JELENTÉS az intelligens energiahálózatok fejlesztésének helyi és regionális következményeiről

10.1.2014 - (2013/2128(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság
Előadó: Elisabeth Schroedter
A vélemény előadója (*):
Marita Ulvskog, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

Eljárás : 2013/2128(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0019/2014
Előterjesztett szövegek :
A7-0019/2014
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az intelligens energiahálózatok fejlesztésének helyi és regionális következményeiről

(2013/2128(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174., 175., 176., 177., 178. és 191. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikkére,

–   tekintettel az EUMSZ (26.) jegyzőkönyvére,

–   tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–   tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletre[1],

–   tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

–   tekintettel a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1300/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],

–   tekintettel az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek az Európai Szociális Alapból egyes tagállamok számára biztosított pénzügyi allokációk tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 11-i 1298/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

–   tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[5],

–   tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6],

–   tekintettel a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[7],

–   tekintettel a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásra (2008/C 82/01),

–   tekintettel az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. július 22-i 734/2013/EU tanácsi rendeletre[8],

–   tekintettel az „Uniós iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról” című bizottsági közleményre[9],

–   tekintettel az „Intelligens hálózatok: az innovációtól a megvalósításig” című, 2011. április 12-i bizottsági közleményre,

–   tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[10],

–   tekintettel az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[11],

–   tekintettel az „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című, 2011. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2011)0112),

   tekintettel „A belső energiapiac működőképessé tétele” című, 2012. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2012)0663),

   tekintettel a „Megújuló energia: az európai energiapiac egyik meghatározó tényezője” című, 2012. június 6-i bizottsági közleményre (COM(2012)0271),

–   tekintettel a Bizottság „Az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló kerete” című, 2013. március 27-i zöld könyvére (COM(2013)0169),

   tekintettel a mikrotermelésről, azaz a kis léptékű elektromosáram- és hőtermelésről szóló, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására[12],

   tekintettel „Az uniós kohéziós politika és résztvevőinek szerepéről az új európai energiapolitika végrehajtásában” című, 2013. január 16-i állásfoglalására[13],

   tekintettel a kohéziós politika energiahatékonysági intézkedéseinek végrehajtásáról és hatásáról szóló, 2013. szeptember 10-i állásfoglalására[14],

–   tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) irányuló, 2013. január 25-i javaslatra (COM(2012)0011),

–   tekintettel a „Régiók 2020-ban – az EU régiói előtt álló jövőbeli kihívások értékelése” című, 2008. november 14-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)2868),

–   tekintettel az Európa 2020 stratégia keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politikáról szóló, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM (2010)0553),

–   tekintettel a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, XXX-i .../.../EU bizottsági rendelettervezetet tartalmazó konzultációs anyagra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7-0019/2014),

A. mivel a hatékony energiafelhasználás és a decentralizált energiatermelés bevált gyakorlatainak számos példája – mint például Burgenland régió, a „MaReS – Macaronesia Research Strategy” és a „Green Islands” elnevezésű projekt, a hollandiai Energy Valley, a Regenerative Model Region Harz nevű németországi projekt, a csehországi Hostětín, a skóciai „Orkney Micro Renewables” című projekt, valamint CONCERTO elnevezésű bizottsági kezdeményezés keretében megvalósított városi és közösségi kísérleti projektek vagy a CO-POWER elnevezésű projekt – arra utal, hogy a helyi közösségek és a polgárok termeléshez hozzájáruló fogyasztókká válhatnak, akik a saját energiaszükségleteik kielégítésére termelnek, ugyanakkor eladják az energiát a hálózatnak, vagy az általuk termelt energia fel nem használt részét értékesítik a piacon, a nettó fogyasztás mérésének alkalmazásával pedig jóváírást kapnak a villamosenergia-többletért, és a többi szereplővel együtt virtuális erőműveket üzemeltetnek, az érintett szereplőknek a regionális intézkedések tervezésébe és végrehajtásába történő bevonásával maximalizálják az elért előnyöket, ösztönzik az aktív részvételt és információcserét, emellett az energiához kapcsolódó más ágazatok, például a közlekedés és a lakhatás bevonásával átfogó megközelítést alakítanak ki, valamint intelligens pénzügyi támogatási mechanizmusokat vesznek igénybe, és új munkahelyeket teremtenek;

B.   mivel a Parlament már elfogadott jelentéseket az Unió kohéziós politikájának és közreműködő feleinek az új európai energiapolitika végrehajtásában betöltött szerepéről, valamint a kohéziós politika keretében szorgalmazott energiahatékonysági intézkedések végrehajtásáról és hatásairól;

C. mivel az intelligens energiarendszerek működése céljából gyűjtött személyes adatok fokozottan bizalmas adatok, hiszen ezekből vissza lehet következtetni a felhasználói magatartásra, és ezért biztosítani kell ezen adatok különleges védelmét;

Új lehetőségek a regionális gazdaság számára

1.  üdvözli az energiatermelés és -fogyasztás módját illetően a régiókban megfigyelhető paradigmaváltást, amelynek keretében az „alapterhelési logika” szerint működő, rugalmatlan hagyományos modell felől egy változatos forrásokat felhasználó, decentralizált és helyi termelés felé való elmozdulás tapasztalható, amely a megújuló forrásokból történő kis léptékű energiatermelés nagy részarányát rugalmas, és a változásokhoz igazodó kereslettel és elosztott tárolással egyesíti; a fenntartható fejlődés megőrzése és a jövőbeli kereslet kívánalmainak teljesítése érdekében elő kell mozdítani a decentralizált és helyi termelésen alapuló új energiatermelési és -fogyasztási modelleket; hangsúlyozza, hogy ehhez a paradigmaváltáshoz nélkülözhetetlen az intelligens hálózat, és hogy az intelligens hálózat megvalósítását – a régiók számára kínált előnyök és piaci lehetőségek maximalizálása, valamint a fenntarthatóság, a növekedés és az innováció megvalósítása érdekében – a regionális fejlesztésre irányuló ágazatközi és átfogó megközelítés kontextusába kell helyezni;

2.  rámutat, hogy a jelenlegi uniós keretrendszerben Európa számos régiójában folynak olyan projektek, amelyek egyrészt elősegítik a szinergiák kialakulását a kiválasztott területeken, másrészt ösztönzik a fenntartható energiafelhasználást és a megújuló energiaforrások kiaknázását, és ahol köz- és magánszférabeli partnerek közös erővel törekednek az energiaágazatban a regionális növekedési lehetőségek feltárására az európai strukturális és beruházási alapok forrásainak korai bevonása, a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű célirányos partnerségek, illetve a helyi energiaforrások kinyerésére irányuló hatékony decentralizált végrehajtási stratégiák révén;

3.  hangsúlyozza az intelligens energiahálózatok számos előnyét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energiák és az elosztott villamosenergia-termelés részesedésének növelése, az ellátásbiztonság háztartások számára való biztosítása, valamint a közlekedésben az elektromosság hatékony felhasználásához szükséges feltételek megteremtése szempontjából, ezenkívül a fogyasztók számára azon lehetőség megadása tekintetében, hogy fogyasztásukat úgy alakítsák, hogy a legalacsonyabb árak előnyeit élvezzék, és egyúttal energiát takarítsanak meg, továbbá az energiahatékonyság javítása, a villamos energia megtakarítása, az energia csúcsidőszakon kívüli felhasználása révén a villamosenergia-hálózatba való költséges beruházások megtakarítása, az Unió technológiai innovációjának és fejlődésének fellendítése terén; hangsúlyozza a polgárok részvételének szükségességét minden szakaszban, beleértve a kétirányú adatáramlást biztosító fejlett mérési infrastruktúra alkalmazását, valamint az elosztórendszer-üzemeltetők és az intelligens hálózati technológiák szolgáltatói által tervezett tevékenységeket is; rámutat, hogy az intelligens hálózatok fejlesztése és használata jelentősen csökkenti az átvitel és az elosztás során az energiaveszteséget; kiemeli, hogy önjavító képességének köszönhetően az automatikus hálózati rekonfiguráció a feszültségkimaradások megelőzése vagy helyreállítása érdekében is alkalmazható; megjegyzi azonban, hogy számos régióban a nemzeti támogatási rendszer nem a megújuló technológiák magánháztartásokban történő alkalmazásának leghatékonyabb módját részesíti előnyben;

