Eljárás : 2013/2092(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0338/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0338/2013

Viták :

PV 09/12/2013 - 26
CRE 09/12/2013 - 26

Szavazatok :

PV 10/12/2013 - 7.16
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0534

JELENTÉS     
PDF 187kWORD 149k
18.10.2013
PE 514.925v02-00 A7-0338/2013

az Európai Unió űripari politikájáról – az űrágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciál kibontakoztatásáról

(2013/2092(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Angelika Niebler

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió űripari politikájáról – az űrágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciál kibontakoztatásáról

(2013/2092(INI))

Az Európai Parlament,

   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés XIX. címének 189. cikkére, mivel az a kutatással és a technológiafejlesztéssel, valamint az űrpolitikával foglalkozik, és kifejezetten említi egy európai űrpolitika kialakítását a tudományos és műszaki haladás, az ipari versenyképesség és az uniós politikák végrehajtásának elősegítése érdekében,

   tekintettel az „Európai Unió űripari politikája” című, 2013. február 28-i bizottsági közleményre (COM(2013)0108),

   tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

   tekintettel az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában: A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című, 2010. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2010)0614),

   tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

   tekintettel „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című, 2011. április 4-i bizottsági közleményre (COM(2011)0152),

   tekintettel a „Megfelelő kapcsolatok kiépítése az EU és az Európai Űrügynökség között” című, 2012. november 14-i bizottsági közleményre (COM(2012)0671),

   tekintettel az Európai Közösség és az Európai Űrügynökség közötti keretmegállapodás megkötéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/578/EK határozatra(1),

   tekintettel a Tanács 2010. október 11-i, 2011. május 31-i, 2011. december 2-i, valamint 2013. május 30-i következtetéseire,

   tekintettel a polgárok szolgálatában álló európai uniós űrstratégiáról szóló, 2012. január 19-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A7-0338/2013),

A. mivel az EUMSZ 189. cikke kifejezetten szerepet ad az Európai Uniónak az európai űrpolitika kidolgozásában, melynek célja, hogy elősegítse a tudományos és technikai haladást, az ipari versenyképességet és politikái végrehajtását;

B.  mivel a Kínához és Indiához hasonló új, űrutazást megvalósító országokkal folytatott, egyre élesedő verseny mellett az európai uniós tagállamok nemzeti politikai súlya többé már nem elegendő az ágazat jövőbeli kihívásainak kezeléséhez;

C. mivel az űrpolitika az Európa 2020 stratégia egyik kulcselemét képezi;

D. mivel számos olyan szolgáltatás függ közvetve vagy közvetlenül az űripartól, amelyet a polgárok nap mint nap igénybe vesznek, mint például a televízió, a nagysebességű internet, a navigációs rendszerek vagy az eCall automatikus európai segélyhívó rendszer;

E.  mivel az európai űrágazat évente mintegy 6,5 milliárd euró konszolidált árbevételt ér el, és 34 500 magasan képzett munkavállalót foglalkoztat teljes munkaidőben, és mivel a gazdasági nehézségek időszakában előtérbe kell helyezni az űrágazat erős növekedési és innovációs potenciállal rendelkező, illetve magas hozzáadott értékkel bíró munkahelyeket teremtő jellegét;

F.  mivel az űrpolitikát érintő intézkedések egyelőre még mindig nincsenek megfelelően összehangolva az EU, a tagállamok és az Európai Űrügynökség (ESA) között, és ezáltal párhuzamos struktúrák jöttek létre, a szinergiahatásokat pedig nem lehet kellőképpen kihasználni; hangsúlyozza, hogy az űrágazat egyértelmű irányítási struktúrájának bevezetésével nagymértékben növekedne a hatékonyság;

G. mivel az ESA – mint kormányközi szervezet – nem tart fenn hivatalos kapcsolatokat az Európai Parlamenttel, így hiányzik a polgárok felé történő közvetlen visszajelzés, ami egyébként az Unió minden más szakpolitikai területén adott;

H. mivel az űripar beruházásigényes ágazat, szokatlanul hosszú fejlesztési ciklusokkal, és ezért a tervezés biztonsága döntő szerepet játszik számára; mivel egy stabil szabályozási keret és egy egyértelmű irányítási struktúra nagymértékben növelné ezt a láthatóságot;

I.   mivel egy európai rakétaindító rendszer működtetése hozzájárulhatna az űrbe való önálló eljutás biztosításához;

J. mivel az Unió jelenleg Európán kívüli katonai GNSS rendszerektől függ, a Galileo pedig civil ellenőrzés alatt született meg, fejlődött ki és fog maradni a jövőben is;

K. mivel az európai űrágazat számára a kereskedelmi értékesítések lényegesen jelentősebb szerepet játszanak, mint fő nemzetközi versenytársai számára;

L.  mivel a műholdas szolgáltatások jelentős szerepet játszanak a digitális társadalom fejlődő ágazatainak információkkal való ellátásában, és hozzájárulnak az Unió digitális menetrendje céljainak eléréséhez;

