Eljárás : 2013/2180(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0057/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0057/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 12/03/2014 - 8.25
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0232

JELENTÉS     
PDF 192kWORD 137k
28.1.2014
PE 522.809v02-00 A7-0057/2014

az audiovizuális világ teljes konvergenciájának előkészítéséről

(2013/2180(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Sabine Verheyen

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az audiovizuális világ teljes konvergenciájának előkészítéséről

(2013/2180(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkére,

–    tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre („Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv”)(1),

–    tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”)(2),

–    tekintettel a 2009. november 25-i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(3) módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre („Keretirányelv”)(4),

–    tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre („Hozzáférési irányelv”)(5),

–    tekintettel a 2009. november 25-i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(6) módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre („Engedélyezési irányelv”)(7),

–    tekintettel a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–    tekintettel a közös jogkezelésről és a zeneművek jogainak online felhasználásra vonatkozó, több területre érvényes engedélyezéséről szóló irányelvre irányuló, 2012. július 11-i bizottsági javaslatra,

–    tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelvre („szerzői jogokról szóló irányelv”)(9),

 tekintettel a hibrid televíziózásról („connected TV”) szóló, 2013. július 4-i állásfoglalására(10),

 tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

 tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0057/2014),

A.  mivel audiovizuális konvergencia alatt az eddig egymástól messzemenőkig elkülönülve terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások összeolvadása, valamint a különböző audiovizuális szolgáltatások értékteremtési lánc mentén történő összekapcsolása vagy csoportosítása értendő;

B.   mivel a konvergencia innovációt jelent, és mivel a vállalkozások és ágazatok közötti együttműködés új formáira van szükség annak érdekében, hogy a felhasználó mindenhol, bármilyen időpontban és minden készüléken hozzáférhessen az audiovizuális tartalmakhoz és az elektronikus szolgáltatásokhoz;

C.  mivel a horizontális (ágazati konvergencia), a vertikális (az értékteremtési lánc konvergenciája) és a funkcionális (az alkalmazások/szolgáltatások konvergenciája) konvergencia egyaránt hatást gyakorol az audiovizuális ágazatra;

D.  mivel a műszaki konvergenciára való tekintettel egyre erőteljesebbek az átfedések a médiajogi és a hálózati politikai kérdések között;

E.   mivel az audiovizuális tartalomhoz való hozzáférés és annak fellelhetősége egyre fontosabb szerepet tölt be a konvergens világban; mivel a politika nem állhat egy, a minőségre vonatkozó minimumszabályoknak megfelelő, a tartalmak jelölésére szolgáló önszabályozási rendszer útjába, és mivel a hálózatsemlegesség kérdése a kábel- és mobil-összeköttetések vonatkozásában egyre sürgetőbbé válik;

F.   mivel a média – különösen a műsorszolgáltatás, a rádiózás, a sajtó és az internet – műszaki konvergenciája időközben megvalósult, és mivel az európai média-, kulturális és hálózati politikának hozzá kell igazítania a szabályozási keretet az új adottságokhoz, és ennek során biztosítania kell az egységes szabályozási szint létrehozásának és érvényesítésének lehetőségét az EU-ból és harmadik országokból származó új piaci szereplők tekintetében is;

G.  mivel a műszaki konvergencia fejlődése ellenére a csatlakoztatott eszközök használatával, valamint a felhasználók elvárásaival és profiljával kapcsolatos tapasztalatok még korlátozottak;

H.  mivel a digitalizálás és a műszaki konvergencia önmagában korlátozott értékkel bír a polgárok számára, és mivel az eredeti európai tartalmakba való folyamatos és nagymértékű beruházások támogatása továbbra is kulcsfontosságú prioritás a konvergáló médiakörnyezetben;

I.    mivel a fokozódó konvergencia miatt az audiovizuális médiák, elektronikus szolgáltatások és alkalmazások közötti kölcsönhatás új értelmezését kell kidolgozni;

J.    mivel a „tartalomátjáró” kifejezés alatt azok a szereplők értendők, amelyek közvetítő szerepet töltenek be az audiovizuális tartalmakat kínáló szolgáltatók és a végfelhasználók között, és amelyek jellemzően több tartalomszolgáltatót gyűjtenek egybe, választanak ki és szerveznek meg, továbbá olyan interfészt kínálnak, amely biztosítja a felhasználók számára a tartalmak megismerését és az azokhoz való hozzáférést; mivel az ilyen átjárók magukban foglalhatnak televíziós platformokat (például a műholdas és kábeltelevíziót és IPTV-t), készülékeket (így csatlakoztatott televíziókat és játékkonzolokat) és hálózatsemleges online szolgáltatásokat;

