JELENTÉS a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

28.1.2014 - (COM(2013)0311 – C7‑0147/2013 – 2013/0162(COD)) - ***I

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Marie-Christine Vergiat
(Átdolgozás – az eljárási szabályzat 87. cikke)


Eljárás : 2013/0162(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0058/2014
Előterjesztett szövegek :
A7-0058/2014
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2013)0311 – C7‑0147/2013 – 2013/0162(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0311),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0147/2013),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. szeptember 18-i véleményére[1],

–   tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra[2],

–   tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által a Kulturális és Oktatási Bizottságnak küldött, 2013. november 5-i levélre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A7-0058/2014),

A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikke lehetővé teszi, hogy az Unió belső határainak megnyitásakor intézkedéseket hozzanak a nemzeti kincsként meghatározott vagy annak minősített kulturális javak védelme érdekében. Elismeri tehát, hogy a kulturális javakat különleges védelemben kell részesíteni a belső piac szabályai szempontjából. Ez a cikk ezért a kulturális javak különleges jellegére és a kulturális kivételre vonatkozik. Ezenfelül már az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikke is kihangsúlyozza, hogy az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva sokszínűségüket, e cikk (2) bekezdése pedig az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzésére és védelmére irányul, melyek közé a nemzeti kincsek is tartoznak. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikke előmozdítja továbbá a tagállamok közötti együttműködést az Unió kulturális tevékenysége keretében.

Indokolás

Emlékeztetni szükséges arra, hogy az uniós alapszerződések már kifejezetten említést tesznek a kulturális kérdésekről.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A belső határok nélküli területet jelentő belső piacon a Szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosítva van az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása. Ezek a rendelkezések nem akadályozzák olyan tilalmak és korlátozások alkalmazását, amelyeket művészi, történelmi, vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme indokol.

(2) Jóllehet a belső határok nélküli területet jelentő belső piacon a Szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosítva van az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása, a művészi, történelmi, vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek nem kezelhetők a többi áruval azonos módon, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény keretében az Unió és a tagállamai által vállalt kötelezettségekre is tekintettel.

Indokolás

Emlékeztetni szükséges arra, hogy a kulturális javak különleges védelemben részesülnek.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A 93/7/EGK irányelv olyan rendszert hozott létre, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy elérjék a Szerződés 36. cikke értelmében vett, nemzeti kincsnek minősített kulturális javaik saját területükre való visszaszolgáltatását; ezek a kulturális javak lehetnek az irányelv mellékletében említett általános kategóriákhoz tartozó a fent említett nemzeti rendelkezések vagy a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet23 megszegésével az adott tagállam területéről kivitt javak; és lehetnek nemzeti kincsnek minősített, közgyűjtemények vagy egyházi intézmények leltári állományának szerves részét képező olyan kulturális javak, amelyek a fent említett általános kategóriák egyikébe sem sorolhatók .

(4) A 93/7/EGK irányelv olyan rendszert hozott létre, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy elérjék a Szerződés 36. cikke értelmében vett, nemzeti kincsnek minősített kulturális javaik saját területükre való visszaszolgáltatását; ezek a kulturális javak lehetnek az irányelv mellékletében említett általános kategóriákhoz tartozó a fent említett nemzeti rendelkezések vagy a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet23 megszegésével az adott tagállam területéről kivitt javak; és lehetnek nemzeti kincsnek minősített, közgyűjtemények vagy egyházi intézmények leltári állományának szerves részét képező olyan kulturális javak, amelyek a fent említett általános kategóriák egyikébe sem sorolhatók, valamint illegális ásatásokból származó kulturális javak.

__________________

__________________

23 HL L 39., 2009.2.10., 1. o.

23 A Tanács 2008. december 18-i 116/2009/EK rendelete a kulturális javak kiviteléről (HL L 39., 2009.2.10.,1.o.)

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) A 93/7/EGK irányelv alkalmazása során láthatóvá váltak a valamely tagállam területéről jogellenesen kiszállított és egy másik tagállam területén fellelt, nemzeti kincsnek minősített tárgyak visszaszolgáltatását biztosítani hivatott rendszer korlátai.

(8) A 93/7/EGK irányelv célja annak biztosítása, hogy a nemzeti kincsnek minősített vagy akként meghatározott kulturális tárgyakat visszaszolgáltassák annak a tagállamnak, amelynek területéről e tárgyakat jogellenesen kiszállították. Az említett irányelv alkalmazása során láthatóvá váltak a valamely tagállam területéről jogellenesen kiszállított és egy másik tagállam területén fellelt, nemzeti kincsnek minősített tárgyak visszaszolgáltatását biztosítani hivatott rendszer korlátai. Az ezen irányelv alkalmazásáról szóló nemzeti jelentések rámutattak az irányelv ritka alkalmazására, amely elsősorban hatályának korlátozottságából ered, az pedig a vonatkozó nemzeti kincsek kategóriáival kapcsolatban az irányelv mellékletében meghatározott követelményeknek, a mellékletben a korra és az anyagi értékre vonatkozóan rögzített küszöbértékeknek, valamint a túlságosan rövid eljárási és elévülési határidőknek tudható be.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) A tagállamoknak olyan rendszerre van szükségük, amely garantálja, hogy a nemzeti kincsnek minősített kulturális javaknak egy másik tagállamba való jogellenes kivitele nem jelent ugyanakkora kockázatot, mint az Unión kívülre történő illegális kivitel.

