AJÁNLÁS a közbeszerzésről szóló megállapodást módosító jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

21.10.2013 - (07917/2013 – C7‑0180/2013 – 2013/0086(NLE)) - ***

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Helmut Scholz

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a közbeszerzésről szóló megállapodást módosító jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(07917/2013 – C7‑0180/2013 – 2013/0086(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07917/2013),

–   tekintettel a közbeszerzésről szóló megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvtervezetre (07918/2013),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése értelmében és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összefüggésben a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7‑0180/2013),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0339/2013),

1.  egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

INDOKOLÁS

A közbeszerzésről szóló megállapodás jellege és felépítése

A Megállapodás a közbeszerzésről (GPA) a kormányzati beszerzési piacokhoz való hozzáférésről szóló, jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodás, amelynek egyes WTO-tagok a részes felei. Ez a plurilaterális szerződés, amelyet 1994-ben, az uruguayi fordulóval párhuzamosan tárgyaltak meg, 1996. január 1-jén lépett hatályba. Két részből áll:

· az alapszövegből, amely az ajánlatokra vonatkozó szabályokat határozza meg, és garantálja az eljárások átláthatóságát és az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmódot;

· a hatály meghatározásából, amely a piacra jutásra vonatkozó mellékletekből tevődik össze, amelyekben a felek meghatározzák, hogy beszerzési piacuk mely részét nyitják meg a nemzetközi verseny előtt (az úgynevezett „a Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés”). A Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés területén történő ajánlatkéréskor a felek nem tehetnek különbséget a belföldi és a Megállapodás hatálya alá tartozó egyéb ajánlattevők között.

A Megállapodás jogilag kötelező jellegének érvényesítését illetően a Megállapodásból eredő, államok közötti viták a WTO vitarendezési mechanizmusának hatálya alá tartoznak.

A Megállapodásnak jelenleg 15 részes fele van, amelyek csaknem mind fejlett országok: Örményország, Kanada, az Európai Unió (a 27 tagállam tekintetében), Hongkong, Izland, Izrael, Japán, Korea, Liechtenstein, Norvégia, Szingapúr, Svájc, Tajvan és az Egyesült Államok. 27 fél rendelkezik megfigyelői jogállással[1]; ennek révén a következő 10 megfigyelői jogállással rendelkező ország esetében folyamatban vannak a csatlakozási tárgyalások: Albánia, Kína, Grúzia, Kirgiz Köztársaság, Moldova, Új-Zéland, Omán, Panama és Ukrajna.

A Megállapodás – szemben a kétoldalú megállapodásokkal – az országok nagyobb csoportja tekintetében állapított meg közös szabályokat. Az 1996-os megállapodást mindazonáltal a WTO-tagok nagy többsége nyilvánvalóan nem tartotta vonzónak. Az általános kereskedelmi környezet fejlődésének fényében is változtatásra volt szükség.

Tárgyalások

A Megállapodás tartalmazott egy beépített felülvizsgálati záradékot, amely kötelezi a feleket arra, hogy mind a szabályokról, mind pedig a megállapodás hatályáról tárgyalásokat folytassanak. Ez adta a tárgyalások 1999-es elindításának hátterét. A Megállapodás részes felei 2006 decemberében megállapodtak a szabályokat meghatározó alapszöveg felülvizsgálatáról.

Az Unió részéről a tárgyalásokat a Bizottság folytatta le. A tárgyalások alatt hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, amely a megállapodás ratifikálásához előírja az Európai Parlament és a Tanács egyetértésének megszerzését. Az eljárás azonban nem teszi lehetővé az Európai Parlament és az előadó számára, hogy módosítsa a megállapodás bizonyos részeit. A Parlament mindössze annyit tehet, hogy elfogadja vagy elutasítja az egész csomagot. A Parlament feladata így annak értékelése, hogy a megállapodás előnyei túlsúlyban vannak-e a lehetséges negatív szempontokkal szemben, és hogy a megállapodás nem lép-e át az Európai Parlament korábbi határozataiban meghatározott határvonalakat.

Az Európai Parlament az INTA bizottság útján rendszeres, írásbeli tájékoztatást kapott a tárgyalásokról.

A Megállapodás részes felei között 2012. március 30-án politikai megállapodás született a teljes megállapodásról – ezen belül a hatályról is. A végleges megállapodás arra vár, hogy valamennyi fél ratifikálja.