Konvergens piacok

1.   megállapítja, hogy az ágazat növekvő horizontális koncentrációs tendenciái és az értékteremtési lánc mentén végbemenő vertikális integráció új üzleti lehetőségeket teremthetnek, de piaci erőfölényhez is vezethetnek;

2.   hangsúlyozza, hogy szabályozásra van szükség, amennyiben a tartalomátjárók felügyelik a médiákhoz való hozzáférést, valamint közvetlen vagy közvetett befolyást gyakorolnak a véleményalkotásra; felszólítja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az ezzel kapcsolatos fejleményeket, használják ki az uniós versenyjog és trösztellenes jog biztosította eszközöket, és szükség esetén vezessenek be intézkedéseket a sokszínűség megóvása érdekében, és dolgozzanak ki az ezekhez a fejleményekhez igazított, konvergens szabályozási keretrendszert;

3.   megállapítja, hogy a piaci fejlemények arra utalnak, hogy a vállalkozások a jövőben egyre fokozottabban kapcsolják össze a hálózati szolgáltatásokat audiovizuális tartalmak nyújtásával, és az interneten – optimális hozzáférést nyújtó jelenlegi formájában – egyre nagyobb számban megjelenhetnek a vállalkozások egyoldalú érdekeihez igazodó tartalmak;

4.   úgy véli, hogy az elektronikus kommunikáció területén valamennyi adatcsomagot alapvetően azonos módon kell kezelni tartalomtól, felhasználástól, származástól és céltól függetlenül (ún. „best effort” elve), és felszólít ezért a szabad és nyílt internet megőrzésére és megóvására, kiváltképp a különleges szolgáltatások fejlesztése tekintetében;

5.   kiemeli, hogy a műsorszolgáltatók jogait és kötelezettségeit össze kell hangolni a többi piaci szereplő jogaival és kötelezettségeivel egy horizontális, médiákat átfogó jogi keret révén;

Hozzáférés és fellelhetőség

6.   hangsúlyozza, hogy a hálózatsemlegesség – a „best effort” elvén alapuló internettel és valamennyi audiovizuális tartalom megkülönböztetéstől mentes elérhetőségével és továbbításával – garantálja a sokrétű információszolgáltatást, valamint a véleménybeli és kulturális sokszínűséget, és így a konvergens médiavilágból ismert továbbítási kötelezettség elvével megegyező, kulcsfontosságú elem; felhívja a Bizottságot, hogy jogilag kötelező erejű jelleggel biztosítsa az internet semlegessége elvének tiszteletben tartását, mivel ez elengedhetetlen a médiakonvergencia szempontjából;

7.   megkülönböztetéstől mentes, átlátható és nyílt internet-hozzáférést kér az audiovizuális szolgáltatások valamennyi felhasználója és szolgáltatója számára, és ellenzi a „best effort” elvének a szolgáltató egyedi platformjai vagy szolgáltatásai révén történő korlátozását;

8.   megismétli, hogy a hálózatsemlegességi szabályok mellett is szükség van a továbbítási kötelezettséggel kapcsolatos szabályok alkalmazására az olyan ellenőrzött hálózatok vagy szakosodott szolgáltatások vonatkozásában, mint a kábeltelevízió vagy az IPTV;

9.   felszólítja az ágazatot, hogy az innováció visszafogásának megakadályozása érdekében állapítson meg az internethez csatlakoztatott televíziók kölcsönös műszaki átjárhatóságát biztosító egységes szabványokat;

10. szorgalmazza, hogy a konvergens világban minden európai polgár számára tegyék elérhetővé és fellelhetővé a különféle kulturális és audiovizuális alkotásokat, különösen ahol a felhasználó számára felkínált tartalmakat az eszközgyártók, a hálózatüzemeltetők, a tartalomszolgáltatók vagy egyéb gyűjtőszolgáltatók szabják meg;

11. úgy véli, hogy a tartalmak és vélemények sokszínűségének biztosítása érdekében az audiovizuális tartalmak keresését és megtalálását nem szabad a gazdasági érdekektől függővé tenni, illetve szabályozási beavatkozásra csak akkor kellene sort keríteni, ha egy platformszolgáltató kihasználja piaci erőfölényét vagy kapuőrfunkcióját bizonyos tartalmak előnyben részesítése vagy háttérbe szorítása érdekében;

12. felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a tartalomátjárók üzemeltetői mennyiben hajlamosak visszaélni helyzetükkel annak érdekében, hogy a saját tartalmaiknak elsőbbséget biztosítsanak, illetve arra, hogy dolgozzon ki a jövőbeli visszaélések megakadályozására irányuló intézkedéseket;

