JELENTÉS a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

25.10.2013 - (COM(2012)0614 – C7‑0382/2012 – 2012/0299(COD)) - ***I

Jogi Bizottság
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Előadó: Evelyn Regner, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou

Módosítások

• 001-066 (PDF - 283 KB)
• 001-066 (DOC - 314 KB)
• 067-069 (PDF - 129 KB)
• 067-069 (DOC - 175 KB)
• 070-080 (PDF - 142 KB)
• 070-080 (DOC - 214 KB)
• 081-090 (PDF - 138 KB)
• 081-090 (DOC - 199 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2012)0614 – C7‑0382/2012 – 2012/0299(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0614),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 157. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0382/2012),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a jogszabálytervezetnek a szubszidiaritás elvének való megfelelőségéről szóló, az elnök számára a nemzeti parlamentek által küldött, indokolással ellátott véleményekre,

–   tekintettel a Jogi Bizottság véleményére a javasolt jogalapról,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

–   tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–   tekintettel az eljárási szabályzat 51. cikke alapján a Jogi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság által folytatott közös tanácskozásokra,

–   tekintettel a Jogi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0340/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A munkahelyeken a nemek közötti egyenlőség elérése érdekében a társaságon belül minden szinten meg kell valósulnia a döntéshozatal nemek szempontjából kiegyensúlyozott modelljének, miközben biztosítani kell a szegénység elnőiesedését jelentős mértékben fokozó, a nemek közötti bérszakadék megszüntetését is.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az elmúlt években az Európai Bizottság több jelentést is benyújtott, melyek vizsgálták a gazdasági döntéshozatal terén a nemek közötti megoszlást. A Bizottság bátorította az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságokat, hogy önszabályozó intézkedésekkel növeljék vezetőtestületeikben a nők számát, és hogy tegyenek e tekintetben konkrét önkéntes kötelezettségvállalásokat. Az Európai Bizottság a 2010. március 5-i nők chartájában hangsúlyozta, hogy a nők továbbra sem rendelkeznek teljes körű hozzáféréssel a hatalom és a döntéshozatal arányos részéhez a gazdasági és politikai életben, és megerősítette abbéli elkötelezettségét, hogy felhasználja hatásköreit a nők és a férfiak felelős munkakörökben való igazságosabb képviseletének megvalósítása érdekében. A Bizottság a nők és a férfiak közötti egyenlőségére vonatkozó 2010–2015-ös stratégiájának egyik prioritása volt a nemek közötti egyensúlynak a döntéshozatalban való javítása.	(4) Az elmúlt években az Európai Bizottság több jelentést is benyújtott, melyek vizsgálták a gazdasági döntéshozatal terén a nemek közötti megoszlást. A Bizottság bátorította az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságokat, hogy önszabályozó intézkedésekkel növeljék vezetőtestületeikben az alulreprezentált nem képviselőinek számát, és hogy tegyenek e tekintetben konkrét önkéntes kötelezettségvállalásokat. Az Európai Bizottság a 2010. március 5-i nők chartájában hangsúlyozta, hogy a nők továbbra sem rendelkeznek teljes körű hozzáféréssel a hatalom és a döntéshozatal arányos részéhez a gazdasági és politikai életben, és megerősítette abbéli elkötelezettségét, hogy felhasználja hatásköreit a nők és a férfiak felelős munkakörökben való igazságosabb képviseletének megvalósítása érdekében. A Bizottság a nők és a férfiak közötti egyenlőségére vonatkozó 2010–2015-ös stratégiájának egyik prioritása volt a nemek közötti egyensúlynak a döntéshozatalban való javítása.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A Tanács a 2011. március 7-én elfogadott nemek közötti egyenlőségről szóló 2011–2020-es európai paktumban elismerte, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák létfontosságúak a gazdasági növekedéshez, gyarapodáshoz és versenyképességhez, megerősítette továbbá az Európa 2020 stratégia céljainak elérésére tekintettel a nemek közötti aránytalanságok megszüntetésére vonatkozó elkötelezettségét különösen a nemek közötti egyenlőség szempontjából fontos három területen, vagyis a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás terén. Sürgette továbbá a nők és a férfiak közötti egyenlőség valamennyi téren és a döntéshozatal minden szintjén való előmozdítását a rendelkezésre álló tehetség teljes körű kiaknázása érdekében.	(5) A Tanács a 2011. március 7-én elfogadott, nemek közötti egyenlőségről szóló 2011–2020-es európai paktumban elismerte, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák létfontosságúak a gazdasági növekedéshez, gyarapodáshoz és versenyképességhez, megerősítette továbbá az Európa 2020 stratégia céljainak elérésére tekintettel a nemek közötti aránytalanságok megszüntetésére vonatkozó elkötelezettségét különösen a nemek közötti egyenlőség szempontjából fontos három területen, vagyis a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás terén. Sürgette továbbá a nők és a férfiak közötti egyenlőség valamennyi téren és a döntéshozatal minden szintjén való előmozdítását a rendelkezésre álló tehetség, tudás és ötletek teljes körű kiaknázása érdekében, így gazdagítva az emberi erőforrások sokszínűségét, és javítva az üzleti kilátásokat.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az Európai Parlament 2011. július 6-án elfogadott „A nők és a vállalkozásvezetés” címmel készült nem jogalkotási állásfoglalásában sürgette a társaságokat, hogy 2015-re érjék el a vezetőtestületekben a nők 30 %-os, illetve 2020-ra 40 %-os arányát, mint kritikus határt. Felhívta a Bizottságot, hogy amennyiben a társaságok és a tagállamok által tett lépések elégtelennek bizonyulnak, 2012-ig nyújtson be kvótákat is tartalmazó jogalkotási javaslatot. Az Európai Parlament „A nők és a férfiak közötti egyenlőség az Európai Unióban – 2011” című, 2012. március 13-i állásfoglalásában megismételte jogalkotási felhívását.	(6) Az Európai Parlament 2011. július 6-án elfogadott „A nők és a vállalkozásvezetés” címmel készült nem jogalkotási állásfoglalásában sürgette a társaságokat, hogy 2015-re érjék el a vezetőtestületekben a nők 30 %-os, illetve 2020-ra 40 %-os arányát, mint kritikus határt. Felhívta a Bizottságot, hogy amennyiben a társaságok és a tagállamok által tett lépések elégtelennek bizonyulnak, 2012-ig nyújtson be kvótákat is tartalmazó, ideiglenesen végrehajtandó jogalkotási javaslatot, ami a változás és a gyors reformok katalizátoraként szolgálna a gazdasági döntéshozatalban a nemek között továbbra is fennálló egyenlőtlenségek és sztereotípiák megszüntetésére. Az Európai Parlament „A nők és a férfiak közötti egyenlőség az Európai Unióban – 2011” című, 2012. március 13-i állásfoglalásában megismételte jogalkotási felhívását.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Az uniós intézményeknek, szerveknek és ügynökségeknek, valamint az Európai Központi Banknak jó példával kell elöl járniuk a döntéshozatal során a nemek közötti egyenlőség tekintetében, többek között a minden szinten megvalósuló kiegyensúlyozott nemi képviselet elérésére irányuló célkitűzésekkel. Valamennyi uniós intézményben és ügynökségben haladéktalanul szigorú szabályokat kell bevezetni és nyomon követni mind a külső, mind pedig a belső felvétel tekintetében. Különös figyelmet kell fordítani a felső vezetőkre vonatkozó munkaerő-felvételi politikákra. Az uniós intézményeknek és ügynökségeknek éves jelentést kell közzétenniük az ez irányban tett erőfeszítéseikről.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A humántőke hatékony felhasználása a legmeghatározóbb tényező a gazdaság versenyképessége szempontjából, és kulcsfontosságú az EU előtt álló demográfiai kihívások megoldásához, a globális gazdaságban való sikeres versenyzéshez, és a harmadik országokkal szembeni versenyelőny biztosításához. A magasan képzett és képesítést szerzett nők száma folyamatosan növekszik, amit az is bizonyít, hogy az egyetemeken végzők 60 %-a nő. Ha továbbra se történne meg a gazdasági döntéshozó pozíciókra történő kinevezések során ennek az erőforrásnak a kiaknázása, az a képzett humántőke felhasználásának kudarcát jelentené.	(7) A humántőke hatékony felhasználása a legmeghatározóbb tényező a gazdaság versenyképessége, fejlődése és növekedése szempontjából, és kulcsfontosságú az EU előtt álló demográfiai kihívások megoldásához, a globális gazdaságban való sikeres versenyzéshez, és a harmadik országokkal szembeni versenyelőny biztosításához. A magasan képzett és képesítést szerzett nők száma folyamatosan növekszik, amit az is bizonyít, hogy az egyetemeken végzők 60 %-a nő. Ha továbbra se történne meg a társaságok felső vezetői és a döntéshozó pozícióinak betöltésekor ennek az erőforrásnak a kiaknázása, az a képzett humántőke felhasználásának kudarcát jelentené.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A társaságoknak és vállalkozásoknak meg kell fontolniuk egy olyan csatorna létrehozását az igazgatótanácsi és vezetőségi tagságra kész nők számára, amely ösztönzi, támogatja és fejleszti a női tehetséget minden szinten és egész karrierjükön keresztül.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7b) A nemek közötti egyenlőség előmozdításának biztosítása érdekében a tagállamoknak olyan rendelkezéseket kell hozniuk, amelyek segítségével a férfiak és a nők össze tudják egyeztetni a munkát a családi élettel, elsősorban rugalmas beosztás és a gondozási feladatokat ellátók számára támogatás formájában.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 7 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7c) A nemek közötti egyenlőség elérése a társadalom egészében a férfiak és a nők számára egyenlő felsőoktatási és szakmai jogok létrehozását, valamint a családi, gyermekgondozási és háztartási feladatok megosztását is jelenti. Az, hogy jellemzően a nők felelnek a családi és háztartási feladatok nagy többségéért, akadályozhatja a legfelsőbb szakmai pozíciókba való előmenetelüket. A férfiak családi feladatokban való aktív részvétele és azokba való bevonása döntő jelentőségű a munka és a magánélet közötti egyensúly megvalósításához, valamint a férfiak és a nők egyenlő karrierlehetőségeinek megteremtéséhez. Figyelmet kell fordítani a nemi sztereotípiák, a rugalmatlan és idejétmúlt foglalkoztatáspolitikák és a szülői szabadságra vonatkozó nem megfelelő rendelkezések kezelésére. Olyan rendelkezéseknek kell érvényben lenniük, amelyek lehetővé teszik a nők és a férfiak számára a családi élet és a munka összeegyeztetését, amennyiben úgy kívánják. A tagállamokat arra kell biztatni, hogy gondoskodjanak olyan jóléti elemek megvalósításáról, mint a nők és a férfiak számára egyaránt biztosított, szülői szabadsággal járó méltányos juttatások, a gyermekek gondozásával kapcsolatos átfogó szabályozás, és a megosztott szülői szabadság lehetősége.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A társaságok szintjén széles körben elismert, hogy a nők jelenléte a vezetőtestületekben a vállalati irányítás javulásához vezet, mivel a csapatteljesítmény és a döntéshozatal minősége javul a többféle nézőpontot tartalmazó, színesebb és összetett gondolkodásforma következtében, és így kiegyensúlyozottabb határozatok születnek. Több tanulmány is kimutatta, hogy pozitív kapcsolat áll fenn a felsővezetés nemi sokszínűsége és a társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között. A női részvétel növelése az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok vezetőtestületeiben ezért pozitív hatással járhat az érintett társaságok teljesítményére.	(8) A társaságok szintjén széles körben elismert, hogy a nők jelenléte a vezetőtestületekben a vállalati irányítás javulásához vezet, mivel a csapatteljesítmény és a döntéshozatal minősége javul a többféle nézőpontot és proaktívabb üzleti modellt magában foglaló, színesebb és összetett gondolkodásforma következtében, és így kiegyensúlyozottabb határozatok születnek, amelyek jobban tükrözik a társadalom és a fogyasztók valóságát. Több tanulmány is kimutatta, hogy pozitív kapcsolat áll fenn a felsővezetés nemi sokszínűsége és a társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között. A női részvétel növelése az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok vezetőtestületeiben e társaságok jelentős gazdasági és társadalmi felelőssége okán ezért pozitív hatással járhat az érintett társaságok gazdasági teljesítményére. Be kell ezért vezetni és meg kell erősíteni a szakmai előrelépés támogatását a nők számára a vezetés minden szintjén.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) Számos egyedi tényező gátolja a nők vezetőtestületi taggá történő kinevezését, amelyeket nemcsak szankciók, hanem oktatási kezdeményezések és a jó gyakorlatokat elősegítő ösztönzők révén is meg lehet szüntetni. Először is, alapvető fontosságú annak tudatosítása az üzleti iskolákban és egyetemeken, hogy a versenyképesség növelése révén a nemek közötti egyenlőség hasznos a társaságok számára. Szükséges emellett a vezetőtestületi tagok folyamatos cseréjének bátorítása és előnyben részesítő intézkedések bevezetése az államok és társaságok abbéli erőfeszítéseinek támogatása és jutalmazása tekintetében, hogy határozottabb megközelítést alkalmazzanak a felső gazdasági döntéshozó testületeket érintő változások vonatkozásában uniós szinten. Végezetül, az adózás és a közbeszerzés megfelelő csatornát biztosít a nemek közötti egyensúly elősegítéséhez a társaságok vezetőtestületeiben.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Bizonyítékok mutatják azt is, hogy a munkaerőpiaci egyenlőség jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A női részvétel növelése az unióban jegyzett társaságok vezetőtestületeiben nem csak a vezetőtestületekbe kinevezett nőket érinti, hanem elősegíti tehetséges nők vonzását a társasághoz, valamint a nők fokozottabb jelenlétének biztosítását a vezetőség minden szintjén és a munkavállalók körében. Ezért amennyiben a nők nagyobb arányban vesznek részt a társaságok vezetőtestületeiben, zárulhat az olló a nemek közötti foglalkozatási és a bérezési különbségek tekintetében. A rendelkezésre álló női tehetségtartalék maradéktalan kiaknázása komoly előrelépést jelentene az oktatás megtérülése tekintetében mind az egyének, mind a közszektor szempontjából. A női részvétel alacsony szintje az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok igazgatótanácsaiban általában véve elmulasztott lehetőség a tagállamok gazdaságainak hosszú távú fenntartható növekedése megvalósításának szempontjából.	(9) Bizonyítékok mutatják azt is, hogy a munkaerőpiaci egyenlőség jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A női részvétel növelése az unióban jegyzett társaságok vezetőtestületeiben nem csak a vezetőtestületekbe kinevezett nőket érinti, hanem elősegíti tehetséges nők vonzását a társasághoz, valamint a nők fokozottabb jelenlétének biztosítását a vezetőség minden szintjén és a munkavállalók körében. Ezért amennyiben a nők nagyobb arányban vesznek részt a társaságok vezetőtestületeiben, nagy eséllyel zárulhat az olló a nemek közötti foglalkozatási és a bérezési különbségek tekintetében. A rendelkezésre álló női tehetségtartalék maradéktalan kiaknázása komoly előrelépést jelentene az oktatás megtérülése tekintetében mind az egyének, mind a közszektor szempontjából. A női részvétel alacsony szintje az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok igazgatótanácsaiban általában véve elmulasztott lehetőség a tagállamok gazdaságainak hosszú távú fenntartható növekedése megvalósításának szempontjából.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A nemi alapú megkülönböztetés megelőzését és az ellene való fellépést célzó uniós szabályozás, a kifejezetten a nők gazdasági döntéshozatalban való jelenléte növelésére irányuló tanácsi ajánlások, és az önszabályozást bátorító uniós szintű intézkedések ellenére továbbra is sokkal kevesebb nő, mint férfi foglal helyet Unió-szerte a társaságok legmagasabb szintű döntéshozó testületeiben. A nemek közötti egyensúlyhiány különösen jelentős és súlyos a magánszektorban, és különösen a jegyzett társaságokban. A társasági vezetőtestületekben a nemek részvételére vonatkozó bizottsági mutatószámokból az olvasható ki, hogy a legfelső szintű üzleti döntéshozatalban résztvevő nők aránya továbbra is alacsony marad. 2012 januárjában a nők átlagosan a vezetőtestületi pozíciók 13,7 %-át foglalták el a tagállamok legnagyobb nyilvánosan jegyzett társaságaiban. A nem-ügyvezető igazgatóknak csupán 15 %-a volt nő.	(10) A nemi alapú megkülönböztetés megelőzését és az ellene való fellépést célzó uniós szabályozás, a kifejezetten a nők gazdasági döntéshozatalban való jelenléte növelésére irányuló tanácsi ajánlások, és az önszabályozást bátorító uniós szintű intézkedések ellenére a nők továbbra is sokkal alulreprezentáltabbak Unió-szerte a társaságok legmagasabb szintű döntéshozó testületeiben. A nemek közötti egyensúlyhiány különösen jelentős és súlyos a magánszektorban, és különösen a jegyzett társaságokban, ugyanakkor bizonyos uniós intézményeknél és ügynökségeknél, így az Európai Központi Banknál is súlyos problémát jelent a nemek közötti egyensúlyhiány. A társasági vezetőtestületekben a nemek részvételére vonatkozó bizottsági mutatószámokból az olvasható ki, hogy a legfelső szintű üzleti döntéshozatalban résztvevő nők aránya továbbra is alacsony marad. 2012 januárjában a nők átlagosan a vezetőtestületi pozíciók 13,7 %-át foglalták el a tagállamok legnagyobb nyilvánosan jegyzett társaságaiban. A nem ügyvezető igazgatóknak csupán 15 %-a volt nő, ami a demokratikus deficit, valamint a nők tisztességtelen és megkülönböztető képviseletének világos jele, megsértve az esélyegyenlőség, illetve a két nemmel való, a munka és a foglalkoztatás terén megvalósuló egyenlő bánásmód uniós elvét.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A nők aránya a társasági vezetőtestületekben nagyon lassan emelkedik, az elmúlt években átlagosan évi 0,6 %-al. A javulás üteme jelentősen eltér az egyes tagállamokban, és ez nagyon eltérő eredményekhez vezetett. Azokban a tagállamokban, ahol kötelező intézkedéseket léptettek életbe, sokkal jelentősebb haladás volt megfigyelhető. A tagállamok közötti növekvő eltérések valószínűleg még markánsabbá fog válni, tekintettel a vezetőtestületekben a nők részvételének növelését célzó nagyon eltérő tagállami megközelítésekre.	(11) A nők aránya a társasági vezetőtestületekben nagyon lassan emelkedik, az elmúlt években átlagosan évi 0,6 %-al. A javulás üteme jelentősen eltér az egyes tagállamokban, és ez nagyon eltérő eredményekhez vezetett. Sokkal jelentősebb haladás volt megfigyelhető bizonyos tagállamokban, mint például Franciaországban, amely 2017-et jelölte ki az irányelvben meghatározott célkitűzések elérésére, de kevesebb mint két év alatt teljesítette a 2014-re előírt 20%-os célt, vagy például Norvégiában, amely három év alatt teljesítette a 40%-os célt. Mindkét esetben kötelező intézkedések révén érték el ezeket az eredményeket. A tagállamok közötti növekvő eltérések valószínűleg még markánsabbá fog válni, tekintettel a vezetőtestületekben a nők részvételének növelését célzó nagyon eltérő tagállami megközelítésekre.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) A tagállamoknak a nemek közötti egyensúlyhoz való viszonyukban megnyilvánuló társadalmi-kulturális váltás felé irányuló stratégiákat kell elfogadniuk annak érdekében, hogy elősegítsék a nők részvételét a vezetőségi hierarchiában, valamint a munkaadók proaktív megközelítésének és cselekvésének kialakulását. Ilyen eszköz lehet például a rugalmas munkarend elősegítése és a családbarát munkahelyek támogatása a gyermekek napközbeni ellátásához való hozzáférés lehetővé tételével.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közti egyensúlyra vonatkozó megosztott és szerteágazó, illetve hiányzó nemzeti szabályozás nem csupán eltérésekhez vezet a tagállamok között a nem-ügyvezető igazgató nők száma és a javulás eltérő mértéke tekintetében, hanem akadályozza a belső piacot azáltal, hogy eltérő vállalatirányítási követelményeket állít az európai jegyzett társaságokkal szemben. Ezek a különbségek a társasági vezetőtestületek összetételére vonatkozó jogi és önszabályozási követelmények terén gyakorlati problémákhoz okozhatnak a vezetőtestületi tagjelöltek, valamint a több országban működő jegyzett társaságok számára, konkrétan leányvállalatok létrehozása, illetve összeolvadások és felvásárlások esetében.	(12) A jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közti egyensúlyra vonatkozó megosztott és szerteágazó, illetve hiányzó nemzeti szabályozás nem csupán eltérésekhez vezet a tagállamok között a nem ügyvezető igazgató nők száma és a javulás eltérő mértéke tekintetében, hanem akadályozza a belső piacot azáltal, hogy eltérő vállalatirányítási követelményeket állít az európai jegyzett társaságokkal szemben. Ezek a különbségek a társasági vezetőtestületek összetételére vonatkozó jogi és önszabályozási követelmények terén gyakorlati problémákat okozhatnak a vezetőtestületi tagjelöltek, valamint a több országban működő jegyzett társaságok számára, konkrétan leányvállalatok létrehozása, illetve összeolvadások és felvásárlások esetében. Az irányelvben foglalt rendelkezéseket azonban az egyes európai társaságok vezetőtestületeiben a nem ügyvezető igazgatók kiválasztására vonatkozó eltérő folyamatoktól függetlenül kell végrehajtani.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) A társaságokon belüli, nemek közötti egyensúlyhiány nagyobb a magasabb vezetői szinteken. Ezenkívül a felső vezetésben részt vevő nők közül sokan olyan területeken dolgoznak, mint például az emberi erőforrások és a kommunikáció, míg a felső vezetésben dolgozó férfiakat nagyobb valószínűséggel foglalkoztatják a társaságon belül az általános vezetésben vagy a vonalbeli vezetésben. Minthogy a társasági vezetőtestületi pozíciókra való felvétel fő bázisát a felsővezetői tapasztalattal rendelkező jelöltek alkotják, létfontosságú, hogy a társaságoknál emelkedjen az ilyen vezetői pozíciókba előrejutó nők száma.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12b) Az irányelv megfelelő végrehajtásának egyik legfőbb tényezője a nem ügyvezető igazgatók kiválasztási feltételeinek hatékony alkalmazása, amelyek meghatározása előzetesen és a teljes átláthatóság mellett történik, a jelöltek kompetenciáinak nemüktől függetlenül, egyenlő mértékben történő figyelembevételével.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 12 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12c) A népesség elöregedése és a szakképzettség hiányának összefüggésében lelassíthatja az Unió gazdaságának fejlődési kilátásait és pénzügyi struktúráinak helyreállítását az, ha nem élünk azzal a lehetőséggel, amelyet az európai népesség fele a társasági vezetőtestületekben betöltött pozíciók szempontjából magában hordoz. Ha a tehetségtartalék felének esetében még csak fel sem merül a vezető pozíciók lehetősége, az a kinevezési eljárást és annak minőségét is megkérdőjelezi, ami növelheti az üzleti hatalmi struktúrákkal szembeni bizalmatlanságot, emellett a rendelkezésre álló humántőke hatékony hasznosításának csökkenéséhez vezethet. Az, hogy a megfelelő jelöltek között rendszeresen szerepelnek mindkét nem képviselői, biztosítja, hogy a vezetőtestületek új tagjait a legkiválóbb – férfi és női – jelöltek közül válasszák ki, a vállalati döntéshozatal pedig megfelelően tükrözze magát a társadalmat.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A vezetőtestületi álláshelyek esetében a kiválasztási eljárások és a minősítési szempontok átláthatóságának a legtöbb tagállamban fennálló jelenlegi hiánya komoly akadályát jelenti a fokozottabb nemi sokszínűségnek a vezetőtestületi tagok körében, és károsan befolyásolja mind a vezetőtestületi tagjelöltek karrierjét és szabad mozgását, mind a befektetői döntéseket. Az átláthatóság említett hiánya visszatartja a vezetőtestületi álláshelyek azon lehetséges jelöltjeit a pályázástól, akinek a képességeire a leginkább szükség lenne, illetve attól, hogy megtámadják a nemi elfogultságra visszavezethető kinevezéseket, ezáltal korlátozódik a belső piacon belüli szabad mozgásuk. Másrészről a befektetők eltérő befektetési stratégiákat követnek, melyekhez információkra van szükség a vezetőtestület tagjainak szakértelmével és kompetenciáival kapcsolatban is. A vezetőtestületi tagok minősítési követelményeinek és kiválasztási eljárásának nagyobb átláthatósága lehetővé teszi a befektetők számára, hogy jobban felmérjék a társaság üzleti stratégiáját, és hogy megfelelő mennyiségű ismeret birtokában hozzanak döntéseket.	(13) A vezetőtestületi álláshelyek esetében a kiválasztási eljárások és a minősítési szempontok átláthatóságának a legtöbb tagállamban fennálló jelenlegi hiánya komoly akadályát jelenti a fokozottabb nemi sokszínűségnek a vezetőtestületi tagok körében, és károsan befolyásolja mind a vezetőtestületi tagjelöltek karrierjét és szabad mozgását, mind a befektetői döntéseket. Az átláthatóság említett hiánya visszatartja a vezetőtestületi álláshelyek azon lehetséges jelöltjeit a pályázástól, akinek a képességeire a leginkább szükség lenne, illetve attól, hogy megtámadják a nemi elfogultságra visszavezethető kinevezéseket, ezáltal korlátozódik a belső piacon belüli szabad mozgásuk. Másrészről a befektetők eltérő befektetési stratégiákat követnek, melyekhez információkra van szükség a vezetőtestület tagjainak szakértelmével és kompetenciáival kapcsolatban is. A vezetőtestületi tagok minősítési követelményeinek és kiválasztási eljárásának nagyobb átláthatósága lehetővé teszi a befektetők számára, hogy jobban felmérjék a társaság üzleti stratégiáját, és hogy megfelelő mennyiségű ismeret birtokában hozzanak döntéseket. Fontos ezért, hogy a vezetőtestületi tagok kinevezési eljárásai egyértelműek és átláthatóak legyenek, a jelentkezőket pedig tárgyilagosan kell értékelni egyéni érdemeik alapján, nemüktől függetlenül.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Noha ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, a nem-ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükség van arra, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok a jelöltek képességeinek a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai tapasztalatok tekintetében történő tárgyilagos összehasonlító értékelése alapján hozzanak meg egyes, a nem-ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó döntéseket. Csak uniós szintű intézkedéssel lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat.	(14) Noha ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, a nem ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükség van bizonyos minimumszabályok bevezetésére, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok átlátható és egyértelműen meghatározott kiválasztási eljárás, illetve a jelöltek képességeinek a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai tapasztalatok tekintetében történő tárgyilagos összehasonlító értékelése alapján hozzanak meg egyes, a nem ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó döntéseket. Csak uniós szintű, kötelező érvénnyel bíró intézkedéssel lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Az „EU 2020” stratégia megállapította, hogy a női munkaerő fokozottabb részvétele előfeltétele a növekedés felgyorsításának és a demográfiai kihívások kezelésének Európában. A Stratégia kiemelt célul tűzte ki 2020-ig a 20-64 év közötti nők és férfiak körében a 75 %-os foglalkoztatottságot, amely csak akkor érhető el, ha egyértelmű az elköteleződés a nem közötti egyenlőség mellett, és megkettőződnek az erőfeszítések a nők munkaerőpiaci részvétele előtt álló akadályok lebontására. A jelenlegi gazdasági válság rávilágított arra, hogy Európának egyre nagyobb szüksége van a tudás, a hozzáértés és az innováció igénybevételére, valamint a rendelkezésre álló tehetségtartalékok maradéktalan hasznosítására. A női részvétel növelése a gazdasági döntéshozatalban, különösen a társasági vezetőtestületekben várhatóan előnyös átgyűrűző hatással jár majd a nők foglalkoztatására az érintett társaságokban és az egész gazdaságban.	(15) Az „EU 2020” stratégia megállapította, hogy a női munkaerő fokozottabb részvétele előfeltétele a növekedés felgyorsításának és a demográfiai kihívások kezelésének Európában. A Stratégia kiemelt célul tűzte ki 2020-ig a 20–64 év közötti nők és férfiak körében a 75 %-os foglalkoztatottságot, amely csak akkor érhető el, ha egyértelmű az elköteleződés a nemek közötti egyenlőség, valamint a nemek közötti állandósult bérszakadék megszüntetése mellett, és megkettőződnek az erőfeszítések a nők munkaerő-piaci részvétele előtt álló akadályok, mint például a létező „üvegplafon-jelenség” lebontására. A jelenlegi gazdasági válság rávilágított arra, hogy Európának egyre nagyobb szüksége van a tudás, a hozzáértés és az innováció igénybevételére, valamint a rendelkezésre álló férfi és női tehetségtartalékok maradéktalan hasznosítására. A női részvétel növelése a gazdasági döntéshozatalban, különösen a társasági vezetőtestületekben várhatóan előnyös átgyűrűző hatással jár majd a nők foglalkoztatására az érintett társaságokban és az egész gazdaságban.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15a) E célkitűzések elérése alapvető fontosságú Európa gazgasági versenyképességének biztosítása, az innováció ösztönzése és a társasági vezetőtestületekben a szakmai színvonal megerősítése szempontjából. Ennek megfelelően az Unió úgy döntött, hogy a munkaerő-piaci egyenlőséget és a társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti, fokozatosan növekvő egyenlőséget az egyenlőség európai évtizedének célkitűzéseivé nyilvánítja, és tanulmányozni fogja, hogyan tudná ismertebbé tenni az e téren elért eredményeket.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Minderre tekintettel az Uniónak a nők társasági vezetőtestületekben való részvételének növelésére kell törekednie, a gazdasági növekedés felgyorsítása és az európai társaságok versenyképességének javítása, továbbá a munkaerőpiacon a tényleges nemek közötti egyensúly megvalósítása érdekében. E cél elérésére előnyben részesítésre vonatkozó minimális követelmények révén kell törekedni, melyek a jegyzett társaságok vezetőtestületei nemi összetételére vonatkozó számszerűsített célra irányuló kötelező intézkedések formáját öltik, szem előtt tartva, hogy azok a tagállamok és harmadik országok érték el a legjobb eredményeket a nők gazdasági döntéshozatalban való alulképviseletének orvoslása terén, melyek ezt vagy ehhez hasonló módszert választottak;.	Minderre tekintettel az Uniónak a nők társasági vezetőtestületekben való részvételének növelésére kell törekednie minden tagállamban, a gazdasági növekedés felgyorsítása, a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése és az európai társaságok versenyképességének javítása, továbbá a munkaerőpiacon a tényleges nemek közötti egyensúly megvalósítása érdekében. E cél elérésére előnyben részesítésre vonatkozó minimális követelmények révén kell törekedni, melyek a jegyzett társaságok vezetőtestületei nemi összetételére vonatkozó számszerűsített célra irányuló kötelező intézkedések formáját öltik, szem előtt tartva, hogy azok a tagállamok és harmadik országok érték el a legjobb eredményeket a nők gazdasági döntéshozatalban való alulképviseletének orvoslása terén, melyek ezt vagy ehhez hasonló módszert választottak.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16a) A jegyzett társaságoknak nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikát kell kidolgozniuk, hogy az egész érintett társaságnál elérjék a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletét. Ez a politika magában foglalhatja az e társaságban végrehajtott vonatkozó intézkedések – a legfontosabb pozíciókba mind női, mind férfi jelölt állítása, mentori programok és karrierfejlesztési útmutatás a nők számára, a sokszínű felvételt ösztönző humánerőforrás-stratégiák – leírását. Ezenkívül magában foglalhatja rugalmas munkavégzési feltételek felkínálását minden munkavállaló számára, például a szülői szabadságra vonatkozó támogatást, valamint a háztartási munka és a gyermekgondozás támogatását. Minden társaság kiválaszthatja a tevékenységeihez legjobban illeszkedő politikákat, és aktív intézkedéseket kell hoznia a társaság vezetésében alulreprezentált nem arányának növelése érdekében.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A tőzsdéken jegyzett társaságok kiemelt gazdasági fontossággal, láthatósággal és kihatással rendelkeznek a piac egésze tekintetében. Az ezen irányelvben előírt intézkedéseknek ezért a jegyzett társaságokra kell vonatkozniuk, melyek definíció szerint a valamely tagállamban bejegyzett azon társaságok, melyek részvényeivel kereskedni lehet a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon egy vagy több tagállamban. E társaságok a gazdaság egésze számára állítanak fel normákat, és a gyakorlataikat várhatóan más típusú társaságok is követni fogják. A bejegyzett társaságok nyilvános jellege igazolja, hogy közérdekből fokozottabb szabályozás érvényesüljön tekintetükben.	(17) A tőzsdén jegyzett társaságok kiemelt gazdasági fontossággal, láthatósággal és kihatással rendelkeznek a piac egésze tekintetében. Az ezen irányelvben előírt intézkedéseknek ezért a jegyzett társaságokra kell vonatkozniuk, melyek definíció szerint a valamely tagállamban székhellyel rendelkező társaságok, és melyek részvényeivel kereskedni lehet a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon egy vagy több tagállamban. E társaságok a gazdaság egésze számára állítanak fel normákat, és a gyakorlataikat várhatóan más típusú társaságok is követni fogják.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Ezen irányelvnek nem kell kiterjedni a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis és középvállalkozásokra (kkv-k) akkor sem, ha ezek jegyzett társaságok.	(18) Ezen irányelvnek nem kell kiterjednie a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis és középvállalkozásokra (kkv-k) akkor sem, ha ezek jegyzett társaságok. A tagállamoknak azonban olyan szakpolitikákat kell elfogadniuk, amelyek támogatják és ösztönzik a kkv-kat a nemek közötti egyensúly jelentős javítására a vezetés valamennyi szintjén és a vezetőtestületekben.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem-ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem-ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem-ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők.	(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ezen irányelvnek figyelembe kell vennie a tagállamokban létező kiválasztási eljárások sokszínűségét és nemzeti sajátosságait.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) Az Unióban jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy vezessenek be a vezetőtestületeik nemi összetételére vonatkozó meghatározott célok elérésére irányuló megfelelő eljárásokat. Azon jegyzett társaságoknak, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókat az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító, előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó elemzése alapján kell betölteniük annak érdekében, hogy az említett százalékot legkésőbb 2020. január 1-ig elérjék. Ezért az irányelv előírja az alureprezentált nem esetében a legalább 40 %-os arányt a nem-ügyvezető igazgatók esetében. Ez a célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti a nem-ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad.	(22) Az Unióban jegyzett társaságoknak arra kell törekedniük, hogy legkésőbb 2020. január elsejéig elérjék a nem ügyvezető igazgatók esetében az alulreprezentált nem legalább 40%-os arányára vonatkozó célértéket. E célérték elérése érdekében azon jegyzett társaságok számára, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb mint 40 %-át töltik be, kötelezővé kell tenni, hogy az e pozíciók betöltéséhez az egyes jelöltek képességeinek előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó összehasonlító elemzése alapján hajtsák végre az előválogatási vagy kiválasztási eljárást.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(22a) A 40%-os célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti a nem ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 22 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(22b) A jegyzett társaságoknak mérlegelniük kell a nemek közötti egyensúly elérésének egyik módjaként az alulreprezentált nem számára szóló képzési és mentorprogramok bevezetését, amennyiben nyilvánvaló aránytalanság áll fenn a nemek között a vezetőtestületi pozíciókra választható jelöltek körében.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak azon jegyzett társaságok felett, melyek a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében közvállalkozásnak minősülnek. A meghatározó befolyásnak köszönhetően megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges változást gyorsabban érjék el. Ezért az ilyen társaságok esetében korábbi dátumot kellene előírni a nem-ügyvezető igazgatók körében az alureprezentált nem legalább 40 %-os arányára vonatkozó cél tekintetében.	(23) A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak azon jegyzett társaságok felett, melyek a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében közvállalkozásnak minősülnek. A meghatározó befolyásnak köszönhetően megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges változást gyorsabban érjék el. Ezért az ilyen társaságok esetében korábbi dátumot kellene előírni a nem ügyvezető igazgatók körében az alureprezentált nem legalább 40 %-os arányára vonatkozó cél tekintetében, összhangban a tagállamok által az ezen irányelv értelmében felállított megfelelő mechanizmusokkal.
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(23a) Akár jegyzett társaságok, akár nem, a közvállalkozásoknak természetüknél fogva példát kell mutatniuk a magánszektor felé. A Bizottságnak ezért értékelnie kell a tagállamok helyzetét, és mérlegelnie kell, hogy a kkv-k definícióján kívül eső közvállalkozásokat az irányelv hatálya alá vegyék-e a jövőben.
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 23 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(23b) A Bizottságnak össze kell gyűjtenie és elemeznie kell a gazdaságban szintén fontos szerepet betöltő nem jegyzett nagy vállalkozásoknak a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó tényeit és számait. Ezt követően hatásvizsgálatot kell folytatni, hogy képet kapjunk az ilyen vállalkozások helyzetéről a tagállamokban, és megvizsgáljuk, hogy szükség van-e uniós szintű intézkedésekre, hogy később az ilyen vállalkozások bekerüljenek az irányelv hatálya alá. A Bizottságnak ugyanakkor ismertetnie kell a különféle opciókat, hiszen a sajátos nemzeti körülményeknek köszönhetően egyedi rendszerekre lehet szükség.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) A cél teljesítéséhez szükséges nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek száma tekintetében további pontosításra van szükség, mivel a legtöbb vezetőtestület létszáma esetében a 40 %-os arány matematikailag csak meghaladható vagy megközelíthető. Ezért a célkitűzés teljesítéséhez szükséges vezetőtestületi álláshelyek számának a 40 %-hoz legközelebbi számnak kell lennie. Ugyanakkor az eredetileg túlságosan magas képviselttel rendelkező nem megkülönböztetésének elkerülése végett a jegyzett társaságokat nem szabad arra kötelezni, hogy az alulreprezentált nem képviselőit a nem-ügyvezető igazgatói vezetőtestületi álláshelyek felére vagy azt meghaladó arányára kinevezzék. Így például az alulreprezentált nem képviselőinek egy három vagy négy nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább egy, egy öt vagy hat nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább kettő, és egy hét vagy nyolc nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább három álláshelyet be kell, hogy töltsenek.	(24) Amennyiben a nem ügyvezetői vezetőtestület csupán három tagú, matematikailag lehetetlen mindkét nem esetében a 40 %-os arány fölé menni. Ilyen esetekben tehát az alulreprezentált nem képviselőinek egy három nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább egy álláshelyet be kell, hogy töltsenek.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) A tagállamoknak az ítélkezési gyakorlattal összhangban gondoskodniuk kell arról, hogy a nem-ügyvezető igazgatók kiválasztása a legjobb minősítéssel rendelkező jelöltek köréből történjen, az egyes jelöltek előre meghatározott, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű követelményeken alapuló minősítésének összehasonlító elemzése alapján. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznak például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken mint a pénzügyek, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben kell részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt a másik nembe tartozó versenytársával azonos szakmai alkalmassággal, szakértelemmel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, és ha az egyes jelöltek összes kvalitását figyelembe vevő objektív értékelés nem billenti a másik jelölt felé a mérleget.	(26) A tagállamoknak az ítélkezési gyakorlattal összhangban gondoskodniuk kell arról, hogy a nem ügyvezető igazgatók kiválasztása a legjobb minősítéssel rendelkező jelöltek köréből történjen, az egyes jelöltek előre meghatározott, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű követelményeken alapuló minősítésének összehasonlító elemzése alapján. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartozik például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, a nemzetközi tapasztalat, a multidiszciplinaritás, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken, mint a pénzügy, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben kell részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt a másik nembe tartozó versenytársával azonos szakmai alkalmassággal, szakértelemmel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, és ha az egyes jelöltek összes kvalitását figyelembe vevő objektív értékelés nem billenti a másik jelölt felé a mérleget.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) Az igazgatók toborzásának és kinevezésének módja tagállamonként és társaságonként különbözik. A részvényesek közgyűlése elé terjesztendő jelölteket előválogathatja például egy nevezési bizottság, vagy az igazgatókat közvetlenül is kinevezhetik meghatározott részvényesek, de a részvényesek közgyűlése szavazhat is az egyes jelöltekről vagy a jelöltek listájáról. A jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeknek a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint teljesülniük kell. E tekintetben az irányelv csupán a kiválasztási eljárások minimális harmonizációját írja elő, lehetővé téve a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet céljának elérése érdekében a Bíróság ítélkezési gyakorlata által támasztott követelmények alkalmazását.	(27) Az igazgatók felvételének, kiválasztásának és kinevezésének módja tagállamonként és társaságonként különbözik. A részvényesek közgyűlése elé terjesztendő jelölteket előválogathatja például egy nevezési bizottság, vagy az igazgatókat közvetlenül is kinevezhetik meghatározott részvényesek, de a részvényesek közgyűlése szavazhat is az egyes jelöltekről vagy a jelöltek listájáról. Ez az irányelv tiszteletben tartja a kiválasztási eljárásokat, melyeket átláthatóságra és érdemre kell alapozni,, ugyanakkor szorgalmazza a vezetőtestületekben az alulreprezentált nem fokozott szerepvállalására vonatkozó célkitűzés megvalósítását. A jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeknek a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint teljesülniük kell. E tekintetben az irányelv – a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet céljának elérése érdekében – igen sokféle kiválasztási eljárást tesz lehetővé. Ezen irányelv rendelkezései nem avatkoznak bele indokolatlanul a napi irányításba, mivel a társaságok fenntartják a jelöltek – a képességeken és más vonatkozó objektív megfontolások alapján történő – szabad kiválasztásának jogát.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 27 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(27a) Ha a jelöltek előzetes kiválasztása választási vagy szavazási eljárásokon alapul – például a munkavállalók vagy képviselőik esetében –, az eljárásokat a teljes eljárás során módosítani kell annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a nemek közötti nagyobb egyenlőség célkitűzésének az igazgatótanácsok egészében való megvalósításához, miközben biztosítják, hogy az ezen eljárás során megválasztott igazgató neme ne legyen előre meghatározva.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell bevezetniük az irányelv megsértése esetére, ezek lehetnek többek között igazgatási bírságok és a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes nem-ügyvezető igazgató kinevezések vagy választások semmisségének megállapítása vagy érvénytelenítése bírói testület által.	(30) A tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell bevezetniük az irányelvben meghatározott nyílt és átlátható eljárásra vonatkozó követelmények megsértése esetére, ezek lehetnek többek között igazgatási bírságok, a nyílt közbeszerzési eljárásokból való kizárás, részleges kizárás az uniós strukturális alapokból való támogatásokból és a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes nem ügyvezető igazgatói kinevezések vagy választások semmisségének megállapítása vagy érvénytelenítése bírói testület által. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az ezen irányelvben meghatározott, nem teljes körű szankciókon túl is cselekedhessenek, és alkalmazhassák többek között súlyos és ismétlődő jogsértések esetében az érintett társaságnak az illetékes bírói testület általi kényszerfeloszlatását, a megfelelő eljárási biztosítékok teljes mértékű tiszteletben tartásával.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) Mivel a munkaerő összetétele közvetlen hatással van az alulreprezentált nembe tartozó jelöltek elérhetőségére, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki, az érintett társaságnak nem kell eleget tennie az irányelvben lefektetett céloknak.	törölve
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Mivel a jegyzett társaságoknak törekednie kell arra, hogy valamennyi döntéshozó pozícióban növeljék az alulreprezentált nem arányát, a tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy teljesítettnek tekinthetők az irányelvben szereplő célok teljesültnek tekinthetőek, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói helyek legalább egyharmadát betöltik, függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem-ügyvezető igazgatóként.	(32) Mivel a jegyzett társaságoknak törekedniük kell arra, hogy valamennyi döntéshozó pozícióban növeljék az alulreprezentált nem arányát, a tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy teljesítettnek tekinthetők az irányelvben szereplő célok, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói helyek legalább egyharmadát betöltik, függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatóként. Az ilyen társaságok számára azonban továbbra is kötelezővé kell tenni, hogy közzétegyék éves jelentéseikben és weboldalaikon az ügyvezető és nem ügyvezető igazgatók körén belüli nemi egyensúlyt, és az e területen folytatott politikájukat, ezen irányelv 5. cikkével összhangban.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat közzé kell tenni, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett és a jövőben megtenni tervezett intézkedéseket.	(34) A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat bele kell foglalni a társaság éves jelentésébe, valamint megfelelő és könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni a honlapján, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, átfogóan részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett, és a jövőben megtenni tervezett konkrét intézkedéseket. Emellett a célokat el nem érő vagy a vállalt kötelezettségekeit nem teljesítő társaságoknak meg kell indokolniuk, hogy ezek miért nem sikerültek, továbbá tájékoztatást kell nyújtaniuk az eddig általuk a cél elérése és a kötelezettségvállalások teljesítése érdekében megtett, és a jövőben megtenni tervezett konkrét eszközökről.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) Noha egyes tagállamok fogadtak el szabályokat, vagy (vegyes eredményekkel) bátorítottak az önszabályozásra, a tagállamok többsége nem cselekedett, illetve nem mutatott hajlandóságot olyan fellépésre, ami jelentős javuláshoz vezetne. A múltbeli és jelenlegi trendekre vonatkozó rendelkezésre álló információk átfogó elemzésén alapuló előrejelzések, valamint a szándékok azt mutatták, hogy a tagállamok önmaguktól cselekedve a belátható jövőbe nem fogják megvalósítani az ebben az irányelvben szereplő, az Unió-szerte a nem-ügyvezető igazgatók körében a kiegyensúlyozott nemi képviseletre vonatkozó célokat. E körülményekre, valamint a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak képviselete terén a tagállamok közti növekvő aránytalanságokra tekintettel a társasági vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúly az Unióban csak közös megközelítés révén javítható, és a nemek közötti egyenlőség, a versenyképesség és a növekedés terén meglévő potenciál csak uniós szinten koordinált cselekvés révén valósulhat meg, nem pedig olyan nemzeti kezdeményezésekkel, melyek eltérnek hatály, ambíció és hatékonyság tekintetében. Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az az intézkedés léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el .	(37) Noha egyes tagállamok fogadtak el szabályokat, vagy (vegyes eredményekkel) bátorítottak az önszabályozásra, a tagállamok többsége nem cselekedett, illetve nem mutatott hajlandóságot olyan fellépésre, ami jelentős javuláshoz vezetne. A múltbeli és jelenlegi trendekre vonatkozó rendelkezésre álló információk átfogó elemzésén alapuló előrejelzések, valamint a szándékok azt mutatták, hogy a tagállamok önmaguktól cselekedve a belátható jövőbe nem fogják megvalósítani az ebben az irányelvben szereplő, az Unió-szerte a nem ügyvezető igazgatók körében a kiegyensúlyozott nemi képviseletre vonatkozó célokat. E körülményekre, valamint a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak képviselete terén a tagállamok közti növekvő aránytalanságokra tekintettel a társasági vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúly az Unióban csak közös megközelítés révén javítható, és a nemek közötti egyenlőség lehetősége, a nemek közötti bérszakadék megszüntetése, illetve a versenyképesség és a növekedés javítása csak uniós szinten koordinált cselekvés révén valósulhat meg, nem pedig olyan nemzeti kezdeményezésekkel, melyek eltérnek hatály, ambíció és hatékonyság tekintetében. Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az az intézkedés léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) Az ugyanezen cikkben szereplő arányosság elvének megfelelően ez az irányelv a közös célok és elvek szabályozására korlátozódik, és nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok kellő szabadságot kapnak annak eldöntésére, hogy a nemzeti körülmények, így különösen a vezetőtestületi toborzásra vonatkozó szabályok és gyakorlatok figyelembevételével hogyan valósíthatóak meg legjobban az irányelvben szereplő célok. Az irányelv nem gátolja a társaságokat abban, hogy a legalkalmasabb jelölteket nevezzék ki a vezetőtestületekbe, és megfelelően hosszú alkalmazkodási időszakot biztosít valamennyi jegyzett társaság számára.	(38) Az ugyanezen cikkben szereplő arányosság elvének megfelelően ez az irányelv a közös célok és elvek szabályozására korlátozódik, és nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok kellő szabadságot kapnak annak eldöntésére, hogy a nemzeti körülmények, így különösen a vezetőtestületi felvételre vonatkozó szabályok és gyakorlatok figyelembevételével hogyan valósíthatóak meg legjobban az irányelvben szereplő célok. Az irányelv nem gátolja a társaságokat abban, hogy a legalkalmasabb jelölteket nevezzék ki a vezetőtestületekbe, emellett rugalmas keretet és megfelelően hosszú alkalmazkodási időszakot biztosít valamennyi jegyzett társaság számára.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(39) Az arányosság elvével összhangban a jegyzett társaságok által megvalósítandó célnak időben korlátozottnak kell lennie, és csak addig kell hatályban maradnia, amíg a vezetőtestületek nemi összetételében megfelelő változás nem következik be. Ezért a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálni az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az irányelv 2028. december 31-én hatályát veszti. A Bizottságnak a felülvizsgálat során vizsgálnia kell, hogy szükség van-e az irányelv hatályának ezen időszakon túlra történő meghosszabbítására.	(39) Az arányosság elvével összhangban a jegyzett társaságok által megvalósítandó célnak időben korlátozottnak kell lennie, és csak addig kell hatályban maradnia, amíg a vezetőtestületek nemi összetételében megfelelő változás nem következik be. Ezért a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálni az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezen irányelv 2028. december 31-én hatályát veszti. A Bizottságnak a felülvizsgálat során vizsgálnia kell, hogy szükség van-e az irányelv hatályának ezen időszakon túlra történő meghosszabbítására. A tagállamoknak együtt kell működniük a szociális partnerekkel és a civil társadalommal annak érdekében, hogy hatékonyan tájékoztassák őket az irányelv jelentőségéről, átültetéséről és végrehajtásáról. Tájékoztató kampányokkal jelentősen hozzá lehetne járulni a tudatosság növeléséhez a nem jegyzett társaságok körében, és bátorítani lehetne őket a nemek közötti egyensúly proaktív elérésére. A tagállamokat bátorítani kell az ezen irányelv átültetésére és megvalósítására vonatkozó tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjére.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében oly módon, hogy a nemi egyensúly elérése felé haladás felgyorsítására irányuló intézkedéseket vezet be, miközben megfelelő időt biztosít a társaságok számára ahhoz, hogy azok megtegyék a szükséges lépéseket.	Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében oly módon, hogy a nemi egyensúly elérése felé haladás felgyorsítására irányuló hatékony intézkedéseket vezet be, miközben megfelelő időt biztosít a társaságok számára ahhoz, hogy azok megtegyék a szükséges lépéseket.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. „jegyzett társaság”: valamely tagállamban bejegyzett olyan társaság, melynek részvényeivel egy vagy több tagállamban kereskedni lehet a 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon;	1. „jegyzett társaság”: valamely tagállamban székhellyel rendelkező olyan társaság, melynek részvényeivel egy vagy több tagállamban kereskedni lehet a 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon;
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókat előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelmények alkalmazásával az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján töltsék be annak érdekében, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérjék.	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb mint 40%-át töltik be, úgy módosítsák munkaerő-felvételi, többek között a jelentkezéseket lehetővé tevő álláshirdetési, előválogatási, kiválasztási és kinevezési eljárásaikat, hogy hatékonyan hozzájárulhassanak ahhoz, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozások esetében 2018. január 1-ig elérjék. Pontosabban, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a társaságok a jelöltek nemi szempontból kiegyensúlyozott köréből a legalkalmasabbat válasszák ki, a képességek előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó összehasonlító elemzése alapján. Választási eljárások esetében a tagállamok biztosítják, hogy a társaságok garantálják az előválogatott jelöltek listája összetételében a nemi sokszínűséget, biztosítva eközben, hogy az ezen eljárással megválasztásra kerülő nem ügyvezető igazgató neme semmiképpen se legyen előre meghatározva.
	A 40%-os célkitűzés elérése érdekében és az Európai Unió Alapjogi Chartája 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nem ügyvezető igazgatók felvételi, kiválasztási vagy kinevezési eljárásainak valamennyi szakaszában elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számba vevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti.
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben szereplő célkitűzés eléréshez szükséges nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek száma a 40 %-os arányhoz legközelebbi, de a 49 %-ot meg nem haladó szám.	(2) Az (1) bekezdésben szereplő célkitűzés eléréséhez szükséges nem ügyvezető igazgatói álláshelyek száma legalább 40 %. Amennyiben a nem ügyvezető igazgatói testület csak három tagból áll, egy tag elegendő a cél eléréséhez.
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Amendement
(3) Az (1) bekezdésben megállapított cél elérése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy nem-ügyvezető igazgatók kiválasztásakor elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számbavevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti.	törölve
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzet társaságok a sikertelen jelölt kérelmére kötelesek legyenek közölni a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait, a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billentő megfontolásokat.	(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok kötelesek legyenek legalább közölni a sikertelen jelölttel a pályázók számát és nemét – az uniós adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően tiszteletben tartva a jelöltek anonimitását –, a kiválasztás vagy kinevezés alapjául szolgáló minősítés szempontjait, a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billentő megfontolásokat.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A tagállamok nemzeti jogrendszereikkel összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó sikertelen jelölt olyan tényeket észlel, amelyek alapján feltételezhető, hogy a másik nembe tartozó jelölttel azonosan minősült, a jegyzett társaság feladata legyen annak bizonyítása, hogy nem sértette meg a (3) bekezdésben foglalt szabályt.	(5) A tagállamok nemzeti jogrendszereikkel összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó sikertelen jelölt úgy ítéli meg, hogy a (1) bekezdés alkalmazásának elmulasztása miatt sérelmet szenvedett, és bíróság vagy egyéb illetékes szerv elé olyan tényeket tár, amelyek alapján feltételezhető, hogy a másik nembe tartozó jelölttel azonosan minősült, a jegyzett társaság feladata legyen annak bizonyítása, hogy nem sértette meg az (1) bekezdésben foglalt szabályt.
	E bekezdés nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy a felperes számára kedvezőbb bizonyítási szabályokat vezessenek be.
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt cél nem vonatkozik azokra a jegyzett társaságokra, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki.	törölve
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Amennyiben a (1) bekezdésben említett kiválasztás a részvényesek vagy a munkavállalók szavazása útján történik, a társaságok gondoskodnak róla, hogy a szavazók megfelelő tájékoztatást kapjanak az ezen irányelvben előírt intézkedésekről, ideértve a társaságra azok be nem tartása miatt kiszabott szankciókat is.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok számára, hogy az ügyvezető és a nem-ügyvezető igazgatók között különbséget téve (az elfogadás utáni második évtől kezdődően) évente szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak a vezetőtestületekbeli nemek között egyensúlyról, és a 4. cikk (1) bekezdésére és az e cikk (1) bekezdésére tekintettel hozott intézkedésekről, valamint, hogy weboldalukon megfelelő és hozzáférhető módon tegyék közzé ezt az információt.	(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok számára, hogy az ügyvezető és a nem ügyvezető igazgatók között különbséget téve (az elfogadás utáni második évtől kezdődően) évente szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak a vezetőtestületekbeli nemek közötti egyensúlyról, és a 4. cikk (1) bekezdésére és az e cikk (1) bekezdésére tekintettel hozott intézkedésekről, valamint, hogy weboldalukon és az éves jelentésükben megfelelő és könnyen hozzáférhető módon tegyék közzé ezt az információt.
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.	(3) Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy nem tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, nyilatkoznia kell azokról az okokról, amelyek miatt nem érte el a célkitűzést vagy nem tett eleget a kötelezettségvállalásainak, valamint átfogó leírást kell nyújtania azon intézkedésekről, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni. Az okokról való nyilatkozatnak az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között kell szerepelnie.
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (átdolgozott szöveg) szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikke szerint kinevezett testület vagy testületek hatáskörébe tartozzon a jegyzett társaságok vezetőtestületein belüli nemi egyensúly előmozdítása, elemzése, nyomon követése és támogatása.	(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (átdolgozott szöveg) szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikke szerint kinevezett testület vagy testületek hatáskörébe tartozzon a jegyzett társaságok vezetőtestületein belüli nemi egyensúly előmozdítása, elemzése, nyomon követése és támogatása. E célból a tagállamok hatékonyan együttműködnek a szociális partnerekkel és a civil társadalommal.
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok meghatározzák az irányelv következtében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy azokat alkalmazzák.	(1) A tagállamok meghatározzák a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított, a nyílt és átlátható eljárást célzó előírások megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy azokat alkalmazzák.
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és a következőkre terjedhetnek ki:	(2) A szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és legalább a következőkre ki kell terjedniük:
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) nyílt közbeszerzési eljárásokból való kizárás;
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – a b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ab) részleges kizárás az uniós strukturális alapokból való támogatásokból;
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak az ezen irányelvben előírtaknál kedvezőbb intézkedéseket a felségterületükön bejegyzett társaságok tekintetében a férfiak és nők kiegyensúlyozottabb képviselete biztosítása érdekében, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem vezetnek indokolatlan megkülönböztetéshez, és nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését.	A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak az ezen irányelvben előírtaknál kedvezőbb intézkedéseket a nemzeti területükön bejegyzett társaságok tekintetében a férfiak és nők kiegyensúlyozottabb képviselete biztosítása érdekében, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem vezetnek indokolatlan nemi alapú megkülönböztetéshez vagy a megkülönböztetés egyéb formáihoz, és nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését.
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az érintett tagállam erről értesíti a Bizottságot.	Az érintett tagállam erről értesíti a Bizottságot. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezekről az értesítésekről. A felfüggesztés automatikusan megszűnik, ha az ezen irányelv céljának elérése felé tett előrehaladás nem elégséges, azaz ha az alulreprezentált nem százalékos aránya 2017-ig, illetve a közvállalkozások esetében 2015-ig nem éri el a 30%-ot.
Módosítás  64 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A Bizottság a tagállamok által az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott jelentések alapján 2017. július 1-jéig értékelő jelentést nyújt be a jegyzett társaságokra vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett követelmények teljesítéséről. Ezen túlmenően a bizottsági jelentés kiterjed a nemek közötti egyensúlynak a 2. cikkben meghatározott, kkv-küszöb feletti nem jegyzett társaságok vezetőtestületében és vezetési szintjein fennálló helyzetére.
Módosítás  65 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy miként alkalmazzák, illetve szerepeltetik az ezen irányelvben lefektetett alapelveket az uniós intézmények és ügynökségek belső személyzeti eljárásait meghatározó szabályzatokban. E célból valamennyi európai uniós intézmény és ügynökség legkésőbb 2018. december 31-ig, illetve azt követően évente jelentést nyújt be a Bizottságnak a nemekre vonatkozó statisztikáiról és az elért eredményekről. A Bizottság e jelentéseket haladéktalanul közzéteszi weboldalán. Adott esetben a bizottsági jelentést jogalkotási javaslat kíséri, amely az irányelv hatályát oly módon terjeszti ki, hogy az valamennyi uniós intézményt és ügynökséget lefedje.
Módosítás  66 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság jelentésében értékeli, hogy a nők és a férfiak képviselete tekintetében a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben, valamint a gazdaság különböző döntéshozatali szintjein megvalósult fejlemények fényében és figyelemmel az elért fejlődés fenntarthatóságára szükség van-e ezen irányelv időtartamának a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározottakon túli hosszabbítására, vagy az irányelv módosítására.	(4) A Bizottság jelentésében értékeli, hogy a nők és a férfiak képviselete tekintetében a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben, valamint a gazdaság különböző döntéshozatali szintjein megvalósult fejlemények fényében, és figyelemmel az elért fejlődés fenntarthatóságára szükség van-e ezen irányelv időtartamának a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározottakon túli hosszabbítására, vagy az irányelv módosítására. Azt is mérlegeli, hogy az irányelv hatályát kiterjesszék-e a kkv-k definícióján kívül eső nem jegyzett közvállalkozásokra, a nem jegyzett nagy vállalkozásokra és az ügyvezető igazgatókra.

