JELENTÉS az Európai Parlament eljárási szabályzata 81. cikkének módosításáról

28.11.2013 - (2012/2124(REG))

Alkotmányügyi Bizottság
Előadó: Rafał Trzaskowski

Módosítások

• 001-008 (PDF - 110 KB)
• 001-008 (DOC - 61 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Parlament eljárási szabályzata 81. cikkének módosításáról

(2012/2124(REG))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének 2011. december 9-i levelére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7–0412/2013),

1.  úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;

2.  úgy határoz, hogy a módosítások a következő ülés első napján lépnek hatályba és azokra az egyetértési eljárásokra kell őket alkalmazni, amelyek tekintetében az illetékes bizottság még nem fogadott el ajánlást;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 50 cikk – értelmezés – 2 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
Nemzetközi megállapodás 90. cikk szerinti vizsgálata esetén, az e cikk szerinti társbizottsági eljárás nem alkalmazható a 81. cikk szerinti egyetértési eljárás vonatkozásában.	Az e cikk szerinti társbizottsági eljárás nem alkalmazható az illetékes bizottság által a 81. cikk szerint elfogadandó ajánlás vonatkozásában.
Módosítás  2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
Ha a javasolt jogszabályhoz a Parlament egyetértését kérik, a Parlament az illetékes bizottságnak a dokumentum jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó ajánlása alapján hoz határozatot.	Ha a javasolt jogszabályhoz a Parlament egyetértését kérik, a Parlament határozatának elfogadásakor figyelembe veszi az illetékes bizottságnak a dokumentum jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó ajánlását. Az ajánlás tartalmaz bevezető hivatkozásokat, azonban nem tartalmaz preambulumbekezdéseket. Magában foglalhat egy rövid indokolást, amelyért az előadó felel, és amelyet nem kell szavazásra bocsátani. Az 52. cikk (1) bekezdése megfelelően alkalmazandó. A bizottságban előterjesztett módosítások csak akkor fogadhatóak el, ha az előadó által javasolt ajánlás visszavonására irányulnak.
Módosítás  3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	Az illetékes bizottság nem jogalkotási állásfoglalási indítványt nyújthat be. Az állásfoglalás kidolgozásába a 49., 50. vagy 51. cikkel összefüggésben a 188. cikk (3) bekezdésének megfelelően egyéb bizottságok is bevonhatóak.
Módosítás  4 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
A Parlament egyetlen szavazás keretében határoz az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján a jóváhagyását igénylő jogszabályról; módosítást nem lehet benyújtani. Az egyetértés elfogadásához szükséges többség az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon cikkében megjelölt többség, amely a javasolt jogszabály jogalapját képezi.	A Parlament egyetlen, egyetértésről szóló szavazás keretében határoz az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján az egyetértését igénylő jogszabályról, függetlenül attól, hogy az illetékes bizottság ajánlása jóváhagyja vagy elutasítja azt; módosítást nem lehet benyújtani. Az egyetértés elfogadásához szükséges többség az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon cikkében megjelölt többség, amely a javasolt jogszabály jogalapját képezi, illetve, ha azokban nincs feltüntetve a többség mértéke, a leadott szavazatok többsége. Amennyiben nem érik el az előírt többséget, a javasolt jogalkotási aktust elutasítottnak kell tekinteni.
Módosítás  5 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81 cikk – 2 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
(2) A csatlakozási szerződésekre, a nemzetközi megállapodásokra és a közös elvek egy tagállam által történő súlyos és tartós megsértésének megállapítására a 74c., 74e., illetve a 90. cikk alkalmazandó értelemszerűen. A rendes jogalkotási eljárás alá tartozó megerősített együttműködésre a 74g. cikk alkalmazandó.	(2) Ezen túlmenően, a nemzetközi megállapodásokra, a csatlakozási szerződésekre, az alapelvek egy tagállam által történő súlyos és tartós megsértésének megállapítására, a Parlament összetételének megállapítására, a tagállamok közötti megerősített együttműködés létrehozására vagy a többéves pénzügyi keret elfogadására a 90., 74c., 74e., 74f., 74g. és 75. cikk alkalmazandó értelemszerűen.
Módosítás  6 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81 cikk – 3 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
(3) Ha a Parlament egyetértése szükséges egy jogalkotási aktusra irányuló javaslathoz vagy tervezett nemzetközi megállapodáshoz, az illetékes bizottság az eljárás kedvező eredményének elősegítése érdekében határozhat úgy, hogy a javaslatról szóló időközi jelentést terjeszt a Parlament elé a javasolt aktus módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt.	(3) Ha a Parlament egyetértése szükséges egy jogalkotási aktusra irányuló javaslathoz vagy tervezett nemzetközi megállapodáshoz, az illetékes bizottság időközi jelentést terjeszthet a Parlament elé a javasolt aktus vagy tervezett nemzetközi megállapodás módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt.
Módosítás  7 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81 cikk – 3 a bekezdés – 1 albekezdés (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	(3a) Az illetékes bizottság az egyetértésre irányuló kérelmet haladéktalanul megvizsgálja. Amennyiben az illetékes bizottság úgy határoz, hogy nem bocsát ki ajánlást, vagy az egyetértésre irányuló kérelem hozzá való benyújtásától számított hat hónapon belül nem fogad el ajánlást, az Elnökök Értekezlete a témát megfontolás céljából felveheti a következő ülés napirendjére, illetve kellően indokolt esetben határozhat a hathónapos időszak meghosszabbításáról.
Módosítás  8 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81 cikk – 3 a bekezdés – 2 albekezdés (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	Ha a Parlament egyetértését kérik egy nemzetközi megállapodás megkötéséhez, az illetékes bizottság ajánlása alapján a Parlament határozhat úgy, hogy legfeljebb egy évre felfüggeszti az egyetértési eljárást.
Indokolás
A nemzetközi megállapodások jóváhagyásának felfüggesztésére vonatkozó záradék nagyon fontos a következők miatt: i. türelmi időszak biztosítása egy adott nemzetközi megállapodás valószínű elutasításának elkerülése érdekében; ii. olyan módosítások végrehajtásának vagy kötelezettségek teljesítésének előírása a harmadik ország számára, amelyeket a Parlament szükségesnek ítél az egyetértés megadásához; iii. annak ajánlása a Bizottság számára, hogy tárgyalja újra a nemzetközi megállapodás bármely olyan részét, amely a Parlament számára tárgyalási elfogadhatatlan lehet.