13. felszólítja a Bizottságot, hogy határozza meg a platform fogalmát és szükség esetén dolgozzon ki szabályozást, amely a technikai hálózatok audiovizuális tartalmat érintő átvitelére is kiterjed;

14. úgy véli, hogy ki kell vonni a platformszabályozás alól azokat a nyílt hálózati platformokat, amelyek nem rendelkeznek piaci erőfölénnyel, és nem akadályozzák a szabad versenyt;

15. úgy véli, hogy az alkalmazások létrehozását ösztönözni kell, mivel piacuk növekszik; hangsúlyozza azonban, hogy a tartalmak alkalmazásokként való terjesztése piacra jutási problémákat eredményezhet az audiovizuális tartalmak előállítói számára; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy hol van szükség az audiovizuális média hozzáférhetőségének és fellelhetőségének biztosítására irányuló intézkedésekre, hogyan lehet ezeket végrehajtani, miközben emlékeztet arra, hogy szabályozási beavatkozásra csak akkor kellene sort keríteni, ha egy platformszolgáltató piaci erőfölényt vagy kapuőrfunkciót használ ki bizonyos tartalmak előnyben részesítése vagy háttérbe szorítása érdekében;

16. úgy véli, hogy a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy egyedi intézkedéseket tegyenek az általános érdekű audiovizuális tartalmak megfelelő szintű fellelhetőségének és láthatóságának biztosítására, a vélemények sokszínűségének garantálása érdekében, miközben a felhasználók számára pedig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tartalmakat egyszerű módon, saját maguk válogassák szét;

A sokszínűség biztosítása és a finanszírozási modellek

17. felszólítja a Bizottságot, hogy a médiakonvergencia összefüggésében vizsgálja meg, hogy hosszú távon és kiegyensúlyozott módon hogyan biztosítható a kiváló minőségű európai audiovizuális tartalmak refinanszírozása, finanszírozása és előállítása;

18. felszólítja a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy a 2010/13/EU irányelvben a lineáris és nem lineáris szolgáltatások eltérő szabályozása a mennyiségi és minőségi szempontból bevezetett reklámtilalmak tekintetében milyen mértékben vezetett a piac torzulásához;

19. hangsúlyozza, hogy az új reklámstratégiák, amelyek hatékonyságuk növelése érdekében új technológiákat vesznek igénybe (képernyőfelvételek, profilalkotás a fogyasztókról, több képernyős stratégiák), a fogyasztók, valamint magánéletük és személyes adataik védelmével kapcsolatos kérdéseket vetnek fel; ezt szem előtt tartva hangsúlyozza, hogy létre kell hozni az efféle stratégiákra alkalmazandó koherens szabályokat;

20. felszólítja a Bizottságot, hogy – a lineáris audiovizuális tartalmakat érintő mennyiségi reklámozásra vonatkozó rendelkezések esetében a szabályozás megszüntetése révén – biztosítsa a 2010/13/EU irányelv céljainak sikeresebb megvalósítását a rugalmasság fokozásával és a társ- és önszabályozás erősítésével;

21. úgy véli, hogy a nem engedélyezett audiovizuális tartalmak értékesítését magában foglaló új üzleti modellek veszélyeztetik a magas színvonalú újságírást, a közszolgálati médiát és a reklámokból finanszírozott műsorszolgáltatást;

22. azon a véleményen van, hogy a műsorszolgáltatók vagy más tartalomszolgáltatók lineáris vagy nem lineáris kínálatát nem szabad tartalmi és műszaki szempontból módosítani, az egyes tartalmakat vagy azok részeit műsorcsomagokba felvenni, vagy más módon ellenszolgáltatás fejében vagy ingyenesen felhasználni a műsor- vagy tartalomszolgáltató jóváhagyása nélkül;

23. úgy véli, hogy a konvergenciát tekintve – amennyiben audiovizuális közszolgálati tartalmakról van szó – a díjakból finanszírozott elektronikus információs és kommunikációs szolgáltatások engedélyezési eljárását is hozzá kell igazítani a médiaverseny digitális valóságához;

24. hangsúlyozza annak alapvető fontosságát, hogy függetlenségének megőrzése érdekében a közszektor meg tudja őrizni védettségi helyzetét a reklámozás útján való finanszírozás kötöttségeivel szemben, és arra kéri a tagállamokat, hogy támogassák e szektor finanszírozására irányuló erőfeszítéseket;

Infrastruktúra és frekvenciák

25. megállapítja, hogy a médiakonvergencia és a médiainnováció alapfeltétele a lehetőleg nagyteljesítményű széles sávú internetkapcsolatok egész területet lefedő rendelkezésre állása; hangsúlyozza, hogy az ilyen széles sávú hálózatok főként a vidéki térségekben még komoly továbbfejlesztésre szorulnak, és felhívja a tagállamokat, hogy rövid távú beruházási kampányok révén szüntessék meg e hiányosságot;

26. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy Európa-szerte továbbra is vannak olyan nagy kiterjedésű területek, amelyek csak korlátozott internet-infrastruktúrával rendelkeznek, és emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a konvergens audiovizuális világban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében alapvető fontosságú a fogyasztóknak a nagy sebességű internethez való hozzáférése;

27. sürgeti az ágazat szereplőit, hogy a fokozott konvergenciával jellemezhető jövőre való felkészülés jegyében folytassanak önkéntes alapú együttműködést annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon a médiaszabványok közös kerete, ezzel biztosítva a különféle médiákra alkalmazott következetesebb megközelítést, valamint biztosítsák, hogy a fogyasztók továbbra is tisztában legyenek azzal, hogy mely tartalmakat és milyen mértékben vontak szabályozás alá;

28. hangsúlyozza, hogy a nyílt és interoperábilis szabványok biztosítékot nyújtanak az audiovizuális tartalmakhoz való szabad és akadálytalan hozzáférésre;

29. megállapítja, hogy az újonnan megjelenő önszabályozási kezdeményezések központi szerepet töltenek be a felhasználói technológiákra, valamint a fejlesztőkre és az előállítókra vonatkozó egységes szabványok kialakításában;

30. hangsúlyozza, hogy a DVB-T/T2 rendszer hosszú távon kiváló lehetőséget kínál a 700 MHz-es frekvenciasávnak a műsorszolgáltatás és a mobilkommunikáció általi közös használatára, különösen az ígéretes hibrid mobil eszközök használata, illetve a TV-vevő chipek mobil eszközökbe való integrálása révén;

31. támogatja egy olyan technológiamix kifejlesztését, amely hatékonyan használja a műsorszolgáltatási és a széles sávú technológiákat, és intelligensen kombinálja a műsorszolgáltatást a mobilkommunikációval („intelligens műsorszolgáltatás”);

32. úgy véli, hogy fontos a digitális földfelszíni műsorszolgáltatásra vonatkozó ütemterv kidolgozása annak érdekében, hogy a műsorszolgáltatás és a mobil távközlés területéről érkező beruházók számára megteremtsék a hosszú távú tervezéshez szükséges biztonságot;

Értékek

33. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a zöld könyv nem utal kifejezetten az audiovizuális médiák mint kulturális és gazdasági javak kettős jellegére;

34. emlékezteti a Bizottságot, hogy az Európai Unió elkötelezte magát a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény mellett;

35. hangsúlyozza, hogy a tömegtájékoztatás szabadságának védelme, a tömegtájékoztatás sokszínűségének és a kulturális sokféleségnek az előmozdítása, valamint a kiskorúak védelme továbbra is fontos értékek a konvergencia időszakában;

36. felhívja a Bizottságot, hogy a 2010/13/EU irányelv várható felülvizsgálatának keretében folytassa a sajtószabadság védelmére irányuló erőfeszítéseit;

37. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 13. cikkének alkalmazását, amely az európai alkotások előállításának elősegítésére és az ilyen alkotásokhoz lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások révén való hozzáférésre vonatkozik;

38. felhívja a Bizottság figyelmét, hogy az audiovizuális kultúra és média bevonása a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodásokba ellentmond az Európai Unió azon kötelezettségvállalásának, amely szerint előmozdítja a kulturális sokszínűséget és identitást, valamint tiszteletben tartja a tagállamok kulturális örökséggel kapcsolatos szuverenitását;

39. arra biztatja az európai audiovizuális ágazatot, hogy az audiovizuális tartalmak európai kínálatának bővítése érdekében folytassa a koherens és vonzó – különösen online – szolgáltatások kidolgozását; hangsúlyozza, hogy a tartalmak kérdését továbbra is kiemelten kell kezelni; hangsúlyozza, hogy a legnagyobb veszélyt a tartalmakat jelentős arányban újra felhasználó új platformok jelentik; ezért elengedhetetlen a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatások felülvizsgálata, ugyanis a platformok sokasága nem jelenti feltétlenül a tartalmak sokszínűségét;

40. kiemeli, hogy az ifjúság-, a fogyasztó- és az adatvédelem a szabályozás feltétlen célkitűzése, amelyet az EU-n belül egységesen alkalmazni kell valamennyi média- és kommunikációs szolgáltatóra;

41. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a kiskorúak és a fogyasztók védelmének érvényesítését; felszólít arra, hogy az EU területén valamennyi média- és kommunikációs szolgáltatóval szemben ugyanazokat az adatvédelmi követelményeket támasszák; hangsúlyozza, hogy a fogyasztó számára biztosítani kell, hogy adatvédelmi beállítását bármikor és könnyedén megváltoztathassa;

42. hangsúlyozza, hogy a konvergens piacokon folyó globális verseny szempontjából elengedhetetlen, hogy nemzetközi szinten megfelelő társ- és önszabályozási szabványokat dolgozzanak ki az ifjúság- és fogyasztóvédelem tekintetében;

43. felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák és bővítsék a digitális médiakészségek átadására irányuló, már jelenleg is létező sokféle tevékenységet, és fejlesszenek ki módszert a médiaműveltség tanításának értékelésére;

Szabályozási keretrendszer

44. úgy véli, hogy az európai média- és hálózati politikának azt a célt kellene kitűznie, hogy felszámolja a médiainnováció előtt álló akadályokat, és ezzel egyidejűleg ne tévessze szem elől a demokratikus és kulturálisan sokszínű médiapolitika normatív szempontjait;

45. hangsúlyozza, hogy az ugyanazon az eszközön lévő hasonló tartalmakra egy egységes, rugalmas, felhasználóbarát és könnyen hozzáférhető jogi keretrendszerre van szükség, amely technológiasemleges, átlátható és érvényesíthető;

46. kéri a Bizottságot, hogy győződjön meg arról, hogy a platformokat tisztességes verseny keretében és a piaci feltételek figyelembevételével működtetik-e;

47. felhívja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot annak felmérésére, hogy az európai polgárok számára hozzáférhető audiovizuális médiaszolgáltatások terén bekövetkezett fejlődés fényében az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv hatálya továbbra is releváns-e;

48. felhívja a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy a linearitásra vonatkozó kritérium milyen mértékben akadályozza, hogy a 2010/13/EU irányelv szabályozási célkitűzései a konvergens világ több területén megvalósuljanak;

49. javasolja, hogy a 2010/13/EU irányelv azon területein, amelyek nem teljesítik a jogszabály célkitűzéseit, hajtsanak végre deregulációt; úgy véli, hogy ehelyett valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatás tekintetében európai szintű minimumkövetelményeket kell életbe léptetni;

50. hangsúlyozza a technológiasemleges jogengedélyeztetési rendszerek jelentőségét annak elősegítésében, hogy a médiaszolgáltatók szolgáltatásai harmadik felek platformjain is elérhetőek legyenek;

51. határozottan kijelenti, hogy az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelvben foglalt származási ország, illetve székhely szerinti tagállam elve továbbra is fontos előfeltétel ahhoz, hogy az audiovizuális tartalmakat a területi határokon átnyúlóan is nyújtani tudják, és hogy az mérföldkövet jelent a szolgáltatások közös piaca felé vezető úton; kiemeli azonban, hogy az uniós jogot hozzá kell igazítani az internet és a digitális környezet valóságához, és különösen figyelmet kell fordítani azokra az online audiovizuális tartalmat kínáló vállalatokra, amelyek bizonyos tagállamokban azáltal próbálják elkerülni az adózást, hogy alacsony adókat kivető országba teszik székhelyüket;

52. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, mennyiben szükséges a szerzői jog kiigazítása a lineáris és nem lineáris tartalmak különböző platformokon való megfelelő hasznosításának, valamint azok határokon átnyúló hozzáférhetőségének lehetővé tétele érdekében;

53. felhívja a Bizottságot, hogy következetesen hajtsa végre a technológiasemlegesség elvét, és adott esetben ennek megfelelően dolgozza át az európai szerzői jogot;

54. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 95., 2010.4.15., 1. o.

(2)

HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

(3)

HL L 337., 2009.12.18., 37. o.

(4)

HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

(5)

HL L 108., 2002.4.24., 7. o.

(6)

HL L 337., 2009.12.18., 37. o.

(7)

HL L 108., 2002.4.24., 21. o.

(8)

HL L 91., 1999.4.7., 10. o.

(9)

HL L 167., 2001.5.22., 10. o.

(10)

P7_TA(2013)0329.


INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság 2013. április 24-én vitadokumentumot nyújtott be, amely széles körű nyilvános vitát hivatott kezdeményezni az audiovizuális médiakörnyezet jelenlegi átalakulásának hatásairól. „Az egységes audiovizuális világ felé: növekedés, alkotómunka, értékek” című zöld könyv középpontjában egyrészről az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv jövőbeni alkalmasságának kérdése áll, másrészről az infrastruktúrával, a frekvenciákkal és az audiovizuális tartalmak finanszírozási modelljeivel kapcsolatos megfontolások, valamint a média- és IKT-ágazat horizontális és vertikális integrációjával kapcsolatos piaci megfontolások állnak.

A médiapolitika Európában legnagyobbrészt tagállami hatáskörbe tartozik. Sok téma esetében azonban már nem vizsgálható csupán nemzeti vagy föderális szemszögből. A változó piaci struktúrák alapján mindenekelőtt a hagyományos műsorszolgáltatások és az internet növekvő összeolvadásának kérdéseire kell egyre sürgősebben európai szinten választ adni.

A probléma meghatározása

A konvergencia az eddig egymástól messzemenőkig elkülönítve, lineárisan és nem lineárisan vizsgált audiovizuális médiaszolgáltatások összeolvadását jelenti. A hagyományos médiaintézményekhez a távközlési ipar új szolgáltatói, de „over the top” (OTT) szolgáltatók is csatlakoznak. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv fokozatos szabályozási rendszere európai szinten eddig bizonyos minimumszabályokat biztosított a klasszikus (lineáris) televíziós tartalmak és a nem lineáris elektronikus információs és kommunikációs szolgáltatások, illetve online szolgáltatások tekintetében. A műsorszolgáltatási és médiatechnológiák digitalizálásával, a műszaki átviteli rendszerek konvergenciájával és a mobil és hibrid végberendezések gyors fejlődésével immár egyszerre versengenek egymással ugyanazon a képernyőn a hagyományosan szabályozott műsorszolgáltatások és lekérhető szolgáltatások, valamint a nyílt internetről érkező, eddig nem szabályozott tartalmak.

Ebből fogyasztó-, ifjúság- és adatvédelmi problémák adódnak, de felmerül a sokszínűség védelmének, valamint a médiák mint kulturális és gazdasági javak kettős jellegének kérdése is.

Az előadó ezért egyrészről a piaci megfontolásokra, másrészről pedig az egységesült piacok finanszírozási és hozzáférési modelljeire helyezi a hangsúlyt. Alapvetően üdvözli az Európai Bizottság zöld könyvét, mivel az a hibrid televíziózásról folyó egydimenziós vitától eljut az összes szektor átfogóbb szemléletéhez, valamint a konvergens audiovizuális piacokon az értékteremtési lánc mentén történő összekapcsoláshoz. Hiszen éppen e piaci változások azok, amelyek új kihívásokat, de egyben lehetőségeket is teremtenek a médiaszereplők számára.

Még ha az európai felhasználók nagy része továbbra is elsősorban a hagyományos tévékészüléken keresztül fogadja az audiovizuális tartalmakat, mindenesetre erős tendencia figyelhető meg a mobil végberendezések kiegészítő használata terén. Különösen a fiatalabb felhasználók szeretnének mindenhol, bármilyen időpontban és minden készüléken hozzáférni az audiovizuális tartalmakhoz és az elektronikus szolgáltatásokhoz.

Egységesült piacok

A konvergencia tehát innovációt is jelent, ami a vállalkozások és az ágazatok részéről új együttműködési formákat követel. Az ugyanazon a végberendezésen megjelenő azonos tartalmak ezért a jövőben egy modern, hozzáférés- és felhasználóorientált horizontális szabályozási keretrendszert tesznek szükségessé. Azt kell célul kitűzni, hogy a szabályozási cél tekintetében felülvizsgálják az audiovizuális médiára vonatkozó meglévő médiaspecifikus jogi keretet, és szükség esetén hozzáigazítsák azt az egységesült piacok jelenlegi körülményeihez. Az előadó szerint ezt a felülvizsgálatot az elektronikus kommunikáció területén érvényes jogot, az elektronikus kereskedelmet, az audiovizuális és zeneművek jogainak online felhasználásra szóló engedélyezését, a szerzői jogot, a rádió- és távközlési végberendezésekre vonatkozó előírásokat, valamint a kartell- és versenyjogot együttesen szemlélve kell elvégezni. Az európai médiajog felülvizsgálatakor a kihívást az jelenti, hogy a megfelelő keretfeltételeken keresztül a média fontos társadalmi és kulturális funkcióit egy konvergens környezetben is óvják.

A zöld könyvben az Európai Bizottság főként a piaci megfontolásokat veszi alapul, amelyeknél elsősorban a gazdasági növekedési és technológiai szempontokat veszi célba, és figyelmen kívül hagyja a médiák Európa kulturális sokszínűségében és identitásában betöltött fontos szerepét. A zöld könyvről szóló saját kezdeményezésű jelentés ezért újra kifejezetten felhívja a figyelmet az audiovizuális médiák mint kulturális és gazdasági javak kettős jellegére, valamint a duális műsorszolgáltatás által a konvergens médiakörnyezetben a tartalmak és szolgáltatások kulturálisan sokszínű kínálata tekintetében betöltött szerepre.