INDOKOLÁS

Előzmények

A társelőadók üdvözlik a javaslatot, amely a Parlament 2011-ben elfogadott, „A nők és a vállalkozásvezetés” című állásfoglalása nyomán készült, mivel továbbra is fennáll a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenség a vállalatvezetők körében. A javasolt irányelv hozzájárul az Unió alapvető értéke, az egyenlőség elvének védelméhez, és konkrét formába önti a gazdasági élet minden szintjén és minden ágazatában megvalósuló nemek közötti egyenlőség uniós stratégiáját, ahogy arra számos alkalommal emlékeztetett az Európai Parlament.

Az Európai Tanács 1984-ben és 1996-ban két ajánlást tett közzé, melyekben arra bátorította a magánszektort, hogy növelje a nők jelenlétét a döntéshozatal minden szintjén, és felhívta az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket ezen a téren. 2011 márciusában a Bizottság párbeszédet kezdett több jelentős uniós jegyzett társasággal, és közzétette a „Szándéknyilatkozat a nők vezetőtestületbeni arányának növelésére” című dokumentumot, amelyet aláírhattak a társaságok, kötelezettséget vállalva aziránt, hogy 2015-ig 30%-ra, 2020-ig pedig 40%-ra növelik a nők arányát a vezetőtestületeikben. Egy évvel később azonban csak 24 társaság írta alá a szándéknyilatkozatot.

Mindent összevetve a nők jelenlétének növelése terén nagyon lassú volt a haladás[1] Unió-szerte, a javulás mértéke pedig egyenlőtlen volt, 5% és 25% között változott. Ezen okok miatt a társelőadók úgy vélik, hogy az európai jogalkotónak megfelelő jogszabályt kell elfogadnia.

A társelőadók úgy vélik, hogy az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése a megfelelő jogalapja minden olyan kötelező intézkedésnek, amelynek célja a foglalkoztatás és a munka területén a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elve alkalmazásának biztosítása. Ezt a Jogi Bizottság is megerősítette 2013. június 20-i ülésén.

Az uniós jogszabály elfogadásának fontossága

Ez elmúlt évek alatt számos tagállam kezdeményezte a nemek közötti egyenlőség problémájának hatékony megoldását. Néhány tagállam jogszabály elfogadásával[2] próbált javítani a nők alacsony szintű bevonásán a vezetőtestületekben, amivel jelentősen felgyorsították a nők és férfiak közötti kiegyensúlyozott képviselet elérésének folyamatát a vezetőtestületekben. Mások csupán bátorították a társaságok proaktív kezdeményezéseit és eszközeit, amelyek nagyon hasznosnak bizonyultak, de még mindig nem elegendőek kézzelfogható eredmények eléréséhez. Ennélfogva érdemes megjegyezni, hogy egyenlőtlenségek vannak Unió-szerte mind az eszközök, mind az eredmények tekintetében.

Franciaországban a francia CAC 40 társaságainak vezetőtestületeiben 10 százalékponttal, 22,3%-ra emelkedett a nők aránya 2010 októbere és 2012 januárja között. Olaszországban, ahol 2011-ben fogadták el azt a törvényt, amely a jegyzett és állami tulajdonú társaságoknál megköveteli, hogy 2015-re a vezetői és felügyeleti feladatokat ellátó vezetőtestületi pozíciók egyharmadát nők töltsék be, 2012 januárja és 2012 októbere között 4,9 százalékponttal növekedett a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nők száma.

Más tagállamokban a nemzeti önszabályozási, önkéntes célú és vállalatirányítási kezdeményezéseknek (például magatartási kódexek[3]) az volt a célja, hogy bátorítsák a társaságokat több nő felsővezetői pozícióba történő kinevezésére.

A kötelező érvényű célkitűzések pozitív hatásai kézzelfogható bizonyítékot jelentenek arra, hogy a társaságok meg tudnak felelni a nemileg kiegyensúlyozott munkaerő-felvételt biztosító intézkedéseknek. Megjegyzendő még továbbá, hogy azokban a tagállamokban, ahol nem hoztak kötelező erejű intézkedéseket, a vállalatok továbbra is messze elmaradnak a nemek közötti egyensúly elvárt szintjétől.

Szilárd közös keretrendszerre van szükség a határokon átnyúló tevékenységet végző társaságok számára, valamint a döntéshozó testületekben a képzett férfi és női munkavállalók mobilitása és karrierlehetőségei szempontjából.

Végezetül, annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen szembenézni az Unió előtt a gazdasági válság kiszolgáltatott környezetében álló kihívásokkal, minden humán tőkét fel kell használni a növekedés és a versenyképesség, illetve a vállalatok jobb pénzügyi teljesítményének elérése érdekében. A vezetőtestületekben a nemek közötti nagyobb egyenlőség elérését célzó intézkedések hozzájárulnak ehhez a célhoz.