Módosító eljárás

A módosított Megállapodás ratifikálása érdekében a Bizottság 2013. március 22-én, a 207. cikk (4) bekezdése alapján előterjesztette a közbeszerzésről szóló megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot, amelyhez az Európai Parlament egyetértése szükséges. A Tanács 2013. június 14-én elküldte hivatalos előterjesztését a Parlamentnek. A Tanácsnak el kell fogadnia a határozatot, miután a Parlament megadta egyetértését. Ezt ezután letétbe helyezik a WTO Titkárságán. A módosított Megállapodás azt követően lép hatályba, hogy a felek kétharmada lezárta ratifikálási eljárását.

A Megállapodás hatályának bővítéséhez fűződő uniós érdek

Sok országban a kormányzat és az ellenőrzése alatt álló ügynökségek együttesen a különböző áruk legnagyobb beszerzői, az alapvető árucikkektől a csúcstechnológiai berendezésekig.

Az Unió jogilag nyitott közbeszerzési piaccal rendelkezik, és az európai ajánlatkérő szervek a Megállapodás hatálya alá tartozó közbeszerzéseken túl is biztosítják a külföldi ajánlattevők hozzáférését. Sok ország azonban preferenciális rendszereket működtet a belföldi szállítók számára. A Megállapodás jogbiztonságot nyújt az uniós vállalkozásoknak a külföldi piacokhoz való hozzáférés tekintetében.

Ezenkívül az Unió közbeszerzési jogszabályainak keretében közös szabályokat határozott meg az uniós belső piacon a közbeszerzési szerződések kiírása tekintetében. E jogszabályok egy részének felülvizsgálata jelenleg folyik[2]. Az Unió olyan szabálykészletet vezetett be, amely növeli az átláthatóságot, és előmozdítja a korszerű közbeszerzési gyakorlatokat, mint például az elektronikus beszerzést. Az átláthatóságnak az uniós közbeszerzési szabályok mintájára történő növelése fokozza a jogbiztonságot, és hozzájárul a harmadik országokban a korrupció és a megvesztegetés leküzdéséhez.

Az általános érdekű szolgáltatások biztosítása a lakosság számára – különösen az olyan alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, mint a víz, a lakhatás, a hulladékgazdálkodás, az egészségügy, az oktatás és a kultúra – továbbra is minden kormány legfontosabb feladatai közé tartozik. A különböző országok különböző megközelítéseket követve igyekeznek megtalálni az egyensúlyt e feladat, illetve a szűkös közpénzek hatékony elköltésének és a beszerzett szolgáltatások és áruk legjobb értékére és minőségére való törekvésnek a szükségessége között. A közbeszerzés emellett sok országban alapvető eszközként is szolgál, amely ösztönözheti egy régióban a foglalkoztatást és a gazdasági tevékenységet, valamint magas szintű normákat mozdíthat elő a környezetvédelem és a tisztességes munkafeltételek terén. Különbségek állnak fenn a beszerzést végző szervek igazgatási szintjei tekintetében is. A beszerzési megállapodások nehéz feladata tehát abban áll, hogy tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak, ugyanakkor elegendő teret hagyjanak a politikai döntések és a sokszínűség számára. A Megállapodás ezt a problémát néhány, a környezetvédelmi célokkal foglalkozó kifejezett rendelkezéssel, valamint az építési szolgáltatások viszonylag magas, 5 millió USD összegben meghatározott küszöbértékével igyekszik kezelni.

A munkaügyi, szociális és környezeti szempontokra gyakorolt hatás az Unión belül

Az átdolgozott Megállapodás nem érinti az Unióban a munkaügyi, szociális és környezetvédelmi jog státuszát. Azt a kérdést, hogy az uniós ajánlatkérő szervek milyen mértékben kérhetik a fogadó tagállam munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályainak betartását, a jelenleg felülvizsgálat alatt álló uniós közbeszerzési irányelvek szabályozzák. A Megállapodás azonban előírja, hogy ezeket a szociális és környezetvédelmi szabályokat minden ajánlattevőre alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy ezek az Unióból vagy olyan országból származnak-e, amely a Megállapodás részes fele.

A módosított Megállapodás jellemzői

A Megállapodás átdolgozása nagyobb fokú egyértelműség és átláthatóság biztosításával javítja az ajánlatokra vonatkozó szabályokat meghatározó alapszöveget.

