JELENTÉS a Phil Wynn Owennek a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

4.12.2013 - (C7‑0313/2013 – 2013/0811(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Inés Ayala Sender

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Phil Wynn Owennek a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról

(C7‑0313/2013 – 2013/0811(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0313/2013),

–   tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0438/2013),

A. mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2013. november 7-i ülésén meghallgatta a Tanács által a Számvevőszék tagjának jelölt személyt;

1.  kedvező véleményt ad a Tanács Phil Wynn Owen számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.

1. MELLÉKLET: Phil Wynn Owen ÉLETRAJZA

Végzettségek/Kitüntetések:

•      Harvard Business School                         Felsőfokú vállalatvezetési program (AMP) 2008

•      A Bath-rend tagja (CB) 2008

•      London Business School                          Kitüntetéses MBA diploma                                                1988–90

•      University College, Oxford                    Újkori történelem, BA (kitüntetéssel), MA                 1978–81

DECC       Főigazgató, Nemzetközi éghajlatváltozás és energiahatékonyság                      április – jelenleg

                  Energiaügyi és Éghajlatügyi Minisztérium (DECC)

Az Egyesült Királyság globális éghajlatváltozással kapcsolatos fellépéseinek vezetése; felelősségi körébe tartoznak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményével kapcsolatos, kötelező jogi erejű egyezményre irányuló többoldalú tárgyalások és a többi nagy kibocsátóval szembeni kétoldalú és uniós fellépések; együttműködés a Nemzetközi Fejlesztési Minisztériummal (DFID), a Külügyek és Nemzetközösségi Ügyek Minisztériumával (FCO), a Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Minisztériummal (DEFRA) és a Pénzügyminisztériummal (HMT), például az Egyesült Királyság 2,9 milliárd font összegű éghajlat-finanszírozási kezdeményezése kapcsán. Tevékenységek az egész Unióban és világszerte, például az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek durbani és a dohai konferenciáján.

Az energiahatékonyság előmozdítása az Egyesült Királyságban az új Energiahatékonysági Hivatal, a „Green Deal”, az intelligens mérők és az iparra vonatkozó „Megújuló hőenergia” kezdeményezés révén, valamint az energiaszegénység kezelése.

Az Építőipari Irányítótanács és a birminghami Zöld Bizottság tagja.

A Cambridge-i Egyetem Tudományos és Politikai Központjának alapító tagja

A DECC minisztériumi vezetőségének tagja. Körülbelül 400 fős személyzet; mintegy 376 millió font összegű költségvetés kezelése; 140 000 font fizetés.

DECC       Közigazgatási államtitkár (megbízott) 2012. november – 2013. február

                     Mintegy 1600 fős személyzet vezetése négy helyszínen Londonban és Aberdeenben.

  Számvitelért felelős tisztviselő 6,5 milliárd font tekintetében (3,75 milliárd font összegű állami kiadás és 2,6 milliárd font összegű fogyasztási adó).

Maidstone and Tunbridge Wells NHS Trust   Elnökhelyettes, nem ügyvezető igazgató           2008. március – jelenleg

Új igazgatótanács, irányítás és kultúra kialakítása a több mint 5000 alkalmazottal működő intézmény C. difficile-botrányt követő talpra állítása érdekében, valamint egy új, magánfinanszírozású kórház felépítésének és megnyitásának felügyelete.

A Pénzügyi és Beruházási Bizottság elnöke, valamint karitatív alapok elnöke; a gazdasági helyzet helyreállítása a – 2008/2009-ben 300 millió fontos forgalom mellett bekövetkezett – 29 millió font összegű veszteséget követően, nullszaldót érve el az összes rákövetkező évben. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja.

DECC          Főigazgató, Országon belüli éghajlatváltozás és a fogyasztók támogatása            2009. július – 2011. március

A nemzeti szén-dioxid-költségvetések minisztériumközi irányítása; eredményes kapcsolattartás a független Éghajlat-változási Bizottsággal, a kormány és a parlament hozzájárulásának biztosítása a negyedik szén-dioxid-költségvetési időszak nagyra törő terveihez; a „Green Deal” keretében felelős, kiemelt intézkedések biztosítása a koalíció első energiaügyi jogszabályában és a központi kormányzat 10%-os csökkentésre irányuló projektjében. A sokszínűség, a decentralizált közigazgatás és a projektirányítás megbízottja a minisztériumon belül.

DWP           Főigazgató, Stratégia, tájékoztatás és nyugdíjak                                2004. november – 2009. február

                     Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium (DWP)

Körülbelül 1000 fős személyzet irányítása; 218 millió eurós közvetlen költségvetés, 73 milliárd összegű kifizetett nyugdíj politikai felügyelete.

Nyugdíjreform: A független Nyugdíjügyi Bizottság által előterjesztett javaslatok kormány általi elfogadásának biztosítása érdekében a DWP minisztereit és a miniszterelnököt támogató csoport vezetése; a javaslatok radikális reformokba történő átültetése a 2007. és a 2008. évi nyugdíjtörvények elfogadása révén; a szükséges végrehajtó szervek létrehozása és igazgatása.

A DWP tízfős irányítócsoportjának tagja, melynek feladata a minisztérium irányítási és hatékonysági programjának felügyelete; a DWP stratégiai és üzletstratégiai csoportjainak elnöke. Az LMBT-sokszínűség megbízottja. Minisztériumközi vezető programfelelős az idős emberek vonatkozásában.

DWP           A DWP közös szervezeti egységeinek vezetője                                                                       2008–09

Mintegy 4000 alkalmazott tevékenységének felügyelete, kiterjesztve a szolgáltatásokat a DWP-n túlra; új szolgáltatás nyújtása a Miniszterelnöki Hivatal számára.

Pénzügyminisztérium                                                                                                                                               Igazgató, Pénzügyi ágazat  2003–04

80 alkalmazott, az Egyesült Királyság és az Európai Unió pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozásának felelőse. A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó európai cselekvési terv tárgyalócsoportjának vezetője; uniós bank-, értékpapír- és biztosítási bizottságok tagja. A Pénzügyminisztérium Ellenőrző Bizottságának tagja.

Miniszterelnöki                                                Igazgató, Szabályozási Hatások Osztálya                   1999–2003

Hivatal

  70 fős személyzet, az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban végzett hatásvizsgálatok javításának előmozdítása. A tagállamokon átívelő „Mandelkern-csoport” létrehozása, amely sikeresen sürgette az uniós szabályozás javítását.

Pénzügyminisztérium                                     Csoportvezető, Adópolitika                                                         1997–99

  Jelentős adóreformok – köztük környezetvédelmi adók, például az éghajlat-változási adó – felelőse.

                     Csoportvezető, Adózás és költségvetés                                                                                      1996–97

                     Csoportvezető, Közlekedés                                                                                                             1993–96

Felelős a közlekedéspolitika reformjáért és jelentős projektek – köztük kulcsfontosságú privatizációk és magánfinanszírozású projektek – finanszírozásának megtárgyalásáért.

  Európai Beruházási Bank (EBB), igazgatóhelyettes                                                                 1994–96

Az Egyesült Királyság küldöttségének rendszeres vezetése az EBB igazgatósági ülésein Luxembourgban; EBB-támogatás szerzése az Egyesült Királyság kulcsfontosságú infrastrukturális projektjeihez.

  A közigazgatási államtitkár (Terry Burns) személyi titkára 1991–93

  Finanszírozás és monetáris politika, vezető tisztviselő                                                        1990–91

  Ipar- és versenypolitika, vezető tisztviselő                                                                               1986–88

  A pénzügyminiszter (Nigel Lawson) helyettes személyi titkára 1984–86

  Felelős a pénzügyminiszter uniós és nemzetközi tevékenységeiért és utazásaiért.

  Diploma utáni szakmai gyakorlatok                                                                                                       1981–83

•      Monetáris politika

•      Államosított iparágak, a British Telecom privatizálása

•      Külföldi és tengerentúli segélyezés és a kereskedelmi kiadások ellenőrzése.

2. MELLÉKLET: Phil Wynn Owen KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1. Kérjük, sorolja fel az államháztartás, az irányítás vagy a vállalatirányítás ellenőrzése terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő jegyeit!

Az Egyesült Királyság egymást követő kormányaival dolgozva lehetőségem volt több mint 30 évnyi szakmai tapasztalatot szerezni számos államháztartási és irányítási területen, különös tekintettel a vállalatirányítás ellenőrzésére és a pénzügyi felügyeletre.

Pályafutásomat az Egyesült Királyság Pénzügyminisztériumában (H.M.Treasury) kezdtem, ahol közel húsz éven át dolgoztam, és az államháztartás és az ár-érték arány legkülönbözőbb kérdéseivel foglalkoztam. Voltam a költségvetési és adóügyekért felelős csoportvezető, és feladatkörömbe tartozott négy egymást követő éves költségvetés egyes költségszámításainak és összesített egyenlegének értékelése. Tevékenykedtem az állami kiadások, az adóügyek és a szabályozás területén, melyek mindegyikének jelentős jogalkotási vonatkozásai voltak az Egyesült Királyság és az Unió szintjén. Többek között főigazgatóként részt vettem olyan jelentős szakpolitikai és végrehajtási programok kidolgozásában és működtetésében, mint (a Munka- és Nyugdíjügyi Minisztériumban) a nyugdíjreform, vagy (az Energiaügyi és Éghajlatügyi Minisztériumban) az energiahatékonysággal kapcsolatos jelentős programok, ideértve az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének keretén belüli nemzeti aukciós platform kialakítását és a díjak beszedését. Az Energiaügyi és Éghajlatügyi Minisztérium számvitelért felelős tisztviselőjeként 2013 elején a fő felelőse voltam a 6,5 milliárd font összegű éves költségvetéssel – azon belül 3,75 milliárd font összegű állami kiadással és jelentős összegű fogyasztási adóval – való megfelelő pénzgazdálkodásnak. Ennek keretében a parlamenti Államháztartási Bizottság (PAC) előtt beszámoltam a sellafieldi atomerőmű nagyszabású leszerelési programjára fordított kiadásokról.

A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat keretében működő egyik nagy kórházcsoport pénzügyi bizottságának nem ügyvezető elnökeként – ezt a havi néhány napos elfoglaltságot jelentő részmunkaidős tevékenységet a központi kormányzatnál végzett vezetői feladataim mellett láttam el – az államháztartási kiadások és a szolgáltatásnyújtás frontján tevékenykedtem, elősegítve a kórházcsoport pénzügyi egyensúlyának helyreállítását az elmúlt négy év mindegyikében.

Kiterjedt irányítási tapasztalatokkal rendelkezem, mivel két nagy minisztériumban dolgoztam vezetői szinten főigazgatóként, és igazgatótanácsi, illetve igazgatósági tagként tevékenykedtem egy kórházcsoportnál és egy minisztériumban. Az Energiaügyi és Éghajlatügyi Minisztérium megbízott közigazgatási államtitkáraként 1600 fős személyzetet irányítottam, a Munka- és Nyugdíjügyi Minisztériumban pedig egy tízfős irányítócsoport tagja voltam, amely több mint 100 000 fős személyzetért volt felelős. Jelentős mértékben hozzájárultam olyan alapvető irányítási reformprogramokhoz, mint a Pénzügyminisztérium 1990-es években végrehajtott modernizálása, a Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium stratégiáért és nyugdíjreformért felelős igazgatóságainak 2004. évi radikális átalakítása, vagy egy súlyos problémákkal küzdő kórházcsoport irányításának és kultúrájának újonnan kinevezett nem ügyvezető igazgatóként történő helyreállítása. Valamennyi esetben különös hangsúlyt fektettem az erőteljesebb pénzügyi funkciók kiépítésére, így legutóbb az Energiaügyi és Éghajlatügyi Minisztériumban is, ahol a pénzügyi irányítási rendszereink nemrégiben végrehajtott tökéletesítését ösztönöztem. Külön végzettséggel is rendelkezem a menedzsment területén a London Business Schoolban szerzett MBA diplomám és a Harvardon elvégzett felsőfokú vállalatvezetési program révén.

A pénzügyi felügyelet javítására való állandó törekvésem nemcsak pénzügyminisztériumi előéletemre vezethető vissza, hanem a London Business Schoolban végzett tanulmányaim során kapott pénzügyi és vezetői számviteli képzésre is. Vezető köztisztviselőként számos független vizsgálatot kezdeményeztem és ösztönöztem a kormány politikájára, a nyugdíjreformra és a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos olyan kérdésekre vonatkozóan, mint a kölcsönös biztosítóintézetek irányításának javítása, illetve az energiaszegénység elleni küzdelem legmegfelelőbb módja. Tagja voltam ellenőrző bizottságoknak a Pénzügyminisztériumban és a kórházcsoportnál, emellett – az államháztartás területén szerzett tapasztalataimnak köszönhetően – a kórházcsoport pénzügyi bizottságának nem ügyvezető elnökévé neveztek ki. A Számvevőszék tagjává való jelölésem óta az Egyesült Királyság Számvevőszékénél dolgozom, ahol további hasznos tapasztalatokat szereztem, és megismerhettem a közpénzek nemzeti és európai vizsgálatának körülményei és gyakorlata tekintetében fennálló hasonlóságokat és eltéréseket, amit az Európai Számvevőszék tagjaként hasznosítani tudnék.

2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai pályafutása során részt vett?

Az általam e kérdés megválaszolásához választott mindhárom példa olyan kérdésköröket érint, amelyeknél az Egyesült Királyság vezető tisztviselőjeként felelős voltam az eredmények alakításának és befolyásolásának elősegítéséért.

(a) A Miniszterelnöki Hivatalon belüli Szabályozási Hatások Osztálya igazgatójaként 2001-ben részt vettem a tagállamok által végrehajtott közös folyamatban, amely hozzájárult az azzal kapcsolatos konszenzus létrejöttéhez, hogy a Bizottságnak irányítási reformjai részeként hatásvizsgálatokat kell bevezetnie. Ennek során együttműködtem más tagállamok képviselőivel a független „Mandelkern-csoport” felállítása érdekében, amely – egy köztiszteletben álló francia államtanácsos vezetésével – közös jelentést készített, melyben ösztönözte a Bizottságot, hogy az új jogalkotási javaslatok vonatkozásában vezessen be hatásvizsgálatokat. Felsőbb szinteken meggyőztük a Bizottságot arról, hogy e változtatások bevezetése a jobb európai kormányzás érdekét szolgálja. Bár az Európai Számvevőszék 2010-es jelentéséből kitűnik, hogy a hatásvizsgálat rendszerét még lehetne javítani, például a környezeti és a társadalmi vizsgálatok erősítésével, az említett változás jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a jogalkotási javaslatokat a valószínűsíthető költségek és haszon alaposabb ismeretében vizsgálják.

(b) A Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium nyugdíjreformért felelős főigazgatójaként támogattam egy fontos, mélyreható, független jelentés Nyugdíjügyi Bizottság általi elkészítését és átvételét. A jelentés átfogó reformokat javasolt, ami három jelentős reformintézkedés kiegyensúlyozott csomagját foglalta magában: a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, a nyugdíjkorhatár tekintetében a férfiak és nők között fennálló különbségek egyidejű megszüntetése mellett; a magánnyugdíjrendszerekbe történő automatikus bejelentkezés rendszerének kialakítása a kimaradás lehetőségének biztosításával, megkönnyítendő az emberek számára a nyugdíj-előtakarékoskodást; valamint a jövőbeni állami nyugdíjak értékének indexálás révén történő megőrzése. E javaslatokat az Egyesült Királyság összes fontos parlamenti pártja támogatta. Ezt követően jogszabályt fogadtak el, és megkezdődött az említett kulcsfontosságú reformok végrehajtása. Mindez az érdekelt felek tevékeny részvétele által, a változás szükségességével kapcsolatos széles körű konszenzusra építve valósult meg, olyan intézkedésekkel, mint a parlamenti tájékoztatók, vagy az „Országos Nyugdíjnap”, amelynek rendezvényein az állampolgárok országszerte részt vehettek.

(c) Az Energiaügyi és Éghajlatügyi Minisztérium nemzetközi éghajlatváltozásért és energiahatékonyságért felelős főigazgatójaként nemrégiben vezető szerepet töltöttem be a miniszterek abban való támogatásában, hogy megállapodásra jussanak az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra kialakítandó keretéről szóló uniós zöld könyvre vonatkozó nemzeti álláspontról. Ehhez biztosítani kellett, hogy a miniszterek tájékoztatást kapjanak alapvető modellek, költségszámítások és a Bizottság konzultációs dokumentumára adandó válasz tekintetében fennálló különböző lehetőségek elemzése révén, és egyidejűleg Unió-szerte – azaz a tagállamokban, a Bizottságnál és az Európai Parlamentnél – tevékenyen be kellett vonni az érdekelt feleket. Az egyeztetett uniós álláspont kialakítása folyamatban van, és fontos lesz annak meghatározásához, hogy milyen irányt vesz az Unió a fenntartható növekedés érdekében a következő két évtizedben. Az energia- és éghajlatügyi menetrend alapos ismerete hasznos lehet a Számvevőszék számára, mivel a pénzügyi ellenőrzés egyre inkább környezetvédelmi dimenziót is ölt az ár-érték arány tanulmányozásának gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet figyelembe vevő hagyományos hármas megközelítésén túlmenően.

Függetlenség

3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

A Szerződés (286. cikk) is egyértelmű abban, hogy a Számvevőszék tagjainak függetlenségéhez nem férhet kétség.

Hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy politikailag semleges köztisztviselőként dolgozzak, miután az Egyesült Királyságban legjobb tudásom szerint több mint harminc éven át szolgáltam egymást követő nemzeti kormányokat. Különösen a legutóbbi időben az Egyesült Királyságban számvitelért felelős tisztviselőként végzett munkám követelte meg a független, politikamentes véleményalkotást közkiadási kérdésekben, illetve a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) egyik kórházcsoportjának nem ügyvezető igazgatójaként végzett tevékenységem során függetlenül kellett átvilágítanom a kórházcsoport pénzügyi teljesítményét és szolgáltatási tevékenységét.

Az Európai Számvevőszéknél folytatandó munkám megkezdéséig le fogok mondani vezető köztisztviselői jogállásomról az Egyesült Királyságban, és az NHS kórházcsoportjánál betöltött nem ügyvezető igazgatói tisztségemről is. Le fogok mondani az ehhez kapcsolódó szerepeimről is, mint például a Cambridge-i Egyetem Tudományos és Politikai Központjának alapító tagjaként betöltött szerepemről. Ez hivatott bizonyítani azt, hogy el vagyok kötelezve az Európai Számvevőszék munkája iránt, és nem merülhet fel összeférhetetlenség, illetve annak gyanúja sem.

A feladataim ellátása során követni fogom az Európai Számvevőszék tagjaira vonatkozó, legutóbb 2012 februárjában frissített magatartási kódexet.

Mindez összeegyeztethető lenne és megfelelne az INTOSAI Limai Nyilatkozatának, amely megállapítja a legfőbb ellenőrző intézmények függetlenségének követelményeit. Minden, amit a Számvevőszékről a mai napig megtudtam, arra utal, hogy a Számvevőszék egy ilyen intézmény mintapéldája. Ezért fontos, hogy a leendő új tagok, mint magam is, tisztában legyenek ezzel, és készen álljanak arra, hogy ügyeljenek e függetlenség fenntartására, miközben együttműködnek más intézményekkel (lásd a lentiekben a feladatok végrehajtásával kapcsolatos szakaszt).

4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, amennyiben ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll?

Az uniós intézményekben alkalmazott gyakorlathoz hasonló formai mentesítés az Egyesült Királyság kormányzati rendszerében nem létezik. Miután lemondok, nem lesznek további kötelezettségeim múltbeli irányítási feladataimmal kapcsolatban.

Az NHS kórházcsoport nem ügyvezető igazgatójaként a kórházcsoporttól megkaptam a felmentvényt az 1999/104. számú egészségügyi szolgálati körlevéllel összhangban. Ez a mentesítés az igazgatósági és igazgatósági bizottsági ügyekben a megfelelő eljárásokkal összhangban hozott döntésekre vonatkozik.

5. Vannak-e olyan üzleti vagy pénzügyi részesedései vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Amennyiben jelenleg bírósági eljárásban érintett, kérjük, részletezze azt!

Nincsenek olyan üzleti vagy pénzügyi részesedéseim vagy egyéb kötelezettségvállalásaim, amelyek összeférhetetlenek lennének leendő feladataimmal. A számvevőszéki tagokra vonatkozó magatartási kódexszel összhangban a Számvevőszék elnökének tudomására hoznám minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásaimat, hogy szükség esetén nyilvánosságra lehessen hozni azokat. Nem vagyok érintett semmilyen folyamatban lévő bírósági eljárásban.

6. Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Nincs választás útján betöltött hivatalom és nem vagyok tagja politikai pártnak, így ezek a kérdések esetemben nem merülnek fel.

7. Hogyan járna el olyan súlyos szabálytalanság vagy akár csalás és/vagy megvesztegetési ügy esetében, amelyben az Ön származása szerinti tagállamban tevékenykedő személyek érintettek?

Minden súlyos szabálytalanságot, csalást és megvesztegetést rendkívül komolyan kell venni, különben az ilyen gyakorlatok elterjedhetnek, aláásva az Európai Unió bevételeinek és kiadásainak sérthetetlenségét és jó hírnevét. A származásom szerinti tagállamban felmerülő súlyos szabálytalanság vagy csalás, vagy megvesztegetési ügy esetében ugyanúgy járnék el, mint a más tagállamokban felmerülő ugyanilyen ügyekben. Követném a Számvevőszék ilyen súlyos ügyek kezelésére vonatkozó rendes eljárásait, amelyek kiterjednek arra, hogy a Számvevőszék saját 97/2004. számú határozatával összhangban tájékoztatja az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF).

Feladatok végrehajtása

8. Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban?

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban olyan rendszerek, amelyeket alkalmaznak, olyan általános gyakorlatok, amelyeket betartanak, és olyan ellenőrzések, amelyeket végrehajtanak annak érdekében, hogy a vezetők minden szinten:

– tisztában legyenek a célokkal, és legyenek eszközeik az eredmények és a teljesítmény célokhoz viszonyított értékeléséhez és – amennyiben lehetséges – méréséhez;

– jól meghatározott felelősséggel tartozzanak a közpénzek és az erőforrások lehető legjobb felhasználásáért, beleértve az eredmények és az ár-érték arány kritikus ellenőrzését is; továbbá

– tájékoztatást kapjanak, különösen a költségek és a haszon méréséről, valamint megkapják a feladataik hatékony elvégzéséhez szükséges képzést és szakértői segítséget.

Az egészséges pénzgazdálkodási kultúrát ezért megfelelő struktúrák, megfelelően képzett személyzet, jó tájékoztatási rendszerek és nyilvántartások, a közbeszerzési szabályok betartása, megfelelő belső ellenőrzések, működő és aktívan használt kockázatértékelés, a külső érdekelt felek számára időben elkészített pénzügyi jelentések, minősítés nélküli külső könyvvizsgálatok és a korábbi belső és külső ellenőrzési jelentések megállapításainak cselekvési tervek révén történő megvalósítására irányuló folyamatos fejlesztéseket célzó intézkedések jellemzik.

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok megkövetelik, hogy a pénzek felhasználása összhangban legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, azaz a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveivel. A gazdaságosság azt jelenti, hogy kellő időben megfelelő mennyiséget és minőséget kapunk a legjobb áron. A hatékonyság azt jelenti, hogy az adott szintű bemenetből a legnagyobb hasznos kimenetet állítjuk elő. Az eredményesség arról szól, hogy elérjük a tevékenység kitűzött céljait és tervezett eredményeit. A környezeti fenntarthatóság egyre nagyobb mértékben kiegészíti ezeket az elveket az ágazati politikákra vonatkozó rendeletekben.

A költségvetési rendelet azt is kimondja, hogy előzetes és utólagos értékeléseket kell végrehajtani minden olyan programmal és tevékenységgel kapcsolatban, amelyek jelentős kiadásokkal járnak. Néha azonban olyan programokat találunk, amelyeket – gyakran érthető okokból – hirtelen kezdenek el, céljaikat változtatják és terjedelmük is módosul az idők folyamán, valamint az erőforrásokra nehezedő nyomás nem kielégítő utólagos házon belüli értékeléshez vezet.

Az uniós költségvetés kezelése tekintetében, amelyen belül olyan sok kiadást a tagállamok kezelnek, a pénzgazdálkodási kultúrának ki kell terjednie azokra a rendeletekre is, amelyek lehetővé teszik, hogy a Bizottság megszakítsa vagy felfüggessze a kifizetéseket, amennyiben jelentős hiányosságok tapasztalhatók vagy szabálytalanságok merülnek fel.

Az Európai Számvevőszéknek ezért nagyon fontos szerepe van. Mind pénzügyi, mind teljesítmény-ellenőrzései révén – az Európai Parlament és Költségvetési Ellenőrző Bizottsága aktív és elkötelezett támogatásával – jelentős szerepet játszhat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási elvek és gyakorlatok végrehajtásának ösztönzésében.

9. A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan írná le az Európai Parlamenttel és különösen annak Költségvetési Ellenőrzési Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét?

Az Európai Parlamentnek létfontosságú szerepe van a végrehajtó ágnak a közpénzek elköltéséért való elszámoltatásában. Az uniós kiadásokért elsődlegesen a Bizottság viseli a felelősséget, amely a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által elszámoltatott vezető végrehajtó szerv. Ehhez a folyamathoz ad tájékoztatást a független Számvevőszék, amelynek éves jelentése a fontos éves mentesítési eljáráshoz a kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének értékelésével járul hozzá, és amelynek különjelentései értékelik, hogy a Bizottság betartja-e a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit.

Ismerem és tiszteletben tartom az Államháztartási Bizottság (PAC), a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak megfelelő szerv eljárásait az Egyesült Királyságban, mivel számvitelért felelős tisztviselőként beszámoltam a PAC-nak (lásd a fenti 1. kérdésre adott választ).

A Számvevőszék tagjaként keményen dolgoznék azon kötelezettségem teljesítésén, hogy biztosítsam a Számvevőszék részéről a Parlament legjobb minőségű és időben elkészített jelentésekkel való ellátását. A nyílt párbeszéd és konzultáció szellemében ismertetném és fejteném ki ezeket a jelentéseket.

A gyakorlatban folyamatos, együttműködésen alapuló párbeszéd fenntartására törekednék a parlamenti képviselőkkel arról, hogy ezeket a jelentéseket a jövőben hogyan lehetne javítani igényeik jobb kielégítése érdekében. Ennek megvalósításához együttműködnék a számvevőszéki kollégákkal annak biztosítása érdekében, hogy lépést tartsunk a fejleményekkel mind az uniós kiadások terén, mind a bizottság szempontjából érdeklődésre számot tartó területeken, hogy a Számvevőszék jövőbeli jelentései szempontjából esetlegesen hasznos ügyeket azonosítani lehessen.

10. Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

A teljesítmény-ellenőrzés egyre fontosabb szerepet játszik a kiadások minőségének és a közpénzek felhasználásának javításában, különös tekintettel a bevált gyakorlatok és a megfelelő ár-érték arány ösztönzésére. A pénzügyi ellenőrzés lényeges kiegészítője, és a kettő együtt a közpénzek ellenőrzési eszköztárának két legfontosabb elemét teszi ki.

Az INTOSAI a teljesítmény-ellenőrzést a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség hármas elvének vizsgálataként határozza meg. A Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzésekre vonatkozó kézikönyve kimondja, hogy a teljesítmény-ellenőrzés a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás ellenőrzése, annak vizsgálata, hogy a Bizottság és/vagy az egyéb ellenőrzött uniós szervek alkalmazzák-e a három említett elvet az uniós források felhasználásakor. A gyakorlatban a jó teljesítmény-ellenőrzés annak vizsgálatára törekszik, hogy egy politika eredeti céljai, előre jelzett végtermékei és adott esetben eredményei megfelelően megvalósultak-e, illetve hogy ez milyen költségekkel járt a köz számára.

A közpolitika terén sok gyakorlati probléma felmerül, ami magát a feladatot, és ezért annak teljesítmény-ellenőrzését is kihívássá teszi. Először is gyakran nehéz meghatározni a célokat egy politika végrehajtásának megkezdésekor, különösen akkor, ha többszörös célokról van szó: a Számvevőszék rendszeresen rámutat a célok kitűzésével kapcsolatos problémákra. Másodszor a felelősökre sokszor nyomás nehezedik az erőforrások és az idő tekintetében. Így nem mindig részesítik előnyben egyértelmű, mérhető célok kitűzését induláskor. Vonakodhatnak olyan cél- és mérési rendszerek kidolgozásával kapcsolatban is, amelyek alapján teljesítményüket belső és/vagy külső szempontból meg lehetne ítélni. Harmadszor az eredmények megszámlálásához és méréséhez szükséges adatokat és eszközöket nem könnyű megszerezni, különösen a közpolitika új területein, ami egy újabb olyan tényező, amelyre a Számvevőszék rendszeresen felhívja a figyelmet.

Mindezek a tényezők még fontosabbá teszik a teljesítmény-ellenőrzés növekvő területét a javulás ösztönzése és a bevált gyakorlatok terjesztése szempontjából. A teljesítmény-ellenőrzésnek időben elkészülő, lényeges és sürgető ajánlásokat kell tennie a Parlament és a Tanács felé megfontolás és a politikák kidolgozásáért felelős szervekkel való megvitatás céljából.

Továbbá remélhető, hogy ezek az ellenőrzések sok olyan ajánlás elfogadásához fognak vezetni a gyakorlati oldalon – lehetőleg személyesen vállalt és végrehajtott cselekvési tervekben –, amelyek a jövőben javítják a közkiadások eredményeit. A megállapításoknak az irányítási eljárásokba való belefoglalása végső soron azok feladata, akik a közpénzek folyósításáért és a közpolitikák végrehajtásáért és működtetéséért felelnek, azaz mind a Bizottság, mind az uniós közpénzek tagállamokbeli kedvezményezettjeinek feladata. Ez azt jelenti, hogy az időben elvégzett nyomon követési vizsgálatoknak vagy teljesítmény-ellenőrzéseknek szerepelniük kell a közpénzek ellenőrei által alkalmazott bevált gyakorlatok között egyrészt annak ellenőrzése céljából, hogy a javasolt és ígért változások bekövetkeztek-e, másrészt egyéb ezekből eredő kérdések feltárása érdekében.

11. Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködést?

Az EUMSZ jó alapot nyújt ehhez az együttműködéshez. A 287. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a tagállamokban kerül sor ellenőrzésre, a Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző szervek függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködnek. A 310. cikk (5) bekezdése megköveteli, hogy a tagállamok és az Unió működjenek együtt egymással annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetési előirányzatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvével összhangban történő felhasználását. Mindez azért lényeges, mert sok kiadáshoz és végrehajtáshoz a tagállami szervek gyakorlati bevonására van szükség, így érdemes olyan megállapodásokat kidolgozni, amelyek révén a Számvevőszék tagállamokban végzett munkája összehangolható a nemzeti ellenőrző szervek tevékenységével.

Az Európai Unió Legfőbb Ellenőrző Intézményei Kapcsolattartó Bizottsága és az EUROSAI, amelyekben a Számvevőszék tevékenyen részt vesz, tudomásom szerint nemcsak a gyakorlati együttműködési kérdések rendezésének jó színterei, hanem az EU-n belül a közpénzek ellenőrzésével foglalkozó szervek számára olyan fórumot is biztosítanak, amelyen megvitathatják az ágazat egésze szempontjából Európában felmerülő ügyeket. Megbeszéléseik nem korlátozódnak az ellenőrző intézmények közötti találkozókra, hanem az érintett nemzeti és uniós szervek képviselői is felszólalnak rajtuk. Az uniós csatlakozásra váró országok legfőbb ellenőrző intézményeinek proaktív bevonásával segítik az uniós források ellenőrzésének jövőbeli felügyelő szerveit is. Tudomásom szerint egyeztetések folynak arról, hogy az Európai Számvevőszék fokozottabb adminisztratív támogatást nyújtson a Kapcsolattartó Bizottság folyamatban lévő tevékenységeihez. Mindez megfelelő együttműködésnek és kezdeményezésnek tűnik ahhoz, hogy elősegítse az uniós költségvetés ellenőrzésével kapcsolatos következetes és fenntartható megközelítés biztosítását, függetlenül az uniós pénzek elköltésének helyétől. Örömmel vennék részt ebben a munkában.

A kormányzati szinten és az EU-nál folyó munka során általánosabban azt tapasztaltam, hogy a közszférában az egyes intézmények közötti kapcsolatokat, legyenek azok bármilyen jók, mindig javítani lehet, és ezek a kapcsolatok nyílt, rendszeres és az együttműködés szellemében zajló párbeszéden alapulnak a közös szempontokra való tekintettel. Ebből a célból tovább szeretném vizsgálni annak a lehetőségét, hogy az Európai Számvevőszék és a legfőbb ellenőrző intézmények munkatársai közös vagy együttműködésen alapuló ellenőrzéseket hajtsanak végre, mivel lehetőségük van arra, hogy ilyen megosztott, egyeztetett és közösen alkalmazott szempontokat dolgozzanak ki.

Lehetőség adódhat az intézmények közötti fokozott eseti párbeszédre is, amely magában foglalhatná az európai intézmények és a nemzeti parlamentek közötti átfogóbb párbeszédet is, a kölcsönös megértés és az együttműködés fokozása, valamint a minden szinten zajló pénzgazdálkodás demokratikus elszámoltathatóságának erősítése érdekében.

Egyéb kérdések

Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Lényeges, hogy a Számvevőszék és az Európai Parlament közötti kapcsolat, valamint a nemzeti intézményekkel folytatott kapcsolatok pozitívak legyenek és a kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapuljanak, ahogy azt a fenti 11. kérdésre adott válaszban kifejtettem. Ebben a tekintetben nagyon remélem, hogy az Európai Parlament véleménye pozitív lesz a kinevezésemmel kapcsolatban. Kedvezőtlen vélemény esetén nagyon komolyan megfontolnám a jelöltségemről való lemondást. Tanácskoznom kellene az Egyesült Királyság kormányával, és először igyekeznék megismerni az esetleges ilyen vélemény mögött álló okokat, hogy meg tudjam ítélni a válaszadás legjobb módját.

Személyesen elkötelezett vagyok az iránt, hogy a Számvevőszék tagja legyek, azt legjobb tudásom szerint szolgáljam, és szorosan együttműködjek a Parlamenttel és különösen annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával. Remélem, hogy írásbeli és szóbeli bemutatkozásom az európai parlamenti képviselők megelégedésére tanúsítja ezt.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	2.12.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	16 3 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Jean-Pierre Audy, Inés Ayala Sender, Zuzana Brzobohatá, Tamás Deutsch, Jens Geier, Gerben-Jan Gerbrandy, Ingeborg Gräßle, Monica Luisa Macovei, Jan Mulder, Eva Ortiz Vilella, Bart Staes, Georgios Stavrakakis, Michael Theurer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Chris Davies, Cornelis de Jong, Monika Hohlmeier, Karin Kadenbach, Ivailo Kalfin, Markus Pieper
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Zita Gurmai, Janusz Władysław Zemke