A javasolt irányelv

Az egyenlőség, átláthatóság, teljesítmény és igazságosság elvein, illetve a közös eljárásokon és célokon alapuló javaslat erős hozzáadott értékkel rendelkezik. Megjegyzendő, hogy az irányelv által meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés korlátozott adminisztratív terhet fog jelenteni a társaságok számára. Az irányelv hozzájárul a munkaerőpiacon belüli társadalmi igazságosság erősítéséhez csakúgy, mint a gazdasági növekedéshez azáltal, hogy az összes rendelkezésre álló erőforrást, készséget és erősséget teljes mértékben kiaknázza annak érdekében, hogy az Unió valóban élvezhesse a benne rejlő humán potenciál előnyeit.

E javaslat továbbá megfelel az arányosság és a szubszidiaritás elveinek.

Az irányelv célja:

A javaslat egyértelmű célkitűzése, hogy az alulreprezentált nem aránya elérje a 40%-ot a vezetőtestületek nem ügyvezető igazgatói körében minden nyilvánosan jegyzett társaságban, emellett megfelelő keretet kíván biztosítani a tagállamoknak és a társaságoknak a nemek közötti egyensúly elősegítését célzó hatékony eljárásokhoz valamennyi jegyzett társaság vezetőtestületében. Javítani fogja a vállalatirányítást azáltal, hogy nagyobb lehetőséget biztosít a nőknek vezető döntéshozó pozíciók betöltésére és a társaság gazdasági teljesítményének növelésére a képességeik segítségével.

Az irányelv alkalmazási köre:

A társelőadók megállapítják, hogy az irányelvjavaslat egy minden tagállamra vonatkozó, világos és közös stratégiát létrehozó ideiglenes intézkedést ajánl a következő közös cél elérése érdekében: a nem ügyvezető igazgatók körében az alulreprezentált nem 40%-os aránya célkitűzésének elérése a jegyzett magánvállalatok esetében 2020-ig, az állami tulajdonú jegyzett társaságok esetében pedig 2018-ig.

Az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy átültetésekor figyelembe vegyék a nemzeti sajátosságokat. A tagállamoknak ezért szorosan együtt kell működniük a társaságokkal és az érdekelt felekkel a 40%-os cél elérését lehetővé tevő megfelelő eljárások és mechanizmusok kidolgozása érdekében, ugyanakkor be kell tartaniuk az irányelvben meghatározott határidőt.

Azok a tagállamok, ahol már hatékony rendszer működik, megtarthatják azt, feltéve, hogy ugyanolyan hatékony a vezetői testületekben az alulreprezentált nem 40%-os jelenléte célkitűzésének elérésében, mint a javasolt rendszer. A tagállamoknak emellett megfelelő és visszatartó hatású szankciókat kell életbe léptetniük az irányelvet be nem tartó társaságok számára.

Ha a teljes egészében vagy részben állami tulajdonú vállalatok 2018-ra, a magántulajdonú jegyzett vállalatok pedig 2020-ra nem érik el a 40%-os célt, a tagállamok biztosítják, hogy teljesüljön a nemek közötti egyenlőség megerősítésére vonatkozó célkitűzés.

A közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságokra vonatkozó egyedi rendelkezések

Az igazságosság és az átláthatóság követelménye erősebben érvényesül a teljes egészében vagy részben állami tulajdonú, közvállalkozásnak minősülő társaságok és vállalkozások esetében a 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében. Ez minden olyan vállalkozásra érvényes, amelyre a hatóságok, tulajdonosi joguk, pénzügyi részvételük vagy a vonatkozó szabályok révén, közvetlenül vagy közvetve, meghatározó befolyást gyakorolhatnak. E társaságok gazdasági és társadalmi felelősségére tekintettel alapvető fontosságú a fokozott átláthatóság és egyenlőség. Emellett tagadhatatlan, hogy a közszektor példaképként szolgál a társadalomban, ezért tükrözniük kell a teljesítményelvűséget és a társadalmi igazságosságot. A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak e társaságok felett, és ezért több eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy gyorsabb változást érjenek el. Ebben az értelemben a nemek közötti egyenlőség és a nők nagyobb részvétele a gazdasági döntéshozatalban az állami tulajdonú társaságok alapvető célja. A javasolt irányelv ennélfogva azt kívánja meg e társaságoktól, hogy a kiegyensúlyozott képviselet kötelezettségét a vezetőtestületekben hamarabb érjék el, mint a magánszektorban, nevezetesen 2018-ig.

A társelőadók javaslatának fő pontjai:

A hatály kiterjesztése:

A társelőadók hangsúlyozzák az irányelv hatályának kiterjesztése fontosságát annak hatékonysága és hatása eredményes növelése érdekében minden jegyzett társaságban.

– Méretüktől függetlenül, minden jegyzett társaságnak teljesítenie kell az irányelvben foglalt célkitűzéseket. E követelményt gazdasági és társadalmi felelősségük, valamint gazdasági jelentőségük is alátámasztja. Alapos megfontolás után azonban a társelőadók egyetértettek abban, hogy meg kell tartani a kkv-kra vonatkozó, a Bizottság által javasolt kivételt, ugyanakkor arra kell ösztönözni a tagállamokat, hogy olyan szakpolitikákat fogadjanak el, amelyek támogatják és ösztönzik a kkv-kat a nemek közötti egyensúly jelentős javítására a vezetés valamennyi szintjén és a vezetőtestületekben.

– Az egyik nem által dominált ágazatok bevonása: gazdasági jelentőségük, illetve gazdasági és társadalmi felelősségük miatt az irányelvben foglalt célokat az összes ágazatban működő jegyzett társaságnak teljesítenie kell.

– Számos kérésre reagálva a társelőadók abban is egyetértettek, hogy felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést is bele kell foglalni az irányelvbe, amely felszólítja a Bizottságot annak mérlegelésére a 9. cikkben előírt jelentésben, hogy az irányelv hatálya kiterjeszthető-e a kkv-k definícióján kívül eső nem jegyzett közvállalkozásokra, a nem jegyzett nagy vállalkozásokra és a jegyzett társaságok ügyvezető igazgatóira.

Kötelező eljárás:

A társelőadók kiemelik, hogy egyértelműen ki kell mondani, hogy az irányelv kötelező eszközöket ír elő a tagállamoknak és a társaságoknak a cél elérésére hatékony intézkedések elfogadásával.

Fokozott átláthatóság a vezetőtestületek nem ügyvezető tagjainak jelölése/megválasztása során:

A társelőadók határozottan támogatják a fokozott átláthatóságot a vezetőtestületek tagjainak jelölési és választási eljárása során, mivel csak így lehet garantálni a sokszínűséget és a teljesítményen alapuló kiválasztást.

Kiegyensúlyozott képviselet:

A nemek közötti egyensúly céljának elérése érdekében a társelőadók szerint a társaságoknak meg kell tenniük az alulreprezentált nem legalább 40%-os képviseletének eléréséhez szükséges intézkedéseket. Ahol a nem ügyvezető igazgatói testület csak három tagból áll, és így egyik nem esetében sem lehetséges a 40%-os kvóta megvalósítása, egy tag elegendő a cél eléréséhez.

Az előírások be nem tartásának elmulasztása:

A társelőadók úgy vélik, hogy az előírásokat nem teljesítő társaságoknak meg kell indokolniuk, hogy miért nem érték el a célokat vagy kötelezettségvállalásokat, és hogy milyen konkrét intézkedéseket hoznak a nemek közötti egyensúly javítására vonatkozó cél hatékony biztosítása érdekében.

Szankciók:

A társelőadók emellett kiemelik, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciók vonatkozzanak azon jegyzett társaságokra, amelyek nem hozzák létre vagy nem alkalmazzák a nem ügyvezető igazgatók kinevezésére vagy megválasztására előírt eljárásokat, illetve nem tartják tiszteletben azokat. Javasolják, hogy a lehetséges szankciók Bizottság által javasolt listájához adják hozzá a nyílt közbeszerzési eljárásokból való kizárást is, amelyhez hozzáadták az európai strukturális alapokból való támogatásokból történő részleges kizárást is.

A társelőadók kiemelik a hatékony nyomon követés és felülvizsgálat fontosságát. Ennek érdekében alapvető, hogy a tagállamok 2017-ig, majd ezt követően kétévente jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak az irányelv végrehajtásáról.

Az irányelv információinak és hatékonyságának fokozása:

A társelőadók meggyőződése, hogy tudatosságnövelő és kommunikációs kampányokat kell szervezni az irányelvnek a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt hatásáról az érdekelt felek és a polgárok megfelelő és hatékony tájékoztatása érdekében. E tájékoztató kampányok alapvető fontosságúak a tudatosság növeléséhez a nem jegyzett társaságok körében, illetve bátorításukhoz a nemek közötti egyensúly proaktív elérésére.

• [1]  2003 és 2011 között a nők aránya a vezetőtestületekben 8,5%-ról 13,7%-ra növekedett, ami 5,2 százalékpont több mint nyolc év alatt. Ez lassú, átlagosan 0,6 százalékpontos változási arányt jelent évente. (Forrás: az Európai Bizottság eredményjelentése: http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/files/women-on-boards_en.pdf)
• [2]  Belgium, Franciaország és Olaszország kötelező érvényű kvótákat vezetett be szankciók mellett, míg Hollandia és Spanyolország szankciók nélküli kvótákat vezetett be. Emellett Dánia, Finnország, Görögország, Ausztria és Szlovénia pontosította az állami tulajdonú társaságokat érintő szabályokat. (Forrás: az Európai Bizottság eredményjelentése)
• [3]  Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Luxemburgban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban a nemzeti vállalatirányítási kódexek – eltérő mértékben – bátorítják a nemi sokszínűséget a társaságok vezetőtestületeiben.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Klaus-Heiner Lehne

elnök

Jogi Bizottság

BRÜSSZEL

Mikael Gustafsson

elnök

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat jogalapjáról (COM(2012)0614 – C7-0382/2012 – 2012/0299(COD))

Tisztel Elnök Urak!

A Jogi Bizottság 2013. április 24-i ülésén úgy határozott, hogy a Parlament eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdése alapján saját kezdeményezésből felveti a kérdést, hogy helyénvaló-e az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdését előterjeszteni a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat jogalapjául (COM(2012)0614).

Az eljárási szabályzat 51. cikke értelmében a javaslat esetében a Jogi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) tekintendő közös bizottságnak. A FEMM bizottság úgy határozott, hogy támogatja a JURI bizottság saját kezdeményezésű vizsgálatát az Európai Bizottság által kiválasztott jogalap ügyében, és erről 2013. április 24-i levelében tájékoztatta a JURI bizottságot.

Háttér

1. A javaslat

A javasolt irányelv intézkedéseket állapít meg a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemi egyensúly felé való haladás felgyorsítására (1. cikk).

A javaslatot a jegyzett társaságokra kell alkalmazni, a kkv-kra nem vonatkozik (3. cikk). A javaslat 4. cikke előírja, hogy a tagállamok gondoskodnak arról, hogy „azon jegyzett társaságok, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb mint 40%-át töltik be, e pozíciókat előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelmények alkalmazásával az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján töltsék be annak érdekében, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérjék”.

E célkitűzés elérése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nem-ügyvezető igazgatók kiválasztásakor elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha a jelölt személy tárgyilagos értékelése a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti (4. cikk (3) bekezdése). Amennyiben egy sikertelen jelölt olyan tényeket észlel, amelyek alapján feltételezhető, hogy a másik nembe tartozó jelölttel azonosan minősült, a 4. cikk (5) bekezdése szerint a jegyzett társaságra hárul a bizonyítás terhe, hogy ezt a szabályt nem sértették meg.

A javaslat kiegészítő intézkedésként egy úgynevezett „rugalmas kvótáról” is rendelkezik az igazgatótanácsokra vonatkozóan (5. cikk (1) bekezdése), azaz a jegyzett társaságoknak egyedi kötelezettségvállalásokat kell tenniük az ügyvezetők körében elérendő nemileg kiegyensúlyozott képviselet tekintetében, ugyanazzal a határidővel, mint a nem-ügyvezető igazgatókra vonatkozó 40%-os célkitűzés határideje.

Amennyiben a jegyzett társaságok nem érik el a nem-ügyvezető igazgatókra vonatkozó célt, vagy nem tesznek eleget az ügyvezető igazgatókra vonatkozó saját kötelezettségvállalásaiknak, be kell számolniuk ennek okairól, és be kell mutatniuk az elfogadott vagy tervezett intézkedéseket (5. cikk (3) bekezdése).

A javaslat a szankciókról is rendelkezik (6. cikk), mindenekelőtt előírja, hogy „hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük”, és lehet közöttük igazgatási bírság vagy az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes nem-ügyvezető igazgatói kinevezés vagy választás semmisségének megállapítása vagy érvénytelenítése bírói testület által.

A 7. cikk úgy rendelkezik, hogy az irányelv rendelkezéseit minimumkövetelménynek kell tekinteni. A 8. cikk rendelkezik az átültetésről, ezenkívül azt is megállapítja, hogy azok a tagállamok, amelyek már hoztak intézkedéseket a nem-ügyvezető igazgatók nemi egyensúlyának biztosítása érdekében, felfüggeszthetik az irányelv szerint a nem-ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó eljárási követelményeket, ha bizonyítani tudják, hogy az alulképviselt nemre vonatkozó 40%-os célkitűzést a belső intézkedéseikkel el lehet érni.

2. A javaslat jogalapja

A bizottsági javaslat az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdésén alapul, amely így szól:

„(3) Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét is.”

Elemzés

1. Az Európai Bíróság által megállapított elvek

A Bíróság ítélkezési gyakorlata a jogalap megválasztásával kapcsolatban bizonyos alapelvek irányába mutat. Először is, az anyagi hatáskör és az eljárás szempontjából a jogalap következményeit tekintve a helyes jogalap megválasztása alkotmányos jelentőséggel bír[1]. Másodsorban az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése értelmében az egyes intézmények a Szerződésben rájuk ruházott hatáskörök keretén belül járnak el[2]. Harmadszor, a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint „egy közösségi intézkedés jogalapjának megválasztásakor objektív, bírósági felülvizsgálatnak alávethető tényezőkből kell kiindulni, többek között elsősorban az intézkedés céljából és tartalmából”[3].

2. A Bizottság által választott jogalap

A Bizottság a jogalap megválasztását a következőképpen indokolja: „A 157. cikk (3) bekezdése a jogalapja minden olyan kötelező intézkedésnek – az előnyben részesítést is beleértve –, amelynek célja a foglalkoztatás és a munka területén a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elve alkalmazásának biztosítása.”[4]

A bizottsági javaslathoz tartozó hatásvizsgálatban kifejti továbbá a következőket: „Az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése ruházza fel az EU-t azzal a joggal, hogy biztosítsa a nemek közötti egyenlőséget a foglalkoztatás és a munka területén. Ez a rendelkezés a konkrét jogalapja minden olyan kötelező intézkedésnek, amelynek célja a foglalkoztatás és a munka területén a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elve alkalmazásának biztosítása.”[5]

3. A javasolt irányelv célja és tartalma

A javasolt irányelv célja „a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása” (1. cikk).

E cél elérése érdekében a javaslat fő összetevőit a társaságok vezetőtestületeinek nem ügyvezető feladatokat ellátó tagjai (nem-ügyvezető igazgatók) körében a nemek arányára vonatkozó szabályok, konkrétan egy 40%-os célkitűzés és az eljárási szabályok képezik. Az intézkedések részletes bemutatása a fentiekben („Háttér”, 1. pont) olvasható.

A javasolt irányelv (14) preambulumbekezdése részletesebben kifejti, hogy „Noha ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, a nem-ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükség van bizonyos minimumszabályok bevezetésére, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok a jelöltek képességeinek a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai tapasztalatok tekintetében történő tárgyilagos összehasonlító értékelése alapján hozzanak meg egyes, a nem-ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó döntéseket. [...]”.

4. Az EUMSZ 157. cikke (3) bekezdésének hatálya

Az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az Európai Parlament és a Tanács „intézkedéseket fogadjon el annak érdekében, hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén”. Annak felméréséhez, hogy az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése megfelelő jogalap lehet-e a javaslathoz, el kell dönteni, hogy a szóban forgó konkrét szakmai csoport számára javasolt intézkedések az ebben a rendelkezésben említett „foglalkoztatás és munka területére” tartoznak-e.

a) A javasolt irányelv hatálya alá tartozó személyek

Kiindulásként meg kell határozni a javasolt irányelv hatálya alá tartozó személyek jellemzőit: a javaslat arra törekszik, hogy nagy vonalakban meghatározza az „igazgató”, a „nem-ügyvezető igazgató” és az „ügyvezető igazgató” fogalmát[6], és lefedje a tagállamokban létező jegyzett társaságok vezetőségi struktúráinak különféle rendszereit („kétszintű”, „egyszintű” és vegyes rendszerek)[7]. Azt azonban biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy a javasolt irányelv hatálya alá tartozó vezetőtestületi tagok díjazás ellenében feladatokat látnak el a társaság javára (a nem-ügyvezető igazgatók esetében ezek felügyeleti feladatok, az ügyvezető igazgatók esetében igazgatási feladatok). Az is bizonyos, hogy jogviszonyban állnak a társasággal, a pozíciójukba való beiktatásuk, illetve visszahívásuk pedig tagállamonként változó eljárások szerint történik.

b) Az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése szerinti „foglalkoztatás és munka területe”

Az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése szerinti „foglalkoztatás és munka területének” meghatározása során a második lépésben a „munkavállaló” fogalma is megjelenik, ezt viszont az Európai Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatában[8] már meghatározta, többek között a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyekben is. A Bíróság úgy vélte, hogy ezt a fogalmat „nem lehet az egyes tagállami jogok szerint eltérően értelmezni, hanem e fogalom közösségi hatállyal rendelkezik”, és „objektív kritériumok szerint kell meghatározni, amelyek – figyelembe véve az érintett személyek jogait és kötelességeit – a munkaviszonyt jellemzik”. A Bíróság a munkaviszony „jellemzőjének” tekintette azt a körülményt, hogy „valamely személy meghatározott ideig, más javára és más irányítása alatt, díjazás ellenében szolgáltatást nyújt”.

A Bíróság ezenkívül úgy vélte, hogy „a munkaviszonynak a nemzeti jog szerinti sui generis jellege nem lehet következménnyel a közösségi jogi értelmében vett munkavállalói minőségre”[9].

Mindezek fényében nem tűnik kizártnak, hogy a vezetőtestületi tagok esetében úgy lehet tekinteni, hogy munkaviszonyban állnak, még ha a pozíciójuk elnyerésére a különböző tagállami rendszerekben eltérő eljárások is vonatkoznak.

Ugyancsak relevánsnak tűnik e tekintetben a Bíróság C-232/09. sz. Danosa kontra LKB Līzings SIA ügyben[10] hozott ítélete azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy egy tőketársaság igazgatótanácsának tagját a várandós munkavállalókról szóló irányelv[11] értelmében munkavállalónak kell-e tekinteni. A Bíróság ebben az ügyben úgy vélte, hogy „igazgatótanácsi tag, aki díjazás ellenében szolgáltatást nyújt az őt kinevező társaságnak, amelynek szerves részét képezi, és aki tevékenységét e társaság valamely másik szervének irányítása vagy ellenőrzése alatt végzi, valamint akit bármikor korlátozás nélkül visszahívhatnak tisztségéből, első ránézésre teljesíti azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatának értelmében munkavállalónak minősüljön”.[12] Úgy tűnik, hogy a nem-ügyvezető igazgatók adott társasághoz fűződő viszonya is rendelkezik a Bíróság által megnevezett jellemzőkkel, mivel a pozíciójukba a társaság egy másik szervének, pl. a részvényeseknek a döntésével kerülnek – függetlenül az eljárástól, amely lehet toborzás, válogatás vagy kinevezés, vagy mindezek kombinációja –, és visszahívásukról is ez a szerv dönt. Ezért munkavállalónak minősülhetnek (mivel a Bíróság által felsorolt egyéb feltételek teljesülnek).

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Bíróság – ugyancsak a Danosa-ítéletben – kijelentette, hogy a nem alapján történő megkülönböztetéssel szembeni védelem céljából az igazgatótanács tagja – még ha nem is tesz eleget az uniós jog szerint a munkavállalót meghatározó feltételeknek, és ezáltal nem tartozik a 92/85/EGK irányelv vagy a 76/207/EGK irányelv[13] hatálya alá –, „ha a kérdést előterjesztő bíróság »önálló munkavállalónak« minősíti őt, akkor a 86/613 irányelv [14] hatálya alá tartozik, amely az önálló munkavállalókra vonatkozik és – amint 1. cikkéből is következik – kiegészíti a 76/207 irányelvet az egyenlő bánásmód elvének e munkavállalókra történő alkalmazása tekintetében”[15]. Bár a Bíróság nyilvánvalóan csak az említett irányelvek hatálya alá tartozó kérdésekről hozott ítéletet, érdemes megjegyezni, hogy az igazgatótanács tagja vagy az egyik, vagy a másik kategóriába esne, mert azt a lehetőséget egyáltalán nem mérlegelte, hogy a szóban forgó rendelkezések erre a szakmai csoportra vonatkoznának.

Mindezek fényében határozott bizonyítékok szólnak amellett, hogy a nem-ügyvezető igazgatók az EUMSZ 157. cikke (3) bekezdésének személyi hatálya alá tartoznak, különösen mivel – akár munkavállalók, akár önálló munkavállalók – az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdését megelőző és az annak megfelelő jogalap alapján elfogadott meglévő jogszabályok szerint védelmet élveznek a megkülönböztetéssel szemben. Nem lenne logikus ezért, ha ugyanez a jogalap nem állna rendelkezésre a nemek közötti egyenlőség javítására irányuló új jogszabályokhoz, amilyen például a vizsgálat tárgyát képező javasolt intézkedés.

Érdemes alaposabban megvizsgálni az uniós jogalkotó által az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése (és előzménye, az EK-Szerződés 141. cikkének (3) bekezdése) alapján már elfogadott intézkedéseket:

– A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006/54/EK irányelv[16] 14. cikke szabályokat tartalmaz az alábbiakra vonatkozóan: „a nem önálló és az önálló keresőtevékenységhez, illetve a foglalkoztatáshoz való hozzáférés feltételei […] a tevékenység fajtájától és a szakmai hierarchiában elfoglalt helytől függetlenül”.

– Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2010/41/EU irányelv, amely az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdésén alapul, a 2. cikke szerint nemcsak az önálló vállalkozókra vonatkozik, azaz „mindazon személyekre vonatkozik, akik saját nevükben folytatnak jövedelemszerző tevékenységet”, hanem házastársaikra is, akik szokásosan részt vesznek az önálló vállalkozó tevékenységeiben.

– Ugyanennek a 2010/41/EU irányelvnek a 4. cikke kimondja, hogy tilos a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés a következőkkel kapcsolatban: „vállalkozás létrehozása, eszközökkel való ellátása vagy bővítése, vagy bármely más formájú önálló vállalkozói tevékenység megkezdése vagy bővítése”.

Ezek a példák azt mutatják, hogy a „foglalkoztatás és munka területébe” a jogalkotó értelmezése szerint mindenfajta szakmai tevékenység és a hivatás minden szférája beletartozik. Ez megfelel a vonatkozó fogalmak Bíróság általi, a fentiekben vázolt tág értelmezésének.

c) Az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése mint az uniós szociálpolitika része

Az EUMSZ 4. cikkének (1) bekezdésében és az EUMSZ 5. cikkének (1) bekezdésében, valamint az Alapjogi Charta 51. cikkének (2) bekezdésében megállapított hatáskör-átruházási elvvel összhangban azonban az uniós hatáskörök értelmezése semmiképpen nem járhat azzal a hatással, hogy az uniós hatáskörök túlmutassanak a Szerződésben előírt határokon. Ezzel összefüggésben figyelmet érdemel az a tény, hogy az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése az EUMSZ harmadik részének X. címe alatt szerepel, amely az Unió szociálpolitikájával foglalkozik. Céljait a 151. cikk így határozza meg: „a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása”.

Ennek fényében felmerülhetne az az érv, hogy mivel a javasolt irányelv a társaságok vezetőtestületeinek összetételével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, amelyek a tagállamok társasági jogához tartozik, a javaslat jogalapja nem lehet az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdése, mivel ez az Unió szociálpolitikájához tartozik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Bizottság egyértelműen szociálpolitikai kontextusba helyezi a javaslatot. A javaslatot úgy mutatja be, mint egy előnyben részesítésre irányuló intézkedést, amely a férfiak és nők közötti egyenlőség uniós jogban megfogalmazott alapelvének tiszteletben tartását hivatott biztosítani, emiatt kívánja javítani a nemek egyensúlyát a vezetőtestületekben, és ehhez olyan indokokat sorol fel a preambulumbekezdésekben, mint „a humántőke hatékony felhasználása” ((7) preambulumbekezdés), „munkaerő-piaci egyenlőség” ((9) preambulumbekezdés), és „zárulhat az olló a nemek közötti foglalkozatási és a bérezési különbségek tekintetében” ((9) preambulumbekezdés).

d) Kettős jogalap?

Ennek nem mond ellent az sem, hogy a javaslat egyidejűleg gazdasági és vállalatirányítási okokkal is alátámasztja a javasolt intézkedést (lásd például az (5) és (7) preambulumbekezdést). Ezen összetevők jelenléte kettős jogalap alkalmazását sem teszi szükségessé. Ami a többszörös jogalapokat illeti, a Bíróság úgy vélte, hogy amennyiben valamely közösségi intézkedés vizsgálata során megállapításra kerül, hogy annak kettős célja van vagy két összetevőből áll, amelyek egyike fő vagy uralkodó célként vagy összetevőként határozható meg, a másik pedig csupán járulékos, a jogi aktusnak egyetlen jogalapra kell épülnie, nevezetesen a fő vagy uralkodó cél vagy összetevő által megkövetelt jogalapra[17]. Ugyanakkor amennyiben egy intézkedés egyidejűleg több célkitűzést vagy elválaszthatatlanul összekapcsolódó, egymáshoz képest nem alárendelődő vagy közvetett összetevőt tartalmaz, az intézkedésnek a Szerződés több vonatkozó rendelkezésén kell alapulnia[18].

A javaslat központi célja egyértelműen az, hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén. Azt is meg kell jegyezni, hogy a javaslat semmilyen formában nem javasolja a társasági jog harmonizálását, sőt, a megfogalmazás szerint a tagállamok társasági jogán belül kell alkalmazni, ezenkívül független a konkrét tagállami rendszerektől, ezáltal gondosan tükrözi a tagállamokban működő eltérő rendszereket. Ezt a kérdést akkor lenne helyénvaló újra felvetni, ha a jogalkotási folyamat során az intézkedésekben érezhetően eltolódna a hangsúly.

6. Az EUMSZ 157. cikkének (4) bekezdése mint jogalap

Mivel felmerült, hogy a javasolt intézkedéstípusokhoz a megfelelő jogalap az EUMSZ 157. cikkének (4) bekezdése lenne, hangsúlyozni kell, hogy ez a rendelkezés nem képez jogalapot, pusztán azt írja elő, hogy „annak érdekében, hogy ténylegesen biztosítsák a teljes egyenlőséget a férfiak és nők között a munka világában, az egyenlő bánásmód elve nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy bizonyos előnyöket nyújtó intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el abból a célból, hogy az alulreprezentált nem számára a szakmai tevékenységek folytatását megkönnyítsék, vagy hogy a szakmai előmenetelükben őket érő hátrányokat megakadályozzák vagy kiegyenlítsék”. Ez a rendelkezés tehát megengedi a tagállamoknak, hogy egyedi intézkedéseket hozzanak, de nem bizonyított, hogy az lett volna a szándéka, hogy megakadályozza az uniós jogalkotót az intézkedések meghozatalában.

7. Az előnyben részesítési intézkedésekre vonatkozó követelmények

Végezetül azt kell megítélni, hogy a javasolt intézkedések megfelelnek-e az Alapjogi Charta és a Bíróság előnyben részesítési intézkedésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlata által meghatározott keretnek. A Charta elvben a 21. cikk (1) bekezdésében kimondja a nem alapján történő megkülönböztetés teljes tilalmát, ugyanakkor a 23. cikkben azt is elismeri, hogy az egyenlőség elve nem akadályozza meg, hogy az alulreprezentált nem számára különleges előnyöket biztosító rendelkezéseket hozzanak meg. Az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférés és a férfiak és nők egyenlő előléptetési lehetőségeinek biztosítása nem zárja ki a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség növelésére irányuló intézkedéseket, amelyek célja többek között a nők lehetőségeit érintő tényleges egyenlőtlenség eseteinek megszüntetése[19]. Ez a kivétel azonban nem jogosít fel olyan intézkedésekre, amelyek a nők számára abszolút és feltétel nélküli előnyt jelentenek az előléptetés vagy foglalkoztatás terén. Amennyiben a férfi és női jelöltek képesítései megegyeznek, és ha az adott pozíció szintjén kevesebb nő van, mint férfi, előnyben lehet részesíteni a női jelöltek előléptetését, ha egy vagy több, az egyes jelöltekre jellemző kritérium – amely nem jelenthet a női jelöltekkel szembeni megkülönböztetést – nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a mérleg nyelve a férfi jelöltek felé billenjen[20].

A javasolt irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében szerepel egy rendelkezés, amely általánosságban előírja a tagállamoknak, hogy elsőbbséget kell adni az alulreprezentált nemhez tartozó jelöltnek, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy „a jelöltre vonatkozó összes ismérvet számba vevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé” billentse. Ezáltal biztosított az előírt lehetőség arra, hogy az egyéni helyzetet figyelembe vegyék.

A Jogi Bizottság ajánlása

A Jogi Bizottság 2013. június 20-i ülésén tárgyalt a fenti kérdésről. Ezen az ülésen a fentieknek megfelelően 11 igen, 6 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett[21] úgy határozott, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat megfelelő jogalapjául az EUMSZ 157. cikkének (3) bekezdését javasolja.

Tisztelettel:

Klaus-Heiner Lehne

• [1]  2/00. sz. vélemény a Cartagenai Jegyzőkönyvről, EBHT 2001., I-9713. o., 5. pont; C-370/07. sz., Bizottság kontra Tanács ügy, EBHT 2009., I-8917. o., 46–49. pont; 1/08. sz. vélemény a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményről, EBHT 2009., I-11129. o., 110. pont.
• [2]  C-403/05. sz., Parlament kontra Bizottság ügy, EBHT 2007., I-9045. o., 49. pont és az abban hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
• [3]  Lásd legutóbb a C-411/06. sz., Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács ügyet (EBHT 2009., I-7585. o.).
• [4]  COM(2012)0614, Indokolás, 9. o.
• [5]  SWD(2012)0348, 24. o. A Bizottság ezzel összefüggésben azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy az EUMSZ 157. cikke (3) bekezdésének alátámasztására kiegészítő jogalapként az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdéséhez folyamodjon, mivel ez a jogalapja a társasági jogban a belső piac megvalósítására irányuló intézkedések elfogadásának.
• [6]  A javaslat 2. cikkében szereplő meghatározás szerint a „nem-ügyvezető igazgató: egy egységes vezetőtestület bármely tagja az ügyvezető igazgatón kívül, illetve egy kettős vezetőtestületi rendszerben a felügyelőbizottság bármely tagja” (2. cikk (5) bekezdése), az „ügyvezető igazgató” pedig definíció szerint „egy egységes vezetőtestület bármely tagja, aki részt vesz a társaság napi irányításában, vagy egy kettős vezetőtestületi rendszerben az igazgatótanács bármely tagja” (2. cikk (4) bekezdése).
• [7]  COM(2012)0614, Indokolás, 11. o.
• [8]  C-66/85. sz. Lawrie-Blum ügy, EBHT 1986., 2121. o., 16. és 17. pont; C-176/96. sz., Lehtonen és Castors Braine ügy, EBHT 2000., I-2681. o., 45. pont; C-138/02. sz. Collins-ügy, EBHT 2004., I-2703. o., 26. pont; C‑456/02. sz. Trojani-ügy, EBHT 2004., I-7573. o., 15. pont; C-392/05. sz. Alevizos-ügy, EBHT 2007., I-03505. o., 67. pont; C-166/06. sz., Sari Kiiski kontra Tampereen kaupunki ügy, EBHT 2007., I-07643. o., 25. pont; C‑94/07. sz., Andrea Raccanelli kontra Max-Planck-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften eV ügy, EBHT 2008., I-05939. o., 33. pont.
• [9]  C-53/81. sz. Levin-ügy, EBHT 1982., 1035. o., 16. pont; C-344/87. sz. Bettray-ügy, EBHT 1989., 1621. o., 15. és 16. pont; C-188/00. sz. Kurz-ügy, EBHT 2002., I-10691. o., 32. pont; és Trojani-ügy, 16. pont.
• [10] EBHT 2010., I-11405. o.
• [11]  A Tanács 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelve a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (HL L 348., 1992.11.28., 1. o.).
• [12]  Danosa kontra LKB Līzings SIA, uo., 51. pont.
• [13] A Tanács 1976. február 9-i 76/207/EGK irányelve a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról (HL L 39., 1976.2.14., 40. o.).
• [14]  A Tanács 1986. december 11-i 86/613/EGK irányelve valamely önálló vállalkozói tevékenységet, beleértve a mezőgazdasági tevékenységet is, folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről, HL L 359., 1986.12.19., 56. o.
• [15]  Danosa kontra LKB Līzings SIA, uo., 70. pont.
• [16]  HL L 204., 2006.7.26., 23. o.
• [17]  C-42/97. sz., Parlament kontra Tanács ügy, EBHT 1999., I-868. o., 39–40. pont; C-36/98. sz., Spanyolország kontra Tanács ügy, EBHT 2001., I-779. o., 59. pont; C-211/01. sz., Bizottság kontra Tanács ügy, EBHT 2003., I‑8913. o., 39. pont.
• [18]  C-165/87. sz., Bizottság kontra Tanács ügy, EBHT 1988., 5545. o., 11. pont; C-178/03. sz., Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács ügy, EBHT 2006., I-107. o., 43–56. pont.
• [19]  C-476/99. sz. Lommers-ügy, EBHT 2002., I-2891. o., 31–50. pont; C-366/99. sz. Griesmar-ügy, EBHT 2001., I-9383. o., 62–67. pont.
• [20]  C-409/95. sz. Marschall-ügy, EBHT 1997., I-6363. o., 21–35. pont; C-158/97. sz., Badeck és társai ügy, EBHT 2000., I-1875. o., 13–67. pont; C-407/98. sz., Abrahamsson és Anderson ügy, EBHT 2000., I-5539. o., 39–65. pont.
• [21]  A következő képviselők voltak jelen a zárószavazáson: Klaus-Heiner Lehne (elnök, az állandó előadó helyett), Evelyn Regner (alelnök), Raffaele Baldassarre (alelnök), Françoise Castex (alelnök), Sebastian Valentin Bodu (alelnök), Luigi Berlinguer, Sergio Gaetano Cofferati, Christian Engström, Marielle Gallo, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Eva Lichtenberger, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Mészáros Alajos, Angelika Niebler, Bernhard Rapkay, Dimitar Sztojanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka és Frédérique Ries (az eljárási szabályzat 187. cikkének (2) bekezdése alapján).