törölve

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) Ezen irányelv hatályát ki kell terjeszteni valamennyi olyan kulturális tárgyra, amely a nemzeti jogszabályok vagy közigazgatási eljárások alapján a Szerződés 36. cikke értelmében vett, művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsnek minősül. Következésképpen helyénvaló megszüntetni azt a kritériumot, miszerint a kulturális tárgynak a 93/7/EGK irányelv mellékletében említett kategóriák valamelyikéhez kell tartoznia, valamint ebből kifolyólag indokolt elhagyni az említett mellékletet és eltörölni azt a kritériumot, hogy a szóban forgó tárgyaknak múzeumok, archívumok leltári állományában, illetve könyvtárak védett állományában vagy egyházi intézmények leltári állományában szereplő közgyűjtemények szerves részét kell képezniük. A Szerződés 36. cikke elismeri a kulturális javak védelmére létrehozott nemzeti rendszerek sokféleségének létjogosultságát. Ennek fényében elengedhetetlen, hogy a tagállamok kölcsönös bizalmat, együttműködési szándékot és megértést tanúsítsanak.

(10) Ezen irányelv hatályát ki kell terjeszteni valamennyi olyan kulturális tárgyra, amelyet minden tagállam a nemzeti jogszabályok vagy közigazgatási eljárások alapján a Szerződés 36. cikke értelmében vett, művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsnek minősít vagy akként határoz meg. Így ez az irányelv kiterjed valamennyi olyan történelmi, őslénytani, néprajzi, numizmatikai vagy tudományos értékű kulturális tárgyra, amely nemzeti kincsnek minősül, vagy amelyet annak minősítettek, függetlenül attól, hogy közgyűjtemények vagy egyéb gyűjtemények részét képezi-e, illetve egyedülálló darab. Ezen túlmenően a nemzeti kincsnek minősülő vagy minősített kulturális tárgyaknak nem kell megfelelniük a kor és/vagy az anyagi érték tekintetében megállapított határértékeknek ahhoz, hogy az irányelv szerinti visszaszolgáltatás tárgyát képezzék. A kulturális tárgyak Unión belüli és azon kívüli jogellenes kivitelének megelőzése érdekében elő kell segíteni a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, az együttműködési szellemet és a kölcsönös megértést. Mindazonáltal a tagállamokat fel kell hívni arra, hogy a Szerződés 36. a kulturális javak védelmét célzó nemzeti intézkedések sokféleségét elismerő – cikkének keretein belül határozzák meg a „nemzeti kincs” fogalmát.

 

Továbbra is a kölcsönös együttműködés és megértés szellemében, valamint a kulturális javak tagállamok közötti visszaszolgáltatásának – az ezen irányelv hatályán is túlmutató – előmozdítása érdekében az összes tagállamot ösztönözni kell az 1970. évi UNESCO-egyezmény, valamint a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, 1995. évi UNIDROIT-egyezmény aláírására és megerősítésére.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) Helyénvaló a tagállamok között megerősíteni az igazgatási együttműködést, elősegítve általa ezen irányelv hatékonyabb és egységesebb alkalmazását. E célból elő kell írni, hogy a központi szervek a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat24 hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszert (a továbbiakban: IMI) használják. Szükséges lenne továbbá, hogy a lehetőségekhez mérten a tagállamok többi illetékes hatósága is az említett rendszert használja.

(11) Helyénvaló a tagállamok között megerősíteni az igazgatási együttműködést, elősegítve általa ezen irányelv hatékonyabb és egységesebb alkalmazását. E célból elő kell írni, hogy a központi szervek az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel24 létrehozott belső piaci információs rendszert (a továbbiakban: IMI) használják. Szükséges lenne továbbá, hogy a lehetőségekhez mérten a tagállamok többi illetékes hatósága is az említett rendszert használja, illetve hogy a tagállamok központi szervei megosszák az általuk nemzeti kincsnek minősített vagy akként meghatározott kulturális javakra, valamint az ellopott vagy területükről jogellenesen kiszállított, nemzeti kincsnek minősülő vagy akként meghatározott javakra – többek között az illegális ásatásokból származó leletekre – vonatkozó információkat.

 

Ezen irányelv végrehajtásának javítása érdekében az IMI rendszerben olyan egyedi keretet kell létrehozni, amely igazodik a kulturális javaknak a Szerződés 36. cikkének hatálya alá tartozó egyéb javaktól teljesen eltérő sajátosságaihoz.

_______________

_______________

24 HL L 316., 2012.11.14., 1. o.

24 Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1024/2012/EU rendelete a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a) A tagállamokat fel kell hívni a „nemzeti kincs” fogalmának meghatározására.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) A személyes adatok védelme érdekében az illetékes hatóságok közötti igazgatási együttműködésnek és információcserének meg kell felelnie a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben25 és – a belső piaci információs rendszer használatának tekintetében – az 1024/2012/EU rendeletben meghatározott szabályoknak.

(12) A személyes adatok védelme érdekében az illetékes hatóságok közötti igazgatási együttműködésnek és információcserének meg kell felelnie a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben25, a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben25a és – a belső piaci információs rendszer használatának tekintetében – az 1024/2012/EU rendeletben meghatározott szabályoknak. A 95/46/EK irányelvben és a 45/2001/EK rendeletben használt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni ezen irányelv alkalmazásában, valamint az illetékes hatóságok közötti igazgatási együttműködés és információcsere céljaira is.