Ami a javított szabályokat illeti, az Unió a tárgyalások során igyekezett elérni az új Megállapodás szövegének átszerkesztését, hogy az szerkezetében kövesse a közbeszerzési eljárás sorrendjét. Az új szabályok több új elemet tartalmaznak:

· Magukban foglalják az elektronikus árverés alkalmazásának lehetőségét, ami további rugalmasságot biztosít a felek beszerzési hatóságai számára, például az elektronikus eszközök használata esetén rövidebb kihirdetési idők formájában;

· A Megállapodás részes feleinek egy ingyenes és centralizált elektronikus adatbázist kell létrehozniuk, amely tartalmazza a minisztériumok és egyéb, közbeszerzést végző központi szervek által közzétett hirdetményeket. E kötelezettségekhez nagyrészt az uniós modell, az úgynevezett elektronikus közbeszerzési értesítő (Tender Electronic Daily – TED) nevű közös adatbázis szolgált mintaként;

· Az uniós rendszerhez hasonlóan a kiválasztásra vonatkozó átdolgozott szabályok biztosítani fogják, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyeket súlyos bűncselekményben vagy más súlyos szabálysértésben, illetve szakmai kötelezettségszegésben vétkesnek találtak, ki lehessen zárni a beszerzési eljárásból;

· A módosított Megállapodás új előírásokat tartalmaz a Megállapodáshoz csatlakozni kívánó fejlődő országok számára. Azok a fejlődő országok, amelyek megkezdték a Megállapodáshoz való csatlakozás folyamatát, több átmeneti intézkedést vehetnek igénybe, egyebek között a következőket: i. árpreferenciák; ii. ellentételezések; iii. egyes szervezetek vagy ágazatok fokozatos hozzáadása; és iv. az állandó értékhatárnál eleinte magasabb szintben meghatározott értékhatárok. A Megállapodásban foglalt bármely konkrét kötelezettség alkalmazásának elhalasztása érdekében is bevezettek rendelkezést a Megállapodásban részes összes többi fél árui, szolgáltatásai és szállítói számára azonos elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségen kívül, a legkevésbé fejlett országok esetében a megállapodáshoz való csatlakozást követően öt évre, az egyéb fejlődő országok esetében pedig legfeljebb három évre. Ez az időtartam meghosszabbítható;

· A módosított szabályokban – az uniós közbeszerzési irányelvek irányvonala mentén – említést tesznek a műszaki leírásokról, lehetővé téve az ajánlatkérők számára, hogy a műszaki leírásokban környezeti szempontokat vegyenek figyelembe;

· Ezen túlmenően az Unió elérte, hogy a statisztikai jelentéstételre vonatkozó jelenlegi kötelezettségeket egyszerűsítsék. Ez magában foglalja többek között a benyújtandó adatok számának csökkenését, becsült adatok benyújtásának lehetőségét, és annak bevezetését, hogy a centralizált adatbázist fenntartó felek (például az Unió) mentesülnek a kötelezettség alól.

Ami a kibővített hatályt illeti, a piacra jutás bővítésének csomagja, amely a megállapodás megkötésével jár együtt, a következőket foglalja magában:

· a Megállapodás hatályának a kiterjesztése a felek részéről (legalább) több mint 200 további központi, helyi és egyéb kormányzati ügynökségre;

· a hatály kiterjesztése Korea részéről első alkalommal az építési-üzemeltetési átadási szerződésekre;

· a hatály további szolgáltatásokra való kiterjesztése csaknem az összes fél részéről, például a távközlési szolgáltatások területén;

· néhány javítás az árukra vonatkozó hatály terén;

· a hatály kiterjesztése első alkalommal az összes fél részéről az építési szolgáltatások teljes körére, a vonatkozó küszöbértékektől függően;

· a Megállapodás alapján néhány fél, nevezetesen Izrael, Japán, Korea és Hollandia által Aruba tekintetében alkalmazott értékhatárok lefelé történő módosítása;

· a magánfinanszírozási kezdeményezés hatályának kiterjesztése Japán részéről;

· ellentételezési rendszerének fokozatos megszüntetése Izrael részéről (jelenleg 20% a külföldi ajánlattevőnek odaítélt minden közbeszerzés esetén);

· a nemzeti ajánlattevő előnyben részesítésére vonatkozó rendelkezés eltávolítása az Egyesült Államok részéről a Rural Utilities Service (vidéki közműhálózati szolgálat) által finanszírozott beszerzések esetében.

Általánosságban az Unió piaci lehetőségeket szerzett a Megállapodás hatálya alá tartozó intézmények körének bővítése (nevezetesen az EGT-országok, Kanada, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Izrael, Tajvan, Hongkong [Kína] részéről), a Megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások köre, valamint a Megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások értékhatárai (nevezetesen Japán, Korea és Izrael részéről) szempontjából. Ez nagyjából 30 milliárd EUR összegű további piacra jutási lehetőség biztosítását jelenti az Unió számára.

Viszonzásképpen az Unió a megállapodás hatálya alá tartozó intézmények körének kiterjesztésére tett ajánlatot az EGT-országok, Svájc, Tajvan, Japán és az Egyesült Államok számára. Emellett építőipari koncessziót ajánlott fel Korea, az EGT-országok és Svájc számára, valamint biztosította a vasúti ágazat kölcsönös részleges megnyitását Japán számára és a központi szint alatti beszerzés megnyitását Kanada számára.

• [1]  Albánia, Argentína, Ausztrália, Bahrein, Kamerun, Chile, Kína, Kolumbia, Horvátország, Grúzia, India, Indonézia, Jordánia, Kirgiz Köztársaság, Malajzia, Moldova, Mongólia, Montenegró, Új-Zéland, Omán, Panama, Orosz Föderáció, Srí Lanka, Szaúd-Arábia, Törökország, Ukrajna, Vietnám.
• [2]  A Parlament és a Tanács tárgyalói között júliusban született politikai megállapodás a végleges szövegről.

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (17.9.2013)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a közbeszerzésről szóló megállapodást módosító jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
(07917/2013 – C7‑0180/2013 – 2013/0086(NLE))

A vélemény előadója: Filip Kaczmarek

RÖVID INDOKOLÁS

Az 1994. évi közbeszerzésről szóló megállapodás (GPA) részes feleinek száma korlátozott, és többségük fejlett gazdaság. A közbeszerzésről szóló megállapodás felülvizsgálatának egyik célja a csatlakozott országok számának bővítése. Ezért a szöveg több, a fejlődő országok csatlakozását ösztönző rendelkezést tartalmaz, így átmenetileg lehetővé teszi magasabb értékhatár alkalmazását és egyes szervezetek illetve ágazatok fokozatos bevonását, melynek célja a külföldi verseny előtti nyitás elősegítése.

Nem világos azonban, hogy a fejlődő országokra vonatkozóan különleges és eltérő bánásmódról rendelkező klauzula a jelenleg alkalmazandó szabályoknál valóban kedvezőbb-e. Az új szöveg a fejlődő országok piacainak kiegészítő védelmét átmeneti jelleggel engedi meg, míg jelenleg az egyes rendelkezések alóli mentesség – tárgyalás alapján – időbeli korlátozás nélkül megengedhető. Másrészt az új szöveg nem teszi lehetővé a fejlődő országok számára, hogy a többi közbeszerzésről szóló megállapodásban részes fél piacára jelentősen kedvezőbb feltételek mellett juthassanak be.

A közbeszerzési eljárások szabályaira és az átláthatóságra vonatkozó, összességében pozitív változások ellenére nem várható el, hogy az országok anélkül csatlakozzanak a megállapodáshoz, hogy az előnyök bizonyítottan meghaladnák a költségeket – például a csatlakozási eljárás adminisztrációs költségeit és a közbeszerzések piacán a hazai vállalatok piacvesztéséből eredő társadalmi és gazdasági költségeket –, vagy anélkül, hogy rendelkezésre állnának a veszteségek hatásait minimalizáló védőhálók.

A nemzeti közbeszerzési piacok liberalizációjának hosszú távú hatásai és a piacra jutás ebből következő kibővülése pozitív fejlemények, a módosított szöveg fent említett hibái ellenére.

******

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy adja meg egyetértését.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	17.9.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	17 6 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Thijs Berman, Michael Cashman, Ricardo Cortés Lastra, Corina Creţu, Leonidas Donskis, Mikael Gustafsson, Filip Kaczmarek, Miguel Angel Martínez Martínez, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Maurice Ponga, Jean Roatta, Birgit Schnieber-Jastram, Michèle Striffler, Keith Taylor, Patrice Tirolien, Ivo Vajgl
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Philippe Boulland, Edvard Kožušník, Isabella Lövin, Judith Sargentini
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Emma McClarkin, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	14.10.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 0 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Laima Liucija Andrikienė, Maria Badia i Cutchet, Nora Berra, Daniel Caspary, María Auxiliadora Correa Zamora, Andrea Cozzolino, George Sabin Cutaş, Marielle de Sarnez, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Franziska Keller, Bernd Lange, Vital Moreira, Paul Murphy, Niccolò Rinaldi, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Jan Zahradil
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jarosław Leszek Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Elisabeth Jeggle, Krzysztof Lisek, Iosif Matula, Catherine Stihler