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (27.9.2013)

a Jogi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részére

a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2012)0614 – C7‑0382/2012 – 2012/0299(COD))

Előadó: Olle Schmidt

RÖVID INDOKOLÁS

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos uniós politika célja – a férfiak és a nők számára a hatalmat és befolyást jelentő pozíciókhoz való egyenlő hozzáférés megteremtése – rendkívüli kihívás elé állítja az Uniót. Az előadó egyetért azzal, hogy e cél elérése bátor jogalkotási fellépést kíván meg az EU-tól.

Az előadó ezért teljes mértékben támogatja a Bizottság által a nemek közötti egyensúlynak a tőzsdén jegyzett társaságok vezetőtestületeiben történő javításáról szóló irányelvvel elérni kívánt célkitűzéseket. A javaslat azonban nem megy elég messzire, sem a hatály, sem az intézkedések szempontjából.

A pénzügyi szektorban működő társaságok vezetőtestületeiben az EU más ágazataihoz képest nagyobb arányban vannak jelen a nők. A szektoron belüli társaságok vezetőtestületeinek a harmadában azonban egyáltalán nem képviseltetik magukat.

Az előadó támogatja azt a döntést, hogy a tőzsdén jegyzett társaságokra összpontosítsunk. A Bizottságnak azonban az ezen irányelv végrehajtása után két évvel felül kell vizsgálnia annak a lehetőségét, hogy a hatályt kiterjessze a kkv-küszöb feletti, nem jegyzett társaságokra is.

Kiterjesztett hatály: az uniós intézmények és az EKB     

Az előadónak meggyőződése, hogy az irányelv hatályát ki kell terjeszteni, hogy lefedje az uniós intézményeket és ügynökségeket, köztük az Európai Központi Bankot (EKB) is. A nők képviseletének teljes hiánya az EKB Igazgatóságában, Kormányzótanácsában és Általános Tanácsában rendkívül problematikus, és megerősíti, hogy az Unión belül a felső vezetői beosztásokba történő kinevezési eljárásban szisztematikus hiba rejlik. A tagállamok felelőssége, hogy nőket is előléptessenek ezekbe a legfelsőbb szintű beosztásokba.

Az uniós intézményeknek jó példával kell elöl járniuk a nemek közötti egyensúlyt illetően, ahelyett hogy erősítenék az ennek hiányával kapcsolatos sztereotípiát, részben azért, hogy mércét állítsanak a magánszektor elé, részben pedig azért is, hogy javítsák az EU legitimitását. Ennek az irányelvnek az elveit ezért bele kell építeni az uniós intézmények belső felvételi eljárásaira irányadó szabályokba.

A jövő útja: a „tartsd be vagy magyarázd meg” modell.

Az előadó nem ért egyet a Bizottság által javasolt kötelező érvényű nemi célértékkel, mivel feltétlenül el kell kerülni a részvényesek tulajdonosi jogaiba és a társaság vezetőtestületében dolgozó képviselők szabad kiválasztásába való beavatkozást. Az előadónak ezenfelül határozott kétségei vannak a Bizottság által várt átgyűrűző hatással kapcsolatban, amely a nem ügyvezető igazgatók körében a női részvétel erősödéséből fakadóan az ügyvezetői és felső vezetői beosztásokban jelentkezne.

Az alátámasztó empirikus kutatás hiánya, valamint az igazgatósági tagokon belüli kötelező kvóták terén szerzett norvég tapasztalatok rávilágítanak ennek az érvelésnek a téves voltára. A rögzített kvóták alapvetően nem változtatnak azon a helyzeten, hogy a nemek aránya nincs egyensúlyban.

Az előadó inkább annak fontosságát szeretné hangsúlyozni, hogy a figyelmet a nők számának valamennyi vezetési szinten történő növelésére kell ráirányítani annak érdekében, hogy egy későbbi szakaszban jobb nemi képviseletet lehessen elérni az ügyvezetői és igazgatósági beosztásokban, megvalósítva az alulról felfelé építkező megközelítést.

Az előadó ezért egyfajta „tartsd be vagy magyarázd meg” modellt javasol a dán jogszabályokhoz hasonlóan, amelyek előírják a vállalatoknak, hogy az ágazatra és a vállalatra jellemző sajátosságok figyelembevétele mellett állapítsanak meg egyedi célértékeket a nemi egyensúly tekintetében az ügyvezető és nem ügyvezető igazgatók körében, valamint a társaság valamennyi vezetési szintjén. Ezenkívül a társaságokat kötelezni kell arra, hogy a nemek közötti egyensúly társaságnál történő javítását célzó aktív intézkedések ösztönzése érdekében nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikát dolgozzanak ki.

A társaságoknak nyilvánosságra kell hozniuk a követelményeknek való megfelelésüket: a nemek közötti egyensúly helyzetét a vezetőtestületekben és a vezetési szinteken, ennek a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó konkrét célértékekhez való viszonyát, valamint a célértékek elérése érdekében meghozott vagy meghozni kívánt intézkedéseket. Ezekről az információkról az irányelv hatálya alá tartozó társaságok éves jelentésében és honlapján számolnak be.

Pusztán annyi, hogy az érintett társaságokba bekerül néhány női nem ügyvezető igazgató, még nem elegendő. A „tartsd be vagy magyarázd meg” modell azonban biztosítja, hogy az érintett társaságok részvényesei és igazgatói elgondolkozzanak a belső vállalati politikáról és kultúráról, ami jobban hozzá fog járulni azoknak az akadályoknak a megszüntetéséhez, amelyekkel a nők a vállalati ranglétra megmászásakor szembesülnek.

Az egyedi célértékek és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politika meghatározására vonatkozó eljárásokat be nem tartó társaságokat közigazgatási bírságok formájában szankciókkal kell sújtani. Egyetlen társaságot sem szabad viszont amiatt megbírságolni, hogy nem éri el az egyedileg meghatározott nemi célértékeket, mivel az visszatarthatna ambiciózus célértékek meghatározásától.

A vezetőtestületbe való felvétel fokozott átláthatósága

Az előadó üdvözli a Bizottságnak a társasági vezetőtestületi tagok formalizált és átláthatóbb kinevezésére irányuló kezdeményezését. Aránytalan azonban az a fordított bizonyítási teher, amelynek keretében a társaságoknak kell bizonyítaniuk választásuk helyességét, ha a sikertelen jelöltek panaszt nyújtanak be ellenük. A lehetséges panaszosok számára elegendő védelmet kell jelentenie a kiválasztás alapját képező szempontok benyújtására irányuló társasági kötelezettségnek, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó alkalmazandó jogszabályoknak.

Végezetül a „tartsd be vagy magyarázd meg” modell – a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó, előadó által javasolt beszámolási kötelezettség révén – növeli a társaságok nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikáinak a befektetők, a lehetséges álláskeresők és a nyilvánosság számára biztosított átláthatóságát.

MÓDOSÍTÁSOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az elmúlt években az Európai Bizottság több jelentést is benyújtott, melyek vizsgálták a gazdasági döntéshozatal terén a nemek közötti megoszlást. A Bizottság bátorította az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságokat, hogy önszabályozó intézkedésekkel növeljék vezetőtestületeikben a nők számát, és hogy tegyenek e tekintetben konkrét önkéntes kötelezettségvállalásokat. Az Európai Bizottság a 2010. március 5-i nők chartájában hangsúlyozta, hogy a nők továbbra sem rendelkeznek teljes körű hozzáféréssel a hatalom és a döntéshozatal arányos részéhez a gazdasági és politikai életben, és megerősítette abbéli elkötelezettségét, hogy felhasználja hatásköreit a nők és a férfiak felelős munkakörökben való igazságosabb képviseletének megvalósítása érdekében. A Bizottság a nők és a férfiak közötti egyenlőségére vonatkozó 2010–2015-ös stratégiájának egyik prioritása volt a nemek közötti egyensúlynak a döntéshozatalban való javítása.	(4) Az elmúlt években az Európai Bizottság több jelentést is benyújtott, melyek vizsgálták a gazdasági döntéshozatal terén a nemek közötti megoszlást. A Bizottság bátorította az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságokat, hogy önszabályozó intézkedésekkel növeljék vezetőtestületeikben az alulreprezentált nem képviselőinek számát, és hogy tegyenek e tekintetben konkrét önkéntes kötelezettségvállalásokat. Az Európai Bizottság a 2010. március 5-i nők chartájában hangsúlyozta, hogy a nők továbbra sem rendelkeznek teljes körű hozzáféréssel a hatalom és a döntéshozatal arányos részéhez a gazdasági és politikai életben, és megerősítette abbéli elkötelezettségét, hogy felhasználja hatásköreit a nők és a férfiak felelős munkakörökben való igazságosabb képviseletének megvalósítása érdekében. A Bizottság a nők és a férfiak közötti egyenlőségére vonatkozó 2010–2015-ös stratégiájának egyik prioritása volt a nemek közötti egyensúlynak a döntéshozatalban való javítása.
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Az uniós intézményeknek és ügynökségeknek jó példával kell elöl járniuk a nemek közötti egyensúly javításában. Az ezen irányelvben lefektetett alapelveket bele kell foglalni az Európai Bizottság, az Európai Parlament és minden uniós intézmény – köztük az Európai Központi Bank – belső személyzeti eljárásait meghatározó szabályzatba. Minden uniós intézményben hatékonyabb politikákat kell kialakítani a nemek közötti egyenlőség terén annak érdekében, hogy azok hatással legyenek az egyes uniós intézményekbe való felvételre, az ott zajló képzésekre és az intézmények mindennapi működésére. E célból az intézményeknek biztosítaniuk kell a nemek közötti egyensúly elérését a felső vezetők, köztük a főigazgatók, az igazgatók és az osztályvezetők felvételénél.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6b) Mivel az uniós intézmények és ügynökségek a figyelem középpontjában állnak, példát kell mutatniuk azáltal, hogy a nemek közötti jobb egyensúlyra irányuló politikákat léptetnek érvénybe. A reprezentatív jelleg fokozása érdekében különös figyelmet kell fordítani a vezetői pozíciókra vonatkozó felvételi politikákban. Valamennyi felső vezetői pozíció esetében a nemek közötti egyenlőséget tiszteletben tartó jelöltlistákat kell előterjeszteni. Az uniós intézményeknek és ügynökségeknek legkésőbb 2018. december 31-i kezdettel éves jelentést kell közzétenniük az ez irányban tett erőfeszítéseikről.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 6 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6c) Alapvető fontosságú, hogy az Unió végrehajtó testülete, a Bizottság vezetősége is javítsa a nemek közötti egyensúlyt az európai polgárok jobb képviseletének érdekében. A tagállamokat ezért felszólítjuk, hogy a biztosi testület minden pozíciójára férfi és női jelöltet is állítsanak annak érdekében, hogy megvalósuljon a nemek közötti egyensúly a biztosi testületben.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 6 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6d) Az Európai Központi Banknak, a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) – ideértve az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT) – és az európai felügyeleti hatóságoknak (EFH) meg kell felelniük a nemen alapuló egyenlőség és megkülönböztetésmentesség minden szempontjának. Az EFH-k felügyelőtanácsait is arra kell biztatni, hogy az Európai Parlament vonatkozó meghallgatásán az elnöki és ügyvezetői igazgatói pozíciók tekintetében nemi szempontból kiegyensúlyozott jelöltlistát terjesszenek elő. E pozíciók tekintetében a végső kiválasztásnak nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie. Fontos az is, hogy az ERKT irányítóbizottsága és tanácsadó bizottságai nemi szempontból szintén kiegyensúlyozottak legyenek.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 6 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6e) Az Európai Központi Bank (EKB) felügyelőtanácsának – ideértve az elnöki és alelnöki tisztséget – nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie. Ha az EKB igazgatóságában egy hely megüresedik, azokat a tagállamokat, amelyek pénznemként bevezették az eurót, arra kell biztatni, hogy a megüresedett álláshelyre két jelöltet – egy férfit és egy nőt – jelöljenek. A tagállamokat arra is biztatni kell, hogy a nemek közötti egyensúlynak az EKB kormányzótanácsában és általános tanácsában és az ERKT igazgatótanácsában való elérése érdekében nőket nevezzenek ki a nemzeti központi bankok elnökévé.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A humántőke hatékony felhasználása a legmeghatározóbb tényező a gazdaság versenyképessége szempontjából, és kulcsfontosságú az EU előtt álló demográfiai kihívások megoldásához, a globális gazdaságban való sikeres versenyzéshez, és a harmadik országokkal szembeni versenyelőny biztosításához. A magasan képzett és képesítést szerzett nők száma folyamatosan növekszik, amit az is bizonyít, hogy az egyetemeken végzők 60 %-a nő. Ha továbbra se történne meg a gazdasági döntéshozó pozíciókra történő kinevezések során ennek az erőforrásnak a kiaknázása, az a képzett humántőke felhasználásának kudarcát jelentené.	(7) A humántőke hatékony felhasználása a legmeghatározóbb tényező a gazdaság versenyképessége, fejlődése és növekedése szempontjából, és kulcsfontosságú az EU előtt álló demográfiai kihívások megoldásához, a globális gazdaságban való sikeres versenyzéshez, és a harmadik országokkal szembeni versenyelőny biztosításához. A magasan képzett és képesítést szerzett nők száma folyamatosan növekszik, amit az is bizonyít, hogy az egyetemeken végzők 60%-a nő. Ha továbbra se aknáznák ki ezt az erőforrást a vállalatok felső vezetői beosztásainak és a döntéshozó pozícióinak betöltésekor, az a képzett humántőke felhasználásának kudarcát jelentené.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A nemek közötti egyenlőség elérése a társadalom egészében a férfiak és a nők számára egyenlő felsőoktatási és szakmai jogok létrehozását, valamint a családi, gyermekgondozási és háztartási feladatok megosztását is jelenti. Az, hogy jellemzően a nők felelnek a családi és háztartási feladatok nagy többségéért, akadályozhatja a legfelsőbb szakmai pozíciókba való előmenetelüket. A férfiak családi feladatokban való aktív részvétele és azokba való bevonása döntő jelentőségű a munka és a magánélet közötti egyensúly megvalósításához, valamint a férfiak és a nők egyenlő karrierlehetőségeinek megteremtéséhez. Figyelmet kell fordítani a nemi sztereotípiák, a rugalmatlan és idejétmúlt foglalkoztatáspolitikák és a szülői szabadságra vonatkozó nem megfelelő rendelkezések kezelésére. Olyan rendelkezéseknek kell érvényben lenniük, amelyek lehetővé teszik a nők és a férfiak számára a családi élet és a munka összeegyeztetését, amennyiben úgy kívánják. A tagállamokat arra biztatjuk, hogy gondoskodjanak olyan jóléti elemek megvalósításáról, mint a nők és a férfiak számára egyaránt biztosított, szülői szabadsággal járó méltányos juttatások, a gyermekek gondozásával kapcsolatos átfogó szabályozás és a megosztott szülői szabadság lehetősége.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A társaságok szintjén széles körben elismert, hogy a nők jelenléte a vezetőtestületekben a vállalati irányítás javulásához vezet, mivel a csapatteljesítmény és a döntéshozatal minősége javul a többféle nézőpontot tartalmazó, színesebb és összetett gondolkodásforma következtében, és így kiegyensúlyozottabb határozatok születnek. Több tanulmány is kimutatta, hogy pozitív kapcsolat áll fenn a felsővezetés nemi sokszínűsége és a társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között. A női részvétel növelése az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok vezetőtestületeiben ezért pozitív hatással járhat az érintett társaságok teljesítményére.	(8) A társaságok szintjén széles körben elismert, hogy a nők jelenléte a vezetőtestületekben a vállalati irányítás javulásához vezet, mivel a csapatteljesítmény és a döntéshozatal minősége javul a többféle nézőpontot és proaktívabb üzleti modellt magában foglaló, színesebb és összetett gondolkodásforma következtében, és így kiegyensúlyozottabb határozatok születnek. Több tanulmány is kimutatta, hogy pozitív kapcsolat áll fenn a felső vezetés nemi sokszínűsége és a társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között. A női részvétel növelése az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok vezetőtestületeiben azok jelentős gazdasági és társadalmi felelőssége okán ezért pozitív hatással járhat az érintett társaságok teljesítményére és a fenntartható gazdasági fejlődésre.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Bizonyítékok mutatják azt is, hogy a munkaerőpiaci egyenlőség jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A női részvétel növelése az unióban jegyzett társaságok vezetőtestületeiben nem csak a vezetőtestületekbe kinevezett nőket érinti, hanem elősegíti tehetséges nők vonzását a társasághoz, valamint a nők fokozottabb jelenlétének biztosítását a vezetőség minden szintjén és a munkavállalók körében. Ezért amennyiben a nők nagyobb arányban vesznek részt a társaságok vezetőtestületeiben, zárulhat az olló a nemek közötti foglalkozatási és a bérezési különbségek tekintetében. A rendelkezésre álló női tehetségtartalék maradéktalan kiaknázása komoly előrelépést jelentene az oktatás megtérülése tekintetében mind az egyének, mind a közszektor szempontjából. A női részvétel alacsony szintje az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok igazgatótanácsaiban általában véve elmulasztott lehetőség a tagállamok gazdaságainak hosszú távú fenntartható növekedése megvalósításának szempontjából.	(9) Bizonyítékok mutatják azt is, hogy a munkaerőpiaci egyenlőség jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A női részvétel növelése az Unióban jegyzett társaságok vezetőtestületeiben nem csak a vezetőtestületekbe kinevezett nőket érinti, hanem elősegíti, hogy a társaság vonzó legyen a tehetséges nők számára, valamint a nők fokozottabb jelenlétének biztosítását és hozzájárulásuk elismerését a vezetőség minden szintjén és a munkavállalók körében. Ezért amennyiben a nők nagyobb arányban vesznek részt a társaságok vezetőtestületeiben, zárulhat az olló a nemek közötti foglalkozatási és a bérezési különbségek tekintetében. A rendelkezésre álló női tehetségtartalék maradéktalan kiaknázása komoly előrelépést jelentene az oktatás megtérülése tekintetében mind az egyének, mind a közszféra szempontjából. A női részvétel alacsony szintje az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok igazgatótanácsaiban általában véve elmulasztott lehetőség a tagállamok gazdaságainak hosszú távú fenntartható növekedése megvalósításának szempontjából. A tagállamoknak ezért pozitív fellépések – például hálózatépítő és mentorprogramok – révén, a nők minden szinten történő szakmai előmenetelét ösztönző intézkedéseket kell bevezetniük.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A nemi alapú megkülönböztetés megelőzését és az ellene való fellépést célzó uniós szabályozás, a kifejezetten a nők gazdasági döntéshozatalban való jelenléte növelésére irányuló tanácsi ajánlások, és az önszabályozást bátorító uniós szintű intézkedések ellenére továbbra is sokkal kevesebb nő, mint férfi foglal helyet Unió-szerte a társaságok legmagasabb szintű döntéshozó testületeiben. A nemek közötti egyensúlyhiány különösen jelentős és súlyos a magánszektorban, és különösen a jegyzett társaságokban. A társasági vezetőtestületekben a nemek részvételére vonatkozó bizottsági mutatószámokból az olvasható ki, hogy a legfelső szintű üzleti döntéshozatalban résztvevő nők aránya továbbra is alacsony marad. 2012 januárjában a nők átlagosan a vezetőtestületi pozíciók 13,7 %-át foglalták el a tagállamok legnagyobb nyilvánosan jegyzett társaságaiban. A nem-ügyvezető igazgatóknak csupán 15 %-a volt nő.	(10) A nemi alapú megkülönböztetés megelőzését és az ellene való fellépést célzó uniós szabályozás, a kifejezetten a nők gazdasági döntéshozatalban való jelenléte növelésére irányuló tanácsi ajánlások, és az önszabályozást bátorító uniós szintű intézkedések ellenére továbbra is sokkal kevesebb nő, mint férfi foglal helyet Unió-szerte a társaságok legmagasabb szintű döntéshozó testületeiben. Ugyanez igaz egyes uniós intézményekre és ügynökségekre is – például az Európai Központi Bankra –, amelyeknek pedig példát kellene mutatniuk valamennyi európai polgár képviseletében. Emlékeztetni kell arra, hogy az EKB egyik új igazgatósági tagjának 2012 végén történt kinevezésekor az állam- és kormányfők a Szerződés 2. cikkével ellentétben és az Európai Parlament negatív véleménye ellenére nem vették figyelembe a nemek közötti egyenlőség szempontját. A nemek közötti egyensúlyhiány a magánszektor döntéshozó testületeiben is jelentős és súlyos. A társasági vezetőtestületekben a nemek részvételére vonatkozó bizottsági mutatószámokból az olvasható ki, hogy a legfelső szintű üzleti döntéshozatalban résztvevő nők aránya továbbra is alacsony marad. 2012 januárjában a nők átlagosan a vezetőtestületi pozíciók 13,7%-át foglalták el a tagállamok legnagyobb nyilvánosan jegyzett társaságaiban. A nem ügyvezető igazgatóknak csupán 15%-a volt nő. Ezen irányelv rendelkezései azonban indokolatlanul nem avatkoznak bele a mindennapi irányításba, mivel a társaságok fenntartják a jelöltek – minőségi és más vonatkozó, objektív megfontolások alapján történő – szabad kiválasztásának jogát.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A nők aránya a társasági vezetőtestületekben nagyon lassan emelkedik, az elmúlt években átlagosan évi 0,6 %-al. A javulás üteme jelentősen eltér az egyes tagállamokban, és ez nagyon eltérő eredményekhez vezetett. Azokban a tagállamokban, ahol kötelező intézkedéseket léptettek életbe, sokkal jelentősebb haladás volt megfigyelhető. A tagállamok közötti növekvő eltérések valószínűleg még markánsabbá fog válni, tekintettel a vezetőtestületekben a nők részvételének növelését célzó nagyon eltérő tagállami megközelítésekre.	(11) A nők aránya a társasági vezetőtestületekben nagyon lassan emelkedik, az elmúlt években átlagosan évi 0,6%-al. A javulás üteme jelentősen eltér az egyes tagállamokban, és ez nagyon eltérő eredményekhez vezetett. Azokban a tagállamokban, ahol kötelező intézkedéseket léptettek életbe, sokkal jelentősebb haladás volt megfigyelhető. Azonban számos ország szilárd jóléti rendszerekkel alátámasztott önkéntes mechanizmusok révén ért el hasonlóan jó eredményeket, ami jótékony hatással volt a nők munkaerő-piaci részvételére. A tagállamok közötti növekvő eltérések valószínűleg még markánsabbá fog válni, tekintettel a vezetőtestületekben a nők részvételének növelését célzó nagyon eltérő tagállami megközelítésekre.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közti egyensúlyra vonatkozó megosztott és szerteágazó, illetve hiányzó nemzeti szabályozás nem csupán eltérésekhez vezet a tagállamok között a nem-ügyvezető igazgató nők száma és a javulás eltérő mértéke tekintetében, hanem akadályozza a belső piacot azáltal, hogy eltérő vállalatirányítási követelményeket állít az európai jegyzett társaságokkal szemben. Ezek a különbségek a társasági vezetőtestületek összetételére vonatkozó jogi és önszabályozási követelmények terén gyakorlati problémákhoz okozhatnak a vezetőtestületi tagjelöltek, valamint a több országban működő jegyzett társaságok számára, konkrétan leányvállalatok létrehozása, illetve összeolvadások és felvásárlások esetében.	(12) A jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közti egyensúlyra vonatkozó megosztott és szerteágazó, illetve hiányzó nemzeti szabályozás eltérésekhez vezet a tagállamok között a nem ügyvezető igazgató nők száma és a javulás eltérő mértéke tekintetében.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) A társaságokon belüli, nemek közötti egyensúlyhiány növekszik a magasabb vezetői szinteken. Ezenkívül a felső vezetésben részt vevő nők közül sokakat például az emberi erőforrások és a kommunikáció területén foglalkoztatnak, míg a felső vezetésben dolgozó férfiakat nagyobb valószínűséggel foglalkoztatják a társaságon belül az általános vagy a vonalbeli vezetésben. Minthogy a társasági vezetőtestületi pozíciókra való felvétel fő bázisát a felső vezetői tapasztalattal rendelkező jelöltek alkotják, létfontosságú, hogy a társaságoknál emelkedjen az ilyen vezetői pozíciókba előrejutó nők száma. Ez alapvető követelmény ahhoz, hogy tényleges változás következzen be a nők számára a legfelsőbb döntéshozatali pozíciókba való bejutást illetően elérhető lehetőségek terén.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A vezetőtestületi álláshelyek esetében a kiválasztási eljárások és a minősítési szempontok átláthatóságának a legtöbb tagállamban fennálló jelenlegi hiánya komoly akadályát jelenti a fokozottabb nemi sokszínűségnek a vezetőtestületi tagok körében, és károsan befolyásolja mind a vezetőtestületi tagjelöltek karrierjét és szabad mozgását, mind a befektetői döntéseket. Az átláthatóság említett hiánya visszatartja a vezetőtestületi álláshelyek azon lehetséges jelöltjeit a pályázástól, akinek a képességeire a leginkább szükség lenne, illetve attól, hogy megtámadják a nemi elfogultságra visszavezethető kinevezéseket, ezáltal korlátozódik a belső piacon belüli szabad mozgásuk. Másrészről a befektetők eltérő befektetési stratégiákat követnek, melyekhez információkra van szükség a vezetőtestület tagjainak szakértelmével és kompetenciáival kapcsolatban is. A vezetőtestületi tagok minősítési követelményeinek és kiválasztási eljárásának nagyobb átláthatósága lehetővé teszi a befektetők számára, hogy jobban felmérjék a társaság üzleti stratégiáját, és hogy megfelelő mennyiségű ismeret birtokában hozzanak döntéseket.	(13) A vezetőtestületi álláshelyek esetében a kiválasztási eljárások, a minősítési szempontok és a felvétel átláthatóságának a legtöbb tagállamban fennálló jelenlegi hiánya komoly akadályát jelenti a fokozottabb nemi sokszínűségnek a vezetőtestületi tagok körében, és károsan befolyásolja mind a vezetőtestületi tagjelöltek karrierjét, mind a befektetői döntéseket. Az átláthatóság említett hiánya visszatartja azon lehetséges jelölteket a vezetőtestületi álláshelyek megpályázásától, akiknek a képességeire a leginkább szükség lenne, illetve attól, hogy megtámadják a nemi elfogultságra visszavezethető kinevezéseket. Másrészről a befektetők eltérő befektetési stratégiákat követnek, melyekhez információkra van szükség a vezetőtestület tagjainak szakértelmével és kompetenciáival kapcsolatban is. A vezetőtestületi tagok minősítési követelményeinek és kiválasztási eljárásának nagyobb átláthatósága lehetővé teszi a befektetők számára, hogy jobban felmérjék a társaság üzleti stratégiáját, és hogy megfelelő mennyiségű ismeret birtokában hozzanak döntéseket.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Noha ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, a nem-ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükség van arra, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok a jelöltek képességeinek a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai tapasztalatok tekintetében történő tárgyilagos összehasonlító értékelése alapján hozzanak meg egyes, a nem-ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó döntéseket. Csak uniós szintű intézkedéssel lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat.	(14) Noha ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, a nem ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükség van arra, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok a jelöltek képességeinek a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai tapasztalatok tekintetében történő tárgyilagos összehasonlító értékelése alapján hozzanak meg egyes, a nem ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó döntéseket. Uniós szintű intézkedésekkel lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat, illetve ilyen intézkedések tehetik lehetővé a társaságok számára, hogy teljes mértékben kihasználják a belső piac kínálta lehetőségeket.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Az „EU 2020” stratégia29 megállapította, hogy a női munkaerő fokozottabb részvétele előfeltétele a növekedés felgyorsításának és a demográfiai kihívások kezelésének Európában. A Stratégia kiemelt célul tűzte ki 2020-ig a 20-64 év közötti nők és férfiak körében a 75 %-os foglalkoztatottságot, amely csak akkor érhető el, ha egyértelmű az elköteleződés a nem közötti egyenlőség mellett, és megkettőződnek az erőfeszítések a nők munkaerőpiaci részvétele előtt álló akadályok lebontására. A jelenlegi gazdasági válság rávilágított arra, hogy Európának egyre nagyobb szüksége van a tudás, a hozzáértés és az innováció igénybevételére, valamint a rendelkezésre álló tehetségtartalékok maradéktalan hasznosítására. A női részvétel növelése a gazdasági döntéshozatalban, különösen a társasági vezetőtestületekben várhatóan előnyös átgyűrűző hatással jár majd a nők foglalkoztatására az érintett társaságokban és az egész gazdaságban.	(15) Az „EU 2020” stratégia29 megállapította, hogy a női munkaerő fokozottabb részvétele előfeltétele a növekedés felgyorsításának és a demográfiai kihívások kezelésének Európában. A Stratégia kiemelt célul tűzte ki 2020-ig a 20–64 év közötti nők és férfiak körében a 75%-os foglalkoztatottságot, amely csak akkor érhető el, ha egyértelmű az elköteleződés a nemek közötti egyenlőség mellett, és megkettőződnek az erőfeszítések a nők munkaerőpiaci részvétele előtt álló akadályok lebontására. A jelenlegi gazdasági válság rávilágított arra, hogy Európának egyre nagyobb szüksége van a tudás, a hozzáértés és az innováció igénybevételére, valamint a rendelkezésre álló tehetségtartalékok maradéktalan hasznosítására. A női részvétel növelése a gazdasági döntéshozatalban, különösen a társasági vezetőtestületekben és a felső vezetés szintjén várhatóan előnyös átgyűrűző hatással jár majd a nők foglalkoztatására az érintett társaságokban és az egész gazdaságban.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Minderre tekintettel az Uniónak a nők társasági vezetőtestületekben való részvételének növelésére kell törekednie, a gazdasági növekedés felgyorsítása és az európai társaságok versenyképességének javítása, továbbá a munkaerőpiacon a tényleges nemek közötti egyensúly megvalósítása érdekében. E cél elérésére előnyben részesítésre vonatkozó minimális követelmények révén kell törekedni, melyek a jegyzett társaságok vezetőtestületei nemi összetételére vonatkozó számszerűsített célra irányuló kötelező intézkedések formáját öltik, szem előtt tartva, hogy azok a tagállamok és harmadik országok érték el a legjobb eredményeket a nők gazdasági döntéshozatalban való alulképviseletének orvoslása terén, melyek ezt vagy ehhez hasonló módszert választottak;.	(16) Minderre tekintettel az Uniónak a nők társasági vezetőtestületekben való részvételének növelésére kell törekednie, a gazdasági növekedés felgyorsítása és az európai társaságok versenyképességének javítása, továbbá a munkaerőpiacon a tényleges nemek közötti egyensúly megvalósítása érdekében. E cél elérésére előnyben részesítésre vonatkozó közös minimumkövetelmények révén kell törekedni, melyek a jegyzett társaságok vezetőtestületei nemi összetételére vonatkozó számszerűsített célra irányuló intézkedések formáját öltik,
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16a) Az igazgatótanácsi tagok, az ügyvezető és nem ügyvezető igazgatótanácsi igazgatók kinevezése teljes mértékben a részvényesek előjoga és feladata marad.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 16 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16b) Az egyén pusztán különböző társadalmi csoportok – például férfiak, nők vagy etnikai kisebbségek – képviselőjeként való kezelése ellentmond a mindenkit megillető esélyegyenlőség elvének. Minden egyént egyénként kell kezelni, emiatt pedig nem lehet kvótákat jogilag előírni a képviseletre vonatkozóan. Nem feledkezve meg arról, hogy a vállalatok egyéni kötelezettségvállalása alapvető fontosságú a férfiakkal és nőkkel szembeni, vállalatokon belüli attitűdök és gyakorlatok átfogó jellegű megváltoztatására. Ez azt is lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy szélesebb hatókörben cselekedjenek, ne pusztán a nem ügyvezető igazgatók csoportján belül. Ezért szükséges, hogy az összes társaságnak legyen a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikája, és éves jelentésükben átlátható módon számoljanak be a társasági vezetőtestületen és a vezetési szinteken belüli nemi egyensúlyról.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 16 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16c) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jegyzett társaságok kidolgozzák a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikájukat, hogy az egész társaságnál elérjék a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletét. Ez a politika magában foglalhatja az adott társaságnál végrehajtott idevágó intézkedések leírását: a legfontosabb pozíciókba mind női, mind férfi jelölt állítása, mentori programok és karrierfejlesztési útmutatás a nők számára, a sokszínű felvételt ösztönző humánerőforrás-stratégiák. Ezenkívül a politika magában foglalhatja rugalmas munkavégzési feltételek felkínálását, például a szülői szabadságra vonatkozó rugalmas rendelkezéseket, valamint támogatott háztartási kisegítő és gyermekgondozás biztosítását. E politikáknak ugyanakkor a munkavállalók szervezeteit be kell vonniuk, hogy a társadalom minden szintjén álló nők részesülhessenek annak előnyeiből. Minden társaság kiválaszthatja a tevékenységeihez legjobban illeszkedő politikákat, és aktív intézkedéseket kell hoznia a társaság vezetésében alulreprezentált nem arányának növelése érdekében.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A tőzsdéken jegyzett társaságok kiemelt gazdasági fontossággal, láthatósággal és kihatással rendelkeznek a piac egésze tekintetében. Az ezen irányelvben előírt intézkedéseknek ezért a jegyzett társaságokra kell vonatkozniuk, melyek definíció szerint a valamely tagállamban bejegyzett azon társaságok, melyek részvényeivel kereskedni lehet a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon egy vagy több tagállamban. E társaságok a gazdaság egésze számára állítanak fel normákat, és a gyakorlataikat várhatóan más típusú társaságok is követni fogják. A bejegyzett társaságok nyilvános jellege igazolja, hogy közérdekből fokozottabb szabályozás érvényesüljön tekintetükben.	(17) A tőzsdéken jegyzett társaságok kiemelt gazdasági fontossággal, láthatósággal és kihatással rendelkeznek a piac egésze tekintetében. Az ezen irányelvben előírt intézkedéseknek ezért a jegyzett társaságokra kell vonatkozniuk, melyek definíció szerint a valamely tagállamban bejegyzett azon társaságok, melyek részvényeivel kereskedni lehet a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon egy vagy több tagállamban. E társaságok a gazdaság egésze számára állítanak fel normákat, és a gyakorlataikat várhatóan más típusú társaságok is követni fogják. A bejegyzett társaságok nyilvános jellege indokolja, hogy közérdekből megfelelő mértékű szabályozás érvényesüljön tekintetükben.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) A nem jegyzett társaságok is fontos szereplői a gazdaságnak. Elviekben tehát őket is ezen irányelv hatálya alá kellene venni. Mivel azonban e társaságok nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos helyzete általában nem túl ismert, és mivel a sajátosságaik és a tagállamokon belül és azok között érvényesülő eltérő természetük figyelembe vétele miatt különleges rendelkezésekre lenne szükség, csak egy későbbi fázisban javasolt az irányelv hatálya alá vételük. A Bizottság ebből a célból az összes vonatkozó szempont alapos vizsgálata után javaslatot terjeszthet elő.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Ezen irányelvnek nem kell kiterjedni a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis és középvállalkozásokra (kkv-k) akkor sem, ha ezek jegyzett társaságok.	(18) Ezen irányelvnek nem kell kiterjednie a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis és középvállalkozásokra (kkv-k). A kkv-kra vonatkozó kivétel a jegyzett társaságokra is vonatkozik, és adott esetben –a Bizottság jövőbeli javaslatát követően – a nem jegyzett társaságokra is alkalmazni lehet.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem-ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem-ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem-ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők.	(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk a szociális partnerekkel nemzeti szinten folytatott körültekintő és kimerítő konzultáció alapján, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők. Fontos továbbá, hogy a munkavállalói szervezeteket bevonják a társaság nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikáinak kidolgozásába és végrehajtásába. A jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a munkavállalói képviselet egyben a sokszínűség növelésének pozitív módja is, mivel ennek révén beépülnek a legfontosabb nézőpontok és a társaság belső működésének az alapos ismerete.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) Az Unióban jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy vezessenek be a vezetőtestületeik nemi összetételére vonatkozó meghatározott célok elérésére irányuló megfelelő eljárásokat. Azon jegyzett társaságoknak, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókat az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító, előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó elemzése alapján kell betölteniük annak érdekében, hogy az említett százalékot legkésőbb 2020. január 1-ig elérjék. Ezért az irányelv előírja az alureprezentált nem esetében a legalább 40 %-os arányt a nem-ügyvezető igazgatók esetében. Ez a célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti a nem-ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad.	(22) Az Unióban jegyzett társaságokat arra kell kötelezni, hogy vezessenek be a vezetőtestületeik nemi összetételére vonatkozó meghatározott célok elérésére irányuló megfelelő és hatékony eljárásokat. Azon jegyzett társaságoknak, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40%-át töltik be, e pozíciókat az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító, előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó elemzése alapján kell betölteniük annak érdekében, hogy az említett százalékot legkésőbb 2020. január 1-jéig elérjék. A jegyzett társaságok a nemek közötti egyensúly elérésének egyik módjaként például mérlegelhetik az alulreprezentált nem számára szóló képzési és mentorprogramok bevezetését, amennyiben nyilvánvaló aránytalanság áll fenn a nemek között a társaság vezetőtestületi pozícióira választható jelöltek körében. Ezért az irányelv előírja az alureprezentált nem esetében a legalább 40 %-os arányt a nem ügyvezető igazgatók esetében. Ez a célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti a nem ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(22a) A szempontok és tapasztalatok szélesebb körének a gazdasági döntéshozatalba való beépítése érdekében a jegyzett társaságokat arra kell biztatni, hogy felvételi politikáikban ne csak a nemek közötti egyenlőséget vegyék figyelembe, hanem a szakértelem, az életkor, a földrajzi származás, az etnikum, valamint az iskolai és szakmai háttér tekintetében vett sokszínűséget is.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak azon jegyzett társaságok felett, melyek a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében közvállalkozásnak minősülnek. A meghatározó befolyásnak köszönhetően megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges változást gyorsabban érjék el. Ezért az ilyen társaságok esetében korábbi dátumot kellene előírni a nem-ügyvezető igazgatók körében az alureprezentált nem legalább 40 %-os arányára vonatkozó cél tekintetében.	(23) A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak azon jegyzett társaságok felett, melyek a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv 2. cikkének b) pontja értelmében közvállalkozásnak minősülnek. A meghatározó befolyásnak köszönhetően megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges változást gyorsabban érjék el.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) A tagállamoknak az ítélkezési gyakorlattal összhangban gondoskodniuk kell arról, hogy a nem-ügyvezető igazgatók kiválasztása a legjobb minősítéssel rendelkező jelöltek köréből történjen, az egyes jelöltek előre meghatározott, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű követelményeken alapuló minősítésének összehasonlító elemzése alapján. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznak például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken mint a pénzügyek, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben kell részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt a másik nembe tartozó versenytársával azonos szakmai alkalmassággal, szakértelemmel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, és ha az egyes jelöltek összes kvalitását figyelembe vevő objektív értékelés nem billenti a másik jelölt felé a mérleget.	(26) A jegyzett társaságokat az ítélkezési gyakorlattal összhangban arra kell biztatni, hogy a nem ügyvezető igazgatók kiválasztása a legjobb minősítéssel rendelkező jelöltek köréből történjen, az egyes jelöltek előre meghatározott, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű követelményeken alapuló minősítésének összehasonlító elemzése alapján. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznak például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken mint a pénzügyek, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben lehet részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt legalább azonos képzettséggel rendelkezik. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a vállalatok, amelyek nem valósították meg az irányelv fő célkitűzését, kiegészítő információkat közöljenek felvételi, kiválasztási és kinevezési politikáikról, valamint hogy – többek között – tájékoztatást nyújtsanak a nemek közötti egyensúly javítása érdekében végrehajtandó intézkedéseikről.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) Az igazgatók toborzásának és kinevezésének módja tagállamonként és társaságonként különbözik. A részvényesek közgyűlése elé terjesztendő jelölteket előválogathatja például egy nevezési bizottság, vagy az igazgatókat közvetlenül is kinevezhetik meghatározott részvényesek, de a részvényesek közgyűlése szavazhat is az egyes jelöltekről vagy a jelöltek listájáról. A jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeknek a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint teljesülniük kell. E tekintetben az irányelv csupán a kiválasztási eljárások minimális harmonizációját írja elő, lehetővé téve a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet céljának elérése érdekében a Bíróság ítélkezési gyakorlata által támasztott követelmények alkalmazását.	(27) Az igazgatók felvételének, kiválasztásának és kinevezésének módja tagállamonként és társaságonként különbözik. A részvényesek közgyűlése elé terjesztendő jelölteket előválogathatja például egy nevezési bizottság, vagy az igazgatókat közvetlenül is kinevezhetik meghatározott részvényesek, de a részvényesek közgyűlése szavazhat is az egyes jelöltekről vagy a jelöltek listájáról. Ez a jogalkotási eszköz tiszteletben tartja a kiválasztási eljárások – melyeket átláthatóságrn és érdemre kell alapozni – sokszínűségét, ugyanakkor szorgalmazza a vezetőtestületekben az alulreprezentált nem fokozott szerepvállalására vonatkozó célkitűzés megvalósítását. A jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeknek a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint teljesülniük kell. E tekintetben az irányelv – a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet céljának elérése érdekében – igen sokféle kiválasztási eljárást tesz lehetővé. Ezen irányelv rendelkezése nem avatkozik bele indokolatlanul a napi irányításba, mivel a társaságok fenntartják a jelöltek – a képességeken és más vonatkozó objektív megfontolások alapján történő – szabad kiválasztásának jogát.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) Ennek az irányelvnek a célja a tőzsdéken jegyzett társaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítása és ezáltal a férfiak és a nők közötti egyenlőség – mely az Unió egyik alapvető jogának minősül – megvalósításához történő hozzájárulás. Ezért a jegyzet társaságok számára elő kell írni, hogy a sikertelen jelölt kérelmére ne csupán a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait közöljék, hanem a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleget a nem az alulreprezentált nembe tartozó jelölt javára billentő megfontolásokat is. A Charta 7. és 8. cikke által elismert, a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a személyes adatok feldolgozására tekintettel fennálló, említett korlátozásai, valamint a jegyzett társaságok azon kötelezettsége, hogy kérelemre kiadják ezeket az információkat a sikertelen jelöltnek, szükségesek és az arányosság elvével összhangban valóban elismerten közérdekű célokat szolgálnak. Ezért összhangban vannak a Charta 52. cikke (1) bekezdésében az ilyen korlátozások tekintetében előírt követelményekkel és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával.	(28) Ennek az irányelvnek a célja a tőzsdéken jegyzett társaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítása és ezáltal a férfiak és a nők közötti egyenlőség – mely az Unió egyik alapvető jogának minősül – megvalósításához történő hozzájárulás. Ezért a jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy amennyiben lehetséges, a sikertelen jelölt kérelmére ne csupán a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait közöljék, hanem a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését is. A Charta 7. és 8. cikke által elismert, a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a személyes adatok feldolgozására tekintettel fennálló, említett korlátozásai, valamint a jegyzett társaságok azon kötelezettsége, hogy kérelemre kiadják ezeket az információkat a sikertelen jelöltnek, szükségesek és az arányosság elvével összhangban valóban elismerten közérdekű célokat szolgálnak. Ezért összhangban vannak a Charta 52. cikke (1) bekezdésében az ilyen korlátozások tekintetében előírt követelményekkel és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) A jegyzett társaság kell, hogy bizonyítsa a kiválasztás helyességét, amennyiben egy, az alulreprezentált nembe tartozó sikertelen jelölt azt feltételezi, hogy azonosan minősítést szerzett a másik nembe tartozó jelölttel, aki ténylegesen kineveztek.	törölve
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell bevezetniük az irányelv megsértése esetére, ezek lehetnek többek között igazgatási bírságok és a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes nem-ügyvezető igazgató kinevezések vagy választások semmisségének megállapítása vagy érvénytelenítése bírói testület által.	(30) A tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell bevezetniük az irányelv megsértése esetére, többek között igazgatási bírságokat, illetve a nem ügyvezető igazgatóknak a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes kinevezése vagy megválasztása semmisségének bírói testület általi megállapítását vagy érvénytelenítését, és a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat, többek között a jogsértés természetére és típusára vonatkozó információ és a kiszabott bírság összege közzétételét, Szankciókat kell alkalmazni az olyan jegyzett társaságok esetében, amelyek nem tartják be a nem ügyvezető igazgatók kiválasztása vagy kinevezése tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárásokat vagy az ezen irányelv 5. cikkében meghatározott közzétételi követelményeket. Amennyiben azonban a társaságoknak nem sikerül elérniük a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott mennyiségi célokat, ez nem minősülhet ezen irányelv megsértésének, és nem szolgálhat szankció alapjául.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) Mivel a munkaerő összetétele közvetlen hatással van az alulreprezentált nembe tartozó jelöltek elérhetőségére, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki, az érintett társaságnak nem kell eleget tennie az irányelvben lefektetett céloknak.	törölve
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Mivel a jegyzett társaságoknak törekednie kell arra, hogy valamennyi döntéshozó pozícióban növeljék az alulreprezentált nem arányát, a tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy teljesítettnek tekinthetők az irányelvben szereplő célok teljesültnek tekinthetőek, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói helyek legalább egyharmadát betöltik, függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem-ügyvezető igazgatóként.	(32) Mivel a jegyzett társaságoknak törekedniük kell arra, hogy valamennyi döntéshozó pozícióban növeljék az alulreprezentált nem arányát, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az irányelvben szereplő célok teljesítettnek tekinthetőek, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az igazgatói helyek legalább egyharmadát az alulreprezentált nem képviselői töltik be, függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatóként. Az ilyen társaságok azonban továbbra is közzéteszik éves jelentéseikben és weboldalaikon az ügyvezető és nem ügyvezető igazgatók körén belüli nemi egyensúlyt, és az e területen folytatott politikájukat, ezen irányelv 5. cikkének (1), (1a) és (2) bekezdésével összhangban.
Módosítás  36 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat közzé kell tenni, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett és a jövőben megtenni tervezett intézkedéseket.	(34) A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat megfelelő és könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni az éves jelentésben és a weboldalon, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, átfogóan részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett és a jövőben megtenni tervezett intézkedéseket. Emellett az előírásokat nem teljesítő társaságoknak meg kell indokolniuk, hogy miért nem hajtották végre a megfelelő mechanizmusokat, és hogy milyen konkrét intézkedéseket hoznak a nemek közötti egyensúly javítására vonatkozó cél hatékony biztosításának érdekében.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) Előfordulhat, hogy egyes tagállamok már az irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében. E tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az intézkedéseket alkalmazzák a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények helyett, amennyiben bizonyítani tudják, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatásosak a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói körében az alulképviselt nem 40 %-os, legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig megvalósítandó arányának elérésére.	(35) Előfordulhat, hogy egyes tagállamok már az irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében. E tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az intézkedéseket alkalmazzák a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények helyett, amennyiben bizonyítani tudják, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatásosak a jegyzett vállalatok nem ügyvezető igazgatói körében az alulreprezentált nem 40%-os arányának vagy a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott célnak legkésőbb 2020. január 1-jéig megvalósítandó elérésére. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a tagállami intézkedések elegendőek-e a kívánt eredmény eléréséhez, és döntenie kell arról, hogy az irányelv vonatkozó cikkei a nemzeti intézkedésekbe való beavatkozás elkerülése érdekében felfüggeszthetők-e.
Módosítás  38 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) Az ugyanezen cikkben szereplő arányosság elvének megfelelően ez az irányelv a közös célok és elvek szabályozására korlátozódik, és nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok kellő szabadságot kapnak annak eldöntésére, hogy a nemzeti körülmények, így különösen a vezetőtestületi toborzásra vonatkozó szabályok és gyakorlatok figyelembevételével hogyan valósíthatóak meg legjobban az irányelvben szereplő célok. Az irányelv nem gátolja a társaságokat abban, hogy a legalkalmasabb jelölteket nevezzék ki a vezetőtestületekbe, és megfelelően hosszú alkalmazkodási időszakot biztosít valamennyi jegyzett társaság számára.	(38) Az ugyanezen cikkben szereplő arányosság elvének megfelelően ez az irányelv a közös célok és elvek szabályozására korlátozódik, és nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok kellő szabadságot kapnak annak eldöntésére, hogy a nemzeti körülmények, így különösen a vezetőtestületi felvételre vonatkozó szabályok és gyakorlatok figyelembevételével hogyan valósíthatóak meg legjobban az irányelvben szereplő célok. Az irányelv nem gátolja a társaságokat abban, hogy a legalkalmasabb jelölteket nevezzék ki a vezetőtestületekbe, emellett rugalmas keretet és megfelelően hosszú alkalmazkodási időszakot biztosít valamennyi jegyzett társaság számára.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 38 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(38a) Annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvben meghatározott, nemek közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzéseket a tagállamok teljes mértékben megvalósítsák, és ezek beépüljenek az érintett társaságok konkrét politikáiba, valamint az ezen irányelv várt átgyűrűző hatásainak ellenőrzése érdekében a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ebben a jelentésben értékelni kell a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzések hatályának nem jegyzett társaságokra való lehetséges kiterjesztésétől várható pozitív és negatív hatásokat is, valamint újra kell értékelni a jogilag kötelező érvényű célértékek uniós szintű bevezetésének szükségességét.
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(39) Az arányosság elvével összhangban a jegyzett társaságok által megvalósítandó célnak időben korlátozottnak kell lennie, és csak addig kell hatályban maradnia, amíg a vezetőtestületek nemi összetételében megfelelő változás nem következik be. Ezért a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálni az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az irányelv 2028. december 31-én hatályát veszti. A Bizottságnak a felülvizsgálat során vizsgálnia kell, hogy szükség van-e az irányelv hatályának ezen időszakon túlra történő meghosszabbítására.	(39) Az arányosság elvével összhangban a jegyzett társaságok által megvalósítandó célnak időben korlátozottnak kell lennie, és csak addig kell hatályban maradnia, amíg a vezetőtestületek nemi összetételében megfelelő változás nem következik be. Ezért a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálni az irányelv alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az irányelv 2028. december 31-én hatályát veszti. A Bizottságnak a felülvizsgálat során vizsgálnia kell, hogy szükség van-e az irányelv hatályának ezen időszakon túlra történő meghosszabbítására. A tagállamoknak együtt kell működniük a szociális partnerekkel és a civil társadalommal annak érdekében, hogy hatékonyan tájékoztathassák őket az irányelv jelentőségéről, átültetéséről és végrehajtásáról.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókat előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelmények alkalmazásával az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján töltsék be annak érdekében, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérjék.	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb mint 40%-át töltik be, úgy módosítsák felvételi, kiválasztási vagy kinevezési eljárásaikat, hogy biztosítsák, hogy a nem ügyvezető igazgatók kiválasztása az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján történjen annak érdekében, hogy legkésőbb 2020. jnauár 1-jéig elérjék az említett százalékos arányt a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) bekezdésben megállapított cél elérése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy nem-ügyvezető igazgatók kiválasztásakor elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számbavevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti.	(3) Az (1) bekezdésben megállapított cél elérése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy nem ügyvezető igazgatókra vonatkozó felvételi, kiválasztási vagy kinevezési eljárások során elsőbbséget élvezhessen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai teljesítmény szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számbavevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a jelöltek kiválasztására vonatkozó követelmények teljesüljenek a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaság alapszabálya szerint.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzet társaságok a sikertelen jelölt kérelmére kötelesek legyenek közölni a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait, a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billentő megfontolásokat.	(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok a sikertelen jelölt kérelmére kötelesek legyenek közölni a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt cél nem vonatkozik azokra a jegyzett társaságokra, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki.	törölve
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt célkitűzés teljesül, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem tagjai töltik be az igazgatói álláshelyek legalább egyharmadát, tekintet nélkül arra, hogy ezek ügyvezető igazgatói vagy nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek.	(7) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt célkitűzés teljesül, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem tagjai töltik be az igazgatói álláshelyek legalább egyharmadát, tekintet nélkül arra, hogy ezek ügyvezető igazgatói vagy nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek. Az ilyen társaságok továbbra is közzéteszik éves jelentéseikben és weboldalaikon az ügyvezető és nem ügyvezető igazgatók körén belüli nemi egyensúlyt, és az e területen vállalt kötelezettségeiket, ezen irányelv 5. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok egyedi kötelezettségvállalásokat tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a legkésőbb 2020. január 1-ig, illetve a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérendő nemileg kiegyensúlyozott képviselet tekintetében.	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok egyedi kötelezettségvállalásokat tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a legkésőbb 2020. január 1-jéig elérendő nemileg kiegyensúlyozott képviselet tekintetében. Ezek a kötelezettségvállalások arra irányulnak, hogy az adott társaság aktuális helyzetéhez képest tényleges előrelépés következzen be az ügyvezetői igazgatók körében a nemek kiegyensúlyozott képviselete biztosításának terén.
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a jegyzett társaságok, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a vezetőtestületi nem ügyvezető és ügyvezető álláshelyek kevesebb mint egyharmadát töltik be, nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó politikát dolgozzanak ki arról, hogyan növeljék az alulreprezentált nem arányát a társaság ügyvezető és nem ügyvezető igazgatói körében.
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok számára, hogy az ügyvezető és a nem-ügyvezető igazgatók között különbséget téve (az elfogadás utáni második évtől kezdődően) évente szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak a vezetőtestületekbeli nemek között egyensúlyról, és a 4. cikk (1) bekezdésére és az e cikk (1) bekezdésére tekintettel hozott intézkedésekről, valamint, hogy weboldalukon megfelelő és hozzáférhető módon tegyék közzé ezt az információt.	(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok számára, hogy [az elfogadás utáni második évtől] kezdődően évente szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak az alábbiakról:
	a) a nemek közötti egyensúlyról vezetőtestületeikben, különbséget téve az ügyvezető és a nem ügyvezető igazgatók között;
	b) 4. cikk (1) és az e cikk (1) és (1a) bekezdésében meghatározott célok tekintetében hozott konkrét intézkedések bemutatásáról és elemzéséről;
	c) a következő évre tervezett konkrét intézkedésekről;
	d) a 4. cikk (1) vagy e cikk (1) bekezdésében megállapított célok irányába történt előrelépésről;
	A jegyzett társaságoknak ezt az információt weboldalukon és éves jelentésükben megfelelő és könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenniük.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.	(3) Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) és (1a) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok meghatározzák az irányelv következtében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy azokat alkalmazzák.	(1) A tagállamok meghatározzák az irányelv következtében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy azokat alkalmazzák. A tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz az ezen irányelv rendelkezéseinek betartása érdekében bevezetett szankciókról.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és a következőkre terjedhetnek ki:	(2) A szankcióknak hatásosaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és legalább a következőkre ki kell terjedniük:
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat, többek között a jogsértés természetére és típusára vonatkozó információ [és a kiszabott bírság összegének] közzététele;
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 4. cikk (6) és (7) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállamok, melyek már ezen irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében, felfüggeszthetik a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, amennyiben kimutatható, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik az alulképviselt nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40 %-át betöltsék.	(3) A 4. cikk (6) és (7) bekezdésének sérelme nélkül azon tagállamok, melyek már ezen irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében, felfüggeszthetik a 4. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében szereplő eljárási követelmények alkalmazását, amennyiben kimutatható, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik az alulreprezentált nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-jéig a jegyzett vállalatok nem ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40%-át betöltsék.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok legkésőbb 2017. január 1-ig, majd ezt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. A jelentésben átfogó információkat szolgáltatnak többek között a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről, az 5. cikk (2) bekezdése szerint szolgáltatott információkról, és jegyzett társaságok 5. cikk (1) bekezdése szerinti egyedi kötelezettségvállalásairól.	(1) A tagállamok legkésőbb 2017. január 1-jéig, majd ezt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. A jelentésben átfogó információkat szolgáltatnak többek között a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről, az 5. cikk (2) bekezdése szerint szolgáltatott információkról, és jegyzett társaságok 5. cikk (1) és (1a) bekezdése szerinti egyedi kötelezettségvállalásairól.
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A Bizottság a tagállamok által az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott jelentések alapján értékelő jelentést nyújt be a jegyzett társaságokra vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében említett követelmények teljesítéséről. Ezen túlmenően a bizottsági jelentés kiterjed a nemek közötti egyensúlynak a 2. cikkben meghatározott, kkv-küszöb feletti nem jegyzett társaságok vezetőtestületében fennálló helyzetére. A Bizottság mérlegeli ezen irányelv hatályának a kkv-k körébe nem tartozó, nem jegyzett társaságokra való kiterjesztésére irányuló javaslattétel szükségességét, figyelembe véve minden vonatkozó európai és nemzetközi fejleményt, valamint e társaságok sajátosságait és változatos jellegét.
	Amennyiben a jelentés azt bizonyítja, hogy a társaságok politikái nem vezettek az alulreprezentált nem arányának jelentős emelkedéséhez a jegyzett vagy nem jegyzett társaságok vezetőtestületeiben, a Bizottság szigorúbb jogi rendelkezések bevezetése céljából mérlegeli az ezen irányelvben megállapított követelmények módosításáról szóló, megfelelő jogalkotási javaslat elkészítését.
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) A Bizottság jelentést nyújt be arról, hogy miként alkalmazzák, illetve szerepeltetik az ezen irányelvben lefektetett alapelveket az uniós intézmények és ügynökségek belső személyzeti eljárásait meghatározó szabályzatokban. E célból az európai uniós intézmények és ügynökségek legkésőbb 2018. december 31-ig, illetve ezt követően évente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a nemekre vonatkozó statisztikáikról és az elért eredményekről. A Bizottság e jelentéseket haladéktalanul közzéteszi weboldalán. Adott esetben a jelentést jogalkotási javaslat kíséri, amely az irányelv hatályát oly módon terjeszti ki, hogy az valamennyi uniós intézményt és ügynökséget lefedje.
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Azon tagállamok, amelyek a 8. cikk (3) bekezdés szerint felfüggesztették a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, az (1) bekezdés szerinti jelentéseikben beszámolnak a 8. cikk (3) bekezdése szerinti nemzeti intézkedések által elért konkrét eredményekről. A Bizottság ezt követően külön jelentést készít, melyben megbizonyosodik arról, hogy ezek az intézkedések ténylegesen lehetővé teszik-e az alulképviselt nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40 %-át betöltsék. A Bizottság 2017. július 1-ig teszi közzé az első ilyen jelentést, az ezt követő jelentéseket pedig az (1) bekezdés alapján benyújtott érintett nemzeti jelentésekről történő értesítést követő hat hónapon belül.	(2) Azon tagállamok, amelyek a 8. cikk (3) bekezdés szerint felfüggesztették a 4. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt eljárási követelmények alkalmazását, az (1) bekezdés szerinti jelentéseikben beszámolnak a 8. cikk (3) bekezdése szerinti nemzeti intézkedések által elért konkrét eredményekről. A Bizottság ezt követően különjelentést készít, melyben megbizonyosodik arról, hogy ezek az intézkedések ténylegesen lehetővé teszik-e az alulreprezentált nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-jéig a jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40%-át betöltsék. A Bizottság 2017. július 1-jéig teszi közzé az első ilyen jelentést, az ezt követő jelentéseket pedig az (1) bekezdés alapján benyújtott nemzeti jelentésekről történő értesítést követő hat hónapon belül.
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a jegyzett társaságok, melyek a 8. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti intézkedések alkalmazásával nem nevezték ki vagy választották meg az alulképviselt nem tagjait a nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeik legalább 40%-ra közvállalkozások esetében legkésőbb 2018. január 1-ig, illetve nem közvállalkozások esetében legkésőbb 2020. január 1-ig, ezen időpontoktól alkalmazzák a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, kinevezésre vonatkozó eljárási követelményeket.	Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a jegyzett társaságok, melyek a 8. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti intézkedések alkalmazásával nem nevezték ki vagy választották meg az alulreprezentált nem tagjait a nem ügyvezető igazgatói álláshelyeik legalább 40%-ára legkésőbb 2020. január 1-jéig, ezen időponttól alkalmazzák a 4. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében szereplő, a kinevezésekhez kapcsolódó eljárási követelményeket.
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság legkésőbb 2021. december 31-ig, majd azt követően kétévente felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazást, és erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság különösen azt vizsgálja, hogy ezen irányelv célkitűzései megvalósultak-e.	(3) A Bizottság felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazását és benyújtja az (1a) és (1b) bekezdésekben meghatározott jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, legkésőbb 2019. december 31-ig, majd azt követően kétévente. A Bizottság különösen azt vizsgálja, hogy ezen irányelv célkitűzései megvalósultak-e.

ELJÁRÁS

Cím	A nemek közötti egyensúly a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében
Hivatkozások	COM(2012)0614 – C7-0382/2012 – 2012/0299(COD)
Illetékes bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 22.11.2012	FEMM 22.11.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 22.11.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Olle Schmidt 14.1.2013
51. cikk - Közös bizottsági ülések        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	17.1.2013
Vizsgálat a bizottságban	24.4.2013	18.6.2013
Az elfogadás dátuma	17.9.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	39 2 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marino Baldini, Jean-Paul Besset, Udo Bullmann, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Gunnar Hökmark, Syed Kamall, Othmar Karas, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Philippe Lamberts, Astrid Lulling, Ivana Maletić, Arlene McCarthy, Marlene Mizzi, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Ivo Strejček, Kay Swinburne, Sampo Terho, Marianne Thyssen, Pablo Zalba Bidegain
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Pervenche Berès, Fabrizio Bertot, Herbert Dorfmann, Sari Essayah, Mojca Kleva Kekuš, Thomas Mann, Gay Mitchell, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Andreas Schwab, Theodoros Skylakakis, Nils Torvalds
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Alda Sousa

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (11.7.2013)

a Jogi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részére

a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2012)0614 – C7‑0382/2012 – 2012/0299(COD))

Előadó: Marije Cornelissen

RÖVID INDOKOLÁS

2012 októberében a Bizottság a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítására vonatkozó jogszabálytervezetet terjesztett elő. Az előző évben az EU-ban működő jegyzett társaságok kaptak még egy utolsó esélyt, hogy önszabályozással tegyék lehetővé több nő vezetőtestületi álláshoz juttatását, amikor 2011 márciusában Reding európai bizottsági alelnök asszony felhívta a szóban forgó társaságokat a „Nőket a vezetőtestületi állásokba Európában!” című szándéknyilatkozat aláírására. Európa-szerte csupán 24 európai társaság írta alá a dokumentumot. Figyelemmel a társaságoknál vezetőtestületi állást betöltő nők tartósan alacsony számára és arra, hogy az önszabályozással a helyzet nyilvánvalóan nem javult jelentősen az utóbbi évtizedekben, elérkezett a jogalkotási intézkedések ideje.

