JELENTÉS a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
6.12.2013 - (COM(2011)0840 – C7‑0493/2011 – 2011/0406(COD)) - ***I
Fejlesztési Bizottság
Előadó: Thijs Berman
- AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
- MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
- INDOKOLÁS
- VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
- VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
- VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
- VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
- ELJÁRÁS
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0840 – C7‑0493/2011 – 2011/0406(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0840),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 209. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0493/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. december 4-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményeire (A7-0450/2013),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja a Parlament nyilatkozatát, valamint a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatát;
3. tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;
4. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[1]*
a Bizottság javaslatához
---------------------------------------------------------
Fejlesztési Együttműködési Eszköz
A 2013. december 2-i háromoldalú egyeztetés eredményét tükröző
végleges kompromisszumos szöveg
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) …/20.. RENDELETE
(...)
a Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszköz létrehozásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (1) bekezdésére és 212. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[2],
rendes jogalkotási eljárás keretében eljárva[3],
mivel:
(1) E rendelet az Unió fejlesztési együttműködési politikájának része és az egyik olyan eszköz, amely ▌támogatást nyújt az Európai Unió külső politikáihoz. E rendelet a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ▌ helyébe lép, amely 2013. december 31-én veszti hatályát.
(1a) E rendeletnek az eszköz teljes időtartamára vonatkozóan meg kell állapítania azt a pénzügyi keretet, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 201Z/ YY XX-án/-én létrejött intézményközi megállapodás [...]. pontja értelmében elsődleges hivatkozási alapot jelent a költségvetési hatóság számára.
(2) Az Európai Unióról szóló szerződés V. címének 1. fejezete, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés ötödik része III. címének 1. fejezete értelmében az Európai Unió fejlesztéspolitikájának elsődleges célkitűzése a millenniumi fejlesztési célokkal ▌, illetve az Unió és tagállamai által az Egyesült Nemzetek és más illetékes nemzetközi fórumok keretében jóváhagyott egyéb nemzetközileg elfogadott fejlesztési kötelezettségvállalásokkal és célkitűzésekkel összhangban továbbra is a szegénység elleni küzdelem.
(3) Az európai konszenzus – vagyis az Európai Unió fejlesztési politikájáról szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozat – és annak módosításai tartalmazzák az e rendelet végrehajtását vezérlő általános szakpolitikai keretet, iránymutatásokat és hangsúlyos elemeket.
(3új) Az uniós támogatásnak elő kell segítenie, hogy idővel csökkenjen a segélyekre való ráutaltság mértéke.
(4) Az Uniónak a nemzetközi színtéren tett intézkedéseit ugyanazon elveknek kell vezérelniük, amelyek a létrejöttét, fejlődését és bővítését is vezérelték, és amelyeket világszerte elő kíván mozdítani, úgymint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemessége, oszthatatlansága és tiszteletben tartása, továbbá az emberi méltóságnak, az egyenlőség és szolidaritás elvének, valamint az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elveknek a tiszteletben tartása. Az Unió arra törekszik, hogy párbeszéd és együttműködés révén fejlessze és megszilárdítsa a partnerországok, -területek és -régiók ezen elvek melletti elkötelezettségét. Azzal, hogy a fenti elvek érvényesítésére törekszik, az Unió bizonyítja, hogy a fejlesztési politikákban való részvétele hozzáadott értéket jelent.
E rendelet végrehajtása során és különösen a programozási időszakban az Uniónak megfelelően figyelembe kell vennie az általa a partnerországok vonatkozásában az emberi jog és a demokrácia terén – elsősorban az országspecifikus emberi jogi stratégiákban – megállapított prioritásokat, célkitűzéseket és referenciaértékeket.
(4a) Az Unió elismeri, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása, az alapvető szabadságok, a jogállamiság előmozdítása, a demokratikus elvek, a jó kormányzás, a béke és a stabilitás, valamint a nemek közötti egyenlőség elengedhetetlenek a partnerországok fejlődéséhez, és hogy ezen szempontokat az uniós fejlesztési politikában is érvényesíteni kell, különösen a programozásban és a partnerországokkal kötött megállapodásokban.
(5) Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt valamennyi ország esetében átfogó megközelítés alkalmazásával kell elérni, a kiegészítő jelleg biztosítása, szinergiák létrehozása, valamint az e rendelettel és az Unió egyéb külső eszközeivel összhangban megalkotott programok kölcsönös megerősítése alapján. Az Uniónak amellett, hogy az EUSZ 21. cikkével összhangban törekszik arra, hogy biztosítsa külső tevékenységeinek átfogó koherenciáját, az EUMSZ 208. cikkének megfelelően a fejlesztési politikák koherenciáját is biztosítania kell.
(6) A segélyezés hatékonysága, a nagyobb fokú átláthatóság, együttműködés és komplementaritás és a jobb harmonizáció, a partnerországokkal való összhang, valamint az eljárások összehangolása mind az Unió és tagállamai között, mind a többi donor és fejlesztési szereplő viszonylatában elengedhetetlen a támogatás következetességének és relevanciájának biztosításához, ugyanakkor csökkenti a partnerországok által viselt költségeket. Az Unió fejlesztési politikáján keresztül kötelezettséget vállal a segélyezés hatékonyságával foglalkozó magas szintű fórum által 2005. március 2-án Párizsban elfogadott, a segélyhatékonyságról szóló nyilatkozat, a 2008. szeptember 4-én elfogadott accrai cselekvési program, és az ezeket követő, Puszanban 2011. december 1-jén elfogadott nyilatkozat keretében levont következtetések végrehajtására. ▌E kötelezettségvállalások a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott számos következtetéséhez, köztük az Európai Uniónak a fejlesztési politika keretében zajló munkamegosztásra vonatkozó magatartási kódexéről ▌ és a segélyhatékonysági működési keretről ▌ szóló tanácsi következtetésekhez vezettek. Fokozni kell a közös programozás elérését célzó erőfeszítéseket, és meg kell erősíteni az erre szolgáló eljárásokat.
(7) Az uniós támogatásnak elő kell segítenie a 2007. decemberi lisszaboni csúcstalálkozón elfogadott EU–Afrika közös stratégiának ▌, valamint későbbi módosításainak és kiegészítéseinek az érvényesítését, amelyek az Afrika–Európai Unió stratégiai partnerséget alátámasztó közös elképzeléseken, elveken és célkitűzéseken alapulnak.
(8) Az Unió és a tagállamok javítják a fejlesztési együttműködésre vonatkozó politikáik következetességét, koordinációját és azok egymást kiegészítő jellegét, különösen azáltal, hogy országos és regionális szinten adnak választ a partnerországok és -régiók igényeire. Az Unió és a tagállamok fejlesztési együttműködési politikájának egymást erősítő és kiegészítő jellegének, valamint a költséghatékony segélyezés biztosítása és az átfedések és hiányosságok kiküszöbölése érdekében sürgős és helyénvaló olyan közös programozási eljárásokat előírni, amelyeket lehetőség szerint minden esetben alkalmazni kell.
(9) A millenniumi fejlesztési célok – úgymint a rendkívüli szegénység és az éhínség felszámolása – és azok későbbi módosításai, valamint az Unió és tagállamai által többek közt az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) és más illetékes nemzetközi fórumokkal folytatott fejlesztési együttműködés keretében jóváhagyott fejlesztési célok, alapelvek és kötelezettségvállalások határozzák meg az Unió fejlesztési együttműködési politikáját és nemzetközi fellépését. Az Unió politikáját és nemzetközi tevékenységét ezenfelül az emberi jogokkal és a fejlesztéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásai és kötelezettségei – többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény, az ENSZ gyermekjogi egyezménye és a fejlődéshez való jogról szóló ENSZ-nyilatkozat – is vezérlik.
(9a) Az Európai Unió szilárdan elkötelezett a nemek közti egyenlőség mint emberi jog irányában, mert az a társadalmi igazságossághoz kapcsolódó kérdés, és az uniós fejlesztési politika alapértékeinek egyike; a nemek közti egyenlőség kulcsfontosságú ahhoz, hogy valamennyi millenniumi fejlesztési cél területén eredményeket érjünk el; a Tanács elfogadta „A nemek közötti egyenlőség és a nők szerepének erősítése a fejlesztési együttműködésben (2010–2015)” című európai uniós cselekvési tervet.
(10) Rendkívül fontos, hogy az Unió előmozdítsa a válságokra és katasztrófákra, valamint a konfliktus sújtotta és instabil – ezen belül az átmeneti és válság utáni – helyzetekre való válaszadás átfogó megközelítését. E megközelítést különösen a biztonságról és fejlesztésről, az EU instabil helyzetekre adott válaszairól ▌, a konfliktusmegelőzésről ▌ szóló tanácsi következtetésekre, valamint az ezeket követő további következtetésekre kell alapozni. ▌
Az uniós támogatást az országok és lakosságuk kedvezőtlen eseményekkel szembeni ellenálló-képességének megerősítésére kell fordítani különösen azon helyzetekben, amikor a szükségletek a legégetőbbek és a szegénység rendkívül elterjedt és mély. Ezt a különböző megközelítésmódok, válaszok és eszközök megfelelő elegyével kell megvalósítani úgy, hogy garantáljuk a biztonságot előtérbe helyező ▌, a humanitárius és a fejlesztési megfontolások közötti egyensúlyt, összhangot és tényleges koordinációt, ezáltal összekapcsolva a segélyezést, a helyreállítást és a fejlesztést (LRRD).
(11) Az uniós támogatásnak ott kell összpontosulnia, ahol az a legnagyobb hatást érheti el, tekintettel arra, hogy az Unió képes globális szinten reagálni és az olyan globális kihívásokat kezelni, mint például a szegénység felszámolása, a fenntartható és inkluzív fejlődés, a demokrácia, a jó kormányzás, az emberi jogok és a jogállamiság világszerte történő előmozdítása, valamint figyelembe véve a fejlesztési segélyek terén tett hosszú távú és kiszámítható kötelezettségvállalásait és a tagállamok közötti koordinációban játszott szerepét. E hatás eléréséhez a differenciálás elvét kell alkalmazni nemcsak a források elosztásakor, hanem a programozás szintjén is annak érdekében, hogy a kétoldalú fejlesztési együttműködés a leginkább rászoruló partnerországokat célozza meg, ideértve az instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő államokat és azokat is, amelyek korlátozottan tudnak hozzáférni a fejlődésük támogatására szolgáló egyéb pénzügyi forrásokhoz. Az EU-nak új partnerségeket kell létesítenie azokkal az országokkal, amelyek „kinőttek” a kétoldalú segélyprogramokból, mégpedig az ezen eszközök keretében létrehozandó regionális és tematikus programok és az EU külső tevékenységeihez kapcsolódó más tematikus pénzügyi eszközök, valamint az új Partnerségi Eszköz alapján.
(11a) Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső tevékenységét szolgáló eszközök közötti koherencia és kiegészítő jelleg, valamint ezen eszköz, a külső tevékenységet szolgáló egyéb eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ennek részeként továbbá törekedni kell az említett eszközök keretében kidolgozott programok kölcsönös megerősítésének biztosítására is.
(12) E rendeletnek nagyobb összhangot kell lehetővé tennie az uniós szakpolitikák között, ugyanakkor tiszteletben kell tartania a politikák fejlesztési célú koherenciáját. A rendeletnek lehetővé kell tennie a partnerországokhoz és ‑régiókhoz való teljes mértékű igazodást, mivel lehetőség szerint az érintett nemzeti és regionális testületekkel közösen elfogadott, az uniós tevékenység programozásának alapját képező nemzeti fejlesztési terveken vagy ahhoz hasonló átfogó fejlesztési dokumentumokon kell alapulnia; valamint közös programozással kell törekednie a donorok, különösen az Unió és tagállamai közti jobb koordinációra.
(13) Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tevékenységek nagyságrendjére való tekintettel azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(14) Globalizált világunkban a különböző uniós belső szakpolitikák, köztük a környezetet, az éghajlatváltozást, a megújuló energiák előmozdítását, a foglalkoztatást (ideértve a mindenkinek biztosítandó tisztességes munkát), a nemek közötti egyenlőséget, az energiát, a vizet, a közlekedést, az egészséget, az oktatást, az igazságügyet és biztonságot, a kultúrát, a kutatást és innovációt, az információs társadalmat, a migrációt, valamint a mezőgazdaságot és halászatot érintő szakpolitikák egyre nagyobb mértékben válnak az EU külső tevékenységének részévé. ▌
Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája – amely olyan növekedési mintát vázol fel, amely javítja a társadalmi, gazdasági és területi kohéziót, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a szegények is hozzájárulhassanak a nemzeti vagyonhoz és részesülhessenek abból – hangsúlyozza az Unió azon vállalását, hogy belső és külső szakpolitikái keretében három, vagyis a gazdasági, a társadalmi és a környezetvédelmi pillér összefogásával mozdítja elő az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedést.
(15) Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem az Unió és a fejlődő országok legnagyobb kihívásai közé tartozik, és sürgős nemzeti és nemzetközi fellépést igényel. E rendeletnek ezért hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Unió költségvetésének legalább 20 %-át fordítsák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes társadalmak kialakításának céljára, a globális közjavak és kihívások program forrásainak pedig legalább 25%-át az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre és környezetvédelemre kell felhasználni. Lehetőség szerint az e ▌ területeken végrehajtott tevékenységeknek hatásaik erősítése érdekében kölcsönösen támogatniuk kell egymást.
(16) E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy az Unió hozzájárulhasson az arra irányuló közös uniós kötelezettségvállalás teljesítéséhez, hogy a továbbiakban is támogassa ▌a humán fejlődést az emberek életének javítása érdekében. E célból a globális közjavak és kihívások program legalább 25 %-át az említett fejlesztési területre kell fordítani.
Az e rendelet alapján odaítélt támogatások legalább 20 %-át alapvető szociális szolgáltatásokra kell fordítani, különös tekintettel az egészségügyre és az oktatásra, valamint a középfokú oktatásra, elismerve, hogy bizonyos rugalmasságra van szükség, mint például azokban az esetekben, amikor rendkívüli támogatást nyújtanak. Az e rendelkezés betartásával kapcsolatos adatokat szerepeltetni kell a közös végrehajtási rendelet 13. cikkében említett éves jelentésben.
(16a) Az isztambuli cselekvési programban a legkevésbé fejlett országok vállalták, hogy a kereskedelmi és kereskedelmikapacitás-építési szakpolitikáikat beépítik a nemzeti fejlesztési stratégiáikba. Ezenfelül a WTO 8. miniszteri konferenciáján a miniszterek megállapodtak arról, hogy 2011. után is fenntartják azon kereskedelemösztönző támogatási szinteket, amelyek legalább a 2006–2008-as időszak átlagát tükrözik. E törekvéseket jobb és célzottabb kereskedelemösztönző támogatásnak és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének kell kísérnie.
(16b) Bár a tematikus programoknak elsősorban a fejlődő országokat kell támogatniuk, azon kedvezményezett országok, valamint azon tengerentúli országok és területek (TOT), amelyek jellemzői nem felelnek meg a hivatalos fejlesztési segély kedvezményezetteivel szemben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága (OECD/DAC) által támasztott követelményeknek, és amelyek az 1. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartoznak, szintén támogathatóak a tematikus programok keretében az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
(17) E rendeletnek nem képezik alapvető elemét az együttműködési ▌területekre vonatkozó részletek, valamint az egyes földrajzi térségekre és az egyes együttműködési területekre előirányzott összegek. Ennek következtében a Bizottságot fel kell hatalmazni, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékletei azon részeinek aktualizálására vonatkozóan, amelyek a földrajzi és tematikus programok szerinti részletes együttműködési területek meghatározását, valamint ▌ a földrajzi és együttműködési területenkénti indikatív keretösszegeket foglalják magukban. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat tartson az előkészítő munka során, szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak továbbá gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére időben történő, haladéktalan és megfelelő továbbításáról.
(18) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni.
(19) Az e rendelet 11–14. cikkében rögzített stratégiai dokumentumokhoz és többéves indikatív programokhoz fűződő végrehajtási hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek ▌gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni. Az említett végrehajtási jogi aktusok jellegére, különösen azok szakpolitikai iránymutató jellegére és költségvetési vonzataira tekintettel, főszabályként azok elfogadásakor a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, kivéve a kis költségvetésű intézkedések esetét. A Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el, ha kellően indokolt, rendkívül sürgős eset az Unió gyors válaszadását követeli meg.
(20) Az Unió külső fellépési eszközeinek végrehajtására vonatkozó közös szabályokat és eljárásokat a …-i …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ▌ (a továbbiakban: közös végrehajtási rendelet) állapítja meg.
(21) Az Európai Külügyi Szolgálat szervezetét és működését a 2010/427/EU tanácsi határozat ▌ szabályozza,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
BEVEZETÉS
1. cikkTárgy és hatály
(1) E rendelet alapján az Unió a következőkhöz nyújthat támogatást:
a) azon földrajzi programok, amelyek az OECD/DAC által létrehozott hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) kedvezményezettjeit tartalmazó jegyzékben felsorolt fejlődő országokkal való fejlesztési együttműködés támogatását célozzák, kivéve az alábbi országokat:
i. a 2000. június 23-án Cotonouban aláírt AKCS–EU partnerségi megállapodást aláíró országok, Dél-Afrika kivételével;
ii. az Európai Fejlesztési Alapból támogatásra jogosult országok;
iii. az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keretében uniós finanszírozásra jogosult országok;
iv. az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében uniós támogatásra jogosult kedvezményezettek.
b) a fejlesztéshez kapcsolódó globális közjavakra és kihívásokra irányuló, valamint civil társadalmi szervezeteket és helyi hatóságokat támogató tematikus programok az (1) bekezdés a) pontja szerinti partnerországokban, az (1) bekezdés a) pontjának i–iii. alpontjában említett eszközök keretében uniós támogatásra jogosult országokban, valamint az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló tanácsi határozat ▌hatálya alá tartozó országokban és területeken▌;
c) egy pánafrikai program, melynek célja az Unió és Afrika közötti stratégiai partnerségnek – a későbbi módosításaival és kiegészítéseivel együtt –, valamint az Afrikában és az Afrikával közösen végzett transzregionális, kontinentális és globális jellegű tevékenységeknek a támogatása.
(2) E rendelet alkalmazásában a régió olyan földrajzi egységet jelent, amely egynél több fejlődő országot foglal magában.
(3) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett országok és területetek a vonatkozó földrajzi, tematikus vagy pánafrikai programtól függően a továbbiakban: partnerországok vagy partnerrégiók.
II. CÍM
CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK
2. cikkCélkitűzések és támogathatósági kritériumok
(1) Az Unió külső tevékenységére vonatkozó elvek és az azzal kapcsolatos célok, valamint a fejlesztési politikáról kialakult európai konszenzus és annak elfogadott módosításai keretén belül:
a) az e rendelet szerint folytatott együttműködés elsődleges célja a szegénység visszaszorítása, hosszú távon pedig annak felszámolása;
b) ezen elsődleges céllal összhangban, az e rendelet alapján folytatott együttműködés a következőkhöz is hozzájárul▌:
i. a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés elősegítése, valamint
ii. a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás ▌, az emberi jogok és a nemzetközi jog vonatkozó elveinek megszilárdítása és támogatása.
(1a) Az e rendelet alapján folytatott együttműködés elő fogja segíteni az Unió által a fejlesztés területén jóváhagyott nemzetközi vállalások és célok teljesülését, különös tekintettel a millenniumi fejlesztési célokra és a 2015 utánra vonatkozó új fejlesztési célokra.
E célok megvalósítását megfelelő mutatók segítségével, köztük humán fejlettségi mutatókkal, így az a) pont tekintetében különösen az 1. millenniumi fejlesztési céllal, a b) pontra vonatkozóan az 1–8. millenniumi fejlesztési céllal, valamint 2015-öt követően az Unió és tagállamai által nemzetközi szinten meghatározott további mutatókkal mérik.
(2) A földrajzi programok részét képező intézkedéseket úgy kell megtervezni, hogy megfeleljenek a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) OECD/DAC által meghatározott feltételeinek.
A pánafrikai és tematikus programok részét képező intézkedéseket úgy kell megtervezni, hogy megfeleljenek az ODA OECD/DAC által meghatározott feltételeinek, kivéve, ha:
a) ezeket az intézkedéseket olyan kedvezményezett országokra vagy területekre alkalmazzák, amelyek nem minősülnek ODA (hivatalos fejlesztési segély) által kedvezményezett országnak vagy területnek az OECD/DAC szerint, vagy
b) az intézkedés a 6. cikk (2) bekezdésében említett globális kezdeményezést, uniós politikai prioritást valósít meg vagy az Unió nemzetközi kötelezettségét vagy vállalását teljesíti, és az intézkedés jellemzői nem teszik lehetővé az ODA feltételeinek való megfelelést.
(2a) Az a) pont sérelme nélkül, a pánafrikai programok keretében előirányzott költségek legalább 90 %-ának, a tematikus programok esetében pedig legalább 95 %-ának meg kell felelnie az ODA-ra vonatkozó, az OECD/DAC által kidolgozott feltételeknek.
(3) A humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet▌ hatálya alá tartozó, és annak értelmében támogatásra jogosult intézkedések e rendelet alapján alapvetően nem finanszírozhatók, kivéve, ha a válság nyomán a fejlesztést segítő kiegyensúlyozott feltételek megteremtéséhez az együttműködés folyamatosságának biztosítása szükséges. Az ilyen esetekben különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a humanitárius segélynyújtást, a helyreállítást és a fejlesztési támogatást hatékonyan összekapcsolják egymással.
3. cikkÁltalános elvek
(1) Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés révén törekszik az Unió alapjául szolgáló elvek, vagyis a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására.
(2) E rendelet végrehajtása során, valamint az uniós támogatás magas hatásfokának biztosítása érdekében, a partnerországok szerint differenciált megközelítést kell alkalmazni, amely egyedi és testre szabott együttműködést biztosít számukra a következők alapján:
a) szükségleteik, mégpedig olyan kritériumok alapján, mint a népességszám, az egy főre jutó jövedelem, a szegénység mértéke, a jövedelemeloszlás és a humán fejlettségi szint;
b) pénzügyi forrásokat teremtő és forráshoz jutási, továbbá forrásfelvevő képességük;
c) kötelezettségvállalásaik és teljesítményük, olyan kritériumok és mutatók alapján, mint a politikai, gazdasági és társadalmi előrehaladás, a nemek közötti egyenlőség, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok terén elért eredmények és a támogatások hatékony felhasználása, valamint különösen az, hogy egy ország milyen módon használja fel a szűkös fejlesztési forrásokat, kezdve a saját forrásaival.
d az uniós fejlesztési támogatás potenciális hatása.
A differenciált megközelítést továbbá az uniós támogatásnak a partnerországra gyakorolt lehetséges hatásai figyelembevételével alkalmazzák.
A leginkább rászoruló, így különösen a legkevésbé fejlett, alacsony jövedelmű, valamint a válság sújtotta, illetve válságot követő, bizonytalan vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő országok számára elsőbbséget kell biztosítani a forráselosztás során.
Az elemzéshez és a leginkább rászoruló országok kiválasztásához olyan kritériumokat kell felhasználni, mint a humán fejlettségi mutató, a gazdasági sebezhetőség mutatója, valamint más alkalmas, többek között az országon belüli szegénységet és az egyenlőtlenséget mérő mutatók.
(3) Valamennyi programban érvényesíteni kell az európai konszenzusban meghatározott horizontális témákat. Emellett adott esetben a programok részévé kell tenni a konfliktusmegelőzés, a tisztességes munka és az éghajlatváltozás kérdéseit.
A fenti albekezdésben említett horizontális kérdéseknek ki kell terjedniük a következőkre, és szükség esetén különös figyelmet kell fordítani rájuk: a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a kisebbségekhez tartozók jogai, a fogyatékossággal élők jogai, a halálos betegségben szenvedők jogai, egyéb kiszolgáltatott csoportok, alapvető munkajogok és társadalmi befogadás, a nők társadalmi szerepvállalása, jogállamiság, a parlamentek és a civil társadalom kapacitásépítése, a párbeszéd, a részvétel és a megbékélés előmozdítása, valamint intézményépítés,helyi és regionális szinten is.
▌
(5) E rendelet végrehajtása során – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkével összhangban – biztosítani kell a fejlesztési szakpolitikai koherenciát és a következetességet ▌az Unió külső tevékenységének egyéb területeihez és a többi érintett uniós szakpolitikához kapcsolódva. ▌
Ehhez az e rendelet szerint finanszírozott intézkedéseket – beleértve az EBB által kezelteket is – az Unió és az érintett harmadik országok és régiók közötti eszközökben, azaz megállapodásokban, nyilatkozatokban és cselekvési tervekben meghatározott fejlesztési együttműködési szakpolitikára, valamint a vonatkozó uniós ▌ döntésekre, konkrét érdekekre, szakpolitikai prioritásokra és stratégiákra kell alapozni.
(6) Az Unió és a tagállamok rendszeres és gyakori információcserére törekednek, ideértve a többi támogatóval folytatott információcserét is, és elősegítik a támogatók jobb koordinálását és fokozzák a tevékenységek egymást kiegészítő jellegét azáltal, hogy olyan közös többéves programozás kidolgozásán munkálkodnak, ▌amely a partnerországoknak a szegénység visszaszorítására irányuló vagy azzal egyenértékű fejlesztési stratégiáin alapul. Együttes fellépést hajthatnak végre – beleértve a kiemelt ágazatokat és az országon belüli munkamegosztást meghatározó ilyen stratégiák közös elemzését és az azokra való együttes reagálást is – a támogatókat átfogó, közös missziókkal, valamint társfinanszírozási és átruházott együttműködési megállapodások alkalmazásával.
(7) Az Unió a globális kihívások multilaterális megközelítésére törekszik, és együttműködik a tagállamokkal e tekintetben. Adott esetben erősíti a nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, valamint a többi bilaterális támogatóval folytatott együttműködést.
(7a) Az Unió és tagállamai, valamint a partnerországok közötti kapcsolatok alapját az alábbi közös értékek képezik, illetve e kapcsolatok ezeket az értékeket fogják előmozdítani: emberi jogok, demokrácia, jogállamiság, valamint a felelősségvállalás és a kölcsönös elszámoltathatóság elve.
Továbbá a partnerországokkal fennálló kapcsolatokban figyelembe kell venni ezen országoknak a nemzetközi megállapodások és az Unióval meglévő szerződéses kapcsolatok megvalósítására tett kötelezettségvállalásait, és az ezek terén elért eredményeit.
(8) Az Unió a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelően előmozdítja a partnerországokkal és -régiókkal folytatott hatékony együttműködést. Az Unió ▌a támogatását lehetőség szerint hozzáigazítja a partnerek nemzeti vagy regionális fejlesztési stratégiáihoz, reformpolitikájához és eljárásaihoz, továbbá támogatja a demokratikus felelősségvállalást és a hazai és kölcsönös elszámoltathatóságot. E céloknak megfelelően az Unió a következőket mozdítja elő:
a) a partnerország vagy -régió vezetésével és felelősségvállalásával zajló átlátható fejlesztési folyamat, beleértve a helyi szakértelem előmozdítását;
aa) (új) olyan, jogokon alapuló megközelítés, amely minden – polgári, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális – emberi jogra kiterjed annak érdekében, hogy az emberi jogi elveket integrálja e rendelet végrehajtásába, segítséget nyújtson a partnerországoknak a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeik teljesítéséhez, valamint a szegény és kiszolgáltatott csoportokra összpontosítva támogassa a jogaik megszerzésében azokat, akiket a jogok megilletnek;
b) a partnerországok lakosságának fokozott önrendelkezése, a fejlesztés befogadó és részvételközpontú megközelítése, és a társadalom valamennyi szegmensének széles körű bevonása a fejlesztési folyamatba és a nemzeti és regionális párbeszédbe, beleértve a politikai párbeszédet is; Különös figyelmet kell fordítani a parlamentek, a helyi hatóságok és a civil társadalom szerepére, többek közt a részvétel, a felügyelet és az elszámoltathatóság tekintetében;
c) az OECD/DAC legjobb gyakorlataival összhangban a közös végrehajtási rendelet 4. cikkében meghatározott, hatékony ▌és innovatív együttműködési módszerek és eszközök, beleértve az olyan innovatív eszközök alkalmazását, mint például a támogatások és kölcsönök ötvözése, egyéb kockázatmegosztási mechanizmusok a kiválasztott ágazatokban és országokban, valamint a magánszektor bevonása, kellő figyelmet fordítva az államadósság fenntarthatóságával, az ilyen mechanizmusok számával és a rendszeres hatásvizsgálat követelményével kapcsolatos kérdésekre, e rendelet céljaival – különösen a szegénység enyhítésével – összhangban.
Valamennyi programnak, intézkedésnek, együttműködési módnak és eszköznek az egyes partnerországok vagy -régiók különleges jellemzőihez kell igazodnia, és programalapú megközelítésekre, a támogatás kiszámítható finanszírozására, a magánforrások, köztük a helyi magánszektor forrásainak mozgósítására, az alapvető szolgáltatásokhoz való általános és megkülönböztetésmentes hozzáférésre, valamint az adott országok rendszereinek fejlesztésére és alkalmazására kell összpontosítania▌;
ca) (új) a hazai bevételek felhasználása a partnerországok költségvetési politikájának megerősítése révén, a szegénység és a segélyektől való függőség visszaszorítása céljából;
d) a szakpolitikák és a programozás hatásának fokozása a szinergiák létrehozását és a támogatók közötti, a tevékenységeket érintő átfedések és párhuzamosságok elkerülését célzó koordináció és összehangolás révén, a kiegészítő jelleg javítása és több támogatóra kiterjedő kezdeményezések támogatása céljából;
e) koordináció a koordinációval és a segélyhatékonysággal kapcsolatban elfogadott iránymutatásokat és a bevált gyakorlatra vonatkozó elveket alkalmazó partnerországokban és régiókban;
ea) (új) a fejlesztés eredményalapú megközelítései többek között országos szintű átlátható eredményértékelési keretek alkalmazásával, amelyek adott esetben nemzetközi szinten megállapított célkitűzéseken és mutatókon alapulnak, mint például a millenniumi fejlesztési célok, és amelyek célja az eredmények mérése és kommunikálása, ideértve a fejlesztési támogatás eredményeit, hozadékait és hatását is.
▌
(9) Az Unió szükség szerint támogatja a kétoldalú, regionális és többoldalú együttműködést és párbeszédet, a partnerségi megállapodások fejlesztési dimenzióját és a háromoldalú együttműködést. Az Unió ösztönzi a Dél-Dél együttműködést is.
(9a) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, és rendszeres véleménycserét folytat vele.
(9b) Fejlesztési együttműködési tevékenységei során az Unió adott esetben a tagállamok reformmal és átmenettel kapcsolatos tapasztalataira, illetve az ezekből levont tanulságokra támaszkodik, és ezeket megosztja a partnerországokkal is.
(10) A Bizottság rendszeres információcserét végez a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal.
(10a) Az e rendelet szerinti uniós támogatás nem használható fel fegyverek vagy lőszerek beszerzésére, sem pedig katonai vagy védelmi célú műveletekre.
III. CÍM
CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK
4. cikkAz uniós
támogatás végrehajtása
E rendelet átfogó szándékával és hatályával, célkitűzéseivel és általános elveivel összhangban az uniós támogatást a földrajzi és tematikus, valamint a pánafrikai programokon keresztül, és a közös végrehajtási rendeletnek megfelelően kell megvalósítani.
5. cikkFöldrajzi programok
(1) Az Unió e cikk szerinti együttműködési tevékenysége nemzeti, regionális, régiókon átívelő és kontinentális jellegű tevékenységekre vonatkozik.
(2) Egy-egy földrajzi program ▌a megfelelő tevékenységi területeken folytatott együttműködésre terjed ki, mely lehet:
a) regionális, az 1. cikk (1a) bekezdésében említett partnerországokkal, különösen a támogatási körből való kikerülés hatásainak az enyhítésére a nagymértékű és növekvő egyenlőtlenségekkel küzdő partnerországok esetében; valamint
b) kétoldalú, azokkal a partnerországokkal, amelyek nem szerepelnek az OECD/DAC listáján a közepes jövedelmű fejlődő országok felső sávjában, vagy GDP-jük nem magasabb a globális GDP egy százalékánál.
c) Kivételes esetekben – így a fejlesztési támogatás fokozatos megszüntetése esetén – kétoldalú együttműködést is lehet folytatni korlátozott számú országgal, ha ez a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján kellőképpen indokolt. A fokozatos megszüntetést alaposan koordinálni kell a többi adományozóval; az ilyen típusú együttműködés lezárását adott esetben az érintett országgal folytatott, a legszegényebb és leginkább kiszolgáltatott csoportok szükségleteire összpontosító szakpolitikai párbeszédnek kell kísérnie.
(3) A földrajzi programokat a fejlesztésről ▌ szóló európai konszenzus, illetve annak későbbi elfogadott módosításai által felölelt együttműködési területekhez, valamint az alábbi együttműködési területekhez kapcsolódva kell kialakítani, a 2. cikk (1) bekezdésében kitűzött célok elérése érdekében.
I. Emberi jogok, demokrácia és jó kormányzás:
a) demokrácia, emberi jogok és jogállamiság;
b) a nemek közötti egyenlőség, a nők társadalmi szerepvállalásának erősítése és számukra az esélyegyenlőség megteremtése;
c) központi és helyi szintű közigazgatás;
d) adópolitika és -igazgatás;
e) a korrupció elleni küzdelem;
f) civil társadalom és helyi hatóságok;
g) a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme.
II. Az emberi fejlődést szolgáló inkluzív és fenntartható növekedés:
a) egészségügy, oktatás, szociális védelem, foglalkoztatás és kultúra;
b) üzleti környezet, regionális integráció és világpiac;
c) fenntartható mezőgazdaság, élelmezés- és a táplálkozásbiztonság;
ca) fenntartható energia;
d) a természeti erőforrásokkal, ezen belül a földdel, az erdőkkel és a vízzel való gazdálkodás;
e) éghajlatváltozás és környezetvédelem.
III. A fejlesztés szempontjából jelentős egyéb területek
a) migráció és menekültügy;
b) a humanitárius segélynyújtás és a fejlesztési együttműködés összekapcsolása;
c) a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség erősítése és a katasztrófakockázatok csökkentése;
d) fejlesztés és biztonság, beleértve a konfliktusmegelőzést.
(3a) A fenti együttműködési területeket ▌részletesebben a IV. melléklet tárgyalja.
(4) Az Unió minden egyes országprogramban elméletileg legfeljebb három ágazatra összpontosítja a támogatását, amelyet lehetőség szerinti a partnerországgal közösen kell kiválasztani.
6. cikkTematikus programok
(1) E rendelet átfogó szándékával és hatályával, célkitűzéseivel és általános elveivel összhangban a tematikus programok keretében megvalósított intézkedéseknek a földrajzi programok alapján finanszírozott intézkedésekhez többletértéket kell biztosítaniuk, ▌azokat ki kell egészíteniük, és koherensnek kell lenniük velük.
(2) A tematikus intézkedések programozására a következő feltételek vonatkoznak:
a) az Unió e rendelet szerinti szakpolitikai céljai a földrajzi programokkal nem valósíthatók meg megfelelő vagy hatékony módon, beleértve szükség szerint az olyan esetben végzett tevékenységeket, amikor nem létezik földrajzi program, vagy azt felfüggesztették, vagy ha az intézkedésről nincs megállapodás az érintett partnerországgal;
b) az intézkedések nemzetközileg elfogadott fejlesztési célokat támogató globális kezdeményezésekre▌ vagy a globális közjavakra és kihívásokra irányulnak▌;
▌
c) az intézkedések több régiót vagy több országot felölelő és/vagy horizontális jellegűek;
d) az intézkedésekkel innovatív szakpolitikákat,▌ illetve kezdeményezéseket valósítanak meg, amelyek jövőbeli intézkedések alapjául szolgálnak;
vagy
e) az intézkedések ▌tükrözik az Unió valamely szakpolitikai prioritását, illetve az Unió valamely nemzetközi kötelezettségét vagy kötelezettségvállalását, amely a fejlesztési együttműködés szempontjából jelentőséggel bír.
▌
(3) Amennyiben ez a rendelet kifejezetten másképp nem rendelkezik, a tematikus intézkedéseknek közvetlenül az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott országok és területek javát kell szolgálniuk, és ezekben az országokban és területeken kell végrehajtani őket. Az intézkedések abban az esetben hajthatók végre ezen országokon és területeken kívül, ha ez a leghatékonyabb módja az érintett program céljai elérésének.
7. cikkGlobális közjavak és kihívások
(1) A „Globális közjavak és kihívások” program keretében nyújtott uniós támogatás célja, hogy elősegítse az alábbi területekhez tartozó tevékenységeket:
a) környezetvédelem és éghajlatváltozás;
b) fenntartható energia;
c) emberi fejlődés, beleértve a tisztességes munkát, a társadalmi igazságosságot és a kultúrát;
d) élelmezés- és táplálkozásbiztonság és fenntartható mezőgazdaság; valamint;
e) migráció és menekültügy.
(2) A fenti együttműködési területeket ▌részletesebben a IV. melléklet A. része tárgyalja.
8. cikkCivil
társadalmi szervezetek és helyi hatóságok
(1) A program célja, hogy megerősítse a civil társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat a partnerországokban és – amennyiben ez a rendelet előírja – az Unióban, továbbá az IPA-rendelet alapján támogatásra jogosult kedvezményezetteket. A finanszírozandó kezdeményezéseket elsődlegesen a civil társadalmi szervezeteknek és a helyi hatóságoknak kell végrehajtaniuk. Adott esetben a kezdeményezéseket – hatékonyságuk biztosítása érdekében – más szereplők és végrehajthatják az érintett civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok javára.
(2) Az e cikk alapján végzett együttműködés területeit ▌részletesebben az V. melléklet B. része tárgyalja.
9. cikkPánafrikai program
(1) Uniós támogatásból kell finanszírozni egy pánafrikai programot, melynek célja az Unió és Afrika közötti stratégiai partnerségnek – a későbbi módosításaival és kiegészítéseivel együtt –, valamint az Afrikában és az Afrikával közösen végzett transzregionális, kontinentális és globális jellegű tevékenységeknek a támogatása.
(2) A pánafrikai programnak ki kell egészítenie az e rendelet szerinti egyéb programokat és az Unió külső tevékenységét szolgáló egyéb pénzügyi eszközöket, különösen az Európai Fejlesztési Alapot és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt, és összhangban kell lennie velük.
▌
(3) Az e cikk alapján végzett együttműködés területeit ▌részletesebben a VI. melléklet tárgyalja.
IV. CÍM
PROGRAMOZÁS ÉS A FORRÁSOK ELOSZTÁSA
10. cikkA programozás és a támogatások elosztásának általános kerete
(1) A földrajzi programok esetében a 11. cikk rendelkezéseinek megfelelő stratégiai dokumentum alapján a partnerországokra és -régiókra vonatkozó többéves indikatív programokat kell kidolgozni.
A tematikus programok esetében a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelő többéves indikatív programokat kell kidolgozni.
A pánafrikai többéves indikatív programot a 13a. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell összeállítani.
A Bizottság a végrehajtási intézkedéseket a 11., a 13. és a 13a. cikkben említett programozási dokumentumok alapján a közös végrehajtási rendelet 2. cikkével összhangban fogadja el.
Az uniós támogatás azonban a közös végrehajtási rendelet 2. cikkében foglaltaknak megfelelően az e dokumentumokban nem szereplő intézkedések formájában is megvalósulhat.
Az ezen rendelet keretében végzett programozáskor megfelelően tekintettel kell lenni az emberi jogokra és a demokráciára a partnerországban.
(2) Az Unió és a tagállamok a programozási folyamat korai szakaszában és a teljes folyamat alatt konzultálnak ▌ egymással abból a célból, hogy előmozdítsák az együttműködési tevékenységeik koherenciáját, egymást kiegészítő jellegét és összhangját. Ez a konzultáció az Unió és a tagállamok általi közös programozást is eredményezhet. Az Unió konzultál továbbá a többi támogatóval és fejlesztési szereplővel, beleértve a civil társadalom, a helyi hatóságok és más végrehajtási szervek képviselőit is. Erről az Európai Parlamentet tájékoztatni kell.
(3) A Bizottság az egyes földrajzi programokon belüli többéves indikatív keretösszegeket e rendelet általános elveivel összhangban, a 3. cikk (2) bekezdésében rögzített feltételek alapján, egyrészt a különböző programok sajátosságait, másrészt a válság sújtotta, instabil, konfliktus- vagy katasztrófahelyzetben lévő országok vagy régiók előtt álló különös nehézségeket szem előtt tartva fogadja el.
(4) A források egy részéből felosztatlan tartalék képezhető annak érdekében, hogy előreláthatatlan körülmények esetén, különösen bizonytalan, válság sújtotta vagy válságot követő helyzetekben az Unió megfelelően tudjon reagálni, továbbá hogy lehetővé tegyék a partnerországok stratégiai ciklusaival való összehangolást, valamint a 11. cikk (5) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 13a. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatok eredményeként az indikatív keretösszegek módosítását. Figyelemmel a forrásoknak a 14. cikkben meghatározott eljárások szerinti későbbi elosztására vagy újraelosztására is, felhasználásukról a közös végrehajtási rendelettel összhangban később kell határozni.
Az egyes programtípusok szintjén a fel nem osztott források aránya nem haladhatja meg az 5 %-ot, kivéve összehangolás céljából és a 12. cikk (1) bekezdésében említett országok esetében.
(5) A 2. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság egy külön pénzügyi keretösszeget is megállapíthat az Unió legkülső régiói és az ezekkel szomszédos partnerországok és -régiók közötti együttműködés erősítése céljából.
(5a) (új) Minden olyan programozás keretében, illetve program-felülvizsgálat során, amelyre a közös végrehajtási rendelet 16. cikkében említett félidős jelentés közzétételét követően kerül sor, figyelembe kell venni a jelentés eredményeit, megállapításait és következtetéseit.
11. cikk A földrajzi programokra vonatkozó programozási dokumentumok
(-1) Az e cikkben említett uniós dokumentumok a közös végrehajtási rendelet 2. cikke szerinti stratégiai programozási dokumentumnak minősülnek.
(-1a) Az e cikk szerinti összes programozási dokumentum előkészítésének, végrehajtásának és felülvizsgálatának meg kell felelnie a politikák fejlesztési célú koherenciájára vonatkozó és a segélyhatékonysági alapelveknek: demokratikus felelősségvállalás, partnerség, koordináció, harmonizáció, a partnerország vagy -régió rendszereihez való igazodás, átláthatóság, kölcsönös elszámoltathatóság és eredményorientáltság, a 3. cikk (5)–(8) bekezdésének megfelelően. A programozási időszakot lehetőség szerint összhangba kell hozni a partnerországok stratégiai ciklusaival.
A földrajzi programok programozási dokumentumainak, ideértve a közös programozási dokumentumokat is, a lehetséges mértékig az Unió, a tagállamok és a partnerország vagy -régió – benne a nemzeti és regionális parlamentek – közötti párbeszéden kell alapulniuk, és abba be kell vonni a civil társadalmat, a helyi hatóságokat és más érdekelt feleket, hogy erősítsék a folyamattal kapcsolatos felelősségvállalást, és ösztönözzék a nemzeti fejlesztési stratégiák, különösen a szegénység mérséklésére irányulók támogatását.
(1) A stratégiai dokumentumokat az Unió dolgozza ki annak érdekében, hogy az e rendelet átfogó céljával, hatályával, célkitűzéseivel, elveivel és szakpolitikái rendelkezéseivel összhangban összefüggő keretet biztosítsanak az Unió és az érintett partnerország vagy -régió közötti fejlesztési együttműködéshez.
1. ▌
(2) A stratégiai dokumentumokat félidős vagy ▌ szükség esetén ad hoc felülvizsgálatnak kell alávetni, adott esetben a partnerországokkal és -régiókkal kötött partnerségi és együttműködési megállapodásokban meghatározott elvekkel és eljárásokkal összhangban.
(3) A stratégiai dokumentumokat az egyes ▌partnerországokra vagy -régiókra vonatkozóan kell kidolgozni▌. A következők esetében nincs szükség stratégiai dokumentumra:
a) azon országok, amelyek rendelkeznek nemzeti fejlesztési stratégiával akár nemzeti fejlesztési terv, akár egy ahhoz hasonló, a Bizottság által a többéves indikatív program elfogadásakor ▌a program alapjául elfogadott átfogó fejlesztési dokumentum formájában;
aa) azon országok vagy régiók, amelyekre vonatkozóan átfogó uniós stratégiát tartalmazó közös keretdokumentum készült, amely a fejlesztési szakpolitikáról szóló külön fejezetet is tartalmaz;
b) azok az országok vagy régiók, amelyek vonatkozásában az Unió és a tagállamok közös többéves programozási dokumentumot fogadtak el;
c) az Európai Unióval közösen megállapított stratégiával rendelkező régiók▌;
d) azok az országok, amelyekben az Unió össze kívánja hangolni stratégiáját egy 2017. január 1. előtt kezdődő új nemzeti ciklussal; ezekben az esetekben a 2014 és az új nemzeti ciklus kezdete közötti köztes időszakra vonatkozó többéves indikatív program tartalmazza az erre az országra vonatkozó uniós intézkedési keretet.
e) azon országok vagy –régiók, amelyek részére az ezen rendelet alapján a 2014–2020-as időszak folyamán uniós pénzalapból nyújtandó keretösszeg nem haladja meg a 50 millió eurót▌.
Az aa) és az e) pontban említett esetekben az adott országra vagy régióra vonatkozó többéves indikatív program tartalmazza az országra vagy régióra vonatkozó uniós stratégiát.
(5) Az e rendelet alapján uniós forrásból elkülönített indikatív keretösszegre jogosult minden egyes ország vagy régió vonatkozásában többéves indikatív programot kell kidolgozni. E dokumentumokat – a (3) bekezdés második albekezdésének d) pontjában és a (4) bekezdésben említett országok vagy régiók kivételével – a stratégiai dokumentumok vagy a (3) bekezdésben említett, azokkal egyenértékű dokumentumok alapján kell kidolgozni.
E rendelet céljából a (3) bekezdés b) pontjában említett közös többéves programozási dokumentum elfogadható többéves indikatív programként, amennyiben megfelel az e bekezdésben rögzített elveknek és feltételeknek, köztük a források indikatív elosztásának, valamint a 14. cikkben rögzített eljárásoknak.
A többéves indikatív programok meghatározzák az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, az egyedi célkitűzéseket, a várt eredményeket, az egyértelmű, konkrét és átlátható teljesítménymutatókat, ▌ az indikatív pénzügyi keretösszegeket, átfogóan és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt, továbbá adott esetben a segélyezés módjait is. A pénzügyi keretösszegek adott esetben összegsáv formájában is megadhatók és/vagy kiosztatlan tartalékot képezhetnek. A 20. cikk (1) bekezdésében foglalt időszakot meghaladóan nem irányozható elő indikatív pénzügyi keretösszeg, kivéve, ha kifejezetten e célra az említett időszakon túl is rendelkezésre állnak források.
A többéves indikatív programok többek között a hatékony végrehajtás érdekében felülvizsgálhatók, az alapjukat képező stratégiai dokumentumok ▌félidős vagy ad hoc felülvizsgálatait is figyelembe véve.
A – különösen a válság- vagy válság utáni helyzet nyomán készült – felülvizsgálatok eredményeként az indikatív keretösszegek, a prioritások, az egyedi célkitűzések, a várt eredmények, a teljesítménymutatók és adott esetben a segélyezés módjai is kiigazíthatók.
Ezeknek a felülvizsgálatoknak ki kell terjedniük a szükségletekre, valamint az elfogadott fejlesztési célok – köztük az emberi jogokkal, a demokráciával, a jogállamisággal és a jó kormányzással kapcsolatos célok – tekintetében vállalt kötelezettségekre és az ezekkel kapcsolatban elért eredményekre.
(5a) A Bizottság jelentést tesz a tagállamokkal közös programozásról a közös végrehajtási szabályok 16. cikkében említett jelentés keretében, és abban ajánlásokat fogalmaz meg, amennyiben a közös programozás nem valósult meg teljes mértékben.
12. cikk A válság-, válság utáni, illetve instabil helyzetben lévő országokra vonatkozó programozás
(1) A válság-, válság utáni, ▌ instabil helyzetben lévő vagy természeti katasztrófáknak kitett országokra és régiókra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni az érintett országok és régiók kiszolgáltatottságát, sajátos szükségleteit és körülményeit.
Megfelelő figyelmet kell szentelni a konfliktusmegelőzésnek, az állam- és békeépítésnek, a konfliktust követő megbékélési folyamatnak és az újjáépítési intézkedéseknek, valamint e folyamatokban a nők által betöltött szerepnek és a gyermekek jogai érvényesítésének.
Amennyiben partnerországokat vagy -régiókat válság sújtja, illetve válság utáni vagy instabil helyzetbe kerülnek, vagy ilyen helyzet közvetlenül érinti őket, a szükséghelyzettől a fejlesztési szakaszba való átmenet elősegítése ▌érdekében külön hangsúlyt kell helyezni a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés közötti koordináció fokozására az összes érintett szereplő körében. Az instabil helyzetben lévő vagy természeti katasztrófák által rendszeresen sújtott országokra és régiókra vonatkozó programoknak rendelkezniük kell a katasztrófákra való felkészülésről és azok megelőzéséről, valamint az ilyen katasztrófák következményeinek kezeléséről, továbbá foglalkozniuk kell a sokkhatással szembeni kiszolgáltatottsággal és a rugalmasság növelésével is.
(2) Amennyiben azt sürgősségi szempontok kellőképpen indokolják, például válsághelyzetben ▌vagy a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok vagy az alapvető szabadságok ▌ közvetlen veszélyeztetettsége esetén a 11. cikkben említett dokumentumok módosításához a 14. cikk (3) bekezdésében említett eljárás ▌alkalmazható.
E felülvizsgálatok a hosszú távú együttműködés és fejlesztés felé való átmenet biztosítása érdekében konkrét és testre szabott stratégiát javasolhatnak, előmozdítva ezzel a humanitárius és a fejlesztéspolitikai eszközök jobb koordinálását és az egyiktől a másik felé való megfelelőbb átmenetet.
13. cikk A tematikus programokra vonatkozó programozási dokumentumok
(-1) Az e cikkben említett uniós dokumentumok a közös végrehajtási rendelet 2. cikke szerinti stratégiai programozási dokumentumnak minősülnek.
(1) A tematikus programokra vonatkozó többéves indikatív programokban meg kell határozni az érintett témához kapcsolódó uniós stratégiát, valamint – a globális közjavak és kihívások programra tekintettel – minden egyes együttműködési területre vonatkozóan az uniós finanszírozásra kiválasztott prioritásokat, az egyedi célkitűzéseket, a várt eredményeket, az egyértelmű, konkrét és átlátható teljesítménymutatókat, a nemzetközi helyzetet és a főbb partnerek tevékenységeit, továbbá adott esetben a segélyezés módjait is.
Az átfogó kezdeményezésekben való részvételre vonatkozóan adott esetben meg kell határozni a forrásokat és az intervenció kiemelt területeit. A többéves indikatív programoknak ki kell egészíteniük a földrajzi programokat, és összhangban kell állniuk a 11. cikk (3) bekezdésében említett dokumentumokkal.
(2) A többéves indikatív programokban az indikatív pénzügyi keretösszegeket ▌átfogó módon, együttműködési területenként és prioritásonként kell megadni ▌. E keretösszegek adott esetben összegsáv formájában is ▌megadhatók és/vagy kiosztatlan tartalékot képezhetnek.
A többéves indikatív programokat – adott esetben a hatékony ▌végrehajtás érdekében – felül kell vizsgálni, a ▌félidős vagy ad hoc felülvizsgálatokat is figyelembe véve.
A felülvizsgálatok eredményeként az indikatív keretösszegek, a prioritások, a várt eredmények, a teljesítménymutatók és adott esetben a segélyezés módjai is kiigazíthatók.
13a. cikk
A pánafrikai programra vonatkozó programozási dokumentumok
(1) Az e cikkben említett uniós dokumentumok a közös végrehajtási rendelet 2. cikke szerinti stratégiai programozási dokumentumnak minősülnek.
(2) Az e cikk szerinti programozási dokumentumok elkészítésekor, végrehajtásakor és felülvizsgálatakor tiszteletben kell tartani a 3. cikk (5)–(8) bekezdésében rögzített segélyhatékonysági elveket.
A programozásnak olyan párbeszéden kell alapulnia, amelyben valamennyi érdekelt fél – például a Pánafrikai Parlament is – részt vesz.
A pánafrikai programra vonatkozó többéves indikatív programban meg kell határozni a finanszírozásra kiválasztott prioritásokat, az egyedi célkitűzéseket, a várt eredményeket, az egyértelmű, konkrét és átlátható teljesítménymutatókat és adott esetben a segélyezés módjait.
A többéves indikatív programnak összhangban kell állnia az e rendelet szerinti földrajzi és tematikus programokkal.
(3) A többéves indikatív programban az indikatív pénzügyi keretösszegeket átfogó módon, együttműködési területenként és prioritásonként kell megadni. Ezek a keretösszegek adott esetben összegsáv formájában is megadhatók. A többéves indikatív program adott esetben felülvizsgálható, amennyiben ez a váratlan kihívások vagy a végrehajtási problémák megoldásához, valamint a stratégiai partnerség esetleges felülvizsgálatának figyelembevételéhez szükséges.
14. cikk A stratégiai dokumentumok jóváhagyása és a többéves indikatív programok elfogadása
(1) A Bizottság a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban hagyja jóvá a stratégiai dokumentumokat, és fogadja el a többéves indikatív programokat. Ezt az eljárást kell alkalmazni az ▌olyan felülvizsgálatok esetében is, amelyek jelentős mértékben módosítják a stratégiát vagy annak programozását.
▌
(3) Amennyiben azt a 12. cikk (2) bekezdésében említett körülményekkel kapcsolatos ▌sürgősségi szempontok kellőképpen indokolják, a Bizottság a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárásnak megfelelően felülvizsgálhatja a stratégiai dokumentumokat és a többéves indikatív programokat.
V. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. cikk Az e rendelet alapján nem támogatható harmadik országok részvétele
Kivételes és kellően indokolt körülmények között, valamint a 2. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása, illetve a regionális és régiókon átívelő együttműködés előmozdítása érdekében a Bizottság a 14. cikkel összhangban a többéves indikatív programok keretében vagy a közös végrehajtási rendelet 2. cikkével összhangban a vonatkozó végrehajtási aktusokban úgy határozhat, hogy a tevékenységek támogathatóságát kiterjeszti az egyébként az 1. cikk szerint finanszírozásra nem jogosult országokra és területekre ▌is, amennyiben a végrehajtandó tevékenység globális, regionális, régiókon vagy határokon átívelő jelleggel bír. ▌
16. cikk A támogatás felfüggesztése
▌
17. cikk A Bizottság felhatalmazása
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a következőket ▌:
a) az együttműködési területek részletes leírása:
– a IV. melléklet A. és B. részében kifejtett 5. cikk (3) bekezdése
– az V. melléklet A. részében kifejtett 7. cikk (2) bekezdése
– az V. melléklet B. részében kifejtett 8. cikk (2) bekezdése
– a VI. mellékletben kifejtett 9. cikk (3) bekezdése, különösen az Afrika–EU csúcstalálkozókat követő intézkedésként
b) a földrajzi programok, valamint a globális közjavak és kihívások tematikus program keretében előirányzott, a VII. mellékletben foglalt indikatív pénzügyi keretösszegek. A módosítások révén az eredeti összeg legfeljebb 5 %-kal csökkenthető, kivéve a VII. melléklet 1b. pontja szerinti keretösszegeket.
(2) A közös végrehajtási rendelet 16. cikkében említett félidős jelentés közzétételét követően és a félidős felülvizsgálati jelentésben foglalt ajánlások alapján a Bizottság legkésőbb 2018. március 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben módosítja az (1) bekezdésben felsoroltakat.
18. cikkA felhatalmazás gyakorlása
(1) A 17. cikkben említett felhatalmazás e rendelet érvényességi idejére szól.
(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(4) Az elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.
▌
19. cikk A bizottság
(1) A Bizottság munkáját a Fejlesztési Együttműködési Eszköz Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.
(2) Az Európai Beruházási Bank egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az Európai Beruházási Bankot érintő kérdésekkel kapcsolatos eljárásában.
20. cikkPénzügyi referenciaösszeg
(1) Az e rendelet végrehajtására szolgáló, a 2014 és 2020 közötti időszakra előirányzott pénzügyi referenciaösszeg 19 662 millió EUR. Az éves előirányzatokról a költségvetési hatóság dönt az éves költségvetési eljárás keretében a többéves pénzügyi keretben meghatározott korlátokon belül.
(2) Az 5–9. cikkben említett minden egyes program számára a 2014 és 2020 közötti időszak tekintetében elkülönített indikatív ▌ keretösszegeket a VII. melléklet tartalmazza. ▌
(3) Az „Erasmus +” program létrehozásáról szóló rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében a különböző külső fellépési eszközökből (a Fejlesztési Együttműködési Eszköz, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, a Partnerségi Eszköz ▌) 1 680 millió EUR indikatív keretösszeg kerül elkülönítésre a nem uniós országokba, illetve ezen országokból az Unióba irányuló, tanulási célú mobilitással kapcsolatos intézkedésekre, és az ezen országok hatóságaival/intézményeivel/szervezeteivel folytatott együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre. Az említett források felhasználására az „Erasmus +” program létrehozásáról szóló rendelet rendelkezései alkalmazandók.
A finanszírozást két többéves előirányzaton keresztül kell biztosítani, melyek kizárólag az első négy, illetve a fennmaradó három évre terjednek ki. Ez a finanszírozás ezen eszközök többéves indikatív programozásában jelenik majd meg, az érintett országok megállapított igényeivel és prioritásaival összhangban. Az előirányzott összegek jelentős, előre nem látott körülmények vagy fontos politikai változások esetén felülvizsgálhatók az EU külső prioritásaival összhangban.
(4) Az e rendelet szerinti finanszírozás összege nem haladhatja meg az ezen eszközre elkülönített pénzügyi referenciaösszegből biztosított összesen 707 millió EUR-t. A forrásokat a földrajzi programok pénzügyi keretösszegeiből kell lehívni, meghatározva a finanszírozandó tevékenységek várható regionális eloszlását és típusát. Az ezen eszközből az „Erasmus +” program létrehozásáról szóló rendelet hatálya alá tartozó intézkedések finanszírozására lehívott forrásokat az e rendelet hatálya alá tartozó partnerországokban folytatott intézkedésekre kell felhasználni, különös tekintettel a legszegényebb országokra. A részt vevő és a harmadik országok közötti, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretösszegeiből finanszírozott hallgatói és oktatói mobilitási intézkedések azokra a területekre összpontosítanak, amelyek a fejlődő országok inkluzív és fenntartható fejlődése szempontjából lényegesek.
A Bizottság az e rendelet végrehajtásáról szóló éves jelentésébe belefoglal egy listát, amely tartalmaz minden olyan „Erasmus+” intézkedést, amelyhez a forrásokat ebből az eszközből hívták le, valamint kitér arra is, hogy ezek az intézkedések megfelelnek-e az e rendelet 2. és 3. cikkében meghatározott célkitűzéseknek és elveknek.
21. cikkEurópai Külügyi Szolgálat
Ezt a rendeletet az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló 2010/427/EU tanácsi határozattal összhangban kell alkalmazni.
22. cikkHatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben,
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
▌
IV. MELLÉKLET[4]
A FÖLDRAJZI PROGRAMOK SZERINTI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK
A. A FÖLDRAJZI PROGRAMOK SZERINTI KÖZÖS EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK
A földrajzi programokat a következőkben meghatározott – az ágazatokkal nem egyenértékűnek tekintendő – együttműködési területek vonatkozásában kell kidolgozni ▌. A prioritások az Unió által a fejlesztési politika területén tett nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, különösen a millenniumi fejlesztési célokkal és a millenniumi fejlesztési célokat módosító vagy felváltó, nemzetközileg elfogadott, 2015 utáni új fejlesztési célokkal összhangban, valamint az egyes támogatható partnerországokkal vagy -régiókkal folytatott politikai párbeszéd alapján kerülnek meghatározásra.
I. Emberi jogok, demokrácia és ▌jó kormányzás
a) Demokrácia, emberi jogok és jogállamiság ▌
– a demokratizálódás támogatása és a demokratikus intézmények, köztük a parlamentek szerepének erősítése;
– a jogállamiság, valamint az igazságügyi és védelmi rendszerek függetlenségének erősítése, továbbá az igazságszolgáltatáshoz való akadálytalan és egyenlő hozzáférési jog biztosítása mindenki számára;
– az intézmények átlátható és elszámoltatható módon történő működésének és a decentralizációnak a támogatása; az országon belüli, részvételen alapuló szociális párbeszéd és egyéb, a kormányzásról és az emberi jogokról folytatott párbeszéd előmozdítása;
– a média szabadságának előmozdítása, ideértve a modern kommunikációs eszközöket is,
– a politikai pluralizmusnak, a civil, a kulturális, a gazdasági, a politikai és a szociális jogok védelmének, valamint a kisebbségekhez és a legkiszolgáltatottabb csoportokhoz tartozó személyek védelmének az előmozdítása;
– a megkülönböztetés és a megkülönböztető gyakorlatok valamennyi formája elleni küzdelem támogatása, függetlenül attól, hogy mi képezi azok alapját: faj vagy etnikai származás, kaszt, vallás vagy meggyőződés, nem, nemi identitás vagy szexuális irányultság, társadalmi hovatartozás, fogyatékosság, egészségi állapot, kor, vagy bármely egyéb ok;
– az állampolgárok nyilvántartásának, különösen a születések és elhalálozások anyakönyvezésének előmozdítása;
b) A nemek közötti egyenlőség ▌, a nők szerepének erősítése és a nők esélyegyenlősége ▌
– a nemek közötti egyenlőség és méltányosság előmozdítása;
– a nők és lányok jogainak védelme, többek között olyan intézkedések révén, amelyek célja a gyermekházasságok és az egyéb káros hagyományos gyakorlatok – így például a női nemi szervek megcsonkítása – elleni küzdelem, illetve a nők és lányok elleni erőszak valamennyi formája elleni küzdelem, továbbá a nemi alapú erőszak áldozatainak támogatása;
– a nők szerepének erősítése, ideértve a fejlesztésben és a békeépítésben való részvételüket is.
c) Központi és helyi szintű közigazgatás;
– a közszféra fejlődésének támogatása az alapvető szolgáltatásokhoz való egyetemes és megkülönböztetésmentes hozzáférés javítása érdekében, különösen az egészségügy és az oktatás terén;
– olyan programok támogatása, amelyek javítják a szakpolitikák kialakítását, az államháztartás igazgatását, ideértve a könyvvizsgálati, ellenőrző és csalás elleni szervek és intézkedések létrehozását is, valamint az intézményfejlesztést, beleértve a humán erőforrások kezelését is;
– a parlamentek technikai szakértelmének erősítése, lehetővé téve számukra, hogy értékeljék a nemzeti költségvetések – többek között a nyersanyag-kitermelésből származó belföldi bevételek és az adóügyek – kialakítását és felügyeletét, illetve hogy közreműködjenek abban.
d) Adópolitika és -igazgatás ▌
– méltányos, átlátható, hatékony, haladó szellemű és fenntartható nemzeti adórendszerek kiépítésének vagy erősítésének a támogatása;
– az ellenőrzési kapacitások erősítése a fejlődő országokban az adóelkerülés és az illegális pénzügyi mozgások elleni küzdelem terén;
– az adócsalással és annak hatásaival kapcsolatos, elsősorban a felügyeleti szervek, parlamentek és civiltársadalmi szervezetek által végzett tevékenységnek és annak eredményei terjesztésének támogatása;
– az adóigazgatás és adóreformok terén indított többoldalú és regionális kezdeményezések támogatása;
– a fejlődő országok támogatása annak érdekében, hogy hatékonyabban vegyenek részt a nemzetközi adózási együttműködési struktúrákban és folyamatokban;
– annak támogatása, hogy a pénzügyi átláthatóság erősítése érdekében a partnerországok jogszabályaikba illesszék be az országonkénti és projektenkénti jelentéstétel kötelezettségét.
e) A korrupció elleni küzdelem
– a partnerországok támogatása a korrupció valamennyi formája elleni küzdelemben, többek között az ügy előmozdítása érdekében tett állásfoglalások, az arra való figyelemfelhívás és a jelentéstétel útján;
– a felügyeleti szervek és a bírói kar ellenőrzési kapacitásának javítása.
f) Civil társadalom és helyi hatóságok ▌
– a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésének támogatása véleménynyilvánításuk és a fejlesztési folyamatban való aktív részvételük erősítése, valamint a politikai, szociális és gazdasági párbeszéd előmozdítása érdekében;
– a helyi hatósági kapacitásépítésének támogatása és szakértelmük mozgósítása a fejlesztés területi megközelítésének, többek között a decentralizációs folyamatoknak az előmozdítása érdekében;
– a polgári részvételt és a civil társadalmi tevékenységeket kibontakoztató környezet előmozdítása.
g) A gyermekek jogainak támogatása és védelme
– a jogi iratok kiadásának előmozdítása;
– megfelelő, egészséges életszínvonal és egészséges felnőtté válás támogatása;
– az alapfokú oktatás biztosítása mindenki számára.
2. ▌
II. Inkluzív és fenntartható növekedés a humán fejlődés szolgálatában
a) Egészségügy, oktatás, szociális védelem, foglalkoztatás és kultúra
– olyan ágazati reformok támogatása, amelyek növelik az alapvető szociális szolgáltatásokhoz, különösen a jó minőségű egészségügyi és oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a kapcsolódó millenniumi fejlesztési célokra, valamint a szegény, marginalizált helyzetű és kiszolgáltatott csoportok ezen szolgáltatásokhoz való hozzáférésére helyezett hangsúllyal;
– a globális, regionális és helyi kihívásokra való reagálásra irányuló helyi kapacitások erősítése, az intenzívebb politikai párbeszéd mellett ágazati költségvetési támogatást is felhasználva;
– az egészségügyi rendszerek erősítése, többek között a képesített egészségügyi szolgáltatók hiányának kezelése és az egészségügy méltányos finanszírozása révén, valamint a gyógyszerek és oltóanyagok megfizethetőbbé tételével a szegények számára;
– a Pekingi Cselekvési Platform, a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programja és az ezek felülvizsgálatáról rendezett konferenciák eredményei – és ezzel összefüggésben a szexuális és reprodukciós egészség és jogok – teljes körű és hatékony végrehajtásának előmozdítása;
– a megfizethető, jó minőségű ivóvízzel való megfelelő ellátás, valamint a megfelelő szennyvíz-elvezetés és higiénés körülmények biztosítása;
– a jó minőségű oktatás támogatásának és az ahhoz való egyenlő hozzáférésnek a fokozása;
– a szakképzés támogatása a foglakoztathatóság fejlesztése, valamint a fenntartható fejlődést szolgáló kutatás folytatására és az e kutatás eredményei felhasználására irányuló képesség javítása érdekében;
– a nemzeti szociális védelmi rendszerek és a szociális védelmi minimum támogatása, ideértve az egészségügyi és nyugdíjrendszerek tekintetében a társadalombiztosítási rendszereket is, az egyenlőtlenségek csökkentésére összpontosítva;
– a méltányos munka programjának támogatása és a szociális párbeszéd előmozdítása;
– a kultúrák közötti párbeszédnek, a kulturális sokszínűségnek, valamint valamennyi kultúra egyenlő méltósága tiszteletben tartásának az előmozdítása;
– az annak ösztönzésére irányuló nemzetközi együttműködés előmozdítása, hogy a fejlődő országokban a kulturális ágazatok hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez, a szegénység elleni küzdelemre irányuló lehetőségek teljes mértékű kihasználása érdekében, ideértve az olyan kérdések kezelését is, mint a piacra jutás és a szellemi tulajdonjogok.
b) Üzleti környezet, regionális integráció és világszintű piacok ▌
– a versenyképes helyi magánszektor kiépítésének támogatása, többek között a helyi intézményi és üzleti kapacitás kidolgozásán keresztül;
– a helyi termelői rendszerek és a helyi vállalkozások, többek között a zöld vállalkozások létrehozásának támogatása;
– a kkv-k, mikrovállalkozások és szövetkezetek, valamint a tisztességes kereskedelem előmozdítása;
– a helyi, nemzeti és regionális piacok kiépítésének előmozdítása, ideértve a környezeti javak és szolgáltatások piacát is,
– a jogalkotási reformok és a szabályozási keret reformjának, valamint azok érvényesítésének a támogatása;
– az üzleti és pénzügyi szolgáltatásokhoz – például a mikrohitelhez, megtakarításokhoz, mikrobiztosításhoz és fizetési tranzakciókhoz – való hozzáférés megkönnyítése;
– a nemzetközileg elfogadott munkaügyi jogok érvényesítésének támogatása;
– a földterületek, illetve a szellemi tulajdonjogok védelmét szolgáló jogszabályok, illetve földnyilvántartások létrehozása és javítása;
– a fenntartható és inkluzív fejlődés szolgálatában álló kutatási és innovációs politikák előmozdítása;
– a fenntartható foglalkoztatást eredményező beruházások előmozdítása, többek között támogatásötvözési mechanizmusok útján, a hangsúlyt – elsősorban a kkv-k szintjén – a belföldi vállalkozások finanszírozására és a belföldi tőke növelésére, valamint a humánerőforrás-fejlesztés támogatására helyezve.
– az infrastruktúra javítása, a szociális és környezetvédelmi előírások teljes mértékű tiszteletben tartása mellett;
– a fenntartható közlekedés ágazati megközelítéseinek előmozdítása, kielégítve a partnerországok igényeit, biztosítva a közlekedésbiztonságot, a közlekedés megfizethetőségét és hatékonyságát, valamint minimalizálva a közlekedés környezetre gyakorolt negatív hatásait;
– a magánszektor bevonása a társadalmi felelősségvállaláson és a fenntarthatóságon alapuló fejlesztés erősítése, a vállalatok társadalmi és környezeti felelősségvállalásának és elszámoltathatóságának előmozdítása, valamint a szociális párbeszéd érdekében;
– a fejlődő országok támogatása kereskedelmi, valamint a és regionális és kontinentális integrációt célzó erőfeszítéseikben, továbbá támogatásuk a világgazdaságba való zökkenőmentes és fokozatos integrációban;
– az információs és kommunikációs technológiákhoz való általánosabb hozzáférés támogatása a digitális szakadék áthidalása érdekében.
c) fenntartható mezőgazdaság, élelmezés- és táplálkozásbiztonság;
– segítségnyújtás a fejlődő országoknak a sokkhatásokkal szembeni ellenálló-képességük fejlesztésében (például az erőforrások és az ellátás szűkössége, áringadozás) és az egyenlőtlenségek kezelésében azáltal, hogy a szegények számára a környezet veszélyeztetése nélkül jobb hozzáférést biztosítanak a földhöz, az élelmiszerekhez, a vízhez és a finanszírozáshoz;
– a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok és a kapcsolódó mezőgazdasági kutatás támogatása, a kistermelői mezőgazdaságra és a vidéki megélhetésre fókuszálva;
– a nők támogatása a mezőgazdaságban;
– a társadalmi és ökológiai szempontból felelősségteljes magánberuházások megkönnyítését célzó kormányzati erőfeszítések ösztönzése;
– az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos stratégiai megközelítések támogatása, az élelmiszerek rendelkezésre állására, hozzáférhetőségükre, az infrastruktúrára, a tárolásra és a táplálkozásra összpontosítva;
– az élelmezésbiztonság hiányának és az alultápláltságnak a kezelése az átmeneti és instabil helyzetekben alkalmazott alapvető beavatkozások révén;
– az adott ország vezetésével zajló, részvételen alapuló, decentralizált és környezeti szempontból fenntartható területi fejlesztés.
d) Fenntartható energia
– a modern, megfizethető, fenntartható, hatékony, tiszta és megújulóenergia-szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása;
– a helyi és regionális szintű, fenntartható energetikai megoldások és a decentralizált energiatermelés előmozdítása;
e) A természeti erőforrásokkal, többek között a földdel, az erdőkkel és a vízzel való gazdálkodás
– a felügyeleti eljárások és szervek támogatása és a természeti erőforrásokkal való fenntartható és átlátható gazdálkodást, illetve azok megőrzését célzó kormányzati reformok támogatása;
– a vízhez való egyenlő hozzáférési jog előmozdítása, valamint az integrált vízkészlet-gazdálkodás és a vízgyűjtő-gazdálkodás előmozdítása;
– a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások védelmének és fenntartható használatának előmozdítása;
– a fenntartható termelési és fogyasztási minták, valamint a biztonságos és fenntartható vegyianyag- és hulladékgazdálkodás előmozdítása, figyelembe véve a vegyi anyagok és a hulladék egészségre kifejtett hatásaikat.
f) Éghajlatváltozás és környezetvédelem
– a tisztább technológiák és a fenntartható energia használatának, valamint az erőforrás-hatékonyságnak az előmozdítása a környezetvédelmi normák megerősítése mellett, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlődés elérése érdekében;
– a fejlődő országok ellenálló-képességének javítása az éghajlatváltozás következményeivel szemben, az éghajlat-változáshoz való, ökoszisztéma-alapú alkalmazkodás és az éghajlatváltozás ökoszisztéma-alapú mérséklése, valamint katasztrófakockázat-csökkentési intézkedések támogatása révén;
– az alkalmazandó többoldalú környezetvédelmi megállapodások támogatása, különösen a fenntartható fejlődésre vonatkozó intézményi keret környezetvédelmi dimenziójának erősítésén és a biológiai sokféleség védelmének előmozdításán keresztül;
– a partnerországok segítése a az éghajlatváltozás hatásai által kiváltott lakóhelyelhagyás és migráció kihívásának a kezelésében és az éghajlatváltozás következtében menekülni kényszerülők megélhetésének újrateremtésében.
III. A fejlesztés szempontjából jelentős egyéb területek
3. ▌
a) Migráció és menekültügy
– célzott erőfeszítések támogatása a migráció, a mobilitás, a foglalkoztatás és a szegénység mérséklése közötti kölcsönös kapcsolat teljes körű kiaknázása érdekében, hogy a migráció meghatározó pozitív tényezőjévé váljon a fejlődésnek és az „agyelszívás” csökkentésének;
– a fejlődő országok támogatása a migrációs áramlások kezelésére irányuló olyan hosszú távú politikák elfogadásában, amelyek tiszteletben tartják a migránsok és családjaik emberi jogait, és erősítik a szociális védelmüket.
b) a humanitárius segélyezés és a ▌fejlesztési együttműködés összekapcsolása ▌
– a konfliktusok, ember által okozott és természeti katasztrófák sújtotta régiók és országok újjáépítése és helyreállítása közép- és hosszú távon;
– az otthonuktól elszakadt személyek önellátását és beilleszkedését vagy visszailleszkedését célzó közép- és hosszú távú tevékenységek elvégzése, a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolásával.
c) A katasztrófákkal szembeni ellenálló-képesség erősítése és a katasztrófakockázatok csökkentése
– instabil helyzetekben az alapvető szolgáltatások nyújtásának támogatása és a legitim, hatékony és rugalmas állami intézmények, valamint az aktív és szervezett civil társadalom kiépítése az érintett országgal partnerségben;
– hozzájárulás az állami instabilitás, a konfliktusok, természeti katasztrófák és egyéb típusú válságok megelőzésének megközelítéséhez a korai előrejelző rendszerek, a demokratikus kormányzás és az intézményi kapacitásépítés erősítése terén partnerországok és a regionális szervezetek által tett erőfeszítések támogatása révén;
– a katasztrófakockázatok csökkentésének, a felkészültségnek és a megelőzésnek, valamint a katasztrófák következményei kezelésének a támogatása.
d) Fejlesztés és biztonság, beleértve a konfliktusmegelőzést
– a konfliktusmegelőzést és -rendezést, valamint a béketeremtést támogató eszközként a konfliktusok kiváltó okainak kezelése, ideértve a szegénységet, a földterületek és természeti erőforrások romlását, kizsákmányolását és az azokhoz való egyenlőtlen hozzáférést, a gyenge kormányzást, az emberi jogi visszaéléseket és a nemek közötti egyenlőtlenséget;
– a párbeszéd, a részvétel és a megbékélés előmozdítása a béke elősegítése és az erőszak kirobbanásának megelőzése céljából, a bevált nemzetközi gyakorlatokkal összhangban;
– az együttműködés és a politikai reformok ösztönzése a biztonság és az igazságszolgáltatás, a kábítószer- és egyéb illegális kereskedelem, köztük az emberkereskedelem, továbbá a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem terén.
B. TÉRSÉGENKÉNTI KONKRÉT EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK
Az uniós támogatás az e rendelet 5. cikkével, IV. mellékletének A. fejezetével, valamint átfogó szándékával, hatályával, céljaival és általános elveivel összhangban álló intézkedéseket és ágazati párbeszédeket támogatja. A közösen megállapított stratégiák ▌érvényesülését biztosítva, különös figyelmet kell fordítani az alábbi térségekre:
(1) Latin-Amerika
a) a társadalmi kohézió, különösen a társadalmi befogadás, a tisztességes munka, a méltányosság, a nemek közti egyenlőség és a nők erőteljesebb szereppel való felruházása;
b) a kormányzási kérdések kezelése és a szakpolitikai reformok támogatása, különös tekintettel a következő területekre: szociálpolitikák, az államháztartás igazgatása és az adózás, a biztonságügy (ideértve a kábítószerügyet, valamint a bűnözés és a korrupció területét), a jó kormányzás és a helyi, nemzeti és regionális szintű közintézmények megerősítése (többek között olyan innovatív, a technikai együttműködést elősegítő intézkedések révén, mint a TAIEX és az ikerintézményi programok), az emberi jogok – többek közt a kisebbségek, az őslakosok és az afrikai származásúak jogainak – védelme, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normákra vonatkozó előírásainak tiszteletben tartása, a környezet védelme, valamint a diszkrimináció, ▌a nemi alapú erőszak, a gyermekek elleni erőszak és a kábítószerek előállítása, fogyasztása és tiltott kereskedelme elleni küzdelem;
c) az aktív, szervezett és független civil társadalom támogatása és a szociális párbeszéd erősítése a szociális partnerek támogatásán keresztül;
d) a társadalmi kohézió erősítése különösen a fenntartható szociális védelmi rendszerek – a társadalombiztosítást is beleértve – létrehozásával és erősítésével, továbbá fiskális reform révén, megerősítve az adórendszerek kapacitásait, valamint támogatva a csalás és az adócsalás elleni küzdelmet, és ezáltal is fokozva az egyenlőséget és javítva a vagyoneloszlást;
e) a latin-amerikai államok támogatása abban, hogy kellő gondossággal teljesítsék kötelezettségeiket a feminicídium eseteinek megelőzése, kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása, büntetése, jóvátétele és figyelemben részesítése vonatkozásában;
f) a regionális integráció különböző folyamatainak és a hálózati infrastruktúrák összekapcsolásának támogatása, az Európai Beruházási Bank (EBB) és más intézmények által támogatott tevékenységeket kiegészítő jelleg biztosítása mellett;
g) figyelem fordítása a fejlesztés és a biztonság közötti kapcsolatra;
h) a jó minőségű alapvető szociális szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzájutás biztosítására szolgáló kapacitás erősítése, különösen az egészségügyi és az oktatási ágazatban;
i) az oktatással és a közös latin-amerikai felsőoktatási térség kialakításával foglalkozó szakpolitikák támogatása;
j) a gazdasági sebezhetőség problémájának kezelése és a strukturális átalakítások elősegítése olyan erős partnerségek létrehozása révén▌, amelyek nyílt és méltányos kereskedelmi kapcsolatokra, a környezetbarát és inkluzív gazdaságban több és jobb munkahely teremtésére irányuló produktív beruházásokra, valamint kutatási, innovációs és technológiai tudástranszferre és együttműködésre épülnek, és a fenntartható és inkluzív növekedést annak összes dimenziójában előmozdítják, különös figyelmet fordítva mindazokra a kihívásokra, amelyek a migrációs folyamatok, az élelmezésbiztonság (ideértve a fenntartható mezőgazdaságot és halászatot is), az éghajlatváltozás, a fenntartható energiagazdálkodás, valamint a biológiai sokszínűség és az ökoszisztéma-szolgáltatások – köztük a víz, a talaj és az erdőterületek – védelme és fejlesztése kapcsán jelentkeznek; továbbá az inkluzív növekedés, fejlődés és munkahelyteremtés legjelentősebb forrását képviselő mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása; a kereskedelmet célzó fejlesztési támogatások előmozdítása annak érdekében, hogy a latin-amerikai mikro-, kis- és középvállalkozások is élhessenek a nemzetközi kereskedelem kínálta lehetőségekkel; valamint az általános preferenciarendszerben bekövetkező változások figyelembe vétele;
k) azon negatív hatás enyhítése, amely e régió számos országának gazdaságát sújtja, amennyiben ezeket kizárják az általános preferenciarendszerből;
l) az egyéb pénzügyi eszközökkel megvalósított, katasztrófát vagy válságot követő helyreállítást célzó, rövid távú sürgősségi intézkedések nyomán szükséges lépések megfelelő biztosítása.
(2) Dél-Ázsia
(1) A demokratikus kormányzás elősegítése
a) a demokratikus folyamatok támogatása, a tényleges demokratikus kormányzás elősegítése, a közintézmények és közszervek erősítése (helyi szinten is), valamint a hatékony decentralizáció, az állami szerkezetátalakítás és a választási folyamatok támogatása;
b) az aktív, szervezett és független civil társadalom kialakulásának támogatása – a médiát is beleértve –; valamint a szociális párbeszéd erősítése a szociális partnerek támogatásán keresztül;
c) legitim, hatékony és elszámoltatható közintézmények kiépítése és megerősítése, az intézményi és közigazgatási reformok, a jó kormányzás, a korrupció elleni fellépés és az államháztartási igazgatás elősegítése; a jogállamiság támogatása;
d) az emberi jogok védelmének erősítése, beleértve a kisebbségek, a migránsok, az őslakosok és a kiszolgáltatott csoportok jogainak védelmét, továbbá a hátrányos megkülönböztetés, a szexuális, a nemi alapú és a gyermekekkel szembeni erőszak, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelmet is.
e) az emberi jogok védelme intézményi reformok (beleértve a jó kormányzásra és a korrupció visszaszorítására, az államháztartás igazgatására, az adózásra és a közigazgatásra vonatkozó reformokat), valamint a nemzetközi normáknak megfelelő törvényhozási, igazgatási és szabályozási reformok előmozdítása által, különösen az instabil helyzetű, valamint a konfliktus által sújtott vagy konfliktus utáni helyzetben lévő országokban;
(2) A társadalmi befogadás és a humán fejlesztés elősegítése annak valamennyi dimenziójában
a) a társadalmi kohézió, különösen a társadalmi befogadás, a tisztességes munka és a méltányosság, valamint a nemek közti egyenlőség elősegítése az oktatáson, az egészségügyön és egyéb szociálpolitikákon keresztül;
4. ▌
b) az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás egyetemes biztosítására való képesség erősítése mindenekelőtt az egészségügyi és az oktatási ágazatban; az oktatáshoz való egyetemes hozzáférés javítása a tudás- és készségszint emelése, valamint a jobb foglalkoztathatóság érdekében, adott esetben többek között az egyenlőség hiányát és a munkán és származáson alapuló megkülönböztetést, illetve mindenekelőtt a kaszt-alapú megkülönböztetést célba vevő intézkedések révén;
c) a szociális védelem és a társadalmi befogadás, a tisztességes foglalkoztatás és az alapvető munkajogi normák, valamint a méltányosság és a nemek közötti egyenlőség elősegítése az oktatáspolitika, az egészségügyi politika és más szociálpolitikák révén;
d) a mindenki számára (tehát a lányok/nők számára is) hozzáférhető, magas színvonalú oktatási/szakképzési és egészségügyi szolgáltatások előmozdítása;
e) a fejlesztés és a biztonság közötti kapcsolattal összefüggésben a nemen és a származáson alapuló erőszak, a gyermekrablás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni, továbbá a kábítószerek előállítása, fogyasztása és tiltott kereskedelme, valamint a tiltott kereskedelem egyéb formái elleni küzdelem;
f) fejlesztésorientált partnerségek létrehozása a mezőgazdaság, a magánszektor fejlesztése, a kereskedelem, a beruházások, a segélyezés, a migráció, a kutatás, az innováció és a technológia, valamint a közjavak biztosítása területén, a szegénység mérséklése és a társadalmi integráció céljával;
(3) A fenntartható fejlődés támogatása, valamint a dél-ázsiai társadalmak éghajlatváltozással és természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének fokozása
a) a fenntartható és inkluzív növekedés és megélhetés, az integrált vidékfejlesztés, a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint az élelmezés- és táplálkozásbiztonság előmozdítása;
b) a természeti erőforrások és a megújuló energiaforrások fenntartható felhasználásának, a biológiai sokféleség védelmének, a víz- és hulladékgazdálkodásnak, valamint a talaj és az erdőterületek védelmének előmozdítása
c) az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez való hozzájárulás az alkalmazkodást, a hatások enyhítését és a katasztrófák kockázatának csökkentését célzó intézkedések támogatása révén;
d) a gazdaság diverzifikációjának, a versenyképességnek, a kereskedelemnek és a magánszektor – és azon belül is kiemelten a kis- és középvállalkozások, a mikrovállalkozások és a szövetkezetek – fejlettségének javítását célzó lépések támogatása.
e) a fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzése, valamint a tiszta technológiákba, a fenntartható energiagazdálkodásba, a közlekedésbe, a fenntartható mezőgazdasági termelésbe és halászatba, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások – mint például a víz- és erdőterületek – védelmébe és fejlesztésébe, valamint a zöld gazdaságban tisztességes munkalehetőségek teremtésébe való beruházások előmozdítása;
f) a katasztrófákra való felkészültség és a katasztrófa utáni – az élelmezés- és táplálkozásbiztonságot, valamint az otthonuktól elszakadt emberek segítését is magában foglaló – hosszú távú helyreállítás támogatása;
(4) A regionális integráció és együttműködés támogatása
a) a regionális integráció és együttműködés eredményorientált módon való ösztönzése a regionális integráció és párbeszéd – különösen a Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetségen (SAARC) keresztüli – támogatása révén, valamint az isztambuli („Ázsia Szíve”) folyamat fejlesztési céljainak előmozdítása;
b) a hatékony határigazgatás és a határokon átnyúló együttműködés támogatása a határmenti régiók fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésének elősegítése, valamint a szervezett bűnözés és a kábítószerek előállítása, fogyasztása és tiltott kereskedelme elleni küzdelem céljából;
c) a fontosabb fertőző betegségeket célba vevő regionális kezdeményezések támogatása; hozzájárulás az egészségügyi kockázatok, köztük az emberek és állatok egymásra hatásából, valamint közös környezetükből eredő kockázatok megelőzéséhez, valamint a kockázatokra való reagáláshoz;
(3) Észak- és Délkelet-Ázsia
(1) A demokratikus kormányzás elősegítése
a) hozzájárulás a demokratizálódáshoz; legitim, hatékony és elszámoltatható közintézmények és –szervek kiépítése és megerősítése intézményi reformok (beleértve a jó kormányzásra és a korrupció visszaszorítására, az államháztartás igazgatására, az adózásra és a közigazgatásra vonatkozó reformokat), valamint a nemzetközi normáknak megfelelő törvényhozási, igazgatási és szabályozási reformok előmozdítása által, különösen az instabil helyzetű, valamint a konfliktus által sújtott vagy konfliktus utáni helyzetben lévő országokban;
b) az emberi jogoknak – többek között a kisebbségek és az őslakosok jogainak – védelmét, az alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartását, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet, a szexuális és a nemi alapú erőszak, valamint a gyermekek elleni erőszak elleni – a gyermekek fegyveres konfliktusokban való részvétele elleni fellépést is magában foglaló – küzdelmet erősítő, valamint az emberkereskedelem problémáját kezelő lépések megtétele;
c) az ASEAN emberi jogi architektúrájának támogatása, különös tekintettel az ASEAN Kormányközi Emberi Jogi Bizottságának munkájára;
d) legitim, hatékony és elszámoltatható közintézmények és közszervek kiépítése és megerősítése;
e) az aktív, szervezett és független civil társadalom kialakulásának támogatása, valamint a szociális párbeszéd erősítése a szociális partnerek támogatásán keresztül;
f) a térség által a demokrácia, a jogállamiság és a polgári biztonság fokozása érdekében tett erőfeszítések támogatása többek között az igazságügyi és a biztonsági ágazat reformján keresztül, valamint a különböző etnikumok és hitcsoportok közötti párbeszéd és békefolyamatok előmozdítása;
g) a fejlesztés és a biztonság közötti kapcsolattal összefüggésben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni, a kábítószer előállítása, fogyasztása és tiltott kereskedelme, valamint a tiltott kereskedelem egyéb formái elleni küzdelem, valamint a hatékony határigazgatás és a határokon átnyúló együttműködés támogatása a határmenti régiók fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésének elősegítése céljából;
(2) A társadalmi befogadás és a humán fejlesztés elősegítése annak valamennyi dimenziójában
a) a társadalmi kohézió, különösen a társadalmi befogadás, a tisztességes munka, a méltányosság és a nemek közti egyenlőség ösztönzése;
b) az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás egyetemes biztosítására való képesség erősítése mindenekelőtt az egészségügyi és az oktatási ágazatban; az oktatáshoz való egyetemes hozzáférés javítása a tudás- és készségszint emelése, valamint a jobb foglalkoztathatóság érdekében, adott esetben többek között az egyenlőség hiányát és a munkán és származáson alapuló megkülönböztetést, illetve mindenekelőtt a kaszt-alapú megkülönböztetést célba vevő intézkedések révén;
c) fejlesztésorientált partnerségek létrehozása a mezőgazdaság, a magánszektor fejlesztése, a kereskedelem, a beruházások, a segélyezés, a migráció, a kutatás, az innováció és a technológia, valamint a közjavak biztosítása területén, a szegénység mérséklése és a társadalmi integráció céljával;
d) a térség által az egészségügyi kockázatok, köztük az emberek és állatok egymásra hatásából, valamint közös környezetükből eredő kockázatok megelőzése, valamint a kockázatokra való reagálás céljából tett erőfeszítések támogatása;
e) az inkluzív oktatás, az egész életen át tartó tanulás és képzés előmozdítása (beleértve a felsőoktatás, a szakoktatás és a szakképzés területét is), valamint hozzájárulás a munkaerőpiacok működésének javításához;
f) a környezetbarátabb gazdaság kialakulásának, valamint az inkluzív növekedésnek az előmozdítása különösen a mezőgazdaságban, továbbá az élelmezés- és táplálkozásbiztonság, a fenntartható energiák, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások védelme és fejlesztése területén;
g) a biztonság és a fejlődés közötti kapcsolattal összefüggésben küzdelem a nemi alapú, illetve a származáson alapuló erőszak és a gyermekrablás ellen;
(3) A fenntartható fejlődés támogatása, valamint a délkelet-ázsiai társadalmak éghajlatváltozással és természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének fokozása
a) az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazás támogatása, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása;
b) a térség támogatása az éghajlatváltozás problémakörének a fenntartható fejlesztési stratégiákba való beépítésében, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást, illetve e hatások enyhítését célzó szakpolitikák és eszközök kidolgozásában, az éghajlatváltozás káros hatásainak kezelésében és a hosszú távú együttműködési kezdeményezések megerősítésében, továbbá a katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottság csökkentésében; az ASEAN „Éghajlatváltozással kapcsolatos multiszektorális keret: a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás az élelmezésbiztonság szolgálatában” című kezdeményezésének (ASEAN Multi-Sectoral Framework on Climate Change: Agriculture and Forestry towards Food Security (AFCC)) támogatása;
c) tekintettel a népesség növekedésére és a fogyasztói igények változására, a fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzése, valamint – különösen regionális szinten – a tiszta technológiákba, a fenntartható energiagazdálkodásba, a közlekedésbe, a fenntartható mezőgazdasági termelésbe és halászatba, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások – mint például a víz- és erdőterületek – védelmébe és fejlesztésébe, valamint a zöld gazdaságban tisztességes munkalehetőségek teremtésébe való beruházások előmozdítása;
d) a segítségnyújtás, a rehabilitáció és a fejlesztés egymással való hatékony összekapcsolása annak biztosítása érdekében, hogy a katasztrófát vagy válságot követő állapot orvoslását célzó, más pénzügyi eszközök révén végrehajtott rövid távú, sürgősségi jellegű intézkedéseket megfelelő további intézkedések kövessék; a katasztrófákra való felkészültség és a katasztrófa utáni – az élelmezés- és táplálkozásbiztonságot, valamint az otthonuktól elszakadt emberek segítését is magában foglaló – hosszú távú helyreállítás támogatása.
(4) A regionális integráció és együttműködés támogatása Észak- és Délkelet-Ázsiában
a) a fokozottabb regionális integráció és együttműködés eredményközpontú módon való előmozdítása a regionális integráció és párbeszéd támogatásán keresztül;
b) az ASEAN társadalmi-gazdasági integrációjának és kölcsönös összekapcsolódásának támogatása, beleértve az ASEAN Gazdasági Közösség fejlesztéssel kapcsolatos céljainak, az Összekapcsolási Főtervnek (Master Plan on Connectivity) és az ASEAN 2015 utáni jövőképének (Post-2015 Vision) megvalósítását is;
c) kereskedelemhez kapcsolódó segítségnyújtás, valamint a kereskedelmet célzó fejlesztési segélyezés többek között annak biztosítása érdekében, hogy a nemzetközi kereskedelem által kínált lehetőségekből a mikro-, kis- és középvállalkozások is részesülhessenek;
d) finanszírozási források mozgósítása a regionális integrációt, a társadalmi befogadást és kohéziót, valamint a fenntartható növekedést elősegítő fenntartható infrastruktúrák és hálózatok kiépítéséhez, biztosítva egyúttal, hogy ez kiegészítse az Európai Beruházási Bank (EBB) és más uniós finanszírozó intézmények, illetve az e területen működő egyéb intézmények által támogatott tevékenységeket;
e) az ASEAN intézményei és országai, illetve az EU közötti párbeszéd bátorítása;
f) a fontosabb fertőző betegségeket célba vevő regionális kezdeményezések támogatása; hozzájárulás az egészségügyi kockázatok, köztük az emberek és állatok egymásra hatásából, valamint közös környezetükből eredő kockázatok megelőzéséhez, valamint a kockázatokra való reagáláshoz;
(4) Közép-Ázsia
▌
a) átfogó célként hozzájárulás a fenntartható és inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a társadalmi kohézióhoz és a demokráciához;
b) az élelmezésbiztonság és a fenntartható energiabiztonság támogatása, hozzájárulás a helyi lakosság vízhez való hozzájutásának és megfelelő higiénés körülményeinek biztosításához, továbbá a katasztrófákkal szembeni felkészültség és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás elősegítése és támogatása;
c) a reprezentatív, demokratikusan megválasztott parlamentek létrejöttének támogatása, a jó kormányzásnak és a demokratizálódási folyamatoknak, az államháztartás hatékony és eredményes kezelésének, a jól működő intézményeken alapuló jogállamiságnak, valamint az emberi jogok valódi tiszteletének és a nemek közötti egyenlőségnek az elősegítése és támogatása; továbbá az aktív, szervezett és független civil társadalom létrejöttének támogatása és a szociális párbeszéd erősítése a szociális partnerek támogatásán keresztül;
d) az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása, a társadalmi és regionális egyenlőtlenségek kezelése, valamint ▌az innováció és technológia, ▌a tisztességes munka, ▌a mezőgazdaság és vidékfejlesztés támogatása, a kkv-k támogatása révén a gazdasági diverzifikáció előmozdítása, s emellett a szabályozott szociális piacgazdaság kialakulásának, valamint a nyílt és tisztességes kereskedelemnek és beruházásoknak az ösztönzése, ide sorolva a szabályozási reformokat ▌ is;
e) a hatékony határigazgatás és a határokon átnyúló együttműködés támogatása a határmenti régiók fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésének elősegítése céljából; a fejlesztés és a biztonság közötti kapcsolattal összefüggésben a szervezett bűnözés és a tiltott kereskedelem valamennyi formája elleni küzdelem, beleértve a kábítószerek előállítása és fogyasztása, valamint káros hatásai elleni küzdelmet – és ehhez kapcsolódóan a HIV/AIDS elleni küzdelmet – is;
f) a kétoldalú és a regionális együttműködés, a párbeszéd és az integráció elősegítése többek között az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és egyéb uniós eszközök hatálya alá tartozó országokkal a szakpolitikai reformok támogatása céljából, ▌adott esetben intézményépítés, technikai segítségnyújtás (például TAIEX), információcsere és ikerintézményi programok révén, továbbá a ▌pénzügyi források megfelelő mechanizmusok révén való mozgósításával olyan központi jelentőségű beruházások megvalósítása útján, amelyek az oktatási, környezetvédelmi és energiaipari ágazat, valamint az alacsony kibocsátással járó fejlődés / az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállás támogatására irányulnak ▌;
g) a jó minőségű alapvető szociális szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzájutás biztosítására szolgáló kapacitás erősítése, különösen az egészségügyi és az oktatási ágazatban; a lakosság foglalkoztatáshoz való hozzájutásának támogatása – különösen a fiatalok és a nők esetében –, többek között az általános, a szakirányú és a felsőfokú oktatás javításának támogatása révén.
(5) Közel-Kelet
a) a demokratizációval és a kormányzással (ideértve az adózás területét is), a jogállamisággal, az emberi jogokkal és a nemek közötti egyenlőséggel, az alapvető szabadságokkal és a politikai egyenlőséggel kapcsolatos kérdések napirendre vétele a politikai reformok ösztönzése céljából, továbbá a korrupció elleni küzdelem, a bírósági eljárások átláthatósága és a legitim, demokratikus, hatékony és elszámoltatható közintézmények kiépítése, valamint az aktív, független és szervezett civil társadalom létrejötte érdekében, a szociális párbeszédet a szociális partnerek támogatásán keresztül erősítve;
b) a civil társadalom támogatása az alapvető szabadságok, az emberi jogok és a demokratikus elvek védelméért folytatott küzdelmében;
c) az inkluzív növekedés elősegítése és a társadalmi kohézió és fejlődés ösztönzése, különös tekintettel a munkahelyteremtésre, a társadalmi befogadásra, a tisztességes munkára és a méltányosságra, valamint a nemek közötti egyenlőségre; az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzájutás biztosítására szolgáló kapacitás erősítése, különösen az egészségügy és az oktatás területén; fellépés az adott esetben a munkán és származáson alapuló megkülönböztetés, illetve mindenekelőtt a kaszt-alapú megkülönböztetés ellen;
d) a polgári kultúra fejlődésének támogatása különösen a képzésen, az oktatáson, valamint a gyermekek, fiatalok és nők részvételén keresztül;
e) a fenntartható gazdasági reform és a diverzifikáció, a nyílt és tisztességes kereskedelmi kapcsolatok, a szabályozott és fenntartható szociális piacgazdaság kialakulása, továbbá a főbb ágazatokba (mint például az energiaipar, fókuszában a megújuló energiaforrásokkal) irányuló jövedelmező és fenntartható beruházások előmozdítása ▌;
f) a jószomszédi kapcsolatok, a regionális együttműködés, a párbeszéd és az integráció előmozdítása többek között az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz hatálya alá tartozó országokkal, valamint a Partnerségi Eszköz és az egyéb uniós eszközök hatálya alá eső Perzsa-öböl menti államokkal, ▌a régión belüli, indikatív jelleggel a gazdasággal, az energia- és vízgazdálkodással, a szállítással és a menekültekkel kapcsolatos integrációs törekvések támogatása útján;
g) a fenntartható és méltányos vízkészlet-gazdálkodásnak és a vízkészletek védelmének előmozdítása;
h) a jelen eszköz hatálya alatt rendelkezésre bocsátott források következetes munka révén, valamint olyan más uniós eszközök és szakpolitikák révén való kiegészítése, amelyek középpontjában adott esetben az Unió belső piacához való hozzáférés, a munkaerő mobilitása és a szélesebb körű regionális integráció áll;
i) a biztonság és a fejlődés közötti kapcsolattal összefüggésben, küzdelem a kábítószerek előállítása, fogyasztása és tiltott kereskedelme ellen;
j) a fejlődés és a migráció közötti kapcsolattal összefüggésben: ▌a migráció kezelése, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a menekültek megsegítése ▌;
(6) Egyéb országok
a) a demokratikus társadalomnak, a jó kormányzásnak, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartásának és a jogállami keretek között működő állam megszilárdításának támogatása, valamint a térségi és kontinentális stabilitás és integráció elősegítése; az aktív, szervezett és független civil társadalom kialakulásának támogatása, valamint a szociális párbeszéd erősítése a szociális partnerek támogatásán keresztül;
b) a különböző szabadkereskedelmi területek létesítésével megkezdett igazodási erőfeszítések támogatása;
c) ▌a szegénység, az egyenlőtlenség és a kirekesztés elleni küzdelem támogatása többek között▌a hátrányos helyzetben lévő közösségek alapvető szükségleteinek kezelése, valamint a társadalmi kohézió és az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló újraelosztási politikák támogatása révén;
d) az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzájutás biztosítására szolgáló kapacitás erősítése, különösen az egészségügyi és oktatási ágazatban;
e) az élet- és munkakörülmények javítása, külön hangsúlyt helyezve az ILO tisztességes munkáról szóló menetrendjének érvényesítésére;
f) a gazdasági sebezhetőség problémájának kezelése és hozzájárulás a strukturális átalakításokhoz, nagy hangsúlyt fektetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedésen alapuló tisztességes foglalkoztatásra és az energiahatékony, megújuló energiákra épülő, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, olyan erős partnerségek létrehozása révén, amelyek nyílt és méltányos kereskedelmi kapcsolatokra, a környezetbarát és inkluzív gazdaságban több és jobb munkahely teremtésére irányuló produktív beruházásokra, valamint kutatási, innovációs és technológiai tudástranszferre és együttműködésre épülnek, és a fenntartható és inkluzív fejlődést annak összes dimenziójában előmozdítják, különös figyelmet fordítva mindazokra a kihívásokra, amelyek a migrációs folyamatok, az élelmezésbiztonság (ideértve a fenntartható mezőgazdaságot és halászatot is), az éghajlatváltozás, a fenntartható energiagazdálkodás, valamint a biológiai sokszínűség és az ökoszisztéma-szolgáltatások – köztük a víz, a talaj és az erdőterületek – védelme és fejlesztése kapcsán jelentkeznek;
g) a szexuális és a nemek közötti különbségeken alapuló erőszak és egészségügyi kérdések kezelése, ideértve a HIV-et/AIDS-et, valamint annak a társadalomra gyakorolt hatását is.
V. MELLÉKLET
A TEMATIKUS PROGRAMOK SZERINTI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK
A. GLOBÁLIS KÖZJAVAK ÉS KIHÍVÁSOK PROGRAM
A 6. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban a globális közjavak és kihívások program célja az együttműködés erősítése, az ismeretek, a gyakorlati tapasztalatok és a partnerországok kapacitásainak megosztása a szegénység felszámolásához, a társadalmi kohézióhoz és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás céljából. A program többek között az alábbi együttműködési területeket fedi le, a köztük lévő szoros kapcsolat fényében biztosítva a legmagasabb fokú szinergiát ▌.
Környezetvédelem és éghajlatváltozás
a) hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-változási politikáinak külső dimenziójához, a fejlesztési politikák koherenciája elvének és a Szerződésben foglalt más elveknek a teljes körű tiszteletben tartása mellett;
b) a fejlődő országoknak a természeti erőforrások fenntartható használatával és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos millenniumi fejlesztési célok vagy az Unió és tagállamai által elfogadott bármilyen későbbi keret célkitűzéseinek elérése érdekében nyújtott támogatás;
c) az uniós kezdeményezések és a nemzetközi és regionális szinten elfogadott és/vagy határon átnyúló jelleggel bíró kötelezettségvállalások végrehajtása, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos területeken, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes olyan karbonszegény stratégiák támogatása révén, előtérbe helyezve a biodiverzitás előmozdítását, az ökoszisztémák és természeti erőforrások védelmét, a fenntartható gazdálkodást – beleértve az óceánokat, termőföldet, vizeket, halászatot és erdőket (pl. olyan mechanizmusokon keresztül, mint a FLEGT) – , az elsivatagosodás megállítását, valamint az integrált vízkészlet-gazdálkodást, az▌ eredményes vegyianyag-kezelést és hulladékgazdálkodást, az erőforrás-hatékonyságot és a zöld gazdaságot;
d) ▌az éghajlat-változási és környezetvédelmi célok integrációjának növelése és érvényre juttatása az EU fejlesztési együttműködésében a fejlődő országokkal kapcsolatos, ott folyó és általuk végzett módszertani és kutatómunka támogatásával, beleértve a monitoring-, jelentéstételi és ellenőrzési mechanizmusokat, az ökoszisztémák feltérképezését és értékelését, a környezetvédelmi szakértelem növelését, valamint az innovatív intézkedések és a politikai koherencia előmozdítását;
e) az Unió és tagállamai környezetvédelmi irányításának és nemzetközi politikája fejlesztésének támogatása a fenntartható fejlődés globális ▌irányítása koherenciájának és hatékonyságának ▌javítása céljából, valamint a regionális és nemzetközi környezetvédelmi ellenőrzés és értékelés támogatása révén, továbbá a fejlődő országokban a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra vonatkozó intézkedések hatékony betartásának és végrehajtásának támogatása révén ▌;
f) a katasztrófakockázat-kezelés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás beépítése a fejlesztési tervezésbe és beruházásokba, valamint olyan stratégiák előmozdítása, amelyek a katasztrófakockázat csökkentését célozzák, úgymint az ökoszisztémák védelme és a vizes élőhelyek helyreállítása;
g) a mezőgazdaság és az állattenyésztés éghajlatváltozással kapcsolatos politikákban játszott meghatározó szerepének elismerése a kistermelői mezőgazdaság és állattenyésztés előmozdítása révén, melyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló eredményes stratégiák délen, tekintettel arra, hogy biztosítják az olyan természeti erőforrások fenntartható használatát, mint például a víz és a legelők;
Fenntartható energia
a) a megbízható, biztonságos, hozzáférhető, éghajlatbarát és fenntartható energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés ösztönzése a szegénység felszámolásának és az inkluzív növekedés és fejlődés kulcsfontosságú mozgatójaként, különös tekintettel a helyi és regionális, megújuló energiaforrások használatára, valamint a szegények és a távoli régiókban élő szegények hozzáférésének biztosítására;
b) a megújulóenergia-technológiák nagyobb mértékű használatának – különös tekintettel a decentralizált megközelítésekre –, valamint az energiahatékonyságnak és a fenntartható, alacsony kibocsátású fejlesztési stratégiáknak az előmozdítása;
c) a partnerországok és helyi közösségek energiabiztonságának előmozdítása, például a források és útvonalak diverzifikációja, az árak volatilitásának figyelembevétele, a kibocsátáscsökkentési potenciál, a piacok fejlesztése és az energia-összekapcsolódás, különösen a villamosenergia-hálózatok összekapcsolása és –kereskedelem támogatása révén.
Emberi fejlődés, beleértve a tisztességes munkát, a társadalmi igazságosságot és a kultúrát
a) Egészségügy
5. ▌
i. a fejlődő országok lakosai egészségének és jólétének fokozása azáltal, hogy támogatja a jó minőségű alapvető közegészségügyi ▌létesítményekhez, javakhoz és szolgáltatásokhoz való inkluzív és egyetemes hozzáférést és azok mindenki számára egyenlően történő biztosítását, a megelőzéstől kezdve egészen az utókezelésig, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó személyek szükségleteire;
ii. a partnerországok jelentős közvetlen támogatását célzó globális kezdeményezésekre irányuló szakpolitikai ütemterv támogatása és kialakítása, figyelembe véve az eredményközpontúságot, a hatékony segítségnyújtást és az egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatásokat, beleértve a partnerországok e kezdeményezések melletti erősebb elköteleződését;
iii. olyan konkrét kezdeményezések támogatása különösen regionális és globális szinten, amelyek erősítik az egészségügyi rendszereket, és segítik az országokat abban, hogy szigorú, kutatási eredményeken alapuló és fenntartható nemzeti egészségügyi politikát alakítsanak ki és hajtsanak végre, valamint ilyen politikák kialakítása és végrehajtása az olyan prioritási területeken, mint a gyermekek és az anyák egészségének védelme – ideértve az immunizációt is – és a globális egészségügyi fenyegetésekre (például a HIV/AIDS, a tuberkulózis, a malária és egyéb, szegénységhez kapcsolódó és elhanyagolt betegségek) való reagálás;
iiia. a Pekingi Cselekvési Platformnak, a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának és az ezek felülvizsgálatáról rendezett konferenciák eredményeinek – és ezzel összefüggésben a szexuális és reprodukciós egészség és jogok – teljes körű és hatékony végrehajtásának előmozdítása;
iiib. az erőszak áldozatait, különösen a nőket és a gyermekeket célzó alapvető szolgáltatások és pszichológiai támogatás elősegítése, nyújtása és körének bővítése.
▌
b) Oktatás, tudás és készségek:
i. i. az oktatás nemzetközi szinten elismert céljai elérésének támogatása globális kezdeményezésekkel és partnerségekkel, külön hangsúlyt helyezve a tudásra, a készségekre és a fenntartható és inkluzív fejlesztés értékeire;
ii. az oktatási rendszerek fejlesztésének kiegyensúlyozott megközelítésére alapozva a gyakorlati tapasztalatok, a bevált gyakorlatok és a fejlesztés előmozdítása;
iii. az oktatás minőségének fejlesztése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés különösen a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó személyek, a migránsok, a nők és a lányok, a vallási kisebbségekhez tartozó személyek, a fogyatékossággal élők, a kiszolgáltatott helyzetű személyek számára és a globális célok elérésétől legtávolabb álló országokban, valamint az alapfokú oktatás befejezésének és az alsó középfokú oktatásba való átmenet elősegítése.
c) A nemek közötti egyenlőség, a nők helyzetének megerősítése, valamint a nők és lányok jogainak védelme:
i. a nők és lányok gazdasági és társadalmi szerepvállalásának megerősödését, vezető szerepét és egyenlő politikai részvételét előmozdító nemzeti, regionális és helyi szintű programok támogatása;
ii. a nemek közötti egyenlőségnek és a nők és lányok társadalmi szerepvállalása megerősítésének a politikákba, tervekbe és költségvetésekbe – ideértve a nemzetközi, regionális és nemzeti fejlesztési kereteket is –, valamint a segélyhatékonysági programba való integrálását célzó nemzeti, regionális és globális kezdeményezések támogatása;
iii. a szexuális és nemi alapú erőszak kezelése és áldozatainak támogatása.
d) Gyermekek és fiatalok
i. a gyermekkereskedelem, a gyermekek elleni erőszak, a gyermekbántalmazás és a gyermekmunka valamennyi formája elleni küzdelem, a gyermekházasságok elleni küzdelem, az ifjúság, valamint a gyermekek különös kiszolgáltatottságát és a bennük rejlő lehetőségeket, jogaik – beleértve az anyakönyvezést – és érdekeik védelmét, oktatásukat, egészségüket és megélhetésüket figyelembe vevő politikák előmozdítása, kezdve az ifjúság és a gyermekek bevonásával és önrendelkezésük elősegítésével;
ii. a fejlődő országok figyelmének és kapacitásainak erősítése, hogy az ifjúságnak és a gyermekeknek kedvező politikákat dolgozzanak ki, és előmozdítsák az ifjúság és a gyermekek mint a fejlesztésben részt vevő felek szerepét;
iii. az ifjúságot és a gyermekeket érintő sajátos problémák és kihívások kezelését célzó konkrét stratégiák és intézkedések kidolgozásának támogatása – különösen az egészség, az oktatás és a foglalkoztatás terén –, amelyek minden releváns tevékenység során az ifjúság és a gyermekek mindenek felett álló érdekeit veszik figyelembe.
e) A megkülönböztetés tilalma
i. a szexuális alapú, a nemi identitáson, faji vagy etnikai hovatartozáson, kaszton, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, betegségen, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentesség előmozdítását célzó helyi, regionális, nemzeti és globális kezdeményezések támogatása politikák, tervek és költségvetések felállításán, valamint a bevált gyakorlatok és a szakértelem cseréjén keresztül;
ii. szélesebb körű párbeszéd biztosítása a megkülönböztetésmentességről, valamint az emberijog-védők védelméről;
f) Foglalkoztatás, készségek, szociális védelem és társadalmi befogadás:
i. a termelékeny és tisztességes munka magas szintjeinek támogatása elsősorban a hatékony és eredményes oktatási és foglalkoztatási politikák és stratégiák támogatásával, a helyi munkaerő-piaci szükségletekhez és perspektívákhoz, valamint a – többek közt az informális gazdaságban – meglévő munkafeltételekhez igazodó foglalkoztathatósághoz szükséges szakképzéssel, a tisztességes munka előmozdításával a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normái alapján, beleértve a gyermekmunka elleni küzdelmet, valamint a társadalmi párbeszéd támogatása és a migránsok jogainak tiszteletben tartása és előmozdítása mellett a munkaerő mobilitásának megkönnyítése;
ii. a társadalmi kohézió erősítése különösen fenntartható szociális védelmi rendszerek – a szegénységben élőkre is kiterjedő társadalombiztosítást is beleértve – felállításával és megerősítésével, beleértve a fiskális reformot is; az adórendszerek kapacitásának, valamint a csalás és az adóelkerülés elleni küzdelemnek az erősítése, ezáltal is fokozva az egyenlőséget és javítva a vagyoneloszlást;
iii. a társadalmi befogadás és a nemek közötti egyenlőség javítása az alapszolgáltatások méltányos hozzáférhetősége érdekében való együttműködés, a teljes foglalkoztatottság, egyes csoportok – elsősorban a migránsok, a gyermekek és a fiatalok, a fogyatékossággal élők, a nők, az őslakos népek és a kisebbségekhez tartozó személyek – társadalmi szerepvállalásának növelése annak biztosítása érdekében, hogy e csoportok részt vehessenek és részt vegyenek a jólét és a kulturális sokféleség megteremtésében, és élvezzék annak előnyeit.
g) Növekedés, munkahelyek és a magánszféra részvétele
i. a több és jobb munkahely megteremtését célzó intézkedések előmozdítása például a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének és rugalmasságának javításával, valamint a helyi, a regionális és a globális gazdaságba való integrációjuk fokozásával, támogatva a fejlődő országoknak a regionális és többoldalú kereskedelmi rendszerbe való belépését;
ii. a kulturális örökség megőrzését elősegítő helyi kézművesség fejlesztése;
iii. társadalmi és környezetvédelmi szempontból felelős helyi magánszektor kialakítása és az üzleti környezet javítása;
iv. az olyan eredményes gazdaságpolitikák előmozdítása, amelyek támogatják a helyi gazdaság és a helyi ipar fejlődését, a zöld és befogadó gazdaság, a forráshatékonyság és a fenntartható fogyasztási és termelési eljárások érdekében;
v. az elektronikus kommunikáció használatának ösztönzése a valamennyi ágazatot átfogó, a szegények javát szolgáló növekedés támogatásának eszközeként a fejlődő és ipari országok közötti, valamint a fejlődő országokon belüli digitális szakadék áthidalása, e terület megfelelő szakpolitikai és szabályozási keretének kialakítása, valamint a szükséges infrastruktúra fejlesztésének és az ikt-alapú szolgáltatások és alkalmazások használatának ösztönzése érdekében;
vi. a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb rétegek számára történő biztosításának előmozdítása azáltal, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások és a háztartások – különösen a hátrányos helyzetű és a kiszolgáltatott csoportok – számára megkönnyítik a pénzügyi szolgáltatások, így például a mikrohitelek és megtakarítások, a mikro-biztosítások és fizetési tranzakciók igénybe vételét és az ilyen szolgáltatások tényleges használatát.
h) Kultúra
i. a kultúrák közötti párbeszédnek, a kulturális sokszínűségnek, valamint valamennyi kultúra egyenlő méltósága tiszteletben tartásának az előmozdítása;
ii. az annak ösztönzésére irányuló nemzetközi együttműködés előmozdítása, hogy a fejlődő országokban a kulturális ágazatok hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez, a szegénység elleni küzdelemre irányuló lehetőségek teljes mértékű kihasználása érdekében, ideértve az olyan kérdések kezelését is, mint a piacra jutás és a szellemi tulajdonjogok;
iii. az őslakosok és kisebbségek társadalmi, kulturális és szellemi értékei tiszteletben tartásának elősegítése az egyetemes emberi jogokkal összhangban a többnemzetiségű társadalmakban a jogegyenlőség és igazságosság erősítése érdekében, amely mindenkit megillet, ideértve az őslakosokat és a kisebbségekhez tartozó személyeket is;
iv. a kultúra mint a fejlődés és a növekedés szempontjából ígéretes gazdasági ágazat támogatása.
Élelmezés- és táplálkozásbiztonság, illetve fenntartható mezőgazdaság
A program az együttműködést, a tudás és a tapasztalatok cseréjét, valamint a partnerországoknak az élelmezésbiztonság következő négy pillérére irányuló kapacitását erősíti, a nemek közötti egyenlőség szempontját is érvényre juttatva: az élelmiszerek rendelkezésre állása (termelés), a hozzáférés (beleértve a földet, a fölösleggel bíró területekről a hiányt szenvedő területekre történő élelmiszerszállításhoz szükséges infrastruktúrát, a piacokat, a belföldi élelmiszer-tartalékok létrehozását, a biztonsági hálózatokat), a felhasználás (társadalmilag tudatos táplálkozási intézkedések) és a stabilitás, öt dimenziót előtérbe állítva: a kistermelői mezőgazdaság és állattenyésztés, a hozzáadott értéket teremtő élelmiszer-feldolgozás, a kormányzás, a regionális integráció és a kiszolgáltatott helyzetben lévő népességet támogató mechanizmusokra. Ezenfelül a tisztességes kereskedelemmel is foglalkozni fog.
a) A fenntartható mezőgazdasági kisgazdálkodás és állattenyésztés fejlesztésének ösztönzése ökoszisztéma alapú, karbonszegény és az éghajlatnak ellenálló biztonságos technológiához való hozzáférés útján (ideértve az információs és kommunikációs technológiákat is), az éghajlatváltozással kapcsolatos helyi és autonóm alkalmazkodási stratégiák elismerése, előmozdítása és megerősítése révén, valamint kiterjesztés és technikai szolgáltatások, vidékfejlesztési programok, produktív és felelős, a nemzetközi iránymutatásoknak megfelelő beruházási intézkedések, a földdel és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, továbbá a lakosság földdel kapcsolatos különböző jogainak, a helyi lakosság földhöz való hozzáférésének és a genetikai sokszínűségnek a védelme útján, lehetőségeket teremtő gazdasági környezetben;
b) a környezetvédelem- és társadalmilag felelős szakpolitika kialakításának és a releváns ágazatok irányításának, az állami és a nem állami szereplők saját szabályozása szerinti szerepének és a közjavak felhasználásának, szervezési kapacitásuknak, szakmai szervezeteinek és intézményeinek támogatása;
c) az élelmezés- és a táplálkozásbiztonság erősítése megfelelő szakpolitikák, köztük a biológiai sokféleség védelme és ökoszisztéma-szolgáltatások, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó szakpolitikák, információs rendszerek, válságmegelőzés és igazgatás, valamint a kiszolgáltatott népességet megszólító táplálkozási stratégiák révén, amelyek mobilizálják az olyan alapvető beavatkozásokhoz szükséges forrásokat, amelyek megakadályozhatják az alultápláltság eseteinek döntő többségét;
d) az élelmiszer- és takarmányláncok révén biztonságos és fenntartható gyakorlatok előmozdítása.
Migráció és menekültügy
A program célja a politikai párbeszéd, az együttműködés, a tudás és a tapasztalatok cseréjének, valamint a partnerországok, a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok kapacitásainak erősítése annak érdekében, hogy a humán fejlesztés pozitív elemeként támogassák a humán mobilitást. A jogokon alapuló megközelítésre épülő program, amely minden – polgári, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális – emberi jogra kiterjed, kezelni fogja a migrációs áramlások problémáit, köztük a dél–dél irányú migrációt, valamint a kiszolgáltatott migránsok, például a kísérő nélküli kiskorúak, az emberkereskedelem áldozatai, a menedékkérők és a migráns nők helyzetét és a származási országban hagyott gyermekek, nők és családok helyzetét.
a) a migrációs kormányzás minden szinten történő előmozdítása, külön hangsúlyt helyezve a migráció társadalmi és gazdasági következményeire, valamint a civil szervezetek – beleértve a diaszpóra szervezeteket – és a helyi hatóságok kulcsfontosságú szerepének elismerése a migráció fejlesztési stratégia alapvető elemeként való kezelése terén;
b) a migrációs áramlások minden dimenzióban történő jobb irányításának biztosítása, többek között a partnerországokban a kormányok és más érintettek kapacitásának megerősítésével az olyan területeken, mint a jogszerű migráció és mobilitás; az illegális migráció, a migránscsempészet és az emberkereskedelem megakadályozása; az illegális migránsok fenntartható visszatérésének az elősegítése, az önkéntes visszatérés és az újrabeilleszkedés támogatása; integrált határigazgatási kapacitások; valamint nemzetközi védelem és a menekültügy.
c) a népesség megnövekedett regionális és globális mobilitására gyakorolt fejlesztési hatás maximalizálása – különös tekintettel a jól irányított munkaerő-migráció fejlesztési hatására , a migránsok beilleszkedésének javítása a célországban, a bevándorlók és családjaik jogainak tiszteletben tartása és védelme, azáltal, hogy támogatják a szigorú regionális és nemzeti migrációs és menekültügyi politikák kialakítását és végrehajtását, a migrációs dimenziót más regionális és nemzeti szakpolitikákba illesztik, és támogatják a migráns szervezetek és a helyi hatóságok részvételét a politika kialakításában és a politikai végrehajtási folyamatok nyomon követésében;
d) a migráció és a fejlesztés közötti kapcsolatok egységes értelmezésének javítása, beleértve a migrációs/menekültügyi vagy más ágazatok kormányzati szakpolitikáinak társadalmi és gazdasági következményeit;
e) a partnerországok menekültügyi és befogadó kapacitásának növelése.
A programot a Menekültügyi és Migrációs Alappal és a Belső Biztonsági Alappal összhangban irányítják, teljes mértékben tiszteletben tartva a szakpolitikák fejlesztési célú koherenciájának elvét.
B. CIVIL TÁRSADALMI SZERVEZETEK ÉS HELYI HATÓSÁGOK PROGRAM
A strukturált párbeszédről indított kezdeményezés következtetéseivel és a demokráciára, emberi jogokra és felelős kormányzásra irányuló uniós támogatással összhangban a program célja, hogy megerősítse a civil társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat a partnerországokban és – amennyiben ez a rendelet előírja – az Unióban, a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölt országokban. Célja, hogy elősegítse az állampolgári részvételt és a civil társadalmi fellépést és együttműködést kibontakoztató környezetet, a partnerországok civil társadalmi szervezetei és helyi hatóságai közötti ismeret-, tapasztalat- és kapacitáscserét a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok támogatása céljából.
A 6. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban a program az alábbiakhoz járul hozzá:
a) a megerősített civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok, valamint a rászoruló népességnek nyújtott alapszolgáltatások révén inkluzív és megerősített társadalom a partnerországokban;
b) a fejlesztési kérdéseknek az ▌európai polgárokban való fokozottabb tudatosítása, és az aktív nyilvános támogatás erősítése az Unióban, a potenciális tagjelölt és a tagjelölt országokban, a partnerországokban, a szegénység visszaszorítása és a fenntartható fejlesztési stratégiák érdekében;
c) az európai és déli civil társadalmi és helyi hatósági hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásának a növelése a fejlesztés területén jelentős és folyamatos szakpolitikai párbeszéd biztosítása és a demokratikus kormányzás előmozdítása érdekében.
Az e program által támogatandó lehetséges tevékenységek▌:
a) olyan intézkedések a partnerországokban, amelyek a ▌civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok által nyújtott alapszolgáltatások révén támogatják a sérülékeny és a társadalom peremére szorult csoportokat;
b) a célzott szereplők kapacitásának fejlesztése a nemzeti program keretében biztosított támogatás kiegészítéseként, az intézkedések célja:
i. az állampolgári részvételt és a civil társadalmi fellépést kibontakoztató környezet megteremtése, valamint a civil társadalmi szervezetek kapacitásának kiépítése a szakpolitika kialakításában és a szakpolitikai végrehajtási folyamat nyomon követésében való hatékony részvétel érdekében;
ii. a civil társadalmi szervezetek, a helyi hatóságok, az állam és az egyéb fejlesztési szereplők közötti párbeszéd és együttműködés javítása a fejlesztés keretében;
iii. a helyi hatóságok kapacitásának erősítése a szerepüket és sajátosságaikat elismerő fejlesztési folyamatban való hatékonyabb részvétel érdekében;
c) a nyilvánosság figyelmének felhívása a fejlesztési kérdésekre, az emberek tudatos szerepvállalásának kialakítása, hogy aktív és felelős polgárokká váljanak, valamint a formális és informális fejlesztés-oktatás előmozdítása az Unióban, a potenciális tagjelölt és a tagjelölt országokban annak érdekében, hogy megszilárdítsák a fejlesztési politika szerepét az európai társadalmakban, nagyobb nyilvános támogatást biztosítsanak a szegénység elleni intézkedéseknek és a fejlett és a fejlődő országok közötti kapcsolatok kiegyensúlyozásának, felhívják a figyelmet a fejlődő országokat és lakosaikat érintő kérdésekre és nehézségekre, valamint előmozdítsák a fejlődési folyamathoz való jogot, amelyben minden emberi jog és alapvető szabadság teljes mértékben megvalósítható, továbbá a globalizáció szociális dimenzióját;
d) a civil társadalom és a helyi hatóságok hálózatainak koordinálása, kapacitásfejlesztése és intézményi erősítése, szervezeteiken belül és a fejlesztésről szóló európai párbeszédben részt vevő érdekeltek különböző típusai között, valamint a civil társadalmi szervezetek, helyi hatóságok és ernyőszervezeteik déli hálózatainak koordinálása, kapacitásfejlesztése és intézményi erősítése.
A civil társadalmi szervezetek független és elszámoltatható módon működő, nem állami, non-profit szereplők, többek között a következők: :nem kormányzati szervezetek, az őslakosokat képviselő szervezetek, a nemzeti és/vagy etnikai kisebbségeket képviselő szervezetek, diaszpóra-szervezetek, migráns szervezetek a partnerországokban, helyi kereskedelmi szervezetek és polgári csoportok, szövetkezetek, munkaadói szövetségek és szakszervezetek (szociális partnerek), gazdasági és társadalmi érdekeket képviselő szervezetek, korrupció és csalás ellen küzdő és felelős kormányzást előmozdító szervezetek, polgári jogi szervezetek és a hátrányos megkülönböztetés ellen küzdő szervezetek, a decentralizált regionális együttműködésben és integrációban részt vevő helyi szervezetek (és hálózatok), fogyasztói szervezetek, nőket és fiatalokat tömörítő szervezetek, környezetvédelmi, oktatási, kulturális, kutatási és tudományos szervezetek, egyetemek, egyházak és vallási egyesületek és közösségek, a média, valamint bármely nem kormányzati egyesület és független alapítvány, beleértve a független politikai alapítványokat, amelyek hozzájárulhatnak e rendelet céljainak végrehajtásához.
A helyi hatóságok a nemzeti alatt elhelyezkedő számos különböző kormányzati szintet és ágat magukban foglalnak, például az önkormányzatokat, közösségeket, körzeteket, megyéket, tartományokat, régiókat stb.
***
VI. MELLÉKLET
A PÁNAFRIKAI PROGRAM KERETÉBEN VÉGZETT EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETEI
A pánafrikai program az EU és Afrika közötti stratégiai partnerség céljait és általános elveit támogatja. Előmozdítja az emberközpontú partnerségnek és Afrika egységes kezelésének az elvét, valamint a regionális és kontinentális szint közötti koherenciát. Középpontjában az Afrikában és az Afrikával közösen végzett, régiókon átívelő, kontinentális és globális jellegű tevékenységek állnak, és támogatja és az EU–Afrika közös kezdeményezések globális közegben való támogatását. A program különösen a partnerség alábbi területeit támogatja:
– béke és biztonság,
– demokratikus kormányzás és emberi jogok,
– kereskedelem, regionális integráció és infrastruktúra (a nyersanyagokkal együtt),
– millenniumi fejlesztési célok és a 2015 utánra szóló, nemzetközileg elfogadott új fejlesztési célok,
– energia,
– éghajlatváltozás és környezetvédelem,
– migráció, mobilitás és foglalkoztatás,
– tudomány, információs társadalom és területfejlesztés. ▌
– horizontális kérdések.
6. ▌
7. VII. MELLÉKLET
INDIKATÍV KERETÖSSZEGEK A 2014 ÉS 2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA
(millió EUR)
Összesen 19 662
1. Földrajzi programok 11 809[5]
▌
a) Földrajzi területenként
· Latin-Amerika 2 500
· Dél-Ázsia 3 813
· Észak- és Délkelet-Ázsia 2 870
· Közép-Ázsia 1 072
· Közel-Kelet 545
· Egyéb országok 251
b) Együttműködési területenként
· Emberi jogok, demokrácia és jó kormányzás legalább 15 %
· Inkluzív és fenntartható növekedés a humán fejlődés szolgálatában legalább 45 %
2. Tematikus programok 7 008
a) Globális közjavak és kihívások 5 101
· Környezetvédelem és éghajlatváltozás [6] 27 %
· Fenntartható energia 12 %
· Emberi fejlődés, beleértve a tisztességes munkát, a társadalmi igazságosságot és a kultúrát
25 %
Ebből:
– Egészségügy legalább 40 %
– Oktatás, tudás és készségek legalább 17,5 %
– A nemek közötti egyenlőség, a nők társadalmiszerepvállalásának növelése, valamint a nők
és lányok jogainak védelme; gyermekek és fiatalok,
a hátrányos megkülönböztetés tilalma; foglalkoztatás,
készségek,
szociális védelem és társadalmi befogadás; növekedés, munkahelyteremtés
és a magánszektor részvétele, kultúra legalább 27,5 %
· Élelmezésbiztonság és fenntartható mezőgazdaság 29 %
· Migráció és menekültügy 7 %
Az OECD-módszertanon alapuló mutatók („riói mutatók”) alkalmazását megelőzően a források legalább 50 %-a szolgál majd az éghajlattal kapcsolatos tevékenységekre és a környezetvédelemhez kapcsolódó célokra.
b) Civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok 1 907
3. Pánafrikai program 845
___________________
- [1] * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
- [2] HL C [...], [...], [...].
- [3] Az Európai Parlament ...-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács …-i határozata.
- [4] NB.: Korábbi I., II. és III. melléklet: törölve
- [5] Ebből 758 millió EUR fel nem osztott támogatás.
- [6] A támogatásokat elvben egyenlő mértékben osztanák meg a környezetvédelem és az éghajlatváltozás között.
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
STATEMENTS and DECLARATIONS
Draft Statement by the Commission on the strategic dialogue with the European Parliament[1]
On the basis of Article 14 TEU, the Commission will conduct a strategic dialogue with the European Parliament prior to the programming of [add the name of the corresponding ENI, DCI, IPA II, EIDHR, ISP, PI Regulation] and after initial consultation of its relevant beneficiaries, where appropriate. The Commission will present to the Parliament the relevant available documents on programming with indicative allocations foreseen per country/region, and, within a country/region, priorities, possible results and indicative allocations foreseen per priority for geographic programmes, as well as the choice of assistance modalities*. The Commission will present to the Parliament the relevant available documents on programming with thematic priorities, possible results, choice of assistance modalities*, and financial allocations for such priorities foreseen in thematic programmes. The Commission will take into account the position expressed by the European Parliament on the matter.
The Commission will conduct a strategic dialogue with the European Parliament in preparing the Mid Term Review and before any substantial revision of the programming documents during the period of validity of this Regulation.
The Commission, if invited by the European Parliament, will explain where Parliament's observations have been taken into consideration in the programming documents and any other follow-up given to the strategic dialogue.
CIR, IPA II, ENI, PI, DCI
Draft Statement by the European Parliament on the suspension of assistance
granted under the financial instruments
The European Parliament notes that the Regulation establishing a financing instrument for development cooperation, the Regulation establishing a European Neighbourhood Instrument, the Regulation establishing a Partnership Instrument for cooperation with third countries and the Regulation on the Instrument for Pre-accession Assistance do not contain any explicit reference to the possibility of suspending assistance in cases where a beneficiary country fails to observe the basic principles enunciated in the respective instrument and notably the principles of democracy, rule of law and the respect for human rights.
The European Parliament considers that any suspension of assistance under these instruments would modify the overall financial scheme agreed under the ordinary legislative procedure. As a co-legislator and co-branch of the budgetary authority, the European Parliament is therefore entitled to fully exercise its prerogatives in that regard, if such a decision is to be taken.
Draft
DECLARATION BY THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL AND THE COMMISSION ON ARTICLE 5.2(c) OF THE DCI
With regard to the application of Article 5.2.c) of Regulation (EU) Nr. .../xxxx at the time of entry into force of that Regulation, the following partner countries are considered eligible for bilateral cooperation, as exceptional cases, including in view of phasing out development grant aid: Cuba, Colombia, Ecuador, Peru and South Africa.
Draft
DECLARATION BY THE COMMISSION ON ARTICLE 5 OF THE DCI
The Commission will seek the views of the European Parliament before changing the application of Article 5.2.c).
Draft Declaration by the Commission
This Regulation should enable the Union to contribute to fulfilling the joint Union commitment of providing continued support for human development to improve people's lives in line with the MDGs. At least 20% of allocated assistance under this Regulation will be allocated to basic social services, with a focus on health and education, and to secondary education, recognising that a degree of flexibility must be the norm, such as cases where exceptional assistance is involved. Data concerning the respect of this declaration will be included in the annual report referred to in Article 13 of the Common Implementing Regulation.
- [1] The Commission will be represented at the responsible Commissioner level
INDOKOLÁS
1. Előzmények
2011. december 7-én az Európai Bizottság közzétette a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló javaslatát, amely elindította az Unió fejlesztési politikájának új jogalapjához vezető eljárást. E javaslat számos új szempontot tartalmazott. Talán a legfontosabb elem a differenciálás, a legkevésbé fejlett országok és azon országok közötti különbségtétel, amelyek a közepes jövedelmű országok felső sávjába emelkedtek. Ugyanilyen fontos, hogy a tematikus programok számát ötről kettőre csökkentették, karcsúsítva ezzel a szöveget, ugyanakkor a mellékleteket használva fel arra, hogy meghatározzák a földrajzi és tematikus programokat. A javaslat másik célkitűzése az egyszerűsítés, teljes mértékben kihasználva a partnerországok politikáinak összehangolására irányuló átfogó célt. Immár nem lesz szükség országstratégiai dokumentumokra, ha a partnerország saját fejlesztési tervvel rendelkezik.
Az előadó osztja a Bizottság által a javaslatban meghatározott elveket és célkitűzéseket, azonban számos módosítást javasol, amelyek közül több is a Parlament által az Unió jövőbeli fejlesztési politikájával és annak végrehajtásával kapcsolatban korábban megfogalmazott prioritásokat tükrözi.
2. A jelentéstervezet fő szempontjai
a) Koordináció és hozzáadott érték
Az Unió fejlesztési politikáinak teljes mértékben ki kell használnia az EU hozzáadott értékét, összekapcsolva a tagállamok súlyát és összevonva közös politikai elhatározásukat, hogy megvalósítsa azt a teljes körű befolyást, amelyet az Unió képes elérni. Ez a kérdés több annál, mint a pénzügyi erőforrások hatékony felhasználása. Valójában a koordináció és a tagállamok és a Bizottság közötti intelligens munkamegosztás a források jobb felhasználásához fog vezetni, és ennek kell a prioritást képeznie. Ezért az előadó üdvözli a fejlesztési együttműködésre irányuló javaslat szövegét a nagyobb fokú komplementaritásról és a jobb harmonizációról, a partnerországokkal való összhangról mind az Unió és tagállamai között, mind a többi donor és fejlesztési szereplő viszonylatában és az eljárások összehangolásáról, aminek célja az átfedések és a mulasztások elkerülése, valamint a költséghatékony támogatásnyújtás biztosítása. Az előadó azt szeretné, ha az Unió és tagállamai közös programozása minden lehetséges területen valósággá válna.
Eközben az Unió fejlesztési segélyezőként betöltött szerepének többnek kell lennie annál, hogy pusztán az EU a 28. európai adományozó, de annál is, hogy koordinátor szerepet tölt be. Az Unió potenciális súlya azokon a területeken lehet a leghasznosabb, amelyek politikai természetűek: a demokrácia, a felelősségteljes kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítása.
b) Differenciálás
A bizottsági javaslat egyik fontos új szempontja a differenciálás koncepciója. Mivel néhány közepes jövedelmű ország megtalálta az utat a G20-ba (BRICS-országok) és maguk is fejlesztési segélyeket nyújtanak (Kína), láthatóan csökkent annak szükségessége, hogy fenntartsák a kétoldalú segélyprogramokat ezekkel az országokkal. Amennyiben az EU által nyújtott költségvetési támogatás a partnerország teljes költségvetésének csak egy nagyon kis töredékét teszi ki, akkor a hatás korlátozott. Ráadásul ha egy ország elég gazdag ahhoz, hogy utakat építsen Afrika szubszaharai térségében, arra is képesnek kell lennie, hogy egészségügyi ellátást biztosítson saját polgárainak. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a világ szegényeinek mintegy 70%-a a közepes jövedelmű országokban él, az EU fejlesztési segélyének általános célja pedig e szegénység mérséklése.
Javaslatában a Bizottság helyesen döntött úgy, hogy a földrajzi programokra vonatkozó költségvetésében a legkevésbé fejlett országokra és az alacsony jövedelmű országokra összpontosít, azzal érvelve, hogy az EU-nak oda kell irányoznia erőforrásait, ahol azokra a legnagyobb szükség van, és ahol a legnagyobb hatást érik el. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy az egy főre jutó GNI-t (inkább megbízható) kritériumként használva 19 országot zárjanak ki a kétoldalú földrajzi programok szerinti segélyekből. Ezek az országok azonban még mindig támogathatók a tematikus programok keretében.
Bár az előadó egyetért azzal az elvvel, hogy a támogatást oda kell irányítani, ahol azokra a legnagyobb szükség van, és ahol a legnagyobb hatást érik el, azonban nem gondolja azt, hogy a támogatási körből való kilépést egyedül az egy főre jutó GNI kritériumára lehet alapozni, mivel a GNI nem tükrözi a társadalmi egyenlőtlenségeket. Emellett több rugalmasságot kell biztosítani a földrajzi programok fokozatos megszüntetésében.
Ezért az előadó a következő kiigazításokat vezette be: miközben az egy főre jutó GNI maradt a differenciálás kiinduló pontja, további mutatókat javasolt, amelyek a szegényséf mértékét, az egyenlőséget és a humán fejlődést mérik. Emellett minden közepes jövedelmű országokra minőségi kritériumokat kell alkalmazni: a kétoldalú segélyezést csak akkor szabad folytatni, ha az EU jelentős potenciális fellendítő hatással rendelkezik és hozzáadott értéket tud nyújtani.
Lehetővé vált a földrajzi programok fokozatos megszüntetése, aminek során törekedni kell az adományozók és a partnerország közötti szoros koordinációra. Ezen átmeneti időszak alatt csupán meghatározott területeket lehet megcélozni, mint például az adórendszerek, a társadalmi kohézió, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok.
c) Egyszerűsítés
A jelenlegi többéves pénzügyi keretben a Bizottság egyik prioritása a szabályozási környezet egyszerűsítése. A fejlesztési együttműködési eszköz tekintetében ez azt jelenti, hogy ahol lehetséges, az Unió összehangolja a partnerországok nemzeti fejlesztési terveit a programozási ciklusukkal. Amennyiben van megfelelő nemzeti fejlesztési terv, erre a partnerországra nem dolgoznak ki országstratégiai dokumentumot.
Az előadó egyetért ezzel a koncepcióval. Azonban nem ért egyet a Bizottság azon javaslatával, hogy „közös keretdokumentumot” kell a programozás alapjaként használni, mivel ezek a dokumentumok sem az EU, sem pedig a partnerországok szintjén nincsenek parlamenti ellenőrzésnek alávetve.
d) Humán fejlődés
Javaslatában a Bizottság megállapítja, hogy a „globális közjavak és kihívások” tematikus program legalább 20%-ának a társadalmi befogadást és a humán fejlődést kell támogatnia. Az előadó úgy véli, hogy a „humán fejlődés és társadalmi befogadás” fogalma túl homályos. Ezért javasolja a referenciaérték erősítését, pontosítva, hogy „az e rendelet alapján rendelkezésre álló források legalább 20%-át az alapvető szociális szolgáltatások támogatására kell fordítani az Egyesült Nemzetek Szervezete által a millenniumi fejlesztési célokban meghatározottak szerint”. Ezzel a javaslat összeegyeztethető marad az Európai Parlament korábbi álláspontjával és a jelenlegi fejlesztési együttműködési eszköz keretében tett kötelezettségvállalásokkal.
e) A politikák fejlesztési célú koherenciája
Az előadó meglepve állapította meg, hogy a politikák fejlesztési célú koherenciája ilyen módon nincs megemlítve a Bizottság javaslatában. Csupán az EUMSZ 21. cikkére, az EU külső fellépéseinek általános összhangjára hivatkozik. Ezért az előadó a szövegben több helyen is kifejezetten hivatkozik a politikák fejlesztési célú koherenciájára, hogy hangsúlyozza e követelmény fontosságát: az EU fejlesztési politikájának fő célkitűzése elérését – a szegénység mérséklését – nem akadályozhatják más uniós fellépések.
f) A segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása
A humanitárius segély és a fejlesztési segély, valamint a sürgősségi és hosszú távú fellépés közötti szakadék továbbra is nagy kihívás marad. A két megközelítés eltérő szemléletű és különböző eljárásokat alkalmaz, így a jobb összekapcsolás elérése érdekében erőteljes politikai elkötelezettségre van szükség. A Bizottság bizonyította ezt az elkötelezettséget, azonban az fejlesztési együttműködési eszközben világos üzenetet kell küldeni segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolásáról. A javaslatban a Bizottság külön cikkben (12. cikk) foglalkozik ezzel a kérdéssel; ezt a cikket az előadó némileg kiigazította. Meghatározta a válság fogalmát, és beillesztette a természeti katasztrófákat és az emberek rugalmasságának erősítését.
g) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése
A javaslat támogatja a Bizottság célkitűzését, hogy legalább az EU költségvetésének 20%-át fordítsák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlattal szemben rugalmas társadalomra. Az előadó azonban kiegészítette a szöveget azzal az utalással, hogy az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy finanszírozzák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését a fejlődő országokban azon kötelezettségvállaláson túl, hogy a GNI 0,7%-át hivatalos fejlesztési segélyre (ODA) fordítják, mivel az éghajlatváltozásra a fejlesztési együttműködési eszköz keretében nyújtott finanszírozás nem áshatja alá, illetve nem veszélyeztetheti a szegénység elleni küzdelmet.
h) Pánafrikai program
A javaslat új eleme a pánafrikai program, amely regionális, kontinentális és globális szinten támogatja az EU–Afrika közös stratégia végrehajtását. Az előadó ugyan megérti e program szükségességét, azonban néhány módosítást nyújtott be, hogy biztosítsa a kiegészítő jelleget és az összhangot a fejlesztési együttműködési eszközről szóló rendelettel. Emellett meghatározta az Európai Parlament és a Pánafrikai Parlament bevonását.
i) IV. melléklet
A fejlesztési együttműködési eszközről szóló rendelet általános célkitűzései közötti kapcsolat biztosítása érdekében világosan meg kell határozni a földrajzi programok együttműködési területeit, miközben kellő mozgásteret kell biztosítani a prioritásoknak a partnerországokkal folytatott párbeszéd alapján történő megválasztásához. Emiatt a IV.A. melléklet tovább részletezi a Bizottság által javasolt három témát és azok altémáit.
3. Az EU külső fellépésére vonatkozó finanszírozási eszközökkel kapcsolatos horizontális elemek (2014–2020)
Az Európai Parlament egy nagyratörő, átfogó és következetes uniós külpolitika határozott támogatójaként az EU külső fellépéseire vonatkozó koherens finanszírozási eszközök létrehozását szorgalmazza. Ezeknek biztosítaniuk kell az Unió célkitűzéseinek és értékeinek előmozdítását a világban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok alapján, a béke, a biztonság, a stabilitás és a gazdasági jólét megteremtése érdekében. E megközelítés megvalósítása érdekében elengedhetetlenek a Bizottság által a 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában javasolt földrajzi és tematikus finanszírozási eszközök.
Az Európai Parlament a felelősségvállalás jegyében az Uniónak az erőforrások elosztása és a célkitűzések és stratégiák kiválasztása tekintetében az állampolgárai felé fennálló elszámoltathatóságának elve alapján cselekszik. A külső fellépés új keretének nem csak erőforrás-hatékonynak és eredményesnek kell lennie, hanem demokratikus legitimációval is rendelkeznie kell. Ezért elengedhetetlen, hogy a finanszírozási eszközök új generációja megfelelő finanszírozásban részesüljön a következő többéves pénzügyi keretben, és úgy kerüljön kialakításra, hogy tükrözze és támogassa az egyes eszközök és az azokkal összefüggő politikák ambícióit és prioritásait.
Kihasználva a Lisszaboni Szerződés értelmében ezen eszközök tekintetében társjogalkotóként, valamint költségvetési hatóságként meglévő előjogait és hatásköreit, az Európai Parlament ezen eszközökkel kapcsolatos elvárásai a következők:
· az eszközöknek egyértelmű hatással és látható eredményekkel kell járniuk az adott helyszínen, a politikai szinten megállapított világos célkitűzések megvalósítása érdekében;
· az eszközöket átlátható és inkluzív módon kell kidolgozni, végrehajtani, ellenőrizni és értékelni, adott esetben a lehető legnagyobb mértékben bevonva a partnerországokat nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint a civil szervezeteket;
· az eszközöket az összehangoltságot és a szinergiák kialakulásának lehetőségét szem előtt tartva kell kialakítani, ami az egymás közötti kapcsolatukat és az EU külső fellépésre vonatkozó egyéb politikai irányvonalait, továbbá a közös szakpolitikai célkitűzéseket követve az uniós tagállamok és nemzetközi adományozók azonos tematikus és földrajzi területeivel foglalkozó programjait illeti, ekképpen elkerülve az átfedéseket és az erőforrások és erőfeszítések elpocsékolását, sőt növelve az uniós programok pozitív hatását;
· az eszközöknek biztosítaniuk kell olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik az előre nem látható fejleményekre – pl. politikai átmenet harmadik országokban, az EU megfelelő és kellő időben adott válaszát megkövetelő új, globális kihívások felmerülése – adott gyors reakciót, ugyanakkor megfelelő mértékű kiszámíthatóságot biztosítanak a partnerországok érdekében.
A jelentéstervezetekben javasolt módosítások ezt az általános megközelítést tükrözik. A jelentések kifejezetten javasolják, hogy a két társjogalkotó – az Európai Parlament és a Tanács – a Bizottságra ruházza a jogköreit a célkitűzéseket, prioritásokat, várt eredményeket és pénzügyi előirányzatokat nagy vonalakban meghatározó valamennyi stratégiai programozási dokumentum elkészítése tekintetében, és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában fogadja el e dokumentumokat, ekképpen garantálva a rugalmasságot és biztosítva a demokratikus legitimációt és az átláthatóságot a két társjogalkotó e stratégiai szinten történő azonos mértékű bevonásán keresztül.
Ezek az eszközök hét évig maradnak hatályban, ami még fontosabbá teszi a demokratikus ellenőrzést. Társjogalkotóként az Európai Parlamentnek biztosítania kell, hogy az eszközöket az alap-jogiaktus szellemével összhangban programozzák és hajtsák végre. Ez nem jelenti a mikroszintű igazgatásban való részvételt, hiszen a Parlament bízik a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat szakértelmében és hozzáértésében. Azonban a Lisszaboni Szerződés egyik fő céljának elérése, azaz az EU demokratikus deficitjének felszámolása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy az Európai Parlamentet a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok eljárása keretében bevonják a stratégiai programozási döntésekbe.
VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (12.7.2012)
a Fejlesztési Bizottság részére
a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0840 – C7‑0493/2011 – 2011/0406(COD))
Előadó: Ana Gomes
RÖVID INDOKOLÁS
A szegénység csökkentésének átfogó célja mellett a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszköze az alkalmazási körébe tartozó partnerországokban fontos eszköz az emberi jogok tiszteletben tartásának, a jogállamiságnak, az átláthatóságnak, a demokratizálódásnak és a felelősségteljes kormányzásnak az előmozdítására.
A Parlamentet azonnal és teljes körűen tájékoztatni kell az Európai Külügyi Szolgálat által az emberi jogok megsértésének eseteiben a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) kedvezményezett országaiban elvégzett tevékenységekről. Az emberi jogok szisztematikus vagy súlyos megsértésének a stratégiai dokumentum azonnali felülvizsgálatát kell eredményeznie, és akár a finanszírozás körének, prioritásainak és csatornáinak újraértékeléséhez, illetve – rendkívüli esetekben – a DCI támogatás felfüggesztésének mérlegeléséhez is vezethet.
A Parlamentet szorosan be kell vonni a kétoldalú, földrajzi és tematikus prioritásokról és az elérni kívánt célokról, valamint a várt eredményekről, a pénzügyi keretösszegek lebontásáról és az egyes ágazatokra jutó százalékos arányokról szóló döntésekbe. E döntések elfogadásának és felülvizsgálatának rugalmasabbá és hatékonyabbá tétele céljából ezekben az ügyekben hatáskörrel kell felruházni a Bizottságot.
A civil társadalmi szervezetek felbecsülhetetlen értékű visszajelzést adnak a személyek különböző csoportjai, helyi közösségek, magánszektorbeli szervezetek, szakszervezetek és a társadalom más különböző elemei, valamint a nemzetközi civil társadalom igényeiről. A nemzeti parlamenteknek is közre kell működniük. Ezeket a programozási szakasztól az értékelésekig és felülvizsgálatokig szisztematikusan és szorosan be kell vonni a konzultációkba.
MÓDOSÍTÁS
A Külügyi Bizottság felhívja a Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) Az Európai Unió a demokrácia és a jogállamiság értékein, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességén és oszthatatlanságán, valamint az azoknak az emberi méltósággal együttes tiszteletben tartásán, az egyenlőség és szolidaritás elvén, valamint az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek tiszteletben tartásán alapul. Az Unió párbeszéd és együttműködés révén, a partnerországok és -régiók ezen értékek melletti kötelezettségvállalásainak fejlesztésére és megszilárdítására törekszik. |
(4) Az Európai Unió a demokrácia és a jogállamiság értékein, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességén és oszthatatlanságán, valamint az azoknak az emberi méltósággal együttes tiszteletben tartásán, a nemek közötti egyenlőségen, az egyenlőség és szolidaritás elvén, valamint az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek tiszteletben tartásán alapul. Az Unió párbeszéd és együttműködés révén, a partnerországok és -régiók ezen értékek melletti kötelezettségvállalásainak fejlesztésére és megszilárdítására törekszik. |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4a) Az Unió elismeri, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása, az alapvető szabadságjogok, a jogállamiság, a demokratikus alapelvek, az átláthatóság és a felelősségteljes kormányzás, a béke és stabilitás, illetve a nemek közötti egyenlőség előmozdítása nélkülözhetetlen a partnerországok fejlődéséhez, és ezeket a kérdéseket be kell építeni az Unió fejlesztési politikájába, különösen a programozásba és a partnerországokkal létrejövő megállapodásokba. Az Unió elkötelezett annak biztosítása mellet, hogy az egyes országok emberi jogokkal, demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos előélete gyakoroljon közvetlenebb hatást a támogatás programozására, módozataira és csatornáira, valamint az általános költségvetési támogatás felülvizsgálatára. |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5) Az Európai Unió célja továbbá a külső tevékenységének különböző területei közötti összhang biztosítása is. Ezt az összhangot biztosítani kell az uniós fejlesztési együttműködési politika kidolgozása, annak stratégiai tervezése, programozása, valamint az intézkedések végrehajtása során is. |
(5) Az Európai Unió célja továbbá a külső tevékenységének különböző területei közötti összhang biztosítása is. Ezt az összhangot biztosítani kell az Unió külső dimenziójának, konkrétan a biztonságra, kereskedelemre, befektetésre, mezőgazdaságra és halászatra vonatkozó politikájának a kidolgozása, annak stratégiai tervezése, programozása, valamint az intézkedések végrehajtása során is. |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(5a) Az Unió és a tagállamok felismerik, hogy a fejlesztési támogatási programokat többoldalú szinten tett közös erőfeszítéseknek kell kísérniük, hogy hatékony nemzetközi jogi keret jöjjön létre a fejlődő országokból eredő illegális pénzmozgások, a multinacionális társaságok által a fejlődő országoknak teljesített kifizetések közlésére vonatkozó mechanizmusok, az adóparadicsomokkal kapcsolatos információcsere és az ellenük való küzdelem kezelésére, amelyek segítik a korrupciót és nagyban aláássák a fejlődő országoknak a fejlesztés finanszírozására szolgáló saját forrásait. A fejlesztési programoknak tehát – mind a donor-, mind pedig a partnerországokban – a pénzmosás elleni intézkedések megerősítését, az adókijátszás kezelését, valamint az illegális vagyonok felkutatását, befagyasztását és visszaszolgáltatását szolgáló jogi keretek és intézményi rendszerek létrehozását célzó kezdeményezéseket kell magukban foglalniuk, illetve ezekkel kell kiegészíteni őket. |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(5b) A politikák fejlesztési szempontjából fontos, hogy az uniós külső politikák – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkével összhangban – ne hátráltassák a fejlődő országoknak a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseit. |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(7) Az uniós támogatásnak elő kell segítenie az EU–Afrika közös stratégia és az annak alapján készített cselekvési tervek megvalósulását, amely széleskörű és kölcsönösen előnyös együttműködési keretet alkot a közös célkitűzések egyenrangú felekként való megvalósításával jellemezhető stratégiai partnerségen belül. |
(7) Az uniós támogatásnak elő kell segítenie az EU–Afrika közös stratégia és az annak alapján készített cselekvési tervek megvalósulását, amely széleskörű és kölcsönösen előnyös együttműködési keretet alkot a közös célkitűzések egyenrangú felekként való megvalósításával jellemezhető stratégiai partnerségen belül. A többoldalú intézmények és kormányzás konszolidálása jelentős tényező az Unió és a partnerországok, illetve -régiók által a világban betöltött hely és a világban játszott szerep megerősítéséhez való hozzájárulás során. |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(8) Az Unió és a tagállamok javítják a fejlesztési együttműködésre vonatkozó politikáik következetességét és azok egymást kiegészítő jellegét, különösen azáltal, hogy országos és regionális szinten adnak választ a partnerországok és -régiók igényeire. Az Unió és a tagállamok fejlesztési együttműködési politikájának egymást erősítő és kiegészítő jellegének biztosításához olyan közös programozási eljárások rögzítése szükséges, és lehetőség szerint ezeket alkalmazni kell. |
(8) Az Unió és a tagállamok javítják a fejlesztési együttműködésre vonatkozó politikáik következetességét, egymást kiegészítő jellegét és hatékonyságát, különösen azáltal, hogy országos és regionális szinten adnak választ a partnerországok és -régiók igényeire. Az Unió és a tagállamok fejlesztési együttműködési politikájának egymást erősítő és kiegészítő jellegének biztosításához olyan közös programozási eljárások rögzítése szükséges, és lehetőség szerint ezeket alkalmazni kell. |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9) A millenniumi fejlesztési célok, úgymint a rendkívüli szegénység és az éhínség felszámolása, továbbá az ezekhez kapcsolódó módosítások, valamint az Unió és tagállamai által az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és más felelős nemzetközi szervezetek keretében a fejlesztési együttműködés területén jóváhagyott fejlesztési célok és alapelvek határozzák meg az Unió fejlesztési együttműködési politikáját és nemzetközi fellépését. |
(9) A millenniumi fejlesztési célok, úgymint a rendkívüli szegénység és az éhínség felszámolása, továbbá az ezekhez kapcsolódó módosítások, valamint az Unió, tagállamai és az Európai Parlament által az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és más felelős nemzetközi szervezetek keretében a fejlesztési együttműködés területén jóváhagyott fejlesztési célok és alapelvek határozzák meg az Unió fejlesztési együttműködési politikáját és nemzetközi fellépését. |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(10) Az Unió előmozdítja a válságokra és katasztrófákra, valamint a konfliktus-sújtotta és instabil helyzetekre – ideértve az átmenet idejét is – való válaszadás átfogó megközelítését. E megközelítést különösen a biztonságról és fejlődésről, az EU instabil helyzetekre adott válaszairól, a konfliktusmegelőzésről szóló tanácsi következtetésekre, valamint az ezeket követően levont további következtetésekre kell alapozni. A megközelítés a szükséges módon elegyíti a megközelítésmódokat, válaszokat és eszközöket azáltal, hogy biztosítja a biztonságot előtérbe helyező, a fejlesztési és a humanitárius megfontolások közötti helyes egyensúlyt, és a rövid távú válaszokat összekapcsolja a hosszú távú támogatással. |
(10) Az Unió előmozdítja a válságokra és katasztrófákra, valamint a konfliktus-sújtotta és instabil helyzetekre – ideértve az átmenet idejét is – való válaszadás átfogó megközelítését. E megközelítést különösen a biztonságról és fejlődésről, az EU instabil helyzetekre adott válaszairól, a konfliktusmegelőzésről szóló tanácsi következtetésekre, valamint az ezeket követően levont további következtetésekre kell alapozni. A megközelítés a szükséges módon elegyíti a megközelítésmódokat, válaszokat és eszközöket azáltal, hogy biztosítja a biztonságot előtérbe helyező, a fejlesztési és a humanitárius megfontolások közötti helyes egyensúlyt, és a rövid távú válaszokat összekapcsolja a hosszú távú támogatással. Minden országelemzésnek és programozásnak konfliktuselemzést is tartalmaznia kell. |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(11) Az uniós támogatásnak ott kell összpontosulnia, ahol a globális léptékű fellépési és a globális kihívásokra – köztük a szegénység felszámolására, a fenntartható és befogadó fejlődésre, a demokrácia, a jó kormányzás, az emberi jogok és a jogállamiság világszerte történő előmozdítására – való válaszadási képességére tekintettel, valamint a fejlődés támogatása terén tett hosszú távú és kiszámítható kötelezettségvállalásainak és a tagállamok közötti koordinációban játszott szerepének figyelembevételével a legnagyobb hatást érheti el. E hatás eléréséhez a differenciálás elvét kell alkalmazni nemcsak a források elosztásakor, hanem a programozás szintjén is annak érdekében, hogy a kétoldalú fejlesztési együttműködés a leginkább rászoruló partnerországokat célozza meg, ideértve az instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő államokat és azokat is, amelyek a saját fejlődésük támogatására szolgáló egyéb pénzügyi forrásokhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek Ennek során figyelembe kell venni az uniós támogatás partnerországokra gyakorolt lehetséges hatását is. Következésképpen a kétoldalú programozás az ilyen országokat célozná, ezen országok szükségletei és kapacitásai alapján megállapított kritériumok, valamint az uniós támogatás hatása szerint. |
(11) Az uniós támogatásnak ott kell összpontosulnia, ahol a globális léptékű fellépési és a globális kihívásokra – köztük a szegénység felszámolására, a fenntartható és befogadó fejlődésre, a környezet megőrzésére, az éghajlatváltozás enyhítésére és a hozzá való alkalmazkodásra, a demokrácia, a jó kormányzás, az emberi jogok és a jogállamiság világszerte történő előmozdítására – való válaszadási képességére tekintettel, valamint a fejlődés támogatása terén tett hosszú távú és kiszámítható kötelezettségvállalásainak és a tagállamok közötti koordinációban játszott szerepének figyelembevételével a legnagyobb hatást érheti el. E hatás eléréséhez a differenciálás elvét kell alkalmazni nemcsak a források elosztásakor, hanem a programozás szintjén is annak érdekében, hogy a kétoldalú fejlesztési együttműködés a leginkább rászoruló partnerországokat célozza meg, ideértve az instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő államokat és azokat is, amelyek a saját fejlődésük támogatására szolgáló egyéb pénzügyi forrásokhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek Ennek során figyelembe kell venni az uniós támogatás partnerországokra gyakorolt lehetséges hatását is. Következésképpen a kétoldalú programozás az ilyen országokat célozná, ezen országok szükségletei és kapacitásai alapján megállapított kritériumok, valamint az uniós támogatás hatása szerint. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós támogatás a legnagyobb hatással járjon a világban, e rendelet végrehajtását a külső finanszírozási eszközök létrehozásáról szóló egyéb rendeletek, nevezetesen a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló, […/…/EU] európai parlamenti és tanácsi rendelet, a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, […/…/EU] európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról szóló […/…/EU] európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében finanszírozott programokkal és fellépésekkel szigorúan össze kell hangolni. |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(12) E rendelet olyan programozási keretet biztosít, amely nagyobb összhangot tesz lehetővé az uniós szakpolitikák között azáltal, hogy a programozást közös keretdokumentum alapján hajtja végre. A rendeletnek lehetővé kell tennie a partnerországokhoz és -régiókhoz való teljes mértékű igazodást, mivel adott esetben a nemzeti fejlesztési terveken vagy ahhoz hasonló átfogó fejlesztési dokumentumokon alapul; valamint a közös programozás útján a donorok, különösen az Unió és tagállamai közti jobb koordinációt. |
(12) E rendelet olyan programozási keretet biztosít, amely nagyobb mértékben teszi lehetővé az uniós szakpolitikák fejlesztési célú koherenciáját azáltal, hogy a programozást közös keretdokumentum alapján hajtja végre. A rendeletnek lehetővé kell tennie a partnerországokhoz és -régiókhoz való teljes mértékű igazodást, mivel lehetőség szerint a nemzeti fejlesztési terveken vagy ahhoz hasonló átfogó fejlesztési dokumentumokon alapul, amelyeket a partnerországok vagy partnerrégiók parlamentjei fogadtak el az adott civil társadalmakkal folytatott konzultáció után; valamint a közös programozás útján a donorok, különösen az Unió és tagállamai közti jobb koordinációt. |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16) A „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című bizottsági közlemény az uniós fejlesztési segélyek legalább 20 %-ával irányozza elő a társadalmi befogadás és a humán fejlődés további elősegítését. E célból a globális közjavak és kihívások program legalább 20 %-át fordítják az említett fejlesztési területre. |
(16) A „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című bizottsági közlemény az uniós fejlesztési segélyek legalább 20%-ával irányozza elő a társadalmi befogadás és a humán fejlődés további elősegítését. E célból a globális közjavak és kihívások program legalább 20%-át fordítják az említett fejlesztési területre, hangsúlyt helyezve az egészségre és az alapfokú oktatásra. |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(17) A jelen rendelet értelmében vett partnerországok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága (OECD/DAC) által megállapított státuszuk esetleges változása, valamint ezen országok tekintetében a humán fejlődés, a segélyektől való függőség, a válsághelyzet, a kiszolgáltatottság és egyéb szempontok, köztük a fejlesztési folyamat dinamikája tekintetében bekövetkező fontos változások szerint ki kell igazítani E rendeletnek nem képezi alapvető elemét a kétoldalú fejlesztési együttműködésre jogosult partnerországok jegyzékének effajta aktualizálása és felülvizsgálata, a részletes együttműködési és fellépési területek meghatározásának módosítása, valamint az egyes programok indikatív pénzügyi keretösszegeinek kiigazításai. Ennek következtében annak érdekében, hogy a rendelet hatálya igazodhasson a harmadik országok gyorsan változó körülményeihez, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusok elfogadására hatalmazzák fel a Bizottságot a jelen rendelet azon mellékleteinek aktualizálására vonatkozóan, amelyek az uniós támogatásra jogosult partnerországok és –régiók jegyzékét, a földrajzi és tematikus programok szerinti részletes együttműködési területek meghatározását, valamint a programonkénti indikatív keretösszegeket foglalják magukban. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat tartson az előkészítő munka során, szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak továbbá gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére időben történő, haladéktalan és megfelelő továbbításáról. |
(17) A jelen rendelet értelmében vett partnerországok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága (OECD/DAC) által megállapított státuszuk esetleges változása, valamint ezen országok tekintetében a humán fejlődés, a segélyektől való függőség, a válsághelyzet, a kiszolgáltatottság és egyéb szempontok, köztük a fejlesztési folyamat dinamikája tekintetében bekövetkező fontos változások szerint ki kell igazítani E rendeletnek nem képezi alapvető elemét a kétoldalú fejlesztési együttműködésre jogosult partnerországok jegyzékének effajta aktualizálása és felülvizsgálata, a részletes együttműködési és fellépési területek meghatározásának módosítása, valamint az egyes programok indikatív pénzügyi keretösszegeinek kiigazításai. Ennek következtében annak érdekében, hogy a rendelet hatálya igazodhasson a harmadik országok gyorsan változó körülményeihez, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusok elfogadására hatalmazzák fel a Bizottságot a jelen rendelet azon mellékleteinek aktualizálására vonatkozóan, amelyek az uniós támogatásra jogosult partnerországok és –régiók jegyzékét, a földrajzi és tematikus programok szerinti részletes együttműködési területek meghatározását, valamint a programonkénti indikatív keretösszegeket foglalják magukban. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten és a civil társadalmi szervezetek teljes körű és időben történő bevonásával is – megfelelő konzultációkat folytasson, amelyek eredményeit azután hozza nyilvánosságra. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak továbbá gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére időben történő, haladéktalan és megfelelő továbbításáról. |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(19) A jelen rendelet 11–14. cikkében rögzített stratégiai dokumentumokhoz és többéves indikatív programokhoz fűződő végrehajtási hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni. Az említett végrehajtási jogi aktusok jellegére, különösen azok szakpolitikai iránymutató jellegére és költségvetési vonzataira tekintettel, főszabályként azok elfogadásakor a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, kivéve az igen kis pénzügyi méretet öltő intézkedések esetét. A Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el, ha kellően indokolt, rendkívül sürgős eset az Unió gyors válaszadását követeli meg. |
(19) Azzal a céllal, hogy a Bizottságot felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására jogosítsák fel, a jelen rendelet 11–14. cikkében rögzített stratégiai dokumentumokat és többéves indikatív programokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének (1) bekezdése értelmében e rendelet nem alapvető elemeinek kell tekinteni. |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(19a) Az e rendeletből fakadó végrehajtási hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1 megfelelően kell gyakorolni. |
|
|
____________ |
|
|
1 HL L 55., 2011.2.28., 13. o. |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii alpont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ii. a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításához. |
ii. a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az átláthatóság, a nemek közötti egyenlőség, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításához. |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
E célok megvalósítását megfelelő mutatók segítségével, így az a) pont tekintetében különösen az 1. millenniumi fejlesztési céllal, a b) pontra vonatkozóan az 1–8. millenniumi fejlesztési céllal, valamint az Unió és tagállamai által közösen megállapított további mutatókkal mérik. |
E célok megvalósítását humán fejlődési mutatók segítségével, így az a) pont tekintetében különösen az 1. millenniumi fejlesztési céllal, a b) pontra vonatkozóan az 1–8. millenniumi fejlesztési céllal, valamint az ENSZ, az Unió és tagállamai által közösen megállapított további mutatókkal mérik. |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés révén az alapjául szolgáló értékek, vagyis a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása elősegítésére, fejlesztésére és megszilárdítására törekszik. |
(1) Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés révén az alapjául szolgáló értékek, vagyis a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok (ideértve a szociális, gazdasági és kulturális jogokat is) és alapvető szabadságok tiszteletben tartása elősegítésére, fejlesztésére és megszilárdítására törekszik. Ehhez olyan megközelítésre van szükség, amely a jogokra fekteti a hangsúlyt, előmozdítva különösen az alapvető szolgáltatásokhoz való egyetemes és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférés jogát, valamint a demokratikus folyamatokban való részvételt, az átláthatóságot és elszámoltathatóságot. |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – c pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
c) kötelezettségvállalásaik és teljesítményük. |
c) kötelezettségvállalásaik és teljesítményük; különösen az emberi jogokra, az átláthatóságra és a demokratizálódásra vonatkozóan elfogadott célkitűzések és prioritások elérésével kapcsolatos kötelezettségvállalás és előrehaladás. |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) Valamennyi programban meg kell valósítani az alábbi horizontális kérdések érvényre juttatását: az emberi jogoknak, a nemek közötti egyenlőségnek és a nők megerősödött szerepének, a megkülönböztetésmentességnek, a demokráciának, a felelős kormányzásnak, a gyermekek és az őslakosság jogainak, a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának és jogainak, valamint a környezetvédelmi fenntarthatóságnak – ideértve az éghajlatváltozás kezelését is – az előmozdítása, továbbá a HIV/AIDS elleni küzdelem. |
(3) Valamennyi programban meg kell valósítani az alábbi horizontális kérdések érvényre juttatását: az emberi jogoknak, a nemek közötti egyenlőségnek és a nők megerősödött szerepének, a megkülönböztetésmentességnek, a demokráciának, a felelős kormányzásnak, a korrupció elleni küzdelemnek, a gyermekek és az őslakosság jogainak, a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának és jogainak, valamint a környezetvédelmi fenntarthatóságnak – ideértve az éghajlatváltozás kezelését is – az előmozdítása, a konfliktusmegelőzés továbbá a HIV/AIDS elleni küzdelem. |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) Különös figyelmet kell fordítani a jogállamiság erősítésére, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítására és a civil társadalom, a kereskedelem és a fenntartható fejlődés, az IKT-hez való hozzáférés, az egészségügy és az élelmezésbiztonság támogatására, valamint a párbeszéd, a részvétel és a megbékélési folyamat, továbbá az intézményfejlesztés előmozdítására. |
(4) Különös figyelmet kell fordítani a jogállamiság erősítésére, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítására és a civil társadalom, a decentralizáció, a kereskedelem és a fenntartható fejlődés, az IKT-hez való hozzáférés, az egészségügy és az élelmezésbiztonság támogatására, valamint a párbeszéd, a részvétel és a békeépítési folyamat, továbbá az intézményfejlesztés – regionális és helyi szinten is – előmozdítására. |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 5 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(5a) Az e rendelet szerinti programozási tevékenységek kellő figyelmet fordítanak különösen az Unió által készített emberi jogi országstratégiai dokumentumokra, amelyek az adott országra vonatkozóan prioritásokat, célkitűzéseket és viszonyítási pontokat állapítanak meg az emberi jogok és a demokratizálódás tekintetében. Az emberi jogi országstratégiai dokumentumokat be kell építeni a fejlesztési programokba, azzal a céllal, hogy az emberi jogokkal kapcsolatban közös és koherens uniós megközelítést alakítsanak ki. |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 8 bekezdés – bevezető rész | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(8) Az Unió a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelően előmozdítja a partnerországokkal és -régiókkal folytatott hatékony együttműködést. Az Unió egyre nagyobb mértékben összehangolja támogatását a partnerek nemzeti vagy területi fejlesztési stratégiáival, reformpolitikáival és eljárásaival. Az Unió hozzájárul a partnerkormányok és –intézmények, valamint a donorok kölcsönös elszámoltathatósági folyamatának megerősítéséhez, és a helyi szakértelem és helyi munkahelyteremtés előmozdításához. E céloknak megfelelően az Unió a következőket mozdítja elő: |
(8) Az Unió a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelően előmozdítja a partnerországokkal és -régiókkal folytatott hatékony együttműködést. Az Unió egyre nagyobb mértékben összehangolja támogatását a partnerek nemzeti vagy területi fejlesztési stratégiáival, reformpolitikáival és eljárásaival. Az Unió hozzájárul a partnerországok saját polgáraik előtti elszámoltathatósági folyamatának, akárcsak a partnerkormányok és -intézmények, valamint a donorok kölcsönös elszámoltathatósági folyamatának megerősítéséhez, és a helyi közigazgatás kapacitásának erősítéséhez és a helyi munkahelyteremtés előmozdításához. E céloknak megfelelően az Unió a következőket mozdítja elő: |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 8 bekezdés – b pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) a fejlesztés befogadó és részvételközpontú megközelítése, és a társadalom valamennyi szegmensének széles körű bevonása a fejlesztési folyamatba és a nemzeti és regionális párbeszédbe, beleértve a politikai párbeszédet is; |
b) a fejlesztés befogadó és részvételközpontú megközelítése, és a társadalom valamennyi szegmensének széles körű bevonása a fejlesztési folyamatba és a nemzeti és regionális párbeszédbe, beleértve a politikai párbeszédet is; a társadalom összes rétegének a fejlesztési folyamatba történő bevonását úgy kell megvalósítani, hogy alapos konzultációt folytatnak különösen a civil társadalmi szervezetekkel, valamint a nemzeti parlamentekkel, a helyi hatóságokkal, a magánszektorral és a szakszervezetekkel, amelyek számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hozzászólásaikat időben megtehessék, miközben hozzájuthatnak a fejlesztési projektekkel kapcsolatos részletes információkhoz; |
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 10 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(10) A Bizottság rendszeres információcserére törekszik a civil társadalommal. |
(10) A Bizottság rendszeres és kellő időben tartott információcserére törekszik a civil társadalommal, illetve a helyi és regionális hatóságokkal. |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) Az Unió az országprogramok mindegyikében alapvetően három ágazatra összpontosítja támogatását. |
(4) Az Unió az országprogramok mindegyikében alapvetően három ágazatra összpontosítja támogatását, ezeket pedig a civil társadalom bevonásával határozzák meg, hogy megfeleljen az ország és a közösség valós igényeinek. |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A fejlesztésben részt vevő civil társadalmi szervezetekkel és helyi hatóságokkal foglalkozó program célja, hogy a fejlesztés területén finanszírozza a partnerországokból, az Unióból, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokból származó civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok által vagy azokra vonatkozóan tett kezdeményezéseket. |
(1) A fejlesztésben részt vevő civil társadalmi szervezetekkel és helyi hatóságokkal foglalkozó program célja, hogy a fejlesztés területén finanszírozza a partnerországokból, az Unióból, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokból származó civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok által vagy azokra vonatkozóan tett kezdeményezéseket. Külön figyelmet kell fordítani az alapvető szolgáltatásokat – például oktatási vagy egészségügyi szolgáltatásokat – nyújtó civil szervezetekre. |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A földrajzi programok esetében a 11. cikk rendelkezéseinek megfelelő stratégiai dokumentum alapján a partnerországokra és -régiókra vonatkozó többéves indikatív programokat kell kidolgozni. |
(1) A földrajzi programok esetében a 11. cikk rendelkezéseinek megfelelő stratégiai dokumentum alapján a partnerországokra és -régiókra vonatkozó többéves indikatív programokat kell kidolgozni. |
|
A tematikus programok esetében a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelő többéves indikatív programokat kell kidolgozni. |
A tematikus programok esetében a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelő többéves indikatív programokat kell kidolgozni. |
|
A Bizottság a 11. és 13. cikkben említett programozási dokumentumok alapján a közös végrehajtási rendelet 2. cikkében rögzített végrehajtási intézkedéseket fogad el. Azonban a közös végrehajtási rendeletnek megfelelően, rendkívüli körülmények fennállása esetén, az uniós támogatás az e dokumentumokban nem szereplő intézkedések formájában is megvalósulhat. |
|
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Együttműködési tevékenységeik kiegészítő és összefüggő jellegének előmozdítása érdekében az Unió és tagállamai a programozási folyamat korai szakaszában egyeztetnek egymással, valamint a többi donorral és fejlesztési szereplővel, a civil társadalom, valamint a regionális és helyi hatóságok képviselőit is beleértve. Ez az egyeztetés az Unió és a tagállamok közös programozását eredményezheti. |
(2) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a földrajzi programokra és tematikus programokra vonatkozó stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok jóváhagyása céljából. Együttműködési tevékenységeik kiegészítő és összefüggő jellegének előmozdítása érdekében az Unió és tagállamai a programozási folyamat korai szakaszában egyeztetnek egymással, valamint a többi donorral és fejlesztési szereplővel, a civil társadalom, valamint a regionális és helyi hatóságok képviselőit is beleértve. Ez az egyeztetés az Unió és a tagállamok közös programozását eredményezheti. |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) A források egy része kiosztatlan tartalékot képezhet. A 11. cikk (5) bekezdése és a 13. cikk szerinti későbbi elosztásukra vagy átcsoportosításukra tekintettel, e források felhasználásáról a közös végrehajtási rendelettel összhangban később határoznak. |
(4) A források egy része kiosztatlan tartalékot képezhet. A 11. cikk (5) bekezdése és a 13. cikk szerinti későbbi elosztásukra vagy átcsoportosításukra tekintettel, e források felhasználásáról később határoznak, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az e rendelet 18. cikkével összhangban történő elfogadása révén. |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A stratégiai dokumentumokat az Unió dolgozza ki a célból, hogy átfogó szándékával és hatályával, továbbá célkitűzéseivel, elveivel és szakpolitikáival összhangban összefüggő keretet biztosítsanak az Unió és az érintett partnerország vagy -régió közötti fejlesztési együttműködéshez. |
(1) A stratégiai dokumentumokat az Unió dolgozza ki a célból, hogy átfogó szándékával és hatályával, továbbá célkitűzéseivel, elveivel és szakpolitikáival összhangban összefüggő keretet biztosítsanak az Unió és az érintett partnerország vagy -régió közötti fejlesztési együttműködéshez. |
|
A stratégiai dokumentumok előkészítése és végrehajtása tiszteletben tartja a segélyhatékonyság következő elveit: nemzeti felelősségvállalás, partnerség, koordináció, harmonizáció, a kedvezményezett ország vagy régió rendszereihez való igazodás, kölcsönös elszámoltathatóság és eredményorientáltság, e rendelet 3. cikke (5)–(8) bekezdésének megfelelően. |
A stratégiai dokumentumok előkészítése és végrehajtása tiszteletben tartja a segélyhatékonyság következő elveit: nemzeti felelősségvállalás, partnerség, koordináció, harmonizáció, a kedvezményezett ország vagy régió rendszereihez való igazodás, kölcsönös elszámoltathatóság és eredményorientáltság, e rendelet 3. cikke (5)–(8) bekezdésének megfelelően. |
|
E célból a stratégiai dokumentumokat főszabály szerint az Uniónak a partnerországokkal vagy -régiókkal folytatott párbeszédére kell alapozni, amely adott esetben az érintett tagállamokat, partnerországokat vagy régiókat, valamint a civil társadalmat és a regionális és helyi hatóságokat vonja be, az érintett ország vagy régió megfelelő felelősségvállalásának, valamint a nemzeti fejlesztési stratégiák – különösen a szegénység visszaszorítását célzó stratégiák – támogató ösztönzésének biztosítása érdekében. |
E célból a stratégiai dokumentumokat főszabály szerint az Uniónak a partnerországokkal vagy -régiókkal folytatott párbeszédére kell alapozni, amely – a nemzeti/regionális parlamentekkel konzultálva – az érintett tagállamokat, partnerországokat vagy -régiókat, valamint a civil társadalmat és a regionális és helyi hatóságokat vonja be alapos konzultáció keretében, az érintett ország vagy régió megfelelő felelősségvállalásának, valamint a nemzeti fejlesztési stratégiák – különösen a szegénység visszaszorítását célzó stratégiák – támogató ösztönzésének biztosítása érdekében. E párbeszédre konzultációt, illetve a helyi, a regionális hatóságok és a civil társadalom tájékoztatását követően kerül sor. |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 5 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5) Minden egyes, a jelen rendelet alapján uniós pénzalapból nyújtott keretösszegre jogosult ország vagy régió vonatkozásában többéves indikatív programot kell kidolgozni. E dokumentumokat, a (4) bekezdésben említett országok vagy régiók kivételével, a stratégiai dokumentumok vagy az e cikkben szereplő, azokhoz hasonló dokumentumok alapján kell kidolgozni. |
(5) Minden egyes, a jelen rendelet alapján uniós pénzalapból nyújtott keretösszegre jogosult ország vagy régió vonatkozásában többéves indikatív programot kell kidolgozni. E dokumentumokat, a (4) bekezdésben említett országok vagy régiók kivételével, a stratégiai dokumentumok vagy az e cikkben szereplő, azokhoz hasonló dokumentumok alapján kell kidolgozni. |
|
E rendelet céljából a (3) bekezdés b) pontjában említett többéves programozási dokumentum elfogadható többéves indikatív programként, amennyiben az megfelel a jelen bekezdésben rögzített elveknek és feltételeknek, köztük a források indikatív elosztásának, valamint a 14. cikkben rögzített eljárásoknak. |
E rendelet céljából a (3) bekezdés b) pontjában említett többéves programozási dokumentum elfogadható többéves indikatív programként, amennyiben az megfelel a jelen bekezdésben rögzített elveknek és feltételeknek, köztük a források indikatív elosztásának, valamint a 14. cikkben rögzített eljárásoknak. |
|
A többéves indikatív programok meghatározzák az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, a konkrét célkitűzéseket, a várt eredményeket, a teljesítménymutatókat, valamint az indikatív keretösszegeket is, átfogóan és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt. E keretösszegek adott esetben tartományként is megadhatók, illetve kiosztatlan tartalékot is képezhetnek. |
A többéves indikatív programok meghatározzák az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, a konkrét célkitűzéseket, a várt eredményeket, a teljesítménymutatókat, a partnerországok által az emberi jogok és a demokratizálódás felé vezető reformok terén teljesítendő kötelezettségvállalásokat, az indikatív keretösszegeket, átfogóan és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt, valamint a támogatás felfüggesztésének vagy a pénzeszközök újrafelosztásának feltételeit. E keretösszegek adott esetben tartományként is megadhatók, illetve kiosztatlan tartalékot is képezhetnek. |
|
A többéves indikatív programokat szükség esetén ki kell igazítani, az alapjukat képező stratégiai dokumentumok bármely félidős vagy ad hoc felülvizsgálatát figyelembe véve. |
A többéves indikatív programokat szükség esetén ki kell igazítani, az alapjukat képező stratégiai dokumentumok bármely félidős vagy ad hoc felülvizsgálatát figyelembe véve. Az emberi jogok súlyos és szisztematikus megsértése a stratégiai dokumentum automatikus ad hoc felülvizsgálatát eredményezi. A félidős ad hoc felülvizsgálatokat közölni kell az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, és azokat nyilvánossá, illetve a helyi érdekelt felek számára hozzáférhetővé kell tenni. |
|
Az elfogadott célkitűzések – köztük a jó kormányzásra, a demokráciára, a jogállamiságra és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó célok – elérése és az elérésre való törekvés közben alkalmazandó kölcsönös elszámoltathatóság elvének megfelelően, az indikatív keretösszegek a felülvizsgálatok eredményeképpen növelhetők vagy csökkenthetők, különösen az olyan különleges szükségletekre való tekintettel, amelyek például a válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetek vagy a rendkívüli vagy elégtelen teljesítmények eredményeképpen álltak elő. |
Az elfogadott célkitűzések – köztük a jó kormányzásra, a demokráciára, a jogállamiságra és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó célok – elérése és az elérésre való törekvés közben alkalmazandó kölcsönös elszámoltathatóság elvének megfelelően, az indikatív keretösszegek a felülvizsgálatok eredményeképpen növelhetők vagy csökkenthetők, különösen az olyan különleges szükségletekre való tekintettel, amelyek például a válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetek vagy a rendkívüli vagy elégtelen teljesítmények eredményeképpen álltak elő. A felülvizsgálat folyamata lehetővé teszi a helyi és nemzetközi civil társadalmi szervezetekkel folytatott konzultációt. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot teljes körűen tájékoztatni kell. |
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetben lévő országokra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni az érintett országok és régiók kiszolgáltatottságát, sajátos szükségleteit és körülményeit. |
(1) A válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetben lévő országokra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni az érintett országok és régiók kiszolgáltatottságát, sajátos szükségleteit és körülményeit. |
|
Megfelelő figyelmet kell szentelni a konfliktus-megelőzésnek, az állam- és békeépítésnek, a konfliktust követő megbékélési folyamatnak és az újjáépítési intézkedéseknek. |
Megfelelő figyelmet kell szentelni a konfliktus-megelőzésnek, az állam- és békeépítésnek, a konfliktust követő megbékélési folyamatnak és az újjáépítési intézkedéseknek. |
|
Amennyiben partnerországok vagy partnerországok csoportjai a válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetbe kerülnek, vagy azok közvetlenül érintik őket, külön hangsúlyt kell helyezni a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés közötti koordináció fokozására annak érdekében, hogy segítséget kapjanak a szükséghelyzettől a fejlesztési szakaszba való átmenet végrehajtásához. Az instabil helyzetű vagy természeti katasztrófák által rendszeresen sújtott országokra és régiókra vonatkozó programoknak rendelkezniük kell a katasztrófákra való felkészülésről és azok megelőzéséről, valamint az effajta katasztrófák következményeinek kezeléséről. |
Amennyiben partnerországok vagy partnerországok csoportjai a válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetbe kerülnek, vagy azok közvetlenül érintik őket, külön hangsúlyt kell helyezni a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés közötti koordináció fokozására annak érdekében, hogy segítséget kapjanak a szükséghelyzettől a fejlesztési szakaszba való átmenet végrehajtásához. Ezeket az erőfeszítéseket össze kell hangolni az Unió és a tagállamok által – nevezetesen a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló […/…]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján – elindított egyéb lehetséges kezdeményezésekkel. Az instabil helyzetű vagy természeti katasztrófák által rendszeresen sújtott országokra és régiókra vonatkozó programoknak rendelkezniük kell a katasztrófákra való felkészülésről és azok megelőzéséről, valamint az effajta katasztrófák következményeinek kezeléséről. |
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetek vagy a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok fenyegetettségének gyors uniós válaszadást igénylő esetében, a 11. cikkben említett dokumentum módosítható a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerinti sürgősségi eljárás keretében, az országok vagy régiók együttműködési stratégiájának ad hoc felülvizsgálatát követően. |
(2) A válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetek vagy a demokrácia, a béke és stabilitás, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok fenyegetettségének gyors uniós válaszadást igénylő esetében, a 11. cikkben említett dokumentum módosítható a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerinti sürgősségi eljárás keretében, az országok vagy régiók együttműködési stratégiájának ad hoc felülvizsgálatát követően. Az Európai Parlamentet teljes körűen tájékoztatni kell. A megtett esetleges intézkedések nem akadályozhatják a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló […/…]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló […/…]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a demokrácia előmozdítását szolgáló jövőbeli uniós fellépések keretében hozott esetleges intézkedéseket, és azokkal teljes mértékben össze kell hangolni őket. |
|
E felülvizsgálatok a hosszú távú fejlesztés és együttműködés felé való átmenet biztosítása érdekében konkrét és testre szabott stratégiát javasolhatnak, előmozdítva ezzel a humanitárius és fejlesztéspolitikai eszközök közötti jobb együttműködést és átmenetet. |
E felülvizsgálatok a partnerországokban a lehetséges új szereplők bevonása és a hosszú távú fejlesztés és együttműködés felé való átmenet biztosítása érdekében konkrét és testre szabott stratégiát javasolhatnak, előmozdítva ezzel a békeépítési, a konfliktusmegelőzési, a humanitárius és fejlesztéspolitikai eszközök közötti jobb együttműködést és átmenetet. |
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A tematikus programokhoz fűződő többéves indikatív programokban meg kell határozni az érintett témához kapcsolódó uniós stratégiát, az uniós finanszírozásra kiválasztott prioritásokat, a konkrét célkitűzéseket, a várható eredményeket, a teljesítménymutatókat, a nemzetközi helyzetet és a főbb partnerek tevékenységeit. Az átfogó kezdeményezésekben való részvételre vonatkozóan adott esetben meg kell határozni a forrásokat és az intervenció kiemelt területeit. A többéves indikatív programoknak összhangban kell állniuk a 11. cikk (3) bekezdésében említett dokumentumokkal. |
(1) A tematikus programokhoz fűződő többéves indikatív programokban meg kell határozni az érintett témához kapcsolódó uniós stratégiát, az uniós finanszírozásra kiválasztott prioritásokat, a konkrét célkitűzéseket, a várható eredményeket, a teljesítménymutatókat, a támogatás felfüggesztésének vagy a pénzeszközök újrafelosztásának feltételeit, a nemzetközi helyzetet és a főbb partnerek tevékenységeit. Az átfogó kezdeményezésekben való részvételre vonatkozóan adott esetben meg kell határozni a forrásokat és az intervenció kiemelt területeit. A többéves indikatív programoknak összhangban kell állniuk a 11. cikk (3) bekezdésében említett dokumentumokkal. |
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A többéves indikatív programok átfogó módon és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt tartalmazzák az indikatív pénzügyi keretösszegeket. E keretösszegek adott esetben tartományként is megadhatók és/vagy kiosztatlan tartalékot képezhetnek. A többéves indikatív programokat a szakpolitikák hatékony végrehajtásához szükséges esetben, a félidőben vagy ad hoc végzett felülvizsgálatok figyelembevételével, ki kell igazítani. |
(2) A többéves indikatív programok átfogó módon és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt tartalmazzák az indikatív pénzügyi keretösszegeket. E keretösszegek adott esetben tartományként is megadhatók és/vagy kiosztatlan tartalékot képezhetnek. A többéves indikatív programokat a szakpolitikák hatékony végrehajtásához szükséges esetben, a félidőben vagy ad hoc végzett felülvizsgálatok figyelembevételével, ki kell igazítani. A félidős és ad hoc felülvizsgálatokat közölni kell az Európai Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával, és azokat nyilvánossá, illetve a helyi érdekelt felek számára hozzáférhetővé kell tenni. |
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A Bizottság a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében szereplő vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően jóváhagyja a stratégiai dokumentumokat és többéves indikatív programokat fogad el. Ezt az eljárást kell alkalmazni a stratégiát és annak programozását jelentősen módosító átfogó felülvizsgálatok esetén is. |
(1) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok jóváhagyása céljából. Ezt az eljárást kell alkalmazni a stratégiát és annak programozását jelentősen módosító átfogó felülvizsgálatok esetén is. |
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az (1) bekezdésben szereplő eljárás nem alkalmazandó a stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok nem lényegi elemeinek módosításakor, vagyis a technikai kiigazítások, a támogatásoknak a kiemelt területenként meghatározott indikatív keretösszegen belüli újraelosztása, illetve az eredeti indikatív keretösszeg 20 %-ot meg nem haladó növelése vagy csökkentése esetén, feltéve, hogy az említett módosítások nem befolyásolják az említett dokumentumokban rögzített prioritást élvező területeket és célkitűzéseket. Az ilyen esetekben az Európai Parlamentet és a Tanácsot egy hónapon belül tájékoztatni kell a kiigazításokról. |
(2) A Bizottság a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elvégezheti a stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok nem lényegi elemeinek módosítását, a technikai kiigazításokat, a támogatásoknak a kiemelt területenként meghatározott indikatív keretösszegen belüli újraelosztását, illetve az eredeti indikatív keretösszeg 20%-ot meg nem haladó növelését vagy csökkentését, feltéve, hogy az említett módosítások nem befolyásolják az említett dokumentumokban rögzített prioritást élvező területeket és célkitűzéseket. Az ilyen esetekben az Európai Parlamentet és a Tanácsot egy hónapon belül tájékoztatni kell a kiigazításokról. |
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A partnerországokkal és -régiókkal kötött partnerségi és együttműködési megállapodások támogatás felfüggesztésére irányuló előírásainak sérelme nélkül, amennyiben egy partnerország megsérti a 3. cikk (1) bekezdésében említett elveket, az Unió – a különösen sürgős esetek kivételével – konzultációra kéri fel a partnerországot mindkét fél számára elfogadható megoldás kialakítása céljából. A Tanács, amennyiben a partnerországgal folytatott konzultációk nem vezetnek mindkét fél számára elfogadható megoldáshoz, vagy az egyeztetést elutasítják, illetve különösen sürgős esetekben, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikke (1) bekezdésével összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat, amelyek magukban foglalhatják a támogatás teljes vagy részleges felfüggesztését is. |
A partnerországokkal és -régiókkal kötött partnerségi és együttműködési megállapodások támogatás felfüggesztésére irányuló előírásainak sérelme nélkül, amennyiben egy partnerország megsérti a 3. cikk (1) bekezdésében említett elveket, az Unió – a különösen sürgős esetek kivételével – konzultációra kéri fel a partnerországot mindkét fél számára elfogadható megoldás kialakítása céljából. A Tanács, amennyiben a partnerországgal folytatott konzultációk nem vezetnek mindkét fél számára elfogadható megoldáshoz, vagy az egyeztetést elutasítják, illetve különösen sürgős esetekben, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikke (1) bekezdésével összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat, amelyek magukban foglalhatják a támogatás teljes vagy részleges felfüggesztését is. Az Európai Parlamentet teljes körűen tájékoztatni kell a konzultációk elindulásáról és előrehaladásáról, valamint azok kimeneteléről, amelyet nyilvánossá kell tenni. |
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – I pont – c a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ca) decentralizálás és helyi kormányzás |
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – II pont – b pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) üzleti környezet, regionális integráció és világszintű piacok; valamint |
b) üzleti környezet, regionális integráció és világszintű piacok; |
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – II pont – c pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
c) fenntartható mezőgazdaság és energia. |
c) fenntartható mezőgazdaság és energia; valamint |
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – II pont – c a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ca) város- és területrendezés és a nyomornegyedek felfejlesztése. |
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – III pont – c pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
c) a humanitárius segítségnyújtásból és a válságkezelésből a hosszú távú fejlesztési együttműködésbe való átmenet. |
c)a katasztrófa utáni újjáépítés a fejlődő partnerországokban – beleértve a gyors beavatkozást és a fokozott rugalmasságot –, valamint a humanitárius segítségnyújtásból és a válságkezelésből a hosszú távú fejlesztési együttműködésbe való átmenet. |
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – III pont – c a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ca) konfliktusmegelőzés. |
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – 3 bekezdés – i a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ia) a béketeremtő folyamat és a konfliktusmegelőző megközelítésmódok támogatása; |
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – 3 bekezdés – i b pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ib) hozzájárulás az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartásához és a demokratizálódáshoz. |
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – 4 bekezdés – d a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
da) a nemek közötti egyenlőség előmozdítása; |
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – 4 bekezdés – d b pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
db) a békeépítő folyamat és a konfliktusmegelőző megközelítésmódok támogatása. |
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – 5 bekezdés – e a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ea) a békeépítés elősegítése. |
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – B rész – 3 bekezdés – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) olyan beavatkozások a partnerországokban, amelyek a civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok által nyújtott alapszolgáltatások révén támogatják a sérülékeny és a társadalom peremére szorult csoportokat a kevésbé fejlett országokban; |
a) olyan beavatkozások a partnerországokban, amelyek a helyi kormányzás javítása és a civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok által nyújtott alapszolgáltatások révén támogatják a sérülékeny és a társadalom peremére szorult csoportokat a kevésbé fejlett országokban, illetve azáltal, hogy civil társadalmi szervezetek révén megkönnyítik részvételüket és képviseletüket a helyi életben és a fejlesztési folyamatban. |
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet - B rész - 3 e bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
e) a helyi, nemzeti és regionális civil társadalmi szervezetek kapacitásának és készenlétének kialakítása a konfliktusmegelőzés és a békeépítés tekintetében, speciális hangsúllyal a tudástranszferen, a módszerek és az eszközök átadásán a párbeszéd, a közvetítés, a megbékélés és az átmeneti igazságszolgáltatás terén. |
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – B rész – 5 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A helyi hatóságok a nemzeti alatt elhelyezkedő számos különböző kormányzati szintet és ágat magukban foglalnak, például az önkormányzatokat, közösségeket, körzeteket, megyéket, tartományokat, régiókat stb. |
A helyi hatóságok a nemzeti alatt elhelyezkedő számos különböző kormányzati szintet és ágat magukban foglalnak, például az önkormányzatokat, közösségeket, körzeteket, megyéket, tartományokat, régiókat és ezek nemzeti, regionális és globális szintű szervezeteit. |
ELJÁRÁS
|
Cím |
A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozatala |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2011)0840 – C7-0493/2011 – 2011/0406(COD) |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
DEVE 17.1.2012 |
|
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFET 17.1.2012 |
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Ana Gomes 14.12.2011 |
||||
|
Az elfogadás dátuma |
10.7.2012 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
55 0 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Pino Arlacchi, Bastiaan Belder, Franziska Katharina Brantner, Elmar Brok, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Marietta Giannakou, Takis Hadjigeorgiou, Richard Howitt, Liisa Jaakonsaari, Ioannis Kasoulides, Tunne Kelam, Nicole Kiil-Nielsen, Maria Eleni Koppa, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Vytautas Landsbergis, Ryszard Antoni Legutko, Krzysztof Lisek, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, Mario Mauro, Kyriakos Mavronikolas, Francisco José Millán Mon, María Muñiz De Urquiza, Raimon Obiols, Kristiina Ojuland, Ria Oomen-Ruijten, Pier Antonio Panzeri, Alojz Peterle, Bernd Posselt, Hans-Gert Pöttering, Tokia Saïfi, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Nikolaos Salavrakos, György Schöpflin, Charles Tannock, Inese Vaidere, Sir Graham Watson |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jean-Jacob Bicep, Reinhard Bütikofer, Andrew Duff, Diogo Feio, Roberto Gualtieri, Barbara Lochbihler, Norbert Neuser, Teresa Riera Madurell, Ivo Vajgl, Luis Yáñez-Barnuevo García, Janusz Władysław Zemke |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Victor Boştinaru, Arkadiusz Tomasz Bratkowski, Lena Kolarska-Bobińska, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Artur Zasada |
||||
VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (17.9.2012)
a Fejlesztési Bizottság részére
a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0840 – C7‑0493/2011 – 2011/0406(COD))
Előadó: Helmut Scholz
RÖVID INDOKOLÁS
Az Európai Bizottság új rendeletet javasol, amely létrehozza a fejlesztési együttműködési eszközt (DCI). A jelenlegi rendelet 2013. december 31-én hatályát veszti. Az Európai Parlament most szembesül azzal a feladattal, hogy együttdöntési eljárás keretében kidolgozza a külső fellépés legjelentősebb uniós pénzügyi eszközének jellegét, célkitűzéseit és működési területeit a 2014–2020 közötti időszakra.
Az EU átfogó fejlesztési politikájának célja továbbra is az, hogy az Európai Unióról szóló szerződésben foglaltaknak megfelelően hathatósan hozzájáruljon a szegénység visszaszorításához, illetve – hosszú távon – felszámolásához. Ennek érdekében az előadó azt szeretné, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz hozzájáruljon a fenntartható és inkluzív gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődéshez, ideértve a tisztességes munkát is, valamint a demokrácia, a nemzetközi munkaügyi normák, a jogállamiság, a jó kormányzás és emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításához. A Bizottság néhány módosítást javasol annak érdekében, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz hatékonyabban járuljon hozzá e célkitűzésekhez.
A Bizottság arra törekszik, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz összhangban álljon a fejlesztési politikák terén tapasztalható legújabb nemzetközi tendenciákkal. Az előadó üdvözli e megközelítést, ugyanakkor a végrehajtó hatalmat rá kívánja szorítani arra, hogy a jogalkotó által kidolgozott vagy jóváhagyott dokumentumokat – így különösen a fejlesztési konszenzust –, ne pedig a saját, egyoldalúan elkészített dokumentumait vegye alapul. Az előadó azt javasolja a társjogalkotóknak, hogy az eszköz tervezett felhasználását – annak további tisztázása végett – fejtsék ki részletesebben a rendelet IV és az V. mellékletében, továbbá a mellékletek módosítására jogalkotási aktus keretében kerüljön sor.
A Bizottság azt javasolja, hogy vezessék be a partnerországok differenciált kezelését, amely figyelembe veszi szükségleteiket, lehetőségeiket, kötelezettségvállalásaikat és teljesítményüket, továbbá az átmeneti időszak hiányának lehetséges hatását a partnerországokra. Az előadó alapvetően üdvözli a differenciált megközelítést és a leginkább rászoruló országok és régiók előtérbe helyezését, ezeket az igényeket azonban a partnerországokkal szoros együttműködésben, a parlamentek és a civil társadalom bevonásával megvalósuló folyamat keretében kellene megállapítani. Az előadó azon a véleményen van, hogy a Bizottság túl messzire ment, amikor egyes országokat kizárt a kétoldalú fejlesztési együttműködésből, és javasolja több latin-amerikai ország újrafelvételét a jogosult országok III. mellékletben szereplő felsorolásába.
A Bizottság javasolja, hogy az eszköz végrehajtása során növeljék a rugalmasságot és csökkentsék a bonyolultságot. Az előadó üdvözli az eszköz hatékonyságának növelésére irányuló erőfeszítéseket. A rugalmassággal kapcsolatos igények azonban nem merülnek ki a parlament költségvetési ellenőrzési kötelezettségeiben. Így tehát nem elfogadható a Bizottság arra irányuló kérése, hogy szabad kezet kapjanak az eszközhöz rendelt költségvetés akár 60%-nak a felhasználására. Épp ellenkezőleg, az eszköz segítségével megcélzott fejlesztési együttműködési területek kimerítő felsorolására szükséges. Az előadó ezen kívül azt szeretné, ha megmaradna a társjogalkotók lehetősége arra, hogy bizonyos küszöbérték felett kifogást emeljenek a források átcsoportosítására irányuló bizottsági javaslatok, valamint a nem technikai jellegű módosítások ellen, megkövetelve, hogy a változtatások bevezetéséhez felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra legyen szükség.
Az előadó továbbá azon a véleményen van, hogy a kereskedelem a fejlődés fontos mozgatórugója. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az OECD 2012-es szakértői értékelése arról számol be, hogy az uniós politikák fejlesztési célú koherenciájára irányuló célkitűzéssel kapcsolatos aggályok 25 százalékát a kereskedelempolitikai kérdések teszik ki. Az EU a politikák fejlesztési célú koherenciáját a szegénység elleni összehangolt küzdelem alappillérévé tette. Így tehát gondosan kell ügyelni arra, hogy az, ahogy ez az eszköz a kereskedelmi kérdéseket kezeli, összhangban álljon a fejlesztési célkitűzésekkel. Ellenkező esetben a kereskedelmi tevékenységek nem jogosultak finanszírozásra a fejlesztési együttműködési eszközből. Az előadó több olyan javaslatot is tesz, amelynek célja, hogy a kereskedelmi és gazdasági célkitűzések összhangban álljanak a fejlesztési kerettel.
Az EU–Afrika közös stratégia fejlesztési együttműködési eszközből való támogatása jó irányba tett újítás a Bizottság javaslatában. A szegénység felszámolásához Afrikának le kell küzdenie gazdasági és kereskedelmi széttagozódottságát, amint arra a Világbank a közelmúltban készített tanulmánya is rámutat. Az EU-nak minden lehetséges erőfeszítést meg kell tennie a regionális és kontinentális integráció támogatására.
Végezetül az előadó üdvözli a fejlesztési együttműködési eszközhöz rendelt finanszírozás jelentős növelését.
MÓDOSÍTÁS
A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy a jelentésébe foglalja be a következő módosításokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(3) A fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus, a Bizottság „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című, valamint „A harmadik országoknak nyújtott uniós költségvetési-támogatás jövőbeni megközelítése” című közleménye, továbbá az Unió fejlesztéspolitikájának alapvető irányvonalait és alapelveit meghatározó jövőbeli közlemények – és a későbbi vonatkozó következtetések – adják a jelen rendelet végrehajtását vezérlő általános szakpolitikai keretet, iránymutatásokat és fókuszt. |
(3) A fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés, továbbá az ENSZ-szel és különösen az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájával (UNCTAD), az ENSZ Fejlesztési Programjával (UNDP), valamint más, illetékes nemzetközi szervezetekkel összefüggésben az EU és a tagállamok által jóváhagyott célkitűzések adják a jelen rendelet végrehajtását vezérlő általános szakpolitikai keretet, iránymutatásokat és fókuszt. | ||||||
Indokolás | |||||||
Az uniós végrehajtó hatalomnak a jogalkotó részvételével kidolgozott vagy általa jóváhagyott dokumentumokban, nem pedig a maga a végrehajtó hatalom által egyoldalúan kiadott közleményekben kell az uniós politikai eszközök végrehajtására vonatkozó útmutatást megtalálnia. Ezért jogszabály nem utalhat a jogalkotóktól független dokumentumokra, különösen nem „biankó” formában („bármely jövőbeni közlemény”). | |||||||
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(5) Az Európai Unió célja továbbá a külső tevékenységének különböző területei közötti összhang biztosítása is. Ezt az összhangot biztosítani kell az uniós fejlesztési együttműködési politika kidolgozása, annak stratégiai tervezése, programozása, valamint az intézkedések végrehajtása során is. |
(5) Az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett a politikák fejlesztési célú koherenciájának előmozdítása iránt, valamint a külső tevékenységének különböző területei közötti, illetve e területek és a többi szakpolitika közötti összhang biztosítása iránt is. Az EU fejlesztési együttműködési politikájának fő célkitűzése a szegénység visszaszorítása és felszámolása. Külpolitikája ösztönzi a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést a fejlődő országokban. Ez magában foglalja az emberi jogok, a társadalmi igazságosság, a munkaügyi előírások, a méltányos kereskedelmi kapcsolatok, valamint a környezet- és éghajlatbarát gyakorlatok előmozdítását. A kereskedelmi kapcsolatok javítását, kiszélesítését, megkönnyítését és a róluk szóló képzést célként kitűző fejlesztési programok ugyanezeket az elveket fogják követni. Ezt az összhangot biztosítani kell a stratégiai tervezés programozásának kidolgozása, valamint az intézkedések végrehajtása során. Az Unió célja, hogy hatékonyan használja fel a rendelezésére álló forrásokat hatásuk optimalizálása érdekében. | ||||||
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(9) A millenniumi fejlesztési célok, úgymint a rendkívüli szegénység és az éhínség felszámolása, továbbá az ezekhez kapcsolódó módosítások, valamint az Unió és tagállamai által az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és más felelős nemzetközi szervezetek keretében a fejlesztési együttműködés területén jóváhagyott fejlesztési célok és alapelvek határozzák meg az Unió fejlesztési együttműködési politikáját és nemzetközi fellépését. |
(9) A millenniumi fejlesztési célok, úgymint a rendkívüli szegénység és az éhínség felszámolása, továbbá az ezekhez kapcsolódó módosítások, valamint az Unió és tagállamai által az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és más felelős nemzetközi szervezetek keretében a fejlesztési együttműködés területén jóváhagyott fejlesztési célok és alapelvek határozzák meg az Unió fejlesztési együttműködési politikáját és nemzetközi fellépését. | ||||||
|
|
Az Uniónak az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetével összhangban beruházások, kapacitásépítés, technológiatranszfer és fenntartható ipari fejlesztés révén támogatnia kell az észak–dél és a dél–dél irányú ipari együttműködés fejlesztését, amely elősegíti, hogy a fejlődő országok is élvezhessék a globalizáció előnyeit. | ||||||
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
|
(9a) A WTO-tagok a 4. dohai miniszteri konferencia során elkötelezték magukat amellett – majd a WTO 7. miniszteri konferenciája során megerősítették e vállalást –, hogy a kereskedelemnek központi szerepet biztosítanak a fejlesztési stratégiákban, továbbá hogy a kereskedelemmel kapcsolatos szakmai és kapacitásépítésre irányuló segítséget nyújtanak. | ||||||
Indokolás | |||||||
A módosítás újból bevezeti a DCI-ről szóló jelenlegi szabályozás egyik vonatkozó preambulumbekezdését. | |||||||
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 9 b preambulumbekezdés (új) | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
|
(9b) A hazai és a régión belüli kereskedelem fejlesztése alkotja a sikeres növekedési és fejlesztési stratégiák egyik legfontosabb elemét. Az Uniónak növelnie kell a hazai kereskedelem szükségleteire és a regionális integrációra nyújtott támogatást. Igényüknek megfelelően támogatnia kell a fejlődő országok világgazdasági integrációját, miközben továbbra is a fejlődő országok felé legnyitottabb piac marad, annak érdekében, hogy hozzájáruljon e fejlesztési stratégiák sikeréhez. Az Uniónak meg kell erősítenie a többoldalú kereskedelmet ösztönző politikát, továbbá fejlesztenie kell a fejlődő országok tárgyalási képességeit. | ||||||
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(11) Az uniós támogatásnak ott kell összpontosulnia, ahol a globális léptékű fellépési és a globális kihívásokra – köztük a szegénység felszámolására, a fenntartható és befogadó fejlődésre, a demokrácia, a jó kormányzás, az emberi jogok és a jogállamiság világszerte történő előmozdítására – való válaszadási képességére tekintettel, valamint a fejlődés támogatása terén tett hosszú távú és kiszámítható kötelezettségvállalásainak és a tagállamok közötti koordinációban játszott szerepének figyelembevételével a legnagyobb hatást érheti el. E hatás eléréséhez a differenciálás elvét kell alkalmazni nemcsak a források elosztásakor, hanem a programozás szintjén is annak érdekében, hogy a kétoldalú fejlesztési együttműködés a leginkább rászoruló partnerországokat célozza meg, ideértve az instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő államokat és azokat is, amelyek a saját fejlődésük támogatására szolgáló egyéb pénzügyi forrásokhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek Ennek során figyelembe kell venni az uniós támogatás partnerországokra gyakorolt lehetséges hatását is. Következésképpen a kétoldalú programozás az ilyen országokat célozná, ezen országok szükségletei és kapacitásai alapján megállapított kritériumok, valamint az uniós támogatás hatása szerint. |
(11) Az uniós támogatásnak ott kell összpontosulnia, ahol a globális léptékű fellépési és a globális kihívásokra – köztük a szegénység felszámolására, a nyitott és tisztességes kereskedelmen keresztül megvalósuló fenntartható és befogadó fejlődésre, valamint a demokrácia, a jó kormányzás, az emberi jogok, a nemzetközi munkaügyi előírások és a jogállamiság világszerte történő előmozdítására – való válaszadási képességére tekintettel, valamint a fejlődés támogatása terén tett hosszú távú és kiszámítható kötelezettségvállalásainak és a tagállamok közötti koordinációban játszott szerepének figyelembevételével a legnagyobb hatást érheti el. E hatás eléréséhez a differenciálás elvét kell alkalmazni nemcsak a források elosztásakor, hanem a programozás szintjén is annak érdekében, hogy a kétoldalú fejlesztési együttműködés elsősorban azokat a leginkább rászoruló partnerországokat célozza meg, ideértve az instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő államokat és azokat is, amelyek a saját fejlődésük támogatására szolgáló egyéb pénzügyi forrásokhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek Ennek során figyelembe kell venni az uniós támogatás partnerországokra gyakorolt lehetséges hatását is. Következésképpen a kétoldalú programozásnak az ilyen országokra kell összpontosítania, ezen országok szükségletei és kapacitásai alapján megállapított kritériumok, valamint az uniós támogatás hatása szerint. Azon országok esetében, amelyek nem részesülhetnek többé az országspecifikus földrajzi programokból, gondoskodni kell a támogatás fokozatos csökkentéséről, különös figyelmet fordítva a legkiszolgáltatottabb népességcsoportok szükségleteire, és szem előtt tartva, hogy ezen országok némelyike hamarosan nem részesül többé az általános preferenciarendszer (GSP) kereskedelmi előnyeiben sem, így kétszeres hátrány is éri őket. | ||||||
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
| |||||||
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(15) Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem az Unió legnagyobb kihívásai közé tartozik, és sürgős nemzetközi fellépést igényel. „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című 2011. június 29-i bizottsági közleményben rögzített szándékkal összhangban e rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Unió költségvetésének legalább 20 %-át fordítsák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes társadalmak kialakításának céljára, a globális közjavak és kihívások program forrásainak pedig legalább 25%-át éghajlatváltozásra és környezetvédelemre kell felhasználni. Lehetőség szerint e két területen végrehajtott fellépéseknek hatásaik erősítése érdekében kölcsönösen támogatniuk kell egymást. |
(15) Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem az Unió és valamennyi nemzetközi kereskedelmi és üzleti partnerországának és -régiójának legnagyobb kihívásai közé tartozik, és sürgős nemzetközi fellépést igényel. E rendeletnek – tekintettel a világkereskedelem és az áruszállítás, különösen feldolgozatlan nyersanyagok szállítása által okozott, az éghajlat szempontjából fontos gázkibocsátásra – hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Unió költségvetésének legalább 20%-át fordítsák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes társadalmak kialakításának céljára, a globális közjavak és kihívások program forrásainak pedig legalább 25%-át éghajlatváltozásra és környezetvédelemre kell felhasználni, Lehetőség szerint e két területen végrehajtott fellépéseknek hatásaik erősítése érdekében kölcsönösen támogatniuk kell egymást. | ||||||
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(16) A „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című bizottsági közlemény az uniós fejlesztési segélyek legalább 20 %-ával irányozza elő a társadalmi befogadás és a humán fejlődés további elősegítését. E célból a globális közjavak és kihívások program legalább 20 %-át fordítják az említett fejlesztési területre. |
(16) Az uniós fejlesztési segélyek legalább 20%-ával a társadalmi befogadás és a humán fejlődés támogatását kell megcélozni. Ennek magában kell foglalnia az alapvető szociális szolgáltatások támogatását, különösen az egészségügy és az oktatás területén. A globális közjavak és kihívások program legalább 20%-át fordítják az említett fejlesztési területre. | ||||||
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(17) A jelen rendelet értelmében vett partnerországok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága (OECD/DAC) által megállapított státuszuk esetleges változása, valamint ezen országok tekintetében a humán fejlődés, a segélyektől való függőség, a válsághelyzet, a kiszolgáltatottság és egyéb szempontok, köztük a fejlesztési folyamat dinamikája tekintetében bekövetkező fontos változások szerint ki kell igazítani E rendeletnek nem képezi alapvető elemét a kétoldalú fejlesztési együttműködésre jogosult partnerországok jegyzékének effajta aktualizálása és felülvizsgálata, a részletes együttműködési és fellépési területek meghatározásának módosítása, valamint az egyes programok indikatív pénzügyi keretösszegeinek kiigazításai. Ennek következtében annak érdekében, hogy a rendelet hatálya igazodhasson a harmadik országok gyorsan változó körülményeihez, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusok elfogadására hatalmazzák fel a Bizottságot a jelen rendelet azon mellékleteinek aktualizálására vonatkozóan, amelyek az uniós támogatásra jogosult partnerországok és –régiók jegyzékét, a földrajzi és tematikus programok szerinti részletes együttműködési területek meghatározását, valamint a programonkénti indikatív keretösszegeket foglalják magukban. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat tartson az előkészítő munka során, szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak továbbá gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére időben történő, haladéktalan és megfelelő továbbításáról. |
(17) A jelen rendelet értelmében vett partnerországok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága (OECD/DAC) által megállapított státuszuk esetleges változása, valamint ezen országok tekintetében a humán fejlődés, a segélyektől való függőség, a válsághelyzet, a kiszolgáltatottság és egyéb szempontok, köztük a fejlesztési folyamat dinamikája tekintetében bekövetkező fontos változások szerint ki kell igazítani A kétoldalú fejlesztési együttműködésre jogosult partnerországok jegyzékének aktualizálását és felülvizsgálatát, az együttműködési és fellépési területek meghatározásának módosítását, valamint az egyes programok indikatív pénzügyi keretösszegeinek kiigazításait a Bizottság az e rendelet I., III., IV., V., VI. és VII. mellékletének szükséges módosításait tartalmazó jogalkotási javaslatok útján nyújtja be. | ||||||
Indokolás | |||||||
A társjogalkotóknak fenn kell tartaniuk a legjelentősebb uniós külső finanszírozási eszközből rendelkezésre bocsátott támogatás magas szintű ellenőrzését. | |||||||
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(18) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. |
törölve | ||||||
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(19) A jelen rendelet 11–14. cikkében rögzített stratégiai dokumentumokhoz és többéves indikatív programokhoz fűződő végrehajtási hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni. Az említett végrehajtási jogi aktusok jellegére, különösen azok szakpolitikai iránymutató jellegére és költségvetési vonzataira tekintettel, főszabályként azok elfogadásakor a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, kivéve az igen kis pénzügyi méretet öltő intézkedések esetét. A Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el, ha kellően indokolt, rendkívül sürgős eset az Unió gyors válaszadását követeli meg. |
törölve | ||||||
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii alpont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
ii. a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításához. |
ii. a demokrácia előmozdításához, megszilárdításához és fejlesztéséhez többek között tisztességes és átlátható választások révén, erősítve az emberi jogok, a társadalmi igazságosság és a nemzetközi munkaügyi előírások tiszteletben tartását, elősegítve a jogállamiságot és a jó kormányzást a köz- és a magánszférában egyaránt, a méltányos kereskedelmi kapcsolatokat, támogatva a nemzetközi egyezmények és a szociális és környezetvédelmi normákkkal kapcsolatos nemzetközi jogi elvek tiszteletben tartását. | ||||||
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
a) szükségleteik; |
a) az érintett partnerországokkal és -régiókkal, valamint ezek parlamentjeivel szoros együttműködésben, a civil társadalom és a társadalmi-gazdasági érdekelt felek álláspontjainak maradéktalan figyelembevételével megállapított fenntartható fejlesztési szükségleteik; | ||||||
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
b) az általuk megteremthető vagy számukra hozzáférhető pénzügyi források és abszorpciós kapacitásuk; valamint |
b) az általuk megteremthető vagy számukra hozzáférhető pénzügyi források és abszorpciós, valamint ellenőrzési kapacitásuk; valamint | ||||||
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat II cím – 3 cikk – 3 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(3) Valamennyi programban meg kell valósítani az alábbi horizontális kérdések érvényre juttatását: az emberi jogoknak, a nemek közötti egyenlőségnek és a nők megerősödött szerepének, a megkülönböztetésmentességnek, a demokráciának, a felelős kormányzásnak, a gyermekek és az őslakosság jogainak, a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának és jogainak, valamint a környezetvédelmi fenntarthatóságnak – ideértve az éghajlatváltozás kezelését is – az előmozdítása, továbbá a HIV/AIDS elleni küzdelem. |
(3) Valamennyi programban meg kell valósítani az alábbi horizontális kérdések érvényre juttatását: az emberi jogoknak, a nemek közötti egyenlőségnek és a nők megerősödött szerepének, a megkülönböztetésmentességnek, a demokráciának, a felelős kormányzásnak, a gyermekek és az őslakosság jogainak, a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának, tisztességes munkájának és jogainak, valamint a környezetvédelmi fenntarthatóságnak – ideértve az éghajlatváltozás kezelését is – az előmozdítása, továbbá a HIV/AIDS elleni küzdelem. | ||||||
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(4) Különös figyelmet kell fordítani a jogállamiság erősítésére, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítására és a civil társadalom, a kereskedelem és a fenntartható fejlődés, az IKT-hez való hozzáférés, az egészségügy és az élelmezésbiztonság támogatására, valamint a párbeszéd, a részvétel és a megbékélési folyamat, továbbá az intézményfejlesztés előmozdítására. |
(4) Regionális, nemzeti és helyi szinten különös figyelmet kell fordítani a jogállamiság erősítésére, a jogszabályok – különösen a munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályok – végrehajtására és betartatására, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítására és a civil társadalom, többek között a monitoring tevékenységek támogatására, a méltányos kereskedelem és a fenntartható fejlődés előmozdítására, az IKT-hez, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésre, az egészségügyre és az élelmezésbiztonságra, valamint a párbeszéd, a részvétel és a megbékélési folyamat, továbbá az intézményfejlesztés előmozdítására. | ||||||
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(5) E rendelet végrehajtását az Unió egyéb külső tevékenységével és a többi vonatkozó szakpolitikával összhangban kell megvalósítani. E célkitűzésnek megfelelően a jelen rendelet szerint finanszírozott intézkedéseket – beleértve az EBB által kezelteket is – az Unió és az érintett harmadik országok és régiók közötti megállapodásokhoz, nyilatkozatokhoz és cselekvési tervekhez hasonló eszközökben rögzített együttműködési politikára, valamint az uniós döntésekre, konkrét érdekekre, politikai prioritásokra és stratégiákra kell alapítani. |
(5) E rendelet végrehajtása során, a politikák fejlesztési célú koherenciájának alapelvét szem előtt tartva, biztosítani kell az összhangot az Unió külső tevékenységének egyéb területeivel, többek között a nemzetközi kereskedelemmel és a kereskedelmi politikával és a többi vonatkozó szakpolitikával. E célkitűzésnek megfelelően a jelen rendelet szerint finanszírozott intézkedések – beleértve az EBB által kezelteket is – adott esetben az Unió és az érintett harmadik országok és régiók közötti megállapodásokhoz, kereskedelmi megállapodásokhoz, nyilatkozatokhoz és cselekvési tervekhez hasonló eszközökben rögzített együttműködési politikákat támogatják. | ||||||
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 8 bekezdés – b pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
b) a fejlesztés befogadó és részvételközpontú megközelítése, és a társadalom valamennyi szegmensének széles körű bevonása a fejlesztési folyamatba és a nemzeti és regionális párbeszédbe, beleértve a politikai párbeszédet is; |
b) a fejlesztés befogadó és részvételközpontú megközelítése, és a társadalom valamennyi szegmensének széles körű bevonása a fejlesztési folyamatba és a nemzeti és regionális párbeszédbe, beleértve a politikai párbeszédet is, valamint a partnerországok és -régiók nemzeti és regionális parlamentjeit is; | ||||||
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 8 bekezdés – c a pont (új) | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
|
ca) beruházások, kapacitásépítés, technológiatranszfer és fenntartható ipari fejlődés révén az észak–dél és a dél–dél irányú ipari együttműködés fejlesztése, amely elősegíti, hogy a fejlődő országok is élvezhessék a globalizáció előnyeit. | ||||||
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 9 a bekezdés (új) | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
|
(9a) Az Unió párbeszédet kezdeményez a partnerországokkal a kereskedelempolitikáról szóló konzultáció és a fejlesztési stratégiájuk keretében megvalósuló kapacitásépítés ösztönzésére. | ||||||
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 10 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(10) A Bizottság rendszeres információcserére törekszik a civil társadalommal. |
(10) A Bizottság rendszeres konzultációra és információcserére törekszik minden érintett szereplővel (a kedvezményezett országok kormányaival és ügynökségeivel, civil társadalmával, az EU küldöttségeivel, a nemzetközi, nemzeti vagy magánszervezetekkel) annak érdekében, hogy fejlesztési stratégiáik kereskedelmi dimenzióját közösen meghatározzák és végrehajtsák. A Bizottság e konzultációk eredményéről beszámol az Európai Parlamentnek. | ||||||
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 10 a bekezdés (új) | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
|
(10a) Az e rendelet szerinti uniós finanszírozás nem használható fel fegyverek vagy lőszerek beszerzésére, sem pedig katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekre. | ||||||
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – b pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
b) a III. mellékletben felsorolt partnerországokkal megvalósított kétoldalú együttműködésre terjednek ki. |
b) országonként a III. mellékletben felsorolt partnerországokkal, és adott esetben, átmeneti időre az I. mellékletben felsorolt más partnerországokkal. | ||||||
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(3) Földrajzi programok az „európai konszenzus” által felölelt együttműködési területeken is kialakíthatóak, többek között a 2. cikk (1) bekezdésében kitűzött célok elérése érdekében. |
(3) Földrajzi programokat kell kialakítani az „európai konszenzus” által felölelt együttműködési területeken, továbbá a IV. mellékletben felsorolt közös és sajátos együttműködési területeken a 2. cikk (1) bekezdésében kitűzött célok elérése érdekében. | ||||||
|
A közös együttműködési területek és az egyes régiókra vonatkozó sajátos együttműködési területek a IV. mellékletben szerepelnek. |
| ||||||
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(1) A „Globális közjavak és kihívások” programban az uniós támogatás célja az, hogy elősegítse a tevékenységeket az olyan területeken, mint például a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a fenntartható energiagazdálkodás, a humán fejlődés, az élelmezésbiztonság, valamint a migráció és menekültügy. |
(1) A „Globális közjavak és kihívások” programban az uniós támogatás célja az, hogy elősegítse a tevékenységeket az olyan területeken, mint például a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a fenntartható energiagazdálkodás, a humán fejlődés, az élelmezésbiztonság, a méltányos kereskedelem, a társadalmi igazságosság, a kultúra, valamint a migráció és menekültügy. | ||||||
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(3) A pánafrikai programhoz kapcsolódó többéves indikatív programokat az EU–Afrika közös stratégia és annak cselekvési tervei alapján kell kidolgozni. |
(3) A pánafrikai programhoz kapcsolódó többéves indikatív programokat az EU–Afrika közös stratégia és annak cselekvési tervei alapján kell kidolgozni. E program kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése során biztosítani kell az Európai Parlament, a civil társadalom, továbbá a megfelelő afrikai nemzeti és regionális parlamentek tevékeny részvételét. | ||||||
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
E célból a stratégiai dokumentumokat főszabály szerint az Uniónak a partnerországokkal vagy -régiókkal folytatott párbeszédére kell alapozni, amely adott esetben az érintett tagállamokat, partnerországokat vagy régiókat, valamint a civil társadalmat és a regionális és helyi hatóságokat vonja be, az érintett ország vagy régió megfelelő felelősségvállalásának, valamint a nemzeti fejlesztési stratégiák – különösen a szegénység visszaszorítását célzó stratégiák – támogató ösztönzésének biztosítása érdekében. |
E célból a stratégiai dokumentumokat főszabály szerint az Uniónak a partnerországokkal vagy -régiókkal folytatott párbeszédére kell alapozni, amely adott esetben az érintett tagállamokat, partnerországokat vagy régiókat, a nemzeti és a regionális parlamenteket, valamint a civil társadalmat és a regionális és helyi hatóságokat vonja be, az érintett ország vagy régió megfelelő felelősségvállalásának, valamint a nemzeti fejlesztési stratégiák – különösen a szegénység visszaszorítását célzó stratégiák – támogató ösztönzésének biztosítása érdekében. | ||||||
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(2) A stratégiai dokumentumokat félidős vagy – szükség esetén – ad hoc felülvizsgálatnak kell alávetni, adott esetben a partnerországokkal és -régiókkal kötött partnerségi és együttműködési megállapodásokban meghatározott elvekkel és eljárásokkal összhangban. |
(2) A stratégiai dokumentumokat félidős vagy – szükség esetén – ad hoc felülvizsgálatnak kell alávetni, adott esetben a partnerországokkal és -régiókkal kötött partnerségi és együttműködési megállapodásokban meghatározott elvekkel és eljárásokkal összhangban. A felülvizsgálati folyamatot az Európai Parlament illetékes bizottságaival és megfelelő küldöttségeivel, a partnerországok és -régiók parlamentjeivel és a közös parlamenti struktúrákkal folytatott szoros konzultáció mellett kell végezni. Konzultálni kell a civil társadalom képviselőivel és a kedvezményezett országok érdekelt feleivel is. | ||||||
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(4) Nem szükséges stratégiai dokumentum azon országok vagy –régiók esetében, amelyek részére a jelen rendelet rendelkezései szerint a 2014–2020-as időszak folyamán uniós pénzalapból nyújtandó keretösszeg nem haladja meg a 50 millió eurót. |
törölve | ||||||
Indokolás | |||||||
50 millió euró még mindig óriási összeg. | |||||||
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(5) Minden egyes, a jelen rendelet alapján uniós pénzalapból nyújtott keretösszegre jogosult ország vagy régió vonatkozásában többéves indikatív programot kell kidolgozni. E dokumentumokat, a (4) bekezdésben említett országok vagy régiók kivételével, a stratégiai dokumentumok vagy az e cikkben szereplő, azokhoz hasonló dokumentumok alapján kell kidolgozni. |
(5) Minden egyes, a jelen rendelet alapján uniós pénzalapból nyújtott keretösszegre jogosult ország vagy régió vonatkozásában többéves indikatív programot kell kidolgozni. E dokumentumokat a stratégiai dokumentumok vagy az e cikkben szereplő, azokhoz hasonló dokumentumok alapján kell kidolgozni. | ||||||
Indokolás | |||||||
50 millió euró még mindig óriási összeg. | |||||||
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(1) A Bizottság a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében szereplő vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően jóváhagyja a stratégiai dokumentumokat és többéves indikatív programokat fogad el. Ezt az eljárást kell alkalmazni a stratégiát és annak programozását jelentősen módosító átfogó felülvizsgálatok esetén is. |
(1) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében jóváhagyja a stratégiai dokumentumokat és többéves indikatív programokat fogad el. Ezt az eljárást kell alkalmazni a stratégiát és annak programozását jelentősen módosító félidős értékelések és ad hoc felülvizsgálatok esetén is. | ||||||
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(2) Az (1) bekezdésben szereplő eljárás nem alkalmazandó a stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok nem lényegi elemeinek módosításakor, vagyis a technikai kiigazítások, a támogatásoknak a kiemelt területenként meghatározott indikatív keretösszegen belüli újraelosztása, illetve az eredeti indikatív keretösszeg 20 %-ot meg nem haladó növelése vagy csökkentése esetén, feltéve, hogy az említett módosítások nem befolyásolják az említett dokumentumokban rögzített prioritást élvező területeket és célkitűzéseket. Az ilyen esetekben az Európai Parlamentet és a Tanácsot egy hónapon belül tájékoztatni kell a kiigazításokról. |
(2) Az (1) bekezdésben szereplő eljárás nem alkalmazandó a stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok nem lényegi elemeinek módosításakor, vagyis a technikai kiigazítások, a támogatásoknak a kiemelt területenként meghatározott indikatív keretösszegen belüli újraelosztása, illetve az eredeti indikatív keretösszeg 10%-ot meg nem haladó növelése vagy csökkentése esetén, feltéve, hogy az említett módosítások nem befolyásolják az említett dokumentumokban rögzített prioritást élvező területeket és célkitűzéseket. Az ilyen esetekben az Európai Parlamentet és a Tanácsot egy hónapon belül tájékoztatni kell a kiigazításokról. | ||||||
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 18. cikkel összhangban a jelen rendelet I–VII. mellékletének módosítását és kiegészítését célzó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. |
A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok elfogadása, módosítása vagy kiegészítése céljából. | ||||||
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 5 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(5) Az I., II. és III. mellékletnek az 1. cikk a) pontjában rögzített jogosulti jegyzék felülvizsgálatára vonatkozó OECD/DAC határozatokkal történő összehangolásával kapcsolatos, ellenvetés benyújtására rendelkezésre álló időszak egy hét. |
törölve | ||||||
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 a bekezdés (új) | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
|
(1a) Az e rendelet keretében folyósított minden pénzügyi támogatást az Európai Számvevőszék ellenőriz. Az Európai Számvevőszék konzultálhat a kedvezményezett országok megfelelő intézményeivel annak érdekében, hogy a csalásokkal és visszaélésekkel szemben megvédje az Unió polgárainak pénzügyi érdekeit, és biztosítsa az e rendelet keretében megvalósuló uniós finanszírozás gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét. | ||||||
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
(2) Az 5–9. cikkben említett valamennyi program számára a 2014–2020 közötti időszak tekintetében elkülönített indikatív minimumösszegeket a VII. melléklet tartalmazza. Az összegek a programok között a 18. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktussal átcsoportosíthatók. A globális közjavak és kihívások programon belüli összegek bizottsági határozat révén átcsoportosíthatók az alfejezetek között, amelyről az Európai Parlamentet és Tanácsot a határozat elfogadását követő egy hónapon belül tájékoztatni kell. |
(2) Az 5–9. cikkben említett valamennyi program számára a 2014–2020 közötti időszak tekintetében elkülönített indikatív minimumösszegeket a VII. melléklet tartalmazza. Az összegek a programok között a 18. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktussal átcsoportosíthatók. | ||||||
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
AZ 5. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINTI KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN RÉSZTVEVŐ PARTNERORSZÁGOK ÉS -RÉGIÓK |
AZ 5. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINTI KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN RÉSZTVEVŐ PARTNERORSZÁGOK ÉS -RÉGIÓK | ||||||
|
E rendelet keretében az 5. cikk (2) bekezdése alapján a következő partnerországok részesülnek kétoldalú fejlesztési támogatásban: |
E rendelet keretében az 5. cikk (2) bekezdése alapján a következő partnerországok részesülnek kétoldalú fejlesztési támogatásban: | ||||||
|
1. Bolívia |
1. Bolívia | ||||||
|
|
1a. Kolumbia | ||||||
|
|
1b. Costa Rica | ||||||
|
2. Kuba |
2. Kuba | ||||||
|
|
2a. Ecuador | ||||||
|
3. Salvador |
3. Salvador | ||||||
|
4. Guatemala |
4. Guatemala | ||||||
|
5. Honduras |
5. Honduras | ||||||
|
6. Nicaragua |
6. Nicaragua | ||||||
|
|
6a. Panama | ||||||
|
7. Paraguay |
7. Paraguay | ||||||
|
|
7a. Peru | ||||||
|
8. Afganisztán |
8. Afganisztán | ||||||
|
9. Banglades |
9. Banglades | ||||||
|
10. Bhután |
10. Bhután | ||||||
|
11. Kambodzsa |
11. Kambodzsa | ||||||
|
12. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság |
12. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság | ||||||
|
13. Laosz |
13. Laosz | ||||||
|
14. Mongólia |
14. Mongólia | ||||||
|
15. Burma/Mianmar |
15. Burma/Mianmar | ||||||
|
16. Nepál |
16. Nepál | ||||||
|
17. Pakisztán |
17. Pakisztán | ||||||
|
18. Fülöp-szigetek |
18. Fülöp-szigetek | ||||||
|
19. Srí Lanka |
19. Srí Lanka | ||||||
|
20. Vietnam |
20. Vietnam | ||||||
|
21. Kirgiz Köztársaság |
21. Kirgiz Köztársaság | ||||||
|
22. Tádzsikisztán |
22. Tádzsikisztán | ||||||
|
23. Türkmenisztán |
23. Türkmenisztán | ||||||
|
24. Üzbegisztán |
24. Üzbegisztán | ||||||
|
25. Irak |
25. Irak | ||||||
|
26. Jemen |
26. Jemen | ||||||
|
27. Dél-Afrika |
27. Dél-Afrika | ||||||
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – bevezető rész | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
A földrajzi programokat, többek között, a következőkben meghatározott – az ágazatokkal nem egyenértékűnek tekintendő – együttműködési területek vonatkozásában lehet kidolgozni. A prioritások a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című közleményével, valamint a Tanács intézményeinek ez alapján levont következtetéseivel összhangban kerülnek meghatározásra. |
A földrajzi programokat az európai konszenzus és a következőkben meghatározott – az ágazatokkal nem egyenértékűnek tekintendő – együttműködési területek vonatkozásában kell kidolgozni. A prioritások az érintett partnerországgal vagy régióval együttműködésben, a civil társadalom és a parlamentek bevonásával, a millenniumi fejlesztési célokat követve kerülnek meghatározásra. | ||||||
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – I pont – cím | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
I. Az emberi jogok, a demokrácia és a jó kormányzás egyéb kulcsfontosságú elemei |
I. az emberi jogok, a demokrácia és a köz- és magánszférában megvalósuló jó kormányzás egyéb kulcsfontosságú elemei; | ||||||
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – I pont – a pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
a) demokrácia, emberi jogok és jogállamiság; |
a) demokrácia – ideértve a tisztességes és átlátható választásokat –, az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltaknak megfelelő emberi jogok, köztük a politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok, a munkavállalói jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása; | ||||||
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – I pont – a pont – francia bekezdések (új) | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
|
– a demokratikus jogokkal, az emberi jogokkal és a munkavállalói jogokkal kapcsolatos jogsértések figyelemmel kísérésének támogatása, ideértve a civil szervezeteknek, újságíróknak, valamint az ILO és más nemzetközi szakmai szervezeteknek nyújtott támogatást is; | ||||||
|
|
– a demokratikus jogokkal, az emberi jogokkal és munkavállalói jogokkal kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének támogatása, elősegítve ezáltal is a szociális dömping elleni küzdelmet; | ||||||
|
|
– az érvényes demokratikus jogokkal, emberi jogokkal és munkavállalói jogokkal, valamint a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal és jogszabályokkal kapcsolatos tudatosság lakosság körében való kialakításának támogatása; | ||||||
|
|
– a szakszervezeteknek és a szövetkezeteknek kapacitásfejlesztésre nyújtott támogatás. | ||||||
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – I pont – a a pont (új) | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
|
aa) az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés; | ||||||
|
|
– különösen az európai transznacionális vállalatok áldozatai számára, ha e vállalatok megsértik a munkavállalók jogait, és/vagy károsítják a környezetet, elősegítve az intézkedést nemzeti, regionális vagy európai bíróságokon, | ||||||
|
|
– jogorvoslati eljárások erősítése olyan egyének és közösségek számára, akiket érint a vállalat tevékenysége, | ||||||
|
|
– a szocális, gazdasági és környezetvédelmi jogokat előmozdító intézkedések támogatása; | ||||||
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – I pont – c pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
c) államigazgatás; |
c) államigazgatás, ideértve a pénzügyi igazgatást, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot; | ||||||
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – I pont – d pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
d) adópolitika és -igazgatás; |
d) adópolitika és -igazgatás, különösen: | ||||||
|
|
– a polgárok és a vállalatok számára átlátható belföldi adórendszerek támogatása, valamint helyi ellenőrző kapacitások fejlesztése, | ||||||
|
|
az adókikerülés és az adókijátszás elleni küzdelem, | ||||||
|
|
– az országonkénti jelentéstétel elősegítése | ||||||
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – I pont – e pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
e) korrupció; |
e) korrupcióellenes tevékenységek; | ||||||
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – I pont – f pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
f) civil társadalom és helyi hatóságok; |
f) választott helyi hatóságok, ideértve adott esetben a hagyományos és szokásos hatóságokat és a civil társadalmat; | ||||||
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – I pont – g pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
g) természeti erőforrások; valamint |
g) a természeti erőforrások, köztük a nyersanyagok fenntartható, átlátható és befogadó kezelése; valamint | ||||||
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – I pont – g pont – francia bekezdések (új) | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
|
– a kapacitásfejlesztés támogatása a jó kormányzás és a nyersanyagok kezelése terén; | ||||||
|
|
– a 169. sz. ILO-egyezmény végrehajtásának támogatása; | ||||||
|
|
– a nyersanyag-kitermelő és a fakitermelő ágazatban működő vállalatokra vonatkozó jelentések útján megvalósuló, hivatalos szervek és a civil társadalom által végzett országonkénti és projektenkénti nyomon követés támogatása; | ||||||
|
|
– a hazai nyersanyag-feldolgozáshoz kapcsolódó beruházások és szakképzési rendszerek támogatása; | ||||||
|
|
– a határokon átnyúló nyersanyagkészletek kezelésére irányuló regionális együttműködés támogatása; | ||||||
|
|
– a legkörnyezetkímélőbb nyersanyag-kitermelési és szállítási módokkal kapcsolatos technológiai együttműködés támogatása; | ||||||
|
|
– a természetvédelmi területeken folytatott nyersanyagkutatás és -kitermelés elleni védelmi intézkedések – a Yasuni ITT kezdeményezésre, és a hasonló projektekre is kiterjedő – támogatása. | ||||||
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – II pont – b pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
b) üzleti környezet, regionális integráció és világszintű piacok; valamint |
b) üzleti környezet, regionális integráció, valamint a helyi, hazai, regionális és globális piacokon folytatott kereskedelem; a helyi termelőeszközök fejlesztésének támogatása, nevezetesen elősegítve a helyi kézművesség, a kkv-k, a mikrovállalkozások, a szövetkezetek valamint a tisztességes kereskedelem elveinek fejlődését; valamint | ||||||
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – II pont – b pont – francia bekezdések (új) | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
|
– a partnerországok és -régiók támogatása a kereskedelem, a befektetés és a regionális integráció tekintetében, beleértve a technikai segítségnyújtást és a kapacitásépítést is az olyan hatékony és eredményes kereskedelempolitikák megtervezése és végrehajtása érdekében, amelyek előnyben részesítik az ösztönzőbb üzleti környezetet, a hatékony és eredményes gazdaság- és pénzügyi politikákat, az adózás átláthatóságát és a magánszektor, különösen a kkv-k fejlődését, a helyi termékeknek a helyi, továbbá a nemzeti és regionális piacokon történő értékesítésére összpontosítva, ugyanakkor azzal a céllal is, hogy a partnerországok és -régiók számára hasznos legyen a világgazdaságba való integráció, és hogy a társadalmi igazságosság és a szegények javát szolgáló növekedés támogatást kapjon; | ||||||
|
|
– a fejlődő országok kereskedelmi, regionális és kontinentális integrációs törekvéseinek – a dél-dél kezdeményezésekre is kiterjedő – támogatása, az igazságos és környezeti szempontból fenntartható növekedés ösztönzése, a kereskedelmi tárgyalásokon bevált gyakorlatok cseréje, valamint a kereskedelemre és a szegénység csökkentésére irányuló vagy az azzal egyenértékű stratégiák, és a további, a piacokhoz, az infrastruktúrához kapcsolódó politikák és a szegények vízhez juttatását, a fenntartható energiaellátást és az emberi biztonságot célzó határokon átnyúló együttműködéshez kapcsolódó szakpolitikák összekapcsolása révén; | ||||||
|
|
– a kereskedelmi tárgyalási kapacitások javítása; a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozás és a WTO-megállapodások végrehajtásának támogatása technikai segítségnyújtással és kapacitásépítéssel; a partnerországok segítése a kereskedelmi könnyítések terén; | ||||||
|
|
– a Közösség és a partnerországok és -régiók között a gazdasági és kereskedelmi együttműködés támogatása és a befektetési kapcsolatok megerősítése többek között olyan intézkedések révén, amelyek célja annak előmozdítása és biztosítása, hogy a magánszférabeli szereplők – beleértve a helyi és az európai üzleti vállalkozásokat – hozzájáruljanak a társadalmi szempontból felelős és fenntartható gazdasági fejlődéshez, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkakörülményekre vonatkozó előírásainak tiszteletben tartását, továbbá olyan intézkedések révén, amelyek előmozdítják a helyi kapacitásépítést; | ||||||
|
|
– a fejlődő országokkal kötött kereskedelmi megállapodások fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezései végrehajtásának és nyomon követésének támogatása, beleértve a szociális partnereknek nyújtott kapacitásépítést, így biztosítva a kereskedelem, a foglalkoztatás és a szociális védelem közötti jobb kölcsönhatást; | ||||||
|
|
– a tisztességes kereskedelem támogatása; | ||||||
|
|
– a tisztességes munka és a megfelelő munkabérek támogatása; | ||||||
|
|
– a szövetkezeti egyesülés támogatása, különösen a mezőgazdasági és halászati ágazatban, beleértve a vezetői képességfejlesztést, a közös géphasználatra, szállításra, tárolásra és hűtésre, képzésre és marketingre irányuló programok támogatása; | ||||||
|
|
– a magánszektor bevonása, kiemelt figyelmet fordítva a hazai vállalatoknak nyújtott mikrohitel-konstrukciókra is kiterjedő finanszírozásra, és a hazai tőkeáttételre, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások szintjén, a társadalmilag felelős és fenntartható fejlődés fokozása érdekében; | ||||||
|
|
– magas színvonalú, befogadó, a lakosság javát szolgáló közszolgáltatások kialakításának támogatása az Európai Beruházási Bankkal és más nagy nemzetközi pénzintézetekkel együttműködésben; | ||||||
|
|
– a fejlődő országok támogatása a virágzó IKT-ágazat létrehozatalában, ideértve a szoftverfejlesztést, a hagyományos tudás védelmének intézményes támogatását, a kreatív ágazatukkal kapcsolatos szellemi tulajdonjogok védelmét, beleértve az olyan kreatív megoldásokat, mint a szabadalmi csoportok; | ||||||
|
|
– méltányos gazdasági partnerségek, szabályozási párbeszédek és gazdasági együttműködés kiépítése a partnerországok gazdaságának élénkítése és a szegénység felszámolása érdekében. | ||||||
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – II pont – c pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
c) fenntartható mezőgazdaság és energia. |
c) fenntartható, különösen kisüzemi mezőgazdaság és megújuló energia. | ||||||
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – A rész – III pont – b pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
b) migráció és menekültügy; valamint |
b) migráció és menekültügy támogatása; valamint | ||||||
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – bevezető bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
Az uniós támogatás a jelen rendelet 5. cikkével, valamint annak átfogó szándékával, hatályával, céljaival és általános elveivel összhangban álló fellépéseket és ágazati párbeszédeket támogatja. Megfelelő figyelmet kell fordítani a közösen megállapított stratégiákat, partnerségi, együttműködési és kereskedelmi megállapodásokat tükröző alábbi területekre. A prioritások „, „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című bizottsági közleménnyel, valamint a Tanács intézményeinek ez alapján levont későbbi következtetéseivel összhangban kerülnek meghatározásra. |
Az uniós támogatás a jelen rendelet 5. cikkével, valamint annak átfogó szándékával, hatályával, céljaival és általános elveivel összhangban álló fellépéseket és ágazati párbeszédeket támogatja. Megfelelő figyelmet kell fordítani a közösen megállapított stratégiákat, partnerségi, együttműködési és a nyitott és tisztességes kereskedelemhez hozzájáruló megállapodásokat tükröző alábbi területekre. A prioritások a „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című bizottsági közleménnyel, valamint a Tanács intézményeinek ez alapján levont későbbi következtetéseivel összhangban kerülnek meghatározásra. | ||||||
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Latin-Amerika – a pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
a) a társadalmi kohézió, különösen a társadalmi befogadás, a tisztességes munka, a méltányosság, a nemek közti egyenlőség és a nők erősebb szerepének ösztönzése; |
a) a társadalmi kohézió, különösen a társadalmi befogadás, a munkavállalói jogok, a tisztességes munka és a méltányosság – a szakszervezeteknek és szövetkezeteknek nyújtott támogatást is beleértve –, a nemek közti egyenlőség és a nők erősebb szerepének ösztönzése; | ||||||
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Latin-Amerika – b pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
b) a kormányzási kérdések kezelése és szakpolitikai reformok támogatása, különös tekintettel a következő területekre: szociálpolitikák, az államháztartás igazgatása és az adózás, biztonság (ideértve a kábítószereket, a bűnözést és korrupciót), a jó kormányzás és a közintézmények megerősítése (beleértve az olyan innovatív, a technikai együttműködést elősegítő intézkedéseket, mint a TAIEX és az ikerintézményi programok), az emberi jogok – többek közt az őslakosok és az afrikai származásúak jogainak – és a környezet védelme, valamint a diszkrimináció, és a kábítószerek előállítása, fogyasztása és tiltott kereskedelme elleni küzdelem; |
b) a kormányzási kérdések kezelése és szakpolitikai reformok támogatása, különös tekintettel a következő területekre: szociálpolitikák, az államháztartás igazgatása és az adózás, biztonság (ideértve a kábítószereket, a bűnözést és korrupciót), a jó kormányzás és a közintézmények megerősítése (beleértve az olyan innovatív, a technikai együttműködést elősegítő intézkedéseket, mint a TAIEX és az ikerintézményi programok), az emberi jogok – többek közt az őslakosok és az afrikai származásúak jogainak – és a környezet védelme, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normáinak tiszteletben tartása, valamint a diszkrimináció, és a kábítószerek előállítása, fogyasztása és tiltott kereskedelme elleni küzdelem; | ||||||
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Latin-Amerika – f pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
f) a gazdasági sebezhetőség kezelése, a strukturális átalakítások elősegítése erős kereskedelmi, beruházási, know-how és kutatási, innovációs és technológiai partnerségek létrehozása útján, a fenntartható és inkluzív növekedés összes dimenziójának előmozdítása, különös figyelemmel a migrációs folyamatok, az élelmezésbiztonság (ideértve a fenntartható mezőgazdaságot és halászatot is), az éghajlatváltozás, a fenntartható energiagazdálkodás, valamint a biológiai sokszínűség és az ökológiai rendszerekhez – köztük a víz- és erdőterületekhez – kapcsolódó szolgáltatások védelmének és fejlesztésének kihívásaira, valamint a zöld gazdaság munkahelyeinek számát és minőségét növelő jövedelmező beruházásokra; |
f) a gazdasági sebezhetőség kezelése, a strukturális átalakítások elősegítése a nyitott és tisztességes kereskedelmi kapcsolatok, a zöld és inkluzív gazdaság keretében több és jobb munkahelyet teremtő produktív beruházások, valamint a kutatási, innovációs és technológiai tudásátadás és együttműködés terén létrehozott erős partnerségek útján, a fenntartható és inkluzív növekedés összes dimenziójának előmozdítása, különös figyelemmel a migrációs folyamatok, az élelmezésbiztonság (ideértve a fenntartható mezőgazdaságot és halászatot is), az éghajlatváltozás, a fenntartható energiagazdálkodás, valamint a biológiai sokszínűség és az ökológiai rendszerekhez – köztük a vízhez, a talajhoz és az erdőterületekhez – kapcsolódó szolgáltatások védelmének és fejlesztésének kihívásaira; az inkluzív növekedés, a fejlődés és a munkahelyteremtés legjelentősebb forrását képviselő mikro-, kis- és középvállalatok fejlődésének támogatása; kereskedelemösztönző támogatások előmozdítása annak érdekében, hogy a latin-amerikai mikro-, kis- és középvállalatok is élhessenek a nemzetközi kereskedelem kínálta lehetőségekkel; | ||||||
Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Latin-Amerika – f a pont (új) | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
|
fa) azon negatív hatások enyhítése, amelyek e régió számos országának gazdaságát sújtani fogják, amennyiben kizárják őket az általános preferenciarendszerből. | ||||||
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Ázsia – a pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
a) a társadalmi kohézió, különösen a társadalmi befogadás, a tisztességes munka, a méltányosság, a nemek közti egyenlőség és a nők erősebb szerepének ösztönzése; |
a) a társadalmi kohézió, különösen a társadalmi befogadás, a munkavállalói jogok, a tisztességes munka és a méltányosság – a szakszervezeteknek és szövetkezeteknek nyújtott támogatást is beleértve –, a nemek közti egyenlőség és a nők erősebb szerepének ösztönzése; | ||||||
Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Ázsia – b pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
b) inkluzív partnerségek létrehozása a kereskedelem, a befektetések, a segélyezés, a migráció, a kutatás, az innováció és technológia területén; |
b) a strukturális átalakítások elősegítése a tisztességes kereskedelmi kapcsolatok terén létrehozott inkluzív partnerségek, a zöld és inkluzív gazdaság keretében több és jobb munkahelyet teremtő produktív beruházások, valamint kutatási, innovációs és technológiai tudásátadás és együttműködés útján, a fenntartható és inkluzív növekedés összes dimenziójának előmozdítása, különös figyelemmel a migrációs folyamatok, az élelmezésbiztonság (ideértve a fenntartható mezőgazdaságot és halászatot is), az éghajlatváltozás, a fenntartható energiagazdálkodás, valamint a biológiai sokszínűség és az ökológiai rendszerekhez – köztük a vízhez, a talajhoz és az erdőterületekhez – kapcsolódó szolgáltatások védelmének és fejlesztésének kihívásaira; | ||||||
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Ázsia – d pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
d) a fejlesztés szolgálatában álló aktív és szervezett civil társadalom támogatása, valamint a köz- és magánszféra partnerségének (PPP) előmozdítása; |
d) az aktív és szervezett civil társadalom – a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek a szociális párbeszéd érdekében való megerősítését is magában foglaló – támogatása; | ||||||
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Közép-Ázsia – a pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
a) az alkotmányos reformok, valamint a törvényhozás, a szabályozás és a közigazgatás uniós normákhoz való közelítésének előmozdítása, beleértve a további demokratizálódást és a szervezett civil társadalom, a jogállamiság, a jó kormányzás és az adóügy támogatását, valamint az olyan felelős nemzeti intézmények és szervek, mint például a választási szervek, a parlamentek, valamint a közigazgatási reform és az állami pénzügyi igazgatás megerősítését; |
a) az alkotmányos reformok, valamint a törvényhozás, a szabályozás és a közigazgatás uniós normákhoz való közelítésének előmozdítása, a további demokratizálódásra, az emberi jogok tiszteletben tartására és a szervezett civil társadalom megerősítésére összpontosítva, beleértve a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek a szociális párbeszéd érdekében való megerősítését, a jogállamiság, a jó kormányzás és az adóügy támogatását, valamint az olyan felelős nemzeti intézmények és szervek, mint például a választási szervek, a parlamentek, a független igazságszolgáltatás, valamint a közigazgatási reform és az állami pénzügyi igazgatás megerősítését; | ||||||
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Közép-Ázsia – b pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
b) az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása, a társadalmi és regionális egyenlőtlenségek kezelése valamint az olyan területek szakpolitikáinak támogatása, mint az oktatás, a kutatás, az innováció és technológia, az egészségügy, a tisztességes munka, a fenntartható energiagazdálkodás, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a kkv-k erősítése, s emellett a piacgazdaság, a kereskedelem és a beruházások ösztönzése, beleértve a szabályozási reformokat és Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozás (WTO) támogatását is; |
b) az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása, a társadalmi és regionális egyenlőtlenségek kezelése valamint az olyan területek szakpolitikáinak támogatása, mint az oktatás, a kutatás, az innováció és technológia, az egészségügy, a tisztességes munka, a fenntartható energiagazdálkodás, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés; a gazdasági sokszínűség előmozdítása a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásával, és emellett a szociális piacgazdaság, a nyitott és tisztességes kereskedelem és a beruházások ösztönzése, beleértve a szabályozási reformokat és Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozás (WTO) támogatását is; | ||||||
Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Közel-Kelet – c pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
c) a fenntartható és sokrétű gazdaság reformjának, a kereskedelemnek, a piacgazdaság fejlesztésének, a főbb ágazatok (mint az energiaipar, a megújuló energiaforrásokat is beleértve) jövedelmező és fenntartható beruházásainak, a köz- és magánszféra partnerségének (PPP), valamint a partnerországok WTO-ba való integrációjának előmozdítása; |
c) a fenntartható és sokrétű gazdaság reformjának, a nyitott és tisztességes kereskedelmi kapcsolatok, a fenntartható szociális piacgazdaság fejlesztésének, a főbb ágazatok (mint az energiaipar és kiemelten a megújuló energiaforrások) jövedelmező és fenntartható beruházásainak, valamint amennyiben a partnerországok is erre törekednek, a WTO-ba való integrációjuk előmozdítása; | ||||||
Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Közel-Kelet – e pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
e) a jelen eszköz hatálya alatt rendelkezésre bocsátott források következetes munkával és egyéb, a szélesebb körű regionális integrációra összpontosító uniós eszköz által nyújtott támogatással való kiegészítése, a gazdaságra, energiagazdálkodásra, kutatásra, fejlesztésre és technológiára vonatkozó uniós érdekek előmozdítása, a biztonság és fejlődés kapcsolatával összefüggésben a kábítószerek előállítása, fogyasztása és tiltott kereskedelme elleni küzdelem, valamint a migráció és fejlődés kapcsolatával összefüggésben a migráció kezelése és a kitelepítettek és menekültek megsegítése. |
e) a jelen eszköz hatálya alatt rendelkezésre bocsátott források következetes munkával és egyéb, a szélesebb körű regionális integrációra összpontosító uniós eszköz által nyújtott támogatással való kiegészítése, a fenntartható gazdaságra, a gazdaságélénkítésre és a pénzügyi válságokkal szembeni védelemre, a megújuló energiára, kutatásra, fejlesztésre és technológiára vonatkozó kölcsönös érdekek előmozdítása; megbízható, hozzáférhető és felhasználóbarát finanszírozási csatornák, köztük mikrohitel-konstrukciók és viszontgarancia-rendszerek kialakításának támogatása az Európai Beruházási Bank révén; a biztonság és fejlődés kapcsolatával összefüggésben a kábítószerek előállítása, fogyasztása és tiltott kereskedelme elleni küzdelem; a migráció következetes irányításának támogatása és a megfelelően irányított mobilitás elősegítése, valamint a migráció és fejlődés kapcsolatával összefüggésben a kitelepítettek és menekültek megsegítése gyakorlati megoldások révén. | ||||||
Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Dél-Afrika – b pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
b) a különböző szabadkereskedelmi területek létesítésével megkezdett kiigazítási erőfeszítések támogatása; |
b) Dél-Afrika és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösséghez (SADC) tartozó partnerei regionális integrációjára nyújtott támogatás annak elősegítésére, hogy a jövőben esetlegesen szabadkereskedelmi területek létesüljenek közöttük, valamint az EU-val fenntartott kereskedelmi kapcsolatok erősítése érdekében; | ||||||
Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – Dél-Afrika – d pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
d) a gazdasági sebezhetőség legyőzése, és a strukturális átalakítások megvalósítása, nagy hangsúlyt fektetve a fenntartható és integratív gazdasági növekedésen alapuló, tisztességes foglalkoztatásra, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, zöld gazdaság és fenntartható fejlődés minden aspektusára (ideértve a fenntartható mezőgazdaságot és halászatot is), valamint a biológiai sokszínűség és az ökológiai rendszerekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére; |
d) a gazdasági sebezhetőség kezelése és a strukturális átalakítások elősegítése, nagy hangsúlyt fektetve a fenntartható és integratív gazdasági növekedésen és az energiahatékony, megújuló energiákra épülő, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságon alapuló tisztességes foglalkoztatásra, a tisztességes kereskedelmi kapcsolatok terén létrehozott erős partnerségek, a zöld és inkluzív gazdaság keretében több és jobb munkahelyet teremtő produktív beruházások, valamint kutatási, innovációs és technológiai tudásátadás és együttműködés útján, előmozdítva a fenntartható és inkluzív fejlődés minden aspektusát, különös figyelemmel a migrációs folyamatok, a lakhatás, az élelmezésbiztonság (ideértve a fenntartható mezőgazdaságot és halászatot is), az éghajlatváltozás, a fenntartható energiagazdálkodás, valamint a biológiai sokszínűség és az ökológiai rendszerekhez – köztük a vízhez és a talajhoz – kapcsolódó szolgáltatások védelmének és fejlesztésének kihívásaira; | ||||||
Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A rész – bevezető bekezdés | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
A 6. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban a globális közjavak és kihívások program célja az együttműködés erősítése, az ismeretek, a gyakorlati tapasztalatok és a partnerországok kapacitásainak megosztása. A program többek között az alábbi együttműködési területeket fedi le, a köztük lévő szoros kapcsolat fényében biztosítva a legmagasabb fokú szinergiát: |
A 6. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban a globális közjavak és kihívások program célja az együttműködés erősítése, az ismeretek, a gyakorlati tapasztalatok és a partnerországok kapacitásainak megosztása. A programot az európai fejlesztési konszenzus alapján készítik el, és az alábbi együttműködési területeket fedi le, a köztük lévő szoros kapcsolat fényében biztosítva a legmagasabb fokú szinergiát: | ||||||
Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A rész – Fenntartható energia – c pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
c) az energiabiztonság előmozdítása, például a források és útvonalak diverzifikációja, az árak volatilitásának figyelembevétele, a kibocsátáscsökkentési potenciál, a piacok fejlesztése és az energia-összekapcsolódás és –kereskedelem támogatása révén. |
c) az energiabiztonság előmozdítása, például a források és útvonalak diverzifikációja, az árak volatilitásának figyelembevétele, a kibocsátáscsökkentési potenciál, a piacok fejlesztése és az energia-összekapcsolódás, és a nyitott és tisztességes kereskedelem támogatása révén. | ||||||
Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A rész – A humán fejlődés – a pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
a több és jobb munkahely megteremtését célzó intézkedések előmozdítása például a helyi kkv-k versenyképessége és rugalmassága javításának, valamint a globális gazdaságba való integrációjuk területén, a fejlődő országok többoldalú kereskedelmi rendszerbe illeszkedésének támogatása a magánszektor fejlesztése és az üzleti környezet fejlesztése, az ipari innovációk és a technológiai szakpolitikák, valamint a kereskedelmi szakpolitikák és megállapodások meghatározásának és végrehajtásának támogatása, a regionális integrációs törekvések támogatása, az EU és a partnerországok és –régiók befektetési kapcsolatainak előmozdítása, valamint a magán- és közbefektetések és az együttműködés innovatív pénzügyi eszközökkel való erősítése révén. A zöld gazdaság, a forráshatékonyság és a fenntartható fogyasztási és termelési eljárások előmozdítása. Az elektronikus kommunikáció használatának ösztönzése a valamennyi ágazatot átfogó növekedés támogatásának eszközeként a digitális szakadék áthidalása, e terület megfelelő szakpolitikai és szabályozási keretének kialakítása, valamint a szükséges infrastruktúra fejlesztésének és az IKT-alapú szolgáltatások és alkalmazások használatának ösztönzése érdekében. |
a több és jobb munkahely megteremtését célzó intézkedések előmozdítása például a helyi mkkv-k versenyképessége és rugalmassága javításának, valamint a helyi, nemzeti, regionális és globális piacokhoz való hozzáférésük területén, a fejlődő országok regionális és többoldalú kereskedelmi rendszerekbe való illeszkedésének támogatása, a helyi kulturális örökség megőrzését segítő helyi kézművesség fejlesztése, a magánszektor mikrohitel-konstrukciókra is kiterjedő fejlesztése és az üzleti környezet fejlesztése, a helyi gazdaság és a helyi termelési rendszerek fejlesztésének, az ipari innovációk és a technológiai szakpolitikák, valamint a tisztességes kereskedelmi kapcsolatok meghatározásánal és végrehajtásának támogatása, a kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokhoz szükséges kapacitásépítés támogatása, a regionális integrációs törekvések támogatása, valamint a magán- és közbefektetések és az együttműködés innovatív pénzügyi eszközökkel való erősítése révén. Mindenekelőtt a partnerországban hazai szinten hatást kiváltó, a kisvállalkozóknak és a szegényeknek kedvező kereskedelem ösztönzéséről kell gondoskodni, és célzottabban kell alkalmazni a kereskedelemösztönző támogatásokat; a zöld és inkluzív gazdaság, a forráshatékonyság és a fenntartható fogyasztási és termelési eljárások előmozdítása. Az elektronikus kommunikáció használatának ösztönzése a valamennyi ágazatot átfogó növekedés támogatásának eszközeként a digitális szakadék áthidalása, e terület megfelelő szakpolitikai és szabályozási keretének kialakítása, valamint a szükséges infrastruktúra fejlesztésének és az IKT-alapú szolgáltatások és alkalmazások használatának ösztönzése érdekében. | ||||||
Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A rész – Migráció és menekültügy – b pont | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
b) a migrációs áramlások minden dimenzióban történő jobb irányításának biztosítása; |
b) a migrációs áramlások minden dimenzióban történő jobb irányításának és a migránsok minden szempont szerinti jobb védelmének biztosítása, a menekültek jobb védelmének garantálása és az Unióba történő biztonságos belépési útvonalak biztosítása; | ||||||
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – B rész – 2 bekezdés – b a pont (új) | |||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||
|
|
ba) az európai fogyasztók érzékenyebbé tétele a tisztességes és fenntartható kereskedelem iránt és a méltányos körülmények között előállított termékek európai piacokhoz való hozzáférésének elősegítése. | ||||||
ELJÁRÁS
|
Cím |
A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozatala |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2011)0840 – C7-0493/2011 – 2011/0406(COD) |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
DEVE 17.1.2012 |
|
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
INTA 17.1.2012 |
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Helmut Scholz 25.1.2012 |
||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
30.5.2012 |
11.7.2012 |
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
17.9.2012 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
21 1 2 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
William (The Earl of) Dartmouth, Marielle de Sarnez, Christofer Fjellner, Metin Kazak, Franziska Keller, David Martin, Vital Moreira, Paul Murphy, Helmut Scholz, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Henri Weber, Jan Zahradil |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Amelia Andersdotter, Josefa Andrés Barea, George Sabin Cutaş, Béla Glattfelder, Silvana Koch-Mehrin, Tokia Saïfi, Jarosław Leszek Wałęsa, Pablo Zalba Bidegain |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Eric Andrieu, Jolanta Emilia Hibner, Gabriel Mato Adrover |
||||
VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (13.7.2012)
a Fejlesztési Bizottság részére
a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0840 – C7‑0493/2011 – 2011/0406(COD))
Előadó: Jan Kozłowski
RÖVID INDOKOLÁS
Az EU a világon a fejlesztési támogatás legnagyobb adományozója, és tagállamaival együtt a fejlődő országoknak nyújtott összes támogatás több mint felét biztosítja. Ezenfelül a millenniumi fejlesztési célokkal foglalkozó legutóbbi csúcstalálkozón az EU megerősítette, hogy a fejlesztési támogatás terén meg kívánja tartani vezető pozícióját, kötelezettséget vállalva arra, hogy a GNI 0,7%-ára vonatkozó célt 2015-ig teljesíti, és az e cél felé tett előrehaladást minden évben értékeli.
Ez a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat biztosítani fogja az Unió számára a 2014-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez szükséges eszközöket. Az új fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) az elődjével megegyező célokat fog kitűzni, nevezetesen a szegénység felszámolását a partnerországokban és -régiókban. Az új DCI földrajzi alkalmazási köre a meglevő eszközre fog épülni, és jobb jogalapot fog biztosítani a régiókon átnyúló kezdeményezések végrehajtásához, mint amilyen a közös Afrika–EU stratégia.
Az uniós szintű fejlesztési támogatás az EU pártatlan helyzete miatt különösen értékes a külső támogatás célba juttatásában, valamint a tagállamok ilyen irányú erőfeszítéseinek kiegészítésében. A megszorítások idején az uniós és a tagállami szakpolitikai programozás koordináltabb és integráltabb megközelítése minden eddiginél fontosabb a globális kihívások hatékonyabb kezeléséhez, és a jelenlegi bizottsági javaslat célja, hogy tovább erősítse ezt az együttműködési kapacitást. Ezenfelül egyszerűsítené a szabályozási környezetet a következő programozási időszakra, ami könnyebben hozzáférhetővé tenné a finanszírozást a kedvezményezettek számára. Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy az EU fejlesztési támogatásra fordított kiadásainak mérhetőnek és elszámoltathatónak kell lennie, továbbá azokat a szegénység felszámolásával kapcsolatban maximális hatást biztosító módon kell kialakítani.
A Bizottság differenciáltabb megközelítést is javasolt arra, hogy az uniós támogatást oda irányítsák, ahol arra a legnagyobb a szükség, és ahol a legnagyobb hatással járna.
Költségvetési vonatkozás
A Bizottság a következő többéves pénzügyi keretben a DCI-hez rendelkezésre álló pénzügyi keretösszegek 17,87%-os emelését javasolja (a 2007–2013-as 17 474 millió EUR összegről 2014–2020-ban 20 579 millió EUR összegre). A jelenlegi eszközzel ellentétben az új rendelet fel nem osztott pénzeszközök meghagyását irányozza elő a váratlan események és kihívások kezelésére.
A 2014-től 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó indikatív keretösszegek a rendeletre irányuló javaslat VII. mellékletében szerepelnek, amelyet a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján módosíthat vagy tehet naprakésszé. A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan a DCI „globális közjavak és kihívások” tematikus keretösszegeinek mintegy 31,8%-át a környezetre és éghajlatváltozásra, 12,7%-át a fenntartható energiával kapcsolatos intézkedésekre, 20%-át a humán fejlesztésre, 28,4%-át az élelmezésbiztonságra és a fenntartható mezőgazdaságra, 7%-át pedig a migrációra és menekültügyre fogják fordítani. Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt keretösszegek nem veszélyeztethetik a fejlesztési együttműködés fő feladatait és célkitűzéseit, nevezetesen a szegénység felszámolását és a millenniumi fejlesztési célok elérését, valamint a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság és a felelős kormányzás előmozdítását. Mindezek előfeltételei a működő és stabil piacgazdaság fejlődő országokban történő megteremtésének.
Az európai fejlesztési támogatás jelentős százaléka a Bizottságon keresztül valósul meg, míg a támogatás túlnyomó részét közvetlenül a tagállamok utalják ki. Az Unió ugyanakkor a többéves pénzügyi keret által biztosított többéves tervezés miatt a fejlesztési támogatás kiszámíthatóságának biztosítása, valamint a költségvetési és kiadási prioritások hosszú távú azonosítása szempontjából jobb helyzetben van, mint a tagállamok. Ebből a versenyelőnyből tőkét kellene kovácsolni, és el kell kerülni a tagállami és uniós segítségnyújtás közötti esetleges átfedéseket.
Ezenfelül a felsőoktatás finanszírozását az „Erasmus mindenkinek” program keretében fogják nyújtani, 2 többéves keretösszeg révén, amelyeknek a DCI többéves indikatív programozásában kell megjelenniük. Az előadó ezt az indikatív összeget relatív százalékértékre kívánja cserélni, figyelembe véve a külső tevékenységek részt vevő eszközei számára kiosztott végleges összegekkel kapcsolatos bizonytalanságot.
MÓDOSÍTÁS
A Költségvetési Bizottság felhívja a Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Módosítás 1 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 a bekezdés (új) | |
|
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet |
Módosítás |
|
|
(1a) rámutat, hogy a jogalkotási javaslatban meghatározott pénzügyi keret csupán indikatív a jogalkotási hatóság számára, és nem rögzíthető addig, amíg a 2014 és 2020 közötti évekre vonatkozó többéves pénzügyi keretet megállapító rendeletre irányuló javaslatról megállapodás nem születik; |
Módosítás 2 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 b bekezdés (új) | |
|
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet |
Módosítás |
|
|
(1b) emlékeztet a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalására1; megismétli, hogy elegendő kiegészítő forrást kell biztosítani a következő többéves pénzügyi keretben ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja meglévő politikai prioritásait és a Lisszaboni Szerződésben meghatározott új feladatait, valamint hogy előre nem látható események esetén válaszlépéseket tudjon tenni; felszólítja a Tanácsot, hogy amennyiben nem osztja ezt a megközelítést, határozza meg egyértelműen, hogy mely politikai prioritásait vagy projektjeit lehet teljes egészében elvetni annak ellenére, hogy európai hozzáadott értékük bebizonyosodott; |
|
|
_________________ |
|
|
1 Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0266. |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) E rendeletnek az eszköz teljes időtartamára nézve meg kell határoznia azt a pénzügyi keretet, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési hatóság számára – a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött 201Z. XX-i intézményközi megállapodás []. pontja értelmében – elsődleges hivatkozási alapul szolgál. |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1b) A kiadások végrehajtásának és minőségének javítását az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében irányadó elvnek kell tekinteni, ugyanakkor biztosítani kell a pénzügyi erőforrások optimális felhasználását. |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 1 c preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1c) Fontos biztosítani az eszköz hatékony és eredményes pénzgazdálkodását, valamint a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát módon történő végrehajtását, biztosítva ugyanakkor a jogbiztonságot, valamint az eszköz hozzáférhetőségét minden résztvevő számára is. |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) Az Európai Unió a demokrácia és a jogállamiság értékein, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességén és oszthatatlanságán, valamint az azoknak az emberi méltósággal együttes tiszteletben tartásán, az egyenlőség és szolidaritás elvén, valamint az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek tiszteletben tartásán alapul. Az Unió párbeszéd és együttműködés révén, a partnerországok és -régiók ezen értékek melletti kötelezettségvállalásainak fejlesztésére és megszilárdítására törekszik. |
(4) Az Európai Unió a demokrácia és a jogállamiság értékein, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességén és oszthatatlanságán, valamint az azoknak az emberi méltósággal együttes tiszteletben tartásán, a nemek közötti egyenlőségen, az egyenlőség és szolidaritás elvén, valamint az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek tiszteletben tartásán alapul. Az Unió párbeszéd és együttműködés révén, a partnerországok és -régiók ezen értékek melletti kötelezettségvállalásainak fejlesztésére és megszilárdítására törekszik. |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5) Az Európai Unió célja továbbá a külső tevékenységének különböző területei közötti összhang biztosítása is. Ezt az összhangot biztosítani kell az uniós fejlesztési együttműködési politika kidolgozása, annak stratégiai tervezése, programozása, valamint az intézkedések végrehajtása során is. |
(5) Az Európai Unió célja továbbá a külső tevékenységének különböző területei, valamint a belső politikái közötti összhang biztosítása is. Ezt az összhangot biztosítani kell az uniós fejlesztési együttműködési politika kidolgozása, annak stratégiai tervezése, programozása, valamint az intézkedések végrehajtása során is. |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(5a) A politikák fejlesztés szempontú koherenciája céljából fontos, hogy a nem a fejlesztésre vonatkozó uniós politikák – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkével összhangban – támogassák a fejlődő országoknak a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseit. |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(6a) Szem előtt tartva, hogy az alacsonyabb és a közepes jövedelmű országokban nagyfokú a szegénység, az ezen országok számára a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) keretében elérhető tematikus és földrajzi programokban különös figyelmet kell fordítani a szegénység csökkentésére, biztosítani kell ugyanakkor, hogy mindez kiegészítse a Partnerségi Támogatási Eszközt. |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(8) Az Unió és a tagállamok javítják a fejlesztési együttműködésre vonatkozó politikáik következetességét és azok egymást kiegészítő jellegét, különösen azáltal, hogy országos és regionális szinten adnak választ a partnerországok és -régiók igényeire. Az Unió és a tagállamok fejlesztési együttműködési politikájának egymást erősítő és kiegészítő jellegének biztosításához olyan közös programozási eljárások rögzítése szükséges, és lehetőség szerint ezeket alkalmazni kell. |
(8) Az Unió és a tagállamok javítják a fejlesztési együttműködésre vonatkozó politikáik következetességét, koordinációját és azok egymást kiegészítő jellegét, különösen azáltal, hogy országos és regionális szinten adnak választ a partnerországok és -régiók igényeire. Az Unió és a tagállamok fejlesztési együttműködési politikájának egymást erősítő és kiegészítő jellegének biztosításához olyan közös programozási eljárások rögzítése szükséges, és lehetőség szerint ezeket alkalmazni kell. |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9) A millenniumi fejlesztési célok, úgymint a rendkívüli szegénység és az éhínség felszámolása, továbbá az ezekhez kapcsolódó módosítások, valamint az Unió és tagállamai által az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és más felelős nemzetközi szervezetek keretében a fejlesztési együttműködés területén jóváhagyott fejlesztési célok és alapelvek határozzák meg az Unió fejlesztési együttműködési politikáját és nemzetközi fellépését. |
(9) A millenniumi fejlesztési célok, úgymint a rendkívüli szegénység és az éhínség felszámolása, továbbá az ezekhez kapcsolódó módosítások, valamint az Unió és tagállamai, továbbá az Európai Parlament által az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és más felelős nemzetközi szervezetek keretében a fejlesztési együttműködés területén jóváhagyott fejlesztési célok és alapelvek határozzák meg az Unió fejlesztési együttműködési politikáját és nemzetközi fellépését. |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(9a) Az Európai Unió szilárdan elkötelezte magát a nemek közötti egyenlőség mint emberi jog, a szociális igazságosság kérdése és az Unió fejlesztési politikájának alapértéke mellett; a nemek közötti egyenlőség a millenniumi fejlesztési célok elérése szempontjából is a középpontban áll; a Tanács elfogadta „A nemek közötti egyenlőség és a nők szerepének erősítése a fejlesztési együttműködésben (2010–2015)” című európai uniós cselekvési tervet. |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(11) Az uniós támogatásnak ott kell összpontosulnia, ahol a globális léptékű fellépési és a globális kihívásokra – köztük a szegénység felszámolására, a fenntartható és befogadó fejlődésre, a demokrácia, a jó kormányzás, az emberi jogok és a jogállamiság világszerte történő előmozdítására – való válaszadási képességére tekintettel, valamint a fejlődés támogatása terén tett hosszú távú és kiszámítható kötelezettségvállalásainak és a tagállamok közötti koordinációban játszott szerepének figyelembevételével a legnagyobb hatást érheti el. E hatás eléréséhez a differenciálás elvét kell alkalmazni nemcsak a források elosztásakor, hanem a programozás szintjén is annak érdekében, hogy a kétoldalú fejlesztési együttműködés a leginkább rászoruló partnerországokat célozza meg, ideértve az instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő államokat és azokat is, amelyek a saját fejlődésük támogatására szolgáló egyéb pénzügyi forrásokhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek Ennek során figyelembe kell venni az uniós támogatás partnerországokra gyakorolt lehetséges hatását is. Következésképpen a kétoldalú programozás az ilyen országokat célozná, ezen országok szükségletei és kapacitásai alapján megállapított kritériumok, valamint az uniós támogatás hatása szerint. |
(11) Az uniós támogatásnak ott kell összpontosulnia, ahol a globális léptékű fellépési és a globális kihívásokra – köztük a szegénység felszámolására, a fenntartható és befogadó fejlődésre, a demokrácia, a jó kormányzás, az emberi jogok és a jogállamiság világszerte történő előmozdítására – való válaszadási képességére tekintettel, valamint a fejlődés támogatása terén tett hosszú távú és kiszámítható kötelezettségvállalásainak és a tagállamok közötti koordinációban játszott szerepének figyelembevételével a legnagyobb hatást érheti el. E hatás eléréséhez minden országelemzésnek és programozásnak konfliktuselemzést is tartalmaznia kell, és a differenciálás elvét kell alkalmazni nemcsak a források elosztásakor, hanem a programozás szintjén is annak érdekében, hogy a kétoldalú fejlesztési együttműködés a leginkább rászoruló partnerországokat célozza meg, ideértve az instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő államokat és azokat is, amelyek a saját fejlődésük támogatására szolgáló egyéb pénzügyi forrásokhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek. Ennek során figyelembe kell venni az uniós támogatás partnerországokra gyakorolt lehetséges hatását is. Következésképpen a kétoldalú programozás az ilyen országokat célozná, ezen országok szükségletei és kapacitásai alapján megállapított kritériumok, valamint az uniós támogatás hatása szerint. Világszerte az uniós támogatás maximális hatásának biztosítása érdekében e rendelet végrehajtását szorosan össze kell hangolni a külső finanszírozási eszközöket létrehozó egyéb rendeletek keretében finanszírozott programokkal és fellépésekkel, különösen a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló […]/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel, a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló […]/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel, valamint a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról szóló […]/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (COM(2011)0843). |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(12) E rendelet olyan programozási keretet biztosít, amely nagyobb összhangot tesz lehetővé az uniós szakpolitikák között azáltal, hogy a programozást közös keretdokumentum alapján hajtja végre. A rendeletnek lehetővé kell tennie a partnerországokhoz és -régiókhoz való teljes mértékű igazodást, mivel adott esetben a nemzeti fejlesztési terveken vagy ahhoz hasonló átfogó fejlesztési dokumentumokon alapul; valamint a közös programozás útján a donorok, különösen az Unió és tagállamai közti jobb koordinációt. |
(12) E rendelet olyan programozási keretet biztosít, amely nagyobb mértékben teszi lehetővé az uniós szakpolitikák fejlesztési célú koherenciáját azáltal, hogy a programozást közös keretdokumentum alapján hajtja végre. A rendeletnek lehetővé kell tennie a partnerországokhoz és -régiókhoz való teljes mértékű igazodást, mivel lehetőség szerint a nemzeti fejlesztési terveken vagy azokhoz hasonló, a partnerországok vagy -régiók parlamentjei által az adott civil társadalmakkal konzultálva elfogadott átfogó fejlesztési dokumentumokon alapul; valamint a közös programozás útján a donorok, különösen az Unió és tagállamai közti jobb koordinációt. |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(15) Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem az Unió legnagyobb kihívásai közé tartozik, és sürgős nemzetközi fellépést igényel. „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című 2011. június 29-i bizottsági közleményben rögzített szándékkal összhangban e rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Unió költségvetésének legalább 20 %-át fordítsák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes társadalmak kialakításának céljára, a globális közjavak és kihívások program forrásainak pedig legalább 25%-át éghajlatváltozásra és környezetvédelemre kell felhasználni. Lehetőség szerint e két területen végrehajtott fellépéseknek hatásaik erősítése érdekében kölcsönösen támogatniuk kell egymást. |
(15) Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem az Unió és a fejlődő országok legnagyobb kihívásai közé tartozik, és sürgős nemzetközi fellépést igényel. „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című 2011. június 29-i bizottsági közleményben rögzített szándékkal összhangban e rendeletnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Unió költségvetése az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes társadalmak kialakítására irányuljon, a globális közjavak és kihívások program forrásainak egy részét pedig éghajlatváltozásra és környezetvédelemre kell felhasználni. Lehetőség szerint e két területen végrehajtott fellépéseknek hatásaik erősítése érdekében kölcsönösen támogatniuk kell egymást, annak ellenére, hogy ezen eszköz fő célkitűzése a millenniumi fejlesztési célok, köztük a szegénység elleni küzdelem elérése. Ahogyan az EU a Koppenhágai Megállapodásban vállalta, a fejlődő országokban a hatásmérséklésre és alkalmazkodásra biztosított forrásoknak újaknak és a meglévőkhöz viszonyítva kiegészítőeknek kell lenniük. |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16) A „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című bizottsági közlemény az uniós fejlesztési segélyek legalább 20 %-ával irányozza elő a társadalmi befogadás és a humán fejlődés további elősegítését. E célból a globális közjavak és kihívások program legalább 20 %-át fordítják az említett fejlesztési területre. |
(16) A „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című bizottsági közlemény az uniós fejlesztési segélyek legalább 20%-ával irányozza elő a társadalmi befogadás és a humán fejlődés további elősegítését. A „társadalmi befogadás és a humán fejlődés” prioritásába az alapvető szociális szolgáltatások – az egészségügyi ellátás és az oktatás is – beleértendők. E célból a globális közjavak és kihívások program legalább 20 %-át fordítják az említett fejlesztési területre. |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A támogatás a partnerországok fiskális politikájának megerősítésére és a hazai bevételek mobilizálásának előmozdítására is hangsúlyt fektet, ami a jövőben a szegénység és a támogatástól való függés csökkenéséhez fog vezetni, a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés egyidejű segítése mellett. |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
E célok megvalósítását megfelelő mutatók segítségével, így az a) pont tekintetében különösen az 1. millenniumi fejlesztési céllal, a b) pontra vonatkozóan az 1–8. millenniumi fejlesztési céllal, valamint az Unió és tagállamai által közösen megállapított további mutatókkal mérik. |
E célok megvalósítását megfelelő – többek között humán fejlődési – mutatók segítségével, így az a) pont tekintetében különösen az 1. millenniumi fejlesztési céllal, a b) pontra vonatkozóan az 1–8. millenniumi fejlesztési céllal, valamint az ENSZ, az Unió és tagállamai által közösen megállapított további mutatókkal mérik. |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Az a) pont sérelme nélkül, a pánafrikai és tematikus programok keretében előirányzott kiadások legalább 90 %-át oly módon kell kialakítani, hogy megfeleljenek az ODA OECD/DAC által kidolgozott feltételeinek. |
A pánafrikai és tematikus programok keretében előirányzott kiadások legalább 100 %-át oly módon kell kialakítani, hogy megfeleljenek az ODA OECD/DAC által kidolgozott feltételeinek. |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(3a) A költségvetési támogatással kapcsolatos támogathatósági kritériumokat egyértelműen és objektíven kell meghatározni, és azok szigorú alkalmazását a költségvetési hatóság biztosítja és ellenőrzi. |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3)Valamennyi programban meg kell valósítani az alábbi horizontális kérdések érvényre juttatását: az emberi jogoknak, a nemek közötti egyenlőségnek és a nők megerősödött szerepének, a megkülönböztetésmentességnek, a demokráciának, a felelős kormányzásnak, a gyermekek és az őslakosság jogainak, a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának és jogainak, valamint a környezetvédelmi fenntarthatóságnak – ideértve az éghajlatváltozás kezelését is – az előmozdítása, továbbá a HIV/AIDS elleni küzdelem. |
(3) Valamennyi programban meg kell valósítani az alábbi horizontális kérdések érvényre juttatását: az emberi jogoknak, a vállalkozásnak, a munkavállalói jogoknak, a környezetvédelemnek, a nemek közötti egyenlőségnek és a nők megerősödött szerepének, a megkülönböztetésmentességnek, a demokráciának, a felelős kormányzásnak, a gyermekek és az őslakosság jogainak, a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának és jogainak, valamint a környezetvédelmi fenntarthatóságnak – ideértve az éghajlatváltozás kezelését is – az előmozdítása, továbbá a HIV/AIDS elleni küzdelem. |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(5) E rendelet végrehajtását az Unió egyéb külső tevékenységével és a többi vonatkozó szakpolitikával összhangban kell megvalósítani. E célkitűzésnek megfelelően a jelen rendelet szerint finanszírozott intézkedéseket – beleértve az EBB által kezelteket is – az Unió és az érintett harmadik országok és régiók közötti megállapodásokhoz, nyilatkozatokhoz és cselekvési tervekhez hasonló eszközökben rögzített együttműködési politikára, valamint az uniós döntésekre, konkrét érdekekre, politikai prioritásokra és stratégiákra kell alapítani. |
(5) E rendelet végrehajtását az Unió egyéb külső tevékenységével, adott esetben az egyéb vonatkozó külső fellépési eszközöket is beleértve, és a többi vonatkozó belső és külső uniós politikával összhangban kell megvalósítani. E célkitűzésnek megfelelően a jelen rendelet szerint finanszírozott intézkedéseket – beleértve az EBB által kezelteket is – az Unió és az érintett harmadik országok és régiók közötti megállapodásokhoz, nyilatkozatokhoz és cselekvési tervekhez hasonló eszközökben rögzített együttműködési politikára, valamint az uniós döntésekre, konkrét érdekekre, politikai prioritásokra és stratégiákra kell alapítani. |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 6 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(6) A Bizottság és a tagállamok rendszeres és gyakori információcserére törekednek, ideértve a többi donorral folytatott információcserét is, és elősegítik a donorok jobb együttműködését és egymást kiegészítő jellegét azzal, hogy olyan közös többéves programozás kidolgozásán munkálkodnak, amely a partnerországoknak a szegénység visszaszorítására irányuló vagy azzal egyenértékű stratégiáin alapul, a közös végrehajtási mechanizmusokkal – ideértve a megosztott elemzést is –, a donorokat átfogó, közös missziókkal, valamint társfinanszírozási és delegált együttműködési megállapodások alkalmazásával. |
(6) A Bizottság és a tagállamok rendszeres és gyakori információcserére törekednek, ideértve a többi, nemzetközi, regionális és helyi donorral folytatott információcserét is, és elősegítik a donorok jobb összhangját és egymást kiegészítő jellegét azzal, hogy olyan közös többéves programozás kidolgozásán munkálkodnak, amely a partnerországoknak a szegénység visszaszorítására irányuló vagy azzal egyenértékű stratégiáin alapul, a közös végrehajtási mechanizmusokkal – ideértve a megosztott elemzést is –, a donorokat átfogó, közös missziókkal, valamint társfinanszírozási és delegált együttműködési megállapodások alkalmazásával. |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 7 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(7) Az Unió és a tagállamok saját hatáskörük keretein belül előmozdítják a globális kihívások többoldalú megközelítését, és adott esetben erősítik a nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, valamint a többi kétoldalú donorral folytatott koordinációt. |
(7) Az Unió és a tagállamok saját hatáskörük keretein belül előmozdítják a globális kihívások többoldalú megközelítését, és adott esetben erősítik a helyi, nemzeti és nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, valamint a többi kétoldalú donorral folytatott koordinációt. |
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 8 bekezdés – c pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
c) az OECD/DAC legjobb gyakorlataival összhangban a közös végrehajtási rendelet 4. cikkében meghatározott, hatékony és innovatív együttműködési módszerek és eszközök, mint például a támogatások és kölcsönök ötvözése, egyéb kockázat-megosztási mechanizmusok a kiválasztott ágazatokban és országokban, valamint a magánszektor bevonása. Az említett szabályok és eszközök az egyes partnerországok vagy -régiók különleges jellemzőihez igazodnak, és programalapú megközelítésekre, a finanszírozás kiszámítható teljesítésére, a magántőke mozgósítására, az adott országok rendszereinek fejlesztésére és alkalmazására, valamint a fejlesztés eredményalapú megközelítésére összpontosítanak, beleértve adott esetben a millenniumi fejlesztési célokhoz hasonló, nemzetközileg megállapított célokat és mutatókat is; valamint |
c) az OECD/DAC legjobb gyakorlataival összhangban és a pénzügyi szabályokban és más vonatkozó uniós jogszabályokban megállapított, az uniós források felhasználására és a beszámolásra vonatkozó közös uniós normák és bevált gyakorlatok alapján a közös végrehajtási rendelet 4. cikkében meghatározott, hatékony és innovatív együttműködési módszerek és eszközök, mint például a támogatások és kölcsönök ötvözése, egyéb kockázat-megosztási mechanizmusok a kiválasztott ágazatokban és országokban, valamint a magánszektor bevonása. Az említett szabályok és eszközök az egyes partnerországok vagy -régiók különleges jellemzőihez igazodnak, és programalapú megközelítésekre, a finanszírozás kiszámítható teljesítésére, a magántőke mozgósítására, az adott országok rendszereinek fejlesztésére és alkalmazására, valamint a fejlesztés eredményalapú megközelítésére összpontosítanak, beleértve adott esetben a millenniumi fejlesztési célokhoz hasonló, nemzetközileg megállapított célokat és mutatókat is; valamint |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 8 bekezdés – d pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
d) a szakpolitikáknak és a programozásnak az átfedések és a tevékenységek megkettőzése csökkentését célzó, a donorok közötti koordináció és összehangolás által megvalósuló jobb hatása, a kiegészítő jelleg javítása és több donorra kiterjedő kezdeményezések támogatása céljából. |
d) a szakpolitikáknak és a programozásnak a szinergiák létrehozása, valamint az átfedések és a tevékenységek megkettőzése elkerülését célzó, a donorok közötti koordináció, következetesség és összehangolás által megvalósuló jobb hatása, a kiegészítő jelleg javítása és több donorra kiterjedő kezdeményezések támogatása céljából. |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 10 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(10a) Az Unió külön támogatást kínál a kedvezményezett országokban található helyi hatóságoknak és nem állami szereplőknek. |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 10 b bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(10b) Az Unió a helyi és regionális hatóságokat, valamint a kedvezményezett országok nem állami szereplőit is felveszi a közbeszerzéseinek és pályázati felhívásainak címzettjei közé. |
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A kedvezményezett országokban figyelmet kell fordítani a magánszektor fejlesztésének, a kkv-knak és a mikrovállalkozásoknak az előmozdítására is. |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
E rendelet átfogó céljaival és hatályával, célkitűzéseivel és általános elveivel összhangban a tematikus programok alapján megvalósított fellépéseknek a földrajzi programok alapján finanszírozott fellépésekhez többletértéket kell biztosítaniuk, és azokat ki kell egészíteniük. |
E rendelet átfogó céljaival és hatályával, célkitűzéseivel és általános elveivel összhangban a tematikus programok alapján megvalósított fellépéseknek a földrajzi programok alapján finanszírozott fellépésekhez többletértéket kell biztosítaniuk, és azokat ki kell egészíteniük. A földrajzi alapon támogatható országoknak felkínált tematikus támogatás nem lehet ellentétes az említett országok tekintetében meghatározott kiemelt területekkel. |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) a fellépések a nemzetközileg elfogadott célokat, vagy a globális közjavakat és kihívásokat támogató globális kezdeményezésekre irányulnak, amely esetben, a közös végrehajtási rendelet 9. cikkétől eltérve, a megfelelő tematikus programban előirányzottak szerint magukban foglalhatják a tagállamokban, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban, valamint az egyéb harmadik országban való fellépést is; |
b) a fellépések a nemzetközileg elfogadott célokat, vagy a globális közjavakat és kihívásokat támogató globális kezdeményezésekre irányulnak, amely esetben a megfelelő tematikus programban előirányzottak szerint magukban foglalhatják a tagállamokban, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban, valamint – a közös végrehajtási rendelet 9. cikkétől eltérve – az egyéb harmadik országban való fellépést is; |
Indokolás | |
Eltérés csak harmadik országok esetében lenne, mivel a közös végrehajtási rendelet 9. cikke a tagállamokról, tagjelölt és potenciális tagjelölt országokról már rendelkezik. | |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A fejlesztésben részt vevő civil társadalmi szervezetekkel és helyi hatóságokkal foglalkozó program célja, hogy a fejlesztés területén finanszírozza a partnerországokból, az Unióból, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokból származó civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok által vagy azokra vonatkozóan tett kezdeményezéseket. |
(1) A fejlesztésben részt vevő civil társadalmi szervezetekkel és helyi hatóságokkal foglalkozó program célja, hogy a fejlesztés területén finanszírozza a partnerországokból, az Unióból, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokból származó helyi hatóságok és civil társadalmi szervezetek által vagy azokra vonatkozóan tett kezdeményezéseket. |
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A Bizottság a 11. és 13. cikkben említett programozási dokumentumok alapján a közös végrehajtási rendelet 2. cikkében rögzített végrehajtási intézkedéseket fogad el. Azonban a közös végrehajtási rendeletnek megfelelően, rendkívüli körülmények fennállása esetén, az uniós támogatás az e dokumentumokban nem szereplő intézkedések formájában is megvalósulhat. |
A Bizottság a 11. és 13. cikkben említett programozási dokumentumok alapján a közös végrehajtási rendelet 2. cikkében rögzített végrehajtási intézkedéseket fogad el. Azonban a közös végrehajtási rendeletnek megfelelően, rendkívüli körülmények fennállása esetén, az uniós támogatás az e dokumentumokban nem szereplő egyedi és különleges intézkedések formájában is megvalósulhat. |
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Együttműködési tevékenységeik kiegészítő és összefüggő jellegének előmozdítása érdekében az Unió és tagállamai a programozási folyamat korai szakaszában egyeztetnek egymással, valamint a többi donorral és fejlesztési szereplővel, a civil társadalom, valamint a regionális és helyi hatóságok képviselőit is beleértve. Ez az egyeztetés az Unió és a tagállamok közös programozását eredményezheti. |
(2) Együttműködési tevékenységeik koherenciájának, kiegészítő és összefüggő jellegének előmozdítása érdekében az Unió és tagállamai a programozási folyamat korai szakaszában egyeztetnek egymással, valamint a többi donorral és fejlesztési szereplővel, a civil társadalom, valamint a regionális és helyi hatóságok képviselőit is beleértve. Ez az egyeztetés az Unió és a tagállamok közös programozását eredményezheti. |
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A Bizottság az egyes földrajzi programokon belüli többéves indikatív keretösszegeket e rendelet általános elveivel összhangban, a 3. cikk (2) bekezdésében rögzített feltételek alapján, valamint a különböző programok sajátosságai mellett, a válság sújtotta, instabil, konfliktus- vagy katasztrófahelyzetben lévő országok vagy régiók előtt álló különös nehézségeket szem előtt tartva határozza meg. |
(3) A költségvetési hatóság hatásköreinek sérelme nélkül a Bizottság az egyes földrajzi programokon belüli többéves indikatív keretösszegeket e rendelet általános elveivel összhangban, a 3. cikk (2) bekezdésében rögzített feltételek alapján, valamint a különböző programok sajátosságai mellett, a válság sújtotta, instabil, konfliktus- vagy katasztrófahelyzetben lévő országok vagy régiók előtt álló különös nehézségeket szem előtt tartva határozza meg. |
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) A források egy része kiosztatlan tartalékot képezhet. A 11. cikk (5) bekezdése és a 13. cikk szerinti későbbi elosztásukra vagy átcsoportosításukra tekintettel, e források felhasználásáról a közös végrehajtási rendelettel összhangban később határoznak. |
(4) A források egy része kiosztatlan tartalékot képezhet. A költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül a 11. cikk (5) bekezdése és a 13. cikk szerinti későbbi elosztásukra vagy átcsoportosításukra tekintettel, e források felhasználásáról a közös végrehajtási rendelettel összhangban később határoznak. |
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(4a) Figyelembe véve, hogy a támogatások kiszámíthatósága az egyik legfontosabb tényező a kiadások minőségének biztosításában, és lehetővé teszi a partnerországok számára a kiadások hosszú távú tervezését és az ágazati politikák tökéletesítésének fenntartását, az ilyen tökéletesítő intézkedéseket a partnerországok fiskális politikájával és a hazai bevétel mobilizálásával kell megerősíteni, ami hosszú távon a támogatástól való függés csökkenéséhez vezet. |
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A többéves indikatív programok meghatározzák az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, a konkrét célkitűzéseket, a várt eredményeket, a teljesítménymutatókat, valamint az indikatív keretösszegeket is, átfogóan és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt. E keretösszegek adott esetben tartományként is megadhatók, illetve kiosztatlan tartalékot is képezhetnek. |
A többéves indikatív programok meghatározzák az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, a konkrét célkitűzéseket, a várt eredményeket, a világos, egyedi és átlátható teljesítménymutatókat, valamint – a költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül – megállapítják az indikatív keretösszegeket is, átfogóan és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt. E keretösszegek adott esetben tartományként is megadhatók, illetve kiosztatlan tartalékot is képezhetnek. |
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A tematikus programokhoz fűződő többéves indikatív programokban meg kell határozni az érintett témához kapcsolódó uniós stratégiát, az uniós finanszírozásra kiválasztott prioritásokat, a konkrét célkitűzéseket, a várható eredményeket, a teljesítménymutatókat, a nemzetközi helyzetet és a főbb partnerek tevékenységeit. Az átfogó kezdeményezésekben való részvételre vonatkozóan adott esetben meg kell határozni a forrásokat és az intervenció kiemelt területeit. A többéves indikatív programoknak összhangban kell állniuk a 11. cikk (3) bekezdésében említett dokumentumokkal. |
(1) A tematikus programokhoz fűződő többéves indikatív programokban meg kell határozni az érintett témához kapcsolódó uniós stratégiát, az uniós finanszírozásra kiválasztott prioritásokat, a konkrét célkitűzéseket, a várható eredményeket, a világos, egyedi és átlátható teljesítménymutatókat, a nemzetközi helyzetet és a főbb partnerek tevékenységeit. Az átfogó kezdeményezésekben való részvételre vonatkozóan adott esetben meg kell határozni a forrásokat és az intervenció kiemelt területeit. A többéves indikatív programoknak összhangban kell állniuk a 11. cikk (3) bekezdésében említett dokumentumokkal. |
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A többéves indikatív programok átfogó módon és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt tartalmazzák az indikatív pénzügyi keretösszegeket. E keretösszegek adott esetben tartományként is megadhatók és/vagy kiosztatlan tartalékot képezhetnek. A többéves indikatív programokat a szakpolitikák hatékony végrehajtásához szükséges esetben, a félidőben vagy ad hoc végzett felülvizsgálatok figyelembevételével, ki kell igazítani. |
(2) A költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül, a többéves indikatív programok átfogó módon és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt tartalmazzák az indikatív pénzügyi keretösszegeket. E keretösszegek adott esetben tartományként is megadhatók és/vagy kiosztatlan tartalékot képezhetnek. A többéves indikatív programokat a szakpolitikák hatékony végrehajtásához szükséges esetben, a félidőben vagy ad hoc végzett felülvizsgálatok figyelembevételével, ki kell igazítani. |
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az (1) bekezdésben szereplő eljárás nem alkalmazandó a stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok nem lényegi elemeinek módosításakor, vagyis a technikai kiigazítások, a támogatásoknak a kiemelt területenként meghatározott indikatív keretösszegen belüli újraelosztása, illetve az eredeti indikatív keretösszeg 20 %-ot meg nem haladó növelése vagy csökkentése esetén, feltéve, hogy az említett módosítások nem befolyásolják az említett dokumentumokban rögzített prioritást élvező területeket és célkitűzéseket. Az ilyen esetekben az Európai Parlamentet és a Tanácsot egy hónapon belül tájékoztatni kell a kiigazításokról. |
(2) Az (1) bekezdésben szereplő eljárás nem alkalmazandó a stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok nem lényegi elemeinek módosításakor, vagyis a technikai kiigazítások, a támogatásoknak a kiemelt területenként meghatározott indikatív keretösszegen belüli újraelosztása, illetve az eredeti indikatív keretösszegnek a közös végrehajtási rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, idevágó százalékos korlátain belüli növelése vagy csökkentése esetén, feltéve, hogy az említett módosítások nem befolyásolják az említett dokumentumokban rögzített prioritást élvező területeket és célkitűzéseket. Az ilyen esetekben az Európai Parlamentet és a Tanácsot egy hónapon belül tájékoztatni kell a kiigazításokról. |
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 14 a cikk (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
14a. cikk |
|
|
Az uniós támogatás koherenciája és egymást kiegészítő jellege |
|
|
(1) E rendelet végrehajtása során biztosítani kell az Unió külső tevékenységének egyéb területeivel és eszközeivel, valamint a többi vonatkozó uniós politikával fennálló koherenciát. |
|
|
(2) Az Unió és a tagállamok összehangolják saját támogatási programjaikat, azzal a céllal, hogy a külső támogatás területén az operatív koordináció megerősítése, illetve a politikák és eljárások harmonizálása érdekében a megállapított elvekkel összhangban javítsák a támogatás célba juttatásának és a politikai párbeszédnek az eredményességét és hatékonyságát. A koordináció részét képezik a rendszeres konzultációk és a lényeges információk gyakori cseréi a támogatási ciklus különböző szakaszaiban. |
|
|
(3) Az Unió a tagállamokkal kapcsolatot tartva megteszi a szükséges lépéseket a többoldalú és regionális szervezetekkel és szervekkel, egyebek közt az európai pénzügyi intézményekkel, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, az Egyesült Nemzetek ügynökségeivel, alapjaival és programjaival, a magán- és politikai alapítványokkal és nem uniós donorokkal folytatott megfelelő koordináció és együttműködés biztosítása érdekében. |
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A partnerországokkal és -régiókkal kötött partnerségi és együttműködési megállapodások támogatás felfüggesztésére irányuló előírásainak sérelme nélkül, amennyiben egy partnerország megsérti a 3. cikk (1) bekezdésében említett elveket, az Unió – a különösen sürgős esetek kivételével – konzultációra kéri fel a partnerországot mindkét fél számára elfogadható megoldás kialakítása céljából. A Tanács, amennyiben a partnerországgal folytatott konzultációk nem vezetnek mindkét fél számára elfogadható megoldáshoz, vagy az egyeztetést elutasítják, illetve különösen sürgős esetekben, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikke (1) bekezdésével összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat, amelyek magukban foglalhatják a támogatás teljes vagy részleges felfüggesztését is. |
A partnerországokkal és -régiókkal kötött partnerségi és együttműködési megállapodások támogatás felfüggesztésére irányuló előírásainak sérelme nélkül, amennyiben egy partnerország megsérti a 3. cikk (1) bekezdésében említett elveket, az Unió – a különösen sürgős esetek kivételével – konzultációra kéri fel a partnerországot mindkét fél számára elfogadható megoldás kialakítása céljából. A Tanács, amennyiben a partnerországgal folytatott konzultációk nem vezetnek mindkét fél számára elfogadható megoldáshoz, vagy az egyeztetést elutasítják, illetve különösen sürgős esetekben, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikke (1) bekezdésével összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat, amelyek magukban foglalhatják a támogatás teljes vagy részleges felfüggesztését is. Az Európai Parlament teljes körű és azonnali tájékoztatást kap az e tekintetben hozott valamennyi határozatról. |
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) E rendelet 2014–2020 közötti időszakban való végrehajtásának pénzügyi referenciaösszege 23 294 700 000 EUR. |
(1) E rendelet 2014–2020 közötti időszakban való végrehajtásának – az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, XX/201Z-i intézményközi megállapodás [17.] pontjában meghatározottak szerinti – pénzügyi referenciaösszege 23 294 700 000 EUR. |
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az 5–9. cikkben említett valamennyi program számára a 2014–2020 közötti időszak tekintetében elkülönített indikatív minimumösszegeket a VII. melléklet tartalmazza. Az összegek a programok között a 18. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktussal átcsoportosíthatók. A globális közjavak és kihívások programon belüli összegek bizottsági határozat révén átcsoportosíthatók az alfejezetek között, amelyről az Európai Parlamentet és Tanácsot a határozat elfogadását követő egy hónapon belül tájékoztatni kell. |
(2) Az 5–9. cikkben említett valamennyi program számára a 2014–2020 közötti időszak tekintetében elkülönített indikatív minimumösszegeket a VII. melléklet tartalmazza. Az indikatív összegek a programok között a 18. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktussal átcsoportosíthatók. A globális közjavak és kihívások programon belüli indikatív összegek bizottsági határozat révén átcsoportosíthatók az alfejezetek között, amelyről az Európai Parlamentet és Tanácsot a határozat elfogadását követő egy hónapon belül tájékoztatni kell. Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendelet rendelkezései és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, xxx/201z-i intézményközi megállapodás sérelme nélkül engedélyezi. |
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) Az „Erasmus mindenkinek” rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának ösztönzése érdekében a különböző külső finanszírozási eszközökből (Fejlesztési Együttműködési Eszköz, Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, Partnerségi Eszköz és az Európai Fejlesztési Alap) együttesen 1 812 100 000 EUR indikatív összeget különítenek el az EU-n kívüli országokba irányuló/ országokból érkező tanulási mobilitással kapcsolatos fellépésekre, valamint ezen országok hivatalaival/intézményeivel/szervezeteivel való együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre. E források felhasználásakor az „Erasmus mindenkinek” rendelet rendelkezései alkalmazandók. E források felhasználásakor az „Erasmus mindenkinek” rendelet rendelkezései alkalmazandók. |
(3) Az „Erasmus mindenkinek” rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának ösztönzése érdekében a részt vevő eszközök (Fejlesztési Együttműködési Eszköz, Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, Partnerségi Eszköz és az Európai Fejlesztési Alap) számára rendelkezésre álló pénzügyi keretösszegek 2%-ának megfelelő indikatív összeget különítenek el az EU-n kívüli országokba irányuló/ országokból érkező tanulási mobilitással kapcsolatos fellépésekre, valamint ezen országok hivatalaival/intézményeivel/szervezeteivel való együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre. E források felhasználásakor az „Erasmus mindenkinek” rendelet rendelkezései alkalmazandók. E források felhasználásakor az „Erasmus mindenkinek” rendelet rendelkezései alkalmazandók. |
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A finanszírozás 2 többéves allokáción keresztül lesz elérhető, melyek kizárólag az első 4, illetve a fennmaradó 3 évre terjednek ki. Ez a finanszírozás ezen eszközök többéves indikatív programozásában jelenik majd meg, az érintett országok megállapított igényeivel és prioritásaival összhangban. A keretösszegek jelentős előre nem látott körülmények vagy fontos politikai változások esetén felülvizsgálhatók az EU külső prioritásaival összhangban. |
A finanszírozás 2 többéves allokáción keresztül lesz elérhető, melyek kizárólag az első 4, illetve a fennmaradó 3 évre terjednek ki. Ez a finanszírozás ezen eszközök többéves indikatív programozásában jelenik majd meg, az érintett országok megállapított igényeivel és prioritásaival összhangban, és kizárólag a fejlesztési támogatással összeegyeztethető célokra használható fel. A keretösszegek jelentős előre nem látott körülmények vagy fontos politikai változások esetén felülvizsgálhatók az EU külső prioritásaival összhangban. |
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 5 melléklet – A rész – 4 bekezdés – b pont – iii alpont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
iii. a társadalmi befogadás erősítése az alapszolgáltatások méltányos hozzáférhetőségében való együttműködés, a teljes foglalkoztatottság, a különös, elsősorban az ifjúság, a fogyatékossággal élők, nők és kisebbségi csoportok önállóságának és jogainak tiszteletben tartása révén annak érdekében, hogy minden ember részt vegyen a jólét és a kulturális sokféleség megteremtésében, és élvezze annak előnyeit. |
iii. a társadalmi befogadás és a nemek közötti egyenlőség erősítése az alapszolgáltatások méltányos hozzáférhetőségében való együttműködés, a teljes foglalkoztatottság, a különös, elsősorban az ifjúság, a fogyatékossággal élők, nők és kisebbségi csoportok önállóságának és jogainak tiszteletben tartása révén annak érdekében, hogy minden ember részt vegyen a jólét és a kulturális sokféleség megteremtésében, és élvezze annak előnyeit. |
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 5 melléklet – A rész – 4 bekezdés – c pont – i alpont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
i. a nők gazdasági és társadalmi helyzetének megerősödését és politikai részvételét előmozdító nemzeti szintű programok támogatása; |
i. a nők gazdasági és társadalmi helyzetének megerősödését és politikai részvételét előmozdító helyi, regionális és nemzeti szintű programok támogatása; |
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 5 melléklet – A rész – 4 bekezdés – c pont – ii alpont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ii. e kérdésnek a segélyhatékonyság ütemtervébe való integrálódását előmozdító nemzeti, regionális és globális kezdeményezések támogatása. |
ii. a nemek közötti egyenlőség, a lányok és asszonyok helyzetének megerősítése, különösen a mikrohitelezésen keresztül, valamint a segélyhatékonyság ütemtervének előmozdítása és végrehajtása érdekében helyi, regionális, nemzeti és globális programok és kezdeményezések támogatása. |
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 5 melléklet – A rész – 4 bekezdés – c pont – ii a alpont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
iia. a nemi alapon elkövetett erőszak áldozatait célzó alapvető szolgáltatások és pszichológiai támogatás elősegítése, nyújtása és ezek körének bővítése; |
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 5 melléklet – A rész – 4 bekezdés – d pont – i alpont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
i. a fejlődő országok lakosai egészségének és jólétének fokozása azáltal, hogy javítja a jó minőségű létfontosságú közegészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést és annak méltányos nyújtását, különösen: |
i. az európai fejlesztési konszenzusban meghatározott prioritásokkal összhangban, a fejlődő országok lakosai egészségének és jólétének támogatása azáltal, hogy javítja a jó minőségű létfontosságú közegészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést és annak méltányos nyújtását, különösen: |
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 5 melléklet – A rész – 4 bekezdés – d pont – ii alpont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ii. a partnerországok jelentős közvetlen támogatását célzó globális kezdeményezésekre irányuló szakpolitikai ütemterv támogatása és kialakítása, figyelembe véve az eredményközpontúságot, a hatékony segítségnyújtást és az egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatásokat, beleértve a partnerországok e kezdeményezések melletti erősebb elköteleződését; |
ii. a szegénység felszámolása tekintetében, valamint az egészségügy és az alapfokú oktatás területén a partnerországok jelentős közvetlen támogatását célzó globális kezdeményezésekre irányuló szakpolitikai ütemterv támogatása és kialakítása, figyelembe véve az eredményközpontúságot, a hatékony segítségnyújtást és az egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatásokat, beleértve a partnerországok e kezdeményezések melletti erősebb elköteleződését; |
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 5 melléklet – A rész – 4 bekezdés – d pont – iii alpont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
iii. olyan különös kezdeményezések támogatása különösen regionális és globális szinten, amelyek erősítik az egészségügyi rendszereket, és segítik az országokat abban, hogy szigorú, bizonyítékokon alapuló nemzeti egészségügyi politikát alakítsanak ki és hajtsanak végre, valamint a prioritási területeken (például az anyák egészségének védelme és a szexuális és reproduktív egészség és jogok, a családtervezés elérhetősége, a globális közjavak és a globális egészségügyi fenyegetésekre való reagálás). |
iii. olyan különös kezdeményezések támogatása helyi, regionális és globális szinten, amelyek erősítik az egészségügyi rendszereket, és segítik az országokat abban, hogy szigorú, bizonyítékokon alapuló nemzeti egészségügyi politikát alakítsanak ki és hajtsanak végre, valamint a prioritási területeken (például a gyermekek és az anyák egészségének védelme és a szexuális és reproduktív egészség és jogok, a családtervezés elérhetősége, a globális közjavak és a globális egészségügyi fenyegetésekre való reagálás, mint amilyenek a HIV/AIDS, a tuberkulózis, a malária és egyéb, szegénységhez kapcsolódó és elhanyagolt betegségek). |
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 5 melléklet – A rész – 4 bekezdés – d pont – iii a alpont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
iiia. a nemi alapon elkövetett erőszak áldozatait, különösen a gyermekeket célzó alapvető szolgáltatások és pszichológiai támogatás elősegítése, nyújtása és körének bővítése. |
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 5 melléklet – A rész – 4 bekezdés – e pont – iii alpont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
iii. az azonos minőségű oktatáshoz való egyenlő hozzáférés fejlesztése, beleértve a sérülékeny csoportokat, a nőket és lányokat, és a globális célok elérésétől legtávolabb álló országokat. |
iii. az azonos minőségű oktatáshoz való egyenlő hozzáférés fokozottabb biztosítása, különös hangsúlyt fektetve a nőkre, a lányokra és más kiszolgáltatott csoportokra, és a globális célok elérésétől legtávolabb álló országokra. |
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 5 melléklet – A rész – 4 bekezdés – e a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ea) Gyermekek és fiatalok: |
|
|
i. a szakpolitikák elősegítése, figyelembe véve a gyermekek és fiatalok különleges sérülékenységét, jogaik, oktatásuk, egészségügyi ellátásuk és megélhetésük védelmét, először is megerősítve részvételüket és felelősségük megteremtését; |
|
|
ii. a gyermekek és a fiatalok számára hasznos szakpolitikák, projektek és programok végrehajtásának és kidolgozásának elősegítése és támogatása, valamint a gyermekek és a fiatalok mint a fejlődés szereplői szerepének fokozása; |
|
|
iii. a gyermekmunka, a gyermekkereskedelem és a gyermekek elleni erőszak felszámolására irányuló szakpolitikák, projektek és programok végrehajtásának és kidolgozásának elősegítése és támogatása. |
ELJÁRÁS
|
Cím |
A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozatala |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2011)0840 – C7-0493/2011 – 2011/0406(COD) |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
DEVE 17.1.2012 |
|
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
BUDG 17.1.2012 |
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Jan Kozłowski 29.2.2012 |
||||
|
Az elfogadás dátuma |
12.7.2012 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
28 3 2 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Marta Andreasen, Richard Ashworth, Jean Louis Cottigny, Jean-Luc Dehaene, Isabelle Durant, James Elles, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Lucas Hartong, Jutta Haug, Anne E. Jensen, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, Barbara Matera, Claudio Morganti, Juan Andrés Naranjo Escobar, Nadezhda Neynsky, Dominique Riquet, Alda Sousa, Helga Trüpel, Derek Vaughan, Angelika Werthmann |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Alexander Alvaro, Bendt Bendtsen, Gerben-Jan Gerbrandy, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Jutta Steinruck, Theodor Dumitru Stolojan, Nils Torvalds |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Leonardo Domenici |
||||
VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (5.9.2012)
a Fejlesztési Bizottság részére
a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0840 – C7‑0493/2011 – 2011/0406(COD))
A vélemény előadója: Rodi Kratsa-Tsagaropoulou
MÓDOSÍTÁSOK
A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Az Európai Unióról szóló szerződés V. címének 1. fejezete, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés ötödik része III. címének 1. fejezete értelmében az Európai Unió fejlesztéspolitikájának elsődleges célkitűzése a millenniumi fejlesztési célokkal vagy az Unió és tagállamai által elfogadott egyéb célkitűzésekkel összhangban továbbra is a szegénység elleni küzdelem. |
(2) Az Európai Unióról szóló szerződés V. címének 1. fejezete, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés ötödik része III. címének 1. fejezete értelmében az Európai Unió fejlesztéspolitikájának elsődleges célkitűzése a millenniumi fejlesztési célokkal vagy az Unió és tagállamai által elfogadott egyéb célkitűzésekkel – mint például a társadalmi és a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés – összhangban továbbra is a szegénység, a mélyszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, elismerve, hogy a nők, a gyermekek és az idős személyek különösen veszélyeztetett csoportokat alkotnak, illetve hogy egyrészt a növekedés, a fejlődés és a szegénység visszaszorítása, másrészt pedig a nemek közötti egyenlőtlenség következetes felszámolása között szoros összefüggés van. |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(2b) A nők a fejlődés alapvető szereplői és a változási folyamatok hatékony előmozdítói, ezért szerepük erősítése közép- és hosszú távon megtérülő befektetésnek tekinthető, amely jólétet, nagyobb versenyképességet és fenntarthatóbb fejlődést eredményez. |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(3a) Az EU a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepének erősítése a fejlesztési együttműködésben (2010–2015) című európai uniós cselekvési tervben ismételten hangsúlyozta a nemek közötti egyenlőség mint emberi jog, mint a társadalmi igazságosság egyik kérdése és mint az uniós fejlesztési politika egyik központi értéke iránti határozott elkötelezettségét; |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(3b) Az EUSZ 2. cikke és 3. cikkének (8) bekezdése, valamint az EUMSZ 8. cikke értelmében a nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió alapvető értéke és célkitűzése, és az Uniónak minden tevékenységével elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőséget. |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) Az Európai Unió a demokrácia és a jogállamiság értékein, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességén és oszthatatlanságán, valamint az azoknak az emberi méltósággal együttes tiszteletben tartásán, az egyenlőség és szolidaritás elvén, valamint az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek tiszteletben tartásán alapul. Az Unió párbeszéd és együttműködés révén, a partnerországok és -régiók ezen értékek melletti kötelezettségvállalásainak fejlesztésére és megszilárdítására törekszik. |
(4) Az Európai Unió a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemessége, oszthatatlansága és tiszteletben tartása, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a nők és a férfiak közötti egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és a szolidaritás értékein és elvein, valamint az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek tiszteletben tartásán alapul. Az Unió párbeszéd és együttműködés révén, a partnerországok és -régiók ezen értékek melletti kötelezettségvállalásainak fejlesztésére és megszilárdítására törekszik. |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(6a) A nők elleni erőszak valamennyi formája a társadalomban a hatalomnak a nők és férfiak közötti egyenlőtlen elosztásával összefüggő strukturális jelenség, és az alapvető jogok megsértését képezi. A nők elleni erőszak leküzdésére irányuló fellépés hozzájárul a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításához, valamint e rendelet egyik erőteljes alkotóeleme; |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(9) A millenniumi fejlesztési célok, úgymint a rendkívüli szegénység és az éhínség felszámolása, továbbá az ezekhez kapcsolódó módosítások, valamint az Unió és tagállamai által az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és más felelős nemzetközi szervezetek keretében a fejlesztési együttműködés területén jóváhagyott fejlesztési célok és alapelvek határozzák meg az Unió fejlesztési együttműködési politikáját és nemzetközi fellépését. |
(9) A millenniumi fejlesztési célok, úgymint a rendkívüli szegénység, a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés és az éhínség felszámolása, a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, az anyák és a gyermekek gyermekágyi halálozási arányának csökkentése, továbbá az ezekhez kapcsolódó módosítások, valamint az Unió és tagállamai által az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és más felelős nemzetközi szervezetek keretében a fejlesztési együttműködés területén jóváhagyott fejlesztési célok és alapelvek határozzák meg az Unió fejlesztési együttműködési politikáját és nemzetközi fellépését. |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(9a) Az Uniónak gondoskodnia kell a nemek közötti egyenlőség előmozdításáról és a nők szerepének erősítéséről, nemcsak a kifejezetten erre vonatkozó millenniumi fejlesztési cél előmozdítása érdekében, hanem azért is, hogy ezen keresztül elősegítse valamennyi millenniumi fejlesztési cél elérését. |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(10) Az Unió előmozdítja a válságokra és katasztrófákra, valamint a konfliktus-sújtotta és instabil helyzetekre – ideértve az átmenet idejét is – való válaszadás átfogó megközelítését. E megközelítést különösen a biztonságról és fejlődésről, az EU instabil helyzetekre adott válaszairól, a konfliktusmegelőzésről szóló tanácsi következtetésekre, valamint az ezeket követően levont további következtetésekre kell alapozni. A megközelítés a szükséges módon elegyíti a megközelítésmódokat, válaszokat és eszközöket azáltal, hogy biztosítja a biztonságot előtérbe helyező, a fejlesztési és a humanitárius megfontolások közötti helyes egyensúlyt, és a rövid távú válaszokat összekapcsolja a hosszú távú támogatással. |
(10) Az Unió előmozdítja a válságokra és katasztrófákra, valamint a konfliktus-sújtotta és instabil helyzetekre – ideértve az átmenet idejét is – való válaszadás átfogó megközelítését. E megközelítésnek transzverzális módon és amikor arra szükség van, magában kell foglalnia a nemek közötti egyenlőség dimenzióját, amely a nők és a lányok különösen kiszolgáltatott helyzetével foglalkozik, valamint a nőkről mint társadalmi szereplőkről és a változás szereplőiről alkotott képet is előmozdítja, akik értékes erőforrásokkal és képességekkel rendelkeznek, és akikre a békefolyamat, a stabilizációs, az újjáépítési és a fejlesztési folyamat befolyásolása és orientálása szempontjából is számítani kell. E megközelítést különösen a biztonságról és fejlődésről, az EU instabil helyzetekre adott válaszairól, a konfliktusmegelőzésről szóló tanácsi következtetésekre, valamint az ezeket követően levont további következtetésekre is kell alapozni. A megközelítés a szükséges módon elegyíti a megközelítésmódokat, válaszokat és eszközöket azáltal, hogy biztosítja a biztonságot előtérbe helyező, a fejlesztési és a humanitárius megfontolások közötti helyes egyensúlyt, és a rövid távú válaszokat összekapcsolja a hosszú távú támogatással. |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(10a) A nemi alapú bérkülönbségek ellen a globális fejlődés érdekében történő fellépések jelentőségénél fogva fontos, hogy a nők gazdasági lehetőségekhez való hozzáférésének javítására, vagy a nemek között a javadalmazás és termelékenység tekintetében fennálló különbségek felszámolására törő, konkrét programok kapcsán együttműködjünk az ENSZ ügynökségeivel és olyan szervezetekkel, mint például a Világbank és az Európai Beruházási Bank. |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(10a) A konfliktusok idején a nők feladata, hogy fenntartsák a társadalom működésének alapjait, a konfliktusok befejeztével azonban a nők ismét alárendelődnek, és újra a konfliktus előtt fennállt hátrányos helyzetbe kerülnek. |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 10 b preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(10b) Fontos küzdeni a foglalkoztatáshoz és munkához jutás során a nők és a férfiak közötti megkülönböztetése ellen, és fontos előmozdítani a nemek közötti egyenlőséget a szakmai pályákon, a különböző szakmai területeken, a szakképzésben és a javadalmazásban, ezért – a munkavállalói jogok erősítése, valamint a kollektív szerződés és a szakszervezeti jogok védelme céljából – elengedhetetlen az ENSZ intézményeivel való együttműködés. |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(11) Az uniós támogatásnak ott kell összpontosulnia, ahol a globális léptékű fellépési és a globális kihívásokra – köztük a szegénység felszámolására, a fenntartható és befogadó fejlődésre, a demokrácia, a jó kormányzás, az emberi jogok és a jogállamiság világszerte történő előmozdítására – való válaszadási képességére tekintettel, valamint a fejlődés támogatása terén tett hosszú távú és kiszámítható kötelezettségvállalásainak és a tagállamok közötti koordinációban játszott szerepének figyelembevételével a legnagyobb hatást érheti el. E hatás eléréséhez a differenciálás elvét kell alkalmazni nemcsak a források elosztásakor, hanem a programozás szintjén is annak érdekében, hogy a kétoldalú fejlesztési együttműködés a leginkább rászoruló partnerországokat célozza meg, ideértve az instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő államokat és azokat is, amelyek a saját fejlődésük támogatására szolgáló egyéb pénzügyi forrásokhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek Ennek során figyelembe kell venni az uniós támogatás partnerországokra gyakorolt lehetséges hatását is. Következésképpen a kétoldalú programozás az ilyen országokat célozná, ezen országok szükségletei és kapacitásai alapján megállapított kritériumok, valamint az uniós támogatás hatása szerint. |
(11) Az uniós támogatásnak ott kell összpontosulnia, ahol a globális léptékű fellépési és a globális kihívásokra – köztük a szegénység felszámolására, a fenntartható és befogadó fejlődésre, a demokrácia, a jó kormányzás, világszerte a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a nők jogai, a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség előmozdítására – való válaszadási képességére tekintettel, valamint a fejlődés támogatása terén tett hosszú távú és kiszámítható kötelezettségvállalásainak és a tagállamok közötti koordinációban játszott szerepének figyelembevételével a legnagyobb hatást érheti el. E hatás eléréséhez a differenciálás elvét kell alkalmazni nemcsak a források elosztásakor, hanem a programozás szintjén is annak érdekében, hogy a kétoldalú fejlesztési együttműködés a leginkább rászoruló partnerországokat célozza meg, ideértve az instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő államokat és azokat is, amelyek a saját fejlődésük támogatására szolgáló egyéb pénzügyi forrásokhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek Ennek során figyelembe kell venni az uniós támogatás partnerországokra gyakorolt lehetséges hatását is. Következésképpen a kétoldalú programozás az ilyen országokat célozná, ezen országok szükségletei és kapacitásai alapján megállapított kritériumok, valamint az uniós támogatás hatása szerint. |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(11a) A fejlesztési segélyek hatékonyságának növelésére irányuló törekvésekkel, valamint az új támogatási formák – mint a partnerországoknak nyújtott költségvetési és iparági támogatások – jelentőségével összefüggésben új kihívások születnek a fejlesztési együttműködésen belül a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepének előmozdítása terén is. |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(15a) Mivel az éghajlatváltozás – mind hatásaiban, mind az arra keresendő megoldások tekintetében – jelentős nemi dimenzióval rendelkezik, a nemek közötti egyenlőség kérdéseit mint transzverzális problémakört a tervezés szakaszától az értékelésig terjedően be kell illeszteni az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel foglalkozó programokba és projektekbe annak érdekében, hogy tényszerű adatok álljanak rendelkezésre e politikák hatásának értékeléséhez és javításához. |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(16) A „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című bizottsági közlemény az uniós fejlesztési segélyek legalább 20 %-ával irányozza elő a társadalmi befogadás és a humán fejlődés további elősegítését. E célból a globális közjavak és kihívások program legalább 20 %-át fordítják az említett fejlesztési területre. |
(16) A „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című bizottsági közlemény az uniós fejlesztési segélyek legalább 20 %-ával irányozza elő a társadalmi befogadás és a humán fejlődés, ezen belül pedig többek között a nemek egyenlőségének és a nők helyzete megerősödésének további elősegítését. E célból a globális közjavak és kihívások program legalább 20 %-át fordítják az említett fejlesztési területre. E támogatás keretében külön programokat kell a nők helyzete megerősítésének, a hátrányos megkülönböztetés felszámolásának, a millenniumi fejlesztési célok elérésének és mindenre kiterjedő prioritásnak, a nemek egyenlőségének szentelni. |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – b pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) A globális közjavakra és kihívásokra irányuló, valamint a földrajzi programok keretében uniós támogatásra jogosult országok, területek és régiók civil társadalmi szervezeteit és helyi hatóságait támogató tematikus programok, a jelen rendelettel, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló […/…] európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletével és a[z Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK] tanácsi határozattal összhangban, továbbá az AKCS–EU partnerségi megállapodást 2000. június 23-án Cotonouban aláírt afrikai, karibi és csendes-óceáni államokban. |
b) A globális közjavakra és kihívásokra irányuló, valamint a földrajzi programok keretében uniós támogatásra jogosult országok, területek és régiók helyi hatóságait és a civil társadalom képviselőinek helyi csoportosulásait, köztük a női szervezeteket és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szervezeteket támogató tematikus programok, a jelen rendelettel, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló […/…] európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletével és a[z Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK] tanácsi határozattal összhangban, továbbá az AKCS–EU partnerségi megállapodást 2000. június 23-án Cotonouban aláírt afrikai, karibi és csendes-óceáni államokban. |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ba) a nők jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elveinek előmozdításához és védelméhez hozzájáruló tematikus programok. |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(1a) A nemek közötti egyenlőséghez és a nők szerepének erősítéséhez kapcsolódó, az e rendelet szerinti uniós támogatás a nők gazdasági és társadalmi szerepvállalásának, vezetői szerepvállalásának és politikai részvételének előmozdítására irányuló regionális, nemzeti és globális kezdeményezések és kötelezettségvállalások támogatása, valamint a nemek közötti egyenlőségnek, illetve a nők és lányok helyzete megerősítésének a fejlesztési politikákba, cselekvési tervekbe és költségvetésekbe történő integrálása révén valósul meg. |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) az e rendelet szerint folytatott együttműködés elsődleges célja a szegénység visszaszorítása, hosszú távon pedig annak felszámolása; |
a) az e rendelet szerint folytatott együttműködés elsődleges célja a szegénység visszaszorítása, hosszú távon pedig annak felszámolása az EU alapvető értékeivel, köztük a nemek közötti egyenlőséggel összhangban, a fejlesztési politikával kapcsolatos döntéshozatali és végrehajtási folyamat valamennyi szintjén szoros partnerség elősegítése a legszegényebbekkel, hogy a tartós szegénység elleni hatékony küzdelem és a társadalmi kirekesztés felszámolása tekintetében megfelelő eszközöket és erőforrásokat az ő tapasztalataik alapján határozzák meg. Külön figyelmet kell arra fordítani, hogy megelőzzük a szegénységnek a nőkre – a szegénység és hátrányos megkülönböztetés fő áldozataira – gyakorolt hatását; |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
ii. a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításához. |
ii. a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, a nemek egyenlősége, a nők helyzetének megerősítésének, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításához. |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
bb) a nemek közötti egyenlőség és a nők önállósodásának elősegítéséhez, a nők jogainak és a megkülönböztetésmentesség elvének előmozdításán keresztül; |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés révén az alapjául szolgáló értékek, vagyis a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása elősegítésére, fejlesztésére és megszilárdítására törekszik. |
(1) Az Unió a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés révén az alapjául szolgáló értékek, vagyis a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok, a nők jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvei tiszteletben tartása elősegítésére, fejlesztésére és megszilárdítására törekszik. |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) Valamennyi programban meg kell valósítani az alábbi horizontális kérdések érvényre juttatását: az emberi jogoknak, a nemek közötti egyenlőségnek és a nők megerősödött szerepének, a megkülönböztetésmentességnek, a demokráciának, a felelős kormányzásnak, a gyermekek és az őslakosság jogainak, a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának és jogainak, valamint a környezetvédelmi fenntarthatóságnak – ideértve az éghajlatváltozás kezelését is – az előmozdítása, továbbá a HIV/AIDS elleni küzdelem. |
(3) Valamennyi programban meg kell valósítani az alábbi horizontális kérdések érvényre juttatását: az emberi jogoknak, a nemek közötti egyenlőségnek és a nők megerősödött szerepének, a munkakörülmények javításának, a szakmai és a magánélet közötti egyensúlynak, a képzésekhez való egyenlő hozzáférésen és a munkáért járó egyenlő bérezésen egyenlő keresztül a magas fokú képzettséggel rendelkező munkaerőt igénylő állásokhoz való hozzáférésnek, a stabil foglalkoztatáshoz való jog gyakorlásának, a nemi alapú, munkahelyi, családon vagy társadalmon belüli erőszak minden formája elleni küzdelem; a méltóságteljes, szegénység és társadalmi kirekesztés nélküli élethez való jognak, a megkülönböztetésmentességnek, a demokráciának, a felelős kormányzásnak, a gyermekek és az őslakosság jogainak, a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának és jogainak, valamint a környezetvédelmi fenntarthatóságnak – ideértve az éghajlatváltozás kezelését is – az előmozdítása, továbbá a HIV/AIDS elleni küzdelem, hangsúlyt helyezve arra, hogy ezeket a kérdéseket olyan nézőponttal kell kiegészíteni, amely elismeri, hogy a nők, a gyermekek és az idős személyek különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. |
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(4) Különös figyelmet kell fordítani a jogállamiság erősítésére, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítására és a civil társadalom, a kereskedelem és a fenntartható fejlődés, az IKT-hez való hozzáférés, az egészségügy és az élelmezésbiztonság támogatására, valamint a párbeszéd, a részvétel és a megbékélési folyamat, továbbá az intézményfejlesztés előmozdítására. |
(4) Különös figyelmet kell fordítani a jogállamiság erősítésére, a nemek egyenlőségére, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítására és a civil társadalom, különösen a nők jogaira összpontosító vagy a gazdasági, politikai, társadalmi forrásokhoz való hozzáférés terén tapasztalt, főleg a nőket sújtó hátrányos megkülönböztetés ellen küzdő szervezetek, a kereskedelem és a fenntartható fejlődés, az IKT-hez való hozzáférés, az egészségügy és az élelmezésbiztonság támogatására, valamint a párbeszéd, a részvétel és a megbékélési folyamat, továbbá az intézményfejlesztés előmozdítására, elismerve, hogy a nemi szempontok beillesztése hozzáadott értéket hordoz, és hogy a nőknek a változás társadalmi szereplőiként betöltött szerepét ugyanúgy elő kell mozdítani, mint a férfiak esetében. |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 8 bekezdés – e a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ea) az elért haladással kapcsolatos adatok és statisztikák éves alapon történő gyűjtése, adott esetben nemek szerinti bontásban. |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 8 bekezdés – e a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ea) a nemek szerint elkülönített statisztikai adatok gyűjtése és kezelése, és a nemekre érzékeny (mennyiségi és minőségi) mutatók kidolgozása, hogy biztosítani lehessen a nők és a férfiak részvételét a politikai és technikai döntések meghozatalában. |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 10 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(10) A Bizottság rendszeres információcserére törekszik a civil társadalommal. |
(10) A Bizottság rendszeres információcserére törekszik a civil társadalommal, különösen helyi csoportokkal és a nők jogaival foglalkozó szervezetekkel, gondoskodva arról, hogy ezek során a társadalom valamennyi szegmensét képviseljék és meghallgassák |
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 10 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(10a) A Bizottságnak figyelembe kell vennie az AKCS Parlamenti Közgyűlés 2010. szeptember 28-án tartott 21. ülésszaka által elfogadott A (2010) 21584 számú nyilatkozatot, amelyben az AKCS Parlamenti Közgyűlés azzal a sürgős kéréssel fordul az Európai Unióhoz, hogy tartózkodjon minden olyan kísérlettől, amikor saját értékei közül azokat próbálja a másik félre rákényszeríteni, amelyeket az nem vall szabadon a magáénak. |
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A „Globális közjavak és kihívások” programban az uniós támogatás célja az, hogy elősegítse a tevékenységeket az olyan területeken, mint például a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a fenntartható energiagazdálkodás, a humán fejlődés, az élelmezésbiztonság, valamint a migráció és menekültügy. |
(1) A „Globális közjavak és kihívások” programban az uniós támogatás célja az, hogy elősegítse a tevékenységeket az olyan területeken, mint például a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a fenntartható energiagazdálkodás, a humán fejlődés, az élelmezésbiztonság, a férfiak és nők egyenlősége, valamint a migráció és menekültügy. Az ennek keretében végrehajtott összes fellépés a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdításának szempontjaival egészül ki. |
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A fejlesztésben részt vevő civil társadalmi szervezetekkel és helyi hatóságokkal foglalkozó program célja, hogy a fejlesztés területén finanszírozza a partnerországokból, az Unióból, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokból származó civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok által vagy azokra vonatkozóan tett kezdeményezéseket. |
(1) A fejlesztésben részt vevő civil társadalmi szervezetekkel és helyi hatóságokkal foglalkozó program célja, hogy a fejlesztés területén finanszírozza a partnerországokból, az Unióból, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokból származó civil társadalmi szervezetek – köztük a helyi csoportosulások, a női szervezetek, valamint a nemek közötti egyenlőség, a nők önállósodása és a megkülönböztetésmentesség kérdéseivel foglalkozó szervezetek – és helyi hatóságok által vagy azokra vonatkozóan tett kezdeményezéseket. |
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) Együttműködési tevékenységeik kiegészítő és összefüggő jellegének előmozdítása érdekében az Unió és tagállamai a programozási folyamat korai szakaszában egyeztetnek egymással, valamint a többi donorral és fejlesztési szereplővel, a civil társadalom, valamint a regionális és helyi hatóságok képviselőit is beleértve. Ez az egyeztetés az Unió és a tagállamok közös programozását eredményezheti, |
(2) Együttműködési tevékenységeik kiegészítő és összefüggő jellegének előmozdítása érdekében az Unió és tagállamai a programozási folyamat korai szakaszában egyeztetnek egymással, valamint a többi donorral és fejlesztési szereplővel, a civil társadalom, többek között az elsősorban a nők jogaival foglalkozó szervezetek, valamint a regionális és helyi hatóságok képviselőit is beleértve. Ez az egyeztetés az Unió és a tagállamok közös programozását eredményezheti, |
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) A Bizottság az egyes földrajzi programokon belüli többéves indikatív keretösszegeket e rendelet általános elveivel összhangban, a 3. cikk (2) bekezdésében rögzített feltételek alapján, valamint a különböző programok sajátosságai mellett, a válság sújtotta, instabil, konfliktus- vagy katasztrófahelyzetben lévő országok vagy régiók előtt álló különös nehézségeket szem előtt tartva határozza meg. |
(3) A Bizottság az egyes földrajzi programokon belüli többéves indikatív keretösszegeket e rendelet általános elveivel összhangban, a 3. cikk (2) bekezdésében rögzített feltételek alapján, valamint a különböző programok sajátosságai mellett, a társadalmi csoportok és különösen a nők, a válság sújtotta, instabil, konfliktus- vagy katasztrófahelyzetben lévő országok vagy régiók előtt álló különös nehézségeket szem előtt tartva határozza meg. Külön rendelkezést kell alkotni egy, a nemi egyenlőségi ügyekről tájékoztató és ezekre figyelmet felhívó program létrehozása, illetve a nők helyzetének erősítése és a nemi alapú hátrányos megkülönböztetésfelszámolása érdekében. |
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(3a) A Bizottságnak az alapvető jogokkal – és különösen a nők jogaival – összefüggő szigorú feltételességi szempontokat kell szem előtt tartania az együttműködésre és fejlesztésre elkülönített alapok elbírálásakor és odaítélésekor. |
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A stratégiai dokumentumok meghatározzák az e rendelet szerinti támogatásra vonatkozó uniós stratégiát az Unió prioritásai, a nemzetközi helyzet és a főbb partnerek tevékenységei alapján. Ezek összhangban állnak e rendelet általános céljával, célkitűzéseivel, hatályával és elveivel, és a kidolgozás, a végrehajtás és az értékelés során egyaránt magukban kell foglalniuk a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség általános érvényesítésének elveit. |
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – 3 b albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A segélyhatékonyság elve keretében az EU-nak biztosítania kell, hogy a fejlesztési célok elérése érdekében javasolt stratégiák ne fokozzák a forráselosztás terén fennálló hátrányos megkülönböztetéseket, de mozdítsák elő a megkülönböztetés ellen, valamint a nemek közötti egyenlőség érdekében folytatott küzdelmet. |
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2) A stratégiai dokumentumokat félidős vagy – szükség esetén – ad hoc felülvizsgálatnak kell alávetni, adott esetben a partnerországokkal és -régiókkal kötött partnerségi és együttműködési megállapodásokban meghatározott elvekkel és eljárásokkal összhangban. |
(2) A stratégiai dokumentumokat félidős vagy – szükség esetén – ad hoc felülvizsgálatnak kell alávetni, adott esetben a partnerországokkal és -régiókkal kötött partnerségi és együttműködési megállapodásokban meghatározott elvekkel és eljárásokkal összhangban. Ezeknek az értékeléseknek a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség dimenziójára is ki kell terjedniük, és az információkat és adatokat nemek szerinti bontásban kell bemutatniuk. |
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A többéves indikatív programok meghatározzák az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, a konkrét célkitűzéseket, a várt eredményeket, a teljesítménymutatókat, valamint az indikatív keretösszegeket is, átfogóan és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt. E keretösszegek adott esetben tartományként is megadhatók, illetve kiosztatlan tartalékot is képezhetnek. |
A többéves indikatív programok meghatározzák az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, a konkrét célkitűzéseket, a várt eredményeket, a teljesítménymutatókat – az adatok és információk nemek szerinti bontásával –, valamint az indikatív keretösszegeket is, átfogóan és az egyes prioritást élvező területekre vonatkozóan egyaránt. E keretösszegek adott esetben tartományként is megadhatók, illetve kiosztatlan tartalékot is képezhetnek. |
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 5 bekezdés – 5 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Az elfogadott célkitűzések – köztük a jó kormányzásra, a demokráciára, a jogállamiságra és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó célok – elérése és az elérésre való törekvés közben alkalmazandó kölcsönös elszámoltathatóság elvének megfelelően, az indikatív keretösszegek a felülvizsgálatok eredményeképpen növelhetők vagy csökkenthetők, különösen az olyan különleges szükségletekre való tekintettel, amelyek például a válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetek vagy a rendkívüli vagy elégtelen teljesítmények eredményeképpen álltak elő. |
Az elfogadott célkitűzések – köztük a jó kormányzásra, a demokráciára, a jogállamiságra, az emberi jogok és alapvető szabadságok, a nők jogai, valamint a nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség elveinek tiszteletben tartására vonatkozó célok – elérése és az elérésre való törekvés közben alkalmazandó kölcsönös elszámoltathatóság elvének megfelelően, az indikatív keretösszegek a felülvizsgálatok eredményeképpen növelhetők vagy csökkenthetők, különösen az olyan különleges szükségletekre való tekintettel, amelyek például a válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetek vagy a rendkívüli vagy elégtelen teljesítmények eredményeképpen álltak elő, továbbá a nemi szempontokra is figyelemmel. |
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1) A válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetben lévő országokra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni az érintett országok és régiók kiszolgáltatottságát, sajátos szükségleteit és körülményeit. |
(1) A válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetben lévő országokra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni a különféle társadalmi csoportok kiszolgáltatottságát, a nők sajátos szükségleteit és az érintett országok és régiók körülményeit. |
|
Megfelelő figyelmet kell szentelni a konfliktus-megelőzésnek, az állam- és békeépítésnek, a konfliktust követő megbékélési folyamatnak és az újjáépítési intézkedéseknek. |
Megfelelő figyelmet kell szentelni a konfliktus-megelőzésnek, az állam- és békeépítésnek, a konfliktust követő megbékélési folyamatnak és az újjáépítési intézkedéseknek. |
|
Amennyiben partnerországok vagy partnerországok csoportjai a válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetbe kerülnek, vagy azok közvetlenül érintik őket, külön hangsúlyt kell helyezni a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés közötti koordináció fokozására annak érdekében, hogy segítséget kapjanak a szükséghelyzettől a fejlesztési szakaszba való átmenet végrehajtásához. Az instabil helyzetű vagy természeti katasztrófák által rendszeresen sújtott országokra és régiókra vonatkozó programoknak rendelkezniük kell a katasztrófákra való felkészülésről és azok megelőzéséről, valamint az effajta katasztrófák következményeinek kezeléséről. |
Amennyiben partnerországok vagy partnerországok csoportjai a válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetbe kerülnek, vagy azok közvetlenül érintik őket, külön hangsúlyt kell helyezni a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés közötti koordináció fokozására annak érdekében, hogy segítséget kapjanak a szükséghelyzettől a fejlesztési szakaszba való átmenet végrehajtásához. Az instabil helyzetű vagy természeti katasztrófák által rendszeresen sújtott országokra és régiókra vonatkozó programoknak rendelkezniük kell a katasztrófákra való felkészülésről és azok megelőzéséről, valamint az effajta katasztrófák következményeinek kezeléséről. Külön figyelmet kell szentelni a nőknek, akik gyakran a válsághelyzetek legfőbb áldozatai. |
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
A válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetben lévő országokra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor fontos figyelembe venni a nők és a lányok helyzetére gyakorolt hatásokat, mert legfőképpen ők esnek áldozatul az olyan kíméletlen fellépéseknek és bűncselekményeknek, mint a szexuális erőszak és bántalmazás. |
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
Megfelelő figyelmet kell szentelni a konfliktus-megelőzésnek, az állam- és békeépítésnek, a konfliktust követő megbékélési folyamatnak és az újjáépítési intézkedéseknek. |
Megfelelő figyelmet kell szentelni a konfliktus-megelőzésnek, az állam- és békeépítésnek, a konfliktust követő megbékélési folyamatnak és az újjáépítési intézkedéseknek. Ezért a nők közreműködését is fontos biztosítani, hogy – ugyanúgy, ahogy a férfiak – részt vegyenek a békeépítésre, a stabilizációra és az országok és intézmények újjáépítésére irányuló tárgyalásokon és kezdeményezésekben. Alapvető fontosságú tehát, hogy a nőkről mint kiszolgáltatott áldozatokról alkotott kép a nőknek mint a társadalmi szereplők jól elkülöníthető csoportjának a képével egészüljön ki, akik értékes erőforrásokkal és képességekkel rendelkeznek, akiknek megvannak a maguk prioritásai és akik befolyásolni és orientálni tudják a konfliktusrendezési folyamatokat. Ezenfelül hangsúlyozni kell, hogy a sztereotípiák leküzdése és a gondolkodásmód fejlesztése érdekében a nők háború utáni társadalmakban betöltött szerepének és a háború utáni újjáépítéshez való hozzájárulásuk megértésén túl az oktatás nők és a fiatal lányok önállósodásában betöltött központi szerepének előmozdításával kapcsolatos átfogó megközelítésre is szükség van. |
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
Az e rendelet szerint nyújtott támogatási intézkedések során figyelembe kell venni a válsághelyzetek sajátos tulajdonságait olyan országokban vagy helyzetekben, amelyekben az alapvető szabadságjogok súlyos hiánya áll fenn, az emberek biztonságát fokozott veszély fenyegeti vagy az emberi jogi szervezetek és emberijog-védők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek. Különös figyelmet kellene fordítani az olyan konfliktusokra, amelyekben a nők fizikai és lelki erőszaknak vannak kitéve; |
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetek vagy a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok fenyegetettségének gyors uniós válaszadást igénylő esetében, a 11. cikkben említett dokumentum módosítható a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerinti sürgősségi eljárás keretében, az országok vagy régiók együttműködési stratégiájának ad hoc felülvizsgálatát követően. |
A válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil helyzetek vagy a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a nők jogai fenyegetettségének gyors uniós válaszadást igénylő esetében, a 11. cikkben említett dokumentum módosítható a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerinti sürgősségi eljárás keretében, az országok vagy régiók együttműködési stratégiájának ad hoc felülvizsgálatát követően. |
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 3 bekezdés | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3) Az „Erasmus mindenkinek” rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának ösztönzése érdekében a különböző külső finanszírozási eszközökből (Fejlesztési Együttműködési Eszköz, Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, Partnerségi Eszköz és az Európai Fejlesztési Alap) együttesen 1 812 100 000 EUR indikatív összeget különítenek el az EU-n kívüli országokba irányuló/ országokból érkező tanulási mobilitással kapcsolatos fellépésekre, valamint ezen országok hivatalaival/intézményeivel/szervezeteivel való együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre. E források felhasználásakor az „Erasmus mindenkinek” rendelet rendelkezései alkalmazandók. |
(3) Az „Erasmus mindenkinek” rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának ösztönzése érdekében a különböző külső finanszírozási eszközökből (Fejlesztési Együttműködési Eszköz, Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, Partnerségi Eszköz és az Európai Fejlesztési Alap) együttesen 1 812 100 000 EUR indikatív összeget különítenek el az EU-n kívüli országokba irányuló/ országokból érkező tanulási mobilitással kapcsolatos fellépésekre, valamint ezen országok hivatalaival/intézményeivel/szervezeteivel való együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre. E források felhasználásakor az „Erasmus mindenkinek” rendelet rendelkezései alkalmazandók. |
|
A finanszírozás 2 többéves allokáción keresztül lesz elérhető, melyek kizárólag az első 4, illetve a fennmaradó 3 évre terjednek ki. Ez a finanszírozás ezen eszközök többéves indikatív programozásában jelenik majd meg, az érintett országok megállapított igényeivel és prioritásaival összhangban. A keretösszegek jelentős előre nem látott körülmények vagy fontos politikai változások esetén felülvizsgálhatók az EU külső prioritásaival összhangban. |
A finanszírozás 2 többéves allokáción keresztül lesz elérhető, melyek kizárólag az első 4, illetve a fennmaradó 3 évre terjednek ki. Ez a finanszírozás ezen eszközök többéves indikatív programozásában jelenik majd meg, az érintett országok megállapított igényeivel és prioritásaival összhangban. A keretösszegek jelentős előre nem látott körülmények vagy fontos politikai változások esetén felülvizsgálhatók az EU külső prioritásaival összhangban. Külön figyelmet kell fordítani a nemek kiegyensúlyozott részvételét szorgalmazó megközelítésmódnak az „Erasmus mindenkinek” program résztvevőit illetően. |
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
(3a) A felsőoktatás mellett az alap- és középfokú oktatásban, illetve az oktatás minden szintjén összpontosítani kell a nemek közötti egyenlőtlenség legkésőbb 2015-ig történő megszüntetésére, ahogyan ezt a 3.A. sz. millenniumi fejlesztési cél meghatározza. |
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – 2 bekezdés – „Latin-Amerika” – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) a társadalmi kohézió, különösen a társadalmi befogadás, a tisztességes munka, a méltányosság, a nemek közti egyenlőség és a nők erősebb szerepének ösztönzése; |
a) a társadalmi kohézió, különösen a társadalmi befogadás, a tisztességes munka, a méltányosság, a nemek közti egyenlőség és a nők erősebb szerepének ösztönzése, valamint a szexuális és nemi alapú erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelem; |
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – 3 bekezdés – „Ázsia” – i a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ia) az emberi jogok védelme, valamint a megkülönböztetés, a szexuális és nemi alapú erőszak, és a családon belüli erőszak elleni küzdelem megerősítésének támogatása; |
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – 4 bekezdés – „Közép-Ázsia” – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) az alkotmányos reformok, valamint a törvényhozás, a szabályozás és a közigazgatás uniós normákhoz való közelítésének előmozdítása, beleértve a további demokratizálódást és a szervezett civil társadalom, a jogállamiság, a jó kormányzás és az adóügy támogatását, valamint az olyan felelős nemzeti intézmények és szervek, mint például a választási szervek, a parlamentek, valamint a közigazgatási reform és az állami pénzügyi igazgatás megerősítését; |
a) az alkotmányos reformok, valamint a törvényhozás, a szabályozás és a közigazgatás uniós normákhoz való közelítésének előmozdítása, beleértve a további demokratizálódást és a szervezett civil társadalom, a jogállamiság, a jó kormányzás és az adóügy támogatását, valamint az olyan felelős nemzeti intézmények és szervek, mint például a választási szervek, a parlamentek, valamint a közigazgatási és igazságügyi reform és az állami pénzügyi igazgatás megerősítését; |
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – 4 bekezdés – „Közép-Ázsia” – b pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
b) az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása, a társadalmi és regionális egyenlőtlenségek kezelése valamint az olyan területek szakpolitikáinak támogatása, mint az oktatás, a kutatás, az innováció és technológia, az egészségügy, a tisztességes munka, a fenntartható energiagazdálkodás, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a kkv-k erősítése, s emellett a piacgazdaság, a kereskedelem és a beruházások ösztönzése, beleértve a szabályozási reformokat és Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozás (WTO) támogatását is; |
b) az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása, a társadalmi és regionális egyenlőtlenségek kezelése valamint az olyan területek szakpolitikáinak támogatása, mint az oktatás, a kutatás, az innováció és technológia, az egészségügy, a tisztességes munka, független szakszervezetek létrehozása, a fenntartható energiagazdálkodás, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a kkv-k erősítése, s emellett a piacgazdaság, a kereskedelem és a beruházások ösztönzése, beleértve a szabályozási reformokat és Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozás (WTO) támogatását is; |
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – 4 bekezdés – „Közép-Ázsia” – c pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
c) a hatékony határellenőrzés és a határon átnyúló együttműködés támogatása a határrégiók fenntartható gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fejlődésének előmozdítása érdekében; a fejlesztés és a biztonság közötti kapcsolattal összefüggésben a szervezett bűnözés és a tiltott kereskedelem valamennyi formája elleni küzdelem, beleértve a kábítószerek előállítása és fogyasztása, valamint a fogyasztás káros hatásai – beleértve a HIV/AIDS – elleni küzdelmet is; |
c) a hatékony határellenőrzés és a határon átnyúló együttműködés támogatása a határrégiók fenntartható gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fejlődésének előmozdítása érdekében; a fejlesztés és a biztonság közötti kapcsolattal összefüggésben a szervezett bűnözés és a tiltott kereskedelem valamennyi formája, különösen a nőkereskedelem, a kábítószerek előállítása és fogyasztása, valamint a fogyasztás káros hatásai – beleértve a HIV/AIDS – elleni küzdelem; |
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – B rész – 4 bekezdés – „Közép-Ázsia” – d a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
da) a férfiak nőkkel szembeni előnyben részesítése miatt a nemi egyensúly egyre fokozódó hiányának kezelésére irányuló demográfiai kihívások tekintetében fejlesztési politika kialakítása, valamint a születés előtti nemválasztás, a nemi alapú abortusz és a fiú utódok biztosítása érdekében végzett újszülött-gyilkosságok problémájának kezelése; |
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A bekezdés – „Környezetvédelem és éghajlatváltozás” – d a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
da) az éghajlatváltozás által a nőkre gyakorolt hatások enyhítése, illetve a nők fokozott szerephez juttatása az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, olyan fellépések, amelyek az éghajlatváltozás és a környezetvédelmi politikák nemi dimenziójának beillesztésében nyújtanak segítséget a fejlődő országoknak, különösen az ezeket az országokat aránytalanul sújtó természeti katasztrófákra vonatkozó politikákkal, a környezetvédelmi kérdésekről szóló képzésekhez való hozzáférés, a nőknek és a női szervezeteknek a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos fejlesztési politikákban való szerepvállalásának fokozása; |
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A rész – 2 bekezdés – „Környezetvédelem és éghajlatváltozás” – c pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
c) az uniós kezdeményezések és a nemzetközi és regionális szinten elfogadott és/vagy határon átnyúló jelleggel bíró kötelezettségvállalások végrehajtásának elősegítése, különösen az éghajlatváltozás területein az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes stratégiák, különösen a biodiverzitásra is jótékony hatással járó alkalmazkodási stratégiák, a biológiai sokszínűség és ökoszisztéma-szolgáltatások, erdők, beleértve a FLEGT-et, sivatagosodás, integrált vízkészlet-gazdálkodás, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, a hatékony és eredményes vegyianyag- és hulladékgazdálkodás, erőforrás-hatékonyság és a zöld gazdaság előmozdítása révén; |
c) az uniós kezdeményezések és a nemzetközi és regionális szinten elfogadott és/vagy határon átnyúló jelleggel bíró kötelezettségvállalások végrehajtásának elősegítése, különösen az éghajlatváltozás területein az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes stratégiák, különösen a biodiverzitásra is jótékony hatással járó alkalmazkodási stratégiák, a biológiai sokszínűség és ökoszisztéma-szolgáltatások, erdők, beleértve a FLEGT-et, sivatagosodás, integrált vízkészlet-gazdálkodás, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, a hatékony és eredményes vegyianyag- és hulladékgazdálkodás, erőforrás-hatékonyság és a zöld gazdaság előmozdítása révén, továbbá a nemi dimenzió beillesztésével a nők e stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában való részvételének előmozdítása és annak érdekében, hogy ne fokozódjon a nőkkel szembeni megkülönböztetés, különösen az erőforrásokhoz való hozzáférés és a politikai életben való részvétel területén; |
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A rész – 3 bekezdés – „Fenntartható energia” – a pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
a) a biztonságos, hozzáférhető, tiszta és fenntartható energiaszolgáltatások ösztönzése a szegénység felszámolásának és a befogadás növelésének kulcsfontosságú mozgatójaként, különös hangsúllyal a helyi energiaforrások használatára; |
a) a mindenki számára biztonságos, hozzáférhető, tiszta és fenntartható energiaszolgáltatások ösztönzése a szegénység felszámolásának és a befogadás növelésének kulcsfontosságú mozgatójaként, különös hangsúllyal a helyi energiaforrások használatára, figyelmet fordítva a megkülönböztetett csoportokra, elsősorban a nőkre; |
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A bekezdés – „A humán fejlődés” – c pont – ii pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
i. a nők gazdasági és társadalmi helyzetének megerősödését és politikai részvételét előmozdító nemzeti szintű programok támogatása; |
i. a nők elleni erőszak felszámolását, valamint a nők gazdasági és társadalmi helyzetének megerősödését és politikai részvételét előmozdító nemzeti szintű programok támogatása; |
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A rész – 4 bekezdés – „A humán fejlődés” – b pont – i pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
i. a termelékeny és tisztességes munka magas szintjeinek támogatása elsősorban a hatékony és eredményes foglalkoztatási szakpolitikák és stratégiák támogatásával, a munkaerőpiac szükségleteinek és perspektíváinak megfelelő alkalmazhatósághoz szükséges szakképzéssel, az informális gazdaságban is meglévő munkafeltételekkel, a tisztességes munka előmozdításával, beleértve a gyermekmunka elleni küzdelmet, valamint a társadalmi párbeszéd támogatása és a migránsok jogainak tiszteletben tartása mellett a munkaerő mobilitásának megkönnyítése; |
i. i. a termelékeny és tisztességes munka magas szintjeinek támogatása elsősorban a hatékony és eredményes foglalkoztatási szakpolitikák és stratégiák támogatásával, a munkaerőpiac szükségleteinek és perspektíváinak megfelelő alkalmazhatósághoz szükséges szakképzéssel, az informális gazdaságban is meglévő munkafeltételekkel, a tisztességes munka előmozdításával nők és férfiak számára egyaránt, beleértve a gyermekmunka elleni küzdelmet, valamint a társadalmi párbeszéd támogatása és a migránsok jogainak tiszteletben tartása mellett a munkaerő mobilitásának megkönnyítése; |
Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A rész – 4 bekezdés – „A humán fejlődés” – e a pont (új) | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
|
ea) Nők és gyermekek |
|
|
i. Nők és gyermekek i. a fejlődő országok figyelmének és kapacitásának növelése a nők és a gyermekek javára szolgáló politikák kidolgozása terén; |
|
|
ii. a nőket és a gyermekeket érintő sajátos problémák és kihívások kezelését célzó konkrét stratégiák és intézkedések pártolása, amelyek minden megfelelő fellépés során az ifjúság és a gyermekek mindenek felett álló érdekeit veszik figyelembe. |
|
|
iii. a Közösség ODA tekintetében a nemzetközi intézmények körében betöltött fő adományozói pozíciójának felhasználása annak érdekében, hogy arra ösztönözze a többoldalú adományozókat, hogy nyomást gyakoroljanak olyan politikák kialakítása érdekében, amelyek a nők és a gyermekek kereskedelme és az ellenük elkövetett erőszak, a kizsákmányolás és a kényszermunka elleni küzdelem elősegítésére, valamint a nőknek és a gyermekeknek a fejlődés szereplőiként betöltött funkciójának előmozdítására irányulnak. |
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A bekezdés – „Migráció és menekültügy” – c pont | |
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
c) a bevándorlók jogainak tiszteletben tartása és védelme mellett a népesség megnövekedett regionális és globális mobilitására gyakorolt fejlesztési hatás maximalizálása azáltal, hogy támogatják a szigorú regionális és nemzeti migrációs és menekültügyi politikák kialakítását és végrehajtását, továbbá a migrációs dimenziót más regionális és nemzeti szakpolitikákba illesztik; |
c) a bevándorlók jogainak tiszteletben tartása és védelme, a kérdés nemi egyenlőségi vetületének és a bevándorló nők helyzetének figyelembe vétele mellett a népesség megnövekedett regionális és globális mobilitására gyakorolt fejlesztési hatás maximalizálása azáltal, hogy támogatják a szigorú regionális és nemzeti migrációs és menekültügyi politikák kialakítását és végrehajtását, továbbá a migrációs dimenziót más regionális és nemzeti szakpolitikákba illesztik; |
ELJÁRÁS
|
Cím |
A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozatala |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2011)0840 – C7-0493/2011 – 2011/0406(COD) |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
DEVE 17.1.2012 |
|
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
FEMM 17.1.2012 |
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Rodi Kratsa-Tsagaropoulou 25.1.2012 |
||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
21.6.2012 |
|
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
(3)9.2012 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
21 0 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Edit Bauer, Andrea Češková, Marije Cornelissen, Edite Estrela, Mikael Gustafsson, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Constance Le Grip, Astrid Lulling, Elisabeth Morin-Chartier, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Angelika Werthmann, Marina Yannakoudakis, Anna Záborská, Inês Cristina Zuber |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Izaskun Bilbao Barandica, Mariya Gabriel, Gesine Meissner, Antigoni Papadopoulou |
||||
ELJÁRÁS
|
Cím |
A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozása |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2011)0840 – C7-0493/2011 – 2011/0406(COD) |
||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
7.12.2011 |
|
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
DEVE 17.1.2012 |
|
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFET 17.1.2012 |
INTA 17.1.2012 |
BUDG 17.1.2012 |
LIBE 17.1.2012 |
|
|
|
FEMM 17.1.2012 |
|
|
|
|
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
LIBE 26.1.2012 |
|
|
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Thijs Berman 5.12.2011 |
|
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
9.2.2012 |
24.4.2012 |
9.7.2012 |
24.6.2013 |
|
|
Az elfogadás dátuma |
4.12.2013 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
18 0 5 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Thijs Berman, Véronique De Keyser, Nirj Deva, Charles Goerens, Filip Kaczmarek, Miguel Angel Martínez Martínez, Gay Mitchell, Bill Newton Dunn, Maurice Ponga, Jean Roatta, Michèle Striffler, Alf Svensson, Ivo Vajgl, Anna Záborská |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Philippe Boulland, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Santiago Fisas Ayxela, Enrique Guerrero Salom, Bart Staes |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Marusya Lyubcheva, María Muñiz De Urquiza, Jens Nilsson, Anni Podimata |
||||
|
Benyújtás dátuma |
6.12.2013 |
||||