JELENTÉS az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó egységes globális piacalapú intézkedés alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő létrehozására való tekintettel történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
31.1.2014 - (COM(2013)0722 – C7‑0374/2013 – 2013/0344(COD)) - ***I
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Peter Liese
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó egységes globális piacalapú intézkedés alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő létrehozására való tekintettel történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2013)0722 – C7‑0374/2013 – 2013/0344(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0722),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0374/2013),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. január 22-i véleményére[1],
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0079/2014),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2 felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
|
(1a) A légi közlekedési ágazat erőteljesen nemzetközi jellegű. Sürgős szükség van éghajlatvédelmi kezdeményezések megtételére, mivel a légi közlekedésből származó kibocsátások jelentette, ilyen jellegű világszintű problémák a leghatékonyabban nemzetközi fellépéssel oldhatók meg, amelybe beletartozik az ugyanazon intézkedések betartására vagy ugyanazon célok – különböző intézkedésekkel történő – elérésére vonatkozó kötelezettség. Az ICAO szintjén létrejövő globális megállapodás kínálja a legjobb kilátásokat a fenntarthatóság hosszú távú biztosítására. | ||||||||||||||||||
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 1b preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
|
(1b) A 377/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat1 elfogadása lehetővé tette, hogy az ICAO-n belül annak következő ülésén valódi előrelépés történjék egy globális megállapodás megkötése felé. Egy efféle megállapodás előkészítése és a megtorló jellegű kereskedelmi intézkedések elkerülése érdekében kívánatos ideiglenesen kiterjeszteni „az idő megállítására” vonatkozó rendelkezéseket. | ||||||||||||||||||
|
__________________ | ||||||||||||||||||
|
1Az Európai Parlament és a Tanács 2013. április 24-i 377/2013/EU határozata az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvtől való ideiglenes eltérésről (HL L 113., 2013.4.25., 1. o.) | ||||||||||||||||||
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
(2) Ebből fakadóan kívánatos ideiglenesen úgy tekinteni, hogy a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv4 követelményei teljesülnek abban az esetben, ha az előírt kötelezettségeket a harmadik országok repülőtereire irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások egy meghatározott százaléka vonatkozásában teljesítik. E lépésével összefüggésben az Unió hangsúlyozza, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak repülőtereire irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások egy bizonyos százalékára éppúgy van mód követelményeket alkalmazni, mint az e repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások nagyobb hányadával kapcsolatban jogi követelményeket támasztani. |
(2) Ebből fakadóan és az ICAO közgyűlésének 2013. évi ülésszaka lendületének fenntartása, valamint az ICAO közgyűlésének soron következő, 2016. évi ülésszakán az előrelépések elősegítése érdekében kívánatos ideiglenesen úgy tekinteni, hogy a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv4 követelményei teljesülnek a 2016-ig tartó időszakban abban az esetben, ha az előírt kötelezettségeket a harmadik országok repülőtereire irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások egy meghatározott százaléka vonatkozásában teljesítik. E lépésével összefüggésben az Unió hangsúlyozza, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak repülőtereire irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások egy bizonyos százalékára éppúgy van mód követelményeket alkalmazni, mint az e repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások nagyobb hányadával kapcsolatban jogi követelményeket támasztani. | ||||||||||||||||||
_______________ |
______________ | ||||||||||||||||||
4 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 275., 2003.10.25., 32. o. |
4 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.) | ||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||
A jelenlegi eltérés csak 2016-ig és az ICAO közgyűlésének következő ülésszakáig alkalmazandó. Az ICAO 2016. évi következtetései és az elért eredmények nyomán az Unió megvizsgálhatja, szükség van-e – és ha igen, milyen – további lépésekre a nemzetközi tárgyalások kimenetelét tükröző kiigazítások megtétele érdekében. A 2016-ban hatályát vesztő jelenlegi eltérés tekintetében elegendő idő áll a jogalkotók rendelkezésére az esetlegesen szükségessé váló együttdöntési eljárások lefolytatására, mivel a 2017. évi kibocsátások leadási időpontja 2018 áprilisára esik. | |||||||||||||||||||
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 2a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
|
(2a) Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) iránti bizalom nemzetközi szinten történő kiépítése érdekében a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeket – vagy az ennek megfelelő összeget abban az esetben, ha a tagállamok olyan kényszerítő költségvetési elvei, mint az egységesség és az egyetemlegesség azt megkövetelik – az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz az Unióban és harmadik országokban történő alkalmazkodásra, az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó kutatás és fejlesztés finanszírozására, valamint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Az árverésből befolyó bevételeket az alacsony kibocsátású közlekedés támogatására is fel kell használni. Az árverések bevételeit különösen a Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alapba és az UNFCCC keretében működő Éghajlat-változási Alapba történő befizetések, továbbá az erdők pusztulásának elkerülése és a fejlődő országokban az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében tett intézkedések finanszírozására kell felhasználni. A hatékony, útvonalalapú globális piacalapú intézkedésről („MBM”-ről) – amely jelentős mértékben lehet képes a légi közlekedés éghajlati hatásainak csökkentésére – szóló megállapodás részeként az Uniónak vállalnia kell azt is, hogy az ilyen intézkedés révén keletkező bevételt az UNFCCC Éghajlat-változási Alapja javára fordítja, ezzel letéve voksát a közös, bár differenciált felelősségi körök és a különböző képességek elve, illetve a légi közlekedés által okozott üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó kutatás és fejlesztés nemzetközi erőfeszítései mellett. | ||||||||||||||||||
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
(3) Miközben a 2003/87/EK irányelv alkalmazása továbbra is az Unióban található repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülések alapján történik, annak érdekében, hogy a globális piacalapú intézkedés alkalmazásának megkezdéséig hátralévő hét évben a regionális piacalapú intézkedések alkalmazása egyszerű és működőképes módon legyen korlátozva, az Eurocontrol százalékos értékeket határozott meg annak alapján, hogy az EGT-ben és a harmadik országokban lévő legfontosabb repülőterek közötti, a földrajzi főkörön mért távolságoknak mekkora hányada esik 12 mérföldnél nem nagyobb távolságra az EGT partvonalának legtávolabbi pontjától. Mivel az Unió nem véli úgy, hogy a bevezetendő globális piacalapú intézkedéseknek tényleges légtérhasználati megfontolásokon, nem pedig az egyes repülőterekre irányuló vagy onnan kiinduló repüléseken kell alapulniuk, a százalékos értékek a 2020-ig terjedő időszak vonatkozásában relevánsak. |
(3) Miközben a 2003/87/EK irányelv alkalmazása továbbra is az Unióban található repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülések alapján történik, annak érdekében, hogy az addig hátralévő három évben, amíg az ICAO közgyűlésének 2016. évi 39. ülésszakán a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások többségére alkalmazandó, ratifikálható globális piacalapú intézkedést fogadnak el, a regionális piacalapú intézkedések alkalmazása egyszerű és működőképes módon legyen korlátozva, az Eurocontrol százalékos értékeket határozott meg annak alapján, hogy az EGT-ben és a harmadik országokban lévő legfontosabb repülőterek közötti, a földrajzi főkörön mért távolságoknak mekkora hányada esik 12 mérföldnél nem nagyobb távolságra az EGT partvonalának legtávolabbi pontjától. Mivel az Unió nem véli úgy, hogy a bevezetendő globális piacalapú intézkedéseknek tényleges légtérhasználati megfontolásokon, nem pedig az egyes repülőterekre irányuló vagy onnan kiinduló repüléseken kell alapulniuk, a százalékos értékek a 2016-ig terjedő időszak vonatkozásában relevánsak. | ||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||
A módosítás hangsúlyozza, hogy csak a jogilag kötelező erejű és a kibocsátások többségére kiterjedő piacalapú intézkedések fogadhatók el. | |||||||||||||||||||
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
(4) Az ezen irányelvben foglalt eltérések figyelembe veszik a harmadik országokkal folytatott két- és többoldalú egyeztetések eredményeit; ezeket az egyeztetéseket a Bizottság az Unió nevében a jövőben is folytatni fogja. |
(4) Az ezen irányelvben foglalt eltérések figyelembe veszik a harmadik országokkal folytatott két- és többoldalú egyeztetések eredményeit. Az „idő további egy évre való megállításával” nyert időt az Unió nevében mind a Bizottságnak, mind a tagállamoknak arra kell használniuk, hogy biztosítsák a légtér szerinti megközelítés harmadik országok általi nemzetközi elfogadását, amely megközelítést az Unió az elkövetkező években alkalmazni fogja. Ezen erőfeszítések kiegészítéseként közös megközelítést kell ajánlani a harmadik országoknak a bevételek felhasználására, például nemzetközi éghajlat-politikai célokra vagy a légi közlekedés által okozott üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozó közös kutatási és fejlesztési projektekre. A tagállamoknak az utazókra kirótt nemzeti adókból és illetékekből befolyó bevételt is arra kell felhasználniuk, hogy elősegítsék az előrelépést a nemzetközi, illetve a harmadik országokkal folytatott tárgyalásokon. | ||||||||||||||||||
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
|
(4a) Az ezen irányelv által lehetővé tett eltérések kizárólag a 2016-ig folytatott légi közlekedési tevékenységből származó kibocsátásokra vonatkoznak, és az Unió annak elősegítése érdekében biztosítja azokat, hogy az ICAO közgyűlésének 39. ülésszakán megállapodásra jussanak egy ratifikálható globális piacalapú intézkedés elfogadásáról. Csak a fent említett eszköz 2016-ban való elfogadása esetén lenne helye további jogalkotási intézkedéseknek. E célból az ICAO közgyűlésének 2016. évi ülésszakát követően a Bizottságnak jelentés útján teljes körűen be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és adott esetben mielőbb javaslatot kell tennie az eredményekkel összhangban álló intézkedésekre. Ha a harmadik országok vállalják, hogy az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerhez igazodjanak vagy azzal egyenértékű intézkedéseket fogadjanak el, az ezen irányelvben előírt eltéréseket ennek megfelelően ki kell igazítani.
| ||||||||||||||||||
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
|
(4b) Az Unió a harmadik országokkal folytatott, légi közlekedési megállapodásokról szóló tárgyalásokba mindenkor beilleszti a légi közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelem kérdését. | ||||||||||||||||||
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
(9) Annak érdekében, hogy a légijármű-üzemeltetők kellő időt kapjanak az alkalmazandó módszerek megértésére és repülési tevékenységük tervezésébe való beépítésére, a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó hitelesített kibocsátásokra meghatározott százalékos értékek, illetőleg az alternatív módszerek alkalmazásának a 2014-től kibocsátott mennyiségekre kell vonatkoznia. |
(9) Annak érdekében, hogy a légijármű-üzemeltetők kellő időt kapjanak az alkalmazandó módszerek megértésére és repülési tevékenységük tervezésébe való beépítésére, a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó hitelesített kibocsátásokra meghatározott százalékos értékek, illetőleg az alternatív módszerek alkalmazásának a 2014-től 2016-ig kibocsátott mennyiségekre kell vonatkoznia. | ||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||
A jelenlegi eltérés csak 2016-ig és az ICAO közgyűlésének következő ülésszakáig alkalmazandó. Az ICAO 2016. évi következtetései és az elért eredmények nyomán az Unió megvizsgálhatja, szükség van-e – és ha igen, milyen – további lépésekre a nemzetközi tárgyalások kimenetelét tükröző kiigazítások megtétele érdekében. A 2016-ban hatályát vesztő jelenlegi eltérés tekintetében elegendő idő áll a jogalkotók rendelkezésére az esetlegesen szükségessé váló együttdöntési eljárások lefolytatására, mivel a 2017. évi kibocsátások leadási időpontja 2018 áprilisára esik. | |||||||||||||||||||
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
(10) A 2020-tól alkalmazandó globális piacalapú intézkedés sérelme nélkül a nemzetközi polgári légi közlekedés összes tonnakilométerének bevételeiből 1%-nál kisebb mértékben részesülő fejlődő országokba irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátásokat a 2014-től 2020-ig tartó időszakban mentesíteni kell a követelmények alkalmazása alól. E javaslat alkalmazásában fejlődő országnak azok az országok minősülnek, amelyek számára e javaslat elfogadásának időpontjában a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Unió piacát illetően preferenciális piacra jutási lehetőséget biztosít, tehát azok, amelyeket a Világbank 2013-ban nem minősít magas jövedelmű vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országnak. |
(10) A 2020-tól alkalmazandó globális piacalapú intézkedés sérelme nélkül a nemzetközi polgári légi közlekedés összes tonnakilométerének bevételeiből 1%-nál kisebb mértékben részesülő fejlődő országokba irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátásokat a 2014-től 2016-ig tartó időszakban mentesíteni kell a követelmények alkalmazása alól. E javaslat alkalmazásában fejlődő országnak azok az országok minősülnek, amelyek számára e javaslat elfogadásának időpontjában a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Unió piacát illetően preferenciális piacra jutási lehetőséget biztosít, tehát azok, amelyeket a Világbank 2013-ban nem minősít magas jövedelmű vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országnak. | ||||||||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||||||||
A jelenlegi eltérés csak 2016-ig és az ICAO közgyűlésének következő ülésszakáig alkalmazandó. Az ICAO 2016. évi következtetései és az elért eredmények nyomán az Unió megvizsgálhatja, szükség van-e – és ha igen, milyen – további lépésekre a nemzetközi tárgyalások kimenetelét tükröző kiigazítások megtétele érdekében. A 2016-ban hatályát vesztő jelenlegi eltérés tekintetében elegendő idő áll a jogalkotók rendelkezésére az esetlegesen szükségessé váló együttdöntési eljárások lefolytatására, mivel a 2017. évi kibocsátások leadási időpontja 2018 áprilisára esik. | |||||||||||||||||||
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
|
(10a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkében felsorolt legkülső régiók és az EGT szárazföldi része közötti repüléseknek szintén a regionális piacalapú megközelítést kell követniük. A globális piacalapú intézkedés hatálybalépéséig százalékos értékeket az Eurocontrolnak kell kiszámítania annak alapján, hogy az EGT szárazföldi részén és a legkülső régióban lévő legfontosabb repülőterek közötti, a földrajzi főkörön mért távolságoknak mekkora hányada esik 12 mérföldnél nem nagyobb távolságra az EGT szárazföldi területének legtávolabbi pontjától. | ||||||||||||||||||
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
(12) A nemzetközi fejlemények figyelembevétele és az eltérés alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdések kezelése érdekében az ICAO közgyűlésének 2016. évi ülésszaka után a Bizottságnak jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára. |
törölve | ||||||||||||||||||
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 pont (új) 2003/87/EK irányelv 3d cikk – 4 bekezdés | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új) | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 4 bekezdés | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 6 bekezdés | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 7 bekezdés | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat Melléklet 2003/87/EK irányelv II c melléklet – indokolás – 6 bekezdés | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat Melléklet 2003/87/EK irányelv | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat Melléklet 2003/87/EK irányelv II c melléklet – táblázat – 37 sor | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat Melléklet 2003/87/EK irányelv II c melléklet – táblázat – 147 a sor (új) | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat IIc melléklet – táblázat – utolsó sor után – 172 a – 172 i sorok (új) | |||||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||||||||
|
Guadeloupe | ||||||||||||||||||
|
Francia Guyana | ||||||||||||||||||
|
Martinique | ||||||||||||||||||
|
Réunion | ||||||||||||||||||
|
Saint-Barthélemy | ||||||||||||||||||
|
Saint-Martin | ||||||||||||||||||
|
Azori-szigetek | ||||||||||||||||||
|
Madeira | ||||||||||||||||||
|
Kanári-szigetek |
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé
INDOKOLÁS
Miért van szükség a légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások korlátozására?
A légi közlekedés ágazatában gyorsan emelkedik az üvegházhatású gázok kibocsátása. Amennyiben nem tesznek intézkedéseket, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) előrejelzései szerint a kibocsátások 2040-ig 1900 megatonnára emelkednek.