Hatály: ügyvezető igazgatók – nem-ügyvezető igazgatók

Az előadó javaslata szerint a teljes irányelvet az ügyvezető igazgatókra és nem-ügyvezető igazgatókra egyaránt alkalmazni kell. Ezen irányelv rendelkezései indokolatlanul nem avatkoznak bele a napi irányításba, mivel a társaságok fenntartják a jelöltek – minőségi és más vonatkozó megfontolások alapján történő – szabad kiválasztásának jogát. A női ügyvezető igazgatók számaránya rendkívül alacsony (2013-ban 10%, a nem-ügyvezető igazgatók között pedig 17%). Ezért az irányelvnek a kiválasztási eljárás módosítására vonatkozó legfontosabb cikkeit valamennyi igazgatóra alkalmazni kellene.

Az eljárások sokszínűsége

A bizottsági javaslat a hangsúlyt arra a konkrét módszerre helyezi, ahogyan a jelölteket a vezetőtestületi álláshelyekre kiválasztják. A módszernek átláthatónak, semlegesnek kell lennie, és az egyéni képzettségen kell alapulnia. A vezetőtestületi tagok kiválasztásának vagy kinevezésének módja azonban nem minden esetben hasonlít a rendes munkavállalók felvételi eljárásához. Egyes tagállamokban például a vezetőtestületi tagokat munkavállalók vagy szakszervezeti tagok nevezik ki vagy választják; így történik pl. a német „Mitbestimmung” rendszerben. Az egyéni képzettség viszont nem mindig az egyetlen lényeges kritérium. A különböző készségek, szaktudás, állampolgárság vagy képviseleti megfontolások közötti egyensúly az igazgatók végső kiválasztásánál fontos, sőt akár döntő tényező is lehet. A szakszervezetek és a vállalkozások nagyobb rugalmasságot kértek a kinevezés vagy kiválasztás módja tekintetében.

Ezért az előadó a 4. cikk (1) bekezdésében azt javasolja, hogy a tagállamok és a társaságok szabadon dönthessenek arról, hogyan módosítják kiválasztási vagy kinevezési eljárásukat, miközben az eredményre helyezik a hangsúlyt. A módosítás különböző formában történhet, továbbá a kinevezési, toborzási és kiválasztási eljárásra is vonatkozhat – feltéve, hogy a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nők legalább 40%-os részarányának elérésére irányul.

Középpontban az egész toborzási folyamat

A bizottsági javaslat kizárólag a vezetőtestületi tagjelöltek egyedi kiválasztására összpontosít. Egy vezetőtestületi tag toborzása azonban nem a kiválasztásnál, hanem a jelöltek körének összeállításánál kezdődik, akik közül kell majd választani. Ha ebben a körben nincs elegendő számú, a feladat ellátására képes és alkalmas nő, akkor továbbra is valószínűtlen, hogy nőt válasszanak – még akkor is, ha a kiválasztási kritériumok nemi szempontból teljesen semlegesek.

Az előadó ezért azt javasolja, hogy a nőket nem választó, ugyanakkor a nők tekintetében továbbra is alulreprezentált társaságok adatszolgáltatási kötelezettségei közé vegyék fel a választhatók körét is, azaz írják elő a tájékoztatási kötelezettséget a választhatók körében található nők száma, a jelölt kiválasztásánál alkalmazott kritériumok és azon intézkedések tekintetében, amelyeket annak érdekében hoznak, hogy a jövőbeli eljárásokban az alulreprezentált nem tagjai közül megfelelő számú, képzettséggel rendelkező és alkalmas jelöltet biztosítsanak.

Beszámolási és indokolási kötelezettségek

Az irányelvnek azokat a társaságokat kell megcéloznia, amelyek nem törekednek megfelelően a vezetőtestületeikben a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, vagy nem érnek el e tekintetben megfelelő eredményt. Az előadó ezért különbséget kíván tenni a jól és a gyengén teljesítő társaságok között. Minden társaság köteles évente – az éves beszámolójában és az illetékes nemzeti hatóságok felé – adatokat szolgáltatni a vezetőtestületei nemi összetételéről. Ha a társaság a túlreprezentált nemből nevezett ki valakit, a társaság közlési, beszámolási és indokolási kötelezettsége megnövekszik. A társaságnak közölnie kell a választható kör nemi összetételét, valamint a túlreprezentált nemből választott jelölt kiválasztásához vezető okokat és kritériumokat, be kell mutatnia továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek a választható személyek körében a nemek közötti jobb egyensúlyt hivatottak biztosítani, és növelik annak esélyét, hogy a jövőbeli kinevezések során az igazgató az alulreprezentált nem tagjai közül kerüljön ki.

Felfüggesztési záradék

A bizottsági javaslat célja a vezetőtestületekben a nemi sokszínűség fokozása érdekében tett már meglévő nemzeti intézkedésekbe való beavatkozás elkerülése. Az előadó javasolja, hogy tartsák fenn a tagállamok számára az irányelv bizonyos kulcsfontosságú cikkei felfüggesztésének lehetőségét. Ha valamely tagállam úgy véli, hogy az irányelv céljai önkéntes vagy más intézkedések nyomán is teljesülnek, meg kell hagyni számára a szabadságot, hogy megnézze, valóban így van-e. Az előadó javasolja azonban az arra irányuló biztosítékok megerősítését, hogy a nemzeti politika segítségével az irányelvben meghatározott 40%-os célkitűzés ugyanolyan eredményesen elérhető. Ennek érdekében a felfüggesztést a Bizottság jóváhagyásához kell kötni. Ezenfelül, ha a nők vezetőtestületi részvételére vonatkozó 30%-os köztes cél 2017-ig nem teljesül, az irányelv az adott tagállam tekintetében automatikusan hatályba lép.

Szankciók és ösztönzők

Az előadó egyetért azzal a bizottsági megközelítéssel, hogy a tagállamok kulcsfontosságú feladata, hogy hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat vezessenek be. Emellett azonban további ösztönzők is bevezethetők. A tagállamoknak meg kell tudniuk jutalmazni a társaságokat – úgy, hogy a 40%-os célszám elérését odaítélési kritériumként használják a közbeszerzésben. Ezenkívül az uniós intézményeknek példát kell mutatniuk azzal, hogy csak olyan társaságoknak ítélnek oda pályázatokat, amelyek már elérték a 40%-os célszámot. Az irányelv (és ez nem tévesztendő össze a végső céllal) betartását az uniós forrásokból való részesülés feltételéül kell szabni.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 1 cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Javaslat	Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről	a tőzsdén jegyzett társaságok és a nagy közvállalkozások igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről
(EGT-vonatkozású szöveg)	(EGT-vonatkozású szöveg)
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 1 bevezető hivatkozás
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 157. cikke (3) bekezdésére,	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 8. cikkére, valamint 157. cikkének (3) és (4) bekezdésére,
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 1 a bevezető hivatkozás (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és 3. cikkének (3) bekezdésére,
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 1 b bevezető hivatkozás (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 1 c bevezető hivatkozás (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (CEDAW) 4. cikkére,
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A munkahelyeken a nemek közötti egyenlőség elérése érdekében a társaságon belül minden szinten meg kell valósulnia a döntéshozatal nemek szempontjából kiegyensúlyozott modelljének, miközben biztosítani kell a szegénység elnőiesedését jelentős mértékben fokozó, a nemek közötti bérezési különbségek megszüntetését is.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Minden uniós intézménynek és ügynökségnek be kell tartania a nemek közötti egyenlőség elvét a belső személyzeti politikáikban, különösen azáltal, hogy az érintett testületeken belül minden szinten biztosítják a nemek szempontjából kiegyensúlyozott döntéshozatalt.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A humántőke hatékony felhasználása a legmeghatározóbb tényező a gazdaság versenyképessége szempontjából, és kulcsfontosságú az EU előtt álló demográfiai kihívások megoldásához, a globális gazdaságban való sikeres versenyzéshez, és a harmadik országokkal szembeni versenyelőny biztosításához. A magasan képzett és képesítést szerzett nők száma folyamatosan növekszik, amit az is bizonyít, hogy az egyetemeken végzők 60 %-a nő. Ha továbbra se történne meg a gazdasági döntéshozó pozíciókra történő kinevezések során ennek az erőforrásnak a kiaknázása, az a képzett humántőke felhasználásának kudarcát jelentené.	(7) A humántőke hatékony felhasználása a legmeghatározóbb tényező a gazdaság versenyképessége szempontjából, a globális gazdaságban való sikeres versenyzéshez. Vannak magasan képzett és képesítést szerzett nők, amit többek között az is bizonyít, hogy az egyetemeken végzők 60 %-a nő. Ha továbbra se történne meg a gazdasági döntéshozó pozíciókra történő kinevezések során ennek az erőforrásnak a kiaknázása, az a képzett humántőke felhasználásának kudarcát jelentené.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A nemek közötti egyenlőség előmozdításának biztosítása érdekében a tagállamoknak olyan rendelkezéseket kell hozniuk, amelyek segítségével a férfiak és a nők össze tudják egyeztetni a munkát a családi élettel, elsősorban rugalmas beosztás és a gondozási feladatokat ellátók számára támogatás formájában.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A társaságok szintjén széles körben elismert, hogy a nők jelenléte a vezetőtestületekben a vállalati irányítás javulásához vezet, mivel a csapatteljesítmény és a döntéshozatal minősége javul a többféle nézőpontot tartalmazó, színesebb és összetett gondolkodásforma következtében, és így kiegyensúlyozottabb határozatok születnek. Több tanulmány is kimutatta, hogy pozitív kapcsolat áll fenn a felsővezetés nemi sokszínűsége és a társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között. A női részvétel növelése az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok vezetőtestületeiben ezért pozitív hatással járhat az érintett társaságok teljesítményére.	(8) A társaságok szintjén széles körben elismert, hogy a nők jelenléte a vezetőtestületekben a vállalati irányítás javulásához vezet, mivel a csapatteljesítmény növekszik, a döntéshozatal minősége pedig javul a kiegyensúlyozottabb nézőpont következtében. Több tanulmány is kimutatta, hogy pozitív kapcsolat áll fenn a felsővezetés nemi sokszínűsége és a társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között. A női részvétel növelése az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok vezetőtestületeiben ezért pozitív hatással kell hogy járjon az érintett társaságok teljesítményére.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Bizonyítékok mutatják azt is, hogy a munkaerőpiaci egyenlőség jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A női részvétel növelése az unióban jegyzett társaságok vezetőtestületeiben nem csak a vezetőtestületekbe kinevezett nőket érinti, hanem elősegíti tehetséges nők vonzását a társasághoz, valamint a nők fokozottabb jelenlétének biztosítását a vezetőség minden szintjén és a munkavállalók körében. Ezért amennyiben a nők nagyobb arányban vesznek részt a társaságok vezetőtestületeiben, zárulhat az olló a nemek közötti foglalkozatási és a bérezési különbségek tekintetében. A rendelkezésre álló női tehetségtartalék maradéktalan kiaknázása komoly előrelépést jelentene az oktatás megtérülése tekintetében mind az egyének, mind a közszektor szempontjából. A női részvétel alacsony szintje az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok igazgatótanácsaiban általában véve elmulasztott lehetőség a tagállamok gazdaságainak hosszú távú fenntartható növekedése megvalósításának szempontjából.	(9) Bizonyítékok mutatják azt is, hogy a munkaerőpiaci egyenlőség jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A női részvétel növelése az unióban jegyzett társaságok vezetőtestületeiben nem csak a vezetőtestületekbe kinevezett nőket érinti, hanem elősegíti tehetséges nők vonzását a társasághoz, valamint a nők fokozottabb jelenlétének biztosítását a vezetőség minden szintjén és a munkavállalók körében. Ezért amennyiben a nők nagyobb arányban vesznek részt a társaságok vezetőtestületeiben, nagy eséllyel zárulhat az olló a nemek közötti foglalkozatási és a bérezési különbségek tekintetében. A rendelkezésre álló női tehetségtartalék maradéktalan kiaknázása komoly előrelépést jelentene az oktatás megtérülése tekintetében mind az egyének, mind a közszektor szempontjából. A női részvétel alacsony szintje az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok igazgatótanácsaiban általában véve elmulasztott lehetőség a tagállamok gazdaságainak hosszú távú fenntartható növekedése megvalósításának szempontjából.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A nők aránya a társasági vezetőtestületekben nagyon lassan emelkedik, az elmúlt években átlagosan évi 0,6 %-al. A javulás üteme jelentősen eltér az egyes tagállamokban, és ez nagyon eltérő eredményekhez vezetett. Azokban a tagállamokban, ahol kötelező intézkedéseket léptettek életbe, sokkal jelentősebb haladás volt megfigyelhető. A tagállamok közötti növekvő eltérések valószínűleg még markánsabbá fog válni, tekintettel a vezetőtestületekben a nők részvételének növelését célzó nagyon eltérő tagállami megközelítésekre.	(11) A nők aránya a társasági vezetőtestületekben nagyon lassan emelkedik, az elmúlt években átlagosan évi 0,6 %-kal. A javulás üteme jelentősen eltér az egyes tagállamokban, és ez nagyon eltérő eredményekhez vezetett. Azokban a tagállamokban, ahol kötelező intézkedéseket léptettek életbe, sokkal jelentősebb haladás volt megfigyelhető. A tagállamok közötti növekvő eltérések valószínűleg még markánsabbá fog válni, tekintettel a vezetőtestületekben a nők részvételének növelését célzó nagyon eltérő tagállami megközelítésekre. Ajánlatos ezért, hogy a tagállamok megosszák egymás között az információkat és a bevált gyakorlatokat annak érdekében, hogy a nemek közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedések elfogadása révén jobb eredményeket érjenek el.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A vezetőtestületi álláshelyek esetében a kiválasztási eljárások és a minősítési szempontok átláthatóságának a legtöbb tagállamban fennálló jelenlegi hiánya komoly akadályát jelenti a fokozottabb nemi sokszínűségnek a vezetőtestületi tagok körében, és károsan befolyásolja mind a vezetőtestületi tagjelöltek karrierjét és szabad mozgását, mind a befektetői döntéseket. Az átláthatóság említett hiánya visszatartja a vezetőtestületi álláshelyek azon lehetséges jelöltjeit a pályázástól, akinek a képességeire a leginkább szükség lenne, illetve attól, hogy megtámadják a nemi elfogultságra visszavezethető kinevezéseket, ezáltal korlátozódik a belső piacon belüli szabad mozgásuk. Másrészről a befektetők eltérő befektetési stratégiákat követnek, melyekhez információkra van szükség a vezetőtestület tagjainak szakértelmével és kompetenciáival kapcsolatban is. A vezetőtestületi tagok minősítési követelményeinek és kiválasztási eljárásának nagyobb átláthatósága lehetővé teszi a befektetők számára, hogy jobban felmérjék a társaság üzleti stratégiáját, és hogy megfelelő mennyiségű ismeret birtokában hozzanak döntéseket.	(13) A vezetőtestületi álláshelyek esetében a kiválasztási eljárások és a minősítési szempontok átláthatóságának a legtöbb tagállamban fennálló jelenlegi hiánya komoly akadályát jelenti a fokozottabb nemi sokszínűségnek a vezetőtestületi tagok körében, és károsan befolyásolja mind a vezetőtestületi tagjelöltek karrierjét és szabad mozgását, mind a befektetői döntéseket. Az átláthatóság említett hiánya visszatartja a vezetőtestületi álláshelyek azon lehetséges jelöltjeit a pályázástól, akinek a képességeire a leginkább szükség lenne, illetve attól, hogy megtámadják a nemi elfogultságra visszavezethető kinevezéseket, ezáltal korlátozódik a belső piacon belüli szabad mozgásuk. Másrészről a befektetők eltérő befektetési stratégiákat követnek, melyekhez információkra van szükség a vezetőtestület tagjainak szakértelmével és kompetenciáival kapcsolatban is. A vezetőtestületi tagok minősítési követelményeinek és kiválasztási eljárásának nagyobb átláthatósága lehetővé teszi a befektetők számára, hogy jobban felmérjék a társaság üzleti stratégiáját, és hogy megfelelő mennyiségű ismeret birtokában hozzanak döntéseket. Fontos ezért, hogy a vezetőtestületi tagok kinevezési eljárásai egyértelműek és átláthatóak legyenek, a jelentkezőket pedig tárgyilagosan kell értékelni egyéni érdemeik alapján, nemüktől függetlenül.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Noha ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, a nem-ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükség van arra, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok a jelöltek képességeinek a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai tapasztalatok tekintetében történő tárgyilagos összehasonlító értékelése alapján hozzanak meg egyes, a nem-ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó döntéseket. Csak uniós szintű intézkedéssel lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat.	(14) Ez az irányelv nem irányul a felvételi, kiválasztási és kinevezési eljárásokra és a minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, de megköveteli, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok és nagy közvállalkozások álláshirdetéseiket, felvételi, kiválasztási és kinevezési eljárásaikat igazítsák ki, mivel ez a nem-ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükségesnek bizonyult. Az uniós szintű intézkedés a legfőbb eszköz arra, hogy Unió-szerte hatékonyan lehessen biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Az „EU 2020” stratégia megállapította, hogy a női munkaerő fokozottabb részvétele előfeltétele a növekedés felgyorsításának és a demográfiai kihívások kezelésének Európában. A Stratégia kiemelt célul tűzte ki 2020-ig a 20-64 év közötti nők és férfiak körében a 75 %-os foglalkoztatottságot, amely csak akkor érhető el, ha egyértelmű az elköteleződés a nem közötti egyenlőség mellett, és megkettőződnek az erőfeszítések a nők munkaerőpiaci részvétele előtt álló akadályok lebontására. A jelenlegi gazdasági válság rávilágított arra, hogy Európának egyre nagyobb szüksége van a tudás, a hozzáértés és az innováció igénybevételére, valamint a rendelkezésre álló tehetségtartalékok maradéktalan hasznosítására. A női részvétel növelése a gazdasági döntéshozatalban, különösen a társasági vezetőtestületekben várhatóan előnyös átgyűrűző hatással jár majd a nők foglalkoztatására az érintett társaságokban és az egész gazdaságban.	(15) Az „EU 2020” stratégia megállapította, hogy a női munkaerő fokozottabb részvétele előfeltétele a növekedés felgyorsításának és a demográfiai kihívások kezelésének Európában. A Stratégia kiemelt célul tűzte ki 2020-ig a 20-64 év közötti nők és férfiak körében a 75 %-os foglalkoztatottságot, amely csak akkor érhető el, ha egyértelmű az elköteleződés a nem közötti egyenlőség mellett, és megkettőződnek az erőfeszítések a nők munkaerőpiaci részvétele előtt álló akadályok lebontására. A jelenlegi gazdasági válság rávilágított arra, hogy Európának egyre nagyobb szüksége van a tudás, a hozzáértés és az innováció igénybevételére, valamint a rendelkezésre álló tehetségtartalékok maradéktalan hasznosítására. A női részvétel növelése a gazdasági döntéshozatalban, a társasági vezetőtestületekben és a vezetés valamennyi szintjén a társaság egészében várhatóan előnyös átgyűrűző hatással jár majd a nők foglalkoztatására az érintett társaságokban és az egész gazdaságban.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Minderre tekintettel az Uniónak a nők társasági vezetőtestületekben való részvételének növelésére kell törekednie, a gazdasági növekedés felgyorsítása és az európai társaságok versenyképességének javítása, továbbá a munkaerőpiacon a tényleges nemek közötti egyensúly megvalósítása érdekében. E cél elérésére előnyben részesítésre vonatkozó minimális követelmények révén kell törekedni, melyek a jegyzett társaságok vezetőtestületei nemi összetételére vonatkozó számszerűsített célra irányuló kötelező intézkedések formáját öltik, szem előtt tartva, hogy azok a tagállamok és harmadik országok érték el a legjobb eredményeket a nők gazdasági döntéshozatalban való alulképviseletének orvoslása terén, melyek ezt vagy ehhez hasonló módszert választottak;.	Minderre tekintettel az Uniónak a nők társasági vezetőtestületekben való részvételének növelésére kell törekednie minden tagállamban, a gazdasági növekedés felgyorsítása, a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése és az európai társaságok versenyképességének javítása, továbbá a munkaerőpiacon a tényleges nemek közötti egyensúly megvalósítása érdekében. E cél elérésére előnyben részesítésre vonatkozó minimális követelmények révén kell törekedni, melyek a jegyzett társaságok és a nagy közvállalkozások vezetőtestületei nemi összetételére vonatkozó számszerűsített célra irányuló kötelező intézkedések formáját öltik, szem előtt tartva, hogy azok a tagállamok és harmadik országok érték el a legjobb eredményeket a nők gazdasági döntéshozatalban való alulképviseletének orvoslása terén, melyek ezt vagy ehhez hasonló módszert választottak.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Ezen irányelvnek nem kell kiterjedni a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis és középvállalkozásokra (kkv-k) akkor sem, ha ezek jegyzett társaságok.	(18) Ezen irányelvnek nem kell kiterjedni a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis és középvállalkozásokra (kkv-k) akkor sem, ha ezek jegyzett társaságok, a tagállamoknak azonban olyan szakpolitikákat kell elfogadniuk, amelyek támogatják és ösztönzik a kkv-kat a nemek közötti egyensúly jelentős javítására a vezetés valamennyi szintjén és a vezetőtestületekben.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Minden vezetőtestületi rendszer különbséget tesz a társaság napi irányításával foglalkozó ügyvezető igazgatók, és a nem-ügyvezető igazgatók között, akik nem vesznek részt a napi irányításban, hanem felügyeleti feladatot látnak el. Az ebben az irányelvben szereplő mennyiségi céloknak csak a nem-ügyvezető igazgatókra kell vonatkozniuk annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly teremtődjön a vezetőtestületekben a nemi sokszínűség növelésének igénye, és a társaságok napi irányításába való beavatkozás minimalizálásának szükségessége között. Mivel a nem-ügyvezető igazgatók felügyeleti feladatokat látnak el, egyszerűbb megfelelően képzett jelölteket találni a társaságon kívülről és jelentős mértékben a társaság működése szerinti ágazaton is túlról – ami fontos szempont azon gazdasági területek esetében, melyekben az egyik nem tagjai különösen alulreprezentáltak a munkavállalók körében.	(20) Minden vezetőtestületi rendszer különbséget tesz a társaság napi irányításával foglalkozó ügyvezető igazgatók, és a nem-ügyvezető igazgatók között, akik nem vesznek részt a napi irányításban, hanem felügyeleti feladatot látnak el. Az ebben az irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi igazgatóra vonatkozniuk kell.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem-ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem-ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem-ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők.	(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem-ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem-ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk a szociális partnerekkel nemzeti szinten folytatott körültekintő és kimerítő konzultáció alapján, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem-ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) Az Unióban jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy vezessenek be a vezetőtestületeik nemi összetételére vonatkozó meghatározott célok elérésére irányuló megfelelő eljárásokat. Azon jegyzett társaságoknak, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókat az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító, előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó elemzése alapján kell betölteniük annak érdekében, hogy az említett százalékot legkésőbb 2020. január 1-ig elérjék. Ezért az irányelv előírja az alureprezentált nem esetében a legalább 40 %-os arányt a nem-ügyvezető igazgatók esetében. Ez a célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti a nem-ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad.	(22) Az Unióban jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy vezessenek be a vezetőtestületeik nemi összetételére vonatkozó meghatározott célok elérésére irányuló megfelelő eljárásokat. Azon jegyzett társaságoknak és nagy közvállalkozásoknak, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, módosítaniuk kell álláshirdetéseiket, felvételi, kiválasztási és kinevezési eljárásaikat annak érdekében, hogy az említett százalékot legkésőbb 2020. január 1-ig elérjék. Ezért az irányelv előírja az alureprezentált nem esetében a legalább 40 %-os arányt az igazgatók esetében. Ez a célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti az igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak azon jegyzett társaságok felett, melyek a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv32 2. cikkének b) pontja értelmében közvállalkozásnak minősülnek. A meghatározó befolyásnak köszönhetően megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges változást gyorsabban érjék el. Ezért az ilyen társaságok esetében korábbi dátumot kellene előírni a nem-ügyvezető igazgatók körében az alureprezentált nem legalább 40 %-os arányára vonatkozó cél tekintetében.	(23) A tagállamok meghatározó befolyást gyakorolnak azon nagy közvállalkozások felett, melyek a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv32 2. cikkének b) pontja értelmében közvállalkozásnak minősülnek. A meghatározó befolyásnak köszönhetően megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a szükséges változást gyorsabban érjék el. Ezért az ilyen társaságok esetében korábbi dátumot kellene előírni az igazgatók körében az alureprezentált nem legalább 40 %-os arányára vonatkozó cél tekintetében.
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) A cél teljesítéséhez szükséges nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek száma tekintetében további pontosításra van szükség, mivel a legtöbb vezetőtestület létszáma esetében a 40 %-os arány matematikailag csak meghaladható vagy megközelíthető. Ezért a célkitűzés teljesítéséhez szükséges vezetőtestületi álláshelyek számának a 40 %-hoz legközelebbi számnak kell lennie. Ugyanakkor az eredetileg túlságosan magas képviselttel rendelkező nem megkülönböztetésének elkerülése végett a jegyzett társaságokat nem szabad arra kötelezni, hogy az alulreprezentált nem képviselőit a nem-ügyvezető igazgatói vezetőtestületi álláshelyek felére vagy azt meghaladó arányára kinevezzék. Így például az alulreprezentált nem képviselőinek egy három vagy négy nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább egy, egy öt vagy hat nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább kettő, és egy hét vagy nyolc nem-ügyvezető igazgatóból álló vezetőtestületben legalább három álláshelyet be kell, hogy töltsenek.	(24) A cél teljesítéséhez szükséges igazgatói álláshelyek száma tekintetében további pontosításra van szükség, mivel a legtöbb vezetőtestület létszáma esetében a 40%-os arány matematikailag csak meghaladható vagy megközelíthető. Ezért a célkitűzés teljesítéséhez szükséges vezetőtestületi álláshelyek számának a 40 %-hoz legközelebbi számnak kell lennie. Ugyanakkor az eredetileg túlságosan magas képviselettel rendelkező nem megkülönböztetésének elkerülése végett a jegyzett társaságokat és nagy közvállalkozásokat nem szabad arra kötelezni, hogy az alulreprezentált nem képviselőit a vezetőtestületi álláshelyek több mint felére kinevezzék. Így például az alulreprezentált nem képviselőinek egy három igazgatóból álló vezetőtestületben legalább egy, egy négy, öt vagy hat igazgatóból álló vezetőtestületben legalább kettő, és egy hét vagy nyolc igazgatóból álló vezetőtestületben legalább három álláshelyet be kell, hogy töltsenek.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) A tagállamoknak az ítélkezési gyakorlattal összhangban gondoskodniuk kell arról, hogy a nem-ügyvezető igazgatók kiválasztása a legjobb minősítéssel rendelkező jelöltek köréből történjen, az egyes jelöltek előre meghatározott, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű követelményeken alapuló minősítésének összehasonlító elemzése alapján. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznak például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken mint a pénzügyek, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben kell részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt a másik nembe tartozó versenytársával azonos szakmai alkalmassággal, szakértelemmel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, és ha az egyes jelöltek összes kvalitását figyelembe vevő objektív értékelés nem billenti a másik jelölt felé a mérleget.	(26) A tagállamoknak az Európai Unió Alapjogi Chartája 23. cikkével és adott esetben a vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban biztosítaniuk kell az átláthatóságot álláshirdetéseik, felvételi, kiválasztási és kinevezési eljárásaik során, ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk a Charta 7. és 8. cikke által elismert, a személyes adatok feldolgozása tekintetében a magánélet védelméhez való jogot. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznak például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken mint a pénzügyek, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben kell részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt a másik nembe tartozó versenytársával legalább azonos szakképzettséggel rendelkezik. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a társaságok, amelyek nem haladnak az irányelv fő célkitűzésének megvalósítása felé, kiegészítő információkat közölnek toborzási, kiválasztási és kinevezési politikáikról, valamint hogy – többek között – konkrét terveket készítenek a nemek közötti egyensúly javítására.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) Az igazgatók toborzásának és kinevezésének módja tagállamonként és társaságonként különbözik. A részvényesek közgyűlése elé terjesztendő jelölteket előválogathatja például egy nevezési bizottság, vagy az igazgatókat közvetlenül is kinevezhetik meghatározott részvényesek, de a részvényesek közgyűlése szavazhat is az egyes jelöltekről vagy a jelöltek listájáról. A jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeknek a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint teljesülniük kell. E tekintetben az irányelv csupán a kiválasztási eljárások minimális harmonizációját írja elő, lehetővé téve a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet céljának elérése érdekében a Bíróság ítélkezési gyakorlata által támasztott követelmények alkalmazását.	(27) Az igazgatók toborzásának és kinevezésének módja tagállamonként és társaságonként különbözik. A részvényesek közgyűlése elé terjesztendő jelölteket előválogathatja például egy nevezési bizottság, vagy az igazgatókat közvetlenül is kinevezhetik meghatározott részvényesek, de a részvényesek közgyűlése szavazhat is az egyes jelöltekről vagy a jelöltek listájáról. Ez a jogalkotási eszköz ezért tiszteletben tartja a kiválasztási eljárások sokszínűségét, ugyanakkor szorgalmazza, hogy a vezetőtestületekben való fokozott női szerepvállalás megvalósítása érdekében módosítsák ezeket az eljárásokat. A jelöltek kiválasztására vonatkozó követelményeknek a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint teljesülniük kell. E tekintetben az irányelv sokféle kiválasztási eljárást lehetővé tesz a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet céljának elérése érdekében.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 27 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(27a) Ha a jelöltek előzetes kiválasztása választási vagy szavazási eljárásokon alapul – például a munkavállalók vagy képviselőik esetében –, az eljárásokat a teljes eljárás során módosítani kell annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a nemek közötti nagyobb egyenlőség célkitűzésének az igazgatótanácsok egészében való megvalósításához, miközben biztosítják, hogy az ezen eljárás során megválasztott igazgató neme ne legyen előre meghatározva.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) Ennek az irányelvnek a célja a tőzsdéken jegyzett társaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítása és ezáltal a férfiak és a nők közötti egyenlőség – mely az Unió egyik alapvető jogának minősül – megvalósításához történő hozzájárulás. Ezért a jegyzet társaságok számára elő kell írni, hogy a sikertelen jelölt kérelmére ne csupán a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait közöljék, hanem a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleget a nem az alulreprezentált nembe tartozó jelölt javára billentő megfontolásokat is. A Charta 7. és 8. cikke által elismert, a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a személyes adatok feldolgozására tekintettel fennálló, említett korlátozásai, valamint a jegyzett társaságok azon kötelezettsége, hogy kérelemre kiadják ezeket az információkat a sikertelen jelöltnek, szükségesek és az arányosság elvével összhangban valóban elismerten közérdekű célokat szolgálnak. Ezért összhangban vannak a Charta 52. cikke (1) bekezdésében az ilyen korlátozások tekintetében előírt követelményekkel és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával.	(28) Ennek az irányelvnek a célja a tőzsdéken jegyzett társaságok és a nagy közvállalkozások igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javítása és ezáltal a férfiak és a nők közötti egyenlőség – mely az Unió egyik alapvető jogának minősül – megvalósításához történő hozzájárulás. Ezért a jegyzett társaságok és a nagy közvállalkozások számára elő kell írni, hogy a sikertelen jelölt kérelmére ne csupán a felvétel, kiválasztás vagy kinevezés alapjául szolgáló minősítés szempontjait közöljék, hanem a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleget a nem az alulreprezentált nembe tartozó jelölt javára billentő megfontolásokat is. A Charta 7. és 8. cikke által elismert, a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a személyes adatok feldolgozására tekintettel fennálló, említett korlátozásai, valamint a jegyzett társaságok és a nagy közvállalkozások azon kötelezettsége, hogy kérelemre kiadják ezeket az információkat a sikertelen jelöltnek, szükségesek és az arányosság elvével összhangban valóban elismerten közérdekű célokat szolgálnak. Ezért összhangban vannak a Charta 52. cikke (1) bekezdésében az ilyen korlátozások tekintetében előírt követelményekkel és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) A jegyzett társaság kell, hogy bizonyítsa a kiválasztás helyességét, amennyiben egy, az alulreprezentált nembe tartozó sikertelen jelölt azt feltételezi, hogy azonosan minősítést szerzett a másik nembe tartozó jelölttel, aki ténylegesen kineveztek.	(29) A szóban forgó társaság vagy vállalkozás kell, hogy bizonyítsa a kiválasztás helyességét, amennyiben egy, az alulreprezentált nembe tartozó sikertelen jelölt azt feltételezi, hogy azonosan minősítést szerzett a másik nembe tartozó jelölttel, aki ténylegesen kineveztek.
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell bevezetniük az irányelv megsértése esetére, ezek lehetnek többek között igazgatási bírságok és a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes nem-ügyvezető igazgató kinevezések vagy választások semmisségének megállapítása vagy érvénytelenítése bírói testület által.	(30) A tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell bevezetniük az irányelv megsértése esetére, ezek lehetnek többek között igazgatási bírságok és a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes igazgatói kinevezések vagy választások semmisségének megállapítása vagy érvénytelenítése bírói testület által, illetve súlyos és ismétlődő jogsértések esetében kényszerfeloszlatás illetékes bírói testület által, a megfelelő eljárási biztosítékok teljes mértékű tiszteletben tartásával.
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) Mivel a munkaerő összetétele közvetlen hatással van az alulreprezentált nembe tartozó jelöltek elérhetőségére, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki, az érintett társaságnak nem kell eleget tennie az irányelvben lefektetett céloknak.	törölve
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) Mivel a jegyzett társaságoknak törekednie kell arra, hogy valamennyi döntéshozó pozícióban növeljék az alulreprezentált nem arányát, a tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy teljesítettnek tekinthetők az irányelvben szereplő célok teljesültnek tekinthetőek, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói helyek legalább egyharmadát betöltik, függetlenül attól, hogy ügyvezető vagy nem-ügyvezető igazgatóként.	(32) Mivel az ügyvezető igazgatók körében a nők százalékos aránya még alacsonyabb, a női ügyvezető igazgatók számának növelése céljából további ösztönzőket kell teremteni. A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy teljesítettnek tekinthetők az irányelvben szereplő célok teljesültnek tekinthetőek, amennyiben a jegyzett társaságok bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nemből kikerülő igazgatók az igazgatói helyek legalább egyharmadát betöltik, feltéve, hogy az ügyvezető igazgatói álláshelyek közül legalább egyet az alulreprezentált nem képviselője tölt be.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(33) A nem-ügyvezető igazgatókra vonatkozó intézkedések mellett, és tekintettel a napi ügyvezetési feladatokban résztvevő igazgatók körében a nemi egyensúly javítására, a jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a két nem képviseletére vonatkozó, legkésőbb 2020. január 1-ig elérendő egyéni kötelezettségvállalásokat. Ezeknek a kötelezettségvállalásoknak arra kell irányulniuk, hogy a társaság jelenlegi helyzetéhez képest tényleges előrelépés következzen be a nemek kiegyenlítettebb képviselete felé.	(33) Az ügyvezető igazgatókra vonatkozó ösztönzők mellett, és tekintettel a napi ügyvezetési feladatokban résztvevő igazgatók körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének további javítására, a jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a két nem képviseletére vonatkozó, legkésőbb 2020. január 1-ig – nagy közvállalkozások esetében 2018. január 1-ig – elérendő egyéni kötelezettségvállalásokat. Ezeknek a kötelezettségvállalásoknak arra kell irányulniuk, hogy a társaság jelenlegi helyzetéhez képest tényleges előrelépés következzen be a nemek kiegyenlítettebb képviselete felé.
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat közzé kell tenni, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett és a jövőben megtenni tervezett intézkedéseket.	(34) A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok és a nagy közvállalkozások számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok és az egyes nagy közvállalkozások milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat megfelelő és könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni az éves jelentésben és a weboldalon, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, átfogóan részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett és a jövőben megtenni tervezett intézkedéseket.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) Előfordulhat, hogy egyes tagállamok már az irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében. E tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az intézkedéseket alkalmazzák a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények helyett, amennyiben bizonyítani tudják, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatásosak a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói körében az alulképviselt nem 40 %-os, legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig megvalósítandó arányának elérésére.	(35) Előfordulhat, hogy egyes tagállamok már az irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében. E tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az intézkedéseket alkalmazzák a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények helyett, amennyiben bizonyítani tudják, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatásosak a jegyzett vállalatok igazgatói körében az alulképviselt nem 40 %-os, legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a nagy közvállalkozások esetében 2018. január 1-ig megvalósítandó arányának, vagy az ezen irányelv 4. cikkének (1)* bekezdésében említett egyharmados célkitűzésnek az elérésére. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy elegendő előrelépés történt-e az irányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Ha egy adott tagállamban az előrelépés nem megfelelő, az irányelv rendelkezései automatikusan hatályba lépnek ebben a tagállamban.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) Noha egyes tagállamok fogadtak el szabályokat, vagy (vegyes eredményekkel) bátorítottak az önszabályozásra, a tagállamok többsége nem cselekedett, illetve nem mutatott hajlandóságot olyan fellépésre, ami jelentős javuláshoz vezetne. A múltbeli és jelenlegi trendekre vonatkozó rendelkezésre álló információk átfogó elemzésén alapuló előrejelzések, valamint a szándékok azt mutatták, hogy a tagállamok önmaguktól cselekedve a belátható jövőbe nem fogják megvalósítani az ebben az irányelvben szereplő, az Unió-szerte a nem-ügyvezető igazgatók körében a kiegyensúlyozott nemi képviseletre vonatkozó célokat. E körülményekre, valamint a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak képviselete terén a tagállamok közti növekvő aránytalanságokra tekintettel a társasági vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúly az Unióban csak közös megközelítés révén javítható, és a nemek közötti egyenlőség, a versenyképesség és a növekedés terén meglévő potenciál csak uniós szinten koordinált cselekvés révén valósulhat meg, nem pedig olyan nemzeti kezdeményezésekkel, melyek eltérnek hatály, ambíció és hatékonyság tekintetében. Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az az intézkedés léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el.	(37) Noha egyes tagállamok fogadtak el szabályokat, vagy (vegyes eredményekkel) bátorítottak az önszabályozásra, a tagállamok többsége nem cselekedett, illetve nem mutatott hajlandóságot olyan fellépésre, ami jelentős javuláshoz vezetne. A múltbeli és jelenlegi trendekre vonatkozó rendelkezésre álló információk átfogó elemzésén alapuló előrejelzések, valamint a szándékok azt mutatták, hogy a tagállamok önmaguktól cselekedve a belátható jövőbe nem fogják megvalósítani az ebben az irányelvben szereplő, az Unió-szerte az igazgatók körében a kiegyensúlyozott nemi képviseletre vonatkozó célokat. E körülményekre, valamint a társasági vezetőtestületekben a nők és a férfiak képviselete terén a tagállamok közti növekvő aránytalanságokra tekintettel a társasági vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúly az Unióban csak közös megközelítés révén javítható, és a nemek közötti egyenlőség, a versenyképesség és a növekedés terén meglévő potenciál csak uniós szinten koordinált cselekvés révén valósulhat meg, nem pedig olyan nemzeti kezdeményezésekkel, melyek eltérnek hatály, ambíció és hatékonyság tekintetében. Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az az intézkedés léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el.
Módosítás  35 Irányelvre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) Az ugyanezen cikkben szereplő arányosság elvének megfelelően ez az irányelv a közös célok és elvek szabályozására korlátozódik, és nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok kellő szabadságot kapnak annak eldöntésére, hogy a nemzeti körülmények, így különösen a vezetőtestületi toborzásra vonatkozó szabályok és gyakorlatok figyelembevételével hogyan valósíthatóak meg legjobban az irányelvben szereplő célok. Az irányelv nem gátolja a társaságokat abban, hogy a legalkalmasabb jelölteket nevezzék ki a vezetőtestületekbe, és megfelelően hosszú alkalmazkodási időszakot biztosít valamennyi jegyzett társaság számára.	(38) Az ugyanezen cikkben szereplő arányosság elvének megfelelően ez az irányelv a közös célok és elvek szabályozására korlátozódik, és nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok kellő szabadságot kapnak annak eldöntésére, hogy a nemzeti körülmények, így különösen a vezetőtestületi toborzásra vonatkozó szabályok és gyakorlatok figyelembevételével hogyan valósíthatóak meg legjobban az irányelvben szereplő célok. Az irányelv nem gátolja a társaságokat abban, hogy a legalkalmasabb jelölteket nevezzék ki a vezetőtestületekbe, és megfelelően hosszú alkalmazkodási időszakot biztosít valamennyi jegyzett társaság és nagy közvállalkozás számára.
Módosítás   36 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében oly módon, hogy a nemi egyensúly elérése felé haladás felgyorsítására irányuló intézkedéseket vezet be, miközben megfelelő időt biztosít a társaságok számára ahhoz, hogy azok megtegyék a szükséges lépéseket.	Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a jegyzett társaságok és nagy közvállalkozások igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében oly módon, hogy a nemi egyensúly elérése felé haladás felgyorsítására irányuló intézkedéseket vezet be, miközben megfelelő időt biztosít a társaságok számára ahhoz, hogy azok megtegyék a szükséges lépéseket.
Módosítás  37 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. „jegyzett társaság”: valamely tagállamban bejegyzett olyan társaság, melynek részvényeivel egy vagy több tagállamban kereskedni lehet a 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon;	1. „jegyzett társaság”: valamely tagállamban található olyan társaság, melynek részvényeivel egy vagy több tagállamban kereskedni lehet a 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon;
Módosítás   38 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez az irányelv nem vonatkozik a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k).	Ez az irányelv nem vonatkozik a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), a tagállamoknak azonban olyan szakpolitikákat kell elfogadniuk, amelyek támogatják és ösztönzik a kkv-kat a nemek közötti egyensúly jelentős javítására a vezetés valamennyi szintjén és a vezetőtestületekben.
Módosítás  39 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A nem-ügyvezető igazgatókra vonatkozó célok	Az igazgatókra vonatkozó célok
Módosítás  40 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókat előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelmények alkalmazásával az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján töltsék be annak érdekében, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérjék.	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok és nagy közvállalkozások, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői az igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, minden igazgatói álláshelyre vonatkozóan úgy módosítsák felvételi, többek között álláshirdetéseiket, előválogatási, kiválasztási és kinevezési eljárásaikat, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérjék.
	A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok végrehajtják a módosításokat toborzási, előválogatási, kiválasztási és kinevezési eljárásaik megfelelő fázisaiban. A tagállamok különösen arról gondoskodnak, hogy a társaságok nemi szempontból kiegyensúlyozott körből választanak jelölteket a vezetőtestületi álláshelyekre.
	A tagállamok gondoskodnak arról, hogy e módosítások előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelmények alkalmazásával történjenek annak érdekében, hogy a kiválasztásra az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján kerüljön sor.
Módosítás  41 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ebben a bekezdésben foglalt célkitűzés akkor teljesüljön, ha a jegyzett társaságok és nagy közvállalkozások bizonyítani tudják, hogy az alulreprezentált nem tagjai töltik be az igazgatói álláshelyek legalább egyharmadát, feltéve, hogy mindkét igazgatói álláshelytípus – ügyvezetői és nem-ügyvezetői – képviseltetik. Az ezen egyharmados célkitűzés eléréséhez szükséges igazgatói álláshelyek száma az egyharmados arányhoz legközelebbi szám.
Módosítás  42 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben szereplő célkitűzés eléréshez szükséges nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek száma a 40 %-os arányhoz legközelebbi, de a 49 %-ot meg nem haladó szám.	(2) Az (1) bekezdésben szereplő célkitűzés eléréséhez szükséges igazgatói álláshelyek száma legalább 40 %.
Módosítás  43 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) bekezdésben megállapított cél elérése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy nem-ügyvezető igazgatók kiválasztásakor elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számba vevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti.	(3) Az (1) bekezdésben megállapított cél elérése érdekében a tagállamok – az Európai Unió Alapjogi Chartája 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban – gondoskodnak arról, hogy igazgatók felvételekor, kiválasztásakor és kinevezésekor elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó kompetens jelölt, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számba vevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti. E célból a kiválasztási kritériumoknak mindenekelőtt világosnak, átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük.
	Kompetencia-alapú kiválasztási eljárás esetén elsőbbséget élvez az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik.
Módosítás  44 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok a sikertelen jelölt kérelmére kötelesek legyenek közölni a kiválasztás alapjául szolgáló minősítés szempontjait, a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billentő megfontolásokat.	(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok és nagy közvállalkozások kötelesek legyenek közölni a sikertelen jelölttel a pályázók számát és nemét – az uniós adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően tiszteletben tartva anonimitásukat –, a felvétel, kiválasztás vagy kinevezés alapjául szolgáló minősítés szempontjait, a minősítések tárgyilagos összehasonlító értékelését, és adott esetben a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billentő megfontolásokat.
Módosítás  45 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kiválasztási eljárás megfelelő szakaszai során a jelöltek kiválasztására vonatkozó követelmények teljesülnek a nemzeti jogszabályok és az érintett jegyzett társaságok alapszabálya szerint.
Módosítás  46 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A tagállamok nemzeti jogrendszereikkel összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó sikertelen jelölt olyan tényeket észlel, amelyek alapján feltételezhető, hogy a másik nembe tartozó jelölttel azonosan minősült, a jegyzett társaság feladata legyen annak bizonyítása, hogy nem sértette meg a (3) bekezdésben foglalt szabályt.	(5) A tagállamok nemzeti jogrendszereikkel összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket annak előírására, hogy a jegyzett társaságok és a nagy közvállalkozások bizonyítani tudják, hogy kinevezési eljárásukat a (3) bekezdésben foglalt szabály értelmében folytatták le, különösen olyan esetekben, ahol az alulreprezentált nembe tartozó sikertelen jelölt olyan tényeket észlel, amelyek alapján feltételezhető, hogy a másik nembe tartozó jelölttel azonosan minősült, a jegyzett társaság vagy nagy közvállalkozás feladata legyen annak bizonyítása, hogy nem sértette meg a (3) bekezdésben foglalt szabályt.
Módosítás  47 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt cél nem vonatkozik azokra a jegyzett társaságokra, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki.	törölve
Módosítás  48 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok egyedi kötelezettségvállalásokat tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a legkésőbb 2020. január 1-ig, illetve a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérendő nemileg kiegyensúlyozott képviselet tekintetében.	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzett társaságok további egyedi kötelezettségvállalásokat tegyenek az ügyvezető igazgatók körében a 4. cikkben ismertetett eljárásoknak megfelelő, nemileg kiegyensúlyozott képviselet tekintetében.
	E kötelezettségvállalások célja, hogy konkrét előrelépéseket tegyenek a nemileg kiegyensúlyozottabb képviselet legkésőbb 2020. január 1-ig, illetve a nagy közvállalkozások esetében 2018. január 1-ig történő elérése érdekében.
Módosítás  49 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok számára, hogy az ügyvezető és a nem-ügyvezető igazgatók között különbséget téve (az elfogadás utáni második évtől kezdődően) évente szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak a vezetőtestületekbeli nemek között egyensúlyról, és a 4. cikk (1) bekezdésére és az e cikk (1) bekezdésére tekintettel hozott intézkedésekről, valamint, hogy weboldalukon megfelelő és hozzáférhető módon tegyék közzé ezt az információt.	(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok és a nagy közvállalkozások számára, hogy az ügyvezető és a nem-ügyvezető igazgatók között különbséget téve (az elfogadás utáni második évtől kezdődően) évente – adott esetben éves beszámolóikban – szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak a vezetőtestületekbeli nemek között egyensúlyról, az elért haladásról, a 4. cikk (1) bekezdésére és az e cikk (1) bekezdésére tekintettel hozott intézkedésekről, és adott esetben a tárgyidőszakban kinevezett valamennyi igazgató neméről, valamint, hogy weboldalukon megfelelő, könnyű és hozzáférhető módon tegyék közzé ezt az információt.
Módosítás  50 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.	(3) Amennyiben egy jegyzett társaság vagy egy nagy közvállalkozás nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések átfogó leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.
Módosítás  51 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (átdolgozott szöveg) szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikke szerint kinevezett testület vagy testületek hatáskörébe tartozzon a jegyzett társaságok vezetőtestületein belüli nemi egyensúly előmozdítása, elemzése, nyomon követése és támogatása.	törölve
Indokolás
E rész törlése nem a szöveg törlésére irányul, az az irányelv átszerkesztéséből következik. A szöveg egy külön – 8a. (új) – cikkbe került át azzal a céllal, hogy kibővítse az egyenlőséggel foglalkozó szerv hatáskörét.
Módosítás  52 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és a következőkre terjedhetnek ki:	(2) A szankcióknak hatásosnak, arányosnak, fokozatosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és a következőkre terjedhetnek ki:
Módosítás  53 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) igazgatási bírságok;	a) korai figyelmeztetést követően progresszív igazgatási bírságok;
Módosítás  54 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) komoly és ismétlődő jogsértések esetében kényszerfeloszlatás illetékes bírói testület által, a megfelelő eljárási biztosítékok teljes mértékű tiszteletben tartásával.
Indokolás
Egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamoknak számos választási lehetőségük van a hiteles, nemzeti szintű szankciós rendszerek létrehozásakor.
Módosítás  55 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) A tagállamok beszámolnak az ezen irányelv rendelkezéseinek betartása érdekében bevezetett szankciókról.
Módosítás  56 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak az ezen irányelvben előírtaknál kedvezőbb intézkedéseket a felségterületükön bejegyzett társaságok tekintetében a férfiak és nők kiegyensúlyozottabb képviselete biztosítása érdekében, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem vezetnek indokolatlan megkülönböztetéshez, és nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését.	A tagállamokat arra ösztönzik, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkében foglalt cél elérése érdekében vezessenek be vagy tartsanak fenn az ezen irányelvben előírtaknál kedvezőbb intézkedéseket, és a felségterületükön bejegyzett társaságok tekintetében biztosítsák a férfiak és nők kiegyensúlyozottabb képviseletét, feltéve, hogy ezek az intézkedések ezen irányelv céljának elérésére irányulnak, nem lépnek túl az e cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértéken és nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését.
Módosítás  57 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 4. cikk (6) és (7) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállamok, melyek már ezen irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében, felfüggeszthetik a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, amennyiben kimutatható, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik az alulképviselt nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40 %-át betöltsék.	A 4. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállamok, melyek már ezen irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a jegyzett társaságok és nagy közvállalkozások nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében, illetve azon tagállamok, amelyekben hoztak a jegyzett társaságok és nagy közvállalkozások nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítását célzó önszabályozó intézkedéseket, felfüggeszthetik a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények, illetve az 5. cikk (1) bekezdésének alkalmazását, amennyiben az Európai Bizottság által elkészített értékelés azt mutatja, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik az alulképviselt nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozások esetében 2018. január 1-ig a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40%-át betöltsék, illetve a 4. cikk (7) bekezdésében említett egyharmados célkitűzést teljesítsék. Az érintett tagállam erről értesíti a Bizottságot.
Indokolás
A bizonyítottan eredményes önszabályozó intézkedéseknek (pl. vállalatirányítási kódexeknek) is indokolniuk kell az eljárási követelmények felfüggesztését.
Módosítás  58 Irányelvre irányuló javaslat 8 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	8a. cikk
	Az egyenlőséggel foglalkozó szerv
	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg)1 20. cikke szerint kinevezett testület vagy testületek hatáskörébe tartozzon a jegyzett társaságok vezetőtestületein belüli nemi egyensúly előmozdítása, elemzése, nyomon követése és támogatása.
	__________________
	1 HL L 204., 2006.7.26., 23. o.
Módosítás  59 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok legkésőbb 2017. január 1-ig, majd ezt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. A jelentésben átfogó információkat szolgáltatnak többek között a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről, az 5. cikk (2) bekezdése szerint szolgáltatott információkról, és jegyzett társaságok 5. cikk (1) bekezdése szerinti egyedi kötelezettségvállalásairól.	(1) A tagállamok legkésőbb 2017. január 1-ig, majd ezt követően kétévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról. A jelentésben átfogó információkat szolgáltatnak többek között a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről, az 5. cikk (2) bekezdése szerint szolgáltatott információkról, és a jegyzett társaságok és a nagy közvállalkozások 5. cikk (1) bekezdése szerinti egyedi kötelezettségvállalásairól.
Módosítás  60 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Azon tagállamok, amelyek a 8. cikk (3) bekezdés szerint felfüggesztették a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, az (1) bekezdés szerinti jelentéseikben beszámolnak a 8. cikk (3) bekezdése szerinti nemzeti intézkedések által elért konkrét eredményekről. A Bizottság ezt követően külön jelentést készít, melyben megbizonyosodik arról, hogy ezek az intézkedések ténylegesen lehetővé teszik-e az alulképviselt nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40 %-át betöltsék. A Bizottság 2017. július 1-ig teszi közzé az első ilyen jelentést, az ezt követő jelentéseket pedig az (1) bekezdés alapján benyújtott érintett nemzeti jelentésekről történő értesítést követő hat hónapon belül.	Azon tagállamok, amelyek a 8. cikk (3) bekezdés szerint felfüggesztették a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, az (1) bekezdés szerinti jelentéseikben beszámolnak a 8. cikk (3) bekezdése szerinti nemzeti intézkedések által elért konkrét eredményekről. A Bizottság ezt követően külön jelentést tesz közzé, melyben megbizonyosodik arról, hogy ezek az intézkedések ténylegesen lehetővé teszik-e az alulképviselt nem tagjai számára, hogy a nagy közvállalkozások esetében legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a nem-ügyvezető igazgatói álláshelyek legalább 40 %-át betöltsék. A Bizottság 2017. július 1-ig teszi közzé az első ilyen jelentést, az ezt követő jelentéseket pedig az (1) bekezdés alapján benyújtott érintett nemzeti jelentésekről történő értesítést követő hat hónapon belül.
Módosítás  61 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a jegyzett társaságok, melyek a 8. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti intézkedések alkalmazásával nem nevezték ki vagy választották meg az alulképviselt nem tagjait a nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeik legalább 40%-ra közvállalkozások esetében legkésőbb 2018. január 1-ig, illetve nem közvállalkozások esetében legkésőbb 2020. január 1-ig, ezen időpontoktól alkalmazzák a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, kinevezésre vonatkozó eljárási követelményeket.	Az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a jegyzett társaságok és nagy közvállalkozások, melyek a 8. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti intézkedések alkalmazásával nem nevezték ki vagy választották meg az alulképviselt nem tagjait az igazgatói álláshelyeik legalább 40%-ra közvállalkozások esetében legkésőbb 2018. január 1-ig, illetve nem közvállalkozások esetében legkésőbb 2020. január 1-ig, ezen időpontoktól alkalmazzák a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, felvételre, kiválasztásra és kinevezésre vonatkozó eljárási követelményeket.
Módosítás  62 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság legkésőbb 2021. december 31-ig, majd azt követően kétévente felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazást, és erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság különösen azt vizsgálja, hogy ezen irányelv célkitűzései megvalósultak-e.	(3) A Bizottság legkésőbb 2021. december 31-ig, majd azt követően kétévente felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazást, és erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság – az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az európai szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően különösen azt vizsgálja, hogy ezen irányelv célkitűzései megvalósultak-e
Módosítás  63 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság jelentésében értékeli, hogy a nők és a férfiak képviselete tekintetében a jegyzett társaságok vezetőtestületeiben, valamint a gazdaság különböző döntéshozatali szintjein megvalósult fejlemények fényében és figyelemmel az elért fejlődés fenntarthatóságára szükség van-e ezen irányelv időtartamának a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározottakon túli hosszabbítására, vagy az irányelv módosítására.	törölve