4.  ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzetű régiók – beleértve a legkülső és külső régiókat, illetve a szigeteket – esetében lehetőség van az energiahálózatot érintő földrajzi (vagy területi) módosításokra és az intelligens energiahálózatok támogatására, így e régiók energiafogyasztókból energiatermelőkké válhatnak, és az energiaellátás biztonságának, valamint az intelligens hálózatok alkalmazásának és üzemeltetésének szavatolásával egyidejűleg jelentős gazdasági és versenyelőnyökre tehetnek szert; megjegyzi, hogy az intelligens hálózatok alkalmazása és üzemeltetése lehetőségeket teremt e régiók számára a felmerülő energiaköltségek csökkentésére;

5.  rámutat, hogy a hálózati infrastruktúra, a hálózatkezelés és a piaci szabályok jelenleg a nukleáris és a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek igényeihez és lehetőségeihez igazodnak, és ezért azok versenyhátrányt jelentenek az új technológiák – így a megújuló energiaforrások – számára;

6.  felszólítja a tagállamokat, illetve a regionális és helyi hatóságokat, hogy az európai strukturális és beruházási alapok, többek között a magánberuházásokat ösztönző pénzügyi eszközök igénybevétele révén történő beruházásösztönzés alapos megfontolásával a lehető leghamarabb végezzenek a helyi intelligens hálózatokra irányuló beruházásokat, az adott régiók környezeti, gazdasági, társadalmi és területi szükségleteire és sajátosságaira is figyelemmel, mivel nincs olyan egységes megoldás, amely minden régió számára megfelel; rugalmas helyi és regionális szintű megközelítést sürget, amely csökkentené az energiatermelési, -tárolási és -hatékonysági intézkedések akár határokon átnyúló együttes alkalmazása, valamint a más ágazatokkal, például az információs és kommunikációs technológiák (ikt) ágazatával és a közlekedési ágazattal való együttműködés előtt álló akadályokat; hangsúlyozza e tekintetben a megújuló energiaforrások kiaknázásához kapcsolódó szivattyús energiatározó rendszerek jelentőségét;

7.  hangsúlyozza, hogy az intelligens hálózatok kiépítéséhez állandó, hosszú távú szakpolitikai keretre van szükség; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő 2030-ig megvalósítandó ambiciózus energiahatékonysági és a megújuló energiákra, illetve az üvegházhatású gázkibocsátásokra vonatkozó stratégiákat, szakpolitikákat és célokat, biztonságos jövőképet nyújtva ezáltal a befektetők és a kapcsolódó ágazatok számára, és előmozdítva egy intelligens energiarendszer kialakítását;

8.  emlékeztet, hogy a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervben felvázolt forgatókönyvek többségében az elosztott megújuló energiatermelés megfelelő integrációja megvalósíthatatlan a helyi és regionális intelligens villamosenergia-elosztó hálózatok fejlesztése nélkül, főként mivel e hálózatok információáramlási és villamosenergia-ellátási összeköttetést teremtenek a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztési övezetek között, ami lehetővé teszi e változó energiaforrások rugalmas kezelését és szükséges tartalékolását; felszólít ezért, hogy tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget az elosztó hálózatoknak; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az intelligens hálózatok fejlesztésének lényege, hogy az energiának a termelési helyszíntől a végső felhasználás helyszínéig való szállítása hatékonyan történjen; rámutat továbbá, hogy az intelligens hálózatok jelentős hozzáadott értékét csak tovább növeli, hogy e hálózatok nagyobb léptékű – például nemzeti, vagy akár európai – szinten állnak egymással összeköttetésben, a villamos energia iránti kereslet e szinteken történő irányításával és a kereslet széthúzásának köszönhetően pedig a túlságosan alacsony (vagy túlságosan magas) helyi termelés esetén még inkább lehetővé válik a fogyasztás (vagy a fogyasztási források) kiiktatása;

9.  felszólít a belső piacra vonatkozó uniós rendeletekben és irányelvekben rugalmasabb megközelítés alkalmazására, amely csökkentené az energiatermelési, -ellátási, -tárolási és -hatékonysági intézkedések tekintetében a régióspecifikus megoldások és az ilyen intézkedések együttes alkalmazása, köztük a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a határon átnyúló projektek előtt álló akadályokat;

Intelligens energiarendszerek

10. hangsúlyozza, hogy az intelligens hálózatok sikeres megvalósításához ki kell alakítani a regionális és helyi közösségek számára szóló, „intelligens energiarendszerre” irányuló stratégiát, amelynek értelmében az intelligens hálózatok a regionális energiarendszer részét képeznék, és nagy lenne bennük a megújuló forrásokból – többek között a decentralizált termelési kapacitásokból – származó energia részaránya, amit a keresletoldali szabályozás, energiahatékonysági intézkedések, fokozott energiatakarékosság és intelligens tárolási megoldások, valamint a közlekedési ágazat bevonása (e-közlekedés) és a szomszédos hálózatokkal való intenzívebb kapcsolatok egészítenének ki;

11. megjegyzi, hogy az intelligens fogyasztásmérők szerepet játszanak a kétirányú kommunikáció biztosításában, ami lehetővé teszi pontos számláknak a fogyasztók részére történő kiállítását, és növeli a keresleti oldal közreműködését, amikor is a fogyasztók az energiatermelés csúcsidőszakaihoz és legkevésbé intenzív időszakaihoz igazítják szokásaikat; hangsúlyozza, hogy a polgároknak az intelligens energiarendszer minden előnyéből részesülniük kell, és hogy a polgárok szerepvállalása hatékonyabb magatartást, ezáltal pedig a nyílt protokollok révén összességében fokozottabb energiamegtakarítást eredményez; kiemeli az elosztórendszer-üzemeltetőknek mint szolgáltatóknak a helyi, regionális vagy nemzeti hatóságok felé fennálló felelősségét, hogy hozzáférést biztosítsanak ezen általános érdekű szolgáltatáshoz a hálózati biztonság és stabilitás garantálásával; kiemeli, hogy minden polgárnak közvetlen hozzáféréssel kell rendelkeznie a fogyasztási és termelési adatokhoz az intelligens hálózatok hatékony és biztonságos működésének biztosítása érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy – az intelligens fogyasztásmérők felhasználásával – lehetővé váljon az elektromos berendezéseknek (különösen a mosógépek, a mosogatógépek, a hőszivattyúk, a hőtárolós berendezések, stb.) a legkedvezőbb díjszabási időszakokban való automatikus üzemeltetése;

12. felszólítja a Bizottságot és annak az intelligens energiahálózatokkal foglalkozó munkacsoportját, hogy frissítse az intelligens hálózatok meglévő fogalommeghatározását, és terjessze ki azt az intelligens energiarendszerre; felszólítja a helyi és regionális hatóságokat, hogy tartsák kézben az energiafogyasztást és a terhelés csökkentését, valamint dolgozzanak ki és fogadjanak el intelligens energiarendszeren alapuló regionális stratégiákat;

13. hangsúlyozza, hogy az intelligens hálózatok régiók számára nyújtott gazdasági hatékonyságának biztosítása érdekében a közvetlen és közvetett előnyöket együttesen kell érvényesíteni, az energiaágazatot több más szektorral, különösen a lakhatással és a közlekedéssel, egyúttal azonban a környezetvédelmi, várostervezési, társadalmi befogadási és hulladékgazdálkodási ágazattal, valamint az építőiparral is összekapcsolva, hogy a gazdasági előnyök maximálásával, valamint a régiók energiakínálatának és ‑keresletének összehangolásával egyidejűleg az energiatakarékossági célok elérésére is sor kerüljön;

14. felszólít az intelligens technológiák előtt álló legfőbb kihívások – többek között a technológiák meglévő hálózattal való interoperabilitása és egyes szabályozási nehézségek – leküzdése érdekében az ikt-ágazaton belüli innovációra és fokozott beruházásokra; felszólítja a Bizottságot, valamint a nemzeti és regionális szereplőket, hogy teremtsenek kedvező szabályozási és beruházási körülményeket, amelyek lehetővé teszik interoperábilis ikt-megoldások fejlesztését;

A helyi foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatások

15. ösztönzi valamennyi régiót és helyi hatóságot az intelligens energiarendszereknek mint a helyi zöld és fenntartható munkahelyek forrásainak megfontolására és az azokba történő beruházásra; kiemeli, hogy az építőipar az egyik olyan fő terület, ahol munkahelyek jönnek majd létre, nemcsak az intelligens energiahálózatokba való közvetlen beruházások révén, hanem az uniós technológiai fejlesztések, az innováció és a kkv-k versenyképességének fokozása, az energiahatékonysági intézkedésekbe és a felújításokba való beruházások útján, például a lakhatási ágazatban, valamint a szektor magas energiahatékonyságú épületek építésére javasolt új technológiai megoldásokhoz való igazítása révén is;

16. hangsúlyozza, hogy az intelligens hálózatok bevezetése lehetőséget ad – a főként kkv-k által fémjelzett – elektronikai és elektrotechnikai iparban tevékenykedő uniós technológiaszolgáltatóknak arra, hogy fokozzák versenyképességüket, és vezető szerepet töltsenek be a globális technológiai színtéren;

17. felszólít valamennyi régiót az ezen új munkahelyekhez kapcsolódó készségekre és képzésre irányuló beruházások megfontolására, figyelembe véve, hogy az ikt-szolgáltatások, a közlekedési ágazat, valamint az intelligens felszereléseket, infrastruktúrát és szolgáltatásokat, például az új berendezéseket szállító ágazatok területén is számos új helyi munkahely jöhet létre, emellett viszont kerüljék el a szakképzett munkaerő hiányát, és tegyék lehetővé az adott ágazatokban megjelenő új foglalkozások követelményeihez való alkalmazkodást; felszólítja a tagállamokat és a régiókat, hogy támogassák a megújuló energiák területén a felsőoktatási és szakképzési szinten indított képzési kezdeményezéseket, például környezetvédelmi műszaki tanulmányok, valamint új szakmai képzések (pl. napelemszerelő) kidolgozása révén; kiemeli, hogy az intelligens energiarendszert sikeresen bevezető régiók további munkahelyeket vonzhatnak a térségbe speciális képzések formájában, e szakterületen jártas műszaki egyetemek és főiskolák létrehozásával; felszólítja a régiókat, hogy folytassanak együttműködést az intelligens szakosodás terén, és üdvözli azokat a programokat, amelyek keretében sor kerül az ismeretek régiók közötti és határokon átnyúló jellegű megosztására; felhívja a figyelmet azon kezdeményezésekre, amelyeket az EIT szorgalmaz a fenntartható energia témájában létrejött tudományos és innovációs társulás („KIC InnoEnergy”) keretében az intelligens hálózatok kutatása és fejlesztése, valamint az ágazatban működő szakemberek képzése területén; rámutat továbbá a regionális innovációs programok (Regional Innovation Schemes, RIS) kialakításának új lehetőségeire;

18. kiemeli, hogy az intelligens energiarendszerekre irányuló, többek között az európai strukturális és beruházási alapok révén megvalósuló állami beruházások megerősíthetik a fenntartható helyi foglalkoztatási lehetőségeket, továbbá szinergiahatásokat és továbbgyűrűző hatásokat eredményezhetnek a foglalkoztatás terén, a régiók számára pedig hosszú távú helyi előnyöket gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is, valamint egyaránt alkalmazhatók a gazdasági nehézségek leküzdésének eszközeként, különösen a válság sújtotta országok egyes térségeiben;

A polgárok szerepe

19. hangsúlyozza, hogy a bevált gyakorlatokat és követendő példákat vizsgáló tanulmányok szerint az intelligens energiarendszer sikere gyakran az egyes polgárok, valamely szövetkezet, egy helyi közösség vagy több ilyen szereplő együttes helyi szerepvállalásának köszönhető; elismeri, hogy ez a szerepvállalás javítja az intelligens energiarendszerek valamennyi elemére irányuló beruházások elfogadottságát; hangsúlyozza, hogy a polgárok számára jobb tájékoztatást, valamint ösztönzőket, így például dinamikus árképzési mechanizmusokat és megfelelő ikt-eszközöket kell biztosítani annak érdekében, hogy részt vehessenek az intelligens energiarendszerek kialakítása, az energiatermelés, valamint az energetikai és hálózati tervezés és elosztás valamennyi szakaszában;

20. hangsúlyozza, hogy az intelligens rendszerek technikai jellegére való tekintettel a felhasználókat tájékoztatni kell, és számukra oktatást kell szervezni arról, hogy hogyan válhatnak a termeléshez hozzájáruló tájékozott fogyasztóvá, akik – különösen a hálózatok és az intelligens mérőórák közötti kapcsolat tekintetében – tudatában vannak e hálózatok kínálta lehetőségeknek; hangsúlyozza a fiatalok körében való figyelemfelhívás fontosságát a középfokú és szakképzésben tanuló diákoknak szóló oktatási programok végrehajtása révén;

21. felhívja a Bizottságot, hogy számolja fel a meglévő uniós jogszabályokban, különösen az állami támogatási szabályokban foglalt, a helyi szerepvállalást gátló akadályokat, valamint a szabályozási és jogi gátakat; felkéri a tagállamokat, hogy támogassák a helyi energiabetáplálási lehetőségeket és a helyi energia nemcsak a hálózat és a végfelhasználó közötti kétirányú megosztását, hanem a határokon átnyúló és a végfelhasználói egységek közötti megosztást is, ösztönözve ezáltal a helyi energiatermelésben való szerepvállalást és a helyben termelt energia megosztását;

22. hangsúlyozza, hogy az intelligens energiarendszerek megvalósítása jelentősen megváltoztatja majd a magán- és a közszférát, mivel a villamosenergia-ellátás adatgyűjtéssel és az adatok valós idejű közlésével jár majd; ennélfogva valamennyi szinten átlátható eljárásokat sürget, amelyekben minden szereplő, azaz a polgárok, a vállalkozások, az ágazat, a helyi hatóságok, az elosztórendszer-üzemeltetők, az átvitelirendszer-üzemeltetők, a helyi és regionális adatvédelmi tisztviselők vagy ombudsmanok és az intelligens hálózati technológiák szolgáltatói is részt vesznek;

Adatvédelem és a magánélet védelme

23. hangsúlyozza, hogy az intelligens energiarendszerek üzemeltetéséhez nagy mennyiségű személyes adatra és számos profilra lesz szükség, ami az adatbiztonság megsértésének nagy kockázatával jár; nyomatékosítja, hogy az intelligens fogyasztásmérőkre vonatkozóan magas szintű előírásokra van szükség az adatvédelem és a személyes adatok védelme tekintetében, a polgárok számára pedig lehetővé kell tenni annak eldöntését és irányítását, hogy az energiaszolgáltatáshoz legminimálisabban szükséges adatokon felül mely adatokat továbbítják a hálózatüzemeltetőknek; felhívja a figyelmet különösen az intelligens hálózati rendszerek biztonságával és az intelligens fogyasztásmérők fogyasztók részére biztosított előnyeivel kapcsolatos aggodalmakra, és ezen a területen részletesebb értékelést, valamint az intelligens fogyasztásmérők adatvédelmi és bizalmas adatkezelési vonatkozásait illetően további vizsgálatot kér; hangsúlyozza ezért, hogy a személyes adatok védelmét a folyamatos adatvédelem és adatbiztonság érdekében kivételek nélkül kell biztosítani; hangsúlyozza továbbá, hogy az adatbiztonságot be kell építeni az intelligens hálózatok kiépítésére irányuló stratégiákba;

24. hangsúlyozza, hogy az intelligens fogyasztásmérők üzembe helyezésekor hatékonyabb adat- és magánélet-védelmi szabályozásra és gyakorlatra van szükség; kiemeli, hogy az intelligens hálózatok működése és kiépítése szempontjából elengedhetetlen a hálózathoz kapcsolódó valamennyi személy és háztartás részére biztosított adatvédelem és bizalmas adatkezelés; hangsúlyozza, hogy az összegyűjtött adatok kizárólag a villamosenergia-ellátás biztonságának szavatolásához használhatók; felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsák végre az adatvédelmi szabályokat, miközben szinergiákat alakítanak ki és tartanak fenn a távközlési és energetikai hálózatokon belül, és érvényesítsék az egyének jogait ezen a területen; hangsúlyozza, hogy az intelligens energiarendszerek tekintetében történő adatgyűjtéshez normákat kell kidolgozni annak biztosítására, hogy kizárólag az energiaellátás garantálásához szükséges adatok kerüljenek továbbításra, hogy adatokat harmadik felek számára ne adjanak tovább, hogy a fogyasztóknak jogukban álljon betekinteni az összegyűjtött adatokba, és törölni azokat, amennyiben azok a gyűjtés vagy bármilyen feldolgozás céljaira többé már nem szükségesek, valamint hogy a polgárok rendelkezzenek saját adataik felett, és teljes körű ellenőrzést gyakorolhassanak a tekintetben, hogy kinek engedélyezik az ilyen adatokhoz való hozzáférést;

25. kéri a Bizottságot, hogy a felülvizsgált uniós adatvédelmi jogszabályokra figyelemmel adjon ki további útmutatást az intelligens hálózat személyes és nem személyes adatainak felhasználásáról, valamint ezen adatok tulajdonjogára és elosztórendszer-üzemeltetők, szolgáltatók és más, kereskedelmi alapon működő vállalkozások általi kezelésére megállapított szabályokról;

A sikeres intelligens energiarendszerekhez szükséges keret

26. felszólítja a Bizottságot, hogy intézkedjen az intelligens hálózatok bevezetésének meggyorsítása érdekében, és az alábbiakra összpontosítson: beruházások és pénzügyi ösztönzők alkalmazásának ágazati ösztönzése, műszaki szabványok kidolgozása, a fogyasztói adatok védelmének biztosítása, az intelligens hálózatok alkalmazását ösztönző szabályozási keret megalkotása, nyitott és versenyalapú kiskereskedelmi piac biztosítása a fogyasztók érdekében, valamint a technológiai és rendszerinnovációk folyamatos támogatásának biztosítása.

27. rámutat, hogy az európai strukturális és beruházási alapokról szóló, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új rendelet értelmében a tagállamok kötelesek az európai strukturális és beruházási alapok forrásait elsősorban az intelligens, fenntartható és inkluzív Európa megteremtését célzó beruházásokra fordítani; megjegyzi, hogy a minimális részarány megállapításának célja, hogy a régiók – gazdasági fejlettségük szintjétől függően – az ERFA-ból származó források legalább 20%-át az energiaátállásra irányuló beruházásokra összpontosítsák, különös figyelmet fordítva az intelligens hálózatokra, a megújuló forrásokból származó energia termelésére és elosztására, az energiahatékonyságra, az energiamegtakarításra, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre és az alacsony kibocsátású stratégiákra – különös tekintettel a városi környezetre –, valamint az elosztás szintjén az intelligens hálózatokból származó energiára; hangsúlyozza, hogy a közfinanszírozás továbbra is alapvető szerepet játszik az intelligens hálózatokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésbe és demonstrációs projektekbe való magánbefektetések ösztönzésében; rámutat, hogy a Kohéziós Alap szintén lehetővé teszi az e területre irányuló beruházásokat; felszólítja a tagállamokat, hogy a lehető legjobban aknázzák ki ezt az új lehetőséget; a nem a kötelező tematikus koncentráció hatálya alá tartozó beruházások tekintetében kiemeli, hogy az ERFA ugyanúgy támogathatja az energia elosztására, tárolására és szállítására szolgáló intelligens rendszerek fejlesztését, valamint a megújuló forrásokból előállított energia elosztásának integrációját;

28. hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok serkenthetik a beruházásokat, valamint, hogy mivel a finanszírozási és döntéshozatali folyamatban számos területi szint vesz részt, a többszintű kormányzásnak fontos szerepe van a sikeres végrehajtásban; üdvözli az „Intelligens Energia – Európa” programon belül biztosított további finanszírozási lehetőségeket;

29. üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által a közös érdekű intelligens energiaprojektekre helyezett hangsúlyt, ugyanakkor sajnálatának ad hangot annak kapcsán, hogy mindössze két intelligens hálózati projektet vettek fel a jelenlegi kétéves jegyzékbe; hangsúlyozza, hogy az intelligens energiahálózatokkal kapcsolatos projekteket az elosztórendszerek szintjén is figyelembe kell venni; hangsúlyozza, hogy az infrastruktúra-projekteknek teljesíteniük kell a fenntarthatósági és a versenyképességi kritériumokat, és olyan integrált megközelítésen kell alapulniuk, amely biztosítja az elosztórendszer-üzemeltetők bevonását; hangsúlyozza továbbá, hogy a földközi-tengeri térségben ki kell alakítani az energiahálózatok észak-dél irányú összekapcsolását;

30. felhívja a Bizottságot, hogy csökkentse az intelligens energiarendszerekre irányuló beruházás előtt álló akadályokat, különösen az állami támogatás korszerűsítésének keretében biztosított mentesség kiterjesztésével, lehetővé téve a regionális és helyi intelligens energiarendszerek valamennyi elemének állami támogatását, a több ágazatot érintő beruházásokat és műveleteket is beleértve; szorgalmazza, hogy az intelligens energiarendszerek kategóriája szerepeljen a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról és az intelligens energiarendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó más csoportmentességi kategóriákra vonatkozó rendeletek módosításáról szóló jövőbeli bizottsági rendeletben (általános csoportmentességi rendelet);

31. hangsúlyozza, hogy az intelligens infrastruktúrához kulcsfontosságú az interoperabilitás, mivel a szabályozási bizonytalanság és az eltérő szabványok lelassítják az intelligens infrastruktúra terjedését; ezért a különböző európai műszaki szabványügyi szervezetekkel folytatott fokozott együttműködést szorgalmaz; kiemeli, hogy az interoperabilitás elősegítéséhez, valamint a technológiák fejlesztésének és bevezetésének felgyorsításához nyílt szabványokra van szükség;

32. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket a következő kulcsfontosságú akadályok felszámolása érdekében: a kölcsönös átjárhatóság és a szabványok hiánya (a szabványosított automatikus felismerés és konfigurálás csökkentené a költségeket, és lehetővé tenné a kisebb elosztott energiaforrások [vagy a kisebb elosztott energiaforrás- alkalmazások] bekapcsolását is); az új intelligens hálózati alkalmazások szerepével és feladataival kapcsolatos bizonytalanság; a költség- és haszonmegosztással és következésképpen az új üzleti modellekkel kapcsolatos bizonytalanság; a fogyasztók vonakodása a próbaüzemben való részvételtől; egy sor európai szabályozási rendelkezés jelentősen akadályozhatja a projekteredmények más országokban való megismételhetőségét;

33. emlékeztet az európai intelligens hálózat kiépítésének támogatása érdekében 2011-ben adott szabványosítási megbízásra és arra, hogy a megbízás keretében végzett munkát 2012-ig kellett befejezni; üdvözli a megbízás keretében tett előrelépéseket, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy további munkára van szükség; kéri a Bizottságot, hogy munkájuk felgyorsítása érdekében működjön együtt a szabványügyi szervekkel, valamint – amennyiben szükségesnek tartja – adjon újabb megbízást;

34. arra kéri a tagállamokat, hogy az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) fórumán belül továbbra is működjenek együtt és osszák meg egymással a nemzeti elosztórendszer-üzemeltetői szabályozással kapcsolatos bevált gyakorlatokat; ugyanakkor megállapítja, hogy az elosztórendszer-üzemeltetők szerveződése sokféle, hiszen egyes tagállamok egyetlen elosztórendszer-üzemeltetővel rendelkeznek, míg mások több mint 800-zal; ösztönzi a tagállamokat a szorosabb együttműködésre; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy állapodjanak meg egységes osztályba sorolási rendszerben azzal kapcsolatban, hogy egy szervezet átvitelirendszer-üzemeltetőnek, elosztórendszer-üzemeltetőnek vagy kombinált üzemeltetőnek minősül-e;

35. felszólítja a Bizottságot annak felmérésére, hogy szükség van-e a harmadik belső energiapiaci csomaggal összhangban az intelligensebb villamosenergia-hálózatok fejlesztésére és támogatására vonatkozó javaslatok előterjesztésére, mivel ezek bevezetése – amelyet az Európai Bizottságnak továbbra is következetes fellépés révén kell biztosítania – még inkább lehetővé tehetné több piaci résztvevő bevonását, és a távközlési és energiahálózatokon belül a kiépítés, fejlesztés és karbantartás során megvalósuló lehetséges szinergiák növelését; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy e javaslatoknak a Bizottság által meghatározott elvek értelmében egy ésszerű szabályozási keretbe kell beépülniük;

36. felszólít az intelligens hálózatok fejlesztése során az európai, nemzeti és regionális szintű együttműködésre; úgy véli, hogy az intelligens hálózatok fontos lehetőséget kínálnak az európai iparban helyi és regionális szinten az innováció, a kutatás és a fejlesztés fellendítésére, a munkahelyteremtésre és a versenyképesség erősítésére, különös tekintettel a kkv-kra;

37. felhívja a régiókat, hogy hálózatba szerveződve osszák meg egymással az előnyöket, az ismereteket és a bevált gyakorlatokat, valamint hogy az európai strukturális és beruházási alapok területi együttműködésre vonatkozó célkitűzése keretében működjenek együtt az intelligens energiarendszerek költség-haszon elemzése tekintetében; felhívja a Bizottságot az intelligens energiarendszerekkel rendelkező régiók transznacionális hálózatának létrehozására; felkéri a határokon átnyúló régiókat, hogy az európai területi együttműködési csoportosulások jogi eszközét igénybe véve közösen hozzanak létre és lássanak el általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat e hálózaton belül a megújuló energia és az energiatakarékosság, valamint az intelligens hálózati infrastruktúra területén;

38. hangsúlyozza az olyan kezdeményezések fontosságát, amelyek ösztönzik és támogatják a helyi hatóságok által a fenntartható energiapolitikák végrehajtása terén tett erőfeszítéseket, mint amilyen például a Polgármesterek Szövetsége, amely egy főáramhoz tartozó mozgalomként helyi és regionális hatóságokat von be az éghajlatváltozás elleni küzdelembe, és amely a részes felek arra vonatkozóan tett önkéntes kötelezettségvállalásán alapul, hogy az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások fejlesztése révén teljesítik és meghaladják a szén-dioxid-kibocsátás 20%-os csökkentésére irányuló uniós célkitűzést; hangsúlyozza, hogy a helyi önkormányzatok létfontosságú szerepet töltenek be az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében, főként ha figyelembe vesszük, hogy az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás 80%-a városi tevékenységekhez köthető;

39. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

  • [1]  HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
  • [2]  HL L 347., 2013.12.20., 289. o.
  • [3]  HL L 347., 2013.12.20., 281. o.
  • [4]  HL L 347., 2013.12.20., 256. o.
  • [5]  HL L 347., 2013.12.20., 259. o.
  • [6]  HL L 347., 2013.12.20., 303. o.
  • [7]  HL L 211., 2009.08.14., 55. o.
  • [8]  HL L 204., 2013.07.31., 15. o.
  • [9]  HL C 25., 2013.01.26., 1. o.
  • [10]  HL L 140., 2009.06.05., 16. o.
  • [11]  HL L 315., 2012.11.14., 1. o.
  • [12]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0374.
  • [13]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0017.
  • [14]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0345.

INDOKOLÁS

Az emelkedő energiaárak, az éghajlatváltozás és a társadalmi-gazdasági kihívások időszakában az EU valamennyi régiójának módot kell találnia arra, hogy biztosítsa a stabil, biztonságos és minden polgár számára megfizethető energiaellátást, egyidejűleg pedig tiszteletben tartsa a környezetvédelmi és fenntarthatósági kritériumokat.

A különböző intelligens energiarendszereket és az intelligens energiahálózatokra vonatkozó kezdeményezéseket áttekintve láthatjuk, hogy máris sok gyakorlati megoldás létezik. Egyes régióknak sikerült energiavásárlóból energiaszolgáltatóvá válniuk, nagy hangsúlyt helyezve a megújuló energiaforrásokra, ezáltal pedig a fenntartható energiatermelés olyan modelljét kínálva, amely egyszerre teszi lehetővé az energiaárak stabilizálását és a nyereségességet.

Ilyen példa többek között az ausztriai Burgenland régió. Burgenland Güssing városa korábban szegény, perifériára szorult régió volt, amely a fenntarthatóság mintaképévé vált azáltal, hogy teljes energiaszükségletét megújuló energiaforrásokból állítja elő. Emellett egyes szigetek, például a portugáliai Madeira, a spanyolországi El Hiero, a dániai Samsø és a görögországi Ikaria a korábban fosszilis tüzelőanyagokból fedezett energiaszükségletük nagy részét szintén egyre inkább megújuló energiaforrásokból fedezik, intelligens infrastrukturális és tárolási megoldások egyidejű alkalmazásával.

A Regenerative Model Region Harz nevű projekt Németország egyik hátrányos helyzetű régiójában valósul meg, ahol az előbbiekben felsorolt elemek mindegyike jelen van: az energiatermelés és -elosztás elsősorban a megújuló energiaforrásokon, a kutatási és fejlesztési tevékenységeken, az energiatároláson, a fogyasztáson és az energiatakarékosságon alapul (ideértve az intelligens fogyasztásmérőket, a csúcsidőszak kialakítását, a szigetelést, az e-közlekedést) – csak hogy újabb konkrét példát mutassunk a bevált módszereket megtestesítő mintarégióra.

A biztonságos energiaellátást megvalósító és az importtól való függést sikeresen csökkentő további települések és régiók között található a csehországi Hostětín, a skóciai „Orkney Micro Renewables” nevű projekt, valamint a Bizottság CONCERTO elnevezésű – 23 országban 58 kísérleti projektet támogató – programjának keretében megvalósított városi és közösségi kísérleti projektek. További kezdeményezés többek között a CO-POWER nevű program, amelynek keretében a polgárok Európa-szerte közösségi megújulóenergia-projekteket hozhatnak létre.

A vezető régiókat és közösségeket vizsgálva világossá válik, hogy a siker gyakran a helyi hatóságok, a vállalkozások, az ágazat, valamint a helyi közösségek és a polgárok közötti nyitottság és átláthatóság eredménye. A valamennyi szereplőt felölelő folyamat keretében megvalósuló közös tervezési és végrehajtási erőfeszítések szinergiahatásokat teremtenek, és hatékonyabb hosszú távú előnyöket biztosítanak a régiók számára, nemcsak a biztonságos és megfizethető energiatermelés és ‑ellátás, hanem a gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök tekintetében egyaránt. A legjobb eredményeket tehát olyan átfogó megközelítés alkalmazásával érték el, amelyben az intelligens infrastruktúra alapja egy intelligensebb átfogó – kapcsolódó ágazatokat, például a közlekedést, a lakhatást és a várostervezést is magában foglaló – regionális terv részét képező intelligens energiarendszer. Az e-autóbuszok az alacsony energiaszükséglettel jellemzett időszakok során – például amikor éjszaka megerősödik a szél – helyben termelt energia tárolására szolgáló rendszerként működhetnek, így tárolva és felhasználva a helyi energiatermelést. Az, hogy a helyi vállalkozások és a nagyobb iparágak mellett a polgárokat is ösztönzik a – például szigetelés révén elért – energiatakarékosságra, átfogó megtakarításokhoz vezet. A csúcsidőszakon belüli energiafogyasztás – például a gépek éjszakai használata útján történő – csökkentésére irányuló törekvésekkel együtt a csúcsidőszak is áthelyezhető, amelynek köszönhetően megtörhet a hálózati infrastruktúra egyre növekvő csúcsidőszaki keresleten alapuló logikája. Az intelligens hálózatok, ezen belül az intelligens fogyasztásmérők és intelligens tárolási megoldások elősegíthetik ezt az előrelépést, mivel újfajta, intelligensebb energiarendszert tesznek lehetővé – ahol az energiát a termelés helyéhez közel állítják elő és hasznosítják, tehát nem szállítják nagyobb távolságokra, és ahol a termelői oldal és a fogyasztói oldal között lehetséges a kétirányú kommunikáció.

Az energiaellátás biztonságának szavatolásán és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésén túl az intelligens hálózatok számos további előnnyel járnak a helyi közösségek számára, többek között a foglalkoztatás és a környezetbarát munkahelyek tekintetében. A megújulóenergia-ágazat átvészelte a jelenlegi gazdasági válságot, és a továbbiakban is képes új munkahelyeket teremteni az erre leginkább rászoruló régiókban, azaz a part menti és a vidéki területeken. A Bizottság 2009. évi számításai szerint a megújuló energiára vonatkozó, 2020-ig teljesítendő célok elérésével hozzávetőleg 2,8 millió munkahely jönne létre, amelyek 2030-ra a GDP körülbelül 1,1 %-ának megfelelő hozzáadott értéket teremtenének. „A megújuló energiaforrások 100 %-os részarányán alapuló jövőkép az Európai Unió számára” című jelentésében az Európai Megújuló Energia Tanács úgy becsülte, hogy amennyiben 2030-ban az energia 45 %-a megújuló forrásokból származna, az 4,4 millió új munkahelyet jelentene, ha pedig az európai energiarendszer 2050-ig teljes körűen megújuló energiát alkalmazna, akkor az ágazat 6,1 millió embernek adna munkát. Ezenfelül helyi munkahelyek jönnének létre vagy maradnának fent például az építőiparban is, például a lakhatási ágazaton belüli energiatakarékossági célú beruházásokhoz kapcsolódóan.

Az intelligens hálózatoknak a regionális energetikai tervek szerves részeként történő széles körű bevezetése egyúttal lehetővé teszi a polgárok számára, hogy aktív szerepet és felelősséget vállaljanak saját térségük energetikai és hálózati tervezésében, és élvezhessék az ilyen döntések pénzügyi és társadalmi előnyeit. Jogaik ilyen megerősítésének köszönhetően a polgárok a termeléshez hozzájáruló fogyasztóvá válnak, akik saját energiájukat maguk állítják elő, használják fel és értékesítik az intelligens hálózaton belül.

Mindez azt mutatja, hogy az intelligens hálózat kulcseleme lehet egy olyan fenntartható energetikai jövőképnek, amely magában foglalja a megújuló forrásokból történő energiatermelés fokozását, az energiatakarékosságot, valamint a helyben termelt energia hatékonyabb és különösen helyi felhasználását. Ennélfogva az intelligens energiarendszereket egy átfogó, az európai régiók számára jelentős előnyöket kínáló elképzelés részeként kell vizsgálni.

Vannak azonban olyan kihívások, amelyekre az uniós régiókban működő intelligensebb energiarendszerek kialakítása érdekében megoldást kell találni. A kétirányú adatcserén és ennélfogva a végfelhasználói adatokon alapuló intelligens energiarendszer létrehozásakor a polgárok megnyugtatása érdekében szavatolni kell és minden esetben végre kell hajtani az adatvédelmet és az adatok bizalmas kezelését. Általánosabb szinten fel kell számolni a szabályozási és jogi nehézségeket, többek között az állami támogatáshoz kapcsolódóan. Ez különösen igaz a például az ikt‑ és az energiaszektort összekapcsoló ágazatközi megközelítések vizsgálatakor. A nemzeti határok mentén található határrégiókon belüli kezdeményezések esetében szintén számos szabályozási és jogi akadály merül fel. Ezeket az ágazatok és országok közötti határokat átjárhatóvá kell tenni, mivel csak egy szélesebb körű, átfogó megközelítés teszi lehetővé, hogy maradéktalanul kiaknázzuk az intelligens energiarendszerek végrehajtásából származó előnyöket. E tekintetben az állandó és kedvező szabályozási és jogi keret az intelligens energiarendszerekhez kapcsolódó valamennyi típusú beruházás és hosszú távú együttműködés szempontjából kulcsfontosságú.

A fenntarthatóbb európai régiók és közösségek kialakítása nem lehetetlen. Közös erőfeszítésekkel elérhető, hogy az ezen állásfoglalásban említett mintarégiók, ‑szigetek és ‑közösségek úttörő minőségüktől megválva egy virágzóbb, fenntarthatóbb és energiafüggetlen Európai Unió alapvető állapotát tükrözzék.

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről(*) (2.12.2013)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az intelligens energiahálózatok fejlesztésének helyi és regionális következményeiről
(2013/2128(INI))

A vélemény előadója (*): Marita Ulvskog

(*)       Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megjegyzi, hogy az intelligens energiahálózatok az informatikai és kommunikációs technológiai (ikt) ágazat energiaágazaton belüli hálózatkezelésben betöltött növekvő szerepének eredményei, és hogy ösztönözni kell a két ágazat közötti további együttműködést és szinergiákat, például a rádiófrekvencia-spektrum Európa-szerte történő hatékony használata és a jövőbeli „dolgok internete” intelligens energiafunkciói tekintetében; kéri a Bizottságot, hogy tegye meg az intelligens energiahálózatok koherens és hatékony telepítésének és üzemeltetésének biztosításához szükséges intézkedéseket; megjegyzi, hogy e szinergiák által súlyos kérdések vetődnek fel az adatvédelemmel és a magánélet védelmével, a megemelkedett díjakkal és azzal kapcsolatban, hogy az energiahálózat-üzemeltetők esetlegesen olyan helyzetbe kerülhetnek, amelyben a telekommunikációs vállalatoktól kell adatokat vásárolniuk alapvető feladataik teljesítése – így a hatékony villamosenergia-elosztó rendszer működtetése, karbantartása és fejlesztése – érdekében;

2.  hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrásoknak az európai áramellátásban való növekvő részesedése miatt szükségessé válik a meglévő hálózati és informatikai infrastruktúra fejlesztése, ezért a kutatás és a fejlesztés terén a támogatás fokozására és gyors uniós szabványosításra van szükség;

3   hangsúlyozza az intelligens energiahálózatok számos előnyét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energiák és az elosztott villamosenergia-termelés részesedésének növelése, az ellátásbiztonság háztartások számára való biztosítása, valamint a közlekedésben az elektromosság hatékony felhasználásához szükséges feltételek megteremtése szempontjából, ezenkívül a fogyasztók számára azon lehetőség megadása tekintetében, hogy fogyasztásukat úgy alakítsák, hogy a legalacsonyabb árak előnyeit élvezzék, és egyúttal energiát takarítsanak meg, továbbá az energiahatékonyság javítása, a villamos energia megtakarítása, az energia a csúcsidőszakon kívüli felhasználása révén a villamosenergia-hálózatba való költséges beruházások megtakarítása, az EU technológiai innovációjának és fejlődésének fellendítése, valamint a fogyasztók arra való ösztönzése terén, hogy egyszerre legyenek fogyasztók és termelők, azaz az általuk termelt energia fel nem használt részét értékesítsék a piacon, vagy hogy a nettó fogyasztás mérésének alkalmazásával jóváírást kapjanak a villamosenergia-többletért; rámutat arra, hogy az intelligens hálózatok fejlesztése és használata jelentősen csökkenti az átvitel és az elosztás során az energiaveszteséget; emlékeztet arra, hogy az automatikus hálózati rekonfiguráció a feszültségkimaradások megelőzése vagy helyreállítása érdekében is alkalmazható (önjavító képesség); hangsúlyozza ezért, hogy a környezetvédelmi és az energiapolitika által betöltött e központi szerepet a jogszabályok és a meglévő célkitűzések általános rendszerezésének és ésszerűsítésének elvégzése révén szem előtt kell tartani;

4.  hangsúlyozza, hogy az intelligens hálózatok bevezetése lehetőséget ad – a főként kkv-k által fémjelzett – elektronikai és elektrotechnikai iparban tevékenykedő uniós technológiaszolgáltatóknak arra, hogy fokozzák versenyképességüket és vezető szerepet töltsenek be a globális technológiai színtéren;

5.  emlékeztet arra, hogy a hálózati infrastruktúra, a hálózatkezelés és a piaci szabályok jelenleg a nukleáris és a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek igényeihez és lehetőségeihez igazodnak, és ezért azok versenyhátrányt jelentenek az új technológiák – így a megújuló energiaforrások – számára;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket a következő kulcsfontosságú akadályok felszámolása érdekében: a kölcsönös átjárhatóság és a szabványok hiánya (a szabványosított automatikus felismerés és konfigurálás csökkentené a költségeket és lehetővé tenné a kisebb elosztott energiaforrások [vagy a kisebb elosztott energiaforrás-alkalmazások] bekapcsolását is); az új intelligens hálózati alkalmazások szerepével és feladataival kapcsolatos bizonytalanság; a költség- és haszonmegosztással és következésképpen az új üzleti modellekkel kapcsolatos bizonytalanság; a fogyasztók vonakodása próbaüzemben való részvételtől; egy sor európai szabályozási rendelkezés jelentősen akadályozhatja a projekteredmények más országokban való megismételhetőségét;

7.  hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van valamennyi hálózati szinten új, modern, intelligens és rugalmas energia-infrastruktúrára, különösen intelligens energiahálózatokra, melyek rugalmasabb tartalék- és kiegyensúlyozó kapacitást biztosítanak, ideértve az egyéni villamosenergia-termelő mikro-energiatermelési és tárolási rendszereket, az új villamosenergia-felhasználásokat (például elektromos járművek) és a keresletre reagáló programokat; hangsúlyozza, hogy az energiainfrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése során biztosítani kell az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti fokozott együttműködést és valamennyi érintett célzott, átlátható, összehangolt és korai bevonását; üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által a közös érdekű intelligens energiaprojektekre helyezett hangsúlyt, ugyanakkor sajnálatának ad hangot annak kapcsán, hogy mindössze két intelligens hálózati projektet vettek fel a jelenlegi kétéves jegyzékbe; hangsúlyozza, hogy az intelligens energiahálózatokkal kapcsolatos projekteket az elosztórendszerek szintjén is figyelembe kell venni; hangsúlyozza, hogy az infrastruktúra-projekteknek teljesíteniük kell a fenntarthatósági és a versenyképességi kritériumokat és olyan integrált megközelítésen kell alapulniuk, amely biztosítja az elosztórendszer-üzemeltetők bevonását; hangsúlyozza továbbá, hogy a földközi-tengeri térségben ki kell alakítani az energiahálózatok észak-dél irányú összekapcsolását;

8.  megjegyzi, hogy az intelligens hálózati alkalmazások üzleti lehetőségeivel és a költségek és hasznok résztvevők közötti megosztásával kapcsolatos tartós bizonytalanság a magánbefektetéseket korlátozó tényező;

9.  hangsúlyozza, hogy a finanszírozás továbbra is alapvető szerepet játszik az intelligens hálózatokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésbe és demonstrációs projektekbe való magánbefektetések ösztönzésében;

10. emlékeztet arra, hogy a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervben felvázolt forgatókönyvek többségében az elosztott megújuló energiatermelés megfelelő integrációja megvalósíthatatlan a helyi és regionális intelligens villamosenergia-elosztó hálózatok fejlesztése nélkül, főként mivel e hálózatok információáramlási és villamosenergia-ellátási összeköttetést teremtenek a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztési területek között, ami lehetővé teszi ezen változó energiaforrások rugalmas kezelését és szükséges tartalékolását, ezért kéri, hogy az elosztó hálózatokra fordítsanak nagyobb figyelmet; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az intelligens hálózatok fejlesztésének lényege, hogy az energiának a termelési helyszíntől a végső felhasználás helyszínéig való szállítása hatékonyan történjen; hozzáteszi ugyanakkor, hogy az intelligens hálózatok jelentős hozzáadott értékét csak tovább növeli, hogy e hálózatok nagyobb léptékű – nemzeti, sőt akár európai – szinten állnak egymással összeköttetésben, mivel a villamos energia iránti kereslet e szinteken történő irányításával és a kereslet széthúzásának köszönhetően a túlságosan alacsony (vagy túlságosan magas) helyi termelés esetén még inkább lehetővé válik a fogyasztás (vagy a fogyasztási források) kiiktatása;

11. felszólít az intelligens hálózatok fejlesztése során az európai, nemzeti és regionális szintű együttműködésre; úgy véli, hogy az intelligens hálózatok fontos lehetőséget kínálnak az európai iparban helyi és regionális szinten az innováció, a kutatás és a fejlesztés fellendítésére, a munkahelyteremtésre és a versenyképesség erősítésére, különös tekintettel a kkv-kra;

12. arra kéri a tagállamokat, hogy az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) fórumán belül továbbra is működjenek együtt és osszák meg egymással a nemzeti elosztórendszer-üzemeltetői szabályozással kapcsolatos bevált gyakorlatokat; miközben megállapítja, hogy az elosztórendszer-üzemeltetők szerveződése sokféle, hiszen egyes tagállamok egyetlen elosztórendszer-üzemeltetővel rendelkeznek, míg mások több mint 800-zal, ösztönzi a tagállamokat a szorosabb együttműködésre; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy állapodjanak meg egységes osztályba sorolásban azzal kapcsolatban, hogy egy szervezet átvitelirendszer-üzemeltetőnek, elosztórendszer-üzemeltetőnek vagy kombinált üzemeltetőnek minősül-e;

13. felszólítja a Bizottságot annak felmérésére, hogy szükség van-e a harmadik belső energiapiaci csomaggal összhangban az intelligensebb villamosenergia-hálózatok fejlesztésére és támogatására vonatkozó javaslatok előterjesztésére, mivel ezek bevezetése – amelyet az Európai Bizottságnak továbbra is következetes fellépés révén kell biztosítania – még inkább lehetővé tehetné több piaci résztvevő bevonását, és a távközlési és energiahálózatokon belül a kiépítés, fejlesztés és karbantartás során megvalósuló lehetséges szinergiák növelését; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy e javaslatoknak a Bizottság által meghatározott elvek értelmében egy ésszerű szabályozási keretbe kell beépülniük;

14. felszólítja a Bizottságot, hogy intézkedjen az intelligens hálózatok bevezetésének meggyorsítása érdekében, és az alábbiakra összpontosítson: beruházások és pénzügyi ösztönzők alkalmazásának ágazati ösztönzése; műszaki szabványok kidolgozása; a fogyasztói adatok védelmének biztosítása; az intelligens hálózatok alkalmazását ösztönző szabályozási keret megalkotása; nyitott és versenyalapú kiskereskedelmi piac biztosítása a fogyasztók érdekében; a technológiai és rendszerinnovációk folyamatos támogatásának biztosítása;

15. rámutat arra, hogy az intelligens energiahálózatok nem róhatnak pénzügyi terhet a fogyasztókra, vagy szabályozási terhet a vállalkozásokra, hanem előnyükre kell, hogy szolgáljanak a pontos, átlátható, felhasználóbarát és könnyen hozzáférhető információk szolgáltatása révén, lehetővé téve számukra energiafogyasztásuk és -termelésük hatékony kezelését, és hangsúlyozza, hogy az energiamegtakarításoknak tükröződniük kell a fogyasztók végső számláin; emlékeztet arra, hogy a hálózathasználati díjak egyik szerepe a felhasználók döntéseinek befolyásolása; ezért egy kiigazított árjelzés bevezetése felgyorsítja és koordinálja az energetikai átállást;

16. hangsúlyozza az intelligens hálózatok szerepét az energiatermelők és -fogyasztók közötti kétoldalú kommunikáció lehetővé tételében; hangsúlyozza a személyes adatok szigorú védelmének – többek között a magánélet és a személyes szabadságjogok védelmének – és a könnyen hozzáférhető fogyasztói információknak az alapvető fontosságát; megjegyzi, hogy az intelligens mérőórákat gyakran összetévesztik az intelligens hálózatokkal, és hogy az intelligens hálózat – az ellátásbiztonság garantálásán felül – hozzájárul egy olyan intelligens energiapiac megteremtéséhez, ahol megtörténhet a paradigmaváltás az energiatermelés és -fogyasztás módja tekintetében; és felszólít e terület szélesebb körű értékelésére, valamint az adatvédelemmel és a magánélet védelmével kapcsolatos további kutatásra;

17. hangsúlyozza, hogy az intelligens mérőrendszerek kiépítését követően szükség lesz az adatvédelemmel és a magánélet védelmével kapcsolatos szabályozás és gyakorlat javítására; hangsúlyozza, hogy az intelligens hálózatok működésében és kiépítésében alapvető fontosságú, hogy a hálózathoz csatlakozott valamennyi egyén és háztartás számára biztosítsák az adatvédelmet és a magánélet védelmét; hangsúlyozza, hogy az összegyűjtött adatok kizárólag a villamosenergia-ellátás biztonságának garantálására használhatók; felszólítja a tagállamokat e területen az adatvédelmi szabályok végrehajtására és az egyének jogainak védelmére;

18. kéri a Bizottságot, hogy a felülvizsgált uniós adatvédelmi jogszabályokra figyelemmel adjon ki további útmutatást az intelligens hálózat személyes és nem személyes adatainak felhasználásáról, valamint ezen adatok tulajdonjogára és elosztórendszer-üzemeltetők, szolgáltatók és más, kereskedelmi alapon működő vállalkozások általi kezelésére megállapított szabályokról;

19. sürgeti a tagállamokat, a regionális és a helyi hatóságokat, hogy hozzanak létre ösztönzőket az ikt-megoldásokba – például intelligens energiahálózatokba – való befektetések érdekében, a termeléshez hozzájáruló fogyasztói piac megteremtése céljából;

20. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az intelligens rendszerek technikai jellegére tekintettel tájékoztassák a felhasználókat, és felhívják a figyelmüket arra, hogy váljanak egyszerre termelővé és fogyasztóvá, akik – különösen a hálózatok és az intelligens mérőórák közötti kapcsolat tekintetében – tudatában vannak e hálózatok kínálta lehetőségeknek; hangsúlyozza a fiatalok körében való figyelemfelhívás fontosságát a középfokú és szakképzésben tanuló diákoknak szóló oktatási programok végrehajtása révén;

21. felhívja a figyelmet az EIT-nek a KIC InnoEnergy keretein belüli kezdeményezéseire az intelligens hálózatok kutatása és fejlesztése, valamint ezen ágazat szakemberképzésének területén; rámutat ebben az összefüggésben továbbá a regionális innovációs programok (Regional Innovation Schemes, RIS) kialakításának – az EIT által a 2014–2020 közötti időszakban biztosított – új lehetőségeire;

22. megjegyzi, hogy egyes tagállamokban a vidéki közösségek ellátáskiesést és egyéb problémákat tapasztalnak a nem megfelelően karbantartott hálózatok vagy az elégtelen beruházás miatt; kéri a Bizottságot olyan különleges intézkedések meghozatalára, amelyek biztosítják, hogy az intelligens hálózatok elérjék a vidéki közösségeket; megjegyzi ugyanakkor, hogy folytatni kell az alap-energiainfrastruktúra korszerűsítését és karbantartását azokon a területeken, amelyek valószínűleg nem szerepelnek az intelligens hálózatok kiépítésének kiemelt területei között;

23. emlékeztet az európai intelligens hálózat kiépítésének támogatása érdekében 2011-ben adott szabványosítási megbízásra és arra, hogy a megbízás keretében végzett munkát 2012-ig kellett befejezni; üdvözli a megbízás keretében tett előrelépéseket, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy további munkára van szükség; kéri a Bizottságot, hogy munkájuk felgyorsítása érdekében működjön együtt a szabványügyi szervekkel, valamint – amennyiben szükségesnek tartja – adjon újabb megbízást;

24. hangsúlyozza az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósításának az európai strukturális és beruházási alapok céljaiban rögzített tematikus súlypontjának fontosságát, amely alapján e pénzeszközök 20%-át az energiaipari váltásra – különösképpen az intelligens hálózatokra – kell fordítani.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.11.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

51

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Jan Březina, Giles Chichester, Jürgen Creutzmann, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Vicky Ford, Adam Gierek, Norbert Glante, Robert Goebbels, Fiona Hall, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Jens Rohde, Paul Rübig, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Catherine Trautmann, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Alejo Vidal-Quadras

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Rachida Dati, Roger Helmer, Jolanta Emilia Hibner, Gunnar Hökmark, Ivailo Kalfin, Seán Kelly, Holger Krahmer, Werner Langen, Zofija Mazej Kukovič, Alajos Mészáros, Markus Pieper, Vladimír Remek, Silvia-Adriana Ţicău

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Carl Schlyter

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

18.12.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

4

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Charalampos Angourakis, Catherine Bearder, Victor Boştinaru, Francesco De Angelis, Tamás Deutsch, Rosa Estaràs Ferragut, Danuta Maria Hübner, María Irigoyen Pérez, Mojca Kleva Kekuš, Constanze Angela Krehl, Iosif Matula, Jens Nilsson, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Markus Pieper, Ovidiu Ioan Silaghi, Georgios Stavrakakis, Nuno Teixeira, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Jan Březina, Catherine Grèze, Juozas Imbrasas, Karin Kadenbach, James Nicholson, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Vilja Savisaar-Toomast, Elisabeth Schroedter, Richard Seeber, Czesław Adam Siekierski, Michael Theurer, Giommaria Uggias, Derek Vaughan

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Carl Schlyter