INDOKOLÁS

Ez a jelentés azt tárgyalja, hogy a Parlament milyen módon adja egyetértését, amikor arra a Szerződések értelmében szükség van (egyetértési eljárás).

1) Az egyetértési eljárás

Az egyetértési eljárást – korábban hozzájárulási eljárás – az 1986. évi Egységes Európai Okmánnyal vezették be két területen: a társulási megállapodások és a csatlakozást szabályozó megállapodások területén. Az eljárás hatályát a Szerződések minden későbbi módosítása során kiterjesztették. Jelenleg – a Lisszaboni Szerződésnek megfelelően – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 289. cikke (2) bekezdésének értelmében vett „különleges jogalkotási eljárás”.

Az egyetértési eljárás alkalmazási eseteit a Szerződések kimerítő részletességgel meghatározzák. Ezek alapvetően a következők:

–  külön intézményi keretet létrehozó megállapodások, az Unióra nézve jelentős költségvetési hatásokkal járó megállapodások, a rendes jogalkotási eljárás, vagy a különleges, az Európai Parlament egyetértéséhez kötött jogalkotási eljárás alkalmazási körébe tartozó területekre vonatkozó megállapodások[1];

–  csatlakozási megállapodások[2];

–  a rugalmassági klauzula alkalmazása[3];

–  megerősített együttműködés létrehozása[4];

–  az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményhez való csatlakozás[5];

–  a többéves pénzügyi keret elfogadása[6];

–  az Európai Parlament tagjainak egységes eljárás szerinti megválasztása[7];

–  a Parlament összetétele[8];

–  az uniós polgárokat megillető jogok kibővítése[9];

–  az Unió értékei súlyos és tartós megsértésének fennállására vonatkozó tanácsi és európai tanácsi határozatok[10];

–  az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedések[11].

