JELENTÉS az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
31.1.2014 - (COM(2013)0522 – C7‑0231/2013 – 2013/0248(COD)) - ***I
Regionális Fejlesztési Bizottság
Előadó: Rosa Estaràs Ferragut
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2013)0522 – C7‑0231/2013 – 2013/0248(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0522),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 175. cikkének harmadik albekezdésére és 212. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0231/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0078/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
(1a) Bár az alap felhasználása elsősorban természeti katasztrófákra korlátozódik, az Uniónak rendelkeznie kell olyan megfelelő és rugalmas eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy a súlyos vészhelyzetben lévő polgárok számára egyértelmű politikai jelzést adjon. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
(1b) Az alap létrehozása óta az Unióban bekövetkezett természeti katasztrófák száma, súlyossága és intenzitása az éghajlatváltozás következményeként jelentősen nőtt. Következésképpen – az Uniónak a környezetvédelemre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó célkitűzéseit is figyelembe véve – javítani kell az alap működését. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(8) A 2012/2002/EK rendelet alkalmazásában a jelentős természeti katasztrófát olyan katasztrófaként kell meghatározni, amely a pénzügyileg kifejezett küszöbérték feletti közvetlent kárt okoz, amelyet a referenciaév áraiban, illetve az érintett állam bruttó nemzeti jövedelemének (GNI) százalékos arányában kell kifejezni. |
(8) A jelentős természeti katasztrófát olyan – természeti jelenségek vagy az emberi tevékenység katasztrofális hatásai által véletlenszerűen okozott – katasztrófaként kell meghatározni, amely egy meghatározott földrajzi területen súlyos károkat okoz és/vagy a szokásos életfeltételek jelentős megváltozását idézi elő, és amely a hatóságok és az egyéb, humanitárius vagy szociális intézmények különleges figyelmét teszi szükségessé. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
(8a) Az alapot akkor kell aktiválni, ha egy jelentős természeti katasztrófa egy pénzügyi mutatókkal és a referenciaév árai alapján, illetve az érintett állam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) százalékos arányában kifejezett küszöbérték feletti közvetlen kárt okozott. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(9) Annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni azon katasztrófák sajátságos természetét, amelyek bár jelentősek, ám nem érik el a szükséges legkisebb szintet az alapból történő hozzájáruláshoz, a regionális katasztrófákra vonatkozó kritériumokat a regionális bruttó hazai termékre (GDP) hivatkozva kiszámított kár alapján kell meghatározni. Ezeket a kritériumokat világos és egyszerű módon kell meghatározni annak érdekében, hogy kevesebb olyan kérelmet nyújtsanak be, amelyek nem felelnek meg a 2012/2002/EK rendeletben megfogalmazott követelményeknek. |
(9) Annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni azon katasztrófák sajátságos természetét, amelyek bár súlyos hatással vannak az érintett régió gazdasági és társadalmi fejlődésére, ám nem érik el a szükséges legkisebb szintet az alapból történő hozzájáruláshoz, a regionális katasztrófákra vonatkozó kritériumokat a regionális bruttó hazai termékre (GDP) hivatkozva kiszámított kár alapján kell meghatározni. Ezeket a kritériumokat világos és egyszerű módon kell meghatározni annak érdekében, hogy kevesebb olyan kérelmet nyújtsanak be, amelyek nem felelnek meg a 2012/2002/EK rendeletben megfogalmazott követelményeknek. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(11) Az alapnak hozzá kell járulnia az infrastruktúra működőképessé való helyreállításához, a katasztrófa súlytotta területek megtisztításához, a mentőszolgálatok költségeihez, valamint az érintett lakosság ideiglenes szállásának költségeihez a teljes végrehajtási időszakban. Meg kell határozni azt az időtartamot is, amely során a katasztrófa miatt otthontalanná váló lakosok számára biztosított szállás átmenetinek tekinthető. |
(11) Az alapnak hozzá kell járulnia az infrastruktúra működőképessé való helyreállításához vagy a természeti katasztrófákkal szembeni ellenállóbbá tételéhez – többek között az áthelyezéséhez –, a katasztrófa sújtotta területek megtisztításához, a mentőszolgálatok költségeihez, valamint az érintett lakosság ideiglenes szállásának költségeihez a teljes végrehajtási időszakban, továbbá adott esetben a technikai segítségnyújtáshoz. Meg kell határozni azt az időtartamot is, amely során a katasztrófa miatt otthontalanná váló lakosok számára biztosított szállás átmenetinek tekinthető, figyelembe véve a szállások jellegét és méreteit, valamint az egyes tagországok és/vagy régiók képességét a helyreállításra. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(13) Pontosítani kell azt is, hogy a támogatható intézkedések nem foglalhatják magukban a technikai segítségnyújtás kiadásait. |
(13) Pontosítani kell azt is, hogy a támogatható intézkedések magukban foglalhatják a technikai segítségnyújtás kiadásait is. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(15) A természeti katasztrófák bizonyos fajtái, mint például a szárazság esetében hosszabb időszak telik el, míg a katasztrófa hatásai érezhetővé válnak. Rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy az alapot az ilyen esetekben is fel lehessen használni. |
(15) A természeti katasztrófák azon fajtái tekintetében is biztosítani kell az alapból történő támogatásra való jogosultságot, amelyek esetében hosszabb időszak telik el, míg hatásuk végzetessé válik. A rendelkezéseknek elegendő rugalmasságot kell biztosítaniuk a természeti katasztrófák meghatározása terén. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(16) Fontos biztosítani, hogy a jogosult államok megtegyék az előírt erőfeszítéseket a katasztrófák bekövetkeztének megelőzésére és a katasztrófák hatásainak enyhítésére, ideértve a katasztrófakockázat megelőzésére és kezelésére vonatkozó uniós jogszabályok teljes körű végrehajtását, valamint a vonatkozó beruházások számára rendelkezésére álló uniós finanszírozás alkalmazását. Rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy ha egy tagállam – miután egy korábbi természeti katasztrófa esetében az alapból történő támogatásban részesült – elmulasztja a katasztrófakockázat megelőzésére és kezelésére vonatkozó uniós jogszabályok betartását, akkor e tagállam kérelmét elutasíthassák, vagy a hozzájárulás összegét csökkenthessék a hasonló természetű katasztrófa tekintetében való további kérelem benyújtásakor. |
(16) Fontos biztosítani, hogy a jogosult államok megtegyék az előírt erőfeszítéseket a katasztrófák bekövetkeztének megelőzésére és a katasztrófák hatásainak enyhítésére, ideértve a katasztrófakockázat megelőzésére és kezelésére vonatkozó uniós jogszabályok teljes körű végrehajtását, valamint a vonatkozó beruházások számára rendelkezésére álló uniós finanszírozás alkalmazását. Rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy ha egy tagállam – miután egy korábbi természeti katasztrófa esetében az alapból történő támogatásban részesült – elmulasztja a katasztrófakockázat fenntartható megelőzésére és kezelésére vonatkozó uniós jogszabályok betartását, akkor e tagállam kérelmét elutasíthassák, vagy a hozzájárulás összegét csökkenthessék a hasonló természetű katasztrófa tekintetében való további kérelem benyújtásakor. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(18) A hozzájárulás kifizetéséhez vezető adminisztratív folyamatnak a lehető legegyszerűbbnek és időben a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. A tagállamok számára tehát az alapból való hozzájárulások végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezéseket a hozzájárulást odaítélő végrejhajtási határozatnak kell tartalmaznia. Azon kedvezményezett államok számára azonban, amelyek még nem uniós tagállamok, jogi okokból külön végrehajtási megállapodást kell fenntartani. |
(18) A hozzájárulás kifizetéséhez vezető adminisztratív folyamatnak a lehető legegyszerűbbnek és időben a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. A tagállamok számára tehát az alapból való hozzájárulások végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezéseket a hozzájárulást odaítélő határozatnak kell tartalmaznia. Azon kedvezményezett államok számára azonban, amelyek még nem uniós tagállamok, jogi okokból külön végrehajtási megállapodást kell fenntartani. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2012/2002/EK rendelet 2 cikk | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont 2012/2002/EK rendelet 3 cikk | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – a pont 2012/2002/EK rendelet 3 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont – a, b és c pont 2012/2002/EK rendelet 4 cikk – 1, 1 a és 2 bekezdés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont 2012/2002/EK rendelet 4 a cikk | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 7 pont 2012/2002/EK rendelet 7 cikk | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 8 pont 2012/2002/EK rendelet 8 cikk | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
INDOKOLÁS
HÁTTÉR
Az EUSZA azzal a céllal jött létre, hogy segítséget nyújtson a természeti katasztrófák nyomán kialakult helyzetekben, és kifejezze az Unió szolidaritását az érintett európai régiók iránt. Az alap az Európa középső területein 2002 nyarán bekövetkezett árvizek után jött létre. Az EUSZA a természeti katasztrófák által érintett tagállamokat és tagjelölt országokat támogatja.
Az eszköz fő jellemzői mostanáig a következők voltak:
• „Természeti katasztrófa” esetén a támogathatóságnak egyetlen kritériuma van: az egyes országokra meghatározott küszöbértéket meghaladó kár.
• Az alap kisebb léptékű események, az úgynevezett „regionális katasztrófák” esetén is segítséget nyújthat, ha a szerencsétlenség az adott régió lakosságának nagyobb részét érinti, és ha várhatóan súlyos és tartós hatással lesz a régió gazdasági stabilitására és életfeltételeire.
• A finanszírozás egyetlen kifizetéssel valósul meg. Nincs programozás, és nincs szükség társfinanszírozásra.
• Mivel a pénzügyi támogatás az EU költségvetésén kívüli forrásokból származik, a Bizottság a kérdésben nem dönthet önállóan. Ha úgy véli, hogy a kérelem megfelel a követelményeknek, a költségvetési hatóságnak (a Tanács és az Európai Parlament) az alap mobilizálását javasolja.
Az EUSZA kiegészíti a tagállamok közkiadásait a hatóságok által végrehajtott alábbi alapvető szükségintézkedések finanszírozása céljából:
• az alapvető infrastruktúrák, például az energiaellátás, a vízellátás, a közlekedés, a távközlés, az egészségügyi ellátás és az oktatás helyreállítása;
• átmeneti elszállásolás és a szükséghelyzeti szolgáltatások költségeinek biztosítása a lakosság azonnali szükségleteinek kielégítése céljából;
• a megelőző infrastruktúra, például gátak és töltések biztosítása;
• a kulturális örökség megóvását szolgáló intézkedések;
• a műveleti területek megtisztítása.
Mivel a magánjellegű károk, így a magántulajdonban keletkezett károk vagy a bevételkiesés, ezen belül a mezőgazdasági károk biztosítással fedezhetőnek minősülnek, ezért az alap ezeket nem fedezi.
Az érintett országok nemzeti hatóságai az első károk bekövetkezését követő 10 napon belül nyújthatnak be kérelmet a Bizottsághoz. A Bizottság ezután kiértékeli a kérelmet, határoz arról, hogy igénybe kell-e venni az alapot, dönt a megfelelő támogatási összegről, majd a költségvetési hatóságnak javaslatot tesz az összeg rendelkezésre bocsátására. A támogatás folyósítása a kedvezményezett állammal kötött végrehajtási megállapodás aláírását követően egy összegben történik.
Az alap 2002 óta 52 alkalommal nyújtott segítséget, különböző természeti katasztrófák, így árvizek, erdőtüzek, földrengések, viharok és aszályok bekövetkezése után. A mai napig 23 európai ország kapott támogatást, összesen 3,2 milliárd euró összegben.
A HATÁLYOS JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSÁNAK INDOKOLÁSA
Már a létrehozása óta világos volt, hogy az EU-tól segítséget váró, katasztrófa által sújtott országok és régiók várakozásainak teljesítéséhez változtatásokra van szükség. Noha az eszköz általában megfelel céljainak, nem működik annyira hatékonyan, ahogyan kellene, ami például abban mutatkozik meg, hogy az aktiválását lehetővé tevő bizonyos feltételek túl bonyolultak vagy nem eléggé egyértelműek.
A támogatás-odaítélési eljárás igen hosszadalmas, a kifizetésre általában a katasztrófa bekövetkezése után körülbelül egy évvel kerül sor.
Míg az eszköz a nagy természeti katasztrófák esetében jól működött, a beérkezett kérelmek kétharmada olyan úgynevezett regionális katasztrófákhoz kötődött, amelyek a küszöbérték alatti károkat okoztak. Mivel e kérelmek nagy többsége nem teljesíti a feltételeket, elutasításra kerül, ami idő- és pénzveszteséget okoz, valamint a várakozások meghiúsulásával jár.
Ahhoz tehát, hogy a Szolidaritási Alap érzékenyebb és láthatóbb legyen, és a támogatást a jelenleginél gyorsabban lehessen folyósítani, javítani és egyszerűsíteni kell az eljárás műveleteit, be kell vezetni a korai kifizetéseket, és egyértelműbbé kell tenni bizonyos rendelkezéseket.
BIZOTTSÁG ÚJ JOGALKOTÁSI JAVASLATA
Az Európai Bizottság által javasolt legfontosabb módosítások a következőképpen foglalhatók össze:
- A Szolidaritási Alap hatályának egyértelművé tétele, azaz a természeti katasztrófákra történő korlátozása és az aszálykárokra való kiterjesztése.
- A támogathatóság egyértelműbb szabályainak elfogadása a regionális katasztrófák esetén, és egy egységes küszöbérték bevezetése: egy adott régió akkor kaphasson támogatást, ha a katasztrófa által okozott károk mértéke meghaladja a regionális GDP 1,5%-át.
- Előleg-kifizetési lehetőség, most először: a támogatás várható összegének 10%-a, de legfeljebb 30 millió euró.
- A támogatás folyósításához szükséges igazgatási eljárás lerövidítése a jóváhagyási és a végrehajtási szakasz egyetlen megállapodásba olvasztásával.
- Intézkedések a katasztrófák kockázatának mérséklését célzó megelőzési stratégiák támogatására: jelentések bemutatásával és a támogatás lehetséges feltételeivel kapcsolatos követelmények.
Az alkalmazási kör továbbra is a tagállamokban vagy az Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató országokban bekövetkező természeti katasztrófákra korlátozódik. Az országoknak a katasztrófa első napjától számítva tíz hét áll rendelkezésükre a kérelem benyújtásához. Az alap aktiválásához szükséges küszöbérték (a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-a vagy 3 milliárd euró), mint ahogyan azok az intézkedéstípusok, amelyek támogatásban részesülhetnek, továbbra is változatlanok. A támogatott intézkedések végrehajtása, ezen belül a projektek kiválasztása, a könyvvizsgálat és az ellenőrzés a kedvezményezett feladata. A módosítások nem befolyásolják a kiadások várható szintjét.
Az EUSZA finanszírozását az EU költségvetésén kívüli költségvetés-módosítás biztosítja. Ezt az intézmények közötti megállapodás határozza meg. Minden egyes támogatásról külön megállapodás születik a Bizottság javaslata, illetve a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyása alapján. Minden költségvetés-módosítás elfogadásához be kell tartani egy minimális időtartamot (legalább 8–10 hét).
AZ ELŐADÓ KÖVETKEZTETÉSEI
Az EUSZA a támogatásra szoruló európai régiók és országok iránti szolidaritás és segítő szándék nyilvánvaló kifejeződése. Az Európai Bizottság javaslata az Európai Parlament 2012. decemberi jelentésének számos javaslatát átveszi, és a Szolidaritási Alapot gyorsabbá, egyértelműbbé és könnyebben használhatóvá teszi. Emellett az országokat arra buzdítja, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a katasztrófák megelőzése és kezelése terén.
Az új jogalkotási javaslat leegyszerűsíti a meglévő előírásokat, hogy ezáltal a támogatások kifizetése gyorsabb legyen. A tervek között szerepel az a lehetőség is, hogy a támogatási összegeket – most először – előre kifizessék. A tervek, különösen a regionális katasztrófák vonatkozásában, egyértelműbben kifejtik, hogy a támogatásra kik és milyen célból jogosultak. A reform ezenkívül arra bátorítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és illesszenek politikai menetrendjükbe kockázatkezelési és katasztrófa-megelőzési stratégiákat. Az alap működését meghatározó elvek változatlanok maradnak, akárcsak az uniós költségvetésen kívüli forrásokra támaszkodó finanszírozási mód.
Emlékeztetni kell arra, hogy ez az európai eszköz az egyike azoknak, amelyek az európai polgárok nagy megelégedésére szolgálnak, és hogy magát az alap szükségességét soha nem vonták kétségbe, csupán rugalmatlanságát és lassúságát érte bírálat – a módosítás ezt kívánja kiküszöbölni.
Továbbá el kell ismerni és el kell fogadni, hogy a válság, amint az a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves költségvetésről szóló tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, a tagállamok és az Unió számára egyaránt megnehezítette kiadásaik növelését, úgy európai, mint nemzeti szinten. Az előadó ezért úgy véli, hogy a költségvetést övező általános hangulatban e szolidaritási alap forrásainak és ezzel együtt alkalmazási körének bővítése nem volt megvalósítható. Ennek ellenére az alap költségvetésének 50%-os csökkentése (a jelenlegi, 2007–2013-as időszak alatti évi 1 milliárd euró 2014-től kezdődően évi 500 millióra csökken) nehezen elfogadható, mivel az utóbbi években sajnálatos módon jelentősen megnőtt a természeti katasztrófák száma és súlyossága, és az éghajlatváltozás miatt és a megelőzést szolgáló gyakorlatok és előírások ellenére nem remélhető, hogy ez a tendencia megfordul.
Az Európai Unió működéséről szóló új szerződés kiemeli, hogy az Unió és tagállamai felelőssége, hogy szembeszálljanak az EU területén bekövetkező természeti katasztrófák vagy terrorcselekmények következményeivel, és hogy az Uniónak elegendő eszközzel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ilyen események bekövetkezése esetén támogatást nyújthasson polgárainak.
Az EU-nak nemcsak többnek kell lennie, hanem több is akar lenni egy közös piacnál: az Unió sorsközösség, és ezt a legnehezebb pillanatokban bizonyítania is kell. A Szolidaritási Alap tevékenysége nem korlátozódhat arra, hogy igazgatási és bürokratikus rendelkezéseket alkalmaz, hanem alkalmazkodnia kell és rugalmasabbá kell válnia, hogy láthatóbbá tegye a polgárok javát szolgáló uniós intézkedéseket, javítsa reagálási képességét, különösen, ha az embereket közvetlenül érintő katasztrófa következik be. Paradox módon az Unió a saját területén kívül nagyobb jelenléttel és bőségesebb pénzügyi forrásokkal segít a katasztrófák vagy humanitárius válságok kezelésében; az EU nyújtja a legtöbb humanitárius és fejlesztési támogatást a világban, ezért a polgárok számára néha nehezen érthető, hogy képtelen kezelni azokat a tragédiákat, amelyek – noha horderejükben sokkal kisebbek, mint a harmadik világban bekövetkező katasztrófák – közvetlenül érintik a saját területén élő polgárokat.
Mindemellett – és annak ellenére, hogy a javasolt reform korlátozottsága egyeseknek kisebb csalódást okozhat –a felvázolt módosítások jelentőségét nem kisebbíthetjük, mivel céljuk ezen eszköz működésének javítása és rugalmassá tétele, így az minden bizonnyal hatékonyabban és eredményesebben látja majd el feladatát.
Az EU következő hét évre szóló, a közelmúltban jóváhagyott költségvetése reálértékben összességében csökkenésen ment keresztül, és úgy hiszem, senki sem remélte, hogy az EUSZA a tavalyi bizottsági közleményben már bejelentett reform révén megújul, azonban jelezni kell, hogy 2005-ben egy kiváló alkalmat szalasztottunk el arra, hogy ezt az európai eszközt azzá alakítsuk, aminek rendeltetése szerint lennie kell:a nehéz helyzetbe került uniós polgárok iránt tanúsított európai szolidaritás legláthatóbb, leghatározottabb és legfontosabb megnyilvánulása.
A Bizottság reformjavaslatában szereplő valamennyi feltétel azt szolgálja, hogy a tagállamok számára egyszerűbb és könnyebb legyen az alaphoz benyújtott támogatási kérelmek elemzése és előkészítése, és a javaslat kétségkívül még egyszerűbbé teszi a Bizottsághoz benyújtott kérelmek nyomon követését, mivel a Bizottsághoz számottevően kevesebb kérelem fog érkezni. Az előadó nehezen osztja az Európai Bizottság azon meggyőződését, hogy a támogatási kérelmek számának csökkenésével a csalódások vagy a csalódottak száma is kevesebb lesz, ugyanis így kevesebb támogatási kérelmet utasítanak el. Ez azonban egyszerűen azért van így, mert nem lesz lehetőség a kérelmek benyújtására. Nem érkezik be annyi kérelem, így nem lesz annyi elutasítás, de több támogatás sem lesz.
Az új szabályozási javaslat ezután sem tud megoldást nyújtani azon polgárok mindegyike számára, akik nehéz és tragikus helyzetbe kerültek, és akik az Unióhoz való tartozásuktól azt várják, hogy ha katasztrófa áldozataivá válnak, a közösség szolidáris lesz velük. Azonban, noha egy eszköz gazdasági szempontú javítását lehetetlen jóváhagyni, a javasolt módosításokhoz jóváhagyásunkat kell adnunk, mivel azok rugalmasabbá teszik e fontos szolidaritási eszköz működését, ezáltal pedig fokozzák hatékonyságát és eredményességét.
VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (22.1.2014)
a Regionális Fejlesztési Bizottság részére
az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2013)0522 – C7‑0231/2013 – 2013/0248(COD))
A vélemény előadója: Georgios Stavrakakis
RÖVID INDOKOLÁS
A bizottsági javaslat célja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) létrehozásáról szóló, jelenleg hatályban lévő 2012/2002/EK rendelet[1] módosítása a rendelet működésének korlátozott számú technikai kiigazítás révén történő egyszerűbbé tétele, valamint annak érdekében, hogy a rendelet polgárok számára láthatóbbá váljon. Az eszköz alapelvei, a többéves pénzügyi kereten kívüli finanszírozási mód és a kiadások várható szintje változatlan marad.
A javaslat fő elemei többek közt az EUSZA hatályának egyértelmű, azt a természeti katasztrófákra korlátozó meghatározása; az EUSZA úgynevezett „rendkívüli regionális katasztrófa” esetén történő kivételes igénybevételének új és egyszerű egyetlen feltétele, amely egy a GDP-vel kapcsolatos küszöbértéken alapul; azon lehetőség bevezetése, hogy az érintett tagállam kérésére gyors előleget fizessenek ki; a lassan kialakuló katasztrófákra, például a szárazságra vonatkozó konkrét rendelkezés beillesztése; a hatékonyabb katasztrófamegelőzést ösztönző egyes rendelkezések bevezetése; a támogatás odaítéléséről szóló határozat és a végrehajtási megállapodások egyetlen jogi aktusba való összevonása.
Költségvetési szempontból az EUSZA kívül marad a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten, ugyanakkor a költségvetési hatóság határozata a pénzügyi támogatás odaítéléséhez szükséges költségvetési forrásokat a többéves pénzügyi keret felső határértékei fölé emeli: a maximális éves elkülönített összeg 500 millió EUR (2011. évi árakon). A tényleges kiadások függenek a támogatható államok által a bekövetkezett természeti katasztrófákat követően benyújtott, támogatás iránti kérelmektől, valamint az intézményközi megállapodásba meghatározottak alapján az alap rendelkezésére álló éves maximális keretösszegtől.
A javaslat – tükrözve azt a határozatot, amely szerint az alap számára elkülönített maximális éves összeget a 2011. évi árakon határozzák meg (folyó árak helyett) – a jelentős katasztrófák meghatározásához alkalmazott két kár-küszöbérték egyikét jelentő 3 milliárd EUR összeg esetében is ugyanezt az alapot alkalmazza. Nem érinti a másik küszöbértéket, amelyet a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ában határoznak meg.
Az előadó támogatja az EUSZA általános alapelveinek és finanszírozásának megtartását, ugyanakkor úgy véli, hogy az EUSZA-ra vonatkozó jelenlegi szabályok nem megfelelően rugalmasak és láthatók, aktiválásának bizonyos feltételei pedig túl bonyolultak és nem eléggé egyértelműek. Ezért határozottan támogatja a javaslat azon célkitűzését, miszerint az eszköz működését oly módon javítja, hogy növeli a válaszadás gyorsaságát, láthatóbbá teszi a polgárok számára, egyszerűbbé teszi használatát és egyértelműbbé teszi rendelkezéseit. Ezért az előadó javaslatot tesz néhány, a bizottsági szolgálatokon belüli értékelési folyamat felgyorsítását célzó módosításra.
Támogatja továbbá a „természeti katasztrófák” definíciójának egyértelművé tételét, beillesztve egy egyedi rendelkezést a lassan kialakuló katasztrófák, így a szárazság esetére, ami segít majd a hatállyal kapcsolatos jelenlegi jogbizonytalanságok felszámolásában, és megakadályozza a feltételeknek nem megfelelő kérelmek benyújtását;
Az előadó egyetért az EUSZA úgynevezett „rendkívüli regionális katasztrófa” esetén történő kivételes igénybevételének új és egyszerű egyetlen feltétele bevezetésével, amely egy a GDP-vel kapcsolatos küszöbértéken alapul, ami a tervek szerint egyszerűsítést eredményez, és jelentősen hozzájárul a döntéshozatal és a támogatások kifizetésének felgyorsulásához. Ugyanakkor javasolja a régió 1,5%-os GDP-küszöbértékének 1,0%-ra való csökkentését, ezáltal lehetővé téve, hogy potenciálisan több eset kerüljön be a támogatásra jogosultak körébe annak érdekében, hogy rendkívüli regionális katasztrófa esetén több európai polgárt lehessen elérni.
Támogatja azon lehetőség bevezetését is, hogy az érintett tagállam kérésére gyors előleget fizessenek ki, de úgy véli, hogy a 30 millió euróban maximalizált pénzügyi támogatás várható összegének 10%-ára való korlátozás nem elegendő arra, hogy a katasztrófa megtörténtét követő korai szakaszban figyelembe vegyék az érintett országok szükségleteit. Ezért ésszerűbbnek véli egy 15%-os korlát és 40 millió euró megállapítását.
Az előadó javasolja továbbá, hogy a technikai segítségnyújtás támogatható legyen az Alapból, amennyiben ez nem haladja meg a támogatás teljes összegének 2%-át.
Az előadó üdvözli, hogy a Bizottság figyelembe veszi az Olaszország számára a l'aquilai földrengés okán nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó teljesítményellenőrzési jelentésben az Európai Számvevőszék által megfogalmazott ajánlásokat[2] azáltal, hogy bevezeti az „ideiglenes szállás” és az „azonnali szükségintézkedések” fogalmának egyértelműbb meghatározását, valamint a bevételtermelésre vonatkozó rendelkezést.
Meggyőződése, hogy bizonyos mértékű rugalmasság szükséges annak érdekében, hogy a pénzügyi támogatást a jelentős katasztrófa bekövetkeztét követően a lehető leghamarabb rendelkezésre tudják bocsátani, beleértve a költségvetési rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérést is, különösen a végrehajtó hatóságok kijelölésének egyébként időigényes eljárását illetően, ideértve továbbá az ellenőrzésre, valamint az éves jelentés időzítésére vonatkozó rendelkezéseket is. Mindazonáltal ez a rugalmasság nem veszélyeztetheti az Alapból folyósított támogatás tekintetében folytatott hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.
Az előadó fontosnak tartja a katasztrófamegelőzést és -elhárítást, mivel közép- és hosszú távon költséghatékonyabb megelőzni a katasztrófát, mint választ adni rá. E tekintetben hangsúlyozza, hogy a természeti katasztrófákra való felkészülés és az azokra való reagálás során az EUSZA-nak ki kell egészítenie az egyéb pénzügyi eszközöket, így a strukturális alapokat, kiaknázva az ezen mechanizmusokkal és az ezekhez kapcsolódó programokkal létrejövő szinergiákat;
MÓDOSÍTÁSOK
A Költségvetési Bizottság felkéri a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(13) Pontosítani kell azt is, hogy a támogatható intézkedések nem foglalhatják magukban a technikai segítségnyújtás kiadásait. |
törölve | |||||||||||||||
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2012/2002/EK rendelet 2 cikk – 3 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2012/2002 rendelet 2 cikk – 3 a bekezdés (új) | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2012/2002 rendelet 2 cikk – 5 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b alpont 2012/2002/EK rendelet 3 cikk – 5 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c alpont 2012/2002/EK rendelet 4 cikk – 2 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 2012/2002/EK rendelet 4a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 2012/2002/EK rendelet 4a cikk – 2 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 2012/2002 rendelet 4 a cikk – 3 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2012/2002/EK rendelet 8 cikk – 1 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az Európai Unió Szolidaritási Alapja |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2013)0522 – C7-0231/2013 – 2013/0248(COD) |
||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
REGI 10.9.2013 |
|
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
BUDG 10.9.2013 |
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Georgios Stavrakakis 5.9.2013 |
||||
|
Az elfogadás dátuma |
22.1.2014 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
27 1 0 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Richard Ashworth, Zuzana Brzobohatá, Jean-Luc Dehaene, Isabelle Durant, José Manuel Fernandes, Věra Flasarová, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Ivars Godmanis, Lucas Hartong, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Ivailo Kalfin, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, George Lyon, Jan Mulder, Juan Andrés Naranjo Escobar, Andrej Plenković, Dominique Riquet, László Surján, Helga Trüpel, Oleg Valjalo, Derek Vaughan, Angelika Werthmann |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Maria Da Graça Carvalho, Peter Šťastný, Georgios Stavrakakis |
||||
- [1] Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).
- [2] Az Európai Számvevőszék 24/2012. sz. különjelentése: „A 2009-es abruzzói földrengést követően az Európai Unió Szolidaritási Alapja által nyújtott támogatás: Az intézkedések helytállósága és költsége”
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az Európai Unió Szolidaritási Alapja |
||||
|
Hivatkozások |
COM(2013)0522 – C7-0231/2013 – 2013/0248(COD) |
||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
24.7.2013 |
|
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
REGI 10.9.2013 |
|
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
BUDG 10.9.2013 |
|
|
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Rosa Estaràs Ferragut 24.9.2013 |
|
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
22.1.2014 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
36 0 3 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Charalampos Angourakis, Francesca Barracciu, Catherine Bearder, Victor Boştinaru, Nikos Chrysogelos, Tamás Deutsch, Rosa Estaràs Ferragut, Danuta Maria Hübner, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Iñaki Irazabalbeitia Fernández, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Constanze Angela Krehl, Vladimír Maňka, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Miroslav Mikolášik, Jens Nilsson, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Markus Pieper, Ovidiu Ioan Silaghi, Monika Smolková, Georgios Stavrakakis, Lambert van Nistelrooij, Justina Vitkauskaite Bernard, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Joachim Zeller, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Maurice Ponga, Vilja Savisaar-Toomast, Elisabeth Schroedter, Richard Seeber, Evžen Tošenovský, Derek Vaughan |
||||
|
Benyújtás dátuma |
31.1.2014 |
||||