_______________

______________

25 HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

25 Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

 

25a Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) Szükséges továbbá a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésére rendelkezésre álló időtartamot az attól számított három évre kiterjeszteni, hogy a megkereső állam tudomást szerez a kulturális tárgy fellelési helyéről, valamint sikerül beazonosítania a tárgy birtokosát vagy bírlalóját. Az egyértelműség kedvéért pontosítandó, hogy az elévülési idő azon a napon kezdődik, amikor a megkereső tagállam központi hatósága tudomást szerez a fentiekről.

(14) Szükséges továbbá a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésére rendelkezésre álló időtartamot az attól számított három évre kiterjeszteni, hogy a megkereső állam tudomást szerez a kulturális tárgy fellelési helyéről, valamint sikerül beazonosítania a tárgy birtokosát vagy bírlalóját. Az egyértelműség kedvéért pontosítandó, hogy az elévülési idő azon a napon kezdődik, amikor a megkereső tagállam központi hatósága tudomást szerez a fentiekről. A 93/7/EGK irányelv úgy rendelkezik, hogy ilyen eljárás egyáltalán nem indítható akkor, ha már több mint harminc év telt el azóta, hogy a tárgyat jogellenesen kiszállították a megkereső tagállamból. Azonban a közgyűjtemények részét képező tárgyak, illetve az egyházi javak esetében – azokban a tagállamokban, ahol ezek a tárgyak különleges törvényi védelem alatt állnak – hosszabb a visszaszolgáltatási eljárás megindításának határideje bizonyos körülmények fennállása esetén.

 

A tagállamok nemzeti jogukban egyedi védelmi rendelkezéseket állapíthatnak meg, ám a közgyűjtemények és az intézmények leltári állománya tekintetében az eljárás indítására vonatkozó egyéb határidők továbbra is alkalmazandók.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) Ezért helyénvaló biztosítani, hogy a kulturális javak piacának minden szereplője gondosan és körültekintően járjon el a kulturális javakat érintő ügyletek során. Az illegális eredetű kulturális tárgy megszerzésével járó következmények csak akkor jelenthetnek valódi visszatartó erőt, ha a visszaszolgáltatás kötelezettsége mellett a birtokost – a kártérítés feltételeként – a gondos és körültekintő eljárás bizonyítása is terheli. Ennek megfelelően a kulturális javak illegális kereskedelmének megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó uniós célkitűzések megvalósítása érdekében helyénvaló előírni, hogy a tárgy birtokosának a kártérítés feltételeként bizonyítania kell, hogy kellő gondossággal és körültekintéssel járt el a tárgy megszerzésekor, és hogy e birtokos nem hivatkozhat jóhiszeműségre, ha nem járt el az eset körülményeihez képest megfelelő szintű gondossággal és körültekintéssel.

(16) Ezért helyénvaló biztosítani, hogy a kulturális javak piacának minden szereplője a tagállam jogszabályai szerint illegálisnak minősülő ügyletek megelőzéséhez és megakadályozásához szükséges gondossággal járjon el. Az illegális eredetű kulturális tárgy megszerzésével járó következmények csak akkor jelenthetnek tényleges visszatartó erőt, ha a visszaszolgáltatott tárgy birtokosának járó kártérítés kifizetésének feltételeként a birtokosnak bizonyítania kell, hogy a tárgy megszerzésekor gondosan és körültekintően járt el. Az ilyen gondos és körültekintő eljárást akkor is meg kell követelni, amikor úgy tűnik, hogy a kulturális javak illegális vagy nem engedélyezett ásatásokból származnak.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a) Ezért helyénvaló azt is biztosítani, hogy valamennyi személy – különösen a kulturális javak piacának valamennyi szereplője – könnyen hozzáférjen a tagállam által nemzeti kincsként meghatározott vagy nemzeti kincsnek minősített kulturális javakkal kapcsolatos nyilvános információkhoz. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megkönnyítsék a hozzáférést e nyilvános információkhoz, amelyeket online közzé kell tenni. A kulturális örökséggel kapcsolatos nemzeti jogszabályokat tartalmazó, 2005-ben létrehozott UNESCO-adatbázis hasznos tájékoztatási eszköz lehet erre a célra.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a) Ezen irányelv zökkenésmentes alkalmazása érdekében nemzeti szakértőkből álló tanácsadó bizottságot kell létrehozni, amely részt fog venni a kulturális javak sajátosságainak az IMI rendszerbe való beillesztésében, elő fogja segíteni a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét és meghatározza az ezen irányelv alkalmazásából származó esetleges problémákat.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

-1 cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1 cikk

 

Ez az irányelv azoknak a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javaknak a visszaszolgáltatására irányul, amelyeket a tagállam nemzeti jogszabálya, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikkének értelmében folytatott közigazgatási eljárás alapján „művészeti, történelmi, vagy archeológiai értékkel bíró nemzeti kincsként” határozott meg vagy azok közé sorolt, abban az esetben is, ha azok illegális ásatásokból származnak. Ez az irányelv attól függetlenül alkalmazandó, hogy a szóban forgó tárgyat valamely tagállam az adott tagállam területéről való jogellenes kiszállítását megelőzően vagy azt követően minősítette-e „nemzeti kincsnek”, illetve határozta-e meg akként.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. „Kulturális tárgy” a kulturális javak körébe tartozó olyan tárgy, amelyet akár a valamely tagállam területéről történő jogellenes kiszállítás előtt, akár azt követően nemzeti jogszabályok vagy közigazgatási eljárások alapján a Szerződés 36. cikke értelmében vett „művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek” közé sorolnak;

1. „Kulturális tárgy”: a kulturális javak körébe tartozó olyan tárgy, amelyet akár a valamely tagállam területéről történő jogellenes kiszállítás előtt, akár azt követően nemzeti jogszabályok vagy közigazgatási eljárások alapján a Szerződés 36. cikke értelmében vett „művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek” közé sorolnak vagy akként határoznak meg;

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 8 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8. „Közgyűjtemények”: azon gyűjtemények, amelyek egy tagállamnak, egy tagállam helyi vagy regionális hatóságának vagy egy tagállam területén lévő intézménynek a tulajdonában vannak, és az adott tagállam jogszabályai szerint nyilvánosnak minősülnek, amennyiben az említett intézmény az adott tagállamnak vagy a helyi, illetve regionális hatóságnak a tulajdona, vagy ha finanszírozását jelentős mértékben a tagállam vagy az említett hatóságok biztosítják.

8. „közgyűjtemények”: azon gyűjtemények, amelyek egy tagállamnak, egy tagállam helyi vagy regionális hatóságának vagy egy tagállam területén lévő intézménynek a tulajdonában vannak, és az adott tagállam jogszabályai szerint nyilvánosnak minősülnek, amennyiben az említett intézmény az adott tagállamnak vagy a helyi, illetve regionális, vagy e tagállam által elismert vagy engedélyezett hatóságnak a tulajdona, vagy ha finanszírozását jelentős mértékben a tagállam vagy az említett hatóságok biztosítják; a közgyűjtemények közé értendők a magángyűjtemények is, amennyiben azokat a tagállamok központi hatóságai bármely módon elismerik, jóváhagyják vagy felügyelik.

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 8 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8b. „IMI”: a belső piaci információs rendszernek a specifikusan a kulturális tárgyakkal kapcsolatos követelményekhez igazított része.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 albekezdés – -1 pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1. terjesztik a nyilvántartásaikban vagy bármilyen ilyen jellegű eszközben szereplő ellopott vagy a területükről jogellenesen elszállított kulturális javakra vonatkozó információkat;

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 albekezdés – 3 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. lehetővé teszik a megkereső tagállam illetékes hatóságai számára annak ellenőrzését, hogy a kérdéses tárgy kulturális tárgynak számít-e, azzal a feltétellel, hogy az ellenőrzésre a fenti 2. pontban előírt értesítéstől számított öt hónapon belül sor kerül. Ha ez nem történik meg a megadott időn belül, akkor a 4. és 5. pont a továbbiakban nem érvényes;

3. lehetővé teszik a megkereső tagállam illetékes hatóságai számára annak ellenőrzését, hogy a kérdéses tárgy kulturális tárgynak számít-e, azzal a feltétellel, hogy az ellenőrzésre a fenti 2. pontban előírt értesítéstől számított hat hónapon belül sor kerül. Ehhez a megkeresett tagállamnak a lehető leggyorsabban válaszolnia kell a megkereső tagállamnak annak érdekében, hogy ez utóbbi a fent meghatározott határidőn belül elvégezhesse az ellenőrzést. Ha ez nem történik meg a megadott időn belül, akkor a 4. és 5. pont a továbbiakban nem érvényes;

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az információcsere az IMI-n keresztül történik.

Az információcsere, ideértve a 4. cikkben meghatározott, a jogellenesen kiszállított kulturális javakra vonatkozó információcserét is, az IMI-n keresztül történik a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban. Ez az albekezdés azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az illetékes központi hatóságok az IMI mellett más információs eszközt is igénybe vegyenek, különösen akkor, amikor a valamely visszaszolgáltatási eljárás keretében tett konkrét lépések erre kötelezik őket.

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Azonban az 1. cikk 8. pontjában említett közgyűjtemények részét képező tárgyak, illetve az egyházi javak esetében – azokban a tagállamokban, ahol ezek a tárgyak különleges törvényi védelem alatt állnak – a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésének határideje 75 év, kivéve azokat a tagállamokat, amelyekben az eljárások nincsenek határidőhöz kötve, illetve azokat az eseteket, amikor a tagállamok közötti kétoldalú megállapodások 75 évnél hosszabb időtartamot írnak elő.

Azonban az 1. cikk 8. pontjában említett közgyűjtemények részét képező tárgyak, illetve az egyházi intézmények vagy más vallási vagy világi intézmények leltári állományában szereplő javak esetében – azokban a tagállamokban, ahol ezek a tárgyak különleges törvényi védelem alatt állnak – a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésének határideje 75 év, kivéve azokat a tagállamokat, amelyekben az eljárások nincsenek határidőhöz kötve, illetve azokat az eseteket, amikor a tagállamok közötti kétoldalú megállapodások 75 évnél hosszabb időtartamot írnak elő.

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tárgy birtokosa nem hivatkozhat jóhiszeműségre, ha nem a körülményeknek megfelelő gondossággal és körültekintéssel járt el.

A tárgy birtokosa nem tarthat igényt kártérítésre, ha nem a körülményeknek megfelelő gondossággal és körültekintéssel járt el.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Minden tagállam kiterjesztheti kötelezettségét olyan kulturális javak visszaszolgáltatására is, amelyekre nem terjed ki az 1. cikk 1. pontja szerinti fogalommeghatározás .

(1) Minden tagállam elfogadhatja, hogy kötelezettségét olyan kulturális javak visszaszolgáltatására is kiterjeszti, amelyekre nem terjed ki az 1. cikk 1. pontja szerinti fogalommeghatározás, ideértve azokat a kulturális javakat is, amelyeket 1993. január 1. előtt szállítottak ki jogellenesen más tagállamok területéről.

(2) Minden tagállam alkalmazhatja az ebben az irányelvben rögzített rendelkezéseket a más tagállamok területéről már 1993. január 1. előtt jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatására irányuló kérelmek tekintetében is.

 

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok ötévente – első alkalommal […] – jelentést küldenek a Bizottságnak az ezen irányelvben foglaltak alkalmazásáról.

(1) A tagállamok ötévente – első alkalommal legkésőbb 2017. december 1-jén – jelentést küldenek a Bizottságnak az ezen irányelvben foglaltak alkalmazásáról.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság ötévente áttekintő jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az ebben az irányelvben foglaltak alkalmazásáról. Az említett jelentést kísérhetik megfelelő javaslatok.

(2) A Bizottság ötévente – első alkalommal legkésőbb 2018. július 1-jén – áttekintő jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az ebben az irányelvben foglaltak alkalmazásáról. Az említett jelentést kísérhetik az ezen irányelv felülvizsgálatára irányuló megfelelő javaslatok.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

16 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

16a. cikk

 

Az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdés megvizsgálása, valamint különösen az IMI rendszernek a kulturális javak sajátosságaihoz való hozzáigazítása, az információk, illetve a tagállamok által alkalmazott bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztása céljából nemzeti szakértőkből álló tanácsadó bizottság jön létre.

Indokolás

A módosítás célja, hogy a Bizottság által törölt cikket visszaállítsa. A 93/7/EK rendelet gyenge eredményességére tekintettel a bizottságnak továbbra is üléseznie kell annak érdekében, hogy rendszeresen nyomon követhesse ezen irányelv tagállamok általi végrehajtását azzal, hogy tevékenységüket többek között az ebben a cikkben említett pontokra összpontosítja.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok legkésőbb az ezen irányelv elfogadásától számított 12 hónapon belül hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv [1. cikke 1. pontjának, 4. cikke első bekezdésének és 3. pontjának, 4. cikke negyedik bekezdésének, 6. cikke harmadik bekezdésének, 7., 9. és 16. cikkének] megfeleljenek .

A tagállamok legkésőbb az ezen irányelv elfogadásától számított 12 hónapon belül hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek.

  • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
  • [2]  HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

INDOKOLÁS

A tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló, 1993. március 15-i 93/7/EGK tanácsi irányelvet a kulturális javak, és különösen az EU belső határain végzett ellenőrzések 1993. január 1-jével történő megszűnése következtében a nemzeti kincsek védelme érdekében fogadták el.

Mivel a tagállamok akkoriban attól tartottak, hogy elárasztják őket a visszaszolgáltatási kérelmekkel kapcsolatos panaszok, egy meglehetősen korlátozó és erősen körülhatárolt jogszabályt fogadtak el.

Először is kizárólag az alapszerződések 36. cikke szerinti értelemben vett „nemzeti kincsnek” minősített kulturális javak képezhetik visszaszolgáltatás tárgyát, az 1. cikkben szereplő fogalommeghatározás pedig a visszaszolgáltatási intézkedés tárgyát képezhető nemzeti kincsnek minősített kulturális javak kategóriáit tartalmazó, igencsak szigorú mellékletre utal, valamint előírja, hogy a kulturális javaknak – legalábbis a többségüknek – meg kell felelniük a korra és az anyagi értékre vonatkozó küszöbértékeknek.

2013 májusában az Európai Bizottság az irányelvről készített értékelő jelentések, és különösen az általa készített 4. jelentés alapján az 1993. évi irányelv átdolgozását javasolta.

Az átdolgozásra irányuló javaslathoz csatolt hatásvizsgálat kiemeli, hogy 1993 óta mindössze 15 visszaszolgáltatási eljárást hajtottak végre: Hármat 1999 és 2003 között, hatot 2004 és 2007 között, valamint további hatot 2008 és 2011 között[1]; ezek közül mindössze 7 esetben történt tényleges visszaszolgáltatás. Tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az 1993. évi irányelv hatása korlátozott volt, még akkor is, ha egy-egy visszaszolgáltatás több kulturális tárgyat is érinthet, ahogyan az az egyik eljárás esetében is történt, amely 30 000 levéltári dokumentumra vonatkozott.

Ezeket a számadatokat a békés eljárás keretében történt 46 visszaszolgáltatással[2], valamint a lopott kulturális javak számával vagy a határokon átnyúló tiltott kereskedelemben érintett tárgyak számával kell összevetni. Ennek megfelelően 2008 és 2011 között több mint 10 000, a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyat találtak meg Olaszországban és Romániában, 365-öt pedig Görögországban[3]. Hasonlóképpen 2007 és 2010 között minden évben átlagban 8000[4] vagyon elleni bűncselekményt regisztráltak, amelyek néhány tagállamra koncentrálódtak: Franciaország[5], Németország, Lengyelország, Olaszország (melyek négyen a 2007-ben regisztrált bűncselekmények 79%-át tették ki), míg ezzel ellentétben az ilyen jellegű bűncselekmények legfőbb elszenvedője a Cseh Köztársaság volt.

A Bizottság véleménye szerint a kulturális javak, és különösen a nemzeti kincsek illegális kereskedelme az elmúlt években jelentősen nőtt. Az ilyen jellegű kereskedelem a harmadik helyen áll a szervezett bűnözésből származó jövedelem szempontjából.

A korlátozott eredményesség okai

A Bizottság három okot említ az irányelv eredménytelenségének magyarázataként: a „nemzeti kincsnek” minősített tárgyak visszaszolgáltatási eljárás alá vonásának feltételeit (kategóriák, az értékre és a korra vonatkozó küszöbértékek), a visszaszolgáltatási kereset előterjesztésére rendelkezésre álló és az elévülésre vonatkozó határidők rövidségét, valamint a kártérítéssel járó költségeket.

Az átdolgozás céljai

Az átdolgozás célja a „nemzeti kincsnek” minősített kulturális javak tekintetében a visszaszolgáltatások számának növelése. E célból a Bizottság az 1993. évi irányelv mellékletének elhagyását, valamint a visszaszolgáltatási eljárás végrehajtására és az eljárás elévülésére vonatkozó határidők meghosszabbítását javasolja.

Az átdolgozás másik célja, hogy közelítse egymáshoz a visszaszolgáltatás tárgyát képező tárgy birtokosára vonatkozó kártérítési feltételekkel kapcsolatos tagállami jogszabályokat azzal, hogy a bizonyítás terhét a birtokosra hárítja, és hogy ezt a kérdést már nem utalja a tagállamok jogszabályainak hatálya alá. Ennek megfelelően a tárgy birtokosának kell bizonyítania, hogy a tárgy megszerzésekor kellő gondossággal és körültekintéssel járt el, azaz hogy megfelelő lépéseket tett annak érdekében, hogy annak törvényes eredetéről meggyőződjön. Mivel a birtokos az esetek többségében a művészeti piac egyik szereplője, teljesen természetesnek tartjuk, hogy mielőtt kártérítésben részesítenénk, megkérdezzük tőle, hogy mindent megtett-e annak érdekében, hogy a kulturális tárgy jogszerű voltáról meggyőződjön.

A Bizottság célja továbbá, hogy javítsa a kulturális javak visszaszolgáltatása tekintetében illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködést, hogy amennyire csak lehet, elkerüljék a bírósági eljárásokat. Ennek érdekében azt javasolja, hogy az említett hatóságok vegyék igénybe az EU közigazgatási együttműködési eszközét, a belső piaci információs rendszert (IMI). Ezt az elektronikus eszközt azért hozták létre, hogy a belső piacra vonatkozó jogszabályok alkalmazása keretében javítsák a tagállamok hatóságai közötti kommunikációt és együttműködést. Az előadó elgondolkodott azon, hogy ez az eszköz megfelelő lenne-e a kulturális javak esetében. Úgy tűnik, hogy az EU-ban meglévő eszközök közül az IMI felel meg a legjobban az irányelv végrehajtásának céljaira, többek között a nemzeti kincsként meghatározott vagy annak minősített kulturális javakra és a lopott kulturális javakra vonatkozó információknak, a biztonságos internet-hozzáférésnek és az összes uniós nyelv használatának köszönhetően. Ráadásul az eszköz az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó harminc ország összes hatósága számára elérhető.

Kulturális javak – nemzeti kincsek

Emlékeztetünk arra, hogy a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincs forgalmára – annak jellegéből adódóan – a tagállamoknak nincs közös meghatározásuk. A fogalom az EUMSZ 36. cikkére utal vissza, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy egyes kulturális javaikat megvédjék.

Egyes tagállamok nem tartották szükségesnek, hogy a legkisebb mértékben is meghatározzák ezt a fogalmat, másokban pedig a fogalommeghatározás rendkívül változatos formákat ölthet, többek között az uniós tagállamok nagyban különböző kulturális örökségére figyelemmel.

Az 1993. évi irányelvnek nem az volt a célja, hogy egy nemzeti kincset meghatározzon, hanem hogy meghatározza a nemzeti kincsek azon kategóriáit, amelyek visszaszolgáltatás tárgyát képezhetik tekintettel arra, hogy a múzeumok, archívumok leltári állományában, illetve a könyvtárak védett állományában vagy az egyházi intézmények[6] leltári állományában szereplő közgyűjteményi anyagok a természetüknél fogva az irányelv alkalmazási körébe tartoznak anélkül, hogy ezek a javak szerepelnének a mellékletben.

A zavart ráadásul az is fenntartotta, hogy az irányelvben szereplővel szinte azonos melléklet található a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK tanácsi rendeletben is, amely azonban az összes kulturális tárgyra és nem csak a nemzeti kincsekre vonatkozik.

Úgy tűnik, hogy a kulturális javak fogalmának alkalmazása elsősorban a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. évi UNESCO-egyezményen és a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakról szóló, 1995. évi UNIDROIT-egyezményen alapul. Ezért az előadó úgy véli, hogy az irányelv címének olyan irányú módosítása, amely egyértelműen utal a nemzeti kincs forgalmára, segített volna még jobban tisztázni a helyzetet.

A belső piaci szemléletű megközelítés

A Bizottság által javasolt felülvizsgálat jogalapját továbbra is a nemzeti jogszabályok közelítésére vonatkozó jogalap (az EUMSZ 114. cikke) képezi, amely a belső piac megteremtésére vagy működésének biztosítására irányuló intézkedések keretébe illeszkedik, ahogyan arról az EUMSZ-nek a 114. cikkben említett 26. cikke rendelkezik.

Az előadó megérti ezt a megközelítést, amelynek – amint azt fentebb említettük – történelmi okai vannak, azonban nemcsak az áruk szabad mozgásáról van szó, hanem a kulturális örökség megvédéséről is. Az EUMSZ 167. cikkére történő hivatkozás, amely a kultúra területével kapcsolatos uniós fellépésre vonatkozik, és különösen e cikknek az európai jelentőségű kulturális örökség – amelyhez a nemzeti kincsek is tartoznak – megőrzésére és védelmére, illetve a tagállamok közötti együttműködésre vonatkozó (2) bekezdésére való hivatkozás szintén olyan megközelítést tett volna lehetővé, amely jobban megfelel az EU kultúrával kapcsolatos törekvéseinek.

Az átdolgozási eljárás

A fentiekre tekintettel az előadó egyetért azzal, hogy ezt az irányelvet felül kell vizsgálni, azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság azt az átdolgozási eljárást választotta, amely korlátozza az Európai Parlament módosításra kiterjedő hatáskörét azzal, hogy az irányelvben csak a Bizottság által engedélyezett részek módosítását teszi lehetővé számára.

E megállapítások és nehézségek ellenére az előadó javaslatot tesz azokra a módosításokra, amelyeket az átdolgozási javaslat céljainak megerősítéséhez szükségesnek tart.

Az előadó az irányelvjavaslat 1. cikkének módosítását javasolja, valamint azt, hogy a mellékletből csak az értékre vagy a korra vonatkozó küszöbértékekre való hivatkozásokat töröljék, és hogy azt tisztán indikatív jelleggel ruházzák fel.

Az előadó javasolja továbbá az „amelyet akár a tagállam területéről történő jogellenes kiszállítás előtt, akár azt követően […] közé sorol” mondatrész módosítását, mivel úgy véli, hogy ez a megfogalmazás jogi bizonytalanságot idéz elő. Úgy véli továbbá, hogy az illegális ásatásokat követően forgalomba hozott kulturális javakra is utalni kell.

Az egyes jogi kétértelműségek megszüntetése, valamint a kártérítésre való jogosultság és a visszaszolgáltatási kereset tárgyát képező kulturális tárgy birtokosa által tanúsított gondos és körültekintő eljárás közötti kapcsolat világos meghatározása érdekében az előadó a jóhiszeműségre vonatkozó albekezdés módosítását is javasolja a 9. cikkben.

Tekintettel arra, hogy az 1993. évi irányelv eredményessége gyenge volt, az előadó javasolja, hogy tartsák fenn az irányelv végrehajtásának nyomon követésével megbízott bizottságot.

Ezenfelül az előadó javasolja, hogy a tagállamok körülbelül a felülvizsgálat elfogadását követő három éven belül készítsenek jelentést az új irányelv végrehajtásáról; úgy véli, hogy erre a módosításra azért van szükség, hogy a tagállamok és a Bizottság – az Európai Parlamenttel kapcsolatot tartva – megvitathassák, milyen módon lehetne tovább javítani e felülvizsgálat céljának megvalósítását.

Az előadó az IMI-vel kapcsolatban is módosításokat javasol azzal, hogy egyértelműen utal a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések tiszteletben tartására.

Más javasolt módosítások egyszerűen csak arra irányulnak, hogy helyreállítsák az irányelv rendelkezéseinek koherenciáját és megkönnyítsék azok alkalmazását: ez érvényes például a 4. cikk második és harmadik albekezdésének módosításaira. Ezek többek között visszaállítják a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a visszaszolgáltatással kapcsolatban tájékoztassák egymást.

Ezenfelül az előadó a különböző cikkekre vonatkozóan javasolt módosításokkal összefüggésben a preambulumbekezdésekhez is módosításokat javasol.

Javasolja továbbá, hogy a tagállamokat és az EU-t szólítsák fel a kulturális javakról szóló UNESCO-egyezmény és UNIDROIT-egyezmény aláírására és megerősítésére.

  • [1]  Lásd a hatásvizsgálat 11. oldalát. Sajnálatos módon a Bizottság – a közös megegyezéssel történt visszaszolgáltatásoktól eltérően – nem jelöli meg pontosan, hogy mely tagállamok érintettek.
  • [2]  Lásd a hatásvizsgálat 11. oldalát.
  • [3]  Lásd a hatásvizsgálat 9. és 12. oldalát.
  • [4]  Lásd a hatásvizsgálat 9. oldalát.
  • [5]  Franciaország esetében a bűncselekmények száma közel 50%-kal, míg Németország esetében ennél kisebb mértékben csökkent 2007 és 2009 között.
  • [6]  Az 1993. évi irányelv 1. cikke.

MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE

 

 

 

EURÓPAI PARLAMENT

2009 - 2014

Jogi Bizottság

Doris Pack

A Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke

ASP 10E102

Tárgy:         A tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (átdolgozás) – 2013/0162(COD)COM(2013)0139

Tisztelt Elnök Asszony!

A Jogi Bizottság az eljárási szabályzat átdolgozásról szóló 87. cikkének értelmében megvizsgálta a fent említett javaslatot.

A cikk (3) bekezdése a következőképpen szól:

„Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot.

Ebben az esetben a 156. és a 157. cikkben támasztott feltételeken túl az illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.

Ha azonban az intézményközi megállapodás 8. pontjával összhangban az illetékes bizottság módosításokat kíván benyújtani a javaslat kodifikált részeihez is, e szándékáról haladéktalanul értesítenie kell a Tanácsot és a Bizottságot, és ez utóbbinak az 54. cikk szerinti szavazást megelőzően tájékoztatnia kell a bizottságot a módosításokkal kapcsolatos álláspontjáról és arról, hogy vissza szándékozik-e vonni az átdolgozásra irányuló javaslatot”.

A Jogi Szolgálat – amelynek képviselői részt vettek az átdolgozásra irányuló javaslatot vizsgáló tanácsadó munkacsoport ülésein – véleménye alapján és a vélemény előadójának ajánlásaival összhangban a Jogi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó javaslat nem tartalmaz lényegi változtatásokat a javaslatban vagy a tanácsadó munkacsoport véleményében lényegi változtatásként feltüntetetteken kívül, valamint hogy a korábbi jogszabályokban szereplő, változatlanul hagyott rendelkezések és az említett változtatások hivatalos egységes szerkezetbe foglalását illetően a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli, egyszerű, hivatalos egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

Következésképpen, miután 2013. november 5-i ülésén megvitatta azt, a Jogi Bizottság egyhangúlag, 21 támogató szavazattal[1] azt javasolja a Kulturális és Oktatási Bizottságnak mint illetékes bizottságnak, hogy a 87. cikkel összhangban vizsgálja meg a fent említett javaslatot.

Tisztelettel:

Melléklet

MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAI TANÁCSADÓ MUNKACSOPORTJÁNAK VÉLEMÉNYE

 

 

 

 

A JOGI SZOLGÁLATOKTANÁCSADÓ MUNKACSOPORTJA

 

Brüsszel, 2013. október 1.

VÉLEMÉNY

 A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE: AZ EURÓPAI PARLAMENT

                                                              A TANÁCS

                                                              A BIZOTTSÁG

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve (átdolgozás)

COM(2013)0311, 2013.5.31. – 2013/0162(COD)

Tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra, és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálatából álló tanácsadó munkacsoport 2013. július 4-án azzal a szándékkal ült össze, hogy megvizsgálja – többek között – a Bizottság által benyújtott fentnevezett javaslatot.

Az ülésen a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 1993. március 15-i 93/7/EGK irányelv átdolgozására irányuló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat vizsgálatának[1] eredményeként a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapította, hogy:

1) Az indokolással kapcsolatban – annak érdekében, hogy megfogalmazása az intézményközi megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel teljes összhangba kerüljön – szükséges lett volna, hogy a megelőző jogi aktus rendelkezései változatlan formában megmaradjanak és idézésük pontosan történjék, a megállapodás 6. cikke a) pontja iii) alpontjának megfelelően.

2) Az átdolgozásra irányuló javaslatban a következő szövegrészleteket a tartalmi változtatások jelölésére általában használatos szürke háttéren kellett volna megjeleníteni:

- a (4) preambulumbekezdésben a 93/7/EGK irányelv harmadik preambulumbekezdésének második, harmadik és negyedik mondata (azaz: „mivel ezeket az intézkedéseket a lehető legegyszerűbben és leghatékonyabban kell végrehajtani; mivel a visszaszállításra irányuló együttműködés előmozdítása érdekében az intézkedések körét a kulturális tárgyak általános kategóriáiba tartozó tételekre kell korlátozni; mivel az ezen irányelv függelékének ennélfogva nem célja azon tárgyak pontos meghatározása, amelyek az említett 36. cikk értelmében a „nemzeti kincsek” fogalomkörébe tartoznak, hanem mindössze azon kategóriák felállítása, amelyek annak minősülhetnek és következésképpen az ezen irányelv által bevezetett visszaszolgáltatási eljárás tárgyai lehetnek”;

- a 7. cikk (1) bekezdésében a „központi szervének” szöveg beillesztése;

- a 9. cikkben a „feltéve, hogy” és a „bizonyítja, hogy” szöveg beillesztése.

Ennélfogva a javaslat vizsgálata során a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapította, hogy a javaslat az ekként megjelölteken vagy az e véleményben közölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz. A korábbi jogszabály változatlanul hagyott rendelkezései és az érdemi módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a tanácsadó munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat tulajdonképpen a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

C. PENNERA                                  H. LEGAL                            L. ROMERO REQUENAjogtanácsos

        jogtanácsos      főigazgató

  • [1]       A tanácsadó munkacsoport számára a javaslat angol, francia és német nyelvű változata állt rendelkezésre, és a csoport a munkadokumentum eredeti, francia nyelvű változata alapján dolgozott.

ELJÁRÁS

Cím

A tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális javak visszaszolgáltatása (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2013)0311 – C7-0147/2013 – 2013/0162(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

28.5.2013

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CULT

10.6.2013

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

10.6.2013

JURI

10.6.2013

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Marie-Christine Vergiat

25.6.2013

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

17.9.2013

27.11.2013

 

 

Az elfogadás dátuma

21.1.2014

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Mary Honeyball, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Emilio Menéndez del Valle, Martina Michels, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Chrysoula Paliadeli, Monika Panayotova, Marietje Schaake, Marco Scurria, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Marie-Christine Vergiat, Sabine Verheyen, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Ivo Belet, Nadja Hirsch, Seán Kelly, Georgios Papanikolaou, Joanna Katarzyna Skrzydlewska

Benyújtás dátuma

28.1.2014