AJÁNLÁS az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

23.1.2014 - (11767/1/2013 – C7‑0344/2013 – 2013/0205(NLE)) - ***

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Yannick Jadot

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(11767/1/2013 – C7‑0344/2013 – 2013/0205(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozattervezetre (11767/1/2013),

–   tekintettel az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás tervezetére (11769/2013),

–   tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével, 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) és v) pontjával, valamint 218. cikke (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0344/2013),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0043/2014),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Indonéz Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

INDOKOLÁS

Az Indonéz Köztársaság és az Európai Unió közötti önkéntes partnerségi megállapodás célja a következőkre irányuló jogi keret megállapítása: i. a fatermékek visszakövethetőségének biztosítása, ii. olyan igazolási eljárás kialakítása, amely tanúsítja, hogy az Európai Unió piacára szállított fatermékek kinyerésére, kitermelésére, szállítására és exportjára jogszerűen, az indonéz erdőkkel való felelősségteljes gazdálkodás és ezen erdők jogszerű kitermelése biztosításával került sor, valamint iii. az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről (FLEGT) szóló európai uniós cselekvési terv hitelességének megerősítése. Az Indonézia és az Unió közötti önkéntes partnerségi megállapodást egy brüsszeli rendezvény keretében 2013. szeptember 30-án kötötték meg.

Az önkéntes partnerségi megállapodás Indonéziával való megkötése fontos lépés volt az Unió arra irányuló erőfeszítéseinek terén, hogy globális szinten javítsa a fenntartható erdőgazdálkodást, megállítsa az erdőirtást és az erdőpusztulást, valamint rendszerszintű változásokat hozzon az erdészeti ágazatban, ezzel jutalmazva a jogszabályoknak megfelelő, a fatermékeket legális és megbízható forrásból beszerző gondos piaci szereplők erőfeszítéseit, és védelmet nyújtva számukra a tisztességtelen versennyel szemben. Indonézia e tekintetben különös jelentőséggel bír. Először is, az országban van a világ harmadik legnagyobb területű esőerdője az Amazonas- és a Kongó-medence után. Ezt a természeti kincset azonban Indonézia esőerdőinek és szénben gazdag tőzegterületeinek pálmaolajért és papírért való ellenőrizetlen, tömeges pusztítása veszélyezteti. Ez a világ harmadik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójává teszi Indonéziát, ami az éghajlatváltozásra is hatást gyakorol. Másodszor, az önkéntes partnerségi megállapodás az indonéz erdőkkel folytatott gazdálkodással kapcsolatban új előírásokat állapít meg. Az indonéz fa- és fatermék-export értékének ugyanakkor mindössze körülbelül 10%-a irányul az Unióba, a fennmaradó részt az ország elsősorban ázsiai országokba exportálja. Az előadó élénk érdeklődést mutat azon továbbgyűrűző hatások iránt, amelyeket a fenntartható indonéz erdőgazdálkodási rendszer várhatóan az említett piacokra irányuló faexportra is gyakorolna.

Bár az előadó egyetért az önkéntes partnerségi megállapodás megkötésével, és mindkét felet a megállapodás ratifikálására szólítja fel, őszinte aggodalmának ad hangot a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer (TLAS)/Sistem Verifikasi Legalitas Kayu (SVLK) készültségi foka kapcsán. Az önkéntes partnerségi megállapodás értelmében az annak hatálya alá tartozó indonéz faanyagok és fatermékek FLEGT-engedéllyel rendelkező faanyagokként léphetnek az uniós piacra, és így – az SVLK ellenőrzési rendszer feltételeinek két fél általi megállapítását követően – a fáról és fatermékekről szóló, 2013. március 3-tól alkalmazandó új uniós rendelet értelmében automatikusan jogszerűnek tekintendők. Mivel az SVLK Unió általi jóváhagyása hivatalosan végrehajtási aktus formájában történik, és ebben – az EUMSZ 291. cikkében foglaltak értelmében – a Parlament nem vesz részt, fontos felhívni az Európai Bizottság figyelmét annak biztosítására, hogy az SVLK kifogástalan és teljes mértékben üzemképes legyen még az előtt, hogy sor kerülne a FLEGT szerinti exportengedélyek kibocsátására. Az SVLK jelenlegi kialakítása továbbra is messze elmarad a rendszer teljesítményének és integritásának biztosításához, valamint az aláírt megállapodásban foglalt célkitűzések teljesítéséhez szükséges szinttől.

Ez idáig az országból származó faanyagok kevesebb mint fele rendelkezett SVLK-tanúsítvánnyal. Nagy mennyiségben kerülnek az ellátási láncba olyan ellenőrizetlen faanyagok, amelyek mezőgazdasági célú, valamint rost- és papírüzemek létesítését szolgáló erdőirtásokból származnak. Az elmúlt években drámaian megemelkedett e faanyagok regisztrált mennyisége, megközelítve a szelektív fakitermelési koncessziók alapján kitermelt mennyiség mintegy háromszorosát[1]. A 2009–2011 közötti időszakban legalább 1 240 000 hektárnyi erdő pusztult el Indonéziában[2], ami főként a pálmaolaj-ültetvények terjedésével és a rosttermelést célzó erdőátalakítási koncessziókkal magyarázható. Aggasztó módon az e területekről származó faanyagok és fatermékek FLEGT-engedély birtokában lépnének az uniós piacra. Az SVLK-rendszer szerinti ellenőrzés jelenleg nem terjed ki az erdőátalakítással érintett földterületekről származó fa esetleges legalizálásának folyamatára. A helyszíni kitermelés tekintetében a rendszer nem ellenőrzi az erdőátalakítási engedélyeket vagy a környezeti hatásvizsgálatokat kísérő útmutatásokban foglalt, kötelező erejű korlátozások betartását, ezért a rendszer nem képes a szabályozás hatálya alá vonni az indonéz földhasználat talán legfelelőtlenebb módon irányított alágazatából származó faanyagokat.

Az SVLK ezenfelül nem írja elő az SVLK-tanúsítvánnyal ellátott és az ilyen tanúsítvánnyal nem rendelkező faanyagok elkülönítését. Az üzemekben a faanyagok említett elkülönítésének hiánya gátolja a jogbiztonság érvényesülését az üzemek ki- és bejárati pontjainál. E problémát súlyosbítja, hogy az SVLK-ellenőrök feladatai nem foglalják kifejezetten magukban az ellátási lánc valamennyi szakaszának ellenőrzését. Az SVLK-ellenőrzések emellett a jelek szerint nem vizsgálják megfelelően, hogy az ellenőrzés alá vont társaságok a fakitermelési tevékenységük során tiszteletben tartották-e a helyi és őshonos közösségek földhasználati jogait. A jelenlegi SVLK keretében az igazoló szervek nem rendelkeznek e feladatra vonatkozó külön megbízással.

Számos bizonyíték utal arra, hogy a legjobb esetben is kétes módon, sőt olykor illegálisan szereztek meg számos olyan koncessziót, amelynek keretében mindenféle típusú faanyagot termelnek Indonézia hazai és exportpiacaira. 2010-ben a korrupció felszámolásával foglalkozó indonéz bizottság (KPK) elnökhelyettese a „korrupció kiapadhatatlan forrása” kifejezéssel jellemezte az erdészeti ágazatot. Az Indonéziát valamennyi kormányzati szinten átható korrupció veszélyezteti a FLEGT-engedélyeket kibocsátó ország hitelességét. A korrupció problémáját súlyosbítja a naprakész, átlátható és hozzáférhető adatok és térképek hiánya. Az uralkodó következetlenség a jogszabályok változatos értelmezéséhez vezet, mindez pedig a helyi és bennszülött közösségekkel fennálló konfliktusokat eredményez. Ezzel egyidejűleg feladatuk hiteles ellátása érdekében a független erdészeti megfigyelőknek hozzá kell férniük az alapvető információkhoz. A koncessziós térképeknek, a tervezett erdőkivágásoknak és az engedélyek másolatainak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük.

Az SVLK javasolt teljesítményellenőrzési mechanizmusa csaknem teljes mértékben az ellenőrökre és a független megfigyelőkre támaszkodik. Bár az SVLK-t elismerés illeti a civil társadalmat is bevonó, hivatalos szerepet kapó független megfigyelésért, a független megfigyelők hálózatainak kapacitásai – a humánerőforrás és a tőkeforrások tekintetében egyaránt – korlátozottak. A független megfigyelők tevékenységei jelenleg az igazoló szervek által kibocsátott SVLK-tanúsítványok csupán körülbelül 5%-át fedik le, ami nagyrészt a korlátozott humánerőforrásokkal és tőkeforrásokkal magyarázható. Ezt a helyzetet a lefedettség és a minőség szempontjából egyaránt sürgősen kezelni kell. Emellett a független megfigyelők hálózatainak megfelelő működése érdekében gondoskodni kell a részt vevő személyek biztonságáról. Elengedhetetlen, hogy komolyan foglalkozzanak a megfigyelést végző személyek elleni erőszak, fenyegetés és visszaélések eseteivel, és azokat szigorúan üldözzék.

Külön aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi SVLK-rendszer nem rendelkezik a fent megjelölt hiányosságok orvoslásáról. Indonézia erdészeti minisztériuma nem rendelkezik olyan egyértelmű rendszerrel, amely meghatározná az SVLK társaságok általi megsértésének ellenőrzését, katalogizálását és nyomon követését. A jogszabályok értelmében tiltott módon működő társaságokkal szemben ugyanis valószínűleg nem indítanak eljárást, hanem inkább igazgatási eszközöket alkalmazva felszólítják őket arra, hogy vessék alá magukat az SVLK szerinti újabb ellenőrzésnek. Az SVLK így akár az igazságszolgáltatás működését akadályozó bürokratikus akadállyá is válhat, és fennáll annak az egyértelmű veszélye, hogy az SVLK előírásait nem teljesítő társaságok pusztán újabb esélyt kapnak a megfelelésre ahelyett, hogy jogsértőként feljelentenék őket a bűnüldöző hatóságoknál.

Az előadó felszólítja az indonéz hatóságokat, hogy használják ki az SVLK jelenleg zajló első felülvizsgálatának alkalmát a fent ismertetett problémák orvoslására, és biztosítsák a független civil társadalom valamennyi érintett felének megfelelő részvételét e felülvizsgálati eljárásban. A független civil társadalom bevonása és az általa végzett nyomon követés szerepe hitelességet kölcsönzött az SVLK-nak, ami kizárólag e kötelezettségvállalás további fennállása és a civil társadalom egyéb érdekelt feleivel szembeni átláthatóság megerősítése esetén tartható fenn.

Az előadó felszólítja az Európai Bizottságot, hogy még azt megelőzően gondoskodjon az SVLK hiányosságainak kiküszöböléséről, hogy FLEGT-engedélyt bocsátanának ki az indonéz fatermékekre. Az előadó kizárólag e feltételek teljesülése esetén javasolja az önkéntes partnerségi megállapodáshoz való egyetértés megadását. Az előadó elvárja a Bizottságtól, hogy még azt megelőzően ismertesse a Parlamenttel az SVLK tanúsítási rendszer Bizottság általi értékelését, hogy FLEGT-engedélyt bocsátanának ki az indonéz fatermékekre.

• [1]  E megállapítások az Erdészeti Minisztériumnak a 2006–2010 közötti időszak fakitermelésére vonatkozó adatain alapulnak. Források: IV.2.2. táblázat, 182. oldal, in: Bina Usaha Kehutanan, Forestry Business Development Report (az erdészeti üzletág alakulásáról szóló jelentés), http://www.scribd.com/doc/88508089/STATISTIK-KEHUTANAN-2010, valamint Buku Statistik Kehutanan Indonesia, Indonéz Erdészeti Minisztérium, 2012. július, http://www.dephut.go.id/files/BUku%20Statistik%20Juli%202012_terbaru.pdf.
• [2]  Greenpeace, 2013. Licence to kill („Ölni szabad”). http://www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/forests/2013/LicenceToKill_ENG_LOWRES.pdf: 4. o.

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (18.12.2013)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről
(11767/1/2013 – C7‑0344/2013 – 2013/0205(NLE))

A vélemény előadója: Kriton Arsenis

RÖVID INDOKOLÁS

Az Indonéz Köztársaság és az Európai Unió közötti, 2013. szeptember 30-án aláírt önkéntes partnerségi megállapodás célja a fatermékek illegális kereskedelmének kezelése egy olyan engedélyezési rendszer bevezetése által, amely során ellenőrizhető az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az irányításra és kereskedelemre (FLEGT) vonatkozó partnerség keretében az Európai Unióba irányuló fatermék-kereskedelem jogszerűsége.

Az Európai Unió által kötött partnerségi megállapodásokat tekintve a FLEGT-megállapodások a legátláthatóbbak közé tartoznak. A FLEGT az erdészeti irányítás értékes eszköze, mivel megfelelő egyeztetési eljárásokat állapít meg, amelyek ösztönzik az érintettek széles körének – többek között a partnerországok civil társadalmi szervezeteinek – a döntéshozatalban és a végrehajtásban való hatékony részvételét. A FLEGT-eljárások ily módon erősítik az érdekelt felek közötti párbeszédet, védik az erdők és az őshonos közösségek érdekeit, növelik az átláthatóságot és küzdenek a korrupció ellen. A FLEGT ugyanakkor tiszteletben tartja a kitermelő országok szuverén jogait, egyenlő partnerként kezelve azokat a folyamat során.

Az illegális fakitermelés aláássa a felelős erdőgazdálkodást, ösztönzi a korrupciót és csökkenti a kitermelő országok bevételeit (egyes becslések szerint 2007 és 2011 között Indonézia mintegy 7 milliárd dollárt veszített); mindez súlyos gazdasági és szociális következményekkel jár a szegény és hátrányos helyzetű emberekre nézve. Az önkéntes partnerségi megállapodás célja az illegális kereskedelem kiváltó okainak, többek között a korrupciónak és a földhasználati jogok tisztázatlanságának kezelése.

Indonéziában található a világ harmadik legnagyobb esőerdeje, amely az ország területének több mint felét (944 000 km²) borítja. Itt terül el a világ néhány utolsó érintetlen erdeje, amelyeken keresztül nem vezet autóút. Ennek folytán az indonéz erdők biológiai sokféleségüknek köszönhetően globális jelentőségűek. Mindemellett az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem szempontjából is különösen fontos szerepet töltenek be a szénmegkötésnek és -tárolásnak köszönhetően. Ennek ellenére Indonézia évi nettó erdőterület-vesztesége a harmadik legnagyobb a világon. A gyors erdőpusztulás és a tőzegterületek tönkretétele a világ harmadik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójává is tette az országot. Mivel az éghajlatváltozás egyre inkább az éhezés, a szegénység a betegségek és a kivándorlás okává válik, a Fejlesztési Bizottság különös jelentőségűnek tartja ezt a megállapodást.

Az önkéntes partnerségi megállapodás ugyan új előírásokat állapít meg az indonéz erdőkkel folytatott gazdálkodással kapcsolatban, az erdőirtásra gyakorolt hatása azonban – az EU-ba irányuló export értéke alapján – továbbra is korlátozott, mintegy 10%. Indonézia azonban minden kereskedelmi fa- és fatermék exportjára (így az EU-n kívülre irányuló exportra is) vonatkozóan tervezi a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer (TLAS) bevezetését. A behozott fatermékek jogszerűségének igazolására szolgáló külön ellenőrzéseket még ki kell dolgozni.

Indonézia 2010 szeptemberében vezette be a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszert (Sistem Verifikasi Legalitas Kayu, SVLK), amikor ellenőrző programokat és kapacitásbővítést indított ezen az iparágon belül. A Fejlesztési Bizottság hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy FLEGT exportengedélyek kiadására csak azt követően kerüljön sor, hogy az SVLK teljes körűen működik. Az ugyanis jelenleg még nem felel meg a rendszer teljesítményének és integritásának biztosításához szükséges szintnek. Az SVLK-tanúsítvánnyal ellátott faanyagról meg kell tudni állapítani, hogy olyan erdészeti koncesszióból vagy magántulajdonban lévő erdőből származik, amely az indonéz törvényeknek megfelelően működik. Indonézia koncesszió-odaítélési eljárását környezetvédő és emberi jogi szervezetek kritizálták, amely eljárás állításuk szerint értékes őserdők átalakításához vezetett. Az SVLK-rendszer szerinti ellenőrzés jelenleg nem terjed ki a folyamatot esetleg legalizáló erdőátalakításokra.

A Human Rights Watch közelmúltbeli „A zöld növekedés sötét oldala” (The Dark Side of Green Growth) című jelentése rámutatott az SVLK-rendszer főbb hiányosságaira, különösen arra, hogy a rendszer képtelen védelmet biztosítani a földbirtoklási jogokkal való visszaélések ellen, mivel az ellenőrzési eljárás nem garantálja, hogy a kormányzat korábbi földigénylések híján bocsátotta ki a földhasználati engedélyeket, vagy hogy a társaságok kompenzálták a közösségeket az elveszett földterületekért, vagy hogy a műveletek megkezdése előtt megszerezték a közösségek szabad, tájékoztatáson alapuló előzetes beleegyezését. A fakitermelésre és faültetvényre vonatkozó koncessziókhoz kapcsolódó, földhasználati jogi konfliktusok gyakoriak Indonéziában, és e hiányosságok jelentős rést ütnek az SVLK-tanúsítványok rendszerén.

Az indonéz SVLK-rendszer egyik legfontosabb erőssége az, hogy felelősséggel ruházza fel a civil társadalmi csoportokat és a magánszemélyeket, miszerint kifogást emelhetnek az ellenőrzésekkel szemben. Szükség van azonban a felügyeleti készségek javítására és az ilyen feladatot ellátó emberek biztonságának garantálására.

A Fejlesztési Bizottság szeretné ösztönözni Indonézia kormányát, hogy az erdészeti irányítás javításának, valamint az erdőhasználati jogok és az őslakos közösségek elismerésének érdekében mutasson erős politikai akaratot az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása során.

A Fejlesztési Bizottság felhívja az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy csak azt követően bocsát ki FLEGT-engedélyeket indonéz fatermékekre, miután az SVLK-rendszer hiányosságait orvosolták és a rendszer teljesen működőképessé vált. A Fejlesztési Bizottság kizárólag e feltételek teljesülése esetén javasolja az önkéntes partnerségi megállapodáshoz való hozzájárulás megadását.

*******

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy adja meg egyetértését.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	18.12.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	18 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Ricardo Cortés Lastra, Véronique De Keyser, Catherine Grèze, Mikael Gustafsson, Filip Kaczmarek, Miguel Angel Martínez Martínez, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Bill Newton Dunn, Birgit Schnieber-Jastram, Michèle Striffler, Alf Svensson, Ivo Vajgl, Daniël van der Stoep, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Kriton Arsenis, Santiago Fisas Ayxela, Isabella Lövin
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Jolanta Emilia Hibner

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	21.1.2014
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	29 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Laima Liucija Andrikienė, Maria Badia i Cutchet, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, María Auxiliadora Correa Zamora, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Metin Kazak, Franziska Keller, Bernd Lange, David Martin, Vital Moreira, Paul Murphy, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Henri Weber, Jan Zahradil, Paweł Zalewski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Catherine Bearder, Béla Glattfelder, Syed Kamall, Elisabeth Köstinger, Katarína Neveďalová, Tokia Saïfi, Peter Skinner, Jarosław Leszek Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Sophie Auconie, Franco Frigo