Hozzáférés és fellelhetőség

A nyilvánosságnak szóló audiovizuális szolgáltatások fellelhetősége és az azokhoz való hozzáférés a konvergens világ központi kérdését jelenti. A hálózatsemlegesség valamennyi tartalom megkülönböztetéstől mentes továbbításának garanciája, és így a konvergens médiavilág továbbítási kötelezettségének elvét képezi a 21. században. A végfelhasználók számára biztosítani kell, hogy saját választásuk szerint hívhassanak le tartalmakat és szolgáltatásokat, a hozzáférést biztosító szolgáltatók pedig nem korlátozhatják a felhasználók választási szabadságát. Természetesen önmagában a megkülönböztetéstől mentes továbbítás mindezt nem teszi lehetővé. Különösen a műsorszolgáltatás jövője szempontjából bír döntő jelentőséggel annak biztosítása, hogy a programok ne csak hozzáférést kapjanak az egyes átviteli rendszerekhez, hanem a tartalomátjárókon fellelhetők is legyenek.

Az Európai Bizottságnak, de a tagállamoknak is az új médiaszabályozási előírások kidolgozásakor a szolgáltatások és tartalmak hozzáférésének és fellelhetőségének biztosítására kell helyezniük a hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy egy konvergens világban minden európai polgár számára elérhetővé és fellelhetővé kell tenni a különféle kulturális és audiovizuális alkotásokat. Ez mindenekelőtt akkor fontos, amikor a felhasználó számára az eszközgyártók, a hálózatüzemeltetők, a tartalomszolgáltatók vagy egyéb gyűjtőszolgáltatók valamilyen módon előre szétválogatják vagy előnyben részesítik a kínált tartalmakat. Az audiovizuális tartalmak különböző tartalomátjárókon való keresését és megtalálását nem szabad kizárólag a gazdasági érdekektől függővé tenni. Az előadó ezért a jövőben elengedhetetlennek tartja a hálózatsemlegesség elvének előírását.

A fellelhetőség, illetve a „must be found” elv témája ezzel szemben valamivel nehezebben értékelhető. Figyelembe véve, hogy a konvergens világban a fejlődés a tartalmakhoz való (portálokon és keresőmotorokon keresztül történő) nyílt internetes hozzáféréstől elmozdul a tartalmak és szoftverek mobil végberendezéseken, személyi számítógépeken és okostévéken való „apposodása” felé, az előadó a piacra jutási problémákat nem a tartalomátjárókban látja, amelyeket nyílt internet-hozzáféréssel érnek el, hanem sokkal inkább az alkalmazásszolgáltatásokban, amelyek kevésbé átlátható módon előzetesen kiválasztják a tartalmakat.

Az előadó alapvetően legitimnek tartja, hogy a tagállamok számára lehetővé teszik, hogy külön szabályokat hozzanak az általános érdekű audiovizuális tartalmak megfelelő láthatósága érdekében. Mindazonáltal az előadó még nincs meggyőződve arról, hogy hatékony és megvalósítható lenne egy olyan „must be found” elv, amely európai szinten jogszabályban írná elő minden platformon és tartalomátjárón az összes kínált (műsorszolgáltatási) tartalom előnyben részesítését és szétválogatását. Először is kérdéses, hogy a gyakorlatban hogyan nézne ki egy ilyen rangsorolás, másrészt pedig az audiovizuális szolgáltatásokról szóló hatályos irányelv szabályozási logikája nem alkalmazható minden további nélkül az internetre és a konvergens piacokra. Elsősorban az a fontos, hogy minden tartalom és program fellelhető legyen. Azt még fel kell térképezni, hogy a sorrend felállítása során mennyiben ésszerű jogszabályban rögzített módon előnyben részesíteni tartalmakat, különösen, ha kereskedelmi és nem közjogi szolgáltatásokról van szó.

A sokszínűség biztosítása és a finanszírozási modellek

Az előadó úgy véli, hogy alkalmasint szabályozásra lehet szükség, amennyiben új platformok felügyelik a médiákhoz való hozzáférést, és közvetlen vagy közvetett befolyást gyakorolnak a véleményalkotásra. Ehhez először is egy átfogó koncepcióra van szükség a tartalomátjárókkal és platformokkal kapcsolatban, amely nem csak az audiovizuális tartalmak átvitelére szolgáló technikai hálózatokat fedi le, hanem a tartalomportálokat, a hardvereket és az olyan navigációs rendszereket is, mint elektronikus műsorújságok. A tagállamoknak ezért a Bizottsággal közösen meg kell vizsgálniuk a konvergens piacokon megfigyelhető fejleményeket, és szükség esetén a sokszínűség biztosítása érdekében jogilag gátat kell vetniük a médiakoncentrációnak. Mindenféleképpen az a cél, hogy az érintett szereplők valamennyi érdekét médiákat és ágazatokat átfogó módon egyensúlyba hozzák, és nagyobb rugalmasságot biztosítsanak. Itt elsősorban a fenntartható finanszírozási modellek kidolgozásáról van szó, amelyek a horizontális (ágazati konvergencia) és a vertikális (az értékteremtési lánc konvergenciája) integráció által jellemzett konvergens világban is helytállóak.