M. mivel szakértők becslése szerint a műholdas navigációs (SatNav) és Föld-megfigyelési (SatEO) szolgáltatások piaca tíz éven belül elérheti a 300 milliárd USA-dollárt, és mivel az EU nyugati országai GDP-jének 6–7%-a már most is a műholdas rádiónavigációtól függ;

N. mivel a vezeték nélküli kommunikációs lehetőségek iránti növekvő kereslet, valamint a hullámterjedés fizikai jellemzői és az ehhez kapcsolódóan szűkösen rendelkezésre álló rádióspektrum miatt a spektrumhasználat nemzetközi egyeztetése egyre jelentősebb szerephez jut;

Az űrpolitika európai szintre emelése

1.  üdvözli az Európai Unió űripari politikájáról szóló bizottsági közleményt; úgy véli, hogy az űrágazatban rejlő növekedési potenciál tényleges kibontakoztatása érdekében a Bizottságnak csak néhány, a közleményben említett űripari politikai intézkedésre kellene összpontosítania;

2.  hangsúlyozza, hogy az Unió jövőbeli űrpolitikáiban érintett valamennyi szereplőt – mint például a Bizottságot, az Európai GNSS Ügynökséget, az ESA-t, a nemzeti ügynökségeket és a specializált ügynökségeket, mint az EUMETSAT-ot – össze kell kapcsolni, és ezeknek hosszú távon működniük kell;

3.  úgy véli, hogy a nemzeti ügynökségek konkrét javaslatokkal állhatnának elő ezen a téren abból a célból, hogy a Bizottság összehangolhassa a tagállamok hozzájárulásait, és kidolgozhasson egy uniós elképzelést;

4.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a lehető leghamarabb egyértelmű menetrendet kell bemutatnia a GMES/Kopernikusz programmal, valamint a különböző Sentinel műholdak fejlesztésével és üzembe helyezésével, illetve az e komplex rendszerhez javasolt jogi és működési kerettel kapcsolatban;

5.  támogatja a Bizottságot abbéli elhatározásában, hogy intézkedéseket tesz a koherens uniós űrszabályozási keretrendszer létrehozása érdekében; támogatja az űripari termékek és a műholdas szolgáltatások valódi egységes uniós piacának kialakulását; fontosnak tartja, hogy a szakpolitikákat úgy kell megfogalmazni és kialakítani, hogy végrehajtásuk ne érintse súlyosan vagy torzítsa a kereskedelmi piaci feltételeket; úgy véli, hogy a versenysemlegesség és az átláthatóság az európai űrpolitika két fontos sarokköve;

6.  megállapítja, hogy a Bizottság mindezidáig nem rendelkezik olyan horizontális megközelítéssel, amely az űrpolitikát és annak célkitűzéseit általánosan érvényesítené a különböző uniós szakpolitikákban; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőben ezt úgy végezze el, hogy figyelembe veszi az űrpolitikát az olyan szakpolitikákban, mint például a távközlés, a közlekedés, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a biztonság vagy a kultúra;

7.  üdvözli a Bizottság nyilatkozatát, mely szerint a műholdas távközlés, navigáció és Föld-megfigyelés stratégiai szempontból fontos ismereteket biztosít az Unió számára, tovább erősítve külkapcsolatait a fejlesztési segélyezés és a humanitárius segítségnyújtás területén;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy kezelje kiemelten a következő területeket: intézményi kérdések, a Galileo és a Kopernikusz programok, az űripar mint a növekedés motorja és foglalkoztatást segítő eszköz, az űrrel kapcsolatos tevékenységek hatásvizsgálata, a világűrbe való önálló eljutás, a kutatás-fejlesztés szerepe, a műholdas távközlés, az űrmegfigyelés és nyomon követés, valamint az űrszemét;

9.  támogatja a Bizottság álláspontját, miszerint az űrrendszer számos eleme kettős felhasználású vagy katonai természetű és így a 2012. december 14-i 2012/47/EU irányelvvel a védelmi vonatkozású termékek jegyzéke tekintetében módosított, a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló 2009. május 6-i 2009/43/EK irányelv(3), a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet(4) vagy a fegyverexporttal kapcsolatos közös álláspont hatálya alá esik; üdvözli a közleményben szereplő javaslatot, mely arra irányul, hogy 2013 végéig nyújtsanak be hivatalos jelentést a Parlamentnek a kettős felhasználású exportszabályozási rendszerről; felkéri a Bizottságot, a tagállamokat és a hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó munkacsoportot (COARM), hogy tisztázzák, a termékek és technológiák melyik kategóriájára melyik szabályozási keret vonatkozik;

Intézményi kérdések

10. elismeri azokat az űrmissziókkal kapcsolatos eredményeket, amelyeket az ESA az elmúlt évtizedek során ért el Európa hasznára, és arra biztatja az ESA-hoz még nem csatlakozott tagállamokat, hogy fontolják meg a csatlakozást és a szorosabb együttműködést; megállapítja azonban, hogy hosszú távon csak az ESA és az Unió együttműködésének – a párhuzamos erőfeszítéseket és az átfedést elkerülő – egymáshoz való közelítése révén érhető el a működési hatékonyság növelése, valamint a politikai koordináció és a felelősségvállalás; felhívja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg, hogy az ESA-t államközi szervezetként integrálni lehet-e a jövőben az Unió irányítási struktúráiba, amennyiben az ESA európai ügynökséggé történő átalakítása nem tűnik célravezetőnek;

