JELENTÉS a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

14.1.2014 - (COM(2011)0750 – C7‑0441/2011 – 2011/0365(COD)) - ***I

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Marian-Jean Marinescu

Módosítások

• 001-001 (PDF - 400 KB)
• 001-001 (DOC - 285 KB)
• 002-014 (PDF - 152 KB)
• 002-014 (DOC - 224 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0750 – C7‑0441/2011 – 2011/0365(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság által a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatra (COM(2011)0750),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0441/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. július 11-i véleményére[1],

–   tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. július 18-i véleményére[2],

–   tekintettel a javaslatról szóló intézményközi tárgyalások megnyitására és a tárgyalási megbízatásra vonatkozó, 2013. január 17-i határozatára[3],

–   tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. december 4-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0025/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI^[4]*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS …/2013RENDELETE

...

a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6],

rendes jogalkotási eljárás[7] keretében,

mivel:

(1)         Az Unió azon célját, hogy biztosítsa a magas szintű biztonságot egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (3) bekezdése), többek között a belső határok személyek általi átlépését, valamint a külső határokon a határellenőrzést és a közös vízumpolitikát egy, a jogszerű utazás megkönnyítését és az illegális bevándorlás kezelését célzó, az adatcserét és a helyzet átfogó felismerését lehetővé tevő összehangolt többrétegű rendszer részéként, ▌közös intézkedések révén kell elérni.

(1a)  Az Uniónak sokkal egységesebb megközelítést kell alkalmaznia a migrációkezelés és a belső biztonság belső és külső szempontjai tekintetében, valamint megfelelést kell létesítenie az illegális bevándorlás elleni harc és a külső határokon való biztonság javítása között, továbbá szorosabb együttműködésre és párbeszédre kell törekednie a harmadik országokkal az illegális bevándorlás kezelése és a jogszerű migráció elősegítése érdekében.

(1b)       A migrációs nyomások és menedékkérelmek nyomán felmerülő kérdésekre, valamint az Unió külső határainak igazgatására vonatkozóan integrált megközelítést kell kialakítani, elegendő költségvetést és támogatási eszközöket biztosítva ahhoz, hogy a vészhelyzetek kezelése az emberi jogok tiszteletben tartása és a tagállamok közötti szolidaritás szellemében valósulhasson meg, a nemzeti feladatokról nem megfeledkezve, illetve a feladatkörök egyértelmű meghatározása mellett.

(1c)       Az e rendeletben meghatározott általános és egyedi célok teljesítése érdekében az Alapnak figyelembe kell vennie a fokozott rugalmasságra és egyszerűségre mutatkozó igényt, és ugyanakkor tiszteletben kell tartania a kiszámíthatóságra vonatkozó követelményeket és biztosítania kell a források tisztességes és átlátható elosztását.

(1d)       Az Alap végrehajtásának alapelve az intézkedések hatékonysága és a kiadások minősége. Az Alapot továbbá a lehető leghatékonyabban és legfelhasználóbarátabban kell végrehajtani.

(1e)  Az új, kétpilléres struktúra hozzájárul a belügyek finanszírozásának egyszerűsítéséhez, racionalizálásához, konszolidálásához és átláthatóságához. Más alapokkal és programokkal szinergiára, konzisztenciára és kiegészítő jellegre kell törekedni, beleértve a közös célkitűzések finanszírozásának biztosítását is. Azonban el kell kerülni a különféle finanszírozási eszközök közötti átfedéseket.

(2)         A Tanács által 2010 februárjában elfogadott európai uniós belső biztonsági stratégia[8] közös menetrendet írt elő e közös biztonsági kihívások kezelésére. A stratégia alapelveit és iránymutatásait a Bizottság „Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása” című 2010. novemberi közleménye[9] konkrét intézkedésekre ülteti át azáltal, hogy megjelöl öt stratégiai célkitűzést: a nemzetközi bűnözői hálózatok felgöngyölítése; a terrorizmus megelőzése, a radikalizálódás és a tagtoborzás kezelése; a virtuális tér biztonságának növelése a polgárok és a vállalkozások számára; a biztonság megerősítése a határigazgatás útján és Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének javítása.

(2a)       Az Unió belső biztonsági stratégiája szerint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése olyan célkitűzések, amelyeket párhuzamosan kell megvalósítani, a biztonságot pedig – a szabadság és a jog érvényesülésének megvalósulása érdekében – mindenkor a Szerződések elveivel, a jogállamisággal és az Unió alapvető jogi kötelezettségeivel összhangban kell elérni.

(3)  A tagállamok közötti szolidaritást, a feladatmegosztás egyértelműségét, az alapvető szabadságjogok, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a globális megközelítésre és a külső biztonsággal való ▌kapcsolatra fektetett hangsúlyt, továbbá az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében megállapított uniós külpolitikai célkitűzésekkel való összhangot és koherenciát a belső biztonsági stratégia végrehajtását irányító kulcsfontosságú elveknek kell tekinteni.

(3a)       A Belső Biztonsági Alapnak különös figyelmet kell fordítania a földrajzi elhelyezkedésükből adódó migrációs áramlásokból eredően aránytalan terhekkel szembesülő tagállamokra.

(4)         A belső biztonsági stratégia végrehajtásának előmozdítása és a stratégia gyakorlati megvalósulása érdekében a tagállamok számára a Belső Biztonsági Alap létrehozásával megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani.

(4a)       Az eszköz valamennyi konkrét célkitűzésére vonatkozóan közös mutatókat kell kialakítani az Alap eredményeinek mérése céljából. A konkrét célkitűzések teljesülésének közös mutatók révén történő mérése nem teszi kötelezővé az e mutatókhoz kapcsolódó fellépések végrehajtását.

(5)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) V. címét érintő jogi sajátosságok miatt a Belső Biztonsági Alapot jogilag nem lehet egységes pénzügyi eszközként létrehozni.

(6)         Az Alapot tehát a belső biztonság területén megvalósuló uniós támogatás átfogó pénzügyi kereteként kell létrehozni, amely magában foglalja az e rendelet alapján létrehozott eszközt, valamint a …/.../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott eszközt[10]^[11]* . Ez az átfogó pénzügyi keretet kiegészíti a …/.../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[12]^[13]**, amelyre e rendelet a programozásról, a pénzügyi irányításról, az irányításról és az ellenőrzésről, a záróelszámolásról, a programok lezárásáról és a jelentéstételről, valamint az értékelésről szóló szabályok tekintetében utal.

(7)  A tagállamok és az Unió között ▌megvalósuló szolidaritás és felelősségmegosztás alapvető eleme a külső határok igazgatására vonatkozó közös politikának.

(8)         A Belső Biztonsági Alapnak pénzügyi támogatással kell szolidaritást kifejeznie a külső határokra vonatkozó schengeni vívmányokat már teljes körűen alkalmazó, vagy erre készülő tagállamok felé, és azt a tagállamoknak a külső határok igazgatására vonatkozó közös uniós politika szolgálatában kell felhasználniuk.

(8a)       Az Alap általános célkitűzésének teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében a tagállamok biztosítják, hogy nemzeti programjaik foglalkozzanak e rendelet meghatározott célkitűzéseivel, és hogy a forrásokat a kihívásokkal és az igényekkel arányosan osszák el a célkitűzések között, továbbá biztosítják e célkitűzések teljesíthetőségét. Amennyiben egy nemzeti program nem foglalkozik a meghatározott célkitűzések valamelyikével, vagy az előirányzat a nemzeti programok e rendeletben meghatározott egyes célkitűzései esetében a minimális részesedés alatt van, az érintett tagállamnak indokolást kell készíteni a programon belül.

(9)  A tagállamok részvétele nem eshet egybe olyan ideiglenes uniós eszközben történő részvétellel, amely többek között abban támogatja a kedvezményezett tagállamokat, hogy finanszírozni tudják a határokra, a vízumpolitikára és a külső határellenőrzésre vonatkozó schengeni vívmányok végrehajtása érdekében az Európai Unió új külső határain végzett intézkedéseket.

(10)       Az Alap külső határokra és vízumpolitikára vonatkozó részének (a továbbiakban: eszköz) az 574/2007 európai parlamenti és tanácsi határozat[14] által létrehozott Külső Határok Alap segítségével kialakított kapacitásépítési folyamatra kell épülnie, és azt az új fejlemények figyelembevételével ki kell bővítenie.

(11)       Amikor a határrendészetről és a vízumpolitikáról szóló schengeni vívmányokkal összhangban feladatokat hajtanak végre a külső határokon és a konzulátusokon, a tagállamok valamennyi másik, a schengeni térségbe tartozó tagállam érdekében és nevében végeznek tevékenységet, vagyis az Unió számára közszolgáltatást nyújtanak. ▌Az eszköznek hozzá kell járulnia a határellenőrzésekhez és a vízumpolitikához kapcsolódó működési költségek támogatásához, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy ▌fenntartsák e mindenki számára végzett szolgáltatáshoz létfontosságú kapacitásaikat. Az ilyen támogatás a jelen eszköz hatálya alá tartozó célkitűzésekhez kapcsolódó kiválasztott egyedi költségek teljes körű visszatérítéséből áll, és a nemzeti programok szerves részét képezi.

(12)  Az eszköznek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel[15] létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (a továbbiakban: Frontex ügynökség) égisze alatt kidolgozott operatív együttműködés fejlesztését célzó tevékenységeket, beleértve a(z) […] rendelet[16] által bevezetett módosításokból eredő új tevékenységeket, ezáltal újra megerősítve az azon tagállamok közötti szolidaritást, amelyek a schengeni térség egésze érdekében és nevében külső határellenőrzést végeznek. Ez többek közt azt jelenti, hogy a nemzeti programok kialakításakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a Frontex ügynökség által kifejlesztett elemzési eszközöket és műveleti és technikai iránymutatásokat, valamint képzési terveket, nevezetesen a határőrök képzésének közös alaptantervét, amely magában foglalja az alapvető jogokra és a nemzetközi védelemhez való hozzáférésre vonatkozó ismereteket is. Annak érdekében, hogy az ügynökség feladata és a tagállamok által a külső határok ellenőrzése és őrizete tekintetében vállalt felelősségek kiegészítsék egymást, valamint az összhang és a költséghatékonyság biztosítása céljából a Bizottságnak konzultálnia kell a Frontex ügynökséggel a tagállamok által benyújtott nemzeti programok tervezetéről és különösen a működési támogatás keretében finanszírozott tevékenységekről.

(13)  Ezt az eszközt az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek és az Unió nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartásával kell végrehajtani, a menedékjogra és a nemzetközi védelemre vonatkozó egyes rendelkezések végrehajtásának sérelme nélkül.

(13a)     Az egységes és magas színvonalú külső határellenőrzés létfontosságú a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megerősítéséhez. Összhangban a közös uniós előírásokkal, az eszköznek a külső határok igazgatásával kapcsolatos, a négylépcsős belépés-ellenőrzési modellel összhangban végrehajtandó intézkedéseket kell támogatnia, amelyek magukban foglalják a harmadik országokban végrehajtott intézkedéseket, a szomszédos országokkal való együttműködést, a határellenőrzési intézkedéseket és a szabad mozgás térségében végrehajtott intézkedéseket az illegális bevándorlás és a határon átnyúló bűncselekmények megakadályozása érdekében a schengeni államok területén.

(13b)     Az EUSZ 3. cikke értelmében az eszköznek azokat a tevékenységeket kell támogatnia, amelyek biztosítják a külső határokon a veszélyeztetett gyermekek védelmét. Amennyiben lehetséges, a fellépések végrehajtásakor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a veszélyeztetett személyek személyazonosságának megállapítására, a részükre történő azonnali segítségnyújtásra és a védelmi szolgálatoknak való átadásukra, különös tekintettel a gyermekekre és a kísérő nélküli kiskorúakra.

(14)  Az eszköz az egységes és magas színvonalú külső határellenőrzés, valamint a külső határokon keresztül zajló jogszerű utazásnak az EU belső biztonsági stratégiája keretében való biztosítása érdekében hozzájárul a közös integrált európai határigazgatási rendszer kialakításához, amely rendszer kiterjed a tagállamoknak a Frontex ügynökséggel, harmadik országokkal és szükség esetén többek között egyéb szereplőkkel, különösen az Europollal és a nagyléptékű IT-rendszerek operatív irányításáért felelős ügynökséggel együttműködve eljáró illetékes hatóságai által az Európai Unió négyszintű határbiztonsági modelljét és integrált kockázatelemzését felhasználva hozott valamennyi, a politikára, jogszabályokra, rendszeres együttműködésre, a terhek megosztására, a mindenkori helyzet értékelésére és az illegális bevándorlók belépési pontjait érintő változó körülményekre, továbbá a személyi állományra, felszerelésre és technológiára vonatkozó intézkedésre.

(15)  A 2003-as csatlakozási okmány[17] 5. jegyzőkönyvével összhangban, amely a személyeknek a kalinyingrádi régió és az Orosz Föderáció egyéb részei közötti, szárazföldi úton történő átutazására vonatkozik, az eszköznek viselnie kell bármely olyan többletköltséget, amely a közösségi vívmányok ilyen átutazásra meghatározott különös rendelkezéseinek, azaz a 693/2003/EK tanácsi rendelet[18] és a 694/2003/EK tanácsi rendelet[19] végrehajtásából ered. Az elmaradt díjakért nyújtott pénzügyi támogatás folytatását ugyanakkor az Unió és az Orosz Föderáció közötti vízumszabályozástól kell függővé tenni.

(16)       Az eszköznek támogatnia kell a vízumpolitika és az egyéb határátlépés előtti tevékenységek terén hozott nemzeti intézkedéseket és tagállami együttműködést, melyek a külső határellenőrzéseket megelőzően zajlanak a Vízuminformációs Rendszer (VIS) teljes körű felhasználásával. A tagállamok szolgálatai által harmadik országokban szervezett tevékenységek hatékony igazgatása a közös vízumpolitika érdekét szolgálja egy olyan sokrétegű rendszer részeként, amelynek célja az Európai Unió részéről a jogszerű utazás megkönnyítése és az illegális bevándorlás kezelése, és amely szerves része a közös integrált határigazgatási rendszernek.

(17)  Emellett az eszköznek a közös integrált határigazgatási rendszer fejlesztésének részeként támogatnia kell a schengeni országok területén minden olyan intézkedést, amely megerősíti a schengeni térség általános működését.

(18)       Az eszköznek emellett támogatnia kell olyan európai uniós IT-rendszerek fejlesztését a jelenlegi és/vagy új rendszerek alapján, amelyek eszközöket nyújtanak a tagállamok számára ahhoz, hogy hatékonyabban kezeljék a harmadik országok állampolgárainak határokat keresztező mozgását, és hogy biztosítani tudják az utazók jobb azonosítását és ellenőrzését, ezáltal megkönnyítve az utazást és fokozva a határok biztonságát. Ennek érdekében, összhangban az uniós belső biztonság terén alkalmazandó információkezelési stratégiával[20] létre kell hozni egy programot, amelynek célja az ilyen rendszerek központi és nemzeti elemeivel kapcsolatos fejlesztési költségek fedezése, és a technikai egységesség, az egyéb uniós IT-rendszerekkel kialakított átjárhatóság, a költségtakarékosság, valamint a zökkenőmentes végrehajtás biztosítása a tagállamokban. Az e rendelettel összhangban finanszírozott IT-rendszereknek meg kell felelniük az alapvető jogoknak, köztük a személyes adatok védelmének.

(18а)     A rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szükséges pénzügyi támogatást az európai határőrizeti rendszer számára.

(19)  Az előre nem látható migrációs nyomás és a határbiztonságot érintő kockázatok haladéktalan kezelése érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gyorssegélyt nyújtsanak a …/2012/EU rendelettel^[21]* összhangban.

(20)       Emellett a schengeni térség egészére kiterjedő fokozott szolidaritás érdekében, amennyiben – különösen schengeni értékelést követően – gyengeségeket vagy lehetséges kockázatokat azonosítanak, az érintett tagállamnak az ügyet megfelelően figyelemmel kell kísérnie, prioritás szerint felhasználva a programjai szerinti forrásokat, amennyiben lehetséges, kiegészítve a gyorssegély intézkedéseit.

(21)       A szolidaritás és a közös uniós szakpolitikákért, stratégiákért és programokért viselt felelősség megosztásának megerősítése érdekében a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a nemzeti programok számára rendelkezésre álló források egy részét az Unió által meghatározott prioritásokra használják fel, például a Frontex ügynökség számára szükséges technikai berendezések beszerzésére, valamint az uniós konzuli együttműködés fejlesztésére.

(22)  A schengeni vívmányok schengeni térségben való alkalmazásának biztosítása érdekében a 1053/2013/EU tanácsi rendelet[22] végrehajtását e rendelet keretében is támogatni kell, hiszen az alapvető eszköz az uniós politikák végrehajtásának megkönnyítésére a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a külső határok magas szintű védelmének és a schengeni térségen belül az ellenőrzések elmaradásának biztosításával.