Ebben az összefüggésben mindenképpen biztosítani kell az egyenlő versenyfeltételeket is. Ez együtt járhat például a műsorszolgáltatásra vonatkozó reklámszabályok deregulációjával és rugalmasabbá tételével is. Ugyanakkor az ifjúság- és adatvédelem terén megfelelő védelmi normákat kell kidolgozni a konvergens végberendezések és a tartalomátjárók számára. Az előadó ezért felhívja a figyelmet a társ- és önszabályozási eszközökre.

Mindezen megfontolások során azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a digitalizálás és az internet megváltoztatta a médiaspecifikus szabályozás keretfeltételeit. A fokozódó konvergencia miatt az audiovizuális médiák, elektronikus szolgáltatások és alkalmazások közötti kölcsönhatás új értelmezését kell kidolgozni. Ennek a felfogásnak egy európai szintű horizontális szabályozási keret formájában tükröznie kell a tartalom-előállítás, -feldolgozás, -terjesztés és -bemutatás kapcsolatát. A konvergenciára emellett új üzleti modellek kidolgozásának lehetőségeként kell tekinteni. Az európai médiaszereplők nem kockáztathatják meg azt, hogy a saját piacukon korlátozzák cselekvési lehetőségeiket, amikor hosszú távon a hagyományos ágazati struktúrák tipikus magatartási mintái szerint cselekednek, hogy védelmezzék klasszikus piaci struktúráikat.


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (18.12.2013)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

Az egységes audiovizuális világ felé

(2013/2180(INI))

A vélemény előadója: Françoise Castex

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  kéri a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot annak felmérésére, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv hatálya továbbra is releváns-e az európai polgárok számára hozzáférhető audiovizuális médiaszolgáltatások egészének fejlődése tekintetében;

2.  kéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben a nem lineáris szolgáltatásokra alkalmazandó kevésbé szigorú szabályozás továbbra is szükséges-e és releváns-e az irányelv célkitűzéseit illetően; különösen azt nem érti, hogy miért olyan enyhe a nem lineáris szolgáltatásokra vonatkozó kereskedelmi közlemények szabályozása, amikor ezek a szolgáltatások már jelentős hatást gyakorolnak az európai polgárokra;

3.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 13. cikkének végrehajtását, amely az európai alkotások előállításának támogatására és az ilyen alkotásokhoz lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások révén való hozzáférésre vonatkozik;

4.  emlékeztet ezzel összefüggésben, hogy valamennyi, audiovizuális művek terjesztéséből hasznot húzó lineáris és nem lineáris médiaszolgáltatásnak hozzá kell járulnia az európai alkotások előállításának finanszírozásához;

5.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontolják meg a továbbítási kötelezettségek („must carry”) kiterjesztését a hálózatüzemeltetőkön túl konkrétan a csatlakozó eszközök előállítóira;

6.  kéri a Bizottságot, hogy hozzáférési módjuktól függetlenül valamennyi kulturális termékre hangolja össze a héa alkalmazandó mértékeit az új európai online szolgáltatások fellendülését késleltető piaci torzulások elkerülése érdekében;

7.  arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a kiskorúak és a fogyasztók védelmének biztosítását; kéri, hogy az adatvédelmet a média és a kommunikáció terén az Európai Unió felségterületén minden szolgáltatóra egyformán alkalmazzák;

8.  úgy véli, hogy az adatok esetlegesen háttérben történő cseréjének a fogyasztó számára láthatónak kell lennie, kéri, hogy a fogyasztónak bármikor és könnyedén a rendelkezésére álljon a lehetőség, hogy az adatcserére vonatkozó beállításokat megváltoztassa;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.12.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Eva Lichtenberger, József Szájer, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Silvia Costa, Jürgen Klute, Kay Swinburne


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

21.1.2014

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

0

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Lorenzo Fontana, Mary Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Emilio Menéndez del Valle, Martina Michels, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Monika Panayotova, Marietje Schaake, Marco Scurria, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Gianni Vattimo, Marie-Christine Vergiat, Sabine Verheyen, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Ivo Belet, Nadja Hirsch, Seán Kelly, Georgios Papanikolaou, Joanna Katarzyna Skrzydlewska

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat