AJÁNLÁS a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötésére irányuló tanácsi határozattervezetről

29.1.2014 - (06852/2013 – C7‑0005/2014 – 2012/0279(NLE)) - ***

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Sandrine Bélier

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötésére irányuló tanácsi határozattervezetről

(06852/2013 – C7‑0005/2014 – 2012/0279(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06852/2013),

–   tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai forrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló, a fent említett tanácsi határozatra irányuló javaslat mellékletét képező Nagojai Jegyzőkönyvre,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikke (1) bekezdésének és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0005/2014),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ajánlására és a Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A7‑0061/2014),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

INDOKOLÁS

A biológiai sokféleségről szóló, 2010. október 29-én Nagojában (Japán) rendezett nemzetközi csúcstalálkozó során a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei három, a biológiai sokféleség pusztulása elleni fellépést célzó, történelmi jelentőségű egyezményt fogadtak el: a Nagojai Jegyzőkönyvet, a 2011–2020 közötti időszakra szóló, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális stratégiai tervet, valamint a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (az IPBES) létrehozásáról szóló megállapodást.

A Nagojai Jegyzőkönyv a genetikai forrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet 92 ország, köztük az Európai Unió és 26 tagállama írt alá. A Jegyzőkönyv a Biológiai Sokféleség Egyezmény három célkitűzése egyikének – a genetikai erőforrások használatából származó előnyök megosztásának – megvalósítására irányuló nemzetközi rendszert léptet életbe a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható kiaknázása érdekében. A biológiai sokféleség védelmének nemzetközi felügyelete tekintetében igen fontos szerepet betöltő egyezmény a Biológiai Sokféleség Egyezmény1992-es Rio de Janeiró-i elfogadását követő hosszas tárgyalások eredményeként született meg, a biológiai sokféleség globális, egyre kiterjedtebb és az élővilág egyre erőteljesebb pusztulását eredményező válsága közepette. Minden harmadik fajt ma kipusztulás fenyeget (IUCN, 2012), és az emberiség számára oly fontos, összetett ökoszisztémákra az emberi faj egyre nagyobb nyomást gyakorol. E tendencia visszafordítása és a társadalmak számára nélkülözhetetlen biológiai sokféleség megőrzése érdekében nemzetközi és helyi szinten is meg kell hozni a szükséges, elsősorban pénzügyi jellegű intézkedéseket. Ezért kell csatlakozni a Nagojai Jegyzőkönyvhöz.

A Nagojai Jegyzőkönyv három pilléren – nevezetesen a genetikai forrásokhoz való hozzáférésen, az előnyök megosztásán és a kötelezettségek teljesítésén – alapul.

A hozzáférés szabályozása az egyes országok hatáskörébe tartozik, amelyeknek nemzeti szinten intézkedéseket kell életbe léptetniük annak érdekében, hogy egy áttekinthető jogi keret révén szavatolni lehessen a jogbiztonságot, és hogy a hozzáférés jóváhagyása esetén engedélyt vagy azzal egyenértékű okiratot állítsanak ki. Mindezt a kutatás és a genetikai források helyi megőrzésének előmozdítása révén kell megtenniük.

A felek ezen túlmenően kötelezettséget vállalnak arra, hogy biztosítják a genetikai források hasznosításából, valamint a későbbi alkalmazásokból és forgalomba hozatalból származó előnyök igazságos és méltányos megosztását. A „hasznosítás” kifejezés alatt a genetikai források genetikai és/vagy biokémiai összetételével kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységet értjük. Az előnyök megosztását a források rendelkezésre bocsátója és a felhasználó által kölcsönösen elfogadott szerződéses feltételek szabályozzák. Az előny lehet anyagi (például jogdíjak), vagy nem anyagi jellegű (mint például a kutatási eredmények megosztása vagy technológiaátadás). A Nagojai Jegyzőkönyv javaslatot tesz továbbá az olyan genetikai források hasznosításából származó előnyök megosztására szolgáló globális multilaterális mechanizmus létrehozására, amelyek a határokon átnyúlnak, vagy amelyek esetében nem lehet megszerezni az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyást. Az e mechanizmuson keresztül megosztott előnyöket globálisan a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható használatának előmozdítására kell fordítani.

A Jegyzőkönyv végezetül meghatározza a genetikai forrásokat szolgáltató szerződő felek nemzeti rendelkezéseinek, valamint a kölcsönösen elfogadott feltételek szerinti szerződéses kötelezettségek betartását szolgáló konkrét kötelezettségeket. Ezen intézkedések révén a feleknek tehát biztosítaniuk kell, hogy a genetikai forrásokat jogszerűen, az előnyök megosztását szerződésbe foglalva hasznosítsák. Ennek érdekében a feleknek hatékony felügyeleti és ellenőrzési rendszert kell életbe léptetniük, és biztosítaniuk kell az együttműködést az igazságszolgáltatás terén.

A Nagojai Jegyzőkönyv fokozottabb jogbiztonságot és nagyobb átláthatóságot teremt, úgy a genetikai források szolgáltatói, mint azok felhasználói számára. Hozzájárul az előnyök megosztásának biztosításához, és ahhoz, hogy kiszámíthatóbb feltételeket teremtsenek a genetikai forrásokhoz való hozzáféréshez. A jogbiztonság növelése és az előnyök megosztásának előmozdítása révén a Nagojai Jegyzőkönyv ösztönzi a genetikai forrásokkal kapcsolatos kutatást, ami mindenki számára hasznos új felfedezéseket eredményezhet. Ezen túlmenően a Nagojai Jegyzőkönyv ösztönzőket teremt a genetikai források helyi védelmére és fenntartható hasznosítására, ezzel is növelve a biológiai sokféleség hozzájárulását a fejlődéshez és az emberi jóléthez.

Számos gyűjteménye és kutatóközpontja, valamint jelentős felhasználóipara révén az Európai Unió központi szerepet tölt be a genetikai források hasznosításában. Ezért tehát elsőrendű fontosságú a genetikai forrásokhoz való fenntartható hozzáférés biztosítása, amit a nemzetközi partnereinkkel kialakított, a kölcsönös bizalmon alapuló viszonynak, és egy egyértelmű szabályozási keretnek kell alátámasztania.

A Nagojai Jegyzőkönyv röviddel azután fog életbe lépni, hogy 50 ország ratifikálta azt. Ezért alapvetően fontos, hogy az Európai Unió és összes tagállama minél hamarabb ratifikálja a Jegyzőkönyvet, hogy az Unió – vezető szerepét megtartva – jelen lehessen az első tárgyalások során, amelyekre a részes felek következő konferenciáján, 2014-ben kerül majd sor.

A fentiekben kifejtett okok miatt az előadó javasolja, hogy az Európai Parlament járuljon hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió ratifikálja a Nagojai Jegyzőkönyvet.

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (30.5.2013)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2012)0577 – C7-0000/2013 – 2012/0279(NLE))

A vélemény előadója: Catherine Grèze

RÖVID INDOKOLÁS

Az 1992-es riói „Föld” csúcstalálkozón véglegesített Biológiai Sokféleség Egyezmény 15. cikke az alábbi alapelveket fekteti le:

-  az államok szuverén jogokkal rendelkeznek saját biológiai erőforrásaik felett;

-  a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréshez előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyás szükséges, és e hozzáférést kölcsönösen megállapított feltételekkel kell engedélyezni;

-  a genetikai erőforrások használatából származó előnyöket igazságos és méltányos módon meg kell osztani az erőforrásokat rendelkezésre bocsátó országgal.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény ezenkívül hivatkozik az őslakos és helyi közösségek biológiai erőforrások felhasználásával kapcsolatos hagyományos ismereteire, valamint az ilyen ismeretek felhasználásából származó előnyök méltányos megosztására.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény mindezek ellenére mindeddig nem volt jelentős hatással a tényleges gyakorlatra. Az egyezmény hatálybalépése után egy évtizeddel tárgyalások kezdődtek a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és az előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló jegyzőkönyv kapcsán. E tárgyalások lezárásaként 2010-ben megszületett a Nagojai Jegyzőkönyv, melyet azóta az Európai Unió és annak valamennyi tagállama aláírt.

A Nagojai Jegyzőkönyv rendelkezéseinek célja, hogy kiszámíthatóbb feltételeket teremtsenek a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréshez, biztosítsák, hogy a genetikai források felhasználói és rendelkezésre bocsátói megosszák egymással a szerzett előnyöket, valamint gondoskodjanak arról, hogy kizárólag jogszerűen beszerzett genetikai források felhasználására kerüljön sor, az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyás és a kölcsönös megállapított feltételek tiszteletben tartásával. A fentiekből kifolyólag a Nagojai Jegyzőkönyv a biokalózkodás elleni küzdelem fontos eszköze.

Több mint két évtizeddel a Biológiai Sokféleség Egyezmény véglegesítése után eljött az idő, hogy kialakítsunk egy keretet az egyezménynek a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és az előnyök igazságos és méltányos megosztásával kapcsolatos alapelvei végrehajtására, a Biológiai Sokféleség Egyezmény célkitűzéseinek megfelelően hozzájárulva egyúttal a biológiai sokféleség megőrzéséhez és elemeinek fenntartható használatához. A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 2014 októberében Dél-Koreában tartandó 12. konferenciájára való tekintettel a fentiekhez a Nagojai Jegyzőkönyv gyors ratifikálására és hatálybalépésére, valamint a jegyzőkönyvet végrehajtó uniós rendelet elfogadására van szükség.

******

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy adja meg egyetértését.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	28.5.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Thijs Berman, Corina Creţu, Véronique De Keyser, Charles Goerens, Mikael Gustafsson, Eva Joly, Filip Kaczmarek, Gay Mitchell, Bill Newton Dunn, Andreas Pitsillides, Maurice Ponga, Jean Roatta, Alf Svensson, Keith Taylor, Ivo Vajgl, Anna Záborská, Iva Zanicchi
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Eric Andrieu, Philippe Boulland, Emer Costello, Isabella Lövin, Cristian Dan Preda

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (30.5.2013)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2012)0577 – C7-0000/2013 – 2012/0279(NLE))

A vélemény előadója: José Bové

RÖVID INDOKOLÁS

A jelenleg vizsgált, tanácsi határozatra irányuló javaslat a 2010 októberében elfogadott, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: Nagojai Jegyzőkönyv) foglalkozik. A Nagojai Jegyzőkönyv a régebbi, már hatályos Biológiai Sokféleség Egyezmény folytatásának tekinthető. Konkrétabban fogalmazva a Biológiai Sokféleség Egyezmény 15. cikke felvázolja a hozzáférésre és az előnyök megosztására vonatkozó szabályokat, melyeket a Nagojai Jegyzőkönyv tölt meg tartalommal, lényegében megalkotva a hozzáférés és az előnyök megosztásának új, nemzetközi rendszerét.

Az Európai Unió és annak legtöbb tagállama aláírta a Nagojai Jegyzőkönyvet, melynek várhatóan 2014-ben megvalósuló hatálybalépéshez még 50 ratifikációra van szükség. Magától értetődő, hogy azon tagállamoknak, amelyek fontos szerepet játszottak a Nagojai Jegyzőkönyv kidolgozásában, sürgősen ratifikálniuk kellene azt. A vélemény előadója támogatja a Nagojai Jegyzőkönyvet, és reméli annak mihamarabbi ratifikálását.

A Nagojai Jegyzőkönyv Unióban való végrehajtását célzó rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0576, 2012/0278 (COD)) szóló különálló véleményében az előadó néhány módosítást javasol, melyek célja a jövőbeli rendelet hatékonyabbá tétele. Ha teljes körűen meg akarja ismerni a vélemény előadójának álláspontját a Nagojai Jegyzőkönyv Unióban történő végrehajtásáról, olvassa el a véleményhez tartozó „rövid indokolást”, melyet itt nem ismétlünk meg.

******

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek egyetértése megadását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	30.5.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Eric Andrieu, José Bové, Luis Manuel Capoulas Santos, Vasilica Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Albert Deß, Diane Dodds, Herbert Dorfmann, Robert Dušek, Iratxe García Pérez, Béla Glattfelder, Martin Häusling, Peter Jahr, Elisabeth Jeggle, Elisabeth Köstinger, George Lyon, Mairead McGuinness, James Nicholson, Wojciech Michał Olejniczak, Marit Paulsen, Britta Reimers, Alfreds Rubiks, Giancarlo Scottà, Czesław Adam Siekierski, Sergio Paolo Francesco Silvestris, Alyn Smith, Ewald Stadler, Csaba Sándor Tabajdi, Marc Tarabella, Janusz Wojciechowski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Marian Harkin, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Jens Nilsson

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	4.7.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	57 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Martina Anderson, Elena Oana Antonescu, Kriton Arsenis, Sophie Auconie, Paolo Bartolozzi, Sandrine Bélier, Lajos Bokros, Franco Bonanini, Biljana Borzan, Nessa Childers, Yves Cochet, Chris Davies, Esther de Lange, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Jill Evans, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Corinne Lepage, Linda McAvan, Vladko Todorov Panayotov, Gilles Pargneaux, Antonyia Parvanova, Andrés Perelló Rodríguez, Mario Pirillo, Pavel Poc, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Kārlis Šadurskis, Carl Schlyter, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Bogusław Sonik, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Glenis Willmott, Sabine Wils
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Erik Bánki, Gaston Franco, James Nicholson, Vittorio Prodi, Britta Reimers, Alda Sousa, Struan Stevenson, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Anna Záborská