JELENTÉS a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló 302/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

12.2.2014 - (COM(2013)0250 – C7‑0117/2013 – 2013/0133(COD)) - ***I

Halászati Bizottság
Előadó: Raül Romeva i Rueda

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló 302/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0250 – C7‑0117/2013 – 2013/0133(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0250),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0117/2013),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7-0102/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) 2013 novemberében tartott 23. rendes ülésén az ICCAT elfogadta a 12-03. sz. ajánlást kiegészítő 13-08. sz. ajánlást annak érdekében, hogy lehetővé tegye az Atlanti-óceán keleti része halászati idényének olyan módosításait, amelyek nem befolyásolják a kékúszójú tonhal ívási helyeinek a védelmét. Az ICCAT ajánlása értelmében a szerződő felek, valamint az együttműködő nem szerződő felek, egyéb jogalanyok és halászatot folytató jogalanyok az Atlanti-óceán keleti részén működő, csalit vagy pergetett horogsort használó hajóik számára különböző időpontot állapíthatnak meg a halászati idény kezdeteként, megtartva ugyanakkor az e halászati tevékenységekre vonatkozó „nyílt idény” teljes időtartamát.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk 302/2009/EK rendelet 7 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   Az első albekezdés sérelme nélkül és mivel ez nem befolyásolja az ívási helyek védelmét, a 2014-es és 2015-ös évre a tagállamok éves halászati tervükben a lobogójuk alatt közlekedő és az Atlanti-óceán keleti részén működő, csalit vagy pergetett horogsort használó hajóik számára különböző kezdeti időpontot állapíthatnak meg, megtartva ugyanakkor az e halászati tevékenységekre vonatkozó „nyílt idény” teljes időtartamát, az első albekezdésben foglalt rendelkezésekkel összhangban.
Indokolás
E módosítás tükrözi a 2013-as ICCAT-ülésen végzett változtatásokat, miközben az érintett területeken megtartja a rugalmasságot a tagállamok számára.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk 302/2009/EK rendelet 7 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (6) A kékúszójú tonhal más, az (1)–(5) bekezdésben említett eszközökön kívüli halászeszközökkel történő halászata egész évben engedélyezett. (6) A kékúszójú tonhal csapdákkal, horogsoros kis halászhajókkal (amelyek hossza nem éri el a 24 métert) és kézi horogsorokkal történő halászata egész évben engedélyezett.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 a pont (új) 302/2009/EK rendelet 24 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   1a. A rendelet a következő cikkel egészül ki:   „24a. cikk   Sztereoszkopikus kamerák alkalmazása a ketrecbehelyezési műveleteknél   A sztereoszkopikus kamerák alkalmazását a ketrecbehelyezési műveleteknél az alábbiakkal összhangban kell elvégezni:   (1) Az élő halakat érintő mintavétel gyakorisága fedje le a ketrecbe helyezett halak mennyiségének legalább 20%-át. Ha technikailag lehetséges, az élő halakat érintő mintavétel legyen egymás utáni oly módon, hogy minden ötödik egyedet mérnek meg. Az ilyen mintavételt a kamerától 2–8 méter távolságban mért halakon kell elvégezni.   (2) A donor ketrecet és a befogadó ketrecet összekötő áthelyezési kapu mérete maximum 10 méter szélességű és maximum 10 méter hosszúságú legyen.   (3) Ha a halak hosszának mérete multimodális eloszlást mutat (két vagy több eltérő méretű kohorsz), akkor egynél több átváltási algoritmust lehet használni ugyanarra a ketrecbehelyezési műveletre. Az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottság (SCRS) által megállapított legkorszerűbb algoritmust/algoritmusokat kell használni a farok tövéig mért hossz össztömeggé történő átváltására, a ketrecbehelyezési műveletek során mért halak méretosztályának megfelelően.   (4) A sztereoszkopikus hosszméretvétel érvényesítését az egyes ketrecbehelyezési műveletek előtt kell elvégezni egy 2–8 méter távolságra levő mérőrudat használva.   (5) A sztereoszkopikus program eredményeinek közlésekor az adatoknak tartalmazniuk kell a sztereoszkopikus kamerák műszaki előírásában szereplő +/- 5 %-ot meg nem haladó hibahatárt.   (6) Az összes fenti műszaki előírást, többek között a mintavétel gyakoriságát, a mintavétel módját, a kamerától való távolságot, az áthelyezési kapu méretét, az algoritmusokat (hosszúság-tömeg kapcsolat) az SCRS 2014-es ülésén felülvizsgálja, és ha szükséges, módosítja az ICCAT bizottság 2014-es éves ülésén tett SCRS-ajánlások alapján.

INDOKOLÁS

A bizottsági javaslat azon helyreállítási terv módosításával kapcsolatos, amelyet a kékúszójú tonhal tekintetében első alkalommal 2006-ban fogadtak el. Akkoriban széles körben elismert volt a faj túlhalászása és kimerítése, az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT – a halászatért felelős regionális gazdálkodási szerv) szerződő felei azonban vonakodtak a fogások és ezzel a nyereség csökkentésétől. Végül több év politikai csatározás és a helyreállítási terv számos módosítását követően a kékúszójú tonhallal kapcsolatos legújabb tudományos elemzés (2012) felveti, hogy a több mutató tekintetében tapasztalható közelmúltbeli tendenciák szerint talán elkezdődött az állomány helyreállása, a tudósok ugyanakkor továbbra is rendkívül óvatosan fogalmaznak és kijelentették, hogy „2012-ben túl kevés információ állt a bizottság rendelkezésére a legfontosabb földközi-tengeri halászati tevékenységek tekintetében a fogások összetételéről, a halászati erőkifejtésről és területi eloszlásáról ahhoz, hogy döntő következtetést vonjon le”.

Ezenfelül 2013-ra nézve nem végeztek újabb értékelést a kékúszójú tonhal tekintetében, és a tudományos bizottság kimondta, hogy tudományosan nem igazolható a teljes kifogható mennyiség lényeges módosítása. A bizottság konkrétan a következőt fogalmazta meg: „A bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy a fogásoknak a jelenlegi gazdálkodási rendszer szerinti teljes kifogható mennyiség közelmúltbeli szintje körüli fenntartása mellett az említett időszak során nagy valószínűséggel sor kerül az állomány növekedésére, ami összhangban áll azzal a célkitűzéssel, hogy 2022-re a számszerűsített bizonytalansági tényezőkre tekintettel legkevesebb 60%-os valószínűséggel elérjék a halászat és a biomassza maximális fenntartható hozamának szintjét.”

A kékúszójú tonhal halászatának ilyen fokú jövedelmezősége miatt azonban nagy nyomás nehezedik majd az ICCAT következő, 2013. novemberi fokvárosi találkozójára a teljes kifogható mennyiség növelése irányában.

Az előadó határozott meggyőződése szerint ésszerűtlen és gazdasági céljával ellentétes lenne a teljes kifogható mennyiség növelése. Az állomány továbbra is jóval a maximális fenntartható hozamot biztosító szint alatt van, és a tudományos bizottság továbbra is hangsúlyozza, hogy még mindig jelentős bizonytalanságok övezik az állomány állapotát. A közös halászati politikán belüli új halászati gazdálkodási célkitűzés előírja az állományok helyreállítását és a maximális fenntartható hozam feletti szinten tartását – az uniós politika tehát óvatosságra int bennünket e halászattal kapcsolatban. A gazdasági szempontok ugyanebbe az irányba mutatnak, mivel az állomány növekedése és ezzel együtt a nagyobb egyedszámot eredményező helyreállítás biztosításával a fogások és a nyereségesség egyaránt növekedne. Gazdasági szempontból azok az állományok termelik a legtöbb nyereséget, amelyek mérete jóval a maximális fenntartható hozamot biztosító szint felett van, és a kékúszójú tonhal esetében ez még koránt sincs így.

A bizottsági javaslat lényegében a 301/2009/EK rendelet jelenlegi helyreállítási tervről szóló cikkét kívánja módosítani. Az ICCAT 12-03. sz. ajánlása alapján a javaslat a halászati idény módosítására irányul. Először is, a halászati tilalmi időszakok helyett a javaslat „nyílt” idényről rendelkezik. A javaslat emellett néhány nappal módosítja azokat az időpontokat, amikor az erszényes kerítőhálós hajók, valamint a csalit és a pergetett horogsort használó hajók számára engedélyezett a halászat. Mivel ezeket az ICCAT egy ajánlásából vették át, kötelezően át kell őket ültetni az uniós jogba.

Egy harmadik rendelkezés ugyanakkor új mondattal egészíti ki az uniós rendeletet: „A kékúszójú tonhal más, az (1)–(5) bekezdésben említett eszközökön kívüli halászeszközökkel történő halászata egész évben engedélyezett.”

Az előadó túl pontatlannak tartja ezt a mondatot, még ha az ICCAT nyelvezete visszaköszön is benne. A Bizottság megerősíti, hogy a célzott halászatban mindössze három halászati eszköz vehető igénybe: a csapdák, a horogsoros kis halászhajók (amelyek hossza nem éri el a 24 métert) és a kézi horogsorok. Ezért a szóban forgó halászatot számos éven át jellemző problémákra és nehéz helyzetre tekintettel, valamint az egész évben engedélyezett halászati eszközökkel kapcsolatos lehetséges félreértések elkerülése érdekében javasolt annak pontosítása, hogy kizárólag az említett halászati eszközökre vonatkozik az egész éves idény. Bár ez nem egyezik meg az ICCAT által alkalmazott nyelvezettel, a nem kívánt későbbi következmények elkerülése érdekében mindössze e szöveg pontosítását szolgálja.

ELJÁRÁS

Cím	A kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási terv
Hivatkozások	COM(2013)0250 – C7-0117/2013 – 2013/0133(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	2.5.2013
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	PECH 21.5.2013
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 21.5.2013
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	ENVI 30.5.2013
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Raül Romeva i Rueda 12.6.2013
Vizsgálat a bizottságban	18.9.2013	4.11.2013
Az elfogadás dátuma	11.2.2014
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	14 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Chris Davies, Carmen Fraga Estévez, Pat the Cope Gallagher, Dolores García-Hierro Caraballo, Werner Kuhn, Isabella Lövin, Gabriel Mato Adrover, Maria do Céu Patrão Neves, Ulrike Rodust, Raül Romeva i Rueda, Struan Stevenson, Nils Torvalds
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Paul Besset, Ole Christensen, Rareş-Lucian Niculescu, Jens Nilsson, Anna Rosbach
Benyújtás dátuma	12.2.2014