2) Az eljárási szabályzat

Az eljárási szabályzatban ezek az esetek egy általános szabálynak (81. cikk) és számos külön szabálynak felelnek meg, amelyek „lex specialis”-nak minősülő egyedi rendelkezéseket állapítanak meg, míg egyéb esetekben az általános 81. cikkre hivatkoznak. Ezek a külön szabályok a következők: 90. cikk, Nemzetközi megállapodások; 74c. cikk, Csatlakozási szerződések; 74g. cikk, Megerősített együttműködés; 74f. cikk, A Parlament összetétele; valamint a 74e. cikk, az Unió értékeinek megsértésére vonatkozó tanácsi és európai tanácsi határozatok.

Az általános 81. cikk – e dokumentum alkalmazásában a legfontosabb rész – a következő:

„81. cikk (1) és (3) bekezdés

(1)       Ha a javasolt jogszabályhoz a Parlament egyetértését kérik, a Parlament az illetékes bizottságnak a dokumentum jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó ajánlása alapján hoz határozatot.

    A Parlament egyetlen szavazás keretében határoz az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján a jóváhagyását igénylő jogszabályról; módosítást nem lehet benyújtani. Az egyetértés elfogadásához szükséges többség az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon cikkében megjelölt többség, amely a javasolt jogszabály jogalapját képezi.

(3)       Ha a Parlament egyetértése szükséges egy jogalkotási aktusra irányuló javaslathoz vagy tervezett nemzetközi megállapodáshoz, az illetékes bizottság az eljárás kedvező eredményének elősegítése érdekében határozhat úgy, hogy a javaslatról szóló időközi jelentést terjeszt a Parlament elé a javasolt aktus módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt.”

A 81. cikk nem szabályozza a bizottsági ajánlások formáját. Mindazonáltal általában jogalkotási állásfoglalás formáját öltik, amelyben a Parlament egyetért vagy nem ért egyet a szóban forgó jogi aktussal. Ha arról a Szerződések másképp nem rendelkeznek, a Parlament az egyetértésről a leadott szavazatok többségével határoz[12]. Néhány esetben a Parlament összes képviselőjének többségére van szükség, például egy új tagállam csatlakozásakor vagy a választási eljárás esetében[13].

3) Az Alkotmányügyi Bizottság véleményének kikérése

Klaus-Heiner Lehne, a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke 2011. december 9-i levelében rámutatott, hogy a parlamenti bizottságok egyetértési eljárással kapcsolatos gyakorlatai nagymértékben különböznek[14]. A bizottsági elnökök nevében felkérte az Alkotmányügyi Bizottságot, hogy „vizsgálja felül az eljárási szabályzat vonatkozó cikkeit az egyetértési eljárás egyértelműsítése, valamint átláthatóvá és lehetőleg hatékonyabbá tétele érdekében”. A levél tartalmazott négy olyan kérdést is, amelyet az Alkotmányügyi Bizottságnak fontolóra kell vennie. Ezek – a bizottságban folytatott tanácskozások céljából – tovább szűkíthetőek a következő három alapvető kérdésre:

–  Megengedhetőek legyenek-e a preambulumbekezdések az ajánlástervezetben és az illetékes bizottság plenáris üléshez intézett ajánlásában?

–  Megengedhetőek legyenek-e az ajánlástervezet módosításai a bizottsági tanácskozás során és a plenáris ülés során megvitatott ajánlásban, és ha igen, akkor mely részei esetében?

–  Az ajánlás határozatot tartalmazó bekezdése elleni szavazat értelmezhető-e az ellenkező értelmű határozat melletti szavazatnak?

4) Preambulumbekezdések

Az illetékes bizottsága által a plenáris ülésre benyújtott ajánlás részét képező preambulumbekezdések eddig nem voltak elfogadhatók, kivéve, ha tényekhez vagy adott szövegekhez kapcsolódtak, és ennélfogva gyakorlatilag bevezető hivatkozásnak voltak tekinthetőek[15].

E gyakorlat magyarázata az, hogy a preambulumbekezdésekkel a Parlament által (igen vagy nem szavazattal) hozandó határozat kevésbé lenne világos és veszítene súlyából is. Ezen álláspont mellett szól továbbá az is, hogy a Bizottság javaslatával foglalkozó jogalkotási jelentésben szereplő jogalkotási állásfoglalás sem tartalmazhat preambulumbekezdéseket (55. cikk (2) bekezdés). A javasolt jogi aktussal vagy megállapodással kapcsolatos politikai észrevételeket és igényeket – azok elfogadása, illetve megkötése előtt – a 81. cikk (3) bekezdése és a 90. cikk (4) bekezdése szerinti időközi jelentésben lehet kifejezésre juttatni.

Másfelől azonban politikai érdekből – vagy akár szükségszerűségből is – kívánatos, hogy a Parlament indokolást adjon határozataihoz.

E jelentés köztes megoldásra tesz javaslatot, amely szerint a preambulumbekezdések nem megengedettek, azonban az illetékes bizottság a plenáris ülés elé terjesztett ajánlásához nem jogalkotási állásfoglalási indítványt csatolhat. Ezáltal a bizottság(ok)nak és a későbbiekben a plenáris ülésnek lehetősége nyílna észrevételeket tenni a javasolt jogalkotási aktusról és részletesen kifejteni azzal kapcsolatos álláspontját. A képviselők Parlamenten belüli megoszlása rendes esetben biztosítja, hogy az elfogadott állásfoglalás ne álljon ellentétben az egyetértésről hozott határozattal (lásd alább).

5) Módosítások

Mivel a preambulumbekezdések nem megengedettek a plenáris ülésen, következésképp a módosítások kérdése fel sem merül. Az indokolás a 81. cikk szövegéhez kapcsolódik: „A Parlament egyetlen szavazás keretében határoz a … (S)zerződés alapján a jóváhagyását igénylő jogszabályról; módosítást nem lehet benyújtani”.[16] Ez a rendelkezés kétségkívül a jogi aktus szövegére vonatkozik. A nemzetközi szerződésekre vonatkozó különös rendelkezés a következő pontosítással szolgál:

„90. cikk (7) bekezdés

(7)       A Parlament az Európai Unió által kötött nemzetközi megállapodás vagy pénzügyi jegyzőkönyv megkötéséről, megújításáról vagy módosításáról egyetlen szavazás során, a leadott szavazatok többsége alapján nyilvánít véleményt vagy adja egyetértését; a megállapodás vagy a jegyzőkönyv szövegéhez módosítás nem fogadható el.”

A jogi aktus szövegének kizárása azzal indokolható, hogy – tekintettel a parlamenti határozat lehetséges messze ható következményeire – így biztosítható a Parlament döntésének egyhangúsága és feltétel nélkülisége. Nemzetközi megállapodások esetén további indok az is, hogy egy, a felek közötti tárgyalás útján megszületett megállapodást semmiképp sem lehet egyoldalúan módosítani. Nem vonatkozik ugyanez az érvelés az ajánlástervezet lehetséges elemeire, például a bevezető hivatkozásokra, a preambulumbekezdésekre vagy a határozatot tartalmazó bekezdésre. Amennyiben az itt javasoltak szerint a bizottság ajánlása nem foglalhat magában bevezető hivatkozásokat (ezek helyét állásfoglalásra irányuló indítvány veszi át), akkor az esetleges módosítások a határozatot tartalmazó bekezdésre korlátozódhatnak, és arra is kell korlátozódniuk. A felsorolás e legutolsó elemével kapcsolatban a módosítás lehetősége valóban lényeges annak elkerülésére, hogy a bizottság(ok) pontos álláspontjával kapcsolatban kétségek merüljenek fel.

6) Szavazás

Amennyiben a bizottsági ajánlástervezetben javasolt határozat vagy a plenáris ülési ajánlás nem kapja meg a szükséges többséget, és ellentétes módosítást sem nyújtottak be, vagy az sem kapja meg a szükséges szavazati többséget, felmerül a kérdés, hogy mindezt hogyan kell értelmezni. Értelmezhető-e úgy, hogy a bizottság vagy a plenáris ülés – adott esetben – egyáltalán nem is hozott határozatot, vagy a javasoltak ellenkezőjére vonatkozó határozatnak kell tekinteni? Az utóbbi azt jelentené, hogy ha a szóban forgó jogi aktus kapcsán egyetértést javasolnak és a javaslat nem kap többséget, az aktus elutasítottnak tekintendő, és fordítva, ha az elutasításra irányuló javaslat nem kap többséget, az aktus jóváhagyottnak tekintendő[17].

Ez utóbbi értelmezés – amely a plenáris ülés során alkalmazott gyakorlat volt – a 90. cikk (9) bekezdése alapján indokolható: „Ha a Parlament nem ért egyet egy nemzetközi megállapodással, az elnök értesíti a Tanácsot, hogy a szóban forgó megállapodás nem köthető meg.” A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásra (ACTA) vonatkozó 2012. július 4-i szavazás óta a Parlament gyakorlata megváltozott, és azóta az egyetértésről szavaz, függetlenül attól, hogy mi volt a bizottság ajánlása. Ha az egyetértés nem kapja meg a többséget, az aktust elutasítottnak kell tekinteni.

E kérdés megválaszolása során két szempontot kell figyelembe venni. Először is a jogalkotási eljárás részét képező parlamenti egyetértés jelentősége alapján lehet amellett érvelni, hogy az egyetértést pozitív aktussal kell megadni, nem pedig egy ellentétes parlamenti aktus létrehozásával. Másodszor problémát okozhat ez a megoldás, amikor felmerül bizonyos egyetértési határozatokhoz szükséges speciális szavazati küszöbértékek kérdése (a képviselők többségének kérdése például a csatlakozási szerződések kapcsán az EUSZ 49. cikkében, a többéves pénzügyi keret kapcsán az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdésében, a választási eljárás kapcsán az EUMSZ 223. cikkének (1) bekezdésében, a Parlament tagjainak többségét kitevő kétharmados többségének kérdése az Unió értékeinek megsértése kapcsán az EUSZ 7. cikkében az EUMSZ 354. cikkével összefüggésben).

Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy egy ellenző ajánlás elleni egyszerű többségi szavazás (de nem az előírt minősített többségi szavazás) mindezek ellenére tekinthető-e jóváhagyásnak. Véleményem szerint nem.

A Parlament határozataival kapcsolatban előírt külön minősített többség célja annak biztosítása, hogy egy kiemelkedő jelentőségű határozatot ne hozhassanak meg a plenáris ülésen adott időpontban részt vevő képviselők alacsony száma miatt lehetővé váló véletlen többséggel. Ezt a célt nem valósítjuk meg, ha az egyszerű többségi ellenző szavazás bizonyos körülmények között ugyanazzal az eredménnyel járna, mint a minősített többséget megkövetelő szavazás.

E nehézségek elkerülhetőek, ha az egyetértésre irányuló plenáris szavazást „elkülönítenénk” az ajánlástervezettől vagy a plenáris üléshez intézett ajánlástól. Más szóval, csak az egyetértés kérdését bocsátanák szavazásra, függetlenül az előadó, illetve adott esetben a bizottság ajánlásától. Elutasítottnak tekintendő az a jogi aktus, amely nem éri el a szükséges többséget. Az „ajánlás” kifejezést ebben az esetben a szokásos módon kell értelmezni, tehát olyan javaslatként, amely nem rendelkezik kötelező erővel. Ez azonban nem jelentené azt, hogy nincs semmiféle politikai súlya.

E tekintetben azonban – ahogy azt már említettük – a Parlament gyakorlata a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásra vonatkozó 2012. július 4-i szavazás óta megváltozott. Azt javaslom, hogy az eljárási szabályzatot hozzuk összhangba ezzel a gyakorlattal.

A bizottsági szakaszban kicsit eltérő az eljárás, mivel az előadó által beterjesztett ajánlástervezet „igen” vagy „nem” határozatra tesz javaslatot. A fiktív határozat tilalma alapelvének általam is támogatott alkalmazása azt jelentené, hogy a bizottság – amennyiben nem követi az előadót – nem bocsát ki ajánlást, továbbá új tervezetet kell összeállítania. Ez a helyzet nem tartható fenn örökké, ezért e tekintetben határidő megszabására van szükség (lásd eljárási szabályzat 81. cikk (3) bekezdés (új))[18].

• [1]  EUMSZ 218. cikk (6) bekezdés a) pont.
• [2]  EUSZ 49. cikk.
• [3]  EUMSZ 352. cikk.
• [4]  EUMSZ 329. cikk (1) bekezdés.
• [5]  EUMSZ 218. cikk (6) bekezdés a) pont.
• [6]  EUMSZ 312. cikk (2) bekezdés.
• [7]  EUMSZ 223. cikk (1) bekezdés második albekezdés.
• [8]  EUSZ 14. cikk (2) bekezdés második albekezdés.
• [9]  EUMSZ 25. cikk második albekezdés.
• [10]  EUSZ 7. cikk (1) és (2) bekezdés.
• [11]  EUMSZ 311. cikk (4) bekezdés.
• [12]  EUMSZ 231. cikk.
• [13]  81. cikk (1) bekezdés második albekezdés.
• [14]  Lásd továbbá a Jogalkotási Koordinációs Osztály (Uniós Belső Politikák Főigazgatósága) által 2011 szeptemberében elvégzett felmérést.
• [15]  Meg kell jegyezni, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint a Parlament által használt szövegmodell egyáltalán nem tartalmaz preambulumbekezdéseket.
• [16]  81. cikk (1) bekezdés második albekezdés.
• [17]  Lásd például a 210. cikk (3) bekezdését az európai szintű politikai pártokról: „A Parlament a leadott szavazatok többségével fogadja el a határozati javaslatot arról, hogy az érintett politikai párt tiszteletben tartja-e az (1) bekezdésben foglalt alapelveket. Módosítást nem lehet benyújtani. Ha a megfelelő határozati javaslat nem nyeri el a leadott szavazatok többségét, az abban foglaltakkal ellenkező tartalmú határozat tekintendő elfogadottnak.”
• [18]  Lásd még az Alkotmányügyi Bizottság értelmezését a bírósági eljárásba való beavatkozásról szóló szavazás esetén (az eljárási szabályzat 159. cikke (3) bekezdésének értelmezése) született szavazategyenlőségről (P7_TA-PROV(2013)0121).

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	26.11.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	16 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Andrew Henry William Brons, Zdravka Bušić, Carlo Casini, Andrew Duff, Ashley Fox, Gerald Häfner, Stanimir Ilchev, Morten Messerschmidt, Sandra Petrović Jakovina, Paulo Rangel, Rafał Trzaskowski, Manfred Weber, Luis Yáñez-Barnuevo García
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Zuzana Brzobohatá, Isabelle Durant, Helmut Scholz
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Leonardo Domenici