénzügyi keretről” című, 2013 júliusában elfogadott állásfoglalására, sürgeti a Tanácsot, hogy fogadja el a Bizottság által 2013-ra benyújtott valamennyi 2013-as költségvetés-módosítást, amelyekre a jelenlegi többéves pénzügyi keret tiszta mérleggel történő lezárása érdekében az év során esetleg még szükség lehet;

4.  hangsúlyozza, hogy a 2013. február 8-i Európai Tanácson a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről született kompromisszum nem felel meg a Parlament elvárásainak; leszögezi, hogy csak akkor fogadható el egy ilyen alacsony összeget tartalmazó megállapodás, ha a 2013. július 3-i állásfoglalásában foglalt feltételek teljesülnek;

5.  sajnálja, hogy a 2012. júniusi Európai Tanácson elfogadott Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot nem kellőképpen követték nyomon sem a tagállamok, sem a Bizottság; rendkívül aggódik továbbá a Tanács által a válság kezelése terén általánosságban tanúsított rendkívüli ambícióhiányról;

6.  támogatja mind az uniós ifjúsági garanciaprogramot, mind a javasolt ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, amelyek hasznos eszközök az ifjúsági munkanélküliség elfogadhatatlanul magas szintje elleni küzdelemben; aggódik ugyanakkor az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés esetében a következő többéves pénzügyi keret egész időtartamára javasolt – a költségvetés tekintetében – elszántságot nélkülöző finanszírozási szint miatt; vállalja, hogy minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vesz e fellépés megerősítése érdekében;

7.  meggyőződése, hogy a jelenlegi válság felszámolása érdekében történő hiteles uniós hozzájárulásnak az uniós költségvetés finanszírozásának alapvető megváltoztatásán kell alapulnia, elmozdulva a valódi saját forrásokból történő finanszírozás irányába;

8.  sürgeti a tagállamokat, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy időben döntsenek a strukturális és kohéziós alapok nemzeti programozásáról, hogy elkerülhető legyen a késedelem a növekedés és a munkahelyteremtés támogatását célzó alapok felhasználása során;

9.  hangsúlyozza a tudomány és az innováció jelentőségét a versenyképesség és ennélfogva a munkahelyteremtés európai szintű stratégiai fejlesztése szempontjából a gazdasági és pénzügyi válság leküzdése érdekében;

10. kiemeli annak fontosságát, hogy az európai szemeszter nyomon kövesse a tagállamok által elfogadott strukturális reformokat, amelyek célja az innováció keretfeltételeinek megfelelő biztosítása.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.9.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	33 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Reimer Böge, Zuzana Brzobohatá, Jean Louis Cottigny, Jean-Luc Dehaene, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Ivars Godmanis, Lucas Hartong, Jutta Haug, Monika Hohlmeier, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Claudio Morganti, Vojtěch Mynář, Juan Andrés Naranjo Escobar, Dominique Riquet, László Surján, Helga Trüpel, Derek Vaughan, Angelika Werthmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Frédéric Daerden, Jürgen Klute, Paul Rübig, Peter Šťastný, Nils Torvalds, Catherine Trautmann, Adina-Ioana Vălean
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Elena Oana Antonescu, Andrzej Grzyb, Ivana Maletić, Marian-Jean Marinescu, Traian Ungureanu, Iuliu Winkler

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (*) (19.9.2013)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2013. évi prioritások végrehajtása
(2013/2134(INI))

A vélemény előadója (*): Verónica Lope Fontagné

„(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke”.

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli, hogy egyes tagállamok esetenként a célkitűzések megvalósítására irányuló konkrét projekteket is felvázoló jelentéseket nyújtottak be az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel kapcsolatban tett előrelépésükről; felhívja az összes tagállamot, hogy foglalják bele ezeket a jelentéseket a 2014. évi európai szemeszterrel kapcsolatos hozzájárulásokba; sajnálja, hogy a Bizottság nem nyújtott be az Európa 2020 stratégiára vonatkozó eredményjelentést; kéri a Bizottságot, hogy évente nyújtson be erre vonatkozó jelentést;

2.  aggodalmát fejezi ki az Európa 2020 célkitűzéseit érintő ambíciók és előrelépések általános hiánya miatt; kéri, hogy az Európa 2020 célkitűzéseit tegyék az európai szemeszter központi elemévé, és a tagállamok határozzanak meg ambiciózus nemzeti célokat, felvázolva e célok eléréséhez vezető stratégiákat, valamint látható módon kövessék nyomon ezek előrehaladását a nemzeti reformprogramokban és az országspecifikus ajánlásokban, valamint az éves növekedési jelentésben; kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen intézzen ajánlásokat a tagállamokhoz az Európa 2020 azon célkitűzéseire vonatkozóan, amelyeknél nem történik előrelépés;

3.  emlékeztet arra, hogy az éves növekedési stratégiáról szóló jelentésében a Parlament egy olyan stratégia kidolgozását kérte, amely összeegyeztethetővé teszi az EU gazdaságpolitikai iránymutatásait és a strukturális reformokat a növekedési ösztönzőkkel és a munkahelyteremtéssel; üdvözli a költségvetési konszolidáció ütemtervében bevezetett módosításokat; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy rendszeresen értékeljék a költségvetési konszolidáció ütemét és időzítését és a túlzott hiány korrigálása tekintetében kitűzött határidők meghosszabbításának lehetőségét, hogy lehetővé tegyék a növekedést és a munkahelyteremtést; sürgeti a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az Európa 2020 nemzeti célkitűzéseit a pénzügyi támogatásban részesülő tagállamokban, és e célból határozzon meg kiigazított országspecifikus ajánlásokat, amelyek megfelelően figyelembe veszik a makrogazdasági kiigazító programok által teremtett korlátokat;

4.  kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az európai szemeszter keretében fejlesszék tovább az Európa 2020 társadalmi, környezeti és innovációs dimenziójának figyelemmel kísérésére szolgáló mutatóit; kéri, hogy dolgozzanak ki a hasonló uniós szintű statisztikák által nem regisztrált, átfogó társadalmi és környezeti realitások értékelésének pontosságát javító mennyiségi és minőségi módszereket;

5.  úgy véli, hogy kedvező, a költségvetési konszolidációs folyamatot igazságosabb alapon felgyorsító fejlemény a Bizottság arra vonatkozó felismerése, hogy csökkenteni kell a foglalkoztatási adókat más forrásból származó bevételek javára;

6.  elismeri, hogy az ez évi országspecifikus ajánlások különösen nagy jelentőségűek, mivel a tagállamok a következő többéves pénzügyi kereten belül határozzák meg a kohéziós politikával kapcsolatos beruházási prioritásaikat; ebben az összefüggésben szorgalmazza, hogy növeljék az Európa 2020 stratégia valamennyi prioritási területének finanszírozását, különösen a növekedési és foglalkoztatási politika – többek között a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség és a tartós munkanélküliség elleni küzdelem – révén, továbbá szorgalmazza tartós, nem bizonytalan munkahelyek teremtését, amelyek kötelező jelleggel megfizetik a társadalombiztosítási járulékokat és megfelelő díjazást biztosítanak; aggodalmát fejezi ki a tagállamok közötti társadalmi és gazdasági különbségek növekedése miatt;

7.  megjegyzi, hogy több tagállam jelentős, az ellenállóbbá tételét célzó munkaerő-piaci reformokat fogadott el, amelyek nagyobb belső és külső rugalmasságot vezetnek be, csökkentik a szegmentációt és megkönnyítik a munkahelyváltást; hangsúlyozza, hogy a munkaügyi reformokat a szociális partnerek közötti megfelelő konszenzussal kell végrehajtani;

8.  kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy politikai iránymutatásaikban és országspecifikus ajánlásaikban biztosítsák, hogy a szükséges munkaerő-piaci rugalmasság ne akadályozza a szociális védelem rendkívül magas szintjét, ami az európai szociális modell sarokköve, és hogy a munkaerő-piaci reformok előmozdítsák a minőségi munkát, javítsák a társadalmi kockázatkezelést, és érjenek el haladást a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerő-piaci integrációja, az aktív keresők szegénységének csökkentése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, az atipikus szerződéssel foglalkoztatottak jogainak megerősítése és az önálló vállalkozók szociális védelmének javítása terén;

9.  tudomásul veszi a több tagállamra a nyugdíjrendszer reformja tekintetében vonatkozó országspecifikus ajánlásokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság ajánlásai nem tesznek említést a Parlament nyugdíjakra vonatkozó zöld és fehér könyvekben foglalt ajánlásairól; hangsúlyozza, hogy a nyugdíjreformokhoz nemzeti és társadalmi kohézióra van szükség, és csupán akkor lehetnek sikeresek, ha a szociális partnerekkel egyeztetnek róluk;

10. megjegyzi, hogy valamennyi tagállam kapott a munkaerő-piaci részvételre vonatkozó ajánlást; felhívja az alacsony munkaerő-piaci részvétellel rendelkező tagállamokat arra, hogy a szociális partnerekkel egyeztetve fokozzák az olyan aktív, átfogó és mindenre kiterjedő munkaerő-piaci intézkedéseket, mint a képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos szolgáltatások, és vezessenek be további reformokat a minőségi munkaerőpiacra való belépés megkönnyítése, munka és a magánélet összeegyeztethetőségének elősegítése, a munkaerőpiacról történő korai visszavonulás megelőzése, a versenyképesség javítása, a munkaerő-piaci szegmentáció leküzdése, valamint a munkavállalók készségeinek munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása céljából;

11. üdvözli a Bizottság környezetvédelmi adózás területét érintőn országspecifikus ajánlásait és azok munkahely-teremtési potenciálját, és felszólítja a Bizottságot, hogy ezeket vegye figyelembe a következő éves növekedési jelentésben; kiemeli a munkabérek megadóztatásától a környezetvédelmi adózás irányába történő elmozdulásnak a költségvetésre, a foglalkoztatásra, a társadalomra és a környezetvédelemre gyakorolt kedvező hatásait;

12. sajnálatosnak tartja, hogy egy országspecifikus ajánlás sem foglalkozik a munkabéreket terhelő adók hosszú távú beruházásokra és a munkahelyteremtésre gyakorolt hatása által képviselt kihívással;

13. rámutat, hogy a munkanélküli fiatalok helyzete különösen aggasztó, és sürgős fellépésre van szükség; kéri egy európai ifjúsági foglalkoztatási paktum megvalósítását, amely az ifjúsági munkanélküliség elleni harc érdekében életbe léptetné azokat az intézkedéseket, amelyekről már régen megállapodtak, valamint kéri olyan új intézkedésekről és forrásokról való gondoskodást, amelyek csökkentenék a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő („NEET”) fiatalok számát, illetve a fiatalkorúak szegénységi szintjét, figyelembe véve a legelemibb munkaügyi szabványokat tiszteletben tartó tisztességes munka minőségi szempontjait;

14. várja az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előrehozatalát, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságnak az országspecifikus ajánlásokhoz fűzött módosításaiban szereplő felhívással összhangban;

15. üdvözli az „ifjúsági garancia” kezdeményezés Tanács általi elfogadását, és 6 milliárd EUR elkülönítését a következő többéves pénzügyi keretben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára; felszólítja a tagállamokat az ifjúsági garanciarendszerek sürgős megvalósítására, valamint a megfelelő források hatékony felhasználására annak érdekében, hogy az intézkedések a legnehezebb helyzetben lévőkre összpontosulhassanak;

16. megelégedéssel veszi tudomásul, hogy ezek a források felhasználhatóak a következő többéves pénzügyi keret első két évében; hangsúlyozza, hogy ez az összeg hosszú távon nem elégséges a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemben, és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemben felhasználandó indulóösszegnek kell tekinteni; rámutat, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) számításai szerint egyedül az eurózónában 21 milliárd euróra van szükség a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség leküzdését célzó hatékony program végrehajtására;

17. kéri a Bizottságot és a Tanácsot annak megfontolására, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás alatt álló tagállamok is rendelkezzenek az ezen intézkedések használatához szükséges költségvetési mozgástérrel, különösen, ha a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség leküzdését célzó intézkedések tagállami társfinanszírozását ideiglenesen kiveszik a túlzott hiány kiszámítása alól;

18. ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az ifjúsági munkanélküliséggel foglalkozó munkacsoportok keretében végzett munkát és nyújtson segítséget a legmagasabb ifjúsági munkanélküliségi rátával rendelkező tagállamoknak abban, hogy az uniós strukturális alapoknak a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret céljaira felhasználható forrásainak átcsoportosítása révén azok összegét a fiatalokra fordítsák; üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portáljára (EURES) építve erősítse és bővítse tevékenységét, és különösen, hogy előmozdítsa az ifjúkori mobilitást; megjegyzi azonban, hogy a mobilitásnak önkéntesnek kell maradnia, és hogy a munkahelyteremtésre és a képzési helyek helyszínen történő létrehozására irányuló erőfeszítések nem merülhetnek ki csupán ebben;

19. kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan keretre, amely színvonalas képzési formákat tesz lehetővé, és többek között kritériumokat tartalmaz a megfelelő bérezésre, a tanulási folyamat eredményeire, a munkakörülményekre, valamint az egészségügyi és biztonsági normákra vonatkozóan; kéri a Bizottságot, a tagállamokat és az uniós szociális partnereket, hogy ambiciózus módon éljenek a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége által kínált lehetőségekkel;

20. úgy véli, hogy – tekintettel az országukat elhagyó és munkavállalási lehetőségek reményében más uniós tagállamokba költőző munkavállalók, főleg fiatalok magas számára – sürgető szükség van az uniós jog felülvizsgálatát célzó olyan megfelelő intézkedések kidolgozására, amelyek garantálják a nyugdíjjogosultság átvihetőségét, illetve – legalább három hónapos időszakra – a munkavállalói juttatások folyamatosságát a másik tagállamban való munkahely-keresés közben; üdvözli az európai mobilitási portál tökéletesítésére irányuló intézkedéseket, és kéri, hogy a tagállamok bevonásával kerüljön sor egyedi stratégia kidolgozására e portálra vonatkozóan;

21. kéri a tagállamokat olyan rendszerek életbe léptetésére, amelyek célja, hogy a foglalkoztatás növekedésének ösztönzése érdekében nagyobb hozzáférést biztosítsanak a finanszírozási forrásokhoz a kis- és középvállalkozások számára;

22. üdvözli, hogy az országspecifikus ajánlások most első ízben foglalkoznak a tagállamokban a szegénység tekintetében tapasztalható konkrét helyzettel; határozottan elítéli, hogy egyetlen országspecifikus ajánlás sem foglalkozik kifejezetten azzal az esettel, amikor a nőket kirekesztik a munkaerő-piacról, és nem történik intézkedés ennek orvoslása érdekében;

23. hangsúlyozza, hogy konkrét fellépésre van szükség a nők, az idősebb korú és a fogyatékossággal élő munkavállalók munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében, amelynek keretében biztosítani kell, hogy hatékony ösztönzők álljanak rendelkezésre a munka világába való visszatérésre, illetve a hosszú távú munkavégzésre; emlékeztet arra, hogy a koragyermekkori neveléshez, a gyermekgondozáshoz és az idősek gondozásához kapcsolódó szolgáltatások minősége, megfizethetősége és hozzáférhetősége kulcsszerepet játszik ebben;

24. hangsúlyozza, hogy a tartós munkanélkülieket támogatni kell, mégpedig új munkahelyeket teremtve, integrált aktív befogadási megközelítéseket és ezek keretében többek között az aktív munkára ösztönző intézkedéseket – például személyre szabott útmutatást és „welfare-to-work” („vissza a szociális hálóból a munkaerőpiacra”) programokat – alkalmazva, megfelelő juttatási rendszereket működtetve és színvonalas szolgáltatásokhoz biztosítva hozzáférést, ekképpen segítve őket a munkaerőpiacra való visszatérésben és a jó minőségű munkalehetőségekhez való hozzáférésben;

25. emlékeztet arra, hogy a szolgáltatási ágazatban rejlő hatalmas gazdasági és foglalkoztatási potenciál továbbra sincs teljesen kihasználva; felszólít az uniós szolgáltatási irányelv teljes mértékben és megfelelően történő végrehajtására, és ezzel párhuzamosan azon közszolgáltatási kötelezettségek fenntartására, amelyek egyetemes hozzáférést biztosíthatnak a magas színvonalú és megfizethető szolgáltatásokhoz mindenki számára; kéri a tagállamokat, hogy fektessenek be különösen a jó minőségű szociális szolgáltatásokba, megjegyzi ugyanakkor, hogy a bérezési és szociális normáknak eleget kell tenni; felszólítja a tagállamokat a kiskereskedelmet akadályozó korlátok felszámolására, valamint a szakmai szolgáltatásokat és a szabályozott szakmákat túlzottan korlátozó megkötések megszüntetésére; felszólít ugyanakkor a munkavállalók szabad mozgását gátló akadályok felszámolására a mobilitás növelése, valamint az emberi tőke optimális uniós felhasználása érdekében;

26. hangsúlyozza a zöld gazdaság által a munkahelyteremtés tekintetében kínált potenciális lehetőségeket – a Bizottság becslései szerint 2020-ig öt millió munkahely jöhet létre egyedül az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos ágazatokban –, ehhez azonban az kell, hogy nagyra törő éghajlat- és energiapolitikák kerüljenek bevezetésre; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a befektetések megfelelő szintjeit ezekben az ágazatokban, és gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalók időben megszerezhessék a jövőben szükségessé váló képességeket, valamint garantálják az ún. „zöld munkahelyek” magas minőségét; kéri a Bizottságot, hogy a zöld gazdaság munkahelyteremtéssel kapcsolatos potenciális lehetőségeinek kihasználását prioritásként szerepeltesse a 2014. évi éves növekedési jelentésben;

27. kéri a Bizottságot, hogy készítsen zöld könyvet az euróövezetben alkalmazandó minimumszintű munkanélküli segélyről mint automatikus stabilizáló eszközről, figyelembe véve a plenáris ülésen a GMU szociális dimenziójáról folytatott vitát és a Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága által szervezett, 2013. július 9-én tartott meghallgatás eredményeit;

28. emlékeztet arra, hogy a rendelkezésre álló készségek számos régióban és ágazatban nem megfelelőek, vagy a megfelelő készségek teljes egészében hiányoznak, illetve hogy bizonyos oktatási és képzési rendszerek képtelenek az ebben az összefüggésben felmerülő piaci igények és munkavállalói szükségletek kielégítésére; üdvözli, hogy több tagállam szakképzési és képzési rendszerre vonatkozó reformot hajtott végre annak érdekében, hogy a készségeket és kompetenciákat – különösen a fiatalok készségeit és kompetenciáit – a munkaerő-piaci igényekhez és a jövőbeli munkavállalók szükségleteihez igazítsák; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a duális képzési rendszerek előnyeit; emlékeztet arra, hogy csaknem valamennyi tagállamnak további lépéseket és beruházásokat kell tennie az oktatás, a képzés, a kutatás, az innováció és a fejlesztés területén;

29. megjegyzi, hogy a szakképzett munkaerő hiányával és a demográfiai változással összefüggő kihívások kezeléséhez az oktatási és képzési ágazat reformján túlmenően hosszútávon fenntartható, világos kritériumokon alapuló bevándorlási stratégiára is szükség van;

30. megjegyzi, hogy a válság súlyosan és tartósan befolyásolta a tagállamok munkanélküliségi rátáit és a tagállamokon belül fennálló szociális helyzetet, ami a szegénység és társadalmi kirekesztés, többek között a gyermekszegénység, a hajléktalanság, a társadalmi egyenlőtlenség, az aktív keresők elszegényedése és a háztartások túlzott eladósodása tarthatatlan mértékű növekedéséhez vezetett; felszólítja e tekintetben a tagállamokat, hogy erősítsék meg biztonsági hálójukat és biztosítsák az érintettekkel foglalkozó jóléti rendszerek hatékonyságát, valamint fektessenek be megelőző intézkedésekbe; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe azt a hatást, amelyet a gazdasági kiigazító programok gyakorolnak az Európa 2020 stratégia legfőbb célkitűzéseinek megvalósítása felé történő előrelépésre a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamokban, és hogy fogadjon el olyan módosításokat, amelyek célja a kiigazító programok és az Európa 2020 stratégia közötti összhang megteremtése; megjegyzi, hogy a költségvetés stabilizálását célzó rendelkezéseknek nem szabad gátolniuk a képzéssel kapcsolatos befektetéseket és a tartósan biztonságos munkavállalás lehetőségét;

31. üdvözli, hogy az idei évben néhány tagállam fokozta erőfeszítéseit a nemzeti parlamenteknek, a szociális partnereknek és a civil társadalomnak a nemzeti reformprogramok kidolgozása során való bevonására, de hangsúlyozza, hogy nagyobb erőfeszítésre van szükség; ismételten felszólít az európai szemeszter demokratikus legitimitásának növelésére; hangsúlyozza, hogy a nemzeti parlamentek és az érdekelt társadalmi szereplők részvétele az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítását lehetővé tevő nagyratörő nemzeti reformprogramok és országspecifikus ajánlások kidolgozásában kulcsfontosságú azok kivitelezése és sikere szempontjából; kéri a Bizottságot, hogy garantálja a szociális partnerek európai szinten történő bevonását az európai szemeszter szociális és foglalkoztatási területeire vonatkozó politikai iránymutatás kialakításába;

32. kéri a Bizottságot, hogy ezt a véleményt maradéktalanul építse be a 2014. évi éves növekedési jelentésbe.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.9.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 5 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Heinz K. Becker, Phil Bennion, Pervenche Berès, Vilija Blinkevičiūtė, Philippe Boulland, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Minodora Cliveti, Frédéric Daerden, Karima Delli, Sari Essayah, Richard Falbr, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Jean Lambert, Patrick Le Hyaric, Verónica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Claudette Abela Baldacchino, Georges Bach, Jürgen Creutzmann, Sergio Gutiérrez Prieto, Anthea McIntyre, Csaba Sógor, Andrea Zanoni

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (5.9.2013)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2013. évi prioritások végrehajtása
(2013/2134(INI))

A vélemény előadója: Andreas Schwab

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–   tekintettel az egységes piac irányításáról szóló, Bizottsághoz intézett ajánlásokat tartalmazó 2013. február 7-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel a Bizottság első „Helyzetkép az egységes piaci integrációról – 2013 – Hozzájárulás a 2013. évi éves növekedési jelentéshez” című 2012. november 28-i jelentésére (COM(2012)0752),

–   tekintettel „Az egységes piac jobb irányítása” című 2012. június 8-i bizottsági közleményre (COM(2012)0259),

1.  emlékeztet arra, hogy az egységes piac a növekedés és munkahelyteremtés egyik kulcsfontosságú hajtóereje, és nélkülözhetetlen szerepet kell játszania az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában; megjegyzi azonban, hogy ez a lehetőség mindmáig sok tekintetben kihasználatlan;

2.  úgy véli, hogy a gazdaságirányítási keret megerősítésének számos egymással összefüggő és összhangban lévő, a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésére irányuló politikára kell támaszkodnia, és hogy ennek a belső piac teljes megvalósulása az egyik előfeltétele;

3.  emlékeztet arra, hogy a szolgáltatási ágazatban rejlő hatalmas gazdasági potenciál továbbra is többnyire kihasználatlan marad; rámutat arra, hogy a szolgáltatási irányelv teljes körű és megfelelő végrehajtása az Unió GDP-je 0,8–2,6%-ának megfelelő növekedési potenciált eredményezhetne, valamint a digitális egységes piac kiteljesítésével együtt uniós háztartásonként évi 4 200 eurónak megfelelő gazdasági előnnyel járhatna;

4.  üdvözli, hogy az éves növekedési jelentést most először – a 2013. évi európai szemeszterben – jelentés támasztja alá az egységes piaci integráció helyzetéről;

5.  úgy véli, hogy az európai szemeszter keretében az egységes piacot integrálni kellene az egyéb horizontális szakpolitikai területekkel;

6.  sajnálattal veszi azonban tudomásul, hogy bár szilárd bizonyítékok támasztják alá, hogy az egységes piac jelentős szerepet játszik a válságból való kilábalásban, a 2013. évi országspecifikus ajánlásokban nem kap elég hangsúlyt az egységes piacra vonatkozó szabályok megfelelő végrehajtásában és betartatásában rejlő, a növekedéssel, a fogyasztói bizalom erősítésével és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos potenciál;

7.  helyesli, hogy az ez évi országspecifikus ajánlásokban hangsúlyozták a szolgáltatási ágazatba való belépésre vonatkozó indokolatlan megszorítások és akadályok elhárításának jelentőségét; sürgeti az érintett tagállamokat, hogy a lehető legalaposabban fontolják meg ezeket az ajánlásokat és sürgősen, prioritásként kezelve a kérdést szüntessék meg az egységes piac növekedésének ezen akadályait;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a következő éves növekedési jelentésben és a 2014. évi európai szemeszter során kezelje elsőrendű kérdésként az egységes piac irányítását, valamint hogy a következő országspecifikus ajánlások kidolgozásakor teljes mértékben vegye figyelembe a növekedés kulcsfontosságú területeit – amelyeket a szolgáltatási, az energia- és a közlekedési ágazatként, illetve az egységes digitális piacként azonosítottak –, illetve az I. és a II. egységes piaci intézkedéscsomagban foglalt intézkedéseket;

9.  sajnálattal veszi tudomásul, hogy a nemzeti és uniós beruházások hiánya hátráltatja a „Helyzetkép az egységes piaci integrációról – 2013: Hozzájárulás a 2013. évi éves növekedési jelentéshez” című jelentésben az energia, a közlekedés és a digitális piac kulcsfontosságú területein megállapított elsőbbségi célok és célkitűzések megvalósítását;

10. sürgeti eközben a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák az egységes piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtatására és a végrehajtás ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseiket, többek között összehangolt, uniós szintű ellenőrzési intézkedések (ún. „EU sweeps”) révén;

11. ismételten felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az egységes piac irányítását azáltal, hogy az európai szemeszter különleges pilléreként éves ciklust hoz létre az egységes piac irányítására vonatkozóan, amelynek részét képezné egy belső piaci eredménytábla, az éves növekedési jelentés részeként az egységes piaci integrációra vonatkozó éves jelentés, az Európai Tanács iránymutatása a tagállamok számára, az egységes piaci iránymutatások végrehajtására irányuló nemzeti cselekvési tervek és a kifejezetten e célból készülő országspecifikus ajánlások;

12. megjegyzi, hogy a nemzeti parlamentek nem veszik ki a részüket a 2013. évi európai szemeszter egységes piaci szempontjaival kapcsolatos vitákból; hangsúlyozza, hogy az érdekeltek részvétele a szükséges reformok kidolgozásában létfontosságú azok megvalósításához és sikeréhez, és felszólítja a nemzeti parlamenteket, hogy aktívan folytassanak párbeszédet az Európai Parlamenttel és saját kormányaikkal annak érdekében, hogy végrehajtsák a jobb szabályozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat, például végezzék el az egységes piaci vizsgálatot, valamint hogy jobban aknázzák ki a növekedés és munkahelyteremtés kihasználatlan lehetőségeit;

13. hangsúlyozza a szociális partnereknek és valamennyi érdekelt félnek a növekedés és a polgári jogok egységes piacon belüli támogatására irányuló intézkedések kidolgozásába, elfogadásába, végrehajtásába és nyomon követésébe való még szorosabb és még korábbi bevonásának jelentőségét.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	5.9.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 3 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Claudette Abela Baldacchino, Adam Bielan, Preslav Borissov, Birgit Collin-Langen, Lara Comi, Cornelis de Jong, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Philippe Juvin, Hans-Peter Mayer, Franz Obermayr, Sirpa Pietikäinen, Phil Prendergast, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Andreas Schwab, Catherine Stihler, Emilie Turunen, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Ildikó Gáll-Pelcz, Liem Hoang Ngoc, María Irigoyen Pérez, Pier Antonio Panzeri, Olle Schmidt, Olga Sehnalová, Marc Tarabella, Wim van de Camp, Patricia van der Kammen
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Liisa Jaakonsaari

• [1]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0054.

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (26.9.2013)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2013. évi prioritások végrehajtása
(2013/2134(INI))

A vélemény előadója: Deutsch Tamás

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a 2013-as országspecifikus ajánlásokat és különösen azt, hogy olyan intézkedésekre összpontosítanak, amelyek célja a növekedés beindítása, a munkanélküliség kezelése, a munkahelyek teremtése és az Unió gazdaságai versenyképességének erősítése; aggodalommal állapítja meg, hogy a gazdasági, társadalmi, pénzügyi és államadósság-válság állandó nyomása alatt az országspecifikus ajánlások egészében véve nem eléggé ambiciózusak; ennek fényében rámutat a reálgazdaság és a kkv-k számára sürgetően szükséges hitelezés helyreállítására, az állami és magánberuházási kapacitások közötti kapcsolat megerősítésére, az adócsalás elleni fellépésre és a GMU társadalmi dimenziójára vonatkozó ajánlások hiányára;

2.  megerősíti azon álláspontját, amely szerint erősíteni kell az európai szemeszter folyamatának demokratikus legitimitását; hangsúlyozza, hogy a nemzeti parlamenteknek, illetve a regionális és helyi hatóságoknak nagyon korlátozott szerephez jutnak az európai szemeszter folyamatában annak ellenére, hogy az Európa 2020 stratégia céljainak nagyobb eséllyel történő elérése érdekében szükség van közreműködésükre és részvételükre;

Növekedés és versenyképesség

3.  ismételten hangsúlyozza a kohéziós politika mint fő beruházási eszköz jelentőségét, amely központi szerepet játszik a válság elleni küzdelemben, a regionális egyenlőtlenségek mérséklésében és abban, hogy az Uniót és régióit a fenntartható növekedés útjára állítsa; hangsúlyozza ezért, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során elegendő költségvetési forrást kell biztosítani az uniós strukturális és beruházási alapok számára, és különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy számos területen – a foglalkoztatás, az innováció, a fenntartható fejlődés és a kkv-k támogatása terén – ezen alapok biztosítják a beruházások legnagyobb részét;

4.  komoly aggodalommal tölti el a termelékeny gazdaság – különösen helyi és regionális szinten végbemenő – köz- és magánbefektetéseiben történt súlyos visszaesés; úgy véli, hogy határozott intézkedések szükségesek a termék- és munkaerőpiacok megreformálásához, az óvatos bérpolitikák elfogadásához és az innováció jövőbeli növekedési modelljének megalapozásához, valamint a termelésnek a hozzáadott értékkel bíró tevékenységek irányába való elmozdításához; véleménye szerint a fenntartható gazdaságpolitikához a vállalkozásindításhoz biztosított rendkívül kedvező feltételekre van szükség; kifejezi azon szilárd meggyőződését, hogy a strukturális és beruházási alapok a fenti szempontok tekintetében igen fontosak a hiány megelőzésében és mérséklésében és a közberuházások növelésében; rámutat azon lehetőségekre, amelyeket a tagállamokban ki lehetne használni a strukturális alapokból finanszírozott közberuházások támogatására azáltal, hogy bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítanak ezen alapok pénzügyi eljárásaiban, például a kiigazítási programba belépő és uniós pénzügyi segítségnyújtásban részesülő államokra vonatkozó társfinanszírozási arányok növelése vagy a 2007–2013 közötti programozási időszakban a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabály valamennyi tagállam számára egy évvel történő meghosszabbítása (ahogyan az a 2014–2020 közötti programozási időszakban is történik majd) révén;

5.  rámutat arra, hogy a súlyos költségvetési megszorítások és a magánszektor mérsékelt hitelezőképessége időszakában az EU strukturális alapjai a gazdaságélénkítés alapvető fontosságú hajtóerői, különösen az innovatív pénzügyi eszközök igénybevétele révén; úgy véli, hogy az innovatív pénzügyi eszközök fokozott igénybevétele a kohéziós politikán belül előmozdíthatja a köz- és magánszféra közötti partnerségeket, az EU költségvetésével együtt multiplikátorhatást fejthet ki, jelentős pénzügyi forrásokat biztosíthat a stratégiai regionális beruházásokhoz, és fokozhatja az EU növekedési potenciálját; e tekintetben üdvözli, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszakban az új innovatív pénzügyi eszközök fontos szerepet játszanak a kohéziós politikán belül; sürgeti a Bizottságot, hogy az országspecifikus ajánlásokban is tegye világosabbá a pénzügyi eszközök helyzetét, és erősítse az európai strukturális és beruházási alapok és az EBB programjai közötti összhangot, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások számára nyújtott hitelgaranciák terén;

6.  aggodalmát fejezi ki az ipar folytatódó súlyos leépülése miatt Európa egyes térségeiben, ami rendkívül nagy arányú munkanélküliséghez és számos demográfiai problémához vezet;

7.  aggodalommal állapítja meg, hogy a reálgazdaság, különösen a kkv-k finanszírozása nem állt helyre az EU egészében, és a legkevésbé fejlett régiók szenvedték el a legsúlyosabb csapásokat; rámutat arra, hogy a hitelhez való hozzájutásban tapasztalható különbségek növekedése tovább mélyítheti a regionális különbségeket; ezért kiemeli annak fontosságát, hogy az európai strukturális és beruházási alapok képesek összekapcsolni a köz- és a magánberuházásokat, és alternatív finanszírozási forrásokat biztosíthatnak a kkv-k számára; felszólítja a Bizottságot, hogy időben és még a 2014–2020 közötti programozási időszak kezdete előtt garantálja az egyértelmű jogi helyzetet és az átláthatóságot az innovatív pénzügyi eszközök kész konstrukcióinak igénybevételével kapcsolatban;

8.  úgy véli, hogy míg az Európai Központi Bank által elfogadott, pénzügyi védelmet szolgáló intézkedések hozzájárultak az euróövezet stabilitásához, és a pénzügyi piacokat lecsillapították, az euróövezet versenyképességi problémája megoldatlan maradt;

A munkanélküliség és a válság okozta társadalmi következmények

9.  üdvözli a munkaerő-piaci reformokat, amelyek célja a munkaerőpiac stressztűrő képességének javítása, jobb belső és külső rugalmasság bevezetése, a töredezettség csökkentése és a munkahelyek közötti átjárhatóság megkönnyítése volt; emlékeztet azonban arra, hogy további és még mélyrehatóbb reformokra van szükség, főképp a munkaerő-piaci mobilitás javítása érdekében; e tekintetben és az európai ifjúsági munkanélküliség riasztó adataival összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy fektessen különös hangsúlyt a fiatalok szakmai lehetőségeinek bővítésére és nekik – ezen belül a munkaerőpiacra történő belépéskor nehézségekkel szembesülőknek – szóló vállalkozásindítási programokra, amelyek célja az álláskeresés során történő segítségnyújtás, valamint az oktatás és szakképzés közötti egyértelmű és átlátható kapcsolatok felépítése a képességek és elérhető állások közötti jobb összhang létrehozása és ezáltal a képzett munkaerő tekintetében mutatkozó hiány elmélyülésének megelőzése érdekében; megállapítja, hogy a duális képzési rendszer kiemelkedően jól illeszkedik a munkaerőpiac igényeihez, és megkönnyíti a fiatalok számára az első munkahely megtalálását;

10. kiemeli annak szükségességét, hogy az ifjúsági munkanélküliség jelentette válság leküzdésére szolgáló valamennyi rendelkezésre álló intézkedés elsőbbséget kapjon;

11. úgy véli, hogy a fiatal munkaerőt célzó munkahelyteremtés érdekében minden eddiginél nagyobb szükség van strukturális reformokra regionális, nemzeti és uniós szinten; hangsúlyozza, hogy ezeket az erőfeszítéseket elsősorban az EU foglalkoztatási stratégiáinak és az európai gazdaság jövőbeli igényeinek összehangolására kell összpontosítani;

12. hangsúlyozza a vállalkozói szellem fiatalok körében történő ösztönzésére kialakított programok folytatásának szükségességét az európai finanszírozáshoz és üzleti tanácsadáshoz való fokozott hozzáféréssel párosuló különleges vállalkozásalapítási lehetőségek megteremtése révén;

A finanszírozáshoz való hozzáférés és a belső piac felaprózódása

13. rendkívül aggasztja a magánbefektetők – elsősorban a tartós egységes piaci felaprózódás jellemezte termelékenységi szabványok és az iparpolitika változásai következményeként jelentkező – tartós bizonytalansága, bizalmatlansága és vonakodása a befektetésektől; sajnálatosnak tartja, hogy a válság következményeként kialakult alacsony bizalmú környezet mind a magánbefektetőket, mind a pénzügyi ágazat intézményeit kifejezetten kockázatkerülővé teszi, és megerősíti, hogy a bankszektor megerősítését célzó munkának folytatódnia kell;

14. úgy véli, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az EU nemzetközi versenyképességének növelése és a fenntartható belső növekedés beindítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az erőfeszítéseket a kkv-k számára nyújtott olcsóbb és hozzáférhetőbb hiteleket biztosító innovatív rendszerek létrehozására és az üzleti környezet – új tőkeforrások, ezen belül a vállalkozások közötti hitelezés támogatása és a kockázati tőkéhez való hozzáférés megkönnyítése révén történő – javítására kell összpontosítani;

Makrogazdasági kormányzás

15. üdvözli, hogy csökken a túlzott hiány esetén követendő eljárás alatt álló tagállamok száma, és hogy a tagállamok csökkentik adósságaikat és konszolidálják költségvetésüket; határozottan sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden mozgásteret vegyenek igénybe a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában a közpénzből finanszírozott termelő beruházások iránti igények és a költségvetési fegyelemre vonatkozó célkitűzések összeegyeztetése céljából, például a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében nyújtott nemzeti társfinanszírozás teljes mennyiségének a strukturális és beruházási alapok megszabott korlátozásai alóli kivételével, vagy a Paktum alkalmazásában történő számításoknak egy tagállam nettó készpénzigényére, nem pedig a bruttó igényére alapozott elvégzésével.

16. emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások keretében az Európai Unió strukturális és beruházási alapjaira vonatkozó makrogazdasági feltételrendszerrel szemben foglalt állást, miután az – a regionális és tagállami szintű szakpolitikai teljesítmény közötti kapcsolat létrehozása nélkül – a gazdasági kormányzási eljárásoknak való megfeleléssel kapcsolatos nemzeti szinten bekövetkezett esetleges mulasztások miatt büntetné a régiókat;

17. felszólítja a Bizottságot a GMU kiteljesítésére a szociális pillérhez kapcsolódó jogalkotási javaslatok előterjesztésével; hangsúlyozza, hogy az e pillér építőelemeként szolgáló szociális eredménytáblának a lényeges regionális és helyi sajátosságokat is magában kell foglalnia;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	24.9.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	43 3 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	François Alfonsi, Charalampos Angourakis, Catherine Bearder, John Bufton, Francesco De Angelis, Tamás Deutsch, Rosa Estaràs Ferragut, Danuta Maria Hübner, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Iñaki Irazabalbeitia Fernández, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Mojca Kleva Kekuš, Constanze Angela Krehl, Jacek Olgierd Kurski, Petru Constantin Luhan, Vladimír Maňka, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Jens Nilsson, Jan Olbrycht, Wojciech Michał Olejniczak, Younous Omarjee, Tomasz Piotr Poręba, Ovidiu Ioan Silaghi, Monika Smolková, Georgios Stavrakakis, Nuno Teixeira, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Andrea Cozzolino, Joseph Cuschieri, Ivars Godmanis, Juozas Imbrasas, Karin Kadenbach, Andrey Kovatchev, James Nicholson, Heide Rühle, Elisabeth Schroedter, Richard Seeber, Giommaria Uggias, Iuliu Winkler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	António Fernando Correia de Campos, Sabine Verheyen

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (24.9.2013)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2013. évi prioritások megvalósítása
(2013/2134(INI))

A vélemény előadója: Marije Cornelissen

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–   tekintettel az európai szemeszter folyamatának a nemek közötti egyenlőség perspektívájából történő értékeléséhez szükséges adatokat elemző 2012. évi tanulmányra[1],

–   tekintettel „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia 2010–2015” című bizottsági közleményre (COM(2010)0491),

A. mivel az új technológia lehetővé teszi mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára a munka oly módon történő megszervezését, hogy az lehetővé tegye a munka és a magánélet közötti egyensúly javítását, és ezáltal elősegítse a nők jobb munkaerő-piaci integrációját;

1.  felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a költségvetési konszolidációs intézkedéseknek a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatását; felszólítja a tagállamokat, hogy a stabilitási és konvergenciaprogramokban, illetve a nemzeti reformprogramokban fordítsanak külön figyelmet a nemek közötti egyenlőségre, többek között annak biztosítása révén, hogy ezek a programok tartalmazzák a tervezett bevételek és kiadások nemekre gyakorolt hatásainak átlátható leírását;

2.  felkéri a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégiához határozzanak meg nemekre lebontott nemzeti célkitűzéseket; felhívja a Bizottságot, hogy nemek szerint bontsa le az adatokat az Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzései és az azoknak megfelelő nemzeti célkitűzések alakulásának nyomonkövethetősége érdekében, továbbá szükség esetén határozzon meg további, nemekhez kapcsolódó mutatókat;

3.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nemzeti reformprogramokból hiányoznak a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az oktatás, a kutatás és az innováció területére vonatkozó, a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló átfogó és szisztematikus stratégiák; felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást a tagállamoknak ahhoz, hogy ezt az európai szemeszter jövőbeli ciklusai során orvosolják;

4.  hangsúlyozza a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítására irányuló uniós és nemzeti szintű közberuházások jelentőségét, különös tekintettel a kevésbé fejlett régiókban történő beruházásokra; hangsúlyozza, hogy az oktatásra, a szociális szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre és az infrastruktúrára – többek között a megújuló energiaforrásokra, a közlekedésre és a kommunikációra – fordított kiadások egy ország jövőjébe való befektetésnek tekinthetők;

5.  üdvözli a gyermekgondozási létesítmények javítására, a második keresők foglalkoztatását hátráltató tényezők megszüntetésére, a férfiak és nők törvényes nyugdíjkorhatárának harmonizálására, a szakmai és a magánélet összeegyeztetésével kapcsolatos szükségletek – különösen az új technológiákhoz, illetve az új technológiák használatával kapcsolatos képzésekhez való hozzáférés javítása révén történő – kielégítésére, valamint a nemek közötti és a nyugdíjszakadékok megszüntetésére irányuló országspecifikus ajánlásokat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezen ajánlások közül sokat már 2012-ben megállapítottak, ami azt jelzi, hogy ezeket a tagállamokban elmulasztották végrehajtani;

6.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak javítaniuk kell a gyermekek és fiatal felnőttek oktatási rendszerekben való részvételi arányán, és nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a korai iskolaelhagyás problémájára, különösen a jelenség fő okaival kapcsolatos információk összegyűjtése révén annak érdekében, hogy politikákat tudjanak elfogadni és végrehajtani a megelőzés érdekében;

7.  üdvözli a romák integrációjára irányuló európai folyamat és az európai szemeszter közötti kapcsolat létrehozását és ennek keretében országspecifikus ajánlások megfogalmazását a romák integrációjára irányuló folyamat megerősítése érdekében;

8.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzeti foglalkoztatási programokban kellőképpen vegyék figyelembe a nemekkel összefüggő célokat, különös hangsúlyt helyezve az idős hozzátartozókat gondozó nőkre, az egyedülálló anyákra és a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő anyákra; felszólít továbbá a korai iskolaelhagyás jelenségének kellő figyelembevételére, ugyanis az oktatási rendszerből 10 és 16 éves koruk között lemorzsolódó gyermekek száma erős emelkedést mutat, és ez az egész Unió számára egyértelmű erőforrás-veszteséget jelent;

9.  felkéri a Bizottságot, hogy a következő éves növekedési jelentésében vesse fel a nemek közötti különbségek csökkentésével kapcsolatos konkrét politikai iránymutatások kérdését, különös tekintettel a nemek közötti bérszakadék felszámolására – amely gyakran oda vezet, hogy a nők életüknek egy későbbi szakaszában a szegénységi küszöb alatt találják magukat – és a nyugdíjszakadék megszüntetésére, a nők munkaerő-piaci részvételének növelésére, illetve a munkaerőpiacon tapasztalható nemi szegregáció leküzdésére vonatkozó iránymutatásokra, mivel az EU jövőbeli gazdasági prosperitása elsősorban azon képességétől függ, hogy teljes mértékben ki tudja-e használni munkaerőforrásait;

10. felszólítja a Bizottságot, hogy a fiatalok munkanélküliségével és a szegénységgel szembeni küzdelem érdekében fordítson nagyobb figyelmet az európai szemeszternek az Európa 2020 stratégiával való összekapcsolására;

11. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az érdekelt felek bevonására vonatkozó iránymutatásokat, támogassa a tagállami érdekelt feleknek az európai szemeszterbe történő – az érdekelt feleknek a nemzeti reformprogramokhoz való hozzájárulásait megkövetelő – rendszeres bevonásának finanszírozását, és tartson a Parlamenttel együtt éves meghallgatást a szociális partnerek és a civil társadalom részvételével, amely során felmérik a célkitűzések tekintetében elért haladást, és országspecifikus ajánlásokra irányuló javaslatokat terjesztenek elő;

12. rámutat a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés fontosságára annak érdekében, hogy meg lehessen vizsgálni a kormányzati programokat és politikákat, azok forráselosztásra gyakorolt hatásait, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőséghez való hozzájárulásukat.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.9.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 7 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Emine Bozkurt, Andrea Češková, Zita Gurmai, Mikael Gustafsson, Mary Honeyball, Sophia in ‘t Veld, Lívia Járóka, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Astrid Lulling, Ulrike Lunacek, Elisabeth Morin-Chartier, Norica Nicolai, Angelika Niebler, Siiri Oviir, Antonyia Parvanova, Joanna Senyszyn, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Britta Thomsen, Marina Yannakoudakis, Anna Záborská, Inês Cristina Zuber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Izaskun Bilbao Barandica, Mariya Gabriel, Nicole Kiil-Nielsen, Christa Klaß, Katarína Neveďalová, Antigoni Papadopoulou, Michèle Striffler

• [1]  Európai Parlament, Tematikus Főosztály.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	30.9.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 2 0
A zárószavazáson jelen lévõ tagok	Marino Baldini, Jean-Paul Besset, Sharon Bowles, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Gunnar Hökmark, Jürgen Klute, Philippe Lamberts, Werner Langen, Ivana Maletić, Arlene McCarthy, Anni Podimata, Peter Simon, Ivo Strejček, Ramon Tremosa i Balcells, Corien Wortmann-Kool, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévõ póttag(ok)	Fabrizio Bertot, Zdravka Bušiæ, Mojca Kleva Kekuš, Olle Ludvigsson, Catherine Stihler, Nils Torvalds, Oleg Valjalo
A zárószavazáson jelen lévõ póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Wim van de Camp