ELJÁRÁS

Cím	A nemek közötti egyensúly a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében
Hivatkozások	COM(2012)0614 – C7-0382/2012 – 2012/0299(COD)
Illetékes bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 22.11.2012	FEMM 22.11.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 22.11.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Marije Cornelissen 12.12.2012
51. cikk - Közös bizottsági ülések        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	17.1.2013
Vizsgálat a bizottságban	23.4.2013	19.6.2013	8.7.2013
Az elfogadás dátuma	9.7.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 5 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Heinz K. Becker, Jean-Luc Bennahmias, Phil Bennion, Pervenche Berès, Vilija Blinkevičiūtė, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Minodora Cliveti, Marije Cornelissen, Emer Costello, Andrea Cozzolino, Frédéric Daerden, Karima Delli, Sari Essayah, Richard Falbr, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Jean Lambert, Patrick Le Hyaric, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Ruža Tomašić, Traian Ungureanu, Inês Cristina Zuber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Roberta Angelilli, Jan Kozłowski, Ria Oomen-Ruijten, Gabriele Zimmer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Anneli Jäätteenmäki, Jacek Włosowicz

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (4.6.2013)

a Jogi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részére

a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2012)0614 – C7‑0382/2012 – 2012/0299(COD))

Előadó: Antonyia Parvanova

RÖVID INDOKOLÁS

A javaslat célja, hogy az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban előmozdítsa a nemek közötti egyenlőséget a gazdasági döntéshozatalban, különösen a tőzsdén jegyzett társaságok esetében, továbbá hogy a társasági vezetőtestületek kiegyensúlyozottabb nemi összetétele érdekében kihasználja Európa meglévő tehetségtartalékát, és ezáltal hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, valamint az Unió Európa 2020 stratégiájának célkitűzéseihez és e stratégia azon céljához, hogy 2020-ig 75%-ra növeljék a nők foglalkoztatási arányát.

Az előadó támogatja a javaslat célkitűzéseit. Különösen üdvözli, hogy az irányelv jogi eszközét választották arra, hogy harmonizált uniós jogi rendszert alakítsanak ki és a fokozott jogbiztonságot teremtsenek, valamint csökkentsék a nemek közötti egyenlőség elvének az igazgatótanácsokon belüli eltérő alkalmazásából és végrehajtásából eredő adminisztratív terheket.

A nők és férfiak közötti egyenlőség a Szerződésekben (az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése és az EUMSZ 8. és 157. cikke), valamint az Alapjogi Chartában (23. cikk) foglaltak szerint az Unió egyik fő célkitűzése. Az uniós intézmények különböző erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a gazdasági döntéshozatalban előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget. A Bizottság 2010-ben A nők chartájának (COM(2010)0078), valamint a 2010–2015 közötti időszakra szóló, a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó 2010. évi stratégiájának (COM(2010)0491) egyik prioritásaként jelölte meg a döntéshozatali egyenlőséget. A Bizottság alelnöke, Viviane Reding 2011 márciusában elindította a „Szándéknyilatkozat a nők vezetőtestületbeli arányának növelésére” elnevezésű kezdeményezést, amelyben felkérte a nyilvánosan jegyzett társaságokat, hogy önkéntes alapon vállaljanak kötelezettséget arra, hogy 2020-ig 40%-ra növelik a nők arányát vezetőtestületeikben. A szándéknyilatkozat aláírására egy év állt rendelkezésre, ám mindössze 24 társaság élt a lehetőséggel.

Ezen erőfeszítések ellenére a vállalati vezetésben továbbra is megfigyelhető a nemek közötti tartós egyensúlytalanság. A Bizottság adatai szerint jelenleg a tőzsdén jegyzett legnagyobb társaságok vezetőtestületi helyeinek 15,8%-át töltik be nők. A helyzet orvoslása lassú ütemben halad: a növekedés éves szinten mindössze 0,6%. A különböző tagállamok eltérő eredményeket mutatnak.

A Bizottság javaslatát a gazdasági vonatkozású pozíciót betöltő valamennyi biztos – így Antonio Tajani alelnök (ipar- és vállalkozáspolitika), Joaquín Almunia alelnök (versenypolitika), Olli Rehn alelnök (gazdasági ügyek és monetáris politika), Michel Barnier biztos (belső piac és szolgáltatások) és Andor László biztos (foglalkoztatás és szociális ügyek), valamint Viviane Reding alelnök is – támogatja.

Az előadó a bizottság számára kulcsfontosságú több olyan területet is megjelölt, amelyekre ezért fokozott figyelmet fordított munkája során: ezek különösen a belső piac működése, jogbiztonság a vállalkozások számára, valamint a fogyasztói preferenciák leképeződése a vállalkozások döntéshozatalában. Az előadó kellő figyelmet fordított az Unió bizonytalan gazdasági helyzetére, valamit arra, hogy e javaslat milyen formában járulhatna kedvezően hozzá a pénzügyi stabilitás eléréséhez és a hosszú távú gazdasági növekedéshez.

Az Európai Bizottság adatai szerint a nők határozzák meg a fogyasztói kiadásokkal kapcsolatos valamennyi döntés mintegy 70%-át. Ezért a vezetői állásokban a nők arányának növelése jobb betekintést engedne a gazdasági viselkedésbe és a fogyasztói döntésekbe. A fokozottan a fogyasztók igényeihez és preferenciáihoz igazodó termékek és szolgáltatások javíthatják az értékesítési adatokat.

További kulcsfontosságú tényező a jogbiztonság garantálása az egynél több tagállamban működő társaságok számára. Jelenleg Unió-szerte eltérő szabályok vonatkoznak a nemek közötti egyenlőség társasági vezetőtestületekben történő előmozdítására. E sokféleség kedvezőtlenül hathat az egységes piac működésére. A határokon átnyúló tevékenységet folytató társaságoknak egységes és megbízható jogi keretre van szükségük annak érdekében, hogy részesülhessenek az egységes piachoz való hozzáférés minden előnyéből, és megfelelő gazdasági eredményeket érjenek el.

A jelenlegi gazdasági környezet tekintetében, amint arra számos kvalitatív tanulmány is rámutat, pozitív kapcsolat áll fenn a felsővezetés nemi sokszínűsége és a társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között. Ezért elmondható, hogy a női részvétel növelése az Unióban működő nyilvánosan jegyzett társaságok vezetőtestületeiben nem csupán a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvének érvényesülését segíti elő, hanem az érintett társaságok szervezeti és pénzügyi teljesítményére is kedvező hatást gyakorolhat.

Az elöregedő uniós társadalom összefüggésében az előadó úgy véli, hogy gazdaságunk fejlődését és pénzügyi struktúráink helyreállítását lelassíthatja, a rendelkezésre álló humántőke kiaknázását pedig hátráltathatja, ha nem élünk azzal a lehetőséggel, amelyet az európai népesség fele a társasági vezetőtestületekben betöltött pozíciók szempontjából magában hordoz.

Módosításaiban az előadó emellett felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék társaságaikat arra, hogy tegyenek előrelépéseket a társasági vezetőtestületeikben a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartása, a nők üzleti hálózatokhoz való hozzáférésének elősegítése, valamint HR-politikájuknak a női tehetség-utánpótlási csatornák támogatását szem előtt tartó alakítása terén, illetve számoljanak be ezekről az előrelépésekről.

A javasolt módosítások kiegyensúlyozottak, és a fenti szempontok kiemelésével megerősítik az eredeti szöveget. A módosítások beillesztése növeli a javaslat által kínált jogbiztonságot és megerősíti a nemek közötti egyenlőség kulcsfontosságú elveit, ezáltal biztosítva az Alapjogi Charta 23. cikkével, valamint az EUMSZ 8. és 157. cikkével való összhangot.

MÓDOSÍTÁSOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A Bizottság szerint1 a nők határozzák meg a fogyasztói kiadások többségét. A nők vezetőtestületekben való jobb képviselete elősegítené, hogy az érintett társaságok jobban megértsék a fogyasztók szükségleteit és gazdasági viselkedését. Ezért olyan árukat és szolgáltatásokat biztosíthatnának, amelyek fokozottabban összhangban vannak a fogyasztók igényeivel.
	________________________
	1 Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatósága „Nők az EU gazdasági döntéshozatalában: Európa 2020 kezdeményezés 2012
Módosítás  2 Irányelvre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6b) Az uniós intézményeknek és ügynökségeknek jó példával kell elöl járniuk a nemek közötti egyensúly javításában. Az ezen irányelvben lefektetett alapelveket bele kell foglalni az Európai Bizottság, az Európai Parlament és minden uniós intézmény – köztük az Európai Központi Bank – belső személyzeti folyamatait meghatározó szabályzatba. Minden uniós intézményben hatékonyabb politikákat kell kialakítani a nemek közötti egyenlőség terén annak érdekében, hogy azok hatással legyenek az egyes uniós intézményekbe való felvételre, az ott zajló képzésekre és az intézmények mindennapi működésére. E célból az intézményeknek biztosítaniuk kell a nemek közötti egyensúly elérését a felsővezetők, köztük a főigazgatók, az igazgatók és az osztályvezetők felvételénél.
Módosítás  3 Irányelvre irányuló javaslat 6 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6c) Alapvető fontosságú, hogy az Unió végrehajtó testülete, a Bizottság vezetősége is javítsa a nemek közötti egyensúlyt az európai polgárok jobb képviseletének érdekében. A tagállamokat ezért felszólítjuk, hogy a biztosi testület minden pozíciójára férfi és női jelöltet is állítsanak annak érdekében, hogy megvalósuljon a nemek közötti egyensúly a biztosi testületben.
Módosítás  4 Irányelvre irányuló javaslat 6 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6d) Az Európai Központi Banknak, a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) – ideértve az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT) – és az európai felügyeleti hatóságoknak (EFH) meg kell felelniük a nemen alapuló egyenlőség és megkülönböztetésmentesség minden szempontjának. Az EFH-k felügyelőtanácsait is arra kell biztatni, hogy az Európai Parlament vonatkozó meghallgatásán az elnöki és ügyvezetői igazgatói pozíciók tekintetében nemi szempontból kiegyensúlyozott jelöltlistát terjesszenek elő. E pozíciók tekintetében a végső kiválasztásnak nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie. Fontos az is, hogy az ERKT irányítóbizottsága és tanácsadó bizottságai nemi szempontból szintén kiegyensúlyozottak legyenek.
Módosítás  5 Irányelvre irányuló javaslat 6 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6e) Az Európai Központi Bank (EKB) felügyelőtanácsának – ideértve az elnöki és alelnöki tisztséget – nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie. Ha az EKB Igazgatóságában egy hely megüresedik, azokat a tagállamokat, amelyek pénznemként bevezették az eurót, arra kell biztatni, hogy a megüresedett álláshelyre két jelöltet – egy férfit és egy nőt – jelöljenek. A tagállamokat arra is biztatni kell, hogy a nemek közötti egyensúlynak az EKB Kormányzótanácsában és Általános Tanácsában és az ERKT igazgatótanácsában való elérése érdekében nőket nevezzenek ki a nemzeti központi bankok elnökévé.
Módosítás  6 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A társaságok szintjén széles körben elismert, hogy a nők jelenléte a vezetőtestületekben a vállalati irányítás javulásához vezet, mivel a csapatteljesítmény és a döntéshozatal minősége javul a többféle nézőpontot tartalmazó, színesebb és összetett gondolkodásforma következtében, és így kiegyensúlyozottabb határozatok születnek. Több tanulmány is kimutatta, hogy pozitív kapcsolat áll fenn a felsővezetés nemi sokszínűsége és a társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között. A női részvétel növelése az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok vezetőtestületeiben ezért pozitív hatással járhat az érintett társaságok teljesítményére.	(8) A társaságok szintjén széles körben elismert, hogy a nők jelenléte a vezetőtestületekben a vállalati irányítás javulásához vezet, mivel a csapatteljesítmény és a döntéshozatal minősége javul a többféle nézőpontot tartalmazó, színesebb és összetett gondolkodásforma következtében, és így kiegyensúlyozottabb határozatok születnek. Több tanulmány is kimutatta, hogy pozitív kapcsolat áll fenn a felsővezetés nemi sokszínűsége és a társaság pénzügyi teljesítménye és nyereségessége között. A női részvétel növelése az Európai Unióban jelen levő nyilvánosan jegyzett társaságok vezetőtestületeiben ezért pozitív hatással járhat az érintett társaságok szervezeti és pénzügyi teljesítményére.
Módosítás  7 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Bizonyítékok mutatják azt is, hogy a munkaerőpiaci egyenlőség jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A női részvétel növelése az unióban jegyzett társaságok vezetőtestületeiben nem csak a vezetőtestületekbe kinevezett nőket érinti, hanem elősegíti tehetséges nők vonzását a társasághoz, valamint a nők fokozottabb jelenlétének biztosítását a vezetőség minden szintjén és a munkavállalók körében. Ezért amennyiben a nők nagyobb arányban vesznek részt a társaságok vezetőtestületeiben, zárulhat az olló a nemek közötti foglalkozatási és a bérezési különbségek tekintetében.. A rendelkezésre álló női tehetségtartalék maradéktalan kiaknázása komoly előrelépést jelentene az oktatás megtérülése tekintetében mind az egyének, mind a közszektor szempontjából. A női részvétel alacsony szintje az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok igazgatótanácsaiban általában véve elmulasztott lehetőség a tagállamok gazdaságainak hosszú távú fenntartható növekedése megvalósításának szempontjából.	(9) Bizonyítékok mutatják azt is, hogy a munkaerőpiaci egyenlőség jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A női részvétel növelése az unióban jegyzett társaságok vezetőtestületeiben nem csak a vezetőtestületekbe kinevezett nőket érinti, hanem elősegíti tehetséges nők vonzását a társasághoz, valamint a nők fokozottabb jelenlétének biztosítását a vezetőség minden szintjén és a munkavállalók körében. Ezért amennyiben a nők reprezentatívabb arányban vesznek részt a társaságok vezetőtestületeiben, zárulhat az olló a nemek közötti foglalkozatási és a bérezési különbségek tekintetében. A rendelkezésre álló női tehetségtartalék maradéktalan kiaknázása komoly előrelépést jelentene az oktatás megtérülése tekintetében mind az egyének, mind a közszektor szempontjából. A női részvétel alacsony szintje az Európai Unióban jelenlevő nyilvánosan jegyzett társaságok igazgatótanácsaiban általában véve elmulasztott lehetőség a tagállamok gazdaságainak hosszú távú fenntartható növekedése megvalósításának szempontjából.
Módosítás  8 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A nemi alapú megkülönböztetés megelőzését és az ellene való fellépést célzó uniós szabályozás, a kifejezetten a nők gazdasági döntéshozatalban való jelenléte növelésére irányuló tanácsi ajánlások, és az önszabályozást bátorító uniós szintű intézkedések ellenére továbbra is sokkal kevesebb nő, mint férfi foglal helyet Unió-szerte a társaságok legmagasabb szintű döntéshozó testületeiben. A nemek közötti egyensúlyhiány különösen jelentős és súlyos a magánszektorban, és különösen a jegyzett társaságokban. A társasági vezetőtestületekben a nemek részvételére vonatkozó bizottsági mutatószámokból az olvasható ki, hogy a legfelső szintű üzleti döntéshozatalban résztvevő nők aránya továbbra is alacsony marad. 2012 januárjában a nők átlagosan a vezetőtestületi pozíciók 13,7 %-át foglalták el a tagállamok legnagyobb nyilvánosan jegyzett társaságaiban. A nem-ügyvezető igazgatóknak csupán 15 %-a volt nő.	(10) A nemi alapú megkülönböztetés megelőzését és az ellene való fellépést célzó uniós szabályozás, a kifejezetten a nők gazdasági döntéshozatalban való jelenléte növelésére irányuló tanácsi ajánlások, és az önszabályozást bátorító uniós szintű intézkedések ellenére a nők továbbra is sokkal alulreprezentáltabbak Unió-szerte a társaságok legmagasabb szintű döntéshozó testületeiben. A nemek közötti egyensúlyhiány különösen jelentős és súlyos a magánszektorban és különösen a jegyzett társaságokban, ugyanakkor bizonyos uniós intézményeknél és ügynökségeknél, így az Európai Központi Banknál is súlyos problémát jelent a nemek közötti egyensúlyhiány. A társasági vezetőtestületekben a nemek részvételére vonatkozó bizottsági mutatószámokból az olvasható ki, hogy a legfelső szintű üzleti döntéshozatalban résztvevő nők aránya továbbra is alacsony marad. 2012 januárjában a nők átlagosan a vezetőtestületi pozíciók 13,7 %-át foglalták el a tagállamok legnagyobb nyilvánosan jegyzett társaságaiban. A nem-ügyvezető igazgatóknak csupán 15 %-a volt nő.
Módosítás  9 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A nők aránya a társasági vezetőtestületekben nagyon lassan emelkedik, az elmúlt években átlagosan évi 0,6 %-al. A javulás üteme jelentősen eltér az egyes tagállamokban, és ez nagyon eltérő eredményekhez vezetett. Azokban a tagállamokban, ahol kötelező intézkedéseket léptettek életbe, sokkal jelentősebb haladás volt megfigyelhető. A tagállamok közötti növekvő eltérések valószínűleg még markánsabbá fog válni, tekintettel a vezetőtestületekben a nők részvételének növelését célzó nagyon eltérő tagállami megközelítésekre.	(11) A nők aránya a társasági vezetőtestületekben nagyon lassan emelkedik, az elmúlt években átlagosan évi 0,6 %-kal. A javulás üteme jelentősen eltér az egyes tagállamokban, és ez nagyon eltérő eredményekhez vezetett. Azokban a tagállamokban, ahol kötelező intézkedéseket léptettek életbe, sokkal jelentősebb haladás volt megfigyelhető. A tagállamok közötti növekvő eltérések még markánsabbá válhatnak, tekintettel a vezetőtestületekben a nők részvételének növelését célzó nagyon eltérő tagállami megközelítésekre. Ezért a tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy osszák meg az információkat és terjesszék a nemek közötti egyensúly elősegítését célzó legjobb gyakorlatokat, köztük az olyan társaságok által elért eredményeket, amelyek vezetőtestületeinek összetételét a nemek közötti egyensúly jellemzi.
Módosítás  10 Irányelvre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) A tagállamoknak a nemek közötti egyensúlyhoz való viszonyukban megnyilvánuló társadalmi-kulturális váltás felé irányuló stratégiákat kell elfogadniuk annak érdekében, hogy elősegítsék a nők részvételét a vezetőségi hierarchiában, valamint a munkaadók proaktív megközelítésének és cselekvésének kialakulását. Ilyen eszköz lehet például a rugalmas munkarend elősegítése és a családbarát munkahelyek támogatása a gyermekek napközbeni ellátásához való hozzáférés lehetővé tételével.
Módosítás  11 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közti egyensúlyra vonatkozó megosztott és szerteágazó, illetve hiányzó nemzeti szabályozás nem csupán eltérésekhez vezet a tagállamok között a nem-ügyvezető igazgató nők száma és a javulás eltérő mértéke tekintetében, hanem akadályozza a belső piacot azáltal, hogy eltérő vállalatirányítási követelményeket állít az európai jegyzett társaságokkal szemben. Ezek a különbségek a társasági vezetőtestületek összetételére vonatkozó jogi és önszabályozási követelmények terén gyakorlati problémákhoz okozhatnak a vezetőtestületi tagjelöltek, valamint a több országban működő jegyzett társaságok számára, konkrétan leányvállalatok létrehozása, illetve összeolvadások és felvásárlások esetében.	(12) A jegyzett társaságok vezetőtestületeiben a nemek közti egyensúlyra vonatkozó megosztott és szerteágazó, illetve hiányzó nemzeti szabályozás nem csupán eltérésekhez vezet a tagállamok között a nem-ügyvezető igazgató nők száma és a javulás eltérő mértéke tekintetében, hanem akadályozza a belső piacot azáltal, hogy eltérő vállalatirányítási követelményeket állít az európai jegyzett társaságokkal szemben. Ezek a különbségek a társasági vezetőtestületek összetételére vonatkozó jogi és önszabályozási követelmények terén gyakorlati problémákhoz okozhatnak a vezetőtestületi tagjelöltek, valamint a több országban működő jegyzett társaságok számára, konkrétan leányvállalatok létrehozása, illetve összeolvadások és felvásárlások esetében. Az irányelvben foglalt rendelkezéseket azonban az egyes európai társaságok vezetőtestületeiben a nem-ügyvezető igazgatók kiválasztására vonatkozó eltérő folyamatoktól függetlenül kell végrehajtani.
Módosítás  12 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) Az irányelv megfelelő végrehajtásának egyik legfőbb tényezője a nem-ügyvezető igazgatók kiválasztási feltételeinek hatékony alkalmazása, amelyek meghatározása előzetesen és a teljes átláthatóság mellett történik, valamint a jelöltek kompetenciáinak nemüktől függetlenül, egyenlő mértékben történő figyelembevételével kerül sor.
Módosítás  13 Irányelvre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az elöregedő társadalom és a szakképzettség hiányának összefüggésében lelassíthatja gazdaságunk fejlődési kilátásait és pénzügyi struktúráink helyreállítását az, ha nem élünk azzal a lehetőséggel, amelyet az európai népesség fele a társasági vezetőtestületi állások szempontjából magában hordoz. Ha a tehetségtartalék felének esetében még csak fel sem merül a vezető pozíciók lehetősége, az a kinevezési eljárást és annak minőségét is megkérdőjelezi, ami növelné az üzleti hatalmi struktúrákkal szembeni bizalmatlanságot, és a rendelkezésre álló humántőke hatékony hasznosításának csökkenéséhez vezethet. Az, hogy a megfelelő jelöltek között rendszeresen szerepelnek mindkét nem képviselői, biztosítja, hogy a vezetőtestületek új tagjait a legkiválóbb – férfi és női – jelöltek közül válasszák ki, a vállalati döntéshozatal pedig megfelelően tükrözze magát a társadalmat.
Módosítás  14 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Noha ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, a nem-ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükség van arra, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok a jelöltek képességeinek a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai tapasztalatok tekintetében történő tárgyilagos összehasonlító értékelése alapján hozzanak meg egyes, a nem-ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó döntéseket. Csak uniós szintű intézkedéssel lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat.	(14) Noha ez az irányelv nem irányul a kiválasztási eljárásokra és minősítési követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok részletes harmonizációjára, a nem-ügyvezető igazgatók közötti nemi egyensúly megvalósítása érdekében szükség van arra, hogy a kiegyensúlyozott nemi képviselettel nem rendelkező jegyzett társaságok a jelentkezéseket lehetővé tevő álláshirdetés, illetve a jelöltek képességeinek a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai tapasztalatok tekintetében történő tárgyilagos összehasonlító értékelése alapján hozzanak meg egyes, a nem-ügyvezető igazgatók kinevezésére vonatkozó döntéseket. Csak uniós szintű intézkedéssel lehet Unió-szerte hatékonyan biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, és elkerülni az üzleti életben a gyakorlati problémákat.
Módosítás  15 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A tőzsdéken jegyzett társaságok kiemelt gazdasági fontossággal, láthatósággal és kihatással rendelkeznek a piac egésze tekintetében. Az ezen irányelvben előírt intézkedéseknek ezért a jegyzett társaságokra kell vonatkozniuk, melyek definíció szerint a valamely tagállamban bejegyzett azon társaságok, melyek részvényeivel kereskedni lehet a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon egy vagy több tagállamban. E társaságok a gazdaság egésze számára állítanak fel normákat, és a gyakorlataikat várhatóan más típusú társaságok is követni fogják. A bejegyzett társaságok nyilvános jellege igazolja, hogy közérdekből fokozottabb szabályozás érvényesüljön tekintetükben.	(17) A tőzsdéken jegyzett társaságok kiemelt gazdasági fontossággal, láthatósággal és kihatással rendelkeznek a piac egésze tekintetében. Az ezen irányelvben előírt intézkedéseknek ezért a jegyzett társaságokra kell vonatkozniuk, melyek definíció szerint a valamely tagállamban bejegyzett azon társaságok, melyek részvényeivel kereskedni lehet a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai tanácsi és tanácsi irányelv 4. cikkének (1) és (14) bekezdésében foglaltak szerinti szabályozott piacokon egy vagy több tagállamban. E társaságok a gazdaság egésze számára állítanak fel normákat, és a gyakorlataikat várhatóan más típusú társaságok is követni fogják. A bejegyzett társaságok nyilvános jellege igazolja, hogy közérdekből megfelelő mértékű szabályozás érvényesüljön tekintetükben.
Módosítás  16 Irányelvre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) A nem jegyzett társaságok is fontos szereplői a gazdaságnak. Az irányelv hatályát elvileg rájuk is ki lehetne terjeszteni. Mivel azonban e társaságok nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos helyzete általában nem túl ismert, és mivel a sajátosságaik és a tagállamokon belül és azok között érvényesülő eltérő természetük figyelembe vétele miatt különleges rendelkezésekre lenne szükség, csak egy későbbi fázisban javasolt az irányelv hatálya alá vételük. A Bizottságnak ebből a célból az összes fent említett vonatkozó szempontot alaposan meg kell vizsgálnia, és ezekkel összhangban kell javaslatot előterjesztenie.
Módosítás  17 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Ezen irányelvnek nem kell kiterjedni a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis és középvállalkozásokra (kkv-k) akkor sem, ha ezek jegyzett társaságok.	(18) Ezen irányelvnek nem kell kiterjedni a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis és középvállalkozásokra (kkv-k). Ezt a kkv-kra vonatkozó kivételt a jegyzett, majd egy későbbi fázisban a nem jegyzett társaságokra is alkalmazni kell.
Módosítás  18 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem-ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem-ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem-ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők.	(21) Számos tagállamban a nemzeti jog vagy gyakorlat értelmében a nem-ügyvezető igazgatók meghatározott hányadát a társaság munkavállalóinak és/vagy a munkavállalók szervezeteinek lehet, vagy kell kineveznie vagy megválasztania. Az ezen irányelvben szereplő mennyiségi céloknak valamennyi nem-ügyvezető igazgatóra vonatkoznia kell, ideértve az alkalmazottak képviselőit is. Ugyanakkor az e célok elérésére szolgáló gyakorlati eljárásokat az érintett tagállamoknak kell kialakítaniuk a szociális partnerekkel nemzeti szinten folytatott körültekintő és kimerítő konzultáció alapján, figyelemmel arra a körülményre, hogy egyes nem-ügyvezető igazgatók munkavállalói képviselők.
Módosítás  19 Irányelvre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) Az Unióban jegyzett társaságok számára elő kell írni, hogy vezessenek be a vezetőtestületeik nemi összetételére vonatkozó meghatározott célok elérésére irányuló megfelelő eljárásokat. Azon jegyzett társaságoknak, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókat az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító, előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó elemzése alapján kell betölteniük annak érdekében, hogy az említett százalékot legkésőbb 2020. január 1-ig elérjék. Ezért az irányelv előírja az alureprezentált nem esetében a legalább 40 %-os arányt a nem-ügyvezető igazgatók esetében. Ez a célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti a nem-ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad.	(22) Az Unióban jegyzett társaságoknak a vezetőtestületeik nemi összetételére vonatkozó meghatározott célok elérésére irányuló megfelelő eljárásokat kell elfogadniuk. Azon jegyzett társaságoknak, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókat a jelentkezéseket lehetővé tevő álláshirdetés, illetve az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító, előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelményeket alkalmazó elemzése alapján kell betölteniük annak érdekében, hogy az említett százalékot legkésőbb 2020. január 1-ig elérjék. Ezért az irányelv előírja az alureprezentált nem esetében a legalább 40 %-os arányt a nem-ügyvezető igazgatók esetében. Ez a célkitűzés elvileg csak az általános nemi sokszínűséget érinti a nem-ügyvezető igazgatók körében, és konkrét esetekben nem befolyásolja az egyes igazgatóknak a férfi és a női jelöltek széles köréből való kiválasztását. Konkrétan nem zár el egyetlen jelöltet sem az igazgatói álláshelyek elől, és nem erőltet rá egyetlen meghatározott igazgatót sem a társaságokra vagy a részvényesekre. A megfelelő vezetőtestületi tagokról való döntés így továbbra is a társaságok és a részvényesek joga marad.
Módosítás  20 Irányelvre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) A tagállamoknak az ítélkezési gyakorlattal összhangban gondoskodniuk kell arról, hogy a nem-ügyvezető igazgatók kiválasztása a legjobb minősítéssel rendelkező jelöltek köréből történjen, az egyes jelöltek előre meghatározott, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű követelményeken alapuló minősítésének összehasonlító elemzése alapján. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznak például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken mint a pénzügyek, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben kell részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt a másik nembe tartozó versenytársával azonos szakmai alkalmassággal, szakértelemmel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, és ha az egyes jelöltek összes kvalitását figyelembe vevő objektív értékelés nem billenti a másik jelölt felé a mérleget.	(26) A tagállamoknak az ítélkezési gyakorlattal összhangban gondoskodniuk kell arról, hogy a nem-ügyvezető igazgatók kiválasztása a legjobb minősítéssel rendelkező jelöltek köréből történjen, a jelentkezéseket lehetővé tevő álláshirdetés, illetve az egyes jelöltek előre meghatározott, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egyértelmű követelményeken alapuló minősítésének összehasonlító elemzése alapján. A társaságok által alkalmazható kiválasztási követelménytípusok közé tartoznak például a szakmai gyakorlat az igazgatási és/vagy felügyeleti feladatok terén, ismeretek olyan meghatározott, releváns területeken mint a pénzügyek, a kontrolling vagy a humánerőforrás menedzsment, és a vezetői, kommunikációs és hálózatépítési képességek. Előnyben kell részesíteni az alureprezentált nembe tartozó jelöltet, amennyiben az alulreprezentált nembe tartozó jelölt a másik nembe tartozó versenytársával azonos szakmai alkalmassággal, szakértelemmel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, és ha az egyes jelöltek összes kvalitását figyelembe vevő objektív értékelés nem billenti a másik jelölt felé a mérleget.
Módosítás  21 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) Mivel a munkaerő összetétele közvetlen hatással van az alulreprezentált nembe tartozó jelöltek elérhetőségére, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki, az érintett társaságnak nem kell eleget tennie az irányelvben lefektetett céloknak.	törölve
Módosítás  22 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat közzé kell tenni, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett és a jövőben megtenni tervezett intézkedéseket.	(34) A tagállamoknak elő kell írniuk a jegyzett társaságok számára, hogy évente szolgáltassanak információkat a felelős nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről, valamint arról, hogy mennyiben tettek eleget az irányelvben lefektetett céloknak, annak érdekében, hogy e hatóságok fel tudják mérni, hogy az egyes jegyzett társaságok milyen előrelépést értek el az igazgatóik körében fennálló nemek közötti egyensúly megvalósítása terén. Ezeket az információkat megfelelő és könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni az éves jelentésben és a honlapon, és amennyiben az érintett társaság nem érte el a célt, átfogóan részleteznie kell a cél elérése érdekében általa addig megtett és a jövőben megtenni tervezett intézkedéseket.
Módosítás  23 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében oly módon, hogy a nemi egyensúly elérése felé haladás felgyorsítására irányuló intézkedéseket vezet be, miközben megfelelő időt biztosít a társaságok számára ahhoz, hogy azok megtegyék a szükséges lépéseket.	Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében oly módon, hogy a nemi egyensúly elérése felé haladás felgyorsítására irányuló intézkedéseket vezet be, tiszteletben tartva a tagállamok gazdasági és jogi kereteit, miközben megfelelő időt biztosít a társaságok számára ahhoz, hogy azok megtegyék a szükséges lépéseket.
Módosítás  24 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40 %-át töltik be, e pozíciókat előre megállapított, átlátható, semlegesen megfogalmazott és egységes követelmények alkalmazásával az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján töltsék be annak érdekében, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérjék.	(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon jegyzett társaságok, melyek vezetőtestületeiben az alulreprezentált nem képviselői a nem-ügyvezető igazgatói pozíciók kevesebb, mint 40%-át töltik be, e pozíciókat a jelentkezéseket lehetővé tevő álláshirdetés, illetve előre megállapított, átlátható és egységes követelmények alkalmazásával az egyes jelöltek képességeinek összehasonlító elemzése alapján töltsék be annak érdekében, hogy az említett százalékos arányt legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig elérjék.
Módosítás  25 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) bekezdésben megállapított cél elérése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy nem-ügyvezető igazgatók kiválasztásakor elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számbavevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti.	(3) Az (1) bekezdésben megállapított cél elérése érdekében a tagállamok ösztönözhetnek arra, hogy nem-ügyvezető igazgatók kiválasztásakor elsőbbséget élvezzen az alulreprezentált nemhez tartozó jelölt, amennyiben a másik nemhez tartozó jelölttel a szakmai alkalmasság, szakértelem és szakmai hozzáértés szempontjából azonos minősítéssel rendelkezik, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó összes ismérvet számbavevő tárgyilagos értékelés a mérleg nyelvét a másik nemhez tartozó jelölt felé billenti.
	Az első albekezdésben említett kiválasztási feltételeket világos, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell megfogalmazni. Ezeket előre meghatározzák, és mindegyik jelölt számára elérhetővé teszik.
Módosítás  26 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A tagállamok a jogszabályaikban határozzák meg a nem-ügyvezető igazgatók kiválasztási folyamatának azt a szakaszát, amely leginkább hozzájárul az első bekezdésben megállapított cél eléréséhez.
Módosítás  27 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) Amennyiben a (3) bekezdésben említett kiválasztás a részvényesek vagy a munkavállalók szavazása útján történik, a társaságok gondoskodnak róla, hogy a szavazók megfelelő tájékoztatást kapnak az ezen irányelvben meghatározott intézkedésekről, ideértve a társaságra azok be nem tartása miatt kiszabott szankciókat is;
Módosítás  28 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt cél nem vonatkozik azokra a jegyzett társaságokra, amelyekben az alulreprezentált nem tagjai a munkaerő kevesebb, mint 10 %-át teszik ki.	törölve
Módosítás  29 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 7 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) Tagságától vagy szervezeti felépítésétől függetlenül az igazgatótanácsnak meg kell őriznie testületi jellegét, ellátva valamennyi részvényes kollektív képviseletét. Az igazgatótanács köteles mindenkor a társaság érdekében eljárni. Figyelmet kell fordítani különösen a testület nemi egyensúlyára és mindkét nem egyenlő képviseletének biztosítására annak érdekében, hogy az hatékonyan tükrözze a részvényesek érdekeit és a tágabb fogyasztói bázis összetételét.
Módosítás  30 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok számára, hogy az ügyvezető és a nem-ügyvezető igazgatók között különbséget téve (az elfogadás utáni második évtől kezdődően) évente szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak a vezetőtestületekbeli nemek között egyensúlyról, és a 4. cikk (1) bekezdésére és az e cikk (1) bekezdésére tekintettel hozott intézkedésekről, valamint, hogy weboldalukon megfelelő és hozzáférhető módon tegyék közzé ezt az információt.	(2) A tagállamok előírják a jegyzett társaságok számára, hogy az ügyvezető és a nem-ügyvezető igazgatók között különbséget téve (az elfogadás utáni második évtől kezdődően) évente szolgáltassanak adatokat az illetékes nemzeti hatóságoknak a vezetőtestületekbeli nemek között egyensúlyról, és a 4. cikk (1) bekezdésére és az e cikk (1) bekezdésére tekintettel hozott intézkedésekről, valamint, hogy az éves jelentésben és weboldalukon megfelelő és könnyen hozzáférhető módon tegyék közzé ezt az információt.
Módosítás  31 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamoknak megfelelő ösztönzőket kell kialakítaniuk, hogy ösztönözzék a társaságokat arra, hogy tegyenek előrelépéseket a társasági vezetőtestületeikben a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartása terén, illetve számoljanak be ezekről az előrelépésekről; javítsák a részvényesek azon lehetőségeit, hogy jól képzett női jelölteket találjanak, valamint ösztönözzék az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjét; a vállalkozásfejlesztés érdekében segítsék elő a nők fontos üzleti hálózatokhoz való hozzáférési lehetőségét; oly módon alakítsák ki személyzeti politikájukat, hogy támogassák a női tehetség-utánpótlási csatornákat, valamint biztosítsák a nemek közötti egyenlőtlen bánásmód elkerülését;
Módosítás  32 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.	(3) Amennyiben egy jegyzett társaság nem éri el a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított célt, vagy tesz eleget az e cikk (1) bekezdése szerinti saját egyedi kötelezettségvállalásainak, az e cikk (2) bekezdése szerinti adatok között szerepeltetnie kell annak okait, hogy miért nem érte el a célkitűzést vagy tett eleget a kötelezettségvállalásnak, valamint azon intézkedések átfogó leírását, melyeket a társaság a célkitűzések elérése vagy a kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében fogadott el vagy tervez elfogadni.
Módosítás  33 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes nem-ügyvezető igazgatói kinevezések vagy választások bírói testület általi semmisnek nyilvánítása vagy érvénytelenítése.	b) a 4. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedésekkel ellentétes nem-ügyvezető igazgatói kinevezések vagy választások bírói testület általi semmisnek nyilvánítása vagy érvénytelenítése. A nem-ügyvezető igazgatói kinevezések vagy választások semmisnek nyilvánítása vagy érvénytelenítése nem érinti a vezetőtestület által hozott határozatok érvényességét.
Módosítás  34 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 4. cikk (6) és (7) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállamok, melyek már ezen irányelv hatálybalépése előtt hoztak intézkedéseket a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítása érdekében, felfüggeszthetik a 4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő, a kinevezésekre vonatkozó eljárási követelmények alkalmazását, amennyiben kimutatható, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik az alulképviselt nem tagjai számára, hogy legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig a jegyzett vállalatok nem-ügyvezető igazgatói álláshelyeinek legalább 40 %-át betöltsék.	Az a tagállam, amely már ezen irányelv hatálybalépése előtt megpróbálta elérni a jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói vagy általában az igazgatói (ügyvezető és nem-ügyvezető) körében a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletét, felfüggesztheti ezen irányelv 4., 5. és 6. cikkének alkalmazását a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok vonatkozásában, ha úgy véli, hogy az alulképviselt nem tagjai legkésőbb 2020. január 1-ig, vagy a közvállalkozásnak minősülő jegyzett társaságok esetében 2018. január 1-ig általában az ilyen vállalatok nem-ügyvezető álláshelyeinek átlagban legalább 40 %-át, vagy az igazgató (ügyvezető és nem-ügyvezető) álláshelyeinek egyharmadát fogják betölteni.
	Az a tagállam, amelyre ez a bekezdés vonatkozik, értesíti erről a Bizottságot.

ELJÁRÁS

Cím	A nemek közötti egyensúly a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében
Hivatkozások	COM(2012)0614 – C7-0382/2012 – 2012/0299(COD)
Illetékes bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 22.11.2012	FEMM 22.11.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 22.11.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Antonyia Parvanova 18.12.2012
51. cikk - Közös bizottsági ülések        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	17.1.2013
Vizsgálat a bizottságban	21.3.2013	11.4.2013	29.5.2013
Az elfogadás dátuma	30.5.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	27 3 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Claudette Abela Baldacchino, Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Preslav Borissov, Jorgo Chatzimarkakis, Birgit Collin-Langen, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia de Campos, Cornelis de Jong, Vicente Miguel Garcés Ramón, Evelyne Gebhardt, Małgorzata Handzlik, Stanimir Ilchev, Edvard Kožušník, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Sirpa Pietikäinen, Phil Prendergast, Mitro Repo, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jürgen Creutzmann, Ashley Fox, Ildikó Gáll-Pelcz, Anna Hedh, Roberta Metsola, Kyriacos Triantaphyllides, Sabine Verheyen, Josef Weidenholzer

ELJÁRÁS

Cím	A nemek közötti egyensúly a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében
Hivatkozások	COM(2012)0614 – C7-0382/2012 – 2012/0299(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	14.11.2012
Illetékes bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 22.11.2012	FEMM 22.11.2012
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 22.11.2012	EMPL 22.11.2012	IMCO 22.11.2012
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Evelyn Regner 18.1.2013	Rodi Kratsa-Tsagaropoulou 18.1.2013
51. cikk - Közös bizottsági ülések        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	17.1.2013
Vizsgálat a bizottságban	9.7.2013
Az elfogadás dátuma	14.10.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 9 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Raffaele Baldassarre, Regina Bastos, Edit Bauer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Andrea Češková, Marije Cornelissen, Tadeusz Cymański, Marielle Gallo, Zita Gurmai, Mary Honeyball, Lívia Járóka, Silvana Koch-Mehrin, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Constance Le Grip, Klaus-Heiner Lehne, Astrid Lulling, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Elisabeth Morin-Chartier, Angelika Niebler, Antonyia Parvanova, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Raül Romeva i Rueda, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Marc Tarabella, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Britta Thomsen, Angelika Werthmann, Cecilia Wikström, Marina Yannakoudakis, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Izaskun Bilbao Barandica, Mojca Kleva Kekuš, Eva Lichtenberger, Kartika Tamara Liotard, Doris Pack, Rui Tavares, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Jutta Haug, Karin Kadenbach, Jürgen Klute, Judith A. Merkies, María Muñiz De Urquiza, Eva Ortiz Vilella, Andrés Perelló Rodríguez, Andrej Plenković, Catherine Trautmann
Benyújtás dátuma	25.10.2013