11. úgy véli, hogy a valódi európai megközelítés elérése érdekében az Uniónak addig is az ESA-val való szoros együttműködésben az eddigieknél fokozottabban össze kellene hangolnia a tagállamok űrpolitikáját és űrprogramjait, biztosítva mindemellett az ESA és tagállamai érdekeinek tiszteletben tartását; megállapítja, hogy az űripar csak európai megközelítés segítségével válhat versenyképessé és tarthatja meg versenyképességét;

12. felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az ESA-t, hogy hozzanak létre egyfajta koordinációs csoportot, amelynek tagjai a párhuzamos struktúrák elkerülése, illetve a nemzetközi kérdések és fórumok terén közös álláspont kialakítása érdekében rendszeres találkozók keretében egyeztetik egymással az űrpolitikai stratégiákat és intézkedéseket;

13. megjegyzi, hogy a világűrbe telepített eszközök hadi célra való felhasználásának elterjedése nem szabad, hogy csökkentse vagy korlátozza azok polgári használatát és a lehetséges jövőbeni civil alkalmazásokat; felszólítja a tagállamokat és a főképviselőt/alelnököt, hogy kezdeményezzék az 1967-es, mára elavult Világűr-egyezmény felülvizsgálatát vagy egy olyan új szabályozási keret kidolgozását, amely számításba veszi az 1960-as évek óta bekövetkezett technológiai fejlődést;

A Galileo és a Copernicus program (GMES)

14. hangsúlyozza, hogy a Galileo program befejezését és a Copernicus program folytatását mint az európai űrpolitika kiemelt programjait elsődleges prioritásként kell kezelni annak érdekében, hogy az első Galileo-szolgáltatásokat 2014-ben ténylegesen aktiválni lehessen a polgárok számára;

15. kiemeli, hogy az EGNOS az első működő európai GNSS-program; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és hajtsák végre az EGNOS számos területen, például a közlekedésben történő használatát;

16. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Galileo európai műholdas navigációs program kifejlesztése során a múltban késedelmek fordultak elő; üdvözli, hogy időközben négy műhold került Föld körüli pályára; hangsúlyozza, hogy a társadalmat jobb tájékoztatásban kell részesíteni konkrétan a Galileo és általában az európai űripar előnyeiről és hasznáról, és felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli Galileo műholdak üzembe helyezése kapcsán szervezzen magas szintű nyilvános rendezvényeket az Unió fővárosaiban a Galileo és potenciális alkalmazásai népszerűsítésére;

17. hangsúlyozza, hogy az Uniónak tájékoztatnia kell az embereket, magához kell vonzania a jövő mérnökeit, terjesztenie kell az Unió műholdas navigációjáról szóló információkat, és ösztönzőket kell javasolnia minden felhasználó számára, hogy a Galileo és az EGNOS által elérhető technológiákat használják;

18. meggyőződése, hogy a 27 műholdból és megfelelő számú pótműholdból álló rendszeren, valamint a megfelelő földi infrastruktúrán alapuló teljes műveleti képesség (FOC) elérése előfeltétele annak, hogy a Galileo – főként a magas fokú pontosság és a folyamatos szolgáltatás szempontjából – hozzáadott értéket érjen el, és ezáltal számos gazdasági és társadalmi előnyt biztosítson;

19. sajnálja, hogy jelenleg az EGNOS rendszer nem fedi le az Unió egészét, és a rendszer Dél-, Kelet- és Délkelet-Európára történő kiterjesztésére hív fel, lehetővé téve ezzel a használatát egész Európában;

20. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Parlamentet a Copernicus-programnak és a Galileo-program hatóságilag szabályozott szolgáltatásának a KBVP-missziók és műveletek támogatására történő felhasználására vonatkozó tervekről;

Az űripar mint a növekedés motorja és foglalkoztatást segítő eszköz

21. megállapítja, hogy (nem kizárólagosan, de különösen) a kkv-knak a közszféra által nyújtott egyfajta induló finanszírozásra van szükségük annak érdekében, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésükre a kutatási és fejlesztési célú hosszú távú beruházásaikhoz; meggyőződése, hogy az állami finanszírozás és az űripari termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevő állami ügyfelek jelenléte ösztönzőleg hathat az innovációkra, és így fokozhatja a növekedést és munkahelyeket teremthet;

22. megismétli, hogy az Uniónak nem szabad elszalasztania az alkalmat, hogy műholdas navigációs értékesítési piacot hozzon létre, és kiemeli az Európai GNSS Ügynökség cselekvési tervének fontosságát a GNSS-piac kiterjesztése érdekében, amely kulcsfontosságú lesz az uniós gazdaság jövője szempontjából;

23. emlékeztet arra, hogy a műholdas navigáció új alkalmazásai növelhetik a biztonságot, a hatékonyságot és a megbízhatóságot többek között az alábbi területeken: a légi, a tengeri, a közúti és a mezőgazdasági ágazatok, a biztonságos közúti közlekedés, útdíjbeszedés, a forgalom és a parkolás kezelése, flottairányítás, segélyhívás, az árucikkek nyomon követése és visszakereshetősége, online foglalás, a hajózás biztonsága, digitális menetíró-készülékek, az állatok szállítása és a fenntartható földhasználat;

24. megjegyzi, hogy a közlemény szerint jelenleg az európai műholdak fedélzetén található elektronikus eszközök 60%-a amerikai importból származik; felszólít ezzel kapcsolatban az érzékeny vagy személyes adatok megvédésének módjáról, illetve az arról szóló kezdeményezésre, hogy a jelenlegi közbeszerzési eljárás célja amikor csak lehetséges annak biztosítása legyen, hogy az űrinfrastruktúra tagállamoktól való megvételét az ágazat növekedésének újabb hajtóerejeként használják;

25. sürgeti a Bizottságot, az ESA-t, az EVÜ-t és a tagállamokat, hogy azonosítsák a közös európai függetlenedési folyamat szempontjából kritikus technológiákat, és dolgozzanak ki olyan alternatívákat, amelyek kevésbé függnek harmadik országoktól; újra felhívja a figyelmet arra, hogy nézeteltérés esetén az Amerikai Egyesült Államok esetleg lezárhatja vagy blokkolhatja az európai űrinfrastruktúrát,

26. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a harmadik államokból származó importtól való függés csökkentése érdekében intézkedésekkel ösztönözzék az európai ipart arra, hogy uniós szinten állítson elő űripari alkatrészeket;

27. megállapítja, hogy az űriparon kívüli vállalkozások is profitálhatnak olyan termékekből, amelyek az űrkutatás eredményeképpen jöttek létre; felhívja ezért valamennyi érintettet, hogy alakítsanak ki eszmecserét az űripari és az űriparon kívüli szereplők között, és hogy dolgozzanak együtt a technológiafejlesztés terén, amely a társadalom hasznára áttörő innovációkat eredményezhet; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy több információt kell nyújtani az űripar által létrehozott, az európaiak mindennapi életére ható kézzelfogható előnyökről;

28. hangsúlyozza, hogy különösen a világűrbe telepített szolgáltatások és a robotika iparága nyit elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára sokrétű piaci lehetőségeket;

29. hangsúlyozza, hogy az autonóm intelligens robotrendszerek a további űrkutatás kulcsfontosságú technológiájának számítanak; emlékeztet ennek fényében a Horizont 2020 programból származó európai pénzek hatékony, különösen piacközeli tevékenységek céljára történő felhasználására;

30. hangsúlyozza, hogy a megfelelő számú magasan képzett munkavállaló a versenyképes európai űripar egyik alapja; kéri ezért az érintett szereplőket, hogy fokozzák az egyetemek és a gazdaság közötti együttműködést, valamint hogy (többek között nemzeti egyetemi programok és képzési rendszerek kialakításával, valamint európai és Európán kívüli kutatóknak kiírt versenyek rendezésével) ösztönözzék a fiatal, elsősorban nőnemű tehetségeket, hogy kötelezzék el magukat ezen ágazat mellett; megállapítja ezenkívül, hogy elengedhetetlen harmadik országokból is tehetségeket toborozni (többek között az európai tehetségek visszatérésének ösztönzésével);

Hozzáférés a világűrhöz

31. hangsúlyozza a világűrhöz való hozzáférés jelentőségét valamennyi tagállam számára, valamint a kereskedelmi értékesítések fontosságát az európai űripar számára; ugyanakkor rámutat arra, hogy a harmadik országok intézményi piacaihoz való hozzáférés részben továbbra is el van zárva az európai ipar előtt; kiemeli a nemzetközi szinten azonos versenyfeltételek jelentőségét az európai ipar számára; felhívja ennek fényében a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodások (mint például a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség) keretében segítse elő a viszonosságot, illetve biztosítsa az egyenlő esélyeket és a tisztességes versenyfeltételeket;

32. kiemeli az európai rakétaindító rendszerek kifejlesztésének és üzemeltetésének jelentőségét a világűrbe való önálló eljutás szempontjából; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ESA-val együtt hosszú távon gondoskodjanak az európai hordozórakéta-rendszer, valamint a rakétaindítási szolgáltatás fenntartásáról és továbbépítéséről;

33. úgy véli, hogy az európai űriparnak a részben európai közpénzekből finanszírozott, meglévő európai űrinfrastruktúrákra kellene támaszkodnia;

A kutatás és fejlesztés szerepe

34. üdvözli továbbá, hogy az új kutatási keretprogram (a Horizont 2020) keretében 1,5 milliárd euró fordítható űrkutatásra és az űrrel kapcsolatos innovációra; felhívja ezenfelül a Bizottságot, hogy a Horizont 2020 keretében a költségvetés egy részét különítse el műholdas távközlési alkalmazások kutatására és fejlesztésére;