(23)       A Külső Határok Alap és a SIS II és VIS fejlesztése kapcsán szerzett tapasztalatok fényében a források esetleges átcsoportosítása kapcsán helyesnek tűnik lehetővé tenni bizonyos fokú rugalmasságot a jelen eszköz keretében követett célkitűzések különböző végrehajtási módjai között, azon elv sérelme nélkül, amely szerint a programok számára a kezdettől fogva biztosítani kell a kritikus tömeget és a pénzügyi stabilitást, a tagállamok számára a működési támogatást, és mindezt a költségvetési hatóság ellenőrzésének sérelme nélkül.

(24)  Ehhez hasonlóan az Unió számára továbbra is rendelkezésre álló intézkedések (uniós intézkedések) alkalmazási körét és forrásplafonját ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy fokozzák az Unió képességét arra, hogy egy adott költségvetési évben az Unió egésze érdekében több tevékenységet fejtsen ki a külső határok igazgatása és a közös vízumpolitika területén, amikor és amennyiben erre igény mutatkozik. Az ilyen uniós intézkedések kiterjednek a tanulmányokra és kísérleti projektekre, a szakpolitika és alkalmazása előremozdítása érdekében, a határőrök képzésére az emberi jogok tiszteletben tartása terén, továbbá a harmadik országokban alkalmazott intézkedésekre és megállapodásokra, az ilyen országokból származó migrációs nyomás kezelése céljából, annak érdekében, hogy az Unióban irányuló migrációs áramlásokat optimálisan kezeljék, valamint hatékonyan szervezzék meg a kapcsolódó feladatokat a külső határokon és a konzulátusokon.

(25)       A jelen eszköz révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során különösen törekedni kell a teljes összhangra az Unió külső fellépéseinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. Az ilyen intézkedések nem lehetnek közvetlenül fejlesztésorientáltak és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást. Törekedni kell emellett az összhangra az Unió humanitárius politikájával, különösen a gyorssegélyt szolgáló intézkedések végrehajtása során.

(26)  Az Uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan tevékenységekre kell koncentrálnia, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállami fellépéshez képest. Mivel az Európai Unió a tagállamoknál alkalmasabb arra, hogy keretet biztosítson az uniós szolidaritás kifejezéséhez a határellenőrzések, a vízumpolitika és a migrációs áramlások kezelése területén, valamint ahhoz, hogy platformot nyújtson az e politikákat alátámasztó közös IT-rendszerek fejlesztéséhez, az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatás hozzájárul különösen a nemzeti és európai kapacitások megerősítéséhez ezeken a területeken.

(26a)     E rendeletben meg kell határozni a tagállamoknak kiutalt alapösszegeket. A tagállamoknak kiutalt alapösszegeket az egyes tagállamok számára a 2010–2012-es években a Külső Határok Alapból kiutalt összegek alapján kell kiszámítani, és az így megkapott összeget el kell osztani az ebben a három évben közös irányítás számára rendelkezésre álló előirányzatok összegével. A számításokat az 574/2007/EK határozat 14. és 15. cikkében rögzített elosztási kritériumok alapján végezték el.

(26b)     A rendelet alkalmazása során – ideértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítését – a Bizottságnak konzultálnia kell valamennyi tagállam szakértőivel.

(26c)  Fontos az uniós támogatások hatásának maximalizálása a köz- és magán pénzügyi források mobilizálásával, egyesítésével és megtöbbszörözésével.

(26d)     Az uniós költségvetést igénybe vevő innovatív finanszírozási eszközök és mechanizmusok esetében biztosítani kell a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot, elszámoltathatóságot és demokratikus ellenőrzést.

(26e)     A Bizottság az eszköz végrehajtását a(z) .../.../EU rendelet^[23]* vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az eredmények és a hatások értékelésére szolgáló fő mutatószámok segítségével ellenőrzi. A mutatószámoknak – többek között a vonatkozó kiindulási alapértékeknek – kell képezniük a minimális alapot annak értékeléséhez, hogy az eszköz célkitűzései milyen mértékben teljesültek.

(27)       A jelen jogi aktusban szereplő, a nemzeti programok keretében végzett egyedi intézkedések meghatározására vonatkozó rendelkezések kiegészítése és módosítása érdekében az EUMSZ 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni az ilyen aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.

(28)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell minden vonatkozó dokumentumnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

(29)       A rendelet működési támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek egységes, hatékony és időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében ▌a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[24] foglaltak szerint kell gyakorolni.

(30)       Mivel e rendelet célját – nevezetesen a külső határok igazgatása és a vízumpolitika terén a szolidaritás és a tagállamok, valamint az Unió közötti felelősségmegosztás biztosítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(31)       Az 574/2007/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(32)  Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat[25] 1. cikkének A és B. pontjában említett területekhez tartoznak.

(33)       Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, az utóbbinak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A. és B. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat[26] 3. cikkével.

(34)  Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat[27] 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. és B. pontjában említett területhez tartoznak.

(35)  Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében Dánia nem vesz részt az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe szerinti intézkedések Tanács által történő elfogadásában, az azon harmadik országokat meghatározó intézkedések kivételével, „amelyek állampolgárainak a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük”, illetve azon intézkedések kivételével, „amelyek az egységes vízumformátumra vonatkoznak”. Ez a javaslat a schengeni vívmányokra épül, a Dánia helyzetéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt jegyzőkönyv 4. cikke értelmében pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címében szabályozott, a schengeni vívmányok továbbfejlesztésére irányuló javaslaton vagy kezdeményezésen alapuló tanácsi intézkedés elfogadását követő hat hónapon belül Dánia dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt az intézkedést.

(36)  Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság nem vesz részt, összhangban 2000/365/EK tanácsi határozattal[28], valamint az ezt követő 2004/926/EK tanácsi határozattal[29]. Az Egyesült Királyság tehát nem vesz részt ennek elfogadásában, az nem kötelező és nem alkalmazandó rá.

(37)       E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal[30] összhangban nem vesz részt. Írország tehát nem vesz részt annak elfogadásában, ezért az rá nem kötelező és nem alkalmazandó.

(37a)  Az eszköz időtartamát indokolt összhangba hozni a(z) .../.../EU tanácsi rendelettel[31]. Ezért az eszköz 2014. január 1-jétől alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikkTárgy és hatály

(1)         E rendelet a Belső Biztonsági Alap (a továbbiakban: Alap) részeként létrehozza a külső határigazgatás és a közös vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközt (a továbbiakban: eszköz).

A(z) …/.../EU rendelettel^[32]* együttesen e rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrehozza a Belső Biztonsági Alapot.

(2)         Ez a rendelet meghatározza:

a)     a pénzügyi támogatás célkitűzéseit és a támogatható intézkedéseket;

b)     a támogatható intézkedések végrehajtásának általános keretét;

c)  az eszköz alapján 2014. január 1. és 2020. december 31. között rendelkezésre álló forrásokat és azok elosztását;

d)     a különböző módszerek alkalmazási körét és célját, amelyek révén a külső határok igazgatására és a közös vízumpolitikára fordított kiadásokat finanszírozzák.

(3)         E rendelet állapítja meg a(z) …/…/EU rendelet^[33]** szabályainak alkalmazhatóságát.

2. cikkMeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)          „külső határok”: a tagállamok szárazföldi határai, beleértve a folyó- vagy állóvízi határokat, tengeri határokat és repülőtereket, folyami, tengeri és tavi kikötőket, amelyekre alkalmazni kell az uniós jognak a külső határok átlépésére vonatkozó rendelkezéseit, függetlenül attól, hogy e határok ideiglenesek-e vagy sem;

aa)  „közös uniós előírások”: operatív intézkedések közös és egységes módon történő alkalmazása egy magas és egységes biztonsági szint elérése érdekében a határellenőrzés és a vízumpolitika területén a schengeni határ-ellenőrzési kódexnek, a vízumkódexnek, a VIS-rendeletnek, a Frontex-rendeletnek, a kishatárforgalomról szóló rendeleteknek, a külső határokon történő ellenőrzésről szóló schengeni jegyzéknek, a határőrök gyakorlati kézikönyvének, a vízumkézikönyvnek, az EUROSUR-kézikönyvnek és más uniós szinten a határellenőrzés és a vízumpolitika területén elfogadandó rendeleteknek és iránymutatásoknak megfelelően;

b)          „ideiglenes külső határok”:

–      a schengeni vívmányokat teljes mértékben végrehajtó tagállam és – csatlakozási okmányával összhangban – a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására kötelezett olyan tagállam közös határa, amely esetében azonban a vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó, vonatkozó tanácsi határozat még nem lépett hatályba;

–      saját csatlakozási okmányaikkal összhangban a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására kötelezett két olyan tagállam közös határa, amelyek esetében azonban a vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó, vonatkozó tanácsi határozat még nem lépett hatályba;

c)  „határátkelőhely”: az illetékes hatóságok által a külső határok átlépésének céljára engedélyezett átkelőhely, amelyről az 562/2006/EK rendelet 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően értesítést küldtek;

d)          „schengeni értékelési és nyomon követési mechanizmus”: a schengeni vívmányok megfelelő alkalmazásának ellenőrzése, az 1053/2013/EU rendeletnek megfelelően;

e)          „vészhelyzet”: sürgős vagy kivételes nyomás eredményeként kialakuló helyzet, amikor nagyszámú vagy aránytalan számú harmadik országbeli állampolgár ténylegesen vagy várhatóan átlépi egy vagy több tagállam külső határát, vagy más kellően indokolt vészhelyzet, amely sürgős fellépést igényel a külső határokon;

f)           „külső határszakasz”: egy tagállam külső szárazföldi vagy tengeri határának egésze vagy egy része a nemzeti jogszabályban vagy a nemzeti koordinációs központ vagy az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[34] végrehajtása céljából kijelölt más illetékes nemzeti hatóság által meghatározottak szerint.

3. cikkCélkitűzések

(1)         Az eszköz általános célja az, hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonság biztosításához az Európai Unióban, és a külső határokon történő egységes és magas szintű ellenőrzés révén megkönnyítse a jogszerű utazást és a schengeni vízumok hatékony feldolgozását, összhangban az Unió alapvető szabadságjogokkal és emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásaival.

(2)         Az (1) bekezdésben megjelölt általános célkitűzéssel összhangban az eszköz – összhangban a vonatkozó uniós stratégiákban, programokban, illetve fenyegetettségértékelésekben és kockázatelemzésekben megjelölt prioritásokkal – a következő különös célkitűzésekhez járul hozzá:

a)     a közös vízumpolitika támogatása annak érdekében, hogy magas színvonalú szolgáltatást biztosítsanak a vízumkérelmezők számára, biztosítsák a harmadik országok állampolgáraival szemben alkalmazott egyenlő bánásmódot, és kezeljék az illegális bevándorlást;

▌

b)  az integrált határigazgatás támogatása, beleértve a határigazgatáshoz kapcsolódó intézkedések további, az uniós előírásoknak megfelelő harmonizálásának ösztönzését, valamint a tagállamok közötti és a tagállamok és a Frontex közötti információcserét is egyrészt a külső határok egységes és magas szintű ellenőrzésének és védelmének – beleértve az illegális bevándorlás kezelését is –, másrészt a külső határokon a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása érdekében, mindeközben garantálva a nemzetközi védelemhez való hozzáférést az arra rászorulók számára, összhangban a tagállamok által az emberi jogok területén vállalt kötelezettségekkel, a visszaküldés tilalmának elvét is ideértve.

Az Alap konkrét célkitűzéseinek elérését a IV. mellékletben foglalt közös mutatók, valamint a nemzeti programokban foglalt, a programra vonatkozóan javasolt egyedi mutatók segítségével, a(z) .../.../EU rendelet^[35]* 50. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell értékelni.

(3)  E célkitűzések elérése érdekében az ▌eszköz az alábbi műveleti célkitűzésekhez járul hozzá:

a)     olyan politikák előmozdítása,▌végrehajtása és érvényesítése, amelyek biztosítják, hogy a belső határok átlépésekor a személyek, állampolgárságuktól függetlenül, mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól, a külső határokon pedig biztosítják a személyek ellenőrzését és a határátlépések eredményes felügyeletét;

b)     a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos létrehozása a szolidaritás és a felelősségvállalás alapján, különösen az alábbiak révén:

–      a külső határellenőrzések és felügyeleti rendszerek, valamint a tagállamok határőrizeti, vámügyi, migrációs, menedékügyi és bűnüldöző szervei közötti együttműködés megerősítése a külső határokon, beleértve a tengeri határokat is;

–  a külső határok igazgatásával és a dokumentumbiztonsággal és személyazonosság-kezeléssel kapcsolatos országon belüli kísérő intézkedések, valamint a beszerzett technikai eszközök interoperabilitása;

–      a személyek mozgásához, az emberkereskedelemhez és az embercsempészethez kapcsolódó, külső határokon átnyúló bűncselekmények megelőzését és az ellenük való küzdelmet is szolgáló intézkedések;

c)     a közös vízumpolitika, valamint a rövid tartamú tartózkodási engedéllyel kapcsolatos politika fejlesztésének és végrehajtásának előmozdítása, beleértve a különféle formában történő konzuli együttműködést is a jobb konzuli lefedettség biztosítása és a vízumkiadás gyakorlatának harmonizálása érdekében;

d)     a közös vízumpolitikát, a határellenőrzéseket és a határfelügyeletet támogató IT-rendszerek, kommunikációs infrastruktúráik ▌kialakítása és működtetése az Unió külső határain, teljes mértékben tiszteletben tartva a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokat;

da)   a külső határokon való helyzetfelismerés és a tagállamok reagálási képességének megerősítése;

e)     a határigazgatással és vízumpolitikával kapcsolatos uniós vívmányok hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása, beleértve a schengeni vívmányok tényleges alkalmazását ellenőrző értékelési és nyomon követési mechanizmus működtetését;

f)      a harmadik országokban fellépő tagállamok közötti együttműködés fokozásához hozzájáruló tagállami fellépések megerősítése a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére áramlása kapcsán, beleértve az illegális bevándorlás megelőzését és kezelését is, valamint e tekintetben a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítése teljes összhangban az Unió külső fellépéseinek és humanitárius politikájának céljaival és alapelveivel.

(3a)  Az ezen eszköz keretében finanszírozott fellépéseket az alapvető jogok és az emberi méltóság teljes körű tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani. A fellépéseknek eleget kell tenniük az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az európai adatvédelmi szabályokban és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben foglalt rendelkezéseknek, a harmadik országok állampolgáraival való tisztességes bánásmódnak, a menedékjognak és a nemzetközi védelemnek, a visszaküldés tilalma elvének és az Unió és tagállamai nemzetközi eszközökben foglalt kötelezettségeinek, többek között az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-i Genfi Egyezménynek, melynek aláíró felei.

Amennyiben lehetséges, a fellépések végrehajtásakor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a veszélyeztetett személyek személyazonosságának megállapítására, a részükre történő azonnali segítségnyújtásra és a védelmi szolgálatoknak való átadásukra, különös tekintettel a gyermekekre és a kísérő nélküli kiskorúakra.

(3b)  Az ezen eszköz keretében finanszírozott, a tengeri határfelügyelethez kapcsolódó fellépések végrehajtásakor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a nemzetközi tengerjogból adódó kötelezettségeikre, melyek szerint a vészhelyzetben levő személyeknek segítséget kell nyújtaniuk. Ennek kapcsán az alapból támogatott eszközöket és rendszereket fel lehet használni a tengeri határfelügyeleti műveletek során esetleg előforduló kutatási és mentési helyzetek megoldására, ezzel is hozzájárulva a migránsok védelméhez és életének megmentéséhez.

(4)         Az eszköz a tagállamok és a Bizottság kezdeményezésére hozzájárul a technikai támogatás finanszírozásához is.

4. cikk Támogatható tevékenységek

(1)         A 3. cikkben meghatározott célkitűzéseken belül, valamint figyelemmel a(z) …/…/EU rendelet^[36]* 13. cikkében előírt politikai párbeszéd megállapodás szerinti következtetéseire, és összhangban a 9. cikkben meghatározott nemzeti program célkitűzéseivel, a jelen eszköz tagállamokban vagy tagállamok által végrehajtott intézkedéseket támogat, különösen a következőket:

a)  a határátkelőhelyeken, valamint a határátkelőhelyek közötti felügyelet során a tiltott határátlépés, az illegális bevándorlás és a határon átnyúló bűncselekmények megelőzéséhez és kezeléséhez, valamint az utazók gördülékeny forgalmának biztosításához szükséges ▌infrastruktúra, épületek és rendszerek ▌;

b)     a hatékony és biztonságos határellenőrzéshez és személyek felderítéséhez szükséges működési berendezések, közlekedési eszközök és kommunikációs rendszerek ▌;

c)     IT- és kommunikációs rendszerek a külső határokat átlépő migrációs áramlások hatékony kezelése érdekében, beleértve a meglévő és a jövőbeli rendszerekbe történő beruházásokat is;

d)     a vízumkérelmek feldolgozásához és a konzuli együttműködéshez, valamint a vízumkérelmezők számára nyújtott szolgáltatás minőségének javítását célzó egyéb intézkedésekhez szükséges infrastruktúra, épületek, IT- és kommunikációs rendszerek és működési berendezések;

da)   képzés a b), c) és d) pontokban említett eszközök és rendszerek használata kapcsán és a határőrök minőségbiztosítási előírásainak és képzésének fejlesztése – adott esetben akár harmadik országokban is – a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal kapcsolatos megfigyelői, tanácsadói és ellenőrzési feladataik végrehajtását illetően, beléértve az emberkereskedelem és embercsempészet áldozatainak azonosítását is;

e)     a bevándorlási összekötő tisztviselők és okmányszakértők kirendelése harmadik országokba és a határőrök cseréje és kirendelése a tagállamok között vagy egy tagállam és egy harmadik ország között;

f)      tanulmányok, képzések, kísérleti projektek és más fellépések a 3. cikk (3) bekezdésében hivatkozott integrált határigazgatási rendszer fokozatos létrehozása érdekében, beleértve a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti ügynökségközi együttműködés megerősítését, valamint a határigazgatási rendszerek interoperabilitását és harmonizálását célzó fellépéseket is;

g)  a tagállamok és uniós ügynökségek közötti operatív együttműködés eredményeként létrejött, az ajánlások végrehajtását szolgáló tanulmányok, kísérleti projektek és fellépések, működési előírások és legjobb gyakorlatok.