Forrás: Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet
Más becslések 2050-ig 3500–4500 megatonna kibocsátással számolnak. A 3500 megatonna mintegy 20%-át teszi ki annak a mennyiségnek, amelyre az Éghajlat-változási Kormányközi Testület szerint 2050-ig le kellene szorítani a globális kibocsátásokat ahhoz, hogy a hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a 2 Celsius-fokot.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület 2013. évi 5. ülésszaka szerint 2050-ig drasztikusan csökkenteni kellene a globális kibocsátásokat, ha 2/3-os valószínűséggel tartani szeretnénk az említett évben a 2 Celsius-fokos célt.
Forrás: Éghajlat-változási Kormányközi Testület
A nemzetközi közösség 1997-ben a Kiotói Jegyzőkönyvvel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetre (ICAO) bízta a légi közlekedésből származó kibocsátások szabályozásának feladatát. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy míg a Kiotói Jegyzőkönyv az éghajlatváltozás jelentette kihívás tekintetében messze elmarad a várakozásoktól, kötelezettségeinek teljesítésével az Európai Unió korlátozta a kibocsátásokat. Másrészről semmilyen jelentős intézkedésre nem került sor a légi közlekedésből származó kibocsátások korlátozása érdekében.
Emellett a légi közlekedési ágazatnak már csak az egyéb közlekedési módokkal szembeni tisztességes bánásmód okán is szükségképpen szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás korlátozására irányuló erőfeszítésekben. Sajnálatos módon a légi közlekedés számít a legkevésbé környezetbarát közlekedési módnak, és míg más közlekedési módok tekintetében részletes szabályokat alkottak és azokra számos adót és illetéket alkalmaznak, uniós szinten nem foglalkoztak a légi közlekedéssel.
A 2008. évi szabályozás, a harmadik országok által megfogalmazott bírálat és annak jogossága
A légi közlekedés ETS-be való felvételéről szóló jogszabályt egy több mint két éven át tartó, valamennyi érdekelt fél bevonásával zajló vitát követően a Tanács egyhangúlag, az Európai Parlament pedig 90%-os szótöbbséggel fogadta el. A szabályozás sarokkövét az jelentette, hogy annak hatályát az Európából kiinduló és oda irányuló valamennyi járatra kiterjesszék. A harmadik országok egyúttal éppen a szabályozás e pontját bírálták. Egy, az amerikai légitársaságok által indított bírósági eljárásban az Európai Bíróság megállapította, hogy a szabályozás teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi joggal. A költségek ugyancsak mérsékeltek a harmadik országok állításai ellenére, amelyek gyakran az ágazatra nehezedő felháborítóan súlyos terhekről beszélnek. A legfrissebb számadatok szerint a Ryanair esetében 0,03 Eurót, míg az Easyjet esetében 0,11 Eurót tettek ki a költségek (más, kevésbé hatékony flottával rendelkező légitársaságok némileg magasabb költségeket tapasztalhatnak). Az uniós tagállamok vagy a harmadik országok által beszedett díjak és illetékek költségei jóval magasabbak.
Ország |
Jogszabály |
Az egy járatra eső költségek |
|
Németország |
Légi közlekedési adó |
42,18 euróig terjedő összeg a célállomástól függően |
|
Egyesült Királyság |
Légi közlekedési díj (APD) |
184 fontot is meghaladó összeg 6000 mérföld (9654 kilométer) esetén |
|
Amerikai Egyesült Államok |
Nemzetközi szállítási illeték |
16,30 dollár utasonként |
|
EU |
ETS |
0,03 euró (Ryanair) 2 euróig terjedő összeg a kontinensen belül közlekedő járatok esetén (a Bizottság becslése) |
|
India |
Indulási díj és 10,3%-os szolgáltatási díj (a repülőtér-fejlesztésről szóló jogszabály, Delhi) |
7,40 euró, 10 dollár +19 euró, 25 dollár (kizárólag Delhiben) |
|
Ausztria |
Törvény a repülési illetékről |
35 euróig terjedő összeg a megtett távolságtól függően |
|
A harmadik országok által felhozott egyik fontosabb érv szerint az Európai Unió szabályozása nem jogszerű, mivel területen kívüli hatállyal rendelkezik. Ezt az érvet az Európai Bíróság nem tartotta elfogadhatónak, mivel a szabályozás hatálya kizárólag az Európából kiinduló és oda irányuló járatokra terjed ki. Ugyanakkor hosszabb utak esetén a kibocsátásiegység-leadási kötelezettség természetesen nagyobb költségekkel jár. Ez azonban nem csak az uniós jogszabályok esetében van így. Így a nemzeti adók és illetékek is ugyanezt az elvet alkalmazzák, például a brit illeték lényegesen magasabb egy Mexikóba, mint egy Kanadába irányuló járat esetén, jóllehet a Kanada és Mexikó közötti út megtétele nagyrészt az Egyesült Államok területén történik (lásd az alábbi térképet).
A kanadai Torontóba tartó járatra 130 font (156 euró) légi közlekedési adót számolnak fel.
Egy Londonból Mexikóvárosba tartó járaton a business osztályon 162 font (195 euró) légi közlekedési adót számolnak fel.
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeten belüli folyamat és a „megállítani az időt” szabályozás
Az Európai Unió annak ellenére válaszolt a harmadik országok érveire, hogy a bírálat nem volt megalapozott. A kifogások szerint az európai jogszabályok akadályozzák egy nemzetközi megállapodás létrejöttét. Bár ez nem igaz, jó szándéka jeléül a Bizottság javasolta, hogy a rendszer alkalmazását egy éven át az Európán belüli járatokra korlátozzák, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy az ICAO közgyűlésének 2013. szeptember–októberi ülésszakán jobb megállapodást fogadhassanak el.
A jogszabály egyértelművé tette a következőket:
„Az e határozatban előírt eltérés kizárólag a 2012-es légi közlekedési kibocsátásokra vonatkozik.”
(10) (...) Az Unió annak érdekében biztosítja ezt az eltérést, hogy megkönnyítse egy olyan megállapodás elérését az ICAO Közgyűlésének 38. ülésén, amelynek tárgyát egy globális MBM kidolgozásához szükséges, megvalósítható ütemterv, valamint – e globális MBM alkalmazásának megkezdését megelőzően – a nemzeti és regionális MBM-ek egységes alkalmazásának megkönnyítését célzó keret képezi.
Az ICAO közgyűlésének 2013. szeptember–októberi ülésszakán határozatot fogadtak el, amely kötelezettségvállalást tartalmazott „a 19. bekezdésben szorgalmazott munkára figyelemmel a nemzetközi légi közlekedésre alkalmazandó globális piacalapú intézkedés kidolgozására”. E fontos lépés ellenére a határozat sajnálatos módon számos feltételt és előzetes feltételt is tartalmaz. Ezért korántsem biztos, hogy az ICAO közgyűlésének 2016. évi ülésszakán valóban sikerül elfogadni a piacalapú intézkedésre vonatkozó egyértelmű szabályokat. Figyelembe kell venni, hogy már az ICAO közgyűlésének 2001. évi ülésszaka is támogatta a kibocsátáskereskedelmet, sajnálatos módon azonban mégsem értek el valódi előrelépéseket.
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének keretén belüli egészen más jellegű előrelépésekkel összehasonlítva el kell mondani, hogy még a varsói COP 19 konferencia is konkrétabb és pozitívabb eredményeket hozott, mint az ICAO közgyűlése. Az Európai Unió azt a nagyon fontos feltételt támasztotta, hogy kizárólag a nemzeti és regionális – így például az uniós – rendszerekre vonatkozó keret elfogadása esetén módosítja jogszabályait. Erre sajnos nem került sor.
Az elsősorban a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) által képviselt légi közlekedési ágazat sajnálatos módon az Európai Unió ellen dolgozott az ICAO-n belüli folyamatban, másrészről azonban el kell ismerni az IATA globális folyamathoz való hozzájárulását. Lényegesen meghaladja ugyanis az ICAO szövegét az ágazat azon kötelezettségvállalása, amely szerint 2050-ig 50%-kal csökkenti a kibocsátásokat.