35. úgy véli, hogy különösen a kutatási tevékenységek terén fokozottabb koordinációra van szükség az EU, az ESA és a tagállamok között; felhívja ezért a három szereplőt, hogy dolgozzanak ki közös „kutatási menetrendet” a 2020-ig terjedő időszakra, és határozzák meg azokat az űrpolitikai prioritásokat és célokat, amelyeket az érintett – különösen gazdasági – szereplők számára a kiszámíthatóság garantálása érdekében közösen kell elérni; hangsúlyozza a harmadik országokkal folytatott kutatási együttműködés fontosságát;

36. hangsúlyozza, hogy a GNSS-alkalmazások és szolgáltatások fejlesztése alapvető fontosságú annak biztosítására, hogy a Galileo által képviselt infrastrukturális beruházást teljes mértékben kihasználják, és hogy a Galileo rendszert a teljes kapacitásáig fejlesszék; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a kutatásra és fejlesztésre szánt megfelelő forrásokat a GNSS és végrehajtása tekintetében; sajnálja, hogy az EGNOS és a Galileo rendszereken alapuló alkalmazások kutatására és innovációjára szánt források csökkentése jelentősen késlelteti a technológiai fejlődést és az ipari kapacitás növekedését, illetve a környezetileg hatékony végrehajtást az Unióban, és ennélfogva sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon olyan rendelkezéseket, amelyek révén a kkv-k könnyebben hozzáférhetnek a forrásokhoz;

37. megállapítja, hogy az innovatív alkalmazások fejlesztését Európában különböző akadályok lassítják; ezért emlékezteti a Bizottságot, hogy a Föld-megfigyelési és a műholdas programok által előállított, világűrből származó adatok kereskedelmi értékesítésének piaca még kiaknázatlan; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt ezen akadályok (mint például a világűrben lévő tárgyak/szemét által okozott károk fedezete, a szolgáltatások rendelkezésre állásával kapcsolatos bizonytalanságok, a biztonsági és adatvédelmi megfontolások, a lehetőségekkel kapcsolatos tájékozatlanság, valamint a kölcsönös átjárhatóság hiánya) azonosítása céljából, és nyújtson be javaslatokat az e piacok megnyitására irányuló lehetséges megoldásokra;

Műholdas távközlés

38. hangsúlyozza, hogy a műholdas távközlés jelentős szerepet játszik az európai űriparon belül, mivel az e területről érkező megbízások tartósan kihasználják az űrjárművek és indítóeszközök kapacitását, és ezzel elősegítik az EU az űrbe való önálló eljutásra irányuló célkitűzésének elérését; utal ennek fényében a kereskedelmi műholdak fellövésekor keletkező független terhelhetőségi kapacitásokra (hosted payloads), amelyeket fel lehetne használni az új termékeknek és technológiáknak az űrben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatszerzéshez, ami hozzájárulna az új szolgáltatások kínálásához szükséges költségek és idő csökkentéséhez;

39. hangsúlyozza, hogy a műholdas távközlés lehetősége hatékony megoldást jelent arra, hogy azokat a gazdasági szereplőket és a társadalom azon tagjait is ellássák multimédiás szolgáltatásokkal, akik számára földi úton eddig nem tudták ezt biztosítani;

40. hangsúlyozza, hogy a műholdas hálózatok az EU teljes szélessávú internet-lefedettségének – különösen a legtávolabbi régiókban való – elérésével hozzájárulnak az EU digitális menetrendjében foglalt célok teljesítéséhez; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a technológiasemlegesség jegyében biztosítsa, hogy a szélessávú internet kiterjesztése során – például az Unió kohéziós politikájában – használt technológiaszerkezetben megfelelően figyelembe vegyék a műholdas internetet;

40. megállapítja, hogy a műholdas távközlés válsághelyzetekben, például természeti katasztrófák esetében vagy a belső biztonság megóvásában egyre fontosabb logisztikai feladatot lát el, mivel adat- és kommunikációs kapcsolatai létfontosságúak azokban a helyzetekben, amikor nem áll rendelkezésre vagy megsemmisült a földi infrastruktúra;

41. felhívja ezért a Bizottságot, hogy elemezze a műholdas távközlés számára a rádióspektrum jelenlegi rendelkezésre állását és az iránta való jövőbeni igényt, és hogy a következő ITU rádió-hírközlési világkonferencia során biztosítsa az EU és a műholdas távközlési ágazat érdekeinek megfelelő védelmét a rádióspektrum globális és regionális felosztása során;

42. úgy véli, hogy a műholdas távközlés terén még távolról sem merült ki az innovációs potenciál; felhívja a figyelmet a legújabb technológiákban – például a „Laser Communication Terminals“ (LCT) vagy a „High Throughput Satellites“ (HTS) technológiákban – rejlő, az egyre nagyobb adatátviteli sebességű, fokozódó adatcsere iránti keresletnek való megfeleléssel kapcsolatos lehetőségekre;

43. hangsúlyozza, hogy Európa csak akkor tarthatja meg technológiai előnyét a műholdas távközlés terén, ha az e területen végzett kutatási tevékenységek európai szinten folytatódnak;

Az űrszemét

44. hangsúlyozza, hogy az űrinfrastruktúrák számos olyan sokrétű szolgáltatás gerincét képezik, amelyeket a gazdasági és társadalmi szereplők nap mint nap igénybe vesznek; rámutat, hogy az ezen infrastruktúrákhoz történő hozzáférést megakadályozó, például műholdak más űrtárgyakkal vagy űrszeméttel történő ütközése által okozott üzemszünet veszélyeztetheti a gazdasági szereplők és a polgárok biztonságát;

45. megállapítja, hogy az űrszemét egyre inkább problémát jelent; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a világűrre vonatkozóan munkálkodjanak globális kormányzás megvalósításán; egyúttal felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valamennyi diplomáciai csatornán keresztül mozdítsák elő a világűrbéli tevékenységekre vonatkozóan az Unió által kidolgozott magatartási kódex harmadik államok általi aláírását;

46. felhívja a Bizottságot, hogy az ütközés-előrejelzéseket kiadó, USA-ban található intézményektől való nagyobb függetlenség biztosítása érdekében támogassa, hogy a lehető leghamarabb vezessék be európai szinten az űrmegfigyelés és nyomon követés előmozdítására irányuló, ez év elején javasolt programot;

47. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 261., 2004.8.6., 63. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0013.

(3)

HL L 146., 2009.6.10., 1. o.

(4)

HL L 134., 2009.5.25., 1. o.


INDOKOLÁS

Annak ellenére, hogy az űripari ágazat olyan réspiac, amely csupán alig 35 000 magasan képzett munkavállalót foglalkoztat, ezen iparág mégis több mint 6,5 milliárd euró konszolidált éves árbevételt ér el. Közvetlenül vagy közvetve számos szolgáltatás függ az űrtechnológiától. A világűr ugyanakkor a növekedés és az innováció hajtóereje. Az űripar technológiai vívmányaiból az űrágazaton kívül számos más ágazat is hasznot húz. Az európai gazdaság sok területen, például a műholdas távközlési szolgáltatások terén vezető szerepet játszik.

Ennek ellenére még mindig az USA a vezető űrutazó nemzet, ami nem utolsósorban a polgári és a katonai célú űrkutatásra fordított költségvetésen múlik. Az űripar terén azonban időközben más nemzetek is feltörekvőben vannak, mint például Kína vagy India. Ennek fényében nekünk, európaiaknak fel kell tennünk azt a kérdést, hogy bizonyos vezető pozícióinkat a jövőben továbbra is szeretnénk-e megtartani, illetve optimális esetben továbbépíteni, vagy csupán más nemzetek után akarunk loholni.

Az Európai Parlament mindig is nagyra törő európai űrpolitikáért küzdött, és így tesz e saját kezdeményezésű jelentésben is.

2013. február 28-i közleményében a Bizottság „az űrágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciál kibontakoztatása” érdekében számos különféle intézkedésre tesz javaslatot. Az Európai Parlament is úgy véli, hogy az űripar jelentős gazdasági növekedési és munkahely-teremtési potenciállal rendelkezik, és így elősegítheti az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérését.

Ehhez azonban nagyon fontos, hogy az elkövetkező hónapokban és években megszülessen néhány, az irányt meghatározó központi döntés. A párhuzamos struktúrák elkerülése és az erők összpontosítása érdekében fontos mindenekelőtt az EU, az ESA és a tagállamok űrtevékenységeinek fokozottabb koordinációja. Az EU-nak végeredményben koherens jogi kerettel rendelkező, valódi egységes űripari piacra van szüksége anélkül, hogy a tagállamok jogszabályainak teljes mértékű harmonizálására törekedne. E kötéltánc egyike a jövő legnagyobb kihívásainak.

Az európai gazdaságnak ezenkívül az európai politika támogatásával azokra a területekre kellene összpontosítania, amelyek már ma is jelentős növekedési és innovációs potenciállal rendelkeznek. Kétségtelenül ide tartozik a Galileo, az európai műholdas navigációs program, a Copernicus, az európai Föld-megfigyelési program (GMES) és általában a műholdas távközlés.


VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (24.9.2013)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Európai Unió űripari politikájáról – az űrágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciál kibontakoztatásáról

(2013/2092(INI))

A vélemény előadója: Tarja Cronberg

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a Bizottság 2013. február 28-i, Az Európai Unió űripari politikája – az űrágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciál kibontakoztatása című közleményét, amely fontos lépés az EU stratégiai függetlensége felé az űrtechnológia terén; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy a világűrbe jutás függetlenségét biztosító képességeket alakítsanak ki európai hordozórakéták és műholdak révén; hangsúlyozza, hogy támogatni kell az ágazaton belüli európai együttműködés megerősítésére irányuló erőfeszítéseket a jelentős széttöredezettség megszüntetésére, különösen az intézmény keresleti oldalának tekintetében; meg van győződve arról, hogy csakis egy költséghatékonyabb és szilárdabb európai űripar lehet nemzetközileg versenyképes; hangsúlyozza, hogy az európai űripart az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködve tovább kell fejleszteni a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében;

2.  hangsúlyozza, hogy – az új kezdeményezésekről és az uniós költségvetési hozzájárulásokról való döntés előtt – először tisztázni kell, hogy az EU mennyire elkötelezett, kiváltképp stratégiai és geopolitikai törekvéseit illetően; megjegyzi, hogy a Bizottság nem határozza meg az EU űripari politikája és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) közötti kapcsolatot; úgy véli, hogy az uniós űrpolitikát a KBVP egyik eszközeként kell tekinteni, amely nagyobb szinergiát biztosít az űrben alkalmazott polgári és katonai eszközök között, tükrözve a KBVP kettős, polgári és katonai jellegét; felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a főképviselőt/alelnököt, hogy egyértelműen határozzák meg e szektornak a KBVP-hez való potenciális hozzájárulását, a polgári-katonai szinergiák természetét és fokát, a szóban forgó technológiák szerepét a humanitárius segítségnyújtási műveletek tényleges végrehajtásában, illetve konfliktusokat vagy természeti katasztrófákat követő migrációs hullámok és azok mintái előrejelzésében, valamint a KBVP-műveletek és egyéb uniós fellépések jelentőségét a konfliktusmegelőzés, a fegyverzet-ellenőrzés, a tömegpusztító fegyverek (WMD) elterjedésének megakadályozása, a terrorizmus elleni küzdelem, a migráció és a határellenőrzés területén; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Parlamentet a Copernicus-programnak és a Galileo-program hatóságilag szabályozott szolgáltatásának a KBVP-missziók és műveletek támogatására történő felhasználására vonatkozó tervekről;

3.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Parlamentet, hogyan kerülhetne sor az űrrel kapcsolatos katonai együttműködésre az állandó strukturált együttműködés keretein belül; javasolja a Bizottság, az ESA, az Európai Védelmi Ügynökség (EVÜ) és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) közötti együttműködés fokozását az uniós űreszközök fejlesztése és közös használata terén a KBVP-missziók támogatása során;

4.  üdvözli a Bizottság nyilatkozatát, miszerint az űralapú távközlés, navigáció és Föld-megfigyelés stratégiai szempontból fontos ismereteket biztosítanak az EU számára, tovább erősítve külkapcsolatait olyan területeken, mint a fejlesztési segély vagy a humanitárius segítségnyújtás;

5.  alátámasztja a Copernicus-program (a korábbi Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) program) biztonsági vetületét, különösen a válságmegelőzés és a válságra való reagálás, a humanitárius segélynyújtás és együttműködés, a nemzetközi szerződéseknek való megfelelés ellenőrzését maga után vonó konfliktusmegelőzés és a tengerfelügyelet alkalmazása terén;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy tartsa magát a Galileo-programra vonatkozó menetrendhez és pénzügyi kerethez; hangsúlyozza e program kettős, rádiónavigációs és helyzetmeghatározási funkciójú alkalmazását, ideértve polgári és katonai tevékenységhez való értelemszerű használatát, különösen pedig a tagállamok lehetőségét arra, hogy a hatóságilag szabályozott szolgáltatást katonai célokra alkalmazzák; hangsúlyozza, hogy tisztázni kell, milyen mértékben használják majd a hatóságilag szabályozott szolgáltatást vagy más szolgáltatásokat KBVP- vagy az uniós kereten kívüli nemzeti katonai missziókra;

7.  megjegyzi, hogy a közlemény szerint jelenleg az európai műholdak fedélzetén található elektronikus eszközök 60%-a amerikai importból származik; felszólít ezzel kapcsolatban az érzékeny vagy személyes adatok megvédésének módjáról, illetve arról szóló kezdeményezésre, hogy a jelenlegi közbeszerzési eljárás célja amikor csak lehetséges annak biztosítása legyen, hogy az űrinfrastruktúra tagállamoktól való megvételét az ágazat növekedésének újabb hajtóerejeként használják; elismeri, hogy az űrágazatban dolgozók rendkívül magas végzettségű, technológiák tekintetében kiválóan képzett emberek; ugyanakkor megjegyzi, hogy az ágazatban továbbra is hiány mutatkozik kulcsfontosságú egyedi képességekből, melyek a mérnöki tudományoktól a fizikusi végzettségig terjednek, amire megoldást kell találni; sürgeti a Bizottságot, az ESA-t, az EVÜ-t és a tagállamokat, hogy azonosítsák a közös európai függetlenedési folyamat szempontjából kritikus technológiákat és dolgozzanak ki olyan alternatívákat, amelyek kevésbé függnek harmadik országoktól; újra felhívja a figyelmet arra, hogy nézeteltérés esetén az Amerikai Egyesült Államok esetleg lezárhatja vagy blokkolhatja az európai űrinfrastruktúrát,

8.  támogatja a Bizottság álláspontját, miszerint az űrrendszer számos eleme kettős felhasználású vagy katonai természetű és így a 2012. december 14-i 2012/47/EU irányelvvel a védelmi vonatkozású termékek jegyzéke tekintetében módosított, a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló 2009. május 6-i 2009/43/EK irányelv(1), a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet(2) vagy a fegyverexporttal kapcsolatos közös álláspont hatálya alá esik üdvözli a közleményben szereplő javaslatot, hogy 2013 végéig nyújtsanak be hivatalos jelentést a Parlamentnek a kettős felhasználású exportszabályozási rendszerről; felkéri a Bizottságot, a tagállamokat és a hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó munkacsoportot (COARM), hogy tisztázzák, a termékek és technológiák melyik kategóriájára melyik szabályozási keret vonatkozik;

9.  támogatja az űrkutatás és -innováció támogatásának kiemelését a 7. keretprogram és a Horizont 2020 program keretében, aminek e terület jövőbeni fejlődésének előfeltétele kell hogy legyen, valamint a többéves pénzügyi keretben 3786 millió euró előirányzását a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (Copernicus) programjára, amely megbízható, időszerű és pontos szolgáltatásokat fog nyújtani a globális környezetgazdálkodás, az éghajlatváltozás hatásainak megértése és enyhítése, illetve a válságokra való reagálás támogatása érdekében;

10. megjegyzi, hogy a világűrbe telepített eszközök hadi célra való felhasználásának elterjedése nem szabad, hogy csökkentse és korlátozza azok polgári használatát és a lehetséges jövőbeni civil alkalmazásokat; felszólítja a tagállamokat és a főképviselőt/alelnököt, hogy kezdeményezzék az 1967-es, elavult Világűr-egyezmény felülvizsgálatát vagy egy új szabályozási keret kidolgozását, amely számításba veszi az 1960-as évek óta bekövetkezett technológiai fejlődést; kiemeli továbbá, hogy sürgősen szükséges az ütközés egyre több műhold és űrszemét okozta veszélyének csökkentése; üdvözli a Bizottság kezdeményezését, mely szervezeti keretet javasol egy űrmegfigyelési és nyomonkövetési (SST) rendszer európai szintű létrehozásához és működtetéséhez; üdvözli továbbá az űrtevékenységekre vonatkozó nemzetközi magatartási kódexre irányuló, az EU által támogatott többoldalú kezdeményezést, mint a világűrbeli viselkedés normáit megállapító eszközt, törekedve a fokozottabb biztonság és fenntarthatóság elérésére az űrben, hangsúlyozva, , hogy a világűrben folytatott tevékenységek tekintetében magasfokú gondossággal, kellő körültekintéssel és átláthatósággal kell eljárni annak érdekében, hogy bizalmat teremtsenek az űrtevékenységet folytató szereplők között az egész világon; úgy véli, minden új keretnek figyelembe kell vennie az összes tagállam nézeteit, illetve stratégiailag tervezettnek kell lennie, az ágazat hosszú távú jövőjét tartva szem előtt, hatékonyan előzve meg a fegyverkezési versenyt a világűrben és biztosítva a világűrben lévő tárgyakkal kapcsolatos káros beavatkozás tilalmát;

11. emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mélyrehatóbb nemzetközi együttműködés szükséges a világűrrel kapcsolatos kérdésekben; szorosabb együttműködésre szólít fel az olyan partnerek esetében, mint az USA, Oroszország és Kína, a világűrben folytatott békés együttműködés megerősítése érdekében;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.9.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

52

6

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pino Arlacchi, Elmar Brok, Jerzy Buzek, Susy De Martini, Mark Demesmaeker, Michael Gahler, Marietta Giannakou, Ana Gomes, Takis Hadjigeorgiou, Anna Ibrisagic, Liisa Jaakonsaari, Tunne Kelam, Nicole Kiil-Nielsen, Evgeni Kirilov, Maria Eleni Koppa, Andrey Kovatchev, Paweł Robert Kowal, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Vytautas Landsbergis, Ryszard Antoni Legutko, Sabine Lösing, Marusya Lyubcheva, Willy Meyer, Francisco José Millán Mon, María Muñiz De Urquiza, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Norica Nicolai, Raimon Obiols, Justas Vincas Paleckis, Pier Antonio Panzeri, Alojz Peterle, Bernd Posselt, Cristian Dan Preda, Fiorello Provera, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Werner Schulz, Sophocles Sophocleous, Laurence J.A.J. Stassen, Davor Ivo Stier, Charles Tannock, Eleni Theocharous, Geoffrey Van Orden, Nikola Vuljanić

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Charalampos Angourakis, Jean-Jacob Bicep, Biljana Borzan, Kinga Gál, Metin Kazak, Barbara Lochbihler, Emilio Menéndez del Valle, Norbert Neuser, Doris Pack, Jean Roatta, Potito Salatto, Marietje Schaake, Alf Svensson, Renate Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

José Manuel Fernandes, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Isabella Lövin, Antonio Masip Hidalgo, Antigoni Papadopoulou, Jarosław Leszek Wałęsa

(1)

HL L 146., 2009.6.10., 1. o.

(2)

HL L 134., 2009.5.29., 1. o.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

7.10.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Amelia Andersdotter, Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Fabrizio Bertot, Jan Březina, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Vicky Ford, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Kent Johansson, Romana Jordan, Lena Kolarska-Bobińska, Philippe Lamberts, Marisa Matias, Angelika Niebler, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Michèle Rivasi, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Evžen Tošenovský, Catherine Trautmann, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Adina-Ioana Vălean

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Maria Badia i Cutchet, Antonio Cancian, António Fernando Correia de Campos, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Marian-Jean Marinescu, Alajos Mészáros, Mario Pirillo, Laurence J.A.J. Stassen

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Ramon Tremosa i Balcells

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat