JELENTÉS az Európai Parlament eljárási szabályzatának módosításáról a parlamenti kérdések vonatkozásában

17.2.2014 - (2013/2083(REG))

Alkotmányügyi Bizottság
Előadó: Gurmai Zita

Módosítások

• 001-020 (PDF - 144 KB)
• 001-020 (DOC - 111 KB)
• 021-021 (PDF - 88 KB)
• 021-021 (DOC - 298 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Parlament eljárási szabályzatának módosításáról a parlamenti kérdések vonatkozásában

(2013/2083(REG))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel elnöke 2013. február 13-i levelére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7-0123/2014),

1.  úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;

2.  úgy határoz, hogy e módosítások a nyolcadik parlamenti ciklus első ülésének első napján lépnek hatályba;

3.  úgy határoz, hogy a módosításokkal megállapított, a kérdésfeltevésre jogosult képviselők meghatározását szolgáló sorsolásos rendszert a nyolcadik parlamenti ciklus kezdetét követő egyévnyi próbaidőszak után értékelni kell;

4.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 116 cikk
Hatályos szöveg	Módosítás
(1) Minden ülésen a Parlament által – az Elnökök Értekezletének javaslata alapján – meghatározott időpontban lehetőséget biztosítanak a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére.	(1) Minden ülésen 90 perces időtartamban lehetőséget biztosítanak a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több konkrét horizontális témakörben, melyet elvileg az ülés előtt egy hónappal az Elnökök Értekezlete határoz meg.
(2) Egy adott ülés során egy képviselő legfeljebb egy kérdést intézhet a Bizottsághoz.	(2) Az Elnökök Értekezlete által meghívott biztosok szakpolitikai területének kapcsolódnia kell a konkrét horizontális témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. A meghívandó biztosok számát ülésenként kettőre kell korlátozni, a kérdések órájára választott konkrét horizontális témakör vagy témakörök függvényében egy harmadik biztos meghívásának lehetősége mellett.
(3) A kérdéseket az elnöknél kell írásban benyújtani, aki dönt az elfogadhatóságról és a sorrendről. A kérdezőt haladéktalanul értesítik a döntésről.
(4) A részletes eljárást az eljárási szabályzat mellékletében megállapított iránymutatások17 szabályozzák.	(3) A kérdések óráját a sorsolásos rendszernek megfelelően bonyolítják le, melynek részleteit az eljárási szabályzat egyik melléklete17 rögzíti.
(5) Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Tanácshoz, a Bizottság elnökéhez, a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurocsoport elnökéhez intézett kérdésekre.	(4) Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Tanácshoz, a Bizottság elnökéhez, a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurócsoport elnökéhez intézett kérdésekre.
_______________	_______________
17 Lásd II. melléklet.	17 Lásd II. melléklet.
Módosítás  2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk – 1 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
(1) Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben található iránymutatásoknak megfelelően18. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.	(1) Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben rögzített feltételeknek megfelelően18. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.
__________	_________
18 Lásd III. melléklet.	18 Lásd III. melléklet.
Módosítás  3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk – 2 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
(2) A kérdéseket írásban kell benyújtani az Elnöknél, aki a kérdéseket a címzettekhez továbbítja. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az elnök dönt róla. Döntéséről értesíteni kell a kérdést benyújtó képviselőt.	(2) A kérdéseket az elnöknél kell benyújtani. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az elnök dönt róla. Az elnök döntése nem kizárólag az (1) bekezdésben említett melléklet rendelkezésein, hanem általában a jelen eljárási szabályzat rendelkezésein alapul. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell az elnök döntéséről.
Módosítás  4 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk – 2 a bekezdés (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	(2a) A kérdéseket elektronikus formátumban kell benyújtani. Minden képviselő havonta legfeljebb öt kérdést nyújthat be.
	Kivételes esetben az érintett képviselő által személyesen aláírt, papíralapú dokumentum formájában előterjesztett további kérdések nyújthatók be a Parlament főtitkárságának illetékes szervezeti egységénél.
	A nyolcadik parlamenti ciklus kezdetétől számított egyéves időszak elteltével az Elnökök Értekezlete értékeli a további kérdések benyújtására vonatkozó rendszert.
Módosítás  5 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
Az azonnali választ igénylő kérdéseket, amelyekhez alapos kutatás nem szükséges (elsőbbséget élvező kérdések), a címzettekhez való továbbítást követő három héten belül kell megválaszolni. Egy képviselő havonta egy elsőbbséget élvező kérdést terjeszthet elő.	törölve
Módosítás  6 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
Egyéb (elsőbbséget nem élvező) kérdéseket a címzettekhez való továbbítást követő hat héten belül kell megválaszolni.	A kérdéseket a címzettek értesítését követő hat héten belül kell megválaszolni. Indokolt sürgős esetekben az elnök kérheti a kérdés három héten belül történő megválaszolását.
Módosítás  7 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
A képviselőnek jeleznie kell, milyen típusú kérdést nyújt be. A végső döntést az elnök hozza meg.	törölve
Módosítás  8 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117 cikk – 5 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
(5) A kérdéseket és a válaszokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik.	(5) A kérdéseket és a válaszokat közzéteszik a Parlament honlapján.
Módosítás  9 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118 cikk – 1 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
(1) A képviselők a mellékletben található iránymutatásoknak19 megfelelően írásbeli választ igénylő kérdéseket tehetnek fel az Európai Központi Banknak.	(1) A képviselők a mellékletben található feltételeknek19 megfelelően havonta legfeljebb hat írásbeli választ igénylő kérdést tehetnek fel az Európai Központi Banknak. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős.
_________	_________
19 Lásd III. melléklet.	19 Lásd III. melléklet.
Módosítás  10 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118 cikk – 2 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
(2) Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az illetékes bizottság elnökéhez, aki továbbítja azokat az Európai Központi Bankhoz.	(2) Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az illetékes bizottság elnökéhez, aki értesíti róluk az Európai Központi Bankot. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, a bizottság elnöke dönt róla. A kérdést benyújtó képviselőt értesítik a bizottsági elnök döntéséről.
Módosítás  11 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118 cikk – 3 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
(3) A kérdéseket a válaszokkal együtt az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.	(3) A kérdéseket és a válaszokat közzéteszik a Parlament honlapján.
Módosítás  12 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II melléklet
Hatályos szöveg	Módosítás
A 116. cikk szerinti kérdések órájának menete	A Bizottsághoz intézett kérdések órájának menete
A. Iránymutatások	1. Azokat a képviselőket, akik kérdést tehetnek fel az egyik biztosnak, a következő sorsolásos rendszer alapján választják ki:
1. Egy kérdés csak akkor fogadható el, ha:	– egy órával a kérdések órájának kezdete előtt gyűjtőurnát helyeznek el a plenáris ülésterem bejáratánál;
– megfogalmazása tömör és lehetővé teszi, hogy rövid választ lehessen rá adni;	– azok a képviselők, akik kérdést szeretnének feltenni, ráírják a nevüket egy űrlapra, amelyet a gyűjtőurnába helyeznek;
– a címzettjük hatáskörébe és felelősségi körébe tartozik, és közérdekű;	– azok a képviselők, akik kérdést szeretnének feltenni, legfeljebb egy űrlapot dobhatnak be az urnába;
– kifejezetten a Tanács hatáskörébe tartozó kérdésekre – különösen az uniós politikák meghatározására, összehangolására vagy végrehajtására vonatkozó feladatai gyakorlására, hatáskörének a kinevezési eljárások keretében történő gyakorlására, az uniós intézmények, szervek vagy szervezetek működésére, vagy a Szerződés felülvizsgálatára – vonatkozik;	– az elnök megnyitja a kérdések óráját, és lezárja a gyűjtőurnát;
– nem igényel az érintett intézménytől kiterjedt előzetes tanulmányt vagy kutatást;	– az elnök kihúz egy űrlapot, és felszólítja a kiválasztott képviselőt, hogy tegye fel kérdését az illetékes biztosnak.
– világos megfogalmazású és meghatározott ügyre vonatkozik;	2. A képviselőnek egy perc áll rendelkezésére a kérdés megfogalmazására, a biztosnak pedig két perc a válaszadásra. A képviselő 30 másodpercben a fő kérdéshez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő kérdést tehet fel. A biztosnak ezt követően két perc áll rendelkezésére a kiegészítő válaszra.
– nem tartalmaz állítást vagy véleményt;	3. A kérdéseknek és kiegészítő kérdéseknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a választott konkrét horizontális témakörhöz. A kérdések elfogadhatóságáról az elnök dönthet.
– nem szigorúan személyes ügyekre vonatkozik;
– nem dokumentum vagy statisztikai információ megszerzését célozza;
– kérdésként van megfogalmazva.
2. A kérdés nem fogadható el, ha a tárgynak az érintett intézmény részvételével történő megvitatását már napirendre tűzték, vagy ha a kérdés a Tanács – az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikke (1) bekezdésének első mondatában meghatározott – jogalkotási és költségvetési feladataira vonatkozik.
3. A kérdés nem fogadható el, ha az előző három hónap folyamán azonos vagy hasonló kérdést már feltettek és megválaszoltak, vagy ha a kérdés csupán a Parlament valamely olyan konkrét állásfoglalásának nyomon követésével kapcsolatos tájékoztatásra irányul, amelyet a Bizottság már írásbeli nyomon követési közleményben biztosított, kivéve, ha újabb fejlemények merülnek fel, vagy a kérdés megfogalmazója további információhoz kíván jutni. Az első esetben a megfogalmazó kap egy-egy példányt a kérdésről és a válaszról.
Kiegészítő kérdések
4. A választ követően a képviselők bármely kérdéshez kiegészítő kérdést tehetnek fel. Egy képviselő összesen két kiegészítő kérdést tehet fel.
5. A kiegészítő kérdésekre az ezen iránymutatásokban megállapított elfogadhatósági feltételek vonatkoznak.
6. A kiegészítő kérdések elfogadhatóságáról az elnök dönt, és oly módon korlátozza a számukat, hogy minden kérdést benyújtó képviselő a kérdésére választ kaphasson.
Az elnök a fent említett elfogadhatósági feltéteknek megfelelő kiegészítő kérdést sem köteles elfogadhatónak nyilvánítani, ha:
a) a kérdések órája szabályszerű menetét feltehetően megzavarná, vagy
b) azt a főkérdést, amelyhez kapcsolódik, más kiegészítő kérdésekkel már megfelelően tisztázták, vagy
c) nem függ össze közvetlenül a főkérdéssel.
Kérdésekre adott válaszok
7. Az érintett intézmény gondoskodik arról, hogy a válaszok tömörek legyenek és a kérdés tárgyára vonatkozzanak.
8. Ha az érintett kérdések tartalma lehetővé teszi, az elnök a kérdésfeltevőkkel történő konzultációt követően határozhat úgy, hogy az érintett intézménynek a kérdésekre együttes választ kell adnia.
9. Kérdést csak akkor lehet megválaszolni, amikor a kérdésfeltevő jelen van, vagy a helyettese kilétéről a kérdések órájának kezdetét megelőzően írásban értesítette az elnököt.
10. Ha sem a kérdésfeltevő, sem a helyettese nincs jelen, a kérdés érvényét veszti.
11. Ha egy képviselő kérdést terjeszt elő, de sem ő személyesen, sem a helyettese nincs jelen a kérdések órája alatt, az elnök levélben figyelmezteti a kérdésfeltevőt, hogy személyesen vagy helyettes útján köteles jelen lenni. Ha az elnöknek tizenkét hónapos időtartamon belül három alkalommal ilyen tartalmú levelet kell küldenie, az érintett képviselő hat hónapra elveszti a jogot, hogy a kérdések órája alatt kérdést terjesszen elő.
12. Az időhiány miatt megválaszolatlanul maradt kérdésekre a 117. cikk (4) bekezdésének első albekezdése szerint adnak választ, kivéve ha az előterjesztő a 117. cikk (3) bekezdésének alkalmazását kéri.
13. Az írásbeli válaszokra vonatkozó eljárást a 117. cikk (3) és (5) bekezdése szabályozza.
Határidők
14. A kérdéseket legalább egy héttel a kérdések órájának kezdetét megelőzően kell előterjeszteni. Az e határidőn túl előterjesztett kérdésekkel csak az érintett intézmény hozzájárulásával lehet foglalkozni a kérdések órája során.
Az elfogadhatónak nyilvánított kérdéseket kiosztják a képviselőknek és továbbítják az érintett intézményekhez.
B. Ajánlások
(kivonat a Parlament 1986. november 13-i állásfoglalásából)
Az Európai Parlament,
1. a 43. cikk27 alapján és különös tekintettel az elfogadhatóságról szóló iránymutatások 1. pontjára, az iránymutatások szigorúbb alkalmazását ajánlja a kérdések órájának menetével kapcsolatban;
2. ajánlja, hogy az Európai Parlament elnöke gyakrabban éljen a 43. cikk (3) bekezdése28 által ráruházott, a kérdések órája során a kérdések tárgy szerinti csoportosítására vonatkozó hatáskör gyakorlásának lehetőségével, azonban úgy véli, hogy csak az adott ülésre előterjesztett, a lista első felébe tartozó kérdések csoportosíthatók ily módon;
3. a kiegészítő kérdések tekintetében ajánlja, hogy az elnök főszabályként a kérdésfeltevő részéről egy kiegészítő kérdést, a főkérdés megfogalmazójától lehetőleg eltérő képviselőcsoportba tartozó és/vagy tagállamból származó képviselők részéről egy, de legfeljebb két kiegészítő kérdést engedélyezzen; emlékeztet arra, hogy a kiegészítő kérdésnek tömörnek és kérdésként megfogalmazottnak kell lennie; és javasolja, hogy időtartama ne haladja meg a harminc másodpercet;
4. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot – az iránymutatások 7. pontja alapján – annak biztosítására, hogy a válaszok tömörek legyenek és a kérdés tárgyára vonatkozzanak.
_______________
27Új 116. cikk.
28 Új 116. cikk (3) bekezdés.
Módosítás  13 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – cím
Hatályos szöveg	Módosítás
Iránymutatások a 117. és 118. cikk szerinti, írásbeli választ igénylő kérdésekhez	A 117. és 118. cikk szerinti, írásbeli választ igénylő kérdésekre vonatkozó feltételek
Indokolás
Ezek nem csupán iránymutatások, hanem alkalmazandó elfogadhatósági feltételek.
Módosítás  14 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 1 bekezdés – 2 francia bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
– a címzett hatáskörébe és felelősségi körébe kell tartoznia, és közérdekűnek kell lennie;	– kizárólag az intézményeknek az irányadó Szerződésekben rögzített hatáskörébe és a címzett felelősségi körébe kell tartoznia, és közérdekűnek kell lennie;
Módosítás  15 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 1 bekezdés – 3 a francia bekezdés (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	– terjedelme nem haladhatja meg a 200 szót;
Módosítás  16 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 1 bekezdés – 5 a francia bekezdés (új)
Hatályos szöveg	Módosítás
	– nem tartalmazhat háromnál több alkérdést.
Módosítás  17 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 2 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
2. Ha egy kérdés nem felel meg ezeknek az iránymutatásoknak, a Főtitkárság javaslatot tesz az előterjesztőnek: hogyan lehetne úgy megfogalmazni a kérdést, hogy elfogadható legyen.	2. Kérésre a Főtitkárság javaslatot tesz az előterjesztőnek arra, hogy az egyedi esetben hogyan felelhet meg az (1) bekezdésben rögzített feltételeknek.
Módosítás  18 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 3 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
3. Ha az előző hat hónap folyamán azonos vagy hasonló kérdést már feltettek és megválaszoltak, vagy ha a kérdés csupán a Parlament valamely olyan konkrét állásfoglalásának nyomon követésével kapcsolatos tájékoztatásra irányul, amelyet a Bizottság már írásbeli nyomon követési közleményben biztosított, a Főtitkárság a korábbi kérdés és válasz másolatát eljuttatja az előterjesztőhöz. A megismételt kérdést nem továbbítják a címzettnek, kivéve, ha az előterjesztő újabb fontos fejleményekre hivatkozik, vagy további információhoz kíván jutni.	3. Ha az előző hat hónap folyamán azonos vagy hasonló kérdést már feltettek és megválaszoltak, vagy ha a kérdés csupán a Parlament valamely olyan konkrét állásfoglalásának nyomon követésével kapcsolatos tájékoztatásra irányul, amelyet a Bizottság már írásbeli nyomon követési közleményben biztosított, a Főtitkárság a korábbi kérdés és válasz másolatát eljuttatja az előterjesztőhöz. A megismételt kérdést nem továbbítják a címzettnek, kivéve, ha az elnök jelentős újabb fejlemények fényében és az előterjesztő indokolt kérésére így nem dönt.
Módosítás  19 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 4 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
4. Ha egy kérdés olyan tényre vagy statisztikai információra vonatkozik, amely a Parlament könyvtárában hozzáférhető, a könyvtár tájékoztatja erről a képviselőt, aki visszavonhatja a kérdést.	4. Ha egy kérdés olyan tényre vagy statisztikai információra vonatkozik, amely a Parlament kutatószolgálata számára már hozzáférhető, nem a címzettnek, hanem az említett szervezeti egységnek kell továbbítani, kivéve ha az elnök az előterjesztő kérésére másként nem dönt.
Módosítás  20 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III melléklet – 5 bekezdés
Hatályos szöveg	Módosítás
5. Kapcsolódó ügyekben feltett kérdésekre együttes válasz is adható.	5. A kapcsolódó ügyekben feltett kérdéseket a Főtitkárság egyetlen kérdésben egyesítheti, és együttes válasz is adható rájuk.

INDOKOLÁS

1) Háttér

2011. júniusában az Elnökök Értekezlete felülvizsgálta a Bizottsághoz intézett kérdések órája formai kereteit a vita színvonalasabbá és élénkebbé tétele céljából. A kérdések órájának új formai kereteit illetően úgy rendelkeztek, hogy 2011 szeptemberétől kezdődően próbára bocsátják, és a változtatások véglegesítése előtt értékelik őket.

Az Elnökök Értekezlete 2013. január 17-i ülésén megvizsgálta a próbaidőszakról szóló értékelő jelentést – melyet az illetékes alelnök, Edward McMillan-Scott készített és ismertetett –, és úgy határozott, hogy véglegesíti a kérdések órája felülvizsgált formai kereteit, így azt továbbra is havonta kell megrendezni 90 perces időtartamban.

Az Elnökök Értekezlete pontosabban meghatározta, hogy:

- a részt vevő biztosok számát általános szabályként ülésenként kettőre kell korlátozni, a témakör függvényében egy harmadik biztos bevonásának lehetősége mellett;

- az Elnökök Értekezletének elvileg az adott ülés előtt egy hónappal kell a konkrét vitatémát meghatároznia, hogy a megfelelő biztosok jelen lehessenek; mindazonáltal valamennyi rugalmasságot biztosítani kell, megkönnyítendő a plenáris ülés napirendjének tervezését.

Az Elnökök Értekezlete végezetül úgy határozott, hogy a jelentkezés alapján történő felszólalás („catch the eye”) rendszerét sorsolásos rendszerrel váltja fel, amelyet később fog értékelni.

E határozatról az elnök 2013. február 13-i levelében értesítette az Alkotmányügyi Bizottság elnökét, és a 116. cikk és a II. melléklet esetleges módosítása céljából az ügyet a szabályzat 211. cikke szerint vizsgálatra a bizottsághoz utalta.

2) Az eljárási szabályzat módosítása

A 116. cikk és a II. melléklet e jelentéstervezetben javasolt módosítása megfelel az Elnökök Értekezlete határozatának.

A módosítás legfontosabb elemei a következők:

– a kérdésfeltevésre szólítandó képviselők kiválasztásában a jelentkezés alapján történő felszólalás („catch the eye”) rendszerét a sorsolásos rendszer váltja fel;

– a kérdéseket nem kell írásban előre benyújtani, elfogadhatóságukat előzetesen nem vizsgálják, kivéve abban az esetben, ha a kérdés nem kapcsolódik közvetlenül a választott konkrét horizontális témakörhöz;

– a kérdések elfogadhatóságának ellenőrzésére, a kiegészítő kérdésekre és az időbeli korlátokra vonatkozó iránymutatásokat hosszan taglaló II. melléklet kiigazításra került az új sorsolásos rendszernek megfelelően.

Az Alkotmányügyi Bizottság 2013. november 26-án úgy határozott, hogy módosítja a jelentés tárgyát, hogy kiterjessze a kérdések órájáról szóló 116. cikken túl az írásbeli választ igénylő kérdésekről szóló 117. és 118. cikkre is az érintett témák közelsége miatt, és erről értesítette az elnököt.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	11.2.2014
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	18 1 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Andrew Henry William Brons, Zdravka Bušić, Carlo Casini, Andrew Duff, Ashley Fox, Roberto Gualtieri, Zita Gurmai, Gerald Häfner, Daniel Hannan, Stanimir Ilchev, Constance Le Grip, Morten Messerschmidt, Sandra Petrović Jakovina, Paulo Rangel, Tadeusz Ross, Algirdas Saudargas, Indrek Tarand, Luis Yáñez-Barnuevo García
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Elmar Brok, Zuzana Brzobohatá, Vital Moreira, Helmut Scholz, György Schöpflin, Rainer Wieland