Az ICAO közgyűlésének következményei az Unió számára
Számos érdekelt fél – például az európai diszkont légitársaságok szövetsége, az ELFAA, amely az Európán belüli járatok csaknem 50%-át képviseli –, továbbá számos nem kormányzati szervezet és több európai parlamenti képviselő is kérte a hatályos jogszabályok változatlanul hagyását. Ez azt jelentené, hogy jövő év május 1-jétől az ETS-t teljes egészében – tehát az Európából kiinduló és oda irányuló nemzetközi járatok esetében is a megtett távolság egészére – alkalmazni kell. Mások (számos érdekelt fél ismertette ezen álláspontját a színfalak mögött) a jelenlegi „megállítani az időt” szabályozás 2016-ig vagy akár 2020-ig való meghosszabbítása mellett érvelnek, ami azt jelentené, hogy sok évig kizárólag az Európán belüli járatok tartoznának a szabályozás hatálya alá, a többi járat pedig akkor sem, ha az európai légtérben repül.
A bizottsági javaslat légtér szerinti megközelítése kompromisszumot jelent e két szélsőséges elképzelés között.
Forrás: Európai Bizottság
Ez azt jelenti, hogy az Európából kiinduló és/vagy oda irányuló valamennyi járat csak az út európai légtérre eső része tekintetében tartozik a szabályozás hatálya alá. Például egy Párizsból vagy Londonból Isztambulba tartó járat (ennek nagy jelentősége van, mivel Isztambul a világ legnagyobb repülőterének megnyitására készül) a görög határig – azaz csaknem 100%-ban – a szabályozás alá tartozna. A „megállítani az időt” elv alapján egyáltalán nem tartozna a szabályozás hatálya alá. A légtér szerinti megközelítés alapján egy arab emírségekbeli csomópontba tartó járat kibocsátásai csaknem 50%-ban a szabályozás hatálya alá tartoznának.
Az előadó javaslata
Az előadó összességében támogatja az Európai Bizottság javaslatát. Bár meggyőződése szerint a harmadik országok részéről való nyomásgyakorlásnak nincs alapja, figyelembe kell venni, hogy a rendszer teljes körű végrehajtásának a nemzetközi folyamat láthatja kárát. A légtér szerinti megközelítésnek számos előnye van a „megállítani az időt” szabályozással szemben:
1) Környezet- és éghajlatvédelem:
A bizottsági javaslat az eredeti rendelethez képest a kibocsátások megközelítőleg 40%-ára terjed ki, míg a „megállítani az időt” szabályozás annak csupán kb. 20%-át fedte le.
2) Következmények a nemzetközi tárgyalások szempontjából:
A „megállítani az időt” szabályozás hatályának egyszerű kiterjesztése olyan lenne, mintha az Európai Unió feltétel nélkül megadná magát. Ha sikerül előrelépéseket elérni nemzetközi szinten, az elsősorban az Európai Unió általi nyomásgyakorlásnak lenne köszönhető. Az ICAO-n belül megvitatott több javaslat nem csökkentené ténylegesen a légi közlekedésből származó kibocsátásokat, és csupán azt veszi figyelembe, hogy 2020-tól a növekedés ne járjon többletkibocsátással. Az ICAO fő stratégiája az ellentételezésen (ami elsősorban a tiszta fejlesztési mechanizmust jelenti) és a bioüzemanyagokon alapul. Fontos alternatívát felmutatni, tükrözve az Európai Unión belül e két eszközről folytatott jelentős vitákat. Az általunk javasolt rendszer valóban kötelezően előírja a kibocsátások – jóllehet mindössze 5%-os mértékű – csökkentését.
3) Az európai repülőterek és a légi közlekedési ágazat versenyképessége:
A „megállítani az időt” javaslat az európai légitársaságok és repülőterek versenyképességébe való beavatkozást jelent. E szabályozás időbeli hatályának kiterjesztése az Európai Unióhoz közeli nagy csomópontok, például Isztambul javát szolgálná. Az elsősorban Európán belüli járatokat működtető légitársaságok versenyhátrányba kerülnek az Európai Unión belüli járatok keresztfinanszírozására képes légitársaságokkal szemben.
4) A jogi helyzet:
A Bíróság ítélete és a Chicagói Egyezmény alapján a légtér szerinti megközelítés egyértelműen teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi joggal. Az ICAO-tanács szeptember elején egyhangúlag támogatta a légtér szerinti megközelítést. Az ICAO határozata – amely nem tartalmazza a légtér szerinti megközelítést – e tekintetben jogilag nem kötelező erejű, mivel az Unió és sokan mások fenntartásokat fogalmaztak meg.
Az előadó által javasolt módosítások
Bár az előadó javaslata szerint a lehető legnagyobb mértékben változatlanul kell hagyni a bizottsági javaslatot, ésszerűnek tűnnek bizonyos módosítások:
1. A 2016 utáni jogi helyzet:
Az irányelv módosítása csak azért indokolt, mert arra számítunk, hogy 2016-ban áttörés történik, és jogilag kötelező erejű megállapodás születik a globális légi közlekedésről. Bár erre minden esély megvan, korántsem biztos ennek bekövetkezése. Ezért ésszerű a légtér szerinti megközelítés alkalmazásának 2016-ig való korlátozása, majd 2017-től a teljes körű ETS ismételt bevezetése. Ha 2016-ban valóban nemzetközi megállapodás születik az ICAO-n belül, az Európai Uniónak természetesen készen kell állnia a jogszabályok ennek megfelelő módosítására.
2. Az ambiciózusabb célokra, a környezeti integritás fokozására, valamint az egyéb iparágakkal egyenlő bánásmód biztosítására irányuló módosítások:
A légi közlekedési ágazatra vonatkozó ETS-ben az árverési arány mindössze 15%, szemben az egyéb gazdasági ágazatokra alkalmazandó átlagosan 40%-kal. A kibocsátások maximális mértékét a légi közlekedési ágazatnak mindössze 5%-kal kell csökkentenie, míg a többi ágazatnak 21%-kal. E szabályozást mindig is bírálták, és az Európai Parlament már a 2007/2008-as jogalkotási folyamat során kérte a valamennyi ágazattal szembeni egyenlő bánásmód alkalmazását. A légtér szerinti megközelítés az ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokat az eredeti rendszerhez képest 40%-ra csökkenti. A környezetkárosodás mérséklése érdekében indokolt az árverések arányának növelése, a kibocsátásokat pedig legalább olyan mértékben kell csökkenti (maximálisan), mint a többi ágazatnak már 2013 eleje óta.
A hatályos uniós jogszabályok végrehajtása nélkül nem kerülhet sor előrelépésre
Az előadó felfigyelt arra, hogy bár az uniós ETS alkalmazása az Európán belüli légi járatokra korlátozódik, egyes tagállamok jelenleg láthatóan vonakodnak e jogszabályt végrehajtani. Harmadik országok – így Kína és India – nem hajlandók átadni a kibocsátási egységeket az Európán belüli – például Frankfurtból Londonba tartó – járataik után. Az előadó elfogadhatatlannak tartja, hogy az előtt sor kerüljön a jogalkotási javaslat sorsának Tanáccsal való megvitatására, hogy megbizonyosodnának a rendkívül korlátozott hatályú „megállítani az időt” szabályozás végrehajtásáról. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a harmadik országok, mint például Kína vagy India, nem hajlandók eleget tenni az uniós jogszabályok rendelkezéseinek az Európai Unió területén belül működtetett járatok tekintetében.
A szabályozás áprilisig való elfogadásának elengedhetetlensége
Mindazoknak, akik nem kívánják megőrizni eredeti formájában az uniós ETS-t – amely szerint e rendszer valamennyi interkontinentális járatra alkalmazandó a kiindulási állomástól a célállomásig –, arra kell törekedniük, hogy áprilisig megállapodás szülessen az irányelv módosításáról, mivel ennek hiányában május 1-jétől a jogszabályt az eredeti formájában kell alkalmazni. Ezért került sor – többek között a Közlekedési Bizottság illetékeseinek bevonásával – egy ambiciózus menetrend megállapítására. Az előadó szerint megegyezésre kell jutni a módosításról, és hajlandó párbeszédet folytatni valamennyi érdekelt féllel, javaslata szerint azonban az Európai Parlament nem kötheti a kompromisszumot a „megállítani az időt” szabályozás időbeli hatályának kiterjesztéséhez.
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (24.1.2014)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó egységes globális piacalapú intézkedés alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő létrehozására való tekintettel történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2013)0722 – C7‑0374/2013 – 2013/0344(COD))
Előadó: Eija-Riitta Korhola
RÖVID INDOKOLÁS
Háttér
Az éghajlatváltozás globális probléma, amelyet ennélfogva globálisan is kell kezelni. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek a légi közlekedésre való kiterjesztésére vonatkozó döntésre az ICAO-folyamattal kapcsolatos lassú előrehaladás miatt került sor, és akkoriban jó elképzelésnek tűnt. Arra gondoltak, hogy mások által követendő példa lesz, amely valóban globális megoldás kidolgozására ösztönözheti a nemzetközi közösséget. Ekkor már több ország tervezett piacalapú intézkedéseket, de egy globális megállapodás elérése még túl távolinak tűnt. A légi közlekedésre vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetését követően azonban rendelkezéseinek harmadik országbeli fuvarozókra való rákényszerítése azonnal hatalmas aggodalmat váltott ki és rövidesen világos következményekkel járt. A légi közlekedésre vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2012 elejétől kezdődő megvalósítása során a tagállamokat és légitársaságaikat a harmadik országok részéről megtorló intézkedések érték, amelyek nagymértékben gyengítették a légitársaságok versenyképességét és növekedési potenciálját. Ennek következtében és amiatt, hogy a harmadik országok egyértelműen vonakodtak az együttműködéstől és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer betartásától, az EU elfogadta a „megállítani az időt” megközelítést, amely döntésről azóta bebizonyosodott, hogy helyes és bölcs megoldás.
A jelenlegi helyzet
Az előadó véleménye szerint számos tényező indokolja, hogy miért kell most hagyni az ICAO-folyamat békés fejlesztését anélkül, hogy továbbra is a harmadik országokra kényszerítenénk a belső uniós jogszabályt, ami nemcsak magát az ICAO-folyamatot veszélyeztetné, hanem a tagállamokat és az uniós légitársaságokat további megtorló intézkedéseknek és kereskedelmi háborúknak is kitenné. Először is sor került a globális piacalapú intézkedésre vonatkozó döntések meghozatalára, és zajlik is a folyamat; az ICAO az egyetlen olyan szerv, ahol globális megoldást lehet elérni. Másodszor egy globális mechanizmus első alkalommal részesül tényleges támogatásban az EU-n kívülről is, és a fontos szereplők szó szerint „beszálltak” a folyamatba. Harmadszor az összes érdekelt – többek között a légitársaságok és a légiközlekedési ágazat – támogatja ezt a globális megoldást, amelynek az elérése minden eddiginél közelebb van. Az országok készen állnak és a korábbiakhoz képest nagyobb mértékben vesznek részt és hajlandóak a megállapodásra. Az ICAO ezenfelül kifejezetten elutasította az EU által javasolt légteret.
Összegzés
Az előadó emiatt úgy gondolja, hogy az EU-nak aktív szerepet kell játszania egy globális megállapodás előmozdításában, és a továbbiakban nem szabad egyoldalú lépéseket tennie, ami csak hátráltatja a folyamatot. Az EU-nak el kell kerülnie minden olyan fellépést, amelyeket nemzetközi partnereink nem találnak építőnek, és amelyek gátolják az ICAO-tárgyalásokat. A javaslattal kapcsolatban a harmadik országokból rendelkezésre álló valamennyi jelentés az ellenkezőjét állítja, ezért az előadó a „megállítani az időt” EGT-n belüli folytatását javasolja 2016-ig. Ezenkívül az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer említett hatályával az Unió továbbra is vezető szerepet töltene be a légi közlekedésből származó kibocsátások mérséklésére irányuló korai fellépés terén. Még ha az Uniónak kizárólagos joga is, hogy saját területén jogszabályokat alkosson, az előadó úgy gondolja, hogy nem ez a helyes út, ha tényleg valódi globális megoldást szeretnénk. Az éghajlattal kapcsolatos diplomácia azt jelenti, hogy minden érintett félnek csapatjátékosnak kell lennie, közös eszközökkel törekedve egy közös cél megvalósítására. A globális megoldás elérésén kívül az Uniónak prioritásnak kell tekintenie légiközlekedési ágazatunk érdekét, versenyképességét és működési lehetőségeit ezen a rendkívül kompetitív területen.
Az előadó a fent említett okok miatt az EGT-n belüli „megállítani az időt” rendelkezések fenntartását javasolja az ICAO 2016. évi közgyűléséig, hogy valóban olyan globális megoldás szülessen, amely valóban előnyös lesz az éghajlat és minden érintett szereplő szempontjából.
MÓDOSÍTÁSOK
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés | |||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
(1) Az Unió egyfelől törekszik egy olyan majdani nemzetközi megállapodás létrehozására, amely korlátozza a légi közlekedés hatását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására, másfelől pedig autonóm módon fellépve korlátozza az Unióban található repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülések éghajlat-változtató hatásait. Annak érdekében, hogy ezek az erőfeszítések kölcsönösen erősítsék, ne pedig gyengítsék egymást, indokolt figyelembe venni a nemzetközi fórumokon bekövetkező fejleményeket és az ott képviselt álláspontokat, különösen pedig a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) közgyűlésének harmincnyolcadik ülésszakán elfogadott, az ICAO-nak a környezetvédelemhez kapcsolódó folytatólagos törekvéseire és gyakorlatára vonatkozó egységes állásfoglalást tartalmazó határozatot. |
(1) Az Unió egyfelől törekszik egy olyan majdani nemzetközi megállapodás létrehozására, amely korlátozza a légi közlekedés hatását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására. A nemzetközi fórumokon bekövetkező fejleményeket és az ott képviselt álláspontokat figyelembe veszik, és különösen figyelembe veszik a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) közgyűlésének harmincnyolcadik ülésszakán elfogadott, az ICAO-nak a környezetvédelemhez kapcsolódó folytatólagos törekvéseire és gyakorlatára vonatkozó egységes állásfoglalást tartalmazó határozatot. | ||||||||||||
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
(2) Ebből fakadóan kívánatos ideiglenesen úgy tekinteni, hogy a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv4 követelményei teljesülnek abban az esetben, ha az előírt kötelezettségeket a harmadik országok repülőtereire irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások egy meghatározott százaléka vonatkozásában teljesítik. E lépésével összefüggésben az Unió hangsúlyozza, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak repülőtereire irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások egy bizonyos százalékára éppúgy van mód követelményeket alkalmazni, mint az e repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások nagyobb hányadával kapcsolatban jogi követelményeket támasztani. |
törölve | ||||||||||||
__________________ |
| ||||||||||||
4 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.) |
| ||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
Amiatt feleslegessé vált preambulumbekezdés, hogy az irányelv hatálya csak az EGT-n belüli repülésekre korlátozódik. | |||||||||||||
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | |||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
(3) Miközben a 2003/87/EK irányelv alkalmazása továbbra is az Unióban található repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülések alapján történik, annak érdekében, hogy a globális piacalapú intézkedés alkalmazásának megkezdéséig hátralévő hét évben a regionális piacalapú intézkedések alkalmazása egyszerű és működőképes módon legyen korlátozva, az Eurocontrol százalékos értékeket határozott meg annak alapján, hogy az EGT-ben és a harmadik országokban lévő legfontosabb repülőterek közötti, a földrajzi főkörön mért távolságoknak mekkora hányada esik 12 mérföldnél nem nagyobb távolságra az EGT partvonalának legtávolabbi pontjától. Mivel az Unió nem véli úgy, hogy a bevezetendő globális piacalapú intézkedéseknek tényleges légtérhasználati megfontolásokon, nem pedig az egyes repülőterekre irányuló vagy onnan kiinduló repüléseken kell alapulniuk, a százalékos értékek a 2020-ig terjedő időszak vonatkozásában relevánsak. |
törölve | ||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
Amiatt feleslegessé vált preambulumbekezdés, hogy az irányelv hatálya csak az EGT-n belüli repülésekre korlátozódik. | |||||||||||||
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
(6) A harmadik országok repülőtereire irányuló és onnan kiinduló repülések hitelesített kibocsátásainak százalékos csökkentéséhez ismerni kell a teljes repülésekből származó kibocsátások nagyságát. A százalékos értékkel nem lefedett kibocsátások azonban nem kerülnek figyelembevételre. |
törölve | ||||||||||||
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés | |||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
(7) A harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló repülések vonatkozásában a légijármű-üzemeltetőknek lehetőséget kell adni arra, hogy hitelesített kibocsátásadataikat ne jelentsék be, hanem ehelyett az e repülésekből az EGT-tagállamokon nem kívül bekövetkező kibocsátások lehető legpontosabban becsült adataira hagyatkozzanak. |
törölve | ||||||||||||
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | |||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
(9) Annak érdekében, hogy a légijármű-üzemeltetők kellő időt kapjanak az alkalmazandó módszerek megértésére és repülési tevékenységük tervezésébe való beépítésére, a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó hitelesített kibocsátásokra meghatározott százalékos értékek, illetőleg az alternatív módszerek alkalmazásának a 2014-től kibocsátott mennyiségekre kell vonatkoznia. |
törölve | ||||||||||||
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | |||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
(10) A 2020-tól alkalmazandó globális piacalapú intézkedés sérelme nélkül a nemzetközi polgári légi közlekedés összes tonnakilométerének bevételeiből 1%-nál kisebb mértékben részesülő fejlődő országokba irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátásokat a 2014-től 2020-ig tartó időszakban mentesíteni kell a követelmények alkalmazása alól. azok az országok, amelyek számára e javaslat elfogadásának időpontjában a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Unió piacát illetően preferenciális piacra jutási lehetőséget biztosít, tehát azok, amelyeket a Világbank 2013-ban nem minősít magas jövedelmű vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országnak. |
törölve | ||||||||||||
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont | |||||||||||||
| |||||||||||||
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont | |||||||||||||
| |||||||||||||
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés | |||||||||||||
| |||||||||||||
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 5 bekezdés | |||||||||||||
| |||||||||||||
Indokolás | |||||||||||||
Ebben az összefüggésben a kis kibocsátók számára rendelkezésre álló eszköz nem magától értetődő, mivel a kibocsátási jelentés az ETS-támogató rendszerből is beérkezhet, ha a fuvarozónak van engedélye a program használatához. | |||||||||||||
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28a cikk – 6 bekezdés | |||||||||||||
| |||||||||||||
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés | |||||||||||||
| |||||||||||||
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat Melléklet | |||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | ||||||||||||
[...] |
törölve |
ELJÁRÁS
Cím |
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó egységes globális piacalapú intézkedés alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő létrehozására való tekintettel történő módosítása |
||||
Hivatkozások |
COM(2013)0722 – C7-0374/2013 – 2013/0344(COD) |
||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 24.10.2013 |
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ITRE 24.10.2013 |
||||
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Eija-Riitta Korhola 20.11.2013 |
||||
Vizsgálat a bizottságban |
16.12.2013 |
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
23.1.2014 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
29 22 3 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Amelia Andersdotter, Bendt Bendtsen, Jan Březina, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Vicky Ford, Gaston Franco, Norbert Glante, Robert Goebbels, Fiona Hall, Edit Herczog, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Judith A. Merkies, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Michèle Rivasi, Jens Rohde, Paul Rübig, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras, Zbigniew Zaleski |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Maria Badia i Cutchet, Yves Cochet, Rachida Dati, Ioan Enciu, Věra Flasarová, Françoise Grossetête, Roger Helmer, Jolanta Emilia Hibner, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Werner Langen, Vladko Todorov Panayotov, Silvia-Adriana Ţicău, Lambert van Nistelrooij, Hermann Winkler |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Jean-Paul Besset, Janusz Władysław Zemke |
||||
VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (22.1.2014)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó egységes globális piacalapú intézkedés alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő létrehozására való tekintettel történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2013)0722 – C7‑0374/2013 – 2013/0344(COD))
Előadó: Mathieu Grosch
RÖVID INDOKOLÁS
Háttér
Az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának jelenleg csak mintegy 3%-a származik a légi közlekedésből, ám ez az arány gyorsan növekszik. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) becslése szerint a repülésből származó CO2-kibocsátás szinte megduplázódott 1990 és 2006 között. Ehhez képest a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából eredő kibocsátás 34%-kal nőtt. Az ICAO előrejelzése szerint 2020-ig 63–88%-os növekedés várható, míg az EU ezen időszak alatt kibocsátását az 1990. évi szinthez képest – vállalása szerint – 20%-kal szeretné csökkenteni.
A globális felmelegedés hatékony kezelése csak nemzetközi alapon képzelhető el. Mind a szén-dioxid-kibocsátás, mind az éghajlatváltozás figyelmen kívül hagyja az országhatárokat. Ezért világszerte ugyanazokat az éghajlatvédelmi célkitűzéseket kell elfogadni. Ez azonban csak az ICAO szintjén kötött megállapodással érhető el.
Az ICAO 2013-as közgyűlése elismerte, hogy piacalapú intézkedésekre lenne szükség a fenntartható növekedésnek a légi közlekedésben való előmozdításához, és hogy a piacalapú intézkedések rendszerére három lehetőség kínálkozik (kötelező ellentételezés bevételmegosztással vagy anélkül, valamint a kibocsátáskereskedelem). Az ICAO úgy határozott, hogy kidolgozzák a piacalapú intézkedések globális rendszerét, amelyről majd a 2016-os közgyűlésen döntenek. A rendszer végrehajtására 2020-tól kerülne sor.
A Bizottság javaslata
A Bizottság legutóbbi javaslata 2013 vonatkozásában teljes mértékben mentesítené a harmadik országokba irányuló repüléseket, és úgy korlátozná a kibocsátáskereskedelmi rendszert, hogy a nemzetközi repüléseknek csak az Európai Gazdasági Térség (EGT) légterén belüli részére (az EGT területe külső partvonalának legtávolabbi pontjától mért 12 tengeri mérföldes távolságra) terjedjen ki a 2014–2020-as időszakra.
Az alacsony és alacsonyabb közepes jövedelmű, a nemzetközi légi közlekedésből 1%-nál kisebb arányban részesedő országokba irányuló és onnan kiinduló repülések mentességet kapnának az ICAO határozatának megfelelően. Emellett új mentességi szinteket állapítottak meg a Business Jet repülőgépek üzemeltetőire vonatkozóan. Ez örvendetes, mivel jelentős megtakarítást eredményez a megfeleléssel kapcsolatos költségek tekintetében anélkül, hogy az számottevő mértékben befolyásolná az elkerült kibocsátásokat.
Az ICAO szintjén megkötött globális megállapodás hosszú távú megoldást jelent
Noha az alacsonyabb jövedelmű országok mentessége az ICAO-határozat egyik fontos eleméhez kapcsolódik, a légtérrel kapcsolatos megközelítés alkalmazása alááshatja azt a közös nemzetközi szándékot, amely a globális megállapodás 2016-os eléréséhez szükséges. Ezt a kockázatot növeli az „európai légtér” egyetemesen elfogadott meghatározásának a hiánya. Ez a vélemény ezért a 2012-ben elfogadott, az idő megállítására vonatkozó megközelítés alkalmazásának az ICAO következő közgyűlésig történő meghosszabbítását részesíti előnyben.
Ezen időszak alatt a Bizottságnak el kell mélyítenie a harmadik országokkal fenntartott két- és többoldalú kapcsolatokat annak érdekében, hogy előmozdítsa az ICAO-megállapodást, valamint – átmeneti intézkedésként – még több országot ösztönözzön a kibocsátáskereskedelmi rendszerhez (ETS) való igazodásra, vagy az ahhoz hasonló intézkedések elfogadására. Ezt a légi közlekedésből származó kibocsátás csökkentésére irányuló másik intézkedésnek kell kiegészítenie, különösen az „egységes európai égbolt” megteremtésének, amely minimalizálná a légiforgalom-irányításból fakadó késedelmeket és az átirányítást.
A stabilitás szükségessége
Az idő megállítására vonatkozó megközelítés alkalmazásának meghosszabbítása mellett szól az is, hogy az iparágnak az elmúlt évek során gyakran kellett változással szembenéznie. Az eredetileg bejelentett 2012-es rendszer az Európába irányuló/onnan induló valamennyi repülésnek az ETS-be való bevonásával járt volna. A tényleges 2012-es rendszer kizárta a harmadik országokba irányuló/onnan induló repüléseket. A Bizottság most e kizárás 2013-as folytatását, majd a 2014-től 2020-ig tartó harmadik rendszer bevezetését javasolja.
Az előadó ezzel szemben a 2012-es rendszer legalább 2016-ig és – ha az ICAO következő közgyűlése elfogadja, hogy globális intézkedést fogadjanak el attól a dátumtól – 2020-ig való fenntartását javasolja. Amennyiben nem jönne létre ilyen megállapodás, akkor 2017-től a légtéren alapuló megközelítést fogják elfogadni.
Egy ilyen megközelítés maximalizálná annak esélyét, hogy anélkül sikerül nemzetközi megállapodásra jutni, hogy közben megkérdőjeleződne az EU-nak a saját légtere szabályozásához való joga, amelyet a Chicagói Egyezmény szavatol, és amelyet a Bíróság is fenntart. Az Unió megmutatná nemzetközi partnereinek, hogy készen áll arra, hogy a nemzetközi és kétoldalú tárgyalásokon konstruktívan együttműködjön. Azt is kifejezésre juttatná, hogy elvárja az ICAO-tól arra irányuló kötelezettségvállalása teljesítését, hogy 2016-ban döntést hoz, illetve azt is, hogy nem fogadható el további késlekedés.
MÓDOSÍTÁS:
A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe a következő módosításokat:
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
(1) Az Unió egyfelől törekszik egy olyan majdani nemzetközi megállapodás létrehozására, amely korlátozza a légi közlekedés hatását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására, másfelől pedig autonóm módon fellépve korlátozza az Unióban található repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülések éghajlat-változtató hatásait. Annak érdekében, hogy ezek az erőfeszítések kölcsönösen erősítsék, ne pedig gyengítsék egymást, indokolt figyelembe venni a nemzetközi fórumokon bekövetkező fejleményeket és az ott képviselt álláspontokat, különösen pedig a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) közgyűlésének harmincnyolcadik ülésszakán elfogadott, az ICAO-nak a környezetvédelemhez kapcsolódó folytatólagos törekvéseire és gyakorlatára vonatkozó egységes állásfoglalást tartalmazó határozatot. |
(1) Az Unió egyfelől törekszik egy olyan majdani nemzetközi megállapodás létrehozására, amely korlátozza a légi közlekedés hatását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására. Másfelől indokolt figyelembe venni a nemzetközi fórumokon bekövetkező fejleményeket és az ott képviselt álláspontokat, különösen pedig a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) közgyűlésének harmincnyolcadik ülésszakán elfogadott, az ICAO-nak a környezetvédelemhez kapcsolódó folytatólagos törekvéseire és gyakorlatára vonatkozó egységes állásfoglalást tartalmazó határozatot. | |||||||||||||||
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(1a) A légi közlekedési ágazat erőteljesen nemzetközi jellegű. Sürgős szükség van éghajlatvédelmi kezdeményezések megtételére, mivel a légi közlekedésből származó kibocsátások jelentette, ilyen jellegű világszintű problémák a leghatékonyabban nemzetközi fellépéssel oldhatók meg, amelybe beletartozik az ugyanazon intézkedések betartására vagy ugyanazon célok – különböző intézkedésekkel történő – elérésére vonatkozó kötelezettség. A fenntarthatóság hosszú távú biztosítására az ICAO szintjén létrejövő globális megállapodás kínálja a legjobb kilátásokat. | |||||||||||||||
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
(2) Ebből fakadóan kívánatos ideiglenesen úgy tekinteni, hogy a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv4 követelményei teljesülnek abban az esetben, ha az előírt kötelezettségeket a harmadik országok repülőtereire irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások egy meghatározott százaléka vonatkozásában teljesítik. E lépésével összefüggésben az Unió hangsúlyozza, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak repülőtereire irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások egy bizonyos százalékára éppúgy van mód követelményeket alkalmazni, mint az e repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások nagyobb hányadával kapcsolatban jogi követelményeket támasztani. |
(2) A 2013/377/EU4a határozat elfogadása lehetővé tette, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeten (ICAO) belül annak következő ülésén valódi előrelépés történjék egy globális megállapodás megkötése felé. Egy ilyen megállapodás előkészítése, az európai légi közlekedési ágazat versenyképességének megőrzése és a megtorló jellegű kereskedelmi intézkedések elkerülése érdekében ideiglenesen, legalább az ICAO soron következő, 2016-os közgyűléséig, kívánatos az „óramegállítási” rendelkezések meghosszabbítása. | |||||||||||||||
__________________ |
__________________ | |||||||||||||||
4 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 275., 2003.10.25., 32. o. |
| |||||||||||||||
|
4a Az Európai Parlament és a Tanács 2013/377/EU határozata (2013. április 24.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelvtől való ideiglenes eltérésről. | |||||||||||||||
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
(3) Miközben a 2003/87/EK irányelv alkalmazása továbbra is az Unióban található repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülések alapján történik, annak érdekében, hogy a globális piacalapú intézkedés alkalmazásának megkezdéséig hátralévő hét évben a regionális piacalapú intézkedések alkalmazása egyszerű és működőképes módon legyen korlátozva, az Eurocontrol százalékos értékeket határozott meg annak alapján, hogy az EGT-ben és a harmadik országokban lévő legfontosabb repülőterek közötti, a földrajzi főkörön mért távolságoknak mekkora hányada esik 12 mérföldnél nem nagyobb távolságra az EGT partvonalának legtávolabbi pontjától. Mivel az Unió nem véli úgy, hogy a bevezetendő globális piacalapú intézkedéseknek tényleges légtérhasználati megfontolásokon, nem pedig az egyes repülőterekre irányuló vagy onnan kiinduló repüléseken kell alapulniuk, a százalékos értékek a 2020-ig terjedő időszak vonatkozásában relevánsak. |
(3) Miközben a 2003/87/EK irányelv alkalmazása továbbra is az Unióban található repülőterekre irányuló és onnan kiinduló repülések alapján történik, annak érdekében, hogy a globális piacalapú intézkedés alkalmazásának megkezdéséig a regionális piacalapú intézkedések alkalmazása egyszerű és működőképes módon legyen korlátozva, az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokba irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátások beemelése és az Eurocontrol által annak alapján történő százalékos értékek kiszámítása, hogy az EGT-ben és a harmadik országokban lévő legfontosabb repülőterek közötti, a földrajzi főkörön mért távolságoknak mekkora hányada esik 12 mérföldnél nem nagyobb távolságra az EGT partvonalának legtávolabbi pontjától, csak akkor alkalmazandó 2017-től, ha az ICAO 2016-os közgyűlésén nem születik megállapodás a globális piacalapú mechanizmusról. Mivel az Unió nem véli úgy, hogy a bevezetendő globális piacalapú intézkedéseknek tényleges légtérhasználati megfontolásokon, nem pedig az egyes repülőterekre irányuló vagy onnan kiinduló repüléseken kell alapulniuk, a százalékos értékek a globális piacalapú intézkedés hatálybalépéséig relevánsak. | |||||||||||||||
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
(4) Az ezen irányelvben foglalt eltérések figyelembe veszik a harmadik országokkal folytatott két- és többoldalú egyeztetések eredményeit; ezeket az egyeztetéseket a Bizottság az Unió nevében a jövőben is folytatni fogja. |
(4) Az ezen irányelvben foglalt eltérések figyelembe veszik a harmadik országokkal folytatott két- és többoldalú egyeztetések eredményeit; ezeket az egyeztetéseket a Bizottság az Unió nevében a jövőben is folytatni fogja. Ha e tárgyalások eredményeképpen a harmadik országok vállalják, hogy az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerhez igazodnak vagy azzal egyenértékű intézkedéseket fogadnak el, az ezen irányelvben előírt eltéréseket ennek megfelelően ki kell igazítani. | |||||||||||||||
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(4a) Az európai uniós rendszer iránti, nemzetközi szintű bizalom kialakítása érdekében a tagállamoknak az európai kibocsátáskereskedelmi rendszernek a légi közlekedési ágazatra való alkalmazásából származó bevételeket a légi közlekedésből származó kibocsátások hatásának enyhítésére kellene használniuk. Ide tartozik a fejlődő országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseinek a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (4) bekezdése szerinti támogatása. | |||||||||||||||
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(4b) Az Unió a harmadik országokkal folytatott, légi közlekedési megállapodásokról szóló tárgyalásokba mindenkor beilleszti a légi közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelem kérdését. | |||||||||||||||
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
(6) A harmadik országok repülőtereire irányuló és onnan kiinduló repülések hitelesített kibocsátásainak százalékos csökkentéséhez ismerni kell a teljes repülésekből származó kibocsátások nagyságát. A százalékos értékkel nem lefedett kibocsátások azonban nem kerülnek figyelembevételre. |
törölve | |||||||||||||||
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
(9) Annak érdekében, hogy a légijármű-üzemeltetők kellő időt kapjanak az alkalmazandó módszerek megértésére és repülési tevékenységük tervezésébe való beépítésére, a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó hitelesített kibocsátásokra meghatározott százalékos értékek, illetőleg az alternatív módszerek alkalmazásának a 2014-től kibocsátott mennyiségekre kell vonatkoznia. |
törölve | |||||||||||||||
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
(10) A 2020-tól alkalmazandó globális piacalapú intézkedés sérelme nélkül a nemzetközi polgári légi közlekedés összes tonnakilométerének bevételeiből 1%-nál kisebb mértékben részesülő fejlődő országokba irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátásokat a 2014-től 2020-ig tartó időszakban mentesíteni kell a követelmények alkalmazása alól. azok az országok, amelyek számára e javaslat elfogadásának időpontjában a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Unió piacát illetően preferenciális piacra jutási lehetőséget biztosít, tehát azok, amelyeket a Világbank 2013-ban nem minősít magas jövedelmű vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országnak. |
(10) A nemzetközi polgári légi közlekedés összes tonnakilométerének bevételeiből 1%-nál kisebb mértékben részesülő fejlődő országokba irányuló és onnan kiinduló repülésekből származó kibocsátásokat a 2014-től a piacalapú intézkedés hatálybalépéséig tartó időszakban mentesíteni kell a követelmények alkalmazása alól. E javaslat alkalmazásában fejlődő országnak azok az országok minősülnek, amelyek számára e javaslat elfogadásának időpontjában a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az Unió piacát illetően preferenciális piacra jutási lehetőséget biztosít, tehát azok, amelyeket a Világbank 2013-ban nem minősít magas jövedelmű vagy a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országnak. | |||||||||||||||
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
(10a) A globális piacalapú intézkedés hatálybalépéséig az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében felsorolt legkülső régiók és az EGT szárazföldi része közötti repüléseknek szintén a regionális piacalapú megközelítést kell követniük. A százalékos értékeket az Eurocontrolnak kell kiszámítania annak alapján, hogy az EGT szárazföldi részén és a legkülső régióban lévő legfontosabb repülőterek közötti, a földrajzi főkörön mért távolságoknak mekkora hányada esik 12 mérföldnél nem nagyobb távolságra az EGT szárazföldi területének legtávolabbi pontjától. | |||||||||||||||
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 pont 2003/87/EK irányelv 3 d cikk – 4 bekezdés – 1 pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 1 bekezdés – bevezető szöveg | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 1 bekezdés – a pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Ez meghosszabbítaná az óra megállítására vonatkozó megközelítés alkalmazását, és az ICAO-tárgyalások lebonyolításának idejére kizárná a harmadik országokba irányuló/onnan induló repüléseket. Ezáltal elkerülhetővé válna a légitársaságokkal való konfrontáció, amelyeknek már fel kellett készülniük az eredeti 2012-es javaslatra, illetve 2014-től egy másik új rendszerrel az óramegállításra. | ||||||||||||||||
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 1 bekezdés – b pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
Ez 2017-től bevezetné az európai légtér szerinti megközelítést, amennyiben az ICAO-tárgyalások nem járnak sikerrel (lásd a 7. módosítást). | ||||||||||||||||
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 1 bekezdés – ba pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 1 bekezdés – c pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 1 bekezdés – d pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 1 bekezdés – utolsó pont | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 4 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Indokolás | ||||||||||||||||
A cél annak egyértelműsítése, hogy a hivatkozás az ezen irányelvbe beillesztett új 28a. cikkre vonatkozik. | ||||||||||||||||
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 6 bekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 6 a bekezdés (új) | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat II c melléklet – utolsó bekezdés | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
A 28a. cikk értelmében valamely legkülső régióba irányuló és onnan végrehajtott repülésekből származó kibocsátásokra alkalmazandó százalékos értékeket az alábbi táblázat szerint kell meghatározni, amely az elfogadás előtt az Eurocontrol segítségével kerül majd kitöltésre a rendelkezésre álló legjobb adatok alapján, a megfelelő változtatások mellett ugyanazon összefüggés alkalmazásából származó százalékos értékekkel. | |||||||||||||||
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat II c melléklet – új sorok | ||||||||||||||||
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás | |||||||||||||||
|
További sorok beillesztése az alábbiak számára: Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Réunion, Saint-Barthélemy, Saint-Martin, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek. |
ELJÁRÁS
Cím |
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó egységes globális piacalapú intézkedés alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő létrehozására való tekintettel történő módosítása |
||||
Hivatkozások |
COM(2013)0722 – C7-0374/2013 – 2013/0344(COD) |
||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 24.10.2013 |
|
|
|
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
TRAN 24.10.2013 |
||||
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Mathieu Grosch 4.11.2013 |
||||
Vizsgálat a bizottságban |
16.12.2013 |
20.1.2014 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
21.1.2014 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
31 6 4 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Magdi Cristiano Allam, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Philip Bradbourn, Antonio Cancian, Michael Cramer, Philippe De Backer, Luis de Grandes Pascual, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Carlo Fidanza, Jacqueline Foster, Franco Frigo, Mathieu Grosch, Jim Higgins, Juozas Imbrasas, Dieter-Lebrecht Koch, Georgios Koumoutsakos, Bogusław Liberadzki, Marian-Jean Marinescu, Gesine Meissner, Mike Nattrass, Hubert Pirker, Dominique Riquet, Vilja Savisaar-Toomast, Olga Sehnalová, Brian Simpson, Keith Taylor, Silvia-Adriana Ţicău, Giommaria Uggias, Peter van Dalen, Roberts Zīle |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Spyros Danellis, Eider Gardiazábal Rubial, Zita Gurmai, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Oldřich Vlasák, Sabine Wils, Corien Wortmann-Kool |
||||
ELJÁRÁS
Cím |
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó egységes globális piacalapú intézkedés alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő létrehozására való tekintettel történő módosítása |
||||
Hivatkozások |
COM(2013)0722 – C7-0374/2013 – 2013/0344(COD) |
||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
16.10.2013 |
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 24.10.2013 |
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ITRE 24.10.2013 |
TRAN 24.10.2013 |
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Peter Liese 17.10.2013 |
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
17.12.2013 |
23.1.2014 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
30.1.2014 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
41 7 6 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Sandrine Bélier, Biljana Borzan, Martin Callanan, Chris Davies, Esther de Lange, Bas Eickhout, Edite Estrela, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Matthias Groote, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Claus Larsen-Jensen, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Zofija Mazej Kukovič, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Vladko Todorov Panayotov, Mario Pirillo, Pavel Poc, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Dagmar Roth-Behrendt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Bogusław Sonik, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Glenis Willmott, Sabine Wils, Marina Yannakoudakis |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Kriton Arsenis, Erik Bánki, Julie Girling, Jutta Haug, Filip Kaczmarek, James Nicholson, Vittorio Prodi, Christel Schaldemose, Birgit Schnieber-Jastram, Renate Sommer, Bart Staes, Rebecca Taylor, Vladimir Urutchev, Andrea Zanoni |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) |
Hiltrud Breyer, Vojtěch Mynář, Bill Newton Dunn |
||||
Benyújtás dátuma |
31.1.2014 |
||||