(2)         A 3. cikkben meghatározott célkitűzéseken belül, valamint figyelemmel a(z) …/…/EU rendelet^[37]* 13. cikkében előírt politikai párbeszéd megállapodás szerinti következtetéseire, és összhangban a 9. cikkben meghatározott nemzeti program célkitűzéseivel, a jelen eszköz harmadik országokkal kapcsolatos és azokban zajló intézkedéseket is támogat, különösen az alábbiakat:

a)     a tagállamok és harmadik országok közötti információ-megosztást szolgáló információs rendszerek, eszközök és berendezések;

b)     a tagállamok és harmadik országok közötti műveleti együttműködéssel kapcsolatos intézkedések, beleértve a közös műveleteket is;

ba)   őrizeti rendszerek fejlesztését célzó projektek harmadik országokban az európai határőrizeti rendszerrel való együttműködés biztosítása érdekében;

c)  tanulmányok, szemináriumok, műhelymunkák, konferenciák, képzés, felszerelések és kísérleti projektek annak érdekében, hogy ad hoc technikai és műveleti szakértelmet biztosítsanak harmadik országok számára;

d)     a tagállamok és uniós ügynökségek közötti, a határellenőrzés terén harmadik országokban folyó operatív együttműködés eredményeként születő egyedi ajánlások, működési előírások és legjobb gyakorlatok végrehajtásához szükséges tanulmányok, szemináriumok, műhelymunkák, konferenciák, rendezvények, képzés, felszerelések és kísérleti projektek;

A harmadik országokban folytatott és azokkal kapcsolatos tevékenységek összehangolását a Bizottságnak és a tagállamoknak kell biztosítaniuk, együttműködve az Európai Külügyi Szolgálattal, amint azt a(z) .../.../EU rendelet^[38]* 3. cikkének (4a) bekezdése rögzíti.

(3)         Az (1) bekezdés a) pontjában említett intézkedések ideiglenes külső határokon nem támogathatók.

(4)         A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexben említett, a belső határokon történő határellenőrzés kivételes és ideiglenes visszaállításával kapcsolatos intézkedések nem támogathatók.

(5)         Nem támogathatók olyan intézkedések, amelyek kizárólagos célja vagy eredménye az áruk ellenőrzése.

II. FEJEZET

PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

5. cikkAz összforrások és a végrehajtás

(1)         A rendelet végrehajtására rendelkezésre álló összes forrás folyó árakon 2 760 millió EUR.

(2)         Az éves előirányzatokat a pénzügyi keret mértékéig a költségvetési hatóság engedélyezi.

(3)         Az összforrásokat a következők révén kell felhasználni:

a)     nemzeti programok, a 9. és 12. cikkel összhangban;

b)     működési támogatás, a nemzeti programok keretében és a 10. cikkben meghatározott feltételek szerint;

c)     a különleges átutazási rendszer működése a 11. cikkel összhangban;

d)  uniós intézkedések, a 13. cikkel összhangban;

e)     gyorssegély, a 14. cikkel összhangban.

f)      az Unió külső határain a migrációs áramlások kezelését támogató IT-rendszer kialakítására irányuló program végrehajtása a 15. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően;

g)     technikai segítségnyújtás, a 16. cikkel összhangban;

(4)         Az eszköz keretében a 13. cikkben említett uniós intézkedésekre, a 14. cikkben említett gyorssegélyre és a 16. cikk (1) bekezdésében említett technikai segítségnyújtásra allokált költségvetést közvetlen igazgatás révén kell végrehajtani, összhangban a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet[39] 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjával▌.

A 9. cikkben említett nemzeti programokra, a 10. cikkben említett működési támogatásra és a 11. cikkben említett különleges átutazási rendszer működtetésére allokált költségvetést megosztott igazgatás révén kell végrehajtani, összhangban a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének b) pontjával.

Az e cikk (7) bekezdésében hivatkozott, a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok számára biztosított költségvetést a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontja i) alpontjának megfelelően közvetett gazdálkodás révén kell végrehajtani.

A jelenlegi és/vagy új rendszerekre alapuló IT-rendszerek fejlesztésére vonatkozó program költségvetésének végrehajtási módszerét (módszereit) az elfogadandó vonatkozó uniós jogszabályok határozzák meg.

(5)         Az összforrásokat a következőképpen kell felhasználni:

a)     1 551 millió EUR a tagállamok nemzeti programjaira;

b)  ▌az Unió külső határain a migrációs áramlások kezelését támogató jelenlegi és/vagy új rendszereken alapuló IT-rendszerek fejlesztésére 791 millió EUR, a vonatkozó uniós jogszabályok elfogadását követően;

Amennyiben az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett összeget nem osztják ki vagy nem költik el, a Bizottság a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén a 6. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, illetve az 5. cikk (5) bekezdésének d) pontjában említett egy vagy több tevékenység számára újraoszthatja azt. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusban értékelni kell az e bekezdés első mondatában említett IT-rendszerek alakulását, beleértve a költségvetés végrehajtását és a várhatóan el nem költött összegeket is. Erre az újraosztásra a vonatkozó jogalapok elfogadását követően vagy a 8. cikkben említett félidős felülvizsgálat keretében kerülhet sor.

c)     154 millió EUR a különleges átutazási rendszerre;

d)     264 millió EUR uniós intézkedésekre, gyorssegélyre és technikai segítségnyújtásra a Bizottság kezdeményezése alapján, melynek legalább 30%-át uniós fellépésekre kell fordítani.

(6)  A(z) …/… rendelet^[40]* szerinti összforrások és az e rendelet számára rendelkezésre álló, az (1) bekezdés szerinti összforrások együttesen alkotják a Belső Biztonsági Alap pénzügyi keretösszegét, és szolgálnak elsődleges referenciaösszegként, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás[41] 17. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(7)         A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok e rendelettel összhangban részt vesznek az eszközben.

(8)         Ezen országoknak az eszközhöz nyújtott pénzügyi hozzájárulásairól megállapodásokat kell kötni, és meg kell határozni a részvételhez szükséges kiegészítő szabályokat, beleértve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és a Számvevőszék ellenőrzési hatáskörét biztosító rendelkezéseket.

Az ezen országoktól származó hozzájárulásokat hozzá kell adni az uniós költségvetésből rendelkezésre álló, az (1) bekezdésben említett összforrásokhoz.

6. cikkA támogatható tagállami intézkedések forrásai

(1)         1 551 millió EUR-t a tagállamoknak kell kiosztani indikatív jelleggel a következők szerint:

a)     1 276 millió EUR, az I. mellékletnek megfelelően;

b)     147 millió EUR, a 7. cikkben leírt mechanizmus eredményei alapján;

c)     a félidős felülvizsgálat keretében, a 2018-as költségvetési évtől 128 millió EUR, plusz az e cikk szerinti előirányzatok maradéka vagy a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő más összeg, a 8. cikkben szereplő kockázatelemzés és mechanizmus eredményei alapján.

(1a)       Az I. mellékletben szereplő nemzeti programokra szánt alapösszegeket az egyes tagállamok az alábbiak szerint osztják ki:

a)      a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjához kapcsolódó fellépésekre legalább 10%;

b)  a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjához kapcsolódó fellépésekre legalább 25%;

(c)     a 9. cikk (2) bekezdésének c), d), da) és db) pontjához kapcsolódó fellépésekre legalább 5%.

A tagállamok eltérhetnek e minimális százalékarányoktól, feltéve, ha nemzeti programjaikban magyarázatot adnak arra, hogy a megadott szintek alatti forráskiosztás miért nem veszélyezteti a célkitűzés elérését. Ezt a magyarázatot a Bizottság a nemzeti programok 9. cikk (2) bekezdésében említett jóváhagyásának keretében értékeli.

(1b)       A tagállamok az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) számára megadják a rendszer megfelelő működésének biztosításához szükséges finanszírozást.

(2)         Az e rendelet szerinti célkitűzések megfelelő kezelése érdekében, előre nem látható vagy új körülmények felmerülésekor és/vagy az e rendelet szerinti finanszírozás tényleges végrehajtása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, annak érdekében, hogy az (1) bekezdés c) pontjában szereplő indikatív összeget kiigazítsa.

(3)  Az Unióhoz a 2012 és 2020 között időszakban csatlakozó tagállamok nemzeti programjai nem részesülhetnek ezen eszköz alapján támogatásban, amíg az Unió olyan ideiglenes eszközéből részesülnek támogatásban, amelynek célja a kedvezményezett tagállamoknak az Európai Unió új külső határain a határigazgatással és vízumpolitikával kapcsolatos schengeni vívmányok végrehajtása és a külső határellenőrzés érdekében végzett intézkedései finanszírozásának támogatása.

7. cikkAz egyedi intézkedések forrásai

(1)         A tagállamok a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított támogatásuk mellett kiegészítő összeget kaphatnak, feltéve, hogy a nemzeti programban ezt előirányozzák és a II. mellékletben felsorolt egyedi intézkedésekre fordítják.

(2)         A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletekben felsorolt egyedi intézkedések felülvizsgálatára, ha szükséges, többek között a félidős felülvizsgálat keretében. Az új egyedi intézkedések alapján a tagállamok az (1) bekezdésnek megfelelően további pénzügyi támogatásban részesülhetnek, a rendelkezésre álló források erejéig.

(3)  Az e cikk szerinti kiegészítő összegeket abban az egyedi finanszírozási határozatban kell megítélni az érintett tagállamok számára, amely jóváhagyja vagy felülvizsgálja nemzeti programjukat a(z) …/…/EU rendelet^[42]* 14. cikkében meghatározott eljárással összhangban.

8. cikkForrások a félidős felülvizsgálat keretében

(1)         A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt összeg elosztása érdekében a Bizottság 2017. június 1-jéig figyelembe veszi a tagállamok határigazgatási terheit – beleértve a tengeri határfelügyeleti műveletek során esetlegesen felmerülő kutatási és mentési tevékenységeket és a schengeni értékelési és nyomon követési mechanizmus részeként készülő értékelő jelentéseket –, valamint a tagállamok külső határainak a 2017 és 2020 közötti időszakra vonatkozó fenyegetettségi szintjeit, illetve a 2014 és 2016 között a tagállamok külső határainak biztonságát érintő tényezőket. A fent említett összeget a következő határkategóriák súlyozása alapján kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani:

▌

a)  a külső tengeri határok számára a 6. cikk c) pontjában szereplő összeg 45%-a, figyelembe véve az e cikk (3) bekezdésében szereplő rendelkezést;

▌

b)     a külső szárazföldi határok számára a 6. cikk c) pontjában szereplő összeg 38%-a, figyelembe véve az e cikk (3) bekezdésében szereplő rendelkezést;

▌

c)      a repülőterek számára a 6. cikk c) pontjában szereplő összeg 17%-a, figyelembe véve az e cikk (3) bekezdésében szereplő rendelkezést.

▌

(1a)       A külső tengeri és szárazföldi határok esetében az összeg kiszámításának alapja a külső határszakaszok hossza, megszorozva az egyes határszakaszokra vonatkozó fenyegetettségi szint (minimális, normális, átlagos, erős) együtthatójával, az alábbiak szerint:

a)     minimális fenyegetettség esetén az együttható értéke 0,5;

b)  normális fenyegetettség esetén az együttható értéke 1;

c)     átlagos fenyegetettség esetén az együttható értéke 3;

d)     erős fenyegetettség esetén az együttható értéke 5.

(1b)        A repülőterek esetében az alábbiak szerint kell kiszámítani az egyes tagállamoknak járó összeget:

a)     50% a külső határokat átlépő személyek száma alapján;

b)     50% a külső határokon a beléptetéskor elutasított harmadik országbeli állampolgárok száma alapján.

(1c)       A Frontex ügynökség kockázatelemző jelentésével összhangban, valamint a Frontex ügynökséggel, illetve szükséges esetben egyéb uniós ügynökségekkel konzultálva a Bizottság a tagállamok valamennyi külső határszakaszára fenyegetettségi szinteket állapít meg a 2017 és 2020 közötti időszakra. A fenyegetettségi szintek az alábbi tényezőkön alapulnak:

a)  a határigazgatás terhei a külső határokon;

b)     azok a tényezők, amelyek a 2014 és 2016 közötti időszakban befolyásolják a tagállamok külső határainak biztonságát;

c)     az uniós politikák, például a vízumpolitika változásai;

d)     a migrációs áramlások lehetséges jövőbeni tendenciái, illetve a külső határok illegális átlépésével kapcsolatos, jogszabályba ütköző tevékenységek kockázata; valamint

e)     várható politikai, gazdasági és társadalmi fejlemények harmadik országokban, és különösen a szomszédos országokban.

A fenyegetettségi szinteket megállapító jelentésének előterjesztését megelőzően a Bizottság eszmecserét tart a tagállamokkal.

(2)  A források (1) bekezdésben előírt elosztása szempontjából:

a)     mindaddig figyelembe kell venni a 866/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikkében említett területek közötti határvonalat, az ettől a vonaltól északra eső tengeri határ kivételével[43] – még akkor is, ha az nem képez külső szárazföldi határt –, amíg a 2003-as csatlakozási okmány Ciprusról szóló 10. jegyzőkönyvének 1. cikke rendelkezései alkalmazandók;

b)     „külső tengeri határok”: a tagállamok parti tengereinek az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye 4–16. cikkének megfelelően meghatározott külső határai. Azokban az esetekben azonban, amikor a tiltott határátlépés megakadályozása érdekében rendszeresen nagy hatótávolságú műveletekre van szükség, a külső tengeri határ az erős fenyegetettségi szintű területek külső határa. Ezt a szóban forgó tagállamok által a 2014 és 2016 közötti időszakról szolgáltatott műveleti adatok figyelembevételével kell meghatározni.

(3)  Emellett a Bizottság 2017. június 1-jéig kiadott felhívására a tagállamok kiegészítő juttatást kaphatnak, feltéve, hogy a programban ezt előirányozzák és azt az akkori uniós prioritások fényében meghatározandó egyedi intézkedések elvégzésére fordítják.

▌

(4)         Az e cikk szerinti kiegészítő összegeket abban az egyedi finanszírozási határozatban kell megítélni az érintett tagállamok számára, amely jóváhagyja vagy felülvizsgálja nemzeti programjukat a(z) …/…/EU rendelet^[44]* 14. cikkében meghatározott eljárással összhangban.

9. cikkNemzeti programok

(1)         A(z) .../…/EU rendelet^[45]* 13. cikkében említett politikai párbeszéd eredményeinek figyelembevételével az eszköz alapján készítendő nemzeti programot, illetve a …/.../EU rendelet^[46]** alapján készítendő nemzeti programot a tagállamok ▌az Alap egységes nemzeti programjaként nyújtják be a Bizottságnak, összhangban a(z) …/.../EU rendelet^* 14. cikkével.

(2)  A Bizottság által a(z) …/…/EU rendelet^* 14. cikke szerint megvizsgálandó és jóváhagyandó nemzeti programok alapján a tagállamok – a 3. cikkben meghatározott célkitűzések keretében és figyelembe véve a(z) …/…/EU rendelet^* 13. cikkében említett párbeszéd eredményét – különösen a következő felsorolásban szereplő célok elérésére törekednek:

a)     az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) fejlesztése, összhangban az uniós jogszabályokkal és iránymutatásokkal;

b)     a vízumpolitika, valamint a külső határok igazgatása és a szabad mozgás térségében végrehajtott, a külső határok igazgatásával kapcsolatos intézkedések igazgatása tekintetében nemzeti szinten létező kapacitás támogatása és kiterjesztése, figyelemmel elsősorban a migrációs áramlások kezeléséhez kapcsolódó új technológiára, fejleményekre és/vagy előírásokra;

c)     a migrációs áramlások tagállamok harmadik országokban lévő konzuli és egyéb szolgálatai általi kezelésének támogatása, ideértve a konzuli együttműködési mechanizmusok kiépítését is, az uniós jog vagy az érintett tagállam jogának tiszteletben tartása mellett az Unióba való jogszerű utazás megkönnyítése és az Unióba történő illegális bevándorlás megelőzése céljából;

d)  az integrált határigazgatás megerősítése új eszközök, interoperábilis rendszerek és munkamódszerek tesztelése és bevezetése által, amelyek célja a tagállamon belüli információcsere fokozása vagy az ügynökségek közötti együttműködés javítása;

da)   olyan projektek kidolgozása, melyek célja a külső határok egységes és magas színvonalú, a közös uniós előírásoknak megfelelő ellenőrzésének biztosítása, valamint a tagállamok határigazgatási rendszerei közötti interoperabilitás fokozása;

db)   a Frontex ügynökséggel folytatott konzultációt követően olyan támogató intézkedések indítása, melyek célja a határigazgatás, illetve konkrétabban a technológiai kapacitások további harmonizációja, a közös uniós előírásoknak megfelelően;

e)     a határigazgatással és vízumpolitikával kapcsolatos uniós vívmányok helyes és egységes alkalmazásának biztosítása, reagálva az európai szinten – a schengeni értékelési mechanizmus keretében megállapított eredményekből – azonosított gyengeségekre;

f)      a megjelenő kihívásokkal való szembenézésre irányuló kapacitások kiépítése, beleértve a jelenlegi és jövőbeli fenyegetéseket és nyomásokat az Unió külső határain, figyelembe véve különösen az illetékes uniós ügynökségek által végzett elemzéseket.

(3)  A (2) bekezdésben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a tagállamok nemzeti programjaikon keresztül támogathatnak harmadik országokban zajló vagy azokkal kapcsolatos intézkedéseket, például információmegosztás és műveleti együttműködés révén.

(4)         Annak érdekében, hogy a Frontex ügynökség megbízatása és a tagállamok által a külső határok ellenőrzése és őrizete tekintetében vállalt felelősségek kiegészítsék egymást, valamint az összhang és a költséghatékonyság biztosítása céljából a Bizottságnak konzultálnia kell a Frontex ügynökséggel a tagállamok által benyújtott nemzeti programok tervezetéről és különösen a működési támogatás keretében finanszírozott tevékenységekről.

10. cikk Működési támogatás a tagállamok nemzeti programjainak keretében

(1)         Egy tagállam az eszköz alapján nemzeti programjára neki juttatott összeg 40%-át arra használhatja fel, hogy működési támogatást nyújtson az Unió számára végzett közszolgáltatást alkotó feladatok és szolgáltatások elvégzéséért felelős hatóságok számára. ▌

(2)  A működési támogatást akkor nyújtják, ha az érintett tagállam teljesíti az alábbi feltételeket:

a)     megfelelés a határigazgatással és vízumpolitikával kapcsolatos uniós vívmányoknak;

aa)   a nemzeti program célkitűzéseinek való megfelelés;

ab)   a közös uniós előírásoknak való megfelelés a határellenőrzések területén a tagállamok közötti összehangoltság előmozdítása, valamint a kettős erőfeszítések, a széttöredezettség, illetve a költséghatékonyság hiányának elkerülése érdekében.

▌

(3)         Ennek érdekében a nemzeti program jóváhagyása előtt a Bizottság értékeli a kiinduló helyzetet azokban a tagállamokban, amelyek jelezték, hogy működési támogatásra tartanak igényt, adott esetben figyelembe véve a schengeni értékelő jelentéseket.

A Bizottság megállapításai alapján az érintett tagállammal eszmecserét folytatnak.

Az eszmecserét követően a Bizottság a tagállam nemzeti programja keretében nyújtott költségvetési támogatás elfogadását attól teheti függővé, hogy programozták és teljesítették-e azt az intézkedéscsomagot, amelynek célja a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek való teljes körű megfelelés a költségvetési támogatás nyújtása időpontjára.

(4)         A működési támogatást konkrét feladatokra és/vagy szolgáltatásokra kell fordítani, és a III. mellékletben meghatározott célkitűzésekre kell összpontosítani. A működési támogatás a nemzeti programban meghatározott feladatok és/vagy szolgáltatások teljesítése során felmerült kiadások teljes körű visszatérítését jelenti, a program és az (1) bekezdésben előírt plafon által meghatározott pénzügyi korlátok között.

(5)         A működési támogatást a Bizottság és az érintett tagállam nyomon követi és azzal kapcsolatban információcserét folytat, a tagállami kiindulási helyzet, az elérendő célkitűzések és célok, továbbá az előrehaladást mérő mutatók vonatkozásában.

(6)  A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az e rendelkezés alkalmazásáról és más gyakorlati megállapodásokról szóló jelentésre vonatkozó eljárásokat, amelyeket a tagállamoknak és a Bizottságnak követniük kell az e cikknek való megfelelés érdekében. E végrehajtási aktusok elfogadására a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálati eljárásnak megfelelően kerül sor.

11. cikkA különleges átutazási rendszer működési támogatása

(1)         Az eszköz támogatást nyújt az átutazás céljából kiállított vízumok után be nem szedett díjak, valamint a 693/2003/EK tanácsi rendelet, illetve a 694/2003/EK tanácsi rendelet szerinti egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) végrehajtása során felmerülő többletköltségek finanszírozásához.

(2)         Az (1) bekezdés értelmében Litvániának juttatott források a 2014–2020-as időszakban nem haladhatják meg a 154 millió eurót, és azokat kiegészítő egyedi működési támogatásként kell Litvániának juttatni.

(3)         Az (1) bekezdés alkalmazásában a többletköltség az olyan költség, amely közvetlenül a különleges átutazási rendszer alkalmazásának konkrét követelményéből adódik, és nem az átutazó- vagy egyéb vízumok kiadásából származó költség.

A következő többletköltségek finanszírozhatók:

a)     infrastrukturális beruházások;

b)     a különleges átutazási rendszert végrehajtó személyzet képzése;

c)     működési többletköltségek, beleértve a kifejezetten a különleges átutazó rendszer működését végrehajtó személyzet fizetését.

(4)         Az (1) bekezdésben említett be nem szedett díjakat az Európai Unió és az Orosz Föderáció között kötött vízumkönnyítési megállapodás alapján megállapított vízumdíjszint és vízumdíjmentességek alapján kell kiszámítani, a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi kereten belül.

(5)         A Bizottság és Litvánia felülvizsgálja a jelen cikk alkalmazását, amennyiben olyan változások következnek be, amelyek hatással vannak a különleges átutazási rendszer fennállására és/vagy működésére.

(6)  A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az e rendelkezés alkalmazásáról és más pénzügyi és egyéb tárgyú gyakorlati megállapodásokról szóló jelentésre vonatkozó eljárásokat, amelyeket Litvániának és a Bizottságnak követniük kell az e cikknek való megfelelés érdekében. E végrehajtási aktusok elfogadására a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálati eljárásnak megfelelően kerül sor.

(7)         A különleges átutazási rendszer zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a Bizottság egyedi időközi kifizetési intézkedéseket fogadhat el, amelyek eltérnek a(z) …/…/EU rendelet^[47]* rendelkezéseitől.

12. cikkA schengeni értékelési és nyomon követési mechanizmus kimeneteivel összhangban álló programozás

A schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és nyomon követési mechanizmus létrehozásáról szóló rendelettel összhangban elfogadott schengeni értékelési jelentés alapján az érintett tagállam – ▌a Bizottsággal és a Frontex ügynökséggel közösen – megvizsgálja, hogy miként kezelje a megállapításokat, köztük a hiányosságokat, és hogyan hajtsa végre az ajánlásokat nemzeti programja keretében.

Szükség esetén a tagállam a(z) …/…/EU rendelet^* 14. cikkének (8) bekezdésével összhangban felülvizsgálja nemzeti programját a megállapítások és ajánlások figyelembe vétele érdekében.

A korrekciós intézkedések finanszírozása elsőbbséget élvez. A Bizottsággal és a Frontex ügynökséggel párbeszédet folytatva az érintett tagállam újra elosztja a programja szerinti forrásokat, beleértve ▌a működési támogatásra programozottakat is, és/vagy bevezet vagy módosít olyan intézkedéseket, amelyek célja a gyengeségek orvoslása, összhangban a schengeni értékelési jelentés megállapításaival és ajánlásaival.

13. cikkUniós intézkedések

(1)         A Bizottság kezdeményezésére az eszköz felhasználható transznacionális fellépések, vagy az Unió különleges érdekében álló fellépések (uniós fellépések) finanszírozására, a 3. cikkben szereplő általános, különös és műveleti célkitűzések kapcsán.

(2)  Különösen azok az uniós intézkedések jogosultak támogatásra, amelyek a következő célokat követik:

a)     olyan előkészítő, nyomonkövetési, adminisztratív és technikai intézkedések támogatása, amelyek szükségesek a külső határigazgatási és vízumpolitika végrehajtásához, többek között a schengeni térség irányításának megerősítéséhez az 1053/2013/EU rendeletben a schengeni vívmányok és a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alkalmazásának ellenőrzése érdekében megállapított értékelési ▌mechanizmus kidolgozása és végrehajtása révén, különös tekintettel a Bizottság és a tagállamok helyszíni látogatáson részt vevő szakértőinek kiküldetési költségeire;

b)     a tagállamokban és harmadik országokban uralkodó helyzet megismerésének és megértésének a javítása az alkalmazott politikák elemzésén, kiértékelésén és szoros nyomon követésén keresztül;

c)     a statisztikai eszközök – többek között a közös statisztikai eszközök–, valamint módszerek és közös mutatók fejlesztésének támogatása;

d)  az Unió politikai célkitűzései és az uniós jogszabályok végrehajtásának támogatása és figyelemmel kísérése a tagállamokban, valamint azok hatékonyságának és hatásának felmérése, többek között – ami az eszköz alkalmazási körét illeti – az alapvető szabadságok és emberi jogok tiszteletére való tekintettel;

e)     a hálózatba szervezésnek, a kölcsönös tanulásnak, a bevált gyakorlatok azonosításának és terjesztésének, valamint az innovatív megközelítéseknek az ösztönzése a különféle érdekelt felek körében uniós szinten;

ea)   a határigazgatással kapcsolatos intézkedések közös uniós előírásoknak megfelelő összehangolását és interoperabilitását célzó projektek támogatása egy integrált európai határigazgatási rendszer kialakítása érdekében;

f)      az uniós politikákkal kapcsolatos tudatosságot előmozdító projektek az érdekeltek és a nyilvánosság körében, beleértve az Unió politikai prioritásainak szervezeti kommunikációját is;

g)  az EU-hálózatok képességének növelése az EU szakpolitikáinak és célkitűzéseinek értékelése, előmozdítása, támogatása és továbbfejlesztése érdekében;

h)     az új módszerek és/vagy új technológia fejlesztését szolgáló különlegesen innovatív projektek támogatása, amelyek lehetőséget kínálnak a más tagállamok számára való átadásra, különösen kutatási projektek eredményeinek tesztelését és jóváhagyását célzó projektek;

i)      a 4. cikk (2) bekezdésében említett, harmadik országokkal kapcsolatos vagy azokban végrehajtott intézkedések.

(3)         Az uniós intézkedéseket az …/…/EU rendelet^[48]* 7. cikkével összhangban kell végrehajtani.

14. cikkGyorssegély

(1)         Az eszköz pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez a 2. cikk e) pontjában meghatározott vészhelyzet esetén.

(2)         A gyorssegélyt a(z) …/…/EU rendelet^[49]* 7. és 8. cikkében meghatározott mechanizmussal összhangban kell végrehajtani.

15. cikkAz ▌IT-rendszerek fejlesztésére vonatkozó program létrehozása

▌           A jelenlegi és/vagy új rendszereken alapuló IT-rendszerek fejlesztésére vonatkozó programot az ezen IT-rendszereket és kommunikációs infrastruktúrájukat meghatározó uniós jogszabály elfogadását követően kell végrehajtani, különösen azzal a céllal, hogy javítsák a külső határokon az utazók áramlásainak kezelését és ellenőrzését, azáltal, hogy megerősítik az ellenőrzéseket, ugyanakkor felgyorsítják a rendszeres utazók határátlépéseit. A költségek megkettőzésének elkerülése érdekében adott esetben szinergiák kialakítására kell törekedni már meglévő IT-rendszerekkel.

Az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett összeg lebontásáról vagy a vonatkozó uniós jogszabályban, vagy – a vonatkozó alapok elfogadását követően – a 17. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell gondoskodni.

▌

A Bizottság legalább évente egyszer és minden szükséges esetben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ezen IT-rendszerek fejlesztése terén elért haladásról.

16. cikkTechnikai segítségnyújtás

(1)         A Bizottság kezdeményezésére, vagy az annak nevében tett kezdeményezésre az eszköz évi 1,7 millió EUR összegig hozzájárulhat a Belső Biztonsági Alap technikai segítségnyújtásához, összhangban a(z) …/…/EU rendelet^[50]* 10. cikkével.

(2)         Valamely tagállam kezdeményezésére az eszköz ▌technikai segítségnyújtási tevékenységek finanszírozására is felhasználható, összhangban a(z) …/…/EU rendelet^* 20. cikkével. A technikai segítségnyújtásra elkülönített összeg a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg az adott tagállamnak elkülönített teljes összeg 5%-át plusz 500 000 EUR-t.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikkA felhatalmazás gyakorlása

(1)         A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)         Az e rendeletben említett felhatalmazás e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő 7 évre szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás három évvel hallgatólagosan meghosszabbodik ▌, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt kifogást emel a meghosszabbítás ellen.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)         A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)         Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

18. cikkBizottsági eljárás

(1)         A Bizottságot a(z) …/…/EU rendelet^[51]* 55. cikkének (1) bekezdésével létrehozott „Menekültügy, migráció és biztonság” közös bizottság segíti.

(2)         Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

19. cikk A(z) …/…/EU rendelet

^[52]* alkalmazhatósága

A(z) …/…/EU rendelet^* rendelkezéseit alkalmazni kell erre az eszközre.

20. cikkHatályon kívül helyezés

Az 574/2007/EK határozat 2014. január 1-jén hatályát veszti.

21. cikkÁtmeneti rendelkezések

(1)         E rendelet befejeződésükig nem érinti a projektek és éves programok folytatását vagy módosítását, ideértve a részleges vagy teljes megszüntetést is, illetve a 2007/574/EK határozat alapján, vagy a 2013. december 31-én hatályos bármely, támogatásra vonatkozó jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott támogatásokat.

(2)         Az eszköz szerinti társfinanszírozási határozatok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az [a Hivatalos Lapban történő közzététel időpontja]-t megelőzően a 2007/574/EK határozat alapján elfogadott és a társfinanszírozás időszakában pénzügyi utóhatással bíró rendelkezéseket.

(3)         Azokat a Bizottság által 2011. január 1. és 2013. december 31. között jóváhagyott társfinanszírozási összegeket, amelyek tekintetében a záróbeszámoló benyújtási határidejéig a Bizottságnak nem küldték el az intézkedés lezárásához szükséges dokumentumokat, a Bizottság 2017. december 31-ig automatikusan visszavonja, és a jogtalanul kifizetett összegeket vissza kell fizetni.

(4)  A halasztó hatályú bírósági eljárás vagy államigazgatási fellebbezési eljárás miatt felfüggesztett műveletekkel kapcsolatos összegeket az automatikus visszavonás összegének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(5)         A tagállamok 2015. június 30-ig benyújtják a Bizottságnak a 2011–2013-as időszakra vonatkozóan az 574/2007/EK határozat értelmében társfinanszírozott intézkedések eredményeiről és hatásáról szóló értékelő jelentést.

(6)         A Bizottság a 2011–2013-as időszakra vonatkozóan 2015. december 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az 574/2007/EK határozat szerinti utólagos értékelő jelentést.

21. cikkFelülvizsgálat

Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján ezt a rendeletet legkésőbb 2020. június 30-ig felülvizsgálja.

22. cikkHatályba lépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt: ...,

az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                         az elnök

I. MELLÉKLET:

A tagállamok nemzeti programjainak alapját biztosító összegek

Tagállam/társult ország	Minimumösszeg(a)	A 2010–2012-es átlag alapján elosztott rögzített összeg (b)	Százalékos arány 2010–2012-ben Horvátországgal együtt (c)	Juttatott összegek
AT	5 000 000	9 162 727	0.828 %	14 162 727
BE	5 000 000	12 519 321	1.131 %	17 519 321
BG	5 000 000	35 366 130	3.196 %	40 366 130
CH	5 000 000	13 920 284	1.258 %	18 920 284
CY	15 000 000	19 507 030	1.763 %	34 507 030
CZ	5 000 000	9 381 484	0.848 %	14 381 484
DE	5 000 000	46 753 437	4.225 %	51 753 437
DK	5 000 000	5 322 133	0.481 %	10 322 133
EE	5 000 000	16 781 752	1.516 %	21 781 752
ES	5 000 000	190 366 875	17.201 %	195 366 875
FI	5 000 000	31 934 528	2.886 %	36 934 528
FR	5 000 000	79 999 342	7.229 %	84 999 342
GR	5 000 000	161 814 388	14.621 %	166 814 388
HR	4 285 714	31 324 057	2.830 %	35 609 771
HU	5 000 000	35 829 197	3.237 %	40 829 197
IE
IS	5 000 000	326 980	0.030 %	5 326 980
IT	5 000 000	151 306 897	13.672 %	156 306 897
LI	5 000 000	0	0.000 %	5 000 000
LT	5 000 000	19 704 873	1.780 %	24 704 873
LU	5 000 000	400 129	0.036 %	5 400 129
LV	5 000 000	10 521 704	0.951 %	15 521 704
MT	15 000 000	38 098 597	3.442 %	53 098 597
NL	5 000 000	25 609 543	2.314 %	30 609 543
NO	5 000 000	9 317 819	0.842 %	14 317 819
PL	5 000 000	44 113 133	3.986 %	49 113 133
PT	5 000 000	13 900 023	1.256 %	18 900 023
RO	5 000 000	56 151 568	5.074 %	61 151 568
SE	5 000 000	6 518 706	0.589 %	11 518 706
SI	5 000 000	25 669 103	2,319 %	30 669 103
SK	5 000 000	5 092 525	0.460 %	10 092 525
UK
ÖSSZESEN	169 285 714	1 106 714 286	100.00 %	1 276 000 000

II. MELLÉKLET

Egyedi intézkedések

(1)         Konzuli együttműködési mechanizmusok kialakítása legalább két tagállam között, amely méretgazdaságosságot eredményez a konzulátusokon a kérelmek feldolgozása és a vízumok kiadása kapcsán, összhangban a Vízumkódexben előírt együttműködéssel, beleértve a közös vízumkérelmi központokat is.

(2)         2.      Olyan közlekedési eszközök és működési felszerelések beszerzése, amelyeket szükségesnek tartanak a Frontex ügynökség közös műveletei során történő kiküldetéshez, és amelyeket az 1168/2011/EU rendelet[53] 7. cikke (5) bekezdésének második és harmadik albekezdésében megállapított kritériumok alapján kell a Frontex ügynökség rendelkezésére bocsátani.

III. MELLÉKLET

A nemzeti programok keretében a működési támogatás célkitűzései

1. célkitűzés: olyan politikák előmozdítása és végrehajtása, amelyek biztosítják, hogy a belső határok átlépésekor a személyek, állampolgárságuktól függetlenül, mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól, a külső határokon pedig biztosítják a személyek ellenőrzésének és a határátlépéseknek az eredményes felügyeletét

-            műveletek,

-            személyi jellegű ráfordítások, beleértve a képzést is,

-            a szolgáltatások költségei, mint fenntartás és javítás,

-            a felszerelések fejlesztése és cseréje,

-            ingatlan (értékcsökkenés, felújítás),

2. célkitűzés: a közös vízumpolitika, valamint a rövid tartamú tartózkodási engedéllyel kapcsolatos politikai fejlesztésének és végrehajtásának előmozdítása, beleértve a konzuli együttműködést is

-            műveletek,

-            személyi jellegű ráfordítások, beleértve a képzést is,

-            a szolgáltatások költségei, fenntartás és javítás,

-            a felszerelések fejlesztése és cseréje,

-            ingatlan (értékcsökkenés, felújítás),

3. célkitűzés: biztonságos IT-rendszerek, kommunikációs infrastruktúráik, és az Unió külső határain a migrációs áramlások kezelését, többek között felügyeletét támogató felszerelések kialakítása és működtetése

-            a SIS, a VIS és az időszak során létrehozott új rendszerek működtetése,

-            személyi jellegű ráfordítások, beleértve a képzést is,

-            a szolgáltatások költségei, mint fenntartás és javítás,

-            kommunikációs infrastruktúra és biztonsággal, valamint adatvédelemmel kapcsolatos kérdések,

-            a felszerelések fejlesztése és cseréje,

-            biztonságos helyszínek bérlése és/vagy felújítás.

IV. MELLÉKLET

A konkrét célkitűzések mérését szolgáló közös mutatók listája

a)          A közös vízumpolitika támogatása annak érdekében, hogy megkönnyítsék a jogszerű utazást, biztosítsák a harmadik országok állampolgáraival szemben alkalmazott egyenlő bánásmódot, és kezeljék az illegális bevándorlást

i.      Az Alap segítségével kidolgozott konzuli együttműködési tevékenységek száma

A(z) .../.../EU rendelet^[54]* 49. cikkében említett éves végrehajtási jelentésekben ezt a mutatót a következő alkategóriákra kell bontani:

helymegosztások, közös vízumkérelmi központok, képviseletek, egyebek

ii.     A közös vízumpolitikához kapcsolódó kérdésekről szóló, az Alap segítségével megvalósított képzések és az azokon részt vett személyzet száma

iii.    A harmadik országokban betöltött, az Alap által támogatott speciális álláshelyek száma

A(z) .../.../EU rendelet^[55]* 49. cikkében említett éves végrehajtási jelentésekben ezt a mutatót a következő alkategóriákra kell bontani: bevándorlási összekötő tisztviselők, egyebek

iv.     Az Alap segítségével kialakított vagy korszerűsített konzulátusoknak az összes konzulátus számához viszonyított százalékaránya és száma

b)          A határigazgatás támogatása többek között a tagállamok közötti és a tagállamok és a Frontex ügynökség közötti információcsere révén, egyrészt – többek között az illegális bevándorlás kezelése révén – a külső határok magas szintű védelmének, másrészt a külső határokon a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása érdekében

i.      A határigazgatáshoz kapcsolódó kérdésekről szóló, az Alap segítségével megvalósított képzések és az azokon részt vett személyzet száma

ii.     Az Alap segítségével kialakított vagy korszerűsített határellenőrzési – ellenőrzési és felügyeleti – infrastruktúra és eszközök száma

A(z) .../.../EU rendelet^[56]* 49. cikkében említett éves végrehajtási jelentésekben ezt a mutatót a következő alkategóriákra kell bontani: infrastruktúra, járműállomány (légi, szárazföldi és tengeri határok), felszerelés, egyebek

iii.    Az összes határátkelőhely számához képest az Alap által támogatott automatizált határellenőrző kapukkal felszerelt külső határátkelőhelyek száma

iv.     Az EUROSUR keretében létrehozott vagy továbbfejlesztett nemzeti határfelügyeleti infrastruktúrák száma

A(z) .../.../EU rendelet^* 49. cikkében említett éves végrehajtási jelentésekben ezt a mutatót a következő alkategóriákra kell bontani:

nemzeti koordinációs központok, regionális koordinációs központok, helyi koordinációs központok, egyéb koordinációs központok

v.  A tagállamok által az európai helyzetkép számára bejelentett incidensek száma

A(z) .../.../EU rendelet^[57]* 49. cikkében említett éves végrehajtási jelentésekben ezt a mutatót a következő alkategóriákra kell bontani:

–      illegális bevándorlás, beleértve a migránsok életét fenyegető kockázatokkal kapcsolatos incidenseket is

–      határokon átnyúló bűnözés

–      válsághelyzetek.

• [1]  HL C 299., 2012.4.10., 108. o.
• [2]  HL C 277., 2012.13.9., 23. o.
• [3]  Elfogadott szövegek, P7_TA-PROV(2013)0019.
• [4] ^* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
• [5]           HL C , , . o.
• [6]           HL C , , . o.
• [7]           Az Európai Parlament ...-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács ...-i határozata.
• [8]           A Tanács 7120/10 sz. dokumentuma.
• [9]           COM(2010)0673 végleges.
• [10]           Az Európai Parlament és a Tanács …-i, .../2013/EU rendelete [a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról] (HL L…).
• [11] ^*          HL: kérjük, illessze be a 2011/0368(COD) dokumentumban található rendelet számát, dátumát és a HL-hivatkozását.
• [12]          Az Európai Parlament és a Tanács ...-i, .../.../EU rendelete [a Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról] (HL L ...).
• [13] ^**         HL: kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban található rendelet számát, dátumát és a HL-hivatkozását.
• [14]          Az Európai Parlament és a Tanács 2007. május 23-i 2007/574/EK határozata a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról (HL L 144., 2007.6.6., 22. o.).
• [15]         A Tanács 2007/2004/EK rendelete (2004. október 26.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.).
• [16]          HL L … kitöltendő
• [17]         HL L 236., 2003.9.23., 946. o.
• [18]         A Tanács 2003. április 14-i 693/2003/EK rendelete az egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) létrehozásáról, valamint a Közös Konzuli Utasítás és a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 99., 2003.4.17., 8. o.).
• [19]         A Tanács 694/2003/EK rendelete a 693/2003/EK rendeletben előírt egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) egységes formátumairól (HL L 99., 2003.4.17., 15. o.).
• [20]          A Tanács 16637/09 sz. dokumentuma.
• [21] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [22]     A Tanács 2013. október 7-i, 1053/2013/EU rendelete a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoring mechanizmus létrehozásáról és a Végrehajtó Bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295, 2013.11.6., 27. o.)
• [23] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [24]       Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
• [25]       A Tanács 1999. május 17-i, 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176, 1999.7.10., 31. o.)
• [26]       A Tanács 2008. január 28-i, 2008/146/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.)
• [27]       A Tanács 2011. március 7-i, 2011/350/EU határozata az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
• [28]       A Tanács 2000. május 29-i, 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o)
• [29]       A Tanács 2004. december 22-i, 2004/926/EK határozata a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról (HL L 395., 2004.12.31., 70. o.).
• [30]       A Tanács 2002. február 28-i, 2002/195/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.)
• [31]       A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló …-i, …/.../EU tanácsi rendelet (HL L …)
• [32] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0368(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [33] ^**         HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [34]       Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i, 1052/2013/EK rendelete az európai határőrizeti rendszer (Eurosur) létrehozásáról (HL L 295., 2013.11.6., 11. o.).
• [35] ^*          HL: Kérjük illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [36] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [37] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [38] ^*                     HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [39]       Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i, 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
• [40] ^*          HL: Kérjük illessze be a 2011/0368(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [41]          HL L …
• [42] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [43]       A csatlakozási okmány 10. jegyzőkönyvének 2. cikke szerinti rendszerről szóló, 2004. április 29-i 866/2004/EK tanácsi rendelet (HL L 161., 2004.4.30., 128. o.)
• [44] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [45] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [46] ^**         HL: Kérjük, illessze be a 2011/0368(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [47] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [48] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [49] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [50] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [51] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [52] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [53]          HL L 304., 2011.11.22., 1. o.
• [54] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [55] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [56] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.
• [57] ^*          HL: Kérjük, illessze be a 2011/0367(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát.

INDOKOLÁS

A többéves pénzügyi keret indulásakor a tagállamoknak járó éves juttatások rögzítésére vonatkozó jelenlegi gyakorlat folytonosságot és kiszámíthatóságot biztosít (megfelelő programozás) a teljes 7 éves periódus idejére. Ugyanakkor ez alapvetően egy statikus megközelítés, amely nem ösztönzi a tagállamokat arra, hogy az Unió prioritásainak megfelelő fellépéseket hajtsanak végre, valamint nem teszi lehetővé az Unió számára a változó helyzetekre és prioritásokra való reagálást.

A belügyekre fordítandó jövőbeli Alapok keretében a források elosztására és végrehajtására kiválasztott mechanizmusnak össze kellene hangolnia egyrészt a folyamatosság és stabilitás szükségességét, másrészt a rugalmasság és a változáshoz való alkalmazkodás igényét.

A jelenlegi helyzet a Külső Határok Alap fényében:

A tagállamoknak a Külső Határok Alap keretében megvalósuló éves programjaihoz szükséges forrásokat jelenleg 4 kritérium alapján osztják ki: 1) 30% a külső szárazföldi határok számára (hosszúság és forgalom); 2) 35% a külső tengeri határok számára (hosszúság és forgalom); 3) 20%-ot a repülőterekre (darabszám és forgalom) és 15%-ot konzuli hivatalokra (darabszám és forgalom). A Külső Határok Alap keretében a tagállamoknak nem juttatnak minimális összeget.

A Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló új bizottsági javaslat:

Megosztott igazgatás:

[2 000] millió EUR a tagállamok nemzeti programjaira;

[150] millió EUR a különleges átutazási rendszerre;

[1 100] millió euró az Unió külső határain a migrációs áramlások kezelését támogató új IT-rendszerek kialakítására;

Központi igazgatás:

[270] millió EUR uniós intézkedésekre, gyorssegélyre és technikai segítségnyújtásra a Bizottság kezdeményezése alapján.

A Bizottság által javasolt, a nemzeti programokat érintő elosztási rendszer a következő:

a) Alapösszeg: a tagállamoknak és a társult országoknak kiosztható alapösszeg 1 200 millió euró. Minden egyes tagállam és társult ország minimum 5 millió eurós összeget fog kapni (ez 29 országot és összesen 145 millió eurót jelent), mivel minden egyes országnál, a földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül, várhatóan számolni kell legalább a schengeni vívmányok (IT-rendszerek, valamint a repülőtereken és a konzulátusokon elhelyezett, a Schengeni Határellenőrzési és Vízumkódexnek megfelelő biometrikus műszerek) végrehajtásából származó működési költségekkel. A rendelkezésre álló 1 055 millió eurós összeg maradékának elosztása a Külső Határok Alap 2010. és 2012. évi átlagkiosztásán alapszik, mivel az összes ország, beleértve Romániát, Bulgáriát és a társult országokat, ebben az időszakban kapta meg a juttatásokat.

150 millió eurót különítettek el a különleges átutazási rendszerre, amelyet Litvánia fog kivitelezni.

b) Rugalmas összeg: a többéves pénzügyi keret indulásakor az alapösszegen kívül 450 millió euró rugalmas összeget osztanak szét a tagállamok és a társult országok között. Az egyes országoknak juttatott összegek attól függnek, hogy mennyire hajlandó az adott ország a saját nemzeti programja keretén belül olyan tevékenységeket finanszírozni, amelyek eleget tesznek a Bizottság által meghatározott különleges uniós prioritásoknak. Ilyen uniós prioritás például a konzuli együttműködési mechanizmusok kiépítése legalább két tagállam között.

c) Félidős értékelés: a 2018. évi költségvetési évtől 350 millió eurót megtartanak kiosztásra azért, hogy figyelembe vehessék a tagállamokban és a társult országokban végbemenő fontos változásokat. Ezeket a juttatásokat egy kockázatértékelésre alapozva osztanák ki, alkalmazva a jelenlegi Külső Határok Alap által lefektetett, a Frontex ügynökség által végzett kockázatelemzésre vonatkozó alapelveket. Ezért a Bizottság a Frontex ügynökség hozzájárulása alapján, és az ügynökséggel konzultálva egy jelentést állít össze, amely – összhangban a Frontex kockázatelemzésével – fenyegetettségi szinteket állapít meg a külső határokon a 2017 és 2020 közötti időszakra. A fokozott kockázatokkal szembesülő tagállamok és társult országok kiegészítő összeget kapnak.

Az előadó a következő változtatásokat szeretné tenni a bizottsági javaslatban:

Kellően világos közös szerkezet, interoperabilitáshoz szükséges szabványok, üzemeltetési követelmények, működési elvek és összehangolt beszerzési politika nélküli megosztott igazgatás a megvalósított megoldás túlzott töredezettségéhez vezethet. Ezért az érintett európai ügynökségek fontos szerepet játszhatnak annak elkerülésében, hogy a tagállamokban nem összeegyeztethető rendszereket építsenek ki.

Az Unió azon célját, hogy biztosítsa az egységes és magas színvonalú külső határellenőrzést egyrészt olyan közös intézkedések és közös biztonsági előírások révén kell elérni, amelyek képesek biztosítani az uniós hozzáadott értéket, másrészről pedig olyan összehangolt rendszerek révén, amelyek lehetővé teszik az interoperabilitást.

A bizottsági javaslat prioritása ellenére, amely szerint az uniós kiadásoknak jobban kellene tükrözniük az uniós szintű prioritásokat és stratégiai kötelezettségvállalásokat, valamint támogatnia kellene az uniós belügyi vívmányok végrehajtását, az előadó aggodalmát fejezi ki a következőkkel kapcsolatban:

- A tagállamok saját nemzeti érdeküket tartják szem előtt, amikor felhasználják az eszközből a saját nemzeti programjukra, különösen a működési támogatások finanszírozására kapott összeget;

- A tagállamok közötti összhang hiánya az infrastruktúra, a berendezések, közlekedési eszközök és IT-rendszerek tekintetében a tagállamok forrásainak szétaprózódásához és megkettőződéséhez vezethet.

Az előadó által felvetett másik probléma, hogy ebben a szakaszban nem lehet meghatározni azon végleges mutatókat, amelyeket e jövőbeli rendelet célkitűzései elérésének értékelésére fognak használni. Ugyanakkor az előadó javasol néhány, a határokkal és a vízummal kapcsolatos mutatót, beleértve az engedélyezett tartózkodási idejüket túllépők nemzetiségekre lebontott százalékarányát, az IT-rendszerekkel, kommunikációs infrastruktúrával, és a migrációs áramlás kezelését célzó berendezésekkel ellátott határátkelőhelyek számát, valamint a kereskedelmi és csempésztevékenységek külső határokon tapasztalt számadatait.

Az előadó fontosnak tartja, hogy ennek az eszköznek a mutatói biztosan hozzájáruljanak a határigazgatási rendszerek minőségének európai szintű harmonizációjához azért, hogy csökkenjenek a tagállamok között e téren tapasztalható különbségek. Továbbá célokat kell kitűzni a nemzeti programok keretén belül támogatható tevékenységek számára azért, hogy elérjük az érintett tagállamok külső határainak megfelelő szintű védelmét.

Az előadó által hangsúlyozott másik szempont a Frontex ügynökség műveleti potenciáljának jelentősége. A Frontex ajánlásait követve a tagállamoknak programokat kell kidolgozniuk azért, hogy az összes tagállamban biztosítsák az azonos színvonalú külső határellenőrzést.

Továbbá a nemzeti programoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy a forrásokat az európai határőrizeti rendszer nemzeti szintű végrehajtására, és olyan berendezések beszerzésére fordítsák, amelyek hozzájárulnak a Frontex közös műveleteinek hatékonyságához.

Végül, ami a javasolt rendelet 1. mellékletét illeti, az előadó javasolja e melléklet módosítását Horvátországot illetően. Az 5 millió eurós alapösszeget minden egyes tagállam a következő többéves pénzügyi keret kezdetekor kapja meg, az egyes tagállamoknak járó rugalmas összeget pedig az 574/2007/EK határozat értelmében a 2011-re, a 2012-re és a 2013-ra vonatkozó költségvetés átlagának számítása céljából létrehozott fenyegetettségi szintnek megfelelően számítják ki. Továbbá a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok révén kell meghatároznia e rendelkezés végrehajtását.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (10.9.2012)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0750 – C7‑0441/2011 – 2011/0365(COD))

Előadó: Hélène Flautre

RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozására irányuló javaslatot terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé, amely olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek célja harmadik országokban meghozott, illetve ezen országokkal kapcsolatos intézkedések támogatása.

A Külügyi Bizottság hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU koherens uniós politikákat biztosítson harmadik országok irányában, ezért a rendeletben egyértelműen rögzíteni kell az Európai Külügyi Szolgálat ezzel kapcsolatos vezető szerepét, az EU belső biztonsági politikájának keretében végrehajtott fellépéseket is beleértve.

Az EKSZ-t komolyabb szerephez kell juttatni annak biztosítása céljából, hogy a határigazgatási fellépések – az EUSZ 21. cikkében előírtaknak megfelelően – ne álljanak ellentétben az uniós külpolitika alapelveivel, valamint az Unió azon vállalásával, hogy világszerte törekedjen ezen alapelvek előmozdítására.

Következésképpen a vélemény hangsúlyozza, hogy az alapból finanszírozott határellenőrzési intézkedések semmilyen körülmények között nem vezethetnek az emberi, illetve alapvető jogok megsértéséhez, továbbá garantálni kell a menedékkérők és a menekültek jogainak megfelelő védelmét. Ennek érdekében ezen eszköznek – szorosan együttműködve harmadik országokkal és a civil társadalommal – erősítenie kell a tagállamok ellenőrzési kapacitását. Ezenkívül az eszköznek – a menedékjogra vonatkozó joganyaggal és a visszaküldés tilalmának elvével összhangban – foglalkoznia kell a határokon nemzetközi védelemért folyamodó harmadik országbeli állampolgárok ügyével.

A vélemény kiemeli a vízumpolitika és a mobilitás közötti alapvető összefüggést, figyelemmel arra, hogy a vízum a mobilitás lényeges eszköze. Ennélfogva ezt a dimenziót erősíteni kell a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés által megadott perspektívák elfogadása érdekében, különösen azért, hogy biztonságos környezetben folyjék a mobilitás.

MÓDOSÍTÁS

A Külügyi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Unió azon célját, hogy biztosítsa a magas szintű biztonságot egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (3) bekezdése), többek között a belső határok személyek általi átlépését, valamint a külső határokon a határellenőrzést és a közös vízumpolitikát egy a jogszerű utazás megkönnyítését és az illegális bevándorlás kezelését célzó többrétegű rendszer részeként célzó közös intézkedések révén kell elérni.	(1) Az Unió azon célját, hogy egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínáljon polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgása (az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (2) bekezdése) biztosított, a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztása elveit követve többek között a belső határok személyek általi átlépésével, valamint a külső határokon a határellenőrzéssel és a közös vízumpolitikával kapcsolatos, a harmadik országok állampolgáraival szemben méltányos, a szabályos bevándorlás és a mobilitás megkönnyítését célzó többrétegű rendszer részét képező közös intézkedések révén kell elérni, küzdve eközben a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem ellen (az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (2) és (3) bekezdése, 71. cikkének (1) bekezdése és 80. cikke);
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok közötti szolidaritást, a feladatmegosztás egyértelműségét, az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a globális megközelítésre és a külső biztonsággal való elválaszthatatlan kapcsolatra fektetett hangsúlyt a belső biztonsági stratégia végrehajtását irányító kulcsfontosságú elveknek kell tekinteni.	(3) A tagállamok közötti szolidaritást, a feladatmegosztás egyértelműségét, az alapvető szabadságok, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a globális megközelítésre és az EUSZ 21. cikkében megállapított uniós külpolitikai célkitűzések maradéktalan betartására fektetett hangsúlyt a belső biztonsági stratégia végrehajtását irányító kulcsfontosságú elveknek kell tekinteni.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az Alapot tehát a belső biztonság területén megvalósuló uniós támogatás átfogó pénzügyi kereteként kell létrehozni, amely magában foglalja az e rendelet alapján létrehozott eszközt, valamint a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló …/2012/EU rendelet által létrehozott eszközt. Ez az átfogó pénzügyi keretet kiegészíti a Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezésekről szóló …/2012/EU rendelet, amelyre e rendelet a programozásról, a pénzügyi irányításról, az irányításról és az ellenőrzésről, a záróelszámolásról, a programok lezárásáról és a jelentéstételről, valamint az értékelésről szóló szabályok tekintetében utal.	(6) Az Alapot tehát a belső biztonság területén megvalósuló uniós támogatás átfogó pénzügyi kereteként kell létrehozni, amely magában foglalja az e rendelet alapján létrehozott, a külső határokra és vízumra vonatkozó eszközt, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló …/2012/EU rendelet által létrehozott eszközt. Ennek a két eszköznek a lehetőségekhez mérten azonos megvalósítási mechanizmusokkal, átfogó keretként kell működnie, amelyet kiegészít a Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezésekről szóló …/2012/EU rendelet, amelyre e rendelet a programozásról, a pénzügyi irányításról, az irányításról és az ellenőrzésről, a záróelszámolásról, a programok lezárásáról és a jelentéstételről, valamint az értékelésről szóló szabályok tekintetében utal.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Amikor a határrendészetről és a vízumpolitikáról szóló schengeni vívmányokkal összhangban feladatokat hajtanak végre a külső határokon és a konzulátusokon, a tagállamok valamennyi másik, a schengeni térségbe tartozó tagállam érdekében és nevében végeznek tevékenységet, vagyis az Unió számára közszolgáltatást nyújtanak. A szolidaritás kifejezése érdekében az eszköznek hozzá kell járulnia a határellenőrzésekhez és a vízumpolitikához kapcsolódó működési költségek támogatásához, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy rendszerszerűen fenntartsák e mindenki számára végzett szolgáltatáshoz létfontosságú kapacitásaikat. Az ilyen támogatás a jelen eszköz hatálya alá tartozó célkitűzésekhez kapcsolódó kiválasztott költségek teljes körű visszatérítéséből áll, és a nemzeti programok szerves részét képezi.	(11) Amikor a határrendészetről és a vízumpolitikáról szóló schengeni vívmányokkal összhangban feladatokat hajtanak végre a külső határokon és a konzulátusokon, a tagállamok valamennyi másik, a schengeni térségbe tartozó tagállam érdekében és nevében végeznek tevékenységet, vagyis az Unió számára közszolgáltatást nyújtanak. A szolidaritás gyakorlatban való kifejezése érdekében az eszköznek hozzá kell járulnia a határellenőrzésekhez és a vízumpolitikához kapcsolódó működési költségek támogatásához, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy rendszerszerűen fenntartsák e mindenki számára végzett szolgáltatáshoz létfontosságú kapacitásaikat. Az ilyen támogatás a jelen eszköz hatálya alá tartozó célkitűzésekhez kapcsolódó kiválasztott költségek teljes körű visszatérítéséből áll, és a nemzeti programok szerves részét képezi.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Ezt az eszközt az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek tiszteletben tartásával kell végrehajtani.	(13) A bevándorlók és menekültek emberi jogainak tiszteletben tartása kiemelten fontos az Unió számára. Az eszközt az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az emberi jogok európai egyezményében, a menekültek helyzetére vonatkozó genfi egyezményben, az ENSZ Tengerjogi Egyezményében, az ENSZ emberi jogi egyezményeiben és a nemzetközi humanitárius jogban szereplő jogok és alapvető elvek tiszteletben tartásával kell végrehajtani.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Az eszköz az egységes és magas színvonalú külső határellenőrzés, valamint a külső határokon keresztül zajló jogszerű utazásnak az EU belső biztonsági stratégiája keretében való biztosítása érdekében hozzájárul a közös integrált európai határigazgatási rendszer kialakításához, amely rendszer kiterjed a tagállamoknak a Frontex ügynökséggel, harmadik országokkal és szükség esetén többek között egyéb szereplőkkel együttműködve eljáró illetékes hatóságai által az Európai Unió négyszintű határbiztonsági modelljét és integrált kockázatelemzését felhasználva hozott valamennyi, a politikára, jogszabályokra, rendszeres együttműködésre, a terhek megosztására, személyi állományra, felszerelésre és technológiára vonatkozó intézkedésre.	(14) Az eszköz az egységes és magas színvonalú külső határellenőrzés biztosítása, valamint az EU belső biztonsági stratégiája keretében a legális migráció és mobilitás megszervezése és elősegítése érdekében hozzájárul a közös integrált európai határigazgatási rendszer kialakításához, amely rendszer kiterjed a tagállamoknak a Frontex ügynökséggel, harmadik országokkal és szükség esetén többek között egyéb szereplőkkel együttműködve eljáró illetékes hatóságai által az Európai Unió négyszintű határbiztonsági modelljét és integrált kockázatelemzését felhasználva hozott valamennyi, a politikára, jogszabályokra, rendszeres együttműködésre, a terhek megosztására, személyi állományra, felszerelésre és technológiára vonatkozó intézkedésre.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Az eszköznek támogatnia kell a vízumpolitika és az egyéb határátlépés előtti tevékenységek terén hozott nemzeti intézkedéseket és tagállami együttműködést, melyek a külső határellenőrzéseket megelőzően zajlanak. A tagállamok szolgálatai által harmadik országokban szervezett tevékenységek hatékony igazgatása a közös vízumpolitika érdekét szolgálja egy olyan sokrétegű rendszer részeként, amelynek célja az Európai Unió részéről a jogszerű utazás megkönnyítése és az illegális bevándorlás kezelése, és amely szerves része a közös integrált határigazgatási rendszernek.	(16) Az eszköznek támogatnia kell a vízumpolitika és az egyéb határátlépés előtti tevékenységek terén hozott nemzeti intézkedéseket és tagállami együttműködést, melyek a külső határellenőrzéseket megelőzően zajlanak, különösen azokat, amelyek a legális migrációt és mobilitást szervezik és segítik elő. A tagállamok szolgálatai által harmadik országokban szervezett tevékenységek hatékony igazgatása a közös vízumpolitika érdekét szolgálja egy olyan sokrétegű rendszer részeként, amelynek célja magas színvonalú szolgáltatás nyújtása a harmadik országok állampolgárainak, a szabályos bevándorlás és mobilitás megszervezése és megkönnyítése, valamint az Unióba irányuló illegális bevándorlás megelőzése, és amely szerves része a közös integrált határigazgatási rendszernek.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Az eszköznek emellett támogatnia kell olyan európai uniós IT-rendszerek fejlesztését, amelyek eszközöket nyújtanak a tagállamok számára ahhoz, hogy hatékonyabban kezeljék a harmadik országok állampolgárainak határokat keresztező mozgását, és hogy biztosítani tudják az utazók jobb azonosítását és ellenőrzését (intelligens határok). Ennek érdekében létre kell hozni egy programot, amelynek célja az ilyen rendszerek központi és nemzeti elemeivel kapcsolatos fejlesztési költségek fedezése, és a technikai egységesség, a költségtakarékosság, valamint a zökkenőmentes végrehajtás biztosítása a tagállamokban.	(18) Az eszköznek emellett támogatnia kell olyan új, nagyszabású európai uniós IT-rendszerek fejlesztését, amelyek eszközöket nyújtanak a tagállamok számára ahhoz, hogy hatékonyabban kezeljék a harmadik országok állampolgárainak határokat keresztező mozgását, és hogy biztosítani tudják az utazók hatékonyabb azonosítását és ellenőrzését (intelligens határok), ily módon segítve elő a határbiztonságot és a kedvező gazdasági hatásokat. Ennek érdekében létre kell hozni egy programot, amelynek célja az ilyen rendszerek központi és nemzeti elemeivel kapcsolatos fejlesztési költségek fedezése, és a technikai egységesség, a költségtakarékosság, valamint a zökkenőmentes végrehajtás biztosítása a tagállamokban.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Az előre nem látható migrációs nyomás és a határbiztonságot érintő fenyegetések haladéktalan kezelése érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gyorssegélyt nyújtsanak a Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezésekről szóló …/2012/EU rendelettel összhangban.	(19) Az előre nem látható migrációs nyomás és a határbiztonságot érintő kihívások haladéktalan kezelése érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gyorssegélyt nyújtsanak a Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezésekről szóló …/2012/EU rendelettel összhangban.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Emellett a schengeni térség egészére kiterjedő fokozott szolidaritás érdekében, amennyiben – különösen schengeni értékelést követően – gyengeségeket vagy lehetséges fenyegetéseket azonosítanak, az érintett tagállamnak az ügyet megfelelően figyelemmel kell kísérnie, prioritás szerint felhasználva a programjai szerinti forrásokat, amennyiben lehetséges, kiegészítve a gyorssegély intézkedéseit.	(20) Emellett a schengeni térség egészére kiterjedő fokozott szolidaritás érdekében, amennyiben – különösen schengeni értékelést követően – gyengeségeket vagy lehetséges kihívásokat azonosítanak, az érintett tagállamnak az ügyet megfelelően figyelemmel kell kísérnie, prioritás szerint felhasználva a programjai szerinti forrásokat, amennyiben lehetséges, kiegészítve a gyorssegély intézkedéseit.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Ehhez hasonlóan az Unió számára továbbra is rendelkezésre álló intézkedések (uniós intézkedések) alkalmazási körét és forrásplafonját ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy fokozzák az Unió képességét arra, hogy egy adott költségvetési évben az Unió egésze érdekében több tevékenységet fejtsen ki a külső határok igazgatása és a közös vízumpolitika területén, amikor és amennyiben erre igény mutatkozik. Az ilyen uniós intézkedések kiterjednek a tanulmányokra és kísérleti projektekre, a szakpolitika és alkalmazása előremozdítása érdekében, továbbá a harmadik országokban alkalmazott intézkedésekre és megállapodásokra, az ilyen országokból származó migrációs nyomás kezelése céljából, annak érdekében, hogy az Unióban irányuló migrációs áramlásokat optimálisan kezeljék, valamint hatékonyan szervezzék meg a kapcsolódó feladatokat a külső határokon és a konzulátusokon.	(24) Ehhez hasonlóan az Unió számára továbbra is rendelkezésre álló intézkedések (uniós intézkedések) alkalmazási körét és forrásplafonját ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy fokozzák az Unió képességét arra, hogy egy adott költségvetési évben az Unió egésze érdekében több tevékenységet fejtsen ki a külső határok igazgatása és a közös vízumpolitika területén, amikor és amennyiben erre igény mutatkozik. Az ilyen uniós intézkedések kiterjednek a tanulmányokra és kísérleti projektekre, a szakpolitika és alkalmazása előremozdítása érdekében, továbbá a harmadik országokban alkalmazott intézkedésekre és megállapodásokra, az ilyen országokból származó legális migráció és mobilitás megszervezése és elősegítése céljából, annak érdekében, hogy az Unióban irányuló migrációs áramlásokat optimálisan kezeljék, valamint hatékonyan szervezzék meg a kapcsolódó feladatokat a külső határokon és a konzulátusokon.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) A jelen eszköz révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során különösen törekedni kell a teljes összhangra az Unió külső fellépéseinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. Az ilyen intézkedések nem lehetnek közvetlenül fejlesztésorientáltak és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást. Törekedni kell emellett az összhangra az Unió humanitárius politikájával, különösen a gyorssegélyt szolgáló intézkedések végrehajtása során.	(25) A jelen eszköz révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseknek legalább az uniós jogszabályokban meghatározottakkal egyenértékű normáknak és előírásoknak kell megfelelniük, azt az esetet is beleértve, amikor a harmadik országokkal folytatott együttműködésre ezen országok területén kerül sor. A szóban forgó intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során különösen törekedni kell a teljes összhangra az Unió külső fellépéseinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával, és a végrehajtáshoz az Európai Külügyi Szolgálat megfelelő szervezeti egységeinek egyetértése is szükséges. Törekedni kell emellett az összhangra és a kiegészítő jellegre az Unió humanitárius politikájával, különösen a gyorssegélyt szolgáló intézkedések végrehajtása során.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) „kockázat”: olyan tényező, amely érinti vagy várhatóan érinteni fogja a külső határokon a határellenőrzés minőségét, a külső határokon a zökkenőmentes határátkelést, valamint a nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgároknak a tagállamok területére való tényleges belépését.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az eszköz általános célja az, hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonság biztosításához az Európai Unióban.	(1) Az eszköz általános célja az, hogy hozzájáruljon az egységes és magas színvonalú külső határellenőrzés biztosításához az Európai Unióban, a biztonságos környezetben történő, legális migráció és mobilitás megszervezése és elősegítése mellett, biztosítva, hogy az Unió alapvető szabadságok és emberi jogok iránti elkötelezettsége továbbra is fennáll.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt általános célkitűzéssel összhangban az eszköz – összhangban a vonatkozó uniós stratégiákban, programokban, illetve fenyegetettségértékelésekben és kockázatelemzésekben megjelölt prioritásokkal – a következő különös célkitűzésekhez járul hozzá:	(2) Az (1) bekezdésben megjelölt általános célkitűzéssel összhangban az eszköz – összhangban a vonatkozó uniós stratégiákban, programokban és kockázatelemzésekben megjelölt prioritásokkal – a következő különös célkitűzésekhez járul hozzá:
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a közös vízumpolitika támogatása annak érdekében, hogy megkönnyítsék a jogszerű utazást, biztosítsák a harmadik országok állampolgáraival szemben alkalmazott egyenlő bánásmódot, és kezeljék az illegális migrációt;	a) a közös vízumpolitika támogatása annak érdekében, hogy megszervezzék és elősegítsék a legális migrációt és mobilitást, magas színvonalú szolgáltatást biztosítsanak a vízumkérelmezők számára, biztosítsák a harmadik országok állampolgáraival szemben alkalmazott egyenlő és tisztességes bánásmódot, és megelőzzék az illegális migrációt;
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a felszerelt, biztosított és/vagy fejlesztett konzuli képviseletek száma, a vízumkérelmek hatékony feldolgozásának, valamint a vízumkérelmezők számára nyújtott színvonalas szolgáltatásoknak a biztosítása érdekében.	E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a felszerelt, biztosított és/vagy fejlesztett konzuli képviseletek száma a vízumkérelmek hatékony feldolgozásának érdekében, valamint a vízumhoz jutó harmadik országbeli állampolgárok számának a kérelmezők számához viszonyított aránya.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a határigazgatás támogatása, egyrészt a külső határok magas szintű védelmének, másrészt a külső határokon a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása érdekében.	b) a határigazgatás támogatása, egyrészt a külső határok magas szintű ellenőrzésének, másrészt a külső határokon a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása érdekében.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a határellenőrzést célzó berendezések fejlesztése, a külső határon feltartóztatott harmadik országbeli illegális migránsok száma, megfeleltetve a külső határ adott szakaszárnak kockázatával.	E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a külső határon feltartóztatott harmadik országbeli illegális migránsok száma, megfeleltetve a külső határ adott szakaszának kockázatával, valamint a külső határ azonos szakaszát rendszeresen átlépő harmadik országbeli állampolgárok száma.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a külső határokon a menekültügyi vívmányok végrehajtásának támogatása a nemzetközi védelemre szoruló harmadik országbeli állampolgároknak a tagállamok területéhez és a regisztrációs eljáráshoz való hatékony hozzáférése – a visszaküldés tilalmának elvével összhangban történő – biztosítása érdekében.
	E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a külső határokon nemzetközi védelem iránt benyújtott kérelmek száma, a tagállamok területére történő belépések száma és a külső határokon történő regisztrációk száma.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos létrehozása, beleértve a tagállamok migrációs és bűnüldöző szervei közötti együttműködés megerősítését a külső határokon, valamint a területen belüli intézkedéseket, illetve a dokumentumbiztonsággal és személyazonosság-kezeléssel kapcsolatos kísérő intézkedéseket;	b) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos létrehozása, beleértve a tagállamok migrációs, menekültügyi és bűnüldöző szervei közötti együttműködés megerősítését a külső határokon, valamint a területen belüli intézkedéseket, illetve a dokumentumbiztonsággal és személyazonosság-kezeléssel kapcsolatos kísérő intézkedéseket;
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a közös vízumpolitika, valamint a rövid tartamú tartózkodási engedéllyel kapcsolatos politikai fejlesztésének és végrehajtásának előmozdítása, beleértve a konzuli együttműködést is;	c) a vízummal, valamint a rövid tartamú tartózkodási engedéllyel kapcsolatos közös politika fejlesztésének és végrehajtásának előmozdítása, beleértve a konzuli együttműködést és a konzulátusok általi lefedettséget is, teljes mértékben élve a 2009. június 13-i 2009/810/EK parlamenti és tanácsi irányelv által létrehozott EU Vízumkódexe által lehetővé tett gyakorlati előrelépésekkel és rugalmas eljárásokkal;
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) IT-rendszerek, kommunikációs infrastruktúráik, és az Unió külső határain a migrációs áramlások kezelését támogató felszerelések kialakítása és működtetése;	d) IT-rendszerek, kommunikációs infrastruktúráik és olyan felszerelések kialakítása és működtetése, amelyek támogatják az Unió külső határain történő átkelések ellenőrzését, és teljes mértékben tiszteletben tartják a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokat;
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a határátkelőhelyeken szolgálatot ellátó határőrség és hatóságok kapacitásának és képesítésének fejlesztése megfigyelői, tanácsadói és ellenőrzési feladataik végrehajtását illetően a nemzetközi emberi jogi jogszabályok tiszteletben tartásával;
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a határigazgatással és vízumpolitikával kapcsolatos uniós vívmányok hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása, beleértve a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és nyomon követési mechanizmus működtetését;	e) a határigazgatással, menekültüggyel és vízumpolitikával kapcsolatos uniós vívmányok hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása, beleértve a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és nyomon követési mechanizmus működtetését;
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) a harmadik országokban fellépő tagállamok közötti együttműködés megerősítése harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére áramlása kapcsán, valamint e tekintetben a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítése.	f) a harmadik országokban fellépő tagállamok közötti együttműködés megerősítése harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére áramlása kapcsán, valamint e tekintetben a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítése, az uniós külpolitikai elveknek teljes mértékben megfelelően, továbbá az Európai Külügyi Szolgálat egyetértésével.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a vízumkérelmek feldolgozásához és a konzuli együttműködéshez szükséges infrastruktúra, épületek és működési berendezések;	d) a vízumkérelmek feldolgozásához, a konzuli együttműködéshez és a vízumkérelmezők részére nyújtott szolgáltatások minőségének javítására irányuló egyéb intézkedésekhez szükséges infrastruktúra, épületek és működési berendezések;
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a külső határ átlépésekor nemzetközi védelmet igénylő menedékkérők fogadásához és regisztrálásához szükséges infrastruktúrák és működési berendezések;
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a kapcsolódó rendszerek használatára vonatkozó képzés és a minőségirányítási előírások támogatása;
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A jelentés alapján a Bizottság meghatározza, hogy mely tagállamok kapnak kiegészítő összeget. Azok a tagállamok, amelyek fenyegetettségi szintje a 2013. költségvetési évre vonatkozó, az 574/2007/EK határozat szerinti számítás során megállapított fenyegetettségi szinthez képest nőtt, arányosított kiegészítő forrásokban részesülnek.	A jelentés alapján a Bizottság – az Európai Parlament értesítését követően – meghatározza, hogy mely tagállamok kapnak kiegészítő összeget. Azok a tagállamok, amelyek kockázati szintje a 2013. költségvetési évre vonatkozó, az 574/2007/EK határozat szerinti számítás során azonosított kockázati szinthez képest nőtt, arányosított kiegészítő forrásokban részesülnek.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) „külső tengeri határok”: a tagállamok parti tengereinek az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye 4–16. cikkének megfelelően meghatározott külső határai. Azokban az esetekben azonban, amikor az illegális migráció/belépés megakadályozása érdekében rendszeresen nagy hatótávolságú műveletekre van szükség, a külső tengeri határ az erős fenyegetettségi szintű területek külső határa. Ezt a szóban forgó tagállamok által a 2014 és 2016 közötti időszakról szolgáltatott műveleti adatok figyelembevételével kell meghatározni.	b) „külső tengeri határok”: a tagállamok parti tengereinek az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye 4–16. cikkének megfelelően meghatározott külső határai. Azokban az esetekben azonban, amikor magas kockázat esetén rendszeresen nagy hatótávolságú műveletekre van szükség, a külső tengeri határ az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 33. cikke szerint meghatározott csatlakozó övezet külső határa. Ezt a szóban forgó tagállamok által a 2014 és 2016 közötti időszakról szolgáltatott műveleti adatok figyelembevételével kell meghatározni.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a külső határok igazgatása tekintetében nemzeti szinten létező kapacitás támogatása és kiterjesztése, figyelemmel többek között a migrációs áramlások kezeléséhez kapcsolódó új technológiára, fejleményekre és/vagy előírásokra;	b) a vízumpolitika és a külső határok igazgatása tekintetében nemzeti szinten létező kapacitás támogatása és kiterjesztése;
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a migrációs áramlások tagállamok harmadik országokban lévő konzuli és egyéb szolgálatai általi kezelésének támogatása, figyelemmel az Unióba való jogszerű utazás megkönnyítésére és a jogszerűtlen migráció megelőzésére;	c) a migrációs áramlások tagállamok harmadik országokban lévő konzuli és egyéb szolgálatai általi kezelésének támogatása az Unió külpolitikájának teljes mértékben megfelelően, az Unióba való legális migráció és mobilitás megszervezésének és elősegítésének, valamint az illegális migráció megelőzésének érdekében;
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a határigazgatással és vízumpolitikával kapcsolatos uniós vívmányok helyes és egységes alkalmazásának biztosítása, reagálva az európai szinten – a schengeni értékelési mechanizmus keretében megállapított eredményekből – azonosított gyengeségekre;	e) a határigazgatással, menekültüggyel és vízumpolitikával kapcsolatos uniós vívmányok helyes és egységes alkalmazásának biztosítása, reagálva az európai szinten – a schengeni értékelési mechanizmus keretében megállapított eredményekből – azonosított gyengeségekre;
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) a nemzetközi és európai kötelezettségek – köztük az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségek – betartása hatékony ellenőrzésének biztosítása, szoros együttműködésben a harmadik országokkal és a civil társadalommal;
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) a megjelenő kihívásokkal való szembenézésre irányuló kapacitások fokozása, beleértve a jelenlegi és jövőbeli fenyegetéseket és nyomásokat az Unió külső határain, figyelembe véve különösen a Frontex elemzését.	f) a megjelenő kihívásokkal való szembenézésre irányuló kapacitások fokozása az Unió külső határain, figyelembe véve különösen a Frontex elemzését.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) megfelelés a határigazgatással és vízumpolitikával kapcsolatos uniós vívmányoknak;	a) megfelelés a határigazgatással, menekültüggyel és vízumpolitikával kapcsolatos uniós vívmányoknak;
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és nyomon követési mechanizmus létrehozásáról szóló rendelettel összhangban elfogadott schengeni értékelési jelentés alapján az érintett tagállam – szükség esetén a Bizottsággal és a Frontex ügynökséggel közösen – megvizsgálja, hogy miként kezelje a megállapításokat és hajtsa végre az ajánlásokat nemzeti programja keretében.	A schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és nyomon követési mechanizmus létrehozásáról szóló rendelettel összhangban elfogadott schengeni értékelési jelentés alapján az érintett tagállam – szükség esetén a Bizottsággal és a Frontex ügynökséggel közösen – megvizsgálja, hogy miként kezelje a hiányosságokat és hajtsa végre az ajánlásokat nemzeti programja keretében.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Szükség esetén a Bizottsággal és a Frontex ügynökséggel párbeszédet folytatva a tagállam újra elosztja a programja szerinti forrásokat, beleértve adott esetben a működési támogatásra programozottakat is, és/vagy bevezet vagy módosít olyan intézkedéseket, amelyek célja a gyengeségek orvoslása, összhangban a schengeni értékelési jelentés megállapításaival és ajánlásaival.	Külön figyelmet kell fordítani a korrekciós intézkedések pénzügyi támogatására. Szükség esetén a Bizottsággal és a Frontex ügynökséggel párbeszédet folytatva az érintett tagállam újra elosztja a programja szerinti forrásokat, beleértve adott esetben a működési támogatásra programozottakat is, és/vagy bevezet vagy módosít olyan intézkedéseket, amelyek célja a gyengeségek orvoslása, összhangban a schengeni értékelési jelentés megállapításaival és ajánlásaival. Az eszköz keretében bármilyen felmerülő többletköltség finanszírozható.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az előkészítő, nyomonkövetési, adminisztratív és technikai támogatás támogatása, olyan értékelési mechanizmus fejlesztésének támogatása, amely szükséges a külső határigazgatási és vízumpolitika végrehajtásához, beleértve a schengeni értékelési és nyomon követési mechanizmus által meghatározott schengeni igazgatás végrehajtását is, a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és nyomon követési mechanizmus létrehozásáról szóló rendelettel és a Schengeni határ-ellenőrzési kódexszel összhangban;	a) az előkészítő, nyomonkövetési, adminisztratív és technikai támogatás támogatása olyan értékelési mechanizmus kifejlesztésének céljából, amely szükséges a külső határigazgatási, menekültügyi és vízumpolitika végrehajtásához – az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeknek és a humanitárius jognak való megfelelés tekintetében is –, beleértve a schengeni értékelési és nyomon követési mechanizmus által meghatározott schengeni igazgatás végrehajtását is, a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és nyomon követési mechanizmus létrehozásáról szóló rendelettel és a Schengeni határ-ellenőrzési kódexszel összhangban;
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a tagállamokban uralkodó helyzet megismerésének és megértésének a javítása az alkalmazott politikák elemzésén, kiértékelésén és szoros nyomon követésén keresztül;	b) a tagállamokban és harmadik országokban uralkodó helyzet megismerésének és megértésének a javítása az alkalmazott politikák elemzésén, kiértékelésén és szoros nyomon követésén keresztül;
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az Unió politikai célkitűzései és az uniós jogszabályok végrehajtásának támogatása és figyelemmel kísérése a tagállamokban, valamint azok hatékonyságának és hatásának felmérése;	d) az Unió politikai célkitűzései és az uniós jogszabályok végrehajtásának támogatása és figyelemmel kísérése a tagállamokban, valamint azok hatékonyságának és hatásának felmérése, többek között az alapvető szabadságok és emberi jogok tiszteletére való tekintettel;
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a külső határigazgatási, menekültügyi és vízumpolitika független szervezetek általi értékelésének támogatása, különösen harmadik országbeli állampolgárok és a szóban forgó politikákat végrehajtó megfelelő hatóságok minőségi felmérésén keresztül;
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) az új módszerek és/vagy új technológia fejlesztését szolgáló különlegesen innovatív projektek támogatása, amelyek lehetőséget kínálnak a más tagállamok számára való átadásra, különösen kutatási projektek eredményeinek tesztelését és jóváhagyását célzó projektek;	h) az új módszerek és/vagy új technológia fejlesztését szolgáló, különösen a legális migrációval és mobilitással kapcsolatos, különlegesen innovatív projektek támogatása, amelyek lehetőséget kínálnak a más tagállamok számára való átadásra, különösen kutatási projektek eredményeinek tesztelését és jóváhagyását célzó projektek;
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 célkitűzés – 2 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– személyi jellegű ráfordítások,	– személyi jellegű ráfordítások, beleértve a képzést is
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 2 célkitűzés – 2 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– személyi jellegű ráfordítások,	– személyi jellegű ráfordítások, beleértve a képzést is
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 3 célkitűzés – 2 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– személyi jellegű ráfordítások,	– személyi jellegű ráfordítások, beleértve a képzést is

ELJÁRÁS

Cím	A Belső Biztonsági Alap - A külső határok és a vízumügy
Hivatkozások	COM(2011)0750 – C7-0441/2011 – 2011/0365(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 15.12.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 15.12.2011
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Hélène Flautre 6.3.2012
Vizsgálat a bizottságban	29.5.2012	11.7.2012
Az elfogadás dátuma	6.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 6 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Frieda Brepoels, Elmar Brok, Mário David, Andrzej Grzyb, Anna Ibrisagic, Liisa Jaakonsaari, Anneli Jäätteenmäki, Ioannis Kasoulides, Nicole Kiil-Nielsen, Evgeni Kirilov, Maria Eleni Koppa, Andrey Kovatchev, Paweł Robert Kowal, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Eduard Kukan, Vytautas Landsbergis, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, María Muñiz De Urquiza, Raimon Obiols, Ria Oomen-Ruijten, Pier Antonio Panzeri, Mirosław Piotrowski, Hans-Gert Pöttering, Cristian Dan Preda, Nikolaos Salavrakos, György Schöpflin, Werner Schulz, Adrian Severin, Marek Siwiec, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Karim Zéribi
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Charalampos Angourakis, Andrew Duff, Tanja Fajon, Hélène Flautre, Emilio Menéndez del Valle, Jean Roatta, Carmen Romero López, Helmut Scholz, Indrek Tarand, Ivo Vajgl
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Georgios Papanikolaou, Sophocles Sophocleous

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (14.9.2012)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0750 – C7‑0441/2011 – 2011/0365(COD))

A vélemény előadója: Monika Hohlmeier

RÖVID INDOKOLÁS

Támogatás

2011 júniusában a Bizottság ismertette a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát, 2011 novemberében pedig a belügyekre vonatkozó ágazati rendeleteket.

A jelen 3a. alfejezet erre vonatkozó részére – a jogérvényesülés, a jogok és az uniós állampolgárság kivételével – a Bizottság 10 911 millió eurós teljes indikatív költségvetést javasolt a 2014 és 2020 közötti időszakra.

Ez az összeg fedezi a pénzügyi programokra szánt kiadásokat, valamint a nagyszabású informatikai rendszerek és a belügyek terén tevékenykedő uniós ügynökségek pénzügyi támogatását is.

A 2014–2020-as időszak belügyi költségvetése	(millió euró – folyó árakon)
Menekültügyi és Migrációs Alap beleértve a hazatelepítési programot és az Európai Migrációs Hálózatot	3,869
Belső Biztonsági Alap beleértve az új nagyszabású IT-rendszereket	4,648
Meglévő nagyszabású IT-rendszerek és az IT-rendszerekért felelős ügynökség	822
Ügynökségek (Europol, Frontex, EMTH, Cepol és EMCDDA)	1,572
Összes	10,911

A Bizottság javaslata tartalmazza a 2014 és 2020 közötti időszakban a Belső Biztonsági Alapra fordítandó (folyó árakon) 4 648 millió eurós csomagot, amelyből 3 520 millió eurót a külső határok és a vízumügy különleges eszközére különítenek el.

	millió EUR
Belső Biztonsági Alap beleértve az új IT-rendszereket	4,648
- Rendőrségi együttműködési eszköz	1,128
- Határőrségi eszköz	3,520

Ennek az összegnek körülbelül 61%-át (2 150 millió eurót) a tagállamok nemzeti programjaira, valamint a Litvánia által megvalósítandó különleges átutazási rendszer támogatására kell fordítani. 31%-át (1 100 millió eurót) és a megmaradt összeget uniós tevékenységekre, vészhelyzetben szükséges intézkedésekre és technikai segítségnyújtásra különítik el. A schengeni társult országoktól várható pénzügyi hozzájárulás hozzáadódik a teljes csomaghoz.

Jogalkotás

A Bizottság javasolja a belügyekre vonatkozó programok szerkezetének egyszerűsítését az alapok számának kettőre, a Menekültügyi és Migrációs Alapra és a jelenlegi Belső Biztonsági Alapra történő szűkítésével. A Belső Biztonsági Alap segíti a belső biztonsági stratégia[1] végrehajtását, amely így egységes és átfogó megközelítést tesz lehetővé a bűnüldözési együttműködés, azon belül az uniós külső határok igazgatása tekintetében. A Szerződésben lefektetett, a Belső Biztonsági Alap stratégiai célkitűzéseinek támogatásához szükséges különböző jogalapokra való tekintettel nem lehet létrehozni ezt az alapot csupán egyetlen eszköz segítségével. Ezért a Belső Biztonsági Alap létrehozása két különböző eszköz – a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására vonatkozó jelenlegi eszköz[2] és a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés, a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz[3] – segítségével valósul meg, amelyek együttesen alkotják az alapot.

Módosítások

A megosztott igazgatás módszere egyre inkább megfelelőnek tűnik a belügyi szakpolitikák minden területén, továbbá megjelent a belső biztonság területén is, ahol korábban nem alkalmazták. Ennek értelmében biztosítani kell, hogy a megosztott igazgatás keretében történő végrehajtás összhangban álljon a költségvetési rendelet rendelkezéseivel. Ezért az előadó javasol néhány módosítást a megosztott igazgatás keretében történő végrehajtásra vonatkozó ellenőrzés megerősítése céljából, valamint azért, hogy a szövegezés összhangba kerüljön a felülvizsgált költségvetési rendelettel.

Továbbá az alapok és a hatékony költekezés uniós hozzáadott értékének biztosítása érdekében meg kell fontolni a harmadik országokkal kapcsolatos támogatható tevékenységeket a politikai párbeszéd következtetéseinek figyelembevételével, ahogyan azt az általános rendelkezések 13. cikkében lefektették.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 a bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1a. rámutat, hogy a jogalkotási javaslatban meghatározott pénzügyi keretösszeg mindössze jelzésként szolgál a jogalkotó hatóság számára, és nem rögzíthető mindaddig, amíg a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet megállapító rendeletről szóló javaslatról megállapodás nem születik;
Módosítás  2 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 b bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1b. Emlékeztet a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalására1; ismételten megerősíti, hogy a következő többéves pénzügyi keret megfelelő mértékű kiegészítő forrást igényel annak érdekében, hogy az Unió számára lehetővé tegye a jelenlegi politikai prioritások és a Lisszaboni Szerződésben meghatározott új feladatok teljesítését, valamint az előre nem látható eseményekre történő reagálást; rámutat arra, hogy még ha legalább 5%-kal emelnénk is a 2013-as szinthez képest a következő többéves pénzügyi keret forrásainak szintjét, ez csak korlátozott mértékben járulna hozzá az elfogadott uniós célkitűzések és kötelezettségvállalások megvalósításához, illetve a közösségi szolidaritás elvéhez; felszólítja a Tanácsot, hogy amennyiben nem osztja ezt a megközelítést, határozza meg egyértelműen, hogy mely politikai prioritásait vagy projektjeit lehet teljes egészében elvetni annak ellenére, hogy európai hozzáadott értékük bebizonyosodott;
	_______________
	1 Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0266.
Módosítás  3 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 c bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1c. hangsúlyozza, hogy az Unió által már meghatározott és befejezett feladatok tükrében a Bizottságnak előrelátható és megfelelő módon kell kifejezésre juttatnia a javaslatban ezeket a politikai prioritásokat;
Módosítás  4 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 d bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1d. megismétli, hogy a Lisszaboni Szerződés a felhatalmazáson alapuló aktusokat csupán jogalkotási aktusok nem alapvető rendelkezéseihez kapcsolódó általános hatályú nem jogalkotási aktusként határozza meg; ezért fenntartja a felhatalmazáson alapuló jogalkotási aktusok széleskörű használatával kapcsolatos kritikáját, és ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi alapvető részt bele kell foglalni a kérdéses jogalkotási aktusba;
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (TPK) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című 2011. június 8-i állásfoglalásában1 az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy integrált megközelítésre van szükség a bevándorlással, a menekültüggyel, illetve az Unió külső határainak kezelésével kapcsolatos sürgető kérdésekben, a vészhelyzetek kezeléséhez megfelelő pénzeszközök és támogatási eszközök rendelkezésre bocsátása mellett, az emberi jogok tiszteletére és a valamennyi tagállam közötti szolidaritásra támaszkodva, tiszteletben tartva a nemzeti feladatokat, és a feladatok egyértelmű meghatározása mellett. Továbbá e tekintetben megjegyezte, hogy kellő mértékben foglalkozni kell a FRONTEX, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, valamint a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” elnevezésű programhoz kapcsolódó alapok tekintetében felmerült, egyre több kihívással. 1 Elfogadott szövegek:
	__________________
	1 Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0266.
Indokolás
A „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (TPK) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalás 107. bekezdése.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) 2011. június 8-i állásfoglalásában1 az Európai Parlament hangsúlyozta továbbá, hogy jobb szinergiákat kell kialakítani a különböző alapok és a programok között, és rámutatott, hogy az alapok kezelésének egyszerűsítése és a keresztfinanszírozás engedélyezése lehetővé teszi, hogy a közös célkitűzésekre több pénzeszközt irányozzanak elő; üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy egy kétpilléres struktúra keretében csökkentse a belügyek terén a költségvetési eszközök számát, és ha lehet, közös gazdálkodás alá vonja azokat, és hangot adott azon véleményének, hogy ez a megközelítés jelentősen hozzájárul a jelenlegi alapok és programok fokozott egyszerűsítéséhez, ésszerűsítéséhez, konszolidálásához és átláthatóságához. Hangsúlyozta azonban, hogy biztosítani kell, hogy a belügyi politikák különböző célkitűzései ne keveredjenek.
	__________________
	1 Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0266.
Indokolás
A „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (TPK) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalás 109. bekezdése.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Az e rendelet, illetve a Belső Biztonsági Alap részeként a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatását szolgáló eszköz létrehozásáról szóló XXX/2012/EU rendelet szerinti összforrások együttesen alkotják az Alap fennállásának teljes időtartama alatt azt a pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során az intézményközi megállapodás 17. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.
Indokolás
Hogy tükrözze a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat 8. preambulumbekezdését. (COM(2011)0368).
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 26 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(26a) Az alapoknak e területekre való ráfordításait jobban kellene felügyelni a kiegészítő jelleg, a jobb hatékonyság és láthatóság, valamint a jobb költségvetési szinergia elérése érdekében.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 26 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(26b) Fontos az uniós támogatások hatásának maximalizálása a köz- és magán pénzügyi források mobilizálásával, egyesítésével és megtöbbszörözésével.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 26 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(26c) Az uniós költségvetést igénybe vevő innovatív finanszírozási eszközök és mechanizmusok esetében biztosítani kell a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot, elszámoltathatóságot és demokratikus ellenőrzést.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 26 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(26d) A pénzügyi ráfordítások végrehajtásának és minőségének javítását irányadó elvnek kell tekinteni az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében, ugyanakkor biztosítani kell a pénzügyi erőforrások optimális felhasználását.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 26 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(26e) Fontos gondoskodni az eszköz hatékony és eredményes pénzgazdálkodásáról, valamint minél hatékonyabb és felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról, emellett biztosítani kell valamennyi résztvevő számára a jogbiztonságot és az eszközhöz való hozzáférést.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 26 f preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(26f) A Bizottság az eszköz végrehajtását az eredmények és a hatások értékelésére szolgáló fő mutatószámok segítségével évente ellenőrzi. A mutatószámoknak – többek között a vonatkozó kiindulási alapértékeknek – kell képezniük a minimális alapot annak értékeléséhez, hogy az eszköz célkitűzései milyen mértékben teljesültek.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 26 g preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(26g) Amennyiben a Bizottság megosztott igazgatás keretében hajtja végre a költségvetést, akkor a végrehajtási feladatokat a tagállamokra ruházza át. A Bizottság és a tagállamok tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elveit, és az uniós alapok igazgatása során biztosítják az uniós fellépés láthatóságát. Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok teljesítik saját ellenőrzési és számviteli kötelezettségeiket, és vállalják az ebből fakadó, e rendeletben meghatározott felelősséget. A kiegészítő rendelkezéseket ágazatspecifikus szabályok állapítják meg.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.	(28) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak biztosítania kell minden vonatkozó dokumentumnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos létrehozása, beleértve a tagállamok migrációs és bűnüldöző szervei közötti együttműködés megerősítését a külső határokon, valamint a területen belüli intézkedéseket, illetve a dokumentumbiztonsággal és személyazonosság-kezeléssel kapcsolatos kísérő intézkedéseket;	b) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos létrehozása, beleértve a tagállamok migrációs és bűnüldöző szervei közötti együttműködés megerősítését a külső határokon, valamint a területen belüli intézkedéseket, illetve a dokumentumbiztonsággal és személyazonosság-kezeléssel kapcsolatos kísérő intézkedéseket, valamint a beszerzett technikai berendezések interoperabilitását;
Indokolás
Az uniós alapok hatékony felhasználásának garantálása érdekében szükséges biztosítani, hogy az e rendelet célkitűzéseiben szereplő feladatok teljesítésére beszerzett technikai berendezés interoperábilis, és nem eredményez uniós hozzáadott érték nélküli párhuzamos fejlesztéseket.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 3. cikkben meghatározott célkitűzéseken belül az eszköz harmadik országokkal kapcsolatos és azokban zajló intézkedéseket is támogat, különösen az alábbiakat:	(2) A 3. cikkben meghatározott célkitűzéseken belül, valamint a(z) .../2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd jóváhagyott következtetéseinek figyelembevételével az eszköz harmadik országokkal kapcsolatos és azokban zajló intézkedéseket is támogat, különösen az alábbiakat:
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A rendelet végrehajtására rendelkezésre álló összes forrás 3 520 millió EUR.	(1) A rendelet végrehajtására rendelkezésre álló indikatív összes forrás 3 520 millió EUR.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az éves előirányzatokat a pénzügyi keret mértékéig a költségvetési hatóság engedélyezi.	(2) Az Alapra vonatkozó éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretet megállapító rendelet és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, XXX/201Z -i intézményközi megállapodás rendelkezéseinek sérelme nélkül.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az eszköz keretében allokált költségvetést megosztott igazgatás révén kell végrehajtani, összhangban a(z) …/2012/EU rendelet [új költségvetési rendelet] 55. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, kivéve a 13. cikkben említett uniós intézkedéseket, a 14. cikkben említett technikai segítségnyújtást, és a 16. cikk (1) bekezdésében említett gyorssegélyt.	(4) Az eszköz keretében allokált költségvetést vagy közvetlen igazgatás (különös tekintettel a 13. cikkben említett uniós intézkedések, a 14. cikkben említett gyorssegély, és a 16. cikk (1) bekezdésében említett technikai segítségnyújtás) révén, vagy megosztott igazgatás révén kell végrehajtani, összhangban a(z) …/2012/EU rendelet [új költségvetési rendelet] 55. cikke (1) bekezdésének b) pontjával.
Indokolás
Az uniós költségvetés megosztott igazgatás keretében történő végrehajtásának nem szabálynak, hanem kivételnek kell lennie.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A Bizottság továbbra is felelős az uniós költségvetésnek az EUMSZ 317. cikkével összhangban történő végrehajtásáért, valamint a Bizottságnak tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot az olyan műveletekről, amelyeket nem a tagállamok, hanem más felek hajtanak végre.
Indokolás
A szövegezést összhangba kell hozni a felülvizsgált költségvetési rendelettel.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az összforrásokat indikatív jelleggel a következőképpen kell felhasználni:	(5) A költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül, az összforrásokat indikatív jelleggel a következőképpen kell felhasználni:
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) 2 000 millió EUR-t a tagállamoknak kell kiosztani indikatív jelleggel a következők szerint:	(1) A költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül, 2 000 millió EUR-t a tagállamoknak kell kiosztani indikatív jelleggel a következők szerint:

ELJÁRÁS

Cím	A Belső Biztonsági Alap – A külső határok és a vízumügy
Hivatkozások	COM(2011)0750 – C7-0441/2011 – 2011/0365(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 15.12.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 15.12.2011
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Monika Hohlmeier 15.2.2012
Az elfogadás dátuma	6.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 2 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Richard Ashworth, Reimer Böge, Zuzana Brzobohatá, Jean-Luc Dehaene, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Jens Geier, Lucas Hartong, Jutta Haug, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Ivailo Kalfin, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, George Lyon, Claudio Morganti, Jan Mulder, Juan Andrés Naranjo Escobar, Dominique Riquet, Derek Vaughan, Angelika Werthmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Burkhard Balz, Maria Da Graça Carvalho, Edit Herczog, Jürgen Klute, Constanze Angela Krehl, Peter Šťastný, Georgios Stavrakakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Luigi Berlinguer

• [1]  COM(2010)0673, 2010. november 22.
• [2]  COM(2011)0750, 2011. november 15.
• [3]  COM(2011)0753, 2011. november 15.

ELJÁRÁS

Cím	A Belső Biztonsági Alap - A külső határok és a vízumügy
Hivatkozások	COM(2011)0750 – C7-0441/2011 – 2011/0365(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	15.11.2011
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 15.12.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 15.12.2011	DEVE 15.12.2011	BUDG 15.12.2011	EMPL 15.12.2011
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	DEVE 5.12.2011	EMPL 15.12.2011
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Marian-Jean Marinescu 5.12.2011
Vizsgálat a bizottságban	20.3.2012	9.7.2012	6.11.2012	10.12.2012
	9.1.2014
Az elfogadás dátuma	9.1.2014
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 8 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Philipp Albrecht, Roberta Angelilli, Edit Bauer, Emine Bozkurt, Salvatore Caronna, Philip Claeys, Carlos Coelho, Ioan Enciu, Frank Engel, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Baroness Sarah Ludford, Svetoslav Hristov Malinov, Véronique Mathieu Houillon, Anthea McIntyre, Claude Moraes, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Renate Sommer, Wim van de Camp, Axel Voss, Renate Weber, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka, Auke Zijlstra
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Mariya Gabriel, Stanimir Ilchev, Ulrike Lunacek, Hubert Pirker, Zuzana Roithová, Joanna Senyszyn, Marie-Christine Vergiat, Janusz Wojciechowski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Leonardo Domenici, Christian Engström, Enrique Guerrero Salom, Nadja Hirsch, Olle Ludvigsson
Benyújtás dátuma	14.1.2014